Komlóstetői Általános Iskola minőségirányítási programja
1
1. Az intézmény bemutatása 1.1.
Az intézmény jellemzői
Intézmény neve: Intézmény címe: Fenntartó neve: Fenntartó címe: Alapító okirat száma: Alapító okirat kelte : Hatályba lépés:
Komlóstetői Általános Iskola 3533 Miskolc, Olvasztár u. l.sz. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Miskolc, Városház tér 8.sz. IV-123/22.677/2011.sz. 2011. május 12. 2011.08.31.
Intézményünk Miskolc város peremén épült, lakótelepi iskola. Sajátos, kissé zárt környezetének egyetlen központi létesítménye. Épületünk több mint 1,5 hektár területen fekszik, melynek legnagyobb része ligetes, füves játszóterület. Jó lehetőséget nyújtva iskolaotthonos diákjainknak a szabadidő kellemes eltöltésére. Épületünk két különálló épületrészből áll. Egy egyemeletes konyhai és tantermi szárnyból, összeépítve a tornateremmel, valamint egy kétszintes tantermi épületrészből. A kétemeletes, körgalériás nagy aula a vasgerendás tetőszerkezet ellenére barátságosnak, melegnek érezhető. Az alkalomhoz illő aktuális dekorációk, a tanulók rajzai, kiállítószekrények, virágok teszik hangulatossá a nagy teret. A tanulók megfelelő haladását könyvtár, számítógépes szaktantermek, fejlesztőszoba, sószoba segíti. Tanulóink 90 %-a saját körzetéből jön iskolánkba. Lakótelepeink a közeli ipari létesítmények dolgozói számára épült. Ezek azonban bezárásra kerültek, így sokan lettek munkanélküliek, akik közül kevesen tudtak újra elhelyezkedni. A szociális vagy egyéb vonatkozásban hátrányos helyzetű gyerekek aránya így elég magas, ugyanakkor lakótelepünk távol van minden kulturális intézménytől. Az itt élő családok nehezen tudják igénybe venni a város kulturális szolgáltatásait. Ezért fontos szerep jut az iskolának, hogy kapuit szélesre tárva egyre jobban szélesítse kínálatát, és életébe bevonja az itt élő, már kirepült középiskolásokat, a felnőtteket és időseket. Mindent megteszünk azért, hogy diákjaink a város központjában élő társaikhoz hasonló eséllyel indulhassanak. Nagy hangsúlyt fektetünk az idegen nyelv tanítására. Elsősorban angol és német nyelvet választhatnak diákjaink, de szakköri keretben francia és eszperantó nyelv oktatása is hagyomány iskolánkban. Erdei iskola programunk hosszú évek óta az egyik legsikeresebb része nevelési- oktatási rendszerünknek. Tanulóink évek múltán is lelkesen és vidáman beszélnek az ott szerzett ismeretekről, élményeikről. Emelet szintű nyelvi csoportok indulnak a felső tagozaton. Alsó tagozaton testnevelés és informatika tagozat működik. Idejáró tanulóink egyre szebb és jobb eredményekkel térnek vissza a tanulmányi versenyekről és egyre gyakrabban jutnak be tagozatokra a középfokú intézményekhez. Három éve több művészeti képzés indult be intézményünkben. Jelenleg zongora, gitár, iparművész, és formációs- és modern-tánccsoportok biztosítják tanulóink tehetségnek kibontakozását.
2
Informatika oktatásunk lehetőségeit plusz órák biztosításával, csoportbontással, szakkörök szervezésével szélesítjük.
1.2.
Minőségügyi előzmények
Iskolánk a 2004/2005-ös tanévben indította el a COMENIUS I. minőségirányítási modell kiépítését. Az ezt megelőző években többször vettünk részt ezzel a tevékenységgel kapcsolatos előadásokon, képzéseken. Így egy jól felkészült, megfelelően elkötelezett közösség állt készen a munkára. A COM. I. építése során elkészítettük a nyitott önértékelést, azonosítottuk partnereinket. Igényeik és elégedettségük feltérképezése során eljutunk az irányított intézmény önértékelés folyamatáig. Célok, prioritások meghatározása megtörtént. Intézkedési tervek készültek, majd hozzáláttunk azok megvalósításához. 2004. májusában zárjuk le a folyamatot, s meghatározzuk a további fejlesztési irányokat. Tagintézményünk pedagógusainak is biztosítottuk a minőségbiztosítással kapcsolatos továbbképzéseket és a 2005/2006-os tanévben, majd a következő évben már elkészített munkaterv alapján végezte minőségi céljainak megvalósulásához meghatározott feladatok végrehajtását. A 2006/2007-es tanévben e mellett előkészítettük az IMIP változtatásának előkészítését.
3
1.3.
Az intézményi működés folyamatának főbb területei
Logika Az intézményi működés i folyamatának főbb területei fázis Intézményvezetés: stratégiaalkotás: P információs bázis kezelés-elemzése, környezeti elemzések, küldetés, jövőkép, minőségpolitika megfogalmazása, stratégiai célhierarchia funkcionális akciótervek kidolgozása, MIR létrehozása D
Végrehajtás, beavatkozás
Példák-a teljesség igénye nélkül – a MIR lehetséges folyamataira
Bemeneti területek
Transzformációs blokk
Kimeneti területek C
Mérés, értékelések területe
A
Kontrollmechanizmusok működtetése
Pedagógiai Program megalkotásának és rendszeres felülvizsgálatának folyamat Éves munkaterv és funkcionális akciótervek készítésének folyamatai IMIP, MIR alkotásának és rendszeres felülvizsgálatának folyamata Partneri igényfelmérés folyamata (COM I.) Folyamatszabályozás, eljárások kialakításának folyamata és szabályzata Nem megfelelőségek kezelésének folyamata Beszerzések folyamata Beiskolázási rendszer működési folyamata Munkaerő kiválasztásának és betanításának folyamata Beszerzések folyamata Tanulók mérésének, értékelésnek folyamata Drogprevenció folyamata Infrastruktúra üzemeltetésének folyamata Képzések, továbbképzések folyamata Helyesbítések folyamata Reklamációk kezelésének folyamata Partnerek elégedettségének mérési folyamata (COM I.) Intézményi önértékelés folyamata (COM I.) Vezetői ellenőrzés folyamata (int. működés). Belső audit folyamata (MIR működése) Döntés előkészítés folyamatai Döntési protokollok Kommunikációs folyamatok Dokumentáció kezelési folyamata Feljegyzések kezelési folyamata
4
2. Önkormányzati minőségirányítási program cél- és feladatrendszere A helyi önkormányzat közoktatási feladatellátásának keretét az Európai Unió „Bécsi ajánlása”-i (1998), a Kormányprogram, a Közoktatási törvény és a hozzákapcsolódó rendeletek határozzák meg. Városunk közoktatási minőségpolitikájának alapja a hat évre szóló közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv. Hosszútávú célok: -
a helyi oktatáspolitikai célok kerüljenek összhangban az intézmények szakmai lehetőségével, kínálatával a helyi igényeket jobban tükröző munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő oktatás tervezés, fejlesztés, finanszírozás valósuljon meg.
Középtávú célok: -
a fenntartó folyamatosan működtesse az ellenőrzési, mérési, értékelési és irányított önértékelési rendszerét a fenntartó építése ki folyamatszabályozását és vonja be partnereit a döntés előkészítésébe, alakítása ki a valódi partnerközpontú működést kiszámítható, jól tervezhető, konszenzuson alapuló minőségelvű finanszírozási rendszer kerüljön bevezetésre
Általános követelmények, fenntartói elvárások A jelenlegi helyzet és a várható jövőbeli kihívások alapján a közoktatás területen a fejlesztés alapvezető stratégiai célja valósítható meg: - a közoktatás korszerűsítése a haladó magyar pedagógiai hagyományokra építve - a középiskolai oktatás kiterjesztésének támogatása az érettségire épülő szakképzés lehetőseinek bővítésével - az erőforrások és az önkormányzat által vállalt feladatok közötti összhang folyamat megteremtése, a feladatellátás biztonsága és a hatékony takarékos gazdálkodás megteremtése érdekében. További célkitűzések: - az oktatás-nevelés minőségének biztosítása - szakmai tartalom megújítása - leszakadó rétegekről való fokozott gondoskodás - személyiségfejlesztés előtérbe helyezése - a nevelés szerepének kiemelése
5
3. Minőségpolitika
„Az iskola dolga, hogy megtanítassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” ( Szent-Györgyi Albert ) Célunk, hogy munkánk középpontjában az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést állítsuk. Kívánatos, hogy iskolánk még inkább nyitott, befogadó legyen. Ez elsősorban minőséget jelent, azoknak az irányoknak, kezdeményezéseknek az előnybe részesítését, melyek garantálják a személyiségfejlesztést, a komplex értelembe vett képzés, nevelés megkívánható színvonalát és eredményességét.
3.1 Küldetés nyilatkozat A miskolci Komlóstetői Általános Iskola az oktatásügy keretein belül megjelenő –a lakótelep gyermekeinek általános iskolai nevelésére oktatására vonatkozó – speciális társadalmi szükségletek teljes körű kielégítésére törekszik olyan színvonalon, mely kiváltja partnerei elégedettségét, elismerését, és a mindkori körülményekhez mérten stabil egzisztenciális biztonságra törekszik alkalmazottai számára. Intézményünk egy jó alapismereteket nyújtó, alapkészségeket fejlesztő, és a speciális társadalmi szükségleteket kielégítő oktatást és nevelést biztosít. Tanulóink személyiségfejlesztés; korszerű, az Európai Unióban hasznos tudás átadása; ugyanakkor a nemzeti értékek óvásának az igénye a célunk. Ennek érdekében nevelőtestületünk minden tagja folyamatosan továbbképzéseken vesz részt, a korszerű oktatás érdekében újabb felsőfokú végzettséget is szerezve. Partnereink igényeinek megfelelően folyamatosan innovatív tevékenységet végzünk, mely a minőségi munkavégzés alapja.
3.2 Jövőkép Intézményünk olyan optimista jövőképet vázol maga elé, melyben a küldetésnyilatkozatban megfogalmazottak felé haladva annak megfelelve megalapozottá, biztosítottá válik a működés minden feltétele, a töretlen fejlődés. Egy, a tudásalapú társadalom kihívásainak megfelelő korszerű, európai színvonalú intézmény, melyben 6-14 éves korig a legmagasabb szinten megkapja a gyerek a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, hogy egészséges, képzett felnőtté válhasson, aki hisz és bízik önmagában, és felelősséget érez környezete és embertársai iránt.
