1. kötet nevelési program

Verzió: 08 Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai program

Istenben bízunk, időt és teret engedünk Neki, hogy akarata szerint munkálkodjon életünkben és gyermekeink életében, hogy „hitük ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején nyugodjék”. (1 Korinthus 2, 5)

1. kötet – nevelési program

Székhely:

OM azonosító: 027221 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13. – telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefon/fax: 06-72-579-224 Email: [email protected]

1


Szabolcska Mihály: Tiszteld a gyermeket Tiszteld a gyermeket, ki tudja előre Melyikből mi válik, mi lesz a jövőben. Hány egyforma gyermek játszott hajdanában Názáreth mezőin, Názáreth porában. Tiszteld a gyermeket, ki tudja miféle Csodálatos hajnal szunnyad a szívében. Lelke mozzanását ma még alig látod, S egykoron fénnyel szórja tán be a világot. Tiszteld a gyermeket, zárt levél a lelke, Csak az Isten tudja, mi van írva benne. A dicsők, a hősök, s mind a legnagyobbak Egykoron együgyű kis gyermekek voltak. Tiszteld a gyermeket, ha koldus nyomorba Sorsa úgy dobná is ki a szemétdombra Ott teremnek sokszor az új eget látók: Az Apostolok, a Próféták, a Megváltók. Tiszteld a gyermeket, s érző szíveddel Csókold meg, öleld át meleg szeretettel. Hátha ez a csókod lesz az ihletése, S egykor milliókat melegít fel véle.

Urunk, aki minket alkottál, mindenkinek feladatot adtál. Élethivatást kaptam, amit más nem tud teljesíteni helyettem. Lehet, hogy itt és most nem ismerem fel eléggé – de majd világos lesz számomra egyszer, hogy nem mint hasztalan hívattam életre, hanem mint egy hosszú lánc egyik szeme, mint híd emberek és nemzedékek között... Add, hogy helyesen cselekedjem, a Te művedet teljesebbé tegyem, szeretetet és békét hordozzak, jót tegyek, az igazságot szolgáljam, szavaidat életre váltsam mindig ott, ahol vagyok, mindig ott, ahol éppen leszek.

Székhely:


.

2


SZTÁRAI MIHÁLY REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA: NEVELŐTESTÜLET 2013. év március hó 25. napján JÓVÁHAGYTA: SIKLÓS – MÁRIAGYŰD REFORMÁTUS TÁRSEGYHÁZKÖZSÉG

IGAZGATÓTANÁCSA

2013. év március hó 26. napján az 5 /2013. határozatával

Székhely:


3


Tartalomjegyzék 1. Bevezető

6-12

1. 1. Alapadatok intézményünkről 1. 2. Gyülekezetünkről - névadónkról – intézményünkről

6 8

2. Lelkiségünk

13-15

2. 1. Általános elvek 2. 2. Iskolánk és óvodánk lelkisége 2. 3. Csendesnap célja és feladata 2. 4. Közös iskolai áhítatok 2. 5. Lelkiség és szentség 3. Alapelvek, értékek, célok, feladatok , eszközök, eljárások 3. 1. Az intézményi nevelő, illetve nevelő - oktató munkájának alapelvei 3. 2. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3. 3. Óvodai nevelésünk célja 3. 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3. 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3. 6. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

13 13 14 14 14 15-114 17 23 31 31 38 39

3. 7. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma és 46 az osztályfőnök feladatai 3. 7. 1. Pedagógusok helyi intézményi feladatai

3. 7. 1. 1. Az óvodapedagógusok helyi intézményi feladatai 3. 7. 1. 2. Az iskolai pedagógusok helyi intézményi feladatai

3. 7. 2. Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai

3. 7. 2. 1. Az osztályfőnöki munka jellemzői 3. 7. 2. 2. Az osztályfőnöki munka feladatkörei 3. 7. 2. 3. Az osztályfőnök feladatai 3. 7. 2. 4. Az osztályfőnöki munka tervezése 3. 7. 2. 5. Az osztályfőnök által készített statisztikák, beszámolók az osztályról 3. 7. 2. 6. Az osztályfőnöki órák témái

46

46 47

52

53 53 53 55 56 57

3. 8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

58

3. 9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

60

3. 9. 1. A szociális hátrányok enyhítése 3. 9. 2. Integrációs felkészítés 3. 9. 2. 1. A hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítésének pedagógiai rendszere

3. 9. 2. 1. 1. Az alkalmazás feltételei 3. 9. 2. 1. 2. Helyzetelemzés 3. 9. 2. 1. 3. Célrendszer megfogalmazása 3. 9. 2. 1. 4. Az iskolába való bekerülés előkészítése 3. 9. 2. 1. 5. Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően 3. 9. 2. 1. 6. Együttműködések-partnerségi kapcsolatok kiépítése

Székhely:


60 61 61 62 63 65 66

69 69

4


3. 9. 2. 2. A tanítást – tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei 71 3. 9. 2. 2. 1. Kompetenciafejlesztő programok és programelemek (Önálló tanulást segítő fejlesztés, eszközjellegű kompetenciák fejlesztése, szociális kompetenciák fejlesztése) 71 3. 9. 2. 2. 1. a. Önálló tanulást segítő fejlesztés 71 3. 9. 2. 2. 1. b. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése 73 3. 9. 2. 2. 1. c. Szociális kompetenciák fejlesztése 75 3. 9. 2. 2. 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek 77 3. 9. 2. 2. 3. Az integrációt segítő módszertani elemek 82 3. 9. 2. 2. 4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái 82 3. 9. 2. 2. 5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszköze 84 3. 9. 2. 2. 6. Multikulturális tartalmak megjelenítése 84 3. 9. 2. 2. 7. Továbbtanulásra felkészítő program 84 3. 9. 2. 2. 8. Az intézményi önértékelés 88

3. 9. 4. A kiemelten tehetséges gyermek, tanuló - a tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 3. 9. 5. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló 3. 9. 6. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelése az intézményben 3. 9. 6. 1. A sajátos nevelési igényű gyermekek / tanulók jogainak érvényesülése 3. 9. 6. 2. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése 3. 9. 6. 3. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése - oktatása az iskolában

89 102 104 107 108 114

4. Az intézmény szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok – a szülő, a gyermek, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 114-126 4. 1. Az intézmény közösségének együttműködése 4. 1. 1. Az intézményvezetés kapcsolattartása, illetve az intézményvezetés és a nevelőtestület együttműködése 4. 1. 2. A szakmai munkaközösségek együttműködése 4. 1. 3. Az óvoda és az iskola együttműködése 4. 1. 4. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 4. 1. 5. A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési folyamatban 4. 1. 6. A pedagógusok és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 4. 2. Az intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése intézményen kívüli szervezetekkel, intézményekkel

114 114 115 115 116 116 118 122

5. A belépés feltételei iskolánkba – felvétel – átvétel

127

6. Tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata

128

7. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

134

8. A pedagógiai program nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

135

9. Záradékok

136 Székhely:


5


1. Bevezető 1. 1. Alapadatok intézményünkről Az intézmény hivatalos neve: Az intézmény OM azonosítója: TB törzsszáma: Nyilvántartási száma: Az alapítás éve: Alapító: Az intézmény fenntartója, működtetője Felügyeleti szerve Az intézmény típusa: Intézményegysége: Intézmény feladat ellátási helye: Az intézmény székhelye: telephelye: Az intézmény jogállása: gazdálkodása: Az iskolai évfolyamok száma: Az intézménybe feladat-ellátási helyenként felvehető maximális létszám: Az oktatás munkarendje: Az intézmény jogosultsága: Az intézményvezető kinevezésének rendje:

A feladatellátást szolgáló vagyon:

Székhely:

Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda 027221 45564-2 13/1996 1991. Siklósi Református Egyházközség 7800 Siklós, Kálvin u. 18 Siklós - Máriagyűd Református Társegyházközség 7800 Siklós, Kálvin u. 18. Dunamelléki Református Egyházkerület 1092 Budapest, Ráday u. 28. Baranyai Református Egyházmegye 7623 Pécs, Szabadság u. 35. többcélú intézmény, közös igazgatású köznevelési intézmény óvoda általános iskola Siklós város közigazgatási területe és vonzáskörzete 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13. 7800 Siklós, Kálvin u. 19. jogi személyiséggel rendelkező önálló köznevelési intézmény önállóan működő és gazdálkodó szerv, az intézmény által készített költségvetést a fenntartó egyház presbitériuma hagyja jóvá. általános iskola 1-8. évfolyam óvoda: 50 fő iskola: 224 fő nappali alapfokú oktatásban szerzett általános iskolai tanév végi és másodlati bizonyítványok kiállítása, 8 osztályos általános iskolai végzettség tanúsítása Nyilvános pályázat vagy meghívás útján, a Siklós - Máriagyűd Református Társegyházközség presbitériuma nevezi ki, illetőleg bízza meg 5 év határozott időre és gyakorolja a munkáltatói jogokat. A megbízás visszavonásának jogát Siklós - Máriagyűd Református Társegyházközség presbitériuma gyakorolja. Az intézményt, mint jogi személyt az igazgató, vagy az általa megbízott személyek képviselhetik. (SZMSZ-ben szabályozott módon.) Az intézményi tartós rendelkezésére bocsátott egyházi tulajdonú ingatlanok és ingó vagyontárgyak: o A Kálvin u. 19. számú (718 HRSZ); o a Kálvin u. 31. (730 HRSZ), o a Magyar u. 29. számú és a Vörösmarty u. 13. számú (együttesen a 754 HRSZ) épület. Az intézmény a rendelkezésre álló vagyontárgyakat, a nevelő és oktató feladatainak ellátásához, a fenntartóval történő egyeztetés alapján használhatja.


6


A feladatok ellátásához rendelkezésre állnak az intézmény leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközei. Az intézményi vagyon feletti rendelkezési jog a Siklós – Máriagyűd Református Társegyházközséget illeti meg. Az intézmény a rendelkezésre álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni.

A köznevelési intézményünk jogszabályban - 2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről - meghatározott alapfeladatai, közfeladatai: az óvodai nevelés; az általános iskolai nevelés - oktatás; a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása

Az intézmény alapfeladatai: Óvodai nevelés – Óvodai felekezeti nevelés, ellátás, iskolai életmódra felkészítés. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása. Általános iskolai nevelés-oktatás – Általános iskolai tanulók nappali rendszerű felekezeti nevelése, oktatása (1-4. évfolyam); A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása (1-4 évfolyam); Általános iskolai tanulók nappali rendszerű felekezeti nevelése, oktatása (5–8. évfolyam); A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása (5–8. évfolyam).

Az intézmény az óvodai nevelés, illetve az általános iskolai nevelés-oktatás keretén belül ellátja a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók köréből a sajátos nevelésigényű gyermekek, tanulók integrált nevelését és oktatását. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók köréből az alábbiak ellátását biztosítja az intézmény: Mozgássérült gyermekek, tanulók integrált nevelése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása, preventív foglalkoztatása. Érzékszervi fogyatékos (hallás- és látássérült) gyermekek, tanulók integrált nevelése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása, preventív foglalkoztatása. Beszédfogyatékos gyermekek, tanulók integrált nevelése-oktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek, tanulók integrált nevelése-oktatása, pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs ellátása. A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek, integrált nevelése-oktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása.

További feladatként látja el: -

-

a beilleszkedési, magatartási nehézséggel, tanulási nehézség veszélyeztetettséggel küzdő gyermekek, tanulók preventív ellátását, egyéni vagy kiscsoportos fejlesztő foglalkoztatását, felzárkóztatását; képesség-kibontakoztató és integrált felkészítést: a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók integrált nevelését és oktatását.

Azon sajátos nevelési igényű tanulók ellátása, akik tanulmányi kötelezettségüket a szakértői bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesítik, továbbá azon nem sajátos igényű tanulók ellátása, akik orvosi igazolás alapján tanulmányaikat magántanulóként folytatják, és részükre az iskola legalább tíz tanítási óra egyéni felkészítést biztosít. Székhely:


7


1. 2. Gyülekezetünkről - névadónkról - intézményünkről „A jó cselekedet pedig csak az, ha mi felebarátunkat segítjük, tartjuk, tápláljuk, tanítjuk, neki jó példát adunk, mindezeket a mi felebarátunknak javára, hasznára és az Úristennek neve dicséretére cselekedjük.” Sztárai Mihály Reformátusok Siklóson és Máriagyűdön A reformáció kezdetei Siklóson 1517. október 31. nevezetes nap a keresztyénség történetében. A hagyomány szerint ekkor szögezte ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára kilencvenöt tételét. „A keresztyén ember egész életének bűnbánatnak kell lennie”- írta többek között. Ez az esemény tekinthető a reformáció kezdetének. Luther tanai igen gyorsan megjelentek Magyarországon: 1521-ben, a budai iskolában már evangéliumi szellemű tanítások hangzottak el. A két érintett tanárt ugyan elűzték, de egy év múlva már magyar diákok jelentek meg a wittenbergi egyetemen. Az 1520-as években súlyos törvények születtek a lutheránusok ellen, de a tanok mégis utat törtek maguknak, s ebben több magyar főúrnak is komoly szerepe volt. Ez idő tájt, 1515-től Siklós és környéke a Perényi - család birtoka volt. Perényi Imre nádor egy 1725-ben meglelt szobor feliratának tanúsága szerint a reformált egyház felügyelője volt, amiből arra következtethetünk, hogy jelentős szerepet töltött be a reformáció korai siklósi elterjedésében. A birodalmi hercegi rangot is viselő főúr halála után felesége, Kanizsai Dorottya vezette az uradalmat, de nem ismert, hogy ő támogatta-e a lutheri gondolatokat. Nagyobbik fiáról, Perényi Péterről (1502-1548) biztosan tudjuk, hogy később, szüleitől örökölt birtokain terjesztette a reformációt. Vele kapcsolatban Pázmány Péter így fogalmazott: „Az urak közül legelső Pirinyi Péter lutheristává lőn, és az ő jószágába Kopácsi Istvánt, Sztarinus Mihályt praedikálni bocsátá.” A később temesi főispán Perényi Péter nevéhez fűződik a mai siklósi ferences templom elődjének építése is. Ez a templom eleinte a reformált vallás szolgálatában állt. Cuisus regio, eius religio, akié a föld, azé a vallás. Az akkor mértékadó elv alapján a földesúr valamennyi birtokán követni kellett a birtokos vallását. Igaz volt ez Máriagyűdre is, ahol az akkori katolikus templomot is reformátusok vették birtokba. Az imahelyet hat év múlva a törökök mecsetté alakították. Később a görög-keleti felekezet használta, a továbbiakban pedig, ismét protestánsok imádkoztak benne. A siklósi református egyház a helyi hagyomány szerint egyidős a magyarországi reformációval. Az igen hiányos dokumentumok szerint Siklós első református lelkipásztora Siklósi (vagy Szilvási) Mihály volt, aki egyes vélekedések szerint a város szülötteként költözött Újhelyre, a mai Sátoraljaújhelyre, amely ugyancsak Perényi - birtok volt akkoriban. Ott 1522-ben már református szellemben hirdette az igét, és ezután munkálkodott Siklóson. Pathai Sámuel tolnai lelkész 1647-ben így értékelte munkásságát: „Siklós várának és városának határai néhai Siklósi Mihály igen dicséretes emlékezetét ünneplik, aki Perényi Péter reformátora volt. Midőn ama részeket bebarangoltam, gyakran hallottam igen idős emberektől, hogy Siklósi az egész udvar előtt oly gyűlöletes volt, hogy nemegyszer magában az udvarban is éles kardokkal darabokra vagdalták volna, ha az a kegyes és nagylelkű hős (értsd: Perényi Péter) különös pártfogása és védelme alá nem vette volna.” Siklósi Mihályt egyesek azonosnak vélték azzal a személlyel, akit a törökök Siklós várának 1543-as elfoglalása után, a Pécs felé vezető úton megöltek és kifosztottak. Az 1542-től a wittenbergi egyetemre járó, s szintén baranyai származású Kopácsi Istvánról azt tudjuk biztosan, hogy 1524 előtt tanító volt Siklóson.

Sztárai Mihály (1510?-1575) Kopácsi munkatársa volt Sztarinus, vagyis Sztárai Mihály, a Siklós és a Duna-Dráva közti vidék reformációt hirdető papjainak legismertebb alakja, aki az 1526-os mohácsi csatát még ferences barátként látta. A drávasztárai születésű fiatalember az év végére azonban Siklósi Mihály hatására csatlakozott a reformációhoz. 1543-ban írt művében (História Perényi Ferenc kiszabadulásáról. Perényi Péter élete és halála) maga írja: „ezt a verset költöttem Vas Mihálynak, a siklósi várnagynak, amikor én siklósi iskolamester voltam”: vélhetőleg 1541-től. 1542-től Perényi Ferenc nevelője volt, és a fiúval együtt hallgatta a paduai, vagyis a padovai egyetem előadásait. Székhely:


8


A délszláv nyelvben is járatos prédikátor 1544 tavaszától az Eszék melletti Laskón terjesztette az evangéliumot. 1551-ben írta barátjának, Tolnai (Tétényi) Miklósnak, hogy a faluban „a kereszt igéjét hirdetni kezdtem”. Sorai szerint százhúsz evangélikus egyházat alapított Alsó-Baranyában. Tegyük hozzá: igen sok nehézség ellenére, hiszen nem egyszer az élete is veszélyben forgott. Pathai Sámul lelkipásztor Laskón az 1600-as évek elején, szemtanúktól hallottak alapján írta róla: „édes hangú zengedezésével magához vonta az embereket”. Ezért is hívták énekes prédikátornak. Egy későbbi értékelés így hangzik Sztárairól: „Tüzes, kíméletlenül támadó lélek volt, de nemcsak rombolni, hanem építeni is tudott. Ő volt az új magyar protestáns egyházak egyik legkorábbi szervezője. „Félelmet nem ismerő szókimondása, nyers, de pompás humora kitűnő népszónokká tette”. Az 1553-ban Tolnára távozó, majd 1558-ban Laskóra visszatérő Sztárai Mihály tollából 1559-ben jelent meg az első magyar nyelvű dráma, egy hitvitával foglalkozó darab, Az igaz papságnak tiköre (Comoedia lepidissima de sacerdotio) címmel, és számos, további irodalmi és egyházi alkotását ismerjük. Időközben, egy 1553-as levelének tanúsága szerint „episcopus”, vagyis Tolna megye és Alsó-Baranya püspöke lett. Laskói utódjával, a vele Tolnában együtt szolgáló Szegedi Kis Istvánnal később megosztotta a feladatokat, és 1557-től püspöksége csak Tolna megyére korlátozódott. Sztárai Mihály Laskóról 1563-ban Gyulára költözött. 1564-től három évig Sárospatakon volt lelkész, majd Pápán szolgált, ahol 1575-ben hunyt el. Sztárai olyan időben szólalt meg és hirdette az evangéliumot, hogy bátorítást és hitet öntsön az emberek szívébe, mikor mindez élete kockáztatásával járt. Lelkésztársaival együtt jól tudta, hogy az emberek tanítása és anyanyelvük ápolása ugyanilyen fontos. Az írás és olvasás tanításával hozzájárult, hogy a magyarság ilyen nehéz időben se veszítse el identitását a török hódoltság alatt. Az oktatás biztosításával pedig a reformáció olyan kulcsot adott az emberek kezébe, mellyel utat nyithattak a magyar és európai kultúra megismeréséhez, ápolásához.

A törökkortól az első kőtemplomig Siklós 1543-tól török kézen volt. A város társadalmi összetételéről is tudósító török adóösszeírások nyomán tudjuk, hogy a 16. század második felében nem történt lényeges változás a keresztyén lakosság számában: ekkortájt mintegy félszáz család élt itt a mohamedánokon kívül. Az azonban tudható, hogy a protestantizmus a szultáni porta uralma idején is élt a Dráva mentén. A helybéli reformátusokról a következő konkrétum 1672-ből származik, amikor Zabolai volt a város evangélikus prédikátora. 1678-tól 1684-ig nincs ismeretünk a lelkipásztor személyéről, de a fönnmaradt adatok szerint a siklósi gyülekezet Nagytótfaluba járt istentiszteletre, mert Siklóson nem volt református templom. A következő tizenkilenc évben, a felerősödőben lévő ellenreformáció idején, Ispánki János (István) prédikált a siklósi reformátusoknak. Ez idő tájt, 1687-ben zajlott le a török kiűzésében döntő szerepet játszó nagyharsányi csata, amelyben a Badeni Lajos vezette magyar és bajor seregek, ha úgy tetszik, visszavágtak Mohácsért. És ebben az időszakban, 1691-ben jelent meg I. Lipót királyi dekrétuma, amelyben erősen korlátozta a protestánsok nyilvános vallásgyakorlatát. 1703-tól Decsi Péter, 1719-től Héczei (vagy Herceg) Sámuel lett a lelkész, majd őt követve Szilágyi Mihály (1724– 1727), Galambos István (1727–1728) lelkipásztorkodott a városban. Héczei Sámuelt Radanay Mátyás pécsi püspök katonái a katolikus ünnepek megtartására vonatkozó szabály megszegése miatt 1723-ban börtönbe vetették, ám a város polgárainak föllépésére kiengedték. Az ellenreformáció miatti vallási összetűzésekre általában is jellemző volt a környékben, hogy a falvak lakói megvédték lelkészeiket a zaklatástól, és a bezárt vagy lerombolt templomokat újfent megnyitották, újjáépítették. A vármegye ugyan 1725-ben a magánházaknál lehetővé tette a kálvinisták számára a vallásgyakorlást, a pécsi püspökség erőszakos fellépését azonban ez nem gátolta meg a továbbiakban sem. Kossa Dániel gyűdi lelkipásztor 1817-es feljegyzései szerint a mai Siklós - Gyűdön, a későbbi kegytemplom helyén korábban református fatemplom állt, amelyet 1680-ban, Naszvadi András prédikátorságának idején vettek el a kálvinistáktól. 1700 után épült fel a protestánsok siklósi temploma, vagy ahogy egy 1722-es káptalani jelentés írja, a gyülekezetnek van egy „újabb építésű, vesszőből és sárból tapasztott református temploma”. A megfogalmazásból akár arra is következtethetünk, hogy korábban állt már a városban református kőtemplom, amit a törökkor után lerombolhattak. A fából készült imaházat 1744-ben, Dámány András lelkész idejében bővíteni szerették volna, azonban a vármegye az engedély megadása helyett a földdel tetette egyenlővé az épületet. Mária Terézia 1749-ben, számos kérvény benyújtása után engedélyezte a következő fatemplom felépítését. Az előző prédikátor halála után, 1758-tól 1796-ig Karancsi János lett a lelkész. 1763-ban megvásárolta az első, a következő évben munkába állított harangot, ami 1882-ben meghasadt, de újraöntve összesen 119 évig szolgálta a reformátusokat. 1766-ban már ismét a templom javításáért fogalmaztak kérvényeket a protestáns tanok követői, amelyek révén 1772-ben felújíthatták, majd 1774-75-ben bővíthették az imaházat. A prédikátor 1739-ben épített házát 1785ben újították föl először. Egy 1782-es összeírás szerint 2767-en éltek Siklós mezővárosban, akik közül 900 fő kálvinista volt.

Székhely:


9


Az 1770-es évek második felében, Máriagyűdön fatemplomot építettek a mai református templom helyén, amit 177075 között lezárattak. 1807-ben építették helyette a kőtemplomot az eklézsia költségén. A gyűdi tanítók neve és megbízatásuk kezdete ezekből az időkből: Naszvadi András (1680); Bálint pap (1695); 3. Szerdahelyi Péter (1701); Tóthfalusi György (1706); Decsi Sámuel (1710); Ketskeméti Gergely; Kopátsi János (1718); Komáromi János (1725); Bicskei János (1731); Tiloczi Bálint (1731); Kálmán István (1742); K. Kósa György (1748); Székelyhidi Dániel (1752); Borza Gergely (1755); Babolcs András; Vetsei Sámuel (1781); Kossa István (1787); Vetsei István (1797); Krekuth György (1801); Győri Mihály (1808); Kossa Dániel (1808).

Új templom Siklóson 1791. augusztus 25-én tehették le végre a siklósi református kőtemplom alapkövét. Karancsi János idős kora miatt 1794-től Behidai Sámuel és Gángol István káplánok segítettek a lelkészi feladatok teljesítésében. A nyugalomba vonuló prédikátor lemondása után, 1796-ban Túros Péter vette át a lelkipásztori teendőket. A munka a hatóságok hátráltatása ellenére haladt, részben mert az akkori birtokos, a református gróf Batthyány Antal támogatta a törekvéseket. Az 1806-ban elkészült templomban a grófnak külön padja volt. A siklósi lelkészek ebben az időszakban viszonylag gyorsan követték egymást: az 1809-ben elhunyt Túros Péter helyére Hagymási Péter érkezett, akit egy év múlva Varga József váltott föl. 1811-ben érkezett Siklósra Kossa László prédikátor. Gyűdön Kossa Dániel volt ekkor a lelkész. Így írt magáról: „Kóssa Dániel, tanúlt Kecskeméten s Debreczenben. Praedikátorrá lett Kémesen, ahol 7 esztendeig, annak utána Büdösfán 3 esztendeig szolgált, itt pedig tizedik esztendejét tölti. Ért diákul s németül keveset. Feleséges, öt gyermeke vagyon”. A gyűdi református „oskolába” 21 lány és 22 fiú járt 1817-ben. Rektoruk, vagyis igazgatójuk, s egyben tanáruk a Debrecenben tanult Bátori József volt. „Csak a legszükségesebb dolgok tanittatnak, u.m.: az olvasás, vallás, vallás históriája, éneklés, számvetés, irás és a könyörgések”. - jegyezte fel Kossa Dániel. A siklósi templom fölszerelése lassanként fejlődött a 19. század elején. 1813-ban orgonát építettek, amit később, csak 1875-ben renováltak. 1826-ban három harangot öntöttek a gyülekezetnek. 1866-ban az addigi fazsindelyeket lecserélték cserépre. 1877-ben, közadakozásból belső ajtókat készítettek, és siklósi márványból faragott szószéket, úrasztalát állítottak. Az ősi, évszázados parókia helyett 1839-ben emelték a mai lelkészlak elődjét. 1886. április 30-án frissen meszelt templommal fogadta a „canonica visitatiora” egyházi vizsgálatra érkező Szász Károly dunamelléki püspököt a siklósi református gyülekezet. A korszak protestáns híveinek számáról a lakosságszám adatai tudósítanak: 1841 és 1910 között Siklós lakossága 3207-ről 5782-re növekedett, eközben a reformátusok száma 1058-ról 1154-re emelkedett. Ekkortájt, 1846-47-ben káplánok végezték a szolgálatot, majd 1848-tól Bogárdi Mészöly Sándor, 1876-tól Zeke Lajos a prédikátor. A siklósi református iskolák története összefonódott a gyülekezet történetével, legalábbis abból a szempontból, hogy a lelkészek a korai időszakban a gyermekek „lelki tanítójának” szerepét is betöltötték. 1850-ben aztán már 115 kisgyermek tanult a parókiához épített iskolában. 1860-ban döntött a presbitérium egy korszerűbb tanterem kialakításáról, amit 1877-ben egy tanítói lakással is megtoldottak. Egy későbbi korszakból, 1902-ből maradt fenn Szűcs Dániel tanító neve, de egy szomorú esemény kapcsán: a jó nevű iskolamester ekkor halálozott el. Utódja, Toók Gyula kántortanító 1903-ban huszonnégy pályázó közül nyerte el a megbízást.

Világháborúk, társadalmi változások között 1913 márciusában elhunyt Zeke Lajos, helyére Gilicze Antalt hívták meg. 1914–ben elkezdődött az első világháború, ami miatt elment a két tanító. 1916-ban mégis fejlődést hozott: a Felső-baranyai Református Egyházmegye augusztus 29-ei döntésével polgári leányiskolát alapított Siklóson. Az iskola októbertől működött. 1917-ben, az élni akarás jegyében, ágyúdörgés közben tartották meg a reformáció négyszázadik évfordulóját. Újabb püspöki vizitációk zajlottak: 1917 őszén Petri Elek, 1921 augusztusában dr. Ravasz László látogatott Siklósra. Az 1923-ban elköltöző lelkész helyett eleinte Máté Ákos szolgált, majd 1924-ben Ruzsás Lajost választották meg lelkipásztornak, aki 1950-ig töltötte be hivatását. A húszas évek Siklósra polgárosodást, a református gyülekezet, a templom életében ismét föllendülést hoztak. 1923-ban pótolták a háború alatt elvitt két harangot, 1925-ben bevezették a villanyt. 1927-ben renoválták a templomot, 1928-ban nőegylet alakult. 1931-ben, a református elemi népiskolában két tanterem volt, és ezekben két tanító oktatta a 82 diákot. A máriagyűdi református elemi népiskolába négyen jártak. A református polgári leányiskolát 1930-ban, az időközben létesített internátussal együtt, Pécsre költöztették. 1941ben, a második világháború elején Siklós lakosságának 19%-a, 1151 fő volt református, míg Máriagyűd 841 főnyi lakosságából 32%, vagyis 273 polgár volt protestáns.

Székhely:


10


Az 1944 novemberétől szünetelő oktatás a református iskolában is 1945 tavaszán indult újra Várady László igazgató tanító irányításával, Decsi Sándor helyettes tanító közreműködésével. Ekkor 109 diák járt az iskolába. Siklós nagyközség képviselőtestülete ekkor valamennyi egyházi iskola költségvetéséhez, így a református iskoláéhoz is hozzájárult. Az intézményeket 1948 nyarán államosították, és egy egységes siklósi általános iskolába olvasztották be. A lelkipásztori tisztet 1951-től Erdős István töltötte be 1988-ig. Szabó Mihályné egy évi helyettesítése után már Boruss Mária prédikált a siklósi és a máriagyűdi templomban. 1994-től 2002-ig Szappanos Zoltán volt a siklósi lelkipásztor, akinek utódja Tönkő Levente lett. Tönkő Levente 2010. április 01-gyel új helyen szolgál, a gyülekezet ezt követően Komlósi Péter Attila lelkipásztort választotta meg élére. Ma a tizenegyezer lakosú Siklóson 1153 tagot tart számon a református egyház. A választók névjegyzékében 612 egyháztag szerepel. A harmadik évezred elején a Siklós-Máriagyűd Református Társegyházközség jelentős szellemi és épített örökséget gondoz. Ez a jövő feladatait is megszabja az egyháztagoknak, akikre az a felelősség hárul, hogy méltón folytassák eleik verítékes, ám szép eredményeket felvonultató munkáját. Az 1990-es évek politikai változásai lehetővé tették a volt egyházi ingatlanok visszaigénylését. 1991-ben a Siklósi Református Egyházközség az egyházi ingatlanok kártalanítása révén visszakapta régi, Kálvin utcai épületét. Ezzel lehetőség nyílt a presbitérium által 1991. március 18-án hozott iskolalapításról szóló határozat megvalósítására. Az Oktatásról szóló - módosított - 1985. évi I. törvény 21. / A § (3) bekezdés alapján 1991. augusztus 15-én a Sztárai Mihály Református Általános Iskola megkezdte működését. Az első, 1991/92-es tanévben az oktatás a Kálvin u. 19. szám alatti (4 tanterem, 1 tanári, szociális helyiségek) és a Magyar u. 29. szám alatti (1 tornaszoba + öltöző, mellékhelyiségek) épületekben folyt. Az első, második, harmadik osztályba beiratkozott 38 tanulót Boruss Mária lelkipásztor és négy pedagógus tanította. Az újraindított iskola alapító nevelőtestülete: Szántó Ákos igazgató, Marásekné Varga Éva, Reichmesz Ádámné, Szántó Ákosné 1992. október 6-án az oktatás a jelenlegi Vörösmarty u. 13. szám alatti épületbe helyeződött át. Az akkor négy tanteremből, tanáriból álló épület az elkövetkező hat év alatt további öt teremmel, irodahelyiséggel, szertárakkal bővült, így elnyerte mai külső és belső formáját. A templom és az iskola közti fal lebontásával valóságosan is eggyé válhatott gyülekezet és iskola. Az intézmény beiskolázási körzete nem csak Siklós városa, hanem a környező falvak is. 1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

17

13

12

17

17

19

21

25

19

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

18

16

22

18

15

12

15

14

15

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

17

15

16

14

Az 1996/97-es tanévre az iskola nyolc osztályosra bővült. A végzős diákok a Pécsi Református Kollégiumban tanulhatnak tovább, így folytatódhat az iskolánkban megkezdett lelki nevelés. Az 1997/98-as tanévben megindult református óvoda biztosítja a korai életkorban elinduló keresztyén lelki nevelést és a zökkenőmentes iskolakezdést. Az óvoda felvételi körzete szintén Siklós városa és a környék települései. A legnagyobb gondot korábban és a jelenben is a tárgyi feltételek biztosítása jelenti. Az intézmény nem rendelkezik tornateremmel. Ennek hiánya versenyképességünket csökkenti. Nehezíti a mindennapokat az alacsony gyermeklétszám az iskolában, gazdasági tekintetben a kétcsoportos óvoda működése sem rentábilis. Elsődleges cél a családias jelleg megőrzése, mely biztosítja az általános iskola feladatának megfelelő stabil alapozó képzés lehetőségét is. Az iskola hagyományai arra kötelezik az intézményt, hogy a nevelő és oktató munkában kiemelt figyelmet fordítson a lakóhely és a nemzet történetének. Székhely:


11


A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladat a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása, a sajátos nevelésű gyermekek befogadása, inkluzív intézmény létrehozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola és óvoda működik. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért a nevelő és oktató munka ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását – integrált felkészítés programja -, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is – Sztárai Tehetséggondozó Műhely -. -

Az egyenlő bánásmód követelménye alapján: Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.

-

Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket a 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

Intézményünk Siklóson és környékén vezető szerepet kíván betölteni kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók ellátásában. Mint fentebb is megfogalmaztuk inkluzív intézmény fogadjuk a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket, tanulókat: a sajátos nevelésű gyermekeket, tanulókat, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket, tanulókat, a képesség-kibontakoztató; integrációs felkészítés keretében segítjük esélyeinek javításában a halmozottan hátrányos helyzetű diákokat. A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók azonosítására, gondozására, fejlesztésére, nyomon követésére is nagy hangsúlyt fordítunk. Az intézmény o nyitott tehát az eltérő adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező gyermekek és tanulók befogadására az integrált oktatás-nevelés lehetőségét biztosítva; o helyi programmal segíti a hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítését; o sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulókat integrált oktatási formában képezi, a korosztállyal együtt nevelődő, speciális fejlesztést igénylő gyermekek részére habilitációs, rehabilitációs órákat, foglalkozásokat biztosít gyógypedagógus szakember foglalkoztatásával; o fejlesztést biztosít a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeknek, tanulóknak; o differenciált tanulásszervezéssel és oktatással biztosítja a tehetséges, érdeklődő gyermekek számára magasabb szintű, elmélyültebb tudást, a gyengébb, lassabban haladó, lemaradó gyermekek számára a felzárkózást. Felfogásunkban: az integráció egyet jelent a valamely hátránnyal küzdő, az átlagos képességű és a tehetség-ígéret együttnevelésével.

Intézményünket 2010-ben a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács illetékes szakmai bizottsága Tehetségponttá nyilvánította. A dokumentumainkon jogosultak vagyunk használni mind az „Tehetségpont” megjelölést, mind pedig a Tehetségsegítő Tanács logóját.

Tehetségpont

Székhely:


12


A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni, olyan embereket, akik képesek az élethosszig tartó tanulásra. Olyan embereket, akik az Úr útmutatását követik.

2. Lelkiségünk 2. 1. Általános elvek Korunk intézményének sajátos egyéni arculattal kell rendelkeznie, amit az intézmény lelkületének is nevezhetünk, vagy intézményi ethosznak. A szellemiség az iskola esetében egy nagyobb kategóriával is jellemezhető. Évszázadokon keresztül, amíg csak felekezeti iskolák működtek, a szellemiség egyszerűen, könnyen meghatározható volt: Biblia-centrikus, az egyházi tanoknak megfelelő szellemiséget képviselő, humanista stb. Amikor az Eötvös-törvények nyomán létrejött az állami oktatás, akkor annak szellemiségében is változások történtek. Természetesen az intézmény arculatához tartozik, hogy a szellemiséget fel kell vállalnia, sugároznia kell. Belülről könnyen állítható, hogy intézményünk református. Ez nagyon kevés. Inkább a közvéleménynek van szerepe a minősítésben. A valóban működő szellemiséghez „látható” lelkületre van szükség. A bejárati ajtó után, már a folyosókon, de a tanteremben, az óvodai csoportszobában is érzékelni kell a hatást. Minden intézménynek – így a miénknek is - van egy rejtett lelke, melyből lehet tudni, hogy honnan vesszük a háttérben rejlő értékeket. Azokat az értékeket, amelyek neveléstörténeti korszakonként is nyomon követhetők Olyan értékek ezek, amelyeknek mai üzenetei is vannak, amelyek ma is életprogramunkká válhatnak. Ha egy nevelőtestületben ugyanezeket az értékeket vallják, akkor az intézménynek meghatározható, átlátható értékrendszere lehet. A keresztyén nevelési értékek jól tükröződnek Arany János: Domokos napra című versében1, melynek központi gondolata, ha úgy tetszik üzenete: „Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben.”

2. 2. Iskolánk és óvodánk lelkisége „Bízzad Az Úrra a te dolgaidat és a te gondolataid véghezmennek!” Jézus Krisztus missziói parancsa: „…tegyetek tanítványokká minden népeket…” (Máté 28, 19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak és az iskolának, az óvodának. Református iskolánk és óvodánk jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket, gyülekezetünket és a környékbeli gyülekezeteket abban, hogy valóra válthassák a gyermekük keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik őt „hogyha felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt.” Református intézményünk keresztyén közösség. Nevelő-oktató / nevelő munkánk lényegi oldala keresztyén nevelési célok megvalósítása munkánk során. Keresztyén értékek beépítése a mindennapi tanításunk, nevelésünk során úgy, hogy a bibliai alapelvek figyelembevétele mellett eleget tegyünk a köznevelési törvénynek is.

1

Arany János összes költeményei I. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1973. 166. oldal Székhely:


13


Intézményünkben a nevelés-oktatás Istennek a teljes Szentírásban adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfogalmazott hitelvek, és a kálvinizmus szellemében folyik. Krisztus a középpont, minden feléje kell, hogy vezessen! Olyan református keresztyéneket kívánunk nevelni, akik tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha tőle kérnek segítséget, a Lélek alkalmassá teszi őket feladatuk elvégzésére. „Bizalmad legyen az Úrban teljes elmédből…” (Péld. 3, 5) A Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye, az Etikai Kódex, a Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda által kidolgozott pedagógiai program és annak mellékletei a törvény erejével szólnak a pedagógusokhoz, intézményünk lelki-szellemi színvonalának biztosításáról, a szülőkhöz pedig, hogy nyugodt lélekkel bízzák gyermekeiket református intézményünkre. Csodálatos dolog embert formálni, embert úgy, hogy az ISTEN útján járjanak és Tőle kapott adottságaikat Isten és embertársaik szolgálatára használják. A jövőbe nézünk! Hisszük, hogy intézményi közösségünk, mely Isten ajándéka, hitvalló és hazafias szellemű, versenyképes műveltséget biztosít minden tanulójának! „…Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik ISTENT szeretik, minden javokra van…” (Pál levele a Rómabeliekhez 8,8)

2. 3. Csendesnap célja és feladata Az iskolaév kezdésének nemcsak a tanévnyitó istentisztelet a fontos és elengedhetetlen része, hanem a tanévnyitó csendes nap is, amely megalapozza és elmélyíti az iskolai-gyülekezeti közösséget, lelkiséget. Csendes napot tartunk még az adventi és a húsvéti időszakban. E napon a Baranya megyei lelkészek szolgálatára is számít közösségünk, bizonyságtételeikkel, jelenlétükkel is a gyermekek lelki, igei élményét segítsék, a tanárokat tehermentesítsék. A csendesnap a pedagógusok számára is olyan alkalom, ahol az iskolai, gyülekezeti lelkiségről, a református keresztyén nevelési feladatokról imádságos szeretetközösségben maguk is beszélgethetnek.

