1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, tartalma. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi háttere

Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, és Diákotthon, 1139. Budapest, Lomb u. 1-7. OM 035278

Szervezeti és Működési Szabályzata

I. Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, és Diákotthon, 1139 Budapest, Lomb utca 1-7. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, tartalma A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, jogszerű működését, a működés zavartalan biztosítását, a szülők, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítését, az intézményi működés demokratikus rendjét, továbbá a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy a jogszabályok által biztosított keretek között megállapítsa a Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, és Diákotthon működésének szabályait.

2. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi háttere a.) Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok − 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról − 11/1994.(VI.8) MKM. rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről − 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról − az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.)

− 2007. évi CLII. törvény a vagyonnyilatkozattételi kötelezettségről − 138/1992. (X. 8) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben − 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről − 23/2004. (VIII. 27.) OM. rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről − 14/1994. (VI. 24.) MkM. rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról − 4/2002. (II. 26.) OM. rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásai

2 − 44/2007. (XII.29) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól

b.) Az intézmény jogszabályok

működését

meghatározó

fontosabb

− 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról − 20/1997. (II. 13) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról − 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról − a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvény − A Fővárosi Önkormányzat mindenkor hatályos rendeletei az intézmény működésére vonatkozóan − 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról − 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról − 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól − 1993.évi LXXVI. törvény a szakképzésről − 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról − 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet a szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról − 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlési eljárás rendjéről szóló 1/2006. (II.17) OM rendelet − 8/2006. (III.23) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről − 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről − 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel − 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról − 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról − 17/2005.(II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról − 137/1996. (VIII. 28.) az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról − 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról − 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról − 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskolai-egészségügyi ellátásról − 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiéniás alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

3. A SZMSZ hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzatban és mellékleteiben foglaltak megismerése, betartása és betartatása, feladata és kötelessége az óvoda, általános

3 iskola, gimnázium, szakközépiskola és pedagógusának és egyéb alkalmazottjának.

diákotthon

minden

vezetőjének,

− A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és betartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, általános iskolával, gimnáziummal, szakközépiskolával és diákotthonnal, részt vesznek a feladatok megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják az intézmény helyiségeit, létesítményeit. − Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

II. Intézményi alapadatok 1.) Intézményi azonosítók A költségvetési szerv neve magyar nyelven: Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, és Diákotthon

Az intézmény neve szlovák nyelven: Materská škola, všeobecná škola, gymnázium, a žiacky domov s vyučovacím jazykom slovenským Székhelye:

Budapest, XIII. Lomb u. 1-7.

Telephely:

Budapest, XIII. Lomb u. 1-7.

Alapító okirat száma:

366/2009.(III.26) Főv. Közgy.

Alapító okirat kelte:

2009. május 31

OM azonosító:

035278

KSH azonosító:

15493967 8531 322 01

PIR azonosító:

493969

Adóalanyiság:

az intézmény az általános forgalmi adónak alanya.

Az intézmény adószáma: 15493967-2-41 Az intézmény bankszámlaszáma:

11784009-15493967

4

2.) Az intézmény tevékenységei Az intézmény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény értelmében a magyarországi szlovák kisebbség óvodai nevelésével, alap- és középfokú oktatásával és nevelésével kapcsolatos feladatokat látja el. Az intézményben a jóváhagyott pedagógiai program alapján a kisebbségi oktatás két nyelven – szlovák és magyar – folyik. Az intézmény feladata továbbá a sajátos nevelési igényű (a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő) tanulók integrált nevelése, oktatása.

a.) Az intézmény alaptevékenységei 5590

Egyéb szálláshely-szolgáltatás

5629

Egyéb vendéglátás

6820

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

8510

Iskolai előkészítő oktatás

8520

Alapfokú oktatás

8531

Általános középfokú oktatás

Az intézmény szakágazati besorolása: 853100 Általános középfokú oktatás

Az intézmény alap szakfeladata: 852013

Általános iskolai nappali nevelés, oktatás I-IV évfolyam

Feladatmutató:

tanulók létszáma (fő)

A tevékenység forrása:

költségvetési támogatás

52023

rendszerű

Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás V-VIII évfolyam

Feladatmutató:

tanulók létszáma (fő)

A tevékenység forrása:

költségvetési támogatás

Az intézmény további szakfeladatai: 559011 Feladatmutató: A tevékenység forrása:

Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás kollégiumi és externátusi elhelyezésben részesülők száma (fő) költségvetési támogatás, intézményi működési bevétel

5

851012 Feladatmutató: A tevékenység forrása: 562912 Feladatmutató: A tevékenység forrása: 562913 Feladatmutató: A tevékenység forrása: 562914 Feladatmutató: A tevékenység forrása:

Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára kollégiumi és externátusi elhelyezésben részesülők létszáma (fő) költségvetési támogatás, intézményi működési bevétel Óvodai intézményi közétkeztetés intézményi étkeztetést igénybe vevők létszáma (fő) költségvetési támogatás, intézményi működési bevétel Iskolai intézményi közétkeztetés intézményi étkeztetést igénybe vevők létszáma (fő) költségvetési támogatás, intézményi működési bevétel Kollégiumi intézményi közétkeztetés intézményi étkeztetést igénybe vevők létszáma (fő) költségvetési támogatás, intézményi működési bevétel

562917 Feladatmutató: A tevékenység forrása:

Munkahelyi vendéglátás nincs intézményi működési bevétel.

851013

Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés óvodai nevelést igénylők létszáma (fő) költségvetési támogatás

Feladatmutató: A tevékenység forrása: 853113 Feladatmutató: A tevékenység forrása: 855913 Feladatmutató: A tevékenység forrása: 841901 Feladatmutató: A tevékenység forrása:

Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés. Oktatás tanulók létszáma (fő) költségvetési támogatás Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) foglalkozásokon résztvevők létszáma (fő) költségvetési támogatás Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai nincs intézményi működési bevétel.

6

b.) Az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek köre, a szakfeladatok megnevezése és forrása: − Az alaptevékenységet nem veszélyeztető módon, a teljes kapacitás kihasználása érdekében egyéb szálláshely-szolgáltatás. − Továbbképzések, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése. − Egyéb oktatási tevékenység. 682002 Feladatmutató: Tevékenység forrása

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Ingatlanok száma intézményi működési bevétel

559099 Feladatmutató: Forrása

Egyéb m.n.s szálláshely–szolgáltatás Igénylők száma intézményi működési bevétel

561000 Éttermi, mozgó vendéglátás Feladatmutató vendégek átlagos napi száma Forrása: intézményi működési bevétel − Saját üzemeltetésű konyha és karbantartó műhely fenntartása −

Intézményi vagyon működtetése a teljes kapacitás kihasználása érdekében a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, vagyontárgyak feletti tulajdonjog gyakorlásáról szóló mindenkori hatályos rendelet alapján

A kiegészítő tevékenységek szakfeladatai c.) Vállalkozási tevékenység: Az intézmény az állami tevékenységet nem folytathat.

feladatok

ellátása

mellett

vállalkozási

d. ) Az intézmény sajátosságai A Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, és Diákotthon a hazai szlovákság legfrekventáltabb intézménye. Az intézményen belüli többirányú képzés kínálatával egy egységes struktúrájú általános képzési modell – óvoda, általános iskola, gimnázium és szakközépiskola – formájában biztosítja a szlovák nyelv magas szintű oktatását. Fő feladatának tekinti a nemzetiségi öntudat fejlesztését, megszilárdítását, a nemzetiségi kultúra értékeinek megőrzését, közvetítését, továbbá a szlovák értelmiség kinevelését és a szakemberképzést. Az intézmény országos feladat ellátású. Az intézmény tanítási és kommunikációs nyelve a szlovák nyelv. A nyelvhasználat mértékéről az egyes tantárgyak tanításával az érvényben lévő tantervek rendelkeznek. Az intézmény arculatában is tükröződik a nemzetiségi jelleg (faliújság, dekoráció, ünnepélyek, nemzetiségi hagyományok ápolása).

7

Legfelsőbb nemzetiségi szakigazgatási és szakmai képviselete: Oktatási Minisztérium Nemzeti és Etnikai Oktatási Főosztály Országos Szlovák Önkormányzat

e.) Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak -

igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, könyvtáros, pénztáros, iskolatitkár, élelmezési ügyintéző, élelmezésvezető, gondnok

-

Az intézményi kiadványozás joga megilleti az igazgatót, annak tartós akadályoztatása esetén a két igazgatóhelyettest.

f.) Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata − Hosszú bélyegző: 4 cm alakú négyszögben az első, második, harmadik, negyedik, ötödik sorban az intézmény neve: Materská škola, všeobecná škola, gymnázium, a žiacky domov s vyučovacim jazykom slovenským Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, és Diákotthon hatodik sorában: 1139 Budapest, Lomb u. 1-7. hetedik sorban: Levélcím: 1554. Budapest, 135. Pf. 60. − Körbélyegző: 4 cm átmérőjű Materská škola, všeobecná škola, gymnázium, a žiacky domov s vyučovacim jazykom slovenským Befelé haladva: Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, és Diákotthon Levélcím 1554. Budapest, 135. Pf. 60. 1139. Budapest, Lomb u. 1-7. Kör közepén:

Magyarország címere

III. A közoktatási intézmény szervezeti felépítése, a vezetők közötti feladatmegosztás rendje és formája, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény szervezeti felépítését és a vezetés szerkezetét az 1. sz. szervezeti séma tartalmazza. Az Intézmény engedélyezett létszáma: 93

8

1. Vezetők, vezetőség 1/1. Az intézmény vezetője: Az intézmény élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét három igazgatóhelyettes (általános iskolai, középiskolai és diákotthoni), valamint a gazdasági vezető közreműködésével látja el. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Ellátja a jogszabályok által vezető hatáskörbe utalt és át nem ruházott feladatokat. A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. Feladatát képezi továbbá az iskola kapcsolatainak kiépítése, az intézmény menedzselése, presztízsének emelése, megóvása. Kapcsolattartás az anyaországgal, a hazai felsőfokú intézményekkel, szlovák nemzetiség lakta községek intézményeivel. Az iskola nemzetiségi arculatának, jellegének érvényesítése. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet - és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára ruházhatja. Az Intézmény képviseletét egyszemélyben látja el. Az Intézmény képviseletét a helyettesítés szabályai alapján, esetenként átruházhatja. Kizárólagos jogkörébe tartozik a pedagógusok feletti munkáltatói kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, valamint a külön megállapított ügyekben a kiadmányozás. Az intézmény vezetője a törvényben meghatározottakon kívül: -

Kidolgozza az intézmény nevelő-oktatómunkájának munkatervét, gondoskodik a tanévi munkaközösségek megalakításáról

-

Kidolgozza az iskola oktató-nevelő munkájának munkatervét, gondoskodik a tanári munkaközösségek megalakításáról,

-

Kidolgozza az iskolai munka ellenőrzésének tervét, irányítja és szervezi az ellenőrzési terv végrehajtását, minősíti, jutalmazza, kitüntetésre javasolja az iskola dolgozóit, és szükség esetén fegyelmi felelősségre vonást alkalmaz,

-

Megbízza és felmenti az osztályfőnököket, a munkaközösségek és szakkörök vezetőit, egyéb, a tanulói tevékenységgel összefüggő és egy-egy tanítási évben jelentkező különleges feladatkör elvégzéséért felelős személyt. Irányítja az iskola Szülői Munkaközösségének munkáját,

-

Gondoskodik a gazdasági és pénzügyi rendelkezések, valamint az előírt munkavédelmi, tűzvédelmi és ifjúságvédelmi feladatok végrehajtásáról.

9

1/2. A vezetők közötti feladatmegosztás Az intézményvezető-igazgató közvetlen munkatársai - igazgatóhelyettesek -

gazdasági vezető

-

iskolatitkár

-

belső ellenőr

Az igazgató egyes hatásköröket átruház a szervezeti egységek vezetőire, akik a munkaköri leírásban foglaltak alapján önállóan és személyes felelősséggel végzik munkájukat. A döntések előtt szükség szerint konzultálnak az igazgatóval, a tett intézkedésekről és a szerzett információkról beszámolnak. Igazgatóhelyettesek – az igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Feladataik részletes leírását az SZMSZ melléklete tartalmazza. 1/2. A vezetők közötti feladatmegosztás Az intézményvezető-igazgató közvetlen munkatársai -

igazgatóhelyettesek gazdasági vezető iskolatitkár belső ellenőr

Az igazgató egyes hatásköröket átruház a szervezeti egységek vezetőire, akik a munkaköri leírásban foglaltak alapján önállóan és személyes felelősséggel végzik munkájukat. A döntések előtt szükség szerint konzultálnak az igazgatóval, a tett intézkedésekről és a szerzett információkról beszámolnak. Igazgatóhelyettesek – az igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Feladataik részletes leírását az SZMSZ melléklete tartalmazza. a.) Középiskolai igazgatóhelyettes Az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését, átruházott hatáskörben intézkedik és képviseli az intézményt. Szervezi, irányítja és segíti: -

tanulói nyilvántartás, beiskolázás, tantárgyfelosztás és órarend 9. évfolyamos, a szlovák nyelvi előkészítő évfolyam tanulóinak beiratkozását, felmérését (Nyitott nap szervezése) osztálynapló és bizonyítvány ellenőrzése

10 -

helyettesítés és túlóra szervezése, nyilvántartása és elszámolása tanulói nyilvántartás - beiratkozás, kilépés, áthelyezés év közben fegyelmi ügyek szervezése, irányítása a 12. évfolyamos tanulók pályaorientációját, felsőfokú intézményekbe történő jelentkezését 11-12. osztály kétszintű érettségivel kapcsolatosan a tanulók csoportbeosztását a kétszintű érettségi vizsga írásbeli- szóbeli lebonyolítását a felzárkóztatás, illetve csoportbontás akadálymentes megvalósítását a gimnáziumi tanulók tankönyvellátását a diákönkormányzat patronálását rendezvények szervezését, intézményi programok szervezését az érettségire épülő szakképzésbe történő beiskolázást szakmai vizsgák szervezése, lebonyolítása felelősséggel tartozik a fent felsorolt tevékenységek teljesítésért

-

Távolléte esetén az általános iskolai igazgatóhelyettes helyettesíti. b.) Általános iskolai igazgatóhelyettes Szervezi, irányítja és segíti: -

az iskola előkészítő óvoda, általános iskola munkaterv szerinti működését az óvodás korú kisgyermekek beíratásának előkészítését (Nyílt Nap szervezése) az 1. osztályosok beíratásának előkészítését, lebonyolítását A 8. osztályosok továbbtanulásával, pályaválasztásával kapcsolatos teendőket a tehetséggondozást, felzárkóztatást a tanórán kívüli foglalkozásokat az általános iskola ügyviteli munkáját a diákönkormányzat patronálását a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok ellátását az iskolai órarend karbantartása, szervezése, osztálynapló és bizonyítvány ellenőrzése, helyettesítés és túlóra szervezése, nyilvántartása és elszámolása, a tanulói nyilvántartás - beiratkozás, kilépés, áthelyezés év közben, fegyelmi ügyek szervezése, irányítása, rendezvények, intézményi hagyományok, intézményi programok szervezése felelősséggel tartozik a fent felsorolt tevékenységek teljesítéséért

Akadályoztatása esetén a diákotthoni igazgatóhelyettes helyettesíti. c.) Diákotthoni igazgatóhelyettes Szervezi, irányítja és segíti:

11 -

irányítja a diákotthonban folyó munkát, a nevelőtanárok, gyermekfelügyelők munkaidejének és rendjének meghatározását - helyettesítés és túlóra szervezése, nyilvántartása és elszámolása - a diákotthoni tanulók beiratkozását, kilépés, áthelyezés év közbeni nyilvántartásának vezetése - fegyelmi ügyek szervezését, irányítását - kollégiumi programok szervezését - felel a diákotthon működéséért, rendjéért, az étkezési és lakhatási feltételek biztosításáért - egyetértési jogot gyakorol a kollégiumban dolgozó pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak kinevezésével, felmentésével kapcsolatos döntésekben a kollégiumi tagsági viszony keletkezésével és megszüntetésével - felelősséggel tartozik a fent felsorolt tevékenységek teljesítéséért. Akadályoztatása esetén a megbízott nevelőtanár helyettesíti.

1/3. A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel – a középiskolai igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte – 30 napon túl – esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági vezető látja el. Az igazgató és a középiskolai igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése az általános iskolai igazgatóhelyettes feladata.

1/4. A gazdasági szervezet felépítése és feladatai A gazdasági szervezet felépítését a 2. sz. szervezeti séma tartalmazza. a.) A költségvetés tervezésével, az előirányzatok kapcsolatos különleges előírások, feltételek:

felhasználásával

A tervezés menetét és feladatait meghatározó vezetői intézkedésben rá kell irányítani a figyelmet: -

a források reális számbavételére, maximális feltárására,

-

szakmai célokban a közösségi szempontból fontos elgondolások megfogalmazására, szükség esetén prioritások meghatározására,

-

rangsorolások, szelekciók végrehajtására,

-

a tervező munka során az egyes szervezeti egységek, személyek közötti folyamatos, alkotó együttműködésre Kiemelten kezelendő: -

a létszám és személyi juttatások, illetve ezek közterheinek kidolgozása,

12 -

az egyes szakmai előirányzatok kialakítása,

-

ellátásokkal, vagyonkezeléssel összefüggő tevékenység költségvetése,

-

fenntartási, működési előirányzatok pontos meghatározása,

-

a szolgáltatási igény és a várható készlet felhasználás számítása,

-

beruházási, felújítási tevékenység pontos tervezése.

Az intézményi költségvetés jogcímenkénti előirányzatait részletes, mérőszámokon, az előző évek tapasztalati adatain, létszám és béradatok tervezésekor a béralap nyilvántartáson alapuló szöveges indokolással kell kialakítani. A költségvetési támogatás előirányzata csak az alaptevékenységgel kapcsolatos feladatok végrehajtására használható fel. Az intézmény működéséhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységből származó többletbevétel terhére az előirányzatok növelhetők. Az így kialakított előirányzatok felhasználásához évente előirányzatfelhasználási tervet kell készíteni, amely a kötelezettségvállalás alapját képezi. Az intézmény kötelezettségvállalási rendjét a gazdasági ügyrend tartalmazza. A kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárás A kötelezettségvállalást (beszerzés vagy szolgáltatás) megelőzően gondoskodni kell -

az adott kötelezettségvállalással kapcsolatos helyzet felméréséről (szakmailag indokolt, összefüggésben áll az intézmény tevékenységével)

-

piacfelmérésről

-

a beszerzés, szolgáltatás értékének megbecsüléséről.

-

meghatározni, hogy a kötelezettségvállalásra a közbeszerzésről szóló törvény rendelkezéseit kell- e alkalmazni.

Az eljárás dokumentumai: -

ajánlati felhívás

-

beérkezett ajánlatok esetében az árajánlat mellett referenciák, minőségi, garanciális, szavatossági feltételek közlése, határidők.

