1. BEVEZETŐ
„JÓT S JÓL! EBBEN ÁLL A NAGY TITOK.” (Kazinczy Ferenc)
KÜLDETÉSNYILATKOZAT „Kis iskolánk” minden gyermek számára jó hagyományokra épülő szellemiségével megfelelő alapismereteket nyújt a továbbtanuláshoz, példát az igazi értékek, az egyetemes emberi tulajdonságok, helyes magatartásformák elsajátítására és gyakoroltatására. Nyolc év alatt lehetőséget ad a tudás megszerzésére, mely erőforrása az önálló gondolkodásnak, az értékteremtésnek, az erkölcsi helytállásnak, a magyarság és az emberiség iránti felelősségérzetnek. Arra törekszünk, hogy a velünk kapcsolatban állókkal együttgondolkodva, az elvárásokhoz igazodva minden gyermek megkapja a lehetőséget az önmegvalósításhoz, képességei és készségei fejlesztéséhez nyugodt, biztonságos körülmények között. Hisszük, hogy felelősséggel átgondolt, gyermekszereteten alapuló, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó, gyermekközpontú alapelvekre épülő pedagógiai programunk
megvalósítása minden résztvevő megelégedettségére történik. „CUM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE!” II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE
1. 2. Az iskola működésének törvényes feltétele
2. NEVELÉSI PROGRAM
2. 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI „Félig sem oly fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” (Eötvös József)
2.1.1. Pedagógiai alapelveink: Nevelőtestületünk nevelő-oktató munkájának pedagógiai alapelve a gyermekszereteten alapuló, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó gyermekközpontú pedagógia. Iskolánkban családias légkörben tartalmas munka folyik a célok elérése érdekében tanuló és tanár részéről egyaránt, ahol a tanuló is aktív részese a tanítás-tanulás folyamatának, ahol a tanuló felfedezheti az alkotás izgalmát és örömét, és ahol hozzásegítik egyéni fejlődéséhez, hogy megtalálja a majdani felnőttkori érvényesüléséhez vezető utat. Minden tevékenységünkkel arra törekszünk, hogy tanulóink a közös családi és iskolai nevelés és oktatás eredményeképpen az alábbi tulajdonságokkal rendelkezzenek. Cselekvéseiben, megnyilvánulásaiban: - humánus, - erkölcsös, - becsületes, - fegyelmezett, - kötelességtudó, - érdeklődő, - nyitott, - kreatív, alkotó, - gyakorlatias, - kellő önismerettel rendelkező, - érzelmileg töltött egyéniség. Tanulásban, munkában szorgalmas: - becsüli a tudást, - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, tanulásban, munkában) - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen, szabatosan tudja megfogalmazni, továbbfejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel, készségekkel rendelkezik - Ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - anyanyelvünket, - nemzeti kultúránkat, - történelmünket, - a természetet, - a környezet értékeit, érdekeit, szereti hazáját, - más népek hagyományait, értékeit, - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit.
Ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges pozitív magatartásformákat: - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) harmonikus együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, - viselkedése udvarias, - beszéde kulturált, - társaival együttműködik, - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, - képes szeretetet adni és kapni, - a sajátjától eltérő nézeteket megérti és tiszteletben tartja. Igénye van az egészséges életmód kialakítására: - tiszteli az életet, - egészségesen él, - szeret sportolni, mozogni, - megjelenése, és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Van elképzelése a jövőjét illetően: - sajátos lelki békével rendelkezik, - erkölcsi, szellemi és testi edzettsége életkorának megfelelő mértékű.
2. 1. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai: „Az ember tudatos élőlény, aki képes saját maga és az őt körülvevő emberi, társadalmi és természeti környezet megismerésére, akinek célja, jövője van, aki akarattal rendelkezik, akinek életét érzelmek jellemzik; aki tudatos lényként kérdez, és válaszokat fogalmaz mag, akit a fizikai lét, a szellemi lét, az élet értelme, problémái és feladatai foglalkoztatnak.” Az iskola általános céljai: -
-
-
A konstruktív életvezetés megalapozása, a személyiségek felkészítése magasrendű szociális funkciók ellátására, társadalmilag és egyénileg is eredményes magatartás- és tevékenységformák kialakítása. Értékteremtés: - A biológiai lét értékeinek megismertetése. - Az én harmóniájára, autonómiájára vonatkozó értékek közvetítése. - Társas kapcsolatok értékeinek megismertetése, gyakoroltatása. - Társadalmi eredményességre vonatkozó értékek megalapozása. - Humanizált társadalom és világkép értékeinek megismertetése. A tanulók egészséges fejlődésének elősegítése: - értelmi, - érzelmi-akarati, - pszichomotoros képességeiknek fejlesztésével. A nyolcosztályos képzés során kiemelt célunk az anyanyelvi és idegen nyelvi kultúra és kommunikáció fejlesztése. Kiemelt célunk továbbá, hogy tanulóink a nyolcadik évfolyam végére egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten feleljenek meg a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek. Rendelkezzenek olyan jól megalapozott, bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket tudásuk gyarapítására. Ismerjék és gyakorolják a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat. Alakuljon ki bennük határozott elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövőjüket, sorsukat illetően.
Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 4. évfolyam): Nevelő-oktató munkánk: - óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt. - Az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgásigényének. - Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését. Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Célok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5 –8. évfolyam): Nevelő-oktató munkánk:
-
folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Vegye figyelembe, hogy a 10 – 12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Vegye figyelembe, hogy 13 – 14 éves kortól a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekeket együtt neveljük. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására.
2. 1. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai: Az iskola feladatai az általános célkitűzések megvalósítására: Az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományra, a technikára vonatkozó olyan ismeretek tanítása, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását és segítik eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Feladatunk, hogy a közösségfejlesztő, vagyis morális magatartás- és tevékenységformák megismertetése, elsajátításuk megalapozása. Ennek érdekében a tanulókat meg kell ismertetni a szellemi és fizikai munka alkotó örömével. Ki kell alakítani a szellemi vagy fizikai munka eredményeként született értékeink megóvására irányuló értékóvó magatartást. Fontos feladatunk a segítőkészség és a fegyelmezettség kialakítása tanulóinkban. A tulajdonképpeni erkölcsi nevelés körébe tartozó magatartásformák kialakításához elengedhetetlen a gyermekek permanens ellátása felelős feladatokkal, eközben ki kell használni a tanulók aktivitási szükségletét, és így hozzásegíteni a szociális éréshez. Fontos feladatunk tanulóinkat megtanítani saját maguk reális megítélésére, és elindítani őket a harmonikus egyéniséggé válás útján. Ki kell alakítani a gyermekekben az önfejlesztés igényét, meg kell ismertetni és gyakoroltatni kell őket intellektuális-művelődési tevékenységekkel. Elsődleges feladat ezen a területen a tanulás megszerettetése, a tanulás, az ismeretek bővítése és megújítása iránti nyitottság megőrzése, továbbfejlesztése. El kell fogadtatni tanulóinkkal, hogy ismeretrendszerüket folyamatosan korszerűsíteni és bővíteni kell, hogy a változó élethelyzetekben adódó feladatokat és problémákat sikeresen meg tudják oldani. A pedagógus feladata a tanulással kapcsolatos pozitív viszonyulás kialakításában gyakori és megalapozott sikervisszajelzést és a tanulmányi feladatok megoldásához segítségadást nyújtani. A tanulókat meg kell ismertetni az egészségvédelem szükségességével. Fontos feladatunk kialakítani tanulóinkban az élet iránti tiszteletet. Meg kell szerettetni a mozgást. Ki kell alakítani a tanulókban a higiéniai szabályokat követő magatartást. Feladat a tanuló önmagára és környezetére irányuló esztétikai tevékenységformáknak az elsajátíttatása. Különösen a pubertás kor kezdetén fontos feladata a pedagógusnak, hogy a spontán módon megjelenő, önmagukra irányuló tanulói próbálkozásokat hagyja kipróbálni, orientálja, megfelelő instrukciókkal segítse, hogy a próbálkozások megfelelő szinten mozogjanak, a gyerekek hasznosítható tapasztalatokat gyűjthessenek, hogy saját adottságaikat is figyelembe véve a maximumot hozzák ki önmagukból. A környezetre irányuló esztétikai tevékenységek közül már kisgyermek korban be kell vonni a tanulókat közvetlen környezetük szépítésébe. Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 4. évfolyam). Az 1 – 4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk feladata, hogy: - A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon. A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlessze a
-
kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítsa érzelemvilágának gazdagodását. Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Alapozza meg a tanulási szokásokat. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális- kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. Tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket. Erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat. A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését.
Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5 – 8. évfolyam) Az 5 – 8. évfolyamon folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy: Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való kiegyensúlyozott, építő kapcsolatokhoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzetét, empátiáját. Olyan helyzeteket kell teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét. Tudatosítsa a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általános szabályát. Tisztázni az egyéni és közérdek fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra. - A nemzeti, nemzetiségi és az etnikai hagyományok megismertetése, és ápolásukra való nevelés. - Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. - Erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. - Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására.
2. 1. 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatainak teljesítéséhez szükséges erőforrások. Humánerőforrások: pedagógusok, gyermekvédelmi felelős, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak. Pénzügyi erőforrások: fenntartói finanszírozás, helyi bevételek, pályázatok, alapítványi és szülői támogatás. Tárgyi feltételek (megteremtése, folyamatos fejlesztése),
2. 1. 5. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka feladatainak teljesítését jelentő
kritériumok. A feladatok teljesítése akkor valósul meg, ha a tanuló teljesíti a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi követelményeket, kellő alapismerettel rendelkezik középiskolai tanulmányainak megkezdéséhez, megfelelő önismerettel rendelkezik, ismeri saját képességeit, készségeit és ezek állandó fejlesztésére törekszik, ismeri és alkalmazza a helyes magatartásformákat, képes önálló gondolkodásra, feladat- és problémamegoldásra, értékteremtésre, felelősséggel rendelkezik önmaga, társai, a magyarság és az emberiség iránt általános iskolai tanulmányainak befejezésekor.
2. 1. 6. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz-, és eljárásrendszere. Nevelőtestületünk tagjainak a nevelés eszközei, eljárásai kiválasztásánál figyelembe kell venniük azokat a módszereket, amelyek: - igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, - értelmi fejlettségéhez, - képességeihez, - igazodnak a nevelők személyiségéhez, - pedagógiai kulturáltságához, - felkészültségéhez, - vezetői stílusához, igazodnak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához különös tekintettel arra, hogy a tanulók és a pedagógusok is önálló, senkihez sem hasonlítható személyiségek. Eljárások és módszerek . A. A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: - az oktatás valamennyi módszere, - meggyőzés, - minta, - példa, - példakövetés, - eszménykép, - bírálat, - önbírálat, - beszélgetés, - felvilágosítás, - tudatosítás, - előadás, - vita, - beszámoló. B. A tevékenység megszervezésének módszerei: - követelés, - megbízás, - ellenőrzés, - értékelés, - játékos módszerek, - gyakorlás.
C. A magatartásra ható módszerek: Ösztönző módszerek: - ígéret, - helyeslés, - bíztatás, - elismerés, - dicséret. - szóbeli dicséret osztályközösség, iskolai közösség előtt, - írásbeli dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - oklevél, - kitüntetés (Rákóczi jelvény) - alapítványi, fenntartói, országos szintű elismerések. - osztályozás, - jutalmazás.
2. 1. 7. A tanulók jutalmazásának elvei: Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az intézmény jutalmazza a kerületi, a megyei szintű különböző versenyek, az országos versenyek I - X. helyezettjeit. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos jutalomban részesíti. A jutalmazás formái: Iskolánkban elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: - tanulóközösségi, szaktanári, napközi vezetői, osztályfőnöki, igazgatói és nevelőtestületi dicséret. - Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanuló tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. - A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályközösség véleményének meghallgatása után az osztályfőnök dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi versenyek győztesei, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka, stb.), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. - Csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás, színház-, vagy kiállítás látogatás, stb. Az iskola nyilvánossága előtti jutalmazásra az osztályfőnök írásban terjeszti elő a tanulót az igazgatóhelyettesnél (a tanulóközösség, a szaktanárok, a napközi vezető javaslata alapján). A jutalmazást a nevelőtestület dönti el az osztályozó értekezleten. Az intézmény legmagasabb szintű jutalmazási formája a Rákóczi jelvény viselésére való jogosultság megítélése, mely a Rákóczi napi ünnepélyen kerül kiosztásra. Kényszerítő módszerek: - felszólítás, - követelés, - parancs, - büntetés Gátlást kiváltó módszerek: - felügyelet,
-
ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás.
2. 1. 8. Büntetési formák Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A közoktatási törvény 76. és 77. §-a szabályozza a tanulók fegyelmi és kár-térítési felelősségét. Ennek alapján a fegyelmi büntetés lehet: - megrovás, - szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentétese ill. megvonása, (a megvonás szociális támogatásra nem vonatkozhat) - áthelyezés másik iskolába. (szülői beleegyezéssel) A felelősségre vonási eljárás módjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadóak. Elmarasztalás jár: - a házirend megszegésért, - szüneti fegyelemsértésért, - tulajdon elleni vétségért, - vállalt feladatok hanyag végzéséért, - igazolatlan mulasztásért. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanságból megszegi fegyelmező intézkedésben, súlyosabb esetben fegyelmi büntetésben részesül. Fegyelmi büntetés az osztályfőnöknél vagy az igazgatónál kezdeményezhető szülő, nevelő, tanulóközösség vagy intézményen kívüli szerv kérésére. Fegyelmi bizottság tagjait az igazgató hívja össze, és bízza meg. A bizottságnak három napon belül össze kell ülni, és meghozni határozatát.
2. 1. 9. A nevelési eszközök, módszerek formái. 1. Nyelvi (verbális) eszközök: - beszéd, - beszélgetés - szabad beszélgetés, - irányított beszélgetés, - spontán beszélgetés, - tervezett beszélgetés, - egyéni beszélgetés, - csoportos beszélgetés - interjú. 2. Nem nyelvi (non verbális) eszközök: - mimika, - szemmozgás, - tekintet, - testközelség, - térközszabályozás,
-
testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok), kulturális jelzések.
3. Szociális technikák: Technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: - fejlesztő interjú, - fejlesztő beszélgetés, melyek a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban a tanulók belső, pszichés világának, társas kapcsolatainak, egyedi tulajdonságainak fejlesztésére irányul. Szociális készségfejlesztő technikák: - A problémamegoldó és konfliktuskezelő készségek fejlesztésére - minta- és modellnyújtás, - megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás) - szerepjáték, - dramatizáló tevékenység .
2. 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiség egyik legalapvetőbb sajátossága, hogy meghatározott szerkezettel rendelkezik, tehát nem egyszerűen pszichikus folyamatok, állapotok és képződmények összessége, hanem a különböző szintű és funkciójú komponensek strukturált, dinamikus egysége.
2. 2. 1. Pedagógiai cél: Pedagógiai programunk célja kettős, elősegíteni: - a helyi tantervünkben megfogalmazott ismeretanyag átadását és elsajátíttatását, - az egyéni sajátosságok kibontakoztatását, a differenciált képességfejlesztést minden tanulónk számára.
2. 2. 2. A személyiségfejlesztés területei: A fejlesztés középpontjában a tanulók: - tudásának, – képességeinek, - az egész személyiségének kibontakoztatása áll. A feladatok elérése érdekében figyelembe vesszük a tanulóink: - különböző adottságait, - a környezeti hatások különbözőségeit, - az életkori sajátosságaikat, - fejlődésük eltérő mértékű ütemét.
2. 2. 3. A gyermeki személyiség megismerése: A gyermeki személyiség fejlődésének pedagógiai tervezése csak a személyiség mindenoldalú ismeretén alapulhat. A megismeréshez jó lehetőséget biztosít minden pedagógusunk számára a tanórák mellett, a havonta tartott tantestületi megbeszélés a tanulók szorgalom és magatartás jegyének a kialakítása, az egységes pedagógiai szemlélet érdekében, – a havonkénti fogadóórák, – a közös, gyermek, szülő és pedagógus rendezvények, – a havonta szervezett klub, illetve egyéb kulturális rendezvények osztály, vagy napközi keretben, – az iskolai kirándulások, az erdei iskola, – a hagyományos iskolai ünnepségek, rendezvények. A megismerés spontán lehetőségein túl, tudatos és tárgyilagos megismerési módszereket is alkalmazunk: – tudásszint felmérések, – vizsgák, – versenyek, – kérdőíves vizsgálatok, – személyiség tesztek, – szociometriai vizsgálatok, – szakértői vélemények felhasználása pl.: nevelési tanácsadó stb.
2. 2. 4. A személyiségfejlesztés színterei:
– – –
a tanórák, tanórán kívüli iskolai foglalkozások, az iskolán kívül, a társadalmi tevékenység számos fórumai, melyek lehetővé teszik a személyiségfejlesztést: – értelmi, – érzelmi és – fizikai állapot területén.
Minden pedagógusnak a tantárgya keretében, az ismeretek alapjait a tanulók életkori és fejlettségi szintjéhez kiválasztva és elrendezve kell ismertetni.
2. 2. 5. A személyiségfejlesztés feladatai A szervezett .ismeretközvetítés és a tananyag feldolgozása során meg kell alapozni és fejleszteni kell a - gyermek személyes képességeit: – megismerési vágyát és képességeit, – logikai gondolkodását, az összefüggések feltárásának a képességét, – emlékezetét, – akarati tulajdonságait, – önismeretét, igényszintjét, önfejlesztő képességét, – kritikai érzékét, objektivitását, – vitakészségét, – kudarctűrő képességét, – toleranciáját, alkalmazkodó képességét, együttműködési készségét, – önállóságát, öntevékenységét, alkotási vágyát, – önkifejező és befogadó képességét, – tanulási módszereit. Minden pedagógusnak hozzá kell járulnia: – az egészséges életmód, – a helyes szokásrendszer, – adekvát motivációs és pozitív célrendszer kialakításához, – az értékek felismeréséhez, azokkal való azonosuláshoz, – a megfelelő példaválasztáshoz, – a helyes társas, illetve közösségi kapcsolatok létrejöttéhez, működéséhez, – a tartalékai felismeréséhez, teljesítményei fokozásához, – a szabályrendszerekhez való alkalmazkodáshoz, – a pozitív világszemlélet kialakulásához A személyiségfejlesztés területén nemcsak a pedagógusok, hanem a tanulókkal kapcsolatba kerülő minden iskolai dolgozó kötelessége, hogy: – megjelenésével, – viselkedésével, – beszédstílusával, – társas kapcsolatával pozitívan hasson a tanulókra.
2. 2. 6. A személyiségfejlesztés feltételei A szakórákon és a nevelés egyéb színterein: – az értelem kiművelése, – a segítő életmódra nevelés, – az egészséges és kulturált életmód kialakítása, – a szakmai képzés megalapozása érdekében szükséges az: – egyértelmű követelményrendszer meghatározása, – felelősi rendszer kialakítása, működtetése,
– – – – – – – – – – – – – – – –
az önértékelés igénylése és a rendszeres teljesítmény értékelése, a tehetség felismerése és egyéni fejlesztésének a megtervezése, a változás lehetőségének a biztosítása, már az apró változások észrevétele is, a pozitívumok megerősítése, átjárható nívócsoportok létrehozása a csoportbontásos tárgyak esetében, a tanulás tanítása minden tanuló számára, a különböző területeken tehetséges gyermekek számára bemutatkozási, illetve versenylehetőségek biztosítása, pályázatok kiírása többféle műveltségi területen, többféle szabadon választható tárgy és tanításon kívüli tevékenység biztosítása, szereplési lehetőség nyújtása a különböző képességű tanulók számára, az együttélés alapvető normáinak a gyakoroltatása az órákon és a szabadfoglalkozásokon, különböző korosztályok számára közös tevékenységi lehetőség biztosítása, sérült és egészséges gyermekek együtt tanítása és nevelése, pozitív példák és életmodellek nyújtása, esztétikus, tiszta környezet kialakítása, kialakíttatása, a házirend megismertetése, betartatása és rendszeres együttes alakítása, a diákönkormányzat működtetése.
2. 3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 2. 3. 1. A közösség fogalma A tanuló a közösségben, a közösséggel kölcsönhatásban fejlődik, illetve fejleszthető. A közösség autonóm egyének szerveződése, melyet a közös érdek-, cél-, értékrend és a közösségi tudat tart össze. A pedagógiai munkánk célja a közösségek fejlesztése, mert az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Az életre való nevelésnek elengedhetetlen feltétele a közösségben való nevelés
2. 3. 2. A közösségfejlesztés területei Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: - a tanórák, a tanórán kívüli, szervezett iskolai foglalkozások (napközi, szakkörök, tanulmányi kirándulások stb.), - diák-önkormányzati tevékenységek (DÖK gyűlések, iskolagyűlések), - szabadidős tevékenységek (klub rendezvények, színházlátogatások stb.).
2. 3. 3. A közösségfejlesztés hatása Mindegyik terület – a sajátos foglalkoztatási formái mellett – tevékenyen hozzájárul: - az egyén közösségi magatartásának kialakításához . - a véleményalkotás, véleménynyilvánító képesség fejlődéséhez. - a másság elfogadásához, - az együtt érző magatartás kialakításához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok működéséhez. E területeken végzett közösségfejlesztő tevékenység csak abban az esetben ér el optimális eredményt, ha a tanulókra ható, velük együttműködő egyéb közösségek: - tantestület, - család, - társadalmi környezet hasonló értéteket közvetít.
2. 3. 4. A közösségfejlesztés feltételei Ennek érdekében fontos feladata az iskolának: - a tantestület egységes szemléletének, kialakítása, - célmeghatározásának, követelményrendszerének, módszereinek az összehangolása, - a családdal való folyamatos kapcsolattatásnak a megvalósítása, közös rendezvények szervezése, ahol a különböző közösségek együtt tevékenykednek, szórakoznak, - jó kapcsolat kiépítése az adott közösséggel , korosztállyal.
2. 3. 5. Az iskolai közösségek rendszere Az iskola az egymásra épülő, egymást feltételező közösségek rendszere. Az iskola közösség részei: Tanulói közösségek: - a felnőtt, illetve tanulói közösség egésze, - az osztály,
- a napközis csoport, - a szakköri, - a tanfolyami csoportok, - és a diákönkormányzat által működtetett, esetlegesen szervezett közösségek is. Pedagógusok közösségei: - nevelőtestület, - szakmai munkaközösségek, - iskolaszék. Szülők közösségei: - iskolaszék, - SzMK. Ezek közül az iskolai, az osztály és a napközis közösségekre egyaránt állítható, hogy spontán, véletlenszerű szerveződések, melyeket valódi közösségekké kell formálnunk, ahol az egyén, a közös cél érdekében hajlandó a közös értékrend elfogadására és a szervezett kereteknek megfelelő viselkedésre
2. 3. 6. A közösségfejlesztés feladatai: A. / Az iskolai közösségfejlesztés feladatai: - az összetartozás tudatát erősítő jelképrendszer kialakítása (iskolazászló, jelvény, induló stb.), - hagyományok ápolása (névadó megünneplése), - közös ünnepélyek, rendezvények megtartása (március 15., október 23., karácsony stb.), - közös munkák szervezése (kertrendezés, környezet takarítás, szertárrendezés), - iskolai szintű kirándulások, táborozások, erdei iskola, - az iskolai értékek közös kialakítása, egységes értelmezése (családias, sikerorientált, demokratikus, nyitott stb.), - az eredmények közös megünneplése (jutalmazás), - az iskolai közösség előtt álló feladatok együttes megbeszélése (iskolagyűlés keretében), a különböző korosztályok számára együttes feladatok kimunkálása (vetélkedők, rendezvények esetében vegyes csapatok szervezése), - osztályok közötti patronálási rendszer kialakítása (pl. elsősök beilleszkedésének segítése), - egységes jutalmazási és büntetési rendszer működtetése. B. / A tanórán megvalósítható, az osztály, illetve a csoport fejlesztését biztosító feladatok: - a rövid és hosszú távú célok és feladatok közös kialakítása, - a megbízatások rendszerének működtetése, - a követelményrendszerek egységes értelmezése, - a vállalások folyamatos ellenőrzése értékelése a tanár és a közösség részéről egyaránt, - változatos munkaformák kialakításán keresztül a kölcsönös segítségnyújtás gyakoroltatása, - osztályhagyományok kialakítása, - az iskola közösségen belüli megkülönböztető jelek megalkotása, - együttes sikerek megünneplése. C. / A diák-önkormányzati tevékenység során megvalósítandó feladataink: - a demokrácia gyakoroltatása, - az öntevékenység biztosítása, - a felelősségtudat kialakítása, - az önálló szervezési és értékelési lehetőség biztosítása, - a szabályrendszerek kialakítása és működtetése (házirend, DÖK szabályzat), - a különböző szintek közötti társas kapcsolattartás formáinak, módszereinek a megtanítása, - a szociális érzékenység, a tolerancia fejlesztése, - a gazdálkodás alapjainak a megismertetése, - a hivatalos ügyintézés alapvető formáinak a gyakoroltatása.
D. / A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai: a közös érdeklődési területnek megfelelő programok összeállítása a rétegspecifikus jellemzők figyelembevételével, - az örömet adó munkaformák együttes kiválasztása, - a programokból következő erős érzelmi hatások együttes átélése, feldolgozása, - lehetőség biztosítása az informális vezetők kiválasztódására, - az alkotás, illetve befogadás élményét nyújtó tevékenységi formák szervezése, - tartós aktivitásra ösztönzés az adott tevékenységi területen, - pozitív töltésű életmódminták nyújtása, - a csoporton belüli kapcsolatok megfigyelése és alakítása, - a kölcsönös segítségnyújtás ösztönzése, - a türelem, az alkalmazkodó képesség fejlesztése, - a társadalmi együttélés szabályainak az elsajátíttatása.
2. 4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 2. 4. 1. Intézményi stratégia a beilleszkedési, magatartási zavarral küszködő gyermekek megsegítésére Problematikus vagy nehezen nevelhető gyermekek azok, akiknek a magatartása nem megfelelő, jelentősen eltér az adott korban megkívánható, helyes magatartástól, és az általános használt pedagógiai módszerekkel nem lehet nálunk eredményt elérni. Különleges, egyéni bánásmódot kell velük kapcsolatban alkalmazni. Ezzel a tanuló közösségi viszonyulásait is segítjük rendezni. A pedagógusnak meg kell ismerni őket, és mindegyikkel ennek megfelelően kell bánni. A nehezen nevelhetőség sokféle okból származhat és sokféle alakban jelentkezhet. A komolyabb magatartászavarral küszködő tanulószemélyiségét új alapokra kell helyezni. Részben a pozitív tulajdonságaira építve részben megkönnyítve számára a sikert kell, tevékenységét szervezni, segíteni. A legkisebb pozitívumot is azonnal jutalmazni kell. Már meglevő jó tanulóközösség esetén - természetesen előkészítve - hatni kell engedni a közösség jótékony befolyását is.
