1. BEVEZETÉS TERVEZETT TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE KÖRNYEZETRE VÁRHATÓAN GYAKOROLT HATÁSOK BEMUTATÁSA... 7

A Zala Hőerőmű Kft. Söjtörön tervezett szalmatüzelésű erőművének módosított Környezeti Hatástanulmánya és Egységes Környezethasználati Engedélykérelme Közérthető összefoglaló

2008.június

1.

BEVEZETÉS ................................................................................................................................ 3

2.

TERVEZETT TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE................................................................... 5 2.1 2.2

3.

A létesítmény telepítési helyének jellemzői......................................................................................... 5 Alkalmazott technológia bemutatása ................................................................................................... 5

KÖRNYEZETRE VÁRHATÓAN GYAKOROLT HATÁSOK BEMUTATÁSA................. 7 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7

4.

Levegő minőségre gyakorolt hatás bemutatása.................................................................................... 7 Zaj- és rezgésviszonyok hatásainak bemutatása .................................................................................. 9 Felszíni vizekre gyakorolt hatás......................................................................................................... 12 Felszíni alatti vizekre gyakorolt hatás................................................................................................ 15 Hulladékgazdálkodás ......................................................................................................................... 17 Ökológiai rendszerekre-, és tájra gyakorolt hatás .............................................................................. 18 Társadalmi, gazdasági hatások........................................................................................................... 22

KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK ......................................................................... 25 4.1 4.2

A környezetkárosodás elkerülésének, mérséklésének lehetőségei ..................................................... 25 A létesítményből származó kibocsátások mérése .............................................................................. 27

5.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEKRE VALÓ FELKÉSZÜLÉS .................................................. 28

6.

AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKÁNAK VALÓ MEGFELELÉS ............................. 29

7. A LAKOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA ÉRDEKÉBEN MEGTETT, ILLETVE TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK ............................................................................................................................... 30

1.

Bevezetés

A fosszilis energiahordozó-készletek rohamos csökkenése, a széndioxid kibocsátás okozta üvegházhatás enyhítése szükségessé teszik a megújuló, környezetkímélő energiaforrások minél nagyobb mértékű bevonását az energiatermelésbe. Napjainkban a biomassza - az ércek, a szén és az olaj mellett - a világ legfontosabb nyersanyagai közé tartozik, és közöttük az egyetlen, amely magát környezetkímélő módon megújítani képes. Hazai természeti adottságaink lehetővé teszik, energiapolitikai és környezetvédelmi szempontból pedig hosszabb távon kikényszerítik, a biomassza energetikai hasznosításában rejlő lehetőségeink fokozottabb kihasználását. A megújuló energiaforrások előtérbe helyezésének szükségességét támasztja alá az a körülmény, hogy hazánk egy olyan gazdasági közösségnek, az Európai Uniónak a tagja, amelyik maga is jelentős energiahordozó behozatalra szorul, sőt az alternatív energiahordozók fokozott mértékű felhasználása nélkül az EU jelenlegi mintegy 50 százalékos energia importfüggősége az elkövetkező évtizedben jelentősen, akár 70 százalékra is nőhet. Ennek a függőségnek a csökkentésére az Európai Unió kidolgozta környezetvédelmi politikáját, melynek a legfőbb céljai: • • •

a megújuló energiaforrások mind nagyobb mértékű felhasználása, a szennyező anyag kibocsátások csökkentése, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése.

Az Európai Unió megújuló erőforrásokról szóló Fehér könyvében megfogalmazott és kitűzött cél 2010-re a tagországok egésze számára a teljes energiafelhasználásból a megújuló energia felhasználás 6%-ról 12 %-ra növelése volt. A megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés részarányának növelésére vonatkozóan pedig az Európai Parlament és Tanács 2001/77/EG irányelve adott iránymutatást, mely szerint a cél a teljes energia felhasználásban a 14%-os részarány 22%-ra növelése 2010-re. Magyarország akkori vállalása szerint az ország a megújuló energiaforrás felhasználás 3,6 %-os részarányát 7,2 %-ra, a megújuló energiaforrásból származó villamos energia 0,9 %-os részarányát pedig 3,6 %-ra kellett volna növeli 2010-re. 2008 januárjában az Európai Bizottság IP/08/80 számon elfogadott javaslatcsomagja megváltoztatta a tagországok egészére vonatkozó megújuló energia felhasználásának előirányzatát 2020-ra célkitűzésként továbbiakban 20% szerepel. Emiatt a nemzeti vállalások is módosultak így Magyarországnak 2020-ra a megújuló energiaforrás felhasználás részarányát 13 %-ra, a megújuló energiaforrásból származó villamos energia részarányát pedig megközelítően 20 %-ra kell emelnie. Az ország összes energia felhasználásából a megújuló energiaforrások közel 3,6%-kal részesednek, aminek 85 %-a tűzifa és egyéb szilárd biomassza energetikai hasznosításából származik. Az energia megtakarítások ellenére a gazdaság fejlődése fokozott energiafelhasználással és további széndioxid kibocsátással is jár. Ha ezt a többlet széndioxid kibocsátást az alternatív energiahordozók fokozott felhasználásával nem ellensúlyozzuk, akkor belátható időn belül már ez a gazdasági növekedés fékezőjévé is válhat. Az előzőeken túl a biomassza energetikai célú felhasználása mellett szóló másik fontos érv még, a mezőgazdasági felesleg felhasználása. Az EU-ban és Magyarországon is élelmiszer-túltermelés van, aminek a visszafogása megélhetési problémákat okozna a termelők körében, ezért jó megoldás lehet a felesleg betáplálása az energiaellátásba, illetve a jelenleg az élelmiszerpiacra termelő kapacitások egy részének átállítása energetikai célú termelésre.

3

Ezen hátteret figyelembe véve a Zala Hőerőmű Kft. által tervezett beruházás célja: 1. 2. 3. 4.

a kihasználatlan megújuló biomassza tüzelőanyag energetikai célokra történő hosszú távú hasznosítása, üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentése, új technológia alkalmazása, kistérség gazdasági helyzetének javítása, nemzeti és nemzetközi célok eléréséhez történő hozzájárulás.

4

2. 2.1

Tervezett tevékenység ismertetése A létesítmény telepítési helyének jellemzői

A tervezési terület Söjtör közigazgatási területén helyezkedik el, a településtől É-i irányban, a Söjtört Bakkal összekötő 7536 sz. út Ny-i oldalán. A község a Zalaegerszegi kistérség területén, Zalaegerszegtől 20 km-re délre, Nagykanizsától 35 km-re északnyugatra fekszik. A tervezést által érintett külterületi helyrajzi számok a következők: 0335/3-5, 0336, 0337/3, 0338, 0339/2. A tervezési terület megközelítően 62 400 m², távolsága a belterülettől kb. 1 km. A területen jelenleg mezőgazdasági használat zajlik. A teljes tervezési területnek kb. 30 %-a szántóföldi használat alatt áll, melyen 2007-ben részben gabona termesztés, részben ugaroltatás történt. A terület közel ötödét kaszálják, az ingatlancsoport többi része nem áll művelés alatt. A hatályos település rendezési tervet 2007. május 22-én fogadta el Söjtör község Önkormányzatának Képviselő Testülete a 7/2007. számú önkormányzati rendelettel. A rendezési terv szerint a tervezési terület „ Egyéb ipari gazdasági övezet ( bio-erőmű) – Gip2” övezeti besorolásban van. 2.2

Alkalmazott technológia bemutatása

A kiválasztott erőművi technológia hagyományos kondenzációs víz-gőz körfolyamaton alapuló villamosenergia termelés. A tervezett erőmű kapacitására vonatkozó adatokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Beépített teljesítmény: Termelt villamos energia Villamos önfogyasztás: Kiadott villamos energia: Tüzelőanyag hőfogyasztás: Tüzelőanyag fűtőérték: Tüzelőanyag igény: Erőművi villamos hatásfok (termelt): Erőművi villamos hatásfok (kiadott): Maximális villamos kapacitás (BT) Rendelkezésre álló teljesítmény (RTki) Tényleges üzemórák száma: Frissgőz adatok:

MWe MWh/a MWe MWh/a GJ/a MJ/kg t/a % % MW MW h/a bar °C t/h

19,91 159 280 2 143 280 1 636 966 15,33 106 782 35,03 31,51 19,95 17,56 8 000 92 540 ~75

5

Az erőmű főberendezései, rendszerei a következők: • • • • • •

Tüzelőanyag (gabona szalma, kukorica szár és egyéb mezőgazdasági biomassza) tárolók a telephelyen, rakodó, szállító és adagoló berendezésekkel. 1 db szalmatüzelésű gőzkazán, a hozzá kapcsolódó füstgáz tisztító berendezéssel, kéménnyel. Salak pernye kezelő és ideiglenes tároló adagoló rendszerrel. 1 db kondenzációs megcsapolásos gőzturbina-generátor gépcsoport és segédberendezései levegő hűtésű kondenzátorral. Villamos energia kiszállítás berendezései transzformátorokkal és villamos légvezetékkel vagy földkábellel. Erőművi körfolyamat pótvíz előkészítő és hulladék víz kezelő berendezések.

Az erőműben alkalmazott technológia a Magyarországon elsőként Szerencsen létesülő Első Szalmatüzelés Erőmű technológiájával megegyező lesz, amely nyugat Európában nagy számban üzemelő rázórostélyos tüzelési technológián alapul. A kidolgozott technológia kizárólagosan csak a mezőgazdaságban keletkezett gabonaszalma, kukoricaszár, valamint egyéb mezőgazdasági lágyszárú biomassza bálázott formában történő eltüzelésére alkalmas. Minden más tüzelőanyag égetése a kazán meghibásodásához vezetne.

6

3. 3.1

Környezetre várhatóan gyakorolt hatások bemutatása Levegő minőségre gyakorolt hatás bemutatása

