1. előadás: Minőségügyi és mérésügyi alapismeretek

1. előadás: Minőségügyi és mérésügyi alapismeretek


TARTALOMJEGYZÉK 1.1 A minőségügy és a mérésügy alapfogalmai ................................................................. 2 1.1.1 Alapdefiníciók.............................................................................................. 2 1.1.2 Minőségügyi, mérésügyi értelmező és szakszótárak, fogalom meghatározási források ................................................................................ 6 1.2 A minőségügy és a mérésügy jogi és szervezeti szabályozása .................................... 7 1.2.1 A minőségügy és a mérésügy jogi szabályozása.......................................... 7 1.2.2 Mérésügy...................................................................................................... 7 1.2.3 A szabványosítás jogi szabályozása............................................................. 8 1.2.4 A Nemzeti akkreditálási rendszer ................................................................ 9 1.3 A minőségügy és mérésügy szervezeti és intézményi rendszere ............................... 10 1.3.1 Minőségügyi és mérésügyi nemzetközi és európai szervezetek ................ 10 1.3.2 A magyar minőségügy és mérésügy intézményrendszere.......................... 11 1.3.3 Társadalmi, tudományos, műszaki egyesületek, társaságok, bizottságok és érdekképviseleti szervezetek.................................................................. 11 1.4 Minőségi követelmények előírási módjai................................................................... 12

1-1

Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz

1.1.

A minőségügy és a mérésügy alapfogalmai

1.1.1.

Alapdefiníciók

A minőség és a minőségügy kiemelt szerepű alapfogalmai értelmezését az EOQ MNB 1998-ban Budapesten kiadott „A minőségügy nemzetközi értelmező szótára” alapján az alábbiakban ismertetjük: MINŐSÉG (QUALITY) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Megjegyzések: 1. Szerződéses esetben, mint például a nukleáris biztonság vonatkozásában, az igényeket előírják, ugyanakkor más esetekben az elvárt igényeket fel kell mérni és meg kell határozni. 2. Számos esetben az igények idővel megváltozhatnak, ez szükségessé teszi a minőségi követelmények időszaki átvizsgálását. 3. Az igényeket rendszerint előírt kritériumokkal rendelkező jellemzőkké alakítják át (lásd minőségi követelmények). Az igények tartalmazhatják például a teljesítőképesség, a használhatóság, a megbízhatóság (hibamentesség, karbantarthatóság, karbantartás-ellátás), a biztonság, a környezet (lásd társadalom követelményei), a gazdaságosság és az esztétika szempontjai. 4. A minőség fogalmát nem helyes önmagában használni összehasonlító értelemben a kiválóság fokának kifejezésére, sem mennyiségi értelemben, sem műszaki értékelések esetében. Ezeknek a jelentéseknek a kifejezésére minősítő jelzőt kell alkalmazni. Például a következő szakkifejezések használhatók: a) „relatív minőség”, amikor az egységeket viszonyítási alapon a kiválóság foka szerint vagy összehasonlító értelemben rangsorolják (nem tévesztendő össze a fokozattal); b) a „minőség szintje” mennyiségi értelemben (ahogy ez az átvételi mintavételnél használatos) és a „minőség mérőszáma”, pontos műszaki értékelések esetén. 5. A kielégítő minőség elérése kiterjed a minőséghuroknak, mint egésznek minden szakaszára. Ezeknek a különböző szakaszoknak a minőséghez való hozzájárulását néha külön-külön is meghatározzák a kihangsúlyozás érdekében: például az igények meghatározásából adódó minőség, a termék tervezéséből adódó minőség, a megfelelőségből adódó minőség, a termék egész élettartama alatti kiszolgálásból adódó minőség. 6. Néhány hivatkozásban a minőség értelmezése: „használatra való alkalmasság”, „célnak való megfelelőség”, „ a vevő igényeinek kielégítése” vagy „a követelményeknek való megfelelősé”. Ezek a fentiek szerint meghatározott minőségnek csak bizonyos vonatkozásait tükrözik.

1-2

1. előadás: Minőségügyi és mérésügyi alapismeretek MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS (quality assurance) A minőségügyi rendszeren belül alkalmazott és szükség esetén igazolt minden tervezett és módszeres tevékenység, amely megfelelő bizalmat hivatott kelteni arra, hogy az egység teljesíti a minőségi követelményeket. Megjegyzések: 1. A minőségbiztosításnak egyaránt vannak belső és külső céljai: a) belső minőségbiztosítás: a szervezeten belüli minőségbiztosítás bizalmat ébreszt a vezetőségben; b) külső minőségbiztosítás: szerződéses vagy más kapcsolatokban a minőségbiztosítás bizalmat ébreszt a vevőkben vagy másokban. 2. Egyes minőségszabályozási és minőségbiztosítási tevékenységek egymással kapcsolatban vannak. 3. Ha a minőségi követelmények nem tükrözik teljes mértékben a felhasználó igényeit, akkor előfordulhat, hogy a minőségbiztosítás nem ébreszt kellő bizalmat. MINŐSÉGHUROK (quality loop) Olyan, egymással kölcsönhatásban lévő tevékenységek elvi modellje, amelyek a különböző szakaszokban hatnak a minőségre, az igények megállapításától egészen annak értékeléséig, hogy ezeket az igényeket kielégítették-e vagy sem. Megjegyzések: A minőségspirális hasonló jelentésű fogalom. MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK (requirements for quality) Az egység jellemzőire vonatkozó igények kifejezése vagy átalakítása mennyiségileg (vagy minőségileg) meghatározott körülmények összességére, hogy lehetővé váljon megvalósításuk és vizsgálatuk. Megjegyzések: 1. Lényeges, hogy a minőségi követelmények tökéletesen tükrözzék a vevő meghatározott és elvárt igényeit. 2. A „követelmények” fogalma egyaránt kiterjed a piacra alapozott és a szerződéses követelményekre, valamint a szervezet belső követelményeire. Ezeket lehet továbbfejleszteni, részletezni és korszerűsíteni a különböző tervezési szakaszokban. 3. A jellemzőkre vonatkozó, mennyiségileg meghatározott követelmények felölelik például a névleges értékeket, a gyártó által közölt adatokat, a megengedett eltéréseket és tűréseket. 4. A minőségi követelményeket funkcionális szakkifejezésekkel kell megadni és dokumentálni kell. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (quality management) Az általános irányítási feladatköröknek minden olyan tevékenysége, amely meghatározza a minőségpolitikát, a minőségre vonatkozó célkitűzéseket és feladatköröket, valamint megvalósítja azokat olyan eszközökkel, mint a minőségügyi

1-3

Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz tervezés, a minőségszabályozás, a minőségbiztosítás és a minőségfejlesztés, a minőségügyi rendszeren belül. Megjegyzések: 1. A minőségirányítás a vezetőség minden szintjének feladatkörébe tartozik, de a vezető szerepet a felső vezetőségnek kell vállalnia. Megvalósításába be kell vonni a szervezet minden tagját. 2. A minőségirányításban figyelmet kell fordítani a gazdasági szempontokra. MINŐSÉGPOLITIKA (quality policy) A szervezetnek a minőségre vonatkozóan a felső vezetőség által hivatalosan kinyílvánított általános szándékai és irányvonala. Megjegyzések: A minőségpolitika a vállalati politika egyik eleme, és azt a felső vezetőség hagyja jóvá. MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS (quality control) Azok az operatív módszerek és tevékenységek, amelyek a minőségi követelmények teljesítését szolgálják. Megjegyzések: 1. A minőségszabályozás magába foglalja azokat az operatív módszereket és tevékenységeket, amelyek egyrészt a folyamat figyelésére, másrészt a nem kielégítő teljesítőképesség okainak kiküszöbölésére irányulnak a minőséghurok összes szakaszában a gazdasági hatékonyság elérése érdekében. 2. Egyes minőségszabályozási és minőségbiztosítási tevékenységek egymással kapcsolatban vannak. MINŐSÉGSZINT (quality level) A minőség mérőszáma mennyiségi értékben kifejezve mint a megfelelő darabok aránya, egy millió egységre vonatkoztatottan a nem megfelelő egységek aránya (ppm). MINŐSÉGI KÉZIKÖNYV (quality manual) Olyan dokumentum, amely meghatározza a szervezet minőségpolitikáját és leírja minőségügyi rendszerét. Megjegyzések: 1. A minőségügyi kézikönyv vonatkozhat a szervezet tevékenységeinek összességére, vagy annak csak egy részére. A minőségügyi kézikönyv címe és tárgya tükrözi az alkalmazási területet. 2. Minőségügyi kézikönyv általában a következőket tartalmazza, vagy legalább a következőkre tesz utalást: a) minőségpolitika: b) azoknak a személyeknek a felelőssége és hatáskörei, valamint kölcsönös kapcsolatai, akik minőséget befolyásoló munkát irányítják, végzik, igazolják vagy átvizsgálják; c) minőségügyi rendszer eljárásai;

1-4

1. előadás: Minőségügyi és mérésügyi alapismeretek d) kézikönyv átvizsgálására, korszerűsítésére és gondozására vonatkozó intézkedés. 3. A minőségügyi kézikönyv mélységében és alakjában változhat, hogy a szervezet igényeit kielégítse. Egynél több kötetből is állhat. A kézikönyv tárgyától függően jelző is alkalmazható, például „minőségbiztosítási kézikönyv”, „minőségirányítási kézikönyv”. MINŐSÉGÜGYI MŰSZAKI TEVÉKENYSÉG /tervezés (quality engineering) A műszaki tevékenységnek az az ága, amely a termék- és szolgáltatásminőség elvi alapjaival és gyakorlatával foglalkozik. Megjegyzések: Noha a minőségügyi mérnöknek nem kell feltétlenül a következőkben felsorolt szakterületek mindegyikében képzettnek lennie, a tudománynak és az alkalmazott műszaki megoldásoknak az az ága magába foglalja a következőket, de nincs ezekre korlátozva: 1. Minőségi rendszerek kialakítása és működtetése. 2. Minőségbiztosítási és minőségszabályozási módszerek kialakítása és alkalmazása. 3. Meteorológiai és statisztikai módszerek alkalmazása a minőségparaméterek elemzésére, mind szabályozási, mind minőségjavítási célokból. 4. Vizsgálati, ellenőrzési és mintavételi eljárások kifejlesztése és elemzése. 5. Az emberi tényezők és a minőségre való motiválás közti kapcsolat figyelembevétele. 6. Gyakorlottság a minőségköltség ismeretében és módszereiben. 7. Ismerete és képesség a vezető információellátásának fejlesztésére és működtetésére, beleértve a minőségügyi programok felületvizsgálatát, hogy a hiányosságok feltárhatók és kiküszöbölhetők legyenek. 8. A termék-, folyamat- és szolgáltatástervezés átvizsgálásának ismerete, képesség annak kialakítására és az abban való részvételre. 9. Képesség megfelelő elemzések elvégzésére, a helyesbítő beavatkozást igénylő műveletek meghatározására. MINŐSÉGÜGYI RENDSZER (quality system) A minőségirányítás megvalósításához szükséges szervezeti felépítés, eljárások, folyamatok és erőforrások. Megjegyzések: 1. Minőségügyi rendszernek annyira átfogónak kell lennie, amennyire ez a minőségre vonatkozó célkitűzések teljesítése érdekében szükséges. 2. Valamely szervezet minőségügyi rendszerét elsősorban úgy kell tervezni, hogy kielégítse a szervezet belső irányítási igényeit. Ez tágabb, mint egy adott vevő követelményei, mert az a minőségügyi rendszernek csak az őt érintő részét értékeli. 3. Szerződéses vagy kötelező minőségértékelő célokból szükség lehet a minőségügyi rendszer meghatározott elemei bevezetésének igazolására.

1-5

Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz MINŐSÉGÜGYI TERV (quality plan) Olyan dokumentum, amely adott termékre, projektre vagy szerződésre vonatkozó konkrét minőséggel kapcsolatos gyakorlatot, erőforrásokat és tevékenységi sorrendet részletez. Megjegyzések: 1. A minőségügyi terv rendszerint hivatkozik a minőségügyi kézikönyv adott esetben alkalmazható részeire. 2. A terv tárgyától függően jelző is alkalmazható, például „minőségbiztosítási terv”, „minőségirányítási terv”. MINŐSÉGÜGYI TERVEZÉS (quality planing) Olyan tevékenységek, amelyek meghatározzák a célkitűzéseket és a minőségi követelményeket, valamint a minőségügyi rendszer elemeinek alkalmazására vonatkozó követelményeket. Megjegyzések: A minőségügyi tervezés a következőkre terjed ki: a) a termék tervezésére: a minőségre vonatkozó jellemzők meghatározására, osztályozására és súlyozására, valamint a célkitűzések, a minőségi követelmények és a korlátozó feltételek megállapítására; b) az irányítási és az operatív munkák tervezésére: a minőségügyi rendszer alkalmazásának előkészítésére, ideértve a szervezést és az időbeli tervezést is; c) a minőségügyi tervek elkészítésére és a minőségfejlesztésre vonatkozó intézkedések megtételére.

1.1.2. Minőségügyi, mérésügyi értelmező és szakszótárak, fogalom meghatározási források A minőségügy és a mérésügy egyéb fogalmai értelmezését az alábbi listán felsorolt értelmező szakszótárak és szabványok tartalmazzák: - A minőségügy nemzetközi értelmező szótára Magyar Szabványügyi Hivatal Bp., 1989. - MSZ 18995-89 Minőségügyi fogalommeghatározások - MSZ ISO 7078:1990 Építkezési geodéziai munkálatok fogalommeghatározásai (ISO 7078:1985) - MSZ 271:1991 A szabványosítás fogalommeghatározásai - MSZ EN ISO 8402:1994 Minőségirányítás és minőségbiztosítás szakszótár - Nemzetközi Metrológiai Értelmező szótár (magyar változatának tervezete) Mérésügyi Közlemények XXXVI. évf. 2. sz. (aug.) - A minőségügy nemzetközi értelmező szótára EOQ MNB Budapest, 1998. - MSZ EN ISO 9000:2000 Minőségirányítási rendszerek Alapok és szótár (ISO 9000:2000) - Az egyes szabványokban lévő, a szabvány tématerületét érintő fogalommeghatározások.

1-6


1.2. A minőségügy és a mérésügy jogi és szervezeti szabályozása Az 1900-as évek folyamán a minőségügy területén forradalmi változások történtek. Az európai jogharmonizáció megteremtése, a társadalmi és gazdasági átalakulás követelményei a minőségügyi feladatok újrafogalmazását és intézményeinek átszervezését igényelték. Az ország gazdasági felemelkedése érdekében a demokratikus társadalmi rendszerekben működő, a fogyasztók és a piacgazdaság igényei szerint kialakított korszerű minőségügyi rendszert kellett kiépíteni. A demokratikus környezetben pl. már nem volt tartható a szabványok általános kötelező volta sem. Jelenleg már mondhatjuk, hogy a nemzeti minőségügyi rendszer főbb alkotóelemei már létrejöttek. A következőkben a létrejött nemzeti minőségügyi intézményi rendszer egyes elemei részleges ismertetésével valamint működtetésük lehetőségeivel és feladataival foglalkozunk.

1.2.1.

A minőségügy és a mérésügy jogi szabályozása

A minőségügy, mérésügy jogi szabályozására 1990 óta az alábbi listán felsorolt törvények, Kormány rendeletek és a Kormány határozatok jelentek meg, továbbá a Kormány 3545/1992. határozatával a minőségüggyel foglalkozó Tárcaközi Bizottságot hozott létre: - 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről. - A Kormány 127/1991. (X.9.) Korm. rendelete a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. - A Kormány 2006/1993. (HT.6.) Korm. határozata a minőségüggyel kapcsolatos kormányzati feladatokról. - 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról. - 1995. évi XXIX. törvény a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról. - A Kormány 3545/1992. határozatával minőségüggyel foglalkozó Tárcaközi Bizottságot hozott létre. - 2001. évi CXII. törvény a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosításáról. - A Kormány 294/2001. (XII. 26.) Korm. rendelete a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtásáról rendelkező 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet módosításáról. - 2005 évi LXXVIII. törvény a Nemzeti Akkreditáló testület szervezetéről, feladatés hatásköréről valamint eljárásáról.

1.2.2.

Mérésügy

Az 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről a Magyar Köztársaság területén a mérésügyi szervezet tevékenységére, a mértékegységek használatára és a joghatással járó mérésekre terjed ki. A törvény 2.§- a szerint: 1-7

Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz - A mérésügy a mérésekkel kapcsolatos tevékenységkörnek az a része, amelyet a mérések hazai és nemzetközi egységességnek és pontosságának biztosítása céljából a jog eszközeivel kell szabályozni, és amelynek ellátásáról az állam gondoskodik. - A mérésügy országos hatáskörű, központi irányító, felügyeleti és ellenőrző szerve az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH), mely a Kormány felügyelete alatt áll, és önálló költségvetési szerv. Felügyeletét a Kormány által megbízott miniszter gyakorolja. A törvény 4.§ (1)/b szerint: -

Meghatározza az egyes mérőeszközök minőségügyi követelményeit, kibocsáltja a hitelesítési eljárásokat, előkészíti a mérésügyi szabályokat, és kidolgozza a műszaki irányelveket, ellátja a mérésügyi engedélyezési feladatokat, elvégzi a típusvizsgálatokat, a használati mérőeszközök hitelesítését, feljogosítja (akkreditálja) a kalibráló laboratóriumokat, gondoskodik a törvény és végrehajtására kiadott mérésügyi jogszabályok megtartásának ellenőrzéséről.

