JELENTÉS a magyar egyeterni
felsőoktatás ellenőrzéséről
!994. augusztus
218.
Az
ellenőrzést
vezette:
Matusek István
Az
ellenőrzést
főtanácsos
\
végezték:
Bittó Zoltán Deák Tamásné Éva Katalin Hegedűsné Erdélyi Piroska László Józsefné M aklári F erencné dr. Mihály Sándor Kovács József dr. Kőszegi Zoltán dr. Nagy Mihályné dr. Nagy Sándor Varga ildikó
szánrvevő szánrvevő
szánrvevő szánTvevő szánrvevő szánrvevő szánrvevő
tanácsos tanácsos tanácsos tanácsos tanácsos tanácsos tanácsos
külső szakénő külső szakénő
külső szakénő kiilső szakénő külső szakénő
.. ..
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
v -24-210/1993-94. Témaszám: 188
JELENTÉS a magyar egyetemi
felsőoktatás
ellenörzéséröl
A fejlett ipari országokban mindenütt a felsöoktatás mennyiségi és minőségi tényezőinek alakulását olyan stratégiai kérdésnek tekintik, amely a versenyképesség fenntartásának, növelésének egyik alapvető feltétele. A különböző gazdasági elemzések egyértelműen azt igazolják, hogy a hosszú távú befektetéseknek egyik leghatékonyabb m6dja a magas szfuvonalú felsőfokú oktatás. A lemanv1ás nehezen áthidalható, több évtizedre kiterjedő hátrányokat konzervál és egész korosztályok adaptációs, alkalmazkodási képességét rontja, ami későbbi, nagyobb mértékú invesztíciókkal sem egyenlíthető ki teljesen. A magyar felsőfokú oktatás minősége - szakértői megítélések szerint - eddig mindenkor megfelelt a kor színvonalának, helyenként és egyes tudományágakban élvonalbelinek számított és számít ma is. A felsőoktatásban a század második felében, leülönösen annak utolsó harmadában a hallgatói létszám ugrásszerű növekedése ment végbe világszerte és a diverzifikálódással egyidejűleg a képzési formák és a szakmai szerkezet nagyarányú változását is magával hozta a fejlődés. Magyarország a változások kezdetén követte a nemzetközi trendet, de a 60-as évek második felétől kezdődően fokozatosan lemaradt (I-IV. sz. táblázatok). Az egyre erősödő társadalmi kezdeményezésekböl kiindulva a Kormány határozatot hozott a magyar felsöoktatás - 2000. évig terjedő időszakra szóló - mennyiségi és minőségi fejlesztésérőL
Több évi és sokoldalú előkészítés után az Országgyűlés megalkotta a magyar felsőoktatás első önálló törvényi szabályozását (!993. évi LXXX. törvény), amelynek
-2-
alapját - a Törvény preambulurna szerint- "az alkotmányos emberi jogok, az európai egyeternek Magna Chartája, valarnint a társadalmi és a nemzeti lét jobb feltételeinek megteremtése iránti igény alkotja." Ezzellezárult a magyar felsőoktatás egy szakasza, s megkezdődik egy rendszerében és rninőségében teljesen más irányú fejlődés. Az ellenőrzés az átmenet időszakát vette vizsgálat alá. A vizsgált időszakban 25 állami egyetem, illetve egyeterni rangú felsőoktatási intézmény rnúködött. Az egyeterneken oktatott hallgatók száma az 1993/94. tanév kezdetén 82.738 fő. Az egyeternek által foglalkoztatottak száma 46.225 főt tett ki, arniből az oktatók száma 13.441 fő. Az egyeterni kutatóhelyeken kutatóként !451 fő dolgozott. A kiadások együttes összege meghaladja az 54 rnilliárd Ft-ot. A tárgyi eszközállomány bruttó értéke !992. decernber 31-én 49,3 rnilliárd Ft, nettó értéke 31 rnilliárd Ft volt. Az ellenőrzésre az angol Számvevőszékkel (NAO) 1993-ban egyeztetett program szerint, párhuzamosan végzett helyszíni vizsgálatok alapján került sor. Munkánkat nagyban segítették a NAO ezirányú korábbi tapasztalatai. ellenőrzési rnódszerei, a rendelkezésünkre bocsátott értékelő, elemző anyagok, valarnint az oktatás hatékonyságának és rninőségének megítélésére kidolgozott és alkalmazott rnérőszámok és rnutatók. Ellenőrzési
megállapításaink során rnesszernenően figyelembe vettük a hazai tudományos kutatók által feltárt összefüggéseket és helyzetértékeléseket, a magyar felsőoktatásnak a nemzetközi standardokhoz rnért elhelyezkedését, a továbbfejlesztés irányait és gazdasági feltételeit. Az ellenőrzés kiterjedt rninden állami kezelésben lévő egyetemre és az azokat irányító 4 rninisztériurnra. A vizsgálat a felsőoktatási intézményektől azonos szerkezetben bekért és feldolgozott adatokból levonható következtetéseket is hasznosította. Az adatfeldolgozást nagymértékben hátráltatta néhány egyetern helytelen, vagy pontatlan adatszolgáltatása, késedelme, adatszolgáltatási hiánya. Ennek ellenére a rendelkezésre álló és sok szempont szerint feldolgozott adatok nagymértékben megalapozzák, · sokoldalúan és objektíven alátámasztják a helyszíni vizsgálati megállapításokat és az irányító, döntéshozó szervek számára is hasznosítható információkkal szolgálnak. Az ellenőrzés alapvetően az 1992. és 1993. gazdasági évekre terjedt ki, esetenként egyes tanévek (1991/92.. 1992/93. és 1993/94.) adatainak felhasználásával.
• •
-3-
célja annak megállapítása volt, hogy az egyetemek működéséhez és fejlesztéséhez nyújtott támogatások mennyiben voltak megalapozottak, a feladatok és a pénzügyi források között milyen volt az összhang. Az ellenőrzés értékelte a finanszírozás rendszerét, a rendelkezésre álló (személyi, anyagi, technikai, műszaki) feltételek és kapacitások felhasználásának törvényességét, célszerűségét és eredményességét, valamint a felsőoktatási törvényben előírt követelmények megvalósítása érdekében tett és tervezett intézkedéseket és azok kezdeti hatását.
Az
ellenőrzés
I. Összefoglaló megállapítások, következtetések és javaslatok történeti fejlóctése eredményeként az 1960-as évek végétől kezdődően duális rendszerűvé vált, azaz a felsőoktatási struktúra részévé váltak az egyetemeken kívüllétesült főiskolák. Ugyanakkor- a nyugat-európai trendtől eltérően nem jöttek létre a szélesebb képzési profilú, multidiszciplináris egyetemek, az intézményhálózat széttagolt és ezért nem kellően kihasznált a meglévő infrastruktúra sem, a képzési profilok túlzottan specializáltak. Alacsony a hallgatói létszám. Korszerűtlen a kormányzati irányítás. Szerény az intézmények bevételszerző képessége, az intézmények belső működésében sem épültek ki ilyenek. Fejletlen az intézményi menedzsment és mindezek következtében a magyar felsőoktatás hatékonysága elmaradt az európai nívótóL (Polónyi István: A magyar felsőoktatás megújuJási lehetáségei a finanszírozás és finanszírozhatóság szempontjábóL 1992. A magyar felsőoktatás fejlesztése 2000-ig. 1992. július.) A magyar
felsőoktatás
A felsőoktatás mennyiségi fejlődésének nemzetközi tendenciáit, s azon belül a magyar felsőoktatás sorrendi elhelyezkedését számos kutató elemezte és erről több tanulmány jelent meg. A fontos részletkérdésekben eltérő álláspontok ellenére abban közösek a megállapítások, hogy az utóbbi 2-3 évtizedben Magyarország lemaradt, különösen azóta, amióta Nyugat-Európában az államok támogatásával a felsőoktatás mennyiségi növekedése felgyorsult. A felvételi keretszámok- elsődlegesen pénzügyi megfontolások alapján- alacsony szinten tartásamiatt 1976-1986. között több, mint ll %-kal csökkent a népességhez viszonyított hallgatólétszám és ennek folytán Magyarország a 80-as években csak Albániát és Romániát megelőzve az utolsók között helyezkedett el Európában. (Ladányi Andor: A felsőoktatás mennyiségi fejlődésének nemzetközi tendenciái c. elemzése.)
-4-
A 80-as évek végére lényegében társadalmi konszenzus alakult ki, hogy a helyzet nem elfogadható, nem felel meg az ország érdekeinek és fejlődési irányainak. Több év óta hangoztatott megállapítás, hogy a gazdasági fejlődés kulcskérdése a szellemi kapacitás fejlesztése, az iskolázottság növelése. A jó társadalmi közérzet biztosításának alapvető feltétele az igazgatási, jogi, mezőgazdasági, orvosi, múvészeti stb. szolgáltatások - hozzáértést igazoló, - magas színvonala, valamint az a körülmény, hogy a nagyobb szenemi hányadot képviselő termékek a keresettek és adhatókel jó haszonnal. Az oktatás (felsőfokú oktatás) tehát hosszú távon folyamatosan megtérülő, rentábilis társadalmi beruházás.
• •
A felsőoktatás korszerűsítésének előkészületei már a 90-es évek elején megkezdődtek és a szakmai viták eredményei végül a felsőoktatásról szóló 1993. LXXX. törvényben (Ffv) öltöttek koncepeionális és jogi formát. Az Ffv célja a felsőoktatási intézmények rendszerének, működésének, autonómiájának, valamint az állam szerepvállalásának szabályozása. Részletesen szabályazza az FTv. a felsőoktatás pénzügyi rendszerét és támogatásának formáit, a felsőoktatással kapcsolatos á11ami hatásköröket és az FTv. végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. Az FTv. !25 §. (4) bekezdése a Kormány számára kötelezettségként írta elő, hogy a felsőoktatás fejlesztési tervét 1994. december 31-ig az Országgyűlés elé kell terjesztenie. A fejlesztési terv előkészítése már az FTV elfogadása előtt megkezdődött. A Magyar Rektori Konferencia, a Főiskolai Főigazgatói Konferencia és az Országos Felsőokta tási Érdekvédelmi Szövetség együttes kezdeményezésére a Kormány a felsőoktatási szervezetek, a felsőoktatási intézmények irányításáért felelős tárcák és érdekképviseleti szervezetek bevonásával Felsőoktatási Tárcaközi Vegyes Bizottságot hozott létre, amelynek az volt a feladata, hogy elkészítse a Magyar Felsőoktatás Fejlesztése 2000-ig c. döntéselőkészítő tanulmányt, amely felvázolja a felsőoktatás korszerűsí tésének részletes koncepcióját, a kapcsolódó fejlesztési javaslatokat, azok költségvonzatait és a megvalósítás tervezett időprogramját Az elemző munkák eredményét már az !993. évi költségvetés megalapozásához is fel kívánták használni. A Vegyes Bizottság által elkészftett dokumentum mindeddig a legátfogóbb összefoglalása a szakmai képviselők és a kormányzati tényezők egyeztetett állásfoglalásának. "A koncepció rövid lényege" - a dokumentum fogalmazása szerint - "az, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatók számát lényegesen emelni kell, ugyanakkor a
..
-5-
kiadott diplomák számát kisebb mértékben kell növelni, miközben lényegesen meg kell változtatni azok szintbeli és szakok szerinti arányát. Lényeges fordulatot kell elérni az oktatás szabadságösszetevőinek megvalósulása terén (bekerülés, szakválasztás, átjárhatóság, pályakorrekció, továbbképzés stb). A felsőoktatás szervezetét az oktatásszervezés és a gazdaságossági hatékonyság, a minőség, az igazgatás és ellenőrzés, az autonómia és irányítás, a hazai és európai konvertálhatóság együttes biztosítása érdekében át kell alakítani, miközben egyetértés van abban, hogy a magyar felsőoktatás minöségi mutatói helyenként jók, másutt elfogadhatóak, s ezeket az értékeket meg kell őrizni." A Vegyes Bizottság által összeállított koncepcióban az előterjesztők két változatban állították össze a felsőoktatás mennyiségi fejlesztési irányszámait és célul tűzték ki a képzési költségek normatív jellegű meghatározását. Javaslatokat tettek a fejlesztési programtervezetre, az alap- és alkalmazott kutatás-fejlesztési kapacitások növelésére és finanszírozására, a felsőoktatási intézmények szervezeti integrációjára, a kapacitásbővítő és folyó beruházások finanszírozására és a Felsőoktatási Fejlesztési Programban szereplő célkitűzések megvalósítását elősegítő jogszabályok elkészítésére, továbbá a felsőoktatás fejlesztését szabályozó törvény elkészítésére. Az ellenőrzés befejeződéséig az elóterjesztésben foglaltakról nem hozott a Kormány döntést. E nélkül érdemlegesen nem folytathatók a hozzákapcsolódó munkálatok. Vontatottan halad az FTv-ben foglalt egyéb célkitűzések megvalósítása is, amelynek több oka van: -
a folyamatos egyeztetések ellenére néhány ponton nem jött létre egyetértés. A két legnagyobb felsőoktatási intézményhálózatot felügyelő tárca, a Földművelé sügyi Minisztérium (FM) és a Népjóléti Minisztérium (NM) általánosságban támogatja a fejlesztési programot, de a tárcairányítás és az átmeneti időszak tekintetében álláspontjuk eltér. Ezek a nézetbeli különbségek az ellenőrzés időszakában is fennálltak, mindeddig nem nyertek feloldást annak ellenére sem, hogy közben megszületett a Felsőoktatási Törvény. A nézetkülönbségeknek a gyakorlati együttműködésben is megjelenő negatív következményei vannak és a továbbiakban is várhatóak éles érdekütközések. (Pl.: a tangazdaságok, mezőgaz dasági kutatóintézetek, klinikák hovatartozása, az egyetemek költségvetési támogatása, a tárcák és az MKM együttműködésének részletkérdéseiben.);
-6-
-
a felsőoktatás finanszírozási rendszerének korszerűsítésére a FTv-ben foglaltak szerinti végrehajtására vonatkozóan több kormányelőterjesztés készült 1992-ben és 1993-ban az MKM részéről, de nem kerültek napirendre, döntés nem született;
-
döntés hiányában bizonytalan a tandíjak megállapítási módja, mértéke, bevezetésének időpontja;
-
bizonytalan továbbá a hallgatói támogatási rendszer fejlesztése, a felsőoktatás és a kutatások támogatásának további finanszírozási rendszere, az intézmények beruházási, felújítási támogatása, az intézmények bevételszerző tevékenységének, a részükre adott különböző adományok adókedvezménye, a gazdálkodás-, és tulajdonkorszerűsítés szabályozása.
•
•
Mindezek együttesen elbizonytalanítják az 1994/95-ös tanév, illetve az 1995. költségvetési év pénzügyi és szabályozási feltételeit. A felsőoktatás finanszírozási rendszerének bizonytalansága nem csak az intézmények számára jelent súlyos helyzetet, alapvető kérdésekben esetleg döntésképtelenséget, hanem a hallgatók és a felsőoktatási tanulmányokat tervező leendő hallgatók és szüleik számára is. A diákok úgy nyilatkoztak, hogy függetlenül a tandíj mértékétől és a támogatás formájától, személyes sorsukat érzik veszélyeztetve bevezetéséveL Az ellenőrzés időszakában zárult le az a gazdasági év, amelyikre még minden tekintetben az FI'v-t megelőző időszak szabályai vonatkoztak. Az ellenőrzött időszakban indultak meg azok a szakmai és gazdasági folyamatok, amelyek átvezetnek az átalakuló felsőoktatás viszonyai közé. A vizsgált időszakban- részben spontán, részben kormányzatilag ösztönzött módon - kezdődöft meg az egyetemek közötti együttműködési készség kifejlődni, szervezeti formákat ölteni. Aszinte minden felsőoktatási intézményt átfogó szerveződések (szándéknyilatkozatok, szövetségek, központok, bizottságok, univerzitások) a Budapesti Szövetséget és a Pécsi Universitas Egyesülést kivéve, még sehol sem érték el az önálló jogi személyiségű társulások szintjét (FI'v 12. § (l) bek.). Ugyanez a helyzet a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei, vagy más intézmények és a felsőoktatási intézmények együttműködése terén (FI'v 12. §(2) bek.). Az igazgatás és a gazdálkodási feladatokra nem alakult még önálló szervezet sehol sem (3. bek). Egységes, új önálló integrált intézményt (Univerzitást) az Országgyűlés még törvénybe nem foglalt (4.bek.).
..
-7-
A valóságban az integrációs törekvések még nagyon kezdeti fokon állnak és spontán m6don számottevő, gazdasági vagy egyéb eredményt hozó továbbfejlődésükre nincs reális esély. Eredményeket felmutató szervezeti integráció eddig azokban a városokban sem alakult ki, ahol több felsőoktatási és kutatási intézmény működik. (Budapest, Miskolc, Pécs, Debrecen, Szeged, Veszprém.) Az intézmények egységes szervezetbe való összevonására az FTv sem tartalmaz egyértelmű utalást. A helyszíni ellenőrzések megerősítették a Világbank korábbi megállapításait abban, hogy a kis méretű intézmények önálló működtetése feltétlenül gazdaságtalanabb, mert a jogi és gazdasági különállásból szükségszerűen következik az azonos célú és rendeltetésű gazdasági, műszaki és egyéb ellátó szervezetek párhuzamos fenntartása, a rendelkezésre álló eszközök kevésbé hatékony kihasználása, a költségesebb beszerzés és raktározás. Az oktatásban is fennállnak esetenként párhuzamosságok, különösen az alaptudományok oktatása terén. Az oktatás szerkezetében kifejeződő változások markánsan jelzik az egyetemek azon törekvését, hogy megfeleljenek az általuk művelt tudományágakban a kor követelményeinek. Kivétel nélkül minden egyetem hathatós intézkedéseket tett az oktatás korszerűsítésére. Az új karok, szakok, tantárgyak néhány egyetem jel!egét is teljesen megváltoztatták (pl. Miskolci Egyetem, Veszprémi Egyetem). Új képzési formák jöttek létre, vagy vannak kialakulóban. A szakalapítás, a szakindítás bővíté sével nagyobb lehetőség nyílt az egyes karok, szakok között az áthallgatásra, ezzel együtt a képzési feltételek hasznosítására. Több egyetemen megteremtették a feltételeit az új rendszerű doktori képzésnek, keresik a legjobb módjait a kutatóbázisok és az oktatás jobb együttműködésének. Az eddigi változások is jelzik, hogy a magyar felsőoktatás képzési struktűrája irányultságában a nyugat-európai, a fejlett országok trendjéhez közeledik; azok a képzési irányok vannak feljövőben (humán, természettudományi, közgazda~ági szakterületek), amelyek iránt valós szlikségletek merülnek fel, főként az államigazgatás, a pénzügyi szakma, a termelő szféra részéről. A kredit rendszer meghonosításával kísérelik meg az egyetemek az oktatás rugalmasságának növelését, postsecundary képzés bevezetésével kívánják a középiskolát végzettek továbbképzését elősegíteni, bővítik az önköltséges képzés lehetőségeit; bővül a továbbképzést szervező egyetemek száma, foglalkoznak a távoktatás meghonosításávaL Az egyetemek gazdálkodásában a vizsgált idöszakban jelentősebb módosulások, változások nem voltak. A megalapozott és a jelenleginél igényesebb gazdálkodási
-8-
magatartás kialakulását hátráltatja a gazdasági infrastruktúra elmaradottsága, a számviteli nyilvántartások hiányosságai, megbízhatatlansága. A költségvetési rendszerben bázis alapon elosztott forrásokat igyekeztek saját bevételekkel, vagy egyéb elérhető lehetőségekkel (pályázatok) kiegészíteni és kiadásaikat a források mértékén belül tartani. Eddigi stratégiájuk a túlélésre, a múködőképesség fenntartására irányult. Más felfogású, távlatosabb gazdaság-stratégia - a felsőoktatás új finanszírozási rendszerének kialakulatlansága és bizonytalanságai miatt - nem alakítható ki. A belső gazdálkodásban a kiadási előirányzatok centralizált, vagy decentralizált kezelése nem jelent minőségi különbséget, mivel az nem több, mint az előirányzat betartására való törekvés megvalósítási m6dja. A felsőoktatási intézmények gazdasági önállóságának szabadságfoka csak szúk határok között gyakorolható. A gazdasági jogosultság belső szabályozása az intézmények nagyobb részében elmaradt az állami szabályozástól és a FTv-től. Aktualizálásuk általános akadályát most az FI'v-hez kapcsolódó további törvények, rendeletek és egyéb végrehajtási jogszabályok megjelenésének késedelme okozza. Kiv.ételes ma még a felsőoktatás szakmai és gazdasági vezetöi körében a menedzsment mentalitás és törekvés, ehhez a feltételek is csak kezdetlegesen adottak. Megszúntek, vagy alacsony hatékonysággal múködnek azok a belső kontroll szervezetek, amelyek hivatása lenne a gazdaságtalan megoldások kiszűrése (pl. múszer bizottságok). Jellemző gazdálkodási magatartásnak tekinthető ma még a kellő öntevékenység hiánya, a saját lehetőségek kihasználása helyett az irányító szervek állásfoglalásaira várás. A helyzet megváltoztatásában az érvényben lévő gazdálkodási szabályok sem teszik érdekeltté az egyetemek vezetését. A nagyobb gazdálkodási szabadságot (felelősséget) biztosító szabályozáson kívül a gazdasági önállóság növekedésének további feltétele az intézmények bevételeinek bővülése és olyan viszonyok kialakulása, ami vonzó lehet a más területeken is eredményes menedzserek megnyerésére, vagy az ilyen képességű vezetők megtartására. a vezetöi ellenőrzések, sok helyen összeférhetetlen munkakörök egyidejű ellátását természetes adottságnak tekintik. Gyakori, hogy sem a függetlenített belső ellenőrzés, sem a felsőbb szervek ellenőrzési megállapításaira nem történik hatékony intézkedés. Minden leülönösebb konzekvencia nélkül tudomásul veszik a visszaélésekre utaló jelentéseket, felesleges nyűgnek tekintik a leltározási kötelezettséget. Gyakorlatilag együtt van jelen a szinte túrhetetlen pénzhiány és a gazdaságtalan, pazarló pénzköltés. Ez utóbbit igen gyakran a jóindulatú segítőszándék is elősegíti. A FEFA pályázatok egy része olyan beszerzéseket támogatott, amelyek az adott intézménynél feleslegesek voltak, mert jobb belső együttműködés mellett a Nem
kielégítőek
• •
-9-
meglévő
berendezéssel a támogatott kutatás elvégezhető lett volna; vagy az intézmény számára kevésbé fontos beszerzést sorolt előre. Gondot jelent a terven felül kapott eszközök folyamatos működtetésének pénzügyi fedezete is. A vizsgált időszakban a felsőoktatás létszámstruktúrája, az oktatói létszám és annak összetétele érdemlegesen nem változott. A gazdasági, müszaki és egyéb ellátó szervezetek létszámaránya túlságosan magas, ami az egyre növekvő adatszolgáltatási feladatok és a kapcsolódó infrastruktúra fejletlenségének a következménye. A kutatói létszámcsökkenés spontán folyamat eredménye és a pálya alacsony vonzásával függ össze. A felsőoktatásban dolgozók és különösen az oktatók bérhelyzete lényegesen elmaradt a társadalmi megítélésben elfoglalt rangsortóL Az alkalmazottak és az oktatók egyéb jövedelmi forrásokat igyekeztek szerezni, ami azzal járt, hogy szakmai ismereteiket részben pénzszerzési, jövedelem kiegészítő tevékenységekre fordították. A közalkalmazotti törvény megjelenése, a központi bérintézkedések a hátrányos helyzet felszámolását, a korábbinál arányosabb jövedelmi szerkezet kialakítását célozta. Kétségkívül kimutatható az intézkedések jövedelemnövel ő, kisebb hányadban jövedelemarányokat módosító hatása. Részben az állami rendelkezések, részben az egyetemi vezetés hibája, hogy a jövedelmi intézkedések nem párosultak kézzelfogható teljesítmény-igénnyel. Az oktatás minőségi különbségeit sehol sem kísérelték meg honorálni. Így magasabb szinten képződik újra bérigény. A kialakult jövedelmi arányokat nem enyhítették az eddigi központi bérfejlesztések, inkább egyes kategóriákban még torzították is. Az alkalmazott jövedelempolitika segít konzerválni a célszerűtlen szervezeti megoldásokat, a nemzetközi összehasonlításokban egyértelműen alacsony oktatói teljesítményeket. Félő, hogy az ellentmondásos helyzet nem ösztönzi továbbra sem a magas kvalifikációjú, dinamikus fiatalokat a felsőoktatásban szerepvállalásra, s nem ösztönzi az arra alkalmatlanoknak a felsőoktatásból való távozását sem. A közalkalmazotti törvény sem ad megfelelő lehetőségeket a szükséges és indokolt mobilitás érvényesítéséhez. Gazdasági vonatkozásban tehát az egyetemek - külső és belső okok miatt - ma még alacsony hatékonysággal müködnek, a nyújtott teljesítmények a reálisan elvárható alatt maradnak. Ugyanekkora anyagi ráfordítások, azonos színvonalon nagyobb kibocsátást finanszírozhatnának. Az állami támogatás feltételeinek változatlansága esetén a költségvetési gazdálkodás korszerűsítése nélkül az egyetemek gazdálkodá-
- 10-
sának változatlan gyakorlatamellett finanszírozhatatlanná válik a további mennyiségi fejlesztés és megoldhatatlan a felsőoktatási infrastruktúra felújítása, bővítése és korszerűsítése. Átgondolt szabályozásokkal a szükséges változások létrehozhatók, illetve a helyenként fellelhető kezdeti lépések továbbfejleszthetők. A jelenleginél logikusabb, áttekinthetőbb költségvetési előirányzati szerkezet nélkül a felsőoktatás gazdálkodása a kívánatos irányba nem lesz kellően befolyásolható és számonkérhető. Az intézmények tárgyi eszköz-állománya mennyiségében és minőségében elmarad a követelmények és az oktatás indokolt szükségleteihez képest. Az ingatlanok, gépek, berendezések, műszerek korszerűsége, használhatósága nagy szélsőségeket mutat, de tendenciájában gyorsulóan romló az elégtelen pótlási lehetőségek és a rendre elmaradó felújítások, nagyjavítások miatt. Az elmaradások pótlása, a szintrehozás és az oktatásban részt vevőkkel arányosan növelendő eszközállomány reális pénzügyi szükséglete még felméretlen. Egyes tanulmányokban, előterjesztésekben prognosztizált 60-70 milliárd Ft valószínűleg alábecsült összeg. A diákjóléti ellátás rendszere magánviseli a korábbi időszakok felfogásbeli ellentmondásait. Az állam által adott jóléti célú támogatások paternalista alapelveken nyugszanak, s csak formálisan normatívak, szociális karakterük a valóban nehéz anyagi helyzetű diákok esetében nem eléggé határozottak. A támogatási rendszer érdemi teljesítménykövetelményeket nem támaszt. A kollégiumi férőhelyek korlátozott száma sok felsőoktatási intézmény hallgatója számára jelent komoly nehézséget, miközben a kollégiumok lakóinak egy része egyáltalán nem becsüli meg előnyös helyzetét. Indokolt lenne a diákok jóléti ellátási rendszerét a tandíj és más fizetési kötelezettségekkel együtt korszerűbben és a diákok igazságérzetének is jobban megfelelő rendszerben újraszabályozni. Megállapításaink figyelembevételével a
következő
javaslatokat tesszük:
a Kormány részére l)
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a felsőoktatási intézmények egyes csoportjait irányító minisztériumok együttműködésének fontos részletkérdései a fejlesztés, kutatás szakirányítás és felügyelet tekintetében tisztázatlanok. Kormányrendelet szintű jogszabályban indokolt a jog- és hatásköröket rendezni. Az FTv-vel összhangban módosítást igényelnek a miniszterek jogállását szabályozó !990. évben kiadott kormányrendeletek.
• •
- ll -
2)
A Felsőoktatási és Tudományos Tanács működőképessége érdekében indokolt felülvizsgálni annak személyi összetételét. Olyan döntési jogú állarnigazgatási képviselők kijelölését tartjuk célszerűnek, akik a Tanács folyamatos munkájában rendszeresen és aktívan közre tudnak működni és szakértelmükkel a döntések megalapozásához hozzá tudnak járulni.
3)
Kormányrendelet szükséges a tandíjra és egyéb díjakra vonatkozó szabályokról (FTv. 31. §. (2). bek. a/pont). Késedelmes döntés esetén az 1994/95-ös tanévben a tandíj nem vezethető be és ez befolyásolja a felsőoktatást érintő költségvetés tervezését is.
4)
A felsőoktatási intézmények integrációs folyamata külön intézkedések hiányában megakad. A felsőoktatás szervezeti és irányítási rendjének korszerűsítését, az oktatási, tudományos kutatási, az anyagi erőforrások hasznosítását, illetve az igazgatási és gazdálkodási feladatok hatékonyabb ellátását eredményező szervezetek létrehozását - főként a nagyobb városokban lévő intézmények vonatkozásában - központi kormányzati irányítással és közreműködéssel is indokolt elősegíteni. Jelenleg nem rendezett az FTv-n belül a társulások jogi státusza, s nem szabályozott az önálló jogi személyiséggel bíró integrált felsőoktatási intézmények létrehozása, belső szervezeti- és irányítási rendje.
5)
Az intézményrendszer korszerűsítése nem nélkülözheti az Országos Akkreditá-
ciós Bizottság, valamint a Felsőoktatási Tudományos Tanács megalapozott szakvéleményét a tekintetben, hogy a szervezetek tevékenységének átvilágítása során mely szervezeteknél nem észlelhető eléggé a tartalmi megújulásra való törekvés, hol tartósan gyenge a képzési színvonal, alacsony a gazdasági hatékonyság. 6)
Állásfoglalás szükséges a kidolgozás alatt álló normatív finanszírozás alapelveinek meghatározásához, a bevezetés ütemezéséhez.
7)
A normatív és nem normatív támogatások szétosztását, azok felhasználásának szabályozását és ellenőrzését célszerűnek tartjuk - egyes nyugat-európai országok gyakorlatánakmegfelelően-egy erre létrehozott állami bizottságra, testületre bízni, amelynek feladatát képezhetné - többek közölt - a felsőoktatási intézmények szakmai és gazdasági tevékenységének folyamatos felügyelete és ellenőr zése, az oktatás minőségi követelményeinek meghatározása és mérése, a gazdaságtalan szerveződések felszámolásának kezdeményezése. A testület tevékenysége során
- 12-
az MKM-mel és más minisztériumokkal szoros összhangban járna el, de azoktól szervezetileg függetlenül működne. 8) Az FTv és az akadémiai törvény birtokában a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével együttműködve döntést igényel az alapkutatások további szervezeti rendje, a kutatások megosztása és összehangolása a párhuzamos kutatási kapacitások létrejöttének elkerülése érdekében. 9) Kormánydöntést igényel a klinikák. a mezógazdasági kutatóintézetek és tangazdaságok hovatartozása, a felsőoktatással való kapcsolatának tisztázása, gazdálkodási rendszerük áttekinthető elkülönítése érdekében. Fenti intézmények szervezeti leválasztása a felsőoktatási intézményekról az oktatásban súlyos problémákat idézne elő. l O) A FTv-vel összefüggésben álló jogszabályalkotó munka során célszerű áttekinteni a felsőoktatási, közalkalmazotti, köztisztviselői és más új, vagy korábbról fennmaradt törvények és egyéb jogszabályok joghézagait és ellentmondásait azok harmonizációja érdekében. a Müvelödési és Közoktatási Minisztérium részére l)
A felsőfokú képzés korszerűsítése, valamint az intézmény-irányítás gazdasági hatékonyságának növelése érdekében készítse el az ezredfordulóig terjedő idószakra a képzés rendjének, intézményi struktúráJ.inak, intézményirányításának, működési és finanszírozási rendjének koncepcióját.
2)
A korábban elfogadott ütemezésnek megfelelóen terjessze a Kormány elé döntésre a FTv-vel kapcsolatban szükséges törvények, rendeletek és egyéb jogszabályok tervezeteit. Az ezzel kapcsolatos munkálatokat a bevezethetőség érdekében fel kell gyorsítani.
3)
Az elfogadott intézményi szabályzatok birtokában az alapító okiratokat vizsgálják felül az Államháztartási törvény rendelkezéseivel összhangban.
4)
A FEFA pénzeszközök célirányosabb felhasználását, elszámolását, az eszközök nyilvántartási rendjét, a hasznosítás megítélésének, értékelésének nyomon-követhetöbb rendszerét kell kialakítani; a FEFA Titkárságon rendelkezésre álló számítógépállományt alkalmassá kell tenni arra, hogy biztosítható legyen a meghatározott ismérvek szerinti lekérdezés és kimutatások előállítása (pl. a projektek megoszlása szállítókként, országonként, intézményenként, egyetemi
•
•
-13-
címenként stb); a FEFA Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az állami támogatások felhasználásáról, szakmai megvalósulásáról, a beszerzések használatáról, kihasználásáról, a nyugat-európai felsőoktatáshoz való felzárkózás irányába történő elmozdulás alakulásáról értékelhető, ellenőrzési információkkal rendelkezzék. 5)
Döntést indokolt hozni a volt szovjet laktanyák felsőoktatási célú hasznosításának rendezéséről; megoldást kell találni az épületek további állagromlásának megakadályozására. Ugyancsak döntést igényel- részben az előbbiekhez kapcsolódva is - a kollégiumi fejlesztések növelése, főként emeletráépítésekkel, meglévő épületek átalakításával.
6)
Az erőforrások hatékonyabb allokációja érdekében a fejlesztési, beruházási támogatásokat pályázati úton indokolt elosztani. A felújítások, nagyjavítások támogatási igényeit célszerű konkrét müszaki felmérésekre alapozva elbírálni.
a Honvédelmi Minisztérium részére l)
A HM hatáskörbe utalt szabályozási kérdésekben és a gyakorlati megvalósításban az FTv előírásai kötelező érvényűek. A katonai felsőoktatási intézményekben a katonai hierarchiábó! adódóan súlyos gondot okoz az egymásnak ellentmondó jogszabályok, utasítások további müködtetése. Ennek megfelelően kiemeit jelentőségű feladat, hogy a Honvédelmi Miniszter az !993. évi CX (honvédelmi) törvény 12. § (l) bek.-ben kapott felhatalmazással élve utasítsa az illetékeseket a FTv-nek ellentmondó alacsonyabb szintü jogszabályok, utasítások, parancsok megadott határidőig történő visszavonására, (hatálytalanítására), illetve m6dosítására. A katonai jelleg érvényesülését szolgáló alacsonyabb szintü szabályozásoknak az FTv teljes körű végrehajtását és az egyetemi autonómia kibontakozását kell szolgálniuk.
2)
A katonai felsőoktatási intézmények normatív finanszírozásának érdekében a végleges állásfoglalást csak mélyreható elemzés után lehet elindítani a Felsőok tatás-fejlesztési Tárcaközi Vegyes Bizottság keretében a HM feladattervvel egyezően. Az egyeztető és elemző munkát, mely tisztázni hivatott a HM területén Icialakítandó finanszírozási modellt.
3)
Az egyetemi képzést - a HM Kabinet döntésének megfelelően - át kell alakítani. Meghatározand6k a képzési szintek és követelmények, a tudományos kutatás és
- 14-
képzés feltételeL A hadtudományi egyetem követelményeinek megfelelően megoldandó a tanári kar felkészítése. 4)
A ZMKA képzési rendszerének átalakításával összhangban újra szabályozást igényel az intézmény múködése és gazdálkodása. •
a
felsőoktatási
intézmények (egyetemek) részére
Élve az Frv által biztosított önállósággal és önkormányzati rendelkezési joggal (2.§ (l) bek.), az intézmények elemi érdeke feladatkörük olyan értelmű szabályozása, ami által -
a nem hatékony szervezetek átalakításra, a képzési rendszerek korszerúsítésre; az átoktatás és áthallgatás, a kredit rendszer, a rövidebb idejű, rugalmas képzési lehetőségek, lépcsőzetes képzés bevezetésre; a felesleges tantárgyi kötelezettségek elhagyásra; a képzésben a gyakorlati szempontok érvényesítésre, a nagyobb és arányosabb oktatási követelmények meghatározásra kerüljenek;
-
a létszámcsökkentés, a foglalkoztatási mobilitás, a differenciált jövedelmek és más módszerek alkalmazásával a magyar felsőoktatás működése hatékonyabbá, még eredményesebbé váljék.
II. Részletes megállapítások
A) A
felsőoktatás
l. A
felsőoktatásról
állami irányítása szóló törvény és végrehajtási rendeletei
A Kormány programja szerint a felsőoktatás elé állított fő feladat az eltorzított szakmai, képzési szerkezet megszüntetése; az intézmények széltagoltságának felszámolásával a működés hatékonyabbá tétele; az oktatás és a kutatás integrációja; új gazdálkodási rendszer kialakítása, amely normatív forráselosztásan alapul. párosulva az intézmények autonóm működésével. Fontos eleme a programnak a felsőfokú szakosító tanfolyami képzési formák bövítése, az átjárhatóság, az áthallgatás biztosítása a karok, egyetemek között. A finanszírozás átalakításában a tandíj, az ösztöndíjrendszer, a tanulmányi hitelrendszer bevezetése és az adórendszer szükség szerinti módosítása képezi a főbb elveket. Ezek alapján
- 15-
kezdődött
a törvényi szabályozás előkészítése s ezek az elvek, szempontok a felsőoktatási törvényben meg is jelentek. Az 1990-93. közötti évek a felsőoktatás fejlesztési irányát tekintve jelentős előkészítő, megalapozó időszaknak tekinthetők. A felsőoktatás problémáinak felmérésével, a helyzet feltárásával számottevő hazai és külföldi tudományos és szakerők foglalkoztak figyelembevéve a nemzetközi, közelebbről a nyugat-európai trendek alakulását is. A kormányzati ütemtervhez képest bizonyos mértékű elcsúszás történt (pl. a törvények elfogadásánál), de tartalmilag a megvalósítás közel a program szerint haladt. Néhány feladat teljesítése elmaradt. illetve nehezen értékelhető hatásfokú (pl. az egyetemek és a kutatóintézetek integrációja, az egyetemi kutatások hatékonyabb szerepe az oktatásban). Eredményesnek tekintendők a képzési struktúrában eddig bekövetkezett érzékelhető változások: a gazdasági szakember,- bölcsészképzés növekedése; a hazai és a nemzetközi kutatási pályázatok és források arányának növelése; a doktorandusz képzés és a kutatási előirányzatok külön feladatként szerepeltetése az 1993-94. évi költségvetésben. Negatívum a finanszírozási rendszer korszerűsítésének elhúzódása; a regionális egyetemek megalakításában a lassú előrelépés, az univerzitások formális létrehozása; a felsőoktatás fejlesztési forrásainak szerény mértékú növekedése az éves költségvetési előirányzatokban. A felsőoktatásról szóló 1993. LXXX törvényt (Ffv) az Országgyűlés !993. június 13-án alkotta meg. A magasszintű jogszabály előkészítéséhez 21 európai ország felsőoktatással kapcsolatos törvényét tanulmányozták át és a törvény három éves munka eredményeként szűletett meg. A koncepció. a tervezet kidolgozásában jelentős szerepük volt az időközben létrejött szakmai érdekérvényesítő szervezeteknek. amelyek partnereknek bizonyultak az egységes elvek, szempontok kialakításában. A törvény 1993. szeptember l-jén lépett hatályba. A törvény rendelkezései szerint 1995. január J-jétől a költségvetési támogatást egy fejezetben - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium - fejezetében keJI megáJiapítani. A törvény szerint tandíjfizetésre vonatkozó rendelkezések 1994. szeptember l-jén lépnek hatályba. A felsőoktatás fejlesztési tcrvére vonatkozó javaslatot 1994. december 31-ig keJI az Országgyűlés elé terjeszteni.
- 16-
A finanszírozás új rendszerének (Ffv. 9. és 10. §.) kidolgozása az egyik legfontosabb eleme a felsőoktatás újrendszem múködtetésének. Ebben, az egyik alapelemet képező kérdésben az ellenőrzés befejeződéséig még az illetékes irányító szervek (MKM; szaktárcák és a PM) között nem minden tekintetben jött létre e~etértés. •
Az irányítási, felü~eleti rend törvény szerinti megváltoztatása bizonyos érzékenységet váltott ki a társ-tárcák részéről; befolyásuk, hatáskörük csökkenését látják az e~séges irányítás megvalósulásában. Az egyet nem értés sajátos megnyilvánulásának
tekinthető,
hogy a Népjóléti Minisztérium (NM) a felsőoktatás irányítását ellátókat átadta az MKM-nek, de a béralapot nem, az FM pedig sem a létszámot, sem a béralapot nem adta át. A kormány ezt tudomásul vette azzal, hogy külön keretet biztosított az új irányító szervezet müködéséhez.
Az ellenőrzés befejeződéséig kétségtelenül fennálltak bizonyos ellentmondások és rendezetlenségek a felsőoktatásról szóló törvény 18. fejezete és az érintett tárcák feladat és hatáskörét szabályozó 1990-ben megjelent kormányrendeletekben (40/1990. /IX.l5./, 47/1990. /IX.! 5., 49/1990. /IX. 15./ sz. Kormányrendelet) foglaltak között, amelyek együttműködési nehézségeket és esetenként súrlódásokat okoznak ( 15.sz. melléklet). A törvény végrehajtása érdekében még több jogalkotási feladat vár megoldásra, ami igen feszített feladatot jelent az előkészítő szervek számára. A jogalkotási feladat ok ütemezését a múvelődési miniszter 1993. október 15-én jóváhagyta. Jelenleg 16 jogszabály előkészítése folyik, a Kormány elé terjesztés határideje 1994. I. és II. félévei között közel arányosan oszlik meg. Az előterjesztések közül hiányzik a tárcák együttműködését szabályozó konnányrendelet-tervezet. Fontosabb jogalkotási ell!terjesztések: felsőoktatási intézmények létesítése, megszüntetése; a Felsőoktatási és Tudományos Tanács szervezete és müködése; Országos Akkreditációs Bizottság megalakítása és müködése; a habilitációs eljárás általános szabályai; a képesítési követelményrendszer; a doktori képzés, (PhD) fokozat odaítélése; kitüntetéses doktorrá avatás feltételeinek megállapítása; Professzor Emeritusz, a doktori fokozat (PhD) és a korábbi fokozattal, továbbá habilitációval rendelkezők szabályozása; felvételi eljárás általános szabályai; a hallgatói juttatásokról, kedvezményes szolgáltatásokról, valamint a felsőoktatásban fizetendő tandíjról és egyéb díjakról történő szabályozás; a diákigazolvány létesítése, szabályozása; a külföldi hallgatók magyarországi tanulmányainak szabályozása; a külföldi oklevelek honosítása és elismerése; a rövid cildusú, középiskola utáni képzések bevezetése a felsőoktatásban; a
•
- 17-
felsőoktatás
fejlesztése; az 1995. évi komplex
felsőoktatási
költségvetés
előter
jesztése.
Az FTv a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatok körében a művelődési és közoktatási miniszter feladatává teszi a felsőoktatási politikai döntések előké szítését, a felsőoktatási intézmények törvényességi felügyeletét, az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök felhasználásának ellenőrzését, a felsőoktatással kapcsolatos tervezési feladatok ellátását, az intézmények nemzetközi kapcsolatainak támogatását, külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működését. A felsőoktatás irányításában érdekelt többi minisztériurnról csak a Felsőoktatási és Tudományos Tanács és a mellette képzési ágak (pl. agrár-felsőoktatás, műszaki, orvosi-egészségügyi, pedagógusképzési stb) szerint szervezett bizottságok tagjaiként történik említés a FTv 78. §. (2) bek.-ben. A szaktárcáktól az MKM-hez átkerült felsőoktatási, kutatási feladatok zavartalan folytatása. fejlesztési gondjaik helyes megoldása nem hajtható végre az átadó minisztériumok, valamint az MKM rendszeres. szabályozott együttműködése nélkül. A NJ tárca és az MKM együttműködését szabályozó megállapodáshoz hasonló, de kormányszintű jogszabály hiányzik a tárcák együttműködésének legfontosabb elveiről és gyakorlati kérdéseiről. Erre annál is inkább szükség lenne, mert az FTv 116. §. (l) bekezdése szerint "az egészségügyi felsőoktatási intézmények az egészségügy körébe tartozó feladatok ellátásában az agrár-felsőoktatási intézmények az agrárgazdaság körébe tartozó feladatok ellátásában. külön törvény, illetve kormányrendelet rendelkezései szerint vesznek részt." A felsőoktatási törvény végrehajtása érdekében az MKM irányításával készülő 16 jogszabály-tervezet között a 116. §-ban jelzett újabb törvény, illetve kormányrendelet előkészítése nem szerepel. -Ellentmondás és joghézag észlelhető az egészségügyi törvény és a felsőoktatási törvény között is. amelyek feloldásán még az államigazgatási szervek dolgoznak. -
Döntéselőkészítés
szakaszában van a külföldi orvosok magyarországi posztgraduális képzésének ügye, mivel az érvényben lévő törvény szerint olyan orvos, aki nincs a magyar orvosi kar nyilvántartásában, nem vehet részt továbbképzésben, nem dolgozhat klinikán és nem kezelhet beteget. Az oktatás törvényességének biztosítására ad hoc bizottság alakult.
- 18 -
-Rendezetlen a szakorvosképzés ügye, a külföldi állampolgárságú hazánkban tanuJók diploma regisztrációja. -Valamiképpen folyamatosan gondoskodni kell az orvosegyetemeken folyó oktatás és a gyógyító tevékenység szakmai integrációjáról, a két tárca más-más szempontú irányítótevékenységének összehangolásáróL - Harmonizálatlan továbbá az egészségügyi felsőoktatás oktatási, kutatási és gyógyító tevékenységének finanszírozási rendszere. Hasonló gondok az agrárfelsőoktatás finanszírozásában is jelentkeznek.
•
- Ezideig tisztázatlan a további kapcsolatok rendszere az FM tárcánál maradó szakközépiskolák és szakmunkásképző tanüzemek és az MKM-hez került felsőfokú agrároktatás tanüzemi hálózata között. Problematikus az FM kutatóhálózata és az agrár-felsőok tatás további kapcsolata. Hasonló problémák a katonai felsőoktatás területén is jelentkeznek. A katonai felsőoktatásra a törvény megjelenéséig a többi intézménytól eltérő szabályok vonatkoztak. A Honvédelmi Minisztérium (HM) - a többi tárcához hasonlóan - részt vett a felsőoktatási törvény előkészítésében és folyamatos intézkedésekkel segíti elő annak szakterületi megvalósulását Közösen megállapított hibaként értékelhető, hogy a törvényben nem jelentek meg a katonai felsőoktatás fontosabb szakmai és finanszírozási szabályai. A törvény hatálybalépéséig katonai felsőoktatás szabályozása a HM feladata volt. A 46/1987. (HK.20.) HM sz. utasítás már korszeru követelményeket és oktatói követelményrendszert állapított meg.
A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia (ZMKA) új képzési rendszeréről az 5/1991. (VJII.28.) HM rendelet és a 68/1991. (HK .N'! 992.) MH parancsnoki intézkedés határozott. Ezekhez kapcsolódott az !992. februárban jóváhagyott részletes, alapos és szakszerű tantervi követelményrendszer.
2. A
felsőoktatás
szakirányítási rendszere és annak változásai
A FTv. hatálybalépéséig a szakterületi irányítási elv érvényesült. Az egyetemi szintű oktatás irányítása az MKM; FM; NM és illf feladata volt a hozzájuk rendelt intézmények tekintetében. Bizonyos ágazati (normatív pénzeszközök elosztása, statisztikai, oktatáspolitikai) feladatokat tárcaközi jelleggel az MKM látott el.
