1. a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak. tapasztalatairól. J 994. évi zárszámadásához kapcsolódó ellenőrzések

T/1884/1.

JELENTÉS a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak J994. évi zárszámadásához kapcsolódó ellenőrzések tapasztalatairól

J996. február

286.

A jelentés elkészítéséért

felelős:

az ÁSZ IV. Vagyonellenőrzési Igazgatóság dr. Kovács Árpád igazgató

A vizsgálatot vezette dr. Csépán Magdolna

A vizsgálatban

osztályvezető

főtanácsos

közreműködtek:

Balla Józsefné

tanácsos

dr. Fónyad Erzsébet

számvevő

Hegyesné dr. Solymosi Mária

számvevő

Hajagos Józsefné

tanácsos

dr. Kurucz István

tanácsos

Molnár Istvánné

tanácsos

Szendrődi

Józsefné

számvevő

Dankó Géza

tanácsos

Fátrainé Zsebedics Katalin

tanácsos

Hi r ka Mihá ly

tanácsos

Szita László

tanácsos

Zeke József

tanácsos

Vécsey László

tanácsos

Pozsonyi Lajos

szakértő

T A R T A L O MJ E G Y Z É K oldal I.

B E V E Z E T É S

II.

ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, AJÁNLÁSOK

l.

1.1.

l. 2. l. 3. l. 4.

l. 5.

2. 2. l. 2. 2 .. 2. 3.

Zárszámadási vizsgálat főbb tapasztalatai, következtetések Az alapok beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének teljesítése, szabályozottsága Az alapok főbb előirányzatainak teljesülése Az egyes ellátási kiadások vizsgálatának fontosabb megállapításai Az alapok müködési költségvetése Az alapok vagyoni helyzetének alakulása Ajánlások, javaslatok az ÁSZ 1994. évi zárszámadási vizsgálat alapján az Országgyülésnek a Kormánynak a társadalombiztosítási önkormányzatoknak és központi igazgatási szerveinek

l.

4.

4.

4. 5.

6. 8.

9.

12. 12. 14.

14.

I I I.

RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

17.

l.

Az alapok beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének teljesítése A számviteli törvény és a költségvetési előírások betartása

17.

1.1.

l. 2. l. 3. l. 4.

A saját számviteli rend kialakítása A mérlegtételek tartalma, valódisága, leltárral való alátámasztottsága Az alapok vagyonkimutatása

18.

19. 21.

- 2 -

2. 2. l.

2.2.

3. 3. l.

3. 2. 3. 2. l. 3.2.2.

4. 4. l. 4.2. 4. 2. l. 4.2.2.

4.2.3. 4.2.4. 4. 3. 4. 3. l.

4.3.2. 4.3.3. 4.3.4.

4.3.5.

5. 5. l.

Az alapok előirányzatának teljesülése A tervezett előirányzatok és a tényleges tel jes i t és A bevételek alakulását meghatározó

21.

tényezők

23.

A legfontosabb ellátási kiadások alakulása Nyugdíjkiadások Az Egészségbiztosítási alap ellátási kiadásai A gyógyitó-megelőző egészségügyi ellátások finanszírozása Az E. Alap egyéb kiadásai

Az Alapok mükődési költségvetése A működési költségvetés bevételei A Nyugdíjbiztosítási Alap működési kiadásai Az Ny. Alap folyó kiadásai Felhalmozási és fejlesztési célú kiadások Megbízási és vállalkozási szerző déskötések a nyugdíjágazatban A foglalkoztatottak létszáma Az Egészségbiztosítási Alap működési kiadásai Az E. Alap folyó kiadásai Felhalmozási és fejlesztési kiadások Az !993. és !994. évi pénzmaradvány felhasználása Megbízási és vállalkozási szerződés kötések az egészségbiztosítási ágazatban Az egészségbiztosításban foglalkoztatott létszám alakulása

Az alapok vagyoni helyzetének alakulása 1994-ben A vagyongazdálkodási tevékenység szabályozottsága

21.

24. 24. 26. 26. 37.

38. 38.

39. 40. 41.

44. 45.

45. 46. 47. 49.

50. 51.

51. 51.

- 3 -

5.2. 5. 2. l. 5.2.2.

5.3. 5. 3. l. 5.3.2. 5.3.3.

5.4.

6. 6. l. 6. 2. 6. 2. l 6.2.2.

7.

7. 1.

7.2. 7. 3.

8. 8. l.

8.2. 8.3.

A pénzügyi szétvalashoz kapcsolódó vagyonmegosztás lebonyolítása A naturalis vagyonmegosztás A működési célú ingatlanvagyon megosztasa a két ágazat között Pénzpiaci tevékenység, befektetések 1994-ben a Nyugdíjbiztosítasi Alapnal Rövid lejáratú befektetések Tartós befektetések A vagyongazdálkodás eredményessége,

52. 52. 53. 54. 54. 54.

szabályszerűsége

56.

Pénzpiaci tevékenység, befektetések 1994-ben az Egészségbiztosítasi Alapnal

57.

A társadalombiztosítás vagyonnal való ellátása Az ingyenes vagyonjuttatás helyzete (1994-95-ben) A járuléktartozás fejében elfogadott vagyon 1994-ben Elszamolas a két Alap között Az átvett vagyon hasznosulasa

Az alapok likviditás! helyzete 1994-ben A társadalombiztositassal szembeni tartozások állomanyanak és összetételének alakulasa Az aliami forgóalap hiteljellegű igénybevétele A biztosítasi alapok éves hiányának finanszírozása

A társadalombiztosítás által folyósított ellátások A kiadások alakulása 1994-ben Egyes ellátasok részletes vizsgalatanak tapasztalatai Elszamolas a finanszírozókkal

58. 58.

60. 60. 61.

62.

62. 64. 64.

65. 65.

66. 69.

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-12-81/1995-96. Témaszám : 275

J

E

L

E

N

T

É

S

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi zárszámadásához kapcsolódó ellenőrzések

tapasztalatairól

I. B E V E Z E T ÉS Az államháztartásról szóló 1991. évi XXXVIII.

tőrvény

elő-

írásai szerint a társadalombiztosítás költségvetésének

vég-

rehajtásáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az lami

Számvevőszék

A zárszámadási minden

jelentésével együtt tárgyalja meg.

ellenőrzés

esztendőben

Ál-

kötelezettségének az ÁSZ 1992. óta

eleget tett.

A két biztosítási alap zárszámadását

egyaránt

meghatározta

és befolyásolta, hogy 1994-ben valósult meg az alapok

tény-

leges pénzügyi és vagyoni szétváiása. Ez sem zárult le azonban

teljeskörűen,

mert a vagyoni kérdések egy részének

dezése 1995-re húzódott át. Mindez az igazgatási apparátust kezdő

-főleg

az önálló

nyugdíjbiztosítás dolgozóit -

állította, amivel még sem volt

könnyű

könyvvizsgáló

megbirkózni.

önkormányzatokat·, tevékenységét

igen nehéz

feladat

közreműködése

renaz megelé

mellett

- 2 -

Az 1994. évhez kapcsolódó ellenőrzéseket az ÁSZ két szakaszban bonyolította le.

első

AZ

csak olyan területeken

időszakban

lehetett

dolgozni,

szükség a zárszámadás adattartalmának ellenőrzéseket

(júliusban) ahol

nem

ismeretére.

fel kellett függeszteni és csak

még volt

Majd

akkor

az

lehe-

tett folytatni, amikor az alapok költségvetési beszámolóinak könyvvizsgálata - amit a világbanki ír

zően

elő

kölcsönszerződés

kötele-

- lezárult.

Az Egészségbiztosítási Alap zárszámadását

az

1995.

július

31-én megtartott Közgyülésen, a Nyugdíjbiztosítási Alap zárKözgyűlésén

számadását pedig az Önkormányzat szeptember 5-i fogadták el. Ezt

követően

fejezödtek be

(szeptemberben) főbb

ÁSZ helyszíni vizsgálatai és készültek el a tokat

összegző

az

tapasztala-

részjelentések.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi zárszámactásáról szóló T/1884. számú törvényjavaslat benyújtására azonban hónapokkal

később,

országgyűlési

1996.

január jában

került sor. AZ ÁSZ végleges jelentése

természetszerűen

csak a benyújtott

törvényjavaslathoz csat lakozhat. A helyszíni vizsgálatok a jelentés véglegesitése között így Számvevöszéken kívül sőt

eső

kényszerűen,

okok miatt hosszabb

a Nyugdíjbiztosítási Alapnál a korábban

számadási adatok is módosultak. Ezen adatok nőrzésére

már nem volt

az

idő

L.

ellenőrzése

Állami

telt

megismert utólagos

el, zárelle-

lehetőség.

Az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alap ruadási

és

során az ÁSZ a

fő

zársza-

hangsúlyt az 1994.

törvénnyel módosí tot t 1993. évi CXV.

évi

törvényben foglal tak

- 3 -

főbb

megvalósulására, az eltéréseket meghatározó nőrzésére

helyezte, a

szabályszerűségi

elle-

célszerűségi

és

pontok, valamint az ágazati sajátosságok

okok

egyidejű

szem-

érvényesí-

tése mellett.

Az

ellenőrzésnek

tainak

változatlanul célja a vizsgált év áttekintése,

széleskörű

egészségbiztosítás

a

helyzetének,

nyugdíjbiztosítás nehézségeinek

Ilyen megközelítésben a megállapítások az !995.

esztendőt

Az ÁSZ az elmúlt

folyamaés

az

bemutatása.

részlegesen

érintik

is.

időszakban

több

megye

egészségbiztosítási

pénztára és nyugdíjbiztosítási igazgatósága, továbbá a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság feladatkörét,

működését

is vizsgál-

ta. Ezen kívül a fóvaros öt kórházában tekintette at a

műkö

dési kiadások társadalombiztosítási forrásból való finanszírozásának pénzügyi hatásait. kapcsolódó,

főbb

E

vizsgálatok

zárszámadáshoz

tapasztalatai a jelentésbe beépültek.

A megalapozó vizsgálati dokumentumokat és a jelentés zetét az érintettekkel. az OEP és

az

terve-

főigazgatójaval

ONYF

egyeztettük. Ennek alapján a szükséges pontosításokat, elfogadott megjegyzéseket a

szövegben

átvezettük.

A

jelentés

tervezetét - észrevételeiket kérve - ugyancsak megkaptak Egészségbiztosítási és a vezetői

Nyugdíjbiztosítási

valamint a Népjóléti Minisztérium

nisztérium. A kapott záróészrevételeket az

arra a szövegben is utalunk.

önkormanyzatok

és

a

Pénzügymi-

s ahol indokoljak. ott

csatoljuk,

éles véleménykülönbségek ezt különösen

az

- 4 -

II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, AJÁNLÁSOK A társadalombiztosítás 1994. évi zárszámadásának során általános métlődő

érvényű

ellenőrzése

kényszerűen

és sajnos évek óta

is-

megállapítás, hogy a kifogásolt alaphelyzet nem vál-

tozott, a jelzett rendszerbeli gondok nem oldódtak meg. A társadalombiztosítás ellátórendszerében 1994-ben érdemi reformértékű-

gyet

érintően

változások nem következtek be. Az

egészségü-

döntő

eredetileg tervezett lépések

elhalasztották, helyettük bérpolitikai

kényszerűen

többségét intézke-

déseket hajtottak végre. Az Alapok pénzügyi helyzete lek sem a

kedvezőtlenül

Nyugdíjbiztosítási,

sem

az

alakult. A bevéteEgészségbiztosítási

Alap esetében - hasonlóan mint a korábbi években -

1994-ben

sem fedezték a kiadásokat. Eközben a pénzbeli juttatások reálértékének színvonalát nem sikerült

megőrizni

és nem javult

a természetbeni ellátások színvonala sem. A feladatok ellátásához-az 1992-töl rendezetlen hiányok és a feltöltetlen likviditási tartalék miatt- rendszeresen jelent
hitelfelvételek,

kintlevöségek állománya tovább nött, bár a lassult. A helyzetet befolyásoló nak "végeredménye" a tartós és l.

tényezők

növekvő

A zárszámadási vizsgálat föbb

növekedés

és a

üteme

összetett hatásai-

deficit.

tapasztalatai,

következ-

tetések l. l. Az alapok beszámolási és

könyvvezetési

kötelezettségé-

nek teljesítése, szabályozottság. Az

ismétlődő

tapasztalat, hogy a

vonatkozó költségvetési

előírások

társadalombiztosításra

is

maradéktalanul nem tartha-

tóak be. Az eltéréseket, sajátosságokat

rendszerbe

foglaló

- 5 -

külön - törvényi

szintű

- szabályozás már több éve várat ma-

gára. A költségvetési beszámolót a Nyugdíjbiztosítási nál nem sikerült pok közötti

határidőre

különböző

Alap-

(márciusra) elkészíteni. Az Ala-

elszámolások, pénzügyi "hidak" miatt a

könyvvizsgálat is elhúzódott. Egyes- a

mérlegtételek

problémák részben a

tartalmát,

megfelelő

szabályok

hiányának

sek ellenére - !994. év végén sem felelt meg cég az Alapok beszámolóit

A

tulajdo-

erőfeszíté

níthatók. A kimutatott adósságállomány - a tett mérlegvalódiság követelményének.

érintő

valódiságát

teljeskörűerr

könyvvizsgálatot

hitelesítő

a

végző

záradékkal látta el (1.

sz.melléklet.) .

1.2. Az alapok

főbb

teljesülése

előirányzatainak

A Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap vételi és kiadási összegel egyaránt meghaladják az

beelő

irányzatokat. A bevételek zárszámadás szerinti, közel 5 rint többletét

elsődlegeserr

se eredményezte. Ennek

milliárd

fo-

a járulékbevételek növekedé-

kedvező

hatását

"mérsékelte"

a

vagyonjuttatásból elérni kivánt bevétel elmaradása. A kiadási

előirányzatokat

nem 47 milliárd forinttal A kiadások növekedése

a két alapnál együttesen cs-aklépték túl.

alapvetőerr

három ellátásnál (nyug-

ellátások, táppénzkiadások és a gyógyszertámogatás) volt a vártnál sokkal nagyobb

mértékű.

- 6 -

A kritikus kiadási tételekre

előirányzott

előirányzatok

óta kevésnek bizonyulnak, mert az sához

nélkülözhetetlen

összegek

kormányzati

évek

betartá-

intézkedések

egészségbiztosítás területén nem születtek meg,

az

illetve

a várt hatások nem következtek be. Ezért zárult 1994-ben is -

szükségszerűen

-

jelentős mértékű,

42 milliárd

fo-

rintos hiánnyal a társadalombiztosítás költségvetése. Az ÁSZ számszaki észrevételeinek összhatásaként - a Nyugdíjbiztosítási Alap esetében a bevételek összegét 3

mil-

lió forinttal növelni, a kiadásokat pedig 304 millió

fo-

rinttal csökkenteni kell, ami a hiányt 307 millió forinttal mérsékli.

t.3.Az egyes ellátási kiadások vizsgálatának fontosabb

meg-

állapi tásai

A nyugdíjkiadásokat a törvényi

előírások

értelmében

a

nettó keresetek várható alakulása determinálja. A tervezés

időszakában

is látható volt - mint azt az ÁSZ

alapok 1994. évi költségvetése megalapozottságával csolatban jelezte szükséges

mértékű

hogy

az

eredeti

nyugdíjemelésekre nem

fedezetet. Emiatt a tényleges kiadások együttesen- 29 milliárd forinttal 26,6

~-kal

kap-

a

a

elegendő

nyújt két

alapra az

elő

nyugdíjkiadások

emelkedtek.

Az Egészségbiztosítási Alap esetében az ÁSZ a

TB

előirányzat

növekedtek

irányzathoz viszonyítva. Éves szinten a

a

gyógyitó-megelőző

egészségügyi

összegek felhasználását vizsgálta.

ellátásokra

részletesen fordított

- 7 -

Az eredeti

1994. áprilisában az

előirányzatot

L.

tör-

vény 5.400 millió forinttal megemelve 169.880 millió foérintő

rintra módosította, az egészségügyben dolgozókat bérintézkedések miatt. Ennek

végrehajtása

mint 25 milliárd forintba került, ami

végül

több,

előirányzaton

az

belül átcsoportosításokat igényelt és egyes tervbe

vett

reformintézkedések elmaradását okozta (például fogászati ellátás, vagy amentés-betegszállítás átalakítása). Az

Egészségbiztosítási

Önkormányzat

által

befogadott

fejlesztések müködési többletigényére a tervezettnél kevesebbet, 2,3 milliárd forintot fordítottak.

A célok ki-

jelölése és az elbírálás általában a korábbi gyakorlatot követte. Az Önkormányzat néhány esetben olyan "befogadásokról" döntött támogatólag, amelyek nem feleltek meg az elbírálás alapját

képező

szakmai rangsornak.

Az ilyen- kivételes - eltérést az

előírások

nem

zárják

ki, azonban CM Klinikák Rt. befogadásáról hozott döntéshez és a !50 millió forintos összeg kifizetéséhez eljárás minden lépésében gondatlanság, ami előirást

Alapnak.

hatályos

olyan

hiba,

törvényt,

mulasztás.

szabályt.

és elnökségi határozatot sértett és jelentős

nyében

volt

Az

OEP

kárt

okozott

az

1995.májusában

belső

végeredmé-

Egészségbiztosítási már

foglalkozott

üggyel és tett bizonyos intézkedéseket a felelősség

az

kárenyhitésre.

Ez azonban nem változtathat a történteken. Az ÁSZ koltnak tartja a személyes

vezető

indo-

megvizsgálását

és

ezzel arányban a szükséges lépések megtételét. Az

ellenőrzés

ben is

során láthatóvá vált, hogy az egészségügy-

erősödnek

a magánasitás törekvései. Ez

politikai szempontból

érthető,

ugyanakkor-

semleges finanszírozást akadályozó felvet.

számos

gazdasága

szektargondot

is

- 8 -

Ilyen az amortizáció

megoldatlansága,

a

privatizációs

folyamatok egységes elveken alapuló kezelésének a biztosítottak érdekeinek

képviselete,

a

hiánya,

létrehozott

kapacitások kezelése stb. Az egészsegugyi kockázatok csökkentését

elősegítő

prog-

ramokra fordított 2 milliárd forint felhasználását mos visszásság, ellentmondás és szabálytalanság

szá-

terhel-

te. Ez az ÁSZ

véleménye

pályázati rendszer

szerint

azt

célszerűtlenül

bizonyítja, működik

és

hogy

a

változta-

tásra szorul. Közel 100 millió forintot tesznek ki

azok

a kifizetések, amelyek a pályázati célokhoz nem kapcsolhatóak, tipikusan

működési

jellegűek.

Jat-tervezéssel, könyvkiadással működési

költségvetés forrásait

Ezeket

kapcsolatos

az

arcu-

összegeket

"megkímélendő",

a kocká-

zatkezelést szolgáló pénzeszközök terhére számolták el.

Az ÁSZ utóbbi megállapitását az észrevételezés során az Egészségbiztosítás részéról vitatták. Megítélésünk szerint a müködési és az ellátási kiadások nem csoportosithaták át szabadon. Ez a költségvetés logtkájával ellentétes és tudomásulvétele értelmetlenné tenné az előirányzatok tervezését és a végrehajtás ellenórzését.

1.4.Az alapok

működési

költségvetése

A társadalombiztosítás ellátási feladatainak

teljesité-

sére - az 1993. évi pénzmaradvány összegét is figyelembe véve- összességében 1994-ben 16,6 mllllárd forint rendelkezésre.

Ebből

a

működtetés

állt

kiadásait 6,2 mllliárd

forint a nyugdijbiztositás, 10,4 milliárd az egészségbiztosítás területén szolgálta.

forint

pedig

- 9 -

A

működési

költségvetés

egyes

tervezett

teljesülésének vizsgálatára egyik volt

teljeskörűen

lehetőség.

ben "központosított

ágazat

előirányzatai

esetében

Az 1994. évi L.

előirányzat"

törvény-

címen szerepeltetett és

részletezett (különféle ágazati célfeladatokhoz lódó) kiadási

előirányzatokat

vaslat 10. és ll. számú Ezek

főleg

sem

a zárszámadási

mellékletei

nem

kapcso-

törvényja-

mutatják

a központi irányítás eimhez kerültek

be.

át,

de

(mert

az

ott már csak összevont adat szerepel. Ebben szerepet játszik a előirányzatot

valamint az

tervezési

rendszer

nem a felhasználás helyén

alapkezelő

törvényben

irányzat átcsoportosítási joga - és törvény vonatkozó

előírása

tervezik

meg),

biztosított az

elő-

államháztartási

közötti ellentmondás,

értel-

mezési zavar. Ennek ellenére sem fogadható el, hogy eredetileg jóváhagyott tételek - így különösen a beruházási, az t i kai,

illetőleg

informa-

a v i lágbanki kölcsönnel kapcsolatos ki-

adások - a zárszámadásban külön meg sem jelennek. AZ ÁSZ helyszini vizsgálata idején e tételek

ellenőrzése

csak

korlátozottan volt megoldható.

1.5. Az alapok vagyoni helyzetének alakulása

A társadalombiztosítás vagyongazdálkodása nem zott, az

erről

szóló törvényt az

szabályo-

Országgyűlés

még

nem

alkotta meg. A befektetési és vagyonkezelési feladatokat az önkormányzatok saját hatáskörükben 1994-ben nem bályozták, a közgyűlések, döntéseket hoztak.

illetve az

elnökségek

szaegyedi

- 10 -

Az ÁSZ véleménye szerint e döntések során - mindkét ágazatban - esetenként nem

megfelelőerr

alkalmazták

kormányzati irányításról szóló törvény

az

előírását,

önmely

szerint a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat zárólag a

Közgyűlés

ki-

gyakorolhatja.

Az ÁSZ véleményét az Egészségbiztosítás részéről különösen élesen vitatják. Csak a tulajdonosi döntések egy szűkebb körére tartják indokoltn4k a "kizárólagos" értelmezést. Ugyanakkor az ASZ véleményével megegyezik a törvényességi felügyeIetet gyakorló Népjóléti Miniszterium államtitkárának- !996. januar 30-án kelt - csatolt véleménye. Ez - többek között - a jelentésben késöbb hiVatkozott konkrét esetre törvénysértést állapít meg és utal az Alapot ért vesztesegre.

Az 1994. év során- januári

visszamenőleges

hatállyal

naturálisan is megosztották az alapoknak a korábbi évek bevételi többletéből származó tartalék vagyonelemeit. számszerű

Az ÁSZ

megállapításai alapján - a

Nyugdíjbiz-

tosítási Alapnál - módosítani kell a befektetések hozama tartalék és a tartósan

befektetett

eszközök

állományi

adatát. A

müködési

és

a

jóléti

rendezésére

ingatlanvagyon

1994-ben nem került sor. Befektetéseket csak a Nyugdíjbiztosítási Alapnál valósitottak meg, a tartalék pénzeszközök terhére. megosztáskor ennek Ebből

jelentős

része került

rövidlejáratú pénzpiaci

műveleteket,

az

A

vagyon-

ágazathoz. ingatlan

és

üzletrész vásárlásokat valósítottak meg. A müködési célú

- ll -

ingatlanvásárlások - noha az Alap igazgatási apparátusának elhelyezését szalgálják - valójában élésnek is

tekinthetők amiből

a

vagyon

hozam, pénzügyi

fel-

előny

nem

nem

ke-

származik. Az Egészségbiztosítási Alapnál új befektetésre rült sor. A banki amire

Itt viszont vagyonkonverziót hajtottak részvényeket

jelentős

MEDICOR

részvényekre

végre.

cserélték,

értékvesztést kellett elszámolni.

A vagyonkezelés területén mindkét Alapnál több

eljárási

hiányosság volt tapasztalható. A törvényben tékű

előirt,

eredetileg 300 milliárd forint

ingyenes vagyonátadás -

költségvetésekben mindig irányzatokat,

melyre

számítva

szerepeltettek

ér-

az

éves

hevételi

e!ö-

!994-ben sem valósult meg.

Az átadásra szánt összeg 1995-ben 55-65 milliárd forintra mérséklödött, miközben a

vagyonjuttatás

célját

vábbra sem határozták meg. Az alapok pénzügyi nek stabilizálásához ez elegendő

a

nagyságrend

már

to-

helyzeténem

lehet

és fennáll a vagyon felélésének veszélye is.

Az elmúlt év végéig összesen 11,4 mil!iárd forint

értékű

vagyon került átadásra, amiböJ 7 milliárd forintot tesznek ki az OTP és a Postabank ré.szvényei. Járuléktartozás fejében !994-ben 967 millió

forint

ér-

tékben vettek át vagyonelemekeL A tulajdoni helyzet miatt a két Alapot közösen

megillető

vagyon elszámolása és

nyilvántartása a két ágazat között rendezetlen.

-

2.

Ajánlások.

12 -

javaslatok

Az ÁSZ a társadalombiztosítási alapok 1994. évi zárszámadásához kapcsolódó vizsgálata alapján, valamint

figye-

lemmel arra, hogy az 1996. évi TB költségvetés

javasla-

tának véleményezése során is tett e jelentésben

foglal-

takat

2.1.Az

megerősítő

Országgyűlésnek,

mielőbb

si,

következőket

ajánlásokat, a

javasolja.

hogy

alkossa meg a társadalombiztosítás

gazdálkodási

vagyongazdálkodási

működé

kérdéseinek,

kapcsolatrendszerének, az államháztartás információs és mérlegrendszerébe való illesztésének törvényi szintű

szabályait,

fontolja

meg

a


Egészségbiztosítási Alap

és

költségvetése,

zárszámadása külön törvényekben

az

illetőleg

jóváhagyá-

történő

sának lehetöségét (az önálló prezentáció feltételeinek megteremtésével együtt), követelje meg az Alapok zárszámadásának a vetéssei

megegyező

tekintse át

a

költség-

prezentációját,

társadalombiztosítás

irányításának helyzetét. annak

önkormányzati

működését,

jogi hát-

terét. fogadja el az

ÁSZ-nak

a

zárszámadásával kapcsolatos sait, mely szerint:

Nyugdíjbiztosítási számszerű

Alap

megállapítá-

- 13 -

a

Alap


főösszege

bevételi

373.961 m.forintról

373.964 m.forintra

kiadási főösszege 397.733 m.forintról

397.429 m.forintra

hiánya 23.772 m forintról

23.465 m.forintra

a Nyugdíjbiztosítási Alap hozama tartaléka 3.645 m.forintról

befektetések 3.765 m.forintra

a tartósan befektetett eszközök állománya 14.331 m. forintról

13.600 m.forintra

módosul mérlegelje az ÁSZ-nak az


zárszámadásánál a kockázatkezelő kapcsolatos számszerű észrevétele

Alap

pénzeszközökkel érvényesitését,

melynek következtében az


Alap

364.904 m. forintról a hiány

kiadási

főösszege

364.805 m. forintra

összege

18.020 m. forintra 18. 119m. forintról a gyógyitó-megelőző egészségügy ellátás kiadása 169.525 m. forintról 169.426 m. forintra a

működésí

költségvetés pénzmaradványa

687 m .forintról vá! tozna. a társadalombiztosítás

588 m. forintra

pénzügyi

évi zárszámadásáról szóló laltaknak

megfelelőell

törvény 32.§-át,

alapjainak

1994. törvényjavaslatban fog-

módosítsa az 1995. évi

CXXI.

-

vegye figyelembe alapjainak

1996.

a

14 -

társadalombiztosítás évi

költségvetéséről

T/1680/1. számú ÁSZ vélemény

szírozást

érintő

pénzügyi készített

egészségügy-finan-

- javaslatait, nevezetesen:

maradjon el az 1996. évi költségvetési törvényjavaslat szövegéből 8. para~rafus (l) bekezdésében foglalt "intézmenyi szó, ne legyen lehetőség az 1996. évi költségvetési lorvényjavaslat 15. paragrafus 3. bekezdése szertnt - a kockázat kezelésére szolgáló előirányzatok felhasználásától eltek~n1ve - .. '!- gyógyító-mege;lőző ege?szségügyi ellatas elotranyzata terfiere a larsadalombiztosítási feladat (finanszírozási) körébe nem tartozó szolgáltatások, eljárások szerződéses alapú finanszírozására, határozzák meg konkrétan a társadalombiztosítási alapok 1996. évi költségvetéséről szóló.törvenyben_az egészségügyi koqkázatkezeles azon teruletett, amelyeket tamugatni kell.

2.2. A Kormánynak, hogy

tegye meg a szükséges intézkedéseket az lésnek ajánlott törvények

az

ingyenes

előirásokat

előkészítésére,

vagyonjuttatásra

vonatkozó

törvényi

maradéktalanul hajtsa n!gre.

alakítsa ki az egészségügyet változások

Országgyű

érintő

privatizációs

koncepeionális hátterét, szervezett ke-

retek között tartásának feltételeit.

-

I5 -

az egészségügyi intézmények beszámolási

rendszerét

úgy alakítsa át hogy abban a teljesítményfínaszírozásból

eredő

sajátosságok is érvényre jussanak,

2.3. A társadalombiztosítási

önkormányzatoknak

és

közpon-

igazgatási szerveinek, hogy

a társadalombiztosítás önkormányzati irányításáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény előírásait maradéktalanul tartsák

tekintsék át

és

be,

értékeljék

az

ágazatok

stratégiai szempontból kiemeit fontosságú tikai fejlesztések helyzetét, szervezeti

számára informaés sze-

mélyi feltételeit,

mielőbb

alakítsák ki az ingyenes vagyonjuttatás keretében kapott és átvételre kerülö vagyon haszno-

sítási-gazdálkodási koncepcióját (amelynek ges célja a biztosítási gyarapítása), hasonlóan

alapok

elsődle

hozambevételeinek

a tartozás fejében átvett és átvételre kerülö gyonnelemek

hasznosítási

koncepcióját,

mechanizmusát (amelynek elsódleges célja járulékbevételek mielöbbi pótlása),

va-

müködési a

kiesó

-

fokozzák az ágazati konyságát (különös

16 -

ellenőrzési

tekintettel

rendszerek az

ÁSZ

haté-

által

egészségügy finanszírozása területén feltárt jövőbeni

az

hibák

kiküszöbölésére),

dolgozzák ki az egészségügyi kockázatok

kezelésére

szolgáló pénzeszközök célszerü, hatékony, elbíráláson alapuló megfelelő

és

a

objektív

előírásoknak

törvényes

elosztási-pályázati rendszerét,

alakítsanak ki az önkormányzatok és

az

igazgatási

szervek müködéséhez közvetlenül kapcsolódó kiadások egyértelmű

elhatárolására alkalmas

belső

szabályo-

kat,

rendszeresen és következetesen értékeljék, kérjék számon a vállalkozási és megbízást szerződések teljesítését,

gondoskodjanak a zárlati munkák

időbeni

a költségvetési beszámolók el készí téséröl,

határidőre

ről,

vizsgálják meg, hogy a CM Klinika Rt.

