1. lecke 1. Portré Jacques Bénigne Bossuet, francia teológus és hitszónok, a trónörökös nevelıje, 1681-tıl a Párizs melletti Meaux városának püspöke. Az egyházatyák tanításából merítve védelmezte a püspöki hatalmat a pápával szemben. Hangsúlyozta a zsinatok tekintélyét. A pápa és XIV. Lajos vitájában az uralkodót támogatta. A gallikanizmus szószólójává és a francia püspöki kar szellemi vezérévé vált. Beszédeiben és írásaiban a hugenották meggyızésén és katolikus hitre térítésén fáradozott. Bossuet az uralkodói hatalommal összefonódó francia katolikus egyház egyik legismertebb fıpapja volt. Mőveit Franciaország határain túl is olvasták, így nagy hatást gyakorolt kora katolikus gondolkodására. a) Miért fontos, hogy Bossuet a trónörökös nevelıje volt?1 b) Mire vezethetı vissza Bossuet véleménye a pápasággal kapcsolatban? 2 c) Miért akarta Bossuet a hugenottákat katolikus hitre téríteni?3
Jacques Bénigne Bossuet (1627–1704)
2. Portré Cornelius Jansen németalföldi teológus, a löweni egyetem professzora, késıbb a mai Belgium területén fekvı Ypern püspöke. Szent Ágoston tanítását alapul véve írta meg Augustinus címő mővét, amely csak halála után két évvel jelent meg. A tanításából kinövı janzenizmus lényege az emberi szabad akarat korlátozott elfogadása, és az üdvözülés kapcsán az isteni kegyelem hangsúlyozása. Az elégséges kegyelem a janzenisták szerint mindig hatékony, az elkárhozottak nem kapnak elégséges kegyelmet, mert értük nem halt meg Krisztus. Jansen mővét és a leginkább Kálvin tanításával rokon irányzat több tételét a Szentszék többször elítélte. A mozgalom franciaországi központja a Párizs melletti Port Royal nıi Cornelius Jansen ciszterci apácakolostor lett. Blaise Pascal is csatlakozott a (1585–1638) janzenistákhoz, írásaiban védelmezte tanításukat. Bár kezdetben a francia udvar üldözte a janzenizmust, késıbb a gallikanizmussal összefonódva a kor egyik legelterjedtebb lelkiségi mozgalma lett. Jellemzıje a pápai hatalom korlátozásának és a jezsuita rend visszaszorításának követelése. A janzenizmus a német nyelvő államokban, így a Habsburg Birodalomban is sok követıre talált, a XVIII. századi egyházi reformok kidolgozóinak nagy része is janzenista volt. a) Miért rokonítható a janzenizmus Kálvin tanításával?4 b) Miért fontos a janzenizmus terjedésében, hogy Pascal is csatlakozott a mozgalomhoz? 5 c) Miért volt a janzenizmus jezsuitaellenes?6 1
Bizalmi kapcsolatban állt a királyi udvarral. A XV. századi konciliarizmusra, amely a zsinatot a pápa fölé kívánta helyezni, illetve a francia királyoknak a frank uralkodókra visszamenı egyházzal kapcsolatos elıjogaira, amelyet az 1516-os konkordátum is megerısített. 3 Ez volt a kornak megfelelı gondolkodás. A gallikanizmus is fontosnak tartotta az egyvallású állam megteremtését. 4 Mert közel állt a kálvini predestinációhoz. 5 Pascal korának egyik legjelentısebb tudósa volt. 2
3. „Az állam régóta küszködik a legnagyobb nehézségekkel (…). Van még egy hatalmas (…) erıforrás, amelynek felhasználása (…) összeegyeztethetı a tulajdon szigorú tiszteletben tartásával. Ez az erıforrás nem más, mint az egyház javai (…). A papság nem olyan módon tulajdonos, mint más tulajdonosok. A nemzet igen kiterjedt jogokkal rendelkezik valamennyi testülete felett, a papság felett pedig dologi jogokkal. Felszámolhatja mindazt, amit e rend felhalmozott, s a mi haszontalannak tőnik a társadalom számára, javaik pedig ezáltal újra a nemzet jogos osztályrészévé válhatnak (…). Legyen bármi szent egy tulajdon a törvény szerint, a törvény csak azt védelmezheti, amelyet az alapítók akaratának megfelelıen használnak. Valamennyien tudjuk, hogy e javaknak csak egy része tartozik ténylegesen a haszonélvezıkhöz, amely nélkülözhetetlen a létfenntartásukhoz. A maradék a templomok és a szegények tulajdona. Ha a nemzet biztosítja ezt a létfenntartást, a haszonélvezık tulajdonát nem éri sérelem, ha pedig a templomok és szegények gondját magára vállalja, a bıséges erıforrással pedig a szükséget szenvedı állam segítségére siet, az alapítók szándéka szerint jár el, s az igazságot nem éri sérelem.” (Talleyrand, Autun püspökének 1789. október 10-i javaslata) a, Mivel indokolja Talleyrand az egyházi birtokok állami tulajdonba vételét? 7 b, Milyen liberális jogelvbe ütközik a birtokok elvétele? 8
6
Mert a jezsuiták voltak a XVII. század legbefolyásosabb szerzetesrendje, amely a pápa szolgálatát kiemelten fontosnak tartotta. 7 A szükséget szenvedı állam megsegítése, azaz a pénzügyi csıdhelyzet megoldása. 8 A tulajdonjog szentségébe. (ld. EPJ)
2. lecke 1. „Mi tehát, az ügy komolyságának megfelelıen mindent mérlegelve (…) kegyesen megengedjük, utasítást és hatalmat adunk, hogy Kedvességed a megjelölt célból fönnhatósága alatt Pozsonyban nemzeti zsinatot tartson és oda a szent koronához tartozó püspököket, stb. meghívhassa. Az összejöttek kutassák ki az erkölcsi hanyatlás okát és forrását; (…) úgy akarjuk, hogy ezen a nemzeti zsinaton általában a következıkrıl tárgyaljanak: 1. Az aláhanyatlott erkölcsi élet visszaállításának eszközeirıl, részletesen a világi és szerzetes papság, nem kevésbé a tanuló ifjúság fegyelmének visszaállításáról. 2. A tanítási módszerek és tanulmányi tárgyak egységesítésérıl a püspöki iskolákban. 3. Az egyetemen folyó viszálykodások lecsillapításáról, amely a teológiai tanárok között fennáll. 4. A szerzetesi szabályoknak az egyház mai életéhez való alakításáról. 5. A Káldi-féle Szentírás átjavításáról és új kiadásáról. 6. A Bécsben felállított tanulmányi intézet jobb anyagi ellátásáról, ahol tíz magyar papnövendék kap alaposabb nevelést és kiképzést. 