2. 4. Közös iskolai áhítatok A hétkezdő és hétzáró közös áhítat elősegítheti a közösség kialakulását azáltal, hogy ezeken az alkalmakon megosztjuk egymással a hitünket, és együtt készülünk fel arra, ami aznap (azon a héten vagy hétvégén) ránk vár. Ez is része az iskolai tanulás egészének, mert az iskola ezeken keresztül taníthatja meg a diákokat arra, hogyan imádkozzanak és dicsőítsék Istent. A rendszeresen tartott közös áhítatokat jól kiegyensúlyozzák a napi osztály áhítatok, melyeket előre kézbe adott vezérfonal segítségével tarthatnak meg az éppen első órát tartó nevelők, osztályfőnökök.

2. 5. Lelkiség és szentség Manapság a szentséget és a lelkiséget elavult fogalomnak tartják. A Biblia azonban világosan tanítja, hogy szentség nélkül nem élhetünk Istennek tetsző életet. A Biblia elutasítja a világi és lelki dolgok közötti ellentétet. Még a lovak nyakában függő csengőt, és a főző edényeket is Istennek kell szentelni (Zakariás 14, 20-21). Hiába imádkozunk sokat, ha az igei normákat nem alkalmazzuk az órai munkánk megszervezésében és a tanmenet összeállításában, akkor nem vagyunk lelki emberek. Hiába dicsőítjük Istent az áhítatok alatt, ha ez nem járja át a mindennapi tanításunkat, tanulásunkat, akkor nem engedelmeskedünk Isten igéjének. Másrészt viszont, ha csak azt hangsúlyozzuk, hogy jó jegyeket kell szerezni, jól kell tanulni, és „mindenütt mindennel, amit teszünk, Istent kell szolgálni”, közben azonban elhanyagoljuk a BibliSzékhely:


14


át, szóval és énekléssel dicsőítsük őt, istentiszteleteken részt vegyünk, akkor nem teszünk eleget annak az igei felszólításnak, hogy Isten dicsőítésének és az imádkozásnak mindig jellemeznie kell a keresztyéneket, ha egy közös cél érdekében összejönnek. A lelkiség és a szentség Isten munkája bennünk. A lelkiség az elkötelezettségtől függ, attól, hogy mennyire bízunk Istenben, mekkora a hitünk, a reménységünk, és a szeretetünk. A lelkiséget nem erőltethetjük rá a diákjainkra. Viszont segíthetjük a lelkiséghez vezető elkötelezettség kialakulását. A lelkiséget nem lehet az iskolai tevékenységekre „ráaggatni”, hogy keresztyénibbeknek nézzenek ki. A lelkiségnek mindent át kell hatnia; irányítania és támogatnia kell mindazt, ami az iskolában folyik. Csak így lehet iskolánk igazi keresztyén (református) tanulóközösség.

3. Alapelvek, értékek, célok, feladatok, eszközök, eljárások A Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvodában dolgozó pedagógusok mindennapi nevelő és nevelő - oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Az alapelvek megjelenésének színtere az intézmény Pedagógiai Programja. A MRE Református Közoktatási Törvénye, az 1998. évi I. és a 2005. évi II törvénnyel módosított 1995. évi I. törvény „A Magyarországi Református Egyház - Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, tagjai igényének megfelelően, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján - köznevelési intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi köznevelési intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A református köznevelési intézményekben a nevelés és az oktatás - figyelemmel az állami iskolák követelményeire, továbbá a magyar református iskolák autonóm életéből és hagyományaiból következő művelődési anyagra - Istennek a teljes Szentírásban adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfogalmazott hitelvek, és a magyar kálvinizmus szellemében folyik.” A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református köznevelési intézmény, amely a gyermeket Krisztusban testvérnek fogadja el. A Magyarországi Református Egyház által fenntartott és működtetett református iskolák és a hozzájuk kötődő intézmények célja és feladata, hogy o

o o

tanulóit korszerűen művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és a nemzet - hűséges és áldozatkész, alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani, közvetíteni, református tanulóit egyházuk hitvalló tagjává, nem református tanulóit - vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett- saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje.”

Elérendő célkitűzés, hogy az iskola végzős diákjai a nyolcadik évfolyam végén: o o

legalább a Nemzeti Alaptanterv összes műveltségi területének minimális teljesítményként a 8. évfolyam végére előírt követelményeit teljesítsék; minden tanuló rendelkezzen olyan bővíthető bizonyos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy alapműveltségi vizsgakövetelményeknek a későbbiekben megfeleljenek; rendelkezzenek a tanulók a kulcsfontosságú alapkompetenciákkal; Székhely:


15


o o o

o o o

o

ismerjék a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat; alakuljon ki bennük határozott elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövőjüket és sorsukat illetően; a tanulók személyiségének ismeretében, adottságaikra építve az intézményben töltött évek alatt önmagukhoz képest a maximális fejlődés és teljesítmény eléréséhez pedagógiai eszközökkel segítséget nyújtani; a tanítás- tanulás folyamatában a kölcsönös megbecsülés alapján az együttműködési készség fejlesztésével alkotó légkört kialakítani. ismerjék a Szentírást, hitvallásainkat, magyar református hagyományainkat. készüljenek fel arra, hogy életük a két nagy parancsolatnak megfeleljen: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.” (Mt. 22,37) és „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (Mt. 22,39) legyenek vallásukat gyakorló, érte tenni tudó, áldozatot vállaló keresztyén emberek, akik mindig készek felebarátaik megsegítésére.

„A gyermek és adottságai Isten ajándéka” Jövőkép

Inkluzív intézménnyé válás.

Az esélyegyenlőség elvének érvényesítése, a sajátos nevelési igényű gyermekek diszkriminációjának megszüntetése a magyar oktatásügyben is előtérbe helyezte az integrált nevelést. A társadalmi elvárások ilyen mértékű változása kapcsán alapjában kell intézményünk jövőképét átformálni, és megkeresni azokat a feladatokat és lehetőségeket, amelyek tartósan biztosítják az intézményünkben felhalmozott tudás és tapasztalat hasznosulását az elkövetkező években, évtizedekben is.

Az integráció feltételei (részletezve ls. további részekben) Törekvésünk az, hogy intézményünket nemcsak integráció (fogadás), hanem egyre inkább a befogadás, inklúzió jellemezze. Ennek érdekében pedagógusaink az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. Kidolgozott esélyegyenlőségi programunk van. A teljes nevelőtestület részt vett HEFOP-os képzésben, elsajátította a tevékenységközpontú pedagógiák alapjait, megismerkedett az integrált környezetben alkalmazandó professzionális, hatékony kommunikáció kívánalmaival, valamint részt vett az IPR megismerését segítő tréningen. Ez feltétele a differenciált tanításnak. Az óvodából iskolába kerülő gyermekeket felmérjük a DIFER és Sindelar, valamint az Alapozó terápia vizsgálati módszerek segítségével, ami lehetőséget nyújt az órák differenciált tervezésének és a tanuló egyéni fejlesztése megtervezéséhez. Az első évfolyamon bevezettük a Meixner Ildikó-féle olvasás-írás tanítását, amely módszer segítséget nyújt a sokrétű fejlesztő elemével és a logopédiai nehézségek leküzdésére irányuló törekvéseivel. A tanulói fejlődés nyomon követő szoftverünk használata lehetővé teszi a gyermekek folyamatos fejlődésének követését. A továbbtanulás felkészítésére előkészítő órákat biztosítunk. Tervezzük a kéttanítós modell alkalmazását anyagi lehetőségeink függvényében.

Intézményünkben az integráció több szinten folyik: 1. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációja - a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítésben vesznek részt. 2. A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása: o

Érzékszervi fogyatékos (hallás- és látássérült) gyermekek, tanulók integrált nevelése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása, preventív foglalkoztatása.

Székhely:


16


o o o

Beszédfogyatékos gyermekek, tanulók integrált nevelése-oktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek, tanulók integrált nevelése-oktatása, pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs ellátása. A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek, integrált nevelése-oktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása.

3. Azoknak a különleges bánásmódot igénylő gyermekeknek, tanulóknak - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló – fejlesztése, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorukhoz viszonyítottan jelentősen alulteljesítenek, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzdenek, közösségbe való beilleszkedésük, továbbá személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősülnek sajátos nevelési igényűnek. A tanítók, tanárok, óvodapedagógusok rendszeres konzultációja a gyógypedagógussal, illetőleg az együttműködési megállapodásban kialakított szakember gárdával biztosítja a napra kész információt és tanulóink/ gyermekeink harmonikus fejlődését.

3. 1. Az intézmény nevelő, illetve nevelő - oktató munkájának alapelvei: Alapelveinkben azon tartós, hosszabb időszakra szóló értékeket fogalmazzuk meg, amelyekre több éven keresztül építhetünk, amelyek mentén pedagógiai programunkat megvalósíthatjuk. 3. 1. 1. Munkánk során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy munkánkat Istentől kért bölcsesség, krisztusi szeretet és szolgálat jellemezze; a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze; a nevelés segítse a gyermek személyiségfejlődését és egyéni képességeinek kibontakoztatását, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű, az életkornak megfelelő tevékenységgel; a felnőttekkel és társaikkal való kapcsolatukat a kölcsönös tisztelet és a másság elfogadása jellemezze; a diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. A református óvoda nevelési intézmény, melynek testülete elkötelezte magát Krisztusnak. A keresztyén életviteléhez hűen, szolgálják Istent és nevelik a reábízott gyermekeket. Óvodánk sajátossága az egyházhoz, iskolához tartozás, mely a nevelés tartalmát, irányultságát közvetlenül befolyásolja. Így nevelési elveinkben a keresztyén erkölcs előírásai érvényesülnek, szokásrendszerünkbe a hívő ember életviteléhez kapcsolódó elemek is beépülnek, ünnepeinken református hagyományaink a dominánsak, kapcsolatrendszerünkben a család- gyülekezet- iskola hármas egysége a meghatározó. Az iskolához tartozás segít az eredményes szocializációban, az átmenet nehézségeinek csökkentésében, a nevelés, egységes ráhatás folyamatosságában és a gyermek egyéni előmenetelének nyomon követésében. A Biblia tanítására építve- „Tanítsd a gyermeket a neki megfelelő módon…” (Péld. 22,6) - nevelőmunkánk a kisgyermek Istentől kapott adottságainak, képességeinek kibontakoztatására, pozitív személyiségjegyeinek kialakítására, erősítésére irányul. Gyermekeink többsége itt találkozik először az Ige tanításával, itt hall úgynevezett vallásos témájú éneket és itt éli át az áhítat csöndjét. Így óvodánk ebből a szempontból is kiegészítője a családi nevelésnek. A keresztyén szellemisség áthatja nevelésünket, beépül óvodánk tevékenység- és szokásrendszerébe. Az iskolánk szeretné elérni, hogy a tanításban igaz értékeket közvetítsen és a tanulókat evangéliumi szellemben nevelje, ez legfontosabb alapelvünk. Ennek érdekében minden tevékenységét át kell, hogy hassa az Igéből táplálkozó református hit és az ökumenikus gondolkodás.

Székhely:


17


3. 1. 2. Az intézmény toleráns más felfogások, világnézetek iránt, tevékenysége során azonban tanúskodik a teremtő Isten bölcsességéről és hatalmáról, Jézusban megjelenő kegyelmes, megváltó szeretetéről és a Szentlélek megvilágosító, eligazító, erőt adó közösségéről. 3. 1. 3. Az Ige tanítása szerint kívánja nevelni növendékeit Isten és embertársai szeretetére, szolgálatára, a jó megtanulásának készségére. Segíti őket abban, hogy harmonikusan növekvő, jellemes személyiséggé, szociális érzékenységű, demokratikus, az élet küzdelmét is vállaló, tevékeny, kreatív felnőttekké váljanak, a test és lélek egységében. Tudatosítjuk bennük, hogy Isten ebben az országban, ebben a népben jelölte ki helyüket, ezért kötelességük tehetségükkel jól sáfárkodni. Hazaszeretetük mellett tiszteljék, becsüljék más népek értékeit, féltő szeretettel óvják és védjék az életet, a teremtett világot, vigyázzanak környezetükre. 3. 1. 4. Nevelésünk alapja a bibliai emberszemlélet, amelynek mércéje Jézus Krisztus. Ez minden pedagógus közös ügye. 3. 1. 5. Az intézmény szellemi-lelki arculatának formálásában jelentős szerepe van annak, hogy gyermekei szeretetben élő, Igére figyelő, imádkozó közösséggé váljanak. Egymás őszinte megismerésének és megbecsülésének ez az alapja. 3. 1. 6. Fontosnak tartjuk az egyházi múlt, a nemzeti hagyományok ismeretét és az erre való szellemi-lelki építkezést. 3. 1. 7. Az igei szemlélet szükségessé teszi a különféle emberi tudományok ismeretanyagának meggyőződésünk szerint leghitelesebb és lehetőségünk szerint legmagasabb szintű továbbadását. 3. 1. 8. Tanítványainkat gondolkodásra, jó tájékozódásra akarjuk nevelni, hogy meg tudják különböztetni az igazságot a hamisságtól, az értékest az értéktelentől, hogy legyen véleményük, foglaljanak állást. 3. 1. 9. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ezért: • tiszteletben tartjuk a tanuló személyiségét, • a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, • a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, • diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, • minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, • az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és egyéb munkatárs, nevelő és nevelő között. 3. 1. 10. Intézményünkben a gyermekek, a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Az alapkompetenciákat mindenki számára elérhetővé kell tenni – kevésbé érdeklődők, speciális szükségleteket igénylők, kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló stb.; különös figyelmet fordítva az esélyegyenlőség biztosítására. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel minden tanulónknak rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. Székhely:


18


A kulcskompetenciákat a kötelező oktatás időszaka alatt kell elsajátítania tanulóinknak, hiszen a későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik. Ennek érdekében: • •

• •

•

• • • • •

•

• •

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt; iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben; az iskola oktató-nevelő tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk; szeretnénk, ha diákjaink anya-és idegen nyelvi kommunikációs készsége fejlődjön, a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján –iskola, otthon, szabadidő – az anyanyelvén és az anyanyelvtől különböző nyelven - intézményünkben az angol; minél magasabb szintű legyen; kiemelt szerepet szánunk a személyközi és állampolgári kompetenciák fejlesztésének is; megtanítjuk gyermekeinket azokra a viselkedésformákra, amelyeket el kell sajátítaniuk ahhoz, hogy képesek legyenek hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudják oldani a konfliktusokat, igyekszünk megértetni velük, hogy a személyközi kompetenciák nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben mind a köz-, mind a magánélet területén; szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen; törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre; segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat; igyekszünk elérni, hogy a tanulók kulturális kompetenciája – e kompetencia a gondolatok, élmények és érzések különféle módon – pl. tánc, irodalom, festészet stb. – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában - magas szintű legyen; a vállalkozói kompetenciafejlesztés során alakítjuk ki gyermekeinkben a változáshoz való pozitív viszonyulást, az egyén saját (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelősség vállalását, a célok kitűzésének és megvalósításának fontosságát, valamint a sikerorientáltságot; fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, tudjanak tanulni, ismerjék a tanulás tanulásának fortélyait; - a „tanulás tanulása” során a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának képességét foglalja magában, részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban történő alkalmazásának képessége; - általánosabban fogalmazva: a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja azt, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására; törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására; törekszünk diákjaink matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciáinak alakítására, fejlesztésére; - munkánk során a matematikai kompetenciák fejlesztését legalapvetőbb szinten (összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képessége fejben és írásban végzett számítások során, a különféle problémák megoldása céljából), valamint egy magasabb fejlettségi szinten (matematikai gondolkodásmód – logikus és térbeli gondolkodás -, és a valóság magyarázatára és leírására egyetemesen használt matematiSzékhely:


19


•

•

kai kifejezésmód /képletek, ábrák, modellek, grafikonok, görbék/ használatára való képesség és készség) fontos fejlesztési feladatként kezeljük; - a természettudományi kompetencia azoknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák; a technológiai kompetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a természeti környezet átalakításában az ember felismert igényeire vagy szükségleteire válaszolva; szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet, tiszteljék, becsüljék más népek hagyományait, igyekezzenek megismerni azok kultúráját, törekvéseit, szokásait; alakítjuk, formáljuk tanulóink digitális kompetenciáját, mely az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képessége; valljuk, hogy az IKT – információs és kommunikációs technológiák – alkalmazásához kapcsolódó készségeket legalapvetőbb szinten minden gyermeknek el kell sajátítania; - e legalapvetőbb szint: a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az Internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel.

A munkánkat átfogó evangéliumi szellemben történő nevelés elve mellett, - melyben nevelésünk alapja a bibliai emberszemlélet -, megfogalmazzuk az alábbi alapelveket a fentebb leírtak alapján: o

o

komplexitás, egységes nevelő hatások elve; - az alapelveknek átfogóan, együttesen kell érvényesülnie az intézményi nevelőmunka egész területén, esélyegyenlőség elve; - minden gyermeknek legyen lehetősége tehetségének megfelelő tevékenységre, tanulásra, szabadidős elfoglaltságra és továbbtanulásra, - diákjaink olyan ismereteket, készségeket halmozzanak fel, amelyekkel megállják helyüket a következő iskolafokozatban is, - a kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló kapjon meg

minden lehetőséget fejlődésére;

o

o

o o o o

o

o o

o

egyenrangúság elve; - ezen elv tudomásul vétele biztosíthatja csak azt az alapvető igazságot, mely szerint a pedagógus és a gyermek, a tanuló egyenrangú fél a nevelés-oktatás folyamatában; a gyermek, a tanuló e folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, a pedagógus irányító; - szerepe a pedagógiai légkör kialakításában, a gyermekek, a tanulók szellemi, lelki, testi teljesítményeinek kibontakoztatásában, tevékenységeinek szervezésében, személyiségük fejlesztésében jelentkezik, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételének elve; igazodás a gyermekek, a tanulók egyéni fejlődési üteméhez elv, a közösségek hálózatának és az ezekhez tartozás figyelembe vételének elve; a tapasztalatszerzés elve; - lehetőség teremtése a nevelés-oktatás folyamatában a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására, a külső hatások elve; - azon információk, ismertek, tapasztalatok összessége, amelyeket tanulóink a nevelésoktatás folyamatán kívül a maguk számára szereznek, a bizalom elve; a következetesség elve; - alapelveiben, módszereiben ingadozás nélküli, igényes, határozott követelmények támasztása tanulóinkkal szemben annak a lehetőségnek nyújtásával, hogy biztosított legyen a gyermekek önállóságának, kezdeményezőképességének, kreativitásának kibontakoztatása, az ellentmondásosság elve; Székhely:


20


o

o o

o

- miközben valljuk a következetesség fontosságát, tudomásul kell venni a nevelési folyamat ellentmondásosságát is; a közösségek pozitív és negatív hatásai, az emberben lakozó igények, hajlamok, képességek, lehetőségek, a szabadság és a kényszer mozzanatai, a közösségek és az egyén érdekeinek ellentmondásosságai, ütközései mind egyszerre vannak jelen a nevelő munkában, a motiváció elve; - a gyermekek, a tanulók személyisége tevékenységekben formálódik, fejlődik, melynek feltételei: • a tényleges cselekedtetés, gyakoroltatás, • a gyermeki aktivitás kedvező körülményeinek megteremtése (légkör, hangulat, tárgyi és személyi feltételek), • konkrét feladatok, helyzetek teremtése, amelyek erkölcsi tulajdonságaik, szokásaik, készségeik kifejlődését segítik, a koncentráció elve; az aktivizálás elve; - elérni, hogy a gyermek ne bábja, hanem aktív, önkéntes alanya legyen a nevelő-oktató folyamatnak, a visszajelzés elve; - folyamatos jelzések a gyermeki, a tanulói teljesítményekről, a változásokról, a javítások akadályairól.

A megnevezett alapelvek beépülnek a nevelő, az nevelő - oktató munkánk egész folyamatába, a nevelők tudatosan és következetesen alkalmazzák ezeket az elveket azért, mert Eszményeinkben olyan gyermek képe él, aki a közös családi és óvodai nevelés eredményeképpen az óvodáskor végére az alábbi fejlettségi mutatókkal rendelkezik: A testileg fejlett gyermek az óvodáskor végére eljut első alakváltozásához, testarányai eltolódnak, fogváltása megkezdődik. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, erőteljesen fejlődik mozgáskoordinációja, finommotorikája. Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére belsőleg motivált az iskolakezdésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik (térészlelés, vizuális-, és akusztikus differenciáció, téri tájékozódás, térbeli mozgásfejlettség, testséma). Az önkéntelen és közvetlen emlékezet-bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama. Fokozatosan növekszik figyelmének tartama, terjedelme, megosztottsága, megjelenik a tanuláshoz szükséges szándékos figyelem. Cselekvő-szemléletes és képi gondolkodása mellett fogalmi gondolkodása is kialakulóban van. Fokozatosan csökken gondolkozásának érzelmi telítettsége, előtérbe kerül az ismeretszerzés igénye. A többoldalú és széleskörű megtapasztalások hatására gazdag ismeretekkel rendelkezik környezetéről, abban magabiztosan mozog, eligazodik. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait. Érthetően, folyamatosan beszél, kommunikál, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. A szociálisan érett gyermek képes alkalmazkodni a változó körülményekhez, kapcsolatteremtésre, együttműködésre nyitott. A társaival, a felnőttekkel szemben udvarias, segítőkész, türelmes. Fokozódó mértékben képes megfelelni a környezet elvárásainak, cselekvéseiben megjelenik a teljesítmény igény. Feladatvégzésben kitartóbb, önállóbb. Egyre több szabályhoz képes alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését.

Székhely:


21


Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, együttműködő, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, o a természet, a környezet értékeit, o más népek értékeit, hagyományait, o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, magabiztos, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 3. 1. 11. Intézményünk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében: Székhely:


22


• • • •

rendszeres kapcsolatot tartunk a gyermekek, a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy intézményünk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található óvodákkal, iskolákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy intézményünk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a gyermekek, a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

3. 2. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk pedagógiai munkáját alapvetően az a cél határozza meg, hogy eleget tegyünk az érvényben lévő, Magyarország a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényében, illetve annak módosításaiban, valamint a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és módosításaiban, a különböző rendeletekben meghatározott, iskolatípusunkra vonatkozó feladatoknak, illetve a MRE Református Közoktatási Törvénye, az 1998. évi I. és a 2005. évi II törvénnyel módosított 1995. évi I. törvényben foglaltaknak. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Célunk, hogy intézményünknek saját arculata legyen, illetve maradjon. Eddigi eredményeinkből, értékeinkből ne engedjünk.

Képzési specialitások: 1. Iskolánk szellemiségéből adódó legfontosabb célunk az Igéből táplálkozó református hit elmélyítése. Ennek színterei: tanévnyitó, adventi és húsvéti csendesnap, napi reggeli áhítatok, évfolyamonként heti két hit- és erkölcstan óra, egyházi ének oktatása, imaközösségi alkalmak, Dörmögő kör templomi szolgálat, szuplikáció, szeretetvendégség Szeretethíd-program konfirmandus alkalmak

2. Az Élő idegen nyelv műveltségi területen magasabb óraszámú angol nyelv oktatása 1. évfolyam: heti 1 óra; 2-3. évfolyam: heti 2 óra; 4. évfolyam: heti 3 óra; 5-8. évfolyam : heti 5 óra (emelt óraszámban egy csoportban)

3. Differenciált képességfejlesztés: 3. 1. Tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységi formáink: tehetségazonosítás a 3-4. évfolyamon, tehetséggondozás, nyomon követés: 7., 9. évfolyam; 19 éves kor nevelőtestületi döntés alapján (az osztálylétszám és eltérő teljesítményszint) csoportbontás, ha a létSzékhely:


23


szám indokolja – ls. csoportbontás elvei résznél rendszeresen szervezett iskolai, regionális, országos versenyekre, bajnokságokra való felkészítés. szakkörök működtetése, egyéni fejlesztés. Sztárai Tehetséggondozó Műhely – TDK, angol, média, matematika, természetjáró, énekkar, valamint a partnereknél tehetség-tanácsadás

3. 2. Felzárkóztatás, egyéni fejlesztés 4. Alapfokú művészeti oktatás – telephelyként 5. Integrációs felkészítés helyi programmal segítjük a hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítését (vagy %-os arányszám változás esetén: képesség-kibontakoztató felkészítés a helyi program szerint) 6. Integrált nevelés-oktatás – SNI tanulók fogadása 7. Magasabb óraszám matematika és magyar nyelv és irodalomból a szabad időkeret terhére felmenő rendszerben a 2013-14. tanévtől: • 1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom heti plusz 1 óra • 3. évfolyam: magyar irodalom heti plusz 1 óra • 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom heti plusz 1 óra • 4. évfolyam matematika heti plusz 1 óra • 5-8. évfolyam: angol nyelvből nem emelt óraszámban tanulóknak: magyar nyelv és irodalom – szövegértés, kommunikáció… tantárgyon belüli modul heti plusz 1 óra • 5-8. évfolyam: angol nyelvből nem emelt óraszámban tanulóknak: matematika problémamegoldás… tantárgyon belüli modul heti plusz 1 óra • 6. évfolyam: matematika heti plusz 1 óra • 7. évfolyam: magyar nyelv heti plusz 1 óra • 8. évfolyam: matematika heti plusz 1 óra

Speciális célok 1. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló esélyegyenlőségének maximális biztosítása. 2. Átfogó célunk, hogy a hátrányos helyzetű gyermek minél előbb bekapcsolódjon az óvodai nevelésbe, óvodába kerüljön, mert ezzel válhat szociális folyamatuk és integrációjuk zökkenőmentessé. Ez a folyamat az iskolában tovább folytatódik, így 8. osztály végére egyenlő esélyt tudunk teremteni részükre akár a tovább tanuláshoz, akár a felnőtté váláshoz. 3. A hátrányos helyzetű tanulók felkészítése során az együttnevelés és a differenciálás szempontja valósuljon meg a sokoldalú személyiségfejlesztő munkában. 4. SNI tanulók felnőtté válásának, közösségbe beillesztésének elősegítése. 5. Nem szakrendszerű képzés: 5. és 6. évfolyamon a lassúbb fejlődési ütemű tanulók fejlesztése és a gyorsabban haladók esetében a gazdagítás, dúsítás lehetősége. 6. Tehetség-azonosítás, - gondozás, - tanácsadás, nyomon követés segítségével esélyjavítás elérése. Pedagógiai munkánk alapvető feladata a munkánkat átfogó evangéliumi szellemben történő nevelési feladat megvalósításával együttesen, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink Székhely:


24


elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás, az áldozattá válás megelőzése, bűnmegelőzés). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli, egyéb foglalkozási nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

Sikerkritérium: Iskolánk református szellemiségéből fakadó alapelvek, célok teljesülése. 1. osztályba történő sikeres beiskolázás, református gyermekek számának növekedése. A középiskolák felvételi követelményeinek való megfelelés. A továbbtanulási mutatók azt jelzik, hogy gyermekeink megállják helyüket a választott intézményben.

Székhely:


25


A diákok legalább 90 %-a az év végi értékelési szakaszban teljesíti a követelményeket (nem kap elégtelen osztályzatot). Az 1-4. évfolyamos tanulók körében az évenkénti alapkészség vizsgálatok eredményei azt jelzik, hogy a diákok minimum 95 %-a legalább megfelelt, illetve elégséges minősítést kap a számolás, írás, olvasás területén. Az országos kompetenciamérésen a diákok eredményei elérjék vagy meghaladják az országos átlagot. (Amennyiben alatta van az érték, megalapozott, méréseken alapuló indoklás, háttértényező vizsgálat szükséges, illetve intézkedési terv készítése.) A tanulók az iskola által nyújtott kínálatból a képességeiknek megfelelő kibontakoztatási lehetőséget igénylik, azokon aktívan részt vesznek. Az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó HHH tanulók aránya eléri a 90 %-ot. A kulcskompetenciát fejlesztő tevékenységi formák közül minden hátrányos helyzetű diák legalább egy foglalkozásnak állandó részt vevője. Hatékonyan működik a mentori rendszer. Minél több HHH tanulónk érettségit adó intézményben folytatja tanulmányait. Az SNI tanulók körében sikerül elérni a nyolc osztályos végzettséget. Tanulmányi versenyeken, művészeti pályázatokon való sikeres szereplés (tanulóink a mezőny első felében végeznek) vagy a megmérettetést örömmel élik meg. Színház-, múzeum- stb. látogatás. Tanulóink viselkedése tükrözze a kitűzött cél elérését. Fegyelmezett diák, aki képes az önálló véleményalkotásra, mások iránti toleranciára. Kifejezésre juttatják, hogy jól érzik magukat az iskolában. Tiszta iskola és környéke. Csökken a rongálások száma. Elítélik azokat, akik a természetet rongálják, ismerik lakóhelyük és a kistérség értékeit, nevezetességeit. Aktívak a környezet-és egészségvédelmi programokon. Munkájukkal szemben igényesek, füzeteik külalakjára, ruházatukra, iskolai felszerelésükre vigyáznak. Nő a gyerekek állóképessége. Más kultúrákkal szemben nyitottak, érdeklődők. Nincsenek negatív előítéleteik a kisebbségek és a mássággal élő emberek irányában. Az SNI társaikkal toleránsak, segítőkészek. Külföldi kapcsolatok létesítése, illetve fenntartása. A 4. évfolyamtól – kifutó rendszer - / 2013-14-től felmenő rendszerben: 5. évfolyamtól emelt óraszámban angol nyelvet tanulók alapfokú nyelvvizsgát tesznek 8. év végéig, amennyiben a szüleik vállalják a nyelvvizsga költségeit.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: •

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) •

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,

•

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

•

határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően,

•

a keresztyén közösség nevelő ereje által érti a gyermek, hogy hitvallásaink szerint minden Isten munkája, amiről eddig számot adtunk, magunkat hálából szánjuk Krisztus követésére, mivel Isten minden megtett értünk, mi is mindent megteszünk érte, munkánkat nem a „kell” kényszere, hanem a „lehet” szabadsága határozza meg, elért eredményeinkért Istent dicsőítjük.

Székhely:


26


Mérhetőség: Évindító, adventi, húsvéti csendesnap, az áhítatok napi megtartása, az imaközösségi alkalmak lehetőségének heti rendszeressége, a templomi szolgálatok rendszeresek, folytonossága biztosított, a szolgálatokon a gyermekek legalább 90 %-a részt vesz, a szeretetvendégséget évente megtartja az intézmény, évente kapcsolódik a MRE Szeretethíd programjához, növekszik a templomba járók száma. 1 osztályos beiskolázási mutatók. Statisztikai adatok. Jegyzőkönyvek, feljegyzések. Eredményes beiskolázás 9. osztályba. A tanulók fejlődésének nyomon követése – a középiskolák tantárgyi eredményei. Tanulmányi versenyek száma, eredményei. Művészeti pályázatok száma, eredményei, művészeti kiállítás. Tiszta, rendezett környezet. Konfliktusok csökkenése, neveltségi szint növekedése. A sportfoglalkozáson, tömegsporton részt vevő gyermekek száma; mérési eredmény az állóképességről. Nyelvvizsgák száma. Külföldi kapcsolat megléte. A szabályozott folyamatok (IMIP2) belső auditja. Szabályozott partneri igény-és elégedettségmérés. Klímavizsgálat. Partneri igény-és elégedettségmérés mutatói alapján trendvizsgálat. Évenkénti önértékelés az integrációs felkészítésben. Munkavállalói teljesítményértékelés. Teljes körű intézményi önértékelés.

Eszköz, eljárás, módszer Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. o Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. o Hagyományok kialakítása. o Kérés. o Követelés. o Ellenőrzés o Ösztönzés.

o Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

o o o o o o

Kérés. Követelés. Gyakoroltatás. Segítségadás. Ellenőrzés. Ösztönzés.

2 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény a kötelező intézményi dokumentumok között nem szabályozza az intézményi minőségirányítási programot. Intézményünk használja, megőrzi e dokumentumot, a benne lévő szabályozott folyamatok okán.

Székhely:


27


Magatartási modellek közvetítése.

Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. o Műalkotások bemutatása. o A nevelő személyes példamutatása. o Magyarázat, beszélgetés. o A tanulók önálló elemző munkája. o o

bemutatása,

Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

Kiemelt feladatok

o

o o

A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. Vita.

Eszközök, eljárások

1. Református szellemiség megvalósítása Tanítási órákon Egyéb foglalkozás

o

- Hit-és erkölcstan oktatása. - Egyházi énekoktatás. - Tantárgyi keretbe ágyazva valamennyi tantárgynál. - Csendesnap, áhítat, imaközösség, Dörmögő kör, szeretetvendégség, Szeretethíd program, templomi szolgálat, hittantábor, konfirmandus találkozók, közös gyülekezeti alkalmak.

2. Készség, képességfejlesztés tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon - Gyakorlatorientált oktatás. Tanulók értő olvasóvá nevelése

Önálló tanulásra nevelés Anyanyelvi kultúra fejlesztése Beszédkultúra fejlesztése

- Könyvtári olvasás - önművelődés foglalkozások. - Szövegértés, szövegfeldolgozás óra. - Projektoktatás. - Tanulás tanítása. - Szövegértés, szövegfeldolgozás óra. - Projektoktatás. - Az óraszám elosztásnál előnyben részesítés. - Média mikro műhely működtetésével. - Szóbeli feleteket számának növelésével. - Versenyeztetéssel, hátránykompenzálással. - Igényes szóbeli megnyilvánulások igénylésével. - Diákközgyűlés szervezésével. - Érveléstechnikai gyakorlatokkal hatékony kommunikáció elsajátítása.

2. Készség, képességfejlesztés tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon - Együttműködést igénylő közösségi feladatok megSzociális képességek fejlesztése

oldása. - Modellnyújtás; - Szerepjáték; - Megerősítés (jutalmazás, szükség esetén büntetés); - Integrációs helyi program. - Kooperatív tanulás. - Tevékenységközpontú tanulás; - Projektnap. - Projektoktatás. - Sztárai nap. - Szeretethíd-program.

Székhely:


28


Kiemelt feladatok


3. Készség, képességfejlesztés osztályfőnöki órákon Tanulók önismeretének fejlesztése, önnevelési - Önismereti játékok. - Szituációs gyakorlatok. igényének felkeltése Szociális képességek fejlesztése

4. Matematikai kompetenciák

5. Természettudományos kompetenciák

6. Idegen nyelvi oktatás Idegen nyelvi kommunikáció

7. Információs-technikai jártasság kialakítása, digitális kompetencia

- Tanulás-módszertan. - Életkornak megfelelő problémák felvetése, a probléma helyes megoldásának bemutatása - Egyéni és közösségi érdek értelmezése konkrét szituációkban. - Konfliktuskezelési technikák elsajátítása, gyakorlása (nézőpontváltás). - Együttműködést igénylő közösségi feladatok megoldása. - Mentori rendszer. - Az óraszám elosztásnál előnyben részesítés. - Életkornak megfelelő problémák felvetése, megoldása. - Versenyeztetéssel. - Szakkör, felzárkóztatás. - Matematika mikro műhely - Matematikai problémamegoldás foglalkozás. - Tantárgyi rendszerbe ágyazva. - Egészség és környezeti nevelési program. - Versenyeztetéssel, hátránykompenzálással. - Projektek - Természetjáró mikro műhely - Kommunikáció központú idegen nyelvi oktatás. - Az óraszám elosztásnál előnyben részesítés. - Magasabb óraszám biztosítása. - Tárgyi feltételek függvényében nyelvoktatás az informatikai laborban, nyelvoktató szoftverek alkalmazásával. - Versenyeztetéssel, hátránykompenzálással. - Angol mikro műhely. - Tantárgyi keretben 6. évfolyamtól – felmenő rendszerben - Pályázati források felkutatása az informatikai labor fejlesztésére. - Informatika szakkör. - Internet használat. - Multimédiás tanórák

3. Készség, képességfejlesztés osztályfőnöki órákon 8. Tehetségek azonosítása, gondozása, lema- - Tehetség-azonosítás: 3. évfolyam végén - Egyéni adottságokhoz igazított differenciált tanradók felzárkóztatása, tanácsadás

anyag közvetítésével. - Szakkörökkel. - Sztárai Tehetséggondozó Műhely: angol, média, matematika, TDK, természetjáró, kórus mikro műhelyek - Művészeti foglalkozásokkal – színjátszás, kerámia - Egyéni foglalkozások, felzárkóztatók alkalmazásával. - Tantárgyi-, sport-, és kulturális versenyekre való felkészítéssel, versenyeztetéssel. - Tehetség tanácsadás

Székhely:


29


Kiemelt feladatok


9. A tanulók káros szenvedélyektől mentes, - Tantárgyi rendszerbe ágyazva. - Kiemelten – osztályfőnöki órákon. egészséges életmódra nevelése

10. Környezet-és természetvédelem

- Egészségnevelő programok működtetésével. - Projektnap. - Sportköri foglalkozások biztosításával. - Személyes példamutatással. - Keresztyén etika oktatása a hit-és erkölcstan tantárgyba integrálva. - Természet- és környezetvédelmi program működtetésével. - Természetjárással, kirándulással. - Projektnap. - A természetismeret és a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgy tananyagtartalmának kiegészítése a közvetlen és tágabb lakókörnyezet megismerésével. - Legalább kétévente ormánsági út. - Természetjáró mikro műhely

11. Speciális feladatok A hátrányos helyzetű gyermekek életesélyeinek - Szellemi segítségnyújtás: integrációs felkészítés helyi programja, továbbá a továbbtanulás segítséjavítása, hátránykompenzáció

Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének-oktatásának biztosítása

gével. - Szociális gondoskodás: napközis, tanulószobai foglalkozások biztosítása, gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenység, mentori rendszer működtetése, kedvezményes étkeztetés. - Anyagi segítségnyújtás: pályázatok felkutatása; ösztöndíj-pályázatok, segélyezési javaslatok - Az alapító okirat szerinti SNI tanulók integrált nevelése-oktatása. - Habilitációs, rehabilitációs foglalkozások. - Együttműködés a kiskunhalasi RPI munkatársaival, a szakértői bizottságokkal, Nevelési Tanácsadóval, a Pécsi Éltes Mátyás Iskolával - Utazó gyógypedagógusi hálózat.

A kiemelten tehetséges gyermekek nevelésé- Ls. 8. pont nek-oktatásának biztosítása 12. További feladatok Az egyéb foglalkozásokon ismeretközvetítő és - Kirándulások, táborok, színház-, múzeum-, és hangverseny látogatások, sportrendezvények, kulturális tevékenység kiszélesítése A tanulók jó ízlésének, esztétikai, művészeti érzékének fejlesztése

Székhely:

könyvtári foglalkozások szervezésével. - Tiszta, barátságos, biztonságos iskolai környezet megteremtésével, szépítésével. - Ízléses, a református szellemiséget tükröző tantermekkel. - Művészeti foglalkozásokkal, szakkörökkel mikro műhelyekkel - Környezeti nevelési program.


30


Kiemelt feladatok


Kulturált társas kapcsolatok kialakítása, formá- - A házirendben megfogalmazottakkal összhangban a megjelenés, megszólalás, köszönés, kortársakkal lása

A tanulók önismeretének fejlesztése, továbbtanulásának segítése A közvetlen és tágabb lakókörnyezettel kialakított élő kapcsolat ápolása, fenntartása, fejlesztése

és felnőttekkel szembeni tisztelettudó viselkedés megkövetelésével. - A másság elismertetésével, elfogadtatásával. - A keresztyén etikai értékrend elfogadtatásával. - Szoktatás, példa, etikai beszélgetés, audiovizuális ismerethordozók segítségével. - Kooperatív forma. - Osztályfőnöki óra. - Osztályfőnöki órákon információk szerzése a továbbtanulásról. - Pályaválasztási folyamatszabályozás. - Előkészítő foglalkozás. - Közös rendezvények, műsorok, ünnepek szervezésével, hagyományápolással. - Testvérkapcsolat kiépítésével.

