1. Az elnökség előkészítette a mellékletben található, A nők és a szegénység című tanácsi következtetések tervezetét

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. december 2. (OR. en) 14701/16

SOC 732 GENDER 44 ANTIDISCRIM 74 MIGR 200 CONUN 205 DEVGEN 255 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett:

az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész) a Tanács

Előző dok. sz.:

14295/16 SOC 689 GENDER 42 ANTIDISCRIM 68 MIGR 191 CONUN 199 DEVGEN 240

Tárgy:

A nők és a szegénység – Tervezet – A Tanács következtetései

1.

Az elnökség előkészítette a mellékletben található, „A nők és a szegénység” című tanácsi következtetések tervezetét.

2.

A következtetések alapjául a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) által a Pekingi Cselekvési Platform A. területe (A nők és a szegénység) uniós végrehajtásának felülvizsgálata kapcsán az unióbeli szegénységről, társadalmi nemekről és az egyenlőtlenség halmozott formáiról készített jelentés 1 szolgált.

3.

A folyamat keretét az ENSZ által 1995-ben szervezett Nők Világkonferenciáján elfogadott Pekingi Cselekvési Platformot követő intézkedések adják.

1

Lásd a 14295/16 ADD 1 dokumentumot.

14701/16

lj/(KTR)/agh DG B 1C

1

HU

4.

Az Állandó Képviselők Bizottsága általános megállapodásra jutott a mellékletben foglalt következtetések szövegére vonatkozóan.

5.

PL továbbra is általános vizsgálati fenntartással és nyelvi vizsgálati fenntartással él. PL az Állandó Képviselők Bizottságának jegyzőkönyvében rögzítendő nyilatkozatot nyújtott be, mely a Tanács jegyzőkönyvében is rögzítésre kerül.

6.

Felkérjük a Tanácsot, hogy rendezze a fennmaradó fenntartások kérdését, és fogadja el a következtetéstervezetet. ________________

14701/16


2

HU

A nők és a szegénység Tervezet – A Tanács következtetései 2 TUDATÁBAN ANNAK, HOGY 1.

A férfiak és a nők közötti egyenlőség az Európai Uniónak a Szerződésekben rögzített egyik alapelve, amelynek megvalósítása az Unió egyik célja és feladata; emellett az Unió egyik konkrétan meghatározott törekvése, hogy a nők és a férfiak közötti egyenlőség szempontját az Unió valamennyi tevékenysége során érvényesítse. A nők és férfiak közötti egyenlőség elvét az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikke is rögzíti;

2.

A Nők Negyedik ENSZ-Világkonferenciája 1995-ben fontos lépést jelentett a szegénység társadalmi nemi dimenziójáról való gondolkodási folyamat elindításában. „A nők és a szegénység” témája lett a Pekingi Cselekvési Platform első kritikus problémaköre. Azóta eltelt két évtized, a nőket azonban továbbra is jobban sújtja a szegénység, mint a férfiakat – mégpedig olyan, továbbra is fennálló strukturális és kulturális okok miatt, amelyek a nőket hátrányos helyzetbe kényszerítik;

3.

Az Európai Bizottság a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016– 2019)” című dokumentumban kiemelt területként jelölte meg a nemek közötti bér-, jövedelem- és nyugdíjszakadék csökkentését és ezáltal a nők körében tapasztalható szegénység elleni küzdelem előbbrevitelét;

4.

A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szakpolitikák elengedhetetlen eszközei az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésnek és a nagyobb jólét, a jobb versenyképesség és szélesebb körű foglalkoztatottság megteremtésének, csakúgy, mint az inkluzivitás és a társadalmi kohézió előmozdításának;

2

A Pekingi Cselekvési Platform végrehajtása áttekintésének keretében elfogadott következtetések, különös tekintettel a cselekvési platformban meghatározott A. kritikus problématerületre: A nők és a szegénység

14701/16


3

HU

5.

Az Európa 2020 stratégia részeként az Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020-ig 20 millióval csökkenti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek számát. Az e cél érdekében tett erőfeszítések terén elért haladást az európai szemeszter keretében követik nyomon minden évben. A döntéshozók e keretben határozták meg a szegénység kezelését elősegítő szakpolitikai prioritásokat, az e téren a legkomolyabb kihívásokkal küzdő országok számára pedig országspecifikus ajánlásokat fogalmaztak meg;

6.

A szegénység összetett és többdimenziós jelenség, amelyet nem lehet csupán gazdasági kérdésként kezelni. Így például a szegénység egyik oka lehet a megkülönböztetés. Másrészről viszont a szegénység is vezethet hátrányos megkülönböztetéshez és társadalmi kirekesztődéshez, továbbá a döntéshozatalban való részvétel hiányával és az állampolgári, társadalmi, kulturális és politikai élet kínálta lehetőségektől való elszigetelődéssel járhat;

7.

