2008. január V. évfolyam, 1. szám MISKOLC

KÖH

Észak--magyaro magyarországi Észak rszági kulturális és műemléki hírlevél 2008. január V. évfolyam, 1. szám

MISKOLC

Bemutatkozás Hírlevelünk - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Irodájának munkatársai és a Herman Ottó Tudományos Egyesület tagjai szerkesztésében - Észak-Magyarország megyéi mőemléki- és kulturális eseményeinek bemutatására törekszik. Rövid információkat, híreket közlünk régiónkról és mindarról, ami az Önök érdeklıdésére számot tarthat. Megjelenése minden hónap második felében várható. Természetesen kérdéseiket, témafelvetéseiket örömmel várjuk az alábbi e-mail címekre: [email protected] [email protected] (Hajdú Ildikó) Ugyanezen címeken Ön és ismerısei bármikor fel- vagy bánatunkra akár le is jelentkezhetnek hírlevelünkrıl. Megrendelése ingyenes, kérjük adja tovább hírét ismerıseinek.

Kedves Olvasóink! A Herman Ottó Tudományos Egyesület a civil szervezetek szabályai szerint „felnıttkorba lépett”. Két teljes év mőködés után immár pártfogói segítségét kérhetjük mindazoknak, akik nyomon követve eddigi tevékenységünket szívesen biztosítanának minket támogatásukról és jó szándékukról személyi jövedelemadójuk 1%-ának az Egyesület számára való eljuttatásával. Legismertebb munkáink jelenleg e Hírlevél és a „Mőemléki beszélgetések” címő rendezvénysorozat. Mind az elektronikus formában olvasható Északmagyarországi Kulturális- és Mőemléki Hírlevél, mind a Miskolci Herman Ottó Múzeumban havonta megrendezett Mőemléki beszélgetések 2008-ban évfordulójukat fogják ünnepelni, ötödik évükbe lépnek.

Ezen hosszú idı bár korántsem volt mindig könnyő, lépéseinket a kezdetektıl nyomon követı érdeklıdık láthatták nemcsak szárnypróbálgatásainkat, hanem fokozatos fejlıdésünket is, melynek eredménye az Önök által jelenleg olvasható hírlevél. Azonban mint minden civil szervezetnek, Egyesületünknek is több lábon kell állnia a folyamatos mőködés érdekében, amelynek most léphettünk egy következı lépcsıfokára az 1%-os adófelajánlások segítségével. Ha Ön is szívesen csatlakozna támogatóink sorába, kérjük az alábbi adószámra juttassa el adományát, amelyet ezennel köszönünk mindenkinek és bízunk benne, hamarosan megismerhetik újabb érdekes ötleteinket. Adószámunk:

18445671-1-05

KÖH


A TA R TA LO M BÓ L… IN MEMORIAM… Meghalt Détshy Mihály (Arnóth Ádám)

A

3

4

TÁJÉKOZTATÓ

HÍREK 6 6 7 8 8

10 11

RENDEZVÉNYEK, KONFERENCIÁK

Mőemléki beszélgetések (2008. február 21.)

Mőtárgykivitel „Schengeni csatlakozásunk” után (Dr. Buzinkay Péter) 5

Európa Kulturális Fıvárosai 2008-ban Európai civil párbeszéd Újabb 101 mőemlékkel gazdagodtunk! Kulturális hírek Miskolcról Balsorsú Mőemlékek Bálja 2008 Összefogás Szılısardı református temetıjének megmentése érdekében Balsorsú Mőemlékek Bálja 2008 Felhívás „Sötét idık lakói” címő konferencián való részvételre

Várjuk jelöléseit 2008-as örökségvédelmi elismerésekre Barangoljon Ön is Kassán! (Paszternák István)

AKTUÁLIS

HÓNAP MŐTÁRGYA

A mádi református templom orgonája (Hajdók Judit)

MISKOLC

13

BESZÁMOLÓ Tokaj vára (Makoldi Miklós)

13

KÖNYVAJÁNLÓ European Presentive Archeology: Papers of the EPAC Meeting 2004, Vilnius (Gál-Mlakár Zsófia – Gál-Mlakár Viktor)

16

AKTUÁLIS PÁLYÁZATOK UNESCO-emblémapályázat szellemi örökség témakörben Fiatalok az épített és természeti környezet Védelméért „Az év múzeuma” pályázat

18 18 19

9

10

IMPRESSZUM

20

A fotók a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Irodájának honlapján (www.hermuz.hu), Litvin Józseftıl kapott képek közül kerültek bemutatásra.

Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2008. január

IN MEMORIAM________________________________ MEGHALT DÉTSHY MIHÁLY ISMÉT GYÁSZOL a magyar mőemlékvédelem: múlt Karácsony után meghalt Détshy Mihály. Détshy Mihály Borsod-Abaúj-Zemplén megye mőemlék-felügyelıje volt 1957-tıl 1982ig. A megyével még az 50-es évek elején ismerkedhetett meg, amikor pályáját kivitelezıként itt kezdte. Minisztériumban, majd a Budai Várgondnokságon eltöltött rövid idıszak után 1957 áprilisában került az akkor alakult Országos Mőemléki Feügyelıség Igazgatási Osztályára, ahol nyugdíjba vonulásáig dolgozott. Kezdetben egész Észak-Magyarország tartozott hozzá, késıbb már csak Borsod és Szolnok megye. A felügyelet mellett jelentıs tervezıi, kutatói munkát is végzett, és igen sokat publikált. Mőemlékhelyreállító tervezıként legtöbbet Egerben, majd Sárospatakon dolgozott. Az ı nevéhez főzıdik az egri vár gótikus püspöki palotájának helyreállítása és a pataki városfalak, bástyák egy részének felújítása, a Vörös-torony és a palota több munkájának megtervezése, és a várárok kiemelése. Kutatóként a helyszínen és a levéltárakban egyaránt mőködött. Kutatásai eredményeként tudjuk többek közt, hogy a középkori pataki vár nem jelenlegi helyén, hanem Újhely fölött állt, és tıle tudjuk, hogy a vár híres loggiáját Lórántffy Zsuzsanna építtette. Kutatásait rengeteg, igen alapos cikkben tette közhírré. Legfontosabb írásai a pataki vár építéstörténetével foglalkoznak, több vaskos kötetben, de számos témában írt sok apróbb cikket a Szádvártól a sajókazai templomig egyéb mőemlékeinkrıl és fıképp a magyar 16-17. századi építészetrıl. Még az ötvenes évek közepén írta nagy, kétkötetes összefoglaló építészettörténeti könyvét Szentkirályi Zoltánnal, amely közápiskolai tankönyvnek készült, de mindenki használja azóta is, hiszen méltán jelent meg újabb és újabb kiadásokban.

Szakmai munkája mellett feltétlenül megemlítendı, hogy Détshy Mihály igen színes egyéniség volt. Építész-pályafutása elıtt megszerezte a klasszikafilológiai diplomát is, amelyet mőfordítóként is hasznosított: Apuleius és Lukiánosz egyes mővei mellett az ı fordításában olvasható fél évszázada Longosz Daphnisz és Chloéja. Közismert továbbá, hogy nagy zenekedvelı volt (csellistaként játszott a Lutheránia zenekarában), és kiváló humorérzékét szinte végig megırizte. Igen közkedvelt, szeretetreméltó kollégánkat vesztettük el, akinek emlékét megırizzük. Arnóth Ádám

(Détshy Mihályt - sokak Miska bácsiját - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal saját halottjának tekinti. Legyen számára könnyő a föld! A Szerk.)


A HÓNAP MŰTÁRGYA__________________________________ MÁD, REFORMÁTUS TEMPLOM – ORGONA Hajdók Judit

Az orgonaház mögötti taposást a 60-as években házilagosan felszerelt kis motorok váltották ki, majd a 90-es évek óta orgonamotor biztosítja a „szelet”. Egy templombetörés az utóbbi években kárt tett a homlokzati sípokban. Mindezen kisebb mértékő változtatásokkal együtt az orgona eredeti állapotúnak tekinthetı. A hangszer egy manuálos, 12 regiszteres. Négy regiszter a pedálban szól, nyolc a 49 hangos manu-álban (C-c3).

AZ 1854. ÉVI TŐZVÉSZ a fél falut elpusztította Mádon, a 19. század elején épült református imaháznak is csak a falai maradtak meg. A templom néhány éven belül újjáépült, ám az egykorú sajtó felrótta, hogy a hamvaiból feléledt templom „egy hijával látszik lenni még, egy csinos orgona igen szépen illenék” bele. Az 1859. október 2-án felszentelt orgonát a gyülekezet Kis Ábrahám idıs egyháztag áldozatkészségének köszönhette, aki a másodtanítói állás megszőnte óta a gyerekekkel is fizetség nélkül foglalkozott. Az orgonát Váradi Sándor orgonaépítı készítette 1859-ben. Váradi feltehetıleg a szatmári Blahunka Sámuel orgonaépítı mester tanítványaként telepedett Ároktıre néhány évvel korábban. Az orgonatörténetének javítási lajstromából az 1889-i javítás követhetı nyomon, a 20-25 évenként esedékes nagyjavítások közül az elsıt kissé megkésve, 1889ben Kolbay Ferenc szepesváraljai orgonamőves végezte. Ezt a javítást a helyi „Szılımőves” társulat pénzadományai, illetve a társaság által szervezett táncmulatság bevétele tette lehetıvé. A második világháborút követı javítás során az egyoktávos pedálbillentyőzetet az eredeti 13 hangos pedálmő megtartása mellett kétoktávosra cserélték (Cc1, 25 billentyő).

