12. Ismertesse az elektromos berendezések biztonságtechnikáját! Biztonságos munkavégzés elektromos berendezésekkel: A villamos berendezések biztonságos üzemeltetésére vonatkozó szabályokat az Üzemi szabályzat tartalmazza. A berendezések biztonságos szerelésére, üzemvitelére, karbantartására, a dolgozókkal szemben támasztott személyi követelményeket, a munkavégzéssel kapcsolatos megkötéseket, az élet- és vagyonbiztonság megóvására vonatkozó szabályokat foglalja össze. Ez a szabályzat vonatkozik:a villamos energiát előállító erőművekre, a villamos energiát átalakító transzformátor állomásokra, a villamos energiát továbbító szabadvezetékekre, kábelekre, szigetelt vezetékekre, valamint a hozzájuk tartozó készülékekre. Ez a szabály nem vonatkozik: a háztartási, a gyógyászati, a villamos hegesztő készülékek működtetésére,de vonatkozik ezen készülékek javítására és szerelésére,mert ezeket is csak villamos képzettségű szakember végezheti. Az erősáramú villamos berendezéseknek 3 fajtája van (motoros berendezések, hőfejlesztő berendezések, világítási berendezések) és ezeknek alábbi lényeges szerkezeti elemei vannak:villamos gépek, kapcsolók, dugós csatlakozók, túláramvédelmi szerkezetek, elosztó berendezések, villamos elosztó hálózatok, vezetékhálózatok. Kapcsolók: A készülék feszültség alá helyezésére, ill.az áram megszüntetésére szolgálnak. Csatlakozók: A dugós csatlakozók segítségével csatlakoztathatók a hordozható villamos berendezések a hálózatra az aljzaton keresztül. A csatlakozó be- és kihúzása a kapcsoláshoz hasonlóan villamos ív képződéssel jár. A dugós csatlakozás veszélye, hogy az aljzatban a hüvelyek állandóan feszültség alatt állnak, ezért az aljzatokat úgy kell kialakítani,hogy a hüvelyek ne legyenek szabad kézzel érinthetők. Túláramvédelmi berendezések: A villamos hálózatokat és berendezéseket arra a legnagyobb áramra méretezik,amelyet még korlátlan ideig károsodás nélkül el tudnak viselni- ennek neve névleges áram. A berendezésre megengedett névleges értéknél nagyobb áramot túláramnak nevezzük. Ha egy villamos gépet túlterhelünk, a túlterhelési áram hatására szigetelése tönkremegy,a motor leég és tűzveszély alakulhat ki. A zárlati áram olyan túláram, amely nem helytelen használat, hanem meghibásodás következtében lép fel.A túláramvédelmi berendezések a berendezés túlzott igénybevételétől, túlmelegedéstől védenek. Ez a védelem a hibás részeket a lehető legrövidebb idő alatt kikapcsolja. A berendezések károsodását szolgálja az is , hogy azokat a nagyon rövid ideig tartó túláram elviselésére méretezik. Villamos elosztó berendezések: A villamos energia villamos elosztó berendezéseken keresztül jut el a fejlesztés helyéről a felhasználás helyére. Az elosztó berendezések a villamos energia központos és helyi elosztásra szolgáló olyan berendezések, amelyek tartalmazzák az egyes áramkörök csatlakoztatásához szükséges szerkezeti elemeket, az egyes áramkörök be-és kikapcsolásához szükséges kapcsolókészülékeket, túláram védelmi szerkezeteket, műszereket, jelzőlámpákat, stb. A villamos elosztó és felhasználó berendezésekben a villamos energia távolsági átvitelére vezetékeket használnak. Az egyes vezetékek és vezetékszakaszok villamosan összefüggő rendszere a vezetékhálózat. Villamos fogyasztói berendezések: fajtái: motoros, hőfejlesztő, világítási berendezések. A villamos energiának csak egy részét képesek erőátvitelre fordítani, az energia egy része ebben az esetben is hővé alakul. A helyiségek jellege(poros, nedves,maróporos,meleg stb.) határozza meg az alkalmazható villamos berendezéseket. Ezeket úgy kell elhelyezni, hogy adattáblájuk, ellenőrző berendezéseik működés közben is biztonságosan megfigyelhetőek legyenek. Gondoskodni kell a vészleállítás lehetőségéről a gépek esetleges üzemzavara esetén. A létesítményekben ki
kell alakítani a teljes körű (központi), a szakaszos és a lokális feszültségmentesítés lehetőségeit. A villamos gyártmányokban alkalmazott szigetelések a következők: - alapszigetelés = üzemiszigetelés - kiegészítő szigetelés = védőszigetelés: alapszigetelés kiegészítése - kettős szigetelés: alap- és kiegészítő szigetelést tartalmaz - megerősített szigetelés: egyetlen szigetelőrendszer, több réteget is magába foglalhat. A villamos berendezéseket és készülékeket a külső behatásokkal szemben védeni kell. A gyártmányokon e védelmet a védettségi fokozatokkal adhatjuk meg. IP-számjel A gyártmány mechanikai A gyártmány víz behatás ellen védett behatolása ellen védett 0 Nincs védettség Nincs védettség 1 Tenyér Függőlegesen eső vízcsepp 2 Emberi ujj Legfeljebb 15 fokos szög alatt eső csepp 3 O 2,5 mm-es huzal Csapadék ( legfeljebb 60 fokos szögben) 4 O 1 mm-es huzal Fröcskölés 5 Finom por behatolhat, de Nyomás nélküli