1. BEVEZETÉS 1998. óta minden évben az előző év legfontosabb környezet-és természetvédelmi feladatairól, eseményeiről beszámoló készül, illetve a város környezeti állapotával kapcsolatos főbb információk összegyűjtésre és nyilvánosságra-hozatalra kerülnek. Az összeállítás célja, hogy abból az érdeklődők valós információkat kaphassanak közvetlen környezetünk helyzetéről, állapotáról, illetve megismerhessék az Önkormányzat által - a környezeti állapotok javítása érdekében - az elmúlt évben végzett tevékenységet is. Sajnálatos módon a komplex környezetvédelmi információs rendszer kiépítése mindezidáig nem történt meg, így a jelen tájékoztatóban szereplő információk a különböző városi és területi hatóságoktól, intézményektől, szervezetektől kerültek beszerzésre. Az eltérő adat-, illetve információ szolgáltatási készség figyelembevételével az egyes részterületek információmennyiségei között különbségek tapasztalhatók. Helyenként lehetőség nyílt országos átlagokkal és más települések adataival való összehasonlításra is. Ahol ez lehetséges volt, az elmúlt év(ek) adatai is ismertetésre kerültek. Az egyes fejezetek végén az Önkormányzat 2009. évi környezetvédelmi tevékenységéről, valamint a város elfogadott környezetvédelmi programjában foglalt feladatok végrehajtásáról is olvasható beszámoló. A feladatok beazonosításának megkönnyítése érdekében a tájékoztató végén mellékletként csatoltuk a program 2009. évi feladatokat tartalmazó kivonatát is. A dokumentum összeállításában közreműködőknek ezúton is köszönetet mondva kívánjuk, hogy összeállításunk az érdeklődők számára hasznos információkat nyújtó olvasmányként szolgáljon.
Miskolc madártávlatból
1
2. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA 2.1. A levegő
Légkör
A város levegőtisztasági helyzete mindannyiunk életét, közérzetét közvetlenül érintő, befolyásoló tényező. A levegőminőség javítása ennek megfelelően Miskolc Város Környezet- és Természetvédelmi Kerettervében is kiemelt fontosságú feladatként került megfogalmazásra. Miskolc levegőminőségét a kohászat és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar, a gépipar és építőanyag-ipar jelentős mértékben befolyásolja, de a légszennyezés alakulását jelentősen egyre inkább a közlekedési eredetű (3-as, 26-os út) légszennyezés határozza meg. A kommunális kibocsátók, a lakossági fűtés valamint az illegális hulladék égetés ugyancsak hozzájárul a levegőminőség alakításához. Ipari kibocsátók: A diósgyőri acélgyártás működésével kapcsolatos alapvető probléma - a szilárd szennyezőanyag kibocsátás - megszűnt, mivel a DAM 2004 Kft. felszámolása 2009.06.26-án elkezdődött. Azóta termelés a telephelyen nincs. A HOLCIM Hungária Zrt. az elektrofilterét lecserélte 2002. év végén zsákos porszűrőre, mely a klinker gyártó kemencéjének por kibocsátását 2003-tól jelentősen csökkentette. Ezzel az elektrofilter CO védelme miatti leállások okozta porkibocsátás teljesen megszűnt. Az alkalmazott technológiák megfelelnek az elérhető legjobb technikának az alábbiak alapján: • A Nagykőmázsai mészkő bányában bányászott mészkövet a helyszínen történő aprítás és osztályozás után a diffúz légszennyezés csökkentése érdekében teljes hosszában fedett szállítószalagon juttatják az üzembe. 2
•
•
•
• •
A cementgyártásban az elérhető legjobb technika alkalmazása a szennyezőanyag kibocsátás minimalizálása érdekében magában foglalja a nyersanyag elemzését és keverését, a folyamatszabályozást, valamint a tüzelőanyag, kemence típus és tisztítóberendezés helyes megválasztását. A megfelelő kémiai összetételű nyersliszt őrlését számítógépes beállító rendszer biztosítja. A nyersanyag keverő rendszer alkalmazása a jobb termékminőség és a jobb teljesítmény elérésén kívül a tároláshoz és a kemence működéséhez kapcsolódóan csökkenő szennyezőanyag kibocsátáshoz vezet. A nyersliszt szárításához és előmelegítéséhez a kemencéből távozó füstgáz hőtartalmát hasznosítják. A nyersmalomban előállított, megfelelő összetételű nyerslisztet négyfokozatú hőcserélőn adagolják a kemencébe. A cement klinker előállításra vonatkozó elérhető legjobb technikának a többlépcsős, előmelegítő és előlkalcináló rendszerrel ellátott száraz eljárás tekinthető. A hatékonyabb energiagazdálkodás érdekében a hagyományos tüzelőanyag (széngázpetrolkoksz) egy részét alternatív tüzelőanyag helyettesíti.
A Holcim Zrt. a jogszabályban előírt rendszerességgel emisszió méréseket végeztet akkreditált mérőszervezetekkel, illetve a P10 sz. II. nyerskemence pontforrásnál folyamatos emissziómérő rendszert üzemeltet a 3/2002.(II.22.) KöM rendeletnek megfelelően. Mivel a Holcim Zrt. hulladék együttégetést is végez, a szilárd szennyezőn kívül a 3/2002.(II.22.) KöM. rendeletben előírt komponenseket is folyamatosan méri. A hatályos határérték határozatban előírt technológiai kibocsátási határértékeket a Zrt. betartja. A KALCINÁTOR Kft. beremendi székhelyű társaság, 2005. júniusától üzemelteti a HOLCIM Zrt. hejőcsabai telephelyén lévő mész- és mészhidrát üzemet. A mészkemencét lízingeli, a többi mész/hidrát gyártó eszközt egy management-szerződés keretében saját dolgozóival üzemelteti. A cég egyetlen tevékenysége, hogy mésztermékeket gyárt bérmunkában a Carmeuse Mész Kft. részére. A létesítményben a levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazott intézkedések megfelelnek a tevékenységre megállapított elérhető legjobb technika követelményeinek, pl.: a mészégetés során keletkezett füstgáz a zsákos porszűrőn áthaladva távozik a légtérbe; a mészhidrát üzemben a levegő-por keverék szétválasztására zsákos filter szolgál; mészőrlés után a terméket zsákos szűrőkben választják el a levegőtől. A Kft. a jogszabályban előírt rendszerességgel emisszió méréseket végeztet akkreditált mérőszervezetekkel. A hatályos határérték-határozatban előírt technológiai kibocsátási határértékeket a Kft. betartja. Az EUROFÉM HALNA Kft. telephelyén acélhulladékok adagolhatóvá tételét végezték, elsősorban törési eljárással. Egy részét útépítésre, más részét töltésekben használták fel. A terület feldolgozását nagy részben elvégezték. A letermelt területen logisztikai raktárcsarnok építését tervezik. Jelenleg folyamatban van a terület revitalizációjának és rekultivációjának engedélyeztetése. D&D Drótáru Ipari és Kereskedelmi Zrt. A Zrt.-nél az előző évekhez képest csökkent a termék struktúra. 2004. évtől folyamatosan bontási munkálatok folytak. A régi épületeket lebontották, azok helyén alakították ki az új alapanyag tárolót. A terület megosztásra került, a Zrt. telephelye kb. felére csökkent. 3
Termékeik: acélhaj, betonfeszítő huzalok, betonfeszítő pászma, és stabilizált huzal. EKHE engedéllyel rendelkeznek, a végzett tevékenység megfelel az elérhető legjobb technikának. Határérték túllépésük nincs. Közlekedési és lakossági kibocsátások: Az ipari tevékenység visszaesésével a közlekedés által okozott légszennyezés első helyre került, amit téli időszakban csak a lakossági fűtésből származó légszennyezés előz meg. A várost elkerülő út egyes szakaszainak átadásával kismértékben csökkent elsősorban a szállópor koncentráció. A teljes elkerülő szakasz megépítésével, ill. a nem célirányos teherautó- és a kamionforgalom kitiltásával a helyzet tovább javítható. További immissziót befolyásoló tényező az illegális nyílttéri égetésből, valamint a háztartási tevékenységből származó légszennyezés. A panaszbejelentésekből arra lehet következtetni, hogy a város lakossága nem, vagy nem kellő mértékben ismeri a Miskolci Önkormányzat nyílttéri égetést szabályzó rendeletét. A rendelet betartatásánál továbbra is következetesség javasolt az ellenőrzések és szankciók terén. Egyéb levegőtisztaság-védelmi problémák Levegőtisztaság-védelmi szempontból továbbra is problémát jelent a megnövekedett közúti forgalom, főleg a városon átvezető főforgalmi utak mentén élők részéről fordulnak elő panaszbejelentések. Az M30-as autópálya elkerülő szakaszának átadásával és az ún. Bosch út megépítésével a városon átmenő forgalom jelentősen csökkent, viszont a Búza-téri csomópont szűk áteresztő képessége csúcsidőben továbbra is kritikus. Lakossági panaszbejelentések tárgya levegőtisztaság-védelmi szempontból a családi házas övezetben, ill. tömblakások földszintjén, pincéjében működő kisvállalkozások tevékenysége. Évek óta zavaró a lakókörnyezetre nézve az illegális nyílttéri égetésből származó légszennyezés, melynek felszámolásában nem sikerült eredményt elérni.
A fő légszennyező a közlekedés
4
Immissziós mérőhálózat A légszennyezettség mérésére monitor állomások valamint RIV (regionális imisszió vizsgáló állomás) hálózat áll rendelkezésre. Ezeket korábban az ÁNTSZ üzemeltette, 2002. februártól azonban a Felügyelőség vette át a hálózat működtetését. A rendelkezésre álló adatok alapján megadjuk a városban található folyamatos működésű mérőállomások, valamint a RIV mérőhálózat által rögzített adatokat komponensenként havi bontásban, továbbá az ülepedő porra vonatkozó adatokat szintén havi bontásban a havi és az éves határérték figyelembe vételével. Minden esetben feltüntettük az adat rendelkezésre állás %-os értékét. A RIV hálózatban 24 órás elnyeletéses NO2 és SO2 vizsgálat folyik, napi váltással, valamint ülepedő por mintavétel 30 napos ciklusban. Jelmagyarázat:
M4 M5 M6 M3
Búza tér Martin-kertváros Görömböly Vasgyár-víztelep
Report AVG Time base
Jelentés típusa átlagérték, ug/m3 átlagolási időalap
percentilis (99.9%) percentilis (98.0%) percentilis (95.0%)
Alföldi út Lavotta út Mányoki Á. út
(mikrogramm/köbméter)
Az a koncentráció érték amelynél a mérési adatok 99,9%-ka kisebb Az a koncentráció érték amelynél a mérési adatok 98,0%-ka kisebb Az a koncentráció érték amelynél a mérési adatok 95,0%-ka kisebb
A RIV hálózatban Miskolcon ülepedő por mintavétel történik 30 napos ciklusban.
Az értékelés a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet alapján készült.
Ülepedő por vizsgálat, 2008. január 01. után ÉMI-KTVF ÉMI-KTVF ÉMI-KTVF ÉMI-KTVF ÉMI-KTVF ÉMI-KTVF ÉMI-KTVF
Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskoc Szirma
B-A-Z B-A-Z B-A-Z B-A-Z B-A-Z B-A-Z B-A-Z
ÜP Meggyesalja u. 12 Martintelep, Alföldi u./Berzsenyi D. u. 2. Hejőcsaba, Járműfelügy. Futó u. 1. Vargahegy, Csermőke u. 7. Pesti u. 54. Soltész N. Kálmán u. Erkel F. út 51.
5
1 1 1 1 1 1 1 7
2009. évi határértékek
(ug/m3, 293K és 101,3 Kpa nyomáson)
órás alap
24 órás tűréshatár
250 <24-szer léphető át 100 <18-szor léphető át 200
5% (5) 105 -
10 000
-
PM10
-
-
Benzol Etil-benzol* Toluol* Xilolok*
-
-
SO2 NO2 NOx – NO2 CO
Ózon 3,4-Benz(a)pirén Kadmium Nikkel Arzén Ólom * Tervezési irányérték!
0%
éves alap
tűréshatár
125 <3-szor léphető át
50
-
85
40
150 5000
70
5% (2) 42 -
Napi 8 órás mozgó átlag maximuma
3 000
-
40
0%
5 20 600 200
20% (6) -
50 <35-ször léphető át 10 20 200 60
Napi 8 órás mozgó átlagkoncentráció maximuma: 120
AOT40: A májustól – júliusig terjedő időszak 1 órás átlagértékeiből számolva: 18.000 ug/m3*óra
-
-
0
0
-
-
-
-
0,01
-
-
-
-
0,03
-
-
-
-
0,01
-
-
-
-
0,3
-
Szmog Miskolc felett
6
BTEX koncentráció havi átlagértékek, ug/m3 Date Monitor Jan Feb Mar Apr May Jun M4 Benzol 2,7 3,52 2,59 2,11 1,44 M4 Toluol 2,84 3,93 3,3 4,29 3,76 M4 Etil-benzol 1,24 2,19 1,81 2,01 1,64 M4 m,p-Xilol 2,11 2,36 2,34 2,85* 1,99 M4 o-Xilol 1,29 1,34 1,27 1,23 0,98 M4 t-Xilol 3,4 3,7 3,61 4,08* 2,97 * - nem megfelelő adat rendelkezésre állás, kisebb, mint 75% a valid adatok aránya T-Xilol - Az MP-Xilol és az O-xilol összege.
Jul 1,29 3,56 2,07 2,22 1,19 3,41
Aug 1,26 3,99 1,93* 2,96 1,37 4,33
Sep 1,78 4,97 1,74 2,63* 2,13 4,76*
Oct 2,18 5,4 1,59 2,41 2,78 5,19
Nov 3,07 5,2 1,71 2,7 1,96 4,66
Dec 5,27 7,27 2,27 3,83 2,95 6,78
AVG 5,38 7,14 2,29* 4,27 2,37* 6,64*
2,72 4,64 1,87 2,72 1,68 4,23
NO2 koncentráció havi átlagértékek, ug/m3 Jan Feb Mar Apr May Jun Jul M4 46 41 37 38 30 31 M5 37 24 23 25 15 13 M6 37 25 20 17 12 11 M3 Átlag 40 30 27 27 19 18 * - nem megfelelő adat rendelkezésre állás, kisebb, mint 75% a valid adatok aránya Az M3 (Mányoki Ádám út) a KvVM utasítása alapján átadásra került az ATI-KTVF számára,
7
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec
AVG
31 13 10
35 15 10
37 20 10
35 20 11
38 26 15
41 27 23
37 22 17
18
20
22
22
26
30
25
Kecskeméten történő továbbüzemelés céljából.
NOx koncentráció havi átlagértékek, ug/m3 Jan Feb Mar Apr May Jun M4 115 96 79 73 55 57 M5 79 49 37 35 18 15 M6 66 37 27 21 16 14 M3 Átlag 87 61 48 43 30 29 * - nem megfelelő adat rendelkezésre állás, kisebb, mint 75% a valid adatok aránya
Jul 55 14 13
Aug 64 18 13
Sep 77 26 15
Oct 87 32 18
Nov 111 51 27
Dec 110 57 40
27
32
39
46
63
69
AVG 82 36 26 48
SO2 koncentráció havi átlagértékek, ug/m3 Jan Feb Mar Apr May Jun Jul M4 17,6 10,8 5 5 3,2 2,2 4,8 M5 25,6 15,9 12,7 10,7* 10,2* M6 14,9 7 3,9 4,1 3 5 6,5 M3 Átlag 19,4 11,2 7,2 4,6 3,1 3,6 5,7 * - nem megfelelő adat rendelkezésre állás, kisebb, mint 75% a valid adatok aránya
8
Aug 9,8 4,2* 6,8
Sep 9 6,7 7,6
Oct 5 12,3
Nov 9,6 8,1 10,1*
Dec 15,3 20,5 9,8
AVG 8,1 12,7 7,2
8,3
7,8
8,7
8,9
15,2
9,3
CO koncentráció havi átlagértékek, ug/m3 Jan Feb Mar Apr May Jun M4 1052 882 816 760 523 414 M5 M6 1703 770* 195* 353 296 361 M3 Átlag 1378 882 816 557 410 388 * - nem megfelelő adat rendelkezésre állás, kisebb, mint 75% a valid adatok aránya Az M5 állomáson nincs CO mérés
Jul 362
Aug 540
Sep 498
Oct 810
Nov 995
Dec 1044
AVG 725
703
709
827
1120*
877*
1031
745
533
625
663
810
995
1038
735
O3 koncentráció havi átlagértékek, ug/m3 Jan Feb Mar Apr May Jun Jul M4 14,8 25,3 37,1 57,5 57,5 53,6 M5 M6 30,2 33 45 73,3 78,8 72,3 M3 Átlag 23 29 41 65 68 63 * - nem megfelelő adat rendelkezésre állás, kisebb, mint 75% a valid adatok aránya Az M5 állomáson nincs ózon mérés
9
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec
AVG
61,7
61,2
46,9
22
10,2
14,4
38,5
72
72,3
59,9
33,5
16,1
18,2
50,4
67
67
53
28
13
16
44
PM10 koncentráció havi átlagértékek, ug/m3 Jan Feb Mar Apr May Jun Jul Aug Sep Oct M4 67,7 44,4 33,7 38,5 23,3 21,7 25,8 27,6 31 28,5 M5 M6 70,3 39,2 30,5 35,1 20,6 17,1 20,5 23,8 26,5 28,5 M3 Átlag 69 42 32 37 22 19 23 26 29 29 * - nem megfelelő adat rendelkezésre állás, kisebb, mint 75% a valid adatok aránya M5 mérőállomásról 2009.04.01-el áthelyeztük a műszert a kazincbarcikai nemzetközi adatszolgáltatásba bejelentett mérőállomásra. M3 mérőállomáson meghibásodott a műszer, a pótlására nem volt lehetőség!
Nov 39
Dec 49,5
AVG 35,9
37,1
45,3
32,9
38
47
34
Városunk levegőminőségének alakításában a lakossági és a kommunális fűtésből származó kibocsátások is közrejátszanak. Miskolc kéményseprő közszolgáltatója – a Termoment Kft. – folyamatosan figyelemmel kíséri az e körbe tartozó kibocsátásokat, valamint az azt befolyásoló tényezőket, paramétereket. Adatszolgáltatásuk alapján a vonatkozó információkat az alábbiakban közöljük: Miskolc városában a 2009. év úgy jellemezhető, hogy a néhány éve tapasztalható tendenciák folytatódnak. Leglényegesebb elem a földgáztól való egyoldalú függőség csökkentési szándéka, illetve kis mértékben javul a hatékonyság növelésének szándéka. Azaz: • A családi házakban élő lakosság számára a leginkább adott a földgázzal szembeni alternatív energiaforrások elérhetőségének lehetősége. Ez főként a szilárd tüzelőanyagok használatára alkalmas fűtőberendezések beállításával (cserépkályha, kandalló, pelletégető kazán, elgázosító fatüzelő kazán, egyéb, szilárd tüzelésre alkalmas, esetleg házilag gyártott tüzelőberendezés) történik. • Távfűtésbe nem kapcsolt társasházi épületek lakói között is jelentkezik a fenti igény, amely azonban csak nagyon csekély mértékben elégíthető ki:
10
A gyűjtőkéményes épületekben gyakorlatilag nincs lehetőség még abban az esetben sem, ha léteznek tartalék vagy használaton kívüli gyűjtőkémények, miután szilárd tüzelési megoldáshoz semmiképpen nincs elegendő számú kémény, vagy átalakítási lehetőség, ezért legfeljebb néhány lakó tudna szilárd tüzelésre alkalmas egyedi kéményt létesíteni a többiektől ezt a lehetőséget véglegesen elzárva Ahol a társasházban egyedi kémények találhatók, ott az egyes lakásokhoz kapcsolódó, használatban lévő tartalék vagy használaton kívüli kémények elvileg nyújtanak ilyen fejlesztési lehetőséget. Társasházaknál azonban eleve felvetődik, hogy a hagyományos szilárd tüzelés maradványának elhelyezése, illetve a tüzelőanyag tárolása tűzrendészeti szabályok betartásával hogyan oldható meg. A Termoment Kft. által ismert néhány ilyen próbálkozás a lakótársak intenzív ellenérzését, vitákat vált ki. Változások a kéményseprő adatbázis tükrében Miskolcon A felsorolt adatoknál említett viszonyítások a 2008. december 31-én mért és 2009. december 31-én létező adatokra vonatkoznak. •
•
•
• •
• • • •
Kéményszám: 55450 db (0,64 %-os növekedés). A nyilvántartott ún. tartalék besorolású kémények száma 270 db-bal csökkent, ennek ellenére az összkéményszámban kimutatott növekedés elsődleges forrása az új vegyes tüzelésű berendezések beállítása (a tartalék kémények használatba helyezésével, illetve újonnan épített kéményekre való csatlakoztatással). Gáztüzelő berendezéshez csatlakozó kémények száma: 41735 db (0,7 %-os növekedés). Az adatok ilyen kismértékű változása - nyilvántartással kapcsolatos hatások miatt - nem releváns. (A növekedés elsősorban egyébként az új építésű ingatlanokban üzembe helyezett tüzelőberendezéseknek köszönhető, hiszen az új építésű ingatlanok zömében kémény található.) Tovább csökkent a béleletlen gázkémények száma (330 db-bal). Ezen kémények túlnyomó része korszerűsítésre (bélelésre) került, vagy helyette füstgáz-levegő (LAS) kémény került kialakításra. Ezek a kémények tehát továbbra is szerepelnek a nyilvántartásban. Egy kisebb rész viszont nyilvántartásunkból kivezetésre került (csökkenés), mivel oldalfalon kivezetett – kéményseprő-ipari közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó – égéstermék elvezető került helyette beépítésre, és az eredeti kéményeket használaton kívül helyezték vagy lebontották. 140 kW teljesítmény alatti berendezéshez kapcsolt kémények száma: 42475 db. E felett 251 db. Az arány gyakorlatilag évek óta változatlan. Vegyestüzelő berendezéshez csatlakozó kémények száma: 9219 db (4,7%-os növekedés). Az új telepítésű vegyes tüzelőberendezések 100 %-ban 50 kW alattiak. Nyilvántartott szám: 9179 db. 66 db vegyestüzelő berendezés üzemel központi kéményen, azaz teljesítménye meghaladja a lakossági igényeket. Pelletégető kazánok száma 29 db. Elgázosító fatüzelésű kazánok száma 47 db A többi növekmény forrása kandalló és cserépkályha, illetve ezek kombinációjának létesítése.
11
A változások hatása a levegőtisztaságra (eseti mérések, illetve szakmai megfontolások alapján)
A korszerű berendezések, mint pelletégető, fa-elgázosító kazánok emissziója a gáztüzeléshez hasonlítható, abban az esetben, ha a berendezések telepítése a szakmai előírásoknak megfelelően történik. Általában kéményigényes berendezésekről van szó, amelyek kéményét feltétlenül tervezőnek méreteznie kell. Ezt a telepítők gyakran elmulasztják. A rossz telepítés eredménye jelentős károsanyag (CO és szilárd anyag) kibocsátása lehet. Ezek a berendezések azonban jelenlegi kis elterjedésüknél fogva a város levegő minősége szempontjából nem dominánsak. Jelentősebb a hatása az egyre gyakoribb, alkalmatlan, fatüzelésre használt berendezések terjedésének, illetve a tüzelőanyagnak nem minősíthető különböző kezelt, festett fa, műanyag, éghető hulladék stb. származékok égetésének. Egyrészt hagyományos szilárd tüzelésű berendezéseket (régi szenes kályhák, széntüzelésű kazánok stb.) használnak, amelyekben a fa égési folyamata nem fejeződik be és emiatt jelentős a szén-monoxid emisszió (akár 5-7 % a füstgázban). Az alkalmazott alkalmatlan tüzelőanyag használata esetében klórozott szén-hidrogének, nitrózus gázok, illetve egyéb mérgező anyagok kerülnek a levegőbe. Jelentősen megnőttek az ilyen tüzelés környezetében élők panaszai. Javaslatok A kéményseprő szolgáltatás területén - A helyszíni felvilágosítást a szolgáltatás részévé kell tenni. - A tevékenységhez kapcsolt információs bázisban a potenciális veszélyek rögzítésének helyet kell biztosítani. - Az így keletkezett információk átadását az érdekeltek felé (pl. Önkormányzat) rendszeressé kell tenni. Egyéb tekintetben - Fokozni kell a lakosság informálását különböző eszközökkel. - Helyi rendeletben és eljárási jogban pontosítani kell a keletkező különböző panaszok kivizsgálási módját és a szankcionálást.
.
Fontos, hogy kéményeink állapota megfelelő legyen – ez a kémény átázott, szétfagyott
12
A Borsod Volán Zrt. tevékenységével ugyancsak hozzájárul a városi levegőminőség alakításához. A részvénytársaság környezetvédelmi tevékenységének legfontosabb feladata a járművek füstgázemissziójának csökkentése, a járművek karbantartásával, valamint a telepek és az autóbuszpályaudvarok üzemeltetésével összefüggő környezetterhelés minimalizálása. Az autóbuszállomány bemutatása A Társaság fő célkitűzése, hogy a gazdálkodási egyensúly fenntartása mellett a működési területeken jelentkező menetrend szerinti személyszállítási feladatokat ellássa, a működés folyamatosságát, biztonságos menetét fenntartsa. Az éves járműgazdálkodási és karbantartási feladataikat ezen célkitűzés teljesítése érdekében fogalmazták meg, melyek • a gépjármű rekonstrukció folytatása, • a környezetkímélő motorok számának növelése, • a gazdaságos- és költségtakarékos járműfenntartás és üzemeltetés folyamatos biztosítása. A forrásokat a megfogalmazott elveknek megfelelően új környezetkímélő autóbuszok vásárlására és járművek felújítására, összeszerelésére fordították. Autóbusz beszerzés, selejtezés Az autóbusz beszerzések és selejtezések számát, és ezen keresztül a járműpark nagyságát, összetételét és állapotát a személyszállítási igényekhez kell alakítani. Az autóbuszok beszerzésénél folytatták a piaci szükséglet által elvárt járműbeszerzéseket, melynek eredményét a következő táblázat mutatja. Üzembe helyezett autóbuszok
(adatok: db)
Típus ARC 127.00 A ARC 127.00 C Mercedes-Benz 906 KA 50 SPRINTER Összesen
Új autóbusz Szóló Csuklós 9 3
9 3
Foglalkoztatási forma helyközi helyközi
4
4
helyközi
16
16
Összesen
A 16 db szóló autóbusz közül 12 db alacsony padlós kivitelű, mely alkalmas mozgáskorlátozottak szállítására. A 2009-ben beszerzett jármű állományból 7 db autóbuszt foglalkoztat a miskolci területi igazgatóság.
13
(57+35 férőhely)
Mercedes-Benz 906 KA 50 SPRINTER (24 férőhely)
Beszerzés: 9 db
Beszerzés: 4 db
ARC 127.00A
A grafikon a járműállomány elmúlt években tapasztalható alakulását szemlélteti, mely a forgalomszervezési intézkedésekkel párhuzamosan az utóbbi években stabilizálódott.
Darabszám
513
511
511
511
510
512
503
503
501
516
508
500
578
600
615
700
660
Az autóbusz állomány alakulása 1980-2009. években
400 300 200 100 0 1980 1985 1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Évek
14
Technológiai fejlődés A Társaság évek óta nagy hangsúlyt fektet az általa okozott környezeti ártalmak csökkentésére. Anyagi lehetőségeikhez mérten járműveik üzemeltetése során is törekszenek a káros anyag kibocsátások visszaszorítására, ennek megfelelően a 2009-ben beszerzett 16 db új autóbusz mindegyikében EURO4 normájú motor van.
Az autóbusz-állomány motorjainak környezetvédelmi beorolás szerinti megoszlása 2009. december 31-ig
250
201
Darabszám
200 150
101
100
71
76
64
50
0 0 "fekete"
EURO O
EURO 1
EURO 2
EURO 3
EURO 4
Motortípus
2008. év végén az autóbuszok 98,4 %-át (503 db) üzemeltették környezetkímélő motorral. 2009. év végére a környezetkímélő járművek aránya a beszerzések és selejtezések eredményeképpen 100 %ra növekedett, sikerült az utolsó fekete motorral felszerelt járműveket is kivonni a forgalomból. Autóbusz állomány A járműállomány darabszámának szinten tartását tervezve, a 16 db-os beszerzéssel összhangban az autóbusz selejtezéseket is végrehajtották. Így az autóbusz állomány nagysága az év végére - a bérelt járműveket is beleértve - 513 db. Az autóbuszok selejtezési alapelve, hogy elsődlegesen 15 éven felüli, 1 millió km-t teljesített autóbuszokat selejtezzék az általános műszaki állapot javítása, valamint az átlagéletkor csökkentése érdekében. A járműállomány 2009. december 31-i életkor szerinti összetételét mutatja a következő diagram. Megállapítható, hogy a 12 éven felüli járműállomány a 2008 évi 243 db-ról 254 db-ra nőtt. A járműállomány statisztikai átlagéletkora év végén 13,69 év volt.
15
A z a u t ó b u s z o k s t a t is z t ik a i é le t k o r s z e r in t i m e g o s z l á s a 2 0 0 9 . d e c e m b e r 3 1 . ( A z á t é p í t e t t a u t ó b u s z o k a g y á r t á s i é v ü k n e k m e g f e le l ő é v já r a t t a l s z e r e p e l n e k )
50 4 45 7
40
5
22
9 3
35
2
30
8 7
25
1
3 10
1
1
25 7
13
19
21
19
16
15
13
5
36
34
10 24
10
11
6
32
15
2
6
3
20
17
15
14
11
10
7
6
19
6
8 1 2
2
0 0.
1.
2.
3.
s z ó ló :3 2 9
4.
5.
6.
7.
c s u k ló s :6 0
8.
9.
10.
á té p íte t t s z ó ló :8 1
11.
12.
13.
14.
15.
á té p íte t t c s u k ló s :4 3
16.
17.
18.
19.
összesen: 513 db s z ó ló : 4 1 0 d b
20.
21.
22.
23.
id . 24.
á tla g é le tk o r : 1 3 ,6 9 é v s z ó ló á t la g é le tk o r : 1 3 ,3 1 é v
Gépjármű típusok A Társaság autóbusz állományának nagy része IKARUS típusú, de a járműbeszerzések során az új generációt jelentő MAN, VOLVO, CREDO, IVECO, MERCEDES és ARC példányok is megjelentek. Problémát okoz azonban, hogy az évente lefolytatott közbeszerzési eljárások során nem mindig lehet azonos típusokra pályázni, ezáltal nehéz megvalósítani az egységes járműparkot. Így tovább növekszik az üzemeltetett autóbuszok típus-megoszlása, amely széles spektrumát jól mutatja a következő grafikon. A Borsod Volán Személyszállítási Zrt. autóbusz-állományának gyártmány szerinti megoszlása (2009. december 31)
339
27
2 31
1 24
42 47
16
A járművek foglalkoztatás szerinti megoszlását vizsgálva a tartalékállománnyal együtt a helyi közlekedésben foglalkoztatott járművek darabszáma 33 db, a helyközi foglalkoztatásúaké 477 db, míg egyéb forgalmat végez 3 db autóbusz. A Borsod Volán Zrt.-nél – a többi VOLÁN társasághoz hasonlóan – az egyik legnagyobb problémát az autóbusz-állomány műszaki állapotának folyamatos szinten tartása jelenti. A megfelelő számú új autóbusz-beszerzése forráshiány miatt egyáltalán nem, vagy nem a szükséges mértékben valósítható meg. A felújítások és a folyamatos karbantartás következtében a járműállomány tényleges műszaki állapota az átlagéletkortól lényegesen jobb. A javítási karbantartási technológiát folyamatosan korszerűsítjük, újakat vezetünk be. Az infrastruktúra jellemzése A Társaság több mint 50 éves múltra tekint vissza. Több olyan telephelye van, amely a cég alapítása óta a közúti közlekedés kiszolgáló létesítménye, de a legfiatalabb telepek (Tiszaújváros, Sátoraljaújhely) is már több mint 20 évesek. Mindez meghatározza, hogy az egyre szigorúbb környezetvédelmi követelményeknek - a szűkre szabott pénzügyi kereteken belül - csak alaposan átgondolt rekonstrukcióval, folyamatos fejlesztéssel lehet eleget tenni. Az infrastruktúra üzemeltetés környezeti hatásait környezeti elemenként mutatjuk be, elsősorban a miskolci létesítményekre fókuszálva. Levegőtisztaság-védelem A Borsod Volán Zrt. telephelyein található pontforrások megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, a mért emissziós értékek mindenütt határérték alatti kibocsátást mutatnak. Pontforrásként említhetők a központi fűtésrendszerek kazánjainak kéményei és a javítóműhelyek, festőműhelyek elszívó kürtői egyaránt. Egyetlen szolgálati helyen sem alkalmaznak szilárd tüzelőanyagot, és a fűtéskorszerűsítések során a felhasznált tüzelőanyag mennyisége is mérséklődött. Miskolcon földgáz üzemű fűtésrendszereket alkalmaznak a József Attila úti telephelyen és a Búza téri pályaudvaron egyaránt. A Központi telephelyen több év alatt végbement fűtésrekonstrukcióhoz kapcsolódva a Társaság 2009-ben végrehajtotta az iroda épületének teljes homlokzat javítását, szigetelését és a nyílászárók cseréjét is, tovább csökkentve ezzel a földgáz felhasználás mértékét. Továbbá, tulajdonosi támogatás felhasználásával, 2009-ben végrehajtották a Sátoraljaújhelyi Műszaki-forgalmi telep fűtésrekonstrukcióját és az irodaház homlokzatjavítási és szigetelési munkálatait is. Az elavult fűtési rendszer cseréjével a tüzelőolaj felhasználás teljes egészében kiváltásra került. 2009-ben tulajdonosi támogatás segítségével sikerült megvalósítani 5 telephely, köztük a miskolci Központi telep kipufogógáz elvezető rendszereinek rekonstrukcióját. A kivitelezés során az elavult ventilátorokat nagyobb teljesítményű, korszerűbb berendezésekre cserélték. Vízgazdálkodás, víztisztaság-védelem A telephelyek vízfelhasználása több forrásból biztosított. A közmű szolgáltatók által nyújtott 17
vízkészletet csak a szociális létesítmények ellátására, emberi felhasználás céljából veszik igénybe. Ipari feladataik elvégzéséhez a telepeken létesített kutak gyengébb minőségű vizét alkalmazzák. A Társaság vízfelhasználásánál elsődleges szempont a takarékosság elve, mely érdekében a fogyasztást rendszeresen figyelemmel kísérik, így elérhető, hogy az indokolatlanul megnövekvő fogyasztás oka (pl. csőtörés) azonnal kiszűrhető legyen. A Miskolc, József Attila úti telepen elválasztó rendszerű csatornahálózat működik. A kommunális eredetű szennyvíz a területileg illetékes szolgáltató csatornahálózatába kerül bevezetésre, míg a tárolótéren keletkező csapadékvíz a záportározóban gyűlik össze. Így megakadályozható az esetleges olajfolyások, elcsurgások kommunális csatornahálózatba való bejutása. A gépkocsi mosáskor keletkező szennyvíz tisztítása több lépcsős tisztítórendszeren keresztül történik, majd a tisztított víz friss víz pótlásával ismételten gépkocsi mosásra használható, vagy a befogadóba (Szinva patak) vezethető. Ugyanezen a tisztító rendszeren halad keresztül a záportározóban összegyűjtött csapadékvíz is, amely ezáltal szintén alkalmassá válik gépkocsi mosásra. A miskolci telepen 15 m3/h kapacitású konténeres szennyvíztisztító rendszer üzemel. A technológiai előírás betartása, és a rendszeres karbantartás mellett a szennyvízvizsgálatok során kapott analitikai eredmények minden esetben határérték alatt maradnak. Az olajtartalmat jellemző, ún. szerves oldószer extrakt (SZOE) értéket rendszeresen 5 mg/l körül mérik (határérték: 10 mg/l). A jogszabályi előírásnak megfelelően az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által jóváhagyott ún. önellenőrzési terv szerint, a MIVÍZ Kft. akkreditált laboratóriuma évente minimálisan 4 alkalommal végez szennyvízvizsgálatot a József Attila úti telepen. Hulladékgazdálkodás A Társaság a különböző típusú hulladékokat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és végrehajtási utasításainak megfelelően kezeli. Szelektíven gyűjtik a kommunális, az ipari nem veszélyes és a veszélyes hulladékot, és gondoskodnak azok hasznosításáról, vagy ártalmatlanításáról.
200 000 180 000 160 000 140 000 Mennyiség [kg]
A diagram a miskolci telephelyen keletkezett és ártalmatlanításra átadott veszélyes hulladék mennyiségének változását mutatja 2005 - 2009. években.
A miskolci telephelyről ártalmatlanításra átadott veszélyes hulladék mennyiségének változása
184 507
120 000 100 000 80 000 90 113
60 000
72 138
40 000
102 112 74 677
20 000 0 2005
2006
2007
2008
2009
A hulladékgazdálkodás területén végrehajtott fejlesztések során, a Központi telephelyen beszerzésre került egy papírprés, mely segítségével a veszélyes hulladéknak számító festékes papír tömörítését végzik. Ezzel az üzemi veszélyeshulladék-gyűjtő tárolói kapacitása optimalizálható, valamint csökken adott hulladék szállítási gyakorisága, ami költségmegtakarítást eredményez. Időszak
Kármentesítés A múltból eredő károk felmérésére irányuló vizsgálatok több telephelyen tártak fel szennyeződést. 18
Általában az üzemanyag kutak és a volt olajtároló helyek környéke bizonyult szennyezettnek. Ez a probléma a Miskolc, József Attila úti telepet is érinti, ahol a szennyeződés lehatárolása, valamint felszámolásának műszaki megtervezése is lezajlott 2007-ben. 2008-ban elkezdődött a kármentesítő és monitoring rendszer kiépítése, melynek műszaki átadására a próbaüzem sikeres befejezését követően 2009. február 3-án került sor. A kármentesítő rendszerek szakszerű, előírások szerinti üzemeltetésével a környezet-károsodás 2013-ig felszámolásra kerül. Környezetirányítási rendszer A BORSOD VOLÁN Zrt. az igényes, ellenőrzött működés érdekében az elmúlt években fokozatosan alakította ki az egységes irányítási rendszert. A társaság rendelkezik az - EN ISO 9001:2008 szabványnak megfelelő minőségirányítási, - EN ISO 14001:2004 szabványnak megfelelő környezetirányítási, - OHSAS 18001:2007 szabványnak megfelelő MEBIR irányítási rendszerekkel, melyet a DEKRA Intertek Certification GmbH által kiállított tanúsítványok igazolnak. A közlekedési eredetű légszennyezés csökkentése terén nagy jelentőségű a Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának tevékenysége is. A hatóság a gépjárművek által okozott légszennyezés mértékét az időszakos műszaki vizsgák, valamint a közúti ellenőrzések alkalmával vizsgálja. Amennyiben a vizsgálat alapján az adott jármű károsanyag kibocsátása a megengedett mértéknél magasabb, a környezetvédelmi igazolólap korlátozására, illetve a szükséges beállítások elvégeztetésére kerül sor. A 2009. évben megvizsgált járművek darabszáma, a saját és külső vizsgaállomásokon 90.710 db volt, amely tartalmazza a forgalomba helyezés előtti és az időszakos műszaki vizsga darabszámokat, megyei szinten. A város gépjárműállományára vonatkozóan csak megközelítő információval rendelkezünk: Motorkerékpár: Személygépkocsi és utánfutója: Tehergépkocsi, autóbusz, vontató: Mezőgazdasági vontató, lassú jármű:
1.472 db 67.031 db 19.601 db 2.606 db
A megvizsgált darabszámok arányában az életkori összetétel: 1990 előtti, forgalomba helyezett járművek: 1991 és 1999 közötti, forgalomba helyezett járművek: 2000 és 2007 közötti, forgalomba helyezett járművek:
21.703 db 31.102 db 37.905 db
A darabszámok azt bizonyítják, hogy a város járműállománya fiatalodik. A megvizsgált járművek arányában a meghiányolási mutatók, korlátozottan alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kapott járművek esetében 7 % között mozog a megyénkben, ami megfelel az 19
országos átlagnak, figyelembe véve azt a tényt is, hogy csak a hatósági vizsgáló állomásokon történik szankcionálás, a külső vizsgahelyeken nem, mert megjavítják a járművet. Az Uniós jogharmonizációnak köszönhetően a káros anyag kibocsátást szigorú rendeletek szabályozzák, szigorodott a környezetvédelmi felülvizsgálat végzése is. Nem Uniós országból csak EURO-IV minősítésű környezetvédelmi tulajdonságokkal rendelkező jármű helyezhető forgalomba. A gazdasági válság hatására a járműpark fiatalodása az új jármű eladások visszaesése miatt megtorpant, viszont az elöregedett járművek gazdaságtalan üzemeltetésük révén egyre nagyobb arányban kerülnek ki a forgalomból. A leírtak alapján kijelenthető, hogy a járművek által okozott környezetszennyezés csökkent. Környezetvédelmi felülvizsgálatok Miskolc területén a környezetvédelmi felülvizsgálatokat végző szervizek száma 53 db, ebből 52 helyen végzik benzinüzemű, 53 helyen dízelüzemű, 3 helyen pedig benzin-cseppfolyós gáz kettős üzemű gépkocsik vizsgálatát végzik. A környezetvédelmi felülvizsgálatok darabszámát illetően megyei adatokat tudunk megadni: Felülvizsgált járművek darabszáma megyénkben: Javítással megfeleltek:
128.189 db 1.737 db
A járművek 84,6%-a személygépkocsi volt 2009. évben. A tavalyi évhez képest nőtt a legalacsonyabb környezetvédelmi osztályban szereplő járművek aránya. A személygépkocsi kategóriában az összes megvizsgált jármű 27%, 3,5 tonna alatti tehergépkocsiknál, autóbuszoknál 23%, a 3,5 tonna össztömeg feletti tehergépkocsik autóbuszok esetében 46%, a vontatóknál pedig 34%. Kétütemű személygépkocsikból csökkent a járművek száma, 2009 évben 628 db jelent meg felülvizsgálaton, melyből csupán 86 db van ellátva katalizátorral. Közúti ellenőrzések során is történt környezetvédelmi állapot ellenőrzés, összesen 6498 db, amelyből 8 db jármű nem felelt meg az előírásoknak. Allergizáló hatású növények Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának miskolci állomása február 4-én kezdte meg a légköri allergének monitorozását. A pollenszezont a legkorábban virító, kora tavaszi erős allergénnek számító mogyoró kezdte meg Miskolcon február 3-án. A 2009. évben a városban magasabb volt a légkör pollenterheltsége, mint az előző évben. Nemcsak az allergén növények pollenkoncentrációja emelkedett meg jelentős mértékben, hanem a pollenterhelt napok száma is.