3. 3. Óvodai nevelésünk céljai Céljaink, hogy: • a ránk bízott gyermekeket evangéliumi szellemben neveljük, hogy a kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulását elősegítsük. Ennek érdekében minden tevékenységet át kell, hogy hasson az Igéből táplálkozó református hit és az ökumenikus gondolkodás. A gyermekek a világot, mint a teremtő Isten csodálatos művét ismerjék meg, találjanak rá az útra, mely az Úr Jézushoz vezet. • elősegítsük a különböző szociális háttérrel rendelkező óvodás korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, gyermeki személyiség kibontakoztatását, figyelembe véve és tiszteletben tartva az életkori és egyéni sajátosságokat, az eltérő fejlődési ütemet. • alkotó, családias légkörben segítsük önkibontakozásukat úgy, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez viszonyítva fejlődjön, testi, lelki, szociális, értelmi érettség terén. • alakuljon ki a gyermekekben a természet iránti pozitív érzelmi kötődés. • megalapozzuk bennük a helyes önértékelést és értékrendet. • kihasználjuk az integráltság előnyeit,hogy megkönnyítsük az óvoda-iskola átmenetet. • A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű gyermekeknél is törekszünk a megfogalmazott célok megvalósítására. Célunk, hogy az SNI gyermekeket is hozzásegítsük a társadalmi beilleszkedéshez. A különbözőség elfogadtatásának, amelynek alapja a keresztyén kultúrában gyökeredzik, fontos szerepe van ebben.

„Aki befogadja ezt a kisgyermeket az én nevemért, az engem fogad be; és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Mert aki a legkisebb mindnyájatok között az a nagy.” (Lukács 9; 48) (Részletezve: ls. még az óvodai pedagógiai programban) 3. 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Intézményünk pedagógiai programja az ONAP, a NAT és a kerettantervi, illetve a református kerettantervi szabályozásban leírt és képviselt értékekre – kiemelten a képességek és kompetenciák fejlesztésére -, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épít.

Székhely:


31


A nevelés célja, hogy a gyermekek, diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat lefaragni, „helyére tenni.” A nevelő előtt mindig ott lebeg egy személyiségideál, amit igyekszik mindjobban megközelíttetni a gyermekével, diákjával a nevelés során. Természetesen ez az ideál gyermekekként, diákonként más és más. Minden gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibontani. Így az általános emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző értékeket is. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartania kell. A legfőbb általános emberi értékek keresztyén hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust kell állítani. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig.

Nagyon fontos: • • • • • • • • • • • • • • • • •

a hitre, reményre, szeretetre nevelés, a helyes önértékelés, amely se nem túlozza, se le nem becsüli értékeit az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük, józan, megfontolt ítélőképesség, a mások felé való nyitottság, befogadóképesség, a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében, a szelídség, az alázat, a türelem, az alaposság, a mértékletesség, a bűnbánat, amely mentes kell, hogy legyen a kóros önmarcangolástól, egészséges, edzett személyiség kialakítása, a megbocsátás, a belső csendre, elmélyülésre való igény, hűség Istenhez és embertársainkhoz, felelősség magunk, mások, nemzetünk és a teremtett világ iránt, az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése.

Ezt fejezi ki a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magam. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, az fogékony lesz az igazra, a jóra és a szépre. A mai világban sokszor pont az ellenkező tulajdonságok teszik sikeressé, „korszerűvé” az embert. A nevelés nagy feladata, hogy a hamis értékeket valóban negatívvá tudja tenni, és a gyermekek természetes becsvágyát, sikerre törekvését átitassa a keresztyén szellemmel és a helyes irányba terelje.

„A lélek gyümölcse pedig szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség.” (Pál levele a Galatákhoz 5. 22.) Az óvodai nevelésünk gyerekközpontú, az egész személyiséget fejleszti megfelelő személy és tárgyi környezettel, keresztyén értékek hordozásával, az egészséges életmód alakításával, a környezettudatos magatartás alakításával, az érzelmi neveléssel, a szocializáció biztosításával, az anyanyelvi neveléssel, az egyéni készségeknek és képességeknek megfelelő tevékenységbe ágyazott értelmi fejlesztéssel. Óvodás korban a gyermekeknek egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak, így a differenciált személyiségfejlődés biztosítása nevelésünk alapvető kritériuma. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Székhely:


32


A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai pedagógiai feladatok A program személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai alapelveinek, céljainak és feladatainak érvényesítéséhez szükséges: •

a kerettantervekben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása

•

valamint az ezekre épülő differenciálás.

A fentiek azt a célt szolgálják, hogy tanulóink •

a különböző szintű adottságaikkal,

•

az eltérő mértékű fejlődésükkel,

•

az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal,

•

egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel,

•

szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A különböző tartalmak, a különféle képességek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési, valamint szakmai kreativitás motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Nevelésünk - oktatásunk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a technikára vonatkozó kultúra, tudományok alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulóink életkori sajátosságaihoz, adottságaihoz méretezett • kiválasztással, • elrendezéssel. A tananyagok feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: • műveltségét, • világszemléletük, világképük formálódását, • társas kapcsolatát, • önismeretét, • tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A kerettantervekben, valamint a pedagógiai programunk (helyi tantervének) összeállításánál olyan követelmények megfogalmazására került sor, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. A követelmények teljesítéséhez szükséges, hogy: teret kapjon a színes és sokoldalú iskolai élet, tanítás-tanulás, nevelés, egyéb (cselekedtető tevékenységek), Az iskola fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat. Az iskola járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, Székhely:


33


az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A helyi tanterveket magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az intézményfenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben: a tanulók •

tudásának,

•

képességeinek,

•

egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy a nevelés-oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

Az eddigi alapelvek, célkitűzések alapján az alábbi konkrét feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőket:

Kulcskompetenciák 1. Autonóm egyéni cselekvésre való képesség. 2. Eszközök interaktív használatának képessége. 3. Társadalmilag heterogén csoportban való munka képessége. A három kiemelt kulcskompetencia a következő készségek fejlesztését feltételezi. 1. Saját stratégiák fejlesztése (feladatmegoldások, osztályszintű közös tervezés stb.) Helyzetek, rendszerek, kapcsolatok elemzése. 2. Olvasás készségének fejlesztése. Matematikai készségek fejlesztése. Idegen nyelv készségének fejlesztése. IKT alkalmazása. A tanulás megtanulása készségének fejlesztése. Szociális készségek megalapozása. Vállalkozási készség megalapozása. Általános képességek. 3. A másokkal való kapcsolatteremtés készsége. A konfliktuskezelés készsége. Csoportban való kooperáció készsége. Közösségért való cselekedet készsége. Mások vezetésének, támogatásának készsége.

Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása • tanulási motívumok és tanulási módok fejlesztési területei: a megismerési vágy fejlesztése: különbségképzési és kapcsolási késztetés fejlesztése, az érdeklődés fejlesztése,

a felfedezési vágy fejlesztése:

megfigyelésre késztetés, az értelmezési vágy kialakítása, alkotásvágy erősítése,

a tanulási teljesítményvágy optimalizálása: Székhely:


34


sikerélményekhez juttatás, kudarcok megelőzése, elismerésvágy teljesülésére törekvés, kötődés, mint motívum kialakulásának segítése, igényszintek, ambíciók erősítése,

a játékosság; az alkotás – új dolgok létrehozása, a tanulási életprogram fejlődésének segítése:

•

a tudás gyakorlati értéke, mint motívum erősítése, továbbtanulási szándék, mint motívum, az önfejlesztés igénye, mint tanulási motívum erősítése,

képességek fejlesztésének területei: műveletek fejlesztése (területei):

felismerés és kivitelezés, gondolatképzés és igazságértékelés, összevonás, összehasonlítás, azonosítás és besorolás, sorrendfelismerés és sorképzés, belátás (összefüggés-felismerés), kombinálás, tapasztalati következtetés,

megismerés képességének fejlesztése (területei): megfigyelés, átkódolás, értékelés, értelmezés, bizonyítás,

kommunikáció fejlesztése (területei):

tapasztalati és értelmező nyelvtudás, beszéd és beszédértés, írás és olvasás, ábra (rajz) olvasás, ábrázolás, formalizált kommunikáció,

gondolkodás fejlesztése:

viszonyítási képesség, általánosítás és osztályozás, problémamegoldás,

tanulási képességének fejlesztése:

tanulási technikák elsajátítása, tapasztalati és értelmező tanulás fejlesztése, önálló és csoportos tanulási technikák.

A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: A segítő életmódra nevelés a keresztyén értékrend megismerését, ennek elfogadását, e szerinti viselkedés kialakítását, valamint a viselkedéshez szükséges képességek kiépülését jelenti. Az igazon, a jón, a szépen nyugszik, példát maga Jézus adott: „Példát adtam nektek: amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek.”

Jn. 13, 15

Jézus példájának megismerése és elfogadása fokozatosan történik. Először a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a keresztyén viselkedés alapvető szabályait, meg kell érteniük a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Olyan iskolai életrendet kell kialakítanunk, amely a hétköznapi életben elősegíti, hogy a tanuló megtapasztalhassa a kölcsönös megértés, együttérzés, segítőkészség előnyeit, hiányuk következményeit. Székhely:


35


A közvetlen megtapasztalás mellett nagy szerepük van a közvetett hatásoknak, élményeknek is (élő és történelmi személyek; a szentírás alakjai, példázatai, eseményei; irodalmi hősök, csoportok). Ahhoz, hogy a jézusi ember szokásait ki tudjuk alakítani, szükséges olyan légkörnek a megteremtése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Fontos az élményszerű, pozitív minták felkínálása személyes példamutatással, irodalmi, bibliai, történelmi szereplők tetteinek, magatartásainak átélési lehetőségével; a negatív, antiszociális minták hatásának a csökkentése. Meghatározó a pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben úgy a tanulók, mint a pedagógusok biztonságban és jól érzik magukat. Szociális készségfejlesztő gyakorlatok alkalmazása. A lehető legtöbb szociális ismeret cselekvésbe, példákba, esetekbe, esettanulmányokba, de legalább szimulatív esetekbe ágyazottan történő feldolgozása. Szociális érdekérvényesítés fejlesztése. Feladat a tanulók és pedagógusok, valamint a tanulók közötti szociális kölcsönhatások optimalizálása, a szociális kölcsönhatások gyakorlatias megismerése, értelmezése. A segítőképesség fejlesztéséhez az iskolának fel kell kínálni a segítés sokféle lehetőségét és módját. Az együttműködési képesség fejlesztéséhez a pedagógusnak rendszeresen kell élnie a segítő együttműködés formáival, (együtt cselekvés, közös kirándulás, közös feladatmegoldás). A pedagógusok a különféle együttműködési formák alkalmazásával rendszeresen érvényesítsék az ebben rejlő személyiségfejlesztő hatásokat. Az iskolának úgy kell szerveznie a tevékenységeit, hogy az osztályok legalább havonta egyszer részt vehessenek olyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg.

Egészséges és kulturált életmódra nevelés. Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek optimális kielégítését szolgálja. A kulturált életmód a személyes szükségletek, vágyak igényes, színvonalas kielégítése. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését, eredményességének és igényességének növelését jelenti. Intézményünk alapvető feladata a személyes kompetencia fejlődésének segítése. A református iskola a teljes ember nevelésére hivatott. A teljes ember kifejezés magába foglalja azt, hogy az ember testből és lélekből áll. Feladatunk tehát úgy nevelni a ránk bízottakat, hogy testileg-lelkileg egészségesek legyenek. Közvetve vagy közvetlenül, minden tevékenységünkkel ezt kell elősegíteni. Személyes képességek fejlesztésének színterei: iskola, család, gyülekezet, egyéb közösség.

Személyes képességek fejlesztési feladatai: Testi képességek területén: A sportági tevékenységek elsajátításán túl a testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása. A testnevelési órák, a diáksportköri élet, a tömegsport és a város sportolási lehetőségeinek optimális kihasználása. A koordinációs képességek fejlesztése az egyéb foglalkozás kínálta lehetőségeken belül. Kézügyesség fejlesztése kerámia foglalkozás lehetőségeinek kihasználásával. Székhely:


36


Önellátási képesség fejlesztése. Életkori sajátosságok függvényében az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, a közlekedés, a vásárlás szokásai, családi munkamegosztásban részvétel alakítása. Befogadóképességek fejlesztése. Zenei téren a megfontoltan válogatott zeneművek rendszeres (tanórákon, iskolai rendezvényeken, otthon, hangverseny-látogatáson, … ) hallgatása. A vizuális befogadóképesség fejlesztése érdekében el kell sajátíttatni a képi-plasztikai kifejezés és a kompozíciók jelrendszerének olvasását. Szervezett programokkal, célirányosan fejlesztett iskolai környezettel biztosítani kell a vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségét. Önkifejezési képességek fejlesztése. Az előadói képesség, szövegalkotó, versíró és műértelmező képesség, befogadó képesség, improvizációs képesség, vizuális önkifejező képesség, … bemutatása, gyakorlása, az adottság tudatosítása a tanulókban, valamint a tanulói kibontakozásokhoz a feltételek biztosítása a feladat. (tanórák, színjátszó foglalkozás, média mikro műhely …) Önvédelmi, egészségvédő, identitásvédő képesség fejlesztése. Fontos feladatunk a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése, az alapvető szokások rendszeres gyakorlása, folyamatosan észlelt minták elsajátítása (sérüléselhárító esések, balesetvédelmi szokások…). Nagy hangsúlyt kap a realitásoknak, a mélyebb, igazabb értékeknek, távlatibb érdekeknek megfelelő viselkedésformák erősítése. Önértékelő képességek fejlesztése. A nevelő munka során a tanulói önértékelés váljon rendszeressé. A sikeres önmegismerő képesség alapja az önfejlesztő képesség fejlődésének. Az intézmény segít olyan szituációk, fórumok, előadások, beszélgetések szervezésével, melyek során tanulóink felfedezhetik ígéretes öröklött adottságaikat, hajlamaikat, rátermettségüket. Az iskola köteles segíteni az önfejlesztő életprogram kialakításában.

A tanulók erkölcsi nevelése Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

„Azért az ő gyümölcseikről ismeritek meg őket.”

(Mt 7:20)

„De a Lélek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, nagylelkűség, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség; az ilyenek ellen nincs törvény.” (Gal 5:22-23) Hitünk szerint a Biblia valódi irányadó. A mutatott úton való járás alkalmassá tesz mindannyiunkat arra, hogy a különféle társadalmi rendszerek erkölcsi elvárásainak is megfelelhessünk. A nevelési feladat végrehajtásához, vagyis annak elősegítéséhez, hogy tanítványaink valóban teremhessék a Lélek gyümölcseit, a következő fontosabb lehetőségeink, módszereink vannak. Istentiszteleten, reggeli áhítaton példák adása a Bibliából. Irodalmi és történelmi példák. Az ünnepi rendezvények mondanivalójának megbeszélése, gondolva az egyházi, nemzeti, vagy akár családi ünnepekre is. Az osztályfőnöki órákon alkalmazott szituációs játékok. A pedagógusok személyes példaadása a tanórákon és azokon kívül is. Iskolai kirándulások, múzeumlátogatások alkalmával a szülőföld és a haza múltjának, hagyományainak keresése. A házirend megbeszélése és a diákpresbiteri alkalmak lehetőséget kínálnak a demokratikus rendszer megismertetése, a jogok és kötelességek kapcsolat megértésér. Kiemelt szerep jut a következő tantárgyaknak: történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, irodalom, hit- és erkölcstan.

Székhely:


37


Reménységünk szerint mindennek következménye lesz, hogy tanítványaink megfelelő viszonyt tudnak kialakítani és ápolni a családdal, az iskolával, a szülőfölddel, a hazával, a keresztyénséggel, minden embertársukkal. Ez a folyamat a felnőtté válás során teljesedhet ki igazán.

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

3. 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Az ember társas lény, közösségre van szüksége, az Istenhez is csak a közösségen keresztül jut el. Az iskolára - hiszen a gyerek ideje nagy részét ott tölti - óriási szerep hárul, amelyet nem lehetne elhibázni: közösségi embert formálni az egyénből és egyben olyan közösséget formálni a csoportból, amely a közösség erejét a keresztyén értékrend szerint, pozitív célok eléréséért, használja fel. Ahogy a személyiség fejlesztésnél a jézusi ember az eszményi, úgy a közösségformálásnál a jézusi közösség a cél. Alaptörvény: a szeretet - igazi értelmében véve. „Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” Jn. 13, 35

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, egyéb foglalkozásokhoz, tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. Székhely:


38


4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

3. 6. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását, a differenciálást, a kooperációra épülő munkát. a)

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

b)

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

c)

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése.

A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.

Székhely:


39


Az iskolai tanítás - tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

Az intézményben a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek, egyéb foglalkozások segítik: Hagyományőrző tevékenység: Intézményünk névadója, Sztárai Mihály emlékének ápolása fontos feladatunk. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés – Sztárai nap – május végén, vagy június első hetében. Minden tanév folyamán megemlékezünk a következő alkalmakról: 1849. okt. 6., 1956. okt. 23., reformáció: okt. 31., 1848. márc. 15., karácsonykor „Gyermekek karácsonya” advent 4. vasárnapján, húsvét, áldozócsütörtök, pünkösd, anyák napja, a 8. osztályosok ballagása, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja, a holokauszt áldozatainak emléknapja, Nemzeti Összetartozás Napja. A reformáció napján tesznek fogadalmat a 2. osztályos tanulók és az új nevelők; az 1. osztályosok ekkor kapják meg nyakkendőjüket. A 8. osztályosok a ballagáson ezüstmedált kapnak a gyülekezettől. A tanévnyitó- és tanévzáró ünnepélyeket a vasárnapi istentiszteletek keretében tartjuk. A tanévnyitó ünnepi istentiszteleten a gyülekezet Énekeskönyvvel ajándékozza meg az 1. osztályosokat. Egyéb hagyományőrző tevékenység a tanév során: o környezetünk alakításának hagyományai szerint a tanév első munkanapjára az osztálytermeket és a folyosókat dekoráljuk, ezeket folyamatosan, az aktuális eseményeknek megfelelően változtatjuk; az udvar rendezése folyamatos; o minden tanév első napja „Tanévnyitó csendesnap”; o adventi és húsvéti időszakban is csendesnap; o a második tanítási nap első két-három órájában szervezési feladatokat látunk el; o közös áhítatok naponta – hétfő, péntek: templomunkban az egész iskolai közösség; kedd, szerda, csütörtök: osztálykeretben; o minden évben a december 6-án a tanítási nap 5. órájában „Mikulásváró” játékos ünnepséget tartunk az osztályközösségekben; o a téli szünet előtti utolsó tanítási nap 5. órájában „Karácsonyváró” ünnepséget rendezünk osztályközösségekben; o kézműves foglalkozás advent jegyében; o gyülekezetünkkel közösen karácsonyi vásárt szervezünk; o farsang idején rendezzük meg az 1-4. évfolyamosok jelmezes bemutatóját, és az 5-8. évfolyamosok suli-buliját; o a hivatalos beiratkozás előtti hetekben minden érdeklődőt szeretettel várunk nyílt napjainkon; o a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 4 - 5. órájában osztályaink „Húsvétváró”-ra készülnek; o a nevelési és oktatási követelmények teljesítése érdekében tanulmányi kirándulásokat szervezünk Siklós környezetében, illetve hazánk tájegységeit keressük fel. Ezeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, de lehetősége szerint a gyülekezetünk is támogatja utazásainkat; o kétévente a 6-7. osztályos diákok az Ormánság megismerésére tanulmányi útra mennek, melynek utazási költségeit az intézmény fedezi; o a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére neveljük tanulóinkat - az iskola lehetőségeihez, és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva - különféle programok szervezésével: Székhely:


40


o o o o o o

táborok, színház- mozi- és múzeumlátogatások – önköltségesek -, teadélutánok, táncos rendezvények, stb.; felkérésre részt veszünk városunk ünnepi rendezvényein, valamint a gyülekezeti alkalmakkor rendszeresen szolgálunk; évente szeretetvendégségen fogadjuk gyülekezetünket; Bibliai-kvízt tartunk közösen szülőkkel, gyülekezettel; az 5-8. évfolyamos osztályok védnökséget vállalhatnak egy-egy - a református temetőben található - 1848-as honvédsír, református tanító, lelkipásztor sírja felett; környezet-és egészségvédelmi és egyéb projektek; Szeretethíd-program;

Közösségi formák Alkalmazotti közösség Intézményvezetés: -

intézményvezető iskolai intézményegység-vezető óvodai intézményegység-vezető gazdasági vezető szakmai munkát irányítók – munkaközösség-vezetők IT elnök MICS vezető / intézményfejlesztés hit-és erkölcstan-oktató, vallástanár

meghívottként: - SZSZ vezető; DP segítő tanár, DP elnök

Pedagógusok -

nevelőtestület közös szakmai munkában részt vevő munkavállalók egy osztályban tanítók közössége IPR menedzsment, csoportok SZTM mikro műhelyvezetők

Nem pedagógus munkavállalók -

gazdasági munkavállalók karbantartó, fűtő, gépkocsivezető takarítók intézményi ügyintéző –iskolatitkár dajka rendszergazda pszichológus könyvelő

Óvodai gyermekközösség – óvodai csoportok Tanulói közösségek Tanulócsoportok -

osztályközösségek bontott csoportok napközis csoportok tanulószobai csoport egyéb foglalkozások csoportjai (szakkör, énekkar, ISK, tehetséggondozó mikro műhelyek stb.) egyéni fejlesztő csoport

Diákönkormányzat (diákpresbitérium): A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére,

a tanulók egyéb foglalkozásai, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat (diákpresbitérium) működik. Az iskolai diákönkormányzat (diákpresbitérium) munkáját a 4-8. osztáSzékhely:


41


lyokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzat (diákpresbitérium) vezetőség irányítja. A diákönkormányzat (diákpresbitérium) tevékenységét az intézmény igazgatója által megbízott nevelő segíti. Tájékoztató fóruma a diákközgyűlés, melyet évente egyszer hív össze a DP. A diákönkormányzat (diákpresbitérium) működését a diákönkormányzat (diákpresbitérium) szervezeti és működési szabályzata szabályozza.

Szülői közösség - osztályok szülői munkaközössége - vezető szerve: Szülői Szervezet választmánya (SZSZ választmány A Szülői Szervezet választmányának működését a Szülői Szervezet választmányának szervezeti és működési szabályzata szabályozza. Napközi otthon, tanulószoba. Amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. Amennyiben az 5-8. évfolyamon nincs kellő számú jelentkező a tanulószobai foglalkozásra, a tanulószobára jelentkező diákokat a napközibe irányítjuk. A halmozottan hátrányos helyzetű diákjaink a napközis felvételnél előnyben részesülnek, s fokozottan ajánljuk a napközis részvételt számukra. Az őszi, téli és tavaszi szünetben munkanapokon összevont napközi működik, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. Az így felépített rendszer időkerete, napi felosztása a 2013-14. tanévtől kifutó rendszerben működik, a 2013-14. tanévtől az egyéb foglalkozások – melynek része a napközi, a tanulószoba - új napirendje szerint épül ki felmenő rendszerben a tanítás utáni foglalkoztatás. Szülői igény esetén a délutáni időszakban: Tanítás utáni egyéb foglalkozás 16 óráig: 1. szabadidős tevékenység 2. tehetséggondozás; hátránykompenzálás, ISK, más szervezett egyéb foglalkozás: 14-15 óra között 3. tanulási idő: 15- 16 óra között Felügyelet: 16 – 17 óra között

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a napközi otthonban, tanulószobán / A napközi otthonban, a tanulószobán a közösségi nevelés az iskolai és a családi nevelés részeként valósul meg, és az iskola egész közösségének a fejlesztését segíti elő. A közösségalakításra, a közösségi élet formálására és gyakorlására a napköziben, a tanulószobán több és jobb lehetőség nyílik, mint az elsősorban tanulási tevékenységekre épülő tanítási órákon és otthon, a családban.

Feladatok a) A közösséggé szerveződést segítő szokások, hagyományok, alapvető erkölcsi szabályok megteremtése, őrzése, művelése és továbbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi úton történő alakítása. o o o o o o

Bizalmon és megbecsülésen alapuló pozitív gyermek-nevelő kapcsolat. Egyéni, kiscsoportos és csoportos beszélgetések. A társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása, gyakoroltatása. Konfliktushelyzetek, problémaszituációk megoldási lehetőségeinek megismertetése, a tapasztalatok különböző helyzetekben történő alkalmazása. Gyermek és felnőtt példaképek bemutatása, követésre ösztönzés. Együttes kellemes élmények biztosítása, hangulatos csoportlégkör megteremtése – mozi – és színházlátogatások, séta, kirándulás stb. Székhely:


42


o

o o o o o o o o o o o

A közösség tagjainak együvé tartozását erősítő közös tevékenységek szervezése – pl.: az év ünnepeire (egyházi és világi ünnepek) –pl. reformáció, anyák napja, karácsony, farsang-készülődés, név- és születésnapok megünneplése. Baráti kapcsolatok kialakulásának támogatása, ösztönzése. Közös feladatok kis- és nagycsoportos végrehajtása közösen elkészített terv alapján, közös ellenőrzés, értékelés. Az egyéni szükségletek felismerése és az érvényesítést szolgáló megegyezések stratégiájának elsajátítása. Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése. A másokat toleráló magatartás, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti együttérzés és segítőkészség fejlesztése. Az áldozatvállalás értelmének tudatosítása. A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet felébresztése, a velük szembeni magatartás gyakoroltatása. Keresztyén családmodell bemutatása – a családi munkamegosztás szerepének tudatosítása. Különböző életmódok, szokások, kultúrák megismertetése. Hazánkban és más országokban élő népcsoportok, népek értékeinek, hagyományainak, eredményeinek ismertetése, megbecsülése, tisztelete. A különböző népek békés egymás mellett élési igényének megértetése.

b) Formális, rokonszenvi kapcsolatokon alapuló kiscsoportok megalakítása, a vezető egyéniségek és kisugárzásuk, hatásuk megismerése, a peremhelyzetben levő tanulók körülményeinek megfigyelése. o o o o o o o

A kiscsoportok együttműködésének megszervezése, személyiségformáló hatásának (önzetlenség, barátság, segítségnyújtás, lelkiismeretesség, áldozatkészség) hasznosítása, továbbfejlesztése. Az alkalmazkodás, beilleszkedés, a társakkal történő együttműködés, a közösségben vállalható szerep megtalálásának segítése, a kollektivitás fejlesztése. A tanulók társas, rokonszenvi, közösségi kapcsolatainak alakítása, továbbfejlesztése. Az önbizalom, önnevelés igényének felkeltése, a kezdeményezőképesség fejlesztése. A magányos gyermekek bevonása a közös tevékenységekbe, beilleszkedésük segítése. A problémás társak értékeinek elismertetése. A nemek közötti különbségek észre vétetése, egymás kölcsönös tiszteletének, az egyenrangúságnak az elfogadtatása.

c) Az óvodai nevelésre, ill. a meghonosodott szokásokra építve felelősrendszer kialakítása, a csoport életének megszervezése. o o o o o o o o

A csoport szokásrendjének kialakítása. A tanulók felelősségtudatának, önállóságának fejlesztése. Az önismeret fejlesztése, a reális önértékelés megalapozása. Önszabályozó képességük kialakítása, gyakorlatszerzés a csoportmegbízatások vállalásában és teljesítésében. Önirányító- és önkormányzó képességük megalapozása, tapasztalatszerzés az alá-, fölé-, mellérendelt viszony elfogadásában, melyben átélik az egyéni érdekek alávetését a közösség érdekeinek. A felelősök megbízatásának ellenőrzése, értékelése, kritikája. Naposi rendszer működtetése az étkezés során. A szociálisan hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal differenciált foglalkozás.

d) A közösség életét meghatározó szabályok, „törvények” megfogalmazása, azokhoz alkalmazkodás, ill. módosításuk. o o o o

A tanulók jogainak megismertetése, érvényesítése, kötelességeik betartásának ellenőrzése. A csoport kompetenciájába tartozó közös döntések meghozatala. A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak – rend, fegyelem, megfelelő szervezettség – gyakorlása. A szabályok betartásának, ill. megszegésének következményei.

e) A tanulók tevékenységének értékelése, jutalmazási és büntetési formák alkalmazása. o A napközis, tanulószobai csoportvezető értékelése a tanév során szóban és írásban rendszeresen, folyamatosan – naponta, hetente, havonta, félévkor és év végén.

Székhely:


43


•

o

• • •

Szöveges értékelés – a tanuló által végzett bármilyen tevékenység értékelése. Pl.- piros pont vagy csillag – kiemelkedő munkát végzők jutalmazása. Pl. zöld pont – elmarasztalás. A faliújságon név szerinti kiemelés.

•

a különböző tevékenységek során szóban értékelik önmagukat, társaikat, részt vesznek a közösség értékelésében.

A tanulók értékelése: •

Diákétkeztetés. A napközi otthonba /tanulószobára felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe / tanulószobára nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát), igény szerint tízórait biztosít az intézmény. Az intézmény fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az intézmény által a házirendben meghatározott módon kell befizetni. A közösségfejlesztés további tanórán kívüli színterei: ls. még: a nevelési program és helyi tanterv egyéb helyein Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyengébb teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti egy vagy két felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére felvételi előkészítőt szervezünk heti egy órában magyar nyelv és magyar irodalom és matematika tantárgyakból. A jó eredményt elérő tanulók a tehetséggondozó mikro műhelyekben, szakkörökön, az alapfokú művészeti iskola foglalkozásain bontakoztathatják ki tehetségüket. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, o akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, o akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja.. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Előzetes felmérés megelőző év májusában történik. Állandó jelleggel informatika szakkör működik a folyamatos igények alapján. Sztárai Tehetséggondozó Műhely: részletes kifejtése lentebb Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyek, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. részletes kifejtése, programja: ls. lentebb. Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és Székhely:


44


fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók - egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, - fejlődésének elősegítése, - a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Témahetek, témanapok / projekthetek, projektnapok. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A más témájú intézményt érintő projektek kiválasztása az adott év éves munkatervében kerül meghatározásra nevelőtestületi döntés alapján. A tantárgyakba épített projekteket a tanítók, szaktanárok döntik el. Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Erdei iskolák, táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Intézményünk jellegéből fakadóan nyári hittan táborokat szervez gyülekezetünk, illetve szaktárgyhoz kapcsolódóan is, kiemelten angol nyelvi nyári táborokat. E táborokban való részvételhez gyülekezetünk anyagi támogatást nyújt lehetőségeinek függvényében, de a szülőknek is hozzá kell járulniuk. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Székhely:


45


Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható intézményi könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

3. 7. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai "Te azért a munkának terhét hordozzad, mint Jézus Krisztus jó vitéze,"(2 Tim 2, 3) Pedagógus munkavállalóink feladatait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint munkaköri leírásuk tartalmazza. A munkaköri leírás adott nevelési évben / tanévben aktualizálásra kerül. A munkaköri leírás tartalmazza az adott nevelési évben / tanévben a munkavállaló konkrét feladatait.

3. 7. 1. Pedagógusok helyi intézményi feladatai – általános, alapvető feladatok A pedagógus a tanulók református szellemiségű nevelése érdekében felelősséggel és önállóan végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Köznevelési Törvény – kifutó jelleggel a közoktatási törvény egyes részei -, a Református Közoktatási Törvény, s ezek végrehajtási rendeletei, a Munka Törvénykönyve, a Református Etikai Kódex, a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet, és egyéb – a pedagógusi munkát érintő – törvények, rendeletek, valamint az intézményi belső szabályzatok, a pedagógiai szaktárgyi útmutatók, az intézményi munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai alkotják.

3. 7. 1. 1. Az óvodapedagógusok helyi intézményi feladatai – általános, alapvető feladatok Nevelő munkáját a református szellemiségű alapelvek alapján az óvodai nevelés alapelveiben, a helyi programban meghatározottak szerint, módszereinek szabad megválasztásával végzi; alaptevékenysége azokat az óvoda-pedagógusi teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint a nevelői munkából az egyes munkaköröknek megfelelően minden óvodai nevelőre kötelezően vonatkoznak. Kötelessége a munkafegyelem és közösségi együttműködés formáinak betartása, tervszerű felkészülés naponta a nevelőmunkára, az érvényes munkaidő-beosztás szerinti munkavégzés, valamint kötelező óraszámát a gyermekcsoportban ledolgozni. Közreműködik az intézményi közösség kialakításában és fejlesztésében, tehát alkotó módon részt vállal: a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből, az ünnepélyek, megemlékezések rendezéséből, az intézmény hagyományainak ápolásából, a gyermekek folyamatos fejlesztési feladataiban, a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, a gyermekvédelmi tevékenységből, az intézményi élet demokratizmusának fejlesztéséből.

Rendszeresen képezi magát szakmailag, önképzés és egyéb továbbképzés formájában. A pedagógiai programnak és az éves munkatervnek megfelelően önállóan és felelősséggel fejleszti az egyes gyermeket és a csoportot. Felelősséggel végzi a gyermekek sokoldalú, harmonikus testi és szellemi fejlesztését. Nevelő-munkájában érvényesíti a tehetséggondozást, felzárkóztatást és a másság elfogadását. Folyamatos megfigyelés alapján tájékoztatja a szülőket a gyermek fejlettségi szintjéről, melynek alapján a szükséges tennivalókat megbeszéli a szülővel.

Székhely:


46


Tervezi, szervezi, irányítja a csoportjában folyó pedagógiai munkát. Éves tematikus tervet készít a nevelési év elején, melyet bemutat az intézményegység vezetőjének, aki azt szakmailag megvizsgálja, a meglétét ellenőrzi. Elkészíti csoportja heti-, illetve napirendjét. Részt vesz a pedagógiai program, egyéb, más alapdokumentumok, szakmai programok kialakításában, intézményi pályázatok elkészítésében. Az intézményi SZMSZ-ben, éves munkatervben rögzített ünnepekhez és óvodai hagyományokhoz igazodva kialakítja csoportjában a megünneplés módját. Irányítja a csoportjában dolgozó dajka munkáját, az aktuális feladatokat megbeszéli vele. Szükség szerint bevonja a csoport napi tevékenységébe. A feladatkörébe tartozó, az intézmény nevelő munkája által szükségessé váló, illetve az érvényben lévő jogszabályokban előírt adminisztrációs és szervezési feladatokat elvégzi. Adminisztrációs munkája naprakész. (felvételi, mulasztási napló. csoportnapló, személyiséglapok – Oviszolga szoftver használatával, egyéb kötelező nyomtatványok). Napi rendszerességgel vezeti a pedagógusok havi munkaidő nyilvántartását - a jelenléti ívet. Kötelessége az udvari élet tartalmassá tétele, az udvari játékok biztonságos használatának megtanítása, a természeti környezet védelmére nevelés betartása. Az elhasználódott, veszélyessé vált játékok folyamatos selejtezése, a szabályoknak megfelelően. A szervezett sétákra, kirándulásokra, rendezvényekre stb. elkíséri, felügyeli a gyerekcsoportot. Felkészíti templomi szolgálatra a gyermekeket. Elvégzi az intézményi mérési feladatokat. A gyermekek érdekében a hatékony, minél korábbi fejlesztés megkezdése miatt a Nevelési Tanácsadó szakszolgálatához (pl. logopédus, pszichológus) irányítja, küldi a rászoruló gyermeket. E téren kiemelt figyelmet fordít az iskolába készülő gyermekekre, tájékoztatja a szülőket, és december 15-éig, a Nevelési Tanácsadóba irányítja azt, akinél ez szükséges. Intézményünk fejlesztést végző munkavállalójának útmutatásait, tanácsait követi munkájában. Felelős csoportjában a nyugodt, derűs légkör kialakításáért, a gyermek biztonságérzetének kialakításáért. Részt vesz a nevelőtestület értekezletein, szervezi és megtartja a csoport szülői értekezleteket, a szülők rendszeres tájékoztatását. Az intézményi SZMSZ-ben foglaltakat, az óvoda házirendjét betartja, illetve betartatja a szülőkkel. Családlátogatást végez, nevelési és szociális segítséget javasol a rászorulóknak, az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével szoros kapcsolatot alakít ki. A segítségre szoruló szülőket a gyermek-és ifjúságvédelmi fogadóórára irányítja. Biztosítja a szülőknek, hogy a beiskolázás előtt minél több információhoz jussanak. Szoros kapcsolatot tart intézményünk iskolájával, az 1-4. évfolyamon tanító nevelőkkel, szervezi az iskolalátogatást. Az óvoda és az iskolai átmenet megkönnyítésre kidolgozott programban közreműködik. A gyermekbaleseteket azonnal jelenti felettesének, elvégzi a rendeletbe foglalt adminisztrációs tevékenységet. Felelős a gyermekek testi épségéért, egészségéért, nem hagyhatja őket felügyelet nélkül. Ha az óvoda érdeke úgy kívánja, helyettesítésre beosztható. Távollétét - bármilyen ok miatt - az SZMSZ-ben szabályozottak szerint köteles bejelenteni. Az IMIP-ben meghatározottak szerint a ClassSZOLGA szoftvert használva határidőre elvégzi önértékelését, portfóliójában elhelyezi. Az egyházunk, gyülekezetünk szervezte rendezvényeken, alkalmakon részt vesz. Kötelessége megjelenni a foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton az orvos által megjelölt időpontban. Elérhetőségét - munkaszervezési okokból - köteles bejelenteni közvetlen felettesének. Személyi adataiban történő változást (pl. név, lakcím…) azonnal jelzi az ügyintézőnek.

3. 7. 1. 2. Az iskolai pedagógusok helyi intézményi feladatai Alapvető feladatok Székhely:


47


Nevelő-oktató munkáját a református szellemiségű alapelvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi, alaptevékenysége azokat az iskolai tanórai és tanórán kívüli, egyéb foglalkozási teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint a nevelő-oktató munkából az egyes munkaköröknek megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával tölti. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tart. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. E feladatok intézményi szintű meghatározása az SZMSZ-ben, adott félévi/évi teendők az adott év munkaköri leírásában jelennek meg. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titok megőrzése. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezi az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók, a szülők és egyéb partnerek előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. Közreműködik az intézményi közösség kialakításában és fejlesztésében, tehát alkotó módon részt vállal: • • • • • • • • • • •

a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből, az ünnepélyek, megemlékezések rendezéséből, az intézmény hagyományainak ápolásából, a tanulók folyamatos felzárkóztatásából, a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, a pályaválasztási feladatokból, a gyermekvédelmi tevékenységből, a tanulók szabadidős foglalkoztatásának tervezéséből, szervezéséből, irányításából, a diákpresbitérium kialakításából, az intézményi élet demokratizmusának fejlesztéséből.

A tanórai és a tanórán kívüli nevelő - oktató munka, tanulásirányítás Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. A tantárgya tanítására és az egyéb foglalkozások vezetésére, valamint más jellegű feladatok elvégzésére az intézményvezetőtől kapja a megbízást. Év elején munkatervet, tanmenetet készít, melyet hozzáigazít a református kerettantervhez. Egyéb foglalkozásokhoz foglalkozási tervet készít. Megismeri a rendelkezésre álló tanítási programokat és taneszközöket, hogy szaktárgyát magas színvonalon tanítsa, tanulmányoznia kell: - a szaktárgy körébe tartozó új eredményeket, - a különböző pedagógiai szakmunkákat (könyvek, folyóiratok), - a hazai tantárgy - pedagógiai kutatásokat és fejlesztéseket.

