1
2
1) Ismertesse az egyélű szerszám alakját!
2) Mit ért a szerszám működő élszögein és hogyan határozza meg azokat? A szerszám geometriáját az él relatív mozgásának vektorához – működési irányához viszonyítjuk.
3) Határozza meg az elcsúszási sík helyzetét (γ = 0) esetén!
3
4) Ismertesse a forgácsfajtákat, alakjukat és a forgácstörési diagrammjukat!
5) Ismertesse a forgácsolási erő összetevőit szabad forgácsolás esetén!
6) Hogyan befolyásolja a forgácsoló munkadarab tulajdonsága? Munkadarab Anyag összetétele Hőkezeltségi állapot
4
erő
nagyságát
a
7) Hogyan befolyásolja a forgácsoló erő nagyságát a technológiai adatok? Technológiai adatok Forgácskeresztmetszet (előtolás és fogásmélység határozza meg)
Forgácsolás sebessége
Hűtés, kenés A homlokszög változása
8) Hogyan befolyásolja a forgácsoló erő nagyságát a szerszám? Szerszám Élanyag Élgeometria Homlokfelület kialakítása (érdessége)
5
9) Hogyan számítható a forgácsoló erő?
Kienzle - Victor: FV = k S ∙ A A = b∙h =a∙f Kitevős egyenlet: FV = Cf ∙ b x f ∙ hy f ∙ K Korrekciós tényező: Kmf, Kγ, Kχ, KΔ, KR
10) Ismertesse a forgácsoláskor keletkező hőeloszlást!
11) Ismertesse hogyan viselkednek a különféle szerszámanyagok a hővel szembe!
6
12) Milyen mutatószámokkal határozható meg a forgácsolás teljesítménye? Fv ∙ v k S ∙ A ∙ v Pfor gácsolás = = 1000 1000 P Pgép = 𝜂 Pelőtolás = Fv ∙ vf
13) Ismertesse a szerszám kopását, és az élettartam fogalmát! A forgácsoló szerszámok eredeti szabályos mértani alakjukat bizonyos ideig tartó forgácsolás után elvesztik. Ilyenkor a szerszámokat újra kell élezni, váltólapka esetében pedig lapkát kell cserélni. Két egymást követő élezés vagy élváltás közötti forgácsolással eltöltött időt éltartamnak nevezzük. Az éltartam jele T, mértékegysége min. Ritkán használnak más egységet is, mint pl. a forgácsolt hossz, forgácsolt darabszám stb. A forgácsképződés hatására a szerszám dolgozó része felmelegszik, mechanikai igénybevételt szenved. A melegedés miatt a szerszám keménysége és szilárdsága csökken, a fellépő súrlódás miatt pedig kopik. A kopás a szerszám egyes részein különböző kopásformákat okoz. A jellemző főbb kopásformák: hátkopás, homlokkopás, kráteres kopás, élkopás és csúcskopás (1.20. ábra). Ezen kívül keményfém és kerámia szerszámanyagokon csorbulás miatti elhasználódás is bekövetkezhet. A leggyakrabban előforduló kopásforma a hátkopás és a vele egy időben keletkező kráteres kopás (1.21. ábra). A kopás nagyságát az él-normálsíkban értelmezzük.
1.21. ábra A kopásformák közül az élkopás nehezen mérhető, a homlokkopás pedig nem egyértelmű, ezért a legáltalánosabban elfogadott éltartam kritérium - könnyű mérhetősége miatt - a hátkopás. Természetesen nem közömbös a krátermélység sem, mert ha ez túlságosan megnövekszik, fennáll a főél letörésének a veszélye.
7
14) Hogyan befolyásolják az élettartamot a technológiai adatok?
15) Hogyan befolyásolja az élettartamot a szerszám?