ütemezésétörténő

ügyben

sze-

mély szerint kit és milyen mulasztások terhelnek és ennek alapján tegyék meg a ket.

szükséges

intézkedése-

-

17 -

III. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

1.

Az alapok beszámolási és

könyvvezetési kötelezettsé-

gének teljesítése

A társadalombiztosítás az államháztartás

alrendszere,

beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét - a számviteli törvényen kívül - jelenleg is

a

költségvetési

szférára érvényes szabályok határozzák meg. Az ÁSZ minden eddigi zárszámadási jelentésében azt állapította meg, hogy a költségvetési

előírások

zása csak eltérések mellett lehetséges.

Az

alkalmaeltérések

azonban megfelelö módon nem szabályozottak. A

sajátos

pénzügyi. gazdálkodási kérdéseket egységes elvek alapján

rendező

törvény mindeddig nem született,

a jelenleg is érvényben

lévő

illetőleg

1992. évi LXXXIV.

törvény

ezt a követelményt nem elégíti ki.A társadalombiztosítási önkormányzatok ez

irányú

kezdeményezései

eddig

nem jártak eredménnyel. Az ÁSZ ezúttal is jelzi a hiányosságot szabályozatlanságból

1. l.

eredő

A számviteli törvény és a

és

rámutat

a

ellentmondásokra.

költségvetési

előírások

betartása A Pénzügyminisztérium nem hagyta jóvá az Alapok ségvetési beszámolójának elkészítésére D-jeiü nyomtatványt és

annak

kitöltesi

vonatkozó

költun.

útmutatöját.

-

előző

Ehelyett az -jelű

"A" elő.

Ily

évek

18 -

gyakorlatát követve

(intézményi) nyomtatvány módon azonban

tárgyévben

történő

használatát

(legalábbis

vábbra is szabálytalannak kell

ismét

az

tartalékképzését, továbbá

forgalom nélküli tételek

folyó

írta

formálisan)

minősíteni

to-

alapok a

bevételként,

az

pénzilletve

kiadásként való elszámolását. A szabályozás hiányosságait a PM egyedi leiratai nem pótolják (2. melléklet). A nyugdíjbiztosítási ágazat a költségvetési beszámolókat

a 17911991.

(XII.

márciusi

határidőre

ként nem

fűződik

ződés

3.)

kormányrendelet

nem készítette el.

szerinti

(Ehhez

szankció.) A világbanki

egyéb-

kölcsönszer-

egyik kikötése az éves beszámoló auditálása,

azonban - nagyrészt a pénzügyi szétválással okok miatt - elhúzódott.

ez

összefüggő

Az auditált beszámolók végül

csak augusztusban készültek el. A megbízott könyvvizsgáló szervezet a könyvelési

tételek

felülvizsgálatai

során számos hibát tárt fel, amelyet (már jóval a táridő

Az

után)

visszamenőleg

alapkezelők

helyesbítettek.

az elöbbiek miatt a vonatkozó

rendeletben foglaltaktól

ha-

eltérően

kormány-

állitották össze

az

alapok Ol. sz. Mérleg és a 29. sz. Pénzmaradvány kimutatását is. 1.2.

A saját számviteli rend kialakítása Az Országos


Főigazgatóság

letrehozta az önálló számviteli tevékenység végző

szervezetet,

kialakította

önálló

számviteli r 'ndjét. Az év végi beszámoló

(ONYF)

ellátását

pénzügyi

és

elkészítését

nehezítette, hogy a zárlati munkákat manuálisan végezték el, a gépi zárás feltételeinek hiányában.

'

-

19 -

A számviteli tevékenységet szabályozó tartalmazza a számviteli

politika

számlarend

leírását,

nem

amit

a

számviteli törvény megkövetel (ebben kellene rögzíteni például az Alapok vagyonát

képező

eszközök

értékvesz-

tésének elszámolási módját, stb.). előfordult:

A bizonylati fegyelmet érinti, hogy

rábban bizonylatokról lekönyvelt tételt, egyszerűen

"lehagyták". Ez-

helyesbítő

az

alaptevékenység

csak a saját tevékenységre

könyvelési té-

kiadásai kiadások

felmerülő

ko-

módosításkor

tel nélkül - megengedhetetlen. A számlarend nem rozza meg, hogy

a

hatáközött számol-

hatók el. Emiatt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral

(OEP) való elszámolások nehezen

ek. Hasonló problémák merülnek folyósított, de

külső

fel

az

áttekinthető

ágazat

által

forrásokból finanszírozott ellá-

tásoknál is. Az OEP

időben

felkészült az önálló pénzügyi és számvi-

tel! tevékenység ellátására. Azon kívül, végén a zárlati feladatokat az

auditálás

hogy

az

év

"megdupláz-

ta", lényegesebb gond nem merült fel.

1.3.

A mérlegtételek tartalma, valódisága,

leltárral való

alátámasztottsága 1.3.1.A Nyugdíjbiztosítási Alapra 1994. évi mérlegében kimutatott tartozás és a •

t~lfizetés"

folyószámla egyeztetés ezúttal sem túlfizetések zömmel a bevallás

adata nem valós. volt

A

teljeskörű.A

elmulasztásából

ered-

nek. Mindezek következtében a mérlegben kimutatott saját

tőke

sem

tekinthető

valós adatnak.

- 20 -

A könyvelési rendszer hiányosságaiból, illetve eltéréseiből

ágazatnál alkalmazott megoldások az ONYF (NYUFIG)

a

által folyósított, de

az

két

eredően

OEP

fel-

adatkörébe tartozó korbatár alatti (rokkant és baleseti) nyugdíjakra a zárszámadás 3. sz. mellékletben mutatott 57.771

millió forintos

összegtől

ki-

eltérő

adat

szerepel ONYF beszámolójában. A mérleg saját

tőke

adata azért sem

pontos,

mert

az

illető

1994-ben vásárolt ingatlanokat nem aktiválták, leg azok után értékcsökkenést nem számoltak el.

Járuléktartozás fejében átvett vagyon a Ny. Alap

mér-

legében a tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt

nem

szerepe l. A kincstárjegyek 1994. XII. 31-i állománya azért belytelen adat, mert azokat a

különböző

ügyJetek kapcsán a

nyilvántartási érték helyett eladási áron vezették a

főkönyvből

és az árfolyamnyereséget bevételként

ki nem

számolták el. A Ny. Alap tulajdonába vagyonmegosztással 400 millió forintos névértéket

a

a

Lupis részvé-

képviselő

nyek. A részvénytulajdon azonban

kerültek

főkönyvben

és

a

0-ás számlaosztályban sem szerepelt. 1.3.2.Az Egészségbiztosítási Alap

esetében is fennáll, hogy

az adós állomány 1994. év végi adata nem valós. Az ÁSZ 1993. évi zárszámadási vizsgálata zott a járulék

és

folyószámla

kimerítően

nyilvántartás

gondjaival. Az ennek nyomán készitett OEP terv (3.sz. melléklet) ténő

1995.

egyeztetést és Il.

28-ig

a

előírta,

súlyos

intézkedési

hogy az adósokkal tör-

kapcsolódó

(teljes

foglalko-

körűen)

számlarendezéseket el

kelJ

végezni.

- 21 -

Ez azonban az A

járulék-

erőfeszítések

és

ellenére sem valósult meg.

folyószámla

rendszeremellett a

nyilvántartás

teljeskörű

jelenlegi

rendezés nem is

lehet-

séges. A folyószámla egyeztetés azért mert csak a tartozást mutató küldtek

egyenlegközlő

sem számlák

leveleket,

teljeskörű,

volt

tulajdonosainak

miközben

ismeretes,

hogy a "túlfizetést" mutató egyenlegek is a lenségből

Több okból

rendezet-

erednek. megkérdőjelezhető

az E. Alap

tartalék adatának pontossága is. Ugyanis - az

előzőekben

(Ol.

költségvetési

űrlap

53. sora).

már részletezettek miatt - nem

tartják be a költségvetési szervekre vonatkozó sokat. A működési pénzmaradvány ONYF által átutalt 131.800 ezer függő

előírá

felhasználásához az Ft.- helytelenül

bevételként szerepel.

Az 1993. évi zárszámadás alkalmával az ÁSZ kifogásolta az értékpapírok leltározását. Az E. Alap vagyonának

a

FORCON-tól 1992-ben átvett OKHB részvényt, valamint

a

Thermal Invest Rt.-tól tartozás fejében átvett részvényeket semmilyen

nyilvántart~~

nem tartalmazza.

A járuléktartozás fejében átvett vagyont - annak ellenére, hogy arányos része tulajdonilag is az

Ny.Alapot

illeti -OEP tulajdonként tartották nyilván. 1.4.

Az alapok vagyonkimutatása Az államháztartási törvény 116. §. írja, hogy zárszámadáskor az

(2) bekezdése

Országgyűlés

részére

elő

tá-

jékoztatásul be kell mutatni az alrendszerek vagyonki-

- 22 -

mutatásáról készült telmű

mérleget.

Továbbra

sem

egyér-

azonban a vagyonkimutatás tartalma, azt a szám-

viteli törvény nem határozza meg. előirányzatának

2.

Az alapok

2.1.

A tervezett

előirányzatok

Az 1994. évi L.

teljesülése és a tényleges teljesítés

törvénnyel módosított 1993.

törvény a társadalombiztosítási

évi

alrendszer

CXV.

összevont

bevételi összegét 713.750 millió forintban, a kiadásokat pedig 712.908 millió forintban, 842 millió tos "enyhe" szufficittel állapította meg.

forin-

Ezen

belül

az Egészségbiztosítási Alap egyenleget a Nyugdíjbiztosítási Alapból

történő

egyösszegű

(6130 millió

forin-

tos) átcsoportosítás volt hivatott biztositani. Az

előirányzatok

detileg ÁSZ

teljesülése

tervezettől.

jelentősen

A bevételek együttes

számszaki megállapításai szerint

törvény tervezetében

eltér az

szereplő

helyett 718.628 millió

a

718.625

forint,

a

összege

az

zárszámadási mlllió

forint

kiadásoké

millió forint helyett 760.212 millió forint. megközelíti a 42 milliárd forintot.

ere-

760.516 a

hiány

(4.sz. melléklet).

Mivel éves szinten mindkét Alap egyenlege (a törvényben rögzített 5000 millio fortntná1) kedvezőtlenebbül alakult az eiöirányzottnál, indokolt lett volna pótköltségvetés keszítése. Ezt az alapkezelő önkormányzatok kezdeményezték ugyan, qe a __ t9rvényjavaslat végül is nem kerül t az Orszaggyules ele.

A társadalombiztosítási alrendszer összevont adatainak eltérését az okozza, hogy a és !.sz. mellékletében kimutatott

373.961

a

millió

törvényjavaslat Nyugdíjbiztosítási forint

bevétel

!.§-ában Alapnál 373.964

- 23 -

millió

forintra,

a

397.733

millió

forint

kiadás

397.429 millió forintra, az ellátási hiány 23.772 millió forintról 23.465 millió forintra módosul a kezők

követ-

miatt.

- A bevétel változik azért, mert a

(4). bekezdésében a

törvény

3.

§.

hozam

bevétel

2.388 millió forint helyett 2.391 millió

forint,

kamat

és

a

mivel a rövidlejáratú ügyletek nyereségét helytelenül

tőke

átutalt

árfolyam

megtérülésként

szá-

molta el hozam bevétel helyett. - A kiadási

főösszeg

304 millió forinttal

mert a 4. §.(2) bekezdésében, és az 1. lékletben kimutatott 1.373

millió

csökken, sz.

forint

kiadás helyesen 1.069 millió forint. Az az okozza, hogy

(helytelenül)

számolták el az OEP-nek a

egyéb

és a

működési

egyéb

eltérést kiadásként

hitelmegosztás

vizsgálásamiatt átutalt 172.136

mel-

ezer

felül-

forintot,

pénzmaradvány elfogadásával átutalt

131.800 ezer forintot, azaz összesen 303.936 ezer forintot. A Nyugdíjbiztosítási Alap zárszámadási működési

pénzmaradvány és a hitel

törvényében

megosztás

pénzügyi

rendezésének folyó kiadáskénti elszámolása 307 forinttal indokolatlanul megnövelte

az

2.2.

millió

ellátási

ányt, holott az "csak" a két ágazat közötti ún. ző

a

hi-

rende-

tétel.

A bevételek alakulását meghatározó

tényezők

A társadalombiztosítás bevételeinek túlnyomó részét járulékbevételek alkotják. Ezek 1994. évi tainak tervezését hagyományosan a központi

a

előirányza

költségve-

- 24 -

tést megalapozó paraméterek alapján

határozzák

meg.A

makrogazdasági folyamatok változásai és azok hatásai a következőkben

foglalhatók össze:

- a népesség száma tovább csökkent. Enyhén

emelkedő

tendenciát mutat viszont a 60 év felettiek, valamint a 15-59 évesek aránya. Csökkent a foglalkoztatottak létszáma is,- a bruttó keresetek tömegének

növekedése

18,1~

között

a

tervezett

alakult.

A

szintje egy év alatt 24,7 27,

!~-kal

bruttó ~-kal,

átlagkeresetek a

nettóé

pedig

emelkedett.

- a gazdaság szerkezeti átalakulása, tovább

szemben

13,3~-kal

nőtt

folytatódott,

a magánvállalkozások száma. egyidejűleg

módosult

(a táppénz

mértéké-

nek és alapjának változása, járulékalap

szélesi-

- a költségvetési törvénnyel az 1975. évi ll.

törvény is.

tése), - a közalkalmazottakat sa közvetlenül nem

érintő

mérhető.

bérintézkedések hatáAz

a

költségvetési

szervek fizette járulékok között jelenik meg.

Az emlitetteken túl a járulékbevételek alakulására más tényezök ls hatottak. mint például az

ellenőrzési,

hajtási tevékenység

növelésére

erőfeszítések,

hatékonyságának

a járuléktartozások rendezésére

betett

terve-

zett egyszeri akció (majd ennek elmaradása és hatása a fizetési fegyelemre). A járulékbevételek 647.670 lió forint

előirányzata

lió forintra teljesült.

mil-

mindezek hatására 671.476 mil-

- 25 -

Lényeges változás még a bevételi oldalon, hogy

teljes

egészében elmaradt az ingyenes vagyonjuttatásból elérni kívánt 16.040 millió forint bevétel. Ennek

megala-

pozatlanságát az ÁSZ már az !994. évi költségvetés véleményezésekor hangsúlyozta. Ez a tétel "ellensúlyozta" a járulékbevételi mértékű,

42

milliárd

túltel-

előirányzat

szükségszerűen

jesülését. Ezért zárult 1994-ben is jelentős

nagymértékben

forintos

hiánnyal

a

költségvetési év.

3.

A legfontosabb ellátási kiadások alakulása

3.1.

Nyugdíjkiadások A társadalombiztosítás összes nyugdíjkiadása a nyugdíj és az egészségbiztosítás között 87 oszlik meg az !994. évi kiadásoknak ellátáscsoport jellegében

eltérő

A nyugdíjbiztosítási ágazat

fő

13

~-os

arányban

megfelelően.

A két

sajátosságokat mutat.

feladata az

LXXXIV törvény 4. §-ában felsorolt ellátások

1992.

évi

fedezete

és folyósítása. Az említett ellátásokra 1994-ben 384,4

mi ll iárd

fo-

rintot fordítottak. ami 85.1 mi!Iiárddal több az elözö év tényadatánál és a tervezettet 25,4 milliárd forinttal haladta meg. A túllépés

alapvetőerr

a nettó kerese-

tek növekedésével függ össze. Eredetileg a mintegy 15

~-os

terv

növekedést tett volna lehetövé,

csak bele-

értve ebbe az 1993. évi nyugdíjemelesek áthúzódó hatásait

is

(mivel

visszamenőleges

akkor

az

intézkedéseket

hatály nélkül hozták meg).

évközben,

- 26 -

Már a tervezés

időszakában

keresetnövekedés

nagyobb

látható volt, hogy a nyugdíj

kompenzációt

szükségessé. A PM által prognosztizált - a tési számításoknál is figyelembe vett volt. Erre az Ny. Alap eredeti elegendő.

nettó tesz

költségve-

mérték

előirányzata

~

18

nem

volt •

Ezt az ÁSZ is jelezte.

Az év elején 4

~-kal

emelkedtek

azonban még nem tárgyévi

a

nyugellátások,

intézkedés

volt,

1993. novemberi egy összegben folyósított

ez

hanem

az

kiegészítés

beépítése. Az 1993.évi nyugdíjemelések áthúzódón hatása gében 5 %-kal növelte

az

1994-es

nyugdíjkiadásokat.

Ezt követte a márciusi 10 %-os, majd a ~-os

emelés, amelyeket

összesé-

visszamenőleges

tottak végre. Ezek együttes hatására

szeptemberi hatállyal éves

haj-

szinten

nyugdíjak 1994-ben 24,8 %-kal emelkedtek, az hatást is figyelembe véve pedig

8 a

áthúzódó

26,6 %-kal.

A kiadások növekedését tehát minden évben nyugdíjak kompenzációjára forditott

elsősorban

összeg

a

határozta

meg. Emellett kisebb mértékben hat a kiadások alakulására a létszámváltozás és az összetétel változás (cserélődés)

Az

is.


LXXXIV.

ág

feladata

az

törvény 5. §-a szerint i ellátások

zása, a korhatár betöltéséig. Az évenkénti

1992.

évi

finanszírorendszeres

emelkedéseket itt is a nettó kereseti szinvonal alakulása determinálja. Ezen ellátások alakulását a matos részarány növekedés jellemzi.

folya-

- 27 -

Jelenleg a nyugdíjazási összlétszámorr belül a rokkantak aranya megközelíti a 40 ~-ot. A nyugdíjazások - az egészségi állapot romlása mellett -erősen összefüggnek a foglalkozási helyzettel, a munkanélküliséggel is.

Az E. Alapot

terhelő

nyugdíjkiadások tényleges összege

1994-ben 57.771 millió forint,

ami

az

évinél

előző

12.737 millióval, a tervezettnél 3.611 millió

forint-

tal több. 3.2.

Az Egészségbiztosítási Alap ellátási kiadásai

3.2.1.A

gyógyító-megelőző

egészségügyi ellátások finanszíro-

zása Az 1993. évi CXV. adásainak

tőrvény

előirányzatát

az egészségügy

ki-

működési

164.480 mlllló forintban

tározta meg. Az összeg a reformintézkedések sára- a szintre hozásra tervezett 11.000

ha-

folytatámillió

rinton felül- további 4807 millió forintot

fo-

tartalma-

zott. a háziorvosok teljesítmény díjának emelésére. az ügyeleti rendszer, a fogorvosi szolgáltatás, a

vérel-

Iátás és a mentés-betegszállitás átalakítására. Az 1994. évi L.

törvény az

előirányzatot

169.880

lió forintra emelte azzal, hogy az 5400 millió tos különbözetet az állami kÖltségvetés módositás oka és célja a közalkalmazottak

milfc>rin-

megtériti.

A

héremelésé-

nek biztositása volt. Az E. Alap zárszámadása szerlnt dési kiadásaira ténylegesen

169.525

fordítottak, a "megtakaritás" az zatkezelő

az egészségügy millió

egészségügyi

szolgáltatásoknál jelentkezik.

mükö-

forintot kocká-

- 28 -

Az ÁSZ részletesen elemezte az

előirányzatok

nálását, egyes jogcímeit. Ezek

közül

a

felbasz-

jelentés

az

alábbiakra tér ki: a.) Az 1993. évi bérpolitikai intézkedések és a közalkalmazotti illetményrendszer bevezetésének fedezetéül a törvény 22.400 millió

számszerű

forintot

sit. Az intézkedések

forrásszükséglete

ezzel

25.077 millíó forint lett, amihez a ből

szemben

költségvetés-

biztosított 5400 millió forint mellett

az

E.

Alapon belüli átcsoportosításra is szükség volt összesen 8.677 millió forint erejéig.

Mindez

azt

jelentette, hogy elmaradtak egyes reformintézkedések (ügyelet, fogászati ellátás és a mentés-betegszállítás átalakítása) és csökkent a

fejlesztésre

forditható keret is. Az egészségügyben a KJT-vel

összefüggő

171 ezer föt érintett, aminek

bérrendezés

lebonyolítása

és a biztosítótól "idegen• feladat

elé

nagy

állította

az OEP apparátusát. b.) A költségvetési törvény forintot tartalmazott

eredetileg fejlesztések

3.500

támogatására.

Az Egészségbiztosítási Önkormányzat által dott

fejlesztések

finanszírozására

millió befoga-

ténylegesen

2.303 millió forintot használtak fel. Az 1994. évi fejlesztési célok kijelölése, az elbírálás a történt.

korábbi

gyakorlatnak

illetve

megfelelően

- 29 -

A rangsorolás szakmai irányelveit a Népjóléti

Mi-

nisztérium hozta nyilvánosságra (8013/93. NM Tájékoztató). Eszerint az

1993-ban

befejezett,

cél

-és címzett támogatásból megvalósuló önkormányzati rekonstrukciók, új beruházások, továbbá a központi költségvetésből

megvalósuló fejlesztések támogatá-

sa kívánatos. Ezen túl az

előírásoknak

megfelelő,

új, területi ellátási kötelezettséget vállaló ziorvosi körzetek létesítését és konkrétan tározott egészségpolitikai

célokhoz

há-

meghafej-

fűződő

lesztési igényeket emelte ki az NM tájékoztatója. A benyújtott pályázatok elbírálására

meglehetősen

késve került sor. A rangsorolást az

NM-OEP

közös

bizottsága végezte. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat Elnöksége

né-

hány esetben a jóváhagyott szakmai rangsortól

el-

térő

döntést hozott. Az

előírások

ezt

nem

zárják

ki, de az ilyen esetekben sem lehet eltekinteni az egészségügy társadalombiztosítási nak általános

érvényű

Az

során merült fel

ellenőrzés

zásnak,a CM Klinikák

törvényi szabályozásától.

Rt-nek

egy magánvállalko1994.

nyújtott 150 millió forintos

Asz

finanszírozásá-

augusztusában

támogatás

ügye.

Az

a rendelkezésére álló dokumentumok átvizsgálá-

sa, valamint a helyszínen

tett látogatás után ar-

ra a következtetésre jutott. hogy a CM Klinlkák Rt támogatása az 1993.

évi

CXV.

tv..

(1V.2.) kormányrendelet elöírásait, nanszírozási belső

Mindez

szerződések

si Alapnak.

módon

52/1993.

továbbá a

megkötésére

eljárási rendet sértö jelentős

az

fi-

kialakított

valósult

meg.

kárt okozott az Egészségbiztositá-

- 30 -

főigazgatója

Az OEP

belső ellenőrzési

1995.

májusában

vizsgálatot

szakmai

rendelt

el.

és

Ennek

során megállapították, hogy "a helyszínen egészségügyi szolgáltatás nem folyik",. majd

többször

is

vezetőjével.

tárgyattak a vállalkozás

Az ÁSZ helyszíni vizsgálata után az OEP tett bizonyos intézkedéseket az

okozott

kár

enyhítésére.

Ezek azonban összességében már nem változtathatnak az

előírások

eljárást

megsértésének,

jellemző

illetőleg

egész

súlyos gondatlanságak megtörtén-

te tényén. Mindez felveti a döntés meghozatalában

az

résztvevők

előkészitésben,

személyes

is, melynek érvényesítésére

az

ÁSZ

felelősségét

a

szükséges

kezdeményezéseket megteszi. A pénzösszeget az OEP müködési előleg címen utalta át, eljárása azonban az előlegftnanszi rozás (5.sz. melléklet) belső szabályainak sem felelt meg. A vállalkozó bankszámlajára átutalt összeg- készpénz - sorsa nem követhető nyomon. Az tnformáctók alapján valószínűsitbe to hogy abból a vállalkozas beruházási száml*kat, valamint egy angol szakértő cég díjazásat fedezte. Az OEP lényegében "kamatmentes kölcsönt" nyújtott a vállalkozásnak, anélkül, hogy annak vagyoni hátteret, hitelképességet vizsgálta volna. Eltekintett a visszafizetés elemt garanciái b i z tos i tásától is. (A dokumentumok a lapján például már a vállalkozás valós értéke is ketséges. ) Nem sokkal korábban, egy másik magánvállalkozás finanszírozási szabálytalansagainak fel színre kerülését követően az Elnökseg úgy batározott\ hogy (6.sz. melléklet) a fiasonló esetek e kerulése érdekében a jövőben minden vállalkozási szerződés megkötése előtt célvizsgálatot kell tartani. Ez a Ol-Klinika Rt. eseteben ismét nem történt meg. \Séit 1995-töl az emlitett vállalkozást is ÚJbó finanszírozzák. )

Az

ÁSZ

elnöke

szükségesnek

tartotta,

hogy

az

Egészségbiztosítási Önkormányzat Felügyelő Bizottsága

is

folytasson

vizsgálatot

az

ügyben.

- 31 -

részletesen feltárva a összefüggéseit is.

kifogásolt

(A vizsgálat

belső

eljárás

végső

eredménye és

az FB által tett kezdeményezések a jelentés

lezá-

rásakor váltak ismertté.) c) Az

előirányzat

finanszírozási

formák

(kasszák)

szerinti bontását a zárszámadási törvényjavaslat 6.sz. melléklete tartalmazza. A kasszák végösszegeinek alakulását az OEP jól

követhető

módon doku-

mentálta. A kasszák teljesitési adatainak az

elő

irányzattól való eltéréseit a közöttük természetesen

meglévő

hajtásával A

"átjárhatóság", valamint a KJT összefüggő

háziorvosi

végre-

számszaki hatások okozzák.

ellátásra

18.274

millió

basználtak fel, ami egy év alatt 35

forintot

'>t-os

növeke-

dést jelent,· a többi ellátási formákat meghaladva. A kifizetések több mint 70 %-át a

teljesítménydíj

alkotja.

kötelezettséget

Egy

területi

ellátási

vállaló szalgálatra 1994. novemberében

közel

300

ezer forint jutott. Mind több háziorvos válik vállalkozóvá, vagy folytat magánpraxist. Az év végén a szolgá!tatók már több mint 40 :>t-a a "C" típusú szerződés

alapján müködik.

A járóbeteg szakellátásba

tartozó

4

kassza

az

e ló irányza t okbó l a tény l ege.s tel jes i tményf inansz irozás

szerint

részesült.

A

kifizetett

22.117 millió forint volt, aminek teljesítménydíj. Az

köze!

össieg 1/3-a

eddigi tapasztalatok azt

tatják, hogy a finanszírozási változások az tórendszer

működésében

eredményeztek. A

német

érdemi

elmozdulást

pontrendszer

a

muellánem

adaptációja

- 32 -

nem felel meg minden tekintetben a

magyar

viszo-

nyoknak, az egyes beavatkozások pontarányai vitathatóak.

(A korrekcián jelenleg is

szakértők

dol-

goznak. ) A

fekvőbeteg

szakellátáson

az

belül

aktív

ellátásra 83.470 millió forintot, a krónikus ellátásra 10.690 millió forintot használtak nagyobb részét

teljesítménydíjként rendszerén

fizették

ki.

teljesítmény-elvű

Bizonyos pénzeszközök azonban a finanszírozás

fel.Ennek

kívül

(egyszeri

támogatásként) kerültek az intézethez (KJT, bérpolitika, szolidaritási járulék, fejlesztések stb.). OEP-től

A kórházak az év végén az

egyszeri támoga-

tást kaptak. A

finanszírozás

rendjében

érdemi

változás

nem

volt, csupán az alapdíjakba épültek be az említett egyszeri összegek. A beépülés nem eredményezett nivellációt, az fennmaradtak.

intézetek

közötti

különbségek

Az úgynevezett esetfinanszírozási ellátások közé a tételes elszámolású eszközök és implantátumok a nagyértékű műtéti

toznak,

és diagnosztikai eljárások

ide értve a

A szolgáltatások

művese

tar-

kezeléseket is.

szektorsemleges

térítési

az Egészségbiztosítási Önkormányzat Elnöksége

díját ál-

lapítja meg. A finanszírozóra igen nagy nyomás nehezedik a dijak infláció-követő emelésére. az esetszámok növelésére. A zárszámadási adatok rint,

művese

kezelésre

2559

egyéb ellátásokra 5337 millió tak.

millió forintot

sze-

forintot,az fordítot-

- 33 -

Az 1994.

évi

irányzott

elő

költségvetés

500

millió

forintot

a vérellátás reformjára.