20
A tavaszi allergén fák közül Miskolcon az éger és a nyír ért el nagyon magas napi koncentrációt. A fák virágzását követte április végén, az egyik leggyakoribb, allergiás reakciót kiváltó növénycsoport, a pázsitfűfélék virágzása. Ennek a pollenszórási periódusa a leghosszabb az allergén növények közül. Miskolcon április 28. - szeptember 22. között detektálta az ÁNTSZ a pollenszemeit. Pollenkibocsátásuk többször elérte a nagyon magas szintet. A nyár legallergénebb növénye a parlagfű, amely 2008-ban Miskolcon július 20-tól november 1-ig volt jelen a csapdákban. Miskolcon 13 olyan napot regisztráltak, amikor a parlagfű pollenkoncentrációja meghaladta a nagyon magas szintet, a parlagfű napi maximuma a kétszeresére emelkedett. A szintén allergén üröm és libatopfélék a parlagfűvel nagyjából egy időben szórják virágporukat, ezért az allergiások számára az augusztus-október közötti időszak a legnehezebb az év folyamán. Ennek a két növénynek a napi mennyisége szerencsére nem érte el a nagyon magas szintet. A többi allergén növény (pl. útifű, lórom) koncentrációja nem volt számottevő. A nyári, őszi időszak jellemző növénye még a csalán, azonban ennek a növénynek a virágpora csak ritkán okoz allergiás reakciókat. Miskolc város pollenösszetételéről elmondható, hogy főleg tavasszal érezhető a Bükk hegységnek és a szomszédos parkoknak a közelsége, ezeknek a természetes és mesterséges vegetációja befolyásolja a mért adatokat. Pollenkoncentráció alakulása Miskolcon 2009. 300
250
200
150 összpollenszá
Parlagf
100
50
0 30.
31.
32.
33.
34.
35.
36.
37.
21
38.
39.
40.
41.
42.
43.
44.
45.
Parlagfű
A légszennyezést is jelentő allergén növényi pollenek mennyiségének csökkentése érdekében az allergén növényekkel kapcsolatos ismeretek, valamint vonatkozó előírások minél alaposabb megismertetése érdekében a legerősebben allergizáló hatású növényfajtákról (parlagfű, üröm, libatop, lórom, útifű, pázsitfű) lakossági tájékoztató szórólapokat készíttettünk, melyeket a lakosság számára elérhetővé tettünk.
Az első számú közellenség
22
A vonatkozó helyi rendeleti előírások betartását az elmúlt évben is ellenőriztük, mely tevékenységünket a Közterület-felügyelet vizsgálatai egészítettek ki. A városi közterületek gyommentesítése során az elmúlt évben is éltünk a közhasznú munkások alkalmazásának lehetőségével. A parlagfű irtásra rendelkezésre álló 5 millió Ft-ból a kertészeti területi kimutatásban nem szereplő közterület 250 em2 felületén allergén növények kétszeri kaszálással történő irtására került sor. A Tűzoltóság tájékoztatása szerint 2009-ben Miskolcon és környezetében kb. 450 esetben kellett szabadtéri, elsősorban szárazfű, avar, bozótos, szemét tüzet megfékezniük. Ez a szám sajnos csak időjárásfüggő, mivel más az esetszám csökkentését jelentősen befolyásoló körülmény nem változott a területen. Még az ország jelentős területével összehasonlításban is lényegesen magasabbak az ilyen jellegű tüzek száma, nem beszélve a nyugat-európai adatokról ahol szinte nem is ismerik a „szárazfű tűz” fogalmát. Bár 2001-ben új Kormány rendeletben szabályozták – a levegő védelmének érdekében – a szabadtéri tűzgyújtás szabályait, azonban a miskolci Tűzoltóság vonulási számaiban ez nem tükröződik.
Az alapvető probléma a jelentős külterületi hétvégi házas övezetekben a tulajdonosi szemlélet elmaradottságában, valamint a szintén jelentős, be nem épített parlagon álló földterületek kezelésében mutatkozik. A fejlettebb országrészekkel és országokkal való összehasonlításban is 23
ezek okozzák a különbséget. Még „kedvező” időjárási körülmények között is csak akkor keletkezhet ilyen nagyszámú szárazfű tűzeset, ha van olyan földterület, amelyen ez kialakulhat, ahol sokszor méteres gaz nő, mert a tulajdonosa, kezelője nem megfelelő „gazda”. Évekre visszamenően kimutatható, hogy ismétlődnek az érintett területekre történő vonulások, mert így a tulajdonosoknak és a környező lakosságnak egyszerűbb, és kevésbé költséges, munkaigényes a terület időszakos megtisztítása. A szokásos propaganda jellegű tűzmegelőző tevékenység mellett, megkereséssel élt a Tűzoltóság Miskolc közterületekért felelős, illetékes főosztályához, hogy az általuk használt - helyrajzi számokkal feltöltött - helymeghatározó eszközök beszerzésével, be tudják azonosítani a leégett területeket. Az ezen eszközökkel szerezhető információk lehetőséget nyújthatnak a tűzoltók következetesebb hatósági munkájában, alapot szolgáltathatnak (pl.) környezetvédelmi szankció kezdeményezéséhez. Az Önkormányzat 2009. évi tevékenysége, valamint a III-100/95.543/2006. sz. határozattal jóváhagyott környezetvédelmi programban foglaltak végrehajtása: 3.1.8. A gépjármű forgalom intenzitásának nyomon követése – az elmúlt időszakban ilyen jellegű vizsgálatra főként a tömegközlekedési járművek vonatkozásában került sor a rendszer felülvizsgálata kapcsán. Általános jellegű vizsgálatot a Nemzeti Közlekedési Hatóság területi szerve végzett. 3.1.4. A tömegközlekedés fejlesztése, vonzerejének növelése terén sajnos kedvező eredményekről nem adhatunk számot. Az alapvetően gazdasági kényszer miatt megvalósított tömegközlekedési átszervezések nem az effajta közlekedési mód vonzerejének növelése irányába hatottak. 3.1.5.a) Alacsony emissziójú (gázüzemű) tömegközlekedési járművek alkalmazási lehetőségét az MVK Zrt. folyamatosan vizsgálja. A magas beszerzési költségek és a kapcsolódó infrastruktúrális háttér kialakításának költségei a jelen gazdasági helyzetben sajnos nem teszik reális alternatívává az ilyen gépjárművek üzembe állítását. 3.1.7. A turisztikailag frekventált területek gépjármű forgalmának csökkentése érdekében az Önkormányzat közvetett intézkedéseket foganatosított. Ezek között említhetjük a kamionforgalom korlátozását, valamint a zónás parkolási rendszer üzemeltetését, illetve helyenként a behajtási tilalmak alkalmazását. 3.2.1. A városban működő ipari üzemek emissziójának csökkentésére konkrét hatósági eszközökkel az Önkormányzat nem rendelkezik. A területi környezetvédelmi hatósággal folyamatosan párbeszédet folytatunk a témakörben. A Polgármesteri Hivatalhoz érkező – ipari jellegű légszennyezéssel összefüggő - problémákat a Hatósághoz továbbítjuk, a lehetőség szerinti intézkedés megtételének érdekében. 3.2.2. A légszennyezéssel járó ipari technológiák telepítése az elmúlt időszakban nem volt jellemző városunkban. Utolsó alkalommal a városi fűtőerőmű létesítése kapcsán merült fel az esetleges légszennyező hatás 24
kérdése. Az erőmű füstgáz elvezetése azonban nem új pontforrás létesítésével valósult meg, hanem a meglévő fűtőművi magas kéménybe csatlakoztatással került megoldásra. 3.2.3. A salakhalna felszámolása környezetvédelmi engedéllyel rendelkező társaság által végezve folyamatosan történik. A tervek szerint néhány éven belül nem kell szenvedni ettől a tényezőtől. 3.2.4. Az egyik ilyen legnagyobb tüzelőberendezés üzemeltető céggel, a MIHŐ Kft.-vel felvettük a kapcsolatot, kezdeményeztük a „nitrogénszegény” égők alkalmazását. A MIHŐ Kft. részéről történtek ezirányú lépések, és a megvalósuló fejlesztéseik kapcsán szem előtt tartják korszerű berendezések alkalmazását. A további nagy tüzelőberendezések üzemeltetőivel (pl. Cementgyár) folyamatosan kezdeményezünk konzultációt a NOx emissziójának csökkentése érdekében. 3.2.5. A Búza tér térsége szállópor szennyezettség csökkentése érdekében felvettük a kapcsolatot az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel. Az intézkedési terv kialakításához szükséges alapinformációk megismerése érdekében megkerestük a területi környezetvédelmi hatóságot a térség levegőminőségi helyzetének megismerése érdekében, illetve javaslatokat kértünk a lehetséges szennyezettség csökkentési módokra, megoldásokra. Az információk alapján intézkedési terv összeállítására került sor, mely a szállópor terhelés, az NOx, valamint az ózonszennyezés csökkentésére irányuló javaslatokat fogalmaz meg. A térségben fokozott közterületi takarítással, illetve lehetőség szerinti forgalomszervezési intézkedésekkel igyekszünk a környezetterhelést csökkenteni. 3.2.6. A Sajó-völgyben működő légszennyező ipari üzemek emissziójának kontrollja tekintetében hatáskörrel, technikai eszközökkel, szakemberekkel az Önkormányzat nem rendelkezik, a jogkört a területi környezetvédelmi hatóság látja el, a kapcsolódó adatok az adatbázisukban találhatók. 3.2.8. A 2007-ben elfogadott „komposztálási program”-ban foglaltaknak megfelelően az Önkormányzat több módon is segítette a lakosság kerti hulladék komposztálását. Közel 1000 komposztkeret kiadására és igény szerint aprítékolók kölcsönzésére került sor. A felmerülő kérdések kapcsán a környezeti tanácsadó iroda és komposztálási referens is rendelkezésre állt. A házi komposztálást népszerűsítő rendezvény megtartására, illetve plakátok elkészítésére is sor került az elmúlt időszakban. A komposztálási ismeretek bemutatása érdekében városi bemutató komposztkert kialakítására is sor került az Avasi arborétum területén, ahol az érdeklődők gyakorlati tanácsadást kaphatnak a komposztálással kapcsolatos kérdésekről.
25
Megérkeztek a szétosztásra váró komposztkeretek
3.2.10. A benzinkutak légszennyező hatásának csökkentése érdekében a területi környezetvédelmi hatóság engedélyt, illetve szakhatósági hozzájárulást csak pisztolygáz-visszavezető rendszerrel ellátott létesítményekre ad ki. Ennek megfelelően a benzinkutak légszennyező hatása napjainkban nem tekinthető jelentősnek. 3.2.11.c-d, Az allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések körében lakossági tájékoztatásra, előzetes figyelemfelhívásra, illetve az önkéntes jogkövető magatartást nem tanúsítókkal szemben hatósági intézkedések foganatosítására (felszólítás, kötelezés, kényszer-kaszálás) került sor az elmúlt év során is. Az allergén növényekkel kapcsolatos helyi rendelet felülvizsgálatára még nem került sor, ugyanakkor a témakörben létező országos érvényű szabályozás (Növényvédelmi törvény) a teendő intézkedésekhez megfelelő jogi alapot biztosít. 3.2.12. Miskolc klimatikus sajátosságainak, jellemzőinek megismerésére és monitorozására szolgáló tanulmány készítésére, illetve vizsgálatok elvégzésére anyagi eszközök hiányában az elmúlt időszakban nem került sor. A témakörrel kapcsolatban információkat a város klímavédelmi, levegőtisztaság-védelmi programja (Ökológiai Intézet 2001) tartalmaz.
26
2.2. Élővizek
Földünk felszínének 2/3 részét víz borítja
A szárazföldek élővilága - benne az ember - a folyvást pótlódó édesvizekre van utalva. A víz életet adó elem. Az élet fenntartásához kifogyhatatlan készletekre lenne szükségünk. A víznek számtalan megjelenési formája van. A víz a felszínen elsősorban, mint forrás, patak és tó jelenik meg. Csapadékként eső, ónos eső, jégeső, harmat, köd, hó és zúzmara formájában. A felszín alatti vizek a talaj- és rétegvizek. A víz érrendszerként hálózza be a földet. A tiszta víz az életet hordozza, de a vizek hordozhatják az élővilágra ártalmas anyagokat is. A talaj és a levegő szennyeződései a víz által mindenhová eljuthatnak. A felszín alatti vizek külön csoportját alkotják a karsztvizek, a mészkő és dolomit hézagaiban, repedéseiben, járataiban található vizek. Általában vízzáró réteggel fedettek, ezáltal védettek a felszíni szennyeződésektől. Vannak olyan területek, ahol közvetlen kapcsolatba is kerülhetnek a felszínnel, mert a védelmet adó vízzáró réteg hiányzik. Hasonlóképpen a talajvízhez, ezáltal a karsztvíz is ki van téve az elszennyeződésnek. Felszíni, felszín alatti vízvédelem Felszíni vizek minősége Miskolc város jelentősebb felszíni vízfolyásai a Sajó folyó, a Szinva- és a Hejő-patak. A Hejő-patak vízminőségét a Felügyelőség rendszeresen nem ellenőrzi, viszont az alkalomszerű vizsgálatok azt mutatják, hogy a vízminősége általában jó. A Hejő-patakot a város területén jelentősebb pontszerű szennyezés nem éri, vizének minőségét a 27
területi bemosódások és a mederben, mederoldalon elhelyezett szemét, hulladék befolyásolják kedvezőtlenül. A felszíni vizek megfigyelésére és állapotértékelésére - az EU Víz Keretirányelvhez (VKI) (2000/60/EK) igazodva – két éves alapozó vizsgálat után új monitoring rendszer került bevezetésre 2007. január 1-jétől. A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének rendjét a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet szabályozza. A Sajó vízminőségének vizsgálatára 2009. évben Sajópüspökinél, Sajószentpéternél és Sajólád szelvényekben került sor az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által. A vizsgálat eredményei, a Sajóba történő szennyvíz bebocsátások nyilvántartása és az ÉMI-KTVF tapasztalatai szerint Miskolc térségében az előző évek vízminőségéhez képest jelentős változás nem történt a Sajó vízminőségében. A Szinva-patak vízminőségét az EU Víz Keretirányelvének végrehajtása során átalakított felszíni víz monitoring rendszerben az ivóvízkivételre használt, vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről szóló 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet szerint 2009. évben a Papírgyár felett, a 14,5 fkm-nél 12 alkalommal vizsgálta a Felügyelőség.
A Szinva patak kiépített partja a belvárosban
A felszíni alatti vizek minőségére vonatkozóan nem rendelkezik a Felügyelőség olyan megfigyelő rendszerrel, mely Miskolc város területén a felszín alatti vizek minőségének változásairól átfogó képet adna. Az esetenként, elsősorban rendkívüli talaj-, talajvízszennyezésekhez kötött mérési adatok csak lokális jellegű vízminőség változásra utalnak, melyek értékei alapvetően egy-egy vizsgált területhez köthetőek. 28
Az EU Víz Keretirányelv alapján kialakított felszín alatti monitoring során 2009. évben a Garadnaforrásnál 2 alkalommal történt vízmintavétel és laboratóriumi vizsgálat. Természetes fürdővizek Miskolc vonzáskörzetében több, olyan bányató van, melyet a lakosság előszeretettel használ fürdőzésre (Mályi-tó, Debreceni-tó, Gólem-tó, Középső-tó, Kistokaji-tó, stb.) Ezek a víztestek nem fürdési célra létesültek, nem kijelölt fürdőhelyek, ami azt jelenti, hogy üzemeltetőjük nincs, tehát sem a rendszeres vízminőségi monitoring, sem az előírt közegészségügyi feltételek nem biztosítottak. Továbbá, balesetvédelmi okokból aggályosnak tekinthető, hogy teljesen ismeretlenek a mederviszonyok, és arról sincs tudomása senkinek (a bánya üzemeltetőjén kívül), hogy a tavak fenekén esetlegesen milyen műtárgyak találhatóak (kábelkötegek, hulladékok, stb.). Külön meg kell említeni a felhagyott, vízzel telt bányagödrök esetében a gödör melletti bányafal omlásveszélyét is. Tehát több olyan ismeretlen körülmény van, amelyek halálos kimenetelű balesetek okozói is lehetnek egy-egy ilyen tavon, és amelyek eleve kizárják a fürdővíz használat engedélyezésének lehetőségét, vagy a fürdőhely kijelölését. Felszíni vizek állapota, használata: Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú vízügyi hatóság által hivatalból megküldött vízjogi engedélyek, valamint az Északmagyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő vízfolyásokon hivatalból történő megkeresések alapján az Igazgatóság nyilvántartja az engedéllyel üzemelő és a tervezett felszíni vízhasználatokat. A 2009. évi nyilvántartás szerint Miskolc közigazgatási területén 3 helyen van engedélyezett vízkivétel, melyek ipari célúak. Ezen vízigények a Szinva-patakon és a Hejő-patakon jelentkeznek. Az elmúlt évekhez képest jelentősen csökkent a lekötött felszíni vízkészlet, mely egyrészt a Diósgyőri Acélmű leállásával, másrészt a MÁV gazdaságtalan üzemeltetésű Hejő vízkivételi művének leállításával magyarázható. A Szinva-patakon a Diósgyőri Acélmű és a Diósgyőri Papírgyár vízigénye 2009. évben összesen 390.000 m3/év volt. A Diósgyőri Acélmű közel az engedélyezett vízmennyiséget használta fel, míg a Diósgyőri Papírgyár csak a lekötött vízkészlet 69 %-át. A Hejő-patakon vízkivétel nem történt. Az engedéllyel rendelkező MÁV Zrt. a lekötött vízkészletet 2009. évben minimálisra csökkentette, a felszíni vízkivételi művének felhagyását és rekultivációját tervezi. A város közigazgatási határán belül lévő víztározók és záportározók a következők: • • • • • •
Hámori-tó Sebesvízi tározók Pénzpataki tavak Tapolcai csónakázó tó Avas D-0-0 záportározó Ormoséri-záportározó 29
• • • • • •
Pece I. záportározó Pece II. záportározó Pece III. záportározó Pece IV. záportározó Északi iparterület I. záportározó Északi iparterület II. záportározó
Az Igazgatóság tudomása szerint az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részéről ezen vízilétesítmények hatósági, műszaki felülvizsgálatára 2009. évben nem került sor. Az Igazgatóság működési területén lévő felszíni vízfolyások meghatározott gyakoriságú mennyiségi méréseit az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi Monitoring Csoportja végzi. A felszíni vizek környezeti és vízminőségi állapota Az Igazgatóság működési területén lévő felszíni vízfolyások, vízterek környezeti állapotának, vízminőségi állapotának rendszeres, meghatározott gyakoriságú, és alkalomszerű ellenőrzését az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ÉMI-KTVF) akkreditált laboratóriuma végzi a vonatkozó jogszabályok szerint. 2009. év során Miskolc térségében az Igazgatóság szervezete részéről érdemi környezeti-, vízminőségi kárelhárítási beavatkozást is igénylő rendkívüli szennyezés nem történt, azonban 2 esetben olyan rendkívüli eseményről, illetve vízszennyezésről szereztünk tudomást, ami – a vonatkozó bejelentések/észlelések alapján – a jogszabályi előírásoknak megfelelően kivizsgálást igényelt. Ezek rövid összefoglalóját tájékoztatásul az alábbiakban rögzítjük: Esemény: Olajszennyezés a Sajó-folyón Ideje, időtartama: 2009. április 17. Oka, okozója: Miskolc városi csatornahálózaton történt dugulás Készültség fokozata, időtartama: Intézkedések: kárelhárítási eszközök biztosítása (Üzemeltető végezte a kárelhárítást) Esemény leírása: A MIVÍZ Kft. 2009. április 17-én értesítette az Igazgatóságot, hogy 2009. április 16-án a délutáni óráktól folyamatosan fennálló és nagy mennyiségű olajszennyezés érkezik a Miskolc városi szennyvíztisztító telepükre a József Attila főgyűjtő csatornán keresztül. Az üzemeltető MIVÍZ Kft. a rendelkezésükre álló eszközzel próbálta megakadályozni, hogy az olajszennyezés a biológiai tisztító egységre és a befogadó Sajó folyóba kerüljön. Az olajszennyezés ellen a kárelhárítási tervnek megfelelően a homokfogó előtt visszaduzzasztással és perlitszórással védekeztek. Az időközben a csatornahálózaton végzett vizsgálataik szerint a József Attila út kivezető szakaszának (Zsigmondi utcától kifelé) valamelyik akna nélküli bekötéséből származhatott az olajszennyezés. Az Igazgatóság 122 m SANOL hurkát szállított a Miskolci Szennyvíztisztító telepre, hogy hatékonyabbá tegye a védekezést illetve megakadályozza az olajszennyezés bekerülését a Sajó folyóba, valamint személyi erőforrásának közreműködését is felajánlotta a kárelhárítási munkák 30
végzéséhez, ami azonban nem vált szükségessé. A hatékony védekezés eredményeként a biológiai fokozatban, és a Sajóba távozó tisztított szennyvíz minőségben romlás nem következett be. A szennyezés 2009. április 17-én 24 óra körül megszűnt. A MIVÍZ Kft. a védekezéssel párhuzamosan a csatornarendszeren vizsgálatot folytatott, aminek eredményeként eljutott a József A. úti főgyűjtő Borsod Volán, MVK Zrt. vonaláig. Itt találtak egy részleges csatornadugulás által visszatartott jelentős olajmennyiséget. A szennyezés eredetét azonban nem erre a területre helyezték, mert a környező telephelyek bekötővezetékein olajnyomokat nem találtak. Feltételezésük szerint a helyi, lokális dugulás miatt hosszabb idő alatt összegyülemlett olaj áttört a duguláson és ez okozta az akkut szennyezést. A csatornahálózat felsőbb szakaszán a szennyezés tényleges forrásának azonosításáról nincs tudomásunk. Esemény: Sajó-folyó olajszennyezése Ideje, időtartama: 2009. május 29. Oka, okozója: Miskolc városi csapadékcsatornából történő bemosódás Készültség fokozata, időtartama: Intézkedések: helyszíni szemle, I. fokú hatóságtól intézkedés kérése Esemény leírása: Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ÉMIKTVF) 2009. május 29-én 7,10 órakor értesítette az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ügyeletét, hogy a Sajó-folyón Miskolc térségében olajszennyezésről kapott bejelentést. A szennyezést Miskolc Keleti Kapu térségében, a METRO áruház mögötti Sajó szakaszon egy horgász észlelte, aki az esetről bejelentést tett a Miskolc Városi Tűzoltóság ügyeletére. A Tűzoltóság ügyelete az eseményről értesítette az Émi-KTVF-et. A bejelentés szerint a Sajó-folyó METRO áruház mögötti szakaszán teljes szélességben, foltokban a felszínen úszó, filmszerű olajszennyezést észleltek. A hajnali órákban Miskolc térségében jelentős csapadék hullott. Az Igazgatóság figyelőszolgálata - a korábbi hasonló eseményeket figyelembe véve - a helyszínen ellenőrizte a Miskolc városi csapadékvíz-elvezető rendszer Sajó-folyóba torkollásainak térségét, és az alábbiakat állapította meg: A Sajó-folyón foltokban, vékony-, filmszerű rétegben olajszennyeződés volt tapasztalható. A szennyezés a Sajó-folyón felfelé haladva a Miskolc városi felszín alatti csapadékvíz elvezető csatorna rendszer 1. számú (Sajószigeti úti) csapadékvíz átemelőjénél lévő csapadékvíz betorkollásig volt megfigyelhető csökkenő mértékben, afölött a Sajó szemrevételezéssel tisztának tűnt. A hajnali órákban Miskolc térségében jelentős csapadékmennyiség hullott, a helyszíni ellenőrzés időpontjában a városi csapadékvíz elvezető rendszer csatornáján olajos, iszapos szennyezett csapadékvíz befolyás volt tapasztalható, aminek mértéke szemmel láthatóan csökkent. 31
A Sajó-folyón megfigyelhető vékony, filmszerű olajszennyezést vélhetően a városi csapadékvíz elvezető csatornarendszerben korábban folyamatosan kiülepedő szennyeződések nagy mennyiségű csapadék hatására történő kimosódása okozta, ami a csapadék megszűnésével, és a csapadékelvezető rendszer kiürülésével megszűnik. A helyszíni ellenőrzés tapasztalatairól az ÉMI-KTVF ügyeletesét telefonon tájékoztatták. Az elmúlt években csapadékos időjárás alkalmával fenti probléma rendszeresen jelentkezik. A városi csapadékvíz-elvezető csatornarendszer üzemeltetője részéről a szennyezések okának kivizsgálására, azok ismétlődésének megszüntetésére az Igazgatóság tudomása szerint hathatós intézkedés nem történt, ezért kezdeményezték az Émi-KTVF felé a szennyezés mértékének meghatározása érdekében vízminőség vizsgálatok végzését, és az eredmények függvényében az üzemeltető felé a szükséges hatósági intézkedés megtételét. Felszín alatti vizek állapota, használata Az Igazgatóság Miskolc város területén mintegy 79 db vízhasználati telepet, illetve azokhoz kapcsolódóan 155 db felszín alatti vízre telepített vízilétesítményt tart nyilván (forrásfoglalás, üzemelő kutak, figyelőkutak). Változást egy-egy kisebb ipar üzem vízigénye (nem számottevő) jelenthet, amelyet saját kútból kívánnak biztosítani, így ezek az üzemek leválnak a városi ivóvízhálózatról vagy csökkentik a vízátvételt. Ezek a város éves vízigényét jelentős mértékben nem befolyásolják. Miskolc város közigazgatási területén havi rendszerességgel vízhozammérést a Szinva-patak 8+800-as szelvényében, a T01752 Szinva-patak – Diósgyőr vízrajzi törzsállomáson végez az Igazgatóság. Az említett állomáson korábban vízállás észlelés és regisztrálás is történt. Az üzemeltetést az utóbbi években lehetetlenné tette az állomás többszöri megrongálása (vízmércelapok felfeszítése és eltulajdonítása, valamint a műszerház rendszeres megrongálása). Ennek következményeként az állomásról a vízállás-vízhozam összefüggések (QH-görbe) elkészítéséhez elengedhetetlen vízállás adatsor nem áll rendelkezésre. A következőkben – a teljesség igénye nélkül – azokat az információkat és adatokat ismertetjük, amelyek a Felügyelőség által az Igazgatóságnak megküldött vízjogi engedélyekből rendelkezésre állnak, illetve amelyeket az üzemeltetők jelentettek. Ivóvízellátás, vízbázisvédelem Miskolc város ivóvízellátása továbbra is döntő mértékben a helyi vízbázisokra (karsztvíz) alapozva történik. Az ivóvízellátó rendszer üzemeltetője a MIVÍZ Kft. A karsztvíz negatív irányú mennyiségi, vagy minőségi változása esetén vízátvétel, illetve vízpótlás lehetséges az ÉRV Zrt. Keleti Csúcsvízműve felől. A város karsztvízből történő 2009. évi ivóvíz-felhasználásáról adatokkal jelen pillanatban még nem rendelkezünk. 2008. évben 9,5 millió m3 volt, amely jelentős csökkenést mutat a korábbi évekhez képest. (2007 évben 11,68 m3, 2006. évben 10,97 millió m3, 2005 évben 14,5 millió m3, 2004. évben 32
15,10 millió m3, 2003. évben 15,87 millió m3, 2002. évben 15,35 millió m3, 2001. évben 16,03 millió m3). 2008. évi adatok szerint a város 75429 db lakásából 74087, valamint 4575 db közület, továbbá 2136 db üdülőegység csatlakozik a közműves ivóvízellátó hálózatra. Ez 99 %-os rákötési arányt jelent. A város részére kitermelt ivóvíz mennyisége 2008. évben 12.315.500 m3/év, az elosztás technológiai szükséglete (hálózatmosatások, tárolótér-takarítások, stb.) 2.811.200 m3/év. Előzőek alapján az elosztásra ténylegesen rendelkezésre álló vízmennyiség 2008-ben 9.504.300 m3/év volt, amely 26.039,2 m3/d átlagos vízmennyiségnek felel meg. Miskolc város lakossága a statisztikák szerint 2009. január 1-jén 170.234 fő volt. A fenti napi átlagos ivóvízfogyasztás ennek figyelembe vételével tehát 153 l/fő,d fajlagos vízigénynek felel meg. A korábban bekövetkezett karsztvíz-szennyezések miatt a város ivóvízellátásának mintegy felét biztosító Tapolcai vízmű technológiai fejlesztését irányozta elő a város, valamint a MIVÍZ Kft. Ennek kapcsán a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.3.0/B kétfordulós pályázati rendszerére „Miskolc város ivóvízellátás biztonságának javítása korszerű víztisztítási technológia kiépítésével, Miskolc-Tapolca vízbázis súlyos veszélyeztetése miatt” címmel nyújtott be pályázati dokumentációt, amelynek első fordulójára, amelyre 85 %-os támogatási aránnyal 92.650.000 Ft támogatást nyert. A tervezett technológiai sor ultraszűrési elven alapuló berendezés-csoportot, valamint UV és hagyományos klór-alapú fertőtlenítési eljárást foglal magába, amely a karsztvízben esetenként megnövekvő lebegőanyag mennyiségének és az ahhoz kapcsolódó kórokozó mikróbák egyedszámának határérték alá történő csökkentését valósítja meg. A beruházás jelenleg az engedélyes és egyéb tervek készítésének fázisában tart. Ezzel párhuzamosan a város ivóvízbázisainak komplex védelembe helyezésére vonatkozó törekvéseket is megkezdték. Ennek keretében „Miskolc város üzemelő, sérülékeny, karsztos vízbázisának diagnosztikai vizsgálata” címmel pályázati dokumentáció került benyújtásra a KEOP 2.2.3/A „Üzemelő vízbázisok diagnosztikai fázisa” nevű pályázati rendszerre, amelynek keretében 100 %-os támogatási aránnyal 348.309.020 Ft támogatást nyert. A karsztvíz-védelem érdekében a 20.540/1987. sz. ÉVIZIG határozattal került kijelölésre a város ivóvízellátásába bekapcsolt karsztforrások hidrogeológiai védőidoma. A hivatkozott határozat 2009. évben, változatlan formában érvényben maradt. A KEOP-2.2.3/A pályázat keretében a védőidom vizsgálata a jelenleg hatályos jogszabályok szerint folyamatban van Az Igazgatóság a Tavi-forrási vízmű belső és külső védőterületét a 13.698/1968. sz. határozatával, a Szentgyörgy-forrás külső védőövezetét a 25.004/92. sz. határozatával jelölte ki. Ezek a határozatok jelenleg is érvényben vannak, azok előírásai nem hagyhatók figyelmen kívül. Újabb felszín alatti vízilétesítmények Az Igazgatóság nyilvántartása szerint 2009. évben Miskolc város közigazgatási területén felszín alatti vízre tervezett újabb vízilétesítmény létesítéséhez vagy üzembe helyezéséhez az illetékes 33
vízügyi hatóság (Émi-KTVF) néhány termelő és monitoring kút esetében adott ki vízjogi engedélyt. Hévízgazdálkodás Miskolc város közigazgatási területén Az ÉKÖVÍZIG nyilvántartása szerint 2009. évben Miskolc város közigazgatási területén új hévízkút létesüléséről nincs tudomásunk. Az elmúlt 4 évhez hasonlóan még mindig előtérben van a MIVÍZ Kft. által üzemeltetett hévízkutak védelmének kérdése, a kutak vízjogi engedélyezettségének rendezése. Továbbra is indokolt, hogy minél hamarabb lehatárolásra és kijelölésre kerüljenek a hévízbázisok 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet előírásainak megfelelő hidrogeológiai védőidomai. A térségben a hévízkivételek évről-évre nőnek. Az eddig megismert vízföldtani felépítés alapján, Miskolc környékén a hidegvizet adó karszt és a melegvizet adó karszt egymással kapcsolatban áll. A hévíz túlzott kitermelése a vízhőmérséklet csökkenését vonja maga után, mert a termálvizes rendszerben kialakuló depresszió hatására a hidegvíz és a melegvíz keveredési folyamatában tovább nő a hidegvizes áramlási rendszer szerepe. A hévízkészlet védelme érdekében szükség van arra, hogy minél hamarabb lehatárolásra és kijelölésre kerüljenek a meglévő hévízkutak, hévízforrások 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet előírásainak megfelelő hidrogeológiai védőidomai. Amíg ez nem történik meg, addig újabb és újabb konfliktust jelent a hévízkészlet, ill. a meglévő hévízkivételek védelmének és az új hévízkutak létesítésének egymással szembenálló igénye.
A Tapolcai barlangfürdő az egyik legnagyobb hévíz felhasználó
A talajvízszint alakulása Miskolc város közigazgatási területén az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 3 db - az Országos felszín közeli törzshálózathoz tartozó - talajvízszint észlelő kutat üzemeltet.
34
A kutak legfontosabb adatait az alábbi táblázat tartalmazza A kút neve Miskolc(mBf)(m) Miskolc Miskolc
törzsszáma 001787 001840 004393
Koordináták EOV X EOV Y 307 340 309 287 307 844
773 830 780 438 782 575
Peremmagasság (m) 164,91 114,26 115,30
Terepmagasság (m) 164,66 113,84 114,53
Talpmélység csőperemtől (mBf) 5,30 7,20 10,82
A kutak 2009. évi adatsorait ábrázoló grafikonok a függelékben találhatók. Az egyik grafikonokon az OMSZ állomáson mért csapadékadatokat, a 2009. évben észlelt talajvízállások havi átlagait, valamint összehasonlításként a kútban észlelt sokévi átlagvízállás adatokat tüntettük fel. A könnyebb értékelhetőség kedvéért a vízszinteket ezen a grafikonon terepszint alatt ábrázoltuk. A másik grafikonon a kutakban mért, illetve regisztrált vízállás adatokat ábrázoltuk. Az ábrákon a helyi hatások, befolyásoló tényezők okozta változások jobban láthatók. Ezeken a grafikonokon a vízállások mérése és ábrázolása minden esetben a csőperemtől történt. A 001787 törzsszámú kút az Árvíz utcában létesült 1964. évben. A kútban mért 2009. évi talajvízállások havi átlagait a sokévi átlagvízállás adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy a kút nyugalmi vízszintje december hó kivételével folyamatosan a sokévi átlag alatt, de annak közelében mozgott az év folyamán. A sokévi átlagvízállástól való legnagyobb eltérés 20-25 cm, amely október és november hónapokban tapasztalható. A 2009 decemberében mért talajvízszint csak néhány cm-rel haladja meg a sokévi átlagot. A másik grafikonon jobban érzékelhetők az év folyamán történt vízszintváltozások. Kiemelkedő a március első felében, valamint a november elejétől december végéig tapasztalható folyamatos vízszintemelkedés. Az előbbi a tavaszi hóolvadásnak, az utóbbi a nagy mennyiségű csapadéknak köszönhető. A 001840 törzsszámú kút a Besenyői úton létesült 1952. évben. A 2009. évi talajvízállás adatokat a sokévi átlaggal összehasonlítva ennél a kútnál is megállapítható, hogy a nyugalmi vízszint folyamatosan a sokévi átlagértékek alatt maradt. A sokévi átlagtól való legnagyobb eltérés októberben tapasztalható, mely meghaladja a 70 cm-t. A következő grafikonon látható, hogy a talajvízszint január közepétől március közepéig emelkedik a tavaszi hóolvadásnak köszönhetően, majd március közepétől november elejéig néhány kisebb vízszintemelkedéstől eltekintve, - melyek június-júliusban, illetve szeptember elején figyelhetők meg - csökkenés tapasztalható. A nagy mennyiségű csapadék miatt november elejétől december elejéig folyamatos az emelkedés. Az év legmagasabb vízszint értéke március közepén volt mérhető, majd november elejéig fokozatos csökkenéssel éri el a 2009. év legalacsonyabb értéket. A 004393 törzsszámú kutat Igazgatóságunk 2001. év szeptemberében létesítette a Fonoda úton, a SAVIÉP Kft. telephelyének területén. A kútban mért nyugalmi vízállást a lehullott csapadékokon kívül jelentős mértékben befolyásolja a Sajó vízszintjének változása. A kút vízállásának változásában a folyón levonuló árhullámokat jól követő kiugró értékek is láthatók. A sokévi átlagvízállásokkal összehasonlítva a havi átlagvízállásokat megállapítható, hogy a talajvízállás a sokévi átlagot csak február-március hónapokban lépi túl, az év többi részében a sokévi átlag alatt marad. A legnagyobb eltérés 70 cm körüli, ami júniusban figyelhető meg. A következő grafikonon 35
jól látható, hogy a legmagasabb talajvízállás érték decemberben tapasztalható, de februárban, márciusban, novemberben is tapasztalhatók kiugró értékek. Összefoglalva elmondható, hogy 2009. évben az átlagvízállásokhoz képest jelentős mértékben alacsonyabb vízállások nem fordultak elő. Mindhárom kút esetében megállapítható, hogy az év tavaszi időszakában, illetve decemberben vízszintemelkedés volt tapasztalható. A nyugalmi vízszintek szinte minden esetben a sokévi átlagvízállások alatt helyezkedtek el. Szennyvízelvezetés, -tisztítás Miskolc város szennyvízelvezetése döntő mértékben gravitációs csatornákkal, egyes helyeken nyomott rendszerű elvezetéssel történik. Az összegyűjtött szennyvizet a városi szennyvíztisztító telepen tisztítják meg. A tisztított szennyvíz befogadója a Sajó-folyó 49+300 fkm szelvénye. Az üzemelő szennyvíztisztító telep fogadja Felsőzsolca város, továbbá Arnót és Szirmabesenyő községek szennyvizeit is. A telep fogadja továbbá a GW-Borsodvíz Kft. üzemeltetésében lévő Alsózsolca, Bükkszentkereszt, Kistokaj, Mályi és Nyékládháza településeken kiépített csatornahálózattal összegyűjtött és elvezetett szennyvizeket is. A szennyvízelvezető és -tisztító rendszer üzemeltetője a MIVÍZ Kft. 2009. évi adatok szerint a város 75429 db lakásából 67854, valamint 4575 db közület és 589 db üdülőegység csatlakozik a közműves szennyvízelvezető hálózatra. Ez 90%-os rákötési arányt jelent. Miskolc város közigazgatási területén közműves szennyvízgyűjtő rendszerrel elvezetett kommunális szennyvíz mennyisége 2009. évben 9.068.200 m3/év volt. Ez 24.844 m3/d átlagos napi szennyvízmennyiségnek felel meg. Ezen belül a háztartásokból elvezetett mennyiség 5.182.100 m3/ év, míg az egyéb helyről (intézmények, előtisztított ipari szennyvíz, stb.) elvezetett mennyiség 3.886.100 m3/év volt. 2008. évben Miskolc város tekintetében összesen 12.700 m3/év szippantott szennyvizet szállítottak a központi szennyvíztisztító telepre. Miskolc város lakossága a statisztikák szerint 2009. január 1-jén 170.234 fő volt. A háztartásokból származó napi átlagos szennyvízmennyiség ennek figyelembe vételével tehát kb. 83,4 l/fő,d fajlagos szennyvízkibocsátásnak felel meg. A városi szennyvíztisztító telepre 2009. évben mindösszesen 13.991.000 m3/év szennyvíz került bevezetésre. Ez 38.331,5 m3/d átlagos értéknek felel meg. Ennek megoszlása: • • • • • • •
Miskolc város területéről érkező szennyvíz:9.068.200 m3/év Felsőzsolca város területéről érkező szennyvíz: 125.500 m3/év Arnót község területéről, a Felsőzsolca városi rendszeren keresztül érkező szennyvíz: 44.600 m3/év Szirmabesenyő község területéről érkező szennyvíz: 76.200 m3/év a GW-Borsodvíz Kft. üzemeltetési területéről átadott szennyvíz (pl. Bükkszentkereszt): 664.300 m3/év Miskolc város területről szállított szippantott szennyvíz: 12.700 m3/év A tisztítóműbe kerülő csapadékvíz: 3.988.000 m3/év
36
A szennyvíztisztítóba érkező csapadékvíz a teljes vízmennyiség több, mint 25 %-át teszi ki, amely problémát okoz a telep működésében. Miskolc város csatornázatlan utcáinak szennyvízcsatornázására, valamint a város két nagy szennyvíz-főgyűjtőjének átépítésére, illetve a miskolci regionális szennyvíztisztító telep III. tisztítási fokozattal történő bővítésére, továbbá modern iszapkezelő technológia kiépítésére a város sikertelenül pályázott a KEOP 1.2.0 pályázatán. A jövőben javasolt az ipari jellegű szennyvizet bebocsátó üzemek, valamint a városi szennyvízelvezető hálózatot és a tisztítótelepet hidraulikailag feleslegesen lekötő csapadékvízbevezetések fokozott ellenőrzése és az ebből eredő problémák preventív jellegű kiküszöbölését célzó intézkedések megtétele. Az Önkormányzat 2009. évi tevékenysége, valamint a III-100/95.543/2006. sz. határozattal jóváhagyott környezetvédelmi programban foglaltak végrehajtása: A mellékvízfolyások, záportározók fenntartására rendelkezésre álló 2 millió Ft-os előirányzatból kifizetésre került 1,7 millió Ft a város területén található mellékvízfolyások két alkalommal történő medertisztítási, növényzet és cserjeirtási munkáira szolgált. Az avasi mélyszivárgók fenntartására biztosított előirányzatból 4,4 millió Ft összegben az Avas keleti domboldalán található mélyszivárgó vezetékrendszer fenntartására került sor. A közterületi árkok fenntartására fordított 7,3 millió Ft-ból elkészült a Csemetekert u., Benkő S. u. vízelvezető árok rekonstrukciója, a Bányamécs u. csapadékvíz elvezetés kialakítása, a Kis-Erenyő patak mederburkolat rekonstrukciója, illetve kisebb volumenű javítási munkák elvégzésére is sor került. A lakossági bejelentések megoldására rendelkezésre álló 10,4 millió Ft előirányzat csaknem teljes felhasználásával a város területén található vízelvezető rendszerek karbantartási, felújítási, illetve építési feladatai valósultak meg. A társulatok érdekeltségi hozzájárulása címen biztosított 2,5 millió Ft-ból az év végéig 2,2 millió Ft került kifizetésre a belterületi, illetve külterületi ingatlanok után a Garadna és Délborsod-Bükkalja Vízjogi Társaságok részére. A helyi vízkárelhárításra jóváhagyott keretösszegből 15,6 millió Ft felhasználásával a belvízkárok megelőzése, illetve megszüntetése volt a feladat. Az előirányzat terhére elkészült a Mogyoró u-i csapadékvíz elvezetés kiépítésének második üteme. A balesetveszélyes folyókák javítására rendelkezésre álló 2 millió Ft-os előirányzat a városban található fedlapos folyókák, felszíni vízelvezetők javítására szolgált. A feladattal összefüggésben 0,7 millió Ft kifizetésére került sor. A tűzi víztározók fenntartására előirányzott 5 millió Ft biztosított fedezetet a város lakótelepein lévő tűzvédelmi célokat szolgáló tározók folyamatos fenntartására, készenlétben tartására, illetve kisebb javítások elvégzésére. A feladat műszaki teljesítése 100%.
