Hévízgazdálkodás a Felső-Tisza-vidéken Csegény József (FETIVIZIG) – Szabó Éva (NeKI Felső-Tisza-vidéki Kirendeltsége) 1. Bevezetés Működési területünkön egyre nagyobb igény mutatkozik geotermális adottságaink kiaknázására, új hévíztermelő kutak létesítésére, melyre természetesen csak a vízkészletgazdálkodási szempontok hatályos jogszabályok adta keretek közötti alapos mérlegelése után kerülhet sor, különösen az intenzívebben igénybe vett helyeken. A jövőben várható víztermelés alakulása negatív hatásokat eredményezhet. A kitermelt hévizek mennyiségét az üzemi mérési adatlapok (OSAP adatszolgáltatás), valamint a vízkészlet-járulék bevallások alapján lehet nyomon követni, azonban a hévízművek állapotát illetően nem rendelkeztünk információval. Annak érdekében, hogy reális képet kapjunk a művek állapotáról, illetve információkat kapjunk az üzemeltetés tapasztalatairól, szükségesnek tartottuk, hogy az üzemeltetőkkel együttműködve egy átfogó felmérés keretében elvégezzük ezek állapotértékelését. A feladat 21 üzemeltető szervezetet érintett és elmondható, hogy valamennyien pozitívan álltak a kérésünk elé. 2011. augusztus, szeptember hónapban összesen 30 hévízkút felülvizsgálatát végeztük el, 2 kutat nem sikerült fellelni, az elhanyagolt körülmények miatt. Jelen dolgozat a bejárás során tapasztaltak, valamint az azóta eltel időben szerzett ismeretek alapján került összeállításra. 2. A Felső-Tisza-vidék geotermikus adottságai A miocéntől a holocénig terjedő földtörténeti időszakban, a függőleges irányú süllyedésekkel és emelkedésekkel járó tengeri transzgressziók és regressziók váltakoztak a hegységek kiemelkedésével és vulkáni tevékenységgel. Ezek eredményezték a Pannon-medence és a mai középhegységek kialakulását. E szerkezeti fejlődés eredménye, hogy a Pannóniai-medence aljzata csak 20-25 km vastag, vagyis az átlaghoz képest vékony. A kéreg elvékonyodását köpenybeli mélyáramlások hozták létre [1]. Ez adja a hévízfeltárás szempontjából kedvező adottságaink egyik összetevőjét, az átlagnál nagyobb, 5-7°C/100m-es geotermikus gradienst.
1. ábra: A Pannon-medence kialakulásának modellje (Horváth&Cloetingh 1996) [2]
Másik összetevő, a megfelelő mélységben elhelyezkedő üledékek nagy víztartalma, továbbá hogy a Kárpát-medence részmedencéit több kilométeres vastagságban jó hőszigetelő tulajdonságú üledékek (agyagok, homokok) töltik ki. A hévízfeltárás szempontjából kedvező Pannóniai képződmények kialakulása a Kárpátmedence nagyméretű süllyedéséhez, feltöltődéshez, vizének kiédesedéséhez köthető. A tokaji-hegységi szarmata vulkanizmusa a pannon elején ért véget. Az ekkor már létező, tengerméretű, kiédesedett vizű Pannon-beltó aljzata árkos süllyedékekkel tagolt, bonyolult rendszer volt. Maga a beltó így szigetekkel, félszigetekkel, szorosokkal váltakozó víztömeg lehetett. Ekkor indult meg a medence intenzív "termikus" süllyedése, amit a megelőzőleg elvékonyodott, meleg litoszféra hűlése idézett elő. A környező hegyvonulatokból induló folyók hatalmas deltarendszereket alakítottak ki, melyekben a kiemelt területekről szállított törmelékanyag rakódott le. A medence feltöltődése az alsó-pannonban lassan indult meg durvább üledékkel, majd felgyorsult. Ezután emelkedés, durvább üledék keletkezése, majd időszakos süllyedésemelkedés, lassabb és gyorsabb üledékképződés következett. Az alsó-pannon üledékképződés a vízmélység csökkenésével zárult, ekkor