8
16) Mit ért gazdaságos élettartam alatt és hogyan választják meg azt? dK = 0 ⟶ vK opt dv vK opt ⟶ TK opt =
1 −1 m
vP opt ⟶ TP opt =
t cs +
K cs KG
1 − 1 ∙ t cs m
17) Hogyan befolyásolja a forgácsolt felület minőségét a munkadarab és a szerszám? A C'v0 nagyságának a meghatározásakor egy adott minőségű anyagot használtak. Ha a megmunkált munkadarab anyaga ettől eltér, akkor a C'v0-lal meghatározott v0 vágási sebesség nagyságát módosítani kell. Erre egy Kmv helyesbítő tényező szolgál, amelynek értékeire táblázatokban találhatók adatok. Az éltartam nagyságára egy anyagfajtán belül az anyag szakítószilárdsága, illetve keménysége van a legnagyobb hatással: C′ C′ v = a , ill. v = b Rm
HB
A kísérletek során C'v0 nagyságát melegen hengerelt és forgácsolással revétlenített acélanyagra, illetve kéregtelenített öntött vasra határozzák meg. Ha a gyakorlatban nem ilyen állapotú anyagot kell forgácsolni, akkor a Knv és Kcv helyesbítő tényezővel kell számolni. Revés, illetve kérges anyagra: Kmv = 0, 8...0,9. Ha a forgácsolt acélanyag nem melegen hengerelt, hanem hidegen húzott, akkor Kcv = 1,1. Ha a táblázati adatokkal számított forgácsolási sebesség v0, akkor a tényleges sebesség:
v1 = v0 ∙ K mv ∙ K nv ∙ K cv
A C'v0 táblázatokban található alapértékeit R2 jelű gyorsacél szerszámmal, illetve A jelű keményfém szerszámmal végzett kísérletekkel határozták meg. Ha a forgácsolást ettől eltérő minőségű szerszámmal végzik, akkor a táblázati alapértékeket Kuv helyesbítő tényezővel meg kell szorozni. Ha az alkalmazott szerszám anyaga jobb; mint a kísérleti szerszám anyaga, akkor Kuv > 1, ha rosszabb, akkor Kuv < 1. Például R1 minőségű gyorsacél szerszám esetén Kuv = 1,2, R3-nál Kuv = 0,85, B jelű keményfém szerszámra Kuv = 0,65, C jelűre pedig Kuv = 0,45. Pontosabb számításokhoz a szerszám anyagán kívül még figyelembe kell venni: az elhelyezési szög hatását (Kv), a csúcssugár hatását (Krv), a homloklap-kialakítás hatását (Kkv), a szerszám szárkeresztmetszetének a hatását (KF). A felsorolt helyesbítő tényezők együttes szorzatát szerszámhelyesbítő tényezőnek nevezik: K SZV = K uv ∙ K Kv ∙ K rv ∙ K kv ∙ K F Az eddig felsoroltakon kívül a szerszám hűtését is figyelembe lehet venni. Ha a forgácsolást hűtéssel végzik: Kh = 1,18. A hátkopás nagyságát figyelembevevő tényező: Kv.
9
Összefoglalva és egy összefüggésben felírva, a gazdaságos forgácsolási sebesség meghatározására alkalmas számítóképlet (a kibővített Taylor-egyenlet): Cv′ v1 = x 0 y ∙ K mv ∙ K nv ∙ K cv ∙ K T ∙ K uv ∙ K Kv ∙ K rv ∙ K kv ∙ K F ∙ K Δv ∙ K h b v ∙h v
K
18) Hogyan befolyásolják a forgácsolt felület minőségét a technológiai adatok?
19) Hogyan határozhatók meg a gyakorlatban a technológiai adatok? Technológiai adatok meghatározása: Ki?: Gépkezelő Gépkezelő/technológus technológus Hogyan?: saját tapasztalatai Általános irányérték táblázatok Üzemi irányérték táblázatok Kézi optimalizálás Gépi optimalizálás
20) ---------------21) Ismertesse az esztergakések csoportosítását, és a különféle típusú esztergakéseket! Az esztergálás jellegzetes szerszáma az esztergakés. A szabvány az esztergakéseket az egyélű gépi fémforgácsoló szerszámok csoportjába sorolja (ebbe a csoportba tartoznak még a gyalukések és a vésőkések is). Az esztergakés szerkezete lehet tömör, tompán hegesztett, forrasztott-lapkás és váltólapkás. A leggyakoribb típus a forrasztott-lapkás.
10
1 egyenes esztergakés 2 hajlított 3 homlokélű 4 oldalélű 5 sarok 6 széles 7 beszúró 8 furatkés átmenő furathoz 9 furatkés zsákfurathoz 10 hegyes esztergakés A váltólapkák élgeometriáját a lapkafészekkel valósítják meg. Valamennyi él elhasználása után a lapkákat el kell dobni.
A lapkák rögzítésének módjai:
11
22) Ismertesse a váltólapkás késeket, a lapkajelölés elvét!