37
Kommunális folyékony hulladék elhelyezésére a központi költségvetésből kapott támogatásból december végéig közel 3 millió Ft-os kifizetés történt. A csapadékcsatorna üzemeltetésre rendelkezésre álló 75,2 millió Ft-os előirányzat terhére az Önkormányzat a MIVÍZ Kft-nek a zárt rendszerű csapadékcsatorna üzemeltetésére és karbantartására kötött megállapodás szerint átalánydíjat fizet. A pénzügyi teljesítés a beszámolási időszak végéig 56 millió Ft volt, a fel nem használt előirányzat igénybevételére 2010. I. negyedévében kerül sor. A szakfeladat egyéb tételeire ivóvízszállításra, a Lillafüredi vízesés, Tapolca Békás tó vízpótlására, valamint az üdülőhelyi ivókutak vízdíjára, javítására összesen 3,5 millió Ft pénzügyi felhasználás történt. A környezetvédelmi program szerinti feladatok végrehajtása: 4.1.2. A karsztforrások hidrogeológiai védőidomán található szennyezőforrások felszámolását a MIVÍZ Kft., mint a vízbázisok egyfajta kezelője, folyamatosan végzi. Az ivóvízszennyezés kapcsán ez a fajta tevékenység intenzívebbé vált. 4.1.4. A szennyvízcsatorna-hálózatra csatlakozás ösztönzése a már ellátott területeken a talajterhelési díj rendszeres, következetes alkalmazásával történik. 4.2.4. A vízszennyező felszíni hulladékok eltávolítására az Önkormányzat az évente rendelkezésre álló anyagi források mértékében folyamatosan tesz intézkedéseket. Sajnálatos módon az illegális hulladék-elhelyezés megakadályozására hatásos megoldást találni ezidáig nem sikerült. 4.2.5. A város kisvízfolyásainak abszolút természet közeli állapotúvá tétele jelentősebb anyagi eszközöket igényel, mely pillanatnyilag nem áll rendelkezésre. 4.3.1. A mesterséges burkolatú felületek kiterjedésének csökkentése jelentősebb mértékben – az ilyen jellegű beruházások hiányában - az elmúlt év során sajnos nem valósult meg . 4.3.3. A városi csapadékvíz elvezető hálózat teljes körű, átfogó felülvizsgálatára nem került sor az elmúlt év során, azonban a felszín alatti rendszer tekintetében a MIVÍZ Kft, míg a felszíni rendszer vonatkozásában a Miskolci Városgazda Kht. rendszeres ellenőrzéseket végzett és a szükséges beavatkozásokat kezdeményezte 4.3.4. Az Avasi mélyszivárgó fenntartásának kereteiben az Avas keleti domboldalán található mélyszivárgó vezetékrendszer fenntartása – mely kétszeri állapotfelvételből illetve a jelentés alapján elrendelt tisztítási illetve kamerázási munkákból, balesetveszély elhárításból áll – valósult meg. A rendelkezésre álló 4,4 millió Ft teljes egészében felhasználást nyert. 38
2. 3. A föld
A föld nemcsak a "lábunk nyomát", régmúlt történelmünk titkait őrzi, de létünk alapja: otthonainkat építjük rá, vizet nyerünk belőle, rajta termesztjük a növényeket és belőle vonjuk ki az olyan nyersanyagokat, mint az agyag, homok és kavics.
Földünk, ahogy a világűrből látható
A talaj több mint egy halom homok és szerves anyag; olyan lenyűgöző rendszer, amelyben sokféle természetes folyamat zajlik, és amelyben az élet több formája is megtalálható. A talaj öntisztuló, pufferoló, raktározó képességével jelentősen hozzájárul a környezetet érő terhelés csökkentéséhez, így a felszín alatti és felszín feletti vizek, valamint az élővilág védelméhez, a levegőből kiülepedő, kimosódó szennyezőanyagok asszimilációjához. Fontos tehát e környezeti elemünk védelme. A talajok minőségi állapota országos mérésének, megfigyelésének, a változások figyelemmel kísérésének, értékelésének, valamint az adatok nyilvántartásának feladatát jogszabályok rögzítik. Az állapotváltozás észlelésére megfigyelő rendszer került kiépítésre. A Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) a Környezetvédelmi Információs és Monitoring Rendszer első működő alrendszereként valósult meg.
43
A tényleges észlelés 1992-ben kezdődött meg. A TIM az ország egész területére kiterjed, művelési ágak, tulajdonjog és egyéb szempontok szerinti korlátozások nélkül. A mérési pontokat kisebb természetföldrajzi egységek reprezentatív területein jelölték ki. A mérőhálózat 1236 ponton -- melyből csak cca. 100 található B.-A.-Z. megyében -- 3 típusú észlelést foglal magában: - országos törzs mérőhálózat ("I"-pontok) - speciális (degradálódott területek, ivóvízbázis védőterületek, fontosabb tavak és tározók vízgyűjtője, erősen szennyezett ipari körzetek, szennyvíziszap és hígtrágya kihelyezésre igénybevett területek, erősen szennyezett agglomerációs körzetek, üdülőöveztek, hulladéklerakók, roncsolt felületek, közlekedés által érintett területek, katonai létesítmények, természetvédelmi területek, környezetvédelmi szempontból érzékeny területek.) ("S"-pontok) - erdészeti mérőhelyek ("E"-pontok) A talajszennyezettség értékelése szempontjából végzett vizsgálatok 4 fő csoportba oszthatók: - az évente (pH, nitrit, nitrát tartalom) - a 3 évente (humusztartalom, P, K, Ca, Mg tartalom) - a 6 évente (biológiai aktivitás vizsgálatok, toxikus anyag tartalom) - valamint az esetenkénti, egyedileg (pl. szerves mikroszennyezők, erózió) elvégzett mérésekre. A rendelkezésre álló vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy Miskolc és környezetének talajminősége általában megfelelőnek minősíthető, illetőleg, hogy az az elmúlt időszakban javuló tendenciát mutat. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága által végzett eseti vizsgálatok eredményei is alátámasztják ezen megállapításokat.
Termőföld
Talajvédelem 2008. január 04-én hatályba lépett a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX tv., melynek előírásai, megtartva a hatályon kívül helyezett a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. VI. fejezetének (Talajvédelem) előírásait, új jogintézményt és a talajvédelmi előírások és követelmények pontosabb megfogalmazását rögzíti. A termőföldön történő beruházások esetében a humuszos termőréteg letermelésével, megmentésével, hasznosításával, továbbá a terület helyreállításával kapcsolatos munkálatokat a beruházás engedélyezése céljából készített terveknek tartalmaznia kell.
44
A beruházások megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházás kivitelezése során igénybe vett földrészleteken kell felhasználni úgy, hogy a kialakított felső humuszos termőréteg vastagsága az eredeti humuszos termőréteggel együtt az 1 métert ne haladja meg. Amennyiben a mentett humuszos termőréteg előbbi felhasználására nincs lehetőség, úgy a felhasználásra nem kerülő rész eredeti funkciójának megfelelően a talaj felső termőrétegeként, vagy termesztő közeg előállítására felhasználható, illetve ezekre a célokra átruházható a talajvédelmi járulék megfizetése után. Fenti eseteken túl a termőföld talajának humuszos termőrétegének eltávolítása tilos. 2008. év során Miskolc város közigazgatási területén található termőföldek esetében a talajvédelmi hatóság a talaj humuszos termőrétegének engedély nélküli megbontását, illetve eltávolítása több esetben észlelte és folytatta le hatósági eljárását. A talaj humuszos termőrétegének engedély nélküli megbontását, illetve eltávolítását különböző létesítmények építését megelőző tereprendezés, illetve illegális külszíni bányanyitást megelőzően végezték. A vonatkozó jogszabályok értelmében az ingatlannyilvántartási adatok szerinti termőföldeken a talaj humuszos termőrétegének megbontása, illetve eltávolítása csak a talajvédelmi hatóság adott tevékenység megalapozó tervdokumentáció jóváhagyását követően kerülhet sor. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 2008. április 30-án hatályát vesztette és helyette életbe lépett a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet. A rendelet hatálya kiterjed a nitrátérzékeny területen valamennyi mezőgazdasági tevékenységet folytatóra, továbbá az adatszolgáltatás és nyilvántartás tekintetében nitrátérzékeny területen kívül a külön jogszabály szerinti magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra is. Továbbá a rendelet rögzíti a nitrátérzékeny területeken folytatandó Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásait, illetve adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeket állapít meg egyes mezőgazdasági gazdálkodók részére.
Károsító helyzet alakulása Miskolcon és környékén Növényvédelem A 2009-ben későn tavaszodott, ennek ellenére a felmelegedési tendencia egész év folyamán érvényesült (éves szinten a havi átlaghőmérsékleti értékek a többéves átlagot 1,86 C°-kal meghaladták). A csapadékeloszlás egyenlőtlen volt, áprilisban és májusban eső alig hullott. Június, július csapadékosabb volt; novemberben, decemberben jelentős mennyiség esett, aminek következtében a lehullott csapadék mennyisége a sokéves átlagot 146 mm-el meghaladta.
45
A 2009. év időjárása és a sokévi átlag értékek viszonya Miskolcon
250
25
20 200
15 150
100
csapadék (m m )
hőm ér séklet (° C)
10
5
50 0
-5
0
január
február
március
havi c s apadék 2009
április
május
sokév i átlag c sapadék
június
július
hav i átlag hőmérésk let 2009
augusztus szeptember
október
november
december
sokév i átlag °C
A fákat minden évben rengeteg negatív hatás éri, amit még továbbfokoz a szárazság és légköri aszály is. A víz nagyon fontos élettani szerepet tölt be. A városi körülmények között a csapadék a fákat körülvevő betonról, aszfaltról a csatornákba kerül, nagy részük a növények számára nem hasznosul. Elegendő víz hiányában a növények csak vegetálnak, nem jutnak tápanyaghoz, nem fejlődnek megfelelően, elveszítik ellenálló képességüket. A szennyezett környezet, a tápanyagszegény városi talaj, a talajba szivárgó só a fák állapotának további gyengülését eredményezik. A felsorolt tényezők különböző száradásos tüneteket okoznak, melyek általában a levélszélektől indulnak, végső esetben korai levélhullást okozhatnak. A nyári hónapokban látható volt, hogy az utak aszfaltja, illetve a járdák betonja fölé lógó faágak levelei a sugárzó hőtől, ill. a kipufogógáztól perzselődtek. Növényvédelmi szempontból a kártevők közül a nem kezelt területeken kiemelendő az aranyfarú lepke, a levéltetvek, az atkák, a vadgesztenyelevél aknázómoly, a platán csipkéspoloska -, a kórokozók közül a gnomónia, lisztharmat, valamint a monília. Aranyfarú lepke (Euprochtis chrysorrhoea): 2009-ben az első lepkék május végén jelentek meg a fénycsapdákban, a rajzás erős volt; helyenként a város széli vadrózsás, kökényes sövényekben jelentős számú téli hernyófészek fordult elő. 2010-ben a nem kezelt, erdőhöz közeli részeken jelentős lárvakártétel kialakulására kell számítani. Humán-egészségügyi szempontból is számottevő, mert a hernyók szőre bőr- és szem irritációt okoz . Levéltetvek (Aphididae): A nedvesebb periódust követően a nemzedékek egymást követték, az őszi időjárás kedvezett a telelő tojások lerakásához. 2010-ben is nagy számban károsíthat. 46
Atkák (Acaridae): A szárazság és melegkedvelő kártevő számára optimálisak voltak a környezeti feltételek, augusztus végére jelentős mértékben felszaporodott. 2010-ben is számolni kell kártételével, főleg a nyári hónapokban várható nagyobb kártétel kialakulása. Vadgesztenyelevél aknázómoly (Cameraria ohridella): A kártétele a kezelt területeken is észlelhető volt, hiszen a pénzhiány miatt a 3. generáció elleni védekezés elmaradt. Továbbra sem részesült kezelésben néhány temető, ahol 2. és 3. nemzedék esetében jelentős fertőzési gócok alakultak ki. 2010-ben a nem kezelt területeken várhatóan komoly fertőzés alakulhat ki. Platán csipkéspoloska (Corinthuca ciliata): 2009-ben nyár végére a fák egy részén feltűnő kártétel alakult ki. 2010-ben is számolni kell jelenlétével.
A nedvesebb periódust követően a platánfákon az apiognomoniás (Apiognomonia veneta) -, a csonthéjasokon a moníliás (Monilia laxa) megbetegedés volt nagyobb arányú. A vegetációs időszak második felében a lisztharmat vált jelentőssé. 2010-ben a környezeti tényezők függvényében fog változni a megbetegedés mértéke, amit az alkalmazott fungicides kezelések mérsékelni tudnak Továbbra is elsőrendű feladatnak tekinthető a zöldövezetek felületének növelése, a kivágott, idősebb fák helyett újak ültetése, illetve a már meg lévő növényállomány egészségi állapotának megtartása, javítása, ami a nagyvárosok, így Miskolc számára különösen fontos. A parkok, fasorok gondozott, egészséges növényállománya nemcsak árnyékot ad, hanem tisztább, oxigéndúsabb levegőt biztosít. A föld-, talajvédelem terén 2009. évben folytatott Önkormányzati tevékenység: A kézi takarításból és hulladékgyűjtők ürítéséből származó hulladékot az AVE Miskolc Kft miskolci és Hejőpapiban lévő lerakóhelyeire szállítja a Városgazda Kft.. 2009-ben az átadott kommunális hulladék mennyisége 1606 tonna volt. Az illegális szemét elszállítására biztosított 20 millió Ft-os előirányzatból a városban keletkező illegális hulladéklerakók felszámolására 13,2 millió Ft került átutalásra. A feladat végrehajtásával összefüggésben év végéig 909,8 tonna hulladékot szállítottak el. Az Önkormányzat hatósági tevékenysége során a föld-, talajvédelmi előírások érvényre juttatására törekszik. Az elmúlt évben is számos intézkedést kezdeményeztünk a potenciális talajszennyezést jelentő szabálytalan feltöltések, hulladék elhelyezések kapcsán. Az Önkormányzat III-100/95.543/2006. programjában foglalt feladatok végrehajtása:
sz.
határozattal
jóváhagyott
környezetvédelmi
5.1. A civil kezdeményezésre létrejött hulladék-kommandó tevékenységét az elmúlt évben a megelőző időszaktól alacsonyabb intenzitással végezte. Akcióikról a helyi média rendszeresen beszámolt. 47
A hulladék-kommandó az illegális hulladéklerakások feltérképezésén, a tetten ért elkövetők felelősségre vonásán kívül környezeti tudatformáló tevékenységet is kifejt. A potenciális talajszennyezési veszélyt jelentő illegális hulladéklerakások megelőzése érdekében tájékoztató, figyelemfelhívó szórólapokat készíttettünk („Hulladékhegyek árnyékában” címmel) 5.2. Részletes talajállapot feltérképezés megvalósulására - anyagi fedezet hiányában - az elmúlt év során sem kerülhetett sor. 5.3. A volt állami vállalatok telephelyein történő szennyezettség felmérés koordinálása terén az Önkormányzat konkrét intézkedési, beavatkozási jogkörrel nem rendelkezik, a területi környezetvédelmi hatóság állami program keretében végzi ezt a feladatot. 5.4. Az avasi mozgásérzékelő rendszer karbantartása, kismértékű bővítése, valamint a vizsgálat kiértékelése megtörtént. Az eredmények alapján megállapítható volt, hogy az érintett térségben veszélyes – az épített és a természeti környezet elemeit veszélyeztető - talajmozgások nincsenek. Az elmúlt időszakban a bányászati tevékenységet végző vállalkozások körében bekövetkező változások az alábányászottsági helyzet korrekt rögzítéséhez szükséges információk beszerzését megnehezítik, így ezidáig városi alábányászottsági térkép összeállítására nem került sor, az továbbra is a közeljövő feladata. 5.5. A Polgármesteri Hivatal a hatósági eljárásokban a termőföld védelmi szempontokat következetesen érvényre juttatja, a vonatkozó központi és helyi jogszabályi előírások betartásával, illetve betartatásával.
48
3. A TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA 3.1. Települési környezet Épített és természeti környezetünk állapota mindannyiunkat érint, hiszen nap mint nap a városban, vagy a város környéki területeken tartózkodunk, és szembesülünk azzal. Mivel közérzetünket jelentős mértékben befolyásolja a bennünket körülvevő környezet, fontos hogy megőrzéséről, állapotának folyamatos javításáról gondoskodjunk. 3.1.1. A települési környezet tisztasága A város köztisztasági helyzetét, közterületi rendjét illetően sajnos az e helyen már korábban is rögzített megállapításokat ismételhetjük, azaz továbbra sem lehet a megelégedettség hangján szólni a város köztisztaságának, közterületi rendjének állapotáról. Ennek fő okaként újra csak a nemtörődöm, felelőtlen emberi magatartás jelölhető meg. Sajnálatos módon a fokozott önkormányzati erőfeszítések ellenére sem tapasztalható a területen lényeges javulás, hiszen a fegyelmezetlen kutya sétáltatók, a notórius szemetelők, a „művészi” hajlamaikat a köztéri elemek és a felújított épületek elcsúfításával kiélő graffitizők tevékenységének nyomai folyamatosan szemeink elé tárulnak. A köztisztaság, közterületi rend fenntartása és javítása érdekében a Közterület-felügyelet az elmúlt évben is fokozott ellenőrző tevékenységet fejtett ki. A szabálysértések túlnyomó része a közterületek tisztántartásával volt kapcsolatos. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. az év folyamán is napi rendszerességgel végezte a város közterületeinek takarítását. Ezen felül a belváros frekventált területeinek takarítását munkaszüneti napokon folyamatosan végzik, az idegenforgalmi szezonban a takarítás kiterjedt Tapolca és Lillafüred térségére is. A város köztisztasági helyzetének és közrendjének javítása érdekében kifejtett tevékenység: • Gépi seprés útmosás NILFISK seprő és KÄRCHER hulladékfelszedő gépeikkel a belváros közterületeit folyamatosan takarította a Városgazda Kft. A gépek fenntartási költsége 2009-ben 8.342 eFt-ba került. Az MVK Kft. megrendelésére az olajjal jelentős mértékben szennyezett Szemere utcai buszmegálló közút felületét tisztították meg.
49
Olajjal szennyezett közút tisztítás előtt
...közben....
...és tisztítás után
50
• Szemétszállítás és elhelyezés A kézi takarításból és hulladékgyűjtők ürítéséből származó hulladékot az AVE Miskolc Kft miskolci és Hejőpapiban lévő lerakóhelyeire szállítják. 2009-ben az átadott kommunális hulladék mennyisége 1606 tonna volt. • Illegális szemét elszállítása Az illegális hulladéklerakók felszámolását a Polgármesteri Hivatal, illetve a Környezetvédelmi Felügyelőség elrendelése, képviselői kérések, illetve saját műszaki ellenőreik jelzése alapján végzi a Városgazda Kft. 2009-ben 909,8 tonna hulladékot szállítottak el illegális hulladéklerakók felszámolása során. Látványos és fenntartható javulást értek el a Bábonyibérc környezetében.
Szemetes terület a Bábonyibérc környezetében takarítás előtt...
… és takarítás után
51
• Szúnyogírtás, rágcsálóírtás Az év során hat földi és két légi biológiai irtással sikerült a szúnyogok elszaporodását lárva állapotban megakadályozni, így nem volt szükség az egész várost érintő légi kémiai irtás elrendelésére. Rágcsálóirtást tervszerűen a város szennyvíz és csapadékvíz aknáiban, valamint az élővízfolyások mellett végzett a Kft. alvállalkozó bevonásával. • Gépi és kézi síktalanítás 2009 első három hónapjában, valamint az év utolsó két hónapjában a korábbi években megszokottól lényegesen nagyobb volt a havas napok száma. Így a felhasznált szóróanyag mennyisége is nőtt és a következők szerint alakult: Útszóró só
732 tonna
Kalciumklorid
20.000 liter
A kultúrakövető városi állatfajok helyzete az Állategészségügyi Telep adatai alapján: Összehasonlításként megadjuk a 2008. évi adatokat is: 2008. db Bekerült élő eb: 1226 Bekerült élő macska: 111 Eb tetem leadás, begyűjtés 333 Macska,egyéb tetem leadás, begyűjt. 305 Élve kiadott eb, macska 305 Eutanázia eb: 890 Eutanázia macska 104 Átadott veszélyes hulladék kg 22050
2009. db 1159 97 401 377 242 840 80 17108
Az elmúlt év fejlesztései, eredményei A Városgazda Kft. 2009-ben városüzemeltetési közszolgáltatási tevékenységének egészére érvényes ISO 9001 és ISO 14001 szabványoknak megfelelő minőség- és környezetirányítási rendszert vezetett be. Az Önkormányzat által végzett köztisztasági tevékenység 2009. évre vonatkozó főbb mutatói az alábbiak: A köztisztasági feladatokra 2009-ben rendelkezésre álló 161,5 millió Ft előirányzatból év végéig 127,6 millió Ft (79%) átutalása történt meg a feladatokat ellátó Városgazda Nonprofit Kft. részére. Ezen belül a gépi seprésre, útmosásra előirányzott 8 millió Ft-os előirányzatból 7,5 millió Ft nyert felhasználást. Az illegális szemét elszállítására biztosított 20 millió Ft-os előirányzatból a városban keletkező illegális hulladéklerakók felszámolására 13,2 millió Ft került átutalásra. A feladat végrehajtásával 52
összefüggésben év végéig 909,8 tonna hulladékot szállítottak el. A város szennyvízcsatorna-hálózatában a felszínen a nyílt vízfolyások mederpartjain kötelezően elvégzendő rágcsálóirtásra 3,7 millió Ft, míg biológiai és kémiai szúnyogirtásra 8,4 millió Ft pénzügyi teljesítés jelentkezett. A feladatcsoport legnagyobb kiadási tételét a gépi síkosságmentesítés tételsoron kifizetésre került 41,1 millió Ft jelenti. A szóróanyag beszerzése, bekeverése és az előzőleg bekevert anyagok tárolása egyaránt az AVE Miskolc Kft. telephelyén történik megrendelés alapján. Az előirányzat terhére 732,4 tonna útszóró só, 20.500 liter kalciumklorid, 994,6 tonna homok került beszerzésre. A beszámolási időszak végéig 8,3 millió Ft pénzügyi teljesítés történt, a fennmaradó összeg felhasználása 2010-ben realizálódik. A kézi takarítás munkálataira a közterületi járdák, parkolók, terek vonatkozásában, valamint a lakásszövetkezetek 10 méteres sávjain kívül eső területeken került sor. A beszámolási időszak végéig a felhasználásra került közel 8 millió Ft-ból a város frekventált területein állandó jelenlétet biztosított a Városgazda Nonprofit Kft. 2-2 közmunkás segítségével. A kézi takarításból származó 1606 tonna hulladék a szemétszállítás és elhelyezése tételsorra biztosított előirányzat terhére került elszállításra az AVE Miskolc Kft. telephelyére. Ez utóbbi feladat költségkihatása 20,4 millió Ft volt. A kézi síktalanításra kifizetett 9,3 millió Ft-ból az időjárás függvényében a kézi takarítású területeken végzett kézi síkosság-mentesítési feladatokat a Városgazda Nonprofit Kft. A köztisztasági feladatok között található egyéb tételekre buszvárók takarítása és síkosságmentesítése, tavaszi nagytakarítás, őszi takarítás, illetve a közúti balesetek utáni takarítás munkálataira összességében 7,7 millió Ft nyert felhasználást. Növényvédelemre, a város közterületein lévő vadgesztenye és platánfák kártévő elleni védekezésére közel 6 millió Ft átutalás történt. A gondozásba nem vont önkormányzati területek kaszálására az év végéig 14,2 millió Ft felhasználás történt. A feladatcsoport további tételsoraira edényes növények gondozása, játszóeszközök karbantartása, elbontása, utcabútorok fenntartása, homokozók fenntartása, fa- és cserjetelepítés, Európa liget játszóeszköz pótlás, Avas Senior park kerítésépítés összesen 32,7 millió Ft került kifizetésre.
53
3.1.2. Kommunális hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás, hulladékkezelés kérdése az országos helyzethez hasonlóan Miskolcon is talán a környezetvédelem egyik legproblematikusabb területe. Miskolcon önkormányzati rendelettel szabályozott közszolgáltatás keretében az AVE Miskolc Kft. látja el a hulladékgazdálkodási feladatokat. Begyűjtött hulladékok mennyisége, összetétele
Beszállított kommunális hulladék mennyisége Miskolc (2008-2009)
Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Központ komposztáló Tömeg (kg) Származási hely József Attila úti hulladékudvar 87833 Bogáncs úti hulladékudvar 101400 Lórántffy Zsuzsanna úti hulladékudvar 92483 Miskolci lakosság 24500 Miskolci közület 1180560 Összesen: 1486776
Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Központ komposztálójára kerülő begyűjtött hulladék mennyisége (2009)
54
Szelektív hulladékgyűjtés A szelektív hulladékgyűjtés a háztartásokban keletkező csomagolási és egyéb hulladékok anyagfajtánként történő külön gyűjtését jelenti. A szelektíven gyűjtött szilárd hulladék értékes, hiszen újrahasznosítható. Másodnyersanyag keletkezik belőle, amit újra fel lehet használni a termékgyártáshoz (pl. papírból újra papír). A másodnyersanyagok felhasználása ugyanakkor jelentős energia- és nyersanyag-takarékossággal is jár, mivel ezek a folyamatok már kevesebb technológiai lépést igényelnek. A hulladékok szelektív gyűjtésével csökken a kommunális gyűjtőedényekbe kerülő hulladék mennyisége, ezáltal a lerakók és a környezet terhelése is egyaránt. AZ AVE Miskolc Kft. 2003 óta indította el a szelektív gyűjtőszigetek kihelyezését Miskolcon és környékén. A gyűjtősziget olyan szelektív gyűjtési megoldás, ahol az egyes szelektíven gyűjtött agyagtípusok külön edényekben kerülnek elhelyezésre. Az edények általában a hulladéktípusoknak megfelelően különböző jelölésűek. A gyűjtőszigetek rendeltetésszerű használatában, a speciálisan kialakított bedobónyílások mellett elhelyezett piktogrammok segítik a lakosságot. A kék címkés konténerbe dobjuk a papír hulladékot: kartondobozok, hullámpapír, csomagoló anyag, újságpapír, irodai papír, könyvek, prospektusok. A fehér címkés konténerbe dobjuk az üveg hulladékokat: befőttes, szörpös, sörös, üdítős üveg, mindenféle öblösüveg. A sárga címkés konténerbe kell bedobni laposra taposva a műanyag palackokat: üdítős, ásványvizes, vissza nem váltható puha PET palackokat, illetve ide kerülnek az italoskartonok is (üdítős és tejes dobozok). Több fórumon felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a gazdaságos gyűjtés érdekében bedobás előtt tapossák laposra a palackokat, hogy több hely maradjon a gyűjtőedényzetben, illetve hogy a konténerekbe csak tiszta hulladékot dobjon a lakosság, hiszen a szennyezett hulladék nem alkalmas újrahasznosításra. Miskolc város közigazgatási területén 113 db gyűjtősziget áll rendelkezésre a hasznosítható anyagok gyűjtéséhez. Ezekben papír, műanyag és üveghulladékok gyűjthetők, de a közeljövőben a fém hulladékok gyűjtésére is lesz lehetőség. Az így összegyűjtött hulladékok mennyiségét az alábbiakban részletezzük:
55
Téves feltételezés a lakosság részéről, hogy a hulladékokat nincs értelme szelektíven gyűjteni, mert úgyis egy helyre, összeöntve ürítik más hulladékokkal. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy ez nem így történik, hiszen az AVE Miskolc Kft. speciális, erre kialakított osztott rekeszes gépjárművekkel végzi a szelektív hulladékok ürítését, így igaz, egy járművön, de külön rekeszben kerül elhelyezésre a műanyag, papír és az üveg.
Szelektív hulladékgyűjtő edények ürítése
Szelektív gyűjtésnél használt osztott rekeszes gépjármű
56
Sajnos még mindig nagy problémát jelent a rongálások (firkálás) mellett az is, hogy a szigetek közvetlen környezetében kommunális hulladékot helyeznek el.
Illegálisan lerakott kommunális hulladék a szelektív szigetek mellett Ennek mennyiségét a 2009–es évre vonatkozóan a következő táblázat mutatja:
Gyűjtőszigetek mellől összegyűjtött kommunális hulladék mennyisége (2009)
Az AVE Miskolc Kft. sok energiát fektet abba, hogy a lehető legszélesebb körben tudatosítsa a lakosságban, hogy a hulladék nem feltétlenül szemét. A véglegesen lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentésére törekedve igyekeznek hatást gyakorolni a város lakóira, hogy a háztartásaikban keletkező hulladékok hasznosítható frakcióit külön gyűjtsék. A hulladékudvarok nem csak a hulladékgazdálkodási törvény által előírt szerves hulladékhányad csökkentését és kezelését hivatottak megoldani, hanem a lakosságnak is segítséget nyújtanak hasznosítható, veszélyes– és lomhulladékaik ingyenes elhelyezésében.
57
Jelenleg 3 hulladékudvart üzemeltet a Társaság, amelyek kialakításánál fontos szempont volt, hogy a város lakosságának felesleges hulladékát minél kisebb távolságra kelljen elszállítania. Reméljük, hogy ez által az esetlegesen előforduló illegális szemétlerakás is csökkenni fog. A lakosság veszélyes hulladék esetén 100 kg, nem veszélyes hulladékok tekintetében 250 kg mennyiséget helyezhet el ingyen az alábbi hulladékfajtákból: • • • • • • • • • •
Települési szilárd hulladékok hasznosítható összetevői (pl. hulladékká vált csomagolóanyagok, műanyag, papír, karton, üveg, fém, stb.) Háztartási műszaki hulladékok (TV, hűtőszekrény, mosógép, stb.) Veszélyes lakossági hulladékok (gyógyszerhulladékok, fénycsövek, festékdobozok, elemek, akkumulátorok) Biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladékok (pl.: gallyak, nyesedékek, lomb, stb.) Nagydarabos lomhulladékok (bútorok) Gumiabroncs Építési törmelék (mosdó, csempe, WC kagyló, vakolat)
A szelektivitás nagyon fontos, ezért a beérkező hulladékokat fajtánként, külön az erre a célra alkalmazott EWC kóddal és megnevezéssel ellátott gyűjtőkonténerekben helyezik el. A hulladékok átvételéhez, kezeléséhez az AVE Miskolc Kft. megfelelő engedélyekkel rendelkezik, így aki rájuk bízza hulladékát, biztos lehet abban, hogy az a szabályoknak megfelelően kerül ártalmatlanításra, illetve újrahasznosításra.
58
A három hulladékudvarba történt összes beszállítás 2009-es évre vonatkozóan:
A fenti táblázat adatai alapján elmondható, hogy a 2008-as évhez képest mind az ügyfelek száma (885 fővel), mind a beszállított hulladék összsúlya (336 tonnával) növekvő tendenciát mutat. Továbbra is megállapítható, hogy a legnagyobb mennyiségben beszállított hulladék típusok az alábbiak: - törmelék - lom - zöld hulladék Gyakorlati tapasztalatok alapján elmondható, hogy a hulladékudvarok egyre inkább kedvelt szelektív gyűjtési lehetőséget jelentenek a lakosok körében. Ennek ellenére még mindig hiányosak az információik, rendszeresen érkezik megkeresés (telefon, e-mail) az udvarok nyitvatartására, az elhelyezhető hulladékok típusára, a beszállítható mennyiségekre vonatkozóan. A lakosok, ügyfelek általi negatívumok az alábbi tényezőkben mutatkoztak meg: − Miért csak az adott, előírt mennyiségeket lehet egy lakosnak elhelyezni? − Miért kell a lakosnak lakcímkártyát felmutatnia? − Miért nem veszünk át minden típusú hulladékot (pl: higany)? − Miért nem mi szállítjuk el hulladékát?
59
I. sz. Hulladékudvarba beszállított hulladékok megoszlása
II. sz. Hulladékudvarba beszállított hulladékok megoszlása
III.sz. Hulladékudvarba beszállított hulladékok megoszlása 60
Lomtalanítás Az AVE Miskolc Kft a 2009-es év tavaszán és őszén is végzett lomtalanítást Miskolcon és vidéken egyaránt, amely során a lakosság számára feleslegessé vált lomokat, bútorokat, gyűjtötték össze, kivéve a veszélyes, kommunális és zöldhulladékokat. Ezen tevékenységgel is szeretnének hozzájárulni a környezet terhelésének csökkentéséhez. A tavaszi lomtalanítás február 16- június 24 –ig tartott, míg az őszi augusztus 17. és november 30. között zajlott le. A lakosságot a számla mellé csatolt szórólapokon értesítették ezen időpontokról. Beszállított lomtalanítási hulladék mennyiségek:
61
Az előző évekhez képest, a 2009 -es évet tekintve Miskolcon lényegesen nőtt (kb. 70 t-val), míg vidéken kis mértékben csökkent a begyűjtött lom hulladék mennyisége. A lomtalanítást egy polipkanalas gépjármű beszerzésével tették gördülékenyebbé. Fenyőfagyűjtés
A karácsonyi ünnepeket követően ismét megtörtént a karácsonyfa gyűjtési akció. Januárban négy alkalommal (hétvégenként) szállítják el a lakosság által kihelyezett fenyőfákat a társasházi övezetből. Családi házas és zöldövezetben a kukaedények mellé kihelyezett fenyőfákat az ürítési napokon szállítják el. Begyűjtött mennyiségek:
Többlethulladék elhelyezése, zárt konténertároló Az AVE Miskolc Kft a 2009-es évben is lehetőséget biztosított a lakosság körében a többlethulladék elszállítására. A kommunális többlethulladékot az erre a célra alkalmazandó piros színű, még a zöldhulladékot a fehér színű zsákban helyezhetik el a lakosok, melyet az ürítés alkalmával szállítanak el munkatársaik. Erre azért van szükség, mert sok esetben tapasztalható, hogy az ingatlanok, ill. a szelektív gyűjtőszigetek közvetlen környezetében többlethulladék keletkezik. Reméljük, hogy ezzel és a többi, az Ave Miskolc Kft. által nyújtott lehetőséggel (hulladékudvarok, lomtalanítás) megelőzhetjük az illegális hulladéklerakást, megőrizhetjük lakóhelyeink tisztaságát. 62
A guberálás visszaszorítása érdekében az AVE Miskolc Kft. már 2007 -ben elkezdte forgalmazni és telepíteni mind a társasházak, mind az ipari cégek felé a zárható konténertárolókat. E tekintetben is sikerességről számolhatunk be.
Zárható konténertároló A zárható konténertárolók főbb jellemzői a következők: • • • •
speciális egyedi sorszámmal ellátott biztonsági zárbetéttel van ellátva ST 20/1-es zártszelvény vázon nyugvó kerítésrendszer, rozsdamentes szerelvényekkel, tüzihorganyzott felülettel, melyre 10év átrozsdásodási garanciát vállal a Kft. a szeméttároló konténert körbefogó kerítés az egyik oldalán nyitható, egyszárnyú ajtóval van ellátva a szerkezet fedése trapézborda-merevítésű horganyzott acéllemez.
Tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a lakosság, elsősorban a társasházak részéről ezen tárolási lehetőség felől, hiszen a 2008–as évhez viszonyítva ugrásszerűen megnőtt a Kft. által lezárt edények száma.
63
Miskolcon tehát jelenleg 504 db edény van zárható konténertárolóba helyezve, melyből 188 db -t, vagyis közel 40% -t az AVE Miskolc Kft. helyezett ki. Inert hulladékkezelő Az építési-bontási hulladékok keletkezésének növekvő tendenciája, nem megfelelő kezelése, a hulladék lerakóhelyek telítődését, valamint az elsődleges építőipari nyersanyag források egyre korlátozottabb hozzáférhetőségét és növekvő árszintjét okozhatja. Ezen hulladékok környezetkímélő és gazdaságos hasznosítása aktuális feladattá vált, ezért az AVE Miskolc Kft. 2009 nyarán megnyitotta inert hulladékkezelőjét a Sajószigeti úton, közvetlenül a József Attila úti telephely mellett. Az inert hulladék az építés-bontás volumenétől, illetve a kivitelezést végző cég igényeitől függően vagy a keletkezési helyszínen, vagy a telephelyre történő beszállítást követően kerül feldolgozásra (mobil röpítőtörő és osztályozó géppel). A telephelyen feldolgozott, illetve az oda már szelektálás, feldolgozás után beszállított inert hulladék hasznosítható frakciói a telephelyen értékesítésre kerülnek, egyrészt építőipari, útépítési újrahasznosításra, másrészt kommunális hulladéklerakóban töltő-, fedőanyagként való deponálásra. A feldolgozásra és újrahasznosításra nem alkalmas frakciók Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Központ depóniáján kerülnek lerakásra, ártalmatlanításra.
Mobil röpítőtörő és osztályozó gép
64
A beszállított mennyiségeket az alábbi táblázatok foglalják össze:
Hejőpapi telephely bejárata
65
Csurgalékvíz visszalocsolás Hejőpapin
Rézsűrendezés – Hejőpapi
Komposztosztályozás - Hejőpapi
66
Iskolai papír- és szárazelemgyűjtés A 2009–es évben az AVE Miskolc Kft. tavasszal és ősszel szervezett iskolai papírgyűjtést. A tavaszi gyűjtésben 18 miskolci és 1 vidéki általános iskola, 4 óvoda és 1 miskolci gimnázium vett részt. Ennek során 365,04 t színes újság és 1,14 t hullámkarton került begyűjtésre. Az őszi iskolai papírgyűjtési akció keretein belül már 27 intézménytől; 20 általános iskolától, 5 óvodától és 2 gimnáziumtól szállítottak hasznosítható anyagokat. Ezek összesen: 688,5 t színes újság és 23,44 t hullámkarton. A szárazelemgyűjtés több mint 10 miskolci általános iskolát érintett, amelynek során 1,91 t elemet gyűjtöttek be. SAP 2008.10.01-én bevezetésre került az AVE Miskolc Kft-nél az SAP vállalatirányítási rendszer. Magyarországon elsőként vezettek be olyan komplex rendszert, mely magában foglalja a hulladékkezelési iparágra jellemző sajátosságokat is. Korábban a vállalat dolgozóinak munkáját több alkalmazás, szigetprogram szoros együtt vagy egymás mellett működése segítette. Az elemzői, kontrolling adatokat csak bonyolult adatbázis műveletekkel, táblázatkezeléssel lehetett előállítani. Az SAP bevezetésével egy olyan komplex, integrált rendszert kapott a Kft., melyben az értékesítésen, anyaggazdálkodáson, számlázáson, könyvelésen és a kontrollingon kívül helyet kapott egy hulladékgazdálkodási logisztikai modul (Waste&Recycling) is. Minden munkafolyamat az értékesítéstől a járattervezésen át a számlázásig és a kontrollingig egy rendszerben, egy adatbázisban zajlik. Mivel minden adat egy helyen van, valós idejű, azonnali kimutatások elérhetőek megkönnyítve, meggyorsítva a döntéshozatalt, több a lehetőség az elemzésekre, és gyorsabban lehet reagálni a változásokra. A rendszer bővíthetőség számos lehetőséget nyújt, melyek közül meg kell említeni a 2009 második felében indult mérleg- SAP kapcsolódási projektet. A projekt célja az, hogy az SAP-ban keletkezett szerződések, megrendelések adatai FTP kapcsolat közreműködésével megjelenjenek a hídmérleg szoftverében, majd a hozzá tartozó súly könyvelésre kerüljön az SAP-ban. Előnye a pontosabb hulladék-nyilvántartás, gyorsabb elemzés, havi zárások határidejének rövidítése az előrekonfigurált listák használatával. Az Önkormányzat III-100/95.543/2006. programjában foglalt feladatok végrehajtása:
sz.határozattal
jóváhagyott
környezetvédelmi
9.1.4. A hulladékcsökkentést és megelőzést szolgáló lakossági környezeti tudatosság növelésében jelentős szerepet játszanak a városi környezetvédő civil szervezetek, valamint a Városi Környezeti Nevelési Központ, melyek rendezvényeikkel, kiadványaikkal segítenek a helyes vásárlói szokások és magatartásformák kialakításában és erősítésében.