már inkább homokok, homokkövek rakódtak le a márgák fölé. A felső-pannonban folytatódott a beltenger szétterülése, de egyúttal elsekélyesedése, kiédesedése is előrehaladt. A beömlő folyók nagy deltákat építettek, a deltafrontok mind előbbre haladtak, amelyek között egyre szűkebb térre szorult a nyílttavi üledékképződés, bonyolult tórendszer alakult ki nagy mocsaras területekkel, szigetekkel. A felső-pannon rétegeket három csoportra szokás tagolni: alsó csoportjuk elsősorban agyagos kifejlődésű, a köztes rétegek elsősorban márgás vagy iszapos agyagok, csak a csoport felső részén jelennek meg finom szemű homokok a közberétegződésekben. A felső-pannon középső szintje 20-60 % közötti homoktartalmú is lehet, amelyeket vastag, jól szigetelő agyagrétegek választanak el egymástól. [3] [4] [5]
2. ábra: A Pannon-medence feltöltődésének modellje (Juhász Gy.) [6] Magyarországon különösen a Duna-Tisza közén és az Alföldön jelentős a hévízkészlet. Az Észak-Alföldi Régió kedvező adottságokkal rendelkezik az elérhető geotermikus potenciál
tekintetében. A régiót alkotó megyék északkelet-délnyugati fekvéséből adódóan viszont jelentős eltérések tapasztalhatóak. A legnagyobb, legmélyebben elhelyezkedő és legmagasabb hőfokú hévízbázissal Jász-Nagykun-Szolnok megye rendelkezik. Átmenetet képez, de még jó adottságai vannak Hajdú-Biharnak; a hegységkeret közelében fekvő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig – ahol a hévíztározók vastagsága kisebb, és az alapkőzet is közelebb fekszik a felszínhez – kevésbé jók a paraméterek. A legjelentősebb porózus hévíztároló képződmények az átlagosan 500-1000 m közötti mélységben lévő medenceüledékek (homokrétegek) melyekből az átlagosan 40-50 oC-os vízkészletet nagymélységű fúrásokkal tudjuk a felszínre hozni. A medenceüledékek elterjedése, mélysége, kifejlődése meghatározó a hévizek feltárása szempontjából. A hévíztároló réteg talpszintjének a felszín alatt maximálisan 1000 m-es mélységet tekinthetjük (3. ábra), mivel ennél mélyebben már ritkán van megfelelő hévízadó réteg területünkön.
3. ábra: A hévízfeltárásra alkalmas rétegek Balti szinthez viszonyított mélysége Vízföldtani adottságok alapján hévíztermelésre kölönösen kedvezőnek mondható a Tiszavasvári-Nagyhalász-Kisvárda-Fehérgyarmat-Nagyecsed-Nagykálló által bezárt terület. Az Ukrajnával határos északkeleti (beregi) részen hévízfeltárás szempontjából kedvezőtlenek a feltételek. A Tokaji hegy környezetében (Rakamaz) a hévízkutatás szempontjából legkedvezőbb hévíztároló réteg kifejlődése szintén kedvezőtlen. [7] 3. A hévízkutatás rövid története működési területünkön Az alföldi szénhidrogén kutatás (Tisztaberek-1; Nagyecsed-1, MASZOLAJ) és a földtani alapszelvény program keretében mélyült fúrások (Gelénes-1; Komoró-1) alapján ismerjük a terület földtani felépítését. Az első nagymélységű földtani kutatófúrást Tisztaberek községben mélyítették le még 1934ben (1100 méter mélységből 40 liter 37 oC-os melegvíz tört fel percenként). Rendszeres hévízkutatás a Nyíregyháza Sóstó I. és Sóstó II. hévízkút lemélyítésével kezdődött el. Pávai Vajna Ferenc tanácsára 1957-ben fúrták az I. sz. 998 méter mély kutat, amelyből 50 o C-os kloridokban és karbonátokban gazdag gyógyhatású víz tört fel. A két kút megfúrásával egyértelművé vált, hogy vízfeltárásra a Nyírségben is van lehetőség és erre az 500-1000 m mélységben található rétegek a legalkalmasabbak.
