Adóhírlevél A 2017. évi tervezett adóváltozások
2016. november 1.
TARTALOMJEGYZÉK SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Külföldi előadóművészekre vonatkozó szabályozás a stábtagokra is vonatkozik.............. 4 Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adójának csökkenése .............................. 4 Hivatali, üzleti utazás és kiküldetés definiálása ............................................................... 4 Kirendelés fogalmának helyettesítése a hatályos Munka Törvénykönyve szerinti fogalommal .................................................................................................................... 5 Első házasok kedvezményének feltétel nélküli érvényesíthetősége .................................. 5 Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás keretében a méltányolható lakásigény (együtt költöző, együtt lakó családtagok) fogalmának pontosítása ................................... 5 Tartós befektetési szerződésből történő részkivét lehetősége ........................................... 5 Általános személygépkocsi-normaköltség növekedése .................................................... 6 Jótékony célú közadakozásból származó jövedelem adómentessége ................................ 6 EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS …………………………………………………………………....6 ILLETÉK Ingatlanforgalmazók illetékkedvezményének változása................................................... 6 Kedvezményes illetékmértékre vonatkozó speciális elévülési szabály ............................. 7 GÉPJÁRMŰADÓ, CÉGAUTÓADÓ Jogszabályi hivatkozások pontosítása ............................................................................. 7 Környezetkímélő gépkocsi.............................................................................................. 7 TÁRSASÁGI ADÓ IFRS-eket alkalmazó adózókra vonatkozó szabályok pontosítása .................................... 7 Új kedvezmények a láthatáron ........................................................................................ 8 Start-up befektetők adóalap-kedvezménye ...................................................................... 8 Részesedés megtartásának kötelezettsége az adókedvezmények esetén ........................... 9 Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás ............................................................. 9 Élőzenei szolgáltatások adókedvezménye ......................................................................10 A műemlékvédelmi adóalap-kedvezmény szabályainak pontosítása ...............................10 További módosítások.....................................................................................................12 Átmeneti rendelkezés ....................................................................................................13 A vállalkozási tevékenység érdekében el nem ismert költség .........................................13 EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ ………………………………………………………13 ENERGIAELLÁTÓK JÖVEDELMADÓJA Az energiaellátók jövedelemadó-alapját csökkentő tételek körének bővítése ..................13 Tao kedvezmények érvényesítése az energiaellátók jövedelem-adóalapjában .................13 ÁLTALÁNOS FORGALMIADÓ Alanyi adómentesség értékhatára 8 millió forintra emelkedik .........................................14
2
JÖVEDÉKI ADÓ Adatszolgáltatási határidő ..............................................................................................14 Az adóvisszatérítés alapjául szolgáló kiskereskedelmi ár meghatározása ........................14 HELYI ADÓZÁS Civil szervezetek adómentessége ...................................................................................14 Adóalap-összeszámítási szabály módosulása .................................................................15 IFRS-eket alkalmazó vállalkozásokra vonatkozó szabályok ...........................................15 Pénzügyi szektorba tartozó vállalkozások kamat bevételét módosító tételek ...................15 Eladott áruk beszerzési értéke és anyagköltség ...............................................................16 IFRS-re történő áttérésből adódó sajátos adó-alap korrekció ..........................................16 Minimum-adóalap .........................................................................................................16 ADÓZÁSI ELJÁRÁS Megbízható adózó .........................................................................................................17 Kockázatos adózó..........................................................................................................17 Lehetséges meghatalmazott kör szűkítése ......................................................................17 Egyablakos bejelentkezési rendszer kiterjesztése ...........................................................17 Új biztosítékadásra kötelezett EKÁER szereplők ...........................................................17 Kimentés az adószám megtagadása esetén .....................................................................17 Adóbevallási tervezet, avagy az adóbevallás új alternatívája ..........................................18 Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége .........................................................................18 Adatszolgáltatás egyszerűsödése osztalékkifizetés esetén ...............................................18 Adóhatósági kockázatelemzés és a támogató eljárás mint új következmény ...................18 Teljességi nyilatkozat ....................................................................................................19 Új intézkedés: hatósági felügyelet ..................................................................................19 SZÁMVITELI TÖRVÉNY Alanyi kör bővülése.......................................................................................................19 IFRS-re történő áttérés...................................................................................................19 Származékos ügyletek ...................................................................................................20 A hitelfelvételi költségek időbeli elhatárolása ................................................................20 A könyvviteli nyilvántartások megnyitása átalakuláskor ................................................21 AUTOMATIKUS ADÓÜGYI INFORMÁCIÓCSERE Központi Adattár ...........................................................................................................21 Pénzügyi számlákat érintő automatikus információcsere ................................................21 Új államok ....................................................................................................................22 KAPCSOLAT……………………………………………………………………………………………………..…23
3
SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Külföldi előadóművészekre vonatkozó szabályozás a stábtagokra is vonatkozik A jelenleg hatályos szabályozás a külföldi illetőségű előadóművészek számára lehetővé teszi, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén (legfeljebb 183 napot tartózkodik Magyarországon egy 12 hónapos időszakban, vagyis a tartózkodása ideiglenesnek minősül és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint nem belföldi) adójukat egyszerűsített módon fizessék meg. Ennek lényege, hogy az adóalap a bevétel és 30% költségátalány különbözete. Jelenleg bevétel részének minősül a költségtérítés és a szállás ellenértéke is. A filmalkotások elkészítésében stábtagok is részt vesznek, akiket a jelenlegi szabályozás nem fed le. A Javaslat az alkotások létrehozatalában közreműködő stábtagok részére is választhatóvá teszi az egyszerűsített adózási módot, amennyiben a vonatkozó – fentiekben leírt – feltételeknek megfelelnek, és a mozógóképről szóló törvényben meghatározott bejelentést az érintett stábtagokra vonatkozóan megtették. Mind a stábtagokra, mind a színészekre alkalmazandóan a Javaslat előírná, hogy nem változtat a magánszemélyek tartózkodásának ideiglenes jellegén, ha a filmalkotás gyártási időszaka meghaladja a 183 napot. Így azok a színészek és stábtagok sem lennének kizárva az egyszerűsített adózásból,
akik 183 napot meghaladó filmforgatáson vesznek részt. A Javaslat megszüntetné a 30%-os átalányköltség levonásának lehetőségét, így a teljes ellenérték adóalapnak tekintendő azzal, hogy nem kell a bevétel részének tekinteni (azaz ezen juttatás után nem kell adózni) az utazásra, szállásra fizetett költségtérítést, ideértve a magánszemély részére biztosított utazás, szállás ellenértékét is. Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adójának csökkenése A Javaslat szerint a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások után a kifizetőt terhelő adó alapja a juttatott jövedelem 1,19 szereséről 1,18-szorosára csökkenne. Így, az egyes meghatározott juttatások után a kifizetőt 17,7% effektív személyi jövedelemadó és 31,86% effektív egészségügyi hozzájárulás terhelné, míg a béren kívüli juttatásokra 17,7% effektív személyi jövedelemadó és 16,52% effektív egészségügyi hozzájárulás vonatkozna. Hivatali, üzleti utazás és kiküldetés definiálása A jelenleg hatályos hivatali, üzleti utazás fogalmába a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás tartozik (ide értve különösen a kiküldetést). A 2016. augusztus 1-től hatályba lépett változás alapján kiküldetésnek (kirendelésnek) minősül a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás, ide nem értve a munkába járást, a lakóhelyről (tartózkodási helyről) a munkáltató székhelyére, telephelyére történő oda-vissza utazást.
