A mu eredeti cime:
Aladar von Boroviczeny:
Der Konig und scin Reichsverweser
© Boroviczeny Aladar, 1924 Hungarian translation
© Kaj tar Maria, 1993
Ez a kotet a Magyar Konyv Alapitva.ny tamogat.asaval jelent meg.
Europa Konyvkiad6, Budapest Felelos kiado Osztovits Levente igazgat6 Szedte es nyomta a Franklin Nyomda Felelos vezeto Matyas Miklos Kesziilt Budapesten, 199 3~ban A nyomdai rendeles torz.ss:zama:
FeJelos szerkeszto Lendvay Katalin A sorozatot Antal Laszlo szerkeszti A voo6borito es a kotesterv Urai Erika munkaja Miiszaki szerkeszto Sz. Bodnar Eva Miiszaki vezeto Miklosi Imre Keszillt 26,53 (A/ 5) iv terjedelemben ISBN 963 07 5619 6 HU ISSN 0209-5 165
El6szo A magyar nyelvii konyv, melyetaz olvas6 a kezeben tart, hetven evvel ezel6tt nemetiil, majd olaszul jelent meg. A peldanyok hamarosan elfogytak, rnindmaig nem kapha t6k, megantikvariumokban sem sikeriilt ta lalnom bel6liik. A konyv magyar nyelven most jelenbet meg el6szOr, mert azutols6 magyar apostoli ki ral y, IV. Karoly Ofelsege haza teresi kiserleteinek ezen hiteles tortenete sokaig a tiltott konyvek listajan szerepelt. A szerz6, edesapam, 1921 . mar cius 31 -t61 okt6ber 27-en tortent letart6ztatasaig a kiraly mellett teljesitett szolgalatot, a kiinyv teMt szemtanii irasa. Amint edesa nyamnak fiai szamara irt emlekiratab61 tu dom, edesapam 1923-ban elhatarozta, hogy kiinyvet ir az 192 1-es esemenyekr61, bogy a tiibbi resztvev6 is tanusithas sa igazat, vagy cafolhasson addig, amig az emlekezet meg el nem halvanyult. A kii nyv irasanal apam az emlekezetere, napl6jegyzeteire es baratai kiizleseire tamaszkodotl. Vi gyazott ra, nehogy artson az otthon es a Monarchia mas ut6dallamaiban elo legitimistaknak; neviiket legtiibbsziir nem koziilte, a veliik tortent talalkozasok id6pontjat meg masitotta (az igazsagt61 mindiissze ennyiben tert el kiinyve ben), nehogy a datumok alapjan azonosithassak oket. Az akkoriban igen meresznek szamit6 mii I 924-ben M iinchen ben jelent meg, es a kovetkez6 hiisz evben sok bonyodalmat okozotl szerz6jenek. Sziileim 1923-24-ben Baden bei Wienben, Ausztriaban eltek, a kiralyne pedig gyermekeivel Lequeit6ban, Spanyol orszagban elt. Edesapamnak azt a szandekat, hogy kony vet ir, majd pedig azt, bogy a kezirat elkesziilt, edesanyam kiizvetit6k utjan hozta a kiralyne tudomasara: egyikiik, Therese Kerssenbrock -edesanyam baratn6je - akkoriban a kin\lyne kiseretehez tartowtt, a masik kiizvetit6 Maria Terezia fOhercegne volt, anyamnak is, Zita ki raynenak is nagynenje. Miutan edesanyam tiibb levelere nem erkezett valasz, sziileim azt bittek, hogy a kiralyne - nehogy aktiv
5
