1.Tétel Ismertesse az egyéni vállalkozás általános jellemzőit, működésének és megszüntetésének szabályait!

Szakképesítés: 31 621 02 Aranykalászos gazda Szóbeli vizsgatevékenység A szóbeli vizsga megnevezése: Kereskedelem, vállalkozás és ügyviteli ismeretek

1.Tétel Ismertesse az egyéni vállalkozás általános jellemzőit, működésének és megszüntetésének szabályait! Egyéni vállalkozás a belföldi természetes személy üzletszerű, saját nevében és kockázatára, rendszeres, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenysége. Tevékenységéért teljes vagyonával korlátlanul felel. Jellemzői:   

a legegyszerűbb vállalkozási, árbevételtől függően több típusát választhatjuk. magánszemély hozhatja létre, aki cselekvőképes, állandó lakhelye van és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából megszűnik o ha a vállalkozó az igazolványát visszaadja o ha a vállalkozó meghal o ha a vállalkozó elveszti cselekvőképességét o ha a vállalkozói igazolványát az önkormányzat visszavonja

Egyéni vállalkozás alapításának feltételei      

18. életévét betöltötte Cselekvőképesség A vállalkozáshoz szükséges iskolai, szakmai végzettség megléte Büntetlen Vállalkozói a kérelmet a telephely szerinti okmányirodánál kell kezdeményezni, személyesen vagy az ügyfélkapun keresztül. Szükséges hatósági engedélyek megléte

Szükséges hatósági engedélyek      

ÁNTSZ engedélye (nemcsak élelmiszerbolt esetében, bármilyen típusú üzlethez kell) Tűzoltó parancsnokság engedélye, tűzrendészeti szempontból osztályokba sorolják az üzleteket A-D-ig („A” benzinkutak; „D” tejbolt stb.) Élelmiszerboltok esetében az állategészségügyi hatóság engedélye Mérlegek hitelesítése Pénztárgépek hitelesítése (APEH engedélyezi) Működési engedély, melyet a helyi önkormányzat állít ki, szükséges a vállalkozás megkezdéséhez

A hatósági engedélyek beszerzéséhez szükséges a vállalkozói igazolvány megléte. Vállalkozás megszűnése    

A vállalkozói igazolvány visszaadásával A vállalkozói igazolvány visszavonásával (adó vagy TB tartozás miatt, bűncselekmény elkövetése miatt, jogszabály, illetve szabálysértés miatt stb.) A szakképesítés hiánya miatt A vállalkozó halála esetén


2.Tétel Jellemezze a mezőgazdaság területén előforduló leggyakoribb társas vállalkozásokat (alapítása, működése, megszüntetése)! A betéti társaság (BT) A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban – a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott kivétellel – nem felel. Ha a társaságból valamennyi beltag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha az utolsó beltag kiválásától számított három hónapon belül új beltag belépését a cégbírósághoz bejelentik, illetve a kültagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását, és az ennek megfelelő társasági szerződésmódosítást az a) pontban meghatározott határidő alatt a cégbírósághoz benyújtják. Ha a társaságból valamennyi kültag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha az utolsó kültag kiválásától számított három hónapon belül új kültag belépését a cégbírósághoz bejelentik, illetve a beltagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását, és az ennem megfelelő társasági szerződésmódosítást az a) pontban meg-határozott határidő alatt a cégbírósághoz benyújtják. A korlátolt felelősségű társaság (KFT) A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – a törvényben meghatározott kivétellel – a tag nem felel. A társasági szerződésben az általános előíráson felül meg kell határozni: a) b) c) d) e) f) g) h)

a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét; a teljes egészében be nem fizetet pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét; a szavazati jogok mértékét; az első ügyvezetőt, több ügyvezető esetén a képviselet módját; a cégjegyzés módját; felügyelő bizottság kötelező létrehozása esetén az első felügyelő bizottság tagjait; könyvvizsgáló kötelező választása esetén az első könyvvizsgáló személyét; a megismételt taggyűlés összehívásának rendjét.

A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összegéből áll. a törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli betétből, illetve nem pénzbeli betétből áll. A törzstőke összege nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál. A pénzbetétek összege alapításkor nem lehet kevesebb a törzstőke harminc százalékánál.


3.Tétel Mutassa be a piaccal kapcsolatos fontosabb alapösszefüggéseket (fogalma, alapelemei, csoportosítása, résztvevői és a piaci verseny)! A piac a potenciális és tényleges eladók és vevők cserekapcsolatainak, tranzakcióinak összessége. A piac az, ahol az áru gazdát cserél. A gazdasági szereplők egyszer mint, eladók, máskor mint vevők lépnek a piacra. A kereslet és a kínálat változásainak következményeként kialakuló árjelzésekre reagálva a piac mint önszabályozó rendszer működik. Ezt nevezzük piaci mechanizmusnak. Enne következtében a piac minden külső beavatkozás nélkül képes a gazdasági szereplők érdekeit összehangolni. A piac legfőbb elemei: - kereslet - az a termék és szolgáltatásmennyiség, amelyeket a fogyasztók adott időpontban, képesek és hajlandóak megvásárolni. Keresleten mindig fizetőképes keresletet érünk, vagyis olyan vásárlói szándékot, amely mögött megfelelő pénzösszeg áll. - kínálat - az a termék és szolgáltatásmennyiség, amelyet a vállalatok adott időpontban, adott piaci feltételek mellet képesek és hajlandóak eladni. - ár - az áru pénzben kifejezett csereértéke. Tényleges nagysága a kereslettol és a kínálattól függ. - jövedelem: - nominál jövedelem: - egy pénzösszeg - reáljövedelem: - az a termékmennyiség amit adott nominál jövedelmből megvásárolhatunk. Részpiacok: - áru-, tőke-, pénz-, munkaerőpiac. Terméktípusok szerinti piacok: fogyasztói cikkek piaca, szolgáltatások piaca, termelőeszközök piaca Vevő személye szerinti piactípusok: fogyasztói piac, viszonteladói piac, termelői-felhasználói piac, állami bevásárlások piaca A piac nélkülözhetetlen tényezője a verseny. A verseny a piaci szereplők között a gazdasági kapcsolatokból nyerhető előnyök megszerzéséért folyik. Piaci formák: 1., Tökéletes verseny Az adott terméket nagyon sok termelő termeli és kínálja a piacon, és a vevők száma is nagy. Fontos jellemzője a piacra való szabad be- és kilépés. 2., Monopolpiac A tökéletes piac ellentéte. A piacon egyetlen vállat van jelen, ezért a vevő nem választhat az eladók között. Az adott termékek egyetlen vállat állítja elő, a termék mással nem helyettesíthető. 3., Oligopólium Olyan piactípus, ahol csak néhány vállalat működik és adja az adott termék termelésének jelentős hányadát