7. (…) 8. A lelki fórumok, nemkülönben az egyházi bíróságok egységesítésérıl és az utóbbiaknak, amennyiben lehet, a világi törvényekhez való alkalmazkodásáról. Miután minden pontot megtárgyaltak és szavazás által elfogadtak, királyi jóváhagyás végett bocsássák magasabb színünk elé.” (I. Ferenc király levele Rudnay Sándor hercegprímáshoz, Laibach, 1821. március 23.) a) Mi volt a legfıbb célja a nemzeti zsinat tartásának?9 b) Milyen fıbb területeket érintettek a király által megjelölt tárgyalási pontok?10 2. „Méltó hálaadással ismerjétek el a nyereményeket, melyekben a legújabb törvények által részesültetek. A szabadság mindnyájatok osztályrésze lın. Áldásai egyenlın áradnak ki rátok, ha azt jól értitek s használjátok, de egyenlın sújtanak a bajok és veszedelmek is, ha a józan szabadságot a korlátlan szabadsággal fölcserélve azt vélnétek, mintha a szabadság még a gonoszra is fölhatalmazott volna. A valódi szabadság nem nyit utat a közcsend, a rend, a törvény, bátorság és jogok tapodására. A valódi szabadság, mely a népeket igazán boldogítja az, mely igazságon, törvényen, renden és a felsıbbségek iránti lelkiismeretes engedelmességen nyugszik. Ki a szabadságot kellıen fölfogta, féli az Istent, tiszteli a törvényt s polgártársainak jogait, s gondosan óvakodik a jó rendet, a közbékét, s csendességet megzavarni, s bárkinek személyét vagy vagyonát megtámadni. Igazságtalan szerzeményen nincs Isten áldása, s minden törvény- és igazságellenes lépés közelítés a szabadság sírjához.” (Részlet a magyar katolikus püspöki kar 1848. augusztus 1-jei pásztorlevelébıl) a) Mire utal a püspöki kar, amikor a szabadság elnyerésérıl beszél?11 b) Mire figyelmeztet a püspöki kar körlevele?12 3. „Útközben valakinek eszébe jutott, hogy a gızös neve »Lajos fıherceg«, kirıl az a hír szállongott, hogy nemzeti reményeinek útjában áll. Ezt nem tőrhetjük, mondák a kis Marseille tüzes fiai, le kell szedni a hajó orráról azokat az aranyos betőket, le kell emelni azt a Lajos 9
Hogy megtalálják az erkölcsi hanyatlás okát. Oktatásügy, papi és szerzetesi fegyelem, Káldi György bibliafordítása, egyházi bíráskodás. 11 A polgári szabadságjogok kiterjesztésére. 12 Óvott a korlátlan szabadság (a szabadosság) veszélyeitıl. 10
fıherceg nevét hordozó lobogót. Itt van papunk, keresztelje a hajót »Batthyány Lajosra«. Megtettem, a szertartás annyiból állt, hogy egy vászondarabra odafestettem Batthyány Lajos nevét. (…) Másnap reggel tisztelegtünk István nádornál. Végignézte a nemzetıri tiszteket, ittott kegyes szót váltott: »Adja Isten, volt utolsó szava, hogy Magyarország boldog legyen, rajtam múlni nem fog!«” (Részlet Rónay Jácint naplójából, 1848. március) a) Miért változtatták meg a hajó nevét?13 b) Hogyan fogadta István nádor a magyar küldöttséget?14 4. „Július másodikán az ellenség elıhada már Buda alá jutott, az országgyőlés Szegedre tette át székhelyét; s én Kálóczy Lajos és János barátaimmal még aznap útra keltem Kecskemétre; itt égettem el a Gyır megyei papság hazafias levelezését, melyet kézitáskámban magammal hoztam, nehogy az ellenség birtokába kerüljön; ezzel tartoztam a kormány rendeletét teljesítı papságnak, melynek lelkesedése sok jó hazafit börtönbe vagy sírba vitt volna, mint a fiatal nagyigmándi plébánost, kit, mivel a kormány rendeleteit híveinek felolvasta, Haynau a paplak elıtt agyonlövetett!” (Részlet Rónay Jácint naplójából, 1849. július) Miért kellett megsemmisíteni a papság levelezését?15 5. Portré Rónay Jácint (1814-1889) szerzetes, választott püspök. 1831-ben lépett be a bencés rendbe, 1839-ben szentelték pappá. Tudományos munkát folytatott és a gyıri gimnázium tanára volt. 1848-ban a gyıri nemzetırség tagja, 1849-ben a nemzeti kormány Gyır vármegyei papi biztosa, majd a honvédsereg tábori papja volt. A szabadságharc leverése után menekülni kényszerült, 1850-ben Londonban telepedett le, tanításból élt. Oktatta Kossuth Lajos gyermekeit is. 1861-ben távollétében Székesfehérvár országgyőlési képviselınek választotta. 1866-ban tért haza, egy év múlva az egyik gyıri kerület országgyőlési képviselıje lett. Részt vett a Magyar Történelmi Társulat megszervezésében, szerkesztette a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos lapját. 1871-72-ben Rudolf trónörököst magyar történelemre tanította, 1875-83 között Rónay Jácint Mária Valéria fıhercegnı nevelıje volt. 1872-tıl esztergomi (1814–1889) fıegyházmegyés pap, pozsonyi nagyprépost, majd választott püspök. 1883-tól Pozsonyban élt visszavonultan. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, pszichológiai tanulmányai mellett elsıként ismertette a hazai tudományos szakirodalomban Charles Darwin tanait. Hogyan tükrözi Rónay Jácint fordulatos életpályája a korszak ellentmondásait?16
13
Mert Lajos fıhercegrıl az a hír terjedt el, hogy nem áll a magyarok pártján. Szívélyesen fogadta ıket. 15 Mert a Gyır megyei papság a szabadságharc oldalán állt, és ezért megtorlás várhatott rájuk. 16 Részt vett a szabadságharcban, annak leverése után menekülni kényszerült, majd külföldrıl hazatérve itthon is folytathatta közéleti, tudományos és nevelı tevékenységét. Egyaránt tanította Kossuth és Ferenc József gyermekeit. 14
6.
Magyarország római katolikus egyházmegyéi a XIX. század második felében
a) Milyen változás történt az egyházmegyei beosztásban a XIX. derekán?17 b) Milyen politikai indokkal magyarázható ez a változás?18
17 18
Zágráb érseki rangot kapott és a horvátországi egyházmegyéket is alá rendelték. Horvátország azért kapott önállóságot egyházi téren is Magyarországtól, mert 1848/49 folyamán kiállt a bécsi udvar mellett. Ez része volt a Magyarország meggyengítésére és széttagolására irányuló neoabszolutista politikának.
