Kompetenciák 1. Közlekedési alapismeretek

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEI A/ Kompetenciák 1. Közlekedési alapismeretek VIZSGASZINTEK TÉMÁK 1.1 A közlekedésről általában

1.2 A gépjármű közlekedés technikai elemeiről általában

Középszint

Emelt szint

Tudják megmagyarázni a közlekedési alapfogalmakat és ismérveit:(közlekedés, szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, bérlet) Tudják ismertetni a közlekedés történeti áttekintését, alágazatonként. Tudják ismertetni a közlekedés és a környezet kapcsolatát (helyzetértékelés, prognózisok, feladatok). Érvekkel tudják bizonyítani a közlekedés termelőmunkájának értékét, értéknövelő tevékenységét. Tudják ismertetni a közúti közlekedés járműveit. Tudják ismertetni a személyszállító járművek műszaki paramétereit (személygépkocsi, autóbusz, motorkerékpár stb.), teherszállító járművek fajtáit, típusait, azok jellemzőit és alkalmazásukat, (nyitott, fedett, különleges gépkocsik, vontatók, pótkocsik, stb.), egyéb gépjárműveket (darus kocsik, rakodógépek, stb.) Tudják felsorolni a gépjárművek főbb részeit és tudják ismertetni azok működését. Tudják ismertetni a belsőégésű két- és négyütemű

Tudják elemezni a közlekedés jelentőségét, sajátosságait, felbontását, rendszerezését (szárazföldi, vízi, légi, csővezetékes szállítás, hírközlés). Tudják érvekkel bizonyítani a közlekedési szükségletek és igények keletkezését, az áruáramlatok kialakulásának okait.

Tudják kiszámítani a motor főbb méreteit, a motor teljesítményét, a szükséges vonóerőt, a teljesítményt, a szükséges tüzelőanyag mennyiségét, a fajlagos tüzelőanyag fogyasztást, a féktávolságot, a fékutat. Tudjanak megoldani a gépkocsi menet-stabilitásával összefüggő egyszerűbb feladatokat.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

1.3 Vasúti közlekedés

1.4 Közúti közlekedés

Középszint

Emelt szint

benzin-és dízel-motorok működési elvét, működését és a tüzelő- és kenőanyagaik tulajdonságait, a főbb méreteinek kiszámítását, a teljesítmény, a fajlagos tüzelőanyag fogyasztás kiszámításának módját. Ismerjék a pálya és a jármű kapcsolatát, a vonóerő igényt, a teljesítmény szükségletet. Tudják ismertetni a fékezéssel kapcsolatos fogalmakat és azok meghatározását, a fékezéssel kapcsolatos nemzetközi és hazai előírásokat. Ismerjék a jármű stabilitását befolyásoló tényezőket ívmenetben és fékezéskor. Tudják definiálni közlekedés kiegészítő berendezéseit és létesítményeit. Ismerjék a raktárak fogalmát, csoportosítását, jellemzőit. Tudják megmagyarázni a vasúti pálya (alépítmény, felépítmény, műtárgyak, biztonsági berendezések) jellemzőit. Tudják megmagyarázni a vasúti magas-építmények

Tudja megtervezni a legcélszerűbb vasúti szállítási útvonalat. Tudja kiválasztani adott vasúti szállítási feladathoz a szükséges járműveket.

(vasútüzemi épületek, áruforgalmi épületek és berendezéseik, kiszolgáló üzemi létesítmények) feladatait. Ismerjék a vasúti járművek fajtái, csoportosításukat Tudják definiálni a közúti közlekedés pályája: az út (alépítmény), útburkolat, forgalmi berendezések, kiegészítő létesítmények, üzemanyagtöltő állomások, javítóbázisok, pihenők stb. jellemzőit.

Tudják alkalmazni konkrét szállítási feladat megoldása során a Magyarország és az európai kontinens közúthálózatáról tanultakat. Tudják kiválasztani az árú és a szállítási távolság

2


Középszint

Emelt szint

Tudják elemezni a közutakat forgalmi, építési és fenntartási szempontból, Ismerjék a közúti járművek fajtáit, csoportosításukat, környezeti hatásukat. 1.5 Vízi közlekedés

Ismerjék a magyar hajózás jellemzőit.

1.6 Légi közlekedés

Ismerjék a magyar légi közlekedés jellemzőit.

1.7 Városi közlekedés

Tudják csoportosítani a városi közlekedésben alkalmazott a járműveket. Ismerjék a járművek környezeti hatását.

1.8 Csővezetékes szállítás

Ismerjék a csővezetékes szállítás technikai berendezéseit és technológiáját. Ismerjék a távközlés és hírközlés, szolgáltatásait. Ismerjék a távközlés szervezetét, a sajátos távközlési rendszereket.

1.9 Távközlés és hírközlés

3

ismeretében a leggazdaságosabb közúti járműveket a feladat végrehajtásához. Az utasforgalom jellemzőinek ismeretében meg tudják tervezni a helyközi közlekedés közúti jármű szükségletét. Tudják kiválasztani adott feladathoz az útvonalat, járműveket, a kikötőket, kikötői berendezéseket. Tudják kiválasztani adott feladathoz a repülőgépek típusait utas- és áruforgalmi létesítményeket Az utasforgalom jellemzőinek ismeretében tudják megtervezni a városi tömegközlekedési jármű szükségletet. .

Tudják kiválasztani a feladathoz igazodva az alkalmas távközlési és hírközlési eszközöket.

2. Közlekedési földrajz VIZSGASZINTEK TÉMÁK 2.1 Általános ismeretek


Középszint

Emelt szint

Ismerjék az általános természeti földrajz, az általános gazdasági földrajz és a közlekedési földrajz fogalmait, tárgyát, helyét a tudományok rendszerében. Tudják elemezni a földrajzi munkamegosztás kialakulását, kölcsönhatását a közlekedés fejlődésére. Ismerjék az általános közlekedés földrajzi fogalmakat. Ismerjék a szállítások forrásait és térbeli elhelyezkedésüket. Ismerjék a közlekedési hálózatot és legfontosabb csomópontjait. Tudják definiálni a közlekedési izokron vonalakat. Ismerjék az időszámítási módokat. Tudják elemezni Magyarország földrajzi helyét és természetföldrajzi környezetének hatását a közlekedésre. Tudják elemezni Magyarország gazdasági körzeteit, jelentősebb településeit. Tudják ismertetni Magyarország vasúthálózatát. Ismerjék a vasúthálózat kialakulását, szerkezetét, jellemzőit és fejlődésének rövid történetét. 4

Tudják alkalmazni konkrét feladat megoldásában a térképeket. Tudjanak térkép alapján távolságokat meghatározni. Térképek segítségével tudják megtervezni az igényekhez igazodva a szállítási útvonalakat.

Tudják elemezni Magyarország vasúthálózatát.