A beérkezett ajánlatok elbírálásához, ha szükséges külső szakember segítségét is igénybe kell venni. b.) A gazdasági szervezet vezetőjének feladatai Az intézmény gazdasági szervezetének vezetője a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese, feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági szerv vezetőjét a költségvetési szerv vezetője bízza meg és menti fel. A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy a felsőoktatásban szerzett egyéb végzettséggel, szakképzettséggel és emellett legalább államháztartási mérlegképes könyvelői

13 képesítéssel kell rendelkeznie. A gazdasági vezetőnek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása tekintetében szerepelnie kell a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 151. §-ának (3) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében, továbbá rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal). Közvetlenül irányítja a gazdasági, a gondnokon keresztül pedig a műszaki és a kisegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat. Vezetői jog- és hatáskörére, pénzgazdálkodási jogkörére vonatkozó előírásokat az intézmény Gazdasági Ügyrendje határozza meg. Feladatai: -

a gazdasági szervezet ügyviteli szabályzatának elkészítése

-

a gazdasági szervezet irányítása és ellenőrzése, annak keretében a szervezet munkájának megszervezése, az ügyrendi beosztás elkészítése

-

iránymutatást ad a gazdasági, pénzügyi és számviteli tevékenységek ellátásához és ezek végrehajtását ellenőrzi

-

gondoskodik a költségvetésben megtervezett gazdaságos megoldásának feltételeiről

-

érvényesíti a gazdálkodásra és a pénzügyekre vonatkozó jogszabályokat és egyéb előírásokat

-

intézkedéseket tesz az eszközök megőrzése és rendeltetésszerű működtetése, hasznosítása és gyarapítása érdekében

-

összeállítja a költségvetési szerv tárgyévi költségvetését és beszámoló jelentéseit, elkészíti az indokolásokat

-

a felsorolt feladatok megvalósítása érdekében a költségvetési szerv egészére vonatkozó gazdálkodási és pénzügyi intézkedéseket hoz

-

megállapítja a térítési díjak, a tandíjak mértékét az önkormányzati rendelet vonatkozó rendelkezései alapján

feladatok

eredményes

és

c.) A gazdasági csoport tagjainak feladatai -

Könyvelési csoportvezető főkönyvi könyvelés kialakítása és vezetése

-

számlatükör elkészítése

-

az adózással – ÁFA, IFA – kapcsolatos bevallások elkészítése

-

havi pénzforgalmi, negyedéves költségvetési jelentések és kapcsolódó jelentések készítése

-

leltározási tevékenységben részvétel

-

költségvetési tervezéshez adatszolgáltatás

-

a költségvetési beszámoló készítéséhez adatszolgáltatás, részvétel a beszámoló elkészítésében

-

Pénzügyi előadó: kötelezettségvállalások nyilvántartásának vezetése

14 -

kötelezettségvállalások állományváltozásáról feladás készítése

-

a kiadások ÁFA kulcsok szerinti analitikájának vezetése

-

részvétel a költségvetési beszámoló elkészítésében

-

Pénztáros pénzkezelési feladatok végzése

-

szigorú számadású nyomtatványok analitikájának vezetése

-

számlázási feladatok végzése

-

bérleti díjak analitikájának vezetése

-

a beérkező számlák nyilvántartásának vezetése

-

átutalási megbízások elkészítése

-

illetményelőlegek analitikájának vezetése

-

Bér- és munkaügyi ügyintéző munkaügyi feladatok ellátása

-

változóbérek, távolmaradások és egyéb adatszolgáltatások készítése a TÁH részére

-

a nem-rendszeres intézményi kifizetések számfejtése

-

bérelszámolással kapcsolatos analitikák vezetése (kulcsszám szerinti analitika, fizetési előleg nyilvántartás)

-

Analitikus könyvelő nagy és kisértékű tárgyi eszközök, valamint az élelmiszerek és egyéb anyagok analitikus nyilvántartása

-

állománybavételi bizonylatok és üzembehelyezési dokumentumok kiállítása

-

immateriális javak, tárgyi eszközök után negyedévenként értékcsökkenés elszámolása

-

negyedévenként a főkönyvi könyvelés részére „főkönyvenkénti készletváltozási összesítőt” készít

-

részt vesz a készletek selejtezésében, leltározásában

-

szükség szerint besegít a félévi és év végi zárási munkálatokban

-

Raktáros Felelősséggel végzi a raktárban elhelyezett anyagok és felszerelések kezelését, nyilvántartását és kiadását. Az általa kezelt anyagok leltárhiánya esetén a mindenkori érvényes jogszabályokban meghatározott mértékben tartozik felelősséggel. Minden beérkezett anyagot a bizonylati rendnek megfelelően bevételez. Anyagot és felszerelést csak a gondnok által engedélyezett mennyiségben előírt, aláírt anyagjegyzék ellenében adhat ki. Köteles a raktári adminisztrációt naprakészen vezetni, és a könyvelésnek feladni. Az iskola leltári szabályzatában előírt és a leltározási ütemtervben rögzített feladatainak eleget tenni.

15 -

Gondoskodik a selejtezés lebonyolításáról, a selejtezési szabályzatnak megfelelően. Munkáját a mindenkori gazdasági igazgatóhelyettes irányításával végzi

-

Élelmezésvezető megszervezi, irányítja, ellenőrzi a konyha munkáját, javaslatot tesz az élelmezési feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek kialakítására

-

gondoskodik a konyha rendeltetésének megfelelő használatáról

-

felelős a gyermek és felnőtt étkeztetésre vonatkozó rendeletek betartásáért

-

közvetlen irányítása alá tartoznak a konyhai dolgozók

-

felelős a dolgozók időszakos orvosi vizsgálatáért

-

gondoskodik az élelmezési nyersanyagok beszerzéséről, annak mennyiségi és minőségi átvételéről, szakszerű tárolásáról, felhasználásáról

-

a fenntartó által meghatározott élelmezési nyersanyagnormákat időarányosan, de éves szinten mindenképpen betartja. Ennek érdekében a ténylegesen felhasznált és a felhasználható nyersanyag értékét folyamatosan figyelemmel kíséri, amelyről havonta kimutatást készít a gazdasági igazgatóhelyettes részére

-

gondoskodik az irányítása alá tartozó helyiségek, berendezések, felszerelések rendeltetésszerű használatáról, az eszközök folyamatos karbantartásáról és pótlásáról.

-

gondoskodik az élelmezéshez szükséges anyagok előkészítéséről, az ételek higiénikus elkészítéséről, adagolásáról, tárolásáról, kiadásáról

-

kivizsgálja az élelmezéssel kapcsolatos észrevételeket, panaszokat

-

betartja és betartatja a pénz- és anyaggazdálkodásra, a számviteli rendre vonatkozó rendeleteket és utasításokat

-

elkészíti az étlaptervet és jóváhagyatja a gazdasági igazgatóhelyettessel

-

a létszámadatok figyelembe vételével összeállítja a napi élelmezési anyagigénylést, amelyet a gazdasági igazgatóhelyettessel utalványoztat

-

Gondnok gondoskodik az intézmény rendjéről, tisztaságáról, a rendelkezésre álló épület és telek, valamint a működés, oktatás célját szolgáló gépi felszerelések, berendezések rendeltetésszerű használatáról, állagának megóvásáról, karbantartásáról, pótlásáról, a különféle anyagok, eszközök leggazdaságosabb felhasználásáról

-

figyelemmel kíséri az egészségügyi, tűzrendészeti és egyéb biztonsági előírások betartását

-

karbantartási és felújítási munkálatoknál gondoskodik az árajánlatok, műszaki dokumentációk (engedélyek, kivitelezési szerződések, építési-felmérési naplók, átadás-átvételi jegyzőkönyv, stb.) meglétéről. A munkavégzést folyamatosan figyelemmel kíséri, és részt vesz a munka átadásán

-

részt vesz a készletek selejtezésében, leltározásában

16

Egyéb munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazottak köre, és feladatai Iskolatitkár - az intézményi ügyiratok elkészítése, iktatása, sokszorosítása, postázása, irattározása, - határidős feladatok számontartása, - jegyzőkönyvek, emlékeztetők, igazgatói utasítások elkészítése, irattározása, eljuttatása az elosztási listák szerint, - közreműködés az igazgatói időbeosztás szervezésében, - érkező posta szignálása, iktatása, - közlönyök, folyóiratok nyilvántartása, szétosztása, - a felvételi statisztikák, jelentések elkészítése, - a tanulók osztálynévsorainak elkészítése, - vizsgaadminisztráció előkészítése, - okmányok és egyéb irattározást igénylő dokumentumok összegyűjtése, rendezése, irattározása, - bizonyítvány másodlatok kiadása, - fegyelmi ügyek adminisztrációja, - tanulók különféle napi ügyeinek intézése. Informatikai rendszergazda - Gondoskodik az iskolai belső adatforgalom zavartalan üzeméről - Felügyeli az iskola külső adatkapcsolatait, elektronikus levelezését, Internet forgalmát, stb. - Tervezi és kiépíti a hálózat aktuális bővítését - Részt vesz az informatikai eszközök beszerzésében - Szervezi az iskolai PC állomány folyamatos karbantartását - Kezeli a jogtiszta szoftvereket - Közreműködik az iskolai dolgozók informatikai ismereteinek bővítésében Oktatás technikus - Gondoskodik az iskolai audio - videó eszközök, a fénymásolók, folyamatos ellenőrzéséről, karbantartásáról és javításáról ill. javíttatásáról. - Szaktanári igény szerint tanítási órákra előkészíti a szemléltető anyagokat, eszközöket, szükség szerint személyesen is közreműködik. - Végzi a stúdió berendezéseinek folyamatos fejlesztését. - Gondoskodik az ünnepélyek és diákrendezvények technikai hátterének biztosításáról: hangosítás, zenei anyagok, érintésvédelmi biztonság. - Videó filmeket és fényképeket készít az intézmény rendezvényein, ünnepélyein. - A szakmai munkaközösségeket folyamatosan tájékoztatja a szemléltetés, a számonkérés új lehetőségeiről - Segítséget nyújt a pedagógusoknak az AV eszközök használatában. - Tanév végén segít a leltárilag átadott oktatástechnikai eszközök visszavételezésében, és a raktárban történő elhelyezésében. Karbantartók Vízvezeték szerelő és lakatos karbantartó szakmunkás

17 -

Gondoskodik az iskola vízvezeték, csatorna, valamint fűtéshálózatának tervszerű, megelőző karbantartásáról, folyamatos javításáról és a váratlan üzemzavarok gyors elhárításáról. Szakképzettségének megfelelően segítséget nyújt egyéb munkálatok elvégzéséhez, Munkáját a gondnok irányításával végzi

Villanyszerelő-karbantartó

-

Gondoskodik az iskola villamos-műszereinek tervszerű ellenőrzéséről és megelőző karbantartásáról. Naprakészen vezeti az ellenőrzések, karbantartások, felülvizsgálatok nyilvántartását. Elvégzi a váratlanul meghibásodott műszerek gyors javítását. Szakszerűen üzembe helyezi az új műszereket. Segítséget nyújt mérőhelyek kialakításában, villamos-mérések összeállításában, Munkáját a gondnok irányításával végzi

Takarítók - A kijelölt helyiségeket naponta felsöpri, fertőtlenítő oldattal felmossa, a bútorzatot takarítja és portalanítja - Az iskolaépülettel, a felszereléssel, berendezéssel kapcsolatos hibákat jelenti a gondnoknak. - A folyosókon, lépcsőkön naponta váltott vizes felmosást végez. - A mosdóhelyiségekben a kagylókat, zuhanyozókat kimossa, a tükröket, csempézett felületeket tisztítja, szükség szerint fertőtleníti. - A mellékhelyiségeket naponta fertőtlenítő oldattal lemossa. - Gondoskodik a WC papír pótlásáról, tiszta törülközők elhelyezéséről. - Munkaterületéről a szemetet a konténerekbe leviszik. - A téli, tavaszi, valamint a nyári szünetben elvégzi a hozzá tartozó takarítási területen a nagytakarítást. - Lemossa az ajtókat, ablakokat, padokat, székeket és egyéb tantermi bútorokat, - Munkáját a gondnok irányításával végzik Konyhai dolgozók Szakács

-

A heti étlapnak megfelelően, mérlegelés után átveszi a szükséges nyersanyagokat, élelmiszereket az élelmezés-raktárostól Csak kifogástalan élelmiszert használ fel, a nem friss, vagy fertőzésgyanús nyersanyagot azonnal eltávolítja a konyhából Pontosan kiméri a főzéshez szükséges nyersanyagokat, végzi és irányítja az ételek előkészítését, elkészítését és tálalását Előírás szerint ételmintát vesz valamennyi ételféleségből Naponta ellenőrzi az elkészített ételek megfelelő adagolását, a tálalt ételadagok mennyiségét és minőségét Felülvizsgálja a többfázisú mosogatást, a tisztántartást, a hűtők szakszerű használatát, az ételminták tárolását Ellenőrzi a konyhai alkalmazottak munkavégzését

18 -

Gondoskodik a konyha tisztántartásáról, megfelelő fertőtlenítéséről Megszervezi a konyha nagytakarítását, az eszközök tisztítását és fertőtlenítését Gondoskodik a saját és munkatársai testi épségéről, a balesetek megelőzéséről, a munkavédelmi szabályok betartásáról

Konyhalány

− Az élelmezésvezető irányításával végzi az étel előkészítő, főző és raktári munkákat − Az átvett élelmiszereket, nyersanyagokat a kívánt módon tisztítja, előkészíti, aprítja és más konyhatechnológiai eljárással feldolgozza − A sérült, nem friss, vagy fertőzésgyanús nyersanyagot azonnal eltávolítja a konyháról − Használati előírás szerint, balesetmentesen működteti a konyhai gépeket − Betartja az élelmiszerek tárolására, hűtésére vonatkozó szabályokat, az elkészült ételeket az utolsó csoport étkezéséig melegen tartja − Az edényeket a közegészségügyi előírás szerint mosogatja − Részt vesz a nagytakarításban, fertőtlenítésekben − Munkáját közvetlenül az élelmezésvezető irányításával végzi Portások

-

Munkájukat 24/48 órás munkarendben végzik

-

Munkavégzése során az intézménybe érkezőkkel elsőként találkozik, ezért ügyelnie kell esztétikus, kultúrált megjelenésére

-

Felügyel arra, hogy a tanulók engedély nélkül az épületet ne hagyják el

-

Megakadályozza, hogy idegenek engedély nélkül tartózkodjanak az épületben

-

A meghívott vendégeket és a terembérlőket az iskolatitkár, illetve a gondnok által átadott beosztás alapján igazítja el.

-

Nyilvántartást vezet az intézménybe érkező látogatókról

-

A portát engedély nélkül nem hagyja el

-

Az intézmény dolgozói részére a helyiségek kulcsait átadja, munkaidő után visszaveszi, amelyet a kulcsnyilvántartó könyvben vezet

-

Kezeli a telefonközpontot

-

A diákotthonba érkező külső szállóvendégekkel kitölteti a bejelentőlapot, vezeti a vendégkönyvet

-

Gondoskodik az épület biztonsági, és vagyonvédelméről, a bejárati kapu zárvatartásáról

1/5. A belső ellenőrzés rendje, az ellenőrzést végző jogállása és feladatai Az intézményi belső ellenőrzés, mint rendszer három elemből épül fel: ezek a vezetői, a munkafolyamatba épített és a függetlenített belső ellenőrzés. A vezetői- és a munkafolyamatba épített ellenőrzés folyamatosan ellátandó feladat, amelyet kiegészít a függetlenített belső ellenőrzés, mint követő ellenőrzési forma.

19 Az intézményi vezetői ellenőrzés kialakítása a vezetési hierarchiának megfelelően történt. A vezetők az irányításuk alá tartozó terület ellenőrzési rendszerének működését folyamatosan figyelemmel kísérik. A vezető az ellenőrzés során megállapított – vagy más módon a tudomására jutott – hibák megszüntetése érdekében azonnal köteles az intézkedéseket megtenni. A vezetői ellenőrzés eszközei: -

kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés,

-

a kiadmányozási jog gyakorlása

-

a beosztott vezetők és munkatársak rendszeres vagy eseti beszámoltatása a feladatok meghatározásáról, teljesítéséről, az intézkedések megtételéről

-

közvetlenül a munkavégzés helyszínén tartott ellenőrzés.

A munkafolyamatokba épített ellenőrzés az ismétlődő folyamatok szabályozott ellenőrzési rendszere, melynek célja a hibák megelőzése, a hibák halmozódásának megakadályozása, a hibák megszűntetése. A munkafolyamatokba épített ellenőrzés működtetéséhez gondoskodni kell: -

az adott munkafolyamatban az ellenőrzési pontok kijelöléséről

-

az ellenőrzés módjának meghatározásáról

-

a feltárt hiányosságok esetén a szükséges intézkedések megtételéről

-

biztosítani kell, hogy a következő munkafázis az ellenőrzés teljesítése nélkül ne legyen megkezdhető.

A függetlenített belső ellenőrzést vállalkozási jogviszony keretében foglalkoztatott belső ellenőr látja el. A belső ellenőr felelősségi körét, hatáskörét, a tevékenységére vonatkozó standardokat az intézményre irányadó Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza A függetlenített belső ellenőr közvetlenül az intézmény vezetőjének van alárendelve. A függetlenített belső ellenőrzés feladata annak vizsgálata, hogy -

a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítése, működése a jogszabályoknak, az intézményi szabályzatoknak megfelelők-e a pénzügyi, irányítási és operatív működésre vonatkozó adatok, információk és beszámolók pontosak, megbízhatóak és a megfelelő időben rendelkezésre állnak az intézmény igazgatója és vezető-helyettesei közötti együttműködés megfelelő az alkalmazottak tevékenysége megfelel a jogszabályokban és szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek az eszközökkel és forrásokkal takarékosan és hatékonyan gazdálkodnak, a vagyon megóvásáról megfelelően gondoskodnak az intézmény munkafolyamataiban a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer minősége megfelelő, és folyamatos korszerűsítése biztosított

20 az intézményt érintő jogszabályok, illetve egyéb kötelező érvényű szabályok változásaira az intézkedéseket időben megteszik-e A belső ellenőrzés végrehajtása során feltárt, a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer hatékonyságának javítására vonatkozó lehetőségekről a vezetést tájékoztatni kell, és a rendszerek javítása érdekében javaslatot kell tenni. -

1/6.Az intézményvezetés munkáját segítő közösségek -

a pedagógusok közössége

-

nevelő-oktatómunkát segítő közalkalmazottak közössége

-

tanulók közössége

-

szülői szervezetek, közösségek

a.) A pedagógusok közössége A nevelőtestület: A nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. Pedagógus munkakörben az alkalmazható, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint az óvodai, iskolai és kollégiumi nevelés-oktatás nyelvének tanítására jogosító óvodapedagógusi, tanítói, tanári, nyelvtanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá az, aki rendelkezik nemzetiségi óvodapedagógus, nemzetiségi tanító, ill. tanári végzettséggel, ill. a Magyar Köztársaságban honosított, pedagógus-munkakör betöltésére jogosító, a tanítás nyelvének megfelelő oklevéllel. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület értekezletei:

A nevelőtestület a tanév folyamán tartott állandó értekezletei: -

tanévnyitó, félévi értékelő, tanévzáró értekezlet

-

félévi és év végi osztályozó értekezlet

-

őszi és tavaszi nevelési értekezlet

-

alakuló (augusztus) értekezlet

A nevelőtestület értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az igazgató hívja össze. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület is kezdeményezheti, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 51 %- a, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek tartja. A nevelőtestület értekezletein az elhangzottakról emlékeztető feljegyzés vagy jegyzőkönyv készül.

21 A nevelőtestület döntései, határozatai: A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A szakmai munkaközösségek Az intézmény szakmai, a nevelőtestület által átruházott munkaközösségek jogkörei. A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség vezetőt választanak évenként, vagy az előző vezetőt megerősítik tisztégében. Feladatuk a munkaközösség vezetésére, szervezésére, tapasztalatcseréjére, koordinálására irányul. A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a Pedagógiai Programmal, az Óvodai nevelési programmal és az éves munkatervvel összhangban végzik el a következő feladatokat: -

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét

-

Fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, továbbá az új módszertani eljárás bevezetését

-

Kidolgozzák a szaktárgyak egységes tanmeneteit (alsó-, felső tagozat, gimnázium)

-

Elvégzik a tanulmányi kapcsolatos teendőket

-

Kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét

-

Segítséget nyújtanak a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok ellátásához

-

Kiválasztják az oktató munkához szükséges tankönyveket, módszertani segédeszközöket, szemléltető anyagokat

-

Támogatják a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkáját, elősegítik a munkatársi közösség kialakulását

-

A fentiekben meghatározott feladatok ellátására, a pedagógusok kezdeményezésére más, nemzetiségi és nem nemzetiségi oktatási intézmények közötti munkaközösség is létrehozható (módszertani tapasztalatok, a szakrendszerű nem szakrendszerű oktatás, érettségi vizsgával kapcsolatosan szerzett tapasztalatok átadására, átvételére)

versenyek

lebonyolításával,

értékelésével

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: - Összeállítja a munkaközösség évi programját, összhangban az intézmény pedagógiai programjával -

Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktantárgyi oktatásért

22 -

Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a tantestület és igény szerint az intézményvezető számára

-

Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgató felé

-

Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat szervez

-

Javaslatot tesz a munkaközösségi tagok szakmai továbbképzésére, jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolására

Az intézményben működő szakmai munkaközösségek: - Óvodai pedagógusok közössége -

Általános iskolai alsó tagozatos nevelők közössége

-

Diákotthoni általános iskolai munkaközösség

-

Általános iskolai osztályfőnöki munkaközösség

-

Általános iskolai nyelvi munkaközösség

-

Középiskolai munkaközösség

-

Gimnáziumi osztályfőnöki munkaközösség

-

Gimnáziumi nyelvi munkaközösség

-

Természettudományi munkaközösség

-

Testnevelői-mozgáskultúra munkaközösség

-

Gyermekfelügyelők munkaközössége

A pedagógiai szakfeladatok ellátása Az óvodapedagógusi munkakörben ellátandó feladatok

-

Az óvodás gyermekek részére egészséges napirendet állít össze

-

Betartatja a közösségi élet magatartási szabályait és az egészségügyi előírásokat

-

Gondoskodik a gyermekek testi épségéről, erkölcsi védelmükről,

-

A pedagógiai program alapján a gyermekek személyiségét, képességeit eltérő foglalkozások megtartásával fejleszti

-

A gyermekeket neveli, tárgyilagos eredményes módszerekkel

-

Figyelembe veszi az egyéni fejlődési ütemet

-

Közreműködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában

-

Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben gyarapítja

-

Tájékoztatja a szülőket gyermekükről, együttműködik a családokkal

ismereteket

A tanítói munkakör keretében ellátandó feladatok

nyújt

játékos,

de

23 -

A pedagógiai program alapján tárgyilagos ismeretekkel növeli a tanulók tudását, differenciáltan fejleszti egyéni képességeiket

-

Objektíven és indokolással értékeli a tanulókat

-

Rendszeresen ellenőrzi, és motiváló hatással értékeli a gyerekek teljesítményét

-

Az írásbeli feladatokat naponta ellenőrzi a tanulókkal együtt

-

Feladata a tanulás megszerettetése, önállóság, öntevékenység kialakítása

-

Osztályát felkészíti az iskolai ünnepségek méltó megünneplésére, a gyermekekkel együtt részt vesz a rá osztott feladatokban

-

Gondoskodik a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekekről, együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel

-

Szülői értekezletet tart, tájékoztatja a szülőket a pedagógiai programról, a házirendről, az értékelési rendszerről

-

Vezeti az osztálynaplót, tájékoztató- és ellenőrző füzetet.

