1
1.
2.
3.
Bevezető
3.
1.1.
Jogi státusz
3.
1.2.
Az alapító okirat szerint ellátandó tevékenység
3.
1.3.
Az intézmény típusa
3.
1.4.
Az intézmény szerkezeti struktúrája
3.
A kollégiumi nevelés céljai és alapelvei
4.
2.1.
A kollégium céljai
4.
2.2.
A tanulói tevékenység szervezésének elvei
4.
Helyzetelemzés
5.
3.1.
Rövid kollégiumtörténet
5.
3.2.
A tanuló összetétel és a tanulók jellemzői
5.
3.3.
Partneri elvárások, elégedettség
6.
3.3.1. Partneri elvárások
6.
- A diákok elvárásai, szükségletei - A szülők és kollégák elvárásai
4.
3.3.2. A partneri elégedettség mérés mutatói
7.
3.4.
Humán erőforrások
8.
3.5.
Tárgyi, dologi feltételek, környezeti jellemzők
8.
3.6.
A tanulók ellátása, a róluk való gondoskodás
9.
3.7.
Belső hagyományrendszer és ápolása
10.
3.8.
Diákönkormányzás
10.
3.9.
Külső kapcsolatok
11.
3.9.1. Együttműködés a szülőkkel
11.
3.9.2. Együttműködés az iskolával
11.
3.9.3. Szakmai kapcsolatok
11.
A kollégiumi nevelés feladatai
12.
(alapelvek, célok, követelményrendszer) 4.1.
A tanulási, gondolkodási és munkakultúra fejlesztése
4.2.
Szocializáció, a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése Az emberi kapcsolatok kultúrájának fejlesztése
12. 12.
2
5.
4.3.
A testi és lelki egészség kultúrájának fejlesztése
13.
4.4
A kulturált élet, viselkedés, a környezetkultúra fejlesztése
14.
4.5
Az önismeret fejlesztése, a pályaválasztás segítése
14.
4.6.
A társadalmi lét, a közéleti kultúra fejlesztése
15.
4.7.
Az önálló életkezdés támogatása
15.
4.8.
Közösségfejlesztés
16.
4.9.
Gyermek- és ifjúságvédelem - Hátránykompenzáció
16.
4.10. Felzárkóztatás – Tanulás segítés
17.
4.11. Tehetséggondozás
18.
Kollégiumi foglalkozások és témakörök
18.
5.1. Szilenciumi foglalkozás (felkészítés, felkészülés, 12 óra/hét)
18.
5.2. Egyéni (kiscsoportos) foglalkozás - korrepetálás
19.
5.3. Évfolyam foglalkozás
19.
5.3.1. A kollégiumi foglalkozások terve
6.
19.
5.4. Választható foglalkozások
21.
5.5. Egyéni törődést biztosító foglalkozások
22.
A pedagógiai tevékenység ellenőrzése, értékelése
22.
3
1.
Bevezető
A Székács Elemér Szakközépiskola kollégiuma, mint az iskolával egybeszervezett, közös igazgatású intézmény elsődleges feladatának tekinti, hogy az iskola tanulóinak a tanuláshoz szükséges kulturált környezetet, nyugodt felkészülési lehetőséget, a személyiségük fejlődéséhez szükséges inspiráló, motiváló körülményeket biztosítson. A kollégium életét, a kollégiumban folyó oktató-nevelő munkát e Pedagógiai Program alapján kell megszervezni, a kollégium életét az ebben rögzített elvek betartásával kell irányítani. Jogi státusz A Székács Elemér Szakközépiskola kollégiuma az iskola részeként közös igazgatású közoktatási intézményként működik. Az alapító okirat szerint ellátandó tevékenység ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő, nem fogyatékos tanulók kollégiumi elhelyezése Iskolai-intézményi étkeztetés Kollégiumi étkeztetés Munkahelyi vendéglátás Gyermek, tanuló, felügyelet, készenlét
Az intézmény típusa Középiskolai kollégium Az intézmény szerkezeti struktúrája •
Közös igazgatású intézményként, az intézmény első számú vezetője a Székács Elemér Szakközépiskola igazgatója.
•
A kollégium közvetlen vezetéséért a szakközépiskola szakmai igazgatóhelyettese felelős.
•
A kollégiumi nevelő munkát a kollégiumi munkaközösséghez tartozó négy fő kollégiumi nevelő látja el.
•
A kollégiumban lakó tanulók nevelése csoportokba szervezve folyik, mely csoportok életét egy-egy kollégiumi nevelő irányítja.
•
A munkaközösség élén munkaközösség-vezető tevékenykedik.
•
A kollégium gazdálkodási adminisztrációs munkáját az iskola titkársága, ill. gazdasági hivatala végzi. A kollégium szervezetéhez tartozik a négyszáz adag étel elkészítésére alkalmas főzőkonyha és a kétszáz fő befogadóképességű étterem.
4
2.
•
A konyha munkáját önálló munkakörben az élelmezésvezető, valamint a főszakács irányítja. A kollégiumhoz mosókonyha tartozik, melyben a kollégium, az iskola, valamint a konyha és étterem működése során szükséges textil-mosásokat végzik.
•
A kollégiumban felmerülő karbantartási feladatokat az iskola karbantartó csoportja látja el.
A kollégiumi nevelés céljai és alapelvei A kollégium céljai
Nevelőmunkánk célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának és sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. Törekszünk az otthonos, családias légkör kialakítására, melyben lehetséges a szeretettel, törődéssel, az egyénre való odafigyeléssel történő személyiségfejlesztés. Nevelőtestületünk által vállalt és vallott értékeink: • • • • • • •
Családias légkör Tolerancia Tisztesség Biztonság Tanulás Felzárkóztatás Egészség
A fenti értékeket kívánjuk közvetíteni személyes példamutatáson és az iskola egészén keresztül. 2.2. A tanulói tevékenység szervezésének elvei A gyermek fejlődő személyiség, sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Azt tudjuk, hogy a személyiség elsősorban tevékenységben fejlődik, tehát ennek megfelelően a nevelési folyamatban hangsúlyozottan a tevékenységi formákat kell meghatároznunk. A tanulók életrendjét, tanulását, szabadidejét úgy szervezzük meg, hogy tevékenységünk során érvényesüljenek mind az intézményi elvárások, lehetőségek. Alapelveink: • • • • • •
Az alapvető emberi és szabadságjogok érvényesítése Demokratikus és humanista nevelési elvek alkalmazása A tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat Az alapvető erkölcsi normák betartása Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele A szülőkkel és az iskolával való hatékony együttműködés
5 3. 3.1.