A törvény 6.§ szerint (Joghatással járó mérés és eszközei) - Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/ vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/ vagy minőség tanúsítására- a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására- vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén. - Joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni. - Hiteles az a mérőeszköz: - amelyet a mérésügyi szervek hitelesítettek, - amelynek külföldi hitelesítését az OMH első belföldi hitelesítésként elismerte. A törvény 11.§ szerint (Feljogosítás kalibrálásra (akkreditálás)) - A nem kötelező hitelesítésű mérőeszközök pontosságának kalibrálással történő ellenőrzéséről- az OMH- tól kapott feljogosítás alapján- a kalibráló laboratóriumok jogosultak kalibrálási bizonyítványt kiadni. A feljogosítás nélkül kalibrálás külső fél számára nem végezhető. - A kalibrálás nem hatósági tevékenység.

1.2.3.

A szabványosítás jogi szabályozása

Az 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról meghatározza a nemzeti szabványosítás szervezeti kereteit, működésének főbb elveit, követelményeit, kapcsolatrendszerét és gazdálkodásának főbb eszközeit. A törvény szerint: - A Magyar Köztársaság nemzeti szabványügyi szervezete a Magyar Szabványügyi Testület ( a továbbiakban: MSZT ). - Az MSZT köztestület, amely az alapszabályának megfelelően működik. Köztestületként a nemzeti szabványosítással összefüggő közfeladatokat kizárólagos jogkörrel látja el e törvény felhatalmazása alapján. 1-8

1. előadás: Minőségügyi és mérésügyi alapismeretek - Az MSZT feletti törvényességi felügyeletet a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter gyakorolja. - Az MSZT még 1995 évben megalakult. - Az MSZT a jogalkotó szerv felkérése alapján gondoskodik a közérdekű, különösen az élet, az egészség, a testi épség, a vagyon és az emberi környezet védelmét, továbbá a fogyasztói érdekek végelmét szolgáló jogszabályokhoz kapcsolódó nemzeti szabványok kidolgozásáról, illetve kiadásáról. - A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja.

1.2.4.

A Nemzeti akkreditálási rendszer

Az 1995. évi XXIX. törvény a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról meghatározza a nemzeti akkreditálás rendszerét, továbbá a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vizsgáló- és kalibráló laboratóriumai, tanúsító és ellenőrző szervezetei akkreditálásának feltételeit. A nemzeti akkreditálás rendszerének keretében akkreditálhatók: a) vizsgálólaboratóriumok, b) kalibráló laboratóriumok, c) terméktanúsító szervezetek, d) minőségügyi rendszert tanúsító szervezetek, e) személyzettanúsító szervezetek, f) ellenőrző szervezetek.

a

következő

szervezetek

A Magyar Köztársaság nemzeti akkreditáló szervezete e törvény felhatalmazása alapján a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban a törvényi hivatkozásoknál testület egyéb esetekben NAT). A Testület köztestület, amely az alapszabályának megfelelően működik. Köztestületként a nemzeti akkreditálás rendszerét irányító, működtető, ellenőrző és az akkreditálást végző tevékenységet lát el, kizárólagos jogkörrel. A Testület felett a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol. E Testület már 1995-ben megalakult. A Testület tagjai: a) hivatalból a minisztériumok, a Magyar Szabványügyi Testület, az Országos Mérésügyi Hivatal és az országos gazdasági kamarák, b) az akkreditált státusz fennállásának időtartamára az akkreditált szervezetek, c) az Akkreditálási Tanács jóváhagyásával az érdekképviseleti szervezetek, a tudományos és műszaki egyesületek és a felsőoktatási intézmények, ha az alapszabályt magukra nézve kötelezőnek elfogadják. A tagok jogait és kötelezettségeit a testület alapszabálya állapítja meg. A Testület feladatait a törvény részletesen szabályozza.

1-9


1.3. A minőségügy és mérésügy szervezeti és intézményi rendszere A minőségügyi és mérésügyi nemzetközi és európai szervezetek listáját, a magyar minőségügy és mérésügy intézményrendszere, valamint a társadalmi, tudományos és műszaki egyesületek, társaságok, bizottságok és érdekképviseleti szervezetek ismertetőjét az alábbiak tartalmazzák.

1.3.1.

Minőségügyi és mérésügyi nemzetközi és európai szervezetek

- Méteregyezmény (Convention du Métre), 1875 - Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (Bureau International des Poids et Mesuers, BIPM) - Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság (Comité International des Poids et Mesuers, CIPM) - Nemzetközi Mérésügyi Szervezet (Organization Internationale de Métrologie Légale, OIML), 1955 - Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standarization, ISO), 1947 - Nemzetközi Elektronikai Bizottság (International Elekrotechnical Commission, IEC), 1906 - Nemzetközi Laboratórium akkreditálási együttműködés (Int.Laboratory Accreditation Cooperation, ILAC) - Minsőségügyi Világtanács (World Quality Council, WQC) International Measurement Confederation, IMEKO - Európai Regionális Metrológiai Együttműködés (EUROMET), 1987 - Nyugat- Európai Mérésügyi Együttműködés (WELMEC), 1990 - Európai Laboratórium Akkreditálási Együttműködés (European Cooperation for Accredetation of Laboratories, EAL), 1994 - Európai Minőségügyi Szervezet (European Organization for Quality, EOQ) - Európai Vizsgálati és Tanúsító Szervezet (EOTC) - Európai Szabványügyi Bozottság (European Committee for Standardization, CEN), 1961, 1975 - Európai Elektronikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC), 1961, 1975 - Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI), 1987 - Minőségi Rendszereket Tanúsítók Európai Hálózata (IQNet) - Nyugat. Európai Kalibrációs Együttműködés (WECC), 1975 - Nyugat-Európai Laboratórium Akkreditáló Együttműködés (West European Laboratory Accreditation Cooperation WELAC)

1-10

1. előadás: Minőségügyi és mérésügyi alapismeretek - Európai Vizsgálólaboratóriumi Szervezet (EUROLAB)

1.3.2.

A magyar minőségügy és mérésügy intézményrendszere

Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) Szakterületünket érintő szakmai bizottságok: - „Mérettűrések és mérések az építőiparban” Nemzeti Szabványosító Műszaki Bizottság, (MSZT/MB/122-CEN/TC/CS-ISO/TC59SC4) - „Térinformatika” (GIS) Nemzeti Szabványosító Műszaki Bizottság (MSZT/MB804/287-ISO/TC/21) Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) Szakterületünket érintő szakmai bizottság: - Metrológia (kalibrálás) Szakmai Akkreditáló Bizottság (SZAB) Akkreditált szervezetek - vizsgáló laboratóriumok - kalibráló laboratóriumok - terméktanúsító szervezetek - minőségügyi rendszert tanúsító szervezetek - személyzettanúsító szervezetek - ellenőrző szervezetek Tanácsadó szervezetek Tanúsított cégek, intézmények Társadalmi, tudományos, műszaki egyesületek, társaságok, bizottságok és érdekképviseleti szervezetek Oktatási intézmények

1.3.3. Társadalmi, tudományos, műszaki egyesületek, társaságok, bizottságok és érdekképviseleti szervezetek - Magyar Minőség Társaság (MMT) - Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottság (EOQ MNB) - Méréstechnikai, Automatizálási és Informatikai Tudományos Egyesület (MATE) - Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Minőségügyi Bizottság 1-11

Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz - "A Minőség Oktatásáért" Alapítvány - A "Minőségért" Alapítvány - Minőségügyi Tanácsadók Szövetsége - Magyar Vizsgáló és Tanúsító szervezetek Szövetsége - BME Szabványosítási és Akkreditációs Tanácsa - MTA Geodéziai Tudományos Bizottság Mérés és Minőségügyi Albizottsága (MTA GTB MMA)

1.4. Minőségi követelmények előírási módjai A minőségi követelményeket előírhatják jogszabályok, pl. törvény, kormányrendelet. Ezek mindig kötelező érvényűek. A normatív utasítás szintű előírás, mint a szabvány, műszaki előírás, műszaki irányelv, szabályzat, műszaki szabályzat előírása már általában nem kötelező, de kötelezővé tehető. Ugyanez vonatkozik az eljárások, előírások követelményeire is.

1-12

2. előadás: A magyar nemzeti szabványosítás

2. előadás: A magyar nemzeti szabványosítás TARTALOMJEGYZÉK 2.1. A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT).............................................................. 2 2.1.1. Az MSZT tagjai, szervei, feladata........................................................... 2 2.1.2. MSZT tevékenysége, szolgáltatásai, elérhetősége .................................. 3 2.2. A szabványosítás...................................................................................................... 5 2.3. Minőségirányítási rendszerszabványok.................................................................... 8 2.3.1. Az ezredfordulón az MSZT által kiadott ISO 9000-es szabványok........ 8 2.3.2. Az MSZ EN ISO 9000:2001 szabvány minőségirányítással kapcsolatos fontosabb meghatározásai ..................................................................... 10 2.3.3. Az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány tartalmának ismertetése .......... 13

2-1


2.1. A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT)

Az MSZT tagjai, szervei, feladata Az MSZT tagjai Az MSZT tagja lehet bármely jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely az alapszabályt magára nézve kötelezőnek elfogadja, és a nemzeti szabványosítás célkitűzéseit, intézkedéseit támogatni kívánja. Az MSZT szervei: a) b) c) d) e)

a közgyűlés, a Szabványügyi Tanács, a nemzeti szabványosító műszaki bizottságok, a pénzügyi ellenőrző bizottság, az ügyintéző szervezet.

Az MSZT feladata A részvétel és képviselet a nemzeti és az európai szabványügyi szervezetek munkájában, illetőleg más érintett szervezetek részvételének összehangolása. A Szabványügyi Tanács A Szabványügyi Tanács az alapszabályban meghatározott létszámú tagból áll. Tagjainak kétharmadát az MSZT közgyűlése választja. A választott tagok nem lehetnek köztisztviselők. A tagok egyharmadát az MSZT felkérésére a szabványosításban érdekelt központi közigazgatási szervek delegálhatják. A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok az MSZT önkéntes alapon szerveződő szakmai alapegységei, amelyek egy-egy szakterület nemzeti szabványosítási feladatait operatívan és felelősséggel látják el. A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok létrehozását, illetve megszüntetését bárki kezdeményezheti, de csak a Szabványügyi Tanács hagyhatja jóvá és dönt az ezzel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben is. Az MSZT Alapszabálya tartalmazza a nemzeti szabványosító műszaki bizottságok adatait.

2-2


MSZT tevékenysége, szolgáltatásai, elérhetősége

2-3


2-4


2.2. A szabványosítás A szabvány A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. A nemzeti szabvány (a szabványosítási törvény 5.§- a szerint) (1) A nemzeti szabvány olyan szabvány, amelyet a nemzeti szabványügyi szervezet alkotott meg, vagy fogadott el, és tett a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. (2) A nemzetközi és az európai szabványokat szabványként közzétenni a Magyar Köztársaságban csak nemzeti szabványként lehet. (3) A nemzeti szabvány nem lehet jogszabállyal ellentétes. (4) A nemzeti szabványt nemzeti szabványjellel kell ellátni. A nemzeti szabvány jele: MSZ (Magyar Szabvány). (5) A nemzeti szabvány csak a nemzeti szabványügyi szerv felhatalmazása alapján forgalmazható és terjeszthető. (6) A jogszabállyal kötelezővé tett nemzeti szabvány nyelve magyar. A nemzeti szabvány és a nemzeti szabványjel alkalmazása ( 6.§- a szerint) (1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja. (2) A szabványok közül jogszabályok kizárólag nemzeti szabványt nyilváníthat egészben vagy részben kötelezővé alkalmazandónak. (3) A nemzeti szabványjel más szabványon nem használható. (4) A nemzeti szabványjelet a szabványnak való megfelelőségi jelölésére, a jelhasználat rendjének betartása esetén bárki alkalmazhatja. Nemzetközi és európai szabványok, szabványosítási szervezetek A nemzetközi szabványosítás két legfontosabb szerve a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization) ISO és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (International Electrotecnical Commission) IEC. Az európai szabványosítási tevékenység az Európai Szabványügyi Bizottság (European Committee for Standardization) CEN és az Európai Elektronikai Szabványügyi Bizottság, CENELEC keretében folyik. Szakterületünket elsődlegesen az ISO és CEN szabványok érintik. Új európai szabványkiadványok (A Szabványügyi Közlöny 11.szám, 2003. novemberi számában közöltek szerint) Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkból, ezen belül az európai szabványügyi szervezetekben (CEN, CENELEC, ETSI) való teljes jogú tagságunkból adódó 2-5

Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz kötelezettségünk az európai szabványügyi szervezetek által megadott bevezetési határidőn belül. Az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságban (CENELEC) az MSZT 2002. június 1-től, az Európai Szabványügyi Bizottságban (CEN) 2003. január 1-től teljes jogú tag. Az európai szabványügyi szervezetek szabályai szerint az európai szabványok nemzeti szabványként való bevezetése kötelező, nemzeti nyelven való bevezetésük azonban nem. A bevezetési határidők betartása érdekében, a magyar nyelvű bevezetéshez szükséges pénzügyi fedezet és idő hiánya miatt, hasonlóan az Európai Unio országai szabványosító szervezeteinek gyakorlatához, Magyarországon is az ún. jóváhagyó közleményes módszert kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az MSZT az európai szabványt jóváhagyó közleménnyel nyilvánítja magyar nemzeti szabvánnyá, és az európai szabvány angol nyelvű változata a magyar nemzeti szabvány. Ezek a szabványok az MSZT- ben megvásárolhatók. Az MSZT köszönettel vesz bárkitől minden olyan javaslatot, amelyben megnevezik azokat a szabványokat, amelyek magyar nyelvű változatának előkészítését szükségesnek tartják, és megjelölik az elkészítésükhöz szükséges pénzügyi forrásokat. Amint igény és anyagi fedezet lesz , az MSZT a szabványok magyar nyelvű változatát kiadja. Az európai szabványok magyar nyelvű címüket a bevezetésükkor kapják meg. A szabványosítás alkalmazási területei A szabványosítás kiterjedhet az élet minden területére. Az alapfogalmak fejezetben már szabványként megjelenő értelmező és szakszótárokra hivatkoztunk. Szakterületünket érintik: - a „Mérettűrések és mérések az építőiparban” Nemzeti Szabványosító Műszaki Bizottság MSZT/ MB /122 által kezelt építőipari szabványok, - a Térinformatika (GIS) Nemzeti Szabványosítás Műszaki Bizottság MSZT/ MB 804/287 által kezelt geodéziai (földmérési) szabványok. Mérettűrések és mérések az építőiparban MSZ/ MB 90-es években érvényes szabványai részleges címjegyzékét a 4-es témakör keretében ismertetjük, a GIS szabványok közül az MSZ 7772-1 szabvány címlapját a 2.2.1. mellékletben közöljük. Az MSZ 7772-1 szabvány tartalomjegyzéke önmagában is több minőséggel kapcsolatos információt nyújt. A szabványok közül különleges szerepet töltenek be a minőségirányítási rendszerszabványok.

2-6


2.2.1..mellékle

2-7


2.3. Minőségirányítási rendszerszabványok A minőségirányítási rendszerszabványok megismeréséhez megadjuk az MSZH/MB 901 „Minőségirányítás és minőségbiztosítás” Nemzeti Szabványosító Műszaki Bizottság által megadott ISO 9000-es szabványcsalád 1990-es években érvényes listáját (2.3.1. melléklet). Az ezredfordulón az ISO 9000-es szabványcsalád új koncepció (alapelv) szerint került átdolgozásra.

