BEVEZETŐ. 1. A szervezeti és működési szabályzat célja. 2. A szervezeti és működési szabályzat hatálya

BEVEZETŐ A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdése alapján, az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Az SZMSZ a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szabályzattal kapcsolatos rendelkezései, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. ( XII 31.) rendelkezései figyelembevételével készült. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát az intézmény vezetője készíti el és a Szülői Szervezet véleményezése után a nevelőtestület fogadja el. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez amelyekből, a fenntartóra többletkötelezettség hárul a fenntartó egyetértése szükséges. A fenntartó ellenőrzi az SZMSZ-t és a házirendet.

1. A szervezeti és működési szabályzat célja A Miskolci Napraforgó Óvoda és Tagintézményei helyi nevelési programjának támogatása, a szervezet felépítésének, irányítási és együttműködési struktúrájának, valamint a feladatok célszerű és eredményes végrehajtására irányuló szabályozása.

2. A szervezeti és működési szabályzat hatálya Területi hatálya: kiterjed az intézmények egész területére és nevelési időben történő óvodán kívüli foglalkozásokra. Személyi hatálya: kiterjed az óvodával jogviszonyban álló valamennyi alkalmazottjára, az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, és a szülők körére. Időbeli hatálya: a kihirdetés napjától válik hatályossá. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak betartása valamennyi az intézménnyel jogviszonyban álló személyre nézve kötelező. Megszegése esetén, az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető munkáltatói jogkörében eljárva tehet intézkedést. A szülői vagy más nem az intézményben dolgozó személyt, az óvodavezető tájékoztatja a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, és ha ez nem vezet eredményre, a rendbontót felszólítja az intézmény elhagyására.

1

3. Az intézmény jellemzői A közoktatási intézmény - az alapító okirata aláírásának napjára visszamenő hatállyal - a nyilvántartásba vétellel jön létre. Az alapító okirat konkrétan meghatározza az intézmény közoktatási feladat-ellátási tevékenységével kapcsolatos jellemzőket, valamint a működési feltételeket. A közoktatási intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie kell. Az óvoda akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha rendelkezik állandó saját székhellyel, állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá a jogszabályban meghatározott eszközökkel, szabályzatokkal és a működéséhez szükséges pénzeszközökkel. 3.1. Az alapító okirat kelte, száma: 3.2. Az intézmény neve: Miskolci Napraforgó Óvoda 3.3. Az intézmény székhelye: 3529. Miskolc, Gesztenyés u. 18.sz. 3.4. Az intézmény telephelyei:    

3529. Miskolc, Középszer u 5. sz. 3529. Miskolc, Petneházy u. 4. sz. 3516 Miskolc, Szolártsik tér 1. sz. 3519 Miskolc, Várhegy u. 2. sz.

3.5. Az intézmény tagintézményei:    

Középszer Tagóvoda Petneházy Tagóvoda Benedek Elek Tagóvoda Várhegy Tagóvoda

3.6. Az intézmény OM azonosító száma: 028562 3.7. Az intézmény alapítója: Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése címe: 3525 Miskolc Városháztér 8.sz. Az alapítás éve: 1980. Miskolci Napraforgó Óvoda 1970. Miskolci Középszer Tagóvoda 1960. Miskolci Petneházy Tagóvoda 1970. Miskolci Benedek Elek Tagóvoda 1954. Miskolci Várhegy Tagóvoda 3.8. A fenntartó neve: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata címe: 3525. Miskolc Városháztér 8.sz. 3.9. Az irányító/ felügyeleti szerv neve: Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése címe: 3525. Miskolc Városháztér 8.sz.

2

3.10. Az intézmény alaptevékenysége Közfeladata: Óvodai ellátás a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13.§ 6.pontja szerint és óvodai nevelés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 4§ 1.a. pontja szerint. Alaptevékenysége: Az intézmény feladata az óvodai ellátás-és óvodai nevelés, ennek során az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés az óvodáskorú gyermek testi-és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az anyanyelvi értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása, továbbá a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő gyermekek integrált nevelése, speciális igények figyelembevételével, egyéni képességekhez igazodó legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése az alábbiak szerint:  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek-azaz azon különleges bánásmódot igénylő gyermekek, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorukhoz viszonyítottan jelentősen alulteljesítenek társas kapcsolati problémákkal, tanulási magatartásszabályozási hiányosságokkal küzdenek, közösségbe való beilleszkedésük továbbá személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősülnek sajátos nevelési igényűnekintegrált nevelése.  sajátos nevelési igényű gyermekek azaz azok a különleges bánásmódot igénylő gyermekek akiknek a szakértői bizottság a szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosak, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosak, autizmus vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdenek-integrált nevelése.  pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevétele, megvásárlása, szolgáltatása. Államháztartás szakágazati besorolása: 851020 Óvodai nevelés Alaptevékenységek államháztartási szakfeladat szerinti besorolása: 851000 támogatása 851011 851012 851013

Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Nemzetiségi óvodai ellátás

3

M.n.s egyéb felnőtt oktatás Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel Éttermi mozgó vendéglátás Óvodai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Rövid időtartalmú közfoglalkoztatás Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartalmú közfoglalkoztatása