-

Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben gyarapítja

az

együttműködési készség,

A szaktanári munkakör keretében ellátandó feladatok

-

A tanítási tevékenység megszervezése tantárgyanként, évfolyamonként, egész tanévre. A tanórán kívüli, órarend szerint folytatott egyéb foglalkozások (szakkör, felzárkóztatás, verseny-előkészítés, stb.) megtervezése foglalkozásonként, egész tanévre ill. a foglalkozás tartamára. A helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményével egyeztetve megválasztja az alkalmazott tankönyveket, taneszközöket, segédleteket. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen gyarapítja Felkészülés a tanítási órákra. Gondoskodás a tanításhoz felhasznált AV eszközökről, médiákról, kísérletező, illetve mérőeszközökről, szakmai szertárak gondozása, leltározásnál történő közreműködés. A tanulók otthoni munkafeladatainak kitűzése. Írásbeli dolgozatok, feladatlapok és egyéb, a tanulók tudását, előrehaladását mérő és értékelő anyagok készítése. A tanulói teljesítmények folyamatos nyomon követése, értékelése, osztályzatok megállapítása. Ügyeleti, illetve készenléti szolgálat ellátása a tanítási időkereten belül, beosztás szerint, felügyelet az írásbeli vizsgákon. Szükség szerinti helyettesítés jogszabályban meghatározott külön díjazás ellenében, beosztás szerint. Közreműködés a szakterületnek megfelelő szakmai munkaközösség, tevékenyégében. A haladási és az osztályozási napló vezetése. A szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről a fogadó órákon, illetve a szülői értekezleteken, bukásra álló tanulók szüleinek értesítése írásban.

24 -

-

Részvétel a nevelőtestületi értekezleteken, konferenciákon, illetve az egyéb, az oktatással-neveléssel összefüggő konkrét probléma megoldása érdekében rendezett összejöveteleken, közreműködés az iskolai kirándulások és ünnepélyek előkészítésében és lebonyolításában. Szükség esetén közreműködés tanulói fegyelmi eljárásban. A tanári szaknak megfelelő szaktudomány előrehaladásának követése, a pedagógiai módszerek fejlesztése, részvétel a továbbképző, felkészítő, szakmódszertani rendezvényeken, bemutató tanításokon.

Az osztályfőnök feladatai

-

A tanév nevelési feladatainak megtervezése. Az osztály tanulóinak megismerése, személyiségük, képességeik alakulásának figyelemmel kísérése. Tapasztalatszerzés óralátogatáson. Az osztályban tanító pedagógusok munkájának nevelésszempontú koordinálása. Kapcsolattartás a szülőkkel, tájékoztatásuk gyermekük tanulmányi előmenetelével, illetve magtartásával kapcsolatosan A haladási és osztályozási naplóval, bizonyítványokkal, törzskönyvekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása. A tanulók egyéni problémáinak kezelése. A késések és a mulasztások igazolásával kapcsolatos teendők ellátása. Fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárás kezdeményezése, ill. az arra érdemes tanulók dicsérete. Osztályszintű megemlékezések, ünnepségek szervezése. Tanulmányi kirándulás előkészítése, szervezése, vezetése. Továbbtanulás segítése. Szülői értekezletek szervezése és megtartása.

A diákmozgalmat segítő pedagógus feladatai

-

A diákönkormányzat megalakulásának és működésének segítése és folyamatos figyelemmel kísérése. Kapcsolattartás az osztályfőnöki munkaközösséggel. Az iskola igazgatója és helyettesei, valamint a diákönkormányzat és a diákképviselők közötti kapcsolattartás koordinálása és segítése. Az iskola igazgatójának tájékoztatása a felmerülő problémákról, javaslattétel azok megoldására. Az iskola hagyományrendszeréhez kapcsolódó rendezvények (szalagavató bál, iskolanap, stb.) megrendezésével kapcsolatos szervezési feladatok ellátása.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár feladatai

-

A gyermek és ifjúságvédelem területéről az iskolára háruló feladatok ellátása az igazgatóval és az osztályfőnökökkel együttműködve. Tájékoztatja a tanulókat és szülőket, hogy hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, valamint tájékoztatást nyújt azokról az intézményekről, melyek gyermekvédelmi feladatokat látnak el. A fenti intézményekkel (pl. a Gyermek Jóléti Szolgálattal) biztosítja az együttműködést.

A nevelőtanár feladatai

-

Alaposan és sokoldalúan ismerje meg csoportja tanulóit

25 -

A pedagógiai programra alapozva állítsa össze nevelői tervét, a kollégiumi nevelési feladatok figyelembevételével vezeti a diákok tevékenységét

-

Önállóságra és öntevékenységre nevel, felelősök megbízásával és számonkérésével biztosítja a csoport által használt helyiségek és berendezések megőrzését, megköveteli a rendet, tisztaságot

-

A gyermekek egyéni, személyes problémáival külön is foglalkozik

-

Gondoskodik a beteg gyermek ellátásáról

-

Gyakorlatias tanácsokat ad a hatékony tanulási módszerek elsajátításához

-

Együttműködik a csoport gyermekeit tanító kollégákkal, órát látogat, tapasztalatait megbeszéli

-

Törekszik a család és a kollégium nevelésének összehangolására

-

Figyelemmel kíséri a különórák időbeosztását

-

Engedélyezi és ellenőrzi a tanulók eltávozását

-

Részt vesz a szakmai munkaközösség munkájában.

A nevelő-oktató munkát segítő közalkalmazottak feladatai Dajkák

-

Ellátja a gyermekek gondozását, szükség szerint segíti az öltözködést, vetkőzést, a tisztálkodást, az étkezést, a lefekvést, felkelést,

-

Segíti a szokások kialakulását

-

Részt vesz a gyerekek felügyeletében,

-

Gondoskodik a gyermekek testi épségéről, a balesetek megelőzéséről

-

Naponta végez fertőtlenítő takarítást, portalanító lemosást

-

Előkészíti az óvodai napirend eszközeit, a pihenő időre megágyaz, étkezéskor tálal, használat után helyre rakja a felszerelést

-

Elvégzi a nagytakarítást, tisztítja és fertőtleníti a játékokat

b.) A tanulók közösségei: osztályközösségek, diákönkormányzat A Közoktatási törvény 62-63-64.§-ai rendelkeznek a tanulóközösségeket és diákönkormányzatot érintő kérdésekről. A diákönkormányzat

Az iskola, a diákotthon tanulói érdekeik képviseletére, közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákönkormányzatot hozhatnak létre, melyek a tanulók érdekeit képviselik (iskolai, diákotthoni diákönkormányzat). A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai és a diákotthoni diákélet fő szervezője a Diákönkormányzat (továbbiakban DÖK). Az intézmény feladatellátásából adódóan három diákönkormányzat működik: általános iskolai, gimnáziumi és diákotthoni.

26 A DÖK vezetőségét a tanulóifjúság választja meg ülésein (osztályközösségek javaslatai), illetve a diákotthoni gyűlés keretén belül (diákotthon tanulócsoportok). A DÖK tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógusok segítik. A DÖK éves munkatervben rögzíti feladatait. A diákönkormányzat élén választott diákbizottsági elnök áll (iskolai, diákotthon diákbizottság), aki képviseli a tanulóifjúság érdekeit az intézmény vezetősége és a nevelőtestület előtt. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, egyetértési jogot gyakorol az SZMSZ elfogadásakor és módosításakor.. A Diákközgyűlés

A diákközgyűlés (iskolagyűlés, diákotthon otthongyűlés) az intézmény tanulóinak legmagasabb tájékoztató-tájékozódó fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármely tanuló megteheti észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Az intézmény a diákönkormányzat működéséhez költségvetési támogatást a mindenkor érvényes költségvetési törvény rendelkezése alapján, ennek hiányában a költségvetési tervezet készítésekor a DÖK-tal való egyeztetéssel a pénzügyi adottságok figyelembevételével nyújt. A DÖK működéséhez az intézmény -

helyiséget,

-

számítógép, Internet és másolási lehetőséget biztosít

-

biztosítja az iskolaújság megjelenését.

Osztályközösséget és diákotthoni csoportot

alkotnak az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályközösség tanulói a tanórákat órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egységét képezi. Megválasztja az osztály titkárát és a többi tisztségviselőt, akik a különböző feladatok szervezésében, elvégzésében tevékeny részt vállalnak, és segítik az osztályfőnök munkáját. Az osztályközösség küldöttet delegálhat a diákönkormányzatba. A diákotthoni csoport tanulói a délutáni szilenciumon közösen készülnek fel a másnapi tanórákra. A diákotthoni csoport vezetője a csoportvezető nevelő. A diákotthon legkisebb egységét képezik, küldöttet delegálhatnak a diákotthoni diákönkormányzatba.

c.) A szülői szervezet A közoktatási törvény 59.§-a rendelkezik a szülői szervezetről, közösségről. Ennek értelmében, az óvodában, az iskolában, és a kollégiumban a szülők jogaik

27 érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülők közössége osztályonként vezetőt és helyettest választ. A tanév eleji szülői értekezleten a Szülői Szervezet vezetője az osztály szüleinek képviseletében juttatja el az osztályfőnökhöz és az iskola vezetőségéhez a szülők kérését, véleményét, javaslatát, állásfoglalását. Szükség szerint állandó kapcsolatot tartanak az osztályfőnökökkel. Az intézmény szülői választmánya - az osztályonként megválasztott - vezetők közül - 3 fő képviselőt választ, akik közül az elnök és elnökhelyettes kerül megválasztásra. Az intézmény igazgatója tanévenként legalább két alkalommal összehívja (de szükség szerint többször is) a szülői választmányt, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. A szülői választmány a választmány elnökétől - aki előzőleg egyeztetett az igazgatóval - értesül az intézményben tartandó értekezlet időpontjáról, annak napirendi pontjairól. Az elnök állandó és közvetlen kapcsolatot tart az igazgatóval. A szülői szervezettel való együttműködés tartalmát és formáját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény igazgatója a szülői szervezetne részére évi két alkalommal tájékoztatást ad az intézmény életéről, munkájáról, aktuális feladatairól. Azokban az ügyekben, melyekben a szülői közösségeknek véleményezési jogot biztosít a jogszabály vagy SZMSZ, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. Az óvodapedagógusok, az osztályfőnökök és csoportvezetők a szülői szervezet tagjaival rendszeres kapcsolatot tartanak. (szülői értekezletek, fogadóórák, Nyílt nap, iskolai rendezvények) tájékoztató füzetben, intézményi faliújságon keresztül. A szülői szervezet (közösség) részére biztosított jogok: Véleményezési joga van -

az SZMSZ szülőket is érintő rendelkezéseiben

-

a Pedagógiai program elfogadásával

-

a Házirend megállapításaiban

-

az intézmény profilváltozásával kapcsolatos kérdésekben

-

a szülőket anyagilag is érintő ügyekben

-

a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában

-

az intézmény és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában

-

az intézményvezető pályázatával kapcsolatosan

28

2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája a.) Az intézményvezetés: az igazgató, a helyettesek és gazdasági vezető vezetési ügyekben rendszeresen (hetente) és rendkívüli esetekben megbeszélést tartanak. A döntések előtt szükségszerűen konzultálnak, tájékoztatják egymást. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája A kapcsolattartás formái: -

értekezlet,

-

megbeszélés (elemzés, értékelés)

A kapcsolattartás rendje: -

Iskola: rendszeresen heti egy alkalommal vezetőségi értekezlet

-

Diákotthon: rendszeresen heti egy alkalommal vezetőségi megbeszélés a délutáni órákban

-

szükség szerint

b) Kapcsolattartás az intézményvezetés és a szülői szervezet között: Az intézmény igazgatója tanévenként legalább két alkalommal összehívja (de szükség szerint többször is) a szülői választmányt, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól.

A felmerülő panaszok kezelése Az intézmény munkatársainak minden panaszt, amely a szülőktől/Szülői Szervezettől ered, elemezni kell, és meg kell oldaniuk. Amennyiben szükséges, a panaszt, valamint a hozott intézkedéseket dokumentálni kell. Az elemzés célja, hogy a panasz minél gyorsabban megszűnjön. A panaszok megoldása a követező szinteken történhet: -

óvodapedagógus,

-

tanár,

-

osztályfőnök,

-

munkatársak,

-

kollégiumi nevelőtanárok

-

igazgató,

-

fenntartó

c.) A diákönkormányzat kapcsolattartás:

és

az

intézményvezetés

közötti

A diákönkormányzat képviseletét a nevelőtestület és a vezetés felé a segítő nevelők látják el. Az iskola igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal diákközgyűlést hív össze.

29

3. Kapcsolattartás a szervezeti egységek között A szervezeti egységek között a kapcsolattartás -

rendje: kéthetente, szükség szerint több alkalommal is

-

formája: megbeszélés, értekezlet, beszámoltatás

a.) A pedagógusok és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás: Az óvodapedagógusok, az osztályfőnökök és a diákotthoni csoportvezetők a szülői szervezet tagjaival rendszeres kapcsolatot tartanak. A kapcsolattartás formái: -

szülői értekezletek fogadóórák,

-

nyílt nap, iskolai rendezvények

melyekről tájékoztató füzetben, illetve az intézményi faliújságokon keresztül tájékozódhat a szülők, a szülői közösség.

b.) A pedagógusok és a tanulók közösségei közötti kapcsolattartás: A tanulók rendszeres tájékoztatását szolgálják a DÖK ülések és egyéb tanulókat érintő tájékoztatások. (megbeszélés, beszámoltatás stb.) Többször is sor kerül diákközgyűlésre, melyen tájékoztatást kapnak a tanulók az iskola, kollégium életéről, eseményeiről, programjáról, ugyanakkor kinyilváníthatják véleményüket, feltehetik kérdéseiket. A tagozatonkénti nevelői beszélgetések, osztálygyűlések, osztályértekezletek egy-egy osztály, illetve csoportközösség megnyilvánulási formái. A felvetett kérdéseket az intézményvezetés felé továbbítani kell, hogy az illető vezetőtől, pedagógustól választ kaphassanak, problémájukat orvosolni lehessen.

4.) Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény az eredményes oktató-nevelő munka érdekében folyamatos munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel:

a.)Testvérintézményekkel kialakított kapcsolatok: − Szlovák felsőfokú intézmények: ELTE, Esztergomi Vitéz János Katolikus Tanítóképző Főiskola, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Brunszvik Teréz Óvónőképző Főiskola − Szlovák általános iskolák: Pilisszentkereszt, Sátoraljaújhely, Tótkomlós, Szarvas − Békéscsabai Szlovák Gimnázium és Diákotthon − Külföldi oktatási Szlovák Intézet,

intézmények:Lendva:

Kéttannyelvű

Gimnázium,

Róma

− Szlovák Köztársaság: Banská Bystrica (obehodná akadémia), Komárno Gymnázium J.Subeka -

Kollégiumi kapcsolatok: Bólyai J. Kollégium, Fábry Z. Kollégium, Hevesi Kollégium

30

b.) Kapcsolattartás a fenntartó önkormányzattal és a szakma ellátást nyújtó szervezetekkel Az iskolai munka megfelelő irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel -

Fenntartó: Budapest Főváros Önkormányzata 1052. Budapest, Városház u. 9-11

-

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet: 1081. Budapest, Vas u. 8-10.

-

Nemzeti Szakképzési Intézet: 1082. Budapest, Berzsenyi u. 6

-

OKÉV: 1052 Báthory u. 10.

-

Oktatási és Kulturális Minisztérium: 1055. Budapest, Szalay u. 10-14

c.) Egyéb kapcsolatok: Az iskolai munka megfelelő irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel -

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal

-

Országos Szlovák Önkormányzat

-

Magyarországi Szlovákok Szövetsége

-

Visegrádi 4-ek tagországainak intézményeivel való kölcsönös együttműködés

d) Kapcsolatok a médiával: -

MTV Szegedi Körzeti Stúdió

-

Szlovák TV és Körzeti Rádió

e.) Kapcsolatok a gyermekjóléti szolgáltatással A kerületi gyermekjóléti szolgáltatások közül a következőket veszi igénybe intézményünk: − Az óvodában logopédiai fejlesztő szolgáltatást vehetnek igénybe a gyermekek az óvodapedagógusok ajánlata alapján heti kettő alkalommal − Gyógytestnevelési foglalkozásokat a gyermekek a Budapest, XIII. ker. Ady Endre Gimnáziumban vehetik igénybe − A gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkájának segítése. Az iskolai és a diákotthoni gyermek és ifjúságvédelmi felelős napi munkakapcsolatban áll az osztályfőnökökkel és a diákotthoni csoportvezető nevelőkkel. Szükség szerint közreműködik a veszélyeztetett tanulók részére szociális segítségnyújtásban, a konfliktusok kezelésében, illetve segíti a kapcsolatfelvételt a területileg illetékes gyermekjóléti szolgáltatással. − Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet agressziókezelés munkacsoportjával való kapcsolat: az iskolai agresszió kezelésére és megelőzésére.

31

f.) Kapcsolat az intézmény-egészségügyi egészségügyi szolgáltatóval

ellátást

biztosító

Az óvodai és diákotthoni gyermekek intézmény egészségügyi ellátását a területileg illetékes önkormányzati gyermek-egészségügyi szolgáltató látja el. A tanév elején meghatározott napokon védőnő illetve gyermekorvos rendszeres ellenőrzést végez a tanulók egészségi állapotára vonatkozóan, az intézmény orvosi rendelőjében. A szolgáltatót rendkívüli esetben is igénybe veheti az intézmény. A kapcsolatot közvetlenül a vezető óvodapedagógus illetve a csoportvezető nevelők tartják a szolgáltatóval.

g.) Kapcsolat az intézmény alapítványával Az alapítvány kuratóriumába az intézmény nevelőtestülete választja meg a tagokat. Az alapítvány kuratóriuma a nevelőtestület bevonásával írja ki a támogatandó pályázatokat, döntenek a beérkező pályázatokról.

A külső kapcsolattartás formája A külső-belső kapcsolatok során az intézményt az igazgató képviseli. Az igazgató tart kapcsolatot a közvetlen felügyeleti szervekkel, szaktanácsadókkal. A kapcsolattartás napi szinten történik elektronikus levél, postai levél, körlevelek és faxok illetve személyes kapcsolatfelvétel útján. A külföldi, belföldi vendégek esetén szintén az intézmény igazgatója képviseli az iskolát. -

Bármely - iskolához és kollégiumhoz nem tartozó - külső személy csak előzetes, az igazgató által engedélyezett indokkal és időpontban tartózkodhat az intézményben. Külső látogatót előzetesen be kell jelenteni az igazgatónak.

-

Az intézményt érintő kérdésekben újságírónak, TV-nek (médiának) vagy külső személyeknek az igazgató engedélye nélkül senki nem nyilatkozhat, nem engedélyezhet betekintést az iskola életébe.

-

A tanulókkal, pedagógusokkal, technikai dolgozókkal kapcsolatos bármely eseményt szigorúan bizalmasan, kellő diszkrécióval kell kezelni. A hivatali titoktartás mindenkire kötelező érvényű.