A nők körében gyakran nagyobb a szegénység kockázata, mint a férfiak esetében. Ez különösen igaz azokra a nőkre, akik fokozottan veszélyeztetettek – például a tartósan munkanélküliekre és a gazdaságilag inaktívakra, az egyszülős háztartásban élőkre, a migráns háttérrel rendelkezőkre 3, a marginalizált csoportokhoz, etnikai vagy vallási kisebbségekhez tartozókra, az egyedül élő idősebb nőkre, a fogyatékossággal élőkre és a hajléktalanokra. A társadalmi nem és a szegénység közötti kapcsolat összetett és nem érthető meg csupán a nemek közötti különbség mérésével.

8.

A nemek közötti szakadék a szegénység tekintetében az 55–64 évesek között tágulni kezd, és a 75 évesnél idősebbek között a legnagyobb. Ez főként arra vezethető vissza, hogy a nők munkaerő-piaci részvétele alacsonyabb, pályafutásukat a gyermekek és más eltartottak ápolásának-gondozásának a férfiaknál nagyobb részét vállalva megszakítják, kevesebbet keresnek, többet dolgoznak részmunkaidőben, illetve alacsony színvonalú és javadalmazású munkahelyeken, valamint hogy munkahelyi pályafutásuk rövidebb. Az alacsony jövedelmek idősebb nőkre gyakorolt negatív hatását tovább fokozza, hogy az idős nők nagy része él egyedül, mivel várható élettartamuk magasabb. Emellett az alacsonyabb nyugdíjkorhatár miatt egyes esetekben alacsonyabb nyugdíjra jogosultak;

3

A migráns háttér kifejezést jelen dokumentumban a születési ország tekintetében határozzuk meg, és a személyeket azon belül helyi és külföldi születésű, ez utóbbin belül pedig uniós és nem uniós születésű kategóriákba soroljuk. A születési ország az anya lakhelye az adott személy születése idején;

14701/16


4

HU

9.

Ezek a következtetések az Európai Parlament és a Tanács által korábban végzett munkára és tett politikai vállalásokra – így például a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre vonatkozó integrált megközelítésre –, valamint a Bizottság és más érdekelt felek által végzett munkára, így többek között a II. mellékletben felsorolt dokumentumokra épülnek;

ÜDVÖZÖLVE: 10.

A szlovák elnökség kérésére a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) által a Pekingi Cselekvési Platform uniós végrehajtásának felülvizsgálata kapcsán az unióbeli szegénységről, társadalmi nemekről és az egyenlőtlenség halmozott formáiról készített jelentést 4, amely elemzi a szegénység nemi dimenzióját az EU-ban, és külön figyelmet fordít azokra a nőkre, akik – különösen a szegénység és a társadalmi kirekesztődés összefüggésében – az egyenlőtlenség halmozott formáival küzdenek;

MEGÁLLAPÍTVA, HOGY: 11.

Az EIGE jelentése azt mutatja, hogy az EU-ban a nők esetében nagyobb a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata, mint a férfiak esetében, főként a nemek között a munkaerőpiacon mutatkozó egyenlőtlenségek, ezen belül pedig különösen a nők alacsonyabb átlagos foglalkoztatási aránya miatt. A nők esetében négyszer valószínűbb, hogy részmunkaidőben vagy határozott időre szóló szerződéssel dolgoznak. Ezen kívül a munkaképes korú nők gazdasági inaktivitásának aránya közel kétszerese a férfiakénak. A szegénységben élő nők ötöde nem aktív résztvevője a munkaerőpiacnak, mivel családtagjaikat vagy háztartási teendőket kell ellátniuk. Ez egyrészt a megfizethető gyermekgondozási létesítmények, másrészt a más eltartottak ápolására-gondozására szolgáló intézmények, illetve az olyan intézkedések hiányára utalhat, amelyek elősegítik a munka, a családi és a magánélet összeegyeztetését;

4

Lásd a 14295/16 ADD 1 dokumentumot.

14701/16


5

HU

12.

A jelentés rámutat, hogy az életút során különbségek mutatkoznak az életkörülmények, a szegénység mértéke, valamint a szegénységhez vezető és az abból kivezető utak tekintetében is. A felnőtt nők a szegénység és a társadalmi kirekesztődés nagyobb kockázatának vannak kitéve, mint a férfiak életük bármely szakaszában. A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata a legtöbb tagállamban mind a férfiak, mind a nők esetében csökken az életkor előrehaladtával, ugyanakkor az idősebb korcsoportokban nőnek a nemspecifikus különbségek. A szegénység kockázata így a fiatal nők és férfiak esetében a legmagasabb és a nyugdíjasok esetében a legalacsonyabb. A férfiak esetében ugyanakkor a szegénység kockázata a korral csökken, míg a nőknél a nyugdíjba vonulás előtt növekedni kezd;

13.