3. lecke 1. „Talpra, németek! Talpra, német nép! (…) Érezzétek az azonos vér szent és eltéphetetlen kötelékeit, az azonos nyelvét és életmódét, hiszen éppen ezeket akarták ronggyá tépni az idegenek! Ne legyen többé katolikus és protestáns, (…), ne legyen többé gondolatbéli és akaratbéli ellentét köztetek – legyetek végre egységesek!” (Arndt kiáltványa; 1813) a) Milyen különbség meghaladására szólít fel a kiáltvány? 19 b) Mit tekint a kiáltvány a német nemzet közös vonásainak? 20 c) Kikkel szemben tarthatta fontosnak a németek egységét Arndt 1813-ban?21 2. 1. A pápa személye szent és sérthetetlen 2. A pápa személye elleni merénylet és az erre való felbujtás ugyanolyan büntetés alá esik, mint a király személye elleni merénylet és az erre való felbujtás. 5. A pápa az elızı cikkben körülírt járadékon felül továbbra is birtokolni fogja a Vatikán és Laterán apostoli palotákat, minden ezekhez tartozó épülettel, kerttel és területtel (…) 6. (…) A kormány gondoskodik arról, hogy konklávék és ökumenikus zsinatok gyülekezetét semmiféle külsı erıszak ne zavarja. (1871-es olasz garanciatörvény) a) Mennyiben biztosítja ez a törvény a pápa és a Szentszék mőködését?22 b) Az 1929-es lateráni egyezménnyel összehasonlítva (ld. 5. lecke 9. feladatát a könyvben) milyen különbségek és azonosságok fedezhetık fel?23 3. „A Jézustársaság és a vele rokon szerzetesrendek s szerzetszerő kongregációk a Német Birodalom területérıl ki vannak zárva. Telepek létesítése meg van nekik tiltva. Azokat a telepeket, amelyek jelenleg még léteznek, a Szövetségi Tanácstól meghatározandó idı alatt, amely nem haladhatja meg a hat hónapot, fel kell oszlatni.” (A német jezsuitatörvény 1. §-a, 1872) a) Mirıl szólt a német jezsuitatörvény?24 b) Vajon miért éppen a jezsuitákat őzték el?25 4. „Szombaton a misszionárius elhagyja rezidenciáját és felüti szállását valamelyik katolikus hívınél, aki a templom közelében lakik. Megérkezvén házához, elhelyezi az Oltáriszentséget egy alkalmas helyre, a szentelt olajat ugyanúgy, ami nélkül soha nem indul útra. A következı reggelen a templomhoz lovagol, s lovát egy bokorhoz köti. A reggel gyóntatással telik el. Idıközben négy, hat, tíz mérföldrıl, sıt távolabbról is megérkezik a nép lóháton, úgy, hogy sokszor a templomot teljesen körülveszik a lovak. A mise délfelé kezdıdik; akik olvasni /tudnak, kézbe veszik az imakönyvet és egy férfiakból s nıkbıl álló kórus kegyes 19
Vallási (katolikus-protestáns) Születés, nyelv, kultúra (életmód). 21 A franciákkal (Napóleonnal) szemben. 22 Biztosítja a pápa személyi szabadságát (a királyéhoz hasonlóan), a Vatikán és más épületek birtoklását és azok fenntartását, illetve a legfontosabb egyházi győlések megtartását 23 A lateráni egyezmény több jogot biztosít a Vatikán tekintetében: nemcsak a pápa általi birtoklását, hanem önálló állami létét is. A pápa személyét mindkét helyen az uralkodóhoz hasonló védelem illeti meg. A lateráni egyezménybe belekerült ezenkívül, hogy a katolikus vallás államvallás 24 A jezsuitákat és a velük rokon szerzetesrendeket kitiltották Németország területérıl. 25 Mert a jezsuiták különleges fogadalmat tesznek a pápa szolgálatára. 20
himnuszokat énekel, többnyire angolul. Evangélium után következik a szentbeszéd, az ezt megelızı evangéliumolvasás anyanyelven történik. (…) A szentbeszédet olykor mise utánra halasztják, mert így a pap némi frissítıt vehet magához, melyrıl a hívek soha nem felejtenek el gondoskodni. Soha nincs szükség figyelemfelkeltésre, mivel az emberek nagy mohósággal lesik Isten szavát. Ha a nép ilyen távol és ennyire szétszórtan lakik, akkor vecsernyét nem végeznek. A mise után a gyerekek felmondják a katekizmust, a csecsemıket megkeresztelik, majd a már megkeresztelt, bajban levık szertartása következik, a holtakért imákat mondanak, vagy a gyászszertartást végzik el olyanokért, akiket a temetıkertben földeltek el a pap távollétében.” (John Grassi: A katolikus vallás 1818-ban az Egyesült Államokban) Milyen nehézsége volt a missziós lelkigondozásnak?26
26
Nagy területen szétszórtan élı híveket kellett összefogni.
4. lecke 1.
Magyarország vallásfelekezeti térképei az 1890-es népszámlálás nyomán
a) Magyarország mely területein voltak többségben a római katolikusok, a görögkatolikusok, a reformátusok, illetve az ortodoxok?27 b) Mi áll ennek hátterében?28 2. „1-ször is azt akarja, hogy azokat az úgynevezett „polgári házasságról” és „állami anyakönyvrıl” szóló törvényeket minél elıbb sutba dobja az országgyőlés (…). 2. Azt akarja a néppárt, hogy ne hozzanak az országgyőlésen olyan törvényeket, s ne adjon a kormány oly rendeleteket, melyekben nincs meg a keresztény igazság, mint teszem azt, az a „vallás szabad gyakorlásáról”, a „zsidók recepciójáról” s egyéb ilyes dolgokról szóló törvényjavaslatok. 3. Azt akarja, hogy (…) a katolikusok is maguk kezeljék javaikat, alapjaikat, alapítványaikat s egyetemöket, melyeket most mind a kormány kezel (…). 4. Azt akarja (…), hogy az állam el ne vehesse a hitvallásos jellegő iskolákat. 27
Az ortodoxok Dél-Erdélyben, a Bánságban, Bácska délkeleti részén, a Szerémségben, illetve Horvátország déli területein, a reformátusok a Tiszántúlon, illetve egyes Duna-Tiszai-közi, és erdélyi területeken, a görögkatolikusok az ország keleti felében (Erdély, Kárpátalja), a római katolikusok pedig a Duna vonalától nyugatra esı területeken, illetve számos Duna–Tisza-közi és székelyföldi megyében voltak többségben. 28 Történelmi okok miatt az ország Ausztriához közelebbi és hódoltsági területein a katolikusak voltak többségben, a reformátusok viszont inkább az egykori Erdélyi fejedelemséghez tartozó területeken voltak sokan. Az ortodoxok déli jelenléte a kora újkori bevándorlás egyik fı irányát jelzi.
5. Azt akarja, hogy az állam jobban gondoskodjék a szegény földmíves néprıl (…) s hogy a mi földünk termését az idegen országoknak kedvezményes áron szállított terménye a piacról le ne szoríthassa. 6. Azt akarja, hogy a kormány gondoljon arra is, hogy a nép megélhessen itthon és ne kelljen idegen hazában keresnie betevı falatot. (…) Megteheti ezt pl. a talaj javítását, mővelhetıbbé tételét segélyezvén, (…) hogy a hol ez helyén van, gyári ipart hozna a gazdasággal kapcsolatba (…). 7. Azt akarja, hogy a kisgazdák és kisiparosok könnyebben, olcsóbban és csekély összegekben is kaphassanak kölcsönt, s ne kelljen nekik mindjárt 100 vagy 50 frtot fölvenniök vagy pedig az uzsorások kezébe esniök. (…) tehát támogassuk (…) az úgynevezett hitelszövetkezeteket (…). 8. (…) Azt is akarja, hogy legyen egy bizonyos, a megélhetéshez szükséges összeg megállapítva, a melynél ha valakinek nincs több jövedelme vagyis inkább keresete, adót reá kivetni ne lehessen. (…) De azt is akarja ám a „néppárt”, hogy a börze, a tızsde (…) adó alá vettessék. 11. Azt is akarja a „néppárt”, hogy ne legyenek a föld hátán szocialisták, szociáldemokraták, anarchisták, kommunisták s olyan alföldi forma „földosztogatók”, hanem hogy a munkás meg a munkát adó akár a gyárakban, akár a bányákban, akár aratásoknál, akár egyéb vállalatoknál megbecsüljék egymást kölcsönösen, hiszen egyik sem boldogulhat a másik nélkül. Azt akarja tehát a néppárt, hogy a tiszta nyereség áldása a munkásra is átháruljon. (…) Azt is akarja, hogy a munkást ne csak betegségére, hanem vénségére is biztosítva, nemkülönben, hogy legyen vasárnapon egész nap vasárnap, vagyis munkaszünet 13. Azt is akarja, hogy a nemzetiségek (…) méltányos és jogos kívánságait teljesítse az állam. (…) Végül azt is akarja a néppárt, hogy kisebb legyen a választásra jogosító adókulcs, (…) (Kivonat a „néppárt” program-magyarázatából) a) Milyen követeléseket fogalmazott meg a Katolikus Néppárt?29 b) Kiknek lehetett vonzó a néppárt programja?30 c) Nézzünk utána, hogy foglalt állást a néppárt a közjogi kérdésben?31
29
Az egyházpolitikai törvények és javaslatok elvetését, a katolikus autonómia és oktatás biztosítását, mérsékelt szociális reformokat (adómentes minimáljövedelem, olcsó hitel a kispénzőeknek, vasárnapi munkaszünet, nyugdíjbiztosítás a munkásoknak) vidékfejlesztés, nemzetiségi jogok biztosítása és a választásra jogosultak körének kibıvítése. 30 A katolikus német és – eleinte – a szlovák nemzetiségek számára, akik megelégedtek a kulturális autonómiával, és a néppárt által hirdetett mérsékelt szociális reformokkal. 31 A közjogi kérdést nem tartotta olyan fontosnak, hogy foglalkozzon vele a programjában. Ez persze arra utal, hogy elfogadta a kiegyezést, ugyanakkor 1905-ben és 1906-ban tagja volt a kiegyezésen módosítani kívánó, választásokon gyıztes ellenzéki koalíciónak.