Az ezredfordulón az MSZT által kiadott ISO 9000-es szabványok

2-8

-

MSZ EN ISO 9000: 2001 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár (ISO 9000:2000) (Az MSZ EN ISO 8402: 1996 helyett)

-

MSZ EN ISO 9001: 2001 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények (ISO 9001:2000) (Az MSZ EN ISO 9001:1996, az MSZ EN ISO 9002: 1996 és az MSZ EN ISO 9003:1996 helyett)

-

MSZ EN ISO 9004: 2001 Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez (ISO 9004:2000) (Az MSZ EN ISO 9004-1: 1998 helyett)

2. előadás: A magyar nemzeti szabványosítás 2.3.1. melléklet

2-9


Az

2-10

MSZ EN ISO 9000:2001 szabvány minőségirányítással kapcsolatos fontosabb meghatározásai


2-11


2-12


Az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány tartalmának ismertetése

2-13


2-14

3. előadás: Az akkreditálási rendszer működése

3. előadás: Az akkreditálási rendszer működése az EUban és Magyarországon. Geodéziai műszerek kalibrálása TARTALOMJEGYZÉK 3.1. Az akkreditálási rendszer működése az EU-ban és Magyarországon...................... 2 3.2. A Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT)................................................................... 4 3.3. Az akkreditálás egységes követelményrendszerét meghatározó szabályzók változásai ............................................................................................................... 10 3.4. Kalibráló laboratóriumok akkreditálása. Geodéziai műszerek kalibrálása ............ 10

3-1


3.1. Az akkreditálási rendszer működése az EU-ban és Magyarországon A piaci verseny az egész világon élesedik, ebben a piaci környezetben regionális összefogásra és olyan új módszerek alkalmazására van szükség, amelyek korszerűbb, megbízhatóbb termékeket eredményeznek, és az egyes termékek iránti bizalmat növelni tudják. Az európai országok részére e kedvezőtlen környezetben a túlélés, a továbbfejlődés eszközrendszere alapjául a 80-as években az Európai Unio (EU) új minőségpolitikát alakított ki, ennek alapelvei alapján került kidolgozásra az Európai Minőségügyi Program (EQP). Az EQP eredményes végrehajtásának alapja az egységes és koordinált stratégia megvalósítása minden szinten. A piaci verseny közvetlen szereplőinek olyan tervszerű minőségfejlesztést kell megvalósítani, ami megfelelő dokumentáltsága révén bizalomnövelést is biztosít, és ki kell építeniük a vizsgáló és tanúsító szervek rendszerét, mely EU tagállamonként saját módszerekkel, de egész Európában azonos kritériumok szerint működik. Az EU kérte minden tagországtól, hogy hozzon létre olyan akkreditáló szerveket, amely akkreditálási okirat kiadása feltételeként az egyes laboratóriumok és tanúsító szervek szakmai alkalmassága megvizsgálása mellett vizsgálják működésük EU direktíváknak való megfelelőségét is. Az egységes követelményrendszer kialakítása érdekében az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), és az Európai Elektronikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) az EU Szakmai Bizottsága és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) felhatalmazása alapján 1989-ben kiadta az EN 45000-es szabványsorozatot. E szabványok tartalmazták azt az egységes európai követelményrendszert, mely alapul szolgál az akkreditáló, a vizsgáló, a kalibráló, ellenőrző és a tanúsító szervek által alkalmazott munkamódszerek összhangjának biztosításához és harmonizációjához. A követelményrendszerhez még figyelembe ajánlták az EN 29000-es, (ISO 9000) szabványsorozatot is. Az EU fenti intézkedéseire támaszkodva az 1989-ben megalkották a „Vizsgáló Laboratóriumokat Akkreditáló Nemzetközi Szervezetek Egyetértési Memorandumát”, melynek fő céljai: a) Harmonizálni a laboratóriumok akkreditációs követelményeit Nyugat- Európában az EN 45000 sorozat alapján. b) Létrehozni a vizsgálati eredmények kölcsönös elismerésének keretét NyugatEurópában. Ennek egy multilaterális egyezmény megkötéséhez kell vezetnie a nemzeti laboratóriumokat akkreditáló szervezetek között. c) Együttműködés más szervekkel és szervezetekkel, akik Nyugat- Európában vizsgálatokat folytatnak. Továbbá Nyugat- Európai Laboratórium Akkreditálási Együttműködés WELAC 3. Munkacsoport kidolgozta a nemzeti laboratórium akkreditáló szervek értékelésének dokumentációját és eljárásait, amely keretet biztosít a multilaterális kölcsönös elismerési egyezmények megszületéséhez. Az EFTA tagállamai biztosítják, hogy a területükön működő szervek újra- ellenőrzés nélkül elfogadják azon tesztlaboratóriumok mérési eredményeit, amelyek akkreditációja megfelel az egységesen elfogadott kritériumoknak. 3-2

3. előadás: Az akkreditálási rendszer működése Akkreditáló szervezetek, az akkreditálás követelményrendszere Magyarországon a minőségügy és a mérésügy új szervezeti rendszere az EU igények szerint a 90-es években kialakult. Az 1994 évi 1. törvény Magyarország európai csatlakozását deklarálja. Ennek a törvénynek a 73. cikkelye a szabványok és a minőségtanúsítás kérdésköréről kimondja, hogy Magyarország és az Európai Közösség együttműködik abból a célból, hogy a műszaki szabályok, beleértve a szabványokat és a tanúsítási rendszereket is, harmonizáltak legyenek és e területeken elő kell mozdítani a kölcsönös elismerésről szóló megállapodások megkötését. A laboratóriumok, valamint a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX: törvény meghatározza a nemzeti akkreditálás rendszerét, továbbá a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vizsgáló- és kalibráló laboratóriumai, tanúsító és ellenőrző szervezetei akkreditálásának feltételeit. Az akkreditálás annak hivatalos elismerése, hogy valamely szervezet vagy intézmény felkészült bizonyos tevékenységek (vizsgálat, tanúsítás, ellenőrzés), meghatározott feltételek szerinti végzésére. Az akkreditálás követelményrendszere folyamatosan változik, bővül. Az MSZ EN 45000-es szabványsorozat mellett már korábban is figyelembe kellett venni a kiegészítő útmutatókat, műszaki irányelveket, más szabványokat és ezek korszerűsített változatait is, 2001 évtől pedig az MSZ EN ISO/IEC 17025 szabvány lépett életbe. Az akkreditálási törvény szerint a következő típusú szervezetek akkreditálására van lehetőség: a) b) c) d) e) f)

vizsgálólaboratóriumok, kalibráló laboratóriumok, terméktanúsító szervezetek, minőségügyi rendszert tanúsító szervezetek, személyzettanúsító szervezetek, ellenőrző szervezetek.

Az akkreditálás- a magyar nemzetgazdaság korszerű piacgazdasággá való átalakulása, a nemzetgazdaság szereplői piacképességének növelése, a kereskedelem indokolatlan műszaki akadályainak elhárítása érdekében elő kell segítse a termékek és a szolgáltatások többszöri vizsgálatának kiküszöbölését. A tanúsítványok kölcsönös elfogadása érdekében lehetővé kell tenni a tanúsítást végző szervek felkészültségének igazolását, elismerését. Az akkreditálás során érvényesíteni kell a következő alapelveket: a) b) c) d) e) f)

az áttekinthetőséget és nyilvánosságot, a szakszerűséget, a közérdek képviseletét, az igénybevétel önköltségét, a függetlenséget a különböző érdekcsoportok túlsúlyától, a közigazgatási szervek részvételi lehetőségének biztosítását,

3-3

Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz g) az akkreditáló szervekre vonatkozó szabványok alkalmazását, h) az üzleti titok védelmét, i) harmonizálást az akkreditálás nemzetközi és európai eljárási rendjével.

3.2. A Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) Az 1995 évi XXIX. Törvény felhatalmazása alapján a Magyar Köztársaság nemzeti akkreditáló szervezete a Nemzeti Akkreditáló Testület (továbbiakban: Testület, rövidítve: NAT). A NAT köztestületként a Nemzeti Akkreditálás Rendszerét irányítja, működteti, valamint ellenőrző és akkreditálást végző tevékenységet lát el kizárólagos jogkörrel. A NAT törvényességi felügyeletét a gazdasági miniszter látja el. E testület még 1995-ben megalakult. A NAT és az OMH között 1997. november 6-án létrejött megállapodás értelmében a kalibráló laboratóriumok akkreditálása 1998. január 1-től kezdődően a Nemzeti Akkreditálási Rendszer keretében történik. A Nemzeti Akkreditáló Testület jelentősebb feladatai: -

-

-

a vizsgáló- és kalibráló laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálására, az akkreditált szervezetek időszakos felülvizsgálatára, az akkreditáltság felfüggesztésére és visszavonására és módosítása a nemzetközi és európai eljárások figyelembevételével, a vizsgáló- és kalibráló laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálása, az akkreditált szervezetek időszakos felülvizsgálata az akkreditáltság fenntartása, felfüggesztése vagy visszavonása céljából, az akkreditálási eljárásokba bevonandó minősítőkkel szemben támasztott követelmények kidolgozása, az alkalmazott minősítők kijelölése és értékelése, a két- és többoldalú együttműködési és kölcsönös elismerési megállapodások kezdeményezése és megkötése az akkreditálás területén, közreműködés az akkreditálással összefüggő nemzeti, európai és nemzetközi szabványosítási tevékenységben, az akkreditálással kapcsolatos hazai és nemzetközi információk, dokumentáció gyűjtése, tárolása, a képviselet a nemzetközi és az európai akkreditálási szervezetekben.

A NAT képviselete révén együttdolgozik az európai akkreditálási szervezetekkel, de ezektől nem függő, nem alárendelt szervezet. A NAT teljes jogú tagságot szerzett az Európai Akkreditálási Együttműködésben (EAL), a Nemzetközi Laboratórium Akkreditálási Együttműködésben (ILAC) és társult tagja a Nemzetközi Akkreditálási Fórumnak (IAF). Képviseli a Magyar Köztársaságot a nemzetközi szervezetek európai szövetségeiben (EA), továbbá együttműködik az ENSZ EGB munkabizottságaival. Az Európai Vizsgálatai és Tanúsító Szervezettel (EOTC) a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) szervezetében alakuló Magyar Nemzeti Fórum révén tart kapcsolatot. Az akkreditálási tevékenységnél figyelembe kell venni az egyes szakterületek sajátosságait is, pl. a mérésügy saját követelményrendszerrel rendelkezik. A NAT szervei:

3-4

3. előadás: Az akkreditálási rendszer működése a) b) c) d) e) f)

a közgyűlés, az Akkreditálási Tanács, a pénzügyi ellenőrző bizottság, a fellebbviteli bizottság, a szakmai akkreditáló bizottságok, az ügyintéző szervezet. Közgyűlés

A Testület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlést a NAT tagsága alkotja. A közgyűlés hatáskörébe tartozik többek között az elnök és az elnökhelyettes, az Akkreditálási Tanács, a Pénzügyi ellenőrző Bizottság, és a Fellebbviteli Bizottság tagjainak megválasztása az alapszabály jóváhagyása és módosítása. A NAT működéséről a Kormány részére készült beszámoló és az éves költségvetés jóváhagyása. Akkreditálási Tanács Az Akkreditálási Tanács mindenkori összetételében a szavazati joggal rendelkező tagok körében a) 40%-os arányt képviselnek a hivatalból tagok (a Testület elnöke és elnökhelyettese, a minisztériumok, a Magyar Szabványügyi Testület, az Országos Mérésügyi hivatal és az országos gazdasági kamarák), b) 30%-os arányt képviselnek az akkreditált szervezetek, c) 30%-os arányt képviselnek a Testület tagsággal bíró érdekképviseleti intézmények képviselői azzal, hogy a szavazati joggal rendelkező tagok száma nem haladhatja meg az ötven főt. A Tanács hatáskörébe tartozik az alapszabály kidolgozása, az ügyvezető igazgató kinevezésének jóváhagyása, a szakmai akkreditáló bizottságok létrehozása és megszűntetése, az éves költségvetés jóváhagyása és végrehajtásának ellenőrzése, a díjszabás megállapítása, továbbá a NAT működéséről a Kormány részére készült beszámoló és az éves költségvetés jóváhagyása. Pénzügyi ellenőrző bizottság A pénzügyi ellenőrző bizottság hatáskörébe tartozik a Testület gazdálkodásának ellenőrzése. Fellebbviteli Bizottság

3-5

Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz A Fellebbviteli Bizottság hatáskörébe tartozik a testület akkreditálásra (odaítélés, felfüggesztés, visszavonás) vonatkozó döntései, valamint az akkreditált szervek tevékenysége ellen benyújtott panaszok kivizsgálása.

3-6

3. előadás: Az akkreditálási rendszer működése Szakmai akkreditáló bizottságok (SZAB-ok) A szakmai akkreditáló bizottságok feladata szakterületükön az akkreditálás speciális követelményeinek meghatározása, az akkreditálási eljárás és a felülvizsgálat lefolytatásaminősítők bevonásával. Ügyintéző szervezet (Akkreditálási Iroda) Az ügyvezető szervezet a Testület alkalmazottaiból áll, akik felett a munkáltatói jogokat a testület ügyvezető igazgatója gyakorolja. Az ügyintéző szervezet ellátja a testület ügyviteli teendőit, biztosítja a feltételeket annak folyamatosan működéséhez, és ellenőrzi az akkreditálás formai követelményeinek betartását. Az ügyintéző szervezet szervezi az akkreditálással kapcsolatos ismeretek oktatását, részt vesz különböző oktatási formák tartalmi követelményeinek kidolgozásában. Minősítők és szakértők A NAT az akkreditálási és felülvizsgálati eljárásokat külső minősítők és szakértők bevonásával végzi.

3-7

Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz A Nemzeti Akkreditáló Testület 2007 évi adatai KAPCSOLATFELVÉTEL Cím:

Nemzeti Akkreditáló Testület 1119 Budapest, Tétényi út 82.

Internet: Postai cím:

www.nat.hu 1464 Budapest, Pf. 1581

Telefon:

(36-1) 203-3981 (36-1) 204-5362 (36-1) 204-5432

Fax:

(36-1) 204-5075

A NAT CSAPATA Beosztás, foglalkozási terület

Név

Mobil

Elnök:

Lantos Géza

-

Ügyvezető igazgató:

Dr. Ring Rózsa

-

[email protected]

Minőségügyi vezető, Szabályozás és Szabványügyek:

Beck Ferenc

06-20-3696016

[email protected]

Bányászat-Kohászat-Gépészet:

Farkas György

06-20-3696007

[email protected]

Elektronika-Távközlés-Informatika:

Beck Ferenc Horváth Gábor

Építő- és Építőanyagipar:

Dr. Szegő József Hell Éva

Környezetvédelem, Környezetegészségügy:

Győzőné Petri Rozália Dr. Pietraskó Gizella Bácskai Györgyné Dr. Bittó András Sződyné Nagy Eszter

Mezőgazdaság, Élelmiszeripar:

Dr. Bezsilla Ernőné Jakab Sándorné Sződyné Nagy Eszter

Munkavédelem:

3-8

Holló József

06-20-3696016 06-20-3696019 06-20-3696004 06-20-3696010 06-20-3696011 06-20-3696003 06-20-3696015 06-20-3696017 -

E-mail

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

[email protected] 6014 [email protected] 6005 [email protected] 06-20-3696009

[email protected]

3. előadás: Az akkreditálási rendszer működése Orvosi diagnosztikai laboratóriumok:

Elek Zsuzsa

06-20-3696013

[email protected]

Vegyipar, Könnyűipar:

Győzőné Petri Rozália

06-20-3696011

[email protected]

Kalibrálás:

Sigmund Gyula Gesztesi Ákosné

Környezetirányítási rendszertanúsítás, EMAS:

Ispány Judit

Irányítási rendszerek tanúsítása, személytanúsítás:

Jászayné Sziklai Gertrud

Okiratok, általános akkreditálási kérdések:

Kővári Andrea

Titkárságvezető:

Fuksz Ildikó

Gazdasági asszisztens:

06-20-3696006 06-20-3696012

[email protected] [email protected] [email protected]

06-20-3696008

[email protected]

Horváth Tamás

06-20-3696002 06-20-3696001 -

[email protected]

Oktatás, képzés, PR tevékenység:

Bakó Judit

-

[email protected]

Recepció, adminisztráció:

Lovas Dóra

-

Adminisztráció, kézbesítés:

Hunyadi Attiláné

-

[email protected]

Székház karbantartása, beszerzés:

Péli Imre

-

[email protected]

Könyvelés:

Szilágyi Teréz

-

[email protected]

Lovász Gyuláné

-

[email protected]

Jogi képviselet:

Dr. Biry Csaba

-

[email protected]

Információs rendszer, Internetes adatbázis és weblap:

Rubinszky Gábor

-

[email protected]

[email protected] [email protected]

A NAT szakmai akkreditáló bizottságai, SZAB-ok -

Bányászat- Kohászat- Gépészet Elektrotechnika- Távközlés- Informatika Építő- és Építőanyagipar Környezetvédelem- Környezetegészségügy- Vegyipar Mezőgazdaság- Élelmiszeripar Munkavédelem Tanúsítás- Ellenőrzés Metrológia Orvosi Diagnosztikai Laboratóriumok

3-9


3.3. Az akkreditálás egységes követelményrendszerét meghatározó szabályzók változásai A 1991 évben kiadott mérésügyi törvény szerint „ a nem kötelező hitelesítési mérőeszközök pontosságának kalibrálással történő ellenőrzéséről az OMH-tól kapott feljogosítás alapján a Kalibráló Laboratóriumok jogosultak kalibrálási bizonyítványt kiadni”. Az 1995 évi akkreditálási törvény felhatalmazása alapján a Magyar Köztársaság nemzeti akkreditáló szervezete a NAT. 1995 évtől a kalibráló laboratóriumok akkreditálására a NAT jogosult. 1999 decemberében megjelent, és Magyarországon a 2001. márciusában honosításra került a „Vizsgáló- és kalibráló laboratóriumok felkészültségének általános követelményei MSZ EN ISO/ IEC 17025” szabvány, amely felváltotta az EN 45001:1989 szabványt. A Nemzetközi Laboratórium Akkreditálási Együttműködés (ILAC) a regionális akkreditálási szövetségekkel, köztük az Európai Akkreditálási Együttműködéssel (EAC) együttesen úgy határoztak, hogy a szabvány megjelenését követő átmeneti időszakot követően a laboratóriumok akkreditálása e szabvány szerint történik. 2005 évben az akkreditálás jogi szabályozására vonatkozóan „A Nemzeti Akkreditáló testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről valamint eljárásáról szóló 2005 évi LXXVIII. törvény” került kiadásra.

3.4. Kalibráló laboratóriumok akkreditálása. Geodéziai műszerek kalibrálása A mérésügy törvény szerint joghatással járó mérés a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni. Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására- a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására- vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet és egészségvédelem a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén. A hitelesítési kötelezettség a mérésügyi törvény végrehajtására kiadott Kormány rendeletben felsorolt kötelező hitelesítésű használati mérőeszközökre vonatkozik. A nem kötelező hitelesítésű mérőeszközök pl. a geodéziai műszerek, mérőeszközök pontosságának kalibrálással történő ellenőrzéséről- a mérésügyi törvény szerint az OMHtól kapott feljogosítás alapján- a Kalibráló Laboratóriumok jogosultak kalibrálási bizonyítványt kiadni. E feljogosítás nélkül a kalibrálás külső fél számára nem végezhető. A kalibrálás azoknak a műveleteknek az összessége, amelyekkel- meghatározott feltételek mellett- megállapítható az összefüggés a mérőműszer vagy a mérőrendszer értékmutatása illetve a mérték, a hiteles anyagminta által megtestesített vagy használati etalonnal megvalósított érték (a helyes érték) között.

