Én és a vil ág
Természetes és mesterséges anyagok
A modul szerzõi: Ádám Ferencné Szabó Anna Kornélia
SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK
1. ÉVFOLYAM
SZKA_101_30
306 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák
tanÁRI
MODULVÁZLAT A tevékenység célja/ fejlesztendő készségek
Tevékenységek – időmegjelöléssel
Munkaformák és módszerek
Eszközök /mellékletek Diák
Pedagógus
Egy nagyobb zsák, vagy lepedő, az előzetesen összegyűjtött játékok
P1 (Kiválasztom a játékom)
I. Ráhangolás, a feldolgozás előkészítése I/a Kiválasztom a játékom A tanító a gyerekek előzetesen behozott játékait egy zsákba teszi. A gyerekek tapintással megpróbálják felismerni a saját játékukat.
Hangulati előkészítés Érzékelés Figyelem
Frontális osztálymunka – játék
5 perc I/b A tanulók csoportba rendeződése A
Az azonos típusú játékokat hozó tanulók egy-egy csoportba rendeződnek. 5 perc
Csoportosítás Rendszerezés
Frontális osztálymunka – csoportalakítás
B
A tanulók húznak az A, B, C, D betűjű kártyából egyet. Az azonos betűjelet húzott tanulók alkotnak egy csoportot.
Véletlenszerűség elfogadása
Frontális osztálymunka – csoportalakítás
A, B, C, D betűjeles kártyák, annyi, hogy az osztály minden tanulójának jusson
Szóbeli kifejezőkészség fejlesztése Figyelmes hallgatás
Kooperatív tanulás – háromlépcsős interjú
Hozott játékok
5 perc
P2 (Csoportalakítás)
I/c A saját kedvenc játék kiválasztásának okai A gyerekek mesélnek a hozott tárggyal kapcsolatban egy rövid történetet. 15 perc
P3 (A játékom)
tanári Természetes és mesterséges anyagok – 1. évfolyam
A tevékenység célja/ fejlesztendő készségek
Tevékenységek – időmegjelöléssel
Munkaformák és módszerek
Eszközök /mellékletek Diák
I/d A kedvenc játék lerajzolása A
B
A megbeszéltek alapján minden csoport nevet ad magának, és csoportra jellemző plakátot készít.
Csoportmunka – plakát
15 perc
Együttműködés Finommozgás Kreativitás Konszenzuskészség
Csomagolópapír, rajz és íróeszközök
Frontális osztálymunka – önálló feladatmegoldás
Rajzlap, íróeszköz
15 perc
Ábrázolás Finommozgás fejlesztése Kreativitás Bemutatás Szóbeli kifejezőkészség Figyelem Türelem
Kooperatív tanulás – csoportszóforgó
Kooperatív tanulás – csoportszóforgó
Nagy papír, ragasztó
10 perc
Együttműködés Bemutatás Szóbeli kifejezőkészség Figyelem Türelem
A csoportok megbeszélik, hogy melyik játék milyen anyagból készült, és ez alapján 2-3 játékot bemutatnak. 20 perc
Megfigyelés Gondolkodás Szóbeli kifejezőkészség Együttműködés
Csoportmunka – megbeszélés, bemutatás
Behozott játékok
A gyerekek lerajzolják kedvenc játékukat.
I/e Bemutató, beszámoló A
A szóvivők bemutatják a többi csoportnak a plakátot, és magyarázatot fűznek hozzá. 10 perc
B
Az egy csoportba tartozók felragasztják rajzaikat egy lapra, majd a csoportok szóvivői bemutatják a többi csoportnak a saját kedvenc játékaikat.
307
II. Új tartalom feldolgozása II/a A játékok anyagai
Pedagógus
308 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák A tevékenység célja/ fejlesztendő készségek
Tevékenységek – időmegjelöléssel
tanÁRI
Munkaformák és módszerek
Eszközök /mellékletek Diák
Pedagógus
II/b A játékok anyagok szerinti csoportosítása, a természetes anyag fogalma. A természetes anyagok tulajdonságai, előnyei. A gyerekek érzékelési játékokat játszanak.