Székhely:


48


Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. Tanítási (foglalkozási) órán minőségi munkát végez (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés). A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon. Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. Könyvtárlátogatást végez tanítványaival, lehetőség szerint használtatja az intézményi könyvtárat. A szintezett követelményrendszer alapján humánus, megalapozott, értékálló osztályzatok kialakítására törekszik. Alapkötelessége, hogy a PP-ban leírt, megalapozott értékeléshez kellő számú érdemjegyet adjon a diákoknak. Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró dolgozatokat 14 munkanapon belül kijavítja, ezek megíratását a házirend alapján a tanulóknak előre jelzi. A tanulók témazáró dolgozatait - 1 évig történő megőrzésre - tanév végén leadja. Ellenőrzi a tanulók felszerelését. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt javíttatja, és velük együtt értékeli. Értékelése során nem hagyhatja figyelmen kívül a pozitív diszkriminációval rendelkező tanulókra vonatkozó határozatokat. Munkájáért eredményfelelősséget vállal, ha buktat, azt szakszerűen indokolja, szükség esetén, javítóvizsgáztat. Megbízás alapján részese a javító és az osztályozó vagy egyéb vizsgáknak. Szaktárgya körében közre kell működnie a teljesítménymérésben (adatfelvétel, elemzés). Eseti jelleggel megbízás alapján más tantárgyak mérési feladataiban részt vállal.

A tehetséges tanulók gondozása Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. Ösztönzi tanítványait a megmérettetésre, fel kell ismernie a kimagasló teljesítményt és eredetiséget felmutató tanulókat, közreműködik a tehetségnevelésben. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre, bemutatókra.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. Gondoskodik a szükséges tanulmányi segítségről, a felzárkóztatás során. Szakmai fejlesztési irányelvek alapján a tanuló tempójához igazítva végzi a tantárgyi tanulás irányítását, fel kell ismernie a fejlesztésre szorulókat, és segítenie kell a felzárkóztatást. A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.

Székhely:


49


A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

Külön megbízási szerződés alapján lát el feladatokat az integrációs felkészítésben. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása – egyéb foglalkozás Felkészíti a gyermekeket a templomi szolgálatra, s az éves munkatervben meghatározott ünnepélyekre, egyházi alkalmakra. Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

Az iskolai diákpresbitérium működtetésében való aktív részvétel Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

Munkafegyelem, a munkához való viszony A munkaköri kötelességek teljesítése. Napi rendszerességgel vezeti a havi munkaidő nyilvántartást – jelenléti ívet. Az adatlapot heti rendszerességgel, illetve hó végén összegzi. Hétfői és pénteki napokon a templomi áhítatra kíséri a tanulókat, s felügyel rájuk. Kedd, szerda és csütörtöki napokon áhítatot tart a 1. óra elején. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Ügyeletesi, fő-ügyeletesi napja, alkalmával munkáját az ügyeletes/főügyeletes tanár számára megfogalmazott követelmények szerint végzi. Beosztás szerint - munkaköri feladatként - részt vesz az ebédeltetési feladatok ellátásában. Jelen kell lennie a fogadóórákon, értekezleteken és minden intézményi szintű eseményen, rendezvényen. Pontos adminisztrációs munka. A feladatkörébe tartozó, az intézmény nevelő - oktató- munkája által szükségessé váló, illetve az érvényben lévő jogszabályokban előírt adminisztrációs és szervezési feladatokat elvégzi. Adminisztrációs munkája naprakész. A formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása. Kötelessége megjelenni a foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton az orvos által megjelölt időpontban. Elérhetőségét - munkaszervezési okokból - köteles bejelenteni közvetlen felettesének. Személyi adataiban történő változást (pl. név, lakcím…) azonnal jelzi az ügyintézőnek.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében

Székhely:


50


Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Mint szakmai munkaközösségi tag, a közösség munkájában aktívan részt vesz, tapasztalatairól tájékoztatja a szakmai közösséget, munkájáról igény szerint beszámolót készít. Részt vesz a pedagógiai program, egyéb, más alapdokumentumok, szakmai programok kialakításában, intézményi pályázatok elkészítésében. Felelőssége, hogy a szaktárgyához kapcsolódó tanterv az intézményi dokumentációba kerüljön, változás esetén gondoskodik cseréjéről. Tankönyvrendelés elősegítése. Kitölti a megadott határidőre szaktárgyához kapcsolódva a tankönyvrendelés adatlapját. Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés Másoddiploma vagy szakvizsga megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. Továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

Az iskolai munka feltételeinek javítása Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. Részt vesz intézményi pályázatok elkészítésében. Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. A fenntartói alapítvány működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. Szakterülete fejlesztésére irodalomjegyzéket, eszközjegyzéket nyújt be a könyvtárosnak, a munkaközösség-vezetőnek. Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. Részt vesz a leltározásban, selejtezésben a kijelölt munkatárs által megadott időpontban, szertárát rendben tartja: a taneszközöket átveszi és gondoskodik ezek megőrzéséről, a leltári tárgyak védelméről, megóvja az intézmény, a tanterem felszerelését, a szükséges javításokat jelzi a karbantartónak.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

Aktív részvétel a nevelőtestület életében A pályakezdő vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

Az iskola képviselete A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. Mint egyházi intézmény munkavállalója kötelessége a fenntartó gyülekezeti rendezvényein is megjelenni. Székhely:


51


Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. A település rendezvényein, eseményein való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

A vezetői feladatok ellátása Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel,a pedagógus kollégákkal és egyéb partnerekkel A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. Őszinte, nyílt tanár-diák; tanár-szülő, tanár – egyéb partner, illetve munkatársi kapcsolatot alakít ki, és törekszik annak megerősítésére Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők, a pedagógus kollégák és egyéb partnerek felé. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a tanulók haladásáról. Kötelessége az érdemjegyek beírása a naplóba és az ellenőrzőbe. Szükség esetén a szülőket behívja fogadóórára. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársakhoz (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása). Az IMIP-ben meghatározottak szerint a ClassSZOLGA szoftver használatával határidőre elvégzi önértékelését, portfóliójába helyezi.

3. 7. 2. Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai Az osztályközösséget a tanulók alapközösségének tekintjük az iskolai közösségben. Az osztály a társas kapcsolatok szerveződésének kitüntetett színtere, tagjai sokrétű kapcsolatot alakítanak ki. A személyiségfejlesztő munka alapvető szervezeti kerete. Az életkort tekintve homogén összetételű. A társadalomban zajló változások hatására sokféle, tartalmában, tevékenységében bővült pedagógusszerep alakult ki. A tudós tanár szerepét felváltotta az alkotó, kísérletező, kutató pedagógus típus. Az információrobbanás következtében kialakult az oktatástechnikai szerepkör. A „beszélő iskola” kontaktusteremtő, a tömegkommunikáció értékközvetítő pedagógust igényel. Az átformálódás folyamatában kiemelt szerepet tölt be az osztályfőnök, aki az iskolákban a személyességet jelenti; az osztályt, mint nevelési tényezőt, a szociális kompetenciákat alakító, formáló közösséget vezeti; segíti a tanulókat a jelen történéseinek megértésében, a helyes értékrendjük kialakításában. Az osztályközösségek élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Osztályáért felelős pedagógus. Végrehajtja mindazokat a feladatokat, amelyeket az intézményi alapdokumentumok hatáskörébe utalnak. Munkáját az érvényben lévő dokumentumok alapján látja el. Az osztályfőnöki munkával az iskola pedagógusát az igazgató bízza meg meghatározott időre. Megbízás időtartama különböző lehet, alkalmazkodik az osztályfőnök tanított szaktárgyához, egyéb objektív illetve szubjektív körülményeihez. A megbízás időtartamát osztályfőnöksége kezdetén tudatni kell a szülőkkel és a tanulókkal. Az osztályfőnök huzamosabb távolléte esetén az osztályfőnök-helyettest bízhat meg az igazgató. Alapelv: felmenő rendszerben vezesse osztályát az osztályfőnök.

Székhely:


52


3. 7. 2. 1. Az osztályfőnöki munka jellemzői Komplex, átfogó – a tanuló egész személyiségére irányul a tevékenysége. Differenciált – a személyiség és a közösség fejlesztése folyamán individualizált követelményeket támaszt. Rugalmas - ellátása lényegesen több spontaneitást, rugalmasságot, reflektivitást igényel.

3. 7. 2. 2. Az osztályfőnöki munka feladatkörei Közvetlen nevelőmunka – ismeretek szintetizálása, a mindennapi életben történő alkalmazásuk; az aktuális események feldolgozása; különböző értékrendek megismertetése; a kultúrahasználat megtanítása; a konfliktusmegoldást kialakító pedagógiai tevékenység; mentálhigiénés szemlélet alkalmazása a nevelőmunkában; törődés a gyermekek aktuális problémáival; az osztály konfliktusainak megoldása; gyermekvédelmi munka, az osztályfőnöki helyi tanterv tananyag tartalmának elsajátíttatása. Ügyviteli (adminisztrációs) feladatok – a haladási napló naprakész vezetése, a haladási és anyakönyvi rész folyamatos ellenőrzése; igazolások esetleges igazolatlan órák regisztrálása félévkor és év végén a magatartás és szorgalomjegyek előkészítése az osztályozó értekezlet előtt; félévi értesítő, anyakönyv- és bizonyítványírás, törzslapok vezetése Szervezés, koordinációs feladatok végrehajtása – kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal, a nevelésben-oktatásban hatékonyan résztvevőkkel, a szülőkkel, szülők közötti felvilágosító munka; szabadidős tevékenységek, programok szervezése.

3. 7. 2. 3. Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök elsődleges feladatai közé tartozik az osztály közösségi életének irányítása, valamint a tanulók személyiségének fejlesztése. Az osztályfőnök személyes felelőssége egy olyan - az iskolai elvárásokhoz igazodó - értékrend kialakítása és elfogadtatása, amely szerint az osztályába járó tanulók egészséges szellemi, lelki és testi fejlődése megvalósulhat. Megtervezi, és tudatosan alakítja a közösségfejlesztő programokat. Tanórákon kívüli együttléteket is szervezve, évek során fokozatosan egyre több lehetőséget teremt a diákok önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kifejlődésére. Ezeken a programokon, valamint az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát. Megismerve a tanulók családi és szociális hátterét folyamatosan arra törekszik, hogy a szülőkkel együttműködve, az osztályban tanító tanárokkal összhangban végezze nevelő munkáját. Ennek érdekében, a gyermekekkel egyénileg, differenciáltan is foglalkozik, szükség esetén felveszi a kapcsolatot az iskolapszichológussal. A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókat segítve együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, gondoskodik számukra szociális, illetve tanulmányi támogatásról. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét és rendkívüli teljesítményeit. Kiemelten értékeli azokat a tanulókat, akik az iskolai kötelezettségek mellett az önkéntes munkákban is részt vállalnak. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli rendszeres tevékenységeiről, és azokban elért eredményeiről is. A szaktanárokkal együttműködve orientálja a tanulók egyéb foglalkozásainak választásait, a tehetséggondozást és a továbbtanulás irányait. Az osztályfőnöki óra a tanulók közösségi életének jelentős fóruma. Egyik fő feladata az osztály közösséggé fejlesztése. Minden tanuló személyiségének ismerete szükséges a közösségi viszonyok megismeréséhez. Az osztályfőnöki órákat az iskolában elfogadott tanterv szerint használja fel a pedagógiai és a nevelési kérdések megvitatására. Előfordulhat, hogy egy-egy osztályfőnöki órát „összevontan”, iskolán kívüli program keretében tart meg, amelyeken több szinten is érvényesítheti nevelési elveit. Osztályfőnöki munkatervet készít. Osztályfőnöki tanmenetet készít az osztályfőnöki helyi tanterv alapján. Osztályfőnöki órákat tart.

Székhely:


53


Céltudatosan törekszik a tanulók személyiségének minél teljesebb megismerésére, egyéni fejlesztésükre, közösségi életük irányítására, öntevékenységük, önkormányzó képességük fejlesztésére, gyermekvédelmi szempontok érvényesítésére. Az év elején megbeszéli a tanulókkal az iskolai házirendet, balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatást végez, melyet dokumentál. A dokumentumot iktatásra leadja. Értékeli a magatartást, szorgalmat, az iskola közösségi életében való részvételért jutalmaz és büntet a jogkörében elérhető eszközökkel. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát az osztályban tanító pedagógusokkal az osztályozó értekezleten. A rábízott közössége minél jobb megismerésére és a koordináció miatt látogatja osztályát más nevelők tanítási óráin és tanításon kívüli foglalkozásain. Együttműködik az osztály diákpresbitereivel, segíti az osztályközösség kialakulását; Az osztály DP képviselőinek rendszeres beszámoltatása osztályfőnöki órán. Irányítja az osztályközösség tisztségviselőinek választását. Segíti a továbbtanulásra való felkészülést, pályairányítást. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a halmozottan hátrányos, illetve hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók segítésére és a tehetséggondozásra.

Ellátja az osztályával kapcsolatos tanügy-igazgatási, ügyviteli feladatokat: o o

o

o o o

o

Tanév elején bekéri a tanulók személyi adatait. Az osztálynapló adminisztrációjának pontos, naprakész elvégzése (heti zárás, igazolások havi zárása, szükség esetén a szülők értesítése, stb.). A gyermek hiányzásainak megfelelő igazolását megköveteli, hiányában a központi elvek alapján intézkedik. Bizonyítvány-, törzslap-írás, összeolvasás, bizonyítványosztás, a tanév elején a bizonyítványok összegyűjtése a megjelölt határidőre, leadása, tanév végén a tanügy-igazgatási dokumentációjának leadása. Félévi és év végi osztálystatisztikák adatsorának elkészítése, számítógépes rögzítése, a MICS vezetőnek/ ill. munkaközösség-vezetőnek az adatsor átadása félévkor és tanév végén. Az IMIP szabvány szerinti félévi és év végi osztályfőnöki beszámoló elkészítése. 8. évfolyamos továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, a nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Az aktuális statisztikákkal, adatlapokkal történő feladatvégzést a megjelölt határidőig elvégzi.

Osztályterme rendjének kialakítása, a tanulói eszközök állapotának megőrzése folyamatos feladata. Osztálytermében tükröződjék a református szellemiség. Az osztálynaplóba elmulasztott szaktanári bejegyzések figyelemmel kíséri, megkéri a kollégát a pótlásra. Információátadás az intézményvezetés, a DÖK (DP) - vezetés és az osztály között. A szülőket ellenőrző könyv útján folyamatosan tájékoztatja úgy, hogy minden fontos információhoz hozzájussanak, igyekszik bevonni az intézményi életbe őket. Szükség esetén behívja fogadó órára szülőt, gondviselőt. Tájékoztatja a szülőket és a diákokat a családi istentiszteletekről, és szorgalmazza az azon való részvételt. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére, 8. évfolyamon javaslatot tesz a Sztárai-díjra, s arra a tanulóra, aki Az akikre büszkék vagyunk táblára kerüljön fel.

Székhely:


54


A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Rendszeresen ellenőrzi, hogy a szülők a bejegyzéseket aláírásukkal, vagy egyéb úton tudomásul vették-e. Esetenkénti családlátogatás. (Az 1. és az 5. osztályban a családlátogatás ajánlott.) A rászorulók támogatási lehetőségeinek figyelemmel kísérése. Aktív részvétel a csendes napok szervezésében, megvalósításában. A vasárnapi istentiszteleti szolgálatok megszervezése, lebonyolítása. Tanórán kívüli osztályprogramok szervezése. December 06. - testvérosztály köszöntése. Igény esetén tanulmányi kirándulás szervezése, lebonyolítása, amennyiben meghirdetésre kerül segíti hittantábor és egyéb táborok szervezését. A kötelező orvosi vizsgálatra és fogorvosi szűrésre a megadott időpontban a tanulók kísérése. Az éves munkatervben szereplő ünnepélyek összeállítása, megszervezése, lebonyolítása. Iskolai műsorokra, rendezvényekre, a szolgálatokra stb. az osztály kísérése. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola, az osztály előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít. Koordinálja osztálya tevékenységét: Szeretethíd program; Bibliai-kvíz - osztályából csapatot szervez a vetélkedőre, mely csapatnak gyermek, felnőtt egyaránt tagja lehet -; Sztárai nap. Segíti a karácsonyváró, a farsangi bál és a húsvétváró rendezvények lebonyolítását. Betegség esetén gondoskodik a tanuló mielőbbi szülői felügyelet alá kerüléséről. Szülői értekezletet tart évente három alkalommal. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (családsegítő-és gyermekjóléti, valamint a nevelési tanácsadó munkatársai, iskolaorvos, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, rendőrség stb.). Együttműködik, segíti az intézményi gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst környezettanulmány és pedagógiai vélemény írásában. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Jelzi a szakértői vizsgálat szükségességét. Osztályfőnökváltás esetén az átadó osztályfőnök részletesen tájékoztatja az átvevő osztályfőnököt a tanulókról, az osztályközösségről.

Külön megbízási szerződés alapján az osztályából az integrációs felkészítésbe bevont tanulók mentora. 3. 7. 2. 4. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. Székhely:


55


Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. Az osztály diákközösségének vezetői. Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

3. 7. 2. 5. Az osztályfőnök által készített statisztikák, beszámolók az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról -

Tanulók száma, ebből leány, fiú. Állami nevelt (gondozott). Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló. Sajátos nevelési igényű tanuló. Egyéb foglalkozást - napközis, tanulószobai ellátást igénylő tanuló. Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló. Az étkezőkből csak ebédelő, illetve tízórait és/vagy uzsonnát igénylő tanuló. Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló). Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók. Más településről bejáró tanuló. Nem magyar állampolgár. Évfolyamismétlő. Új tanuló az osztályban. Távozott tanuló.

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról -

Tanulók száma. Változás a tanuló létszámban félév / év vége – távozó-érkező tanuló. Osztályozott tanulók száma és aránya. Osztályozatlan tanulók száma és aránya. Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga. Az osztály tanulmányi átlaga. Kitűnő tanulók száma és aránya. Jeles tanulók száma és aránya. Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén. Példamutató magatartásért adott dicséretek száma - ls. helyi záradék - a tanév végén. Példamutató szorgalomért - ls. helyi záradék - adott dicséretek száma a tanév végén. Magatartás és a szorgalom alakulása az osztályban. Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya. Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya. Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya. A bukások száma tantárgyanként. A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei.

-

Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői: A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika). Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján. a) A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya. Székhely:


56


b) A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya. c) A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya. Továbbtanulás iskolatípusok szerint. a) Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya. b) Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya. c) Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya. d) Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya. Egyéb jogszabály által kért adatok.

Az osztályközösség tevékenységének, fejlődésének értékelése félévkor és év végén Az osztályközösség tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai: Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók) Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei, versenyeredmények). Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók) A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli, egyéb foglalkozásokon való részvétel) A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával) Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:

o Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? o Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? o A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

3. 7. 2. 6. Az osztályfőnöki órák témái Az osztályfőnöki óra időkeretét a miniszter által kiadott 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben megjelent Tantárgyi struktúra és óraszámok - Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon megjelölt osztályfőnöki óra időkerete adja. Ezt az időkeretet egészíti ki az intézmény a második tanítási napon két osztályfőnöki órával. Az osztályfőnöki órához nem kapcsolódik miniszter által kiadott kerettanterv. A helyi tervezésű tartalom kialakítása során az iskola alapul használja a 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (továbbiakban: NAT 2012) alapdokumentumban megfogalmazott elvek, célok, feladatokat, a köznevelési törvény - meghatározott paragrafusaiban írtakat, melyeket beépít a helyi tervezésbe. A helyi tervezésű struktúra mind a négy évfolyamon azonos tematikára épül, hat koncentrikus kör szolgálja a tartalom elsajátítását. Ez egészül ki egy hetedik résszel, mely lehetőséget ad a tanmeneti tervezésben a magatartás és szorgalom értékelésének beépítésére. Az osztályfőnöki óra struktúrája

sor-

témakör

szám 1.

Évindító Székhely:


57


2.

Létezem

3.

Nem jó az embernek egyedül

4.

A közösségek

5.

Közösségben az ember – Példaképek - Ünnepek

6.

Az egészséges, környezettudatos élet

7.

A hasznos élet

8.

Magatartás és a szorgalom, a tanulmányi helyzet értékelése

Az osztályfőnöki tematika részletes kifejtése a helyi tantervben található.

3. 8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok a) A nevelők és a tanulók/ gyermekek személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik, aki az óvodában is ellátja e tevékenységet. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók/ gyermekek és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók/ gyermekek anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók/gyermekek részére szervezett szabadidős programokról.

c) Az intézményi gyermekvédelem tevékenységének három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az intézmény a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Intézményünk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók, gyermekek problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

d) A tanulók, gyermekek fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében intézményünk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, Székhely:


58


polgármesteri hivatallal, a jegyzővel, gyermekorvossal, védőnővel, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

e) Intézményünk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, egyéni fejlesztés, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, óvoda-iskola átmenetet segítő program, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás, továbbtanulás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, gyermeknek, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok, egészségvédelmi projektnap szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az intézményi étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (egyéb foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanuló/gyermek balesetek megelőzését célzó tevékenységek, a tanulók/gyermekek szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, esetmegbeszélések, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról, mentori rendszer működtetése. Az intézményi gyermekvédelem fontos feladata, hogy az intézményben jelentkező kezdődő teljesítmény-, magatartás- és kapcsolatzavarokat az intézmény saját problémamegoldó kapacitásának bővítésével helyben legyen képes kezelni, megelőzve a deviáns karrier kialakulását. Milyen ügyben?

Kitől?

ingyenes óvodai, napközi ellátás, men- polgármesteri hivatal, jegyző, ügyintéző zai díj

Ki kérheti a segítséget? szülő, törvényes képviselő óvoda, iskola

nevelési problémák, viselkedésteljesít- nevelési tanácsadó, gyermekpszichiát- szülő, törvényes képviselő iskola, óvoda mény- és kapcsolatzavar ria családi konfliktusok, életvezetési prob- gyermekjóléti szolgálat lémák

szülő, törvényes képviselő iskola, óvoda

a kiskorú súlyos retardációja, fogyaté- szakértői bizottság kosság gyanúja

szülő, törvényes képviselő iskola, óvoda (iskola, óvoda javaslata szükséges)

fogyatékos kiskorú elhelyezése (érzék- polgármesteri hivatal, megyei önkor- szülő, törvényes képviselő iskola, óvoda szervi, mozgás) mányzat szociális osztálya (szakvélemény szükséges) védő- óvó intézkedések kérése

gyámhatóság

segélyek (bármilyen formája)

polgármesteri hivatal, gyámhatóság és szülő, gyermek-és ifjúságvédelmi fel(vagy szociális osztály) adatokat ellátó személy, törvényes képviselő

intézeti elhelyezés kezdeményezése

polgármesteri hivatal, gyámhatóság

óvoda, iskola, szülő, rokon, törvényes képviselő, nevelési tanácsadó, családsegítő szolgálat

állami gondoskodásba vétel kezdemé- polgármesteri hivatal, gyámhatóság

óvoda. iskola, szülő, rokon, törvényes

Székhely:

iskola, óvoda, nevelési tanácsadó


59


nyezése

képviselő, nevelési tanácsadó, családsegítő szolgálat

kiskorú szökése, csavargása esetén

rendőrség

szülő, óvoda, iskola, törvényes képviselő

kiskorú bűnelkövetése esetén

rendőrség

szülő, iskola, törvényes képviselő

kiskorú alkoholizálása, kábítószer élve- háziorvos, nevelési tanácsadó, gyer- szülő, iskola, törvényes képviselő zete esetén mekpszichiátria kiskorú súlyos veszélyeztetése, bántal- háziorvos (látlelet), rendőrség mazása öngyilkossági szándék, kísérlet esetén

szülő, óvoda, iskola, törvényes képviselő, bárki

nevelési tanácsadó, gyermekpszichiát- szülő, iskola, törvényes képviselő, bárki ria

3. 9. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Intézményi nevelő és nevelő-oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók fejlesztése, melynek alapja a gyermekek/tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

3. 9. 1. A szociális hátrányok enyhítése Tanulóink, gyermekeink családjai között egyre nagyobb mértékű anyagi differenciálódás tapasztalható. Néhány vállalkozó vagy értelmiségi család gyermeke mellett diákjaink többsége olyan családokban él, ahol mindkét vagy egyik szülő munkanélküli, sokan egyedül nevelik gyermeküket. Többen nagycsaládban élnek. A szociális hátrányokkal küzdő gyermekek, tanulók esetében a segítségnyújtás alapja az óvodai és iskolai pedagógusok, hit-és erkölcstan-oktató, a vallástanár, a gyermek-és ifjúságvédelmi munkatárs és a szülők közvetlen partneri együttműködése. Cél: az esélyegyenlőség megteremtése, kiegyenlítés. Az intézmény feladata, hogy a lehetőségekhez képest a támogatások különféle rendszerén keresztül próbáljon enyhíteni a szociális hátrányokon. Megvalósítási stratégia: helyzetfelmérés, a hátrányos helyzetű tanulók regisztrációja; az okok pontos megfogalmazása. Határidő: szeptember Felelős: gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, intézményegység-vezető Az elérni kívánt végállapotot az alábbiakban határozzuk meg: anyagi okok miatt gyermek / tanuló nem maradhat ki az étkeztetésből; tanuló nem maradhat alapvető tanszerek nélkül; egy napos kirándulásról gyermek / tanuló nem hiányozhat; tanulók és a szülők tájékoztatása a szociális szolgáltatásokról. A program végrehajtásához éves ütemterv készül. Székhely:


60


A szociális hátrányok enyhítését, az esélyegyenlőségi intézkedések megvalósulását az alábbi tevékenységek szolgálják: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programot készítettünk, működtetünk. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Integrált felkészítés. Óvoda-iskola átmeneti program. Veronika zeneprojekt az óvodában. Egyéb foglalkozás: napközi, tanulószoba szervezése. Motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön. Különösen az integrált felkészítésbe bevont tanulók. Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése (felzárkóztatás, egyéni fejlesztés, szakkörök, nem szakrendszerű oktatás, Sztárai Tehetséggondozó Műhely, Apró Kezek Kuckója). Mentálhigiénés, drogmegelőzési programok (osztályfőnöki órák, egészségvédelmi projekt nap, kapcsolattartás pszichológussal, az iskolarendőrrel és egyéb szakemberekkel). Pályaorientációs tevékenység osztályfőnöki órákon. Az osztályfőnökök gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége. A nevelők, a katechéta és a tanulók, szülők segítő, személyes kapcsolatai. Komplex tehetséggondozó programok (kórus működése, tanulmányi kirándulások stb.). Komplex táborozások, kirándulások, országjárások (hittantáborok, angol nyelvi és egyébtábor, tanulmányi kirándulások). Felvilágosító munka családlátogatásokon, szülői értekezleteken, gyermek-és ifjúságvédelmi fogadóórán, hirdetőtáblán a szociális juttatások lehetőségeiről. Táborozási hozzájárulások. Tankönyvtámogatás (a kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók közül egy fő évente ingyen jut hozzá tankönyveihez). Kölcsönkönyv biztosítása. Diákétkeztetés. Ebédfizetési kedvezmény rendkívül hátrányos esetekben (vállalhatja: intézmény, gyülekezet, magánszemély). Pályázati lehetőségek felkutatása, pályázatírás. Ösztöndíjak (Útravaló –MACIKA, Duna-Dráva Alapítvány) Gyűjtőakciók szervezése, diakóniai munka. Utazási támogatás: utaztatás, bérletvásárlás. Pedagógus felügyelet a tanítás megkezdése előtt egy órával. Együttműködési megállapodások: szakszolgálatok, Siklós Város Önkormányzata, CKÖ, középfokú intézmények, kapcsolatépítés Tehetségpontokkal. Szoros kapcsolat a fenntartó egyházközséggel és más történelmi egyházakkal, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.

3. 9. 2. Integrációs felkészítés A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 3. 9. 2. 1. A hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítésének pedagógiai rendszere Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere nem ad meg részletes tanítási tartalmakat, választandó tantervet, tankönyvet stb., nem nevez meg konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását Székhely:


61


jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez.

Az iskola integrációs felkészítési programja készült az oktatási miniszter közleménye alapján (27480 / 2003.). Intézményünk e pedagógiai rendszer adaptációját végezte el, 2005 óta végzi e tevékenységet. Az integrációs felkészítés helyi programját, a program működtetését több alkalommal szakértő vizsgálta. Döntés előkészítést megelőző elemzés SWOT koordináta rendszerben ERŐSSÉGEK Pedagógiai Program Szakmailag jól képzett pedagógusok Magas szintű oktató-nevelő munka Az integrált felkészítés munkáját segítő tanfolyami képzéseken részt vett nevelői csapat Stabil oktató közösség Jól működő szakmai közösségek Iskolai hagyományok Egységes pedagógiai elvek Meglévő tárgyi feltételek az integrált felkészítéshez Rendszerbe szedett foglalkozás a szociális hátrányok leküzdésére Elköteleződés, befogadói attitűd Értékelő szoftver – saját készítésű GYENGESÉGEK

LEHETŐSÉGEK Igény a megújulásra Egyéni kezdeményezések Az iskolai szolgáltatások színesítése Pályázatok A program megvalósítására plusz anyagi forrás van Esélyegyenlőségi növelése

Anyagiakat igénylő fejlesztéseknél pénzhiány Hiányzó tárgyi feltételek – játszó és sportudvar, tornaterem, aula hiánya

A tanulók létszámának csökkenése Egyéb iskolák elszívó hatása Nő a veszélyeztetettek száma Nő a szociálisan hátrányos helyzetűek száma Szülők támogatása csökken Érdektelenség Pedagógusok növekvő leterhelése

FENYEGETÉSEK

Az integrált felkészítés jellemzői: • • • • • • • • • • •

Együttnevelés. Sokoldalú oktatási stratégia. Tanulók szöveges értékelés háromhavonként. Egyéni fejlesztési terv. Módszertani változatosság. Differenciált fejlesztés. Kooperatív tanulás. Tanulás tanítása. Drámapedagógia. Projektoktatás. Multikulturalizmus.

3. 9. 2. 1. 1. Az alkalmazás feltételei: A köznevelés kiemelt feladata a tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. Integrációs stratégia kialakítása - A mindenkori jogszabályokat figyelembe véve történik az alkalmazás.

Székhely:


62


Amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. Iskolánk jelenleg megfelel azoknak a jogszabályi feltételeknek, mely szerint integrációs felkészítést szervezhet, melynek keretei között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség kibontakoztató felkészítésben. Az integrációs felkészítés programjában azok a tanulók vesznek részt, akik a jogszabályok szerint bevonhatók e programba, megfelelnek a jogszabályi feltételeknek (a gyermek után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság megállapítása, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása-jegyzői nyilatkozat). A mindenkori jogszabályokról az iskola tájékoztatást nyújt a szülőknek, segíti a programba kerülési folyamat elindítását, mely a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapításához szükséges az adott állami szervezetnél, hogy önkéntes nyilatkozatát megtehesse. Az integrált felkészítés programjába halmozottan hátrányos helyzetű gyermek vonható be, mely fogalom értelmezését jogszabály adja meg. Az intézmény a saját hatáskörben bevonhat meghatározott létszámkeretig a programba nem halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, feltéve, hogy a tanuló hátrányos helyzetűnek minősül. Intézményünk e tanuló/tanulók kiválasztásánál a szakmai közösség, az osztályfőnök véleményét kikéri, a döntést a jogszabály szerint az iskola igazgatója hozza meg.

3. 9. 2. 1. 2. Helyzetelemzés A szegregáció helyzete, az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesülése Településünkön négy iskola működik. Iskolánk Siklós belvárosában, régi családi házas környezetben látja el a nevelési - oktatási feladatokat. A családok átlagéletkora folyamatosan emelkedik, így a beiskolázásra kerülő gyermekek száma fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. Nehezíti a beiskolázást, hogy a városban négy általános iskola is működik, annak ellenére, hogy Siklós kisváros, 10 ezer fő alatti lakossal. Az elmúlt tanévekhez képest kevesebb tanuló felvételére került sor első osztályainkba. Fokozatos növekedés figyelhető meg a szociális hátrányokkal érkező gyerekek számában. Intézményünk megfelel az integrációs normatíva, támogatás igénybevételéhez szükséges jogszabályi feltételeknek. Az integrált felkészítésben részt vevő tanulók nevelés és oktatása a többi tanulóval azonos osztályban folyik. Minden évfolyamon egy osztályunk van. Intézményünk eddigi gyakorlatában sem szerepelt a HHH és a nem HHH tanulók bármilyen szempontú elkülönítése. A HHH tanulókat sem osztály, sem csoportszinten nem különítjük el. Tárgyi feltételeink - a tornaterem kivételével - megfelelőek a különböző hátterű tanulók együttnevelésére, taneszközeink a korszerű módszerek alkalmazásához is jelentősen javultak. Kilenc tanterem, ebből egy számítástechnika szaktanterem, egy természettudományi szaktanterem, illetve szertár, könyvtárszoba, tornaszoba, tálalókonyha biztosítja a nevelő-oktatómunka feltételeit. A könyvtárszobát pályázati forrásból újítottuk fel, igényes, esztétikus környezetben közel ötezer könyvtári egység szolgálja tanulóink művelődését, oktatásának segítését. Önerőből és pályázati forrásból kialakításra került egy fejlesztő szoba – mérete kicsi -, ahol az elméleti fejlesztés megoldható. Mérete miatt testi, mozgásos feladatok a szobában nem végezhetők, emiatt kiala-

Székhely:


63


kításra került egy mozgásos fejlesztő szoba. A fejlesztő játékok alapkészlete megfelelő, folyamatosan bővíti az intézmény. Pedagógusaink olyan továbbképzésekbe kapcsolódtak be, amelyek segítik a különböző hátterű és fejlettségű tanulókkal történő eredményesebb felkészítő munkát. 2007-ben a teljes nevelőtestület továbbképzése megtörtént az integrációs felkészítésre. Az azóta eltelt időben érkező új kollégák is részesültek továbbképzésben. 2013-ban újabb két kolléga ismeretei bővülnek tanfolyamon a témában. Az intézmény rendelkezik esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programmal. •

Erőforrás terv

Tárgyi erőforrások -

A kooperatív munkához szükséges tantermi berendezések beszerzése. Megfelelő eszközök /fénymásoló, DVD lejátszó, fejlesztő eszközök, játékok beszerzése. Az innovatív pedagógiai módszerek alkalmazásához szükséges anyagigény költségvetési fedezetének tervezése. Saját készítésű fejlesztő eszközök. Multimédiás táblák. Folyamatos a tanulóbarát környezet kialakítása.

Személyi erőforrások •

A rendelkezésre álló pedagógus munkaidő a megvalósításhoz elegendő. Csoportalakítási képesség a továbbképzéseken, és azt követően a gyakorlati munkában alkalmazandó. Szociális érzékenység megfelelő. Előítéletesség nem jellemző. Konfliktusok kezelésének módszereit tovább kell bővíteni. Továbbképzési terv (intézményi középtávú továbbképzési programban található)

Az elmúlt időszak továbbképzési irányai és a résztvevők köre Továbbképzési irány

Résztvevők

Drámapedagógia szakvizsga Mentálhigiénés szakvizsga

Bütösné Heszberger Andrea Kurucz Krisztina, Kráncsevicsné Svéd Ágnes

Szociális szakvizsga

Kráncsevicsné Svéd Ágnes

Tehetséggondozó mentortanár szakirányú továbbképzés

Ambachné Perics Irén

Szupervizor képzés

Kráncsevicsné Svéd Ágnes

DIFER Dyslexia prevenció Dyscalculia prevenció

Dér Edit, Vadas Győzőné Szarvas-Petrétei Krisztina, Matusz-Zádori Zsuzsanna Vadas Győzőné

Sindelar 1.

Matusz-Zádori Zsuzsanna

Integrációs felkészítés

nevelőtestület tagjai– 2007-08. tanév nevelőtestületi állománya

IPR gyakorlati megvalósítása

Vargáné Józsi Anita

Tevékenységközpontú pedagógiák…


Professzionális, hatékony kommunikáció integrált környezetben Alapozó terápia


Nem szakrendszerű oktatás

Marásekné Varga Éva, Hegyi Mária, Kurucz Krisztina, Ambachné Perics Irén

Kooperatív oktatás

Szentgyörgyi Rita

Székhely:

Matusz-Zádori Zsuzsanna


64


Projektoktatás elmélete és gyakorlata

Szentgyörgyi Rita, Ambachné Perics Irén

Komplex tehetséggondozó program

Vargáné Józsi Anita, Ambachné Perics Irén

Interaktív tábla használata a pedagógiai gyakorlatban


A Sulinet Digitális Tudásbázis keretrendszerének és digitális taneszközeinek használata

Bütösné Heszberger Andrea

Az infokommunikációs technológia alapú konstruktív tanítás- tanulási módszerek alkalmazása a szaktárgyi oktatásban Önértékelésre fókuszáló műhelymunka

Bütösné Heszberger Andrea

Integráció, prevenció a közoktatási intézményekben



3. 9. 2. 1. 3. Célrendszer megfogalmazása 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A jogszabályi feltételeknek való megfelelés. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése. Csökkenjen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai hiányzása, ezen belül igazolatlan hiányzás ne forduljon elő. Fogadják el a tanulók, szülők a másságot (szociális helyzet, etnikai hovatartozás, SNI). Továbbra is maradjon meg az évfolyamismétlések alacsony száma, ne emelkedjen az érték 5% fölé. Növekedjen az érettségit adó intézménybe bekerülő hátrányos helyzetű tanulók száma. Minden nevelő alkalmazza gyakorlati munkájában az újonnan megismert nem hagyományos pedagógiai módszereket. Célunk, hogy a nevelők rendelkezzenek a korszerűbb módszerek alkalmazásához szükséges tárgyi feltételekkel.

Ezek eredményeként:

Könnyebbé válik az óvoda-iskola átmenete a diákoknak. A kompetenciamérés eredménye javul a fejlesztésben részt vevőknél. Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. Nő a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, ezen belül az érettségit adó továbbtanulási irányt választók aránya.

Speciális feladatok

Minden évfolyamon, minden tanulócsoportban a beszéd- kifejező-és logikai készség fejlesztése – szituációs, mozgásos játékok, különböző valós probléma és feladatmegoldó helyzetek rendszeres alkalmazásával. A tanulók személyiségfejlődésének folyamatos kontrollja – pozitív tulajdonságok erősítése, kedvezőtlen személyiségjegyek korrekciója. A különböző műveltségtartalmak komplex, többoldalú megközelítése, a tudás iránti igény kialakítása, fejlesztése. Egyéb foglalkozás - napközi, tanulószoba biztosítása. Tehetséggondozás – szakkör, mikro műhelyek. Felzárkóztatás, egyéni fejlesztés. Különösen fontos szerepet kapnak a tanulást segítő tanórán kívüli tevékenységek, kiscsoportos programok, játékos felkészülések, közösségi programok.

Székhely:


65


3. 9. 2. 1. 4. Az iskolába való bekerülés előkészítése

Az óvodából az iskolába való átmenet segítésének helyi programja

Szeptember

Idő

Feladat

Résztvevő

Felelős

Óvodapedagógusok, iskola nevelői, tanulók, gyülekezet

Óvodai intézményegységvezető, 1. osztályos osztályfőnök, gyülekezet

Óvodapedagógusok

Óvodai intézményegységvezető

Ellenőrzést végző Óvoda-iskola átmenet csoportvezető (ÓIÁCS vezető)

Növekedjék a kicsik biztonság érzete, az iskolai közösséghez tartozás alakuljon ki. Megfelelő motiváltság az iskolakezdéshez.

templom

Az óvónők látogatása az első osztályban

Tapasztalatok szerzése az 1. osztályosok beilleszkedéséről.

iskola, osztály

Eredményes iskolakezdés segítése.

iskola

1. oszt. osztályfőnök, tanítók

Alsós szakmai munkaközösség vezető

iskola

Elsős osztályfőnök, csoportvezető óvodapedagógusok, tanulók Óvodapedagógusok és alsós nevelők

Alsós szakmai munkaközösség vezető Alsós szakmai közösség vezető ÓIÁCS vezető

intézményegységvezetők

Az óvoda és az iskola növendékei, nevelőtestületek, meghívottak, érdeklődők, gyülekezeti tagok

A munkatervben megjelölt személyek, óvodapedagógusok.