..
- 19-
A széltagolt irányítás nehezítette a felsőoktatás egészét befolyásoló egységes elvek és gyakorlat érvényesítését. A felfogásheli különbségek miatt előfordultak konfliktusos helyzetek is pl. a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap (FEFA) program pénzeszközeinek elosztásánál, továbbá az egyetemek szakalapítása és szakindítása és a Ffv. kidolgozása során.
A törvény hatálybalépéséig az MKM-nél a szakmai és költségvetési gazdálkodási feladatok két vetületben jelentkeztek: tárcaközi és tárcán belüli szinteken. A felsőoktatás irányításával összefüggö tárcaközi feladatokat a Felsőoktatási és Kutatásl Főosztály, a költségvetési és pénzügyi feladatokat a Milvelő désgazdálkodásl Főosztály látta el. A Felsőoktatási és Kutatási Főosztály fennállása idején alapvetöen megoldotta feladatait. Nagy részt vállalt a Ffv előkészítésében, a finanszírozási rendszer kidolgozásában. A főosztály 1992-93. években 17 magasszintű jogszabály, 3 kormányhatározat kidolgozásában vett részt. A főosztály müködése a koordinációban és a tudományos ügyek viteléhen mutatott hiányosságai.
Az egyetemi oktatás irányításában érintett tárcáknál szintén megvoltak a oktatást irányító felelős szervezetek.
felső
Az FM-nél a Költségvetési Főosztály, a Humánpolitikai Önálló Osztály, a
Tudományszervezési és Oktatási Főosztály, valamint az Játott el irányítási és ellenőrzési feladatokat.
Ellenőrzési Főosztály
A NM-ben az Oktatási Főosztály látta el az egyetemek irányításával kapcsolatos feladatokat. A katonai felsőoktatás szakmai irányítása és pénzügyi rendszere alapvetően eltért a civil szférában működő felsőoktatási intézményekétőL A katonai felsőoktatás irányítását nem a HM minisztere. hanem a Magyar Honvédség Parancsnokságán (MHP) keresztül a Honvéd Vezérkar főnöke közvetlenül, személyesen, illetve a HVK hadműveleti föcsoportfönök és az irányítása alá tartozó Hadműveleti Csoportfőnökség Törzskiképzési Osztálya útján irányította. A szakirányítást az MHP vezető szervei - HM föesoportfönökségek, HM föszemlélőségek és szolgálatfönökségek Játták el, amelyek egyben szakmai előljárói a ZMKA iJietékes tanszékeinek.
A kormány a művelődési és közoktatási miniszter előterjesztése alapján 1993. szeptember 1-jei hatállyal intézkedett a felsőoktatási törvényből adódó minisztériumi feladatátrendeződés személyi és bérfeltételeirőL
-20-
A kormány az MKM részére 15 fös létszámnövekedést engedélyezett. A költségvetési előirányzatot 1993-ra érvényesen 4,6 millió Ft-tal; 1994-re 18,5 millió Ft-tal felemelte.
Az átszervezés eredményeként a felsőoktatás és a kutatás irányítására 5 főosztály (4 szakmai főosztály és l főosztályi státusú Koordinációs Iroda) jött létre, összesen 78 fő engedélyezett létszámmal. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács és az Akkreditációs Bizottság Titkárság létszámigénye további, összesen 30 fö létszámtöbblettel jár.
a NM Oktatási Főosztálya és az egészségügyi felsőoktatás irányítását ellátó munkatársak az MKM állományába kerültek (a rájuk jutó bér és járulékainak előirányzatait nem csoportosították át).
A FTv-t
követően megszűnt
A HM kabinet 1993. novemberi ülése döntést hozott a katonai felsőoktatás új rendszerének kialakításáról és az új honvédelmi törvény 1994. I. l-jei életbelépésével összefüggésben előirányozta a katonai felsőoktatás irányítási rendszere megváltoztatásának szükségességét. A ZMKA és a többi katonai tanintézet törvényességi felügyelete - az oktatáspolitikai kérdések kidolgozásával és érvényesítésével együtt- 1992. I. l-je óta működö HM Oktatási és Tudományos Főosztály feladata.
A FTv. úgy rendelkezett, hogy a felsőoktatást és a tudományos feladatok ellátását segítő, javaslattevő, döntéselőkészítő és véleményező testületként Felsőoktatási és Tudományos Tanácsot kell létrehozni. A Tanácsnak részben képzési ágak szerint szervezett (pl. agrár-felsőoktatási, műszaki, orvos-egészségügyi, pedagógusképzési stb) részben funkcionális jellegű (pl. képzési, tudományos, kutatási, tervezési, finanszírozási stb) bizoltságai működnek.
A FTT a helyszíni ellenőrzés befejeződéséig néhány alkalommal ülésezett, érdemi döntések főként ügyrendi kérdésekben születtek. A Tanács tevékenységét hátrányosan befolyásolta, hogy a miniszteri rangú tagjainak gyakori távolléte miatt több napirend megtárgyalását, vagy a határozat meghozatalát el kellett halasztani. felsőoktatásban
a képzés, a tudományos tevékenység színvonalának folyamatos ellenőrzésére és a minősítés elvégzésére a Kormány Országos Akkreditációs Bizottságot hozott létre. A
-21-
A Bizottság foglal állást abban, hogy az egyetem melyik tudományterületen, mely tudományágban folytathat doktori képzést, ítélhet oda doktori (PhD) fokozatot. Véleményt nyilvánít egyetem, főiskola, vagy szak létcsítésről, indításáról, illetőleg megszüntetéséről, a képzési követelményekről, az egyetemek doktori, illetőleg habilitációs szabályzatairóL
Az Országos Akkreditációs Bizottság is megkezdte tevékenységéL A Bizottság tevékenységének támogatására, döntéseinek megalapozására vezetői kollégiumokat hoztak létre, amelyek a legfontosabb szakmai felsőoktatási intézmények vezetőiből állnak, mintegy szakmai "előszűrő!" alkotva.
3. Az egyetemi oktatás finanszírozási rendszere, továbbfejlesztésének irányai Az FTv. 125. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a költségvetési támogatás rendszere 1995. január l-jéig nem változik meg. A még érvényben lévő finanszírozási rendszer az alku-mechanizmusra épül, az előre megadott keretösszegeket a tervezési alapelvek figyelembevételével kell úgy elosztani, hogy a kialakult arányok lehetőleg ne m6dosuljanak. A jelenlegi finanszírozási rendszer nehezen áttekinthető, teljesítményi szempontoktól nem függ. Az éves költségvetési prezentációban nem jelenik meg elkülönítve a felsőoktatás és a kutatás támogatása, sőt, külön kigyűjtésekkel is csak közelítő adatok nyerhetők. A felsőoktatásból az egyetemi oktatásra történő ráfordítások a konstrukciók keveredése miatt ésszerűen ugyancsak nem mutathatók ki. A fejezeli költségvetésekből nem lehet arra következtetni, hogy az egyes intézmények mennyit fordítanak egy-egy hallgató kiképzésére, milyen ráfordítást igényel a szakirányú képzés, mibc kerül egy képzési fokozat elvégzése stb.
A bázis számok, az ún. normatív támogatások semmiféle közgazdasági jellemzőt nem hordoznak, valójában nem érvényesül a normativitás. A működtetett rendszer annak nyűjt nagyobb támogatást, aminek va!arni okból nagyobb bázis nívója volt, a valódi vagy indokolt szükségletektől teljesen függetlenül. Az egyes Szaktárcák - élve a fejezeti gazdálkodási jogkörükkel - a felsőoktatási intézményeket más, kevésbé fontosnak tekintett, vagy nagyobb önálló bevételekkel rendelkező szervezetekkel szemben további támogatásban részesít ették. Ezek a többletráfordítások ugyancsak hézagosan mutathatók ki, vagy a katonai felsőoktatásban meg sem állapítható mértékűek.
-22-
Az egészségügyi felsőoktatásra fordítható összeg a NM költségvetésében egy összegben került megállapításra. Az egyes egyetemek részesedése csak külön kigyüjtéssel állapítható meg. A gyógyító tevékenységet a Társadalombiztosítás utólagosan - teljesítményarányosan - finanszírozza. Az intézmények költségvetésében a források összemosódnak. Az agrártárca 1992-ben 6 egyetemre és 34 szakfeladatra bontva mutatta ki a bevételeket és kiadásokat. Az egyetemi oktatás az oktatási célú 5,5 milliárd Ft támogatásból3,3 milliárd Ft-tal részesedett. De a tényleges ráfordítás ettől eltér, mert a szakfeladat nem tartalmazza a felsőoktatásban részt vevök kollégiumi ellátását, a könyvtári szakfeladat pedig az oktatás egészére kiterjed. A tárca az 1994. évi költségvetésében az agrár-felsőoktatás címet további 4 alcímre bontotta, hogy az egyetemi oktatásra fordított támogatás összege megállapítható legyen. A ZMKA működési kiadásai a fejezeten belül a 4. "MH Tanintézetek" költségvetési címen a többi tanintézettel együtt kerülnek megtervezésre és finanszíro7.ásra. A beruházás-felújítás kiadásait a többi 250 katonai alakulat ilyen célú összegeivel együtt irányozzák elő, esetenként természetbeni ellátmány formájában.
Az MKM az 1993. és az 1994. évi költségvetéshez előszámításokat végzett a felsőoktatási források normatív alapokra helyezése érdekében. A számított öszszegek többszörösen meghaladták a költségvetési lehetőségeket. Alkalmazására tehát nem kerülhetett sor. Az Ffv. a finanszírozást öt, elkülönített alap létrehozásával kívánja megoldani: Hallgatói alap: a fejkvóta szerinti közvetlen pénzbeli támogatás. Képzési alap: szakirányonkénti differenciált normatíva, képzési szintenként. Ufesítmény-fenntartási és programfinanszírozási alap: fenntartási, nagyjavítási, felújítási keretek, oktatásfejlesztési célprogramok fedezete. Kutatási alap: alap- és alkalmazott kutatások, doktori képzés támogatása pályázatok útján. Fejlesztési alap: beruházási, infrastrukturális fejlesztések támogatása pályázatok útján. Az elkülönített alapok közül a hallgatói támogatás, a kutatási alap, a fejlesztési alap már 1992. és 1993. évi költségvetésben is elkülönítetten jelent meg, s ebben a szakmai tárcák és a PM között vita nem merült fel. A pályázati rendszernek több előnye van, különösen a versenyhelyzet kialakításában és fenntartásában. Ennek ellenére jogosnak tartjuk több egyetem azon felvetését, hogy a kutatási pénzeszközök pályázati úton történő szétosztásának hátránya a pályáztatás
-23-
alkalomszerűsége
és bizonytalansága, ami nem teszi lehetövé az oktatás szempontjából kívánatos kutatási bázisok kialakítását és fenntartását, a kutatások folyamatosságát. Különösen így van ez a költséges infrastruktúrát igénylő kutatásoknál. Célszerű tehát az oktatáshoz kapcsolódó kutatások finanszírozásának árnyaltabb továbbfejlesztésére törekedni. A hallgatói alaphoz kapcsolódóan a törvény hatálybalépését követően jogszabály előterjesztés-tervezetek készültek a felsőoktatási intézmények hallgatói által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtandó állami támogatásokról és juttatásokról. (Az Ffv 30.§. és 31.§ alapján, valamint a 72.§ kés l pontjában adott felhatalmazás alapján ezek az ügyek kormányrendeletben szabályozandók.) A hallgatók tandíj fizetésének megkönnyítésére törvény-tervezet készült a hallgatói hitelgarancia alapról. Probléma két alapnál, a képzési és a létesítményfenntartási, programfinanszírozási alapnál jelentkezik: e két alap pénzeszközeinek volumene, aránya a legjelentő sebb az összes forráson belül, amely abból adódik, hogy az eddig kidolgozott normatívák lényegében visszaosztáson, számított adatokon alapultak, tehát nem alulról építkezve alakították ki a normákat. Emiatt különösen fontossá vált, hogy a két alap elosztására, felhasználására külön finanszírozási modellt dolgozzanak ki. Az ezzel kapcsolatos előkészítő munka a Pénzügyi és Fejlesztési Főosztály és az erre a feladatra létrehozott bizottság közreműködésével megkezdődött. A:z eddig ismert elképzelések lényeges törekvések megvalósítását szolgálják: a
közpénzek meghatározott feladatokhoz, teljesítményekhez való rendelése; megalapozottabb költségvetési tervezés; a finanszírozási rendszer kiszámíthatósága, biztonsága; a felsőoktatás politikai célkitűzések megvalósítása (a képzés, a kutatás minöségi, mennyiségi fejlesztésc,a képzési struktúra korszerűsítése, az intézményhálózat racionalizálása, gazdálkodásának hatékonyabb müködése, a hallgató létszám indokolt mértékű növelése).
Mintegy két éve folyik a hazai viszonyokra alkalmas nyugat-európai finanszírozási modell adaptálásának előkészítése. Ehhez több ország finanszírozási rendszerét tanulmányozták (angol, amerikai, ausztrál. holland) és az előkészítési folyamatban az utóbbi modellt tekintik az MKM és a PM részéről a legalkalmasabbnak. A holland módszer me!lett szól, hogy az angolszász finanszírozáshoz képest,amelynek két támogatási eleme van (hallgatói létszám és kutatási terület), - az előbbi több tényezőt finanszíroz, számol az állami támogatás jelentős szerepvállalásával, nem engedi korlátlanul érvényesülni a piaci hatásokat, ezáltal biztonságosabb müködési feltételeket teremt a felsőoktatási intézményeknek.
-24-
A finanszírozási rendszerról 1992-ben külön kormányelóterjesztés tervezet készült, azonban időközben realitását, aktualitását vesztette. Az új finanszírozási modelllényeges eleme a nonna, amely a feladatokhoz a szakirányú ráfordítás igényesség alapján differenciáltan rendel erőforrásokat (személyzeti eszközöket és működtetéshez szükséges egyéb eszközöket). A normatív finanszírozás MKM által kidolgozás alatt álló rendszerével szembeni aggályait a társtárcák és a PM egyaránt megfogalmazták (15. sz. melléklet). Az új rendszerű finanszírozás egyik alapkérdése a megfelelő adatbázis kialakítása. A jelenlegi adatbázis, az intézmények által szolgáltatott statisztikai adatgyűjtés és feldolgozás erre nem alkalmas. Az új adatbázis kialakításának előkészítése folyik, azonban konkrét döntés még nincs. Az adatbázis kidolgozása és a finanszírozási modell kialakítása összekapcsolódó feladatok. A munka sikere érdekében célszerű lenne az adatszolgáltató felsőoktatási intézmények minél szélesebb körét bevonni a megalapozó munkálatokba. 4. A felsőoktatás költségvetésének fejezet szintü tervezése A tervezés módszertana az 1992-93-as évek tervezésénél alapvetőerr nem változott, lényegében azon alapult, hogy a PM által előre megadott fő összegeket a tervezési előirányzatokban vissza kellett tervezni. Változatlanul bázis elvú a tervezés. Annyiban új a tervezés, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatoknál - leülönösen az 1993-94-es tervezésnél - a címzett támogatásoknál, a feladat finanszírozásnál és a normatív finanszírozásnál új tételekkel is számoltak. Ezeknek egy része ágazati összegben is megjelent, az arányos elosztást követően a társ-táreákat megillető előirányzatokat a PM részükre jóváírta, az MKM előirányzatát pedig csökkentette. A tankönyvkiadás támogatásánál volt késedelmes az elosztás. A tervezést !993-ban nehezítette, hogy az .ÁHT 1992. júniusi hatálybalépését követően a végrehajtási rendeletek csak 1993. X. !5-én jelentek meg, s emiatt a jogszabály értelmezése gondot jelentett. Nagy feladatot jelent majd a havi elszámolási rendszerre való áttérés. Az ezzel kapcsolatos előkészületek az MKM-ben még nem tapasztalhatók (módszertan, koordináció, technikai feltételek biztosítása), bár a szisztéma kidolgozása a PM feladata, funkcionális jellegéből következően.
-25-
Mind a szakmai, mind a pénzügyi, költségvetési irányító, végrehajtó apparátusokra !993-ban különösen sok feladat hárult a határidők összetorlódása, a megoldandó ügyek nagyságrendje miatt. 1993. február hóban az 1992. évi fejezeli beszámoló elkészítése; március hóban az 1993. évi intézményi költségvetések koordinálása; április hóban az 1992. évi szöveges beszámoló elkészítése; június hóban az 1994. évi költségvetés leadása.
Nem volt zavarmentes az !993. és !994. évi költségvetési előirányzatok tervezésének tárcaközi egyeztetése és az MKM költségvetésében tervezett, de a szaktárcák egyetemeit megillető pénzeszközök szétosztásánál sem. Az agrár tárca az !993. évi tervezés során kiadási előirányzatai között kiemelten kezelte az oktatás fejlesztését és ennek megfelelóen mintegy 4,5 milliárd Ft összegű fejlesztési igényt nyújtott be. A felsőoktatás fejlesztésére szánt keretek tárcák közötti felosztására már nem került sor, hanem egy összegben az MKM fejezetnél irányozták elő. A PM a terv-egyeztető tárgyalások során 850 millió Ft fejlesztési lehetőséget tudott biztosítani. A NM és az MKM között többszöri levélváltásra került sor az 1993. évi fejlesztési lehetőségekről, azok igénylési módjáról. Hasonlóképpen a NM-nak nem volt információja az 1994. évire tervezett és az egészségügyet illető fejlesztési lehetőségekről sem.
A NM és az FM egyaránt sérelmezi, hogy bár az !994. évi fejezeti költségvetés még magában foglalja a felsőoktatási intézményeket, az MKM az ó megkerülésükkel juttatott pénzeszközöket az egyetemekhez. Ez a gyakorlat mindenképpen hátrányos a kívánatos, jó együttműködésre nézve, de végül akkor is sérti az Ffv-t (!2 §. (2) bek, ha az !993. évi költségvetési törvény 41. § (3-4.) bekezdése ezt lehetóvé teszi. A fejezeteket megkerülö központi juttatások miatt a fejezeli beszámolók nem tes>~ek eleget a számviteli törvény előírásának, miszerint a beszámolónak a valós, hü összképe! kell tükröznie. Lehetetlenné teszi ez a gyakorlat a fejezetek által képzett pénzmaradvány elszámolását és ellenőrzését is.
A katonai
felsőoktatás
költségvetésének tervezési rendje specifikus, eltér a polgári felsőoktatásétól már abban is, hogy az MKM költségvetése nem tartalmaz HM tanintézeteket megillető előirányza tokat. A ZMKA és a katonai főiskolák költségvetése szervesen beépül a HM költségvetésébe.
-26-
A mOködésl kiadások előirányzata a többi tanintézetével együtt jelenik meg, a felújítás, beruházás a Z/6 "Központi intézetek, ellátó és kiszolgáló szervezetek" Felújítás alcímében.
A HM, illetve a MHP nem rendelkezik olyan információs és értékelő rendszerrel, amelyből felhasználási jogcúnek és tanintézetek csoportosításában megállapítható lenne a tanintézeteknek a képzés érdekében nyújtott pénzbeni és anyagi támogatás összege. Így tárcaszinten az egyetemi feladatellátás pénzügyi-anyagi szükséglete nem állapítható meg. 5. A
felsőoktatás
továbbfejlesztésének
főbb
célkitüzései
A FI'v. 125. §. (4) bekezdése szerint a Kormánynak a felsőoktatás fejlesztési tervére vonatkozó törvényjavaslatot I 994. december 3 I -ig kell az Országgyűlés elé terjesztenie. A törvényi szabályozás célja a
felsőoktatás
átalakulása
főbb
kritériumainak
meghatározása: az ezredfordulóig elérendő fejlesztési célok, az európai felsőok tatási rendszerekhez való kapcsolódás követelmény,- cél- és feladatrendszerének meghatározása, továbbá a célok elérésének szervezési és pénzügyi megalapozása.
A
Felsőoktatás-fejlesztési
Tárcaközi Vegyes Bizottság (FTVB) összeállította a felsőoktatás fejlesztési törvénynek és annak programjára vonatkozó tartalmi és pénzügyi javaslatait.
Ahho.z azonban, hogy a fejlesztési terv határidőre elkészül jön, több feladat ütemes megvalósítása szükséges. Számos olyan terület van. ami nincs rendezve, többek közölt a postsecundary (a felsőfokú tanfolyami) képzés képzettségi struktúrába való elhelyezése, müködtetése és finanszírozása; az egyetemek egyesülésének, az univerzitások megalakításának törvényi szintü szabályozása; a képzési szerkezet, a tartalmi kérdések szabályozása. A fejlesztési tervnek számolnia kell az egyetemek meglévő kapacitásának lehetőségeivel, ehhez az 1992-ben készített adatfelmérés - korrekcióval -alapul szolgálhat, bár ezzel kapcsolatban.fenntartások változatlanul tapasztalhatók. A kormánynak készült előterjesztés két változatot javasol az állami és egyházi felsőoktatási intézményekben tannló nappali tagozatú és a postsecondary szakképzésben résztvevó"k létszámának növelésére. Az A változat szerint a nappali hallgatók létszáma az 1993. évihez képest 40.000 fővel; az összes hallgatóké 50.000 fővel növekedne, a B változat szerint a nappali hallgatók
-27-
Jétszámnövekedése 60.000 fővel növekedne.
fő
lenne, illetve az összes hallgató létszáma 70.000
A még döntésre váró alternatívák pénzügyi (költségvetési) kihatása csak közelítő értékkel került beállftásra, e szerint a szükséges kiegészftő beruházások, infrastrukturális fejlesztések, férőhelybővítések-a világbanki és egyéb segélyprogramok által nyújtott támogatásokon felül - mintegy 60-70 milliárd Ft összegű, egyszeri fejlesztési igénnyel járnak. A tervezet a fejlesztéssel együttjáró egyéb kiadásokat (müködési többletkiadások, hallgatói támogatási többletek stb) nem prognosztizálja. A a fejlesztési célkitűzésekkel foglalkozó egyéb tanulmányok szerzöi ezeket a többletkiadásokat hasonló mértékünek becsülik. Tehát a halmozott többletráfordftásl Igény 120-150 miJJiárd Ft nagyságrendre becsülhető. (Ez az összeg inkább a tényleges szükséglet alsó határának tekinthető.)
A később kidolgozandó felsöoktatás fejlesztési program legfontosabb elemei a Vegyes Bizottság javaslata szerint: -a felsőoktatási képzési rendszer, a képzési formák és a képzés tartalmi fejlesztése, -az intézményekben folyó kutatási-fejlesztési tevékenység fejlesztése, -az indokolt hallgatói férőhely kapacitásának meghatározása, -a felsőoktatási intézmények belső szervezeti és irányítási rendszerének korszerűsítése,
-az intézmények szervezeti integrációja, -a kutatási intézmények együttműködésének ésszerűsítése és integrációja, -a felsőoktatás és a felhasználói szféra közötti kapcsolati rendszer fejlesztése, -a képzési, kutatási és szociális infrastruktúra fejlesztése, -az intézményhálózat fejlesztési és müködési forrásának biztosítása. Az FTVB a fenti komponensek mélyebb kidolgozását a Kormány előzetes állásfoglalásától teszi függővé. Mélyebb tartalmi meghatározás nélkül a célok és azok realitása különösen a fejlesztést és müködést fedezö források r-eális feltárása és rendelkezésre állása nélkül - kérdéses. A szaktárcák (FM; NM) véleménye a Vegyes Bizottság eddigi müködéséröl és az együttműködésről eléggé negatív, fontos kérdésekben koncepeionális eltérések állnak fenn. Megítélésünk szerint az FTVB-ben dominál az MKM képviselete, az ágazat felelősségél viselő tárcák az albizottságokban képviseletet sem kaptak.
-28-
A HM tárca képviselői részt vettek a feszültségektől. vitáktól sem mentes koncepció kialakításában. A HM kabinet !992-ben az F1VB koncepciójával összhangban állást foglalt a tisztképzés megújításáról, a katonai felsőoktatásnak a magyar felsőoktatási rendszerbe történő integrálásáról (15. sz. melléklet). 6. Az oktatás színvonalának kritériumrendszere A minöségi követelmények érvényesítése folyamatként értékelendő a 80-as évektől kezdődően. Az !985. évi oktatási törvény a felsőoktatási intézmények hatáskörébe adta a követelményrendszer kialakítását. Az intézmények az oktatók kiválasztásánál, a vezetők kinevezésénél a minőségi szelekciót a tudományos minősítés, az aktív kutatómunka, az idegennyelv ismerete, a publikációs tevékenység megítéléséhez kötötték. A felsőoktatás területén új minőséget jelentett a kutatások támogatásánál a pályázati rendszer bevezetése. A Tárca Kutatási Alap és a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap pályázati felhívásai és az elfogadott témák nyilvánosan megjelentek a Magyar Felsőoktatás c. folyóiratban. A pályázati rendszer jó szellemi koncentrációra adott lehetőséget, jelentős tudományos szaktekintélyek köré kreatív teamek csoportosultak; másfelől ugyanakkor az is cél volt, hogy a tehetséges fiatal kutatók kapjanak lehetőséget bizonyításra. Ez utóbbi szempontból a pályázati rendszer még nem eléggé nyitott, a névhez kapcsolódó elismertség, tekintélyelv a pályázatok elfogadásánál még az egyikmeghatározó szempont. Az oktatás komplexitásának és színvonalának emelési szándékával új karok Jétesültek, illetve karok létesítését kezdeményezték az egyetemek vezetői. A vizsgált időszakban 2 új kar létesült. további 6 kar létrehozását kezdeményezték. Viszont több egyetemnek nincs kari szervezete (múvészeti egyetemek, Állatorvostudományi Egyetem, Magyar Testnevelési Egyetem). Nem teljesen felelnek meg az FTv. 3. §( 1.) a pontjában foglalt szervezeti követelményeknek a múvészeti egyetemek, a Testnevelési Egyetem és a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, mivel képzési struktúrájuk nem terjed ki több tudományágra. Új minöségi elemet jelentett a felsőoktatásban a legutóbbi két-három év
gyakorlata, a szakalapítás és a szakindítás létesítése. A szakalapítás még nem létező szak bevezetését jelenti a felsőoktatásban (pl. kolturális antropológia, kommunikációs, környezetvédelmi tanár, szoeiálismun-
-29-
kás, anyagfizikus, menedzser, müszaki informatikai szak stb). A szakinditás már valamelyik egyetemen működö szak létesítését jelenti.
Az eltelt két-három évben 20 szakot alapítottak és 40 szakot indítottak a felsőoktatási intézmények. A létesítésnél meghatározó volt a képesítési követelményeket ki dolgozó bizottság szakmai véleménye, amely elsősorban a kurikullum (írott tanterv) és a kinevezendő vezető szakmai, tudományos alkalmasságának megítélésére terjedt ki. Szakalapítással azok az intézmények foglalkoztak, amelyek képzési struktúráját alapvetően meg kellett változtatni; az addig meglévő szakok iránti igény lényegesen csökkent, illetve megszűnt és helyette olyan szakokat alapítottak, amelyek iránt kereslet jelentkezett. (Pl. A Miskolci Egyetemen a korszerűsített kohászati, bányamémöki képzés mellett közgazdasági, bölcsész szakok létesítése.) A szakalapítást, indítást az is motiválta, hogy az egyetemek ezáltal többletforráshoz jutottak (1993-ban 30 millió Ft volt az újszakok indításához adott összeg, a nyelvszakos képzés fejlesztésére pedig 20 millió Ft többlet támogatás jutott). Az új karok, szakok indításán kívül új képzési formák is megjelentek. Több egyetem a korábbi oktatási formák mellé felvette a posztgraduális képzést, helyenként a középiskolát végzettek rövidített idejű továbbképzése céljából postsecundary képzés indítását is mérlegeli (BME, GA TE, JPTE). Néhány egyetem (BME, BKE, ELTE, JPTE) interdiszciplináris témában másoddiploma megszerzését teszi lehetövé. Bizonyos előkészületek a távoktatás meghonosítása érdekében is folynak. Többnyire még csak szándékokról van szó. vagy kezdeti lépésekről. e kezdeményezések eredményei később jelentkeznek és válnak értékelhetővé. A felsőoktatás követelményrendszere tovább bővült a doktorandusz képzés bevezetéséveL A felsőoktatásról szóló törvény a tudományos fokozat odaítélésének jogát vrsszatelepíti az egyetemekre; az egyetem létesítésének. működésének feltétele, hogy alkalmas legyen tudományos kutatásra, doktori képzésre és doktori (PhD) fokozat odaítélésére. A képzési program még a törvény hatálybalépését megelőzően beindul t, az .Ideiglenes Országos Akkreditációs Bizottság közremű-. ködésével. A költségvetésben a fejezeti kezelés ű előirányzatok közölt 1993-94-es időszakban elkülönítetten került jóváhagyásra erre a célra állami támogatás (!993-ban 314 millió Ft, 1994-ben 670 millió Ft).
-30-
1992-ben külön előirányzat hiányában a kutatási alap (115 millió Ft) és a FEFA második forduló pályázatai terhére (200 millió Ft) l O egyetem már előbb beindította a doktorandusz-képzést és saját forrásaiból is támogatást nyújtott a kiadások fedezésére. 1993. szeptember 30-ig 18 egyetem kapta meg ideiglenesen a jogot - az IOAB javaslatára-adott tudományszakokból tudományos doktori fokozat odaítélésére és önálló tanfolyam indítására, mintcgy 1.000 fö részvételével. A törvény alapján a kormánynak meg kell határoznia az Országos Akkreditációs Bizottság (OAB) szervezctét és müködésének általános szabályait. Ez a feladat jelenleg előkészítés alatt áll, iiietve folyamathan van. Az OAB lesz a felsőoktatáshan a képzés, a tudományos tevékenység színvonalának folyamatos ellenőrzö és minösítö szerve. Az akkreditált doktori programok indítása valamennyi egyetemen az OAB jóváhagyásával történhet; a felsőoktatási intézmények doktori programjaik akkreditálásával minösülnek egyetemi rangúakká.
Az oktatás minőségének alakításában külön feladatot jelent a ZMKA-n 1991-ben bevezetett képzési rendszer, ami a főiskolai képzésre épül. A két lépcsős képzés egyetemi fokozata l éves törzstiszti képzésből és 2 éves akadémiai alapképzésből áll, közötte meghatározott időtartamú csapatszolgálattal. A ZMKA által kiadott katonai diploma katonai-szakmai szempontból elismert képzés, csak a polgári diplomákkal nem azonosítható. Az 1998-ig bevezetésre kerülő új képzési rendszer ezen a téren alapvető minőségi változást fog eredményezni, a katonai diploma akkreditálásával egyenértéküvé válik a polgári egyetemek diplomáival és külföldön is hasznosíthatóvá válik.
A kéJ?esítési követelményekről szakmai csoportonként külön jogszabály készül. A kormányrendelet szintű jogszabály az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben az oktatási, tanulmányi követelményeket a tantervekben és a tantárgyi programokban határozza meg. A kormányelőterjesztés szeptember l-jei határideje miatt kétséges, hogy az 1995. évi költségvetés összeállításánál a finanszírozást össze lehet kapcsoini a képzési követelmények költségigényéveL
-31 -
B) Az egyetemek pénzügyi-gazdasági helyzetének értékelése l. Az egyetemek müködésének szabályozoltsága
a.) Az egyetemek integrációs törekvései időszakban
élénk szervezeti mozgások jellemezték az egyetemi rangú felsőoktatási intézményeket. A szervezeti dinamizmus ellenére a felsőoktatásnak ez a szintje tulajdonképpen mégis változatlan, érintetlen maradt. Ennek a látszólagos ellentétnek az a magyarázata, hogy a változások intézményen belül történtek. Az oktatott tárgyak és azok korábbi arányai nagymértékben megváltoztak, új karok, tanszékek, intézetek alakultak, új foglalkozási ágak oktatását kezdték meg, diszciplinák változtak vagy olvadnak egybe, szinte mindenütt változóban van az oktatás struktúrája és belső tartalma. Ezzel egyidejűleg a felsőoktatásban -ide értve a főiskolákat is -részben spontán módon, részben állami vagy pénzügyi ösztönzések hatására megkezdődött egy látszólagos integrációs folyamat is, amely új viszonylatokat teremt a külsö kapcsolatokban, de ezek a folyamatok - eddig - együtt sem eredményezték a széttagolt, több vonatkozásban gazdaságtalan szerkezet érdemleges javulását. Legfeljebb ebbe az irányba mutató tendenciák (is) észlelhetők (16. sz. melléklet). A vizsgált
A Világbank !990. januárjában készített elemzésében rámutatott arra, - amit mostani vizsgálatunk is megerősített, -hogy a magyar felsőoktatási intézmények alacsony hatékonysággal müködnek. Nemzetközi összehasonlításban kicsi az intézmények mérete és túlzottan specializált jellegük nehezíti a költséges berendezések és létesítmények gazdaságos üzemeltetését. A Világbank megállapítása szerint a tantermek és laboratóriumok kihasználtsága alacsony szintű, kivételesen fordul csak elő, hogy közeli intézmények közösen használnak létesítményeket, pl. könyvtárakat, laboratóriumokat, nyilvántartási erőforrásokat, vagy működtetnek közösen fenntartott adminisztratív állományt. A magyar felsőoktatás Budapesten a legkoncentráltabb, az ország egyéb városaiban decentralizált szerkezetű. Az egyetemek az ország tíz városában helyezkednek el, a főiskolákat is figyelembe véve az ország 3 7 városában 61 állami felsőoktatási intézmény és 16 egyházi akadémia, főiskola működik. A szervezeti, területi széttagoltságot hivatott csökkenteni az intézmények integrációja. Az ellenőrzés tapasztalatai szerint az integráció valamely verziója megvalósulásának azonos városban van elsősorban realitása.
-32-
A formáció-gazdagság ellenére az integrációs szervezetek felettébb korlátozott jogkörű intézmények. Jogi személyiséggel nem rendelkeznek, többnyire nem jutottak messzebb az elvek és a célok megfogalmazásánál, létüknek általában kimutatható gazdasági haszna még nincs, vagy olyan kvázi szerveződésű érdekszövetségek, amelybe a fejlesztési célú támogatások nagyobb elnyerési esélye kényszeríti őket. Ösztönzőleg hatottak a FEFA pályázatok prioritásai. Jogos tehát azok aggálya, akik az eddigi szerveződések pozitív célját óvják a látszatmegoldásoktól, az egyre áttekinthetetlenebb és bürokratikus vízfejektól ( 16. sz. melléklet). Az integrálódás eddig követett gyakorlata optimális esetben is csak évtizedes léptékben hozhatja a kívánatos és lehetséges szakmai és gazdasági eredményeket. A tűrhetetlenül hosszú megvalósulás elkerülése és a felsőoktatásba fektetendő források minél hatékonyabb hasznosítása azt igényli, hogy radikálisabb intézkedésekre kerüljön sor. A szervezeti koncentrációval együtt kell, hogy járjon az intézmények egy részénél a jogi önállóság megszüntetése, a szervezet átalakítása és a gazdálkodás átszervezése. Egyes esetekben elkerülhetetlen lehet a vagyonátcsoportosítás nem csak számvitelileg, hanem ténylegesen is. A valóban integrált szervezeteknél fel kell számolni a korábbi különállás miatt indokoltan létező párhuzamosságokat az oktatásban, kutatásban és a gazdasági-műszaki cllátószervezeteknél egyaránt. Ez szükségessé teszi az érintett szervezetek teljes körű átvilágítását és újraszervezését.
Az éfUemi, tartalmi integráció az FTv-ben nem kapott kellő súlyt; központi ráhatás nélkül az intézmények sajátos érdekei dominánsak maradnak. b.) Az egyetemek
belső
szervezettsége és szabályozottsága
Az FTv szerint a felsőoktatási intézmények az FTv-ben meghatározott keretek között - a szervezetüket maguk alakítják id úgy, hogy az alkalmas .legyen az oktatási, tudományos kutatási, múvészeti és egyéb feladatai ellátására, a gazdaságos múködtetésre. Az FTv 126. §(6) bekezdéseszerint 1994. szeptember l-jéig készítik el szabályzatukat, addig korábbi szabályzataik érvényesek, feltéve, hogy rendelkezései az FTv-vel ellentétben nem állnak. Az intézmények a korszerűsített Szervezeti és Működési Szabályzataikat a művelődési és közoktatási miniszternek küldik meg.
-33-
A
felsőfokú
oktatási intézmények önkonnányzatának hatáskörébe tartoznak a fontosabb jogosítványok: az oktatók, a tudományos kutatók és vezetök kiválasztása, a törvényben foglalt kivétellel; a felvétel feltételei és lebonyolítása; a tantervek, tananyagok, képzési program meghatározása, oklevelek kibocsátása; tudományos kutatási programok kidolgozása, tudományos kutatási feladatok meghatározása és szervezése; a jóváhagyott pénzügyi eszközök. források és elöiránp.atok feletti rendelkezési jog, a kezelésükben lévő vagyontárgyakkal kapcsolatos jogok gyakorlása; doktori képzés szervezése és a doktori (PhD) fokozat odaítélése, a habilitációs eljárás kidolgozása és lefolytatása. következő
Az FTv-ben is meghatározott karok, intézetek és tanszékek szerint tagozódó egyetemi belső szervezet általában megfelelő struktúrát ad, a tapasztalatok szerint azonban a nagyobb egyetemeknél több karon müködnek azonos profilú tanszékek (matematika, nyelvi, testnevelési stb}, egyes egyetemeken több, kis létszámú tanszék vagy más szervezeti ellentmondás nehezíti az intézményi infrastruktúra hatékonyabb kihasználását, rontja az intézmény müködésének gazdaságosságát. Ilyen túlaprózott vagy átfedéseket mutató tanszéki struktúra különbözö városokban több egyetem szervezetében található, pl: BKE: ELTE, BME, SOTE, VE, Iparművészeti Főiskola.
Az egyetemek mindegyike foglalkozik az FTv-vel összhangban álló SzMSz elkészítésével. Az SzMSz és a hozzákapcsaló egyéb, az SzMSz mellékletét képező szabályzatok készültségi .foka különböző. Általános bizonytalanságat okoz az FTv-hez kapcsolódó kormányrendeletek és egyéb kiegészítő jogszabályok késedelme. A végrehajtási rendeletek és jogsz.abályok hiánya, illetőleg késedelme egyaránt szabályozási nehézségeket okoz az oktatás szakmai vonatkozásában és a gazdálkodás belső szabályainak módosításánál. A habilitációs eljárást szabályozó rendelet hiányában előfordulhat pl., hogy nem nevezhetők ki egyetemi tanárok, s ahol esedékes a személyi változás a tanszékeken, a státusok nem lesznek betölthetők. Jogosnak tűnő felvetés (DOTE) az is, hogy .célszerű lenne bevezetni . az egyes egyetemi kurrikulumok "kvalityceontroilja" érdekében a küiföldön szokásos "National Board" vi71igát, mcrt e nélkül iJJúzió európai ekvivalcnciára törekedni.
Csak részben hozható a végrehajtási rendeletek hiányával okozati összefüggésbe, hogy több- közöttük nagy- egyetem gazdálkodási szabályai elavultak, hiányosak, nem mindenben felelnek meg a velük szembeni követelményeknek és ebből esetenként káros kihatásokszármaztak (17.sz. melléklet).
-34-
2. Az egyetemek gazdálkodása
a.) A költségvetés tervezése A felsőoktatás, ezen belül az egyetemek költségvetési tervezési gyakorlatában a vizsgált időszakban érdemleges változások nem voltak. Az állami költségvetés a fejezetek útján, az előző évi bázis adatok szintjéből kiindulva határozta meg a következő év bevételi és kiadási előirányzatai t, amelyeknél figyelembevételre kerül a szervezeti változások költségvetési kibatása, kevésbé egyértelműen a feladatváltozások pénzügyi vonzata. A bázis-alapú tervezés negatív és kontraszelekciós hatása közismert Az intézményi költségvetési tervezés általános alátervezése.
jellemzője
az
előirányzatok
A terv- és tényadatok rendszeres és esetenként jelentős mértékű eltérésének szubjektfv oka az a gyakorlati tapasztalat, ha az intézményi bevételi elő irányzatok (saját bevételek) tervezése megközelíti a reális mértéket, akkor ezt a központi tervező szervek az állami támogatás csökkentésével igazolják vissza. A bevételi előirányzatok alátervezésének objektív oka pedig több forrás bizonytalansága. Így pl. nem tervezhető kellő biztonsággal az átvett pénzeszköz, a pénzmaradvány, a pályázatok útján kapott támogatás, a szerzödéses megbízások bevétele, a vállalkozások eredménye. A kiadási előirányzatok részben a bevételek függvényei, részben az infláció miatt kiszámíthatatlanok. Főképpen az energia, víz és csatornadíjak. távközlés! szolgáltatások áremelkedése nehezen ellensúlyozható gazdálkodási eszközökkel. Fű ten l, világítani kell. Az "átállások'" más encrgiahordozóra, energiatakarékos megoldásokra többnyire már korábban megtörténtek E téren túl sok lehetőség nincs. Néhány egyetemnél (pl. Állatorvostudományi Egyetem, POTE) bevétel és kiadás terv és teljesítési adatai közötti jelentős eltérés a költségvetési tervezés megalapozatlanságára utal.
A költségvetési előirányzatok célszerű felhasználását károsan befolyásolják a PM részéről
rendszeresen tapasztalható rögtönzések, .amelyek váratlan zárolásokban, elvonásokban, hirtelen (esetleg visszamenőleges hatályú) intézkedésekben, többszöri szabálymódosításokban nyilvánulnak meg, de legalább ilyen káros hatásúak az év vége közelében váratlanul juttatott pénzfelhasználási lehetőségek. Az intézményeket semmilyen garanciális rendszer nem védi az indokolatlan és megalapozatlan beavatkozások ellen, így a FTv-ben megfogalmazott autonómia gazdasági értelemben sérül.
-35-
Az egyetemek költségvetése évek óta alig tartalmaz fejlesztési és felújítási előirányzatot Ilyen célra átcsoportosításra általában ott van lehetőség, ahol a saját bevételek erre lehetőséget adnak. A szabadon felhasználható bevételek mindenütt csökkentek. A deformált pénzfelhasználás károsan hat a gazdálkodás tervszerűségére és célszcrűségére. Nem ösztönöz előrelátó és gazdaságos megoldásokra.
Több egyetem gazdasági mutatói jelzik, hogy a müködés zavartalansága az eddigi gyakorlat mellett nem tartható fenn. (ELTE, JATE, SOTE, JPTE, Képzőművé szeti Főiskola, Miskolci Egyetem, BME, KLTE, Liszt F. Zeneművészeti Főiskola. Ez utóbbi helyen elhangzottak jól jellemzik a helyzetet: "már nincs gazdálkodás, csak túlélés.") A legtöbb egyetemnél átmeneti finanszírozási zavarokat okozott az állami támogatás havi ütemezésű leutalási rendjének bevezetése. Több esetben (főképpen az MKM-hez tartozó egyetemeknél) a minisztérium rendelkezésére álló források igénybevételére volt szükség. Az egészségügyi felsőoktatás (orvos-egyetemek) számára egyetemleges problémát jelent az intézmények hármas funkciójának (oktatás. kutatás, gyógyítás) eltérő rendszerű és feltételű finanszírozása. A klinikákon folyó gyógyító munka a betegség fajtájától és időtartamától függö teljesítményfinanszírozással történik, utólagos elszámolással. A kiadások (költségek) elkülönítése szakfeladatonként történik, bár a feladatok összefonódnak. A kutatás forrásai többnyire a pályázatokon elnyert támogatások. Az agrár felsőoktatás finanszírozásában az jelent speciális problémái, hogy a tangazdaságok feladata elsódlegesen az oktatáshoz (kutatáshoz) kapcsolódik, a nyereségesség ebből a szempontból másodlagos. Viszont a dolgok természetéből adódik, hogy a gazdaságokat érhetik természeti károk (aszály, belvíz, fagykár stb). Erre a költségvetési támogatás nem nyújt fedezetet.
b.) A bevételi és kiadási előirányzatok teljesítése Az egyetemek összesített költségvetéséből és annak elszámolásából nem állapítható meg pontosan az egyetemi felsőoktatásra történt ráfordítások tényleges összege, mivel a fejezetek és az intézmények több előirányzata együttesen tartalmazza az oktatás különböző szintjeit (középfokú oktatást, főiskolai képzést, egyetemi képzést) megillető összevont összegeket.
-36-
Az intézmények sem mindenütt tudják a kiadások teljesítését a szakfeladatokon megbízhatóan elszámolni. Így pl. nem lehet megfelelően elkülöníteni a felsőok tatás támogatásáll belül az oktatási, kutatási, ill. egészségügyi intézmények esetén a gyógyításra fordított összegeket. Az egyetemek költségvetési tényleges ·kiadásaikat az eredeti előirányzathoz viszonyítva mindenütt "túlteljesítették", mint bemutattuk, ennek részben tervezés-metodikai okai vannak. A kiadási előirányzatokat a vizsgált intézmények többségénél megfelelő bevételi előirányzat növelési lehetőségek fedezték. Néhány egyetem csak irányítószervi segítséggel volt képes pénzügyi kötelezettségeit teljesíteni. Egyre több esetben fordul elő, hogy a saját bevételek csökkenése. a kiadások növekedése miatt a működési kiadások teljesítése nehézségekbe ütközik. A bevételek fő forrása mindenütt az állami támogatás. Átlagosan, mintegy 70%-át a bevételeknek az intézményfinanszírozás teszi ki és a normatív alapon juttatott költségvetési támogatással együtt az állami támogatás aránya eléri a 80%-ot. Az arány még magasabb, ha a különböző elkülönített állami alapokból és alapítványokból kapott támogatásokat is figyelembe vesszük, amelyek - áttételesen ugyancsak költségvetési forrásoknak tekinthetők. A saját bevételek elérési lehetősége az egyes egyetemek profiljától. a művelt tudományoktól és a személyes kapcsolatoktól függően különböző, de a legkedvezőbb helyzetű intézményeknél is alig haladja meg az összbevételekből a l 0%-ot (Bm Veszprémi Egyetem, Pannon Agrár Egyetem, Állatorvostudományi Egyetem, Miskolci Egyetem, Budape~ti Műszaki Egyetem, Debreceni Agrártudományi Egyetem. Kossuth Lajos Tudományegyetem). Az 1992. évi bevételi előirányzatok módo~ításai és tényszámai egyetemenként az 1/a-1/d. mellékletekben láthatók. Az MKM fejezeti költségvetésben 1992-ben címenként (tudományegyetemek, műszaki egyetemek, művészeti és testnevelési egyetemek) az intézményfinanszírozási előirányzatok főcsoportonként jelentek meg (működési kiadás, felújítás, nagyjavítás, intézményi beruházások). A fejezeti kezelésű előirányzatok közötti tételek részben a felső és középfokú oktatás támogatását együttesen tartalmazzák (pl. a címzett támogatások közül beruházásból belépő létesítmények, tankönyvkiadás, feladatfinanszírozásból a kollégiumi berendezések cseréje, támogatása); másrészt az egyes tételek a felsőoktatás egészére tartalmazzák az előirányzatokat, ebből nem állapítható meg az egyetemek előirányzata (pl. a címzett támogatások közül a hallgatói létszám képzési többlete, a normatív finanszírozásnál a felsőoktatási intézmények hangatóinak pénzbeli juttatása).