6
Iskolánk a szó szoros értelmében általános iskola kíván lenni, megadva minden lehetőséget a hátrányok csökkentésére, a tehetség kibontakoztatására
3.3 Minőségcélok Iskolánk működésében minőségügyi alapelvként jelentkezik -
a minőségközpontú szemléletmód
-
a vezetés elkötelezettsége
-
az alkalmazottak teljes körű bevonása a minőségügyi tevékenysége
-
a partnerközpontúság
-
a folyamatszemlélet
-
a folyamatos fejlesztés fontossága.
Céljaink közül prioritást kapnak: -
kommunikációs készségek fejlesztése
-
esélyegyenlőség biztosítása
-
környezettudatos magatartás kialakítása
-
sajátos nevelési igényű tanulókat oktató pedagógusok képzése
-
minőségelvű oktatás alapjainak megvalósítása.
7
4. Minőségfejlesztési rendszer 4.1 Kommunikációs készségek fejlesztése Jellemzők
Elvárások
Határidők
Szakmai elvárások
Tanulók kommunikációs készségének fejlesztése
folyamatos
Konkrét feladatok
Anyanyelv, idegen nyelvi és informatikai készségeket fejlesztő módszerek szélesebb körű alkalmazásával a pedagógus segítse elő az elvárás megvalósítását 6. év végére készségszintű írás, olvasás nyelvi csoportbontások megtartása informatikai felkészültség javítása magyar nyelv és irodalom tanulmányi eredménye javuljon nyelvi csoportok létszáma ne legyen nagy kimenő tanulóink képesek legyenek információhoz jutni és tájékozódni az interneten tantárgyi tanulmányi átlag csoportlétszám (átlag 15 fő) internet használók (végzős tanulók aránya %-ban) javuló iskolai átlag max. 15 fő 80 %
folyamatos
Stratégiai cél
Minőségcél
Minőségmutató
Minőségelvárás
Megvalósulás Vezetés Tervezés Megvalósítás Ellenőrzés Mérés Értékelés
folyamatos
2008 2008 2008 félévente
2008 2008 2009
Felelős
Téma megjelenése az éves igazgató intézkedési tervben Szakmai pedagógusok Tervek megvalósítása pedagógusok Óralátogatás, igazgató, bemutatóórák, felmérések igazgatóhelyettes, munkaközösség-vez. Területenként a munkaközösség-vezetők statisztikák alapján Tantestületei értekezleten igazgató
tanév eleje minden tanév szeptembere folyamatos folyamatos félévente félévente
8
4.2 Környezettudatos magatartás kialakítása Jellemzők Szakmai elvárás
Elvárások Környezettudatos magatartás kialakítása
Határidők 2007/2008-as tanévtől
Konkrét feladat
Környezeti és egészségnevelési program - eddigi
2009. 06. 30
eredmények megtartása mellett- következetes végrehajtása Stratégiai cél
A tanulók rendelkezzenek s környezettudatos
2007. szept. 1-
magatartáshoz szükséges kompetenciákkal 8 évf.
től folyamatos
végére Minőségcél
Minőségmutató
Minden tanmenetbe épüljön be a KENP
2007. szept. 1-
végrehajtásához szükséges ismeretek.
től folyamatos
Minden tantárgy oktatását hassa át a KENP
Helyi tantervben, tanmenetekben megjelennek az
2007. szept. 20.
ehhez szükséges készségek, képességek- életkornak megfelelő szinten Minőségelvárás
Helyi tanterv, tanmenetekben leírtak teljesítése Megvalósulás
Vezetés
Környezeti és
folyamatos
Felelős igazgató
egészségnevelési program
minden tanév eleje
meghatározása Tervezés
Tantervek, tanmenetek
minden pedagógus
kiegészítése Megvalósítás
Tanítás folyamatában
minden tanév eleje
minden pedagógus
tanév során
Óralátogatás,
igazgató,
tanév során
bemutatóórák,
igazgatóhelyettes,
munkaközösségi
munkaközösség-vezető
történő megjelenés Ellenőrzés
felmérések Mérés
Minőségmutató
alsós, felső munkaköz.v.
félévente
képzésével
9
Jellemzők Értékelés
Elvárások Félévenkénti tantestületi
igazgató
Határidők félévente
értekezleten
4.3 Esélyegyenlőség biztosítása
Jellemzők Szakmai elvárás
Elvárások Egyenrangú törődés a tehetséges és hátrányos
Határidők folyamatos
helyzetű tanulókkal Konkrét feladat
Tudatos odafigyelés az egyenrangú törődésre
folyamatos
Stratégiai cél
Esélyegyenlőség megteremtésére törekvés
folyamatos
Minőségcél
Tehetség-kibontakoztatás lehetőségeinek megtartása,
folyamatos
szélesítése mellett, hátrányos helyzetű tanulók hatékonyabb felzárkóztatásának megoldása Minőségmutató
Tanulmányi átlageredmény, versenyeredmények,
félévente
bukások száma Minőségelvárás
Vezetés
Versenyeredmények javulása
Tanulmányi átlag ne romoljon
Bukások száma csökkenjen
Megvalósulás
Felelős
Megvalósulás
igazgató
rendszerének
tanévenként
minden tanév eleje
megteremtése Tervezés
Egyénre szabott
pedagógusok
minden év aug., szept. hó
fejlesztési tervek kidolgozása Megvalósítás
Tervek megvalósítása,
pedagógusok
folyamatos
Féléves beszámolók
osztályfőnökök,
félévente
alapján
munkaközösség-vezetők
Statisztikák alapján
munkaközösség-vezetők
végrehajtása Ellenőrzés Mérés
félévente
10
Jellemzők Értékelése
Elvárások Minőségmutatók szerint tantestületi értekezleten
igazgató
Határidők félévente
4.4 Sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató pedagógiai képzés Jellemzők Szakmai elvárás Konkrét feladat Stratégiai cél Minőségcél
Minőségmutató
Minőségelvárás
Vezetés Tervezés
Megvalósítás
Elvárások
Határidők
Sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató pedagógus képzettségének javítása, módszertani kultúrájának fejlesztése A tantestület készüljön fel a sajátos nevelési igényű tanulók szakszerű integrált nevelésére és oktatására Minden pedagógus legyen felkészült az integrált nevelés-oktatásból adódó feladatok minőségi megvalósítására Minden pedagógus részt vesz továbbképzésen sajátos nevelési igényű tanulók nevelésénekoktatásának eredményessége – integrálás megszűnésének aránya fejlesztés eredményességének javítása sajátos nevelési igényű tanulók tanulmányi átlageredményének javítása továbbképzésben résztvevők száma visszahelyezés %-ának növekedése tanulmányi átlag növekedése 5 % bukások számának csökkentése 10 % célnak megfelelő képzésben minden nevelő rész vett 100 % Megvalósulás Felelős
folyamatos
Továbbképzési kínálat felderítése, feltételek kialakítása Célnak megfelelő képzések kiválasztása Továbbképzési terv elkészítése
igazgató
minden tanév
Továbbképzéseken való részvétel
kijelölt pedagógus
folyamatos folyamatos
2009
folyamatos
2009. 07.
márc. igazgató
folyamatos minden tanév ápr. folyamatos
11
Jellemzők Ellenőrzés
Mérés Értékelése
Elvárások
Határidők
Tanúsítványok, oklevelek kijelölt pedagógus bemutatása, beszámolás értekezleten óralátogatás, munkaközösség-vezető bemutatóórák Statisztikák alapján munkaközösség-vezető
folyamatos
Minőségmutatók alapján tantestületi értekezleten
félévente
igazgató
félévente
4.5 Minőségelvű oktatás alapjainak megvalósítása Jellemzők
Elvárások
Határidők
Szakmai elvárás
Minőségelvű oktatás megvalósítása
folyamatos
Konkrét feladat
Elvárásoknak megfelelő IMIP elkészítése
2007. 03. 31.
Stratégiai cél
Minőségirányítási rendszer kidolgozása
2007. 03. 31.
Minőségcél
COM I. rendszermodell folyamatos működtetése
folyamatos
Partnerközpontú
minőségirányítási
rendszer
működtetése Minőségmutató
Befejezésről szóló jegyzőkönyv ütemterv
félévente
megvalósulása Minőségelvárás
Vezetés
Határidőre történő elkészülés = 100 %
2007. 03. 31.
Megvalósulás
Felelős
Figyelemmel kíséri a
Igazgató
2007. 03. 31.
Mb. vezető
2007. 03. 31.
rendszer működését, elkészíti az IMIP-et Tervezés
Intézményi önértékelés kidolgozási ütemtervének kialakítása
Megvalósítás
Terv végrehajtása
Mb körök tagjai
folyamatos
Ellenőrzés
Minőségmutató alapján
Mb vezető
tanév vége
Mérés
Minőségmutató előállítása Mb vezető
tanév vége
12
Jellemzők Értékelése
Elvárások Beszámoló a tantestületi
igazgató
Határidők tanév vége
értekezleten
13
I. TERVEZÉSI TECHNOLÓGIÁK A tervezés célja, hogy az intézmény, mint szervezet, munkája kiszámítható, egymásra épülő, ellenőrizhető tevékenységek sora legyen.
1. Stratégiai tervezés Egyenértékű a pedagógiai programmal, mely tartalmazza az alapelveket, a hosszú- és rövid távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. Elemei: Pedagógiai program Minőségirányítási program A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása. A folyamat leírása 1. A HPP felülvizsgálata szeptemberben 5 évenként (igazgató választás előtt) történik. Első lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a KT-t és a szükséges törvényi szabályozásokat. 2. A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a HPP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel. 3. Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok a támogatói kör tagjaiból. 4. Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak. 5. Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról. 6. A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését. 7. November közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják. 8. November közepén tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat. 9. Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül. 10. Az így kiegészített pedagógiai programot elfogadtatja az igazgató a szülői közösséggel és ismerteti a DÖK tagjaival. 11. December közepén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. Ha, hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják. 12. Január közepén az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a HPP fejlesztési módosításait. Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz. 13. Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon. 14. Az igazgató a második félév elején a módosított HPP-t felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra.
14
Felelősségek és hatáskörök
Lépés Felelős 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12 13. 14.
