1. Az őskor Vázlat Az emberré válás: Az ember az állatvilágból alakult ki biológiai fejlődés útján. Kialakulásához hozzájárult még: a gondolkodás, az eszközhasználat és készítés, a beszéd, a tűz használata. Az ember kialakulása: hosszú fejlődés eredménye, főemlősök – emberszabásúak – előember – ősember – mai ember; o Australopithecus (déli majom, fejlődés zsákutcája), o HOMO HABILIS (ügyes ember) kb. 2 millió évvel ezelőtt, o HOMO ERECTUS (felegyenesedett ember) kb. 1,5 millió éve – Samu-Vértesszőlős, o Ősember - NEANDER-VÖLGYI ember kb. (400) 100 ezer éve, o HOMO SAPIENS SAPIENS (bölcs ember) kb. 30 ezer éve. Az emberiség egyik „bölcsője” Afrika keleti része (Olduvai hasadék) lehetett, ahonnét szétvándoroltak. A ma élő ember egyetlen fajt képez! A környezethez való alkalmazkodás több emberfajta (rassz) kialakulásához vezetett: o europid o mongolid o negrid o ausztralid. Az őskor szakaszai: (Őskor = az emberré válás és az írást ismerő kultúrák közötti időszak.) 1. Paleolitikum: őskőkorszak – pattintott kőkor (kb. Kr. e. 2,5 millió-8000): hordaközösségekben éltek kialakult a nemek közti munkamegosztás: nők – gyűjtögetés, ezért matriarchátusban éltek férfiak – vadászat, halászat eszközkészítés és használat (kő, csont, fa) tűz használata. 2. Neolitikum: újkőkorszak – csiszolt kőkor (Kr. e. 8000-3000): Az élelemtermelés megindulása lehetővé tette a letelepedést (falvak és városok megjelenése) Precízebb eszközök készültek csiszolás, fúrás, faragás, őrlés segítségével. Megjelentek az első mesterségek: fonás, szövés, fazekasság. Technikai újítások terjedtek el: fazekaskorong, agyagedények, szövőszék, eke, vitorla, kerék, tégla. Fémek felfedezése: o rézkor (i. e. 4000-3000) o bronzkor (i. e. 3000-2000) o vaskor (i.e. 2000-1000). A változások következményei: Felesleg kialakulása – cserekereskedelem. Népességrobbanás = demográfiai robbanás. Megnőtt a férfiak jelentősége - patriarchátus létrejötte. Megjelent a magántulajdon, ezért felbomlott a közösségi társadalom.
Ókori Hellász Athéni demokrácia
Összefoglalás
Őskor (az ember kialakulásától az első államok megjelenéséig)
Az emberré fejlődés stádiumai II. É V 100-30 ezer
Homo sapiens sapiens
400-100 ezer
Ügyes ember Felegyenesedett, eszköz és tűzhasználat 1,5 m.
2 m.
Neander-völgyi / homo sapiens
Homo erectus
Homo habilis
Bölcs ember Cro magnoni ember, íj, nyíl, áll. települések, barlangrajzok
Hol alakult ki az ember? Egyetlen faj – 4 rassz (emberfajta)
Az ember fejlődése
Az ókori Hellász
Krétai kultúra (Kr. e. II. évezredtől Kr. e. 1500-ig; Knósszosz; minosz; Minotaurusz
A mükénéi kultúra (Kr. e. XVIII-XIII.) Balkán déli része Kr. e. II. évezred-görög törzsek (p. achájok) Krétai fennhatóság alatt Kr. e. 1500 – elfoglalják Krétát Achájok bronzkori társadalma;
A görög polisz (városállam)
A görög gyarmatosítás
A gyarmatosítás hatásai
Az athéni demokrácia kialakulása
Az athéni demokrácia kialakulása A démosz polgárjogi küzdelmei ●
Kr. e. 700 körül bulé (tanács), arkhónok tanácsa (areioszpagosz, a polisz vezetőinek tanácsa) héliaia (népbíróság), sztratégoszok (katonai kormányzók) tanácsa.
●
Kr. e. 621-ben Drakón arkhón
●
Kr. e. 594-ben Szolón – vagyoni helyzet alapján pol. j.
●
Kr. e. 508-ban Kleiszthenész reformjai
●
Kr. e. 444-429 Periklész – a demokrácia kiteljesedése, az athéni demokrácia fénykora
Peiszisztratosz (Kr. e. 560-) türannisza (=egyeduralom, zsarnokság)
● ● ● ● ● ●
Felfüggeszti Szolón által megadott jogokat. Szegényebb rétegre támaszkodott. Az ellenálló arisztokrácia földjeit elveszi. Zsoldos sereg, évi adó. Nagyszabású építkezések. Dionüszosz-kultusz.
Kleiszthenész reformja Kialakítja a phülé rendszert: Mindhárom területen 10-10 harmadot jelöl ki és az így létrejövő 30 harmadból 10 phülét (kerületet) alakít ki úgy, hogy mindegyik terület 1/3 – 1/3 arányban képviseltette magát arisztokrácia súlya csökken (démosz 2/3)
Osztrakizmosz = cserépszavazás (6000 szavazat) száműzetés 10 évre (A zsarnokság újjáéledésének megakadályozása!)
Hatalomgyakorlás: – Népgyűlés. – Tanács (500). –
Areioszpagosz (arkhónok tanácsa).
– Sztratégosz (katonai vezető).
(Kr. e. 508)
Periklész (Kr. e. 444-429) az athéni demokrácia fénykora (15 éven át évente megválasztják sztratégosznak.) ●
Megvalósul a jogi egyenlőség (szabad polgárok).
●
Tényleges részvétel biztosítása. (Napidíj!)