23) Ismertesse az alakos érintőkést!
12
24) Ismertesse az alakos körkést!
25) Ismertesse az esztergáláskor alkalmazott mdb csúcsok közé befogó készüléket!
26) Hogyan esztergálhatunk kúpot?
13
27) Hogyan esztergálhatunk egy bekezdésű menetet?
28) Ismertesse a revolver esztergákat! A revolveresztergák különleges szerszámbefogóval és ütközőrendszerrel felszerelt esztergagépek. A főorsóra merőleges forgástengelyű szerszámbefogóval kialakított revolvereszterga a torony-revolvereszterga, a párhuzamos forgástengelyű szerszámbefogóval ellátott revolvereszterga a dob-revolvereszterga.
14
29) Rajzolja fel a forgattyústengely-esztergát! -----------------------------------
30) Rajzolja fel a vezérműtengely eszergát! -----------------------------------
31) Ismertesse a másoló esztergát és a dugattyúesztergát! A másolóeszterga sablon segítségével bonyolult keresztmetszetek kialakítására alkalmas.
32) Vázolja fel a rúdautomata anyagbefogó szerkezetét! -----------------------------------
33) Ismertesse az egy- és többorsós automatát! Az automata esztergák a forgácsleválasztáshoz szükséges összes mozgást önműködően végzik, az egyes munkaciklusok megismétlését a vezérlőmű biztosítja. Az automata esztergák lehetnek mechanikus vagy számjegyvezérlésűek.
34) Ismertesse a gyalu és vésőszerszámokat!
15
35) Rajzolja fel a harántgyalugépet és ismertesse a működését!
36) Ismertesse a hosszgyalu és vésőgépet! Hosszgyalu
Vésőgép
16
37) Vázolja fel a csigafúrót és ismertesse a részeit!
38) Ismertesse a mélyfúró szerszámokat! Mélyfúró szerszámok: egyélű BTA ejektoros
17
39) Ismertesse a kerítő-, harang- és csúcsfúrókat! ------------------------------
40) Ismertesse a furatbővítő szerszámokat! A furatbővítés szerszámai a süllyesztők, a fúrórudak és a dörzsárak. Ezek közül a dörzsárak kizárólag befejező megmunkáláshoz valók. A süllyesztők főbb típusai a csigasüllyesztő, a kúpsüllyesztő és csapos süllyesztő.
A csigasüllyesztő a csigafúrónál merevebb háromélű szerszám, amelynek nincs keresztéle, ezért a furatbővítést nagyobb anyagleválasztási sebességgel végzi, mint a fúró. A kúpsüllyesztőket csúcsfuratok és kúpos csavarfejfészkek készítésére használják. A szabványos 18
kúpos süllyesztők 45, 60, 75, 90 és 120° kúpnyílásszöggel készülő többélű szerszámok, előfúrt furatok bővítésére. Homlokszögük = 0. A csapos süllyesztőt (fejsüllyesztőt) hengeres csavarfejek fészkeinek a készítéséhez használják. Négyélű szerszám. A vezetőcsap a süllyesztés egytengelyűségét biztosítja a kisebb furattal. Készül kúpos kialakítású vezetőcsapos süllyesztő is süllyesztett fejű csavarok fészkei számára. Elterjedt furatbővítő szerszámok az egyélű furatkések és a változatos kivitelű fúrórudak, amelyeket főleg vízszintes fúró-maró műveken, de más szerszámgépeken is gyakran alkalmaznak. A fúrórudak állandó átmérőjű, vagy lépcsős furatok megmunkálására is alkalmasak. A készítendő furat a tűréstől függően a kések rögzítése, utánállítása különböző szerkezeti megoldásokkal lehetséges.
A dörzsárak gondos kezelést igénylő, befejező megmunkáló többélű szerszámok. Általában IT7 pontosságú, Ra = 0,8-3,2 m átlagos érdességű a dörzsölt furat. Pontos élezésű szerszámmal, gondos munkával elérhető az IT6 pontosság is. Szükség esetén a dörzsölést két lépésben kell elvégezni, nagyoló és simító dörzsárral. A forgó főmozgást kézzel vagy géppel lehet biztosítani. Ennek megfelelően van kézi és gépi dörzsár. A dörzsár ún. önvezető szerszám. A vágókúp kis nyílásszöge miatt a sugárirányú erőkomponensek olyan nagyok, hogy a dörzsárat az előfurat tengelyvonalába kényszerítik beállni. A dörzsár mindig követi az előfurat irányát és helyzetét. Ezért szokás gépi dörzsöléskor a szerszámot csuklósan befogni a gépbe, hogy a dörzsár beállhasson az előfurat tengelyirányába.
