1. Vállalkozói alapismeretek Az üzleti vállalkozás főbb jellemzői: a kitűzött célok megvalósítására viszonylag magas fokú döntési szabadság, autonómia mellett kerül sor, az üzleti tevékenység mindig profitorientált, a tevékenység jelentős bizonytalansági tényezők fennállása, azaz kockázat mellett folyik.
Az üzleti vállalkozások alapvető követelményei, amelyek az üzletkörtől függetlenül valamennyi vállalkozásra érvényesek:
alapvető céljának meghatározása; a piacorientáció az innovációs kényszer társadalmi felelősség szervezeti kereteinek alakítása
A vállalkozás céljai
Elsődleges cél
Köztes célok
Alsó célok
A vállalkozás társadalmi felelőssége A vállalat nemcsak a tulajdonosokkal, hanem a fogyasztókkal, az alkalmazottakkal, a szállítókkal és az általános nyilvánossággal szemben is felelősséggel tartozik. Ez a négy terület jelenti a társadalmi felelősség "terepét". A fejlett piacgazdaságokban a fogyasztónak joga van: a biztonsághoz, az informáltsághoz, a választáshoz és a meghallgatáshoz.
A vállalkozások környezete Gazdasági rendszer, mechanizmus Nemzeti gazdaságfejlesztési stratégia
Erőforrás piacok
Tudományos-technikai környezet
Üzleti vállalkozások
Értékesítési piacok
Természeti környezet Kulturális környezet
A piaci környezet MIT Pénz
Javak és szolgáltatások
Pénz
Pénz
KINEK
HOGYAN Termelési inputok
A vállalkozások jogi formái közötti választás főbb szempontjai Az induláshoz szükséges tőke nagysága A vállalkozás kötelezettségeiért vállalt anyagi felelősség mértéke A vállalkozás irányításában való részvétel lehetősége vagy kényszere Finanszírozási lehetőségek (saját tőkéből és idegen forrásokból) Adózási szabályok A külső ellenőrzés mértéke A befektetési cél Alapítási költségek, illetve a jogi formához kötődő költségek A tőkekivonás lehetősége
A vállalkozások típusai A tulajdonlás alapján elkülöníthető szervezetek főbb csoportjai: 1) egyéni vállalkozás, 2) szövetkezet és 3) gazdasági társaság.
A jogi személyiség fogalma azt jelenti, hogy ezek a társaságok tagjaiktól elkülönült gazdálkodó szervezetek, tagjaiktól elkülönült vagyonnal és jogképességgel rendelkeznek, amely kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződnek.
A vállalkozási formák Jogi személyiség nélküli vállalkozási formák: – egyéni vállalkozás, – közkereseti társaság (KKT), – betéti társaság (BT)
Jogi személyiségű vállalkozási formák: – közös vállalat (KV) – korlátolt felelősségű társaság (KFT) – részvénytársaság (RT)
2. Számviteli és pénzügyi ismeretek
Könyvelési alapismeretek Fogalmak áttekintése: – – – – – – –
A számvitel fogalmi meghatározása Számvitel feladata Könyvvitel feladata Az eszköz A forrás A bevétel Az eredménykimutatás.
Az egyszeres könyvvitel Egyéni vállalkozók és egyéb szervezetek alkalmazhatják Eszközei: Naplófőkönyv Pénztárkönyv Bevételi és költségnyilvántartás Bevételi nyilvántartás
A kettős könyvvitel Kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében ill. tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, mely az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. Ezt a könyvvezetést használja minden társas vállalkozás minden egyéb feltétel nélkül. A kettős könyvvitelnél minden adatbejegyzés legalább két könyvviteli számlát is érint. A könyvviteli számlákat a számlakeret foglalja rendszerbe. A számlarend a számlakereten belül tovább részletezi, rendezi a számlákat.