Középszint

Emelt szint

Ismerjék a budapesti körvasutat. Ismerjék a Budapestről induló, illetve oda befutó fővonalakat és ezek elágazó vonalait. Ismerjék az átlós fővonalakat. Ismerjék a vasútvonalak számozását. Ismerjék a nemzetközi vasúti összeköttetéseket. Ismerjék a Magyarországot érintő nemzetközi személyforgalom legfontosabb vasútvonalait. Ismerjék a Magyarországot érintő nemzetközi teherforgalom fontosabb tranzit útvonalait. Ismerjék a MÁV vonalain közlekedő nemzetközi személyszállító vonatok jellemzőit. Ismerjék Magyarország és a szomszédos államok vasútjainak egymást érintő határállomásait. 2.3 A közúti közlekedés El tudják magyarázni Magyarország kialakulása közúthálózatának fejlődését 2.4 A közúti közlekedés Tudják elemezni a közúti közlekedés jellemzői, úthálózatok jellemzőit. Ismerjék a közutak csoportosítását, műszaki jellemzőit. Ismerjék a hálózatsűrűséget. Tudják elemezni a útellátottságot, leterheltségüket. Tudják ismertetni hazánk és Európa közúthálózatát. Ismerjék a magyarországi közutak számozási rendszerét. Tudják ismertetni Magyarország elsőrendű és 5

Tudják elemezni Magyarország közúthálózatának fejlesztéseit, és azok térségi hatásait. Szállítási útvonalakat tudjanak tervezni Magyarország és Európa egész területén a feladatok megoldásához. (Kerülő útvonalakat is)



2.6 Vízi közlekedés

Középszint

Emelt szint

másodrendű főútjait. Tudják ismertetni és jellemezni a közúti határátkelőhelyeket. Ismerjék a körgyűrűk szerepét és környezetvédelemi jelentőségét. Tudják ismertetni a közúthálózatunk helyzetét, várható fejlődését. Tudják ismertetni Európa közúti fővonalait: "E" utakat és a Magyarországot érintő "E" utakat. Tudják ismertetni a fővárosi tömegközlekedési hálózatot, és a gyorsvasúti hálózatot. Tudják ismertetni a légi közlekedés és a vízi közlekedés város területére eső hálózati elemeit. Tudják ismertetni az elővárosi közlekedés város területére eső hálózatait. Ismerjék a nagyvasúti közlekedés város területére eső hálózatait. Tudják ismertetni és elemezni a vízi közlekedést befolyásoló természeti, gazdasági, társadalmi tényezőket. Ismerjék a vízi közlekedés fajtáit. Ismerjék Európa belvízi közlekedését. Ismerjék a hajózható csatornákat Európában. Ismerjék Európa tengeri hajózását, főbb kikötőit. Tudják ismertetni és elemezni Európa 6

Tudják elemezni a városi tömegközlekedési hálózatok kialakításának szempontjait, figyelemmel a lakókörzetek, valamint az ipari és hivatali létesítmények településen belüli elhelyezkedésére.

Tudják elemezni és fiktív gyakorlati példákon bemutatni a belvízi közlekedés előnyeit, és célszerű felhasználási területeit. Tudják elemezni a Duna-Rajna-Majna vízi út jelentőségét az áruszállításban és az idegenforgalomban.


2.7 Légi közlekedés és szállítás

2,8 Csővezetékes szállítás

Középszint

Emelt szint

hajózásának szerepét és jelentőségét az országok közötti keresksdelemben. Tudják ismertetni és elemezni Magyarország vízi közlekedését, a hajózható vízi utakat. Tudják ismertetni és elemezni a vízi áruforgalom földrajzi jellemzőit. Tudják ismertetni a vízi személyszállítást és jellemzőit hazánkban. Tudják ismertetni és elemezni a légi közlekedés szerepét, jelentőségét a nemzetgazdaságban. Tudják ismertetni magyarországi repülőterek földrajzi elhelyezkedését. Ismerjék légi közlekedést lebonyolító MALÉV Rt. Szervezeti felépítését. Ismerjék a regionális nemzetközi forgalmat és az egyéb légi közlekedési tevékenységeket. Ismerjék a magyar légi közlekedés várható fejlődését, a repülőterek jellemzőit. Tudják csoportosítani szállítási szempontból a légi járműveket. Tudják ismertetni a magyarországi csővezetékes szállítás kialakulását és a jelenlegi csővezeték-hálózatot. Tudják ismertetni az európai térség nemzetközi csővezetékes hálózatát.

7

Szállítási feladatok teljesítéséhez (vállalásához) Európa területén tudjanak légi útvonalakat tervezni. Tudják elemezni a belföldi légi közlekedés helyzetét és szerepét a gazdasági életben.

Tudják elemezni a csővezetékes szállítás előnyeit és problémáit.

3. Általános jogi ismeretek VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

3.1 Az államra vonatkozó alapvető Sorolják fel az államhatalmi ágakat. ismeretek Tudják ismertetni a Magyar Köztársaság állami szerveit, államhatalmi, közigazgatási, bírósági és ügyészségi szerveit.

3.2 Az alkotmányra vonatkozó ismeretek

Ismerjék a Magyar Köztársaság Alkotmányát, az alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket.

3.3 Jogi alapfogalmak

Tudják ismertetni a jog fogalmát, kialakulását. Értelmezzék az államot és a jogot. Ismerjék politika és a jog kapcsolatát. Ismerjék a gazdaság és a jog kapcsolatát. Tudják ismertetni a jogrendszert, jogágakat, jogforrásokat, jogszabályokat. Értelmezzék az írott jog és szokásjog közötti különbséget. Ismerjék a jogalkotást, jogalkalmazást, jogértelmezést. Ismerjék a jogszabályok hierarchiáját. Tudják felsorolni a Magyar Köztársaság jogalkotó szerveit.

8

Tudják összehasonlítani az államtípusokat és az államformákat. Tudják elemezni az államhatalmi ágak közötti összefüggéseket Tudják megmagyarázni a Magyar Köztársaság állami szerveit, államhatalmi, közigazgatási, bírósági és ügyészségi szerveit, egymáshoz való viszonyukat. Tudják összehasonlítani az alkotmány típusokat. Tudják levezetni a Magyar Köztársaság Alkotmányából fakadó alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket.

3.4 A Magyar Köztársaság jogrendszerének főbb jogágai

Ismerjék a közigazgatási jogot. Ismerjék a közigazgatási szerveket és működésüket. Tudják felsorolni a kormányszerveket és minisztériumokat. Tudják felsorolni az önkormányzatok fontosabb közigazgatási feladatait. Ismerjék a közlekedést szabályozó törvények területeit.

9

Tudják példák segítségével bemutatni a közigazgatási szerveket és működésüket. Tudják ismertetni a közlekedést szabályozó törvények területeit.