3-10

3. előadás: Az akkreditálási rendszer működése A hitelesítés és a kalibrálás összehasonlítása a mellékelt táblázatban történik (3.3.1. táblázat). Jelenleg a kalibráló laboratórium akkreditálásánál az MSZ EN ISO/ IEC 17025:2001 szabvány és a Nemzeti Akkreditálási Rendszer NAR jelzetű eljárásai szabályai veendők figyelembe. A NAR eljárási szabályokat a NAT ügyvezető irodájában akkreditálási egységcsomagban vásárolhatók meg. A vizsgáló és kalibráló laboratóriumok minőségügyi rendszerét minőségügyi kézikönyvben kell rögzíteni. A kalibrálásnál felhasználható szabványok jegyzékét a 3.3.1. mellékletben a NAR eljárási szabályok jegyzékét a 3.3.2. mellékletben ismertetjük.

3-11

Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz 3.1. táblázat

3-12

3. előadás: Az akkreditálási rendszer működése 3.3.1. melléklet Kalibrálással kapcsolatos szabványok

3-13

Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz 3.3.2. melléklet

3-14

4. előadás: A méretpontosság építőipari és geodéziai szabályozása

4. előadás: A méretpontosság építőipari és geodéziai (földügyi) szabályozása. Az építőipari és földügyi szabályozással kapcsolatos vonatkozó törvények és normatív utasítások listáját közöljük.

TARTALOMJEGYZÉK 4.1. A földmérő és térképészeti (mérnökgeodéziai) szakterületi szabályozás ................ 2 4.2. Építőipari szabályzók ............................................................................................... 3

4-1


4.1. A földmérő és térképészeti (mérnökgeodéziai) szakterületi szabályozás

4-2

-

1996. évi LXXVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről

-

50/1999 (V.26.) FVM rendelettel módosított 16/1997. (III.5.) FM. rendelet a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény végrehajtásáról

-

58/1999 (VI.18.) FVM-HM együttes rendelettel módosított 21/1997. (III.12.) FM-HM együttes rendelet a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

-

a 63/1999. (VII.21.) FM-HM-PM együttes rendelet a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról

-

Ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. Törvény és végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet

-

a 85/2000.(XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról

-

102/2003. (VIII.22.) FVM rendelet a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. Évi LXXVI. Törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 21/1997. (III.12.) FM-HM együttes rendelet módosításáról

-

F.2. SZABÁLYZAT az állami földmérési alaptérképek felhasználásával készülő egyes sajátos célú földmérési munkák végzéséről és az ezekkel kapcsolatos hatósági eljárások lefolytatásáról, valamint a földügyi szakigazgatásban működő adatszolgáltatás intézményi hátteréről és rendjéről, (2002.03.18)

-

M1. Mérnökgeodéziai szabályzat és jelkulcs 1975

-

SZABÁLYZAT A kéregmozgási szintezési hálózat létesítéséről

-

ÚTMUTATÓ Az EOTR földmérési alaptérkép készítésének és az ingatlan nyilvántartás átalakításának komplex végrehajtására

-

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ igazságügyi földmérési szakértők részére

-

prEN 287001 Geographic Information-reference Model

-

prEN 287008 Geographic Information- Data Description-Quality

-

Térinformatikai szabványok, szabályzatok:

-

DAT 1. szabályzat. Digitális alaptérképek tervezése, előállítása, felújítása, adatcsere-formátuma, dokumentálása, ellenőrzése, minőségellenőrzése, hitelesítése és állami átvétele. FM FTF, 1996.

-

DAT 2. szabályzat. A földmérési alaptérképek digitális alaptérképpé történő átalakításáról és minőségellenőrzéséről. FM FTF, 1996.

4. előadás: A méretpontosság építőipari és geodéziai szabályozása -

MSZ 7772-1:1996 Digitális térképek. 1.rész: A digitális alaptérkép fogalmi modellje

-

MSZ 7772-2:1996 Digitális térképek. 2. rész: A digitális topográfiai alaptérkép fogalmi modellje

-

MSZ 7771 Magyar térinformatikai adatcsereformátum

-

Az Európai Szabványügyi Hivatal (CEN) 287. Bizottsága szabványtervezetei: prENv 12656 Minőség, prENv 12657 Meta-adatok, prENv 12658 Adatcsere, prENv 12660 Lekérdezés és változásvezetés, prENv 12661 Földrajzi azonosítók, prENv 12662 Helymegjelölés.

4.2. Építőipari szabályzók Törvények, kormányrendeletek 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről -

253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről

-

a 45/1997.(XII.29.) KTM rendelet az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről

-

a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról

-

az 1999. évi CXIV törvénnyel módosított 1996. évi LVIII törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról

Mérettűrések és mérések az építőiparban MSZH/MB/122, CEN/TS/CS, ISO/TCS9SC4 Szabványosítási Bizottság által gondozott szabványok: MSZ ISO 7976-1:1992 MSZ ISO 7976-2:1990 MSZ ISO 6707-1:1992 MSZ ISO 7077:1990 MSZ ISO 7078:1990

Építészeti tűrések. Épületek és épületelemek mérési módszerei és eszközei Építészeti tűrések. Épületek és épületszerkezetek mérési pontjai Épületek és mérnöki létesítmények fogalom-meghatározásai. Általános fogalmak Általános alapelvek az építkezések geodéziai ellenőrző méréseinek végrehajtására Építkezési geodéziai munkálatok fogalom-meghatározásai

4-3

Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz MSZ ISO 8322-1:1992

Az építőipari mérőeszközök használati pontosságának meghatározási módszerei. Elmélet MSZ ISO 8322-2:1992 Az építőipari mérőeszközök használati pontosságának meghatározási módszerei. Mérőszalagok. MSZ ISO 8223-3:1992 Az építőipari mérőeszközök használati pontosságának meghatározási módszerei. Optikai szintezőműszerek. MSZ ISO 8322-4:1992 Az építőipari mérőeszközök használati pontosságának meghatározási módszerei. Teodolitok. MSZ ISO 8322-5:1992 Az építőipari mérőeszközök használati pontosságának meghatározási módszerei. Optikai vetítőműszerek MSZ ISO 8322-6:1992 Az építőipari mérőeszközök használati pontosságának meghatározási módszerei. Lézeres műszerek. MSZ ISO 8322-7:1992 Az építőipari mérőeszközök használati pontosságának meghatározási módszerei. Kitűző eszközök. MSZ KGST 2045:1979 Építőipari mértani paraméterek pontosságának általános előírásai MSZ 04-75-1973 Építmény mozgások. Alapok függőleges mozgásának mérése és értékelése MSZ 7658-1-1979 Építőipari tűrések. Építőipari mértani paraméterek pontosságának általános előírásai MSZ 7658-2-1982 Építőipari tűrések. Pontossági Osztályok MSZ 7658-3:1984 Építőipari tűrések. Technológiai és funkcionális tűrések MSZ 20161:1983 Építőipari mértani paraméterek pontosságának számítási alapelvei MSZ 20162:1985 Építőipari mértani paraméterek pontosságának ellenőrzése MSZ 20164:1988 Az építőipari méretpontosság statisztikai elemzése MSZ ISO 4463-1:1992 Építőipari mérési és kitűzési módszerek. Tervezés és szervezés, mérési módok, elfogadási követelmények MSZ ISO 3443-1:1993 MSZ ISO 3443-2:1993 MSZ ISO 3443-3:1993 MSZ ISO 3443-4:1993 MSZ ISO 3443-5:1993 MSZ ISO 3443-6:1993 MSZ ISO 3443-7:1993

4-4

Építési tűrések. Értékelési és specifikációs alapelvek Építési tűrések. A normális méreteloszlású szerkezeti elemek közötti várható illeszkedések valószínűségelméleti alapjai Építési tűrések. A célméret megválasztásának eljárásai és a várható illeszkedés Építési tűrések. A szerelés várható eltéréseinek és a tűrések kiosztásának meghatározási módszerei Építési tűrések. Tűrési előírásokban használt értéksorok Építési tűrések. Az elfogadás kritériumainak alapelvei és a konformitás ellenőrzése 1-es módszerrel Építési tűrések. Az elfogadás kritériumainak alapelvei és a konformitás ellenőrzése 2-es statisztikai módszerrel

5. előadás: A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban

5. előadás: A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat.

TARTALOMJEGYZÉK 5.1. A geodéziai terv célja és érvényességi köre................................................................. 2 5.2. Minőségirányítási terv.................................................................................................. 2 5.2.1 Mérnökgeodéziai feladatok végrehajtásának folyamatterv modellje........... 3 5.2.2 Megfelelőségi ellenőrzési, minősítési dokumentumok ................................ 5

5-1


5.1. A geodéziai terv célja és érvényességi köre A geodéziai terv célja az egyes létesítmények építkezése és üzemeltetése során szükséges geodéziai munkák alapelveinek és az abból adódó követelményeknek az összefoglalása. A geodéziai terv az építés alap speciális geodéziai feladataival foglalkozik, és mint Műszaki Utasítás, ezekre vonatkozóan kötelező érvényű. Egyéb vonatkozásokban a megfelelő szakmai szabályzatokban foglaltak az irányadók. A geodéziai terv rögzíti az elvégzendő geodéziai feladatokat, az építési munka igények szerint szükséges speciális műszereket és technológiát, valamint rögzíti a geodéziai munkák célszerű rendjét. A geodéziai terv keretében általában a következő geodéziai alapfeladatok kerülnek tárgyalásra: - az építési telek kialakítása, - tervezési adatszolgáltatás biztosítása, - a vízszintes értelmű alapponthálózat létesítése, - a magassági értelmű alapponthálózat létesítése, - a geodéziai kitűzések, - az építések és szerelések irányító és ellenőrző mérése, - az elkészült létesítmények részletes felmérése, megvalósulási dokumentáció készítése, - a létesítmények mozgás-, és deformáció vizsgálata. A felsorolt feladatok mindegyike esetében tárgyaljuk a következőket: - a geodéziai munkák célja, - a geodéziai munkák felépítése és rendje, - a pontossági követelmények, - a mérések tervezése, - a mérési technológiák, - a felhasználható műszerek, - a számítás módja, - a mérések és számítások ellenőrzése, - a munkák végzésére jogosult szervek, - a geodéziai munkák ütemezése.

5.2. Minőségirányítási terv Az alapdefiníciók keretében megadottak szerint:

5-2

5. előadás: A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban Minőségügyi terv (quality plan) olyan dokumentum, amely adott termékre, projektre, vagy szerződésre vonatkozó konkrét minőséggel kapcsolatos gyakorlatot, erőforrásokat és tevékenységi sorrendet részletez. Megjegyzések: 1. A minőségügyi terv hivatkozik a minőségügyi kézikönyv adott esetben alkalmazható részeire. 2. A terv tárgyától függően jelző is alkalmazható, például „minőségbiztosítási terv”, „minőségirányítási terv”. A minőségirányítási tervet az MSZ EN ISO 9000 minőségirányítási rendszerszabványokba foglaltak figyelembevételével célszerű elkészíteni. Az MSZ EN ISO 9000:2001 szabvány 2.2. szerint: „ a minőségirányítási rendszerekre vonatkozó törvényeket az ISO 9001 tartalmazza. A minőségirányítási rendszerekre vonatkozó követelmények általános vagy bármely iparágban vagy gazdasági ágazatban alkalmazhatók a kívánt termék kategóriától függetlenül. Maga az ISO 9001 nem határoz meg termékre vonatkozó követelményeket”. A termékre vonatkozó követelmények szakterületi, illetve az aktuális létesítmények szerinti különböző jogi és szakmai előírásokban szerepelnek. Az MSZ EN ISO 9000:2001 szabvány 2.7.2.b. szerint „ dokumentumokat, amelyek azt írják le, hogy miképpen alkalmazzák a minőségirányítási rendszereket egy konkrét termékre, projektre vagy szerződésre; az ilyen dokumentumokat minőségtervnek nevezik”. Minőségirányítási terv készítésénél meg kell fogalmazni az elvégzendő feladatok folyamatát, és e folyamatban meg kell határozni a megfelelőségi ellenőrzések helyeit és dokumentumait. A mérnökgeodéziai feladatok megoldása jellegétől függően különböző tevékenységeket igényel. Azonban a munkafolyamatok gerince közel megegyezőnek tekinthető, így az egyes feladatok minőségirányítási terve készítésének modellezéséhez az alábbi folyamattervet és a megfelelőségi ellenőrzések jegyzékét általában alkalmazhatjuk.

5.2.1. Mérnökgeodéziai feladatok végrehajtásának folyamatterv modellje A.

A feladat előkészítése. Előkészítő fázis. ( A mérnökgeodéziai tervezőt megbízó feladata) 1. A mérnökgeodéziai tervezési igény megfogalmazása és feldolgozása. 1.1. A feladatnak, a feladat céljának és a feladat végrehajtási folyamatának megfogalmazása és az ellenőrzési jóváhagyási pontok kijelölése. 1.2. A feladat végrehajtásához szükséges erőforrások meghatározása. 1.3. A feladat végrehajtási időpontjának, ütemezésének meghatározása. 1.4. A feladat végrehajtásához szükséges bemenő adatok és az adatszolgáltatás meghatározása. 1.5. Jogi műszaki és minőségi szabályozás. 2. A specifikáció összeállítása 2.1. A specifikáció jóváhagyása. 5-3

Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz 3.

5-4

A mérnökgeodéziai tervező kiválasztása.

5. előadás: A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban

B.

A feladat végrehajtása és folyamatos ellenőrzése. Végrehajtó fázis. (Beszállító feladatköre) 4. A mérnökgeodéziai feladat indítása. 4.1. Kapcsolódó információk összegyűjtése és ismertetése. 4.2. Bemenő adatok ellenőrzése. 5. A mérnökgeodéziai feladatok végrehajtásának tervezése. 5.1. Geometriai, telepítési tervezés. 5.2. Pontossági tervezés. 5.3. Mérési hálózat kiépítésének, állandósításának és karbantartásának tervezése. 5.4. A mérési időpontok és ütemezések tervezése. 5.5. A mérőberendezések és a mérési módszerek tervezése. 5.6. Befolyásoló tényezők figyelembevételének tervezése. 5.7. Mérési adatok feldolgozásának és értékelésének tervezése. 5.8. A tervezési folyamat és a terv ellenőrzése. 6. A mérési hálózat kiépítése. A kiépített mérési hálózat átvétele. 7. A mérések végrehajtása. 8. A mérési eredmények feldolgozása, kiegyenlítése. 9. A szállítandó dokumentáció elkészítése. 10. A mérnökgeodéziai feladat dokumentációjának átadási ellenőrzése.

C.

Külső harmadik fél ellenőrzése. Minősítő ellenőrzési fázis. A mérnökgeodéziai feladat végrehajtásának ellenőrzése, szuperkontroll végzése tejes körű vagy mintavételes ellenőrzéssel a fenti folyamatterv modellje alapján.

5.2.2.

5.2.2

Megfelelőségi ellenőrzési, minősítési dokumentumok

ad.2. ad.4. ad.5.

Mérnökgeodéziai tervezési specifikáció jóváhagyó aláírása. Bemenő adatok megfelelőségi ellenőrzésének jegyzőkönyve. Tervezési nyilatkozat a mérnökgeodéziai tervezési folyamat ellenőrzéséről és a tervek felhasználhatóságáról. ad.6. A kiépített mérési hálózat átvételi jegyzőkönyve. ad.7. A mérési ellenőrzéseket a mérési jegyzőkönyvek tartalmazzák, illetve igazolják. ad.8. Az adatfeldolgozás és az adatközlés minősítő bizonylataként a kiegyenlítő protokoll minősítő lapja szerepel. ad.9., ad 10. Átadási jegyzőkönyv, és a dokumentáció belső ellenőr aláírásával történő ellátása. A belső ellenőr – a fenti ellenőrzési dokumentációk értékelése alapján – az átadási jegyzőkönyvvel és a dokumentáció aláírásával igazolja a 5-5


ad. C.

5-6

szállítandó dokumentáció megfelelősségét, illetve azt, hogy a szállítandó dokumentáció teljesíti a specifikációban rögzített követelményeket. A külső harmadik fél (a szuperkontrollt végző intézmény) megfelelőségi ellenőrzési bizonylata. E bizonylat háttéranyagául szolgál az ellenőrző dokumentáció és a szuperkontroll folyamat terve szerinti összes bizonylat.