●
Szárnyaló gazdasági fejlődés:
●
–
közvetítő kereskedelem,
–
ipar fejlődése (kerámia-, fémipar, hajóépítés): ●
ipari szakosodás,
●
Rabszolgamunka arányának növekedése.
Nagy beruházások, építkezések
(a szobrász Pheidiasz).
Periklész kori társadalom 1. • •
Teljes jogú athéni polgár férfi, apja és anyja is athéni polgár, földje van szerepet vállalhattak a politikában
2. Metoikoszok ● bevándorlók ● személyükben szabadok, de polgárjoggal nem rendelkeznek ● nem vehettek részt a politikában, nem lehetett földbirtokuk ● iparral és kereskedelemmel foglalkoztak ● adót fizetnek ● háborúban katonáskodnak 3. Rabszolgák • Athén az első klasszikus rabszolgatartó társadalom • ház körül és földeken is alkalmazzák őket
Az athéni társadalom és állam Periklész korában
A görögperzsa háborúk kora
A marathóni csata – Kr. e. 490. ●
●
●
●
kb. 20-25.000 fős perzsa haderő (lovas, gyalogos) Dareiosz kb. 10.000 fős görög haderő (hoplita – nehéz gyalogos), falanx) Miltiadész
Belső változások Athénban
Görög-perzsa háború 2. szakasza (Kr. e. 480-479) Kr. e. 480. ●
Thermopülai-szoros
perzsa győz.
Artemiszion-fok tengeri ütközet (görög előny) Perzsa szárazföldi előrenyomulás ●
Athén kiürítése
Kr. e. 479. Szalamiszi ●
tengeri ütközet GÖRÖG GYŐZELEM
Themisztoklész görög hadvezér
Görög-perzsa háború 3. befejező szakasza (Kr. e. 479-448) ●
Kr. e. 478: létrejön a déloszi szövetség poliszok kereskedelmi
szövetsége, melynek vezetője Athén ●
●
● ●
Délosz szigetén őrzik a pénztárat Spárta ellenzi a háború folytatását, nem is vesz részt benne, de Athén akarja váltakozó sikerek Kr. e. 448: béke Athén az Égei- és a Földközi-tenger urává válik
Spárta kialakulás A dórok leigázzák a kb. 10x nagyobb akháj népességet.
Spárta társadalma • Spártaiak: létszámbeli kisebbség, egyenlő rész az állami földekből, fő tevékenység: katonáskodás (nehézfegyverzetű gyalogság) • Körüllakók (perioikoszok): szabad jogállású dórok, de nincs polgárjoguk, 3x annyian mint a spártaiak, fő tevékenység: kereskedelem, kézművesek, (könnyűfegyverzetű gyalogság vészhelyzetben) • Helóták: leigázott akhájok, nem rabszolgák, állami tulajdonban vannak. Jogfosztottak! Nincsenek politikai jogaik, spártaiak megölhetik, megszégyeníthetik. Fő tevékenység: földművelés , 10X annyian mint a spártaiak
Spártai fegyverzet ●
A hoplita legfontosabb fegyvere a nagy kerek pajzs (hoplon), kb. 1 méter átmérőjű, kb. 10 kg súlyú, speciális fogást igényelt, fa szerkezetű, bronz borítással, felületét festették (spártaiak a lambda jelet), elvesztése nagy szégyen, a vereség jele volt (Ezzel vagy ezen!)
Az ókori görög kultúra, vallás és művészet
A görög hitvilág • • • • • • • • • •
Politeista (sokistenhívő) mítoszok egész Hellászt összeköti isteneik antropomorfok = ember alakúak, emberi tulajdonságokkal rendelkeznek (pl. bosszúállóak, szerelmesek, stb.) funkció istenek mindegyik istennek megvan a maga feladata a túlvilágkép nagyon lehangoló Pl. Zeusz – főisten, a villámok ura Aphrodité – szépség, szerelem Olümposz, ambrózia, nektár jóslás Delphoi mindennapokban is jelen van házi oltár, vázákon, olimpiák
A görög művészet Építészet: • Polisz központja: agora (‘piactér’) • Akropolisz (fellegvár) • Parthenón – Athéné temploma • oszlopok: dór [1], ión [2], korinthoszi [3]
A görög művészet
Hol található az Akropolisz, a Parthenón, és az agora?
A görög művészet Szobrászat: • szobrok • frízek (domborműsor) • élethűek • érzelmeket fejeznek ki • pontos anatómiai ábrázolás • leghíresebb szobrász: Pheidiász, Mürón
A görög művészet
A görög
váza
A görög dráma és az európai színjátszás
Khotornosz
Színház • Dionüszosz isten tiszteletére alakul ki • versenyek babér koszorú • szabadtéri színházak félköríves, domboldalban helyezkednek el jó akusztika • az előadások egész naposak voltak • ezért lehetett enni, inni, bekiabálni • csak férfiak játszhattak és látogathatták az előadásokat • résztvevők napidíjat kaptak • maszkok, khotornosz = magasított talpú cipő
A görög dráma és az európai színjátszás ●
●
A görög dráma kialakulása vallásos szertartásokhoz, elsősorban Dionüszosz ünnepeihez kapcsolódott (Dionüszosz a bor és a szerelem istene.).
A görög dráma és az európai színjátszás
A görög dráma... ●
A kardalból és az istentiszteleti táncokból született.
●
Álarcban (maszkokban) játszottak.