B/ Témakörök A középszintű és az emelt szintű érettségi vizsga közötti különbség elsősorban nem a tananyag tartalmában, hanem a vizsga követelményekben jelenik meg, ezért a témákban a középszint és az emelt szint között látszólag nincs különbség. Az emelt szintű vizsga sikeréhez a tantárgy témaköreiben elmélyültebb tudás és nagyobb begyakorlottság szükséges. 1. Közlekedési alapismeretek VIZSGASZINTEK TÉMÁK 1.1 A közlekedésről általában

Középszint

Emelt szint

Közlekedési alapfogalmak: közlekedés, szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, bérlet fogalma, elemei, ismérvei. A közlekedés jelentősége: sajátosságai, a közlekedés gazdaságon és társadalmon belüli helye, szerepe A közlekedés felosztása: rendszerezése, szárazföldi közlekedés ( közút, vasút ), vízi közlekedés, légi közlekedés, csővezetékes szállítás, hírközlés. A közlekedés története: általános történeti áttekintés, közúti közlekedés története, (utak, járművek fejlődése), vasúti közlekedés története, vízi közlekedés történeti áttekintése, a repülés története, távközlés, hírközlés története. A közlekedés és környezete: a közlekedési szükségletek felmerülési helye, igények és szükségletek keletkezése, valamint megszűnése, áruáramlatok, a közlekedés és a környezet kapcsolata (helyzetértékelés, prognózisok, feladatok), a közlekedés a szállítóipar, a közlekedés termelőmunkájának értékelése. 10

Közlekedési alapfogalmak: közlekedés, szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, bérlet fogalma, elemei, ismérvei. A közlekedés jelentősége: sajátosságai, a közlekedés gazdaságon és társadalmon belüli helye, szerepe A közlekedés felosztása: rendszerezése, szárazföldi közlekedés ( közút, vasút ), vízi közlekedés, légi közlekedés, csővezetékes szállítás, hírközlés. A közlekedés története: általános történeti áttekintés, közúti közlekedés története, (utak, járművek fejlődése), vasúti közlekedés története, vízi közlekedés történeti áttekintése, a repülés története, távközlés, hírközlés története. A közlekedés és környezete: a közlekedési szükségletek felmerülési helye, igények és szükségletek keletkezése, valamint megszűnése, áruáramlatok, a közlekedés és a környezet kapcsolata (helyzetértékelés, prognózisok, feladatok), a közlekedés a szállítóipar, a közlekedés termelőmunkájának értékelése.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 1.2 A gépjármű közlekedés technikai elemeiről általában


Középszint

Emelt szint

A közlekedés technikai elemei: a pálya és a jármű kapcsolata. A közúti közlekedés járműveinek jellemző paraméterei, személyszállító járművek fajtái (személygépkocsi, autóbusz, motorkerékpár stb.), teherszállító járművek fajtái, típusai, azok jellemzői és alkalmazásuk, (nyitott, fedett, különleges gépkocsik, vontatók, pótkocsik, stb.), egyéb gépjárművek (darus kocsik, rakodógépek, stb.) A gépjárművek főbb részei és működésük. A belsőégésű két- és négyütemű motorok működési elve és működése, üzem- és kenőanyagai. A gépjárművek a vonóerő igénye, a motorok fő méretei és teljesítménye, a fajlagos tüzelőanyag fogyasztás. A pálya és a gépjármű kapcsolata. A vonóerő igény, teljesítmény szükséglet. A fékezéssel kapcsolatos fogalmak és azok meghatározása. A fékezéssel kapcsolatos hazai és nemzetközi előírások. A gépjármű stabilitását befolyásoló tényezők ívmenetben és fékezéskor. A közlekedés kiegészítő berendezései és létesítményei, raktárak fogalma, csoportosítása, jellemzői. A vasúti pálya: alépítmény, felépítmény, műtárgyak (hidak, alagutak, viaduktok, átereszek stb.), biztonsági berendezések. 11

A közlekedés technikai elemei: a pálya és a jármű kapcsolata. A közúti közlekedés járműveinek jellemző paraméterei, személyszállító járművek fajtái (személygépkocsi, autóbusz, motorkerékpár stb.), teherszállító járművek fajtái, típusai, azok jellemzői és alkalmazásuk, (nyitott, fedett, különleges gépkocsik, vontatók, pótkocsik, stb.), egyéb gépjárművek (darus kocsik, rakodógépek, stb.) A gépjárművek főbb részei és működésük. A belsőégésű két- és négyütemű motorok működési elve és működése, üzem- és kenőanyagai. A gépjárművek a vonóerő igénye, a motorok fő méretei és teljesítménye, a fajlagos tüzelőanyag fogyasztás. A pálya és a gépjármű kapcsolata. A vonóerő igény, teljesítmény szükséglet. A fékezéssel kapcsolatos fogalmak és azok meghatározása. A fékezéssel kapcsolatos hazai és nemzetközi előírások. A gépjármű stabilitását befolyásoló tényezők ívmenetben és fékezéskor. A közlekedés kiegészítő berendezései és létesítményei, raktárak fogalma, csoportosítása, jellemzői. A vasúti pálya: alépítmény, felépítmény, műtárgyak (hidak, alagutak, viaduktok, átereszek stb.), biztonsági berendezések.


1.4 Közúti közlekedés


Középszint

Emelt szint

A vasútállomások feladatai, és típusai. Vasúti magas-építmények: vasútüzemi épületek, áruforgalmi épületek és berendezéseik, kiszolgáló üzemi létesítmények. Vasúti vontató járművek: gőzmozdonyokról, (mint a múlt vontató járműveiről), dízel-mozdonyok, motorkocsik, villamos mozdonyok Vasúti vontatott járművek: személyszállító kocsik típusai, berendezésük, üzemeltetésük, teherkocsik típusai, jellemzőik, használatuk, az egyes típusok alkalmazási területe. A magyar és európai vasúti hálózatról általában. A közúti közlekedés pályája az út: alépítmény, útburkolat, forgalombiztonsági berendezések, kiegészítő létesítmények (benzinkutak, javító bázisok, pihenők stb.) A magyar és az európai kontinens közúthálózatáról általában. A közutak csoportosítása forgalmi, építési és fenntartási szempontból. A magyar közúti személy- és áruforgalom jellemzői. A vízi közlekedés pályája. A vízi közlekedés járművei: belvízi hajók (önjáró hajók és gépnélküli uszályok), tengeri és folyamtengeri hajók, halászhajók, üzemi hajók, különleges hajók, a hajók méretei és szerkezeti felépítése, kikötők, áruszállítási és utasforgalmi berendezések. 12