6. előadás: Műszaki ellenőrzés az építőiparban

6. előadás: Műszaki ellenőrzés az építőiparban TARTALOMJEGYZÉK 6.1. Vizsgálatok, ellenőrzések............................................................................................. 2 6.1.1. Alapismeretek............................................................................................... 2 6.1.1.1. „A” típusú ellenőrző testület 2 6.1.1.2. „B” típusú ellenőrző testület 2 6.1.1.3. „C” típusú ellenőrző testület 2 6.1.2. Az ellenőrzés jellege .................................................................................... 3 6.1.3. Az ellenőrzés szintjei geodéziai munkák esetén .......................................... 3 6.1.4. A mérőeszközök, mérőberednezések hitelesítése, kalibrálása, metrológiai konfirmálás. Mérőeszközök használati pontosságának meghatározása .............................................................................................. 5 6.1.5. A mérés eredményei és pontosságát befolyásoló tényezők. Referenciafeltételek...................................................................................... 6 6.1.6. A mérési és az adatfeldolgozási munka ellenőrzése .................................... 7 6.2. A műszaki ellenőr építési méretpontosság ellenőrzésével (biztosításával) kapcsolatos feladatai a kivitelezés folyamán................................................................ 8 6.1.7. Az építési műszaki ellenőr feladatainak, tevékenységének jogi szabályozása ................................................................................................. 8 6.1.8. Építőipari mértani paraméterek pontossága ellenőrzésének alapelvei ....... 10 6.1.9. A minőségellenőrzés végrehajtásának folyamata (munkafázisai).............. 11 6.1.10. A kivitelezési munkák műszaki ellenőrzésének tárgya. Az ellenőrzés során vizsgált tulajdonságok és paraméterek. ............................................ 15 6.1.11. Tervek, előírások, követelmények és egyéb adatszolgáltatások felmérése. Ellenőrzési terv készítése.......................................................... 20 6.2.12. A műszaki ellenőr kivitelezéssel kapcsolatos feladatai végrehajtására vonatkozó megállapodás ............................................................................ 23 6.2.13. Munkaterület átadás ................................................................................... 24 6.2.14. Építés célú termékek ellenőrzése ............................................................... 25 6.2.14.1. Építési célú termékek megfelelőségi igazolása, és építőipari műszaki engedély kiadása 25 6.2.14.2. Elfogadás, visszautasítás, hibás darabok kezelése 25 6.2.15. Építési, szerelési munka közbeni minősítő ellenőrzések. Megvalósult építési szakaszok ellenőrzése ..................................................................... 26 6.2.16. A beruházás befejezési feladatai ................................................................ 26 6.1.1.1. A műszaki átadás-átvételi eljárás 26 6.1.1.2. Megvalósulási állapot rögzítés 27 6.1.1.3. Használatbavételi engedélyezési eljárás 27 6.1.1.4. Az építésügyi hatósági ellenőrzés 28 6.1.1.5. Az építésfelügyeleti ellenőrzés 28

6-1


6.1.

Vizsgálatok, ellenőrzések

6.1.1.

Alapismeretek

Vizsgálat

Olyan kísérlet, amelyet azzal a céllal végeznek, hogy mérjék, mennyiségileg meghatározzák, vagy osztályozzák (minősítsék) a termék valamely jellemzőjét vagy tulajdonságát. Ellenőrző vizsgálat/ megfelelőség vizsgálat

Olyan vizsgálat, amelyet azért végeznek, hogy kimutassák a termék valamely jellemzője, vagy tulajdonsága megfelel-e vagy sem az előre meghatározott követelményeknek. Megjegyzés: A termék megfelel, ha kielégíti a rá vonatkozó követelményeket. Ellenőrzés

A termékkonstrukció, a termék, a szolgáltatás, a folyamat vagy az üzem vizsgálata és azok megfelelőségének meghatározása adott követelmények alapján, vagy szakmai értékítélet alapján értelmezett általános követelmények szerint. Megjegyzések: - Egy folyamat ellenőrzése magában foglalja a személyzet, az eszközök, a technológia és a módszertan ellenőrzését, - Egy ellenőrzés eredménye a tanúsítás során hasznosítható. Ellenőrző testület

Az MSZ EN 45004:1995 Ellenőrzést végző testületek működésének általános feltételei című szabvány A, B és C típusú ellenőrző testületet (ellenőrzést végző testület, szervezet vagy annak része) különböztet meg. 6.1.1.1.

„A” típusú ellenőrző testület

Olyan ellenőrző testület, amely független harmadik félként végzi ellenőrzéseit. 6.1.1.2.

„B” típusú ellenőrző testület

Olyan ellenőrző testület, amely elkülönített és jól azonosítható részét képezi egy, az általa ellenőrzött egységek tervezésében, gyártásában, értékesítésében, létesítésében, hasznosításában vagy karbantartásában érdekelt szervezetnek, és amelyet azért hoztak létre, hogy az anyaszervezet számára ellenőrzési szolgáltatást nyújtson. 6.1.1.3.

„C” típusú ellenőrző testület

Az olyan ellenőrző testület, amely az általa ellenőrzött egységek vagy azokkal versenyképes hasonló egységek tervezésében, gyártásában, értékesítésében, létesítésében, 6-2

6. előadás: Műszaki ellenőrzés az építőiparban hasznosításában vagy karbantartásában érdekelt, és amely ellenőrzési szolgáltatást nyújthat más, tehát nem az anyaszervezetéhez tartozó felek számára.

6.1.2.

Az ellenőrzés jellege

Az ellenőrzés jellege függ a céljától, időpontjától, az ellenőrizendő folyamat fázisától és módjától is. A pontosság-ellenőrzés célja szerint lehet: - átvételi ellenőrzés (megfelelőségi ellenőrzés), - gyártási, építési folyamat ellenőrzés (gyártási, építésirányítási célú ellenőrzés), - munkafolyamatok megvalósulása közben munkafázisok közötti átadás-átvételi ellenőrzés (megfelelőségi ellenőrzés), - elfogadási (átadási) ellenőrzés (megfelelőségi ellenőrzés). A pontosság-ellenőrzés módja lehet: - teljes körű, - mintavételes. A pontosság-ellenőrzés időpontja, ellenőrizendő építési fázisok: - a szerkezeti elemek építési területre való szállításakor, felállításuk előtt (a munka végrehajtása előtti), - a gyártás folyamán az építés fontos szakaszainál, pl. mindegyik szint megépítése után (a munka végrehajtása közben), - a vállalkozás teljesítésekor, az építkezés befejezésekor (a munka befejezése után).

6.1.3.

Az ellenőrzés szintjei geodéziai munkák esetén

Önellenőrzés

A geodéziai módszerekkel végzett vizsgálati, ellenőrzési munka minden fázisában (előkészítés, mérés, számítás stb.) a munkát végző műszakinak önellenőrzést kell végeznie. Az önellenőrzés fázisai: - mérési eljárás nyújtotta ellenőrzés, - fölös mérések végzése, - független meghatározások végzése, - adatszűrést biztosító számítási módszer alkalmazása. A geodéziai munkát végző szervezetek belső ellenőrzése (Szakmai, független szakmai ellenőrzés, azaz „B” vagy „C” típusú ellenőrzés) a) Az egyes geodéziai szervezetek belső ellenőrei a belső ügyrendjük szerint végzik az ellenőrzést. b) A belső ellenőr (vizsgáló) ellenőrzési tevékenysége általában az alábbiakra terjed ki: - A mérési és számítási jegyzőkönyvek alapján ellenőrzi, hogy a geodéziai munkát végző műszaki hogyan végezte el az önellenőrzési feladatokat, és a

6-3


-

tervezett mérési eljárás és mérésszám alapján dolgozott-e, valamint a hibahatárokat túllépte-e? Szükség esetén műszeres méréssel a geodéziai munka során meghatározott pontok egyes adataira végez ellenőrzést.

Külső harmadik fél ellenőrzése

Ez esetben „A” típusú ellenőrzésről van szó. Független harmadik fél bevonása minden nagypontosságot kívánó vizsgálat, kiemelt jelentőségű nagypontossági igényű adat esetén indokolt. A külső harmadik fél mintavételesen vagy teljes körűen független meghatározást végez. Szélső pontossági igények esetén a harmadik fél ellenőrző adatai a meghatározott adatok hitelképességének növelése mellett az azokkal való együttes feldolgozással pontosságnövelést is biztosítanak. A felügyeleti ellenőrzés

A PA Rt. SZAB-MINE-01 minőségellenőrzési szabályzat szerint. Hatósági ellenőrzések

Hatósági ellenőrzés kategóriájához tartoznak azon ellenőrzések, amelyeket illetékes hatóság jogszabályokban, rendeletekben vagy külön hatósági előírásokban megfogalmazott esetekben végez. A társaság független ellenőrzéssel megbízott szervezetei által végzett ellenőrzések

A társaság független ellenőrzéssel megbízott szervezeteinek (MEO, AVO, MDO, MTVO, NBO, SVO) jogkörébe tartozó ellenőrzéseket az adott szervezet vagy vele szerződéses viszonyban lévő szervezet dolgozója végezhet, akit az adott szervezet vezetője írásban megbízott és megfelelő képzettséggel rendelkezik. Független szakmai ellenőrzés

Utasításokban, előírásokban és technológiákban meghatározott pontokon munkavégzésben közvetlenül nem közreműködő szakember által végzett ellenőrzés.

a

Független szakmai ellenőrzést a szakmai vezetők által meghatározott terjedelemre írásos megbízatással rendelkező munkavállaló végezhet, akit képzettsége és szakmai gyakorlata arra alkalmassá tesz. Szakmai ellenőrzés

Utasításokban, előírásokban és technológiákban meghatározott munkavégzőt közvetlenül irányító személy által végzett ellenőrzés.

pontokon

a

Szakmai ellenőrzést az adott munka közvetlen irányítója végezhet a munkavégzési és közvetlen munkairányítási joga alapján. Önellenőrzés

Minden munkavégzési folyamat során az utasításokban, előírásokban és technológiákban előírt feladatok végrehajtása közben és után a munkát végzőnek önmagának kell ellenőriznie az elvégzett munka megfelelőségét.

6-4

6. előadás: Műszaki ellenőrzés az építőiparban Szállítók saját tevékenységük megfelelőség-ellenőrzése

Önálló munkát végző szállítók a saját tevékenységük független szakmai ellenőrzését, szakmai ellenőrzését, illetve önellenőrzését végezhetik, mely ellenőrzési tevékenységüket a velük kötött szerződésben kell meghatározni.

6.1.4.

A mérőeszközök, mérőberednezések hitelesítése, kalibrálása, metrológiai konfirmálás. Mérőeszközök használati pontosságának meghatározása

Magyarországon a mérőeszközök hitelesítése és kalibrálása szabályait az „1991. évi XlV. Törvény a mérésről” és a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló „127/1991.(X.9.) Korm. Rendelete” az alábbiak szerint szabályozza. A kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítését az OMH (Országos Mérésügyi Hivatal) központja és területi szervei (mértékhitelesítő hivatalok) közigazgatási eljárás szabályaival alkalmazásával végzik. A hitelesítés időpontjai meghatározottak. Szükséges első, időszakos és javítás utáni hitelesítést végezni. Az időszakos hitelesítést a „Vhr”-ben meghatározott érvényességi idő szerint kell végezni. A nem kötelező hitelesítésű mérőeszközök kalibrálásának időszakairól a törvény nem rendelkezik. Ezt a mérőeszköz használatát figyelembe véve kell megtervezni. A kalibrálás nem hatósági tevékenység. Megjegyzés: az „1995. évi XXIX. Törvén a laboratóriumok, a tanúsító és ellenőrző szervezetek akkreditálásáról” felhatalmazás alapján a Magyar Köztársaság nemzeti akkreditáló szervezete a „Nemzeti Akkreditáló Testület” (NAT). Íg a NAT jogosult a kalibráló laboratóriumoknak kalibrálási bizonyítványt kiadni. A 68/2000 (V.19.) Kormányrendelet szerint az OMH a nemzeti akkreditálásról szóló törvény rendelkezésével összhangban továbbra is közreműködik a kalibráló- és vizsgálólaboratóriumok akkreditálásában. A kalibráló laboratóriumok működési követelményeit az MSZ EN ISO/ IEC 17025 szabvány szabályozza. A kalibrálás eredménye lehetővé teszi, hogy az értékmutatáshoz hozzárendeljék a mérendő mennyiség értékeit vagy meghatározzák az értékmutatás korrekcióit. A kalibrálás során egyéb metrológiai jellemzők is meghatározhatók, így pl. a befolyásoló mennyiségek hatása. A kalibrálás eredménye dokumentumban rögzíthető, amelyet néha „kalibrálási bizonyítványnak” vagy „kalibrálási jegyzőkönyvnek” neveznek. A kalibrálás eredményét gyakran, mint korrekciót, „kalibráló tényezőt” vagy „kalibrációs görbét” adják meg. A geodéziai mérőeszközöket a mérésügyi törvény nem sorolja a kötelező hitelesítésű mérőeszközök közé. Azonban előírja, hogy: „joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni.” A mérőeszközök a mérőberendezések rendeltetésszerű használat követelményeinek megfelelő állapotban tartása összetett feladat. AZ MSZ EN 30012-1:1998: „Minőségbiztosítási követelmények mérőberendezésekre 1. rész: Mérőberendezések

6-5

Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz metrológiai konfirmálásának1 rendszere” c. szabvány rendelkezik a feladat komplex megoldásáról. A fenti szabvány a konfirmálási rendszerkialakítása és működése teljes körét ismerteti. Így többek között a konfirmálás időtartamok megtervezési módját, a környezeti hatások, a kalibrálás igényelte környezeti feltételek és egyéb befolyásoló tényezők szerepét. A műszerek és mérőeszközök felhasználása előtt meg kell állapítani a használati pontosságot. Az építőipari mérőeszközök használati pontosságának meghatározási módszereit az MSZ ISO 8322(1-8)1992 szabványsorozat adja meg.

6.1.5.

A mérés eredményei és pontosságát befolyásoló tényezők. Referenciafeltételek

A mérés eredményeit és pontosságát a méréssel kapcsolatos befolyásoló tényezők mellett a mérés tárgyával kapcsolatos tényezők is befolyásolhatják. „A”

A méréssel kapcsolatos befolyásoló tényezők: -

a mérő műszer (mérőberendezés, mérőfelszerelés) típus, kategória beszabályozottság, igazítottság, mérési módszer (a feladatnak megfelelés és a szabványos műszerhibákat kiejtés), mérési alappont hálózat (viszonyítási rendszer stabilitása, mérési és számítási modell kialakítása, ill. azonosságának biztosítása), mérési körülmények, a mérés közege, környezete (hőmérséklet, egyoldali hőhatás, szélhatás, páratartalom, megvilágítás, refrakció), a mérő személyzet (adottsága és állandósága), a mérés tárgya vizsgálandó pontjai beazonosíthatósága.

Referenciakörülmények (MSZ ISO 3443-6:93) Ha a mérést a meghatározottól eltérő időpontban vagy eltérő fizikai körülmények között végzik, akkor azokat a tűrési specifikáció megadásával át kell alakítani a referenciakörülményekre, számításba véve pl. az eltérő hőmérséklet, hőtágulást, rugalmas és képlékeny alakváltozásokat. Referenciafeltételek (MSZ ISO 3443-7:93) A referenciafeltételek az előírt ellenőrzési időpont és daraboknak a mérése alatt meghatározott fizikai körülményei, mint pl. hőmérséklet, nedvességtartalom, vagy megtámasztás.

1

Metrológiai konfirmálás: műveletek összessége, amelyek annak biztosításához szükségesek, hogy a mérőberendezés adott példánya a rendeltetésszerű használat követelményeinek megfelelő állapotban legyenek. A metrológiai konfirmálás általában egyebek között magában foglalja a kalibrálást, a szükséges beszabályozást és javítást, az azt követő újra kalibrálást, valamint az igényelt lezárást és címkézést.

6-6

6. előadás: Műszaki ellenőrzés az építőiparban A referencia időpont általában a szállítás időpontja, de ésszerű okok miatt a mérést gyakran más időpontban hajtják végre. A különböző fizikai körülmények, mint pl. hőmérséklet, vagy megtámasztás, a kúszás, a zsugorodás okozta alakváltozásokat fontos lehet összehasonlítani a termék méretváltozásával és feltétlenül meg kell figyelni ezeket. Ha a méréseket eltérő időben és fizikai körülmények között végzik, amint az az előírásban szerepel, szükséges lehet referenciafeltételekre való átszámítás, figyelembe véve a hőmérsékletváltozást, zsugorodást, maradó és rugalmas alakváltozásokat stb. „B”

A mérés tárgya geometriai paraméterei a környezeti, fizikai, mechanikai hatások (megtámasztás, terhelés, hőmérséklet, nedvességtartalom), ill azok változásai következtében az idő függvényében megváltoznak. (lsd. MSZ ISO 3443-6-93 és MSZ ISO 3443-7:99). Így a tűrési specifikációban meg kell adni azokat a referenciakörülményeket, melyeknél a megadott tűrések érvényesek. Amennyiben a mérést a meghatározottól eltérő időpontban vagy eltérő fizikai körülmények között végzik, akkor az eltérések hatásait a mérési eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, ill. a tűrési specifikáció megadásával át kell alakítani a referenciakörülményekre, számításba véve pl. az eltérő hőmérsékletet, hőtágulást, rugalmas és képlékeny alakváltozásokat. A mérési eredmények együttesen tartalmazzák a mérést befolyásoló tényezők és a mérés tárgyát befolyásoló tényezők hatásait. E hatások következtében fellépő eltérések figyelembe vétele általában külön történik a méréssel és a mérés tárgyával kapcsolatban, de történhet együttesen is. A referenciakörümények változása figyelembe vételéhez szükséges ismerni a környezeti változások hatásmechanizmusát. Ehhez a szakirodalom tanulmányozása mellett általában a konkrét feladattal kapcsolatos vizsgálatok is szükségesek. A mérés pontosságát a mérési munka folyamatainak összes eleme, a környezeti hatások és a kezelőszemélyzet is befolyásolja. A mérési hibák mellett a mérés tárgya, beazonosíthatósága, ill. különböző fellépő mozgásai, torzulásai is befolyásolóan hatnak. A különböző időpontokban végzett vizsgálati méréseknél azonos vagy azonossá tehető: - a mérés helye és az alapvető hatások, - a felhasznált viszonyítási pontok, - a felhasznált mérőberendezés és annak beszabályozási állapota, - a meghatározási modell geometriája, - a mérési személyzet.

6.1.6.