Az elemzés azt is bemutatja, hogy a háztartások szerkezete közvetlen hatással van a szegénység kockázatára. Bár a kép erősen változó az Unión belül, szinte minden tagállamban az egyedülálló szülők, a három- vagy többgyermekes párok, a nem házas idősebb nők és a fiatalok vannak a leginkább kitéve a szegénység és a nélkülözéskockázatának. Emellett az egyedülálló anyák jelentősen hátrányosabb helyzetben vannak, mint az egyedülálló apák. Az egyedülálló anyák közel fele, míg az egyedülálló apák harmada van kitéve a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázatának. Az egyszülős családok esetében ugyanakkor a nők vezette háztartások esetében kétszer olyan valószínű (20% a 9%-kal szemben), hogy anyagi nélkülözést szenvednek, vagy nem képesek fedezni a váratlanul felmerülő költségeket;

14.

A fogyatékossággal élők tekintetében szintén magas a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata. 2014-ben a fogyatékossággal élő nők 39%-a, a fogyatékossággal élő férfiak 37%-a, a nem uniós polgár fogyatékkal élőknek pedig közel fele volt kitéve a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázatának;

15.

A gazdasági inaktivitás a migráns háttérrel rendelkező nők esetében jelentős: 2014-ben 39%uk volt inaktív, ami a migráns férfiak körében tapasztalt aránynak (20%) közel kétszerese. Ez az egyik oka annak, hogy a migráns háttérrel rendelkező nők rendkívül nagy mértékben ki vannak téve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának;

14701/16


6

HU

16.

A veszélyeztetett csoportok közül a roma kisebbség sok tagállamban különösen súlyos hátrányokkal és integrációs kihívásokkal küzd, amelyeket a tagállamok a nemzeti romaintegrációs stratégiáikon vagy a társadalmi befogadásra irányuló átfogó intézkedések keretébe illeszkedő szakpolitikai intézkedéscsomagokon keresztül igyekeznek orvosolni. Az Uniónak mintegy hatmillió roma polgára van, így a romák az Unió legnagyobb etnikai kisebbségét képezik. Tíz roma közül kilenc szegénységben él. Mivel a roma nők szerepe elsősorban a háztartás vezetése, ők különösen ki vannak téve a romák többségének hétköznapjait meghatározó anyagi nélkülözés negatív vonzatainak;

17.

A nők körében nőtt a hajléktalanok aránya. A hajléktalan nők ki vannak téve a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatainak, gazdasági lehetőségeik pedig súlyosan korlátozottak. A hajléktalan nők foglalkoztatási aránya rendkívül alacsony, és közülük sokan csak alkalmi vagy ideiglenes munkát kapnak. Mindemellett számos tényező korlátozza annak esélyét, hogy munkát kapjanak: a biztos otthon hiánya, az egészségügyi kockázatoknak, az erőszaknak és a kizsákmányolásnak való kitettség;

18.

Az EIGE jelentése a Tanács által 2007-ben elfogadott három mutatóra épül. Ezek a mutatók a következő szempontokat veszik figyelembe: szegénységi arány életkor és nemek szerinti bontásban,szegénységi arány a háztartás szerkezete és nemek szerinti bontásban – ideértve az eltartott gyermekekkel rendelkező egyedülálló szülők szegénységi arányát –, valamint a gazdasági inaktivitás életkor és nemek szerinti bontásban. Az EIGE elemezte, hogy a szegénységnek a férfiak és nők, illetve a veszélyeztetett csoportok körében történő csökkentésére irányuló erőfeszítések 2007 és 2014 között milyen eredményeket hoztak, és elemzése alapján két további mutató bevezetését javasolta: az egyik a szegénységi arány nemek és migráns háttér szerinti bontásban, a másik pedig a gazdaságilag inaktív férfiak és nők aránya életkor és migráns háttér szerinti bontásban,

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA 19.

NYUGTÁZZA az EIGE által a férfiak és nők szegénységének mérésére kidolgozott két következő mutatót: 4. mutató: Szegénységi arány nemek és migráns háttér szerinti bontásban (a 18 évesnél idősebbek körében) 5. mutató: Az inaktív férfiak és nők aránya életkor és migráns háttér szerinti bontásban;

14701/16


7

HU

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, hogy hatáskörüknek megfelelően eljárva: 20.