A vasútállomások feladatai, és típusai. Vasúti magas-építmények: vasútüzemi épületek, áruforgalmi épületek és berendezéseik, kiszolgáló üzemi létesítmények. Vasúti vontató járművek: gőzmozdonyokról, (mint a múlt vontató járműveiről), dízel-mozdonyok, motorkocsik, villamos mozdonyok Vasúti vontatott járművek: személyszállító kocsik típusai, berendezésük, üzemeltetésük, teherkocsik típusai, jellemzőik, használatuk, az egyes típusok alkalmazási területe. A magyar és európai vasúti hálózatról általában. A közúti közlekedés pályája az út: alépítmény, útburkolat, forgalombiztonsági berendezések, kiegészítő létesítmények (benzinkutak, javító bázisok, pihenők stb.) A magyar és az európai kontinens közúthálózatáról általában. A közutak csoportosítása forgalmi, építési és fenntartási szempontból. A magyar közúti személy- és áruforgalom jellemzői. A vízi közlekedés pályája. A vízi közlekedés járművei: belvízi hajók (önjáró hajók és gépnélküli uszályok), tengeri és folyamtengeri hajók, halászhajók, üzemi hajók, különleges hajók, a hajók méretei és szerkezeti felépítése, kikötők, áruszállítási és utasforgalmi berendezések. Kikötők és kikötői berendezések


1.6 Légi közlekedés



1.9 Távközlés és hírközlés

Középszint

Emelt szint

Kikötők és kikötői berendezések A magyar hajózás szervezete A magyar hajózás személy és áruforgalma. A légi közlekedés eszközei: a repülőgépek típusai, használata, felhasználásuk szerinti felosztása, utasforgalmi létesítmények, helikopterek, azok használat szerinti csoportosítása, léghajók és egyéb légi közlekedési eszközök. A magyar légi közlekedés személy- és áruforgalma. Járművek felhasználása a városi közlekedésben. A városi közúti tömegközlekedési járművek (villamos, városi autóbusz, trolibusz, különleges járművek). A gyorsvasúti járművek. A vízi közlekedés a városokban. Városi közlekedés állóberendezései: állomások, pálya, peronok, le-, kijáratok és átjárók, üzemi berendezések, azok felhasználása, üzemeltetése. A városi közúti tömegközlekedés berendezései. A helyi (városi) gyorsvasúti berendezések A helyi közúti személyközlekedés berendezései. A csővezetékes szállítás sajátos területei (kőolaj és származékai, földgáz szállítás, egyéb anyagok szállítása). A csővezetékes szállítás technikai berendezései és technológiája. Távközlés és hírközlés feladatai, szolgáltatásai. A távközlés és a postai szolgáltatás szervezete, 13

A magyar hajózás szervezete A magyar hajózás személy és áruforgalma. A légi közlekedés eszközei: a repülőgépek típusai, használata, felhasználásuk szerinti felosztása, utasforgalmi létesítmények, helikopterek, azok használat szerinti csoportosítása, léghajók és egyéb légi közlekedési eszközök. A magyar légi közlekedés személy- és áruforgalma. Járművek felhasználása a városi közlekedésben. A városi közúti tömegközlekedési járművek (villamos, városi autóbusz, trolibusz, különleges járművek). A gyorsvasúti járművek. A vízi közlekedés a városokban. Városi közlekedés állóberendezései: állomások, pálya, peronok, le-, kijáratok és átjárók, üzemi berendezések, azok felhasználása, üzemeltetése. A városi közúti tömegközlekedés berendezései. A helyi (városi) gyorsvasúti berendezések A helyi közúti személyközlekedés berendezései. A csővezetékes szállítás sajátos területei (kőolaj és származékai, földgáz szállítás, egyéb anyagok szállítása). A csővezetékes szállítás technikai berendezései és technológiája. Távközlés és hírközlés feladatai, szolgáltatásai. A távközlés és a postai szolgáltatás szervezete,


Középszint

Emelt szint

sajátos távközlési rendszerek.

sajátos távközlési rendszerek.

14

2. Közlekedési földrajz

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 2.1 Általános ismeretek


Középszint

Emelt szint

Az általános természeti földrajz, az általános gazdasági földrajz és a közlekedési földrajz fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében. A térkép: a Föld felszínének ábrázolása, a méretarány és a vonalas arányméretek, a térkép jelrendszere, a térkép fajtái, mérések a térképen. A közlekedés kialakulását, fejlődését befolyásoló természet- és gazdaságföldrajzi tényezők. A földrajzi munkamegosztás kialakulása, hatása a közlekedés fejlődésére. Általános közlekedés-földrajzi fogalmak: szállítások forrásai és térbeli elhelyezkedésük, a közlekedési hálózat formái és legfontosabb pontjai, közlekedési izokron vonalak, időszámítási módok. Magyarország: Magyarország földrajzi helye és természetföldrajzi környezetének hatása a közlekedésre, Magyarország gazdasági körzetei, jelentősebb települései. Magyarország vasúthálózata: a vasúthálózat kialakulása szerkezete, jellemzői, és fejlődésének rövid története. A budapesti körvasút felépítése, vonalvezetése, főbb állomásai. Budapest-nyugati pu. - Szob o.h. fővonal és elágazó vonalai, Budapest-nyugati pu. - Cegléd - Szolnok Debrecen - Nyíregyháza - Záhony o.h. fővonal és

Az általános természeti földrajz, az általános gazdasági földrajz és a közlekedési földrajz fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében. A térkép: a Föld felszínének ábrázolása, a méretarány és a vonalas arányméretek, a térkép jelrendszere, a térkép fajtái, mérések a térképen. A közlekedés kialakulását, fejlődését befolyásoló természet- és gazdaságföldrajzi tényezők. A földrajzi munkamegosztás kialakulása, hatása a közlekedés fejlődésére. Általános közlekedés-földrajzi fogalmak: szállítások forrásai és térbeli elhelyezkedésük, a közlekedési hálózat formái és legfontosabb pontjai, közlekedési izokron vonalak, időszámítási módok. Magyarország: Magyarország földrajzi helye és természetföldrajzi környezetének hatása a közlekedésre, Magyarország gazdasági körzetei, jelentősebb települései. Magyarország vasúthálózata: a vasúthálózat kialakulása szerkezete, jellemzői, és fejlődésének rövid története. A budapesti körvasút felépítése, vonalvezetése, főbb állomásai. Budapest-nyugati pu. - Szob o.h. fővonal és elágazó vonalai, Budapest-nyugati pu. - Cegléd - Szolnok Debrecen - Nyíregyháza - Záhony o.h. fővonal és