Helyzetelemzés Rövid kollégiumtörténet
Intézményükben a bentlakásos ellátás 1947. januárjában hat tehetséges, szegény sorsú gazdaképzős tanuló internátusi elhelyezésével kezdődött. A Mezőgazdasági Gimnázium majd a Mezőgazdasági Technikum idején a diákotthoni ellátás iránti igény folyamatosan nőtt, a lehetőségek pedig fokozatosan bővültek. Az 1950/51-es tanévben 24, 1951/52-ben 76 tanuló részesült diákotthoni elhelyezésben (33 lány és 43 fiú). 1962. novemberében a diákotthon kollégiumi címet kapott. 1968-ban a Mezőgazdasági Szakközépiskola beindításával párhuzamosan megvalósult a kollégium szakmai önállósága, függetlenített nevelőtestület kezdte meg működését a kollégiumban és megszerveződött a diákönkormányzat. Ez idő tájt a kollégisták létszáma meghaladta a 200 főt. Az 1991/92-es tanévtől, az ötéves technikusképzéssel nagykorú, érettségizett tagok is megjelentek a kollégiumban. Az iskola profilváltásával párhuzamosan, az iskolai tanulólétszám csökkenésével összefüggésben a kollégisták létszáma is folyamatosan csökkent. 3.2.
A tanuló összetétel és a tanulók jellemzői
A kollégiumunkban a Székács Elemér Szakközépiskola 14-20 éves tanulói laknak. (Házirendünk lehetővé teszi, hogy más iskola tanulóit is felvegyük, ha marad szabad férőhelyünk.) A kollégisták zöme Jász-Nagykun-Szolnok megye 30-35 különböző településéről érkezik hozzánk. A korábbi évekhez képest jóval kevesebb a száma azoknak, akik távolabbról, a környező megyéből jönnek. Szociológiai jellemzők: A tanulóknak több mint a fele (53%) néhány ezres lélekszámú községben lakik. A munkalehetőségek hiánya miatt ezeken a településeken sok szülő küzd a munkanélküliség gondjával. A megkérdezettek 41%-ának családjában csak az egyik szülő rendelkezik rendszeres munkavégzésből származó jövedelemmel, 13%-uknak egyáltalán nincs munkavégzésből származó jövedelme – munkanélküliség vagy rokkantnyugdíji státusz miatt. Vagyis a családok nagyobb részére jellemző a szegénység, az egzisztenciális bizonytalanság. A kollégisták egynegyede él sérült szerkezetű családban, van aki az egyik szülő korai halála miatt árvaságra jutott. A települési hátrányokból, ill. a családi háttérproblémák miatt a tanulók kb. 40%-a szorul felzárkóztatásra, védelemre. A tanulmányi munka jellemzői: Tanulásra kevéssé motiváltak, csak kb. harmaduk vallja, hogy szeret tanulni, iskolába járni. Általában nem képességbeli problémák, hanem a tanulás pszichés feltételeinek hiánya rontja a teljesítményt. Hiányosak az általános iskolából hozott ismeretek, képességek. Jellemző az elégségesre törekvés.
6 A létszám alakulása: 2001-2002. tanév 2002-2003. tanév 2003-2004. tanév
87 fő 72 fő 75 fő
A tanulók megoszlása nemek szerint: 41 lány, 34 fiú. Várható tendenciák: Az elkövetkező években várhatóan 70-75 fő körül lesz a létszámunk. Ezen belül a lányok lesznek többen – az iskola képzési struktúrájából adódóan. Várhatóan a megye kisebb településeiről jönnek hozzánk a tanulók. A fentebb említett szociológiai jellemzőkben, ill. a tanulási motivációban nem várható javulás. 3.3.
Partneri elvárások, elégedettség
A 2003/04-es tanévben partneri igény és elégedettség mérést végeztünk. Legfontosabb partnereinket kérdeztük meg a kollégiumról, ill. az itt folyó munkáról. A módszer kérdőíves felmérés. Megkérdezett partnereink: • • •
Diákok Szülők Kollégisták
A pedagógiai program készítése során azokat a fontosabb elvárásokat vesszük figyelembe, melyek a pedagógiai működés szempontjából jelentőséggel bírnak. 3.3.1. Partneri elvárások A diákok elvárásai: Valamennyi kollégistát megkérdeztünk, 60%-uk adott vissza értékelhető kérdőívet. Ezek alapján a következő eredmény született: A legfontosabb területek: • • • • • •
otthonosság biztosítása magas szintű szociális ellátás a tárgyi környezet nyújtotta komfortosság gondoskodás, figyelem, törődés szocializáció (fontos számukra a jó közösség, ahol jelen van a tolerancia, a segítőkészség, az egymásra figyelés) önismeret fejlesztése.
7 A szülők és kollégák elvárásai: A szülők 78%-ától, a tantestület felétől érkezett vissza kitöltött kérdőív. Kollégiummal szembeni elvárásaik nagyon is összecsengenek: • • • •
Tisztességre, erkölcsre nevelés Az iskolai felkészülés segítése Megfelelő étkezés, szociális ellátás Az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzése
A feladataink, ill. a nevelési testületek rangsora a partnerek összesített igénye alapján: (A fontosságot egy 4 fokozatú skálán mértük, ahol: 1 = nem fontos 2 = kevésbé fontos 3 = fontos 4 = nagyon fontos) 1. Otthont pótló feladatok 2-3. A tanulási kultúra fejlesztése 2-3. Közösségi értékrend 4. Önismeret fejlesztése 5. Testi, lelki egészség kialakítása 6. Kultúrált élet és viselkedés 7. Közéleti kultúra fejlesztése
3,35 3,26 3,26 3,21 3,13 3,06 2,41
3.3.2. A partneri elégedettségmérés mutatói Az alábbi területeken születtek a legjobb elégedettségi mutatók 1. Otthont pótló feladatok: • szeretetteljes bánásmód • gondoskodás, törődés • a szülő nevelőmunkájának pótlása 2. Közösségi értékrend kialakítása • Másokkal való együttműködésre nevelés • Rendre, fegyelemre nevelés • Tisztességre nevelés 3. Munkára nevelés • Az önkiszolgáló tevékenységekben való részvétel 4. Tárgyi feltételek • Mozgási, sportolási lehetőségek, • Étkezés, szociális ellátás
8 Több segítséget várnak tőlünk, kevésbé elégedettek a következőkkel: ¾ Tanulási módszerek átadása ¾ Egészségnevelés ¾ Nyelvi igényesség kialakítása ¾ Kultúrára való nyitottság kialakítása ¾ Játék, szórakozás, kellemes elfoglaltságok biztosítása A nevelési feladatok megvalósulása partnereink összesített elégedettségmérési mutatói alapján: Nevelési terület A tanulási kultúra fejlesztése Szocializáció, közösségi érték és normarendszer kialakítása Testi, lelki egészség kultúrájának fejlesztése Kultúrált élet és viselkedés Önismeret fejlesztése Közéleti kultúra fejlesztése Otthont pótló feladatok
A megvalósulás %-ban 59% 61% 57% 58% 57% 54% 64%
Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha az elégedettségi mutatók 70% fölé emelkednek. 3.4.