Ennek megfelelően a kutak többsége e rétegekbe került lemélyítésre és az ott lévő vízadó homokrétegeket csapolja meg. Mindössze három hévízkútban szűrőztek be idősebb geológiai korú rétegeket is (Mátészalka, Sóstó I., Vásárosnamény NUOVA Atlantika). Napjainkig a működési területünkön összesen 32 db hévízkút található (4. ábra) (további 1 kút létesítési engedéllyel rendelkezik). A kutak száma elmarad a lényegesen jobb adottságokkal rendelkező Dél-Alföldi régió területeitől (~330 db), vagy Hajdú-Bihar megye kútjainak számától (~80 db). A viszonylag kis számban előforduló kutak elsősorban a nagyobb településeken koncentrálódnak.
4. ábra: Működési területünkön található hévízkutak a kifolyó víz hőmérsékletének megjelölésével
5. ábra: A termálvízkutak számának alakulása kistérségenként
3.1. A hévízkutak általános értékelése A hévízkutak általános értékelése talpmélység, hőmérséklet, vízhozam, vegyi jelleg és vízkeménység alapján történt (1. táblázat). A kutak talpmélysége szerint 1000 m-nél mélyebb 801-1000 m közötti
Az építéskori adatok alapján a kitermelt víz hőmérséklete szerint
4 db
50 oC felett
8 db
14 db
41-50 oC közötti
17 db
601- 800 m közötti
8 db
30-40 oC közötti
7 db
600 m vagy annál sekélyebb
6 db
A kutak vizének metántartalma szerint
A kutak vízének összes sótartalma szerint
100 l/m3 fölötti
4000 mg/l feletti
6 db
50-100 l/m3 közötti 10- 50 l/m3 közötti 0,8- 10 l/m3 közötti
3000-4000 mg/l közötti 2000-3000 mg/l 13 db közötti 1000-2000 mg/l 2 db közötti
0,8 l/m3 alatti
4 db
ismeretlen
1 db
6 db
1000 mg/l alatti
4 db 5 db 5 db 12 db 6 db
1. táblázat: A hévízkutak csoportosítása talpmélység, vízhőmérséklet, metántartalom és sótartalom szerint Működési területünkön található hévízkutakkal kapcsolatban az alábbi megállapításokat tehetjük: - Hévízkútjaink 430-1250 m mélységűek. - A kitermelhető vízhozamok 250 és 1067 l/perc között alakulnak. - A kitermelt víz hőfoka építési adatok alapján 30-58 oC. - Ahol a magas gáztartalmú hévíz zárt helyen kerül felhasználásra, ott a gázmentesítés mindenütt megoldott, de a gáz hasznosítására nincs példa. - A kutak döntően alacsony keménységű nátrium-hidrogénkarbonátos, kloridos vizet szolgáltatnak, mely lehetőséget biztosít arra, hogy a hévizet gyógyvízzé minősíthessék. - Jelentős mennyiségű a metabórsav illetve a metakovasav. Ez utóbbiak miatt a kitermelt víz általában ivásra és palackozásra nem alkalmazható. - Néhány kút vize a nagyobb jodid, bromid és fluorid tartalmánál fogva minősített gyógyvíz illetve gyógyvíznek minősíthető. A jódos, brómos gyógyvíz a pajzsmirigy jódhiányos állapotában, magas vérnyomás esetén, érelmeszesedés megelőzésére, nőgyógyászati panaszok esetében, prosztatagyulladás, emésztőrendszer gyulladásos megbetegedéseiben, az epe és hasnyálmirigy működés fokozására ajánlott. A jódos, brómos gyógyvíz csökkenti a húgysav- és a vércukorszintet, kezeli a pikkelysömört és a kéz-láb ízületi betegségeit. Jódos, brómos vizet adnak a Kisvárda, Nyírbátor, Nagykálló és Nyíregyháza-Sóstófürdő (5. számú) termálvíz kutak. - 18 hévízkút vizét minősítették gyógyvíznek (2. táblázat). Ásványvíz palackozás a Várda-Drink Zrt. Kisvárda K-167 kataszteri számú kútjából történt Mistral víz néven 2008-ig. A Cégénydányád K-20-as kút szintén minősített ásványvíz (Gold Aqua), azonban termelés a kútból még nem történt. - A gyógy- és ásványvízkutak területi elterjedése a 6. ábrán látható.