5. lecke 1. a) Milyen kormánytisztség felel meg a bíboros államtitkári posztnak?32 b) Kinek a portréja „hiányzik” a képrıl?33
A lateráni palota, fölötte Mussolini miniszterelnök, II. Viktor Emánuel olasz király és Gasparri bíboros államtitkár portréja.
2. A birodalmi konkordátum aláírása: 1933, Róma
a) Kiknek a pártja volt a Centrum? 34 b) Miért kötött Hitler konkordátumot az egyházzal?35
balról jobbra: Kaas a németországi Centrumpárt vezetıje, von Papen német alkancellár, Pizzardo vatikáni helyettes államtitkár, Pacelli bíboros államtitkár, Ottaviani az államtitkár helyettese, Buttman a német Belügyminisztérium kultúrpolitikai osztályának vezetıje
3. „1. Jézus Krisztus a Szentírás róla szóló bizonyságtétele szerint Istennek az az egyetlen szava, akire hallgatni, akiben életünkben és halálunkban bízni kötelesek vagyunk. 5. Az Írás azt mondja, hogy az államnak isteni rendelés szerint az a feladata, hogy a még meg nem váltott világban, amelyben az egyház is él, az emberi belátás és az emberi képességek mértéke szerint a hatalom fenyítı eszközének a gyakorlásával a jog és a béke fenntartásáról gondoskodjék. Az egyház hálával és tisztelettel veszi Istennek ezen rendelésében megnyilatkozó jótéteményét. Mindez Isten országára emlékezteti, Isten parancsára és igazságosságára, és ezzel egyben az uralkodóknak és az uralom alatt levıknek a felelısségére.” (Barmeni nyilatkozat, 1934) a) Mi az állam feladata a nyilatkozat szerint?36 b) Melyik evangélikus irányzat képviselıi adták ki ezt a nyilatkozatot? (Indokoljuk a választ!)37
32
A miniszterelnöki XI. Piusnak, ı a „párja” az olasz királynak, mint államfınek 34 A katolikusoké, hiszen a párt vezetıje maga is pap. (ld. képleírás) 35 Hogy megszilárdítsa hatalmát. 36 A jog és béke fenntartása. 37 A Hitvalló Egyház képviselıi, hiszen csak az Isten szavára hallgatnak (kizárva így a politikai vezetıt). 33
6. lecke 1. „Kétségtelen viszont, hogy a katolikus egyházi és iskolai célok támogatására az 1931/32. évi költségvetés végeredményben nem kisebb, hanem nagyobb összeget irányoz elı az elızı évinél. Ez a tény – az adott pénzügyi viszonyok között – legjobban dokumentálja azt a megértést és méltánylást, amellyel a magyar állam az egyház erkölcsi és kulturális munkájával szemben viseltetik.” (Klebelsberg Kuno kultuszminiszter levele Serédi Jusztinián hercegprímáshoz, Budapest, 1931. június 19.) a) Miért támogatta anyagilag az állam az egyházat?38 b) Milyen pénzügyi nehézségekre utalt a miniszter?39 2. „Az eucharisztikus kongresszus eredményérıl emlékezik meg ezután az elnöklı hercegprímás. Hazánknak e kongresszus minden propagandánál nagyobb sikert hozott. A toledói bíboros érsek 40 oldalas körlevélben ismertette híveivel a kongresszust, a belgák pedig külön albumot adtak ki róla. Hála és köszönet illeti meg a sikerért a püspöki kart, a világi és szerzetes papságot, Magyarország kormányzóját és hatóságait, valamint a hívek ezreit. A Szentatyának és követének, Pacelli bíboros államtitkárnak különösen le van kötelezve a katolikus magyarság, miként azt a bíboros hercegprímás hálairatában nekik ki is fejezte. […] Az elsı Szent Királyunk jubileumi évében Budapesten lezajlott XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus lelki elıkészítésének csodálatos eredményeivel, majd az ünnepségek varázslatosan szép lefolyásával felejthetetlen emlékként él minden magyar lelkében.” (a püspöki kar 1938. október 4-i ülésének jegyzıkönyvébıl) a) Milyen hatása volt az eucharisztikus kongresszusnak külföldön?40 b) Kik vettek részt a kongresszus szervezésében és kiknek köszönhetı sikere? 41 c) Miért jelentett maradandó élményt a kongresszus sokak számára?42 3. Iskolatípus Polgári Közép- és felsıfokú iskolák Óvónıképzı Magyarországon Tanítónıképzı (1937-38) Polgári iskolai tanárképzı Középiskola Felsı kereskedelmi iskola Felsı mezıgazdasági iskola
Összes 398 4 55
Állami 160 1 11
173 49 4
61 11 2
Katolikus 80 3 32 1 51 7 1
A közép- és felsıfokú iskolák között melyik iskolatípusokban volt magas a katolikus intézmények aránya?43 38
Mert fontosnak tartotta társadalmi szerepét és kulturális munkáját. A gazdasági világválságra. 40 Sikert, elismerést hozott Magyarországnak. Növelte az ország jó hírét külföldön. 41 Az egyházi szervek, a papok és a hívek mellett a világi hatóságok is részt vettek a szervezésben. XI. Piusz pápa azzal növelte az esemény jelentıségét, hogy személyes követét (legátusát) küldte el Budapestre, Eugenio Pacelli bíboros államtitkárt (a késıbbi XII. Piusz pápát). 42 Lelkiekben felkészültek az eseményre (lelkigyakorlatokat, missziókat, lelkipásztori konferenciákat, helyi eucharisztikus győléseket rendeztek), az ünnepségek fényes külsıségek mellett zajlottak le. 43 A felsıkereskedelmi iskolák kivételével minden iskolatípusban. Az óvónıképzık, a tanítónıképzık többségét a katolikus egyház tartotta fenn, az egyetlen polgári iskolai tanárképzı is katolikus intézmény volt. N.B. A korabeli iskolarendszerben az óvónı- és tanítóképzı egyértelmően középfokú iskolának számított, még érettségit sem adott. 39
4. a) Milyen évfordulóját ünnepelték Szent István királynak 1938-ban?44 b) Mire utal az, hogy az ünnepi szentmisét az Országház épülete elıtt, díszırség mellett, világi politikusok részvételével tartották meg?45
A Szent István-év megnyitása a Parlament elıtt
5. „Minthogy azonban az egyházi javadalmak […] nem a kezelı egyházférfiak személyes tulajdona, hanem a javadalmasnak […] fenntartásán kívül és vele párhuzamosan igazi közérdeket szolgáló, nevezetesen lelkipásztorkodást, tanítást, kispapképzést, stb. szolgáló célvagyon, éppen ezért természetes, hogy ugyanakkor, amikor mi a szociális és gazdasági reform elımozdításához a magunk részérıl egészen ıszintén és minden erınkkel hozzájárulni iparkodunk, teherbíró képességünket is szükségképpen biztosítani akarjuk.” (Serédi Jusztinián hercegprímás beszéde a Felsıház 1939. december 12-i ülésén) a) Milyen célokat szolgáltak a katolikus egyházi javadalmak (földbirtokok)?46 b) A földreform megvalósításánál milyen szempont figyelembe vételét kérte a hercegprímás?47 6. „[…] a magyar klérus ne feledkezzék meg az egyházi nagybirtokok bérbeadásánál a kisbirtokosságról és az agrárproletárok elkeseredett tömegérıl, hanem lehetıség szerint vegye ki földjeit a nagybérlık kezébıl és adja azt kisbérletbe. […] Ha a klérus a szervezetlen kisbérlıkben nem látna elég garanciát, úgy maguk a bérbevevı faluk lelkipásztorai sürgessék és segítsék a kisbérlıket a bérlı-szövetkezetek alapítására.” (Katolikus ifjak levele a hercegprímáshoz, Budapest, 1929. október 29.) a) Kiknek az érdekeit kérte figyelembe venni a levél?48 b) Milyen megoldást javasoltak a levélírók az ı érdekükben?49 7. „A KALOT az új népfıiskoláján a magyar agrárréteg vezetıit akarja kiképezni. Elsısorban a hivatásos népvezetıket, a papokat. Azután foglalkozni fognak a népivezetı-képzéssel; kiképezni a vezetı paraszttípust. XI. Pius pápa kívánja, hogy minden osztály önmagából termelje ki vezetıit. A hazugságnak buta ember kell, az igazságnak mővelt emberekre van 44