IV. Működési rend 1. Az intézmény működési rendje a.) A tanítási év rendje A tanév rendjét a miniszteri rendelet határozza meg. A szorgalmi idő ünnepélyes megnyitóval kezdődik és tanévzáró ünnepéllyel zárul. Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 730-1500 óráig tart nyitva.

b.) A tanítási nap rendje – órák, szünetek időtartama Az intézményben tartózkodó tanulók felügyeletét az iskola reggel 730 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. A tanulóknak a tanítási óra előtt legalább 10 perccel – azaz 7 óra 50 percig – kell beérkezniük az iskolába.

32 -

A tanítás kezdete 8 óra. A tanítási órák időtartama 45 perc, kivéve a 7. és 8. órát, mely 40 perces. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a Házirend tartalmazza.

-

A folyosókon 730-tól a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben, továbbá az ebédeltetés alatt – az ebédlőben tanári ügyelet működik.

-

Rendkívüli indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. Az órarend megváltoztatása, órák csökkentése csak az igazgató engedélyével történhet.

-

A tanítási órákat megkezdésük után zavarni nem szabad. Indokolt esetben az igazgató kivételt tehet. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Az órák látogatását egyéb esetben csak az igazgató engedélyezheti, előzetes bejelentés alapján.

-

A tanuló az órát rendkívüli esetben (rosszullét) hagyhatja el, ha kollégista jelentkeznie kell a diákotthonban az ügyeletes gyermekfelügyelőnél.

-

A tanulók az utolsó óra elhagyására semmilyen engedélyt nem kaphatnak (kivéve rendkívüli esemény, szülő kikérése).

-

A tanuló a tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöki (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) írásos engedélyével hagyhatja el.

-

Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 és 16 óra között.

-

Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva, melyet az iskola igazgatója határoz meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a pedagógusok tudomására hozza.

-

A tanítás befejezése után a tanulókat a diákotthoni nevelők veszik át. Az ebédeltetést lépcsőzetes rend szerint végzik el, majd a tanulócsoportok heti rendje szerint foglalkoztatást biztosítanak a tanulók számára. A délutáni tanórákra felkészítő (szilencium) munka védett, nem lehet zavarni a tanulókat munkájuk közben.

-

Az intézmény épületében az itt dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve, csak akik az intézmény igazgatójától engedélyt kaptak.

-

A szülők gyermeküket a portáig kísérhetik. Az intézménybe érkező szülőket, illetve idegeneket a porta szolgálat nyilvántartja.

-

Az épületben, az udvaron a tanulók csak nevelői felügyelet mellett tartózkodhatnak a balesetek elkerülése és a vagyonvédelem céljából.

c.) Diákotthon munkarendje -

A diákotthon a tanulókat a szorgalmi idő első napját megelőző nap délutánján

-

1400 órától fogadja.

-

A diákotthon a szorgalmi idő alatt hétfőtől csütörtökig, 600-1900 óráig tart nyitva.

33 -

A hétvégi hazautazáskor – általában pénteki napon – a diákoknak az otthont 1630 óráig kell elhagyniuk.

-

Annak a tanulónak, aki iskolai rendezvény vagy egyéb indok következtében nem tud hazautazni, itt maradási szándékát szerdai napon 2000 óráig csoportvezető tanárának jelenti.

-

Hétvégeken az intézmény nyitva tartása a tanulók igényeihez és a szervezett programokhoz igazodik.

-

Ha a tanulók betegség vagy más egyéb körülmény miatt (hóakadály, természeti katasztrófa) nem tudnak hazautazni, felügyeletükről az intézmény gondoskodik.

-

A diákotthon a tanév ideje alatt folyamatosan működik. Szorgalmi idő alatt 1800 órától reggel 600 óráig a tanulók felügyelete, ügyelet megszervezésével történik.

-

Az ügyeletet ellátó pedagógus jogosult és köteles megtenni minden olyan halaszthatatlan intézkedést, mely az intézmény, illetve a tanulók biztonságának érdekében szükséges.

-

Az általános iskola tanulói csak szülői kísérettel utazhatnak haza. A szülő a nevelőtanárral történt előzetes megbeszélés alapján írásban más személyt (idősebb testvér, más családtag) is megbízhat.

-

A tanulóknak kimenő idején és távozáskor a kimenőkönyvet a portán le kell adni, visszaérkezéskor pedig fel kell venni.

-

Általános szabad kimenő van a tanítás befejezése után 1445-óráig, valamint este 1800 órától 1900 óráig. Általános kimenőnap a szerda, 17002100 óráig tart.

-

A tanítási hét során a rendkívüli eltávozást szülői kérésre nevelőtanár és az intézményvezető engedélyezi. A tanuló diákotthonból való eltávozása után a felelősség a szülőt terheli.

-

A vasárnapi visszaérkezés 1600 órától 2000 óráig történik.

d.) Óvoda működési rendje -

Az óvoda a Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon igazgatása alatt működik.

-

Az óvodai nevelési év megegyezik az intézmény nevelési évével.

-

Az óvoda őszi, téli, tavaszi és nyári nyitva és zárva tartása megegyezik az intézmény által megjelölt időpontokkal, melyekről a szülőket a nevelési év kezdetén tájékoztatjuk.

-

Az óvoda nyitva tartása: reggel 600-1800 óráig. Reggeli gyülekezés a nyitva tartástól folyamatosan 900 óráig tart.

-

Az óvónők benntartózkodása: reggel 700-1730 óráig.

34

e.) Vezetők intézményben tartózkodásának rendje Az intézmény jellegéből adódóan a vezetőség és a helyettesek folyamatosan felváltva látják el feladataikat a nap 24 órájában.

2. Belépés és bent tartózkodás rendje a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem állók esetében Az intézménybe idegen személy csak hivatalos idő alatt, 800-1600 h-ig engedhető be kivéve a rendkívüli eseményeket. A belépést követően a keresett személyt a portás a házi telefonon értesíti. Idegeneket az épületbe tovább engedni csak a keresett személy kíséretében, és a porta könyvben történt névszerinti bejegyzéssel és időpont (be-kilépés) feltüntetésével lehet. Diákotthoni tanulók látogatót a házirendben szabályozott formában fogadhatnak. Az intézményben tartózkodó külső látogatóknak, bérlőknek, munkavégzőknek a tűzvédelmi, munkavédelmi utasításokat, továbbá a házirendben foglaltakat kötelezően be kell tartani.

3 Tanórán kívüli foglalkozások A közoktatási törvény értelmében az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.

Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák léteznek: Állandó foglalkozások: -

tanulószobai foglakozások

-

szakkörök

-

felzárkóztatás – matematika, fizika szaknyelv

-

tehetséggondozás – matematika, szlovák nyelv, kémia

A tanulószobai foglalkozások A tanórára való felkészülést, a szabadidő hasznos eltöltését hivatott biztosítani. Működési rendjét rögzíti a házirend. A tanulószobai foglalkozásról eltávozást szülői kérelemre a délutános nevelő engedélyez. Szakkörök Az iskola és diákotthon a felmért igényeknek megfelelően szaktárgyi és a nemzetiségi hagyományokat ápoló jellegű szakköröket hirdet meg. . A szakköri foglalkozásra a tanév kezdetén lehet jelentkezni. A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a szakmai munkaközösségek, és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. Szakkörök: Általános iskola:

énekkar, néptánc, sportszakkör, varázslatos informatika

rajzszakkör,

35 Gimnázium:

Internet, programozás, művészettörténet, néptánc, újságszerkesztés

Diákotthon:

kézügyesség-fejlesztő, színjátszó, sakk, szlovák nyelv, hímzés, főzés

A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg, a foglalkozások meghatározott tematika szerint történnek, szakköri naplóba kerülnek bevezetésre. A szakköri foglalkozásokon a szaktanárok segítséget nyújtanak a tanulóknak kiegészítő ismeretekre, ugyancsak itt kapnak lehetőséget tehetségük, képességük kibontakoztatására is. A tantárgyfelosztás és az éves munkaterv tartalmazza a különböző szakköröket. A működés feltételeit az intézmény költségvetésében biztosítani kell. A szakkörök vezetője felelős a szakkör működéséért. Időszakos tanórán kívüli foglalkozások: − kommunikációs verseny − szavalóverseny − helyesírási verseny − tanulmányi kirándulások, − esetlegesen erdei iskola, sítábor szervezése szorgalmi időn kívül − diákkörök − házibajnokságok − kulturális rendezvények (házi koncert, kulturális fellépések) − Szlovák Kulturális Központ rendezvényei − évenként kerül sor a Nemzetiségi Ifjúsági Sporttalálkozó megrendezésére − szabadidős foglalkozások: túrák, színház és múzeum látogatások A mindennapi testedzés formái és rendje A tanulók mindennapi mozgását, testedzését biztosítják az óratervek testnevelés órái, a tagozatonként bevezetett néptánc oktatása és a különböző sportkörök, szakkörök. Sportkör: Általános iskola

Gimnázium

kedd:

1300-1430

hétfő-szerda

1400-1530

csütörtök:

1240-1325

kedd:

1500-1630

csütörtök:

1500-1630

hétfő

1800-1900

kedd

1800-1900

Diákotthon Testépítés (kondi)

36 szerda

1700-1800

csütörtök

1800-1900

Kosárlabda-

hétfő

1900-2100

Röplabda -

csütörtök

1900-2100

Futball -

kedd

1900-2100

Mozgáskultúra

szerda:

1800-1900

Az igazgató a versenyeken győztes, helyezést elért tanulók nevét, a tánccsoport eredményes szereplését az egész iskolaközösséggel megismerteti, teljesítményüket elismeri. A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában részt vehetnek (rendezvényen való fellépés, rendezvények látogatása), azonban a részvételt az osztályfőnöknek, csoportvezető pedagógusnak be kell jelenteni. A fakultatív hit- és vallásoktatás rendje Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak (az iskolai nevelő és oktató tevékenységtől függetlenül) hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A szülők kérésére a tanulók hit- és vallásoktatásban részesülhetnek. A bibliai ismeretek foglalkozás időpontja, rendje Kedd: Szerda: Csütörtök:

1530-1615

középiskola

00

00

általános iskola

30

15

középiskola

14 -15 15 -16

4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolás Az intézmény keretén belül a hagyományok ápolása a közösségformálás, az intézményhez való kötődés egyik fontos eszköze. Az intézmény hagyományai fontos szerepet töltenek be a tanulók nemzetiségi tudatának fejlesztésében, nyelvtudásuk gyarapításában, a nemzetiségi kultúra értékeinek közvetítésében, megtartásában. Az intézményi hagyományok célja: − az egészséges versenyszellem kialakítása − a kiemelkedő teljesítmények bemutatása − teret nyújt a tanulói kezdeményezésnek − az intézmény jó hírének öregbítéséhez járul hozzá − különböző pozitív magatartásformák, tulajdonságok kialakítását segítik (együttérzés, emberi tartás, közösség erősítő ereje, segítőkészség) Az intézményi hagyományok ápolásával, megszervezésével kapcsolatos feladatokat az éves munkaterv tartalmazza az időpont és a felelős pedagógus megjelölésével. Az ünnepélyek, megemlékezések, versenyek előkészítésében, lebonyolításában, színvonalának, tartalmának értékelésében aktivizálja a pedagógustestületet és a tanulókat.

37 Tanulmányi és egyéb versenyek, rendezvények, kiállítások - Szlovák, magyar vers- és prózamondó verseny (alsó, felső tagozat, gimnázium) -

Szlovák, német, magyar, angol helyesírási verseny (felső tagozat, gimnázium)

-

Szlovák, német, magyar, angol kommunikációs verseny (felső tagozat, gimnázium)

-

Matematika verseny (házi) (felső tag., gimn.)

-

Országos, fővárosi, kerületi versenyek, képzőművészet (alsó t., felső t., gimn.)

-

OKTV – szlovák nyelv (gimnázium)

-

„Tiszta, rendes osztály” – verseny (alsó, felső tag., gimn.)

-

Képzőművészeti verseny – ünnepélyhez, évszakokhoz kötődően (óvoda, alsó, felső-tagozat)

-

Képzőművészeti verseny – falevelek, termések kiállítása (óvoda, alsó tagozat) Képzőművészeti kiállítás – hazai szlovák művészek műveiből

-

fafaragás, népi hímzés, kerámia, festészet

-

Nemzetiségi Ifjúsági Sporttalálkozó – szlovák iskolák, kollégiumok között

-

B. Bystrica – Komárom külföldi kapcsolat, testvérintézmény

vetélkedők

matematika,

sport,

Az intézmény hagyományos ünnepei, kulturális rendezvényei Családi kirándulás (alsó tagozat, kollégium) Katalin nap

(kollégium)

Gólyabál

(gimnázium, kollégium)

Luca-nap

(felső tagozat)

Mikulás nap

(óvoda, felső tagozat, gimnázium, szakképzés)

Karácsonyi ünnepély

(óvoda, alsó, felső tag., gimnázium. Kollégium)

Szalagavató

(gimnázium, kollégium)

Farsangi szokások

(alsó, felső szakképzés)

Koménius ünnepség

(felső tagozat, gimnázium

Anyák napja – Nyílt nap

(alsó tagozat, óvoda)

Ballagások

(felső tag., gimnázium, kollégium.)

Diák önkormányzati nap

(alsó, felső szakképzés)

Gyermeknap

(óvoda, alsó tagozat)

Tanévzáró ünnepély

(iskolai szintű)

tagozat,

tagozat,

gimnázium,

gimnázium,

38 Megemlékezések, ünnepélyek Október 6.

Aradi vértanúk (osztályszintű)

Október 23.

1956. évi forradalom, a Magyar Köztársaság kikiáltásának napja (osztályszintű)

Március 15.

az1848-49-es forradalom szabadságharc (iskolai szintű)

Március 28.

Koménius születésnapja (felső tag., gimn.)

és

A nemzeti ünnepek előtti napon az intézmény épületét a Magyar Köztársaság lobogójával kell feldíszíteni.

5. A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak, szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. E széleskörű jogosítvány mellett a pedagógiai munka hatékonysága, színvonala belső ellenőrzéssel biztosítható. .A belső ellenőrzés legfontosabb feladata a pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken szükséges erősíteni a pedagógusok munkáját. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése kiterjed az iskola, az óvoda működésére, a tanítási órákra, a tanórán kívüli foglalkozásokra. Ezen belül: − pedagógusok oktató-nevelő munkájára − közösségek nevelési szintjére − osztály és csoportközösségek szintjére A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működéséért az igazgató a felelős. A belső ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a munkaterv tartalmazza, melyet az igazgató készít el a szakmai ek ajánlása alapján. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatását kérheti a szakmai munkaközösség, az iskolaszék, a szülői munkaközösség is, melyet az igazgató rendel el.

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: − igazgató − igazgatóhelyettesek − munkaközösség vezetők − osztályfőnökök − a munkaközösségi tagok külön megbízás alapján

39 Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket elsősorban a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik. A nevelőtestület tagjaival végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordítanak a pályakezdőkre, az intézményhez újonnan érkezett pedagógusokra. A munkaközösség vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál látják el. Tapasztalataikról tájékoztatják az intézményvezetést.

Az ellenőrzés módszerei: − Tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények látogatása (óvoda, általános iskola, gimnázium, szakképzés, diákotthon) − Írásos dokumentumok vizsgálata − Tanulói munkák ellenőrzése − Beszámoltatás szóban, írásban A belső ellenőrzést oly módon kell fejleszteni, hogy a tanév során valamennyi pedagógus munkáját értékeljék. A pedagógus kérésére, munkájának segítése érdekében óralátogatás során lehet felmérni a nevelő-oktató munkájának hatékonyságát, értékelni pedagógiai módszereit. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival is meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – a hiányosságok feltüntetésével, a feladatok egyidejű meghatározásával – tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

6. A könyvtár működése A Könyvtár iskolai és diákotthoni könyvtár, alapfunkciója az iskolai nevelő- és oktató tevékenységhez szükséges információk, információhordozók, dokumentumok biztosítása, továbbá a diákotthoni gyermekek, tanulók szabadidős tevékenységéhez eszközök biztosítása. A könyvtára Gyűjtőköri Szabályzatban foglaltak figyelembevételével gyűjti az iskolában oktatott tantárgyak irodalmát és a pedagógiai munkához szükséges irodalmat; a nem oktatott ismeretek irodalmát és a szépirodalmat válogatva, szlovák és magyar nyelven. Az egyes dokumentumok beszerzési példányszámánál a helyi tanterv ill. az egyes tantárgyak tantervei alapján várható igényeket kell figyelembe vennie.

a.) A könyvtár alapfeladata − gyűjteményének folyamatos fejlesztése, gondozása, őrzése és rendelkezésre bocsátása: − könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tankönyv-támogatási keretből biztosított tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését is, − helyet biztosít a könyvtári órái számára,

40 − az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, Az iskolai könyvtár gyűjteményét a tanulók, és pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni, a vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtár nyitvatartási rendjét az igazgató, a könyvtáros és a DÖK az érvényes rendeletek figyelembevételével közösen alakítja ki. Az iskolai könyvtár raktári és szabadpolcos résszel rendelkezik. A szabadpolcos részben elkülönül a kézikönyv állomány és a szak - ill. szépirodalom.

Az iskolai könyvtár használati rendje és nyitva tartása: − Az intézmény könyvtárának működését az intézmény igazgatója irányítja. − A könyvtárat az iskola tanulóközössége és az iskola dolgozói egyaránt használhatják. − A szolgáltatások térítésmentesek, − A beiratkozás az olvasó (diák, pedagógus) adatainak felvételével történik − Az adatokban bekövetkező változásokról a legközelebbi kölcsönzéskor az olvasó köteles tájékoztatni a könyvtárat, − A beiratkozott hallgatók a könyvtár minden dokumentumát használhatják, kölcsönözni lehet minden dokumentumot, kivéve: o kézikönyvtári állományt o muzeális ill. régi dokumentumot. − A kölcsönzési idő általában egy hónap de ettől a használat sajátosságai alapján el lehet térni: pl. tartós használatra kiadott tankönyvek esetén. − Az iskola tulajdonában lévő tartós használatú tankönyvek kiadási ideje a tanév első napja, leadásának határideje a tanév rendje szerinti utolsó tanítási nap, ill. a tanulói jogviszony megszűnése. − A tanuló egyszerre 4 db dokumentumot kölcsönözhet, − A könyvtár használója anyagi felelősséggel tartozik az általa használt dokumentumokért, berendezési tárgyakért, − Köteles a könyvtár rendjét megőrizni, − A könyvtár állományának, berendezési tárgyainak rongálása esetén a tanuló a kölcsönzésből kizárható, a kár mértékétől függően kártérítésre kötelezhető, − A nyitva tartás idejét a tanév kezdésekor a tantestület egyetértésével kell meghatározni, − Az egyes tanóra látogatása alól felmentett tanuló a nyitvatartási időben a könyvtárat látogathatja, − A könyvtáros munkaidejét és munkaköri feladatát munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata az SZMSZ mellékletét képezi. A könyvtár nyitvatartási ideje:

41 A könyvtár nyitvatartási ideje: heti 22 óra. A könyvtár nyitvatartási ideje minden évben, a tanév elején kerül meghatározásra. A nyitva tartás időpontját a könyvtárban, a könyvtár ajtaján ki kell függeszteni.

7. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás a.) Tankönyvrendelés A tankönyvfelelős tanár az Oktatási Minisztérium Tankönyv- és Taneszköz Irodájának tankönyvjegyzéke alapján a szaktanárokkal megbeszélve választja ki a megfelelő tankönyveket. Azoknak – a sajátos nemzetiségi oktatáshoz szükséges – tankönyveknek a megrendelését, amelyek nem szerepelnek az OM tankönyvjegyzékében, csak a szülői szervezet, és a DÖK véleményezése után lehet megrendelni. A tankönyvek kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: − hagyomány és korszerűség együtt − folytonosság, tanulhatóság − jól érthetőség − tetszetős, jó formai jellemzők − több évig használható, tartós tankönyv legyen − az árak mértéke − továbbképzési ajánlat figyelembe vétele A kiválasztott tankönyvek listájáról írásban értesíti az iskola a szülőket, akik véleményezik azt. A szülőkkel történt egyeztetés után a tankönyvek megrendelése kiadókra bontva - a megrendelőlapok kitöltésével történik a rendeletben meghatározott időpontig. Az iskola a szülőket a faliújságokon elhelyezett hirdetményekben tájékoztatja az egyes évfolyamok kötelező olvasmányairól, amelyeket a tanulók az iskolai könyvtárból kikölcsönözhetnek. A tankönyvek pótrendelésének leadási határideje június vége. A tankönyvek forgalmazása intézményen belül történik. A tanulók által befizetett összeget a tankönyvfelelős számolja el. A tankönyvfelelős jutalékát a kiadó szerződésben szabályozza

b.) A tankönyvellátás megszervezése A tankönyvfelelős pedagógus a tankönyvek beérkezését az iskolába augusztus hónapra rendeli meg a kiadóknál. A beérkezett tankönyveket a megrendelésekkel egyezteti, majd osztályonként összeállítja a tankönyvcsomagokat. A tartós tanulói tankönyveket a könyvtáros az iskolai könyvtárba bevételezi. A diákok a tankönyveket a tanítási év első munkanapján kapják meg, annak ellenértékének megfizetésével egyidejűleg.