Település Fehérgyarmat Fehérgyarmat Kisvárda Kisvárda Kisvárda Máriapócs Mátészalka Nagykálló Nyírbátor Nyírbátor Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza (Sóstófürdő) Nyíregyháza (Sóstófürdő) Nyíregyháza (Sóstófürdő) Nyíregyháza (Sóstófürdő)
Kat. szám Víz kémiai jellege Víz kereskedelmi elnevezése B-102 K-69 B-237 B-154 K-119 K-51 B-98 B-84 K-287 K-363 B-590 B-443 B-392 B-585
NaHCO3 Na(Cl,HCO3) Na(Cl,HCO3) Na(Cl,HCO3) Na(Cl,HCO3) Na(Cl,HCO3) NaHCO3 Na(Cl,HCO3) NaHCO3 Na(Cl,HCO3) NaHCO3 NaCl Na(Cl,HCO3) Na(Cl,HCO3)
Fehérgyarmati gyógyvíz Szent János Víz Szatmár Kincse Báthory víz Báthory gyógyvíz Blaha forrásvíz "Júlia" Szeréna forrásvíz Jósa
K-365
Na(Cl,HCO3)
-
K-710
Na(Cl,HCO3)
Igrice forrásvíz
K-496
NaCl
-
K-368
Na(Cl,HCO3)
-
2. táblázat: Gyógyvízzé nyilvánított kutak
6. ábra: Gyógy- és ásványvíz kutak elhelyezkedése 4. A hévízhasznosítás jelenlegi helyzete A hasznosítás lehetősége elsősorban a felszínre érkező víz hőmérsékletétől függ. Működési területünkön ez átlagosan 40-50 oC, ennek megfelelően az adottságok figyelembe vétele mellett a hévízkutak által felszínre hozott vizet legnagyobb arányban (57%) fürdők, strandok hasznosítják. Az ilyen célú felhasználás – tekintve az elmúlt évek beruházásait – dinamikusabban fejlődött, melynek oka hogy az ország turisztikai koncepciójában kiemelt szerepet tölt be a gyógy- és élményturizmus, valamint jelentős az erre a célra előirányzott támogatás. Továbbá jelentősnek mondható a nem hasznosított kutak száma is (7. ábra)
7. ábra: Hasznosítás nélküli kút (Cégénydányád K-20 kataszteri számú kút) A hévízhasznosítás a 8. ábra szerint alakul, míg a kitermelt vízmennyiségek változását az 1998-2011. közötti időszakban a 9. ábra mutatja be. 3%
6%
3% 31%
57%
Fürdővíz
Ipari technológiai
Gyógyászat (kórház)
Ivóvíz
Használaton kívül
8. ábra: Hévízkutak hasznosítás szerinti megoszlása A hévizek energetikai célú hasznosítása, például a növényházi kertészetek, még az államilag ösztönzött időszakban sem terjedtek el, szemben a Dél-Alfölddel. A hévíz hőtartalmának mezőgazdasági hasznosításának centrumai Csongrád megyében, főleg Szentes és Szeged térségében vannak. A kifolyó víz hőmérséklete miatt mezőgazdasági hasznosítás szempontjából a Felső-Tiszavidék nagyobb része nem tekinthető perspektivikusnak.