●
Tér – idő – cselekmény hármasegysége
A görög dráma műfajai: ●
●
Tragédia: A tragédia esztétikai minősége a tragikum. A tragikum hirtelen értékvesztést jelent valamilyen pozitív ember, vagy eszme elbukik és ez által értékpusztulás következik be. A tragédia fő alakja a tragikus hős, aki nagy formátumú ember is drámai küzdelemben bukik el. Komédia: A komédia esztétikai minősége a komikum. A főszereplő nevetségessé válik, vagy azért, mert nevetséges jellemvonásai vannak, vagy azért, mert nevetséges helyzetekbe kerül. A komédia nézője felszabadult lesz és a rosszat, a helytelent kineveti. Az ókorban a tragédia volt népszerűbb és a nézőnek katarzis élményt nyújtott.
A görög filozófia • A világon elsőként keres tudományos magyarázatot a világ jelenségeire • Szofisták: első értelmiségi réteg, szónoklásra tanítottak fizetségért cserbe, minden relatív • Szókratész: vannak örök érvényű értékek, pl. szeretet, igazság • Platón: ideatan + államtan • Arisztotelész: szaktudományok, logika, igazságos egyeduralom megvalósítását tartja ideálisnak
A görög nevelés pedagógus
(paidagogoszgyermekvezető)
Az ókori Róma Az ókori Róma történetének fő korszakai:
1. A királyság kora (Kr. e. 753-Kr. e. 510) 2. A köztársaság kora (Kr. e. 510-Kr. e. 27) 3. A császárság kora (Kr. e. 27-476) ●
a principatus kora (Kr. e. 27 – Kr. u. 284)
●
a dominatus kora (284–476)
Aeneas Romulus és Remus
Az etruszk király elűzése ●
Tarquinius Superbus király elűzése (Kr. e. 510/509)
●
A köztársaság, a res publica bevezetése
●
Róma ●
100 km2
●
kb. 15.000 lakos
●
kb. 3.000 fős hadsereg
Róma köztársaság (Kr. e. 510-27)
A római társadalom felépítése a köztársaság korában
Itália meghódítása patríciusok
Latium elfoglalása
Divide et impera!
plebejusok
Szükség van a plebejus katonákra
Veii elfoglalása Kr. 396
Etruria Kelta támadás Kr. e. 387
Szamnisz háború
Campania Tarentumi háború Kr. e. 282-272
Róma
Itália ura
A plebejusok politikai harca Rómában Katonakötelesek, de nincs politikai joguk, az adósrabszolgaság réme. A háborúk felértékelik jelentőségüket. Az egyenlőségük megteremtésének lépései: ● Első secessio (kivonulás, tkp. zsarolás) – Kr. e. 494 ●
A néptribunusi hivatal létrehozása – Kr. e. 494
●
A törvények írásba foglalása – XII táblás törvények – Kr. e. 451 – 450
●
A patríciusok és plebejusok közötti házasságkötés engedélyezése – Kr. e. 445
●
A Licinius – Sextius-féle törvények elfogadása – Kr. e. 367 (adósok terheinek enyhítése, a közföldek maximalizálása, a konzuli méltóság megnyitása a plebejusok előtt)
●
Az adósrabszolgaság eltörlése – Kr. e. 326
●
A papi tisztségek megnyitása a plebejusok előtt – Kr. e. 300
●
Kr. e. 287- plebejus népgyűlés
A Római Köztársaság (Kr. e. 510-Kr. e. 27) a szenátus és a római nép
Kr. e. 287-
Róma terjeszkedése (Kr. e. III. sz.) Itália meghódítása
A pun háborúk és a Földközi-tenger medencéjének meghódítása Karthágó
Arisztokratikus köztársaság
Zsoldos hadsereg
Róma Paraszthadsereg
Kr.e. 264-241 Első pun háború Szicília
Dél-itáliai görög flotta
csapóhíd
Provincia
Évi adót fizetett, s a hivatalnokokat Róma nevezte ki
A második pun háború (Kr. e. 218-201)
A második pun háború Karthágó
Róma
Kr. e. 218-201
Hannibál
Szövetségesei kitartottak
Cannae Kr. e 216 Zama Kr. e. 202
Újabb légiók Scipio
Karthágó végleg elvesztette nagyhatalmi állását Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének ura
Róma a köztársaság korának végén
A Földközitenger nyugati medencéje
A Földközitenger keleti medencéjét
a pun háborúkkal került római uralom alá Kr. e. 264-146 között A második pun háború után minden megváltozott. A Görögországban és Kis-Ázsiában harcoló légiók zsákmányolt kincsekkel és a dekadens hellén életforma élvezetes tapasztalataival tértek haza. Hadvezéreik és tisztjeik honosították meg a lakomákon az énekesek és citerások részvételét és a keleti luxus más szokásait. A fényűzés gyorsan terjedt, mint valami járvány. a Kr. e. 2-1. században, a hellenisztikus államok legyőzésével vették birtokba.
A római köztársaság (Kr. e. 510-27) válsága
Hódítások társadalmi következményei Szenátori rend Ager publicus
Lovagrend Kereskedelem és adóbérlet
… a nobilitas egyes csoportjai közötti feszültségek növekedtek. Egymással rivalizáló politikusok, politikai csoportok civakodása mellett a korábban politikai szerepre nem vágyakozó lovagrend is egyre inkább igényelte, hogy szava lehessen a közéletben..
Katonáskodás
Terjedő rabszolga munka
parsztság
Gazdasági verseny
Plebs Akadozott a katonai utánpótlás
A földjüket vesztett hajdani kisbirtokosok beözönlése és plebsszé válása sem növelt Róma nyugalmát, a szavazati jogát áruba bocsátó, kenyeret és cirkuszt követelő tömeg felhasználása a politikai vitákban mérhetetlenül eldurvította a politizálási stílust. A szenátus üléstermeiből az utcára került ellentétek nem egyszer eredményeztek véres összecsapásokat, tömegverekedéseket.