politizalassal vadolhassak - nem akar a kesziil6 konyvr61 hivatalosan tudomast venni. Sajnos a kiado edesapam tudta es engedelye nelkUl nehany reszletet el6zetesen kozolt egy ujsagban. Ez nagy port vert fel , a kinilyne elkerte a keziratot, es szemelyesen vegzelt rajtajavitasokat, mert ag godolt, hogy valamelyik hivenek a kozoltek alapjan baja eshet. A leirtakat a konyv megjelenese utan tudomasom szerint senki sem cifolta meg, reszleteiben sem. Az olasz forditas valoszinUieg edesapam tudta nelkUl jelent meg, ta Ian halalaig sem ertesUit rola. 1938. februar 19-en megleperesszeruen hazkutatast tar toltak budapesti lakasunkon. Elkobozmk a konyv kezira tat es az edesapam birtokaban lev6 egyetlen peldanyt azzal az indokkal, hogy "igen sok allitasban es kitetelben olyan adatokat es korUlmenyeket tartalmaz, melyek a koztudat szerint sem felelnek meg a valosagnak" . Apamat rend6ri feliigyelet ala helyeztek. KiderUlt, hogy esak awn jelenet leirasaval tudjak vadolni, amelyben felidezi a Horthy Mik los kormanyzonal 1920. majus IS-en tortent kihallgatast. Ekkor ugyanis Horthy kijelentette, hogy Gombost alig lat ja, Magash:izy, a kormanyzo szarnysegede viszont azt mondolta, hogy Gombos szinte napontajon a kormanyzo hoz. Ennek a jelenetnek a leinisa sertette a kormanyz6t. Koveteltek apamtol, hogy adja irasban: nem Horthy, ha nem Magashazy allitott val6tlansagot. Edesapa m erre nem volt hajlando. Hosszas targyalasok eredmenyekent - ame Iyekben tobb baratja, mindenekel6lt Gratz Gusztav volt segitsegere - megallapitottak, hogy felreertes tortenhetett, ami ugyan val6sziniitlennek latszott, megsem volt teljesen kizarhato. Edesapamnak az volt az elve, hogy senkit sem szabad megserteni, am ha, akar akaratlanul is, megban tunk valakit, akkor meg kell kovetni azt, aki sertve erzi magat, mindegy, hogy kiralyrol vagy koldusrol van szo. Levelet irt tebat Horthynak, amelyben megkovette, es a "teves informaci6k" alapjan k6zo1teket visszavonta. Ezek utan a rendori feliigyeletet megsziintettek .
6
Mint sokan masok, edesapam is meg a 20-as evekben lemondott tartalekos fiihadnagyi rangjarol, mert nem akart olyan hadsereg tisztje lenni, amely kirnlyara lotto 1942 tavaszan Horthy figyelmet ismet felhivtak a konyvre, ezert apamat kozhuszarkent behivtak a 2. hadsereg kereten beliil letesUit Gyongyosi iJnallo Huszarszazadhoz, es - torveny teleniil, mert ekkor elmUlt mar 48 eves - az orosz frontra kiildtek. Katonatarsai viszont - Szilagyi Dezso szazadpa rancsnok, a tisztek es a legenyseg egyarant - koridos tiszt kent kezeltek, szeretettel es tisztelettel bantak vele. Egy ido mulva kiujult az elso vilaghaboruban szerzett sulyos reu maja, ezert az orvosok frontszolgalatra alkalmatlannak minositettek, es korhazvonattal hazairanyitottak. Alig ert Pestre, a kormanyzo katonai irodajanak intezkedesere apamat egeszsegesnek akartak nyilvanittatni es a frontra visszakiildetni. Ez nagy felhaborodast valtot! ki, a katona orvos orvosi eskiijere hivatkozva ismet hazakUldte. Koz ben egy kepvisel6 interpellaciot kesziilt benylijtani ebben az iigyben, mire apamat azonnalleszereltek.