A vérellátás reformjának lényege: megszűnt a véreilátók közvetlen OEP-általi finanszírozása . Az átalakítás hatása ma még nem mérhető, az ellátás zavartalan biztosítása szükségesse tehet későbbi korrekciókat, aminek feltetele egy jól.működő egységes nytlvántartási és informactos rendszer ktalakttasa.

d.) Az egészségügyben

erősödnek

a magánositási

vések, fokozódott a magánvállalkozások, nyok, egyházi szervezetek

szerepe,

ellátási formákhoz kapcsolódóan

törek-

alapítváegyes

főként

(művese

kezelés,

diagnosztikai vizsgálat, betegszállitás). A finanszírozás évente meghatározott szektorsemleges díjak alapján történik. Ezek azonban nem fedezik az amortizációt és nem

igazán

költségarányo-

sak. A magántevékenység kiterjesztését más ellátási formákra részben éppen ez akadályozza.

illetve

magyarázza az "intézeti háttér" szükségességét. A

téritési

dijak

"elégtelensége"

azonban

privatizációs szándékokat nem gátolja,

a

a

meglévő

vállalkozások terjeszkedni kivánnak és újak is jelentkeznek. egészségügy i

A

ma

még

inkább

pr i va t i zác i ó

csak

"spontán"

kivánatos

irányáról .

mértékéröl. formájáról inkáhh általános

megfogal-

mazások ismeretesek. A végrehajtás módjának. mének,

üte-

jogi és pénzügyi feltételeinek meghatározáa

(kötelező

rendszerében) a biztosított

állampol-

sáról, az orvos szakma szerepenek és biztosítás

gárok helyzetének tisztázására - a privatizációhan - mindeddig nem került sor.

- 34 -

A

meglévő

ellátó

hálózatból

átalakuló

egységek

mellett az új vállalkozások által létrehozott

ka-

pacitás kezeléséhez való

sem

(objektív)

viszony

alakul t még ki. Nyilvánvaló, előnyökről

hogy a

bonyolódjék.Eddig

az

egészségügyben

ugyanakkor, kőzőtt

keretek

hogy

a

és

sem

folyamat

irányítottan

a szabályozás minden

nagy az elmaradás, ami

rejlő

privatizációban

társadalom

mondhat le. Fontos megfelelő

a

tisztázatlan

területén

viszonyokhoz

vezethet és kárt okozhat. e.) Az 1993. évi CXV. ellátások

megelőző

törvény- a gyógyító-

előirányzatán

belül - összesen 2392 mil-

lió forintot különített el az egészségügyi zatok csökkentését

elősegítő

programokra.

belül a törvény tételesen határozta meg a higiénes célokra, az ifjúsági és támogat~~ára

kocká-

szabadidő

Ezen

mentálsport

fordítható 200- 200 millió forintot,

az alkoholizmus megelözésére forintot és az

szolgáló

30

millió

otthoni ápolás céljaira 145 millió

forintot. A fennmaradó

kockázatkezelő

prograrnak 1817

fo ri n tos e lő irányzat ár a semm i l y en

el ó í r ás.

meghatározás nem volt, igy a döntés az

millió téma-

Önkormány-

zat hatáskörébe került. Az Önkormányzat által előnyben

részesitett

témakör a szükséglet kommunikáció, a

szűrés-gondo

zás és az egészséges életmód, melyekre vül

széles

értelmezési tartomány a

három

a

rendkí-

jellemző.

- 35 -

Az

előirányzatok

felhasználása pályázati

keretében történt, erre négy (az emlitett három

témára,

kuratórium valamint

az

rendszer alakul t otthoni

ápolás és hospice ellátásra). A kuratóriumokat elnökségi tagok irányítják, tagjai is zömmel mányzati

önkor-

képviselők.

A kockázatok csökkentését elősegitő programokra ténylegesen 2042 millió forintot költöttek el, így a törvényi

előirányzathoz

képest

350

millió

forintos megtakarítás keletkezett. A mintegy 400

támogatásban

megismerése alapján az ellenőrzés

az

első

nem tudott

részesített év

kedvező

pályázat

tapasztalatairól összképet

al-

kotni. Főbb

gondok:

- az Egészségbiztosítási Önkormányzat a hatáskörébe került "szabadon" felhasználható forráshoz kapcsolódóan koncepcionálisan sem határozta meg azokat a biztosításpolitikai célokat, amelyeket az adott súlyos pénzügyi helyzetben (is) előny ben kíván részesíteni; - a pályázati felhívásban túl általános célokat fogalmaztak meg. aminek következtében nagy számú és sokféle palyazat érkezett és az elbírálás szinte parttalanna vált. a birálat során sok esetben a·nagyvonalúan megszabott követelményeket sem kérték számon. A kitöltött ürlapokon a vallalt feladat volumene inkább becslésen, mint realis felmérésen alapult. A hiányzó objektív bírálati feltételeket nem ritkán a pályázó ismertsége, kapcsolatrendszere pótolta, ami etikai kérdéseket is felvet Ikülönösen a nagyobb összegü támogatások odaítéléséné l ) ,

-

36 -

- nem tisztázott az egyes támogatott tevékenységek kapcsolódása az egészségügyi ellátás és finanszírozás jelenlegi és átalakuló rendszerével, a pályázati rendszer nem zárja ki mos finanszírozás lehetőségét,

a

párhuza-

- a pályázati úton odaítélt támogatások részét képezik a gyógyító- megelőző egészsegugyi ellátás előirányzatának nem lehet kétséges, hogy itt is csak a működési kiadások finanszírozhatók. Ezt a pályázati követelményekben sem fogalmazták meg egyértelmüen. A pályázók jelentős hányada a kapott összeget részben vagy egészben beruházási célokra fordította. Ez egyrészt szabálytalan, másrészt a későbbi működtetési igény miatt a biztosítót kényszerhelyzetbe hozhatja. Az eddigi információk szerint ez a gyakorlat az ÁSZ észrevételei ellenére - 1995-ben is folytatódott, - a nagyösszegű támogatásokat i.s egy összegben fizették ki a pályázóknak, akik nem egy esetben a kapott összeget bankszámlán helyezték el, és jelentős kamatbevételre tettek szert.erről azonban a finanszírozó a megkötött szerződésekben "elfelejtett" rendelkezni, - az életmód programokon belül kezelték a média témákra szánt összeget. 150 millió forintot. Erre még pályázatot sem írtak ki. A támogatásban részesített 31 programnak c.sak kisebb részéról tételezhető fe l , hogy a fe lvilágosítás t, ismeretterjesztést vállaló produktumok beleérthetőek az életmód-kura tó r i um egyébként is ''tágan" é rtelmezett célrend.szerébe) Az ellenőrzés (a 7 . .sz. me l lékletben felsorol t pályázatok esetében) 98,5 millió forintról azt állapította meg, hogy a támogatásokat valójában a működési költségvetés terhére kellett volna elszámolni. Ilyen például a biztosító arculat-tervére kifizetett ö.sszeg, különböző kiadványok támogatása,

- 37 -

- a pályázati feltételek nagyvonalúsága csökkentette az ellenőrzések hatékonyságát és elfogadhatatlan, hogy a teljesülést maguk a döntéshozók ellenőrzik,

nem tisztázottak a teljesítés meroszámai, mutatói, az eredmény valamiféle megjelenítése, - a szankciórendszer nem kidolgozott, a jogosulatlanul felhasznált összeg visszafizetéséhez igen hiányosak a technikai és a jogi feltételek. Az ÁSZ és a kuratóriumok közőtti egyeztetés során nyegében egyetértés alakult ki abban, hogy az tapasztalataiból lehet

és

kell

is

lé-

első

év

így

az

okulni,

1996-os társadalombiztosítási költségvetési tervjavaslatban

a célok pontosabb megfogalmazásával, az

elbí-

rálás szubjektív elemeinek visszaszorításával. rúbb

ellenőrzési

szigo-

és szankcionálási eszközökkel stb ..

A kockázatkezelés céljait szolgáló használására tett "sommás"

pénzeszközök

ellenőrzési

fel-

megállapításo-

kat, különösen a számszaki észrevételt az Egészségbiztosítási Önkormányzat és az OEP egyaránt vitatja. 3.2.2. Az E. Alap egyéb kiadásai A gyógyszerek fogyasztói

árának

61.572 millió forintba került,

támogatása

10.872

1994-ben

forinttal

több. mint az elóirányzat. A

jelentős

túllépes

rábbi évekhez hasonló okokra

vezethető

volt a

ko-

vissza. Egyebek

mellett a hazai és az import gyögyszerek árának

emel-

kedésére, a volumen és összetétel változásra nem utolsó sorban pedig az

előirányzat

mogatottság mértékének

csökkentése

nem ellensúlyozta. Eközben kosság terhei is.

alultervezésére. A mindezek

jelentősen

tá-

hatását

növekedtek a la-

- 38 -

A táppénzkiadások összege

a tervezett

34. 100

millió

forinttal szemben 40.833 millió forintra teljesült. alapvetően

növekedést

az okozta, hogy az alkalmazásban 5~

állók táppénzes arányszáma a tervezett ~-os mértékű

volt,

ami az egészségi

nyilvánvalóan összefügg a is.

A

helyett 5,9

állapot

foglalkoztatási

mellett

helyzettel

A táppénz mértékére vonatkozó szabályok változása

ellenére nött az egy táppénzes napra jutó kiadás lagkereset meghatározott

százaléka). A

(át-

táppénzkiadá-

sok évek óta ugyancsak alultervezettek. 4.

Az Alapok müködési költségvetése

4.1.

A müködési költségvetés bevételei Az

1994-től

pénzügyileg önállóvá vált

Nyugdíjbiztosí-

tási és Egészségbiztosítási Alap müködési költségvetései is

elkülönülte:~.egymástól.

Ezeket az 1994. évi

törvénnyel módositott 1993. évi CXV.törvény már

L.

küJön

- külön számszerüsítette. Az

~y.

Alap müködési

költségvetésének

bevételi

irányzata a törvény szerint 755! millió forint, a

járulékbevételekből

való közvetlen

költségvetésből

millió forintot az E. Alap költségvetésébe

portositanak át, az Ny.Alap számára végzett ellentételeként. Az eredeti megemelte az 1993. év-

eliiirányzatot

nyugdíjágazatra

telek

73 millió forintos és a

feladatok közben

jutó

687

saját bevé-

folyósitott

költségvetési térítés 7 millió forintos

jesülése. tésének

Ily módon, valóságos

az Ny. Alap mozgásterét

cso-

év

mi ll ió forintos pénzmaradványa. továbbá a után

amiből

járulékátcsopor-

tosítás 7433 millió forint. A müködési 2121

elő

ellátások túltel-

müködési költségve6197

(7551-2121+687+73+7 = 6197) jelentette.

mlllió

forint

- 39 -

működési

Az E. Alap

bevétele

eredetileg

7017

millió

forint volt, ezen belül az Alap közvetlen hozzájárulása 6305 millió forint. Ezt egészítette ki

a nyugdíjá-

gazattól származó hozzájárulás. Az 1993-as vány összege 991

millió

forint

volt,

pénzmarad-

valamint

egyéb bevételi tételek 310 millió forinttal tek túl. Az 199-

ben

E. az

Alap

működtetésének

összességében

10.439

az

teljesül-

céljaira

tehát

millió

forint

(7017+2121+99!+3!0) szolgált. Az államháztartás társadalombiztosítási nek

működtetésére

együttesen

16.636

al rendszerémillió

forint

állt rendelkezésre 1994-ben. 4.2.

A Nyugdíjbiztosítási Alap Az Ny. Alap

működési

működési

kiadásai

kiadásainak zárszámadás

szerinti

tényleges összege 1994-ben 8154 millió forintra teljesült,

amiből

a saját kiadások összege 6033 millió

fo-

rint (a különbözet az E. Alapnak atadott forrás). A törvényben meghatározott el ú i ranyzathol 1644 forint, mínt

"központosított

előirányzat"

mi llió

szerepel.

Itt részletezték a létszámfejlesztéshez kapcsolódó ködési többletkiadásokat (hér. th. járulék. dologi),

mű

a

felújításokat. a beruházási eleiirányzatokat és az

ún.

nyugdíjbiztosítási célfeladatokat

(informatika.

vi-

lágbanki

kiada.sok

kölcsflnnel

kapcsolatos

egyúttal jelzi a tervezési rendszerben mondást is hiszen a

költségvetes

az

rejtil

.sth. ).Ez ellent-

elúirányzatokat

nem a felmerülés helyén jeleniti meg. Évközben a felhasználás soran ezeket az

elóirányzato-

kat egyéb címekre csoportositották át. é.s a

zárszáma-

dási törvényjavaslat 10 sz. mellékletében a

központo-

- 40 -

sitott

előirányzat

hogy az

címen már nincs adat.

alapkezelőnek

előirányzatok kőzötti

címek,

alcimek,

Kétségtelen,

(az önkormányzatnak) joga van az tetszőleges

átcsoportosításra

elöirányzatcsoportok,

irányzatok között egyaránt. Ezt az !994. évi egyértelműen

vény 10. §-ának (8) bekezdése

elő

kiemeit L.

tör-

fogalmazta

meg. Mindez azonban ellentmond az

államháztartási

törvény

18. §-ának miszerint: "költségvetés végrehajtásáról adást

az

elfogadott

szóló

zárszám-

költségvetéssei

azonos

szerkezetben, összehasonlítható módon kell elkészíteni." E törvényi követelménynek -

a jogszabályi

ellentmon-

dásnak és a tervezési rendszernek is betudhatóan Ny. Alap

működési

költségvetése nem felel meg.

az

Emiatt

különösen a nyugdíjbiztosítási célfeladatok nyomon követése ütközött nehézségekbe. Külön c1m a "nyugdijblztositás

központi

irányitása".

két alcíme a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Országos Nyugdíjbiztosítási Fiíigazgatóság. Az önkormányzati és a ban

főigazgatóság!

megfelelően

kiadások

nem szabályozott,

hogy az önkormányzati irányitás kimutassa. Az

ellenőrzés

elkülönítése

nem alkalmas arra. közvetlen

kiadásait

tapasztalatal alapján az 1994-es

datként feltüntetett 66 millió forintnál kiadások lényegesen magasabbak.

azon-

a

ténya-

tényleges

- 41 -

4.2.1.Az Ny. Alap folyó kiadásai A kiadások elemzését az ÁSZ adatai alapján belső

a költségvetési beszámoló

végezte el, aminek

tartalma -

értelemszerűen

kiadás-szerkezete,

- más, mint a zárszám-

adásé. A béralap kiadása 1861 millió forint

volt.

átlagosan havi 40 ezer forint jut, ami 8 ezer tal, 25

~-kal

haladja meg

a két alap

főre

Egy

forint-

évi együt-

előző

tes átlagát. Ezen belül a központi irányítás béralapja 73 ezer forint, az igazgatási szerveké 38 ezer forint. Jutalomra a béralap J/4-ét, 454 millió forintot fizettek ki, vagyis átlagosan

3-4

havi

bérnek

megfelelő

összeget. Bérjellegű

kiadásokra 375 millió forintot

(zömmel költségtéritésekre, étkezési Ebből

a

kűlföldi

forditottak

hozzájárulásra).

kiküldetésekre kifizetett 17,5

mil-

lió forintot átvizsgálva az állapítható meg, hogy nak mintegy 30

~-a

ségvetést terheli.

ténylegesen az önkormányzati

ankölt-

(Az !994-es évben összesen 29

uta-

zást szerveztek). A különféle kiadások 1517 millió forintos 95

~-át

a társadalombiztosítási és a

összegének

munkaadói

járu-

lék, valamint az ÁFA- kiadás összege tette ki. 4.2.2.Felhalmozási és fejlesztési célú kiadások Az !994. évi L. törvény az ide tartozó

fő

teleket külön - külön határozta meg, a előirányzatok

címen belül,

forint összegben.

együttesen

kiadási

té-

központosított 1644

millió

- 42 -

A beterjesztett zárszámadás a célfeladatokat, zásokat, felújításokat,

beruhá-

informatikai fejlesztéseket és

a Világbanki Projekt hazai

költségeit

elkülönítetten

nem mutatja be. Ez a prezentációs hiányosság egyben az államháztartási törvény 18. paragrafusában

foglaltak-

kal is ellentétes. Az ÁSZ helyszíni vizsgálata elemezte ugyan az emlitett előirányzatok

téssei re a

megvalósitását, de az adatok

megegyező

különféle

költségve-

"elöállítására" nem vállalkozott, erbelső

nyilvántartási

rendszerek

sem

alkalmasak minden tekintetben. Épületberuházásokra a költségvetési törvény 400 millió forintot tartalmazott. Az

analitikus

nyilvántartások

szerinti teljesítés 382 millió forint.

A

beruházások

aktiválása nem történt meg, a megvalósult latba vett ingatlanokat is beruházási

és

hasznátart-

előlegként

ják nyi l ván. Az eszközbeszerzésekre teljesítése a

meglévő

előirányzott

51

millió

forint

nyilvántartások alapján nem

lapítható meg. Az évközi átcsoportositások és a maradvány bevonása nagyságrendileg Gépjárműből

módosíthatta

36 darabot szereztek be, 55,5

millió

álpénzezt. fo-

rint értékben. A központilag beszerzett gépkocsikat az ONYF csak használatra engedi át az igazgatási szerveknek, azok beszámolójában az eszközök nem is

szerepel-

nek. Irodaberendezésekre 23,8 millió forintot, klima berendezésekre 2,3 millió forintot költöttek, rinton pedig nyomdagépet

vásároltak.

14 millió fo-

- 43 -

Felújításokra eredetileg 232 millió forintot A zárszámadási törvényben 160 millió forint

szántak. szerepel,

ami a 25 ~-os ÁFA-t nem tartalmazza. A működési vagyonmegosztás elhúzódásamiatt a nyugdíjágazat által használt régi (Váci úti) székház

felújítására

tott összeg növeli az

értéket,miközben

állományi

fordíaz

épület még nincs is az ONYF könyveiben. Az informatikai fejlesztések 500 millió forintos

tör-

vényi előirányzata az !993. évi pénzmaradvány bevonásával - !88 millió forinttal - emelkedett. A legjelentősebb (stratégiai) feladat !994-ben a NYUGDMEG rendszer

országos

telepítése

volt.

már országosan működik, folyamat teljes számítástechnikai 1995-től

Az

alaprendszer

a megállapítási támogatottságához

még további modu!ok fejlesztése szükséges.A programra előirányzott 374 millió forin~ot felhaszná!ták. Az ágazat másik jelentős feladata a nyilvántartási rendszer kidolgozása volt, !994-ben még csak szervezési és programozási feladatokat végeztek. A NYUFIG informatikai fejlesztésére közel forintot,

eszközfejlesztésekre

38

millió

fordítottak. Ezek a beszerzések is az ONYF

143

millió forintot

könyveiben

szerepelnek. Az ONYF az

informatikai fejlesztések egy részét külsö

vállalkozóra bízta, ami lehetséges szakmai előnyök mellett magában hordozza a kockázatok Jehetöségét. emellett

költségesebb is, tekintve, hogy egy non-pro-

fit szervezet profit -érdekelt céggel végezteti a munkát (az ÁFÁ-t is megfizetve).

- 44 -

Mindkét Alap számára súlyos

jövőbeni

világbanki hitel törlesztése. A

adósságteher

kölcsönszerződés

ján felvett hitelek utáni kamatot és

a

törlesztése pedig az

elkövetkező

alap-

rendelkezésre

tartási jutalékot már 1994-ben is fizetni tőke

a

kellett

években

(a

terheli

a biztosítási alapokat). egyenlően

A kölcsönfelhasználás 1994-ben alapokat,

104,8 millió forinttal.

terheli J ,9

Ebből

USD értékben tanácsadói szolgáltatásokat és évi költségvetés

auditálását fedezték.

millió

az

A

az

1993.

tanácsadói

szolgáltatások részben a stratégiai informatikai rendszertervhez (SIRT) kapcsolódnak. Az erre kiirt zatokat az MTA

-ből

álló kon-

kiadások

belföldi

SZTAKI - SZÁMALK - KFKI

zorcium nyerte meg.

A

világbanki

pályá-

költsége 35,8 millió forint volt. 4.2.3. Megbizási éd

vállalkozási

szerzödéskötések

a

nyugdíjágazatban A

szerződéskötések

utasítás

rendjét a

2/1994.

szabályozza, amelyet azonban

során csak részlegesen tartották be. tött

szerződések

főigazgatói

a

végrehajtás

terén

érzékel he tőek

fejlesztésekre

a

Főként

tartalma a teljesítés és

köziitt i kapcsolat Az informatikai

sz

irányuló

a

megködíjazás

hiányosságok. szerződések

egy része korábbi szakmai, illetve személyes kapcsolaton alapul t. A

szerződésekre

kifizetett összeg 1994-ben 180

millió

forint volt. Az elvégzett feladatokról sem egyedi, sem átfogó értékelés nem készüJ t. A kifizetések elszámolása nincs megfelelóen szabályozva, elófordulhat, hogy "tipikus" alapok

költségvetéséből

működési

finanszíroztak.

kiadást

az

- 45 -

4.2.4.A

létszáma

foglalkoztatottak

Az 1993. év végi 3572 vel (22 %-kal) 4375 lenőrzési,

fős

főre

emelkedett.

dolgozók száma

lással, az ágazati jelleg vezetők

A közszolgálati

Alap

működési

létszáma 316 működési

kiadásainak

1994-ben 10.439 millió forint ti 9.138 Az egyes zését,

millió forintos előirányzati

elemzését

ben sem lehetett előirányzatból előirányzat

nőtt,

erősödésével

Az Egészségbiztosítási Alap Az E.

Elsősorban

a pénzügyi - számviteli, valamint

meltetési területen

4.3.

létszám egy év alatt 803

fő

az el-

az

üze-

az önállósu-

összefüggésben.

fő.

kiadásai. tényleges

összege

volt, szemben az erede-

előirányzattal.

tetelek

az E. Alap teljeskörűen

2.104 millió

ellenőr

teljesülésének működési

kiadásai eseté-

elvégezni. forint

a

Az

eredeti

központosított

címen szerepelt. ami az évközi

átcsopor-

tositások következtében más ctmekre került át. Az átcsoportosítások. i l letöleg a többletforráSQk előtrányzata 3.636 millió forintra teljesuJt. Az önkormányzati es a fiiigazgat
elkülö-

az egészsegbiztositás eseteben is csak legfel-

jebb tájékoztató

jellegű

információkat

nyújthat,

nem

alkalmas az önkormányzati Irányitás tényleges kiadásainak kimutatására.

- 46 -

Az E. Alap

működési

költségvetésére is fennáll, hogy a

zárszámadás nem felel meg az (18.

§.l

előírásának.

Ez

államháztartási

törvény

különösen az egészségbiz-

tosítási célfeladatok teljesülésének nyomon

követését

akadályozza.

4.3. l.Az E. Alap folyó kiadásai A béralap kiadása volt, ami az

ténylegesen

előirányzathoz

főre

jesítést jelent. Egy

3.203

millió

forint

viszonyítva 93,6 %-os tel-

jutóan havi 42 ezer

forint-

nak felel meg. A központi irányítás béralapja fajlagosan

83 ezer forint,

Az átlagos jutalom

a megyékben pedig 34 ezer forint. összege

119 ezer Ft-nak felel

éves

szinten

országosan

meg, a központban 320

ezer

fo-

r i nt vo l t.

A az fő

bérjellegű

kiadások 533 millió forintos

előirányzottat

ció,

Nőtt

10 %-kal haladta meg.

l d i kikül det és. a kö It ség t ér í té sek , a végkielégítés

sekre vonatkozúan nem

összege. A

teljesítése

a

kül-

reprezentá-

külföldi

készítettek

a

kiküldeté-

belső

szabálya-

Z<Í.st. A megvizsgált utazások dokumentációjából az utazás célja. eredménye nem állapitható meg.

Rendezetlen

az iinkormányzat és az OEP közötti költségelszámolás. flve a jogszabályi lehetőségekkel Ciprusra és Bibionéba szerveztek külföldi üoültetést, 40, illetve 15 ezer forintos személyenkénti térítés ellenében. A térítési díj és a tényleges önköltség közötti küliinbség és a kapcsolódó SZJA a munkáltatót terhelte. A különféle szolgáltatásokra kifizetett forint 31 %-kal volt több a tervezettnél,

1.2

milliárd

elsősorban

a

pos ta í kÖltségekkel . bér let í d i jak ka l. szám i tástechnikai eszközök üzemeltetésével összefüggésben.

- 47 -

4.3.2.Felhalmozási és fejlesztési kiadások

Az !994. évi L. törvény az E. Alap ide tartozó külön

sait - a nyugdíjágazathoz hasonlóan

kiadácímként

határozta meg és tételesen részletezi. A T/1884. számú törvényjavaslat azonban nem mutatja be

a

központosí-

tott elöirányzatok teljesítését, ami nincs összhangban az államháztartási törvény vonatkozó előírásaival. Így nem biztosított az egyes célfeladatok, a beruházások, az informatikai fejlesztések és a Világbanki Projekt költségeinek tételes ellenörzési említett alatt -

előirányzatok főleg

lehetösége.

teljesítési adatai a többi

Az cím

az OEP-nél szerepeinek - egy összegben.

Az épületberuházásokra

913

előirányzott

milliú

fo-

rinttal szemben 1.048 millió forint szolgált. Befejezték az OEP új székházát, a megyékben irodaházakat

vá-

sároltak és saját beruházásokat is megvalósítottak. A Budapesti EP elhelyezésétől épületberuházások lenyegesen e1helyezési körűlményeket.

Eszközbeszerzésekre

az

előirányzott

eltekintve javították

az az

51 millió forint-

nál lényegesen többet fordítottak (ügyviteltechnikai berendezésekre, bútorozásra, gépjárművekre stb.). Ennek pontos összege azonban

a

nyilvántartásokból

nem

allapitható meg. Az !994-es év során például 57 autót vasaroltak. amiból 30 darab volt a nyugdíjbiztosításnak átadott jarművek pótlása. Az Önkormányzatnak 6,4 millió forintért 2 db gépkocsit vettek. Ezek beszerzési költsége sem s~erepel az önkormányzat működési kiadásai ki\zott.

- 48 -

Felújításokra a költségvetési törvény 217 rintot tartalmazott. A teljesítés 254 Nagy

összegű

millió

millió

fo-

forint.

felújítási és átalakítasi munkákat végez-

tek a korábban vásárolt, illetve juttatott épületeken. Az informatikai fejlesztések 550 deti

előirányzata-

döntően

az

millió előző

forintos ere-

évi pénzmaradvány

bevonásával - több mint 200 millió forinttal sül t. A pénzügyi felhasználást az

Elnökség

túltelje12

önálló

projektre engedélyezte. A

jelentősebb

Országos a

stratégiai

feladatok közé tartozott

Vényadat Elemzési Rendszer (OVER),

Decentralizált

Járulékelszámolási

és

az

valamint

Folyószámla

Rendszer (DEJÁK) kifejlesztése. E "projektek" tervezett fejlesztése azonban nem

való-

sult meg, a fejlesztési célok csak, mint költséghelyek funkcionáltak

(ahol a kívánatos rendszerfejlesztéssel

szemben csak aszokásos üzemeltetési kiadások mol ása történt). Az, hogy egy adott "projekt" fejlesztése,

elszá-

bevezetése,

országos üzembehelyezésemennyibe

került,

az

évente

elszámolt pénzügyi felhasználá.sok

összesítésével

nem

állapítható meg (a projekt költséghely- jellege,

il-

let<'ileg a "szabad pénzeszközök" évvégi egyéb célú felhasználása miatt). A tb. kártya terhére végezték el például Tatabányán a telefonközpont fejlesztését, viszont a folyószámla terhére tb. kartya kiadásokat számoltak el. A projektek kiadásai a folyó kiadások és a felhalmozási kiadások között oszlanak meg.

- 49 -

Az informatikai fejlesztések hatékonyságának megítélése szempontjából lényeges, hogy 1994-ben

felszámolták fő

az egységes Fejlesztési Irodát, és a szervezetet 4 osztállyá alakították

át,

megszüntetve

egyúttal

egységes informatikai irányítást is. Az bályozatlanság a

különböző

emiatti

az sza-

szervezteti egységek közöt-

ti viták forrásává vált. Az OEP informatikai feladataelsősorban

it ellátó személyi állomány negyede informatikai

kicserélődött,

osztályé

az

szakmai

a

összetétel romlott. Az egészségbiztosítás szempontjából stratégiai tőségű

feladatokkal

külső

vállalkozókat

bíztak

(Az OVER projekt fejlesztésének irányítására olyan

szakértővel

kötöttek

szerződést,

jelen-

aki

meg.

például megelőzően

az OEP föállású dolgozója volt.) A világbanki kölcsönnel

kapcsolatos

járuló belföldi kiadások összege -

hitelfelvételhez a Világbanki Iroda

müködési költségeivei együtt - 135 millió forint volt. 4.3.3.Az 1993. és 1994. évi pénzmaradvány felhasználása A két ágazat között az 1993. évi pénzmaradvány

elszá-

molását még 1995-ben sem rendezték. A két önkormányzat közötti

előzetes

megállapodás alapján az E. Alap 1993.

évi pénzmaradványa 991 m"itlió forint volt.

ebbiil

millíó forintot folyó kiadásokra, 312 millió

(J79

forintot

beruházási célú ráfordításokra szántak. Az 1993-as maradványt teljes egészében E. Alapból,

amiből

"lehivták"

937 millió forintot fel

az

is használ-

tak. A maradvány (54 millió forint) az 1994. év

pénz-

- 50 -

maradványát növelte. Az Alap

bevételei

függő

131,8 millió forint szerepel, mint az

között

Ny. Alaptól át-

utalt összeg. Ezt az ágazatok egymás közötti lásainak lezárása során még rendezni

kell.

évi pénzmaradvány 687 millió forint,

amiből

elszámoAz

1994.

390 millió

forint az áthúzódó kötelezettség vállalás. szerződéskötések

4.3.4.Megbízási és vállalkozási

az

egész-

ségbiztosítási ágazatban. A


gazgatói

utasítása

szabályozta,

ezt

részlegesen hajtották végre. Nem tudták előirt

számú

fői

azonban

csak

rendjét az OEP 8/1994.

dokumentumokat,

így a

az

tartalmának,

szerződések

végrehajtásának, arányos teljesitésének lenörzésére nem volt

bemutatni megfelelő

el-

lehetőség.

A megbízási, vállalkozási szerződések valós kiadásáról nincs pontos adat. Az informatikai fejlesztésekhez kapcsolódó vállalkozási

szerződések

kiválasztása eseti jellegü

volt.

esetében, a gyakran

a

kapcsolatokon alapult. A kapacitás foglalás nem kiizzétett feladatra vonatkozott, hanem

felek korábbi

némelyike keretszer-

z
szerződés.