Érintett
Informált
Igazgató Tantestület Igazgató Kibővített isk. vez. Igazgató Támogatói kör Igazgató Munkacsoportok Igazgató Tantestület Csoportvezetők Munkacsoport tagjai Csoportvezetők Munkacsoport tagjai Igazgató, Munkacsop. vezetői Tantestület Munkacsoportok vezetői Tantestület Igazgató, DÖK vezető Szülői Szervezet, DÖK Igazgató Iskolavezetőség Igazgató Tantestület Igazgató Szülők, gyerekek, tantestület Igazgató Önkormányzat
Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület Igazgató Igazgató
Tantestület Tantestület
A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve
Kitöltő/készítő
Megőrzési hely
Megőrzési idő
Másolatot kap
A HPP módosításra szoruló területe, folyamatai
Kibővített isk. vezetőség
Minőségügyi kézikönyv
1év
Munkacsoportok
Minőségügyi kézikönyv
1év
Igazgató
Minőségügyi kézikönyv
1év
Igazgató
1év
Igazgató
5 év
Könyvtár, igazgatói iroda
Megalakult munkacsoportok listája A területekhez rendelt munkacsoportok
„okt.-nev.” minőségi kör vezetője „okt.-nev.” minőségi kör vezetője
Módosító javaslatok, Minőségügyi Munkacsoportok kiegészítések kézikönyv Minőségügyi Kiegészített PP Munkacsoportok kézikönyv
15
A minőségirányítási program felülvizsgálata Az IMIP felülvizsgálata folyamatos, illetve a törvényi változásoknak megfelelően történik. A felülvizsgálat lépései megegyeznek a HPP felülvizsgálatának algoritmusával. 1.
Tanévi tervezés, operativitás Éves munkaterv
A folyamat célja: A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves munkatervet. A folyamat leírása 1. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. 2. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről. 3. Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti, a nyár folyamán milyen fejlesztések történtek. 4. A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. 5. Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. 6. Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják, és írásba foglalják a munkaközösségi terveket. 7. Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges. 8. A DÖK, az ifjúságvédelmi felelős, a pszichológus, a könyvtáros elkészítik éves munkatervüket. 9. Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. 10. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit. 11. Ezzel egy időben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát. 11. Ezek után az igazgató összeállítja, és írásba foglalja az iskola éves munkatervét. 12. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem akkor az adott területen beavatkozás szükséges. 13. Szeptember 15-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez az igazgatói irodában.
16
Felelősségek és hatáskörök
Lépés Felelős
Érintett
1.
Igazgató
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Igazgató Igazgató Mk. vezetők Mk. vezetők Mk. vezetők Mk. vezetők DÖK vezető, ifj. véd. felelős pszichológus, könyvtáros
9.
10. 11. 12. 13. 14.
Informált
Mk. vezetők, ifj. véd. felelős, DÖK vezető Tantestület Tantestület Tantestület Tantestület Tantestület
Tantestület
-
Igazgató
Mk. vezetők, DÖK vezető, ifj. véd. felelős, pszichológus, könyvtáros
Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató
Mk. vezetők Mk. vezetők, DÖK vezető Tantestület Iskolatitkár
Fenntartó, szülő
Igazgató
-
Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat
Megőrzési hely Dosszié (jegyzőkönyvtár) Igazgatóhelyettesi iroda
Megőrzési idő
Másolatot kap
1 tanév
-
3 év
Tanárok
Igazgatói iroda
1 tanév
-
Mk. vezetők
Igazgatói iroda
1 év
Mk. vezetők
Igazgató Igazgató
Igazgatói iroda Igazgatói iroda
1 év 1 év
7. Program füzet
Igazgató és ig. helyettesek
Igazgatóhelyettesi iroda
1 év
Mk. vezetők Mk. vezetők Szülők, alkalmazotti közösség
8. Az intézmény munkaterve
Igazgató
Igazgatói iroda Tanári szoba
1 év
1. Jegyzőkönyv 2.Tantárgyfelosztás órarend 3. DÖK és ifj. védelmi munkaterv 4. Munkaközösségi tervek 5. Feladatterv 6. Mérési terv
Kitöltő Jegyzőkönyvvezető Igazgatóhelyettesek DÖK vez., ifj. védelmi vezető
Fenntartó
17
II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDTETÉSE 1. Humán erőforrás biztosítása és fejlesztése A fejezet célja: A megfelelő szakképzett munkaerő kiválasztásával, a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése. A fejezet tartalma A belépő új munkaerő kiválasztására és betanulására (figyelembe véve a jogszabályokat, intézményünk küldetését, alapértékeit ill. a kiválasztás szempontjait) eljárásrendet alkalmazunk. Kiemelt szerepet kap az új munkatárs betanulása, amelyet egy patronáló személy külön szabályozás alapján végez. A működés szempontjából meghatározó partnerek - pedagógusok és nem pedagógusok továbbképzésének fő dokumentuma a továbbképzési terv, mely az intézmény küldetésének a Pedagógiai Program figyelembevételével készült. Az alapdokumentum alapján készítjük az éves beiskolázási tervet, melyben a partneri igények is megjelennek. A pénzügyi fedezetét az éves költségvetési keret biztosítja. A nem pedagógus továbbképzésekről a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével az iskolavezetőség dönt. Szabályozás eljárásokban sorszám
Jelzés
1.
1.1.1.
2.
1.1.2.
3.
1.1.3.
Tartalmi meghatározás Pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása. Nem pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása. Továbbképzési rendszer működtetése.
eljárás Pedagógusok munkatársak kiválasztása és betanulása. Nem pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása. A továbbképzési rendszer működtetésének folyamatszabályozása.
18
1.1. Pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulás Általános szempontok:
A munkatársak megbecsülése, a jó munkavégzés elismerése alapozza meg a humán vezetői magatartást.
Az iskolai szervezetben nagyobb önállóságot és felelősséget biztosítunk a dolgozóknak.
Gondoskodunk, hogy a munkatársak részére optimális feltételeket biztosítsunk.
A vezetés eszközei segítségével a szervezeti célokat és az egyéni célokat közelítjük egymáshoz.
Az anyagi és erkölcsi elismerésben meghatározó elem a munkavégzés színvonala.
A munkakörtervezéskor elsősorban az egyénre szabott tervezés a vezérelv.
Az intézményen belüli képzésekben aktív szerepet kapnak a munkatársak, „csőlátás” helyett perspektívát kell megnyitni előttük. (Esetleg a szervezeti hierarchia változásával.)
A vezetés koordináló szerepének és azonnali reagáló képességének növelése.
A csapatmunka keretein belül az autonómia és az együttműködés egységének biztosítása.
Folyamatos innovációs pontok biztosítása.
19
Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére (pedagógus munkatárs) Lépések
Módszer
Eszköz
Érintett
I.
Pályázat kiírása
Pályáztatás
Média
Igazgató Tanév vége
II.
Határidőre beérkező pályázatok értékelése
Az adott szakmai munkaközösség Pályázó, igazgató
III.
Személyes beszélgetés a pályázóval
Beszélgetés
Igazgató
IV.
Intézmény céljainak megismertetése
Beszélgetés
Igazgató
Aug. 15.
V.
A feltételrendszer megismertetése
Beszélgetés
Igazgató
Aug. 15.
VI.
Megbízás
Döntés
Igazgató
Aug. 20.
VII.
Patronáló tanár kijelölése
Felkérés
Pályázó, igazgató Pályázó, igazgató Pályázó, igazgató Pályázó, igazgató Patronáló tanár, pályázó, igazgató Pályázó, igazgató, szervezetek képviselője, munkaközösség vezetője
Pályázat határideje (aug.1.) Aug. 15.
Igazgató
Aug. 28.
Igazgató patronáló tanár
Szept. 10.
Igazgató helyettes
Szept. 10
VIII.
IX.
Dokumentum Szakmai önéletrajz -elemzés
Személyes beszélgetés a vezetővel - egyéni érdeklődési kör megismerése Beszélgetés - érdekvédelmi szervezetek megismerése - munkaközösség megismerése - az iskola hagyományainak megismerése Személyes találkozások Bemutatás (a patronáló tanárral)
Dokumentumok, pályázat Küldetésnyilatkozat, Pedagógiai program Munkajogi dokumentumok Munkaszerződés, munkaköri leírás Megbízás Iskolai dokumentumok
Munkatársak+ új munkatárs+ patronáló tanár
Felelős
Igazgató
Határidő
20
Lépések
Módszer
X.
A kiválasztás és betanulás értékelése
Megbeszélés Írásbeli értékelés
XI.
Az eljárásrend korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján
korrekció
Eszköz
Érintett
Felelős
Határidő
Értékelés Új munkatárs igazgató szempontjai HPP Patronáló tanár Munkaköri leírás igazgató Óralátogatás értékelő lap Adminisztráció Eljárásrend Minőségügyi tanács igazgató
Jan.31. Május 31.
Június15
Szempontok a patronáló tanár kiválasztására -
-
Legalább 5 éve iskolánk kinevezett pedagógusa, általában munkaközösség-vezető ill. az ő javaslatára kiválasztott munkatárs A patronáló pedagógus feladata gyakorlati és módszertani tapasztalataira támaszkodva segíti az új munkatárs munkavégzését, illetve beilleszkedését a belépő új, pályakezdő ill. nem pályakezdő kolléga óráinak látogatása (havonta egyszer) az óralátogatási értékelő lap szempontjai szerint az adminisztráció pontos vezetése informális problémák megbeszélése
21
1.2.Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetése (nem pedagógus munkatárs) Lépések I. II. III.
IV. V.
Álláshirdetés
Módszer Hirdetés
Eszköz Média
Beérkező jelentkezések értékelése A feltételrendszer megismertetése
Értékelő megbeszélés Beszélgetés
Döntés az álláshely betöltéséről, megbízás
Döntéshozatal
Szerződés
Felkérés
Megbízás
Patronáló munkatárs kijelölése
Munkajogi dokumentum
VI.
Patronáló munkatárs értékelése a jelentkezőről
Szóbeli megbeszélés
Munkaköri leírás
VII.