• Roviddel az els6 restauracios kiserlet utan a kiraly, sajat feljegyzesei alapjan, lediktalta nemet titkarnnak, Werk mann baronak a tortenteket. Majd nehany kisebb javitas sal odaadta edesapamnak a keziratot, es utasitotta, hogy utazzek Budapestre, es gondoskodjek a feljegyzesek publi kalasarol. Budapesten az ottani legitimistak nem tartottak erre alkalmasnak az idopontot, erveik meggyoztek apa mat, s igy 0 dolgavegezetlen visszautazott a kiralyhoz, aki helyeselte eljarasat, ugyanakkor azonban megbizta apa mat, hogy a naplojegyzeteket alkalmasabb idoben hozza nyilvanossagra. Apam eredetileg konyve fUggelekekent akarta oket kozolni, de ezt akkor az ozvegy kiralyne elle nezte, igy edesapam otvenevi zariattal Esztergomban, a pri masi leveltarban helyezte letetbe a naplojegyezeket, egy masolatot megtartva maganak. Ez azert is lalszotl sziikse 7
gesnek, men Werkmann baro 1924-ben es 1925-ben nem a kiraly altai tollba mondott es sajat keziileg kijavitott sziive get, hanem annak kibovitett ;\tiratat publikalta. (A kiado a Fiiggelekben reszletet kiiziil a feljegyzesbOl.)
* A koronazas utan Zita kiralyne olyan udvarhiilgyet sze retett volna maga melle venni , akiben feltetleniil megbiz hat. Valasztasa gyennekkori baratnojere es masodunoka testverere, Schiinbom Agnes grOfnore esett, aki a meghi vasnak eleget tett, es - Boroviczeny Aladarral 1921. julius 3D-an Hertensteinban kiitiitt hazassaga utan is - egeszen 192 1. november 6-ig a kiralyne mellett maradt. GrM And rassy Gyulane es edesanyam 1921 oszen irt feljegyzesei sem hozzaferhetok rna mar, ezert javaslatomra a kiado "A ki ralyne kisereteben" cimii kis kiinyvet is kiizli edesapam kiinyvenek fiiggelekeben.
* A kiralyne szemelyevel kapcsolatban szamos felrema gyarazas, ragalom latott napvilagot, peldaul az is, hogy nem szereti a magyarokat. Ennek epp az ellenkezoje volt igaz, a magyar nep nagy reszenek rendithetetlen hiiseget nagyon is becsiilte. Tanusithattak ezt a sziileim is, de ma gam is, aki a kiralynet jol ismertem, es sokszor beszelgettem vele Magyarorszagrol. Erdekes a kiinyv foszereploinek es szerzoinek, vagyis a kiralyi pamak es a Boroviczeny hazaspamak a rokoni kap csolata. Amint a mellekelt tablazatbol ki tiinik, mind a ki nilyne, mind Boroviczenyne Liiwenstein-Wertheim Rosenberg Konstantin fOherceg es neje, H ohenlohe Langenburg Agnes hercegno leszannazottai. Az utobbi a tablazaton szereplo szemeJyek kiiziil az egyetlen evangeJi kus vallasu, a tiibbi mind romai katolikus. A tablazat elen allo hazaspar fiatalon halt meg, csak ha rom gyermekiik volt, akik kiiziil egy kislany halva sziiletett.
8
Leanyuk : Adelheid D on Miguel bragan~ai herceg, por tugal infanshoz, Portugalia szamiizetesben elo exkiralya hoz (1828-1834 kiiziitt uralkodott) ment felesegiil, majd iizvegykent 1897-ben bences apaca lett. Het gyermekiik volt, akik kiiziil a tablazaton egyetlen fiugyermekkent a portugal tron varomanyosa: II. Miguel szerepel; a leanyok kiiziil Maria Terezia az, aki Karoly Lajos foherceg harma dik felesege lett, s igy Ferenc Jozsef csaszar es kiraly sogor noje, Karoly kiralynak pedig mostohanagyanyja. A tabla zaton feltiintetett harmadik testver, Maria Antonia I. Ro bert Bourbon-parmai