Humán erőforrások
A kollégiumi nevelőtestület 5 pedagógusból áll. A nevelőtestület egybehangzó döntése értelmében a testület jövőben is egységes marad, nem alkalmazunk gyermekfelügyelőt. A kollégiumban folyó munkát az intézmény egyik igazgatóhelyettese irányítja, ellenőrzi. Nemenkénti megosztásban: 2-2 kolléga, ill. kolléganő látja el a feladatokat. Közülük egy kolléganő történelem-latin szakos középiskolai tanár – ő félállásban tevékenykedik. Hárman pedagógiai végzettséggel rendelkező szakemberek, ők teljes munkaidejüket a kollégiumban töltik. A nem pedagógus munkakörökhöz kapcsolódó tevékenységet az iskolai állományban foglalkoztatott dolgozók látják el. A kollégium ad munkát 3 takarítónak. A konyhai, mosókonyhai dolgozók, a karbantartók és a gazdasági hivatal dolgozói intézményi alkalmazottak. 3.5.
A kollégiumi nevelés tárgyi feltételei
A kollégium a Székács Elemér Szakközépiskolával közös kialakításban a Törökszentmiklós, Almásy út 50. sz. alatt működik. A lakás célját közvetlenül szolgáló épületen kívül a többi létesítményt az iskolával közösen használjuk. A kollégium az iskola régi épületében nyert elhelyezést. Maga az épület a 40-es évek elején épült. Jelenlegi funkcióját az azóta elvégzett apróbb átalakításokkal tudja ellátni. A külső felújítási munkákra 1993-ban sort tudtunk keríteni, a belső átalakítási munkákra – ami a kollégiumi funkciót magasabb szinten biztosítaná – költségvetési problémák miatt eddig nem kerülhetett sor.
9 A fiúk és a lányok az épület külön szárnyában kerülnek elhelyezésre 6-12 ágyas szobákban. A kollégisták számára emeletes ágyak kollégiumi illetve beépített szekrények állnak rendelkezésre. A tanulás a hálószobákban, ill. az arra rászorulók esetében külön tanulóhelyiségben, állandó tanári felügyelet mellett folyik. Egy-egy zuhanyzó, ill. szintenként WC-k szolgálják a higiéniai szükségleteket. A kollégisták étkeztetését az iskola keretében működő, de főként a kollégistákat szolgáló étteremben oldjuk meg. Az ebédlő nagyobb létszámú rendezvények lebonyolítására is alkalmas. A kollégisták nyitvatartási időben használhatják az épületen belül elhelyezkedő iskolai könyvtárat. Kollégiumi rendezvényeinket az épületben lévő klubteremben tudjuk lebonyolítani. (Befogadó képesség kb. 150 fő). A nevelés anyagi feltételeinek javítása érdekében 1993-ban létrehoztuk a „Tanulj, Sportolj, Művelődj!” Kollégiumért 93’ Alapítványt. Az alapítvány támogatásának is köszönhetően átlagosan két szobához saját használatú hűtőszekrény is tartozik. A lányoldalon teakonyha, és konditerem áll rendelkezésre a szabadidő eltöltésére. Négy különálló helyiségben van mód TV, ill. videó nézésére, beszélgetésre, társas együttlétre. Eredményes pályázat segített egy számítógépes terem kialakításában. Hat gépen gyakorolhatnak, internetezhetnek tanulóink. Kollégiumunk rendelkezik asztalitenisz felszereléssel, rex-asztallal, zongorával, 6 db kerékpárral, diszkó felszereléssel, egyéb társasjátékokkal. Kollégiumi nevelőtestületünk rendelkezik mindazokkal a nevelési helyzetekről, konfliktusokról szóló tanári könyvekkel, amelyeket a nevelési feladatok végrehajtása során használni tudnak. Kollégiumunk rendelkezik a nevelési feladatok ellátásához szükséges audovizuális eszközökkel, olyan ismerethordozókkal, amelyek a különböző életkori sajátosságok mellett a nevelési szituációkban használhatók. 3.6.
A tanulók ellátása, a róluk való gondoskodás
A tanuló családjától való távolléte idejében a pedagógusok, valamint a kollégiumban dolgozó felnőttek helyettesítik a szülőt, gondviselőt. Ez idő alatt a kollégium: a.) Gondoskodik a tanulók alapvető fiziológiai szükségleteinek kielégítéséről. megfelelő színvonalon biztosítja a lakást – kényelmes egyedileg fűthető, jól szellőztethető 4-10 ágyas szobák vannak biztosítva. ¾ élelmezést – saját konyhánk van, mely a tangazdaságban megtermelt alapanyagokat is felhasználja. A friss péksüteményt a sütő-cukrász szakos technikus jelöltek készítik az iskola tanműhelyében. ¾
b.) Gondoskodik a tanulók biztonságáról c.) Gondoskodik a tanulók szeretet iránti igényének kielégítéséről (előítéletmentesség, pozitív érzelmi viszonyulás, előlegezett bizalom) d.) Konkrét életviteli, praktikus, valamint lelki tanácsadást nyújt e.) Segítséget nyújt kompetenciáján kívül eső (pl. orvosi, hatósági, jogi) helyzetek megoldásában f.) Ha a helyzet úgy kívánja, együttműködik a gyermekvédelmi hatóságokkal g.) Az intézmény részben helyi megoldásokkal, részben együttműködve a gyermekvédelem ágenseivel (önkormányzat, családgondozó, nevelési tanácsadó) segítő rendszert működtet a ténylegesen rászorulók támogatására. (étkezés, alapítványi támogatás).
10 A tanulói szükségletek rangsorában (3.3.1.) az élen a gondoskodás fenti formáira vonatkozó igények jelentek meg. Ezen belül a diákok számára a legfontosabbak az elhelyezés körülményei, a tárgyi felszereltség, a szociális ellátás színvonalának javítása. Továbbá a pszichés biztonság megteremtése. Ezeknek az elvárásoknak, ha nem is maradéktalanul, jól megfelelünk a közvélemény kutatás alapján. 3.7.