Az eljárásrend lépéseinek korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján
Korrekció
Eljárásrend
Érintett Igazgató
Felelős Igazgató
Jelentkező Igazgató Jelentkező Gazdasági vezető Igazgató Jelentkező Igazgató Jelentkező Gazdasági vezető Patronáló munkatárs Jelentkező Gazdasági vezető Patronáló munkatárs Minőségügyi tanács
Igazgató
Aktualitás szerint
Igazgató
Aktualitás szerint
Igazgató
Aktualitás szerint
Gazdasági vezető
Aktualitás szerint
Gazdasági vezető
A munkaszerződést követő 3 hónap elteltével Aktualitás szerint
Gazdasági vezető
Határidő
Aktualitás szerint
22
Szempontok a patronáló munkatárs kiválasztására A gazdasági vezető javaslatára történik a kiválasztás a legalább 3 éve intézményünkben jól dolgozó munkatársak közül. A patronáló munkatárs feladata, hogy helyismeretére és munkahelyi tapasztalatára támaszkodva segíti az új munkatárs munkavégzését ill. beilleszkedését. A konyhai dolgozók kiválasztásánál a konyhai működést szabályozó minőségügyi rendszer az irányító. 1.3. Továbbképzési rend működtetése A továbbképzési rendszer működtetésének folyamatszabályozása Célja: Tudatos humánerőforrás fejlesztése, a felső képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus-továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével. A folyamat leírása: 1. Minden év elején a megérkezés után az általános igazgatóhelyettes közzéteszi a továbbképzési jegyzéket a nevelőtestület számára a tanári szobában. 2. A továbbképzésre jelentkezők március 8-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek a továbbképzési felelősnél. 3. Márc. 10-ig az általános igazgatóhelyettes előterjeszti a munkaértekezleten a jelentkezési igényeket. 4. Márc. 14-ig az iskola igazgatója a gazdasági vezetővel egyeztetve véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit. 5. Márc. 15-ig az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet. 6. A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe. 7. A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek ill. a tantestületnek. 8. A folyamatgazda minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra.
23
Folyamatábra
START 1. A továbbképzési Továbbképzési jegyzékek
jegyzékek közzététele Írásbeli jelentkezés
2. A megfelelő továbbképzés kiválasztása
Írásbeli jelentkezések
Továbbképzésre jelentkezők névsora
3. Az igazgatóhelyettes előterjeszti a jelentkezési igényeket
A jelentkezések elutasítása 4. Az igazgató és a gazdasági vezető véglegesíti a továbbtanulók jelentkezését
Továbbtanulási költségvetés
nem Írásos visszaigazolás Végleges
igen Továbbtanulók névsora
Jegyzőkönyv
5. Éves beiskolázási terv elkészítése
névsor
Éves beiskolázási terv
A
24
A
6. A továbbtanulók Jelentkezési lap
Visszaigazolás a felvételről
jelentkeznek a megjelölt intézményekbe
Tandíjszámla 7. Beszámolók a továbbképzésekről
Feljegyzés
8. A folyamat értékelése
A folyamatgazda beszámolója STOP
25
Továbbképzési rendszer működtetésének szabályozása Felelősségi mátrix
Lépés
Felelős
Érintett
Informált
1.
Ig. helyettes
Nevelőtestület
Nevelőtestület
2.
Jelentkezők
Igazgató
3.
Továbbképzési felelős Ig. helyettes
Tantestület
Gazdasági vezető
4.
Igazgató
Tantestület
5.
Igazgató
Továbbtanulásra jelentkezők, gazdasági vezető Továbbtanulók
6.
Igazgató
Továbbtanuló
7.
Munkaközösség vezetők Folyamatgazda
Továbbtanuló
Tantestület, gazdasági hivatal Munkaközösségek
Igazgató
Tantestület
8.
Tantestület
26
Továbbképzési alapelvek I. Szakvizsgára vonatkozó alprogram 1. Szakvizsgára való jelentkezésnél előnyt élveznek a vezetők és középvezetők. 2. A jelentkezők sorrendjét az iskolavezetés az intézményi érdekeket figyelembe véve alakítja ki és tárja a testület elé. 3. A szakvizsgára történő jelentkezésnél a különböző képzőhelyek közül a földrajzilag közelebbi megjelölését támogatjuk. II. Továbbképzési alprogram 1. Előnyben részesülnek: a./ kiemelt területek b./ 40 év feletti pedagógusok c./ az iskola sajátos szükségletei 2. A beiratkozási tervben azoknak kell lehetővé tenni a továbbképzés folytatását, akik az előző évben már megkezdték azt, és még nem fejezték be. 3. Fontos a pedagógus és az iskola érdekének egyeztetése a továbbképzések kiválasztása szempontjából. (érdeklődése, beállítottsága – igény az iskola részéről) 4. A továbbképzések célja: - szakmai ismeretek elmélyítése, bővítése - új módszerek megismerése és átadása 5. Belső továbbképzések ösztönzése: a./ saját erőből, pl.: integrált művészeti nevelés b./ külső „segítséggel” Okai: Olcsó és több pedagógus részvételét teszi lehetővé. 6. Egy évben szakterületenként (lehetőség szerint) max. 2 nevelő tanuljon. 7. Munkaidőn kívüli tanfolyamok keresése lehetőség szerint. 8. Továbbképzési nyilvántartás vezetése annak érdekében, hogy mindenki befejezze az általa elkezdett képzést. A továbbtanuló kötelezhető a tanfolyam árának visszafizetésére, ha önhibájából nem fejezte be azt. 9. A továbbképzési dosszié, az igazgatónál található, amely tartalmazza: név, munkakör, a továbbképzés megnevezése, a kezdés és a befejezés várható időpontja, a továbbtanuló várható távolléti ideje, adatait. III. Helyettesítés 1. Az érintett pedagógust tegyük szabaddá az előre ismert továbbképzési napokon. Pl.: órarend készítésénél szempont legyen. 2. Szakszerű helyettesítésre törekedjünk. A tanóra védelmében és a gyerekek érdekében! 3. Óra ne maradjon el! 4. Hosszantartó hiányzás esetén állandó helyettessel számoljunk. IV. Finanszírozási alprogram 1. Költségcsökkentés céljából belső továbbképzéseket szorgalmazzuk! 27
2. Két azonos tartalmú és tanúsítványt adó továbbképzés esetén az olcsóbbat válasszák az érintettek! 3. Amennyiben a továbbtanuló nem fejezi be a tanfolyamot, a költségek visszafizetésre kötelezhető. A befizetett összeg továbbképzési célra fordítható. Lásd. 1. pont. 4. Abban az esetben, ha a továbbképzésre biztosított keretet nem használják teljesen fel, a fennmaradó összeget szintén továbbképzésre lehet csak fordítani.
2. Partnerkapcsolat működtetése Az első osztályosok beiskolázása /folyamatszabályozás/ A folyamat leírása Cél: Két első osztály indítása 1. lépés Decemberben az igazgató kijelöli a következő tanév első osztályos tanítóit. Ehhez adatul szolgál, az Önkormányzat Humánpolitikai Osztályának jelentése, amely a népesség nyilvántartás alapján meghatározza, hogy az iskola hány első osztályt indíthat. 2. lépés A leendő első osztályos tanítók meglátogatják az óvodákat, ahol ismerkednek a nagycsoportos óvodásokkal. Karácsonyi kézműves foglalkozást és közös ünneplést szerveznek számukra az iskolában az alsós tanítók segítségével. 3. lépés Februárban a város óvodáiban az igazgatóhelyettes és a leendő 1. osztályos tanítók szülői értekezleten bemutatkoznak és bemutatják az iskolát, nemcsak szóban, hanem a szülők számára készített szórólapokon is. Az alsós munkaterv rögzíti ennek felelősét, időpontját. 4. lépés Márciusban az igazgatóhelyettes és az alsós munkaközösség vezető előkészíti a nyílt napot megelőző szervezési munkát. A lépéshez kapcsolódó tevékenységek: - plakátok készítése, elhelyezése az óvodában, - kábeltelevízióban hirdetés, - meghívók készítése. 5. lépés Március utolsó hetében megrendezésre kerül a nyílt nap, melyen fogadjuk az óvodásokat és szüleiket. Ezen a napon bemutatjuk az iskolánkban folyó munkát: - művészetek /zene, tánc, kézműves/ - sportolási lehetőség, - számítástechnika - idegen nyelv - bemutatóórák az első osztályos tanítók vezetésével
28
Forgatókönyv készül e tevékenységek helyszínéről és felelőseiről. A nyílt nap lebonyolításáért felelős az alsós munkaközösség vezető. 6. lépés Április harmadik hetében történik a beiratkozás az iskolában, amelyre a szülők bemutatják az óvodai szakvéleményt, a gyermek anyakönyvi kivonatát. A beírt tanulók névsorát a beiratkozási ív tartalmazza. Döntés A beiratkozási ív és az önkormányzat által meghatározott indítható osztályszám összehasonlítása után, az igazgatóhelyettes megállapítja, hogy a gyermeklétszám elegendő-e a két első osztály indításához. Ha alacsony az osztályok létszáma, az iskolavezetésnek döntenie kell a további lépésekről.
Folyamat lezárása A folyamat júniusban lezárul, amikor az igazgató a testületi értekezleten értékeli a beiratkozás eredményét.
29
Felelősségek és hatáskörök
A lépés tárgya Az 1. osztályos kijelölése
Felelős
Érintett
Informált
Igazgató
1. oszt. tanítók
Tantestület, óvónők, szülők
Ig. helyettes
1. osztályos tanítók, óvónők, szülők
1. osztályos tanítók, óvónők, szülők
Alsós mk.
Alsós mk.
Gyerekek, óvónők, szülők
Tantestület, óvodák
Alsós mk.
Önkormányzat
Alsós mk.
Tantestület
tanítók
Óvodai szülői értekezleten az 1.osztályos tanítók bemutatása Nyíltnap előkészítése Nyíltnap lebonyolítása 1. osztályosok beíratása A beiskolázás értékelése
Ig. helyettes Alsós mkv. Alsós mk. Művészeti mk. Idegen nyelvi mk. Igazgató
Igazgatóhelyettes
3. Pénzügyi, gazdasági működtetés A fejezet célja: Az intézmény pénzügyi- gazdasági működtetésének, folyamatának feltérképezése a jogszabályi előírások alapján. A területre vonatkozó szabályozást tartalmazó dokumentumok: Kapcsolódó részterület megnevezése A számlázás rendje Leltározás Selejtezés Pénzkezelés Eszköz- forrás , értékesítés Önköltség számítása Bizonylatolás
Hivatkozott dokumentum Számlarend Leltározási szabályzat Selejtezési szabályzat Pénzkezelési szabályzat Eszköz- forrás , értékesítési szabályzat Önköltség számítási szabályzat Bizonylati szabályzat
Kapcsolódó részterület megnevezése Belső ellenőrzés Számvitel Ügyrend Egyéb Működési rend A vezetők és a szervezeti egységek kapcsolatának rendje, feladatmegosztása
Hivatkozott dokumentum Belső ellenőrzési szabályzat Számviteli politika szabályzat Ügyrend SZMSZ SZMSZ
III. ELLENŐRZÉSI FELADATOK Az ellenőrzés a normáknak való megfelelés vizsgálata. Fő feladata, hogy vizsgálja az intézmény külső és belső megfelelőségét, illetve adatokhoz juttatja a minőségirányítási rendszert. Ezért a minőségfejlesztési csoport számára jelöljük ki az intézkedési tervek kidolgozását. Ezek határozzák meg a célokat, feladatokat, erőforrásokat, a végrehajtás módszereit, a kezdő és befejező időpontokat, és az ellenőrzés, értékelés módjait is. Ha az ellenőrzés rendszeres és szabályozott, megfelelő szintű értékelés követi, akkor csökkenti a vezetői szubjektivitást és ötletszerű döntéshozatalt.