Halálának 900. évfordulóját. Az állam fontosnak tartotta és támogatta az eseményt, az évforduló politikai és egyházi ünneplése összekapcsolódott. 46 Egyházi személyek ellátását, intézmények és alapítványok fenntartását, lelkipásztorkodást, tanítást, kispapképzést és egyéb célokat. 47 Hogy akkora egyházi birtok maradjon meg, amely továbbra is viselni tudja az említett célok anyagi terheit. 48 Kisbirtokosok, szegényparasztok és mezıgazdasági munkások. 49 Azt, hogy az egyházi birtokokat adják kishaszonbérletbe. 45
szüksége. Ezért az új fıiskola nemcsak gazdasági, hanem kulturális síkon is ki fog terjeszkedni a vezetıképzésre. Cél: megtanítani szeretni a földet és a hivatást, s ugyanakkor jellegzetes népi mőveltséget is közölni. A népfıiskola százszázalékosan gyakorlati lesz. Kicsiben benne lesz az egész falu. Anyagi költség a fiúk számára igen csekély lesz.” (Ugrin József elıadása a KALOT érdi papi nagytáborán, 1940 augusztusában) Mi volt a KALOT-népfıiskolák célja?50 8. „Néhai dr. Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter kezdeményezésére és dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek pártfogásával 1927. évben a magyarországi Kapisztránói Szent Jánosról nevezett Szent Ferenc rendi provinciának egyik kiváló tagja, P. Oslay Oswald volt tartományfınök a munkaképtelen közsegélyezettek segélyezésének és gondozásának céltudatos és rendszeres kiépítése érdekében az egyházi, felekezeti, hatósági és társadalmi erık összefogása alapján »Egri Norma« elnevezés alatt egy olyan szegénygondozói rendszert hívott életre, amely nemcsak a »Rerum Novarum« szellemében mőködik, de az ország szociális politikájának is erıs pillérét képezi. Ezen európai viszonylatban is ismert és értékelt rendszer szociális kihatásait felismerve hivatali elıdöm […] annak az ország összes városaiban való bevezetését és kötelezıvé tételét rendelte el. E kötelezı bevezetést az is indokolttá tette, hogy […] a Szentszék a szegényápolás ellátására hivatásos, »Szent Ferenc rendi Mária Szegénygondozó Nıvérek Társulatának szerzetesnıi kongregációja« […] alakulását engedélyezte.” (A belügyminiszter átirata a külügyminiszterhez, 1938. február 25.) „Mit is tettek az egri Szegénygondozó Testvérek? […] Egerben felkerestek mindenkit, aki a pincelyukban, az ólban, a pajtában, az istállóban vagy szurtos vityillóban húzta meg magát és onnét szeretettel lakható helyre vitték, vagy lakhatatlan helyeiket lakhatóvá tették. Hogyan? […] Szobájukat kitapasztották […] házukat kimeszelték, az ágyukat kitakarították, új ágynemőkrıl gondoskodtak, a kellemetlen emberkéket megmosták (háromszori fürdıvíz kellett hozzá), tiszta ruhába öltöztették, hajukat levágták, a nyőveket elégették, és gondoskodtak jövıjükrıl. […] A rossz élet következtében köszvényben szenvedıket vagy a rothadásnak indult testőeket édesanyaként gondozták.” (Oslay Oswald cikke a Ferences Közlöny 1928. novemberi számában) a) Mi volt az Egri Norma és hogyan használta fel az állam ezt a kezdeményezést?51 b) Milyen munkát végeztek az egri Szegénygondozó Testvérek?52
50
Paraszti vezetık képzése. Sajátos szegénygondozói rendszer, amelyet Oslay Oswald ferences szerzetes hozott létre, és az egyházi és állami erık összefogásán alapult. Az állam kötelezıvé tette a városokban a bevezetését és így igyekezett megoldani a szegénygondozás ellátását. 52 Szociális munkát (pl. hajléktalan-ellátást). A szegényeket gondozva olyan feladatokat végeztek el, amelyekre mások nem vállalkoztak volna. 51
7. lecke 1. „Miután a Szentatya mindjárt trónra lépte után megkezdett kísérlete, hogy a háborút megakadályozza eredménytelen maradt, most már hónapok óta arra koncentrálódik mőködése, hogy Olaszországot távol tartsa a harctól. […] A helyzet a Szentszék számára igen veszélyes, fıleg azóta, hogy a pápa a belga királyhoz és a holland királynıhöz intézett sürgönyében nyilvánosan szolidaritást vállalt a nyugati szövetségesekkel. Ha Olaszország háborúba lép […] a lateráni szerzıdés annyit fog érni, mint a különbözı megnemtámadási szerzıdések.” (Apor Gábor vatikáni követ 1940. május 16-i jelentése) a) Milyen esemény alkalmával küldhetett a pápa táviratot a belga, illetve a holland uralkodónak?53 b) Milyen veszéllyel kell számolnia a Vatikánnak, ha Olaszország hadba lép?54 2. „…a pápaság és az egyház lassanként olyan összetett és veszélyes helyzetben találja magát, amelyet hosszú és fájdalmas története során kevésszer tapasztalt. […] Amikor a pápa hangosan és erısen szeretne kiáltani, akkor, sajnos, a várakozás és a hallgatás az, amire a leggyakrabban kényszerül; ott, ahol, tenni és segíteni szeretne, a türelem és a várakozás [kényszere érvényesül].” „…végtelenül nehéz eldönteni, mi az, amit tenni szükséges: visszafogottság és óvatos hallgatás, vagy pedig határozott beszéd és energikus tett.” (XII. Piusz 1941. február 20-i, illetve 1944. március 3-i levelei német püspökökhöz.) Mire utalnak ezek a levélrészletek?55 3. „Hogyha bárkinek veleszületett jogait, amilyenek: jog az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz, a vallás szabad gyakorlásához, a magántulajdonhoz stb., vagy törvényes úton szerzett jogait akár egyes emberek, akár egyes emberi közületek, akár magának az államnak képviselıi igazságtalanul csorbítják, vagy éppen elveszik, a magyar püspökök kötelességszerően felemelik tiltakozó fıpásztori szavukat és rámutatnak, hogy az említett jogokat nem egyes emberek, nem is egyes emberi közületek, sıt nem is az állam képviselıi adták, hanem maga az Isten. (…) kimondhatatlan szomorúsággal látjuk, hogy a keresztény Magyarországon is egymás után olyan intézkedések tétettek, amelyek Isten törvényeivel ellenkeznek. Elıttetek, kedves Híveink, nem kell részletesen felsorolnunk azokat a rendelkezéseket, amelyek végrehajtásuk módjával együtt magatok is jól ismertek, és amelyek magyar polgártársaink egy részének, köztük még azoknak is, akik velünk együtt ugyanezt a szent hitet vallják, pusztán származásuk miatt csorbítják vagy el is veszik velük született jogait. És mindezt anélkül, hogy egyéni bőnösségüket megállapítanák, s ennek alapján bírói ítéletet hoznának. Mindezt csak akkor értenétek meg igazán, ha Veletek is ugyanilyen jogfosztások történnének. (…) Mi nem vonjuk kétségbe, hogy a magyar gazdasági, társadalmi és erkölcsi életre a zsidóság egy része bőnösen bomlasztó befolyást gyakorolt. Az is tény, hogy a többiek e tekintetben hitsorsosaik ellen nem léptek fel. Nem vonjuk kétségbe, hogy a zsidókérdést törvényes és igazságos módon rendezni kell. (…). Azonban (…) hónapok óta szóbeli és írásbeli tárgyalások útján iparkodtunk általában az igazságosságot, különösen pedig a közelmúltban kiadott sérelmes rendelkezésektıl sújtott polgártársainkat és híveinket védelmünkbe venni, maguknak a sérelmes rendeleteknek pedig 53
A Hollandiát és Belgiumot is érintı német invázió megindulása után. Nem fogják tiszteletben tartani a lateráni egyezményt. 55 A pápa fontolgatta a nyilvános nyilatkozatok lehetıségét, és nem egybıl döntött a hallgatás mellett. 54