Reformok A parasztság régi állapotába való visszahelyezése
Tiberius Gracchus Gaius Gracchus
Kr. e. 133-ban néptribunus Politikai ellenfelei a köztársasági hagyományok megsértésével vádolták hiveivel együtt meggyilkolták Kr. e 123. Az ellentétek éleződését mutatja a kiméletlenség , amellyel hívei ellen felléptek : a fegyveres összetűzés és a 3000 néppárti megölése a polgárháború kezdetét jelentette
Néppárt
Optimaták
Lovagrend
Marius
Szenátori rend
Hadsereg reform:
ZSOLDOS HADSEREG
Nincsteleneket is besoroztak katonának, akik zsoldot és felszerelést kaptak. A létszám növelése így nem ütközött akadályba. 16 év letelte után a veteránoknak földet ígértek. A hadsereg harci értéke nőtt, a katonák fegyelmezetten hajtották végre a parancsokat. Az új hadsereg veszélyt is jelentett:politikai küzdelem
POLGÁRHÁBORÚ
Sulla
!!! Polgárháborús helyzet Itáliai szövetségesek Rabszolga felkelések Kr. e. 2. században a háborúkban fogságba esett emberek tömegesen váltak rabszolgává Olcsóbb volt őket használni az árutermelésben , mint bért fizetni az elszegényedett szabadoknak
Sokasodó ellentétek tovább gyengítették az államot Többszöri ismétlődése
Róma a szövetségesek katonai erejét igénybe vette a háborúk során, de a politikai hatalmat nem osztotta meg velük. A szenátussal szemben a támogatásukat kereső politikusok többször felvetették a szövetségesek egyenjogúsítását Kr. e. 91-ben Livius Drusus javaslatát is elutasították, és a politikus ellen merényletet követtek el. Ezért zajlott Kr. e. 90-88 között az itáliai szövetségesek háborúja. (….) (…a szökést, ellenállást gazdáik kegyetlenül megtorolták, mégsem volt ritka a lázadás. A felkelések a köztársaság válsága idején nagy területre terjedt ki, évekig elhúzódtak, mivel Róma nem rendelkezett kellő haderővel a katonai feladatok megoldására. Több rabszolgafelkelés zajlott Szicíliában a Kr. e 2. században. Itáliában Kr. e. 74-71 között robbant ki a Spartacus vezette rabszolgafelkelés. A lázadókat több évi küzdelem után a szenátus által kinevezett hadvezér, Crassus verte le. )
A gazdasági társadalmi változások az állam működésében zavarokat okoztak, a politikai rendszer válságához vezettek.
!!!
Államszervezet válsága
A területi növekedés szükségessé tette volna Szakszerű és folyamatos igazgatást Ennek kialakítására
Köztársasági alkotmány Római nobilitas
nem adott lehetőséget
Nem kívánta feláldozni vezető szerepét Féltékenyen őrizte a köztársasági „szabadságot”
Iulius Caesar Első triumvirátus
Azok a válságjelenségek, amelyek a 2 sz. utolsó évtizedeiben jelentkeztek nem szűntek meg, sőt legsúlyosabb következményük éppen polgárháborúk sorozata volt. Azok a megoldások amelyekkel a szenátus, illetve a politikai vezetők kísérleteztek a Kr. e. 1 sz folyamán csak átmenetileg voltak sikeresek, vagy tovább növelték a gondokat. Az évszázad történéseiben azonban világosan látszott az a tendencia, hogy a köztársasági alkotmány helyett a tartósan viselt és hadsereggel alátámasztott hatalom képes rendezni a helyzetet. Ezt ismerte fel Caesar aki a korszak egyetlen birodalmi távlatokban gondolkodó politikusa volt, aki a saját személyes hatalmán túl az egész állam érdekit is képviselte…..
Sulla halála utáni időben a Római köztársaság két legnépszerűbb politikusa Pompeius és Crassus volt, akik a consuli tisztséget is elnyerték. Amikor később sikerei miatt Pompeius ellen fordult a senatus, Iulius Caesar kihasználta a kínálkozó lehetőséget, Kr. e. 60-ban szövetséget kötött vele és Crassusszal. Ez az első triumvirátus. Céljuk a hatalom megszerzése volt
Galliában Pompeiust
Vívott háborúival új területeket csatolt a birodalomhoz. A sikereire féltékeny Pompeius a senatussal szövetkezett Caesar ellen. Kettejük hatalmi versengése ismét polgárháború kiújulását okozta. Kr. e. 48-ban Pharszalosznál legyőzte, ezt követően Caesar Egyiptomban és a Közel-Keleten is biztosította hatalmát.
Az I. triumvirátus ● ● ●
Triumvirátus: 3 férfi szövetsége i.e. 60-ban jön létre Tagjai Marcus Licinius Crassus Gnæus Pompeius Magnus Gaius Julius Cæsar
Cæsar egyeduralma ● ●
Nyíltan egyeduralomra tör Halmozza a tisztségeket Örökös diktátor Imperator Pontifex Maximus Néptribunus
Szenátus létszámát CM főre emeli ● Földreform proletariátus visszaszorítása ● Provinciák egyenjogúsítása ● Naptárreform i.e. 44. március idusán megölik ●
Cæsar halála
A II. triumvirátus ● ●
i.e. 43-ban jön létre Tagjai Gaius Julius Cæsar Octavianus Marcus Antonius Marcus Æmilius Lepidus
● ●
i.e. 42. Philippi Lepidust lemondatják
Augustus
Köztársasági intézményeket összpontosított kezében censor princeps konzul tribunus PRINCIPÁTUS
Köztársasági formákkal, külsőségekkel leplezett diktatúrája http://www.youtube.com/watch?v=Xd98_WcHYf0
Principatus Róma virágkora Legnagyobb kiterjedés
A lakosság nyugalomban élt gyarapodott A provinciák kezdték átvenni a római műveltséget
Romanizálódás
A polgárháború végével a Római Birodalom irányítása Octavianus kezébe került. Kr e 27-ben ünnepélyesen lemondott a hatalomról, átadta azt a római szenátusnak és a népnek. A köztársaság rendszerét formailag fenntartva egyeduralmat valósított meg, a diktátori címet nem fogadta el. Hatalma abból eredt, hogy a köztársasági tisztségeket halmozta , cselekedeteit köztársasági hivatalok betöltőjeként vitte véghez. Évről évre megválasztott consul volt, néptribunusi hatáskört gyakorolt. Beleszólhatott a törvényhozásba, a hivatalnokok kinevezésébe. Számos papi méltóságot viselt, mellyel a vallási életet és az erkölcsöket is befolyásolta. Imperatori címe biztosította számára a hadsereg támogatását. Rómára, Itáliára és a provinciákra kiterjedő, időben is korlátlan hatalommal rendelkezett. Tekintélyét a „haza atyja” és a princeps címek növelték. Ő hozta létre az állandó római hadsereget, a testőr gárdát és a flottát.