15


Középszint

Emelt szint

elágazó vonalai, Cegléd - Szeged fővonal és elágazó vonalai, (Budapest-keleti pu.) - Rákos - Újszász Szolnok - Békéscsaba - Lökösháza o.h fővonalai és elágazó vonalai, Budapest-keleti pu. - Kelebia o.h. fővonal és elágazó vonalai,Budapest-déli pu. Dombóvár - Gyékényes o.h. és elágazó vonalai, Budapest-déli pu. - Székesfehérvár - Nagykanizsa Murakeresztúr o.h. fővonal és elágazó vonalai, Budapest-keleti pu. - Győr - Hegyeshalom o.h. fővonal és elágazó vonalai. Átlós fővonalak. A Győr - Sopron - Ébenfurti Vasút Rt. (GySEV) vonala. A vasútvonalak számozása. Nemzetközi vasúti összeköttetések. A Magyarországot érintő nemzetközi személyforgalom legfontosabb vasútvonalai: - Magyarország - Ausztria - Németország – Franciaország, - Magyarország - Ausztria – Olaszország, - Magyarország - Ausztria – Svájc, - Magyarország - Szlovákia - Csehország – Németország, - Magyarország - Szlovákia (Csehország) – Lengyelország, - Magyarország - Ukrajna – Oroszország, - Magyarország - Románia – Bulgária, - Magyarország - Jugoszlávia – Görögország, - Magyarország - Jugoszlávia - Bulgária –

elágazó vonalai, Cegléd - Szeged fővonal és elágazó vonalai, (Budapest-keleti pu.) - Rákos - Újszász Szolnok - Békéscsaba - Lökösháza o.h fővonalai és elágazó vonalai, Budapest-keleti pu. - Kelebia o.h. fővonal és elágazó vonalai,Budapest-déli pu. Dombóvár - Gyékényes o.h. és elágazó vonalai, Budapest-déli pu. - Székesfehérvár - Nagykanizsa Murakeresztúr o.h. fővonal és elágazó vonalai, Budapest-keleti pu. - Győr - Hegyeshalom o.h. fővonal és elágazó vonalai. Átlós fővonalak. A Győr - Sopron - Ébenfurti Vasút Rt. (GySEV) vonala. A vasútvonalak számozása. Nemzetközi vasúti összeköttetések. A Magyarországot érintő nemzetközi személyforgalom legfontosabb vasútvonalai: - Magyarország - Ausztria - Németország – Franciaország, - Magyarország - Ausztria – Olaszország, - Magyarország - Ausztria – Svájc, - Magyarország - Szlovákia - Csehország – Németország, - Magyarország - Szlovákia (Csehország) – Lengyelország, - Magyarország - Ukrajna – Oroszország, - Magyarország - Románia – Bulgária, - Magyarország - Jugoszlávia – Görögország, - Magyarország - Jugoszlávia - Bulgária –

16


Középszint

Emelt szint

Törökország, - Magyarország - Horvátország - Szlovénia – Olaszország. Magyarországot érintő nemzetközi teherforgalom fontosabb tranzit útvonalai. A MÁV vonalain közlekedő nemzetközi személyszállító vonatok. A magyar és a szomszédos államok vasútjainak egymást érintő határállomásai. 2.3 A közúti közlekedés A közúti közlekedés kialakulása, technikai elemei. kialakulása Magyarország közúthálózatának fejlődése. 2.4 A közúti közlekedés jellemzői, A közúti közlekedés jellemzői: közutak úthálózatok csoportosítása, műszaki jellemzői, hálózatsűrűség, útellátottság, közutak leterheltsége, áruforgalmuk. Hazánk és Európa közúthálózata. A magyarországi közutak számozási rendszere Magyarország elsőrendű főútjai. Magyarország másodrendű főútjai. Közúti határátkelőhelyek. A körgyűrűk szerepe, környezetvédelemi jelentősége. Közúthálózatunk helyzete, várható fejlődése. Európa közúti fővonalai: "E" utak. Magyarországot érintő "E" utak. 2.5 Városi közlekedés Városi közlekedés kialakulása, fejlődése. Városi közlekedési hálózatok: helyi (városi) közlekedési hálózat, városi tömegközlekedési hálózat, gyorsvasúti hálózat, légi közlekedés és vízközlekedés város területére eső hálózati elemei,

17

Törökország, - Magyarország - Horvátország - Szlovénia – Olaszország. Magyarországot érintő nemzetközi teherforgalom fontosabb tranzit útvonalai. A MÁV vonalain közlekedő nemzetközi személyszállító vonatok. A magyar és a szomszédos államok vasútjainak egymást érintő határállomásai. A közúti közlekedés kialakulása, technikai elemei. Magyarország közúthálózatának fejlődése. A közúti közlekedés jellemzői: közutak csoportosítása, műszaki jellemzői, hálózatsűrűség, útellátottság, közutak leterheltsége, áruforgalmuk. Hazánk és Európa közúthálózata. A magyarországi közutak számozási rendszere Magyarország elsőrendű főútjai. Magyarország másodrendű főútjai. Közúti határátkelőhelyek. A körgyűrűk szerepe, környezetvédelemi jelentősége. Közúthálózatunk helyzete, várható fejlődése. Európa közúti fővonalai: "E" utak. Magyarországot érintő "E" utak. Városi közlekedés kialakulása, fejlődése. Városi közlekedési hálózatok: helyi (városi) közlekedési hálózat, városi tömegközlekedési hálózat, gyorsvasúti hálózat, légi közlekedés és vízközlekedés város területére eső hálózati elemei,



Középszint

Emelt szint

elővárosi közlekedés város területére eső hálózatai, nagyvasúti közlekedés város területére eső hálózatai. A Budapesti Közlekedési Vállalat helyi érdekű vasútjainak vonalhálózata (BKV-HÉV). Vízi közlekedés kialakulása, fejlődése, technikai elemei. Vízi közlekedés sajátosságai: előnyei, hátrányai, fő feladata, szerepe a hazai és nemzetközi szállításokban, a vízi közlekedést befolyásoló természeti tényezők, a vízi közlekedést befolyásoló gazdasági, - társadalmi tényezők. A vízi közlekedés fajtái: a belvízi hajózás, tengerhajózás folyam-tengerhajózás. Európa vízi közlekedés: Európa belvízi közlekedése. Hajózható csatornák Európában: Belgium jelentősebb csatornái, Hollandia jelentősebb csatornái, Németország jelentősebb csatornái, Oroszország területén épült csatornarendszer, a Duna - Majna - Rajna csatorna. Európa tengeri hajózása, főbb kikötői. Az európai hajózás szerepe és jelentősége az országok közötti kereskedelemben. Magyarország víziközlekedése: a hajózható vízi utak, a vízi áruforgalom földrajzi jellemzői, a vízi személyszállítás hazánkban, a magyar hajózás szervezete.

elővárosi közlekedés város területére eső hálózatai, nagyvasúti közlekedés város területére eső hálózatai. A Budapesti Közlekedési Vállalat helyi érdekű vasútjainak vonalhálózata (BKV-HÉV).