4
A Javaslat pontosítaná a fenti fogalmakat. A korábbi munkajogi szabályozás szerinti kirendelés továbbra is kiküldetésnek, illetőleg hivatali, üzleti utazásnak minősülne, csak a törvény „a munkaszerződéstől eltérő helyen történő foglalkoztatás keretében, a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzésként” nevesítené. A Javaslat továbbá a munkahelyet is definiálná, így személyi jövedelemadó szempontból munkahelynek minősülne a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősülne munkahelynek. Kirendelés fogalmának helyettesítése a hatályos Munka Törvénykönyve szerinti fogalommal A Munka Törvénykönyve nem szabályozza a kirendelés jogintézményét, hanem „munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást” rögzít. Ahhoz, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény összhangba kerüljön az említett fogalommal, a Javaslat módosítani tervezi (i) a hivatali, üzleti utazás, és a kiküldetés fogalmát, a fentiekben leírtak szerint; valamint (ii) az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályozás szövegét, így a juttatások kedvezményezettjeként nevesítésre kerülnének a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalók is.
5
Első házasok kedvezményének feltétel nélküli érvényesíthetősége A Javaslat 24 hónapig feltétel nélkül érvényesíthetővé teszi az első házasok kedvezményét és megszünteti azt a szabály, miszerint a kedvezmény utoljára abban a hónapban jár, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá. Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás keretében a méltányolható lakásigény (együtt költöző, együtt lakó családtagok) fogalmának pontosítása A Javaslat pontosítja a méltányolható lakásigény, illetve az együtt költöző, együtt lakó családtagok fogalmát. Eszerint a méltányolható lakásigény mértéke, az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően, (i) 1-2 személy esetében legfeljebb 3 lakószoba, (ii) 3-4 személy esetében legfeljebb 4 lakószoba, (iii) minden további személy esetében egy lakószobával nő az igény mértéke. Együtt költöző, együtt lakó családtagoknak a támogatást igénylő munkavállaló, továbbá a munkavállaló Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói, házastársának közeli hozzátartozói, élettársa és annak közeli hozzátartozói minősülnek. Feltétel, hogy a magánszemélyek a kedvezménnyel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak. Tartós befektetési szerződésből történő részkivét lehetősége A jelenleg hatályos szabályok alapján részkivétre a hároméves lekötési időszakot követően van lehetőség, az ötéves lekötési időszak végén azonban nincs. A Javaslat által rögzített módosítások szerint a lejárt tartós
befektetési szerződés újrakötése esetén a magánszemély dönthet arról, hogy a befektetésnek csak egy részét tartja a lekötési nyilvántartásban, azzal, hogy a befektetésnek minősülő összeg a 25 ezer Ft-ot eléri. A Javaslat szerint befizetésnek minősülhet továbbá a lekötési időszak utolsó napjára nyilvántartott kamatkövetelés is. Általános személygépkocsinormaköltség növekedése A Javaslat az általános személygépkocsi-normaköltséget 15Ft/km-re növeli a korábbi 9 Ft/km helyett.
Jótékony célú közadakozásból származó jövedelem adómentessége A jelenleg hatályos rendelkezések szerint nem minősül adómentesnek a magánszemély által jótékony célú közadakozás keretében megszerzett bevétel. A Javaslat 2017. január 1-től egy már meglévő adómentesség kiterjesztésével - a magánszemélyek részére adómentessé minősítené a jótékony célú közadakozásból származó jövedelmet, amennyiben a juttatás nem pénzben történik. Pénzbeli juttatás esetében a minimálbér 50%-át meg nem haladó összegben havonta nyújtott támogatás minősülne adómentesnek, összhangban a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 3.3. pontjával.
EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség kétkulcsossá válik a korábbi ötkulcsos helyett, így a szabályozás nagymértékben egyszerűsödik.
A Javaslat hatályon kívül helyezné a kamatjövedelmet, valamint a tartós befektetési szerződés hozamára – a hároméves lekötési időszak leteltét megelőző felbontás esetében – alkalmazott 6%-os egészségügyi hozzájárulást Továbbá, a Javaslat szerint az átalányadózó mezőgazdasági kistermelőre és tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelőre is 14%-os egészségügyi hozzájárulás kulcs vonatkozna.
ILLETÉK Ingatlanforgalmazók illetékkedvezményének változása A hatályos szabályok szerint az ingatlanforgalmazókat és lízingcégeket 50% illetékkedvezmény illeti meg, ha vállalják, hogy az ingatlant két éven belül továbbértékesítik, vagy zárt végű pénzügyi lízingbe adják. Ha a feltétel nem teljesül, pótilletéket kell fizetni. Az illetékkedvezmények joggyakorlatában problémát okoztak azok az esetek, amikor a továbbértékesítésről szóló szerződést annak teljesedésbe menetele előtt megszüntették. A Javaslat választási lehetőséget biztosítana az érintett cégeknek azzal, hogy továbbértékesítés esetén az illeték mértéke az ingatlan forgalmi értékének (i) 3%-a, vagy (ii) 2%-a, de ebben az esetben az ingatlan továbbértékesítését megvalósító szerződésnek teljesedésbe kell mennie.
6
Amennyiben a továbbértékesítés megtörténtét a vonatkozó közhiteles nyilvántartás nem igazolná, vagy a fenti (ii) pontban meghatározott vállalás esetén, a jogügylet nem menne teljesedésbe, a vagyonszerzésre az egyébként fizetendő 4% illeték és az adóalany által fizetett illeték különbözetének kétszeresét a vagyonszerzőnek az adóhatóság előírja. Az ingatlanalap ingatlanszerzésére továbbra is 2% illetékmérték lenne alkalmazandó, amelyhez nem kapcsolódna továbbértékesítési kötelezettség. Kedvezményes illetékmértékre vonatkozó speciális elévülési szabály A Javaslat szerint az illeték (pótilleték) megállapításához való jog: • a továbbértékesítés meghiúsulása esetén a továbbértékesítésre nyitva álló határnap, • teljesülése esetén, amennyiben a vállalkozó a szerződés teljesedését is vállalta, (i) a továbbértékesítésre vonatkozó szerződés felbontásakor, megszüntetésekor, a szerződés felbontása vagy megszüntetése illetve, (ii) a pénzügyi lízingszerződésen alapuló tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem elutasításáról szóló döntés jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével évülne el.