vízsugár veszélyt nem okoz 6 Finom por sem hatolhat be Tengeri hullám 7 Rövid idejű vízbe merülés 8 Tartós vízbe merülés A védettségi fokozat az IP jelölésből és az azt követő két számjegyből áll. Az első számjegy (1-től 6-ig) a mechanikai behatás elleni védelmet jelenti. A második számjegy (1-töl 8-ig) a víz behatása elleni védelmet jelenti. A gyártmányokon mindkét számjegyet fel kell tüntetni, azonban azt a számjegyet, amelyhez tartozó védettségre nincs szükség X-szel helyettesíthetjük pl. IP2X A háztartási készülékek biztonsági fokozatai: Jelölés Elnevezés IP fokozat nincs Normál IP20 Csepegő víz ellen védett IP21 Esővíz ellen védett IP23 Freccsenő víz ellen védett IP34 Vízsugár ellen védett IP45 Vízmentesen tömített IP47 Por ellen tömített IP5X A kapcsolókat úgy kell elhelyezni, hogy mindig hozzáférhetőek legyenek. A billenő kapcsolók bekapcsolt helyzetét a fogantyú felfelé állása mutatja(ON ,OFF, jelzőlámpa: zöld, vörös) A villamos gépeket, berendezéseket, készülékeket falra, állványra stb. úgy kell rögzíteni, hogy ne mozdulhassanak el. A villamos berendezések javítását csak feszültségmentes állapotban szabad elvégezni. A villamos gépek üzembe helyezését, a javítási és időszerű karbantartási munkákat mindig szakember végezze. A villamos vezetékek meghosszabbítását csak a kereskedelemben kapható hosszabbítókkal végezzük el. A csatlakozó kábeleket először mindig a villamos berendezéshez csatlakoztassuk, csak ezután helyezzük az áramforrásdugaszoló aljzatába. A csatlakoztatást,a készülék bekapcsolását mindig száraz kézzel végezzük el.
A villamos működtetésű berendezéseket az üzemeltetés alatt és azon kívül is védjük a víztől és az egyéb nedvességektől. Az érintésvédelem szabályait a Nemzetközi Elektronikai Bizottság (IEC) hozza meg. Az érintésvédelem fogalma, célja: Az érintésvédelem azon műszaki intézkedések és védelmi módszerek összessége, amelyeknek célja hogy elhárítsa azokat a veszélyeket, amelyek a villamos gépek, készülékek és berendezések üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás folytán feszültség alá kerülő villamos vezető részeinek érintéséből erednek. - Általában ezt tekintjük érintésvédelemnek, pedig ez csak az ún. közvetett éruntésvédelem. - A közvetlen érintésvédelem az üzemszerűen feszültség alatt álló szerkezeti részek véletlen vagy szándékos érintés elleni védelmét jelenti. - Az érintésvédelem feladata,hogy megakadályozza a veszélyes érintést. - Áramütéses baleset: az emberi test áramkörbe kapcsolódik be: AZ ÉRINTÉSVÉDELEM CÉLJA, hogy ilyen esetben is megvédje az embert a súlyos áramütéstől. - Az érintésvédelmi berendezéseket rendszeresen ellenőrizni kell. - Az érintésvédelemmel foglalkozó szabványt Érintésvédelmi Szabályzatnak nevezzük. A lakóépületek érintésvédelmére vonatkozó előírásokat a KLÉSZ (Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzata) tartalmazza, melynek 4 osztálya van. Védőkapcsolás fogalma: Két fajtája van: feszültség-védőkapcsolás, áram-védőkapcsolás. Feszültség-védőkapcsolás olyan relét vagy kapcsolót tartalmaz, amely a védett és egy, erre a célra szolgáló segédföldelés közötti feszültség adott értékének túllépése esetén, a védett berendezést a hálózatról közvetve vagy közvetlenül lekapcsolja. Áram-védőkapcsolás: A védett fogyasztót nagyon rövid (0,2s) időn belül kapcsolja le az őt tápláló hálózatról,ha a testen létrejövő érintési feszültség meghaladja a megengedhető értéket. Védőföldelés fogalma: A berendezésnek üzemszerűen feszültség alatt nem álló fémrészeit- amelyek csak rendellenességek vagy hibák következtében kerülhetnek feszültség alá – fémes, jól vezető, kis ellenállású földelővezetékkel összeköttetésbe hozzuk a földel. A helyesen elkészített földelés célja, hogy a berendezés testzárlata, vagy egyéb meghibásodása esetén. -a nagy áramerősségű zárlat az olvadóbiztosítót az előírt idő alatt kiolvassza és a berendezést kikapcsolja - ha a zárlati áram kisebb, mint az olvadóbiztosító kiolvadási árama, akkor az érintési feszültséget a megengedett érték alá korlátozza. Törpefeszültség fogalma: A kisfeszültségű elektromos hálózattal fémes összeköttetésben nem lévő,és a földhöz képest 42 V-nál kisebb feszültséget törpefeszültségnek nevezzük. Az elektromos áram élettani hatásai: A villamos áramütés súlyosságát a következő tényezők határozzák meg: - az áramerősség nagysága - a hatás időtartama - az áramútja a szervezetben - az áram neme, az áram frekvenciája, - az emberi test ellenállása - az áthidalt feszültség nagysága A veszély szempontjából az érzékelhető áramerősség nagysága 0,5-1,0 mA. Az elengedési áramerősség nagysága 10-15mA. A 80 mA erősségű áram a szívműködés leállását eredményezheti. A 100 mA, vagy ennél nagyobb áramerősség halálos áramütést eredményezhet.