Megjegyzés: az erőmű jelentős kapacitáscsökkentése, azaz 19,9 MWe (elektromos) teljesítményre való áttervezése alapvetően pozitív a levegővédelem szempontjaiból, különösen: a normál működés (kazán kéménye) okozta jelentősen csökkenő levegőterhelés és a kapcsolódó teherszállítás (tüzelőanyag beszállítás) jelentősen csökkenő intenzitása miatt. Alapadatok: a jogszabályi zóna besorolás alapján Söjtör, illetve a tervezett beruházási helyszín a legkevésbé szennyezett levegőjű területek közé tartozik az országban; a kifejezetten csekély intenzitású helyi gazdasági tevékenység és közlekedés következtében is kifejezetten alacsony a levegőterhelés és kedvező az alapszennyezettség. (Hasonló jellegű zalai településen mért szennyezettségi értékek is ezt támasztják alá.) Leggyakoribb szélirány az ÉNY-i, második és harmadik helyen a D-i illetve DNY-i szélirány áll. Telepítés (építkezés, szerelés) hatótényezői és várható hatásai: az erőmű kapacitáscsökkenése miatt a tényleges területfoglalása, fizikai épületállománya is kevesebb lesz (pl. 4 szalmatároló helyett csak 2 db, 2 kazán helyett 1 db, stb), viszont nem arányosan a teljesítménycsökkenéssel. Emiatt az építés fázisára a korábbi (nagyobb kapacitáshoz) tartozó értékekkel számoltunk továbbra is; az építési forgalom-intenzitás vélhetően nem lesz kisebb viszont valószínűsíthetően lerövidül az építés fázisa, ami levegővédelmi szempontból is kedvező változás. Mindezek miatt az eredetileg tervezett adatokkal számoltunk az építkezés fázisára, amely így kifejezetten felső becslésnek tekinthető. Az építkezés fázisban hatótényező egyrészt a földmunkagépektől származó, beruházási helyszínen tapasztalható porképződés és kipufogógáz kibocsátás, amely viszont csak a közvetlen beruházási helyszínt és annak közvetlen környezetét (néhány10 méteres, esetleg 100 m-es környezetét) érinti. Söjtör területén található legközelebbi lakóház több mint ~850 m-re található, a területet pedig erdő vagy legalább erdősáv határolja, így a települést ez nem érinti. További lényegi hatótényező a teherszállítás és közlekedés, amely mértéke kb. 110-220 jármű naponta, de ez szinte kizárólag északi irányból bonyolódik a 7536. sz. úton, a közelebbi nagyvárosok felől (Zalaegerszeg, Keszthely), legfeljebb 6-20 óra között. A forgalmi növekmény a 74-75 utak forgalomszámlálási adataihoz viszonyítva 2,3-4,9%-ot ér csak el. A hatások a fenti hatótényezők számbavétele után nem tekinthetők jelentősnek, a szennyezettség-növekedése a leginkább terhelt útszakasz mentén is maximum néhány százaléka a vonatkozó határértéknek; Söjtör lakott területét gyakorlatilag nem, vagy alig érintik. Modellszámítás alapján a légszennyezettségi határértékek nagy biztonsággal teljesülnek az érintett utak mentén, tartósságuk csak az építkezés idejére fennállóan időszakos (néhány hónapos), visszafordítható hatás. Megvalósítás (normál működés) hatótényezői és várható hatásai: a normál működés egyik releváns hatótényezője a tüzelőanyag (biomassza) beszállítása teherautókkal, illetve az ezzel járó kibocsátások. Az építéshez hasonlóan a beszállítás abszolút domináns módon észak felől (7536. sz. úton), Söjtör lakott területét nem érintve történik, a működés során folyamatosan, munkanapokon. Itt az eredeti tervekhez képest változás, hogy nem 6-20 h között lesz a beszállítás, hanem csak 8-20 óra között, azaz napi 12 órában (de továbbra is csak munkanapokon). További nagyon fontos változás, hogy a speciális, kompakt bálaméretek és a szállító teherautók ehhez igazodó formája lehetővé teszi, hogy egy teherfordulóra több bála férjen fel, így nem csak a jelentősen csökkenő erőművi kapacitás, hanem ezen szállítási megoldás miatt a tüzelőanyag beszállítás teherforgalma nagyon jelentősen csökkent a korábbi tervekhez képest: 22 db teherautó/nap forgalommal lehet számolni tüzelőanyag beszállítás illetően. Ez óránként átlagosan, (22/12=) 1,83 teherautó forgalmat jelent. Ehhez hozzáadódik még 5 db teherautó/nap forgalom, amely minden egyéb kapcsolódó szállítási műveletet lefed, azaz: égéstermék (salak), pernye kiszállítás, adszorbens és egyéb szükséges anyagok be- és elszállítása. Mindösszesen tehát max 22+5=27 teherautó/nap mértékű lesz a teherforgalom és ehhez kb. 20 személyautó/nap forgalom adódik.

7

(Összehasonlítás képpen: egy ilyen mértékű forgalom töredéke lenne csak például egy átlagos tüzéptelep, építőanyag kereskedés forgalmának, vagy egy közepes kereskedelmi létesítmény (pl. hipermarket) forgalmának, nem is beszélve például egy logisztikai bázisról, ahol 500-1000 teherautó/nap forgalomra lehet számítani.) Ez a forgalmi növekmény a 74-75 utak forgalomszámlálási adataihoz viszonyítva ~1-4%-ot ér csak el; modellszámítás alapján pedig a vonalforrás (leginkább terhelt útszakasz) mentén a forgalom okozta maximális légszennyezettség-növekmény ezzel a csökkentett szállítási igénnyel csak legfeljebb néhány százalékos a vonatkozó határértékhez képest, az úttól távolodva pedig ez az érték gyors ütemben csökken. (Az úttól 5 m-re kb- már a felére csökken a járművek okozta légszennyezettség.) A domináns hatótényező továbbra is a normál működés fázisában az erőmű kéményének légszennyező anyag kibocsátása. A korábbi tervekkel szemben az erőműnek nem kettő, hanem csak egy kazánja lesz, amelyhez egyetlen kémény (pontforrás) fog csatlakozni, ilymódon az erőműhöz tehát mindösszesen egyetlen pontforrása fog kapcsolódni. Az erőmű tüzelőanyaga továbbra is biomassza lesz (elsődlegesen szalmaszár; másodlagos tüzelőanyagként: naprafogószár, kukoricaszár, egyéb lágyszárú biomassza). Ezek égetéséből a következő légszennyező anyagok kerülnek kibocsátásra: szilárd anyag (por), szén-monoxid, nitrogén-oxidok, kén-oxidok, kloridok, fluoridok, egyes fémek (amelyek a növényekben megtalálhatóak). A technológia beszállítójával kötött megállapodás szerint a technológiának természetszerűleg teljesítenie kell a vonatkozó (Európai Uniós irányelvvel harmonizáló) magyar jogszabályban (10/2003. (VII.11.) KvVM rendeletben) megállapított kibocsátási határértékeket. Emellett a technológia (pontosabban a kazán) beszállítójától rendelkezésre áll egy azonos technológiával működő angliai (Elean) erőműből mérési jegyzőkönyv, amely alapján a ténylegesen várható kibocsátások minden légszennyező esetében még jelentősen alatta is maradnak a vonatkozó kibocsátási határértékeknek (sokszor azoknak csak felét érik el). Hasonló technológia működik az említett Angliai mellett, például Spanyolországban, Dániában is, számos helyen. A működés megkezdése után a tényleges kibocsátásokat erre akkreditációval rendelkező mérőszervezettel rendszeresen ellenőriztetni kell. A kéményből származó kibocsátások okozta légszennyezettség-növekedésre szabvány szerinti, számítógépes modellszámítás készült, melynek eredményeként a várható maximális légszennyezettség-növekedés a leggyakoribb meteorológiai feltételek mellett és a csökkentett 19,9 MWe-os erőművi teljesítménnyel: por esetében 0,67%, szénmonoxid esetében 0,13%, nitrogén-oxidok esetében 10%, kén-dioxid esetében 4,0%, kloridok esetében 10%, fluoridok esetében 3,4% a vonatkozó határértékhez viszonyítva. (Fémek esetében ez az arány közvetlenül nem értelmezhető a jogszabályi sajátosságok miatt, de (együttesen) és „orientációs jelleggel tekintve az információt” ez az arány kb ~1,9%.) Ezek tehát a maximális növekmény-értékek, amelyek kb. 1 km-re alakulnak ki az erőmű kéményétől, de ezen túl szennyezettség mértéke viszonylag gyorsan csökken. Tekintve a kifejezetten alacsony alapszennyezettséget (háttérszennyezettséget) és ezzel egyidejűleg figyelembe véve az erőmű okozta növekményt, a kialakuló összes légszennyező anyag mennyiség sok esetben jelentősen - alacsonyabb, mint a vonatkozó légszennyezettségi határérték. Az erőmű az eredetileg tervezett nagyobb kapacitásával is ki tudta volna elégíteni a légszennyezettségre vonatkozó jogszabályi követelményeket, de a kapacitásának kevesebb mint felére történő csökkentésével ez tovább javul, az okozott légszennyezettség-növekmény jelentősége már csak kismértékűnek tekinthető. A kémény (pontforrás) körül továbbra is a vonatkozó kormányrendelet szerinti 500 m sugarú védelmi övezet kerülne kialakításra. Havária, rendellenes működés: a levegőkörnyezetet érintő haváriák, rendellenes üzemállapotok megelőzése az elsődleges cél, ennek érdekében pedig számos technológiai (pl. tartalék berendezések a füstgáztisztító rendszerhez, érzékelők), építészeti (pl. tűzgátló falak, szakaszolás, saját tűzivíz rendszer), szervezési (havária tervek, tűzvédelmi terv) intézkedést alkalmaznak, változatlanul a csökkentett kapacitású erőműben is. Részletes leírás a hatástanulmányban található, de legfontosabb, hogy a füstgáztisztító rendszer részleges meghibásodása vagy teljes leállása esetében a kazán visszaterhelésre vagy leállításra kerül a hiba elhárításáig.

8

Ilyen rendellenes működésre (teljes tisztító rendszer egyidejű leállására) is készült számítógépes terjedésszámítás, ráadásul kedvezőtlen meteorológiai viszonyok mellett. Ennek eredményeként a kialakuló maximális légszennyezettség értékek legrosszabb esetben néhányszorosan meghaladnák a (kültéri levegőre) vonatkozó egészségügyi határértékeket (kb. 440 m-es távolságban), azonban még ebben az esetben sem közelítenék meg a munkahelyeken megengedhető átlagos határértékeket az adott szennyező anyagokra vonatkozóan; ráadásul ilyen állapot csak igen rövid időre (max. kb. 1 óra) alakulhatna ki a visszaterhelés vagy leállítás miatt és nagyon jelentős felülbecslésekkel („legrosszabb eset”) készült a számítás. Hatásterület a telepítés fázisában: maga a beruházási terület, főleg annak középső része (ahol az építmények készülnek), valamint a közlekedéssel és levegőterheléssel leginkább érintett útszakasz a 7536 sz. országos mellékút beruházási területtől északra húzódó, a 74-75 főutak találkozásáig húzódó 5 km-es szakasza és ezen szakasz kb. 10 m-es környezete Hatásterület a normál működés fázisában: az egyetlen kémény súlypontja köré írható 1640 m sugarú kör (amely számottevően – közel 1000 m-rel - kisebb, mint az eredetileg tervezett erőművi kapacitás esetében), valamint a szállítás és közlekedés által leginkább érintett útszakasz, a 7536 sz. országos mellékút beruházási területtől északra húzódó, a 74-75 főutak találkozásáig húzódó 5 km-es szakasza és ezen szakasz kb. 10 m-es környezete. 3.2

Zaj- és rezgésviszonyok hatásainak bemutatása

Alapadatok A szalmatüzelésű erőmű számára kijelölt ingatlan Söjtör településtől északi irányban 700 m-re, a 7536 jelű összekötőút nyugati oldala mellett, „Gip-2” egyéb ipari-gazdasági övezetbe sorolt területen helyezkedik el. A terület megközelítése a Söjtör és Bak települések közötti 7536 jelű összekötőúton lehetséges, ami közúti kapcsolatot biztosít déli irányban a 7. számú főúthoz és az M7 autópályához, északi irányban a 74. és a 75. számú főutakhoz. A zaj ellen védendő területekre a tervezési terület felöl a távolság, a növényborítottság és a domborzat átszeldeltsége miatt nincs rálátás. Az észak-keleti irányban elhelyezkedő Kispuszta mezőgazdasági- és szállásépületeinek távolsága 1100 m. A zaj ellen védendő területeket a következő táblázat foglalja össze. Terület, építmény Deák Ferenc utca 1. szám alatti földszintes lakóház Temető, ravatalazó a terület közepén helyezkedik el Transzformátor állomás 120 kV-os alállomás Gazdasági tárolóépületek település szélén Deák Ferenc utca 2. és 4. szám alatti földszintes lakóházak

Jellemző Falusias lakóterület

Távolság .st = 700 m

„Kt” különleges terület

.st = 400 m

Különleges terület, zaj ellen nem védendő Különleges terület, zaj ellen nem védendő Falusias lakóterület

.st = 500 m .st = 650 m .st = 700 m

Telepítés (építkezés, szerelés) hatótényezői és várható hatásai A létesítmény kialakításához szükséges tereprendezés, földmunka és betonozás, az épületek kialakítása és a szerkezetépítés, ezt követően a szerelvényezés és az egyéb építőipari szakmunka, valamint a technológiai berendezések telepítése idején a telekhatárokkal szomszédos területeken és a legközelebbi lakóterületen időszakosan az építési- és az ehhez kacsolódó szállítási műveletektől származó zajterheléssel számolunk.