42 Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanuló az igazolások egyidejű bemutatása mellett, térítés nélkül kapja meg a tankönyveket. A tankönyvek átvételét az iskolai könyvtár nyilvántartásában aláírásával igazolja.

c.) A tanulói tankönyvtámogatás megállapításának rendje Az iskola a tanulói tankönyv normatív támogatás összegéből 25 %-ot tartós tankönyv beszerzésére fordít. A fennmaradó összeg egyenlő arányban kerül szétosztásra valamennyi tanuló között. Ingyenes tanulói tankönyvet a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő tanuló kap. Az ingyenességet a következő módon biztosítja az iskola: − az iskolai könyvtárból történő kölcsönzéssel új tankönyvet, munkafüzetet − az iskolai könyvtárból történő kölcsönzéssel használt, de jó állapotban lévő tankönyvet kap a tanuló. Az ingyenesség megállapításához az iskola a rendeletben meghatározott dokumentumokon, és szülői, gondviselői nyilatkozaton kívül nem kéri más irat bemutatását.

8. Intézményi védő, óvó előírások a.) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézmény tanulóinak iskola egészségügyi ellátását a 26/1997.(IX.3.) NM rendelet, illetve az ezt módosító 11/1999. (V.14.) EÜM rendelet módosítását figyelembe véve szerveztük meg. A tanulók ellátását a XIII/4. sz. Ifjúsági Egészségügyi Szolgálat biztosítja. Az Egészségügyi szolgálat ellátja a tanulók − időszakos orvosi vizsgálatát − szakrendelésekre történő utalásokat − a védőoltások beadását − a testnevelési órák látogatása alóli felmentésekkel kapcsolatos teendőket − segítségnyújtás és véleményezés az iskolai egészségnevelési program készítése során Az óvodások, és diákotthoni gyermekek orvosi ellátását szerződés alapján gyermekgyógyász szakorvos látja el. Ennek keretében az egészségügyi szolgáltató biztosítja, hogy − heti egy alkalommal, vagy bejelentés esetén, soron kívül a tanulókat érintő vizsgálatokat elvégzi az intézmény területén − szükség szerint az intézmény óvódásait és diákjait a Madarász utcai Gyermekkórházban is fogadja − az intézményen belül rendelési időpont meghatározására a tanév elején kerül sor.

43 b.) A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén szükséges teendők Minden tanulót a tanév megkezdése előtt, illetve tanulmányi kirándulást megelőzően munka-, és balesetvédelmi oktatásban, tűzvédelmi, és tűzmegelőzési oktatásban kell részesíteni. Az oktatást az osztályfőnök vagy megbízott pedagógus, szaktanár tartja. Az oktatás megtörténtét a haladási naplóba be kell jegyezni. Főbb témák: a tanítási év elején: − az iskola területén a baleset megelőzésére, a tűzesetek elkerülésére vonatkozó magatartási elvárások − baleset, tűz észlelése esetén követendő eljárások, az észlelések jelzésének rendje az iskolavezetés felé, elsősegélynyújtás, a tanulókra vonatkozó kötelezettségek tanulmányi kirándulás előtt: − élelmezés, az étkezések rendje − az ébresztő, a takarodó rendje − ruházat, tisztálkodás − kötött és szabad programok magatartási rendje − viselkedés járművön, sétán, túrán Szaktantermekben - kémia, biológia, fizika, számítástechnika, gépíró, kerámia terem, tornaterem, az edzőteremben, továbbá a stúdióban - csak tanár jelenlétében lehet tartózkodni, az eszközöket használni. A kollégiumban a diákok csak pedagógus felügyelet mellett használhatják a következő eszközöket, gépeket: − Mosókonyha:

mosógép, vasaló

− Teakonyha:

elektromos tűzhely

− Klubszoba:

TV készülék, videó-magnó, magnetofon

A krónikus beteg, valamint testi, érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményét ki kell kérni.

A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége. 1. A tanulóbalesetet az előírásoknak megfelelően nyilván kell tartani. 2. A jegyzőkönyvezett (ellátást igénylő) tanulóbalesetet ki kell vizsgálni. Balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak. 3. Ha a sérült állapota, vagy a baleset jellege miatt a határidőt módosítani kell, azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.

44 4. Súlyos balesetet telefonon vagy faxon azonnal jelenteni kell a fenntartónak. Súlyos baleset körülmények kivizsgálása legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Intézményünknél a munka- és tűzvédelmi felelős, távollétében a gondnok. 5. Súlyos a baleset, amely − a sérült halálát vagy a baleset bekövetkezésétől számított 90 napon belül életét veszti, − valamely érzékszerv elvesztése vagy jelentős mértékű károsodását, − életveszélyes sérülést vagy egészségkárosodást, − súlyos csonkolást, − a beszélőképesség elvesztése vagy feltűnő eltorzulás, bénulás illetve elmezavart okozott 6. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulóbaleset diákönkormányzat képviselője részt vegyen.

kivizsgálásánál

az

iskolai

c.) A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők 1. A bejelentést észlelő személy haladéktalanul köteles értesíteni az intézkedésre jogosult személyeket. 2. Intézkedésre jogosult személyek (sorrendnek megfelelően) 1. az iskola igazgatója 2. az ügyeletes igazgatóhelyettes 3. igazgatóhelyettesek 4. ügyeletes szerelő 5. gondnok 6. okatástechnikus 7. tűzvédelmi felelős 3. Az intézkedő személy feladatai 1. Gondoskodik a rendőrség és a fenntartó értesítéséről. 2. Értesíti a gondnokot a bombariadóról, hogy megtehesse a feladatköréhez tartozó intézkedéseket. 3. Gondoskodik a riasztójelzés leadásáról. 4. Dönt a rendelkezésre álló idő függvényében, hogy a kiürítés ruhatár használatával, a tanulók felszerelésével együtt, vagy a nélkül történjék 5. ha lehetséges, ezt az iskolarádión keresztül az érintettek tudomására hozza. 6. A ruhatár gyors működését használata esetén megszervezi (tanárok, diáksegítők)

45 4. A riasztójelzés utáni teendők: 1. Az órát tartó tanárok feladata, hogy gondoskodjanak az oktatási helyiségek legrövidebb időn belüli elhagyásáról a kijelölt menekülési útvonalakon. Az osztálynaplókat a tanárok magukkal viszik, a tantermeket nyitva hagyják. 2. A helyzet ismeretében a tanulók a pedagógus vezetésével, személyes holmijukkal vagy a nélkül hagyják el a veszélyeztetett területet. 3. A gazdasági igazgatóhelyettes intézkedik a munkaterületéhez tartozó dolgozók teendőiről. 4. A bombariadó lefújásáig az érintettek csak a kijelölt helyen tartózkodhatnak. 5. Az épület átvizsgálása után a tanulók kötelesek az iskolába visszatérni. A továbbiakról (a tanítás folytatása, hazamenetel, az elmaradt órák pótlása) az igazgató, távollétében az ügyeletes igazgató helyettes dönt. 5. A gondnok feladatai bombariadó esetén: (távollétében az oktatástechnikus helyettesíti) 1. a porta értesítése (szükség esetén) 2. a kapuk kinyittatása, (főkapu, hátsó- és konyhai kijárat) 3. az egyéb személyzet értesítése 4. a teremkulcsok biztosítása és a tűzszerészek vezetése az iskola épületében 6. Menekülési útvonalak bombariadó esetén (ruhatár használata nélkül) − Az iskola tanulói - tanári kísérettel - egyrészt a főbejáraton keresztül hagyják el az épületet, vagy a tornateremnél lévő hátsó vészkijáratnál. − A kollégiumban lakó tanulók - nevelőtanári, vagy gyermekfelügyelői kísérettel - a középső lépcsőház vészkijáratán keresztül. − A konyhai dolgozók a gazdasági kijáratnál, a technikai dolgozók a kollégiumi vészkijáratnál, egyéb alkalmazottak a főbejáratnál. A Tanulók kivonulási sorrendje: Földszint: óvoda

028 terem

tanulószoba

04005

ált. isk.

005 I. oszt. 007 II. oszt. 009 IV. oszt. 023 III. oszt.

I. emelet ált. isk.

107 V. oszt. 109 VI. oszt. 111 VII. oszt.

Főbejáraton keresztül

46 II. emelet gimnázium

204 III. oszt. 206 II. oszt. 203

I. emelet ált. isk. 126 VIII. oszt. Hátsó bejáraton gimnázium

210 IV. oszt. 216 I. oszt. 124 könyvtár

A torlódás elkerülése érdekében az intézmény kiürítését (amennyiben a helyzet lehetővé teszi) az iskolarádión keresztül irányítja az intézkedéssel megbízott személy.

Menekülési útvonal ruhatár használata esetén: A főbejáraton keresztül egyirányú közlekedéssel az utcára. Szembeforgalom tilos! − Óvoda, − iskolai tanulók, − pedagógusok, adminisztratív és egyéb dolgozók, levonulási sorrendben. Hátsó kijáraton a kollégiumi tanulók, nevelőtanárok, gyermekfelügyelők, egyéb dolgozók. A konyhai dolgozók a konyha kijáratát veszik igénybe. A torlódás elkerülése érdekében az intézmény kiürítését iskolarádión keresztül irányítja az intézkedő személy (amennyiben a helyzet lehetővé teszi). Az elmaradt tanítási órákat minden esetben pótolni kell. A tanítási órák pótlásának időpontjáról az igazgató dönt. Az elmaradt órák pótlásának időpontjáról az osztályfőnök a szülőket az ellenőrző könyvben értesíti.

d.) Katasztrófa, tűz- és polgári védelmi tevékenység rendje Az intézmény a közalkalmazottak és tanulók katasztrófa-elhárítással és tűzvédelemmel kapcsolatos ismeretek megszerzéséhez külső szakember bevonásával nyújt segítséget. A szakember közreműködik a tűzmegelőzéssel, a tűzvédelemmel kapcsolatos szabályok elkészítésében, az oktatásban, továbbá az évenként egy alkalommal megtartott tűzriadó lebonyolításában és értékelésében is. Az intézmény épületét illetéktelen behatolóktól személyzettel és tárgyi eszközökkel védjük.

47 Személyi feltételek: A feladatot 4 fő portás látja el 24 órai szolgálattal, váltott műszakban (reggel 7 htól másnap reggel 7 h-ig). Tárgyi eszközök alkalmazásával: − a kijáratok biztonsági zárrendszerrel vannak ellátva, − frekventált helyeken érzékelők vannak elhelyezve − a nagyobb értékű eszközökkel felszerelt helyiségek biztonsági zárral vannak ellátva, − pénztár, konyha, tornaterem riasztóval van ellátva, − az épület villám elleni védelmét villámhárítók biztosítják,

9.) Egyéb kérdések a) Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskola épületét címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Ünnepeken az épület lobogózása a gondnok feladata. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: − a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért − az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért − az energiafelhasználással való takarékoskodásáért − a tűz és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért Az iskola különböző helyiségeinek tanulókra vonatkozó használati rendjéről, az iskolai rendszabályok (házirend) intézkednek részletesen (p. lásd az osztálytermek, könyvtár, szaktantermek, ebédlő, tornatermek, szertárak, udvar és folyosó használati rendjét). A vagyonvédelmi okok miatt az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. Az iskola dolgozóinak joga az iskola valamennyi helyiségének és létesítményének a rendeltetésszerű használata. A használatkor a helyiség felelősének engedélye szükséges. Nem iskolai célra csak az igazgató engedélyével vehetők igénybe a helyiségek és létesítmények. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseinek, felszereléseinek épségéért, rendjéért a használatba vevő - a használatbavétel ideje alatt - anyagilag felelős. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével és a helyiség felelős tudtával, átvételi elismervény ellenében szabad.

48 Az iskola helyiségeinek, létesítményeinek bérbeadása, esetenkénti használatbavétele. Amennyiben az iskola rendeltetés szerinti működését nem zavarja, az igazgatóval kötött érvényes bérleti szerződés birtokában - esetenkénti igénybevételnél - a megadott feltételek mellett lehetséges. A diákotthon átmenetileg szabad férőhelyeit, a főzőkonyha szab ad kapacitását az alapító okiratban meghatározottak figyelembevételével lehet szállóvendégek elhelyezésére és étkeztetésére fordítani, illetve hasznosítani. Az intézményi infrastruktúra magáncélú igénybevétele Az iskola alkalmazottai az intézményi infrastruktúrát magáncélra igénybe vehetik, amelyért az önköltség-számítási szabályzatban meghatározott módon térítési díjat kell fizetni. b.) Vagyonnyilatkozattételi kötelezettség Az intézményben vagyonnyilatkozattételi kötelezettséggel rendelkeznek az alábbi vezetőhelyettesek: − gazdasági vezető − általános iskolai igazgatóhelyettes − középiskolai igazgatóhelyettes − diákotthoni igazgatóhelyettes c.) A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak kéthavi tanítási időkerete A pedagógusok munkaidejének és többletmunkájának nyilvántartása keretében meg kell állapítani a pedagógusokra vonatkozó kéthavi tanítási időkeretet, és vezetni kell a kéthavi tanítási időkeret teljesítését, A tanítási munkanapok megállapítása A tanítási munkanapok számának megállapítása az intézmény vezetőjének feladatát képezi. A tanítási munkanapok számának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni − A munkaszüneti napokat − A tanítási szüneteket (őszi, téli, tavasz szünet) − A szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat. Kéthavi tanítási időkeret megállapítása A kéthavi tanítási időkeretet az igazgatóhelyettesek állapítják meg, és az intézményvezető hagyja jóvá A tanítási időkeretet oly módon kell megállapítani, hogy a pedagógus kötelező óraszámának egyötödével meg kell szorozni a tanítási napokat. A számítást minden pedagógusra, névre szólóan el kell végezni. A pedagógusnak a rendes munkaidőn belül tanításért óradíj csak a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért jár.

49 A tanítási időkeret megállapítása során a különböző kötelező óraszámmal járó munkakör esetén a számítás alapja Kt. 1.sz. melléklete Harmadik rész, II64. pontjában megállapított óraszám. Az intézményvezetők, intézményvezető-helyettesek kötelező óraszámát a Kt. 1.sz. melléklet Harmadik rész I. fejezetében rögzített kötelező óraszámokkal kell megállapítani. A tanítási időkeret teljesítése A tanítási időkeret teljesítését az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell vezetnie a pedagógusoknak, amelyet kéthetenként ellenőrzésre és igazolásra az igazgatóhelyettesek részére át kell adni. Ezt a személyenként megállapított tanítási időkeretet csökkenteni kell az adott tanítási napra tervezett órák számának megfelelően minden olyan esetben, amikor a pedagógus kieső tanítási napja az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira esik, vagyis amikor a pedagógus távolléti díjra jogosult, és hasonlóképpen csökkenteni kell akkor, ha a kieső tanítási nap a pedagógus keresőképtelensége idejére esik, amikor is általában táppénzben részesül. A fentieken kívül a tanítási időkeretet csökkenteni lehet az adott időpontban érvényes, fenntartó által meghatározott esetekben is. A munkaidőkeret befejező időpontjában, vagyis a két hónap elteltével, a munkáltatónak minden pedagógus esetében meg kell állapítani a tanítási időkeret teljesítését. Óradíj a tanítási időkeretet meghaladó többlettanításért jár. A tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe beszámítható órák vehetők figyelembe.

10.) Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, minőségirányítási, valamint nevelési és pedagógiai programja, költségvetése nyilvános. A dokumentumok – az intézményi költségvetés kivételével - az igazgatónál, helyetteseknél és az iskolatitkárnál megtekinthetők, illetve a felvilágosítás itt kérhető. Az éves intézményi költségvetési alapokmány a gazdasági vezetőnél megtekinthető, felvilágosítás kérhető. A dokumentumokba történő betekintés időpontját előre jeleznie kell az érdeklődőnek. A dokumentumokról másolat kérhető. A másolat kérése írásban történik, és az intézmény önköltség-számítási szabályzatában foglaltakban meghatározott módon és értékben térítési díjat kell fizetni.

50

V. Záró rendelkezések I . Az SzMSz hatálybalépése Az SZMSZ 2010. ______________.napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes A felülvizsgált Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2005. év január hó 15. napján készített SZMSZ.

2. Az SZMSZ módosítása Az SZMSZ módosítására sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. Az SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Budapest, 2010. június 15.

_______________ Csörgöl Istvánné igazgató

3. Jóváhagyó rendelkezések: A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény diákönkormányzata 2010 ______________ ..napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SZMSZ módosítása során ‚ a jogszabályban meg határozott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. _________________________ a diákönkormányzat vezetője A Szervezeti és Működési Szabályzatot az szülői szervezet 2010 ______________ ..napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SZMSZ módosítása során ‚ a jogszabályban meg határozott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. _________________________ a szülői szervezet képviselője

51 A Szervezeti és Működési Szabályzatot az Intézmény nevelő testülete 2010 ______________ .napján tartott ülésén elfogadta.

_______________________

_______________________

hitelesítő nevelőtestületi tag

hitelesítő nevelőtestületi tag

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 102. (11) bekezdés d) pontja értelmében az Országos Szlovák Önkormányzat 2010 ______________ .napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a kisebbségi önkormányzat egyetértési jogát a Szervezeti és Működési Szabályzat fenntartói jóváhagyása előtt, a jogszabályban meghatározottak szerint gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a fenntartónak jóváhagyásra javasolta.

_______________________________ A kisebbségi önkormányzat képviselője

52 1. sz. Szervezeti séma INTÉZMÉNYI SZERVEZETI VÁZRAJZ IGAZGATÓ Iskolatitkár

Általános iskolai igazgatóhelyettes

Gimnáziumi és szakközépisk. ig.h.

Belső ellenőr

Diákotthoni igazgatóh.

Gazdasági vezető

Gondnok Munkaköz. vezető pedag.

Óvodai mk.vez.

Diákönkorm. Ált. isk. munkak.v.

Óvónő,daj ka

Beosztott pedagóg.

Diákönkorm vezető

Gyermek és ifjúságvédelmi f.

Beosztott pedagógusok

Oktató-nevelő munkát segítők

Munkaköz.v ezető ped.

Nevelő tanárok, pedagógiai felügy.