Adózási alapfogalmak
Az adó Az adó alanya Az adó tárgya Az adó alapja Az adómérték
Az adókötelezettség Az adócsalás Adómentesség Az adókedvezmény
A vállalkozókat érintő adótípusok állami: SZJA, ÁFA, Forgalmi adó, Társasági adó, Kereskedelmi és játékadó önkormányzati: helyi adó, gépjárműadó vámhatóság: vám, vámkezelési díj, import után ÁFA és fogyasztási adó, külföldön nyilvántartott gépjárművek adója illetékhivatal: vagyonszerzési illeték, eljárási illeték
A személyi jövedelemadó rendszere Jövedelemtípusok az SZJA rendszerében: nem önálló tevékenységből származó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelem ingatlan, ingó vagyon és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem takarékbetétből, értékpapírból származó jövedelem kisösszegű és egyes más kifizetésekből származó jövedelem
A társas vállalkozások adózása A társasági adó Általános forgalmi adó – Alanya – Mértéke (0 %, 5 %, 15 %, 25 %)
Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) – Legfontosabb feltétele: az éves nettó árbevétel az előző két adóévben és várhatóan a tárgyévben nem haladja meg a 25 millió Ft-ot – Mértéke: az összes megszerzett bevétel 15 %-a
Pénzügyi ismeretek, finanszírozás Az induló vállalkozások tipikus pénzügyi problémái – tőkehiány – vállalkozók gazdasági-vállalkozási ismereteinek a hiánya, hiányossága – nem készítenek tervet – nem számolják ki a vállalkozás tőkeszükségletét és a jövőbeli működésének eredményét – nem számolnak a folyó termelés, a működtetés finanszírozásával – alábecsülik a működési költségeket.
A vállalkozások finanszírozási lehetőségei Belső forrásból Saját tőkéből
Idegen tőkéből
-
jegyzett tőke tőketartalék nyereség belső működés racionalizálása
Külső forrásból -
-
alapés törzstőke emelés kockázati tőke nyújtás
hosszú lejáratú bankhitelek rövid lejáratú bankhitelek (folyószámla hitel) szállítói hitel faktoring hazai és nemzetközi támogatások, hitelek
A támogatások számviteli csoportosítása
költségeket, ráfordításokat finanszírozó támogatások fejlesztési támogatások (eszköz beszerzése)
Költségeket finanszírozó támogatások a támogatás összege megérkezéskor egyéb bevétel a költségek és ráfordítások felmerülésekor eredmény csökkentő hatás
a bevétel és a költség kiegyenlíti egymást
Fejlesztési támogatás (1) a támogatás rendkívüli bevétel bevételként csak annyi számolható el, amennyi a felmerült költség az eszköz beszerzése nem jelent költséget az eszköz értékéből az értékcsökkenés lesz költség
Fejlesztési támogatás (2) az eszközbeszerzéshez kapcsolódó támogatások több éven keresztül jelentenek rendkívüli bevételt és költséget, mert az értékcsökkenés összegével azonos összegű bevétel kerül az egyes években elszámolásra a következő éveket érintő bevételek a passzív időbeli elhatárolások között szerepelnek
A támogatások és az áfa az elkülönített állami pénzalapokból, konkrét cél megvalósítása érdekében kapott támogatások nem képeznek áfa alapot a támogatott cél magvalósításával kapcsolatosan beékezett számlák áfá-jából csak az önerő áfá-ja igényelhető vissza (90%-os támogatottság esetében az áfa 10%-a igényelhető vissza)
Fejlesztési támogatás példa 10 millió Ft + 25 % áfá-ért eszközt vásárol a vállalkozás, melyet 90 %-os támogatás igénybevételével valósít meg. Az eszközt 10 évig használják. A támogatás megérkezik. Vásárláskor: eszköz értéke 10 millió Ft+2250 eFt-tal nő Áfa: 10 %, vagyis 250 eFt visszaigényelhető, 2250 eFt áfa növeli az eszköz értékét Támogatás megérkezésekor: 9 millió Ft rendkívüli bevétel keletkezik Év végén: 1225 eFt az elszámolt értékcsökkenés, melyből 900 eFt jut a támogatásra, és 325 eFt az önerőre A 9 millió Ft támogatásból 8100 eFt-ot a passzív időbeli elhatárolások közé át kell vezetni (ez a következő évek értékcsökkenéseit – támogatásra jutó- ellentételezi). Így marad 900 eFt rendkívüli bevétel ebben az évben.