A tapasztalatok szerint az Egészségbiztosítás giai feladatainak informatikai fejlesztését lalkozóra bízták. Ez

mint

a

utaltunkrá-a lehetséges szakmai

straté-

külső

vá!-

Nyugdíjbiztosításnál előnyök

mellett ma-

- 51 -

gában hordozza a kockázatok

lehetőség

is.

E

mellett

költségesebb is, tekintve, hogy egy non-profit szervezet profit-érdekelt

céggel

ÁFÁ-t is megfizetve. A

végezteti

szerződésre

a

munkát,

kifizetett

!994-ben 200 millió forint. A felhasználások sága a

meglévő

dokumentumok alapján nem

az

összeg hasznos-

minősíthető.

4.3.5.Az egészségbiztosításban foglalkoztatott létszám alakulása fővel

Az ágazat létszáma 1994. során 875 végén 6722

fő

helyzetben

lévő

volt.

Ez

elsődlegesen

budapesti és

pest

nőtt,

a

év

legnehezebb

megyei

szervezetnél jelentkezett, szakterületileg leg a járulék és folyószámla, az

az

igazgatási pedig

ellenőrzési,

fő

a pénzü-

gyi területek létszáma növekedett. A közszolgálati

vezetők

5.

Az alapok

5. l.

A vagyongazdá lk od ás i

Iétszáma 384

volt.

vagyoni helyzetének alakulása 1994-ben tevékenység

sza bá lyozo tt sága

Az államháztartásról szóló 1992. évi vény

fő

előírása

X.~"XVIJI.

sz.

tör-

ellenére a társadalombiztosítás vagyon-

gazdálkodásáról szóló külön törvény 1994-ben sem letett meg (az 1993. végén beterjesztett 14.833 törvényjavaslatot az

Országgyűlés

számú

nem tárgyalta meg.)

A befektetési és vagyonkezelesi feladatokat az mányzatok

szü-

önkor-

1994-ben saját hatáskörükben sem szabályoz-

ták, ezeket - mindkét ágazatban - a

közgyűlés

elnökség egyedi döntései "helyettesítették".

és

az

- 52 -

E döntések esetenként


önkor-

mányzati irányításáról szóló 1991. évi LXXXIV.

törvény

előírásaitól

tételes

a

eltérő

módon

valósultak

meg.

A

törvény értelmében a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat kizárólag

a

Közgyűlés

szemben mindkét ágazatnál

gyakorolhatja.

előfordult,

döntést az elnökség hozta, arról

a

hogy a valóságos Közgyűlés

értesült,a formális jóváhagyás inkább tel"-nek

tekinthető.Kétségtelen

utólag

"tudomásul

vé-

ugyanakkor, hogy a va-

gyonnal kapcsolatos jogok gyakorlati hivatkozott törvény nem teremt

Ezzel

értelmezésére

egyértelmű

a

helyzetet.

Ilyen ügyletek voltak például az NY. Alap esetében az 1994. évi műkódési célú ingatlanvásárlások, az E. Alap esetében pedig az 1994. vég~n vegrehajtqt1 banki részvenyeR MEDICOR részvenyekre cserelese. Szintén gond, hogy a járuléktartozás ellenében

átvett

vagyontárgyak nyilvántartása, a két biztosítást ágazat közötti elszámolása, átadása, felelően

5.2.

használata

sincs

meg-

szabályozva.

A pénzügyi szétvá!áshoz kapcsolódó vagyonmegosztás

le-

bonyolítása 5.2. l. A naturális vagyonmegosztás A két :\lap közös vagyonának megosztása kenőmentes.

novemberi

nem volt

Az Egészségbiztosítási Önkormányzat január

1994.

l-jei

ha-

tállyal hagyta jóvá a naturá l is vagyonmegosztást.

Ezt

Közgyűlése

visszamenöleg,

zök-

a nyugdíjágazatnál csak a könyvvizsgálat idején, közepén fogadták el,

eltérő

1995.

számviteli rendezéssel.

- 53 -

Az eltérés abból adódott, hogy az OEP a táshoz kapcsolódó pénzt

(125

millió

vagyonmegoszforintot)

csak

1995-ben utalta át a nyugdíjágazatnak. A számviteli szabályozatlanság

következtében

OEP-nél 1994-re

az

lekönyvelték,

ONYF

azt

azonban

az nem

helyezte tartalékba (a mérlegben csak, mint követelést szerepelteti). Emiatt a két ágazatnál nem egyezik sem a befektetések hozama tartalék, sem a tartósan

befek-

tetett eszközök állománya. A befektetések hozama tartalék a két ágazat közötti, törvényszerinti 90 : 10 ~-os arány helyett 92,72 : 7,28

~-ra

változott. Az

ellenőrzés

megállapításai

mi-

att az NY. Alapnál a zárszámadási törvényjavaslat 2. sz. mellékletében a befektetések hozama tartalék 3645 millió

forintról

3765 millió

forintra,

a

tartósan

befektetett eszközök állománya 14.331 millió forintról 13.600 millió forintra módosul. Ennek oka a naturális vagyonmegosztás egyes tételeinek figyelmen kívül hagyása, továbbá az ingyenes vagyonátadás és a járuléktartozás fejében átvett vétele.

vagyon

helytelen

számításba

(8. sz. melléklet)

5.2.2.A müködési célú ingatlanvagyon megosztása ágazat között

a

két

A vagyonmegosztás még az Asz helyszíni vizsgálata idején sem fejeződött be. noha a vagyonátadás elveit a két föigazgató 1994. februárjában rögzítette. Az !993-ban nem

rendezett

ingóvagyon

megosztása

Iétszámarányok és a tényleges használat szerint, lépcsőben

a könyv

dás-átvétel

szerinti

egyezősége)

auditálásával

végleges

rendezés

pedig az 1994. évi

egyidejűleg

valósult meg.

a több

(áta-

beszámolók

- 54 -

Az ingatlanvagyon megosztását az 1994. év alakult,

kölcsönösen

elfogadott

végéig

létszámok

ki-

alapján

1994. közepéig kellett volna elvégezni. Mivel a tervezett létszámfejlesztések nem voltak

meg-

egyértelműen

határozva, viták merültek fel, a rendezésre

1994-ben

nem kerülhetett sor. Mindkét ágazat

helyzetéből

nyugdíjbiztosítás-

elsősorban

adódóan

az önálló

elhelyezést

a

igyekezett

megoldani (saját beruházással, épületvásárlással, vagy akár bérleményben). E törekvések következtében

jelen-

tösen növekedett az épületek száma, a használt alapterület. A használatbavételi megosztást tulajdon

szerinti

megosztás,

az

nem

követte

állományi

a

értékek

könyv szerinti rendezése. A rendezetlen ingatlan állomány miatt az ágazatok tényleges volt meghatározható és az ún. sára is csak 1995. 5.3.

őszén

működési

vagyona

jóléti vagyon

sem

megosztá-

került sor.

Pénzpiaci tevékenység, befektetések 1994-ben

a

Nyug-

díjbiztosítási Alapnál 5.3. !.Rövid lejáratú befektetések Az ONYF 1994. október 21-én a befektetések hozama tartalék

pénzeszközeiből

3

milliárd

forint

értékben

kincstárjegyet vásárolt, 1995. évi visszatérülés

mel-

lett. A központi költségvetésröl szóló 1993. évi

CXI.

törvény 27. §-a kapcsolt

értelmében: "Az

megelőlegezési

tele esetén, annak

számla

időtartama

állami

forgóalaphoz

hiteljellegű

alatt

az

igénybevé-

Alapok

rövid

lejáratú értékpapirt nem vásárolhatnak ... "Az értékpapír vásárlás napján az NY. Alapnak nem volt hitelállománya, viszont az év

hátralévő

részében a

hitelfelvé-

- 55 -

telek állandósultak, ezzel a IV. negyedév pénzforgalmi előírá

tervében számoltak is. A költségvetési törvény sait a

rövidlejáratú

befektetésre

meghozatalakor nem sértették meg,

vonatkozó

döntés

legfeljebb

"megke-

rül ték". A törvényalkotói szándék

hiánya a megtérülést pénzügyi döntések gondot fog okozni

egyértelmű

követően

(már

törvényességének (működési

megfogalmazásának 1995-ben)

hozott

megítélésénél

is

célokat szolgáló beruházá-

sok megvalósítása).

5.3.2.Tartós befektetések 1994-ben a befektetések hozama tartalék ből

pénzeszközei-

(az alapok közötti naturális vagyonmegosztásra vo-

natkozó önkormányzati megállapodás idópontját zöen) közel 500 millió forintot házak,

illetőleg

működési

megeló-

célra,

iroda-

üzletrész vásárlására fordítottak.

beruházások az igazgatási szervek önálló

A

elhelyezését

célozzák, a VIR Kft-ben szerzett üzletrész megvásárlása pedig az ONYF új irodaházhoz \'O

Az

juttatását

szolgálta

l na.

O~~

székházzal együtt 1994-ben 12 irodaépület

tesítését v~telárát

és felújítását kezdték teljes

eg~szében

ezek állományba vétele nem

ki

is

tört~nt

meg.

Két

fizették,

lé-

ingatlan azonhan

meg.

így utánuk er-

első

évben

tékcsökkenést sem számoltak el. Szabályos elszámolás esetén mar az

lett volna, hogy az ilyen befektetések

Játható

fokozatos

ér-

tékvesztéssel járnak. A vagyon "felélése" ellentétes a

- 56 -

tartalékképzés eredeti céljával, az NY. Alapnak csak ráfordítása származott a és bevétele nem. A

működési

befektetésekből

tartós

célú ingatlanokat a

dési költségvetés terhére felújították is - a

működési

pedig

és

műkö

aktiválták

szektorban. Mindez csak tovább fokozza

e befektetések tisztázatlan helyzetét.

szabályszerűsége

5.3.3.A vagyongazdálkodás eredményessége,

Az NY. Alap kamat- és egyéb hozambevétele a

zárszáma-

dási törvényjavaslatban 2388 millió forint.

Ezt

2391

millió forintra kell megemelni, mivel a Takarék Bróker Kft-nek és a CA

Értékpapírbefektető

Alapnak

eladott

diszkont kincstárjegynél nem számolták el az árfolyamnyereséget (3.sz. melléklet). A rövidlejáratú ügyletek általában

eredményesek

tak. Az Alap évközi szabad pénzeszközeit reskedelmi bankoknál helyezték el.

vol-

különböző

ke-

(A Társadalombizto-

sítási Alapok esetében ugyanis nem kikötés. az egy évnél rövidebb lejáratú államilag vásárlás

garantált

lehetősége.).

A vagyonkezelés területén az l. (a

Közgyűlés

jóváhagyását

si döntésekeni lanságának 21-i

értékpapír

túlmenően

pontban

megelőzően

hozott tulajdono-

az ellenörzés súlyos

minösiti, hogy a Lupis

csődegyeztetése

emlitetteken

Rt.

gondat-

1994.

július

során a 400 millió forint követe-

léssei szemben az átalakulás után

a

Thlminium

Rt-ben

megítélt részvényhányad- megfelelö intézkedések nyába- nem került az alapkezelö tulajdonába. zikailag" csak 1995. végén

rendeződött.)

hiá-

(Ez "fi-

- 57 -

5.4.

Pénzpiaci tevékenység,

befektetések

1994-ben

az

Egészségbiztosítási Alapnál Az E. Alapnak 1994-ben nem

volt

szabad

pénzeszköze,

esztendőben

finanszírozási feladatait egész

csak

az

állami forgóalap igénybevételemellett tudta ellátni. A tartalékvagyon növelésére ily módon

nem volt

lehe-

viszont vagyonkonverziót hajtottak végre. A BB. Rt, az MKB Rt. és az IBUSZ Rt. összesen 987.699 ezer tőség,

forint

névértékű,

értékű

részvényeit elcserélték a 662.130

névértékű

619.417

ezer

forint

MEDICOR részvényekre, 6

könyvszerinti ezer

forint

részvénytársaságban

és 4 Kft-ben részesedésre. A banki részvények cseréjét gazdaságossági

számítások

elvégzése nélkül bonyolították le . .s
lévő

cégbe is invesztáltak. ami az

auditor

számításaszerint közel !32 millió forintos értékvesztéshez vezetett. A

részvénycseréhez

semmiféle

piaci

felmérést nem végeztek, a MEDICOR cégek mérleg

beszá-

molóival sem rendelkeztek. A MEDICOR Kereskedelmi Rt-t - az 1994 . évi

közgyűlési

jegyzőkönyv

tanulsága

rint - az OEP tulajdonképpen a felszámolástól

sze-

mentet-

te meg. A vagyonkezelés területén több

eljárási

is tapasztalt az ellenúrzé.s. A

befektetésekról

tett analitikus nyilvántartások nem voltak a gazdasági események követésére. a léssei való adat-egyeztetésre.

Ezzel

hiányosságat veze-

alkalmasak

fúkönyvi

könyve-

i.s magyarázható.

hogy nem intézkedtek a CODEX-nél letétbe helyezett -jegy kamatának és az

OMKER

részvények

(együttesen 47,5 millió forintos ami az !994. évi kamatvolna.

és

összegű)

CA

osztalékának átutalására.

hozambevételeket

növelte

- 58 -

A vagyonkezelésben illetékes szabálytalan

szerződést

kozóan a 7/1994.szárnú

!994-ben

főosztály

több

kötött, mivel az Alapra vonatUtasítás

Főigazgatói

szerinti

kötelezettségvállalási jogkörrel nem rendelkezett. 6.

A társadalombiztosítás vagyonnal való ellátása

6.1.

Az ingyenes vagyonjuttatás helyzete (1994-95-ben) A vissztehermentesen átvett vagyonból származó bevétel 1992-94 között a társadalombiztosítás költségvetésében mindig "hézagpótló szerepet" töltött be, a előállításának

"O-szaldó"

eszköze volt.

Bevétel azonban

ebből

egyik évben sem származott, időben,

sem

értékben nem valósult meg. Az !994. december 31-i

ha-

vel a törvényben

előírt

mi-

vagyonátadás sem

táridóig 651 millió forint

értékű

részvénycsomag

KER, RICO) és 185 millió forint értékben lokat szolgáló ingatlan (megyei

(OMcé-

működési

igazgatósági

épűlet)

átadására került sor. A részvényeket az egészségbiztosítás. az épületet (Kecskeméten) a nyugdtjbiztositás kapta. A részvények után nem származott 1994. évi hozambevéte1, mert az OEP elmulasztotta a szükséges intézkedések megtételét. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről

szóló 1995. évi LXXIII.

1995.

évi

törvény

már

csak az E. Alapnál számolt 500 millió forintus vagyonhól

származó

hozambevétellel.

Egyidejűleg

ták a vissztehermentes vagyonátadás törvényben rfigzített -

szahál~Jzását.

módosítot-

1992. E szerint

december 31-ig 55-65 milliárd forint értékben

évi

X.

!995. kell

a

- 59 -

két alapnak vagyont juttatni. Továbbra

sincs

azonban működésé

meghatározva a vagyonátadás célja. Az alapok

nek stabilizálásához ez a nagyságrend nem lehet séges, a rövidtávú

érdekeknek

alárendelve

elég-

a

vagyon

felélése hamar bekövetkezheL Az OTP és a Postabank részvények 20-20%-át a két 1995. májusában kapta meg, milliárd forint értékben. A

alap

összességében mintegy 7 működési célú ingatlanok a

megyei igazgatási szervek (váci, egri, szolnoki) elhelyezését szolgálták. Átadásuk a könyv szerinti érték felett,

183,4 millió forintért valósult meg.

Az év vegen a vagyonátadással kapcsolatos

tárgyalások

ismét "felgyorsultak". December 28-án az Egészségbiztosítási Önkormányzat 2,1 milliárd forint értékben átvette a Kincstári

Vagyonkezelő

Szervezettől

Aliga létesítményt, december I-én pedig forint értékben

a

Borsodchem

Rt.

l ,3

a

Club

milliárd

részvénycsomagját

kapták meg az önkormányzatok. Időközben az ÁPV Rt. döntött az Rt. átadási áron történő visszavásárlásáróL A társadalombiztosítási önkormányzatok 1995. végéig, a törvényben előirt 55-65 milliárd forintos vagyonérték helyett 11,4 milliárd forint és 370 millió forint Az

ingyenesen

értékű

atadott

értékű

részvénycsomagot

ingatlant kaptak.

vagyonról

az

1992.

LX:XXIV.törvény úgy rendelkezik, hogy annak az NY. Alapot. 44,32 %-a az E. Alapot illeti eddigiek során ezeket az arányokat nem tartani .

•

55,ó8 meg.

sikerült

évi %-a Az meg-

- 60 -

A vagyon elfogadása tulajdonosi döntés, tehát lagosan a

Közgyűlés

hatáskörébe tartozó

kizáró-

kérdésről

van

szó. A porfólió bizonytalanságamiatt a megállapodások előkészítését

a

Közgyűlés

alapján az elnökség végzi, utólag

hagyják

előzetes

a

jóvá. (Az

felhatalmazása

megállapodásokat ÁSZ

pedig

álláspontjával

Egészségbiztosítási Önkormányzat

és az OEP az

az

ingye-

nes vagyonjuttatással összefüggésben sem ért egyet.) 6.2.

A járuléktartozás fejében elfogadott vagyon 1994-ben

6.2.1 Elszámolás a két Alap között. Járuléktartozás ellenében 1994-ben 967

millió

forint

értékben fogadtak el vagyont. Az átvétel módját, a járuléktartozás rendezését, a két ágazat közötti megosztás/ elszámolás szabályait nem rögzítették. évi költségvetési beszámolókban az

átvett

Az

1994.

vagyont

két alapra eszmeileg megosztva szerepeltették,

a

a va-

lós tulajdoni helyzet azonban ennek nem felel meg. A zárszámadási törvényjavaslat áttekinthetően

12.

számú

melléklete

szemlélteti a tartozás ellenében átvett

Yagyonelemeket. Ennek kimutatása az NY. Alapnál a tartalékok között (2. sz törvényi melléklet),

ugyanakkor

felesleges és helytelen. Attól. hogy az átvett vagyont elóirás szerint -az értékesítésig-

tartalékba

kell

helyezni, még nem válik az Alap tartós befektetésévé. Az átvett Yagyonra is igaz. hogy az érdemi

intézkedé-

seket az önkormányzatok elnökségei hozták, nem a gyűlések,

holott lényegében itt is tulajdonosi

seket kell hozni, ezért- az ÁSZ rint - a

közgyűlési

megkerülni.

jogértelmezése

szintet - döntés

előtt

Közdöntésze-

- nem lehet

- 61 -

6.2.2.

Az átvett vagyon hasznosulása

A bányavállalatok

tülajdonát

(Hévíz) 1994-ben a könyv vették át, ennek

képező

szerinti

megfelelűen

Hotel

érték

Carhonát

150

~-áért

rendezték az érintett cé-

gek tartozását is. A cég mérleg szerinti eredménye !993-ban l mill i ó for int, !994-ben pedig 1,7 millió forint volt, bevétel nem származik a működésből. A vagyon után 200 millió forint értékvesztést számoltak el. A járulék tartozásként 615 millió forintot írtak le. A Carbon Közraktár Kft. üzletrészét szintén a felszámolás alatt lévő bányászati vállalatoktól vette át az OEP, 71,7

~-os

tulajdoni hányadban. A li:ft.

törzstöké-

jét megtestesítő tatabányai székházat a megyei EP te bérbe.

ve~

Ennek lebonyolítása során az ellenőrzés a helyszínen felületességet, pénzügyi Jazaságot, szabálytalanságokat tapasztalt. A Kft. veszteséges, leszállitották a törzstókét. Az irodaház használatára az eszmei hányad alapján kötöttek szerződést. Az év végén vették btrtokba, de az egész évre kifizették az üzemeltetésE. Az átalakításra fordított 50 millíó forint sorsa rendezetlen.

A Mátrai Szénbányák FA-tól 20S·milliö forint bírósági végzéssel erömüvi részvényeket kapott a két ágazat. A (bár részvények hasznosulása még nem minősíthető az MVM Rt. privatizációja már lezajlott, a névérték alatt keltek el).

részvények

- 62 -

7.

Az alapok likviditási helyzete 1994-ben

7.1.

A társadalombiztosítással szembeni tartozások

állo-

mányának és összetételének alakulása. A

társadalombiztosítási

kintlevőségek

(1991=12%,

bevételekhez részarányt

növekvő

1994=27%),

viszonyítva a

ami

önmagában

helyzet relatív romlását mutatja. A

képviselnek is

a

pénzügyi nagy-

tartozások

mill i-

ságrendje 1994. végén már megközelítette a 200 árd forintot. lett

mel-

A folyamatos összegszerü növekedés

megemlítendő

azonban annak lassuló üteme.

A tartozásállomány

alakulására

melynek nagy része

független

tényező

számos a

hat,


tevékenységétől.

A fizetési kötelezettség elmulasztásának

alapvető

oka

a gazdaság szereplöinek ellehetetlenülése, a vállalkozasok

megszűnése,

molasi eljárások

átalakulása, csödeljárások, indítása.

A

felszágazdasági

kedvezőtlen

helyzettel összefüggésben, de gyakorta attól függetlenül is

megfigyelhető

tendencia

a

fizetési

fegyelem

eriitel jes romlása is. A kintlevöségek döntö többségét a munkáltatói tartozások teszik ki (ó8

5{.).

járulék

A követeléseken b·elül ál-

landóan nö a késedelmi pótlék, a birság részaránya (24 -

~55f).

A tartozásnövekedés

csoportjára jellemzö, az

a

járulékfizetök

arányokat

még mindig az un. hagyományos

tekintve

gazdálkodó

minden azonban

szervezetek

(vol t állami vállalatok) hát ra léka a meghatarozó. Ezek átalakításával, privatizációjával kapcsolatos általa-

- 63 -

nosítható tapasztalat, hogy a legértékesebb egységeket külön-külön leválasztva értékesítik, vagy új társaságba viszik be, a megmaradó adósság pedig fedezetlen marad. A megtérülési hányad a társas,

illetőleg

az egyé-

ni vállalkozások·esetében is igen csekély. A tartozások "kezelésének" eszköztára akkor

változott

érdemben, amikor 1992-ben a társadalombiztosítás a behajtás-végrehajtás jogát is megkapta. Az 1993. év elejére a feladat hatékonyabb ellátása érdekében

országos behajtási szervezetet hoztak csőd-

a tevékenységet a

létre,

és felszámolási ügyek

intézé-

sével együtt az OEP apparátusában látják el. A szervezet tevékenysége javuló eredményeket mutat, ami nösen 1995-ben volt

külö-

érzékelhető.

A fizetési kötelezettség nyomon követésének, a ellenőrzési

tási,

tevékenység

behaj-

megszervezésének

egya-

ránt alapját képezi a megbízható és "naprakész" információs és nyilvántartási rendszer. Közismert, járulék és folyószámla szakterületen

hogy

a

meglévő

gondok és

hlányosságok képezik a járulékbevételek és a

tartozá-

sok

kezelésének

megfelelő

szervezeten

belüli

aka-

dályát. A megoldásnak tekintett ún. decentralizált járulék-

és

folyószámlarendszer

azonban

jelentős

(DEJÁK)

kialakítása

késedelmet szenvedett {lásd

korábban

a 4.3.2. pontot). A 10/1995/111.1./ OGY határozat informatikai bázis kellett volna

működésének

kezdődnie,

szerint

az

egyseges

már ez év elejétiil

erre nem került sor. A

színi vizsgálat tapasztalatai alapján az is

meg hely-

kétséges,

hogy az országos bevezetés 1996. során megtörténik.

- 64 -

Az

országgyűlési

határozat végrehajtásáról a

tási önkormányzatoknak

az

1994.

egyidejűleg

be kell számolniuk.

tató anyag

a

T/1884.

számú

évi

biztosí-

zárszámadással

Ilyen tárgyú

tájékoz-

törvényjavaslathoz

nem

csatlakozott, noha a két biztosítási önkormányzat

azt

eljuttatta a Pénzügyminisztériumba. 7.2.

Az állami forgóalap

hiteljellegű

A társadalombiztosítás pénzügyi használatát -

igénybevétele alapjainak

1994-re vonatkozóan- az 1993 évi

törvény 27. §-a szabályozza. Az ágazatok centralizált

jellemző.

nőtt,

A

szigorított

szabályozás

CXI. finan-

belső

erősen

szírozási rendjére az a

forgóalap

pénzkezelés mellett

is

majd állandósult a hitelszükséglet.

A Nyugdíjbiztosítási Alap év végi hitelállománya milliárd forint volt. Az

első

félévben

14.7

jelentős

még

volt a hitelmentes napok száma, késöbb ez folyamatosan csökkent, az utolsó két hónapban nap sem fordult

már

egyetlen

ilyen

elő.

Az Egészségbiztosítási Alap - január hét napját kivéve -egész évben hitelre szorult, napi 7 milliárd milliárd forint közötti összegben, év

végén

és ez

66 47.4

mllliárd forint volt. 7.3.

A biztosítási alapok éves hiányának finanszírozása Az alapok együttes hiánya- az 1991. zésre igénybevett és még nem

évi

hiányrende-

teljesitett

llkviditási

tartalék visszapótlási kötelezettséget

is

véve- 1994. végéig 114,5 milliárd forint. dezésére összesen 27,9 milliárd forint kibocsátásra került sor -

figyelembe Ennek

értékű

1995. május végéig.

ren-

kötvény-

- 65 -

forintot

térí-

címeken. Az így fennmaradó

rende-

A központi költségvetés 8,6 milliárd tett meg,

különböző

zetlen hiány közel 78 milliárd forintot tesz ki. Az 1996. évi állami

költségvetésről

szóló

1995.

évi

CXXI. törvény 32. §-ának adataiból a központi költségvetés által elengedésre

kerülő

eddigi rendezetlen hiá-

nyok összege azonban csak 76 milliárd forint. Az eltérés

alapvetően

a

likviditási

tartalék

1994.

évi

visszapótlási kötelezettségével függ össze, ami az összhang csak a költségvetési törvény módosításával Az

időközben

tésének és a

teremthető

értelemszerü

meg.

már kibocsátott értékpapírok rendezetlen

alapok múltbeli gondjai

miatt

hiányok

átvállalásával Ez

rendeződnek.

jelenti a pénzügyi helyzet

jövőbeni

tőketörlesz

azonban

nem

konszolidációját.

8.

A társadalombiztosítás által folyósított ellátások

8.1.

A kiadások alakulása 1994-ben A

Nyugdíjbiztosítási és az

az

Egészségbiztosítási terhelő

által folyósított, de forrásait nem

kiadásai 1994-ben megközelítették a 200

Alap

ellátások

milliárd

fo-

rintot. A részletes adatokat a zárszámadási törvényjavaslat 9. számú melléklete tartalmazza. a két ágazgatnál

eltérő

formában ésszerkezettel (ami

prezentációs

szempontból nem helyes). Az 1993. évi CXV.

törvény ezen ellátások

előirányzata

it összevontan - ágazati bontás nélkül -

tartalmazza,

vagyis a teljesítés

bemutatása

szerkezetnek megfelelöen történt.

nem Ez

a

költségvetési azonban

ágazat elkülönülésével részben megmagyarázható, kolható.

a

két indo-

- 66 -

Összességében az ide tartozó

ellátások

költségvetési törvény mintegy

187

kiadásaira

milliárd

a

forintot

irányzott elö, a teljesítés ezt tehát 13 milliárd

fo-

rinttal lépte túl. A zárszámadási törvény 9. sz. mellékletében a Nyugdíjbiztosítási Alapnál folyósitott fel az E. Alapot

terhelő

gét is. Ennek azonban

a

tűntetik

ellátásként

rokkantsági nyugdíjak

össze-


egésze

szempontjából finanszírozott ellátási kiadás, értelemszerűen

a 3. sz. mellékletben kell szerepelnie (a

mellékletben azonban

eltérő

adat szerepel).

Az ellátások mindkét biztosítási ágban mentésegyre nagyobb (többlet) megyei

nyugdíjbiztosítási

azok ügyviteli,

gyi következményeit !993.

nem

igazgatóságok, költség-

a döntések

informatikai és

mérlegelik

évi kiadásokhoz (ami közel 137

volt) viszonyítva a növekedés

jelentenek

működési

vetésekre is. Az a tapasztalat, hogy előtt

volu-


NYUFIG) számára fokozódó hatással a hozatala

növekvő

feladatot

az igazgatási szervezetek (megyei pénztárak,

két

megpénzű

kellőképpen.

mi ll iárd

"ugrásszerű".

tóen az átmenetileg a társadalombiztosítás

Az

forint

Ez alapveáltal

fi-

nanszírozott ellátásoknak a folyósitott ellátások közé kerülésével magyarázható - kivéve a

mezőgazdasági

já-

radékokat. 8.2.

Egyes ellátások részletes vizsgálatának tapasztalatai Az ellátások nagy számamiatt

az

ellenórzés

tudott részletes vizsgálatot végezni, ezek

négynél

azonban

a

folyósitott ellátásoknak több, mint 65 %-át teszik ki.

- 67 -

Mindkét ágazat folyósít családi gusztusától

pótlékot,

1994.

au-

a nyugdíjbiztosítás feladatát már csak a

nyugdíjakkal együtt folyósított ellátás képezi. A központi költségvetéssei az OEP számol el, ebben említésre méltó gond nem tapasztalható. A foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes jakra 1994-ben 10,4 milliárd forintot

fordítottak.

nyugdíjasok létszáma 1992. végén 63 ezer

fő

fokozatosan csökkent. Évek óta súlyos gond jak rint

jelentős őket

végén a

nyugdíA

volt, majd e

nyugdí-

hátraléka, a munkáltatók a szabályok sze-

terhelő

kiadásokat nem térítették meg,

kintlevőség

több, mint 7 milliárd forint volt.