Élelmezés vezető

Fők.könyvelő, Pénzü.ea. Munkaügyi ea., Pénztáros, Anyagkönyv. Adminisztrátor Raktáros Élelmezési raktáros

Technikai alkalmazottak

Konyhai alkalmazottak

53

54 Mellékletek 1. Gyűjtőköri Szabályzat 2. Iratkezelési Szabályzat 3. Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

55 Tartalomjegyzék I. Bevezetés ......................................................................................................................... 1  1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, tartalma .................................................... 1  2. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi háttere ............................................. 1  a.) Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok ...................................... 1  b.) Az intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok .............................. 2  3. A SZMSZ hatálya ........................................................................................................... 2  II. Intézményi alapadatok ................................................................................................... 3  1.) Intézményi azonosítók ............................................................................................... 3  A költségvetési szerv neve magyar nyelven: .............................................................. 3  Az intézmény neve szlovák nyelven: ......................................................................... 3  2.) Az intézmény tevékenységei ..................................................................................... 4  a.) Az intézmény alaptevékenységei........................................................................... 4  Az intézmény szakágazati besorolása:........................................................................ 4  Az intézmény alap szakfeladata: ................................................................................ 4  Az intézmény további szakfeladatai: .......................................................................... 4  b.) Az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek köre, a szakfeladatok megnevezése és forrása: .............................................................................. 6  A kiegészítő tevékenységek szakfeladatai .................................................................. 6  c.) Vállalkozási tevékenység: ..................................................................................... 6  d. ) Az intézmény sajátosságai.................................................................................... 6  Legfelsőbb nemzetiségi szakigazgatási és szakmai képviselete:.................................... 7  e.) Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak .................................................... 7  f.) Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata ..................................................... 7  III. A közoktatási intézmény szervezeti felépítése, a vezetők közötti feladatmegosztás rendje és formája, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ............... 7  1. Vezetők, vezetőség ..................................................................................................... 8  1/1. Az intézmény vezetője: ....................................................................................... 8  1/2. A vezetők közötti feladatmegosztás .................................................................... 9  1/4. A gazdasági szervezet felépítése és feladatai .................................................... 11  c.) A gazdasági csoport tagjainak feladatai .............................................................. 13  Egyéb munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazottak köre, és feladatai ........... 16  1/5. A belső ellenőrzés rendje, az ellenőrzést végző jogállása és feladatai .................. 18  1/6.Az intézményvezetés munkáját segítő közösségek ............................................ 20  a.) A pedagógusok közössége ................................................................................... 20  c.) A szülői szervezet ................................................................................................ 26 

56 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája ............ 28  a.) Az intézményvezetés: az igazgató, a helyettesek és gazdasági vezető................ 28  b) Kapcsolattartás az intézményvezetés és a szülői szervezet között: ...................... 28  A felmerülő panaszok kezelése ................................................................................ 28  c.) A diákönkormányzat és az intézményvezetés közötti kapcsolattartás: ............... 28  3. Kapcsolattartás a szervezeti egységek között ........................................................... 29  a.) A pedagógusok és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás: ............................. 29  b.) A pedagógusok és a tanulók közösségei közötti kapcsolattartás: ....................... 29  4.) Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ..................................................... 29  a.)Testvérintézményekkel kialakított kapcsolatok: .................................................. 29  b.) Kapcsolattartás a fenntartó önkormányzattal és a szakma ellátást nyújtó szervezetekkel .................................................................................................................. 30  c.) Egyéb kapcsolatok: .............................................................................................. 30  d) Kapcsolatok a médiával: ...................................................................................... 30  e.) Kapcsolatok a gyermekjóléti szolgáltatással ....................................................... 30  f.) Kapcsolat az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval .................................................................................................................... 31  g.) Kapcsolat az intézmény alapítványával .............................................................. 31  A külső kapcsolattartás formája.................................................................................... 31  IV. Működési rend ............................................................................................................ 31  1. Az intézmény működési rendje ................................................................................ 31  a.) A tanítási év rendje .............................................................................................. 31  b.) A tanítási nap rendje – órák, szünetek időtartama............................................... 31  c.) Diákotthon munkarendje ..................................................................................... 32  d.) Óvoda működési rendje ....................................................................................... 33  e.) Vezetők intézményben tartózkodásának rendje .................................................. 34  2. Belépés és bent tartózkodás rendje a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem állók esetében ............................................................................................................... 34  3 Tanórán kívüli foglalkozások .................................................................................... 34  Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák léteznek: .......................................................................................................................................... 34  4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolás ............................... 36  5. A pedagógiai munka belső ellenőrzése..................................................................... 38  A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: .......................................... 38  Az ellenőrzés módszerei: .......................................................................................... 39  6. A könyvtár működése ............................................................................................... 39 

57 a.) A könyvtár alapfeladata ....................................................................................... 39  Az iskolai könyvtár használati rendje és nyitva tartása: ........................................... 40  7. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás ..................................... 41  a.) Tankönyvrendelés ................................................................................................ 41  b.) A tankönyvellátás megszervezése ....................................................................... 41  c.) A tanulói tankönyvtámogatás megállapításának rendje ...................................... 42  8. Intézményi védő, óvó előírások ................................................................................ 42  a.) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje....................................... 42  A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége. .......................................... 43  c.) A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők .................... 44  Menekülési útvonal ruhatár használata esetén:......................................................... 46  d.) Katasztrófa, tűz- és polgári védelmi tevékenység rendje .................................... 46  9.) Egyéb kérdések.................................................................................................... 47  10.) Az intézményi dokumentumok nyilvánossága .................................................. 49  V. Záró rendelkezések ...................................................................................................... 50  I . Az SzMSz hatálybalépése ........................................................................................ 50  2. Az SZMSZ módosítása ............................................................................................. 50  3. Jóváhagyó rendelkezések: ........................................................................................ 50  1. SZ. MELLÉKLET ........................................................................................................ 58  2. SZ. MELLÉKLET ........................................................................................................ 63  I. ÁLTALÁNOS FOGALMAK ....................................................................................... 63  II. AZ IRAT ÉS ÜGYKEZELÉSI FELADATOK ........................................................... 64  III. A KÜLDEMÉNYEK (BEADVÁNYOK) ÁTVÉTELE ÉS IKTATÁSA .................. 65  IV. AZ ÜGYINTÉZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ IRATKEZELÉS ....................................... 69  V. A KIADVÁNYOK (KÜLDEMÉNYEK) TOVÁBBÍTÁSA A CÍMZETTEKHEZ ... 71  3.SZ. MELLÉKLET ......................................................................................................... 89 

58

1. SZ. MELLÉKLET A Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola Gimnázium, és Diákotthon Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata 1. A könyvtár feladata, gyűjtőkörét meghatározó tényezők Az iskolai könyvtár a dokumentumok sokféleségét gyűjti. Intézményünk országos beiskolázású, nemzetiségi intézmény. Az intézményben folyó oktató-nevelőmunka cél- és feladatrendszerét az intézmény nemzetiségi arculata, jellege, a Pedagógiai Program és a Nemzeti Alaptanterv alapelvei határozzák meg. Az intézmény legfőbb célja és feladata, hogy biztosítsa a folyamatos, összehangolt oktató-nevelőmunkát, egységes pedagógiai ráhatást, egységes követelményrendszer kialakítását kisgyermekkortól a felnőtté érésig. Vidéki tanulóink többsége diákotthonunkban nyert elhelyezést, így az iskolai könyvtár központi szerepet játszik művelődésükben.. A könyvtár típusából fakadó funkció alapján a gyűjtőkörbe tartoznak az oktatónevelő munkát elősegítő információhordozók és a tanulók önművelődését és szórakozási igényeit szolgáló dokumentumok. A könyvtári dokumentumok legnagyobb részét könyvek alkotják, de emellett auditív (CD lemez, .kazetta) és audiovizuális dokumentumok (video) és egyéb információhordozók alkotják a gyűjteményt.

Az állomány összetétele Magyar nyelvű könyvek

70%

Szlovák nyelvű ill. nemzetiségi kiadványok

30%

Ismeretterjesztő könyvek

60%

Szépirodalom

40%

ezen belül

gyermekirodalom 40%,

59 ifjúsági, kötelező és ajánlott irodalom 50% versek és drámák 10%) Az ismeretterjesztő könyvek kb. 40%-át kézikönyvek: szótárak, lexikonok, enciklopédiák alkotják.

2. Az állománygyarapítás módja, elvei

A dokumentumok kiválasztásának elvei: -

tematikus: tanuláshoz, tanításhoz kapcsolódó irodalom, pedagógiai, pszichológiai irodalom, tehetséggondozás figyelembevételével

-

nyelvi szempontok: anyanyelvű (szlovák) dokumentumok, magyar nyelvű, és az oktatáshoz kapcsolódó angol ismerethordozók

-

formai szempontok: gyűjtők számára készült könyveket nem gyűjt a könyvtár

A fejlesztés formái -

folyamatosan és tervszerűen történik a fejlesztés az

-

iskolavezetés, szakmai együttműködésével

munkaközösségek

az intézményi költségvetés adta lehetőségeknek megfelelően.

Az állomány gyarapodhat -

megrendelés vagy készpénzes vásárlás útján, vagy

-

ajándék formájában.

és

könyvtáros

60 3. Gyűjtőkör Tartalom

Mélység

Szépirodalom -

A tananyagban szereplő szerzők művei igényével

a

teljesség

-

A tananyagban nem szereplő szerzők művei

válogatással

-

az iskolában oktatott célnyelv, szlovák nyelv

kiemelten

-

az iskolában oktatott nyelvek, idegen nyelv

erős válogatással

Kézikönyvek -

Nem alapfokú általános lexikonok és igényével

a

teljesség

enciklopédiák -

A tudományok középszintű elméleti és történeti

a teljesség igényével

összefoglalói -

A tantárgyakhoz kapcsolódó felsőfokú ismerete-

tematikus teljességgel

ket tartalmazó összefoglaló jellegű művek, lexikonok, enciklopédiák -

Az anyanyelvi formában tanított tartárgyakhoz törekedve

teljességre

kapcsolódó felsőfokú ismereteket tartalmazó összefoglaló jellegű művek, lexikonok, enciklopédiák

Tartalom

Mélység

Szakirodalom -

Az anyanyelvi formában tanított törekedve tantárgyakhoz közvetlenül kapcsolódó szakkönyvek

teljességre

61 -

A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó

tematikus jelleggel

-

A tananyaghoz közvetve kapcsolódó

válogatva

szakkönyvek -

A tanulókat érintő pályaválasztási

teljességre törekedve

és felvételi kiadványok -

Helytörténeti vonatkozású művek

teljességre törekedve

-

Az iskolára vonatkozó művek

teljességre törekedve

Kéziratok -

Az iskola tanárainak és tanulóinak az törekedve

teljességre

iskolával vagy az iskolai élettel kapcsolatos dokumentumai

Pedagógiai gyűjtemény -

Pedagógiai kézikönyvek

teljességgel

-

Pedagógiai szakkönyvek

válogatva

-

Tantárgyi módszertani segédkönyvek törekedve

teljességre

Hivatali segédkönyvtár -

Az iskola működtetéséhez nélkülözhetetlen

tematikus teljességgel

igazgatási, gazdasági, jogi, ügyviteli dokumentumok -

Az iskola speciális feladatainak ellátásához

tematikus teljességgel

és intézményeinek működtetéséhez szükséges jogi és módszertani kiadványok, segédletek, szabályzatok A könyvtáros segédkönyvtára -

Az iskolában használatos könyvek teljességgel

kis

példányszámban,

62 -

Az iskolában használt tartós tanulói teljességgel

nagy

példányszámban,

tartós használatú tankönyvek -

Munkáltató eszközként használatos művek

kiemelten

Tartalom

Mélység

Periodikák -

Az oktatáshoz közvetlenül felhasználható,

válogatva

ill. pedagógiai és a tantárgyakkal megfeleltethető szakmai folyóiratok

A gyűjtőkörbe még tartozó művek -

A kollégium szabadidős tevékenységhez

válogatva

felhasználható dokumentumok (szórakoztató irodalmi, zenei, stb. alkotások, CD-lemezek, szépirodalmi, ifjúsági, történelmi, termeészettudományi házi olvasmányokat feldolgozó videofilmek)

Budapest, 1998. november 30.

Havrán Katalin könyvtáros

63

2. SZ. MELLÉKLET SZLOVÁK TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, ÉS DIÁKOTTHON IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Az intézmény iratkezelésével kapcsolatos feladatokat az alábbi igazgatói utasítással szabályozom az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékleteként.

I. ÁLTALÁNOS FOGALMAK 1. Iratkezelési szabályzat Az iratkezelési szabályzat az iratok, a bármely technikai eljárással készült (kép-és hangfelvételek), valamint a gépi adatfeldolgozás során keletkezett adathordozók biztonságos őrzésének módját, rendszerezését, nyilvántartását, segédletekkel ellátást, irattározást, selejtezését és levéltárba történő átadását szabályozza.

2. Iratkezelés Az iratkezelés fogalmi köréhez tartozik az intézménybe érkező beadványok és egyéb küldemények, vagy ott keletkező iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartása, segédletekkel ellátása, az intézményen belüli irányítása, az ügyintézés során készült kiadványok és azzal kapcsolatos egyéb küldemények postára adása, kézbesítése, valamint az elintézett iratok irattári kezelése, megőrzése, selejtezése és levéltárnak való átadása.

3. Irat Irat minden írott szöveg, számadatsor, térkép, terv-rajz, stb., amelyek bármilyen anyagon, alakban és bármely eszköz-felhasználásával keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kéziratokat. Iratnak minősülnek a gépi feldolgozás útján rögzített adatok is.

64 4. Irattári anyag Irattári anyagnak kell tekinteni az intézmény és jogelődei működése során keletkezett iratokat, valamint az iratokhoz kapcsolódó mellékleteket, amelyekre még ügyviteli szempontból szükség van. 5. Levéltári anyag Levéltári anyagnak kell tekinteni a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, tudományos, műszaki, kulturális, oktatási, nevelési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű iratokat, amelyekre az ügyvitelnek már nincs szüksége.

6. Irattári terv Az iratok rendszerezésének alapja az irattári terv, amely rendszerbe foglalja az ellátott ügyköröket, és az iratokat ezeknek megfelelően tagolja. Az ellátott ügykörök (ügycsoportok) tagolása az irattári tervben sorszámmal jelölt - tételek (tárgyi csoportok) szerint történik. Az irattári tételt úgy kell kialakítani és meghatározni, hogy az ahhoz tartozó iratok egyfelől azonos tárgykörűek legyenek, másfelől a tételhez tartozó iratok a selejtezés - illetve a levéltárnak történő átadása - határideje szempontjából egységes kategóriát alkossanak. Valamennyi tételnél jelölni kell a selejtezési határidőt, illetve a tételek iratai nem selejtezhetők, ügyviteli érdekből meddig kell azokat megőrizni, valamint azt is, hogy nem selejtezhető tételeket mikor kell a levéltárnak átadni. Az irattári tervbe fel kell venni olyan iratféleségeket is, amelyek nem kerülnek az általános szabályok szerinti iktatásra, illetve amelyeket nem helyeznek irattárba, hanem attól elkülönítve kezelnek (pl. illetményszámfejtéssel, gazdálkodási műveletek könyvelésével kapcsolatos kartonok, listák, stb.). Az irattári tervben az ilyen iratok helyét fel kell tüntetni. Ezekre az iratokra az irattári terv megfelelő tételszámát legkésőbb akkor kell feljegyezni, amikor az irat a végleges őrzési helyére kerül. Az irattári tételek számát - az ügyvitel igényeinek megfelelően, illetve az iratforgalom nagyságától függően - növelni vagy csökkenteni lehet. Az egyes nagyobb ügyfélforgalmú tételeket szükség szerinti szempontok (név, hely, intézmény stb.) alapján altételekre lehet bontani. Az intézmény ügykörében vagy szervezetében bekövetkező jelentős változás esetén, annak megfelelően az irattári tervet a következő év elejétől módosítani kell.

II. AZ IRAT ÉS ÜGYKEZELÉSI FELADATOK Az intézmény titkárságán az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat az oda beosztott adminisztrátori feladatokat ellátó dolgozó végzi.

65 A munka irányítása és ellenőrzése az intézmény vezetőjének, vagy az általa megbízott helyettesének a feladata. A titkárság dolgozója az intézménybe kapcsolatban az alábbi feladatokat látja el:

érkező

küldeményekkel

- a küldemények átvétele, - a küldemények felbontása, - az iktatás, - az esetleges előíratok (előzmények) csatolása, mutatózás, - az irodában iktatott iratok első továbbítása, és az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, - az irodában iktatott iratokhoz kapcsolódó mellékletek csatolása, - az expediálás előkészítése, a kiadványok továbbítása, postai feladás, - a továbbítandó küldemények bérmentesítésére szolgáló ellátmány kezelése, - a határidős iratok kezelése és nyilvántartása, - az irodában iktatott iratok kiadványainak külső kézbesítése, - az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése, - az irattár kezelése, rendezése, - az irattári jegyzék készítése, - közreműködik az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál. Az irattár őrzi és kezeli a három évnél régebbi irattári anyagot. Lebonyolítja az iratok selejtezését és levéltárba adását, valamint gyűjti, rendszerezi az intézményi munkával kapcsolatos dokumentációs anyagot.

III. A KÜLDEMÉNYEK (BEADVÁNYOK) ÁTVÉTELE ÉS IKTATÁSA

1. A küldemények átvétele Az intézmény titkárságán történik a kézbesítők útján érkező iratok, vagy ügyfelek által közvetlenül benyújtott beadványok, kérelmek átvétele. A kézbesítés útján érkezett küldeményeket kézbesítőkönyvvel kell átvenni. A postán keresztül érkező küldemények átvétele a posta szabályainak megfelelően történik. Ha a küldemény címzéséből megállapítható, hogy ez nem az intézményt illeti, felbontatlanul kell az illetékes szervhez továbbítani.

66

2. Küldemények felbontása Az intézményhez továbbított küldeményeket a titkárnő bontja fel. Felbontja az olyan küldeményeket is, amelyeken az intézmény neve címzés előtt, vagy után névre szóló címzés is szerepel, ha a küldemény hivatalos szervtől, iktatószámmal ellátva érkezik, vagyis a boríték külzete alapján hivatalos küldeményt tartalmaz. Ha a névre szóló levelek címzettjei az átvett küldeményről megállapítják, hogy annak tartalma nem magánjellegű, kötelesek azt iktatás céljából még az átvétel napján az iratkezelőnek átadni. Azt a küldeményt, amelyről csak felbontás után állapítható meg, hogy a kérdéses ügy nem tartozik az intézményre, ajánlottan kell továbbítani az illetékes szervhez. Ha a küldeményből az intézkedésre jogosult szerv nem állapítható meg, az iratot - értesítés kíséretében - vissza kell küldeni a feladónak. A titkársági dolgozónak a küldemény felbontásakor egyeztetni kell a borítékon és a benne lévő iraton lévő iktatószámot, továbbá az iraton feltüntetett, és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Vizsgálni kell azt is, ha a küldemény sérült borítékban érkezett, vagy azon a felbontás jelei állapíthatók meg. Ha a küldeményhez illetékbélyeg, pénz vagy nemzetközi válaszbélyegszelvény van mellékelve, ezt az iraton külön fel kell tüntetni. Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg, továbbá ha a küldemény névtelen levél, végül ha a feladás időpontjához feltehetően jogkövetkezmény fűződik (pl. fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat, stb.), a borítékot az irathoz kell csatolni, és azt az iraton a mellékletek feltüntetése mellett (+ boríték) jelezni szükséges.

3. Az iktatás Az intézmény iktatási rendszere évente újrakezdő sorszámos rendszer, melyet iktató könyvbe kell rögzíteni. Az iktatás - a hivatali okból szükséges soronkívüli iktatástól eltekintve - az iratok beérkezési sorrendjében történik. Iktatáskor az iratot el kell látni az iktatási bélyegző lenyomatával, és ki kell tölteni annak egyes rovatait. Az iktatószámot és az irat egyéb lényeges nyilvántartási adatait be kell jegyezni az iktatókönyv megfelelő rovataiba. Mind az irat alsó részén, mind az iktatókönyv megfelelő rovatában fel kell jegyezni az irattári tervben meghatározott tételszámot. Iktatni csak irat alapján szabad. Ha az intézmény nem iktatott irat alapján, hanem hivatalos kezdeményezésből intézkedik, az iktatást "Hivatalból" tett intézkedés-t tartalmazó előadóív alapján kell végezni. Iktatószámot irat nélkül (élőszó, vagy telefonon történt kérésre) kiadni nem szabad.

67

4. A táviratok és telefaxok iktatása Az értesítés szövegét a vonatkozó irathoz kell csatolni. Ha azonban az ügynek még nincs előzménye, a távirati, vagy faxszöveget előadóívhez kapcsoltan kell beiktatni.

5. Iktatásra nem kerülő iratfajták Nem kell iktatni az olyan iratokat, amelyekről a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást kell vezetni (pl. személyzeti nyilvántartások, gazdasági jellegű nyilvántartások, könyvelési bizonylatok, stb.), valamint a jogkövetkezménnyel nem járó tömeges értesítéseket, meghívókat, prospektusokat, közlönyöket, szaklapokat, folyóiratokat.

6. Gyűjtőszámos iktatás Az időszakos jelentések, adatszolgáltatások - különösen, ha elintézésük együttesen történik - közös iktatószám alatt is gyűjthetők. Gyűjtőszám alatt iktathatók az egy személytől származó, vagy pályázati kiírásra beérkező jelentkezések, az azonos ügyre vonatkozó panasz-iratok is.

7. Az iktatási bélyegző A bélyegzőt lehetőleg az irat külső (a címzést nem tartalmazó) oldalának jobb felső részére kell rányomni úgy, hogy az irat felzetén történő intézkedésre elég hely maradjon. Ha az iraton nincs elegendő hely a bélyegzőlenyomat részére, az iktatáskor kitöltendő rovatok adatait az irathoz fűzött előadóíven kell feltüntetni. Az iktatás alkalmával a bélyegzőlenyomaton: - a mellékletek számát, - az iktatószámot és - az "Érkezett" rovatba az iktatás keltét kell beírni, - az ügyintéző nevét. A "Mellékletek" rovatba a mellékletek mennyiséget 10 darabig szám szerint, ezen felül "csomag" jelzéssel kell feltüntetni. Minden mellékletre rá kell írni az irat iktatószámát. Az ügyfél tulajdonában maradó - neki visszaküldendő - okmányokra (pl. oklevél, anyakönyvi kivonat, bizonyítvány) iktatószámot csak grafit ceruzával szabad felírni. A visszaküldendő mellékleteket célszerű már az iktatáskor borítékba tenni, és az iktatószámot, évszámot, tételszámot azon feltüntetni.