855937 856099 841907 561000 562912 562917 890441 890442

3.11. Az óvodai csoportok száma     

Miskolci Napraforgó Óvoda: Miskolci Középszer Tagóvoda: Miskolci Petneházy Tagóvoda: Miskolci Benedek Elek Tagóvoda Miskolci Várhegy Tagóvoda

8 8 3 4 4

3.12. Az intézménybe felvehető maximális gyermek létszám Miskolci Napraforgó Óvoda: Miskolci Középszer Tagóvoda: Miskolci Petneházy Tagóvoda: Miskolci Benedek Elek Tagóvoda Miskolci Várhegy Tagóvoda

200 fő 200 fő 75 fő 100 fő 100 fő

3.13. Az intézmény gazdálkodási formája: Részben önállóan működő költségvetési szerv. Az intézmény a fenntartó Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetési rendeletében jóváhagyott, elsősorban szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik. Ezek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. Jogköre az önkormányzat képviselő-testülete által jóváhagyott előirányzat felhasználására, illetve előirányzat módosítás kezdeményezésére terjed ki. Pénzügyi-gazdasági feladatait a képviselőtestület által jóváhagyott – a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét szabályozó megállapodás alapján – az önállóan működő Miskolci Közintézmény-működtető Központ (továbbiakban MKMK) látja el. Az MKMK alapvetően ellátja a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, a munkaerő-gazdálkodással, a 4

készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat. A gazdálkodást érintő kérdésekben az óvoda képviseletére - az óvodavezetővel történő egyeztetést követően - az MKMK vezetője jogosult. Pénzügyi gazdasági tevékenységet intézményen belül ellátó személyek: óvodavezető, tagóvoda vezetők, vezető-helyettesek. Feladat és hatáskör tekintetében a munkaköri leírásban foglaltak az irányadók. 3.14. A vagyonkezelés végrehajtása: Az óvoda feladatellátását szolgáló vagyon a fenntartó Önkormányzat törzsvagyonának része. A hatályos jogszabályok valamint a helyi vagyon rendelet értelmében a vagyon feletti rendelkezés jogát az önkormányzat gyakorolja. A vagyonkezelés végrehajtásáért az MKMK felelős. Alapvetően ellátja a vagyonkezelés vonatkozásában az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, és hasznosításával kapcsolatos feladatokat. A korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használati joga az intézményeket illeti meg. Az intézményvezetője a munkaköri leírásában meghatározott hatáskörön és feladatellátáson belül felelős a használat törvényességéért, hatékonyságáért és célszerűségéért. Az intézmény helyiségeit határozott időre (egy nevelési évnél nem hosszabb időtartamra) saját hatáskörben, egy nevelési évnél hosszabb időtartamra a felügyeleti szerv hozzájárulásával bérbe adhatja, amennyiben a bérbeadás az alaptevékenységet nem akadályozza, és nem sérti.

4. Az intézmény működési rendje 4.1. A nevelési év rendje: A nevelési év szeptember 1-től a következő naptári év augusztus 31-ig tart, melyet pontosan meghatároz az oktatási és kulturális miniszter által kiadott, a tanévrendjéről szóló rendelet. A nevelési év - helyi rendjét az óvoda éves munkaterve tartalmazza. Ebben kerülnek rögzítésre: − Az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontjai és felhasználásuk célja. − A karbantartási, felújítási munkák elvégzése érdekében a nyári szünet időpontja, és a téli zárás ideje.

5

− A nemzeti, és óvodai ünnepek, jeles napok megünneplésének időpontjai, − A nevelőtestületi értekezletek időpontjai. − A szülői értekezletek és fogadóórák időpontjai − Az intézmény bemutatását szolgáló Nyílt nap időpontja, − minden egyéb a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést, 4.2. Nyitva tartás, benntartózkodás rendje: Heti nyitva tartás: Az óvoda hétfőtől péntekig, heti 5 napos munkarenddel tart nyitva. Az ettől eltérő nyitva tartást – indokolt esetben, előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője engedélyezheti. Rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője rendkívüli szünetet rendelhet el. Napi nyitva tartás: Az intézmények az alábbi nyitva tartás szerint fogadják a gyermekeket. Miskolci Napraforgó Óvoda: Miskolci Középszer Tagóvoda: Miskolci Petneházy Tagóvoda: Miskolci Benedek Elek Tagóvoda Miskolci Várhegy Tagóvoda

6.00 – 16.30 óráig 6.00 – 16.30 óráig 6.30 – 16.30 óráig 6.30 - 16.30 óráig 6.30 - 16.30 óráig

A szülők igényeinek előzetes felmérése alapján az intézmények nyitvatartását évente felülvizsgáljuk. Az óvodai nevelés a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozik, a mindenkori éves munkarend beosztása szerint. Az óvodavezető, a tagóvoda vezetők és a vezető helyettes intézményben való benntartózkodásának, rendje a munkaidő beosztás szerint zajlik oly módon, hogy a teljes nyitvatartási idő alatt a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek.