-37-
A fejezet 1993. évi költségvetésében a címek szerinti intézményfinanszírozás hasonlóan történt. A fejezeti kezelésű előirányzatok bér, TB járulék, dologi kiadásokra bontottak; így áttekinthetőbb az előirányzatok szerkezete; továbbá egyes tételek ágazati szintü előirányzatokat tartalmaznak, azaz az MKM és a társtárcák előirányzatai az MKM fejezeti költségvetésben jelennek meg, de azok arányos elosztásra és átutalásra kerülnek a PM-en keresztül. Néhány új tétel is megjelent az előirányzatok között (pl. doktoranduszképzés ágazati feladatai, FEFA program előirányzata, felsőoktatási kutatások, felsőoktatási speciális programok). Fejezeten belül azonban egyetem- főiskola bontásban ebben az évben sem volt fejezeti kezelésü terv. Az !993. évi bevételi előirányzatokat a 2/a-2/c. számú mellékletek tartalmazzák. Az 1994. évi fejezeti költségvetésben az előirányzatok tervezése az előző évhez hasonlóan történt, új tételként a Felsőoktatási és Tudományos Tanács és az Országos Akkreditációs Bizottság előirányzata jelent meg. Az !992. évi költségvetési tervhez képest 1993-94-ben új elem, hogy több új tétel jelent meg a fejezeti kezelésű előirányzatok között, ez a normativitás irányába mutató törekvésre utal. Az éves költségvetésekből arra lehet következtetni, hogy kiemeli, növekvő támogatási előirányzatban részesültek az alábbi tételek: 1992-ben a hallgatói létszámnövelés, a tankönyvkiadás, a hallgatói támogatás, a szociális szakemberképzés; 1993-ban: beruházásból belépő létesítmények, hallgató létszámnövelés, tankönyvkiadás, doktoranduszképzés. felsőoktatási bérkorrekció, FEFA program, hallgatói ellátás, szociális szakemberképzés, felsőoktatási kutatások, felsőoktatási speciális programok; 1994-ben: bemhúzásbél belépő létesítmények, hallgatói létsúm növelés képzésitöbbie te, tankönyvkiadás, doktoranduszképzés, felsőoktatói bérkorrekció, FEFA program, hallgatói juttatás, szociális szakemberképzés, felsőoktatási kutatások, felsőoktatási speeiális programok, Felsőoktatási és Tudományos Tanács, Országos Akkreditációs Bizottság támogatása.
Ugyanakkor a költségvetés l. prezentációja nem alkalmas a felsőoktatás, ezen belül az egyetemek költségvetése fő irányszámainak, előirányzatainak elkülönített bemutatására; nem kellő bontású, a belső tartalmat illetően sok mindenre nem ad választ. Az MKM fejezet 2-3-4 címen szerepi ő intézménycsoportok költségvetési kiadási előirányzata (működési kiadás, állóeszköz, felújítás, intézményi beruházások) !992-ben 15,6 !993-ben 16,4; !994-ben több, mint !9 milliárd Ft volt.
-38-
A fejezeti éves költségvetési törvényben a müködési bevételek előirányzata 1992-ben 4, 7 milliárd Ft volt. Ebből az egyetemek 49%-os arányban részesedtek. Az arány 1992-ben több mint 54%; 1993-ben 56% volt. A fejezethez tartozó egyetemek kiadásai a vizsgált időszakban 54%-kal nőttek. A kiadások fő tételeit a béralap, készletbeszerzés, szolgáltatások, a TB járulékok, a támogatások és elvonások képezt ék. (Ezek együtt az összes kiadás 60%-át tették ki.) Az egyetemek 1992. és 1993. évi kiadások alakulását az 1/d-1/f. és a 2/d-2/f. mellékletekben mutatjuk be. A béralap növelését a központi bérintézkedések, a saját bevételek növekedése és az átvett pénzeszközök tették lehetövé. Az előirányzat átcsoportosítások viszonyított nagyságrend jére jellemző, hogy az irányítószervi és saját hatáskörű módosítások együttes összege közel 2 milliárd Ft-ot tett ki. A 6,7 milliárd összegű előirányzat átcsoportosítás az eredeti előirányzatnak 45%-a, tehát a növekedés jelentős, különösen az átvett pénzeszközök külső források bővülése hatására.
A NM-hez tartozó egészségügyi felsőoktatási intézmények bevételi előirányzata 1992-ben 14,3; 1993-ban megközelítőleg 16 milJiárd Ft volt. A tényleges bevétel 22,3, illetve 23,2 milJiárd Ft-ot tett ki. Ebből 11,6 milliárd Ft a TB támogatás összege, amely a teljesítményfinanszírozás miatt előre, pontosan nem tervezhető. A kiadás tényleges összegei valamelyest a bevételek alatt maradtak (21,9; 22.4 milliárd Ft). A szomszédos országok diákjainak támogatására szolgáló keretből a NM !992-ben 1.45 millió Ft-ot kapott. Ilyen címen 1993-han a támogatást a NM táreához tartozó egyetemek közvetlenül az MKM-től kapták meg. Ugyanígy került közvetlenül szétosztásra a nappali tagozatos hallgatói létszámnövekedés képzési többlete, a világbanki hitelprogram működési többlete (300 millió Ft) és a FEFA támogatása (l milliárd Ft).
Az FM fejezeten belül az agrárfelsőoktatás címen az 1993. évi költségvetési bevételek összege 10 milliárd Ft volt, ami 3,4 milliárd Ft-tal haladta meg az eredeti előirányzatot A különbözetet alapvetően az előre nem tervezhető tényezők befolyásolták. Az átvett pénzeszközök összege 1.4 milliárd Ft-tal növelte meg a bevételi elő irányzatot, a nem tervezhető értékpapírok bevételei 671,2 mílli6 Ft-tal módosították az eredeti előirányzatot. A költségvetési támogatás összege az 5,1 mílliárd
•
-39-
Ft-ról 5,9 milliárd Ft-ra m6dosult, ami a teljesítés összegének felel meg. A teljesített bevételeken belül a költségvetési támogatás részaránya 58% volt. Költségvetési kiadások előirányzata 6,7 milliárd Ft-ról 9,9 milliárd Ft-ra módosult, amelyen belül legnagyobb változás a folyó kiadásokon belül volt. Az 1992/93. évi főbb adatok összehasonlításából az állapítható meg, hogy az egy hallgatóra jutó költségek 4%-kal emelkedtek, az l oktatóra jutó hallgatói létszárn-mutató valamelyest javult (l l g. és 2/ g. mellékletek). Az egyetemek költségvetési gazdálkodásának
főbb
tapasztalatai a
következők:
-
a költségvetési tervezés változatlan metodikája miatt jelentősebb forrás átrendeződésre sem a fejezetek, sem az intézmények, sem az egyes előirányzatok között nem került sor; tehát a pénzügyi struktúra változatlan maradt;
-
az egyetemek állami támogatása I 993-ban 13,4%-kal volt magasabb, mint l 992-ben, ami nem érte el az ugyanezen időszak alatti árindex mértékét;
-
a tényleges összes kiadások üteme ugyanakkor az egyetemekénél I 6,5%-os mértékben növekedett;
-
a kiadások növekedési ütemét csak az egyetemek egy része volt képes saját bevételekkel, vagy tartalékai igénybevételével kigazdálkodni, több egyetem pénzügyi egyensúlyi zavarokkal küzdött;
-
a gazdálkodás hatékonyságát kimutatható előnnyel sem a centralizáltan, sem a részben decentralizáltan szervezett belső gazdálkodási rendszer nem befolyásolta érdemlegesen. Ebből részben az eltúrt gazdálkodási fegyelmezetlenségekre, részben a gazdálkodási tartalékok tényleges hiányára lehet következtetni;
-
nem tapasztalható erélyes fellépés még az ismertté vált pazarló, vagy visszaélésgyanús esetekben sem. Az egyetemek vezetése tudomásul vesz az így keletkezett veszteségeket (18. sz. melléklet); a különböző költségcsökkentést célzó kezdeményezésekkel az intézmények éltek (energia-racionalizálás, helyiségek bérbeadása, felesleges kapacitások értékesítése, hasznosítása stb), melyek több helyen eredménnyel jártak, de a megtakarítások mértéke nem kielégítő;
-
az intézmények - sok helyen - még saját tényleges gazdasági lehetőségeiket sem ismerik, - idevonatkozó adatok hiányában - más, hasonló felsőoktatási intézményekhez saját teljesítményeiket nem tudják mérni;
-40-
-
több egyetemen (ELTE, BKE, Iparművészeti Főiskola, POTE, DOTE) a gazdasági vezetés átszervezése. vagy személyi cserélödések hosszú időt vettek igénybe, ami megnehezítette a gazdálkodás kézbentartását, irányítását, szervezését;
-
általában hiányzik a menedzser típusú vezetés. amelyik a gazdasági és szakmai célkitűzéseket egységbe hozná, ehhez megszervezné az organizmust és a pénzforrásokat (szponzorokat, bevételeket). Az egyetemek professzionálisabb gazdasági vezetése- változatlan anyagi és technikai ellátottság mellett is - hozzájárulhatna a hatékonyság növekedéséhez. Ennek feltételei közé tartozik, hogy az egyetemeken elérhető menedzserjövedelmek - eredményes működést feltételezve - közelftsenek más ágazatok hasonló kvalitású vezetők jövedelémeihez;
-
az intézmények egy része nem rendelkezik megalapozott fejlesztési koncepcióval, ahol van ilyen koncepció, a végrehajtás időközben megakadt (pl. SZOTE, ELTE), mert a fejlesztési koncepció ütemezése, megvalósíthatósága folyamatosan összeütközésbe kerül a jogszabályi és pénzügyi feltételekket szabályozásokkaL Az egyes gazdasági évek nem egy célkitűzés láncszemei. a célhoz vezető lépcsők, hanem az adott év lehetőségei és teljesítményei.
c.) Az oktatás személyi feltételei A bekért adatok szerint 1993-ban az állami egyetemek által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 46.225 fő volt ebből oktató 12.507 fő (27%); kutató 1451 fő (3%); önálló gazdasági-műszaki alkalmazott 6.655 fő (14%) egyéb közalkalmazott 25.612 fő (56%). A vizsgált időszakban az egyetemek által foglalkoztatottak száma gyakorlatilag változatlan maradt, a kutatók körében volt jelentősebb (105 fős) csökkenés. A teljes munkaidőben oktatók átlagos aránya 88% volt 1993/94. tanév kezdetén. (Részletesebben lásd: 3; 3/a; 3/b. sz. mellékletekben.) Az összes hallgatók létszáma az 1993/94. tanév kezdetén 82.738 fő volt, ebből .a nappali hallgatóké 64.422 fő (78%). A nappali hallgatói létszámra átszámított ún. redukált hallgatói létszám 1991-hez viszonyítva mintegy 25%-os növekedést mutat. (4. sz. melléklet) Az egyetemi oktatás egyik általánosan elfogadottnak tekintett te!jesítménymutatója az egy oktatóra jutó összes hallgatói létszám 1993/94. tanév kezdetén 6,16 fő hallgató/oktató. Ez a mutató a Gödöllői Agráregyetemen (13,11). amely megfelel a nemzetközi átlag alsó értékének; és (1.11) a ZMKA-nál, illetve (I. 72) a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.)
•
-41-
Az egy oktatóra jutó nappali hallgatók száma ennél alacsonyabb (5,46). (5. sz. melléklet) Rendkívül alacsony - bár a hallgatói Jétszám növekedése miatt valamelyest javult a mutató - az egy egyetemi alkalmazottra jutó hallgatók száma. Ez a mutató 1993-ban a nappali hallgatók esetében I ,39 fő volt, a redukált (összes) hallgatói létszám esetében 1.52 fő. Ugyanezek az értékek !99 I -ben 1.12; ill. I ,2 voltak. Azaz, az oktatáshoz igénybe vett Iétszám megközelítőleg akkora volt I 99 I -ben, mint a nappali hallgatóké. Az oktatók és kutatók létszámának a fele nő. A korcsoportok szerinti megoszlás is egyenletesnek tekinthető a középmezőnyben, alacsony a 29. év alattiak aránya (ll%) és viszonylag magas a 60. évnél idősebbeké (10%). (3/b. 3/és c. melléklet). Az elöregedés és a pálya realatív nőiesedésének oka a jövedelmi viszonyokban rejlik. Főképpen
a fiatal korosztályok alacsony aránya aggasztó, mert létszámuk nem biztosítja a felettük lévő korosztályok zavartalan utánpótlását, másfelől ők képviselhetik a szakmai és kutatási dinamizmus! és ők a legkorszerűbb tudományos ismeretek továbbadásának a jövőbeni letéteményesei. Az e téren felhalmozódó lemaradások későbbi pótlólagos befektetésekkel - a dolog természeténél fogva -nem pótolhatók.
Az egyetemi oktatók közill 108 fő akadémikus, vagy akadémiai levelező tag, 743 fő a tudományok doktora, 2497 fő ért el kandidátusi fokozatot. Így összesen az oktatók megközelítőleg 30%-a rendelkezik valamilyen tudományos címmel. fokozattal (6. sz. melléklet). (Az egyetemi doktori fokozattal rendelkezők számáról nem kértünk információt.) A felsőoktatás másik- sokak által vitatott- teljesítmény mutatója az egy oktatóra jutó óraterhelések mértéke. Az 1991/92. és 1992/93. tanévekben megtartott órák adatainak feldolgozásából látható. hogy az egyes órákat (foglalkozásokat) milyen státuszú oktatók tartották (7/a. melléklet). Az 1992/93-as tanévre vonatkozóan átlagosan l főre 254 óra jutott. Az oktatásban Jegjobban igénybevett oktatói csoport az adjunktusoké (262 óra/fő), a legalacsonyabb az egyetemi tanároké (185 óra/fő), (7/b. sz. melléklet). Ezek az adatok heti bontásban átlagosan 5-7 órát tesznek ki. Az egyetemek J992. évi költségvetése l 0%-os bérautomatizmust tartalmazott.
-42-
Az 1992. szeptember hónaptól megvalósult újabb központi bérintézkedések hatására az egyetemi alkalmazottak (oktatók, kutatók, gazdasági, műszaki és egyéb alkalmazottak) egységesen 2000 Ft/fö bérfejlesztésben részesültek. Az alacsony bérszínvonal, valamint a felosztható összeg nagysága miatt differenciált emelésre nem kerUibetett sor. További kiegészítéshez lebetett jutni a céltámogatások felhasználásával (hallgatói létszám képzési többlete, speciális programok és szakok indítása címén). Jelentős
központi béremelésre nYJ1t lehetőség 1993-ban az állami költségvetés előirányzata alapján. E szerint a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók béremelésére 1993. szeptember l-jei hatállyal az év hátralévő részére l milliárd Ft-ot lehetett felhasználni; ennek 1994. évi költségvetési kihatása közel 4 milliárd Ft lesz a TB járulékkal együtt. (A bérfejlesztés hatása a 8. sz. mellékletben látható). Az MKM vezetése és az érdekképviseleti szervek által elfogadott "Megállapodás"-ban foglaltak szerint az intézmények kötelesek minden oktató és kutató esetében a közalkalmazotti törvény szerinti 85%-os illetménybeállást és az illetménypótlékot biztosítani. Az Érdekegyeztető Tanács több ajánlást tett a bérfejlesztés differenciált végrehajtására: az oktatási és kutatási feladatokkal való leterheltség; az oktató-kutató munka színvonala, nemzetközi elismertsége, publikációk; a felsőoktatási törvényben, illetve az intézményi szabályzatban előírt oktatóikutatói követelményeknek való megfelelés, a szakmai-tudományos kvalifikáció, nyelvtudás; a bérkereten belül kell biztosítani a Professzor Emerituszok illetményének pénzfedezet ét is. A kialakított alapelvek alkalmasak a teljesítménytől függő bérrendszerre történő átállás fokozatos kialakítására; az intézmények működési sajátosságainak figyelembevételére, az egyetemi belső differenciálás megvalósítására; a közalkalmazotti törvény 85%-os beállási szintjének elérésére. A keretek felosztása a FÉT által a fentiekben ismertetett alapelvek szerint történt. Az elosztásra vonatkozóan egyet nem értő visszajelzések az egészségügyi felsőoktatás területétől érkeztek (pl. a beállási szinthez közelebb álló DOTE kifogásolta, hogy a beállási szinttól lényegesen elmaradó SOTE, POTE, SZOTE nagyobb összegű emelésben részesült). Az MKM illetékesei nehezményezték a kifogást.
-43-
A katonai felsőoktatást nem érintette az I 993. szeptemberi általános központi béremelés. A HM tárcánál I 992. IX. I -jével valósult meg az általános illetményemelés 5%-os mértékben. A nem oktatói munkakörökben I 993-ban külön 20, I millió Ft-os bérkeretet osztottak fel. Az HM-n belül az általános és az előbbi külön bérfejlesztésekkel együtt I 992-ről I 993-ra mintegy 10-I I %-kal nőtt a ZMKA hivatásos és polgári állományának bérszínvonala, mely 7%-kal magasabb a MH tiszti bérszintnél és az illetmények 22%-kal haladják meg az egyetemek átlagát. Azonban meg kell jegyezni, hogy más jövedelem szerzésére nincs lehetőség, túlóradíj nincs, jegyzetírásért nem, vagy alig fizetnek. A helyszíni tapasztalatok szerint a központi bérintézkedések ellenére sem sikerült a felsőoktatás bérhelyzetében elérni a kívánatos stabilitást. A bérfejlesztéshez biztosított összegek általában lehetövé tették a 85%-os bérbeállást, de szelektív bérfejlesztésre elenyésző mértékben került sor. Az I 993. szeptemberében végrehajtott oktatói béremelésnek nem volt feltétele sem az oktatás színvonalának fejlesztése, sem valamilyen limitált teljesítménykövetelmény teljesítése. Eddig sem az oktatói, sem az oktatási követelményrendszert központilag nem dolgozták ki. Az új felsőoktatási törvényben nincs utalás oktatói követelményekre. Az intézmények gazdasági érdeke sem motiválja a mérhető teljesítmények meghatározását és érvényesítését. Az elején tart az oktatási, a tantárgyi követelményrendszer bevezetése, az oktatás tartalmának, minőségének az akkreditálás és a habilitálás mutatóinak kidolgozása. E két követelményrendszer hiányában a felsőoktatásban az oktatók munkájának mennyiségétől és minőségétöl független a bérük és jövedelmük. A vizsgálat ba bevont egyetemek többsége már korábban kidolgozott és bevezetett egy oktatói követelményrendszer!, amelyben meghatározták az egyes oktatói szintekkel szemben támasztott követelményeket (képesítés, szakmai gyakorlat, nyelvismeret, tudományos tevékenység, tudományos cím), amelyeket a felvétel, pályáztatás során érvényesítenek. Kivételesen fordul azonban elő, hogy a tényleges oktatói tevékenység eredményét próbálják valamilyen módon mérni (pl. Debreceni Orvostudományi Egyetemen és a Veszprémi Egyetemen kérdőívekkel mérik az oktatás színvonalát és ennek eredményét érvényesítik a bérezésben.) További problémái jelent, hogy a jelenlegi feltételek mellett az elért oktatói teljesítménynek nines konzekvenciája a jövedelmek alakulásában. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen pl. van olyan okta tó, akinek az 1993/94-es tanévben csak egy félévben van oktatandó tárgya. Az Állatorvostudományi Egyetem egyik tanszékének az l. félévben egyetlen órája sem volt, egy másik tanszék heti óra kötelezettsége 4 óra.
-44-
A hallgatói és oktatói létszám alakulása között szoros korreláció nincs. A hallgatói létszám növelését - az egészségügyi intézmények kivételével - az egyetemek és az irányítószervek is szükségesnek és lehetségesnek tartják és ahol erre lehetőség van, elősegítik. Az !991. évi szinthez képest !993-ban elért 26%-{)S összes hallgatói létszámnövekedés nagy szóródások mellett valósult meg. Pl. a Veszprémi Egyetem majdnem megkétszerezte a hallgatói létszámot, de jóval az átlagot meghaladó volt a iétszámnövekedés a Miskolci Egyetemen és a Pannon Agrártudományi Egyetemen is (4. sz. melléldet).
Arra vonatkozó prognózisok nincsenek, hogy a végzettek iránt milyen reális igény mutatkozik. Ilyen felmérésekre még az újonnan induló szakoknál sincs példa. Eddig arra sem fordítottak az egyetemek (vagy az irányító minisztériumok) figyelmet, hogy a végzettek tudásanyaga, felkészültsége mennyire felelt meg az elhelyezkedések során a végzettek, vagy az őket foglalkoztatók számára. Az oktatók számának növekedése (1,1 %) elmarad a hallgatók számának növekedési ütemétől (26%), ennek hatására a hallgat6/oktató mutat6 22%-kal javult (az l fő oktatóra jutó hallgató 5 főről 6,16 főre nőtt). Legnagyobb növekedés három egyetemen volt: Gödöllői Agrártudományi Egyetem (83,1), Veszprémi Egyetem (58,1 ), Kossuth Lajos Tudományegyetem (46,2%). Néhány egyetemen annak ellenére is növekedett az oktatói létszám, hogy a hallgatói létszám csökkent. Pl.: Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Állatorvostudományi Egyetemen, Debreceni Agrártudományi Egyetemen, Zrínyi Mildós Katonai Akadémián (3. sz. melléklet).
A rendelkezésre álló adatokbóllevonható az a következtetés, hogy az egyetemeken általában nem különösebben előnyös az önálló kutatói státus. Ezt jelzik a létszámcsökkenések is. Az egy főre jutó átlagos bruttó illetmény 39.100 Ft/hó, az oktatói átlagtól való eltérés 4 ezer Ft, de egyes egyetemeken az eltérés nagyobb (pl. az Állatorvostudományi Egyetemen a különbség 10,3 ezer Ft, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 13,5 ezer Ft, a József Attila Tudományegyetemen 10,7 ezer Ft). Néhány esetben a kutatói bérek átlaga valamelyest meghaladja az oktatókét (pl. Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen, és a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen.)
-45-
A kutatói létszámcsökkenés valószínű oka még a nemzetközi kapcsolatok útján jelentkező elszívó-hatás, de ennek okait rnélyebben az ellenőrzés rnost nem vizsgálta. A létszámösszetételen belül általában magas az egyéb besorolású közalkalmazottak aránya (55%-ot meghaladja). Ennek oka a kiszolgáló folyamatok munkaigényessége, gépesítettségének alacsony foka, a széttelcpült épületállomány üzemeltetésének nehézségei. Pl. a József Attila Tudományegyetemen az egyéb közalkalmazottak létszáma 1,7 szerese az oktatókénak.
A közalkalmazotti törvény érvényesítésével kapcsolatban említjük meg, hogy rnivel a törvény hatálybalépésével kapcsolatos többletkiadások fedezetére az intézmények nem kaptak többlettámogatást, több egyetemen (Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Gödöllői Agrártudományi Egyetem) nehézségeket okozott a 13. havi illetmény és a jubileumi jutalom kifizetése. Ott, ahol bér- és jutalmazási célokra tartalékot képeztek pl. létszámcsökkentésből, ott a törvény végrehajtása a korábban kialakított bér- és jutalmazási elképzeléseket zilál ta szét (pl. Budapesti Műszaki Egyetem). Az adatszolgáltatás alapján a rnegbízási díjakról létszám helyett esetszámhoz tartozóan értékelhetök a változások. E szerint az összes rnegbízási eset az !991. évi 84. ezerről 1992-ben 80 ezerre csökkent, rniközben a rnegbízási díjak összege 1.297 rnillió Ft-ról 1.472 rnillió Ft-ra nőtt. (Az egyeternek 1992. évi béralapja 14.617 rnillió Ft volt.) Az egy esetre eső rnegbízási díj 15,4 ezer Ft-ról 18,4 ezer Ft-ra nőtt (119,5%). Csak következtetni lehet arra, hogy az egy főre eső rnegbízási díj ennél jóval magasabb és a ténylegesen megbízást teljesítők az átlagszámított összegnél lényegesen nagyobb díjazásban részesültek (8/a. számú rnelléklet). Az egyeternek elsősorban a belső megbízásokat alkalmazták a szerződéses rnunkák ellátásánál; ezzel a részt vevők jövedelemkiegészítéshez jutottak, amelynek volumene, egy főre eső összege egyeternenként differenciált (8/b. számú rnelléklet). A három legnagyobb mcgbízási díj összegét kifizető intézmény 1992-ben a BME (330 millió Ft), az ELTE (184 millió Ft) és a SOTE (154 millió Ft) volt; az egy esetre kifizetett összeg alapján a három intézmény sorrendje: BME (96,1 ezer Ft), Magyar Képzőművészeti Főiskola (90,2 ezer Ft), Liszt Ferenc ZMF (43,8 ezer Ft).
-46-
A helyszíni tapasztalatok szerint néhány egyetemen a szerződések ellenértéke nem kellően igazolt (BKE); a szerződések csak általánosságokat (Állatorvostudományi Egyetem), laza követelményeket (TF) tartalmaztak. A megbízások tartalmilag sokfél ék, elég jelentősek az óraadássaL a nyelvi képzéssel összefüggő szerződések (Miskolci Egyetem, Iparművészeti Főiskola, Állatorvostudományi Egyetem). d.) Az oktatás tárgyi feltételei Az egyetemek tárgyi eszközállományáról a 9; 9/a és 9/c. számú melléklet ad áttekintést. Az egyetemek által birtokolt épületállomány életkora. oktatásra való alkalmassága, koncentrált, vagy szétszórt jellege még egyazon egyetemnél is nagyon különböző lehet, egységesen nem jellemezhető. A tradicionális, nagy egyetemek többsége 60-I 00 éve épült épületekben működik, ahol az elmaradt felújítások okoznak gondot, de a 60-as években létesült objektumok is megértek már a felújításra. Általánosnak mondható tehát az épületek üzemeltetési gondja, leromlott állapota, amely helyenként a működést veszélyezteti. A csekély számú új, vagy újabb épületek a gondokat legfeljebb enyhítik, de sehol sem oldották meg. Az új épületek fenntartását nehezíti a karbantartásra fordítható összegek hiánya, vagy elégtelensége (19.sz. melléklet). A gépek, müszerek általános állapota már csak a gyorsabb avulásuk és elhasználódásuk miatt is, sokkal rosszabb, mint az épületállományé. Az erősen elhasználódott eszköz állomány nemcsak az intézmények működését nehezíti. hanem magát az alapfeladat ellátását, mivel az üzemeltetett gépek és műszerek többsége oktatási, kutatási célokat szolgálnak. Az ELTE és a ZMKA idevonatkozó adatai nélkül készült összesítésszerint az egyetemek ingatlanállományának nettó értéke 72%; a gépeké 45,6%; a jármüveké 37%. Közismert, hogy a költségvetési szervcknél alkalmazott diktált leírási kulcsok nem fejezik ki az eszközök értékének a világban megszokott devalvációját és a "piaci" érték a kimulatottól feltétlenül alacsonyabb. Így - némi túlzással állítható, hogy az oktatásban felhasznált eszközállománnyal technokratikus múzeológus képzés folyik. Különösen súlyos problémái jelent ez a müszaki és orvosképzésben és mindenütt. ahol számítástechnikát használnak az oktatásban (9. sz. melléklct).
• •
-47-
Az elégtelen központi fejlesztési források hiányát enyhítik a Világbank és a FEFA által nyújtott támogatások, de ezek a források együttesen is elégtelenek a helyzet megváltoztatására, céljuk is más. Így a külső források minden egyetemnél komoly segítséget jelentettek anélkül, hogy alapvető problémáikat megoldanák. Az egyetemek többsége, az egészségügyi, gyógyító munkában résztvevő egyetemeknek pedig mindegyike rendelkezik nagy értékű géppel, müszerrel. Általában ezeket a berendezéseket többcélúan hasznosítjálc oktatási, kutatási és egyéb célokra. Felhasználásuk pontos arányairól nem áJinak rendelkezésre adatok, mert az üzemeltetők többnyire nem tartják nyilván az üzemidő felhasználás célok szerinti megoszlását. Megfigyelés alá az 5 millió Ft egyedi értékű gépeket és műszereket vettük (9/b számú melléklet). Felmérésünk szerint- a BME nélkül- az egyetemeken 201 db 5 millió Ft értékű gép- és műszer van alkalmazásban, ebből !25 db az orvosegészségügyi egyetemeknéL Érték alapján az orvosi egyetemek birtokolják a nagyértékű berendezések 70%-át. Nyilvánvalóan ennek alapvető oka a gyógyítás elősegítése és járulékos eredménye az oktatás színvonalának javulása. A tantermek és egyéb oktatási helyiségek férőhelyeinek száma együttesen 113.880. Egy nappali h;1Jigatóra átlagosan J,7 m2 előadóterem és J,4 m2 egyéb oktatási terület (szemináriumi, laboratóriumi stb) férőhely jut (J O; JI; 12. sz. mellék:let). Az átlaghoz képest - amely önmagában sem tekinthető ideálisnak előadótermek szempontjából lényegesen kedvezőtlenebb helyzetben van a Budapesti Műszaki Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Képző művészeti Főiskola, a Miskolci Egyetem. Egyéb oktatási helyiségekben való ellátottság szempontjából az átlagosnállényegesen rosszabb a helyzet a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Jannus Pannonius Egyetemen, a József Attila Tudományegyetemen, a Magyar Testnevelési Egyetemen. Mcssze a legkedvezőbb paraméterekkel a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia rendelkezik, szemben az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel és a Miskolci Egyetemmel, amelyek viszonylagos helyzete a legrosszabb. A rendelkezésre álló férőhelyek maximális elhelyezési lehetőséget jelentenek, amit befolyásol a képzés jellege, (összevont előadások, gyakorlatok, vagy kiscsoportos foglalkozások) az egy idóben szervezett foglalkozások összetétele, a helyiséggazdálkodás szervezettsége és más tényezök (pl. az épületek koncentrált, vagy dekoncentrált elhelyezkedése, az oktatási napok száma, az oktatás müszaksáma). Ezért arra pontos válasz nem adható, hogy a férőhelyek mikor "teltek meg." Elfogadhatónak tűnik az a szakfelmérés, miszerint a jelenlegi
-48-
felsőoktatási
Infrastruktúra további pótlólagos bővítés, fejlesztés nélkül kb. 20%-os létszámbővítést visel el, egyetemenként eltérll arányban. A 13. sz. mellékletben bemutatjuk az egyes egyetemek sportlétesítményekkel való ellátoltságát is.
e.) Fejlesztési források és azok felhasználása Az MKM az 1992-93-as időszakban a korábban megkezdett rekonstrukciók befejezését, a volt szavjet laktanyák helyreállításának megkezdését, kezelésbevételét, épületvásárlással a rnúködési feltételek javítását tekintette fő feladatnak. Az eddig végzett és a folyamatban lévő rnunkák állása szerint a megvalósítás részleges, a fejlesztései<, bővítések egy része az egyeternek tevékenységében még nem hasznosuL A JPTE Bölcsészetludományi és Természettudományi Kar épületének korszerűsítése folyamatban van; az ELTE Trefort utcai B,C épülelkorszerűsítése befejeződöt!, az A épület rekonstrukciója indítás előtt áll; a volt szavjet laktanyák helyreállítása Debrecenben, Szegeden elhúzódik, csak állagmegőrzés re futja a rendelkezésre álló keretekböl. A vagyonjogi, tulajdoni rendezési kérdések is megoldatlanok; a Veszprémi Egyetem bővítéséhez átvett épület sem hasznosul még, az átalakítást követően válhat erre alkalmassá.
A fejlesztések pénzügyi megvalósításánál finanszírozási gond, lehetetlen helyzet nem állt elő, az éves pénzügyi ütemezésnél néhány esetben azonban lehetőség lett volna gyorsabb kivitelezés rnegvalósítására, ha a pénzügyi feltételek ezt lehetűvé teszik (JPTE, ELTE Trefort utcai rekonstrukciós rnunkák). Az MKM ellenőrzési szerepe az új épületek, rekonstrukciók kivitelezésénél a rnúszaki tartalom és a pénzügyi teljesítés vonatkozásában érvényesült; határidő csúszás, rnúszaki megoldás szükségessége rniatt beavatkozás is indokolttá vált (pl. KLTE kollégium építése). •
Az egyeternek 1992. évi költségvetésében a beruházások eredeti elöirányzata a 775 rnillió Ft-ról a rnódosított előirányzat szerint l 038 rnillió Ft-ra emelkedett (134%) és a teljesítés is közel azonos rn6don alakult (l 006 rnillió Ft). A beruházási összeg felhasználása döntően épületrekonstrukci6kra, épületvásárlásra és kisebb részben gép- rnúszer vásárlásra irányult. A tárca éves beruházási keretének 39%-a felsőoktatási intézmények fejlesztésére jutott. A tárca 1992. évi 2,6 rnilliárd Ft összegű központi beruházási keretéból 1992. novemberben 271 rnillió Ft volt az engedélyokirattal le nem kötött szabadkeret.
-49-
(Nem került sor a kifizetésére.)
felsőoktatási
célokra átvett volt szavjet laktanyák vételárának
A tárca már az 1992-es költségvetési évben számolt a hallgatói létszám fokozatos növekedésével, ennek kihatásával a szükséges feltételrendszer, mindenekelött az oktatási helyiségek, a kollégiumi férőhelyek bővítésére, és a gépmüszer beszerzési keretek emelésére. A volt szovjet laktanyák átvételével a felsőoktatási intézmények kezelésében lévő épületek. helyiségek állománya növekedett, azonban ezek funkcióra alkalmassá tétele jelentős összegű ráfordítást igényelt. Ezek a költségek a tárca számításai szerint közel dupláját (900 millió Ft) tennék ki annak az összegnek, amelyet erre a célra a költségvetésből ténylegesen fordíthattak. A nagyobb összegű szükséges beruházási források hiányában a volt szovjet laktanyák épületei csak később hasznosíthaták a felsőoktatási célokra.
A tárca összes beruházási kerete 1993-ban 2490 millió Ft volt, 125 millióval kevesebb az előző évinéL A folyamatban lévő egyetemi beruházások száma 12 volt (ELTE 2, KLTE 2, JPTE l, JATE l, ME 2, VE 3, MTE l; ezek döntően kollégium, felvonó, laboratórium, emeletráépítés, tetőtérbeépítési munkák, épületvásárlások voltak), összesen mintegy 675 millió Ft összegben. Új beruházásnak a JPTE épületvásárlása tekinthető l 00 millió Ft összegben. Az egyetemek fejlesztésére 1993-ban a tárca költségvetése eredetileg 760 millió Ft-ot irányzott elő, 15 millió Ft-tal kevesebbet az 1992. évi eredeti előirányzatnáL A módosított előirányzat szerint (1.126 millió Ft) 48%-kal több keret felhasználására nyt1t lehetőség, ami 98 millió Ft-tal meghaladja az 1992. évi módosított előirányzata!.
Az !993. évi beruházási előirányzatok módosításra kerültek; új fontos feladatok fogalmazódtak meg főként a felsőoktatási területen az épületvásárlásokkal összefüggésben. Más területen előirányzott beruházásoknál a hatósági engedélyezési eljárások elhúzódása, előre nem látható akadályok miatt a tervezett keretet (306 • millió Ft) a kitűzött célra nem tudták felhasználni, így azokat átcsoportosították, többek között a felsőoktatás területére. A szabad beruházási keret felhasználásának konkrét beruházási területei az alábbiak voltak: Képzőművészeti Főiskola rekonstrukció ja, épületvásári ás; Liszt Ferenc Zeneművészeli Főiskola klímaberendezés, világítás; BME gödi sójatér és kazánház épületvásárlás; JPTE kollégium vétele.
A NM felsöoktatási intézményei számára évente rendelkezésre álló gép-műszer beszerzési keret minden esetben elmaradt az igényektől, ezért a tárca olyan
-50-
mutatókat képezett, amelyek felhasználásával rangsorolást végzett az összegek elosztása során (a gép- és műszerállomány életkora, összetétele, az egy betegágyra jutó műszerérték, egyes orvosi szakmák műszerigénye). A tárca 1991-92-ben rendelkezésére álló 740 millió Ft 55%-kát (410 rnillió Ft-ot), !993-ban az 500 millió Ft-os keretének több, mint 53%-át (267 millió Ft-ot) az egyetemek rendelkezésére bocsátotta. A még hiányzó műszerek beszerzését a NM által kiírt szakmai prograrnak megpályázásán keresztül eszközölték. Több eselben közösen szereztek be eszközöket. A kiírt tenderek révén 20-25%os árengedményt tudtak elérni.
Az FM tárca területén az !993. évre jóváhagyott fejlesztési-beruházási keret összege 610,3 mFt volt. Az FM költségvetési intézményeinek kormányzati beruházási javaslatában szereplő fejlesztései zömében egy-két évre megkezdett program részét képezték. Jelentős összeget képviselt még a számítástechnikai és informatikai eszközök beszerzése. Mindezek mellett csak minimá!is összeg volt fordítható az egyébként nélkülözhetetlen gép- és műszerberendezésekre. Így nem volt lehetőség olyan több év óta húzódó gond megoldására, mint pl. a kollégiumi férőhely bövítése. A tárcához tartozó oktatási intézményekben a kollégiumi férőhely hiány megközelítően kb. 700 fő. Legjelentősebb összegű költségvetési juttatásban a Pannon Agráregyetem részesült, mivel aula építésre l 05,0 millió Ft-ot kapott. A további, egyedileg jóváhagyott keret összege mind !O millió Ft alatt maradtak. Az !994. évi intézményi igények összege 2,4 milliárd Ft volt, a rendelkezésre álló beruházási keret ennek harmadrésze 800 millió Ft. A keretek elosztási javaslatát a közigazgatási államtitkár hagyta jóvá. Év közben jelentkező pótkeret igények szétosztása hasonló ügyrnenet keretében bonyolódott le. A ZMKA rendelkezésére álló épületállomány mind számában, mind műszaki állapotában megfelelő színvonalon biztosítja - az egyetemek között szinte éJen állva - az alaprendeltetésből adódó feladatok megoldását. Különösen kedvező a hallgatói tantermi férőhelyek biztosítása, a sportbázisok mennyisége és a korábbi rekonstrukciós program során HM finanszírozással megvalósított objektumok műszaki-technikai állapota. színvonala. Felújításra szorul az 1950-ben épített
-51-
hallgatói szálló és nagyon rossz állapotban van a telephelyi bázis.
gépjárműveket
kiszolgáló
A ZMKA széles körű gépi eszközállománnyal rendelkezik, de ezek színvonala a megfelelőség alsó határához közeledik. A hallgatók oktatásához szükséges haditechnikai eszközök 15-30 évesek, a többi kiképzéstechnikai t-S informatikai eszköz jelentős része is 5-1 O éves. Az állománytábla szerint biztosított 50 db gépjármű nagy többsége elhasználódott, 8-12 éves eszközök. A kiképzéstechnikai feltételek javítását elsőrendű feladatának tekinti az akadémia vezetése. A saját bevételek nagyobb részét- évi 3-5 MFt- fordítják oktatástechnikai célokra (mint pl. korszerű digitális ZTV hálózat kiépítése.) A ZMKA -saját kezdeményezése, az előljáró engedélye alapján- vállalta a MH központi könyvtárának kialakítását és az MH informatikai regionális központ szerepét. Mindezek megvalósítása érdekében részt vesz az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programban egy pályázati úton elnyert, 14 MFt-os legkorszerűbb számítógép és hálózati szoftverek szolgáltatásba állításával. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia a működési költségvetésen kivül a tárcától 1992-93-ban 202.2 millió Ft beruházási, fejlesztési lehetőséget kapott az !990-ben leállított akadémiai rekonstrukciós program folytatásához (étterem, konyha rekonstrukció) és más kisebb beruházások elvégzésére. Úgy ítélhető meg, hogy a HM tárca részére rendelkezésre álló beruházási-felújítási pénzforrások és a jelenlegi tárcán belüli központi elosztási rendszer - a műsza ki-technikai eszközök vonalán - nem biztosítja a katonai felsőoktatás színvonalának emelését. A felsőoktatás fejlesztési forrásait 1991-94. évben jelentősen bővítette, ill. bővíti a Világbanktól kapott 66 millió dollár összegű hitel, amelyet elkülönített állami pénzalapként "Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz alap" (FEFA) címen működtetnek, amelyből 54 millió dollár a felsőoktatás szerkezetének korszerűsí tésére (általános projektek), 12 millió dollár a nyelvi képzés fejlesztésére (nyelvi projektek) szolgál. Az állami költségvetés 5,5-6 milliárd Ft-tal járul hozzá a hitelforrás bővítéséhez, így összesen l O-ll milliárd Ft-ot lehetett pályázatok útján a felsőoktatás fejlesztésére fordítani. Az első két forduló projektjeinek kifizetései 1993. XII. 14-i állapot szerint az alábbiak szerint alakultak: az általános projekteknél az 1,6 milliárd Ft-os keretből 1,1 milliárd Ft, a 31 millió dollár keretből 12 millió dollár került
-52-
kiutalásra. A nyelvi programoknál az 575 millió Ft-os keretből 253 millió Ft, az 5,7 millió dollár keretből 0,7 millió dollár kifizetése történt meg.
Az Alap működésének eredménye, hogy beindította a felsőoktatási reformfolyamatot, új szakok indításával a képzés korszerúsítését,a gép, műszer, infrastruktúra-hálózat, állomány megújítását. A nyelvi képzésre elkülönített fejlesztési forrás az egyszakos nyelvtanári képzésben és a nyelvi tanszékek felszereltségének megújításában hozott eredményt. Az MKM-nek a FEFA fejlesztési eszközök müködtetéséröl, hasznosításáról közvetlen, beszámoláson alapuló, értékelhetö információi nincsenek. A FEFA Titkárságán jelenleg nem működik olyan adatfeldolgozó rendszer, amely a pénzeszközök felhasználásáról, az elnyert pályázati összegek hasznosításáról kielégítő információkat tartalmazna. A FEFA Bizottság sem rendelkezik ellenőr zési tapasztalatokkal az általa jóváhagyott pályázatok megvalósulásáról, a pénzeszközök célirányos felhasználásáróL A jelentős leülföldi hitelből és költségvetési támogatásból juttatott nagyösszegű támogatások felhasználásáról átfogó, szintetizált értékelés eddig nem készült. A FEFA Bizottság versenypályázat útján szakértő céget kért fel, hogy részletes felmérést készítsen és értékelést végezzen az első két pályázati forduló programjainak megvalósulásáról. Megoldatlan a beszerzett eszközök nyilvántartása és állománybavétele, szabályozás hiányában sokféle és eltérő gyakorlati megoldások tapasztalhatók. f.)
A nagyjavítási, karbantartási keretek felhasználása Az MKM által irányított egyetemektöl a minisztérium bekérte a nagyjavítási, karbantartási éves javaslatok összeállításához az igényeket. A rangsort, az elosztási javaslatokat ezek ismeretében, valamint a rendelkezésre álló keretek figyelembevételével állították össze. Az igények 3-4-szeresen meghaladták a lehetőségeket, ami az épületállor iny leromlott állagára is utal. A keretek elosztásánál, felhasználásánál a fő célok az alábbiak voltak: az épület állagát veszélyeztető állapot megszüntetése; a funkcionális átrendezéssei összefüggő, az oktatási szerkezet változása miatti átalakítások; előre megtervezett felújítások, nagyjavítások megvalósítása. Az intézmények épületnyilvántartással rendelkeznek, azonban épületkataszteri felméréssei nem, ennek összeállítása most van előkészítés alatt. Épületkataszteri felmérés hiányában az intézmények nincsenek birtokában az épületek állagának,
•
-53-
használhatóságának paramétereivel, és ez akadályozza a célirányosabb épületgazdálkodást, a nagyjavítások, felújítások megalapozottabb kivitelezését, megvalósítását. A munkák lebonyolításáról a keretek ismeretében az intézmények gondoskodtak. Azonban a számlákat, a jogcím szerinti felhasználást az MKM Fejlesztési és Műszaki Osztálya ellenőrizte és ennek alapján történt a Pénzügyi Osztály részéről az utalványozás. Jelentősebb
nagyjavítási, karbantartási munkák az ELTE, a JPTE, a BME, az MTE. a JATE, a Képzőművészeti Főiskola és a BKE épületállagának megóvása érdekében folytak, főként kollégiumok, oktatási épületek, központi épületek, könyvtárak, közművek felújítása, rekonstrukciója.
Az egyetemek 1992. évi költségvetési törvényben jóváhagyott 843 millió Ft összegű felújítási kerete a módosításokkal 1.013 millió Ft-ra nőtt és a teljesítés is ilyen összegű volt.Közel megkétszereződött a műszaki egyetemek és a művészeti és testnevelési egyetemek kerete, de a tudományegyetemek részaránya döntő maradt (63%). Az 1993. évi keretek összességében 23%-kal növekedtek és 1,25 milliárd Ft
felhasználására volt emelkedett.
lehetőség.
A teljesítés összességében mindössze l %-kal
Az egyetemek súlyát a felújítási keretek felhasználásában mutatja, hogy a tárca keretének 53-54 %-át kapták, illetve használták fel 1992-93-ban. Szűk
keresztmetszetet jelentettek az FM területén a felújítási források. Tárca szinten 638,7 millió Ft állt rendelkezésre. Egyetemek szintjén az 1,2 milliárd Ft összigénnyel szemben mindössze 3 70 millió jutott felújításokra. A lehetőségek és az igények nagysága közötti összhang hiánya a források szétaprózódását eredményezte. Adott esetben a keret fedezte a benyújtott igényeket, de volt, ahol csak a felújítási megkezdésekre volt elegendő. Pl. EFE-n a 30 millió Ft-os igénnyel szemben, csak l O millió Ft került jóváhagyásra, GATE-n az előadó és oktató termek felújítására 20 millió Ft-ot kértek, a jóváhagyott l O millió Ft-tal szemben. A NM tárca felújítási kerete 1992-ben 1.228,5, 1993-ban 1.150 millió Ft volt (a SOTE igénye önmagában 1.500 millió Ft volt), nagyon kevés a leromlott állományhoz képest.