Belső hagyományrendszer és ápolása
Fő célunk a kollégiumhoz való kötődés erősítése. A kollégium hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése a kollégium minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket az éves munkatervben határozzuk meg. Kulturális és szórakoztató rendezvényeket, iskolai szintű versenyeket rendezünk. Hagyományos kulturális és szórakoztató rendezvényeink: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Játékos ismerkedési est Megemlékezés a kollégiumi évfordulóról Mikulás, karácsony, farsang Zenés, táncos estek Irodalmi est Vetélkedő
Iskolai szintű versenyek: ¾ ¾ ¾
3.8.
Sportversenyek (foci, kosárlabda, asztalitenisz, sakk) Szavalóverseny március 15. emlékére Egészségnevelési verseny az egészségnevelési hónap rendezvénye Diákönkormányzat
A kollégiumi DÖK a közoktatási törvényben foglaltak alapján működik. A DÖK 7 tagú testület, melynek tagja lehet alanyi jogon a kollégium bármely tanulója. A tagokat az össz. diákság közvetlenül választja meg jelöltállítás után. A DÖK megújítását minden évben el kell végezni. Ennek határideje: május 15. A DÖK munkáját a kollégiumban dolgozó pedagógus, patronáló nevelő segíti. A diákönkormányzat a feladatok ellátásához szükséges időközönként – de legalább havonta – ülésezik, tevékenységéről és végzett munkájáról a tanév végén értékelést készít. A DÖK évente egyszer tartja rendes közgyűlését. Tevékenységeinek területe: Kollégista társaik véleményének, javaslatainak megfogalmazása, kifejezésre juttatása ¾ Kollégiumi rendezvények szervezése, irányítása ¾ Közösségi hagyományápolás ¾ Önkiszolgáló tevékenység szervezése ¾ Városi szintű rendezvényekbe való bekapcsolódás
11
A csoportok önkormányzati képviselői a tanulás, magatartás és a tisztasági állapotok értékelését végzik. A csoportok rendszeresen feladatot kapnak egy-egy kollégiumi rendezvény lebonyolításában, melyet a DÖK tagok irányítása mellett végeznek el. 3.9. Külső kapcsolatok 3.9.1. Együttműködés a szülőkkel A szülői házzal való kapcsolattartás megfelel a törvényben előírtaknak. Beköltöző kollégistáink szülei a beköltözés napján kapnak tájékoztatást a kollégiumi élet- és munkarendről. Minden szükséges információhoz itt hozzájutnak. Megismerik a kollégium tárgyi adottságait. Kapcsolatot alakítanak ki a nevelőtanárokkal. Lehetőség van egyedi gondoskodást, figyelmet igénylő esetek megbeszélésére. A továbbiakban az iskolai fogadóórákhoz kapcsolódóan a kollégiumi nevelők is fogadóórát tartanak. Ennek időpontjáról az osztályfőnökök tájékoztatják a szülőket ellenőrzőkönyv útján. A szülők igény szerint ügyeleti időben személyesen vagy telefonon kereshetik fel a nevelőket. 3.9.2. Együttműködés az iskolával Az intézmény közös igazgatásából adódóan közösen használunk egyes létesítményeket (tornaterem, könyvtár, étterem, sportudvar). A kollégium épületében szaktanterem, taniroda működik. Nagyobb értékű technikai eszközök közös használatára is van lehetőség. A Pedagógiai együttműködés formái: Tantestületi értekezletek Rendszeres szakmai véleménycsere nevelési, oktatási kérdésekben Rendszeres tájékoztatás a közös tanulók ügyében, s az ilyen tanulók problémáinak együttes megoldása ¾ Őszinte véleménykérés és véleménynyilvánítás ¾ ¾ ¾
3.9.3. Szakmai kapcsolatok A kollégium tagja a Kollégiumi szakmai és Érdekvédelmi Szövetségnek és ezen belül együttműködik a területileg, ill. szakmailag közel álló kollégiumokkal. 1991-ben bekapcsolódtunk a „Kisvárosi Kollégiumok Sporttalálkozója” programba. Ennek keretében szorosabb együttműködést alakítottunk ki a hajdúszoboszlói Szép Ernő Középiskolai Kollégiummal, a tatai József Attila Középfokú Kollégiummal, a nagykőrösi Toldi Miklós Szakközépiskola Kollégiumával, a vásárosnaményi Babus Jolán Középiskolai Kollégiummal. Más, alkalmilag csatlakozó kollégiumokat is bevonva rendszeresen szervezünk hasznos és kellemes találkozókat a diákok és nevelők számára. A Törökszentmiklóson kiegyensúlyozott.
működő
középfokú
kollégiumokkal
együttműködésünk
12 4. 4.1.
A kollégiumi nevelés feladatai Tanulási, gondolkodási és munkakultúra fejlesztése
Alapelvünk, hogy ¾ érvényesüljön a tanuláshoz, művelődéshez való jog ¾ mindenki számára biztosítottak legyenek a megfelelő tanulási körülmények ¾ a fiatalokat hátrányaik ledolgozásában a személyes szükségleteiknek megfelelően támogatjuk Célunk, hogy csökkenjen a bukások magas száma, a tanulók képességeiknek megfelelő eredményességgel végezzék iskolai tanulmányaikat, ¾ a tanulóknak legyen igényük a művelődésre, permanens önképzésre ¾ rendelkezzenek megfelelő kommunikációs készséggel, legalább alapfokon tudják a számítógépet használni ¾ alakuljanak ki a megfelelő tanulási szokások, technikák. ¾ ¾
Feladataink: A tanulási motívumok – érdeklődés, a megismerés, a felfedezés vágyának fejlesztése. Fontos szerepe van az igényfelkeltésnek és az ösztönzésnek, annak, hogy a diák szükségét érezze a művelődés, a tudás értékének, fontosságának. ¾ Minden tanulót eljuttatni a munkasiker élményéhez. ¾ Tanulás-módszertani ismeretek átadása. A hibás tanulási szokások korrekciója. Személyre szóló módszerek megtanítása. Lényeges feladat az önálló tanuláshoz szükséges ismeretek és képességek elsajátíttatása, kialakítása. A nevelő tanárok szaktárgyi tudásuk révén segítik a tanulmányi munkát a hiányos alapismeretekkel, gyengébb képességekkel rendelkező tanulóknál a korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások alkalmával. Amennyiben lehetőség van rá, külső óraadó tanárok is részt vesznek ebben a tevékenységben. ¾ Nyitottá kell tennünk tanulóinkat az életünk során szükséges pályamódosítások megvalósítására. ¾
A munkakultúra fejlesztése a tanulmányi feladatok végzése, a közösségi feladtok megoldásában való közreműködés, ill. a különféle tevékenységi körökben végzett munka során valósul meg. A tanulással kapcsolatos fejlesztő tevékenység egyben a munkakultúra fejlesztését is szolgálja. A környezet szépítése otthonossá tétele, a kollégiumi közösség önkiszolgáló tevékenységeiben való részvétel pozitív tulajdonságok (igényesség, takarékosság) kialakulását is segíti. 4.2.