68 Az "Érkezett" rovatba az iktatás dátumát (év,hó,nap) kell bejegyezni. A hónap nevét betűkkel, a hónap nevének rövidített változatával kell beírni (pl. ápr.). A dátum jelölésére keletbélyegző is használható. 8. Az iktatókönyv Iktatás céljára Vsz. 1.-9801. iktatókönyvet kell használni. Az iktatás első iktatószámától megszakítás nélkül folyamatosan halad. A dátumot naponta csak az elsőnek iktatott iratnál kell feltüntetni. Az irat tárgyát úgy kell megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, és annak alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen. Ha az irat idegen nyelvű, vagy a tárgy nem állapítható meg egyértelműen, az irodai dolgozó igénybe veheti az illetékes ügyintéző segítségét. Az iktatókönyvben iktatószámot üresen hagyni nem szabad, a tévedésből bejegyzés nélkül hagyott iktatószám helyét át kell húzni, és meg kell jelölni az áthúzás okát, az így megsemmisített szám alatt újabb iratot iktatni nem szabad. A téves bejegyzéseket semmiféle technikai eszközzel megszüntetni, vagy más módon eltüntetni (pl. kiradírozni, kivakarni, lefesteni, leragasztani) nem szabad. A tévesen bejegyzett adatokat vékony vonallal át kell húzni úgy, hogy az eredeti (téves) bejegyzés is olvasható maradjon, és fölé kell a helyes adatot írni. Minden évben új iktatókönyvet kell nyitni, és azt a naptári év végén (az utolsó iktatás alatt) keltezéssel és névaláírással le kell zárni.

9. A mutatókönyv A mutatókönyv betűsoros nyilvántartás, amely az iratokat név és tárgy szerint - esetleg hely, intézmény vagy ország szerint - tartja nyílván. Az általános természetű ügyeket a lényegüket kifejező egy vagy több címszó (vezérszó) alapján is nyilván kell tartani. Ha az irat több tárgyra, személyre, intézményre vagy helyiségre vonatkozik, azt az irat valamennyi címszavával mutatózni kell. A mutatókönyvet az iktatással egyidejűleg, naprakészen kell vezetni, az év kezdetén újonnan nyitott könyvben.

10. Iratcsatolás Az iktatáskor figyelni kell, hogy a beadványon van-e hivatkozási szám, vagy a szövegből kitűnik-e, hogy a tárgyban már keletkezett előzőleg irat. Ha a beadványban előzményre (előiratra) hivatkoznak, azt az ügy gyorsítása érdekében csatolni kell az újonnan iktatott irathoz.

69 Az összecsatolt azonos ügyre vonatkozó egyedi iratokat az ügy intézése után is együtt kell tartani és az irattárban az ügyben utolsónak iktatott irat iktatószáma alatt kell elhelyezni.

IV. AZ ÜGYINTÉZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ IRATKEZELÉS 1. Az ügyintézői munkakönyv Az intézmény vezetője által szignált és a nyilvántartókönyvbe bevezetett iratokat még a szignálás napján át kell adni az ügyintézőknek. Az ügyintézők az elintézés céljából kapott iratokat iktatószám, tárgy és az átvétel időpontjának feltüntetésével az ügyintézői munkakönyvükben tartják nyilván. Az iratok az ügyintézők részére történő átadását és visszavételét jelezni kell az iroda nyilvántartókönyvében.

2. Intézkedéstervezet Az ügyintéző az ügyeket érkezési figyelembevételével köteles elintézni.

sorrendben

és

sürgősségük

Az intézkedéstervezetet előadóíven kell elkészíteni, és az intézmény vezetője részére bemutatásra előterjeszteni.

3. Kiadványozás Az ügyintéző az intézkedéstervezetet felülvizsgálatra, illetve kiadványozásra a kiadványozási joggal rendelkező felettesének mutatja be, aki azt a "K" (kiadható) jelzés, névaláírás (vagy annak rövidített változata), valamint a keltezés feltüntetésével adja ki. A kiadványozási jogkör szabályait az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A kiadványozott intézkedés szövegén - elküldés előtt - csak az módosíthat, aki azt kiadványozta. Elküldés után a kiadványozott intézkedés szövege nem módosítható.

4. A kiadványok leírása, dátuma

70 A kiadványozott iratok tisztázatának elkészítése a beosztott ügyviteli alkalmazottak feladata. A gépíró csak kiadványozott ("K" betűvel, kelettel és aláírással ellátott) iratot tisztázhat le kivéve, ha a kiadványozás előtti tisztázásra külön utasítást kapott. A leírást az anyagtakarékosság szem előtt tartásával kell elvégezni. A leírásnál gondot kell fordítani a tisztázat külalakjára. Tintával javított, átütött szövegű, vagy hiányos tisztázat nem küldhető el. A tartós megőrzést igénylő (történeti értékű) iratokat jó minőségű papírra kell írni. A leírásnál a kiadvány szövegétől eltérő rövidítések alkalmazása tilos. A kiadvány (tisztázat) dátuma mindig legyen azonos a kiadványozás dátumával. A leírás után a tisztázatot egyeztetni (összeolvasni) kell a kiadványozott intézkedéstervezettel. A vezető által jóváhagyott iratok tisztázatának elkészítése az ügyviteli dolgozó feladata. A tisztázaton minden esetben fel kell tüntetni az irat iktatószámát, dátumát, valamint az ügyintéző nevét. Fel kell tüntetni továbbá az irathoz csatolandó mellékletek mennyiségét. A tisztázatot eredeti aláírással lehet elküldeni. Bélyegző lenyomat csak az elküldött eredeti iratanyagon szerepel (körbélyegző).

5. A tisztázat alaki kellékei A tisztázat bal felső részén (a küldő intézmény nevét, címét, irányítószámát, postafiókját és távbeszélőszámát tartalmazó előnyomott szöveg alatt) az irat iktatószámát, évszámát, az ügyintéző nevét kell feltüntetni. Ügyintézőként a kiadványtervezet elkészítőjét kell megjelölni. A tisztázat jobb felső részén - kiadványtervezettel azonos - az irat tárgyát, az esetleges hivatkozási számot és a mellékletek mennyiségét kell feltüntetni. A kiadvány szövegét a címzés előzi meg. Erre nincs szükség "Határozat", "Emlékeztető", "Tájékoztató", stb. esetében.

6. A kiadvány aláírása A tisztázatot eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a levélpapír jobb oldalán a kiadványozó nevét zárójelbe, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni.

71 Ha a kiadványt nem eredeti aláírással kell elküldeni, a keltezés alatt a levélpapír jobb oldalán a kiadványozó nevét zárójel nélkül "s.k." toldattal, valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. A keltezés alatt bal oldalon "A kiadvány hiteles" záradékot kell rágépelni. A hitelesítést végző irodai dolgozó a záradékot aláírásával és körbélyegzővel hitelesíti. A leíró a tisztázat elkészítését az iraton (az iktatási bélyegzőlenyomat, vagy az előadóív megfelelő rovatában) saját névaláírásával és keltezéssel köteles jelezni. Egyeztetés (összeolvasás) Ezt két dolgozó végzi, az egyik a kiadványozott szöveget olvassa, a másik pedig a tisztázat szövegét ellenőrzi. Ha a tisztázatban javítást kell végezni, a javított részt újból egyeztetni szükséges.

7. A boríték címzése A kiadványokhoz a borítékokat a kiadványon ("Határozat" esetében annak befejező részében) feltüntetett címzettek részére a leíró készíti el. A borítékon fel kell tüntetni a kiadvány iktatószámát, a postai irányítószámot és a továbbítás módjára vonatkozó különleges utasítást "expressz, ajánlott, kézbesítve, stb.) is. A boríték címzését a postai előírásoknak megfelelően kell végezni.

V. A KIADVÁNYOK (KÜLDEMÉNYEK) TOVÁBBÍTÁSA A CÍMZETTEKHEZ 1. A kiadványok (küldemények) továbbítása a címzettekhez A küldeményeket közönséges, ajánlott, expressz, ajánlott-expressz, tértivevényes, ajánlott-tértívevényes levélként és csomagban (illetve táviraton, vagy telefaxon) lehet elküldeni, továbbítani.

2. Az elküldés módjára ha az nem közönséges levélként történik - az ügyintéző köteles az iraton utasítást adni!

72 Expressz levélként, táviratként - indokolt esetben - csak a soronkívüli postai kézbesítést igénylő küldeményeket, illetve értesítéseket szabad továbbítani. A távirat szövege általában a 30-40 szót nem haladhatja meg. Ajánlott levélben csak fontos, vagy nehezen (okmányokat, bizonyítványokat, stb.) szabad küldeni.

pótolható

iratokat

Ha az irat átvételének időpontjáról az intézménynek tudomást kell szereznie, az iratot tértivevénnyel kell elküldeni. Gépírással írt szöveget tartalmazó iratot nyomtatványként postán feladni nem szabad!

3. Kézbesítéssel csak sürgős, kivételes esetekben szabad küldeményeket továbbítani. Ekkor a küldeményeket kézbesítő könyvben hivatalosan át kell vetetni a címzettel. 4. A határidős iratok nyilvántartása Ha a kimenő iraton határidőt jelöltek meg, azt az iktatókönyv megfelelő rovatába a hónap és a nap feltüntetésével kell bejegyezni. A határidős iratokat a kitűzött határnapok szerint csoportosítva kell kezelni. Határidőnként csak a hónap 1. vagy 15. napja jelölhető meg. Ha az iratra a határidő lejárta előtt válasz érkezett, az iratot a határidő nyilvántartásból törölni kell, és az iktatott válaszlevéllel együtt a szervezeti egységhez kell továbbítani. A határidő lejártakor - ha addig válasz nem érkezett - az iratot az ügyintézőhöz kell irányítani, aki ilyen esetben - a határidőt meghosszabbíthatja, - a határidőt törölheti - feltéve, ha az irat további határidőként kezelése már nem szükséges, vagy gondoskodik a válasz sürgetéséről. A határidő törlését, meghosszabbítását és a sürgetést az ügyintéző az iraton (előadóíven) névaláírásával és keltezéssel köteles feljegyezni. A beérkező határidős iratoknál is fel kell jegyezni az iktatókönyvbe a megjelölt határidőt. Az ügyiratkezelő a határidő lejárta előtt kettő nappal köteles a határidő betartásáért felelős ügyintéző figyelmét felhívni annak teljesítésére. A határidő törlését, meghosszabbítását, és a sürgetést az ügyintéző az iraton (előadóíven) névaláírásával és keltezéssel köteles feljegyezni.

IV. IRATTÁRI FELADATOK 1. Az irat irattárba helyezése Az iratot az elküldés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon irattárba kell tenni. Csak olyan iratot szabad az irattárba elhelyezni, amelynek

73 kiadványai továbbításra kerültek a címzettekhez, és határidős kezelést már nem igényel. Ezek hiányában is irattárba kell tenni az olyan iratot, amelynek érdemi intézkedés nélküli irattárba helyezését rendelték el. Irattárba helyezés előtt az ügyviteli dolgozó köteles az iratot átvizsgálni, hogy nincs e benne idegen irat, továbbá, hogy minden kezelési utasításnak eleget tettek-e. Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában aláírással, a hónap és nap feltüntetésével kell feljegyezni.

2. A kézi irattár kezelése Az intézmény három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni és őrizni. A kézi irattárban az iratokat évek, ezeken belül pedig az iktatószámok sorrendjében, jól zárható szekrényben kell elhelyezni. Minden egyes tételt külön dossziéban, a dossziékat pedig dobozokban, vagy fedőlemezek között kell tárolni úgy, hogy egy-egy iratköteg 15 cm-nél nagyobb ne legyen. Amennyiben használat közben az iratok rendje felbomlik, gondoskodni kell azok rendezéséről. A kézi irattár kezelése, folyamatos rendezése az ezzel megbízott ügyviteli dolgozó feladata. 3. Másolatok (másodlatok) kiadása Az irattárban kezelt iratról (kiadványról) másodlat kiadását az ügyben kiadványozási joggal felruházott illetékes ügyintéző és felettese engedélyezheti. A másolat kiadásának engedélyezését az iratra az engedélyező köteles rávezetni. A másolatot "A másolat hiteles" záradékkal, keltezéssel és névaláírásával a titkársági alkalmazott hitelesíti. Az intézmény által kiállított bizonyítványról csak másodlatot lehet kiadni akkor, ha az eredeti okmányt a tulajdonosa elvesztette, vagy az megsemmisült.

4. Az irattári anyagok selejtezése Az irattári anyagnak azt a részét, amely nem történeti értékű, és amelyre az ügyvitelben már nincs szükség, a vonatkozó jogszabályok szerint ki kell selejtezni. A selejtezés az irattári terv alapján történik. Ennek megfelelően az irattár anyagot ötévenként legalább egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt, tehát kiselejtezhetők. A megőrzési időt az utolsó érdemi intézkedés lezárásának keltétől kell számítani.

74 A selejtezéssel járó szervezési és ellenőrzési feladatok ellátására selejtezési bizottságot kell létrehozni. A selejtezés lebonyolításáért az intézményi titkársági ügyviteli dolgozó a felelős. Az iratselejtezés időpontját a selejtezés megkezdése előtt 30 nappal az illetékes ÚJ MAGYAR KÖZPONTI LEVÉLTÁRNAK be kell jelenteni. A levéltár az irat-selejtezést kiküldötte útján felülvizsgálja. 5. Az iratselejtezési jegyzőkönyv Az iratselejtezés alkalmával három példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmazni kell, hogy -

mely intézmény, szervezeti egység selejtezéséről és mikor készült,

-

mely évfolyam iratanyagát érinti,

-

mely tételek kerültek (felsorolva) selejtezésre, illetve a tételekből mely iratokat tartottak esetleg vissza,

-

milyen mennyiségű (kg) iratot selejteztek ki,

-

a selejtezést kik végezték, és kik ellenőrizték. A selejtezési jegyzőkönyv két példányát meg kell küldeni a levéltárnak.

A kiselejtezett iratok értékesítésére csak a jegyzőkönyvre vezetett leltári hozzájárulási záradék megérkezése után kerülhet sor. A selejtezés tényét az irattári jegyzéken fel kell tüntetni. Az intézménynél keletkezett, nem iktatott iratokat az intézmény vezetője által megállapított őrzési idő után, szabályos selejtezési eljárással - az iratok egyenkénti elbírálásával - kell selejtezni.

6. Az iratok átadása a levéltárnak A ki nem selejtezhető iratokat az irattári tervben megjelölt átadási időben legalább 15 évi őrzési idő után, öt évenként egyszer - az Új Magyar Központi Levéltárnak kell átadni. Az átadás, illetve átvétel közelebbi időpontját esetről-esetre a levéltárral egyetértésében kell megállapítani. A levéltárnak csak teljes, lezárt évfolyamú, rendezett irattári tételeket ehet átadni. Az átadásra visszatarthatók.

kerülő

tételekből,

az

ügyvitelhez

szükséges

iratok

Az iratokat jegyzékkel, az intézmény költségén, az iratok nyilvántartási és tárolási eszközeivel együtt kell a levéltárnak átadni.

75 ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

1. Jelen szabályzat folyamatos karbantartása (a vonatkozó jogszabályok okozta változások átvezetése) a középiskolai igazgatóhelyettes kötelessége. 2. Az Iratkezelési Szabályzat 2005. január 15. napjával lép hatályba. 3. A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi érintett dolgozójára.

Budapest, 2010 _____________.

Csörgöl Istvánné igazgató

76 SZLOVÁK TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, ÉS DIÁKOTTHON ADATVÉDELMI SZABÁLYZATA

I. ADATVÉDELMI FELADATOK A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. Törvény, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény (továbbiakban „Avtv”) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (továbbiakban „Ktv.”) valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet (továbbiakban „MKM rendelet”) alapján a Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon Adatvédelmi Szabályzatban meghatározottak szerint szabályozza az adatok védelmével és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos eljárásokat. 1. Általános szabályok A szabályzat célja A cél egyrészt biztosítani az alkotmányos jogok érvényesülését az intézményben folyó munkavégzés során, másrészt biztosítani az előírt feladatok ellátása keretében az adatvédelem szabályainak, valamint a tanulók, szülők, és az intézményi alkalmazottak tájékoztatására vonatkozó előírások betartását, továbbá eleget tenni a Ktv-ben foglalt kötelezettségnek, illetve biztosítani az adatkezeléssel kapcsolatos jogok érvényesülését.

2. A szabályzat hatálya A szabályzat szervezeti, személyi hatálya kiterjed az intézmény minden belső egységére, illetőleg minden dolgozójára, amely vagy, aki személyes, valamint közérdekű adatok kezelésével, tárolásával, szolgáltatásával, stb. kapcsolatos tevékenységet lát el, illetőleg ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokat (tájékoztatókat, jelentéseket stb.) készít. Bármely azonosított vagy azonosítatlan személyre vonatkozó információra. Annak eldöntésére, hogy egy személy azonosíthat-e vagy sem,

77 figyelembe kell venni minden lehetséges eszközt, amely valószínűsíthetően felhasználható az adott személy azonosítására. A szabályzat tárgyi hatálya A szabályzat előírásait alkalmazni kell az intézmény szervezeti egységei által vezetett nyilvántartások, adatbázisok és valamennyi egyedileg kezelt adat, illetőleg dokumentum esetében.

3. Értelmező rendelkezések Az egyes fogalmak meghatározására a jogszabályi megfogalmazás, vagy annak részbeni átvételével kerül sor. Személyes adat: bármely meghatározott természetes személlyel kapcsolatban hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző fegyelemi kártérítési, büntetőjogi felelősségre való tényező alapján azonosítani lehet. Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatok, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó a személyes adat fogalma alá nem eső adat. Különleges adat: faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó, valamint a bűnügyi személyes adat. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik. Közérdekből nyilvános adat: minden olyan, természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezelésében lévő vagy rá vonatkozó, a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó adat, melynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.

78 Kötelezően közzéteendő közérdekű adat: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, 1992. évi LXIII. törvény 19. § (2) bekezdésében meghatározott körbe tartozó szervezet által kezelt és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerint és végrehajtási rendeletében szabályozott módon nyilvánosságra hozandó adat. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok- teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez. Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri. Adatkezelő: az intézmény, illetve a belső szervezeti egység, amely a személyes, illetőleg a közérdekű adatok körébe tartozó adatok, dokumentumok kezelését, szolgáltatását ellátja. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül adatokon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így például az adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, tárolása, felhasználása, összekapcsolása, szolgáltatása, megjelenítése, stb. Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik. Adatmegsemmisítés: az adatok, az adathordozók fizikai megsemmisítése, felismerhetetlenné tétele olyan módon, hogy helyreállításuk nem lehetséges. Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges. Adatbázis: számítógépes adatállomány, amelyet megfelelő fejlesztő szoftverrel hoztak létre, előre meghatározott struktúrában, és a benne tárolt információk adatbázis kezelő szoftverrel kezelhetők, illetőleg érhetők el. Adat: a természetes vagy mesterséges objektumok, folyamatok, állapotok jellemzői illetőleg azok részleteinek érzékelhető formában történő megjelenítése. Adat tágabb értelemben jelenthet szöveget, számot, rajzot, térképi részleteket vagy bármely más információt a megjelenésre való tekintet nélkül.

79

Adatvédelem: az adatokhoz való illetéktelen hozzáférés, a meghibásodás megsemmisülés, stb. megakadályozása, a személyes adatok esetében kiegészül az adott személy személyes adatai jogellenes gyűjtése, kezelése, tárolása, felhasználása elleni védelemmel. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy, aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. Intézmény: adott intézmény neve

Tanulói viszony: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alkalmazásában, az óvodai nevelésben való részvétel, a tanulói jogviszony és a tanulószerződéses jogviszony, továbbá a kollégiumi tagsági viszony.