67
9.2.1. A helyi hulladékgazdálkodási tervben hulladékokkal kapcsolatban megfogalmazott megvalósításra kerültek.
a
települési szilárd aktuális feladatok
9.2.2. A települési szilárd hulladék keletkező mennyiségének csökkentése területén az elmúlt év során nem sikerült jelentősebb előrehaladást elérni. A lakossági tudatformálás vonatkozásában az ún. jeles napok (Föld Napja, Környezetvédelmi Világnap) említhetők, melyek alkalmával a hulladékkeletkezés csökkentésére irányuló felhívások, illetve az azzal kapcsolatos lehetőségekről tájékoztató kiadványok (pl. Zöldbeszerzés lehetőségei Miskolcon) jutottak el a lakosság szélesebb köréhez. A keletkező, illetve elszállított hulladékmennyiséggel egyenesen arányos közszolgáltatói díj (szemétdíj) bevezetésére a szükséges technikai feltételek biztosítottságának hiányában (elszállított hulladékmennyiség tömegének azonnali mérése, regisztrálása) nem került még sor. Az alkalmazott rendszer (gyűjtőedény űrtartalma, szállítási gyakoriság szerinti díjfizetés) közelít az optimális rendszerhez. 9.2.3. A szelektív hulladékgyűjtési rendszer biológiailag lebomló (zöld-) hulladékokra való kiterjesztésének lehetőségét megvizsgáltuk. A háztartásokban és a zöldterületeken keletkező ilyen hulladékok begyűjtése és hasznosítása (komposztálás) kísérleti jelleggel 2007 nyarán több kertes városrészben megvalósult. (pl. Szirma, Pereces) A kísérlet alapjában véve sikeresnek volt mondható, habár a részvételi hajlandóság nem volt kiemelkedő. Az elmúlt évben a zöldhulladékok megfelelő kezelése érdekében a lakossági komposztálás fokozottabb mértékű támogatására került sor. A közterületi zöldhulladékok ugyancsak komposztálásra kerültek az AVE Kft. hejőpapi komposzt-telepén, illetve a Városgazda Kht-val szerződéses viszonyban álló Speciál Transz Kft. miskolci komposzt-telepén. Az önkormányzati intézményekben szárazelem-, illetve kisakkumulátorgyűjtő edényzet került kihelyezésre, mely e veszélyes háztartási hulladék szelektív gyűjtését teszi lehetővé. Több iskolában, illetve óvodában komposztáló keretek kerültek telepítésre, melyek a szerves hulladékok megfelelő hasznosításán túl környezeti nevelési célokat is szolgálnak. 9.2.4. A háztartási szerves hulladékok elkülönített begyűjtése és kezelése az elmúlt időszakban még nem valósult meg. Hasonló megállapítás tehető a városban keletkező biomassza energetikai hasznosításával kapcsolatban is. A zöldhulladékok helyben történő hasznosítása területén az Önkormányzat részéről az elmúlt évben több kezdeményező lépés is történt. 4. A lakosság köréből jelentkezők és intézmények részére a házi komposztálást elősegítő komposztáló ládák, illetve keretek kerültek kiosztásra. 5. A kerti zöldhulladékok helyben történő előkészítése érdekében az Ökológiai Intézeten keresztül aprítékoló gépek bérbevételére is lehetőség nyílt. 68
6. Lakossági tájékoztató kampányt tartottunk, tanácsadással, komposztálási referens alkalmazásával is segítettük a komposztálás iránt érdeklődőket. 7. Elkészült a városi bemutató komposztkert, mely az érdeklődők számára a helyes komposztkezelési módszereket mutatja be A komposztálásra nem kerülő biomassza energetikai hasznosítása kapcsán az elmúlt évben több vizsgálat történt. Ezek alapján felmerült a lehetőség egy – a szerves hulladékokból bioetanolt előállító üzem létesítésének lehetősége, valamint tárgyalások folytak a biomassza távfűtő rendszernél történő felhasználását lehetővé tévő beruházás megvalósításáról is. 9.2.5. Az inert hulladékok a vonatkozó jogszabályi előírások szerint nem tartoznak az Önkormányzat által kötelezően szervezendő közszolgáltatások körébe. Ennek megfelelően ezen hulladékok begyűjtése, kezelése piaci alapokon is történhet. Az elmúlt évben városunkban inert hulladéklerakó vagy feldolgozó telep létesítésére nem került sor, a keletkező ilyen hulladékokat a térségben működő - engedéllyel rendelkező – lerakó, feldolgozó telepekre szállíthatjuk. Sajnálatos módon több hulladék-kezeléssel foglalkozó vállalkozás az inert hulladékokat nem az előírásoknak megfelelően kezeli, több esetben illegális lerakókon helyezi el. A probléma kezelése és a szabálytalanságok feltárása, felszámolása érdekében szigorú ellenőrző, szankcionáló tevékenység kifejtésére kértük föl a területi környezetvédelmi hatóságot és a rendőrséget (a hulladék-kezelés szabályainak megsértése 3-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető). 9.2.6. A közterületi tisztaság javítása terén az elmúlt év során sajnos nem sikerült kiemelkedő eredményeket elérni. A város egyre nagyobb területén már megjelent kezdeményezés a hulladékgyűjtő edényzet zárt tárolása vonatkozásában. A kérdés városi szintű rendezése azonban még várat magára. A helyzet rendezésében segítséget jelenthet az előzőekben bemutatott AVE Kft. által ajánlott megoldás is. A közterületek állati ürülékkel való szennyezése ellen a város néhány területén a korábbi időszakban kísérleti jelleggel alkalmazott gyűjtőrendszerek sajnos nem váltották be a hozzá fűzött reményeket. Ezen a területen a következetes hatósági (Közterület-felügyeleti) ellenőrzés és a szigorú szankcionálás hozhat javulást.
69
3.1.3. Ivóvízellátás, kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, csapadékvízelvezetés 3.1.3.1. Ivóvízellátás
Miskolc város vízellátása elsősorban a Bükk hegység karsztvizeire épül. A karsztvizek kitermelése egyrészt gravitációs vízművekben (Szinva-forrási vízmű, Anna-forrási vízmű, Felső-forrási vízmű), másrészt szivattyús üzemű vízművekben (Tapolcai vízmű, Tavi-forrási vízmű, Szent György-forrási vízmű, Királykúti vízmű) történik. Szélsőséges időszakban az ÉRV Zrt. kezelésében üzemelő, és átvételre kerülő vizet a kavicsteraszra települt víztermelő és -tisztító telepek (Hernádmenti csúcsvízmű, Borsodsziráki vízmű) biztosítják. A város napi vízfogyasztása 26-47 em3.
Víztermelő telep
Minimum (m3/d)
Maximum (m3/d)
Átlag (m3/d)
Tapolcai vízmű
6000
37967
25200
Tavi-forrási vízmű
5300
9500
6800
-
-
960
Szinva-forrási vízmű
1496
22800
13910
Felső-forrási vízmű
300
1500
800
Szent György-forrási vízmű
500
970
800
-
-
-
20
80
41
13616
72817
48511
Anna-forrási vízmű
Királykúti vízmű Ómassai vízmű Összesen
Karsztvizekre települt termelő telepek kapacitásai A Hernádnémeti csúcsvízműből Miskolc részére 20000 m3/d, Borsodsziráki vízműből 5000 m3/d biztosítható szerződés szerint.
70
Az ivóvíz szolgáltatás főbb jellemzői Víztermelési adatok:
Saját termelés maximuma Saját termelés minimuma Összes termelés maximuma Összes termelés minimuma
em3/d 39182 20568 46055 26909
Időpontja 2009.12.23. 2009.11.13. 2009.12.23. 2009.11.13.
Fajlagos vízigény: A lakossági fogyasztók fajlagos vízigénye - az egységfogyasztó által az időegységben igényelt vízmennyiség - 120 liter/fő/d Tartózkodási idő: a saját rendszeren belül maximum 24 óra. A városi ivóvízellátó hálózat állapota: 2009. évi vezetéköblítések: ÁNTSZ.által előírt vezeték mosatás január 1415,00 február 5076,00 március 3742 ,00 április 45758,00 május 26000,00 június 7422,00 július 360,00 augusztus 2936,00 szeptember 3183,00 október 718,00 november 25258,00 december 1715,00 Összesen: 123583,00
Csőtörés utáni vezeték mosatás 1516,00 1483,00 372,00 2233,00 1487,00 4070,00 92926,00 96558,00 96012 ,00 95342 ,00 97271 ,00 91494 ,00 580764 ,00
704347 ,00
A számértékek köbméterben értendők. Csőhálózati hibák gyakorisága 2009-ben: Éves előfordulás Aknafedlap sérült/ hiányzik Aknafedlap pótlás 45 Akna átépítés 0 Akna sérült Akna megszüntetés 0 Hiányos helyreállítás hibája Tereprendezés/burkolathelyreállítás 256 Hibafajták
Elhárítás módja
71
Éves % 0,7 0,0 0,0 3,9
Bekötővezeték csere Bekötővezeték javítás Ivóvíz bekötővezeték meghibásodás Bekötővezeték megszüntetés Főcsap beépítés Elzáró beépítés Elzáró szerelvény Elzáró csere (golyóscsap)meghibásodás Elzáró javítás Főcsap meghibásodás Főcsap csere Fővezetéki javítás átmérő 300 feletti fővezeték Hálózat mosatás hiba Légtelenítő beépítés Gerincvezetéki javítás átmérő 300 alatti Hálózat mosatás gerincvezeték hiba Légtelenítő beépítés Közkifolyó csere Közkifolyó meghibásodás Közkifolyó javítás Közkifolyó megszüntetés Nyomásszabályzó beállítás Nyomásszabályzó javítás Nyomásszabályzó meghibásodás Nyomásszabályzó csere Nyomásszabályzó egyéb Tolózár csere Tolózár meghibásodás Tolózár javítás Tűzcsap csere Tűzcsap meghibásodás Tűzcsap javítás Plombázás belső vez. Csere Vízmérő aknában átépítés Vízmérőhely meghibásodás / házi ivóvízhálózat / Vízmérő aknában hibaelhárítás Vízmérőóra beépítés Vízmérőóra csere Vízmérőóra csere megh. miatt Vízmérőóra megszüntetés Egyéb Közkifolyó beépítés Rákötés Rekonstrukció előkészítése Szerelvény beépítés Üzemviteli feladatok Szerelvény ellenőrzés Tolózár beépítés Tűzcsap beépítés Üzem. adatok mérése Összesen:
72
91 193 11 51 1 41 0 9 214 19 2 157 125 3 9 172 2 6 18 1 8 62 35 57 210 1 47 848 38 848 32 13 1159 3 63 35 19 1606 20 2 21 6553
1,4 2,9 0,2 0,8 0,0 0, 6 0,0 0, 1 3,3 0, 3 0,0 2,4 1,9 0,0 0, 1 2, 6 0,0 0,1 0, 3 0,0 0, 1 0,9 0, 5 0,9 3,2 0,0 0, 7 12, 9 0, 6 12,9 0,5 0,2 17, 7 0,0 1, 0 0, 5 0, 3 2 4,5 0, 3 0,0 0, 3 100 ,0
A városi csatornahálózat állapota • • • • • •
•
2009. évben 7175 fm csapadékcsatorna és 82025 fm szennyvízcsatorna tisztítását végezte el a MIVÍZ Kft. magasnyomású berendezéssel. Csatorna dugulás elhárítás 1052 alkalommal történt az év folyamán. A csatorna üzemeltetést és karbantartást Együttműködési Megállapodás alapján az ENERGIE AG Miskolc Kft végzi 3 db kombi és egy mosó-szippantó gépjármű parkkal. 12,986 km szennyvízcsatorna ipari kamerás vizsgálatát végezték el Miskolc város területén. Ködképző berendezéssel folyamatosan tárják fel az illegálisan a szennyvízcsatornába bekötött csapadék bevezetéseket. Az elmúlt évtől kezdődően fokozott ellenőrzéseket, ezt követően beavatkozásokat végeznek szolgáltatási területük azon részein, melyek a bükki karszt-vízbázis védőidomán helyezkednek el. Ómassa, Bükkszentlászló csatornahálózatát hetente ellenőrzik, a hordalékfogó műtárgyakat heti gyakorisággal tisztítják. Bükkszentlászlón és M.-Tapolcán az Iglói úton szintérzékelőt helyeztek el a csatornában, ezáltal megelőző intézkedést kezdhetnek csatorna üzemzavar esetén, mielőtt a kiöntés bekövetkezne. 2008 decemberében elkezdődött a Bükkszentlászlói házi szennyvízcsatorna hálózatok ipari kamerás vizsgálata, mely 2009. 02. hóban befejeződött.
Vezetékállomány (km) 2009.12.31 ivóvízvezeték
MIVÍZ Kft. Tulajdona eloszt/gyűjtő szállító össz.
Miskolc Önkormányzattól üz.átvett eloszt/gyűjtő szállító össz.
össz.
625,37
1,00
626,37
23,33
0,00
23,33
649,70
szennyvízcsatorna
429,54
48,62
478,16
67,86
0,00
67,86
546,02
csapadékcsatorna
288,24
6,35
294,59
288,24
A MIVÍZ Kft. karsztvízgazdálkodása Hidegkarsztvízkészlet gazdálkodás A karsztvízgazdálkodás Miskolc és környéke biztonságos ivóvízkészletének a fenntartását szolgálja, úgy, hogy figyelembe vesszük a természet ökológiai vízigényét. A Társaságnál egy olyan mérési rendszer működik, mely a kitermelt víz napi mennyiségét, vízszintjét méri, valamint a túlfolyó víz mennyiségét ellenőrzi az ökológiai vízutánpótlás biztosítására. Az utánpótlódó háttérkészlet vizsgálatára ellenőrző monitoring rendszert üzemeltetnek a Bükkben, és a karsztvíz megfigyelőkutakon mérést végeznek, mely egyrészt előrejelző szereppel, másrészt karsztvízháztartási számításokkal segíti elő a karsztvízgazdálkodás céljait. (Miskolci Egyetem: A Bükkben keletkezett kitermelhető hideg karsztvízkészlet folyamatos meghatározásának módszere). A mérések folyamatosan 1992-től folynak. 2009. évben a megfigyelőkutakon végzett mérésre fordított összeg: 2,55 millió Ft volt.
73
Meleg-termálkarsztvízkészlet gazdálkodás Miskolc városa alatt összefüggő melegkarszt rendszer található. A karsztrezervoár egyensúlyi helyzetének ellenőrzése céljából a Társaság méréseket végeztet és azokat összegyűjti elemzi. A mérést a Miskolci Egyetem végzi, a munkájuk címe, „A Bükkben keletkezett kitermelhető meleg karsztvízkészlet folyamatos meghatározásának módszere”. 2009 évben a termálkutakon végzett mérésre fordított összeg: 370 ezer Ft volt. MIVÍZ Kft. hulladékgazdálkodása Veszélyes hulladékok A 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet alapján 2009. március 1-ig elkészítette a MIVÍZ Kft. a 2008. évre vonatkozó Veszélyes hulladékok keletkezésére vonatkozó adatszolgáltatást. A szennyvíztisztító telepen működő veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely szabályzatát felülvizsgálták. A 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. §-a értelmében a veszélyes hulladékok elszállítása megtörtént. Irodai tevékenység során keletkezett papírhulladék hasznosítása 2004-ben került bevezetésre a Társaságnál a papírhulladék szelektív gyűjtése. A tevékenység során keletkező papírok, nyomtatványok csak akkor dobhatók ki, ha lehetőség szerint már mindkét oldalukat kihasználták. A már az egyik oldalon használt papírokat a munkatársak gyűjtik, amíg a másik oldal „kéziratnak” felhasználható. A Társaságnál keletkező papírhulladék három kategóriába sorolható: a) Újrahasznosítható papír: az elévült közlönyök, szakmai folyóiratok kiadványok, napi- illetve heti folyóiratok, újságok, kartondobozok. Elszállításáról értesítés után a Létesítménygazdálkodás gondoskodik. b) Megsemmisítendő papír: olyan bizonylat, feljegyzés, dokumentum, melynek az irattár felé történő leadási kötelezettsége nincs, de bizalmas jellegénél fogva nyilvánosságra nem hozható. A megsemmisítendő papírhulladékot a kibocsátó köteles kötegelni, illetve nejlonzsákokban összegyűjteni. Megfelelő mennyiség összegyűjtése esetén értesíteni kell a Létesítménygazdálkodást, aki gondoskodik annak elszállíttatásáról. A megsemmisítendő papírhulladékra jól látható módon rá kell helyezni: „MEGSEMMISÍTENDŐ” feliratot. c) Szeméttelepre azonnal kiszállítható papír: az „a” és „b” pontba nem sorolható használt papír. A szeméttelepre kiszállítható papírhulladékot a munkahelyen lévő szeméttárolókba kell elhelyezni, amit a takarítók naponta ürítenek. MIVÍZ Kft. 2009 évi energia felhasználása A MIVÍZ Kft. 2009. évi energiafelhasználási mérlegéből vett adatok alapján (melyet a MIHŐ Kft. készített), energiabeszerzése 2009-ben: földgáz, megújuló energiaforrás (saját termelésben), 74
villamosenergia, valamint motor üzemanyag közúti járművek részére, benzin ( 14976,42 liter) és gázolaj (157532,6 liter). A Társaság tüzelőanyag felhasználása az épületek fűtése céljából, földgáz - 8094 GJ, illetve megújuló energiaforrást 2222 GJ nettó fűtőértékben. MIVÍZ Kft. létesítményeinek fűtése, kazánok füstgázkibocsátása A MIVÍZ Kft. Miskolc város területén több, állandó személyzettel üzemelő létesítményben folytatja tevékenységét, melyek fűtése többségében földgáztüzelésű berendezésekkel megoldott, néhány helyen pedig elektromos fűtési rendszer (pl. hőtárolós kályha) alkalmazása történik. A József A. u. 78. szám alatti központi telephelyen a gáztüzelésű fűtési rendszer mellett, annak kiegészítéseként 46 o C hőmérsékletű termálvizet használnak fűtési célokra. A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően 2010. március 31-ig elkészítette a MIVÍZ Kft. a 2009. évre vonatkozó a Légszennyezés mértéke éves bejelentést, melyet megküldött az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére. A központi telephelyen 5 db kazán, a szennyvíztisztító telepen 3 db kazán üzemel, a szennyvíziszap szárító 2009-ben nem üzemelt, ez összesen 6 db pontforrást jelent. A kibocsátott légszennyező anyagok a következők: kén-oxidok, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, szilárd anyag és szén-dioxid. A Felügyelőség által előírt technológiai kibocsátási határértékek betartása mellett történik a berendezések üzemeltetése. 2009 évi beruházások, pályázatok, eredményük 2009. évi jelentősebb beruházások ismertetése A Társaság által üzemeltetett ivóvízvezeték-hálózaton 4313 fm rekonstrukciót végeztek, roppantásos, csőbehúzásos, illetve nyílt árkos, kitakarásos eljárás alkalmazásával. A gerincvezetékrekonstrukcióval egyidejűleg 2422 fm bekötővezeték csere történt meg, elsősorban kitakarás nélküli, azonos térbeli nyomvonalas technológia alkalmazásával. Továbbá megvalósult 7 db. nagy átmérőjű (Ø 600-as és Ø 700-as ) elzáró szerelvény cseréje. A gravitációs és nyomott csatornahálózaton kitakarásos technológiával 1598 fm gerinc, és 53 fm bekötővezeték, béleléses technológiával 1375 fm szennyvíz gerincvezeték rekonstrukciót végeztek el. A 2010. évre az ivóvíz hálózaton 7700 fm gerinc és 3100 fm bekötővezeték, gravitációs csatornahálózaton 2715 fm gerinc vezeték felújítását tervezik, mely munkákra a szükséges engedélyeztetési és tervezési feladatokat 2009. és 2010. évben folyamatosan végeztették, végeztetik. A szennyvíztisztító telepen homokmosó berendezés került kiépítésre. Ezen kívül több, a technológia biztonságos üzemeltetéséhez szükséges (iszapszint mérők beépítése, zsiliptolózárak cseréje, stb.) beruházás valósult meg. A víztermelő kutakban a több évre előre meghatározott ütemtervnek megfelelően búvármunka igénybevételével végezték el az aktuális statikai állapot felmérési, illetve állagmegóvást szolgáló megerősítési munkálatokat.
75
A Társaság 2009. évi - Miskolc Holding Zrt. által jóváhagyott - beruházási tervében szereplő 15.1/2009. számú nagyprojekt tartalmazta a keleti városrészben működő vízellátási rendszer távfelügyelettel való ellátását. A vízellátás távfelügyeleti rendszerének korszerűsítését két ütemben tervezi a MIVÍZ Kft. megvalósítani. Az első ütemben (2008. évben) a nyugati városrész 27 vízellátó objektumát látták el távfelügyeleti eszközökkel, és alakították ki az ezeket rendszerbe foglaló József Attila utcai diszpécserközpontot. A tervezés és kivitelezés során alapvető szempont volt a rendszer bővíthetősége, számítva a második ütemben megvalósításra tervezett keleti városrész vízellátó létesítményeinek távfelügyeletbe való bevonására. Az első ütem kialakításában a kivitelezési munkákat a pályázati úton kiválasztott Telekont Kft. és a Micro-Max Kft. szakemberei végezték. A távfelügyeleti rendszer üzembe helyezésére 2008. december 15-én, 30 napos próbaüzemet követően került sor. A projekt folytatása a keleti városrész automatizálási munkáival 2009. októberében pályázat kiírással kezdődött. A pályázat nyertese - a Telekont Kft. - a Micro-Max Kft.-vel társulva 2010. januárjában megkezdte a munkát. Jelenleg a keleti városrész 21 gépházában a telepítés zajlik. A 2009. évi beruházási terv 15.3/2009. pontja tartalmazza a szennyvízátemelő gépházak URH kommunikációjának kiváltását. A feladatot 2009. októberében a Telekont Kft. nyerte, a kialakított adatátvitel a távfelügyeleti rendszerben ismert GPRS kommunikáció. 2009. év végére a gépházak átadásra kerültek, a rendszer beintegrálódott a meglévő távfelügyeleti rendszerbe. 2009. évben 575,9 M Ft-os beruházás aktiválás történt.. A 2009. évi aktiválások értéke 103,5 M Fttal haladja meg a 2009. évben elszámolt értékcsökkenési leírás összegét. 2008. évi pályázatok és eredményük: A Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat nevében KEOP 2.2.3/A egyfordulós eljárásra „Miskolc város üzemelő sérülékeny karsztos vízbázisának diagnosztikai vizsgálata” címmel benyújtott pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Fejlesztési Intézete 2009. őszén támogatásra javasolta. A pályázat célja: az előzetes vizsgálatok által kimutatott sérülékeny ivóvízbázison diagnosztikai vizsgálatok végrehajtása és a vízbázis védelembe helyezése. Új víztisztítási technológiák alkalmazása érdekében Miskolc Megyei Jogú Város nevében a MIVÍZ Kft. pályázatot nyújtott be KEOP-7.1.3.0/B kétfordulós eljárásra „Miskolc város ivóvízellátás biztonságának javítása korszerű víztisztítási technológia kiépítésével, Miskolc-Tapolca vízbázis súlyos veszélyeztetése miatt” címmel. A projekt célja a sérülékeny vízbázis okozta vízellátási kockázatok minimalizálása olyan korszerű víztisztítási technológia kialakításával, mely minden körülmény között tudja biztosítani a termelt víz zavarosságának 1 NTU alá csökkentését, illetve a mikrobiológiai szennyezők eltávolítását is a Tapolcai Vízmű területén. A pályázat az első fordulóban 92,6 M Ft-os összegű támogatást kapott, mely a részletes megvalósíthatósági tanulmányra és annak alapján elkészítendő tender tervre nyújt fedezetet. A Szennyvíztisztító Telep fejlesztésére és a meglévő, belterületi lakóingatlanok szennyvízcsatornázásának teljes körűvé tételére 2008. szeptemberében Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat nevében a Társaság pályázatot nyújtott be, amit 2009. júniusában elutasítottak. A 76
pályázati lehetőség ekkorra bezárult, így panasz benyújtására sem volt lehetőség. A három fő projekt-elemből a „szennyvíz-iszap stabilizálás a keletkező biogáz energetikai hasznosításával” projekt elem önálló pályázat keretében kerül megvalósításra. A projekt további két további elemének (tisztítási hatásfok növelése, valamint a csatornahálózat építése) a megvalósítására az új feltételekkel kiírt KEOP 1.2.0/B pályázaton újból részt kíván venni a Társaság. 2011. január 31-től változni fognak a Miskolci Szennyvíztisztító Telepre vonatkozó kibocsátásási határértékek. A legnagyobb feladatot kétségtelenül a nitrogénformák megfelelő mértékű eltávolítása fogja jelenteni. Az összes nitrogén megengedhető mennyisége 10 mg/l (téli időszakban 15 mg/l), ami hatékony nitrogéneltávolítást követel meg a telepen. Ehhez a nitrifikáció és a denitrifikáció megvalósítására van szükség, amelyre azonban a telep a jelenlegi kialakításában nem képes. Másik feladat a foszfor eltávolítása a szennyvízből – például a vegyszeres kicsapás lehetőségének kiépítésével. Az összes foszfor 1 mg/l-es várható határérték nagyon szigorúnak tekinthető. Fentiekből eredően a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által készítendő tanulmány alapján fogják a szennyvíztisztító telepet átalakítani 2010 évben. Vízminőség az ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézet Miskolci Kirendeltségének tájékoztatása alapján: A város vízellátásában döntő szerepet játszanak a bükki karsztforrások. A karsztvíz készlet minősége természetes tisztaságú, döntően kalcium-hidrogén-karbonát tipusú. Miskolc város ivóvízminősége 2009. évben kiváló minőségű volt, a kifogásoltság aránya alacsony. A hatósági és üzemeltetői vizsgálatok során 468 hálózati ivóvíz minta bakteriológiai vizsgálata történt meg. Az összes minta 0,42 %-a (2 minta) volt kifogásolt, határérték feletti coliform szám és E. coli szám miatt. A vizsgált összes 432 kémiai minta közül kifogásolt volt a minták 0,69%-a, (3 minta), határérték feletti vas-mangán és nitrit tartalom miatt. Az ivóvizek biológiai vizsgálata során a hálózatról vett 58 vízmintából 9 minta volt kifogásolt (15,5%). A 2009. évben 6 hálózati ivóvíz mintából teljes körű ivóvízvizsgálat történt, a szerves mikroszennyezők, peszticidek, trihalometánok és a fémek vizsgálata során kifogásolt vizsgálati eredmény nem volt.
77
Az Önkormányzat III-100/95.543/2006. programjában foglalt feladatok végrehajtása:
sz.
határozattal
jóváhagyott
környezetvédelmi
4.1.1. A takarékos vízhasználat lehetőségeinek megismertetése érdekében tájékoztató lakossági szórólapokat készítettünk, mellyel felhívjuk a figyelmet a vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás fontosságára.
78
4.1.2. A karsztforrások hidrogeológiai védőidomán található szennyezőforrások felszámolását a MIVÍZ Kft., mint a vízbázisok egyfajta kezelője, folyamatosan végzi. A 2006. évi ivóvízszennyezés kapcsán ez a fajta tevékenység intenzívebbé vált. 4.1.3. A meglévő hévízkutak hidrogeológiai védőidomának kijelölése terén érdemi előrelépés még nem történt a 2009. év folyamán. A lehetséges geotermikus energia hasznosítási elképzelések feltérképezése a feladat elvégzését még sürgetőbbé teszi. 3.1.3.2. Kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás Keletkezett szennyvíz mennyisége, minősége, összetétele, a szennyvíztisztító telep tisztítási hatásfoka A 2009. évben a Miskolci Központi Szennyvíztisztító telepre érkező 13.575.060 m3 szennyvíz a mechanikai és biológiai tisztítást követően került a befogadó Sajó folyóba. A fenti szennyvízmennyiségből 12.394 m3 érkezett tengelyen Miskolc városából, illetve a környező agglomerációból. A tisztítási hatásfok: kémiai oxigénigény esetén: biológiai oxigénigény esetén: összes lebegő anyagra vonatkoztatva pedig:
89,2 %, 96,6 %, 92,8 %.
Annak ellenére, hogy a szennyvíztisztító telep nincs kiépítve foszfor, illetve nitrogén eltávolításra, mégis figyelemre méltó a foszfor 66,6 %-os, és az összes nitrogén 52,0 %-os eltávolítási hatásfoka. A beérkező szennyvízből leválasztott szennyvíziszap víztelenítés és mésztejes kezelés után komposztálásra került. Az elszállított iszapmennyiség 28.064 m3 volt, ami 6.052 t szárazanyagot tartalmazott. (A szennyvíztisztítás III. fokozatára és a szennyvíziszap energetikai hasznosítására, valamint a város ellátatlan területeinek szennyvíz-csatornázására a MIVÍZ Kft. pályázatot nyújtott be KEOP 1.2.0. keretében. A benyújtott pályázatot a bíráló bizottság nem támogatta. A szennyvíztisztító telepről kibocsátott tisztított szennyvíz minőségi ellenőrzése A szennyvíztisztító telepről kibocsátott tisztított szennyvíz minőségi mutatói - 24 önellenőrzést figyelembe véve - egy ízben nem feleltek meg a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által előírt határértékeknek. A 37. önellenőrzés alkalmával 2009. szeptember 9-én az ammónium-nitrogén mérési eredménye határérték feletti volt, azaz 28,5 mg/l, amely a 25 mg/l–es határértékez képest csekélynek mondható. Ennek oka, hogy az érintett időszakban, nagy egyedszámban fordultak elő fonalas baktériumok a levegőztető medencében, amelyek negatívan befolyásolták a nitrifikáció végbemenetelét.
79
A kibocsátott tisztított szennyvíz fő minőségi jellemzői: Vizsgált komponens
Mértékegység
Kémiai oxigénigény (dikromátos) Biokémiai oxigénigény (5 napos) Összes lebegő anyag Összes nitrogén Ammónium-nitrogén Nitrát Nitrit Kjeldahl-nitrogén Összes foszfor Szerves oldószer extrakt Anionaktív detergens Higany Vas Cink Ólom Kadmium Króm Réz Mangán Nikkel Kobalt Magnézium Kalcium Kálium Nátrium
mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l
Átlagérték 71 12 21 21,23 8,29 42,57 2,1 11,11 3,5 1,37 0,27 0,000013 0,08 0,03 0,0009 <0,01 0,000132 0,0025 0,028 0,00068 <0,02 -
Szennyvízminőség ellenőrzés az ipari szennyvízkibocsátóknál A 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet (a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról) 6. §-ban leírtak lehetővé teszik, hogy mint szolgáltató a MIVÍZ Kft. a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz szennyezőanyag-tartalmát vizsgálja, és a bebocsátást ellenőrizze, valamint önellenőrzés keretében (megrendelés alapján) élővízbe történő kibocsátást is vizsgáljon. Az ipari szennyvízkibocsátók helyszíni ellenőrzése során részletesen vizsgálták a szennyvízelőtisztítási technológiákat. A 2009. évben 17 üzemnél végzett a Kft. Laboratóriuma önellenőrzés keretében szennyvízellenőrzést. A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben meghatározott küszöbértékeket meghaladó szennyező anyag tartalom 5 üzem esetében fordult elő. A 2009. évben további 19 db üzemnél végeztek üzemi ellenőrzést, mely során a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben meghatározott küszöbértékeket meghaladó szennyező anyag tartalom 7 üzem esetében fordult elő. Kémiai oxigénigény (KOIk), hidrogénion-koncentráció (pH-érték), összes oldott anyag és SZOE komponensek esetében történt küszöbérték túllépés. A vizsgálati eredmények alapján 2009-ben az alábbi üzemek esetében volt a legjelentősebb mértékű a küszöbérték túllépés: a Cirkont Zrt., MIRSA Zrt. Miskolci Hűtőháza, Holcim Zrt., D és D Zrt. 80
A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján 2009. március 31-ig elkészítették a 2008. évre vonatkozó csatornabírság javaslatot (összesen 10 db üzem csatornabírság javaslatát tartalmazta), melyet felterjesztettek az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek. Az Önkormányzat 2009. évi tevékenysége: A kommunális víz és vízi létesítmények üzemeltetésére 87,6 millió Ft szerepelt a költségvetésben, melyből december végéig 66,4 millió Ft (75,8%) került kifizetésre. A tűzi víztározók fenntartására előirányzott 5 millió Ft biztosított fedezetet a város lakótelepein lévő tűzvédelmi célokat szolgáló tározók folyamatos fenntartására, készenlétben tartására, illetve kisebb javítások elvégzésére. A feladat műszaki teljesítése 100%, a beszámolási időszak végéig összesen 4 millió Ft került felhasználásra. Kommunális folyékony hulladék elhelyezésére a központi költségvetésből kapott támogatásból december végéig közel 3 millió Ft-os kifizetés történt. A csapadékcsatorna üzemeltetésre rendelkezésre álló 75,2 millió Ft-os előirányzat terhére az Önkormányzat a MIVÍZ Kft.-nek a zárt rendszerű csapadékcsatorna üzemeltetésére és karbantartására kötött megállapodás szerint átalánydíjat fizet. A pénzügyi teljesítés a beszámolási időszak végéig 56 millió Ft volt, a fel nem használt előirányzat igénybevételére 2010. I. negyedévében kerül sor. A szakfeladat egyéb tételeire ivóvízszállításra, a Lillafüredi vízesés, Tapolca Békás tó vízpótlására, valamint az üdülőhelyi ivókutak vízdíjára, javítására összesen 3,5 millió Ft pénzügyi felhasználás történt. Az Önkormányzat III-100/95.543/2006. programjában foglalt feladatok végrehajtása:
sz.
határozattal
jóváhagyott
környezetvédelmi
9.3.1. A városi hulladékgazdálkodási tervben foglaltaknak megfelelően a települési folyékony kommunális hulladékok tekintetében az Önkormányzat közszolgáltatást működtet, mely minden érintett ingatlantulajdonos számára rendelkezésre áll. A csatornázott területeken meglévő közműpótlók fokozatos megszüntetése, ezzel együtt a lehetséges (talaj- és talajvíz-) szennyezés felszámolása érdekében Önkormányzatunk is megalkotta és konzekvensen alkalmazza a talajterhelési díjjal kapcsolatos önkormányzati rendeletét. A közcsatornával még el nem látott területeken a rendszer kiépítésére az anyagi lehetőségek függvényében folyamatosan történnek lépések. 9.3.2. a.-c., A takarékos vízhasználat és a szennyvízkibocsátás csökkentése érdekében az Ökológiai Intézet, valamint a Miskolci Öko-kör Környezetvédő Szervezet közreműködésével tájékoztató szórólapokat készítettünk és a különféle környezetvédelmi akciók alkalmával is rendszeresen felhívjuk a figyelmet a vízvédelemmel kapcsolatos tudnivalókra (pl. Víz Világnapja, Föld Napja). 81
A jelenlegi társadalmi, gazdasági helyzetben a törvényben, illetve önkormányzati rendeletben megállapítottakon túl további környezetterhelési díjak bevezetését és alkalmazását nem tartjuk időszerűnek. 9.3.3. Figyelembe véve, hogy városunk jelentős területe a város vízellátását is biztosító karszvízbázis hidrogeológiai védőidomán helyezkedik el, a zárt szennyvíztározón kívüli közműpótló berendezések, illetve megoldások a város területén csak rendkívül szűk körben alkalmazhatók. Ezen körülménynek, valamint a rendkívül kis mértékben felmerülő igénynek betudhatóan az elmúlt időszakban e területen az Önkormányzat részéről komolyabb kezdeményezés nem történt. 9.3.4. Az illegális szennyvízelhelyezés megakadályozására javasolt szennyvízdíj fizetési rendszer kialakítására az elmúlt év során nem került sor. A szennyvíztározók vízzáróságának ellenőrzésére a használatbavételi engedélyezési eljárás alkalmával rendszeresen megvalósul. A meglévő régi ilyen közműpótlók teljes körű felülvizsgálata azonban jelentősebb időráfordítást, technikai felkészültséget és anyagi eszközöket igényel, így arra még nem került sor. A szippantós járművek ellenőrzésére a rendőrség és a területi környezetvédelmi hatóság jogosult, ezirányú elmúlt évi tevékenységükről részletes információval nem rendelkezünk. 9.3.5. A szennyvíztelepeken keletkező szennyvíziszap megfelelő hasznosítása pillanatnyilag nem megfelelően megoldott. A korábban alkalmazott mezőgazdasági felhasználás lehetőségeinek korlátolt volta miatt a MIVÍZ Kft. új lehetőségek feltárásán munkálkodik. Opcionális lehetőségként merült fel a szennyvíziszap egy részének komposztálással történő hasznosítása, melynek kísérletei megfelelő eredményeket hoztak. A feladat pályáztatás útján kerül kiadásra a közeljövőben 4.1.4.c., A szennyvízcsatornába történő csapadékvíz-bevezetések felderítését a MIVÍZ Kft. a rendelkezésre álló technikai eszközökkel az elmúlt évben is folyamatosan végezte. A feltárt szabálytalanságok megszüntetésére intézkedések történtek. 4.1.4.d., A városi csatornahálózatba jellemzően lakossági kommunális szennyvizek kerülnek, melyek szennyezőanyag-tartalma előtisztítási technológiák alkalmazását nem teszi indokolttá. A nem túl jelentős számú ipari szennyvíz bebocsátó túlnyomó részénél megfelelő előtisztítást alkalmaznak, így csak néhány esetben kellett, hogy sor kerüljön csatornabírság kiszabására. A csatornabírság jogintézménye az előtisztítási technológiák megvalósításának megfelelő ösztönző eszközeként értékelhető.
82
3.1.4. Az ipari, valamint a lakossági és közszolgáltatási eredetű zaj-, rezgés-, és légszennyezés elleni védelem Miskolc város környezeti zajhelyzetét alapvetően a közlekedési eredetű zaj határozza meg. A zajproblémák főleg az észak-déli irányú átmenő forgalom által érintett főforgalmi utak környezetében jelentkeznek. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területén lévő nagy forgalmú utakra 2007-ben stratégiai zajtérkép készült, ugyanezen utakra 2009-ben elkészültek a zajcsökkentési intézkedési tervek. Zaj- és rezgésvédelem terén a közérdekű bejelentések főleg a telepengedélyezések során felszínre kerülő zajkibocsátásokra vonatkoznak. 2009. év folyamán négy panaszbejelentés érkezett az ÉMI-KTVF-hez, egy alkalommal került sor helyszíni szemle elvégzésére részükről, illetve panaszügyben zajmérés elvégzésére nem került sor a Felügyelőség által. Hivatalból indított eljárás keretében miskolci üzemet nem vizsgált a Felügyelőség. 2009. évben 2 db zajcsökkentési kötelezés kiadására került sor: • Kalcinátor Kft. • Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Zrt. A szolgáltatói tevékenységek kapcsán panaszok az elmúlt év során jellemzően zenés vendéglátóhelyek vonatkozásában jelentkeztek. Az elvégzett zajmérések eredményei alapján több esetben került sor a nyitvatartási idő, illetve a zeneszolgáltatás korlátozására. Lakossági eredetű panaszok esetenként jelentősebb családi rendezvényekkel összefüggésben merültek fel. Lakossági és közszolgáltatási eredetű légszennyezés főként a tavaszi és őszi időszakban jelentkezett, a nem megfelelő körülmények között, illetve a vonatkozó előírásokat be nem tartva végzett avar, kerti- és egyéb hulladékok égetésével összefüggésben merült fel. Az ilyen problémák kezelésére a figyelmeztetés a legtöbb alkalommal elégséges volt, néhány esetben vált csupán szükségessé helyszíni, vagy szabálysértési bírság kiszabása. Külön említhető a népkerti salakmotor pálya versenyek alkalmával felmerülő fokozott mértékű zajterhelése, mely az elmúlt évben is lakossági panaszok forrása volt. A Városi Ügyészség kezdeményezésére 2009-ben méréseket kellett végezni és a túllépést bírsággal szankcionáltuk.
83
A zaj- rezgésvédelem és a levegőtisztaság-védelem területén 2009. évben folytatott tevékenység:
2009. év folyamán önkormányzati hatósági jogkörbe tartozó szolgáltatások vonatkozásában 25 zajkibocsátási határérték megállapítása történt meg. Levegőtisztaság-védelmi hatósági jogkörből adódóan 14 esetben került sor intézkedésre. Az elmúlt évben is felhívtuk a sajtón keresztül a lakosság figyelmét a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre, valamint az avar és kerti hulladékok égetésére vonatkozó szabályok betartására. Hatósági intézkedések megtételére a Közterület-felügyelet és az ÉMI-KTVF közreműködésével került sor. A városi zajhelyzet javítása, illetve a lakossági zajpanaszok megfelelő kezelése érdekében 2004. év tavaszán önkormányzati zajellenőrző munkacsoportot („zajkommandó”) hoztunk létre, mely 2009 óta nem csak tavasztól őszig, hanem egész évben működik. A munkacsoportban az önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló zajvédelmi szakemberek tevékenykednek, akik a rendőrséggel együttműködve a megalapozott lakossági zajpanaszok helyszíni kivizsgálását végzik. A folyamatos készenléti szolgálatban lévő szakemberek a rendőrség (vagy a hatóság) jelzése alapján azonnali helyszíni vizsgálatot végeznek, melynek során szabványos zajmérés elvégzésére kerül sor. Igazolt határérték túllépés esetén helyszíni felszólítás történik a rendőrség részéről a zajterhelés csökkentésére. A rendszer 2004. nyár eleje óta „működik”, a tavalyi év során is számos esetben igénybe vette a lakosság, illetve az Önkormányzat. 84
Az elmúlt időszak tapasztalatait illetően elmondható, hogy a legtöbb panaszbejelentés a vendéglátó egységek fokozott zajjal járó zeneszolgáltatásával, valamint szabadtéri rendezvényekkel kapcsolatban jelentkezett. Az elvégzett zajmérések eredményei azt mutatják, hogy a zenés vendéglátó egységek (különösen az élőzenét szolgáltatók) zajterhelése szinte minden vizsgálat alkalmával (mind nappali, mind éjszakai megítélési időszakban) meghaladta a vonatkozó határértékeket. Reményeink szerint a többszöri ellenőrzés, bírságolás, illetve a működés korlátozása (esetleg megtiltása) megfelelő eszköznek fog bizonyulni a zajterhelés elleni küzdelemben. Az Önkormányzat III-100/95.543/2006. sz. határozattal jóváhagyott 2006. évi környezet- és természetvédelmi intézkedési tervében foglaltak végrehajtása: 12.1.1. a-b, A jelentősebb városi zajforrásokról a területi környezetvédelmi hatóság rendelkezik nyilvántartással. Az önkormányzati környezetvédelmi hatósági jogkörbe tartozó zajkibocsátók a számukra kiadott zajkibocsátási határérték határozatok alapján vannak nyilvántartva. A városi stratégiai zajtérkép elkészítése a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően 2012-ig kell, hogy elkészüljön. A zajvizsgálati ellenőrző munkacsoport működtetése az elmúlt évben is biztosított volt. 12.1.2. a-b, A város szabályozási tervében, illetve helyi építési szabályzatában a zaj-, rezgésvédelmi követelmények érvényre juttatása megtörtént. A terv külön környezetvédelmi (ezen belül zaj- rezgésvédelmi) munkarészt is tartalmaz. Panaszok, illetve vitás esetek alkalmával a zajterhelési határértékek betartottsága műszeres vizsgálattal kerül kontrollálásra. Közlekedési eredetű fokozott zajterhelés forgalomszervezési, jármű-korszerűsítési és meghozatalára az elmúlt évben is sor került.
csökkentése érdekében útminőségi fejlesztések
12.1.3. A lakóterületek közé ékelődött zajt okozó üzemi létesítmények ipari területekre, illetve leendő ipari parkokba való áttelepítése érdekében konkrét hatósági eszközökkel, közvetlen intézkedési lehetőséggel az Önkormányzat nem rendelkezik. Az ipari tevékenységek lakóterületekről való kitelepítését szabályozási eszközökkel (szabályozási terv előírásainak megváltoztatása), illetve alkalmas terület rendelkezésre bocsátásával segítjük (ipari területek kialakítása) 12.1.4. Az elmúlt évben az Önkormányzat konkrét zajvédelmi beruházást nem valósított meg (pl.: fasorok, zajvédő építmények telepítése).