9. ábra: A kitermelt vízmennyiségek alakulása 1998 – 2011 közötti időszakban Látható, hogy a kitermelt vízmennyiség 13 év alatt kétszeresére emelkedett, de még így is a kitermelt hideg rétegvízhez képest ez a termelt hévízmennyiség elenyésző kevesebb, mint 5%. A Vízgyűjtő-gazdálkodás Tervek készítéséhez kapcsolódóan elvégzett a működési területünket érintő pt.2.4. Északkelet-Alföld porózus termál víztest értékelését az alábbiakban foglaljuk össze: A víztest nagy kiterjedésű, így a statikus készlete is jelentős, viszont utánpótlódása korlátozott, ezért a mennyiségi probléma az intenzívebben igénybevett helyeken vízszint süllyedésként jelentkezik. Jelenleg ilyen hely a Sóstói kutak környezete ahol az építés óta jelentős vízszintsüllyedések következtek be, mely azt jelezte, hogy a kitermelés meghaladta az utánpótlódó készletet. Mára a vízszintek stabilizálódtak, és egy új dinamikus egyensúly alakult ki, ahol a jelenlegi termelések és az utánpótlódó víz mennyisége egyensúlyban van. Fentiek értelmében elmondhatjuk, hogy a termálvízest mind mennyiségi mind minőségi szempontból jó állapotú, a lokális vízszintsüllyedések a teljes víztest jó állapotát nem veszélyeztetik, viszont lokálisan figyelmet érdemelnek, a tendenciákat figyelemmel kell kísérni. 4.1. Bejárás tapasztalatai 2011. augusztus, szeptember hónapban összesen 30 hévízkút felülvizsgálatát végeztük el, 2 kutat az elhanyagolt körülmények miatt nem sikerült fellelni. A felmérés során minden egyes kút esetében kitöltésre került egy adatlap (10. ábra), mely a kút legfontosabb adatait tartalmazza, építéskori és jelenkori paramétereit, üzemeltetési tapasztalatokat, továbbá fényképes dokumentáció is készült.
10. ábra: Részlet a felmérés során kitöltött adatlapról A felmérés tapasztalatait, eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze: - Gyakori jelenség a homok megjelenése a termelt vízben, mely szerkezeti problémára utalhat. - Kutak alacsony kihasználtsága, szélsőséges esetben ez akár 5-10%-os kihasználtságot jelent. - Sajnos több kút esetében tapasztaltuk, hogy akár több szivattyú beszakadását követően is tovább üzemeltetik a kutat. Anyagi forrás hiánya miatt nincs lehetőség a javításra, illetve az esetleges kútszerkezeti probléma feltárására. - Tapasztalható a kifolyó víz hozamának, hőmérsékletének csökkenése, melynek kiváltó oka lehet a mélyebb – magasabb hőmérsékletű vizet produkáló – szűrő sérülése, illetve hidegebb víz beáramlása a rendszerbe. - Megfelelő forrás hiánya miatt a kutak állapotának szinten tartására törekednek az üzemeltetők, komolyabb felülvizsgálatra, javításra csak ritkán kerül sor. - A Fürdők hévízhasznosításánál megfigyelhetjük, hogy a szükségesnél magasabb hőmérsékletű termálvíz jut a felszínre, mint amennyire a szolgáltatásnak szüksége lenne. Ebben az esetben a kitermelt vizet hűteni kell. Ezt a hűtést általában hidegvíz hozzákeverésével végzik el (illetve éjszaka történik a medencék töltése), így a kifolyóvíz és a használati víz között több tíz fok hőmérséklet különbségből adódó hőlépcső kihasználatlan marad, hiányzik a komplex hasznosítás. Ilyen hasznosítást például a Vásárosnaményi Szilva Gyógyfürdőben alkalmaznak, ahol előbb a padlóban elhelyezett csövekben, padlófűtés céljából cirkuláltatják a vizet, később ebből a vízből töltik fel a fürdőmedencéket. - Felmértük a kutak műszaki állapotát is, összességében elmondható, hogy a kutak mindössze 57%-a van jó szerkezeti állapotban, míg 25%-ának kifejezetten rossz a műszaki állapota (11. ábra), mely nyilvánvalóan összefüggésben van a kutak korával is. A termálkutak többségét a 60-as évek végén, a 70-es évek elején létesítették, így