Fokozzák a szegénység nemi dimenziójának kezelésére irányuló erőfeszítéseket a szegénység csökkentésére szolgáló minden szakpolitikájukban és intézkedésükben, valamint a társadalmi befogadásra irányuló stratégiáikban, így az európai szemeszter keretében is, mégpedig annak révén, hogy érvényesítik a nemek közötti egyenlőség szempontját a nőkre és férfiakra vonatkozó szakpolitikák előkészítése és nyomonkövetése, illetve ezen szakpolitikák hatásainak értékelése során. A nemi dimenzió szerves részévé kell, hogy váljon az EU minden jövőbeli szociálpolitikai kezdeményezésének is;

21.

Hozzanak intézkedéseket a nemi sztereotípiák és a hagyományos nemi szerepekkel kapcsolatos sztereotip szemléletmód felszámolására, többek között abból a célból, hogy felvegyék a küzdelmet az oktatás és a foglalkoztatás területén mutatkozó szegregációval, valamint előmozdítsák az ápolási-gondozási feladatok egyenlőbb megosztását a nők és a férfiak között;

22.

Előzzék meg a szegénységet és vegyék fel ellene a küzdelmet az élethosszig tartó, magas színvonalú és inkluzív oktatásban és képzésben, valamint szakmai képzésben való megkülönböztetésmentes részvétel biztosításával, illetve azzal, hogy mindkét nem képviselőit az oktatási területek és foglalkozások közötti szabad választásra ösztönzik, amely nem a nemi sztereotípiákon alapul, hanem a tanulók készségeihez és képességeihez igazodik, előmozdítva a lányok és nők hozzáférését többek között az olyan területeket érintő tanulmányokhoz és foglalkozásokhoz, mint a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika;

23.

Mozdítsák elő a nemek közötti egyenlőséget a foglalkoztatásban, különösen az egyenlőtlenség halmozott formáitól szenvedők körében annak érdekében, hogy a nők és a férfiak a gazdasági függetlenség azonos szintjét érhessék el. A nők az egész életük során jellemző korlátozott anyagi függetlenség miatt a férfiakhoz képest hátrányos helyzetben vannak a nyugdíjak terén, és körükben magasabb a szegénység kockázata. A szegénység leküzdését célzó szakpolitikák, illetve a nemek között a nyugdíjak terén mutatkozó, egyenlőtlenségek megelőzésére irányuló intézkedések középpontjában ezért többek között az alábbiaknak kell állniuk: a szakmai előmenetel, a munkaerő-piaci részvétel 5 és a keresetek tekintetében – ideértve a nemek közötti bérszakadékot is – tapasztalható egyenlőtlenségek felszámolása, a nyugdíjjogosultság megszerzésének megkönnyítése, valamint a munkahelyek minőségének és stabilitásának javítása. Az ilyen jellegű intézkedéseknek egyszersmind támogatniuk kell a szakmai pályafutásukat ápolási-gondozási feladataik miatt félbeszakítók munkaerő-piaci reintegrációját is. A társadalmi befogadásra irányuló intézkedéseknek javítaniuk kell a kockázatnak leginkább kitettek foglalkoztatási lehetőségeit is.

5

A fogalom többek között a heti ledolgozott óraszámra vonatkozik;

14701/16


8

HU

24.

Fogadjanak el olyan konkrét intézkedéseket, amelyek a férfiak és a nők számára egyaránt biztosítják a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly megteremtését. Az ilyen intézkedések kiemelt szerepet játszanak a nők munkaerő-piaci részvételének ösztönzése és támogatása terén, ezzel csökkentve a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatát. A munka és a magánélet egyensúlyát olyan különféle intézkedések kombinációjával kell támogatni, mint a hozzáférhető, megfizethető és jó minőségű ápolási-gondozási szolgáltatások biztosítása, fizetett vagy fizetetlen ápolási-gondozási szabadság, valamint a mind a férfiak, mind a nők számára biztosított rugalmas munkaidő, főként a gyermekek és más eltartott családtagok – szülők, nagyszülők – ápolását-gondozását ellátók számára. Az ilyen intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában kulcsszerepet játszhatnak a szociális partnerek. Lehetővé kell tenni az ápolási-gondozási és háztartási feladatok egyenlő elosztását. Ezt például olyan ösztönzők bevezetésével lehet előmozdítani, amelyek lehetővé teszik, hogy az apák szülési szabadságot vegyenek ki, vagy rugalmas munkaidőben dolgozzanak. Emellett olyan szervezeti és munkahelyi kultúra kialakítására is szükség van, amely a férfiak és a nők esetében egyaránt kedvez a munka és a magánélet közötti egyensúly kialakításának. Minden releváns intézkedést végre kell hajtani a gyermekgondozási létesítményekre vonatkozó barcelonai célkitűzések megvalósítása érdekében, az Európa 2020 stratégiában megerősített kötelezettségvállalásokkal összhangban;

25.