2. 4. 2. A beilleszkedési zavarral küszködő gyermekek fejlesztési formái A problematikus gyermekek nevelésénél törekedni kell a személyiségzavar mielőbbi felismerésére és gyógyítására. A legcélszerűbb olyan pedagógiai légkör kialakítása, amely biztosítja a gyermeki személyiség egészséges fejlődését, s így eleve megelőzi a magatartási rendellenességek kialakítását. „Egészséges” gyermek csak egészséges és helyes családi és iskolai nevelés mellett alakulhat ki. A családot és iskolát ebben a munkában segíti a nevelési tanácsadás. A magatartási, személyiségfejlődési problémák gyakran társulnak tanulási problémákkal. Ha ezek elsősorban az anyanyelvi képességek területén jelentkeznek, érdemes fejlesztő pedagógus vagy dyslexiás szakember segítségét igénybe venni. A fejlesztés mindenképpen kiscsoportos foglalkozások keretében érdemes végezni. A fejlesztés lényeges elemei a következők: -
készségfejlesztés: téri tájékozódás fejlesztése, irányok szerinti tájékozódás, artikulációs gyakorlatok, szókincs fejlesztése, ritmushoz kapcsolódó készségek fejlesztése (szótagolás, hangok, időtartama) A betűk ismétlését szavak olvasása követi fokozatosan, egyre nehezebb szótagsorokkal, egyre hosszabb szavakkal. - A mondatalkotás fejlesztése is fokozatos, tudatos. A tőmondatoktól analóg képsorokkal, képtörténetekkel, kiegészítésekkel lehet eljutni az összetett mondatig. Fontos a mondatok értelmezése, megértése. A szövegek olvasásának célja, hogy a közlés tartalmát, üzenetét megértse, emlékezetben tartja a tanuló. Szókincsfejlesztés a fejlesztő óra mindegyik részében folyamatosan történik. - Az íráskészség fejlesztése: - kézügyesség, - differenciált kézmozgás fejlesztése történik először. Ezekkel az írás kivitelezéséhez szükséges készségeket alakítjuk ki. Képekből történő szó illetve mondatfogalmazással, diktálással történik az írás tartalmi részének fejlesztése. A fejlesztő órák tananyaga végig fejlesztő olvasó-író részből áll. Az órák mozaikszerűen tevődnek össze. Az óra céljától függ, hogy mikor melyik elem kap nagyobb hangsúlyt benne.
2. 5. TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG „Magamnak tanulok, hogy magam cselekedhessek.” A tehetség kibontakoztatása a tehetség felismerésével kezdődik.
2. 5. 1. A tehetséges tanulóra jellemző tulajdonságok: Az ismeretszerzés jellemzői: - nagyon sokat tud a különböző dolgokról, - szókincse gazdag, szokatlan kifejezéseket is megfelelően használja, - beszéde folyamatos, kifejező, - gyorsan megjegyzi a tényeket, - gyorsan felismeri az ok-okozati viszonyokat, - a jelenségekben fellelhető hasonlóságokat és különbségeket keresi, - gyorsan fel tud állítani érvényes állításokat, - jó megfigyelő és megfigyeléseit könnyen felidézi olyan helyzetekben, amikor jól tudja hasznosítani, - sokat olvas, szereti a felnőtteknek szóló könyveket, lexikonokat, atlaszokat, szótárakat, - megpróbálja a bonyolult dolgokat is megérteni, oly módon, hogy áttekinthető egységekre bontja, - kritikusan, függetlenül gondolkodik, értékeli a helyzeteket. Motiváció: - érdeklődési körébe tartozó kérdésekkel elmélyülten foglalkozik, - igyekszik feladatait befejezni, zavarja, ha elfoglaltságát megszakítják, - mechanikusan ismétlődő feladatok untatják, - ha a feladat érdekli, alig igényel külső buzdítást, - tökéletességre törekszik, - önkritikus, nem elégszik meg könnyen saját munkája gyorsaságával, eredményével, - szívesen dolgozik önállóan, hogy elegendő ideje legyen egy probléma végiggondolására, - magas célokat tűz ki és a saját maga által vállalt feladatok megoldásánál a felnőttek segítségét csak addig veszi igénybe, míg feltétlenül szükséges, - sok „felnőtt probléma” érdekli már kisiskolás korában. Kreativitás: - sokféle és sokszor szokatlan kérdéseket tesz fel, majd azokra kapott válaszok alapján újabb kérdéseket fogalmaz meg, - egy probléma megoldásakor több megoldási lehetőséget is felsorol, - gyakran, szokatlan, furcsa vagy meglepően frappáns, okos válaszokat ad, - véleményét mindig kinyilvánítja, - gondolatban gyakran végigjátszik szituációkat és megváltoztatja azokat, - jó humorérzéke van, - kifejezetten érdeklődik a kreatív tevékenységek iránt, - szereti a szépet, a művészi részleteket is észreveszi, - eredeti, színes fantáziavilága van. Szociális viselkedés - sokat foglalkozik olyan fogalmakkal, mint igazságos-igazságtalan, jó-rossz,
-
nem fél attól, hogy más legyen, mint a többiek, bátran vállalja a konfliktusokat is, egyéniség, megy a maga útján, nem fogad el tekintélyalapon véleményt anélkül, hogy azt kritikusan át ne gondolná, elemezné, felelősséget tud vállalni, tervezésben, szervezésben megbízható, barátait hasonló képességűekből válogatja, jól tud beszélgetni idősebbekkel, nyitott mindenféle problémára.
2. 5. 2. A tehetség típusai: -
intellektuális, művészi, pszichomotoros, vezetői.
2. 5. 3. A tehetséggondozás feladatai: Nem elegendő, hogy tanítványaink csak és kizárólag egy-egy tudományág ismereteit sajátítsák el, s azt „gépiesen” visszaadják, hanem az önálló, alkotó gondolkodás képességét is ki kell alakítanunk. Motiválnunk kell őket arra, hogy értsék meg a körülöttünk állandóan változó világot. A felszíni jelenségek észrevételén túl legyenek képesek a lényegi dolgok felfedezésére, az összefüggések önálló felismerésére. Döntő fontosságú teendő, hogy tanítsuk meg őket tanulni, s tudatosítsuk, hogy a tanulás, mint folyamat, sohasem lehet befejezett. Rá kell ébreszteni a gyerekeket arra is, hogy a tudás valóban érték, ami nem attól válik azzá, hogy azt a külvilág miként használja, hanem attól, hogy a személyiség részévé, belső lényegi elemévé válik. Ne csak a tankönyvet, illetve a tanárt tekintsék a tudás „egyedüli” forrásának, hanem önállóan is használni tudják a különböző ismerethordozók (könyvtár, informatikai eszközök, INTERNET) által kínált lehetőségeket, a színház, koncert, múzeum és tárlatkiállítások iránti igényük kialakuljon és folyamatossá váljon. Az első négy évben fontos feladat az alapkészségek magas szintű kialakítása. A tanítási folyamat során nagy figyelmet kell fordítani a képességfejlesztésre, esetlegesen a felzárkóztatásra. Tudatában vagyunk, hogy minden gyermek csak saját szintjéről a neki megfelelő tempóban fejleszthető tovább. A további években, ha ezt folytatjuk, az oktatási koncepcióból célunk a jó képességű, törekvő gyerekek adottságainak felismerése és képességeinek állandó továbbfejlesztése. Seneca gondolata is megszívlelendő: „Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk”. A tanulásra motivált gyerekek nyitottsága, érzékenysége lehetővé teszi - a múlt ismeretére építkező - reális és pozitív jövőkép felvázolását. Nem elég ismeret - paneleket átadni, hanem viselkedésünkkel is azt kell sugallnunk, hogy az értelmiségi személy számára a tudás birtokbavétele örömöt jelent. Enne megfelelően egészséges versenyszellemet kell kialakítani a tanulói közösségekben.
2. 5. 4. A tehetséggondozás megvalósításának módjai: 1. gyorsítás, léptetés, 2. differenciált foglalkoztatás, 3. gazdagítás, dúsítás.
2. 5. 5. A tehetséggondozás színterei : -
differenciált oktatás alkalmazása tanórákon és azon kívüli tevékenységeknél, könyvtári órák és foglalkozások (az ismeretek bővítése minden évfolyamon), szakkörök, szaktárgyi versenyek, tanulás módszertan, számítástechnikai tanfolyam,
-
tömegsport foglalkozás, házi bajnokságok (kerületi), a pályaválasztás segítése, nyelvgyakorló külföldi utak, erdei iskola, múzeum, tárlat, színház, hangverseny, tantárgyi vizsgák, csoportbontás (matematika, angol, nyelvtan), Montessori-elvek alkalmazása: - az egyénhez igazított tevékenységi formák alkalmazása, - a különböző adottságokat elfogadása, - a tanár kísérőként működik, - „te csináld, te ismerd meg, te fedezd fel”.
2. 5. 6. A tehetséggondozás eredményességének kritériumai -
A tanuló tehetségének megfelelő mennyiségű és nehézségű feladatok megoldására képes, ismeretei, képességei és készségei folyamatos fejlesztésére, bővítésére törekszik, nyitott az új ismeretek iránt, bekapcsolódik az iskolában vagy iskolán kívül érdeklődési körének megfelelő tevékenységi formákba, szaktárgyi versenyeken, házi bajnokságokon, vetélkedőkön aktívan és eredményes vesz részt, reális jövőképpel rendelkezik általános iskolai tanulmányai befejezésekor.
2. 6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 2. 6. 1. Iskolai helyzetkép Iskolánk hegyvidéken, viszonylag védett környezetben található. Tanulóinak nagy része itt a környéken lakik, kis része más körzetből - általában szakember (orvos, pszichológus, ügyvéd) tanácsára jár ide. A nyilvántartottak egészségügyi okok (pl.: asztma), tanulási nehézségek (pl.: dyslexia, dysgraphia) illetve beilleszkedési zavarok miatt kerültek a névsorba. Tanulónk zöme megfelelő érzelmi, kulturális és jó anyagi körülmények között él, de néhányan, akik érzelmileg, kulturálisan mindent megkapnak családon belül és kívül is, de az egy főre jutó jövedelem olyan alacsony (pl.: sok testvér, munkanélküliség) miatt mindennapi gondokkal küszködnek. Bár a nyilvántartást minden év elején felülvizsgáljuk, sokszor év közben derül ki, hogy fennáll valamilyen veszélyeztető ok. A szülők egyre többet várnak az iskolától, miközben maguk egyre kevésbé tudják teljesíteni szülői feladataikat. Túl széleskörű az érdeklődési körük, túl sokfelé orientálják gyermekeiket, ezért kevés az otthoni meghitt együttlét, közös játék. Az iskolai gyermekvédelmi munka jelentősége ezért egyre növekszik.
2. 6. 1. Az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi feladatai: -
a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetésére való törekvés, a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók nyilvántartása és ellátása. a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése, a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatása.
A gyermekvédelmi munkában szükség esetén az alábbi intézményekhez kell fordulni: - Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat, - Nevelési Tanácsadó, - Drogambulancia, - Ifjúsági Lelkisegély Szolgálat, - kerületi Önkormányzat Szociális-és Egészségügyi Osztálya, - gyámhivatal stb.
2. 6. 2. A gyermekvédelem feladata: -
Személy- és közösségfejlesztő programokat, tartalmas szabadidős tevékenységeket, szakköröket, tehetséggondozó programokat szervezni. Önismereti csoportok működtetésével a nehezen beilleszkedő tanulók helyzetét javítani. Ezekhez a tevékenységekhez segítségül lehet hívni külső szakembert, a Szülői Munkaközösséget és a DÖK - t. A programokról időben tájékoztatni kell a tanulókat és a szülőket is. Fel kell venni a kapcsolatot a közelben működő Művelődési Házakkal, sportpályákkal, Ifjúsági Irodákkal is. Az iskolának prevenciós munkát kell végeznie a drog-, és bűnmegelőzéssel kapcsolatban. Adott esetben Szülői Fórumot kell szervezni. A szülőket tájékoztatni kell a legújabb gyermek- és ifjúságvédelmi rendelkezésekről és törvényekről. A veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatást kell tenni. Adott esetben más szakemberek (pl: orvos, pszichológus, gyógypedagógus) véleményét, tanácsát is segítségül kell kérni. A hátrányok számbavétele után osztályonként adatlapon rögzíteni kell a felvett tanulók névsorát, a veszélyeztetettség okát és a tennivaló feladatokat.
-
-
A gyermekvédelmi felelős mindennapi kapcsolatot tartson fenn az osztályfőnökökkel és az osztálytanítókkal. A gyermekbántalmazás vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén, értesíteni kell az illetékes külső intézményeket (pl: Gyermekjóléti Szolgálatot). Adott esetben részt kell venni, a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére, esetmegbeszélésen. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kell kezdeményezni a tanuló lakó-, illetve tartózkodási helye szerinti illetékes Önkormányzatnál és szükség esetén javaslatot kell tenni a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. Segítséget kell nyújtani a továbbtanulási és pályaorientációs problémákban. Meg kell szervezni a rászoruló gyermekek délutáni tanulását napközi illetve tanulószoba formájában, egyéni korrepetálást, felzárkóztató foglalkozást, tanulópárokat kell kialakítani. A rászoruló gyermekeknek étkezési és tankönyvtámogatást kell kapniuk, a karácsonyi és táborozási segélyek elosztásánál különös figyelmet kell fordítani rájuk. Figyelemmel kell kísérni a kiírt pályázatokat és ösztöndíjakat. Meg kell szervezni a gyermekfelügyeletet a tanítási órákon, napközin és a tanulószobán kívül is, ha szükséges (reggeli, esti ügyelet).
Mindezek mellett rendkívül nagy szerepe és fontossága van a programokat és feladatokat ellátó pedagógus személyes, jó kapcsolatának a diákokkal. A négyszemközti, bizalmas de „irányított” beszélgetések a mindennapokban nagyon sokat segíthetnek a problémák megoldásában. Ezt iskolánk kis létszáma és családias jellege lehetővé is teszi.
2. 6. 3. A gyermekvédelem tevékenységi formái, módszerei, eszközei, eljárásai, szolgáltatásai A gyermekvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenységi formák, módszerek. - a tanuló mindenek felett álló érdekének figyelembevétele, - hátrányos megkülönböztetés mellőzése, - megfelelés a titoktartási előírásoknak, - tapintatos elintézési mód, - naprakész tájékoztatás, - közösségfejlesztés különböző szinteken, (baráti, osztály, iskolai) - napközis és tanulószobai foglalkozások, - szakkörök, tanfolyamok széles választékának biztosítása, - szabadidős tevékenységek szervezése, - sajátos nevelési igényű tanulók helyzetének javítására szakemberek bevonása, - tanítási órákon csoportmunka alkalmazásával sikerélményhez juttatás, - a káros szenvedélyek megelőzése érdekében előadások szervezése, - családlátogatás, - anyagi támogatás (önkormányzati, alapítványi) - továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás.
2. 6. 4. A feladatellátás körülményei, módja. 1. A gyermekvédelmi tevékenység tárgyi és személyi feltételei iskolánkban adottak. 2. Az iskolai gyermekvédelem szervezeti és munkaformái, az információáramlás módjai, követelményei. Kis iskolánkban a gyermekvédelmi felelős 50 % - os részfoglalkozású közalkalmazott.
Tevékenységét munkaköri leírása szerint végzi folyamatos kapcsolatot tartva a tanulókkal, szülőkkel, pedagógusokkal és külső szakemberekkel. A gyermekvédelemmel foglalkozó intézmények nevét és címét a tanév elején ismerteti a szülőkkel, és látható helyen kifüggeszti az épületben. A tanulókat és szüleiket a tanév elején írásban tájékoztatja az intézményvezetője, ha gyermek-és ifjúságvédelmi felelős személye megváltozik. A gyermekvédelmi felelős tájékoztatja a tanulókat és a szülőket, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel a tanév folyamán (fogadóóra). A szülőket érintő gyermekvédelemmel kapcsolatok jogszabályi változásokról szintén a gyermekvédelmi felelős értesíti a szülőket írásban.
6. 5. Az iskolai gyermekvédelem ellenőrzési – értékelési rendje, fejlesztés, minőségbiztosítás.
A gyermekvédelem ellenőrzése, minőségbiztosítása az intézmény minőségbiztosítási programja szerint történik. A gyermekvédelem terén jelentős fejlődést jelentene egy fejlesztő pedagógus alkalmazása.
2. 7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM 2. 7. 1. A tanulási zavar felismerése A POS (Psycho Organic Syndrom) tanulásképtelenség vagy tanulási zavar hátterében húzódó pszichoorganikus tünetegyüttes. A POS - gyerekek ép értelműek, de tanulási és magatartási nehézségeik miatt sorozatos kudarcoknak vannak kitéve tanulmányaik során és szociális beilleszkedésük folyamán. A gyerekek mintegy 5%-nál fordul elő. Különböző intenzitású lehet. A tanulási zavar mellé a finommozgások koordinációjának diszkrét vagy szembeötlő zavara társul. A teljesítménydeficit akkor válik nyilvánvalóvá, ha a POS gyerek az óvodában vagy iskolában a környezet magasabb szintű kultúrigényeivel kerül szembe. Az ilyen gyerek nem tudja a korának megfelelő színvonalat nyújtani a figyelem, a percepció, tanulás, a szociális magatartás és a finommotorika terén. Hátterében a központi idegrendszert ért különböző károsodások állnak, amelyek születés előtt vagy alatt keletkeztek. A károsodás következtében változás jön létre, az ingerület átadásában részt vevő ingerületátvivő anyagok normálistól eltérő működése áll. Az alapzavarokhoz társulnak, részképesség zavarok, mint az MCD-nél, dyslexia-nál , dysgráfia-nál, calculeá-nál. MCD- minimális celebrális diszfunkciók Különböző pszichés kóros tünetek kombinációját értjük rajta, amelyek keletkezésnél szervi agyi károsodás közvetlen vagy közvetett szerepét nem lehet kimutatni. A feltételezett sérülés olyan enyhe fokú, hogy nem okoz sem érzékszervi sem értelmi fogyatékosságot és neurológiai tünetekben sem jelennek meg. A központi idegrendszer hibás működése szerepel a viselkedési és a kognitív zavarok okozójaként. Ezeknek a magatartási és teljesítményzavarok tünetegyüttesét „encephalopathia” terminussal jelölték. A dyslexia, dysgrafia, calculea az agy élettani okokból fennálló kiegyensúlyozatlanság, avagy fontos észlelések diszharmóniája, ezek akadályozzák, illetve gátolják a megfelelő agyi érzést. Tünetek: Motoros készségek fejlődése lemarad Nehéz a mozgások koordinációja, nehezen kapja el a feléje dobott labdát, ügyetlen a nagymozgásokban is, a kirakós és konstrukciós játékokban Gyenge a kéz-szem koordinációja, vizuális percepció fogyatékosságai, távolság felmérése, alaklátás gátolt, iránytévesztés, térbeli összefüggések felfogásának bizonytalansága Hallás és beszédfunkciók gyengék, emlékezete hézagos, tévesen idéz fel az eseményeket Alacsony a frusztráció toleranciája, nehezen tűri a követelményeket Gyakran változtatják a helyüket, feszültek, szertelenek, nekimennek az embernek, tárgyaknak, kellemetlenül viselkednek, alvásuk felszínes, kevesebbet alszanak kortársaiknál Rövid ideig képesek koncentrálni, hiperaktívak A kudarcok miatt szoronganak, érzelmileg labilisak, figyelem összpontosítási képességük szintje alacsony, fáradékonyak, tanulási motiváció hiányzik, ami összefügg csökkenő önértékelésükkel
Járulékos tünetek: Beszédzavarok: - Kiejtés zavarai - pöszeség, - selypítés, - raccsolás. - Beszédritmus zavarai - dadogás, - akadozás, - hadarás.
-
-
Késedelmes beszédfejlődés (expresszív beszéd zavara) - hiányos szókincs, - helytelen szóhasználat, - általánosító szavak(izé) gyakori használata, - hiányos mondatok, - nyelvtani szabályok helytelen alkalmazása, - hangképzési zavarok. Beszéd megértésének zavara
Olvasászavar (dyslexia) (kezelés: Ostra féle módszer) hangok, betűk, szavak kihagyása, hangok, betűk, eltorzítása, hangok, betűk, betoldása, hangok, betűk, felcserélése. Írászavar (disgraphyia) - írás indításának zavarai, - kis és nagybetűk elkülönítésnek zavara, - rövid és hosszú magánhangzók megkülönböztetési nehézsége. Számolási zavar (dyscsalcula)
2. 7. 2. A részképesség zavar fejlesztésének formái, terápiai: -
térbeli tájékozódás, hallási figyelem, emlékezés és figyelem, ritmusérzék, beszéd alaki és tartalmi fejlesztése.
Tájékozódási és koncentrációs gyakorlatok: - általános fejlesztéssel kezdődjön a terápia, - ritmikus mozgás, - egyszerűbb hangszerek, - ütemezés, - akusztikai megkülönböztetés - pontos hallás megtanulása, - ritmikus gyakorlatok, - ritmikus beszéd, - hangutánzás, hang megkülönböztetés, - irányok gyakorlása, - építőkockák, - memória játékok, - térbeli tájékozódást szolgáló gyakorlatok, - festés, íráslendület gyakorlatok pl. formák felismerése, után rajzolása, másolása, sorba rakása, ritmikus rajz és írás, - vidámság. - A hobbit vegyük komolyan, önbizalom erősítést szolgálja. - Tánc, zene, barkácsolás, labdázás, kúszás - mászás, egyensúlyozás: napi segítőink. - Tanulás oldott, laza állapotban, maximális nyugalomban. - Gondolkodtató és türelemjáték (pl. Mikádó, hátizsákba pakolás, keresztrejtvény. - A házi feladatok elkészítésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni. - Mindig ugyanabban az időben készüljön. - Meg kell beszélni, mennyi időre van szükség az elkészítéséhez. - Az ellentétes tantárgyakat kell egymás után venni.
-
Minden tantárgy után egy kis szünetet kell tartani.
A fenti nehézségek bármelyikével küzdő gyermek: sok esetben boldogtalan gyermekkorú az iskoláskortól kezdve. A szülők, pedagógusok kényszeríteni próbálják a normák elérésére. Ennek következtében nem képes teljesíteni, ezért többnyire kudarcok sorozata éri, maradék önbizalmuk is eltűnik. Ezután felad, vagy elutasít mindent. - Stressz – szegény, félelemmentes környezetet kell számukra biztosítani. !!! - Az iskola sugározzon nyugalmat, türelmet, biztatást és bizakodást! - Fontos a szorongás csökkentése, mert a félelem gátolja, elutasítóvá teszi a gyermeket, izgalmi állapotba hozza. - A rossz iskolai élmények következményei lehetnek: - félelem a rossz osztályzattól, - fenyegetettség-, feszültség-, félelemérzet. - sikertelenség, - motivációvesztés, - akadályozottság a tanulásban, - sikertelenség. Ezt át kell törni! - Elő kell segíteni a jobb hozzáállást: bátorítással, biztatással, követelményszint módosításával. - A félelmet fel kell oldani, mert gátolja a teljesítőképesség kibontakozását. - Nem várhatjuk el az általános érvényű normák teljesítését. Nagyobb türelmet kell velük szemben alkalmazni, az állandó figyelmeztetés túlkövetelést jelent. - A kitűzött céloknak elérhetőnek, teljesíthetőnek kell lennie, okozzon örömet. - Ne követeljünk egyszerre túl sokat. - Kerüljük a sikertelenségeket, állítsuk helyre a gyerek önbizalmát. - Az első feladat a cselekvési kedv újjáélesztése. - A kiegyensúlyozott nevelés, amely egyénileg megállapított megfelelő arányú0 könnyítésből és terhelésből áll, segít a legjobban. A pszichés félelem következményei visszaesést, magatartászavarokban rosszabbodást eredményezhetnek. A magatartási zavarok okai: - ha nem fogadja be az osztályközösség. - A többiek eredményesek, őt csak kudarcok érik. A hibájukon kívül elszenvedett kudarcokon alig tudják túl tenni magukat. Saját önállóságukat illegális machinációkkal bizonyítják: bohóckodás, dac, kisebb lopások, indulatosság, oktatás zavarása stb. A magatartászavarok leépítése: - A rezignált gyereket motiválni kell. - Az agresszív gyereket feszültségeitől kell megszabadítani: pl: játékterápiával. Érdeklődési körén belül feladatot kell adni, olyan nagyokat, hogy megoldása sikerélményt nyújtson és ezzel a munkához közelítsen. Csak nyugodt légkörben lehet valamit megvitatni, mert rossz frusztrációtörésük miatt azonnal saját akaratukat kívánják keresztül vinni. A gyermek kezdetben dicséretet vagy jutalmat kapjon, ezt azonnal alkalmazni kell, különben hatástalan. Nem szabad túlzásokba esni. - Először valami pozitívumot kell találni, csak aztán a „de” kritikát elmondani. - A megfelelő hangvétel és hangnem: - Fontos a mérlegelő és következetes nevelés. A szabályoknak pontosan, konkrétnak, áttekinthetőnek kell lenni. Következetesen tartsuk tartassuk be. - Saját magatartásáért felelősséget kell vállalnia. Fogyatékosságát ne használja alibinek. - A pedagógus feladata, hogy az eltérő és más jellegű fejlődést is felismerje, elfogadja, ne gátolja azt, sőt segítse elő differenciált munkával.
- A gyereknek állandó támogatást kell adni. - Az állandó tanulási drukk meglévő adottságaikat sem engedi kibontakozni. - Több dimenziós tanítás, tanulás. Minél több érzékleti csatornát használ a pedagógus, annál több tanuló érti meg az anyagot, és tanul könnyebben (vizuális, hallási, cselekvés - megfoghatóság). Csak akkor van mód arra, hogy a pedagógus tekintettel legyen az ilyen gyermekek egyéni lehetőségeire: - ha kevesebb a gyerek egy - egy osztályban, - csoportbontást alkalmaz. - Kompenzációs tevékenységeket használ: zene, tánc, sport, barkácsolás, festés, stb. A prevenció A prevenció a tanulási zavarok szűrésén a hiányosságok pontos megállapításán alapul. - Kudarcaik orvoslásár gyógypedagógiai segítség szükséges. - A szülőket tanácsadással kell segíteni. A szülők sok türelemmel, kis léptékkel segítség gyermekük fejlődését. Fontos a nyugalom, a bizakodás, a biztatás. Tanulási nehézséggel küszködő tanuló korrigáló-kompenzáló tevékenységét enyhébb esetben a pedagógus végzi a tanítási órákon differenciált foglalkozás alkalmazásával, és a felzárkóztató foglalkozásokon heti egy-két alkalommal. Súlyosabb esetekben szakember (Nevelési Tanácsadó, gyógypedagógus, pszichológus, stb.) segítségét kell igénybe venni.
2. 7. 3. Felhasználható irodalom: Meixner Ildikó . Én is tudok olvasni Zsolnai József: Beszédművelés kisiskoláskorba Hátrányos helyzetű kisiskolások Mezei Éva: Kreatív beszédfejlesztés 1-3. o. részére Szabó Kálmán: Én, te, ő Varga Tamás: Játszunk matematikát Lukács - Tarján: Matematikai játékok Hoffman Ottó: Mondatszerkesztés, szövegalkotás Hernádi Sándor: Helyesírási önképző V. Deák Éva: Felfedezem Budapestet A világ és az ember- gyermekenciklopédia Ablak - Zsiráf gyermeklexikon
2. 8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 2. 8. 1. A hátrányos helyzet kialakulását okozó tényezők: Családi mikrokörnyezet: - rossz lakásviszonyok, - alacsony 1 főre jutó jövedelem, - alacsony kulturális helyzet, - visszahúzó erejű családi hagyományok, - a családtagok helytelen életvezetése, magatartása. Családi házon kívüli környezet: - a lakókörzet negatív hatásai, - helytelen kapcsolat kifogásolható magatartású, erkölcsű gyermekcsoportokkal, felnőttekkel. Iskolai környezet: - az oktatási intézmény hiányos tárgyi, személyi ellátottsága, - az iskolába naponta távolról való bejárás, - a tanítás hatékonyságának színvonala, - nevelői magatartás, - tanár-diák kapcsolat, - a tanuló nem megfelelő helyzete a különböző közösségekben.