6

A gyermekek hazavitelének rendje az intézményekből: A délelőtti foglalkozásokat követően: 12 20 órától - 1250 óráig történhet a szülő külön kérésére. A délutáni napirendet és az óvoda zárását figyelembe véve: 1530 órától lehet legkésőbb 1700-1730 óráig hazavinni az óvoda tagóvoda nyitvatartásától függően. Az óvoda nyári zárva tartása alatt a szülők halaszthatatlan hivatalos ügyeinek intézése szerdánként 8-12 óra között, az ügyeleti rendnek megfelelően lehetséges. 4.3. Az intézmény szervezeti struktúrája Az intézmény engedélyezett álláshelyeinek száma 101 fő: 55 fő Óvodapedagógus

46 fő egyéb dolgozó

ebből: 1 fő Óvodavezető 1 fő Óvodavezető helyettes 4 fő Tagóvoda-vezető ebből: 2 fő Óvodatitkár 9 fő Pedagógus asszisztens 27 fő Dajka Egyéb dolgozók: 1 fő Szakács 1 fő Élelmezésvezető 2 fő Konyhalány 4 fő karbantartó

Az óvodavezető magasabb vezető beosztású, ő a legfelsőbb vezető, a szervezet irányítója. Mellette tanácskozási és véleményezési joggal a három érdekképviseleti szerv: - a közalkalmazottak érdekeit képviselő Közalkalmazotti Tanács, - a gyermekek/szülők érdekeit képviselő Szülői Szervezet - és a munkahelyi szakszervezet

7

A szervezeten belül megtalálható: az alá- és fölérendeltség, illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség Közalkalmazotti Tanács

Általános vezetőhelyettes

Pedagógiai munkát segítők

Szülői szervezet

Óvodavezető

Nevelőtestület

Szakmai munkaközösség

5. Az intézmény feladatmegosztás

vezetése,

Tagóvoda vezetők

Megbízott vezető helyettesek

Minőségfejlesztési team

vezetősége,

vezetők

közötti

Az alapító okiratban előírt feladat-ellátási kötelezettség és kiegészítő tevékenység vonatkozásában a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat, mint irányítószerv által - meghatározott közvetlen követelmények és feltételek megfelelő ellátásáért az óvoda vezetője felelős. Az intézmény jogszerű működtetése során az óvodavezető jogkövető magatartással, korszerű vezetési, menedzselési és szakmai ismeretekkel tervezi, szervezi, koordinálja és irányítja az óvoda életét, belső és külső kapcsolatait. Az intézmény vezetősége konzultatív testület: az óvodai élet egészére kiterjedő véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Elsődleges feladata az óvodavezető munkájának segítése, különös tekintettel az intézmény működésével kapcsolatos szakmai, és személyi kérdésekre. Az óvoda vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az óvoda vezetősége havonta egyszer megbeszélést tart az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. A vezetőség megbeszéléseit az óvodavezető készíti elő és vezeti le. A vezetőség megbeszéléseire az éves munkatervben meghatározott időpontokban, valamint az aktuális feladatok elvégzésének tekintetében, szükségszerinti időpontokban kerül sor. Megbeszélést kezdeményezhet a vezetőség bármely tagja. A megbeszélések időpontjának kijelölésénél tekintettel kell lenni a gyermekek szakszerű ellátásának kötelezettségére.

8

A vezetőség tagjai:     

Óvodavezető Általános vezető helyettes Tagóvoda vezetők Munkaközösség vezetők Közalkalmazotti Tanács elnöke

A Közalkalmazotti Tanács elnökének feladatai, és beszámolási kötelezettsége a Közalkalmazotti Szabályzatban rögzített. Az intézmény képviselete Az intézmény képviseletét az óvodavezető látja el. Ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény más dolgozójára.

Kiadmányozási jogkör Az intézményben a kiadmányozási jogkört az óvodavezető gyakorolja. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó ügyiratokat a vezető helyettes írja alá. 5.1. Vezetői jogkörök 5.1.1. Az óvodavezető jogköre Az intézményvezető hatáskörét, feladatait meghatározó munkaköri leírást a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat készíti el, és a Polgármester kiadmányozza. A köznevelési törvény ide vonatkozó előírásai szerint feladata különösen:  A rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,  A munkáltatói jogkör gyakorlása,  A nevelőtestület vezetése,  Az intézmény pedagógiai programjának jóváhagyása,  A pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése,  A kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása,  A közoktatási intézmény képviselete,  A szülői szervezettel, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés,  A gyermekek fejlődésének mérésének, értékelésének irányítása, 9

 A pedagógusok teljesítményértékelésének lebonyolítása  A gyerek és ifjúságvédelmi munka, valamint a gyermekbalesetek megelőzésének biztosítása.  A döntés – az egyetértési kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az óvodavezető felelőssége Az intézményvezetője egy személyben felel:             

Az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért Az intézményi szabályzatok elkészítéséért, A pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, A rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, A költségvetési szerv gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért, A nemzeti és óvodai ünnepek méltó megszervezéséért, A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, ellátásáért, A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, A gyermekbalesetek megelőzéséért, A gyermekek egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, A pedagógus etika normáinak betartatásáért, Az Óvodai Integrációs Program működtetéséért.

5.1.2. Az általános óvodavezető helyettes jogköre  Az óvodavezető közvetlen munkatársa. Munkáját az óvodavezető által készített munkaköri leírás alapján végzi.  Az óvodavezetőt távollétében teljes jogkörrel az óvoda vezető-helyettese helyettesíti.  A vezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat.  Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket közös megbeszélés és egyeztetés után az óvodavezető munkaköri leírásában meghatároz számára.  Feladata a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak munkájának irányítása, ellenőrzése, értékelése.  Munkatársi értekezlet összehívása, megtartása.