Az orgona diszpozíciója (a dılt betős elnevezés a sípokon lévı eredeti feliratok szerintiek): Subbass 16, Violon csell. 8 láb, Quint 6’, Aperta 4 láb’, Principal 8’, Flauta major 8 láb, Bordúnál 8 láb, Octav 4 láb, Flauta Regisztermechanika a homlokfal mögött minor 4 láb, Valdflauta 4’, Superoctav 2’, Mixtura 3 sor 1’. A manuálbillentyőzet alatt Tremoló-húzókar van. Gépezete mechanikus csúszkaláda. A szekrényen belüli fémsípok anyaga ón és a sípok hangra vágottak. A fasípok homloklapja bükkfából készült. A háromsoros mixtúra a „c” hangokon repetál. Az orgonaszekrény két szélsı síptükrének mérete a klasszicista orgonaházak arányát mutatja, ám a nagy mezıket egybefőzı timpanon Mádon a középsı kis összekötı elem díszítésére csökkent. A játszóasztal közvetlenül az orgonaház elıtt a mellvédben áll. Homlokfalának néma sípjai ún. álpozitívet imitálnak. Az orgona értékes hangszerünk. Kézmővesen megépített, egyedileg kialakított. Konstrukciója, hangja mesterét, Váradi Sándort dicséri Az orgonaház feliratai pedig az építtetıket hirdetik, a templomi hangszer Kis Ábrahám és hitvese, Pándi Ersébet ajándoka, 1859.

KÖH


MISKOLC

TÁJÉKOZTATÓ______________________________________ MŐTÁRGYKIVITEL "SCHENGENI CSATLAKOZÁSUNK" UTÁN (Olvasóink és minden érdeklıdı tájékoztatására közreadjuk a KÖH Mőtárgyfelügyeleti Iroda vezetıjének fenti témában összeállított, rövid tájékoztatóját azzal, hogy a jelzett elérhetıségeken a KÖH készséggel tájékoztat mindenkit a felmerülı kérdésekrıl. A Szerk.) ALAPVETİEN AZT KELL TUDNI a schengeni csatlakozásról, hogy az a mőtárgykiviteli engedélyezés és ellenırzés rendjét nem érinti. Magyarország EU csatlakozása (2004. május 1.) óta ugyanis már tilos volt mindenfajta rendszeres és tételes áruellenırzés a belsı határokon. Viszont mivel a Schengeni Térség határa egybeesett az osztrák-magyar határszakasszal, ezért a személyforgalom ellenırzése megmaradt 2007. december 21-ig. Azóta pedig nemcsak a rendszeres áruellenırzés, hanem a személyforgalom ilyenfajta ellenırzése is tilos. A gyakorlatban az áruforgalom ellenırzése a vám-szervek (VPOP) feladata, míg a személyforgalomé a határırségé. (2008-tól a Határırséget a Rendırséggel összevonták, egységesen rendırségnek nevezve a két elıdszervezet munkáját tovább folytató szervezetet. A Szerk.) A 2004 óta élı, rendszeres áruforgalmi ellenırzés tilalma miatt a VPOP már rákényszerült, hogy kialakítsa a maga újfajta ellenırzési rendjét. Léteznek ugyanis különleges árufajták (fegyverek, robbanóanyagok, egészségre veszélyes termékek, védett állatés növényfajok stb.), melyek forgalma esetén az egyes EU tagállamoknak továbbra is vannak a belsı határokon ellenırzési feladataik. Ezek a "különleges" korlátozás, vagy tilalom alá esı árufajták közé tartoznak a kulturális javak is, melyeknek az országból való kivitelét az örökségvédelmi törvényünk szabályozza. Eszerint a másik EU tagállamba irányuló forgalom is engedélyköteles, és ennek ellenırzését a vámszervek 2004 óta is végzik.

Ezen különleges árufajták határforgalmának ellenırzésére a VPOP mélységi ellenırzıcsoportokat hozott létre, melyek a határsávokban járıröznek és végzik a szúrópróbaszerő ellenırzéseket. Ezek a mélységi ellenırzıcsoportok 2004 óta már több tucat esetben foglaltak le engedély nélkül kivinni szándékozott kulturális javakat. (Ezek azonosításában, meghatározásában segítünk 24 órás ügyeleti rendben - az ORFK-VPOP-KÖH háromoldalú együttmőködési megállapodás alapján - elsıdleges állásfoglalásainkkal.) Ez a fajta mélységi ellenırzési rend - bizonyos átszervezésekkel - a továbbiakban is megmarad, így a belsı határokon (pl. Hegyeshalom, Szentgotthárd elıtt) eseti, szúrópróbaszerő ellenırzésre ezután is lehet számítani. A változás elsısorban a határátlépés igazolásában lesz, erre - várhatóan - a vámhivatalok kapnak majd kizárólagos felhatalmazást. (2004 óta ezt a mélységi ellenırzı csoportok is megadhatták.) Ez utóbbi dolog viszont nem érinti érzékenyen az örökségvédelem ügyét, mivel a kiviteli engedélyköteles kulturális tárgyakhoz az engedélyt eddig is és ezután is meg kell(ett) kérni a KÖH-tıl, de azt felmutatni csak a vámszervek külön kérésére kellett. (Hasonlóan az útlevél, vagy személyi igazolványhoz: kell, hogy legyen nálunk, de Hegyeshalomnál nem kell magunktól felmutatni, csak, ha ezt külön kérik.) A külsı határszakaszokon (Ukrajna, Szerbia, Horvátország, légiforgalom) továbbra is érvényben vannak a szigorúbb ellenırzési és kiléptetési szabályok, ott változás nem történt. Dr. Buzinkay Péter irodavezetı Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Mőtárgyfelügyeleti Iroda 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., II. emelet tel. (+36 1) 225 4986; fax (+36 1) 225 4985; e-mail: [email protected] web: www.koh.hu


HÍREK______________________________________ EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSAI 2008-BAN 2008. JANUÁR 11-ÉN, stílusosan este 20.08. perckor kezdetét vette Európa két új kulturális fıvárosának évada: az észak-angol Liverpool mellett a dél-norvég Stavanger új épületekkel, új mőalkotásokkal és több száz eseménnyel várja a látogatókat 2008-ban. A megnyitóünnepségen, mely a The People's Launch (A Nép Startja) címet kapta, az elıadómővészek a St George's Plateau magaslatát körülvevı házak tetejérıl szórakoztatták a megjelenteket. A program során megismertetheik Európával és a világgal Liverpool városának meghatározó épületeit, a kulturális események helyszíneit. Az új szabályoknak megfelelıen idén elıször, Liverpool osztozik a kulturális éven, rögtön formabontó módon egy nem EU tagállammal, Norvégiával. A másik helyszín, Stavanger egy tengerparti kisváros, amely a Nyitott Kikötı témával szeretne bemutatkozni a világnak. Nem csupán Grieg és Ibsen fog itt találkozni, az énekes koncerteken olyan szólisták lépnek fel, mint Meredith Monk vagy Barbara Bonney, de lesz kamarazenei- és jazzfesztivál is.

