A „Történeti földrajz” tantárgy követelményrendszere a nappali tagozatos földrajz szakos hallgatók számára Érvényes 2016. február 8-tól A tantárgy egy féléves, 3 kreditet ér és beszámolóval zárul! A tárgy három modulra bomlik: 1. modul: Európa történeti földrajz (40 pont). 2. modul: A Kárpát-medence történeti földrajza (40 pont) 3. modul: Topográfiai névanyag (20 pont) Az előadások tematikája: 1. Bevezetés, tantárgyi tudnivalók, vizsgakövetelmények. A történeti földrajz fogalma, kialakulása és módszerei. 2. Európa természeti tájai 3. Európa benépesülése. A klasszikus civilizációk történeti földrajza. 4. A középkor történeti földrajza. 5. Az újkori Európa történeti földrajza. 6. ZH, I modul 7. A Kárpát-medence természetföldrajzi tájai 8. A Kárpát-medence népei és népesedése a honfoglalástól a XX sz. elejéig 9. A népességszám változása és a változást előidéző tényezők a mai Szlovákia, Kárpátalja és Magyarország területén 896-tól a XX sz. elejéig 10. A népességszám változása és a változást előidéző tényezők a mai Erdély, Horvátország és Vajdaság területén 896-tól a XX sz. elejéig 11. A települések típusai a Kárpát-medencében. A települések kialakulása és fejlődése a Mohácsig 12. A települések kialakulása és fejlődése Mohácstól a XX.sz. elejéig. Városhálózat és piacközpontok a Kárpát-medencében 13. Tájátalakítás a Kárpát-medencében 14. ZH. II. modul A gyakorlatokon mindazon földrajzi nevek visszakérdezésére kerül sor vaktérképen, amelyek elhangzanak az előadásokon, illetve valamilyen okból fontosak a tantárgy megértésének szempontjából. A topográfiai névanyagból minden hallgató véletlenszerűen 10 nevet kap. A gyakorlat akkor sikeres, ha a hallgató tízből legalább hat objektumot helyesen be tud jelölni a vaktérképen (10 találat = 10 pont, 9 találat = 9 pont stb.). A gyakorlati névanyag a következő: Európa történeti földrajza: Tájak: Balti-pajzs, Skandináv hegyvidék, Finn-tóhátság, Lappföld, Kelet-Európai-síkság, Podóliaihátság, Jergenyi-hátság, Poliszjai-alföld, Ír-alföld, Salisbury-fennsík, Észak-Ír-hegyvidék, Dél-Írhegyvidék, Francia-Belga-rögvidék, Bretagne, Aqitániai- v. Garronne-medence, Párizsi medence, Champagne, Langresi-fennsík, Rhone-Saone-medence, Provance, Normandia, Massif Central, Ardennek, Ibériai-félsziget, Andalúzia, Aragónia, Portugál-alföld, La-Mancha, Galicia, Asztúria, Murcia, Katalónia, Navarra, Pireneusok, Mezeta, Ó-Kasztília, Új-Kasztília, Kasztíliaiválasztóhegység, Betikai-hg., Sierra Nevada, Appennini-félsziget, Pó-alföfd, Toscanai-medence, Cataniai-alföld, Lombardia, Appenninek, Közép-Európai-rögvidék, Közép-Európai-romhegyvidék, Közép-Európai-síkvidék, Holland-alföld, Flandriai-alföld, Mecklenburgi-tóhátság, Pomerániaitóhátság, Mazuri-tóhátság, Thüringia, Brandenburg, Szászország, Sváb-Bajor-medence, Vesztfália, Német-középhegység, Harz, Szudéták, Óriás-hegység, Érchegység, Cseh-erdő, Cseh-medence, CsehMorva-dombság, Morva-medence, Lengyel-középhegység (v. Szentkereszt-hegység), Lublini-hátság, Nyugati-Alpok, Keleti-Alpok, Déli-Alpok, Mont Blanc, Magas-Tauern, Bécsi-erdő, Dolomitok, Északnyugati-Kárpátok, Liptói-medence, Szepességi-medence, Keleti-Beszkidek, Hainburgi-rög, KisFátra, Magas-Tátra + Gerlachfalvi-csúcs 2654m, Nagy-Fátra, Alacsony-Tátra, Gömör-Szepesiérceshegység, Körmöci-hegység, Selmeci-hegység, Eperjesi-hegység, Északkeleti-Kárpátok, Csapmunkácsi-síkság, Aknaszlatina (Máramarosi)-medence, Perecsenyi-medence, Szojvai-medence, 1