1995-től

Ismeretes, hogy

1994.

változott

a

nyugdíjazások

jogszabályi háttere, ami a tartozások növekedését megakadályozhatja és

feltehetően

mérsékelni fogja

az

új

megállapítások számát is. Az ehhez kapcsolúdú behajtási

tevékenységet

1995-től

1994-ben

még

a

NYUFIG

végezte,

a feladatot az OEP szakapparátusa látja el. elő

Elönyugdíj folyósítására a 4,3 mi ll iárd forintos

irányzattal .szemben 6,2 milliárd forintot fordítottak. Az elszámolás a megyei munkaügyi

központokkal

törté-

nik. a kiadásokat az OliiK-nak kell megtérítenie. A megtérítés 1994. végén 9()0 millió forinto.s

hiánnyal

rul t. még az ÁSZ vizsgálat idején is vol tak len tételek. A

folyú.sí tás

műki'Jdési

zá-

rendezet-

kül t.ségeinek

meg-

teremtő

teritésének jogszabályi alapja <.:.sak 1996-túl dik meg. Az

eiéinyugdíj

a

módosított

szabályozás

értelmében

nyugdíj e l öt t i munkané l kü l í segé l y re vá! to z ik, ellátás 1996-tól fokozatosan

megszűnik.

í gy

az

- 68 -

előírások

A kárpótlásról szóló törvényi az elmúlt

időszakban

egyre

növekvő

következtében

feladatot jelent

a

nyugdíjbiztosítás igazgatási szervezete számára a kárpótlási jegyek életjáradékra váltása. A feladat súlyát a folyósított összeg nem fejezi ki (1994-ben 3,6

mil-

liárd forint).

A vagyoni kárpótlási jegyek életjáradékra megyei igazgatóságok

bírálják

el,

a

váltását

a

megállapítások

hogy

életjáradék nem vonható össze, ez

jelentősen

megdrá-

gítja a folyásítást (sok a 200-500 Ft-os havi

kifize-

t

a

kisösszegű

rendben történnek. Gondot jelent,

és).

Az elszámolás az ÁVÜ-vel,

1995-től

az ÁPV Rt-vel

tör-

ténik. A PM külön számlát nyitott a fedezet biztosítására, amelyre

havonta

előre

utalják

át

a

várható

ii.sszeget. a vagyoni kárpót Jással kapcsolatos feladatok törYényességi ellenőrzése az ÁSZ feladata. E tekintetben gond, hogy esetenként az

előirt

90 napnál hosszabb

idii után születik meg a határozat.

A személyi kárpótlás alapján járó eletjáradéki igényeket az OKKH bírálja el és a folyósitást végzi a dijbiztositás. Az életjáradékban

részesülők

nyug-

száma és a

folyósitott összeg is egyenletesen emelkedik. Az ellátási kiadások elszámolása az OKKH-val rendezett.

-

8. 3.

lí9 -

Elszámolás a finanszírozókkal

A zárszámadási

tiirvényjavaslat

<J.

számú

mclléklete

azért is el térö a két ágazatnál, me rt a nyugdí jágazatszerepe l nek, az nál csak a teljesitési adatok egészségbiztosításnál viszont az elszámolás adatai is. A nyugdíjbiztositásnak a ki'd t.«égvcté.«cn kivül más

fi-

nan.«ziroz<'Jkkal i.s cl kell számolnia. Ez csetenként különfisen a müködési költségek megtérítésével fisszefüggésben - nem problémamentes.

Budapes t , l <J91í. f cb ru á r

ihl~.....___(llag !mayer István)

l. sz. melléklet a V-12-81/1995-96. sz. ÁSZ jelentéshez

-~ Hungária Kft. Véleményünk szerint: Az éves Költségvetési beszámolót a számvitelról szóló 1991. évi XVIII. törvény és a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére vonatkozó 179/1991. (XII. 30.) számú Korm. rendelet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséról szóló 1992. évi LXXXIV. törvény, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséról szóló 1993. évi CXV. törvény, az azt módosító 1994. évi L. törvény és az 1994. évi LXXVI. törvény elóírásainak megfelelóen állították össze. Az éves költségvetési beszámoló megbízható és valós képet ad a Nyugdíjbiztosítási Alap Szolgáltatási szektorának 1994. december 31-i vagyoni és pénzügyi helyzetéról, valamint az éves pénzforgalom alakulásáról. Budapest, 1995 augusztus 18.

Ic

l

KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Kft. Budapest KE - 0045/95/1

j:..

~G. p. ....

1..:~

-n...,-.

David Thompson Partner

j J

l l

dr. Cselótei Istvánné Bejegyzett könyvvizsgáló KI-1923/94/X.

Hungária Kft.

Véleményünk szerint: Az éves Költségvetési beszámolót a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény és a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére vonatkozó179/1991. (XII. 30.) szárnú Karm. rendelet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló !992. évi LXXXIV. törvény, valarnint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak !994. évi költségvetéséről szóló !993. évi CXV. törvény, az azt rnódosító 1994. évi L. törvény és az 1994. évi LXXVI. törvény előírásainak rnegfelelöen állították össze. A z éves költségvetési beszámoló megbízható és valós képet ad az Egészségbiztosítási Alap Szolgáltatási szektorának 1994. decernber 31-i vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valanúnt az éves pénzforgalom alakulásáról. Budapest, !995 július 28.

KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Kft. Budapest KE- 004519511

I
_}. ..~ U:...\.David Thornpson Partner

dr. Cselőtei Istvánné Bejegyzett könyvvizsgáló KI -1923/94/X

2

2. sz. melléklet a V-12-81/1995-96. sz. ÁSZ jelentéshez

_.,_.

-..

-

--~

.. --

- -.- -

------=~-

~·--

..-:....

· - · - - - - - ---·· -.

~

--- -

_·,. .- _.

P!:NZÜGYMINISZT!:RIUM .'

051 BUDAPEST. JÓZSEF NÁDOR TÉR 2~4 Postacím: 136g Budapert,.Postafiók 481 Telefon: 118:2066 Telefax: 1182-570 ·.Telex: 20-2763

-·

Számviteli Fóosztály 11.485/1994

Országos Egészségbiztosítási Pénztár S,zabó Gáborné Asszony ·· főoS7fá,lyvezető

Budapest

Tisztelt Főosztályvezető Asszony ! :

.i

A társaöalombiztosítás speciális helyzetéból adódó számviteli elszámolásokkal .kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom: 11 A 'Társadalombiztosítási Alapok költségvetési beszámolója~ cimü D) jelú nyomtatványgamítúrából a pénzforgalmi kimutatás (10,11,13,17 úrfapok ) tartalmának meghatározására főosztályunk nem illetékes.,.... Megjegyezzük azonban, hogy a nyomtatványgarnitúra javasolt úriapjaival egyetértünk, de egyes úr1apok tanalmában az alábbi változtatásokat tartjuk szükségesnek: - A 17-es űrlap 37-es sorát, amely a TB Alap~k közölti elszámolások egyeniegél . . tartalmazza, a TB Alapok költségvetéséról szóló törvényben szerepló alábontás szerintjavasoljuk módosítani. Az 1991. évi hiány megtérülésére vonatkozóan befolyt összegek likviditási tad:alék helyezése, valamint a befektetések nettó hozamának tartalék . ~:al<:tp~:íJbt.~ly•e. z~;e a TB Alapok költségvetéséról szóló törvényben foglaltaktól · Qgm_j~~.D.!J.ényleges kiadást A tartalék alapba helyezés számviteli .· elszámolására vonatkozó javaslatunkkal összhangban ·a· 13-as ürfap 54-es sorában teljesítési . adat nem szerepe lhet. A tartalék-aiapba helyezést' · ·. jogcímenkénti bontásban a· 17-es úrfapon a pénzforgalom. nélküli bevételek · ~lés oszlopában mínusi: elöjellel kell kell figyelembe venni. Ennék · · körtkeziében a 17-€s úrfapon az alábbi sarok változnának · :'

iJil"1 .. ?l ~J')

sor.~

Likviditási tartalék visszapótlására befolyt bevétel tartalékba helyezése . 57: sor: Befektetések nettó hozamának tartalék alapba helyezése sor: Pénzforgalom nélküli bevétel összesen

... ··- -- -··

-~ --:.:.~-;.:d.z:__-=·

- ·--------

.----·· ---··----·--- --- ------... -...:....~ =-..:..-- --

o . -· --=

-~.-

.

... -_ . .··----,.... -

2

-,..

.-

~

··----':"".;

..-..--·-.-- :·..

21 A munkáltatóknál múködó kifizetóhelyeken teljesített ellátások kiadásként és az · ellátásokkal azonos összegú járulékbevételek pénzforgalom nélküli tételként való · elszámolásával egyetértünk. Ez az elszámolás felel meg a Számviteli Törvényben megfogalmai;ott bruttó elszámolás elvének.

A járulékbevételek Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap közölti alkalmazott és személyes megbeszélésünk során bemutatott O?:>mv,,t"l' elszámolással egyetértünk.

-.

• 41 A befektetések tárgyévi nettó hozamából befolyt bevételek tartalék alapba . számviteli elszámolására a következó megoldást javasoljuk: ·.A 98-as számlacsoportban a pénzforgalom nélküli bevételek között 989. Tartafékek · ·· képzése elnevezéssel fókönyvi számlát kell nyitni.

.· a) Befektetések tárgyévi nettó hozamából _pefolyt bevétel tartalék alapba ·helyezése ( pénzforgalom nélküli tétel): T: 989_. K: 4212 Tartafékek képzésére szolgáló fókönyvi számlák év végi zárása: . 494- K: 989

SJ Az 1991. évi hiány megtérülésére vonatkozóan befolyt bevételek !Wviditási , alapba történó visszapótlásának könyvviteli elszámolásánál a 4./ pontban leírtakat · javasofjuk alkalmazni.

Budapest, 1995. január 3.

.....

-..c;;;o.~.-

•.,.

......

-..

....

;-:

Pénzügyminisztérium ~z;~·iteli Főosztály

42.326/1995.

Hiv.sz.: 31-713/1995.

Országos ~gészsó.gbiztositási Eénztár SZABÓ GÁBORNÉ főosztályvezető Budapest

Tisztelt Szabóné Asszony!

A társadalombiztosítás speciális h~lyz~téoól adódóan az 199?. év végi zárásnál alkalmazott számviteli elsz~~olásokkal kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom: l. A leveliikben és ahhoz csatolt mellé'.ü'!tekben leirt indo::ok alap-

ján a TB Alapok költségvetéséról szóló törvényben meghatározott járulék és egyéb bevételek és a közösen viselt kiadások Alapok közötti megosztása, valamint a kerRsztfinanszirozással kapcsolatos két Alap közötti elszámolások során alkalmazott pénzfo~ galom nélküli elszámolásokkal egyetértünk. Véleméns~~~ sze~int is ~zzel az elszámolással biztosítható, hogy az Alapok költségvetésének teljesítéséról készült éV'!S beszámolóban a ténylege~ sen teljesitett bevételek és kiadások a megfelelé jogeimen annál az Alapnál jelennek meg, ~elyiknek a költségvetésében a bevétel, illetve kiadás eléirányzata szerP.pel.

2, Az 1993. évi zárszámadás lekönyvelését

a 4214. 3lózó évo.k költségvetési tartalékának elsz?-~ol~sa fó:cönyvi szánl
- 2 -

megosztásával kapcsolatos helyt~len elszámolásra vezeth~tó vissza. r1ivel a 4214. főkönyvi számlán az előző évek költségvetési tartal~ának ~lszámolásával kapcsolatos rendezésr~ váró tételek~t kell kimutatni - ebben az esetben pedig n~m ilyen tételről van szó -, ezért a 4214. főkönyvi számla P.gy"
t~lállorniny

Budapest, 1995. augusztus 17. o

l

~bor

i

,,··.~- ................................


INTÉZKEDÉSI

~·.

.,,.

TERV

'f.:

az 1993.évi zárszámadáshoz kapcsolódó ÁSZ jelentés alapján a gazdálkodás szabályozott rendiif,: j ével összefüggő feladatok ütemezésére ~gállapitásai

'rt

1,;-, ~-·

~&93.

, . zarszaroa , , d"sh • "k"1 es • aud"1tar1 • ev1 a oz k apcso l"d' o o szamvevosze ntésekben megfogalmazott hiányosságak megszüntetésére összeiott intézkedési ~ervünk meghatározza azon feladataink sorát tcmezését, amelyekkel az ·1994. évi zárszámadás, továbbá az tévi költségvetés munkáinak színvonala javítható.

.

~t.~.

~~argó

jelentések szerint a társadalombiztosítás :~:feszül tségpontj ai :

.,.,.,

meglévő

',.·'

társadalombiztosítás speciális helyzetéból adódó számviteli számolások jogszabályi hátterének hiánya a tervezési, beámolási rendszer központi szabályozásával kapcsolatban; törvényi szabályozások összhangjának hiánya, mivel az 1992. i LX.törvény 4. §-ában foglaltak·. amely az 1991. évi hiány gtérülésével kapcsolatos likviditási tartalékalapba törtévisszapótlást irja elő · nincsenek összhangban a Számvite"Törvényben foglal takkal;

''. '

adósságállomány nagysága és növekedési üteme (erre kül ön tézkedés történt), a túlfizetéses folyószámlák rendezetlenege;

; adósállomány alulértékelése, a mérlegben a bruttó elszámo.s elvének megfelelő módon történő megjelenitése; múködés feltételeinél a kifogás tárgyát ányosságok.

képező

szabályozási

ntiek alapján a gazdálkodás szabályozottsága, szabályszerű-· · biztosítása érdekében az elvégzendő feladatok ütemezését az >biakban határozam meg: ~~ új pénzügyi alapokról szóló törvény kidolgozásával párhuzamosan felül kell vizsgálni a vonatkozó Kormány rendeleteket és el kell késziteni a tervezési, beszámolási rendszer központi szabályozására, továbbá az általános elóirásoktól eltérő, a társadalombiztosítás sajátos számviteli eljárását tartalmazó jogszabály módositási javaslatokat és a PM felé kezdeményezni szükséges azok módositását. .

[elelós: Számviteli Főosztály vezetője · Költségvetési és Pénzforgalmi [atáridó: folyamatos

Főosztály vezetője

-·---·-- --- -· ---~?~·:-~

·.:;··,

--~;..:.......-~.::.·

.··-'

.....•

• '\•

•

~~.·

. •••

'

'•!

... -

.,

...........

'~

•' • • , . . . . . . . .

, • ._

. . . _,·,_;_

•

, . , ..

~·h

f.

·'•'

••

,·,

·• :\·•'Ú.

!~

·.•

- 2

l

•• ~

..

. ·': :-··

·. ··........'

··~

..

. -:-· ·.-.

.

-·

.

.• :--.

-

•·'

A Világbanki hitellel kapcsolatos számviteli el~zámolás bel. séi:. szabályozását·.:..;. beleértve a: költségek· h~ai ráfordi tásá~nak.elszámolását i s - a Pénzügyminisztérium:tól bekért állásfoglalás: alapján:· ki· kell. alaki t ani. · · Világbank~ Programiroda (PMU) vezetője Költségvetési és Pénzforgalmi Főosztály Számvitel i:. Főosztály vezetője ....... . táridó: ·~995 .. I ... 31. ~ ·

Az 1994. ·évi

zárlati munkálatok elvégzéséhez és reális ütemtervet kell kidolgozni. Felelős: Határidő:

Számviteli Főosztály 1994. XII. 20.

vezetője

részletes ::.1_:·•

vezetője

Az illetékes tárca (PM) felé javaslatot kell tenni a végleges (auditált) költségvetési beszámoló előirt benyújtási határidejének "május 31." -re történő módosítására. Felelős:

Költségvetési és Pénzforgalmi Számviteli Főosztály vezetője Határidő: 1995. I. 10,


A főkönyvi könyvelési és az analitikus nyilvántartási adatok közötti kötelező egyezőséget biztositani kell. Ennek érdekében: Az OEP szakmai egységei közötti egyeztetések rendjét igazgatói Utasítással• kel~ szabályozni. Felelős: Határidő:

Számviteli Főosztály 1994. XI. 30.

•Fő

vezetője

A Számviteli Főosztályon belüli szervezeti egységek közöLti egyeztetések belső rendjének szabályozására 'Főosz tályvezetői Utasítást• kell kiadni. Felelős: HaLáridő:

Számviteli Főosztály 1995. I. 20.

vezetője

''

l.. . i

\ A zárlati rnunkák megkezdése előtt kötelezően előírt leltározási kötelezettségek teljeskörü végrehajtásának biztosítása érdekében: ·

A leltározási feladatok elvégzéséhez központi irányelvet kell kidolgozni és az igazgatási szervck részére kiadni. Felelős: Számviteli Főosztály Határ..idő: J 994 .. XII..3L.- .. · - -

vezetője

... ___ ...

--="""! l

j

-

--

.... -

.:..

--------

-- ...-..

- 3 -

teljeskörűségének biztosítása érdekében intézkedést kell kiadni a munkáltatói folyószámla vonatkozásában a rendezetlen tételek soron kivüli tisztázására, a függő és elszámolatlan befizetések, terhelések rendezésére. ··.,-.

A mérleg valódiságának,

Felelős: Határidő:

OEP Járulék és Folyószámla 1994. XII. 15.

Főosztály

A munkáltatói folyószámlák adatainak az adósokkal

egyeztetését azkell végezni.

igazgatási

szerveknek

MEP-ek vezeto~ OEP Járulék- és Folyószámla Határidő: 1995. II. 15.

.

vezetője

történő

teljesköruen

el

Felelős:

Főosztály

vezetője

Az értékpapírok leltározását, értékelését .teljeskörúen el kell végezni. Felelős: Határidő:

Vagyonkezelési 1995. I. 25.

Föoszt~ly

vezetője

meglévő szám~togépes programrendszereket tovább kell fejleszteni a tárgyi eszközök és készletek leltárfelvételi munkáinak gyakorlati végrehajtásához.

A

Felelős: Határidő:

Számviteli Főosztály 1994. XII.31.

vezetője

A fejlesztésekkel kapcsolatos keretnyilvántartási és szároviteli adatok közötti egyezéséget minden intézménynél biztositani kell. Ennek keretében a múködési költségvetést érintöen a fejlesztések (beruházások, felújítások) elóirányzati és felhasználási adatainak országos egyeztetését az évzárlat megkezdése előtt el kell végezni. Végrehajtására az Üzemeltetési Főosztállyal együttmúkö~ve intézkedést kell kiadni az igazgatási szervek részére. ·Felelős:

Határidő:

Számviteli Főosztály vezetője Költségvetési és Pénzforgalmi Főosztály Üzemeltetési Főosztály vezetője 1994. XII. 31.

vezetője

A bérlakásoknál a felújításnak minősülő összeggel az ingatlanok állományérték változását a számviteli nyilvántartásban rögzíteni kell. · Felelős: Határidő:

Számviteli Főosztály !995. I. 31.

vezetője

----~~-.":;·

.

---~~'-'--~~-----'----~----

'.

- 4

. ·. -.·--:-::-:;-- ::-:. .,:.-:··...

..· . .'.·.

-

A 140/:1Sc8:2 .:~'li;~ ;_:~~;:_~j;kt_~~é~·{ ~~ ~v~{;-'o~~.;i~~-~:;/ ~s:iaoHF.en_ :aktualizál ni :Ke

i H:

:

Befektetési és Vagyonkezelő Főosztály vezetője &,· ..!!:~~S.:~~:~ tQrvény .'!'~gj'<~eriését .követően ~oron kivül.

-·._.-·---·---=-biztosítási Alapok közös múködési vagyon.á~~ végleges m.eg: _osztása:.é:r:qekében: . · · ..- ·~

....

Az ONYF-el közösen központi intézkedést kell kiadni az igazgatási _szervek részére az ingó- és ingatlan vagyonnal ka-pcso Tatban. Fefelós:·-számvi teli Főosztály vezet ó j e Költségvetési és Pénzforgalmi Főosztály Üzemeltetési Főosztály vezetője Határidő: 1995. I. 13.

vezetője

A Lakásalap számla ágazatok köz6tti megosztására az ONYFel · Humánpolitikai és Oktatási Főosztállyal együttmű ködve - megállapodást kell készíteni. A megállapodásban foglaltak alapján intézkedést kell kiadni az igazgatási szervek felé a számviteli. elszámolásra vonatkozóan.

a

Felelős:

Számviteli Főosztály vezetője ·· Humánpolitika·i és Oktatási Főosztály Határidő: 1994. XII.31.

vezetője

Ki kell alakitani a fejlesztési előirányzatok felhasználásának, továbbá annak terhére vállalt kötelezettségvállalások nyilvántartásának és egyeztetésének rendjét. Felelős: Költségvetési Határidő: 1995. I. 31.

és Pénzforgalmi


12/·Biztositani kell az intézményenkénti engedélyezett létszá~ folyamatos egyeztetését. Ki kell alakitani az átlagos statisztikai létszám, tényleges létszám és a szakterületenkénti munkajogi állományi létszám nyilvántartását és egyeztetésének rendjét. Felelős:

Költségvetési és Pénzforgalmi Főosztály vezetoJe Humánpolitikai és Oktatási Főosztály vezetője Határidő: 1995. V. 31. 1994. december hó

í

l 'i i

·-·----~


·-··--··. --··-

.

--

-~-

\

e: számú melléklet az 1996 évi

tocvényhez

Alét§adalombgjosl!ésl airengger összevon! 1994. évf költségvetése yéarehaftásának mérlege Megnevezés

BEVETELEK 1. Járulékl>evételek - munkélta!ól )árulékberiZetés - munkantllkliR eRátás után riZetett );Iru/ék - egyéni j;lrulékbefizetés - munkanélkOfi járadék {segély) után riZetett nyugd/j. járulék • a kOzponU köftségvetés ana/ fizelelt jénlék - egyes szocláHs ellátások után fizetett járulék 2. A társadalomblztosftésl tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevélelek - megtérl!ések az Egészségblztosllésl Alap részére - késedelmi pótlék és rendbirság - egyéb bevélelek A járulék- és a társadalombiztos/tás/ tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek Osszesen ebb/JI: • a/ikvicfitás/ tartalék 1993. évi vfsszapóUAsAra számltásba vehetDbevétel - a/ikvicfitás/ tartalék 1994. évf visszapóllásánt szAmflásba vehet6 beVétel 3. KozponU ~ésl terhelO egész~ feladatok e!Wilsjva/ kapcsolatos bevétel 4. Kamat- és egyéb hozambevéle/ek 5. Vlssztehermentesen átvett vagyonból származó bevétel 6. A likvldl!ásl1artalék vissza~ szémili\5ba

1993. évi lény 570 216 430 473 22553 111086

647 670 492 610 27000 116 350

671 476 525 969 14 910 119 831

5 800 304

3 310 7000 1 400

2 784 7000 982

27193 1 320 24051 1822

28550 3040 24960 550

31561 3 568

597 409

676 220

2 628

2 500 4 432

;evételek OSsZesen:

M'

\:L~.>

25726 2 267

703 037

2 295

5 500 2 560

4 462 2 740

H 4-3

16 040

Vl!he10bevétet kozponlt~

A' rz

t'l,H

4754

7 200

7. KozponU ~ésl fortásátadás az 1993. évi 8. F~ céhl korengedményes nyugd/jjal kapcsolatos • 1991-ben elmarad! • megtérftés ~- Moködésl céhl bevétel :O. Az 1994. évi~ bérintézk-e • kOzponll ~~ biztosnott fomls

!mi/1/ó forintban) 1994. évi 1994. évi elOirányzat teljesilés

2 371

1n 2024

608 913

l

830

8I3 2 896

5 400

5 400

713 750

718 625

l

;.f~'

U?

+:,

l•

! ll' l'

adalombiztosltási alrendszer összevont 1994. évi kOltségvetése végrehajtása mér1egének folytatása)

tezés

1993. évi tény

SOK lellátás

Jdljbiztosllásl ágba tartozó ellátások jJ: zOgazdaságl járadékok · ;zségbiztosllási ágba tartozó ellátások ~nemeg finanszlrozott ellátások ;ági ellátások ~sségi-gyermekágyi segély nelileg finanszlroztt ellátások (GYES, GYED)

>nz JSZer- és gyógyászati segkfeszköz támogatás

'l)'SZertámogatás ékenység kezelése 7Yászati segédeszkOz-támogatás i:l>-megeiOZO eDátások ászati szolgáttotások y!OrdO szolgállatá s :ej ellátás ellátások ,st kMségtérftés tséggel kapcsolatos segélyek .itésl járadék >helyeket meginelO kMségtérllés okkal kapcsolotos egyéb kiadások :Mség és egyéb) dési kiadások : mOkOdki célü ~vételböl fe-dezett: rtásl tartalék 1993. évi visszapótlása !tási tartalék 1994. évf vísszapól!ása t- és egyéb hozam~vélelekke! kap1S ráfordltások . fedezO értékpaplr labocsá:ásával kap·s ráfordltások

elOirányzat

367 092 299 334

45034 22724 32 730 7 203 25 527 35 255 54 233 49535 4 698 131 571

2158 1 069 441 648 327 1sn 14224 2024 2 805

52

teljesilés

413180 359 020

442 210 384 439

5 220 54 160

5 270 57 771

9150 9150

8 262 8 262

34100 58 500 50700 800 7000 169 880 1 220 1100 120 3040 1 580 650 810 300

40833 69647 61 572 786 7 289 169 525 937 799 138 2 519 1 414 428 577 369

1 750 14 568 830 7 200

2 380 16636 2 898 2 295 4 842

20

59

.

1d1

2·07-6

N?

-30~

16

l-sszesen:

642 040

712 908

760 516

'1GO. '242

G:

-33 127

842

-41 891

f-ti.S"flt

dalokOsszege-a kereklt és mtalt- eltérhet az OsszegzO sorok adatait 61.

te

- 3

otr

-3 0'{-

l

-3 ·.2:::. welléklet A Nvuf;dí.ibiztosítáei

Al~~x· 19~.~'4. .:-·-~tl!~d>:

f.vi

·?~qreh.:-clt6-

b':-·1 hs4~t~vr:~t~f.'-~

w.:·· r· J·:~R:;:·

PEVefELEK

1:-~~~::! .

l1egnevezés

Hl~_:,,~.

·=~ 1::\i ..

l. É' n<.~

t e-l.i E·s í t és

!·~ny:~r1

munk4ltatr:)i n~'~~!?'lí.i:i·it-. munkan.§ H:üli e l L q t éÍ n eg~.réni

ASZ

t

Ir_·,

~-:'/4. ~-:'~1-1

2~·1:-":.:lf)f!

1:~.r~~i8

tC·.fl34

)t_::,tf_(:

.;.}_f_~~~~~

~-)~).:_~·10

'.71.~_~4.1

:}_::~to

2. ?:34

:
munl:ané lk ül i ..i ár. u \.;jn

egyes szoc.ell után 2.A bírs.bizt.te•,7 -_q'?l

é'-.'i

1.40'' ~~~qx:2.

b~v.§tel~l-:

!4.,_: 1:)

k~s~del.mi t:-0lél-~.

r·~nd.L.

J:::.~·:.'-4

14. <)9'1 :) l 1

.. ...,,-, J . -. '.: ~

1-2 összesen: Pbhöl. lik·,r. t"'J'l .. vi~::z~r·.

::t. Kr.:~.m.:t+.

és e~.'~b }v··z!":trut•.

4. Vi~sztehArm. v. ~t:vPt-:-1 ~~. Likv. i: .:t rt. viss.::. L-~····. H· G. !?·:•gl . k0reng. ny. v i~:~z:)t:· _ 7. Al apr.)}.: F-C• z•.~; t t: i '?t::·:: . •:·!.:'". I-?nzb-:-ni után .::itv·~1 t nyug--lí.i ut~n ~J:o.J.>t t P.gyös~z . í3.Hűködési

.4tr:s.E (:~lu

Al-'11'!'1~~:

h>?v.

-:-bLt0l:Nér.ióÍét i f .n!e~ti.l-. eqyéb m\.1~:. bev. 19~)-J.o?vi

r~n:::rP.f-:-.l~,:·.::::n.

'. 1

• .,. •. ,.,

.-_l. • ' . -.. '

l~- 1 .)lJ

~~]::,n

l l.(' "' '71\

....'' !::!

1gdiJhiztositási Alap 199(. évi töltségvetése végrehajtásának 1érlege

-hl! ADASOl

millló Ft Klteres

199(. en

ASZ

359020

381439

381439

255461 438 73

301280 495 20 5220

321405 51161 5210

266 21

918

1373

1069

-301

918 755 I

!313 8318

1069 8318

-301

118

713 3 !98

713 3 198

3600

681 3569

681 3569

HiGHKVIZl!S

1993. en

1994. en

Nyugellátások - torhatár fölötti saJát Jogú nyugdiJat - hozzátartozói ellátásot - mezógazdasági járadékoi HozzáJárulás az alpoi által közösen fedezet kiadásothoz - átaenetlleg flnanszlrozott ellátásot · ellátásottal kapcs. egyéb iiad. (posta-, utazás-, periöltség) Kúiödésl kiadásot

299331

25181 813 6561

ebből:

- Ry. Alaptől múiödésre átadott pénzeszköz - mútödésl célú bevételból fedezett - 1993. évi 1úiödéai pénzmaradvánrból fedezett Likviditás! tartaiéi visszapótlása ebból: - 1993. évi likviditisi tartaiéi visszapótlás Járulétokből - 1991. év! llividltási tartalék viaszapótlia Járal!kotból la~at és egyéb hoza•bevételeitel tapcaolatos ráfordltá• Hiányt fedező értékpapírt kibocsátáaával tapcaolatos kiadásot

H0 3

HIB

2421 11

18

34

31

5

liadáaoi ösa1eaea:

333983

311!01

397733

391429

- 301

IGTDLIG

-7102

812

-23172

-234 65

- 307

- [f-

e:::3.mu malléklet Egyéb kiadás zárazámadásban

millió Ft

------------------------------------------------------------

Fókönyyi számla sz.

ONYF zár- ASZ Eltérés számadás zárszámadás

------------------------------------------------------------

.. 54.51 ,,:

~

548 2 • 54.86

5 489

Postköltség Külf.megt.igény Vagyon kez. kiad. Egyéb ~:iadás

1.533

l.f•33

10

!O

----------------------------463 42 37378.3 384.16

373713

OEP-tól l:apott OEP-nek adott Utazási költe. OEP-nek adott 1993. évi - pénzmar. megaezt.

-hitel megoszt.