Liverpool lakossága valamivel 400.000 fölött van, azonban két katedrálisával nem a town, hanem a city név illeti meg, idei programjaival pedig azt is bebizonyíthatja, nem a Brit Birodalom egyik elfeledett kikötıvárosa, hanem a kontinens kulturális központja. Az évad megnyitója egyben a liverpooli Echo Arena avatása is, az impozáns épület akusztikáját olyan elıadók próbálják majd ki, mint Vaszilij Petrenko és a Királyi Liverpooli Filharmonikusok, Ringo Starr vagy az Echo and the Bunnymen. Egész évben különlegesen gazdag kínálatot ígérnek, bemutatják Sir John Tavener Requiemjét, fellép Vladimir Ashkenazy az Európai Unió Ifjúsági Zenekarával, Bryn Terfel, Wayne Shorter, valamint a város lovagjai, Sir Simon Rattle a Berlini Filharmonikusokkal és Sir Paul McCartney. A két kulturális fıvárosok hivatalos honlapjai: www.liverpool08.com, www.stavanger2008.no Forrás: www.kulturpont.hu, www.nol.hu

______________________________________________________ EURÓPAI CIVIL PÁRBESZÉD A TAVALYI ÉVBEN hirdette meg az Európai Unió azt az egész kontinensre kiterjedı rendezvénysorozatot, mely „A kultúrák közötti párbeszéd éve” hivatalos elnevezést kapta. Az EU által pénzzel is támogatott projekt nyolc témakörben segíti az Unió állampolgárait egymás jobb megismerésében, megértésében. A különbözı témakörök – kultúra és média, oktatás és tudomány, migráció, kisebbségek, többnyelvőség, vallás, munkahely és ifjúság – kidolgozására, programok összeállítására és megvalósítására, vagy már létezı projektek

támogatására összesen 10 millió eurót szántak. Ebbıl 3 millió eurót zárt pályázaton osztottak szét a tagállamok között, melybıl hazánk 104 ezer eurót kapott. Ugyanekkora összeggel támogatja az ország vezetése azt a közel 40 hazai eseményt, mely „A kultúrák közötti párbeszéd évének” hivatalos programsorozatába bekerült. Ezek közé tartozik többek között a miskolci Herman Ottó Múzeum 2008. június 10. és október 31. között megtekinthetı Észak ısi ragyogása címő orosz egyházmővészeti tárlata is. Forrás: www.nol.hu

______________________________________________________

KÖH


MISKOLC

ÚJABB 101 MŐEMLÉKKEL GAZDAGODTUNK! A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL tudományos, szakmai dokumentációja nyomán, a KÖH felter-jesztésére az oktatási és kulturális miniszter újabb épületek mőemlékké nyilvánítását hirdette ki 2008 január 17-én. A miniszteri rendelet nyomán 101 értékes épülettel/területtel gazdagodik a közel 12 ezres magyar mőemléki állomány. A mőemlékké nyilvánítás alapját a mőemléki értéknek az örök-ségvédelmi törvényben szereplı definíciója képezi: „Mőemléki érték: minden olyan épített örökségi elem, valamint azok rendeltetésszerően összetartozó területe, együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemel-kedı jelentıségő történeti, mővészeti, tudományos és mőszaki emlék; alkotórészeivel, tartozékaival és be-rendezési tárgyaival együtt." (A KÖH mőemlékké nyilvánítási stratégiájáról itt olvashat: http://www.koh.hu/index.php?_url=all.php&_mp=mu emlekvedelem&_amp=mnyilv) A friss rendelettel nagyobb megbecsüléshez jutó épületek, területek között szép számmal találunk észak-magyarországiakat is. Ezek a következık: • Cserépváralja, Felszabadítók u. 2., római katolikus templom; • Edelény, Borsodi út 7., L'Huillier-Coburg-kastély történeti kertje; • Felsıdobsza, Deák F. u., vízierımő, malom Miskolc, Belváros, mőemléki jelentıségő terület (A sajtóból korábban már ismert terület az Avasi Kilátótól a bíróságig, illetve a Hunyadi utcától a Soltész Nagy Kálmán utcáig tart. A mőemléki jelentıségő terület elsı sorban a településszerkezet illetve az utcák és épületek külsı képének megırzésére irányul.); • Miskolc, diósgyıri vár kontrafala (a várárok külsı oldalán azon telkek, melyek alatt várfal húzódik és eddig még nem volotak védettek); • Miskolc, Ady Endre u. 5., kereskedı- és lakóház; • Miskolc, Hunyadi J. u. 7., Zenepalota; • Miskolc, Régiposta u. 22., lakóház;

• Miskolc, Széchenyi u. 29., lakóház, egykori Hitelintézeti Palota; • Miskolc, Széchenyi u. 33., Három Rózsa Szálló;

A miskolci „Villanyendır” az 1960-as években, háttérben a most védetté nyilvánított, egykori Három Rózsa Szállodával

• Miskolc, Széchenyi u. 52., Silbiger-ház; • Miskolc, Zsolcai kapu 7., Weisz-ház; • Miskolc-Lillafüred, Erzsébet sétány 71., Czóbelvilla; • Ónod, várkastély és 16-17. századi ó-olaszbástyás külsı falöv (a már védett várhoz csatlakozó terület) (A frissen védetté nyilvánított területek teljes országos listája a http://www.koh.hu/index.php?_mp=hirek&_amp=uj1 01&_url=hirek.php címen olvasható a KÖH honlapján.) Az új mőemlékeknek, tulajdonosaiknak, használóiknak a KÖH valamennyi munkatársa nevében szívbıl gratulálunk és egyben felajánljuk együttmőködésünket annak érdekében, hogy értékes épületeiket, mőemléki értékeiket méltó módon, mindannyiunk örömére és épülésére használhassák. A Szerk.

KÖH


KULTURÁLIS HÍREK MISKOLCRÓL MISKOLC VÁROS 2007. évi utolsó közgyőlésén meghatározó döntések születtek a város kulturális életét illetıen, két fontos közmővelıdési, mővészeti intézmény vezetésében került sor változásra. A benyújtott pályázatok elbírálása után a Miskolci Galéria igazgatói székét Bán András, a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Intézetének docense foglalhatja el. Bán András tervei között szerepel a galéria valódi törzsközön-ségének megteremtése, valamint a város elmúlt 50 éve mővészetének megfelelı szintő feldolgozása, a helyiek identitásának erısítése színvonalas kiállításokkal.

MISKOLC

Az Ady Endre Mővelıdési Ház igazgatói posztjára két pályázat érkezett, Táboros Sándoré, a Mővészetek Házának kulturális menedzseréé, valamint Kolostori Gáboré, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közmővelıdési Intézet közmővelıdési intézményegységének vezetıjéé. A testület döntésének értelmében Táboros Sándor lett az igazgató, akinek a pályázata két részbıl tevıdött össze: az alapfeladatok ellátásából, az alaptevékenységek megerısítésébıl, valamint a Diósgyıri vár kulturális célú látogatottságának növelésébıl. Erre új programokkal, a korábbi rendezvények országos méretővé növelésével készül az igazgató. Forrás: www.boon.hu

______________________________________________________ BALSORSÚ MŐEMLÉKEK BÁLJA 2008! A KORÁBBI bálokhoz hasonlóan idén is az a tervünk, hogy amellett, hogy egy egész estés farsangi vígasságban mulassunk együtt - beszélgessünk, táncoljunk, kötetlenül találkozzunk - közös összefogással vegyünk óvó szárnyaink alá egy balsorsú mőemléket. A bál bevételét ennek felújítására fordítjuk. A pályázatokat a szervezıkbıl álló zsőri bírálja el, mégpedig ahogy tavaly is, a zsőri több alkalmas helyszínt választ ki, a támogatásra legméltóbbat pedig a báli közönség szavazza meg.

______________________________________________________

KÖH


ÖSSZEFOGÁS SZİLİSARDİ REFORMÁTUS BALSORSÚ MŐEMLÉKEK BÁLJA 2008 KIVÉTELES ÖRÖKSÉGKÉNT fejfás mőemlék temetıt ıriz az egykori Torna megye déli csücskében, a Galyaság dombjai között meghúzódó Szılısardó. E veszélyeztetett érték megmentése érdekében formálódik egyre inkább szélesedı együttmőködés helyiek és civilek, hivatalok és hatóságok között. És persze, szükségünk van további adományokra és kétkezi segítségre is! Szılısardó, a ma alig 150 lakosnak otthont adó település köszködik a hasonló, határszélre szorult kistelepülések minden "megszokott" kínjával: elöregedés, elvándorlás, munkanélküliség, a tömegközlekedés és a közszolgáltatások hiánya, általános iskoláját bezárták, polgármesteri hivatali feladatainak egy részét már "körjegyzı" végzi.

A falu szélén található fejfás temetıt, melyben a gyakorlatilag színreformátus közösség ısei nyugszanak, hosszú ideje nem használják, mára gyakorlatilag a sírgondozás is megszőnt - a közelben új temetıparcella nyílt. A temetı kivételes értékét az adja, hogy benne 1-2 kivételtıl eltekintve gyakorlatilag csak fából faragott, a helyi ízlést és jelképvilágot leképezı sírjelek, fejfák találhatóak. Kivételes szerencsével megmenekült az elmúlt évtizedek sablonos, vasbeton keretes, gipszgalambos "temetıi mővészetétıl".