85
3.1.5. Zöldterület-gazdálkodás, természetvédelem A város elhelyezkedésének köszönhetően környezete bővelkedik táji és természeti értékekben. Ezen adottság nagymértékben ellensúlyozza a korábbi időszak túlzott és körültekintés nélkül létrehozott, illetve fejlesztett iparszerkezetének negatív hatásait. E funkció megtartása, illetve erősítése érdekében rendkívül fontos a még természet közeli állapotú területekkel történő ésszerű gazdálkodás és a természeti értékek gondos megőrzése. A védett és a védelemre érdemes természeti értékek fenntartásához, fejlesztéséhez szükséges anyagi eszközök a tavalyi évben is csak igen korlátozott mértékben álltak rendelkezésre. E kedvezőtlen körülmények közepette is akadtak azért pozitív példaértékű jelenségek, amikor a természetszerető tenni akarás eredményeként biztosított volt az értékmegőrző gondoskodás. A lakott területek élővilágában, biológiai sokféleségében egyfajta elszegényedés figyelhető meg, mely elsősorban a városban folyó építkezéseknek "köszönhető". Sajnálatos módon az új építkezések döntő többsége a szabad zöldterületek rovására történik, ezáltal olyan élőhelyek is megszűnhetnek, amelyek korábban egyfajta utolsó menedéket jelentettek egyes állat- és növényfajoknak. Az elmúlt évben is gyakori jelenség volt az, hogy -- különösen a városszéli területeken -- sok helyen égetik fel tavasszal és ősszel a területet. Ez a tevékenység a tűzveszélyen, a káros légszennyezésen túlmenően az adott területen élő flóra és fauna elszegényedését is eredményezi. Intenzív hatósági és felvilágosító tevékenységgel küzdeni kell e kedvezőtlen jelenség ellen is.
Az Avasi Arborétum Az élővilág-védelmi feladatok ellátásában jelentős szerepet játszik a Miskolci Állatkert és Kultúrpark is, mely alaptevékenységéből adódóan – lehetőségeihez mérten – hozzájárul a régióban élő lakosság ökologikusabb gondolkodásmódjának kialakításához, illetve fejlesztéséhez. A Miskolci Állatkert és Kultúrpark alapfeladata az állatok jogszabályokban és szakmai standardokban előírt tartása, tartási feltételeinek folyamatos javítása, a területen lévő növényzet szakszerű gondozása, valamint ezekhez kapcsolódóan a környezet-, természet- és fajvédelem, továbbá kutatások végzése. További kiemelkedően fontos feladatok az oktatás-nevelés, a szórakoztatás, a természettudományos ismeretterjesztés, a rekreációs és kiegészítő kulturális programok szervezése, az infrastruktúra fejlesztése, a látogatói igényeket kielégítő szolgáltatások számának és színvonalának emelése. 86
Az Állatkert célja, hogy a Föld állatvilágának képviselőit természetszerű környezetben mutassák be, olyan bemutatóhelyeket – pl. társas kifutókat – alakítanak ki, melyekben az együtt élő fajok természetes viselkedésének megfigyelésére is lehetőség nyílik. Népszerűek az állatbemutatók, a látványetetések és szakvezetéses, ill. tematikus séták, valamint az állatkert területén kívüli programjaink (zooórák, bemutatók, előadások). Törekszenek arra, hogy bekapcsolódjanak a térségi fejlesztési programok megvalósításába, a környezet-, természet- és állatvédelem népszerűsítésébe, az ifjúság természettudományos és környezettudatos nevelésének elősegítésébe. Továbbra is problémát jelent azonban az alapítás óta hiányos infrastruktúra, melynek fejlesztésére (akárcsak az elmúlt negyed században – továbbra is forráshiány miatt) nem volt lehetőség. Továbbra is problémát jelent a szilárd burkolatú utak hiánya, a kiépített szennyvíz- és gázhálózat hiánya, az elavult elektromos hálózat, a tömegközlekedéssel való nehéz megközelíthetőség, az állatkertet övező kerítés pedig az állatkerttel egyidős. A Miskolci Állatkert és Kultúrpark – hazánkban egyedülálló módon – nem önálló intézmény, tulajdonosa a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft., üzemeltetője a Miskolci Turisztikai Kft. A 2009-es esztendő legfontosabb momentuma a Miskolci Állatkert és Kultúrpark működésében az üzemeltető-váltás volt. Az állatkert üzemeltetése 2009. július 1-től a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft-től átkerült a Miskolci Turisztikai Kft.-hez (az állatkert tulajdonjogi viszonya nem változott). Ezzel egy időben az állatkertvezető személyében is változás történt: a 2009-es esztendőt Gaál Ferenc megbízott állatkertvezető irányításával kezdte az intézmény, július 1. óta pedig Jánosi Ferenc vezeti az állatkertet.
Hiúz A 2009-es évben – a korábbi évekhez hasonlóan bekapcsolódott az Állatkert az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által életre hívott Carnivore – Európai Ragadozóvédelmi Kampányhoz. A kampányhoz kapcsolódóan elkészült egy információs tábla a Kárpát-medence ragadozó emlőseiről, valamint egész évben több rendezvényt tartottak a ragadozóvédelem jegyében. A Diósgyőr Rádióval közös műsorsorozatban tavasszal nyolc héten át a kampány jegyében bemutatták hazánk ragadozó emlőseit. Június 6-án Mackó-ünnep elnevezéssel tartottak családi napot, mely teljes egészében a Carnivore kampányra épült. 87
Barnamedve Állataik örökbefogadó támogatóinak 2009-ben is megrendezték a hagyományos, évenkénti Örökbefogadók Napját február 16-án. A Kocsonyafesztivál városi programjain a korábbi évekhez hasonlóan 2009-ben is részt vett az Állatkert, jelen voltak a Zöld Sátorban, valamint a Gárdonyi Géza Művelődési Ház által szervezett programsorozaton is. Emellett egész évben több alkalommal is jelen voltak a város különböző pontjain különféle rendezvényeken, így a több alkalommal a Diósgyőri Várban, Miskolc Város Ünnepén, iskolai, óvodai rendezvényeken. Az önkormányzat Környezetvédelmi és Energiaügyi Bizottsága által kiírt zoopedagógiai témájú pályázatuk sikeres volt, melyből a zoopedagógiai eszköztárukat fejlesztették. A Városi Pedagógiai Intézettel közösen a Víz Világnapja alkalmából pályázatot hirdettek középiskolások részére „Neked mennyit ér a víz?” címmel. Emellett természetesen minden „jeles napon” (pl. Madarak és Fák Napja, Állatok Világnapja) különféle programokkal várták látogatóikat. Szintén hagyományosnak tekinthető a június első péntekjén megrendezett Dreamnight – Áloméj az Állatkertben elnevezésű program, mely egy világméretű program a sérült és tartósan beteg gyermekek számára. 2009-ben a Miskolci Állatkert és Kultúrpark harmadik alkalommal rendezte meg ezt a különös estét.
88
„Dreamnight” Az immár szintén hagyományosnak mondható ÉjszakáZoo elnevezésű program különleges, nyár esti sétára ad lehetőséget az érdeklődőknek, szakvezetéssel, látványetetésekkel. Ennek a programnak minden évben nagy sikere van a látogatók körében. A nyári zoo-napközi programot 2009-ben is a Bükki Fiatalok Természetjáró Egyesületével közösen rendezték meg, melynek során mintegy 160 kisiskolást láttak vendégül, hozzájárulva a környezettudatos nevelésükhöz. A Miskolci Állatkert és Kultúrpark augusztus 20-án ünnepli megnyitásának évfordulóját. A 2009-es évben négynapos „hosszú hétvégén” változatos programokkal várták látogatóinkat. Sajnos ezzel egy időben zajlott városunkban a tájfutó világbajnokság, amely alatt az állatkert szinte megközelíthetetlen volt. Október 15-i határidővel került leadásra az Észak-Magyarországi Operatív Program által kiírt határontúli fejlesztési támogatás pályázata a Kassai Állatkerttel együttműködve egy tanösvény kialakítására. Ennek eredményhirdetése 2010. első felében várható. Az év végén jelentős mennyiségű és értékű állatadományt kapott az Állatkert egy miskolci származású magánszemélytől, aki felszámolt magángyűjteményét adta Miskolc városának, illetve az állatkertnek. A 2009-es esztendő végén, önerőből elkezdték a terráriumi bemutató átalakítását. A terráriumok felújítása mellett a bemutatott fajokat is egységes tematika szerint kívánják összegyűjteni. A Miskolci Állatkert és Kultúrpark továbbra is aktív tagja a Magyar Állatkertek Szövetségének (MÁSZ). A vezetők részt vettek a szövetség 2009 márciusában Budapesten, valamint a decemberben Kecskeméten megtartott közgyűlésein. 89
Bárányka A Bükki és az Aggteleki Nemzeti Parkokkal együttműködve 2009-ben is folytatták a természetvédelmi mentőtevékenységet, amely a hazánkban védett és fokozottan védett, elsősorban ragadozó madarak lehetőség szerinti megmentését, esetleges repatriálását foglalja magában. A Miskolci Állatkert és Kultúrpark egyre több törekvést tesz arra vonatkozólag, hogy aktívan bekerüljön a nemzetközi állatkerti vérkeringésbe is. Ennek keretében több állatcserét is bonyolítottak 2009-ben külföldi (cseh és dán) állatkertekkel. A Nemzetközi Fajinformációs Rendszer (ISIS) adatbázisában most már állatállományuk nagyobb része megtalálható, és az adatok küldése jelenleg is folyamatos. A 2010-es évben is folytatni kívánják a minél szélesebb körű nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítését. Habár az állatkert infrastrukturális és gazdasági helyzete nem teszi lehetővé, hogy a közeljövőben csatlakozhasson az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének tagjainak sorába, azonban az EAZA égisze alatt működő fajmegőrző tenyészprogramokban (EEP) addig is részt kívánnak venni a jelenlegi három tenyésztprogramos fajon kívül továbbiak tartásával, bemutatásával. A 2010. évtől a Miskolci Állatkert és Kultúrpark a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület intézményi tagjává válik. Ezzel együtt az állatkert tervezett parkosítása során a „Madárbarát Kert”-ek alapelveit tartják szem előtt. A parkosítás részeként megújul a szoborpark és a zenepavilon környéke is, ahol a nyári időszakban – tekintve, hogy az intézmény nem csak állatkertként, hanem kultúrparkként is működik – különféle kulturális programokat terveznek. Urbanizálódott állatfajok Miskolcon és vonzáskörzetében - a Miskolci Állatkert és Kultúrpark szerepe ezen fajok védelmében Ma már gyakorlatilag globális mértékű nagyvárosi problémának számít bizonyos vadon élő állatfajok eltűnése ill. más fajok városokban való megjelenése, alkalmazkodása a városi léthez, hiszen természetes környezetük fogyatkozóban van mindenütt. 90
E folyamatnak számos okát ismerjük, megoldásához rengeteg javaslatot leírtak már, de a mindkét fél (ember és állat) számára ténylegesen korrekt megoldás még nem született meg. Ezért a helyi hatóságok, Nemzeti Parkok, állatvédelmi szervezetek és nem utolsósorban az állatkertek közösen, illetve a feladatokat felosztva próbálják meg a konfliktus helyzetekből adódó helyzetet kezelni, ezen esetekre megoldást keresni, ill. segíteni sérült egyedek, vagy fiatalon magára maradt vadon élő állatok esetében a befogadásban, majd repatriálásban. A felsorolt résztvevőket az egyre sűrűsödő segítségkérések késztetik együttműködésre, és így az évek során kialakulhat egy - akár együttműködési megállapodással is hivatalossá tett – kapcsolat. Így talán egy elég hatékonyan működő hálózat jöhet létre, mely sokat tehet azért, hogy megkönnyítse az állatok és emberek szükségszerű együttélését.
Tigris A Miskolci Állatkert és Kultúrpark tevékenységi köréhez gyakorlatilag a kezdettől fogva hozzátartozott - bár külön nem finanszírozott - a város területén észlelt vadon élő állatok problémájának kezelése. Erőteljes határvonalat jelent ebben a munkában az a 2001. évben született megállapodás, melynek célja a „sérült madarak szállítása, ellátása és repatriációja”.
Papagáj E megállapodás az Aggteleki Nemzeti Park, a Bükki Nemzeti Park, a Magyar Madártani Egyesület két helyi csoportja és a Miskolci Állatkert és Kultúrpark között jött létre. Az együttműködés kiváltója az a szomorú tény, hogy a védett fajokat érő balesetek száma folyamatosan nő, s ezek a legtöbb esetben elhullással végződtek, vagy nem volt lehetőség az életben maradt sérült madár elhelyezésére, gondozására, a megfelelő háttér hiányában. Ezért került sor a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban egy madármentő központ megépítésére, melynek költségeit a fent említett partnerek 91
vállalták, az állatkert pedig biztosítja a szakszerű ellátást (állatorvos, tartás, takarmányozás). A repatriációt a Nemzeti Parkokban végzik (illetve amennyiben ez nem megoldható, az Állatkert területén történik). Az elmúlt évek tapasztalata alapján a sérült madarak beszállítása, ellátása stb. változatlan módon történt, a beérkezett fajok listáját mellékeljük. Viszont megemlítésre szorul az a tény, hogy a madármentő központ befogadóképessége a minimálisra csökkent, és a legkülönbözőbb helyeken vagyunk kénytelenek elhelyezni a sérült fajokat. Többek között az Állatkert karanténépületében, ez pedig nem nevezhető szabályos megoldásnak Amennyiben nem tud a város valamilyen szinten segítséget nyújtani, akkor a lakossági bejelentéseket vissza kell utasítanunk, mert a madarak és egyéb vadon élő fajok elhelyezési körülményeit tekintve az állatok tartására vonatkozó törvénynek messze nem teszünk eleget. Ezt pedig a Környezetvédelmi Felügyelőség, mint engedélyező hatóságunk nem fogja elnézni. De a legnagyobb gondot maguk a lakossági bejelentők okozzák majd, akik nem fogják tudni megérteni, hogy miért nem tudjuk fogadni a talált állatfajt. Ez jogos felháborodást fog okozni, és ez a probléma már most is jelentkezik időnként, és igen nehéz meggyőzően érvelni. A városban zajló panelprogram miatt, a panelrésekben élő korai denevér populációk veszélyes helyzetbe kerültek, de ezt eddig is a BNP munkatársai próbálták meg kezelni, és tudomásunk szerint egy külön csoportot hozott létre a megyei Környezetvédelmi Felügyelőség, akik ezeket a bejelentéseket ellenőrzik, és megoldást keresnek a denevérek sorsára. Mindenképp említést kell tenni a városban fellelhető nyestek egyre jobban terjedő létszámáról, ugyanis ez az állatfaj már a belvárosban is megjelent. Ez ügyben érkező megkeresésekre maximum tanácsokkal tudjuk ellátni a bejelentőt.
Denevér Egy állatkert feladata ma már messze nem az állatbemutatásról szól elsősorban, hanem az állatok bemutatásával egybekötött oktatásról, azaz egy szemléletformálásról. Ez pedig szervesen kötődik a közvetlen közelünkben élő állatokkal kialakított kapcsolattal, az együttélés lehetőségeivel. A Miskolci Állatkert és Kultúrpark munkatársai az oktatás területén végzett munkájuk során a gyermekeknek a környezetükben előforduló élőlények megismeréséhez, viselkedésük megértéséhez nyújtanak segítséget, így lehetővé téve egy környezeti problémákra fogékony szemlélet, s talán egy fenntarthatóbb életvitel későbbi kialakítását, amelyben együtt tudunk élni az élővilággal. 92
Az állatkert kapuin belül zoonapközivel, szakvezetéssel, zoopedagógiai foglalkozásokkal várják a jelentkezőket. Óvodákba, iskolákba, művelődési házakba, rendezvényekre vonulnak ki, ahol hazánkban honos állatokat is simogathatnak, kézbe vehetik egyes egyedeiket, és nagyon részletes információt kapnak róluk. Szükséges, hogy a legfogékonyabb, legkönnyebben alakítható korban már személyes tapasztalatokat szerezzenek állatokat megfigyelve, természetes környezetben, akár egy-egy állatkerti séta alkalmával amelyekből a későbbiek során kialakulhat a környezetükben élő élőlények iránti tisztelet. Az önkormányzat 2009. évi tevékenysége: A parkfenntartási feladatokra biztosított 364,7 millió Ft-os előirányzatból 346,3 millió Ft (95%) realizálódott pénzügyileg. A feladatcsoporton belül a parkgondozási (zöldfelületek külterjes gondozása, gondozhatóvá tétele, új virágfelületek gondozása, stb.) feladatokra felhasznált kiadások képviselik a legnagyobb nagyságrendet. A keret előirányzat terhére a munkafolyamatok a tavaszi gereblyézéssel indultak. Az év folyamán a Városgazda Nonprofit Kft. végezte, illetve végeztette el a parkgondozási körzetekben az I. kategóriás területek fűnyírását öt, a külterjes területek fűnyírását három alkalommal, valamint az időjárás figyelembevételével a folyamatos őszi lombgyűjtést. Az előirányzat nyújtott továbbá fedezetet virágültetésekre, virágfák, kaspók kihelyezésére, a folyamatos öntözésre, gyomlálásra, valamint a virágfelületek ápolására is. A pénzügyi teljesítés 96,1%, mely 254,7 millió Ft kifizetését jelenti.
A Szinva-terasz „zöldjei” 93
Növényvédelemre, a város közterületein lévő vadgesztenye és platánfák kártévő elleni védekezésére közel 6 millió Ft átutalás történt. A fasorgondozásra a korábbi évek előirányzatától magasabb összeg 22 millió Ft állt rendelkezésre. A keretösszegből a balesetveszélyes helyzetek megszüntetésén túl tényleges fasorgondozási tevékenység is folyt.
A Vár utcai védett vadgesztenye fasor
2009. évben 512 db a lakosságtól, a Polgármesteri Hivataltól, az önkormányzati képviselőktől, valamint a műszaki ellenőröktől érkező bejelentést vizsgált ki a Városgazda Kft. A bejelentések alapján1226 db fa gallyazásának és 454 db fa kivágásának igényét mérték fel, mely alapján 48 esetben elutasító döntés született. Az év során 1234 db fa gallyazását és fiatalítását, valamint 540 db fa kivágását végezték, illetve végeztették el. A pénzügyi teljesítés 21,2 millió Ft volt. A virágbeszerzésre rendelkezésre álló 22 millió Ft-os eredeti előirányzat egy része – 10 millió Ft – a Debreczeni Márton Szakközépiskolával kötött megállapodás alapján az intézmény részére került lebontásra. A szakközépiskola a kertészeti képzésének és gyakorlati telephelyének rendelkezésre álló kapacitását kihasználva a város közterületeire szükséges egynyári virágpalánták előállítását végezte el. Így összesen mintegy 86.000 db palántát állítottak elő, valamint elvégezték a virágfák, virággúlák, fa virágtartó edények beültetését, előnevelését is.
94
A keret előirányzat terhére további 84.000 db egynyári palánta, 6.000 db egyéb balkon növény leszállítására közbeszerzési eljárás lefolytatását követően történt teljesítés. A pénzügyi felhasználás 9,6 millió Ft volt.
A virágóra Szent István szobra előtt A cserjefelületek gondozása tételsoron rendelkezésre álló 8 millió Ft-os előirányzat maradéktalan felhasználásával kisebb munkák elvégzésén túl az Operafesztivál előkészületeként a Városház tér – Uitz Béla u. közötti szakaszon a cserjefelületek gondozására, visszavágására került sor. A közcélú foglalkoztatás adta lehetőségeket kihasználva sikerült rendbe tenni a város egy részének cserjefelületeit, így a Szentpéteri kapui köztemető melletti területet, valamint a Szentpéteri kapu kifelé menő oldalágának elhanyagolt zöldsáv növényállományát is. A gondozásba nem vont önkormányzati területek kaszálására az év végéig 14,2 millió Ft felhasználás történt. A feladatcsoport további tételsoraira edényes növények gondozása, játszóeszközök karbantartása, elbontása, utcabútorok fenntartása, homokozók fenntartása, fa- és cserjetelepítés, Európa liget játszóeszköz pótlás, Avas Senior park kerítésépítés összesen 32,7 millió Ft került kifizetésre. Az Önkormányzat III-100/95.543/2006. sz.határozattal jóváhagyott 2006. évi környezet- és természetvédelmi intézkedési tervében foglaltak végrehajtása: 8.3-4. Helyi szintű folyamatos biomonitoring megvalósítására anyagi, technikai eszközök hiányában ez idáig nem került sor városunkban. A levegőtisztaság-védelmi, klímavédelmi program zöldfelületi célprogramjának néhány eleme megvalósult, így pl. zöldfelület kataszter/fakataszter részben elkészült, a városi zöldfelületek folyamatos gondozására és kismértékű bővítésére sor került. 95
Fasorok gondozása biztosított volt. A hatósági eljárásokban a szükséges zöldfelületi fedettség biztosítása rendszeresen előírásra került. A célprogramban foglalt korábbi feladatok megvalósítása a közeljövőben kell, hogy realizálódjon. 8.5-6. A természet- és tájvédelmi szempontokat a hatósági tevékenység során – a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával – folyamatosan figyelembe vesszük. A kiemelt területeket érintő eljárásokban szakhatósági, illetve főépítészi, tervtanácsi közreműködés is igénybe vételre kerül. 8.8-9. Az elmúlt időszakban 8 fővel létrehozásra került a mezőőri szolgálat, mely természetvédelmi feladatokat is ellát. A természetvédelmi tevékenységben segítséget jelent a Városgazda Kht. által alkalmazott parkőrök, illetve patakőrök tevékenysége is. 2.2.3. A városi zöldfelületek állapotának javítására – miként az a fejezet korábbi részéből is megállapítható - az elmúlt évben is történtek intézkedések. Az elért eredményekről azonban nem szólhatunk a teljes megelégedettség hangján, a városi zöldterületek mennyiségi és minőségi fejlesztésére a jövőben is kiemelt figyelmet kell fordítani. 2.2.4. A parkfenntartásba bevont területek jelentősebb mértékű növelésére a rendelkezésre álló anyagi eszközök szűkös volta miatt 2009-ben nem nyílott lehetőség. 2.2.5. Az elmúlt év során jelentősebb városi zöldfelületek, összefüggő zöldsávok kialakítására nem nyílott lehetőség. A jövőben törekedni kell e területen is előrehaladást elérni. 2.2.6. A fasorgondozás 22 millió Ft-os - a korábbi évek előirányzatától magasabb - előirányzatából a lakosságtól folyamatosan beérkező kérelmek teljesítése történik. Az összeg terhére a viharos időjárás következtében megsérült ágak eltávolítását, elöregedett, kiszáradt, balesetveszélyessé vált fák kivágását végezte el a Városgazda Kht. 2.2.7. A falak, tűzfalak növényzettel borítása, „zöldítése” terén az elmúlt évben sem sikerült látványos eredményeket elérni. A város néhány területén azonban találkozhatunk ilyen kezdeményezéssel. 2.2.8. Zöldfelületi alap, illetve önálló zöldfelületei önkormányzati rendelet megalkotására 2009-ben még nem került sor, az ahhoz kapcsolódó előkészítő tevékenység kezdődött meg az elmúlt időszakban.
96
2.2.9. Az önkormányzati megrendelésre készülő tervdokumentációk kötelező tartalmi elemeként – megrendelőként – a kertészeti, kertépítési terv készítésének szükségessége is előírásra kerül. Általános érvényű követelményként minden építés-engedélyezési eljáráshoz kapcsolódóan – az érvényes országos szabályozás ellenében – jogszabályi felhatalmazás hiányában nincs lehetőség. 2.2.10. A parkőri létszám jelentősebb fejlesztésére 2009-ben anyagi okok miatt nem volt lehetőség 2.2.11. A polgárőrök, közterület-felügyelők. illetve mezőőrök a munkájuk végzéséhez kapcsolódó környezet-, természetvédelmi információkkal ellátásra kerültek. 7.2.1-2. A kutyaürülék gyűjtő rendszer szélesebb körben való elterjesztésére a korábbiakban részletezett okok miatt az elmúlt időszakban nem került sor. A rendszer kialakítását a környezeti tudatosságbeli problémákon túl anyagi okok is akadályozták. A létező városi kutyafuttató területek fenntartása, megfelelő használata folyamatosan biztosított volt. 7.2.3. A Miskolci Állatsegítő Alapítvány új kutyamenhelyének átadása megtörtént. 7.2.4. Az állatok azonosítását egyszerűsítő chip beültetések jellemzően magánkezdeményezésekre történnek. Kötelező jellegű rendszer kialakítására nem került sor. 7.2.5. Korszerű városi állatkrematórium, illetve állattemető létesítésére a jelentkező igények nagyságrendje, illetve a vállalkozói érdeklődés hiánya miatt ez idáig nem került sor. 7.2.6. A Városi Állatkert és Kultúrpark üzemelése az elmúlt év során is megfelelően biztosított volt. Az állatállomány több új egyeddel, illetve fajjal is gazdagodott. A park környezeti nevelésben, tudatformálásban betöltött szerepe is jelentősnek mondható.
3.1.6. Helyi közlekedés szervezés A helyi közlekedésszervezés a városi tömegközlekedési lehetőségek biztosításán, fejlesztésén túlmenően környezetvédelmi szempontból is rendkívüli fontossággal bír. A jól szervezett, korszerű, "környezetkímélő" járművekkel, jó állapotú utakon, síneken megvalósított helyi közlekedés a környezetterhelés csökkentésében is (zaj-, rezgés, légszennyezés) jelentős tényezőként értékelendő.
97
A város közigazgatási területén, illetve a közvetlen vonzáskörzethez tartozó más közigazgatási területeken a menetrend szerinti és a menetrenden kívüli személyszállítást - az önkormányzati tulajdonú Miskolc Városi Közlekedési Zrt. végzi. A Zrt. környezetvédelmi szempontból meghatározó tevékenységeit koncentráltan a központi telephelyen (Miskolc, Szondi Gy. út 1.), üzemeléséből következően a teljes működési területén végzi. A központi telephely területe levegőtisztaság-védelmi szempontból a védett II. kategóriába tartozik. A légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet szerint az MVK Zrt.-nek légszennyezési bejelentési kötelezettsége van, amelynek folyamatosan eleget tesz. A központi telephelyen található 3 db 1 MW teljesítményű gázkazán, valamint festő-fényező- és diagnosztikai elszívó rendszerek, amelyek légszennyező pontforrásnak minősülnek. Az ÉMI-KTVF előírta, hogy a 2008. március 3-a és március 6-a között végrehajtott akkreditált emisszió mérési eredmények ismeretében meg kell kérnie a Társaságnak az 5 db légszennyező pontforrás üzemeltetéséhez szükséges új működési engedélyt. A kérelmet a 21/2001. (II. 14.) Kormány rendelet 4.1. sz. mellékeltében foglaltaknak megfelelően elkészítették és megküldtük jóváhagyásra. A Felügyelőség megadta az új levegőtisztaság-védelmi engedélyt. A központi telepen kívül, fűtésre és melegvíz előállításra egyedi tüzelőberendezéseket üzemeltet a Zrt. A Társaság által üzemeltetett pontforrások működtetése óta környezetet veszélyeztető emissziós jelenség, illetve az üzemeltetéssel összefüggő lakossági panasz nem volt. A levegőtisztaság-védelmi feladatok jelentős részét autóbuszmotorok koromkibocsátásának, a nitrogén-, kén-, szénoxid-emissziójának csökkentése érdekében végzett beruházási, technológiai korszerűsítő és üzemviteli feladatok képezik. A technológiák színvonalas végrehajtásának, valamint a kontrollmérések folyamatos elvégzésének eredményeként az alábbi füstmérési értékek jellemzőek az autóbuszokra: Normál (szívó) motoros autóbuszoknál: Turbófeltöltős autóbuszoknál: EURO-II minősítésű motoroknál: EURO-III minősítésű motoroknál: EURO-IV minősítésű motoroknál:
K = 0,53m -1 (Határérték: 2,5 m-1) K = 0,75 m-1 (Határérték: 3,0 m-1) K = 0,86 m-1 (Határérték: 2,0 m-1) K = 0,49 m-1 (Határérték: 1,5 m-1) K = 0,42 m-1 (Határérték: 1,5 m-1) (2009. december 31-i adatok)
Jelenlegi autóbusz állomány (motor szerinti) összetétele: Be nem sorolt
EURO 0
EURO I.
EURO II.
EURO III.
EURO IV.
összesen
18 db
9 db
14 db
39 db
69 db
41 db
190 db
98
A Miskolc Városi Közlekedési Zrt. 2006 márciusában 35 db, EURO IV-es motorral felszerelt NEOPLAN típusú autóbuszt állított üzembe. Az üzembe állítással párhuzamosan 24 db autóbuszt vont ki a forgalomból (be nem sorolt, illetve EURO O-s motorral rendelkező autóbuszok). Az MVK Zrt. 2010. évre vonatkozó üzleti terve a járműpark korszerűsítésére 100 db autóbusz, a Zöld Nyíl villamos nagyprojekthez kapcsolódóan pedig 31 db alacsony padlós villamos beszerzését tartalmazza. Az autóbuszok korszerű, alacsonypadlós kivitelűek, EURO V-ös környezetbarát motorral és légkondicionáló berendezéssel felszereltek. 2010-ben az autóbusz beszerzésére közbeszerzési pályázat lesz kiírva. A 31 db alacsony padlós villamos beszerzésére a közbeszerzési pályázat tavasszal lezajlott. A villamos nagyprojekt miatt 15 db használt csuklós autóbuszt (IKARUS 280-as, vagy MAN) állít forgalomba a Társaság a villamosok pótlására. Víz- és szennyvízkibocsátás Az MVK Zrt. ivóvízellátását a Miskolci Vízművek Kft. által üzemeltetett városi ivóvízhálózat biztosítja. 2009-ben az ivóvíz-felhasználás 10570 m3 volt. A keletkezett szennyvizet a telephelyen kommunális szennyvízcsatorna rendszer gyűjti és a városi gerinccsatornába vezeti. A telephelyen keletkező csapadékvizet elválasztó rendszerű csatorna gyűjti, amelynek befogadója a Sajó folyó. Az üzemeltetett mosási technológiák ellátása iparivíz kútról történik. 2009-ben a felhasznált iparivíz mennyisége 4466 m3, a visszaforgatotté 1692 m3 volt. A mosási technológiák vízigényének egyenletes biztosítására 1 db 200 m3 puffer víztározó került kialakításra. Az iparivíz a felhasználását követően, a szennyezőanyagok fajtájától függően megválasztott ülepítő-derítő és szűrőrendszeren keresztül részlegesen visszaforgatásra kerül, illetve a csapadékcsatorna hálózaton történik meg az elvezetése. Az alkalmazott szennyvíztisztító műtárgyak és berendezések: - alkatrészmosó: - járműmosók: - üzemi konyha: - üzemanyagkút:
flotáló-, ülepítő és szűrőrendszer, ülepítő-, olajlefölöző és szűrőrendszer, zsírfogó műtárgy FREYLIT ülepítőrendszer.
A telephelyen 1988-ban került beüzemelésre 1 db 150 m 3/d kapacitású BME-Szentendre típusú ipari szennyvíztisztító berendezés, amelyből az elfolyó tisztított szennyvíz minősége évente akkreditált laboratóriumban bevizsgálásra kerül. A mérési jegyzőkönyvek alapján elmondható, hogy a tisztított szennyvíz paraméterei kielégítik a vonatkozó rendeletben foglalt határértékeket. A víztisztítási technológia jó színvonalú üzemeltetése lehetővé tette, hogy - a mérést és vizsgálatot követően - a tisztított víz jelentős része visszaforgatással újrahasznosításra kerüljön. A csapadékcsatorna rendszeren 2004. évben megtörtént egy állapotfelmérés, kamerás vizsgálat keretén belül. A vizsgálat eredménye alapján a legkritikusabb hiba elhárítása már megtörtént.
99
Az elmúlt években a csapadékcsatornán elfolyó szennyvízkibocsátással kapcsolatos elmarasztalás, bírság az MVK Zrt-t nem érte. Zajvédelem Az MVK Zrt. tevékenységének velejárója a zajhatás. Az üzemeltetett járművek, valamint a járműveket kiszolgáló telep és a végállomások zajt keltőek. Ezek ismeretében a Társaság fontos feladatnak tekinti a járművek, végállomások, központi telep, illetve a pálya okozta zajok csökkentését. A 2003-as évben sor került 8db SGP E1-es villamos jármű és 6db Lohner C3-as villamos pótkocsi, 2004-ben 13db SGP E1-es villamos jármű beszerzésére, melyek közül 2007-ben 3db alkatrész utánpótlásként lett felhasználva. Ezek a járművek nem újonnan lettek vásárolva, de zajszintjük alacsonyabb a velük együtt használatban lévő Tátra villamos járművekénél, és jóval alacsonyabb a 2004 novemberében a forgalomból kivont FVV villamos járművekénél. A mérési jegyzőkönyvek alapján megállapítható, hogy az üzemeltetett járművek emissziója a szabványokban megengedett határérték körül van. Mérési eredmények: - villamosnál: – autóbusznál:
82-88 dB (A)(F) 80,5-83,5 dB(A) külső zajszint.
– A központi telephely zajkibocsátása - a hajnali kiindulási időszakban - a megengedett határértéket (éjjel 47, ill. 50 dB, nappal 57, ill. 60 dB) túllépi, amely forgalomszervezéssel már nem befolyásolható. A külső szakértőkkel elkészíttetett terv szerint pl. zajvédő fal alkalmazásával a zajhatás a megengedett határérték alá szorítható, a probléma kezelése az elkövetkezendő évek feladatát kell, hogy képezze. Hulladékgazdálkodás Az MVK Zrt.-nél a tevékenységekből keletkező hulladékok kommunális, veszélyes és termelési hulladékcsoportba sorolhatók. A Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet megjelenését követően a keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését, kezelését, ártalmatlanítását az előírásoknak megfelelően végzi a Vállalat. A fenti rendeletnek megfelelően a veszélyes hulladékok mennyiségéről napi nyilvántartást vezetnek. A veszélyes hulladék átvétele tételes mérlegelés után szigorú bizonylatolásra kerül az átadó és az átvevő részéről is, a mennyiségek nyilvántartásán az átvezetés a következő munkanap reggelén megtörténik – megfelelvén a 164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet előírásainak. 100
A 164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet értelmében az MVK Zrt. a telephelyen keletkező hulladék termelőjeként rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett, melynek folyamatosan eleget tesz. Kommunális hulladék valamennyi munkavégzési helyen keletkezik. A kommunális hulladékok gyűjtését konténerekben végzik, a hulladékok ütemezett elszállítását az AVE Miskolc Kft. biztosítja, szerződés alapján. A kommunális hulladék kb. a 2/3 része papírhulladék, ezért 2005. szeptember 1-jével bevezette a Társaság – egyelőre csak a Komplex-telepen – a papírhulladék szelektív gyűjtését, amelyben az AVE Miskolc Kft. a partnerük. Veszélyes hulladékok döntően a jármű (autóbusz és villamos) karbantartási tevékenységből, a járműmosási tevékenységből, kisebb mértékben a pályafenntartási, az ipari karbantartási, takarítási, eszközgazdálkodási, irodai tevékenységekből származnak. Jellemző veszélyes hulladék-fajták: olajos iszap; fáradt olaj; olajos rongy, kóc, védőfelszerelés; akkumulátor; klf. festékes hulladékok; szárazelem; fénycső; zsír; hajtógázas palack stb. Az évente közel 60 tonna mennyiségben keletkező veszélyes hulladék megfelelő ártalmatlanításához arra hatósági engedéllyel rendelkező partnerekkel szerződött a Vállalat. Az MVK Zrt. tevékenysége során az alábbi táblázatban szereplő veszélyes hulladékok keletkeztek 2005-2009. években a legnagyobb mennyiségekben:
Megnevezés Fáradtolaj (EWC 130205) Olajszűrő (EWC 160107) Ólom akkumulátor (EWC 160601) Festékes hulladék (EWC 150110) Olajos rongy, kóc (EWC 150202) Szennyezett gumi (EWC 160121) Olajos iszap, föld (EWC 130502) Összesen:
2005
2006
2007
2008
2009
kg
kg
kg
kg
Kg
21499
15996
16311
16014
14645
1759
271
953
446
761
5877
10840
8800
4820
8120
2600
1670
1940
1995
2016
6237
5280
3567
2973
3174
334
565
723
1566
1937
22870
37205
17318
25812
24281
61176
71827
49612
53626
54934
Veszélyes hulladékok az MVK Zrt.-nél 2005-2009
101
Az ÉMI-KTVF 2008 novemberében előírta, hogy a Hulladékgazdálkodási Terv aktuális felülvizsgálatával egy időben készítse el a Társaság az új, 2008-2013 időszakra vonatkozó Hulladékgazdálkodási Tervet. A Tervet a Felügyelőség jóváhagyta. A központi telephelyen veszélyes anyagok tárolására és felhasználására az ÁNTSZ általános engedélyével rendelkeznek. 2009. évben elért eredmények: A hasznosításra átadott hulladékok mennyisége 8 %-kal növekedett az előző időszakhoz képest. Az Autóbusz járműjavító üzem fődarab műhelyben módosították az olajellátó rendszer nyomvonalát, az üzemanyag kútnál építettek ki egy új, korszerű berendezést, mellyel az olajcsepegés, olajelfolyás minimálisra csökkenthető. A 2008-2013 időszakra vonatkozó Hulladékgazdálkodási Tervben vállalta az MVK Zrt. a műanyag PET-palackok szelektív hulladékgyűjtését. Az AVE Miskolc Kft.-vel felvették a kapcsolatot, és ígéretet kaptak, hogy 2010-ben - a szelektív papírgyűjtéshez hasonlóan - a gyűjtéshez szükséges 2,5 m3-es gyűjtőedényzetet biztosítják a Vállalat számára. A bemutatott eredmények, valamint közvetlen környezetük és a szolgáltatásaikat igénybevevők elvárásainak való megfelelés indokolja azt, hogy az MVK Zrt. a környezetközpontú irányítási rendszer megvalósításában való részvételt a közeljövő feladataként kezelje.
Alacsonypadlós midibusz
102
A helyi közlekedésszervezés terén végzett 2009. évi önkormányzati tevékenység: Az Út-híd fenntartási feladatokra tervezett 246,5 millió Ft-os előirányzatból december végéig 223,8 millió Ft (90,8%) kifizetésére került sor. A szakfeladaton belül forgalomtechnikai feladatokra, KRESZ tábla kihelyezésekre, pótlásokra, közúti korlátok kihelyezésére, pótlására, a beláthatóságot biztosító gallyazási munkákra, valamint burkolatjel festésére összesen 39 millió Ft került átutalásra. A jelzőlámpa üzemeltetésre biztosított 39,4 millió Ft-os előirányzat az üzemeltetés áram-, és telefondíját, valamint a szükséges fejlesztéseket fedezte. A kátyúzási feladatokra előirányzott 107 millió Ft jelenti a feladatcsoport legnagyobb kiadási tételét. A keretösszegből az előzetes tervek szerint a márciusi-májusi időszakban a tél utáni nagy helyreállítási munkálatok elvégzésre kerültek, összességében 932 m2 aszfalt bedolgozásával több, mint 4500 kátyú került kijavításra. A járda-, lépcső-, korlát javítására rendelkezésre álló 12 millió Ft-os előirányzatból készült el többek között a Melinda utca, Árpád u. 55. sz. előtti járda javítása, a Patak-Palóczy utca kereszteződésének átalakítása, a Hejő liget hídkorlát javítása, Lillafüred felső sétány lépcsősor javítása, Görömböly gyalogoshíd építése, Sportcsarnok előtti tér burkolatjavítása, Miskolc-Tapolca korlátok javítása is. A buszmegállók főbb karbantartási munkáit a Gyula u. tetőszerkezet javítása, Dóczy u., Olvasztár u. tetőcsere, Szövő u. polikarbonát pótlása jelentették. Új buszváró telepítés az Ógyár tér, Thököly u.Kiss Ernő u. kereszteződésében történt. A Hejő ABC előtti részen pedig a buszváró áthelyezésére került sor. A feladatokkal összefüggésben 1,9 millió Ft pénzügyi teljesítés jelentkezik. Bel- és külterületi zúzalékos utak javítására számos utca vonatkozásában került sor. A feladatra biztosított 24,5 millió Ft-os előirányzatból a tervezett feladatok megvalósultak, néhány esetben a pénzügyi kifizetés a következő évre húzódik át. A város különböző területein (Avasi, Vörösmarty, Jókai lakótelep, Tiszai pu.) található aluljárók fenntartására erre az évre előirányzott 1 millió Ft-os keretösszeg maradéktalanul felhasználásra került, míg a támfalak fenntartásának feladataira előirányzott 2,3 millió Ft-ból 2,2 millió Ft pénzügyi kifizetés történt. Az utcanév táblák kihelyezésére az év során 0,4 millió Ft került felhasználásra, míg a baleseti és egyéb kártérítések előirányzatából az önkormányzat kártérítési kötelezettségével kapcsolatban 1,6 millió Ft került kifizetésre. Szakhatósági engedélyek beszerzésére eljárási díjakra 1,2 millió Ft felhasználás történt. A útellenőri szolgálatra, valamint az autóbuszöblök fenntartására december végéig összesen 11,6 millió Ft pénzügyi teljesítés történt.
103
Az Önkormányzat III-100/95.543/2006. programjában foglalt feladatok végrehajtása:
sz.
határozattal
jóváhagyott
környezetvédelmi
3.1.1. A közlekedést érintő tervek, programok hatásvizsgálata az újonnan készülő dokumentumok esetében megtörténik. A korábbi ilyen tervek esetében az utólagos felülvizsgálatra anyagi okok miatt nem került sor. 3.1.8. Az elmúlt időszakban ilyen jellegű vizsgálatra főként a tömegközlekedési járművek vonatkozásában került sor a rendszer felülvizsgálata kapcsán. Általános jellegű vizsgálatot a Nemzeti Közlekedési Hatóság területi szerve végzett. 3.1.4. A tömegközlekedés fejlesztése, vonzerejének növelése terén sajnos kedvező eredményekről nem adhatunk számot. Az alapvetően gazdasági kényszer miatt megvalósított tömegközlekedési átszervezések nem az effajta közlekedési mód vonzerejének növelése irányába hatottak. Az uniós támogatással tervezett „Zöld nyíl” villamosrekonstrukciós program megvalósulása esetén a villamosközlekedés népszerűsége minden bizonnyal növekedni fog. A tömegközlekedés számára előnyt biztosító forgalomszervezési intézkedések életbe léptetésével (pl. buszsávok kijelölése, a jelzőlámparendszer áthangolása) ugyancsak a tömegközlekedés népszerűsége javításának irányába hathat.