2. 8. 2. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység célja, feladatai: -
A hátrányos helyzetben élő tanulók felmérése, a hátrány okának és miben létének feltárása, a kiindulási állapot megállapítása, segíteni a tanuló beilleszkedését az iskolai életbe, a hátrányos helyzetű tanuló képességeinek felmérése, kibontakoztatása, egyéni ütemű fejlődésének, fejlesztésének megtervezése, alkalmazható módszerek megállapítása és alkalmazása, a tanuló és a család segítése az iskolai élet, a nevelés-oktatás minden területén, az eredményesség megállapítása.
2. 8. 3. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformák: -
felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése, önismereti csoportok létrehozása, működtetése, mentálhigiénés programok, pályaorientációs tevékenység, szakkörök, tanfolyamok indítása, tanulmányi versenyek szervezése, komplex táborozások, kirándulások, erdei iskola, Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről, motiválás arra, hogy a gyermek napközis vagy tanulószobai ellátásban részesüljön, tankönyvtámogatás mértékének növelése, táborozási hozzájárulások, ösztöndíjak, pályázatok elnyerése.
2. 9. AZ INTÉZMÉNY EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJÁNAK MEGHATÁROZÁSA
Az egészség megvédése az egyénnek és a társadalomnak is érdeke. Megvédéséhez, edzéséhez, visszaszerzéséhez ismeretekre van szükségünk, amelyeket az egészségnevelés nyújthat. Tartalma az egészségre, szemlélete a nevelésre vonatkozik. Az egészségnevelés a mindennapos nevelőmunka része. A megelőzés és a gyógyítás meghatározó fontosságú az iskolai munkában, a pedagógus és a szülők kapcsolatában, valamint a személyes példamutatásban. Az egészségnevelés – program tartalma : Kapcsolatok I. a, Szociális képességek: 1. A család Az egészségnevelésben a szülői házzal való együttműködés lényeges és fontos. Ennek követelményei: - mindkét fél céljai megegyezzenek - az együttműködés legyen rendszeres az együttműködés minden pedagógusra és minden családra terjedjen ki, a kapcsolatot az objektivitás, a türelem és a tapintat jellemezze, tekintettel az egyes családok közötti különbségekre, minden családot egyénileg kell megközelíteni. 2. Illemszabályok A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete. 3. A környezetünkkel való kapcsolata A gyermek: tartsa tisztán és rendben szűkebb és tágabb környezetét Vegyen részt környezetének kultúrált és esztétikus kialakításában. I.b, Érzelmek 1. Önértékelés és önismeret A közösségbeli én-szerep felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás kialakítása. 2. Pozitív és negatív emberi tulajdonságok Értse meg a tanuló, hogy a testi és lelki egészség valamint az életvitel és a magatartás hatnak egymásra. Tudja, hogy az embereknek vannak jó és rossz tulajdonságaik, s hogy a tulajdonságok fejleszthetők. Vegye számba önmaga hibáit és erényeit Szükség van alapvető magatartási szabályok betartására.
ÖNMAGUNKRÓL VALÓ GONDOSKODÁS II. a. Munka és pihenés
1. A napirend Iskola és az iskolával kapcsolatos elfoglaltság: a, iskolai foglalkozások b, otthoni tanulás (házi feladat elkészítése) c, közlekedés (iskolába és haza) 2. Hasznos munka a családban: a, kötelező, megszokott, mindennapos tennivalók, b, véletlen vagy rendkívüli elfoglaltságok. 3. Étkezés 4. Önápolás, személyi higiénia 5. A pihenés különböző fajtái: a, személyes érdeklődés szerint eltöltött szabadidő, b, közös játék a testvérekkel vagy társakkal mozgás, sportolás, c, alvás II b. Egészséges táplálkozás Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete. Ismerje a korszerű táplálkozás elemeit. II.c, Biztonság A KRESZ elsajátítása fontos a gyerekek számára. A közlekedési lámpák jelzéseinek ismerete lényeges a közlekedésben résztvevők számára. A közlekedési szabályok tanítása és gyakorlása során részben arra tanítjuk meg a gyerekeket, hogy óvatosság és körültekintés testi épségünk illetve életünk megóvásához szükséges, részben pedig arra, hogy hogyan kell viselkedniük, mint a közlekedési résztvevő. II. e, Személyi higiénia 1 1. A test higiéniája Főbb feladatok közé tartozik a gyermekeknél a testi tisztasággal szembeni igényesség kialakítása. A kéz alapos megtisztítása a legfontosabb higiénés előírás. Étkezés előtt és WC használat után mindig kezet kell mosni. Este tetőtől -talpig mosakodjanak le. Alakítsuk ki a gyermekben légzőszervek higiénéjét. Az emésztő szerveink higiénéje szempontjából kiemelten fontos a száj és a fogak ápolása és a rendszeres fogorvosi vizsgálat. Az öltözködés testünk hőszabályozásának mesterséges formája. 2. Testmozgásra nevelés A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása. A közoktatási törvény módosítása szerint:„Az általános iskola 1. – 4 évfolyamain minden olyan tanítási napon, amelyen nincs testnevelési óra meg kell szervezni – a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó – játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást, ha az időjárási viszonyok, szabadba kell megtartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább 30 perc, amelyet több, legalább 15 perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet ideje, legfeljebb 50 % felhasználásával lehet megszervezni.” (tc.52. § (1) (10)) Az egészségnevelési követelmények szolgáló módszerek: - beszélgetés kisebb csoportokban, vagy az osztályközösségen belül - audiovizuális technika (rádió, tv, videó) bevitele - séta és tanulmányi kirándulás - faliújság és plakátok segítségével történő propaganda
- könyvek, folyóiratok, képek, szórólapok tanulmányozása Az iskola feladata tehát: Az egészség megvédésére, megőrzésére, visszaszerzésére vonatkozó, közérthető, de tudományos ismeretek átadása Megtanítani, hogy alapvető értékünk az egészség. Ennek megóvására magatartási alternatívákat ajánljon. Tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra gyakorlással, segítséggel, példamutatással. Motiválja a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. Segítse az egészségvédő öntevékenységet az egészséges életmód kialakítását, a helyes döntések meghozatalát.
„Jót, s jól!”
A II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA
KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA
Készítette: Marótiné Horváth Gizella Budapest, 2004.
Mottó: Bánjatok jól a földdel. Nem szüleitektől kaptátok, gyermekeitektől vettétek kölcsön. (kenyai közmondás)
1. A KÖRNYEZETI NEVELÉS FILOZÓFIÁJA „Ha az emberiség elfogadja a Földhöz tartozás etikáját, valóban a Földhöz fog tartozni. Része lesz, egészséges lesz, fennmarad. Ha nem fogadja el ezt a kötődést, akkor a sehová sem tartozás válik valóra: a szennyezés, túlnépesedés vagy a robbantás révén kitörli magát a létezők sorából. Kiderül, hogy nem sikerült alkalmazkodnia, megbukik a túlélés próbáján.” (David Oates) A nevelést az a mód teszi környezetivé, hogy a tanuló azt megtapasztalja. Az iskolai környezeti nevelés arra irányul, hogy minden tanulóban alakuljon ki az a gondolkodási folyamat, amely képessé teszi a környezet tevékeny megismerésére, jelzések felfogására, értelmezésére és összefüggő rendszerben való gondolkodásra, a problémák okainak megértésére, megoldások keresésére, egyéni döntések felelősségének megértésére és meghozatalára. Meggyőződésünk, hogy részesülni kell a tanulóknak a környezettel kapcsolatos tevékenységeknek alapot nyújtó környezeti etika kifejlesztésében és olyan képességek kialakításában, amelyek szükségesek a környezet védelmével és jobbításával kapcsolatos állampolgári kötelezettségek teljesítésében helyi, nemzeti, globális és egyetemes szinten egyaránt. További meggyőződésünk, hogy a nevelésnek minden elemét (természetes, épített, technológiai és társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális, történelmi, etikai és esztétikai) szem előtt kell tartani felismerve összefüggéseiket, kiemelve, hogy mai tetteink folyamatként összefüggenek jövőbeli következményeikkel és hangsúlyozva az egyetemes gondolkodás szükségességét. Azt is valljuk, hogy a környezeti nevelésnek folyamatosnak kell lennie, át kell hatnia minden tantárgyat minden évfolyamon. A tanulóknak konkrét és közvetlen tapasztalatok megszerzését kell biztosítani bevonva őket saját közösségük valós környezeti problémáinak tárgyilag megközelítésű vizsgálatába. Hiszünk abban, hogy nevelésünkkel segíteni tudjuk tanulóinkat egy egyetemes környezeti etika – a jövőre vonatkozó felelősségérzet és elkötelezettség – kialakításában, mely képessé teszi őket a környezet védelmére és jobbítására az élőlények jelen és jövő nemzedékeinek fennmaradása érdekében.
2. A KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLJAI, FELADATAI, A FELADATOK TELJESÍTÉSÉNEK KRITÉRIUMAI 2. 1. A KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLJA 1. Célunk képessé tenni a tanulókat egy egyetemes környezeti etika kifejlesztésére, amely képessé teszi majdani felnőtt korukban őket, hogy a környezeti problémák megoldásával, sőt megelőzésével biztosítsák a fenntartható jövőt Földünk lakói számára. 2. Legfőbb célunk, hogy környezeti nevelésünk a tapasztalatszerzésen alapulva segítse a tanulókat megfelelő ismeretekhez, készségekhez jutni, hogy majdan elhivatott állampolgárokká váljanak, akik készek egyénileg és csoportosan a környezet minőségének védelmén, javításán és fenntartásán fáradozni minden élőlény jelenlegi és jövőbeli nemzedékeinek érdekében. A legfőbb cél öt részcélra bonható. 2.1.1. 2,1,2, 2.1.3. 2.1.4. 2.1.5.
Észlelési tudatosság Ismeretek Környezeti etika Állampolgári cselekvési készségek Állampolgári cselekvési tapasztalatok
2.1.1 Észlelési tudatosság Cél: Az észlelés és az észlelt valóság különböző elemei közötti különbségtétel képességeinek fejlesztése, az észlelés feldolgozása, finomítása és kiterjesztése, ezzel párhuzamosan esztétikai érzékenység kialakítása mind a természetes, mind az épített környezetre vonatkozóan. A külvilág észlelése és az észlelt információk összekapcsolása az érzelmekkel. Cél a tanulók valamennyi érzékszervének minél változatosabb formában való használata. Az érzékelési tapasztalatok által kiváltott érzelmi reakciók feldolgozása, gondolatok ébresztése, értékek formálása, döntéshozás. Az esztétikai érzékenység és tudatosság kialakítása. Feladat: Ingerek érzékelése és megkülönböztetése: A tanulót képessé tenni, hogy látása segítségével képes legyen meghatározni egy természetes vagy emberi alkotta tárgy színét, hogy látása és tapintása révén képes legyen meghatározni egy természetes vagy ember által alkotott tárgy anyagát, - hogy látása segítségével képes legyen azonosítani adott alakú vagy színű tárgyakat, - hogy szaglása segítségével képes legyen különböző illatű anyagokat azonosítani, - hogy ízlése segítségével képes legyen megállapítani, hogy valami sós, édes, savanyű vagy keserű, - hallása segítségével képes legyen megkülönböztetni különböző hangokat, - hogy képes legyen egyszerre több érzékszervét használni. Módszer: ·
Megfigyelés Egy vagy több érzékszerv segítségével megállapítani a környezet egy eleme, eseménye
jellemzőit. A tanulót képessé tenni, hogy tárgyakat közös tulajdonságuk alapján csoportokba, majd újabb tulajdonság alapján alcsoportokba tudja rendezni, - hogy megállapítsa, valami beletartozik-e egy csoportba, - hogy kiválogassa egy halmazból a közös tulajdonsággal bírókat, - hogy csoportosítson dolgokat emberi szempontok szerint, - hogy meg tudja különböztetni a természetes és mesterséges dolgokat. Módszer: · Osztályozás Tárgyak, elképzelések vagy események csoportosítása észlelhető hasonlóságok és különbözőségek alapján. A tanulót képessé tenni, hogy össze tudjon hasonlítani két tárgyat, eseményt vagy feltételt, és a tudjon választani azt, amelyik valamilyen tekintetben több a másiknál, - hogy felismerje a Nap egymás utáni helyzeteit, - hogy sorba tudja rendezni a z egymásra épülő egységeket. Módszer: · Sorbarendezés Tárgyak, események vagy jellemzők sorba rendezése egy adott tulajdonság megállapítása és összehasonlítása révén. A tanulót képessé tenni, - hogy felismerje a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, - hogy felismerje a két- és háromdimenziós formákat, - hogy felismerjen szabálytalan két- és háromdimenziós természeti és ember alkotta tárgyakat, - hogy felismerje, hogy a térkép és a földgömb a valós világot mutatja, - hogy meghatározni és használni tudja a fő irányokat terepen és a térképen. Módszer: · Térbeli viszonyok megértetése Tárgyak egymáshoz való helyzetének észlelése és értelmezése az irány, mintázat, alak, hosszúság, szélesség, helyzet vagy perspektíva fogalmainak segítségével. Az észlelésből származó információk feldolgozása, finomítása és kiterjesztése A tanulót képessé tenni, - hogy meg tudja állapítani egy tárgy hosszát testrészeihez viszonyítva, - hogy tudjon távolságot mérni háztömbök segítségével, - hogy tudjon karos mérlegen súlyokkal mérni, - meg tudja mérni egy növény növekedési sebességét, - meg tudjon mérni a hőmérsékletet és csapadékmennyisége. Módszer: · Mérés, számszerűsítés Megállapítani valaminek a méretét, számosságát, kiterjedését, kapacitását, tömegét vagy más, mérhető jellemzőjét annak alapján, hogy egy mesterséges vagy természetes egység „hányszor fér bele”. A tanulót képessé tenni, hogy - lábnyomok és más életnyomok alapján rekonstruálni tudja egy állat tevékenységét, - következtessen a lecsapódó párából arra, hogy a levegőben is van víz, - következtetni tudjon arra, hogy a növények ellanyhulása a vízhiány következménye, - következtetni tudjon a testrészek felépítéséből azok feladataira, - meglássa az események, jelenségek ok-okozati összefüggéseit. Módszer: · Következtetés Megfigyelés alapján feltételezéseket tenni közvetlenül meg nem figyelhető dolgokról. A tanulót képessé tenni, hogy
- meg tudja állapítani, hol gyülemlik fel az esővíz, - meg tudja mondani, mit kapunk két elsődleges szín keverésekor, - meg tudja mondani, milyen a megszokott élelmiszereink íze, - meg tudja állapítani a Nap járásának megfigyelése alapján merre van Kelet, - meg tudja állapítani, hogy változik a hőmérséklet napsütésben, illetve borult időben, - időjárás előrejelzést készítsen. Módszer: · Előrejelzés Valószínű kimenetek, következmények meghatározása egy rendszer ismételt megfigyelésének eredményei alapján. A tanulót képessé tenni, hogy - megfigyeljen egy terület élőlényeit, és összeállítson egy táplálékláncot, - egy élőlény testrészeinek megfigyelése és egyéb információk alapján meg tudja magyarázni életjelenségeit, - meg tudja állapítani egy emberi közösség különböző tagjainak munkáját tanulmányozva, hogyan függnek ezek össze, és hogyan járulnak hozzá az egész közösség működéséhez.. Módszer: · Elemzés Egy rendszer és részeinek megfigyeléséből következtetni a köztük lévő összefüggésekre. A tanulót képessé tenni, hogy - meg tudja mérni a mérhető adatokat, rögzíteni tudja azokat, a változást diagrammal ábrázolni tudja, és meg tudja magyarázni a változást, - megértse és meg tudja magyarázni, hogy a különböző anyagokból készült testek tulajdonságai is különböznek egymástól, - meg tudja magyarázni a halmazállapot-változásokat, és ismerje a következményeit, - ismerje fel a létszükséglet anyagait. Módszer: · Értelmezés Adatok és más összegyűjtött információk jelentőségének megállapítása egy-egy rendszer megfigyelése alapján.
2.1.2. Ismeretek Ismeretek: a természetes környezet működésének, az emberi tevékenység rá gyakorolt hatásának és annak alapvető megértése, hogy hogyan teremthető meg a harmónia a természetes környezet és az emberi tevékenység között. Cél tudatosítani, hogy a környezet működésének ismerete olyan alap, mely nélkül az állampolgárok nem képesek bölcs döntéseket hozni a környezettel való együttműködésről, a környezetbe való beavatkozás hatásainak kiküszöböléséről. Alapvető ismeretek A bioszféra rendszerként működik a Föld bolygó fizikai tulajdonságai és a Naprendszerben elfoglalt helye által megadott keretek között. 1. A Földi folyamatok elsődleges energiaforrása a Nap. 2. Másodlagos energiaforrások: a nukleáris folyamatok, geotermikus energia, árapály, gravitáció. 3. A Föld egésze energetikai egyensúlyban van: a napsugárzásból energiát nyer, a világűrbe energiát sugároz ki. 4. A Föld napi tengelykörüli forgása, éves Nap körüli keringése és a napenergia különböző mértékű abszorpciója eredményezik a légtömegek mozgását, az óceáni áramlatokat és a vízkörforgását, ezek
által alakulnak ki a legjellemzőbb klímaövek és teremtődnek meg az élet feltételei. A bioszféra komplex, állandóan változó, belső kölcsönhatásokkal bíró rendszer. 1. A bioszféra egymással kölcsönhatásban álló alrendszerekből: ökoszisztémákból áll. a) Az ökoszisztéma a tér adott pontján adott időben felismerhető egység, melynek összetevői három csoportba sorolhatók. 1. élettelen (abiotikus) tényezők, 2. élőlények (biotikus tényezők), 3. az élő és élettelen tényezők közötti kölcsönhatások. Az ökoszisztéma jellemzőit a tényezők kölcsönhatásai alakítják ki. A tényezők jellemzői b) különbözőek, de az ökoszisztéma csak a teljes, működő egység egészének vizsgálatával ismerhető meg. c) Egy faj tulajdonságait öröklött tulajdonságai és a környezet határozza meg. d) Az ökoszisztémában zajló folyamatok korlátait az abiotikus tényezők és az élőlények öröklött tulajdonságai jelölik ki. Az élőlények populációi kölcsönhatásban állnak egymással és az élettelen környezettel. A e) korlátozó tényezők eredményeképp az egy adott „szerep”, egy „ökológiai fülke”: niche betöltésére specializálódnak. f) Az ökoszisztémák és a populációk jellemezhetők ökológiai tűrőképességükkel, vagyis azzal, hogy milyen korlátok között képesek más ökoszisztémákkal, illetve az adott ökoszisztéma más elemeivel kölcsönhatásban élni. 2.
A bioszféra állandó, folyamatos változásban volt és van. a. Az abiotikus tényezők a földtörténet során folyamatosan változnak. b. Az élőlények örökítő anyaguk kis lépésekben történő, lassú megváltozása miatt az évmilliárdok során nagy mértékben megváltoztak, alkalmazkodva a változó környezethez. Az alkalmazkodásra képtelen fajok kihaltak. c. Új ökoszisztémák korábban élettelen területek élőlényekkel való benépesülésével vagy korábbi ökoszisztémák átalakulásával keletkeztek. 1. Új ökoszisztémákban az élettelen környezet alkotóinak és az élőlényeknek új kombinációival találkozunk. 2. Az élettelen és élő tényezők kölcsönhatásai megváltoztatják az ökoszisztéma jellegét. 3. Természetes és az ember általi folyamatok különböző mértékben képesek megváltoztatni az ökoszisztémákat. 4. Az ökoszisztémák különböző mértékben képesek ellenállni az őket érő hatásoknak, illetve regenerálódni. 5. Élő vagy élettelen tényezők eltávolítása vagy behozatala, vagy az ökoszisztéma folyamatainak megváltoztatása szélsőséges esetben el is pusztíthatja az ökoszisztémát. d. A hosszabb ideje fejlődő, érettebb ökoszisztémákban rendszerint többféle élőlény él együtt egymásra utaltan. 1. Az érett ökoszisztémák dinamikus egyensúlyban vannak. 2. Az érett ökoszisztémák rendszerint stabilak, fizikai, biológiai, gazdasági és társadalmi változásoknak jobban ellenállnak, mint a fejlődésben levők. e. Az érett ökoszisztémákban a niche-k specializáltabbak. 1. A niche specializáció az ökoszisztéma és az élőlények változásainak kölcsönhatásából ered. 2. Ha az élőlények új viselkedésmódokat sajátítanak el, niche-ük kiszélesedik, így többféle élőlény élhet együtt ugyanabban az ökoszisztémában, tovább módosítva azt. f. Az ökoszisztémák egyes tulajdonságait nagymértékben befolyásolja az ökoszisztéma eredete és
fejlődéstörténete. 3. Az élethez szükséges energia és anyagok a bioszférában megtalálhatók vagy beáramlanak. a. Az ökoszisztémák energiája elsősorban legnagyobb mértékben napenergia, az anyagok a bioszféra összetevői. b. A fotoszintézis során a klorofillt tartalmazó élőlények a napenergia felhasználásával vízből, szén-dioxidból és kis mennyiségű ásványi anyagokból magas energiatartalmú szerves vegyületeket állítanak elő, melyek az élet hordozói. 1. A szerves anyagok energiatartalma a légzés során szabadul fel. 2. A fotoszintézis és a légzés folyamatait szűk korlátok közé szorítja a hőmérséklet, nedvesség, kémiai feltételek és az élőlények genetikai felépítése. c. Az anyagok körforgása az ökoszisztémákban a táplálékhálózatokon keresztül történik: az anyag a növényekből növény-, és mindenevő, majd ragadozó állatokba kerül; a lebontó szervezetek bármely szinten bekapcsolódva a szerves anyagokat szervetlenné alakítva zárják a körfogást. d. Az energia egy része geofizikai és geokémiai ciklusokon, más része a táplálékhálózatokon halad keresztül. 1. A táplálékhálózatokon belül az energiaátadás hatékonysága sohasem 100 %, így állandóan energia szivárog el a rendszerből. 2. Az ökoszisztémák és bennük az élőlények életéhez és fejlődéséhez állandó energia-bevitel szükséges, melyet a Nap biztosítja számukra. A napenergia egy része szerves anyagok formájában tárolódik a későbbi 3. felhasználásig. 4. Földünk minden ökoszisztémájában több faj populációi élnek, melyek létszáma és stabilitása a rendszer abiotikus és biotikus tényezőinek függvényében változik. a. Egy számára megfelelő ökoszisztémában megtelepülő kis létszámú populáció növekedése S alakú (szigmoid). b. A populáció létszámát, a születési és halálozási rátákat külső és belső tényezők szabják meg. 1. A belső tényezők genetikailag meghatározottak. 2. A külső tényezők kémiai vagy fizikai környezeti tényezők, populáción belüli vagy populációk közötti kölcsönhatások. A populációk létszáma minden külső tényezőt befolyásol. 3. A modern társadalmakban az emberek születési arányszámát elsősorban társadalmi-kulturális tényezők, a halálozások arányszámát társadalmi-technikai tényezők szabják meg. Egy populáció mérete az időben változik az ökoszisztéma abiotikus és biotikus c. kölcsönhatásainak függvényében, melyek meghatározzák az ökoszisztéma az adott populációra vonatkozó eltartó-képességét. d. Az ökoszisztéma működése szempontjából a populáció létszáma és térbeli elhelyezkedése egyaránt fontos. e. A populációk eloszlását a tűrőképesség, ökológiai valencia[1], az elterjedés környezeti korlátai és történeti okok szabják meg. Az ember mint a bioszféra tagja Az ember kihasználja a bioszférát alapvető szükségletei és luxusigényei kielégítésére. 1. Az ember alapvető, életéhez és fejlődéséhez elengedhetetlen biológiai szükségletei: megfelelő éghajlat, energia, élelem, ivóvíz, egyéb anyagok, pihenés és mozgás, partner a gyermekvállaláshoz, védelem a káros környezeti hatásoktól. 2. Az ember lelkileg is egészséges fejlődésének pszichológiai és társadalmi feltételei is vannak: biztonság, szeretet, megbecsülés, önmegvalósítás, társadalmi kapcsolatok, egészség, kényelem, anyagi javak, lelki-szellemi élmények. 3. Minden emberi kultúra megteremti a maga saját igényeit, melyek kielégítése különböző mértékben terheli az ökoszisztémákat. a) Kultúrafüggő igények:
· · · · · b) c) d)
e)
A táj és a természetes ökoszisztémák megőrzése, anyag- és energiatakarékosság, Státusszimbólumok: Különleges tárgyak, élmények birtoklása, Emberléptékű gazdaság, Ipari termékek betervezett amortizációja, Étkezési szokások, családmodell, munkához való hozzáállás. Az emberiség egyetemes vágya az anyagi javak minél nagyobb mennyiségének birtoklására az egyes kultúrákban különbözőképpen jelenik meg. Az ember környezetére gyakorolt hatása e vágy kielégítésének arányában növekszik. Egy társadalom környezetére gyakorolt hatásának milyenségét és mértékét jelentősen meghatározza a társadalom értékrendje. Az egyre növekvő energia- és anyagfelhasználás végzetes környezeti következményekhez vezet, pl. · a légkörbe bocsátott egyre több szén-dioxid és hő globális felmelegedéshez vezet, · megváltozik a Föld sugárzás-visszaverő képessége, · szintetikus – köztük mérgező, mutagén és rákkeltő – anyagok kerülnek a környezetbe, · a városok felett hőszigetek alakulnak ki Az emberek a városok mesterséges környezetében tömörülnek, ami fokozza a természetes környezetre gyakorolt káros hatást.
Az ember a bioszférában mindenhova eljutott, ezért ökológiai egyeduralomra tett szert. 1. Az ember ökológiai egyeduralma több tényezőn alapszik. a) Intellektuális képessége segítségével kifejlesztette a technikát, amely egyedülálló ellenőrzést biztosít az energiaáramlás, élelmiszerek és más · anyagi javak termelése, a betegségek és más, az emberiség létszámának korlátozására képes tényező felett, · páratlan technikai és intézményes uralmat az ökoszisztémák más populációi felett, mint pl. egyes fajok háziasítása, a nem kívánatosak visszaszorítása, a kívánatosak elszaporítása. b) Az ember számos különböző környezethez képes biológiai vagy kulturális módon alkalmazkodni; ez káros és hasznos következményekkel egyaránt jár. c) Az emberiség pusztán létszámánál fogva is uralkodó helyzetben van. d) A munkamegosztásnak köszönhető sokféleség és specializáció szintén hozzájárul az ökológiai egyeduralomhoz. 2. Az ember hajlamos arra, hogy közösségeket, testületeket és intézményeket alkosson és azok keretében tevékenykedjen. Ez elősegíti emberi települések létrejöttét, melyek koncentráltan terhelik a természetes ökoszisztémákat, fokozzák a rájuk nehezedő nyomást. a) E hatások fokozódnak, ha kis helyen sok ember tömörül össze. b) A metropolisz méretű emberi település környezetalakító hatásai a hegységekével, gleccserekével, aszályokéval és áradásokéval mérhetők össze. 3. Az emberiség létszámának és technikai lehetőségeinek a közelmúltban bekövetkezett robbanásszerű növekedése olyan mértékben felgyorsította az ökoszisztémák átalakulását, hogy e változások némelyike már visszafordíthatatlan. 4. Az ember esztétikai, etikai és szellemi értékei megerősíthetik vagy gyengíthetik az ökoszisztémákon belüli harmonikus kapcsolatokat. Az ökoszisztémák hatása az emberre 1. Az ember és minden, amit létrehoz ökoszisztémák keretében működik. a) Az épített környezet gyökeresen megváltoztatja az emberi társadalmakat és kultúrákat. b) A múlt ökológiai történései és folyamatai biológiai és kulturális szempontból nagymértékben különböző emberi populációkat alakítottak ki. 2. A népességnövekedés és a technika fejlődése rövid és hosszútávon egyaránt megváltoztatja a bioszférát. a) Rövidtávú hatások:
· · · ·
Születési, halálozási ráta, emberi populációk biológiai rátermettsége, meg nem újuló energia- és nyersanyagkészletek felhasználása, egyének és közösségek funkcionális képességei. b) Hosszú távú változások: · Az örökítő anyag változása és ennek genetikai következményei, · szelekciós erők kiküszöbölése vagy újak beiktatása, · az ökoszisztémák változása populációik evolúciójának következtében, · az egészségi állapot és az életvitel változásai, · globális éghajlatváltozás, · megújuló és meg nem újuló erőforrások készleteinek alakulása, · kulturális változások. 3. Az épített környezet és annak pszichológiai légköre erőteljes hatással van az emberre. A verbális kommunikáció útján történő információátvitel és a tanult viselkedésformák hasonló módon működnek az emberek esetében, mint a fizikai és a kémiai tényezők az ökoszisztémákban. Az ember és a bioszféra többi eleme folyamatos kölcsönhatásban van. 1. 2. 3. 4. 5.