ÓIÁCS vezető

Fejlesztési tervek készítése

Egyénre szabott fejlesztés.

Közös szakmai értekezlet

Az óvoda és az iskola tisztában legyen egymással szembeni elvárásaival.

Óvoda iskola

Iskolás gyermekeink köszöntik az óvodásokat Mikulás napján.

A gyerekek fokozatosan szokják meg egymás társaságát, ismeretlen helyzetekben találják fel magukat, önbizalom fokozása nagyközönség előtt, formálódjon a megfelelő magatartásuk ünnepélyeken.

óvoda

November

Október

Hely

Az elsősök igazgató általi köszöntése a tanévnyitó ünnepi istentiszteleten. A gyülekezet Énekeskönyvvel köszönti őket.

DIFER mérés elvégzése.

December

Cél

Közös karácsonyi ünnepély rendezése az óvodás és az iskolás gyerekek részvételével.

Székhely:

templom

1.

vagy


ÓIÁCS vezető Mérési csoportvezető ÓIÁCS vezető

66


Január

Idő

Feladat

Cél

Tanítói látogatás az óvodában, a gyerekek megfigyelése feladatvégzés közben.

Tapasztalatok szerzése a munkavégzés közbeni figyelemről, fegyelemről, motiváltságról, önállóságról.

Az óvónők tájékoztatása az 1. osztályosok félévi eredményeiről. Nagycsoportosok látogatása az iskolában.

Február

Iskolanyitogató program indítása Iskolalátogatás – a város óvodásai

Március

Játszóház

Április

A nagycsoportosok látogatása a napköziben.

A napközis nevelő látogatása az óvodában.

Ismerkedés az iskola épületével, hogy ne idegenként érezzék majd magukat tanévkezdéskor. Beiskolázás segítése Ismerkedés az iskola épületével, hogy ne idegenként érezzék majd magukat tanévkezdéskor

Hely

óvoda

iskola

iskola

Ismerkedés az iskola épületével, hogy ne idegenként érezzék majd magukat tanévkezdéskor.

iskola

Ismerjék meg a leendő elsősök a napközis nevelőt, a napközi egy napi szokásrendjét.

iskola, napközi.

Megismerkedni a leendő iskolások óvodai szokásrendjével, szociális viselkedésével, játékkultúrájukkal.

Székhely:

óvoda

Résztvevő

Felelős

Nagycsoportosok, óvodapedagógusok, leendő elsős tanító, vagy alsós szakmai vezető,

Alsós szakmai közösség vezető, intézményegység-vezető

Nagycsoportosok, óvodapedagógusok, leendő elsős tanító, vagy alsós szakmai vezető Nagycsoportosok, óvodapedagógusok, leendő elsős tanító, vagy alsós szakmai vezető Nagycsoportosok, óvodapedagógusok, leendő elsős tanító, vagy alsós szakmai vezető Leendő elsőosztályosok, napközis nevelő, óvónők



ÓIÁCS vezető

Leendő elsőosztályosok, napközis nevelő, óvónők


ÓIÁCS vezető



Alsós szakmai közösség vezető, intézményegység-vezető, leendő 1. osztályos nevelő

Ellenőrzést végző ÓIÁCS vezető

ÓIÁCS vezető

ÓIÁCS vezető ÓIÁCS vezető ÓIÁCS vezető ÓIÁCS vezető

67


Feladat

Cél

Hely

Résztvevő

Felelős

A nagycsoportosok látogatása az iskola 1. osztályában. Tanító látogatása az óvodában.

Érzelmileg éljék át a gyerekek, hogy hamarosan ők is iskolások lesznek, megfigyelhessék a helyes tanórai viselkedést, a tanórák rendjét. Összehasonlító tapasztalatokat szerezni nagycsoportosok foglakozás alatti viselkedésének, feladattartásának, koncentrálásának változásáról, fejlődéséről. A szülők kapjanak szakmai segítséget az iskolakezdéshez szükséges tennivalókról, a beszerzésre váró taneszközökről

iskola, óvoda

Leendő elsőosztályosok, óvónők, 1. osztályos nevelő, szülők


iskola

Leendő elsőosztályosok szülei, 1. osztályos nevelő

Május

Idő

Június

Szülői értekezlet a leendő 1. osztályosok szüleinek

Részvétel az óvodai évzárón Az óvodapedagógusok tájékoztatása az első osztályosok által elért eredményekről.

A leendő elsős tanulók verbalitásának, önfegyelmének megfigyelése Legyen az óvodapedagógusoknak információjuk a volt gyerekeik eredményeiről.

Székhely:

óvoda

Óvónők, nagycsoportosok, szülők, leendő elsős tanító, jelenlegi 1. osztályos nevelő


Intézményegységvezető és alsós munkaközösség vezető

Ellenőrzést végző ÓIÁCS vezető

ÓIÁCS vezető

68


3. 9. 2. 1. 5. Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően Iskolánkban a tanulólétszámból adódóan évfolyamonként egy-egy osztály indul. Az SNI és a HHH gyerekek a többi tanulóval együtt tesznek eleget tankötelezettségüknek.

3. 9. 2. 1. 6. Együttműködések-partnerségi kapcsolatok kiépítése - Együttműködés a gyermekjóléti – és családsegítő szolgálattal

(megállapodás mellékelve)

Cél: a gyermek problémáit minél hamarabb felismerni, a lehető leghatékonyabban kezelni, megelőzni súlyossá válását. A jelzés a problémáról minél hamarabb eljusson a segítő szervezethez. Ls. intézményi gyermek-és ifjúságvédelmi munka - Együttműködés a pedagógiai szakmai és a pedagógiai szakszolgálattal


Cél: a speciális segítségnyújtás időben, megfelelő szakemberrel történjék. Egyéni megsegítés. - Együttműködés középfokú oktatási intézménnyel


Mivel a 9. osztályba kerülés problémát, visszaesést okozhat, cél: a minőséglánc szakadásának megakadályozása. - A középfokú intézményekkel tudatosabb együttműködés kialakítása. - Utókövetés feltételeinek kialakítása. - Együttműködés a kisebbségi önkormányzattal.


Cél: A kisebbségi önkormányzat bevonása az intézményi munkába. - Párbeszéd a kisebbség és a többség között. - A diákok identitástudatának erősítése. - Elfogadás, nyitottság, egymás kultúrájának tiszteletben tartása. -

Együttműködés civil szervezetekkel


Cél: a civil szervezet saját eszközeikkel segítsék a program sikerességét. -

Együttműködés az alsószentmártoni Tanodával


Cél: a Tanoda sajátos eszközeivel, módszereivel segítse a program sikerességét. -

Együttműködés a szülői házzal

Cél: A szülők bevonása az oktatás-nevelés folyamatába, a család és az intézmény közötti partnerség kiépítése.

Székhely:


69


Kommunikációs terv a szülőkkel való kapcsolattartásról -

-

Dokumentálása osztálynapló

évente háromszor évente kétszer

-

jelenléti ív jelenléti ív

szülők, nevelők szülők, nevelők

három sürgős esetben egy

havonta évente alkalomszerűen évente

osztálynapló osztálynapló osztálynapló intézményi munkaterv

egy

évente

intézményi munkaterv

Negyedévenkénti szóbeli tájékozta- háromszor tó a gyermek előmeneteléről. Esetmegbeszélés szükség szerint

negyedévente

értékelő lapok, jegyzőkönyv

szülők, nevelők szülők, tanulók, nevelők szülők, nevelők szülők, tanulók, nevelők, gyülekezet szülők, tanulók, nevelők, gyülekezet szülők, tanulók, nevelők

Családi istentiszteletek

nyolc alkalommal

évente

egyszer egyszer egyszer egyszer egyszer egyszer egyszer

évente évente évente évente évente évente évente

egyszer

évente

Farsangi bál Anyák napi istentisztelet Karácsonyváró Ballagás Ballagási bankett Tanévnyitó ünnepi istentisztelet o Tanévzáró ünnepi istentisztelet

o o o o o o

osztálynapló

Székhely:

osztálynapló


Résztvevők szülők, tanulók, nevelők

szülő, nevelők szülő, nevelők, gyermek szülő, nevelők, gyermek, gyülekezet Szülők, tanulók, nevelők, gyülekezet

Rendezvényeken: o Jótékonysági bál

Rendszeresség

Szülők, nevelők, gyülekezet

Sztárai nap – családi hétvége

Alkalom

intézményi munkaterv

Tartalom Családlátogatások indokolt esetekben Szülői értekezletek Kihelyezett szülői értekezlet Alsószentmártonban Fogadóóra Nyílt nap Telefonon Iskolavasárnap

70


3. 9. 2. 2. A tanítást – tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei 3. 9. 2. 2. 1. Kompetenciafejlesztő programok és programelemek (Önálló tanulást segítő fejlesztés, eszközjellegű kompetenciák fejlesztése, szociális kompetenciák fejlesztése) Cél: Minél épebb, teljesebb személyiségek alakuljanak ki. A társadalom elvárásaiból minél több elemet beépítsünk személyiségükbe, hogy a lehető legteljesebb társadalmi integrációt érjük el. Találják meg helyüket a társadalomban, boldog életet éljenek.

3. 9. 2. 2. 1. / a. Önálló tanulást segítő fejlesztés: Tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok Magatartás zavarok Tanulási zavarok Fejlesztés szükségessége Helyi lehetőségek Magatartási, tanulási zavarok kiváltó okai, megnyilvánulásai, felismerést segítő jegyek, fejlesztés szükségessége - Ls. korábban leírtakban. A fejlesztés eredményessége nagyban függ: − az időtényezőtől (minél fiatalabb korban elkezdeni) − az egyénre szabottságtól − a foglalkozás módjától (egyéni, kiscsoportos) − a helyesen megválasztott módszertől − szakember képzettségétől, attitűdjétől. A fejlesztés nem ugyanaz, mint a differenciálás vagy felzárkóztatás. A fejlesztés biztosítja mindezek feltételét és alapját. Helyi lehetőségek o o o o o o o

Differenciálás tanórán. Kooperatív tanulás. Projektoktatás. Drámapedagógia. Egyéni fejlesztés. Fejlesztő foglalkozás. Problémásabb esetekben a Nevelési Tanácsadó szakemberei vizsgálják meg a gyereket, és adjanak róla szakvéleményt, ami alapján dolgozni lehet.

Fejlesztési területek: Magatartás zavarok Súlyosabb esetben pszichológus segítségére van szükség. A kiskunhalasi református szakszolgálattal kötött megállapodás szerint lehetőségünk van igénybe venni pszichológusát. Igaz, korlátozott időtartamban. Ezen kívül megállapodás alapján ellát pszichológusi feladatokat Kárpáti Tamás. Enyhébb esetben, az iskolában dolgozó pedagógus feladata. Értelmi képesség, kognitív funkciók (észlelés, megfigyelés, emlékezet, gondolkodás, beszédképesség). Ezen képességek fejlesztés nem korlátozódhat csak az elmaradó képességek fejlesztésére, hanem a pozitívan fejlődőkre építve kell dolgozni (komplexitás). Gyakorlatok, módszerek, eljárások, játékok: Székhely:


71


Magatartási zavarok - azonnali jutalmazás vagy büntetés, - elismerés verbális és non verbális módjának együttes alkalmazása, - jó cselekedetnél azonnali megerősítés, rossznál konkrét bírálás, - egyszerre csak egy utasítás, ami rövid, tömör, - nevelői magatartás: kiegyensúlyozott, nyugodt, következetes, kiszámítható, határozott, - szülő és gyermek kapcsolatának erősítése: gyermekről pozitív vélemény, - a fejlesztésben érintett felnőttek együttműködése, - a gyermekben levő feszültség oldása (drámajáték), - problémás tanulók egymástól távol ültetése. Figyelemfejlesztés szorosan kapcsolódik minden képességfejlesztő feladathoz - megkülönböztetési-azonosító játékok, feladatok, - szabályjátékok, - memória játékok, - gondolkodási műveleteket aktivizáló feladatok. Emlékezetfejlesztésnél a bevésést és megtartást kell gyakoroltatni. Először az érzékletes benyomások bevésése, majd a szóbeli és értelmező emlékezetet kell fejleszteni. Beszédfejlesztési feladatok - Szókincs gazdagítása a különböző tevékenységekhez kapcsolódó feladatokkal, játékkal. - Folyamatos beszédre késztetés: befejezetlen mesék, történetek folytatása, szerepjátékokban a szerepek eljátszásának segítése, egyéni élmények elmondására ösztönzés, a társas kapcsolatokban a kommunikáció erősítése, szituációs játékok. Mozgáskoordináció (nagy és finom mozgások összerendezettsége) A mozgáskoordináció fejlesztésénél a gátolt, lassú gyermekek mozgásainak gyorsítása, az ingerlékeny típusúak mozgásainak szabályozására kell törekedni. Beszédmozgások, író -rajzoló mozgások, dysgraphiás tünetek leküzdése. Fő feladatok közé tartozik a kondicionálás és koordinációs képességek, valamint az izületi mozgékonyság fejlesztése. Fokozatosság betartása! A finommozgások fejlesztése: Kéz izomzatának erősítése - ceruzahegyezés, - eltérő vastagságú drótok hajlítgatása - gyurmanyomás ujjak közé (kakastaréj) - vizes rongy, szivacs kicsavarása A kéz mozgékonyságának fejlesztése - különböző ujjtorna gyakorlatok - festés, mázolás, hajtogatás, gyurmázás, gyöngyfűzés, szövés, papír tépkedése, vágása, ragasztás. Iskolás gyermekeknél egyénileg, esetleg párban érdemes foglalkozni a megadott fejlesztési területekre helyezve a hangsúlyt. Ezekhez nagy segítséget adnak a speciális tankönyv családok, foglalkoztató füzetek (LÉXI, Meixner Ildikó könyvei, Oktató játékok). Tanulás tanítása - Tanórai keretekbe építve minden nevelő felelőssége. - Egyéb foglalkozás keretében – Tanuljunk tanulni! foglalkozás igény szerint. - Tanulási motivációk előzetes és utólagos mérése. - 3. évfolyamon a tehetségazonosítás részeként: tanulási szokások, tanulási stílus mérése. Székhely:


72


3. 9. 2. 2. 1. / b. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése Komplex művészeti programok Több éve folyik iskolánkban alapfokú művészetoktatás a Batthyány Oktatási Központ telephelyeként. A tanulók kerámia és színjátszó tanszakra jelentkezhetnek. A tantárgyakból a tanulók osztályzatot kapnak minden hónapban, valamint félévi és év végi bizonyítványt. Félévkor és év végén a tanulóknak vizsgát kell tenniük. A működéshez szükséges tanmenetet a művészeti iskola biztosítja. A foglalkozások heti két alkalommal vannak, az egyes évfolyamokra előírt óraszámban. A diákok ezen kívül kórusra is járhatnak. Minden évben lehetőségük van szerepelni a szeretetvendégségen, egyéb kulturális rendezvényeken. Rendszeresen vesznek részt versenyeken, fesztiválokon. Dráma és tánc oktatása 5. évfolyamon. A kerámia tanszak tanulóinak munkáiból félévkor és év végén kiállítás nyílik. Művészeti projektek ÁLTALÁNOS CÉLOK: • Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, egyéb foglalkozások egy része művészeti körök keretében valósul meg, ahol lehetővé válik a tanulókban rejlő képességek kibontakoztatása, a rejtett művészi hajlamok továbbfejlesztése. A művészeti nevelés az érzelmi nevelést célozza meg, ezért fontos, hogy a gyerek a művészetet valódi élményként élje meg. A „más” gyerekek beilleszkedése leginkább a művészeti nevelésen keresztül megvalósítható, mivel ezeknek a gyerekeknek számos adottság, képesség megfelelő összerendezettsége szükséges. Ők valami mást is tudnak, esetleg eredetibbet, kreatívabbat.

KONKRÉT CÉLOK: •

Integrációs nevelés a zenei kultúra, vizuális kultúra, tánc, dráma, képzőművészet, hagyományőrzés területein.

FELADAT: • Az eltérő kultúrák megismerése, elfogadása. • A tanulók körében egymás értékeinek, kultúrájának megismerése és tiszteletben tartása. • A saját hagyományok megismerése, ápolása. • A tantervekben jelenjenek meg ezek a tartalmak. FELELŐS: • Módszertani csoportvezető, IKFCS vezető • Művészeti vezetők CÉLCSOPORT: • Minden tanuló, különös tekintettel a HHH tanulók VÁRHATÓ EREDMÉNY: • A tanulók befogadják és elfogadják egymást, és más népek kultúráját. • Sikerélmény szerzése.

Székhely:


73


Sorszám

Hó

Tevékenység

Határidő, gyakoriság

1. 2.

05. 05.

Tevékenység formák ismertetése Igényfelmérés

05. 15. 05. 30.

3.

09.

Csoportok kialakítása

IX. 15.

4.

12. – 01.

Bemutatók: kiállítás, vizsgaelőadás

01. 30.

5.

folyamatos

Versenyek

folyamatos

6.

05.

Év végi vizsgák

05. 15. - 30.

7. 8.

09-06.

Tánc és drámaoktatás Tábor

heti egy óra lehetőség szerint

Székhely:

Erőforrás humán pedagógus pedagógus

tárgyi, anyagi íróeszköz, lap Íróeszköz, lap

Dokumentáció

Jelentkezési lap Jelentkezési lap összesítése művészeti veze- ruhák, jelme- Szakköri naplók, tők zek, …stb. művészeti naplók művészeti veze- ruhák, jelme- Fényképek, videók tők, diákok, szü- zek, …stb. lök művészeti veze- versenyfeloklevelek tők, diákok, zsűri adatok szerint művészeti veze- tevékenységi Fényképek, okletők, diákok, szü- formák szerint velek, jutalmak lök drámapedagógus tanterv szerint tanterv diákok, pedagó- tábor feltétele- fénykép gusok, népmű- inek megtevészet mesterei remtése


Sikerkritérium

100% 90% 80% 90% 50% 90% 100 % 40%

74


3. 9. 2. 2. 1. /c. Szociális kompetenciák fejlesztése Mentálhigiénés programok Mentálhigiéniára nevelés a) Napirend, önismeret személyiség fejlesztés Feladatok:

• • • • • • • •

Lehetőségek: • • • • • • • •

A munkavégzéshez szükséges ideális iskolai légkör megteremtése. A nevelő - oktató munkához szükséges helyiségek, berendezések és eszközök biztosítása. A helyes napirend kialakításához szükséges ismeretek átadása. A tanulók reális önismeretének kialakítása, saját képességeinek felismertetése és hiányosságaik elfogadtatása. A problémamegoldó képességük, szükségük fejlesztése. A kockázatvállalás, és annak határainak helyes irányba terelése. Konfliktusok helyes kezelésének bemutatása. A kommunikáció szerepe. Az SNI és hátrányos helyzetűek, valamint devianciás magatartászavaros tanulók sikeres integrációja. önismereti, esetmegbeszélő osztályfőnöki órák iskolaújság dramatikus játékok érdeklődési köröknek megfelelő szakkörök kialakítása diákpresbiteri programok osztályfőnöki órák a védőnő közreműködésével beszélgetés mentálhigiénés szakemberekkel naposi, ügyeletesi teendők

b) Szenvedélybetegségek Feladat:

• • •

Lehetőségek: • • • •

Egészségre káros szokások kialakulásának megelőzésre. Szenvedélybetegségek elkerülése. A káros környezeti hatások felismertetése és leküzdése. biológia és egészségtan és osztályfőnöki órák káros szenvedélyről egészségnevelési program bevezetése – projektnap DADA program mentálhigiénés tanácsadás

A testi fejlődés a) Mozgás tevékenység – mozgási igényre nevelés Feladatok:

• • • • •

A mozgás fontosságának elfogadtatása. Mindennapos testmozgás, testnevelés biztosítása. Testmozgással a fizikai és a lelki egészség erősítése. Testtartás korrekció megvalósítása, a testtartási rendellenességek megelőzése. Különböző évszakokban a szabadban tartott foglalkozásokkal az ellenálló képességük és edzettségük fejlesztése. Székhely:


75


• • • • • Programok:

• • • • • • • • • • •

Életkoruknak megfelelően az egyre növekvő terhelés elviseléséhez való alkalmazkodó képesség kialakítása. Megfelelően fejlődjön keringési, mozgató és légzési rendszerük. Balesetvédelmi ismeretek tudatosítása. Elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítása. Különböző sportágakkal való megismertetése. testnevelés óra tananyagának végrehajtása játékos testmozgás, egészségfejlesztő testmozgás mindennapos testnevelés tömegsport-órák korcsolyázás versenyszerű rendszeres sportolási lehetőségek iskolai - körzeti - megyei szinten tehetséggondozó rendezvényeken való részvétel napközis szabadtéri szervezése és ezek számának bővítése. iskolai sportrendezvények túrák, kirándulások szervezése (gyalogos, kerékpáros) SZTM – természetjáró mikro műhely. b) Higiénés magatartásra nevelés

Feladatok: − Az egészség megóvása, egészségvédelem. − A személyi higiénia igényének kialakítása, tisztálkodás. − A környezet tisztaságának megelőzésére nevelés. (szoba, tanterem, étkező, WC) − A serdülőkori személyi higiéniai szokások kialakítása. − A ruházat tisztaságának és alkalomhoz illő jellegének fontossága. Programok: • Blend-a Med fogápolási program, helyes fogápolás. • Évente két alkalommal fogorvosi szűrővizsgálaton való részvétel. • Iskolai vetélkedők, versenyek. • Projektnap. • Tanári ügyeletesek, hetesek feladata az iskolai helyiségek tisztaságának felügyelete, megőrzése. • Pályázatokon való részvétel. • Az Always, Johnson & Johnson és Secret iskolai programon való részvétel (a serdülőkori higiéniai problémák megoldásához). • Testnevelés órai felszerelés: melegítő, rövidnadrág, póló, tornacipő, váltó zokni. • Benti cipő- papucs használata ajánlott az iskola helyiségeiben. c) Egészséges táplálkozásra nevelés Feladatok: • az egészséges táplálkozási szokások ismertetése • a helyes étkezési szokások kialakítása • tálalás-terítés, helyes evőeszköz használat elsajátítása • nyugodt környezet biztosítása az étkezésekhez • ebédlő tisztaságának megőrzése • az iskolai étkeztetésben az egészséges és változatos étrend kialakítása • egészséges étkezési szokások elsajátítása • egészségtelen táplálkozás egészséget károsító hatásainak bemutatása. Székhely:


76


Lehetőségek: • pályázatokon való részvétel • az egészséges táplálkozási szokások ismertetése biológia, egészségtan, technika, életvitel és gyakorlat, természetismeret és osztályfőnöki órákon • környezet-és egészségvédelmi projektben való részvétel.

3. 9. 2. 2. 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek – Útravaló Ösztöndíj Program - Macika A programban résztvevők köre: 7-8. osztályos tanulók – az intézmény preferálja a programban való részvételt. Ugyanígy az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvételt is ajánlja, és segíti a diákok bejutását. Tevékenység: • a tanulók mentorálása • közös célok megfogalmazása • annak rögzítése, milyen tantárgyakkal, fejlesztendő tananyaggal vagy képességekkel foglalkoznak • az eredmények rögzítése Eredmények lehetnek: • megmutatkozhatnak a mentorált tanulmányi eredményében • nem történik leszakadás • segítség a továbbtanulásban, pályaválasztásban • lelkileg nem marad támasz nélkül a tanuló • életvezetésben megmutatkozó eredmények • további lehetőség a szülői házzal történő kapcsolattartásra stb. Közösségfejlesztő, közösségépítő programok CÉL: • A közösséggé szerveződést segítő szokások, hagyományok, alapvető erkölcsi szabályok megteremtése, őrzése, művelése és továbbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi úton történő alakítása. FELADAT: • A saját hagyományok megismerése, ápolása. • Az osztály közösséggé fejlesztése. • Bizalmon és megbecsülésen alapuló pozitív gyermek-nevelő kapcsolat. • A társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása, gyakoroltatása. • Konfliktushelyzetek, problémaszituációk megoldási lehetőségeinek megismertetése, a tapasztalatok különböző helyzetekben történő alkalmazása. • Gyermek és felnőtt példaképek bemutatása, követésre ösztönzés. • Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése. • A másokat toleráló magatartás, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti együttérzés és segítőkészség fejlesztése. • A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet felébresztése, a velük szembeni magatartás gyakoroltatása. • Keresztyén családmodell – a családi munkamegosztás szerepének tudatosítása. • Az alkalmazkodás, beilleszkedés, a társakkal történő együttműködés, a közösségben vállalható szerep megtalálásának segítése, a kollektivitás fejlesztése. Székhely:


77


• • • • •

A tanulók társas, rokonszenvi, közösségi kapcsolatainak alakítása, továbbfejlesztése. Az önbizalom, önnevelés igényének felkeltése, a kezdeményezőképesség fejlesztése. A magányos gyermekek bevonása a közös tevékenységekbe, beilleszkedésük segítése. A problémás társak értékeinek elismertetése. A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak – rend, fegyelem, megfelelő szervezettség – gyakorlása. • A szabályok betartásának, ill. megszegésének következményei.

FELELŐS: • Szakmai munkaközösségek • Osztályfőnökök, tanítók, szaktanárok • Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős CÉLCSOPORT: • Minden tanuló, különös tekintettel a HHH tanulók VÁRHATÓ EREDMÉNY: A közösséggé szerveződést segítő szokások, hagyományok, alapvető erkölcsi szabályok megteremtése, őrzése, művelése és továbbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi úton történő alakítása. A PROJEKT RÖVID LEÍRÁSA: Intézményünk névadója, Sztárai Mihály emlékének ápolása fontos feladatunk. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés – Sztárai nap – május utolsó, vagy június első hetében. Minden tanév folyamán megemlékezünk a következő alkalmakról: 1849. okt. 6., 1956. okt. 23., reformáció: okt. 31., 1848. márc. 15., karácsonykor „Gyermekek karácsonya” advent 4. vasárnapján, húsvét, áldozócsütörtök, pünkösd, anyák napja és a 8. osztályosok ballagása, Nemzeti Összetartás Napja. A reformáció napján tesznek fogadalmat a 2. osztályos tanulók és a nevelők; az 1. osztályosok ekkor kapják meg nyakkendőjüket. A 8. osztályosok a ballagáson ezüstmedált kapnak a gyülekezettől. A tanévnyitó- és tanévzáró ünnepélyeket a vasárnapi istentiszteletek keretében tartjuk. A tanévnyitó ünnepi istentiszteleten a gyülekezet Énekeskönyvvel ajándékozza meg az 1. osztályosokat. Egyéb hagyományőrző tevékenység a tanév során: • • • • • • • • •

környezetünk alakításának hagyományai szerint a tanév első munkanapjára az osztálytermeket és a folyosókat dekoráljuk, ezeket folyamatosan, az aktuális eseményeknek megfelelően változtatjuk; az udvar rendezése folyamatos; minden tanév első napja „Tanévnyitó csendesnap”; adventi, húsvétváró csendesnapok; a második tanítási nap első két órájában szervezési feladatokat látunk el; közös áhítatok naponta – hétfő, péntek: templomunkban az egész iskolai közösség; kedd, szerda, csütörtök: osztálykeretben; minden évben a december 6-án a tanítási nap 5. órájában „Mikulásváró” játékos ünnepséget tartunk az osztályközösségekben; a téli szünet előtti utolsó tanítási nap 5. órájában „Karácsonyváró” ünnepséget rendezünk osztályközösségekben; gyülekezetünkkel közösen karácsonyi vásárt szervezünk; farsang idején rendezzük meg az 1-4. évfolyamosok jelmezes bemutatóját, és az 5-8. évfolyamosok suli-buliját; a hivatalos beiratkozás előtti hetekben minden érdeklődőt szeretettel várunk nyílt napjainkon; Székhely:


78


• •

• •

• • • • •

a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 4 - 5. órájában osztályaink „Húsvétváró”-ra készülnek; a nevelési és oktatási követelmények teljesítése érdekében tanulmányi kirándulásokat szervezünk Siklós környezetében, illetve hazánk tájegységeit keressük fel. Ezeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, de lehetősége szerint a gyülekezetünk is támogatja utazásainkat; kétévente a 6-7. osztályos diákok az Ormánság megismerésére tanulmányi útra mennek, melynek utazási költségeit az intézmény fedezi; a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére neveljük tanulóinkat - az iskola lehetőségeihez, és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva - különféle programok szervezésével: táborok, színház- mozi- és múzeumlátogatások – önköltségesek vagy pályázati forrásból-, teadélutánok, táncos rendezvények, stb.; felkérésre részt veszünk városunk ünnepi rendezvényein, valamint a gyülekezeti alkalmakkor rendszeresen szolgálunk; évente szeretetvendégségen fogadjuk gyülekezetünket; az 5-8. évfolyamos osztályok védnökséget vállalhatnak egy-egy - a református temetőben található - 1848-as honvédsír, református tanító, lelkipásztor sírja felett, környezet-és egészségvédelmi és egyéb projektek, Sztárai Tehetséggondozó Műhely – mikro műhelyek: angol, matematika, média, TDK, természetjáró

Sokirányú, sokrétű tanórán kívüli – egyéb foglalkozás, szabadidős programok, művészeti körök működtetése. Ls. még a program más részeinél.

Székhely:


79


Sorszám

Hó

Tevékenység


1.

09.

Tanévnyitó istentisztelet

2.

09.

Tanévnyitó csendes nap

Augusztus utolsó vasárnapja 09. 01.

3.

10.

okt.6.

10. 06.

4.

09.

1956. okt.23.

10. 23.

5.

10.

okt.31. Reformáció ünnepe

10. 31.

6.

09-07.

Közös áhítatok

7.

09-07.

Szolgálat istentiszteleteken

Hetente: hétfőn és pénteken templomban kedd, szerda, csütörtök - osztályteremben Vasárnaponként – beosztás szerint

8.

12.

„Mikulás-váró”

12. 06.

9.

12.

„karácsonyváró”

10

12.

karácsonyi vásárt

December utolsó tanítási napja Karácsony előtt

11.

11.

szeretetvendégség

November

12. 13.

02. 09-07.

farsangi suli-buli környezet-és egészségvédelmi-nap

Január – február Munkaterv szerint

Székhely:

Erőforrás

Dokumentáció

Sikerkritérium

humán Pedagógusok, igazgató, diákok, lelkipásztor Pedagógusok, diákok, lelkipásztor hitoktató Pedagógusok, diákok, lelkipásztor Pedagógusok, diákok, lelkipásztor Pedagógusok, diákok, lelkipásztor, hitoktató Diákok, pedagógusok, lelkipásztor

tárgyi, anyagi Énekes könyv

napló

100%

Énekeskönyv, Íróeszköz, lap

napló

100%

Íróeszköz, lap, paraván, gyertyák, drapéria stb. Íróeszköz, lap, paraván, gyertyák, drapéria stb. Egyedi

napló

90%

napló

90%

napló

90%

Diákok, pedagógusok, lelkipásztor, hitoktató, szülők Diákok, pedagógusok, lelkipásztor Diákok, pedagógusok, lelkipásztor, Diákok, pedagógusok, lelkipásztor, szülők, gyülekezeti tagok Diákok, pedagógusok, lelkész, szülők, gyülekezeti tagok Diákok, pedagógusok Diákok, pedagógusok

Versek, énekek

napló

70%

Versek, énekek

napló

100%

apró ajándékok

napló

100%

ajándékok

napló

70%

Sütemények, innivalók

napló

60%

Sütemények pizza, italok Védőkesztyű, zsákok stb.

napló napló

80% 80%

Énekeskönyv


100%

80


Sorszám

Hó

Tevékenység


14.

04-05.

Ormánság megismerésére

Tavaszi időszak

15.

09-07.

táborok, színház- mozi- és múzeumlátogatások

Folyamatos Nyári időszak

16.

09-07.

Teadélutánok

Folyamatos

„Húsvét-váró”

Húsvét előtt

17. 18.

03.

1848. márc. 15.

03. 15.

19.

05.

Sztárai nap

05.

20.

12.

„Gyermekek karácsonya”

advent 4. vasárnapján

21.

05.

Áldozó csütörtök

Egyházi év szerint

22.

05.

Anyák napja

Május első vasárnapja

23. 24.

06. 06.

Nemzeti Összetartás Napja Ballagás

06. 04. Munkaterv szerint

25.

06.

Tanévzáró istentisztelet

Munkaterv szerint

Székhely:

Erőforrás humán 6-7. osztályos diákok, pedagógusok diákok, pedagógusok, szülők diákok, pedagógusok, szülők diákok, pedagógusok, Diákok, pedagógusok, szülők Diákok, pedagógusok, lelkipásztor, szülők, gyülekezeti tagok Diákok, pedagógusok, lelkipásztor, szülők, gyülekezeti tagok Diákok, pedagógusok, lelkész, szülők, gyülekezeti tagok Diákok, pedagógusok, lelkipásztor, szülők, gyülekezeti tagok diákok, pedagógusok, Diákok, pedagógusok, lelkipásztor, szülők, gyülekezeti tagok Diákok, pedagógusok, lelkész, szülők, gyülekezeti tagok

tárgyi, anyagi Belépő, buszköltség

Dokumentáció

Sikerkritérium

napló

100%

Buszköltség, belépők Tábor: étkezés, szállásköltség Sütemények, italok, játékok

napló

60%

napló

80%

sporteszközök, papír, íróeszköz egyedi

napló

100%

napló

80%

Jutalomkönyvek, oklevelek, Egyéb…

napló

70%

Versek, jelmezek, egyéb

napló

80%

Énekes könyv

napló

80%

Énekes könyv

napló

70%

Versek, szemelvények Énekes könyv Virágok, Tarisznya, Énekes könyv, oklevelek, jutalomkönyvek

napló napló

100 % 90%

napló

100 %


81


3. 9. 2. 2. 3. Az integrációt segítő módszertani elemek Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanóraszervezés, tevékenységközpontú oktatás • • •

Alkalmazása 1-8. osztályban. Feladat: fokozatosan növelni a differenciált tanóraszervezések számát. Alkalmazása: az elvégzett akkreditált képzés, gyakorlata, segédanyagai és mentorálása alapján.

Kooperatív óraszervezés • • •

Alkalmazása 1-8. osztályban. Feladat: fokozatosan növelni a kooperatív tanóraszervezések számát. Alkalmazása: az elvégzett akkreditált képzés, gyakorlata, segédanyagai, és mentorálása alapján.

Drámapedagógia • • •

Alkalmazása 1-8. osztályban. Feladat: fokozatosan növelni a kooperatív tanóraszervezések számát. Alkalmazása: az elvégzett akkreditált képzés, megszerzett szakvizsga alapján.

Projektoktatás • • •

Alkalmazása 1-8. osztályban. Feladat: fokozatosan növelni a projektek számát. Alkalmazása: az elvégzett akkreditált képzés alapján.

3. 9. 2. 2. 4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái Iskolánkban a hospitálásra épülő együttműködés formái: • Az 1- 4. évfolyamon az osztálytanító és a napköziben dolgozó párja félévente 1-1 tanórát hospitál egymásnál kölcsönösen, • Az 1- 4. évfolyamon az osztálytanító és más tantárgyat az osztályban tanító kölcsönösen hospitál félévente 1-1 tanórát. • Az 5-8. évfolyamon az osztályfőnök és a szaktanárok évente 1-1 órát hospitálnak egymás tanóráján. • A negyedik osztályos osztályfőnök az ötödik osztályban tanító szaktanároknál és az ötödik osztályban tanító szaktanárok a negyedik osztályban az átmenet elősegítése érdekében évente 1 alkalommal hospitálnak. A hospitálással történő együttműködés elősegíti a szaktanárok és az osztályfőnökök, a napköziben dolgozó nevelő és az osztálytanító illetve a szaktanárok közötti kooperatív együttműködést, egymás módszereinek, tanítási kultúrájának megismerését, a bevált módszerek egymástól való átvételét, ami hatékony eszköz az integrált oktatás megvalósításában. A napköziben dolgozó nevelők és az osztálytanítók illetve szaktanárok együttműködése, a házi feladatok megfelelő minősége, mennyisége szempontjából is együttműködést igényel. A tapasztalatok megbeszélése a napi páros kapcsolattartáson túl munkaközösségi- és nevelési értekezleteken történik. Az együttműködés kiterjed a tanulók magatartásának, szorgalmának elemzésére, fejlesztésére, értékelésére.

Székhely:


82


Sorszám .

.

.

Hó

1 04-06 között

2 Őszi időszak 04-06 között 3 2. félévben

Sorszám

Hó

Tevékenység Határidő, gyakori1-4. évfolyam ság Az osztályfőnökök látogatást tanév vége tesznek, az eggyel magasabb évfolyam tanóráin félévente 1 óra A leendő elsős tanító látoga- betűtanulás időszatást tesz az 1. osztály tanórá- kában 2 óra in. tanév vége A leendő elsős tanító látoga- tanév vége tást tesz az óvodánkban félévente 1 óra Tevékenység Határidő, 5-8. évfolyam gyakoriság A leendő 5. osztályban tanítók tanév vége órát látogatnak a 4. osztályban. félévtől 1-2 óra

1.

2. félévben

2.

Egyéni dön- Az osztályfőnökök órát látogattés, lehető- nak osztályukban, hasonló ség szerint műveltség területű órákon, tanórákon Egyéni dön- Hasonló műveltségterületű tés, lehető- órák látogatása (nem osztálység szerint főnökök).

3.

tanév vége félévente 1 óra tanév vége évente 1 óra

Székhely:

Résztvevők osztályfőnökök, tanulók

Felelős osztályfőnökök

leendő elsős tanító, leendő elsős 1. osztály tanulói, 1. tanító, osztályos tanító elsős tanító leendő elsős tanító, leendő elsős óvodapedagógusok, tanító, óvodások elsős tanító Résztvevők

Felelős

Dokumentáció napló

napló

csoportnapló

Leendő első osztályosok megismerése.

Dokumentáció

Várható eredmény Tapasztalatszerzés az osztály összetételéről, tanulmányi munkájukról, magatartásukról A közösség jobb megismerése. Hatékonyabb konfliktuskezelés. Módszerek megismerése, alkalmazása.

pedagógusok, 4. és leendő 5. osztály5. osztályos tanulók ban tanító pedagógusok

napló

osztályfőnökök, tanu- osztályfőnökök lók

napló

osztályfőnökök, tanu- szaktanárok lók

napló


Várható eredmény Magasabb évfolyam tananyag feldolgozásának megismerése. Meixner módszer megismerése.

83


3. 9. 2. 2. 5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei A választott elem: A szöveges értékelés – árnyalt értékelés A döntés indoklása: Az ellenőrzés-értékelés pedagógiai munkánk egyik legfontosabb eleme. Ehhez egy olyan értékelési rendszert kell kidolgozni, mely átlátható, egyértelmű és a gyermekek egyéni fejlődését elősegíti. Cél: - háromhavonta szöveges értékelés elkészítése az adott évfolyamokon, a szülők árnyaltabb értékelést kapnak gyermekükről - A HHH tanulók szöveges értékelése alapján fejlesztési tervek elkészítése, mely a gyerekek egyéni fejlődését biztosítják.