Biztosítsanak megfelelő és átfogó szociális védelmet annak érdekében, hogy megelőzzék és felszámolják a nők – többek között időskori – szegénységét. E terület szakpolitikáinak az egész életutat fel kell ölelniük és a megfelelő jövedelemtámogatást ötvözniük kell a társadalomban és a munkaerőpiacon való részvételt lehetővé tevő szolgáltatásokkal. A szociális védelmet biztosítani kell a hagyományostól eltérő – például a részmunkaidős vagy ideiglenes – foglalkoztatás esetén is, ahol a nők felülreprezentáltak, többek között ápolásigondozási feladataik miatt. A nyugdíjrendszereket olyan módon kell kialakítani – többek között a nyugdíjkorhatárt olyan módon kell meghatározni –, amely lehetővé teszi a férfiak és nők számára, hogy megfelelő nyugdíjjogosultságot szerezzenek nyugdíjba vonulásuk előtt, továbbá megfelelő kompenzációt biztosítanak azok számára, akiknek ápolási-gondozási feladataik miatt megszakadt a karrierje. Végezetül a szociális védelmi rendszereknek képeseknek kell lenniük reagálni az új kihívásokra is: a népesség elöregedésére, a családszerkezetek változására, az új migrációs áramlatokra, a megfizethető lakhatási lehetőségek iránti megnőtt keresletre, valamint a foglalkoztatás formáinak és feltételeinek diverzifikációjára;

14701/16


9

HU

26.

Fokozzák erőfeszítéseiket a nőkkel szembeni erőszak és az emberkereskedelem ellen folytatott küzdelem terén. A gazdasági függőség, a szegénység és az erőszak együttes következményei akadályozzák a nők egyenlőségét és teljes körű társadalmi részvételét. Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak intézkedéseik során különösen figyelembe kell venniük azoknak a nőknek a helyzetét, akik olyan rendszerszintű akadályokba ütköznek – gondoljunk például a sztereotípiákra, az etnikai, faji vagy más jellegű megkülönböztetésre, a fogyatékosságra, a társadalmi elszigeteltségre, a marginalizációra vagy a szolgáltatásokhoz, a biztonságos átmeneti szállásokhoz és a lakhatáshoz való korlátozott hozzáférésre – amelyek révén még inkább áldozattá válnak;

27.

Alakítsanak ki szinergiákat a szegénység elleni stratégiák és az egyéb gazdasági és szociálpolitikák – például a foglalkoztatásra, az adóztatásra, a családügyre, az egészségügyre, az időskorúak ápolására-gondozására és a lakhatásra vonatkozó szakpolitikák – között. A szegénység összetett, sokarcú jelenség, amelyet csak akkor tudunk kezelni, ha biztosítjuk a különböző szakpolitikai területek egymást kiegészítő jellegét;

28.

Az európai migrációs stratégia végrehajtása és nyomon követése során biztosítsák azt, hogy rendszerszinten érvényre jusson a nemek közötti egyenlőség elve: ehhez olyan konkrét intézkedésekre van szükség, amelyek megoldást kínálnak azokra a helyzetekre, amelyeknek a migráns, menedékkérő és menekült nők és lányok vannak kitéve az Unió tagállamaiba való érkezésük előtt és során, valamint az integráció folyamán;

29.

A szegénység és a társadalmi kirekesztés felszámolására irányuló szakpolitikákba integráljanak olyan, a pozitív diszkrimináció jegyében hozott, célzott intézkedéseket, amelyek a hátrányos megkülönböztetés és egyenlőtlenségek többszörös és halmozott formái miatt szegénységben élő és a társadalmi kirekesztés veszélyének kitett nők csoportjaira irányulnak, így például az egyedülálló szülőkre, a romákra, a migránsokra, a fogyatékossággal élő nőkre, a fiatal és az idősebb nőkre, a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő nőkre, és a hajléktalan nőkre. Gondoskodni kell arról, hogy a célzott intézkedések elérjék a társadalom leginkább hátrányos helyzetű csoportjait, és válaszoljanak azok egyedi szükségleteire. A nem és életkor szerint bontott adatok gyűjtését a változó kihívásokra – többek között a menekültek és menedékkérők számának jelentős növekedésére – tekintettel módosítani kell;

30.

Az európai alapok – így többek között az európai strukturális és beruházási alapok, az Európai Szociális Alap, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap – igénybevétele során kezeljék a szegénység nemi dimenzióját. A nők szegénységének felszámolását célzó fellépéseikben biztosítsák az említett alapok közötti kölcsönös szinergiát és koordinációt;

14701/16


10

HU

31.