GÉPJÁRMŰADÓ, CÉGAUTÓADÓ Jogszabályi hivatkozások pontosítása A Javaslat a súlyosan fogyatékos magánszemélyek rendszeres szállítására szolgáló az alapítvány, közalapítvány,
7
egyesület, köztestület, nonprofit gazdasági társaság üzemeltetésében lévő személygépkocsira vonatkozó cégautóadó-mentes tényállásban utal a súlyosan fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényre. A Javaslat továbbá a kedvezményezettek körét kiterjeszti a nonprofit gazdasági társaságokra is. A Javaslat mentesítené a cégautóadó alól a kizárólag a települési önkormányzat által nyújtott egészségügyi alapellátás, valamint az alapellátáshoz kapcsolódó otthoni szakápolás és otthoni hospice ellátás érdekében üzemeltetett személygépkocsit. Környezetkímélő gépkocsi A környezetkímélő gépkocsi adómentességére vonatkozó a gépjármőadóról szóló törvény 21. §-ban meghatározott kötelezettségeket a Javaslat hatályon kívül helyezné.
TÁRSASÁGI ADÓ IFRS-eket alkalmazó adózókra vonatkozó szabályok pontosítása A Javaslat az IFRS-re vonatkozó szabályozás értelmezésének és alkalmazhatóságának elősegítése érdekében, valamint az IFRS-re történő áttérést hátráltató bizonytalanságok kiküszöbölése érdekében tartalmaz módosításokat. A jelentősebbek a következők: • lehetővé válik a meglévő nyilvántartások továbbvitelének terhe mellett azon választás, hogy az adózó az adóalapját úgy állapítja meg, mintha nem tért volna át, áttérési adóalapkülönbözete nem keletkezik.
• egyértelművé válik, hogy az IFRS-t alkalmazó hitelintézetnél nem növelő tétel a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási tevékenységéből származó várható kötelezettség fedezetére képzett, az adóévben az adózás előtti eredmény terhére elszámolt összeg, illetve nem csökkentő e céltartalék felhasználásaként az eredmény javára elszámolt összeg, • pontosításra kerül (i) az áttérési különbözet fogalma, amely az áttérés adóévében az IFRS és a számviteli törvény alapú adóalap különbségével azonos; (ii) kiegészül a munkavállalói részvényprogramokra vonatkozó módosító tételekkel és pontosítja, hogy apport esetén a létesítő okiratban szereplő érték csak kapcsolt vállalkozásnak nem minősülő felek között tekinthető piaci árnak. Új kedvezmények a láthatáron Start-up befektetők adóalapkedvezménye Az innovatív start-up vállalkozások fellendítése érdekében az e vállalkozásokat támogató befektetők új adókedvezményt vehetnek igénybe. Az adókedvezmény az olyan start-up vállalkozás tekintetében vehető igénybe, amely: • külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett, start-up (ún. korai fázisú) vállalkozásnak minősül, • átlagos állományi létszáma az adóalap-kedvezmény igénybevételének adóéveiben eléri vagy meghaladja a két főt, és abból legalább 1 fő kutatófejlesztőnek minősül,
• nem minősül a kedvezmény igénybevételére jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának az igénybevétel adóéveiben. A minősítés és a regisztrációs eljárás további részleteit külön jogszabály fogja meghatározni. A módosítások eredményeként az adózó csökkentheti adózás előtti eredményét az általa korai fázisú (start-up) vállalkozásban megszerzett részesedés bekerülési értékének az adókulcs mértékéhez igazított hányadával, azaz a részesedés bekerülési értékének • két és félszeresével, ha az adózó a szerzés adóévében csak a 10 százalékos adókulcsot használja, illetve • másfélszeresével, ha az adózó a szerzés adóévében a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására köteles. Az adókedvezmény feltétele:
igénybevételének
• az adózó olyan start-up vállalkozásban szerezzen részesedést, amelynek a szerzést megelőző 3 adóéven belül sem az adózó, sem a jogelődje vagy kapcsolt vállalkozása nem volt tagja. • az adózó rendelkezzen külön jogszabály szerint kiállított igazolással az adózó és a start-up vállalkozás nyilvántartásba vételéről és annak időpontjáról. Az adókedvezményt a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben (tehát összesen 4 adóévben), egyenlő részletekben lehet érvényesíteni. A kedvezmény mértéke adóévenként legfeljebb 20 millió forint lehet.
8
Ha az adókedvezmény érvényesítésére nyitva álló időtartam alatt – tőkeemelésre tekintettel – a bekerülési érték növekszik, akkor az adóalapcsökkentés ezen növekmény vonatkozásában is alkalmazható, ha a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés az adózót a korábbiakban adóalap-kedvezmény igénybevételére jogosította, azzal, hogy erre tekintettel az érvényesítés időtartama nem hosszabbodik meg. Az igénybe vett adókedvezmény értéke csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Részesedés megtartásának kötelezettsége az adókedvezmények esetén Az adózó a start-up vállalkozásokba történő befektetések adóalapkedvezményére jogosító részesedést az annak érvényesítésére nyitva álló 4 adóéven belül nem vezetheti ki. Amennyiben bármilyen okból a részesedéseket kivezeti (az egyesülés, átalakulás, szétválás esetét kivéve) adóalap-növelő tételként kell elszámolnia a korábban csökkentő tételként elszámolt összeg kétszeresét. Kivezetés alatt az értékesítés, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő átadás és a térítés nélküli átadás, tőkeleszállítás értendő. Az adózónak a részesedésszerzés adóévében, vagy az azt követő három adóévben jogutód nélküli megszűnése esetén, az adóalap-csökkentésként elszámolt összeggel (feltéve, hogy korábban ezzel nem növelte adóalapját), meg kell növelnie az adózás előtti eredményét. Abban az esetben, ha az adózó alkalmazza a start-up vállalkozásokba
9
történő befektetések adóalapkedvezményét, a szerzett részesedésre elszámolt értékvesztésre az értékvesztés elszámolásának adóévében növelő tételt kell alkalmaznia (kivéve, ha bejelentett részesedésről van szó, mert ez esetben a bejelentett részesedésre vonatkozó szabály alapján lesz kötelezett növelő tétel alkalmazására). A növelő tétel összege a vállalkozásban szerzett részesedésre elszámolt értékvesztés összege, de legfeljebb az adóalap-kedvezményként érvényesített összeg. Amennyiben a részesedésre a későbbiekben visszaírásra kerül az értékvesztés, a Tao. törvény hatályos rendelkezése alapján csökkentő tétel lesz érvényesíthető, ha az adózó a korábbi növelést az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolja. Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás Adókedvezmény vehető igénybe az energiahatékonysági célokat szolgáló eszközberuházás megvalósítása és üzemeltetése esetén. A meglehetősen tág definíció alapján energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül az olyan beruházás, amely révén a beruházás megvalósítása előtt és után mért fogyasztás alapján energiamegtakarításra kerül sor. Az adókedvezmény igénybe, ha
akkor
vehető
• az adózó rendelkezik az igénybevétel első adóévében egy külön jogszabályban meghatározott igazolással, amely alátámasztja a beruházás energiahatékonysági célokat szolgáló jellegét,
• Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg beruházásonként, a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együttesen, a beruházás elszámolható költsége 30 százalékának (kisvállalkozásnál 50 százalékának, közepes vállalkozásnál 40 százalékának) megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. • az adózó a beruházás részét képező valamennyi eszközt használatba veszi, és ezeket az eszközöket a beruházás üzembe helyezését követő ötéves kötelező üzemeltetési időszak alatt üzemelteti, illetve használja. Az adókedvezményt az adózó döntése szerint már (i) a beruházás üzembe helyezésének adóévében vagy (ii) az üzembe helyezését követő adóévben és az így általa választott évet követő öt adóévben veheti igénybe. Az adókedvezmény alapján elszámolható költségnek minősül (i) a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, ha a beruházás költségei külön meghatározhatók (ii) a tárgyi eszközök, immateriális javak bekerülési értékének azon része, amely egy hasonló, de kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel. Ezen adókedvezmény és a fejlesztési adókedvezmény együtt nem vehető igénybe. Élőzenei szolgáltatások adókedvezménye E kedvezmény a zenei előadóművészek támogatására kerül bevezetésre. Az adózó az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei
szolgáltatásra tekintettel az általa költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték után a költség, ráfordítás felmerülésének adóévében adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény mértéke az élőzenei szolgáltatás költségként, ráfordításként elszámolt, áfa nélkül számított ellenértékének legfeljebb 50%-a. A kedvezmény a társasági adó 70%-áig vehető igénybe. Ugyanakkor az adózónál az élőzenei szolgáltatás ellenértékére tekintettel elszámolt költség, ráfordítás összegének azon része, amellyel az adózó csökkenti a fizetendő adóját, az adóalapnál nem minősül elismert költségnek. Ez az adókedvezmény csekély összegű támogatásnak minősül. A műemlékvédelmi adóalapkedvezmény szabályainak pontosítása A 2017. január 1-től a műemlék épületek karbantartása és felújítása után járó, igen jelentős társasági adókedvezmény került bevezetésre egy 2016. júniusában elfogadott törvényben. E szerint: • a műemléki ingatlan vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan, illetve helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan karbantartásának az adóévben elszámolt költsége kétszeresen érvényesíthető, azaz (i) mind költségként, (ii) mind társasági adó-alapcsökkentő tételként elszámolható. • a műemléki ingatlan vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan, illetve helyi egyedi védelem alatt álló ingatlant érintő örökségvédelmi célú, számvitelről szóló törvény szerinti beruházás, továbbá számviteli törvény szerinti felújítás esetén a bekerülési értékének költsége
10
háromszorosan is érvényesíthető, azaz (i) egyszer költségként, (ii) kétszeresen pedig adóalap-csökkentő tételként.
A kiegészítés szerint e joggal a kapcsolt vállalkozás a karbantartási költségek alapján is élhet.
Ezen adóalap-kedvezmény szabályozása még annak hatályba lépése előtt kiegészítésre kerülne a következők szerint:
A kedvezmények tehát cégcsoport (kapcsolt vállalkozások) szintjén is igénybe vehetővé válnak.
A Javaslat szerint a kedvezményeket – az eredeti koncepcióval ellentétben – nem csupán műemléki épületekre, építményekre hanem a műemléki védelem vagy helyi védelem alatt álló ingatlanok széles körére is igénybe lehet venni (például park, történeti kert, kastélybirtok egésze). A kedvezmény továbbá a számviteli törvény szerinti felújítás mellett a számviteli törvény szerinti beruházás esetén is elérhetővé válik, feltéve hogy a beruházás kulturális örökségvédelmi célú. A kedvezményt (az eredeti rendelkezés szerint) igénybe veheti: a) az ingatlant mint tárgyi eszközt nyilvántartó adózó, b) az önkormányzati és kincstári vagyonba tartozó műemlék vagyonkezelője, c) a pénzügyi lízing keretében használatba vett műemlék esetén a lízingbe vevő, vagy d) a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított műemléki ingatlanok tulajdonosa, valamint a e) az előző a)-d) pontban meghatározott jogosult által nem érvényesített felújításra tekintettel érvényesíthető adókedvezményt az a vállalkozás is igénybe veheti, amely a jogosulttal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.
11
A beruházás, felújítás bekerülési értékének a kétszeresét a beruházás, felújítás befejezésének adóévében és az azt követő öt adóévben az adózó döntése szerinti részletekben lehet adóalapcsökkentő tételként figyelembe venni, annak érdekében, hogy a számviteli értékcsökkenéstől független módon legyen érvényesíthető a kedvezmény Az adóalap kedvezmény a következő feltételek együttes teljesülése esetén igénybe vehető: • a beruházásra, felújításra, karbantartásra ne hatósági kötelezés alapján kerüljön sor (kivéve, ha az ingatlanra vonatkozó kötelezést követően az új, adózó kapcsolt vállalkozásának nem minősülő tulajdonos – illetve vagyonkezelő, lízingbe vevő – újabb hatósági felhívás nélkül teljesíti az ingatlan vonatkozásában korábban megállapított beruházási, felújítási, illetve karbantartási kötelezettséget), • szükséges a beruházás, felújítás és karbantartás szabályszerűségének igazolása, amelyhez elegendő az örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolás beszerzése, • karbantartási munkálatok esetén legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 %-ig, beruházási és felújítási munkálatok esetén akár a teljes adózás előtti nyereségre vonatkozóan, vagy akár azt meghaladóan is érvényesíthető a kedvezmény,
• karbantartási költség esetén az adóalap kedvezmény 19%-a adóévenként és adózóként legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg lehet, beruházás vagy felújítási költség esetén pedig beruházásonként az adóalap-kedvezmény 19%-a akár 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg is lehet. Az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása által történő érvényesítésének további feltétele, hogy e vállalkozás az adóévre vonatkozó társasági adóbevallással egyidejűleg rendelkezzen az eredeti jogosult írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza • az eredeti jogosultnál végzett karbantartás adóévi elszámolt költségének, illetve beruházás, felújítás esetén az elszámolt költsége kétszeresének összegét, és • nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy milyen összegű csökkentést nem érvényesít, és • az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása által érvényesíthető összeget. A lehetséges kedvezményezetti kör kibővítése ellenére a kedvezmény nem vehető igénybe többszörösen, ugyanis az eredeti jogosult és kapcsolt vállalkozása együttesen is csak legfeljebb az eredeti jogosultat megillető maximális összeg értékéig vehetik igénybe a kedvezményt. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az eredeti jogosult és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett az adóévre vonatkozó társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett.