4.Tétel Mutassa be a termőföldre vonatkozó legfontosabb szabályokat (sajátosságai, művelési ágak, földhasználat, termőföld értékelése)! A termőföld: a szilárd földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója. Sajátos tulajdonságokkal rendelkezik, melyek a következők: - Nemzeti kincs, - Korlátlanul nem növelhető, korlátozott mértékben áll rendelkezésre, - Nem mozdítható el, - A mezőgazdasági termelés nélkülözhetetlen eszköze, termőképessége korlátozott mértékben növelhető, - Használat során nem fogy el, - Nem emberi munka terméke, - Más termelőeszközökkel nem helyettesíthető, - A munka tárgya és munka eszköze is egyben, Művelési ágak: szántó, rét, legelő, kert, szőlő, gyümölcsös, erdő, fásított terület, nádas, halastó Földtulajdon szerzés: Legfontosabb szabály , hogy egy hektárnál többet földet csak földművesek szerezhetnek. A törvény alapján a földművesek 300 hektár földet szerezhetnek meg, birtokmaximumuk pedig - a termelőszervezetekhez hasonlóan - legfeljebb 1200 hektár lehet. Az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmagtermelők viszont 1800 hektár földet birtokolhatnak. elővásárlásra jogosultak sorrendjét: 1.Az állam 2.a tulajdonostárs 3. a szomszéd A haszonbérlet fogalma A haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni. A haszonbérlő a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően jogosult a dolog használatára és hasznainak szedésére. A birtoktagok kialakítására irányuló eljárások: A polgári tagosítás A tagosítás célja az volt, hogy a törpe és kisbirtokosoknak egy község határában szétszórt sok birtokrészletből álló ingatlanait egyesítse, s ezáltal lehetővé tegye a földek jobb és gazdaságosabb megművelését. A rendszerváltás eredményeként kialakult birtokszerkezet:Nagyüzemek átalakulása, kárpótlás és privatizáció Termőföld értékelése: A termőföld értékelése piaci összehasonlító adatok elemzésével Földértékelés hozamszámítással TÉR értékbecslési standard értékelési módszerei Termőföldingatlanok Értékbecslési Rendszere Termőföld egyszerűsített értékbecslési módszere


5.Tétel Vázolja fel a vállalkozások beindításának legfontosabb lépéseit (ötlet próbája, telephely kiválasztása, pénzügyi tervezés, humán erőforrás kérdései)! Az elképzelés, az ötlet próbája – piackutatás, . Az ötlet, potenciális üzleti lehetőség, az ötlet forrásai: (1) fogyasztók, fogyasztási szokások megfigyelése (2) működő vállalkozások megfigyelése (3) a forgalmazásban dolgozók tapasztalatainak feldolgozásával. A piackutatás célja: Meg kell határoznia a termék vagy szolgáltatás számításba jöhető vevőinek számát és meg kell mondania, hogy ezek a vevők milyen valószínűséggel lesznek a cég tényleges fogyasztói. A piackutatás után feltétlenül piacelemzést kell végeznünk, mely válaszol nekünk a következő kérdésekre: *Mit termelünk? *Hogyan fog ez eljutni a fogyasztókhoz? *Lesz-e konkurencia? *Melyek az erősségeink és gyengeségeink? *Tudjuk-e valamilyen aktív módon (reklám) befolyásolni a piacot? Két mozzanat mely a piacelemzés során nem nélkülözhető: piacszegmentálás (potenciális vevők kategorizálása) és konkurenciaelemzés A vállalkozás telephelyének megválasztása

 Nyersanyagok közelsége: célszerű, ha a termeléshez több anyag és energia szükséges, mint amennyit a végtermék tartalmaz. Emiatt jöttek létre a nagy kiterjedésű iparvidékek.  Munkabérek nagysága: akkor kulcsfontosságú, ha a ktg. struktúrában a munkabér jelentős hányadot tesz ki.  Közlekedési szempontok: egyes iparágak szívesen települnek közlekedési csomópontokba, vagy fontos átrakodó helyek közelébe, pl. kikötők. Cél a szállítási ktg-ek minimalizálása.  Infrastrukturális ellátottság: jelentősen befolyásolják a telephelyválasztást, pl.: megfelelő kapacitású szennyvízelvezető, megfelelő feszültségű áramszolgáltatás, telefonellátottság...  Környezetvédelmi szempontok: bizonyos területek közvetlen közelébe bizonyos iparágakba tartozó üzemek telepítése lehetetlen, vagy magas ktg-be kerül.  Adózási szempontok: az adómértékek országonként eltérnek.  Értékesítési szempontok: elsősorban a nagy-és kiskereskedelmi vállalatok helyezik a középpontba. A kereskedelmi vállalat számára a városon belüli telephelyválasztás is fontos. Mérlegelni kell a telekárat, a bérleti díjat, közlekedési viszonyokat, a parkolási lehetőségeket. A kiskereskedelemben a telephelyválasztást befolyásolja a forgalmazott áruk jellege is. Az üzlet finanszírozása, pénzügyi tervezés: Számba vesszük a várható költségeinket, és a kezdeti beruházások finanszírozásának forrásait. A vállalkozás humán erőforrás kérdései, személyzeti politika kialakítása Célja, hogy megfelelő számú és összetételű munkaerő, a megfelelő munkakörbe, a kellő időre biztosított legyen.


6.Tétel Ismertesse az üzleti terv készítésének folyamatát (céljai, lényege, fő részei)! Az üzleti terv egy olyan dokumentum, amelyben ismertetjük meglévő, vagy leendő vállalkozásunkat, annak jövőre vonatkozó céljait, azt, hogy ezeket a célokat hogyan szeretnénk elérni, kinek szeretnénk termékünket/ szolgáltatásunkat eladni és ehhez milyen eszközökre, milyen reklámra és mennyi pénzre van szükségünk. Üzleti terv minden vállalkozásnak szükséges, akár induló, akár működő vállalkozásról legyen szó. Üzleti terv készítésének elsődleges célja saját magunk reális tájékoztatása legyen. Egy reális üzleti terv megmutatja, hogy az általunk elképzelt módon ez vajon lehetséges-e. Az üzleti terv a következő fő részekből áll: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Vezetői összefoglaló A vállalkozás általános bemutatása Marketing Terv Működési terv Vezetőség és szervezeti felépítés Pénzügyi terv Mellékletek



A pénzügyi terv az üzleti terv talán legfontosabb része, hiszen a benne foglalt számokból láthatja az esetleges befektető, vagy hitelező (amennyiben az üzleti terv készítésének az ő meggyőzése a célja), hogy üzletünk milyen megtérüléssel kecsegtet. Lényeges ezért, hogy a pénzügyi tervben pontosan tüntessünk fel minden olyan költséget, ami felmerülhet, a várható bevételek becslésénél pedig ne essünk túlzásokba. Célszerű ezen adatokat a számviteli normák szerint elfogadott táblázatokba sorolni, és az üzleti terv pénzügyi részét is lássuk el egy rövid, szöveges ismertetővel, hogy a költségeknél, ill. a bevételeknél mik voltak az alapvetések, milyen alapadatokból dolgoztunk, hogy ezek alapján ellenőrizhető legyen a táblázatokba foglalt adatok helyessége.