9

Esetünkben az alkalmazott építőipari munkagépek, és a kézi szerszámok működtetéséből, valamint a szállításból eredő zaj lesz a meghatározó. A kivitelezésre vonatkozó tényleges tervek (pl. kiviteli tervek, a később kiválasztott kivitelező által alkalmazott pontos technológia) még nem ismertek, de a tervezett létesítmény mérete és kialakítása alapján figyelembe vettünk minden olyan építőipari gépet, amit hosszabb vagy rövidebb ideig használnak majd az építési munkaterületen. A várható zajterhelést az építőipari gépek folyamatos 8 órás működtetésére vonatkoztatva, a munkavégzés helye és a védendő homlokzatok közötti legkisebb távolságok figyelembe vételével határoztuk meg. Az építőipari kivitelezéstől származó zajterhelés számított értékei alapján a tevékenység telepítése idején, az előírt zajterhelési határértékek teljesülnek. A szállítási forgalomtól származó zajterhelést a legrosszabb esetre vonatkoztatva határoztuk meg, a vizsgálat során feltételeztük, hogy minden jármű azonos útvonalon közelíti meg és hagyja el az építkezés helyszínét, illetve a legnagyobb forgalmi terhelést vettük figyelembe. A számított legnagyobb közlekedési zajterhelés 59 és 60 dB < 60 és 65 dB, tehát a közlekedéstől származó zaj 1 db szállítási útvonal használata esetében sem haladja meg az előirt határértékeket. Amennyiben 2 db szállítási útvonal használatára kerül sor, a várható zajterhelés 3 dB-lel kisebb, 56 dB lesz. A zajterhelés tovább csökkenthető a szállítások gondos szervezésével, valamint a járművek területről történő kihajtásának forgalomtechnikai szempontú irányításával, és az időszakos torlódások elkerülésével. Megvalósítás (normál működés) hatótényezői és várható hatásai Az erőmű zajkibocsátását meghatározó létesítmények, berendezések és tevékenységek az alábbi táblázatban szerepelnek. Létesítmény, berendezés 1 db szalmatüzelésű gőzkazán 1 db kondenzációs gőzturbina-generátor Szárazhűtők (levegőhűtésű kondenzátorok) Kazánház és segédberendezései Vízelőkészítő és segédberendezései Villamos épületrész, transzformátorok Vezénylő, irányító berendezések Irodák, szociális helyiségek Szalmatárolók (szalma, kukoricaszár, energia fű), rakodó és szállító berendezésekkel Gázfogadó, raktár, műhely Tüziviz szivattyúakna, tüzivíz tárolómedence Személygépkocsi parkoló

Jellemző Zajvédelmi szempontból meghatározó Zajvédelmi szempontból meghatározó Zajvédelmi szempontból meghatározó Zajvédelmi szempontból meghatározó Zajvédelmi szempontból nem meghatározó Zajvédelmi szempontból meghatározó Zajvédelmi szempontból nem meghatározó Zajvédelmi szempontból nem meghatározó Zajvédelmi szempontból meghatározó Zajvédelmi szempontból nem meghatározó Zajvédelmi szempontból nem meghatározó Zajvédelmi szempontból nem meghatározó

Azokat a létesítmény-részeket és jelentős zajforrásokat vettük figyelembe a vizsgálatnál, melyek az erőmű üzemvitele és kialakítása miatt meghatározzák a környezetben okozott zajterhelést. Hatásviselők a létesítményhez legközelebb elhelyezkedő zaj ellen védendő területek és építmények, az ott élő lakosság és természeti értékek.

10

Zajforrás Kazánházak Turbinacsarnok Kazán és gőzrendszer lefúvató szerelvények Légtechnikai befúvó és kifúvó nyílások Kémény Füstgáz ventilátor Füstgáz szűrő Ventilátoros segédhűtő Léghűtéses kondenzátor Fő transzformátor Gázfogadó Vízlágyító Rakodógépek, konvejor Szállítójárművek

Zajkibocsátás Hangnyomásszint Lp = 85 dB Hangnyomásszint Lp = 92 dB Hangteljesítményszint LW = 110 dB

Jellemző Zajforrások épületen belül Zajforrások épületen belül Zajforrások szabadban

Hangteljesítményszint LW = 96 dB

Zajforrások szabadban

Hangteljesítményszint LW = 84 dB Hangteljesítményszint LW = 83 dB Hangteljesítményszint LW = 78 dB Hangteljesítményszint LW = 75 dB Hangteljesítményszint LW = 87 dB Hangnyomásszint Lp = 92 dB Hangteljesítményszint LW = 91 dB Hangnyomásszint Lp = 75 dB Hangnyomásszint Lp = 78 dB Hangteljesítményszint LW = 105 dB

Zajforrások szabadban Zajforrás épületen belül Zajforrás épületen belül Zajforrás szabadban Zajforrás szabadban Zajforrások épületen belül Zajforrás szabadban Zajforrások épületen belül Zajforrások épületen belül Zajforrás szabadban

A kapcsolódó közúti forgalom, és a szállítások a 7536 jelű út , valamint a 74. és a 75. számú főutak mentén elhelyezkedő területek járulékos zajterhelésében okozhat változást. A beszállítás idején óránként 2-3 db érkezésével kell számolnunk, ami 12 órás munkarendet feltételezve naponta átlagosan 27 db nehézgépjármű érkezését jelenti. Az erőmű megközelítése során az összegződő forgalom a 7536 jelű utat veszi majd igénybe. A környezetben okozott zajterhelés mértékét és az értékelést az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Vizsgálati pont helye Temető ravatalazó Deák Ferenc utca 1. Kispuszta épületei

Számított zajterhelés Nappal Éjjel 15 dB 15 dB 11 dB 11 dB 14 dB 14 dB

Határérték Nappal Éjjel 60 dB 50 dB 50 dB 40 dB 60 dB 50 dB

Minősítés Nappal Éjjel Megfelel Megfelel Megfelel Megfelel Megfelel Megfelel

A létesítmény működéséhez kapcsolódó szállítási forgalomból a nehéz tehergépjárművek (III, akusztikai járműkategória) aránya a meghatározó, emiatt az ebből származó zajterhelés a meghatározó. A számított legnagyobb közlekedési zajterhelés nappal 55 dB < 60/65 dB, éjjel 46 dB < 50/55 dB, tehát a közlekedéstől származó zaj 1 db megközelítési útvonal használata esetében sem haladja meg az előirt terhelési határértékeket. Ezzel együtt a 7536 jelű út, tervezési terület és 75. számú főút közötti, összegződő forgalommal érintett szakasza mentén teljesülnek az előirt zajterhelési határértékek. Zaj ellen védendő terület, vagy építmény a létesítmény együttesnek helyet adó ingatlan környezetében 100 m-en belül nincs. Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a tervezett létesítmény építése során, valamint megvalósulását követő üzemeltetési időszakban a zaj- és rezgésvédelemről szóló rendeletben előírt követelmények teljesülnek. Az üzemi telekhatárok mentén és a legközelebbi védendő területeken, illetve a szállításokkal érintett utak mentén a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002 ( III.22.) KöM-EÜM együttes rendeletben foglalt határértékek teljesülnek.

11

Havária, rendellenes működés Havária esetén a zajforrások működtetése, valamint a tevékenység leáll, ekkor a szokásos üzemmenetre jellemző zajkibocsátás nem lesz. Baleset vagy egyéb veszélyhelyzet elhárítása esetén átmenetileg a szokásostól eltérő, az elhárítással és kármentesítéssel kapcsolatos tevékenységtől származó zaj terheli a környezetet, ami a havária helyzet elhárítását követően megszűnik. Havária során a közvetlenül szomszédos területek zajterhelése változik, hatásviselők az ott található épületek és a területen élő lakosság. A havária zajkibocsátása rövid ideig tart, utána ismét az eredeti funkcióra jellemző szokásos viszonyok mellett okozott zaj lesz a meghatározó. Hatásterület A tervezett létesítmény megvalósítása után a tevékenységtől és a telepítésre kerülő zajforrásoktól származó zajkibocsátás a beépítéssel érintett ingatlan telekhatárain belül, és az oldalhatárok mentén, illetve a 150-160 m-es körzetben elhelyezkedő területeken módosítja az alapállapotra vonatkozó zajhelyzetet. A kapcsolódó közúti forgalom, a szállítási, dolgozói- és egyéb látogatói forgalom a beépítésre váró telekingatlan feltárást szolgáló bekötőút, valamint a 7536 jelű települések közötti összekötőút mentén elhelyezkedő területek járulékos zajterhelésében okoz változást. Az üzemeltetési sajátosságok, a várható zajkibocsátás és a környezeti adottságok figyelembe vételével zaj- és rezgésvédelmi szempontú közvetlen hatásterületként a létesítmény közvetlen környezete jelölhető meg. Közvetett hatásterületként a beépítésre váró területhez közeli útszakaszok jelölhetők meg. 3.3

Felszíni vizekre gyakorolt hatás

Alapadatok Söjtör község a Felső-Válicka és a Principális-csatorna által közrefogott Zalaszentmihály–Söjtöri– háton található. A településen átfolyó helyi jelentőségű közcélú vízfolyás a Söjtör –patak a Váliczka – patakba torkollik. Söjtör közég ivóvízellátása Pusztaszentlászló községgel együtt 1976-ban valósult meg. Az ivóvízellátás működe során a kistérségi vízműhöz csatlakozott Pusztamagyaród, Bucsuta és Szentlászló település. A rendelkezésre álló vízkészlet és kapacitás a 10.445/6/1986-ban módosított vízjogi üzemeltetési engedély alapján 1760 m³/22h. Söjtör község területén két vízmű kút üzemel. Jelentős vízfogyasztással bíró egyéb ipari létesítmény a község területén nem található. A vízmű a távlati igények kielégítésére is képes. Söjtör településen jelenleg szennyvízelvezetés nincs, a keletkező szennyvizeket gyűjtik, majd a község határában lévő ún. „barázdás" elhelyező telepen semmisítik meg. A telepet szerződéssel vállalkozó üzemelteti. A község szennyvízcsatornázásának tervei és engedélyei rendelkezésre állnak. Söjtör a közelmúltban csatlakozott a zalaegerszegi agglomerációhoz, így az EU által támogatott Kohéziós Alap révén 2007-ben elkezdődött a szennyvízcsatorna rendszer kiépítése. A meglévő jogerős vízjogi létesítési engedélyes terv a település teljes csatornaellátásával számol, figyelembe véve az esetleges fejlesztési igényeket is. A terv szerint a gravitációs csatornák és a szükséges átemelők kiépítésével, a keletkező szennyvizek az utolsó S01 átemelőtől D140-es nyomóvezetéken jutnak a Bak-SárhidaBocfölde-Zalaegerszeg-i rendszerbe.