10

 A pedagógusok, illetve minden alkalmazott helyettesítésének, szabadságolásának ütemezése, kimutatások vezetése.  Házi továbbképzések megszervezése.  Leltári feladatok ellátása  A Szülői Szervezet működésének segítése  A nemzeti és óvodai ünnepek megszervezésének segítése A vezető helyettes megbízásakor és a megbízás visszavonásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. Az óvodavezető helyettes felelőssége  Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek, különösen a pedagógiai munkát segítők munkavégzését illetően, és a pedagógusok helyettesítésének megszervezését illetően.  A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek figyelemmel kísérése, problémák azonnali jelzése.  A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának ellenőrzése  Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A beszámolás idejét az óvoda éves munkaterve, illetve mindig az aktualitás határozza meg. 5.1.3 A tagóvoda vezetők jogköre Az óvodavezető közvetlen munkatársai. Munkájukat az óvodavezető által készített munkaköri leírás alapján végzik.  A tagóvoda tekintetében ellátják az általános óvodavezető helyettesi feladatokat  Biztosítják, hogy az intézmény semmilyen körülmények között ne maradjon intézkedésre jogosult felelős vezető nélkül.  Teljes felelősséggel végzik a vezetési feladatokat, kivéve munkaviszony létesítése, megszűntetése, fegyelmi és anyagi felelősségre vonás, munkabér módosítás, jutalmazás.  Közvetlenül szervezik és irányítják a technikai dolgozók munkáját, a helyettesítési beosztás elkészítését.  Jogkörük a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése,  A nemzeti és óvodai ünnepek méltó megszervezése,  Ellátják a leltári feladatokat.  A gyermek és ifjúságvédelmi munka, valamint a gyermekbalesetek megelőzésének biztosítása.

11

A Tagóvoda vezetők felelőssége A tagintézmény vezetője egy személyben felel:  A munkaköri leírásában található feladatkörének teljesítéséért,  Személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek, különösen a pedagógiai munkát segítők munkavégzését, és a helyettesítések megszervezését illetően.  Az intézményben folyó pedagógiai munkáért,  A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,  A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  A gyermekbalesetek megelőzéséért,  A gyermekek egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,  Beszámolási kötelezettsége van mely kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések, végzésére, értékelésre, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A beszámolás idejét az óvoda éves munkaterve, illetve mindig az aktualitás határozza meg. A tagóvoda vezető megbízásakor és a megbízás visszavonásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. 5.2. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje Az intézmény működésével és a szülők ügyeinek intézésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy a teljes nyitvatartási idő alatt a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. A vezető, a helyettese vagy a megbízott helyettesek egyike köteles az intézményben tartózkodni. 5.3. A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén: általános vezető-helyettese helyettesíti. Az intézményvezető tervezett tartós távolléte esetén (szabadság), valamint nem várható - egy hétnél hosszabb távolléte esetén - a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Írásos megbízás hiányában a helyettesítés rendje: − Az óvoda általános vezető-helyettese → ha ő is távol van akkor − A megbízott vezető helyettes → az ő távolléte esetén − A kijelölt ügyeletes óvodapedagógus. 12

A Tagóvoda vezetőket szabadság és betegség alatt, valamint hivatalos távollétük esetén − a megbízott vezető-helyettesek helyettesítik → ha ő is távol van az intézményben tartózkodó kijelölt ügyeletes pedagógus. A vezető/vezetők helyettesítésére vonatkozó szabályok: − A helyettesítők csak halaszthatatlan ügyben, az óvoda zökkenőmentes működésének érdekében járhatnak el. − Intézkedésük során kötelesek betartani a vonatkozó jogszabályokat, valamint az óvoda szabályzataiban foglalt rendelkezéseket, − Intézkedésükről feljegyzést kötelesek készíteni, melyet a vezető munkába állását követően tájékoztatás céljából haladéktalanul átadnak neki.

6. Az intézmény belső kapcsolati rendszere 6.1 Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével 6.1.1. Pedagógusok és alkalmazottak Óvodai nevelés keretében pedagógus munkakör, vagy oktató-nevelőmunkát segítő munkakör közalkalmazotti jogviszonyban látható el. A közalkalmazottak kötelességeit,és jogait, a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a köznevelési törvény szabályozza. További szabályozást - a belső sajátosságokat figyelembe véve - az intézményi közalkalmazotti szabályzat tartalmazza. A pedagógus és a nevelő – oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, a nevelőmunkája ellátása során büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. Az óvoda dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvodavezetője alkalmazza. Az óvoda alkalmazottai munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

Az alkalmazotti közösség jogai A alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési jogok illetik meg. A jogok gyakorlásával kapcsolatos megbeszélést, értekezletet az óvodavezető jogosult