41) Határozza meg a fúráshoz szükséges teljesítményt!
19
42) Ismertesse az oszlopos fúrógépet!
43) Ismertesse a szárnyas fúrógépet! --------------------------------
44) Ismertesse a fúrómaró-művet! Vízszintes fúrómaró-mű
45) Ismertesse a fúróagregátort!
20
46) Ismertesse a palástmarást (egyirányú, ellenirányú)!
47) Hogyan számítható ki palástmaráskor a teljesítmény? P = F1 ∙ vf
48) Vázolja fel az erőhullámzást palást és fejmaráskor! Palástmarás
Fejmarás
21
49) Ismertesse az egyetemes vízszintes marógépet!
50) Ismertesse a hosszmaró gépet és használatát! ----------------------------------
51) Ismertesse az egyszerű és összetett osztást!
52) Ismertesse a differenciál osztófejet! -------------------------------
53) Ismertesse a csavarhorony marását! -------------------------------
54) Vázolja fel a keretes fűrészgépet! -------------------------------
55) Vázolja fel és ismertesse a szalagos fűrészgépet! -------------------------------
56) Ismertesse a körfűrészeket és gépeit! -------------------------------
22
57) Jelöljön meg egy köszörűszerszámot!
58) Ismertesse a különféle köszörülési eljárásokat!
59) Ismertesse a köszörüléskor fellépő erőket!
23
60)
Ismertesse a köszörűszerszám felfogási módját, lehúzást, szabályozást!
61) Ismertesse a palástköszörű-gépet!
62) Ismertesse a tükrösítést! A legfinomabb papírral már készre csiszolt mintafelületet az eltorzult felületi réteg eltávolítása céljából tovább fényesítjük (polírozzuk). Ezt általában finom posztóval bevont forgó korongon végezzük, amelyre vízben szuszpendált finom szemcséjű timföldet (Al2O3) öntünk. A jó polírozás (fényesítés) után a minta felületén a mikroszkópban sem látható karcolás, vagy felületi elkenődés. Nagyon jó minőségű fényesítést lehet elérni gyémántpasztákkal, de magas áruk miatt csak különleges esetekben használatosak.
24
A fényesítés elektrolitosan is végezhető. A próbatestet anódként kapcsolva, megfelelő elektrolit, áramsűrűség, hőmérséklet, idő paraméterek betartásával főleg homogén szilárd oldatos anyagokat lehet jól előkészíteni. A készre fényesített minta tisztítását általában alkoholos mosással fejezzük be. Az polírozott minta sík tükörként viselkedik.
63) Ismertesse a dörzsköszörülést!
64) Ismertesse a tükörsimítást! -------------------------------
65) Milyen vezérlési rendszereket ismer?
25
66) Ismertesse a rugós jeltárolót! ----------------------------------
67) Ismertesse az induktort! ----------------------------------
68) Ismertesse a ???? jelzést! ----------------------------------
69) Ismertesse a növekményes digitális érzékelőt! ----------------------------------
70) Ismertesse a kódtárcsás érzékelőt! ----------------------------------
71) Ismertesse az analóg és digitális összehasonlítókat! ----------------------------------
72) Ismertesse a helyvezérlési rendszereket!
26
73) Ismertesse a CNC gépek előnyeit!
74) Ismertesse a CNC, SNC, CMC, CÍM rendszereket! -----------------------------
75) Ismertesse a gyártócellát! 76)
----------------------------Ismertesse a megmunkáló központokat!
77) Hogyan gyártható másolással fogaskerék?
27
78) Ismertesse a metszőkerekes fogaskerékgyártást!
79) Ismertesse a fogasléces (MAAG) fogaskerékgyártást!
80) Ismertesse a kúpkerék-gyártás elvét!
81) 82) 83) 84) 85) 86)
Ismertesse a faipari fűrészeket és fűrészgépeket! ----------------------------Ismertesse a faipari gyalugépeket! ----------------------------DQMC céljai és feladatai! ----------------------------Minőséghurok! ----------------------------Megfelelőségi vizsgálat! ----------------------------Minőségjavítók! ----------------------------28