1.543 730 252 5

1.54.3 730 252 5

!31 172

-132 -172

--------------------------304

-304

------------------------------------------------------------

összesen:

1.373

1.069

-304

-----------------------------------------------------------


-~-

17 -

:------- ... ---- ··-··-·· --------------:----

-------

- a MEP illetve EüFF a hozzá beérkezett igények indo.k,oltságát felülvizsgálja, és számszerű adatait ellenőrzi az 1992. évi LXXXIV. törvény szerintl Útmutató alapján; a hffiP a hozzá beérkezett igényeket javaslatával együtt továbbítja az EüFF·nek; az EüFF egyedi elbírálás alapján dönt a teljesítmény-finanszírozási körből történő ideiglenes kivonásról; az EüFF jóváhagyása esetén meghatározza

=

járóbeteg szakellátást nyújtó szervezeti egységeknél a szünetelés időszakára az egészségügyi ellátás ideiglenes meszúnése miatt zárolandó elóirányzatot, valamint az alapvető és indokolt kiadások finanszírozására folyósítandó havi fix támogatás összegét, érvényességének idó"t.art:amát:;

=

fekvőbeteg szakellátást nyújtó szervezeti egységek esetén a benyújtott és ellenőrzött adatok, valamint a case mix index, és az esetösszetétel index alapján a szünetelés időszakára a módosított alapdíj összegét/összegeit, valamint az alapvető és indokolt kiadások finanszírozására folyósítandó havi fix támogatás összegét, érvényességének időtartamát;

az EüFF értesíti a bírálásáról;

MEP·et a hozzá benyújtott igények el-

a ME? illetve az EüFF tájékoztatja a múködtetóket a döntésról, kedvező elbírálás esetén a fentiekben foglalt tartalommal megköti a megállapodást a múködtetóvel, amelyet a finanszírozási szerzódés példányához csatol. A ~ffip illetve az EüFF a megállapodásban foglaltaknak megfelelóen mó.. · · · ··dosítjá ·a:z intézmény ·elóirányzatát, alapdíj át(.i t.).-·-· ..

12. Az E~szségbiztosítási Alap fi~?ZÍ~()Z;i?i _ re~ds~eré:tJe már, _befogadot:t, de még nem iiíi!kado telj e§ítm6ny_:Jin~szí,r'()Z~_~i_ körbe-----cc art o z ó ·u;Jj árcLYagy__f_ekY.ób~:r.eg__szake..U áj:á_sj:_;>.)'!ij :t..ó

r.6tesítmény múködtetésének~lókészítése időtartamára, és az 1Xzembehelyezést követó-elsŐ teljesítményarányos díj utalását . \ -._!llegeiOZo--;-liOnap~ mo;gli,.a:t:i4:o~?- -~- alapvei-6 és ..i:rido.koit-kT-.. \ adások f_inaiiSZII:ozására fo l:y.óS'!:tandő ha v~ tamoga tás~--. __ :összeget, ·-cekintct:tél a·rcrj esítni6ny~ányos_ d í jazás---:rend;i.é.re, a teljesítés és a díj kifizetése-.kozöt:.ti- 2 honapos csúszasra; ------ .. - ...... ---- .............. __ .. ... -------

nx::__

n-1·

\ó

'\99'3' -u e~- -

l'

6. sz. melléklet a V-12-81/1995-96. sz.

ÁSZ jelentéshez

EGÉSZSÉGBIZTOSITÁSI ÖNKORMÁNYZAT ELNÖKSÉGE 16/1994. SZHATÁROZATA

EÖE. 1994. 01.24. 7/1. H.

Az Elnökség megtárgyalta az

"R" Klinika ellenőrzéséről készitett elő

terjesztést és az alábbi határozatot hozta. Az Elnökség nem kiván az "R" Klinika esetében és hasonló ügyekben

konkrét határozatot hozni hogy az ellenőr zés során feltárt szerződésszegések tapasztalatai alapján szigoru szankciókat alkalmazzon. Az Elnökség azonban kötelezi az OEP

főigazgatóját,

hogy ahol a megkötött szerződé sekhez képest jelentős eltérést, illetve szerződésszegést tapasztal ott az adott szerződés ne kerüljön meghosszabbitásra.

Az Elnökség elvárja a

főigazgatótól,

A konkrét ügy tanulságaként az Elnökség indokoltnak tartja, hogy új

vállalkozási szerződések megkötése, vagy korábbiak meghosszabbítása előtt célellenőrzésre kerüljön sor.

~\

(

.( ..

•

\. -~)\,

~

'·.

· ..

r'=;

.

":

.

•, .

dr.Sándor László elnök

;,_ \

.

l

i


---------~""""'"'"""""""""""""""'='==~·--------

3.sz. melléklet. A müködési költségvetést

terhelő

kifizetések

jegyzéke Nyilvántartási

Pályázó megnevezése,

Támogatási

szám

a pályázat tárgya

összege, millió

Ft 6-1999/94

Geoholging Befektetési

5,0

Vállalkozási Kiadó Kft. EOE-OEP arculatterve 6-2000/94

6-2001/94

6-2003/94

6-2004/94

6-2005/94

6-2006/94

6-2007/94

Medivision Kft. Részvétel az arculattervezésben Anonymus Kiadó Változások a gyógyszerek árában felírásában 1995. VIVA Média Kiadó TB jogszabályok hatályos egységes szerkezetbe foglalt szövegének kiadása Credo Kft. Hírhozó c. nyugdíjas érdekvédelmi heti lap egyészségügyi rovattal való bövítése Literatura Medica Kiadó, a Lege Artis Medicinae orvosi folyóirat kiadásához hozzájárulás

5,0

3,8

10,0

5,0

2,0

SUB Rosa Kiadó "Korunk betegségei"c. kiadvány sorozat olcsóbb árához támogatás

6,0

GLANZ BT. A csuklótájék sérülései szakkönyv megjelentetéséhez hozzájárulás

0,5

.

.

·, l "'' .·

.J

1 :

. !

- 2 -

6-2009/94

6-2012/94

6-2015/94

6-2017/94

UNIO Lap és Könyvterjesztő Gyógyszeres terápia kiegészitő gyógyszerészeti szakkönyv megjelentetése Magyar Kórházszövetség budapesti konferenciájára idegennyelvű publikációk megjelentetése Magyar Hirlap Az 1991 nyarától rendszeresen megjelenő "Patika"c. melléklet támogatása Demokrácia kutatások Magyar Központja Magyarország Politikai Évkönyve 1995 kiadvány támogatása

17,5

4,8

1,5

2,0

6-2018/94

GEOHOLDING RT GEOMÉDIA Lap és Könyvkiadó 2,0 Az !992 óta 2 havonta megjelenő Konzílium c. eü. szaklap havonta történő megjelentetése

6-2022/94

MEDIJUR BT. Az NM 1994. évi kórház felmérése anyagának sajtó alá rendezése

6-2023/94

6-2025/94

6-2026/94

MEDINTEL Eü. könyvkiadó Kft. Gyógyszerkóctex 1994. évi pótkötet megjelentetéséhez támogatás GEOHOLDING RT. EÖE és OEP arculattervére jóváhagyott tanulmány alapján konkrét intézkedések az arculat kialakításával és az egészségvédelmi média tevékenységével kapcsolatban MEDIVISION Kft. Részvétel az arculattervezésben, PR kampány részletes terve

1,1

l' 7

15,0

0,6

- 3 -

,.

l 6-2028/94

Ö S S Z E S E N

MULTY COPY Nyomdaipari Kft. Az otthoni ápolás és hospice konferencia jegyzőkönyveinek röviditett kiadása

0,6

98,5


'

'•·L szf.!nu I!!e llél:let

.

:·JNY Alap befektetések hozama tartalékalap alakuláBa millió Ft

zÚszámadás 1993. XII. 31. Vagyonmegoeztáe

ASZ

4.136

4.136 +

+

5

1994.XII.31 záró

-

...

125

4.~61

4. 141

Megtérnlés Működési célra ingatl~n épület vásárláe

3

+

3

499

-

499

.3.645

Eltérés

3.765

+

120

+

120

NY Alap tartósan befektetett eszközök alakulása

mi1116 ::ára::;iim::«rJb.e

1993.Xll.31.

Lupis

ér-tékveezté~e

13.606

fi.SZ ·

:)13(1

13.'30'3 380 125

13.22fJ

13.101

Vagyonmegoe~t!ie

n El tér·ée

Műl:ödési

célra vlls§.r·olt ~J;ll~1:.1•1B'I l!nl

Ingyenes vagyon

185

,Jf.ir-ulék tar-toz!is el Jenéb~n átv!-tt

421

1994.XII.31. zl.ir-ó

14.3-31

421 13.600

7-31


130/95/Ban 63/96/Á

Pénzügyminisztérium

o.z. . ~ z.._

Helyettes Államtitkár

RJoUI%.

ÁLLAMI SZMv1VEVöSZEOK

Dr. Kovács Árpád úr számvevő-igazgató

É. R!:_EZETT:

Állami Számvevőszék

iKT:\TÖ:-;?l'.M:

Budapest

- . . ·--·----------·----····-----J

Tisztelt Igazgató Úr! A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak !994. évi zárszámadásához kapcsolódó elleriőrzések tapasztalatairól szóló jelentés tervezetében foglalt megállapításokat, következtetéseket és ajánlásokat összességében megalapozottnak tartjuk. Az alapok beszámolási és könyvvezetési kötelezettségei kormányrendeletek szintjén keliiitek szabályozásra. A társadalombiztosítási sajátosságokat rendszerbe foglaló külön szabályozásra az államháztartási törvény szabályainak a társadalombiztosításra vonatkozó módosításával egyidőben kertil sor még !996-ban. Ezzel párhuzamosan a behajthatatlan követelések leírásának, elengedésének a kérdése is megnyugtató rendezést kell kapjon. Kérjük, hO!,'Y az Állami Számvevőszék tegyen konkrét javaslatot a szabályozni szükségesnek tartott kérdésekre vonatkozóan a megfelelő szabályozás érdekében. A számviteli törvény és a költségvetés előírások betartására vonatkozó észrevételüket a ún. "D" jelű nyomtatvány és kitöltési útmutatója jóváhagyására vonatkozóan azzal fogadjuk el, hogy az alapokkal történt hónapokig elhúzódó egyeztetések eredménytelensége miatt keliilt sor az előző évek gyakorlatának folytatására.

l51 Budapest, József Nádor tér 2·4. Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481 Telefon: 118-2066 F~x: 1182-570 Telex: 20-2763

.;j

2

Sajnálatosnak tartjuk, hogy a maradéktalanul be nem tartható költségvetési előírásokon túl az alapok gazdálkodásában szabálytalanságokat tapasztaltak. Ezek alaP.ián úgy ítéljük meg, hogy az évek során tett észrevételeiket összegezve, azokat hasznosítva a szabályozást korrigálni, a vagyongazdálkodást pedig szabályozni szükséges.

A nyugdíjágat érintő bevételi és kiadási, ezáltal hiányt módosító megállapításaikat - amelyeket nekünk nem volt módunkban vizsgálni elfogadva a benyújtott törvény javaslatot szükségesnek tartjuk módosítani. A törvény javaslat késedelmes benyújtását alapvetően az okozta, hogy a zárszámadási adatok többszörösen módosultak a benyújtás előtt a két ág ebrymásnak történő müködési és szolgáltatási pénzmaradvány átadási eltéréseiből adódóan. Az "átadás" problematikájához kapesolódóan jegyezzük meg, hogy a 9.sz. mellékletben 59.665 millió forint jelenik meg, mint az OEP-et terhelő korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások 1994. évi teljesítése, ami a 3.sz. mellékletben 57.771 millió forintként szerepe l az Egészségbiztosítási Alap kiadásai között, annak ellenére, hogy igényeltük az adatok egyezőségének a biztosítását. A müködési költségvetés teljesítési adatainak részletes bemutatását, megebryezően a költségvetési törvényükkel - mi is észrevételeztük, jeleztlik, hogy az általuk választott megoldás az államháztartási törvény megsértését jelenti A különféle ágazati és célfeladatokhoz kapcsolódó központosított előirányzatok felhasználásának és bontásának bemutatását mi is célszerünek tartottuk volna a zárszámadásban feltüntetni. Ezt a mindenkori költségvetésükről szóló törvény szabályazza összhangban az államháztartásról szóló 1991. évi XXXVIII. tv. 18. §-ával. A központi költségvetési szervek központosított előirányzat felhasználás szabályozása analógiáját tartj uk követhetőnek a tb esetében is a kérdéskör újraszabályozása során.

Rendkívül aggályosnak tartjuk a járuléktartozás fejében átvett Vabryontárgyak nyilvántartásának, kezelésének, értékelésének kérdéskörét, mivel az ezekre vonatkozó szabályozás nem egyértelmü. A tendenciákat fibryelembe véve mennyiségiik várhatóan nőni fog (saját behajtó szerveztük mellett 28 "külső" behajtó szervezet is dolgozik számukra, sajnos elég kevés sikerrel), ezért ezt a kérdéskört is mielőbb szabályozni szükséges.

.·''ifi!J/ ..' :~:.7 .

·.~

3

A vagyoni kárpótlás életjáradékra váltása fedezetére nem nyitott a PM számlát és nem is utalt havonta finanszírozási összeget. A pénzbeli kárpótlás finanszírozása PM általileutalással történt. Ezek a lentalások 1992. és 1993. évben összesen két alkalmmnal történtek és az így leutalt összegek "fogytak" 1994. év folyamán. Ezért évközben ilyen címen bevételi összeget nem számolhattak el. Bár az alapok 1995-ben kidolgozták a vagyonkezelési szabályzatukat annak a gyakorlat az elégséges voltát nem igazolta. Tehát ezért is szükséges még ez évben a Parlament elé vinni a vagyongazdálkodásra vonatkozó törvény javaslatot. Ettől függetlenül a vagyonkimutatás tartalmára vonatkozó megállapításukat is elfogadjuk. Álláspontunk szerint az alapok befektetései hozama, akkor amikor az alapok folyamatosan deficitesek a hiány finanszírozását kell szolgálja. Hiányosságnak tartjuk mi is azt, hogy a hátralékok nyilvántartásából nem dertil ki, hogy jelenleg mennyi a behajthatatlan követelés. Ennek következtében a behajtható járulékok nagyságrendje sem állapítható meg. Ez kihat a behajtás eredményességére is. Bár évközben valószínűsíthetövé vált, hogy az alapok deficittel zárnak, a hiány várható mértéke 15 Md Ft körüli lesz, a pótköltségvetés benyújtása elmaradt, lllivel a központi költségvetés vállalta a MÁV tartozásának a rendezését. Akkor úgy tünt,hO!:,'Y a hiány mértékét a 16,2 milliárd forint értékben történő rendezés alaponként 5-5 milliárd forintra mérsékli. Az egészségügyi szolgáltatások szintentartását, a müszerek amortizációja

kérdésének megoldását ugyancsak a sürgősen megoldandó kérdések közé soroljuk és olyan megoldást keresünk, az Áht. egészségügyi reformjának a keretében ami a központi költségvetés terheinek további növelését nem okozná. Budapest, !996. január •
ALLAMI SZAMVEVOSZt:K

ÉRKEZETT: N ~PJÓL~TI MINISZT~ R IUM

ÁLLAMTITKÁR

IKTATÓSZÁM: MELLÉI
1996, -:_02; 0 5

V- ~l--1-'r;j:f~ ·-

DB

30.191/96 (

í.

Dr. Kovács Árpád Úrnak. igazgató

ri4'. ~"'""

c,~"w/... a.,~~

~~


Oi.

Buda nest.

Tisztelt Igazgató Úr!

Állami Számvevőszék T/1884/L sz előzetes jelentés-tervezetét, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi zárszámadásához kapcsolódó ellenőrzések tapasztalatairól megkaptam. Az

Véleményem és észrevételeim a következők: Igen sajnálatos tény, hogy mind az Alapok 1994. évi zárszámadásáról szóló T/1884. sz. törvényjavaslat 1996. januári benyújtása, mind a hozzá kapcsolódó ÁSZjelentés ilyen késedelmesen történt meg. Az ÁSZ által megválasztott ellenőrzési szempontokkal egyetértünk Az összefoglaló megállapításban hangsúlyozott és az anyagban részletezett tény, hogy az ÁSZ által már előző években is kifogásolt gyakorlat nem változott, a

rendszerbeli gondok nem oldódtak meg. Az ellátórendszerben I 994-ben érdemi, reform-értékű változások nem következtek be. Az Alapok pénzogyi helyzete folyamatosan kedvezötlenol alakul. A pénzbeli juttatások reálértékét és a természetbeni ellátások szinvonalát nem sikerült megőrizni. Bár hangsúlyozni kell, hogy a folyamatokat elsősorban a társadalombiztosftáson kivoli tényezők alakitják. Az E. Alap kiadásainak növekedése a táppénz-kifizetés, és gyógyszertámogatás

területén, mint azt az alul tervezettségből adódott.

~

ellenőrzés

is megállapftotta,

döntő

módon az

OJ

Aty

Az Egészségbiztosítási Önkormányzat által befogadott fejlesztésekre - bár az előirányzatnál kevesebbet költöttek, feltétlenül hangsúlyozni kell a döntéselőkészítési fázisban a jól megalapozott szakmai szempontok megfogalmazását, a pénzügyi tervek megalapozottságának mérlegelést, a szakmai rangsor figyelmen kívül hagyásának nem kívánatos következményeit, és a törvénysértő gyakorlat újbóli megismétlődését Az erősödő magánosítási törekvések, privatizációs folyamatok kezeléséhez jól megfogalmazott feltételrendszer szükséges. Az egészségügyi kockázatok csökkentését elősegítő programokra fordított összegek odaítélésével és felhasználásával kapcsolatos visszásságok feltárása azért szükséges, mert ez is azt támasztja alá, hogy már a költségvetési tervezésnél szükséges a pontosabb feladat-megjelölés. Az Alapok müködési költségvetésének zárszámadási adatait az államháztartási tv. előlrásainak megfelelően kell megkövetelni. Feltűnő mindkét Alapnál a jutalom, a bérjellegű kiadás magas hányada, és a központi irányítás kétszeres költség-volumene az igazgatáséhoz képest. A vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jog a Közgyülést illeti, ennek megsértésével került sor az E. Alapnál a vagyonkonverzióra - banki részvény cseréje MEDICOR-részvényekre, mely a cég megmentésére irányult, de az okozott veszteség az E. Alapot érte. A működési és a jóléti ingatlanvagyon két Alap közötti rendezése és a juttatott vagyon céljának megfogalmazása indokolt igény. A részletes megállapítások közill kiemeljük:

Az Alapok beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének teljesítéséhez szükséges formanyomtatvány hiánya, nehezíti mind az Alapok, mind az ÁSZ munkáját. Az E. Alap járulék- és folyószámla nyilvántartási gondjainak hangsúlyozása és rendezése kívánatos, I. az adósságállomány validitásának kérdése. Értékpapírok leltározása. Vagyonkimutatás tartalmának meghatározása. A tervezett előirányzatok és a tényleges teljesülés vizsgálatának eredménye is azt mutatta, hogy szükséges az Önkormányzatok évközi, időszakos beszámoltatása. l pótköltségvetés beterjesztése. l A járulék-bevételek alakulásának elemzésénél üdvözlendő az ellenőrzési tevékenység hatékonyságának növelése irányában tett előrelépés. A

3 makrogazdasági folyamatok hatásait a tervezés során kell jól vagy jobban értékelni. A kiadások 2.1 alfejezete a gyógyító-megelőző ellátásokkal foglalkozik az 1993. évi CXV. tv. előirányzata szerint. Sajnálatos tény, hogy a reform-intézkedések nem valósulhattak meg a béremelésekre kiadott - az előirányzottnál lényegesen magasabb összeg szükségessége miatt. A fejlesztési befogadások között, mint kirivó és jellegében ismétlődő szabálytalanság, került felszínre a CM-klinika ügye, melyet az ÁSZ további kivizsgálásra utasított, az Önkormányzat Felügyelő Bizottsága által lefolytatott vizsgálat ismeretében lehet és kell a következtetést levonni. A járóbeteg ellátásban a 30%-ban teljesítményarányos díjfizetés az ellátórendszerben strukturális változást netn hozott, a fekvőbeteg ellátásban alkalmazott finanszírozás nem eredményezett nivellációt, az intézmény közötti indokolatlan különbségek továbbra is megmaradtak. Az egyedi szolgáltatások szektor-semleges térítési díjának megállapítása az EÖ. Elnökség joga, de nincs meghatározva az adekvát döntések meghozatalának kritériuma. A "spontán" egészségügyi privatizáció helyett a tervezetben megfogalmazott szempontok érvéJ?yesülésére van szükség. A kockázatkezelő alapból történt kifizetéseknél feltárt és megfogalmazott hiányosságokkal is egyetértünk. Javaslatunk, hogy már a költségvetés benyújtásakor kerüljenek megfogalmazása a konkrét célok. A felhalmozási és fejlesztési célú kiadásokról szóló megállapításokkal is egyetértünk. L beszerzések, informatikai projektek - felmutatható eredmény nélkül, követhetetlen ráfordításokkal. A likviditási helyzet értékeléséböJ le kell vonni a szükséges konzekvenciákat. A társadalombiztosítás által folyósított ellátások teljesítése valóban egyre növekvő terhet jelent. Budapest, 1996. január

<3ru

"·

·' ·

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ÖNKORMÁNYZAT Budapest XIII. Váci út 73/a. Postaclm: Bp. Pf. IB. !565 TelefOn: 270-2001 26-SP-155/1996.

AlLAMl sz. ÉRKEZETT;

1996 -02- 15

l _q A Tó·-·

~-
Dr. Ilage/mayeristván elniik részére Államí Számvevőszék

Budapest Tárgy: T/1884/1. OGY előterjesztés észrevételezése. Tisztelt Elnök Úr! Az Egészségbiztosítási Önkonnányzat Közgyiílésének felhatalmazása alapján az Elnökség 1996. február 12-én megtárgyalta az Állami Számvevőszék jelentését a pénzügyi alapok 1994. évi zárszámadásáróL A jelentés egészségbiztosításra vonatkozó megállapításaival és a vizsgálattal kapcsolatbau az alábbi véleményt alakitolta ki. Az Egé.~zségbiztosítási Önkormányzat köszöneiét fejezi ki az Államí Számvevőszék munkatársainak a vizsgálat és a jelentés-véglegezés során tapasztalt segítő szándékú együttműködésért. A jelentést az Önkonnányzat tudomásul veszi és megnyugvással állapi~a meg, hogy az államháztartás második legnagyobb alrendszerének egészségbiztosítási ágában a gazdálkodás az ellátórendszer tekintetében alapvetűen szabályosan, az alap rendeltetésének Ínegfelelően történik. A működtctés tekintetében pedig a költségvetési szervek körében kialakult szabályassági és célszerűségi gyakorlathoz képest csak a speciális helyzetből adódó és jogszabályokkal kellően nem köriílhatárolt területeken van eltérés. A jelentés negatív m'egállap!tásainak túlnyomó többsége az Önkonnányzaton kívül álló okból· adódó szab6lyozatlanságból, illetve jogértelmezési eltérésből és nén jogszabálysértésből adódik. Az egyes mulasztások és helytelen gyakorlat megszüntetése a jelentés teljes feldolgozása során fog megtörtémü: A részletes záró észrevételeinket mellékelten kü ldjük. Mindezen túl a vizsgálat által nem érintett, de a költségvetés és zárszámadása szempontjából véleményünk szerínt jelentős néhány összefüggésre szerelnénk a figyelmet felhívni a folyamatok jobb bemutatása és értékelhetősége végett.

2

Rendkívül lényegesnek tartjuk, hogy a késedelmes parlamenti benyújtás tartalmi oka a hiány rendezésének megoldatlansága volt. A hiány rendezés módjára többszöri egyeztetés eredményeként megállapodás történt a Kormány és az Önkormányzat között. Ezt a megállapodást a Közgyűlés 1995. december 18-án 38. sz. határozatában megerősítette. Az 1994. évben ami véleményünk sze ri nt rendszer értékű változás, hogy a két alap tekintetében közel l O% nagyságrendű profiltisztítás következett be, amely az egészségbiztosítást mintegy 25 milliárd forinttal érintette. Az 1994. évi költségvetés előkészítése során az Elnökség és a Közgyűlés több határozatában foglalkozott a benyújtott költségvetés teljesíthetőségének feltételeiveL Ezek közül a költségvetési év folyamán semmi nem teljesült, sőt a benyújtott költségvetés gyógyító-megelőző ellátásra vonatkozó költség érzékenységet segitő jogosítványok a Kormány kezdeményezésére módosításra kerültek. A kiadások szabályozásának előkészítését szaigáita volna az 1992. évi LXXXIV. törvény módosított szövege l 3 I l A. § (3) l, amely az intézmény fenntartók és az ANTSZ által az intézmények felülvizsgálatát rendeli el. Ez a felülvizsgálat az 1991.évi XX. törvény 132. § (J) bekezdésére vonatkozott és megtörténte megelőzbette volna mind a kapacitás vitákat, mind az ehhez kapcsolódó alkotmánybírósági eljárást. A törvény nem teUesült. Fenti tények elemzése és a következtetések levonása nem a véleményezés feladatkörébe tartozik. A jelentésben foglaltak összességükben mindenképpen segítik az Önkonnányzat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár rnunkáját. Az Elnökség döntött arról, hogy a napirend Országgyűlési tárgyalását követően, az ott elhangzottakra is figyelemmel visszatér a jelentés megállapításaira és meghatározza a szükséges intézkedéseket Kérjük, hogy jelen véleményünket, a melléklettel együtt az részére további tan i ·szíveskcdjenek.

Országgyűlés

•

Budapest, 1996. február 14. Melféklet

I EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ÖNKORMÁNYZAT 9-123/1996.

Melléklet

Részletes záróészrevételek a társadalombiztosítás pénzügyi , alapjainak 1994. évi zárszámadásához kapcsolódó, az Aliami Számvevőszék által készített Jelentéshez

-Budapest, 1996. február 14.-

2

I. Általános észrevételek A Jelentés számos ponton rámutat a társadalombiztosítás és ezen belül az egészségbiztosítás gazdálkodásának, működésének meghatározó környezeti feltételeivel, a sza bályozottsági kérdésekkel, az elmúlt években hozott, illetve elmaradt döntésekkel kapcsolatos gondokra, kedvezőtlen jelenségekre. Az ellátórendszerre és a pénzügyi helyzetre vonatkozó megállapítások (4. oldal), valamint annak egyértelmű rögzítése, hogy a társadalombiztosítás elmúlt évekbeli hiányának rendezése önmagában még nem jelenti a pénzügyi helyzet jövőbeni konszolidációját is (64. oldal), fontos jelzés a döntéshozóknak. Célszerű lett volna ugyanakkor kitérni arra is, hogy a kedvezőtlen jelenségeket alapvetűen társadalombiztosításon kívüli okok idézték elő, mindenekelőtt az ország általános gazdasági helyzetéből fakadó kedvezőtlen folyamatok. Az egészsegugyi reformintézkedések elmaradásának a bérpolitikai intézkedésekkel való összekapcsolásához (4. oldal) pedig indokolt hozzátenni, hogy ezzek a bérpolitikai intézkedések szakmailag intiokoltak voltak és a megvalósításukra hozott kormányzati döntés a társadalmi béke megőrzésének fontos elem ét jelentette. A társadalombiztosítás konszolidációjával összeftiggő kérdés az mgyenes vagyonjuttatás, amelyet a Jelentés több ponton is szóba hoz. Reális az a megállapítás, hogy a törvényileg lecsökkentett összeg (55-65 milliárd forint) az alapok pénzügyi helyzetének stabilizálásához nem elegendő. (10., 58. oldal). A vagyonfelélésnek a .Jelentésben jelzett veszélye tennészelesen úgy értendő feltehetően a .J e Ientés is ilyen értelem ben említi -, hogy az - a rövidtávú kényszereknek engedő - törvényi rendelkezések alapján (nem pedig szabálytalan gazdálkodás nyomán) következik be. (Ilyen pl. a befektetések hozama tartalék összegének az 1995. évi bevételi források bövítése érdekében történő felhasználása.) A Jelentés egyébként a 24. oldalon az 1994-ben előirányzott, de nem teljesült 16 milliárd forint, ingyenes vagyonjuttatásból származó bevétel megalapozatlan tervezését említi. Ennek értékeléséhez hozzá kell tenni, hogy erre a bevételre, mint törvényi előirányzatra a költségvetési törvény külön garanciális szabályt is tartalmazott, vagyis a vagyonátadás, illetve a bevétel elmaradása e szabályt külön is megsértette. Igen fontosak a szabályozottsággal kapcsolatos észrevételek ts. Az Egészségbiztosítási Önkonnányzat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tevékenységél is nehezíti, hogy a "hagyományos" költsébrvetési szervekéhez képest szükségszerűen eltérő gazdálkodási feltételeknek megfelelő szabályozás nincs teljeskörűen, komplexen megalkotva. A Jelentés is utal rá, hogy a költségvetési előírilsok itt maradéktalanul nem tarthaták be (4. oldal). Az eltérő szabályozást egyaránt indokolja a társadalombiztosítás önkormányzati irányítása és az, hogy - a két ágat együttesen véve - mintegy l OOO milliárd forint vo IumenG

.