A részletes folyamatszabályozás a MIP-ben található. Intézményünk a tanulók szöveges értékelés – árnyalt értékelése során az IPR-SZOLGA szoftvert használja. 3. 9. 2. 2. 6. Multikulturális tartalmak megjelenítése A program keretében terveztük meg a multikulturális tartalmak beépítését az egyes tantárgyakba. A multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban (óraszám-téma) – a tantárgyak helyi tanterveiben jelennek meg. A tantervben, az osztálynaplóban zöld színnel jelezzük. (Ls. SZMSZ szabályozás) CÉL: • Különböző műveltségi területeken jelenjen meg más népcsoportok kultúrája. FELADAT: • Az eltérő kultúrák megismerése, elfogadása. • A tanulók körében egymás értékeinek, kultúrájának megismerése és tiszteletben tartása. • A saját hagyományok megismerése, ápolása. • A tanmenetekben jelenjenek meg ezek a tartalmak. FELELŐS: Szakmai munkaközösségek, IKFCS vezető CÉLCSOPORT: Minden tanuló, különös tekintettel a HHH tanulók VÁRHATÓ EREDMÉNY: • A tanulók befogadják és elfogadják az egymástól eltérő kultúrákat. A PROJEKT RÖVID LEÍRÁSA • Kölcsönös ismeretszerzés egymás életéről, gondolkodásáról, értékrendjéről. • Kisebbség, más népek helyzetének, életének, gondolkodásának megismerése. • Beszélgetés egymás életéről, gondolkodásáról, értékrendjéről. • Előadás a cigányság történetéről, életéről, gondolkodásáról, értékrendjéről. • Beszélgetés, a kisebbségek, más népek helyzetéről, életéről.

3. 9. 2. 2. 7. Továbbtanulásra felkészítő program ÁLTALÁNOS CÉLOK: Az intézményünkben végző diákok képességeiknek megfelelő középiskolákban folytassák tanulmányaikat. A HHH tanulók közül minél több gyermek érettségit adó középiskolába folytassa tanulmányait. KONKRÉT CÉLOK:

Tanulói hátrányok csökkentése. Székhely:


84


Felzárkóztatás. Tehetséggondozás. A tanulók iskolai sikerességének elősegítése, különös tekintettel a HHH tanulókra. Ismerkedés különböző szakmákkal, foglalkozásokkal. Középiskolák kínálatának megismertetése. A középiskolába történő jelentkezés előkészítése, lebonyolítása. CÉLCSOPORT: 5-8. évfolyamos tanulók, kiemelten 8. osztályos és HHH tanulók. 5.-6. osztályban • Osztályfőnöki órákon beszélgetés a foglalkozásokról, érdeklődés felkeltése, pályaismertetés. • Magyar és matematika differenciált foglalkoztatás. • Nem szakrendszerű oktatás. • Matematika magasabb óraszám. • Az angol nyelvet nem emelt óraszámban tanulók: matematika problémamegoldás…; szövegértés… óra

7. osztályban • • •

Pályaorientációs foglalkozások osztályfőnöki órákon Tantárgyi előkészítők a középiskolára felkészítés érdekében. Az angol nyelvet nem emelt óraszámban tanulók: matematika problémamegoldás…; szövegértés… óra

8. osztályban • Pályaorientációs foglalkozások osztályfőnöki órákon. • Továbbtanulási elképzelések összegyűjtése, leírása. • Pályaválasztási füzet megrendelése, tanulmányozása. • Középiskolai pályaválasztási nyílt napokon való részvétel. • Osztályfőnökök családlátogatása, egyeztetés a szülőkkel. • Pályaválasztási szülői értekezlet. • Jelentkezési lapok kitöltése, szülőkkel való aláíratás. • Középiskolák bemutatkozása, toborzása. • Középiskolai szórólapok kiosztása. • Jelentkezési lapok elküldése. • Központi írásbeli vizsgán való részvétel. • Mérések. • Tantárgyi előkészítők a középiskolára felkészítés érdekében. • Az angol nyelvet nem emelt óraszámban tanulók: matematika problémamegoldás…; szövegértés… óra A PROJEKT RÖVID LEÍRÁSA: A tanulók középiskolára felkészítése, a megfelelő pályaválasztás segítése már ötödik, hatodik osztályban megkezdődik. A tanulók osztályfőnöki, technika- és életvitel órákon, valamint a többi tanórán is, ismerkednek különböző szakmákkal, a tudományok alapjaival. E foglalkozások alkalmat adnak a tanulók érdeklődésének felkeltésére, irányítására, képességeik fejlesztésére. „A tudománynak drága voltára taníts meg Istenem!”

(Zsolt. 119,66)

A tehetséges tanulók szakkörökön, mikro műhelyekben bővíthetik ismereteiket. A gyengébben teljesítők, lassabban haladók képességfejlesztő foglalkozásokon vehetnek részt matematikából, magyar nyelvből. A hetedikes osztályfőnöki témakörök a pályaválasztással kapcsolatban: Pályaorientációs foglalkozások osztályfőnöki órákon Tantárgyi előkészítők a középiskolára felkészítés érdekében. Székhely:


85


A munka szerepe az ember életében. Szellemi és fizikai munka, a hit, az értelem, az érzelem, a fizikum szerepe a munkában. Az iskolaválasztás gondja: „Isten mire hívott el, hol a helyem?” A nyolcadikos osztályfőnöki témakörök a pályaválasztással kapcsolatban: „Hat napon át munkálkodjál és végezd minden dolgodat…”(2 Móz 20) A harmonikus élet összetevői. Sokoldalú ismeretszerzés, tanulás, tudás, művelődés. A munka, mint az elégedettség forrása. A művészetek és az emberi kultúra egyéb elemei. A művészek, tudósok alkotásaikban megnyilvánuló Isten-élménye. A választott életpálya és az élet kényszerei.

Részletes pályaorientációs folyamatszabályozás az intézményi MIP-ben is megtalálható.

Székhely:


86


Sorszám

Hó

Tevékenység


Erőforrás humán Szakmai közösség vezető, pedagógusok IKFCS vezető Szaktanárok IKFCS vezető Osztályfőnök IKCS vezető Osztályfőnök IKFCS vezető

tárgyi, anyagi Íróeszköz, lap

09. 15., majd folyamatos 10. 31.

1.

09.

Szakmai közösségi megbeszélés

Folyamatos, szerint

2.

09.

3.

09.

09. 15., majd folyamatos Folyamatos

4.

09.

5.

09.

6.

10.

7.

10.

8.

10.

9.

10.

10.

10.

11.

Kijelölt ben

Felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások megszervezése, tartása A 8-os tanulók tájékoztatása a középiskolákról Szülői tájékoztatás a Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó programra történő jelentkezésről. Az iskolai felvételi előkészítő igénylistája szerint a foglalkozások szervezése A Baranya megyei Pályaválasztási Tájékoztató megrendelése. Tájékoztatás a középfokú intézmények nyílt tanítási napjairól. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ Pályaválasztási kiállításának és szakmabemutatójának megtekintése. A nyolcadikos tanulók szóbeli tájékoztatása a felvételi eljárás rendjéről az Oktatási Hivatal Tájékoztató anyaga alapján. Pályaválasztási szülői értekezlet tartása. Központi írásbeli vizsgán való részvétel.

idő-

Pályaválasztási értekezlet, vagy 10. 31.

10. 31. 10. 31.

szükség

szülői

90%

Íróeszköz, lap

Foglalkozási napló

15-15 tanuló

Faliújság

Levelek iktatása

Nyomtatvány

Feljegyzések, emlékeztetők,

Igazgató, szaktanár IKFCS vezető

Íróeszköz, lap

Naplóban

Osztályfőnök IKFCS vezető Osztályfőnök IKFCS vezető Osztályfőnök

Íróeszköz, lap

Iktatás

Nyomtatvány

Faliújság

Lap

Osztálynapló

90%

Osztálynapló

100%

Jelenléti ív

70%

Osztályfőnök IKFCS vezető

10. 31.

Osztályfőnök IKFCS vezető Osztályfőnök, szaktanár

Székhely:

Sikerkritérium

Feljegyzések, emlékeztetők,

10. 31.

Kijelölt időben

Dokumentáció

Íróeszköz, lap Számítógép, fénymásoló


lap,

Iktatott anyag

70 %-os részvétel

jelentkezési

87


Sorszám

12. 13. 14.

Hó

Kijelölt ben Kijelölt ben Kijelölt ben

Tevékenység

időidőidő-

15. 16.

03.

17.

04.

18.

Kijelölt ben

idő-


Az általános felvételi eljárást megelőző jelentkezések benyújtása. A tanulói jelentkezési lapok, adatlapok kitöltése, továbbítása. A tanulók részvétele az általános felvételi eljárásban, majd ezt követően az ideiglenes felvételi jegyzék alapján a tanulók tájékoztatása. A módosított adatlapok továbbítása, ha erre volt igény. Tájékoztatás a felvételről / elutasításról. Tájékoztatás rendkívüli felvételi eljárás lehetőségéről Országos kompetencia-mérés

Erőforrás

Dokumentáció

12.- 02. hó

humán Osztályfőnök

tárgyi, anyagi Számítógép, lap

02. 15.

Osztályfőnök

Számítógép, lap

03. 15.

Osztályfőnök

Számítógép, lap

03. 31.

Osztályfőnök

Számítógép, lap

Iktatott anyag

04. 30.

Osztályfőnök

Lap

Iktatott anyag

04. 30.

Osztályfőnök

Számítógép, lap

Feljegyzés

Kijelölt napon

Iskolai koordinátor

Számítógép, fénymásoló

Iktatott anyag Iktatott anyag Iktatott anyag

lap,

Sikerkritérium

jelentkezési jelentkezési jelentkezési

Mérőanyag

3. 9. 2. 2. 8. Intézményi önértékelés Az intézmény évente önértékelést végez. Az önértékelés szempontsorának alapja az államilag kiadott szempontsor. E mellett folyamatosan partneri méréseket végzünk.

Székhely:


88


3. 9. 4. Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló - A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az egy csoportba / osztályba kerülő gyermekek, tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különböznek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben, tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban. Gyermekeink, tanulóink egy része kimagasló eredményekre képes, intellektuális és egyéb tevékenységekben. Ők a kiemelkedő képességűek, potenciális tehetségek, akik kiemelt figyelmet érdemelnek. Alapelv: A tehetség a társadalom egyik legfontosabb újratermelődő értéke, így annak kiválasztása és gondozása alapvető fontosságú. A tehetséget fejleszteni kell, hiszen a társadalom csak így léphet előre. A tehetséges gyermek mindennap tehetséges. „A tehetség nevelésének kérdése, neveléselméleti alapról nézve, a nevelésnek nem külön problémája, hanem nyilvánvalóan ez a nevelés, nagy, örök kérdése;… hiszen a nevelés feladata; minden egyes embernek lehetően teljes kifejlesztése; … amit évezredek óta újra meg újra kívánnak tőle: az egyéniség jogának a nevelésben való érvényesítése.” (Imre Sándor) Tehetség = az a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képesség, amely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség meghatározása egyben ki is jelöli feladatainkat: A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdeklődés, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. A tehetség kibontakozását serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése. Gátolja: az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. Az intézményi tehetségkoncepció a Renzulli – Mönks - féle modellt veszi alapul.

Programunkban jelen van: -

tehetségazonosítás, tehetséggondozás, tehetség-tanácsadás, • a tehetséggel szorosan összefüggő területek (pl. gondozás, tehetség-identifikáció) • a tehetséggel lazábban összefüggő, de lényeges területek (pl. tanulási probléma, kreativitás, pályaorientáció, motiválás, életvezetési probléma) Székhely:


89


-

nyomon követés (5.; 7. évfolyam), s az általános iskola befejése után is (1 év- 9. osztályban; 5 év - 19 éves korban zárás) – életút figyelemmel kísérése.

Tehetséggondozó munkánk főként a gazdagításra, dúsításra épül. Az intézményi modell tehetséggondozó programjában a gazdagítás Passow szerinti mind a négy fajtája megtalálható: mélységbe történő gazdagítás; tartalmi gazdagítás; feldolgozási képességek gazdagítása; tempóban történő gazdagítás. Fellelhető mennyiségi gazdagítás, de a domináns a minőségi gazdagítás. Olyan tehetségfejlesztő programot szeretnénk, melynek elsődleges célja a tanulók képességeinek feltárása, fejlesztése a leghatékonyabb pedagógiai módszerekkel, eszközökkel, olyat, mely nagy hangsúlyt fektet a személyiség fejlesztésére is. Valljuk, nem várható el, hogy minden intézményben mindenfajta tehetség gondozásához kellő szakmai potenciál álljon rendelkezésre, fontos viszont, hogy a tehetséget-ígéretet az adott intézményben felismerjék, s a gyermeknek találjanak megfelelő tehetséggondozó programot. Az óvodában az Apró Kezek Kuckója létrehozásával azt a nevelőtestületi igényt is szeretnénk megvalósítani, hogy az óvodai tehetséggondozó munkánkat még tervszerűbben és tudatosabban végezzük. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy megtaláljuk gyermekeinkben a tehetség csíráját, azt a képességet, amiben a legfejlettebbek, hogy azt támogatva, szakszerűen fejlesztve segítsük a fejlődésüket. E segítés ne csak az erős oldal fejlesztésére irányuljon, hanem álljon koherenciában az óvodai alapprogramban megjelöltekkel: a gyermek teljes, egész személyiségének harmonikus fejlesztésével. Nagyon fontos alapelvünk: a tehetséges óvodás elsősorban gyermek, éppen ezért feladatunk, hogy élménydús környezetet teremtsünk számukra. Tehetségfejlesztés megalapozása, érzelmi alapok lerakása, lehetőségek megkínálása a feladatunk. Az óvodáskorú gyermekek tehetséggondozása gazdagító program keretében újszerű próbálkozás volt óvodánk életében, s látni, hogy érdemes volt elindulni ezen az úton. Az Apró Kezek Kuckójában végzett fejlesztő munka lehetőséget kínál arra, hogy bővítsük, még inkább személyre szabottabbá tegyük a tehetséggondozás feltételeit. A műhelymunkához kapcsolódó rendezvények, programok segítik, megerősítik partnerkapcsolatainkat, különösen a szülő- intézmény kapcsolatot. A tágabb környezet is betekintést nyerhet munkánkba.

Alapelveink: -

Óvodai jól-lét megteremtése. A tehetséges gyermek erős oldalát fejlesztjük, miközben tehetségével összefüggő gyenge oldalait kiegyenlítjük. A műhelymunka során olyan, biztonságot nyújtó, elfogadó légkört teremtünk, melyben tág cselekvési szabadságot biztosítunk, különféle megoldási lehetőséget adunk egy-egy feladat elvégzése során.

Tehetséggondozásunk célja a műhelymunkában: A tehetséggondozó műhely fő profilja: Vizuális- téri képességek fejlesztése.

Székhely:


90


• •

• • •

A tehetségígéretek felfedezése, gondozása gazdagító program keretében (felismerni, ösztönözni, motiválni), kiemelt célként kezelve a vizuális-térbeli képességeinek fejlesztését. (felismerni az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képességeket) Lehetőséget biztosítani, hogy kreativitásukat újszerű, az óvodában kevésbé használt technikák megismerése által megmutathassák, valamint elmélyüljenek a már ismert technikákban (agyagozás, gurigami, makett-építés, batikolás). A foglalkozások sikerélményhez, önbizalomhoz juttatják a gyermekeket, közben fejlődik kézügyességük, finommozgásuk, fantáziájuk. Célunk, az egész személyiség fejlődéséhez hozzájárulni. A művészeti tevékenység segítségével mozgósítani az erkölcsi, esztétikai és intellektuális érzelmeket, kielégíteni a kiemelkedő képességű gyermek megismerési, alkotási és speciális szükségleteit. A gyermek ún. erős oldalának fejlesztése mellett a gyenge oldalának erősítése. A tehetséggondozó műhelyünket a pedagógiai programunkhoz, a gyermekek életkori sajátosságaihoz, a napirendhez szervesen illeszkedve kívánjuk működtetni.

Feladataink: • • • • • • • • • • •

a téri-vizuális tehetségterület tehetség-ígéreteinek megtalálása, fejlesztése, sokféle tevékenységek kínálata, ezzel segítve a gyermekeknek érdeklődési irányaik megismerésében, egyéni bánásmód keretében történő célzott fejlesztés, képességfejlesztés, a gyermek pozitív én-tudatának kialakítása és erősítése, elfogadó és támogató környezet kialakítása, a tehetségfejlesztő programok megszervezése, az óvodai élet gazdagítása egyéb tevékenységekkel, pedagógusok, szülők, egyéb partnerek szakmai kompetenciájának növelése a tehetség-gondozás témakörében, előadáson való részvétel, partneri kapcsolat tehetségfejlesztési szakemberrel a tehetséges gyermek fejlesztésének érdekében, tehetség-tanácsadás, lazító program megvalósítása, a szülők tájékoztatása és megnyerése a közös munka érdekében, a tágabb környezet megismertetése a műhelymunkával.

A pedagógiai fejlesztés folyamata Az általános érvényű fejlesztési folyamat.

A tehetségdiagnosztikai folyamat egy része beépült a délelőtti keretekbe, másik része tanórán kívül zajlik. Az azonosítási munkában mérést végeznek az osztályfőnökök, a tanulás-módszertani tréner, a drámapedagógus, segítik a munkát a szaktanárok. Székhely:


91


A tehetségdiagnosztikai munka dandárját: az óvodapedagógusok, a mikro műhelyek vezetői, pszichológus végzik. A tehetségazonosítás során az alábbi megismert módszereket használjuk:

Óvoda:

Az általunk használt tehetségazonosító módszerek az óvodában: Dokumentumelemzés- anamnézis: a gyermek fejlődéséről, szociokulturális hátteréről, családlátogatás tapasztalatai; Szülői kérdőív Tulajdonságlista A gyermekek megfigyelése, megfigyelések rögzítése az egyéni fejlődés nyomon követésére szolgáló Ovi Szolga rendszerben. A fejlődés nyomon követésének regisztrálását, - amelyet az óvodapedagógusok a gyermek óvodába kerülésétől az elhagyásáig vezetnek- a 2009 /2010-es nevelési évtől kezdődően az OVI-SZOLGA számítógépes szoftver segítségével végezzük. Minden gyermek fejlődését félévente értékeljük ennek a programnak a segítségével, hogy az érési folyamathoz igazított támasznyújtás módozatait, eljárásait megtervezhessük.

Megfigyelendő területek: 1. Értelmi fejlettség: 1. 1 Pszichés funkciók: • • • • • • • •

Ismeretszerzési igény (megismerés, kíváncsiság) Hallás Látás Érdeklődés Figyelem Emlékezet Gondolkodás Képzelet

1. 2. Anyanyelvi fejlettség: • • • • •

1. 2. 1. A beszéd tartalma, technikája: Beszédészlelés Beszédértés Beszédfegyelem Szókincs Beszélő kedv

1. 2. 2. Beszédhiba, beszédzavarok 1. 2. 3. Nonverbális kommunikáció

2. Testi fejlettség: • • •

2. 1. Fizikai jellemzők: Gyorsaság Erőnlét Teherbírás

Székhely:


92


• • •

Állóképesség Ügyesség Edzettség

• •

Nagymozgások Finommotorika

2. 2. Mozgásfejlettség: 2. 3. Mozgáskoordináció 2. 4. Tájékozódás testen, térben, síkban

3. Szociális fejlettség: 3. 1. Perszonalitás (ÉN)

• • • • •

Jellemfejlődés Pozitív énkép Érzelmek Önállóság Motiváltság az iskolára

• • •

Kapcsolatteremtő képesség Együttműködő képesség Feladattudat, feladattűrés, szabálytudat

3. 2. Kudarctűrő képesség 3. 3. Szociális képesség:

Valamennyi mérési eredmény az OVI-SZOLGA szoftver dokumentációjában jelenik meg. Iskola: - Renzulli – Hartman skála a kiemelkedő tanulók viselkedésjellemzőinek becslésére - Tulajdonságlista értékeléshez - A tehetséges gyermek tipikus erősségei és az ezekhez társuló problémák - Problémák, melyek tehetségre utaló jelek lehetnek - Problémamentes tehetségek azonosítása tulajdonságlista segítségével - Alulteljesítő tehetségek azonosítása - tanuláshoz fűződő viszony feltárása - tanulási szokások kérdőív - tanulás iránti attitűd - motivációs sajátosságok megragadása irányított interjúkérdésekkel - énkép, önértékelés - bemutatkozó játék - énkép – máskép(p) - jövőkép - megismerési képességek - figyelemvizsgálat - verbális és vizuális emlékezetvizsgálat - analógiás és logikai gondolkodásvizsgálat - Kreativitásvizsgálatok a tehetség azonosításához - Kreativitás feltérképezése – játékok segítségével - Kreatív szabadidő tevékenység - Tehetséges tanulók azonosítása – tanári vélemény kérdőív - Önértékelés teszt - Tanulótársak jellemzése - Szorongásvizsgálat

Ezt kiegészíti még: pl. szaktanári véleménygyűjtés, de a kompetenciamérés, versenyek, vetélkedők, nyelvi szintfelmérő eredménye is.

Székhely:


93

Verzió: 08

Apró Kezek Kuckója

Gazdagítás, dúsítás: tanórán differenciált tantervvel Differenciált fejlesztés Egyéni haladási terv szerinti tanulás Kooperatív tanulás Projektoktatás Drámapedagógia Magasabb óraszám: angol Tanórán kívül: egyéb foglalkozás Komplex, esélyteremtő foglalkozások, melyek folytatódnak magasabb évfolyamon (4-6.) is.

1-3. évfolyam

3. évfolyam végén, 4. évfolyam elején: Tehetségdiagnosztika indulása

Bekerül a rendszerünkbe: ekkortól követjük útját, kontrollmérés: 5.; 7. évfolyam (követés: 9. évfolyam: 15 éves kor; 19 éves kor)

Gazdagítás, dúsítás: tanórán -

4-8. évfolyam

-

Differenciált fejlesztés Egyéni haladási terv szerinti tanulás Kooperatív tanulás Projektoktatás Drámapedagógia Ötletbörze Önálló kutatás Emelt szint: angol Tanulás-módszertani tréning Tematikus tanulmányi kirándulás

Gazdagítás, dúsítás: tanórán kívül, egyéb Műhelymunka az intézményben – mikro műhelyek

Média mikro műhely 2006.

foglalkozás

Műhelymunka: Partnerek segítségével, együttműködési megállapodással

Angol nyelvi mikro műhely 2007.

-

-

TDK műhely 2006.

mikro Természetjáró mikro műhely 2011.

Matematika mikro műhely 2008.

művészetek: SKI Alapfokú Művészeti Iskola (zene, dráma , kerámia▲; Kármentő Műhely: ének) mozgáskultúra: Alapfokú Művészeti Iskola: modern tánc; társas tánc; Kármentő Műhely; Pelikán: népi tánc, Sportegyesület: úszás, karate, kézilabda, Szekszárdi Mozgásművészeti Stúdió

Énekkar 2012.

A dráma részben már helyben történik, saját – drámából szakvizsgázott – nevelőnkkel telephelyként.

▲Helyben történik a fejlesztés telephelyként saját nevelővel.

Székhely:


94

Versenyeken való megmérettetés

Óvoda – jól-lét megteremtése; a tehetség-megalapozó képességek kibontakoztatását elősegítő tényezők, nevelői ráhatások érvényesítése, a lehetőségek kínálata az óvodai nevelésben

Gyorsítás lehetőségének biztosítása a hatályos jogszabály PP szerint Egyéni tanrend –egyéni tanulássegítés lehetősége

Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai program


Tevékenységformák  Feladataink a tehetséggondozás területén: o o o o o o o

o

o o o

A tehetség felismerésére különböző pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. Tehetségazonosítás szakemberek segítségével. Óvodásaink körében- a tehetség-megalapozó képességek kibontakoztatását elősegítő tényezők, nevelői ráhatások érvényesítése, a lehetőségek kínálata. Iskolai nevelésünk - oktatásunk tevékenységközpontú legyen, hisz a képesség a tevékenykedtetés során fejlődik. Minél többfajta foglalkozást biztosítsunk, hogy többfajta képességük fejlődjön, ugyanis ezzel lehet a tehetséges tanulók számát sokszorozni. Ne csak az elméleti tantárgyak követelményeit kiválóan teljesítők között keressük a tehetséges tanulókat! Figyeljünk az alulteljesítőkre! Korán, az iskoláskor kezdő szakaszán kezdjük a képességfejlesztést, mert így jobb eredményt érünk el. A zenei és a matematikai kiemelkedő képesség már ekkor megmutatkozik. Az idegen nyelvek tanítását is minél korábban jó elkezdeni. Ezért indítjuk már első osztálytól az idegen nyelvekkel való ismerkedést játékos formában, melyet a legtehetségesebbek 4. osztálytól emelt óraszámban, ötödik évfolyamtól emelt óraszámban egy csoportban folytathatnak. A választott tanterv, a tárgyi és személyi feltétel befolyásolja a jó adottságok kibontakoztatását. A tehetség sokféle, ezért a tehetséggondozás az egész nevelőtestületünk feladata. Heterogén összetételű osztályainkban a differenciált oktatás, az egyénre méretezett tudásanyag elsajátítása biztosítja a kiemelkedő képességűek optimális foglalkoztatását és fejlesztését.

 Az egyén szintjéhez igazodó, speciális képzést szolgálják: • Óvoda: 1. Apró Kezek Kuckója

Tehetségterületünk: térbeli – vizuális. A műhelymunkában résztvevő gyermekek életkora: 5-7 év. A tehetséggondozó műhely fő profilja: térbeli - vizuális képességek fejlesztése. Mikro - csoporti tevékenység: batikolás, origami / gurigami, makett-építés, kasírozás, agyagozás. •

Iskola: 1. 2. 3. 4. 5.

a szakkörök, művészeti foglalkozások, mikro műhelyek, az egyéni pályázatok, tanulmányi versenyek, lehetőséget adunk a rendszeres gyűjtőmunkára, megismertetjük a tudományos kutatás egy-egy módszerét, megmutatjuk, hogy lehet a szakirodalmat önállóan feldolgozni, értelmezni.

 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek - A tehetség felismerésére különböző pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. A felismerés és fejlesztés szervezeti kerete lehet az óvodai foglalkozás, a tanóra, vagy egyéb foglalkoztatás (művészeti foglalkozás, sportköreink, napközis foglalkozásaink, mikro műhelyek stb.) - Tehetség-azonosító méréseket végzünk, melynek segítségével a szubjektivitástól egyre közelebb kerülünk az objektív azonosításig. Székhely:


95


- Óvodai csoportjaink, osztályaink heterogén összetétele miatt fontos a személyre szabott, differenciált foglalkoztatás, mely nagyban elősegíti az optimális fejlesztést. - Az eredményes fejlesztéshez elengedhetetlen az óvodás – itt csakis a játék „erejével” -, a kisiskolás játékos módszerekkel történő motiválása és sikerélményekhez juttatása is. - Az életkori sajátosságoknak megfelelően előnyben részesítjük a gyermekek, tanulók konkrét cselekedtetését, tapasztalatszerzését (tevékenységközpontúság). - A gondolkodási műveletek gyakoroltatása, mellyel szorosan összefügg az anyanyelv tudatos, pontos használata. - Ismerkedés az információforrások lehetőségeinek használatával (könyvtár, Internet). - A szakirodalom önálló feldolgozásának, értelmezésének, a tudományos kutatás egy-egy módszerének az életkori sajátosságokhoz igazodó bemutatása. - Részvétel tanulmányi versenyeken, pályázatokon. - Tanulmányi séták, kirándulások során lehetőség nyújtása rendszeres gyűjtőmunkára. - Bekapcsolódás a művészeti iskola csoportjainak munkájába, lehetőség biztosítása a csoportoknak a bemutatkozásra intézményen belül és kívül. - Sportrendezvények, vetélkedők. - Bekapcsolódás nyári alkotótábor, tehetséggondozó tábor szervezésébe. - Az osztálytanítók, alsóban tanító szaktanárok figyelemmel kísérik és értékelik is a gyermekek iskolán kívüli sport- zene- és egyéb tevékenységeit.  A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek - Értékeket képviselő, korszerű ismeretátadás - A gyermek tevékenységére épülő tanulás, gyakorlás. - A megismerés életkori és egyéni jellemzőit figyelembe véve és ezekre alapozva az önálló tanulás képességének kifejlesztése. - Egyénre szabott, hatékony tanulási módszerek, eljárások kiépítése. - A tanulók nyitottságának, érdeklődésének, tanulási igényének kihasználása, fejlesztése. - A tanulók már meglévő képességeinek megfelelő differenciált foglalkoztatás. - Egyéni bánásmód alkalmazása. - Az önművelődés igényének és szokásának felkeltése, kibontakoztatása, gyakoroltatása. - A kognitív képességek (figyelem, megértés, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztése, erősítése, a gondolkodási kultúra kiművelése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása. - Tudatos szervezésre, tervezésre szoktatás. - Az ismeretek elsajátításához megfelelő, nyugodt, célszerűen berendezett környezet kialakítása. - Az önállóság, önkiszolgálás fokozatos fejlesztése. - Segédkönyvek, kézikönyvek, lexikonok, egyéb tanulást segítő eszközök (szótár) megismertetése, használata. - Megfelelő munkatempó kialakítása. - Pontosságra, fegyelmezettségre nevelés. - A kitartás, önfegyelem, türelem fejlesztése. - Az alkotó és kritikus gondolkodásmód képességének kifejlesztése. - A kommunikációs képesség fejlesztése, a megfelelő önkifejezés kialakítása. - A szomatikus képességek – edzettség, teherbíró képesség, fizikai képességek – megfelelő mozgással történő fejlesztése. - Az alkalmazkodóképesség fejlesztése, megfelelő, kiegyensúlyozott emocionális és affektív tulajdonságok kialakítása. - A technikai, manuális képességek fejlesztése gyakorlati úton, különböző játékos tevékenységek során. -A tehetséges tanulókkal kiscsoportos, ill. egyéni foglalkozás, mikro műhelyi munka. -A hiányosságokból eredő hátrányok csökkentése, felzárkóztatás egyénileg, ill. kiscsoportban. - A tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére való törekvés, a kívánatos intézkedések meghozatala, végrehajtása. Székhely:


96


a) A magyar irodalom és a magyar nyelv tanításához kapcsolódóan - Legkézenfekvőbb a differenciált foglalkoztatás a tanítási órán. A tehetséges vagy egy adott téma iránt érdeklődő gyerekek számára külön feladatok kijelölése, amelyek önállóságot, kreativitást kívánnak. Egy probléma sokoldalú megközelítésére inspirálni a tanulókat, más-más nézőpont más-más eredményeinek átgondolására. Ne fogadjanak el minden megállapítást, merjék megkérdőjelezni, fejlesszék érvelési készségüket önálló, eredeti véleményük megvédésében. A tananyagban rejlő játékosság tudatos kihasználása, a kreativitás kibontakoztatása, a sokféleség felfedeztetése fontos eszköze a tehetséggondozásnak. A tehetséges tanulókat már azzal is ösztönözzük, ha nem erőltetjük rájuk saját véleményünket, ha természetesnek vesszük, sőt ösztönözzük őket arra, hogy nemcsak társaik, de a tanár véleményével is merjenek vitatkozni. Bátorítsuk az egyéni látásmód kialakulását! - Egy-egy témakörből kiselőadások tartása, megadott vagy egyénileg gyűjtött irodalom alapján. A tananyagban nem szereplő témák feldolgozására inspirálni az érdeklődő diákokat. - Egyes témakörökből kis kiállítások tervezése, rendezése terepe lehet annak, hogy ismereteiket tágabb körbe helyezzék, más művészeti ágak vagy a mindennapi élet érdekes szeleteit ismerjék meg, hasonlítsák össze. Lépjenek ki a szokásos tantárgyi keretből. - Tantárgyunkból sok iskolai és magasabb szintű verseny van. Ezekre diákjainkat a tanítási órán kívül is felkészítjük. - A gyűjtőmunka, az egyéni ismeretszerzés évről évre fontosabb szerepet kap. Ezt azonban segíteni, irányítani kell. A könyvtár és az Internet nagy lehetőséget nyújt erre, de meg kell tanítani diákjainkat a módszeres, tudatos, hatékony ismeretszerzésre megtervezett feladatokkal. (pl. tematikus kis bibliográfiák összeállítása, mit hol érdemes keresni stb.) - Rendhagyó irodalomórák tartása – a saját alkotásokból, vagy kedvenceik bemutatásából. Az iskolai ünnepségek, rendezvények, a gyülekezeti alkalmak, szolgálatok, szavaló és prózamondó versenyek segítenek az előadói tehetséggel megáldott tanulók felfedezésében, illetve tehetségük ápolásában, megfelelő teret jelentenek arra, hogy sikereket érjenek el. - Bekapcsolódás a média tehetséggondozó mikro műhely munkájába. - A tananyagban rejlő játékosság, kreativitás kihasználása igen fontos, a kreatív képességek fejlesztése, a sokoldalú látásmód, a fantázia bátorítása része a tehetséggondozásnak. - Felmenő rendszerben 2013-14-től prioritást élvezve megemeljük a szabad órakeret terhére a magyar nyelv és irodalom tantárgy óraszámát több évfolyamon. b) A történelem… , a hit-és erkölcstan tanításához kapcsolódóan Tantárgyainknál a tehetséggondozásnak két alapvető formáját gyakoroljuk:  Tanórák keretében: - referátum, melyet előre kiadott témában - vagy tanári segítséggel vagy önállóan - a tanuló feldolgoz, és társait tájékoztatja; - fogalmazás, ismert tényanyag feldolgozásával, fantázia, kreativitás beleszövésével egy-egy esemény megörökítése (pl.: zenész voltam Mátyás király esküvőjén; néprajzkutató vagyok az Ormánságban; Kálvin János vagyok stb.); - gyűjtőmunka: forrásanyag felkutatása, újságcikkek, képanyag akár albumba gyűjtve (pl.: Siklós története, híres egyházi és helytörténeti személyek; népi mesterségek stb.); - tantárgyi koncentráció: magyar irodalom (pl.: várháborúk hősei – Gárdonyi Géza: Egri csillagok, kurucok, labancok: Őrsi Ferenc: A Tenkes kapitánya), ének (pl.: Gábor Áron rézágyúja – erdélyi had-

Székhely:


97


műveletek tárgyalásakor), rajz (a hallott események képi megjelenítése – pl.: lovagi játékok papírra vetése); - manuális tevékenységek - készítenek (az ügyesebbek) kőbaltát, vár makettet, vízimalmot stb.; - műsorkészítés – tanári segítséggel – versek, dalok, történelmi megemlékezések összeállítása (pl.: megemlékezés az aradi vértanúk vagy az 1956-os eseményekről, a reformációról …).

 Tanórán kívül, egyéb foglalkozáson, tevékenységek során: Legáltalánosabb a tehetséges (és a plusz munkát szívesen vállaló) tanulók versenyeztetése. Minden versenytípuson megmérettettünk már, általában a következőkön: - iskolai; városi; - területi; - országos; - levelező; - Internetes. A versenyek témájuk szerint is sokfélék, kötődhetnek: - neves személyekhez - évfordulókhoz - aktuális témakörökhöz - helytörténeti témákhoz. Egyéb, több tanulót is megmozgató feladatok: - Kossuth Szövetség feladatainak megoldása. - A hit-és erkölcstanból felvételiző tanulók felkészítése. - Hittantábor komplex feladatainak megoldása. Bekapcsolódás a Sztárai Tehetséggondozó Műhely TDK mikro műhelyi tevékenységébe. Tematikus hittantábor. c) A matematikai tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A matematika és a számok világa összefüggések, szabályok, rendszerek kimeríthetetlen tárháza, ezért a szellemi tevékenység kiváló terepe már kevés ismeret és tapasztalat birtokában is. A kisgyermeknél mutatkozó kiemelkedő matematikai képesség és érdeklődés, melyet elsősorban a magasabb szintű gondolkodás és az absztrakciós képesség korai megjelenése jellemez, többnyire más területre kanyarodik. A korai matematikai tehetség tehát több szempontból is jelentős. A számolásban kiváló csodagyerekekből - akik főképpen kiemelkedően hosszú távú emlékezetükkel tűnnek ki – nem feltétlenül lesz matematikus tehetség. A vízválasztó ezen a területen is a tizenéves kor. A matematikai tehetség változik az életkorral, nem lehet ugyanazokat az eljárásokat használni kisgyermekeknél, mint tizenéveseknél. - Kiemelt feladatnak tekintjük a matematikai tehetség korai felismerését, fejlődésének elősegítését. A matematikai tehetségnek igen sok jellemzője van. A tanulók ezen tulajdonságainak felismerése teszi lehetővé a matematikai tehetség korai azonosítását. Feladatunk felfigyelni a következő főbb tulajdonságokra: • kitartás és feladat-elkötelezettség a problémamegoldásban, • fáradhatatlan, ha matematikáról van szó, • csodálatba ejtik a tények, formulák stb., • keresi a problémákat, • kiváló emlékezete van számokra, formulákra, viszonyokra, megoldási módokra stb., • rugalmas a gondolkodása a matematikai struktúrák és minták terén, • könnyen fordít a gondolkodásán, • kiemelkedően jó vizuális képzelet jellemzi, • problémák és absztrakt viszonyok vizualizációjának képessége mutatkozik, • a részleteken felülemelkedik, az összetettet egyszerűbbé teszi, • a problémát gyorsan formalizálja és általánosítja, Székhely:


98


• • •

hasonló problémákra már a közbülső logikai lépések kihagyásával reagál, egyszerű, egyenes és elegáns megoldásokat keres, verbális problémákat is egyenletbe tud megfogalmazni és kezelni.

 A matematikai tehetség fejlesztése A matematikai tehetségek fejlesztése iskolánkban –ahogy a legtöbb tehetséggondozó területen történikkét dimenzió két típusába sorolható: iskolai, illetve iskolán kívüli, gyorsító, illetve gazdagító. A matematikai tehetségek fejlesztésekor igyekszünk figyelembe venni sajátos munkamódszerüket. Tapasztalatunk szerint a matematikai tehetségek szeretnek versenyezni, a team-munka azonban nehezükre esik. Szívesebben dolgoznak egyedül, és konzultálnak tanárukkal.  A tehetséges tanulók foglalkoztatásának színterei, tevékenységi formák - Az iskolán belül a tehetségnevelést a tanítási órán a tananyag „gazdagításával” valósíthatjuk meg, a differenciált foglalkozás keretében. A tananyagot horizontálisan és vertikálisan is dúsíthatjuk. - Felmenő rendszerben 2013-14-től prioritást élvezve megemeljük a szabad órakeret terhére a matematika tantárgy óraszámát több évfolyamon. A tehetséges tanulóktól elvárjuk: o o o o o

több példa megoldását (mennyiségi differenciálás), illetve ugyanazon anyagrész elmélyültebb feldolgozását (minőségi differenciálás); egy feladat többféle megoldása közül a legrövidebb, legcélravezetőbb, legötletesebb megoldás megkeresését; a diszkusszió elvégzését; szakirodalom tanulmányozásával készült kiselőadások megtartását; egy-egy tudós (Thalész, Bolyai) életéről, munkásságáról beszámoló készítését.