Ilosvai-medence, Rahói-medence, Körösmezői-medence, Rónahavas, Borzsa-havas, Kraszna-havas, Szvidovec, Csornohora, + Hoverla 2061 m, Vihorlát, Makovica, Szinyák, Borló, Nagyszőlősihegység, Avas, Beregszászi-dombság, Keleti-Kárpátok, Gyergyói medence, Csíki medencék, Háromszéki medence, Csíki havasok, Háromszéki havasok, Hargita, Déli-Kárpátok, Olt, Fogarasihegység, Bánsági-hegyvidék, Retyezát, Erdélyi peremhegyvidék, Havasalföld, Olténiai-sikság, Munténiai-alföld, Dobrudzsa, Rigómező (Koszovo polje), Spártai- medence, Olimpiai- medence, Rodostói-hegység (Tekir Dag), Dinaridák, Albán-hegyvidék, Hellén-hegyvidék, Tengerek: Jeges-tenger, Barents-tenger, Fehér-tenger, Atlanti-óceán, Norvég-tenger, Északitenger, Balti (Keleti)-tenger, Földközi-tenger, Ligur-tenger, Tirrén-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger, Watt-tenger, Jón-tenger, Égei-tenger, Trák-tenger, Kréta-tenger, Öblök: Botteni-öböl, Finn-öböl, Kandalaksa-öböl, Rigai-öböl, Szajna-öböl, Viscayai-öböl, Lionöböl, Genovai-öböl, Nápolyi-öböl, Velencei-öböl, Trieszti-öböl, Gdanski-öböl, Visztula-öböl, Trieszti-öböl, Fiumei-öböl (Rijekai-öböl), Folyók: Dnyeszter, Dnyeper, Don, Volga, Ural, Pecsora, Temze, Shannon, Szajna, Loire, Garonne, Dordogne, Rhône, Ebro, Guadalquivir, Guadiana, Tejo (Tajo), Pó, Tevere (Tiberis), Schelde, Rajna, Majna, Elba, Odera, Neise, Visztula, Duna, Inn, Vág, Árva, Nyitra, Garam, Ipoly, Bodrog, Tisza, Fekete-Tisza, Fehér-Tisza, Tarac, Talabor, Nagyág, Borzsa, Tur, Szamos, Kraszna, Ung, Latorca, Prut, Cseremos, Körös, Maros, Temes, Szeret, Dráva, Száva, Tavak: Kaszpi-tó, Csúd-tó, Ladoga-tó, Onyega-tó, Loch Ness, IJsel-tó, Müritz-tó, Genfi-tó (Léman-tó), Zürichi-tó, Boden-tó, Comoi-tó, Garda-tó, Szinevéri-tó, Szorosok: Skagerrak, Kattegatt, Öre-Sund, Doveri-szoros, La Manche- csatorna, Messinaiszoros, Boszporusz, Dardanellák, Szigetek: Izland, Spitzbergák, Jan Mayen, Angol-sziget, Ír-sziget, Hebridák, Baleári-szigetek, Korzika, Szardinia, Szicilia, Etna, Lipari-szigetek, Toszkánai-szigetek, Málta, Fríz-szigetek, Korfu, Kréta, Kikládok, Santorin, Félszigetek: Kola-félsziget, Wales, Calabria, Jylland, Istria, Pelopponészosz, Attika, Balkánfélsziget, Vulkánok: Vezúv, Etna, Vulcano, Stromboli, Hágók: Dukla-hágó, Uzsoki-hágó,Vereckei-hágó, Toronyai-hágó, Tatár-hágó, Békás-szoros, Tusnádiszoros, Vöröstoronyi-szoros, Törcsvári-szoros, Vaskapu, A Kárpát-medence történeti földrajza: Folyók: Duna, Rába, Dráva, Mura, Tisza, Tarac, Talabor, Nagyág, Borzsa, Bodrog, Sajó, Hernád, Körösök, Maros, Kis-Küküllő, Nagy-Küküllő, Temes, Zsil, Olt. Tavak: Fertő, Balaton, Velencei-tó, Szinyeviri-tó, Gyilkos-tó. Medencék, alföldek, síkságok: Szepességi-medence, Csap-Munkácsi, Aknaszlatinai (Máramarosi), Csíki medencék, Háromszéki medence, Baróti medence, Kelet-Szlovák-alföld, Nyírség, Beregi-síkság, Szatmári-síkság, Bodrogköz, Hajdúság, Hortobágy, Sárrét, Nagykunság, Bánság, Kiskunság, Bácska, Ormánság, Csallóköz, Csepel-sziget, Muraköz, Mezőföld, Hanság. Vonulatok: Nyugati-Beszkidek, Keleti-Beszkidek, Kis-Fátra, Magas-Tátra, Nagy-Fátra, Alacsony-Tátra, Gömör-Szepesi-érceshegység, Körmöci-hegység, Selmeci-hegység, Eperjesihegység, Rónahavas, Borzsa havas, Kraszna havas, Szvidovec, Csornohora, Vihorlát, Szinyák, Makovica, Borló, Nagyszőllősi-hegység, Avas, Kőhát, Gutin, Beregszászi-dombság, Csíki-havasok, Háromszéki havasok, Hargita, Fogarasi-hegység, Pareng-hegységcsoport, Retyezát, Szörényiérchegység, Bihar, Erdélyi-érceshegység, Dunántúli-dombság, Cserehát, Soproni-hegység, Kőszegihegység, Mecsek, Villányi-hegység, Dunántúli-középhegység, Pilis, Budai-hegység, Északiközéphegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk. Hágók: Dukla-hágó, Uzsoki-hágó, Vereckei-hágó, Tatár-hágó, Borsai-hágó. Néprajzi tájak: Hanság, Rábaköz, Sokoróalja, Őrség, Hetés, Göcsej, Kemenesalja, Bakony, Mezőföld, Balaton-felvidék, Somogy, Muraköz, Hegyhát, Völgység, Ormánság, Szlavónia, Szigetköz, Csallóköz, Mátyusföld, Karancsalja, Medvesalja, Hegyalja, Szepesség, Tiszahát, Nyírség, Hajdúság, Hortobágy, Nagykunság, Kiskunság, Jászság, Galga mente, Fekete-Körös völgye, Érmellék, Szilágyság, Mezőség, Barcaság, Székelyföld, Kalotaszeg, Küküllő mente, Bukovina. 2