1. Az ellenőrzés tartalma, területei Tartalma: az éves munkaterv végrehajtásának ellenőrzése; a minőségügyi vezető jelentése, tanulói tudásmérés (belső és külső vizsgálat), éves szakmai önértékelés beszámolója, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése, kompetenciamérések, neveltségi szintmérések. Területei: jogi, fenntartói, intézményi (belső ellenőrzés) Ez utóbbi lehet a tudatos, javító célzatú munkaköri- és célellenőrzés. Az ellenőrzés tervezésekor figyelembe kell venni a következő kérdéseket: Mit? Ki? Mikor? Milyen módszerrel? Kit tájékoztat az eredményről? Milyen javaslatokat fogalmaz meg?
2. A folyamat leírása 1. A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit. 2. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. 3. Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 4. Az igazgató szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel. 5. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egy időben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. 6. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 7. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. 8. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. 31
10. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz.
3. Felelősségek és hatáskörök Felelős
Érintett
Informált
1
igazgató
iskolavezetés
2.
igazgató
iskolavezetés
3.
Igazgató
iskolavezetés
Alkalmazotti közösség Alkalmazotti közösség Alkalmazotti közösség
4.
Igazgató
5.
Igazgató
Alkalmazotti közösség Delegáltak
6.
Igazgató
Delegáltak
7.
Az ellenőrzést végző személy
ellenőrzött
8.
Delegált ellenőrző
ellenőrzött
9.
Delegált ellenőrző
Ellenőrzött
10.
Delegált ellenőrző
Igazgató
32
4. A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve
Kitöltő/ készítő
Megőrzési hely Megőr Másolatot kap zési idő
vezetői kör Minőségirányít ási kézikönyv Az ellenőrzött területek listája igazgató Szempontlista
5 év
irattár
1 év
irattár
1 év
irattár
Idő- és felelősségmátrix
Feljegyzés
igazgató
Terv
igazgató
Minőségirányít ási kézikönyv
1 év
önkormányzat
Jegyzőkönyv
igazgató
Minőségirányít ási kézikönyv
1 év
önkormányzat
Megbízatások
igazgató
Minőségirányít ási kézikönyv
1 év
a delegált
Időterv (a beszámoláshoz)
igazgató
Minőségirányít ási kézikönyv
Ellenőrzési lista
a delegált
Elektronikus adatbázisa
A Minőségirányít feljegyzést ási kézikönyv végző
33
a delegált
5 év
irattár
5. Belső ellenőrzési terv és munkamegosztás, az éves oktató – nevelő munka értékeléséhez Az ellenőrzött terület:
Ki ellenőrzi?
Alsós Nevelési területek munkaközösségvezetők. Osztályfőnöki munkaközösségvezető Pályaválasztási felelős
Gyermekvédelmi felelős
Tanórák
Humán munkaközösségvezető
Munkaközösségvezetők
Az ellenőrzés céljai:
Az ellenőrzés módszerei:
Az első évfolyam beilleszkedése az iskolai életbe. Az ötödik évfolyamosok beilleszkedése a felső tagozat követelményrendszerébe.
Óralátogatás: az 1 és az 5.évfolyam Szóbeli osztályaiban. megbeszélés.
A továbbtanulásra való felkészítés.
Óralátogatás: 8. évfolyam.
Szóbeli megbeszélés.
A sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók megnyilvánulásai és aktivitása a fejlesztő foglalkozásokon és tanórákon Az igényes szép magyar beszéd, irodalom órákon.
Óralátogatás: a problematikus osztályokban és fejlesztő foglalkozásokon.
Szóbeli megbeszélés 2 havonta
Óralátogatás: az 1 és a 4. évfolyamon.
Olvasási készség fejlesztése. Helyesírás fejlesztése.
Belső mérés a felső tagozaton.
Megbeszélés, írásbeli összefoglaló elemzés. Elbeszélgetés.
A helyi tantervek megvalósulása a tanítási Óralátogatás órákon. A témazárók kiértékelésének áttekintése.
34
Történik – e értékelő megbeszélés?
Megbeszélés, írásbeli összefoglaló elemzés
Az ellenőrzött terület:
Ki ellenőrzi?
Az ellenőrzés céljai:
Az ellenőrzés módszerei:
Történik – e értékelő megbeszélés?
Humán munkaközösségvezető
Az idegen nyelv, gyakorlati alkalmazása. Versenyfelkészítés.
Az órák látogatása.
Megbeszélés, írásbeli összefoglaló elemzés.
Reál munkaközösségvezető Alsós munkaközösségvezetők
Versenyfelkészítés.
A tanórák és a felkészítési foglalkozások látogatása
Megbeszélés, írásbeli összefoglaló elemzés.
Reál munkaközösségvezető
Mindennapos testnevelés megvalósítása a Szabadidős sportfoglalkozások és a Megbeszélés, gyakorlatban. tömegsport foglalkozások látogatása
Alsós munkaközösségvezető és felsős munkaközösségvezetők
Belső értékelési rendszerek.
Dolgozatok megtekintése évfolyamonként és tantárgyanként (1 – 8. évf.)
Megbeszélés.
Fejlesztőpedagógus
Sajátos nevelési igényű gyermekek aktivitása, mozgósítása a tanítási órákon.
Óralátogatás: az érintett osztályokban.
Megbeszélés,
Az elmélet és a gyakorlat megvalósulása a tanítási órákon.
35
Az ellenőrzött terület:
Osztálynaplók
Ki ellenőrzi?
Az ellenőrzés céljai:
Az ellenőrzés módszerei:
Igazgatóhelyettes
Az új kollégák tanítási módszereinek megtekintése.
Óralátogatás az adott osztályokban, Megbeszélés, tetszőlegesen kiválasztva.
Igazgatóhelyettes
A szaktantermek használati és munkarendjének megfigyelése. A számolási készség fejlesztésének módszerei.
Megfigyelés: szaktantermek
Megbeszélés.
Osztályfőnökök:
A mulasztások és szaktárgyi jegyek naprakész követése.
Az igazolások összevetése a naplóbejegyzésekkel. Tételes ellenőrzés.
Hetente írásbeli összesítés.
Igazgatóhelyettes
Szaktanári bejegyzések. Osztályfőnökök naplóvezetése.
Tételes ellenőrzés. Bejegyzések, lezárások.
Havonta írásbeli összesítés. Havonta írásbeli összesítés.
Igazgató
Naplóvezetés, lezárás.
Tételes ellenőrzés.
Tantárgyanként naprakészen.
Beírás, aláírás.
Évente, megbeszélés. Havonta
Bejegyzések egyeztetése a naplóval.
Tételes ellenőrzés.
Tájékoztató füzet Szaktanárok Tájékoztató füzet Osztályfőnökök
36
Történik – e értékelő megbeszélés?
Az ellenőrzött terület:
Témazárók előkészítése
Ki ellenőrzi?
Az ellenőrzés céljai:
Igazgatóhelyettes
Ellenőrzők szabályos vezetése.
Szaktanárok Igazgató, igazgatóhelyettes
Munkaközösségvezetők Dolgozatfüzetek és felmérőlapok
Szaktanárok Igazgatóhelyettes
Házi füzetek
Szaktanárok
Osztályozó értekezletek
Osztályfőnök
Igazgatóhelyettes
Az ellenőrzés módszerei:
Történik – e értékelő megbeszélés?
Eseti kiválasztás alapján egy – egy osztályt kiválasztva. Az osztálynak milyen mértékben sikerült Témaközi felmérések. Szóbeli Megbeszélés. elsajátítani a tananyagot. tájékozódás. Megtörtént-e a rendszerező összefoglalás. Panasz esetén vizsgálódás. Írásbeli összefoglaló A dolgozatok értékelési szempontjai, a vizsgálat megfelelnek-e a pedagógiai programban eredményéről és az megfogalmazott értékelési elvekkel. intézkedésekről.
Tartalmazza-e a dolgozat a minimumszintű feladatokat, mely biztosítja a továbbhaladás feltételeit. Megfelelnek-e a követelményeknek. A vásárolt központi témazáró feladatlapokat kihasználják-e a szaktanárok. Megfelelnek-e a tartalmi és formai követelményeknek? Egyezik-e magatartás, szorgalom és érdemjegyek lezárása a pedagógiai programban megfogalmazott lezárási elvekkel. Dokumentumok és személyek megléte, jelenléte.
37
A dolgozatok megtekintése.
Megbeszélés.
Külalak értékelése. Évente eseti kiválasztással.
Megbeszélés. Megbeszélés.
Félévente átnézés.
Írásbeli értékelés.
Tételes vizsgálat.
Megbeszélés.
Tételes ellenőrzés.
Megbeszélés, jegyzet.