 A tanítási órán kívül az egyén szintjéhez igazodó képzést szolgálja: egyéni felkészítés a tanulmányi versenyekre, annak speciális jellegének megfelelően (aszerint, hogy a feladat megoldási menetének leírása, vagy teszt kitöltése a feladat); a feladatmegoldó versenyeken való rendszeres részvétel (házi, városi, megyei, országos, illetve különböző levelező matematikai versenyek). bekapcsolódás a Sztárai Tehetséggondozó Műhely matematika mikro műhelyi tevékenységébe, ahol zömmel jó képességű, tehetséges tanulók vannak, új közösség szerveződik, ezáltal a tanuló személyisége is formálódik; a közösség jobban ösztönöz precíz munkára, kitartásra, önfegyelemre nevel, ugyanakkor segíti a tanulót a helyes önkritikára, mások munkájának objektív megítélésére.  Az iskola keretein kívül a tehetségneveléssel kapcsolatos feladatok: a gimnáziumok (pl. Táncsics) által szervezett tehetségkutató versenyein való részvétel, a tanulók beszervezése más szervezetek által működő szakkörbe, tehetséggondozó műhelybe, részvétel pl. Matematika Táborban (gyorsítási lehetőség a matematikai tehetségek gondozásában). d) Tehetséggondozás formái angol nyelvből o o

az angol nyelv tanulásának indítása 1. évfolyamtól. 5. évfolyamtól egy csoport emelt óraszámban tanulhatja az angol nyelvet. Székhely:


99


o o o

o

o

o o o

differenciált foglalkozás: idegen nyelvű kiskönyvtár kialakítása referencia anyag, könnyített olvasmányok feldolgozása az országismeret és kultúra tanításához. klasszikusok könnyített változatának olvasása idegen nyelven. testvérkapcsolatok, baráti levelezés kialakítása, csereutak szervezése, melyek lehetővé teszik, hogy tanulóink jobban megismerjék, gyakorolják a nyelvet, és megismerkedjenek az adott ország életével, kultúrájával. tanulóink felkészítése a Jane Haining fordulóira, az országos Lorántffy és egyéb versenyre, a városban és a térségben meghirdetett nyelvi versenyekre: műfordító, szépkiejtési, vers- és mesemondó, nyelvhasználat és szövegértés, projektverseny stb. A 2005/06. tanévtől hagyományteremtő céllal idegen nyelvből vers-és prózamondó versenyt szervez az intézmény a térség diákjainak, valamint országos szinten a református iskolák tanulóinak. nyelvvizsgára felkészítés szülői igény esetén, külföldi diákok fogadása. bekapcsolódás a Sztárai Tehetséggondozó Műhely angol mikro műhelyi tevékenységébe.

e) A tehetség, képesség kibontakoztatásának feladatai a természettudományos tantárgyak keretein belül A természettudományos tantárgyak oktatása során arra törekszünk, hogy a tehetségeket minél korábban felismerjük, és a fent felsorolt módszerek lehető legszélesebb alkalmazásával kibontakoztassuk. Az 1-4. a természettudományos tárgyak megalapozását a környezetismeret, 5-6. osztályban a természetismeret tantárgy keretén belül valósítjuk meg. A 7-8. osztályban: földrajzot, biológia és egészségtant, fizikát és kémiát tanítunk. Sok szaktanár követi a kiemelkedő képességű tanulók felismerését, mely könnyíti, de nehezíti is a munkát. Szoros nevelői együttműködést igényel. A differenciált foglalkozás keretében: Feladatlapokon szorgalmi feladatok. Kiselőadások, referendumok. Gyűjtőmunka. Egyéni kísérletek, megfigyelések rögzítése. Versenyeken való részvétel: komplex természettudományi (Táncsics); egyéb: versenynaptár szerinti. Bekapcsolódás a Sztárai Tehetséggondozó Műhely TDK és természetjáró mikro műhelyi tevékenységébe. o o o o o

Elérendő cél a jövőben az erdei iskola mozgalomba történő bekapcsolódás, melynek keretében sok differenciált foglalkozást tartható: – Célunk az erdei iskolában, hogy fejlesszük a tanuló o megfigyelő, rendszerező képességét, o önálló munkára nevelését, o logikus gondolkodását. f) A tehetséggondozás a vizuális kultúrához kapcsolódóan  Óra alatti: differenciált munkavégzés: - nehezebb, összetettebb feladat - a kötelező feladat továbbfejlesztése - iskolai mini tárlatok (termek, folyosó)  Órán kívüli, de osztály, nagyobb csoport: - kiállítások látogatása - művészeti tanulmányséták – utak  Órán kívüli, de egyéni: - szorgalmi vagy kötelező fejlesztő feladatok Székhely:


100


• •

(otthon) - művészettörténeti ismeretek bővítéséhez, mélyítéséhez cikkek, könyvek ajánlása, adása kiállítások, családi vagy osztálykirándulásra „előkészítés”, megnézendő képzőművészeti alkotások ajánlása

 Órai és órán kívüli: - pályázatok, rajzversenyeken részvétel  A művészeti iskola kerámia tanszakán való alkotás: - órákon nem alkalmazható anyagokkal, (itt felfejlesztés, kibontakoztatás, eszközökkel, tehetséggondozás) - teljesebb feladatsor. g) Tehetséggondozás az ének-zenéhez kapcsolódóan o o

o

kórusmunka, fellépések: Siklós város rendezvényein, Drávaszabolcsi Kórustalálkozó, szeretetvendégség, ünnepi rendezvények, gyülekezeti alkalmak, szolgálatok, hangszeroktatás – tehetséges gyermekek Zeneiskolába irányítása, intézményi szinten bemutatkozási lehetőség biztosítása: szeretetvendégség, ünnepi rendezvények, gyülekezeti alkalmak, szolgálatok, versenyekre való felkészítés: - kórusverseny - népdaléneklési verseny - szóló hangszer verseny - zsoltáréneklési verseny

- zenetörténeti és zeneelméleti ismeretbővítés - színház- és hangverseny-látogatás - a város és az iskola ünnepségein való részvétellel ismeretbővítés. h) A testnevelés és sport tanításához kapcsolódóan A testnevelés és sport tantárgy természetén – lévén készségtárgy, az órák tervezésénél, megtartásánál rendszeresen figyelembe kell vennünk, az egyénre szabott terhelést. Éppen ezért nagyon sokszor a differenciált foglalkoztatást alkalmazzuk a tanítási órákon. Minden gyermeknek meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelő terhelést kapjon és teljesítsen. A differenciált foglalkozásokon a gyengébb képességű tanulókkal inkább a felzárkóztatásra, a sikerélmény megszerzésére, a testmozgás fontosságára, a testnevelés megszerettetésére, az élete során a mindennapos fizikai aktivitás igényének kialakítására törekszünk. A közepes és jó képességű tanulókat a különböző sportágak / ISK háziversenyeken segítjük abban, hogy megfelelő terhelés érje őket, ezáltal a tehetségüket maximálisan kibontakoztathassák. Iskolánkban ezt szolgálják a kézilabda, labdarúgó és/vagy egyéb sportfoglalkozások. A 2012-13. tanévben felmenő rendszerben elinduló mindennapos testnevelés keretein belül elindult a Kölyökatlétikai Program, mely a testmozgás fontosságán kívül e terület kiválóságainak megtalálására is lehetőséget ad. A sportfoglalkozásokon, a háziversenyeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók indulnak a „Diákolimpia” különböző versenyein. Az iskola célja nem az „elitképzés”, mégis lehetőséget kell biztosítani, hogy kiemelkedő sport teljesítmények elérésére. Az igazán tehetséges tanulók, - azért, hogy tehetségüket maximálisan kibontakoztathassák – a város különböző sportegyesületeiben – edzők irányítása – mellett érhetik el Székhely:


101


Kiemelkedő sport teljesítményeket elért tanulóink főként az úszás, kézilabda és a labdarúgás területén vannak. A tehetséggondozásunk kiterjed a református iskolák mezőtúri országos úszóversenyére is, melyre elviszszük tehetséges úszóinkat. Partneri kapcsolatban állunk a Siklósi Úszó Szakosztállyal. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységi formák bővítését a jövőben – tornaterem megléte esetén - szándékunk van megváltoztatni. o

Bekapcsolódás a Sztárai Tehetséggondozó Műhely természetjáró mikro műhelyi tevékenységébe.

i) A tehetség kibontakoztatása és gondozása az alapfokú művészetoktatásban – telephely működtetése Az alapfokú művészetoktatás szerkezeti rendszere, tanterve lehetővé teszi, hogy a speciális képességű tanulók tehetségének kibontakoztatásával, gondozásával iskolarendszerű oktatás keretében foglalkozzunk. Ez a hosszantartó, de tartalmában változó, egyre differenciáltabb pedagógiai munka lehetővé teszi, hogy a tanulók egyéni képességeit egyre jobban megismerve a tehetségígéretekből alkotni tudó tehetséges embereket formáljunk. A tehetséggondozást a differenciált oktatás mellett a csoportos foglalkoztatás, az egyénre való odafigyelés, a technikai ismeretek sokszínűsége jelenti. Az intézmény együttműködési megállapodást kötött az SKI Alapfokú Művészeti iskolával, mint bázishelylyel. j) Sztárai Tehetséggondozó Műhely

Tehetségpont Tehetségpontunk logója A Sztárai Tehetséggondozó Műhely működésének szabályozása külön szervezeti és működési szabályzatban történik.

3. 9. 5. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek, valamint a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, emiatt nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben. A szokásrendszerek, a harmonikus személyiség, a pozitív énkép kialakulása a nyugodt és biztonságos családi hátteret feltételezi. Zaklatott világunkban azonban már ezekben a korai életszakaszokban sem biztosítottak a testi, lelki fejlődés feltételei. A beilleszkedési és magatartási gondokkal küzdő gyermekek, tanulók esetében a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez legfontosabb feladatunk a prevenció és a folyamatos gondozás. Pedagógusaink – gyermekvédelmi felelősünk és fejlesztőpedagógusunk segítségével - igyekeznek megismerni a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink személyiségét, családját. Nagy türelemmel, figyelemmel, törődéssel keresik a problémák okait. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel összefüggő pedagógiai tevékenység sok időt, figyelmet, empátiát igényel, mely a hagyományos tanári munkarendbe és munkaidőbe Székhely:


102


nehezen illeszthető be. A környezetnek és itt a pedagógusoknak nagyon nagy a szerepe, mert több odafigyeléssel, türelemmel, toleranciával és szeretettel tudunk igazán sokat segíteni. Mindezeken kívül komoly pedagógiai feladat az osztálytársakkal és a többi tanulóval elfogadtatni, hogy ezek a gyerekek különleges bánás- és másfajta elbírálásmódban részesülnek.

Nagyon fontosnak tartjuk a tanulási, beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Az elérendő cél a gyerekek, tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása. Feladatunk: • • • •

A gyermek, a tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása. A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal. A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése. A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában.

Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét. A fejlesztés színterei az óvodai, iskolai, osztályközösségi és a hitéleti programok. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló, valamint a tanulási kudarcnak kitett tevékenységek Intézményünknek van óvodája. A leendő elsős tanító az iskolakezdést megelőző évtől rendszeresen látogatja az óvodai foglalkozásokat, és ismerkedik a gyerekekkel. Így már korábban információt kap az óvodapedagógustól a magatartási és egyéb problémákkal küzdő gyerekekről. A tanító már az iskolakezdést megelőző évben felveszi a kapcsolatot a családdal, törekszik a rendszeres együttműködésre. Az iskola egyik kiemelt feladata a szilárd alapkészségek kialakítása. Az anyanyelv kialakítása során az 1-4. osztályban tanítók a tanulók már meglévő nyelvi tudását fejlesztik, tervszerűen alakítják, illetve gazdagítják az olvasást és a szóbeli és írásbeli nyelvhasználatot. Az osztály - illetve órakeretben folyó tevékenységek feladata az anyanyelvi jártasságok, készségek, képességek fejlesztése. Az 1-4. évfolyamon Meixner Ildikó tankönyvcsaládja segítségével tanítjuk a magyar nyelv és irodalmat. (A dyslexia és dysgraphia megelőzése.) Az intézmény 2006-ban a MRE kiskunhalasi Református Pedagógiai Szolgálatával együttműködési megállapodást kötött, akik segítik mentorálással, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus, beszédfejlesztő szakember kollektívájukkal munkánkat. Szoros kapcsolat a helyi más óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Egyéni foglalkozások - A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek fejlesztése egyénre szabottan történik a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében foglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készít a fejlesztésben részt vevő szakember gyermekenként, tanulónként. Egyéni fejlesztési terv végrehajtása, a végrehajtás és az elért eredmények értékelése, visszacsatolás a következő év fejlesztési tervébe. Az egyéni fejlesztést a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében megjelölt időkeretben végzi. Egyéb tevékenységek: Székhely:


103


törekvés arra, hogy a gyermek, a tanuló minél több sikerélményhez jusson csoportban, illetve a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; kooperatív technikák alkalmazása, projekt-módszer, tevékenységközpontú pedagógiák, tanulásmódszertan tanítása, önismereti foglalkozások, drámajáték, fejlesztő eszközök fokozottabb használata a tanítási órákon; a tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal, felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az intézményi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; Sztárai Tehetséggondozó Műhely, a tanulók szabadidejének szervezése (egyéb foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); egyéb foglalkozás: napközi, tanulószoba; szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; esetmegbeszélések, tanácsadás, szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokról, szolgáltatásokról; folyamatos konzultáció a csoport óvodapedagógusaival, az osztályban tanító pedagógusokkal és a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó munkatárssal; mentori rendszer működtetése. Lásd még a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek című fejezetben, illetve az integrált felkészítés résznél.

3. 9. 6. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelése az intézményben „Az integráció nem lehet a tolerancia nagyvonalú gesztusa, hogy mi, épek eltűrjük magunk között a sérülteket, és hagyjuk, hogy velünk élhessenek, hanem annak az elfogadása, hogy mindannyian egyenlőek vagyunk, de nem egyformák.” Metzger Balázs

Intézményünkben a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, illetve a tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. Intézményünk munkavállalói a teljes, funkcionális integráció hívei – éspedig az integrációban az inkluzív pedagógia, azaz a sajátos nevelési igényű gyermeket befogadó pedagógia szemléletét érvényesítve. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd [Nkt. 4. § (23)] Székhely:


104


Intézményünk a pedagógiai program 7 oldalán leírt sajátos nevelési igényű integrálható gyermekeket tudja fogadni. Tárgyi feltételek: az alapító okiratban megjelölt, fogadható gyermekek fejlesztésének jogszabály által előírt alapfeltételei biztosítottak. Az intézmény rendelkezik fejlesztő helyiséggel, alapfelszereltsége

biztosított. Mérete nem felel meg a szabványnak, elméleti fejlesztés folytatható, emiatt egy másik helyen mozgásfejlesztő szobát alakított ki. A fogyatékossághoz kötődő tárgyi feltételeken túl mobilizálható bútorok, számítógépterem, AV eszközök, multimédiás táblák, képességfejlesztő játékok, eszközök segítik a fejlesztő munkát.

Viszont: létesítményünk adottságai miatt – nem akadálymentes épület – csak azokat a mozgásukban akadályozott gyermekeket, tanulókat tudja fogadni, akik az épületeinkben biztonságosan tudnak közlekedni. Fejlesztési feladat: -

Új gyermek befogadáskor a törvényi követelmények tárgyi feltételeinek azonnali biztosítása. Épületeink akadálymentesítése. Tornaterem kialakítása, mely segíti az óvodai nevelő munkát is.

Személyi feltételek: gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása – tanulásban akadályozottak pedagógiája -, valamint

utazó gyógypedagógus szakemberek segítik az intézményi munkát. •

Intézményünk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. Együttműködési megállapodásokban rögzített szakemberek: logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus, tiflopedagógus, logopédus.

Fejlesztési feladat: • • • •

1 fő gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása létszámnövekedés esetén, létszámbővülés esetén utazó gyógypedagógus felvétele, megbízása a habilitációs, rehabilitációs munkához, a megfelelő óraszám biztosításához, pedagógus szakvizsga, pedagógusaink közül minél többen végezzenek el speciál - pedagógiai tanfolyamot.

Az együttnevelés tényezői A törvényi háttér megléte elengedhetetlen, de önmagában kevés, ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak a szubjektív tényezők. Biztosítani kell: a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló beilleszkedését és együtt haladását a többiekkel, ez segíti a nyitottabb személyiség formálását, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók a foglalkozásokon, a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által adott javaslatok beépítését az egyéni fejlesztési tervekbe, mely egyben kötelezettség is, a pedagógusok, a szülők és a többi gyermek, tanuló felkészítését, a fejlesztő szemlélet érvényesítését, dysfunkció - specifikus módszerek alkalmazását, folyamatos értékelést, együttműködést a szakemberekkel. Székhely:


105


A fejlesztő terápiák programjai az intézmény programjának tartalmi elemeivé váljanak. A sajátos nevelési igényű gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. Terhelhetőségét biológiai állapota befolyásolja. Egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes lehet. Kiemelt feladatot jelent ennek felismerése és gondozása. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai - orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. Az egyes fogyatékossági típusnak megfelelően más - más terület kap nagyobb hangsúlyt. Speciális segédeszközök használata, elfogadtatása, azok következetes használatára és megőrzésére nevelés folyamatos feladat kell, hogy legyen. Törekedni kell arra, hogy a nem, vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének sajátossága, hogy az egész napos tevékenység a különleges gondozási igény kielégítését is szolgálja csoportos, kiscsoportos vagy egyéni formában. Elengedhetetlen, hogy a fejlesztésben résztvevő pedagógusok, szakemberek teammunkában dolgozzanak, együtt kell meghatározni a tennivalókat. Alapvető tényező továbbá, hogy a pedagógusok jártasak legyenek differenciált tanulásszervezésben. A differenciálás az a folyamat, melynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez rendeli. Ezáltal tudja a tanulóhoz igazítani a tananyag tartalmát, szintjét, a tanulás ütemét, az alkalmazott módszereket, az ellenőrzés, értékelés, számonkérés típusát stb. Ez a fajta tanulásszervezés az osztály valamenynyi tagjának számára kedvező. A pedagógus így kaphat képet arról, hogy ki milyen téren kiemelkedő, tehetséges, illetve ki és miben marad el társaitól. Az erősségekre építve és támaszkodva határozhatja meg azokat az eljárásokat, módszereket, amelyekkel az elmaradott területek fejleszthetők. Az óvodapedagógusuknak is csak úgy tudják ellátni feladataikat, ha érvényesítik a differenciált szervezést munkájukban.

A szülők szerepe, befolyásoló hatása is jelentős a fejlesztés hatékonysága szempontjából. Elsősorban az egyéni igényekhez szabott, optimális, támogató környezetet kell biztosítaniuk. Nagy szerepet játszanak abban, hogy a beilleszkedés sikeres legyen, folyamatos kapcsolatot kell tartaniuk a gyermek pedagógusával és a gyógypedagógussal. Az intézmény és a szülők közti ideális kapcsolatnak a következő alapelvekre kell épülnie: o a gyermek másságát – még ha nehéz is – a szülőnek el kell fogadnia, o a szülő és a szakember kölcsönösen tiszteljék egymást, az információáramlás kölcsönös legyen, o érezzék a szülők, hogy a nevelési, illetve nevelési-oktatási folyamatban résztvevő pedagógusok elfogadják gyermekük egyediségét, érezzék, hogy ők is részesei a nevelési, illetve nevelési - oktatási folyamatnak, o a szülőnek tudnia kell, hogy a pedagógus és a gyógypedagógus szakember minden apró jelzése a gyermekért van, fontos, hogy megértse ezt, s ne vegye bántásnak, támadásnak. A pedagógusoknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk az ép (nem különleges bánásmódot igénylő) gyermekek szüleit sem, empátiás készséget kell kialakítani bennük, mert fontos, hogy a szülők támogassák gyermeküket a sajátos nevelési igényű tanulók elfogadásában. Nagyon fontos, hogy a másságot elfogadó környezet segítse a sérült kisgyermek eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait.

Székhely:


106


A pedagógusok feladata, hogy ismertessék a csoporttársakkal, osztálytársakkal a dysfunkció mibenlétét, a segítségnyújtás lehetőségeit, a különbözőség fogalmát, a miben vagyok erős, miben vagyok gyengébb nézőpontjából. Meg kell találni azt az egyensúlyt, hogy a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló pont annyi segítséget kapjon, amennyire szüksége van: se többet, se kevesebbet. A túlzás az önálló életvitel elsajátítását gátolja. 3. 9. 6. 1. A sajátos nevelési igényű gyermekek / tanulók jogainak érvényesülése A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították. A különleges bánásmódot a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok (a továbbiakban: szakértői bizottság) szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A köznevelési törvényben szabályozott különleges bánásmódhoz való jog konkrét tartalmát tehát a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak adják meg. A másik oldalon ezzel párhuzamosan megtalálhatjuk a szülő, a nevelési, a nevelésioktatási intézmény, az állam, illetve egyéb köznevelési feladatot ellátó szervek kötelezettségeit. A sajátos nevelési igényű tanulónak joga van a szakértői véleményben foglalt köznevelési intézményben óvodai / iskolai - tanulói jogviszonyt létesíteni, a szülőnek pedig, kötelezettsége oda beíratni őt. Intézményünk megjelenik a szakértői bizottság intézményi listáján, mely a befogadásra alkalmas intézményi lista. Az integrált nevelés előnyei Miért jó az ép gyermek szempontjából a sérült gyermek befogadása? -

Beépül a másság tapasztalata. Kialakulnak morális értékek (empátia, segítőkészség, tolerancia). Megtanulja az együttműködés más formáit. Saját egészsége, épsége felértékelődik. Elfogadóvá válik. Önismerete, önértékelése erősödik. Fejlődik az alkalmazkodóképessége.

Miért jó a sajátos nevelési igényű gyermek szempontjából az integráció? Megtanulja, hogy ő más. Konfliktuskezelő stratégiákat sajátít el. Megtanul „harcolni”. Megsokszorozott szociális kölcsönhatások érik. Társadalmilag elfogadott magatartás-repertoárt sajátít el. Fejlődik az alkalmazkodó képessége. Szocializációs készsége magasabb szintet ér el. - Az együttnevelés vállalása jelentős önfejlődést gerjeszt az ép gyerekek közösségében és a pedagógusközösségben is, amelynek eredménye, hogy az integráció vállalása véletlenszerű próbálkozásból tudatosan választott úttá válik, a fogyatékos gyermek sajátos nevelési igényével egy idő után egyáltalán nem lóg ki a sorból. - A sajátos nevelési igényű tanulók számára hatalmas húzóerőt jelent, ha egy osztályba járhatnak testi, érzékszervi és intellektus tekintetében egészséges társakkal. - Az ép tanulók az együttnevelődés során egész életükre kiható, meghatározó humán értékek és viszonylatok kifejlődésével, elfogadásával és felértékelésével gazdagodnak. Minél kisebb életkorban találkozik az egészséges gyermek sérülttel, annál könnyebben alkalmazkodik a helyzethez. Természetessé válik az elfogadás, a tolerancia, és észrevétlenül épül ki bennük a segítőkészség. -

Székhely:


107


3. 9. 6. 2. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Az Óvodai nevelés országos alapprogramja dokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. A sajátos nevelési igényű gyermekek és az ép gyermekek magas színvonalú együttnevelése egyre nagyobb feladatot ró a magyar köznevelésre. Óvodánk ezeknek a kihívásoknak szeretne megfelelni. A hangsúly nem a puszta együttléten, hanem az együttes tevékenykedésen, a közös játékon, a közös tanuláson, a kölcsönös kommunikáción van. Ezzel magasabb értéket kínálva a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget. Mint az integrálásban résztvevő óvoda: - a speciális tevékenységek megvalósításakor figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési igényeit, - a fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek kell meghatároznia, - külön gondot fordítunk arra, hogy a gyermekek minden segítséget megkapjanak hátrányainak leküzdéséhez. - A többségi óvodában történő együttnevelés – az illetékes szakértői bizottság szakértői véleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést igényel a gyerek szükségletei szerint. - Pedagógusaink részt vesznek az óvodai integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, az óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére és folyamatos tanácsadásra. Megjelent szakirodalom tanulmányozása folyamatos feladat. Intézményünk széleskörű szakmai szolgáltató partnerkapcsolatai (BMSZSZSZK, RPI Kiskunhalas, Mohács EMGYI, Éltes Pécs) szakmai tanácsadás segíti munkánkat, illetve a fogyatékosságnak megfelelő utazó pedagógus segíti a munkát. Célunk: Segíteni a sajátos nevelési igényű gyermek beilleszkedését, javítani képességét tudatos, tervszerű munkával önmagához mérten képességeit kibontakoztatni szakemberek segítségével. Célunk, hogy ne maradjanak előttünk rejtve olyan részképesség-kiesések, amelyeket az intelligencia óvodáskorban elfedhet, de iskoláskorban tanulási nehézséget okozhatnak. Célunk a mozgáskoordinációs problémák kezelése, az iskolát kezdő gyermekek tanulási nehézségeinek, zavarainak megelőzése, az SNI gyermek integrált keretek közötti nevelése az egyéni képességeik optimális elérése érdekében. Óriási előny, hogy befogadó óvodaként módszertani hangsúlyeltolódások is megfigyelhetőek: aktivizáló, kevésbé verbális jellegű, mozgalmasabb, kreatívabb nevelési módszerek kerülnek előtérbe, az együttnevelés hatékony bevezetése szemléletváltással, újfajta együttműködési lehetőségek kialakításával jár együtt. Az együttnevelés sajátos szervezeti intézkedési formát igényel, amely a már meglévő különböző társadalmi rendszerek – szervezetek, intézmények, intézményrendszerek – közötti együttműködést és az információcsere megkönnyítését tűzi ki célul. A meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak a gyermekek között fennálló különbségek ellenére minden gyermek számára szükségesek. Székhely:


108


A sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság - együttes, amely a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki. A különleges gondozási igény a gyermek életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulása. A tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok a sajátos nevelési igényű gyermekeknél ugyanúgy összhangba kell, hogy kerüljenek, mint más gyermekeknél. A sajátos nevelési igényű gyermeket a nevelés, fejlesztés ne terhelje túl, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, az elvárások igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez.

Valamennyi sérült, különleges bánásmódot igénylő gyermek fejlesztéséhez egyedi, egyéni fejlesztési tervet is kell készíteni. Sikerkritériumnak a gyermek beilleszkedését, egyenlő hozzáférését a foglalkozásokhoz, önmagához mért fejlődését tekintjük, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: - az együttnevelésünk megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása; - a gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógusaink tevékenységük során szükség esetén a gyógypedagógus iránymutatásával egyéni fejlesztési tervet készítenek, individuális módszereket, technikákat alkalmaznak. A foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítik, valamint a gyermek fejlődésének elemzése alapján, ha szükséges, készek a módszerek változtatására. o Készek egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresni. o Alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez o Együttműködnek a különböző szakemberekkel és az iránymutatásaikat képesek beépíteni pedagógiai folyamataikba. o Folyamatosan kapcsolatot tartanak a szülőkkel, szakemberekkel. o Részt vesznek a befogadó közösség felkészítésébe. Az intézménybe kerülés feltételei az óvodánkba: (ha a gyermek sajátos nevelési igényű) Az óvoda mind a nevelési év elején, mind nevelési év közben felvesz SNI gyermekeket, de egyegy csoportba maximum két gyermek kerülhet be.

1. A különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű gyermek fogadását befolyásolja az intézmény személyi, tárgyi feltételeinek megléte, a fejlesztés lehetőségének biztosítása. 2. Beillesztésig új gyermek nem vehető fel.

Adminisztratív formai feltételek: A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői-és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye szükséges: A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői-és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye szükséges a felvételhez, mely a sérülés mértékétől függően megállapítja az integrálás lehetőségét, kijelöli az integráló intézmény nevét, feltünteti a kompetens szakember jelenlétét, meghatározza a fejlesztési irányokat, a felülvizsgálat időpontját.

A szülő kéri az intézmény kijelölését a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői-és Rehabilitációs Bizottságtól. Az intézménynek jeleznie kell fogadóképességét. A felvétel követelménye, hogy a szülők ismerjék meg az intézmény programját, a gyermek egyéni fejlesztésével kapcsolatos lehetőségeket, amellyel az intézmény rendelkezik.

A gyermekét átírathatja másik intézménybe. A sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozóan tudnia szükséges: Székhely:


109


Ha a sajátos nevelési igényű gyermek szülője óvodát kíván változtatni, szándékáról a szülőnek írásban tájékoztatni kell a szakértői bizottságot. Új fogadó intézményt kell keresnie gyermekének. Amennyiben a kiválasztott óvoda az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a szakértői bizottság a bejelentést írásban tudomásul veszi, és módosítja a szakértői véleményt amennyiben a gyermeket fogadja a választott intézmény. Módszereink, terápiáink: 1. Óvodapedagógusaink a pedagógiai program megvalósítása során a kötelezettségnek megfelelően az egyes tevékenységbe beépítik az óvodai sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelveit. Ennek megjelenítése megtalálható az óvodai pedagógiai programban olvasható. Az alábbi feladatok beépítéshez, a fejlesztés megvalósításához irányt mutatnak.

A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének feladatai óvodai nevelés során: A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek - A mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat. A mozgásszervi fogyatékos gyermek fogadása függ a sérülés mértékétől, tárgyi és személyi feltételek meglététől – ls. tárgyi feltételeknél írottak. A mozgásszervi fogyatékos gyermek óvodai nevelési során kiemelt feladat: - a mozgásos akadályozottságból eredő hátrányok csökkentés, megszüntetés, a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatszerzésre, a megtanult mozgás alkalmazására nevelés.

Mozgásfejlesztés: - tartási és mozgási funkciók segítése - hely- és helyzetváltoztatás javítása a nagy- és finommozgások fejlesztésével, az írás megalapozását célzó egyéb fejlesztésekkel, - manipuláció javítása, - önellátást, önkiszolgálást, helyváltoztatást segítő-támogató eszközök használata.

Önellátás, önkiszolgálás fejlesztése - a meglévő funkciók fejlesztése a mindennapos tevékenykedtetés során. E téren kiemelkedően fontos a család együttműködése a fejlesztésben.

Játéktevékenység: - Fontos a gyermek aktív bekapcsolódása a játékba. - Szükséges lehet a játékhoz használt tér átalakítása, a játéktevékenység megváltoztatása.

Nyelvi fejlesztés - Mivel a mozgáskorlátozottsághoz társulhatnak beszédzavarok, kommunikációs problémák, fontos feladat a gyermek bevonása minden nyelvi és kommunikációs képesség fejlesztésébe. - Szükség esetén logopédus bevonása

Éneklés, zenei nevelés Az óvodás életkor kiemelt tevékenysége az éneklés, így a mozgáskorlátozott gyermek fejlesztésébe is beépítendő, mivel pozitív hatása előnyösen befolyásolhatja a mozgásfejlődést is. Társas cselekvést jelent, fejleszti a ritmus- és tempóérzékelést.

Rajzolás, kézügyesség fejlesztése

Székhely:


110


- Minden tevékenység során kiemelt feladat a tapasztalatszerzés biztosítása, a cselekvéses ismeretszerzés lehetőségének megteremtése. A mozgáskorlátozott gyermek eltérő tapasztalatokkal rendelkezik, észlelési problémái, testséma-zavarai lehetnek, kevesebb ismerettel rendelkezhet az őt körülvevő világról. - Fejleszteni kell a kognitív funkciókat, különböző észlelési területeket, a figyelmet, emlékezetet, téri tájékozódást stb. - A finommotorika és a grafomotoros képességek célirányos fejlesztése. - A kézfunkciót és a manipulatív tevékenységek segítését célzó megfelelő eszközök használata, esetleg rögzítése. - Minél sokrétűbb, mozgásos tapasztalatszerzés.

A látássérült gyermek fogadásának meghatározója a látásélesség mellett a látássérülés kóroki tényezője, a látássérülés bekövetkeztének időpontja, a kapcsolódó fogyatékosság. Aliglátó és gyengénlátó gyermekek estében nevelésük speciális optikai eszközök segítségével a vizuális megismerés útján történik, de jelentős szerep jut a nevelésben a többi, elsősorban a hallási és tapintási analizátor kompenzatív működésének is. - A látási kontroll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést. - Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. - Az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. Óvodai feladatok: - testtartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, az ehhez szükségek környezet biztosítása, - a gondolkodás és a beszédfejlődés miatt a környezet vizuális megismertetése, - nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság, - térbeli tájékozódás a látás felhasználásával, - a finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése, - a látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt, - az érzékelés egyéb területeinek fejlesztése, - a hallási figyelem és megkülönböztető képesség fejlesztése. - taktilis érzékelés fejlesztése.

A hallássérült gyermek A nyelvi és pszichoszociális fejlettség kedvező esetben olyan szintű lehet az óvodás kor kezdetére, hogy a hallássérült kisgyermekek egy része további speciális segítséggel, halló társaikkal együtt vehetnek részt az óvodai nevelésben. Óvodai feladatok: - a korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése, - az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében, - aktív nyelvhasználat építése (beszédértés, szókincsfejlesztés, szájról olvasási készség fejlesztése), - beszédérthetőség folyamatos javítása, - munkajellegű tevékenységbe való bevonás, - érzelmi élet fejlesztése, - alapvető önkiszolgálási szokások elsajátítása.

Enyhén értelmi fogyatékos gyermek - Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés.

Székhely:


111


- A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Szükségesnek tartjuk a folyamatos gyógypedagógiai megsegítését, az együttműködést a szülővel és a gyógypedagógussal. Beszédfogyatékos gyermek esetén az anyanyelv elsajátítás folyamata akadályozott, eltérő különböző okok miatt.

A beszédfogyatékos gyermeknél a beszéd- és nyelvi problémák súlyos zavara mellé társulhatnak részképességzavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztetettség) és magatartás problémák, amelyek nehezítik a gyermek beilleszkedését. - A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, az aktív nyelvhasználatot segítő, speciális terápiákat alkalmazó fejlesztési környezetben valósulhat meg a gyermek komplex állapotfelmérése alapján. - A gyermek egyéni képességeihez igazodó fejlesztőmunka során kiemelt feladatunk, hogy az ismeretszerzést sokoldalú tapasztalatszerzést biztosító módon, cselekvésbe ágyazott játékos módszerekkel tegyük lehetővé, amely segíti a társas kapcsolatok kialakulását és a személyiség fejlődését. Óvodai feladat: - az aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása, - értelmi fejlesztés - mozgásfejlesztés - észlelési funkciók fejlesztése - vizuomotoros koordinációs készség javítása - az érzelmi élet fejlesztése,

A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozás zavarral) küzdő gyermek A sajátos nevelési igényű gyerekek e csoportját a különböző súlyosságú és komplexitású- az ismeretelsajátítást, a tanulást, az önirányítás képességeinek fejlődését nehezítő- részképesség-zavarok, vagy azok halmozott előfordulása jellemzi. Óvodai feladatok: - a részképesség-zavarok egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója és kompenzálása, - a várakozás és a kivárás okozta feszültségeket csökkenteni, - a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, szabályokat felállítani, - a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerõsítését, a dicséretet fokozottan alkalmazni, - megelőzni a teljesítménykudarcokra épülő a másodlagos zavarok, inadaptív viselkedés kialakulását, - az eredményes iskolakezdéshez szükséges készültség megalapozása.

2. „Veronika” zeneprojekt Zenepedagógiai segítség a különleges bánásmódot igénylő, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésében. A Veronika egy európai projekt. Ami a különleges bánásmódot igénylő gyerekek általános képzési rendszerbe való integrálásáért tevékenykedik. Az integrációs folyamatot pedagógiai módszerekkel a zene, a mozgás, a nyelv összhangjával támasztják alá. A projekt központja a gyermek a maga egyéniségével a benne rejlő tehetség kibontakozásának lehetőségével. A „Veronika zeneprojekt” módszerei: Zene, zenehallgatás, zenefeldolgozás. Játék, játékosság. Testkontaktus orientált mozgáspedagógiai módszerek. Elementáris drámajátékok. Ritmikus hangzásgyakorlatok testhangszerekkel és hangszerekkel. Hangulatfestés szóban, képben. Székhely:


112


A foglalkozások célja és feladata: komplex készség és képességfejlesztés • Figyelemkoncentráció, gondolkodás, logika. • Mozgás, mozgáskultúra fejlesztése szabad és kötött formában. • Verbális és zenei memória. • Hallásfejlesztés. • Ritmusérzék, egyensúly. • Utánzóképesség, beleérző-képesség. • Térpercepció, testséma. • Verbális és vizuális kifejezőkészség. • Szociális érzelmek, szociális kapcsolatok. • Kreativitás, improvizációs képességek. • Önuralom, önbizalom, önbecsülés. Ezen zenés játékok mindegyike beszéd nélkül teremt természetes kapcsolatot a gyermekek között, segíti a csoportkohézió kialakulását, olyan gyermeket is megmozgat, aki egyébként passzív, nem szívesen vesz részt közös játékban. A gátlások leküzdésében, egymás elfogadásában, a nemek közti feszültség oldásában is jelentős szerepük van. A Veronika játékok igen vonzóak a gyermekek számára, a játékban fejlődnek, észrevétlenül tanulnak. 3. Komplex képességfejlesztés Lehetővé teszi, hogy az óvodánkba járó gyermekek időben kapják meg a számukra szükséges segítséget problémáik leküzdésére. A következő területeken történik a segítés • • • • •

Mozgásfejlesztés, észlelési zavarok korrekciója, testséma-fejlesztés, beszédkészség fejlesztése, emlékezet-figyelemfejlesztés.

4. Alapozó terápia (Marton-Dévény Éva módszere) - Komplex, mozgásfejlesztésen alapuló (ún. motoszenzoros típusú) idegrendszer fejlesztő terápia. Az alapozó terápia olyan intenzív mozgásfejlesztés, mely a beszédfejlődésben elmaradt, dyslexia veszélyeztetett, túlmozgásos, figyelemzavaros, éretlen nagy- és finommozgásos gyermekek iskolaérettségét segíti elő az idegrendszer tudatos fejlesztésével. 5. Sindelar - féle kognitív fejlesztő módszer A módszer az iskolai tanulást megalapozó, gyengén funkcionáló részképességek szisztematikus gyakorlását biztosítja. A fejlesztés területei: a figyelem, illetve az észlelés, az emlékezet, az intermodális integráció, a szerialitás és a téri orientáció. A módszer három fő részből áll: a) az előzetes, tartós megfigyelésre épülő és a fejlesztési tervet kijelölő vizsgálóeljárásból, b) a legalább egy nevelési éven át tartó képességfejlesztési folyamatból és c) a fejlesztés hatékonyságát ellenőrző kontrollvizsgálatból.

A tanulási nehézségek, zavarok akadályozottságának kiszűrése -

-

Akiknél ötéves korig semmilyen diagnosztikai módszer alkalmazását nem tartjuk szükségesnek, a fejlődést megfigyelési módszerek és a mindennapi tapasztalat alapján elemezzük. Diagnosztikai eljárás: o Alapozó terápia - mérés, o Sindelar - vizsgálat, Székhely:


113


o

Az iskolába készülő gyermekek DIFER mérése.

A vizsgálatok nemcsak a különböző lemaradásokra figyelmeztetnek, hanem a tanulási zavarok megelőzését, a tehetséges gyermekek felfedezését is szolgálják.

3. 9. 6. 3. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása-nevelése az iskolában Célunk: az SNI fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési programja a helyi tantervben – PP 3. kötet található a 82 – 108. oldalon.

4. Az intézmény szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok – a szülő, a gyermek, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 4. 1. Az intézmény közösségének együttműködése Nevelőmunkánk egyik alapelve a partnerközpontúság, amely állandó párbeszédet, információcserét, a lehetőségek és a szándékok egyeztetését jelenti. Az intézményen belül és kívül (gyermekek és felnőttek) több közösség együttese formálja az intézmény egész arculatát. Feladatunknak tekintjük a partnerközpontú működés folyamatosságának biztosítását, továbbfejlesztését, partnereink bevonását céljaink elérésében. Minőségpolitikánk fontos része partnereink elégedettségének figyelemmel kísérése, megfelelni elvárásainak. Feladatunk az eljárásrendben meghatározottan folyamatos igény-és elégedettségmérés partnereink körében. Az intézmény azonosította partnereit, évenként frissíti a partneri listát. Az együttműködés folyamatait a pedagógusok irányítják, s felelnek a hatékony és sikeres teljesülésért.