3 ;;,. .

jövedelem-újraelosztó rendszerről, annak· működtetéséről, illetve az azt végző szervekről van szó. E rendszerek bevételeit, kiadásait, költségvetését, működését önálló törvények határozzák meg (pl. 1975. évi II. törvény, 1991. évi LXXXIV. törvény, 1992. évi LXXXIV. törvény, az éves költségvetési és zárszámadási törvények), melyekhez sok esetben nem illeszkednek megfelelően a feladatokat végrehajtó hivatali szervekre, mint speciális költségvetési szervekre is vonatkozó, de alapvetően a "normál" költségvetési szervekre tekintettel megállapított (általában konnányrendeleti szintű) rendelkezések. További külön szabályozást igénylő sajátosság a két biztosítási ág közötti sokrétlí pénzügyi kapcsolatrendszer. Az 1992. évi LXXXIV. törvény ugyan az alapvető szabályokat tartalmazza, ez azonban- mint a Jelentés is megállapítja (16. oldal) -nem elegendő. Ezt érzékelve az Egészségbiztosítási Önkonnányzat az elmúlt években többször is kezdeményezte a szabályozási hiányok megszüntetését. (A Jelentés is említést tesz az önkonnányzatok ezirányú kezdem(:Jyezéseiről.) Az !994 novemberi Közgyűlés elfogadta a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló rendelkezések komplex újraszabályozását - mely sok rendezetlen kérdést szabályozott volna -, azonban a kormányzat ezt nem terjesztette az Országgylílés elé. Ez a törvénytervezet egyébként a vagyongazdálkodásra is részletes szabályozást tartalmazott, melyet a Jelentés szintén jogosan hiányol (9. és 50: oldal). !995 őszén az OEP munkatársaiaz államháztartási törvény módosítási munkálataihoz kapcsolódóalJ - átadták a Pénzügyminisztérium illetékeseinek azt· a törvényi "blokkot" (nonnaszöveget), amely a társadalombiztosítás gazdálkodására vonatkozó, az államháztartási törvénybe beépítendő szabályokat tartalmazta. Ez szintén több nyitott kérdés rendezésére lett volna alkahnas, de - eddig még - nem hasznosult. Ugyancsak kezdeményeztük a költségvetés alapján gazdálkodó szervekre vonatkozó konnányrendeletekkel összefüggésben a társadalombiztosítás speciális helyzetéből adódó jogszabályi háttér megteremtését . Ez azonban a mai napig nem történt meg. Ennek megtörténtéig viszont csak a Pénzügyminisztérium egyedi leiratai alapján lehet a költségvetési beszámolót elkészíteni. A mi álláspontunk is az, 110gy a szabályozás hiányosságait - most már az önkormányzati tapasztalatokra is figyelemmel, azokkal egyeztelve- mielőbb meg kell szlintetni. '

.

A fentieknek megfelelő szemlélethen értékeltük a Jelentés azon megállapításait (17. oldal), hogy szabálytalan az alapok tárgyévi tartalékképzése, illetve a pénzforgalom nélküli tételek folyó bevételként, illetve- kiadásként való elszámolása. Miután mindez a társadalombiztosításra vonatkozó hatályos törvényi rendelkezések alapján történik, egyetértünk a Jelentés azon értelmező fordulatával, hogy itt fonnális (nem tartalmi) szabálytalanságról van szó. Ugyanez érvényes a költségvetési tartalék adat pontosságára vonatkozó észrevételre is (20. oldal). A következtelés csak az lehet, hogy ha az alacsonyabb szint(í rendelkezések nincsenek összhangban a törvénnyel, az előbbiek maradéktalanul mindaddig nem tarthatók be, amíg az összehangolás meg nem történik. A Jelentés azon megállapítása egyébként, mely szerint a

4

Pénzügyminisztérium nem hagyta jóvá az alapok költségvetési beszámoló jelentésére vonatkozó "D" jelű nyomtatványt, kiegészítést igényel (16. oldal). 1994. I. félévében a beszámoló az "A" jelű nyomtatvány-garnitúrán készült el a társadalombiztosításra vonatkozó kiegészítő űrlapokkaL A "D" jelű garnitúra használatával kapcsolatban !994 folyamán többszöri levelezések és egyeztetések történtek a PénzügyminisztériummaL Ezek eredményeképpen az 1994. évi beszámoló jelentés - bár nem "D" jelzéssel, de - lényegében: már a "D" jelű nyomtatványgamitúrának megfelelő tartalommal került benyújtásra, melyet a Pénzügyminisztérium elfogadott. Indokolt az a figyelemfelhívás (7., 32., 33. oldal), amely az egészségügyben végbemenő privatizációval kapcsolatos. A Jelentés megállapítja, hogy a folyamat írányitottsága nem megfelelő, a szabályozás minden területén nagy elmaradások vannak. Mindez az egészségbiztosítás tevékenysége szempontjából is kedvezőtlen, ezért a felvetett kérdések rendezése igen lényeges. A Jelentés a bevezetőben utal arra, hogy a zárszámadási törvényjavaslat benyújtása elhúzódott. Hangsúlyozandó, hogy ebben az Egészségbiztosítási Önkonnányzatnak, illetve az OEP-nek nem volt közreható szerepe. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat Közgyűlése az 1994. évi zárszámadást 1995. július 31-én elfogadta és az ennek megfelelő nonnaszöveget az Önkormányzat elnöke augusztus 22-én hivatalosan megküldte a pénzügyminíszternek. A Jelentés a 62. oldalon jelzi, hogy az Országgyűléshez benyújtott zárszámadási törvényjavaslathoz nem csatlakozott a l 0/1995. (III. l.) OGY határozat 2. c) pontjában foglalt felkérés alapján a társadalombiztosítási önkonnányzatok által a járulékbehajtási tevékenységről készített beszámoló, melyet - a hivatkozott felkérés értelmében - az 1994. évi zárszámadással egyidejűleg kellett volna az Országgyűléshez benyújtani. Mint a Jelentés is utal rá, a két biztosítási önkormányzat elnöke a pénzügyminiszterhez írott, 1995. december ll-i keltezésű közös levelük mellékleteként - az érintett felek megállapodása szerint egybeszerkesztett fonnában is megküldött zárszámadási törvénytervezet mellett - megküldte a szóban forgó, a két Önkormányzat által elfogadott Beszámolót is, a levélben kérve a pénzügyminisztert a két dokumentumnak az Országgytílés elé történő együttes bete~jesztéséhez szi.ikséges intézkedések megtételére. I l. Részletes észrevételek l. A kimutatolt adósságállomány (5., 19., 2 O. oldal)

A Jelentés több helyen említi, hogy a kimutatolt adósságállomány 1994. december 31-én nem volt valós. Az adósságállomány egyeztetését valóban nem tudta az OEP december 31-ig elvégezni. Ennek oka, hogy az egyszeri adósságrendezésről szóló törvényjavaslat visszavonására december elején került sor. Ezt követően december

5

második felében a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 42. §-ában foglaltaknak megfelelően a tartozást mutató folyószámlákra vonatkozóan az OEP teljeskörűen megvalósította az egyenlegközlést és biztosította az egyeztetés lehetőségét. Az egyeztetések alapján feltárt eltérésekkel a nagygépes folyószámla leltár korrekciója megtörtént Az OEP az adósságállomány egyeztetésének határidejét 1995. február 28-ig írta elő. A Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár a folyószámlák nagy volumenére tekintettel viszont csak 1995. május végére tudta a feladatot végrehajtani (erre egyedi engedélyt kapott az OEP-től). A túlfizetést mutató folyószámlák vonatkozásában- melyekre a Jelentés külön is hivatkozik - kimutatás készült· a túlfizetés oka szerinti csoportosításban. A feltárt okoknak megfelelően a túlfizetés tényéről az igazgatási szervek az év folyamán értesítették a folyószámla tulajdonosokat, egyben felszólítva azokat az elmaradt bevallások teljesítésére. A Mérlegben kimutatott adósságállomány - a két biztosítási alapra együttesen (190.786.439 ezer forint) a korrekció végrehajtását követően 2.461. 982 ezer forinttal csökkent (auditált mérlegadat 188.324.457 ezer forint). Álláspontunk szerint a kintlevőségek tételes egyeztetésével és a túlfizetést mutató folyószámlák felülvizsgálatának elvégzésével az adósállomány egyeztetésére vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelő gyakorlat valósult meg. Megjegyzendő,

hogy 1995. évben az 1975. évi Il. törvény módosítása alapján (1 05/C. § (3) bekezdés) már valamennyi járulékfizetésre kötelezett értesítést kapott folyószámlája egyenlegéről (a törvényben előírt határidővel egyezően), biztosítva számukra az egyeztetés lehetöségét. 2. Járuléktartozás fejében átvett vagyon (ll., 19., 20., 51., 59., 60. oldal) A járuléktartozás fejében átvett vagyon tulajdoni kérdései álláspontunk szerint nem rendezetlenek. A hatályos törvényi rendelkezésekből következően az Önkormányzatok döntése alapján tartozás fejében átvett vagyon (csakúgy, mint a felszámolási eljárás keretében birói végzéssel átadott vagyon) a két biztosítási ág közös tulajdona, mely eszmei arányok szerint oszlik meg közöttük. Egy adott vagyontárgy esetében az eszmei arány megfelel a vagyonátadás ellenében jóváírt követelésen való ágankénti osztozás arányának. Az adott ágra vonatkozó eszmei hányad szerinti tulajdoni részt mindkét ágnak nyilván kell tartania mint speciális tartalékát, fúggetleniíl attól, hogy a vagyontárgy kezelése melyik biztosítási ágnál történik. A nyilvántartás az Egészségbiztosítási Alapnál ennek felel meg, ezért vitatjuk a Jelentés azon állítását (20. oldal), miszerint "a járuléktartozás fejében átvett vagyont - annak ellenére, hogy arányos része tulajdonilag is az Ny. Alapot illeti - OEP tulajdonként tartották nyilván." A nyilvántartásban valójában csak az egészségbiztosítást megillető hányad jelenik meg.

6

Az előzőek alapján nem lehet egyetérteni azzal az 59. oldalon olvasható megállapítással sem, hogy "az átvett vagyont a két alapra eszmeileg megosztva szerepeltették, a valós tulajdoni helyzet azonban ennek nem felel meg." A törvényi rendelkezésekből adódóan a valós tulajdoni helyzet a vagyon mindkét ág általi, eszmei hányadok szerinti tulajdonlását jelenti. Ez jelenik meg a zárszámadási törvényjavaslat 12. számú mellékletében is, melyről a Jelentés tnegállapí~ja (59. oldal), hogy áttekinthetően szemiéiteli a tartozás ellenében átvett vagyonelemeket Azt viszont el kell ismerni, hogy az ingatlannyilvántartásban (a tulajdoni lapokon) ettől eltérő állapot jelenik meg azzal összefiiggésben, hogy a vagyonátvételnél az egészségbiztosítási szervek jártak el, illetve a vagyonkezeléssei kapcsolatos feladatokat is az egészségbiztosítási szervek végzik. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat 1994. novemberi Közgyűlésén elfogadott, a pénzügyi alapokat újraszabályozó (már említett) törvénytervezet új, részletes szabályrendszert tartalmazott a tartozás fejében átveendő vagyonnal kapcsolatos kérdésekben. Ez a tervezet azonban nem került az Országgylílés elé. Az érvényes törvényi rendelkezések alapján álló konkrét eljárási szabályokat 1995-től kezdődően az OEP főigazgatójának - az ONYF főigazgatójával egyetértésben kiadott- 6/1995. számú utasítása is tartalmazza. Mindezek alapján álláspontunk szerint a kérdéskör rendezetlensége nem állapítható meg, illetve a rendezés a nyugdíjbiztosítási ág általi nyilvántartásbavétellel megvalósu l. A Jelentés a 60. oldalon a Hotel Carbona Közös Vállalattal kapcsolatban megállapítja, hogy a cég mérleg szerinti eredménye 1994-ben 1,7 millió forint volt. A helyes adat 13 millió forint. (Ez mintegy 3 %-os bevételarányos nyereségnek felel meg.) A Carbon Közraktár Kft-vel kapcsolatos megállapításokkal (60. oldal) összefüggésben megjegyzendő, hogy a Kft. tulajdonában idló tatabányai épület bérbevételével kapcsolatos pénzügyi problémák rendezése 1995. évben megkezdődött. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat Elnöksége a Carbon Közraktár Kft-vel kapcsolatos gondok megoldására az ÁSZ-vizsgálat megállapításait is szem előtt tartva - megbízottat jelölt ki. A Kft. ügyeinek rendezésével egyidejűleg a korábban felmerült pénzügyi kérdések is rendezést nyernek. 3. Cl\1 Klinika (7., 28., 29., 30. oldal) A CM Klinikák Rt. részére történt kifizetést a Jelentés törvénysértőnek minősíti. Ez a megállapítás önmagában kezelhetetlen, hiszen nem jelöli meg azokat a konkrét

7

jogszabályhelyeket (hanem csak különböző jogszabályok egészére utal) , amelyeket megsértettek a döntés előkészítésében, illetve meghozatalában résztvevők. Az ügyben mind az Önkormányzat Felügyelő Bizottsága, mind az OEP vizsgálatot folytatott. Az OEP vizsgálat a hivatal részéről törvénysértést nem állapít meg. Megszegte a szerződést azonban a pályázatot benyújtó szolgáltató, aki ellen a hivatal polgári pert indított a kintlevőség visszakövetelésére. A tlivatal dolgozói! érintően a vizsgálat által megállapított gondatlanság miatt fegyelmi eljárás lefolytatása szükséges. A Felügyelő Bizottság jelentését a Közgyíílés 1996. február 5-én tárgyalta. A jelentés a hivatal részéről szabálytalanságokat állapít meg. A Közgyűlés elfogadta az Elnökség erre vonatkozó határozati javaslatát. A határozat a szabálysértők megállapítására és fegyelmi eljárás lefolytalására hívja fel az OEP vezetését. 4. Egészségi

kockázatkezelő

programok támogatása (7., 8., 33., 34., 35., 36. oldal)

A részletes megállapítások keretében a 33-36. oldalon foglalkozik a Jelentés a kockázatkezelő programokkaL Ennek végén megállapítja, hogy lényegében egyetértés alakult ki az első év tapasztalatai alapján. Ennek, de a 34-36. oldalon részletezett megállapításoknak a tükrében is erősen eltúlzottnak tíínnek a 7-8. oldalon tett általános megállapítások, a visszásságokra, ellentmondásokra és szabálytalanságokra utalás és különösen a célszer(ítlen mlíködésre utalás. A kockázatkezelő programoknak, más néven a preventív munkának is megvannak a szabályai, amelyek mentén kérhető számon a program. Megítélésünk szerint a kifogások - lásd a 34. oldaltól "Főbb gondok: ... " többsége elméleti vitát indukál. Kezdve rögtön az elsőn, hogy t.i. az Önkormányzat nem határozta meg a preferált célokat a súlyos pénzügyi helyzetben. - Egyrészt meghatározta a három terület elkülönítésével, majd magának a pályázatnak a meghatározásaival (amelyek az anyag végén találhatók). Másrészt éppen, mert ilyen jellegű pályázat hazánkban még nem volt- főként ilyen volumenben-az első évben a túlzott szűkítés lett volna ellentétes a pályázat céljával. A pályázati kiírásokra összesen 1982 pályázat érkezett, amelyből !386 részesült valamilyen díjazásban. A bírálati munkával kapcsolatban mindössze 3 reklamáció érkezett. A teljes rendszerre való társadalmi rálátást a nyilvánosság biztosította. A kuratóriumok működéséről szóló jelentést az Elnökség tárgyalta és a Társadalombiztosítási Közlöny !994. novemberi száma nyilvánosságra hozta. Megnyugtató, hogy a mélyreható vizsgálódás ez ügyben semmilyen személyes, vagy pénzügyi visszaélést nem tapasztalt. A felvetett gondok egy része

8 mindenképpen hasznosításra kell hogy kerüljön, részben a bírálati munkában, részben a szerződéskötésben. A terület túlszabályozása azonban elkerülendő az eredeti prevenciós célok érvényesülése érdekében. A 95-ös döntéseknél már a kuratóriumok igyekeztek figyelembe venni az ÁSZjelentés megállapításait, illetve a kialakult konszenzus alapján eljá:ni. A Jelentés állítása szerint közel 100 millió forint összeget tesznek ki azok a kifizetések, amelyek a pályázati célokhoz nem kapcsolhatúak és amelyeket ezért a működési költségvetésből kellett volna teljesíteni (8., 35. oldal). A Jelentés a 8. oldalon azt is állítja, hogy ezeket a kifizetéseket a "mííködési költségvetés forrásait >>megkímélendő<< a kockázatkezelést szolgáló pénzeszközök terhére számolták eL" Nyomatékosan leszögezzük, hogy a működési költségvetés szabályainak, korlátainak "kijátszása" az Egészségbiztosítási Önkormányzatnak és az OEP-nek sosem volt szándéka, így ebben a konkrét esetben sem. A mlíködési körbe "utalt" témakörök többsége teljesen egyértelmtien a biztosítottak közvetlen egészségvédelmét és érdekeit szolgálja, ezért meggyőződésünk, hogy az "ellátás" költségei közé tartozik. A 8. oldalon a sűrűn gépelt bekezdés - miután jelzi, hogy az ÁSZ szóban forgó megállapítását az egészségbiztosítás részéről vitatják - azt fejti ki, hogy a mííködési és az ellátási kiadások nem csoportosíthaták át szabadon. Talán nem szükséges bizonygatni, hogy ezt az Önkormányzat, vagy az OEP sem gondolja, vagy kívánja; észrevételeink-mint az előzőekből kiderül- máson alapulnak.

5.

Működési

költségvetés

a) Beszámolás a központosított (8., 9., 44., 45., 46. oldal)

előirányzatok teljesítéséről

A Jelentés a működési költségvetés teljesülésének vizsgálata kapcsán megfogalmazza, hogy a központosított előirányzat címen szerepeltetett kiadási előirányzatokat a zárszámadási törvényjavaslat a költségvetési törvény szerkezetétől eltérő módon szemlélteti. A központosított előirányzat meghatározott célokra kerül jóváhagyásra. (A felhasználás helye és jogcíme milr n tervezéskor ismert.) Miután a felhasználás nem központosítottan történik, hanem az önálló gazdálkodó egységként mííködö megyei igazgatóságoknál, illetve OEP-nél stb., ezt le kell bontani címekre. Ezért a kifizetés (felhasználás) helyén jelenik meg a teljesítés. Ezzel kapcsolatban figyelmet érdemel az a tény is, hogy a központosított előirányzatok mögött gazdálkodó szervczet, bankszámla nincs, így a központosított előirányzatok felhasználására csak

""""

9. valamely, a felsorolt feltételekkel rendelkező cím, alcím (szervezet) kereteiben kerülhet sor. Az intézményi beszámoló rendszeréből is az következik, hogy a zárszámadási törvényben rögzített szerkezet (cím, alcím, kiemeit előirányzat stb.) és az intézményi "tárcafüzetek" közötti egyezőséget biztosítani kell. Így csak a belső nyilvántartási rendben, kódszám · alkalmazásával - nem költségvetési prezentációban - lehetséges ellenőrizhető módon a központosított előirányzatok felhasználásáról számot adni. A Jelentés a 8-9. oldalon az észrevételezett jelenséget összefüggésbe hozza a tervezési rendszer sajátosságaival. Ehhez hozzá kell tenni, hogy az egészségbiztosítás szándéka mindig arra irányult, hogy a költségvetési törvény olyan szerkezetben irányozza elő a kiadásokat, amilyen szerkezetben majd a beszámoló elkészíthető lesz (vagyis a felmerülés helyén tervezze a kiadásokat központosított előirányzat megjelenitése nélkül). A kormányzat oldaláról azonban igény merült fel a különböző kiemeit feladatok külön címen történő tervezésére. A tervezés és a végrehajtás azonos szerkezetben történő bemutatása lehetőségének megteremtése érdekében az adott feltételek mellett csak az javasolható, hogy a kiemeit feladatok előirányzatai az egyes szervek (OEP, megyei egészségbiztosítási pénztárak, stb) költségvetési előirányzatain belül, de ott elkülönítve jelenjenek meg a tervezésnéL Így maradéktalanul teljesíthető lesz az államháztartási törvény 18. §ának rendelkezése (a tervezés és a végrehajtás azonos szerkezetű bemutatása), melyre a Jelentés 9., 45. és 46. oldala is utal. Az államháztartási törvény ezen rendelkezése ugyanis nincs ellentmondásban - ellentétben a Jelentés 9. oldalán megfogalmazott állítással - az önkormányzatoknak a működési költsé~:,rvetés előirányzatai közötti átcsoportosítási jogosítványávaL Az átcsoportosítás mennyiségi, nem pedig szerkezeti kérdés, ezért az összehasonlítható szerkezet megtartását nem érinti. A tervezési és beszámolási szerkezet összehasonlíthatóságát a fentiekben jelzett tervezési rendszer alkalmazásával lehet biztosítan i. b) Az önkormányzati és (44., 45., 46. oldal)

főigazgatósági

kiadások elkülönítése

Az elkülönítés meghatározott rendező elvek szerint történik. Ennek lényege, hogy önkormányzati kiadásként csak a mlíködésével kapcsolatos közvetlen kiadások jelennek meg. Ilyen módon szabályazza az elszámolást az e témakörben időközben meghozott elnökségi határozat és az ennek nyomán kiadott főigazgatói utasítás is. Megjegyzendő, hogy az önkormányzati testületek nem önálló gazdálkodó szervek; gazdáikadásuk lebonyolítását az OEP végzi. c) Eszközbeszerzések (46. oldal) A Jelentés az eszközbeszerzések vonatkozásában megállapítja, hogy az előirányzott 51 millió forintnál lényegesen többet fordítottunk ügyviteltechnikai berendezésre,

10 bútorozásra, gépjárművekre stb. Felveti továbbá, hogy ennek pontos összege a nyilvántartásokból nem állapítható meg. 1994. évben a beruházási előirányzatok között egyéb intézményi beruházásokra az eredeti előirányzat 51 millió forint volt. Év közben az ágazati szétválásból eredően az előirányzat szükségszerűen módosításra szorult. A módosított előirányzat összege 254,9 millió forint volt. Ezzel szemben a tényleges teljesítés 253,2 millió forint. A számviteli nyilvántartásokból a teljesítés tételes dokumentációja rendelkezésre áll. d) A projektek értékelése (47. oldal) A Jelentésből úgy tűnik ki, mintha pl. a DE.IÁK projekt fejlesztése leállt volna. Kétségtelen, hogy a munka során számos nehézség, megoldandó feladat jelentkezett, hátráltató tényezők is felléptek (pl. a kincstári rendszerrel összefuggésben a kormányzati szervek részéről), ennek ellenére a munka 1994-ben is, azóta is előrehaladt. e) Az !993. évi

működési

pénzmaradvány felhasználása (20., 48., 49. oldal)

Az J993. évi mlíködési pénzmarndvány ágak közölti megosztásáról a két biztosítási önkormányzat nem előzetesen, hanem véglegesen döntött 1994-ben. Az ONYF által átutalt 131,8 millió forint azért szerepelt 1994-ben fl.iggő tételként, mert a működési pénzmaradvány megosztás ·pénzügyi rendezését elfogadta ugyan a nyugdíjág (és az átutalás is megtörtént), az ezzel szarosan összefüggö hitelmegosztás-korrekciós számításokat azonban vitatta és pénzügyileg is csak részben rendezte I 994-ben. A közös auditor cég állásfoglalását követően 1995. augusztusában az OEP ismételten kezdeményezte az ONYF-nél az egymással összefliggő elszámolások (az auditor , észrevételeinek megfelelően pontoshított hitelmegosztás-korrekció, illetve a működési pénzmaradvány elszámolás) komplex rendezését, de az elszámolás szerinti összeget (mintegy 150 millió forintot) az ONYF csak 1996. januárjában utalta át. Ezért volt még !995-ben is lezáratlan az 1993. évi működésí pénzmaradvány elszámolása. (Az előzőek vonatkoznak a Jelentés 20. oldala 2. bekezdésének végén tett megúllapításra is.) f) Megbízás i és vállalkozási


(49. oldal)

A Jelentés észrevételezi, hogy a megbízási, vállalkozási szerződések valós kiadásairól nincs pontos adat. Valójában minden szerződéses kapcsolatról, ebből eredő fizetési kötelezettségről, a kifizetett összegekről a számviteli rendszer vi1lós és pontos képet tükröz. Tekintettel ·a rendkívül nagy számú, szerteágazó szerzödéses kapcsolatból eredő fizetési kötelezettségekre, az OEP Pénzügyí Főosztályán jelenleg folyó és rövidesen ·lezárásra kerülő programrendszerben a szerződésekkel kapcsolatos adatok egybefliggő, komplex nyilvántartása, mint

ll megoldandó feladat már szerepel. Egyes nem tárgyi megbízások értékelhetősége nem egzakt kategória; azok tartalma, "eredménye" beépül a napi munkába. 6. Naturális vagyonmegosztás (51., 52. oldal) A Jelentésnek e témával kapcsolatos egyes megállapításai félreértést okozhatnak. Az 52. oldalon az szerepel, hogy a befektetések hozama tartalék esetében a két ág kőzötti, törvényben meghatározott eszmei arányok (90, illetve l O %) a naturális megosztás során megváltoztak. Valójában a közgylílések olyan döntést hoztak, hogy a tartósan befektetett eszközök és a befektetések hozama tartalék együttes értéke a naturális megosztás után is 90-l O % arányban osztódjék meg a két biztosítási ág között. Az, hogy a befektetések hozama tartalék pénzeszközei 92,72 7,28 % arányban osztódtak meg a két ág között, éppen arra szolgált, hogy fenntartsa a globális 90-10 % arányt, miután a naturális megosztásnál az egészségbiztosítás a tartósan lekötött eszközökből a rá vonatkozó l O %-nál magasabb hányadban részesült. (A naturáliákat - korlátozott oszthatóságuk miatt nem lehetett pontosan 90-10 % arányban megosztani.) Tehát az önkormányzati döntések a törvényi eszmei hányadok tudatos fenntartási szándékával születtek. A naturális vagyonmegosztás folyamatitról az 51-52. oldalon leírtak helyes értelmezéséhez a következőket is meg kell említeni. A vagyonmegosztás tartalmáról, az egyes vagyonelemek hovakerüléséről az önkormányzatok egybehangzóan döntöttek (egyébként időben elsőként a nyugdíjbiztosítás). 1\ döntések gyakorlati végrehajtásánál merült fel értelmezési vita az ONYF és az OEP között, amennyiben az ONYF - az auditáló cég állásfoglalásáig - vitatta, hogy a naturális vagyonmegosztás eszmei időpontjaként lényegében csak 1994. január l-je jöhet számításba. Mindettől fúggetlenül - és még az önkormányzatok döntését megelőzően- az OEP !994-ben folyamatosan átutalta az ONYF-nek a befektetések hozama tartalékba - az 1993. év végi rövidlejáratú befektetések megtérülésével visszapótlódó készpénznek a nyugdíjbiztosítást megillető hányadát. Ennél irányadónak akkor még a 90 % számított, hiszen az önkormányzati döntések még nem születtek meg. 1\ Jelentés által említett 1995. évi - valójában kiegészítő átutalást éppen az tette szükségessé, hogy a közgy(ílési döntések nyomán a befektetések hozama tartalékra vonatkozó megosztási arány változott (a nyugdUbiztosítást további készpénz illette meg). 7. Vagyonkezelés (9., 10., 20., 50., 51., 56., 57., 58., 59. oldal) A Jelentés több helyen is (9., 50., 51. oldal) utal arra, hogy a befektetési és vagyonkezelési feladatokat az önkormányzatok 1994-ben saját hatásköriikben scm szabályozták és az egyedi döntések során csetenként törvénysértő módon alkalmazták az 1991. évi LXXXIV. törvény elöírásait. Álláspontunk az, hogy ezen a területen a jogszabály értelmezéséről és nem megsértéséről van szó.

12 Az Egészségbiztosítási Önkormányzat Közgyűlése valóban csak !995. áprilisában fogadta el ideiglenes vagyonkezelési és befektetési szabályzatát, de ez nem jelenti azt, hogy l 994-re vonatkozóan ne lett volna irányadó közgyűlési határo~at. A Közgyűlés 1994. júniusában fogadta el az egészségbiztosítási ág döntési jogköreiről szóló határozatot, amelyben egyértelmtíen rögzítve van, hogy a vagyongazdálkodás keretében a rövidtávú és tartós befektetésekre, a tartósan befektetett eszközök (vagyon) konverziójára vonatkozó egyedi döntések meghozatala az Elnökség jogkörébe tartozik. (Ugyanez vonatkozik a tartozás fejében átveendő vagyon elfogadásával kapcsolatos egyedi döntéseKre is, mellyel kapcsolatban a Jelentés az 59. oldalon szintén a közgyűlési szintű döntés szükségességét valló ÁSZálláspontot fogalmazza meg.) Ennek alapján megállapítható, hogy az 1991. évi LXXXIV. törvény vonatkozó rendelkezéseinek az Egészségbiztosítási Önkormányzat általi értelmezésétől az Állami Számvevőszék értelmezése eltér. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat álláspontja-melyet a Jelentés 9. oldalán a sűrlín gépelt bekezdés nem pontosan interpretál - azon alapul, hogy az 1991. évi LXXXIV. törvény 2. §-ának b) pontja értelmében az önkormányzat önállóan gazdálkodik a biztosítási alaphoz tartozó vagyonnaL Ez a biztosítási alap kezelési jogkörébe tartozó feladat (e törvény 9. §-a (l) bekezdésének l) pontja), me ly a 9. § (2) bekezdése értelmében átruházható. Ez történt meg az Alapszabályban, illetve a Közgyűlés döntési jogkörökről szóló határozatában. Mindemellett tény, hogy az 1994. évi vagyonkonverzióra közgylílési határozat alapján és közgylílési jóváhagyással került sor. Célja pedig a nagyobb mérvű vagyonvesztés elkerülése volt. Az elcserélt részvényeket is le kellett volna értékelni, így a vagyonvesztés nem a cseremiatt következett be. Hangsúlyozandó egyébként, hogy a befektetési és vagyonkezelési feladatok ellátására vonatkozó szabályzatnak az elmúlt évek során több tcrvezete is elkészült, de mivel a vagyongazdálkodásról szóló törvénnyel kapcsolatos kezdeményezések és előkészítő munka nem vezetett eredményre, a szabályzat véglegesítésére scm volt lehetőség. A Jelentés a 20. oldalon kifogásolja, hogy a FORCON vállalattól "átvett'' részvényt, valamint a Thermal Invest Rt-től "tartozás fejében {ttvett" részvényeket semmilyen nyilvántartás nem tartalmazza. Állásp~ntunk szerint ezeket a részvényeket a nyilvimtartások nem is tartalmazhatják, mivel sohasem képezték az egészségbiztosítás tulajdonát. A FORCON esetében az egészségbiztosítás segítséget nyújtott a részvényt tulajdonló vállalatnak az értékesítésnél, hogy elősegítse az ellenértéket képező összegnek a járuléktartozás csökkentésére való mielőbbi rendelkezésre állását. A Thennal Invest Rt. részvényei esetében pedig egy korábbi rövidlejáratú ügylet (határidős visszavásárlású részvényvásárlás) során"befagyott" követelésről (a visszavásárlás elmaradásáról) van szó. Az Rt. ugyan felajánlotta a részvény végleges átengedését, ezt azonban a hivatal nem

·-··

l• ,,,.,,

13 fogadta el és a követelést peresítette. egészségbiztosítás tulajdonát.