A szegénység és a társadalmi kirekesztődés mérésében juttassák még jobban érvényre a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szemléletet, többek között annak révén, hogy továbbra is nyomon követik a Pekingi Cselekvési Platformban meghatározott, a nők és a szegénység kérdésével foglalkozó kritikus problémakört és alkalmazzák az I. mellékletben foglalt, az EIGE és az Eurostat munkája alapján kidolgozott mutatókat;

32.

Az ENSZ-nek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének végrehajtása során végig támogassák a nemek közötti egyenlőség területén tett előrelépés nyomon követését, valamint a nők és lányok nagyobb mértékű társadalmi szerepvállalását a tagállamokban és a tagállamokon kívül, többek között annak révén, hogy a nemek közötti egyenlőségről szóló éves jelentés révén hozzájárulnak az 5. fenntartható fejlesztési cél kapcsán folytatott részletes vizsgálatokhoz, részt vesznek az éves tematikus felülvizsgálatokban és a részletes vizsgálati folyamatban, és ennek során mindenekelőtt a Pekingi Cselekvési Platform végrehajtásának áttekintése során meghatározott mutatókon alapuló, meglévő adatokra támaszkodnak;

33.

Javítsák az egyenlő bánásmódról szóló irányelvek tényleges végrehajtását, hogy ezzel is biztosítsák az európai társadalom inkluzív jellegét és az egyenlő bánásmódot az irányelv hatálya alá tartozó minden területen;

FELSZÓLÍTJA AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, hogy: 34.

A jövőben is mozdítsa elő a nők és a férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlenségét csakúgy, mint a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című dokumentumban meghatározott más prioritásokat, és „A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia – 2010–2015” című közleménnyel összhangban fogadja el közleményként az említett dokumentumot is, ezáltal megerősítve azt, és egyben a Bizottság elkötelezettségét is aziránt, hogy előmozdítsa a nők és férfiak közötti egyenlőséget, másrészt pedig valamennyi szakpolitikai területen fokozottan előtérbe helyezné a nemek közötti egyenlőség szempontját és egyúttal növelné az azzal kapcsolatos tudatosságot;

35.

Továbbra is tartsa kiemelt helyen napirenden a szegénység és a társadalmi kirekesztődés megelőzésének és az ellenük folytatott küzdelemnek a témáját, és támogassa a tagállamokat abban, hogy a szegénység visszaszorítására irányuló nemzeti célok végrehajtása során érvényre juttassák a nemek közötti egyenlőség szempontját. Az európai szemeszter részeként, és adott esetben a szociálpolitika területén a jövőben indítandó minden uniós kezdeményezés, így például a szociális jogok európai pillére – melyet a Bizottság a 2017. évi munkaprogramjában jelentett be – keretében foglalkozzon a szegénységben élő nők helyzetével;

14701/16


11

HU

36.

A nők nagyobb arányú munkaerő-piaci részvétele érdekében indítsa el azt a kezdeményezést, amelyet a 2017. évi munkaprogramjában jelentett be, és amely azokat a kihívásokat hivatott kezelni, amelyeket a dolgozó családok tapasztalnak a munka és a magánélet közötti egyensúly terén;

37.

A szociális védelemmel foglalkozó bizottsággal és a tagállamokkal szoros együttműködésben a jövőben is kövesse nyomon a szegénység és a társadalmi kirekesztődés jelenségének alakulását, és gondoskodjon arról, hogy jobb minőségű adatok álljanak rendelkezésre a nemek közötti egyenlőség szempontjaival, valamint a nemek közötti egyenlőség és más tényezők kölcsönhatásával kapcsolatban;

38.

A külső politikákban – a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, a nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának a külkapcsolati politika révén történő előmozdítását célzó 2016–2020-as cselekvési tervben foglalt eredményorientált intézkedések végrehajtása révén – a jövőben is álljon ki a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és lányok szerepvállalásának erősítése mellett.