MISKOLC

TEMETİJÉNEK MEGMENTÉSE ÉRDEKÉBEN

–

Sajnos mára a fából készült sírjelek igen rossz állapotba kerültek, számosan teljesen elkorhadtak, kidıltek, elvesztek. A még meglévık is azonnali segítségre szorulnak - melyre most egy új lehetıség kínálkozik. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) minden évben Farsang táján megrendezi a "Balsorsú mőemlékek bálja" címő jótékonysági estet. Ennek bevételét egy-két kiválasztott, azonnali segítségre szoruló mőemlék megmentésére fordítja. Idén sírjunk, vagy nevessünk? - Szılısardó temetıje felkerülhetett e listára. Reményeink szerint áldozatkész jótevıinktıl összegyőlik majd annyi támogatás, hogy a temetıben leginkább sürgetınek számító munkákat 2008. tavaszán el tudjuk majd végezni. Mindenek elıtt szeretnénk - birsalmabokrokkal és inkább csak jelzés értékő fakapuval - bekeríteni a temetıt. A még meglévı fejfákat igyekszünk konzerválni, az alul elkorhadtakat ép fával "megtalpalni". De ez még nem minden. A temetı néprajzi és mőemléki értékeit a tudományos kutatás már sok évvel ezelıtt tisztában volt. Kunt Ernı, a miskolci múzeum néprajzosa évtizedekkel ezelıtt pontos felmérést készített az akkor még sokkalta gazdagabb, épebb sírkertrıl - így ma is pontosan tudható, hol milyen elpusztult fejfák álltak. Ha anyagi forrásaink megengedik, helyi mesterekkel szeretnénk újrafaragtatni ezen elpusztult fejfákat, visszaállítva ezzel a temetı egykori képét. A munkánkat lehetıségeihez mérten segíti majd Szılısardó önkormányzata, a helyi református gyülekezet, a környék kulturális örökségének megmentéséért ténykedı Galyasági Település-

Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2008. január szövetség a Herman Ottó Múzeum és az Aggteleki Nemzeti Park. Várjuk azon önzetlen segítık jelentkezését, akik adományukkal, esetleg kétkezi munkájukkal segíteni tudnának a fenti célok megvalósulásában. Ugyancsak van még lehetıség jegyvásárlásra a Balsorsú Mőemlékek Báljára, melyet idén a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében rendeznek majd meg 2008.

február 2-án. A Bállal kapcsolatos részletes információkat az alábbi címen olvashatják: http://www.koh.hu/index.php?_mp=hirek&_amp=bb mj&_url=hirek.php Paszternák István KÖH Észak-magyarországi Iroda miskolc (kukac) koh.hu

______________________________________________________ FELHIVÁS A HAJDÚ-BIHAR Megyei Múzeumok Igazgatósága nevében ezúton szeretném felhívni az Ön figyelmét, hogy 2008. február 18-20. között

„SÖTÉT IDİK LAKÓI” címmel nemzetközi régészeti konferenciát szervezünk a debreceni Déri Múzeumban, amelyre Önt is szeretettel várjuk. Konferencia témája: 6-11. századi temetık a Kárpátmedencében és környékén. Amennyiben a konferencián Ön elıadást tartana, akkor az elıadásra a jelentkezési határidı: 2008. január 11. Mivel az elıadások anyagaiból szeretnénk összeállítani egy rövid tájékoztatót, ezért mindegyik jelentkezett elıadótól kérünk egy féloldalas tartalmi kivonatot, amelynek a megküldési határideje: 2008. január 25.

Kérem, hogy ezt e-mail-ben szíveskedjen elküldeni az alábbi címek valamelyikére: [email protected], [email protected] Amennyiben a konferencián Ön résztvevıként szeretne megjelenni, akkor ebben az esetben a jelentkezési határidı: 2008. február 8. A regisztrációs lapok letölthetık magyar, illetve angol nyelven a http://www.derimuz.hu/deri/tudmunk.html oldalon megjelenı flash-en, illetve az aktuális híreink címszó alatt. Akár elıadóként, akár résztvevıként kérem, hogy a mellékelt regisztrációs lapon tüntesse fel, hogy a régészeti konferencia ideje alatt, mely szolgáltatást kívánja igénybe venni, valamint, hogy errıl óhajt-e számlát kérni. Közremőködését elıre is köszönöm! Tisztelettel, Szilágyi Krisztián Antal régész – muzeológus (Déri Múzeum, Debrecen)

______________________________________________________ VÁRJUK JELÖLTJEIT 2008-AS ÖRÖKSÉGVÉDELMI ELISMERÉSEKRE! Az oktatási és kulturális miniszter ebben az évben is kitüntetések adományozásával ismeri el a mőemlékvédelem és a régészeti örökség védelme területén, illetve érdekében kiemelkedı tevékenységet folytató szakemberek, személyek, szervezetek munkáját. A 3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelet 22/A. § és 22/B. § értelmében külön-külön kitüntetés szolgál a mőemlékek, illetve a régészeti örökség megırzése érdekében munkálkodó szakemberek, illetve civilek megbecsülésére.

A mőemlékvédelemért Forster Gyula-díjban minden évben három, a mőemlékvédelem területén kimagasló szakmai tevékenységet folytató szakember, míg a mőemlékek megırzése terén jelentıs érdemeket szerzett hat nem szakmabeli személy vagy szervezet A mőemlékvédelemért Forster Gyula-emlékéremben részesülhet. A régészeti örökségért Schönvisner István-díj évenként annak a két szakembernek adományozható, akik a régészeti örökség védelme területén fejtettek ki kiemelkedı szakmai tevékenységet. A régészeti örökségért Schönvisner István-emlékérmet pedig négy olyan szakmán kívüli személy, szervezet kaphatja,

Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2008. január akik a régészeti örökségemlékek megırzése során szereztek jelentıs érdemeket. A díjakat és érmeket az oktatási és kulturális miniszter minden év április 18-án, a Mőemléki Világnap alkalmából tartott rendezvényen adja át.

A kitüntetések posztumusz nem adományozhatók. Nem javasolhatók az egyes kitüntetésekre azok, akik az utolsó tíz évben már részesültek az elismerésben vagy annak elıdjében.

Az elismerések 2008. évi kitüntetettjeire a mellékelt Jelölı lap kitöltésével, illetve az ahhoz csatolt részletesebb információval lehet javaslatot tenni.

Az eddigi kitüntetettek nevei a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapján, a www.koh.hu címen olvashatók. (Ugyanonnan letölthetı a jelölılap is! A Szerk.)

A javaslatokat február 14-ig kérjük eljuttatni az alábbi címre.

A jelölésekkel kapcsolatban további információ a 061-2245272-es telefonszámon kapható.

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága 1535 Budapest Pf. 721 A díjban részesült kitüntetettek 200.000 Ft összegben, emlékéremben és elismerı oklevélben, míg az éremmel kitüntetett személyek vagy szervezetek emlékéremben és elismerı oklevélben részesülnek.

(Forrás: www.koh.hu A fenti jogszabályt többek között a http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykeres o címen olvashatja el! Reméljük, Ön is segítséget ad nekünk azzal, hogy jelölést készít olyan személyrıl vagy szervezetrıl, aki/amely az Ön környezetében értékes, kiemelkedı örökségvédı munkát végez. Régiónk minden évben szép számmal "hoz el" a fenti kitüntetésekbıl, legyen ez így idén is! A Szerk.)

______________________________________________________ BARANGOLJON ÖN IS KASSÁN! Paszternák István

Hírlevelünkben már többször ajánlottuk a FelsıMagyarország mőemlékei után érdeklıdıknek, hogy ne mulasszák el a kassai barangolásokat. Most magunk is részt vettünk egyen: januárban Kassa zsidó építészeti emlékeit ismerhettük meg. A Mestské Informačné Centrum (kb. a mi tourinformunkhoz hasonló, városi információs központ) minden hónap elsı hétvégéjén vezetett sétákat szervez Ezeken avatott kalauzolás mellett - és ami számunkra nagyon is fontos lehet: a szlovák mellett magyar és angol nyelven is! - járhatjuk be a város gyakran rejtett értékeit. Mintha itt havonta rendeznék meg a "mi" kulturális örökség napjainkat! Olyan helyekre is bejuthat a Barangolások szerencsés turistája, amelyek rendszerint zárva vannak a nagyközönség elıtt. Az elmúlt évek során így tárultak fel a kassai mozik, a szecesszió emlékei, a kassai rádió, a város harangjai, a sörözés és borozás régi helyszínei. Külön 1,5 órás barangolásra vállalkozhatnak a híres Szent Erzsébet Dóm rajongói, a városfalak után érdeklıdıket pedig a nagy távolságokra tekintettel - kerékpáros túra várja.

Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2008. január A pár koronás "belépti díjjal" járó túrák (külföldieknek kedvezményes a jegy - ilyet is ritkán látni!!!) a Fı utcáról, a ma tudományos könyvtárnak helyet adó Forgách Palota elıl indulnak hétvégéken. (Ne dıljünk be, a könyvtár címe Fı utca - Hlavná 10. és nem 8., mint az több meghívón, honlapon is szerepel!) Jegyek persze elıvételben, a Fı utca két végén lévı 1-1 bevásárlóközpontban (ma épp TESCO ill. Dargov, de a régi túristák még emlékeznek: mindkettı Prior volt!) is kaphatók, de - amint írtuk - a túra indító helyszínén is válthatók. A kiemelten kedves, magyar túravezetık elızékenységére, odaadására pedig nehéz elegendı dícsérı szót találni.