Az emberek szükségletei és igényei, környezetre gyakorolt hatásuk és a környezet rájuk gyakorolt hatása egyéni, csoport-, intézményi és nemzeti kulturális értékeket, célokat, készségeket, elveket és képességeket tükröz.. Az ökoszisztémák alkotói közti kapcsolatok kétoldalúak, a mindkét fél számára előnyöstől az egyik a másik általi elpusztításáig terjednek. Az ökoszisztémákon belüli kapcsolatokat visszacsatolási mechanizmusok irányítják, melyek lehetnek fizikaiak, kémiaiak, társadalmiak vagy viselkedésbeliek, egyszerűek vagy végtelenül bonyolultak. Az emberi tevékenységek gyakran szinergetikus hatást gyakorolnak az ökoszisztémákra és fordítva. Az emberi tevékenység szerepet kap az ökoszisztémák fenntartásában és kezelésében. a. Az ember átalakítja az ökoszisztémákat a számára kedvezőbbre: · állatok és növények háziasítása, · betegségek és a halálozási arány csökkenése, · lakóhelyek, munkahelyek, termelő-, tároló-, pihenőhelyek, utazási lehetőségek kiépítése és fenntartása, · vadon élő állatok genetikai anyagának megőrzése, egyes ökoszisztémák védelme, · egyes ökoszisztémák és ökoszisztéma összetevők megbecsülése, · társadalmi törvények alkotása, · bizonyos társadalmi-kulturális körülmények között a népesség csökkenése, · bizonyos esetekben ökoszisztémák diverzitásának növelése. b) Az ökoszisztémák átalakításának az ember számára is káros hatásai: · nagy kiterjedésű környezetpusztító események figyelmeztetnek az ember és a bioszféra közti egyensúly felborulására, · fajok kipusztulása, ökoszisztémák területének, diverzitásának csökkenése, · környezeti ártalmak okozta betegségek elszaporodása, · élőhelyek szándékos vagy véletlen elpusztítása, · szennyező anyagok termelése, feldúsítása, · az urbanizált területeken nagymértékű energiapazarlás és szennyezőanyag-kibocsátás, · nyersanyagok koncentrált lelőhelyeinek kimerítése.
A harmónia megteremtése a természetes környezet és az ember tevékenysége között Az emberi tevékenység és az ökoszisztémák működésének összehangolása és az erre irányuló törekvések következményeinek felmérése. 1.
A harmónia megteremtésének akadályai:
·
2.
3.
a bioszféra-változások nyilvánvaló, folyamatos és túlnyomórészt irányíthatatlan hatása az ember biológiájára és kultúrájára, · előre látható képességünk korlátozottsága, környezeti előrejelzésekhez nem elegendő tudás, · a felelős társadalmi-politikai döntéshozó folyamatok nem elég egységesek és megbízhatók. A harmónia megteremtésének eszközei: · széleskörű intézményes és azon kívüli nevelés, · az emberi érzékenység fejlesztése különböző művészeti ágak gyakorlásán keresztül, hogy értékelni tudjuk a természet szépségét, · egyének, üzleti vállalkozások társadalmi és kormányzati szervezet jobbító törekvéseinek támogatása, · gazdasági és társadalmi ösztönzők alkalmazása, · stratégiák, irányelvek, előírások önkéntes elfogadása és alkalmazása, · törvényes stratégiák, irányelvek és előírások megalkotása és ezek betartatása. A harmónia megteremtését segítő intézmények, szervezetek: · család, · nevelés, média, · · vallás, · tudomány/technika, társadalmi szervezetek, · · kormányzati szervek, · ipar, kereskedelem.
Az emberi tevékenység és az ökoszisztémák működésének összehangolása. 1.
Az ökoszisztémák összetevőinek, folyamatainak, az emberi tevékenység az ökoszisztémákra gyakorolt pozitív és negatív hatásainak és az ökoszisztémák az emberre gyakorlt hatásainak mély megértése. 2. Az ökoszisztémák összetevői, folyamatai és a múltbéli vagy jelenlegi ökoszisztéma-változások jelentőségének felismerése. 3. Az ökoszisztéma-változások okainak meghatározása. 4. Olyan alternatív cselekvési lehetőségek kidolgozása, melyek kedvező változásokat hoznak létre vagy azokat fenntartják, vagy a káros változásokat kiküszöbölik, különös tekintettel a várhatóan irreverzibilis változásokra. 5. Az alternatív cselekvési stratégiák elemzése és értékelése széleskörű környezeti, társadalmi és gazdasági kritériumok alapján, figyelembe véve, hogy e kritériumok a politikai, földrajzi, társadalmi helyzet, az idő és lépték függvényében változhatnak. 6. Egy cselekvési terv kiválasztása és ennek megfelelő megvalósítási politika kidolgozása minden szinten, az egyéntől az univerzumig. 7. A program végrehajtásához szükséges lépések meghatározása és kezdeményezése. 8. A program eredményeinek nyomon követése és értékelése, esetleges korrekciója.
2.1.3. Környezeti etika Cél: Olyan egyetemes etika kifejlesztése, amely alapjául szolgál a környezetet védő, óvó, javító és fenntartó tevékenységhez. Annak tudatosítása, hogy a környezeti kérdések ténykérdések, de egyben etikai kérdések is. Az egyén és a társadalom céljaival, azok helyességével foglalkozik. Minden ember személyiségének része kell, hogy legyen egy környezeti etika, mely nemcsak a szűkebb környezete, de a Föld és az egész világegyetem ökológiai épségének megőrzésére irányul.
Az etika annak a megérzése, hogy valami alapjaiban véve jó vagy rossz; önként vállalt erkölcsi szabályzat, mely segít abban, hogy az ember kialakítsa relatív értékeit, ezek alapján döntsön és személyes felelősséget vállaljon döntéseiért. Az etika úgy alakul ki, hogy az ember morális döntéseket hoz, és ezek tapasztalataiból tanul. Egy ember élete bármely pillanatában bizonyos meggyőződéseket, hozzáállásokat és értékeket vall. Mikor morális döntések meghozatalára kényszerül, ezek a meggyőződések, értékek önként vállalt erkölcsi szabályzattá rendeződnek, annak megérzésévé, hogy mi a jó és mi a rossz. Meggyőződés: Egyszerű, tudatos vagy belülről fakadó állítás, mely megalapozza egy ember tetteit vagy szavait. Hozzáállás: Összetartozó meggyőződések csoportja, a meggyőződésrendszer része. Érték: Valami, ami az egyén számára nagyon fontos, ápolandó. Feladatok: Meggyőződés, hozzáállás, (attitűd értékrend kialakítása, fejlesztése. 1. Esztétikai érték kialakítása. Környezetünk szépségeinek élvezete és megbecsülése érzékszerveink segítségével. 2. Kulturális értékteremtés. Közösségi/társadalmi tudás, hitek, értékek, művészet, szokások és hagyományok művelése, megőrzése. 3. Ökológiai értékteremtés. A természetes rendszerek épségének, egyensúlyának, sokféleségének megőrzése. 4. Gazdasági érték megismerése. Pénz és anyagi javak felhalmozása, használata, cseréje. 5. Szellemi értékteremtés. A tudás gyűjtése, felhasználása és továbbadása. 6. Etikai érték megismerése, elfogadása. A kötelességtudat kialakítása a jelenben és a jövőben, törődés azzal, hogy természet és ember, valamint ember és ember kapcsolatában mi jó és mi rossz. 7. Egészségügyi érték megismertetése. Az ember élettani egészségének megfelelő környezetminőség megismerése. 8. Politikai érték felismertetése. A kormány és szervei politikájának, feladatainak és tevékenységének figyelemmel kísérése. 9. Kikapcsolódási értékek gyakoroltatása. A szabadidős tevékenységek lehetőségeinek megismertetése, használata, fenntartása. 10. Vallási értékek megismertetése. A hiten alapuló hiedelemrendszerek tiszteletben tartása. 11. Tudományos értékek megismertetése. A tapasztalati kutatások eredményeinek tiszteletben tartása. 12. Társadalmi értékek megismertetése. Törődés azzal, hogy az emberi kapcsolatokban kölcsönös megértés, együttérzés és egyenjogúság uralkodjon. Az értékek alakulása gyermekkorban 1. szakasz (1 – 2. évfolyam) · korlátozott társadalmi/környezeti interakciók, · az értékek mint jó/rossz, szép/csúnya, helyes/helytelen alakban jelennek meg, · attitűdök, értékek kívülről generálódnak az érzelmek bevonása alapján, · az értékek az alapvető szükségletek hierarchiájának alsó szintjeihez kapcsolódnak, · sok érték bevésődik, · fontos a jutalom és a büntetés, · az általuk csodált emberek attitűdjeit, értékeit követik. 2. szakasz
(3-6. évfolyam)
· · · ·
A társadalmi/környezeti interakciók gyarapodnak, kisebb a felnőttektől való függőség, a gyermekre növekvő számú észlelés, idea hat, a gyermek felfogja, hogy másoknak is vannak érzéseik, érzékenységük, a személyes érzések az önérték érzésével társulnak, az értékek az alapvető szükségletek hierarchiájában a középső szinthez kapcsolódnak, a gyermek felfogja, hogy az értékek által irányított dolgok nem fehérek-feketék, hogy a személyes akciók másokra hatnak, és ez empátiát fejleszt ki
3. szakasz · · · ·
(6- 9. évfolyam)
A gyermekben tudatosodik a csoportos döntéshozatal, a magatartási szabályok, a maga és mások igényeinek és szükségleteinek megfontolása iránti igény, A gyermek felismeri, hogy az értékek által irányított dolgokat más szemszögből is lehet szemlélni, esetleg ezek mindegyikét egyformán elfogadhatónak, észszerűnek tartja, A döntéshozást úgy tekinti, mint ama nagyobb közösség szabályainak alkalmazását, mely új szabályokat vagy többségi szavazatok útján vagy választott vezetői által hoz, annak a csoportnak a szabályai között érzi jól magát, amelyet hűségével tűntetett ki, Az értékek befolyásolta ügyeket úgy tekinti, mint amelyek alternatív megoldásokkal rendelkeznek, a személyes döntéseket gyakran elvetik a csoportdöntésnek megfelelés kedvéért.
Az alapvető szükségletet hierarchiája.
Önmegvalósítási szükségletek Személyiségfejlődés
Önfejlesztés, önkiteljesítés
Az önértékelés szükséglete Önbizalom, hozzáértés
Függetlenség, ismeretek
A szeretet és valahová tartozás szükséglete Érzelmek elfogadása és nyújtása
Barátok, házastárs, gyerekek általi Elfogadás
A biztonság szükséglete Szerető, kiszámítható, támogató környezet
Védelem a fizikai és lelki sérelmekkel szemben
Fiziológiai szükségletek Víz
Élelem Alvás
Levegő
Hajlék
utódok biztosítása
1. A nevelési cél megvalósítottnak tekinthető, ha a tanuló a képzés végére képes figyelmét - összpontosítani, - szabályozni, - szelektálni. Felismeri a tárgyak és struktúrák színeit, alakját, elrendezését, megfigyel és felismer egyre bonyolultabb látványokat, hangokat teremben és a természetben. Felismeri minden élőlény kölcsönös egymástól való függését. Érzékeny az emberi igények, a környezeti és társadalmi problémák iránt. Felismeri annak fontosságát, hogy tájékozott legyen. 2. Ha elfogadó, tettre kész reakciókra képes, illetve reakcióit meg tudja valósítani. Ha ki tudja fejezni készségét a szabályok betartására. Ha önként gyűjt információkat környezetéről, gyakorlatban is tesz valamit környezete érdekében. Ha örömmel olvas a természetről, illetve néz filmeket , ha örömét leli a szabadban töltött tevékenységeknek.
3. Ha képes egy érték befogadására, támogatására, illetve kellő elkötelezettséggel bír az értékekkel szemben. 4. Ha képes értékek megfogalmazására, értékrend kialakítására, megszervezésére. Megtalálja helyét a közösségekben, ha felelősséget érez, hogy részt vegyen az értékteremtésben. Kimutatja, hogy értékeli a természet szépségeit. Minden szinten kinyilvánítja, hogy egyet ért a közösség pozitív céljaival. 5. Ha korának megfelelő általános értékítélettel rendelkezik, és következetes életfilozófia kialakítására törekszik. Ha képes korábbi helytelen véleményét felülvizsgálni, képes helytelen viselkedését megváltoztatni az után, hogy felismerte, negatív hatásait a környezetre. Olyan életfilozófia kialakítására törekszik, melynek alapja, hogy a Föld és lakói közösségében az ember egyenrangú és nem uralkodó fél.
2. 1.4. Állampolgári cselekvési készségek Cél a tanulókban a környezeti problémák felismeréséhez, vizsgálatához, megoldásához és megelőzéséhez szükséges készségek fejlesztése. Az állampolgári cselekvésre nevelés célja, hogy - megtanítsa a tanulókat bizonyos kapcsolatokban tevékenykedni, - élni a képviseleti demokrácia adta lehetőségekkel, - megtanítani a közügyekben való hatékony részvételre. Feladat Alsó tagozat -
A hangsúlyt az általános készségek fejlesztésére kell fordítani, melyek a következők. Alapműveltségi készségek: olvasás, írás, beszéd és figyelem. Térképolvasási készségek: fő világtájak használat, térképjelek értelmezése, Következtetés készsége. Kutatási készségek: gyűjtés, rendszerezés, adatok bemutatása. Problémamegoldó készségek: alternatívák és következményeik meghatározása. Információgyűjtő és feldolgozó készségek: szűkebb környezetünk megismerése.
Felső tagozat Az alsó tagozatban elkezdett készségek fejlesztésének továbbfejlesztésének folytatása, illetve újabb készségek fejlesztése a feladat. Hatékony kommunikáció képességének fejlesztése: az információk, eszmék, értékek felfogása és közlése hallás, beszéd, arcjáték, testbeszéd, olvasás, írás, rajzos és művészi kifejezésmódok segítségével mindenfajta nevelés részeként. Az önálló és csoportmunka képességének fejlesztése. A tanulóknak csoportmunka keretében meg kell tanítani a problémák felismerését és megoldását, ki kell alakítani az irányítás és munkamegosztás gépezetén, a más csoportokkal való együttműködés titkait, a csoporttagok szolidaritásának és elkötelezettségének megnyerését, a kritika elfogadását és az arra való válaszadást, valamint a csoporttagok egyéni igényeinek kielégítését. Intellektuális képességek és készségek. -
Megértés: · A tanuló kivonatot készít tudományos témákban megjelent cikkekből. · Adatokat összegyűjt, grafikonon ábrázol.
-
-
-
-
Értelmezés: · Az adatokból készített grafikont értelmezi. · Különbséget tesz hiteles és nem hiteles következmények között. Kiterjesztés: A tanuló következtetéseket fogalmaz meg, különbséget tesz ítéletek és következmények · előrejelzése között. Alkalmazás: · A tanuló előrelátja egy adott környezeti tényező megváltozásának ökológiai hatását. · A közösségi cselekvés demokratikus alapelveit alkalmazva részt vesz helyi környezeti problémák megoldásában. Elemzés: · A tanuló környezeti témáról szóló írásban felismeri a feltételezéseket. · A tanuló meg tudja különböztetni környezettel kapcsolatos vitákban a tudományos érveket a feltételezésektől. · Felismeri a félrevezető hirdetéseket. Szintézis: · A tanuló jelentést tud készíteni környezeti témájú vizsgálatáról, illetve rögtönzött beszédet tud tartani személyes élményeiről. · Tervet készít egy-egy környezeti probléma lehetséges megoldására. · Esztétikai elvek figyelembevételével tervet készít az iskolaudvar szépítésére, fejlesztésére. Értékelés: · A tanuló képes felismerni a megtévesztő érvelést. · Összehasonlítja alternatív tervek értékeit. Megkülönbözteti, hogy a használt szakkifejezések nélkülözhetetlenek vagy csak ködösítés · céljából hangzanak el egy-egy környezeti témában.
2. 1. 5. Állampolgári cselekvési tapasztalatok
Cél: Tapasztalatok szerzése bármilyen szintű környezeti probléma megelőzése, megoldása területén az észlelési tudatosság, az ismeretek, a környezeti etika és az állampolgári cselekvési készségek alkalmazásával. Feladat: -
Tanulóinkban ki kell fejleszteni a szándékot és az intellektuális képességeket arra, hogy a későbbiekben mélyen gyökerező problémákkal is foglalkozzanak. Fel kell készíteni őket adatok gyűjtésére és elemzésére. Segítenünk kell, hogy felfedezzék és megőrizzék gyermekkori neveltetésük értékeit és kulturális észjárását. Fel kell szabadítani őket, hogy felül tudják vizsgálni a rossz beidegződéseket a lehetséges jövő érdekében.
Az állampolgári cselekvés fajtái: -
-
Meggyőzés: logikai vagy érzelmi úton rávenni egy másik embert, hogy értékrendjét módosítva részt vegyen egy környezeti akcióban. Fogyasztói akció: Motiválni másokat a környezetbarát viselkedésre a következő módszerek alkalmazásával: · közvetlen bojkott, · közvetett bojkott, · környezetkímélés, · anyagi vagy önkéntes munka felajánlása, · gazdasági támogatás, Politikai cselekvés Jogi akció Aktív környezetvédelem.
3. A KÖRNYEZETI NEVELÉS ELMÉLETI ALAPJAI A környezeti nevelési program alapja a tanterveknek, olyan módon, hogy három alapelvnek megfeleljenek. A három alapelv a következő: - A tanulók fizikai, szellemi és erkölcsi fejlesztése. - Társadalmi kötelezettségek megismerése. - A különböző tudományágak ismeretanyagának elsajátítása. Az értelmi fejlődés szakaszai Piaget szerint
Fejlődési szakasz Szenzomotoros
Műveletek előtti
Művelet előtti
Konkrét műveleti
Formális műveleti
Arlin-féle 5. Piaget szakasz
Kor
Gyermek jellemzői
Kb. 18 hónapos - Beszéd előtti - A tárgyak csak akkor léteznek, ha a gyermek észlelési korig körén belül vannak Rejtett tárgyak helyét csak véletlenszerű fizikai kereséssel állapítja meg Gyakorlati alapismeret alakul ki, amely a későbbi értelmezési tudáshoz alapot biztosít. 1,5 – 7, 8 Megkezdődik a szervezett nyelvhasználat és évesig szimbolikus funkció ( a tárgyakat képekkel, szavakkal, másik tárggyal helyettesíti), a gondolkodás és az ábrázolás fejlődik 1,5 – 7, 8 - gondolkodása észlelés központú, nem logikus, nem tud évesig elvonatkoztatni, - tevékenységét egyszerű célok vezérlik változókat nem képes összeegyeztetni, nehézségei vannak tárgyak többféle sajátságainak figyelembevételével, hiányzik a műveleti visszafordíthatóság a gondolkodásban és cselekvésben, nem képes mások nézőpontját átvenni. 7, 8 – 11, 12 - a gondolkodás konkréttá válik, de még nem elvonttá, évesig elemi logikai műveleteket képes elvégezni, összefüggések alapján képes elemi csoportokat alkotni, osztályba sorolni, - a mennyiség-megmaradás fogalma kialakul a számok, az anyag, a hosszúság, a súly, a tér és a mennyiség terén változókat nem képes elkülöníteni, a gondolkodás során lépésről lépésre halad, anélkül, hogy az összefüggést felismerné. 11,12 – 14, 15 a formális elvont gondolkodás képessége kialakul, évesig amelyet a hipotetikus-deduktív érvelés megjelenése jelez. Elvont kijelentésekben logikailag képes gondolkodni, módszeresen ellenőrzi feltételezéseit az összes lehetséges kombináció alapján. 14-15 évestől
-
Fejlődik az ellenőrzött kísérletek elvégzésére való képesség, egy kivételével valamennyi faktort állandónak véve Képes különböző változókat feltételezni a kísérlet előtt, a valóságos és lehetséges közti irányt megfordítani. Az állításokat konjunkcióval („és”), diszjunkcióval („vagy”), negációval(„nem”) és implikációval („ha…akkor”) összekötni.
Az ismeretek felépítése Szint
Tanulási tevékenység természete
Ismeret
A tanuló elsajátítja a terminológiát, tényeket hallás vagy olvasás útján
Megértés
A tanuló dolgozik a kapott információkon – lefordítja a maga számára, értelmezi. Az információ a tanulóévá válik, ezzel növeli annak megőrzési valószínűségét. Alkalmazás A tanuló felidézi és használja az információt egy új probléma megoldásánál, egy új helyzetben. Amint az ebben való jártassága növekszik, nő a szellemi önbecsülése, ezt pedig tovább motiválja a tanulót. Elemzés A tanuló összekapcsolja frissen szerzett és korábbi ismereteit, (analízis) képes az ismereteket elemeire bontani. Szint Tanulási tevékenység természete Egységbefoglalás A tanuló összekapcsolja frissen szerzett és korábbi ismereteit, és a (szintézis) tudás elemeit úgy rendezi és/vagy kapcsolja össze, hogy ez által új sémákat, rendszerek alkot. Értékelés A tanuló minden ismeretet összefog és releváns ismereteit a probléma megoldására használja fel. Az erkölcsi fejlődés elmélete Piaget szerint Szakasz Mozgásos és egyéni
Életkor 2 éves korig 2 – 6 éves
Énközpontú Szabálytartó
7 – 11 éves 12 évestől
Megegyező
A gyermek jellemzői A gyermek saját vágyai és mozgásos késztetései szerint cselekszik. A gyermek elfogadott szabályokat használ, és utánozza, de nem tiszteli azokat másokkal való érintkezése során. Engedelmeskedik a szabályoknak. A szabályokat konszenzus határozza meg. Eléri a szülőktől való függetlenséget és a morális autonómia más forrásait.
Az emberi agy által észlelt információ Bal agyfélteke · ·
· · ·
· ·
Elvont szimbólumok, beszélt nyelv, o ábécé, o szavak (helyesírás), o mondatok (szintakszis), olvasás: o beszéd, írás, matematikai nyelv: o számok, műveletek (alapvető tények), számolás o összeadás, o kivonás, o szorzás, o osztás logika, ritmus,
Jobb agyfélteke · ·
·
· ·
vizuális képek, minták, verbális nyelv o kifejezésmód, o tónus, o hanglejtés, o testbeszéd, gesztikulálás, arckifejezés, matematikai nyelv o térbeli alakzatok, o geometriai alakzatok, o összefüggések, o minták,
kreativitás, zene,
· · ·
lineáris idő, o másodperc, perc, óra, o napok, hetek, évek, meghatározások, gyűjtőfogalmak
·
ciklikus idő o évszakok
· ·
funkciók, arculatképek
Az értékek alakulásának szakaszai a gyermekeknél Szakasz 1.
Jellemzők · · · · · · ·
2.
·
· · ·
3.
. ·
·
·
·
A hatás fő forrása
korlátozott társadalmi/környezeti interakciók az értékek mint jó/rossz, szép/csúnya, helyes/helytelen jelennek meg attitűdök, értékek kívülről generálódnak az érzelmek bevonása alapján az értékek az alapvető szükségletek hierarchiájának alsó szintjéhez kapcsolódnak sok érték bevésődik fontos a jutalom és büntetés, a serdülőkor előtt a gyermekek az általuk csodált emberek attitűdjeit, értékeit követik a társadalmi/környezeti interakciók gyarapodnak, kisebb a felnőttektől való függőség, a gyermekre növekvő számú észlelet/idea hat, a gyermek felfogja, hogy másoknak is vannak érzéseik/érzékenységük, a személyes érzések az önérték érzésével társulnak, az értékek az alapvető szükségletek hierarchiájának középső szintjéhez kapcsolódnak, a gyermek felfogja, hogy az értékek által irányított dolgok nem fehérek-feketék, hogy a személyes akciók másokra hatnak, empátiát fejleszt ki
· ·
· · · · ·
Otthon/szülők/testvérek iskola/tanárok szomszédok, média, papok, hitoktatók
A gyermekben tudatosodik a csoportos döntéshozatal, a magatartási szabályok, a maga és mások igényeinek és szükségleteinek gazdasági megfontolása iránti igény, a gyermek felismeri, hogy az értékek által irányított dolgokat más szemszögből is lehet szemlélni, esetleg ezek mindegyikét elfogadhatónak/ésszerűnek tartja, a döntéshozást úgy tekinti, mint ama nagyobb közösség szabályainak alkalmazását, mely új szabályokat vagy többségi szavazatok útján választott vezetői által hoz, annak a csoportnak szabályai között érzi jól magát, amelyet hűségével tüntetett ki, az értékek befolyásolta ügyeket úgy tekinti, mint amelyek alternatív megoldásokkal rendelkeznek, a személyes döntéseket gyakran
·
Otthon/szülők, testvérek, iskola/tanárok, papok, hitoktatók, média, elsődleges, hűséggel kitüntetett csoport
· ·
· · · ·
otthon/szülők intézmények/ gondozók iskolák/tanárok tisztelt/csodált barátok, mesehősök, rokonok
elvetik a kedvéért, · 4.
·
· · 5.
· · ·
csoportdöntésnek
megfelelés
vannak, akik erős hűséggel tüntetnek ki csoportokat, elfogadják azok attitűdjeit/értékekit és minősítését. A gyermek kritikus véleményt és ítéleteket kezd használni, hogy megállapítsa, mi a kívánatos, a saját/ és a hűségével kitüntetett csoport igényein és szükségletein túlhaladva, az érvelésre való fokozott képesség nagyobb társadalmi/környezeti harmóniához vezet, a gyermek univerzális konszenzust és harmóniát keres a globális kérdések megoldásában. Az egyén felfogja az emberi indítékok esendőségét, a hiba lehetőségét még a gondos, racionális döntések esetében is, késztetés az ideális keresésére, alapvető, univerzális elvek felfedezése a jó/rossz, stb. meghatározásához, erős késztetés olyan döntéshozatali folyamatra, amely az ügyek ideális megoldásának elérésére irányul annak érdekében, hogy az emberek és az általuk közösen birtokolt környezet közötti harmónia utópisztikus szintjeire jussanak.