-54-
Az egyetemek épületeinek háromnegyed része klinika. Állapotuk eltérő, néhány új létesítményen kívül nem éri el a közepes szfnvonalat, némelyik szinte düledezik (pl. POTE Bőrgyógyászati-, SOTE Belgyógyászati Klinika). Az orvosegyetemi kollégiumok állapota megfelelő. Mind a négy egyetemen épült új kollégium is és a meglévők felújítása is megtörtént az elmúlt években. Az egészségügyi felsőoktatási intézmények !992. évi nagyjavítási keretét a 360211992. sz. kormányhatározatban rögzítették. A többletet, 40 millió Ft-ot, !993-ban használták fel. A beruházások és felújítások áthúzódó jellege miatt bizonytalan, hogy ezek a keretek !995. január l-től átkerülnek-e az MKM-hez. Az MKM nincs felkészülve fogadásukra, nincs olyan műszaki gárdája, amely az orvosi egyetemek beruházásait, felújításait irányítani tudná. Az NM eddig az egyéb intézményei rovására finanszírozta az oktatási intézmények beruházásait és felújításait Most, mikor már azokra is sor kerü!hetne, akkor a költségvetési kereteket átviszik az MKM-be. Ezt a tárca képviselői sérelmezik. A beruházási és felújítási keretek felhasználásának ellenőrzése biztosított. A beruházások alapokmányainak megnyitása az ÁFI-nál történik (gép-műszer beruházásé is), a bank ellenőrzi a felhasználás célszerűségét is. 3. A nappali hallgatói ellátás rendszerének értékelése A hallgatói ellátás rendszere két összetevőre épül: a pénzbeli támogatásra és a kollégiumi ellátásra. A hallgatói ellátást az állami felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóit megillető juttatásokról és kedvezményes szolgáltatásokról szóló 7/1990. (VIII.28 .) MKM sz. rendelet szabályozza. A rendelet hatálya az állami felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóira terjed ki. Nem alkalmazható a külföldi diákokra és a környező országok itt tanuló magyar nemzetiségű hallgatóira. Új elem a szabályozásban, hogy az étkezés közvetett állami támogatása megszűnt, önköltség szerinti térítés ellenében vehető igénybe. A hallgatói támogatás normatíva alapján kerül a költségvetésbe beállításra. A kollégiumi elhelyezésért fizetendő díj intézményenkénti havi átlaga 600Ft/fő összegben került megállapításra. A hallgatói pénzbeli juttatás normatív, feJlevóta szerinti összegének megállapítása, jóváhagyása az MKM költségvetésében történik; a hallgató létszámnak
•
-55-
megfelelő
összeget az MKM leutalja az egyetemeknek A konkrét szétosztás a hallgatói önkormányzat kompetenciája. A döntésnél a fejkvóta szerinti összegtől való eltérés lehetősége fennáll. a személyes körűlmények figyelembevételével. A normatív juttatás előirányzatából a hallgatók különböző jogcímek szerint részesülhetnek a hallgatói önkormányzat döntése alapján (így többek között: ösztöndíj, rendszeres szociális támogatás, lakhatási támogatás, szakmai gyakorlat miatti kiegészítés, segély, végzős hallgatók jutalma). Az !993. év végén az intézmények váratlan juttatásban részesültek, de a kapott
összegek képzési módjáról nem kaptak tájékoztatást. Hasonló ellentmondással valósult meg a hallgatói juttatások év végi rendezése is. Pl. az FM felmérte a hátralékos igényeket és erről tájékoztatta az MKM-et, de az átutalt összegeket az intézmények közvetlenül megkapták, erről az MKM a felügyeleti szerveket nem informál ta. A normatív támogatási keret felhasználásáról az egyetemek a beszámoló mellékleteként külön kimutatásban kötelesek elszámolni. a.) A hallgatók pénzbeni juttatásai Az egyetemek hallgatóinak fejkvóta szerinti pénzbeli juttatása az !991. évi 48.864 Ft/főről !992-ben 60.100 Ft/főre emelkedett, az !993. évi költségvetés 65.000 Ft/fő összeget hagyott jóvá. Az !992. évi adatok szerint az egyetemek hallgatóinak normatív juttatási eredeti előirányzata 2,3 milliárd Ft, a m6dosított előirányzat az évközi változások miatt 2,5 milliárd Ft-ra emelkedett. Az MKM tárcához tartozó összes felsőoktatási intézmény hallgatói pénzmaradványa- 30,7 millió Ft volt. A helyszíni ellenörzések tapasztalata szeríni mind az egyetemek, mind az irányítószervek (NM; FM) e téren szabályszerűen jártak el. A támogatások elosztási rendje az intézményeken belül általában megfelelöen szabályozott. A diákönkormányzatok és Diákjóléti Bizottságok részvétele a döntésekben biztosított. A szociális támogatások elosztásánál az jelent e>elenként nehézségei, hogy nem ismerik a hallgatók sem mindig kellően egymás tényleges családi, szociális helyzetét A diákönkormányzatokkal az egyetemek vezetésének jó, helyenként (POTE; Kossuth Lajos Tudományegyetem, Színház- és Filmművészeti Főiskola; SZOTE; Képzőművészeti Főiskola, Gödöllői Agrártudományi Egyetem) igen jó a kapcsolata.
-56-
A hallgatókat ma leginkább foglalkoztató szociális kérdés a tandíj bevezetése, annak mértéke. Az egyetemek által adható demonstrálori díjban részesíthetők köre igen szűk (4%), a díjazás mértékét (1200-1400 Ft/hó) a diákok alacsonynak tartják. A jegyzetek beszerzéséhez adott támogatás összege annak ellenére kevés, hogy a jegyzetek megvásárlásához az egyetemek egy része további támogatást ad. A hallgatók véleménye szerint most már a jó tanulmányi átlagra nemcsak az ösztöndíjrendszer ösztönöz, hanem az elhelyezkedés szempontjából is jelentősége van. A hallgatói ellátás a ZMK-nál gyakorlatilag azonos az MH-nál szolgálatot teljesítő tisztek ellátásával (illetmény, jutalom, ruházat, étkeztetés stb) és az általános hivatásos tiszti szabályozás és elbírálás vonatkozik rájuk. A katonai hallgatók bentlakásos rendszerben kollégiumi szállókban nyernek elhelyezést. A kollégiumok státusza nem hasonlítható a polgári egyetemekhez: nem önállóak, nincs költségvetésük, nincs saját vezető szervük. A ZMKA-n jelenleg a 18/1991. (MK 3) HM utasítás szerint hallgatói érdekképviseleti testületek működnek fakultási szinten. Döntési jogkörük nincs, javaslattételi joggal rendelkeznek leginkább szociális és általános tanulmányi kérdésekben. Az érdekképviseleti véleménynyilvánítási rendszer megfelelően működik. A hallgatók jól látják a jelenlegi képzési rendszer számos problémáját, szükségesnek tartják az általános egyetemi szintű képzés bevezetését. Az Ffv-ben előirányzott hallgatói önkormányzat megvalósításáról, a katonák jogállásáról szóló törvénytervezet megfelelően rendelkezik. b.) Kollégiumi ellátottság Az állami egyetemek - ide értve a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát is - 95 kollégiumo! (szálláshelyet) tartanak fenn, illetve bérelnek. A lakószobák száma összesen 9327, amelyekben 27.402 férőhely van. A ténylegesen elszállásol! hallgatók száma 26.540 fő. A Iakószobák átlagos alapterülete 22,5 m2 . Egy kollégiumi lakosra 7, 7 m2 lakóterület jut, ami kielégítőnek minősíthető. (Megjegyezzük. hogy az adatok részben főiskolai hallgatók adatait is tartalmazzák, de az nem volt megállapítható, hogy az összesenből mennyi az egyetemek részesedése.)
•
-57-
A kollégiumok állapota, felszereltsége nagy szélsőségeket takar, az egészen új, jól felszereJt épülettől, a szinte életveszélyesig. Különböző az egyes egyetemek kollégiumi ellátottsága, illetVe a kollégiumi igény kielégítésének lehetősége (14. sz. melléklet). A felsőoktatás szociális ellátó rendszerének egyik központi problémája, hogy hely hiányában mintegy 8000-l 0.000 fő hallgató kollégiumi elhelyezése nincs megoldva. A hallgatói létszámok növekedésével a feszültségek tovább növekednek. Összességében az ellátottság egyetemenként eléggé differenciált, mennyiségileg és minőségileg egyaránt. Jó a kollégiummal való ellátottság mennyiségileg az IparmQvészetl Flllskolán, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, az Állatorvostudományi Egyetemen, a Debreceni Agrártudományi Egyetemen, a Kertészell és Élelmiszeripari Egyetemen, és a Testnevelési Egyetemen és a Zrfnyl Mlklós Katonai Akadémián. Elhclyezési gondok vannak a József Attlia Tudományegyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Liszt Ferenc ZenemOvészetl Flliskolán, a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen, a Veszprémi Egyetemen, a Gödölilll Agrártudományi Egyetemen, a Mlskolcl Egyetemen, a Budapesti MOszakl Egyetemen és a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, az Erdészeti és Falparl Egyetemen.
Az elhelyezési gondokat az egyetemek többféleképpen próbálták enyhíteni. A továbbképzésen résztvevöket bérelt lakásokban helyezi el a Raynal Imre Egészségtudományi Egyetem. A Budapesti Müszaki Egyetem azok részére, akik albérletben laknak, hozzájárulást fizet. A Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatói munkásszállói féró"helyeket bérelnek, a hallgatók segítik az ott lakókat. Az Erdészeti és Faipari Egyetem a kollégiumban zuhanyozókat alakított át swbákká.
A helyszíni ellenőrzések tapasztalatai szerint igen sok kollégium nem csak azért van leromlott állapotban, mert karbantartására, felújítására nem fordítottak elegendő pénzt, hanem elterjedt a diákok között a vandalizmus, az öncélú pusztítás. Ez nem jellemző az új épületekben lakókra, igaz megválogatják az ott lakók személyét. Több helyen lenne lehetőség bövítésre (volt szovjet laktanyák átalakításával, emeletráépítésscl, bővítéssel), de eddig nem jutott rá pénz. Megfelelő beruházási fedezet mellett ez lenne a férőhelynövelés járhatóbb útja.
-58-
A kollégiumok fenntartására fordított összeg meghaladja a 1,5 milliárd Ft-ot. Egy bentlakóra évente átlagosan 57000 Ft-ot kell költeni, amellyel szemben a hallgató által fizetett havi 600 Ft-os térítés csak töredéket (10%) jelent. Felvetődött, hogy célszerűbb lenne a támogatási rendszer megváltoztatásával a kollégiumokat önfenntartóvá tenni és a bevételi többletet, ami az egyéb célú hasznosításból is elérhető, a szfnvonal és a szolgáltatás javítására fordítani.
Budapest, 1994. augusztus Melléklet: 73 lap
1992. évi bevételi
el~irányzatok,
ElBlrányzatok oOdositása /ezer Ft/
Eredeti
~Odosi- TénylegesiTényleges össz.azl tott el~- teli esiirányzat !és eredeti !•Odosit.
el~-
Egyete;
l irányzat
fels~bb
szintO
l saját haUskiirO
l
!/ezer Ft/ /ezer Ft/
4oo979 398887 12m ao a302091
2o0 2o aa094 27812 113932 949 B Ilo B4 o 135114
-5115 la 79 -5547 -8983 -4481 -4 741 o -18205
32779 aooss 9739 102573 -292 45 5975 58540 137849
3!555 993 a3 778 38 208756 30852 30 21 37029 279 o58
4322 205 77 19081 44580 16483 3773 mao 79802
315583 258891 4243o5 998839 939 49 Bo032 IBa l 37 ! 304957
Debreceni Orvostudolányi E. Pécsi Orvostudolányi Egyete• SemmelMeis Orvostudolányi E. Szent-Györgyi Albert Orv. E. Orvostudo•ánxi Egxete1ek NépJOléti ~inisztériua
2401900 2054182 5443322 2812953 12712417 12712417
IBI 32 o 13482 17112 4B72o 4B72o
uooa2 -4 591 578451 80900 704822 704822
o 143472 77544 35342 25o358 25o358
o 170284
B7o5oa
309979 309979
o a059 230947 o541 243547 243547
Eötvös Loránd Tudoaányegyetea Janus Pannonius Tudományegy. JOzset Attila Tudo1ányegyete1 Kossuth Lajos Tudooányegyeteo Tudooányegyeteoek Liszt Ferenc ZeneoOvészeti F. Magyar lparoOvészeti FBiskola ~agyar KépzOaOvészeti F~iskola Szlnház- és Fil110vészeti F. MOvészeti FOiskolák Budapesti Közgazdaság-tud. E. Budapesti ~Oszaki Egyete• Magyar Testnevelési Egyete• Miskolci Egyetea
3055751 1035704 1078072 1033754 o2032BI 518aBB
11348 33bB 390 4 37o 9 22 449 2533
175415
7I2
184744 171104 1049951 990070 4283414 287049 ! 333535
513 817 4575 32o1 13492 9o9 48o0
240425 113205 835 74 9b93a 534200 19100 9931 me 247 B 37 257 49817 95030 8025 112218
253891 47 717 122282 58827 482717 14400 243 85 o 0900 457 45 104322 -2o 997 o 7524
FöldmOvel~dhüoyi ~ini;_z_t!riuo
a457 22 2123o1 7 13B932a
mam
38 507 20122 757 B 17003 83210 -1515 -1113 -b20 -1382 -4030 -3 902 3B7al -1009 2o 990
o
mm
Osszes aOdositás X-os megoszlása fels~bb
saját haUskörO
szintO
Egyéb
/ezer Ft/IOrszággy.l Koroány !Felügy.szlköltségv.l vállalt.! Debreceni Agrártudooányi E. 6ödöll0l Agrártudolányi E. Pannon Agrártudolányi Egyete; •;rlrtudománxi Egxete~ek A,Jato•vos-tudooányi Egyete• Erdés<eti és Faipari Egyeleo Kertészeti és tlelo. Egyetem
lia. sz. melléklet a V-24-2/0/1993-94.sz-hoz
oOdosltások és tényleges adatok
459455
1124137 5o7354 3021452 3021452
495825 5309 o 13B3a1 535 9 2o9215 10819 24a04B 21487 1150049 4004a 204 3 4o8 10374 10o22 o 29128 719 907 70 3230 12997 172445 775 a 177952 o aB !42 l 51 al 100814
1044872 2a30270 1943214 561B3o2 584035 504o31 l 574238 B2B12oo
l-ában Országgy!Koroány
159.7 124.0 194.4 153.0 125.4 l 2o. 9 127.8 144.2
98.7 100.1 m.o 113.3 100.3 100.3 103.7 109.7
5.0 13.0 5.0 7.8 B.l ll. O o.o a.e
-1.3 0.3 -l. O -o.a -3.8
3400oo0 3399908 141.5 282BBal 27BOo5B 135.4 74o7883 74724o7 137.3 3o59B97 3o5989 7 130.1 17357301 17312930 130.2 17357301 17312930 130.2
100.0 98.3 100.1 100.0 99.7 99.7
LB o.o 0.7 2.0 l. O 1.0
ll. O -o.a 28.0 9.o
1.1
3. 7 6.2 1.5 3.9 3.o -2.0
410105o 1358537 1570044 14o775a B497393
mm
220172 201007 209704 l 22o898 1329010 4589408 3o3m l 601lOB
1031148 2a32324 27003al a3a3B33 585BOI 50o !23 la32729 90BB4Bo
el~irányz.
4130501 l 339763 1570044 1479415 B519723 59033o 216293 203470 218129 1234234 1341171 4730718 3aB63a la0 !927
135.2 129.4 m.a 143.1 137.3 115.0 123.3 110.1 127.5 117 •• 135.5 IIO.o 128.4 120.1
100.7 9B.a 100.0 100.8 100.3 100.1 98.2 101.2 104.0 IOO.o 100.9 103.2 101.5 100.1
1.0 o.e 0.9 1.0 3.3
-4.5
o.o -0.9
IO.S
16.5
l. o
-2.5
3.2 2.1 2.a 1.0 4.4 !.3 LB
-3.8 -3.a -2.a -1.2 12.7 -1.3 10.1
1
Felugy. kiiltségv!vállalk
l
l. l
Egyéb
8.2 11.9 I.B 7.0 -25.0 5.7 19.7 7.o
7.9 19.0 14.1 14.3 2o.4 2.9 12.5 14.1
4.1
79 .l 51.1
3.a 3.l 14.1 3.a 5.0 4.0
80.3 81.4 a2.7 a9.o
o.o 18.5 3.8 4.2 5.5 5.5
0.0 22.0 0.0 lU o.7 •• 7
0.0 O.B 11.4 o.e 5.2 5.2
87.2 59.3 55.5 o7. o a5.o a5.o
23.0 35 .l 17.0 22.3 23.3 24.7 22.2 35.3 a.4 21.1 14.7 31.1 IO.S 41.9
24.3 14.8 24.9 13.o 21.0 IB. 7 54.5 o.o 17.8 25.9 30.8 -B.B o.o 2.8
0.5 0.0 Ll 2. 5 0.9 2.a 1.0 0.0 1.9 !.B 3.8 2.5 o.o 5.7
47.4 42.9 54.7 5a.B 50.1 52.a 23.2 a5.3 75.3 51.3 50.9 58.2 89.5 37.7
n.• oB.4
1992. évi bevételi elOirányzatok, oOdosítasok és tényleges adatok
a
- 2 Eredeti elOirányzat
Egyete•
ElOirinyzatok oOdosít!sa /ezer Ft/ felsObb szintQ
"Odosí- Tényleges Tényleges össz.az tott elO- teljesíirányzat tés eredeti I•Odosít.
saiat hataskörQ
l a. sz. melléklet v 24 ;UO 199 3 94. sz-hoz Osszes oOdosltás X-os oegoszlása felsObb szintQ
saját haUskörQ
Egyéb
Egyéb /ezer Ft/ /ezer Ft/ elOir!nyz. X-Iban Orsz!ggyiKoro!ny 1 Felúgy. költségvlv!llalk
/ezer Ft/ Orsz!ggy.l Koroany 1Felúgy.sz költségv.l v!llalk.
~~----··-
~eszpréti Egyete• MQvel. és Közokt. Mlnisztériul
578283 14725583
Zriovi ~iklOs Katonai Akadé1ia Honvédeloi Minisztériul
649860 649860
Mindösszesen : A feldolgoz!sbOl kioaradt
34389951
1 -
1957 51563
o o
235403
-2713 136713
o o
883330
54447 890994
17230 630541
88 400 88400
12520 !2 520
1373601
1232698
Haynal !ore Egészségtudoo!nyi Egyetel
10516 71147
o o
394496
124.4 125.8
100.8 101.1
1.4 1.4
-2.0 3.8
40.2 24.8
12.7 17.5
7.8 2.0
39.9 50.5
748200 748200
115.1 115.1
99.7 99.7
o.o o.o
o.o o.o
87.6 87.6
12.4 12.4
o.o o.o
o.o o.o
6200662 44710141 45671404
132.8
102.1
2.3
8.6
13.3
11.9
3.8
bO.!
54081 713801 719379 1814253 18320794 18521788
o o
750780 750780
l/ b. sz. melléklet a V-24-t/0/1993-94. sz-hoz
Az 1992. évi tényleges bevétel adatai bevételcsoportonként l adatok ezer Ft-ban l
Egy e t e 1
Intézlény alap tevékenység. bevétele
Intézlény egyéb tevékenys, bevétele
49027 130016 346222
De.breceni Agrlrtudollnyi Egyetea Agr!rtudolányi Egyetel ; aonon Agrártudollnyi Egyetel Agrártudollnyl Egyetetek 1d latorvos-tudollnyi Egyete• Erdészeti és Faipari Egyetel Kertészeti és tlelliszeripari >öldiQvel~désügyi "inisztériua
77 804 11595 199502 814166
980 53 110628 88180 296861 857! 33 506 85469 424407
Debreceni Orvostudoalnyi Egyetel Haynl llre Egészségtudolányi Pécsi Orvostudolinyi Egyetel ''llelweis Orvostudoaányi Szent-Syörgyi Albert OrvostudQIInli Egyetelek NPoiOléti "inisztériua
176340 41723 139569 543148 290641 1191421 1191421
15050 39890 592 83 137806 27329 279358 279358
Eötvös Loránd Tudo1!nyegyete1 Janus Pannonius Tudoaányegyetea József Attila Tudo1!nyegyete• Kossuth Lajos Tudo1ányegyete1 Tudo1ányeg1eteaek Liszt Ferenc Zene10vészeti "agyar lparaQvészeti F~iskola "agyar Képz~10vészetl F~iskola Slinh!z- és Fil11Bvészeti "Qvészeti F~iskollk Budapesti Közgazdas!g-tudoolnyi Búdapesti MQszaki Egyetea ~agyar Testnevelési Egyetel Mskolci Egyete•
133082 62101 70789 94110 360082 22717 13406 485 5 7906 48884 118417 241075 50264 57283
110685 20860 56304 41101 228950 6344
bódöll~i
;51;''
f,.
525265
Intézlény KuatvAl! alko- bevételek zasbOl sz bevétele 107275 180007 104471 391753 12421 25 772 159202 589148
o o o 103123
o
103123 103123 216 58
o
am
17370 32850 71878 18570 4040
579 1349 !6795 71948 123063 918 2 258 60
12420 35030 10621 379815 1907 57 456
o
lntéz1ény Fe!hal1o- Egyéb :) sa j.It zAs és folyó Ebb~!: foly O t~kejell, átutaus ktgv.-i bevételei bevétel tá1ogaUs
16728 271083 27 642 448293 25741 564614 70111 ! 283990 605 3 104849 7492 783 65 !820 4 462371 101860 ! 929581 11341 307 4 14206 313 46195 75129 75129
202731 84 687 213058 784390 364165 1649031 1649031
16444 21700 14881 21794 74819 !276 266 660 1266 3468 9081 145522 580 3 657
281869 104661 159344 189855 735729 48 907 26235 6094 22 941 104177 210067 889475 67156 141256
11380 34 378 !4264 60022 4889 1120 3351 69382
707645 597685 2020465 ! 852301 1337059 1196158 406516 9 3646144 428728 384391 419844 384025 1104512 mm 6018253 5367205
3544 3002155 -51 1742949 5256 2434205 600 6674972 747! 3142025 16820 16996306 16820 16996306 48308 841 909 22671 72 729 3683
o o
6578 10261 430 1906
o !604
3487838 1209734 1282150 1197243 7176965 530031 178296 189666 170567 1068560 998027 3714578 291579 ! 397297
Pénzforgal oa nélküli bevéttl 41040 121688 111692 274420 47m 6794 53032 381581
"Qködési Fejlesz-JBevételek c. hitel tési cél~ összesen (kötvény l hitelbevétel bevétel
o 750 0 672732 680232
o o
4917 685149
o o o o o o 4540 mo
1031148 2632324 2700361 6363833 mB Ol 506123 !632729 9088486
2420448 1106654 6026264 602626 4
191478 52022 128139 12505 146236 530380 530380
o o o o o o o
o o o o o o o
3399908 1879607 2780658 7472467 3659897 19192537 19192537
3090113 1098054 1101111 1036012 6325290 516506 173200 183412 163002 1036120 865443 3175649 266724 1232158
312486 24 527 127641 696 46 534300 13715 11762 7716 18043 51236 132647 130759 990! 30777
o o o o o o o o o o o o o
o o o o o o o o o o o o o o
4130501 1339763 1570044 1479415 8519723 596336 216293 203476 218129 1234234 1341171 4736718 368636 1601927
956893 626934
mm
30993
Az 1992, évi tényleges bevétel adatai bevételcsoportonként l adatok ezer Ft-ban l
a
- 2 Intézlény aJaptevékenység. bevétele
Intézlény egyéb tevékenys. bevétele
'·'•$Zpréli Egyete• és Közokt. Minisztériuo
17404 8934b9
3b341 512139
:•:nyi Mikll!s Katonai Akadéoia Minisztériuo
8230 8230
2500 2500
290728b
1218404
E
ne t eo
~·,vel.
~onvéde!li
~ 1ndösszesen
:
Intézlény saHt folyi! bevételei
Felhaloo- Egyéb :) zas és folyi! EbbOl: WeieJI, Huta Us ktgv.-i bevétel UoogaUs
Pénzforgaloo nélküli bevétel
2bb7 242017
954b51 224332 5
587bOB 520742 375 87305 15234bl4 13422726
35931 925m
2970 2970
13700 l 13700
42197b
5835b371
Intézlény Ka.atvU !alko- bevételek zasbi!J sz bevétele 389 93 595700
o o 1287971
o o
719490 719490
71b4b0 71b4b0
15010 15010
173507 389b8bb3 25532b55
1852522
MQködésl Feilesz-!Bevételek c. hitel tési célö összesen (kötvény) hi telbevétel bev éh!
o 30993
o o 71bl42
ol o
719379 18521788
~l
748200 748200
45401 47551011
1/c. sz. melléklet a V-24-2/0/1993-94.sz-hoz
Az 1992. évi tényleges bevétel I-os oegoszlása
';yeteo
lntézoény alaptevékenység. bevétele
lntézoény egyéb tevékenys. bevétele
lntézeény Kautváll alko- bevételek zásbOl sz bevétele
lntézoény saját folyO bevételei
Felhal1o- Egyéb => zás és EbMl: folyO Wei ell. itu ta Us ktgv.-i bevétel UoogaUs
Pénzfor- ~Qködési Ftilesz-18evételek galo1 c. hitel tési célü összesen nélküli l kötvény) hitelbevétel bevétel bevétel --------
';,treceni Agrartudooény i Egyete• ~i.::ölW Agrartudomanyi Egyete• f'l1nOn Agrartudo1ányi Egyetel Agrártudooán~l Eg~eteoek
'. atorvos-tudooanyi Egyete• écoészeti és Faipari Egyeteo Kectészeti és Élehiszeripari '~Id•Ove!Odésügvi Minisztériul ,-,,breceni Orvostudodnyi Egyeteo '';ynal !ore Egészségtudodnyi ''1rsi Orvostudooany i Egyete• : "oel•eis Orvostudodnyi ··,ent-Syörgyi Albert 0[vostudooán~i Eg~eteoek
''piOléti
~inisztériul
Eutvös Lorand Tudooanyegyeteo Janus Pannonius Tudooányegyete1 József Attila Tudooanyegyete1 ~.ossuth Lajos Tudodnyegyeteo Tudooinyegyetelek Liszt Ferenc ZeneoQvészeti !l,gyar lparoQvészeti FOiskola M
.. :
~
·:-~
4.8 4.9 12.8 8.3 13.3 2.3 12.2 9.0
9.5
5.2 2.2 5.0 7.3 7.9 6.2 6.2
0.4 2.l 2.1 LB 0.7 1.5 1.5
o.;
3.2 4.6 4.5 b.4 4.2 :1.8
2.7 !.b
o.; o.o
3.6 2.8 2.7 1.1 3.9 0.3 O.b 1.4 5.4 2.6
1.1 2.2
1).2
z. 4 5.6 1.0 8.8 5.1 13.b 3.6
4.2 3.3
4.7 1.5 6.b 5.2 4.7
2.5
1.6
10.4 6.8 3.9 6.2 2.1 5.1 9.8
6.5
o.o o.o o.o 1.4
o.o 0.5
o.e 3.1 1.9
o.o
5.7 2.8 0.8 8.0 0.5 3. b
!.b 1.1 1.0 1.1 1.0 1.5 1.1 1.1
2b.3 17.0 20.9 20.2 17.9 15.5 28.3 21.2
0.3 0.2 0.5 0.0 1.3 0.4 0.4
6.0 4.5 7.7 10.5 10.0 8.6 8.6
0.4 !.b 0.9 1.5 0.9 0.2 0.1 0.3 0.6 0.3 o. 7 3.1 1.6
o.o
b.8
1.e
10.1 12.8 8.b 8.2 12.1 3.0 1o.5 8.4 15.7 18.8 18.2 8.8
bB.b 76.8 49.5 63.9 73.2 83.0 bl.b b6.2
58.0 70.4 44.3 57.3 65.b 75.9 58.3 59.1
0.1
88.3 92.7 87.5 89.3 85.9 88.b 88.b
28.1 33.4 32.9 32.4 30.2 31.4 31.4
4.b
o.o
0.2 4.0 2.8 2.8
0.0
84.4 90.3 81.7 80.9 84.2 88.9 82.4 93.2 78.2 86.b 74.4 78.4 79.1 87.2
74.8 82.0 70.1 70.0 74.2 8b.b 80.1 90.1 74.7 83.9 b4.5 bl.O 72.4 77.0
],b 1.8 8.1 4.7 6.3 2.3 5.4 3.8 8.3 4.2 9.9 2.8 2.7 1.9
o.o 0.2
o.o 0.2 0.1 0.1 1.2 0.1 0.1 1.5 0.9 0.6
o.o o.o
3.0 0.8 0.0
o.o o.o 0.1
4.0 4.b
o.o
1.1 1.3 0.5 0.9 0.8 0.2 0.2 0.8
4.1
4.3 8.1 1.3 3.2 4.2 5.6 2.8
0.3 24.9 10.7 0.0
o.o
o.o o.o o.o 0.0
o.o
0.3
0.0 0.3
7.5
o.o
o.o
o.o o.o
0.0
o.o o.o o.o 0.0
o.o o.o o.o o.o
0.0
o.o o.o o.o o.o
0.0
o.o o.o o.o
0.0
o.o 0.0
o.o o.o o.o o.o o.o 0.0 0.0
o.o o.o
0.0 0.0
0.0
1.9
o.o o.o
o.o
100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100,0 100.0 100.0 100.0 100.0 100,0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100,0 100.0 100,0 100.0 100.0
Az 1992. évi tényleges bevétel X-os 1egoszlása
1/c. sz. melléklet a V-24-J/0/1993-94.sz-hoz
- 2 Egyetel
Intézlény alaptevékenység. bevétele
l nUnény egyéb tevékenys. bevétele
l nUnény Knatvállal ko- bevételek zhból sz bevétele
lnténény saHt folyó bevételei
Felhal1o- Egy eb => zh es folyó EbbOli tOkeiell. Huta Us ktgv .-i U1ogaUs bevétel
Pen zforgal ol nélküli bevétel
0.1 0.5
BL7
72.4 72.5
5.0 5.0
0.0
0.0
B2.3
0.2
o.o
100.0 100.0
0.0
o.o
96.2 96.2
95.B 95.B
2.0 2.0
o.o o.o
o.o o.o
100.0 100.0
0.4
B2.0
53.7
3.9
L5
0.0
"Qködési Fejlesz- Bevételek c. hitel tési célú önzesen l kötvényi hitelbevétel bevétel
------------
Veszpréai Egyetea "ave!. es Közokt. "inisztériu1
2.4
5.1
2.B
5.4 3.2
0.4 1.3
13.3
4.B
Zrinyi "iklós Katonai Akadelia Honvédel1i "iniszteriul
Ll L1
0.3 0.3
0.0
o.o
0.4 0.4
LB LB
"indösszesen '
6.1
2.6
2.7
0.9
12.3
12.1
l
l
100.0
lLd• sz. melléklet a V-24-2/0/1993-94.sz-hoz
1992. évi kiadási elOirányzatok, aódosítások és tényleges adatok
Egyetet
l
Eredeti elOirányzat
ElOirányzatok tódosítása /ezer Ft/ felsObb szintQ
1
saját hataskörQ
l
Módosí- TénylegesiTényleges össz.azl tott elO- teljes!irányzat t és eredeti I•Odosít.
645722 2123617 ! 389326 415Bbb5 466979 398887 1277560 6302091
/ezer Ft/ /ezer Ft/ elOiranyz. X-ában Or&zággyiKortány
Debreceni Orvostudolányi E. Pécsi Orvostudotanyi Egyete• Setlelweis Orvostudotanyi E. Szent-Györgyi Albert Orv. E. Orvostugotánli Egletete! Népjóléti "inlsztériUI
2401960 2054182 544332 2 2812953 12712417 12712417
Eötvös loránd Tudo1ányegyete1 Janus Pannonius Tudo1ányegy. József Attila Tudolányegyetu Kossut~ lajos Tudoaanyegyete• Túdoaánjegletetek Liszt Ferenc lene10vészeti F. "agyar IpartOvészetl FOiskola "agyar Xépz010vészeti FOiskola Szlnház- és Fii••Ovészetl F. "Ovészeti FOiskolak Budapesti Közgazdasag-tud. E. Budapesti "Qszaki Egyete• "agyar Testnevelési Egyetea "iskolci Egyete•
1044872 1028258 2664010 2577160 ! 943214 2618537 565209 b b223955 584035 578493 498797 504631 ! 574238 ! 581543 831500 0 8882788
159.2 121.4 !88.5 149.7 123.9 125.0 123.8 14o.9
Q
870506
b0 59
459455
3400660 3281506 2828861 2729381 746788 3 7340660 3691519 3644849 17388923 lb99b39b 17388923 lb99b39b
-5115 -15253 -5 547 -25915 -448! -4741
!3 5114
-35137
32 779 85516 9739 128034 -29245 5975 58546 163310
18132
110062 -4591
o
Q
143472
170284 !865
Q
139695
6541 12600 12600
1338796 598976 3267733 3267733
o
Q
Q
39 445 17112 74689 74689
524513
80 900 710884 710884
119942 353 42 298756 298756
3055751 1035704 1078072 1033754 6203281 51BbBB
11348 3368 3964 376 9 22449 2533 712
38 507 20122 757 8 17003 832! 0 -1515 -1113
240425 113265 83 574 96 936 534200 19100 993!
184744 171104 1049951 990070 4283414 287049 !333535
513
55
me
817 457 5 3261 13492
-1382 -395 5 -390 2 387 61 -1009 26996
247 8 37 257 49817 95030 8025 112218
mm
4322 315583 284096 20577 mal 424365 me o 1024044 16483 93949 86032 3773 186137 149bb 79802 1390162
200 26 bb094 27812 113932 949 8 11684
m
486 0
31555 993 63 77838 208756 30852 302! 37029 279b5B
311844 311844 253891 477! 7 122282 58827 482717 14460 34 760 2567 b900 58687 104322 -27007
5309 o 5359 10819 21487 2043 468 42
Q
Q
7524
15161
7I9
3272 12997 5756
hlsObb szintQ
sai H ha UskörQ
Egyéb
/ezer Ft/IOrszággy.l Korlány iFelúgy.szjköltségv.l vallalk.j Debreceni Agrártudotanyi E. GödöllOi Agrártudolányi E. Pannon Agrártudotanyi Egyete• Agrárludotánli Eglete•ek Allatorvos-tudotányi Egyetel Erdészeti és Faipari Egyete• Kertészeti és tlel•. Egyete• Föld•OvelOdésúgli "lnisz!ériu•
Osszes tódosítás X-os 1egoszlása
495825
138361 268015 245696
1147897 40b4b
o
9937 29781 80364 172445
512611 bB! 22 100814
4101056 1358537 ! 568844 1466804 8495241
389b32B 1296815 ! 517378 1380260 8090781 596336 595955 220173 206307 203bOb 200038 210417 205025 1230151 !207706 1329010 1325107 492205 7 4717BOb 363156 361870 1601108 1546543
98.4
1
Ftlügy. költségvlvállalk
l
Egyéb
!34.8 110.1 99.1 98.8 10o.5 106.8
5.0 12.2 5.0 7.b B.! ll. O o.o b,7
-1.3 -2.8 -1.0 -1.7 -3.8 -4.5 0.0 -1.7
8.2 15.8 !.B B.b -25.0 5.7 19.7 B.!
7.9 18.4 14.1 14.0 26.4 2.9 12.5 13.9
!.l 3.8 3.6 3.0 14.1 3.6 5.0 4.0
79.1 52.6 7b.b bB.b 80.3 8!. 4 b2.7 69.1
136.6 !32.9 134.9 129.6 133.7 133.7
96.5 96.5 98.3 98.7 97.7 97.7
1.a o.o !.9 !.9 l. b l. b
ll. O -O.b 25.9 9.2 15.2 15.2
o.o 18.5 5.9 4.0 6.4 6.4
o.o 22.0 0.1 15.9 b.7 b.7
o.o o.a o.o 0.7 0.3 0.3
87.2 59.3 bb.1 68.2 69.9 69.9
127.5 125.2 140.7 133.5 !30.4 115.0 117 .b !08.3 119.8 115.0 133.8 110.1 126.1 116.0
95,0 95.5 96.7 94.1 95.2 !00.1 93.7 98.2 97,4 98.2 99.7 95.9 99.6 9b.b
!.l 1.0 o.a 0.9 1.0 3.3 l. b 2.7 2.1 2.5 1.0 2.1 !.3 !.B
3.7 b.2
23.0 35.1 17.0 22.4 23.3 24.7 22.2 3o.5
24.3 14.8 24.9 13.6 21.1 18.7 77.7 13.6 17 .b 32.6 30.8 -4.2 o. o 2.8
0.5 0.0 1.1 2.5 0.9 2.b 1.0 0.2 !.B !.B 3.8 0.9 o.o 5.7
47.4 42.9 54.6 56.7 50.1 52.6 0.0 52.7 75.8 44,6 50.9 80.3 89.5 37.7
9b.7
1.5
3.9 3.6 -2.0 -2.5 0.3 -3.5
b.3
-2.2 -1.2 b.l -1.3 10.1
20.7 14.7 14.9 10.5 4!. 9
1992. évi
kiad~si el~ir~nyzatok,
1/d. sz. me11ék1et a V-24-J{0/1993-94. sz.-hoz
oódosítasok és tényleges adatok
- 2 Eredeti
El~ir~nyzatok oódosít~sa /ezer Ft/ Módosí- Tényleges Tényleges össz.az Osszes oódosít~s 1-os oegoszl~sa - - - - - - - - - - - - - - - - - - - j t o t t el~- t e l i e s í - J - - - - - - 1 - - - - - - - - - - - - - - - - ir~nyzatl fels~bb szintO sai~t hat~skörO ir~nyzat tés eredeti l•ódoslt. fels~bb szinta 1saHt haUskörO 1 Egyéb Egyéb /ezer 1Felügy.sz költségv.l vallalk. /ezer Ftlllezer %-aban 1 el~-
Egyete•
Fti,Orsz~ggy,l Koro~ny
Veszpréoi Egyete• MOvel. és Közokt. Minisztérluo
573283 14720583
Zrínyi MiklOs Katonai Akadéoia Honvédeloi Minisztériuo
649840 649840
34384931
Mindösszesen : A feldolgoz~sbOl ki1aradt
1 -
Haynal \ore
!957 51563
-2713 137388
o o 261366
Ftllel~ir~nyz.
o o 813135
Egészségtudo1~nyi
54447 890994
17230 643473
10516 69189
88400 88400
!2 550 !2 550
o o
1441460
1247525
Egyete•
161591
54081 708801 705007 2136334 18649524 17954820
Orsz~ggyiKoroany Felügy.,költségvlv~llalkl
123.0 122.0
99.5
!.4
96.3
1.3
756660 756660
116.4 116.4
100.8 100.8
0.0
o.o
6794229 45104237 44590664
129.7
98.9
2.4
o
o
750790 750790
-2.0 3.5
40.2 22.7
12.7 16.4
7.8 1.8
39.9 54,4
o.o
87.6 87.6
12.4
o.o
0.0
12.4
o.o
0.0
7.b
13.4
11.6
1.5
63.4
o.o
Az 1992. évi tényleges kiadasok adatai kiadascsoportonként l adatok ezer Ft-ban l Béralap Egyet eo
l Debreceni
Agr~rtudomanyi E. Agrartudooanyi E. Pannon Agrartudoeanyi Egyeteo Agrartudooan!i Eg1eteaek Allatorvos-tudoolnyi Egyeleo Erdészeti és Faipari Egyeteo Kertészeti és ~!elo. Egyeteo FöldaOvel~désügji Minisztériuo Södöll~i
Debreceni Orvostudolanyi E. Haynal !ore Egészségtud, E. Pécsi Orvostudoa~nyi Egyetea Se1oelNeis Orvostudoo~nyi E. Szent-Györgyi Albert Orv. E. Orvostudoo~nji Eg!eteoek Néojbléti Minisztériul Eötvös cor~nd Tudooanyegyete• Janus Pannonius Tudo•anyegy, József Attila Tudooanyegyeteo Kossuth LaJos Tudo1~nyegyete1 Tudo•~njegjeteoek
Li sz t Ferenc lenuOvészeti F, ~'gyar lparoOvészeti F~iskola Magyar Képz~oavészeti FOiskola Szinh~z- és Filo10vészeti F. MOvészeti E~iskolak Bwlapesti Közgazdas~g-tud. E. Budapesti Maszaki Egyetel "agyar Testnevelési Egyeleo Miskolci Egyete•
lll
1/e. sz. melléklet a V-24-/I0/1993-94.sz-hoz
BérjellegO Készlet- Szolgal- Különféle => Makódési Ka oa tFel halo, ThogaUs kiad as beszerzés ta Us Hadas és Ebb~ l: kiadasok fizetések és és befizetés TB jarulék 11+2+3+4+51 t~ kési tés el vonas 131 141 121 IBI 151 161 171 l 191 l 1101
'
444 33 113216 80625 238274 30613 23388 62 679 354954
195082 273097 368553 836732 54911 26550 246387 1164580
112009 393962 189063 695034 56794 69 773 1821lb 1003717
176182 461449 375897 1013528 119263 88 995 284293 1506079
126025 356288 231420 713733 82 439 62897 204813 1063882
831453 2081778 1560143 4473374
238 8 3442
455578
o
359874 1297620 6586446
1 442 6273
550171 838500 2200807 1085969 5645199 5645199
61205 44638 48396 133673 37749 325661 325661
946318 558611
238729 205395 287157 709860 424643 1865784 1865784
538640 309472 493290 ! 207343 666423 3215168 3215168
383779 232482 364059 953501 483027 2416848 241684 8
2754644 1668287 2395022 6406550 3103333 16327836 16327836
o o o
1288181 388207 471623 460194 2608205 277096 70765 828 54 826 68 519383 428829 1539656 118324 533305
130012 42356 85 736 58101 316205 !866 0 797 5 2437 5m 34 566 54409 278945 12259 69 329
401412 143283 170002 165743 880440 48924 22878 18717 28420 118939 206589 565522 50 796 172542
673388 205831 242682 220436 1342337 118474 41829 41846 42769 244918 223839 785829 56 460 255876
523364 149350 187898 167654 1028266 11287l 34928 36121 35616 219540 173571 557837 47031 208531
2779890 869000 1125565 !059746 5834201 490775 159610 161m 173048
303747 840054 546005 1689806
mm 151168 522145 2557116 969752
727679
215486 7 888549 5276024 5276024 286897 893 23 155522 155272
687014 27621 10163 15945 13697
67426 79341 318062 29117 97926
985232
993007 3488014 266956 1128978
o
583 0
2368
o
2368 236 8
o o 272 l 273
o o o o o o o l 482 3
106004 299454
280028 685486 84419
74 250 183659 ma 5 357294
123643 985682
384 96 467 88 158801 601379
403158 139818 231931 686703 420362 1881972 ! 881972
123704 70746 102428 245039 121154 663071 663071
435369 196974 150985 165786 949114 20365 17905 13257 11277 62804 968 57 712036 59 542 140133
672483 230841 240556 100106 1243986 82323 28562 24 952 10276 146113 219079 517756 31208 255237
92134
Pénz forg, Mak. cél~ Fejl, cél~ nélküli hite !köt. hitel köt. kiadas visszal iz. visszatíz, 112) (13) Illi 5163 7667 472 67 60097
o o
1037 61134
o o o o o o o 8586
o o 54621 63 207 2873 230 42 10424 13569 16164
o
416 3 819
900 0
o o
900 0
o o o
900 0
o 1160 631714 632874
o o o 632874
Ki adasok összesen /7+8+9+10+ +11+12+131 1028258 2577160 2618537 6223955 578493
498797 1581543 8882788
o o o o o o o
o o o o o o o
3281506 1878851 2729381 7340660 3644849 18875247 18875247
o o o o o o o
o o o o o o
3896328 ! 296815 1517378 1380260 8090781 596336 206307 200038 205025 1207706 1325107 4717806 361870 1546543
-12
o -12
o o o
16m
o
o o o o o o o
Az 1992. évi tényleges kiadások adatai kiadáscsoportonként l adatok ezer Ft-ban l - 2 Egyete•
l
a
MOködési Felhalt, TátogaUs Béralap /BérjellegO/ Készlet- / Szolgál- /Külónféle => Kautkiadás beszerzés tatis kiadás és Ebbal: ki adisok fizetések és és tOkésiUs elvonás befizetés TB járulék 11+2+3+4+51 {3) {4) {5) {7) {9) ilO) ll) IBI l {2) l lb)
l
l
l
o
Veszprémi Egyetet MOvel. és Kózokt, "inisztériua
24&713 5994415
34747 B004b0
57bb2 !33& 548
93099 208792 7
11&841 302&100
89&93 23244&9
5490&2 13245450
509 7
80 928 2101414
750! 7 248839&
Zrinyi "iklOs Katonai Akadétia
420720 420720
1&270 !&270
32450 32 450
&7540 &7 540
188430 188430
178250 178250
725410 725410
o o
14190 14190
170&0 17060
14&17450
1497345
7809602
50249&8
7935777
5983449
3&885142
13738
4983258
37b990b
~r..nvéd1J1 L" in i sz té r i~•
Mindösszesen :
l
Pénz forg. MOk. célú Fej l. cél ú Kiadások nélküli hiteik öt. hitelköt. összesen kiadás visszafiz. visszafiz. 17+8+9+10+ (13) l+ll +12+131 lll) l 112)
o 97922
o o
159056
o 1&541
o o
25 541
o o
705007 17954820
o o
75bbb0 75bbb0
632874
46469515
Az 1992. évi tényleges kiadások X-os •egoszlása
1/f. sz. me11ék1et a V-24-7.-10 /199 3-94 .sz-hoz
Béralap Egyete• (l)
BériellegQ Készlet- Szolgál- Külónféle •> Kaut"Qködési Fel hall. TbogaUs kiadás beszerzés t aUs kiadás és EbbOl: kiadások fizetések és és befizetés TB Járulék /1+2+3+4+5/ tOkésités elvonás (2) (3) (5) (b) (7) (8) (4) (9) (10)
Pénzforg. "ak. célú FeJl, célú Kiadások nélküli hitelköt. hite lk öt. összesen kiadás vissza fi z. visszafiz. 17+8+9+10+ (ll) (12) +11+12+13/ (13)
Debreceni Agrártudolányi E. SödöllOi Agrártudolányi E. Pannon Agrlrtudo•lnyl Egyetel Agrártudg•anli Eg~ete1ek A:!atorvos·tudollnyi Egyete• Erdészeti és Faiparl Egyetel Kertészeti és tlel1, Egyete• Föl d.ave l OdésüML!Iini sz té r il!!
29.5 32.6 2o.9 27.2 33.5 30.3 33.0 28.8
4.4 3.1 3.8 5.3 4.7 4.0 4.0
19.0 lO.b 14.1 13.4 9.5 5.3 15.b 13.1
10.9 15.3 7.2 11.2 9.8 14.0 11.5 11.3
17.1 17.9 14.4 lb.3 20-b 17.8 18.0 17 .o
12.3 13.8 s.s 11.5 14.3 12.b 13.0 12.0
80.9 so.s 59.b 71.9 78.8 72.1 82.0 74.1
0.2 0.1 o.o 0.1 o.o o.o o.o o.1
10.3 ll. b 10.7 11.0 14.b 18.5 7.8 11.1
7.2 7.l 3.8 5.7 b. 7 9.4 10.0 b.S
0.5 0.3 LS 1.0 o.o o.o 0.1 o. 7
0.9 o.o o.o 0.1 o.o o.o o.o 0.1
0.0 0.0 24.1 10.2 0.0 0.0 0.0 7.l
100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0
Debreceni Orvostudolinyi E. Haynal !1re Egészségtud. E. Pécsi Orvostudolinyi Egyetel Se11el•eis Orvostudolányi E. Szent-Györgyi Albert Orv. E. OrvostudoliOli ~glete1ek NéoiOiéti "iniutériu•
29.b 29.3 30.7 30.0 29.8 29.9 29.9
1.9 2.4 1.8 1.8 1.0 1.7 1.7
28.8 29.7 2b.7 29.4 24.4 28.0 28.0
7.3 lo.9 lo.5 9.7 11.7 9,9 9.9
lb.4 lb.5 18.1 lb.4 18.3 17 .o 17 .o
11.7 12.4 13.3 13.0 13.3 12.8 12.8
83.9 88.8 87.7 87.3 85.1 Sb.5 Sb,5
o.o o.o o.o o.o 0.0 o.o o.o
12.3 7.4 8.5 9.4 11.5 10.0 10.0
3.8 3.8 3.8 3.3 3.3 3.5 3.5
0.0 o.o 0.0 o.o o.o o.o o.o
o.o o.o o.o o.o o.o o.o o.o
o.o o. o o.o o.o 0.0 o.o o.o
100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0
Eötvös Loránd Tudo1!nyegyete1 Janus Pannonius Tudo1ányegy. JOzsei Attila Tudotlnyegyetel 'Kossuth Lajos Tudollnyegyetu TudotlnleQlete•ei Liszt Ferenc lene•Qvészeti F. Mágyar Ipar1Qvészeti FOiskola Magyar KépzOmQvészeti FOiskola Szinhlz- és Fil11Qvészeti F. "Qvészeti EOiskollk Budapesti Közgazdaslg-tud. E. ~udapesti Mamki Egyete• Magyar Testnevelési Egyetel "lskolci Egyete•
33 ,j 29.9 31.1 33.3 32.2
3.3 3.3 5.7 4.2 3.9 3.1 3.9 1.2 2.7 2.9 4.1 5.9 3.4 4.5
7.4 b.9 10.2 11.2 8.5
10.3 ll. O 11.2 12.0 10.9
17.3 15.9 lb.O lb.O lb.b 19.9 20.3 20.9 20.9 20.3 lb.9 lb.7 15.b lU
13.4 11.5 12.4 12.1 12.7 18.9 lb.9 18.1 17.4 18.2 13.1 11.8 13.0 13.5
71.3 b7,0 74.2 7b.S 72.1 82.3 77.4 80.9 84.4 8l.b 74.9 73.9 73.8 73.0
o.o o.o o.o o.o o.o o.o o.o o.o o.o o.o o.o o.o o.o 0.3
11.2 15.2 10.0 12.0 11.7 3.4 8.7 b.b 5.5 5.2 7.3 15.1 lU 9,J
17.3 17.8 15.9 7.3 15.4 13.8 13.8 12.5 5.0 12.1 lb.5 11.0
0.2 o.o o.o 4.0 0.8 0.5 0.1 o.o 5.1 1.1 1.2 o.o 1.2 0.1
o.o o.o 0.0 0.0 o.o o.o o.o o.o o.o o.o o.o o.o o.o
o.o o.o o.o o.o o.o 0.0 o.o 0.0 o.o o.o o.o o.o o.o o.o
100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0
4b.5
37.2
41.4 40.3 43.0 32.4 32.b 32.7 34.5
4.3
4.b
8.2
4.9 s.o b.7 5.b b.O b.7 s.o b.3
ll. l 9.4 13.9 9,8 15.b 12.0 14.0 11.2
8.b
lb.5
j,!