18

Vízi közlekedés kialakulása, fejlődése, technikai elemei. Vízi közlekedés sajátosságai: előnyei, hátrányai, fő feladata, szerepe a hazai és nemzetközi szállításokban, a vízi közlekedést befolyásoló természeti tényezők, a vízi közlekedést befolyásoló gazdasági, - társadalmi tényezők. A vízi közlekedés fajtái: a belvízi hajózás, tengerhajózás folyam-tengerhajózás. Európa vízi közlekedés: Európa belvízi közlekedése. Hajózható csatornák Európában: Belgium jelentősebb csatornái, Hollandia jelentősebb csatornái, Németország jelentősebb csatornái, Oroszország területén épült csatornarendszer, a Duna - Majna Rajna csatorna. Európa tengeri hajózása, főbb kikötői. Az európai hajózás szerepe és jelentősége az országok közötti kereskedelemben. Magyarország víziközlekedése: a hajózható vízi utak, a vízi áruforgalom földrajzi jellemzői, a vízi személyszállítás hazánkban, a magyar hajózás szervezete.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 2.7 Légi közlekedés és szállítás


Középszint

Emelt szint

A légi közlekedés kialakulása, fejlődése, technikai elemei. A légi közlekedés szerepe, jelentősége a nemzetgazdaságban. A magyarországi repülőterek földrajzi elhelyezkedése. A légi közlekedést lebonyolító magyar vállalatok, regionális nemzetközi forgalom, a MALÉV tevékenysége. Egyéb légi közlekedési tevékenységek és az azt lebonyolító vállalatok. A magyar légi közlekedés várható fejlődése: repülőterek, járművek. A csővezetékes szállítás kialakulása, fejlődése, technikai elemei. A magyarországi csővezetékes szállítás kialakulása és a jelenlegi csővezeték-hálózat. Az európai térség nemzetközi csővezetékes hálózata.

A légi közlekedés kialakulása, fejlődése, technikai elemei. A légi közlekedés szerepe, jelentősége a nemzetgazdaságban. A magyarországi repülőterek földrajzi elhelyezkedése. A légi közlekedést lebonyolító magyar vállalatok, regionális nemzetközi forgalom, a MALÉV tevékenysége. Egyéb légi közlekedési tevékenységek és az azt lebonyolító vállalatok. A magyar légi közlekedés várható fejlődése: repülőterek, járművek. A csővezetékes szállítás kialakulása, fejlődése, technikai elemei. A magyarországi csővezetékes szállítás kialakulása és a jelenlegi csővezeték-hálózat. Az európai térség nemzetközi csővezetékes hálózata.

19

3. Általános jogi ismeretek VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint

Emelt szint

3.1 Az államra vonatkozó alapvető Az állam fogalma, kialakulása. ismeretek Az államtípus és az államforma. Az állam szuverenitása. Az államhatalmi ágak. A Magyar Köztársaság állami szervei államhatalmi, közigazgatási, bírósági és ügyészségi szervei, és egymáshoz való viszonyuk. 3.2 Az alkotmányra vonatkozó Az alkotmány fogalma, típusai. ismeretek Az alkotmányosság fogalma és érvényesülése. A Magyar Köztársaság alkotmánya. Az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek. 3.3 Jogi alapfogalmak A jog fogalma, kialakulása. Az állam és a jog. A politika és a jog. A gazdaság és a jog. Jogrendszer, jogág, jogforrás, jogszabály. Írott jog és szokásjog. Jogalkotás, jogalkalmazás, jogértelmezés. A jogszabályok hierarchiája. A Magyar Köztársaság jogalkotó szervei. 3.4 A Magyar Köztársaság A közigazgatási jog jogrendszerének főbb jogágai A közigazgatási szervek és működésük. A közigazgatási szervek feladatai, hatáskörük és illetékességük. A kormány és a miniszterek (minisztériumok). Az önkormányzatok lényegesebb közigazgatási feladatai. A közigazgatási eljárás főbb szabályai. A közlekedési jog, alágazati törvények

20

Az állam fogalma, kialakulása. Az államtípus és az államforma. Az állam szuverenitása. Az államhatalmi ágak. A Magyar Köztársaság állami szervei államhatalmi, közigazgatási, bírósági és ügyészségi szervei, és egymáshoz való viszonyuk. Az alkotmány fogalma, típusai. Az alkotmányosság fogalma és érvényesülése. A Magyar Köztársaság alkotmánya. Az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek. A jog fogalma, kialakulása. Az állam és a jog. A politika és a jog. A gazdaság és a jog. Jogrendszer, jogág, jogforrás, jogszabály. Írott jog és szokásjog. Jogalkotás, jogalkalmazás, jogértelmezés. A jogszabályok hierarchiája. A Magyar Köztársaság jogalkotó szervei. A közigazgatási jog A közigazgatási szervek és működésük. A közigazgatási szervek feladatai, hatáskörük és illetékességük. A kormány és a miniszterek (minisztériumok). Az önkormányzatok lényegesebb közigazgatási feladatai. A közigazgatási eljárás főbb szabályai. A közlekedési jog, alágazati törvények

III. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete A középszintű érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgából áll. A vizsga részei Teszt–jellegű közlekedési földrajz írásbeli központi kérdéssor kitöltése Közlekedési alapismeretek írásbeli feladatsor megoldása A szóbeli vizsga tételei három tantárgy témaköreiből kerültek összeállításra, a következők szerint: a) tételrész közlekedési alapismeretek, b) tételrész közlekedési földrajz, c) tételrész általános jogi ismeretek témaköreiből. A középszintű érettségi vizsgán nyújtott teljesítményt az írásbeli és a szóbeli vizsga összesített eredményei határozzák meg. Az egyes vizsgarészek időtartama és aránya

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Teszt–jellegű közlekedési földrajz írásbeli központi kérdéssor megválaszolása Közlekedési alapismeretek írásbeli feladatsor megoldása Három tantárgy témaköreiből, tematikus szempontú bemutatás

Perc 60

Arány 30

120

70

15

100%

Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga célja, hogy viszonylag teljes és ellenőrizhető képet adjon a tanuló tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt. A vizsga elősegíti, hogy a tanulók teljesítményei, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetőek legyenek, és hozzájárulhat ahhoz is, hogy az oktatás eredményessége objektívebben mérhető legyen. Tartalmi szerkezet A középszintű érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám 30%-70 % arányban tesztjellegű közlekedési földrajz írásbeli központi kérdéssor megválaszolásával, illetve közlekedési alapismeretek írásbeli feladatsor megoldásával érhető el. A központi írásbeli ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A 15 kérdésből álló teszt-jellegű kérdéssorban közel azonos arányban jelennek meg közlekedési földrajz fogalmak, törvényszerűségek és összefüggések. A kérdéstípusok az előírt ismeret- és képességjellegű követelményeknek felelnek meg.

21

A közlekedési alapismeretek feladatainak megoldásai alkalmazás jellegű követelményekre építenek. A számolást is igénylő feladatok 4-5 feladatból áll. Egy–egy feladat több részfeladatból is állhat.