módosítását, illetve hatálytalanítását kértük. Azonban bár itt-ott némi enyhítést sikerült is elérnünk, (…) mégis mély fájdalommal és súlyos aggodalommal töltött el bennünket, hogy tárgyalásaink során (…) nem sikerült elérnünk, (…), hogy végleg megszőnjenek az igazságtalan jogcsorbítások és jogfosztások, kivált az elhurcolások. (…) az isteni törvények védelmében ebben a formában is kérjük az illetékes hatóságokat, hogy Isten és a történelem elıtti felelısségük tudatában a sérelmes rendeleteket minél sürgısebben orvosolják. Ezek a rendeletek ugyanis a nemzet létéért folyó küzdelem idején nemcsak jogbizonytalanságot okoznak, hanem megbontják a nemzet egységét is, és ellenünk fordítják a keresztény világ közvéleményét, fıképpen pedig ellenünk fordítják Istent! Mint mindig, most is elsısorban az Istenbe vethetjük bizodalmunkat, és ezért kérünk Benneteket, kedves Híveink, hogy velünk együtt Ti is imádkozzatok és dolgozzatok az igazságosság, a keresztény szeretet diadaláért. Vigyázzatok, hogy a kifogásolt cselekedetek helyeslésével vagy elımozdításával Magatokra ne vonjátok a szörnyő felelısséget Isten és az emberek elıtt. Ne feledjétek, hogy igazságtalansággal a haza igazi javát szolgálni nem lehet.” (A magyar katolikus püspöki kar 1944. június 29-i körlevele, amely azonban a templomok többségében nem került felolvasására) a) Miért adták ki e körlevelet a magyar püspökök?56 b) Miért tartják sürgetınek a körlevélben említett rendeletek „orvoslását”?57 c) Milyen emberi jogokat sorol föl a körlevél?58 d) Melyik az a rész, amelyik ellentétes a körlevél céljával? Mit mutat ez?59 e) Mit kérnek a püspökök a hívektıl?60 f) Nézzünk utána, miért nem olvasták föl a levelet a templomok többségében?61 4. „Már sötétedett, amikor megérkeztek a következı búvóhelyükre. A ház bejárata fölött mécses égett, egy apáca nyitotta ki a kaput. Elindultak felfelé a lépcsın, a lépcsıfordulóban hatalmas feszület fogadta ıket. Schlachta (sic!) Margit zárdájába érkeztek, a Szürke Testvéreknek is nevezett Szociális Nıvérek rendházába, amely a Thököly út és az Aréna út sarkán állott. Másnap kiderült, hogy a két épületben az apácákon kívül mindenki bujkáló zsidó. (…) Pedig a Thököly út átellenes oldaláról, a nyilasok zuglói székházából figyelték ıket. Ami várható volt, bekövetkezett. Egy novemberi éjszakán nyilas pártszolgálatosok törtek rá a zárdára. (…) A fıépületben valóban összetereltek egy sereg embert, akiknek az igazolványa gyanús vagy a kinézete zsidós volt. Schlachta (sic!) Margit azonban meginvitálta a tizen-, huszonéves pártszolgálatosokat egy kis harapnivalóra. Kolbász, szalonna, bor, pálinka került elı az éléskamrából. A nyilasok megenyhültek, már nem volt olyan sietıs, hogy a foglyaikkal nekivágjanak a hideg éjszakának. Mire kivilágosodott, megjelent a zárdában Rotta, a pápai nuncius meg Wallenberg, nyilas nagykutyákkal tárgyaltak, akik végül "csak" harminc embert vittek el, de megígérték, hogy hamarosan ıket is elengedik.” (Kıszeg Ferenc: K. történetei. a) Miért nevezték ıket szürke testvéreknek?62 56
A zsidóellenes rendelkezések, különösképpen a deportálások megszüntetése végett. Elsısorban azért, mert az isteni törvényeket (az Istentıl adott emberi jogokat) sértik, illetve azért, mert megbontják a nemzet egységét, a világ közvéleményét szembefordítják Magyarországgal, valamint azért, mert jogbizonytalanságot okoznak. 58 Jog az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz, a vallás szabad gyakorlásához, a magántulajdonhoz. 59 Amelyik a zsidóság „bőnös befolyására” és a zsidókérdés rendezésének szükségességére utal. Mindez jelzi, hogy a magyar társadalom, így a katolikus hívek jelentıs részére hatott a kor antiszemitizmusa. 60 Imádságot és azt, hogy ne vegyenek részt a zsidóságot sújtó rendeletek végrehajtásában és még csak ne is helyeseljék azokat. 61 Mert az állami hatóságok tudomást szereztek róla és megegyeztek Serédivel, hogy leállítja a felolvasást. Cserébe a kormány megígérte, hogy leállítja a deportálásokat. 57
b) Nézzünk utána, milyen elismerést kapott Slachta Margit embermentı tevékenységéért?63 5. Védett ház („Nemzetközi gettó”) Vöröskereszt-intézmény Kórház Gyermekintézmény Nyilasház Kivégzıhely Gettó (fallal körülvéve)
a) A védett házakon kívül hol lelhettek menedéket az üldözöttek? 64 b) Mely államok tudtak védettséget biztosítani a budapesti zsidóság egy részének?65 c) Nézzünk utána, 2010-ben kikrıl nevezték el a budapesti alsó rakpartokat! 66
Pest belsı kerületei 1944/45-ben
62
Szürke ruhában jártak és egymást testvérnek (nem nıvérnek!) szólították. Margit testvér 1985-ben (halála után) megkapta a Világ Igaza kitüntetı címet. 64 Vöröskereszt-intézményekben és gyermekintézményekben. Ezenkívül magánlakásokban és intézményekben is bújtatták ıket. 65 A semleges államok (Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Vatikán). 66 gróf Esterházy János, Slachta Margit, Angelo Rotta, Sztehlo Gábor, Friedrich Born, Raoul Wallenberg, Valdemar Langlet, Carl Lutz, id. Antall József, Jane Haning, Salkaházi Sára 63
8. lecke 1. A résztvevı Államok tiszteletben tartják az emberi jogokat és az alapvetı szabadságokat, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás és meggyızıdés szabadságát, amely mindenkit megillet, fajra, nemre, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül. Elısegítik és ösztönzik az állampolgári, a politikai, gazdasági, szociális, kulturális és egyéb jogok és szabadságok hatékony gyakorlását, amelyek mindegyike az emberi személyiség méltóságából fakad, és lényeges annak szabad és teljes fejlıdése számára. Ennek keretében a résztvevı Államok elismerik és tiszteletben tartják az egyén szabadságát arra, hogy egyedül vagy másokkal közösen, saját lelkiismeretének parancsával összhangban kövesse és gyakorolja vallását vagy hitét. (…) A résztvevı Államok elismerik az emberi jogok és az alapvetı szabadságok egyetemes jelentıségét, hogy tiszteletben tartásuk lényeges tényezıje a békének, az igazságosságnak és a jólétnek, amire szükség van mind az egymás közötti, mind pedig az összes többi állammal való baráti kapcsolatok és együttmőködés fejlesztésének biztosításához. (Helsinki záróokmány VII. cikkelye) a) Miért fontos a szabad vallásgyakorlás?67 b) Miért fontos a Szentszék számára, hogy a vallásszabadság is bekerült a megegyezés szövegébe.68 2. A II. Vatikáni Zsinat elıtt latin nyelven (kivételekkel pl. a szentbeszéd anyanyelven) a híveknek egy szín alatti szentáldozás az oltárnál a pap a híveknek háttal áll a misekönyv az Ószövetség 1%-át és az Újszövetség 17%-át használja fel. csak klerikusok (papok, férfi szerzetesek, papnövendékek) és fiú ministránsok tölthetnek be liturgikus szerepeket egyetlen kánon (a mise központi részének szövege) létezik
A II. Vatikáni Zsinat után a hívek anyanyelvén (de lehet latinul is) a híveknek is lehetséges a két szín alatti áldozás az oltárnál a pap a hívekkel szemben áll a misekönyv az Ószövetség 14%-át és az Újszövetség 71%-át használja fel. világiak és azon belül nık is szolgálhatnak a liturgiában több kánon (a mise központi részének szövege) közül lehet választani.