14701/16


12

HU

I. MELLÉKLET A mutatók jegyzéke Meglévő mutatók: 6 1. mutató: Szegénységi arány életkor és nem szerinti bontásban 2. mutató: Szegénységi arány a háztartások típusa és a nemek szerinti bontásban, beleértve a gyermeket eltartó egyedülálló szülők szegénységi arányát 3. mutató: Az inaktivitás életkor és nem szerinti bontásban a)

inaktív nők és férfiak aránya életkor szerinti bontásban

b)

családi ápolási-gondozási okokból munkát nem kereső inaktív nők és férfiak aránya

Javasolt új mutatók: 4. mutató: Elnevezés: Szegénységi arány nemek és migráns háttér szerinti bontásban (a 18 évesnél idősebbek körében) Koncepció: a szegénység kockázatának kitettek aránya azoknak a személyeknek az arányát mutatja, akik (a társadalmi juttatásokat is figyelembe véve) a szegénységi küszöb alatti rendelkezésre álló ekvivalens jövedelemmel rendelkeznek; a szegénységi küszöb a nemzeti rendelkezésre álló ekvivalens mediánjövedelem 60%-a. Ez a mutató nem a jólét vagy a szegénység, hanem az adott ország többi lakosának jövedelemszintjéhez viszonyított relatív jövedelemszint mérését szolgálja; ez a szint nem jelent szükségszerűen alacsony életszínvonalat.

6

Lásd a 13947/07 dokumentumot.

14701/16 I. MELLÉKLET


13

HU

Mivel csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre tagállami adatok, a mérés csak a (18 évnél idősebb) felnőtt népességet veszi figyelembe, és az adatok nincsenek az életkor szerinti kisebb csoportokra bontva, bár a szegénységi kockázati arány eltérő lehet a fiatalabb és az idősebb népesség körében. Adatforrás: A mutató kiszámításának alapjául a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztika (EU-SILC) szolgál ((http://ec.europa.eu/eurostat/web/income-and-livingconditions/overview). Közzétéve: Az adatok elérhetők az Eurostat online adatbázisában: ilc_li32 – Szegénység arányi a születési országok széles csoportja szerinti bontásban (a 18 éves és annál idősebb népesség körében). 5. mutató: Elnevezés: Az inaktív férfiak és nők aránya életkor és migráns háttér szerinti bontásban Koncepció: A 15 éves vagy annál idősebb személyek akkor számítanak gazdaságilag inaktívnak, ha sem a foglalkoztatott, sem a munkanélküli munkaerőbe nem tartoznak bele. Az inaktív népesség körébe tartozhatnak a diákok, a felsőfokú tanulmányokat végző hallgatók, a nyugdíjasok és a háztartásbeliek is, feltéve, hogy nem dolgoznak, a munkaerőpiac szempontjából nem elérhetők és nem is keresnek munkát. Adatforrás:

A

mutató

kiszámításának

alapjául

a

munkaerő-felmérés

szolgál

(http://ec.europa.eu/eurostat/web/lfs/overview). Közzétéve: Az adatok elérhetők az Eurostat online adatbázisában: lfsa_argacob – Aktivitási arány nem, életkor és születési ország szerint (%).

14701/16 I. MELLÉKLET


14

HU

II. MELLÉKLET Hivatkozások 1. Uniós jogszabályok: – A Tanács 1978. december 19-i 79/7/EGK irányelve a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról (HL L 6., 1979.1.10., 24. o.) – A Tanács 1992. október 19-i 92/85/EGK irányelve a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 348., 1992.11.28., 1. o.) – A Tanács 2000. június 29-i 2000/43/EK irányelve a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (HL L 180., 2000.7.19., 22. o.) – A Tanács 2000. november 27-i 2000/78/EK irányelve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról (HL L 303., 2000.12.2., 16. o.) – A Tanács 2004. december 13-i 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 373., 2004.12.21., 37. o.) – Az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 2006/54/EK irányelve a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (átdolgozott szöveg) (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.) – Az Európai Parlament és a Tanács 2010. július 7-i 2010/41/EU irányelve az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 180., 2010.7.15., 1. o.) 2. Tanács: A Pekingi Cselekvési Platform 7 végrehajtásának áttekintéséről elfogadott valamennyi tanácsi következtetés, különösen pedig a következők:  A Tanács következtetései a Pekingi Cselekvési Platform tagállamok és EU-intézmények általi végrehajtásának áttekintéséről.

7

http://ec.europa.eu/justice/gender-equality/tools/statistics-indicators/platformaction/index_en.htm