13

összehívni. Kezdeményezési joggal a közalkalmazotti tanács elnöke is rendelkezik. Részvételi jog illeti meg: az intézmény minden alkalmazottját azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Véleményezési és javaslattevő jog: az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítés során az óvodavezetőjének mérlegelnie kell. Az alkalmazotti közösség megbeszéléseiről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. A pedagógusok jogai kötelességei A pedagógusok jogait és kötelességeit a nemzeti köznevelési törvény rögzíti. A pedagógus alapvető kötelessége: • A rábízott gyermekek nevelése, oktatása az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja szerint. • Ezzel összefüggésben kötelessége, hogy gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlesztéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, a hátrányos helyzetű gyermek felzárkóztatásáról, a különleges bánásmódot igénylő gyermek egyéni fejlesztéséről együttműködve a szakemberrel. • Kötelessége egymás szeretetére, tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére, egészséges életmódra, környezettudatosságra, hazaszeretetre nevelni a gyermekeket. meghatározottak szerint • Kötelessége a gyermekek, szülők, munkatársak, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani. • Köteles megőrizni a hivatali titkot. • Köteles hétévenként legalább egy alkalommal, továbbképzésben részt venni – a jogszabályban meghatározottak szerint. A pedagógus jogai A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az jog, hogy • Személyét megbecsüljék, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, nevelő oktató tevékenységét értékeljék, elismerjék, • részt vegyen az intézmény helyi óvodai programjának kidolgozásában, elfogadásában, értékelésében, • saját világnézete, értékrendje szerint végezze nevelő oktató munkáját tiszteletben tartva a gyermekek szülők világnézetét, • a helyi program alapján megválassza az ismeretanyagot és módszereit,

14

• használhassa a munkájához szükséges informatikai eszközöket, hozzájusson munkájához szükséges ismeretekhez • gyarapíthassa szakmai ismeretét tudását, részt vegyen országos feladatokban, szakmai egyesületek tagjaként közneveléssel foglalkozó testületek munkájában, • az állami szervek, önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat, kiállítótermeket, színházakat pedagógusigazolvánnyal látogassa

Az alkalmazottak feladata-és munkaideje A pedagógusok feladata, munkaideje Alapvető feladata:  A rábízott gyermek nevelése, oktatása az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja szerint, a SNI gyermek esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembe vételével.  A hivatásához méltó magatartást tanúsítani.  Fejlessze szakmai általános műveltségét, tökéletesítse pedagógiai munkáját. Ennek érdekében használja fel az önképzésben, valamint a szervezett továbbképzésben tanultakat.  Az óvoda munkatervében lefektetett vállalásait maradéktalanul teljesítse. Készítsen a gyermek tevékenységéhez szükséges szemléltető eszközöket, segédanyagokat.  A vezető óvónő és annak helyettese utasítása szerint ellátja az ügyviteli feladatokat.  Kapcsolatot tart a szülőkkel, elősegíti az óvoda és a család egységét. Részt vesz szülői értekezleteken, azok megszervezésében, valamint tájékoztatást ad a szülőknek.  Különös gonddal foglalkozik a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekkel. A részletes feladat leírást a munkaköri leírás tartalmazza. Mellékletben tartalmazza. A munkaidő beosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok heti teljes munkaideje 40 óra. A heti kötött munkaidő: 32 óra, melyet a gyermekekkel való közvetlen foglalkozásra kell fordítania. A munkaidő fennmaradó részében legfeljebb heti 4 órában a nevelést előkészítő azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára. 15

Az óvodapedagógusok heti váltásban dolgoznak. A részletes munkaidő beosztást a mindenkori éves munkaterv tartalmazza. A munkaidő vezetése a havi jelenléti íven, a közalkalmazott kötelessége és felelőssége. A pedagógus köteles a munkakezdés előtt minimum 10 perccel munkahelyén megjelenni. Munkából való távolmaradását köteles előzetesen személyesen, vagy váratlan késés, távolmaradás esetén, telefonon bejelenteni. Köteles jelezni annak okát és várható időtartamát, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A helyettesítések rendjéért az óvodavezető-helyettes és tagóvoda vezetők felelnek. Pedagógiai asszisztensek feladata és kötelessége:  Gondozási feladatokat lát el. Segít a gyerekek le-és felöltözésben, tisztálkodásukban, a napi étkezések gördülékeny lebonyolításában.  Tartós hiányzás előfordulásakor felkeresi a gyerek szüleit az óvodapedagógussal együtt.  Előkészíti a foglakozásokhoz szükséges oktatási eszközöket.  Közreműködik a foglalkozások lebonyolításában.  Részt vesz az óvodai rendezvényeken /kirándulás/ továbbá, szabadidős, kulturális és sport programokon.  Ünnepségek alkalmával segít dekorálni, illetve részt vesz a gyerekek szereplésére való felkészítésben.  Faliújságot rendez. Munkaideje: heti 40 óra a részletes munkaidő beosztását a mindenkori éves munkaterv tartalmazza. A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkarendje Munkarendjüket a vezető-helyettes és tagóvoda vezetők állapítják meg, a közalkalmazotti tanács és az óvodavezető egyeztetésével, az óvodavezető jóváhagyásával. Munkaidejük heti 40 óra. Dajkák részletes munkaidő beosztását a mindenkori éves munkaterv tartalmazza. Az alkalmazottak munkakezdés előtt minimum 10 perccel kötelesek munkahelyükön megjelenni. 16