A szentmise liturgiájának változásai a II. Vatikáni Zsinat nyomán
a) A liturgia változásai alapján, mennyiben változott az egyházkép?69 b) A változások, hogyan érintették a szentmise szövegeit?70 3. „A másik oldalon pedig a liberális eszmék megújulásának lehetünk tanúi. Ez a mozgalom egyrészt a gazdasági hatékonyság zászló vivıjeként tündököl, másrészt az egyén védelmének célkitőzésével jelentkezik az intézmények egyre kiterjedtebbé váló önkénye, illetve az állami tekintélyek parancsuralmi tendenciái ellenében. Az egyéni kezdeményezést csakugyan fenn kell tartani és támogatni kell – de azok a keresztények, akik a liberalizmus útját választják, 67
Mert az emberi személy méltóságához tartozik, és mert a béke, a jólét és az igazságosság lényeges tényezıje. Így lehetet hivatkozni rá. 69 A korábbi klerikális egyházkép helyett elıtérbe került a hívek közössége: a világiak szerepe hangsúlyosabbá vált. 70 Nagyobb hangsúlyt kapott a Biblia és bizonyos szabadságot kapott a misézı pap (a kánon megválasztásában). 68
nem ámítják-e vajon magukat, amikor úgy látják, a liberalizmus minden ízében tökéletes, s mint ilyen a szabadság elıhírnöke? A liberalizmus egy, a modern korhoz jobban igazodó változatát óhajtják, csakhogy könnyen megfeledkeznek arról, hogy a filozófiai liberalizmus elve már eredeti formájában is az ember autonómiájának –tevékenységére, cselekvéseinek motivációjára és a szabadság gyakorlására vonatkozó autonómiájának – hamis értelmezése. Ez pedig azt jelenti, hogy a liberális tanítás is az elıbbihez hasonlóan bölcs ítélıképességet követel a keresztényektıl.” (VI. Pál pápa, Octogesima adveniens,35.) A liberalizmus értelmezésénél mire kell különösen ügyelni?71
71
Nem szabad összetéveszteni a filozófiai liberalizmussal, amely az ember autonómiájának hamis értelmezése. Például Kant azt vallotta, hogy a felvilágosodáshoz semmi más nem kell, csak szabadság.
9. lecke 1. „(…) Választások elıtt áll a magyar nép. (…). Lelkiismeretbe vágó kérdés ez, s éppen ezért kötelességünknek érezzük, hogy e fontos elhatározás elıtt híveink segítségére siessünk. Nem avatkozunk be a választási küzdelmekbe, nem foglalunk állást egyetlen párt mellett sem, de az igazság és a kötelesség elveit kifejtjük, hogy minden katolikus hívı azon elvek szerint válasszon képviselıt. Az állami élet jövı berendezkedése csakis a demokrácia elvei szerint történhet. (…) nem az a demokrácia, amely az egyik személy korlátlan uralma helyett a másikét állítja, nem az, amelyik az egyik embercsoport önzı és féktelen uralmát egy másik csoport hasonlóan önzı és féktelen hatalmaskodásával váltja fel. Az igazi demokrácia alappillére, hogy sértetlen természetjogi elveket ismer el, amelyekhez emberi hatalomnak erıszakkal nyúlni nem szabad. Az igazi demokrácia a lelkiismereti szabadságot, a szülık jogait, a munkásnak szabad egyéniséggé válását, a munka rabszolgaságának megtörését írja zászlajára. E célok érvényesítése érdekében mozgósítja erkölcsileg kifogástalan eszközökkel a társadalom minden rétegét, erre a célra veszi igénybe minden jobb érzéső egyén közremőködését. (…) Meg kell mondanunk, hogy a magyar közéletben sok, nagyon sok olyan jelenséget tapasztalunk, melyek a tiszta demokrácia elveivel ellentétben vannak (…). Keresztény választó nem adhatja szavazatát olyan irányzatra, mely újabb elnyomást, újabb erıszakos uralmat hoz, a természettörvények mellızését sőrőn elköveti. A legmélyebb fájdalommal kell igazat adnunk az angol külügyminiszter szavainak, hogy úgy látszik, mintha Magyarországon az egyik totális szellemő zsarnokságot a másik váltotta volna fel. Legjobban fáj (…), hogy a házasság fölbonthatatlanságát (…) az ideiglenes nemzeti kormány (…) súlyosan meglazította. Meg kell említenünk, hogy a földbirtok-rendelet (…) olyan törekvéseket árult el, mintha bizonyos társadalmi osztályok (…) gazdasági tönkretételét célozta volna. (…) A földosztásnál (…) katonáink kimaradtak a földosztásból. Nem a földbirtokreformot tesszük itt bírálat tárgyává, hanem a benne megnyilvánuló bosszúálló szellemet, mely ígéri ugyan a vagyonukból kiforgatott tulajdonosoknak a jóvátételt, de az ígéretbıl aligha lehet valami. (…) (…) A rendırségünk (…) papokat tart fogva szentbeszédeik miatt s védtelene polgárok internálására rendezkedik be. (…) Kedves Híveink (…) fontoljátok meg szavainkat, s a választás alkalmával adjátok szavazatotokat arra a jelöltre, aki az erkölcsi tisztaság, a jog, az igazság és a rend érdekében fog síkra szállni, s képes lesz küzdeni a visszaélések ellen. Ne rettenjetek meg a gonoszság fiainak fenyegetéseitıl! (…) aki felelısséget érez gyermekei lelki tisztasága, földi és örök boldogsága iránt, nem habozhat a választások elıtt. Csak olyan jelöltre adhatja szavazatát, aki (…) kezességet nyújt, hogy (…) ilyen eltévelyedések nem ismétlıdnek meg magyar földön.” (A katolikus püspöki kar 1945. novemberi választási körlevele) a) Mindszenty szerint melyik politikai erıre nem adhatja keresztény választó a szavazatát? 72 b) Mit takar a szövegben a szülık jogai kifejezés?73 c) Milyen jelenségeket kifogásoltak a püspökök, melyiket leginkább?74 d) Vajon miért húzta ki Mindszenty a körlevélbıl az áthúzott szövegrészt?75 e) A szövegben megfogalmazott félelmet igazolta-e Magyarország késıbbi történelme? Indokoljuk válaszunkat!76 72
A kommunistákra. A gyermekek nevelésének joga, amelybe beletartozik a szabad iskolaválasztás. 74 Például a földreform megvalósítása során észlelt törvénytelenségeket, ártatlan emberek és papok fogva tartását; de leginkább a házasság fölbontásának megkönnyítését. 75 Nem akart túlságosan erısen fogalmazni. 73