· · · ·
· ·
Oktatási/vallási/társadalmi szervezetek, tudósok, filozófusok, média.
Oktatási/társadalmi intézmények, vallási szervezetek
4. AZ EGYES MŰVELTSÉGI TERÜLETEK SZEREPE Minden műveltségi terület felelős az egyes részcélok fejlesztéséért és megvalósításáért. Mezőgazdasági ismeretek Az első hat osztályban a hangsúlyt a mezőgazdaság és az emberek életében játszott szerepének felvázolása kapja. Ezek az ismeretek ezen a szinten nem külön tartárgyanként szerepelnek, hanem más tantárgyakba (társadalom-, és természetismeret) ágyazottan. A 7-8. évfolyamon a pályaorientációs ismeretekben és a különböző természettudományos tantárgyakban szerepelnek. Művészeti nevelés A művészeti nevelés elsődleges feladata esztétikai élmények nyújtása - a szépség megmutatása és megértetése. Az észlelési tudatosság részcél tartalma az észlelés és az észlelt valóság különböző elemei közötti különbségtétel képességeinek fejlesztése, az észlelés feldolgozása, finomítása és kiterjesztése, ezzel párhuzamosan esztétikai érzékenység kialakítása mind a természetes, mind az épített környezetre vonatkozóan. A művészi megjelenítés elemei: készségek az 1 – 3. osztályokban Elem
Készség
Textúra
Látás, tapintás, felismerés, felfedezés, elnevezés, környezeti tudatosság. Felismerés, megkülönböztetés, intenzitás, színcsaládok, környezeti tudatosság. Felfedezés, megkülönböztetés, irányítottság, elnevezés, környezeti tudatosság. Megkülönböztetés, elnevezés, forma alapú felismerés, dimenziók, geometria, környezeti tudatosság. Forma alapú kapcsolatok, átfedés, helyzet, mozgás, környezeti tudatosság.
Szín Vonal Forma Tér
A művészi megjelenítés elvei és készségek az 1 – 3. osztályokban Elv Egyensúly Ellentét Ritmus Mozgás Ismétlés
Készség Vizuális és fizikai elrendezés, szerveződés, tükörkép, pontszimmetria, környezeti tudatosság. Hasonlóság, különbség, ellentét, vizuális megkülönböztetés, környezeti tudatosság. Ütem, ismétlés, mintázat, környezeti tudatosság. Vizuális és fizikai kontroll, térbeliség, környezeti tudatosság. Mintázatok, szerveződés, elrendezés, elemi, környezeti tudatosság.
A tanulók a színeket és textúrákat látás- és tapintásérzékükön keresztül ismerik meg. A vonal, a forma és tér megismerése során térérzékük, térszemléletük fejlődik. Az ellentét alapelvének tanulmányozása, hasonlóságok és különbségek megfigyelése révén az osztályozási rendszerek megismerésének képességeit alapozzuk meg. A művészeti nevelés általános elvei és fogalmai Általános elvek
Fogalmak
Esztétika: A művészetek művelése fejleszti az esztétikai tudatosságot, ami javíthatja az élet minőségét. Változás: A változás az élet alapvető velejárója, mely az emberi élet minden területét érinti. Kommunikáció: Az emberi kapcsolatokhoz és megértéshez szükséges érzések, gondolatok és információk kifejezése és ennek felfogása. Emberi teljesség: Az emberi teljességet és potenciált a kifejező, érzéki, intellektuális és társas kapcsolatok éltetik. Kölcsönhatások: Az emberi élet minőségét befolyásolják a környezet és kultúra összefüggései.
A művészet közvetítheti a természetes struktúrák rendjét és esztétikai értékét. A környezet esztétikáját lakói saját érdeklődésüknek és értékrendjüknek megfelelően alakíthatják ki. A művészet közvetítheti a természet rendjét.
Az esztétikus környezet kialakítása érzelmi és érzéki szükségletet elégít ki. Egy terület földrajzi adottságai és az ott található anyagok befolyásolják, hogy ott milyen építmények szülessenek.
Anyanyelvi nevelés, kommunikáció A kommunikáció elsősorban az anyanyelvi neveléshez kapcsolódik, magában foglalja a hallást, beszédet, drámát , írást, olvasást, újságszerkesztést, érzések kifejezését verssel, dallal, riportkészítést, levélírást, másodlagos információforrások (könyvtár, médiaforrások) használatát, stb. A kommunikáció céljai: -
Érzelmek kifejezése: a kommunikáció során érzelmeinket közöljük másokkal beszélgetés, újság, kiáltvány, határozat segítségével. Rítusok: a kommunikáció célja bizonyos szokásoknak való megfelelés; lényege az üzenet kulturális/helyzethez illő tartalma. Pl. üdvözlés, búcsúzás, alkalmi beszédek, díjak átadása, fogadása, ülések levezetése, határozatok, szabályzatok, meghívók. Érzések közvetítése: A kommunikáció esztétikai élményt jelent mind a küldő, mind a fogadó fél számára. Nyelvközpontú, a nyelvhasználat művészi kifejezési lehetőségeire koncentrál. Pl. vers, líra, elbeszélés, dráma, mozi, vicc, ballada, népdal. Információközlés: a kommunikáció lényege a tartalom: egy kérdés kifejtése, információnyújtás, bizonyítékok felsorakoztatása, javaslat problémák megoldására. Meggyőzés: a kommunikáció a fogadó félre összpontosít, igyekszik annak gondolkodását, hozzáállását megváltoztatni, jó irányba terelni.
Tánc „A tánc a nemzeti kultúra nemzedékről nemzedékre történő átadásának mindenkor egyik leghatékonyabb eszköze volt és marad. A tánc mindig azt mondja el, amit szavakkal nem lehet kifejezni. A tánc az élet ünneplése, hagyomány, társas tevékenység, gyógymód, etnikai kifejezésmód, kommunikáció, testedzés, esztétikai élmény és művészet.” „A tánc fokozza a testi és szellemi egészséget, módot ad az önkifejezésre, segít megérteni saját és más kultúrákat, fejleszti a gondolkodást, megerősíti az intellektuális ismereteket, fejleszti az esztétikai készségeket és az észlelési tudatosságot.” A tánc arra is nagyszerű eszköz, hogy a gyerekek megértsék egy szervezet működését. Családi és fogyasztói nevelés Az itt feldolgozandó környezeti témák: az energiafelhasználás és takarékosság, szilárd hulladék elhelyezése, újrahasznosítás, kémiai élelmiszeradalékok, veszélyes vegyszerek, autók hatása a környezetre. A család, táplálkozás és társadalom körében is feldolgozhatók a fenti témakörök. Globális ismeretek A globális ismeretek nem külön műveltségi területhez, hanem egy-egy tantárgy keretében kerülnek a tantervbe. A globális ismeretek keretéül szolgáló földrajzi téma az ember és a környezet kölcsönhatása, ezen belül a legfontosabb témák: - A Föld természetes rendszerei. - A természetes rendszerek közötti kölcsönhatások. - A természetes rendszerekben végbemenő változások hatásai. - Az emberi beavatkozások hatása a természetes rendszere működésére. Egészségnevelés
Az egészségnevelés az alábbi táblázat szerint kapcsolódik a környezeti neveléshez. Környezet és egészség témái Évfolyam 3.
4.
5. 6.
7 – 8.
Témák Hulladék csökkentése Az egészséges környezet megőrzése A környezetszennyezés fajtái és forrásai A levegőszennyezés problémái Biztonságos vízellátás, Szennyvízkezelés Vizek védelme A környezet hatásai a testi és mentális egészségre Az egyén és a közösség felelőssége a környezet megóvása érdekében. Szilárd hulladékok kezelése A természeti szépségek értékelése Az emberi tevékenység hatása a természetre. A környezet hatásai a testi és mentális egészségre Környezeti változások okai és következményei Élősködők jelenléte és hatásai Közegészségügy A technika hatása a környezetre és az emberre Személyes felelősségünk környezetünkért Levegő- és vízszennyezés, tájrombolás Zajártalmak Rákkeltő anyagok A sugárzás környezeti hatásai
Matematika A matematikai részterületi közül a mérés, a geometria, az aritmetika és algebra, valamint a statisztika kapcsolódik a környezeti neveléshez.
A mérés céljai és kapcsolatuk a környezeti neveléssel Évfolyam 0 3.
A mérés célja Méréssel kapcsolatos készségek fejlesztése mértékegységek segítségével.
Környezeti nevelési részcél Észlelési tudatosság: mérés, számszerűsítés.
Ismerkedés a hosszúság, a tömeg, a terület, a térfogat, az idő, a hőmérséklet és a pénzértékek fogalmaival és sajátosságaival.
4 -6. 7 – 8.
Jártasságot szerezni a hosszmérésben a következő egységek használatával: cm, dm, m; a mértékegységek egymáshoz való viszonyának ismerete, a kapcsolódó szakkifejezések írása, olvasása, a rövidítések és szimbólumok ismerete. Mérőeszközök használat. A mérési folyamat megértése, új fogalmak: pontosság, becslés, közvetlen és közvetett mérés. A közvetett mérési folyamat megértése különböző esetekben; képletek, hasonló háromszögek, skálázás, Pitagorasz-tétel, derékszögű háromszögek egyszerű trigonometriája.
Észlelési tudatosság: mérés, számszerűsítés. Észlelési tudatosság: mérés, számszerűsítés.
A geometria céljai és kapcsolata a környezeti neveléssel Évfolyam 0 – 3.
A geometria célja Két- és háromdimenziós tárgyak, dolgok felfedezése. (belseje, külseje, lapos, gömbölyű, egyenes, kerek, szögletes, nagy, kicsi)
Környezeti nevelési részcél Észlelési tudatosság: megfigyelés, térbeli viszonyok megértése.
A következő alakzatok felismerése látás és egyes tulajdonságok alapján: háromszög, négyszög, kocka, gömb, kör, nyitott és zárt görbék.
4 – 6.
Egyszerű szimmetrikus mintázatok felfedezése a környezetben
Észlelési megfigyelés
tudatosság:
Ismerkedés a hosszúsággal: mesterséges vagy standard egységek használat, tanulói kísérletek a hosszúság mérésére. A következő formák és összetevőik felismerése és osztályozása: négyzetes alapú gúla, henger, kúp, háromszög alapú gúla, paralelogramma, négyszög, egyenlő szárú háromszög, háromszög, szög (derék-, hegyes-, tompaszög), kör, derékszögű háromszög, rombusz, négyzet, trapéz.
Észlelési tudatosság: megfigyelés, térbeli viszonyok megértése. Észlelési tudatosság: megfigyelés, térbeli viszonyok megértése.
Az aritmetika és algebra céljai és kapcsolata a környezeti neveléssel Évfolyam
Az aritmetika és algebra célja
Környezeti nevelési részcél
0 – 3.
A halmaz elemei számának meghatározása számlálással vagy becsléssel, melyik a helyes?
Észlelési tudatosság: mérés, megfigyelés, számszerűsítés.
Tárgyak, képek és problémahelyzetek felhasználásával az egész számok összeadásának, kivonásának, szorzásának és osztásának modellezése és értelmezése. Sokelemű halmazok elemszámának összehasonlítása
4 – 6.
A sémafelismerés fejlesztése egyszerű számokkal, geometriai vagy más tulajdonságokkal jellemezhető sorozatokon keresztül. Sokelemű halmazok elemszámának becslése? Annak eldöntése, hogy adott esetben milyen pontosságra van szükség.
Észlelési tudatosság: megfigyelés, sorbarendezés.
Észlelési tudatosság: mérés, számszerűsítés.
A statisztika céljai és kapcsolata a környezeti neveléssel Évfolyam
A statisztika célja
Környezeti nevelési részcél
0 - 3.
Adatgyűjtés számlálással, egyszerű kísérletek kivitelezésével, méréssel, vagy a médiából.
Észlelési tudatosság: mérés, számszerűsítés, Állampolgári cselekvési készségek
Adathalmaz sorbarendezése, ellenőrzése
4 – 6.
Oszlopdiagramok, hisztogramok, piktogramok készítése az osztályban fellelhető valós problémák adataiból, állítások megfogalmazása ezek alapján. Adatgyűjtés vizsgálat és szimuláció alapján Egyszerű grafikonok, pontdiagramok készítése, állítások megfogalmazása ezek alapján.
7 – 8.
Annak felismerése, hogy az adatok milyensége függ az adatforrástól és az adatgyűjtés módjától.. Egy adathalmaz grafikus képén trendek, variációk felismerése. Átlagvonal rajzolása, majd segítségével előrejelzések megfogalmazása, a grafikonról hiányzó információ kipótlása.
Állampolgári készségek. Észlelési értelmezés
Állampolgári készségek
cselekvési tudatosság:
cselekvési
Zenei nevelés A zene elsősorban az észlelési tudatosság és a környezeti etika részcéljainak terén kapcsolódik a környezeti neveléshez. A zenei nevelés elemei: kifejezés, dallam, ritmus, összhang, hangszín, struktúra, forma fellelhetők és megerősíthetők a természetismeret és egyéb természettudományos tantárgyban is. Testnevelés A testnevelés fontos célja életre szóló készségek: úszás, túrázás, sátrazás, síelés, kerékpározás, sziklamászás, lovaglás elsajátíttatása. A szabadban való sport lehetőséget nyújt a természetben való viselkedés szabályainak kialakítására, testi és lelki egészségünkre gyakorolt hatásának felismerésére. Természettudományos nevelés A természettudományos nevelés elemei: - Problémamegoldás: o kérdésfelvetés, § sémák felismerése, § oda nem illő dolgok felismerése, § megerősítés keresése, § kérdések megfogalmazása. § hipotézisek alkotása o adatgyűjtés, § megfigyelés, § mérés, számszerűsítés, § a fontosság felismerése, § változók kiválogatása, § becslés o adatelemzés, § előrejelzés, § következtetés, § grafikus ábrázolás, § táblázatos megjelenítés, § számok használata, § korrelációk keresése, § osztályozás o magyarázat, § leírás, § meghatározás, § értelmezés, § szellemi modellek kialakítása, § fizikai modellek kialakítása, § kommunikáció - természettudományos ismeretek: sokféleség, változás, folyamatosság, kölcsönhatás, szerveződés, korlátozás, - a természettudományok szelleme: tudománytörténet, tudósok, - tudomány, technika és társadalom: a három terület kölcsönhatása. Idegen nyelv Az idegen nyelv tanulása, illetve elsajátítása fokozottabban jelentkezik az Európa Unióhoz való csatlakozás kapcsán. Az idegen nyelv ismerete nemcsak kommunikációs képességet jelent, hanem azt is, hogy hogyan teremtsünk kapcsolatokat más nyelvű emberek közösségében.
Az idegen nyelv és a környezeti nevelés kapcsolódási pontjai: - környezeti témájú írások olvasása, feldolgozása idegen nyelven, - más nemzetek hagyományos tevékenységeinek eljátszása az adott nyelven, - levelezés azonos korú más anyanyelvű diákokkal, - esetleges részvétel nemzetközi környezeti programokon Társadalmi tanulmányok Idetartozik a történelem, emberismeret, etika tantárgyak. Ismeretek: A tanulók segítése olyan ismeret megszerzésében, melyek képessé teszik őket megmagyarázni a társadalmi/politikai döntéshozó folyamatokat, tanúságot tenni hatékony állampolgári készségekről, az embereket minden társadalmi rendszerben befolyásoló közgazdasági elvek és fogalmak megismerésére, megértésére és alkalmazására, - földrajzi ismereteiket az ember/környezet viszonyra alkalmazni, tanúsítani, hogy tisztában vannak a konfliktusok, együttműködés és változás az ember életében betöltött szerepével. Demokratikus alapelvek, meggyőződések és értékek Segíteni a tanulókat a demokratikus alapelvek, meggyőződések és értékek (együttműködés, egyenlőség, sokféleség, szabadság, igazságosság, intimitás, emberi méltóság, felelősség és őszinteség) elsajátíttatásában. Részvétel Segíteni a tanulókat az állampolgári jogok és felelősség gyakorlásában. Készségek Segíteni a tanulókat a hatékony gondolkodás és érvelés módjainak elsajátításában. Alapvető készségek: - megfigyelés, - osztályozás, rendezés, - térbeli kapcsolatok megértése. Feldolgozási készségek: - előrejelzés, - magyarázat, - mérés, - értelmezés, - következtetés, - feltevések megfogalmazása, - elképzelés, - számszerűsítés, - elemzés. Műveleti készségek: - kutatás, - csoportmunkában való részvétel, - kommunikáció, - modellezés, - döntéshozás,.
Állampolgárság A társadalmi nevelés célja, hogy segítse a tanulókat abban, hogy egy demokratikus társadalom hatékony polgáraivá váljanak, Vagyis jól tájékozott, elemzésre képes, elkötelezett és tenni akaró emberekké. Állam és hatalom A társadalmi nevelés segíti a tanulókat abban, hogy megértsék az állam és hatalom szerepét és működését egy demokratikus társadalomban. Emberi jogok Az egyéni, csoport- és társadalmi szintű emberi jogok megértése szintén a társadalmi nevelés feladata. Az emberi jogok kérdése természetes velejárója a környezet és fejlődésnek, különösen a fenntartható fejlődésnek. A fenntartható fejlődés pedig bármely szinten a környezeti nevelés egyik központi kérdése. Függetlenség és összefüggés A társadalmi nevelés keretében egyre jelentősebb helyet kap a globális nézőpont kialakítása. A globális nézőpont elemei: - Emberi értékek tanulmányozása, - globális gazdasági, politikai, ökológiai és technikai rendszerek tanulmányozása, - globális problémák - béke és biztonság, fejlődés, környezet, emberi jogok – tanulmányozása, - globális történelem: az egyetemes és kultúrafüggő emberi értékek, a globális rendszerek, a globális problémák. Korlátozottság és választás A társadalmi nevelés fontos célja, hogy rádöbbentse a tanulókat a gazdaság korlátlan szükségletei és igényei és a természeti és emberi erőforrások szükségszerű korlátozottsága között feszülő alapvető ellentétre. Természetes és emberi erőforrások őrzése A társadalomtudományok egyik kulcsfontosságú területe a környezeti nevelésben is fontos. Fennmaradás és lehetőségek a jövőben Fontos cél, hogy a tanulók foglalkozzanak különböző jövőképekkel. Technika A technika tantárgy a kommunikáció, az építés, a gyártás és a közlekedés témákon keresztül kapcsolódik a környezeti neveléshez.
5. A KÖRNYEZETI NEVELÉS MÓDSZEREI 5.1 TANÍTÁSI-TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK
Legkonkrétabb
Érzékszervek
Tanulói aktivitás
Használata Közvetlen tapasztalatok Közvetett tapasztalatok Drámajáték Bemutatás Számítógépes szimuláció Kiállítások, modellek Film, videó Hangfelvétel, diagramok, képek Képi szimbólumok Nyelvi szimbólumok Legelvontabb Tantervi és tanítási célok: A tantervek készítésénél a pedagógiai program és a környezeti nevelési program céljai, feladatai a meghatározók. A célok és részcélok a tanulók felismert szükségletein alapulnak. Ezekből származtathatók a tanítási célok, feladatok. Ezek megvalósulását felmérésekkel, az ismeretek területén érdemjegyekkel értékeljük. A tanítási tevékenység tervezése: -
A tanuláselmélet kiválasztása, és folyamattervezés, A tartalom meghatározása, felépítése, A tanulás forrásainak és környezeteinek meghatározása.
A gyerekek jellemzői és ezek jelentősége a környezeti nevelők számára Tantervi és tanítási célok: A tantervek készítésénél a pedagógiai program és a környezeti nevelési program céljai, feladatai a meghatározók. A célok és részcélok a tanulók felismert szükségletein alapulnak. Ezekből származtathatók a tanítási célok, feladatok. Ezek megvalósulását felmérésekkel, az ismeretek területén érdemjegyekkel értékeljük. A tanítási tevékenység tervezése: - A tanuláselmélet kiválasztása, és folyamattervezés, - A tartalom meghatározása, felépítése, - A tanulás forrásainak és környezeteinek meghatározása. Az általános iskola első évfolyamain a .Mit jelent ez a környezeti nevelők számára? gyerekek …kíváncsiak, minden érzékszervükkel A tevékenységek között szerepeljen a igyekeznek felfedezni környezetüket. környezet felfedezése érintés, hallás, látás és szaglás útján. …különböző képességekkel jönnek az A tevékenységek adjanak lehetőséget a iskolába. különböző képességű gyerekek mindegyikének a részvételre és a sikerre. ….az idő, tér és távolság fogalmait csak A környezet idő, tér és távolság részben értik. vonatkozásaival a lehető legkevesebbet foglalkozzunk. …nehezen fogják fel, hogy a dolgok Viszonylag kevés számú tulajdonsággal többféleképpen is jellemezhetők. jellemezhető dolgokkal foglalkozzunk. …nehézségei vannak a logikus gondolkodás A logikus összefüggések felismertetését terén. kerüljük.
…kezdenek egyszerű okozati összefüggéseket A tevékenységek segítség elő a környzete felismerni. egyszerű okozati összefüggéseinek felismerését. ….az azonnali eredményeket szereik, hosszabb Változatos, rövid, a gyerekek figyelmének kísérletek során elvesztik érdeklődésüket. korlátait figyelembevevő tevékenységek alkalmazása. ….igyekeznek megtalálni, tisztázni saját Olyan tevékenységek beépítése, melyek a „Ki személyiségüket. vagyok én?” kérdést a környezettel való kapcsolat tükrében teszik fel. ….kommunikációs készségük még fejletlen. A tevékenységek segítsék a verbális kommunikációs készségek fejlődését, megerősítését. …képesek felismerni, hogy a tanár A tanár személyes példamutatással segíti tényszerűen, komolyan vagy tréfálkozva kialakítani a környezeti kérdésekhez való beszél. helyes hozzáállást. …szeretik a képeket, azokról beszélve saját A képek gondos összeválogatásával fokozzuk a tapasztalataikat elmondani. környezet iránti érdeklődést, és segítsük az egyszerű összefüggések megértését. …gondolataik, érzéseik kifejezésére szívesen Teremtsünk minél több lehetőséget gondolatai, használnak különböző művészi formákat és érzéseik kifejeztetésére. anyagokat. …szeretik megosztani élményeiket A tanár által finoman irányítottan osztálytársaikkal. beszélgessünk a környezeti jelenségekről. …szeretnek gyűjteni. Gyűjtőmunkák alkalmazása. Az általános iskola első évfolyamain a gyerekek
.Mit jelent ez a környezeti nevelők számára?
….mozgáskoordinációjuk, kézügyességük és kitartásuk korlátozott. …erkölcsi érzékük még kezdetleges, jó/rossz fogalmuk nagyon egyéni.
A tevékenységek ne támasszanak túlzott követelményeket a gyerekek ügyessége iránt. Olyan tevékenységek választása, amelyek külső értékrendre támaszkodnak.
…kíváncsiak, minden érzékszervükkel A tevékenységek között szerepeljen a igyekeznek felfedezni környezetüket. környezet felfedezése érintés, hallás, látás és szaglás útján. …különböző képességekkel jönnek az A tevékenységek adjanak lehetőséget a iskolába. különböző képességű gyerekek mindegyikének a részvételre és a sikerre. ….az idő, tér és távolság fogalmait csak A környezet idő, tér és távolság részben értik. vonatkozásaival a lehető legkevesebbet foglalkozzunk. …nehezen fogják fel, hogy a dolgok Viszonylag kevés számú tulajdonsággal többféleképpen is jellemezhetők. jellemezhető dolgokkal foglalkozzunk. …nehézségei vannak a logikus gondolkodás A logikus összefüggések felismertetését terén. kerüljük. …kezdenek egyszerű okozati összefüggéseket A tevékenységek segítség elő a környzete felismerni. egyszerű okozati összefüggéseinek felismerését. ….az azonnali eredményeket szereik, hosszabb Változatos, rövid, a gyerekek figyelmének kísérletek során elvesztik érdeklődésüket. korlátait figyelembevevő tevékenységek alkalmazása.
….igyekeznek megtalálni, személyiségüket.
tisztázni
saját Olyan tevékenységek beépítése, melyek a „Ki vagyok én?” kérdést a környezettel való kapcsolat tükrében teszik fel. ….kommunikációs készségük még fejletlen. A tevékenységek segítsék a verbális kommunikációs készségek fejlődését, megerősítését. …képesek felismerni, hogy a tanár A tanár személyes példamutatással segíti tényszerűen, komolyan vagy tréfálkozva kialakítani a környezeti kérdésekhez való beszél. helyes hozzáállást. …szeretik a képeket, azokról beszélve saját A képek gondos összeválogatásával fokozzuk a tapasztalataikat elmondani. környezet iránti érdeklődést, és segítsük az egyszerű összefüggések megértését. …gondolataik. Érzéseik kifejezésére szívesen Teremtsünk minél több lehetőséget gondolatai, használnak különböző művészi formákat és érzéseik kifejeztetésére. anyagokat. …szeretik megosztani élményeiket A tanár által finoman irányítottan osztálytársaikkal. beszélgessünk a környezeti jelenségekről. …szeretnek gyűjteni. Gyűjtőmunkák alkalmazása. ….mozgáskoordinációjuk, kézügyességük és A tevékenységek ne támasszanak túlzott kitartásuk korlátozott. követelményeket a gyerekek ügyessége iránt. …erkölcsi érzékük még kezdetleges, jó/rossz Olyan tevékenységek választása, amelyek fogalmuk nagyon egyéni. külső értékrendre támaszkodnak. …..
Az általános iskola középső évfolyamain a gyerekek
.Mit jelent ez a környezeti nevelők számára?
..eleinte nehezen tudnak változókat elkülöníteni, lépésről lépesre gondolkodnak, anélkül, hogy az egyes lépéseket egymással össze tudnák kötni. …kezdenek különbséget tenni megfigyelések és következtetések között.
Az időszak elején csak kevés számú változó szerepeljen, és ne legyen nagy szerepe a logikai összefüggéseknek.
…kezdenek különbséget vélemény között.
tenni
tény
és
…kezdenek személyre jellemző érdeklődést, hobbit kialakítani. …kezdik megérteni ok és okozat összefüggéseit. …mozgáskoordinációja javul, finomodik.
A tevékenységek segtsék elő a megfigyelés, a következtetés és a következtetés logikai alapjai megkülönböztetését. A tevékenységek segítsék elő a különbségtételt tény és vélemény között, és értékeljék őket aszerint, hogy mennyit érnek mint a döntéshozás alapjai. A tevékenységek adjanak lehetőséget a gyerekeknek saját érdeklődésük kiélésére. Teremtsünk lehetőséget ok-okozat kapcsolatot példázó helyzetek vizsgálatára. Finomabb mozgáskoordinációt igénylő tevékenységek beiktatása. Segítsük őket abban, hogy el tudják dönteni, a környezetről szóló írások hitelességét. A tanárnak is őszintén kell érdeklődőnek, lelkesnek, elkötelezettnek lennie. A feladatok legyenek cselekvésközpontúak.