4. Nyilvántartható és kezelhető adatok köre Ktv. alapján a közoktatási intézményben a Ktv. 2. számú mellékletben meghatározott adatokat kell nyilvántartani és kezelni, melyek a következők: Alkalmazottak adatai: -

név, születési hely és idő, állampolgárság,

-

lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám,

-

munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok: -

iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása,

-

munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok,

-

az alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,

-

a munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,

-

munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja,

-

szabadság, kiadott szabadság,

-

alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei,

80 -

az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,

-

az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,

-

a többi adat az érintett hozzájárulásával A felsorolt adatokat a magasabb vezető tekintetében a munkáltatói jog gyakorlója (Budapest Főváros Önkormányzata) kezeli. A felsorolt adatok továbbíthatók: a fenntartónak, kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

81 A gyermekek, tanulók adatai: -

gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodási jogosító okirat megnevezése, száma:

-

szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,

-

a gyerek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok,

-

a tanuló jogviszonnyal kapcsolatos adatok: -

felvételivel kapcsolatos adatok,

-

a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,

-

a tanuló fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,

-

a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok,

-

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok,

-

a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,

-

a tanuló diákigazolványának sorszáma,

-

a tanuló azonosító szám,

-

a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,

-

a többi adat az érintett hozzájárulásával,

A felsorolt adatok a Ktv. által meghatározott célból továbbíthatók: - fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, - sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza, - az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek az iskolának - a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, - a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat,

82 - a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza, - a családvédelemmel foglalkozó intézmények, szervezetnek, gyermekés ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, - az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez, - a tankönyvforgalmazókhoz, a külön torvényben meghatározott körben és célból. Egyéb nyilvántartható adatok: Nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

5. Az adatok kezelésével, továbbításával kapcsolatos szabályok Titoktartási kötelezettség Titoktartási kötelezettség terheli: -

az intézmény valamennyi pedagógusát,

-

a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakat,

-

azt aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában (továbbiakban együttesen „pedagógus”)

A Ktv. 42. §-ának (5) bekezdése alapján az óvodák, iskolák és kollégiumok gondoskodnak a rájuk bízott gyermekek, tanulók felügyeletéről. A Ktv. 121. §a (1) bekezdésének 11. pontja alapján felügyelet alatt a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodást kell érteni a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől annak jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a nevelési, illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívüli foglalkozások, programok ideje alatt. A felügyelet megszervezése a nevelésioktatási intézmény feladata, melynek ellátásában nemcsak a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak vehetnek részt. Ezért a titoktartásra vonatkozó

83 rendelkezések kiterjednek minden olyan személyre, aki részt vesz a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában. Megjegyzés: A titoktartásra vonatkozó rendelkezések arra épülnek, hogy a gyermeknek az óvodában, illetve a tanulónak az iskolába, kollégiumba történő beíratásával a közoktatásról szóló törvényben meghatározott jogviszony jön létre, amelynek az alanya a gyermek, a tanuló és a nevelési- oktatási intézmény, illetve a gyermekhez kapcsolódóan a kiskorú szülője. Minden más a jogviszonyon kívül álló harmadik személynek minősül, melyből következően velük szemben a pedagógust titoktartási kötelezettség terheli .A titoktartási kötelezettség azokra az adatokra vonatkozik, amelyekről a felügyelet ellátásában való közreműködés során szerez tudomást a pedagógus, vagy a nevelési-oktatási intézmény más alkalmazottja. Az, aki hivatásánál fogva titoktartásra kötelezett, megtagadhatja a vallomástételt, amennyiben a vallomás megtételével megsértené a titoktartási kötelezettségét. Ez a jogosultság fennáll a büntetőeljárásban [(Be. 82. § (1) bekezdés c) pont], a polgári peres eljárásban [Pp. 170. § (1) bekezdés c) pont], valamint az államigazgatási eljárásban [Áe. 29. § (3) bekezdés b) pont] Az intézmény a törvényben meghatározottakon túl a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban nem közölhet adatot. A Ktv. 2 számú mellékletében felsoroltak alapján nyilvántartott adatokat az iskola nem továbbíthatja oly módon, hogy kiegészíti a kezelt adatokat az adatokból levonható következtetésekkel. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki: -

a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti,

-

a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed:

-

mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén

A titoktartási kötelezettség alól kiskorú esetén a szülő, nagykorú esetén a tanuló írásban felmentést adhat. Intézményi adatkezelés: A pedagógust hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást.

84 E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. Kiskorú tanuló szülőjével közölhető adat: A gyermek, illetve a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek, tanuló érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek, tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek, tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. Nagykorú tanuló szülőjével közölhető adat: A Ktv. 11. §-ának (6) bekezdésében meghatározottak alapján, ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él. -

a tanulói jogviszony megszűnésével,

-

a kollégiumi tagsági viszony megszűnésével,

-

a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével,

-

és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell.

Adattovábbítás, adatkezelés: A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak jelen szabályzat 4. pontjában, valamint a Ktv. 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait: -

pedagógiai célból,

-

pedagógiai célú habitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából,

-

gyermek- és ifjúságvédelmi célból,

-

iskola-egészségügyi célból,

-

a Ktv-ben meghatározott nyilvántartások céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti.

A Ktv-ben meghatározottakon túlmenően az intézmény a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet. A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott az óvoda vezetője, az iskola, kollégium igazgatója útján – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára is tekintettel – köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanuk értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása

85 miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. Az intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, a Ktv-ben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértéken, célhoz kötötten kezelhetik. Adattovábbításra a közoktatási intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között- az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult.

Önkéntes adatszolgáltatás esetén: -

a tanulót,

-

kiskorú tanuló esetén a szülőt

is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét.

Az adatok statisztikai célú felhasználása Az adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

Intézményi adatkezelés és szolgáltatás: Az intézmény jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni, és az Országos statisztikai adatgyűjtési programban, illetve a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni. Az intézmény a jogszabályban meghatározottak szerint kivizsgálja és nyilvántartja -

a tanuló- és gyermekbaleseteket,

-

teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget

-

a balesetről készített jegyzőkönyvet megküldi főjegyzőjének

86

Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az iskolai nyomtatványok – az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével – az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt azonban nyomtatott formában is elő kell állítani, és meg kell őrizni. A kiadott érettségi bizonyítványokról és a szakképesítést tanúsító bizonyítványokról – vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – központi nyilvántartást kell vezetni.

Pedagógus igazolvány A pedagógusigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el és küldi meg a munkáltatón keresztül a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását a és a Közoktatási Információs Irodával történő egyeztetését foglalja magában.

A diákigazolvány Az iskola a tanuló részére – kérelemre – diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el, és küldi meg az iskolán keresztül a jogosult részére.

87

A diákigazolvány tartalmazza: -

a tanuló nevét,

-

születési helyét és idejét,

-

lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát

-

a tanuló aláírását,

-

cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását,

-

a tanuló fényképét,

-

azonosító számát,

-

az iskola nevét és címét.

A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további – nem személyes adatok – is feltüntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig. Az adatkezelés kizárólagosan a diákigazolvány elkészítését, az adatok tárolást és a Közoktatási Információs Irodával történő egyeztetését foglalja magában.

Fejezet 2 INTÉZMÉNYI KÖRBÉLYEGZŐK NYILVÁNTARTÁSA

Az intézményvezető engedélye alapján készített körbélyegzőkről a titkárság ügyviteli dolgozója nyilvántartást vezet. A nyilvántartólapon a bélyegző lenyomata alatt fel kell tüntetni: - a bélyegzőt használó szervezeti egység nevét, - a bélyegző használatára jogosultak nevét, aláírását, - a bélyegző kiadásának dátumát, -

a bélyegzőért felelős dolgozó nevét, aláírását.

A szabályok következetes megtartásáért el kell érni, hogy az iratkezelés megbízhatóan segítse az ügyintézést, az intézményi feladatok szakszerű, gyors megoldását, a végzett munka ellenőrzését, és biztosítsa a történeti értékű dokumentumok megmaradását.

88

Fejezet 3 ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

1. Jelen szabályzat folyamatos karbantartása (a vonatkozó jogszabályok okozta változások átvezetése) a középiskolai igazgatóhelyettes kötelessége. 2. Az Adatvédelmi Szabályzat 2010. ______________napjával lép hatályba. 3. A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi érintett dolgozójára.

Budapest, 2010. ______________ Csörgöl Istvánné igazgató

89

3.SZ. MELLÉKLET

A gazdálkodási szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 145/A. § (5) bekezdésében foglaltak alapján az intézményben előforduló gazdálkodási szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje az alábbiak szerint kerül meghatározásra. A szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrend kialakításának célja, hogy az ellenőrzés során mulasztás vagy hiányosság, büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény (összefoglaló néven szabálytalanság) feltárása esetén az alkalmazandó eljárásokat meghatározza. 1. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja ¾ járuljon hozzá a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérüléséinek, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához ¾ keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések kijavítása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. A szabálytalanságok kezelése során az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a nyomon követés, az iratanyagok elkülönített nyilvántartása az intézmény vezetőjének feladata. A feladatok egy részét a kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően a gazdasági vezetőre átruházhatja. 2. A szabálytalanság fogalma A szabálytalanság valamely létező szabálytól – jogszabály, intézményi belső szabályzat, szabályzati előírás – való eltérést jelent. A szabálytalanságok lehetnek: ¾ szándékosan okozott szabálytalanság (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.)

90 ¾ nem szándékosan okozott szabálytalanság (figyelmetlenségből, gondatlanságból, hanyagság magatartásból, pontatlanságból származó szabálytalanság, stb.) Az eljárásrend a szabálytalanságokat azonos alapon kezeli, a szándékosság kérdése a megfelelő szankciók kiszabásakor kerül értékelésre. 3. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatos felelősség A szabálytalanságok vezetőjének felelőssége

megelőzésével

kapcsolatosan

az

intézmény

¾ biztosítani, hogy az intézmény a rá vonatkozó jogszabályoknak, szabályzatoknak megfelelően működjön ¾ folyamatosan figyelemmel kísérni a szabályozottságot, a szabályok betartását ¾ szabálytalanság esetén hatékony intézkedéseket foganatosítani, a szabálytalanság kijavítására 4. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatos feladatok A szabálytalanságok megelőzése céljából az intézmény vezetőjének biztosítania kell ¾ Az intézmény működésének egészére kiterjedően a jogszabályokon alapuló szabályzatok elkészítését. ¾ A szabályzatok folyamatos korszerűsítését. ¾ A munkavállalók részére a meghatározott munkaköri feladatot, hatáskört, felelősséget, beszámoltathatóságot, illetve munkaviszonyból származó kötelezettségeket tartalmazó munkaköri leírás elkészítését. ¾ Az intézményt érintő legfontosabb szabályzatokat jelent eljárásrend 1. sz. melléklete tartalmazza.

5. A szabálytalanságok észlelése A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és a munkáltató részéről egyaránt. a. Eljárásrend az intézmény szabálytalanság esetén

valamely

munkatársa

által

észlelt

¾ Ha az intézmény valamely munkatársa észleli a szabálytalanságot, azonnal jelentenie kell közvetlen munkahelyi vezetőjének.

91 ¾ Amennyiben az adott ügyben a közvetlen munkahelyi vezető érintett, a munkatársnak a vezető felettesét kell értesítenie. ¾ A közvetlen munkahelyi vezető felettesének érintettsége esetén az intézmény igazgatóját kell értesíteni. ¾ Az intézmény munkatársa. a szabálytalanság észleléséről a tájékoztatást szóban és írásban is megteheti. ¾ A közvetlen munkahelyi vezetőnek meg kell vizsgálnia, hogy megalapozott-e a szabálytalanság. Valós szabálytalanság esetén a munkahelyi vezető értesíti felettesét, illetve az intézmény igazgatóját. ¾ Az intézmény igazgatójának kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. ¾ Abban az esetben, ha a szabálytalansággal kapcsolatos ügyben az intézmény vezetője érintett, az intézmény munkatársának jelentést kell tennie írásban a felügyeleti szerv felé. b. Eljárásrend az intézmény igazgatója, illetve a szervezeti egység vezetője által észlelt szabálytalanság esetén ¾ Az intézmény igazgatója illetve valamely szervezeti egység vezetője által észlelt szabálytalanság esetén a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell az intézkedést meghozni a szabálytalanság helyesbítésére, megszüntetésére.

c. Eljárásrend az intézmény belső ellenőrzése által észlelt szabálytalanság esetén ¾ Ha a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az intézmény igazgatóját. ¾ A tájékoztatást írásban kell megtenni, amelyhez csatolni kell a szabálytalanság elkövetésének tényét bizonyító eredeti okmányokat, dokumentumokat. ¾ Az intézmény igazgatójának a belső ellenőrzés megállapításai alapján intézkedési tervet kell készíteni a szabálytalanság helyesbítésére, megszüntetésére vonatkozóan.

d. Eljárásrend a külső ellenőrzési szerv által észlelt szabálytalanság esetén ¾ Büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el.

92 ¾ A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézmény igazgatójának intézkedési tervet kell kidolgoznia a szabálytalanság megszüntetésére, illetve annak megelőzésére vonatkozóan.

6. A szabálytalanságok észlelését követő intézkedések, eljárások megindítása ¾ A szabálytalanságok észlelését követő intézkedések végrehajtása az intézmény igazgatójának felelőssége. ¾ Az intézmény vezetőjének a szabálytalanság észlelése után, vagy a szabálytalanságról kapott tájékoztatás után, haladéktalanul illetve a külső ellenőrzési szerv által megjelölt időtartam alatt a szükséges intézkedéseket meg kell tennie. ¾ Bűncselekmény, vagy gondatlanságból elkövetett olyan cselekmény gyanúja esetén, amelyet a törvény büntet, a szabálytalanságot elkövető munkatársat a munkavégzés alól fel kell menteni, és egyidejűleg feljelentést kell tenni, vagy eljárást kell kezdeményezni az illetékes ügyészségnél, nyomozati hatóságnál. A szabálytalanság elkövetését alátámasztó eredeti okmányokat, bizonylatokat az ügyben eljáró hatóságnak át kell adni. ¾ Az ügyészségnél, vagy nyomozati hatóságnál tett feljelentésről az intézmény igazgatójának tájékoztatnia kell a felügyeleti szervet. ¾ Olyan szabálytalanság elkövetése esetén, amelyet a törvény nem büntet (pl. fegyelmi ügyekben) az intézmény igazgatójának vizsgálatot kell kezdeményezni a tényállás tisztázásár. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, szükség esetén külső szakértőt is felkérhet. ¾ Az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok főbb rendelkezéseit eljárásrend 2. sz. melléklete tartalmazza.

7. A szabálytalansággal kapcsolatos intézkedés nyomon követése ¾ A szabálytalansággal kapcsolatos intézkedés nyomon követése az intézmény igazgatójának a felelőssége. ¾ Az intézmény igazgatója nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét. ¾ Figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását. ¾ A feltárt szabálytalanság típusa alapján a további előfordulási lehetőségeket beazonosítja. ¾ Információt szolgáltat a belső ellenőrzés részére, elősegítve annak az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való rálátását.

93 8. A szabálytalansággal kapcsolatos eljárás, intézkedés nyilvántartása ¾ Az intézmény vezetője a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett anyagok nyilvántartását naprakészen, pontosan vezeti. ¾ Elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatja a kapcsolódó írásos dokumentumokat. ¾ Nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket és felelősöket

9. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, szabálytalanságok megelőzése és kezelése

folyamatok

során

a

Az iskolánál nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok különösen a következők: ¾ Az engedély nélküli, törvénytelen pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek, ¾ Az intézmény belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek, ¾ A pénzügyi műveletek tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek. Az törvénytelen pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) Megelőzés: ¾ meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek a törvénytelen pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák, ¾ gondoskodni kell arról, hogy az iskola dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha engedély nélküli pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel, ¾ az iskola dolgozóinak tisztában kell lenniük a törvénytelen pénzügyi cselekmények bejelentési, vizsgálati szabályaival, b) Észlelés: ¾ a szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie c) Intézkedések, eljárások meghatározása: ¾ gondoskodni kell a szükséges felelősségre vonásról, indokolt esetben a feljelentések megtételéről,

94 ¾ kisebb összegű illegális pénzügyi cselekmények esetében, különösen ha az nem szándékosan történt, törekedni kell arra, hogy a cselekmény pénzügyi következményei orvoslásra kerüljenek. (Kártérítés) d) Intézkedések, eljárások nyomon követése: ¾ kiemelt figyelmet kell fordítani annak ellenőrzésére, hogy a hozott intézkedések valóban végrehajtásra kerültek-e, ¾ az intézmény hatáskörén kívül eső ügyeknél, eljárásoknál is figyelemmel kell kísérni a történéseket. e) Nyilvántartás: ¾ az általános szabályok szerint történik. Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni: ¾ az adott terület %-os aránya (terv- és tényadat tekintetében) az intézmény költségvetési terv- és tényadat főszámához viszonyítva, ¾ az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, mikor történt utóellenőrzés. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, amely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett, ¾ a fenti szempontok együttes vizsgálata, értékelése határozza meg azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. Az intézmény belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) megelőzés ¾ rendszeresen át kell tekinteni az iskola belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, ¾ vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályzatok módosításáról, illetve a betartás ellenőrzéséről. b) a többi eljárási elem megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal.

95 A pénzügyi műveletek tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok megelőzésének, kezelésének eljárásrendje: (ilyen pénzügyi tranzakciók: a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások, dologi kiadások, beruházások pénzügyi lebonyolítása) a) Megelőzés ¾ a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése o beszerzés vizsgálata

kezdeményezése

körülményeinek,

dokumentumainak

o megrendelés áttekintése abból a szempontból, hogy a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, megtörtént-e a megrendelés ellenjegyzése, azt a jogosult személy végezte-e el, érvényesült-e a gazdaságosság szemlélete, o a megrendelés beérkezésekor, teljesülésekor a teljesítés szakmai igazolása megtörtént-e, készletek bevételezése, nyilvántartásba vétele megtörtént-e, o a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése, a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően: utalványozás, utalványozás ellenjegyzésének ellenőrzése, a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak ellenőrzése. b) A szabálytalanságok kezelése megegyezik az általános szabályokkal.

10. Értékelési feladatok a szabálytalanságok megakadályozása érdekében Az intézmény vezetője a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az iskola működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelésnek a következő kérdésekre kell a választ megadni: ¾ a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére ¾ az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, ¾ a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak, ¾ a FEUVE rendszer értékelése a függetlenített belső ellenőr, valamint a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján.

96

11. A szabálytalanságok kezelésének belső szervezeti rendje Az intézmény vezetője köteles bevonni más személyeket is a szabálytalanságok kezelési feladataiba, beleértve a megelőzést is. Az iskolában a szabálytalanság kezelési feladatokba bevont személyek és felelősségi területük meghatározását a jelen eljárásrend 3.sz. melléklete tartalmazza.

12. Az eljárásrend jogszabályi háttere ¾ Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény ¾ az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) ¾ A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.)Korm. rendelet ¾ A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény ¾ A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény ¾ A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény ¾ A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény ¾ A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény ¾ A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény ¾ A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény ¾ Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.)Korm. rendelet

13. A szabályzat hatálya A szabályzat a szabályzat aláírása napján lép hatályba.

Budapest, 2010 _________________

Csörgöl Istvánné igazgató

97 A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéhez kapcsolódó mellékletek 1.sz. melléklet

Az intézményt érintő szabályzatok köre

Szervezeti és Működési Szabályzat Gazdasági szervezet ügyrendje Házirend Belső ellenőrzési kézikönyv Kollektív szerződés Bizonylati szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Munkavédelmi szabályzat Élelmezési szabályzat Közbeszerzési szabályzat Számviteli politika és kapcsolódó szabályzatai Pénzkezelési szabályzat Leltározási és leltárkészítési szabályzat Eszközök, források értékelési szabályzata Tevékenységek önköltség számítási szabályzata Számlarend Felesleges készletek hasznosítási és selejtezési szabályzata Munkakör átadás-átvétel szabályzata Iratkezelési szabályzat Szakképzési támogatás felhasználásának szabályzata

98 A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéhez kapcsolódó mellékletek 2.sz. melléklet

Egyes eljárások

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással. A 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.).

99

Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Kjv., megfelelő rendelkezései az irányadók.

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéhez kapcsolódó mellékletek 3.sz. melléklet

Szervezeti egység beosztása 1. Iskola 2. Kollégium igazgatóhelyettes 3. Óvoda 4. Gazdasági csoport

Közreműködő személy

igazgatóhelyettes kollégiumi óvodavezető gazdasági vezető

5. Gazdasági csoport: pénzügy-számvitel

csoportvezető

főzőkonyha

élelmezés vezető

karbantartás-raktározás

gondnok