1/f. sz. melléklet
Az 1992. évi tényleges kiadások X-os 1egoszlása -
Béralap Egyetel lll
a V-24-fm/1993-94.sz-hoz
2 -
BérjellegO Készlet- Szolgál- Különféle => MOködési KaaatFel hall. U1ogaUs kiadás beszerzés t aUs kiadás és Ebb~ ll kiadások fizetések és és elvonás befizetés TB járulék /1+2+3+4+5/ t~késités (5) (6) (10) (31 (9) 121 141 171 IBI
Pénzforg. MOk. célO Fej l. célt! nélküli hitelköt. hitelköt. kiadás visszafiz. vissza fil. 112) 113) lll l
Kiadások összesen /7+8+9+10+ +ll +12+13/
Veszpré1i Egyetel MQvel. és Közgkt. Minjsztériul
35.0 33.4
4.9 4.5
8.2 7.4
13.2 ll.6
16.6 16.9
12.7 12.9
77.9 73.8
o.o o.o
10.6 13.9
o.o
o.o
0.0
11.7
0.5
0.1
o.o
100.0 100.0
Zrinyi Hiklós Katonai Akadé1ia Urnvédeloi Minisztériu• _
55.6 55.6
2.2 2.2
4.3 4.3
8.9 B. 9
24.9 24.9
23.6 23.6
95.9 95.9
o.o o.o
l. 9 l. 9
2.3 2.3
o.o 0.0
o.o o.o
o.o o.o
100.0 100.0
Hindösszesen :
31.5
3.2
16.8
10.8
17 .l
12.9
79.4
o.o
10.7
8.1
0.3
0.1
1.4
100.0
ll. 5
1/g. sz. melléklet
1992. évi összefoglalO adatok
a V-24-1IO/l993-94.sz-hoz Egyet eo
Debreceni Agrártudományi E. Gödöll~i Agrártudooányi E. Pannon Agrártudolányi Egyetea Agrártudooán~i Eg~eteoek
Allatorvos-tudooányi Egyetel Erdészeti és Faipari Egyetel Kertészeti és tlelo. Egyeleo FöldoQvel~désüQYi Minisztériuo Debreceni Orvostudcolnyi E. Haynal !ore Egészségtud. E. Pécsi Orvostudolányi Egyetel Seaael•eis Orvostudcalnyi E. Szent-Györgyi Albert Orv. E. Orvostudolán~i Eg~et~oek
Népjóléti Minisztérin_ __ Eötvös Loránd Tudoaányegyetea Janus Pannonius Tudooányegy. ,József Atti la Tudolányegyetn Kossuth Lajos Tudoaányegyetea Tudoaán~eg~et11ek
Liszt Ferenc Zeneoavészeti F. Magyar lpar10vészeti F~iskola Magyar Képz~oQvészeti F~iskola Szlnház- és Filo10vészeti F. MQvészeti F~iskolák Budapesti Közgazdaság-tud. E. Budapesti MQszaki Egyete• Magyar Testnevelési Egyetea Miskolci Egyetea
MQködési Bevéte lM! Ktgv.-i táo. kiadások ktgv .-i a tOködési Osszesen táoogatás kiad, X-ában /ezer Ft/ /ezer Ft/ l t l
Qsszes dolgozók sz áoa /W
Ossz es oktatók száaa
l
/W
Ossz. oktat.
Qsszes hallgatOk dolg. X-ában sz áoa az összes
l
xl
/W
1278 530 5 1773 8356 508
831453 2081778 1560143 4473374 455578 359874 ! 297620 6586446
597&85 ! 852301 1196158 364614 4 384391 384025 952645 536720 5
71.9 89.0 76.7 81.5 84.4 106.7 73.4 81.5
!232 233 9 !740 5311 653 502 !958 8424
216 536 246 998 !Ol 171 340 !610
17.5 22.9 14.1 18.8 15.5 34.1 17.4 19.1
2754644 ! 668287 239502 2 6406550 3103333 16327836 16327836
956893 626934 915335 2420448 11061J54 6026264 6026264
34.7 37.6 38.2 37.8 35.7 36.9 36.9
386 6 !860 303 5 5957 382 3
686
2779890 869000 1125565 1059746 5834201 490775 159610 161799 173048 985232 993007 3488014 266956 1128978
3090113 1098054 1101111 1036012
111.2 126.4 97.8 97.8 108.4 105.2 108.5 113.4 94.2 105.2 87.2 91.0 99.9 109.2
mmo
516506 173200 183412 163002 1036120 865443 317564 9 266724 1232758
185~1
!854! 387 6 !247 !750 !598 8471 649 239 143
!71 !202 1167 4332 380 !827
l hallgatOra 1 oktatOra l hallgatOra jutO aQködé- jutO hallgajutO si kiadás tOk száu bérkölt ség /ezer Ft/ /ezer Ft/ /W 651
!987 11777
880 535 897 389 653 559
5.92 9.90 7.21 8.37 5.03 5.42 5.84 7.31
634 !378 720 3564 3564
17.7 7.8 20.9 23.1 18.8 19.2 19.2
!326 !454 !830 40 92 2120 10822 10822
207 7 1147 !309 !566 !464 !509 !509
1.93 9.96 2.89 2.97 2.94 3.04 3.04
777 409 485 570 530 552 552
!698 598 604 488 338 8 470 145 75 100 790 584 !621 108 781
43.8 48.0 34.5 3M 40.0 72.4 60.7 52.4 58.5 65.7 50.0 37.4 28.4 42.7
11463 4437 528 2 3692 248 74 !354 426 480 208 2468 4637 848 7 941 5670
243 196 213 287 235 362
6.75 7.42 8.75 7. 57 7.34 2.88 2.94 6.40 2.08 3.12 7.94 5.24 8.71 7.26
!24 97 106 140 118 218 199 178 424 224 104 214
146
926
392
m
337 832 399 214 411 284 199
272
!80 353
231 442 !89 294 247
139
106
l /g. sz. melléklet a V-24-)/0 /1993-94. sz-hoz
!992. évi összefoglalO adatok
- 2 -
Egyetea
Veszpréai Egyete• "ave!. és Közokt. "inisztériua Zrinyi "ik!Os Katonai Akadéoia Honvédelai "inisztériul
"indósszesen
Mködési BevételbOI Ktgv.-i th. kiadások ktgv.-i a oQködési Uoogatls kiad. X-Iban összesen /ezer Ft/ 1 /ezer Ft/ l xl
Osszes dolgozOl sz lu /fO/
összes oktatOk sz ha
l
110/
Ossz. oktat., Osszes az összes hallgatOk dolg. X-Iban! szha 1%1 /fO/
----
520742 13422726
94.8 101.3
710 18089
217 748 9
3Q.b
725410 725410
7ló4ó0 71ó4ó0
98.8 98.8
725
ó! 9
8~.4
72~
b19
36885142
25532m
ó9.2
45779
13282
~490 ó2 13245450
l hallgatOra l oktatOra l hallgatOra jutO aQködé- jutO hallgajutO si kiadls tOk szha bérköltség /ezer Ft/ imr Ft/ 1 /fO/
1478 4Bm
371 273
ó.BI ó.48
!90 140
74b 74b
972
8~.4
972
1.21 1.21
58 ó
29.0
71900
m
5.41
224
41.4
~Bb
2/a. sz. melléklet a V-24-)_{Q/l993-94.sz-hoz
1993. évi bevételi elGiranyzatok, oódositások és tényleges adatok
Egyet n
Eredeti elGirányzat
El~'ranyzatok
lódositasa /ezer Ft/
felsGbb szinta
1
saját hataskörQ
Módosi- Ténylege ; Tényleges össz.az tott elG- teljesi iranyzat tés eredeti 11ódosit.
1
Osszes lódasitás %-os 1egoszlása felsGbb szinta
saHt haUskörQ Egyéb
Egyéb /ezer Ft/1/ezer Ft ' elGiranyz. l-ában Országgy1Kor1ány 1 Felügy. költségvlvállalk
/ezer Ft/IOrszággy. 1 Kor1any 1Felügy.sz!költségv.l vállalk. Debreceni Agrártudolányi E. GödöllGi Agrártudoainyi E. Pannon Agrártudolányi Egyetea AQr~rtudofánli Egletntk Allatorvos-tudooányi Egyetel Erdészeti és Faipari Egyetea Kertészeti és tlel1. Egyetel FöldoOv~lGdésüovi Minisztériua
907195 ! 861501 1387191 4155887 595620 358918 1308000 6418425
!970 8260 19021 29251 !624 !348 17000 49223
103500 12751 !J265 40000 169516
Debreceni Orvostudolanyi E. Haynal 11re Egészségtud. E. Pécsi Orvostudolányi Egyete• Se11elHeis Orvostudolányi E. Szent-Györgyi Albert Orv. E. Orvgstudo1anli Egleteoek Néoióléti Minisztériu•
2726500 1610049 2403234 6042062 3182586 15964431 15964431
228 0
51143
!555 7430 27519 38784 38784
55198 104275 45500 256116 25bll6
Eötvös Loránd Tudooányegyete1 Janus Pannonius Tudooányegy. József Attila Tudooányegyetel TudoaánleQletelek Liszt Ferenc Zene10vészeti F. Magyar Ipar10vészeti F~iskola Magyar KépzGoOvészeti F~lskola Szinház- és Fil•oOvészeti F. MOvészeti FGiskolák Budapesti Közgazdaság-tud. E. Budapesti M01zaki Egyetea Magyar Testnevelési Egyete• Miskolci Egyetem
3349100 1266000 1207430 5822530 54m2 180540 lJB!OO 203929 1066521 1052745 4342000 300354 1396082
118900 36000 43715 198615 7621
29300 10000 1J855 53155 3156 1711
792 6 15547 395 55 131000 10906
!552 6419 8012 33000 2568
o
o
o
o
24 983 78 517
o
o
o
o
68 777 464522 365819 899118 54 277 38974 121000 111JJ69
7717 45652 31858 85227 !309 7 6015 !JOOO 117339
148026 94089 142562 692279 37771 1114727 1114727
143500 767! 32146
148020 331337 331337
587300 293000 333490 1213790 71123 20641 30300 12244 134308 187749 402000 91839 459720
211700 25000 !918 238618 256 8 14183 5100 762 5 29476 30219 137000 602 3 302!
o
204 2
o
33193 35235 3507 1212 23000 62954 735
o o
93200
o
939 35 939 35 14700
o
638 2 21082 680 0
o o
1097 789 7 5288 148000 -500 705 7
110148 lll335 310178 531661 143102 302202 231000 1207965
1122832 2569787 2147260 5839879 823978 721934 1753000 9138791
1058097 2572115 2133227 5763439 820106 721934 1812000 9117479
llb.b
138.2 153.8 1J8,7 137.7 201.1 138.5 142.1
94.2 100.1 99.3 98.7 99.5 100.0 103.4 99.8
0.9 1.2 2.5 1.7 0.7 0.4 3.8 1.8
!Lb 11.1 0.0 6.1 5.6 J. 7 9.0 6.2
31.9 65.6 48.1 53.4 23.8 10.7 27.2 40.9
3.6 6.4 4.2 5.1 5.7 l. 7 2.9 4.3
0.9 0.0 4.4 2.1 L5 0.3 5.2 2.3
51.1 15.7 40.8 31.6 62.7 83.2 5L9 44.4
0.2
4.1
72.6
7.2 J.B 8.0 4.4
lL 4 l. 7 4.2
0.1
0.2 O.J 4.8 0.7 0.7
ll. 7 20.7 18.6 25.5 6.6 19.3 19.3
o.o
3.4
25.9 5.7 5.7
o.o
1.6 1.6
69.9 67.0 54.7 68.2 68.2
7.6 6.4 3.3 5.7
L9 LB LO 1.5
37.4 52.2 25.1 35.1 55.5 36.1 58.4 20.6 45.3 38.5 17.7 73.1 63.2
13.5 4.5 0.1 6.9 2.0 24.8 9.8 12.8 9.9 6.2 6.0 4.8 o. 4
0.9 0.0 0.5 0.6 5.3 0.0 0.0 1.8 2.7 Ll 6.5 -0.4 1.0
38.8 35.1 69.9 50.2 34.7 22.8 J!.B 48.8 34.7 44.4 62.5 11.8 35.4
916516 3988700 4056913 353336 2065145 2090613 536527 3171222 3155132 ! 821436 8760682 8775985 313018 3754414 3754414 3940833 21740163 21833057 3940833 21740163 21833057
148.8 129.8 131.3 145.2 118.0
m.s m.s
101.7 !OL 2 99.5 100.2 100.0 100.4 100.4
609400 197000 929264 1735664 44508 !3011 16500 29055 103074 216687 1416000 !4 772 257452
149.0 144.5 210.7 160.8 123.6 126.7 132.0 129.1 126.3 146.8 152,9 158.9 152.4
101.4 100.1 100.3 100.9 100.0 96.2 95.9 100.0 98.8 100.3 100.5 112.0 100.2
4920400 1827000 2536054 9283454 672107 237707 190000 263428 1363242 1540255 6609000 425962 2123332
4991700 1829000 2543515 9364215 672100 228769 182300 263335 1346504 1545347 6640000 477163 2127709
o.o
o.o
13.3
o.o
4.4
u J.O
o.o
o. o
13.3 5.2 B.l 5.8 8.7
2.6 2.2 1.6 L5 2.0
o.o
o.o
o.o o.o
77 .b
1993. évi bevételi elOirányzatok, oódositások és tényleges adatok
2/a. sz. melléklet a V-24-)/0/l993-94.sz-hoz
- 2 Eredeti elOirányzat
Egyete•
ElOirányzatok oódositása !ezer Ft/ felsObb szintQ
"ó dos i- Tényleges Tényleges össz.az tott elO- teli es!irányzat tés eredeti i•ódosit.
saját haUskörQ
Osszes oódositás 1-os oegoszlása felsObb szlntQ
saHt haUskörQ Egyéb
Egyéb !ezer Ft/ !ezer Ft/ elOirányz. X-ában OrszággyiKoroány 1 Felügy. költségvlvállalk
!!ezer Ft/ Országgy.l Koroány 1Felügy.sz költségv.l vállalk. Vmpréoi Egyete. MQvel. és Közokt. "inisztériuo
627709 14607940
Zrinyi "iklOs Katonai Akadéoia Honvédeloi Minisztérluo
779110 779110
Mindösszesen : A feldolgozásból kloaradt
377bB90b
1 -
22299 417922
5336 lOB490
159023 2649429
3BB4 449241
o o
29 750 29 750
4170 4170
534122
4905275
901097
o
o
505929
Kossuth Lajos Tudooányegyeteo
5413 194237
o
o
351126
119600 943263 949353 3963249 222BB50B 22450291
151.2 153.7
100.7
7.1 5.4
1.7 1.4
50.4 34.5
1.2 5.9
1.7 2.5
37.9 50.3
990430 990430
114.4 114.4
toB.9 10B.9
o.o 0.0
0.0 0.0
72.9 72.9
IO.b
10.6
o.o 0.0
16.5 16.5
9019567 53995012 54291257
143.7
100.6
3.1
3.3
30.2
5.6
2.2
55.6
mo mo
B17550 917550
IOO.b
Az 1993.
l
Egyetem
lnt~z1ény lntb1ény Intézoény KautIntézlény Jalaptevé- egyéb te- váll alko- bevételek sai át kenység, vékenys, zásbol sz folyó bevétele Jbevétele bev~tele bevételei
Debreceni Agrártudolányi Egyetel Bödól!Oi Agrártudolányi Egyetel Pannon Agrártudolányi Egyetel Agrártudooánri ~grete1ek Allatorvos-tudooányi Egyetel Erd~szeti és Faipari Egyetel Kert~szeti ~s tlelliszeripari Föl d1Qve l OdhüJU'L~in i sz tér iul
101270 122105 401121 b2449b !39 382 27b49 103000 894527
101313 143194 !03892 348399 374b5 3b780 125000 547b44
Debreceni Orvostudolányi Egyetel Haynal !ore Egészs~gtudooányi Pécsi Orvostudolányi Egyetel Se11el•eis Orvostudolányi Szent-Byörgy: Albert Orvostudolánri Egretelek Népjoléti Miniszté[iul - -
223585 53bl0 Ibi724 705198 350000 1494117 1494117
57094 127231 81309 151094 20000 43b728 436728
Eötvös Loránd Tudo1ányegyete1 Janus Pannonius Tudooányegyeteo József Attil• Tudo1ányegyete1 Tudo1ánregyete1ek Liszt Ferenc ZeneoQvészeti Magyar Jparoavészeti FOiskola Magyar Képz010vészeti FOiskola Szinház- és FilooOvészeti MOvészeti FOiskolák Budapesti Közgazdaság-tudolányi Budapesti MOszaki Egyetel Magyar Testnevelési Egyetel Miskolci Egyetel Veszpr~ai Egyetel
178000 95000 112931 385931 30371 9320 3200 b918 49809 185609 262000 85485 103221 13118
213200 43000 b7b9b 323896 b472 1754 !200 559! 15017 111657 3b5000 13008 48825 70bb4
2ib. sz. melléklet a V-24-2J0/1993-93.sz-hoz
adatai bevételcsoportonként adatok •zer Ft-ban l
~vi t~nyleges bev~tel
b54Bb 213 blb
110825 389927 22153 13b29 210000 b35709
o 7bB 3
o
93200
o 100883 100883 28100
o
13144 41244 lb200 lbBO
o
11000 28 880 392 422000 1b28 40713 39000
7400 13b81 722 7 28308 4959 bb 49 3000 429 lb
2754b9 49259b b230b5 1391130 203959 84707 441000 212079b
7292 !311 39 74b 30000 393 88 39388
287971 189835 243072 950238 400000 207lll b 2071116
13900 14000 !Ol bb 380 bb
433200 152000 203937 789137 530 43 13834 4400 25 528 9b805 308799 1112000 101707 193710 125405
o
1080
o
2019 309 9 11141 b3000 15Bb 951 2b23
Fel hallo- Egyéb :) folyó zás és EbbOl: tökejel l. átutalás ktgv.-i bevétel táoogatás
Pénz forgaloo nélküli bevétel
Mködésl Fejlesz-IBevételek c, hi tel tési célö összesen l kötvény) hitelbevétel bevétel
o
8710 5bOB 10175 244 93 !700 9841 149000 185034
7b0808 19b0720 143493b 415b4b4 59297b 449192 !OSb OOO b284b32
5b7b91 171532b 12b1809 354482b 494330 372513 974000 5385bb9
13110 'b 9bO b505! 135121 214 71 722 7 37000 200819
1709b7 990 00 32bl98
!830
3551142 1Bb27b3 287923 7 759489 9 3201394 19089435 19089435
1150354 688335 1121026 2584722 1223077 b7b7514 b7b7514
144970
71000
3214b 230281 148020 588588 588588
425b700 1652000 3b05 2330791 b44 05 8239491 800 614911 !20 201317 171900 o 4 223984 172824 1040212 343 1200895 1000 4286000 o 335057 29b1 19209b0 913 797 b48
37 b! 700 1496000 ! 445248 b702948 593b28 191818 lb4400 210543 ll b0 389 1064880 355500 0 310435 lb33042 b91204
241000 25000 5182 271182 334 b !3 498 bOOO 13819 3bbb3 35310 41b000 7b51 10078 15387
4844
b77 5b7 500 0 12918 12918 bOBOO
o
33171
5b231
o
5b231
o
o o o o
71000 71000
o o o o o o o o o o 825000 32 748
o
10000
o o o o o o o o
1058097 2572115 2133227 57b3439 820lOb 721934 1812000 9117479
o o o o o o o
405b913 2090bi 3 3155132 877598 5 3754414 21833057 21833057
l
o 4991700 o 1829000 o 2543515 o 9364215 o b/2100 o 228 7b9 o 182300 o mm o 1346504 o !545 347 o bb40000 o 4771b3 o 2127709 o 949353
Az 1993. évi tényleges bevétel adatai bevételcsoportonként l adatok ezer Ft-ban l
a
- 2 Intézlény alaptevékenység. bevétele
Intézlény egyéb tevékenys. bevétele
"Ove!. és Kózokt. "inisztériu•
1085173
948067
Zrlnvl "ik!Os Katonai Akadé1ia Honvédeid "inisztériul
968 0
%80
208 0 208 0
3483497
1934519
Egyetel
"indösszesen :
Intézlény Ka1atvAJ!alko- bevételek zásbOI sz bevétele
Intézlény Felhallo- Egyéb •> saját zás és folyó Ebb~!: folyó t~keje!l. Atuta!As ktgv.-i bevételei bevétel thogaUs
573857
1204bb
2727563!
o
o
300 300
120601 12060
1310449
203070
6931535!
Afeldolgozásból ki1aradt : - Kossuth Lajos Tudooányegyetel
242446 17820263 15117898
o o
874200 874200
Pénzforga!o1 nélküli bevétel 792271
8bb400 8bb400
4170 417 0
440398 44068530 28137481
1585848
2/b. sz. melléklet V-24-')._/C /1993-94. sz-hoz "Oködési FeJiesz-\8evételek c. hitel tési célo ésszesen (kötvény) hitelbevétel bevétel 867748
o o 12b494b
01 22450291
~l
890430 890430
0! 54291257
Az 1993. évi tényleges bevétel t-os aegoszllsa
Egyete•
Intézlény alaptevékenység. bevétele 9.6 4.7
Intézlény egyéb tevékenys. bevétele
Intézlény Kautvm alko- bevételek zásbOl sz bevétele
Debreceni Agrártudoalnyi Egyetea Bödól!Oi Agrártudoolnyi Egyetea Pannon Agrártudolányi Egyetea Agrártudolányi Egyetelek Allatorvos-tudollnyi Egyete• Erdészeti és Faipari Egyetea Kertészeti és tlelliszeripari FóldaQveiOdésiigyi Minisztériul
IS.S
4.9
10.8 17.0 3.8 5.7 9.8
6.0 4.6 5.1 6.9 6.0
Debreceni Orvostudolányi Egyete• Haynal Iare Egészségtudolányi Pétsi Orvostudooányi Egyetea Seaaelweis Orvostudolányi Szent-Byörgyi Albert Orvostudcolnyi Eqyeteaek Népióléti Minisztériua
5.5 2.6 5.1 8.0 9.3 6.8 6.8
1.4 6.1 2.6 !.7 0.5 2.0 2.0
o.o
Eötvös Loránd Tudoaányegyetea Janus Pannonius Tudoaányegyetea József Attila Tudoaányegyeteo Tudoaányegyeteaek Liszt Ferenc leneaQvészeti ;:agyar lparaQvészeti FOiskola Magyar KépzOaQvészeti FOiskola Szinház· és FilaaQvészeti MQvészeti FOiskolák Budapesti Közgazdaság-tudoaányi Budapesti MQszaki Egyetel Magyar Testnevelési Egyete• Miskolti Egyetea Veszpréai Egyetea
3.6 5.2 4.4
4.3 2.4 2.7
4.1
3.5
4.5
1.0 0.8 0.7 2.1 1.1 7.2 5.5 2.7 2.3 7.4
0.6 0.0 0.5 0.4 2.4 0.7 0.0 4.2 2.1
4.1 1.8 2.6 3. 7 12.0 3.9 17.9 4.9 1.4
9.6 5.6
6.2
8.3 5.2 6.8 2.7 l. 9 11.6 7.0 0.4
o.o
0.8 0.2 0.5 0.4 0.2 1.4 8.2 2.0
71.9 76.2 67.3 72.1 72.3 62.2 59.9 68.9
53.7 66.7 59.2 61.5 60.3 51.6 53.8 59.1
1.2 2.2 3.0 2.3 2.6 1.0 2.0 2.2
0.2 0.1
7.l 9.1 7.7 10.8 10.7 9.5
o.o
87.5 89.1 91.3 86.5 85.3 87.4 87.4
28.4 32.9 35.5 29.5 32.6 31.0 31.0
3.6 !.6 1.0 2.6 3.9 2.7 2.7
85.3 90.3 91.6 88.0 91.5 88.0
75,4 81.8 56.8 71.6 88.3 83.8 90.2 80.0 86.2 68.9 53.5 65.1 76.8 72.8
4.8 !.4 0.2
0.5 0.5
0.8 0.2 0.2
6,4 0.3 1.9 4.1
Pénzforgal oa nélklill bevétel
26,0 19.2 29.2 24.1 24.9 1!.7 24.3 23.3
1.1
o.o
Intézlény Felhalao- Egyéb =) saját zás és folyO Ebb~ l: folyO t~ kel ell. átutalás ktg v. -i bevételei bevétel táaogatás
0.7 0.5 0.3 0.5 0.6 0.9 0.2 0.5
o.o o.o
o.o
2/c. sz. melléklet a V-24-210/1993-94. sz.hoz
0.3 0.8 0.4 0.4
o.o
0.5
o.o
0.8 0.2 0.7 o. 9 0.3
o.o 0.3
9.5
8.7 8.3 8.0 8.4 7.9 6.0 2.4 9.7 7.2 20.0 16.7 2!. 3 9.1 13.2
0.2 0.0 0.0 0.1 0.1 0.1 1.2 0.0 o.l 0.7 0.1 0.1 94.3
o.o
12.8
o.o o.o o.o 0.1 0.1
o.o
85.1 77.3 77.7 64.5 70.2 90.3 84.0
2.9
0.5 5.9 3,3 5.2 2.7 2.3 6.3 1.6 0.5 1.6
MQködési F~ilesz- Bevételek t. hitel tési célO összesen (kötvény) hi telbevétel bevétel
o.o 2.2
o.o
1.0 0.0 23.7 5.5 3.6 1.8
o.o o.o o.o o.o 0.3 0.3
o.o o.o o.o o.o o.o o.o o.o o.o o.o o.o
o.o o.o o.o o.o o.o o.o o.o
100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0
o.o o.o o.o o.o o.o o. o o.o
100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0
0.0
o.o o.o o.o o.o 0.0
o.o o.o
0.0
o.o 0.0
12.4 6.9
o.o
o.o
o. o o.o
1.1
0.0
l
100.0 100 .o 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100,0 100.0 100.0 100.0
2/c. sz. melléldGt
Az 1993. évi tényleges bevétel I-os oegoszl!sa - 2 -
Egyet eo
Intéztény alaptevékenység. bevétele
Intézmény egyéb tevékenys. bevétele
Intéztény Kaoatvállalko- bevételek z!sból sz bevétele
a V-24-2/D/1993-94. sz-hoz
lntézoény Felhaloo- Egyéb •> saját zás és folyó Ebb~!: folyó t~kejell. átutalás ktgv.-i bevételei bevétel UoogaUs
Pénzforgalo• nélküli bevétel
MQködési Fejlesz-,9evételek c. hitel tési célú összesen !kötvény! hitelbevétel bevétel
MQvel. és Közokt. Minisztériuo
4.9
4.2
2.6
o.5
12.1
1.1
79.4
67.3
3.5
3.9
o.o
100.0
Zrinyi Miklós Katonai Akadéoia Honvédeloi Minisztériul
1.1 1.1
0.2 0.2
0.0
o.o
o.o o.o
1.4 1.4
o.o
o.o
98.2 99.2
97.3 97.3
0.5 o. 5
o.o o.o
0.0 0.0
100.0 100.0
Mindösszesen
6.4
3.6
2.4
0.4
12.8
o.8
91.2
51.8
2.9
2.3
0.0
A feldolgozásból ki•aradt : - Kossuth lajos Tudooányegyetel
1
l
100.0
2/d. sz. melléklet a V-24-;/0/1993-94. sz-hoz c993. évi kiadasi elöiranvzatok, oódositasok es tényleges adatok
Egyeteo
l Eredeti elöirányzat
MódosJ- !Tényleges Tényleges össz.az tott eJti- teliesi . irányzat tes eredeti i•ódosJt.
Elöiranyzatok módosJtasa /ezer Ft/ felsöbb szintO
1
saját
hatáskörű
1
Osszes oódositás I-os megoszlása felsöbb
sajH
szintű
hatáskörű
Egyéb
Egyéb /ezer Ft/1/ezer Ft/ /elöirányz. I-ában OrszággyiKoroany
!ezer Ft/IOrszaggy.l Kormány iFelügy.sziköltsegv.l vallalk.
Debreceni Agrártudományi E. Gödöllöi Agrártudományi E. Pannon Agrártudomanyi Egyetem Agrartudomán~i Eg1eteoek Allatorvos-tudomanyi Egyetem Erdészeti es Faipari Egyeteo Kertészeti es tlelo. Egyetem Földoüvelödesüg!i "iniszteriua
907195 1861501 1387191 4155887 595620 358918 1308000 6418425
1970 8260 19021 29 251 1624 1348 17000 49223
Debreceni Orvostudooányi E. Haynal Imre Egeszsegtud. E. Pécsi Orvostudomanyi Egyetem Sem•elweis Orvostudomanyi E. Szent-Györgyi Albert Orv. E. Orvostudoman1i Eg1eteoek Népjóléti ~iniszteriuo
2726500 1610049 2403234 6042062 3182586 15964431 !5 964431
2280 1693
Eötvös Loránd Tudományegyetel Janus Pannonius Tudooanyegy. József Attila Tudooanyegyeteo Kossuth Lajos Tudomanyegyetem
3349100 1266000 1207430 ll59548 6982078 543952 180540 138100 203929 1066521 1052745 4342000 300354
Tudooan~eg~eteoek
Liszt ferenc ZenemOveszeti F. Magyar IparoOveszeti Föiskola Magyar KepztloOveszeti Föiskola Szinhaz- es FilmoOveszeti F. MOveszeti Föiskolak Budapesti Közgazdasag-tud. E. Budapesti MOszaki Egyetem Magyar Testnevelesi Egyete•
ms 7430 ?751 9 40 477 40 477 118900 36000 43715 39762 238377
o 7621
24 983 78 517 103500 12751 13265 40000 169516
68777 237728 365819 672324 54277 38974 121000 886575
12717 456 52 318 58 90 227 13097 6594 14000 123918
204 2 202 9 33193 37264 3507 1212 23000 649 83
51143 27 449 55198 104275 45500 283565 283565
148026 64947 142562 692279 37771 1085585 1085585
143500 7671 32146 o 148020 331337 331337
735
93935 93 935
29300 10000 13855 !351 2 666 67 3156 1711
587300 293000 333490 354653 1568443 71123 20641 30 500 12244 134508 187749 402000 922 96
?j1700
14700
o
o
o
7926 15547 39 555 131000 ]0 906
1552 6419 8012 33000 2568
24000 959 me 9 291748 2568 14183 600 0 7625 303 76 30219 137000
o
o o 93200
o
o 3191 o 17891 6800
o o !0 97 7897 5288 148000 602 3
1
Felügy. költsegvlvallalk
1073411 2520744 212956 9 572372 4 811540 710649 1675000 8920913
118.3 135.4 153.5 137.7 136.3 198.0 128.1 139.0
95.1 96.9 99.2 97.4 99.6 98.4 95.5 97.3
0.9 1.1 2.5 1.7 0.7 0.4 3.8 LB
1L3 10.6 0.0 6.0 5.8 3.7 9.0 6.2
31.0 32.1 48.1 39.0 24.7 10.7 27.1 32.2
5.7 6.2 4.2 5.2 6.0 LB 3.1 4.5
0.9 0.3 4.4 2.2 1.6 0.3 5.2 2.4
50.2 49.7 40.8 45.9 61.2 83.1 5LB 53.0
916516 3988700 3778791 353336 2065145 2081109 536527 3171222 3131877 1821436 8760682 8400507 313018 3m 414 3714414 3940833 21740163 21106698 3940833 21740163 21106698
138.6 129.3 130.3 139.0 116.7 132.2 132.2
94.7 100.8 98.8 95.9 98.9 97.1 97.1
0.2 0.4 0.2 0.3 4.8 0.7 0.7
4.1 6.0 7.2 3.8 8.0 4.9 4.9
1L7 14.3 18.6 25.5 6.6 18.8 18.8
11.4 L7 4.2
0.1 0.0 0.0 3.4 0.0
72.6 77 .b 69.9 67.0 54.7 68.2 68.2
609400 4920400 4690700 197000 1826000 1814000 929264 2531904 2413593 169903 1792467 1708961 1905567 11070771 10627254 44511 672110 mon 14207 238903 221005 7600 182200 179400 268769 259376 343 96 100714 1361982 1331833 216687 1540255 ! 486406 1416000 6609000 6513000 471685 14272 426419
140.1 143.3 199.9 147.4 m.2 m.5 122.4 129.9 127.2 124.9 141.2 150.0 157.0
95.3 99.3 95.3 95.3 96.0 100.0 92.5 98.5 96.5 97.8 96.5 98.5 110.6
7.6 6.4 3.3 6.3 5.8 0.0 13.1 0.0 12.2 5.3 B.! 5.8 8.7
L9 !.B LO 2.1 L6 2.5 2.9 0.0 2.4 2.2 L6 1.5 2.0
37.4 n.3 25.2 56.0 38.4 55.5 35.4 69.2 18.9 45.5 38.5 17.7 73.2
13.5 4.3 0.1 8.7 7.1 2.0 24.3 13.6 11.8 10.3 6.2 6.0
0.9 0.0 0.2 0.0 0.4 5.3 0.0 0.0 1.7 2.7 1.1
o.o
4.8
111522 368169 310178 789869 134226 301623 231000 1456718
1129206 2601BS6 2147260 5878322 815102 721934 1754000 9169358
o.o 25.9 5.7 5.7
1.6
!.6
6.5
38.8 35.2 70.2 26.8 46.6 34.7 24.3 17.2 53.0 34.1 44.4 62.5 1L3
2/d. sz. melléklet
1993. évi kiadlsi eltlirlnyzatok, módosltlsok es tényleges adatok
- 2
Egyeleo
l Eredet1 l l eltl1 >rlnyzatl
l Módosl- Tenyleges,Tenyleges össz.azl Osszes oódosllls t-os megoszllsa ltott e!H- t e l J e s ! - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - felsHbb SZlnlO sailt haUslörO 1 >rlnyzat lés /eredeti l•ódoslt. fe!sHbb szin\0 sajH haUslörO l Egyéb llezer Ft/IOrszlggy.l Kormlny IFelügy.sz,köllségv.l vlllalk.\ Egyéb /ezer Ftll/ezer FtllelHirlnyz. 4-lbanjorszlggy!Korolny 1 Felügy. löltsegv!vlllalkl
Miskolci Egyeleo Veszpreoi Egyeleo MOvel. és Közokt. Miniszterium
1396082 627708 15767488
Zrinyi Millós Katonai Akadeoia Honvedeloi Minisztérium
778080 778080
Mindösszesen :
a V-24-210/1993-94. sz-hoz
38928424
E!Hirlnyzatok oódosltlsa /ezer Ft/
l
o 22299 457684
o
o
547384
o
459720 159023 3003739
30 21 3884 496248
705 7 5413 197569
o
28 730 28 730
417 0 4!70
o o
575083
5004629
955673
5336 122002
o
356487
257452
2123332 207988 5 !19600 943263 911955 4030292 24075022 23422018
0.0 1.7 1. J
63.2 50.4 36.2
0.4 1.2 6.0
1.0 !.7 2.4
35.4 37.9 48.5
o.o
0.0 0.0
87.3 87.3
12.7 12.7
o.o
o.o
0.0
0.0
3.2
3.4
29.7
5.7
2.1
55.9
149.0 145.3 148.5
98.0 96.7 97.3
0.0 7.1
852370 852370
109.5 109.5
105.1 105.1
0.0
9427843 55795523 54301999
!39. 5
97.3
,,o
810980 810980
5.5
2/_e. sz. melléklet a V-24-,2_10 /199 3-94. sz-hoz
ez !993. évi tényJeges kiadások adatai >íadAscsoportonként l adatok ezer Ft-ban l
Egyetem
l
l Béralap IBérje!!egal Készlet- l SzolgA!- Ku!önféle =) Felha!m. TAoogatas MOködési \ KamathadAs beszerzési tatAs kiadás és Ebbtll: hadAsok fizetések és és betizetes TB járulékll1+2+3+4+511 ttlkésités elvon As lll (9) IlO) 121 131 141 161 171 j ISI IBI
l
l
l
l
Debreceni AgrArtudooAnyi E. 6ödölltli AgrArtudooAnyi E. Pannon AgrArtudooAnyi Egyeleo AgrártudooAnyi Egyetemek ~llatorvos-tudooAnyi Egyeleo Erdészeti és Faipari Egyeleo Kertészeti és tlelo. Egyetem FöldoQvelödésügyi Minisztérium
353421 850735 634139 ! 838295 268115 184897 617000 2908307
450 99 106869 89 521 241489 41274 29313 75000 387076
175411 250557 391871 817839 118454 30 729 184000 1151022
120482 362032 202763 685277 B9394 55085 200000 1029756
226054 475826 451209 1153089 160149 113463 356000 ! 782701
81187 253000 ! 200432
920467 2046019 1769503 4735989 677386 413487 1432000 7258862
Debreceni OrvostudolAnyi E. Haynal lore Egészségtud. E. Pécsi OrvostudomAnyi Egyete• Semoel•eis OrvostudolAnyi E. Szent-Györgyi Albert Orv. E. OrvostudomAnyi Egyetemek Népjóléti Minisztériuo
1123685 650030 987279 2617401 1202430 6580825 6580825
76132 370 46 71230 188765 506 53 423826 423826
!O 528!9 462!04 823148 2345807 1031655 5715533 5715533
261550 268734 345226 858082 440000 217359 2 2173592
654446 386416 591488 1528926 679176 3840452 3840452
474657 286091 432437 1109741 501559 280448 5 280448 5
3168632 ! 804330 28!8371 7538981 3403914 18734228 18734228
Eötvös LorAnd Tudományegyeleo ' "us Pannonius Tudományegy. József Attila TudomAnyegyete• Kossuth Lajos Tudományegyeleo TudooAnyegyetemek Liszt Ferenc leneoGvészeti F. Magyar lparoOvészeti Föiskola Magyar KépzöoOvészeti Föiskola Szinház- és Filmmüvészeti F. Mavészeti Föisko!Ak Budapesti KözgazdasAg-tud. E. Budapesti MQszaki Egyeleo Magyar Testnevelési Egyeleo Miskolci Egyete•
1411400 487000 594016 567015 3059431 315326 85595 62 600 100532 564053 509405 1882000 142361 679184
228700 49000 67334 78683 423717 18412 734 2 2100 1om 379 69 52228 280000 20716 938 23
338400 110000 131688 201803 781891 !660 3 15060 !2 800 !453 7 59000 98128 289000 38 570 184242
538000 202000 222245 191314 1153559 56 625 25167 17100 35 839 134731 193698 644000 63 698 209003
899500 272000 317137 296693 1785330 149229 45915 36500 60 605 292249 266941 1011000 91337 366708
651700 203000 227973 213887 ! 296560 115866 37449 280 00 447 24 226039 195101 718000 605 75 258316
3416000 1120000 ! 332420 1335508 720392 8 556! 95 !79079 131100 221628 l 088002 1120400 4106000 356682 ! 532960
150557 341252 269713 761522 104723
1065 2742 37
384 4
o o 200 0 5844
o o o 4145
o 414 5 4145
o o o o o o 22
o o 22
o o o 248 9
81481 161776 271433 514690 884 94 768 33 106000 786017
69518 230526 88 596 388640 40793 54559 127000 610992
299595 164668 182981 630569 165500 ! 443313 1443313
!358 29 75611 130525 226812 145000 713777 713777
492800 111000 797!91 123813 1524804 24017 12944 16300 230 42 76303 104076 1303000 648 37 160554
767300 583000 282326 204640 ! 837266 9!840 278 72 32000 9609 161321 249839 16000 33 538 368882
Pénzforg.,MOk. célö Fejl. célö\ Kiadások nélküli hitelköt. hitelköt. összesen kiad As lvisszafiz. visszafiz. 117+8+9+10+ 113) +11+12+131 Illi 1121 880 !838 7
o 19267 4867 703 600 0 30837 735 36 500
o o o 37235 37235 14600
o !656
o !6 256
o 1088
o 509 7 618 5 !209! 33000 16629 (l
o 60134
o 60134
o 165067 200 0 227201 174000
o o o o 174000 174000
o o o 45000 45000
o o o o o o 1055000
o 15000
o 1160
o 1160
o o o 1160
o o o o
o o o o o o o o o o o o o o o o o
1073411 2520744 2129569 5723724 811540 710649 1675000 8920913 3778791 208!109 3131877 8400507 3714414 21106698 21106698 4690700 1814000 2413593 1708961 10627254
672052 221005 179400 259376 1331833
! 486406 6513000 471685 207988 5
2/e. sz. melléklet a V-24-JI0/1993-94. sz.-hoz
Az !993. évi tényleges kiadisok adatai kiadascsoportonként l adatok ezer Ft-ban l
Egvete•
l
Béralap
l
ll)
- 2 -
l l
Bériellega Készlet- Szalgil- Különféle l•> l Makódési l Kamat- l Felhalo. ITáoogatis kiad as beszerzés tatas kiadis és j Ebbtll: l kiadisok fizetések j és és belizelés TB i irulék l' /1+2+3+4+5/ ttlkésltésl elvenis {2) {3) {4) {5) 16) {7) IBI 1101 l 191
l
l
Veszpréoi Egyeleo Müvel. és Közokt. Minisztérium
299201 7135635
34593 943046
75205 1526036
99913 2498602
160340 3973905
110881 2865472
669252 16077224
Zrínyi mlós Katonai Akadé1ia Honvédelmi Minisztériuo
465410 465410
22310 22310
38130 38130
94690 94690
223500 223500
207000 207000
844040 844040
17090177
1776258
8430721
5796640
9820558
7077389
42914354
Mindösszesen :
o 2511
o o
!2 500
124979 335B553
101634 2768480
5860 5860
2470 2470
559374 3
409571 q
Pénzforg.IMOk. célu !Fejl. célu Kiadisok nélküli hitelköt. hitelköt. összesen kiadas visszafiz.,visszafiz. /7+B+9+!0+ Illi 1121 1131 +11+12+13/
6090 90250
o o
15B322
o 1115000
o o
1516201
10000 10000
o o
11160
911955 2342201B 852370 852370
54301999
2/f. sz. melléklet Az 1993. éYi tényleges kiadasok !-os oegoszlasa
1
Béralap
Egyetem (l)
a V-24-2/0 /1993-94. sz-hoz
l
l
l
l
l
!
l
BérjellegOI Készlet- 5zolgal- Különféle l=> Müködési KamatFelhalo. ITaeogatas Pénzforg. Mük. célo Fejl. célo Kiadasok kiadás beszerzés tatás és és nélküli hitelköt. hitelköt. összesen hadas és EbbBl: kiadasok fizetések . \Bkésltés elyonas l kiadas Yisszafiz. Yisszafiz. 17+8+9+10+ befizetés TB jarulékl/1+2+3+4+5/ (2) l (3) (4) (5) l (6) (7) (8) (9) (10) (ll) (12) (13) +11+12+131
'
Debreceni Agrartudooanyi E. Gödöl!Bi Agrartudooanyi E. Pannon Agrartudooanyi Egyeleo Agrartudomanyi Eqyeteoek AllatorYos-tudooanyi Egyeteo Erdészeti és Faipari Egyeleo Kertészeti és ~!elo. Egyeteo FöldmüYe!Bdésüqyi Minisztériuo
32.9 33.7 29.8 32.1 33.0 26.0 36.8 32.6
4.2 4.2 4.2 4.2 5.1 4.1
Debreceni OrYostudooanyi E. Haynal ltre Egészségtud. E. Pécsi OrYostudooanyi Egyeleo Seooelweis OrYostudooanyi E. Szent-Györgyi Albert OrY. E. OrYostudomanyi Egyetemek Népjóléti Minisztériuo
29.7 31.2 31.5 31.2 32.4 31.2 31.2
2.0 !.8 2.3
EötYös Lorand Tudooanyegyeteo Janus Pannonius Tudooanyegy. József Attila Tudooanyegyeteo Kossuth Lajos Tudomanyegyetem Tudomanyeoyeteeek Liszt Ferenc 1enem0Yészeti F. Magyar IparoüYészeti F6iskola Magyar KépzBoOYészeti FBiskola 5zlnhaz- és FilaoüYészeti F. MOYészeti FBiskolak Budapesti Közgazdasag-tud. E. Budapesti MOszaki Egyeleo Magyar TestneYelési Egyeleo Miskolci Egyeleo
30.1 26.8 24.6 33.2 28.8 46.9 38.7 34.9 38.8 42.4 34.3 28.9 30.2 32.7
4.9 2.7 2.8 4.6 4.0 2.7
4.5
4.3
2.2
1.4 2.0 2.0
3.3
1.2 3.9 2.9 3.5 4.3 4.4 4.5
9.9 18.4 14.3 14.6 4.3 ll. O 12.9
11.2 14.4 9.5 12.0 l!. O 7.8 11.9 11.5
18.9 21.2 20.1 19.7 16.0 21.3 20.0
27.9 22.2 26.3 27.9 27.8 27.1 27.1
6.9 12.9 ll. O 10.2 11.8 10.3 10.3
18.6 18.9 18.2 18.3 18.2 18.2
7.2 6.1 5.5 ll. B 7.4 2.5 6.8
11.5 11.1 9.2 11.2 10.9 8.4
19.2 15.0 13.1 17.4 16.8 22.2
11.4
20.8
7.l
9.5 13.8 10.1 13.0 9.9 13.5 10.0
20.3 23.4 21.9 18.0 15.5 !9.4 17.6
16.3
5.6 4.4 6.6 4.4 8.2
8.9
21.1
17.3
14.0 13.5 12.7 13.3 12.9 11.4 15 .l 13.5
85.8 81.2 83.1 82.7 83.5 58.2 85.5 81.4
0.1 0.1 0.0 0.1 0.0
12.6 13.7 13.8 13.2 13.5 13.3 13.3
83.9 86.7 90.0 89.7 91.6 88.8 88.8
13.9 11.2 9.4
72.8
12.5
12.2 17.2 16.9 15.6 17.2 17 .o
13.1 11.0 12.8 12.4
61.7 55.2 78.1 67.8 82.8
B!. O 73.1 85.4 81.7 75.4 63.0 75.6 73.7
o.o
7.6 6.4 12.7 9.0 10.9 10.8 6.3
6.5
0.1
9.l
o. 7
4.2 6.8 5.0
0.0 0.3 0.6 0.1 0.4 0.3
7.7
8.8
7.6 6.8
0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0
7.9 7.9 5.8 7.5 4.5 6.8 6.8
3.6 3.6 4.2 2.7 3.9 3.4 3.4
0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0
16.4 32.1 11.7 12.0
0.3 0.0 0.1
17.3
0.2
o.l
7.7
13.7 12.6 17.8 3.7 12.1 16.8 0.2 7.1 17.7
o.o
0.0 0.0 0.0
!0.5 6.1 33.0 7.2 !4.3 3.6 5.9 9.1 8.9 5. 7 7.0 20.0 13.7
0.1 0.1
o.o
o.o !.8
o.o
0.0 0.0 0.2 0.2
o.o 0.5
o.o 2.0 0.5 0.8 0.5 3.5
o.o
0.0 2.4 0.0 !.l 0.0 23.2 0.1 2.5
o.o o.o o.o
4.6 0.0 0.0
o.o o.o o.o
o.o o.o
0.8 0.8 0.0 0.0 0.0 2.6 0.4 0.0 0.0 0.0
0.0
o.o o.o o.o o.o
0.0
o.o o.o o.o o.o o.o o.o 0.0
o.o o.o o.o o.o
o.o
0.0
0.0 0.0 16.2 0.0 0.7
0.0
o.o o.o o.o o.o
100.0 100.0 100.0 100.0 !00.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 !00.0 100.0 100.0 !00.0 !00.0 !00.0
Az 1993.