Távolmaradásukról kötelesek értesíteni a vezető-helyettest és a tagóvoda vezetőket. Váratlan késés, távolmaradás esetén, telefonon jelezni annak okát és időtartamát, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A helyettesítések rendjéért az óvodavezető-helyettes és tagóvoda vezetők felelnek. Munkatársi értekezletek: Az intézmény pedagógusainak és technikai alkalmazottainak valamint a vezetőség kapcsolattartását szolgálja a munkatársi értekezlet. Munkatársi értekezletet telephelyenként kell tartani. Nevelési évenként minimum két alkalommal, a vezető-helyettes és a tagóvoda vezetők hívják össze, az óvodavezető tájékoztatását, és meghívását követően. A munkatársi értekezletre a teljes munkaidőben és a részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottat is meg kell hívni. A napirendi pontokat a vezető-helyettes, és a tagóvoda vezetők állítják össze. A munkatársi értekezlet levezetése során lehetőséget kell adni arra, hogy minden részt vevő elmondhassa véleményét, észrevételét, javaslatot tehessen az érintett témán belül. A munkatársi értekezletről, ha érdemi kérdésben születik döntés jegyzőkönyvet, ha nem, akkor feljegyzést kell készíteni maximum két munkanapon belül, és át kell adni az óvodavezetőnek. 6.1.2. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja minden óvodapedagógus munkakört betöltő alkalmazott, valamint a pedagógiai asszisztensek. A nevelőtestület nevelési kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület egy tanév során az alábbi értekezleteket tartja: • tanévnyitó értekezlet • tanévzáró értekezlet • 2 alkalommal nevelési értekezlet

17

A nevelőtestületi értekezletek tartalmas, nyugodt megtartása érdekében egy nevelési évben maximum 5 nevelésnélküli munkanap igénybe vehető, a szülői szervezet egyetértésével, megfelelő tájékoztatásával, valamint az arra igényt tartó gyermekek elhelyezésével a társóvodában. Az éves munkaterv elfogadását követően a nevelőtestületi értekezletek időpontját, valamint felhasználását a különös közzétételi listában nyilvánosságra kell hozni. Felelőse az óvodavezető. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon a tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben titkos szavazással dönt. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület a tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyv- vezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény irattárába kerülnek, határozati formában. Nevelőtestületi értekezletet összehívhat az óvodavezető, továbbá a nevelőtestület is, ha annak egyharmada kéri. Ha az óvoda szülői szervezete kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet köteles tájékoztatni, meghatározott időközönként és módon, azokról az ügyekről, amelyben megbízásából eljár. A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét. A nevelőtestület dönt    

A Helyi Óvodai Program elfogadásáról Az SZMSZ és a Házirend elfogadásáról Az intézmény éves munkatervének elfogadásáról Az óvodában vezetői és pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelési szempontjainak meghatározásáról  Az értékelés rendjét illetően, periódusának, módszereinek meghatározásáról  Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések és beszámolók elfogadásáról  A továbbképzési program elfogadásáról 18

 Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról  A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról Véleményezési és javaslattevő jogköre van  Az intézményvezetői programok szakmai véleményezése során  Az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során  A vezető helyettesek és tagóvoda vezetők megbízása előtt, és a megbízás visszavonása előtt  Szakmai anyagok véleményezése során  Az óvodáról készült publikációk megjelentetése előtt 6.1.3. A szakmai munkaközösségek Az óvoda pedagógusai az óvoda pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az óvodában folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Az intézményben legalább 5 pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében. Összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. Azonos feladatok ellátására, csak egy szakmai munkaközösség hozható létre. A munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a tagok véleményének kikérésével az óvodavezető bíz meg legfeljebb 5 évre. Munkáját munkaköri leírás alapján végzi. Megbízásának elvei:  az óvodában eltöltött legalább 5 éves közalkalmazotti jogviszony,  legalább 3 éves kiemelkedő szakmai tevékenység,  a nevelőtestület általi elfogadottság, elismertség,  kiemelkedő önképzés, továbbképzés,  jó szervező, irányító és kommunikációs vezetői kompetenciákkal rendelkezés.

19

A szakmai munkaközösségek az óvoda nevelési programja, munkaterve és tagjainak javaslata alapján egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A munkaközösség munkaterve tartalmazza a belső ellenőrzés éves tervezését is. A szakmai munkaközösség dönt • Saját működési rendjéről és munkaprogramjáról • A nevelőtestület által átruházott kérdésekről A szakmai munkaközösség véleményt nyilvánít • • • •

Az óvodában folyó pedagógiai munka eredményességéről, Javaslatot tesz a továbbfejlesztésre A nevelési program és a továbbképzési program elfogadásáról A nevelést segítő eszközök kiválasztásáról

A szakmai munkaközösség feladatai  szakmai segítség nyújtás az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez,  a nevelő-oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése  az egységes követelmény rendszer kialakítása a gyermekek fejlettségi szintjének folyamatos mérése, ellenőrzése  az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésének segítése,  a szakmai munkaközösség vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha nem szerepel az Országos Szakértői Névjegyzékben.

További feladatai:  A munkaközösség munkájának koordinálása, a tervezett feladatok végrehajtásának ellenőrzése, visszacsatoló tájékoztatás az eredményekről, esetleges problémákról félévenként. A munkaközösség az óvodavezető felé, évente beszámol.  A pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a pályázatok nevelőtestületi konszenzuson történő megírása, sikeres pályázat esetén annak lebonyolítása és elszámolása.  Az óvoda szakmai segítése módszertani értekezletetek és bemutató foglalkozások, társóvodákkal történő hospitálások szervezésével. 20

 Az újonnan megjelenő szakirodalom figyelemmel kísérése, felhasználása és ajánlása.  A pedagógusok ön és továbbképzésének segítése.  A munkaközösségi tagok jutalmazására és kitüntetésére javaslattétel.