Ugyanazon adóévben, ugyanazon műemlék esetében akár mind a karbantartási, mind a beruházásifelújítási adókedvezmény egyidejűleg érvényesíthető a fenti feltételek teljesülése esetén. További módosítások Kárenyhítési Alapnak nyújtott támogatás Az adózó a Kárenyhítési Alapnak nyújtott támogatás esetén – a közhasznú szervezetek, a Magyar Kármentő Alap, illetve a Nemzeti Kulturális Alap támogatásához hasonlóan – társasági adóalap-kedvezményt vehet igénybe. A kifizetett összeg 50%-áig az adózó a támogatás (juttatás) adóévében veheti igénybe a kedvezményt. Fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltételei A Javaslat módosítja a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének létszám és bérköltség feltételeit, amelynek következtében jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházások esetében az adózó választhat, hogy legalább 50 fővel (a jelenlegi 150 fő helyett) vagy a minimálbér háromszázszorosával (a jelenlegi hatszázszoros helyett), a jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházások esetében 25 fővel (a jelenlegi 75 fő helyett) vagy a minimálbér százötvenszeresével (a jelenlegi háromszázszoros helyett) növeli a foglalkoztatását, illetve bérköltségét, eleget téve jogszabályi kötelezettségének. A kisés középvállalkozások legalább 500 millió forint értékű beruházásai tekintetében az előírt követelmény kisvállalkozások számára minimum 5 főre (a jelenlegi 10 fő helyett) vagy a minimálbér tízszeresére (a jelenlegi húszszoros helyett), középvállalkozásnál 10 főre (a
12
jelenlegi 25 fő helyett) vagy a minimálbér huszonötszörösére (a jelenlegi ötvenszeres helyett) csökken. Átmeneti rendelkezés A 2016. év közben elfogadott törvény szerint kedvezményezett eszközátruházás esetén az üzletágat átadónak az érvényesített adóalap csökkentő tétellel növelni kell az adóalapot, ha az átruházás során szerzett azon időszakban kivezeti, amely alatt az átvevő még adózás előtti eredményt módosít az átvétel miatt. E rendelkezéshez kapcsolódó átmeneti előírás a javaslat szerint, hogy ezt a 2017. január 1-jétől bekövetkező eszközátruházás esetén kell alkalmazni. A vállalkozási tevékenység érdekében el nem ismert költség A támogatások el nem ismert költségként történő kezelésére vonatkozó előírás kiegészül – az eddig jogszabály értelmezéssel levezett – rendelkezéssel, hogy ha a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett.
EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Minden olyan kkt-t, bt-t és egyéni céget, amely az Eva tv. hatálya alá történő bejelentkezéssel és az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti nyilvántartás választásával kilép az a számviteli törvény hatálya alól, terheli az osztalék utáni adót kiváltó adó. A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózásra áttérő kkt., bt., egyéni 13
cég által fizetendő osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke 16 százalékról 15 százalékra csökken, tekintettel arra, hogy ezen adó megfizetésével az adózó tulajdonképpen a vállalkozás nyereségéből le nem adózott rész utáni személyi jövedelemadó megfizetése alól mentesül, melynek mértéke 2016-tól 15 százalékra csökkent.
ENERGIAELLÁTÓK JÖVEDELMADÓJA Az energiaellátók jövedelemadóalapját csökkentő tételek körének bővítése Az adózó az általa a társasági adóban az előadó-művészet, filmalkotás, valamint látvány-csapatsport támogatásának céljára felajánlott összegre tekintettel a társasági adófolyószámlájára történő jóváírásra jogosult, amelyet egyéb bevételként számol el. A módosítás ezen bevételt mentesíti az energiaellátók jövedelemadója alól. A módosítás tovább kiterjed arra, hogy a kisajátítás, valamint a kisajátítási tervben szereplő ingatlanra megkötött adásvétel során kapott ellenérték és az érintett eszköz könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet az adózás előtti eredményben való megjelenése adóévében adóalap-csökkentő tételként legyen elszámolható. Tao kedvezmények érvényesítése az energiaellátók jövedelemadóalapjában Az energiaellátók jövedelemadójának alanya az általa igénybe vehető társasági adó szerinti fejlesztési adókedvezményhez hasonlóan, az energiahatékonysági célokat szolgáló
beruházások adókedvezményének társasági adóban nem érvényesített részét felhasználhatja és igénybe veheti legfeljebb a számított adójuk 50 százalékáig terjedő mértékben.
ÁLTALÁNOS FORGALMIADÓ Alanyi adómentesség értékhatára 8 millió forintra emelkedik A módosítás következtében az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 6 millió forintról 8 millió forintra emelkedik és ennek köszönhetően még több vállalkozás választhatja 2017-től az alanyi mentességet. Az alanyi adómentesség választására az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - abban az esetben jogosult az adóalany, ha sem a naptári évet megelőző évben, sem pedig az adott naptári évben nem haladja meg az árbevétele a törvényben előírt értékhatárt. Átmeneti szabályként kerül bevezetésre, hogy a 2016-os évben a 6 millió Ft-os árbevételt meghaladó, de a 8 millió Ft-os árbevételt meg nem haladó adóalanyok is élhessenek az alanyi adómentesség választásának lehetőségével. Továbbá az is igénybe veheti az adókedvezményt, aki az alanyi adómentesség értékhatárát a megelőző 2 évben túllépte, de a 8 millió Ft-os értékhatáron belül maradt.
Adatszolgáltatási határidő Jövedéki engedélyes kereskedő adatszolgáltatásának határideje meghatározásra kerül. A jövedéki engedélyes kereskedő a beszerzéseiről és a készletében csökkenést eredményező eseményekről, valamint a napi zárókészletéről vezetett nyilvántartásából a tárgyhóra vonatkozóan készített adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére a tárgyhót követő hónap 12. napjáig. Az adóvisszatérítés alapjául szolgáló kiskereskedelmi ár meghatározása 2017. január 1-jétől a zárjegy nem tartalmazza a dohánygyártmányok árát, és főszabály szerint a termék beazonosíthatóságát szolgáló zárjegy felhelyezéskor és nem az adófizetési kötelezettség keletkezésekor (szabadforgalomba bocsátás) szolgáltat az adóalany adatot a NAV részére többek között a termék áráról. Az adóvisszaigénylés esetére az alapul szolgáló kiskereskedelmi ár meghatározása érdekében a visszaigénylés esetén a zárjegy felhelyezés és a visszaigénylés közötti időszak során a NAV honlapon közzétett árak közül a legalacsonyabb ár figyelembe vételével érvényesíthető adó-visszaigénylés.
HELYI ADÓZÁS Civil szervezetek adómentessége
JÖVEDÉKI ADÓ A Javaslat több ponton is módosítja a 2017. január 1-től hatályba lépő új jövedéki adó törvény rendelkezéseit.