IV. TANULÓI EREDMÉNYESSÉG MÉRÉS, ÉRTÉKELÉSE 1. Szempontok kialakítása Mérés időpontja
Eszköze
Felelőse
Értékelése
témazárásnál
tudásszint mérőlap
szaktanár, munkaközösség vezető
munkaközösségi megbeszélés
Országos Kompetenciamérés
május
mérőlap
mérési felelős
tantestületi értekezlet
Tanulmányi átlagok
január, június
statisztika
osztályfőnök, iskolai adminisztráció
félévi, év végi értekezlet
január, június
statisztika
osztályfőnök, iskolai adminisztráció
félévi, év végi értekezlet
január, június
statisztika
osztályfőnök, iskolai adminisztráció
félévi, év végi értekezlet
január, június
dokumentumelemzés
szaktanár, munkaközösség vezető
munkaközösségi megbeszélés
január, június
dokumentumelemzés
szaktanár, munkaközösség vezető
munkaközösségi megbeszélés
január, június
dokumentumelemzés
szaktanár, munkaközösség vezető
munkaközösségi megbeszélés
Indikátorok Tudásszint mérés
Kitűnők, bukások, évismétlők, javító vizsgák száma Intézményből elvitt és áthozott tanulók száma Tanórán kívüli foglalkozások és azok látogatottsága Tehetséggondozás versenyeken való részvétel, eredmény Felzárkóztatás tantárgyi hiányosságokban, foglalkozásokon való részvétel
Indikátorok Felzárkóztatás képesség hiányosságokban, foglalkozásokon való részvétel Országos felvételi eredményessége Középiskolába felvettek aránya, iránya
Mérés időpontja
Eszköze
Felelőse
Értékelése
január, június
dokumentumelemzés
képességfejlesztő
tantestületi értekezlet
február
dokumentumelemzés
pályaválasztási felelős
tantestületi értekezlet
június
dokumentumelemzés
pályaválasztási felelős
tantestületi értekezlet
40
Az iskola írásbeli beszámoltatási rendszere Funkciója
Megnevezé Célja se Diagnoszti év eleji állandósul kus felmérő t tudás (helyzetfel mérése táró) téma eleji előzetes felmérő tudás mérése formatív (fejlesztő)
írásbeli felelet
dolgozat
szummatív témazáró (minősítő)
a felvett tudás mérése ismerete és megértés szintjén a felvett tudás mérése alkalmazá sa szintjén a rögzített tudás mérése
Ideje
Tartalma
Tartama
szeptembe továbbhala 45 perc r dáshoz szükséges minimum témakör továbbhala 15 perc előtt dáshoz szükséges minimum tananyag elsajátítan 15 perc feldolgozá dó sa közben optimum
a tananyag elsajátítan feldolgozá dó sa közben optimum témakör után
félévi felmérő
rögzített tudás mérése
január
év végi felmérő
rögzített tudás mérése
június
45 perc
az 45 perc elsajátítan dó átlagos követelmé ny elsajátítan 45 perc dó átlagos követelmé nye elsajátítan 45 perc dó átlagos követelmé ny
Értékelése Beszámítá sa százalékba nincs n százalékba nincs n érdemjegy egy jegyként
érdemjegy
egy jegyként
érdemjegy súlyzottan két jegyként érdemjegy súlyzottan két jegyként érdemjegy súlyzottan két jegyként
2. A megfelelő mérőlapok és dokumentumok kialakítása és összegyűjtése az év végéig 3. Az összegyűjtés után a dokumentumok digitalizálása. 4. „A 2007/2008-as tanév” CD létrehozása az archiválás és a későbbi fejlődések összehasonlítása érdekében. (esetleg tartalmazhat suliinfót, ballagási képeket, rendezvény forgatókönyveket, tanmenetet, pedagógus értékelést…) 5. A további években a CD folyamatos vezetése javasolt
V. IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS Az intézmény irányított önértékelése az iskola összes működési területére vonatkozóan, a folyamatszabályozások előkészítéseként történik. A szempontjai előre meghatározottak. Fő területei: 1. Szervezeti kultúra 2. Folyamatok szabályozottsága 3. Folyamatos fejlesztés alkalmazása Felhasznált módszerek: dokumentum-elemzés, szervezett interjú, kérdőív, fókuszcsoportos interjú, teszt, Swot-analízis, számítógépes kiértékelés. Résztvevői: Az igazgató, helyettesek, alkalmazotti közösség – reprezentatív kiválasztással. Gyakoriság: kétévente vagy igazgató választás előtt
A folyamat leírása 1. A minőségirányítási csoport (micsop.) meghatározza az irányított önértékelés célját: információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjeiről, az intézmény folyamatairól. 2. Majd számba veszi és ütemezi az elvégzendő feladatokat, döntést hoz a vizsgálatot végzők személyéről, a vizsgálat módszeréről és idejéről, valamint a vizsgált területekről, ezekkel együtt meghatározza a vizsgált területek szempontjait, eszközeit. 3. Az intézményvezetői (igazgató, ig. helyettesek) kérdőív alapján megtörténik a vezetői önértékelés. 4. A minőségirányítási csoport elvégezi a klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítését: -
meghatározza a vizsgálat célját,
-
a feldolgozásban részt vevők körét,
-
a vizsgálatba bevontak körét,
-
a vizsgálat helyét, idejét,
-
a feldolgozás határidejét.
5. A klímavizsgálat lebonyolítása a felmérés elvégzése után az értékelő csoport elkészíti annak összefoglaló elemzését. 6. A klímatesztek és a vezető kérdőívek elemzése után a feldolgozásban résztvevők megfogalmazzák a fókuszcsoportos interjú kérdéseit. Korrekció: A rossz kérdőívek kiszűrése, javítása. 7. A fókuszcsoportos interjú módszertana, lebonyolítása és feldolgozása. Ezután kidolgozásra kerül a fókuszcsoportos interjú lebonyolítási terve, a protokoll összeállítása. 8. A fókuszcsoportos interjúk lebonyolítására két területen kerül sor, a technikai dolgozók és a pedagógusok munkacsoportjában. Korrekció: kérdések pontosítása. 9. A feldolgozásban résztvevő csoport az elemzések elvégzése után elkészíti annak összegzését. 10. A minőségirányítási csoport az irányított önértékelés összegzett eredményei alapján előkészíti a vezetői interjút.
42
11. A minőségirányítási csoport tagjai a vezetői interjú kérdései alapján lefolytatják az interjút, melynek szempontjai az összegzésben előforduló ellentmondások, az erősségek-gyengeségek valamint a fejlesztési javaslatok. Korrekció: kérdések javítása, pontosítása. 12. A minőségirányítási csoport az önértékelés anyagaiból elkészíti az irányított önértékelés végső összesítését. 13. A felmérések eredményeinek ismertetésére a tavaszi nevelési értekezlet kapcsán kerül sor. 14. A nevelési értekezletre a minőségirányítási csoport összeállítja a problémakatalógust, hogy a tantestület kijelölhesse a fejlesztendő területeket. 15. Az igazgató kiválasztja a fejlesztő csoport illetve csoportok tagjait. 16. A fejlesztő csoportok intézkedési terveket dolgoznak ki. 17. Az alkalmazotti közösség minden tagja igyekszik megvalósítani az intézkedési tervben megfogalmazott feladatokat. 18. Folyamatos korrekció: új feladatok, új felelősök, határidők esetleges megváltoztatása, amennyiben szükséges.
43
Felelősségek és hatáskörök Feladat
Felelős
Érintett
Határidő
1. Az önértékelés céljainak meghatározása
Igazgató
Minőségirányítási csoport
Szept. 20.
2. Feladatok ütemezése, módszertani előkészítése
Minőségirányítási vezető Minőségirányítási vezető Minőségirányítási vezető Minőségirányítási vezető Minőségirányítási vezető Minőségirányítási vezető
csoport- Minőségirányítási csoport
Szept. 30.
csoport- Igazgató, igazgatóhelyettesek Minőségirányítási csoport csoport- Igazgató, igazgatóhelyettesek Minőségirányítási csoport csoport- Alkalmazotti közösség
Okt. 15.
3. A vezetői önértékelés elkészítése
4. A klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítése 5. A klímavizsgálat lebonyolítása, felmérések elvégzése, összefoglaló elemzés elkészítése 6. A fókuszcsoportos interjú kérdéseinek csoportmegfogalmazása 7. A fókuszcsoportos interjú módszertanának, csoportlebonyolítási tervének kidolgozása, a protokoll összeállítása 8. A fókuszcsoportos interjú lebonyolítása Fókuszcsoportos interjú moderátorai=micsop tagjai 9. A fókuszcsoportos interjú elemzése, összegzése Minőségirányítási csoportvezető 10. A vezetői interjú előkészítése az összegzés Minőségirányítási csoporteredményei alapján vezető 11. A vezetői interjú lefolytatása Minőségirányítási csoportvezető 12. Az irányított önértékelés anyagainak végső Minőségirányítási csoportösszesítése vezető 13. A munkatársi kör tájékoztatása a felmérések Igazgató, Minőségirányítási eredményéről csoport-vezető 44
Okt. 15. Nov. 20.
Minőségirányítási csoport
Dec. 1.
Minőségirányítási csoport
Dec. 1.
Fókuszcsoportos interjú alanyai Minőségirányítási csoport
Dec. 20.
Minőségirányítási csoport
Febr. 10.
Igazgató igazgatóhelyettesek Minőségirányítási csoport
Febr. 15.
Alkalmazotti közösség
Tavaszi nevelési értekezlet
Jan. 15.
Márc. 10..
Feladat
Felelős
14. Problémakatalógus összeállítása, fejlesztendő Igazgató, Minőségirányítási területek kijelölése csoport-vezető 15. Fejlesztő csoport létrehozása Igazgató, Minőségirányítási csoport-vezető 16. Intézkedési terv készítése Minőségirányítási csoportvezető 17. Intézkedési terv megvalósítása Minőségirányítási csoportvezető 18. Folyamatos korrekció Minőségirányítási csoportvezető
45
Érintett
Határidő
Alkalmazotti közösség
Tavaszi nevelési értekezlet Május 5.