Hispánia
Gallia
Az egész birodalom egységesen császári hivatalnokok irányítása alá került
A válság százada Külső támadás
polgárháború
Egy-egy tehetséges uralkodó még úrrá tud lenni Adók növelése Államhatalom megerősítése Gazdasági válság
dominatus
Diocletianus
A kereszténység
A kereszténység
Jézus Krisztus
A kereszténységről... ●
●
●
●
●
Názáreti Jézus Krisztus (Kr. e. 4. – Kr. u. 33.) Jézus – Messiás (héberül: Megváltó) – királyként felkent (görögül: Khrisztosz) Jézus életét az evangéliumok (örömhír) beszélik el. Az evangéliumokat a Biblia második része tartalmazza (Újszövetség)
●
Jézus követői az apostolok (küldöttek)
●
Szent Péter (Róma – római pápaság)
●
Szent Pál (Saul – Pál „páli fordulat”)
●
Jézus a szeretet Istene!
Pál apostol és a „páli fordulat”
Pál apostol (eredetileg Saul) módosított az eredeti tanításokon:
- végítélet nincs közel, be kell illeszkedni az államba, - Jézus nem csak a zsidókat váltotta meg, hanem a pogányokat is, - a gazdagok is üdvözülhetnek, ha vagyonukkal segítik a rászorulókat. A kereszténység ezzel nyitott lesz, és elszakad a zsidó vallástól (a zsidók számára Jézus nem a Messiás).
A kereszténység elterjedése, diadala ●
Milánói edictum (313) – a keresztény vallás egyenrangúvá tétele (Constantinus)
●
Nikaiai egyházi zsinat (325) – Krisztus isteni természetéről szóló Szentháromság-tani dogma
●
391 – A kereszténység államvallássá tétele Rómában – Nagy Theodosius császár
A Római Birodalom válság
A dominatus kezdete ● ● ● ● ● ●
Nyílt egyeduralom A köztársasági forma megszűnik A szenátus elveszíti a jelentőségét „Dominus et Deus” A hadsereg létszáma és bére megnő Diocletianus (284-305) A hadsereg megreformálása Határmenti, állandó Bárhol bevethető lovasság
Értékálló pénz Utolsó nagy keresztényüldözés
A dominatus ●
Diocletianus (Kr. u. 284-305) NYÍLT EGYEDURALOM kiépítése Dominátus
●
Négyes uralom (tetrarchia) társcsászárokkal –
Dominatus
A birodalom kettéválása ●
Válság nyugaton Folyamatos támadások A rabszolgák száma csökken Colonusok röghöz kötése A kereskedelem és ipar hanyatlik Pénzhiány terményadó Önellátó társadalmi szint
●
Nagy Theodosius (378-395) A birodalom kettéosztása A nyugati központja Róma, majd Milánó és Ravenna A keleti központja Konstantinápoly
A népvándorlások megindulása
●
395 – Római birodalom kettészakadása Nagy Theodosius császár két fia között osztotta meg a birodalmat.
●
Népvándorlások megindulása Hunok, germánok, gótok, vandálok
●
Hunok megjelenése Európában Attila hun király (434-453)
A Nyugat-Római Birodalom bukása ● ● ●
455-ben vandál pusztítás Teljes végelgyengülés Romulus Augustulus (474-476) Császári hatalom csökken A germán fejedelmek önállósodnak 476-ban Odoaker letaszítja a trónról
● ●
476. A Nyugat-Római Birodalom megszűnik A Kelet-Római Birodalom 1453-ig áll fenn Bizánci császárság Justinianus (527-565) egységesítési kísérlete
A magyar nép honfoglalása és az államalapítás kora A magyarok őshazái, vándorlása „Őshazák”:
Urál keleti oldala Magna Hungaria (Baskíria) Levédia Etelköz Kárpát-medence
A honfoglaló magyarság hét törzsének neve: Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat A hét törzs vezéreinek neve: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm További szövetséges népcsoportok akik részt vettek a honfoglalásban: Székelyek: eredetük bizonytalan, lehet hun, avar vagy magyar is. Kabarok: a kazárok közül Etelközben kiszakadt népcsoport.