átlagéletkoruk negyven év körüli (12. ábra). A 90-es években négyet, az ezredforuló óta hét kút került megfúrásra, további egy kút rendelkezik létesítési engedéllyel. 9% 25%
9% 57%
Rossz
Homokol
Jó
Nem ismert
11. ábra: Kutak szerkezeti állapota 3 7
3 2
4 11
0-5 év
6-10 év
2
11-20 év
21-30 év
31-40 év
41-50 év
50 év fölött
12. ábra: Hévízkutak kor szerinti csoportosítása 5. Következtetések, megállapítások Napjainkban a termálvíz kitermeléssel kapcsolatban újabb igények merülnek fel, amelyek a komplex, többlépcsős hasznosítás felé irányítják a figyelmet. A lassan (akár több száz, ezer év alatt) utánpótlódó hévízkészletek védelme érdekében az igényeket elemezni szükséges. Fontos mérlegelni, hogy egy adott beruházás esetében a vízhozam, vagy a vízhőmérséklet jelenik meg nagyobb igénnyel. A különböző szempontok átgondolása után kezdődhet csak el a tervezés, hiszen adott esetben egy mélyebb réteget megcélzó, kisebb hozamú kút is szolgáltatni tudja a szükséges hőmennyiséget. A fürdők esetéban tapasztalható vízkészlet pazarló gyakorlat visszaszorítása érdekében minden új beruházást csak komplex, többlépcsős hasznosítás támogatható szakmailag. Ugyanakkor a jelenleg működő rendszerek esetében meg kell vizsgálni a termálvíz hőtartalmának további hasznosítási lehetőségét.
A legintenzívebben igénybe vett terület hévízhasznosítás szempontjából Nyíregyháza (Sóstógyógyfürdő, Jósa András kórház, Júlia Fürdő), ezért ebben a térségben fokozott körültekintéssel kell eljárni újabb hévízkút létesítési engedélyének kiadása során. A korábbi évtizedek másik problémája volt, hogy nem fordítottak kellő forrást a meglévő kutak karbantartására. Ez a műszaki állapot romlása miatt vízhozam csökkenés, hőmérsékletesés következhetett be, ezért a kút a vele szemben támasztott követelményeket nem tudja kielégíteni. Tehát a fúráskori paramétereket nem szabad statikusnak tekinteni a sem üzemi vízszint, sem vízhozam, sem hőmérséklet, sem pedig kémiai komponensek vonatkozásában. A termálkút működésére fokozott figyelmet kell szentelni, egyébként az élettartama radikálisan csökkenhet. Ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy kút ára meghaladhatja a 100 millió forintot, rögtön érzékelhetővé válik, hogy miért nem szabad takarékoskodni a kutak folyamatos ellenőrzésével, rendszeres karbantartásával. A készletek hosszú távú megőrzése, fenntartható használata érdekében fel kell tárni a termál víztestek utánpótlódási viszonyait. Közismert tény, hogy a vizsgált területen a felszíni vizek tekintetében alvízi ország vagyunk, de nincs ez másképpen a hideg rétegvizek vagy a hévizek tekintetében sem, hiszen ezen vízkészletek utánpótlódási területei sok esetben külföldön, Romániában, Ukrajnában találhatóak. Ilyen jellegű kutatások elvégzésére adnak lehetőséget a határon átnyúló együttműködési programok pályázati források igénybevételével. Emellett fontos, hogy információkkal rendelkezzünk a határon túli hévízgazdálkodás helyzetéről. Nagyon jó példa fentiekre a HURO/0901/149/2.2.4 regisztációs számú Megújuló energiaforrások vizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg és Satu Mare Megyékben című projekt, melynek egyik részfeladata volt a két megye Geotermikus Atlaszának elkészítése. [9] A projekt megvalósítása során elkészítették a geológiai, hidrogeológiai és geotermikus adottságok figyelembe vételével összeállított geotermikus hő hasznosítás lehetőségeit ismertető térképet. (13. ábra) Mely segítséget nyújt abban, hogy az adottságoknak megfelelő hasznosítási lehetőségekről tájékozódjunk.