Teszt-jellegű kérdéssor Feladatsor

Kompetenciák Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása Törvények, szabályok és összefüggések ismerete és alkalmazása Pontos számolás, feladatmegoldás Összefüggések ábrázolása és értelmezése Összesen

% 15 15 35 35 100

Lehetséges feladattípusok 1. A gépjármű közlekedés technikai elemeiről általában 2. Vasúti közlekedés 3. Közúti közlekedés 4. Vízi közlekedés 5. Légi közlekedés 6. Városi közlekedés 7. Csővezetékes szállítás 8. Távközlés és hírközlés A feladatokra, részfeladatokra javasolt maximális pontszámok tükrözzék a feladatok, részfeladatok nehézségi fokát. Értékelés A teszt-jellegű kérdéssor és a feladatok értékelésénél kötelező a központilag összeállított javítási útmutatónak való megfelelés. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat az útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszámozást kell alkalmazni. Az útmutató összeállításánál a számolást is tartalmazó feladatsornál a z alábbi táblázat szerint történik az értékelés: Mennyiségi szempontok Elemei

A megoldottság szintje

Aránya

70%

Minőségi szempontok Elemei A megoldás logikája Kreativitás Pontosság A mértékegységek használata

22

A feladat megoldásának dokumentálása Aránya Elemei Aránya Rendezettség Áttekinthetőség Szabványos jelölésék alkalmazása 10% 20% Műszaki, formai és esztétikai elvárásoknak megfelelés

Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga tételei három tantárgy témaköreiből kerültek összeállításra, a következők szerint: a) tételrész közlekedési alapismeretek, b) tételrész közlekedési földrajz, c) tételrész általános jogi ismeretek témaköreiből. Az a), b) és c) tételrészek különböző témaköröket tartalmaznak azért, hogy egy témakörre adott kevésbé sikeres felelet hatása ne húzódjon végig az egész szóbeli feleleten. Tartalmi szerkezet A szóbeli témakörei a) tételrész közlekedési alapismeretek tantárgy: A közlekedési alapfogalmak, a közlekedés technikai elemei, a vasúti-, a közúti-, a vízi-, a légi-, a városi közlekedés, a csővezetékes szállítás és a táv- és hírközlés alapvető ismérveit tartalmazzák. b) tételrész közlekedési földrajz tantárgy: A természeti-, gazdasági- és a közlekedési földrajz alapvető fogalmait, a vasúti-, a közúti-, a vízi-, a légi- és a városi közlekedés úthálózatának ismérveit, a csővezetékes szállítás hálózatának jellemzőit, és a gyakoribb korszerű szállítási ismeretanyagát tartalmazzák. c) tételrész általános jogi ismeretek tantárgy: Az államra vonatkozó alapvető ismereteket, az alkotmányra vonatkozó ismereteket, jogi alapfogalmak ismeretét, igazgatási ismereteket, a Magyar Köztársaság jogrendszere főbb jogágainak ismeretét, a közlekedési ágazatra vonatkozó jogi szabályozás ismeretét kéri számon. A tantárgyak témaköreiből összeállított tételeken belül az egyes tantárgyak különböző hangsúllyal szerepelnek. Tantárgyak Közlekedési alapismeretek Közlekedési földrajz Általános jogi ismeretek,

% 45 40 15

Tételtípusok Mind a három tantárgy témaköreiből a kiválasztott témakörök a fenti táblázatban megadott arányok figyelembevételével. A tételcímek jellemzői, összeállításuk A szóbeli tételek a I/A táblázatban közölt kompetenciák (követelmények) alapján kerülnek összeállításra. Szakmai, pedagógiai és nyelvi lektorálást követően hagyja jóvá a szakképesítésért felelős miniszter. A tételek változtatása csak a szakmáért felelős minisztérium jóváhagyásával lehetséges.

23

Értékelés Az értékelés az alábbi szempontok alapján történjen: Szempontok, kompetenciák A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása Tények, szabályok, összefüggések értelmezése Világosság, szabatosság, a felelet felépítettsége A szakmai nyelv használata A jelenségek, összefüggések, megmagyarázása, alkalmazása, a folyamatok törvényszerűségek összehasonlítása Összesen

24

% 20 20 10 10 10 10 20 100

EMELT SZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A vizsga részei Írásbeli Szóbeli vizsga Az egyes vizsgarészek időtartama és aránya

Írásbeli Szóbeli vizsga

Számítási feladatok, rövid választ igénylő szöveges feladatok Szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása Tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatás

Perc 90 30

Arány 50 % 20 %

15

30 %

Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga célja, hogy viszonylag teljes és ellenőrizhető képet adjon a tanuló tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt. A vizsga elősegíti, hogy a tanulók teljesítményei, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetőek legyenek, és hozzájárulhat ahhoz is, hogy az oktatás eredményessége objektívebben mérhető legyen. Tartalmi szerkezet A feladatok ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A feladat típusok pedig az előírt képességjellegű követelményeknek felelnek meg . Arányok Az írásbeli feladatai olyan témák legyenek, amelyek objektív mérése kiemelkedően fontos, de a szóbeli vizsga felkészülési szakaszát indokolatlanúl meghosszabbítaná.. Elsősorban a továbbtanuláshoz fontos témák szerepeljenek a feladatok között. Közlekedési alapismeretek Közlekedési földrajz

70 % 30 %

A feladat ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul, a feladattípusok pedig az előírt képességjellegű követelményeknek feleljenek meg. Az egyes képességjellegű követelményekhez rendelt arányok azt a célt szolgálják, hogy teljes egészében érvényesüljenek a megfogalmazott fejlesztési követelmények. A feladatok és a feladatsor jellemzői Az emelt szintű érettségi vizsga az írásbeli összpontszám 70%-ban számítási feladat, 30 %ban rövid választ igénylő szöveges feladatok megoldásával teljesíthető

25

Kompetenciák A számítási feladatok szakszerű és pontos megoldása A rövid választ igénylő feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése A szaknyelv alkalmazása

% 70 15 15

Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok alatt azokat a többségében zárt végű feladatokat kell érteni, melyek legtöbbször pontosan körülírható válaszokat várnak el a tanulóktól. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott tartalmak (pl. név, adat, ábra) tudására és a fenti képességek mérésére irányulnak. Az emelt szintű egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor 5-6 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat.

Lehetséges feladat típusok 1. Források egy-egy részletének összehasonlítása, a különbségek okainak értelmezése 2. Források alapján következtetések, értékelések megfogalmazása 3. Fogalmak magyarázata, hozzárendelése korhoz, területhez, személyekhez 4. Események, feladatok közötti sorrendiség megállapítása 5. Ok-okozati összefüggések feltárása, az eltérések bemutatása 6. Célok és következmények megkülönböztetése 7. Tényadatok rendezése megadott szempontok szerint 8. Egyszerű ábra, séma, táblázat készítése 9. Egyéb

A számítási feladatok értékelésénél a javítási útmutató használata kötelező. Rövid szöveges feladat • E feladatoknál általában néhány mondatban kell, 5-6 sorban (kb. 25-30 szóban) megoldani a kitűzött feladatot (pl. fogalmak magyarázata) Értékelés Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok értékelésénél kötelező a javítókulcsnak való megfelelés. A javítókulcstól való eltérés lehetőségeit a konkrét feladatlapok javítási útmutatói jelzik. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga tételei komplex témákat ölelnek fel, így lehetőség nyílik egy téma több oldalról történő megközelítésére.