A januári penzum a város zsidó emlékeinek bebarangolása volt. Kevesen tudják, hogy a holocaust elıtt a városban több, mint tízezer zsidó élt (kb. minden ötödik lakos!), így e közösség által használt és hátrahagyott épületállomány is igen jelentıs. Az egykori Alsó-kapunál induló egykori Harang utcán végigmenve több zsinagógát is bejárhattunk. Ezek - az idehaza is "megszokott" módon - hol jobb, hol teljesen elhanyagolt állapotban, leromlottan, használaton kívül vannak. Láthattunk belülrıl - elemlámpával a sötétben bemerészkedve - egy rituális fürdıt is, amely teljesen romosan áll. Egészen különleges szerkezete volt egy apró, hátsó udvari házikónak, melynek tetejét "sátoros" ünnepkor - csörlı segítségével meg lehetett emelni, hogy valóban nyitott sátor alatt lehessen benne ünnepelni, imádkozni. (Márai sorai jutottak eszünkbe, aki leírta, hogy gyermek korában a házukban lakó orthodox zsidó család az emeleti

körgang-fordulóban ugyan, de azért megépítette a sátrát az ünnepen...) De szerencsére a gyönyörően felújított, 20. század eleji "új" orthodox zsinagógával zárhattuk a körutat, melynek külsı-belsı kialakítása valóban kiemelkedıen értékes és szép. Bár látnivaló módon nem jutott pénz mindenre, de az óriási belsı tér festése, nyílászárói, világítótestjei még fotón keresztül is magukért beszélnek. Kassa e napon megint kitett magáért. A délután alatt a semmibıl leesett legalább 20 centi hó, így a Barangolás kivételes hangulatban, az ismert "havas" csendben és fantasztikus fények között zajlott. Hazai szemnek szokatlan volt ugyanakkor, hogy a szinte egész nap, 1-2 órás váltással induló városi túrákon egyenesen tömegek vettek részt - helyiek és külföldiek egyaránt! (Mellékszál itt, de nem állom meg megjegyzés nélkül: a Fı utcán azonnal rengeteg munkás látott hozzá a hó eltakarításához és az "ipari" hózuhatagban is mindig bıven járhatóak voltak a járdák azon az óriási téren... Senki sem mondta, hogy "váratlanul érte a szokatlanul nagy tél..." ahogyan ezt itthon mindig hallhatjuk :-)

Egy szó mint száz: aki jót akar magának, menjen Kassára barangolni. A következı barangolás hétvégéje a február 2-ai lesz. Aznap (szombaton) 14.00-kor Balassa Zoltánnal, míg vasárnap 16.00-kor Czima Erzsébettel indul magyar vezetéső túra. A téma sem érdektelen: a kassai gótika!!! A részletes "menetrendrıl" a www.mickosice.sk honlapon tájékozódhatunk - természetesen magyarul is!


AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEK, KONFERENCIÁK___________________ MŐEMLÉKI BESZÉLGETÉSEK TOVÁBBRA IS várjuk a mőemlékek és kulturális értékeink iránt érdeklıdıket Mőemléki beszélgetések keretei között 2008. évtıl kezdıdıen is, ezentúl új idıpontban, minden hónap harmadik csütörtökjén. Fehér József (a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum igazgatója)

A MAGYAR NYELV MÚZEUMÁRÓL Idıpont: 2008. február 21.. (csütörtök) 16.00 Helyszín: a Herman Ottó Múzeum, Múzeumi Kávézó (Miskolc, Görgey u. 28.)

BESZÁMOLÓ_______________________________________ TOKAJ VÁRA Makoldi Miklós, régész

(Kedves Olvasóink a 2007. decemberében megtartott Mőemléki Beszélgetésen elhangzott elıadásnak rövidített változatát olvashatják el az alábbiakban.) TOKAJ ERİDÍTMÉNYEI közül ugyan a legfiatalabb, de egyben a legnagyobb és legdicsıbb múlttal rendelkezı, a Rákócziakról elnevezett vár. Nevét onnan kapta, hogy többször volt a Rákóczi család tulajdonában, sıt maga II. Rákóczi Ferenc romboltatja le végül 1704 ıszén, illetve 1705 tavaszán.

Az ezt követı háromszáz évben történetét homály fedi, elpusztított falait elhordják, majd a tiszai árvizek végleg betemetik. Emberi szem ezeket tehát a XVIII. század óta nem láthatta – egészen idén ıszig! Hiszen kevéssel több, mint háromszáz év pihenés után, megkezdıdött a vár régészeti kutatása! A munka idén augusztustól novemberig tartott, a Tokaji Várbarátok Köre Egyesület megbízásából a Herman Ottó Múzeum végezte, a szerzı terepi vezetésével.

A belsı vár keleti saroktornya

A vár tehát – annak ellenére, hogy a leghíresebb magyar borváros közvetlen közelében fekszik, annak belterületén – soha nem volt kutatott. Ezen a helyzeten kívánt változtatni a várbaráti kör, mikor megkerestek engem – mint helyi lakost és egyben régészt – hogy nem tudnék-e segíteni nekik ebben az akkor még reménytelennek tőnı helyzetben.

Zsámboki János metszetének részlete, 1565

Reménytelennek tőnt a helyzet, hiszen a területet gyakorlatilag árvízi erdı és annak csalános-szedres aljnövényzete fedte – egykori útjai pedig járhatatlanok voltak. Továbbá a helyszín felparcellázott belterülete Tokaj városának, ami így számos tulajdonos kezében

Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2008. január van. Ráadásul a 2000-es és 2003-as nagy árvizek miatt tönkrement és elhagyatott épületek is állnak a vár egykori falain. Emellett a várfalakból csak két kis töredék látszott ki akkor – igaz az egyiken két lırés is azonosítható volt – de mégsem egy diósgyıri várral van dolgunk, ahol egész tornyok állnak. A helyzetet pedig tovább nehezítette az a tény, hogy 1954-ben a tiszalöki vízerımő megépítésekor, az állandó talajvízszint négy méterrel emelkedett meg – így tehát biztosak lehettünk abban, hogy a vár jelentıs része víz alatt lehet. Semmi nem garantálta tehát, hogyha elkezdünk ásni, akkor találunk falakat a talajvízszint fölött, sıt azt sem garantálta semmi, hogy egyáltalán lesznek falak, hiszen tudtuk, hogy a várat felrobbantották, majd több évig bányászták el a köveit. Nem volt tehát csoda, hogy eddig a szakma nem vetette rá magát a helyszín kutatására, hiszen a siker egyáltalán nem volt elırevetíthetı. Ennek ellenére – tokaji lévén – mindig is érdekelt a vár kutatása, így úgy döntöttem, hogy nagy fába vágom a fejszém és megpróbálom megásni a szunnyadó vár öreg falait. De miért is fontos ez a vár? Miért érdemes kutatni? Ezekre a kérdésekre választ kapunk akkor, ha kiemelünk néhány részletet a vár történetébıl. Elsı említése 1410-bıl való – ekkor még csak castellum – de már ekkor is olyan szín-vonalú épület állhatott itt, amiben Zsigmond király hajlandó volt megszállni egy éjsza-kára. Késıbb Hunyadi Jánosé, majd Mátyásé lesz, aki a Szapo-lyaiaknak adományoz-za 1459-ben. Ez lesz a nagy karriert befutó Szapolyai család elsı rezidenciája, amit örök becsben tartanak, sıt jól és szépen ki is építik. A valószínőleg már Hunyadi János korában kiépült négybástyás-tornyos erıdöt ık teszik a kor egyik legszebb központi helyévé – palotaszárnyat építenek és felvirágoztatják a helyet, olyannyira, hogy 70 évig birtokolják is azt, és 1526-ban itt jelölik királynak a rendek Szapolyai Jánost! A késıbbi háborús években többször cserél gazdát, de tudomásunk van róla, hogy az 1530-as években a Habsburg oldalon álló Serédy család – a vár akkori gazdája – is folytat itt építkezéseket, sıt még azt is tudjuk, hogy az újonnan épített ágyútoronybanelıvédbástyában fel is robban egy nagy ágyújuk – megölve a tőzmestert.