Így a részvény nem képezheti az

A Jelentés 58. oldalának utolsó előtti bekezdésével kapcsolatban megjegyzendő, hogy a törvényben rögzített arányokat még azért nem lehetett a gyakorlatban "beszabályozni", mert az esedékes vagyonnak eddig csak töredéke került át a társadalombiztosításhoz. 8. Hiányfinanszírozás, konszolidáció (63., 64. oldal) Szerenesés lett volna, ha az 1991-1994-es évek összes, ezen belül rendezett és rendezetlen hiányairól táblázatos áttekintés szerepeinc a .Jelentésben. Az ugyanis az elmúlt évek költségvetési egyensúlyi helyzetét érzékelhetőbben mutatná, mint néhány kiemeit szám. (Például az alapok együttes hiányára megadott 114,5 milliárd forint tartalma nehezen azonosítható.) Miután a szóban forgó adatok különféleképpen csoportosíthatók, rendezhetők, az egyértelmííség érdekében is célszerű a táblázatos bemutatás. 9. Folyósított, de nem finanszírozott ellátások (64., 65. oldal) A Jelentés szóvá teszi, hogy az ezen ellútásokat bemutató törvényjavaslat i melléklet az 1993. évi CXV. törvényben alkalmazott szerkezettől eltér, ugyanis az még az ellátásokat nem bontotta meg áganként Az eltérés valóságos, de egyben indokolt is (erre a Jelentés is utal), hiszen 1993-mal bezárólag a két biztosítási ág pénzügyi folyamatai egy rendszert képeztek, 1994-től viszont már két pénzforgalmi rendszer működik. Ennek szükségszeríí velejárója, hogy a folyósított ellátások számviteli nyilvántartása is elkülönül aszerint, hogy melyik ágazati igazgatási apparátus a lebonyolító. A törvényi mellékletben is ez tükröződik. Ugyanakkor a költségvetési törvény szerkezetével való megfeleltetés könnyen megvalósítható. A két ág közötti eltérést elsősorban az okozza, hogy ·az egészségbiztosítás által folyósított ellátásoknál nemcsak a kiadások, hanem az ezek fedezetére befolyt összegek is megjelennek. Álláspontunk szerint ez nem nélkülözhető, hiszen az e téren megvalósult pénzügyi folyamatokról csak így kapható értékelhető kép. (A megtérített összegek csak a zárszámadásban szerepelnek, mert tervezéskor általában nincs ok a kiadástól eltérö megtérítést elöirányozni.) Egyetértünk azzal á megállapítással, hogy áz Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott rokkantsági és baleseti ellútások a nyugdíjbiztosítás által folyósított (de nem finanszírozott) ellátásokat bemutató táblában nem szerepelhetnek, mert az a társadalombiztosítási alrendszeren kívüli forrásokból finanszírozott ellátások bemutatására szolgá l.

14 A korhatár alatti rokkantsági és baleseti ellátások kiadásainak valós összege az Egészségbiztosítási Alap kiadásaiként kimutatott 57.77 J millió forint. A nyugdíjbiztosítás ezen a címen más tartalmú és szemléletű adatot mutat ki. Ugyanez az észrevétel vonatkozik a 19. oldal l. bekezdésében foglalt megállapításra is: a valós adat az 57.771 millió forint, mely az Egészségbiztosítási Alap kiadásaként szerepel a törvénytervezetben. Az ONYF által kimutatott összeget az adott kategóriától idegen tételek is befolyásolják. l O. Egyéb témák A Jelentés 48. oldalának első bekezdése szerint az informatikai szakterületen a foglalkoztatottak minőségi (szakmai) összetétele romlott. Ezt vita~ uk. A munkaerő forgalmi lista alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szakmai összetétel, vagyis a felsőfokú állami iskolai végzettségűek és a középiskolai - középfokl! szakmai végzettséggel rendelkezők arányszámúban érdemi elmozdulás nem történt. A Jelentés 49. oldalán az ABACOM Kft kapcsán felvete11 összeférhetetlenség kérdésével összefüggésben rögzítendő: az érintett személy személyi adatlapjából egyértelműen megállapítható, hogy az összeférhetellenséget közszolgálati jogviszonyba lépésének időpontjától megszűntette. A szóban forgó szerződéses kapcsolatokat - ahol a feladatellátás megengedte - folyamatosan felszámoltuk illetve felszámoljuk. III. Észrevételek az ajánlásokhoz, javaslatokhoz Az L és Il. részben részletesen kifejtett észrevételek alapján az ajánlásokhoz, javaslatokhoz a következő észrevételeket tesszük: ad 2.1. pont A két biztosítási alap költségvetésének, zárszámadásának külön törvényben történö elfogadásához előfeltétel több törvénymódosítás (pl. az államháztartási törvény módosítása); szükség van azon szabályok átalakítására, megszi.intetésére is, amelyek jelenleg a két biztosítási alap költségvetése közölt fl"lggvényszcrlí kapcsolatokat hoznak létre (pl. kcresztfínanszírozás). Nem tartjuk megalapozottnak és így elfogadhatónak sem az Egészségbiztosítási Alap törvényjavaslatban . szerepi ő számszer(í teljesítési adatainak a kockázatkezelési pénzeszközökkel összefiiggő módosítására (ennek mérlegelésére) tett javaslatot.

15

Nem tartjuk elfogadhatónak a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről készített törvényjavaslathoz kapcsolódó ÁSZ . véleménynek e Jelentésbe is átemeJt javaslatait. ad 2.2. pont A Konnánynak tett javaslatok közül kimaradt a társadalombiztosításra vonatkozó eltérő pénzügyi rendelkezéseket az önkonnányzatokkal egyetértésben megállapító konnányrendeleti szintű szabályozás megalkotása. ad 2.3. pont A leírt ajánlások általában elfogadhatók, legfeljebb egyes tételeknél azt vita~uk, hogy külön hangsúlyozásukra az egészségbiztosítás működése okot adna. Ilyen például az 199 J. évi LXXXIV. törvény előírásainak maradéktalan betartására vonatkozó, valamint a költségvetési beszámoló határidőre történő elkészítésére vonatkozó ajánlás. Az önkormányzat és az igazgatási szervek működéséhez kapcsolódó kiadások elhatárolására vonatkozó szabályozás már létrejött. Budapest, 1996. febmár 14.

Pályázati felhívás Az Egészségbizlosi!Jisi Önkormánylllt, a Népjóléli Miniszlériummal eg_retérlésben a billOsítonak egészsip'édclmc, az egészségromlást clóidlzó kockázatok felismerése és mcgclózésc;a tömegesen előforduló megbetegedések korai észlelése (szúrés), a veszél yezWellek és a krónikus belegek szakgondozása és rthabilitálása, valamint az egészséges élelmódot népszcnísíló és elősegítő prograrnak mcgvalósilása érdekében pályáz.alol hirdet Pályázhatnak állami intézmények, önkom1áhyzatok, társadalmi szcrvczctck, jogi sze·mélyek, egészségügyi és nem egészségügyi szcrvck, egyesületek. A pályázat tárgya és a pályázóképesség-azonban szorosan ös57.eftigg. .. A pályálliton clsósorban azok pály:lll!tát várjuk, akik az adon teriileten már megfelel ó tapasztalanal renddkeznck és azt dokumontáini tudják. A korszerű informatika a megkívánt fcltétclrcndsr.cr része.

L Pályázni a köl'etkezó három limakörben lehel (témakörönként egy jogi személy, intézmény stb. csak egr pályá1.at01 nyújthat be!) l. Szükséglelkommunikáció: a biztosítottak és nem biztosítonak ellátási szükséglctcinck megismerése. Tájékozódási és tájékoztatási kapcsolat kialakítása, melyet a biztosítollak körére jellemző közösségekkel kell megvalósítani. A rtprezcntali\•itás szúkilhcló demográfiai szempontok szerint (pl. gyermekek, idósek) és/vagy jellemző bctegségcsoponok alapján (pl. diabeteszesck. sz ív- és érrendszeri bc1egck). Pályálliti témakörök 1.1.- szükségletfelvétel kérdőív és orvosi vizsgálatok alapján, 1.2.- a biztosítottak igényeinek megismerése kérdóív útján, lJ.- az igénybe ven szolgáltatások utáni kérdóív\'el való lJkérdezés a szükségletckról való ismételt lájékozódás érdekében, 1.4.- a biztosflottak jogainak tudatosítása. A pályázatban ki kelltémi a megl'alósítandó rtndszer elméleti felépítésért (pl. a rcprezentalivitás), a gyakoriali megl'alósíl.ására és a múködletés hatásaként várható eredményekre. 2. Szúrés-gondozás jellegú pályáza Iok: tanalmazniuk kell a pályázók jelenlegi ICvékenysigét, szakembereinek képzettségét, az eddigi ICijesítnlényekct és eredményekcl, valamint a meglevő feltételrcndszen. Rögzíteni kell a konkrét célokat, a kiterjesztés irányát (milyen irányban szúr? hogyan? hány szúrést tervez? kit vesz gondozásba? milyen szakmai tartalommal?). Szükséges megadni a dokumentáció és az ellenőrzés rendszerét. Kívánalas a jelenleg is szúrési fdadalOl clláló intézmények -tüdógondozók. onkológiai gondozók. ideggondozók ... - lcvékenysé!!énck kiszélesítése. a veszélyeztetclllakosság fokozott egészségvédelme: mcgkleló infonnáció és szúrési pro!!ramol2lapján. A pályázali célok· .JZ lartozik a kórházi nosocomiális fcnózésck mcgelózésél. felügyeleti rend~1ertt célzó program. ). Élelmód-progra mok: a pályál..atnak tanalmami a kell a pályázati céh (témamegjelölés). clózményclel. módszcrckct. a pályáz.atban érinte!! popu· lációl, a várt eredményt, ennek mér~sél, énékelésél. Elónybcn részesülnek az összetett, az életmód tóhb 1erülctét érintó programok. ez esetben kérjük a ró célki1úzést megjelölni. Ajánlott témakörök: J. l.- Egészséges táplálkozás 3.2.- Szcxuális kultúra terjesztése )J.- Krónikus bettEségek- pl. hypcnónia, anya!!c~rc-betegségck, mo1.gásszcrvi be1e~ség.ek- me!!clózés~l szolgáló programok 3.4.- Szcnvedélybctegségd mcgdózése, leküzdtse. 3.5.- Balcsctmegclózési programal 3.6.- Mentálhygiénés prograrnak 3.7.- Testediés terápiás és rehabilitációs s1.crepét allalma7ó (fogyatékosok. ohcscl. anpg.cscre·lx:le~.,é~hcn szen"edól. asnm:ísok stb). és 3.7. egyetemi. főiskolai hallgatók élctmódjfira ható prog.rarnok 08ús:íg.i és S7Jh;uiid\1c;pon). Minden p:ilyáuti cél meg.valósításakor előnyhe-n ré-s7e'>ülnel a7 ifjús;lg élrtnK-,dj.ira haló pro~r:unol é' l'll'l mel!\'a16sítádhm n;~g.yobh önrés~zel rendellel Ópályá1.Ók.

IL A p~IJázal

benyújlátin.:~l..

módja

A pályáz.al rlktszítéséhrz szúl\sé-ges pályázali 2dallap, pályáuli lájfkoztaló k az :ifufal:üi posl_autah in~ 199~. moijus 16-lóllfrirésmcnte-srn sz erezheló bt az Országos Eghz.~gbblosílási Pénztár fórárosi (RleJ:_\·dJ iJ,:a7galbs.ágain31. A páiJ~zal nC\'CZési díja 1000 fl. A rcladó\'evény m~holatát rsatolni leli il p.1!yázatho7. Ennek hiánr;iban a p:ilyázal ér\"Cnrtelcn. A bdizctó n~ve ként a pályázó nevét kell fcltüntelni. A pályállit beküldisi határideje: 1994.július l. Hiáoyosan megküldötl, vagy a pályb.at belüldési határidó lejána után bcérkCI.el! pályá7Jin~.a! no:n1 hira: unk d. A pályáza! az Országo~ Egészségbiztosítási Pénztár kocká7.<~lkc7dó kuralóriumok li1kar!.:ig.:ih01 ir~~h;m- Jl l ~6S BudJpc .. !. Pf. l~- eimen- nyújt· ható be a lémakörönkénl külön erre rendszercsfleli adarlapon 2 példányban. A pályálllllebonyolitása A pályázarakat szakkurat6riumol 199t augusztus JS.tól folyamalosan énékelik, az erl·dményrül indokl:is nélkül mindcn pJiyázó énrsi1és1 kap. ez a döotés \·égleges. · A támogatást dnyerő pályázóknak a 1i1Uri pályázati szcrzódésr küld, sennek mefk61é~ét lii\"l'IÓC'n Ulalja át a meg.ítéli öss1eg_rl.

, , , ' .. , AZ EGESZSEGBIZTOSITASI ONKORMANYZAT

PÁLYÁZATIFELHÍVÁSA otthoni ápolási szolgálat és hospice-ellátás megl'alósítására, támogatására és fejlesztésére I. l. Otthoni ápolás A pályázat célja: modellkl~rlel a háziorvqsi szolgálal gyógyiló-megelózó feladataihoz kapcsolódó (szak)ápolási tevékenység ellátására szervezen· dó olihoni ápolási szaigálal alapjainak kiépítése, kiterjesztése, továbbfejlesziése, lámogalása, a belegellátás színvonalának javítása érdekében. Kik pály:lzhatru~k: pályázatot nyújthalnak bemindazok az önkormányzatok, alapflv:lnyok, karitalív s;ervezelek, egés~gügyi vállalkoz:lsok, szakápolók állallétrehozali egyéni vagy csoportos vállalkozások, akik a fenti eél.inegvalósításáért olihoni ápolási szalgálatol kívánnak szervezni. A pályázónak rendelkeznie kell a pályázatban leírt célra, sz:lmlaszámon igazol! és követheló-önkormányzat eselén legalább 40%. egyéb pályázó eselén legalább 10%- saját forrással. A pályázaton fekvóbeteg-inlézmények, ápolási otthonok nem vehetnek részt.

2. Rospice-ellátás A pályázat célja: a gyógyílhatatlan és terminális állapotban lévő belegek palliatív (lüneli), komfortorientáll ápolásinak és gondozásának és gondozásának kialakJiása, fejlesz~se és múködletése. . · ·• Kik pályázhatnak: pályázatol nyújthalnak be a fenti cél megvalósításáért mindazok, akik bizonyíthatóan (ikvóbeieg-hállérintézménnyel rendelkezve megfeleló szakmai kompelenciával, haspice-ellátást kív:lnnak szervezni, illetve múködtetni. A pályázónak rendelkeznie kell a pályázatban leln célra, számlaszámon igazol l és követhe ló. legalább 50%-os saját forr:lssal. Nem pályázható t:lmogat:ls tisztán kutalási programokkal, külföldi lanulm:lnyút, hazai vagy külfóldi publikáció, kiadói tevékenység, szakmai rendezvény szponzorálására

II. Mindkét pályázatnál a t:lmogat:lsban részesült pályázó kötelezi magát, hogy a támogalásra kapott összeg felhasználásáról elsz:lmol és a cél meg· valósilására a lárgyév december 15-i határi dó betartásával irásban besz:lmol. A céllól ellérő felhasználás es<:lén a támogatási összeget maradéktalanul visszalén'ti. ·

III. A pályázat benyújtásának módja Apályázat elkészltéséhez szükséges pályázati adatlap, és az átutalási postautalvány 1994. július 1-jilólllrllésmentesen szemheló be, szem· élyesen vagy megcfmzetl és lelbélyegzett A4-es válaszboritik elküldésével az Orsz:lgos Egés~gbiztosílási Pénztár kockázatkezeló kuratóri· urnak tilk:lrságán. (1138 Budapes! Xlll, l'ácl úl37. 1'111. em. 801.). A pályázat nevezisi díja HXXJ FL A feladóvény másolatál csatolni kell a pályúathoz. Ennek hiányában a pályázat érvényt< len. Abefiwó n<>Úint a pályázó ne vél kell fellüntelni. _ _ A pályázat a titkársághoz-a 1565 Budapes i, Pf. 18. cfmen- nyújtható be a térnakórönk/nt külön erre rendszeresítell adatlapon 2 példányban. Apályázatiadatlap melllkltteklnl- maximum 2 oldal terjedelmú-rést lelt! lefrást ~ be kell nyújtani a Umogatandá e! l megúlósltásánt. A pályázat beküldésl bat:lrldeje: 1994. augusztus l-je. Hiányosan megküldön, a pályázat beküldési haláriqólejilrta után beérkezen pályúatokat nem biráiunk el. A pályázaital kapcsolatos felvilágosilást a 270-4070-<s telefonszámon lehet klmi. . _ . A pályázat lebonyollt:lsa: a pályázatokalakuratórium 1994. augusztus 15-tól folyamatosan énékdi; az eredmlnyróf indokJ Í! nélkól minden pályázó énesflésl hp, ez a döntés végleges. A támogatást elnyern pílyilóknak a titkárság pályázati mrzódést kUid, sennek megköté~t követően utalja át a megítélt lisszegeL Egést.sfgblztosit:lsl Önkormányzat

· -·

Á ll;: ' .. .---··-- - - - : : - : - - - -

.-.:;zr;,(.

NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS! ÖNKORMÁNYZAT ELNÖK

t:r.;cr;,.rc.,·T:.

l

11<1Ar·:>c:A;1:

1996 -uL- 1 5

\i-~ 2--~~ /G\ ~G

MELL ~.:c.r;:

Dr. Hágelmayer István úrnak elnök

/

l


------

____,

Budaoest

Tisztelt Elnök Úr !

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi zárszámadásához kapcsolódó ellenőrzésekről szóló számvevőszéki jelentést köszönettel megkaptam. A jelentést, az előzményekkel együtt a Nyugdljbiztosítási Önkormányzat Elnöksége részletesen megvitatta. Az érdemi és szakmai vitát nagyban megkönnyítette a Számvevőszék korábbi tervezete és az arra dr.Barát Gábor főigazgató úr által adott részletes szakmai vélemény, amelyben foglaltakkal az Elnökség lényegében egyetértett. Az igen korrekt egyeztetés során a T. Állami Számvevőszék vizsgálatot folytató kollégái szám os kérdésben az ONYF vezetésének véleményét és javaslatait elfogadták Ez, valamint a Számvevőszéknek a jelentés elkészítéséért felelős munkatársa, illetve a vizsgálat vezetőjének az Elnökségi ülésen való tevékeny részvétele nagyban segítette az elnökség véleményalkotását Az Elnökség hasonlóan az ONYF főigazgatójának véleményében foglaltakhoz- elsősor ban a jövőbeni feladatokra, intézkedési tervekre helyezte a hangsúlyt, továbbá az elnökségi ülés időpontjában már megfogalmazott szá'!lvevőszéki javaslatokból szükségszerüen adódó feladatokra. Annál is inkább, mert a Nyugdljbiztosítási Önkormányzat számára különösen fontos az első önálló költségvetési év reális értékelése. Minden megalapozott kritikát hasznosítani akarunk, a hatáskörünkbe tartozó és szükséges lépések, intézkedések megtétele érdekében. (Mint ahogy a jelentés is utal rá, számos kérdésben már 1995-ben sikerült a jelzett hiányosságat kiküszöbölni.) A részünkre címzett konkrét javaslat realizálására pedig külön intézkedési tervet dolgozunk ki.

.

. '

-2-

Sajnálatos módon azon időbeni csúszás, hogy az 1994. évi zárszámadást az Országgyűlés csak 1996. elején tárgyalja, sok kérdést más megvilágításba helyez és esetenként a megalapozott javaslatok realizálása is átcsúszik 1996-ra. (Tehát az 1995. évi munkánk során nem tudtuk hasznosítani.) Úgy ítéljük meg, hogy az 1993. közepén "örökölt helyzet" és a szervezetépítés (feladatbőVÜlés) nehézségei mellett az önkormányzatunk a munkáját, tevékenységél amindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelöen végezte. Azok a lépések, amelyek az ágazat müködőképességét szolgálták (pl. a hivatali elhelyezést és a jogszolgáltatást biztosító ingatlan beruházások) nemcsak, hogy szükségesek voltak, hanem - az adott körülmények és kondíciók között - vagyonvesztésset sem jártak. A vagyongazdálkodás területén - már amennyire erről az ismert körülmények között beszélni lehet - is a vonatkozó törvényekben és az alapszabályban foglaltak voltak az irányadók. A jelentésben esetenként ettől eltérő és általánosságban megfogalmazott megállapitásokkal tehát nem tudunk egyetérteni. Kétségtelen tény, a pénzügyiszámviteli munka során előfordult elsősorban formai, prezentációs hiányosság. Ez részben összeftigg a rendszerszerű nyilvántartás fokozatos kialakításával, de esetenként annak hiányosságaival is. Messzemenően egyetértünk a jelentés azon kitételével, amely hiányolja a vagyongazdálkodásról szóló törvényt. Egy egységes, a különböző értelmezési lehetőséget kizárá törvény elengedhetetlen feltétel a vagyongazdálkodással kapcsolatos tevékenységünkhöz. Alapvető érdekünk, hogy átlátható és ellenőrizhető folyamatok és eljárások (döntési szintek) alakuljanak ki. Azzal is egyet kell értenünk, hogy az önkormányzat alapszerű gazdálkodása teljeskörü és esetenként az általánostól eltérő szabályozást igényel. Többször kezdeményeztük a társadalombiztosftás pénzügyi alapjairól szóló törvény újragondolásá~ illetve egy új törvény meghozatalát, amelyben a két önálló pénzügyi alap eitérőségei is megjelennének. Sajnálatos módon nem vezetett sikerre az államháztartási törvény módosítása során tett javaslat csomagunk sem. Számunkra érthetetlen módon az önkormányzatokra vonatkozó törvényi szabályozástól eltérő, illetve a jogfejlődést figyelmen kívül hagyó rendelkezések maradtak az állarnháztartási törvényben. Megítélésünk szerint a jelzett törvényi hiányosságak nehezítik a pénzügyi alapok átláthatóságát és megfelelően differenciált ellenőrzését.

,

-3Tisztelt Elnök Úr ! A jelentésben megfogalmazott ajánlásokkal, javaslatokkal egyetértünk. A hatáskörünkbe tartozó és általunk érdemben befolyásolható "intézkedések,· illetve ajánlások minél előbbi realizálása érdekében' intézkedési tervet dolgozunk ki. Emellett folyamatosan törekszünk munkánk minőségi színvonaIának a növelésére annak érdekében, hogy pénzügyi-gazdálkodási tevékenységünk minél hatékonyabb és ellenőrizhetöbb legyen. Bár a jelentés törekedett a két önálló ágazatra vonatkozó megállapításokat és javaslatokat elkülöníteni, mégis célszerűbbnek tartottuk volna, · ha azok címzetten és közvetlenül az adott ágazatra vonatkozóan jelennének meg. De ez a kérdéskör már összefügg azzal az általunk is szorgalmazott és támogatott számvevőszéki javaslattal, hogy a két eltérő feltételrendszerű és "logikájú" önálló ágazat költségvetése és beszámolója jogilag is külön törvényben jelenjen meg. Kérem, hogy a jelentésben vagy az elnöki expozéban kapjon erőteljes hangsúlyt a nyugdíjbiztosítási ágazat kialakulásának, önállósága megteremtésének, illetve törvényekben és egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségei teljesítésének I 994. évi nehézségei és körülményei. Azt pedig külön megköszönném, ha elhangzana, hogy a nyugdíjbiztosítási ágazat igazgatási szervei által ellátott és egyre bővülő, bonyolultabb feladatok és a feltételrendszer nincs arányban. Egyes területeken csak a működőképesség peremfeltételeit tudtuk biztositani. Nyomasztó Ugyviteli teher az állandó jogszabályi változás, a végrehajtás feltételrendszere előzetes számbavételének a hiánya és az alapfeladatokon túli, azokat már meghaladó egyéb feladatok Ugyviteli többletköltségei megtéritésének az elmaradása. Végezetül engedje meg Elnök úr, hogy megköszönjem az Állami Számvevőszék vizsgálatot végző munkatársainak korrekt munkáját, reális felvetéseit, mert ezek segítik munkánkat. Budapest, 1996. február 15. Tisztelettel:

Dr. Mészáros Tamás

ALLAMI

SZAMVEVÖSZ~K

Né,Jó~IITI MINII:TtiiiiJM

MINIS%tEI'I

ÉRKEZETT: ll
30.191/96

MELLÉKLET:

DB

Dr. Hageinlayer István úrnak elnök Állami S:zAmvevőnék

Budanest Tillztelt Elnök Úr! Az Állami Számvevőszék T/1884/1. szátnú jelentését, a társadatombiztos!tás péru:Ugyi alnpjainnk 1994. évi zárszlunndástilioz. kapcsolódó cllcnörT.és

tapasztalatairólxnegkaplam. Az ÁSZ által megválas:z.tott ellenőrzési szempontokkal valamint a jelentés megáUHpftás!rlval és l\)ánlásaival egyetértek. Az összefoglaló megállapltásban ltangsúlyozott tény, bogy az ÁSZ által már elö7.ő években is kifogásolt gyakorlat nem változott, a rcudszcrbcli gondok nem oldódtnk meg. ·

Az ellátórendszerben 1994-ben érdemi, refonn-értékü változások nem következtek be. Az Alapok pénzOgyi helyzete folyamatosan kedvezőtlenül atakul. A pénzbeli jutlatások reálértékét és a tennészelbeni ellátások színvonalát n~m slkerull megőrizni. Bár llangsu1yowl kell, hogy 11 f,blyamatokut elsOsurb~:~.n 11

társadalomblztosításon kivuli lényezök alakitolták így. Az E. Alap kludásainak. növekedése a

területén - mint azt az

.•

alultervezettségből

adódott.

ellenőrzés

és gyógys7..ertámogatás· is megállapltotta - dOni{) módoll az

táppéuz..klűzetés,

-om :'CS L

PHONE No. : 123 4567

Az. Egészségbiztosítási Önkonnányrnt által befogadott fejlesztések elbfrálásánát feltétlenül hangsú1yoztú kell, hogy már a döntés~előkéstltési fiízisb1111 jól megalapozott szaknuu szempontokat kell megfogalmazni és a p~llzüt;,'Yl tervek megalapozottságát szititén mérlcgclni kell. Ila:mnló elvek sr..erlnt kell eij61'ni a kockázatkeze1ö programok elbfrfilás~ is: ,•

Az erősödő magánositási törekvések, privatizációs folyamatok kezeléséhez jól megfogalmazott teltételrendszer szükséges, metyen a tárca Jelenleg dolgozik.

Az Alapok müködési költségvetősének zárszámadási adatait az államháztaltási tv. el6frásainak mcgfelelöcn kell megkövetelui. Egyetértek annak hangsúlyoznsával és következetes megvalósltásával, hogy a vagyonnru kapcsolatos tulajdonosi jog a KO:c.t,rylllést illeti meg, tehát nem lehet olyan gyakorlatot folytatni, mely ezt megkeruU. A müködési és a jóléti ingatlanvagyon két Alap kötölti rendezése és a juttatott vagyon céljáttak megfogalmazása indokolt. Az. E. Atap járulék~ és folyószámla nyilvántartási gon<\jainak hangsúlyozása és rendemse ldvlu.tulos. Egyetértek au·..al · az igénnyel, hogy a báttalékok nyi1vá.utartásáb6l derüljön .ld a behajthatatltul követelés-állomány. Így a behajtható adósságállomány nagysagrendje jobban tervezhető.

A tcrvezett előirányzatok és a tényle~s teljesülés vizsgálatának eredménye is azt mutatta, hogy szokséges az Önkormányzatok évközi, időszakos beszátnoltatása. Ennek érdekében a társ!lda1ombiztosltás önkot1t1áuyzati igazgatásáról szóló 1991. évi XXXIV. törvény módositását javasoljuk Bgész:ségbiztosltásl Alap gyógyltó·megelözö · ellátásta forditott költségvetésének teljesitése során a reform-intéZkedések nem valósulhatlak meg, a béremelésekre forditott - az elölrányzottnál lényegesell magasabb - kiadás szUkségessége mlatt. Az

A járóboteg ellátáSbau a 30%-bari teljesltrnenyarányos dljflzetés az ellátórendszerben strukturális változást nem hozott, a fekvőbeteg ellátásban ~tlkalmazott flnansz!rozás llelli eredmenyezett nivellác!ót, az intézmények közötti indokolatlan különbsegek továbbra ls megmaradtak.

// / from : .CS L

PHONE No. :- 123 4567

Feb.16 1996

9:30AM

,.

.

~

. .

-

Az egészségtlgyl szolgnltntások sziutentartásának egyik lényesos flnanszltozási eleme a inüszerek runortizóciójónak beéplté!le n költségekbe. Ennek megoldására m.ielöbb 11.1eguyugtató megoldást kell találnunk. Mind a belsö müködési költségvctés, mind az egészségügy finatlSzft•ozása, valamint az Alapok vagyonke~elésévet kopcsolatban • a jogszabályok betartásátt!lk megkövetetésétől nem tekinthetünk el.

Budapest, 1996. február 13. , Üdvözlettel: '

((

'..c:í.Í). Zlt}?, .. v;;óOyö

'·

P01

1. a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak. tapasztalatairól. J 994. évi zárszámadásához kapcsolódó ellenőrzések

Recommend Documents