 

Milyen hosszú legyen az üzleti terv?  

Az üzleti terv terjedelmét mindig annak céljához igazítsuk. Egy kisvállalkozás belső használatra készített üzleti terve akár 6-8 oldalban össze tudja foglalni a lényeget Befektető, vagy bank tájékoztatására szolgáló üzleti terv ennél hosszabb, legfeljebb 30-40 oldalon itt is bele kell férnie a legfontosabbaknak.

Üzleti terv készítése befektető bevonásához 

 

legyen figyelemfelkeltő, egyben könnyen áttekinthető. A legfontosabb információkhoz lehessen belőle minél egyszerűbben hozzájutni. Erre a célra érdemes egy rövid, max. két oldalas összefoglalót készíteni. Üzleti tervünk elsősorban informatív legyen. Tájékoztasson, ne reklámszöveg legyen, ne eladni akarjon. sarkalatos pontja a várható megtérülés. Üzleti tervünkben ezt minél pontosabban becsült adatokkal támasszuk alá, és minél egyszerűbben szemléltessük..

Az üzleti terv készítésével érdemes megbízni egy arra szakosodott céget.


7.Tétel Ismertesse a költségekkel kapcsolatos fogalmakat és csoportosításuk módjait! Költség: A tevékenység, a termelés érdekében felhasznált eszközök pénzben kifejezett értéke. Egy adott teljesítmény érdekében felhasznált munka és egyéb termelési tényező pénzben kifejezett értéke. Élő és holt munkaráfordítás pénzben kifejezett értéke. A bevételszerző tevékenységet folytató magánszemély által naptári évben ténylegesen kifizetett és szabályszerűen igazolt kiadásainak összege, melyek a tevékenységgel közvetlenül összefüggnek. Költségek csoportosítása Költség nemek szerint  anyagköltség  igénybe vett szolgáltatás  egyéb szolgáltatások értéke  bérköltség  személy jellegű egyéb kifizetések  bérjárulékok  értékcsökkenési leírás Összetétel, illetve összetettségük szerint  egyszerű (elemi): további részekre nem bontható (pl. anyagköltség)  összetett: több elemi költséget tartalmaz (pl. karbantartási költség) Termelési folyamattal való kapcsolatuk szerint  alapköltség: adott termeléssel kapcsolatban merül fel  járulékos költség Tervezés, utalványozás, elszámolási mód szerint  közvetlen költség: a költség keletkezésekor tudjuk, hogy mit terhel  közvetett költség Tevékenység jellege szerint  alaptevékenység költségei  alaptevékenységen kívüli tevékenységköltségek A termelés volumenével való kapcsolatuk szerint  állandó költség: összegét a termelési volumen változása nem befolyásolja  változó költség: arányos, degresszív, progresszív A költséggazdálkodáson olyan tevékenységet értünk, melynek középpontjában a költség áll, és tartalmazza annak  tervezését  utalványozását  analitikus nyilvántartását  főkönyvi elszámolását  kalkulációját (önköltségszámítását és gazdasági kalkulációját)  ellenőrzését  elemzését  információrendszerének kialakítását Költség és önköltségszámítás A költségszámítás a gazdálkodó szervezeten belüli, a vállalatvezetés gazdasági döntéseihez szükséges információigényt elégíti ki. Az önköltségszámítás a hatékony gazdálkodás alapja: segíti a vállalkozás stratégiai tervezését, támogatja a döntés-előkészítést, és hozzájárul a gyors és sikeres reakciókészséghez. Az önköltségszámítás olyan műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a termelés vagy szolgáltatásnyújtás megkezdése előtt, annak folyamata alatt vagy annak befejezése után megállapítható a termék vagy a szolgáltatás várható, illetve tényleges önköltsége.


8.Tétel Határozza meg a vállalkozás eredményét (kapcsolódó fogalmak, jövedelem, jövedelmezőség, nyereség növelése)! A vállalkozás, illetve a vállalat működésének célja a befektetett tőke értéknövekménye, vagyis a profit minél nagyobb összegének elérése. A hozamok mérése: - mennyiségének természetes mértékegységben való kifejezése. - Ki lehet fejezni használati értékkel is - Mérhető gazdaságtechnikai mérőszámok használatával - Pénzértében történő kimutatások esetén a hozamok összesíthetők. A hozamot általában valamely termelő erőforrás egységére vetítve fejezzük ki. Mezőgazdasági tevékenység esetében: - A növénytermesztésben egységnyi területre (1 ha-ra) jutó hozamban. - Az állattenyésztés esetében pedig egy állatra vagy egy férőhelyre vetítve fejezik ki. Az így kapott mutatószámokat átlaghozamnak nevezzük. Az átlaghozam-mutatószám többcélú gazdasági értékelésre alkalmas: - Az előző termelési időszakhoz viszonyítva technológiai fejlesztés eredményének mérésére - Az adott termelési időszak tervteljesítésének mérésére - Az elkövetkezendő időszakok tervezésére - Termelési színvonal meghatározására, összehasonlítva más vállalatok eredményeivel - Az ágazatok versenyeztetésére az erőforrásokért Termelési érték (TÉ): a hozam pénzben kifejezett értéke és egyéb hozam jellegű bevételek összessége. Itt különféle hozamok és teljesítmények összegződnek. A termelési értéket vetíthetjük: - Földterületre (1 ha-ra jutó TÉ) - Termelőeszközök értékére (100 Ft eszközértékre jutó TÉ) - Munkaerőre (1 dolgozóra, 1 munkanapra, 1 munkaórára jutó TÉ) Mindezek tájékoztatást adnak az erőforrások kihasználtságáról, hatékonyságukról. Egy termelő vállalat termelési értéke általában 2 tényezőből áll: - Az értékesítésre nem kerülő hozamok értéke - Az értékesített hozamok értéke, vagyis az árbevétel. E kettő együtt alkotja az összes termelési értéket. Amennyiben egy vállalat a teljes hozammennyiségét értékesíti, akkor a termelési értékének és az árbevételének az összege megegyezik. Ezek a vállalatok a termelési érték kifejezés helyett az árbevételt használják. Árbevétel (Á): a gazdálkodási tevékenység pénzbevételei, amelyek a megtermelt hozamok értékesítéséből származnak. A megtermelt összes hozam teljes mértékű értékesítése esetén az árbevétel és a termelési érték megegyezik. Jövedelem, jövedelmezőség, nyereség növelésének lehetőségei: Nyereség (NY), jövedelem (J), profit: az újratermelés folyamatának biztosítása mellett, a tiszta vagyon csökkenése nélkül többlet értékként jelentkezik. Nem más, mint a nyereség vagy árbevétel és a termelési költség pozitív különbözete. A veszteség negatív előjelű jövedelem, ill. eredmény. Nyereség növelésének lehetőségei: - Termelési költség csökkentése - Árbevétel növelése - Termelés optimalizálás