~vi
tényleges
kiad~sok
I-os
- 2 Béralap Egyete• (l J
BérjellegO KészletUad~s beszerzés (21
(3)
Szolg~l-
ta Us (4)
2/f. sz. melléklet a V-24-2/0/l993-94.sz-hoz
oegoszl~sa
l
l
Különféle => Felhalo. IT~oogat~s MO<ödési l KaoatKiadh és Eb bH l: kiad~sok fizetések és és befizet~s TB j~rulékl/1+2+3+4+5/ tHkésités elvon~s (6) (7) (8) (9) (!O J l (5)
l
Pénzforg. MOk. célú Fej 1. célú Kiad~sot nélküli hite !köt. hite !Köt. összesen li•d~s visszafiz. visszafiz. /7+8+9+10+ (ll) +11+12+13/ (12) (13)
----
Veszpréoi Egyete• MQvel. és Közokt. Minisztériuo
32.B 30.5
3.B 4.0
B.2 6.5
ll. O 10.7
!7. 6 17.0
12.2 12.2
73.4 68.6
0.0
13.7 14.3
11.1 !LB
0.7 0.4
0.0 4.B
o.o
Ll
100.0 100.0
Zrinyi Miklós Katonai Akad~mia Honvédeloi Minisztériuo
54.6 54.6
2.6 2.6
4.5
ll. l 11.1
26.2 26.2
24.3 24.3
99.0 99.0
0.0
o.o
0.7 0.7
0.3 0.3
o.o
u
0.0
0.0 0.0
0.0 0.0
100.0 100.0
Mindösszesen :
3L5
3.3
15.5
10.7
IB.!
13.0
79.0
0.0
10.3
7.5
0.3
2.B
0.0
100.0
o.o
2/g. sz. melléklet
1993. évi összefoglalO adatok
a V-24-2(0/1993-94. sz-hoz Mködési
Egyete•
BevételbOI Ktgv.-i Uo. ktgv.-i a oQködési összesen UoogaUs kiad. Hban /ezer Ft/ /ezer Ft/ l l l kiad~sok
Dsszes dolgazOk sz ha /fO/
Dsszes oktatOk
230
Debreceni Agr~rtudo•~nyl E. 6ödöll0i Agrlrtudoolnyi E. Pannon Agr~rtudoo~nyi Egyete• Agr~rtudol~nxi Egxeteoek Allatorvos-tudoo~nyi Egyete• Erdészeti és Faipari Egyetel Kertészeti és tlel•. Egyetel FöldoQvelOdésügxi "inisztériuo
920467 2046019 1769503 4735989 6773 Bb 413487 1432000
61.7 83.8 71.3
mam
567691 !715326 1261809 3544826 494330 372513 974000 538566 9
73.0 90.1 68.0 74.2
1179 228! !778 523 8 617 511 238 4 8750
Debreceni Orvostudoo~nyl E. Haynal !ore Egészségtud. E. Pécsi Orvostudoo~nyi Egyete• SeolelMeis Orvostudoo~nyi E. Szent-Györgyi Albert Orv. E. Orvostudoo~nxi Egxeteoek NépjOléti Minisztériuo
3!68632 ! 804330 2818371 7538981 3403914 18734228 18734228
1150354 688335 1121026 2584722 1223077 6767514 6767514
36.3 38.! 39.8 34.3 35.9 36.! 36.!
Eötvös Lor~nd Tudoo~nyegyete• Janus Pannonius Tudoo~nyegy. JOzsei Attila Tudoo~nyegyeteo
3416000 1!2000Ó 1332420 5868420 556! 95 1:'9079 !:11100 2:!1628 !Oil8002 11:10490 411)6000 3'i66S2 ! 532960 669252
3761700 1496000 ! 445248 6702948 593628 191818 164400 210543 1160389 !064880 3555000 310435 1633042 691204
liO.! 133.6 !08.5 1!4.2 106.7 107.1 125.4 95.0 !06.7 95.0 86.6 87.0 106.5 103.3
Tudo•~nxegxeteo~k
Liszt Ferenc lene1Dvészeti F. "agyar lparoQvészeti FOiskola "agyar Képz01Dvészeti FOiskola Szlnhlz- és FilooQvészeti F. "Qvészeti FOiskol~k Budapesti Közgazdas~g-tud. E. Budapesti "Qszaki Egyete• "agyar Testnevelési Egyete• "iskolci Egyete• Veszpréoi Egyete•
74.8
52~11
/fO/
Ossz. oktat. Ossz es az összes hallgatOk dolg. l-~ban szál a /fO/ l l l
!0 20 104 !BO 332 !636
!9. 5 23.5 14.3 19.5 16.9 35.2 13.9 IB. 7
!295 7015 2030 10340 494 1179 215 7 14170
395! !840 308! 60 52 3873 18797 18797
698 !48 664 !377 700 3587 358 7
17.7 B. O 21.6 22.8 IB.! 19.! 19.1
!498
387 9 !276 !7b4 6919 651 245 !56 !69 !221 1162 3945 387 !914
!814 612 619 304 5 480 !42 73 99 794 603 !552 107 856 245
46.8 48.0 35.1 44,0 73.7 58.0 46.8 5B.b 65.0 51.9 39,3 27.6 44.7 34.3
7I5
535
m
l hallgatOra l oktatOra l hallgatOra juto oDködé- juto hallgajutO tOk sz~oa si kiad~s bérköltség /ezer Ft/ /ezer Ft/ 1 /fO/ 308 !37
872 458 !371 351 664 512
5.63 !3 .ll 7.96 10.14 4.75 6.55 6.50 8.66
2100 3994 205 8 11408 11408
2115 !026 !342 !888 !654 !642 !642
2.15 1!.88 3.16 2.90 2.94 3.! 8 3.18
BO! 391 504 703 609 614 614
!386 7 5188 600 7 250 62 !445 468 539 !70 2622 5204 8790 1096 696 7 206 7
246 216 222 234 385 383 243 !304 415 215 467 325 220 324
7.64 8.48 9.70 8.23 3.01 3.30 7.38 !.72 3.30 B.b3 5.66 10.24 8.14 8.44
l! B !03 liO 113 231 !99 120 651 230 !OB 246 !49 lll !61
ma
711 292
356
201 626 !82 321 233
1993. évi összefoglalO adatok
2_ig. sz. melléklet a V-24-Jt0/1993-94. sz-hoz
- 2 -
l
Egyete•
MOködési kiad~ sok
8evéte1Ml Ktgv.-i tál. a oQködési ktgv.-i összesen t~oogat~s kiad. x-~ban /ezer Ft/ /ezer Ft/ l Xl
l
Osszes dolgazOk
Ossz es ok tatOk
SZ~U
/fOl
SZ~U
l
/W
Ossz. oktat. Osszes az összes hallgatOk dolg. x-~ban sdu
l
IX l
/fOl
l hallgatOra l oktatOra l hallgatOra jutO IOködé- jutO hallgajutO si kiad~s tOk sz~ma bérköltség /ezer Ft/ /ezer Ft/ If O/
MOvel. és Közokt. Minisztériua
14741716
15117898
102.6
16263
7202
44.3
51808
285
7.19
143
Zrínyi MiklOs Katonai AkadéMia Minisztériul
844040 844040
866400 866400
102.6 102.6
728
514 514
70.6 70.6
572
728
572
!476 !476
1.11 1.11
853 853
41578846
28137481
67.7
44538
12939
29.1
77958
533
6.03
234
Honvédel~i
Mindösszesen
1
A feldolgoz~sbOl kilaradt
1 -
Kossuth Lajos Tudoo!nyegyete;
3. sz. melléklet a V-24-2/0/1993-94. sz-hoz
Allagos állomány! letszám alakulása
Kutatók
Oktatók
Onálló gazdasági és műszak1 alkalmazottak
Egyéb besorolású közalkalmazottak
Osszesen
Egyetem 1991 1992 1993 Index 1991 1992 1993 Index 1991 1992 1993 Inde' !991 !992 !993 Index 1991 1992 !993 Index 1993/91 !993/91 1993191 1993191 1993191 , fO fO fO fO 7. fO fö fO fO 7. fO 7. fO fO fO 7. fö fO fO
'
Debrecen! Agrártudományi Egyetem Gódól!Oi Agrártudományi Egyetem Pannon Agrártudományi Egyetem Agrártudomány! Egyete~,ek All•torvos-tudományl Egyetem Erdészet! és Faiparl Egyetem Kertészeti és élelm!szeripari Egyetem EóldmOvelOdésügyl M1nisztér1um
211 206 214 508 481 485 254 255 262 977 942 961 106 101 104 161 160 171 351 340 349 1595 1543 1585
99.5 95.5 103.1 98.4 98.1 106.2 99.4 99,4
Debreceni Orvostudományi Egyetem Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Pécs! Orvostudomány! Egyetem Semmelwels Orvostudományi Egyetem SzEnt-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Orvostudományi Egyetemek NéaJóléti M1nisztér1um
764 354
785 749 98.0 353 362 102.3 m 559 577 105.5 1280 1271 1336 104.4 BOB 810 842 104.2 3753 3778 3866 103.0 3753 3778 3866 103.0
Eótvcs Loránd Tudományegyetem Janus Pannon1us Tudományegyetem József Attila Tudományegvetem Kossuth LaJOS Tudományegyetem Tudooányegyetemek Liszt ferenc Zeneművészell FOiskola Magyar JparmOvészet1 FOiskola Magyar KépzOmOvészetl fOiskola Szinház- és Filmművészeti f01skola MOvészeti f01skolák Budapesti Kózgazdaság-tudományl Egyetem Budapesti MOszaki Egyetem
1578 1552 1546 98.0 531 519 520 97.9 567 568 582 102.6 511 512 512 100.2 3187 3151 3160 99.2 359 381 397 110.6 113 113 116 102.7 73 78 75 102.7 54 49 44 81.5 599 621 632 105.5 501 514 536 107 .o 1575 1511 1450 92.1
48 103
89 240 39 21 103 403 63 42 27 205 62
m 399 158 6
BB 65 317
o (l
o o (l
71 312
63 121 74 258 43 19 107
64 133.3
189
239
116 112.6
336
333
238 327 415 980 100 94 751 1925
125.9 97.3 81.9 95. o 97.1 113.3
712 724 663 93.1 1164 1232 !428 !404 1353 94.7 2375 2339 1100 985 1032 93.8 !950 1740 324 0 3113 3048 94.1 5489 5311 410 408 376 91.7 658 653 240 237 233 97.1 505 502 137.3 992 881 1178 118.8 1993 1958 109.1 4882 4639 4835 99.0 8645 8424
1179 2281 1778 5238 617 511 2384 8750
101.3 96.0 91.2 95.4 93.8 101.2 119.6 101.2
3951 1840 3081 6052 3873 18797 18797
102.7 97.0 101.9 100.6 102.6 101.5 101.5
96.8 397 386 392 q~ i 1807 1770 1788 98,9 3940 3876 3879 166.7 189 180 185 97.9 575 542 561 97.6 !301 1247 1276 85.2 381 389 391 102.6 703 709 716 101.8 1739 1750 1764 7o.s 512 486 498 97.3 m 554 631 112.9 1647 1598 !687 89.6 1479 1441 !466 99.1 3644 3575 3696 101.4 8627 8471 8606 o 0.0 74 70 72 97.3 191 !98 182 95.3 624 649 651 o 0.0 8 8 9 112.5 116 118 120 103.4 237 239 245 o 0.(1 39 40 45 115.4 28 25 36 128.6 140 143 156 o 0.0 24 26 31 129.2 95 96 94 98.9 173 171 169 o 0.0 145 144 157 108.3 430 437 432 100.5 1174 1202 1221 55 77.5 143 143 146 1!)2.1 4~·1 439 425 94.2 1166 1167 1162 252 80.8 1267 1267 1127 89.0 1237 1277 1116 86.7 4441 4332 3945
98.5 98.1 101.4 102.4 99.8 104.3 103.4 111.4 97.7 104.(1 99.7 88,8
427
69 77.5 507 426 249 103.8 1032 998 37 94.9 103 101 13 61.9 83 86 106 102.9 547 630 405 100.5 1765 1815
71 35 28 201 70 405 405
104.8 103 105 lOB 104.9 17 89.5 85.7 19 19 88.9 200 221 225 112.5 92.7 493 480 481 97.6 72 116.1 292 269 281 96.2 388 97.2 1107 1094 1112 100.5 388 97.2 ll 07 1094 1112 100.5
168 6 84 46 304 o
153 10 75 46 284
o o o
() 71 277
66 36 24 190
2918 !481 2219 4036 2613 13267 13267
2905 1453 2227 4005 2674 13264 13264
3028 1425 2255 4045 2678 13431 13431
103.8 96.2 101.6 100.2 102.5 101.2 101.2
3848 1896 2993 6014 3775 18526 18526
3866 1860 3035 5957 3823 18541 18541
Allagos állomanyi létszám alakulása
~- sz. melléklet a V-24-L/0/1993-94. sz-hoz
- 2 Oktatók
Onalló gazdasagi és maszakí ;lkalmazotta\
! utaték
Egyéb besorolású közalkalmazottak
Osszesen
Egyetem !991
fO Magyar Testnevelési Egyetem Místolci Egyetem Veszprémi Egyetem MQvel, és Közokt. Minísztér1um Zrinyi Miklós Katonai Akadémia M:n1szténum
~-Qrl.Y_édelmi
Mindösszesen :
fO
fO
106 JOB 107 602 636 666 183 209 234 675 3 6750 6785 269 269
267 26 7
' 1'!0.9 110.6 127.9 l00.5
271 100.7 271 Ji)(). 7
Index !991 !992 !993 Index 1991 !992 !993 Index !991 1992 1993 Index
!992 191)3
1992 !993 Index !991 1993/91
1993/91
fO
fö
"..,,_, 16 J) 766
o o
fö
37 18 17 724
o o
'
32 16 19 658
1993/91
fO
fO
fO
18 17 lB 97 .o 100.0 227 22~ 250 lll.B 109 107 108 85.9 3388 3344 3272
o o.o o 0.0
368 368
344 ~;u
'l.
fO
fö
fö
1993/91 fö 'l.
100.0 220 218 230 JJO.l 1050 948 982 99.1 385 377 354 96.6 746) 727! 723 5
346 94.0 346 94.0
151 J 51
114 J 14
fO
fO
!993/91 J:
!04.5 377 380 387 102.7 93.5 !895 !827 !914 101.0 91.9 694 710 71~ 103.0 96.9 18374 18089 17950 97.7
ll l 73.5 lll 73.5
788 788
725 725
728 92.4 728 92.4
12370 12m 12507 JOJ.J 1568 mb 1451 92.5 662B 6517 6655 J00.4 25767 ms8 25612 99.4 46333 45779 46225 99.8
Ottatói létszlm alatulisa
3{_a sz. melléklet a V-24-1./0/1993-94. sz-hoz Teljes munka1döben fogi, oktatók létszáma /FOL/
Osszes ottatót létszáma IOOLI
Redukált oktatól lét sz á• /ROll
Egyetem 1991 1992 !993 ln dex 1991 1992 !993 Index 1991 1992 1993 Index Ll 5 X. ll 1.15 1993191 1.15 L 15 X,15 1193191 K.15 i: .15 L15 1\93191 ,, fö fO fO fe fO fö fO fO fö •
'
'
Debreceni Agrártudomány! Egyetem Góddllöi Agrártudományi Egyetem Pannon Agrártudományi Egyetem &MJLlt•d_o_mlnYL~mt e•i'L lllatorvos-tudoolnyi Egyetem Erdészeti és Falpari Egyetem Kertészeti és tlelmiszeripari Egyete~ Eo l d_!~ ve_l1q_é$LM_!J1is_l_lir_l_!l_!
!Ol !68 351 !652
Debreceni Orvostudomány! Egyetem Haynal Imre Egészségtudomlnyi Egyeleo Pécsi OrvostudomlnYl Egyetem Semmelweis Orvostudományt Egyet~m Szent-Györgyi Albert Orvostudomanyi Egyete• Qr_vp;_lu~p_mám.-f~y_g_!e_!e~ _ ~és.Jó 1é t L!1J nm_t_e_Ll_l!~___
689 686 698 101.3 149 14b 148 99,3 603 634 664 110.1 !380 !378 1377 99.8 763 no 7(J(l 91.7 3584 356~ 3587 100.1 3594 3564 3587 100.1
1289 763 3410 3110
Eotvös Loránd Tudományegyetem Janus Pannon1us Tudományegyetem Jó:sef Attila Tudomanyegyetem Kossuth Lajos Tudományegyetem !.!J[JománYJ.Rttle_m_et_ _ _ L1szt Ferenc Zeneművészeli Föis~ola Magyar Iparművészeti FOiskola Magyar KépzOmOvészetl Föi!kola Szinhlz- és F1lmművészet1 Föiskola
1773 1699 1814 102.3 590 598 612 103.7 591 604 619 104.7 493 489 5:)2 101.8 3447 :.388 3547 102.9 435 470 480 110.3 !45 !45 142 97' 9 76 75 73 96.1 99 100.0 99 !00 755 /90 794 105.2 ~58 584 603 ll' 8' l
!550 !543 1558 100,5 531 519 510 97.9 549 549 555 101.1 485 480 492 101.4 3115 3091 312 5 10~). ~ 277 309 l93 105.8 93 93 93 100.0 70 69 69 98.6 q2 98.9 93 95 m ~>66 547 102.6 484 476 498 102.9
Hűvésill_LE._öiskoW
Budapesti Kö:gazdaság-tudományl Egyetem
221
560 251 1032
216 536
230 104.1 535 95.5
214 :.16
246
255 101.6 1020 98,8 104 103.0 180 107.1 33 i 94.6 !636 99.0
250
998 101 171 340 161•)
980 l 00
212
218 l(l1.9
Zli
211
488 245 945
488 94.6
~.24
496
255 102.0 961 98.1
260 h':Ol
"'t;-; L •''
219 100.9 495 94.5 261 1(10.4
9~.9
975
l 0(1
103 1(L),(I
l (1(1 161
100
103 103.0
!60
1'0 105.6 3~3 99,4 1~.71 99,(1
163 105.2 308 98' 4 !518 !491 !535 99.2 l 55 313
670 ll 3 575
153 293
679 101.3 ll o 97.1 602 638 111.0 1281 1300 100.9 715 69 (l 9(1,4 337 3 3417 100.2 3373 3417 10(1.2 604 lll
325 1587
239 12S ~89
1329 763
~.(l 7
tm 239
97,1
_,
242 101.3 123 98.4
.. l ~·.:.J
110,5 1336 100.5
l"' 618 ~"l"'
6~1
717
693 90.8
304~·
?.oz o 3(145 100,0
30 45
~.0 20
3045 100.0
!613 1563 16:·1 561 559 566 567 567 582 493 488 502 323 4 319 7 32E1 359 381 397 113 113 114 ,, 71 71 " 96 98 96 639 664 678 496 5!)2 5~0
101.1 1(11) '9 102.7 10!.8 lf)l.5 110.6
10(1, 9 1(i(l,(l
100.0 106.1 1(14,8
3ia sz. rnelléklet a V-24-210/1993/94. sz-hoz
Oktatói létszám alakulása
- 2 Osszes oktatók létszáma /O OLI
Teljes munta1döben fog!. oktatók létszáma /FOL!
Redutált ottatói létszám /ROLl
Egyetem 1991
us fO
!992 !993 Index !991 1992 1903 lndex !991 !992 1993 ln dex X. lS X.!S 1993/91 X.l5 1.15 !.15 1993/91 !.lS Ll 5 X.l5 1993/91 fö
to
x
1672 !621 !552 92.8 l 06 108 107 100.9 647 781 856 132.3 200 217 245 122.5
Budapesti MOszak1 Egyetem Magyar Testnevelés1 Egyetem Miskolci Egyetem 'Jeszprémi Egyetem Milvej. és Köz okt. Mlnisztériu.ID.
738S
)489
7704 104.3
Zrinyi M1tlós Katonai Akadéo1a ilQrr'IJ!i~ l" Mi nm t!nu,.m,_ __
505 505
619 619
514 101.8
Mindósszesen
~·14
101.8
tö
tö
to
'
!502 !438 !378 9!. 7 104 106 106 101.9 588 644 674 114.6 200 216 244 122.0 6526 65:.7 6572 100.7 269 269
267
267
271 100.7 271 100.7
to
tó
tö
'
!SS 9 !505 1440 92.4
105 604
107
107 101.9
675
722 119.5 244 122.0
2()0 216 683 7 6866 6992 102.:.
278
284
303 109.(1
278
284
~,03
109.(1
13126 13282 13141 102.4 11753 11668 11795 100.4 11747 11696 11911 101.4
Ottalók és tudoményes tutatót széma 11993. X. 15-i éliapoll Egyetem
Debreceni Agrlrtudoményi Egyetem Gödöl!Oi Agrértudoményi Egyeleo Pannon Agr!rtudoményi Egyetem Aorérlud~ményi
[email protected]_~L
Allatorvos-tudoményi Egyetem Erdészeti és Fa1pari E0yetem Kertészeti és ~lelmiszeripari Egyetem FöldmOvelOdésüqyi_Minisztéri~
Debreceni Orvostudomanyi Egyetem Haynal Imre Egészségtudoményi Egyetem Pécsi Orvostudomanyi Egyeleo Seomehe~s Orvostudoményi Egyetem Szent-Byörgyl Albert Orvostudomanyi Egyet•• Orvostudoményi Egvetem.ek NéQ.ióléti MJnJSZiérium Eötvös Loránd Tudoményegyetem Janus PannonJus Tudomanyegyetem JOzsei Attila Tudoményegyetem Kossuth LaJOS Tudoményegyetem Tudomanyegyetemek Liszt Ferenc ZenemOvészeti FOist.ola Magyar Iparművészeti Föistola Mogyar KéozOmQvé,zeti Fö1skola Szinhéz- é' Fil•mOvészeti Fö1stola Mavészeti FöJ_?ill_ék___ Budapest! Közgazdaség-tudoményl Egyetem Budapesti Műszat1 Egyelem Magyar Testnevelési Egyetem Miskolci Egvetem Veszprémi Egyeleo Müv11.L_i§__!ózokt. MinJSZtérit•~.
~~b.
sz. melléklet a V-24-)(Ü/1993-94.sz-hoz
OktalOk Kutatók Os s z e s e n férfi nö együtt férf J nö együtt férf i nO együtt 159 357 203 719 83 133 !99 1134 427 247 416 763
381 225 4 2254 1154 386
71
230
46
131
488 255 973
B.J
52 254 20 39 133 446 271 186 235 594 334 !620 1620
~\81
660 226 !87 150 !223 182 44 14 26 266 234
!245 76
307 31
643 172 536 5
213
432
352 2324
298 98 55 73
524
73
2347
103 172 332
47 176 19 14
64
17 33 20 70 14
o 53 137
63 116 67 246 33 14 117
410
1580
273
698
41 27 22
21 20
130
92 34 17 4 !74
438
46 5 27 16 94
162 10 79 46 297
433
651 !377 715
3874 387 4
44 264 264
1814 612 619 502
116 5 52
354 7
203
480 !42 69 99 790 615 !552 107 856 245 7712
30
o o o o o 40 259 16 14 13 545
7
o o o o o 25 52 16 2 19 208
62 47 29 222 78 438
o o o o o
293 604
205
BB
440 250 895 102 !47 263 !407
164 72 324 34 39 186 583
468 274 913 425 2518 2518
292 206 242 686 368 1794 1794
4312 4312
1270
706
1976
391
2~. 1
6"'" LL
484
214 166
698 548 384 4 480 14l 69 99 790 680 !863 !39 872
438
382
252 7
298 98 55 73 524
1317 182
44 14 26 266 259 359
322
1219 !36 186
449 !990 760 480 680 !599 793
ló
421 1504 92 657
32 753
l BS
0'
277
5910
2555
8465
65 311
32
47 215
''
Oktatók és tudományos kutatók száma 11993, X. 15-í állapot l
3/b. sz. melléklet a V-24-~IÜ/1993-94. sz-hoz
- 2 Egyetem
Zrinyi Miklós Katona! Akadémia Honvédelmi Minisztérium
Mindösszesen :
Oktatók Kutatók Osszesen férfi nO együtt férfi nO együtt férfi nO együtt 226 226
8979
45 45
271 271
4458 13437
o o
1082
o o
519
(1
226
o
226
1601 10061
45 45
271 271
4977 15038
Hallgatói létszám alakulása
Osszes hallgatói létszám l OHL/
4. sz. melléklet a V-24-2{0/1993-94.sz-hoz Nappali hallgatók sz éma
/NHL/
Redukált hallgatók száma /RHLI
Egyetem !991 !992 !993 Index !991 !992 1993 Index 1991 !992 !993 Index !.15 1.15 1.15 1993/91 1.15 1.15 1.15 1993/91 1.15 x. !5 1.15 1993/91 ., to fO l lö to tö to to t ö to '' '
Debre,eni Agrártudományi Egyete~ Gödöllöi Agrártudományi Egyetem Pannon Agrártudományi Egyetem Agrártudományi Egyetemek Allatorvos-tudományi Egyetem Erdészeti és Faipari Egyetem Kertészell és ~lelm!szeriparl Egyetem FóldmGvelödésüqyl Min1sztér1um
!278 5305 1773 8356 508 882 926 !761 !987 10051 1177)
!295 7015 2030 10340 494 1179 2157 14170
97.4 174.9 134.4 150.9 88.5 133.7 122.5 141.0
1016 9b4 1030 101.4 2222 2728 3337 !50.2 1096 !321 !467 133.9 4334 5013 5834 134.6 m 508 494 88.5 758 733 803 105.9 !639 !747 !955 119.3 7289 8001 9086 124.7
1113 2760 !220 5093 558 795 !761 8207
1061 350! !457 6019 508 791 1987 9305
Debre,eni Orvostudooányi Egyetem Haynal Imre Egészségtudamanyi Egyetem Pé,si Orvostudományi Egyetem Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Orvos tudománY i Egyetemek ~!]itillJ1 M i nlSZ t émm
1279 1326 1427 Í454 !456 1830 4174 4092 J934 2120 10270 10822 10270 10822
1498 !758 2100 3994 2058 11408 11408
117.1 123.2 144.2 95.7 106.4 111.1 ll!.l
!279 !326 880 834 1456 1830 417 4 40 92 1904 2068 9693 10150 9693 !0150
!279 1044 1456 4174 !913 9866 9866
!326 1020 !830 4092 2084 10352 10352
Eotvos Loránd Tudományegyetem Janus PannoniUS Tudományegyetem József Att1Ia Tudományegyetem Kossuth LaJOS Tudományegyetem Tudományegvetemek L1szt Feren' Zeneművészet! FO!skola Magyar JparoUvészet1 F01skola Magyar KépzOművészetl Főiskola Szín~áz- és FilrnmOvészeti F01skola MOvészeti Főiskolák Budapesti Kózgazdaság-tudo•ányl Egyetem
11020 11463 4017 4437 4439 5282 3210 3692 22686 248 74 !348 1354 399 416 4b7 480 !94 209 2408 2468 4144 .46!·7
13867 5188 600) 4780 29842 1445 468 539 IJO 2622 5204
125.!! 8674 9477 10620 122.4 9378 10073 11702 124.8 129.:! 3223 3ó31 4359 135.3 3461 38 )3 4608 133.1 !35.;> 340 9 3919 4604 135.1 3718 ma 5025 135.2 !48.'1 2614 3045 3778 144.5 2793 3239 4079 146.0 !31. :i 17920 20072 23361 130.4 19350 21513 25414 131.3 107.2 !348 1354 !445 !0 7.2 1348 !354 1m 101.2 399 42 ó 468 117.3 399 426 468 117.3 117.3 429 447 502 117.0 115.4 429 447 502 117.0 125 !35 !25 100.0 146 15 J 139 95.2 87.6 108.9 2301 2362 2540 110.4 2322 2~·84 2554 110.0 109.7 2q32 3275 3611 123.2 3479 ;,684 4089 117.5
!329 4011 1510 6850 558
!422 848 !957 3994 !904 10125 10125
111.2 96.4 134.4 95.7 100.0 104.5 104.5
1106 4443 1636 7185 494 916 2157 10752
99.4 161.0 134.1 141.1 88.5 115.2 122.5 131.0
1445 113.1) 1120 107.3 2000 137.4 !.99 4 95.7 !950 101.9 10509 106.5 10509 106.5
Hallgatól létszám alakulasa
4. sz. n1elléklet
- 2 -
a V-24-~/0/1993-94. sz-hoz
Osszes hallgatói létszlm
Nappall hallgatók s:z~ma
Redukált hallgatók s:zama
/O HL/
/NHL/
/RHL/
Egyetem 1991 1992 1993 Index 1991
1992 1993 Inde< 1991
1992 1993 Index !.15 1993/91
l.! 5 1.15 !.15 1993/91 !.15 !.15 !.15 1993/91 1.15 1.15 fö tO % fO fO to to to ' to
Budapesti MOsz aU Egyetem Magyar Testnevelési Egyetem Miskolci Egyetem Veszprémi Egyetem MOvel. és Kozokt. Minisztériu•~
8143 1006 4703 !0 67 44757
8487 941 5670 1478 48555
Zrinyi Miklós Katonai Akadém1a Honvédelmi Min1sztérium
573 573
746 746
Mindósszesen
8790 1096 6967 2067 56588
lOB. O 6955 109.0 459 148.1 3423 193.7 830 126.4 34820
572 99.8 572 99.8
302 302
7381 519 4457 1146 39212 450 450
7716 575 5518 1529 44850
110.9 7311 125.3 623 161.2 380 7 184.2 901 128.8 37793
7713 645 4821 !246 42006
383 383
539 539
361 119.5 361 119.5
to
'
8038 731 5953 1690 48469
109.9 117.3 156.4 1B7.6 128.2
424 110.7 424 110.7
65651 71900 82738 126.0 52104 57813 64422 123.6 56249 61202 70154 124.7
Oktatól - hallgatól
létsz~marlny
alakulisa
~z.
melléklet
a V-24-2/0/l993-94.sz-hoz 1 oktatóra jutó összes l fOfogl. oktatóra jutó l oktatóra jutó reM.Ilt hallgatók száma nappali hallgatók szlma hallgatók szloa /OHLIOOL/ /NHL/fOL! IRHL!ROLI
Egyetem 1991 !992 1993 Index !991 !992 1993 Index !991 1991 1993 Index Ll i x.! 5 us 1993/91 l.li x' 15 1.15 1993/91 1.15 X. l 5 LIS 1993191 fO fö fö fO fO ~ fö fö fO ~ fO '•
Debreceni Agrártudományi Egyetem Gödöl!Oi Agrártudományi Egyetem Pannon Agrártudományi Egyetem Ag r l r t ~d.~~m_lly_ele_nt!l._ Allatorvos-tudomlnyi Egyetem Erdészeti és Fa1pari Egyetem Kertészeti és Elelmiszerlparl Egyetem fö ~ave l O_d_éj_Í!JIYI Mín iRt ér ium
6.01 7.16 6.02 6.64 5.52 5.25
5.63 13.11 7.96 10.14 4.75 6.55 6.50 8.66
93.7 183.1 132.2 152.7 86.1 124.8 1:9.5 142.4
4.75 4.31 4.38 4.42 5.58 4.89 5.24 4.71
4.55 5.59 5.39 5.30 5.08 4.79 5,96
4.72 6.84 5. 75 6.07 4.80 4.93 6.35 5.37 5.92
99.4 158.7 131.3 137.3 86.0 100.8 121.2 125.7
5.13 5.27 4.69 5,\)9 5.58 4.94
Debreceni Orvostudcmlnyi Egyetem H•ynal Imre Egészségtudományi Egyetem Pécsi Orvostudcmlnyi Egyetem Semmelweis Orvostudcmlnyi Egyetem Szent-Gyórgy• Albert Orvostudományi Egyetem prv_Q_Sj~_g_o~IJ!)'i Egyetemek NéoLóléll .~lnlSl.ténum
!.86 1.93 2.!5 9.58 9.96 11.88 2.41 2.89 3.16 3.02 2.97 2.90 2.53 2.94 2.94 2.87 3.04 3.18 2.87 3.04 3.18
115.6 124.0 131.1 96.0 116.2 110.8 110.8
l. 91 7.79
2.00 7.51 3.04 3.19 2.89 3.01 3.01
109.4 99.0 121.3 94.8 110.4
5.35 8.35 2.47 3.14 2.51 3.24 3.24
Eötvös Lorind Tudományegyetem Janus Pannon1us Tudomlnyegyeteo József Attlia Tudományegyetem !ossuth LaJOS Tudományegyetem TudomJnx.e_gy_et eme~ L1szt Ferenc Zeneművészell Fö1skola Magyar Iparművészeti F01skola Magyar KépzOmilvészeti f!iskola Szinhlz- és Filmművészeti Fö1skola
6.22 6.81 7.51 6.51 6.58 3.10
122.8 124.5 129.2 146.2 127.8 97.1 120.0 120.2 87.8 103.4 101.5
5.60 6.14 6.82 6.07 7.00 8.38 6.21 7.14 8.30 5.39 6.34 7.68 5. 7i 6.49 7.48 4.87 4.38 4.93 4.29 4.58 5.03 6,13 6.48 7.28 l. 34 L 42 1.36 4.32 4.17 4.b4 ó,06 6.88 7.25
MOvisz~.t.U~H.kol ák
Budapesti !özgazdaság-tudomlnyl Egyetem
5.92 9.90 7.21 8.37 5.03 5.42 5.02 5.84 6.08 7.31
6.75 7.42 8.75 7.57 7.34 2.88
7.64 8.48 9.70 9,52 8.41 3.01 2.75 2.94 3.30 b .14 6.40 7.38 l. 96 2.08 1.72 3.19 3.12 3.30 8.50 7.94 8.63
2.53 3.24
2.50 2.84
2.84
2.09 7.71 3.07 3.07 2.76
2,!f6 104.2
2.96 lOU 121.8 138.1 133.7 142.5 130.1 101.2 117.3 118.8 101.5 107.4 119.6
5.03 7.06 5.78 6.28 5.08 4.94 5.42 6.47 5.17 6.10
5.05 8.98 6.27 7.37 4.80 5.39 6.68 6.84
98.4 170.4 133.7 144.8 86.0 109.1 123.3 132.3
5.55 8.29 2.96 3.09 2.91 3.43 3.43
5.97 9,11 3.07 2.99 2.81 3.45 3.45
111.6 !09.1 124.3 95.2 112.0 106.5 106.5
5.81 6.36 6.17 6.93 6.56 7.63 5.67 6.ó4 5.98 6.73 3.75 3.55 3.53 3. 77 6.04 6.21
7.17 8.14 8.63 8.13 7.75 3.64 4.11
123.4 131.9 13l.ó 143.4 129.6 97.1 116.4
1. 52
7.07 117.1 L 60 1.45 95,4
3.b3 3,59 3.77 103.9 7.01 7.34 7.86 112.1
OktatóJ - halloatóJ l!tszlmarany alakulása
- 2 -
5. sz. melléklet a V-24-l(0/1993-94. sz-hoz
l ottatóra Jutó összes l töfogl. oktatóra jutó l oltatóra jutó redutált hallgatók Sláma nappali hallgatók száma hallg•tót s;lma /OHL/OOL/ /NHL/FOL! /RHLIROL/
Egyetem 1991 !992 !993 !.od ex 1991 1992 1993 lndex 1991 1992 1993 l ndex 1.15 L lS 1.15 1993191 1.15 Ll 5 1.15 1993/91 1.15 ~.ls 1,151993/91 ., fö fö fO tö tö to tó tö tö '
'
'
Budapesti MOsz~ki Egvet~m Magyar Testnevelési Egyetem M1skolci Egyetem Veszprémi Egyetem (\'lvel. és_M-'oltJ\.JnisJt!rium
9.49 7.27 5.34 6.06
Zrinyi M1klOs ~atonai Akidémla Honvédelmi MinlsztérJum
1.13 1. 21 !.ll 98.2 1.13 !.21 !.ll 98.2
1.12 !.69 1.33 118.8 1.12 1.69 1.33 118.8
1. 38 1. 90 1.40 101.5 1. 38 l. 90 1.40 101.4
Mindösszesen :
s.oo
4.43 4.95 5.46 123.3
4.79 5.32 5.89 123.0
4.87 U 4 5.66 116.2
8.71 7.26 6.81 6.48
10.24 8.14 8.44 7.35
107.9 112.0 158.1 121.3
5.41 6.16 123.2
4.63 4.41 5.82 4.15 5.34
5.13 4.90 6.92 5.31 6.00
5.60 5.42 8,19 6.27 6.82
121.0 122.9 140.7 151.1 127.7
4.69 5.12 5.93 6.83 b. 3(1 7.14 4.51 5. 77 5.53 6.12
5.58 6.83 8.25 6.93 6.93
119.0 115.2 131.0 m-.7 125.3
FUfoolallo~~s~
oktatók tudo~Anyos foko~ata /1993. oltóber 15-i lllaoot soerint/
A\ edénilus rendes tag "
.'-.J l:
t
f'
:.
l f ~\/
,._
>.:~: r.:;ti
3
:j
37
!Ol 9 43 !68 !O 20 !8 li 56 !8
EovEtrn
F~iQ~ri
é3
[oyEten
!1or~rtudr·::~~nyi EO'l'P.t~.,
!~re [oO;rséot~da~Anyi Eoyete~
3
!5
o
n
o
1
!9
!8
o
,,l
Attila
lrrtt;~~ti ~s ~lelnis:erlQ~ri Eoyete~
4 l
~-~~~tlth l.~jos Tudo~~ny~oyetrn
5
Tu~ornJnyray~tr~
o l
o •' 6
l 2
~·:gy~r ~éQ~U~~vf;~eti FVi~lol~
o o
,:,~~~r 7estnnv~l~si Eovetr~
Q
o o o o
':1~\.Pici
•'
l
I_J~:t
Ferenc
lrn~rGvé;zeti FOiskol~
t:~a\·;::r ir·~rr.Livf;,;:eti
Fliisl:c.ia
Eovr:tr~
r~nnrn 0?r~rttrdo~!nyi Eoretr~ P~c;i Drvostud~~AnYi
Eoyete• •i
~'!'"~"·~l\;~i; Orvo;htdor:o~nyi Eoy~te11 S:r~t-Gv~royi Alb~rt Or~c~tudDAlnyi Eoyett~
S:inh!~-
&;
Fil~nüvts:eti
FUiskola
o o
v~~~Drt~i Eoyrtr~
2rfn~i lli~Jó; l.~ton~i nk~df~ia
o
l l
o o
5
,."
6
'•
3 2
,.
"
13 31 72 39
l ll 2
H 100 338
49
59
7o1 3
87
56.3
471
~Q.'i
457
!272 !91 656 !370 !40 "14
35,9
.570 H
!0 9 62 88 !58 62 !63
!31 80 l 08
60 !76
224
!2 !27 82 94 257
82 202 10 5 3 !4 !57 97 !2 7 337
m
173
3 57 20
5 69 22
249 7
i'i5:6)
49
37
'3 o
6
m
51 !29 363
----------------------------------'<~~'::-.~n:
Osszes tudoma- Ftlfog!a!ko,lsu Tudományos fof.. nyos fokozattal oktatói l2ts;:~.r;; aránya a föfog!. oU.létsz. belül rende!f.e;ö okt. öss~es~n /fUI / 1. l l föl ''11+2+.]+4)
•1
(·
J:nu~ !~nn~n1u; iud0~~nvcgv~te~ J::2~~f
2
TudonánYok l;anóidltusa /fU/
2
~~~t~o; Lor~~d iudc~~ny~ovet~,
li~?n~J
l fUI
(1
~~~rrc~~i Dr,·c~t~dr~~nyi
G:•,;;, i P_\ i
/fU/
Eevrtr: ..,
~r~r~r~ni nor~rttrdD~~nyi Eoyet~n
Ere~s:eti
Tudor:1ányok doltora
r r.:~ 1::\.<~~o-t1.1do~.~n~ i Eoretr1 r;C!:;:;I i Eoyr>tu,
~.~n·~~-t~nJ':'~-~rrYi
~'·"',:)r:-;l.!
Akadinilus levele::1 t.:19
6. sz;· melléklet a V-24-UC/19~.3;-::94 -es sz.hoz
334 8
.,.., ...
",• .. ö
452 520 308
m 309 84 52 93 674
.,. .,~.,
592 !280 646 92 218
3L4 26,8
41.6 33,6
31.6 24.4 23,9 43,1
26.6 44.2 3,2 6,0 5.8 15,1 23,3 41,8 21.5 26,3 26,9 5,Jl 31,7
271
8,l
11209
29,9
'JLa.
iantarvi órlk ellltls;
a Teljes ounkaidtlben foglalk. oktatók lltal ellltott Orlk
Teljes munkaidtlben foglalk. kutatOk lltal ellltott órlk
Tovlbbi jogviszony keretében foglalk. oktatók órli
Külstl Oraadók lltal ellltott órlk
sz. mellék1et
V-24-j/0/1993-94. sz-hoz
TMB ösztöndljasok lltal ellltott órlk
Osszesen
Egyetem 91192. 92/93. Index 9!/92. 92/93. Index 91192. 92í93. Index 91192. 92/93. Index 91/92. 92/93. Index 91192. 92/93. Index /Ora/ /Ora/ l • l /óra/ /Ora/ l • l /óra/ /óra/ l x l /Ora/ /óra/ l • l /óra/ /óra/ l • l /óra/ /óra/ l 7. l Allatorvos-tudomlnyi Egyete• Budaoesti Közgazdaslg-tudoolnyi Egyetem Budapesti MOszaki Egyetem Debreceni Agrlrtudomlnyi Egyetem Debreceni Orvostudcmlnyi Egyetem Eötvös Lorlod Tudomlnyegyetem Erdészeti és Faipari Egyetem Gödölltli Agrlrtudomlnyi Egyetem Haynal !ore Egészségtudoolnyi Egyete• Janus Pannonius Tudomlnyegyeteo József Attila Tudoolnyegyeteo Kertészeti és tlelmiszeripari Egyetem Kossuth Lajos Tudoolnyegyeteo Liszt Ferenc ZeneoOvészeti Ftliskola Magyar Iparművészeti Ftliskola Magyar KépztlmOvészeti Ftliskola Magyar Testnevelési Egyeteo Miskolci Egyete• Pannon Agrlrtudomlnyi Egyete• Pécsi Orvostudcolnyi Egyeteo Semmelweis Orvostudcolnyi Egyete• Szent-Györgyi Albert Orvostudcmlnyi Egyetem Szinhlz- és FilooOvészeti Ftliskola Veszprémi Egyetem Zrinyi Miklós Katonai Akadémia
Ossz esen:
!51 06 81300 528510 428 99 140837 346664 41209 120253 25261 102975 113117 77309 89117 114902 20 500 33 296 21340 195391 48148 743 97 lll839 307870 352 80 368 75 533 87
15328 89600 519450 43127 142934 367917 40121 128042 28045 106992 115302 81464 84147 123353 21600 32632 21020 223907 51493 78527 112266 264119 35896 45 209 59 367
101,5 110,2 98,3 100,5 !Ol. 5 106,1 97,4 106' 5 111,0 103,9 101,9 105,4 94,4 107,4 105,4 98,0 98,5 114,6 106,9 105,6 10ü,4 85,8 101,7 122'! lll ,2
17190 3362 803 3
93,5 85,7 98,8 96,7 o 0,0 18908 110,0 2956 87,9 6918 86,1
o
o o,o
310 2 1120 78135 900
2899 960 77217 870
835 1019 122,0 !360 0 16900 124,3 47840 41870 87,5 788 1233 156,5 174587 159429 91.3 47785 42755 89,S !695 2052 121,1 !4 669 14170 96,6 11552 12062 104,4 !607 9 19848 123,4 13184 16770 127,2 294 6 3370 114,4 713! 8354 117,2 50030 48148 96,2 6!20 6480 105,9 952 672 70,6 780 780 100,0 11718 12773 109,0 !493 1629 109,1 7419 10575 142,5 11867 13913 117,2 122500 147000 120,0 10624 15264 143,7 5259 7139 135,7 298 0 5550 186,2
235 392 25900 102
2777782 2831858 101,9 163770 162578 99,3 282312 311953 110,5 584433 609755 104,3
407 58
o
3116 972! 10366 6442
o
260
o
3472 9227 11300 7315
111,4 94,9 109,0 113,6 o 0,0 300 115,4
o o,o
2960 1188 5212
2560 86,5 1056 88,9 5080 97,5
687 3 541
6415 93,3 533 98,5
4916 333
4396 89,4 !96 58,9
o o
o o,o
o o,o
60 266 30 36 750 284
70 28540 40490 390
116,7 107,2 110,2 137,3
25911 !705 !456 6306 204 97 558 4 3862 5658 56 508 720 0 2800 50 386 74 8553 !843 706 29200 !680 395
27308 2811 1602 5786 21280 7708 4625 5868 44706 6840 3024 50 69447 9101 2833 16!9 25000 1540 1315
105,4 164,9 110,0 91.8 103,8 138,0 119,8 103,7 79,1 95,0 108,0 100,0 179,6 106,4 153,7 229,3 85,6 91,7 332,9
o
o
o o,o
o o,o
o
429 8 392
732
o 472
2214 !93 1401
o o o o
!680 282
o
849
o o !616
o
55,3 19338 19446 100,6 142,9 123042 136560 lll ,o 124,6 717135 711297 99.2 64,7 44 973 45686 101,6 o o,o 315424 302363 95,9 5518 128,4 443052 463936 104,7 314 80,1 483 63 48 254 99,8 913 124,7 !45383 !523 65 l 04 '8 o 0,0 43119 45893 106,4 782 165,7 143139 152374 106,5 4278 193,2 143820 153285 106,6 173 89,6 946 76 100932 106,6 2002 142,9 109749 !07686 98,1 o 0,0 221440 216207 97,6 o o,o 340 80 35220 103,3 o o,o 37048 36 328 98,1 o 0,0 25130 24410 97 ,l 1848 110,0 248651 309031 124,3 372 131,9 63 688 67675 106,3 o o,o 836 59 91935 109,9 1012 119,2 132134 135225 102,3 o o,o 460 lll 436652 94.9 o o,o 47 584 52700 110,8 2929 181,3 51785 64889 125,3 o o,o 56700 65113 114,8
!30 560 32270 66
53167 130,4 3853223 3975462 103,2
Föfoglalkozlsú ottatót tanlrcsoportonlénti !ves óraterhelése 11992/93,)
Egyete•
Debreceni Agrlrtudománn Egyetem Gcdbllői Agrártudom!nyi Egyetem Pannon Agrártudományi Egyetem Aor l r tu domJnl'Ll!!H1eM.L lllatorvos-tudo•ányi Egyetem Erdészet! és Faio"i Egyetem Kertészeti és élelmiszer1pori Egyete• FHdm_Ove l ödésl!oJ'Lllln.m tér i u~ Debreceni Orvostudomlnyl Egyetem Pécsi Orvostudományi Egyetem Semmelwe1s Orvostudomány! Egyetem Szent-Győrgyi Albert Orvostudomány! Egyetem Qr.'!_D.S!JLdO~·'lli.~t~l.~L ~!illlliU!i'l!_?_l tér 1um
Eotvbs Loránd Tudományegyetem Janus Pannonius Tudomlnyegyetem József Attila Tudományegyetem Kossuth Lojos Tudomlnyegyetem Tudomlnveg)'de_o!_k___ Liszt Ferenc ZenemOvészeti Föiskola Magyar lpar•Ovészeti Föistola Magyar Képzö•Ovészeti FOiskola Színház- és Filmművészeti FOiskola MOvészetLH.i.sk.Ql_l_k_ _ Budapesti Kózgordaslg-tudományi Egyetem Budapes\! Hűslaki Egyetem Magyar Testnevelési Egyetem Miskolci Egyetem V~szorémi Egyetem 110 ve_l_,_tU.!li o<_t_.___tli<1_is_z_té!! ~~-
7/b. sz. melléklet a V-24-,2,/0/1993-94. sz-hoz
Osszesen Egyet.-föisk. Egyet.-f!isk. Egyet, -fől sk, Egyet.-IOisk. docens tan Ir adJunktus tanarsegéd l óra/fd l l óra!fö l l óralfő l l óralfő l i óra/fO l
148 !38 !21 !36 81
224
193
!88
306
252 212
239
68
15\)
211
261
126 173
!76 !62 108
178 225
211 210 114 241
153 206
295 309
216
331
264
m
m
141
2bb
1cB
219
141 58
295
342 !SO 54 138 136 136
173
218
61 47 598
97 48 409 166 !66
217 59
23 217
143
90 90
155 155
!63 !98
268 248
)49
210
293 255 243
!46 161 399 281
177 236
259
360 34
541 249 353 380 4)6 84
299
384
73 341 67
176 294 134 277
m
331
'"1')1:;
""
183 465 260 328
386 403 168 389 260 417 fSl
311
19~· J9j
"'f
251
,~.:_
270 i 07 247 246 608 261 383 728 52:. 224 608 320 427 !94 332
254 il 4
,:.~·l
!91 238
495 261 343
:so 426
136 408 226
386 155 296
Föfoglal~ozasú
7/b. sz. melléklet a V-24-l10/l993-94.sz-hoz
oktatók tanárcsoportonkénti éves óraterhelése 11992193.)