Tartalmi szerkezet A szóbeli vizsga tételei komplexek, amelyek alapvetően három témakört ölelnek fel. A három témakör mindegyikének alapismerete fontos.

26

A szóbeli témakörei a) közlekedési alapismeretek b) közlekedési földrajz c) általános jogi ismeretek Egy-egy tételben a témakörök különböző hangsúllyal szerepeljenek. Témakörök közlekedési alapismeretek közlekedési földrajz általános jogi ismeretek

% 45 40 15

Tételtípusok: A három témakörből kiválasztott témák bemutatása a fenti arány figyelembe vételével. A tételcímek jellemzői, összeállításuk A szóbeli tételek címét az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a vizsgaközpont által felkért szakértő állítja össze, szakmai lektorálását az illetékes egyetem végzi és a szakképesítésért felelős miniszter hagyja jóvá. A tételcímeket a szakértő a részletes vizsgakövetelményekben megfogalmazott képesség és tartalmi követelmények alapján állítják össze. A felsorolt témakörökből a szakértő összesen legalább húsz tételt fogalmaz meg. A tételcímek kijelölésekor törekedni kell változatos, a problémamegoldást ösztönző feladatok megfogalmazására. A konkrét szóbeli tételcímeknél is jelenjen meg a három nagy témakör a megfelelő arányban. Példa a tételcímere: 1. a) Ismertesse a közlekedés és a környezet kapcsolatát! b) Ismertesse a magyarországi vasúthálózat kialakulását, fejlődésének rövid történetét! c) Sorolja fel a Magyar Köztársaság jogalkotó szerveit! Értékelés Az értékelés az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik. Szempontok, kompetenciák A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése A megközelítés sokszínűsége Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége A szakmai nyelv helyes használata

27

% 60 10 10 20

MELLÉKLETEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint (Teszt-jellegű minta kérdéssor)

1. feladat Sorolja fel Magyarország gazdasági körzeteit!

3 pont

2. feladat Mekkora Magyarország területe km2-ben?

1 pont

3. feladat Sorolja fel a Dunán átívelő, Budapestnél levő hidakat!

3 pont

4. feladat Írja le mit nevezünk térképnek?

1 pont

5. feladat Sorolja fel a térképfajtákat felhasználásuk szerint!

3 pont

6. feladat Sorolja fel a közlekedési hálózat formáit!

2 pont

7. feladat 1 pont Melyik országgyűlés által létrehozott bizottság foglalkozott először a vasútépítés gondolatával?

8. feladat 2 pont Mikor és melyik vonalon indult meg Magyarországon először a gőzüzemű vasút?

28

9. feladat Írja le Magyarország úthálózatának csoportosítását!

2 pont

10. feladat 2 pont Írja le, hogy az (E60) számú út nyugaton hol lép be az országba és keleten hol lép ki az országból!

11. feladat Hány egyes számjeggyel jelzett főútvonal található Magyarországon?

2 pont

12. feladat Hol lép ki az országból a 2-es számú fűút?

2 pont

13. feladat Sorolja fel, mely közúti határátkelőhelyeken léphetünk ki Horvátország felé!

2 pont

14. feladat Sorolja fel a közlekedési hálózatok legfontosabb pontjait!

2 pont

15. feladat Sorolja fel a vízi közlekedés előnyeit és hátrányait!

2 pont

29

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint (Írásbeli minta feladatsor)

1. feladat maximális pontszám: 20 pont Számítsa ki a négyütemű benzinmotor főbb méreteit (s = löket, r = forgattyú sugár, D = hengerfurat átmérő, l = hajtórúd hossz) mm-be! Vh = 300 cm3, ψ = s/d = 0,9, λ = r/l 1/3,5. 2. feladat A gépkocsi biztonsága Írja le: a) mit nevezünk aktív biztonságnak, b) passzív biztonságnak! Sorolja fel: c) az aktív biztonság fontosabb összetevőit, d) a passzív biztonság fontosabb összetevőit!

maximális pontszám: 20 pont

3. feladat maximális pontszám: 20 pont Csővezetékes szállítás: Sorolja fel és röviden ismertesse a kistávolságú (helyi csővezetékes) belső anyagmozgatási és rakodási rendszereket! 4. feladat Sorolja fel a hajtó gép alapján a mozdonyokat! Ismertesse röviden a felsorolt mozdonyokat!

maximális pontszám: 10 pont

Az írásbeli vizsgafeladatok pontszámának osztályzattá alakítása: 0- 33 pont elégtelen 34- 49 pont elégséges 50- 69 pont közepes 70- 85 pont jó 86-100 pont jeles

30

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA SZÓBELI TÉTEL Középszint 1. a) Sajátos távközlési rendszerek b) A térképekkel kapcsolatos alapfogalmak (térkép fajták, méretarány, alkalmazott jelölések stb.) c) Az állam fogalma, kialakulása 2. a) A közlekedési alágazatok kialakulásának történeti áttekintése b) A magyarországi szárazföldi közlekedési hálózatok és fontosabb csomópontjaik c.) A jog fogalma, kialakulása 3. a) A közúti közlekedés járműveinek ismertetése b) Magyarország vízi közlekedése c) A jog és az állam kapcsolata 4. a) A közúti gépjárművek főbb szerkezeti részei b) Magyarország gazdasági körzetei c) A Magyar Köztársaság állami szervei 5. a) A teherszállító közúti járművek fajtái, típusai, alkalmazásuk b) A magyarországi vasúthálózat kialakulása c) A Magyar Köztársaság jogalkotó szervei 6. a) A raktárak fogalma, csoportosítása, jellemzői b) A földrajzi munkamegosztás kialakulása, kölcsönhatása a közlekedés fejlődésére c) Az írott és a szokásjog közötti különbség 7. a) A közúti közlekedés kiegészítő berendezései és létesítményei b) A közutak csoportosítása, műszaki jellemzői c) A politika és a jog kapcsolata 8. a) A vasúti pálya részei, jellemzői b) A Magyarországi közutak számozási rendszere c) A közigazgatási szervek és működésük 9. a) A városi közlekedésben alkalmazott közúti járművek és környezetihatásuk b) Magyarország közúthálózatának kialakulása c) Magyar Köztársaság bírósági és ügyészségi szervei 10. a) A közúti járművek stabilitását befolyásoló tényezők ívmenetben b) Magyarország és a szomszédos államok egymást érintő határállomásai c) A minisztériumok és fontosabb feladataik

31

Kompetenciák 1. Közlekedési alapismeretek

Recommend Documents