9.Tétel Vázolja fel a pénzintézetek szerepét az üzleti életben! A Magyar Nemzeti Bankot 1924 május 24-én alapították részvénytársaság formában. A MNB a Magyar Köztársaság jegybankja és a nemzetgazdaság központi bankja. A MNB a monetáris politika kialakítója, felelős a pénzkibocsátásért és szabályozza a pénzforgalmat, a valuta és nemesfém gazdálkodás központi szerve.. Funkciói:  nemzeti fizetőeszköz vásárlóerejének védelme  jogosult a bankjegy és érme kibocsátására  aranyból és devizából készleteket gyűjt  előmozdítja a gazdasági egyensúlyt  jegyzi és közzéteszi az árfolyamokat  állam megbízásaként eljár az értékpapírpiacon  a kormány megbízása alapján garanciát vállal, értékpapírt bocsájt ki  vezeti a hitelintézetek számláját Kereskedelmi bankok A kereskedelmi, vagy másként üzleti bank a bankrendszer azon intézménye, amely betéteket gyűjt és pénzt kölcsönöz, valamint fizetéseket teljesít. Az elnevezés a bank és a gazdaság, kereskedelem szoros kapcsolatából következik, valamint kifejezi, hogy a bank is üzleti vállalkozás.. A kereskedelmi bankok által végzett ügyleteket az alábbi módon csoportosítjuk: Betétügyletek  betétgyűjtés;  hitelfelvétel (jegybanktól, más kereskedelmi banktól);  saját értékpapír kibocsátása (pl.: jelzáloglevél, banki kötvény). Hitelügyletek  hitelnyújtás (vállalatok, önkormányzatok és lakosság számára);  betételhelyezés (más banknál, jegybanknál);  értékpapír vásárlás (vállalati, állami kötvényvásárlás). Fizetési forgalom lebonyolítása

A bankválasztás főbb szempontjai A hagyomány 2.2. A lakóhely közelsége 2.4. Megbízhatóság 2.5. Barátok, ismerősök ajánlása 2.6. Vonzó ajánlatok


10.Tétel Mutassa be a vállalkozás hitelfinanszírozásának lehetőségeit! A hitel egy olyan pénzügyi művelet, amelynek során a hitelező lemond az áru, szolgáltatás azonnali kifizetéséről, vagy közvetlenül pénzt ad az adósnak, aki a hitelszerződésben foglalt határidőre kifizeti a megállapodott összeget, azaz a tartozását. A hitelező egy bizonyos összeget, értéket ad át egy bizonyos időre az adósnak, akinek erre az időre kamatot és költségeket kell fizetnie. A kamatok és költségek mértékét Magyarországon az egységes Teljes Hiteldíj Mutató (THM) írja le. Tájékozódás a hitelnyújtás feltételeiről Biztosítékadás a hitelhez - jelzálogjog bejegyzése ingatlanra, - zálogjog - általában keretbiztosítéki zálogjog - ingóságokra, - készfizető kezesség, - árbevétel-engedményezés, - opciós jog kikötése, - óvadék, amelynek körében jellemző az értékpapír óvadékba adása. A hitelkérelem benyújtása A hitelkérelem ellenőrzése A hitelkérelemhez leggyakrabban csatolandó dokumentumok - 30 napnál nem régebbi cégkivonat - a aláírási címpéldány - a vállalkozás utolsó mérlege - a biztosítékokra vonatkozó okiratok, közülük a tulajdoni lap másolata, illetve a készfizető kezes nyilatkozata a leggyakoribb. A bank igazolása a hitelkérelem átvételéről Döntés a hitelkérelemről :A kérelem megvizsgálása és az igénylő minősítése (scoring) A hitelszerződés megkötése A szerződés hatálybalépése Vállalati hitelek Vállalati hitelkonstrukció segítségével csökkentheti likviditási nehézségeit, kezelheti az előre nem látható eseti kiadásait vagy bővítheti piacát, megvalósíthatja beruházási terveit. A vállalati hitelhez jutás minimális feltételei:  A bírálás attól függ, hogy a vállalkozás milyen fajtájú hitelt akar felvenni.  A forgóeszközhitelnél a bank a vállalkozás közeli jövőjét nézi.  Beruházási hitel/Projekthitelnél gyakori elvárás a legalább egy éves nyereséges működés, biztos piaci kereslet és számított megtérülés a futamidő alatt. A vállalati hitel fajtái: Beruházási hitel Ingatlan, gép- vagy termelőeszköz beruházás esetén vehető igénybe, ahol a hitelösszeg az egyedi beruházási igényekhez igazodik. A biztosíték maga a projekt. Folyószámlahitel: Rövidtávú likviditási nehézségek kezelésére szolgál, melynek során a bank megállapodik ügyfelével, hogy az ügyfél elszámolási számlájáról túlfizetést teljesíthet. Forgóeszköz hitel Célja: a változó forgóeszközigény kielégítéséhez biztosít finanszírozást Faktoring: A faktoring során a faktorcég véglegesen megvásárolja ügyfele éven belül lejáró követeléseit és elvégzi a beszedéssel kapcsolatos feladatokat. Lízing: Az ingatlan vagy géplízing egy olyan hosszú távú bérleti szerződés, ahol lejáratkor a bérlőnek opciója (elővételi joga) van a lízingtárgy megvételére, valamilyen előre meghatározott összegért


11. Tétel Ismertesse az üzleti tárgyalás lebonyolításával kapcsolatos fontosabb tudnivalókat! A tárgyalási folyamat: A tárgyalás olyan folyamat, amelynek során a felek megegyezés útján próbálnak megoldani konfliktusokat. Ha ez nem lehetséges, akkor pedig feltárni azokat a lényeges pontokat, amelyekben a vélemények nem egyeznek. A tárgyalás célja rávenni a másik felet álláspontunk elfogadására, termékeink (szolgáltatásaink) megvételére, igénylésére, illetve elérni, hogy partnerünk számunkra kedvezően cselekedjen. Felkészülés a tárgyalásra: az alkucélok kitűzése, a másik oldal helyzetének felbecslése, a relatív erősségek és gyengeségek felbecsülése. A stratégia kidolgozása      

Milyen kérdéseket kell feltennünk az első szakaszban? Várhatóan milyen kérdéseket tesz fel a másik oldal? Hogyan válaszoljuk meg ezeket a kérdéseket? Mi a kezdő pozíciónk? Van-e elég tényadatunk, információnk, pozíciónk támogatásához? Ha nincs, milyen plusz információkra számíthatunk?