Szigorodik a civil szervezetek (egyesület, alapítvány, köztestület) számára az építmény- és telekadóban a feltételes adómentesség feltételrendszere. A módosítások nyomán az adómentesség csak az
14
ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szereplő adóalanyt illeti meg kizárólag azon épület(rész), telek után, amelyet a létesítő okiratában meghatározott alap-, illetve főtevékenysége kifejtésére használ. Az civil szervezet valamennyi helyi adó alóli adóévi mentesülésének feltétele, hogy az adóévet megelőző adóévben folytatott tevékenységből származó jövedelme után sem belföldön, sem külföldön ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége. E törvényi feltétel teljesüléséről az adóalanynak a folyó adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig írásban adóbevallásnak minősülő nyilatkozatot kell benyújtania az adóhatósághoz. Adóalap-összeszámítási módosulása
szabály
Módosul az a hatályos helyi adóalap számításra vonatkozó szabályozás, amely előírja, hogy kapcsolt vállalkozások esetén e vállalkozások adóalapját össze kell számítani, s az összeszámított adóalapra kell érvényesíteni az eladott áruk beszerzési értékére és a közvetített szolgáltatásokra vonatkozó korlátozó szabályt. A módosítások nyomán az adóalapösszeszámítási szabály hatóköre azokra az esetekre szűkül, amelyekben feltételezhető, hogy a kapcsolt vállalkozási viszony az adóelkerülés miatt jött létre. Ennek megfelelően csupán a – 2016. október 1-jét követően – szétválással létrejött kapcsolt vállalkozások esetére lesz alkalmazandó a rendelkezés.
15
IFRS-eket alkalmazó vállalkozásokra vonatkozó szabályok Tekintettel arra, hogy az IFRS-ek szerint elkülönítetten kell bemutatni a megszűnő és a folytatódó tevékenységekből eredő bevételeket, ráfordításokat a módosítás következményeként a beszámolójukat IFRS-ek szerint készítő vállalkozóknak az adóalap valamennyi komponense esetében általános érvénnyel egyaránt figyelembe kell venni a folytatódó és megszűnt tevékenység keretében keletkezett nettó árbevételt, az eladott áruk beszerzési értékét, az anyagköltséget, a közvetített szolgáltatások értékét és az alvállalkozói teljesítések értékét is. Az IFRS 11 Közös megállapodások című standard hatálya alá eső közös megállapodás alapján végzett tevékenységre vonatkozó nettó árbevételt, eladott áruk beszerzési értékét, anyagköltségét, közvetített szolgáltatások értékét, alvállalkozói teljesítések értékét a magyar számviteli szabályok szerinti elszámolási szabályok alapján kell megállapítani. Pénzügyi szektorba vállalkozások kamat módosító tételek
tartozó bevételét
Hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás esetén nettó árbevételének minősülő, az IAS 18 Bevételek című standard szerint kamatként elszámolt bevételeit módosító egyes tételek módosításra kerültek: • A kamat bevételt növelik azon díjak, jutalékok, melyeket az IFRS nettó módon (a bevétel csökkentéseként, nem ráfordításként) rendel elszámolni. Ennek megfelelően kerül pontosításra a rendelkezés.
• A bevételnövelő tételek pontosításaként egyértelművé válik, hogy csak az áruértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó, nem szokásos tevékenység keretében keletkezett bevétel tartozik e körbe.
Továbbá az anyagköltség összegét csökkenteni kell az anyagbeszerzéssel összefüggő fedezeti ügylet esetén azzal az összeggel, amellyel az IFRS-ek szerint az anyag bekerülési értékét növelni kell.
• Levonhatóvá válik az adóból a saját követelés értékesítéséből keletkezett, az üzleti évben elszámolt nyereség.
IFRS-re történő áttérésből adódó sajátos adó-alap korrekció
Eladott áruk beszerzési értéke és anyagköltség A módosítás eredményeképpen pontosításra kerül, hogy kifejezetten a számviteli törvény szerinti utólagos, nem számlázott engedménynek megfelelő összeg növeli az ELÁBÉ összegét. A Javaslat továbbá pontosítja az ELÁBÉ meghatározásának módját akként, hogy az elcserélt áruk esetén a könyv szerinti érték helyett a csereszerződés szerinti értékre utal. Tekintettel arra, hogy a nettó árbevétel meghatározása során a termékértékesítéssel összefüggő fedezeti ügyletek a hatályos szabályozásban nem terjednek ki arra az esetre, ha a fedezeti ügylet árubeszerzéssel vagy anyagbeszerzéssel összefüggő árfolyamkockázat csökkentésére vonatkozik, a Javaslat rögzíti, hogy az ELÁBÉ-t és az anyagköltséget növelni kell azzal az összeggel, amellyel az IFRS-ek szerinti fedezeti ügylet esetén az áru beszerzési értékét csökkenteni kell. Az ELÁBÉ összegére vonatkozó módosításokhoz hasonlóan az anyagköltség összegét is növelni kell azzal az összeggel, amellyel az IFRS-ek szerinti fedezeti ügylet esetén az anyag beszerzési értékét csökkenteni kell.
Amennyiben az IFRS alatti időszakban derítenek fel olyan számviteli elszámolási hibát, mely az áttérés előtti időszakra vonatkozik, és a tételt másképp kell elszámolni az IFRS szerint, mint a magyar számviteli szabály szerint kellett volna, úgy az áttérési különbözet újraszámítása nélkül kell megállapítani azt az összeget, amivel az áttérési különbözet összege eltérő lett volna, ha az adózó a hibát nem követi el, vagy még az áttérés előtt helyesbíti. Ezt az összeget számviteli önellenőrzési különbözetként a hiba feltárásának adóévében kell figyelembe venni a helyi iparűzési adó alapjának megállapítása során. Minimum-adóalap A vállalkozások számára az IFRS alkalmazásának első két évében ún. „minimum-adóalap” alkalmazását írja elő, amely alóli kimentési szabályt egyértelműsíti a Javaslat. Ennek eredményeként az áttérési különbözetet nem a (magyar számviteli szabályok szerint számított) „kimentési adóalapnál”, hanem annak az adóévnek az adóalapjánál kell figyelembe venni, amelyik adóévben először kell az adókötelezettséget az IFRS szerinti adóalap szerint teljesíteni.
16
nem járhatnak el az adóhatóság előtti eljárásban.