Szocializáció, a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése Az emberi kapcsolatok kultúrájának fejlesztése
Alapelvünk, hogy ¾ közvetítsük az alapvető, hagyományos erkölcsi normákat ¾ felhasználjuk a közösségi együttlétben rejlő lehetőségeket ¾ bizalmi kapcsolaton alapuló együttműködés alakuljon ki a tanár és diák között.
13
Célunk, hogy tanulóink legyenek szociálisan érzékenyek, fejlődjön a környezetükkel való sikeres kapcsolatteremtést, együttélést biztosító képességük (empátia, alkalmazkodóképesség, együttműködés) ¾ értsék meg a magatartási szabályok, életvezetési elvek betartásának jelentőségét ¾ legyenek képesek a jót a rossztól megkülönböztetni, az erkölcsöt romboló tényezőket, a devianciát felismerni. ¾
Feladataink: a.) Harmonikus kapcsolat kialakítására nevelés. • Fontos a szociális viselkedés – az egymás mellett élés alapvető szabályainak elsajátítása – a döntési szabadság és felelősség összhangjának megértése. • Egymás iránti türelem gyakorlása. • Mások véleményének tiszteletben tartása. b.) A vezetés képességének fejlesztése A kollégium feladata a demokratikus vezetés elsajátítási, gyakorlási feltételeinek megteremtése és folyamatos működtetése. c.) Családi életre, családtagi szerepekre, párkapcsolatok kulturált kialakítására nevelés. A családi életre nevelésben a családé a meghatározó szerep. A kollégium, mint nevelési szinttér ismereteket ad, érzelmeket ébreszt a családról, a szülői szerepekről, a szerelemről, szexualitásról. d.) A kommunikációs kultúra fejlesztése Fontos feladatunk a magyar nyelv ápolása, hagyományaink őrzése, ezáltal a nemzeti kultúrához való kötődés erősítése, a nyelvi igényesség kialakítása. A kommunikációs kultúra fejlesztése a tanulási kultúra fejlesztését is segíti. 4.3.
A testi és lelki egészség kultúrájának fejlesztése
Alapelvünk, hogy ¾ az egészséges életvitel feltételei biztosítottak legyenek, ¾ az egészség érték, melynek megőrzéséért mindannyiunknak tenni kell. Célunk: Minden eszközzel megelőzni az egészség veszélyeztetését, romlását.
14 Feladataink: El kell érnünk, hogy diákjainknak legyenek alapvető ismereteik a testi egészség és a mentálhigiéné összefüggéseiről, az egészséget fenyegető tényezőkről, a betegségek és balesetek megelőzésének módjáról. Legyenek tisztában azzal, hogy az egészségkárosító szerek (legális és illegális drogok) fogyasztása milyen problémákat okoz a fogyasztójuknak, a fogyasztó családjának és a társadalomnak. A helyes táplálkozásra, a higiéniai szabályok betartására, a kiegyensúlyozott életritmus kialakítására kell törekedniük. El kell érnünk, hogy diákjainknak alakuljon ki a sportoláshoz, a mozgáshoz való pozitív viszonyuk. A sportoláson keresztül eddzék akaraterejüket, fejlődjön alkalmazkodó képességük. Biztosítani kell a kollégiumban a lehetőséget a szabadidő tartalmas eltöltésére. Azt kell elérni, hogy a lehetőségek között válogatva élvezhessék növendékeink az aktív pihenést. Gyermekközpontú, nyugodt légkör megteremtésére kell törekednünk. A szocializációs problémák feltárása után segítséget nyújtunk a megoldásukhoz. Fejlesztjük tanulóink problémamegoldó és konfliktuskezelő készségét. 4.4.
A kulturált élet, viselkedés, a környezetkultúra fejlesztése
Alapelvünk, hogy ¾ biztosítsuk a feltételeket a szabadidő kulturált eltöltéséhez Célunk: A természeti és társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításának megalapozása. Feladataink: A fegyelmezett, normákhoz igazoldó magatartás megkövetelése. A kollégium jó lehetőséget biztosít az udvariassági formulák, alapvető illemszabályok gyakorlására, rögzítésére. A tanulók kultúrára való nyitottságának fejlesztése, az azzal való érzelmi azonosulás képességének fejlesztése. Igényesség kialakítása külső és belső környezetünk állapota iránt. A természet és az emberi környezet értékeinek, esztétikumának bemutatása. Pozitív érzelmek kialakítása. A természetvédelem alapvető céljainak megismertetése. 4.5.
Az önismeret fejlesztése, a pályaválasztás segítése
Alapelvünk, hogy megteremtsük a feltételeket a művelődéshez, az ismeretszerzéshez. A fejlesztésben az egyéni, valódi fejlődési szükségletekből indulunk ki. Célunk: segítsük a ránk bízott fiataloknak, hogy feltárják és felfedezzék önmagukat, mint életük és fejlődésük legfontosabb forrását.
15 Feladataink: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
4.6.
A készségek, képességek, preferenciák feltárása, hogy ezzel a fiatalok saját, személyes erőforrásaik természetéről és mértékéről kapjanak információt. A pszichés „belső történések” tudatosítása. Segítségnyújtás annak érdekében, hogy diákjaink megtanuljanak önállóan döntéseket hozni, felelősen tervezni, a kitűzött céljaik elérése hatékonyan cselekedni. Tudatosítani kell, hogy minden emberben vannak értékek. El kell érni, hogy legyenek képesek mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeiket. Tudják alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. Tudatosítani kell, hogy életünk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. A társadalmi lét, közéleti kultúra fejlesztése
Alapelvünk, hogy ¾ építünk a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére. ¾ jogok és kötelességek egyensúlya érvényesül. Célunk: A humanista és globális szemlélet és gondolkodásmód fejlesztése, a magyarságtudat és az európai identitástudat erősítése. Feladataink: ¾ ¾ ¾
¾ ¾ ¾
4.7.