…kezdenek egyre jobban érdeklődni olvasmányaik hitelessége iránt. …kezdik a beszélő rejtett szándékait is felismerni. …kezdenek személyes elkötelezettség alapján egyre szívesebben részt venni tevékenységekben. …kezdenek hatékonyabban és szívesebben Vonjuk be a gyerekeket a velük és részt venni döntéshozatalokban. környezetükkel kapcsolatos döntések meghozatalába. …kezdenek csoportban dolgozni, megérteni a Biztosítsunk csoportos tapasztalatokat, közösség igényeit és felelősséget érezni iránta. erősítsük annak érzését, hogy a tagok tettei hatással vannak a csoportra és hogy az egyének felelősséggel tartoznak a csoport iránt. Kezdenek olvasmányaikban szereplő Gondosan megválasztott, más környezetben embereket, helyeket személyes ismerőseiknek játszódó olvasmányok segítik a gyerekeket tekinteni. saját környezetük kritikusabb szemléletében. …kezdik kifejleszteni a sajátjuktól eltérő Teremtsünk lehetőséget arra, hogy erkölcsi szempontokat is figyelembe vevő erkölcsi döntéseket hozzanak mást is figyelembe érvelést. véve, mint azt, hogy személy szerint nekik mi a jó vagy rossz.
Az általános iskola felső évfolyamain a gyerekek
.Mit jelent ez a környezeti nevelők számára?
kezdenek múltbeli tapasztalataik alapján előre jelezni. ……kezdik kialakítani a hipotézisalkotás és egyszerű hipotézisek ellenőrzésének képességét. …kezdenek képessé válni tapasztalatok megkülönböztetésére, tisztázására és keresésére.
Adjunk előrejelzést erősítő feladatokat.
A tevékenységek segítsék elő adatokon alapuló hipotézisek felállítását és az ellenőrzésüket szolgáló módszerek fejlesztését. A tevékenységek törekedjenek bonyolult környezeti szituációkban a lényeges tényezők kiszűrésére és környezeti problémák tisztázására. …kezdik a megbeszélést, vitát a csoportos Bonyolultabb, csoportmunkával megoldható döntéshozás és problémák megoldása problémák köré tervezzünk tevékenységeket. eszközének tekinteni. …kezdenek képessé válni a döntéshozó Tegyük lehetővé, hogy a gyerekek döntéseket folyamat megértésére és levonni ennek a hozzanak és vállalják azok következményeit. döntéshozatalra vonatkozó követelményeit. …szükségük van a felelősségvállalás Adjuk lehetőséget a felelős cselekvéssel lehetőségére, hogy megtanulják a választása és összefüggő választásra, döntésre. felelősség összefüggését. ...kezdenek érzelmileg kötődni hazájukhoz, és Tervezzük olyan tevékenységet, melyek következetes hazafiságot kialakítani. fokozzák az egyén felelősségérzetét hazája jobbítása irányában. …kezdenek felülvizsgálni és megkérdőjelezni Engedjük vitatkozni, gondolkozni őket, hogy elfogadott meggyőződésrendszereket. megvizsgálhassák a rendszerek alapjait. …kezdik megérteni a közösség, a többség vagy A tevékenységek során fejlesszük a környezeti a társadalmi rend értékeire építő erkölcsi problémákkal kapcsolatos bonyolult erkölcsi döntések meghozatalának képességét. érvelést.
Ajánlott együttműködő (kooperatív) tanulási módszerek -
Kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása. Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás. Témához kapcsolódó tanult ismeretek csoportos visszakeresése, egyesítése. Szövegértelmezés, lényegkiemelés és annak megvitatása. Kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése. Páros munka: tényanyag gyűjtése és jegyzetelés. Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése. Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan. Információrögzítés együttműködéssel. Csoportos asszociációs feladatok. Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással). Házi feladatok megvitatása a közös és az eltérő válaszok vagy a legérdekesebb részek tükrében. Tesztkészítés, tesztértékelés. Követelmények megfogalmazása. Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel. Adatgyűjtés, feldolgozás és azok felhasználásával kiselőadás tartása társas munkamegosztásban. Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása,
tisztázása. - Írásbeli értekezések, vitairatok, készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában. - Vélemények, gondolatok társítása posztereken, „tacepaokon”. - Könyvtári, adattári kutatás, „cédulázás”, adatbázis kezelés, adatfeldolgozás. - Egy téma különböző megközelítésű és nézőpontú feldolgozása. - Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus körüljárása csoportosan. A fejlesztés központú tantervi szemlélet megkívánja, hogy helyi tanterveinkben, egymásra építve tervezzük meg a tanulói képességek fejlesztésének folyamatát, az elsajátítandó tananyagot, valamint a tevékenységek körét.
6. A KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉRTÉKELÉSE 6.1. AZ ÉRTÉKELÉS CÉLJA Az értékelés a program végrehajtásának elengedhetetlen része. Az értékelés az eredmények megállapítása – annak mértéke, hogy a tanulók észlelési tudatossága, ismeretei, környezeti etikája, állampolgári cselekvési készségei hogyan fejlődtek. Az értékelés folyamatos. Az értékelés fajtái: - érdemjegyek, - szóbeli, - írásbeli szöveges értékeléssel. A környezeti nevelés sajátos értékelési formái A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során – mint azt a korábbi fejezetekből láthattuk – szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével. - Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. - Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés. - Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet. - Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának. - Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségek felismerését. Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson. Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. - A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozza meg. A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák: - a tanulói kíváncsiság megőrzését;
-
az aktivitás fenntartását és megerősítését; a belső motivációs bázis fejlesztését; az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését; a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit; a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére; - az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is. Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai: Az ellenőrzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás. - Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet. Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez. - Fontos az összefüggések meglátásának segítése. A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg. Eredményvizsgálatunk egyes tanulók esetében - az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására, - a szociális képességek alakulására, - a beállítódások és értékorientáció fejlődésére, - a csoporthelyzet megismerésére, - a konfliktuskezelés módjára irányul. Osztályközösségek esetében - a csoportviszonyok alakulásának, - a közvéleménynek, az etikai gondolkodásnak, - az informális kapcsolatrendszernek, - a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek: - folyamatkövető megfigyelés - célzott megfigyelés - helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) - tevékenységelemzés - egyéni és csoportos megbeszélés, interjú. A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési szabályzata részletes előírásokat tartalmaz. Választott módszereink lehetnek: - a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése; - spontán és irányított személyes beszélgetések; - írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat; - nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése; - a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata.
6.2. A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI 6.2.1. Tanítási órák
6. 2. 3. A nem hagyományos tanórai keretben szervezett tanítás A környezeti nevelés célja az ember és környezete viszonyának, kapcsolatának alakítása. Tehát vizsgálódásaiknak, tevékenységeinknek homlokterébe szükségszerűen a valóságos, megtapasztalható környezet, annak megélhető állapota, változásai állnak. A környezeti értékek megismerése, a problémák megértése, a tanuló és környezete viszonyának, cselekvési, döntési lehetőségeinek tisztázása, valamint a szembesülés tettei következményével olyan tanulási helyzetek megteremtését kívánja, amelyek a hagyományos, tantermi órák során nem biztosíthatóak. A tanulásszervezés módjáról a nevelőtestület dönt. . Terepgyakorlat A terepgyakorlat során csak a terepen, tantermen kívül, a környezet valóságában megszerezhető tudás, illetve elvégezhető tantervi követelmények teljesítéséhez biztosítunk feltételeket, lehetőséget. A terepgyakorlat az ismeretszerzésre összpontosít adott megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek elvégzésével. Ilyen például egy tájolási, tájékozódási gyakorlat, növényhatározás, vízmintavételezést, talajvizsgálatot tanító gyakorlat. Noha a fogalom valamilyen bonyolult, összetett tennivalót sugall – a felsőoktatási terepgyakorlatokra emlékezve –, már a legkisebbek számára is tervezünk ilyen programot. A lakóhely megismerésétől a környezeti vizsgálódásokig igen sokszínű lehet ezek tartalma. Nagyon fontos, hogy a terepen alkalmazandó eljárásokat a tanulók előzőleg megismerjék, hogy a tennivalókra felkészülhessenek, pontosan megértsék a foglalkozás célját. A tartalom megtervezése mellett pontos időterv is szükséges. A terepen általában felerősödnek a tanulók tanulási képességeiben rejlő különbségek. Gondoskodnunk kell tehát különböző nehézségű, összetettségű feladatokról is. A terepgyakorlatok feladatait általában a tanulók együttműködő tevékenységére építjük. Körültekintően kell figyelnünk ezért a csoportképzésre, az együtt dolgozó tanulócsoportok összetételére. A terepgyakorlat egy megismerő folyamat része. Ezért az azt előkészítő és az arra épülő hagyományos szervezésű tanórákkal egységben tervezzük meg azt. A terepgyakorlat lehet akár egy tanórányi időtartamú is (pl. tájékozódási séta az iskola környékén, időjárási észlelő, mérő gyakorlat). Megszervezhetjük tanórák tömbösítésével, például úgy, hogy az adott hét időkeretét órarendi változtatással egymást követő tanórákká szervezzük A terepgyakorlat tartalma egyszerre több tantárgy ismeretét is integrálhatja, ha egyébként tantervileg a tárgyakat önállóan tanítjuk A gyakorlatot ekkor a tevékenységbe bevonható tantárgyak együttes időkeretének a terhére is tervezhetjük. Témanap, témahét A terepi tanítási projekteket a lebonyolítás időtartama szerint szokás témanapnak, témahétnek nevezni. Ilyenkor a lakóhely, illetve az iskola környékének valamilyen környezeti értékét vagy problémáját vizsgáltatjuk a projekt módszer alkalmazásával. Az adott helyszínen megismerhető, fellelhető, megtapasztalható valódi probléma köré rendezzük a tanulást. Témanapot, illetve e téren tapasztaltabb tanulók számára témanapokat vagy témahetet szervezni természetesen a kötelező tanórákkal azonos időkeretben lehet, hiszen az azon való részvétel minden tanulótól elvárt. Nem erőltetjük azoknak a tanulóknak a részvételét, akik tanulási képességeik fejletlensége, hiányosságai okán a programban csak sodródnának a többiekkel, nem kaphatnának nekik megfelelő szerepet, feladatot. Részükre ilyenkor ugyanannak a tantervi tartalomnak a közvetítésére más, számukra alkalmas tanulási formát biztosítunk. Figyelünk arra is, hogy az izgalmas, a tanulókat valóban érintő, érdekes témák kijelölése, megtalálása nemritkán éppen a tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók aktivizálása, motiválása érdekében hozhat szerencsés fordulatot. A terepi projektek tervezésénél integráló elv lehet az ismeret, a megismerés folyamata és a tanulói tevékenységek. Az ismeret – A tudományokban, illetve tantárgyakban az egyes jelenségeket az egyre differenciáltabb ismeretek képesek megmagyarázni. Az összetett rendszerek működésének megértéséhez viszont integrált
ismeretek szükségesek. Környezetünk bonyolult, összetett rendszer. Folyamatainak megértése tehát szükségszerűen integrált megközelítést kíván. Azt igényli, hogy a széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel összekapcsolódjanak. A differenciált ismeretek megszerzése a tantárgyak tananyagának megtanulása során lehetséges, ám az integrált ismeretek elsajátítása és alkalmazása nélkül újratermelődne az a gondolkodás, amely a részérdekek mentén, egyes elemek hangsúlyozásával jellemezhető. A megismerés folyamata A környezeti nevelés során valóságos történéseket, jelenségeket, problémákat és konfliktusokat mutatunk be. Természeti és létesített környezetünk működésének megértéséhez a természet és a társadalom megismerésének eszközeit, módszereit egyaránt megtanítjuk. Összetett rendszert csak integrált módszerekkel lehet megismerni. A tanulói tevékenységek Ismereteinket mindig valamilyen feladat, vagy élethelyzet megoldása érdekében mozgósítjuk. Ahhoz, hogy egy környezeti problémára eredményes megoldást tudjunk adni, a tevékenységünknek is integráltnak kell lennie. Többféle részfeladatot kell megoldani, több oldalról kell a dolgokat értelmezni, többféle érdeket kell összehangolni. A környezettel való ismerkedés egyszerre kínál feladatokat, jelenít meg problémákat és kínál örömforrást, értéket. A projekt-tanítást az alábbi lépésekben célszerű megtervezni. Témaválasztás - Az egyes kiscsoportok az előre összeállított témakatalógusból kiválasztják a feldolgozandó témát a résztvevők kívánsága, érdeklődése alapján, a csoport tagjainak egyetértésével. - A témák és a csoportok összetétele is módosítható úgy, hogy a végrehajtó munkacsoportok számára az teljesen elfogadható legyen. A csoport megalakításához az alábbiakat vesszük figyelembe. - Én magam mely feladat megoldására vállalkoznék? - Kikkel tudnék együtt dolgozni (rokonszenvi választás)? - Kikkel kell együtt dolgoznom (feladatorientált választás)? - Mit tudunk egymásról a feladat megoldása kapcsán? Tervezés A kiválasztott téma kidolgozásának konkrét menetét a csoport megtervezi. A cél tisztázása - Mit szeretnénk elérni, megtenni? - Pontosan értjük-e a feladatot? Ugyanazt értjük-e ezen? - Milyen alkotást, eredményt várnak el? A szándék tisztázása - Miért lehet jó ez nekünk? - Milyen előnyünk származhat belőle? - Milyen szinten érdeklődünk a kiválasztott téma iránt? A feladat mely része motivál elsősorban? - Szeretnénk-e részt venni a programban? Ha nem, milyen egyéb választásunk van? Módosíthatjuk-e a célt vagy a feladatot? Döntés-előkészítés - Gyűjtsünk szabadon ötleteket! - Válasszuk ki a mindenki számára elfogadható feladatokat! - Mérlegeljük a teendőket, a szükséges befektetést és a várható eredményt! - Döntsünk az egyik ötlet megvalósításáról! Tervkészítés - Készítsünk feladattervet! (Milyen tennivalóink vannak a cél eléréséig?) - Készítsünk időtervet! (Hogyan gazdálkodjunk az idővel?) - Vegyük számba az erőforrásainkat (szellemi, dologi, anyagi)!
- Döntsünk az alkalmazandó információ-szerzési, feldolgozási és áramoltatási módokról! - A folyamat minőségbiztosításának megtervezése (folyamatelemzés, a folyamat nyomon követése naplózással, visszajelzések, módosítások lehetőségeinek megteremtése, elégedettségi skála, külső szereplők véleményének kikérése stb.). A szerepek felvállalása - Tisztázzuk az egyes csoporttagok tennivalóit! - Tisztázzuk a munkakapcsolatokat, a munkamegosztást! - Döntsünk a személyes felelősségről, szükség esetén ezt rögzítsük is írásban! A projekt kivitelezése A feladatok teljesítése - Egyénileg felvállalt feladatok teljesítése - Csoportos egyeztetés - A tennivalók szükség szerinti módosítása - A módosított tennivalók végrehajtása A bemutatás előkészítése - A technikai feltételek biztosítása - A projekt eredményének, produktumának bemutatásra való előkészítése, megformázása - Véleményezés (eredetiség, kidolgozottság, hajlékonyság, gördülékenység, élvezhetőség szerint) - Alternatívák közötti választás - Módosítás (ha szükséges) - Begyakorlás Bemutatás - A bemutató technikai előkészítése - A bemutatón részt vevők körének kiválasztása - Meghívás, fogadás előkészítése - A bemutató hangulati megtervezése - A projekt eredményének nyilvánosság elé tárása, bemutatása Értékelés - A teljesített feladat mennyire tért el a tervezettől? - A résztvevőknek milyen sikerélménye volt, teljesültek-e elvárásaik, elképzeléseik? - Milyen volt az eredményessége? Megfelelt-e az elvárásoknak? Hogyan értékelték a munkát a csoporton kívül állók? - Hogyan lehetett volna még jobban elvégezni a feladatot? - Hogyan változott a csoporttagok egymáshoz fűződő viszonya a munka során? - A eredményes munka elvégzését, a csoport sikerét a helyben szokásos módon, a projekt témájához illő formában ünnepeljük meg! A témanapokon szerzett tapasztalatok megalapozzák az erdei iskolai munkát is. A hagyományos módszereknél jobban, eredményesebben szolgálják a feladatok végrehajtásának megtervezésében, a valóságos problémák kollektív megoldásában megszerzendő jártasságot. Engedik, hogy a tanulók folyamatosan szembesüljenek döntéseik következményével. Gyakorlatot szerezhetnek különböző ismerethordozók kezelésében, tájékozódhatnak különböző információs központokban, alkalmazhatják a különböző tantárgyakban megtanultakat, és mozgósíthatják a tananyagon kívüli ismereteiket is. Természetesen a projekt típusú tanulásra is folyamatosan fel kell készítenünk tanítványainkat. Egyszerű, a cél és az alkotás között könnyen felismerhető kapcsolatokra építő feladatokat tervezve egészen kis korban elindulhatunk ezen az úton (pl. virágláda beültetése, madáretető készítése). E tanulási módhoz könnyen és sikerrel illeszthetők a különböző drámatechnikák, drámapedagógiai módszerek. Az előkészítő munkában pedig helyet kell, hogy kapjon a könyvtári munka.
Tanulmányi kirándulás A tanulmányi kirándulások megszervezésében számottevő tapasztalatokkal rendelkezünk. A tanulóközösség összekovácsolása, az élményszerzés, az együttlét öröme, a szocializáció ötvöződik a közelebbi, távolabbi tájakkal, nevezetességekkel való megismerkedéssel, hazánk felfedezésével. Lehetőséget ad a jelentős, híres, érdekes tárgyakkal, esetleg személyekkel, jellegzetes helyekkel való találkozás, az „ottlét” élményének megélésére. Ez a nevelési forma elsősorban nem valamilyen tantervi feladat teljesítését szolgálja. Célja főképpen a közösség és azzal együtt a személyiség fejlesztése. E fejlesztési feladatokat azonban szolgálhatják különböző megismerő, tanulási helyzetek is. A tanulmányi kirándulás során a tanulók kaphatnak különböző ismeretszerző feladatokat. Készülhetnek kiselőadással, végezhetnek gyűjtőmunkát stb. . Az erdei iskola Az erdei iskola olyan ötnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építjük. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. Az erdei iskola tananyaga Valamely tantárgy vagy tantárgyak kerettantervi tartalmának megfelelő (pl.: a hazai lomberdő életközössége 6. évfolyamos természetismeret tananyaga szerint). vagy bármely tantárgy környezethez illeszkedő (környezetadekvát) tananyaga. - Valamely tantervi modulnak megfelelő (pl. Hon- és népismeret 5. évfolyamos modulja szerint). Valamely tantárgy nem kerettantervi tartalmának megfelelő, hanem helyben készített vagy alkalmazott, helyi ismeretekkel kiegészített tananyagát valósító (pl.: a természetismeret tantárgy szabadon szervezhető időkerete terhére helyben összeállított természetvédelem téma szerint). Az iskola döntésétől függően a szabadon tervezhető kötelező időkeretben önálló ismeretrendszert feldolgozó. Ez a tananyag vonatkozhat az erdei iskola helyszínére, vagy azzal kapcsolatos ismeretre. Valamely választott tantárgy tantervének megfelelő (pl.: a fentiekben vázolt választható tantárgy tanterve szerint). Ha az iskola a nem kötelező időkerete terhére választható tantárgyat szervezett, akkor az erdei iskolát az e tárgyat választók részére szervezi meg, s természetesen ennek is lehet intenzív tereptanulmányi szakasza. - Tantárgyakon átívelő, egyszerre több tantárgyat is szolgáló tartalmú (pl.: „Tájékozódás az időben” című, több tantárgyban is megjelenő, a középkori mindennapokat modellező projekt). Tantárgyközi tartalommal, azaz olyan ismereteket közvetítő, melyek tételesen egyetlen tantárgy tananyagában sem szerepelnek, de többnek is kiegészítik a követelményeit (pl.: életmódvizsgálat egy településen). Tanórán kívüli környezeti nevelés az általános iskolában Az általános iskola alsóbb évfolyamain a tanulók alapvető ismereteinek kialakítása, emocionális felkészítése, ráhangolása történik a környezeti nevelés során. Az általános iskola felső tagozatán már az érzelmi ráhatás mellett a korszerű ismeretek biztos alapozására, bővítésére, az összefüggések megláttatására összpontosítunk.. A tanórán kívüli nevelés lehetőséget ad olyan programok, módszerek megvalósítására, melyekre a tanórai keretek között nem kerülhet sor. A tanórán behatárolt az időkeret, a tér, a gyerekcsoport létszáma, összetétele, a tantermi kötöttségek gátat jelentenek a témaválasztásnál, időzítésnél stb. A tanórán kívüli környezeti nevelés óriási szakmai és nevelési lehetőség az iskolavezetés és az egyes tanárok számára.
A tanórán kívüli környezeti nevelés célja az általános iskola felső tagozatán A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával megalapozni, hogy a középiskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. Célkitűzések A választott programok és az alkalmazott módszerek - fejlesszék a tanuló szociális képességeit; - adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés); - rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket; - szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre; - alakítsanak ki kritikus gondolkodást; fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás); - ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására; - alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat; - neveljenek a hagyományok tiszteletére; - mutassanak követendő mintákat; - ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); - tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette.
A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei, lehetőségei -
Szakkörök Tanulóknak adott feladatok Nyári tábor Iskolai átfogó környezetvédelmi programok, projektek – Akciók Kiállítások. Iskolai zöld újság, zöld rádió, zöld könyvtár, zöld videotár –. Iskolai. Tanulmányi kirándulás Iskolai biokert,. Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés Vetélkedők, tanulmányi Kapcsolattartás külső Művészeti csoportok, ünnepségek
Jeles napok jegyzéke Február 2. Március 6. Március 22. Március 23. Április 3. Április 4. Április 7. Április 11. Április 18. Április 22. Április 24. Május 8. Május 10. Május 15. Május 15. Május 18. Május 24. Május 31. Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Június 25. Július 1. Július 11. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 1. Október 1. Október 4. Október 8. Október 8. Október 10. Október 15. Október 16. Október 21. Október 31. vagy a hónap utolsó munkanapja November 8. November 17. November 27. December 1. December 29.
Vizes Élőhelyek Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap Laboratóriumi Állatok Napja Egészségügyi Világnap Költészet Napja Műemlékvédelmi Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok Védelmének Napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon) Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Világnap az Elsivatagosodás Ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Építészeti Világnap Népesedési Világnap Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Zenei Világnap Habitat Világnap Állatok Világnapja Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Lelki Egészség Napja Nemzeti Gyaloglónap Élelmezési Világnap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Városok Napja Füstmentes Nap Fogyasztásszüneteltetési Nap AIDS elleni világnap Biodiverzitás Védelmének Napja
Ajánlott irodalom Adorján Rita: Magonc. 1998, Mecseki Erdészei Rt. Agárdy Sándor: Erdei iskola. Tornyospálcán, 1994, Aqua. Agárdy Sándor: Praktikum az óvodai és az általános iskolai környezeti neveléshez mindenkinek. 1995, Aqua. Béres Mária: Az erdőből jöttünk. 1994, Független Ökológiai Központ. Cornell, J.: Kézenfogva gyerekekkel a természetben. 1998, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Csonka A. – Fésű J. Gy. (szerk.): Zöld hálózat. 1997, Ökológiai Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány. Disinger-Monroe: A környezeti nevelés fogalma. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Frank – Zamm: Környezeti nevelés a városban. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Gulyás Pálné (szerk.): Környezetvédelmi oktatás szakérői tevékenység elméleti és gyakorlati megalapozása. 1998, TKTE. Gulyás Pálné – Láng Edit – Vízy Istvánné: A természetvédelem, környezetvédelem bevezetése a nevelésbe. 1994, 1998, TKTE. Havas Péter (szerk.): A környezeti nevelés gyökerei Magyarországon. 1996, Körlánc-Infogroup. Havas Péter (szerk.): Kisiskolások környezeti nevelése. Réce-füzetek 1. 1993, Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért. Havas Péter: Környezeti nevelés Európában. 1999, Körlánc. Hegedűs Gábor (szerk.): Projekt módszer I–II. 1998, Hírös Akadémia. Hortobágyi Katalin (szerk.): Környezeti nevelés az erdei iskolában. Réce-füzetek 4. 1995, Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért. Hortobágyi Katalin: Ahol a fáktól jobban látni az erdőt. Altern füzetek 6. Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv. Altern füzetek 1. Horváth Attila: Kooperatív technikák – Altern füzetek 7. IFA. Jónás Ilona (alk.szerk.): A környezeti nevelés és a földrajztanítás. 1998, Földrajztanárok Egylete. Juhász-Nagy Pál : Vázlatok az ökológiai kultúra tematikájához. 1993, TKTE. Juhász-Nagy Pál – Zsolnai László: Humánökológia. 1992, ELTE. Kárász Imre: Ökológiai és környezetvédelmi alapismeretek. 1990, Typotex Kft. Kárász Imre (szerk.): Környezetünk vizsgálata. 1993, NSZI. Könczey Réka – Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz. 1997, Föld Napja Alapítvány. Legány András (szerk.): Környezeti nevelés a táborban. Réce-füzetek 2. 1993, Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért. Lehoczky János: Hasznoskönyv. 1997, Környezetgazdálkodási Intézet. Lehoczky János: Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata. 1998, Raabe. Monore-Cappaert: Környezeti nevelés a tantervekben. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Moser – Pálmai: A környezetvédelem alapjai. 1992, Tankönyvkiadó. Palmer, Joy – Neal, Philip: A környezeti nevelés kézikönyve. 1998, Routledge – Körlánc – Infogroup. Pennock – Bardwell: Környezeti témák a tanórán. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Rohwedder – Alm: Számítógép a környezeti nevelésben: multimédia és hálózati tanulás. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Scheibert F. (szerk.): A környezeti nevelés és a helyi tanterv. 1997, Infogroup. Sípos Imréné: Iskolavezetés és környezeti nevelés. 1998, Körlánc. Szerényi Gábor (szerk.): Környezeti nevelés a szakkörön. Réce-füzetek 3. 1994, Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért. Tourtillot – Britt: Környezeti nevelési segédletek értékelése. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Vásárhelyi Tamás: A városban. Városi környezet és környezeti nevelés. 1998, Körlánc. Vásárhelyi Tamás: Szitakötészet. 1994, Független Ökológiai Központ. Vásárhelyi Tamás – Victor András (szerk.): Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. 1998, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Vida Gábor – Gulyás Pálné – Tóth Albert (szerk.): Kultúra – Nevelés, Oktatás – Felhasznált irodalom:
Útmutató a környezeti nevelési tantervek fejlesztéséhez (Környezeti Nevelési Téka Tanároknak) Magyar Környezeti Nevelési Egyesület.
2. 11. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Az iskolában folyó nevelő-oktató munkánk elsősorban arra irányul, hogy tanulóink személyisége harmonikusan fejlődjön. A fejlesztés a nevelés két alapvető közösségének – a család, és az iskola – koordinált együttműködésével történik.
2. 11. 1. Az együttműködés formái: Az együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. Az együttműködés feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, - az őszinteség. Az együttműködés eredménye: a családi és az iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Pedagógiai feladatainkra építve az együttműködés formái: Az együttműködés megvalósulási formái: - a kölcsönös támogatás, - koordinált pedagógiai tevékenység. A szülők részéről: A nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: - együttműködő magatartást, - őszinte véleménynyilvánítást, - nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, - a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, - érdeklődő-segítő hozzáállást, - aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, - ötletadást különböző előadások témáihoz, - szponzori segítségnyújtást. (Alapítvány) A pedagógusok részéről: - félelem-, és szorongásmentes, családias légkörű, hatékony és színvonalas iskolai nevelés, oktatás, - változatos témájú szakkörök, tanfolyamok indítása, - rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, - nyílt napok szervezése, - előre tervezett szülői értekezletek, - rendkívüli szülői értekezletek, - fogadóórák megtartása. - Előadások szervezése (igény szerint): - logopédus - nevelési tanácsadó - pszichológus - egészségügyi szakember (orvos, védőnő) meghívásával. - Pályaválasztási tanácsadás, - családlátogatás, - közös kirándulások, rendezvények, műsorok szervezése.