Alkalmazotti közösség
Minőségirányítási csoport- Május 30. vezető Alkalmazotti közösség Szept. 1-től Minőségirányítási csoportvezető
Folyamatos
Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezés 1. Céllista
Küldő / készítő Vezetői kör
Minőségügyi irattár
Megőrz Másolatot kap ési idő 5 év
2./1 Munkajelentés
Projektvezető
Minőségügyi irattár
5 év
2./2 Szempontlista
Projektvezető
Minőségügyi irattár
5 év
Minőségügyi irattár
5 év
Vezetői kör
Minőségügyi irattár
5 év
Vezetői kör
Minőségügyi irattár
5 év
Vezetői kör
Minőségügyi irattár
5 év
Vezetői kör
Minőségügyi irattár
5 év
Minőségügyi irattár
5 év
Vezetői kör
Minőségügyi irattár
5 év
Vezetői kör
Minőségügyi irattár
5 év
Minőségügyi irattár
5 év
Vezetői kör
Minőségügyi irattár
5 év
Projektvezető
Minőségügyi irattár
5 év
Vezetői kör
Minőségügyi irattár
5 év
Igazgató, igazgató 3. Vezetői kérdőív 4. Kérdőívek klímavizsgálathoz 5. Összegzés a klímavizsgálatról 6. A fókuszcsoportos interjú kérdése 7. Fókuszcsoportos interjú protokollja
helyettes
Az 8. Jegyzőkönyv
Megőrzési hely
interjú
lebonyolításában részt vevők
9. Összefoglaló a fókuszcsoportos interjúról 10. Vezetői interjú kérdései
Igazgató, 11. Vezetői interjú 12. Összefoglaló az irányított önértékelésről 13. Közösségi találkozó jegyzőkönyve 14. Problémakatalógus
igazgató
helyettes
46
VI. A PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉSE A pedagógus munka teljesítmény értékelésének célja 1. A pedagógusok számára a munkavégzéssel szemben elvárásokat fogalmazzon meg, amelyek konkrét, értékelhető támpontokat adnak munkájuk végzéséhez, és meghatározza anyagi elismerésüket. 2. Az iskolában dolgozó pedagógusok munkavégzését egységes, munka és teljesítményalapon értékelje. Az értékelés alapjai, szempontjai 1. Pedagógiai tevékenységek, melyek részei az iskolai munkának, és elengedhetetlen feltételei a minőségi kritériumok meghatározásának. 2. Ezek egy része független a pedagógus személyétől, azaz külső tényezők, de meghatározzák a pedagógiai munkát. 3. Másik része az iskolai élet nevelői tevékenységéhez tartozik, összhangban az iskola feladat ellátási tervével. 4. A harmadik legfontosabb eleme az elért eredmények értékelése, a tanulókkal szemben támasztott követelmények teljesítése, és ennek a teljesítmény értékelésében történő megjelenése. 5. A minőségi bérpótlék felhasználásának és az egyéb lehetséges elismeréseknek összhangban kell lenniük a befektetett munkával és az elért eredményekkel. A nevelő minőségi mutatója 1. A nevelő számára megállapított minőségi pontok adják a nevelő minőségi mutatóját. 2. A minőségi mutató egy tanévben egyszer kerül meghatározásra (június 30-án). 3. Az új minőségi mutató meghatározásakor csak a változó vagy új minőségi pontokat kell módosítani. A nevelő számára vannak olyan minőségi pontok, amelyek változatlanok maradnak. Az iskola minőségi mutatója 1. Az iskola nevelőinek minőségi pontjait összeadva, azt osztva a nevelői létszámmal megkapjuk az intézmény minőségi mutatóját. 2. Az iskola minőségi mutatóját egy tanévben egy alkalommal kell meghatározni, hasonlóan a nevelők minőségi mutatójához. A minőségi bérpótlék meghatározása 1. A nevelők anyagi elismerésére rendelkezésre álló intézményi bérkeretet elosztjuk az iskola minőségi mutatójával. Ennek eredményeként megkapjuk az egy főre eső minőségi mutatót százalékban, vagyis az egy minőségi egységre eső minőségi bért. 2. Az egységnyi minőségi bért megszorozva a nevelők által elért minőségi mutatóval, megkapjuk a nevelő minőségi bérpótlékát. A pótlék meghatározásánál minden esetben százas nagyságrendre kerekítünk. 3. Amennyiben a nevelő minőségi bérpótléka ezzel a számítással nem éri el a 3000 forintot, az iskola nem állapít meg minőségi pótlékot a nevelő részére.
47
4. Az iskola nevelőinek a számára minőségi bérpótlékot egy (évente) alkalommal határoz meg akkor, amikor változik a nevelők és az iskola minőségi mutatója. Általános előírások Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek és az ezekből következő elvárások A fejlesztő szándék elve Mivel alapvető célja az egyéni és intézményi szintű munka minőségének a javítása: 1. legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására; 2. legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére; 3. egyértelműen mutassa meg a különböző területeken elért jó és gyenge teljesítmények közötti különbséget; 4. legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának a kimutatására; 5. segítse a tanárok és az iskolavezetés közötti információcserét, segítsen az iskolavezetésnek abban, hogy jobban megismerje a tanárok véleményét! A sokoldalúság elve Mivel a pedagógustevékenység rendkívül összetett, és az oktató-nevelő munka minőségének számos különböző aspektusa van: 1. tegye egyértelművé, hogy az adott közösség milyen aspektusok vizsgálatával, és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg tanárainak teljesítményét; 2. vegye figyelembe mind a szaktárgy(ak) tanításával összefüggő (nevelési és oktatási), mind pedig az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket; 3. minden munkaközösség külön vitassa meg, majd a speciális tantárgyi követelmények figyelembe vételével pontosítsa az egyes mérőeszközöket és a bennük foglalt kritériumokat! A méltányosság elve Mivel nagyon kényes kérdésről van szó: 1. a tantestület vitassa meg, a helyi körülmények figyelembe vételével módosítsa, majd hagyja jóvá az értékelési rendszert; 2. kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés, megszégyenülés lehetőségét; 3. törekedjen objektivitásra 4. csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre; 5. a lehető legegyszerűbb, és legegyértelműbb legyen; 6. minden részletében átlátható legyen; 7. lehetőség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba; 8. az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen; 9. adjon lehetőséget az érdekeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan; 10. segítsen a fejlődés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát bízza az értékelt tanárra; 11. ne keltsen érdekellentétet, és ellenségeskedést a tantestület tagjai között!
48
A kivitelezhetőség elve Mivel sem idő, sem pénz, sem pedig korlátlan energia nem áll rendelkezésre: 1. legyen a lehető legkevésbé pénz-, idő-, és munkaigényes; 2. ne legyen szükség külső szakemberek bevonására! Részletes szabályok A teljesítményvizsgálat célja és jellege A tanári teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy – mintegy hidat képezve az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott intézményi szintű célok, és az iskolában dolgozó egyes tanárok munkateljesítménye között- hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes tanárok oktató-nevelő munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az iskolai munka szervezésével –irányításávalösszefüggő alcélokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetően fejlesztő, és nem minősítő jellegű. Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok 1. Segíteni abban, hogy minden tanár képet alkothasson arról, hogy teljesítménye hogyan ítéltetik meg kívülről egy tantestületi konszenzus alapján létrehozott, és a tanári közösség egésze által elfogadott kritériumrendszer szerint. 2. Nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket, és a kimutatható fejlődést. 3. Segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülő tanácsadással, és egyéni célok kitűzésével –végső soron azonban az érintett döntéseire hagyatkozvaelősegíteni a tanár szakmai fejlődését. Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok 1. 2. 3. 4. 5.
Elősegíteni az iskolai feladatok jobb elosztását. Elősegíteni az egyéni igények, szükségletek, és továbbképzések összehangolását. Javítani a tanárok és az iskolavezetés közötti kommunikációt. Adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással kapcsolatos személyi döntésekhez. Adatokat, információkat szolgáltatni a bérezéssel, jutalmazásokkal kapcsolatos döntésekhez.
Az értékelés tárgya, módszerei és menete A követelményrendszer alapjai és összetevői A követelményrendszer három egymást kiegészítő alapon nyugszik: 1. A pedagógus munkaköri leírásán. 2. A közmegegyezésen alapuló kritériumrendszeren. 3. Az előző értékelési rendszer végén született egyénekre vonatkozó megállapításokon.
49
A vizsgálandó területek Az értékelési rendszer a következő területek rendszeres vizsgálatát tartja szükségesnek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A tanár tanórai oktató-nevelő munkájának értékelése. A tanár tanórán kívüli iskolai tevékenységének értékelése. A tanár képzettségének, és felkészültségének értékelése. A tanár által tanított tanulók tanulmányi eredményének értékelése. A tanári teljesítmény egymást követő ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése. A tanár hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése. A tanár tanórán, iskolán kívüli szakmai tevékenységének értékelése. Az információgyűjtés eszközei
1. Óralátogatási lap 2. Önértékelő lap, mely megegyezik a munkaközösség-vezetői, és vezetőségi értékelési lappal. 3. értékelési beszélgetés (és a vizsgálat tanulságait összegző értékelési összesítő lap). Az értékelési ciklus A vizsgálat folyamatosan zajlik és egy tanár esetében egy kétéves ciklus után zárul, de mérése évente történik. A ciklus során: 1. Az értékelt tanár által tanított minden tárgy munkaközösség-vezetője évente legalább egyszer, az igazgatósági tag pedig ciklusonként legalább egyszer meglátogat, és a megadott kritériumok alapján értékel egy-egy teljes (45 perces) tanórát. Az óralátogatásokat (csak a látogató és az értékelt részvételével) óramegbeszélések követik. (lásd melléklet 1) 2. Az év vége felé az érintett tanár (az adott év májusában, júniusában) kitölti az önértékelő kérdőívet. (lásd melléklet 2) 3. A ciklus legvégén az összes adat birtokában az érintett tanár és az értékelő team tagjainak részvételével egy ún. értékelő beszélgetésre kerül sor, amely során megbeszélik az összegyűjtött adatokból következő tanulságokat, és kijelölik a következő 2 éves ciklusra vonatkozó egyéni célokat. 4. A ciklus legvégén – minden érintett által egyöntetűen aláírt- értékelési összesítő lapon rögzítik a tapasztaltakat és a kijelölt egyéni célokat. 5. Minden év szeptemberében az értékelési felelős tájékoztatást ad a tantestületnek az iskola egészére vonatkozó eredményekről. Az értékelés részletes kritériumrendszere és az információgyűjtés eljárásai Az óralátogatási lap A kétéves ciklus során a munkaközösség vezetője, vagy vezetői évente legalább egy teljes, 45 perces órát látogatnak meg, az igazgatóságot képviselő team tag pedig legalább egyet. Ha a látogató úgy ítéli meg, hogy egy órán nem kapott elég információt, tetszőleges számú látogatást tehet. A látogató dönti el, hogy milyen csoportot akar meglátogatni, de legalább egy héttel a tervezett időpont előtt meg kell egyeznie az érintett tanárral. (Az óralátogatás szempontrendszere mellékletben.) A látogatók csak az íven szereplő szempontok szerint
50
értékelhetnek úgy, hogy egy ötös skála alapján ítélik meg az egyes kritériumokban mutatott teljesítményt: A= kiváló, átlagon felüli B= jó, de nem rendkívüli C= közepes D= gyenge, de nem elfogadhatatlan E= külön figyelmet kell rá szánni (nagyon gyenge) Ha az E-ek aránya az íven meghaladja a kritériumok 25%-át, újabb látogatásra van szükség. Az íven szereplő szempontok közül a speciális tantárgyi szempontokat (28-30. pont) a team igazgatósági tagja nem értékeli akkor sem, ha szakos tanár, ez a munkaközösség-vezető kompetenciakörébe tartozik. Az egyes minősítésekhez –az egyes értékelési ciklusok közti teljesítménykülönbségek szemléltetése céljából- utólag pontszámokat kell rendelni: A= 5 B= 4 C= 3 D= 2 E= 1 A D-s, és E-s minősítést a látogatónak az óramegbeszélés során szóban, és a lapon írásban is indokolni kell az órán tapasztaltakkal bizonyítva. Az óralátogatás után a lehető legrövidebb időn belül óramegbeszélést kell tartani. Az óralátogatási lap 7. számú pontját értelemszerűen utólag kell értékelni. A látogatás utáni két munkanapon belül a tanár megkapja a kitöltött lap másolatát, ahol szükséges, konkrét indoklásokkal. Az értékelési ciklus mindig egy értékelési beszéddel zárul, melynek során a résztvevők megvitatják a levonható következtetéseket, rögzítik a kiemelkedően sikeres és a még fejlesztendő területeket. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés Az adatok bizalmas és biztonságos kezelésére különleges figyelmet kell fordítani. Az érintett tanár az óramegbeszélések után megkapja a kitöltött óralátogatási ívek másolatát. Minden év végén maga tölti ki az önértékelő lapot, illetve ugyanilyen szempontok alapján a munkaközösség-vezető, vagy kijelölt személy és a vezetőség is értékeli a pedagógus munkáját. A rögzített teljesítményeket csak a tanár, a munkaközösségének vezetője, és a vezetőség tekintheti meg. Mindez nem selejtezhető addig, amíg a tanár az iskolában tanít. Ha a tanár munkaviszonya megszűnik, kérésére át kell adni, amennyiben nem igényli, meg kell semmisíteni. Az új munkáltató nem kérheti az előző munkahely adatlapjait, ha a dolgozó nem járul hozzá.