A demokratikus intézményrendszer működtetéséhez és használatához szükséges képességek, ill. készségek kialakítása. A közéletben való aktív részvétel megalapozása. A közösségért végzett tevékenységre, közéleti szerepekre való késztetés. Nemzeti – kulturális értékeink és örökségünk, közösségi hagyományaink, természeti értékeink bemutatásán keresztül a hazánkhoz való érzelmi kötődés erősítése, a hazaszeretetre nevelés. El kell érnünk, hogy tanítványaink rendelkezzenek a társadalmi problémák iránti nyitottsággal. Kialakuljon bennünk az előítélet-mentes vélemény a hazánkban élő nemzetiségekkel, kisebbségekkel szemben. Meg kell ismertessük diákjainkat Európa és az egész emberiség globális problémáival. Az önálló életkezdés támogatása
Megismerjük a fiatalok előtt álló feladatokat, nehézségeket, feltárjuk személyes problémáikat, ambícióikat és ennek birtokában igyekszünk megkönnyíteni az életbe való kilépésüket. Szerepet vállalunk abban, hogy az oly sok fiatalnál tapasztalhat jövőkép hiányát pótoljuk a társadalmi, gazdasági, politikai folyamatok, ill. fejlődés tendenciáinak megismertetésével. Kihasználjuk azokat a lehetőségeket, melyek segítenek a társadalmi részvételhez szükséges kompetenciák megszerzésében. Az előzőekben részletezett fejlesztési területeken elért eredmények (emberi kapcsolatok kultúrája, közéleti kultúra, önismeret) jól szolgálják az önálló életkezdés támogatását.
16
4.8.
Közösségfejlesztés
A kollégiumi közösség fontos szerepet tölt be a fiatalok szocializációjában. Kisebb csoportokból – szobaközösségekből, ill. nevelőtanári tanulócsoportokból épül fel. Szobaközösségeink általában 7 fősek, de a szobák eltérő nagysága miatt ennél kisebb, ill. nagyobb számú közösségünk is van. Többnyire vegyes életkorú szobaközösségeket szervezünk. Ezen közösségek szervezése a tanulói igények figyelembevételével történik. A nevelőtanári csoportok kialakításánál azt vesszük figyelembe, hogy a fiúk és lányok az épület külön bejáratú részében vannak elhelyezve. Ezért egynemű csoportokat szervezünk. A kötelező foglalkozásokon való részvételnél (szilencium, csoportfoglalkozás) ez a csoportbeosztás a meghatározó. Ezen elsődleges közösségek tevékenysége, élete során tagjaik igen közel kerülnek egymáshoz. Számunkra az a fontos, hogy a kialakuló normák ne térjenek el az intézményi értékrendtől. A családiasság, meghittség, barátság szelleme hassa át. A csoportok felnőtt vezetői segítik a közösségek formálódását, a kívül maradókat igyekeznek megnyerni. Egyéni beszélgetésekkel, kiscsoportos foglalkozások kereteiben dolgozzuk fel a problémákat. A kollégiumi kis közösségek együttműködését, életét a DÖK irányítja. Tevékenységéről a 3.8. pontban írtunk. 4.9.
Gyermek- és ifjúságvédelem - Hátránykompenzáció
Alapelvünk, hogy ¾ ¾
Valamennyi segítségre szoruló fiatal kapja meg a szükséges segítséget Biztosítsuk az esélyegyenlőséget
Célunk: A nehéz élethelyzetbe került fiatalok szakemberek általi speciális gondozása, megsegítése. A szakirodalmi meghatározást figyelembe véve a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység körébe az alábbi csoportok tartoznak: -
Hátrányos helyzetűek Tanulászavarral küzdők Deviáns viselkedésűek Fogyatékkal élők, tartósan betegek.
A kollégiumban elsősorban a hátrányos helyzetűekkel, a veszélyeztetettekkel és a tanulászavarral küzdőkkel találkozunk. A helyzetelemzésben (3.2) feltártuk tanulóink települési és családi körülményeit. Vizsgálatunk szerint kb. 40%-uk szorul védelemre. Sajnos nagy azoknak a fiataloknak a száma, akik családi szocializációja zavart szenved, anyagi nehézségekkel küzdenek, szüleik tartósan betegek. Egyes esetekben az iskola vagy a családgondozó is kezdeményezheti a tanuló kollégiumi elhelyezését a családi körülményekre való tekintettel.
17 Hátránytípusok:
Szociális hátrányok (kimondottan rossz anyagi körülmények). Tanulóink kb. 40%-ára jellemző. Általános műveltségbeli, kulturális hátrányok (települési hátrányokból, családi szociokulturális hátrányokból adódó hiányok). Tanulóink kb. 50 %-ra jellemző. Családi nevelési diszfunkciókból adódó hátrányok (sérült szerkezetű család, elhanyagoló szülői magatartás). Tanulóink kb. 10%-ára jellemző. Tudásbeli hátrányok (egyéni adottságok, motivációhiány, helytelen tanulási szokások.) Tanulóink kb. 50%-ára jellemző.
A hátránykompenzáció céljai:
Alapvető szükségletek (fiziológiai, biztonsági) kielégítése Egészséges szocilaizáció Az esélyek növelése tudás- és kultúraközvetítéssel Az érdekérvényesülés segítése
Feladataink:
A tanulók megismerése a.) általános állapot, tulajdonságok, képességek, tanulási teljesítmény, neveltségi szint, viselkedéskultúra. b.) családi háttér feltárása
A rászoruló tanulók esetében a szociális, gondozó funkció erősítése Családok pedagógiai segítése (Elsősorban azoknál a családoknál van szükség és igény, ahol a szülők tanácstalanok, nevelési eszközeiket helytelenül választották meg. Azon szülőkkel is fel kell vennünk a kapcsolatot, akik ezt nem tartják fontosnak (telefon, személyes kapcsolat). Ezzel a szülőket támogatjuk jogkövető magatartásukban. A családi nevelés kiegészítése, pótlása. Segítségnyújtás a mindennapos iskolai felkészülésben és sikeres előrehaladásban.
A kollégiumi gyermek- és ifjúságvédelem körébe tartozó esetek megoldásában a nevelőtanárokat az iskola ifjúságvédelmi felelőse segíti. Törekszünk az együttműködésre az iskolán kívüli segítőkkel: ¾ ¾ ¾ ¾
Nevelési tanácsadó Gyermekjóléti Szolgálat Lakóhely szerinti önkormányzatok illetékes osztályai Iskolaorvos, védőnő.
4.10. Felzárkóztatás – Tanulás segítés A tanulási, gondolkodási és munkakultúra fejlesztése szervesen kapcsolódik a tanulmányi munka támogatásárhoz. Az ott megfogalmazottak fokozottan érvényesek a tanulmányi munkájukban segítségre szorulóknál.