herceg masodik felesege es Zita ki ralyne edesanyja volt. A kiraly tehat, nemzedekeltolodas kiivetkezteben, mostohanagyanyja unokahUgat vette fele segiil. A Liiwenstein-Hohenlohe hazaspar fia ketszer nosiilt, majd iizvegykent dominikanus szerzetes pap lett. Elso neje, Isenburg-Birstein Adelheid hercegno, egyetlen leanyuk sziiletese utan 11 nappal, felteheto leg gyermekagyi lazban halt meg. Masodik felesege, Liechtenstein Zsofia hercegno kilenc gyermeket hozott a vilagra, kiiziiliik tabhizatunk ket leanyt tiintet fel: Adelheidet, Schiinbom Albert grOf nejet - Boroviczenyne edesanyjat - es Tereziat, II. Miguel bra gan~ai herceg masodik feleseget. Terezia es Miguel elso foku unokatestverek voltak, de rokonsaguk genetikailag nyilvan nem eredmenyezett nega tiv kombinaciokat, mert mind nyole gyermekiik, mind sza mos d6d- es iikunokajuk eleteros es egeszseges volt. Gyer mekeik kiiziil a tablazaton magyar vonatkozasai miatt sze repel Maria Anna braganl'ai hercegno es portugal infans no, mert anyosa Jozsef fOherceg novere volt, menye pedig a legnagyobb magyar, Szechenyi Istvan grOf iikunokaja. (Maria Anna es testverei egyebkent elmondhattak, hogy "nagyapam pap, nagyanyam apaca volt, testverek voltak, 16 gyermekiik volt" .) A tablazaton szereplo 23 szemely kiiziil sziiletese jogan 12 a Gothai Almanach elso, 10 pedig a masodik osztalya 9
ban szerepel, csak kisvardai Boroviczeny Aladar "log ki a sorbol". Az elso vilaghaboru elott a hajdani Nemet-romai Birodalom teMileten ritkan fordult elo fOnemes es kozne mes koziitt hazassag, az ilyen "mesalliance" -ot a legtobb fOrend ii csalad hazi torvenye tHtotta. Magyarorszagon vi szont a mar Nagy Lajos a ltai 1351-ben kinyilvanltott "una eademque nobilitas" elv alapjan ezt maskepp iteltek meg. A ket baboru kiiziitt mar Nemetorszagban, Ausztriaban, sot Csehorszagban is gyakrabba n fordult elo mesalliance, am amikor edesanyamjelentette eljegyzeset a kiralynenak, az megijedt, hogy mit fog hom szolni nagyanyam, az alta la tisztelt "Tante Adelheid". Ma pedig mar a Habsburg-haz tiirvenye is elfogadja a fOherceg es kiiznemes kiiziitti bazas sagot, amire a kiizelmultban tiibb pelda is akadt. Tempora mutantuT. Sziileim 42 evig tarto hazassaga egyebkent igen boldog volt. Kiilonosen ertekes es erdekes Csics Pal honvedezredes visszaeml
• Vegezetiil csaladom neveben is kiisziinetet mondok Hiil venyi Gyiirgynek, aki az Europa Kiinyvkiad6 figyelmet 10
~I
~ ~ H
': S 7
,=
J
j~
1.
'0
~
}
t;••
m Ho ,i
• Ii
-
~ }§ "} j~
l~
jl! ~
t~ ,.
i5~
Ii
~
1,
!; ili !,~
~ ~.-:.
-
~
z
F .~
1-
'l
.I~
r
i
f!
').JOE
T lrii ;:'
=1\:'
f~
g
.
~
}
H
Jf ~
~! ~
-
~
i
~
--, ~
!
•z_
A
t~
,;
r ,. ~ t ,•
~hi
'•;
~
•
J.;0
"}= !'
t.
lo
'.
.-;j H 5 •
<£
•
1l~
••
i.i
~ o
;
• 1· ~~ ...£
!F
~~
!~
,
•
1 ~
•i ~ ; !
i~
1
•<• ;;
i
$
felbivta edesapam konyvere, Kajtir Marianak, aki a fordi tis nebez munkajat vaIlalta, Pritz Palnak, aki az igen erte kes jegyzeteket es az utoszot irta, Lendvay Katalinnak, aki a konyvet nagy ugybuzgalommal szerkesztette, mindenek ela tt azonban Antal Laszlonak, aki allando figyelemmel kiserte a ko nyv sorsat az elsa pillanattol a megjelenesig. Freiburg, 1993. julis 20-an
BO ROVICZENYI KAROLY-GY6 RGY
A kinily es konminyz6ja