A mérési és az adatfeldolgozási munka ellenőrzése

Önellenőrzés

A geodéziai módszerekkel végzett vizsgálati, ellenőrzési munka minden fázisában (előkészítés, mérés, számítás, stb.) a munkát végző műszakinak önellenőrzést kell végeznie. 6-7

Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz Az önellenőrzés fázisai: - a felhasznált adatok és alappontok ellenőrzése, - mérési eljárás nyújtotta ellenőrzés, - fölös mérések végzése, - független meghatározások végzése, - adatszűrést biztosító számítási módszer alkalmazása. Belső szakmai ellenőrzés

Szakmai, független szakmai ellenőrzés, azaz „B” vagy „C” típusú ellenőrzés a) Az egyes geodéziai szervezetek belső ellenőrei a belső ügyrendjük szerint végzik az ellenőrzést. b) A belső ellenőr (vizsgáló) ellenőrzési tevékenysége általában az alábbiakra terjed ki: - a mérési és számítási jegyzőkönyvek alapján ellenőrzi, hogy a geodéziai munkát végző műszaki hogyan végezte el az önellenőrzési feladatokat, leellenőrizte-e a felhasznált adatokat, a tervezett (mérési hibákat kiejtő, ill. kimutató) mérési eljárás és mérésszám alapján dolgozott-e, valamint a hibahatárokat túllépte-e? - szükség esetén műszeres méréssel a geodéziai munka során meghatározott pontok egyes adataira végez ellenőrzést. Külső harmadik fél ellenőrzése

Ez esetben „A” típusú ellenőrzésről van szó. A független harmadik fél bevonása minden nagy pontosságot kívánó vizsgálat, kiemelt jelentőségű nagy pontossági igényű adat esetén indokolt. A külső harmadik fél mintavételesen vagy teljes körűen független meghatározást végez. Szélső pontossági igények esetén a harmadik fél ellenőrző adatai a meghatározó adatok hitelképességének növelése mellett az azokkal való együttes feldolgozással pontosságnövelést is biztosítanak.

6.2.

A műszaki ellenőr építési méretpontosság ellenőrzésével (biztosításával) kapcsolatos feladatai a kivitelezés folyamán

6.2.1.

Az építési műszaki ellenőr feladatainak, tevékenységének jogi szabályozása

Az építési műszaki ellenőr tevékenységét az 1997. évi LXXVIII. törvény és a 185/1997. (IX. 26.) Kormányrendelet szabályozza. A rendelet 2.§-a minden épület és műtárgy (a továbbiakban együtt: építmény) építési szerelési munkáinak műszaki ellenőrzésével kapcsolatban a következő feladatokat határozza meg.

6-8

6. előadás: Műszaki ellenőrzés az építőiparban (1) Az építtető az építési, szerelési munka szakszerűségének ellenőrzésével, illetőleg helyszíni képviselete ellátásával építési ellenőrt bízhat meg, illetőleg jogszabályban meghatározott esetekben köteles megbízni. (2) Az építési műszaki ellenőr az építmény megvalósítására irányuló építési szerelési munka teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések, valamint az építésügyi hatóság, illetve az építmény létesítését engedélyező hatóság által jóváhagyott építészeti műszaki terv betartását. (3) Az építési műszaki ellenőr feladata különösen: (a)2 a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentáció, valamint a kivitelezési tervek alapján az építéskivitelezési tevékenység ellenőrzése, az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, (b) a hatósági engedélyek, hatósági előírások, határidők és a minőségi előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése, (c)3 az építési napló külön jogszabályban meghatározottak szerinti ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése, (d) a hibáknak, a hiányosságoknak, eltéréseknek az építési naplóban való feltüntetése, (e) a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megléte az építtető részére, (f) a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése, (g) az átadás-átvételi eljárásban való részvétel, (h) egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése, (i)4 a beépített anyagok, szerkezetek és berendezések megfelelőség igazolása meglétének ellenőrzése, 5 (j) a műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban. 6 (4) Ha az építőipari kivitelezést – fővállalkozó hiányában – több kivitelező végzi és több felelős műszaki vezető irányítja, akkor az építési műszaki ellenőr – az építtető megbízása alapján – gondoskodik arról, hogy az elvégzett részmunkák vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői által tett nyilatkozatok az építési naplóban összegyűjtésre kerüljenek, és azok a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakor az építtető rendelkezésére álljanak. 7 (5) Az építési műszaki ellenőr hiba, hiányosság megállapítása esetén köteles azt haladéktalanul az építtető vagy annak megbízottja tudomására hozni. 2 3 4 5 6 7

Megállapította: 87/2000.(VI.15.) Korm. rendelet 1.§ (1). Hatályos: 2000. VI. 23-tól. A folyamatban lévő hatósági ügyekben alkalmazni kell. Megállapította: 87/2000.(VI.15.) Korm. rendelet 1.§ (2). Hatályos: 2000. VI. 23-tól. A folyamatban lévő hatósági ügyekben alkalmazni kell. Megállapította: 167/2001.(IX.14.) Korm. rendelet 1.§ (1). Hatályos: 2001. XI. 22-től. A folyamatban lévő hatósági ügyekben alkalmazni kell. Beiktatta: 167/2001.(IX.14.) Korm. rendelet 1.§ (1). Hatályos: 2001. XI. 22-től. A folyamatban lévő hatósági ügyekben alkalmazni kell. Megállapította: 167/2001.(IX.14.) Korm. rendelet 1.§ (2). Hatályos: 2001. XI. 22-től. A folyamatban lévő hatósági ügyekben alkalmazni kell. Megállapította: 167/2001.(IX.14.) Korm. rendelet 1.§ (2). Hatályos: 2001. XI. 22-től. A folyamatban lévő hatósági ügyekben alkalmazni kell.

is is is is is is

6-9

Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz A műszaki ellenőr feladatai az építési folyamat kezdetétől az üzem behelyezésig terjednek. A műszaki ellenőrzés azonban nem tartalmazza az építésirányítás, a felelős műszaki vezető és az építésvezetés feladatait. Célszerű, ha a műszaki ellenőr már a tervezési munkától minden területen az építtető tanácsadójaként szerepel. A műszaki ellenőr általában a tervek engedélyezését követően, még a munkaterület kivitelezőknek való átadása előtt kapcsolódik be az építési munkába. A továbbiakban foglalkozunk.

a

kivitelezéssel

kapcsolatos

műszaki

ellenőri

feladatokkal

A műszaki ellenőr feladata, hogy képviselje az építtető céljait, mely szerint az építmény a szerződéses megállapodásban rögzített tartalommal, minőségben és időtartam alatt valósuljon meg.

6.2.2.

Építőipari mértani paraméterek pontossága ellenőrzésének alapelvei

Az MSZ 20162-85 Építőipari paraméterek pontosságának ellenőrzése szabvány az Alapelvek fejezetében a foglalkozik. ALAPELVEK (1) A mértani paramétereket pontossági jellemzőiknek és tényleges értéküknek, a műszaki előírás, technológiai előírás vagy a tervdokumentáció szerinti értékekkel való összehasonlításával kell ellenőrizni. (2) A gyártás során a vállalatoknál és az építőipari szervezeteknél idegenáru, műveleti és átvételi pontosságellenőrzést kell végezni. (3) A pontosság ellenőrzésnek biztosítania kell: annak megállapítását, hogy a mértani paraméterek pontossága megadott konfidencia valószínűséggel megfelel a műszaki-normatív vagy a tervezési dokumentációk követelményeinek; szükséges információkat a technológiai folyamatok pontosságának értékeléséhez és szabályozásához. (4) A pontosság ellenőrzését végre kell hajtani: az építési elemek mértani paramétereire és az építmények kitűzésére szolgáló pontok és tengelyek, valamint az elemek elhelyezésére és a szerkezetben elfoglalt elhelyezésére a (paraméterek tűréseinek meghatározását a KGST SZT 2681-80 (MSZ 20161) tartalmazza); a technológiai berendezések, öntőformák és felszerelések mértani paramétereire. (5) A pontosság ellenőrzésének szabályait az ellenőrzés tárgyától és az ellenőrzött paraméterek jellegétől, a gyártás mennyiségétől és a technológiai folyamatok állandóságától függően kell meghatározni, az ellenőrzés költségeinek és megkövetelt megbízhatóságának figyelembevételével. A pontosság-ellenőrzés szabályainak meghatározása során meg kell állapítani: az ellenőrzésre kerülő paramétereket; az ellenőrzés módszereit; az ellenőrzési tervet és az ellenőrzés lebonyolításának rendjét; ellenőrzés eszközeit, a mérés pontosságát és feltételeit; az értékes módszerét.

6-10

6. előadás: Műszaki ellenőrzés az építőiparban (6) A pontosság ellenőrzése többségében mintavételes, a szükséges esetekben mindendarabos ellenőrzés legyen. (7) Mindendarabos ellenőrzést kell végezni: kis gyártási mennyiség esetén; a gyártás bizonytalan jellege esetén, beleértve a technológiai folyamatok és műveletek beszabályozásának időszakát; szigorúbb pontossági körülmények esetén a megadott pontosság biztosítására. (8) A mintavételes ellenőrzés során a méréses ellenőrzést vagy az alternatív ellenőrzést kell alkalmazni. Szükség esetén a paraméterek egy részét ellenőrizhetjük méréses ellenőrzéssel, a másik részét pedig alternatív ellenőrzéssel. (9) A méréses ellenőrzést többségében a műveleti és az átvételi ellenőrzés esetében kell alkalmazni azokra a paraméterekre, amelyek az épületek vagy építmények szerkezeteinek legfontosabb funkcióira vagy megbízhatóságra meghatározó vagy jelentős hatást gyakorolnak. (10) Az ellenőrzés fajtáiról, módszereiről és tárgyairól szóló tájékoztatást a gyártás egyes szakaszaira vonatkoztatva a Függelék (F1.) tartalmazza. ÉPÍTÉSI, SZERELÉSI ELŐÍRÁSOK A kivitelezett szerkezet és ezek anyagai feleljenek meg a tervben vagy a külön élőírásokban8 foglaltaknak. Külön előírás hiányában a javított vagy felújított szerkezetek esetében is az egyes építő- és szerelőipari kivitelezett szerkezetekre vonatkozó szabványok előírásait kell alkalmazni. A vállalkozó köteles saját munkájának jó minőségű elvégezhetősége céljából ellenőrizni azokat a munkarészeket, amelyekhez saját munkája csatlakozik. Az eltakarításra kerülő szerkezet minőségét eltakarítás előtt ellenőrizni kell. Külön előírás hiányában a meglévő építmény szerkezetét csak a megrendelő hozzájárulásával szabad teljesen vagy részlegesen eltávolítani, átalakítani vagy megvésni.

6.2.3.

A minőségellenőrzés végrehajtásának folyamata (munkafázisai)

A minőség-ellenőrzés fő munkafázisait az MSZ 04-800-1989 szabvány alapján ismertetjük. Az értékeléshez és a minősítéshez e szabvány szerint figyelembe veendő általános követelményeket példaként adjuk meg. Az egyes konkrét szerkezetekre előírt követelményeket a vonatkozó szabványok ill. külön előírások9 tartalmazzák. 1. Általános szabályok

8

9

Külön előíráson jogszabályban, szabványban, műszaki előírásban, építőipari műszaki alkalmazási engedélyben, illetve építőipari műszaki alkalmassági bizonyítványban, továbbá a szerződésben, kivitelezési tervdokumentációban (költségvetésben) foglalt előírást kell érteni. Külön előírásban, jogszabályban, szabványban, műszaki előírásban, építőipari műszaki alkalmazási engedélyben, ill. építőipari műszaki alkalmassági bizonyítványban, továbbá szerződésben, kivitelezési tervdokumentációban (költségvetésben) foglalt előírást kell érteni.

6-11

Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz I.

Az ellenőrzés megkezdése előtt az átadásra-átvételre kerülő tétel szemrevételezését el kell végezni. Ennek során arról is meg kell győződni, hogy a tétel az átlagos minőségtől megkülönböztethető mértékben eltérő részeket nem tartalmaz-e. A szemmel láthatóan eltérő minőségű részmennyiségeket külön tételként kell minősítni. Az egyes szabványokban előírt minőségi követelmények betartását. vagy szerkezetenként külön-külön (ez esetben a tétel: egy szerkezet), vagy azonos szerkezetenként egy tételben összevontan, vagy több tételre bontva kell ellenőrizni. II. Az ellenőrzés – külön előírás hiányában – végrehajtható vagy szemrevételezéssel, vagy szemrevételezés és – a vitatott követelményekre korlátozott – részletes mintavétel, vizsgálat és értékelés, vagy az összes követelményre vonatkozó részletes mintavétel, vizsgálat és értékelés alapján végzett minősítéssel. III. A szerkezet , illetve a tétel valamennyi elemét vagy részét a vonatkozó előírások szerint meg kell vizsgálni , ha erre biztonsági okokból szükség van. 2. Mintavétel I.

Az átadásra-átvételre kerülő tételből egyes részeket (szerkezeteket, szerkezeti részeket, a továbbiakban mintaelemeket) a véletlenszerűséget biztosító módszerrel kell a vizsgálat céljára kijelölni. II. A minőségi osztályzástól független követelmények betartásának ellenőrzésére a szemmel láthatóan vagy közvetlen vizsgálattal mértékadó – a legnagyobb hibát tartalmazó – mintaelemeket kell kijelölni. III. A minőségi osztályoktól függő követelmények betartásának ellenőrzéséhez a minta elemeit az építményben, illetve területen: körülhatárolt egységekben (egész helyiségekben vagy összefüggő felületeken), illetve pontosan meghatározott összefüggő egységekben (pl. a p1 pillértől a p3 pillérig, vagy a 213. jelű helyiség előtti folyosószakaszon) kell meghatározni és a minta helyét úgy kell rögzíteni (pl. jegyzőkönyvben, tervrajzon), hogy az – utólagos felülvizsgálat esetén – azonosítható legyen. IV. A tételt jellemző minta mennyiségét a következők szerint kell meghatározni: a) a különálló egyforma szerkezeteket (pilléreket, oszlopokat, nyílászárók feletti párkányokat, könyöklőket, szerelvényeket stb.) darabszámban; b) a hosszanti kiterjedésű szerkezeteket (párkányokat, szegélyeket, lépcső-, vagy pihenő kísérő lábazatot 0,4m szélességig, csöveket, függesztőket, élvédőket stb.) hosszúságban; c) a területtel rendelkező szerkezeteket (padló-, homlokzat- vagy oldalfalburkolatot 0,4m szélesség felett, burkolt, festett, mázolt felületeket) felületben; d) a térfogattal mérhető szerkezeteket (földmunkát, tömegbetont stb.) térfogatban. V. A IV. b), c) és d) pontja esetén a mintaelem nagysága egyéb előírás hiányában 1m-es, 1m2-es ill. 1m³-es összefüggő szerkezetrész.

6-12

6. előadás: Műszaki ellenőrzés az építőiparban A tétel nagyságától függően a mintamennyiségeket az 1. táblázat tartalmazza.

6-13

Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz 1. táblázat

3. Vizsgálat és értékelés 1. A vizsgálat általános szabályai A vizsgálatokat • vagy az egyes szerkezetek szabványaiban hivatkozott, jelen szabványban meghatározott előírások szerint, • vagy az egyes szerkezetek szabványaiban hivatkozott külön előírások szerint, • vagy az egyes szerkezetek szabványaiban előírtak szerint kell elvégezni. Az egyes szerkezetek szabványiban előírt követelmények betartásának a mintaelemekben végzett vizsgálata során a minősítést legkedvezőtlenebbül befolyásoló adatot kell megállapítani.

A vizsgálathoz használt mérőeszköz leolvasási pontossága legalább egytizede legyen a mérettűrés10 egységnyi értékének. 2. A vizsgálat általános módszerei A vizsgálat módszereit az 1.4. fejezet ismerteti. 3. Értékelés 1) A minőségi osztályzástól független – 2.1. szerinti – követelmények betartásának vizsgálata során a követelményemként csoportosított vizsgálati adatok közül a legkedvezőtlenebbet kell kiválasztani és ezt az értéket kell minősítéskor mértékadónak tekinteni. 2) A minőségi osztályzástól függő – 2.2. szerinti – követelmények betartásának vizsgálata során meg kell állapítani, hogy a minta egyes részmennyiségeinek hány százaléka esik az I., II., III., minőségi osztályba, illetve hány százalék rosszabb a III. minőségi osztálynál. A minőségi osztályba sorolásnál a minta mennyiségének ezeket a százalékértékeit kell mértékadónak tekinteni. 4. Minősítés 1) Ha a szerkezet csak minőségi osztályzástól független követelményeket tartalmaz, a szerkezet ill. a tétel – minőség ellenőrzése alapján – vagy megfelelő, vagy nem megfelelő minősítésű lehet. 10

a mérettűrést általában az MSZ KGST 2045 vagy az MSZ 7658/2 szerint kell értelmezni.

6-14

6. előadás: Műszaki ellenőrzés az építőiparban 2)

3) 4)

5)

6.2.4.

Ha a szerkezet csak minőségi osztályzástól függő követelményeket is tartalmaz, a szerkezet ill. a tétel – a minőség ellenőrzése alapján – általában I., II., III., minőségi osztályú vagy osztályon kívüli minősítésű lehet, de osztályba sorolásnak az a feltétele, hogy a szerkezet követelményeit az összes vizsgálati adat kielégítse A minősítéshez a vonatkozó szabvány minősítési leírásait kell alkalmazni. Amennyiben a szerkezetre több minőségi osztálytól függő követelmény szerepel, a minőségi osztályba sorolást az egyes követelményekre külön-külön kell végrehajtani. A minőségi osztálytól függő értékcsökkenést – egyéb előírás hiányában – a tételnek az átvételre felajánlott osztályt ki nem elégítő követelmények számának az összes osztályos követelmények számához viszonyítottan arányosan kell megállapítani.

A kivitelezési munkák műszaki ellenőrzésének tárgya. Az ellenőrzés során vizsgált tulajdonságok és paraméterek.