1. A magyar nép honfoglalása 1.1 A honfoglalás előzményei: 894 Az Etelközben élő magyarok beavatkoztak a bolgár-bizánci viszályba a bizánciak oldalán, a besenyők megtámadták a magyarok szállásait, 895 a magyarok átmenekültek a Kárpátok hágóin keresztül a Kárpát-medencébe Erdély hegyei közé (turul legenda). Vezetőjük: Álmos majd fia Árpád és Kurszán volt. 1.2 A honfoglalás (895-907) A magyar törzsek a Kárpát-medencét szakaszosan foglalták el. 895-től Erdély és a Tiszántúl, 900-ban Dunántúl, 902-ben Morvák legyőzése 907 győzelem a bajorok felett Pozsonynál = honfoglalás befejezése. 1.3 A honfoglaló magyarság élete: Letelepedés: A magyar nép letelepedése törzsenként történt (földrajzi nevek): Nyék, Megyer, KürtGyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi + katonai segédtörzsek, pl.: kabar, varsány, székely (?). Életmódja: nomád állattartás, földművelés, kézművesség. Társadalma: o bők (urak = törzsfők és nemzetségfők) o vitézek(a bők fegyveres kísérete, pl.: kalandozások során) o inek (közszabadok: pásztorok földművesek és szolgáló népek)
2. A kalandozások kora (907-968 között):
A kárpát-medencei szállásterület elfoglalása után a törzsfők (bők) és fegyveres kíséretük (vitézek) rabló, zsákmányszerző hadjáratokat indítottak dél-, és nyugat-Európa irányában. Európa válasza: - „A magyarok nyilaitól ments meg uram minket!” – kezdetű imádság. Leggyakoribb helyszínei: Észak-és Dél-Itália, Bajor-ország, Szászország, Franciaország, Bulgária és Bizánc. 933-ban Merseburgnál és 955-ben Augsburgnál, vereség
3. A magyar államalapítás 3.1 Taksony fejedelem (955-972) felismerte a változtatás szükségességét, ezért leállította a kalandozásokat, békére törekedett a szomszédos népekkel (házasságpolitika), megkezdődött a bizánci kereszténység felvétele. 3.2 Géza fejedelem (972-997) felismerte, hogy nyugati Német-római Császárság és a déli a Bizánci Birodalom közötti megsemmisülés veszélyét, 973 húsvétján hittérítő papokat kért I. Ottó császártól (katolikus kereszténység) fia István számára bajorországi Gizellát kérte feleségül, akivel lovagok érkeztek megtörte a törzs- és nemzetségfők ellenállását, új öröklési rend (seniorátus helyett primogenitúra) egyházi adományok, pl.: Pannonhalma 996 (Szt. Márton hegy) 3.3 István király állam és egyházszervező tevékenysége: István (997-1000-ig fejedelem) o Koppányt, az erdélyi Gyulát, majd a Maros vidék urát, Ajtonyt győzi le, II. Szilveszter pápa koronát adományozott Istvánnak (koronázás 1001.) 3.3.1 Egyházszervezés: o István király két érsekséget alapított, az esztergomit és a kalocsait, továbbá nyolc püspöki egyházmegyét szervezett. o A magyar egyház feje az esztergomi prímás-érsek lett. Az egyház jövedelme kettős eredetű volt: - a püspökségek hatalmas földadományokat kaptak a királytól - a tized (decima > dézsma) is az egyházat gyarapította (TVK) 3.3.2 Államszervezés: vármegyéket szervezett. Élükön a király által kinevezett ispán (latin: "comes") állt. (Ő volt a királyi hatalom kihelyezett képviselője: végrehajtotta a törvényeket, bíráskodott, beszedette az adókat, igazgatta a várföldeket, parancsolt a katonáskodó várjobbágyoknak.), az ország összes udvarnépének közös elöljárója a nádorispán (latinul palatinus) volt. (A nádorispán gondoskodott az udvar ellátásáról, kezelte az udvarbirtokok javait, ő volt a királyi vitézek parancsnoka és az udvari népek bírája. A király és kísérete, a királyi udvar (latinul curia) udvarháztól udvarházig vándorolt és felélte annak jövedelmeit. A királyi székhely Esztergom, majd Székesfehérvár lett.) törvényeket adott ki (I. és II. TVK): intézkedett az egyház működéséről és a vallásgyakorlás biztosításáról, a magántulajdon védelméről, pénzverés (két alkalom), oklevél kiadás 3.4 A trónutódlás kérdése István királynak egyetlen fia tragikus vadászbalesetben meghalt. A „jogos örökös” Géza testvérének (Mihálynak) a fia, Vazul lehetett. De István féltette az újonnan szervezett keresztényállamot az általa pogánynak tartott Vazultól, ezért inkább nővére és a velencei dózse fiát, Orseolo Pétert jelölte utódjául. Ezután Vazul összeesküvést szőtt István ellen, mire a király megvakíttatta. Vazul fiai – András, Béla és Levente – Lengyelországba menekültek. István ezzel a jelöléssel kizárta az Árpád-ház fiágát az öröklésből, ezért halála után súlyos trónharcok kezdődtek az országban. 3.5 Szent István történelmi érdeme: Szent István a magyar történelem egyik legkimagaslóbb egyénisége. Nevéhez fűződik a keresztény Magyar Királyság megalapítása, a független magyar egyházszervezet kiépítése, az első törvények kibocsátása. Uralkodása alatt Magyarország a keresztény Európa része lett. Tevékenységét a keresztény egyház is elismerte azzal, hogy 1083-ban szentté avatta.
Szent István hatvanadik életévén túl, 1038-ban halt meg, Imre herceggel együtt a székesfehérvári bazilikában temették el.