Milyen stílust fogunk alkalmazni? Együttműködő, Kompromisszumkereső, Engedékeny, Irányító, Elkerülő A tárgyalás megkezdése  a tárgyalás megnyitása,  a napirendi pontok kitűzése, lefektetése. A megegyezés építése  információszerzés,  érvelések, álláspontok tesztelése,  időzítések, halasztások alkalmazása. Az alkudozás  engedmények szerzése és nyújtása,  elmozdulás a holtpontokról,  előrelépés a megegyezés felé. A tárgyalások lezárása  az egyezség megfogalmazása,  a végrehajtás biztosítása,  a tárgyalás tapasztalatainak áttekintése. Az üzleti tárgyalás etikai követelményei - Legyünk elkötelezettek és azonosuljunk saját cégünkkel - Viselkedéskultúránk legyen kifogástalan - Vívjuk ki a jóakaratot - A problémát ne söpörjük a szőnyeg alá


12.Tétel Határozza meg az üzleti levelezés fontosabb szabályait! A levélírás formai és tartalmi követelményei 1. cégfelirat 2. keltezés 3. címzés 4. postai utasítás 5. irattárazási és hivatkozási adatok

6. tárgy megjelölése 7. megszólítás 8. levél szövege 9. aláírás, bélyegző 10. mellékletek felsorolása

A levél szerkezeti felépítése A levél szerkezete az írásművek tagolásának hagyományos elvét, a "bevezetés- tárgyalás-befejezés" rendet követi. A szerkezet két szélső egysége tartalmában is kötött. A levelet mindig megszólítással kezdjük. A bevezetés a továbbiakban rendszerint utal a korábbi kapcsolatokra, s ha erre szükség van, a szöveg első mondatában hivatkozunk az esetleges előzményekre. A befejező részhez tartozik a levélzáró formula (záradék), és ez az aláírás helye is. A fejléc információi és kombinációi A fejlécben az információk közül sorrendben először mindig a küldő szervezet, intézmény, üzleti vállalkozás, hatóság stb. cégszerű adatai szerepelnek. Ezt követik tipográfiailag a küldőétől elválasztva a címzett adatai. Ezek között csak a levél célba juttatásához szükséges adatokat tüntetjük fel. Ha a levél személynek szól, elsőként mindig az ő nevét (és beosztását) írjuk a címzésbe. Ha a küldő magánszemély, a szükséges adatokat vagy ugyancsak fejlécben, vagy a fejléc helyett a levél első mondatában közölhetjük; vagy az aláírás alá is rendezhetjük azokat. A gyors informálódást és ügymenetet szolgálja még - a postai utasítás, - a tárgy megjelölése, és az esetenként a levélhez tartozó - mellékletek meglétének (listájának) vagy számának feltüntetése, valamint - az ügyirat azonosítására és előhívására szolgáló iktató- és - azonosító szám is. A záradék a levél érdemi részét követő, azt és az egész írást lezáró formula. Gyakran csak egyetlen szó A sikeres üzleti levél jellemzői Sugalljon levelünk személyes érdekeltséget! Fogalmazzunk világosan! Lehetőleg röviden írjunk! A terjedelmes vagy többféle információt csatoljuk mellékletként! Az irattárazás szabályai: Az irattárazás alapdokumentuma az úgynevezett irattári terv, amely tartalmazza az egyes irattári tételszámokhoz tartozó iratokat, valamint azok megőrzési idejét. A selejtezés folyamata: a selejtezés kizárólag az irattári tervben rögzített őrzési idő leteltével végezhető el Az iratok megsemmisítése: A vállalkozás a fentiek szerint lefolytatott selejtezési eljárást követően a cég számára szükségtelenné vált iratokat megsemmisítheti. A megsemmisítéshez a vállalkozás vezetőjének írásbeli engedélyét be kell szerezni.


13.Tétel Ismertesse a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés fontosabb elemeit! Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján a termelő meghatározott mennyiségű, maga termelte terményt, terméket vagy saját nevelésű, illetőleg hizlalású állatot köteles kikötött későbbi időpontban a megrendelő birtokába és tulajdonába (kezelésébe) adni, a megrendelő pedig köteles a terményt, terméket, illetőleg állatot átvenni és az ellenértéket megfizetni. (Ptk. 417. § (1) Főbb szabályai 

A szerződés tárgya valamely terméknek meghatározott területen megtermelése, továbbá állat nevelése vagy hizlalása is lehet.



Gazdálkodó szervezet a nem maga termelte termény, termék és a nem saját nevelésű, illetve hizlalású állat továbbadására is köthet mezőgazdasági termékértékesítési szerződést.



418. § (1) A felek a mennyiséget meghatározhatják a mezőgazdasági termék sajátosságának megfelelő mértékegységben vagy meghatározott terület teljes termésében, illetőleg meghatározott állat teljes hozamában vagy ezek hányadában. A minőséget, a minőség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a minőségi és a mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra vagy más előírásra, mindkét fél által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással vagy szabatos leírással.



A szerződés érvényesen csak írásban köthető. Az írásba foglalás elmulasztása esetében is érvényes a szerződés, ha bármelyik fél a szerződésből származó kötelezettségeit teljesítette.



418/A. § (1) A szerződő felek a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben kötelezettséget vállalhatnak arra, hogy a megrendelő a termelő - illetve a termelő a megrendelő - részére a teljesítést elősegítő szolgáltatást nyújt és ezzel kapcsolatban tájékoztatást ad, a másik fél pedig a szolgáltatást az adott útmutatásnak megfelelően igénybe veszi.



419. § (2) A megrendelő által elszámolásra vagy előlegként adott szolgáltatások visszafizetését a termelő nem tagadhatja meg azon az alapon, hogy azok a termelés eredményéből nem fedezhetők.