6.1.4. Közalkalmazotti Tanács A munkavállalók érdekeit képviseli a vezetés munkájában, segíti, kiegészíti a vezető munkáját. A Közalkalmazotti Tanács tekintetében, mint az óvodában dolgozó közalkalmazottak érdekképviseleti szervezete, az együttműködésre vonatkozó előírásokat az intézményi közalkalmazotti szabályzat tartalmazza. 6.1.5. IPR Menedzsment Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára óvodai fejlesztő programot szervez. A program keretében biztosítja a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, amelyek a szülőket támogatják és a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak. Az óvodai fejlesztő program szervezésének feltétele, hogy az adott nevelési évben az óvoda körzetében élő HHH gyermekek legalább 70%-a részt vegyen az óvodai nevelésben. Az óvodai fejlesztő programot az intézmény, a külön jogszabályban erre kijelölt szervezettel kötött együttműködési megállapodás alapján szervezi meg. Az óvodai fejlesztő program működtetését az IPR menedzsment irányítja. Feladata: A mindenkori hatályos jogszabálynak megfelelően az intézményi Integrációs Pedagógiai Rendszer hatékony és eredményes működtetése. Tagjai: • IPR menedzsment vezetője, a mindenkori intézmény-vezető • IPR menedzsment tagok, akiket, az intézmény-vezető bíz meg, minden nevelési év, elején. AZ IPR menedzsment tagok megbízását minden esetben írásban kell rögzíteni, melyben a mindenkor hatályban lévő jogszabálynak megfelelően meg kell határozni : • a felelősségi, 21

• • • •

hatás és feladatköröket, valamint a megbízás pontos időtartamát, a megbízásért járó díjazást.

6.1.6. Tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje A tagintézmények nevelőtestületeinek kapcsolattartása a vezetőség segítségével tagóvoda vezetők, munkaközösség vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: • • • • • •

Vezetőségi megbeszélések Nevelési értekezletek Megbeszélések Bemutató foglalkozások Munkaközösségi foglalkozások Rendezvények

A vezetőség az aktuális feladatokról a dolgozói hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatón keresztül értesíti a dolgozókat. • A tagóvoda vezetők kötelesek a vezetőségi ülések után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat a vezetőségi ülés döntéseiről, határozatairól. • Kötelesek az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az óvodavezető felé. A nevelők kérdéseiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselőik útján is közölhetik a vezetőség tagjaival.

7. A gyermekek közössége A nagyjából azonos életkorú gyermekek egy gyermekcsoportot alkotnak / kis, középső, nagy/ melynek létszáma törvényileg szabályozott: maximum 25 fő. Lehetőség van vegyes életkorú csoportok kialakítására is, amennyiben azt az óvoda érdeke megkívánja, továbbá ha a nevelőtestület kezdeményezi.

22

8. A Szülői Szervezet A szülők az óvodában, a köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése és kötelességeik teljesítése érdekében Szülői Szervezetet hozhatnak létre. Az óvodai csoportok Szülői Szervezeteit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. Minden csoportban külön szülői szervezet működik élükön az elnökkel és két segítő taggal. Ez a „Csoport Szülői Szervezet”. Ők az óvónőkkel tartják a kapcsolatot. A „Csoport Szülői Szervezetek” kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat a csoportban választott „Elnök” segítségével juttathatják el az óvoda vezetőjéhez. A csoport szülői szervezet elnökei alkotják az „Óvodai Szülői Szervezetet” akik a tagóvoda vezetővel, tartják a kapcsolatot. Minden telephelyen önálló Óvodai Szülői Szervezet működik. Az Óvodai Szülői Szervezet tagjai közül „elnököt” választ. Az „Elnökkel” a vezető óvónő és a tagóvodák vezetői tartják a kapcsolatot. Az Óvodai Szülői Szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van. A Szülői Szervezet döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Óvodai Szülői Szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekek csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől. A Szülői Szervezet dönt • Működése rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről, melyet a szülői szervezet szervezeti és működési szabályzatban tesz közzé. A Szülői Szervezet véleményezési joggal bír • Az intézményi SZMSZ azon pontjait illetően melyek a szülőkkel, gyermekekkel kapcsolatosak • Az intézmény Házirendjét illetően • Az intézmény Helyi Nevelési Programját illetően. • Az óvodai nevelési év helyi rendjét illetően. A nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 munkanap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra; 23

• A nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározását illetően. A véleményalkotásra legalább 5 munkanapot kell biztosítani. • A szülőket érintő anyagi kiadásokkal járó elképzeléseket illetően • Az óvoda átszervezését illetően. Az Óvodai Szülői Szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. További véleményezési jogot nem ad az intézmény az Óvodai Szülői Szervezetnek. 8.1. A szülőkkel és a szülői szervezettel való kapcsolattartás A csoportba járó gyermekek szüleivel a csoport óvónői tartják a kapcsolatot. Az óvónők a köznevelési törvénynek megfelelően a nevelési év során folyamatos szóbeli tájékoztatást adnak a szülőnek, gyermeke fejlődéséről, előmenetelével kapcsolatos döntésről, az intézmény működési rendjéről. Az intézmény köteles a gyermek szülőjét írásban értesíteni a gyermek óvodai felvételéről, óvodai jogviszonyának megszűnéséről. A szülő írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan döntéshez melyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A kapcsolattartás fórumai: • a családlátogatások • a szülői értekezletek • a fogadó órák • nyílt napok • egyéni megbeszélések A szülői értekezletek és a fogadóórák időpontját a munkaterv tartalmazza. Szülői értekezletek rendje: • Tanévnyitó szülői értekezlet • Őszi szülői értekezlet • Beiskolázási szülői értekezlet • Tanévzáró szülői értekezlet • Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az óvónő és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