- 2 Egyetem
Egyet.-föisk. Egyet. -föisk. Egyet.-föisk. Egyet.-f!isk. tana r adjunktus docens tanarsegéd l óroifö l l ora/fO 1 l óra/fö l l ora/fO l
Osszesen l
óra/fö
Zrinyi Miklós Katona! Akadémia f[on védtl!Uti.DX'-LtU.i.l!'-------
145 145
145 145
264 264
8B 88
190 190
Mindósszesen
178
251
267
243
245
P feldolgozásból kimaradt : - Ha•nal Imre EglszségtumlnYl Egyetem
l
8. sz. melléklet
FBbb létsz!o- (reduk!lt) és illetoényadatok 11993. noveoberi allapot szerintl
Oktatók Egyeleo
Kutatók
1
a V-24-210/1993-94.-es sz.hoz
Qn!lló gazd. oQsz. alkalo.J
Egyéb alkaloazott
Osszesen
létsz!o illeloény l fBre j, létsz!o illeloény l fBre j, létsz!o illeloény l fBre j. létsz!o illeloény l fBre j,(létsz!o illeloény l fBre j. illeloény illeloény illeloény illeloényi illetmény /fBI leFt/ leFt/ /IB/ /eFt/ leFt/ /IB/ leFt/ leFt/ /IB/ leFt/ leFt/ /16/ leFt/ leFt/ 1
Agrartudoo!nyi Egyetem Pannon Agr!rtudoo!nyi Egyeleo Agr!rtudom!nyi Egyeteoek Allatorvos-tudoo!nyi Egyeleo Erdészeti és Faipari Egyeleo Kertészeti és tleloiszeripari Egyeleo FőldoQve!Bdésügyi Minisztériuo
GödőllBi
543
zmo
255 799 !0 4 166
JZ953 372 73 6!92
44.9 50.9 ló.) 59.5
772 0
16.5
336
!385 4
!404
ó50 39
41.2 46.3
Debreceni Orvostudoo!nyi Egyeleo Haynal ]ore Egészségtudoo!nyi Egyeleo Pécsi Orvostudoo!nyi Egyeleo Seooelweis Orvostudoo!nyi Egyeleo Szent-Györgyi Albert Orvostudoo!nyi Egyeleo Orvostudomanyi Egyeteoek Népjóléti Minisztériua
260 406 650 1361 904 3491
!1052 16084 26612 93992 29998 ló/529 167528
12.5 39.6 40.9 6!.6 37.2 49.1 49.1
Eötvös Lor!nd Tudoo!nyegyeteo Janus Pannonius Tudoo!nyegyeteo József Attila Tudoo!nyegyeteo Kossuth Lajos Tudoo!nyegyeteo Tudoo!nyeqyeteoek Liszt Ferenc Zeneoüvészeti F6iskola Magyar lparoQvészeti F6iskola Magyar KépztioOvészeti FBiskola Szlnh!z- és Filooüvészeti Ftiiskola MOvészeti Ftiiskol!k Budapesti Közgazdas!g-tudoo!nyi Egyeleo Budapesti MOszaki Egyeleo Magyar Testnevelési Egyeleo Miskolci Egyeleo
!897
73993 25610 29400 18074 146077 209 45 407 0 356 9 308 3 31667 20 992 51353
39.2 35.9 16.6
107
mz
4l. ó
710
31090
43.8
3491
714
610
m 373 3
m ll 4 73 7Z
óBl
m tm
117 57 174 32 lZ !Oó
39 .l
323
9!! 2
41.2
267 590 106 100 397 1193
803 7 !7119
!575 374
32I
394 6 !2993
6ó
255!
39
!374
22 !BB 74
936 903 4
389 389
!6597 16597
!37
559 5
o
34.6
53 41
39.1
231
49.6 35.7 18.9 12.9 46.5 40.3 35.8
mo 251 B IOBB
o
z
o o 2
57 239
32 17
zm
o !906 1!35 BbZb
o 59
o o 58 2201 7591 !076 523
40.7 49.2 31.2 37.2 40.1
411 ó 2525 IOOBO
33870
39.7 35.2
632
38.0
m
48.1 37.7 42.6 42.6
Ból !26 !999 !989
40.9 0.0 36.0 27.7 37.3 0.0 29.0 0.0 0.0 29.0 38.6 3!.8 33.6 30.8
405 !94
IZ 412
92
IB 5 1176
2190 11177 30134
76
3822
2
ló
23.0 Z5.ó 50.3 23.0
26 24 !28 lll 1027 19 221
óll
Zl.ó
860 534! 1010
35.8 11.7
ll
23906 913 795 6 35672 403 4 72411 721 ll
28.2 30.1 29 .l 3B.B 25.3 25.1 28.4
4355
!376 823 2!99
367 215 737
ms
37.7
30 28
55.5 22.7
!577
1!.3
32.0 36.4 36.1 30.6 22.1
Zl.B
ló.! ZI.B
2279 5335 2821 15013 15043
sm 384! !2 312 62 583 79/BB 29 997 38953 125600 50000
ló.9 17.1 17.1 21.0 15.7
2359
ló./
1576 616 9
1402 376! ó09
m
17.6
2ó.O l 39Bó 19.0 l 2039 3302 !7 .l 774 7 23.5
l
ll
3828
323338
!7.7 21.5 21.5
!417 458 967
26114
18.4
384 6
óBOI
11.9
!BO ló
!ló ó 1722
JIB
sm
339 0
592 ó9 bóll
18.6 15.2 17.5 40.9
ló3 119
55 !Ol 438
323338
2522 !084 1990 12269
Zl. Z
20.7 17.5 !8.2 15.8
431
B920
15739 1197
1541!
733
10.7
901 230
7654
31.6
976
255! B
23245 14358 37 603
19.7 19.7 ZB.O
20902 20902
1596 B530 óól 237
ól 247 l7Bó6 99113
20680 !4 460 402 22 174475
116197 48398 743 57
26.0 27.0 26.4 34.0
27.6 25.5 27.0 29.2 23.7
ZSil BB
22.5 32.8
867 24 579864
22.7 27.7
579864
27.7
118104 367 69 50 512 38721 244106 31440
30.7 Zó.9 29.3 24.3
6696
28.6 47.6 28.3
154
5Zóó
34.2
197
593 3 493 35
30.1 39.5
36123 100204 10458 516 78
32.3
!249 1120
3600 387 !921
27.8 27.0 28.4
- 2 -
8. sz. me11,~k1et a V-24-210/1993-94.-es sz.ho:
ftlbb létszáo- (redukált) és illetoényadatok 11993. noveaberi állapot szerint) OktatOk Egyetea
Egyéb alkaloazott
Ossz~s~n
létszáo illetlény l ltlre j. létszál illetaény l IHre j, létsz!o illetaény 1 fHre j.,létszáo illetlény 1 fHre j. létszáo illetmény l fH re j. illetlény illetlény illetlény illetlény illetlény /IB/ left/ left/ /IH/ left/ left/ /IH/ left/ left/ /IH/ left/ left/ /IH/ left! /e ft/
Veszpréoi Egyetea MOvel. és közokt. Minisztériua
2!7 7432
9149 294780
37.0 39.7
Zrinyi MiklOs Katonai Akadéoia Honvédeloi Minisztériua
262 262
12951 12951
49.4 49.4
l 12579
540298
43.0
Mindösszes~n
1 OnállO gazd. oQsz. alkalo. l
KutatOk
A feldolgozásbOJ ki1aradt : - Debreceni Agrártudoaányi Egyetea
17 595
o o
l
1308
499 20577
29.4 34.6
ll3 2794
76610
28.5 27.4
354 6720
6415 122220
18.1 18.2
o o
0.0 0.0
176 176
574 0 574 0
32.6 32.6
281 281
6783 6783
24.1 24.1
6152
188631
30.7
l 25592
514924
20.1
50147
38.3
l
322 0
l l
731 17541
19283 514187
26.4 29.3
719 719
25474 254 74
35.4 35.4
l 45631
1294000
28.4
~egblzasi
§La. sz. melléklet
dljak alakulisa 11991-92,)
a V-24-2 (0 /199 3-94. sz-hoz Osszes Egyetem
l létszao
Ossz esen:
1062 3398 7270 1536 2223 16859 876 3130 8872 lll201 l 3172 8878 772
467 198 1134 2374 1753 J576 5068 904 834 861
l
Kü
l s
~
oegblzas
l
Be l s
~
oegblzas
1 f~re jutO 1 f~re juto létszao összeg 1 f~re juto lét sz h összeg összeg Index összeg Index összeg Index 1992. 1991. 1992. 92/91 1991. 1992. 1991. 1992. 1991. 1992. 92/91 1991. 1992. 1991. 1992. 1991. 1992. 92/91 /eF t/ leFt/ /eFt/ l X l If~/ !W /eF ti /eF t/ leFt/ leFt/ l X l If~/ If~/ /eF ti leFt/ leFt/ leFt/ l X l
összeg
1991. 1992' 1991. If~/ If~/ /eF t/ Allatorvos-tudomanyi Egyetem Budapesti Közgazdasag-tudooinyi Egyetem Budapesti MOszaki Egyete; Debreceni Agrartudomanyi Egyetem Debreceni Orvostudo•anyi Egyetem Eötvös Lorand Tudomanyegyetem Erdészeti és Faipari Egyeleo Haynal !ore Egészségtudooanyi Egyetem Janus Pannonius Tudomanyegyeteo József Attila Tudomanyegyetem Kertészeti és elelmiszeripari Egyetem Kossuth Lajos Tudomanyegyetem Liszt Ferenc Zeneoüvészeti F~iskola Magyar lparmOvészeti F~iskola Magyar Képz~mOvészeti F~iskola Magyar Testnevelési Egyeleo Miskolci Egyetem Pannon Agrartudomanyi Egyetem Pécsi Orvostudomanyi Egyetem Semmelweis Orvostudomanyi Egyetem Szlnhaz- és FilmoOvészeti F~iskola Veszpréoi Egyete• Zrinyi MiklOs Katonai Akadémia
oegblzis
1041 19230 30580 18,1 29,4 162,4 l 2775 56500 70493 16,6 25,4 153,0 3439 311809 330439· 42,9 96,1·224,0· 2283 15451 24939 10,1 10,9 107,9 2531 49413 65616 22,2 25,9 116,7 13774 166531 184131, 9,9 13,4 135,4 916 11051 17289 12,6 18,9 150,0 3480 20 236 19856 6,5 5,7 87,7 10255 520 36 65 578 5,9 6,4 108,5 10020 60873 71968 5,4 7,2 133,3 3631 42 630 59818 13,4 16,5 123,1 8550 66162 76210 7,5 8,9 118,7 849 25308 37182 32,8 43,8·133,5 406 5421 5921 11,6 14,6 125,9 100 5706 90 21 28,8 90,2·313,2 1200 12777 215 59 ll ,3 18,0 159,3 2586 96 782 90416 40,8 35,0 85,8 1904 41418 43055 23,6 22,6 95,8 l 846 32455 36818 20,6 19,9 96,6 6059 148841 154314. 29,4 25,5 86,7 326 10960 9344 12,1 28,7 237,2 1004 40152 40108 48,1 39,9 83,0 5974 1049 8312 6,9 7,9 114,5
459 501 2737 2142 4054 2055 840 1282 537 667 6398 5445 620 619 2388 2949 3909 5463 4313 4130 1396 1820 3240 3650 528 560 369 323 87 48 901 960 1250 1236 1204 1271 694 905 1119 1466 841 291 292 447 346 474
365 7 32841 45 545 4702 8551 54691 3251 12580 19774 16891 13776 24215 15342 3446 2694 826 8 14110 17320 11235 35 997 10324 8532 2767
50 77 35135 62 882 8579 11365 65 707 608 6 14911 29 503 23 260 15802 22818 22873 3823 4506 13164 13452 19098 14931 37321 8938 8988 3395
)84418 80024 1297716 1472967 15,4 18,4 119,5 138522 38704 370509 451614
l
A feldo!gozasbOI kimaradt : - 8ödöll~i Agrartudooanyi Egyeleo - Szent-Györgyi Albert OrvostudomAnyi Egyeleo
8,0 12,0 11,2 5,6 15,9 8,5 5,2 5,3 5' l 3,9 9,9 7,5 29 ,l 9,3 31,0 9,2 ll' 3 14,4 16,2 32,2 12,3 29,2 8,0
603 540 15573 25503 25,8 47,2 182,9 10,1 126,3 16,4 136,7 661 633 23 659 35358 35,8 55,9 156,1 30,6 -273,2 3216 1384 266264 267557 82,8•193,3 233,5 6,7 119,6 696 1001 10749 16360 15,4 16,3 105,8 17,0 106,9 1686 1864 40 862 54251 24,2 29,1 120,2 12,1 142,4 10461 8329 111840 118424 10,7 14,2 132,7 9,8 188,5 256 297 7800 11203 30,5 37,7 123,6 96,2 742 531 7656 4945 10,3 9,3 90,3 5' l 5,4 105,9 4963 4792 322 62 360 75 6,5 7,5115,4 5,6 143,6 688 8 5890 43982 48 708 6,4 8,3 129,7 8,7 87,9 !776 1811 288 54 44016 16,2 24,3 150,0 6,3 84,0 5638 4900 41947 53 392 7,4 10,9 147,3 40,8 1 140,2 9966 14309 40,8' 49,5 121,3 244 289 11,8 126,9 98 83 1975 2098 20,2 25,3 125,2 4515 27,1 86,8 320,3 93,9•302,9 111 52 3012 13,7 148,9 4509 8395 19,4 35,0 180,4 233 240 10,9 96,5 1124 1350 82 672 76964 73,6 57,0 77,4 15,0 104,2 549 633 240 98 23957 43,9• 37,8 86,1 16,5 101,9 882 941 21220 21887 24,1 23,3 96,7 25,5 79,2 3949 4593 112844 116993 28,6 25,5 89,2 30,7 249,6 35 636 406 10,1 11,6 114,9 63 20,1 68,8 542 557 31620 31120 58,3• 55,9 95,9 7,2 90,0 515 575 3207 4917 6,2 8,6 138,7
9,6 11,7 121,9 145896 41320 927207 1021353 20,2 24,7 122,3
Bels~
8/b sz. melléklet
oegblzlsi dljak alakulisa (1991 - 1992)
a V-24-2/0/1993-94. sz-hoz
Egyete• Oktatói oegblzls összeg 1 f~re jutó lHszlo összeg Index 1991. 1992. 1991.
/ftl/ Magyar
If~/
leFt/
1992.
Kutatói megblzls Onllló gazdasagi es maszaki alkal1azotti aegb. összeg lHszlo 1 f~re jutó letszlm összeg 1 ftlre jutó összeg Index összeg Index
1991. 1992. 92/911199!. 1992. 1991. If~/ /eF t/
1992.
Kepz~tOveszeti F~iskola
l 85 79 2062 4639 24,3 59,5 244,9 l Miskolri Egyetem 609 591 66619 52 394 l 09,6 BB, 7 BO, 9 l Pannon Agrlrtudoolnyi Egyeleo 170 178 12669 12327 74,5 69,3 93,0 l Persi Orvostudomanyi Egyetea 356 362 15209 15669 42,7 43,3 101,4 l Semmelweis Orvostudcolnyi Egyete• 1307 !339 40962 44435 31,3 33,2 106,1 l Szlnhlz- es Filmoaveszeti F~iskola 3 2 120 lOB 40,0 54,0 135,0 l Veszpreoi Egyetea 149 170 17892 17118 120,1 100,7 83,8 l 48
29
2457
349! 51,2 120,0 234,4
Q
o
Q
Magyar Testnevelesi Egyetea
24
19
442
26
lB
260 3
42
39
398 2
lB
21
!243
181
194
5868
Q
o
199!. !992. 92/91 1991. 1992. !991.
Q
23
22
!459
59
77
409
l 3 624 18,4 32,8 178,3 l lb 2611 100,1 145,1 145,0 l 155 3398 94,8 97,1 91,9 l 230 1148 69,1 54,7 79,2 l 72 6517 32,4 33,6 103,7 l 1550 Q
o,o
O o,o
o,o
0,0
o,o
o,o
1371 63,4 62,3 99,3
Zrinyi Miklós Katonai Akadeoia 399
m
23B9
3874
6,o
a,6 143,3
Osszesen: 20198 18338 510907 550314 25,3 30,0 118,6 7_
1
l 2700
mt mt
leFt/ leFt/ leFt/ l Xl
/eFt/ leFt/ leFt/ l X l /IBI
659
7,1
9,5 119,7
1
l l
28
1992.
leFt!
Egyeb besorollsu alkaloazoiti tegblzls összeg 1 f~re jutó letszlo összeg Index
1991. 1992. 92191 1991. 1992.
leFt/ /eF!/ leFt/ l Xl
m
65
If~/
If~/
1991.
1992.
leFt/
leFt/ /eFt/ /eFt/ l • l
439
1991. 1992. 92/91
21,7 m,o 111,1
1
6o
22
490
8,2 20,0 243,9
571 34,8 35,7 102,6
1
lOB
127
!448
2561 13,4 20,2 150,7 14768 13,3 25,5 191,7
16
557
162
8997
7191
58,0 44,4 76,6
l
335
579
445 4
197
6923
6856 29,7 34,8 117,2
l
107
219
624
1376
5,8
6,3 108,6
64
1179
910 16,4 12,7 77,4
436
494
358 9
4261
8,2
8,6 104,9
1991
46210
46909 29,9 24,8 83,2
l l l l l
911 1170
19804
B
276
127
98
6502
3
Q
21
109
9,9 13,6 137,4
6323 5!,2 64,5 126,0 Q
7,0
0,0
o,o
32
25
240
243
267
5767
55
45
388
19132 21,7 16,4 75,6 189
7,5
7,6 101,3
6308 23,7 23,6 99,6 385
7,1
8,6 121,1
2434 101832 113419 37,7 46,6 123,6 Il0542 9266 168699 190902 16,0 20,6 12B,B 112456 11292 145779 .166719 11,7 14,8 126,5 -
A feldolgozlsból kioaradt : - 6ödölltli Agrartudoolnyi Egyetem - Szent-Györgyi Albert Orvostudcolnyi Egyeleo
-,
(._
{
8/b. sz. melléklet
BelsH oegblzasi dljak alakulasa 11991 - 19921
a V-24-J/0/1993-94. sz-hoz
- 2 Egyetea Oktatói oegblzas összeg l fHre jutó létszao összeg Index 1991. 1992.
1991.
/fH/ /fH/ leFt/
1992. 1991. 1992. 92/9111991. 1992.
leFt/ leFt/ leFt/ l%
Allatorvos-tudoo!nyi Egyeteo 98
100
994!
15355 101,4 153,6 151,5
372
17007
5131
863
22414 48986
340
!70
53 479
57616 157,3 338,9 215,4
56
78
!905
3579 34,0 45,9 135,0
287
320
9626
8593 33,5 26,9 80,3
701
558
9506
10042 13,6 18,0 132,4
ll
ll
230
422 20,9 38,4 183,7
48
40
490
376 10,2
38
44
372
554
432
342
3446
3244
91
!26
220 9
5067 24,3 40,2 165,4
l 180 l 734 322 36 968 48125 50,4 149,5 296,6 l 962 l 123 201 !498 2688 12,2 13,4 109,8 l 194 l 100 82 2088 2645 20,9 32,3 154,5 l 568 l !496 1192 15993 16955 10,7 14,2 132,7 l 3494 l 53 64 !516 2599 28,6 40,6 142,0 l 76 l o o o o o,o o,o o,o l 585 l !769 !674 737! 9197 4,2 5,5 131,0 l o l 1691 1179 8259 8034 4,9 6,8 138,8 l 2040 l sso 591 624 6 !338! 11,4 22,6 198,2 l 555
7,4 14,1 190,5 l 257
284
!899
3479
l !647
34246 30,7 39,7 129,3 51865 10,3 !3, 7 133,0
Erdészeti és Faipari Egyeteo 116
119
5391
6933 46,5 58,3 125,4
Haynal !ore Egészségtudooanyi Egyetoo 109
66
1125
618 10,3
9,4 91,3
Janus Pannonius Tudoo!nyegyeteo 3156 3074
24519
26324
7,8
8,6 110,3
JOzsei Attila Tudoo!nyegyeteo 2725 2705
24038
28710
8,8 10,6 120,5
Kertészeti és tleloiszeripari Egyete• 580
524
12615
17206 21,8 32,8 150,5
l l l
9,4 92,2
9,8 !2,6 128,6 8,0
9,5 118,8
Kossuth Lajos Tudomanyegyeteo 2700 2424
20!02
34258
Liszt Ferenc lene•üvészeti FHiskola 176
214
8216
12379 46,7 57,8 123,8
Magyar !paroüvészeti FHiskola 43
29
865
l
leFt/ leFt/ leFt/ l X l
1474 29,6 44,7 151,0 l
912 20,1 31,4 156,2
7,4 12,3 166,2
'
l l
80
79
/fH/ /fH/ leFt/
1035
8622 15,9 27,7 174,2
78
leFt/ leFt/ leFt/ l X l
!992. 1991. 1992. 92/91
33
Eötvös Lorand Tudooanyegyeteo 4770 3797
/fH/ /fH/ leFt/
65
2238
2477
!344
12265
3952 28,7 50,0 174,2
395
2475 3!,0 38,1 122,9
10409
7,4
Index
!991.
35
26352 46,5 70,8 152,3
Debreceni Orvostudomanyi Egyete• 731
leFt/ leFt/ leFt/ l Xl
összeg
!992. !991. 1992. 92/91 !991. 1992.
2645 50,9 69,6 !36,7 l
539 150179 132490 127,3 245,8 193,1 311
l l l l l l l l
/fH/ /fH/ leFt!
1991. 1992. 92/91 !991. 1992. 1991.
!629
Debreceni Agr!rtudo•!nyi Egyeteo 323
l
1992.
38
Budapesti MOszaki Egyete• 1180
ti
!991.
Egyéb besorol!su alkalmazotti oegblz!s rotsz!o összeg l fHre jutó
32
Budapesti Közgazdas!g-tudoo!nyi Egyete• 366
Kutatói megbiz as Onalló gazdasagi és oüszaki a!kaloazotti oegb. létszao l fHre jutó létszao összeg l fHre jutó összeg összeg Index összeg Indu
l 1034 7,7 104,1 . l
323
1765
3551
163
3140
5057 17,4 31,0 178,2
353
25 638
29326 26,7 83,1 311,2
411
2215
1471 11,4
599
6734
8767 11,9 14,6 122,7
2782
373 55
39562 10,7 14,2 132,7
103
663
425
604!
o
o
1249
4,5 11,0 244,4
8,7 12,1 139,1
3951 10,3
o
3,6 31,6
9,3 90,3
0,0
0,0
0,0
4,0
5,2 130,0
1664
8239
8720
570
778 4
8362 14,0 14,7 105,0
848
768!
5246
7,4
6,2 83,8
o
o
o
o
0,0
0,0
o,o l
31
34
860
950 27,7 27,9 100,7
l
37
41
890
980 24,1 23,9 99,2
o
o
o
o o,o
0,0
o,o l
6
2
280
128 46,7 64,0 137 ,o
l
49
52
830
!OSB 16,9 20,3 120,1
g. sz. melléklet ..
Targyi eszközök állomanya 11992. december 31.-i m!rleqbontls alapjan) (Beruhlzlsra adott eitlieg n!lkül) l nga t l anok Nettó Neltól er ték er W Bru It ö /e Ft/ /e Ft/ l i. l
l Bruttó
E nyeten
l!!atorvos-tudooányi Eorete• fud~D~sti K6~Qa~das~o-tudom~nyi
EQYetem
Pudaaesti no.zaki Eoyetem D2breceni Aorlrtudományi Eoretem Debrpceni Orvo~tudoményi Eoyete~ Erd~szPti és Faioari Egyetem Gödölltli Aorlrtudonányi Egyetem H•rnal !ore Eo!s:s!otudományi Egyetem Janus F·ilnnonlus Tvdomc\nyegyetem
Józ••l Attila Tudo•lnyeoretem l.ertészEti é; ~lel~iszerioari Egyetem rossuth Lajos Tudo~anyeoyetem LJstt Ferenc Zene~Ovészeti Föiskola ~~Gy~r·io~rnDvészeti FBislola "•gyar K!pzU•Dvlszell FU1slola ~~gyar Testnevelési Eoyetem Hl•fo!ci Eoyete• Pannon A9rártudo•lnyi Eorete• FCt!i Orvo5tudo~~nyi Epyete~ ~e:r~Jwe1s OrvG;tudo~3nyi Eayete~
Szent-Györoyi f1Jbert Orvostudon~nyi Eqyetem ;,!nhl:- és Ftlo•Ov!•z•lt FUiskola V~s~oré~i Eoyete~
Oss;:ese,,:
~ fel~Dlco:~sból ~i~~r~dt
472368 958248 3016417 638131
281745 ~9.6 513915 53,6 1%5577 65,2 mm 70,6 mms 1081204 71,8 432707 82,3 525 4BB 2035278 1450668 71,3 1375151 1163035 84,6 1440455 1152205 80.0 883907 ~23281 59,2 1082068 781997 72.6 ill960 475635 60,1 265333 137445 51, B 198826 168267 84,6 161162 82585 ~1,2 461048 364408 79,0 1090921 m~so 69.5 2085213 1820388 87,3 2035;:;9 1495654 n,~ 329740 5 2010335 61,0 23~9387 1993320 84.~ 684 32 63.1 108386 371237 72.3 513610
27 301829
19~49275
: - Eötvfis Loránd Tudományegyetem - Irinyi Millós Katonai Alad!mia
71' b
l
Bruttó !r ték /e Ft/
G! p e k Nettó Nettö/ ert et Bruttó /e Ft/ li. l
335446 287300 353~932
314594 1699130 172231 794624 BOb457 228890 603801 605891 625350 18B23B ~7 160
163472 48,7 115261 40,1 1196356 33c B 1~4802 49,2 B77 260 ~1.6 70182 40,7 316223 39,8
l
JarmOvek Bruttó Nettó Nettó/ er W Bru ttö er leFt/ /e Ft/ l i. l
w
nm ~377
900 9 ~8977
22716 25014 94 350
459390 57c 0
733 5
117657 5L 4
13699 14793 61674 10315 170 1719 2381 377! 13657 81254 10231 18022 16220
262823 43 . 5 284908 47 ,o 271522 43,4
87 804 46,6 19516 34.1 15333 59,7 363~5 39,5 362683 32,1
a V-24-,Uo/1993-94-es sz.hoz
10957 2551 4297 12904 10326 14149 24610 445 7 70 22 70 53 16680 ~0 64
;g' b 47,4 47,7 21,9 45,5 56,6 26, l 60,8 51 '3 47,7 27,0 49,3
o o,o
530221
31360 36,0 227837 43,0
12259
1251 72,8 1793 75,3 1162 30,8 ~563 40,7 323 98 39,9 5962 58,3 6727 37,3 804 5 49,6 91 13,6 454 7 37,1
19174745
8744593 45,6
506146
187629 37,1
2~691
920 47 11288~1
642425 !337 811 3100084 197~433
sms
373173
~8,1
769935 59,0 1449062 46,7 1061679 53,7
bbB
ll
B e r u h a z a s o k Targyi eszközök lberuh.a.e.n) Bruttó Nettó Iletlili Bruttó t/et tó Nettó/ er tek er tet Bruttó er W !r tek Bruttó /e Ft/ /e Ft/ /eF t/ /e Ft/ l 7. l l 7. l
o 747 4 20326 18339
67 63 B7
o o o o o 103690 248867
o o
bb
o o o 251550 95546~
57750
o o
2340114
19244 o,o 7474 100,0 20326 100,0 18339 100,0 67b387 100,0 785 2 o,o 39735 o,o
o o,o o,o o 0,0 o 0,0
25659
24S86i 100,0
o o
0,0 0.0 66 100,0 o 0,0 !33 263 0,0 508 44 o.o 251550 100,0 955465 100,0 5ii50 100,0 531 0,0 6670 0,0 2520022 l 07.7
8303 119
1258399 6581684 1030041 3903661 722733 2924252 218894 3 1683044 1~02501
1813523 1676492 453741 257705 189300 5~6866
2233429 2808892 363J231
7370976 440879 0 196192 1056090
475418 639201 3186556 636700 2645177 524890 1831236 l 626882 1302543 793157 1089585 1001108 225249 169034 99 777 401925 1260089 227 600 3
S7c3
50,8 4B, 4 61,8 67,8 72,6 62,6 74,3 77,4 52,8 58,8 59,7 49,6 73' 4 32.7 72.2
56,4 81,1 '2~4~1101 )0,0 4421589 60.0 3120794 7~1.8 100414 51,2 610291 57,8
49322834 31001519 62,9
9/a. sz. melléklet
Targyi es1közök állomanyanak megesziasa (1992. december 31.-i mérlegbontas alapján) lberuhazasra adott eitlieg nélkül) Ingatlanok Egyetem
Gépek, ber.
1
Beruhálasok bruttó l redukált hallgatóra jutó ert. réslaranya a targyi es1k. belül 'bruttó ert.targyi eslk.lnettó ert.tlrgyi es1k.
JarmOvek
nettó ert.reszaránya a tárgyi eslk.belül l 7. l
Allatorvos-tudooányi Egyetem Budapesti Közgaldasag-tudomanyi Egyetem Budapesti MOs1aki Egyete• Debreceni Agrartudooanyi Egyetem Debreceni Orvostudomanyi Egyete• Erdés1eti es Faipari Egyetem Gödölltli Agrartudooányi Egyetem Haynal !ore Egészségtudomanyi Egyeleo Janus Pannonius Tudolanyegyetem József Attila Tudooanyegyeteo Kertésleli es tleloisleripari Egyeleo Kossuth Lajos Tudooanyegyeteo Liszt Ferenc leneoavesleti FBiskola Magyar Iparoaveszeli Ftliskola Magyar KépztloQvésleti Ftliskola Magyar Testnevelési Egyeleo Miskolci Egyeleo Pannon Agrartudomanyi Egyeleo Pécsi Drvostudooanyi Egyeleo Seooel•eis Orvostudomanyi Egyetem Slent-Györgyi Albert Drvostudooanyi Egyete• S1!nha1- es Filomaveszeti Ftliskola Ves1premi Egyeleo ass1esen:
1
l
l
l 7. l
59,3 80,4 61,7 70,8 40,9 82,4 79,2 71,5 8B,5 66,0 72,3 47,5 61,0 89,0 82,8 90,7 60,2 80,0 58,B 45,5 63,9 68,1 60,8
18,0 37,5 24,3 33,2 13,4 17,3 28,2 9,0 33,1 26,1 27,1 39,0 10,3 15,4 9,0 28,B 16,4 31,1 32,8 34,0 31,2 37,3
63,1
28,2
A feldolgolasból kimaradt : - Eötvös Lorand Tudooanyegyeteo - Irinyi Hiklós Katonai Akadeoia
34,4
l
l 7. l
a V-24-a/0/1993-94. sz-hoz
ll
í 7. l
o,o
2,3 0,4 0,1 2,0 0,4 2,7 l' 3 0,3 0,5 0,9 l, 5 0,5
o,o 4,7
956
o,o o,o o,o o,o
5,6 14,8
o,o
0,7 l ,8 0,3 0,4 l, 4 0,2 0,2 0,3 0,1 0,7
0,0
o,o o,o o,o o,o
6,9 13,0 l ,3 0,0
l
1 eF\ l
!635 342 853 971 2944 914 835 214 6 435 347 933 518 335 605 423 863 463 1928 1986 1801 2116 1250 848
0,6 0,3 l ,8 17,3 0,0
o,o
0,6
l
1
l eF\ l
936 174
413 600 1995 664 523 !595 336 183 548 309 166 444
223 623 261 !563 !390 1081 1498 640 490 601
l
9/b. sz. melléklet
NaqyértékO gépek és mOszerek megoszlása fltnkciók szerint
---------.. --------·····-··--····-···---··------········--··--·-·-------·-·-··-----···----·--·--Oktat1~S
E
g y e t e m
-~-----
gépek száma /db/
-·-·-----·-·---·----------·---·..
gépek értéke /eF t/
q épek száma
.,•.1 7 l
1 7
gépek
értéke /eF t/
o o
o o 'f67:l
o
1.~~.1. 74
l "... l
510 79 5 303
600 0 100891
o o o
356 4
5
6~~051
3
1::'"'"""'9"" ,")~:.,) .,)
4::í08.1
o
ns1 o
6
100890
7 Z96
o
o
l
212 20
7
29239
6 5 3
90473 428 88 63224
1
735 0
o o
3
20126
o 11 11 8
o
o o
o o
1 5 6
700 0
o
1:32911
_______________ _______ "
,
l
l
o o o
o
1
20789
4
26tl06
26
4
38280
22
o
o
o
1
6 969
d .•
883 6 12942
132082
34647 18610
·~--)
1
2;~1927
o
88;31333
l
48
o o
o
1
o
o o o
o
o
')
o o
o
----------------------------------(1sszesen:
o o o ~
o o o o
o o o o
()
435 7~
3
'·
o
1145ll;)
o
..,
o o o
o o o
;)330~1
o o
CisszesEm
gépek száma
gépek értéke /&Ft/
/db/ /db/ .. -·---------·-----·-·-·-----·---·------------·--·---·------------------------·--·-...
,,"·'
l
,
"
Kiszolgálás Egyc-~b célú Szolgaltatás /saját részre/ /vállalkozás/ gépek gépek gépek gépek gépek gépek száma értéke száma értéke száma értéke /db/ leFt/ /db/ leFt/ /db/ /eF t/
Kutatás
--------~-------··-···-···
o o
Allatorvos-tudományi Egyetem BtJdapesti Közgazdaság-ttjd~ E~ Debreceni Agrártudományi E. Debreceni Orvostudományi E~ Eötvós Loránd Tltdományegyetem Erdészeti és Faipari Egyetem Gddöllöi Agrártudományi E. Haynal Imre Egészségtud. E. Janus Pannonius Tudományegyp J6z5Bf Attila Tudományegyetem Kertészeti és Eleim. Egyetem Kossuth Lajos Tudományeqyetem Liszt Ferenc ZenemQvészeti F. Magyar IparmQvészeti Föiskola Magyar Testnevelési Egyetem Miskolci Egyetem Pannon Agrártudományi Egyetem Pécsi Orvostudományi Egyetem Semmelweis Orvostudományi E. Szent-GyHrgyi Albert Orv. E. Szinház- és Filmművészeti F. Veszpcémi Egyetem Zrinyi Mik!ós Katonai Akadémia
---··---·-------·---·-
V-24-Zf0/1993-94. sz-hoz _________a ____________ .........-
o
.,o o
418638 212577
2
o
o o o
o 16000
-------·· 590~~~~0
---··
A feldolgozásból kimaradt : - Budapesti MQszaki Egyetem - Magyar KépzömQvészeti FHiskola
l
61
8042;~6
--
..
l
4
o o o o o o o o
o o o
o o
o
o o
1 ll
l927B9
o
o o o
1 22
o o
,,"'
o o o
o
o o o o o o
o o
o
o
10693
~
o o
o
o o o o o o o
o o o o o o o o
211031
o o o
o
o o
----·221724
l
16
13 2
10695
o
o o o o o o o o o o o o o o
o o 967 l ~:72378 14b~~~~~)
12 39~~
1
600 0
1.5 l
21;~476
9 7 14 1
1;~3778
o 1 9
6 11 41 36
7 296
72944 116098 7 350
o 700 0 8'1490 114c•B3 13;;~911
666971 613970
o
o
6
61616 34610
3
-----·-----··-----;:ot 27034!17 ---·---
203484 1
01-~t,:-\t,\~:~i
llc~lY:i!:;óqr:~k
'ft.\t)b
10. sz. me11ék1et a V-24-2(0/1993-94-es sz.hoz - - - ---·------------------------------· .......................--------------
acl,:-~tcli
(1993. X. ,lc,··i 2
'J'antermek~
i-:
Q
y
r:: t
'1zbm~1ltr.~ntlc-:?tf?lhaJJqatói
c· m
f!'•dJI1ely /du/l
0ll~torvos-·tL\~omárlyi
Eqy~tem
ll 'l)
!'.u~l;,pe::.ti
I
6s
F~irJ~ri
Aal~ártt.!domárlyi
Vr··:··i.'~'"•Z~tj
1-·-~~:;
(Jr.~lm.
[qyptem
TtJ1Jomhr1yeayetem l .. .i::-zl Ferr:nc ZE:'nPmt)Vé!:iZet.i F. J(~J~~tJttJ M1~yJr
I_Jjo~
Ioarműv&szD1.i
FUi~kola
!·I~IJY~r
K~p~IJm~v~sz0ti
)'),"111;'!:\l"
'fr~~..:.tnov~lf~~;j_
Filisknia
[CJ}'Ctl:~m
fl i ::.J·:.J.)J.C.i. r~qyr.-:•t.Pm F-',~•l'illOI"l
(lCJtr/tJ-·(.udom,\ny.i. [(JYC.'tC:~/Il
l".ttdomAnyi Eqyc'tc•m ~~~n.J;ielt~eis Dl··vust!JdcJmárJyi E. :~zt·r~~-(3yUr-~JYi r\lbor·t Orv. E. Szinl~~z- ~s Filmm~vószoti F r·,~-·~~-~i
Ur·.:u!~·
'.Jt:·:::7.Jll"{·mj -~~~·irl'r'.i
1'--i.i.!·:.lós 1(<\ton<·\i t1h:.:,clémi.:t
(,:::~i"~-~r.ll: .... ..............
0
. .........................
·r~l'llJlUcl;~~!'öl
--·---..........................
!~im~1·ad·t
lJ
0~9
;~ ~
~~ ~ ~:
l.'•.f:.
~- ~::l
'10
9U.•1
5 821. J.
~~o
1906
1q1o
~.i 9
6 861 '1911
5134 416 3
3 ~~ ~ 1 1 '1
l;: ~i
10~23
J 763
2~3
~)7
320 9
2~93
.1,7
9~
6;~'-flj
4 704
1,7
f:l6ó~~
.
o
1 ~3 l, o 2,8
.J
o~
r:;
.. ~~
"-~"-
.1330 509 6
409 6 850 420 770 477 9
";"'"
365 7 392 9
2 991 ,., .... -.. .J J • .J,.)
~~
-.~
;;~'
.,~
.:. ~~
tl9b0
1~2
~:)lj
r10n~-~
:iD ::; ~~ ·1 ~:1
~j
B/::':í
~~::37
···r.:,) -'·
;~O lj;)
It~
fl 330
,.ll:
_,,
~:;u
1691l 1.7 .1 o
1 ~5
1 .. ~
8011
!) ~5 3~
l
0,9 "".'
7
o
...,
..,
2,0
1
1 !12 2' 1
7~0
6~3
l~
.1.~
~: ~
3 2:)~ l
2
19~6
ll o __________________________________________ _ ~l
l 03::3 ~l;)
/6;~ll9
1~7
: -Debreceni OrvostuJJományi Eqyctem - 11Jynal Imre EqészséqttJdom~nyi Eqyetem
l lelb/l ,., '
1' ~~
l
lm'!
/'ftl/
lm'lfDI
ifil2/fU/
ttUD 13U/
o
r'j ~o
0,7
() ~ (_,
201
1961 244 9 11284
~i0.17
1~5
l
74
295;~
15::1~:~
2!\9
313
957 6 3'10'1
6131 795
0~9
7 0,[1
'1
~:j~
3;~96
314'1
l ~~3~) 1322
3•157
:1.38~l
1,0 0,7 o, ll
528 0
1934
L..
505 9
2~~87
~~ ~
l '1 2' 1 1' ~i 1 '5 ~i' 5 3~ 1 0,9 l' 8 0,9
2.15 .l7 7 7 r.l ~~
1469 47•1
- lm'IHII
q l. ' 1 0,9 ~~ ~ 6 0,8
~~ ~
;~f:P~l
~o
Fnyt-:~tr.m
l() 1.:1.
r>
B~:3
JantJs F'annoniLto 'I.LI11onlányeqy. JózsJ?·f ~ttila Tt.\JJomárlyegyotem
lm"IHI!
íf/1/
~j <jJ ~:l'{
''l
E.
l
n~1pp~:1li l redukáltlszámalterületelhallqatói l nappali 1 rmdukált hallga·tóra hallga·t6ra htd.lqa tóra hallqa tell- a ·fé rUh<' l y jL!tó ter. jtJt6 ter. iutó te1·. iutó teJ".
1
11.136 '1630 7 '100
43
Eayetom
/m"/
Eqyéb oktatási helyis6gek
elUadö·termek
~~(J
74
54
,.,,.,
1 ~:L 8•1 85
104 112
l
{l~
, .., ~:
.., !1/... 1,3
o,o
~ lj
~-~ ~
7
0~7
0,7
0,7 2,4 •;• 1. , ,_
o,o
o
o
o
40
1679
4::'·7
o
o
o
o,o
o.o
3~l0
i~ 90 379/J 1.379 27b8
0,6 1. !l;? .2,0
o-~ ~.
3~0
~~~9
1 'l
,. 1. c1 ._.,., J~
652~)
3,fl
::>~6
l ,l 1 , lJ
80 126 •lB
2912 0151
s:;s
66 .J t~
300 4 1583
1 ~176 1 '19
1'12 1•1
6370 210
;~19:~.
4'~~
l ,l l ~ ~) J. l ~ll 5 !IB
120
0,6
o~ ~·
1944
848 70
37631
1,4
1 ~3
~,.,
582 4 ~
l' 6
12,7
--------··-------------------------·--·--·· ...........................- .. ..
Tanter•ek, e!Badóter•ek je!lem:ö adatai (!993. oltóber 15-i l!!apot)
- 50 föig s~a
Egyetelll
ma /db/
lllatorvos-tudcmlnyi Eoyetem rudapesti Kö:go:dasáo-tud. E. Budooesti ilüsZ>ki Egyete• DebrecEni Agr~rtuóományi E. Eotvos Lorand Tudomlnyegyetem Erdlszeli es Faipari Egyetem GC.dö!löi Agrlrtudomlnyi E. Janus Pc1nnonius TudomAnyegy.
József Attila Tudományegyetem l:erté<:eti és Ue!m. Egyetem re<suth Lajos Tudomanyegyetem
Liszt Ferenc
Zene~üvészeti
F.
Negyar loarmüves:eti FBislola llagyar Kép:Beüveszeti FBislola Magyar Testnevelesi Eoyetem r:istolci Egyetem Pannon Aqrlrhodcmlnvi Egyetern Pécsi Orvostudomanyi Egyetem Se:"'::~elweis Orvostudományi E. S:ont-Györori Albert Orv, E. S:!nhl:- es Filmoüvés:eti F. Veszorimi Eoyetea Zrinyi Niklós Katonai Akadémia
Ossz~sen:
2 28 2 5 41 4 60 22 99
20 77
203 ll 3 2 15 10 21 ú 6 O 15 68
51 - 100 fBs
1
!Ol - !50 !Bs
terú- hal!g. sza- terü- halig.Iszilele ferBh. ma lele feröh. ma lm' l !IBI !dbf lm'! !IBI jidb/
!07 !664 88 256 2763 411 3257 !301 7048 1140 4248 600! 690 J76 90 853 474 !!55
65 !!li 48 !82 !921 !76 !989 803 3234 682 2795 1214 370 !20 70 561 552 716
o
o m o o
368
4 ll 12 6 23 !4 8 25 !8 ll 14 7 5 4 3 ll 9 10
o
859 534 7360 1270
14 2 6 l
720 40309 18654
l 220
450 953 1037 520 2071 1335 668 1974 2002 879 1343 644 554 298 360 1098 816 929
o 1096 528 552 660
332 854 963 434 !691 932 565 !502 !324. 773 !260 488 360 300 !80 802 66! 712
5 J
6 6 7
7 5 5
4 2
o l H 11
o
9
5
570 200 380 190
20767 15473
A f,!doloo,l
o 2
o
l
1
!51 - 200 IBs
terú- hallg.ls:llete terBh. ma lm' l !IBI jidb/
629 266 666 1004 828 90 867 518 746 536 418 121 225
o
o
614 !20 764 746 819 110 850 590 599 504 424 150 !20
3 4 2 4
o
J50 J20 1758 1784 1760 !328 Jl6 !20 !601 1160 635 560
o 260
o
o o o
o
94 13214 1!791
o
7 7 6
o
l
m
o
2 2
280
o 462 609
2
o o o o o
50
1 201 - 300 IBs
1 501 IB felett
301 - 500 fBs
terú- hallg.ls:a- terü- hal!g. sza- terü- ha!lg.ls:alete feröh. ma lele féröh. ma lete ferBh. ma lm' l !IBI jidb/ lm'! !IBI jidb/ fmtf !IBI /dbf
641 150 796 87 J 392
4 6
ll. sz. mell~klet a V-24-J/()1'1993/94-es sz .hoz
o o o o o
o
o 530 736 348 780 192 650 968 320
ll 2 5
o 4
o l 2
o
o o o o o
o o o o o o
343 378 607 450 !503 1436 !657 1168 !235 1180
o o
o
3 2
o o o
9701 9136
o 2
l
36
o
o
330 220 2086 2445 435 440 1341 1220
o
3
o
5 4
o
o
o
1273 1080
o 335 734 265
o o o o o o 206 761 414
o 374 310
o
l
o o o
286 536 225
o o o o o o
3
o o l
2
o o
240 600 400
3 l
o
o o
504 250
8884 8446
l
25
o
o
o o
955 Jll8 !662 1890 225 400 1470 1780
o o
247
o o o 745
o o 750 614
o
o 949 334 345
o o
3
o o o o o o o o
o o
300
o o o 1144
terú- hal!g.ls:alete feröh. ma fmlf !IBI jidb/
o o
o o
!252 !816
o o
o o
o
o
o
o o o o
o
o o o o
500 J100
o o
o o o
400 750
o o o
430
o
o o o o
o 910 300 337
(l
o o
8296 9329
1 Os s z e s e n
o o
l
o o o o o
o o
o o o
504
o o o o o
o o
terú- hal!g. lele féröh. lm'! ItB!