Az átvételi késedelem ideje alatt a szolgáltatás tárgyának természete miatt bekövetkező értékcsökkenés a késedelemért felelős fél terhére esik, kivéve, ha bizonyítja, hogy az értékcsökkenésért a másik fél felelős.



420. § (1) Ha a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előreláthatóan akadályba ütközik, erről a felek kötelesek egymást értesíteni, kivéve ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett.



Az akadályértesítési kötelezettség elmulasztását a szerződésszegés elbírálása során figyelembe kell venni.



421. § (1) A termelő a teljesítési határnap, illetve határidő kezdete előtt is teljesíthet, köteles azonban a teljesítés megkezdéséről a megrendelőt értesíteni



A termelő jogosult a szerződésben kikötött mennyiségnél tíz százalékkal kevesebbet teljesíteni.



A teljesítés helye a termelő telephelye.



422. § (2) A mezőgazdasági termékértékesítési szerződést több évre is meg lehet kötni; ebben az esetben a felek az árban nem kötelesek megállapodni.



Több évre szóló szerződésben a felek arra is vállalkozhatnak, hogy o o

a) a termelést, a feldolgozást vagy az értékesítést közös kockázatviselés mellett végzik; b) a termelés, a feldolgozás vagy az értékesítés során elért nyereséget - a szerződésben megállapított arányban - megosztják.


14.Tétel Mutassa be az alapvető munkajogi és munkaügyi szabályozást! Munka Törvénykönyvének sajátosságai (MT): a munkaviszonyt, és az azzal összefüggő alapvető jogokat, illetve kötelezettségeket szabályozza. Hatálya kiterjed minden olyan munkaviszonyra, amelynek alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik, továbbá amelynél a magyar munkáltató alkalmazottja külföldön, kiküldetésben végzi tevékenységét. Az MT csak ún. „minimális standardokat” határoz meg a munkavállalók jogainak biztosítása érdekében, amelyet a munkáltatónak mindenképpen biztosítania kell. Ezen felül a munkáltató „többet is adhat”, amelyet külön rögzíteni kell (pl. munkaszerződésben). A munkaviszony alanyai: - Munkáltató - Munkavállaló Munkavállaló lehet: - Aki a tankötelezettségét teljesítette - 18. életévét betöltötte - 15. életévet betöltött tanuló, ha tankötelezettségét a felnőttek iskolai rendszerű oktatásában, vagy iskolarendszeren kívüli oktatásban teljesíti - Az a tanuló, (az iskolai szünet alatt) aki alap- ill. középfokú nevelési-oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. A munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló kapcsolatán alapuló olyan együttműködési megállapodás, amelyet a munkaszerződés hoz létre. Munkaszerződés: 2 személy, vagy személy és szervezet közös megegyezésén alapuló, írásba foglalt megállapodása, amelyből a szerződést kötő felekre nézve kölcsönös jogok és kötelezettségek keletkeznek. A munkaszerződés tartalma: - Személyi alapbér - Munkakör - Munkavégzés helye és ideje - Munkába lépés napja - Munkaviszony időtartama (határozott vagy határozatlan idejű) - Próbaidő (30 nap, meghosszabbítani tilos!!!) - Munkáltató és munkavállaló adatai. Amennyiben a munkaszerződés nem tartalmazza az első 3 elemet, akkor a szerződés érvénytelen! A munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja a munkavállaló! A munkaviszonynak a felek külön jognyilatkozata nélküli megszűnése. Négy esete: a munkavállaló halála, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, határozott idejű munkaviszony az idő lejártával,a munkáltató megszűnése és a Ktv., vagy Kjt. hatálya alá kerülése, közügyektől eltiltás1 Ha a munkáltató személye azért változik, mert a munkáltató egészét, vagy egy részét a Ktv., vagy Kjt. alá tartozó munkáltatónak adják át, az itt dolgozó munkavállalók munkaviszonya az átadással megszűnik. A határozatlan idejű munkaviszony külön jognyilatkozat alapján szűnik meg:  közös megegyezéssel,  valamelyik fél rendes felmondásával,  valamelyik fél rendkívüli felmondásával,  próbaidő alatt valamelyik fél nyilatkozatával,  egyéb okból


15.Tétel Foglalja rendszerbe a jelenleg érvényes adózási szabályokat! Az adó fogalma, jellemzői, csoportosítása Adó: olyan szolgáltatás, amelyet a közhatalom a társadalmi szükségletek kielégítésének céljából a közkiadások pénzügyi forrásainak biztosításához ellenszolgáltatás nélkül megkövetel. Célja: az állam, és annak önkormányzati szervei bevételhez jussanak. Adóhatóságok: - NAV (Nemzeti Adó és Vámhivatal) - Önkormányzat jegyzője Feladatai: - adó megállapítása (önadózással, kivetéssel), - beszedése (behajtása – pl. foglalás), - nyilvántartása, - kiutalása (pl. gázolaj támogatás) - adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése, megsértését feltárja - adóztatás technikai feladatainak ellátása (nyomtatványok biztosítása stb.) Helyi adók: azok az adók, amelyeket az önkormányzat az illetékességi területén szedhet. Kommunális adó (magánszemélyek és vállalkozók kommunális adója), Idegenforgalmi adó, iparűzési adó, gépjárműadó NAV feladata: Beszedi a…ÁFA (általános forgalmi adó), SZJA (személyi jövedelem adó), Társasági adó, fogyasztási adó, játék adó, rehabilitációs járulék, innovációs járulék, kulturális járulék, munkaerőpiaci járulék, környezetvédelmi termékdíj, ágazati különadó (multik), egyes jövedelmek különadója, cégautó adó, EVA (egyszerűsített vállalkozói adó), EKHO (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás), VÁM, VÁM illeték, jövedék adó, bérfőzési szeszadó, regisztrációs adó, illeték, TB járulékok, EHO (egészségügyi hozzájárulás) Az adó alapja: Az adótárgynak a mennyisége, ami után az adót számítják. Az adó mértéke: Az adó alap vagy annak egysége után mennyi adót kell fizetni. Az adó jellemzői: - Lineáris, ha az adókulcs, vagy adótétel fix (pl.: ÁFA) - Közvetlen: az adót az adó alany nem háríthatja át (EVA, EKHÓ, SZJA,) - Közvetett: a fizetésre kötelezett nem fizeti, áthárítja másra (ÁFA) Az adó csoportosítása: - Jövedelem típusú (SZJA, TAO – Társasági és Osztalék Adó) - Fogyasztáshoz kapcsolódó – ha fogyasztok, terméket veszek (ÁFA, fogyasztási adó) - Vegyes típusú (EVA – az adómértéke egységesen 30%) Általános forgalmi adó (ÁFA) Tárgyhót (negyedévet) követő 20. nap Személyi jövedelem adó (SZJA) tárgyhót követő 12. nap Társasági adó, -előleg (TÁNYA v. TAO) havi előlegfizetőknek tárgyhó 20. nap, negyedéves előlegfizetőknek negyedévet követő 20. nap Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) negyedévet követő 12. nap Kisadózók tételes adója (KATA) tárgyhót követő 12. nap