Az ötszög alakú Vasaló-bástya

De harminc évvel késıbb is nagy építkezések zajlanak itt – az Erdély párti Némethi Ferenc ekkor építi ki a külsı várat – feltételezhetıen kıbıl és teszi a várat a kor egyik legerısebb és legszebb rezidenciájává, amit a következı években a felvidék védıbástyájaként is emlegetnek. És 1565-ben zajlik itt egy olyan nagy erıket megmozgató, óriási hadianyagot felemésztı és hihetetlenül véres csata – amelyre egész Európa is felfigyel – mondhatnánk, ekkor válik híressé a tokaji vár világszerte (köszönhetı ez annak, hogy rengeteg metszet és látkép készül róla ekkoriban). Ebben a csatában foglalják vissza Némethitıl Tokajt a császári ezredek élükön a kor egyik kiváló hadvezérével: Schwendi Lázárral. Aki az ostrom megkezdésekor azt mondja a várról, hogy ilyen erıs és ily szép rezidenciát a környéken aligha találni. Tehát Tokaj Vára a XVI. század közepén élhette elsı fénykorát. A század következı évtizedei viszont inkább romlást hoznak a várnak, mint szépülést, hiszen a nagy csatában erısen megrongálódott kıfalakat földbıl és fából építik újjá – a belsı épületeket pedig fokozatosan elhanyagolják – egészen addig hagyva ıket pusztulni, míg a belsı vár életveszélyessé válik, egyik sarokbástyája leomlik, lakótornya lakhatatlan lesz. A helyzet csak akkor javult idılegesen, mikor a császári kézbıl vissza-vissza foglalják az erdélyi oldal jeles hadvezérei, mint Bethlen Gábor vagy I. Rákóczi György – ık lehetıségeikhez mérten kıbıl erıdítik, sıt olyan szinten birtokba veszik, hogy Bethlen kassai esküvıje után, már itt, a felújított várban tartja lakodalmát Brandenburgi Katalinnal.

Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2008. január Természetesen a Habsburgok is építenek a váron – csak ık inkább a hadászati és nem a kényelmi szempontokat tartják szem elıtt. Így valószínőleg ık építik át a XVI. század vége felé a sokbástyás külsı várat – már a kor színvonalának megfelelıen ötszög alakúvá – olaszbástyákkal. De ez az építkezés igazából csak az 1660-as években teljesedik ki igazán, amikor is De Souches tábornok vezetésével, kerek egy évig Tokaj alatt táborozik a török fenyegetettség ellen induló teljes császári haderı. Ekkor neves külföldi hadmérnökök (pl.: Lucas Geörgh Ssicha) erıdítik és építik ki a várat végsı formájába. Az olaszbástyákat felújítják, cölöpsorral (paliszád) veszik körbe az egész várat a falakon kívül – sıt a Bodrog és a Kisbodrog túloldalán is építenek föld-fa szerkezetes, ék alakú védmőveket (ravellin), melyek a hídfıállásokat védik. Ekkor éli tehát „második” fénykorát a vár – hiszen kiépítettsége ekkor a legteljesebb. A következı évtizedek viszont viharosak a vár történetében. A „kuruc” felkelések mindegyike végigsöpör Tokajon, I. Rákóczi Ferenc, Thököly, Tokaji Ferenc és végül II. Rákóczi Ferenc is beveszi rövidebb-hosszabb idıre a várat - de a császáriak mindig visszafoglalják és próbálják kijavítani hibáit. Kivéve II. Rákóczi Ferenc támadása után, aki 1704 ıszén – mint említettem – felrobbantatja a várat, majd a tavaszi árvizeket is keresztül vezeti rajta, hogy teljes pusztulását okozza az akkorra már igencsak romos állapotban lévı és felújításra vagy megsemmisítésre váró erıdítménynek. Így lett hát vége a vár történetének – habár hozzá kell még tenni – hogy a XVIII. század elsı felében még nagy az élet a területén, hiszen ekkor bányásszák szét annak köveit. De hála Istennek 2007 ıszén kiderült, hogy ez a tragikus felrobbantás, elárasztás, majd elbányászás mégsem semmisíti meg teljesen az erıdítmény – hiszen nem egy hegyi várral van dolgunk, ahol a falakat sok esetben az alapokig elbányásszák – hanem egy ártérivel, aminek föld-fa szerkezetes külsı falait az 1705-ös tavaszi árvíz szétterítette a belsı – felrobbantott – kıfalakon. Tehát a várban igencsak nagy árvízi feltöltéssel számolhatunk már a XVIII. század elsı felében is – ami igencsak megnehezítette a „kıbányászok” munkáját. Ma, az ásatások után már tudjuk, hogy a falakat, csak az akkori földszintig bontották el, ami alig volt alacsonyabb a mai talajszinttıl – legalábbis a magasabban fekvı belsı

vár területén. Így fordulhatott elı az, hogy az ásatások során 4 méteres magasságot megközelítı álló falakat találtunk – ráadásul a ma szintén 4 méterrel magasabb talajvízszint fölött! Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem bányászták szét a várat jobban? A válasz egyszerő: a falak közül amiket találtunk, többnek a szélessége is meghaladta a 3 métert. Ráadásul a korabeli metszetekrıl tudjuk, hogy a belsı vár épületei három-négy szintesek voltak. Tehát, ha csak a belsı várat számítjuk, a maga 50x50 méteres alapterületével, három-négy szintes épületeivel, három méter széles falaival: több ezer köbméter követ jelent! Tehát a Rákóczi által felrobbantott épületek felszíni törmeléke is elég lehetett a XVIII. századi nagy építkezéshez (pl.: taktabáji templom). Ennek köszönhetıen örömmel állapítottuk meg az ásatás során, hogy igencsak érdemes feltárni a „teljesen elpusztult” tokaji vár romjait, hiszen a föld alatt, azokból meglepıen sok maradt meg. Ágyúgolyó Így sikerült kiásnunk a Serédyék által épített, kelet felé nézı ötszög alakú ágyútornyot – a „Vasalóbástyát”, melynek méretei igencsak impozánsak: 27x17,2m alapterülettel, 3m széles falakkal rendelkezik. Emellett megtaláltunk még a négyzetes belsı vár négy saroktornyából kettıt és négy külsı falából hármat – melyek közül a legvastagabb 310cm! A külsı vár területén végzett kutatásainkkal, pedig sikerült azonosítanunk a forrásokban emlegetett, 1660 körül ágyúkazamataként leírt épületet, mely a külsı vár DNY-i földbástyájának (Merítı bástya) részét képezte. Errıl kiderült, hogy nagy valószínőséggel csak átalakították a XVII. században, de minden jel amellett szól, hogy ez az ágyúkazamata nem más, mint a Némethi-féle külsı vár egyik kıbástyája, hiszen alul nagy, felül kis lırések találhatóak rajta és öt falsíkkal is rendelkezik – mint ahogy azt Zsámboky János 1565-ös metszetén is láthatjuk. Emellett sikerült azonosítanunk még a Vasaló bástya északi oldalából kiinduló külsı föld-sáncot is. Így tehát olyan alapvetı épü-letek helyét sikerült megha-tároznunk, melyek alapján kije-lenthetıvé vált, hogy a közép-kori alaprajzok közül Lucas Geörgh

Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2008. január Ssicha mőve a leghi-telesebb – épp ezért metszeteinek hitelességében sincs okunk kételkedni. Reményeink szerint a jövıben folytatódhat e híres vár régészeti kutatása, hiszen a helyenként monumentális falak mellett a leletanyag is ígéretesnek tőnik – annak ellenére, hogy ısszel még csak a „felszínt kapirgáltuk”. De így is találtunk ágyúgolyókat, pisztoly és szakállas puska golyóbisokat, egy talán XVI. századra keltezhetı alakos kályhacsempét, szép XVII. századi indás dísző kályhacsempéket és jelentıs mennyiségő XVII. századi kerámiát, köztük gyönyörő, írókázott vegyesmázas darabokat is. Reméljük tehát, hogy a munkát folytatni tudjuk. Csak, mint mindenhez, ehhez is pénz kell. Ezért várjuk szponzorok, támogatók jelentkezését, akik képesek lennének a szőkös önkormányzati keret kiegészítésére. Ha ügyünk sikerrel jár, akkor Magyarország egy újabb várral gyarapodhat, ráadásul a borok városában – Tokajban!