23 perc
Differenciálás Megkülönböztetés Figyelem Türelem Megfigyelőképesség Érzékelés
Kooperatív tanulás – diákkvartett
Különböző játékok, doboz
P4 (Érzékelési játékok)
II/c A játékok anyagok szerinti csoportosítása, a természetes anyag fogalma. A természetes anyagok tulajdonságai, előnyei A diákok kiválogatják és csoportosítják a képeket anyaguk alapján. Külön sorba rendezik a természetes anyagokból készült játékok képeit 5 perc
Differenciálás Rendszerezés Figyelem
Kooperatív tanulás – strukturált rendszerezés
Képek játékokról
Szóbeli kifejezőkészség fejlesztése Emlékezet Figyelem
Frontális osztálymunka – bemutatás
Képek játékokról
Csoportmunka – megbeszélés, bemutatás
Természetes anyagok, amiket a gyerekek gyűjtöttek
II/d Már ezt tudjuk a játékok anyagáról A gyerekek a tanult tulajdonság alapján megnevezik a képen látható játékokat. 5 perc
III. Az új tartalom összefoglalása, ellenőrzés és értékelés III/a A játékkészítésre alkalmas természetes anyagok felkutatása A
A gyerekek ötleteket gyűjtenek arról, hogy mit lehet készíteni az udvaron összegyűjtött természetes anyagokból. 10 perc
Asszociáció Kreativitás Rész–egész-kapcsolat érzékelése
P5 (Gyűjtés)
tanári Természetes és mesterséges anyagok – 1. évfolyam
A tevékenység célja/ fejlesztendő készségek
Tevékenységek – időmegjelöléssel B
A gyerekek az iskolaudvaron olyan természetes anyagokat keresnek, melyekből memória játékot tudnak készíteni. A gyűjtött anyagokat különböző szempontok szerint csoportosítják. 10 perc
Munkaformák és módszerek
309
Eszközök /mellékletek Diák
Rész-egész kapcsolat Figyelem Kreativitás
Csoportmunka – kutatás, megbeszélés
Természetes anyagok, amiket a gyerekek gyűjtenek
Alkotás Kreativitás Finommozgás Együttműködés
Csoportmunka – problémamegoldás, alkotás
Textilek, olló, ragasztó, rajzeszközök, papír, babaséma, fonal, rafia
Pedagógus P5 (Gyűjtés)
III/b Kézművesség A
A gyerekek a megadott anyagokból kötözéses technikával babát vagy papírbabát készítenek.
20 perc B
A gyerekek egyéni ötletek alapján játékokat készítenek a gyűjtött dolgokból, majd azokat bemutatják. 20 perc
Alkotás Kreativitás Finommozgás Együttműködés
Csoportmunka – problémamegoldás, alkotás
Ragasztó, olló, rajzeszközök, fonal
C
A gyerekek memóriajátékot készítenek a gyűjtött anyagokból.
Alkotás Kreativitás Finommozgás Együttműködés
Csoportmunka – problémamegoldás, alkotás
Ragasztó, olló, rajzeszközök, fonal
Értékelés Véleménynyilvánítás Önismeret
Frontális osztálymunka – beszélgetés
20 perc III/c Értékelés A gyerekek és a pedagógus értékeli a munkát. 5 perc
P6 (Értékelés)
310 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák
tanÁRI
Tanári melléklet P1 Kiválasztom a játékom Ha túl sok játék gyűlt össze, akkor az összetolt asztalokra tett játékokat lepedővel lehet letakarni. Egyszerre több gyerek is keresheti saját játékát a lepedő alá nyúlva. P2 Csoportalakítás Alkossanak csoportot azok, akik babát hoztak, mesefigurát hoztak, állatfigurát hoztak, építőjátékot hoztak, járművet hoztak! Az osztály létszámától függően lehet újabb, vagy más kategóriákat kitalálni. P3 A játékom Miért ezt a játékot hoztad? Mikor kaptad? Kitől kaptad? Milyen gyakran játszol vele? Mit szoktál vele játszani? Mennyibe került? P4 Érzékelési játékok Minden csoport kap egy dobozt, mely a különböző anyagú tárgyakat tartalmazza (faépítő, fém autó, bőrlabda, szőrlabda, műanyag játék). Mindegyik csoport doboza azonos tárgyakat tartalmaz. A pedagógus pontosan meghatározza, hogy melyik tárgyat vegyék ki a csoportok a dobozokból, majd utána kérdéseket tesz fel a tárggyal kapcsolatban. Amikor a tanulók belenyúlnak a dobozba, csupán tapintásukat használhatják a tájékozódásra. A kiválasztott tárgyat az alábbi szempontok szerint elemzik: tapintás (kellemes–kellemetlen), a tárgy anyaga, a tárgy illata (bőr, gyapjú, fém, fa). A diákok különböző állításokat fogalmaznak meg: például a műanyagnak nincs illata, növények, állatok részéből készült, fémből készült stb. P5 Gyűjtés Ha lehetőség van az iskola udvarán összegyűjteni a modulban megadott anyagokat, akkor azt ott tegyük meg, ha nincs lehetőség, akkor a pedagógus készítse elő. Az A variáció mindenképpen tanítói előkészítést igényel. A B variációhoz ötlet: levelek. P6 Értékelés A gyerekek mutassák be a kézművesség során készített játékaikat. Irányítsuk a bemutatásánál a gyerekeket az önértékelés és a csoportértékelés szempontjai szerint: Miben voltál ügyes a játék készítése során? Hogyan segítettétek egymást a csoportban a játék elkészítésénél? Stb. Használhatunk az értékelésnél nem verbális jelzéseket is: mosolyogj, ha tetszett, ha jól érezted magad, vagy mutass szomorú arcot az ellenkezőjénél. A pedagógus értékelheti a gyerekeket az órai aktivitásuk, ötleteik… alapján.