16.Tétel Ismertesse az egyéni vállalkozó adózási lehetőségeit! 1.) Vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózás: - vállalkozói jövedelemadó 19 %, 500 millió Ft adóalapig 10 % - vállalkozói kivét az összevont adóalap része, osztalékalap után 16%. Adózás utáni vállalkozói jövedelem: vállalkozói jövedelem – fizetendő adó Veszteségelhatárolás: a következő évek bevételével szemben számolható el, 5 adóév alatt. 2. Átalányadózás: Akkor lehet választani, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozó bevétele nem haladta meg a 15 millió forintot Alapeset: az egyéni vállalkozó a bevételből 40% Vannak olyan tevékenységek és üzletkörök amelyek kizárólagos végzése esetén a bevételből 80% költséghányad levonásával állapítható meg az átalányadó alapja. kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a bevételéből 87% költséghányad alkalmazásával állapítja meg az átalányadó alapját. A kizárólag az alábbi üzletkörű kiskereskedelmi tevékenység folytatása esetén, mint pl: élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem hús, húsáru üzlet esetében az egyéni vállalkozó a bevételéből 93%, nyugdíjas esetében 91% költséghányad alkalmazásával állapítja meg az átalányadó alapját. A fizetendő szja minden esetben: az átalányadó alap 16%-a. 3. Egyszerűsített vállalkozói adó (Eva) Az egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) az általános forgalmi adóval, azaz ÁFÁval együtt számítva 30 millió forintot meg nem haladó éves bevételig egy választható adózási forma Az eva mértéke a pozitív adóalap 37 %-a 2012-től, 2011-ben 30 % volt. Mit vált ki?  egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói személyi jövedelemadót (VSZJA) és a vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy az átalányadót (ha azt választotta pl. egyén vállalkozó) Az adóalany az adóévre nem köteles SZJA bevallást benyújtani, ha arra kizárólag egyéni vállalkozói jogállása miatt lenne kötelezett - az általános forgalmi adót, azaz az ÁFÁT (itt vannak kivételek). 4. Kisadózó vállalkozások tételes adója (Kata) Bevétele kevesebb, mint évi 6 millió Ft. (ha több, akkor is lehet, de akkor a felettes részre adót kell fizetni) Főállású egyéni vállalkozó, vagy beltag 50 000 Ft-ot, nem főállású 25 000 Ft-ot fizet havonta a 2012-ben általánosan fizetett főállású kb. 70 000 Ft (adó+járulék) és mellékállású 0 Ft helyett. Alkalmazott után, minden eddigi járulékot, adót fizet és az iparűzési adót. Mit nem fizet a KATÁ-s? - a havi előlegként fizetett személyi jövedelem adót, - a havi járulékokat (nyugdíj, egészségbiztosítás), - vállalkozói osztalék alap után személyi jövedelem adót, EHO-t, - szociális hozzájárulási adót, - társasági adót.


17.Tétel Mutassa be a számviteli szabályozás lényegét (számviteli törvény, számviteli alaplevek, számviteli politika)! Számviteli törvény célja: Információszolgáltatás az érdekeltek részére. Hatálya_kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelyek működéséről nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. Hatálya alá tartozik: gazdálkodó, Államháztartás szervezetei, Egyéb szervezetek, Magyar Nemzeti Bank Nem tartozik hatálya alá: magánszemély, egyéni vállalkozó, polgári jogú társaság, építőközösség, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi képviselete A magyar számviteli törvényben az alább számviteli alapelveket fektették le (2000. évi. C. törvény, 1516. §): 1. Vállalkozás folytatásának elve. 2. Teljesség elve ,Valódiság elve , Világosság elve 3. Következetesség elve -, Folytonosság elve 4. Összemérés 5. Óvatosság 6. Bruttó elszámolás 7. Időbeli elhatárolás elve. 8. Tartalom elsődlegessége a formával 9. Lényegesség elve. 10. Költség – haszon összevetésének 11. Egyedi értékelés elve. A számviteli politika a számviteli törvény végrehajtásához szükséges módszerek, eszközök és eljárások összessége, amelyek hatással vannak a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére, befolyásolják a vállalkozás eredményét. A számviteli politika keretében rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző  szabályokat  előírásokat és  módszereket, A számviteli politika célja az, hogy a gazdálkodónál olyan számviteli rendszer funkcionáljon, amelynek alapján megbízható és valós információkat tartalmazó beszámolót lehet összeállítani. Ebből következően a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani, és írásba kell foglalni a vállalkozó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politikát. A számviteli politika kialakítása során a gazdálkodó vezetőinek többek között az alábbi fontos kérdésekben kell dönteniük:  a beszámolási forma megválasztása  a mérleg választott formájának megállapítása  az eredmény-kimutatás választott formájának megállapítása  a beszámoló (mérleg) készítés időpontjának megállapítása  a mérleg és eredmény-kimutatás további tagolása  az eszközök besorolásának meghatározása  a céltartalék képzés szabályai  a könyvvizsgálat szabályai  az éves beszámoló nyilvánosságra hozatala


18.Tétel Határozza meg a bizonylatolás alapelveit (bizonylatok csoportosítása, kellékei, megőrzése)! Bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek. A könyvelési munka alapszabálya szerint könyvelni csak bizonylat alapján lehet. Ez a követelmény a bizonylati elv. Bizonylatok csoportosítása Nyelve szerint Bizonylat nyelve szerint: lehet magyar és idegen nyelvű. A bizonylatot magyar nyelven kell kiállítani, de az adatok más nyelven is feltüntethetőek Keletkezési helye szerint - belső: ott helyben írja alá az átvevő (pl. pénztárbizonylat) - külső: cégen kívül keletkezik (pl. átutalási megbízás) Adatfeldolgozásban betöltött szerepük szerint - elsődleges az a bizonylat, amelyet a gazdasági művelet, esemény megtörtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában készítenek (pl. pénztárbizonylat). - másodlagos az a bizonylat, amelyet az elsődleges bizonylat alapján készítettek további feldolgozás vagy megőrzés céljára (pl. számlamásolat). - összesítő az a bizonylat, amelyet több elsődleges vagy másodlagos bizonylat meghatározott célú összesítése céljából készítenek (pl. leltárösszesítő, időszaki pénztárjelentés). Kezelési módjuk szerint Szigorú számadású: a kibocsátót bizonyos nyomtatványok esetében szigorú számadási kötelezettség terheli Egyéb: szigorú számadási kötelezettség alá nem tartozó nyomtatványok Előállítási módjuk szerint: Bizonylat kiállítható papír alapon illetve elektronikus formában is. - Papír alapú bizonylat - Elektronikus. Tartalma szerint - pénzügyi bizonylatok: számla, banki átutalás, beszedési megbízás, csekk, számlakivonat, stb. - tevékenységi bizonylatok: megrendelés, visszaigazolás, fuvarlevél, stb. - átvételi bizonylatok: átvételi bizonylat, iratátvételi könyv, stb. - vegyes: Idesoroljuk azokat a bizonylatokat, amelyek a számviteli rendszerben a vegyes könyvelési tételek bizonylatait alkotják A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők: a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója; b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása; d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen – a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően – annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell; e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és – a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően – értékbeni adatai; f) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír.