11 1186 !Ol! 47 4630 3959 43 7400 8662 22 2875 2550 90 9114 821! 20 1986 !410 83 6861 5134 59 4911 4163 125 10523 5763 37 3289 2495 94 6294 4704 215 8011 4096 17 1469 850 7 474 420 7 1350 770 45 5096 4779 32 3657 291! 40 3929 3233 22 4968 3858 34 4082 3245 3 873 537 25 2045 !698 72 8330 !710
2182 3420 11150 !03353 76249
12. sz. me11ék1et
Egyéb oktatási helyiségek jellemztl adatai (1993. október 15-i állapot) - 10 ltlig
lllatorvos-tudo•lnyi Egyeten Kb~pa~das~g-tudom~nyi Eqyet~m
Buda~esti IlOszaki Egy~tem Debreceni Agrártudományi Eoyetem E6tvös Lorind Tudonlnyegretem Erdészeti és Faipari Egyetem Gidölltli Agrártudolányi Egyetem
clf!ntts Pannonius Tudományegyetern
JOzsei Attila Tudományegyeten r•rtészeti és !lelmiszeripari Egyetem Kossuth Lajos Tudonlnyeoyeten Li;zt Ferenc Lenemilvészeti Ftliskola Maoyar Iparművészeti Föislola "'oyar lépzöaOvészeti FUislola i~<'oyar
Testnevelési Egyetem
~Jskolci Eoyeten Fannon AorártudomlnyJ Egyetem Pécsi Orvostudcolnyi Egyetem SE~relHeis Orvostudom~nyi Egyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem czlnhlz- ls FilamOvlszeti Föiskola V2szpré~i
Egyetem
Zrinyi Miklós latonai Aladirnia
O;;:.<eser:;
21 - 25 lö közötti
2b - lö feletti
Osszesen
száma területe hallgatói száma területe hallgatói]száma területe hallgatói száma területe hallgatói száma területe hallgatói léröhely léröhely l értihely l értihely l értihely /db/ lm'! /lU/ /db/ ln'! !föl ]/db/ /db/ lm'J /IBI /db/ im' l !IBI lm' l /föl
Egyeten
2udaoesti
ll - 20 lö közötti
a V 24-Jf0/1993-:94-:es sz.hoz
2 5 8
5 35
15 58 25 22 l~
b
o 21
o o o 3 8
o
32
10
141
so
m
190 714 46 7 97 b 858 481 b29 113
76 72 300
82 247 148
!31 lll
51
o
o
646
!32
o o o 64 !84
o o o 30
72
o
o
3
108
30
20 49 10
914
!284 l 00
106 223
309
8420
14 45 57 " !60 31 39
,,
30 39
50 64
o 14
o 7 33
47 32 38
856 !289
234
m
19
590 812
222 9 1307
973 589
54
302 3
4719 181 o !368 !280 !508 2236 2264
2773
27 64
954 210 7 671 712
o 674
o
14 o !637 !296 1019 3364 1159
so
34 12 48 4
1921
832
33388
Q teldoloozlsból limlradt : - Debreceni Orvostudományi Egyetem
- Haynal Imre Egés1segtudomlnyi Egyetem
669 24 54 liO
490 64 6 460 621 795
1039
o :o 3 o 90 684 784
m
m
781 93 81 Q 70
2
19 16 lS
27 31
o 3
o 5
36 !9 51
530
681 1482 !279
o 203
8
54 6
45b
6
240
3b6 335
13 9
47b
638
!3
745
ll
933 1403
o 68
787
54
40
o
o
80 2270 298 1066 30 305
15 !32 80 !26 48 66 32
o
4b7
ll
255 9
1102 !83 460
35
o 22037
63
l 9
o
o
o
613
18
1210
o
o
o
10478
m o
o
90 3334 372 2062 118 b48
27
54 !22 84 85 104 112
156
3
o
313
2
o
!422
26 74 201 74
110 134 2664 244 !539 178 180 348 298 390
o
o
o
14043 l 448
45 462
82
483 207 5513 501 2036
!20 842
o
!0 69 1089
o
!519
b 5
!20 !554 1180
20
9
!34 448 !304 b27
355
21025
o
!9 b! 2449
11284 295 2
9576 3404 329b 314 4 3457
528 0 50 59
o lb 79
o 350 6525
2912 5824
488 !387 5017 !532 bl 31 795 !535 !322 !385 !934 2287
o 457 ()
290 3796 !579 2768
4551
838
!576
142 14
300 4 !583 6370 210
11189 11944
84870
37631
o 549
o
l
!99
219 5 !20
Az egyetemi sportl~tesitmények fUbb adatai (1993. október 1)-i állapot) !
So or !csarnok l
Tornaterer:~
Uszoda
fedett Labdarúgópálya /db/ lm'! /db/ lm'!
IEgy~b
l,d b/ !o' l
/db/ lm' 1 1/db/ lm'!
' lllatorvos-tudonlnvi Eoyeteo Pud;Q~sti K6zo~zdas~g-tud. E.
B
537 1)94 1068 208 7 !990
o
(l
3 5 3
?udao~sti MDsz~ki Egyete~
DebrECEni Aorlrtudonlnyi E. [ötvos Lorind Tudoalnyeoyeten Erdészeti ls Faipari Egyetem 5idöi1Ui Aorlrtudoolnyi E.
o o o o l l 2
J6zsef Attila Tudo•lnyeoyetem í:orté11eti és llelm. Eoyetem
3 3 2 2
!698 827 !0 50 933
l
~ossuth
5
!510
o o o o
Janus Pannonius TudomAnyeqy.
lajos
Tudo~AnyeoyetEm
o o o
liszt Ferenc Ienemüvészeti F. ~'ayar lparoüv~szeti FUiskola nagvar KéozU•üvlszeti FHiskola M~QY~r Testnevelisi Egyetem Mistolci Eoyetem f·ennon Aarlrtudo•Jnyi Eoretem Pécsi Orvostudaninyi Egyete• Sen~~lweis Orvostudom~nyi E. SzEnt-Györgyi Albert Orv. E. 3zinház- ls Filnoüvés:eti F. Ves~oré~i EgyEtem Irinyi niklós latonai Akadémia
C'.::s::esen:
2 2
720 694
2
302 0
6
!0 57 240 56
o
o o 917
o
o
l
827
o
ma
o 734
o o o o !380 !490 727 1153 !524
4
4iB
B
871 900
o
63
2417 !0 62
o o
o !38 !99
245
o o
2
l
o o o
o o o o
213301 12
o
o o o o o o
o o o o o l
!0 37
o o
o o
360
l
o o o o o 1098 o 1017 o
187851
'
6
o o o o o 34iBI
A feldolaozl!ból ti•aradt : - D•br•c•ni Orvostudományi Egy,tem - ~aynal l•re Egtszségtudomlnyi Egyel••
Atlétikai pá l ya /db/ lm' l
l sportletes.
~oyetelil
o o o l
o o l
o o o o
OJ
o o
o o
o 6 2
o o o o
l
IB
o
2 2
210 0 672 48 71 601
o o
o o
l
3
o 19
2
97
65
4 3
2
!42
l
o
o o
656
o
3
o 2
o o o l
2 3
o
o o o o 14100 10396 11660
o
2
o
33841 11093 2709
2
!397 5
l
l l
o o
o o o o o o 5000 14204 18700
o
l 2
o 2 2000 o !OOO o o o o 2
!300 600 0
44701 30 1459791 15
13. sz. me11éklet a V-24-210/199 3-94-es sz. ho z
K~ü-röplab-
dapálya /db/ lm' l
o o o o 5920
2
3130
2
5180
7
o 10800 5295 !800
l ll
8 5 5
o o 5 o o o o o o 2000 3200 7100
3 B 6
o 9 o 3 o 5 o o 4139 2400
3 2
509641 85
Teniszpálya
Vitorlás- EvezUstelep telep /db/ lm' l l db/ lm' l
/db/ lm' l
o o o o 950 1889 4612 !320 10576 5123 !690 3184 4000
14
2
IB
o ll
4 5 3 16
o o o o
o
!828 5450 3120 5959 3960 4588
4 16 7 5 10 5
l
o
o o
10771 238 0 !!426
o o
mo o o
l
270
o
o 7235 !520 !265 860 12800
o 594
o IB OO 8620 323! 400 0 6245 2800
l
o o o o o o o o
o
8 4
415 5 1012
621491 133
807141
4
2700 1200
o
o o o o o o o o o
!990
o o o o o o
o o
o!
o
o o o l
l
o l
o o o o o o
t~ri
o o o 466 452
o o o o 2573
o o o o
o
o o o o o o o
o o o o o o
o
46101
6
70311
l
sport!.
/db/ lm' l
o
o l l
o o o o o o 4
o o o
!240
o
sportlétesítmény /db/ lm' l
Egy~b szabad-~Egy~b
2300
o o
o o o
1
o
o
o
o
2300
l
!OOO
o o
o o o o o o
o l
904
o o o 800 700
o o o o o o o ll
o o o o o o o 5704
l
o o 693
o o o !BO
o o o o o o o o o o o o o o o o
o o o o o o o o o o
2
973
l)
o o
o o o
14[ • sz. me11ék1et a V-24-.L/0 /199 3-94. sz-hoz
Kollégiumok, diákotthonok föbb féröhely- és területi adatai
E g y e t e m
Allatorvos-tudomanyi Egyetem
Budapesti Közgazdasag-tud. E.
Budapesti Mdszaki Egyetem
Debreceni Agrartudományi E.
Debreceni Orvostudományi E.
Kollégium megnevezése
Lakószobáf' sz ama
Lakószobáf' területe
Féröhely
/db/
lm• l
/föl
Ténylegesen elszUlasol t diakof' szama /föl
Féröhelyki hasznalas (5:4) l
%l
ABONYI UTI K. MAREK K.
24 116
733 3248
48 320
26 257
80~3
Egyetem összesen:
140
3 981
368
283
76,9
TARKARitT KINIZSI U. RADAY U. HORáNSZKY U.
140 180 103 27
3 500 2911 1945 512
420 412 288 71
417 406 291 75
99!13
98,5 101,0 105,6
Egyetem összesen:
450
8868
1191
1189
99,8
VáSáRHELYI PáL KaRMáN TóDOR BERCSENYI MARTOS FLóRA SCHONHERZ ZOLTAN BAROSS GABOR
238 465 125 191 256 126
12701 15174 5320 6274 1545 5 670 5
608 929 272 1000 325
608 929 272 380 1000 325
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Egyetem összesen:
1401
61629
3 514
3 514
100,0
138
92,0 96,8 64,1
380
VERES PETER K. DEBR. TESSEDIK S. K. SZARVAS ALLATTENY.FöiSK. K.
3 588 1836 1729
552
508
102 91
315
305
273
175
Egyetem összesen:
331
715 3
1140
988
MARKUSOVSZKY 1. EP. MARKUSOVSZKY 2. EP. MARKUSOVSZKY 3. EP. NYíREGYHáZA GYULA
32 56 120 45 6
640 1260 3144 802 60
104 224
104 222 355 153 24
360
153
24
54,2
-86,7
100,0 99,1 98,6 100,0 100,0
Kollégiumok, diákotthonok ftlbb fértlhely- és terDleti adatai
- 2 Egyetem
Eötvös LorAnd Tudományegyetem
Erdészeti és Faipari Egyetem
Gödölltli AgrártudomAnyi E.
Haynal Imre Egészségtud. E.
Kollégium megnevezése
14/ • sz. melléklet a V-24-t/0/1993-94. sz. hoz
Lakószobák sz Ama
LakószebAk terDlete
Fértlhely
/db/
/m2/
Fértlhelykihasználás (5:4)
/ftl/
Ténylegesen elszállásolt diákok száma /ftl/
l ::: l
Egyetem összesen:
259
5906
865
858
99,2
KORCoSI CSOMA SANDOR BIBO ISTVAN SZAKKOLLEGIUM VEZÉR úTI KOLLEGIUM NAGYTETÉNYI úTI KOLLÉGIUM AJTOSI DORER KOLLEGIUM TFK GöDöLLO BOLYAI KOLLEGIUM
411 24 119 125 123
5611 418 1460 2250 1612
1233
64 366 487 250
1277 56 342 461 241
103,6 87,5 93,4 94,7 96,4
Egyetem összesen:
802
11351
2 400
2 377
99,0
FEKETE ZOLTAN K. SZ.FEHERVARI FtliSK. KOLL.
163 40
244 7 822
420 128
420
128
100,0 100,0
Egyetem összesen:
203
3269
548
548
100,0
GöDöLLtl A. KOLL. GöDöLLtl B. KOLL. GCoDC•LLil C. KOL L. GöDCoLLll D. KOLL. GATE MGF K. GYöNGYöS GATE MGF K. NYíREGYHáZA GATE MGF K. MEZilHtR
131 114 137 59 82 82 104
217 5 1892 2274 649 1017 1267
393
393 342
100,0 100,0 100,0
Egyetem összesen: ERKEL UTI KOLL. MISKOLCI KEREKES UTI (BERLEMÉNY)
o o
o o
o o
o o
o,o o,o
-
240 241 294
97,6 98,0
1533
342 411 118 246 246 312
709
10807
206 8
1921
92,9
19 30 71
372 461 1065
82 60 213
82 60 211
100,0 100,0 99,1
411
o
o,o
94~2
Kollégiumok, diákotthonok
f~bb fér~hely-
és terlileti adatai
- 3 Egyetem
Janus Pannonius Tudományegy.
József Attila Tudomanyegyetem
Kertészeti és tlelm. Egyetem
Kossuth Lajos Tudományegyetem
Kollégium megnevezése
sz. melléklet l07T993-94 .sz-hoz
a LakOszebAk száma
LakOszebak területe
Fér~hely
/db/
lm• l
/f~/
Ténylegesen el szállasol t diákok száma /f~/
Fér~hely
kihasznalas ( 5:4) l %l
Egyetem összesen:
120
1898
355
353
99,4
JAKABHEGYI K. UNIVERSIHS K. VASASI K. SZANTO K. RaKOCZI K. DAMJANICH K.
150 171 10
600
29 27
3 704 2 982 358 505 7 552 770
65 711 76 108
400 513 60 588 75 108
66,7 100,0 92,3 82,7 98,7 100,0
Egyetem összesen:
624
13423
20 73
1744
84,1
HERMANN KAROL YI MORA EöTVöS
90 278 80 30
1593 3 590 2061 332
270 793 320 59
272 793 320 59
100,7 100,0 100,0 100,0
Egyetem összesen:
478
7 576
1442
1444
SOMOGYI IMRE MOHaCSY MáTYáS FEHtRVaRI. uTI MARAMAROSI úTI tLIF'. F~ISK. K. KERT. F~ISK. K.
131 49 14 12 90 95
1834 1000 280 180 1009 1900
262 194 52 39 270 285
255
97,3
193 52
99,5 100,0 97,4 104,1 96,5
Egyetem összesen:
391
620 3
1102
1094
-99,3
NAGYERDEI I. NAGYERDEI I I. NAGYERDEI I I I. BENCZUR GY.
72 72 203 53
1656 1656 527 8 1486
288 288 566 403
288 288 566 403
100,0 100,0 100,0 100,0
237
513
38
281 275
-
--
100,1
Kollégiumok, diákotthonok ftlbb féröhely- és terilleti adatai
a V-24-,l/0 /1993-94. sz .-hoz
- 4 Egyetem
Kollégium megnevezése
Lakószobák száma
Lakószobák terillete
Féröhely
/db/
/m2/
/fö/
Ténylegesen elszállásolt diákok száma /fö/
400
10076
1545
1545
100,0
WEINER LEO KOLL. BARTóK B. KOLL.
33 27
751 650
106 88
106 99
Egyetem összesen:
60
1401
194
205
100,0 112,5 -105,7
XII. ZUGLIGETI UTI
48
1314
96
88
91,7
Egyetem összesen:
48
1314
96
88
91,7
EOTVOS U. K. STRóBL ALAJOS U. K.
6 68
142 1077
18
o
o,o
136
125
91,9
Egyetem összesen:
74
1219
154
125
A B
26 33
RóMAI EMELETES RóMAI FöLDSZINTES BARAKK
38 12 6 18
555 677 652 310 60 260
65 66 85 32 21 39
96 66 63 26
147,7 100,0 74' 1 81,3
39
100,0
Egyetem összesen:
133
2 514
308
290
94,2
BOLYAI KOLL. KERPELY KOLL. Bll:RLEM!l:NY
650 113 51
12429 203 5 842
1940 440 98
200 5 565 98
103,4 128,4 100,0
Egyetem összesen:
814
15306
2 478
2668
107,7
Egyetem összesen: Liszt Ferenc
Magyar
Magyar
Zenem~vészeti
Iparm~vészeti
Képztlm~vészeti
F.
Ftliskola
Föiskola
Magyar Testnevelési Egyetem
c
Miskolci Egyetem
14/ • sz. me11ék1et
o
Féröhelykihasználás (5:4) ~
l
l
-
81,2
o,o
Kollégiumok, diákotthonok föbb féröhely- és terDleti adatai
- 5 E g y e t e m
Pannon Agrártudományi Egyetem
Pécsi Orvostudományi Egyetem
Semmelweis Orvostudományi E.
Szent-Györgyi Albert Orv. E.
Szinház- és Filmmnvészeti F.
Kollégium megnevezése
140:::: • sz. me1lék1et a V-24-J 10/1993-94 .sz-hoz
Lakószobák száma
Lakószobák terCtiete
Féröhely
/db/
/m2/
/föl
Ténylegesen el szállásol t diákok száma /föl
Féröhelykihasználás (5:4) l :.: l
PETH E FERENC K. CSERHáTI SáNDOR K. CSUKáS SáNDOR K.
112. 124 145
2 488 3195 217 5
340 404 290
404 290
99,4 100,0 100,0
Egyetem összesen:
381
785 8
1034
1032
99,8
POTE KOLL. EO. FöiSK. KOLL. KVáR EO. FölSK. KOLL. SZHELY EO. FölSK. KOLL. ZALAEG.
290 42 45 27
416 5 1496 882 486
628 160 155 102
590 96 155 99
60,0 100,0 97,1
Egyetem összesen:
404
70 29
1045
940
90,0
APáTHY l. K. BALASSA J. K. KORáNYI F. K. MARKUSOVSZKY K. SELYE J. K.
27 124 26 100 32
416 2 940 482 200 0 532
54 496 56 400 70
56 478 56 378 70
103,7 96,4 100,0 94,5 100,0
Egyetem összesen:
309
6 370
1076
1038
96,5
JANCSO M. KOLL. SEMMELWEIS KOLL. BÉKE UTCAI KOLL. APIITHY KOLL. MADZSIIR J. KOLL.
61 55 40
226 220
226
130
45
1148 1320 1115 1386 1080
216 176
130 216 176
100 ,o 100 ,o 100,0 100,0 100,0
Egyetem összesen:
273
604 9
968
968
100,0
17
269
34
40
117,6
SZiNHáZ- ÉS FILM.FölSK.K.
72
338
220
93,9
-
Kollégiumok, diákotthonok fBbb férBhely- és terDleti adatai
14/ .sz.melléklet a V-24-j/Q/1993-94.sz-hoz
- 6 Egyetem
Veszprémi Egyetem
Zrinyi Miklós Katonai Akadémia
összesen:
Kollégium megnevezése
Lak6szobák száma
LakószebAk terillete
FérBhely
/db/
/m2/
/fBI
Ténylegesen elszállásol t diákok száma /fBI
FérBhelykihasználás (5:4) l ;: l
Egyetem Bsszesen:
17
269
34
40
117,6
KöZPONTI KOLL. JEDLIK ANYOS KOLL.
150 26
2 760 338
600 64
600 48
100,0 75,0
Egyetem összesen:
176
309 8
664
648
97,6
K. EP. D. EP.
140 190
2 700 2850
360 380
260 380
72,2 100,0
Egyetem összesen:
330
5 550
740
640
86,5
9 327
210117
27 402
26 540
96,9
-
15. sz. melléklet a V-24-210/1993-94. sz-hoz
A társtárcák észrevételei a felsőoktatási törvény hajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről
végre-
A felsőoktatási törvény kihirdetése és hatálybalépése között - NM megítélése szerint legalább még egy évnek kellett volna eltelni ahhoz, hogy az intézményrendszer átállására elegendő időt biztosítsanak. Ez idő alatt mind a szakmai felügyeletet, mind a költségvetést változatlanul a NM irányítása alatt kellett volna hagyni. Ennek indoka az, hogy míg az orvostudományi egyetemek szervezete (és költségvetése) magában foglalja a klinikai hálózatot (és költségvetést), a felügy( letet eddig gyakorló miniszter mind a felsőoktatást, mind pedig az egészségügyi ellátást érintő jogosítványaival csak rendkívül korlátozott mértékkel élhet. Ebben a jelenlegi helyzetben a klinikák hovatartozása bizonytalan. A NM felelős vezetője szerint csak "egységes magyar egészségügy" létezik, mely szerint a klinikák felügyelete szakmailag változatlan marad. Felvetődik még az egyetemek és a klinikák szétválasztásának lehetősége, annak esetleges előnyeivel és hátrányaival együtt. Az 5 orvosi egyetem önállósága és felelőssége a kettős átmeneti irányítás időszakában az eddigiekhez képest még nagyobb lesz. Hasonló a Földművelési Minisztérium (FM) illetékeseinek a véleménye is. A FTv-hez kapcsolódó finanszírozási modell tartalmi kérdéseiben sem alakult még ki az irányító szervek között teljes egyetértés. Az alapul vett, és a magyar viszonyokra adaptálandó holland finanszírozási modell alapelvei a következők:
- A feladatarányos létszámot főbb kategóriánként (oktató, kutató, adminisztratív) tervezik meghatározni;
- 2 -
- a megállapított létszám és az állományi bértáblázat szorzatából állapítható meg a bérigény és a hozzátartozó közteher; - a dologi kiadások költségigényét az üzemeltetési, fenntartási feladatokat indikátorok és normatívák alapján határozzák meg; - amodell számol az intézmények bevételeivel is, melyek csökkentik a támogatási igényt; - mivel az általános keretbe nem illeszthetők, ezért elkülönítetten finanszíroznák a speciális feladatokat (menza, orvosi rendelő, könyvtár, kollégium). Amodell alkalmazása esetén képzési előirányzat és létesítmény fenntartási
előirányzat
tagolásban
készülnének az intézményi költségvetési tervek. Érzékelhetővé válnának az intézmények feltételeiben lévő
meg-
különbségek.
Az igen vázlatosan körvonalazott elvekről nisztériumok véleménye a következő:
az
egyes
mi-
A NM _.,zerint a rendszer - amennyiség növelésére ösztönöz, nem a minő ségi fejlesztésre; - a kapcsolódó háttér tevékenységekhez tartozó feltételek pl. a létszám, vagyon stb feladatonkénti szétválasztásának hiányzik a szervezeti struktúrája és információs rendszere; - az eddigi tényszámokból kiinduló átlagnormativával vagy túlfinanszirozza, vagy működés képtelenséget okozna az intézményeknél; - indokolatlan forrásátrendeződéshez vezetne a feladatfinanszírozás közgazdasági tartalmának kidolgozása nélkül.
- 3 -
Az FM véleménye szerint: - a jól kialakított normativ finanszírozás feltétlenül előnyösebb lenne, megszüntetné a tervalku-mechanizmusát; - de a normativitás elvei még kialakulatlanok és a kidolgozott tervszámok nem közgazdaságilag megalapozott számításokból, hanem a korábbi bázisból kiindulva készültek: A PM álláspontja az, hogy - az állami támogatások normatív alapon történő elosztásával abban az esetben ért egyet, ha a modellkísérletek annak működőképességét igazolják; egyetért az egységköltségek kimutatásával és azokat a finanszírozás során figyelembe veendőnek tartja. A Felsőoktatás-fejlesztési Tárcaközi Vegyes Bizottság (FTVB) által összeállított felsőoktatás-fejlesztési koncepciót az FM és NJ tartalmilag kiforratlannak tekinti, amelynek okát abban látják, hogy az FTVB szaktevékenységében az orvosegészségügyi és mezőgazdasági szempontok csak marginálisan érvényesülnek. A szaktárcák által korábban készített fejlesztési terveket az FTVB nem minden tekintetben vette figyelembe. Mindegyik irányítószerv kialakította a maga felsőoktatási fejlesztési stratégiáját, amelyek nem teljesen egyeznek az FTVB által összeállított koncepcióval, (A magyar felsőoktatás fejlesztése 2000-ig), ebből következik, hogy az erre a fejlesztési stratégiára épülő fejlesztési terv tartalmával sem érthetnek teljesen egyet. Az FM véleményeszerint a koncepció gazdaságilag és demográfiailag megalapozatlan, amelyben a mennyiségi tényezők elnyomják az oktatás minő ségi szempontjait.
- 4 -
Véleményük szerint a koncepció kizárólag a területi integrációval számol, a szakmai integrácto háttérbe szorul. Megítélésük szerint a szakfelügyelet és a finanszírozás elválasztása hibákhoz és konfliktusokhoz vezet. Az FM a saját oktatás fejlesztési koncepcióját 1990-ben bocsátotta vitára. A koncepció főbb elvei a következők: - az alap-, közép- és felsőfokú szakképzésnek egymásra kell épülnie; - az oktatást a megváltozott gazdálkodási viszonyokhoz kell igazítani és meghatározott viszonyok között szaktanácsadást is végző mintagazdaságokat kell létrehozni; a felsőfokú oktatás és kutatás terén az integrációs folyamatot tovább kell vinni; - az oktatási intézmények alkalmazkodó képességét fokozni kell. A NM véleménye szerint: -az orvoslétszám magas, csökkenteni kell a hallgatói létszámot; - a posztgraduális képzés számára meg kell szabni a szakképesítést szerzők létszámát: - előtérbe kell helyezni a főiskolai képzést, azon belül a nővérképzést (1-2 év) és a diplomás egészségügyi dolgozók képzését (3-4 év), - a klinikák helyzete a kétirányú finanszírozás miatt nehezebb lesz, mint az elméleti oktatóké; - össze kell hangolni a klinikák és megyei kórházak feladatait. Harmánikusabb az FTVB és a HM kapcsolata, ennek hetően egyeznek a fejlesztési elképzeléseik is. A HM kabinet rendelkezésének megfelelően katonai felsőoktatás fejlesztési terve:
készült
köszönel
a
'
,
- 5 -
Egy erre létrehozott Felsőoktatási Munkacsoport kimunkálta a koncepció részleteit és ez lett az alapja a 9/1993. sz. honvédelmi miniszteri intézkedésnek, amely már a javaslatok kialakításának ütemtervét is tartalmazta. E szerint a ZMK-t négyéves, hadtudományi és szervezéstudományi alapképzésű, legkésőbb 1998-ig akkreditált katonai egyetemmé kell átalakítani, a jelenlegi fő iskolák érintetlenül hagyásával. A kapcsolódó szabályozás - tervezetek részben a katonák jogállásáról szóló törvénybe építetten, részben minisztert-rendelettervezetek formájában előkészítést nyertek, véglegesítés előtt állnak. Nincs még kimunkálva a felügyeleti rend működ tetése, különös tekintettel az egyetemek autonómiájára. Az oktatás-kutatási feladatokkal való össze nem egyeztethető voltamiatt tárca szinten még foglalkozni szükséges a ZMKA intézményének, mint katonai hadrendi elemnek a kiiktatása kérdésével.
Budapest, 1994.
16. sz. melléklet a V-24-210/1993-94. sz-hoz
Az egyes egyetemi
integrációs szervezetek elért eredményei
eddig
A felsőoktatási intézmények ún. integrációjának jelenleg két fő vonulata figyelhető meg; az egyik szervezeti megoldás végső célja a felsőoktatási intézmények oktatási struktúrájának az univerzális irányú összevonása különböző, a lehető legtöbb tudományág egy intézmény keretében történő művelése és oktatása. A művelődési tárca tapasztalataink szerint ezt a verziót támogatja. A másik irányzat - amelyet inkább a szaktárcák szargalmaznak - az azonos jellegű intézmények együttműködése, valarnilyen integrációja. Több kezdeményezés is történt a területi kancentráció növelésére, a nagyobb egyeternek és főiskolák vonzáskörzetébe tartozó felsőoktatási intézmények oktatási, kutatási, gazdasági és adminisztratív együttműködésének fokozása érdekében. Létrejött, illetve szervezőben van (Hasonló
a a a a a a a a a
Budapesti Universitas Budapesti Egyeterni Szövetség Szegedi Universitas Egyesülés Debreceni Universitas Egyesülés Pécsi Universitas Egyesülés Észak-magyarországi Universitas Szövetség Gödöllői Universitas Szövetség Közép-Dunántúli Egyetemi Szövetség Nyugat-Dunántúli Universitas Szövetség
szerveződések
Felvetődött,
a
főiskoláknál
is találhatók.)
hogy kiernelt fejlesztések érdekében egyeterni és főiskolai központok létrehozása is indokolt lenne Budapesten és a nagy egyetemi városokban (Szeged, Debrecen, Pécs, Miskolc, Gödöllő, Veszprém, Sopron).
- 2 Egyéb szerveződések is megfigyelhetők pl. a művészeti egyetemek egyesületként létrehozták a Művészeti Egyetemek Rektori Székét, Egyetemi Kutatási Koordinációs Bizottság alakult a GATE szervezésében; Budapesten Egyetemközi Környezetgazdálkodási Központot hozott létre a BKE és a BME. A Budapesti Egyetemek Szövetsége (BESZ) csak formálisan jött létre, gyakorlati jelentősége az oktatás tekintetében - eddig nincs, az egyetemközi oktatás jelenleg szervezés alatt áll. A BESZ létrehozásával a FEFA pályázatok elnyerési esélyét is fokozni kívánták.
'
A Szegedi Universitas Egyesülés - az elmúlt évek tapasztalatai szerint - a koordinált irányítás hiányamiatt nem vált működőképessé. A régió főiskolái sem érdekeltek az integráció gyakorlati megvalósulásában. Bizonyos eredményeket a nyelvoktatásban és a telefonhálózat fejlesztésében értek el. A Művészeti Egyetemek Egyesülete a leendő áthallgatások céljából összehangolta a nyelvi lektorátusok működését, közös koncepciót dolgoztak ki a felsőoktatási törvény módosítására, közös képesítési követelményeket határoztak meg és közös FEFA pályázatot nyújtottak be. A Pécsi Universitas Egyesülés egy bizottságat hozott létre, amely kidolgozta az együttműködés elveit. Létrejött továbbá egy Nyelvoktatási Bizottság, a nyelvoktatás összehangolására.Az Egyesülést a bíróság !992. februárjában bejegyezte. A Jannus Pannonius Tudományegyetem Szenátusa és a Pollach Mihály Műszaki Főiskola Tanácsa a két intézmény teljes integrációjáról fogadott el szándéknyilatkozatot, amit !994. június 22-én kormány, ill. az országgyűlés elé terjesztett hivatalos kérelem követett. A Pécsi Orvostudományi Egyetem az egyesülési törekvésekből jórészt kimaradt, főképpen a sajtóból értesült a történetekről.
A Debreceni Universitas Egyesülés létrehozásához kapcsolódó beruházási költségelőir~nyzata mintegy 4 milliárd Ft összegű. A kormány kihelyezett ülésén hozott 1068/1993. (X. 26.) Korm. határozattal a DOTE rekonstrukciós és az Universitáshoz kapcsolódó fejlesztési elképzelését támogatásra ajánlotta.
•'
- 3 A Veszprémi Egyetem a Pannon Agrártudományi Egyetem egy karával és egy veszprémi főiskolával közösen 1993. áprilisában alakította meg a Közép-Dunántúli Egyetemi Szövetséget agrárkémikus-agrármérnök, valamint környezetvédelmi mérnökképzés érdekében. Az Agráregyetemek és Kutatóintézetek Szövetségének Alapokmánya a tudományterület közös művelésére, új képzési és kutatási területek feltárására, a magas színvonalú agrárszakember és tudósképzés szakmai és tudományos megalapozására vonatkozó szándéknyilatkozat. Az agráregyetemek a pótlólagos fejlesztési forrásokhoz való jutás érdekében igényeiket szövetségként, univerzitásként nyújtották be és ezzel előnyösebb elbírálásban részesültek. A Miskolci Egyetem vezetése tudatosan vállalja a kulturális, tudományos elkötelezettségét a régióban, vonzáskörzetében; nyitott az integrációs törekvések megvalósítására. A Miskolci Universitas Szövetségben az Egyetem és az Egri Tanárképző Főiskola együttműködése alapozhatja meg a természettudományi kar létrehozását (az Egyetem 7. karaként). Az Egyetem más felsőfokú intézmények integrálására is késznek mutatkozik, elismerve a helyi intézmény szakmai kötődését az anyaintézményhez. Budapest,
1994.
17. sz. melléklet a V-24-210/1993-94. sz-hoz
A helyszíni
ellenőrzés
által feltárt hiányosságok
belső
szabályozási
Az Iparművészeti Föiskoláról a felügyeleti ellenőrzés megállapította, hogy a szabályzatok nagyobb hányada elavult, az oktatói heti órateljesítést az intézmény központilag nem tartja nyilván, nincs szabályozva a készletek tárolási rendje, a bizonylati és leltározási szabályzat nem felel meg a számviteli törvény előírásainak. Az ÁSZ korábbi ellenőrzése során felvetette már, hogy a DOTE-nak át kell tekintenie és aktualizálnia SZMSZ-ét a folyamatba épített ellenőrzés zártságának és hézagmentességének érdekében. Megszüntetésre várnak még mindig a belsőellenőrzés által feltárt összeférhetetlenségi körűlmények, meg kell teremteni a bizonylati rendet és okmányfegyelmet. szabályozásra vár a dolgozók anyagi felelőssége és kártérítési kötelezettsége. A leltározás újraszabályozása szükséges, de nem elégséges intézkedés a nagymértékű leltárhiányok megszüntetése érdekében. (1990-ben 870 ezer Ft, 1991-ben több mint 900 ezer Ft, 1992-ben több mint 4 millió Ft-os hiány fordult elő.) Az Állatorvostudományi Egyetem leltározási szabályzata nem felel meg az 1991. évi XVIII. törvény 42. §-ában rögzített előírásnak, miszerint az év végi mérlegben kimutatott eszközök és források mennyiségét leltárral kell alátámasztani.(Az egyetem szabályzata megengedi, hogy leltározás nélkül, a nyilvántartási kartonokadatai szerint vegyék figyelembe a pénz- és egyéb készleteket. Az ellenőrzés felhívására a korábbi szabálytalan pénzkezelést megszüntették. A belső szabályzattól eltérően kötelezettséget nem csak a rektor vállalt. Tűz- és robbanásveszélyes anyagok kezelése nem zárt rendszerben történik. Megengedett a felelős kezelőt és nyilvántartását megkerülő tanszéki beszerzés.
- 2 -
A Budapesti Müszaki Egyetem főbb szabályzata közül a leltározási szabályzat 1990-es kiadású, nem tartalmazza a az 1991. évi XVIII. törvény és a hozzákapcsolódó kormányrendelet követelményeit. A kötelezettségvállalás és a selejtezés rendjét 1982-ben szabályozták, aktualizálásra szorulnak. A szöveges számlarend és számlatükör szintén módosításra vár. A Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem belső ellenőrzési rendszerének hiányosságait már az ÁSZ 1990. augusztusi és 1992. júliusi ellenőrzései is kifogásolták. Az ÁSZ vizsgálatot követően a Népjóléti Minisztérium a miniszter aláírásával szólította fel a rektor urat a szükséges intézkedésekre. Az ellenőrzés lezárását követően adott egyetemi tájékoztatás szerint Belső ellenőrzési osztály alakult a Rektor közvetlen hatáskörébe tartozóan. A Magyar Testnevelési Egyetem gazdálkodása - kevés kivételtől eltekintve -szabályozatlan. A létező szabályozások pedig nem alkalmasak a tevékenység számonkérésére. Szabályozatlan a leltározás, eszközgazdálkodás, selejtezés rendje. Nem készült számlarend. Teljes mértékben hiányzik az 1992. évi mérleg leltári alátámasztása. Nincs nyilvántartása a kötelezettségvállalásoknak. Budapest, 1994.
t
'
18. sz. melléklet a V-24-210/1993-94.sz-hoz
A helyszíni ellenőrzések során észlelt súlyosabb gazdálkodási hiányosságok A Debreceni Orvostudományi Egyetemen a költségvetési beszámolók adatai szerint a leltárhiány összege !990-ben meghaladta a 860 ezer Ft-ot, 1991-ben a 900 ezer Ft-ot, !992-ben a 4, l millió ft-ot közel ítette meg. Az !993. december 31-i állapot szerint a leltárhiány mintegy l. 9 millió ft-ra "csökkent", de hét szervezeti egység felmentést kapott az ütemezett leltározás alól, további 14 szervezeti egység nem végezte el az előírt leltározást. Mindezek a hiányosságak megkérdőjelezik az 1993. évi mérleg valódiságát. Ugyanitt
külföldről
hozott számitógépekhez, fénymásolók működtetéséhez szükséges speciális papírokat és festékeket értékesitett a közeli boltokban a DOTE egy dolgozója, ugyanezen az anyagokból a DOTE rendszeresen vásárolt. Felme,ült annak gyanúja, hogy ezek az anyagok tulajdonképpen az egyetem raktárából származnak. A vonatkozó anyagok forgalmának hiányos dokumentálása eredménytelenné tette a nyomozást. Azonban az ügyet lezáró ügyészi határozat nem került elő és az egyetem rektora sem kivánt további prevenciót eredményező intézkedést tenni. Az Állatorvostudományi Egyetem - a belső szabályzattól eltérőerr - nemcsak a rektor vállalt pénzügyi kihatású kötelezettségeket. Nem vezettek nyilvántartást a vállalt kötelezettségekről. A készletek leltározási kötelezettségének az egyetem csak részben tett eleget. Az átmenetileg szabad pénzeszközöket nem az 1991. évi XCI. tv. 51. §. (3-4.) bek., illetve az !992. évi XXXVIII. tv. 99-!00. § előírásainak betartásával hasznosította. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem !992-ben 12 millió Ft-ért sütőipari berendezéseket vásárolt, s azokat bérbeadta az EUROFOOD 91. Kft részére, amelynek ügyvezetője egyébként az egyetem élelmezési osztályának vezetője volt egyidejűleg. A pékáru készítése érdekében 214 ezer Ft értékű villanyszerelési munkát is elvégeztetett az egyetem, egyéb szolgáltatások mellett. A takaritószemélyzetet
- 2 -
és a takarító eszközöket szintén az egyetem az Élelmezési Osztály költségei terhére.
biztosította
A Kft részére teljesített szolgáltatások és tárgyi eszközök együttes értéke 13,6 millió Ft-ot tettek ki. Ellenben a Kft a helyiségért járó 12 millió Ft bérleti díjat nem fizette ki. A részleteket -bejelentés alapján az Egyetem Ellenőrzési Osztálya tárta fel, a rektor utasítására. Jogi segítséget egy jogi iroda részéről vett igénybe az egyetem, viszont ugyanez az iroda képviselte a másik fél érdekeit is(!). Az élelmezési osztályvezetőt az ÁSZ ellenőrzésének befejezése után lefolytatott fegyelmi eljárás során elmarasztalták és elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtották. Az ügyben a SOTE rendőri feljelentést tett. A berendezések hasznositásáról az egyetem gondoskodni kíván. A Közgazdaságtudományi Egyetemen működő Economix Rt-nek a társasági szerződés szerint rezsi térítést kellett fizetnie. Az általa igénybevett helyiségeket apportként 30 éves elkötelezettséggel vitte be az egyetem. Az RT térítést nem fizetett. Az 1993. évi leltározás során az iroda teljes felszerelésének hiányát állapították meg. A hiány vizsgálására az egyetem az ellenőrzés befejezéséig - nem tett intézkedéseket. Több olyan - az egyetem épületében működő szervezet van, amelyik a szerződésben vállalt térítési kötelezettségének nem tett eleget és az egyetem a szerződésekben kikötött felmondási jogával velük szemben nem élt, sőt, az is előfordult, hogy a szerződést megújították. A BKE-n az 1991. évi leltárhiány 6,1 millió Ft volt, a leltártöbbieteké 1,6 millió Ft. Az 1993. évi leltáreltérések vizsgálata az ellenőrzés időpontjában még folyamatban volt. Több számitógép, televízió, írógép, monitor stb hiánya szerepel a jegyzőkönyvekben. Az írásbeli magyarázatok többsége nem fogadható el. A korábbi években a hiányokért sem fegyelmi felelősségrevonásra, sem kártérítésre nem került sor. A Pécsi Orvostudományi Egyetem kis értékű tárgyi eszközállományában 1992-ben 1,2 millió Ft, 1993-ban 230 ezer
• t
- 3 -
Ft értékű leltárhiány mutatkozott. A legnagyobb hiány a textíliáknál fordult elő. Felelősségre vonás a három műszakos foglalkoztatásra hivatkozással nem történt. A Jannus Pannonius Tudományegyetem szabályzatai nem fogják át komplexen az egyetem működését, részben el is avultak. A gazdálkodásban döntően a "szokásjog" érvényesül. A karok eltérő végrehajtási fegyelme miatt a törvényekben foglaltak egyetemi szintű érvényesítése nem teljes körű. Így pl. a mérleg-adatok leltárokkal való alátámasztását csak részben valósította meg az egyetem, az 1993. évi leltáreltérések rendezésére a helyszíni ellenőrzés befejezéséig nem került sor, a nagyértékű gépek üzemeltetésének dokumentálására vonatkozó belső és külső előírásokat nem hajtották végre. Portaszolgálati hiányosságak miatt nem kellően biztosított az intézmény eszközeinek védelme sem. A Magyar Testnevelési Egyetem az átmenetileg szabad pénzeszközeit nem a vonatkozó törvények betartásával helyezte ki. 1990-1993. év tavaszáig a törvényi előírások figyelmen kívül hagyásával, jellemzően a City Banknál helyezték el. A kötvény bemutatását, a tulajdonukat képező értékpapírok sorszámainak közlését egyetlen esetben sem kérték, a banki letéti igazolás sem tartalmazta. Több esetben, nagyobb összegeket a mindössze 10%-kal kamatozó fedezeti számlán tartottak napokig. Az egyetem tulajdonában lévő gépeket, berendezéseket ténylegesen 1990-ben leltározták utoljára. A szervezeti egységek közötti mozgás dokumentálása esetleges. Egy eszköz több főkönyvi számlán is nyilván van tartva. A Liszt Ferenc Zenemüvészeti Főiskola belső ellenőri vizsgálata feltárta, hogy az intézmény 8,9 millió Ft értékű használt fogyóeszközt tévesen szerepeltetett a raktáron lévő új készletek között, mert ez sérti a mérlegvalódiság elvét. A mérleg valódiságát kérdésessé teszi továbbá az is, hogy az 1992. év végi leltár nem mennyiségi felvétellel, hanem a raktári fejlapok és a könyvelési kartanok egyeztetése alapján készült el. A készlet értéke az 1993. évi beszámolóban már helyesen szerepel és új leltárutasítás kiadására is sor került. Budapest, 1994.
19. sz. welléklet a V-24-210/1993-94.sz-hoz
Néhány példa az egyetemek tárgyi eszköz-ellátottságának helyzetéről A Pécsi Orvostudományi Egyetem új Nefrológiai és Művese állomással rendelkezik, amelyik a legkorszerűbben van berendezve. Ugyanakkor a Bőrgyógyászat épülete nem felel meg az oktatás követelményeinek, sem az alapvető higiénés feltételeknek. A műtő és az ambuláns kezelés azalag-sorban van, a betegszobák állapota kritikán aluli. A szülészeti és nőgyógyászati klinikája 3 épületrészben van. Az egyik új épület, a másik felújított, a harmadik felújításra vár. A Mikrobiológiai Intézet épülete erősen leromlott, szennyvize az intézet alatti uszoda vizébe folyt, amit be kellett zárni. A Debreceni Orvostudományi Egyetem oktatási helyiségeinek száma kevés, minőségben átlagos vagy gyenge, kivéve néhány intézetet. Sok klinikája és intézete szinte nyomorúságos körűlmények között tart szernináriurnot, gyakorlatot. Több klinikája még a hallgatói köpenyek higéniés elhelyezését sem tudja megoldani. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 120 épületének többsége közel 100 éves, rnűernlék épület. Fűtésük, világításuk a térkiképzés adottságai rniatt nagyon költséges. Évente a nagyjavításra, felújításra szükséges 7-800 rnillió Ft helyett 300 rnilliót tudnak költeni. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem az elégtelen elhelyezés rniatt az ELTE-től bérelt oktatási helyiségeket, de az ELTE a bérletet felmondta. Hasonló megállapításokat az egyeternek többségéről lehetne tenni. A Debreceni Orvostudományi Egyetern saját becstése szerint az oktatási infrastruktúra egyszeri szintrehozásához 250 rnillió Ft-ra lenne szükség. Ma az a helyzet, nem tudnak a hallgatók kezébe elfogadható színvonalú rnikroszkópot adni, nincs elegendő spektrofotórnéter. Klinikai területen nem vehetnek endoszkópokat, rnert azok a betegellátáshoz sem elégségesek. A szernészek nem rendelkeznek meg-
- 2 -
felelő
számú szemtükörrel. Amodern diagnosztikához szükséges gépek nagy részét (pl. ultrahang készülékek) tankönyvek ábráiról, vagy látásból ismerik a hallgatók. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem eszközeinek átlagos elhasználtsága 60-70%-os.
•
A Veszprémi Egyetem berendezéseinek, műszereinek elhasználódási átlagszintje 43%-os. A szintentartáshoz az oktatás-kutatás szinvonalasabb tárgyi ellátottságához a tervezett létszámbővülést figyelembevéve - évente 50-100 millió Ft közötti ősszegre lenne szükség. A Budapesti Müszaki Egyetemen költségvetési támogatásból évente 7-8 millió Ft jut eszkőzbeszerzésre (az összes ráfordítás 2%-a.) A gépek, berendezések, felszerelések nettó értéke 34%. Az eszközök között 3.553 db O-ra leírt, ezen belűl az 5.008 db számítástechnikai eszközből 1.278 db 0-ra leírt van. A soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen van olyan elő adóterem, amelynek berendezését még 1923-ban hozták át Selmecbányáról. A táblákat maguk festegetik, amelyiken csúszik a kréta, az előadó idejének nagy részét a tábla törlésével tölti, mert a tábla kicsi. Összesen két elő adóterem van videóval, írásvetítővel felszerelve, a többi előadóterembe hozni, vinni kell a gépeket. A helyiség gondokat délelőtti-délutáni előadások szervezésével lehet csak megoldani. Budapest, 1994. augusztus t
' l l