51
Az adatok felhasználása Az érintett tanár: 1. megismerhet minden róla gyűjtött információt, bármikor betekinthet a róla szóló dokumentumokba; elsősorban az ő felelőssége, hogy hogyan hasznosítja az értékelés tapasztalatait; 2. az igazgatóhoz fordulhat a feltárt problémák megoldásával kapcsolatban, aki vagy továbbképzés engedélyezésével, vagy mentor kijelölésével köteles segíteni; 3. amennyiben- az értékeléstől függetlenül, hiszen erre a rendszer nem alkalmazhatóvalamiért elbocsátást kezdeményeznének ellene, álláspontja védelmében érvként felhasználhatja az értékelés tapasztalatait; 4. kérheti, hogy a referenciák írásakor a munkáltató használja fel az értékelésből származó információkat. A munkaközösség-vezető: 1. a ciklus zárásakor megismerheti minden, az adott munkaközösségbe tartozó tanár értékelését; 2. egy- de nem kizárólagos- adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során megismert információkat a munkaközösségen belüli feladatkijelöléssel kapcsolatos döntéseinek meghozatalához. A munkáltató (igazgató és helyettesei): 1. bármikor hozzáférhet minden tanár személyes értékeléséhez; 2. egy –de nem kizárólagos- adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során szerzett információkat a tanárok beosztását érintő személyi döntések, valamint a bérezéssel, és jutalmazással kapcsolatos döntések meghozatalára; 3. felhasználhatja a vizsgálat során szerzett adatokat az iskolavezetési gyakorlatának javítására (jobb munkamegosztás, az eszközök jobb elosztása stb.); 4. felhasználhatja a továbbképzéseivel kapcsolatos döntéseiben; 5. az összesített iskolai adatokat felhasználhatja PR marketing célokra; 6. a tanár kérésére köteles megfelelő továbbképzést engedélyezni, vagy kijelölni egy kollégát, aki segít a feltárt problémák megoldásában. Az igazgató nem használhatja fel a vizsgálat során szerzett névszerinti személyes adatokat és információkat: 1. érvként a fenti személyi körnél tágabb körben meghozandó döntések befolyásolására; 2. fegyelmi eljárás kezdeményezéséhez, vagy az értékeléssel összefüggésben nem álló egyéb ok miatt indított fegyelmi eljárás során érvként a hozandó döntés befolyásolására; 3. elbocsátást kezdeményezéséhez; 4. információszolgáltatási célból sem iskolán belülre, sem azon kívülre, kivéve referenciákhoz a tanár kifejezett kérésére
52
1. számú melléklet Óramegfigyelési lap Tanár: ___________________________________________________________________________ Osztály: ___________________________________________________________________________ Értékelő: ___________________________________________________________________________ Dátum: ___________________________________________________________________________ 5= kiváló, átlagon felüli 4= maradéktalanul jó, de nem rendkívüli 3= közepes (nem rossz, de lehetne jobb) 2= gyenge, de nem elfogadhatatlan 1= külön figyelmet kell rá szánni (nagyon gyenge)
SZEMPONT
ÉRTÉKELÉS MEGJEGYZÉS SZEMÉLYES TULAJDONSÁGOK
1. A tanításhoz, tantárgyhoz, a tananyaghoz való hozzáállás. 2. Fellépés, megjelenés, hangnem, stílus, kapcsolat a tanulókkal. 3. A figyelem és a fegyelem fenntartásának képessége. 4. A tanári figyelem terjedelme. 5. A tanulók értelmi szintjéhez való alkalmazkodás képessége. 6. A tanulói teljesítmények objektív értékelésének képessége. 7. A saját teljesítmény objektív értékelésének képessége. (UTÓLAG
53
PONTSZÁM
SZEMPONT ÉRTÉKELVE)
ÉRTÉKELÉS
MEGJEGYZÉS
ÓRATERVEZÉS MINŐSÉGE 1. Célok egyértelműsége, megválasztásuk indokoltsága. 2. Megfelelő számú és jellegű feladat kitűzése. 3. A feladatok kidolgozottsága, előkészítettsége. 4. Feladattípusok és munkaformák változatossága, egyensúlya. 5. Időbeosztás. A TANÍTÁS MINŐSÉGE 1. Óravezetés, a munka szervezése, átmenetek a fázisok között. 2. Gazdálkodás az idővel, az óra dinamikája. 3. Az egyes óraelemek, feladatok lebonyolítása. 4. A tanítási anyagok, oktatási eszközök használata. 5. Az utasítások világossága. 6. Magyarázatok érthetősége, színessége. 7. Kérdezési technikák, kommunikáció a tanulókkal. 8. A tanulók bevonása a munkába. 9. A tanulók hibáinak kezelése. 10. A kitűzött célok megvalósítása. 11. A tanulók munkájának
54
PONTSZÁM
SZEMPONT értékelése. 12. A váratlan helyzetek kezelése. 13. Az óra hangulata, munkalégkör.
ÉRTÉKELÉS
MEGJEGYZÉS
PONTSZÁM
SPECIÁLIS TANTÁRGYI SZEMPONTOK 1. Szaktárgyi ismeretek: nyelvtudás, nyelvismeret. 2. Az adott nyelvi szinthez való alkalmazkodás képessége. 3. A magyar nyelv órai használata.
SZEMPONTRENDSZER: PEDAGÓGIAI MUNKA Az oktatómunka minősége
Tehetséggondozás, felzárkóztatás
55
Rendszeresen felkészül a foglalkozásokra Ismeri és használja az oktató munkához szükséges módszereket, eszközöket Az életkori sajátosságoknak és az osztály összetételének megfelelően tanít Nyomon követi a tanulók fejlődését, rendszeresen ellenőrzi őket Eredménymérések tapasztalatai Folyamatos fejlesztés képessége Az órai munka differenciálása Korrepetálás, felkészítők,
Szabadidős tevékenységek; nem közvetlenül az oktatáshoz kapcsolódó feladatok ellátása
szakkörök Eredményes versenyfelkészítés Osztályfőnöki tevékenység Kulturális rendezvények látogatása, szervezése Iskolai versenyek szervezése, lebonyolítása Aktív részvétel a diákönkormányzat programjain Iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken való aktív tevékenység Az iskolai közéletben való részvétel
Kapcsolat a gyerekekkel, szülőkkel, kollegákkal, technikai Kommunikációs készség munkatársakkal, vezetőkkel Kommunikációs lehetőségek kihasználása Fegyelmezés: tanórai, szabadidős Ügyeleti munka tevékenységek során, szünetekben Szabályok ismerete, betartása A MUNKAVÉGZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB MEGNYILVÁNULÁSOK Órakezdés, óra befejezés Határidők betartása Naplók, anyakönyvek, ellenőrzők, bizonyítványok, tanmenetek (megléte, tartalma, naprakészsége, Pontosság, adminisztrációs tevékenység, külalakja) terhelhetőség Helyettesítések Egyéb iskolai megbízások Bemutató órák, nyílt napok tartása Továbbképzéseken való részvétel Együttműködés Innovációs készség Önállóság Kezdeményezőkészség Nyitottság
56
Záradék Hatályossága Az eljárás alkalmazandó az intézménynél folyó teljes tevékenységre és a szervezet valamennyi alkalmazottjára, akik annak minőségirányítási rendszerében dolgoznak. Érvényes 2007. szeptember 1-jétől.
A minőségirányítási program módosítása Átvizsgálása kétévente történik az aktuális törvények, rendeletek figyelembevételével. A felülvizsgálat kiterjed az iskolában folyó teljes tevékenységre, a szabályozott folyamatokra, eljárásrendekre, egyéb szabályozókra, utasításokra, melyek a minőségirányítási programban kerültek rögzítésre.
Elérhetősége A minőségirányítási program bármikor elérhető az igazgatói irodákban és az iskolai könyvtárakban. A dokumentumok kezelése A minőségügyi tevékenységgel kapcsolatosan keletkező dokumentumok kezelésére az iratkezelés általános szabályai, illetve a intézmény belső szabályozása érvényes. IMIP ismertetése az alkalmazotti körrel Az IMIP-et, az önkormányzathoz történő beadás előtt véleményeztetni kell az iskolai Szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, valamint el kell fogadtatni az intézmény alkalmazotti közösségével. Elfogadás után biztosítani kell, hogy az IMIP mindenki számára hozzáférhető legyen a tervezett mérés- értékelés eredményeivel is. Jegyzőkönyv
Miskolc, 2011. szeptember 01.
Orlóczkiné Czink Tímea mb. igazgató
57