3.1.7. Energiagazdálkodás Az Önkormányzatnak számos közvetlen energetikával kapcsolatos feladata van, mint pl. közvilágítás, távfűtés, intézmények energiaellátása (működtetése), vízellátás és szennyvízkezelés, közreműködés az energia ellátó rendszerek fejlesztésében, stb. Ugyancsak e feladatok közé tartozik a település energiapolitikájának kialakítása és megvalósítása, a lakossági energiatakarékosság támogatása, a fogyasztói érdekvédelem, az energia felhasználás környezeti hatásainak figyelemmel kísérése is. A különböző fűtőanyagok környezetszennyező hatását figyelembe véve a fosszilis energiahordozók közül a földgáz a legkisebb környezetterhelést okozó energiahordozó. Széleskörű elterjedése környezetvédelmi, elsősorban talaj és élővíz védelmi szempontból előnyös, de levegőtisztasági szempontból is kedvező. Felhasználása során környezetszennyezést, illetve légszennyezést a kibocsátott égéstermék okozhat. Az elégetés során keletkező égéstermékben a káros anyagok aránya a gáztüzelő berendezések típusától, telepítésétől, égéstermék elvezetés módjától, a gáztüzelő berendezés karbantartottságától függ. A Tigáz Zrt. tapasztalatai alapján mondhatjuk, hogy a gázfogyasztók nagy hányada a gázkészülékeik rendszeres karbantartását elmulasztja. A gázkészülék műszaki állapota jelentősen befolyásolja a távozó égéstermék légszennyező anyag tartalmát. A rossz műszaki állapot miatt 104
kialakuló tökéletlen égés megnöveli a káros anyag, elsősorban a szén-monoxid kibocsátást, ugyanakkor csökkenti a gázkészülék hatásfokát. A gázfelhasználás helyzete, alakulása:
Év
Lakossági fogyasztók (db) Mérős Átalány- 20 m3/ó 20-100 díjas alatt m3/ó
Közületi fogyasztók (db) Mérős 20 m3/ó 20-100 101-500 alatti m3/ó m3/ó
Átalánydíjas
500 m3/ ó felett
2002.
27 721
35 442
2559
67
2003.
27 875
37 809
2606
66
2004.
27 854
38 272
2785
59
2005.
27 772
38 761
22
24
2 589
306
48
11
2006.
27 743
39 121
20
49
2 658
317
44
9
2007.
27 720
39 451
21
54
2 780
318
36
4
2008.
27 640
39 588
23
101
2 889
306
47
12
2009.
27 583
39 567
22
136
2 964
284
47
8
A földgáz fogyasztói létszám alakulása Miskolc város területén
Év
Lakossági fogyasztók (ezer m3) Mérős + Átalány Mérős 20 m3/ó 20-100 alatt m3/ó
Közületi fogyasztók (ezer m3) Mérős + Átalány Mérős 20 m3/ó 20-100 101-500 500 m3/ó alatt m3/ó m3/ó felett
2002
132 300
2003
142 100
2004
135 600
2005
70 520
1 545
10 160
14 051
17 836
18 512
2006
66 078
1 332
9 878
14 574
16 426
18 121
2007
55 786
1 223
8 473
12 306
15 464
17 231
2008
56 729
1 094
9 036
12 372
16 378
19 773
2009
52 586
1 208
8 247
11 517
15 408
19 274
A földgáz értékesítés alakulása Miskolc város területén
105
A fenti táblázatokból látható, hogy stagnáló fogyasztói létszám mellett a gázfelhasználás csökkenő tendenciát mutat. A csökkenés három fő okra vezethető vissza: • A gázkészülékek cseréje, jobb hatásfokú eszközökre. • A növekvő energia árak miatti takarékosabb felhasználás. • Energia felhasználást csökkentő beruházások (épület szigetelések). A társaság környezetvédelmi tevékenysége, illetve tevékenységének környezeti hatásai: A különböző fűtőanyagok környezetszennyező hatását figyelembe véve a fosszilis energiahordozók közül a földgáz a legkisebb környezetterhelést okozó energiahordozó. Széleskörű elterjedése környezetvédelmi, talaj, élővíz és levegőtisztasági szempontból is kedvező. Felhasználása során környezetszennyezést, illetve légszennyezést a kibocsátott égéstermék okozhat. Az elégetés során keletkező égéstermékben a káros anyagok aránya a gáztüzelő berendezések típusától, telepítésétől, égéstermék elvezetés módjától, a gáztüzelő berendezés karbantartottságától függ. A Tigáz-DSO Kft. tapasztalatai alapján mondhatjuk, hogy a gázfogyasztók nagy hányada a gázkészülékeik rendszeres karbantartását elmulasztja. A gázkészülék műszaki állapota jelentősen befolyásolja a távozó égéstermék légszennyező anyag tartalmát. A rossz műszaki állapot miatt kialakuló tökéletlen égés megnöveli a káros anyagok, elsősorban a szén-monoxid- és a NO xkibocsátást, ugyanakkor csökkenti a gázkészülék hatásfokát. Az újonnan belépő gázfogyasztók létesítményeihez készített gáztervek felülvizsgálata során szorgalmazza a Vállalat azoknak a gázkészülékeknek a felszerelését, amelyeknek a tüzeléstechnikai és égéstermék elvezetési tulajdonságai minden szempontból a legkedvezőbbek. Az ellenőrizetlenül a talajba, vagy zárt térbe kiáramló földgáz veszélyeztetheti az épített környezetet. Ennek megakadályozását a Társaság elsőrendű feladatának tekinti, ezért műszerparkját rendszeresen modernizálja, hálózatát műszeres hálózatellenőrző gépjárművel, és gyalogos műszeres ellenőrzéssel ütemterv szerint rendszeresen ellenőrzi. Ennek is köszönhető, hogy a gázhálózaton és tartozékain bekövetkezett gázömlésből, gázszivárgásból épített környezetet károsító tűz, robbanás, az elmúlt években nem történt. A szivárgások száma folyamatosan csökken. 3.1.8. Környezetbiztonság A különféle veszélyes anyagokkal, technológiákkal foglalkozó üzemek tevékenysége potenciális környezeti veszélyforrásként értékelhető. A különböző veszélyességi jellemzőkkel rendelkező nyersanyagok, valamint a keletkező hulladékok tárolása, szállítása is környezeti veszélyhelyzet kialakulásának lehetőségét rejti magában. Az esetlegesen bekövetkező havária helyzetek esetén az emberi élet és egészség veszélyeztetésén túl felmerül a levegő, a talaj, a vizek és az élővilág szennyeződésének, károsodásának veszélye is. Ilyen esetekben az intézkedési-beavatkozási kötelezettség az önkormányzatokat csak közvetetten, illetve korlátozottan (pl. szmoghelyzet esetén) terheli. A vonatkozó jogi szabályozás a vészhelyzetek kezelését alapvetően a rendvédelmi szervek 106
(Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Tűzoltóság, Polgári Védelem) feladatává teszi. E szervek a szükséges intézkedési tervekkel és a technikai eszközökkel is (túlnyomórészt) rendelkeznek, az esetleges vészhelyzetek esetén a szükséges intézkedések megtétele így biztosítottnak tekinthető. Az egyre változó körülmények, kockázati tényezők között fontos a folyamatos karbantartás, fejlesztés, hogy lehetőség szerint minden adódó vészhelyzet megfelelő kezelése megtörténhessen. A Polgári Védelmi Kirendeltséget érintő környezetbiztonsági információk az alábbiakban kerülnek bemutatásra: A főbb környezeti veszélyforrásnak minősülő miskolci társaságok, vállalkozások ismertetése: Miskolc város területe egyedi az országban, hisz a legmagasabb szintű veszélyeztetettségben itt él a legtöbb lakos. Ennek érdekében Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése – felmérve a környezetbiztonság veszélyeztetettségét – integrált biztonsági stratégiát alakított ki, melynek alapján működik a Polgári Védelem rendszere. A város környezeti veszélyforrásai egyrészt az átalakulóban lévő acél-, vas- és szerszámipar, másrészt a betelepült elektronikai és kisgépgyártó vállalkozások mutatják az információs társadalom igényeihez illeszkedő termelési struktúra átalakulását. A veszélyforrásokat folyamatosan felmérik és terveikben megjelenítik. Felső küszöbértékű veszélyes üzem: • Kis Chemicals Kft. Sajóbábony, tevékenységi kör: általános vegyipar Alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzemek: • Észak-magyarországi Környezetvédelmi Kft. Sajóbábony, tevékenységi kör: veszélyes hulladék kezelése és égetése • Eurofoam Hungary Kft. Sajóbábony, tevékenységi kör: műanyagipar • Linde Gáz Magyarország Zrt. Miskolc, tevékenységi kör: gázipar • Mikerobb Kft. Miskolc, tevékenységi kör: robbanóanyaggyártás • Shell Gas Hungary Zrt. Felsőzsolca, tevékenységi kör: gázipar Egyéb üzemek, vállalkozások: • Miskolci Sportközpont • MOL Rt. • Robert Bosch Power Tool Kft. • Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. • Mályi Agroker Rt. • TIGÁZ Zrt. • B. N. A. Borsodi Nemesacél Acélgyártó Kft. • D&D Zrt. • MIVÍZ Kft. • GW Borsodvíz Kft. • Fux Zrt. • Sanofi-Chinoin Zrt. • Északtej Zrt. • SIAD Hungary Gázokat Forgalmazó és Termelő Kft. 107
Környezeti szennyezéssel, illetve veszélyeztetéssel járó balesetek, haváriahelyzetek alakulása: 2009. május 16-án a Miskolc Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság egységeit riasztották Sajókeresztúr, BÉM ZRT. területére. A jelzett helyen füst, gáz elszívó és kémény égett. A katasztrófavédelem Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportja (VFCS) a helyszínen méréseket végzett a lakosság védelme érdekében, a csoport a letelepített mérőállomásával 0,7 ppm SO2 koncentrációt, a kémény közelében 13 ppm SO2 koncentrációt mért. Az anyagi kár jelentős volt, azonban lakosságvédelmi intézkedések bevezetésére nem került sor. 2009. augusztus 22-én a Miskolc Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság egységei Miskolc-Tapolca külterületére a HOLCIM ZRt. szállítószalag tüzéhez vonultak. Jelzett helyen 400 m hosszan égett a szállítószalag. A VFCS a helyszínen történt mérései alapján veszélyes anyagot nem tudott kimutatni, így lakosságvédelmi intézkedések megtételét nem igényelte a szállítószalag tüze. A miskolci intézmények, vállalkozások környezetbiztonsági helyzete, illetve veszélyhelyzeti tervekkel való ellátottsága: Tapasztalatok szerint a veszélyhelyzetek kezelése során a vállalatok, partnerek, eleget tesznek a jogszabályokban meghatározott feladatrendszerüknek. A polgári védelmi és veszélyelhárítási tervek a fontos gazdálkodó szervezeteknél rendelkezésre állnak, pontosításuk és ellenőrzésük folyamatos. Egyéb, a város környezeti állapotát befolyásoló lényegesnek tartott információk: Sajóbábony ipari park területén a KisChemicals Kft. 2009. évben megkezdte működését. A térségre a Sajóbábony ipari park területén működő üzemek potenciális veszélyeztetettséget jelentenek. A Sajóbábony Külső Védelmi Terve kidolgozás alatt áll. Miskolc város elfogadott szmogriadó-tervvel rendelkezik, azonban az egyéb szempontból veszélyeztetett területekre szóló rekultivációs tervek továbbra sem teljes körűen állnak rendelkezésre. A légszennyezettségi helyzet alakulásával összefüggésben, 2009-ben "szmogriadó" elrendelésére 1 alkalommal volt szükség. Az Önkormányzat III-100/95.543/2006. sz. határozattal jóváhagyott 2006. évi környezet- és természetvédelmi intézkedési tervében foglaltak végrehajtása: 10.1. Miskolc város komplex környezetbiztonsági helyzetelemzésére az elmúlt év során nem került sor. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság, valamint a Városi Polgárvédelmi Kirendeltség információi azonban jó képet adnak a város környezetbiztonsági helyzetéről. A környezeti, biztonsági kockázatot jelentő szervezetek, vállalkozások a jogszabályokban előírt vészhelyzeti tervekkel, illetve dokumentumokkal rendelkeznek. Komolyabb hiányosságok a technikai háttér és a rendelkezésre álló eszközrendszer vonatkozásában tapasztalható.
108
10.2 A nem megfelelő védőtávolsággal működő ipari tevékenységek helyzetének komplex vizsgálatára még nem került sor. Részleges információk a területi környezetvédelmi-, valamint a katasztrófavédelmi hatóságnál állnak rendelkezésre. Városunkban főként fokozott mértékű zajterheléssel, illetve légszennyezéssel működő ipari üzemek találhatók. Ezek jelentős részénél a környezetvédelmi hatóság korlátozó intézkedések előírásával intézkedik a határértéket meghaladó környezetterhelés csökkentését elérni. 10.3. A rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési terv (szmogriadó terv) az 2008. év végén, illetve 2009. év elején bekövetkezett központi jogszabályi változások miatt átdolgozásra került. Az elfogadásra kerülő új önkormányzati rendelet a rendkívüli légszennyezettségi helyzetek megfelelő kezelésére alkalmas. 10.4. A lehetséges környezeti válsághelyzetek kezelésére a katasztrófavédelem, illetve a városi polgárvédelmi kirendeltség a megfelelő intézkedési tervekkel rendelkezik. Előzőek alapján az esetleges válsághelyzetek az érintett szervezeteket nem érhetik felkészületlenül.
3.1.9. Lakossági környezeti tudat- és szemléletformálás Örömmel állapítható meg, hogy városunkban viszonylag nagy a környezet- természetvédelmi célú civil szervezetek száma. E szervek érdekképviseleti jellegükön túlmenően széleskörű tevékenységet fejtenek ki a városi környezet védelmében is. Jelentős részt vállalnak a környezeti nevelésben, tanácsadásban, információ-szolgáltatásban. Aktívan részt vesznek a helyi környezetvédelmi jogalkotásban, esetenként közreműködnek a különféle hatósági (engedélyező, ellenőrzési) eljárásokban is. Az Önkormányzat e civil szervezetekkel jó együttműködést, munkakapcsolatot alakított ki, a városi ifjúság környezet-, természettudatos szemléletének kialakítását, elmélyítését szolgáló tevékenységüket sok esetben -- a Helyi Környezet- és Természetvédelmi Alapból nyújtott -- anyagi eszközökkel is támogatta, illetve támogatja. A környezet-, természetvédő szervezeteken kívül hasonlóan jó együttműködés alakult ki több városi oktatási-nevelési intézménnyel is. Tekintve, hogy a tudatformálást, -alakítást leginkább óvodás és fiatal iskolás korosztály körében lehet a legeredményesebben végezni, az érintett intézmények tevékenysége különösen fontosnak ítélhető. A rendszeres jellegű oktató-nevelő munkán kívül szintén igen hasznos eszközként értékelhetők a különböző környezet-, természetvédelmi jellegű akciók, megmozdulások is. A témakörben rendezett versenyek, vetélkedők ugyancsak jól szolgálják a szemlélet- és tudatformálást. A környezeti oktatásban, nevelésben kiemelt szerepet tölt be a Miskolci Egyetem, ahol többféle képzés is szolgálja a jövő környezetvédelmi szakembereinek felkészülését.
109
Az Egyetemen folyó környezeti oktatásra vonatkozó főbb információk: Az Egyetemen folyó környezeti oktatásra vonatkozó aktuális információk (karok, szakok, hallgatók száma, stb.): A Miskolci Egyetemen több mint húsz éve folyik környezetvédelmi szakemberképzés graduális és posztgraduális formában. A graduális képzés jelenleg két eltérő rendszer szerint folyik: 8. a kifutó rendszerű, ötéves egyetemi szintű környezetmérnöki képzés, 9. a 2006-ban megindult új rendszerű (Bolognai) képzés, 3,5 éves környezetmérnöki alap szak (BSc) és a rá épülő 4 féléves mesterszak (MSc) szerint. A képzés szakmai felelőse a Műszaki Földtudományi Kar. Az ötéves régi rendszerű képzés keretében 63 fő hallgató folytat tanulmányokat az V évfolyamon környezetmérnöki szakon. 2009-ben (42 fő záróvizsgázott 33 főnek volt nyelvvizsgája), 33 fő szerzett egyetemi szintű környezetmérnöki oklevelet. Az új rendszerű képzés keretében az I-IV évfolyamon, a nappali tagozaton 195 fő, a levelező tagozaton 45 fő folytat tanulmányokat a környezetmérnöki alap szakon (BSc). Az Egyetem tevékenységének környezeti hatásai 2009. év vonatkozásában (légszennyezés, hulladékgazdálkodás, stb.): A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben meghatározott környezeti elemeket a Miskolci Egyetem üzemeltetése és oktatási - kutatási tevékenysége az alábbiak szerint érinti: Az intézmény 7 db légszennyező pontforrásnak minősülő kéménnyel rendelkezik, amelyek a fűtést szolgáltató földgáz üzemű kazánok füstgázát vezetik el. A 2009 évi üzemidő 4439 h/év, a felhasznált földgáz mennyisége 716.506 m3/év. A pontforrás által kibocsátott légszennyező anyagok CO és NOx; amelyek éves mennyisége a megengedett kibocsátási határérték alatt marad. Az egyetem minden létesítményéből kibocsátásra kerülő települési folyékony hulladéknak minősülő szennyvíz, a városi csatornahálózatra kötött, a kibocsátás 2009. évi mennyisége 129.113 m3 volt. A Miskolci Egyetemen 2009. évben keletkezett intézményi szilárd hulladék éves mennyisége 4000 m3, összetétele a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű, azzal együtt kezelhető intézményi hulladék. Keletkezésének helye az egyetem oktatási épületeinek irodái, tantermei, könyvtárai, sportlétesítményei és a kollégiumok. A kommunális hulladék gyűjtését és szállítását közbeszerzési eljárás eredményeként az AVE Miskolc Kft. végzi, az érvényben lévő vállalkozási szerződésben foglaltak szerint. A bérelt gyűjtőedények száma: 6 db zárt 5 m3 konténer, 22 db 1100 l konténer, 2 db 770 l konténer, 2 db 120 l kukaedény. Veszélyes hulladékok kezelése: Az egyetem különböző szervezeti egységeinél, oktató-kutató laboratóriumaiban, műhelyeiben keletkező feleslegessé vált, használaton kívüli és a 16/2001.(VIl.18.) KöM rendelet alapján 110
veszélyes hulladéknak minősülő vegyi anyagok, illetve azzal szennyezett hulladékok, valamint akkumulátorok begyűjtését és megsemmisítésre történő elszállíttatását igény szerint, de legalább évente végezteti az Egyetem, arra hatósági engedéllyel rendelkező gazdasági társaságokkal. A 2009. évben elszállíttatott • Veszélyes hulladék mennyisége 1430 kg • Szárazelem, akkumulátor mennyisége 153 kg • Lúgos akkumulátor mennyisége 1980 kg • Ólom akkumulátor mennyisége 40 kg • Gumiabroncsok 222 kg volt. A veszélyes hulladéknak minősülő festékkazetták, patronok begyűjtését és elszállíttatását - a szelektív hulladékgyűjtés keretében - az egyetem Ellátási és Biztonságszervezési Osztálya végzi. A 2009-ben begyűjtött mennyiség újrahasznosított mennyisége 500 db. • • • •
Elektronikai hulladék (fénycső) 2009. évben elszállított mennyisége 764 kg volt. A fénycső annatúra vaslemez hulladék újrahasznosított mennyisége 800 kg. Elektronikai hulladék (számítógép) 2009. évben elszállított mennyisége 6010 kg volt. Másodnyersanyagként hasznosított üveghulladék mennyisége 3050 kg.
Szelektív hulladékgyűjtés során keletkezett másodnyersanyagok: Az Egyetem különböző szervezeti egységeitől összegyűjtött, leselejtezett iratanyagok megsemmisítését az AVE Miskolc Kft. és a BMSK Kft. végezte. A 2009. évben megsemmisítésre kerülő papír másodnyersanyagként újrahasznosított mennyisége összesen 2259 kg volt. A szelektív hulladékgyűjtési rendszer bevezetésének eredményeként, a MÉH Vállalat • 23.580 kg papírt • 2920 kg fémforgácsot szállított el újrahasznosításra. Bevezetésre került 2009. novemberében a Bolyai kollégium konyháiban hulladékká vált étolaj gyűjtése. Ennek mennyisége 280 kg. A hulladék étolajat másodnyersanyagként, bio-dieselként hasznosítják újra. PET palack begyűjtését az AVE Kft. végezte, ennek mennyisége 2660 kg volt. Egyéb, a város környezeti heyzetét érintő lényegesnek tartott információk: A Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer, mint vízmennyiségi monitor (dr. Lénárt László, Miskolci Egyetem) Minden jelentősebb városi, területi vízkészlet-gazdálkodási, vízvédelmi, vízellátási feladat megoldásában rendkívül nagy jelentősége van a hidrogeológiai jellegű adatsoroknak. A bükki karsztvíz termelésében, annak hosszú távú védelmében leginkább érintett nagy vízművek (Mivíz, ÉRV, HMV) 1992-ben bízták meg - az ÉVIZIG ösztönzésére - a Miskolci Egyetemet a "Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer" (röviden BKÉR) létrehozásával, folyamatos működtetésével, előjelzések készítésével. (Az előre jelző rendszer adatgyűjtő munkálatainak 111
megindítását dr. Gyurkó Péter városi képviselő a képviselői alapja terhére anyagilag is támogatta.) Az adatgyűjtő, értékelő munkálatok ma is tartanak, melyhez tartósan kapcsolódott a Zsóry-furdő, majd több éven keresztül a Smaragd-GSH Kft. is. 2005-ben a GVOP-3.1.1.-2004-05-0530/3.0 sz., "Vízgazdálkodási döntéseket támogató monitoring rendszer megvalósítása a Bükk-vidéken a fenntartható fejlődés érdekében" (VIMORE) C., 2007-ig tartó projekt alapján történt a karsztvízszintészlelő rendszer továbbfejlesztése. (15 új barlangi mérőhely, bükk-előtéri rétegvíz-figyelő kutak vizsgálata, jávorkúton folyamatosan mérő meteorológiai állomás.) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által létrehozott Városi Környezeti Nevelési Központ jelentős szerepet tölt be a lakossági, ezen belül kiemelten az ifjúsági környezeti tudatformáló tevékenységben. A miskolci Városi Környezeti Nevelési Központ munkájának bemutatása
Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a Környezetvédelmi Bizottság előterjesztése alapján 2003. május 8-án a Városi Pedagógiai Intézeten belül létrehozta a Környezeti Nevelési Központot (KÖNE). Kiemelt feladatként jelölte meg a város nevelési-oktatási intézményeiben folyó környezeti nevelési munka segítését, koordinálását. A Környezetvédelmi és Energiaügyi Bizottság által jóváhagyott szakmai és pénzügyi terv alapján 2003 júniusában a 2003/2004 tanév előkészítésével elkezdték a munkát. Teljes körű helyzetfelmérést végzett a Központ a miskolci óvodák, általános- és középiskolák környezeti nevelési tevékenységéről, mely megmutatta a kiemelkedő szakmai területeket, feltárta a legfontosabb problémákat. Lehetőséget adott arra, hogy az intézmények megfogalmazzák azon igényeiket, melyekkel a szakmai munkájuk hatékonyabbá, színvonalasabbá tehető. Ezen eredmények, ismeretek birtokában tudják a Környezeti Nevelési Központban folyó munkát, szakmai segítséget az intézmények felé célzottá, hatékonnyá tenni, a városban folyó tevékenységeket összehangolni, támogatni. Kialakítottak egy oktatótermet, ahol lehetőség nyílik megbeszélések, előadások, továbbképzések megtartására, illetve a terepen végzett munka kiértékelésére. Terepgyakorlatokon használható eszközökkel is rendelkeznek, melyekkel szeretnék segíteni, teljesebbé tenni a környezetitermészetvédelmi nevelést. Az oktatóterem helye: Selyemréti Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola 3527 Miskolc, Éder György u. 1.
112
A Városi Pedagógiai Intézet szakkönyvtárában környezeti nevelési külön gyűjteményt hozott létre a KÖNE, melyet folyamatosan bővít. Az itt található szakkönyvek és folyóiratok a pedagógusok és diákok rendelkezésére állnak. Környezeti nevelési munkacsoportot alakítottak, melynek tagjai a Városi Pedagógiai Intézet szakalkalmazottai és szaktanácsadói. Szakmai munkaközösségeket hoztak létre és működtetnek óvodai, általános iskolai és középiskolai területen. A civil szervezetekkel egyeztető megbeszéléseket tartottak, együttműködéseket kezdeményeztek.
Környezeti nevelőknek szervezett túra Szakmai kapcsolatot hozott létre az Egyesület felsőoktatási intézményekkel: a Miskolci Egyetemmel, a Debreceni Egyetemmel, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolával, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolával. Együttműködik a Miskolci Vadasparkkal, az Aggteleki és a Bükki Nemzeti Parkkal, az Északerdő Zrt-vel. A jeles napokat megünnepli az Egyesület. Városunkban több intézmény szervez sok éves hagyománnyal rendelkező környezetvédelmi versenyt. Ezeket támogatják, segítik, hiszen cél az, hogy a példaértékű tevékenységek egyre szélesebb körben ismertek legyenek és minél több gyermek vegyen részt ezeken. Az elkezdett tevékenységeit tovább folytatja az Egyesület, mert a városban folyó környezeti nevelési munka koordinálása fontos feladat, hiszen a környezeti nevelésre végképp érvényes, hogy csak úgy van értelme, ha valóságos cselekvés felé halad. A gondolkodásnak és a cselekvésnek szoros kölcsönhatásban kell lennie. A kreativitás és a kritikus gondolkodás nélkülözhetetlen.
113
Környezeti nevelők továbbképzése A fenntarthatóság pedagógiája a környezeti nevelés kibővült tartalmára épült. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata egész életen át tartó tanulási és szocializációs folyamat, amely tájékozott és tevékeny állampolgárokat nevel, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és etikusan felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös döntéseikért, tetteikért. A KÖNE 2009-ben szervezett továbbképző programai: •
Környezeti nevelés a természetben, avagy a környezettudatos életmódra nevelés eszközeinek alkalmazási lehetőségei a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területein, az ember és környezetének viszonyai alapján. (60 órás akkreditált képzés 17 fő részvételével) A továbbképzés időpontja: 2009. augusztus 25-28.
•
Szakmai továbbképzés tanulmányút keretében környezeti nevelőknek (53 fő) Időpont: 2009. április 22. 07.30-17.30 Helyszín: Miskolc – Erdőtelek – Tisza tó -Miskolc
Az egyik legsokoldalúbb, legszélesebb körben tevékenységet kifejtő környezetvédelmi egyesület a Zöld Akció Egyesület. A szervezet 2009. évi tevékenységét az alábbiakban ismerteti: „A Zöld Akció Egyesület 1990-ben alakult szervezet, melynek célja a környezeti problémák megoldásának elősegítése környezet- és természetvédelmi tevékenység, szakmai kutatás és a környezeti tudat formálásán keresztül. 1998 óta kiemelten közhasznú szervezetként működünk. Alapító tagjai vagyunk a magyarországi környezetvédelmi információs központnak, azaz az Ökoszolgálatnak. Munkánk során fő szempont a fenntarthatóság, a lakossági tájékoztatás és szemléletformálás, a civil érdekképviselet és együttműködés, a hátrányos helyzetű térségek segítése, a partnerség, az önkéntesség és a gyermekek, fiatalok részvételének biztosítása. 114
Együttműködő partnereink: önkormányzatok és intézményeik, mezőgazdasági termelők, gazdaszervezetek, kommunális közszolgáltató cégek és egyéb környezetvédelmi vállalkozások, rendőrség, polgárőrség, illetve különféle ágazati civil szervezetek és külföldi környezetvédelmi egyesületek. Alakulásunk óta folyamatosan 2-5 fő közötti létszámú foglalkoztatottunk van, elsősorban a következő csoportokból: ifjúsági korosztály, munkanélküliek, női munkavállalók. Több alkalommal igénybe vettük a Munkaügyi Központ és az OFA támogatási programjait is. A 2009. évben is az állampolgárokat közvetlenül elérő, velük kommunikáló illetve a partnerszervezeteket bevonó tevékenységeket helyeztük az előtérbe. Különös hangsúlyt fektettünk a hátrányos helyzetű térségek és a szektorközi partnerség fejlesztésére. Környezetvédelmi programok: • • • • •
Részvétel az országos Nulla Hulladék hulladékmegelőzési kampány szervezésében és megvalósításában (4-6 iskolai program szervezése, több száz gyermek részvételével illetve 1 nem zöld fesztiválon való megjelenés ) A biomassza hasznosítás és a GMO növények termesztésének környezeti szempontjait bemutató fórumok szervezése, elsősorban a hátrányos helyzetű kistérségekben. Épületek környezeti minősítésével, energiatakarékossággal és megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatos akciónapok szervezése, elsősorban a hátrányos helyzetű kistérségekben. Hazai szelektív hulladékgyűjtési rendszerek működésének elemzése, házhoz menő gyűjtés bevezetésének megalapozása. Bekapcsolódás a 3. Nemzeti Környezetvédelmi Program kialakításába.
Természetvédelmi programok: • • • • •
Civil programok szervezési tapasztalatainak megosztása, illetve önkéntesek csereprogramjának elindítása Észak-Magyarország és Udvarhelyszék között. Civil hálózatépítés a helyi és az országos zöld szervezetek között az észak-magyarországi és észak-alföldi régióban. Helyi védett természeti értékek szabályozásának és állapotának felmérése, kiadvány és országos fórum szervezése. Környezetbarát mezőgazdaság és gazdálkodók lehetőségeinek felmérése, tanulmánykötet szerkesztése. Agrár-környezetgazdálkodási és ÉTT fórumok szervezése a miskolci és mezőkövesdi kistérségekben.
Civil érdekképviseleti tevékenység: • • •
Aktív részvétel hazai és nemzetközi civil hálózatok munkájában (Magyar Természetvédők Szövetsége, Hulladék Munkaszövetség, CEEWEB). Aktív részvétel az NCA választásokhoz kapcsolódó és az azokat megelőző országos elektori találkozókon. Országos civil érdekképviselet folytatása a Norvég és EGT FM Monitoring Bizottságában illetve a környezetvédelmi tárca szakbizottságaiban. 115
• •
Részvétel a regionális területfejlesztési és a megyei civil együttműködési hálózatokban. Miskolci Környezet-, Természet- és Állatvédelmi Civil Műhely szervezése.
Civil szolgáltatások: • • •
Fesztiválok szervezése, segítése (Miskolci Kocsonyafesztivál, Föld Napja Fesztivál, Biovásár Fesztivál). Regionális Geoinformatikai Adatszolgáltató Központ kialakításában vettünk részt a Miskolci Egyetemen. Több megye ökológiai gazdálkodóinak bevonásával heti rendszerességű biovásárt szervezünk Miskolcon az egészséges táplálkozás és a vidéki mezőgazdasági termelők érdekében; segítve pl. több száz daganatos beteg és kisgyermekes család megfelelő étrendjének biztosítását.”
Szintén említést érdemel az aktív városi környezetvédő szervezetek között a Miskolci Öko-Kör, melynek elmúlt évi tevékenységét az alábbiakban foglaljuk össze: A MISKOLCI ÖKO-KÖR Közhasznú Környezetvédő Szervezet 2009. évi tevékenysége: Az 1993. őszén megalakult egyesület célja a természet, a természetes- és épített környezet védelme, a környezeti nevelés, szemléletformálás, a társadalmi tudatosság fejlesztése Miskolcon és az Északmagyarországi Régióban. Az Egyesület éves terveit elsődlegesen Miskolc Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja határozza meg, amiből főleg természetvédelmi és környezeti nevelési feladatokat vállalnak, melyekhez megfelelő szakmai háttérrel, képzett szakemberekkel rendelkeznek. Környezetvédelmi szakmai tevékenység: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
A Szinva-patak vízminőség vizsgálata A Szinva-mellékvízfolyásai szennyező forrásainak feltárása A Hejő vízrendszer teljes körű vizsgálata Vízminőség mérések A meder és környéke élővilága Társadalmi környezete Bükkszentlászló – Mexikó patak karsztbázis védelem. (Szennyező források feltárása, felszámolása.) A Bükk forrásainak védelme oktatási intézmények és társadalmi szervezetek bevonásával. (Fogadj örökbe egy forrást!) Nyilvános vízvizsgálati bemutatók Részt vesz az Egyesület az „Észak-magyarországi Területi Vízgazdálkodási Tanács Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Szakmai Albizottság munkájában. Közreműködik a helyi vidékfejlesztési stratégiák kidolgozásában, mint a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat 2101 számú regisztrált tagja. Alapító tagja a Bükki Településszövetségnek és a Hejőmenti Településszövetségnek.
116
Környezeti nevelés: Az 1993-ban alapított közhasznú egyesület fő tevékenysége a környezeti nevelés, a szemléletformálás, a társadalmi tudatosság fejlesztése. A sajátos és színvonalas nevelőmunka végzésére létrehozták a FAGUS STÚDIÓ Oktatóközpontot, ami a KOKOSZ egyik alapító tagja lett, vezetője több évig a szövetség főtitkára volt. Amikor a közoktatásban megjelent az „Erdei Iskola Program” éltek a lehetőséggel és Bükkszentkereszten megalapították a HOLDVIOLA ERDEI ISKOLÁT, ami azóta is eredményesen működik a Holdviola és a IV. Béla tanösvények oktató programjaik felhasználásával. Iskolájuk nagyon népszerű volt főleg az alföldi gyerekek számára. 2009. év számukra teljes csőd volt. Bükkszentkereszten 3, Jávorkúton 4 tanítási héten volt csoportjuk. Az 1997-ben létesült „KÉK MADÁR TANÖSVÉNY” a Diósgyőri vár felett továbbra is népszerű mind a miskolciak, mind az ide látogatók körében. A Miskolc városi iskolákban meghirdették a „FOGADJ ÖRÖKBE EGY FORRÁST!” karsztvíz bázis védelmét szolgáló akciót. A Miskolcról induló turizmus célpontjául szolgáló források és környékük természetes állapotának megóvására, fenntartására kérték az örökbefogadókat. A szabadidejükben szakkörök, túrák, kirándulások keretében kilátogató csoportok útmutatót kaptak a gondozás módjára „a vizes élőhely” tanulmányozására és napló vezetésére. Az iskolán kívüli környezeti neveléshez nagyban hozzájárult ez az új módszer. A gondozásra megjelölt 48 forrásból 30-nak lett gazdája. A végzett munkáról a munkanapló mellett érdekes és értékes leírások, rajzok, fényképek készültek, a záró értékelésben pedig elmesélték élményeiket az örökbefogadók és beszámoltak az „örökbefogadásról”. Tevékenységüket emléklappal ismerte el az Egyesület el. Ajándékként egy erdőben használható márkás tájolót és a legújabb (EOV koordinátás) Bükk térképet kaptak. A környezetvédelem jeles napjai: Miskolcon több mint tíz éve megegyeztek a városi szervezetek, hogy ki melyiket rendezi. A Miskolci Öko-Köré a VÍZ VILÁGNAPJA. Évekig az MTA Miskolci Székházában tudományos, szakmai konferenciákat rendeztek a szakmai körök és a lakosság részvételével. 2009-ben már az ifjúsághoz szóltak és számukra szerveztek szabadtéri programot. Az iskolák 5 diákját és a programvezető tanárt hívták meg. A résztvevőket a Lillafüredi kisvasút különvonatával szállították a városi rendezvény helyszínére Garadnára, a pihenőparkba. A város vezetői köszöntötték az ünnepet és a diákokat. Itt történt meg a „Fogadj örökbe egy forrást!” akció bejelentése, a jelképes örökbefogadás és a vízvizsgálatokhoz szükséges eszközök átvétele, amiket a helyszínen a Garadna patakban – szakvezetők – segítségével ki is próbálhattak. Az ÁLLATOK VILÁGNAPJA rendezvényei szervezésében együttműködött az Egyesület a főrendező Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület B.-A.-Z. Megyei Szervezetével és a Miskolci Állatkerttel.
117
A 2009. évi miskolci környezeti tudatformáló tevékenység főbb mutatói: Az elmúlt évben is számos akció, verseny, megmozdulás szolgálta a lakossági (és főleg az ifjúsági) tudat-, szemléletformálás céljait. Rendezvények biztosították a "Víz Világnapja, a Föld Napja, a Madarak, Fák Napja, és a Környezetvédelmi Világnap" méltó megünneplését. Az elmúlt év egyik jelentős eseménye volt a Szeptember 22-i Autómentes Nap, melyet immár nyolcadik alkalommal rendezett meg Miskolc városa a helyi civil szervezetekkel együttműködve.
A 2009-es Autómentes Nap rendezvényeit is kimagasló érdeklődés jellemezte 118
Folyamatos volt a városi szervezetek által folytatott általános környezeti és energetikai tanácsadó szolgálatok tevékenysége is. A helyi médiák útján rendszeresen felhívtuk a figyelmet a környezetünk védelmét, tisztaságát szolgáló szabályokra, előírásokra, azok betartásának fontosságára (pl. avar és kerti hulladék égetésével, háztartási tevékenységgel okozott légszennyezéssel, köztisztasági, hulladékgazdálkodási szabályok, allergén növényekkel kapcsolatos információk ismertetése). A megtartott rendezvényeken jelentős számban vettek részt a város polgárai és a helyi sajtó is kellő figyelmet fordított a környezet-, természetvédelmi témáknak. Az Önkormányzat a civil szervezetek akcióit, megmozdulásait anyagilag és erkölcsileg is támogatta. A lakosság környezeti információkról való tájékoztatása az elmúlt év során is folyamatosan megvalósult. A város környezeti állapotáról szóló tájékoztatót az Interneten is elérhetővé tettük, illetve ahhoz teljes szövegű és tematikus kiadványként is hozzájuthattak az érdeklődők. A települési környezet állapotát érintő környezethasználatokról (környezetvédelmi engedélyezési eljárásokról, környezeti hatásvizsgálatokról, jogszabályokról) a lakosságot a helyi sajtó útján folyamatosan tájékoztattuk. Az Önkormányzat a városi környezetvédő civil szervezetekkel folyamatosan kapcsolatban áll, azokkal a különböző környezetvédelmi feladatok megoldásában együttműködik. A környezet-, természetvédelmi akciók szervezésével, valamint a tájékoztató tevékenységgel elősegítjük a lakosság részvételét a városi környezetvédelmi feladatok, programok megoldásában. Az Önkormányzat III-100/95.543/2006. programjában foglalt feladatok végrehajtása:
sz.
határozattal
jóváhagyott
környezetvédelmi
1.1.1. A környezeti tudatosság kialakítására és fejlesztésére leghatékonyabban kis(iskolás) korban van lehetőség, ezért az ilyen jellegű városi tevékenység főként a Városi Környezeti Nevelési Központ (mint munkacsoport) koordinálásával a Pedagógiai Intézet hálózatát felhasználva történik. 1.1.2. A környezeti nevelési tevékenység értékelésére rendszeresen sor kerül, ugyanakkor a tevékenység minőségbiztosítási rendszerének kialakítására, működtetésére még nem került sor. 1.1.3. Anyagi és erkölcsi ösztönző rendszer kialakítása a környezeti nevelők elismerésére megtörtént. A Városi Környezeti Nevelési Központ javaslata alapján az elmúlt évben is sor került 3 fő kiemelkedő tevékenységet folytató környezeti nevelő jutalmazására.
119
1.1.4. A környezeti neveléssel, oktatással (is) foglalkozó szakemberek az elmúlt év során is részt vettek szakmai továbbképzéseken, konferenciákon, rendezvényeken. 1.1.8. A szakképző intézetek környezetvédelmi képzésének bővítésére 2009ben nem nyílott lehetőség, a feladat megvalósítása az elkövetkező időszak feladata lesz. 1.1.9. Miként arról e fejezet korábbi részében már említés történt, a Miskolci Egyetemen széles spektrumú környezetvédelmi képzés, illetve oktatás folyik, annak folyamatos bővítésére a jogszabályi és anyagi lehetőségek függvényében kerül sor. 1.1.10. Az állatkertek legfontosabb szerepe: a fajmegőrzés és - védelem, természettudományos oktatás-ismeretterjesztés, ill. a figyelemfelkeltés emberi tevékenységünk romboló erejére. Már önmagában egy állatkert vagy vadaspark léte, valamint az állatok bemutatásának módja nevelõ jelleggel bír. Az iskolai környezeti nevelésnek pedig fontos szemlélet- és szokásformáló szerepe van a gyermekek életében, segít kialakítani a majdani felnõtt egyéni környezeti kultúráját. Megismerteti a gyermekekkel a környezeti elemek kölcsönhatását és a természet holisztikus szemléletét, tehát segít tudatos emberként környezete felelõsségteljes részévé válni. Mivel az iskola a formális oktatás útján látja el tudással a gyerekeket az élővilágról, két másfajta - informális és nem formális - tanulási mód segíti elmélyíteni és rendszerbe ágyazni a lexikális ismeretanyagot. Ez más színtereken zajlik: a kirándulások, az erdei iskolák, az állatkertek nyújtják a gyakorlati és „kézzelfogható” tapasztalatokat, mely elengedhetetlen a megértéshez. Ezek az alkalmak erősítik a pedagógia azon törekvését is, hogy a gyermek eredendő nyitottságát és érdeklődését fenntartsuk, a közoktatás szárazabb követelmény-rendszere mellett is. Az állatkerti csoportos vezetések és a zoo- napközik (tábor) esetében nem pusztán egyirányú ismeretátadás zajlik, hanem közösen megbeszélve, gondolkodva, kérdésekre válaszolva foglalkoznak egy-egy állatcsoporttal vagy témakörrel a gyerekek. Megfigyelés, fogalomalkotás, gondolkodásra ösztönzés, kísérletezés vagy cselekvés útján még a nagyon zárkózott vagy túl eleven gyerekek számára is érdekessé és tanulhatóvá varázsolhatunk sok mindent. Mivel a gyermekkort az érzelmek irányítják, ezt felhasználva alakíthatunk ki bennük pozitív, kellemes viszonyt az élővilággal. Maradandó élményt nyújt, hogy egyszerre több érzékelés (látás, hallás, tapintás, szaglás) útján kerülnek közel állatokhoz és növényekhez. A miskolci Vadaspark erdei környezete önmagában is kiváló terep barátkozni a természettel.