ADÓZÁSI ELJÁRÁS Megbízható adózó A módosítás következtében a megbízható adózóvá minősítésnek további feltétele kerül bevezetésre, amelynek eredményeként szükségessé válik a tárgyévre vonatkozó pozitív adóteljesítmény. Ennek megfelelően kizárólag a tényleges gazdasági tevékenységet folytató adózók kaphatnak megbízható minősítést. A Javaslat ezen új szempontot a minősítés során csak 2017. első negyedévét követően rendeli alkalmazni. A módosítás következtében az automatikus fizetési könnyítés tekintetében nemcsak részletfizetésre, hanem fizetési halasztásra is lehetőség nyílik és az értékhatár 500 ezer forintról 1,5 millió forintra történő felemelésével szélesebb kör számára válna kihasználhatóvá a kedvezmény, továbbá megszűnik a kedvezmény lehetőségére történő, negyedévenkénti adóhatóság felhívás intézménye. Kockázatos adózó A Javaslat kockázatos adózóvá minősíti azokat az adózókat, akik székhelyszolgáltatóhoz vannak bejegyezve és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki a terhükre. Ezzel egyidejűleg a törvény meghatározza a székhelyszolgáltató fogalmát. Lehetséges szűkítése
meghatalmazott
kör
A büntetőeljárásban, illetve a cégbíróság által a vezető tisztségviselői tisztség gyakorlásától eltiltott személyek az eltiltás hatálya alatt meghatalmazottként
17
Egyablakos bejelentkezési rendszer kiterjesztése Az egyablakos bejelentkezési rendszer a módosítások következtében kiterjed valamennyi bírósági nyilvántartásba vételre kötelezett jogi személyre, vagy ilyen szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységére. Az egyablakos bejelentkezés keretében a jogi személy nyilvántartásba vételét végző bíróság közli az állami adóhatósággal számítógépes rendszeren keresztül - az adószám megállapításához szükséges, jogszabályban meghatározott adatokat. Új biztosítékadásra EKÁER szereplők
kötelezett
Az áfacsalások megnehezítését szolgáló módosítás következtében kockázati biztosíték fizetésére válik kötelezetté az az adózó, aki a tárgyévben vagy az azt megelőző két évben nem tett a termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentést és: • ebben az időszakban bevallást nem nyújtott be, vagy
áfa
• ebben az időszakban adószám felfüggesztés hatálya alatt áll. Kimentés az adószám megtagadása esetén Az adóregisztrációs eljárásban az adószám megállapításának megtagadása esetén igénybe vehető kimentésre vonatkozó rendelkezések differenciálttá válnak. A kimentés attól válik függővé, hogy az akadállyal érintett tag, részvényes milyen mértékű részesedéssel
rendelkezett az adózóban, milyen reális ráhatása lehetett azon gazdasági folyamatokra, melyek a tartozás felhalmozásához illetve az adóregisztrációs akadály kialakulásához vezettek. Adóbevallási tervezet, avagy adóbevallás új alternatívája
az
Az új intézményként bevezetendő adóbevallási tervezetet az adóhatóság készíti el azon magánszemély adózók részére, akik munkáltatói adómegállapítást nem kértek, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta. A személyi jövedelemadó bevallás tervezetét az adóhatóság elkészíti és az adóévet követő március 15. napjától hozzáférhetővé teszi az ügyfélkapu segítségével elérhető felületen. Az ügyfélkapuval nem rendelkező adózó az adóévet követő év március 15-éig postai úton, rövid szöveges üzenetben, vagy elektronikus úton kérheti a postai úton történő továbbítást. Ha az adózó a tervezetben feltüntetett adatokkal, vagy az annak alapjául szolgáló nyilvántartási adatokkal nem ért egyet, az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20-ig javíthatja, kiegészítheti vagy másik bevallást nyújthat be. Ha az adózó nem javítja, nem egészíti ki, vagy bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti, úgy kell tekinteni, hogy a tervezettel egyetért és az adóbevallási tervezet az adózó által benyújtott bevallásnak minősül. Amennyiben az adózó javítja, kiegészíti vagy az adóhatóság közreműködése nélkül készít bevallást, ez válik az adózó személyi jövedelemadó bevallásává.
Munkáltató kötelezettsége
tájékoztatási
Az adóbevallási tervezet bevezetésével a magánszemély adózók tájékoztatásának elősegítése érdekében a munkáltató – amennyiben nem vállalja a magánszemélyek adójának megállapítását – a kiadott összesített igazoláson köteles tájékoztatni a magánszemélyt arról, hogy részére az állami adóhatóság adóbevallási tervezetet készít. Adatszolgáltatás egyszerűsödése osztalékkifizetés esetén Ha a belföldi illetőségű magánszemély a kifizetőtől kizárólag osztalékjövedelmet szerez, akkor az adatszolgáltatás keretében a kifizetőtől kizárólag a beazonosításhoz elengedhetetlen természetes adatok kerülnek bekérésre (név, születési dátum, adóazonosító jel). Adóhatósági kockázatelemzés és a támogató eljárás mint új következmény A hatályos szabályozás az adóhatóság számára szinte kizárólagos lehetőségként az ellenőrzés megindítása áll rendelkezésre arra az esetre, ha az adózónál kockázatot, jogszabálysértést tár fel, vagy valószínűsít. A Javaslat újraszabályozza az adóhatósági kockázatelemzést és annak kimenetelét. A kockázatelemzés során az adóhatóság az adózó által benyújtott bevallások, adatszolgáltatások, adóhatósági nyilvántartások, az adózónál korábban végzett ellenőrzések, más hatóságoktól, más adózóktól szerzett adatok, nyilvánosan elérhető adatok összevetését és kiértékelését elvégzi.
18
Az adóhatóság a jogelőd nélkül alakult társaságok tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi tevékenységére vonatkozó adatait is feldolgozhatja és egybevetheti. Új elemként jelenik meg az ún. támogató eljárás. A támogató eljárás keretében sor kerülhet önellenőrzésre történő felhívására, továbbá az adóhatóság kapcsolatfelvételt kezdeményezhet az adózóval, amelynek célja a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása az adóhatóság szakmai támogatásával. A támogató eljárás eredménytelensége esetén az adóhatóság elrendelheti az adózó ellenőrzését. Teljességi nyilatkozat
Új jogintézményként bevezetésre kerül az ún. teljességi nyilatkozat, amelynek következtében a Javaslat megteremti a magánszemély adózó bevallásainak utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés során az adózóktól a vagyoni helyzetüket feltáró részletes nyilatkozatra vonatkozó garanciális szabályokat. A jogintézmény célja a jogbiztonság követelményeinek megteremtése a magánszemély adózó bevallásainak utólagos vizsgálata során az adózó nyilatkozattételére vonatkozó szabályok rögzítésével. A nyilatkozatot az ellenőrzés megindítását követő 15 napon belül kezdeményezheti az adóhatóság és 15 napon belül kell nyilatkozni, de az meg is tagadható. Új intézkedés: hatósági felügyelet A Javaslat bevezeti a hatósági felügyeletet, megteremtve egy olyan intézkedési lehetőséget, amellyel: • a vélelmezhetően jogsértéssel érintett áru címzettjének, beszerzése
19
körülményeinek, a felette rendelkezési joggal bíró személynek a kiléte tisztázható, • a hatósági felügyelet alá vont áru elidegenítése, elszállítása megakadályozható • a szankciók, illetve költségek kielégítése biztosítható. Azt az árut vonja hatósági felügyelet alá végzésével az adóhatóság, amelyet termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség ellenőrzése vagy egyéb helyszíni ellenőrzés során talál és amelynek eredetéről, amelynek eredetéről, beszerzésének körülményeiről, tulajdonosának kilétéről vagy rendeltetési hely megfelelőségéről az ellenőrzés időpontjában nem áll rendelkezésre hitelt érdemlő igazolás.