17. Szent István államszervező tevékenysége A Szent István által létrehozott politikai és egyházi berendezkedés jellemzői! István államszervező tevékenysége miként járult hozzá Magyarország beilleszkedéséhez a nyugati keresztény feudális államok sorába! A magyar nagyfejedelemség Géza korában. István harcai hatalma biztosítására. A magyar egyházszervezet és királyi vármegyerendszer, birtokrendszer kiépülése. Géza és István történelmi jelentősége. Száray M.: Történelem I. 217-221 oldal Száray M.: Történelem II. 74-80. oldal
A magyar állam létrehozása nem egy ember nevéhez kötődik. A munkát Géza fejedelem kezdte meg, de csak fia István király tudta befejezni. I. Előzmények, az államalapítás okai: a keresztény Európa Nagy Károly után megállapodott (Elba - Duna vonal), keletre és nyugatra pogányok éltek (magyarok), akik körében nincs hittérítés, nincsenek keresztény államalakulatok, a nyugat szemében a magyarok a barbárok, akik kalandoznak és mindenkit megölnek, ezért meg kell őket semmisíteni (933: Merseburg, 955: Augsburg [vereség]), ezek után megszűnnek a kalandozások, a kalandozások megszűnése után válság jön létre, ugyanis megszűnik a hadifogoly utánpótlás és a hadizsákmány, megerősödnek a törzsfők, anarchia alakul ki, a magyarság két birodalom közé került (Német-római Birodalom illetve Bizánc), fennáll az önállóság elvesztésének a veszélye. Ennek megelőzésére két fontos feladat van: o megerősíteni a fejedelmi hatalmat o nyitni Nyugat felé, felvetetni a kereszténységet (hasonló történik egész Kelet és Észak Európában: norvégek, csehek, lengyelek, svédek) II. Az államalapítás menete 1. Törzsek egyesítése (az emiatt törvényszerűen kialakuló polgárháborúk lecsillapítása). 2. A kereszténység felvétele. 3. Államszervezet kiépítése. 4. Külkapcsolatok kiépítése. III. Géza fejedelem uralkodása A fejedelmi hatalom megerősítését már Taksony fejedelem elkezdte, de főleg Géza fejedelemre maradt, majd István király fejezi be. 972-ben lép trónra. Birtokaira támaszkodva megerősítette fejedelmi hatalmát (felesége Sarolt, erdélyi gyula lánya, ezért Erdély urai támogatják). Széttörte a törzsi kereteket, erős katonai kísérete volt (zsoldos, nehéz + könnyű + besenyő segítők), ezeket az adókból tartja fenn. Fontos kérdés, hogy melyik kereszténységet vegyük fel, a bizáncit vagy a rómait. Végül is Géza a római mellett dönt. 973. március: küldöttséget küld a quedlingburgi birodalmi gyűlésre (973-Quedlinburgi követjárás), I. Ottó Német-római császárhoz. Békét, barátságot, a keresztény hit terjesztését ígéri. Ezt elfogadják, barátság jön létre a birodalom és Magyarország között. Térítőket hív be, kijelölte az első katolikus püspökség helyét, megkezdte Szt. Adalbert prágai érsek segítségével a pannonhalmi bencés apátság építését. A szomszédokkal békés politikát folytatott. Leszámolt a kalandozásokkal, nem keletre, hanem nyugatra nyitott (így lett keresztény Mo.). A harcmodor átvételére pedig német lovagok érkeznek. Házasságok: A lányait külföldi országok vezetőihez adja, Istvánnak pedig Gizellát, a bajor hercegnőt szerzi meg feleségnek.
Utódlás 2 elv között kell választani: Nyugat-európai minta: primogenitúra, azaz az első szülött fiúé a trón. Régi pogány szokás: szeniorátus, azaz a legidősebb férfi rokoné a trón. Koppány ennek jogán lép fel István ellen. Az hogy melyiket követik meghatározó, hiszen így eldől, hogy a keresztény vagy a régi magyar szokások maradnak-e életben. Géza fejedelem szakít a korábbi öröklési renddel. A primogenitura (elsőszülöttség) elvét alkalmazta a seniorátus (család legidősebb férfitagja örököl) helyett. IV. (Szent) István király uralkodása 1. István harca a hatalomért: Eredeti neve: Vajk (győztes, hős). 975 körül született, Esztergomban. Erős fizikai és szellemi nevelésben részesült. Ő a kijelölt utód, Géza megkezdte a főembereket István mellé állítani, de halála után mégis lázadás tör ki. A szeniorátus és a levirátus (=a férfi felesége a testvéré lesz) címén Koppány követeli a trónt és az özvegy Saroltot feleségül. A lázadók a régi rendet védik (Koppányt akarják fejedelemnek), végül Veszprém mellet István német lovagokkal legyőzi a lázadókat. Így Árpád nemzettségén belül, már István az úr. Koppányt felnégyelik, mert a kereszténység alapján ez a paráznaság büntetése. Négy olyan vár kapujára tűzik, amik szomszédosak a még be nem hódolt településekkel (Veszprém, Győr, Gyulafehérvár, Fehérvár). 2. Koronázása II. Szilveszter pápától kér koronát, de III. Ottó császár is támogatja. (Ez később lesz fontos, mert a 11. században azt mondták, ha a császártól kéri, azzal hűségesküt tett volna neki.) A koronázás pontos időpontját nem tudjuk. Vagy 1000. dec. 25. (Jézus születése, Nagy Károly megkoronázása), vagy 1001. jan. 1 (Új évezred). A koronával együtt apostoli hatalmat is kapott, így szabad kezet adtak neki a magyar egyház kiépítésére, tehát lesz érsekség, ami azt jelenti, hogy megmarad az ország függetlennek. A koronázási jelvények nem maradtak fenn ebből az időből (jogar: XIII-XIV. sz.; korona: 1070 illetve XII. sz.). 3. A hatalom kiterjesztése az ország egész területére Eddig csak az volt az övé, amit Géza elfoglalt és Koppány birtokai. A hatalom kiterjesztése nagyon hosszú folyamat, csak 1028-ban zárul le. Le kell győznie: Kabarokat: Vezetőjük: Aba Sámuel. Itt nem kerül sor összecsapásra, hozzáadja az egyik testvérét. Sarolt testvérét, az ifjabb Gyulát (Prokuj gyula), Erdély urát (a bizánci császár kegyeltjét). (1003ban győzi le.) Ajtonyt: A maros vidék urát. (A Itt zajlik az erdélyi bányák só kereskedelme. 4. Egyházszervezet kiépítése A koronázással joga lett az egyház szervezésére. 2 érsekséget hoz létre (Esztergom, Kalocsa) 8 püspökség (Veszprém, Pécs, Győr, Eger, Vác, Várad, Csanád, Gyulafehérvár) Az esztergomi érsek a magyar egyház feje (prímás), csak ő koronázhatja a királyt. Nagy szerepük volt a térítőknek (Szt. Adalbert, Szt. Gellért, Szt. Anasztáz - első érsek). 5 bencés apátságot is építtetett. 5. Teljes kereszténység Géza alatt csak a nemesek keresztelkedtek meg, István mindenki számára kötelezővé teszi. Ezt törvényekkel is alátámasztotta: Kötelező volt templomba járni 10 falunként kellett lennie min. 1 templomnak Tizedet kellett fizetni, azaz a termés tizede az egyházé lett.