A műszaki ellenőrzés tárgya lehet a kitűzött alap és részletpontok, valamint az épületelemek, épületszerkezetek. Az ellenőrzés során vizsgált fontosabb tulajdonságok és paraméterek: - alak, méret, helyzet; - felület, építőelemek illesztése (csatlakozása), külső megjelenítés, felületminőség, alakhűség, alakváltozás, torzulás A műszaki ellenőrzés tárgya, tulajdonsága és paraméterei meghatározása ellenőrzési tervben történik. Az ellenőrzési terv készítése a vonatkozó hatósági előírások, az építési tervek előírásai, a vonatkozó szabványok és egyéb normatív utasítások, a szakirodalom és a műszaki ellenőr szakmai tapasztalata alapján lehetséges. A vonatkozó szabványok és normatív utasítások köre: - Tűrések és Illesztések Szabványosítási Bizottság által kezelt szabványok; - építésügyi ágazati szabványok; - szerelési előírások; - termékszabványok. A vonatkozó normatív utasítások többsége közvetlenül, vagy közvetve foglalkozik a fentiekkel. A továbbiakban a témakörben jelentősebb szabványokban foglaltak alapján adunk ismertetést. A)

Az MSZ ISO 3443-8:1993 szabvány az ellenőrzés szempontjából fontos tárgyak és tulajdonságok köréből többek között a következőket emeli ki: a) vízszintes és magassági értelemben ellenőrizni kell a helyi, az elsőrendű, a másodrendű alappontokat és, ha lehetséges a részletpontokat, és ha vannak azok őrpontjait, az ISO 4463 szabványnak megfelelően; 6-15

Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz b) c) d) e) f) g) h) i) j)

az alap méreteit és szintjét; az építési területre kiszállott, előre gyártott szerkezeti elemek méretei; a közös tengelyűséget vagy a szerkezeti elem aljának az elhelyezkedését; a függőlegességet, főként lépcsőházfalak és liftaknák esetén; a szerkezeti elemek közti térközt; a szerkezeti elemet alátámasztó felület méreteit; a szerkezeti elemek felületeinek és a födémlemezeknek a vízszintességét; a felületek egybeesését; a felületek és profilok alakját.

Az ellenőrizendő építési szakaszok körében a teljesség igénye nélkül a következő időpontokban való ellenőrzéseket ajánlja: a) a szerkezeti elemek építési területre történő kiszállításkor és felállításuk előtt; b) fontos szakaszok esetében, pl. mindegyik szint megépítése után; c) a vállalkozás teljesítésekor.

B)

Az „MSZ-04-411-87 Építőipari kivitelezési munkák műszaki ellenőrzése” című Műszaki Irányelv részletesen ismerteti az építőipari kivitelezés során történő munkafolyamatok/szerkezetek minőségére vonatkozó műszaki ellenőrzésének tárgyköreit és ezek ellenőrzési pontjait (tulajdonságokat). A Műszaki Irányelv az ellenőrzési feladatokat az alábbi csoportosításban ismerteti: 1. Általános rész 2. Kitűzések 3. Alépítmények 4. Felépítmények (Teherhordó falszerkezetek) 5. Befejező építési és szakipari munkák 6. Épületgépészet A fenti Műszaki Irányelv már nem érvényes, de szakirodalomként nagyon hasznos. Alkalmazása során való hivatkozás az érintett felekkel való megállapodás esetén lehetséges. C)

Az MSZ 20162-85 szabvány szerint a pontosság ellenőrzést végre kell hajtani: A) az építési elemek mértani paramétereire és az építmények kitűzésére szolgáló pontok és tengelyek, valamint az elemek elhelyezésére és a szerkezetben elfoglalt helyzetére. (a paraméterek tűréseinek meghatározását a KGST SZT 2681-80 (MSZ 20161) tartalmazza); B) a technológiai berendezések, öntőformák és felszerelések mértani paramétereire.

6-16

6. előadás: Műszaki ellenőrzés az építőiparban A szabvány a mellékelt függelékében többek között a gyártás egyes szakaszaiban ellenőrzése kerülő termékek felsorolását adja. F1. ELLENŐRZÉSI FAJTÁK, MÓDSZEREK ÉS ELLENÖRZÉSÉRE KERÜLŐ TERMÉKEK A GYÁRTÁS EGYES SZAKASZAIBAN Ellenőrzés fajtái 1. Idegenárú ellenőrzése

Gyártás szakasza Elemek gyártása

Építési munkák (munkatervezés egymást követő szakaszokban)

2. Műveleti ellenőrzés

Elemek gyártása

Építésmunkák (munkák végrehajtása meghatározott szakaszonként) 3. Átvételi ellenőrzés

Elemek gyártása

Ellenőrzésre kerülő termékek A gyártáshoz beérkező termékek, alkatrészek, félkész termékek Építőgépek és berendezések munkaeszközei, valamint felszerelései Pontok és tengelyek, a kitűzési pont jelei magassági szintek, épületszerkezetek elemei a megelőző szakasz munkáinak befejezése után

Ellenőrzés módszere Méréses vagy alternatív mintavételezés ellenőrzés

Előre gyártott épületszerkezetek és építmények építéshelyre szállított elemei Szerelőeszközök, berendezések és felszerelések A technológiai műveletek végrehajtásának eredményei, ha azok kihatással vannak a késztermék mértani paramétereinek pontosságára Technológiai berendezések, felszerelések Pontok és tengelyek, a kitűzési pont jelei, a magassági szintek és az elhelyezési pont jelei

Méréses vagy alternatív mintavételes ellenőrzés, szükség esetén mindendarabos ellenőrzés Mindendarabos vagy mintavételes ellenőrzés Méréses vagy alternatív mintavételes ellenőrzés

Előre gyártott épületszerkezeti elemek az elhelyezés és ideiglenes rögzítés ideje alatt Elemek elhelyezéséhez alkalmazott felszerelések Előre gyártott épületszerkezeti elemek a gyártási folyamat befejezése után

Mindendarabos ellenőrzés

Pontok és tengelyek, a helyzeti pont jelei, a magassági szintek és az áthelyezési pont jelei Építési munkák (a munkák meghatározott szakaszonként történő végrehajtása után)

Előre gyártott épületszerkezeti elemek a végleges rögzítés, valamint összekapcsolás után

Mindendarabos ellenőrzés Méréses vagy alternatív mintavételes ellenőrzés

Mindendarabos vagy mintavételes ellenőrzés Méréses vagy alternatív mintavételes ellenőrzés, vagy mindendarabos ellenőrzés

Mindendarabos ellenőrzés Méréses vagy alternatív mintavételes ellenőrzés, egyes esetekben mindendarabos ellenőrzés Méréses vagy alternatív mintavételes eljárás Alternatív mintavételes ellenőrzés egyes esetekben mindendarabos ellenőrzés

D)

Az MSZ ISO 7976-1:1990 és az MSZ ISO 7976-2:1990 szabványok az ellenőrzés szempontjából fontos tárgyak (épületek, épületelemek) és tulajdonságok mérési módszerei és mérési pontjai ismertetését az ellenőrizendő tárgyak és tulajdonságok szerint külön fejezetenként tárgyalja. E szabvány az ellenőrizendő tárgyak és tulajdonságok közül a következőkkel foglalkozik: A gyárakban és az építkezés helyszínén egyaránt ellenőrizhető tárgyak ill. tulajdonságok: - Az épületelemek mérete - Hosszúság és szélesség - Vastagság vagy mélység - Az épületelemek derékszögűsége 6-17


-

-

- Szögeltérés - Párhuzamosság Az épületelemek egyenessége és íveltsége - Élegyenesség - Tervezett íveltség Az épületelemek síkalapúsága és ferdesége - Teljes síkalapúság - Helyi síkalapúság - Ferdeség

Csak az építkezés helyszínén ellenőrizhető tárgyak ill. tulajdonságok: - A mérési pontok helyzete a vízszintes síkban - Eltérések a szerkezeti hálók vonalaihoz viszonyítva; - Eltérések a másodrendű hálózat épülettel párhuzamos vonalaihoz viszonyítva; - Eltérések a másodrendű hálózat épületre merőleges vonalaihoz viszonyítva; - Eltérés a tervezett magasságtól (magasságmérés) - Függőlegesség - A több emelethez tartozó falak és oszlopok függőlegessége; - Emeletmagasságú falak és oszlopok függőlegessége; - Excentricitás (szerelési külpontosság) - Más épületelemekhez viszonyított helyzet (nyílások és terek) - Ablakok és egyéb nyílások; - Terek; - Síkalapúság, egyenesség, tervezett íveltség - Padlók és mennyezetek, teljes síkalapúság; - Padlók, helyi síkalapúság; - Falak, teljes síkalapúság; - Falak, helyi síkalapúság; - Tervezett íveltség; - Más fontos eltérések - A felfekvési méret; - Hézagszélesség; - Hézag- (illeszkedési) lépcső. E)

Az épületszerkezeti elemek tulajdonságai és paraméterei ellenőrzése pontossági követelményeik, tűréseik ismeretében indokolt. Így az Építőipari tűrések szabványsorozat, és azon beleül az MSZ 7658/2-82 Építőipari tűrések Pontossági osztályok című szabvány szükségszerűen információkat ad a fentiekről is. F)

Az MSZ 7658/3-84 Építőipari tűrések Technológiai és funkcionális tűrések című szabvány az alábbiak szerint ismerteti, hogy a szerkezeti elemek, gyártmányok gyártási

6-18

6. előadás: Műszaki ellenőrzés az építőiparban tűréseit, a kitűzési munkák tűréseit és a funkcionális tűréseket milyen paraméterekre kell megadni. E paramétereket kell figyelembe venni az ellenőrzési terv készítésénél. A szerkezeti elemek, gyártmányok gyártási tűrései Az elemek tűréseit és métereik legnagyobb eltéréseit azok hosszára, szélességére, magasságára, vastagságára vagy átmérőjére, a kiugrások, bemélyedések, furatok, áttörések, rögzítőelemek és összekötő elemek stb. méreteire, helyére, valamint gyártásuk során az elemekre felvitt tájolóelemek helyére a mértani paraméter alapértékétől függően kell megadni. A hasáb alakú derékszögű elemek alakjának pontosságát az egyenes vonalúság tűrései, a síktól való eltérés, tűrései az egysíkúság tűrései, valamint a derékszögűség tűrései és annak legnagyobb eltérései jellemzik. A kitűzési munkák tűrése A kitűzési munkák pontosságát a megfelelő koordináták irányában a vízszintes síkban lévő pontok és tengelyek kitűzéseinek , a pontok és tengelyek függőleges vetítésének, magassági jelölések kitűzésének tűréseivel és megengedett legnagyobb eltéréseivel kell meghatározni. FUNKCIONÁLIS TŰRÉS A funkcionális tűréseket az épületek és építmények elemeinek méretére, alakjára és helyzetére kell meghatározni. Épületek, építmények és szerkezeti elemek alábbi paramétereihez célszerű funkcionális tűrést előírni: - elemek vagy jellemző szakaszok közötti távolságra (hézag, támköz, magasság); - adott profilra (egyvonalúság, köralakúság, hengeralakúság); - adott felületre (egysíkúság, görbeség); - tájolók egybeesésére (pontok, tengelyek, profilok, élek, felületek, síkok); - adott lejtésre (függőlegesség, vízszintesség); - adott szöghöz (párhuzamosság, merőlegesség); G)

Az MSZ ISO 3443-6:93 szabvány az ellenőrzés paramétereivel kapcsolatban a következőt rögzíti: Az ellenőrzés paraméterei Az ellenőrzés paraméterinek egyeztetése során néhány hibafajtát kritikusnak jelölhetnek ki. Ezekre a hibákra a gyártási tétel minden darabjának a vizsgálata kötelező. Azokra a jellemző tényezőkre vonatkozó hibákat kell kritikusnak tekinteni, amelyek az építményre vagy az építési folyamatra nézve kitüntetett fontosságúak. A műszaki ellenőrzés szempontjából az épületelemekre (épület-szerkezetekre) vonatkozó további meghatározásokat, előírásokat az építési ágazati szabványok, szerelési előírások és termékszabványok tartalmazzák.

6-19

Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz Az MSZ KGST 2045-79 szerint az ellenőrzésre kerülő mértani paraméterek vizsgálati méréseinek mennyiségét és számát az ellenőrzési tervekben kell meghatározni.

6.2.5.

Tervek, előírások, követelmények és egyéb adatszolgáltatások felmérése. Ellenőrzési terv készítése

A műszaki ellenőr munkájához alapvető követelmény, hogy a vonatkozó jogszabályokat, a normatív utasításokat, az engedélyezési terveket, a hatósági előírásokat, a szerződésben foglaltakat ismerje. Feladata, hogy a fentiek kapcsolatait, összefüggéseit tanulmányozva a méret és más ellentmondásokat észre vegye és kimutassa. Fontos, hogy megismerje a fentiek által előírt követelményeket, műszaki ellenőrzési feladatokat. E célok elérése érdekében tanulmányozni és ellenőrizni kell a terveket, továbbá el kell készíteni a műszaki ellenőrzési tervet. Az építési tervdokumentációk ellenőrzése során az építési munka előírás szerinti végrehajtását kell ellenőrizni. A geometriai paraméterek pontossága szempontjából elsődlegesen az alábbiakat kell megvizsgálni: - a tervekben foglaltak megfelelnek-e a hatósági és minőségi előírásoknak; - a hatósági engedélyekben foglalt feltételeket; - a tervekben foglalt műszaki megoldások megvalósíthatók-e, a tervezett méretek ellentmondásosak-e; - a különböző szakágak tervei összhangját; - a szerződésben foglalt építtetői és vállalkozási feltételeket. A geometriai paraméterek szempontjából az ellenőrzésnek ki kell térnie a műszaki előkészítésre és az építési helyszínre is. Vizsgálni és ellenőrizni kell: - a geodéziai adatszolgáltatást, az építési telek kialakítását, az építési helyszínt; - utakkal, közművekkel kapcsolatos adatszolgáltatást; - a talajmechanikai szakvéleményt. A geodéziai adatszolgáltatás, az építési helyszínnel kapcsolatos adatszolgáltatás Az építés előkészítése során a geodéta (földmérő) szakterületére eső feladatok: A. Az építési terület nyilvántartási adatai földhivatalból való beszerzése B. Építési telek kialakítás, ellenőrzés a) Meglévő telek határainak ellenőrzése (Dokumentum: Ellenőrzési jegyzőkönyv) b) Telek kialakítása telekmegosztással, egyesítéssel (Dokumentum: Földhivatallal és az Önkormányzattal ellenjegyzett (átvezetett) változási vázrajz, vagy tömbrajz és a tulajdont igazoló birtoklap. c) Tulajdonviszonyok vizsgálata (Dokumentum: Birtoklap) C. Hivatalos helyszínrajz beszerzése. (a rendezési terv telek beépítésére vonatkozó előírásait tartalmazza

6-20

6. előadás: Műszaki ellenőrzés az építőiparban D. Tervezési térképkészítés vízszintes és magassági tartalommal M=1:500. A térkép a növényzetet és a közművek felszíni műtárgyait és az útcsatlakozást is tartalmazza E. Közműtérkép készítés, vagy adattárból való beszerzése F. Szomszédos (csatlakozási) épületek tervezéséhez ill. engedélyeztetéshez szükséges méretei. Közművekkel kapcsolatos adatszolgáltatás A közművek helyzetét és a rácsatlakozási pontot adattári állomány felhasználásával a közműtervezők kérésére a közműhatóságok közműnyilatkozatban adják meg. Ellenőrző mérésüket be kell tervezni. Építési helyszín Az építési telken lévő és a tervezett létesítmények, valamint a növényzet vizsgálatára a fenti geodéziai adatszolgáltatás, a favédelmi terv,a kertészeti és az építészeti terv helyszínnel való összehasonlításával lehetséges. Fontos az utakkal és a közművekkel való kapcsolódási lehetőségek vizsgálata. Talajmechanikai szakvéleménnyel kapcsolatos feladatok tervezése A részletes talajmechanikai szakvélemény ismerteti a talajmechanikai problémákat, és ezekkel kapcsolatos feladatokat.

várhatóan

felmerülő

Minden esetben kiemelten figyelemmel kell lenni az altalaj, az épület és a szomszédos épület várható mozgásaira, torzulásaira. Fontos az altalaj, az alaptest és a teherhordó szerkezet építés folyamán való kölcsönhatásának elemzése, a mozgások és torzulások építés pontosságát befolyásoló hatásainak vizsgálata. Az ellenőrzési terv készítésénél be kell ütemezni a munkagödrök és a környezet mozgásának ellenőrzését is. A teljes építési folyamat műszaki ellenőrzési terv tartalma Az ellenőrzési tervben a következőket kell meghatározni: - ellenőrzés célját; - a méretpontossági követelményeket; - az ellenőrzés tárgyát, az ellenőrzésre kerülő paramétereket, a kritikus fontossággal bíró jellemzőket; - az építés szakaszait (fázisait), amelyek esetén az ellenőrzéseket el kell végezni; - a megvalósulási ellenőrzéseket; - az építési munka pontosságát befolyásoló tényezőket; - a vizsgálati mérések eszközeit, eljárásait, módszereit, a vizsgálati mérések mennyiségét és számát; - a mozgás- és torzulásvizsgálati méréseket; - mérések viszonyító rendszerét és az épületszerkezetek mérési pontjait; - a mérési pontosságot befolyásoló tényezőket, a referencia feltételeket; - vizsgálati mérési eredmények feldolgozását, számítását; - a mintavétel végrehajtásának módját; - a vizsgálat pontossági követelményeit; 6-21

Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz -

a vizsgálati eredmények értékelési módszerét; a nem megfelelés eseteinek eljárásait, az elfogadás követelményeit; a minősítést; az idegenárú, a műveleti és az átvételi pontosság szabályait; az átadás-átvételi eljárások módját; a műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálását.