12

Telepítés (építkezés, szerelés) hatótényezői és várható hatásai A telepítés során az építési munkákkal együtt járó szakaszos vízfelhasználás várható. A telepítési munkák utolsó fázisában, az üzembe helyezés során a berendezések, csővezetékek tisztítása és nyomáspróbái járnak vízfelhasználással. Az építési munkák (szociális) ivóvízigénye csúcsidőszakban hozzávetőlegesen. 14 m³/nap ivóvíz. A szükséges vízmennyiség a település vízhálózatáról biztosítható. A telepítési munkák technológiai szennyvíz-kibocsátással nem járnak. Az üzembe helyezés során a berendezések, csővezetékek tisztításához, nyomáspróbáihoz felhasznált víz szennyeződhet. A leürített víz új, még használatlan berendezésekből származik, csak ülepedő szennyező anyagokat – pl. port, vasoxidot, vasreszeléket, revét – tartalmazhat. Ez az időszakosan keletkező, csak ülepedő szilárd szennyezéseket tartalmazó szennyvíz a tervezett térségi szennyvíztisztítóban kezelhető. A tervezett szennyvízcsatorna-rendszer és a térségi szennyvíztisztító a telepítés során keletkező többlet szennyvíz mennyiséget várhatóan fogadni és kezelni képes. A telepítési munkák kivitelezési minőségtől függően a felszíni vizekre elviselhető hatások várhatóak ideiglenesen a telepítés időtartama alatt. A kapcsolódó hatások az építési időszak alatt lokálisnak mondhatók, gyakorlatilag csak az igénybevett területekre terjednek ki. Megvalósítás (normál működés) hatótényezői és várható hatásai Vízfelhasználás A tervezett szalmatüzelésű erőmű működése során a sótalan víz előállításához és hűtéshez összesen évi 35200 m3 technológiai vízigénnyel, valamint a kezelőszemélyzet létszámától függően várhatóan évi kb 1000 m3 szociális célú vízigénnyel kell számolni. A tervezett erőmű a szükséges nyersvizet a települési ivóvíz hálózatból vételezi. Az erőmű nyersvíz igényét csökkenti, hogy egyes technológiai vízfogyasztásoknál a más technológiai egységek hulladékvizeit használhatják fel. A salakhűtést a pótvíz előkészítő hulladékvizéből látják el, ezáltal is az erőmű nyersvíz igénye (valamint az erőműből kiadott technológiai szennyvíz mennyisége) csökkenthető. Keletkező szennyvizek A tervezett erőmű működése során keletkező szennyvizek a következők lehetnek: • • • • •

gőzrendszeri szennyvizek, vízüzemi szennyvíz, gőzrendszeri leürítések karbantartás, javítás során, generátor hűtőrendszer leürítések karbantartás, javítás során, szociális szennyvíz.

Gőzrendszeri szennyvizek A kazán kigőzölögtető tartály hűtéshez mintegy 1,8 m³/h intenzitású vizet használnak fel. A kigőzölögtető tartályból elfolyó hűtővíz és lelúgozási víz keveréke a települési szennyvízhálózatba engedhető. Vízüzemi szennyvizek A sótalanvíz előállitás közben folyamatosan keletkezik a RO koncentrátum 0,8 m³/h intenzitással és kb. 1200 mg/l sótartalommal. 13

A vízüzemben időszakosan keletkezik a nyers vízszűrő mosás szennyvize, kéthetente kb. 10-15 m³ mennyiségben. Sótartalma megegyezik a nyers víz sótartalommal, a szilárd szennyezőanyag tartalom megnövekedett, legfeljebb 700 mg/l. Időszakonként keletkezik a kevertágyas ioncserélők regenerálási szennyvize, havonta kb. 20 m³ mennyiségben, magas sótartalommal. A kevertágyas ioncserélők regenerálási szennyvize a közömbösítő medencébe kerül. A szennyvizet a kazán alatti salak kihordóban használják fel salaknedvesítésre. Amikor a közömbösítő medencéből a regenerátum elfogyott, a salaknedvesítéshez a vizet az RO koncentrátum vizéből biztosítják. Gőzrendszeri leürítések karbantartás, javítás során keletkező szennyvizek A technológiai rendszerekből a karbantartások, javítások során a kazán leiszapolástól, mintavételi elfolyóktól, víztelenítésektől stb. keletkeznek szennyvizek. Intenzitásuk kazánonként 0,6 m³/h, sótartalmuk alacsony. Generátor hűtőrendszer leürítések karbantartás, javítás során keletkező szennyvizek A generátor hűtőkörének leürítéséből származó fagyálló folyadékkal kevert vizet külön tartályba gyűjtik, amelyből azt - amennyiben a technológiába esetleges mechanikai szennyeződése miatt nem táplálható vissza - ártalmatlanításra el kell szállítani. Kommunális szennyvíz Az öltözőktől, fürdőktől és kézmosóktól származó szakaszosan keletkező napi mintegy 3 m³ kommunális szennyvizet, maximálisan 60 l/min intenzitással a települési szennyvíz csatornába vezetik el. A közcsatornába bocsátható szennyvizek minőségének a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében foglalt küszöbértékeknek meg kell felelni. A technológiai és kommunális szennyvizek befogadója a zalaegerszegi térségi szennyvíztisztító lesz. Csapadékvíz- elvezetés A telephelyen az útburkolatra hulló csapadékvizek elvezetését a burkolatok kereszt- és hosszirányú esése biztosítja a mélypontokban elhelyezett víznyelő aknákon, rácsos folyókákon át az erőmű csapadékcsatornájába, ugyanezekbe a csatornákba köthetők az épületek tetővíz lefolyói is. A csapadékcsatornák az erőművet körülvevő csapadékvíz árokba kötnek, melyekből a csapadékvíz tervezetten zárt rendszerű csapadékcsatornán keresztül a telephely közelében haladó Söjtör-patakba, mint befogadóba vezethető. A parkolóból és az erőművi berendezések térburkolatáról a csapadékvizeket koaleszcenciaszűrővel és utószűrővel ellátott olajleválasztó műtárgyon keresztül vezetik az erőmű belső csapadékvíz rendszerébe. Havária, rendellenes működés A tervezett erőmű létesítése kapcsán a környezetet érintő potenciális kockázatok minimalizálása érdekében Havária Terv készítése szükséges, mely összefoglalja a bekövetkező káresemények kezelésére vonatkozó akcióterveket, meghatározza az egyes üzemzavar kategóriákhoz előírt intézkedéseket, felsorolja a kárelhárításhoz szükséges eszközöket, gépeket és előírja az elhárítás utáni teendőket az eredeti állapot visszaállítására.

14

A haváriás vízszennyezések adódhatnak a csapadékvízgyűjtők, kondenzátumok és a hűtővizek szennyezéséből. Havária helyzet keletkezhet elemi csapás, technológiai üzemzavar, közlekedési baleset és szándékos, vagy gondatlan emberi cselekvés következtében. Az esetleges tartályszivárgás, lyukadás esetére a tartályok és a transzformátor, valamint a turbinaszivattyúk kenő- és szabályozó olaj rendszerei burkolt, zárt kármentővel rendelkeznek. A kármentő medencék mérete alkalmas lesz a betárolt teljes olajmenyiség és az esetleges oltóhab befogadására. A csatornarendszerbe került olajat az olajfogó berendezések képesek felfogni. A szennyvízvezetékek esetleges meghibásodásának (lyukadás, törés) megelőzése és feltárása a csatornarendszer rendszeres ellenőrzésével biztosítható. A szállításnál, illetve az anyagok mozgatási útvonalán bekövetkező esetleges elfolyások káros hatásainak megelőzésére a telephelyen az utak szilárd burkolatúak. A felszíni vízminőség és vízgazdálkodás értékelése alapján, a vizsgálat során a tervezett fejlesztés kapcsán kizáró tényezőt nem azonosítottunk. A jelentkező többlet vízigény és a keletkező technológiai és kommunális szennyvíz következtében a tervezett fejlesztés a felszíni vizekre a jelenlegi állapothoz képest elviselhető hatást gyakorol, a hatások tartóssága folyamatos. Hatásterület A tervezett erőművi technológia felszíni vízvédelmi hatásterülete a vízkezelő létesítmények műtárgyaira, azokat összekötő vezetékhálózatra, az elkeveredési ponton túl a Söjtör-patakra, mint befogadóra terjeszthető ki. Felszíni alatti vizekre gyakorolt hatás Alapadatok A fejlesztési terület Söjtör külterületén, az Egerszeg-Letenyei-domság kistájon helyezkedik el. A kistáj felszínét agyagbemosódásos és pszeudoglejes barna erdőtalajok borítják. A kistáj összefüggő talajvízben szegény, a völgyekben 4-6 m között áll. Söjtör a 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint a Balaton vízgyűjtő területéhez tartozik, a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján nitrátérzékeny területen helyezkedik el, valamint a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti víz szempontjából érzékeny besorolású település. A fejlesztési terület Söjtör külterületén található, É-ról, Ny-ról és D-ről rét és szántóterületek, K-ről a 7536 sz. közút határolja. Az erőművi területen jelenleg részben mezőgazdasági termelés folyik, így ipari szennyezettség nem valószínűsíthető a területen. A mezőgazdasági tevékenységek következtében a magasabb nitrát koncentráció valószínűsíthetően a talajban. Telepítés (építkezés, szerelés) hatótényezői és várható hatásai A tervezett fejlesztések a földtani közeg összetevői közül az alapkőzetre nincsenek sem közvetlen, sem közvetett hatással. A fejlesztés részére kijelölt terület a település külterületén található. A beruházás megvalósulásának hatására a terület használati funkciója gazdasági ipari területté változik. A telepítés során ideiglenes igénybe vett felvonulási területek teljes egészében az erőmű területén találhatók, külső terület igénybe vétele nem szükséges.

15

A kivitelezés során az érintett területen normál körülmények között előreláthatólag csak fizikai hatások várhatók: • •

A területen alkalmazott munkagépek mozgása a burkolatlan területeken a felszín közeli talajréteg kismértékű tömörödést idézheti elő. A talajfeltöltés, talajrendezés, a közművek és egyéb vezetékek létesítése, az alapok építése során a talaj megbontásra kerül, a talaj szerkezete megváltozik. A kitermelendő talaj szennyezettségét az alapozás tervezése során végzendő részletes talajmechanikai vizsgálatok keretében ellenőrizni szükséges.

Az építési munkák során kockázatos anyagnak a talajba, talajvízbe történő bevezetésére nem kerül sor. Normál esetben nem következhet be talajszennyezés. Havária esetén azonnal be kell avatkozni, a szennyezett felszíni rétegeket eltávolítva kell megakadályozni a kiömlött anyag szétterjedését. A talaj és a felszín alatti vizek szennyeződésének elkerülése érdekében a tervezés és kivitelezés során a megfelelő biztonsági intézkedések betartására kiemelt figyelmet kell fordítani. A telepítéshez kapcsolódó fizikai hatások a létesítmények telepítési helyein és a felvonulási területeken következhetnek be. A terület használati funkciójából (gazdasági ipari terület) következően ezek a hatások nem jelentenek a későbbi hasznosítás szempontjából káros hatást. Megállapítható, hogy a létesítés hatása ideiglenes és a műszaki előírások betartása esetén elviselhetőnek minősíthető. Megvalósítás (normál működés) hatótényezői és várható hatásai Az erőművi berendezések normál működésének a talajra nincs hatása. A tervezett tevékenység következtében a talajba, talajvízbe üzemszerűen kockázatos anyag bevezetésére sem közvetlenül, sem közvetve nem kerül sor. A föld alatti tartályok, illetve a veszélyes anyag és hulladék tárolására szolgáló létesítmények oly módon kerülnek kialakításra (zárt rendszerű technológiák, biztonsági szerelvényekkel ellátott tartályok, vegyszerálló burkolatok, rendezett vízelvezetés és kármentő medencék, olajfogók), ami a talajszennyezés kockázatát minimálisra csökkenti. A szennyvizeket elvezető felszín alatti vezetékek állapotának rendszeres, tervszerű ellenőrzésével és karbantartásával megelőzhető az esetleges káresemények kialakulása. Az üzemelés már nem jár építési és földmunkával, ezért a felszín közeli rétegek mennyiségi és szerkezeti változásaival nem kell számolni. Havária, rendellenes működés Figyelembe véve a felhasznált veszélyes anyagok jellemzőit és mennyiségét, megállapítható, hogy az erőmű nem minősül veszélyes üzemnek. Olyan jellegű havária esetre, amely az erőművi területen kívül tartós szennyeződést okozhat, nem kell számítani. Az esetleg bekövetkező kisebb haváriák hatásainak mérséklésére, felszámolására megfelelő műszaki megoldások és intézkedési tervek készülnek, a szükséges mentesítő anyagok és eszközök, valamint kiképzett személyzet rendelkezésre fognak állni.