6. Világi hatalom kiépítése 6.1 Vármegyék szervezése Az ország patrimoniális, azaz királyi magánbirtokban levő állam. Így az ország földjeinek kb. 80%-a királyi kézben van. A maradék 20% főurak és az egyház kezében volt. István tehát a 80%-ból királyi vármegyéket szervez. (kb. 44 vármegye). Ez egy lassú folyamat, mindig az éppen elfoglalt területeket szervezi át. Az első Somogy megye volt. Ezek hasonlóak, mint a frankoknál a grófságok. A vármegye központja egy vár. A megye, az innen irányított terület. A központi vár a megyés ispán székhelye (lehet több vár is, ilyenkor a várispánok közül 1 a megyés ispán). Az ispán feladatai: Közigazgatás Bírói feladatok Hadsereg irányítása Adószedés (harmada az övé) Vármegye szervezet: Megyés ispán Várispán (csak ha több vár van a megyében) Várjobbágyság (katonaság tisztjei, előkelők. Harcolnak és dolgoznak) Várnépek (csak dolgoznak) A vármegyék területén voltak egyházi, magán és királyi magánbirtokok is. A megyés ispán ezeken is ellátta feladatait. A királyi magánbirtokokra azért volt szükség, mert a királyi udvartartásnak nem volt konkrét, állandó központja, így vándorolt. 6.2 Kormányzás, törvények: A király dönthet a legtöbb kérdésben, de kikéri tanácsadói, valamint a királyi tanács (püspökök, megyés ispánok) véleményét. A tanácsot a király nevezte ki. A tanács fő emberei: az esztergomi érsek, a nádor: a király helyettese, ispánok felettese, bíró, a királyi magánbirtokok felett rendelkezik. Törvénykönyvei: 2 törvénykönyve maradt fenn. (nem az eredetik, csak másolatok). Nem igazán törvények ezek, csak ítélkezési szabályok. Elv: Azonos bűntetteknél különböző büntetések vannak, attól függően, hogy az elkövető melyik társadalmi csoport tagja. A büntetés arányos a ranggal. 7. Társadalom: Rétegződés indul meg, de éles választóvonal továbbra is csak a rabszolgák és a szabadok között van, így nincs jelentős vagyoni különbség a szabadok közt. Felső réteg: megszüntette a régi vezető réteg hatalmát, helyükre ispánok, udvari főtisztviselők, főpapok kerültek. Ezek a régi vezető réteg királyhű tagjaiból és a német lovagokból álltak. Középréteg: elsősorban a katonai kíséret tagjai, várjobbágyok alkották, ők szolgálat fejében birtokokat kaptak életük végéig (feudum), hasonlóak a hűbéresekhez. Köznép: megszűnt a nagycsaládok vagyonközössége: o a családfő kiszakadt, és a középrétegbe emelkedett o az új kiscsaládok megmaradtak a faluközösségben, de egy vár vagy úri birtok dolgozói lettek, közeledve a fogoly eredetű cselédekhez (együtt alkotják az úgynevezett család-osztályt) 8. Pénzverés Ezüstpénzt veret. Kétféle lesz uralkodása alatt: Uralkodása kezdetén veret egyfajtát, de ebből csak kevés kerül forgalomba. Ezen a Lancea reges, azaz a király lándzsája felirat volt. Stephanus rex felirattal kerül forgalomba a másik. Ez értékálló volt, így Európa szerte elterjedt.
9. Gazdaság A király bevételei: Természetben fizetett adó Szabad dénárok: A bevándorlóktól beszedett adó Vámok Sómonopólium 10. Trónöröklés gondja, utolsó évek: A királyságot fiára, Imrére akarta hagyni, ezért királyi nevelésben részesítette, megírta az „István király intelmei Imre herceghez” című írást, de Imre vadászat áldozata lett. Vazulnak kellett volna követnie a trónon, de őt megvakíttatta, fiai (András, Béla, Levente) elmenekültek. Nővére fiát, Orseolo Pétert jelölte ki utódjául (velencei dózse fia). Vérrokonai tehát nem voltak, egyedül maradt. Utolsó éveiben súlyos betegség is gyötörte. 1038. augusztus 15-én hal meg. Székesfehérváron temetik el. V. Értékelés: Érdemei elismeréseképpen László (Vazul unokája) idején szentté avatják. Az ő érdeme, hogy a magyarság nem jutott más pogány népek sorsára (nem pusztult el), hanem szilárdan gyökeret vert a Kárpát-medencében. Államot szervezett, és Magyarország, ha véráldozatok árán is, de beépült a keresztény Európába.