18 Mint korábban kifejtésre került, jelentős azon tanulók száma, akik valamilyen szempontból hátrányos helyszerűek. Ezen fiatalok egy része nem tud megfelelni az iskola elvárásainak, normáinak, s ebben családjuk sem tud hathatós támogatást adni számukra. Ők azok, akik lemorzsolódnak, vagy halmozódó hiányaikkal küszködik végig a középiskolai éveket. Feladataink: 1. A tanuláshoz való jog érvényesítésének támogatása. A tanuláshoz szükséges külső és belső feltételek megteremtése (a felkészülés fizikai körülményei, a tanulási fegyelem, ill. a tanuló felkészültsége a tanulásra: kitartás, önbizalom, kipihent állapot). 2. Fejlesztés. A fejlesztés során az első feladat a tanuló személyiségének, motivációinak, képességeinek, tanulási szokásainak megismerése. Ezután következik annak eldöntése, milyen foglalkozások keretében, milyen módszerekkel dolgozzuk fel a megismert problémákat, szüntetjük meg a hiányosságokat, ill. végezzük el a fejlesztést. 3. Segítő, nevelő eljárások: -
egyéni tanulási stratégiák kialakítása, a hibás tanulási szokások korrekciója a tanuláshoz szükséges képességek személyre szóló fejlesztése a tanulói aktivitás felébresztése, fenntartása, segítése ösztönzés, hogy a diák szükségét érezze a tudásnak, művelődésnek. korrepetálás
4.11. Tehetséggondozás Célunk, hogy olyan közeget teremtsünk, amely lehetővé teszi minél több képesség megmutatkozását, fejlesztését, valamint hatékony módszerekkel biztosítja a speciális képességek fejlődését. Feladatunk: Lehetőség biztosítása az önálló, irányított tanulásra, a tapasztalatszerzésre a problémamegoldás terén, hatékony tanulási készségek kialakítása. Ide értendő a kollégiumon kívüli lehetőségek megkeresése, továbbá az ezekhez való hozzáférhetőség támogatása, biztosítása is. ¾ Bátorítás a cselekvésre, a kockázatvállalásra s a pályázatokon való részvételre, versenyekre való benevezésre. ¾ Segítségnyújtás a helyes önértékeléshez. Szaktárgyi jellegű segítségnyújtás együttműködve a szaktanárokkal. ¾
5. Kollégiumi foglalkozások és témakörök 5.1. Szilenciumi foglalkozás (felkészülés, felkészítés, 12 óra/hét) A szilencium szervezésének figyelembe vesszük az épület sajátos adottságait, tekintettel arra, hogy biztosítottak legyenek a nyugodt tanulás feltételei. A szilenciumi foglalkozásokon tanulóink nemek szerint külön épületrészben vesznek részt. Az önálló tanulásra érettek, jobb képességűek a kollégiumi szobában, míg az arra rászorulók külön tanteremben állandó tanári felügyelettel és segítséggel tanulnak.
19 A szilenciumi foglalkozások (hétfőtől-csütörtökig) 16.00 órakor kezdődnek, 3 x 50 percig tartanak 10-10 perces szünetekkel. 5.2. Egyéni (kiscsoportos) foglalkozás - korrepetálás Ezek a foglalkozások adnak lehetőséget tanulóink tanulmányi munkájának segítésére, felzárkóztatásra, a végzett tanulmányi munka számonkérésére, értékelésére. Tanulóink közül sokan küzdenek tanulási nehézségekkel, korábbi tanulmányaik hiányossága, részben képességeik szerénysége miatt nagy szükség van ezekre a foglalkozásokra annak érdekében, hogy a lemorzsolódást csökkentsük, s minél több diákot juttassunk el a sikeres érettségihez. 5.3. Évfolyam foglalkozás (1 óra/hét) A törvényi előírásoknak megfelelően a kollégiumi foglalkozásokat évfolyamonként szervezzük. Évi 37 nevelési héttel, minden héten egy kötelező foglalkozással számolunk. Ennek 60%-án, azaz 22 foglalkozáson kötelező témákat dolgozunk fel. A további idő szabadon választott témák feldolgozásával, illetve a csoport és a kollégium ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok szervezésével telik. A 46/2001 (XII.22) OM rendelet alapján a következő témakörök illetve óraszámok az irányadók: TÉMAKÖR Tanulásmódszertan Önismeret, pályaválasztás Művészet és információs kultúra Környezeti nevelés Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Egyén és közösség Magyarság, európaiság, nemzetiségi lét
1-8. évfolyam 3 3
9.
10.
11.
12.
13.
4 3
3 3
3 4
2 3
2
3
3
3
2
3
5
2
2
2
2
2
3
4
4
4
4
4
5
3
3
3
3
3
2
4
3
4
4
3
3
22 óra
22 óra
22 óra
22 óra
20 óra
20 óra
5.3.1. A kollégiumi foglalkozások terve Témakörök 1. Tanulásmódszertan Tartalmak: ¾ ¾ ¾ ¾
A tanuláshoz szükséges belső állapot A tanulást segítő külső körülmények Tanácsok a tanuláshoz A tanulás belső feltételei (motiváció, kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy, törekvések, akaraterő)
20 ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
A tanulást segítő módszerek (relaxáció, koncentráció, gyakorlatok) Beszédművelés Kifejező olvasás Az emlékezet fejlesztése A vizsgák rendje, követelményei, a szakmai vizsgákra, az érettségire való felkészülés módszerei
Irodalom: Oroszlány Péter:
Könyv a tanulásról AKG Kiadó Bp. 2002.
2.Önismeret, pályaválasztás Tartalmak: ¾ A személyiségprofil összetevői, tartalmai ¾ Érzelmeink, indulataink ¾ Kapcsolatok (család, barátság, egyéb kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai ¾ Nemiség, szerelem, házasság ¾ Férfi-nő kapcsolat ¾ Értékrendek és erkölcsök ¾ Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása ¾ A munkavállaló jogai, kötelességei 3.Művészet és információs kultúra Tartalmak: ¾ Mindennapok művészete (Mi a szép, Mi a divatos, Mi az ízléses, Mi a művészi) ¾ Kulturális események, rendezvények, produkciók során élmények megszerzése, megosztása társaikkal. Közízlés, egyéi ízlés ¾ Nemzeti kultúránk megismertetése ¾ A népművészet megismertetése ¾ A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei 4.Környezeti nevelés Tartalmak: ¾ Környezetünk változása ¾ A Föld mint egységes rendszer ¾ Nemzeti természeti értékeink és a teremtett tárgyi környezet megóvása ¾ Környezettudatos magatartás ¾ Környezetvédelem 5.Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Élet a kollégiumban. Ismerkedés a házi és napirenddel, a benne meghatározott tanulói jogokkal és kötelezettségekkel. Harmonikus kapcsolatot építő közösségi szokások, konfliktusok megoldása. Szabadidő tervezés, szervezés. Harc a káros szenvedélyek ellen. A betegségek megelőzése, betegápolás, elsősegélynyújtás. Rekreáció. Háztartási ismeretek, lakásszerzés, gazdálkodás.