16

A talajt és felszín alatti vizeket érintő havária-lehetőségek a következők lehetnek: •

•

•

•

Olaj vagy egyéb vegyi anyag kifolyása: Az olaj és más vegyi anyag talajra jutásának megakadályozására a tartályok, a transzformátor és a turbinaszivattyúk kenő- és szabályozó olaj rendszerei zárt kármentővel rendelkeznek. A kármentőkből a kifolyt vegyi anyag eltávolítása csak ellenőrzött körülmények között történhet. A csatornarendszerbe került olajat olajfogók fogják fel. Szennyvíz ellenőrizetlen kijutása: A kommunális és technológiai szennyvizek talajra jutása csak a szennyvízvezeték lyukadása, törése esetén fordulhat elő. Az esetleges kijutás csak a lyukadás vagy törés néhány méteres körzetében jelentkezhet. A haváriák megelőzését a csatornarendszer folyamatos ellenőrzésével biztosítják. Tűzesetek: Tűz esetén az oltás során használt víz vagy habképző anyag az égő anyaggal keveredve a talajra juthat és szennyezheti azt. Ez a szennyezés azonban jól behatárolható és hatékonyan kezelhető. Tűzeset után a kikerült szennyező anyagokat felitatják, a szennyezést felmérik, s szükség esetén a szennyeződött talajt tisztítják. •Közlekedési baleset során a szállított anyagok kifolyása, kiszóródása: A veszélyes anyagok talajba kerülését a telephelyen szilárd útburkolatok alkalmazásával előzik meg. Amennyiben a havária mégis bekövetkezik, a kármentesítést azonnal megkezdik.

A talaj és felszín alatti víz védelme értékelése alapján, a vizsgálat során a tervezett fejlesztés kapcsán kizáró tényezőt nem azonosítottunk. Összefoglalóan megállapítható, hogy a tervezett szalmatüzelésű erőmű működése a szükséges védelmi rendszerek megvalósításával talajvédelmi szempontból semleges hatású. Hatásterület A tervezett szalmatüzelésű erőmű talaj- és talajvízvédelmi hatásterülete a telephely határain belül marad. Hulladékgazdálkodás A berendezések üzemelése során folyamatosan eltávolítandó technológiai hulladékok a tüzelésből származó égési maradék, a kazánban kihulló rostélyhamu és a zsákos szűrőkből származó pernye és füstgáztisztítási maradék. A keletkező maradékanyagok mennyisége: • rostélyhamu (nedvesítve): 7800 t/év • pernye és füstgáztisztítási maradék: 1600 t/év Elsődleges cél ezen maradékanyagok minél nagyobb arányú újrahasznosítása, vagy újrafelhasználása, ezért a lerakás csak addig tervezett, amíg az összetételre és felhasználhatóságra megfelelő adatok és tapasztalok nem állnak rendelkezésre. A tüzeléshez közvetlenül kapcsolódó hulladékok mellett kisebb volumenben képződnek különböző technológiai berendezések üzemeltetéséhez kötődő hulladékok. Az erőmű működéséhez köthető veszélyes hulladékok elsősorban a karbantartás során keletkeznek, ezért időszakos megjelenésűek. A karbantartás, javítás során keletkező hulladékokat, valamint a kommunális jellegű hulladékot zárt helyen, illetve térburkolaton gyűjtik és a munka befejezése után átadják az ártalmatlanítására, hasznosításra engedéllyel rendelkező cégnek. A hulladékokkal kapcsolatos tevékenységeket a hulladékgazdálkodási terv és a belső kezelési utasítások fogják szabályozni.

17

Összefoglalva elmondható, hogy a üzemelés során keletkező veszélyes- és nem veszélyes hulladékok keletkezésére kell számítani, de a kialakított gyűjtési feltételek, a szervezett elszállítás megfelelő biztonságot nyújtanak és megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. 3.6

Ökológiai rendszerekre-, és tájra gyakorolt hatás

Alapadatok Tájkép és tájhasználat A tervezési terület Zala megyében található, az Egerszeg-letenyei-dombság kistáj része. A kistáj jellemzője, hogy az agyaggal, homokkal, lösszel borított pannon táblát északdéli irányú völgyek egymással párhuzamos hátakra tagolják. A tervezési terület környéke változatos domborzatú, északon és keleten 200-250 m magasságig terjedő, változatos formájú dombok találhatóak, míg a nyugati és déli oldal, a Felső-Válicka mente sík geomorfológiájú (egykori árterület). Táj képét jelenleg a természetes domborzat, az agrár használat és a lombos erdők mozaikja jellemzi. A terület alapvetően agrár jellegű, a művi elemek mennyisége mérsékelt, azok elsősorban vonalas létesítmények (csatornák, légvezetékek, utak). A tervezési területről település nem látható. Sem a területen belül, sem annak közvetlen közelében értékes, vagy védett kultúrtörténeti emlék, illetve épület nem található. A tervezési terület tájképi és tájhasználati jellemzői alapján összességében kedvező hatást kelt, agrár területhasználattal jellemezhető, erdőkkel szabdalt dombsági képet mutat, mérsékelt mennyiségű művi elemmel. A tervezési terület a hatályos külterület szabályozási terv szerint részben tájképvédelmi övezetbe tartozik. Az övezeti határ a tervezési területen hosszában, a műúttal nagyjából párhuzamosan halad. A tájképvédelmi övezet a Felső-Válicka-menti gyepes-erdős dombsági területet foglalja magába. A tervezett erőmű szabályozása és a tájképvédelmi övezet szabályozása a HÉSZ szintjén úgy lett összehangolva, hogy az erőmű engedélyezési dokumentumaiban kötelező elemként kell szerepelnie színes látványtervnek és fotómontázsnak. A tervezési terület jelenlegi és tervezett területhasználata nem egyezik, 2007. májusban jóváhagyott HÉSZ szerint a tervezési terület egyéb ipari gazdasági övezet (bio-erőmű) - Gip2 övezeti besorolásba került. A beépíthető övezeti típusban a beépíthetőség mértéke 50 %/ az elhelyezhető építménymagasság alapvetően 33 m, de ettől - amennyiben a technológia szükségesség teszi - el lehet térni. A területen 25 % zöldfelület kialakítása kötelező. Ezeket az előírásokat a terv teljesíti, azzal az eltéréssel, hogy technológiai okok miatt a kémény magassága 50m. A tervezési terület közvetlen környezete a hatályos külterületi szabályozás szerint döntően általános mezőgazdasági (Má1) és gazdasági erdő (Eg) övezeti besorolásban van. Élővilág, ökológia és természetvédelem A tervezési terület és közvetlen környezete a Zalai-dombvidék (Saladiense) flórajárásba tartozik, annak a Göcseji (Petovicum) flórajárással érintkező szélén helyezkedik el. Az állatvilág szempontjából Söjtör térsége az Illirvidék (Illyricum) faunakörzethez tartozik.

18

Az elmúlt évszázadok során a terület intenzív emberi használat alatt állt, melynek következtében a természetes vegetáció mennyisége lecsökkent, az egykori növényzet a beszántások miatt feldarabolódott és a folyamatos használat (erdőgazdálkodás, gyepgazdálkodás) miatt degradálódott, fajszegényebbé vált. A vízfolyások menti üde élőhelyek szintén fragmentálódtak, mozaikosan fordulnak elő nádasok, nem zsombékoló magassásrétek, dombvidéki mocsárrétek, patakparti magaskórósok, bokorfüzesek, fűzligetek. A térségben található gyepek a használat intenzitásától függően közepesen, vagy erősen degradálódtak, de a természetközeli állapotú mocsárrétek és üde kaszálók mennyisége a Felső-Válicka mentén még mindig jelentős. A tervezési területen található vegetáció erősen degradált, a terület középső része jelenleg - nem túl intenzív - szántóföldi művelés alatt áll. A terület élőhelytípusai az alábbiak: • aranyvesszős magaskórós (O6) • gyomvegetáció (O5): • csatorna nádasodott parttal (U8, O1 és A1): • facsoportok (R1, R3 és S7): • kaszált mezofil gyep(O6) • gyomos szántó (T1) • részben burkolt út (U4) Az élőhelytípusok természetességi értéke 1-3. A tervezési terület növényzete részben a térség természetes üde vegetációtípusainak (patakmenti ligeterdők, mocsárrétek, patakmenti magaskórósok) tág tűrésű fajaiból, részben pedig kozmopolita, gyomjellegű fajokból állnak. Igen jelentős az idegenhonos, invazív magas aranyvessző (Solidago gigantea) mennyisége, mely gyakorlatilag minden kaszálatlan gyepterületen és erdőszegélyben tömegesen jelenik meg, erőteljes degradációt okozva. A területen védett növényfaj előfordulását nem észleltük. A terület állatvilágáról összességében elmondható, hogy a területen és közvetlen környezetében érzékelhető az intenzív emberi jelenlét (agrár használat és gépjárműves forgalom) miatt kiemelkedően ritka és érzékeny fajok a területen nem fordulnak elő. Időszakosan, vagy tartósan előfordul ugyanakkor számos olyan védett állatfaj, mely jól alkalmazkodik a mezőgazdasági használathoz, illetve, amely megtalálja életfeltételeit a tervezési területen és környékén előforduló nagy kiterjedésű üde gyepeken és lombos erdőkben. A tervezési terület sem országos, sem helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt nem áll, nem érinti sem a Natura 2000, sem egyéb nemzetközi természetvédelmi kijelölés. Nem található rajta exlege védelem alatt álló természeti érték és nem képezi részét a 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelettel kihirdetett ÉTI területeknek sem. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 3/1. számú melléklete szerint részét képezi a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak (továbbiakban NÖH). Ez a kijelölés Söjtör község hatályos Település Rendezési Tervében pontosításra került, így jelenleg a terület nem képezi a NÖH részét, de azzal a déli, nyugati és északi oldalon közvetlenül határos. A tervezési terület önmagában kiemelt ökológiai funkciókkal nem rendelkezik, általános élőhelyi értékekkel bír: táplálkozó- és pihenőterület madárfajok számára és eseti fészkelések helyszíne. A tervezési terület nyugati szegélyén haladó Söjtör-patak alacsony vízhozamú, szabályozott patak, ugyanakkor a vízi szervezetek számára ökológiai folyosóként szolgál (terjedési útvonal és egyúttal élőhely is). A tervezési terület élőhelyi jelentősége a Felső-Válicka-menti nagy kiterjedésű üde gyepekhez képest nem jelentős. A terület elsősorban puffer területként, a műút felöli védőzónaként szolgál, szerepe főleg a szegélyhatás csökkentése.