A Kárpát-medence települései: Álmosd, Kőszeg, Sárvár, Arad, Kővágószőlős, Segesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Siklós, Lipótszentmiklós, Lőcse, Sümeg, Cegléd, Szarvas, Marosvásárhely, Szatmárnámeti, Medgyes, Szécsény, Debrecen, Szeged, Dés, Aknasugatag, Mezőkeresztes, Székelyudvarhely, Diósgyőr, Mogyoród, Székesfehérvár, Déva, Mohács, Szekszárd, Drégely, Eger, Szentendre, Eperjes, Muhi, Szentes, Érsekújvár, Munkács, Szentgotthárd, Eszék, Nagycenk, Szerencs, Esztergom, Szigetvár, Nagykőrös, Szolnok, Fertőd, Nagylak, Tata, Nagyszeben, Temesvár, Gödöllő, Nagyszombat, Tihany, Nagyvárad, Tokaj, Gyöngyös, Nagyvázsony, Torda, Győr, Nándorfehérvár, Gyula, Trencsén, Gyulafehérvár, Ónod, Ungvár, Hatvan, Orosháza, Vác, Hódmezővásárhely, Pákozd, Vajdahunyad, Pannonhalma, Várpalota, Isaszeg, Pápa, Vértesszőlős, Pécs, Veszprém, Jászberény, Világos, Kalocsa, Pusztaszer, Visegrád, Pozsony, Vizsoly, Kassa, Kecskemét, Recsk, Zenta, Keszthely, Rozsnyó, Kolozsvár, Rudabánya, Komárom, Sárospatak, Pozsony, Nyíregyháza, Budapest, Nagyszeben, Szombathely, Kolozsvár, Szentendre, Máramarossziget, Brassó, Zirc, Sepsiszentgyörgy, Zólyom, Szabadka, Nagybánya, Miskolc, Beregszász, Szerednye, Nagyszőlős, Visk, Mezővári, Mezőhomok, Tiszacsoma, Kovászó, Karácsfalva, Pósaháza, Németkucsova, Királymező, Németmokra, Gyertyánliget, Aknaszlatina, Huszt, Zsófiafalva, Frigyesfalva, Kékesfüred, Bányafalu, Batár, Salamon, Sztrázs, Eszeny, Cservona, Ardó, Tasnád, Dercen, Alsókerepec, Muzsaly, Nagybakta, Somorja, Galgóc, Nyitra, Léva, Losonc, Nagymihály, Óbuda, Székesfehérvár, Bodrogolaszi, Olaszliszka, Dunakeszi, Salgótarján, Diósjenő, Nógrádmegyer, Magyarnándor A tárgy értékelése: 0-34 pont – (F) elégtelen; 35-59 pont – (Fx) elégtelen; 60-63 – (E) közepes; 6475 – (D) közepes; 71-80 – (C) jó; 76-80 – (B) jó; 81-90 – (B) jeles; 91-100 pont – (A) kitűnő. Ajánlott irodalom Bácskai Vera – Nagy Lajos (1984): Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828ban. Budapest Bácskai Vera (1965): Magyar mezővárosok a 15. században. Budapest Bak Borbála (1997): Magyarország történeti topográfiája. MTA Történettudományi Intézete, Budapest Frisnyák S. (1996): A Kárpát-medence történeti földrajza. Nyíregyháza. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Györffy Gy. (1998): Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest. Hajdú Zoltán (2001): Magyarország közigazgatási földrajza. Dialóg Campus, Budapest-Pécs Kárpátalja térképe. Szerk. Kovács S. DIMAP Bt. Budapest, 2000. Kocsis K. (2001): Kárpátalja mai területének etnikai térképe. MTA. Budapest Molnár J., Molnár D. I. (2005): Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Tankönyv- és Taneszköztanácsa, Beregszász Pounds, Norman J. G. (1997): Európa történeti földrajza. Osiris Kiadó, Budapest Probáld F. (2000): Európa regionális földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. R. A. Butlin – R. A. Dodgshon (2006): Európa történeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest. Szegedi Sándor (2001): A környezet és a társadalom kölcsönhatása a Kárpát-medencében a honfoglalástól a XX. századig. Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Meteorológiai Tanszék
3
4
5
6