19.Tétel Vázolja fel a beszerzés folyamatát! A beszerzési folyamat első lépéseként pontosan meg kell határozni az adott tevékenység elvégzéséhez szükséges anyagokat, eszközöket, berendezéseket. A szükségletek pontos azonosításához szükség van az igényelt cikk meghatározására, a szükséges mennyiség megadására, illetve a rendelkezésre állás időpontjának meghatározására. Az igénylőlapon fel kell tüntetni az igénylés dátumát, az igénylő és a szervezeti egység nevét, esetleg a költség elszámolás helyét. a.) Következő lépés a beszerzési forrás megtalálása. A beszállítók felkutatása és megkeresése a beszerzési piackutatás alapján lehetséges, ami történhet a korábbi beszerzésekről szolgáló információk, katalógusok vagy vállalatjegyzékek alapján, illetve ma már a legelterjedtebb az internet. A beszállítók kiválasztását követi a kapcsolatfelvétel és az árajánlatot bekérése, ami történhet szóban, írásban vagy akár közvetítőn keresztül is. Az írásbeli ajánlatkérés tartalmi elemei: - az ajánlatkérés száma, - a termék/szolgáltatás pontos megnevezése (szabványosnál a szabványszámot is), - a termék/szolgáltatás mennyisége, - a termék/szolgáltatás minősége, - a kért szállítási feltételek, - a teljesítés helye, - a szállítási határidő, A leendő beszállító kiválasztása történhet a számszerűsíthető szempontok alapján (például az ár, a fizetési feltételek vagy a beszállító kapacitása) és ún. nem számszerűsíthető szempontok alapján is (például a beszállító termékeinek a minősége, a változtatási igényekhez való rugalmas hozzáállás vagy a szállítások időben történő beérkezése), amelyek csak a szállítást követően lesznek mérhetőek. b.) A kiválasztott beszállítónak a rendelés feladása rendelési lap kitöltésével történik. A rendelési lap tartalmi elemei: - megrendelés száma, - a szerződő felek megnevezése, címe, - a kiállítás dátuma, - a szerződés tárgya, pontos megnevezése, - mennyiség, - a szállítás kért dátuma, - szállításra vonatkozó feltételek (kockázat átvállalása, csomagolás, vám, stb.) - ár (pénznem, engedmények, bónuszok), - fizetési feltételek, - aláírás. A megrendelést a szállító elutasíthatja vagy visszaigazolhatja. A visszaigazolás történhet visszaigazoló levéllel, szállítói szerződéstervezettel vagy hallgatólagos elfogadással. c.) A megrendelt áru beérkezését követő műveletek: - a beérkezett áru azonos-e a megrendelttel, - a beérkezett áru mennyiségének ellenőrzése, - a csomagolás sértetlenségének vizsgálata, - az áru nyilvántartásba vétele. d.) Az áruátvétellel együtt vagy azt követően a vevő megkapja a számlát, ami a pénzügyi rendezés alapfeltétele. Ez történhet átutalással vagy készpénzes fizetéssel. Napjainkban az elektronikus fizetést részesítik előnyben, amelynek előnye, hogy gyorsabb, kevesebb adminisztrációval jár és sokkal kevesebb a hibalehetőség is.


20.Tétel Vázolja fel az értékesítés folyamatát! Az áruk előkészítése értékesítésre: az áruk kicsomagolása, az árucímkék ( vagyonvédelmi címkék ) elhelyezése a terméken,a fogyasztói ár feltüntetése, az áruk elhelyezése az eladótérben Értékesítést segítő eszközök: akciók, események szervezése, tájékoztatás (sokszor ezek PR-eszközök is egyben) POS (eladás helye)-POP (értékesítés helye) eszközök, Anyagi ösztönzés Értékesítési módok Hagyományos értékesítés Jellemzője, hogy az áru és a vásárló között ott van az eladó. Az eladótérben levő készlet viszonylag kicsi, a raktárkészlet nagyobb. Minta utáni értékesítés A forgalmazott árukból mintát tesznek az eladótérbe, és sok tájékoztató anyagot. A vásárló kiszolgálása később történik (a megrendelést követően történik csak az árubeszerzés, szállítás stb.) Önkiszolgáló értékesítés Azt jelenti, hogy a vásárló közvetlen kapcsolatba kerül az áruval, és az eladó segítsége nélkül önmagát szolgálja ki. Csomagküldő értékesítés A vásárlók árjegyzékből választhatják ki a számukra megfelelő árut. A kiválasztott árukat a vevők levélben, telefonon rendelhetik meg. A termékeket pedig postai úton utánvéttel kapják meg. Automata értékesítés : Az automaták korszerű értékesítő gépek. Pénzbedobás ellenében az automatából a kívánt áruhoz jut.

Az értékesítés folyamata 

A vevők kiszolgálása 1. A vevő fogadása és tájékoztatása 2. Áru bemutatása



Ellenérték elszámolása: 1. Jellemző a külön pénztárak alkalmazása 2. Zártpályás rendszernél a pénztár a vásárlási útvonal végét jelenti. 3. Ellenérték elszámolása: hagyományos pénztár, lassú, tévedési lehetőségek vannak. Pénztárterminál vonalkód olvasóval gyorsítja a munkát 4. Ellenérték elszámolásának bizonylatai: nyugta, számla, egyszerűsített számla. Minden esetben a pénztárgépbe rögzíteni kell a bevételt készpénzfizetés vagy kp-t helyettesítő alkalmazása esetén. (bankkártya, csekk) 5. Áru becsomagolása csomagoló anyag biztosítása, díszcsomagolás külön fizetendő

1.Tétel Ismertesse az egyéni vállalkozás általános jellemzőit, működésének és megszüntetésének szabályait!

Recommend Documents