19

Telepítés (építkezés, szerelés) hatótényezői és várható hatásai Tájképi, tájesztétikai romlás Az építés során fokozatosan kialakul az erőmű területének erőteljes ipari-művi jellege, mely a földmunkák előrehaladásától kezdve végig az építés során, majd folyamatosan az üzemeltetés során meghatározó lesz. A létesítmény a jelenleg döntően agrár tájhasználattal jellemezhető, mérsékelt mennyiségű művi elemmel (vonalas létesítményekkel) terhelt tájban markáns és meghatározó negatív változás lesz: a jelenleg harmonikusnak mondható szabdalt dombsági tájban erőteljes beépitettségű, robusztus méretű és megjelenésű épületekkel jellemezhető ipartelep jelenik meg. 1. Minősítés: károsító 2. A hatás várható intenzitása (tartóssága): tartós 3. Időbeli lefolyása: folyamatos Tájhasználat megváltozása A tájhasználat változása az építési munkák alatt megtörténik, majd az üzemeltetés során folyamatossá válik. A területen jelenleg tapasztalható agrár tájhasználat (szántóföldi művelés, gyepgazdálkodás), illetve a vegetáció spontán változásai (művelés alól kihagyott területrészek erdősülése) megszűnnek, helyettük ipari jellegű területhasználat jelenik meg, mely először az építést, majd azt követően az elkészült erőmű üzemeltetését jelenti. Mind az építés, mind az üzemeltetés erőteljes infrastruktúrával, folyamatos emberi jelenléttel és környezetterhelő kibocsátásokkal jellemezhető, mely kedvezőtlenebb, mint a térségben hagyományosnak tekinthető (az ipari tevékenységnél jóval extenzívebb) agrár használat. Mind az építés, mind az üzemeltetés során megerősödik a közúti forgalom is, mely szintén a hagyományos, agrár használatú táj terhelését erősíti. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a tervezési területnek a hatályos HÉSZ-ben rögzített területhasználati módja az ipari-gazdasági hasznosítás, azon belül is konkrétan a bio-erőmű létesítés, tehát a tradicionális tájhasználat megszüntetését és az ipari tevékenység telepítését Söjtör község Önkormányzata, és a területfejlesztésért felelős helyi szervezet jóváhagyta. A tervezett beruházás megvalósításával tehát összhangba kerül a tényleges és a jogilag jóváhagyott területhasználat. 1. Minősítés: terhelő 2. A hatás várható intenzitása (tartóssága): tartós 3. Időbeli lefolyása: folyamatos Élőhelyek és fajok megsemmisülése a területfoglalás miatt Az infrastruktúra fejlesztések élővilágra gyakorolt hatásának legmarkánsabb, legerőteljesebb és legkevésbé csökkenthető része a területfoglalással járó pusztulás, mely az építés első fázisában, a földmunkák elvégzése során teljes körűen bekövetkezik. A tervezett beruházás megépítése során megközelítően 2,5 ha közepes természeti értékű és megközelítően 1,6 ha erősen degradált élőhely semmisül meg. Az építés védett növényfajokat nem károsít, a védett állatfajokra gyakorolt negatív hatások minimalizálhatók. A Söjtör-patak vízi életközösségét az építés területileg nem érinti. 1. Minősítés: terhelő 2. A hatás várható intenzitása (tartóssága): tartós 3. Időbeli lefolyása: folyamatos Ökológiai funkciók változása a területfoglalás miatt A terület beépítésével mind a puffer zóna funkció, mind az esetleges élőhely helyreállítási lehetőség megszűnik, mindez - alacsony mértékben ugyan, de - a térség ökológiai rendszerének sérülékenységét, további fragmentálódását fokozza. Figyelembe kell azonban venni, hogy a terület a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak a hatályos HÉSZ és a külterületi szabályozást bemutató térkép szerint nem képezi részét.

20

A Söjtör-patak a vízi szervezetek számára ökológiai folyosóként és élőhelyként szolgál, mivel azonban a vízfolyást területfoglalás nem érinti, e funkciója nem sérül. 1. Minősítés: terhelő 2. A hatás várható intenzitása (tartóssága): közepes intenzitás 3. Időbeli lefolyása: folyamatos Területhasználati és ökológiai változások a tüzeléshez használt biomassza előállítás miatt Az erőmű üzemeltetéséhez alapvetően gabonaszalma, kukoricaszár és mezőgazdasági biomassza (pl. energiafű, cukorcirok) használható fel. A gabona és a kukorica termelése a térségben nem újkeletű, 50 km-es körzetben nagy kiterjedésű szántóföldek találhatóak, melyek mind termőhelyi adottságuk, mind jelenlegi tájhasználatuk alapján alkalmasak az előállításra. A jelenleg is művelt szántóföldek további művelése a természeti értékek szempontjából semleges. A természetes és természetközeli gyepek szénája várhatóan nem lesz alkalmas az erőmű fűtéséhez, noha a Felső-Válicka menti gyepek természeti állapota szempontjából kedvező lenne azok késői kaszálása, az erőmű ilyen állapotjavító hatást várhatóan nem fejt majd ki. A megfelelő mennyiségű és minél közelebb megtermelt tüzelőanyag előállitása érdekében kialakulhat az a rossz gyakorlat, hogy a térségben fennmaradt gyepterületeket beszántják és azon termelik a szükséges biomasszát. Fokozottan fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a tervezési terület közvetlen környezete a Nemzeti Ökológiai Hálózat részét képezi, értékei nagyrészt a fennmaradt gyepek többé-kevésbé összefüggő rendszeréhez kötődnek, így ezek beszántása, megsemmisítése már kiválthatja védett növény- és állatfajok pusztulását, ritka élőhelytípusok területi csökkenését. Ugyancsak problémát és potenciális veszélyt jelenthet a különféle energiafüvek telepítése, melyek közül kiemelt veszélyt jelent az idegenhonos, más kontinensről, más természeti környezetből származó fajok és fajták alkalmazása. Az energiafüvek jellemzője az erőteljes vegetatív szaporodás, ami sajnos magában hordozza az invazív terjedés lehetőségét. Amennyiben egy energiafű faj, vagy fajta „kiszabadul" és a telepítésének helyén kívül spontán is megjelenik, nemcsak lokális, de regionális, esetleg országos szintű veszélyeztető tényezővé válhat. A biomassza előállítás hatásainak értékelése feltételezve, hogy gyepterületek beszántása és agresszíven terjedő energiafű fajták telepítése nem történik: 1. Minősítés: semleges 2. A hatás várható intenzitása (tartóssága): alacsony intenzitás 3. Időbeli lefolyása: folyamatos Havária, rendellenes működés Tűz hatása a tájra és az élővilágra A tűz, amennyiben nem párosul valamilyen vegyi anyag (pl.: olajak) kiszabadulásával, mind a táj, mind az élővilág szempontjából kiheverhető károsítást jelent. A természetes életközösségek alapvetően alkalmazkodtak egy-egy tűzesethez, hiszen a természetes úton (például villámcsapás miatt) is bekövetkezhet. 1. Minősítés: terhelő 2. A hatás várható intenzitása (tartóssága): a tűz időpontjától, mértékétől, kiterjedésétől függően alacsony intenzitásközepes intenzitás/tartós 3. Időbeli lefolyása: rövid Kockázatos anyag kikerülése tulajba, levegőbe, vízbe

21

Kockázatos anyag kikerülése talajba, levegőbe, vízbe Kockázatos, mérgező anyagok kiszabadulása a természeti környezet szempontjából kritikus jelentőségű. A természeti értékek jelentős része helyhez kötött (növények, gombák, számos kis mozgásterű állatfaj), szennyezés esetén nincs mód áthelyezésükre, kitelepítésükre. A vegyszerek nem csupán a közvetlenül érintkező egyedeket pusztítják el, az érintett termőhelyet tartósan alkalmatlanná teszik természetes életközösségek betelepülésére. Külön problémát jelent, hogy amennyiben a kiszabadult vegyszer a Söjtör-patakba kerül, az eljuthat a Válicka, majd a Zala vízgyűjtőjébe, így az esetleges mérgezés a közvetlenül érintett területektől távol is érzékelhetővé válhat. 1. Minősítés: károsító/megszüntető 2. A hatás várható intenzitása (tartóssága): közepes intenzitás/tartós 3. Időbeli lefolyása: folyamatos Hatásterület Tájhasználati szempontból a beruházás hatása elsősorban a telepítés helyszínére összpontosul, hiszen itt történik meg az agrárhasználat felhagyása és az ipari jellegű tevékenység bevezetése. A biomassza előállítás a tájhasználat szempontjából nem jelent változást, hiszen a térségben jelenleg is jellemzően agrárhasználat zajlik. Az erőmű, mint ipari létesítmény tájképre gyakorolt negatív hatása érzékelhető lesz a tervezési terület tágabb környezetében. A természeti értékek, az ökológiai rendszerek elszenvedői az erőmű által kiváltott környezetterhelésnek, így ezek szempontjából önálló hatásterjedési folyamatok nem mutatkoznak. A területfoglalás kizárólag a tervezési területre összpontosul, míg a környezetszennyezés, a zaj, a gázolás az egyes komponenseknél (levegő, víz, zaj, stb..) kiszámolt és bemutatott területeken jelentkezik. 3.7

Társadalmi, gazdasági hatások

Az érintett emberek egészségi állapotára gyakorolt hatások Légszennyezettség hatása A tervezett beruházás részeként légszennyező forrás megjelenésére, illetve növekvő gépjárműforgalomra lehet számítani. A potenciális egészségügyi hatások megállapítása szempontjából a levegőminőségi adatok közül az immissziós értékek a mérvadóak. A 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelete a levegőminőség védelmére, egészségügyi határértéket ír elő a légszennyező komponensre. A rendelet értelmében az egészségügyi határérték „a légszennyezettségnek a tudomány mindenkori szintje alapján megállapított azon mértéke, amely tartós egészségkárosodást nem okoz, és amelyet az emberi egészség védelme érdekében e jogszabályban meghatározott módon és időn belül be kell tartani". A légszennyezettségi értékek egy légszennyező komponens esetében sem haladják meg a rendeletben előirt, egészségügyi határértéket. Összefoglalva elmondható, hogy, mivel egy légszennyező komponens esetében sem várható határérték túllépés, így a beruházás egészségkárosodást és életminőség romlást sem fog okozni, hatás összességében semlegesnek minősíthető. A nem üzemszerű működés észlelésekor minden technológia egység esetén lehetőség van az azonnali beavatkozásra, így ezekben az esetekben a hatás csak időszakos, és elviselhetőnek minősíthető.

22

Zajhatás A létesítés során minden berendezés esetében, már a tervezési fázistól kezdődően figyelmet fognak fordítani nem csak a munkavédelmi, de a környezetvédelmi előírások betarthatóságára is. A várható zajcsökkentő megoldásoknak (hangszigetelt burkolatok, berendezések épületen belüli elhelyezése) köszönhetően a zajterhelés jóval a határérték alatt fog maradni. Összefoglalva elmondható, hogy a berendezések szigetelésével, és épületen belül történő elhelyezésével a zaj szempontjából egészségkárosító hatás nem várható. Folyamatos karbantartással, illetve az előirt mérésekkel kiszűrhetők a nem üzemszerűen működő berendezések. A meghibásodások során fellépő zajszint az előzőeket figyelembe véve közepes intenzitású, rövid időtartamú és elviselhető hatású. Szennyvíz hatása Mivel a technológia teljesen zárt és automatizált lesz, ezért normál üzemmódban közvetlen emberi beavatkozásra nincs szükség a szennyvízkeletkezés és elvezetése tekintetében. A technológiából keletkezett szennyvizeket újrafelhasználják, vagy csatornára vezetik. A szennyvíz a telephelyről föld-alatti csővezetéken át jut a zalaegerszegi szennyvíztisztítóba, amely kapacitását és hatékonyságát tekintve alkalmas az erőmű szennyvizeinek kezelésére. A csővezeték biztosítja, hogy a telephely határán kívül a tisztított szennyvízzel közvetlenül emberek nem érintkezhetnek. Az erőmű működéséhez kapcsolható szennyvízkezelésből eredő egészségi állapotra gyakorolt hatásával nem kell számolni. Nem üzemszerű működése esetén a szennyvíz határértéket meghaladó kibocsátására lehet számítani, de az önellenőrzésnek köszönhetően ez hamar kiszűrésre kerül. Ilyenkor a várható hatások elviselhetőek, időbeli lefolyásuk rövid. Veszélyes anyagok használatának, hulladékok keletkezésének, és kezelésének hatásai A telephelyen belül több helyen fognak tárolni és használni potenciális veszélyforrást hordozó anyagokat, melyek a termelési folyamatokhoz közvetlenül vagy közvetetten szükségesek. Az emberi egészség szempontjából szintén veszélyt jelentenek a működés során képződő veszélyes hulladékok. A veszélyes anyagok és hulladékok biztonságos tárolását, és a hulladékok megfelelő gyűjtését a létesítmény üzemeltetője a környezetvédelmi és munkabiztonsági jogszabályok és belső szabályzat alapján fogja végezni. A Munkavédelmi Szabályzatban megfogalmazott biztonsági előírások betartását rendszeresen ellenőrzik. A veszélyes anyagok használata közben szükséges védőeszközök alkalmazását szintén a Munkavédelmi Szabályzat Írja elő. A Munkavédelmi Szabályzatban foglaltak betartásával a dolgozókat a berendezésekkel kapcsolatos munkavégzés során egészségkárosító hatás várhatóan nem fogja érni. A vonatkozó jogszabályok által előirt szabályozások betartása mellett a veszélyes anyagok tárolása és használata, valamint a hulladéktárolás (kezelés) hatása az egészségi állapotra semlegesnek mondható. Havária esetén a gyárban dolgozókat közvetlenül érintő hatások terhelőek, míg a környék lakói számára elviselhetőek, rövid időszakra korlátozódnak. Az életminőségben várható változások Az egyes környezeti elemekre gyakorolt hatások figyelembe vételével megalapított hatásterületeket az életminőség szemszögéből vizsgálva elmondható, hogy megvalósítás hatása összességében semleges (egyes tevékenységek pl. szállítás esetében elviselhető), az építkezésé közepes intenzitású, rövid időtartamú és elviselhető, a nem üzemszerű működés (havária) esetén közepes intenzitású, rövid időtartamú és elviselhető hatással lehet számolni.