13. ábra: Geotermikus hőhasznosítás lehetőségei [9]
6. Összefoglalás A hévízgazdálkodás rövid ismertetéséből látható, hogy a lehetőségeink ugyan elmaradnak az ország kedvezőbb adottságú területeitől (pl.: Dél-Alföld), de a geotermális energia kinyerése helyileg jelentős és gazdaságos lehet ott, ahol kedvezőek a földtani adottságok, viszonylag kis mélységben magas hőmérséklet és jó vízadó képződmények találhatók. A rétegműködési mechanizmusból következően a Pannon medencét kitöltő üledék teljes elterjedési területén és teljes vastagságában egységes hidraulikai rendszert alkot, amelyben bármilyen mélységből is termelünk vizet, a vízszállításban valamilyen mértékben minden réteg részt vesz, a talajvíztől a legmélyebben fekvő hévíztartó rétegig. Így a talaj-, partiszűrésű, réteg- és hévízgazdálkodás egységes feladatrendszert képez, egymástól elválaszthatatlan. Megállapítható, hogy a különböző hasznosítási módok kombinációja jelenti a leggazdaságosabb termálvíz hasznosítást, vagyis célszerű vizsgálni a több hőlépcsős hasznosítási lehetőségeket. A termálvízkészlet természetes utánpótlódása rendkívül lassú folyamat, ezért a hévizek tudatos, fenntartható használatát biztosító gazdálkodás szükségszerű, és a nagy vízmennyiségek kitermelését igénylő energetikai célra használt hévizek visszatáplálása nemcsak környezetvédelmi (felszíni vízminőség védelmi), hanem vízkészlet-gazdálkodási (mennyiségi) szempontból is fontos. Működési területünkön termálvíz visszasajtolására nincs példa, nem rendelkezünk ez irányú tapasztalatokkal, azonban fontos leszögezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy területünkön nincs rá lehetőség. Fontos, hogy a termálvízkutak üzemeltetőiben is tudatosuljon, mindannyiunk érdeke a fenntarthatóság biztosítása, azonban a visszasajtolást alapos geológia és hidrogeológia kutatás, illetve gazdaságossági prognosztizálás kell, hogy megelőzze. Az előzőekben leírtak alapján a hévizekkel való gazdálkodás jelenleg és a jövőben is a kiemelt feladatok közé tartozik, így területfejlesztési elképzelések, beruházások sorsa függhet tőle. Irodalomjegyzék: [1] Molnár B., A Föld és az élet fejlődése, Nemzeti Tankönyvkiadó, Szeged, 1984., [2] A Pannon-medence kialakulásának modellje (Horváth&Cloetingh 1996) [3] Dr. Hartai Éva, Magyarország földtana, Miskolci Egyetem [4] Dr. Budai Tamás, Dr. Konrád Gyula Magyarország földtana, Tudományegyetem [5] GEOLOGICA HUNGARICA, a pannóniai kor földtörténete és kifejlődése [6] A Pannon-medence feltöltődésének modellje (Juhász Gy.) [7] [8] [9]
Pécsi
FETIKÖVIZIG Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés előterjesztés A termálvízkészlet helyzete, a gazdálkodás lehetőségei, Nyíregyháza, 2011. Felső-Tisza, Szamos-Kraszna, Lónyay-főcsatorna Tervezési Alegységek Vízgyűjtőgazdálkodási tervei HURO/0901/149/2.2.4 Megújuló energiaforrások vizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg és Satu Mare Megyékben, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyék geotermikus atlasza, Miskolc, 2011