17. századi madaras töredék a belsı vár területérıl

Elérhetıség: [email protected]

KÖNYVAJÁNLÓ______________________________________ EUROPEAN PREVENTIVE ARCHAEOLOGY: PAPEPERS OF THE EPAC MEETING 2004, VILNIUS, ed. Katalin BOZÓKY-ERNYEY, National Office of Cultural Heritage, Hungary - Council of Europe, Budapest, 2007, 220. (Gál-Mlakár Zsófia és Gál-Mlakár Viktor) részvételével zajlott le az Európa Tanács Kultúra és A CÍMBEN is megjelölt EPAC egy a magyar Kulturális és Természeti Örökség Bizottsága valamint Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eredetileg három a litván Kulturális Örökség Akadémia anyagi évre tervezett projektje volt, melyet a „Kultúra 2000” támogatásával, illetve a francia Institut National de program keretében szerettek volna megvalósítani Recherches Archéologiques Préventives nyolc európai ország részvételével. Az Európai társrendezésében. Ahogyan azt Daniel Thérond, a Örökség Hálózat (HEREIN) keretein belül fent említett örökséggel foglalkozó európai bizottság megszületett kezdeményezés az utóbbi idık elnöke e konferenciakötet elıszavában ki is fejti, fellendülı nagyberuházásai kapcsán létrejött, meglehetısen erıs hagyományokkal rendelkezik az ellentétes szempontokat figyelembe venni európai örökségvédelem, melynek alapjait elıször kényszerülı megelızı régészeti feltárások közös egy 1969. május 6-án aláírt – a régészeti örökség európai tapasztalatait igyekszik összegezni és egy védelmérıl rendelkezı - európai egyezmény közösen kialakítható akciótervet megfogalmazni. teremtette meg. Majd ezt a rendelkezést vizsgálták Habár a projekt megvalósítása némileg késlekedett is, felül és alkották újra 1992. január 16-án, Vallettában. illetve az itt ismertetett vilniusi konferencián kívül (Az egyezmény szövege magyarul is megtekinthetı a folytatására sem került sor, mégis lényeges www.europatanacs.hu weboldalon.) Ez az egyezmény eredménynek eredményeket mutathat fel. A vilniusi máig is meghatározó alapja az európai országok tanácskozás ugyanis végül tizennyolc európai ország örökségvédelmi szabályozásának. Ez a keret azonban

Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2008. január a feltartóztathatatlan fejlıdés, pontosabban talán fejlesztésnek nevezett beruházások teremtette helyzetben további átalakításokat, de még inkább a megelızı feltárások során már kialakult jó gyakorlat erısítését és a hibák kiküszöbölését, közös cselekvést, együttmőködést igényel. Mindezt nagyban elısegítette a 2004-ben, Vilniusban rendezett konferencia, hiszen olyan, a jövıre nézve meghatározó eredményeket sikerült összegezni, illetve további kívánatos gyakorlati teendıket, célkitőzéseket megfogalmazni, melyek egyaránt jelentenek segítséget az ilyen jellegő, hazánkban is folyó megelızı feltárások megtervezésében, lebonyolításában és szélesebb körő kommunikálásában. A kötetben Anglia, Belgium, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Izland, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Románia, Spanyolország és Szlovénia megelızı régészeti feltárások kapcsán szerzett tapasztalatait, jogi és gazdasági gyakorlatát és eredményeit olvashatjuk angol nyelven. Noha a kötet csak most, 2007-ben láthatott napvilágot, anyagi nehézségek okán, az egyes, a tanácskozáson elhangzott elıadások és prezentációk pedig eltérı stílusú és típusú publikációkat eredményeztek, amint ez a köteten is érzékelhetı (a rövid ismertetésektıl, a mély elemzı tanulmányokig terjed a spektrum), mégis a szerkesztı és a tipográfus munkáját dicsérı alkotás született. A kötet mind tartalmában, mind külsı megjelenésében és szerkesztésében igényes munka. Végül mindezt az teszi igazán értékessé, hogy a kötet végén összegzett gondolatok kapcsán nagy haszonnal forgathatják hazai és más európai szakemberek is. A rendelkezésre álló keretet tiszteletben tartva ezért szeretnénk is néhány gondolatot ezek közül kiemelni. A megelızı feltárás angol és magyar szakkifejezése is tökéletesen tükrözi azt a mai, talán legmodernebbnek mondható szakmai álláspontot, mely szerint a régészeti örökség védelméért akkor teszünk a legtöbbet ha a földben rejtızı örökségünket a pusztulástól megóvhatjuk. Azaz a legjobb megoldást nem biztos, hogy a régészeti feltárásban kell keresnünk, hanem inkább abban, hogy az elızetes vizsgálatok alapján már ismert objektumnál megakadályozhatjuk, hogy egyegy beruházás megvalósulása érintse az adott területet. Ennek kapcsán fogalmazták meg Vilniusban azt az álláspontot, hogy szükség van minél teljesebb és átfogóbb terepi vizsgálatokra (terepbejárások és

mőszeres felmérések) és ezek feldolgozása kapcsán minél teljesebb adatbázisok kiépítésére egy-egy területtel kapcsolatos elızetes ismereteink összefoglalására. Egy másik álláspont szerint ugyanis nagyon fontos lenne a régészek bevonása a város- és gazdaságfejlesztési szektorba, legalább tanácsadó jogkörrel, még az egyes beruházások korai szakaszában. Azaz egy integrált tervezési rendszer kiépítését körvonalazták a résztvevık, melyben a régész adatbázisa és elızetes ismeretei segítségével befolyásolhatja egy-egy beruházás megvalósulását, illetve a megvalósulás helyét. Természetesen megfogalmazódtak olyan kérdések is, hogy mennyiben lehet az ásatások számát a fejlesztési tervek befolyásolásával redukálni, illetve, hogy a létrejövı adatbázisok nyilvánossága milyen határok között biztosíthat még védelmet az egyes emlékeknek. Ezek mellett igen hangsúlyos a tanácsok között erısen kiemelt nyilvánosság és disszemináció kérdése. Tekintve ugyanis, hogy összefügg egy másik fontos kérdéssel is, nevezetesen a finanszírozással. A beruházás végeztével ugyanis az anyagi források sokszor már nem biztosítottak a megfelelı színvonalú szakmai és nagyközönségnek is szóló publikációk és ismeretterjesztés számára, a pozitív értelemben vett nyilvánosság megteremtésére. Tehát ezek kapcsán fontos elvként fogalmazták meg, hogy egy-egy projekt minden szakaszában elıre kell biztosítani a megfelelı anyagi hátteret a munkához. Emellett kiemelhetı még az ásatások folyamatába beilleszthetı – a nagyközönség számára is megismerhetı – részbeszámolók készítése, sıt az esetleges helyszíni ismeretterjesztés is. Végezetül pedig felvetettek még néhány olyan kérdést is, melyek legalább olyan érvényesek, mint az eddig megfogalmazottak így például: a leletek és a feltárás során keletkezett dokumentáció megfelelı tárolásának és konzerválásának kérdését, illetve a feltárás során váratlanul elıkerülı objektumok kezelésének és a geofizikai vizsgálatok „ásatáshelyettesítı” problematikájának és a terepmunkák idızítésének nehézségeit is. A teljesség igénye nélkül az elıbbiekben vázolt gondolatok is érzékeltetik, hogy ezek a gyakorlat során felmerülı kérdések nagyon is idıszerő válaszokat igényelnek, melyekben nem kis segítséget nyújthatnak már ismert jó gyakorlati megoldások, elvi megfontolások.

KÖH


MISKOLC

AKTUÁLIS PÁLYÁZATOK________________________________ UNESCO-EMBLÉMAPÁLYÁZAT SZELLEMI ÖRÖKSÉG TÉMAKÖRBEN GRAFIKUS EMBLÉMA készítésére hirdetett nyílt pályázatot az UNESCO; az alkotásoknak a Szellemi kulturális örökség védelmérıl szóló Egyezményt kell szimbolizálniuk. (KultúrPont) Nemzetközi pályázatot írt ki az UNESCO a Szellemi kulturális örökség védelmérıl szóló Egyezményt megjelenítı grafikus embléma készítésére. A verseny mindenki számára nyitott. A szervezık olyan emblématerveket várnak professzionális és amatır grafikusoktól, mővészektıl és a szellemi kulturális örökség területén dolgozóktól a világ minden részérı, amely hőn tükrözi az Egyezmény célját és szellemiségét. A felhívás szellemében a szellemi kulturális örökség vagy élı örökség - kulturális örökségünk egyik fıhordozója, megırzése garancia a kreativitás folytatására. Ezen örökség védelmére született Egyezmény - amelynek Magyarország is részes állama - olyan élı kifejezésekre összpontosít, melyek fontosak a közösségek identitása és fennmaradása szempontjából. A szellemi kulturális örökség a

szájhagyományokban, a tradicionális táncokban, zenében, színjátszásban ölt testet, a hagyományos természetismeretektıl a hagyományos fesztiváleseményeken, társadalmi tradíciókon át egészen akár az iparmővészeti ismeretekig. Az UNESCO Egyezmény biztosítja a szellemi kulturális örökség tiszteletben tartását, növeli elismertségét és megbecsülését a köztudatban, jelentıségét hangsúlyozza. Támogatja az élı örökség kifejezéseinek újrafelfedezését, valamint szerepének növelését azon közösségek és csoportok körében, melyeket érint. A jelentkezéseket elsısorban e-mailen, angol és/vagy francia nyelven legkésıbb 2008. február 15-én 17 óráig várják. Bıvebb információ: UNESCO; E: [email protected] I: www.unesco.org/culture/ich/en/emblem (Forrás: KulturPont)