120
• •
• • • • • • •
A Vadaspark zoo-pedagógiai kínálata: Szakvezetéses séta - előre bejelentkező csoportok számára Korcsoportok szerinti, tematikus vezetések (külön óvodai, általános iskola alsó és felső évfolyamos, középiskolai csoportoknak) Dolgozat, szakdolgozat, érettségi projektmunka készítésében segítségnyújtás Zoo-Napközi a nyári szünidőben - idén háromszor kéthetes turnusban, 7-12 évesek számára. (idén már csak várólistára lehet jelentkezni) „Zoóra” - igény szerint, állatbemutatóval egybekötött „tanóra” iskolákban, óvodákban, könyvtárakban. Szabadtéri etológiai bemutató - előzetesen meghirdetett időpontokban Látványetetések - előzetesen meghirdetett időpontban és kifutóknál. Önkéntes munka - az állatokat szerető és segíteni szándékozó fiatalok számára (13 éves kortól) Egyetemi, főiskolai gyakorlat - szakirányú (agrár, állatorvosi, biológia, stb.) felsőoktatásban résztvevők nyári gyakorlatukat hasznosan tölthetik el náluk. 1.2.2. Környezetbarát Ház, Környezetbarát Család Pályázat az elmúlt évben is kiírásra került. A Polgármesteri Hivatal, A Mérnökkamara és az Ökológiai Intézet képviselőiből álló zsűri döntése alapján az első három helyezett pénzés tárgyjutalomban részesült. 1.2.4. Az intézmények energetikai információinak, adatainak, pénzügyi kiadásainak megismerése érdekében az adatok bekérése megtörtént. Ezzel kapcsolatosan kérdőívet is készítettünk, melyet szintén eljuttatunk az intézményekhez. Az eredmények kiértékelése után fogalmazhatók meg javaslatok a környezetbarátabb, energiatakarékosabb működés vonatkozásában. 1.2.6. Természeti örökségünk – oktató és bemutatóhely kialakítására 2009ben anyagi okok miatt nem került sor. A feladat megvalósítását szolgálja ugyanakkor a Környezeti Nevelési Központ, a Vadaspark, valamint a Múzeum is. 1.3.1. Átfogó környezeti információkat tartalmazó adatbázis kialakítására az információk nem kellő mértékű rendelkezésre állása okán még nem került sor. Az elérhető környezeti adatok, információk az Önkormányzat által évente összeállításra kerülő környezeti állapotjelentésekből ismerhetők meg. 1.3.2-3. Egységes környezetvédelmi információs rendszer hiányában az Önkormányzat a birtokában lévő környezeti információkat a lakosság számára több csatornán keresztül elérhetővé teszi. Az aktuális információkat a médiában megjelenteti, a nagyobb időszakot átölelő információkat kiadvány formájában, illetve a honlapon teszi közzé. 1.4.1. A város környezeti ügyeivel kapcsolatos nyilvánosság az elmúlt év során a helyi média, illetve különféle lakossági fórumok, tájékoztatók révén biztosított volt. 121
1.4.2.-3. Az önkormányzati fontosabb döntéshozatali eljárások során a társadalmi részvétel biztosítására sor került (pl. villamos nagyprojekt előkészítése). A környezet, illetve a város érdekét szolgáló lakossági kezdeményezéseket (pl. takarítási akciók) az Önkormányzat az elmúlt évben is támogatta. 1.4.5. Az önkormányzati feladatok átvállalási rendszerének kidolgozására az elmúlt év során átfogó jelleggel nem került sor. Néhány feladat civil szervezetek által történő ellátása azonban az elmúlt időszakban is megvalósult. (pl. tájékoztatás, tanácsadás) 1.4.6. Az elmúlt évben is több tájékoztató kiadvány megjelentetésére került sor a környezetvédelem területén. (pl.: energiatakarékossági kiadvány, környezeti állapotjelentés, környezeti nyilatkozat,…)
3.1.10. Az emberi egészség alakulása és annak környezeti összetevői Miskolc város és kistérsége demográfiai, halandósági és morbiditási jellemzői az ÁNTSZ Északmagyarországi Regionális Intézetének Miskolci Kirendeltsége adatai alapján:
3.2.10.1. Népesség, korösszetétel
Miskolc és térségében élő lakosság demográfiai, népmozgalmi helyzete Miskolc lakónépességének száma továbbra is folyamatosan csökken, 2009-re az előző év ugyanazon időszakához képest 862 fővel (Január 1-jei állapotoknak megfelelően, 2006:174416; 2007:172637; 2008:171096; 2009:170234 ; fő volt). Megyénk népességének közel negyedét teszi ki. A Miskolci Kistérség településeinek száma 40, a városok száma 6, területi vonatkozásában változás nem történt. Miskolc vonzáskörzetének lakónépessége a székhelyhez hasonlóan tovább csökkent az előző év ugyanazon időszakához képest, 1508 fővel (Január 1-jei állapotoknak megfelelően 2006:273 205; 2007:271220; 2008:269090; 2009:267582 fő). Lakónépesség számának változása az utolsó tíz évben a megyére jellemzőnél jóval kedvezőbben alakult (megye:-4,7; miskolci kistérség:-1,7%).
122
A megyeszékhely és vonzása tekintetében az ezer lakosra jutó élveszületések száma már évek óta rendre elmarad a halálozásokétól. Miskolc és térségében, a régióra, megyére és az országra is jellemzően, a természetes fogyás és vándorlási veszteség jellemző továbbra is. A megyeszékhely lakosságának kor és nem szerinti összetételét ábrázoló korfa 20 éves kor alatt keskenyedik, a 30-34 és a 50-54 évesek vannak a legtöbben, a fiúk születéskori kissé nagyobb aránya (férfitöbblet) 40 év feletti korcsoportokban kiegyenlítődik, és idősebb korban a nők számaránya lesz nagyobb (nőtöbblet), a férfiak kedvezőtlen korai halálozása miatt. Férfi
Nő
90– 85–89 80–84 75–79 70–74 65–69 60–64 55–59 50–54 45–49 40–44 35–39 30–34 25–29 20–24 15–19 10–14 5– 9 – 4
7 500
6 500
5 500
4 500
3 500
2 500
1 500
500
500
1 500
2 500
3 500
4 500
5 500
6 500
7 500
123
Lakónépesség nem és életkor szerint Miskolcon 2009. január 1. Kor szerinti összetétel tekintetében kiemelendő az 50 év feletti női lakosság aránya mely támpontot szolgáltathat egyes közszolgáltatások szervezéséhez, és előrevetíti a városban élő idős nők elöregedési problémáját. A Miskolc Város és vonzása népességének korszerkezete is jelenleg – az országos tendenciához hasonlóan – az elöregedés felé mutat, bár attól lassabb ütemben és kedvezőbben, amelyben csökken a gyermekkorú és nő az időskorú lakosság aránya, a népességnövekedés nemenként és egyes korosztályokban eltérő. A fiatal 15 év alatti lakosság aránya csökken, míg az idős 65 év felettieké növekszik, a népességnövekedés nemenként és egyes korosztályokban eltérő.
3.1.10.2. Halandósági jellemzők
Vezető halálokok részesedése az összes bekövetkező halálozáson belül Miskolc város és Borsod-Abaúj-Zemplén Megye teljes lakossága körében, 2004-2006. 100%
4,8
80%
8,5 4,6 9,2
6,0
5,1
6,8
57,7
58,8
4,2 4,2 6,6
8,6 6,2 9,2
4,1 5,2 5,5
60%
47,4
45,5
25,5
24,6
22,2
19,6
Miskolc város
Borsod-AbaújZemplén Megye
Miskolc város
Borsod-AbaújZemplén Megye
40% 20% 0%
Férfiak
Nők
Daganatok
Keringési rendszer betegségei
Emésztőrendszer betegségei
Légzőrendszer betegségei
Morbiditás és mortalitás külső okai
Egyéb halálokok
124
A haláloki struktúrát tekintve a teljes lakosság körében, mindkét nem esetében a keringési rendszer betegségei dominálnak, ez a nők esetében nagyobb súllyal szerepel mely magyarázható ezen megbetegedések és halálok korral való emelkedésével és ez esetben a 40 év feletti női korosztályokban uralkodó többletnépesség körében természetszerűleg ez magasabb részarányt képviselhet. Ezt a daganatok okozta halálozás követi a teljes miskolci lakosság körében, mely részesedése a férfiak esetében magasabb valamelyest. Mindkét esetben nagy eltérés a megyei átlagtól nem tapasztalható. Ez a 15-64 évesek körében az idő előtti halálozást tekintve, a megyeszékhelyen élő nőknél a daganatok okozta halálozás szerepe megnő megelőzve a keringési rendszert mely magasan túlszárnyalja a férfiakét, akik közel azonos arányt képviselve a daganatokkal még mindig a keringési rendszer betegségeiben haláloznak el. E két halálok mindkét nem esetében az idő előtti halálozások több mint felét teszik ki, valamint mind két nem esetében fiatalabb életkorban (15-64 évesek) az emésztőrendszer miatti halálozások részesedése jóval magasabb. A magyar halandóság kiemelt problémája a korai halálozás magas értéke, amely különösen jellemző a férfiaknál a legtöbb vezető halálokokra vonatkozóan. A halandóság nemi különbségein túl igen jelentős térségi halmozódások mutathatók ki a megyén belül. Összességében viszont a miskolci Kistérség és a megyeszékhely halandósága a megyén belül továbbra sem sorolható a legkedvezőtlenebbek közé. Okspecifikus halandóság: A rosszindulatú daganatok okozta halálozás: A rosszindulatú daganatok okozta halálozás haláloki súlya a legjelentősebb a korai halálozásban, az összhalálozásban a második helyet foglalja el. Jelen tudásunk szerint olyan genetikai betegségeknek tekinthetők, amelyek az arra fogékony egyének szervezetében karcinogén környezeti tényezők (expozíciók) hatására alakulnak ki. Daganattípusonként ezek az expozíciók változó fontossággal szerepelhetnek, az életmódból fakadó hatások súlya az etiológiai tényezők között azonban kiemelkedő. A Miskolci kistérségben élő 15-64 éves férfiak és nők daganatok okozta halálozása az országos átlagot jól közelítette, az eredmény nem volt statisztikailag megalapozott.
125
A légcső, hörgő és tüdő daganatok kiemelt szerepet játszanak a haláloki csoporton belül, az általuk okozott halálozás jelentős nemi különbséget mutatott a vizsgált időtartamban: A Miskolci kistérség mutatói a férfiak esetében jól közelítették az országos átlagot, nők körében kedvezőbbek voltak annál, az eredmények statisztikailag azonban nem voltak megalapozottak.
* Posterior Probability ** teljes Bayes becslés módszerével korrigált értékek
126
A női emlő rosszindulatú daganatai hazánkban a leggyakoribb női daganat típust alkotják. Az emlőrák okozta halálozás mérséklésére rendelkezésre álló stratégiák közül ez idő szerint a korai felismerés és a korai kezelés a legígéretesebb eljárás. A szakterület mai álláspontja az, hogy az emlőszűrés tulajdonképpeni céljának eléréséhez szükséges feloldóképességgel – a tünetmentes, 10 mm-nél nem nagyobb átmérőjű, még nem tapintható emlőrák kimutatásához –a mammográfia rendelkezik. A női emlő rosszindulatú daganatai okozta halálozás országos átlagot meghaladó értékei jellemzően Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ábrázolódtak. A Miskolci kistérségben élő 15-64 éves nők körében a betegségcsoport okozta halálozás kis mértékben meghaladta a magyarországi átlagot, az eredmény azonban nem volt szignifikáns.
A méhnyakrák okozta halálozás hazánkban a 80-as évek eleje óta csökkenő tendenciát mutat, melyet az 1992 és 1998 között észlelt kismértékű emelkedés tört csak meg. A betegségcsoport esetében gyakoriak a rákmegelőző állapotok, így az eredményes szűréssel nagymértékben lehet csökkenteni a méhnyakrák okozta halálozást. A Miskolci kistérségben élő 15-64 éves nők esetében a halálozás jól közelítette az országos átlagot, az eredmény mögött a véletlen szerepe nem zárható ki kellő biztonsággal.
127
3.1.10.3. Megbetegedések A keringési rendszer megbetegedései okozta halálozás: A keringési rendszer betegségeinek népegészségügyi jelentőségét haláloki súlya is alátámasztja, hiszen 2004-2006-ban a férfiak és nők összhalálozásának több mint 30%-át okozta. A betegségcsoport okozta korai halálozást (15-64 év, 2002-2006) az Észak-magyarországi Régió kistérségeiben vizsgálva mindkét nem esetében jellemzően az országos átlagot meghaladó értékek ábrázolódtak. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő 15-64 éves korú férfiak körében 11 szignifikáns többlethalálozást mutató kistérség (köztük a Miskolci is), ábrázolódott. A Kistérség területén a nők körében is emelkedett halálozás (szignifikáns) észlelhető.
128
A keringési betegségek döntő hányada a magas vérnyomás, agyérrendszeri betegségek és ischaemias szívbetegségek miatt következik be, így ezeket részletesen tárgyaljuk. Az első két kórkép további figyelmet érdemel, hiszen 5-64 éves korcsoportban az elkerülhető halálozások közé tartozik (az 5 és 15 év közötti esetekkel az egyéb halálokoknál alkalmazott 15-64 éves korcsoport miatt nem foglalkoztunk). A magas vérnyomás jelentősége kettős: egyrészt magas prevalenciájú népbetegség, másrészt több cardiovascularis betegség rizikófaktora. Szervezett lakossági szűrővizsgálatok a Miskolci Kistérségben és Miskolcon 2009-2010: Szervezett lakossági emlőszűrés Borsod-Abaúj-Zemplén megye 45-65 év közötti női lakosságának szűrése a miskolci komplex mammográfiás központban történik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban, a Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház Nonprofit Kft. csabai kapui (AA-MED Kft.) és diósgyőri (HUNIKO Kft.) telephelyén. Az Észak magyarországi régió kistérségeinek a megjelenési aránya 7,3% és 61,3% között mozgott a tavalyi évben. Miskolc és a Miskolci Kistérség megjelenési arányai az alábbi táblázatban láthatók.
129
Miskolc megjelenési aránya 2002. és 2009. között enyhe emelkedést mutatott.
Kistelepülésen lakók komplex népegészségügyi szűrésének pályázata Az Egészségügyi Minisztérium pályázatának 2.3 jogcíme szerint a népegészségügyi emlőszűréshez kapcsolódó többletköltségek támogatására pályázhattak az érintett önkormányzatok. A pályázó települések a beutazások időpontját az ÁNTSZ Észak-magyarországi regionális Intézetének közreműködésével egyeztették a szűrőállomásokkal. Figyelemfelhívó, mozgósító és koordinációs munkánk eredményeképpen régiónkból került ki országosan a legtöbb nyertes pályázó, az országos 102 nyertesből 36, a Miskolci Kistérségből 11 nyertes volt. A nyertes pályázók között található a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanya- és Falugondnokok Egyesülete, aki pályázatában többek között három miskolci kistérségi településen - Gesztelyben, Hernádkakon és Muhiban - vállalta fel a szervezési feladatokat. Az előbbi adatokat összesítve a pályázat több, mint 400 nő emlőszűrését segítette elő - a pályázattól visszalépőket nem számolva 10 településről a Miskolci Kistérségben 2009. február 1. és június 30. között1. A s z erv ez ett emlős z űrés beutaz tatás ára kiírt pály áz at ny ertes einek meg os z lás a 3
Köz ép-dunántúl
9 5
35
Nyug at-dunántúl
8
Dél-Dunántúl Köz ép-m ag yarors z ág
6
Dél-Alföld És z ak -m ag yarors z ág És z ak -Alföld
36
1
Az előbb felsorolt három településen kívűl ide tartozik még: Alacska, Bőcs, Emőd, Hernádnémeti, Nyékládháza, Onga, Parasznya.
130
Szervezett lakossági méhnyakszűrés A Miskolci Kistérségben méhnyakszűrésre öt intézményben van lehetőség és összesen két citológiai laboratóriumot fogadott be az OEP2. A megjelenési statisztikákat rontja, hogy azok a nőgyógyászati vizsgálóhelyek, ahol helyben el tudják végezni a citológiai vizsgálatot, nem küldik el a kenetet a programban résztvevő citológiai laboratóriumokba .
A szervezett lakossági méhnyakszűrés megjelenési adatait áttekintve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei adatok (6,8%) - a Magyar Posta Zrt. nőgyógyászati szűrőkamionján történt szűrővizsgálatoknak és a Védőnői Méhnyakszűrő Mintaprogram keretében zajló szűrővizsgálatoknak köszönhetően - 2009-ben jelentősen meghaladták az országos megjelenési arányt (2,8%). Védőnői Méhnyakszűrő Mintaprogram A Védőnői Méhnyakszűrő Mintaprogram az Egészségügyi Minisztérium kezdeményezésére, a Sugárterápiás és Onkológiai Szakmai Kollégium, az Országos Onkológiai Intézet, valamint az ÁNTSZ együttműködésében indult a falvakban élő lakosság népegészségügyi célú méhnyakszűréshez való hozzáférésének és szűrésen való részvételének növelése érdekében. A mintaprogram keretében a cervikális kenetvételt akkreditált továbbképzésen részt vett védőnők végzik. A védőnők elméleti és gyakorlati oktatását követően október hónap elejéig zajlott a védőnőket felkereső hölgyek szűrése. A 2008. év végén elindításra kerülő védőnői méhnyakszűrő mintaprogramba 18 területi védőnő jelentkezett régiónkból, öten a Miskolci Kistérségből. A Miskolci Kistérségből részt vevő védőnők több mint 200 nőnél végezték el a szűrővizsgálatot 28,3%-os megjelenési arány mellett. A rendelkezésre álló eredményekből a kenet értékelése negatív volt 143 esetben, gyulladás miatt nőgyógyászati vizsgálat javasolt 16 esetben, a kenetvétel ismétlése volt szükséges EC sejtek hiánya 2
Egyet-egyet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban, illetve a Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház Nonprofit Kft.-ben.
131
miatt 40 esetben, daganat gyanúja senkinél sem merült fel, értékelhetetlen kenet nem volt. A népegészségügyi célú méhnyakszűrést végző területi védőnők feladataikat a Védőnői Szakfelügyeleti Iránymutatásban foglaltaknak megfelelően végzik. 2009. december 15-ig kellett összegyűjteni és jelenteni azoknak a védőnőknek az adatait, akik a későbbiek során szívesen kapcsolódnának a programhoz, illetve továbbra is részt vennének benne. Illetékességi területünkön az érdeklődő védőnők száma: 10 fő volt. A 2010-es program által érintett települések: Bőcs, Emőd, Kisgyőr, Kondó, Onga, Parasznya, Radostyán, Sajókápolna, Sajólászlófalva, Szirmabesenyő, Varbó, Miskolc-Lyukóvölgy. Vastagbélszűrési mintaprogram3 A 2009. évre tervezett vastagbélszűrési mintaprogramra öt praxis jelentkezett a Miskolci Kistérségből, a programban Hernádkak, Mályi, Sajóvámos települések, illetve Miskolc Győri kapu és Kiss Ernő utca voltak érintettek. A felsorolt praxisok összesen 525 lakost (Miskolcról 144 főt) vontak be a szűrővizsgálatokba. Az eddig beérkezett adatok szerint a laboratóriumi vizsgálatok alapján ebből 54 főt (Miskolcról 14 főt) küldtek tovább tisztázó kolonoszkópiás vizsgálatra. A kolonoszkópiás vizsgálatok során eddig 9 esetben (Miskolcról 2 esetben) találtak polypoid elváltozást és 8 esetben (Miskolcról 2 esetben) nem negatív-egyéb elváltozást, rosszindulatú elváltozást 2 esetben (Miskolcról 1 esetben) találtak. A Miskolci Kistérségből 20 praxis jelentkezett a 2010-es szűrővizsgálati programra, több mint 2000 fő szűrését vállalva 4. Az Önkormányzat 2009. évi tevékenysége a környezet-egészségügy területén: Az egészségügyi funkció működési kiadásaira az eredeti költségvetésben 222,5 millió Ft szerepelt. Ez az összeg az év közben történt korrekciók − az előző évi pénzmaradvány, az év közben kapott támogatások ráépülése, valamint az intézményekhez történt előirányzat lebontások − következtében év végére 422,2 millió Ft-ra növekedett. Az egészségügyi alapellátás működtetésére december végéig rendelkezésre álló közel 65 millió Ftos előirányzatból a háziorvosi- és házi gyermekorvosi rendelők rezsiköltségeinek fedezetére 50,6 millió Ft került kifizetésre. A Drogambulancia működtetés támogatására biztosított 3 millió Ft-os előirányzat a feladatot ellátó Drogambulancia Alapítvánnyal megkötött megállapodás szerint 100%-ban átutalásra került. A Lelkisegély Szolgálat támogatására erre az évre előirányzott 1,3 millió Ft maradéktalan átutalása az érintett szervezettel kötött megállapodás alapján megtörtént. A városi egészségnapra, egészségügyi programokra rendelkezésre álló 2,9 millió Ft-os előirányzatból különböző rendezvényekkel összefüggésben 1,6 millió Ft felhasználás történt.
3 4
A szűrési módszer: rejtett vér kimutatása székletből, majd a kiemelteknél kolonoszkópiás vizsgálat. A túljelentkezés miatt a szűrési vállalások kb. 30%-ának teljesítésére fog sor kerülni. A programból idén kimaradók szűrésére 2011-ben lesz lehetőség.
132
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás feladataira rendelkezésre álló 29 millió Ft-os módosított előirányzatból a feladatot ellátókkal megkötött szerződés alapján a beszámolási időszak végéig 24,5 millió Ft pénzügyi átutalás történt. A városi főorvos megbízási díjára 3,6 millió Ft nyert felhasználást, míg az önkormányzati biztos díjazására rendelkezésre álló 7,2 millió Ft-os előirányzat maradéktalanul átutalásra került. A Miskolci Egészségügyi Központ adósságrendezésére biztosított 100 millió Ft-os előirányzat felhasználása az első félévben megtörtént. Az orvosi ügyelet ellátásának kiadásaira az Országos Egészségbiztosítási Pénztár biztosított támogatást. Az előirányzat egy része a Miskolci Egészségügyi Központnak került lebontásra. A Polgármesteri Hivatalnál jelentkező 93,8 millió Ft-os teljesítés a megszűnt Miskolci Egészségügyi Központ jogutódjának a MISEK Nonprofit Kft-nek, valamint az ügyeletet ellátó orvosoknak a díjazására került átutalásra. A funkció további feladataira, a MISEK Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház Nonprofit Kft létszámcsökkentés kiadására 91,7 millió Ft, valamint az orvosi műhiba perek miatti kártérítésre 4,8 millió Ft felhasználás történt.
Az Önkormányzat III-100/95.543/2006. programjában foglalt feladatok végrehajtása:
sz.
határozattal
jóváhagyott
környezetvédelmi
7.1.1. A környezetegészségügy vonatkozásában történő lakossági tájékoztatás, szemléletformálás, oktatás területén az elmúlt év során jelentősebb előrelépésre nem került sor. A lakosság környezet-egészségügyi információkkal való ellátása esetleges jelleggel, általában valamilyen rendkívüli eseményhez kapcsolódóan valósult meg. 7.1.2. A morbiditási adatokat az előidéző okokkal együtt az ÁNTSZ intézetei, az egészségügyi intézmények és a háziorvosi szolgálat adatszolgáltatása alapján tartják nyilván. Ezen adatoknak a környezetszennyezettségi adatokkal történő összevetésére, ezzel együtt a lehetséges ok-okozati összefüggések feltárására, egy megfelelő elemző tanulmány keretében mindezidáig még nem került sor. 7.1.3. Az önkormányzati hatáskörbe tartozó munkahelyek felülvizsgálata, átalakítása terén az elmúlt év során sajnos még nem sikerült lényegi előrehaladást elérni. Helyenként történtek a környezetegészségügyi helyzetet érintő beavatkozások (pl. világítási, fűtési rendszer rekonstrukciója), de az önkormányzati intézmények teljes körét átfogó komplex – a munkaegészségi szempontokat szolgáló felújítások, átalakítások elvégzésére vélhetően a közeljövőben sem nyílik lehetőség.
133
7.1.4. Az önkormányzati intézmények azbesztfelmérése és –mentesítése elvégzésére az elmúlt év során anyagiak és kapacitás hiányában nem került sor. A feladat fontosságára tekintettel ezen teendők elvégzése feltétlenül a közeljövő feladatát kell, hogy képezze. 7.1.5. Az emberi egészséget veszélyeztető por-, pollen- és zajterhelés, illetve –koncentráció csökkentésére az Önkormányzat főként közvetett intézkedéseket tett. A közterületek, önkormányzati tulajdonú területek rendszeres kaszálásával, a magáningatlanok esetében következetes hatósági tevékenységgel hozzájárult a légköri pollenszennyezettség csökkentéséhez. A közutak rendszeres javításával, karbantartásával, a megvalósított forgalomszervezési intézkedésekkel, valamint a nyílászáró-cserék anyagi támogatásával a közlekedési eredetű zajterhelés mérséklésében működik együtt az Önkormányzat. 7.1.6. A szúnyogirtás közegészségügyi kockázatainak csökkentése érdekében az elmúlt időszakban a kémiai irtás helyett előtérbe került a biológiai módszerekkel történő szúnyogirtás. 2008-ban az időjárási körülmények okán viszonylag kevesebb problémát jelentett a szúnyogok kérdése, mint a megelőző évben. 3.3. Az épített környezet állapota Az épített környezet minősége meghatározó szerepet tölt be mindennapi életünkben. A harmonikusan fejlődő településen a természetes és az épített környezet egymást kiegészíti és a kettő együtt biztosít az ember számára lakható helyet. Körültekintve Miskolcon csak nyomokban fedezhetjük fel ezt a harmóniát, még városrészeket sem tudunk megnevezni, ahol hiánytalanul megvalósulna a lakókat szolgáló környezeti kölcsönösség. Feladatunk tehát továbbra is az, hogy fokozatosan megteremtsük ezt. Miskolc város jellegzetessége, hogy mivel több település „összenövéséből „jött létre, több központja van. Az elsődleges, hierarchiájában a többi központ felé emelkedő település központ Miskolc történelmi területén található. Miskolc belvárosa megyei jelentőségű igazgatási, kulturális, kereskedelmi központ. Emellett kiemelt jelentőséggel bír az Újgyőri főtér környékére koncentráló településközpont, valamint Diósgyőr történelmi területének központja. További alközpontok alakultak ki a perifériális területeken, Hejőcsabán, Görömbölyön, valamint Martin-kertvárosban és Komlóstetőn. Speciális funkciójú alközpont az Egyetemváros, valamint kirajzolódóban vannak a kereskedelmi alközpontok, a város déli, északi és keleti megközelítési pontjainál (CORA, TESCO és METRO Áruházak). Speciális kereskedelmi központ alakult ki a Lorántffy Zsuzsanna utca környékén -- autó kereskedelmi központ. Lillafüred (Felsőhámorral) és Tapolca jellegzetes üdülőközpont, magán hordozva a szezonalitás jeleit, és megmaradt teljes mértékben falusias területnek Bükkszentlászló, Ómassa, Alsóhámor, Pereces és Szirma. 134
Az elmúlt év építési tevékenységeit illetően továbbra is elmondható, hogy folytatódott az a tendencia, mely szerint a város legjelentősebb beruházásait nem a közösség (az önkormányzat vagy az állam), hanem egyes cégek, magánszemélyek vagy társaságaik valósítják meg. Folyamatosan felértékelődik tehát a városi önkormányzat szabályozó szerepének jelentősége. Önkormányzati beruházások között említhető a belvárosi rehabilitációs tevékenység, melynek során több főutcai épület homlokzata újult meg, valamint a munkahelyteremtést elősegítő ipari parki beruházás, mely a betelepülni szándékozó vállalkozásoknak biztosít megfelelő „terepet”.
A Miskolci Ipari Park légifotón
Magánberuházásban főként kereskedelmi létesítmények valósultak meg az elmúlt évben. Folytatódott a lakóparkok, többlakásos lakóépületek építése is. Elkészült az új városi sportuszoda is az Egyetem mellett, mely a városlakók régi igényét elégíti ki.
135
Az új városi uszoda, a Kemény Dénes Uszoda
Az Önkormányzat III-100/95.543/2006. programjában foglalt feladatok végrehajtása:
sz.
határozattal
jóváhagyott
környezetvédelmi
6.1.1. A város kedvezőtlen helyzetű részei vonatkozásában az elmúlt évben sajnos nem történtek látványos beavatkozások, illetve fejlesztések. A város-rehabilitációs tevékenység alapvetően a szűken vett történelmi belváros térségére korlátozódott. A város egyéb területein a panelprogram keretében megvalósult felújítások hoztak kedvező változást. 6.1.2. A helyi építészeti értékek bemutatása érdekében a közelmúltban az Önkormányzat kiadványt jelentetett meg, védett épületek címmel. A helyi építészeti értékek bemutatásának, lakossággal való megismertetésének a helyi sajtó is rendszeresen teret szentel (pl. MINAP, Városi TV). 136
Az építészeti értékek védelmére, a rongálások megelőzésére folyamatosan történnek intézkedések. E célt szolgálják a rendőrség, a közterületfelügyelet, a polgárőrség fokozott ellenőrzései, illetve térfigyelő kamerák alkalmazása. Sajnos eddigi erőfeszítéseink nem teljes körű hatásosságát jelzi, hogy ismételten találkozunk értékeink károsításával. 6.1.3. Az igényesebb városi környezet kialakítása érdekében a belváros, illetve a történelmi Avas területének műemléki jelentőségű területté nyilvánítása folyamatban van. A város több területén kerültek helyi védettség alatt álló épületek, illetve területek kijelölésre. Ezeken a városkép-alakítás szempontjából kiemelt területeken történő építési engedélyezési eljárások során az örökségvédelmi hatóság szakhatóságként működött közre. Az eljárás lefolytatásakor a helyi vagy területi tervtanács és a főépítész állásfoglalásának beszerzése is szükséges. Ezen szervek közreműködése biztosítja a minőségi épített környezetet szolgáló tervezést. Így az ily módon megvalósuló esztétikus, környezetbe illeszkedő épületek az építtetők és a tervezők számára is példaértékűek lehetnek.
137
4. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGE
4.1. Hatósági tevékenység A Polgármesteri Hivatalban a helyi környezet- és természetvédelmi jogkörből adódó feladatok ellátását az 1997. év tavaszán létrehozott Környezet- és Természetvédelmi Csoport végzi. Az Építési és Környezetvédelmi Osztály keretében tevékenykedő egység 4 fő felsőfokú és 1 fő középfokú végzettségű kollégából áll. A csoport munkatársai hatósági tevékenységet látnak el a zaj- és rezgésvédelem, a levegőtisztaságvédelem, a hulladékgazdálkodás, a természetvédelem és a vízvédelem területén. Feladataik közé tartozik a környezetvédelmi tárgyú helyi önkormányzati rendeletek végrehajtásával összefüggő teendők ellátása is. Ennek megfelelően hatósági tevékenységet látnak el a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezés, az avar és kerti hulladékok égetése, valamint az allergén növények elleni védekezés és a kommunális hulladékok ügyeiben. Ellátják a más hatósági eljárások kapcsán szükséges szakhatósági feladatokat, így pl. közreműködnek az építésügyi, a telepengedélyezési, működési engedélyezési víz- és útügyi, valamint környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban is. Közreműködnek a különböző fejlesztési programok és rendezési tervek elkészítésében, ahol a környezet-, természetvédelmi érdekek érvényre juttatása a feladatuk. Az előzőekben említett hatósági, szakhatósági munkákon kívül számos egyéb feladatot is ellát a Csoport, melynek tagjai: •
• •
• • • • •
állandó résztvevőként jelen vannak a Környezetvédelmi Bizottság ülésein, ellátják a Bizottság adminisztrációs teendőit, valamint a Helyi Környezet- és Természetvédelmi Alap kezelésével összefüggő feladatokról is gondoskodnak, előkészítik a környezet-, természetvédelmi tárgyú közgyűlési előterjesztéseket, esetenként részt vesznek a közgyűlési szakbizottságok munkájában, a közgyűlési előterjesztések között külön kiemelendő a helyi környezet- és természetvédelmi keretterv, az annak végrehajtását szolgáló éves intézkedési tervek, valamint a környezet állapotáról szóló éves beszámolók összeállítása, részt vesznek a képviselői, illetve bizottsági kérdések, felvetések kivizsgálásában, megválaszolásában, részt vesznek a Megyei Jogú Városok Szövetsége Környezetvédelmi Bizottsága munkájában és ellátják a Bükki Víz Közalapítvány titkári teendőit, jó kapcsolatokat alakítottak ki és tartanak fenn a szakminisztériumokkal, a területi és helyi hatóságokkal, valamint a városi civil szervezetekkel, gyakori közreműködői a helyi médiák környezet-, természetvédelmi tárgyú műsorainak, valamint a különböző lakossági fórumoknak is folyamatosan kapcsolatot tartanak a nemzetközi környezetvédelmi szervezetekkel, valamint a partner városok környezetvédelmi egységeivel, 138
• •
részt vesznek a hazai és nemzetközi környezetvédelmi konferenciákon, rendezvényeken, ellátják a hazai és nemzetközi együttműködéssel zajló környezetvédelmi projektek koordinációs és gyakorlati teendőit
Az elmúlt időszak hatósági tevékenységét tekintve megállapítható, hogy a környezet-, természetvédelmi terület hatósági ügyeinek száma jellemzően emelkedő tendenciát mutat. 4.2. Kapcsolatok Városunk 1992-ben csatlakozott az ICLEI-hez ("Helyi Környezetvédelmi Kezdeményezések Nemzetközi Tanácsa"), mely szervezet az önkormányzatok környezetvédelmi tevékenységének segítését, fejlesztését szolgálja. 1997 óta ugyancsak részt veszünk az „Európai Régiók és Városok Szövetségének" munkájában, melynek a fenntartható fejlődési programok kidolgozását elősegítő „Fenntartható Európai Városok” mozgalmában Miskolc képviselői nemzeti LA 21 koordinátori tevékenységet is ellátnak. Hosszabb ideje jó kapcsolatokat tartunk fenn a Regionális Környezetvédelmi Központtal is, mely szervezet környezetvédelmi tevékenységünkhöz folyamatosan jelentős szakmai támogatást nyújt, segítséget ad partnerkapcsolataink továbbfejlesztéséhez, illetve lehetőséget biztosít nemzetközi együttműködési projektekben való részvételre. 1998 óta Miskolc tagja az „Európai Városok a Klímavédelemért” – elnevezésű nemzetközi mozgalomnak, melynek kapcsán a városi CO2 kibocsátás csökkentését tűztük ki célul. 2001–től városunk tagja a „Környezetbarát beszerzési politika iránt elkötelezett európai önkormányzatok szövetségének” (BIGNET) is. E szervezet célja az önkormányzati beszerzések „zöldebbé” tétele. Városunk tagja a Megyei Jogú Városok Szövetségének, mely szervezet környezetvédelmi bizottságának munkájában aktívan részt veszünk. Testvérvárosi kapcsolatainkban egyre nagyobb teret kap a környezetvédelmi együttműködés. A Visegrádi 4-ek együttműködésének keretében is erősödő környezetvédelmi együttműködésről, közös konferenciák megrendezéséről lehet számot adni (Kassa, Katowice, Ostrawa, Miskolc). A városban működő környezetvédelmi civil szervezetek mindegyékével megfelelő kapcsolatokat ápolunk, különösen intenzívnek minősíthető együttműködésünk az Ökológiai Intézettel, annak Környezeti Tanácsadó Irodájával, a Zöld Akció Egyesülettel és a Miskolci ÖKO-KÖR-rel. Rendszeresen részt veszünk a környezetvédelmi civil műhely összejövetelein és a különböző környezetvédelmi jellegű lakossági fórumokon, közmeghallgatásokon is. A városi civil szervezetekkel együttműködve több akcióban, városi megmozdulásban veszünk részt (Föld Napja, Madarak-Fák Napja, stb). A nevelési –oktatási intézményekkel is élő kapcsolatot, együttműködést alakítottunk ki, több óvoda, iskola és az Egyetem is állandó partnerünk. 139
A különböző környezetvédelmi feladatok megoldásába nemcsak a környezet- természetvédelmi civil szervezeteket vonjuk be, hanem számítunk és alapozunk az egyéb funkciójú szervezetekre is. 4.3. EU-támogatással folyó tevékenységek Az elmúlt év során 3 EU által támogatott környezetvédelmi tárgyú programban vett részt Önkormányzatunk. Az Intelligent Energy program keretében belga, osztrák, holland, angol, szlovén és olasz partnerekkel közösen veszünk részt a CONNECT projektben, melynek keretében a klímabarát közlekedési szokásokat kívánjuk meghonosítani, illetve elterjeszteni az iskolások és szüleik körében. Másik sikeres pályázatunk az EU 6. Keretprogramjának anyagi támogatásával energetikai projektben történő részvételünket teszi lehetővé. A „SESAC” projektben svéd, francia, holland partnerekkel a megújuló energiák hasznosítási lehetőségeinek feltárására nyílik lehetőségünk az Unió anyagi támogatásával. Miskolc elnyerte az Európai Unió Intelligent Energy Executive Agency (IEEA) támogatását a 2007 szeptemberében beadott Sustainable NOW projektben való részvételre. A 2008 szeptemberében indult programban az ICLEI vezetésével német, bolgár, holland, olasz és angol partnerekkel tervezett program célja energiahatékonysági, energia-megtakarítási intézkedések (például önkormányzati épületekben vagy a közvilágítás területén) és megújuló energiaforrások használatának ösztönzése.
Projekt-értekezlet Miskolcon
140
1. sz. melléklet Kivonat az Önkormányzat III-100/95.543/2006. sz. határozattal jóváhagyott környezetvédelmi programjából:
1.1. A környezeti ismeretek, környezettudatosság közvetítése az oktatásban célprogram No
Program
1.
Munkacsoport és hálózat működtetése a környezeti tudatosságért
2.
3.
4.
5.
6.
Határidők
Felelős /együttműködő
Önkormányzat, Környezeti nevelők Civil szervezetek Önkormányzat, A környezeti nevelés értékelése, 2008-tól Környezeti minőségbiztosítása folyamatos nevelők Civil szervezetek Önkormányzat, 2006-tól Környezeti Környezeti nevelők elismerése folyamatos nevelők Civil szervezetek Önkormányzat, 2007-től Környezeti rendszeresen nevelők Továbbképzések Civil szervezetek Oktatási segédanyag kidolgozása a Önkormányzat, környezeti nevelés tartalmi Környezeti 2008 fejlesztése érdekében nevelők Civil szervezetek Önkormányzat, Az iskolák környezetkímélő Környezeti 2007 működtetése nevelők Civil szervezetek 2007-től folyamatos
Indikátor Tanácsadó hálózat működése, munkacsoport ülések száma
0,5 /év
Önkormányzat, Pályázati források
Képzésben résztvevők száma
2/év
Önkormányzat
Az oktatási segédanyagot használók száma
0,5
Önkormányzat, Pályázati források
3
Önkormányzat, Pályázati források
30
Önkormányzat, Pályázati források
0,5/modul
Önkormányzat, Pályázati források
A bezöldült „miskolci” pedellus kiadvány megjelenése Oktatási rendszeren kívüli tevékenységek száma és ideje, intézményi háttér
7.
Önkormányzat, Környezeti nevelők Civil szervezetek
8.
Szakképző intézetek környezetvédelmi képzéseinek bővítése
2007-ől folyamatos
Önkormányzat, Képzési modulok szakközépiskolák, kialakítása és szakmai száma szervezetek
9.
A környezeti oktatás bővítése, szemléletformál ás a Miskolci 2007-től Egyetem folyamatosan hallgatóinak körében
10.
Zoopedagógia a Miskolc Városi Vadasparkban
141
Önkormányzat, Pályázati források, együttműködők
Működő ösztönző-rendszer
2007-től folyamatos
Önkormányzat, Városgazda Kht., pedagógiai 2006-tól intézetek, állat- és folyamatosan környezetvédő civil szervezetek (pl. MÁSA)
3/év
Forrás
Elkészült Kidolgozás: 1 Önkormányzat, minőségbiztosítási Működtetés: 1/ Pályázati rendszer év források
Az iskolán kívüli környezeti nevelési támogatása
Önkormányzat, Miskolci Egyetem, Ökológiai Intézet
Becsült költség mFt
Bevezetett oktatási modulok száma, projektek, rendezvények száma Oktatóterem technikai fejlesztése, megtartott foglalkozások szám és ideje, kidolgozott programcsomagok száma
Önkormányzat, Miskolci 1/modul+0,5/év Egyetem, Pályázati források
1/év
Önkormányzat, Pályázati források, Támogatók
1.2. A társadalom környezeti értékrendjének javítása célprogram No
Program
1.
Környezetvédelmi kommunikációs 2006-07 terv
2. 3.
4.
5. 6.
Határidők
Felelős /együttműködő
Becsült Forrás költség mFt
Indikátor
Önkormányzat, Civil szervezetek Média, PR szakértők Önkormányzat, Pályázatok az élhetőbb Miskolcért évente Civil szervezetek, szakértők Önkormányzat, Zöld Családok Hasznoskönyve c. 2006-07 Társadalmi kiadvány szervezetek Önkormányzat, Társadalmi Intézményi ökoaudit folyamatosan szervezetek, auditáló szervezetek Önkormányzat, „Intézmények zöldítése” c. 2006-07 Társadalmi Hasznoskönyv szervezetek Önkormányzat, Természeti örökségünk oktató és 2008 Természettudományos bemutatóhely szakmai szervezetek
Hatékony komm. terv alkalmazása
2
Önkormányzat, Pályázati források
Pályázók száma
3/év
Önkormányzat, szakmai cégek
Kiadvány megjelenése
1,5
Önkormányzat, Pályázati források
Auditált intézmények aránya
0,5/év
Önkormányzat, Pályázati források
Kiadvány megjelenése
1
Kiállítási terv és tárlat
15
Önkormányzat, Pályázati források Önkormányzat, Pályázati források
1.3. Környezeti adat-gazdálkodás, információs rendszerek fejlesztése és nyilvánossága célprogram No
Program
Határidők
1.
1. Metaadatbázis létrehozása
2007
2.
Önkormányzat környezeti információs rendszer létrehozása és működtetése
2008 –tól folyamatos
3.
A környezetminőséggel kapcsolatos adatok és információk nyilvánosságának biztosítása
folyamatos
Felelős /együttműködő Önkormányzat, Adatgazdák, Miskolci Egyetem Önkormányzat, Adatgazdák, Ökológiai Intézet, Miskolci Egyetem Önkormányzat, Ökológiai Intézet, Hatóságok, szakmai szervezetek , lakosság
Becsült Forrás költség mFt
Indikátor Metaadatbázis létrejötte
1
Önkormányzat, Pályázati források
A rendszer által Beruházás 20 Önkormányzat, készített Működtetés: Pályázati környezetértékelések 5/év források száma Fenntartható Fejlődés Stratégia
1/év
Önkormányzat, Pályázati források
1.3. Környezeti adat-gazdálkodás, információs rendszerek fejlesztése és nyilvánossága célprogram No
Program
Határidők
1.
Nyilvánosság a város környezeti ügyeivel kapcsolatosan
2007-től folyamatos
2 3. 4.