21 6.Egyén és közösség Tartalmak: ¾ A család típusa, szerkezete, működése ¾ Szerepek és szabályok a családban ¾ A barátság szerepe az emberi életben ¾ Alapvető illemszabályok ¾ Szociális készségek, konfliktuskezelési technikák ¾ Az egyén helye az iskolai, kollégiumi közösségben ¾ A DÖK szerepe, jogai és lehetőségei ¾ Magánérdek és közérdek ¾ Az egyén jogai ¾ A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei ¾ A demokratikus állam működésének főbb elemei (választási rendszer a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, a fegyveres testületek, szervezetek) 7.Magyarság, európaiság, nemzetiségi lét Tartalmak: ¾ Helyismeret, helytörténet: Törökszentmiklós és a környező tájegység nevezetességei ¾ Múltismeret, hagyományok ¾ A magyarság és a magyarországi nemzetiségek egyes hagyományainak megismerése ¾ A magyar kultúra és tudomány kiemelkedő eredményei ¾ A határokon kívüli magyarság jellemzői, helyzete a XX. században és ma ¾ A nemzetiségek és a romák a mai magyar társadalomban ¾ Az Európai Unió jellemzői 5.4. Választható foglalkozások A választható foglalkozások szélesebb körű alkalmazása a differenciálás, a tehetségfejlesztés az egészséges és kulturált életmódra nevelés fontos lehetősége. A szakkörök az érdeklődésre nevelés és a tehetségfejlesztés révén indirekt módon gyakorolnak hatást a tanulásra, az iskolai teljesítményre. A nyelvi szakkörök nyelvvizsga letételéhez segítik hozzá tanulóinkat. A kulturális értékek iránti pozitív érzelmek kialakítását szolgálják a művészeti szakkörök. Az aktív pihenést különféle sportolási lehetőségek biztosítják. A felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások célja a tanulásban elmaradt tanulók segítése. A választható foglalkozások szervezésénél a következő célokat követjük. o Az érdeklődés nélküli tanulókat érdeklődővé tenni o A szabadidő tartalmas eltöltését biztosítani o Az érdeklődést és tehetséget mutató tanulókat sajátos képességeik felismerésében segíteni o A tehetséges tanulókat fejleszteni o A tanulásban lemaradtakat segíteni o A mozgáshoz való pozitív viszonyt kialakítani
22 Kollégiumi tanulóink érdeklődését, tehetségét felmérve a mindenkori igényekhez, lehetőségekhez igazodva, együttműködve az iskolában az alábbi szabadidős foglalkozásokat szervezzük: o o o o o o o o
Felzárkóztató foglalkozások (magyar nyelv, idegen nyelv, matematika) Tehetség kibontakoztató A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások Szakkörök Tanulmányi versenyekre való felkészülés Művészeti csoport Sportkörök Önképzőkörök
A választható (kötelezően választandók, ill. szabadon választható) foglalkozások tekintetében az éves tanulói foglalkozási terv tartalmazza a foglalkozásokat. Ezek a foglalkozások október 15-től működnek. 5. 5. Egyéni törődést biztosító foglalkozások Tanév közben az oktatás során felszínre került ismereti hiányosságok kiküszöbölése, egyéni felzárkóztatásra szervezett foglalkozás. Tanév közben kollégiumok között meghirdetett versenyekre való felkészülést biztosító foglalkozások. A tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozás, amelyet a tanuló egyéni problémáink felismerése esetén kell szervezni és csak egy tanuló részére lehet megtartani (elbeszélgetés családi, ill. egyéni problémákról) Elengedhetetlenek ezek a foglalkozások, beszélgetések ahhoz, hogy megismerjük tanulóinkat, mentális, morális és anyagi helyzetüket. Ezeket észlelve megfelelően be tudunk avatkozni, ha kell szakemberek segítségét kérni. Ezen beszélgetések segítenek nevelési problémák megoldásában, s a tanulók személyiségének fejlődésében is. 6. A pedagógiai tevékenység ellenőrzése, értékelése A pedagógiai folyamat elengedhetetlen része a folyamatos ellenőrzés, értékelés. Az értékelés révén fogalmazhatjuk meg és mérhetjük le a nevelési folyamatban meghatározott feladatok teljesítésének szintjét, a célhoz való közelítését. A tanulónak is fontos, hogy rendszeres visszajelzést, megerősítést kapjon arról, hol tart a fejlődési folyamatban. Az ellenőrzés és értékelés akkor éri el pedagógiai célját, és akkor a legmegbízhatóbb, ha sokféle szituációban, több irányból történik. A tanulók neveltségét megbízhatóan a viselkedésük folyamatos megfigyelésével lehet mérni. Arra kell törekedni, hogy a teljesítményt az önnön képességekhez mérjük, ami ösztönzi és lehetővé teszi az egyéni fejlődést. A tanulói értékelés alapjául szolgáló követelményrendszer nyilvános, továbbá világos kell legyen. Rendszeresen, folyamatosan kell történnie mindenkire, az összes tanulói tevékenységre kiterjedően.
23 Az értékelés kritériumai: 1. Az iskolai tanulmányi előrehaladásban való eredményesség. Szorgalom, figyelem, kötelességtudat, rendszeresség, a munka ésszerű megszervezése, tanulási munkafegyelem, tanulásmódszertan. 2. A munkakultúra alakulása: a környezet szépítése, otthonosság tétele, igényesség a környezet állapota iránt, takarítás, személyes felszerelés, a kollégiumi közösség önkiszolgáló tevékenységeiben való részvétel. 3. A társas kapcsolatok alakulása: kulturáltság a viselkedésben, kommunikációban: udvariasság, segítőkészség, durvaság elutasítása, kapcsolatteremtés, alkalmazkodóképesség, fegyelmezett, normákhoz igazodó magatartás. 4. A közösségben végzett munka: diákönkormányzati tevékenység, konkrét feladatokra történő eseti megbízások, programok megszervezése, közösségi programokban való részvétel.
Az értékelés módszerei: 1. Szöveges értékelés (egyéni és csoportos beszélgetés) 2. Számszerű értékelés (tanulmányi értékelés negyedévenként, szobarend értékelés havonta) 3. Kombinált értékelés (a szülők tájékoztatása a tanuló személyiségfejlődéséről) Időszakos összegző értékelést minden félév végén, ill. a szülői értekezletek alkalmával végzünk.