Villamos áramütés: a szervezet egészén vagy egy részén végigszaladó gyors elektronvándorlás okozta káros hatás,amelyet a váltakozó áramnál a periodicitás súlyosbít. Az áramütés az idegközpontok zavarát, bénulását, az izmok görcsös összehúzódását okozhatja, amelynek eredménye eszméletlenség, kedvezőtlen körülmények esetén halál is lehet. A villamos sérülés lehet izom- és ínsérülés, bőrsérülés, csont- és ízületi sérülés, ritkábban idegrendszeri, hallószervi vagy szemkárosodás. A villamos áramnak ismert a vegyi hatása is, amely gázképződéssel jár, ez embóliát eredményezhet. A hőhatás égési sérüléseket okoz. A sokk a váratlan esemény következményeként lép fel. Az elsősegélynyújtás szabályai villamos áram okozta sérülés esetén: - Az áramot kikapcsolni - A sérültet valamilyen szigetelt tárgy segítségével ki kell szabadítani az áramkörből - Azonnal orvost kell hívni - A sérüléseket megállapítani, a légzés és a keringés leállása esetén mesterséges lélegeztetést kell alkalmazni - Sokkhatás esetén a sérültet le kell fektetni, lábait fel kell polcolni.. Áramütött kiszabadítása: 1. Kisfeszültség esetén kikapcsolással: Ha az áramütött nem tudja elengedni a villamosvezetéket, vagy nem tud kiszabadulni az áramkörből valamilyen oknál fogva, és lehetőségünk van az áram gyors kikapcsolására, haladéktalanul tegyük meg. Amennyiben eszméleténél van az áramütött, helyezzük nyugalomba és értesítsük a mentőket. Ha a sérült nincs eszméletén, figyeljünk arra, hogy nehogy másodlagos sérüléseket szenvedjen az áram kikapcsolásakor (leesés, elesés stb.). 2. Kisfeszültség esetén kikapcsolás nélkül:Ha nincs lehetőségünk az áram gyorskikapcsolására, (pl. messzire található a kapcsoló berendezés) és az érintésvédelmi kapcsolók sem oldanak le, szükség van az azonnali beavatkozásra az életveszély miatt. Mivel az áramütött az áramkörben van, nem lehet szabad kézzel kiszabadítani, az áramütés veszélye miatt, valamilyen szigetelő tárgyal, eszközzel kell eltávolítani (ellökni, elrántani) az áramkörből, és nyugalomba helyezni. 3. Nagyfeszültség esetén: Nagyfeszültség esetén csak áramtalanítás után lehet kiszabadítani a sérültet. Amíg a hálózat feszültség alatt áll, megközelíteni sem szabad, a „lépés feszültség” miatt. Eszméletlen áramütött ellátása, ha légzése van, vérkeringése kielégítő: - nyugalomba helyezés - egyéb sérülések megvizsgálása - ha nincs kizáró ok, stabil oldalfektetés - mentők értesítése - mentők kiérkezéséig a sérült felügyelete Eszméletlen áramütött ellátása, ha a betegnek nincs légzése: - az áramütött hanyatt fektetése - légutak kitisztítása - mesterséges légzés alkalmazása, amíg meg nem indul a kielégítő spontán légzés - ha kielégítő a légzés és nincs kizáró ok, stabil oldal fektetés - mentők értesítése - mentők kiérkezéséig felügyelni a sérültre
Érintésvédelmi osztályok Érintésvédelmi osztály 0
Jele
Jellemzése
I
Védőföldeléssel ellátott elektromos berendezés.
II
Kettős szigetelés
III
Törpefeszültségű berendezés