14701/16 II. MELLÉKLET


15

HU

 Mutatók a nők és a szegénység vonatkozásában (13947/07).  A Tanács következtetései a Pekingi Cselekvési Platform tagállamok és EU-intézmények általi végrehajtásának áttekintéséről – A nők és a gazdaság: A szakmai és a családi élet összeegyeztetése (17474/08).  A Tanács következtetései a nemek közötti bérszakadék felszámolásával kapcsolatos elkötelezettség megerősítéséről és az arra irányuló erőfeszítések fokozásáról, valamint a Pekingi Cselekvési Platform végrehajtásának áttekintéséről (18121/10).  A Tanács következtetései a Pekingi Cselekvési Platform áttekintéséről – A nők és a gazdaság: a munka és a családi élet összeegyeztetése mint a munkaerőpiacon való egyenlő részvétel előfeltétele (17816/11)  A Tanács következtetései: „A nők és a gazdaság: gazdasági függetlenség a részmunkaidő és az önfoglalkoztatás nézőpontjából” (11050/14)  A Tanács 2011. március 7-i következtetései a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktumról (2011–2020) (HL C 155., 2011.5.25., 10. o.).  A Tanács 2011. március 7-én elfogadott következtetései a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformjáról (6917/11).  A Tanács 2015. június 18-án elfogadott következtetései: „Egyenlő jövedelmi lehetőségek a nők és a férfiak számára: A nemek közötti nyugdíjszakadék megszüntetése” (10081/15).  A Tanács 2013. június 20-án elfogadott következtetései: „Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében” (11487/13).  A Tanács ajánlása a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről. (HL C 378., 2013.12.24., 1. o.)  A Tanács következtetései: „A befogadóbb munkerőpiacok útján” (7017/15).  A Tanács 2015. október 5-i (EU) 2015/1848 határozata a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó 2015. évi iránymutatásokról (HL L 268., 2015.10.15., 28. o.)  A Tanács 2015. október 26-i következtetései a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervről (13201/15)  A Tanács 2016. június 16-án elfogadott következtetései: „Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen: integrált megközelítés” (9273/16)



16

HU

3. Európai Bizottság: – A Bizottság 2010. március 3-i közleménye: „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” (COM(2010) 2020 végleges) – A Bizottság 2014.3.7-i ajánlása a férfiak és nők egyenlő díjazása elvének az átláthatóság révén történő megerősítéséről (C(2014) 1405 final) – Közlemény – A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja: A szociális és területi kohézió európai keretrendszere (COM(2010) 0758) – Közlemény – „Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében, többek között a 2014–2020-as időszakra szóló Európai Szociális Alapon keresztül” (COM(2013) 83 final) – A Bizottság szolgálati munkadokumentuma: „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” (SWD (2015) 278 final) – Ütemterv: „Új kezdet: a dolgozó szülők előtt álló, a munka és a családi élet összeegyeztetése terén jelentkező kihívások kezelése” http://ec.europa.eu/smart-regulation/roadmaps/docs/2015_just_012_new_initiative_replacing_ maternity_leave_directive_en.pdf – A Bizottság szolgálati munkadokumentuma: „2015. évi jelentés a nők és a férfiak közötti egyenlőségről az Európai Unióban” (SWD (2016) 54 final) – A Bizottság közleménye: „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere és a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló tanácsi ajánlás végrehajtásának értékelése – 2016” (SWD (2016) 209 final) 4. Európai Parlament: – 2010. október 20-i állásfoglalás a szegénység elleni küzdelemben a minimáljövedelem szerepéről és Európában a befogadó társadalom előmozdításáról (2010/2039(INI), (HL C 70E, 2012.3.8., 8.o.) – 2011. március 8-i állásfoglalás a nőket sújtó szegénység megjelenési formáiról az Európai Unióban (2010/2162(INI)) – 2011. november 15-i állásfoglalás a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformjáról (2011/2052(INI)) – Vélemény a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerének nemi szempontjairól (2013/2066(INI)). – 2016. május 26-i állásfoglalás a szegénységről: a nemek közötti egyenlőség szempontjai (2015/2228(INI))



17

HU

5. Egyéb: – Az EU hármas elnökségének (Hollandia, Szlovákia és Málta) 2015. december 7-i nyilatkozata a nemek közötti egyenlőségről https://english.eu2016.nl/documents/publications/2016/01/05/declaration-on-gender-equality – A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) jelentése: "Poverty, gender and intersecting inequalities in the EU: Review of the implementation of the Beijing Platform for Action in the EU Member States” (Szegénység, társadalmi nemek és az egyenlőtlenség halmozott formái EU-ban – A Pekingi Cselekvési Platform uniós tagállamok általi végrehajtásának áttekintése) (14295/16 ADD 1). – The Share of persons at risk of poverty or social exclusion in the EU back to its pre-crisis level (Az EU-ban ismét a válság előtti szinteken szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők aránya), Eurostat NewsRelease 199/2016. http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/7695750/3-17102016-BP-EN.pdf/30c2ca2df7eb-4849-b1e1-b329f48338dc – Az ENSZ egyezménye a fogyatékossággal élő személyek jogairól http://www.un.org/disabilities/convention/conventionfull.shtml – Integrált megközelítések a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre vonatkozóan Szociális és Foglalkoztatási Minisztérium, Hollandia, 2016.



18

HU

1. Az elnökség előkészítette a mellékletben található, A nők és a szegénység című tanácsi következtetések tervezetét

Recommend Documents