______________________________________________________ „FIATALOK AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT" (Az alábbiakban a Város És Faluvédık Szövetsége Hungaria Nostra pályázati felhívását adjuk közre. A Szerk.) Pályázati felhívás 8-18 éves fiatalok számára. Beadási határidı : 2008, január 31 - 16:00 Mint 15 éve minden évben, ismét arra vagyunk kíváncsiak: Mit gondolsz? Mit látsz? Mit szeretnél? Most mutasd meg: melyik az a nevezetes épület, emlékmő, szobor, népi emlék, síremlék, épített vagy természeti érték a

lakóhelyeden, településeden, amelyre a legbüszkébb vagy? Melyik az a régi tárgy, megırzésre érdemes ipartörténeti vagy közlekedési emlék közvetlen környezetedben, amit szeretnél, ha mindenki megismerne? Írd meg, vagy rajzold le nekünk, és mi kiállítjuk! Az én világom - Behunyom a szemem, és elképzelem, de jó lenne, ha ilyen lenne a környezetem évek múlva... Mesélı kövek - Környezetemben számos olyan értékes építmény magasodik, vagy bújik meg (templom, emlékmő, utca részlet, régi házikó…) amire büszkék vagyunk, amit neked is látnod kell… Mesélı természet - A természet körülölel minket, pedig néha észre sem vesszük. Milyen szép

Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2008. január mögöttünk a park, az elıttünk kanyargó patak, a távolba veszı hegy, vagy az út szélén nyíló virág. Neked is szeretném megmutatni, hogy lásd és óvd te is ezt a csodát... Mesélı szerszámok - Már régen elfelejtettük, nagyszüleink milyen mesterségeket őztek és milyen remek szerszámokat, tárgyakat hoztak létre. Én most utána jártam, figyelj csak… Ha a fenti témák közül valamelyik megtetszett, úgy mutasd be, hogy azt megismerje és megértse a legjobb barátod, de az is, aki tıled távol a „net” elıtt ül. A szüleid a másik szobában, vagy akár egy arra tévedt turista, akinek te mesélsz elıször ezekrıl a dolgokról... Bátran fogalmazd meg gondolataidat akár képzımővészeti alkotásban, akár versben, akár prózában, akár egy CD-re rögzített zenei alkotásban. Az írásos pályamunkáknál nem könyvszagú leírásokat várunk, hanem önálló megfigyeléseket, önálló véleményeket (Amennyiben lehetıségetek van rá, kérjük digitálisan is küldjétek el pályamunkátokat!) Az írásos pályamővek terjedelme 5-15 A/4-es oldal lehet mellékletek nélkül. A pályamővek értékét növelhetik a témához kapcsolódó fotók, rajzok, térképvázlatok. A képzımővészeti pályázatok tetszıleges technikával (rajz, festmény, batik, tőzzománc, linó- és fametszet, makett, stb.) készülhetnek. Pályázni lehet egyénileg és csoportosan is.

A pályázatok elbírálása korcsoportonként, kategóriánként és témakörönként külön-külön történik. A pályázatokon vagy pályázatokhoz csatoltan kérjük olvashatóan a pályázó nevének, iskolai osztályának, lakcímének, életkorának és a pályázott témakör sorszámának a feltüntetését a pályázó iskolája címét, és a pályázat évét (2007) kérjük nagy betőkkel felírni a pályamunkára. A pályázatok benyújtási határideje: 2008. január 31. Cím: Város- és Faluvédık Szövetsége 1126 Budapest, Szoboszlai u. 2-4. Sok értékes díj, könyv és pénzjutalom kerül szétosztásra. A LEGJOBBAK pedig egy remek csapatban, egy pompás helyen, érdekes értékırzı munkában vehetnek részt jövı nyáron a VFSZ által szervezett Országos Városvédı Ifjúsági táborban! A pályázatok értékelésére 2008. tavaszán kerül sor, a díjátadó ünnepség várhatóan 2008. májusában lesz. A pályázatokkal kapcsolatban bıvebb felvilágosítás a szövetség irodájában: tel.: 06-1-201-58-08, illetve email-en: hungarianostra/kukac/tvnetwork.hu (Forrás: www.epiteszforum.hu)

______________________________________________________ „AZ ÉV MÚZEUMA” PÁLYÁZAT A PULSZKY TÁRSASÁG – Magyar Múzeumi Egyesület, az ICOM Magyar Nemzeti Bizottsága, az OKM Múzeumi Osztálya és a Magyar Nemzeti Múzeum az NKA múzeumi szakmai kollégiumának támogatásával a 2007. évre meghirdeti „Az év múzeuma” pályázatot. A díj célja: „Az év múzeuma” díjat és kitüntetı címet elnyert intézménynek szakmai rangot adni munkájához, elismerve annak minıségét, és országos nyilvánosságot biztosítani számára. A kiírók olyan intézményeket kívánnak elismerésben részesíteni, melyek kitőnnek a kiállítások témaválasztásának újszerőségével, az eredeti megoldások

alkalmazásával és megfelelnek a kulturális javak minél szélesebb körő hozzáférhetısége elvének és a látogatóbarát szemléletnek. „Az év múzeuma” címre pályázhat minden mőködési engedéllyel rendelkezı múzeum, muzeális intézmény. A cím és a vele járó díj két kategóriában adható: •

országos múzeumok és megyei múzeumi szervezetek,

•

megyei múzeumi szervezetek tagmúzeumai, települési önkormányzati és egyéb fenntartású (egyházi, alapítványi, üzemi stb.) múzeumok, muzeális intézmények.

Nem pályázhatnak az utóbbi három évben (20052007) fıdíjat nyert intézmények.

Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2008. január Az elbírálás alapja a múzeum, muzeális intézmény valamely területen való kiemelkedı teljesítménye az elızı évi munkájának komplex megítélése mellett, valamint kitekintéssel a korábbi évek (maximum öt év)eredményeire, szakmai koncepciók (átfogó múzeumi stratégia, szerzeményezési, állományvédelmi, kiállítási, múzeumpedagógiai és PR-tervek) minıségére, megvalósulására. Fontos elbírálási szempont a költséghatékonyság, az adottságok, lehetıségek legjobb felhasználása, a múzeum, muzeális intézmény profiljából adódó kutatómunka társadalmi hasznosulása. A pályázat megítéléséhez szükségesek a költségvetés legfontosabb adatai: éves költségvetés személyi, dologi bontásban, átvett pénzek, szakmai keret, saját bevétel szakmai tevékenységbıl (belépıjegy, szakmai rendezvények, kiadványok bevétele) illetve termek bérbeadásából származó bevétel. A kiadási oldalból fontos adatok: marketing kiadások, turistabarát szolgáltatások, beruházások, látogatóbarát fejlesztések, PR munka ráfordításai. A megítélésnél nem ezen összegek nagysága, hanem egymáshoz viszonyított arányuk a döntı! A pályázat beadása:

A pályázati kiírás és adatlap letölthetı a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület honlapjáról (www.pulszky.hu), kivételes esetben telefonon vagy postán kérhetı a PT-MME titkárságától (06-1-4732423). A pályázónak a fentiek alapján össze kell foglalnia az intézmény tevékenységét nyomtatott és elektronikus formában, minimum 6, maximum 12 oldal terjedelemben (12-es betıméret, 1,5 sortáv mellékletek nélkül; mellékletekkel együtt maximum 20 oldal), amit a kitöltött adatlappal együtt küld be az alábbi címre: Dr. Deme Péter, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 1535 Budapest, Pf. 721., vagy munkanapokon 9 és 16 óra között személyesen beadja a KÖH Budapest I. Szentháromság tér 6., magasföldszint 41. sz. irodában. Figyelem! Amennyiben lehetséges, a pályázatokat és az adatlapot Word dokumentumként csatolva e-mail útján is kérjük benyújtani a következı E-mail címre: [email protected] Beadási határidı: 2008. január 31. Az eredményhirdetésre a 2008. évi Múzeumi Majális megnyitóján kerül sor

IMPRESSZUM_____________________________________ Észak-magyarországi kulturális és mőemléki hírlevél. A Herman Ottó Tudományos Egyesület és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Irodájának értesítıje. Megjelenik havonta, csak digitális formában. Szerkesztık: Hajdú Ildikó ([email protected]) és Paszternák István ([email protected]) Postacímünk 3530 Miskolc, Rákóczi utca 11. Tel./fax: +36 46 508-927 (KÖH). A szerkesztıség nem feltétlenül ért egyet a Hírlevélben megjelenített valamennyi véleménnyel, nézettel. A Hírlevél változatlan formában szabadon sokszorosítható, továbbküldhetı. Képeink, szövegeink felhasználása a forrás megjelölésével lehetséges. (Forrás nélkül megjelent képeink az Internetrıl származnak.) Hírlevelünk korábbi számai letölthetıek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapjáról a http://www.koh.hu/index.php?_mp=nyitolap&_amp=MSKHIRL címen. A Hírlevél ingyenes, megrendelni, vagy a megrendelést lemondani egy, a szerkesztıknek küldött e-maillel lehet. A megrendelık e-mail címeit a Szerkesztıség semmilyen formában nem használja fel és nem adja tovább. Híreink részben a Kultur Pont aktuális hírlevelébıl származnak. Látogassa meg partnerünk honlapját a www.kulturpont.hu címen!

2008. január V. évfolyam, 1. szám MISKOLC

Recommend Documents