2. 11. 2. A tanulók és pedagógusok együttműködésének formái A tanulók részéről a nevelőtestület az alábbiakat igényli: - őszinte véleményalkotás, - együttgondolkodás, - együttműködő magatartás, - tanulói feladatok önálló szervezése, kivitelezése, - aktív részvétel az iskola sokrétű tevékenységéből. A tanulók és pedagógusok a tanítási órákon, óraközi szünetekben és a tanórán kívüli foglalkozásokon (Nevelési terv 2. 12. fejezet) működnek együtt a nevelő és oktató munka eszköz- és eljárásrendszere minden elemének felhasználásával. Rendszeres együttműködésre adnak lehetőséget a Diákönkormányzat osztály- és iskolaszintű szervezetei. Az Iskolaszék a három alapvető közösség gondolkodásának tevékenységének összehangolását segíti elő.
2. 11. 3. A tanuló és pedagógus együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei. -
minden tanuló aktív tanórai részvételének elérése, hátrányos helyzetű, tanulási nehézséggel, beilleszkedési problémával küszködők bevonása minél nagyobb számban a tanórán kívüli foglalkozásokba, a tanulói jogok teljes körű gyakoroltatása, a tanulói, diákönkormányzati kezdeményezések felkarolása, megvalósításuk segítése, a problémák azonnali feltárása, orvoslása.
2. 11. 4. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: -
a szülői jogok teljes körű gyakoroltatása, az igények felmérése és lehetőség szerinti kielégítése, a problémák, kifogások, hibák azonnali feltárása, orvoslása, szülői munkahelyeken üzemlátogatás…..
2. 12. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE. ESZKÖZ, FELSZERELÉS,
MENNYI-SÉGI LELTÁR-SZERINTI MUTATÓ MUTATÓ
BESZERZÉS 2004.
Tanterem Szaktanterem: - művészeti, - technika, - számítástechnika, - nyelvi, - természettudományos Sportudvar Igazgatói iroda Nevelőtestületi szoba Helyettesi iroda Gazdasági vezetői iroda (közös az igazgatói irodával) Ügyviteli helyiség Könyvtár Orvosi szoba
osztályonként 1 1-1
9 tanterem 5
1 1 1 1 1
1 1 1 1 0
1 1 1
10 1 1
2005.
2006.
KISZOLGÁLÓHELYISÉGEK MENNYISÉGI ESZKÖZ, FELSZERELÉS, MUTATÓ Eszköz, felszerelés, sportszertár aula porta melegítőkonyha ebédlő tálaló-mosogató, felnőtt étkező öltöző zuhanyzó személyzeti WC tanulói WC mosléktároló szertár
LELTÁR SZERINTI MUTATÓ
BESZERZÉS 2004.
1 1 1 1 1 1 Nemenként 1 1 Nemenként 1 Nemenként 1 1 1
1 1 0 1 1 1
2005.
Tervezve
1-1 1-1 1-1 2-2 1 1
HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI:
2006..
TANTEREM MENNYI-SÉGI LELTÁR-SZERINTI ESZKÖZ, FELSZERELÉS, MUTATÓ MUTATÓ Tanulói asztalok, székek
Létszám szerint
Létszám szerint
Nevelői asztal, szék
Tantermenként 1 „ „ Létszám szerint helyiségenként Ablakon-ként
1-1
Eszköztároló szekrény Tábla Ruhatároló Szeméttároló Sötétítő függöny
SZAKTANTERMEK: ESZKÖZ, FELSZERELÉS,
BESZERZÉS 2004. Technika terembe ülőkék
2005.
2006.
1-1 1-1 Létszám szerint helyiségenként Ablakon-ként az emeleten
SZÁMÍTÁSTECHNIKA TEREM MENNYISÉGI MUTATÓ
LELTÁRSZERINTI MUTATÓ
BESZERZÉS 2004.
Tábla + flipchart 1 számítógépasztal Két tanulónként Számítógépek és tartozékok „ nyomtató 1 programok Lemeztároló doboz 2
1 15 15 1 „jogtiszták” 2
2005.
2006.
Korszrű-sítés
IDEGEN NYELVI SZAKTANTEREM ESZKÖZ, FELSZERELÉS,
MENNYISÉGI MUTATÓ
LELTÁRSZERINTI MUTATÓ
BESZERZÉS 2004.
Nyelvi labor (12 tanuló 1 együttes használatára) magnetofon 1 írásvetítő 1 TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKTANTEREM ESZKÖZ, FELSZERELÉS,
2006.
1 1 1
MENNYI-SÉGI LELTÁR MUTATÓ SZERINTI MUTATÓ
BESZERZÉS 2004.
Vegyszerálló tanulói asztalok, 3 tanulónként 1 víz-, gázcsatlakozással Elszívó-berendezés 1 Vegyszerálló mosogató 5 (Több elhelyezésére nincs hely) Fali mosogató 1 Poroltó 1
2005.
10 -1 1 1 1
2005.
2006.
Tervezve
Mentőláda Eszköz és vegyszerszekrény Méregszekrény Törpefeszültségű csatlakozások
1 2 1 Asztalonként 1
1 -2 1
Tervezve Tervezve
- 10 MŰVÉSZETI NEVELÉS SZAKTANTEREM ESZKÖZ, FELSZERELÉS,
MENNYI-SÉGI LELTÁR MUTATÓ SZERINTI MUTATÓ
BESZERZÉS 2004.
Rajzasztal Tárgyasztal Reflektor Vízcsap Pianínó Ötvonalas tábla CD- játszó, magnetofon Tároló polcok
Létszám szerint 1 2 2 1 1 1 1
30 -1 -2 1 1 1 1 1
2005.
2006.
Tervezve
TECHNIKAI NEVELÉS SZAKTANTEREM ESZKÖZ, FELSZERELÉS,
MENNYI-SÉGI LELTÁR MUTATÓ SZERINTI MUTATÓ
BESZERZÉS 2004.
Munkaasztal 15 főre Állítható magasságú szék Mosogató Főzősarok felszereléssel
4 15 1 1
4 16 -1 1
csere
2005.
2006.
TORNATEREM MENNYI-SÉGI LELTÁR MUTATÓ SZERINTI MUTATÓ
ESZKÖZ, FELSZERELÉS,
BESZERZÉS 2004.
kislabda labda tornaszőnyeg tornapad zsámoly bordásfal mászókötél gumikötél ugrókötél medicinlabda stopper Kiegészítő tornakészlet Egyéni felszerelés kosárlabdapalánk gyűrű mászórúd
5 5 2 2 2 2 2 5 5 5 1 1
+ + + + + + + + + + + + + + -1 +
2 1 2
2005.
2006.
Tervezve
SPORTUDVAR MENNYI-SÉGI LELTÁR MUTATÓ SZERINTI MUTATÓ
ESZKÖZ, FELSZERELÉS,
BESZERZÉS 2004.
Szabadtéri labdajáték felszerelés Magasugró állvány, léc, ugrógödör futópálya
1
2005.
2006.
3
1
Tervezve felújítás
1
1
IGAZGATÓI IRODA MENNYI-SÉGI LELTÁR MUTATÓ SZERINTI MUTATÓ
ESZKÖZ, FELSZERELÉS,
BESZERZÉS 2004.
Íróasztal, szék tárgyalóasztal szék iratszekrény fax telefon
2 1 2 1 1 1
+ + 2 1 1 1
NEVELŐTESTÜLETI SZOBA MENNYISÉGI
LELTÁRSZERINTI
2005. 1
2006.
ESZKÖZ, FELSZERELÉS,
MUTATÓ
Fiókos asztal szék Napló és folyóirattartó könyvszekrény ruhásszekrény mosdókagyló Tükör
MUTATÓ
19 19 1 2 5 1 1
BESZERZÉS 2004. 3
16 19 1 2 5 1 1
2005.
2006.
ÜGYVITELI HELYISÉG MENNYISÉGI LELTÁRSZERINTI MUTATÓ MUTATÓ
ESZKÖZ, FELSZERELÉS,
BESZERZÉS 2004.
asztal szék iratszekrény lemezszekrény írógép Írógépasztal + szék fénymásoló Számítógép nyomtatóval, telefon
2 2 1 1 1 1-1 1 Közös vonal
2005.
2006.
2 2 1 1 1 1-1 1 2-1-1
KÖNYVTÁR ESZKÖZ, FELSZERELÉS,
MENNYISÉGI LELTÁRSZERINTI MUTATÓ MUTATÓ
BESZERZÉS 2004.
Tanulói asztal (2 személyes) Egyedi világítás Könyvtárosi asztal, szék Szekrény (3000 dokumentumra) Szabadpolcok Létra telefon fénymásoló Számítógép, nyomtató Video tv-vel Cd- vagy lemezjátszó írásvetítő
15
15
15 1-1 3
15 1-1 -3
2 1 1 1 1-1 1 1 1
8 1
2005.
Tervezve
Tervezve 1 1 -1 1 1 1
Tervezve
NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ESZKÖZ,
MENNYISÉGI MUTATÓ
2006.
LELTÁRSZERINTI MUTATÓ
BESZERZÉS
FELSZERELÉS, 2004. Videó tv-vel Egyéni felszerelés
1 Évfolymon-ként, és tantárgyanként
2005.
2006.
1
Tárgyak, eszközök, információhordozók a pedagógiai program tananyagának feldolgozásához Mennyiség
Hiány
Beszerzési idő
Kémia elektromos mérleg
1
1
2006.
1
1
2006.
8
8
2005.
Biológia boncmikroszkóp
Történelem Térképek
Fizika Erőmérő csiga horoggal egyszerű hidraulikus présmodell archimédeszi hengerpár áramerősség és mágneses indukció Lenz törvény
2004. 2004. 2004. 2004. 2004. 2004.
Vizuális kultúra szabványbetűk
2004.
Földrajz
oktatótáblák Csillagászati földgömb Térképek
4 1
4 1
2005. 2006.
2
2
2004.
Alsó tagozat szerelőkészlet
Technika 1-4. évf.
5 x 15
2006.
Ének-zene 1
1
2004.
1
1
2004.
1 1
1 1
2004. 2004.
Környezetismeret 1
1
2005.
zeneszerzők arcképsorozata ritmus- és dallamhangszerek hangvilla metronóm
terepasztal
2. 13. A NEVELÉSI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZÍNTEREI 1. TANÍTÁSI ÓRÁK ( kötelező és választható tanítási órák) 2. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK a./ Kötött tanórán kívüli foglalkozások: - napközis és tanulószobai foglalkozások, - iskolai sportköri foglalkozások. A napközis foglalkozások célja és feladatai A tevékenység a délutáni foglalkozásokon minden esetben az intézmény általánosan megfogalmazott cél-, és feladatrendszerére és az egyéb nevelő-oktató munka területeire meghatározott célok elérésére irányul. Kiemelt területek: a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése, önművelés iránti igény felkeltése, kreativitás fejlesztése, - szociális hátrányok enyhítése, - beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarok enyhítése, - egészséges életmódra nevelés, - közösséggé formálás, közéletiségre nevelés, - a szabad idő hasznos és kulturált eltöltése: szabadban végezhető, sok mozgást igénylő csapatjátékok, sorversenyek, ügyességi versenyek, - sokféle szabadidős technika tanítása: kézműves tevékenység technikái: papírmunkák, festés, vágás, agyagozás, gyöngyfűzés, batikolás, fonás, hímzés, kulturális tevékenységek: mondókák, mesék, versek, bábozás, dramatizálás, zenehallgatás, múzeum-, színház-, mozi-, , könyvtár-, tárlatlátogatás. b./ Kötetlen tanórán kívüli foglalkozások. A kötetlen foglalkozások formáiról a tantestület dönt a - tanulói, szülői igények figyelembevételével, - a rendelkezésre álló szakemberek számbavételével, - az anyagi lehetősége figyelembevételével, - a tanulói leterheltséget mérlegelve. Iskolánk a következő tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja a változtatás jogát fenntartva: - Napközis és tanulószobai foglalkozások, (térítés mentes) - Sportkörök: - mindennapos testnevelés biztosítása napi (1-1 óra,) (térítés mentes) - „focisuli”, (térítéses) - úszás, (térítéses) - gyermektorna, (térítés mentes) - Szakkörök: (térítés mentes) - tanulásmódszertan, - számítástechnika, - rajz, - ezermester, - túra - énekkar.
-
-
-
-
-
-
Tanfolyamok: (térítéses) - szorobán, - kézműves foglalkozás, - sakk. Versenyek: tanulmányi: helyi, kistérségi, megyei, országos szintig felmenő (OM Közlöny szerint), - kulturális: szavaló, szép kiejtési, éneklő ifjúság, stb. - házi versenyek: a tanulmányi és kulturális versenyek előtt, - házi bajnokságok: különböző sportágakban. Diáknap: - fordított nap, - gyermeknap, - DÖK közgyűlés. Jeles napok: - Ünnepek: - Március 15. - Október 23. - Tanévnyitó ünnepély, - tanévzáró ünnepély. - Ballagás. - Műsoros rendezvények, vetélkedők: - Föld Napja, - Madarak és Fák Napja, - Rákóczi Nap, - Magyar Kultúra Napja, - Anyák napja, - Mikulás, - Luca napi vásár, - Karácsony, - Angol Szalon, - Kihívás Napja, - Kerti parti, stb. Erdei iskola Az erdei iskola hagyományosan 5 napos program az ország különböző területeinek sokoldalú megismerése céljából. Tanulmányi kirándulások: - osztály szintű, - évfolyam szintű, - iskolai szintű, - érdeklődési körhöz kötött tanulmányi kirándulások: - író, költő, művész, híres ember szülőházának megtekintése, - neves évfordulókh - oz kapcsolódó értékek, emlékhelyek megtekintése, - turisztikai kirándulások, - botanikai kirándulások, - nyelvtanulás céljából szervezett csereutazások. Múzeumlátogatások: (Aquincum, Természettudományi Múzeum, Petőfi Irodalmi Múzeum, Hadtörténeti Múzeum, Közlekedési Múzeum, Néprajzi Múzeum, stb.) - tantárgyhoz kötődő múzeumlátogatások, - időszakos kiállítások megtekintése, - rendszeres, minden évfolyamon ismétlődő, egyazon múzeum meglátogatása.
II. HELYI TANTERV
„Amikor tanítotok, tanításotok a valóságnak megfelelő legyen, de a valóságot igazítsátok a tanítványok esze nyílásához.” (Bolyai Farkas)
3. 1. TANTÁRGYI RENDSZER
3. 1. 1. Kötelező tantárgyak:
-
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Angol nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének - zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Osztályfőnöki
3. 1. 2. Tantervi modulok: Önálló tantárgyként: Hon és népismeret Ember és társadalomismeret, etika
Integrálva: Tánc és dráma Egészségtan Informatika Mozgókép és médiaismeret
3. 1. 3. Integrált tantárgyak: -
Természetismeret: Természetismeret(2) + egészségtan(0,5) 6.osztály 2,5 óra Informatika Informatika modul (0,5) + Informatika (0,5) 6. osztály 1 óra Tánc és dráma Magyar nyelv és irodalom, testnevelés Mozgókép és médiaismeret Rajz és vizuális kultúra (1) 8. osztály
3. 1. 4. Emelt szintű oktatás: -
Angol nyelv
5 – 8. évfolyam
3 + 2 óra
Iskolánkban az idegen nyelv oktatása a 3. évfolyamon kezdődik választható tantárgy formájában. Az angol nyelv tanulását a szülő írásbeli kérelme alapján kezdik meg a tanulók. Ezek a tanulók a felső tagozat 5 – 8. évfolyamán emelt szinten, csoportbontással, heti 5 órában, emelt tantárgyi követelmény alapján folytatják az idegen nyelv tanulását. Akik csak az 5. évfolyamon kezdik az idegen nyelv tanulását, azok heti 3 órában sajátítják el a tananyagot. A második idegen nyelv a német nyelv tanulására is lehetőség van. Az iskola minden év március 15-ig tájékoztatja a szülőket a választható tantárgyak listájáról. A tanítási órák beépítése az egyes évfolyamok órarendjébe ez alapján történik. Az írásbeli kérelem alapján a választható órát is tanórai foglalkozásnak kell tekinteni. A választható órák felvételekor figyelembe kell venni a tanulók előírás szerinti terhelhetőségi mértékét.
3. 1. 5. Óratervek
Heti óraterv Évfolyam Tantárgyak: Kötelező óraszám
1
2 20
3 20
4 20
választható óraszám Pl. angol nyelv (emelt szintű)
22,5
2
Összesen: A fennmaradó nem kötelező óraszám
20
20
22
22,5
1. Csoportbontás: tantárgy: - angol
2
3
- technika 1- informatika 2.- sportkör 3. - diákkör (szakkör)
1,5
4. – énekkar Egyéni (1-3 fős) foglalkozások időkerete (Elosztása évente változhat)
1
1
1
1
20
20
20
22,5
Egyéb óraszám Összesen: 1. Kötelező óraszám 2. Nem kötelező óraszám
4,5
3. Egyéni foglalkozások Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Angol Matematika Informatika Természetismeret Környezetismeret Fizika Biológia-egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki Hon és népismeret Emb. és társ. ism. etika
1 1.
2. 8
4
3. 8
4
4.
1 5.
8
7
31
4
3 3 1
3 15 1
4 1,5 3 4 2
1
1
1
2
1
1
6.
7. 4 1,5 3 3 1 2,5
3
5 1 1 1 1
1 1,5 1 3 0,5
1 1,5 1 3 0,5
1,5 1,5 1 3
1 1,5 1 3
4,5 6 4 12 1
1 1,5 1 3 1 0,5
1 1,5 1 2,5 0,5 0,5
2 0
Mozgókép és médiaismeret Összesen: Választható tantárgy angol nyelv (emelt szintű) Matematika Magyar nyelv és irodalom Technika Összesen:
3.2.
Az
alkalmazható
2
22,5
22
2
2 1
2
25
0 20
tankönyvek,
20
22
tanulmányi
22,5
84,5
segédletek
24,5
és
25
taneszközök
kiválasztásainak elvei Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve a szaktanárok határozzák meg a helyi tanterv alapján. A pedagógusok nem választhatnak olyan tankönyveket, amelyek a tankönyvellátási jogszabályban meghatározott rend szerint nem biztosíthatók valamennyi tanulónak. A tankönyvjegyzéken kívül rendelt tankönyveket, a rendelést megelőzően, a diákok és a szülői szervezet vezetésével, egyezteti az iskola igazgatója. Ekkor határozzák meg az iskola tankönyvrendelésének és tankönyvtámogatásának általános szabályozása alapján az éves sajátosságokat is. A nyomtatott taneszközökön túli felszerelésről a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatja az iskola. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. Tanítási év közben a meglévő taneszközök, felszerelések nem változtathatók meg, ha abból a szülőkre fizetési kötelezettség hárul. A nyomtatott taneszközöket az iskola rendeli meg és adja át – előre kijelölt napokon, a tanév kezdetekor térítés ellenében, illetve a mindenkori éves költségvetési törvény szerint meghatározott körben ingyenesen, vagy csökkentett összegért. Szükség esetén az Erdőalja Alapítvány is segítséget nyújt a rászorultaknak. A tankönyv a tanuló legfontosabb segédeszköze, ezért az alábbi szempontoknak kell megfelelnie. Tartalmilag: - Az Oktatási Minisztérium tankönyvnek nyilvánította. - A helyi tantervnek megfelelő. - A humanizmus általános elvei és az emberi jogok figyelembevételével íródott. - Belső tartalma összhangban van a magyar alkotmánnyal, nem sért hazafias érzületeket. - Lehetőleg ideológia-, és politikamentes. - Megkülönböztetett módon közli a kötelező és a kiegészítő anyagot. Szakmailag: - Csak biztos tudományos állításokat tartalmaz. A szerkesztése, felépítése áttekinthető, nyelvezete megfelel a gyermek életkorának, a magyar nyelv szabályainak. - A definíciókat, törvényeket kiemelt formában közli. - Alkalmas a követelményekben megfogalmazott készségek és képességek fejlesztésére. - A tananyag mennyisége és tartalma megfelel a tanulók életkorának. - A tananyag feldolgozása segítse a differenciált oktatást. - Fogalom-, és feladatgyűjteményt is tartalmaz. - Előnyös, ha készült a tankönyvhöz tanári kézikönyv, egyéb segítő eszköz. Didaktikailag: - Direkt definíciókat tartalmaz. - Több korosztálynak szól. - Az ábrák tartalma érthető, adekvát a magyarázó szöveggel, rövid információt közöl.
2
-
Mondatai rövidek és értelmesek.
Esztétikailag: - A borító „tűrőképessége jó. - A betűi áttekinthető nagyságúak. - Jó minőségű papírra nyomtatták. - A szöveg tagolt, magyarázó jellegű, majd más formájú összegzést is tartalmaz. - Esztétikus kivitelű. - Tartós. - Tömege maximum 30 dkg. - Az ábrák elhelyezésükkel is segíti a szöveg megértését. - A tankönyv ára a szülők által finanszírozható legyen. Egyéb taneszközök: 1. Munkafüzetek, feladatgyűjtemények, albumok, atlaszok. 2. Tudásszintmérő lapok. 3. Tantárgyanként egységes formájú füzetek.
3.3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Az 1 – 3. évfolyamon tanuló csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt vagy igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ezt kell alkalmazni az idegen nyelv tanulásának első évében is. A 4 - 8. évfolyamon az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 4 - 8. évfolyamon a tanév végén egy vagy két tantárgyból nem felelt, meg vagy elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanév kezdete előtt - augusztusban - javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma a kettőt meghaladja, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, a munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, ha a jogszabály által megengedett időnél többet mulasztott, és az igazolt mulasztások száma több, mint az igazolatlan mulasztásoké, valamint a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát terhet, - magántanuló volt, a tanuló a félévi, illetve év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. A mulasztásuk miatt osztályozó vizsga letételére kötelezett tanulók és a magán tanulók a következő tantárgyakból adnak számot tudásukról az osztályozó vizsgán: 1. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, 2 - 4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, esetleg idegen nyelv, 5 - 6. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, természetisret és idegen nyelv, 7 - 8. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, fizika, ké-
mia, biológia, földrajz, idegen nyelv. A tanuló részére az 1 – 4. évfolyamon a szülő kérése alapján engedélyezni kell az évfolyam megismétlését akkor is, ha egyébként magasabb évfolyamra léphetne.
3. 4. A tanulók teljesítményének ellenőrzése és értékelése. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv matematika, társadalmi ismeretek és történelem, természetismeret, fizika, kémia, biológia és egészségtan, földrajz ellenőrzésénél: a tanulók a félév és az év végén a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. - A tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizzük. Az írásbeli ellenőrzés formái: - írásbeli felelet (1 – 2 anyagot foglal magában), - dolgozat ( egy nagyobb terjedelmű téma köré csoportosítva), - témazáró dolgozat (1 téma valamennyi anyagát foglalja magában), - félévi és év végi dolgozat (féléves, éves anyagot foglalja magában), - gyűjtőmunka, stb.
A szaktanár a témazáró, illetve a félévi, év végi dolgozatok előtt egy héttel köteles tájékoztatni a tanulókat a dolgozat témájáról és időpontjáról.
A szóbeli ellenőrzés formái: Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minden tanuló legalább egyszer feleljen szóban: a tantárgyak esetében egy-egy témakörön belül. Az ének-zene, a rajz és vizuális kultúra, a számítástechnika, technika és életvitel tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva. A testnevelés és tánc tantárgyak követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük - kiselőadás, gyűjtőmunka, stb. 1. A tanulók teljesítményének és előmenetelének értékelése. A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe vesszük azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta. -
Az alsó tagozaton a tanulók tanulmányi munkájának minősítésére minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk. A pedagógus a szülőkkel egyeztetve évközben alkalmazhat érdemjegyeket az értékelésre. A szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó véleménye alapján lehet mentesíteni az értékelés és minősítés alól azt az 1. osztályos tanulót, aki tanulmányait legkésőbb a 7. életévében megkezdte. A 4. évfolyamon a II. félévben az értékelés évközben érdemjegyekkel, év végén osztályzatokkal történik. Az 5- 8. évfolyamon minden tantárgyból érdemjegyeket, illetve osztályzatokat kapnak a
tanulók. Az 1 – 3. évfolyam végén a tanulók bizonyítványába azt jegyezzük be, hogy a tanuló a tantervi követelményeknek milyen mértékben felelt meg. Az értékelés kategóriái: -
kiváló jó megfelelő felzárkóztatásra szorul.
Az 5.-8. évfolyamon a tanulók bizonyítványába osztályzatok kerülnek bejegyzésre. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: - jeles (5), - jó (4), - közepes (3), - elégséges (2), - elégtelen (1). Az 1 – 3., valamint a 4. évfolyam I. félévében a tanulók tanulmányi előmenetelének minősítését a félév és a tanév végén az alábbi táblázatban foglaltakkal kiegészítve végezzük. AZ 1 – 2. OSZTÁLYOS TANULÓ TANULMÁNYI ELŐMENETELÉRE JELLEMZŐ VONÁSOK ANYANYELV
OLVASÁS A beszédjegyek jellemzői A. Tiszta, jól érthető. B. Néhány hang (…………….) képzése hibás
Szókincse A. Gazdag, választékos. B. Korosztályának megfelelő.
Beszédindítéka a tanítási órán A. Aktívan kapcsolódik be, jelentkezik. B. Nem jelentkezik, belevág a másik szavába, nem a témához szól hozzá. C. Nem szívesen beszél.
Mondat és szövegalkotás szóban A. Önállóan alkot mondatokat. B. Kérdések alapján alkot mondatokat. C. Nem tudja a gondolatait kifejezni.
Betűk f A. Biztos B. Bizon téveszt C. Nem
ÍRÁS Némán olvasott szöveg A. Jelentését érti, gyors, önálló. B. Részben érti. C. Sok segítséggel érti. D. Nem érti.
Betűformái – betűalakítás A. Szabályos, szép. B. Néhány betűje (…………………) szabálytalan. C. Gyakran szabálytalan.
Betűkapcsolás
A. Szabályos. B. Pontatlan, szabálytalan.
Írásbeli munkája
A. Tetszetős, gondos, áttekinthető, hibátlan – hibás. B. Néha rendezetlen, hibátlan – hibás. C. Rendezetlen, átírt. D. Nem megfelelő, piszkos, rendetlen,
M
A. Hibá B. Kev C. Sok
hibás. MATEMATIKA Számok írása
A. Pontos. B. Pontatlan, előfordul tükörírás.
Számfogalma (számkép, számszomszédok, sorba rendezés)
Műveletek (bontás, összeadás, kivonás, pótlás)
A. Biztos, kialakult. B. Többnyire biztos. C. Bizonytalan, pontatlan.
A. Gyors, biztos, pontos. B. Többnyire biztos, kis segítséggel dolgozik. C. Bizonytalan.
Írásbeli munkája
A. Szép. B. Elfogadható. C. Rendezetlen.
KÖRNYEZETISMERET Megfigyelése
A. Pontos, alapos. B. Pontatlan.
Megfigyelésben szerzett tapasztalatait A. Önállóan megfogalmazza, összegzi. B. Kérdésekre megfogalmazza. C. Nem tudja szavakba önteni.