Az ellenőrzési terv készítéséhez, és az ellenőrzés végrehajtásához a témakörrel foglalkozó fejezetek adnak részletes információt. A műszaki ellenőrzés ütemterve Az MSZ ISO 7077-90 szerint: Az ellenőrzési mérések ütemtervének tartalmaznia kell: a) minden műveletet, amelyet méréssel kell ellenőrizni; b) a mérések idejét; c) a külső körülmények feltételeit; d) a mérési módszerek előírásait és részleteit; e) egyéb előírásokat. Az ellenőrzési ütemtervben felsoroltakon túlmenően szükség esetén egyéb előírások tehetők pl. gazdasági okokból szükséges lehet meghatározni, hogy melyek a legfontosabb ellenőrzendő mennyiségek. Az ellenőrző méréseket időben kell végrehajtani, hogy ahol az eltérés meghaladta a megengedett eltérést, lehetőség legyen annak javítására. Az ellenőrzési ütemterv tervezésekor különös figyelmet kell fordítani az ellenőrző mérések végrehajtásának időpontjára, hogy megkönnyítsük a nagymértékű eltérések korrekcióját, és ne akadályozzuk az építés folyamatosságát. Az MSZ ISO 3443-8:93 szerint: A teljesség igénye nélkül megemlítendő, hogy ajánlatos a következő időpontokban ellenőrzéseket végezni: a) szerkezeti elemek építési területre történő kiszállításakor és fölállításuk előtt; b) fontos szakaszok esetén, pl. mindegyik szint megépítése után; c) a vállalkozás teljesítésekor. Az ellenőrző mérések ütemtervében a fentieken túl meg kell határozni az építés szakaszait, amelyek esetén az ellenőrzéseket el kell végezni. Kiemelten fontos a betakarásra, betemetésre kerülő létesítmények megvalósulási ellenőrzési időpontjainak meghatározása. Az ellenőrzési időpontok meghatározása mellett szükséges, hogy az ellenőrző mérés kezdési és befejezési időpontja, az ellenőrzés időtartama (időigény) is meghatározásra, beütemezésre kerüljön. Az építési folyamat fő ellenőrzési fázisai: - átvételi ellenőrzés; - építés (építési folyamat) ellenőrzés; - átadási (elfogadási) ellenőrzés.

6-22

6. előadás: Műszaki ellenőrzés az építőiparban

6.2.6.

A műszaki ellenőr kivitelezéssel kapcsolatos feladatai végrehajtására vonatkozó megállapodás

A műszaki ellenőri feladat végrehajtására vonatkozó megállapodásban első sorban rögzíteni kell, hogy csak a műszaki ellenőri alapfeladattal, az építési-szerelési munkák teljes folyamatának elősegítésével foglalkozik, vagy az építés előkészítés minden fázisában, így a kiviteli tervezésnél is képviseli az építtetőt. Továbbá a tervek és hatósági engedélyek ellenőrzési feladatai megadását is célszerű rögzíteni. A megállapodásokban célszerű nemzetközi szabványokra hivatkozni. Az MSZ ISO 3443-8 szabvány 2. fejezet szerint: A kivitelezési munkák megkezdése előtt az érintett feleknek a következő témákban kell megállapodniuk, és a következőket kell betartaniuk: a) a termékek és azok tulajdonságaink ellenőrzése és viszonyításuk a tűrési specifikációhoz; b) az építés szakaszai, amelyek esetében az ellenőrzéseket el kell végezni; c) a felek felelőssége az ellenőrzése során; d) a mintavételi terv és a hozzá kapcsolódó mérési módszerek; e) a nem megfelelés eseteinek eljárásai és következményei; f) az ellenőrzés kezdési és befejezési időpontjának meghatározása; g) az ellenőrzés dokumentálása. Az ellenőrzési megállapodás tartalmára az MSZ ISO 3443-7 szabvány 12.2 fejezete a következő szempontokat adja: Az ellenőrzési megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia: a) a felek megnevezését és a szóban forgó termék meghatározást; b) hivatkozást az általános tűrési specifikációra és azoknak a fizikai körülményeknek a meghatározását, amelyek mellett a tűrési specifikáció alkalmazható; c) a vizsgálandó paraméterek meghatározását és a kritikus paraméterek előírását; d) hivatkozást a mérési eljárás előírásaira; e) általános hivatkozást e szabvány előírásaira és a hasonló területre érvényes egyéb szabványok előírásaira; f) a felelős ellenőr megnevezését és a működési területének meghatározását; g) az ellenőrzési napló formájának és tartalmának részletes meghatározását. Azt az általános szabályt, hogy a műszerek – azaz a hitelesítésnek megfelelő, vagy a körülményeket figyelembe vevő korrekciók előtti – mérési leolvasásokat fel kell tüntetni és lehetőség szerint együtt a hitelesítési eljárás teljes jegyzőkönyvével. Meg kell határozni továbbá az irattározás és a jegyzőkönyv kiadási feltételeit más vállalatoknak vagy szervezeteknek.; h) külön fejezetben ismertetni kell a viták elrendezésének módját, pl. döntőbíróság által; i) az ellenőrzés helyét és idejét. A darabokat egy olyan, korai időpontban kell vizsgálni, amikor egy esetleges visszautasítás nem késlelteti az építési folyamatát és nem okoz fölösleges költségeket; j) a méréseket végző felelős személyek nevét, stb.;

6-23

Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz k) az eredeti ellenőrzési költség és az esetleges visszautasítás többletköltségének megosztását. Általánosan ajánlható, hogy a visszautasításból származó költségeket a gyártó fizesse, továbbá, hogy a visszacsatoló eljárások révén lehetségessé vált, enyhített vizsgálat és a többcélú mintavétel nyomán előállt anyagi előnyökből a gyártó is részesedjen; l) szükség esetén a darab értelmezését, a gyártási tételeknek és a minták vételének meghatározását; m) a statisztikai ellenőrzés mintavételi eljárását. Ha átviteli eljárást alkalmaznak, a szabályokat fel kell tüntetni; n) a még alkalmazható hibás darabok feltételes elfogadásának szabályait (a szabvány 8.2 szakasza) o) a visszautasított gyártási tételek feltételes elfogadásának érvényessége és érvénytelensége; (a szabvány 10.2 szakasza) szerint. Ha az elfogadás lehetséges, a részletes szabályokat is meg kell határozni; p) a visszautasított gyártási tétel új gyártási tétellel való pótlásának lehetőségét, vagy ennek kizárását (a szabvány 10.3 szakasza szerint) q) a szállítási időpont szükség szerinti feltűntetését (a szabvány 7.4 szakasza szerint); r) a minőség ellenőrző intézettel fennálló együttműködés szabályainak szükség szerinti megadását (a szabvány 9.5., 1.4 szakasza és a 11. fejezet szerint) s) a szükség szerinti rendkívüli ellenőrzésre alkalmas személyek megnevezését (a szabvány 7.5 szakasza szerint) A fentiek mellett célszerű, hogy az ellenőrzési terv tartalma az érintett felek részére ismertetésre kerüljön, és az érintett feleket érintő minden kérdésben állapodjanak meg.

6.2.7.

Munkaterület átadás

Az építtető a megállapodásban foglaltak szerint a műszaki ellenőr jelentésében adja át a munkaterületet a kivitelezőnek. A munkaterület átadása során a geometriai paraméterekkel kapcsolatban az építési területet és környezetét bejárva, meg kell mutatni: - az építési telket, - az építési terület határait, - a megközelítési lehetőségek helyzetét, - vízszintes és magassági geodéziai alappontok helyzetét, - az ideiglenes és végleges közmű csatlakozási helyeket, - az építési területen lévő földalatti közművezeték elhelyezkedését, - az épület sarokpontok kitűzési jeleit, - a ± 0.00 szint megadásához létesített magassági alappontokat (jelét) és ezek őrpontjait, - a védett fákat. A munkaterület átadása során felvett jegyzőkönyv, ill. naplóbejegyzés mellékleteként meg kell adni a fentiekre vonatkozó numerikus és grafikus munkarészeket. - az építési telek kitűzési vázlata, - a vízszintes és magassági alappontok elhelyezési vázlata és pontleírások,

6-24

6. előadás: Műszaki ellenőrzés az építőiparban -

a közművek elhelyezési vázlata, favédelmi terv, épület kitűzési vázlata.

6.2.8.

Építés célú termékek ellenőrzése

6.2.8.1.

Építési célú termékek megfelelőségi igazolása, és építőipari műszaki engedély kiadása

Az építési célra szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki követelményeinek és megfelelőségi igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól a 39/1997.(XII.19.) KTM-IKIM együttes rendelete rendelkezik. A rendelet szabályozza belföldi felhasználásra szánt építési célú termékek megfelelőség-igazolási kötelezettségét, valamint az újfajta építési célú termékek és műszaki megoldások engedélyezését. A rendeletben foglaltak szerint közöljük az alábbiakat: Megfelelőségi igazolás 4.§ (1) Megfelelőség igazolás akkor állítható ki, ha az építési célú termék vagy műszaki megoldás megfelel a rá vonatkozó műszaki specifikációnak. (2) A megfelelőség igazolás módozatait a műszaki specifikációban vagy jogszabályban előírtak szerint kell alkalmazni. Ezek rendelkezéseinek hiányában a szállító saját felelősségére és termékvizsgálati felkészültségének függvényében választja ki az 1. számú mellékletben rögzített szempontok figyelembe vételével a felsoroltak közül azt a módozatot, amellyel a terméknek, műszaki megoldásnak a felhasználás szempontjából lényeges tulajdonságai megfelelőségét igazolja11. (3) A szállítói megfelelőségi nyilatkozat kötelező tartalmát a rendelet 2. számú, a megfelelőségi tanúsítvány kötelező tartalmát pedig a 3.számú melléklet határozza meg12. (4) A kijelölt vizsgáló, tanúsító és ellenőrző szervezetek jegyzékét – megjelölve a működési kört is – az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium tájékoztatóban teszi közzé. 6.2.8.2.

Elfogadás, visszautasítás, hibás darabok kezelése

Az MSZ ISO 3443-as Építési tűrések szabványsorozat 6. és 7. tagja Az elfogadás kritériumainak alapelvei és a konformitás ellenőrzésé –vel foglalkozik.

11

Az 1.melléklet szerint a megfelelőség-igazolás módozatai lehetnek A termék megfeleőségének igazolása megfelelőségi tanúsítvánnyal Gyártónak a termékre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozata

12

A szállítói megfelelőségi nyilatkozat, megfelelőségi tanúsítvány és az építőipari műszaki engedély a rendelet 2., 3. és 4. melléklete szerinti tartalmát a 3.12 fejezet közli. A rendelet 3.§-ban foglalt fogalom meghatározások a Kézikönyv 1. sz. mellékletében találhatók.

6-25

Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz Az MSZ ISO 3443-6 az 1-es (rövid módszert), az MSZ ISO 3443-7 a 2-es (hosszabb módszert) ismerteti. A nemzetközi gyakorlatban a felhasználók szabadon dönthetnek arról, hogy melyik módszert alkalmazzák. A következőkben az 1-es módszert az MSZ ISO 3443-6:1993 (6-12.) pontjában foglaltakat ismertetjük. A konformitás ellenőrzésének 2. módszerét az MSZ ISO 3443-7 szabvány ismerteti. E speciális statisztikai alapelveket tartalmazó módszert akkor szabad alkalmazni, ha a mintavételi tervben feltüntetik a statisztikai kockázatokat és ennek mértékével a felek tisztában vannak. Ha a megállapodó felek úgy döntenek, hogy az ellenőrzésre e szabvány előírásai szerint járnak el akkor azt szerződésben kell rögzíteni. A szabvány a speciális matematikai statisztikai módszerek mellett ill. azokkal együtt az alábbi fontos tématerületeket ismertet, ill. szabályoz. - Tűrések és előírt követelmények; - Felelős ellenőr; - A darabok (egységek) elfogadásának feltételei; - A hibás darabokra vonatkozó eljárások; - A gyártási tételek elfogadásának feltételei; - A visszautasított gyártási tételekre vonatkozó előírások; - Elfogadás a gyártó által végzett minőség-ellenőrzés alapján; - Ellenőrzési megállapodás; - Mérési eljárás; - A statisztikai ellenőrzés eljárásai.

6.2.9.

Építési, szerelési munka közbeni minősítő ellenőrzések. Megvalósult építési szakaszok ellenőrzése

6.2.10.

A beruházás befejezési feladatai

6.2.10.1. A műszaki átadás-átvételi eljárás A műszaki átadás-átvételi eljárás során mennyiségi és minőségi teljesítést vizsgálják. E tevékenység új szabályozása nem történt meg, így a minőségi minőségellenőrzési követelmények igénye szerint kell eljárni. A műszaki ellenőr műszaki átadás-átvételi feladatai Az eljárás előkészítése során begyűjti: - építési naplót, - a beépített anyagok, szerkezetek és berendezések szállítóinak megfelelőségi tanúsítványait,

6-26

6. előadás: Műszaki ellenőrzés az építőiparban -

az építéssel kapcsolatos időközi ellenőrzési szakértői jegyzőkönyveket, véleményeket, megvalósulási felmérések, állapotrögzítések, ellenőrzések anyagát, tervváltoztatásokat.

A műszaki ellenőr a műszaki átadás-átvételhez elkészíti: - a mennyiségi és minőségi felméréseket, - az épület megfelelőssége dokumentálását, a minőségi kifogásokat és azok kijavítási határidejét, - az ellenőrző méréseket, szakértéseket, - a műszaki tervektől való eltérések kimutatását. A műszaki átadás-átvételi eljáráshoz tartozik a használatbavételi engedélyezési eljárás és a hatósági ellenőrzések, az építésügyi hatósági ellenőrzés és az építés-felügyeleti ellenőrzés is. 6.2.10.2. Megvalósulási állapot rögzítés A műszaki ellenőrnek gondoskodnia kell arról, hogy a megvalósulási állapot folyamatosan rögzítésre kerüljön. A beruházás befejezési eljárásához a megvalósulási dokumentációt a kivitelező készíti el. A folyamatos állapotrögzítés részben az eltakarásra kerülő létesítmények állapotrögzítése, részben a folyamatos műszaki ellenőrzés érdekében szükséges. A megvalósulási dokumentáció alapegységei: - épületek, építmények megvalósulási tervdokumentációja, - közművek szakáganként készült megvalósulási tervdokumentációja, - építési terület megvalósulási térképe, illetve a létrehozott, vagy lebontott épületeket, létesítményeket ábrázoló épületfeltüntetési vázrajz. 6.2.10.3. Használatbavételi engedélyezési eljárás Az 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 44.§(1)- a szerint: Az építtetőnek minden olyan építményre, építményrészre, amelyre építési engedélyt kell kérni – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik –, annak használatbavétele előtt használatbavételi engedélyt kell kérnie. A kérelemhez a felelős műszaki vezető, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben az érdekelt szakhatóságok, az érintett infrastruktúra-hálózatot működtető közüzemek és a kéményseprő nyilatkozatát kell csatolni arról, hogy az építmény a jogerős építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervnek megfelel, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. A használatbavételi eljárás végrehajtását a 46/1997 (XII.29.) KTM rendelet szabályozza. A használatba vételi engedély iránti kérelem mellékleteként többek között szállítani kell a felelős műszaki vezető nyilatkozatát, a jóváhagyott építészeti – műszaki

6-27

Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz tervdokumentációtól nyilatkozatokat.

való

eltéréseket

tartalmazó

állapotterveket

és

a

közmű

Továbbá a használatbavételi eljáráshoz készült dokumentáció készítése során gondoskodni kell a megvalósulási állapottervek elkészítéséről és a 4/1980. (I.25.) MÉM rendelet 7.§ (4.) bekezdésében foglaltak alapján földmérési alaptérkép tartalmában változást eredményező földmérési munkarészek elkészítéséről és földhivatali záradékolásáról. Ezek: - a megvalósulási térkép kapcsán készült kiegészítő vázrajz, - a földrészleten belül létrehozott vagy lebontott épületeket ábrázoló épületfeltüntetési vázrajz. 6.2.10.4. Az építésügyi hatósági ellenőrzés Az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 45 §-a szerint: Az első fokú építésügyi hatóság köteles az engedélyhez kötött építési munka végzését a helyszínen ellenőrizni. Az építésügyi hatósági ellenőrzést rendszeresen az építési munka során legalább az építmény helyének kitűzésekor és az építési folyamat befejezésekor kell végezni. Az építésügyi hatósági ellenőrzés részletes szabályozása az 1/1995 (II.24) KTM rendeletben történik. 6.2.10.5. Az építésfelügyeleti ellenőrzés Az 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet átalakításáról és védelméről 46. §-a szerint az építés-felügyeleti ellenőrzési feladatokat jogszabályokban meghatározottak szerint a közigazgatási hivatal vezetője látja el. Az ellenőrzés helyszíni bejárás során szemrevételezéssel, esetleg műszeres vizsgálattal történik. Az építés-felügyeleti ellenőrzési feladatokban a szükséges vizsgálatok elvégzésére külön jogszabályokban meghatározottak szerint jogosult szakintézmények működnek közre. Az ellenőrzés célja – annak megállapítása -, hogy az épület, építmény megfelel-e a kiadott hatósági engedélyeknek és az alapvető biztonsági, védelmi előírásoknak. A törvény meghatározza a vizsgálatok tárgyát és a 62. §-ban felhatalmazza a minisztert arra, hogy az építésügyi hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályait rendelettel állapítsa meg. (48/1997.(XII.29.) KTM rendelet).

6-28

1. előadás: Minőségügyi és mérésügyi alapismeretek

Recommend Documents