23

Mivel az erőmű létesítés következményeként az emberi egészség szempontjából terhelő vagy károsító hatás nem lép fel, ezért a környező lakosság egészségének megóvására, a műszaki és az egyes környezeti elemek védelméhez kapcsolódó intézkedéseken felül egyéb intézkedéseket nem javaslunk. Az életmódban várható hatások A tervezett erőmű térségben várhatóan betöltött közvetlen és közvetett munkaerő teremtő szerepét figyelembe véve a létesítést életmód szempontjából értékteremtő hatásúnak minősítjük. Gazdasági hatások Magyarország nem rendelkezik kellő mennyiségű fosszilis energiahordozóval (kőolaj, földgáz, kőszén). A villamosenergia előállításához, valamint a távfűtéshez és egyedi fűtéshez szükséges földgáz mennyiséget szinte teljes egészében importáljuk. Másfelől a magyar mezőgazdaság közel egy millió hektáron termel olyan terméket (búza, kukorica), melynek értékesítése nehézségekbe ütközik és a termelés csak kormányzat által biztosított intervenciós keret segítségével tartható fenn. A fenti problémák egyidejű megoldását jelentheti a magyar mezőgazdasági termelés egy részének energetikai célú növénytermesztésre történő átállítása, a megújuló, környezetkímélő energiaforrások minél nagyobb mértékű bevonása az energiatermelésbe egy összehangolt Nemzeti Agrárenergetikai Program (NAEP) keretében azért, hogy az intervenciós keret felszabadulhasson, így azt más agrár- és vidékfejlesztési célokra lehessen fordítani. További, nem elhanyagolható cél Magyarország energiafüggőségének és az energia-import költségeinek csökkentése. Ennek tükrében a Söjtörön tervezett erőmű közvetlen és közvetett gazdasági hatásai a következők: Közvetlen hatás: munkahely teremtés, mezőgazdasági termőföldek gazdaságos kihasználása, Söjtör gazdasági helyzetének javulása Közvetett hatás: kapcsolódó tevékenységek munkahely teremtése, fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkenése, régió mezőgazdaságának fellendülése Ezen hatásokat figyelembe véve gazdasági szempontból a fejlesztés tartósan értékteremtőnek minősíthető.

24

4.

Környezetvédelmi intézkedések

4.1

A környezetkárosodás elkerülésének, mérséklésének lehetőségei

4.1.1

Levegőtisztaság-védelmére szolgáló környezetvédelmi intézkedések

ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

elsődlegesen: az erőmű kapacitásának körülbelüli megfelezése a levegőterhelés is jelentős mértékben csökken, valamint a kapcsolódó tüzelőanyag szállítása (teherszállítás) is jelentősen csökken kazán tűzterének alacsonyabb és egyenletes hőmérsékleten tartása három fokozatú égési levegő bevezetésével a nitrogén-oxidok képződésének minimalizálása céljából a kazán füstgázának tisztítására száraz adszorber injektáló rendszer alkalmazása a savas gázok és egyéb szennyezők eltávolítása érdekében a kazán füstgázának tisztítására zsákos porleválasztó alkalmazása a szilárd szennyezők, valamit egyéb szennyezők eltávolítása érdekében füstgáztisztításhoz használatos adszorber tároló és füstgázból leválasztott pernye tároló silók mindegyikének légzőcsonkján szűrőszövet alkalmazása a diffúz porkibocsátás minimalizálására tüzelőanyagok (szalma-, kukorica, stb.) bálák tárolása fedett és zárt tárolóban füstgáztisztítás leválasztott anyagai és por alakú adszorber anyagok el- illetve beszállítása csak fedett teherautókkal a kiporzás megelőzésére; salak elszállítás kissé nedves állapotban tüzelőanyagok és más szükséges anyagok beszállításának megoldása abszolút domináns módon északi irányból, Söjtör lakott területét nem terhelendő a forgalom légszennyező hatásával, valamint alacsonyabb kibocsátású járműpark alkalmazása a szállításban, tüzelőanyagnál speciális bálaforma és –méret alkalmazása, amely növeli az egy járműre rakható mennyiséget, így a szállítási igényt tovább csökkenti telephelyen belüli utak takarítása, tisztántartása a diffúz jellegű porzás megelőzése érdekében

4.1.2

Zaj- és rezgésvédelemre szolgáló környezetvédelmi intézkedések

Az elvégzett vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy a tervezett létesítmény megvalósításával a telephely üzemi oldalhatáraihoz legközelebb elhelyezkedő védendő területeken zajterhelési követelményértékek teljesülnek. A vizsgálati eredmények alapján több zajforrás esetében zajcsökkentési intézkedésre, illetve kíméletes környezethasználat érdekében a zajkibocsátás csökkentését eredményező építészeti és műszaki megoldásra tettünk javaslatot, amit a további tervezés és a kivitelezés során szükséges érvényesíteni. A kapcsolódó szállítási tevékenységtől származó zaj az előzetesen meghatározott forgalom és zajterhelés alapján nem okoz határérték túllépést. A kíméletes környezethasználat érdekében ettől függetlenül javasoljuk, hogy a be- és kiszállítások megszervezése során lehetőség szerint a 7536 jelű út – 74. számú főút – 75. számú főút útvonalat vegyék igénybe a járművek, a fő szállítási irány ez legyen. 4.1.3

Felszíni vizek védelmére szolgáló környezetvédelmi intézkedések

Az erőműben zárt víz-gőz körfolyamatot terveznek megvalósítani, a vízveszteség pótlására korszerű pótvízkezelő berendezést telepítenek. Az alacsony sótartalmú hulladékvizek (R0 koncentrátum, kazán lelúgozás hűtött vize) egy részét és az időszakosan keletkező, kevertágyas ioncserélők regenerálási szennyvizét közömbösítés után salaknedvesítésre használják, ezzel is biztosítva a használt víz saját technológiában történő újrafelhasználását..

25

A technológiai és kommunális szennyvizek befogadója a tervezett zalaegerszegi térségi szennyvíztisztító, az erőműből kibocsátott szennyvíz minőségének folyamatosan meg kell felelni a vonatkozó határértékeknek. A tervezett erőmű biztonságos és a környezetre legkevesebb hatást gyakorló működéséhez elengedhetetlenek a tervszerű és a környezetvédelmi előírások betartásával végzett karbantartások, illetve a környezetet érintő potenciális kockázatok minimálisra csökkentését megcélzó Havária Terv készítése. 4.1.4

Felszín alatti vizek védelmére szolgáló környezetvédelmi intézkedések

A potenciálisan szennyező vegyi anyagok talajra és talajba jutásának megakadályozására a tárolórendszereket zárt kármentővel látják el, az esetlegesen a csatornarendszerbe jutó olajat olajfogókkal távolítják el. A szennyvizek ellenőrizetlen kijutását a csatornarendszer folyamatos ellenőrzésével biztosítják. 4.1.5

Hulladékgazdálkodás

A telephelyen a veszélyes hulladékokat a jogszabályi követelményeknek megfelelően szelektíven gyűjtik, és zárt, védelemmel ellátott tárolóhelyen helyezik el. A veszélyes hulladéktároló működtetéséhez üzemi szabályzatot késztenek. A nem veszélyes hulladékokat is erre kijelölt helyeken, megfelelő tároló edényzetben gyűjtik, majd kezelésre vagy újrahasznosításra elszállíttatják. A telephelyen keletkező hulladékokat az adott hulladék kezelésére engedéllyel és feljogosítással rendelkező cég szállítja el. A rostélyhamut bevizsgálás és engedélyeztetést követően műtrágyaként, a pernyét szintén bevizsgálás után építőipari alapanyagként kivárják felhasználni, mellyel elősegítik a technológiai folyamatokban keletkezett hulladékok újrafelhasználását. A csomagolási hulladékokat szelektíven gyűjtik. A tüzelésből származó maradékanyagok elszállításig történő tárolása a következő módon történik 4.1.6

Táj- és természetvédelem

Tájvédelmi szempontból az alábbi kárenyhítő javaslatokat kell a további tervezés és a megvalósítás során megvalósítani: Söjtör Község hatályos HÉSZ-ben előírt szabályokat maradéktalanul be kell tartani. Az előírt 25% zöldfelületet javasolt a telekhatár mentén felhasználni és azt véderdőként, fásítással hasznosítani. Az erdőtelepítéshez kizárólag őshonos és tájba illeszkedő fajok alkalmazhatók. Az élővilág veszélyeztetésének csökkentése és megelőzése érdekében az alábbiakat kell figyelembe venni: •

Fák kivágása és földmunkák kizárólag a szaporodási időszakon kívül (szeptemberfebruár) során végezhetők.

•

Mind az építés, mind a használat (beleértve a biomassza beszállítást is) a tervezési területen kívül alapvetően meglévő utak, rakodók felhasználásával történhet. Amennyibe mégis szükség van új utak/rakodók/depóniák kialakítására, azok természetes, vagy természetközeli állapotú élőhelyeken (gyepek, erdők, mocsarak, vízfolyások) nem helyezhetők el.

26

•

Az erőmű biomassza előállítása érdekében a Nemzeti Ökológiai Hálózaton belüli, illetve védett, vagy védelemre érdemes gyepek és erdők nem vehetők igénybe szántóföldi kultúrák, vagy energiaültetvények létesítésére.

•

Idegenhonos energiafüvek behozatalát és telepítését lehetőség szerint ki kell zárni. Amennyiben ez nem lehetséges, körültekintő és a szabályoknak megfelelő engedélyezés után történhet csak telepítés. Az energiafű, cukorcirok telepítéseket és környezetüket folyamatosan figyelni kell, amint az energianövény a telepítés helyszínén kívül, spontán úton megjelenik, a teljes telepítést és minden kivadult állományát is maradéktalanul és azonnal meg kell semmisíteni. Az erőmű üzemeltetésénél alapvetőn előnyben kell részesíteni a hazánkban hosszú ideje termesztett haszonnövényeket (gabonafélék, kukorica).