2. „Felmerül, mit akarunk mi az egyházzal, a katolikus egyházzal vagy a többivel. Kállai [Gyula] elvtárs elmondta, most nem úgy lesz, hogy alkalmazkodnak és megmaradnak, hanem alkalmazkodnak és meg fognak szőnni. A ma élı embereknek azonban nem mindegy, hogy ez ötéves vagy 70 éves perspektíva. Ha reálisan megvizsgáljuk a kérdést, tudunk rá választ adni. Nekem például az a véleményem, hogy nem ezen keresztül kell az egyházat mellénk állítani. Ha viszont ez így van, felvetıdik, célszerő-e nekünk azt mondani, hogy itt nem úgy lesz, mint a kapitalizmusnál, hogy alkalmazkodtok és megmaradtok. Célszerő-e megmondani már most, hogy meg fognak semmisülni. Tisztán kell látni ebben is a perspektívát, hogy helyes álláspontot lehessen képviselni. Én el tudom képzelni, különösen a katolikusoknál, hogy azt a nótát fújjuk velük szemben, azért tudtak eddig megmaradni, mert mindig kiegyeztek a meglévı hatalommal. Éppen azért írták be a bibliába, hogy minden hatalom az istentıl [Sic! Isten.] jön.” (Kádár János felszólalása az MSZMP KB Politikai Bizottságának 1960. március 1-i ülésén. Mi volt a célja Kádárnak az egyházakkal?77 3. a) Mit takar az ad limina kifejezés?78 b) Mi a jelentısége annak, hogy a püspökök meglátogathatták II. János Pált?79
A magyar katolikus püspöki kar ún. ad limina látogatása 1982-ben II. János Pál pápánál
76
Igen, hiszen a az 1940-es évek végére kiépült a totális kommunista diktatúra. Együtt akart mőködni velük, de a végsı célnak a megszőnésüket tartotta. 78 Az ad limina jelentése küszöbhöz. A püspökök ötévenkénti kötelezı római látogatásáról, a pápával való személyes találkozásáról van szó. 79 A kommunista állam lehetıvé tette, hogy a püspökök Rómába utazhassanak és beszámolhassanak a pápának egyházmegyéjük állapotáról, a magyarországi hitéletrıl. 77
10. lecke 1. "Ez a történelmi esemény kétségtelenül különleges és gondviselésszerő állomást jelent a keresztény közösség útján. A Szentlélektıl vezetett Egyház bátran a mai ember elé ment, hogy találkozzék vele: mintegy kézen fogva vezette az evangéliumi üzenet teljesebb megértése és megvalósítása felé. Szükségét érezte annak, hogy a mai emberiséghez könnyebben érthetı nyelven szóljon, anélkül azonban, hogy az igazság követelményeibıl engedne. Az Egyház fıleg tudatosította, hogy mély megújulásra van szüksége, hogy arcán egyre világosabban felragyogjon Krisztus fénye. Ez az állandó törekvés a megújulásra vezérli ma is lépteinket, bár nem nehézségek és fáradság nélkül. De meg vagyok gyızıdve róla, a növekedésbıl ered ez a fáradtság. Mert az Egyház ezekben az években növekedett missziós öntudatában éppúgy, mint a megtérésre és a megújulásra való elkötelezettségében." (II. János Pál pápa beszéde a Bíborosi Kollégium tagjaihoz 1990. december 20.) a) Milyen eseményt méltat a pápa?80 b) Miben látja a pápa az esemény jelentıségét?81 2. „Ennélfogva az, hogy az Egyház magára veszi az ember gondját, azt jelenti számára, hogy missziós és üdvösségközvetítı munkájába a társadalmat is belevonja. A társadalmi együttélés módja nagymértékben meghatározza az élet minıségét, tehát azokat a létfeltételeket is, amelyek közepette az emberek önmagukat értelmezik, döntést hoznak önmaguk és hivatásuk felett. […] A társadalom, s vele együtt a politika, a gazdaság, a munka, a jog, a kultúra nem valami tisztán szekuláris és evilági háttér, amely ennélfogva az üdvhirdetés és az üdvterv számára periférikus és külsıdleges dolog lenne. Ellenkezıleg, a társadalom s mindaz, ami megvalósul benne, az emberre tartozik. A társadalom emberek közössége, márpedig az Egyház elsı és elsıdleges útja az ember.” (Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma) Miért fontos a katolikus egyház számára a társadalmi kérdés?82 3. … a katonai felkészülésnek valószínő okát abban szokták keresni, hogy a béke, amint mondják, nem lehet biztos a jelen körülmények közt, hacsak nem nyugszik az egyforma felfegyverzettségen. […] Ebbıl az következik, hogy a népek állandó félelemben élnek, mintha felettük vihar lebegne, amely bármikor szörnyő hevességgel kitörhet. […] jóllehet a mai hatalmas katonai erı az embereket a háborútól elriasztja, mégis félni kell, hogy a háborús okok miatt folytatott atomkísérletek, melyeket különbözı államok végeznek, ha nem szőnnek meg, súlyos bajba juttathatják a földi életet. Ezért az igazságosság, a józan ész, az emberi méltóság megbecsülése állandóan követelik, hogy megszőnjék a fegyverkezési verseny; hogy a fegyvereket, amelyekkel a különbözı államok rendelkeznek, ezután egyidejőleg csökkentsék; hogy az atomfegyverkezést megtiltsák; hogy mind a világ országai a megfelelı lefegyverzést végrehajtsák megegyezéssel, ahol kölcsönös és hatásos biztosítékot adnak. Minden erıvel meg kell akadályozni - figyelmeztetett boldog emlékő elıdünk, XII. Piusz -, hogy minden nemzet általános háborúja […] harmadszor is rázúduljon az emberiségre. […] nem az egyenlı felfegyverkezésben, hanem csakis a kölcsönös bizalomban lehet a népek közt a békét megszilárdítani. Mi bízunk abban, hogy ez lehetséges, […] Elsısorban a józan 80
A II. Vatikáni Zsinatot Az evangélium üzenetének a modern ember számára érthetı megfogalmazásában. 82 Mert a társadalom emberek közösségébıl áll, akiknek boldogulásán az egyház fáradozik. 81
ész parancsolja. Valóban, amint mindenki tudja, vagy legalábbis tudnia kellene, az államok kölcsönös szükségleteit, nemkülönben az egyes emberek viszonyait nem a fegyverek erejével, hanem a józan ész szabályai szerint, azaz az igazság, igazságosság és az emberi kapcsolatok gyarapításával kell szabályozni. […] Végül ez jólétet teremt, melynek elınyeit mindenki élvezi: tudniillik az egyes emberek, a családi közösségek, a népek, végül az egész emberiség. Ezért halljuk még mindig csengeni fülünkben elıdünknek, XII. Piusznak figyelmeztetı szavait: „Békével nem megy tönkre semmi sem; háborúval minden megsemmisülhet.” (XXIII. János Pacem in terris kezdető enciklikája, 1963.) a) Minek a leírását adja XXIII. János pápa a dokumentum elején?83 b) Hogyan kellene a pápa szerint a békét megteremteni?84 c) Mikor hangzottak el XII. Piusz idézett szavai?85
83
A hidegháborúét. Leszereléssel, kölcsönös bizalomban a józan ész szabályi szerint, az igazság, az igazságosság és az emberi kapcsolatok gyarapításával. 85 A második világháború kirobbanása elıtt kiadott békefelhívásában. 84