SZÁMVITELI TÖRVÉNY Alanyi kör bővülése Az egyéb szervezetek köre kiegészült a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetével és a közös jogkezelő szervezettel. IFRS-re történő áttérés A Javaslat az IFRS-ekre történő áttérés bejelentési határidejét az áttérést megelőző 90 napról 30 napra rövidíti. Ezáltal lehetővé válik, hogy a gazdálkodók a mindenkori adóváltozások ismeretében dönthessenek az áttérésről. Az IFRS-ek kötelező alkalmazása 2017ben – néhány egyedi kivétellel – a hitelintézetnek és biztosítónak nem minősülő azon gazdálkodókat érinti, amelyek értékpapírjait az Európai
Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák. Ha az érintettek az áttérés bejelentését a hatályos előírások szerint a 90 napos határidő szerint a módosítás hatályba lépése előtt megtették, átmeneti szabály lehetővé teszi, hogy döntésüket megváltoztassák, a bejelentést 2016. december 1-ig visszavonhatják. Eddig a törvény külön nem rendelkezett arról, hogy a jogelőd nélkül alapított gazdálkodóknak hogyan kell eljárniuk, ha az IFRS-ek szerinti beszámoló készítést választják. A Javaslat ennek lehetőségét és bejelentési szabályait határozza meg. A beszámoló készítésére külön rendelkezést nem ír elő, de – természetesen – nem kell rendelkeznie az áttérést megelőző üzleti év első napjára IFRS szerinti mérleggel. A bejelentésre a 90 napos határidő a cégbejegyzést követő 90 nap. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a tőzsdére év közben bevezetett gazdálkodók csak a tőzsdei bevezetés évét követő üzleti évtől kötelesek az IFRS-eket alkalmazni. A bejelentés napja ekkor az értékpapírok szabályozott piacon történő kereskedelmére vonatkozó engedély megszerzésének a napját követő 30. nap, illetve az áttérést megelőző 30. nap közül a későbbi.
A módosítások elsősorban a legalább két üzleti évet érintő származékos ügyletek eredményének egyes évek közötti egyenletesebbé tételét, másrészt a fedezeti ügyletek hatékonyabb elszámolását eredményezik. A Javaslat részletesen meghatározza, hogy a származékos ügyletekkel kapcsolatban mely tételeket és mikor lehet aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként elszámolni, és mindez milyen időpontban, mely eredménykimutatás tételeket érinti. Jelentős változás a fedezeti ügyletek elszámolásában, hogy ha a fedezett ügylet egy eszköz beszerzéséhez vagy kötelezettség keletkezéséhez kapcsolódik, akkor az ügylet bekerülés időpontjáig felhalmozott eredményének hatékony részével az eszköz vagy kötelezettség bekerülési értékét kell módosítani. Egyéb esetekben az elszámolás mindig az eredményt érinti. A hitelfelvételi elhatárolása
költségek
időbeli
Származékos ügyletek
A jelenlegi előírások szerint a hitelfelvételi költségeket a felmerüléskor egy összegben el kell számolni az eredmény terhére (ha az nem része a bekerülési értéknek). A jegybanki alapkamat alacsony szintje mellett egyre jelentősebb arányt képviselnek a hitelfelvételi költségek, amelyek egyösszegű elszámolása a hitelfelvétel évének eredményét terheli.
A Javaslat figyelembe véve (i) a pénzpiaci folyamatok fejlődésének igényeit és (ii) a hazai előírások közelítésének igényét a nemzetközi előírásokhoz pontosítja a származékos ügyletekkel kapcsolatos fogalmakat és módosítja a származékos ügyletek számviteli elszámolási szabályait.
A hitelezési időszak egyes évei közötti arányosabb költségterhelés érdekében a Javaslat lehetővé teszi a bekerülési értékben figyelembe nem vett hitelfelvételi költségek aktív időbeli elhatárolását azzal, hogy az elhatárolást a hitel, a kölcsön futamideje alatt időarányosan, de legkésőbb a hitel, a
20
kölcsön teljes összegének visszafizetésekor kell megszüntetni.
Pénzügyi számlákat automatikus információcsere
A könyvviteli nyilvántartások megnyitása átalakuláskor
A Javaslat a pénzügyi számlákkal kapcsolatos automatikus információcsere fogalmát egy új elemmel egészíti ki. Ez az új elem az Európai Unióval az automatikus információcserére vonatkozó külön megállapodást kötő joghatóságok területére való hivatkozás. A módosítás következtében a pénzügyi számlákat érintő automatikus információcsere az EU tagállamokon és az OECD közös jelentéstételi szabályrendszerében (CRSben) részes államokon kívüli – az automatikus információcserére vonatkozó külön megállapodást kötő – joghatóságok területén illetőséggel rendelkező személyekre is kiterjeszthető.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az átalakulással, egyesüléssel, szétválással újonnan létrejövő gazdasági társaság könyvviteli nyilvántartásait az átalakulás napját követő nappal nyitja meg a végleges vagyonmérlege és a végleges vagyonleltára alapján.
AUTOMATIKUS ADÓÜGYI INFORMÁCIÓCSERE A Javaslat – eleget téve Magyarország uniós jogi harmonizációs kötelezettségének – rendelkezik az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcserére vonatkozó módosításokat tartalmazó 2015/2376/EU irányelv 2017. január 1jével történő átültetéséről és ezáltal az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény módosításáról. Központi Adattár A Javaslat rendelkezik az ún. Központi Adattár létrehozásáról és annak meghatározásáról. A Központi Adattár az információcsere előmozdítása céljából létrehozott, egy valamennyi tagállam és az Európai Bizottság számára hozzáférhető, a határokon átnyúló feltételes adómegállapításra és szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatokkal kapcsolatos információk rögzítésére szolgáló központi adatbázis, ahova a tagállamok feltölthetik, és ahol tárolhatják a vonatkozó információkat.
21
érintő
A Javaslat tartalmazza a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításra, valamint a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatokban foglalt adatok tagállamok közötti, automatikus úton történő átadásának szabályait. A Javaslat rögzíti a tagállamok felé irányuló (i) adatszolgáltatási kötelezettséget, (ii) annak időpontját, (iii) az adatszolgáltatási kötelezettség alóli kivételeket, (iv) az átadandó információk körét, (v) az információcsere formáját, valamint (vi) a nyelvhasználati szabályokat. A 2012. január 1-e és 2017. január 1-e között kiadott, módosított vagy meghosszabbított határokon átnyúló feltételes adómegállapításra, vagy szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatok adatainak átadásáról átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a Javaslat.
Új államok A Javaslat a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló Megállapodást kihirdető törvény mellékletét „egyéb joghatóságokkal” bővíti 2017. január 1jétől: Andorra, Brazília, Grönland, Izrael, Kína, Kuvait, Malajzia, Monaco, Nauru, Oroszország, Saint Kitts és Nevis.
22
KAPCSOLAT
B&T ZRT.
TAX
SOLUTIONS
Dr. Becher Ákos E-mail:
[email protected]
BECHER & TORMA ÜGYVÉDI IRODA
Dr. Torma Levente
H-1123 Budapest
E-mail:
[email protected]
Alkotás u. 53., MOM Park Irodaház F. épület 4. emelet
Pölöskei Pálné E-mail:
[email protected]
Telefon: (+36 1) 225 1033 Fax: (+36 1) 225 1034
Dr. Sőth Balázs
[email protected]
E-mail:
[email protected]
www.btpartners.hu
Dr. Béres Imre E-mail:
[email protected]
Dr. Bagaméry Gáspár E-mail:
[email protected]
23