4.2

A létesítményből származó kibocsátások mérése

4.2.1

Levegőbe történő kibocsátások nyomon követése

A vonatkozó, 10/2003. (VII.11.) KvVM rendelet előírásai alapján: legalább hat hónaponkénti, időszakos méréseket kell végezni, mindkét kémény esetében, a jogszabályban is előírt légszennyező anyagokra: szilárd anyag (PM10), szén-monoxid, nitrogén-oxidok, kén-oxidok, kloridok, fluoridok, fémek (Cd, Co, Cr, Ni, Pb, V, As együttesen). Mérni kell a fenti légszennyező anyagok mellett a füstgázban az oxigén koncentrációját, valamint a hordozógáz térfogatáramát és hőmérsékletét. A méréseket erre akkreditált mérőszervezet végezheti, szabványos módszereket használva. A mérési dokumentációkat a telephelyen legalább 5 évig meg kell őrizni. Az erőmű normál működésének szakaszában, a próbaüzem után, amikor a technológia már „beállt”, a terveknek megfelelően működik, célszerű lehet egy immissziós (légszennyezettségi) mérés is, annak ellenőrzésére és bizonyításár, hogy a légszennyezettség valóban nem lépi túl a határértékeket. 4.2.2

Zajkibocsátások ellenőrzése

Az elvégzett vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy a tervezett létesítmény megvalósításával a telephely üzemi oldalhatáraihoz legközelebb elhelyezkedő védendő területeken zajterhelési követelményértékek teljesülnek. A megvalósítást követően a zaj- és rezgésterhelési határértékek meghatározásáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben előírt követelmények teljesítésére vonatkozó ellenőrző vizsgálatok elvégzésére a következő javaslatot tesszük: •

Üzemi jellegű zajkibocsátás. Az erőmű használatba vételét követően szokásos üzemvitel mellett elvégzett zajmérésekkel kell igazolni, hogy a létesítmény üzemi telekhatárai mentén az előírt zajkibocsátási követelményérték, valamint a telephely oldalhatáraihoz legközelebbi védendő területeken a zaj- és rezgésterhelési határértékek meghatározásáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben előírt határértékek teljesülnek.

•

Kapcsolódó szállítási tevékenységtől származó zajterhelés. Az erőmű használatba vételét követő 30. és 60. napok között, a szokásos üzemi körülményekre jellemző be- és kiszállítások idején elvégzett közlekedési zajmérések alapján szükséges ellenőrizni, hogy a szállítási forgalomtól származó zaj nem haladja meg az igénybe vett utak mentén a zaj- és rezgésterhelési határértékek meghatározásáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben előírt határértékeket. Amennyiben az ellenőrző zajvizsgálatok alapján bizonyítást nyer, hogy a létesítménytől származó zaj a határértékeket nem haladja meg, további ellenőrző zajmérésre nincs szükség. 27

4.2.3

Szennyvíz kibocsátás nyomon követése

A kibocsátott technológiai szennyvizek minőségének ellenőrzésére érdekében a belső átadási pontokon mérési és ellenőrzési lehetőségeket alakítanak ki. A szennyvíz kiadó vezetéken az erőmű telekhatára előtt mintavevő aknát építenek ki, ahol a vezetőképesség (sótartalom) ellenőrzése és a pHmérés, valamint a mintavételezés elvégezhető. A csapadékvizeket az épületek tetőiről és a szilárd burkolatú területekről csapadékvíz gyűjtő csatornahálózaton keresztül vezetik az erőművi vízelvezető árokba, mely a Söjtör-patakba vezeti el a csapadékvizeket. Az árkokban a vízminőség mintavételezéssel ellenőrizhető. A transzformátor tértől és a gépkocsi parkolótól elfolyó csapadékvizek olajfogó műtárgyon keresztül kerülnek elvezetésre. Az olajfogóból távozó víz olajtartalmát méréssel kell ellenőrizni. 4.2.4

Talajvíz monitoring

A tervezett erőmű telephelyi talajadottságai olyanok, hogy a talajvíz szennyeződésével nem kell számolni, így talajvíz monitoring rendszert nem szükséges de figyelő kutak kialakítását vállaljuk. 4.2.5

Keletkezett hulladékok nyilvántartása, minőségi ellenőrzése

Az erőmű a tevékenysége során képződő, vagy egyéb módon birtokába jutott, illetve másnak átadott hulladékok mennyiségéről és fajtónkénti összetételéről a 164/2003 (X.18) Korm. rendelet szerint naprakész nyilvántartást fog vezeti és évenként adatot fog szolgáltatni. A tüzelőanyag maradékokról újrahasznosítást megelőzően akkreditált laboratóriumban összetétel analízist készíttetnek. Amennyiben mezőgazdasági célú hasznosításukra kerül sor, vizsgálni fogják azt is, hogy a technológiai szennyvizek miként befolyásolják a képződő salak ilyen irányú hasznosíthatóságát. 5.

Rendkívüli eseményekre való felkészülés

Az erőmű a rendkívüli események megelőzésével és kezelésével, valamint a biztonsági irányítási rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat, felelősségi- és hatásköröket az alábbi dokumentumokban fogja szabályozni: • • • • • • • • • •

18/2006. (I.26.) kormányrendelet szerinti biztonsági elemzés 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet alapján Üzemi Kárelhárítási Terv Vészhelyzet-tervek az egyes üzemekre, illetve technológiákra Havária terv Tűzvédelmi szabályzat Tűzvédelmi terv Munkavédelmi szabályzat Belső védelmi terv Vállalkozói biztonsági kézikönyv Az érintett személyek munkaköri leírásai

A felsorolt szabályozások kitérnek a normál üzemmenetre, a berendezések indítására, leállítására, karbantartására, az esetleg bekövetkező üzemzavarok elhárítására, ismertetik a balesetek, vészhelyzetek esetén követendő szabályokat, teendőket és felelősségi köröket.

28

A vészhelyzet-tervek számba veszik a potenciálisan előfordulható vészhelyzeteket és részletesen rögzítik a gépkezelők, műszakvezetők, raktárosok stb. feladatait, a vészhelyzet elhárításához szükséges intézkedéseket. A veszélyes anyagok (főként sav, lúg) kontrollálatlan környezetbe jutásának megelőzésére, illetve azonnali jelzésére az érintett technológiák különböző mérő- és jelzőberendezésekkel (gázdetektorok, nyomás- és hőmérsékletérzékelők, szintjelzők, áramlásmérők) lesznek felszerelve. Az előírttól eltérő paraméterek vagy kontrollálatlan kiáramlás esetén ezek a rendszerek azonnal riasztani fognak, illetve megfelelő reteszkapcsolatokon keresztül automatikus beavatkozással reagálnak. A veszélyes berendezések előírt időszakos biztonsági felülvizsgálatait, nyomástartó edények nyomáspróbáit, szerkezeti, tömörségi vizsgálatait rendszeresen elvégzik. Az ellenőrző és figyelő rendszerek mérőeszközeit az erőmű rendszeresen ellenőrzi, kalibrálja, karbantartja. Az egyes vizsgálatok és ellenőrzések jegyzőkönyveit az ezzel megbízott munkatársak naprakészen nyilvántartják. A potenciális haváriaesetek egyik nagy és környezeti következményeit tekintve is fontos csoportja: a tűzesetek. Egy lehetséges tűz során mind az égés, mind pedig a tűz oltása okozhat környezeti károkat. A tűzesetek megelőzését, illetve a következmények csökkentését az erőmű tűzvédelmi rendszere biztosítja. Ez egyrészt magában foglalja a passzív tűzvédelmi intézkedéseket (pl. tűzálló anyagok alkalmazása, tűzveszélyes anyagok elszigetelése és a nyílt lángtól való távol tartása stb.), másrészt aktív tűzjelző és tűzoltó rendszereket. Tűzvédelemmel kapcsolatosan általánosságban detektorok (gázdetektor) és tűzjelző-berendezések telepítése várható. 6.

Az elérhető legjobb technikának való megfelelés

A tervezett biomassza tüzelésű erőmű és kapcsolódó tevékenységeire vonatkozó elérhető legjobb technikák alkalmazásának megfelelését (I.) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által 2007. augusztus 31-i Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő IV. évfolyam 9. számában megjelentetett „Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a nagy tüzelőberendezések engedélyeztetése során", valamint (II.) a 2003. júliusban megjelent és magyar nyelvre is lefordított „A monitoring általános alapelvei Referencia dokumentum" alapján készítettük el. A BAT technikák bemutatásának a célja, hogy referenciapontokat nyújtsanak egy meglévő létesítmény jelenlegi vagy egy tervezett jövőbeni technológia teljesítményének értékeléséhez. Ily módon segítséget nyújthatnak a „BAT-nak megfelelő" feltételek megfogalmazásához. Ez nem jelenti azt, hogy a BATban megfogalmazott irányelveket megszorító szabályként kell alkalmazni. Egy létesítmény esetében a BAT követelményszintek megcélzásán túl minden esetben figyelembe kell venni a technikai és gazdasági alkalmazhatóságot is. Az alkalmazásra kerülő tüzelési technológiát a kiválasztott biomassza (elsődlegesen gabonaszalma) határozza meg. Erre a tüzelőanyagra az európai unió BAT referenciadokumentumai alapján egyetlen tüzelési technológiát, a rostélytüzelésű kazán alkalmazását tekinthetjük az elérhető legjobb technikának, amelyet az erőműben is alkalmazni fognak. Összefoglalóan megállapítható, hogy a tervezett technológia és hozzá kapcsolódó műszaki megoldások az anyagmozgatás; raktározás; rendszerek, berendezések tervezése során alkalmazott technikák megfelelnek a BAT által támasztott követelményeknek. A környezetszennyezés csökkentése érdekében tett intézkedések, alkalmazott technikai megoldások, az egyes környezeti elemek esetében szintén megfelelnek a BAT irányelveknek.

29

Fontos megjegyezni, hogy a szerencsi erőműben alkalmazni kívánt technikával megegyező söjtöri erőmű BAT megfelelésével kapcsolatosan az előző környezetvédelmi miniszter is nyilatkozott, miszerint „(..)úgy vélem, hogy környezetvédelmi szempontból a biomassza erőmű korszerű, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő, a kibocsátott káros anyagot minimális szinten tartó erőműnek számit, amely hozzájárul a megújuló energiaforrás felhasználás növeléséhez. (..)". 7.

A lakosság tájékoztatása érdekében megtett, illetve tervezett intézkedések

A lakosságot is érintő veszélyes események kifelé történő tájékoztatásának menetéről, és a kommunikációért felelős személyek kijelöléséről a katasztrófavédelmi terv fog rendlelkezni. A tervezett beruházásokról és annak környezetvédelmi hatásairól a lakosság már több úton is tájékoztatást kapott: • 2006. decemberben és 2007. decemberben a söjtöri önkormányzat közmeghallgatást tartott, • 2007. február 13.-án a Zala hírlapban hosszú cikk jelent meg a tervezett erőmű létesítéséről. • 2007. december 10-én beruházó közmeghallgatást tartott, • 2008. április 21-én lakossági fórum került lebonyolításra, ahol minden érintett széleskörű tájékoztatást kapott az erőműről. • 2008. május 3-án a beruházó résztvett a Válicka Völgye elnevezésű helyi fesztiválon, ahol a tájékoztatás egy fontos eleme volt a megjelenésének. • 2008. június 6-án beruházó ismételten lakossági fórumot rendezett a 8.-ra kiírt az erőmű ügyében indított ügydöntő népszavazás miatt, az erőmű hatásairól. • 2008. június 8-án ügydöntő népszavazás az erőmű építéséről és üzemeléséről, amely pozitív eredménnyel zárult (a szavazásra jogosult személyek több mint 50 %-a támogatja az erőmű megépülését). Fontos megjegyezni, hogy a mindegyik lakossági fórum előtt több kiadvány, tájékoztató füzet és újságcikk jelent meg, amelyeknek a célja a lakosság informálása volt.. A tervezés és az engedélyeztetés folyamatáról, aktuális állásáról az önkormányzat hirdetményeken eddig is tájékoztatta és továbbiakban is tervezi tájékoztatni a helyi lakosokat, továbbá a környezetvédelmi engedélyezési eljárás során közmeghallgatáson ismételten lehetőség lesz a beruházás részleteinek megismerésére.

30