4. 1. 1. Az intézményvezetés kapcsolattartása, illetve az intézményvezetés és a nevelőtestület együttműködése Az intézményt az igazgató egyszemélyi felelőssége mellett vezető testület segíti. A vezető testület az intézményi élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. a) A vezető testület tagjai: o o o o o o o o

intézményvezető; iskolai intézményegység-vezető óvodai intézményegység-vezető; gazdasági vezető; a hit-és erkölcstan-oktató; /vallástanár intézményfejlesztési csoportvezető; az igazgatótanács elnöke; munkaközösség-vezetők.

b) A vezetők közötti kapcsolattartás formái Az intézmény vezetősége a munkatervben rögzített időközönként vezetői megbeszéléseket tart. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat, s az intézményvezetés tagjaiból bárki kezdeményezhet. c) Az intézményvezetés, az igazgatótanácsi képviselő és a nevelők kapcsolattartási rendje A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott Székhely:


114


pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. Az intézményvezetés az aktuális feladatokról a tanári szobában, illetve az óvodai nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon (pl. havi naptár), havi munka és egyéb értekezleteken értesíti a nevelőket. Az intézményvezetés tagjai, és az igazgatótanács nevelőtestületi képviselője kötelesek: • az intézményvezetés, igazgatótanács ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, • az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatósághoz, az intézményvezetéshez, az igazgatótanácshoz. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban – megbeszéléseken, munkaértekezleteken, egyéb értekezleteken, fórumokon, szakmai közösségi alkalmakon - vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével, az igazgatótanáccsal.

4. 1. 2. A szakmai munkaközösségek együttműködése Az intézmény szakmai munkaközösségeinek tevékenységét az igazgatóhelyettes (tanügyigazgatási vezető) irányítja, fogja össze. Intézményünk jelenleg működő szakmai munkaközösségei: - az 1-4. évfolyamot átfogó munkaközösség - az 5-8. évfolyamot átfogó munkaközösség - hitéleti munkaközösség

2013. IX. 01-től működő munkaközösségek: az 1-4. évfolyamot átfogó munkaközösség, hitéleti munkaközösség, tehetségfejlesztő munkaközösség. Az intézményben tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.

A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, hospitálások, esetmegbeszélések, tájékoztatók. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - intézményen belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - intézményen kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.

Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén – a faliújságon – esetenként külön is jelezni kell. A szakmai munkaközösségek vezetői az intézményvezetés ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

4. 1. 3. Az óvoda és az iskola együttműködése A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények: • Az intézménynek az intézményegységgel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. Székhely:


115


• •

•

A napi kapcsolattartásnál az intézményvezetőnek és az intézményegység-vezetőnek is kezdeményeznie kell a kapcsolatfelvételt. Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy ◦ Az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörben eljárva az intézményegységet, illetve annak munkavállalóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti, az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy az intézményegység is megfelelő súlyt kapjon. Az intézményegység-vezető, az egyes óvodapedagógusok kötelesek minden fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezetőnek.

Intézményünkben, az óvodában a vezető intézményegység-vezetői minőségben van jelen. Az intézményegység-vezető tagja az intézményvezetésnek, melynek havi ülésein, valamint a munkaértekezleteken, egyéb értekezleteken lehetőség nyílik információcserére. A zavartalan feladatellátás érdekében folyamatos kapcsolatot tart fenn az intézményegység-vezető az intézmény igazgatójával, igazgatóhelyettesével és a gazdasági vezetőn keresztül az óvoda ügyeit intéző közös alkalmazottakkal. • • • • •

A kapcsolattartás formái: személyes megbeszélés, tájékoztatás, telefonon egyeztetés, jelzés, írásos tájékoztatás, értekezletek, az intézményegység ellenőrzése.

4. 1. 4. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése A tanulókat az intézmény életéről, az intézményi munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon, • az intézményi hirdetőtáblán, • a hétfői és pénteki áhítatot követően – szóbeli hirdetések, • az intézmény honlapján, • a diákközgyűlésen. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az osztályfőnökök és a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten, ellenőrzőn, szöveges értékelő lapon keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel, illetve a részükre szervezett heti „Beszélgessünk” igazgatói fogadóórán személyesen az intézményvezetőnek.

4. 1. 5. A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési folyamatban 4. 1. 5. 1. Tanulói jog, hogy válasszon a diák a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá a pedagógusok közül. [Nkt. 46 § (6) b] E tanulói jogról a helyi tanterv 5. 4., illetve 6. 1. és 6. 2. pontja rendelkezik. 4. 1. 5. 2. A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a pedagógiai program és a házirend is tartalmazza.

Székhely:


116


A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az iskolai diákönkormányzat (diákpresbitérium) vezetőségébe. 1. Amennyiben élnek e jogukkal az adott diákkör tagjai diákönkormányzat (diákpresbitérium) vezetőségébe minden tanév szeptember 15-ig válasszák meg képviselőjüket. 2. A megválasztott diákköri képviselőről minden tanév szeptember 21-ig a diákkör tájékoztassa a diákönkormányzat (diákpresbitérium) munkáját segítő nevelőt. 4. 1. 5. 3. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat (diákpresbitérium) működik. A diákönkormányzat (diákpresbitérium) feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat (diákpresbitérium) vezetőségében a 4-8. osztályokból két-két diák vesz részt, akiket az osztály választ meg tanévenként. A diákönkormányzat (diákpresbitérium) saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik az intézményben. Éves munkájukat megtervezik. A diákönkormányzat (diákpresbitérium) tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat (diákpresbitérium) a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli, egyéb foglalkozás – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek – kiemelten: angol-német vers-és prózamondó verseny, vetélkedők, pályázatok stb.); - iskolai felelősi rendszer; - sportélet, túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése (kiemelten: farsangi bál, suli-buli, Sztárai nap, Bibliai kvíz), - környezet-és egészségvédelmi projektnap, - a tanulók tájékoztatása. Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat (diákpresbitérium) vezetőségének véleményét az intézmény éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat (diákpresbitérium) iskolai vezetősége javaslatokat tehet az osztályfőnököknek, a nevelőtestületnek és az igazgatónak. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat (diákpresbitérium) véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. - Az iskolai diákönkormányzat (diákpresbitérium) működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata stb.) az intézmény vezetése (ill. fenntartója) teljes körűen térítésmentesen biztosítja.

Székhely:


117


- Az iskolai diákönkormányzat (diákpresbitérium) működését az intézmény saját költségvetéséből teljes körűen finanszírozza. A diákönkormányzat (diákpresbitérium) egyéb, saját bevételeinek felhasználásáról maga dönt.

4. 1. 5. 4. Az iskolai diákközgyűlés Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, melyen az intézmény igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az intézményi élet egészéről, az intézményi munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az intézményi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat (diákpresbitérium) vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározott időben. Az iskolai hagyomány szerint e diákközgyűlés a májusban vagy júniusban van. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. • • •

Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat (diákpresbitérium) és az intézmény képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az intézmény életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat (diákpresbitérium), illetve az intézmény vezetéséhez, pedagógusaihoz. A diákközgyűlés napirendi pontjait a megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat (diákpresbitérium) vezetője vagy az intézmény igazgatója kezdeményezheti. A diákönkormányzatot (diákpresbitériumot) az intézmény vezetésével, a nevelő tantestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában), a tárgyalásokon, a megbeszéléseken a DÖK (DP) segítő nevelő képviseli. A kapcsolattartás formái: személyes beszélgetés, tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, írásos tájékoztatók faliújságon, honlapon, tájékoztató füzeten, ellenőrzőn keresztül, dokumentumok átadása. A tanulók, véleménynyilvánításának formái: a. b. c. d. e. f. g. h. i.

személyes beszélgetés, írásos megkeresés; osztályfőnöki óra; kérdőíves kikérdezés; fegyelmi bizottságban való képviselet; képviselet az osztály szülői értekezletén; diákönkormányzat (diákpresbitérium); diákközgyűlés; Beszélgessünk! – tanulói igazgatói fogadóóra.

4. 1. 6. A pedagógusok és a szülők kapcsolattartása és együttműködése A szülőket az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az intézmény igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet választmányi ülésén vagy az intézményi szintű szülői értekezleten, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein, • az intézményi hirdetőtáblán, • tájékoztató lapon, • honlapon. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Székhely:


118


Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Tájékoztatási lehetőség abban az esetben, ha a szülő az iskolával valamilyen okból nem tudja felvenni, illetve tartani a kapcsolatot. Feladata, a gyermek és tanulói létszám növelése, a létszám megtartása. b) Szülői értekezlet. • • • •

össz-szülői értekezlet, osztályszülői értekezlet évente három alkalommal; óvodai csoportok szülői értekezlete; réteg szülői értekezletek - pályaválasztási szülői értekezlet, - leendő első osztályos tanulók szülei részére, - kirándulások, táborok esetén a résztvevő tanulók szüleinek.

Feladata: •

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

•

a szülők tájékoztatása az intézmény céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi köznevelési-politika alakulásáról, változásairól, a pedagógiai programról, a helyi tanterv követelményeiről, az intézmény és a szaktanárok értékelő munkájáról, az óvodai csoportok életéről, tevékenységéről, neveltségi szintjéről, a tanuló osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatóságához, előző tanév végén a következő tanévre vonatkozó szükségletekről, lehetőségekről, tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, ruházati és egyéb felszerelésekről, az emelt szintű idegen nyelvoktatásba kerülés lehetőségéről. A 7-8. osztályos szülők tájékoztatása a továbbtanulás lehetőségeiről, középfokú intézmények bemutatkozása, az adott évi beiskolázási rend ismertetése. A leendő 1. osztályos szülőknek az iskoláról, az iskolai év tanszereiről. Kirándulások, táborok előzetes teendői, kirándulási, tábori rend, egyéb tudnivalók. c) Fogadóóra.

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy -egy gyermek / tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt óvodai nap / nyílt tanítási nap.

Székhely:


119


Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az óvodai nevelő, illetve az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről, illetve ismerje meg személyesen az óvodai csoportmunkát, tájékozódjon az óvoda életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a iskolai szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Az óvodai szülők tájékoztatása az óvodai életről, programokról, egyéb tudnivalókról. f)

Sztárai nap, Bibliai kvíz

Feladata a partneri működés erősítése. g) Szeretetvendégség Feladata a partneri működés erősítése. h) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük óvodai, iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. i)

Intézményi rendezvények, programok.

j)

Szolgálatok a vasárnapi istentiszteleten.

k) Versenyekre, kirándulásokra szülői kíséret. l)

Hittantábor, családi hittantábor szervezése.

m) Alkalmi beszélgetések. n) Tehetség-tanácsadás o) Esetmegbeszélések. p) Az integrált felkészítésbe bevont tanulók értékelésére összehívott megbeszélései. Hogyan kapcsolódhat be a szülő az intézmény közéletébe? 1. A szülő, mint „megrendelő”. 2. A szülő, mint nevelési, a tanulás-nevelési folyamat segítője. 3. A szülő, mint az óvodai / iskolai közélet szereplője. 1. A szülő, mint „megrendelő” kérheti - emelt óraszámú angolos osztályba történő felvételt - a gyermek-és ifjúságvédelem segítségét - napközi otthoni, tanulószobai ellátást - étkeztetésben való részvételt - egyéb foglalkozások szervezését óvodában és az iskolában Székhely:


120


- telephelyi alapfokú művészetoktatást - tehetség-tanácsadást. 2. A szülő, mint a nevelési, a tanulás-nevelési folyamat segítője az alábbi területeken tevékenykedhet - az Alapítvány támogatásában - az ISK támogatásában - az intézményi eszközparknak gazdagításában - az intézmény esztétikai arculatának alakításában - táboraink, tárgyi, környezeti feltételeinek jobbításában Formái: - pénzadomány - tárgyi támogatás - társadalmi munka 3. A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat szereplője Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, mely az intézményünkben folyó nevelési feladatainknak sikerességét támogatja, erősíti, színesíti. Színterei: - értekezletek /szülői, illetve szülői szervezeti/ - szabadidős tevékenységek - kulturális programok - sportrendezvények Kezdeményezője: - szülők fórumai - osztályfőnök - óvodapedagógus - intézményvezetés Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei: • • •

A továbbfejlesztés lehetősége a még szorosabb partneri kapcsolatban rejlik. A szülői közösség választmányába a legaktívabb szülők bevonása. Még több tanórán kívüli program, egyéb foglalkozás szervezése, mely programoknak a szülők is részesei lehetnek.

A szülői értekezletek, a fogadóórák, és a nyílt tanítási napok időpontját az intézményi munkaterv évenként határozza meg. A szülők a gyermekek / tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézményvezetéshez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az intézmény nevelőihez, a diákpresbitériumhoz vagy az Igazgatótanácshoz, fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, nevelőtestületével, a szülői szervezettel vagy az Igazgatótanáccsal. A hivatalos megkeresés szülői részről írásban történik. A szülők és más érdeklődők az intézmény pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az intézmény igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, az óvodai intézményegységvezetőjétől, valamint nevelőitől az intézményi munkatervben évenként meghatározott igazgatói, illetve nevelői fogadóórákon is kérhetnek tájékoztatást, vagy – ettől eltérően – a pedagógussal, az intézményve-

zetéssel előre egyeztetett időpontban

Az intézmény pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az intézmény alkalmazottainak) joga van megismernie.

Székhely:


121


A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az intézmény honlapján – www.siklosref.hu;

-

-

az intézmény fenntartójánál; az intézmény irattárában; az intézmény könyvtárában; az intézmény nevelői szobájában; az intézmény igazgatójánál; az intézmény óvodai intézményegységében.

⌦ Intézményünkben eddig az időpontig nem jött létre iskolaszék, sem iskolatanács. ⌦ A szülők az óvodai csoportok és az iskolai osztályok szülői képviseletére két-két fő delegálásával szülői szervezetet hoztak létre. A szülői szervezet és az intézményvezetés kapcsolatának formái, fórumai: • • • • •

szülői szervezet ülései, igazgatótanácsi ülések és egyéb értekezletek, egyeztetések, szóbeli és írásos tájékoztatás, speciális, alkalmi információszolgáltatás

4. 2. Az intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése intézményen kívüli intézményekkel, szervezetekkel… Az intézményt külső kapcsolataiban az igazgató képviseli. Ezt a feladatát megoszthatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően az intézményvezetés tagjaival és más személyekkel, eseti megbízással. A külső kapcsolattartás hagyományos rendezvényeken, más jellegű alkalmi programokban, szerződéses és egyéb formában jelenik meg. Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény vezetésének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: az intézmény fenntartójával a Magyarországi Református Egyház szervezeteivel a területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal

a pedagógiai szak- és szakmai szolgálatokkal

Székhely:

Siklós-Máriagyűd Református Társegyházközség 7800 Siklós Kálvin u. 18. MRE Zsinati Oktatásügyi Iroda 1146 Budapest Abonyi u. 21. Siklós Város Önkormányzata 7800 Siklós Kossuth tér 1. Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja 7626 Pécs Egyetem u. 6. Református Pedagógiai Intézet 1146 Budapest Abonyi u. 21. Református Pedagógia Szakszolgálat 6400 Kiskunhalas Szilády Áron u. 2. Éltes Mátyás EMGYI 7633 Pécs Építők útja 9. Meixner Ildikó EGYMI 7700 Mohács, Kórház u. 1-3.


122


a helyi nevelési és oktatási-nevelési intézmények vezetőivel és nevelő-testületeivel

a nem helyi nevelési és oktatási-nevelési intézmények vezetőivel és nevelő-testületeivel

Tehetségpont hálózattal, Tehetségsegítő Tanáccsal

Szent Imre Katolikus Általános Iskola 7800 Siklós Kossuth tér 8. SKI Batthyány Kázmér Általános Iskola 7800 Siklós Köztársaság tér 6. SKI Kanizsai Dorottya Általános 7800 Siklós Hajdú I. u. 13. Köztársaság Téri Óvoda 7800 Siklós Köztársaság tér 7. Hétszínvirág Óvoda 7800 Siklós Dózsa Gy. u. 35. SKI Táncsics Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola 7800 Siklós Gyűdi út 2. Alapfokú Művészeti Iskola 7800 Siklós Köztársaság tér 6. Református iskolák, óvodák Pécsi Református Kollégium Nagyharsányi Általános Iskolája 7822 Nagyharsány, Petőfi u. 2-6. Egyházasharaszti Általános Iskola 7824 Egyházasharaszti, Kossuth L. u. 75. Bethlen Gábor Kollégium 3325 Románia Aiud (Nagyenyed) Str. Bethlen Gábor Nr. 1. Pécs – Baranyai Tehetségsegítő Tanács 7632 Pécs Apáczai Csere János körtér 1. Pécs – Baranyai Tehetségsegítő Tanács Tehetségpontjai 1) - Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ (ANK) Tehetségpont (2) - Baranyai Megyei Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja Tehetségpont (3) - Hajnóczy József Kollégium Tehetségpont (4) - Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskolája (5) - Pannon Szakképzés Szervezési Társulás (6) - Pécsi Akadémiai Bizottság Szakképzési Albizottsága (7) - Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Tehetségpont (8) - Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar (9) - Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Társadalmi szervezetek: (10) - Baranya-Sakk Utánpótlásnevelő és Versenyszervező Egyesület Tehetségpont Székhely:


123


(11) - BioRitmus Életmód és Mozgásművészeti Tehetségpont (Létrehozók:Pécsbányáért Egyesület, Keleti Városrészi Óvoda Sétatér utcai tagóvodája, Kovács Beatrix (Trixi Kreatív Mozgásstúdió),Napsugár Játszókert Alapítvány) (12) - Csányi Alapítvány -Pécsi Közösségi Ház Tehetségpont (13) - Minerva Könyvtár Egyesület (15) - Pécsi Tanoda Alapítvány

Gazdasági partnerek: (14) - Baranya Megyei Mérnöki Kamara (15) - Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

a területileg illetékes nevelési tanácsadóval: bázisiskolai szervvel

Ormánság Szíve Közhasznú Alapítvány Tehetségpontja Székhely: 7838 Vajszló, Rákóczi u. 10. Telephely: 7800 Siklós, Zenthe Ferenc tér 18. Megyén kívüli Tehetségpontokkal – egy-egy feladatra Többcélú Kistérségi Társulás Nevelési Tanácsadó 7800 Siklós Hajdú u. 13. Apáczai Kiadó 9500 Celldömölk Széchenyi u. 18.

A fenntartóval való kapcsolat: A fenntartónak telefonon, faxon, levélben, e-mail-ben, szóbeli és írásos formában nyújt tájékoztatást az intézmény. Kötelezően megküldi a különböző statisztikai, pénzügyi, tanügy-igazgatási jelentéseket, az alapdokumentumokat, azok módosításait, minden nevelési/tanév elején a munkatervet, a félévi az év végi beszámolót, a MIP kötelező értékelését. Az intézmény adatszolgáltatásai során betartja a RKt. 36. § (1-2) bekezdését. A kapcsolattartás egyéb formái, módja: • presbiteri ülések, • igazgatótanácsi ülések és egyéb értekezletek, • egyeztetések, • szóbeli és írásos tájékoztatás, • speciális, alkalmi információszolgáltatás. Más oktatási, nevelési, szakmai intézményekkel való kapcsolattartás: • • • • • •

módszertani bemutatók, gyakorlatok; közös ünnepélyek, megemlékezések; rendezvények: szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegűek; mentorálás, sajátos nevelésű gyermekek ellátása; IPR feladatainak végzése; hospitálás más intézményben; napi szakmai tájékozódás, tájékoztatás telefonon, e-mail-en vagy személyesen.

A kapcsolat rendszeressége a kapcsolat jellegétől függően alakulhat.

Székhely:


124


A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató, az intézményegység-vezető a felelős. Az eredményes nevelő, illetve oktató- és nevelőmunka érdekében az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Sztárai Mihály Siklós Református Általános Iskolai Alapítvány 7800 Siklós Kálvin u. 18. Térségi Városi Könyvtár és Ismeretközpont: az alábbi közművelődési intézményekkel 7800 Siklós, Köztársaság tér 8. Örsi Ferenc Művelődési Ház 7800 Siklós Kossuth tér 15. Vár-és Múzeumbaráti Egyesület 7800 Siklós Vajda János tér 8. Dr Horváth Béla Környezetvédő Egyesület 7800 Siklós Kossuth tér 3. Napforduló Szociális és az alábbi társadalmi egyesületekkel, Drogprevenciós Egyesület alapítványokkal 7800 Siklós Köztársaság tér 8. „Fontos Vagy Nekünk” Egyesület 7800 Nagytótfalu Kossuth u. 45. Ormánság Szíve Közhasznú Alapítvány Székhely: 7838 Vajszló, Rákóczi u. 10. Telephely: 7800 Siklós, Zenthe Ferenc tér 18. Várszínház Kft. az alábbi termelő, gazdálkodó 7800 Siklós Vajda János tér 8. szervezetekkel, vállalkozásokkal: Tailor - Food Kft: 7800 Siklós, Petőfi u. 4. a területileg illetékes munkaügyi központtal Munkaügyi Központ Siklósi Kirendeltség 7800 Siklós Felszabadulás u. 88. ÁNTSZ-szel ANTSZ Városi Intézet 7800 Siklós Szent István tér 4. egyházunk helyi gyülekezetének tagjaival, más gyülekezetekkel alkalmi támogatóinkkal: szülőkkel, vállalkozókkal az intézményt támogató alapítvány kuratóriumával

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az intézmény éves munkaterve, illetve együttműködési megállapodások rögzítik. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az intézmény igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekorvosi Rendelő 7800 Siklós Dózsa u. 5., valamint Fogászati Rendelő 7800 Siklós Felszabadulás u. 15. illetékes egészségügyi munkavállalóival, és segítségükkel megszervezi a gyermekek, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és működési szabályzat 8. 1. pontja szabályozza.

Székhely:


125


A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal 7800 Siklós Mária u. 8. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős személyes és folyamatos kapcsolatban áll a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálattal.

A siklósi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás rendje Az intézményben zajló gyermek- és ifjúságvédelmi munka hatékonyságának alapfeltétele, hogy a siklósi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolatunk folyamatos és kölcsönös legyen. A kapcsolattartás fórumai: •

Tanév eleji kapcsolatfelvétel Téma: aktuális információk, a nevelési / a tanévre vonatkozó éves munka áttekintése Ideje: nevelési év / tanév eleje (szeptember) Résztvevők: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, igazgató

•

A Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat éves szakmai beszámolója Téma: - aktuális problémák a tevékenységi területen - a szakmai együttműködés hatékonysága - javaslatok a hatékonyság növelésére Ideje: naptári év eleje (február) Résztvevők: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, a Siklósi Kistérségi Szolgáltató Központhoz tartozó települések iskolái, szociális intézmények képviselői

•

Szakmai előadások, konferenciák Téma: a gyermek- és ifjúságvédelem aktuális kérdései Ideje: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása alapján, évi 2-3 alkalom

•

Esetjelzések, esetmegbeszélések Téma: egy-egy gyermek / tanuló aktuális problémája Ideje: nevelési év / tanév során folyamatosan Résztvevők: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (intézményvezető, intézményegység-vezetők, osztályfőnök, szaktanár)

•

Szakmai megbeszélések Téma: a nevelési év / tanév során felmerülő változások, aktuális problémák megbeszélése, kölcsönös tájékoztatás. Ideje: nevelési év / tanév során folyamatosan Résztvevők: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

•

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat prevenciós munkája az iskolában Téma: erőszakkezelés, drogprevenció, egyéb felvilágosító előadások Ideje: folyamatos, előre megbeszélt időpontban Résztvevők: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (intézményegység-vezetők, osztályfőnök, osztályok)

Az intézmény vezetése a kötelező foglalkozás-egészségügyi szabályok betartásáért kapcsolatot tart fenn foglalkozás-egészségügyi orvossal, mely feladat végzését megállapodásban rögzítették. Az intézmény foglalkozás-egészségügyi orvosa: Hentz & Hentz Kft. 7800 Siklós Sallai u. 14.

Székhely:


126


5. A belépés feltételei iskolánkba – felvétel - átvétel Az intézményünk tanulói sorába hivatalosan azok a gyermekek kerülnek, akik az iskolával tanulói jogviszonyt létesítenek. A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Intézményünkbe felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az intézmény vezetője dönt. -

A szülőknek jogában áll olyan iskolát választani, amelyik megfelel vallási és világnézeti meggyőződésének. Az intézményünket választó szülőknek a jelentkezés előtt szándéknyilatkozatot szükséges kitöltenie, melyben jelzik felvételi szándékukat.

-

A Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye előírása alapján arra törekszünk, hogy minél több református szülő és gyermek éljen az egyházi iskola lehetőségével. De nyitottak vagyunk, fogadjuk azokat a gyermekeket is, akik elfogadják az intézmény szellemiségét és értékrendjét. Előnyben részesül a felvételnél és az átvételnél az a tanuló, aki lelkészi ajánlást, igazolást hoz eddigi gyülekezeti kapcsolatairól.

-

Iskolánk beiskolázási körzete: Siklós közigazgatási területe és a környező kistérség települései.

-

Az első évfolyamra a felvétel beiratkozással történik.

-

Az iskola első évfolyamára történő beiratkozásnál a törvényi előírásokat vesszük figyelembe. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg.

-

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; • a szülő személyi igazolványát; • a gyermek lakcímkártyáját; • az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; • a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; • szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. -

Az integrált nevelésbe azon gyermekek léphetnek be, akiknek a szakértői és rehabilitációs bizottság kijelölte intézményünket, s fogadásukra rendelkezik az intézmény az előírt személyi és tárgyi feltételekkel.

Az intézménybe, az iskolába kerülés feltételei: (ha a gyermek sajátos nevelési igényű) o

o o

Az iskola mind tanév elején, mind tanév közben felvesz tanulókat, de egy-egy csoportba, osztályba maximum két-három tanuló kerülhet be az osztály létszámától függően. o A különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű gyermek fogadását befolyásolja az intézmény személyi, tárgyi feltételeinek megléte, a fejlesztés lehetőségének biztosítása. o Beillesztésig új tanuló nem vehető fel. Adminisztratív formai feltételek: A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői-és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye szükséges a felvételhez. A felvétel követelménye, hogy a szülők ismerjék meg az intézmény programját, a gyermek egyéni fejlesztésével kapcsolatos lehetőségeket, amellyel az intézmény rendelkezik. Székhely:


127


o

o

A szülőnek írásban kérnie kell a szakértői bizottságot, hogy intézményünket jelölje ki a gyermek fogadására, illetve a szakértői bizottságnak ki kell jelölni ezt követően az intézményt. Javasoljuk, hogy előtte érdeklődjenek a szülők, hogy tudja-e fogadni intézményünk gyermeküket.

A szülő a szabad iskolaválasztás jogán gyermekét átírathatja másik iskolába. A sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozóan: Ha a tanuló azonos intézménytípuson belül iskolát kíván változtatni, szándékáról a a szülőnek írásban tájékoztatni kell a szakértői bizottságot. A szülőnek új fogadó intézményt kell keresnie. Amennyiben a kiválasztott iskola az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a szakértői bizottság a bejelentést írásban tudomásul veszi, és módosítja a szakértői véleményt, kijelöli az új fogadó intézményt.

Átvétel másik iskolából: - Az 1. évfolyam tanév közbeni, valamint második-nyolcadik évfolyamba történő átvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt (2. évfolyamtól); az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot, hivatalos nyomtatványt. Az iskolánkba tanuló átvételéről a szülő kérésének, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának, az iskolában tanított idegen nyelv figyelembe vételével az intézmény igazgatója dönt. Ha az átvételt kérő tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét. A vendégtanulói jogviszony létesítése - a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 49. §-ában leírtak szerint a szülő írásbeli kérelmére az intézmény vezetője engedélyezésével. • Az iskola igazgatója o o

o

a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz; köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással; továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is; a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el.

6. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ⌦ A tanulmányok alatti vizsgaszabályzat célja: az iskolánk tanulóinak tanulmányai alatti vizsgái szervezési rendjének kialakítása. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. ⌦ az:

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, az– osztályozóvizsgákra – különbözeti vizsgákra Székhely:


128


– javítóvizsgákra – és pótló vizsgákra vonatkozik ⌦ nek:

A tanulmányok alatti vizsgaszabályzat hatálya kiterjed az iskola azon tanulóira, aki-

különbözeti vizsgát kell letennie vagy arra jelentkezik, osztályozó vizsgára jelentkezik vagy osztályozó vizsgára utasította a nevelőtestület határozatával, javítóvizsgára utasította a nevelőtestület határozatával, vagy pótló vizsgát tehet. 6. 1. Különbözeti vizsga:

Más iskolából érkező diákok, illetve a külföldi tanulmányok magyarországi folytatásaként tanuló diákok esetében Más iskolából érkező diákok: Az átvételt kérő, hozzánk jelentkező tanulóknak – ha a helyi tantervünktől eltérő oktatásban vettek részt – különbözeti vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Azon tanulóink esetében, kik külföldi tanulmányaikat ismét Magyarországon folytatják, tanulói jogviszonyuk szünetelt: A külföldi tanulmányok magyarországi folytatásaként tanuló diákoknak abból a tantárgyból kell különbözeti vizsgát tennie, mely tananyag, tantárgy ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. - A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az igazgatónak határozatot hoznia a vizsgára jelentkező tanuló ügyében. - Az iskolánkban szervezett különböző vizsgák letételéhez a pedagógus iránymutatást ad a felkészüléshez, tájékoztatja a tanulót és a szülőket. - Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a különbözeti vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. - A vizsga jellegéről, módjáról, időpontjáról az igazgató a szülőt írásban értesíti. - A vizsga kérelmét az iskola által készített formanyomtatványon vagy a szülői írásos kérelemben nyújthatja be a szülő/gondviselő. Általános jelleggel az időpont: augusztus és június hó. - A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban beosztották, kijelölték számára a vizsga kezdetét. 6. 2. Osztályozó vizsga: Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, Székhely:


129


c) ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. e) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. - A vizsga kérelmét az iskola által készített formanyomtatványon vagy a szülői írásos kérelemben nyújthatja be a szülő/gondviselő. A félévi időszakra vonatkozó kérelem beadásának ideje: december 15. Az év végi időszakra vonatkozó kérelem beadásának ideje: május 15. Az osztályozóvizsga letételét az igazgató engedélyezi 2 a-d) esetében. Egy osztályozó vizsga – a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A vizsgák ideje: a félév, a tanév zárását megelőző egy-két héttel, illetve egyedi döntés függvénye lehet. A konkrét dátum a határozatban szerepel. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. A 2 e) Kormányhivatal szerint. - Az osztályozóvizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. – Abból a tantárgyból, mely az intézmény pedagógiai programjában nem szerepel, igazgatói engedéllyel más iskolában, vendégtanulói jogviszonyban lehet osztályozóvizsgát tenni. (A vendégtanulói jogviszonyt a fogadó intézmény igazgatója létesíti a tanulóval.) Ez esetben az osztályozó vizsgákra a fogadó intézmény vizsgaszabályzatának rendelkezései vonatkoznak. - Vendégtanulói jogviszonyban: iskolánkban vizsgázó tanuló vizsgáira e vizsgaszabályzat vonatkozik. 6. 3. Javítóvizsga A tanév végén a maximum három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott tanulóknak lehetőségük van a hiányosságaik pótlására, majd erről számot adva sikeres vizsgateljesítményt nyújtva a következő évfolyamba lépni. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha o 3 a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, o 3 b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A javító vizsga ideje: az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban. A vizsganapokat az aktuális tanév munkaterve határozza meg. Különleges esetben, ettől eltérő időpontot az igazgató a tanuló kérésére kijelölhet. A javítóvizsga konkrét napjának ideje a bizonyítványosztáskor is kihirdetésre kerül. – A javítóvizsga követelményeiről, témaköreiről a tanuló a vizsgára utalást követő két héten belül, de legkésőbb július 5-ig írásbeli tájékoztatást kap. A tájékoztatás formája lehet honlap és / vagy papír alapú.

Székhely:


130


A vizsga követelménye: - a 3 a) esetében a minimumszint; - a 3 b) esetén az évfolyamra jelölt általános követelmények szintje. Elért kapott osztályzat: a minimumszint mérésre jelölt sikeres vizsgák esetén (2) elégséges az általános követelményszint sikeres elérése esetén bármely osztályzati fok. – A vizsga pontos időpontjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap levélben. – A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést jelent. – A tanuló – előzetes jelentkezés nélkül – bizonyítványával jelenik meg a vizsgabizottság előtt. - A vizsgázó tanulónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban beosztották, kijelölték számára a vizsga kezdetét. – A rendkívüli okból, igazgatói engedéllyel elhalasztott javítóvizsgára készülő tanulónak részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait szabályosan igazolnia kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az osztálynak végleges tagja lesz, sikertelen vizsga esetén az előző osztályt kell megismételnie. A rendkívüli okból engedélyezett, elhalasztott javítóvizsgát legkésőbb szeptember 15-ig engedélyez az intézmény. – Ha a tanuló vizsgáról neki felróható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedély nélkül eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné vizsgája eredménytelen, így az osztályismétlést von maga után. 6. 4. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. A pótló vizsga időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. - A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban beosztották, kijelölték számára a vizsga kezdetét. ⌦ -

A vizsgák kezdési ideje: Iskolánkban a vizsga reggel nyolc órakor kezdhető el, szervezését úgy szükséges megoldani, hogy tizenhét óráig tarthat. A délelőtti időszakban mindig 8: 00 órakor, a délutáni időszakban: 14: 00 órakor kezdődik vizsga. Az utolsó vizsgát úgy kell szervezni, hogy 17: 00 órára befejeződhessen.

⌦ Az egyes vizsgák időtartama: A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő a jogszabálynak megfelelően: tantárgyanként hatvan perc. Székhely:


131


Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A tanuló szóbeli feleletére felkészülési időt követően kerül sor, ez alatt vázlatot, jegyzetet készíthet. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. ⌦ A vizsgáztatók személye, köre: amennyiben lehetséges olyan pedagógus, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. (2 fő) és a vizsgaelnök –munkaközösség-vezető - (1 fő) A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. - Ha a vizsgáztató bizottság, pedagógus a vizsgák alatt szabálytalanságot észlel, a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendeletben leírtak szerint jár el. ⌦ Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga: A köznevelésről szóló törvény 46.§ (6) bekezdés „m” pontja a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során tehet az intézménytől, annak pedagógusaitól független tanulmányok alatti vizsgát, amely osztályozó vizsga és javítóvizsga lehet. A vizsgára való jelentkezés szabályait a 20/2012. EMMI rendelet 73. §-a szabályozza. ⌦ A tanulmányok alatti vizsgán a sajátos nevelési igényű tanulónál, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői-és Rehabilitációs Bizottságtól vagy a Nevelési Tanácsadótól (pl. harminc perccel több idő, segédeszközök használata, írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsga vagy szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsga…). ⌦ A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Angol nyelv Matematika Hit-és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Angol nyelv Matematika Hit-és erkölcstan Székhely:

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI VIZSGA

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

ALSÓ TAGOZAT SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI


132


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia és egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI

SZÓBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

SZÓBELI csak akkor van szóbeli, ha az írásbeli elégtelen. ⌦ Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. ⌦ A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. ⌦ Az írásbeli vizsga javítása o Az igazgató által megbízott kérdező tanár az írásbeli dolgozatot piros tollal kijavítja, a tanuló hibáit jelöli. ⌦ Az osztályozó és javítóvizsga követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: -

2012-2013. tanév augusztusban: Az első és az ötödik évfolyamon. 2013-2014. tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon. 2014-2015. tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évfolyamon. 2015-2016. tanév júniusban: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.

A követelmények évfolyamonként és tantárgyanként a házirendben találhatók, illetve egyéb tudnivalók is találhatók a tanulmányok alatti vizsgákról a házirendben. A házirendben van a vizsgákra való jelentkezés formanyomtatványa is. ⌦ Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. ⌦ Ha a tanuló részére engedélyezte az iskola igazgatója, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, kérelmére a magasabb iskolai évfolyamra lépésről a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni. Székhely:


133


7. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések 7. 1. A pedagógiai program érvényességi ideje Az óvoda 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg először nevelő munkáját e pedagógia program alapján. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 2017. augusztus 31. napjáig szól.

7. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. Az óvodapedagógusok az óvodai intézményegység-vezetővel közösen minden nevelési évben értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását Az iskolai nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2016-2017. nevelési év / tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

7. 3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az intézmény fenntartója; az intézmény igazgatója; a nevelőtestület bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközösségei; a szülői munkaközösség.

A tanulók a pedagógiai program módosítását a diákönkormányzat (diákpresbitérium) képviselői útján javasolhatják a nevelőtestületnek. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó Siklós – Máriagyűd Református Társegyházközség Igazgatótanácsa hagyja jóvá. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a jogszabályban előírt véleményeket. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

Székhely:


134


8. A pedagógiai program nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. A házirend elolvasható az intézmény honlapján. Az intézményi honlap internet címe: www. siklosref.hu A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az intézmény igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, az óvodai intézményegység-vezetőjétől, valamint az intézmény pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: d) e) f) g) h) i) j)

az intézmény honlapján; az intézmény fenntartójánál; az intézmény irattárában; az intézmény könyvtárában; az intézmény nevelői szobájában; az intézmény igazgatójánál; az intézmény óvodai intézményegységében.

Székhely:


135


9. Záradékok Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását 2013. március 12-én a Szülői Szervezet véleményezte és elfogadásra javasolta. Siklós, 2013. március 12. Borbándi Attila szülői szervezet vezetője

Kristófné Papp Zsuzsanna szülői szervezet vezetője

Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását a hitéleti munkaközösség 2013. március 11-én véleményezte és elfogadásra javasolta. Siklós, 2013. március 11.

Kráncsevicsné Svéd Ágnes hitéleti munkaközösség - vezető

Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását az alsós munkaközösség 2013. március 11-én véleményezte és elfogadásra javasolta. Siklós, 2013. március 11.

Bütösné Heszberger Andrea alsós munkaközösség - vezető

Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását a felsős munkaközösség 2013. március 11-én véleményezte és elfogadásra javasolta. Siklós, 2013. március 11.

Kurucz Krisztina felsős munkaközösség - vezető

Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását 2013. március 18-án a Diákönkormányzat (Diákpresbitérium) véleményezte. Siklós, 2013. március 18. Borbándi Bálint diákpresbitérium vezető Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását 2013. március 05-én az Iskola Egészségügyi Szolgálat véleményezte. Siklós, 2013. március 05.

Dr. Deguenon Urbain David Iskola Egészségügyi Szolgálat

Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását 2013. március 5-én a Napforduló Szociális és Drogprevenciós Egyesület véleményezte. Siklós, 2013. március 05.

Kráncsevicsné Svéd Ágnes Napforduló Szociális és Drogprevenciós Egyesület elnöke

Székhely:


136


Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását 2013. március 12-én az üzemi tanácsi képviselő megismerte, véleményezte. Siklós, 2013. március 12.

Radóné Pesti Edit üzemi megbízott

Intézményünk helyi pedagógiai programjának módosítását a nevelőtestület 2013. március 25-én elfogadta a 20. / 2013 (III. 25.) határozatával. Siklós, 2013. március 25. Vadas Győzőné nevelőtestületi képviselő A Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Programját az Igazgatótanács 5. / 2013. számú határozatával 2013. március hó 26. napján jóváhagyta.

Pintérné Lázok Orsolya az Igazgatótanács elnöke

Mellékletek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Szülői szervezet jegyzőkönyve A hitéleti munkaközösség jegyzőkönyve Az alsós munkaközösség jegyzőkönyve A felsős munkaközösség jegyzőkönyve Nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve DP jegyzőkönyve Iskola-egészségügyi szolgálat véleménynyilvánítása A Napforduló Szociális és Drogprevenciós Egyesület véleménynyilvánítása. Igazgatótanács jegyzőkönyve Oviszolga szoftver Suliszolga szoftver IPR Szolga szoftver

Fenti dokumentumok és mellékletek az irattárban lettek elhelyezve. A véleményezői és elfogadói jegyzőkönyvek irattári száma: 305 / 2013. Az így elfogadott és jóváhagyott dokumentumról a szülők és diákok tájékoztatást kaptak. ………………………….. Farkasné Szántó Anett intézményegység - vezető

………………………… Vadas Győzőné nevelőtestületi képviselő ph. ………………………………………………………. Ambachné Perics Irén igazgató

Székhely:


137

1. kötet nevelési program

Recommend Documents