Gyűjtőmunka
A. Rendszeres. B. Rendszertelen. C. Nem végez.
TESTNEVELÉS Mozgása
Játékban való részvétele
Munkafegyelme
A. Aktív, lendületes. B. Összerendezett, pontos. C. Követi a feladatot. D. Elfogadható kivitelű. E. Nehezen aktivizálható, fáradékony. F. Passzív, összerendezetlen.
A. Ügyes, ötletes, követi a szabályokat. B. Részt vesz, együttműködő. C. Visszahúzódó, félénk D. Nehezen követi a szabályokat.
A. Mindig együttműködő, kifogástalan, figyelme koncentrált. B. Időnként bíztatni, figyelmeztetni kell. C. Elfogadható. D. Nehezen kapcsolódik be a munkába. E. Figyelmetlen, fegyelmezetlen.
Általános teherbíró-képesség minősítése (Mérey-féle hétfokú skála) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Extra Kiváló Jó Közepes Kifogásolható Gyenge Igen gyenge
RAJZ - TECHNIKA Vonalvezetése, ábrázolása A. Határozott, biztos, fantáziadús. B. Segítséggel dolgozik. C. Bizonytalan, fejletlen.
Eszközhasználata A. Ügyes, biztos, önálló. B. Segítséggel dolgozik. C. Bizonytalan.
A munka kidolgozása A. Szép, tiszta, kidolgozott. B. Többnyire tetszetős. C. Rendezetlen, elnagyolt.
ÉNEK - ZENE Éneklése A. Tiszta, szép, dallamhű. B. Követi a dallamot. C. Pontatlan.
Dalok szövegét: A. Tudja. B. Többnyire tudja. C. Nem tudja.
Dalok ritmizálása A. Biztos. B. Többnyire biztos. C. Bizonytalan, pontatlan.
Tanítási órákon A. Aktív. B. Passzív
A 3 – 4. OSZTÁLYOS TANULÓ TANULMÁNYI ELŐMENETELÉRE JELLEMZŐ VONÁSOK ANYANYELV Szókincse
A.
Gazdag, választékos.
B. Elfogadható. C. Szegényes.
Memoriter
Pontos, hibátlan. B. Kevés hiba. C. Pontatlan. A.
Beszédindítéka a tanítási órákon
Fogalmazás, szövegalkotás
A.
A. Önálló. Csak B. segítséggel dolgozik.
Aktívan bekapcsolódik, jelentkezik. Nem B. jelentkezik, de követi az óra menetét. C. Nem követi az óra menetét, figyelme elkalandozik. D. Belevág a másik szavába, nem a témához szól hozzá.
NYELVTAN Nyelvtani ismeretek
Nyelvtani ismeretek gyakorlatban való alkalmazása
A. Pontos. B. Hiányos. C. Nem tudja.
Pontos, biztos. B. Pontatlan, bizonytalan. C. Nem tudja alkalmazni. A.
Olvasás
A. B. C. D. E.
Folyamatos. Akadozó. Kifejező. Egyhangú. Hibás – hibátlan.
Szövegértése, szövegfeldolgozás A. Jelentését érti, gyors, önálló B. Részben érti. C. Nem érti.
HELYESÍRÁS Írásképe
Szép, rendezett. B. Piszkos, rendetlen.
A.
Másolás
Tollbamondás
Pontos, hibátlan. B. Kevés hibával. C. Sok hibával.
A. Hibátlan. Több B. hibával. C. Sok hibával.
A.
Hibajavítás
A. Pontos. B. Pontatlan. C. Hanyag.
MATEMATIKA Számfogalma a/az……………….…..számkörben A. Biztos. B. Bizonytalan.
Hallás utáni megértés
A.
Jól érti az egyszerűbb utasításokat. Kis B. segítséggel érti az utasításokat. C. Nem érti az utasításokat.
Műveletvégzése
A. Fejszámolása: gyors, biztos – lassú, bizonytalan. B. Írásbeli műveleteknél: biztos, hibátlan kevés hibával – sok hibával számol.
Logikai és szöveges feladatok
Mértékegységek ismerete
Az összefüggéseket felismeri. B. Segítséget igényel. C. Nem ismeri fel.
A. Biztos, pontos. B. Néha téveszt. Sok hibával C. dolgozik.
A.
Beszédkészség – kiejtés
ANGOL Beszédindítéka Kommunikációs a tanítási órán szándékait
A.
A.
Tiszta, jól érthető. B. Néhány hang (………….) képzése hibás. Nehezen C. érthető.
Aktívan kapcsolódik be, jelentkezik.
B. Felszólításra válaszol, nem jelentkezik. Nem C. szívesen beszél.
A.
Képes kifejezni. B. Nehezen fejezi ki.
Egyszerű kérdések, válaszok megfogalmazása Teljes mondatokban. B. Szavakban. Megérti, de C. nem válaszol.
A.
Memoriterek, témakörök
A. Folyékonyan, érthetően, hibátlanul elmondja. B. Kis segítséggel, kevés hibával mondja el. Sok C. segítséggel, akadozva mondja el.
Olvasási készség: Tanult szavak írott alakját:
Ismert nyelvi elemekből álló mondatokat:
Íráskészség: Másolás
Tanult szavak, egyszerű mondatok kiegészítése, írása:
A tanult nyelvi elemek használata a megfelelő szituációban:
A. Jól olvassa. B. Felismeri. C. Nem ismeri fel.
A. Megérti. Részben B. megérti. C. Nem érti meg.
A. Hibátlan. B. Kevés hibával ír. C. Sok hibával ír.
A. Hibátlan. B. Kevés hibával. C. Sok hibával.
Képes használni. B. Segítséggel használja. C. Nem ismeri fel. A.
A készségtárgyak értékelésére az 1 – 2. osztályosoknál feltüntetett értékelő táblázatot alkalmazzuk.
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. Ez alól kivételt képeznek azok a tantárgyak, amelyeknek oktatása egy tanítási héten belül csak egy-két órában történik. E tárgyakból kéthavonta kell legalább egy érdemjeggyel értékelni a tanulókat. A pedagógus a tanulók teljesítményének értékelésekor csak teljes értékű érdemjegyeket használhat, melyről a szülőket is értesíti írásban. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók témazáró-, félévi és év végi írásbeli dolgozatainak elbírálásakor az előírt teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük: Teljesítmény 0-50% 51-60% 61-80% 81-90% 91-100%
Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
A 6 – 8. évfolyamokon a tanulók félévzárás előtt és év végén 1 – 2 tantárgyból szóbeli feleletben adnak számot tudásukról a szaktanár által összeállított 15 – 20 tétel egyikéből „vizsga-rutin”-szerzés céljából. A vizsgán nyújtott teljesítményért a tanuló érdemjegyet kap, mely az év végi minősítésénél egy jegynek számít. 2. A magatartás és szorgalom minősítése A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a - példás, - jó, - változó, - rossz szöveges minősítést alkalmazzuk. Az alsó tagozaton a magatartás és szorgalom értékelése havonta a fenti szöveges minősítés szerint történik. A tanulók magatartását, szorgalmát az alsó tagozaton a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök a napközis nevelővel egyeztetve az alábbi táblázat alkalmazásával részletes szöveges értékeléssel is minősíti és ezt az értesítőhöz, illetve a bizonyítványhoz mellékeli. A részletes szöveges értékelés -a pedagógus megítélése szerint - gyakrabban is kiadható. Az 5.-8. évfolyamon a tanuló magatartását, szorgalmát az osztályfőnök – egyeztetve az osztályban
tanító pedagógusokkal - minden hónap végén értékeli és erről a szöveges minősítés alkalmazásával a szülőt írásban értesíti.. A magatartás félévi és év végi minősítését az osztályfőnök a havi minősítések és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt. A félévi és az év végi minősítést az értesítőbe, illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. A felső tagozatos tanulók viselkedésére, jellemvonásaira vonatkozó észrevételeiről az osztályfőnök a tanítási év első negyedéve végén írásban is tájékoztatja a szülőket. A jellemzés a táblázatban foglaltak szerint történik. A nevelőtestület megítélése alapján a részletes szöveges értékelés szükség esetén más időpontban is kiadható. AZ ALSÓ TAGOZATOS VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEK Az iskolai munkában A.
Törekvő, készséges. B. Megbízható, alapos. C. Hangulata szerint változó. D. Megbízhatatlan, felületes. E. Zavaró, ellenszegülő.
TANULÓ
VISELKEDÉSÉRE,
Tanórai viselkedése
Társaival szemben
Fegyelmezett. Előfordul, hogy figyelmeztetni kell. C. Általában fegyelmezetlen.
Segítőkész, barátságos, élénk. B. Együtt érző, nyílt. C. Fegyelmezett, szerény, csendes. D. Zárkózott, passzív, nehezen barátkozó. E. Érvényesülésre törekvő, önző. F. Durva, gyakran ellenséges, indulatos.
A.
A. B.
A.
JELLEMVONÁSAIRA Önértékelése
Megalapozott, kiegyensúlyozott, jogos önbizalom. B. Szélsőséges, felértékelő, túlzott magabiztosság. Az önbizalom C. hiánya jellemzi.
Fegye A. megfegye B. indí-t dicsé elism félele fegye C. fegye D. figye E. Fegy rendb
Érzelmi élete
Reagálása jutalma-zásra, büntetésre.
Szüneti viselkedése
Szabadidőben tanú-sított viselkedése
Ebédlői v
A.
A. Tartósan, mélyen érinti. B. Kissé érzéketlen, rövid ideig hatékony. C. Elhárítja, önigazolást keres, menti magát. D. Agresszív, sértődékeny, visszavonul, dacos. Nehezen E. viseli a bírálatot, sérelmet.
A.
Fegyelmezett, kiegyensúlyozott. B. Néha figyelmeztetni kell. C. Rendszeresen kifogásolható.
A.
Jól nevelt, megbízható, fegyelmezett. B. Néha megfeledkezik magáról. Gyakran C. kulturálatlanul viselkedik.
A.
Vidám, lelkes, optimista.
B. Kiegyensúlyozott. Tartózkodó, zárkózott. D. Félénk, visszahúzó, szorongó. E. Lobbanékony, indulatos. C.
kultu B. fegye C. fegye kultu
AZ ALSÓ TAGOZATOS TANULÓ SZORGALMÁRA VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEK Felszerelése
Füzetvezetése
Házi feladata
Tanór felkés
Munkavégzése A.
Pontos, rendszeres, megbízható, kitartó, aktív, az óra menetét követi, önálló. B. Az óra menetét megszakításokkal, figyelmeztetésre követi. C. Megbízhatatlan
A.
Mindig hiánytalan. B. Többnyire hiánytalan. C. Néha hiányos. D. Többnyire nincs. E. Ápolt – ápolatlan.
A. Gondos, pontos, áttekinthető, tetszetős. B. Néha hiányos. C. Áttekinthetetlen, rendetlen.
A. Hiánytalan, igényes. B. Néha hiányos. C. Gyakran nem készíti el.
A.
R megbízh B. R megbízh C. H rendsze
A FELSŐ TAGOZATOS TANULÓ VISELKEDÉSÉRE, JELLEMVONÁSAIRA VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEK MAGATARTÁS Tanórai viselkedése
Tanórán kívüli viselkedése
A. B.
Házirend betartása
Fegyelmezett. A. Kifogástalan. Általában Néha B. fegyelmezett. figyelmeztetni kell C. Fegyelmezetlen. C. Gyakran kell figyelmeztetni. D. Rendszeresen kifogásolható.
A.
Ebédlői magatartása
A közösségi munkában
A. Fegyelmezett, kulturált. B. Többnyire fegyelmezett, kulturált. C. Néha fegyelmezetlen, kulturálatlan. D. Fegyelmezetlen, kulturálatlan.
Hatása a közösségre A. B. C. D.
Pozitív. Általában jó. Gyakran árt. Negatív.
Hangneme
Betartja és A. Udvarias. Általában társait is arra B. ösztönzi. udvarias. C. B. Betartja Nyegle. Durva. D.
A.
Aktívan részt vesz, társaival együttműködő. B. Többnyire kérésre vesz részt, társait kérésre segíti. C. Közömbös, társaival szemben ellentmondásos viselkedésű. Akadályozó, D. tárasaival szemben ártó, szemben álló
Egyéb
SZORGALOM Teljesítmény
Tanórai felkészülése
Felszerelése
A.
A. Rendszeres, A. Mindig Képességeinek megbízható, aktív. hiánytalan. megfelelően B. Rendszertelen. B. Néha teljesít. C. Hanyag. hiányos. B. Változó C. Több teljesítményű. Betartására C. Mélyen ösztönzi társait képességei nyire nincs. alatt teljesít
Házi feladata A.
Mindig hiánytalan, igényes.
B. C.
Hiánytalan. Néha hiányos.
D. Rendszeresen nem készíti el.
Önállósága A. B. C. D.
Igen jó. Jó. Változó.
Munkavégzése A.
Füzetvezetése
Többlet feladatot
A.
Gondos, A. pontos, Gyakran áttekinthető, vállal. szép. B. B. Hiányos, Keveset rendezetlen. vállal. C. C. Áttekinthetetlen. Ritkán vállal. D. Nem vállal. Taneszközei
Pontos, A. rendszeres, Tanítási órára megbízható, mindig elhozza. kitartó, aktív, az B. Megbízhatatlan. óra menetét Tiszták, követi. rendezettek. B. C. Megbízható. Esetenként Az óra C. hiányos. menetét D. figyelmeztetésre Rendetlen, követi. gyakran D. hiányos. Megbízhatatlan.
Egyéb
3. 5. Moduláris oktatás Modultárgyak értékelése: Azoknál a moduloknál (Hon-és népismeret, Ember- és társadalomismeret, etika, informatika, tantárgyak), melyeket a helyi tantervben kötelező tantárgyként kezelünk, a minősítés a félévi, illetve év végi bizonyítványban önálló osztályzattal történik (3. 4. fejezetben leírtak szerint). Az évközben történő értékelés a többi tantárggyal megegyezően az ellenőrzőbe bekerülő érdemjegyekkel történik. A tanuló bizonyítványába a minősítést akkor is be kell írni, ha csak a tanév az I. félévében volt a modulkötelező tantárgy. A beépített tantárgyi modulok (Tánc és dráma, egészségtan, mozgókép és médiaismeret) értékelése azon a tantárgyon belül történik, amelyekbe illeszkednek. A mozgókép és médiaismeret modul értékelése: A feladatoknak megfelelően: - órák végén szóban, szöveggel, illetve írásban érdemjeggyel, - egy elvégzett projektmunka végén érdemjeggyel és szöveges szóbeli vagy írásbeli értékeléssel, témazárót érdemjeggyel, mely szorosan beépül a rajz és vizuális kultúra tantárgyba és annak értékelésébe. Az értékelés fontos része az önértékelés, egymás munkájának értékelése és ehhez kapcsolódik összegzésként a szaktanári értékelés. A tanuló gyakorlatban, szóbeli és írásbeli felelettel, dolgozattal (gyűjtőmunkával, kiselőadással, önálló elemzésekkel és önálló alkotásokkal) ad számot megszerzett tudásáról.
3. 6. A tanulók fizikai állapotának mérés Tanulóink fizikai állapotának mérésére a „Hungarofit” tesztrendszert alkalmazzuk. A „Hungarofit” (dr. Mérey Ildikó) tesztrendszert a terhelhetőséggel / egészséggel összefüggő fittség műszerek nélküli, objektív mérésére – több mint 15 év alatt laboratóriumi terheléses vizsgálatokkal alátámasztva- fejlesztették ki, mely 1+6 motorikus próbát tartalmaz. A különösebb előképzettséget, anyagi és időráfordítást nem igénylő motorikus próbarendszer megfelel a tudományosság kritériumainak (valódiság, megbízhatóság, objektivitás). A tesztrendszer méri és értékeli: az optimális testtömeget és az attól való esetleges eltérést (a kiegészítő vizsgálatot az iskolaorvos végzi, nincs a ponttáblázatunkba foglalva) az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket (alapvizsgálat, pontérték-táblázatokkal) aerob kapacitást vagy alap-állóképességet, mely a kardiorespiratorikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma: Cooper-teszt, 12 perces futás Azon izomcsoportok erejét, erő-állóképességét, amelyeket mindennapi tevékenységünk során a leggyakrabban használunk, és amelyek gyengesége például a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói. - dinamikus ugróerőt (alsó végtag dinamikus ereje): Helyből távolugrás - dinamikus dobóerőt (a kar-, törzs-, és a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése): 1. Kétkezes labdadobás (vetés) hátra, fej fölött tömött labdával 2. Egykezes labda-lökés helyből ügyesebb kézzel, tömött labdával
-
dinamikus erő-állóképességet 1. (a vállövi- és a karizmok erő-állóképességének mérése): Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan kifáradásig 2. (a csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése): Hanyattfekvésből törzsemelés és leengedés, folyamatosan kifáradásig 3. (a hátizmok erő-állóképességének mérése): Hason-fekvésből törzsemelés és leengedés, folyamatosan kifáradásig
A fizikai fitness-szint értékelése: Kardiorespiratórikus állóképesség: Max. 77 pont Általános izomerő, erő-állóképesség: Max. 63 pont (6x10.5 pont) Összesen: 140 pont Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése Az általános fizikai Kardiórespiratórikus teherbíró-képesség állóképesség és az minősítése fittségi általános izomerő – erő kategóriák szerint. állóképesség
Igen gyenge = Gyenge = Kifogásolható= Közepes = Jó = Kiváló = Extra = Az általános fizikai Kardiórespiratórikus 10 % -os = teherbíró-képesség állóképesség és az 20 % - os = minősítése százalékban általános izomerő – erő - 30 %- os = kifejezve. állóképesség 40 % - os = 50 % - os = 60 % - os = 70 % - os = 80 % - os = 90 % - os = 100 % - os =
0, 0 – 20,0 0 pont 20,5 – 40, 0 pont 40,5 – 60,0 pont 60,5 – 80,0 pont 80,5 – 100,0 pont 100,5 – 120,0 pont 120,5 – 140 pontig 0,0 – 14, 0 pont 14,5 – 28, 0 pont 28,5 – 42,0 pont 42,5 – 56, 0 pont 56,5 – 70,0 pont 70,5 – 84,0 pont 84,5 – 98,0 pont 98,5 – 112,0 pont 112,5 – 126,0 pont 126,5 – 140 pont
AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE IGEN GYENGE 0-20.5 pont
GYENGE 21-40.5 pont KIFOGÁSOLHATÓ 41-60.5 pont KÖZEPES 61-80.5 pont
JÓ 81-100.5 pont
KIVÁLÓ 101-120.5 pont Extra 121-140 pont
Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják. Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa. Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy –nagyobb formaingadozás nélkül – nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el.
(A motorikus próbák részletes pontérték táblázatait lásd. Az „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című OM. kiadványban.) A „Hungarofit” felmérést iskolánkban októberben és májusban végezzük. Alsó tagozaton a testnevelő az adott osztálytanító segítségével, felső tagozaton a mindenkori testnevelő vezeti a felmérést.. A motorikus próbák lebonyolításakor az Oktatási Minisztérium által 2000-ben kiadott részletes módszertani útmutatásokat követjük. A teljesítményeket a gyerekekkel kiértékeljük, újabb célokat tűzünk ki. Az értékelés legfontosabb eleme a tanulók önmagához viszonyított fejlődése. A testnevelő az osztályok összesített eredményeit az „Osztályonkénti összesített adatlapon”, illetve a 8 évfolyam eredményeit az „Intézményi osztályonkénti összesített minősítő adatlapon” tartja nyilván, és küldi meg a központba.
3. 7. A mindennapos testedzés megvalósítása
3. 7. 1. Testnevelés órák (kötelező órakeret) Osztály
Testnevelés órák
1. 3 2. 3 3. 3 4. 3 5 3 6. 2,5 7. 2,5 8. 2,5 3. 7. 2. Sportkörök, szakkörök (Nem kötelező foglalkozások) Foglalkozás neve
Idő
Résztvevők
Felsős sportkör Alsós sportkörök (Nyitott napközis foglalkozás keretében) Foci-suli (Belső tanfolyam keretében) Játék. illetve levegőzés az udvaron napközis és tanulószobai foglalkozások ideje alatt Túraszakkör (Kirándulás) Gyógytestnevelés
4 x 1 óra Mindenki számára nyitott 1 óra Alsó tagozat csoportonként/ hetente 1 –1 óra 1, 2. évfolyam, és 3 – 4. évfolyam
Jazz tánc
1,5-1,5 óra Petry Annamária /hét 2 óra / hét Nagy Imre 1 óra / hét 2 óra / hét
Sakk Darnyi Úszóiskola Társas tánc
1-1 óra Tanári felügyelettel mindenki számára csoportonként nyitott / naponta 8 óra / havonta Minden tanuló, pedagógus és szülő számára nyitott 4 csoportban, fiú-lány bontásban 1-1 óra
3. 7. 4. Egyéb foglalkozások, táborok. Tehetséggondozás Versenyekre való felkészítés Futófesztiválokon való részvétel (aktuálisan szervezett) Triatlonversenyen való részvétel (aktuálisan szervezett) Háziversenyek, bajnokságok (Atlétika, úszás, labdarúgás, kosárlabda, röplabda sportágakban, alsó tagozatosoknak: a fentieken kívül zsinórlabda, játékos sportversenyek, váltók folyamatosan a tanév során. Döntők, illetve eredményhirdetés Rákóczi napon, illetve Kihívás napján.) 1. osztályosok részvétele a Műjégpálya által meghirdetett 12 alkalmas korcsolyaoktatáson. Nyári sporttáborok: Vándortábor (16 éve működik) 10 napos. Lovas- és kerékpáros tábor (6 éve működik) Szenta, 10 napos. Vízi-tábor (3 éve működik, családos) Téli táborok: Sítábor (15 éve működik) Ausztria, 6 napos, családos. Szlovák Paradicsom, Magas-Tátra, 4 napos túra. (2003. szept. 12-14.) Galyatető (4 napos) Erdei iskola (5. éve működik) 5 napos, 1 – 8. évfolyam részére.
3. 8. Az írásbeli beszámoltatások rendje Az írásbeli beszámolók közül írásbeli feleletet a pedagógus előzetes bejelentés nélkül bármely tanítási órán kérhet a legutóbb tanult 1 – 2 tananyagból. A dolgozat, témazáró-, félévi és év végi dolgozat témáját és időpontját minden pedagógus egy héttel korábban köteles bejelenteni. Egy tanítási napon csak két ilyen jellegű írásbeli beszámoló tervezhető, lehetőleg nem egymást követő tanítási órán. A tanulók írásbeli beszámolóikra érdemjegyet kapnak. (3. 4. fejezet) A témazáró-, félévi és év végi dolgozat érdemjegyét a tanuló minősítésénél súlyozottan kell figyelembe venni, kétes osztályzat esetén döntő szerepet tölt be.
3. 9. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt feladatok meghatározása A tanulók a tanítási órákon megismert tananyag elsajátítása, begyakorlása érdekében házi feladatot kapnak. A házi feladat írásbeli és szóbeli feladat is lehet. A házi feladat bármely tanítási napon a következő tananyag előkészítéséhez szükséges mennyiségben feladható. A házi feladatok együttes mennyiségét úgy kell megállapítani, hogy az átlagos képességű tanuló részére ne legyen megterhelő. Az 1 – 4 . évfolyamon valamennyi tanítási órára való felkészüléshez szükséges idő nem haladhatja meg az egy órát. A felső tagozaton arra kell törekedni, hogy a felkészülési idő átlagosan a 1, 5 – 2 órát ne haladja meg. A tanítási szünetekre (őszi, téli, tavaszi) is meghatározható házi feladat az észszerűség határain belül.
3. 10. A „felzárkóztatás” módja Az 1 – 3. és a 4. évfolyam első félévében a tanulók teljesítményének minősítése szöveges formában történik. Az a tanuló, aki nem teljesítette valamely tantárgy követelményeit, a „felzárkóztatásra szorul” minősítést kapja a bizonyítványában. Ilyen esetben a tanító a szülő bevonásával értékeli a tanuló teljesítményét. Közösen feltárják a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, megpróbálják elérni azok megszüntetését, korrigálását. A pedagógus tájékoztatja a szülőt, hogy az iskola milyen
segítséget nyújt a felzárkóztatás, a sikeres továbbhaladás érdekében. - A tanulónak igénybe kell venni a napközis foglalkozást. - Részt kell venni legalább heti 2 alkalommal egyéni foglalkozáson. - Szükség szerint a nevelési tanácsadó vagy az iskolai pszichológus, fejlesztő pedagógus is bevonható a felzárkóztatásba. A pedagógus az egyéni felkészítést a megállapított akadályozó tényezők ismeretében, a fejlesztéshez szükséges adekvát módszerek alkalmazásával végzi. A felkészítés során a tanuló otthoni gyakorlását a szülő köteles ellenőrizni.
4. MELLÉKLETEK A tantárgyi tantervek az alábbi bontásban külön - külön mellékelve. Mellékletek:
4. 1. Tantervek az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés
(3 - 4. évfolyam)
4. 2. Tantervek az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Történelem és állampolgári ismeretek 3. Angol nyelv 4. Matematika 5. Informatika 6. Természetismeret 6. osztályban egészségtan modultantárggyal integrálva 7. Fizika 8. Biológia 9. Kémia 10. Földrajz 11. Ének-zene 12. Rajz és vizuális kultúra 8. osztályban mozgókép és médiaismeret modultantárggyal integrálva 13. Technika és életvitel 14. Testnevelés és sport 15. Osztályfőnöki 16. Hon és népismeret A változat 17. Ember és társadalomismeret, etika
5. ZÁRADÉKOK 5. 1. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 1. A felülvizsgált pedagógiai program bevezetése A pedagógiai program a 2004/05-öes tanévben kerül bevezetésre (törvényi előírás szerinti ütemben). 2. A pedagógiai program értékelése és felülvizsgálata A pedagógiai programban meghatározott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan értékeli, felülvizsgálja az alábbiak szerint: a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a helyi tantervekben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását, a negyedik, és nyolcadik évfolyam végén minden tantárgyból fel kell mérni, hogy a helyi tanterv szerinti oktatásban résztvevő tanulók az előírt követelményeket milyen szinten sajátították el, a nevelőtestület felkéri az iskolaszéket, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását legalább ötévente átfogóan elemezze. 3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítása az intézmény minőségirányítási programjában meghatározott folyamatszabályozás szerint történik. A pedagógiai program kötelező módosítását törvény ír(hat)ja elő. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév első napjától kell bevezetni. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola igazgatójánál, - az iskola nevelői szobájában, - az iskola irattárában, - az iskola fenntartójánál.
5. 2. Legitimációs záradék A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola nevelőtestülete által készített pedagógiai program tartalmát az Iskolaszék 2004. április ……..-án tartott kibővített értekezletén véleményezte. Budapest, 2004. 04. …..
…………………………………………. Holzhauser Anna Iskolaszék elnök
A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola nevelőtestülete által készített pedagógiai program tartalmát a Diákönkormányzat 2004. április …….- án tartott értekezletén véleményezte. Budapest, 2004. 04. ……….
………………………………………….
…………………………………………
Bíró Nóra DÖK diákvezető
Szirtes Csaba DÖK segítő tanár
A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola nevelőtestülete 2004. április7 -én a Pedagógiai Program teljes tartalmát egyhangú szavazással elfogadta. Budapest, 2004. 04. 07.
………………………………………… Hercegfalvi Attiláné Közalkalmazotti Tanács elnök
.
………………………………….. Marótiné Horváth Gizella igazgató
[1] Ökológiai valencia = az a sajátosság, amely kifejezi, hogy milyen környezeti és tűrőképességi tényezők szükségesek egy élőhely megtartásához vagy meghódításához.