A társadalmi részvétel fórumainak biztosítása, fejlesztése A lakosság öntevékeny kezdeményezéseinek támogatása A döntéshozók és hivatali alkalmazottak képzése
2007-től folyamatos 2007-től folyamatos 2007
Felelős /együttműködő
Indikátor
Önkormányzat, Média, társadalmi szervezetek Önkormányzat, társadalmi szervezetek Önkormányzat, társadalmi szervezetek Önkormányzat, képviselők, szakmai és
Megjelenési formák, alkalmazott eszközök, bevont lakosok száma. Fórumok és résztvevő lakosok száma Támogatott kezdeményezések száma Képzési tematika/képzésben résztvevők száma
142
Becsült költség mFt
Forrás
0,5/év
Önkormányzat/pályázatok
0,5/év
Önkormányzat/pályázatok
2/év
Önkormányzat/pályázatok
0,5
Önkormányzat/pályázatok
1.3. Környezeti adat-gazdálkodás, információs rendszerek fejlesztése és nyilvánossága célprogram No
Program
Felelős /együttműködő
Határidők
Becsült költség mFt
Indikátor
Forrás
társadalmi szervezetek 5
Önkormányzati feladatok átvállalási rendszere
2007-től folyamatos
Önkormányzat, társadalmi szervezetek
Rendszer és monitoring kidolgozása/Átvállalt feladattípusok száma
10/év
Önkormányzat/pályázatok
6.
Nyomtatott tájékoztatás
2007
Önkormányzat, társadalmi szervezetek
Megjelent kiadványok száma
2/év
Önkormányzat/pályázatok
1.5. Miskolc Város Fenntartható Fejlődés Stratégiájának kidolgozása célprogram No
Program
Határidők
1.
A stratégia kidolgozását megalapozó adatgyűjtés és ökológiai láblenyomat 2007 számítások
2.
Fenntartható Fejlődés Stratégiájának kidolgozása
2008
Felelős /együttműködő Önkormányzat, Ökológiai Intézet, Hatóságok, szakmai és gazdasági szervezetek, lakosság Önkormányzat, Ökológiai Intézet, Hatóságok, szakmai szervezetek , lakosság
Indikátor
Becsült költség mFt
Forrás
Miskolc ökológiai láblenyomat adatok
6
Önkormányzat, Pályázati források
Fenntartható Fejlődés Stratégia
9
Önkormányzat, Pályázati források
2.1. A környezeti problémák megelőzése célprogram Felelős /együttműködő
No
Program
Határidők
1.
A fejlesztési tervek és programok stratégiai hatásvizsgálata
2006-tól folyamatos
2.
A város légcseréje szempontjából kritikus területek beépítési szabályainak felülvizsgálata
2007
3.
A Tetemvár felett található nagytáblás szántóterület megszüntetése
2009
Önkormányzat, Tulajdonosok
4.
A belvárosban és a lakóterületeken működő benzinkutak kitelepítése
2011
Önkormányzat, Tulajdonosok
Önkormányzat, Miskolci Egyetem, Szakcégek Önkormányzat, Miskolci Egyetem, Meteorológiai szolgálat
Indikátor Hatásvizsgálatok száma Építési szabályzat módosításai
Becsült költség mFt
Forrás
10-15 /év
Önkormányzat, Pályázati források
3
Önkormányzat, Pályázati források
A terület művelési módja Részletes Önkormányzat, A belvárosban költségelemzést Pályázati ülepedő por igényel források mennyisége A belvárosban és lakóterületeken Részletes működő költségelemzést Önkormányzat benzinkutak igényel száma, lakossági panaszok száma
2.2. Zöldfelületi célprogram No
Program
Határidők
1.
Zöldfelület kataszter létrehozása
2008
Felelős /együttműködő
Indikátor
Önkormányzat, Ökológiai Intézet
Zöldfelület kataszter
143
Becsült költség mFt 10
Forrás Önkormányzat, Hazai pályázati
2.2. Zöldfelületi célprogram No
Program
Határidők
Felelős /együttműködő
Indikátor
Becsült költség mFt
5
Önkormányzat, Hazai pályázati források
100 /év
Önkormányzat, Hazai pályázati források Önkormányzat
Forrás források
2.
Városzöldítési program kidolgozása
2007
Önkormányzat, Ökológiai Intézet
Elkészült, társadalmi és szakmai fórumokon egyeztetett tervanyag
3.
A városi zöldfelületek állapotának javítása
2007-től folyamatos
Önkormányzat, Társadalmi szervezetek, lakosság
Zöldfelületek állapota
4.
Parkfenntartásba bevont területek kibővítése
2008
Önkormányzat,
Parkfenntartásba bevont új terület
50
5.
Zöldsávok létesítése, kibővítése
2007-től folyamatos
Önkormányzat
Új zöld sávok területe (m2)
60
6.
Fasorok felújítása és telepítése
2007-től folyamatos
Önkormányzat
Telepített fák száma
60
7
Falak, tűzfalak, zöldítése
2007-től folyamatos
Növényzettel befuttatott felületek m2
25/év
8.
Önálló rendelet alkotása a közhasználatú zöldfelületekről
2007
9.
A kertépítészeti terv az építési engedély része
2007
10.
Parkőri létszám fejlesztése
2007-től
11.
Polgárőrök környezet- és 2006-tól természetvédelmi továbbképzése
Önkormányzat, Társadalmi szervezetek, lakosság Önkormányzat, Társadalmi és szakmai szervezetek, lakosság Önkormányzat, Társadalmi és szakmai szervezetek, lakosság Önkormányzat, Társadalmi szervezetek, lakosság Önkormányzat, polgárőrség, Társadalmi és szakmai szervezetek
Önkormányzat, Hazai pályázati források Önkormányzat, Hazai pályázati források Önkormányzat, Hazai pályázati források
Rendelet Nincs külön megjelenése költségvonzata Zöldfelületi alap
-
Rendelet megjelenése, Elbírált kertépítészeti tervek száma
Nincs külön költségvonzata
-
Őri feladatokat ellátók száma
5/év
Önkormányzat, Hazai pályázati források
Képzésben részt vevők száma és aránya
0,5/év
Önkormányzat, Hazai pályázati források
3.1. Közlekedési célprogram No
Program
Határidő
Felelős /együttműködő
1.
Közlekedést érintő programok, tervek hatásvizsgálata
2007
Önkormányzat, MKV Rt,
2.
A motorizált közlekedés csökkentésére városi program kidolgozása
3.
A Miskolcot elkerülő M30-as szakasz ingyenessé tételének elérése
4.
A tömegközlekedés korszerűsítése, népszerűsítése
Önkormányzat, társadalmi Kidolgozás: 2008 szervezetek, Integrálás: 2009 közlekedési vállalatok Országgyűlési képviselők, szakmai 2006-2007 szervezetek, politikai szervezetek MKV Rt, Önkormányzat, folyamatos Társadalmi szervezetek
144
Indikátor Az elkészült, elfogadott hatásvizsgálat Elkészült, fejlesztési koncepciókba integrált program Az átmenő forgalom csökkenése
Becsült költség mFt
Forrás
6
Önkormányzat, Pályázati források
20
Önkormányzat, Pályázati források
-
-
Tömegközlekedést Részletes MKV Rt., igénybevevők költségelemzést pályázati száma igényel források
3.1. Közlekedési célprogram Határidő
Felelős /együttműködő
Indikátor
MKV Rt
Elkészült, nyilvánosságra hozott tervanyag, szakmai fórumok
No
Program
5.a
Alacsony emissziójú (gázüzemű) tömegközl. járművek alkalmazásának vizsgálata, tervezése
5.b.
Alacsony emissziójú tömegközl. járművek üzembe helyezése
6.a
A biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek 2007 városszintű megtervezése
Önkormányzat, Társadalmi és szakmai szervezetek
6.b.
A biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek 2010 megteremtése
Önkormányzat,
7.
A turisztikailag frekventált területek személygépjármű terhelésének csökkentése
2008
Önkormányzat, MKV Rt. LÁÉV, vállalkozók, Társadalmi és szakmai szervezetek
8
A gépjármű forgalom intenzitásának nyomon követése
Folyamatos, Önkormányzat, évente 1 alkalom Közútkezelő Kht.
2008
2011
MKV Rt
Üzembe helyezett járművek aránya A tömegközlekedés emissziója Elkészült, társadalmi és szakmai fórumokon egyeztetett tervanyag Kerékpárút km Kerékpár tárolók, megőrzők, kölcsönzők száma Kerékpárral közlekedők száma A területek személygépjármű forgalmának alakulása Évenkénti forgalomadatok
Becsült költség mFt
Forrás
4-8
MKV Rt
A költségek előzetesen nem ismertek
pályázati források
15
Önkormányzat, pályázati források
Részletes Önkormányzat, költségelemzést pályázati igényel források Önkormányzat, Részletes Pályázati költségelemzést források, igényel vállalkozói tőke 1/év
Önkormányzat, Pályázati források
3.2. Légszennyezőanyag kibocsátás csökkentése célprogram No 1.
2.
Program Az ipari üzemek emissziójának csökkentése Légszennyezéssel járó ipari technológiák létesítésének korlátozása a Szinva-völgyben
Határidő
Felelős /együttműködő
Indikátor
2006-tól
Önkormányzat, EMIKTVF, Vállalatok
Határértéket meghaladó források száma
Nincs költségvonzata
-
2006-tól
Önkormányzat, EMIKTVF, Vállalatok
Légszennyezőforrások száma Emisszió mértéke
Nincs költségvonzata
-
A halna állapota Kiporzás mértéke
Nincs költségvonzata
-
3.
A salakhalna mielőbbi felszámolása
2006-tól
Önkormányzat, EMIKTVF, Vállalatok
4.
Tüzelőberendezések NOx emissziójának 2006-tól csökkentése
Önkormányzat, EMIKTVF, Vállalatok
5.a.b
5.c. 6.
Búza tér térsége szállópor szennyezettség csökkentése – 2006-2007 Vizsgálatok, intézkedési program kidolgozása Búza tér térsége szállópor szennyezettség csökkentése 2007-től -Intézkedések foganatosítása A Sajó-völgyben működő 2006-tól
NOx emisszió alakulása Felújított berendezések száma Szakmailag Önkormányzat, egyeztetett, EMIKTVF, nyilvánosságra Társadalmi és hozott szakmai szervezetek dokumentáció Önkormányzat, PM10 EMIKTVF, koncentráció Társadalmi és alakulása szakmai szervezetek Önkormányzat,
145
Kontrollált
Becsült költség mFt
Forrás
Részletes pályázati költségelemzést források igényel
15
Önkormányzat
A költségek Önkormányzat, előzetesen nem pályázati ismertek források Nincs
-
3.2. Légszennyezőanyag kibocsátás csökkentése célprogram No
7
8.
9.
10. 11. a, b.
Program
Határidő
légszennyező ipari üzemek emissziójának kontrollja A lakossági műanyag és egyéb hulladékok égetéséből származó légszennyezés csökkentése A kerti hulladékok komposztálásának elősegítése
Felelős /együttműködő
Indikátor
EMIKTVF, Vállalatok
szennyezőforrások száma
2007
Önkormányzat, Megjelent Ökológiai Intézet tájékoztató Társadalmi és anyagok szakmai szervezetek
2007
Belsőtéri légszennyezettség 2007-2011 kockázatainak csökkentése Benzinkutak levegőszennyező 2007-től hatásának csökkentése Az allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések 2006-2007 Térképezés, program kidolgozás
Becsült költség mFt
Forrás
költségvonzata
8
Önkormányzat, pályázati források
Önkormányzat, Ökológiai Intézet Komposztáló Társadalmi és háztartások száma szakmai szervezetek
8 évenként
Önkormányzat, pályázati források
Önkormányzat, ANTSZ, szakmai szervezetek
Egyeztetett, nyilvánosságra hozott program
10 évenként
Önkormányzat, pályázati források
Önkormányzat, EMIKTVF, Töltőállomások
Vizsgálatok, ellenőrzések tapasztalatai
Önkormányzat, ANTSZ, Ökológiai intézet, BNP
Program, intézkedési terv
Részletes költségelemzést igényel 9-10
Önkormányzat, pályázati források
11.c
Allergén –intézkedési program megvalósítása
2007-től folyamatos
Önkormányzat, ANTSZ, Ökológiai intézet, BNP
Az allergén növényekkel borított terület kiterjedése
A költségek Önkormányzat, előzetesen nem pályázati ismertek források
11.d
Allergén – önkormányzati rendelet módosítása
2007
Önkormányzat,
Módosított rendelet
Nincs költségvonzata
12.
Miskolc klimatikus sajátságainak feltárása és 2007-2008 monitorozása
Önkormányzat, EMIKTVF, Meteorológiai szolgálat M. Egyetem
Tervezéshez felhasználható klímaadatok
9
Önkormányzat, Pályázati források
13.
Miskolc fűtési térképének és 2008 adatbázisának elkészítése
Önkormányzat, M. Egyetem, Kéményseprő szolgáltató
Fűtési térkép és térinformatikai adatbázis rendelkezésre állása
12
Önkormányzat, pályázati források
14.
Miskolc légszennyezettség számítási modelljének elkészítése
Önkormányzat, EMIKTVF, Meteorológiai szolgálat M. Egyetem
Légszennyezés modellek pontossága
9
Önkormányzat, Pályázati források
2008-2009
-
4.1. Vízkészletek, vízbázisok védelme célprogram No
1.
2. 3.
Program A takarékos vízhasználat lehetőségének, alternatíváinak megteremtése és ösztönzése A karsztforrások hidrogeológiai védőidomán található szennyező források felszámolása A meglévő hévízkutak
Határidő
Felelős /együttműködő
Indikátor
2007-2010
Önkormányzat, MIVÍZ, lakosság Társadalmi szervezetek
Egy főre eső vízfogyasztás
2006-tól 2007-2011
Önkormányzat, EMIKTVF, Bükki Víz Közalapítvány MIVÍZ, Tulajdonosok Önkormányzat,
146
Becsült költség mFt 5 évente
Forrás MIVÍZ, Önkormányzat, Pályázati források
MIVÍZ Felszámolt Részletes Önkormányzat szennyezőforrások költségelemzést Pályázati száma igényel források A kijelölés
Részletes
MIVÍZ
4.1. Vízkészletek, vízbázisok védelme célprogram No
4.a. 4.b.
Program hidrogeológiai védőidomának kijelölése (123/1997 (VII.18. Korm.rend.szerint) Szennyvízcsatornázással kapcsolatos feladatok a. a hálózat bővítése Szennyvízcsatornázás b. A hálózatra csatlakozás ösztönzése
Határidő
2006-tól 2006-tól folyamatos
4.c.
Szennyvízcsatornázás c. Csapadékvíz bevezetések felderítése
2006-2009
4.d.
Szennyvízcsatornázás d. szennyvíz előtisztítási technológiák alkalmazásának ösztönzése
2006-tól
Felelős /együttműködő
Indikátor
Becsült költség mFt
EMIKTVF, MIVÍZ Vállalatok
előrehaladása
Önkormányzat költségelemzést Pályázati igényel források
Önkormányzat, MIVÍZ, lakosság Önkormányzat, MIVÍZ, lakosság Önkormányzat, MIVÍZ, lakosság
Önkormányzat, EMIKTVF, MIVÍZ Vállalatok
Ellátatlan lakosság aránya Rácsatlakozás arányának változás Feltárt esetek száma, Telepre érkező szennyvíz mennyisége Előtisztítást alkalmazó üzemek száma
Részletes költségelemzést igényel Részletes költségelemzést igényel 30
Forrás
Önkormányzat Pályázati források Önkormányzat MIVÍZ Önkormányzat MIVÍZ
Nincs költségvonzata
-
Becsült költség mFt
Forrás
4.2. Felszíni vizek védelme célprogram No
Program
1.
A szennyvíztisztítótelep III. 2010 fokozatának kiépítése
2.
3.
A patakokba történő illegális szennyvízbevezetések feltárása Az egyesített rendszerű csatornákból származó szennyvízbevezetések megszüntetése
Határidő
2006
2008
4
A vízszennyező felszíni hulladékok eltávolítása
folyamatos
5.
A patakmedrek rehabilitációja
2006-2011
6.
A bükki patakok és források ökológiai vízkészletének meghatározása és biztosítása
2007-2009
Felelős /együttműködő Önkormányzat, MIVÍZ
Indikátor A Sajó tápanyagterhelése
Részletes költségelemzést igényel
MIVÍZ, Önkormányzat, Pályázati források MIVÍZ Önkormányzat Pályázati források MIVÍZ Önkormányzat Pályázati források
Önkormányzat, MIVÍZ, társadalmi szervezetek
Felszámolt bekötések száma, Vízminőség
10
Önkormányzat, MIVÍZ
Egyesített csatornarendszer hossza
155
Önkormányzat, Kezelő, társadalmi szervezetek Önkormányzat, MIVÍZ, lakosság
Eltávolított hulladék mennyisége
5 évente
Önkormányzat
Patakmedrek állapota
60
Önkormányzat MIVÍZ
Önkormányzat, MIVÍZ, EMIKTVF Ökológiai Intézet
Patakmedrek vízellátottsága
Részletes Önkormányzat költségelemzést MIVÍZ igényel
4.3. Csapadékvíz gyűjtés és elvezetés célprogram No
Program
Határidő
Felelős /együttműködő
1.
A mesterséges burkolatú felületek kiterjedésének csökkentése
2007-2011
Önkormányzat, MIVÍZ
2.
A csapadékvíz elvezető hálózat felülvizsgálata
2008
Önkormányzat, MIVÍZ, Szakcégek
3.
A csapadékvíz elvezető hálózat rekonstrukciója
2011
Önkormányzat, MIVÍZ
147
Indikátor A burkolt felszínek kiterjedése
Becsült költség mFt
Forrás
Részletes Önkormányzat, költségelemzést Vállalatok, igényel Lakosság Térképellátottság MIVÍZ Részletes helyzete Önkormányzat költségelemzést Rekonstrukciós Pályázati igényel terv források Csatornarendszer MIVÍZ Részletes állapota, Önkormányzat költségelemzést Csapadékelvezetési Pályázati igényel problémák száma források
4.3. Csapadékvíz gyűjtés és elvezetés célprogram No 4
5.
Program
Határidő
A csapadékvíz elvezető rendszer nyílt árkainak folyamatos rendszeres tisztítása A csapadékvíz rendszerből felszíni vizekbe mosódó 2008-2011 szennyezőanyagok csökkentése
Felelős /együttműködő
Indikátor
Önkormányzat, MIVÍZ, Kezelő, lakosság
A nyílt árkok állapota
Önkormányzat, MIVÍZ,
A befogadóba kerülő csapadékvíz minősége
Becsült költség mFt
Forrás
Részletes Önkormányzat, költségelemzést MIVÍZ, igényel Lakosság MIVÍZ Részletes Önkormányzat költségelemzést Pályázati igényel források
5.Talajvédelem célprogram N o
Program
Határidő
1.
Talajszennyezések megelőzése, Lakossági folyamatosan tájékoztatás és szemléletformálás
2.
Részletes talajállapot feltérképezése
folyamatosan
3.
Ipari területek kármentesítésének koordinálása
Felmérés:20062008 Kármentesítés: 2008-tól
4a.
Avasi mozgásérzékelő rendszer működtetése
folyamatosan
4b.
Alábányászottsági térkép elkészítése
2006-2008
5.
Termőföldvédelmi szempontok érvényesítése
folyamatos
Felelős /együttműködő Önkormányzat és intézményrendszere, társadalmi szervezetek, talajvédelmi hatóság, média, pedagógiai és PR szervezetek Önkormányzat, környezetvédelmi és talajvédelmi hatóság Önkormányzat, környezetvédelmi és talajvédelmi hatóság, gazdálkodó szervezetek, szakértők Önkormányzat és szakmai cégek, Miskolci Egyetem Önkormányzat, Bányakapitányság, Miskolci Egyetem Önkormányzat,
148
Indikátor
Becsült költség mFt
Forrás
Felszámolt illegális lerakók, Talajvédelmi műsoridő és lapterjedelem a helyi médiában
2/év
Önkormányzat, Pályázati források
Miskolci TIM pontok száma, Felmért iparterületek aránya
5/év-
Önkormányzat, Pályázati források
Felmért és kármentesített iparterületek aránya
Részletes kalkulációt igényel
Folyamatos működés
4/év
Adatbázis megléte Zöldmezős/barnamerős beruházások területfoglalásának aránya
Részletes kalkulációt igényel -
Önkormányzat, Pályázati források, Érintett cégek hozzájárulása Önkormányzat, Pályázati források Önkormányzat, Pályázati források -
6. Épített környezet védelme célprogram No Program 1.
Településrészek rehabilitációja
Határidő folyamatosan
Tájékoztatás, szemléletformálás az 2.a. épített környezet védelmében
folyamatosan
2.b. Falfirka szabályozás
folyamatosan
Minőségi épített környezetet szolgáló tervezés
folyamatosan
3.
Felelős /együttműködő
Indikátor
Önkormányzat, szakmai és társadalmi szervezetek, műemlékvédelem Önkormányzat, szakmai és társadalmi szervezetek, műemlékvédelem média, pedagógiai és PR szervezetek Önkormányzat és, társadalmi szervezetek, média, pedagógiai és PR szervezetek Önkormányzat, tervezők, szakmai szervezetek
Becsült költség mFt
Revitalizációs stratégiák száma
Részletes kalkulációt igényel
Épített környezet védelmével foglalkozó műsoridő és lapterjedelem a helyi médiában
5/év-
graffiti zónák kijelölése, szervezett graffiti tevékenység.
-
Új épületek városképbe illeszkedése
1/év-
Forrás Önkormányzat, Pályázati források, tulajdonosok Önkormányzat, Pályázati források
-
Önkormányzat, Pályázati források
7. 1. Környezet-egészségügyi célprogram No
Program
Lakossági tájékoztatás, 7.1.1. szemléletformálás, oktatás
Környezet7.1.2. egészségügyi felmérések Önkormányzati hatáskörbe tartozó munkahelyek 7.1.3 környezet. egészségügyi felülvizsgálata, átalakítása Azbesztmentesítési program
7.1.4.
Por-, pollen- és zajterhelés, illetve – 7.1.5. koncentráció csökkentése A szúnyogirtás egészségügyi 7.1.6 kockázatainak csökkentése
Határidő
Felelős /együttműködő
Önkormányzat és intézményrendszere, társadalmi szervezetek, média, folyamatosan pedagógiai és PR szervezetek, gazdálkodó szervezetek, ÁNTSZ Önkormányzat, egészségügyi Évente más-más intézmények, városrészben háziorvosi szolgálat, környezetvédelmi hatóság, ÁNTSZ
Indikátor
Becsült Forrás költség mFt
Elért lakosok aránya, önkormányzati pályázaton résztvevők száma, média megjelenés mértéke
5/év-
Önkormányzat, Pályázati források, érintett cégek hozzájárulása.
Felmért területek aránya
3/év
Önkormányzat, kormányzat, Pályázati források
folyamatosan
Önkormányzat és intézményrendszere, szakértők
Feltérképezett intézmények aránya, fejlesztések száma
Felmérés: 1/év Kivitelezés: 3/év
Önkormányzat, Pályázati források
folyamatosan
Önkormányzat és intézményrendszere, szakmai cégek
Mentesített intézmények száma
Részletes kalkulációt igényel
Önkormányzat, kormányzat, Pályázati források
Lásd a szövegben jelzett szakmai programoknál
folyamatosan
Önkormányzat, Növényvédelmi Állomás
149
Panaszok száma, Kémiai védekezések száma
Részletes kalkulációt igényel
Önkormányzat, kormányzat, Pályázati források
7.2. Állatvédelmi célprogram No
7.2.1.
Program
Kutyaürülék-gyűjtő rendszer
7.2.2. Kutyafuttatók
7.2.3. Állatmenhely
7.2.4.
7.2.5.
7.2.6.
Azonosító rendszer (chip) akció
Állatkrematórium és temető
Miskolc Városi Vadaspark
Határidő
Felelős /együttműködő
Folyamatos
Önkormányzat Állategészségügyi Telep, Civil állatvédők, Hatósági állatorvosok,
Folyamatos
Folyamatos
2007-2010
2007, majd folyamatos
Folyamatos
Önkormányzat Civil állatvédők Önkormányzat Állategészségügyi Telep Civil állatvédők Önkormányzat Állategészségügyi Telep Civil állatvédők Hatósági állatorvosok Önkormányzat Állategészségügyi Telep, Civil állatvédők, Hatósági állatorvosok, Állatvédelmi főfelügyelő Önkormányzat (Városgazda Kht.) Bükki Nemzeti Park Igazgatósága
150
Indikátor Gyűjtőedények száma, Elszállított kutyaürülék mennyisége, Tájékoztató anyagok száma Kijelölt területek nagysága, ezek állapota Befogadott, ivartalanított, védőoltással és chippel ellátott állatok, örökbefogadók száma Akció keretében beültetett chippek száma Krematórium megépítése, temető kialakítása. Hamvasztott állatok és eltemetett állatok száma. Bükki fajok arányának növekedése, rehabilitált és befogott állatok száma.
Becsült Forrás költség mFt
1/év
Önkormányzat, Pályázati források,
0,5/év
Önkormányzat, Pályázati források,
3/év
Önkormányzat, Pályázati források,
1,5/év
Önkormányzat, Pályázati források,
30/építés Működtetés önfenntartó
Önkormányzat, Pályázati források, vállalkozói tőke
3/év
Önkormányzat, Pályázati források,
8. Természet- és tájvédelem célprogram N o
Program
Határidő
1.
Helyi jelentőségű, védett természeti értékek kezelése
Önkormányzat, Folyamatos, illetve természetvédelmi 2006-tól kezelési hatóság, társadalmi tervek elkészítése szervezetek
2.
Folyamatos, illetve Védendő területek védetté védelme érdekében tett nyilvánítások intézkedések szükség szerint
3.
Helyi szintű biomonitoring
4.
Zöldfelületgazdálkodás
5.
6.
7.
Tájvédelmi tevékenység
Oktatás, szemléletformálás
A fényre érzékeny rovarpopulációk védelme
folyamatos
folyamatosan
Felelős /együttműködő
Önkormányzat, természetvédelmi hatóság, társadalmi szervezetek Önkormányzat, természetvédelmi hatóság, társadalmi szervezetek Önkormányzat és intézményrendszere, társadalmi szervezetek, szakmai cégek
Indikátor
5/év
Önkormányzat, Pályázati források
Felmért és védetté nyilvánított területek száma
0,5/év-
Önkormányzat, Pályázati források
1/év
Önkormányzat, Pályázati források
A tevékenység folyamatossága Zöldfelület aránya és nagysága, Kezelt területek aránya és nagysága Egységes városkép, helyi szabályozásban tájvédelmi szempontok érvényesítése, helyreállított tájsebek száma Öko- és erdei iskolák száma, illetve nevelésben résztvevők száma, természetvédelmi műsoridő és lapterjedelem
folyamatosan
folyamatosan
Önkormányzat és intézményrendszere, társadalmi szervezetek, hatóság, média, pedagógiai és PR szervezetek
folyamatosan
Alacsony UV Önkormányzat, Émász sugárzású Rt. lámpatestek aránya
8.
9.
Polgári természetőri tevékenység segítése
folyamatosan
Önkormányzat, természetvédelmi hatóság, BNPI, társadalmi szervezetek, lakosok Önkormányzat, természetvédelmi hatóság, BNPI, társadalmi szervezetek, lakosok
151
Forrás
Kezelési tervek száma, Szakszerűen kezelt védett területek száma
Önkormányzat és intézményrendszere, társadalmi szervezetek, természetvédelmi és bányászati hatóság, szakmai cégek
Önkormányzati természetőri és mezőőri folyamatosan rendszer működtetése
Becsült költség mFt
Részletes kalkulációt igényel
Önkormányzat, Pályázati források, cégek hozzájárulása
Részletes kalkulációt igényel
Önkormányzat, Pályázati források, Együttműködők
3/év
Önkormányzat, Pályázati források, Együttműködők
Részletes kalkulációt igényel
Önkormányzat, Émász Rt.
Őrök száma és ellenőrzött terület aránya
5/év
Önkormányzat, Pályázati források
Őrök száma és ellenőrzött terület aránya
0,5/év
Önkéntes munka, Önkormányzat, Pályázati források
9.1. A hulladékgazdálkodás általános feladatai célprogram No Program
Határidő
1.
2006
Helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata
2.
Helyi hulladékgazdálkodási rendeletek módosítás, új rendeletek (pl. elhagyott hulladék, biológiailag lebomló hulladékok, építési és bontási törmelék) alkotása 3a. Hulladékcsökkentést eredményező, helyi környezetvédelmi adózás bevezetése 3b. Környezetvédelmi ipar (hulladékhasznosítás, hulladékszegény technológiák) meghonosítása 4.
Hulladékmegelőzést és csökkentést eredményező oktatás/nevelés és szemléletformálás
2006-tól folyamatos
2006-ban szakmai előkészítés, 2007-től fokozatos bevezetés folyamatosan
folyamatosan
Felelős /együttműködő
Indikátor
Becsült költség mFt 3
Forrás
Önkormányzat, társadalmi és szakmai szervezetek, vállalatok,szakértők Önkormányzat társadalmi és szakmai szervezetek, szakmai cégek, szakértők
Tervben foglalt programok teljesülése Rendeletek száma és megvalósulás foka
1
Önkormányzat, Pályázati források
Önkormányzat, társadalmi szervezetek, pénzügyi szakértők, oktatási és kutatóintézmények
2007-től „zöld” helyi adók megjelenése, hulladékmennyiség csökkenése
1
Önkormányzat, Pályázati források
Önkormányzat, gyáriparos és munkaadói szövetségek, iparkamarák, kutatóintézetek Önkormányzat és intézményrendszere, társadalmi szervezetek, média, pedagógiai és PR szervezetek
Megtelepülő vállalkozások száma
-
-
Tevékenységben részt vevő intézmények és emberek száma, hulladékmennyiség csökkenése, Ökoiskolák száma, környezetvédelmi műsoridő és lapterjedelem a helyi médiában
3/év
152
Önkormányzat, Pályázati források
Önkormányzat, Pályázati források
9.2. Települési szilárd hulladék célprogram N o
Program
1.
Helyi hulladékgazdálkodási terv végrehajtása
Határidő 2006-2008
Fogyasztói magatartás 2a. folyamatosan befolyásolása
Reklám szóróanyagok 2b. terjesztésének korlátozása.
2c.
Intézményi hulladékcsökkentés
Keletkező hulladékmennyiséggel 2d. arányos szemétdíj bevezetése 2e.
3.
Hulladék-kommandó működtetése
Hulladékhasznosítás fejlesztése
folyamatosan
hullgazd. terv Önkormányzat, szerint Pályázati források
3/év
Önkormányzat, Pályázati források, Együttműködők
Reklámanyagokból keletkező hulladék mennyiségének csökkenése
-
-
-
-
legkésőbb 2007ben
Önkormányzat, közszolgáltató
Hulladékmennyiséggel arányos szemétdíj
-
-
folyamatosan
Önkormányzat, társadalmi szervezetek, rendőrség, polgárőrség, média
Intézkedések száma, illegális lerakók felszámolása
folyamatosan
Önkormányzat, közszolgáltató, gazdálkodó szervezetek
Hasznosításra kerülő hulladékhányad, szelektív gyűjtőhelyek száma
2006-2007: tervezés 2008-tól: megvalósítás
Köztisztaság biztosítása
Tudatos hirdetéspolitika megvalósulása, környezetvédelmi műsoridő és lapterjedelem a helyi médiában
Forrás
Intézményi hulladékmennyiség csökkenése
Biomassza energetikai 4b. hasznosítása
6.
Tervben foglalt programok min. 50%ának teljesülése
Becsült költség mFt
Önkormányzat és intézményrendszere
2006-tól folyamatosan
5.
Önkormányzat, társadalmi szervezetek, szakmai cégek, szakértők Önkormányzat és intézményrendszere, társadalmi szervezetek, média, pedagógiai és PR szervezetek Önkormányzat, fogyasztóvédelmi hatóság, társadalmi szervezetek, reklámozó és terjesztő cégek
Indikátor
folyamatosan
Többszintű 4a. komposztálás bevezetése
Építési és bontási törmelék hasznosítása
Felelős /együttműködő
Lerakásra kerülő szerves Önkormányzat és hulladékhányad intézményrendszere, csökkenése, társadalmi szervezetek komposztálási helyszínek száma Önkormányzat, oktatási és Komposztálásra, kutatóintézmények, talajjavításra nem kerülő szakmai cégek, biomassza hasznosítása szakértők
2006-tól tervezés 2007: közszolgáltató kijelölése, vagy feldolgozó kapacitás megvalósításának kezdete
Önkormányzat, közszolgáltató, oktatási és kutatóintézmények, szakmai cégek, szakértők
Illegális lerakás csökkenése
folyamatosan
Önkormányzat és intézményei, lakásszövetkezetek, állatbarát szervezetek, média, társadalmi szervezetek
Köztisztaság javulása, különösen a kommunális hulladékkal és állati ürülékkel való szennyezettség terén
153
0,3/év
Önkormányzat és együttműködők
10/év
Pályázati források, közszolgáltató, gazdálkodó szervezetek
5/év
Önkormányzat, Pályázati források
Tervezés: 10 Megvalósítás: Önkormányzat, tervezés Pályázati források alapján
Tervezés: 2 Megvalósítás: tervezés alapján
Önkormányzat, Pályázati források, Együttműködők
1/év
Önkormányzat, érintettek hozzájárulása
9.3.Települési folyékony hulladék célprogram N o
Program
1.
Helyi hulladékgazdálkodási 2006-2008 terv végrehajtása
Határidő
Felelős /együttműködő
Indikátor
Önkormányzat, társadalmi szervezetek, szakmai cégek, szakértők
Tervben foglalt programok min. 50%ának teljesülése
folyamatosan
Önkormányzat és intézményrendszere, társadalmi szervezetek, média, pedagógiai és PR szervezetek
Intézményi hulladékcsökkentés
folyamatosan
Önkormányzat és intézményrendszere
Környezetterhelési 2c. díjak további alkalmazása
folyamatosan
Önkormányzat, közszolgáltató
Fogyasztói 2a. magatartás befolyásolása
2b.
3.
Nem csatornázott területeken alkalmazható megoldások bevezetése
Tervezés: 2006-07 Megvalósítás: 2007-től
4.
Illegális szennyvízürítés megakadályozása
folyamatosan
5.
Szennyvíziszap hasznosítás
2006-2007: tervezés 2008-tól: megvalósítás
Tudatos hirdetéspolitika megvalósulása, háztartási vízfogyasztás csökkenése, környezetvédelmi műsoridő és lapterjedelem a helyi médiában Intézményi vízfogyasztás csökkenése Vízfogyasztást csökkentő díjak bevezetése
Önkormányzat, társadalmi szervezetek, oktatási Alkalmazások száma és kutatóintézmények, szakmai cégek, szakértők Szennyvízdíj Önkormányzat, bevezetése, illegális közszolgáltatók, bekötési felszámolások közterület-felügyelet, száma, ellenőrzött rendőrség szippantós járművek és derítők száma Önkormányzat, oktatási és Szennyvíziszap hosszú kutatóintézmények, távú hasznosítása szakmai cégek, szakértők
154
Becsült költség mFt
Forrás
hullgazd. terv Önkormányzat, szerint Pályázati források
3/év
Önkormányzat, Pályázati források, Együttműködők
-
-
-
-
Tervezés: 2 Megvalósítás: tervezés alapján
Önkormányzat, Pályázati források, lakossági önerő
3/év, illetve a díjból bevétel kalkulálható
Önkormányzat (a szennyvízkezelés díjaiból)
Tervezés: 10 Megvalósítás: Önkormányzat, tervezés Pályázati források alapján
9.4. Termelési és veszélyes hulladék célprogram N o
Program
Határidő
1.
Felhalmozott termelési hulladékok rendezése
Tervezés: 20062007 Megvalósítás: 2007-től
2.
Termelési hulladékok keletkezésének csökkentése közvetett eszközök révén
folyamatosan
3.
Helyi hulladékgazdálkodási terv végrehajtása
Fogyasztói magatartás 4a. befolyásolása, alternatívák nyújtása
4b.
Intézményi hulladékcsökkentés
5
Veszélyes hulladékok begyűjtési/hasznosítási rendszerének kiépítése
Felelős /együttműködő Önkormányzat, környezetvédelmi hatóság, oktatási és kutatóintézmények, szakmai cégek, szakértők, gazdálkodó cégek Önkormányzat, környezetvédelmi hatóság, gyáriparos és munkaadói szövetségek, iparkamarák, kutatóintézetek Önkormányzat, társadalmi szervezetek, szakmai cégek, szakértők
Indikátor
Becsült költség mFt
Rendezett objektumok száma, szakszerűen kezelt termelési hulladék mennyisége
Tervezés: 10 Megvalósítás: tervezés alapján
Megtelepülő vállalkozások száma
-
Forrás Önkormányzat, Pályázati források, Együttműködők
-
Tervben foglalt Önkormányzat, programok min. hullgazd. terv 2006-2008 Pályázati 50%-ának szerint források teljesülése Tudatos Önkormányzat és hirdetéspolitika intézményrendszere, megvalósulása, társadalmi lakossági veszélyes Önkormányzat, szervezetek, média, hulladék mennyiség Pályázati folyamatosan 3/év pedagógiai és PR csökkenése, források, szervezetek, országos környezetvédelmi Együttműködők koordináló műsoridő és szervezetek lapterjedelem a helyi médiában Intézményi Önkormányzat és veszélyes hulladék folyamatosan intézményrendszere mennyiség csökkenése Önkormányzat, Begyűjtési akciók Lakossági akció: közszolgáltató, Begyűjtés: évi 1 alkalommal, Önkormányzat, 2006-tól évente társadalmi 3/év hulladékudvarok közszolgáltató 1x szervezetek, szakmai Hulladékudvar: száma, begyűjtött Pályázati Hulladékudvarok: cégek, országos ISPA projekt veszélyes hulladék források 2006-tól koordináló szerint mennyisége szervezetek
155
10. Környezetbiztonsági célprogram N o
Program
Határidő
1.
Miskolc város helyzetének környezetbiztonsági 2008 elemzése
2.
A nem megfelelő védőtávolsággal működő ipari tevékenységek helyzetének tisztázása
2007-2008
3.
A rendkívüli levegőtisztaság-védelmi terv alkalmazási feltételrendszerének biztosítása
folyamatos
4.
Felkészülés a környezeti folyamatosan válsághelyzetek kezelésére
Felelős /együttműködő Önkormányzat, környezetvédelmi hatóság, katasztrófavédelmi igazgatóság szakértők Önkormányzat, környezetvédelmi hatóság, gyáriparos és munkaadói szövetségek, iparkamarák, vállalatok
Indikátor
Forrás
Elkészült tanulmány
20
Önkormányzat, Pályázati források
Intézkedési terv
15
Önkormányzat, Pályázati források
0,2/év
Önkormányzat, Pályázati források
3/év
Önkormányzat, Pályázati források, Együttműködők
Önkormányzat
Résztvevők, szereplők felkészültsége
Önkormányzat Katasztrófavédelmi igazgatóság + Az adott válsághelyzet megoldásának konkrét szereplői
Gyakorlatok, egyeztetések száma
156
Becsült költség mFt
11. Energiagazdálkodás célprogram No Program
Határidő
1.
Önkormányzati intézményrendszer ökotérképezése
2a.
Energiahatékonysági folyamatosan tájékoztatás
Tanácsadó iroda, 2b. bemutató központ
folyamatosan
2006-tól folyamatosan
Megújuló energiaforrások és energiatakarékosság 3a. 2007 i beruházások támogatása a.programelőkészítés Megújuló támogatása 3b. b.támogatások működtetése 4.
A távfűtési rendszer rekonstrukciója
Felelős /együttműködő
Indikátor
Feltérképezett Önkormányzat és intézmények intézményrendszere, aránya, energia szakértők megtakarítás Önkormányzat és intézményrendszere, társadalmi Elért lakosok szervezetek, média, aránya, média pedagógiai és PR megjelenés száma szervezetek, energiaszolgáltatók Önkormányzat, Érdeklődők, társadalmi látogatók, szervezetek, előadások száma szakmai cégek Önkormányzat, energiaszolgáltatók Média, társadalmi és szakmai szervezetek
Kidolgozott támogatási konstrukciók A program ismertsége
2008-tól folyamatosan
Önkormányzat, szakmai cégek
Pályázók és kivitelezések száma, energia megtakarítás mértéke
2007-2011
Önkormányzat, MIHŐ, szakmai cégek
Távfűtési rendszer hatékonysága
157
Becsült Forrás költség mFt 2/év
Önkormányzat, Pályázati források
5/év-
Önkormányzat, Pályázati források, energiaszolgáltatók
Kivitelezés: kb. 50 Működtetés: 3/év
Önkormányzat, Pályázati források, szakmai cégek hozzájárulása
4-
Önkormányzat, Pályázati források, energiaszolgáltatók
Önkormányzat, Pályázati források, Építtetők és 20/év szakmai cégek hozzájárulása, energiaszolgáltatók Részletes Önkormányzat, kalkulációt Pályázati források, igényel MIHŐ
12. Zaj- és rezgésvédelmi célprogram No Program
Határidő
Zajforrások Folyamatosan, nyilvántartása, városi illetve zajtérkép 1a. stratégiai zajtérkép 2011-re elkészítésére Zajkommandó
1b. program
folyamatosan
Zaj- és rezgésvédelmi követelmények 2a. érvényre juttatása a folyamatosan tervezésben Forgalomszervezési, járműkorszerűsítési 2b. és útminőségi fejlesztések
folyamatosan
3.
Lakóövezeti zajforrások áttelepítése
4.
Zajvédő beruházások kivitelezése(fasorok, zajvédő építmények folyamatosan telepítése, illetve hangszigetelés)
folyamatosan
Felelős /együttműködő Önkormányzat, környezetvédelmi hatóság, KÖT iroda és egyéb társadalmi szervezetek, szakértők Önkormányzat, környezetvédelmi hatóság, szakértők, rendőrség Önkormányzat, tervezők
Indikátor
Becsült Forrás költség mFt
Nyilvántartott zajforrások aránya, városi stratégiai zajtérkép
Önkormányzat, Zajtérkép: 5- Pályázati források, zajvédelmi bírság.
Intézkedések száma Tervek tartalmazzák a zaj- és rezgésvédelmi intézkedéseket
Önkormányzat, MVK Rt., tervezők, társadalmi Zaj- és rezgésvédelmi szervezetek, fejlesztések száma közútkezelő, rendőrség Önkormányzat, környezetvédelmi Áttelepítések száma hatóság társadalmi szervezetek, szakértők Önkormányzat, társadalmi Beruházások száma szervezetek, szakértők
158
0,8/év
-
Önkormányzat, Pályázati források, zajvédelmi bírság. -
Részletes kalkulációt igényel
Önkormányzat, Pályázati források
Részletes kalkulációt igényel
Pályázati források, érintett cégek hozzájárulása
10/év
Önkormányzat, Pályázati források, zajvédelmi bírság.