24

A szülők írásbeli tájékoztatása A csoportok saját üzenő táblával rendelkeznek, melyen tájékoztatják a szülőket az óvónők, a vezető és a gyermekvédelmi felelős személyéről és fogadóórájáról. Ezen kívül ez a tábla szolgál az aktuális információk közlésére is. A bejáratnál elhelyezett központi faliújságokon mindenki számára érdekes és aktuális ismeretterjesztő információkat teszünk közzé (színház, kiállítás, sport esemény…). Az Óvodai Szülői Szervezetek képviselőivel az óvodavezető tart kapcsolatot. Ezt a hatáskört átruházhatja az óvodavezető-helyettesre és a tagóvoda vezetőkre. Óvodai Szülői Szervezeti Ülés évente minimum egyszer kerül összehívásra, ahol az óvodavezető tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja az Óvodai Szülői Szervezet véleményét és javaslatait.

9. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel A személyi és intézményi vagyonvédelem miatt a bejárati ajtót zárva kell tartani! Napközben csengetésre bárki az intézmény alkalmazottai közül ajtót nyithat. A látogatót el kíséri az óvodavezetőhöz, illetve a tagóvoda vezetőhöz. Az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnek, illetve tagóvoda vezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. Az óvodavezető és a tagóvoda vezető engedélyével történhet az intézményben való további benntartózkodás. Az óvodai foglalkozások rendjét, a gyermekek tevékenységét megzavarni nem lehet ! Az önkormányzat képviselőit, szaktanácsadót, szakértőt, más hivatalos és szakmai szervek képviselőit az óvodavezető és a tagóvoda vezetők fogadják az előre egyeztetett időpontban. Az óvoda dolgozói, ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, kivéve az óvoda által szervezett könyvvásár alkalmával.

25

10. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai • Biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű működését a jogszabályokban, a belső szabályzatokban és a helyi óvodai programban leírtaknak megfelelően • Segítse elő az óvodában folyó nevelőmunka eredményességét, hatékonyságát • A vezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről • Feltárja és jelezze a vezetés és az óvónők számára a szakmai követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt • Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt, az intézmény nevelő munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók • • • •

Óvodavezető Vezetőhelyettes Tagóvodavezetők Munkaközösség-vezetők

Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő munka ellenőrzése során • A pedagógusok munkafegyelme • A csoportszoba rendezettsége, tisztasága, dekorációja • A csoportban végzett nevelőmunka minősége különös tekintettel a munkatervben meghatározott nevelési területekre • Foglalkozások tervezése, szervezése, megtartása, színvonala felkészülés • A gyermekek fejlődésének nyomon követése és annak vezetése • A nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága • Óvodán kívüli sportfoglalkozások szervezése, megtartása • Óvónő gyermek kapcsolat, a gyermek személyiségének tiszteletben tartása • A nevelőmunka, a foglalkozás eredményessége A belső ellenőrzést végző jogai és kötelességei • Az ellenőrzést végző jogosult az óvoda bármely helyiségébe belépni • Iratokba, dokumentumokba betekinteni 26

• A dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni • A dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül ellenőrizni A belső ellenőrzést végző köteles • Az ellenőrzése során tudomására jutott titkot megőrizni • Az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzöttel • A hiányosságok feltárása után az ellenőrzést megismételni Az ellenőrzött dolgozó jogosult • Az ellenőrzés megállapításait megismerni • Az ellenőrzés módjára és megállapításaira vonatkozóan észrevételeket tenni és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző feletteséhez Az ellenőrzött dolgozó köteles a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. Az ellenőrzés lehet tervszerű, ütemezett, valamint probléma feltárására, irányuló bejelentés nélküli, alkalomszerű. Az óvodavezető jogosult az intézmény teljes körű működését, valamint minden alkalmazottját ellenőrizni. Ezen belül elsődleges feladata az óvoda szakmai feladatainak ellenőrzése a pedagógusok munkájának vonatkozásában. Az ellenőrzésbe bevonja az óvodavezető - a helyettesét, a tagóvoda vezetőket és a szakmai munkaközösség vezetőket. Az óvoda vezető-helyettese és a tagóvoda vezetők hatásköre a dajkák munkájának ellenőrzése, ami magába foglalja a gyermekek közti gondozási, és egyéb feladatok ellátásának szakmai vonatkozását. A szakmai munkaközösség-vezetők részt vesznek a pedagógiai munka ellenőrzésében a saját területüket illetően. Az ellenőrzésről írásos feljegyzést, vagy értékelőlapot kell készíteni, melyben az ellenőrzést végző rögzíti tapasztalatait, valamint dátummal, aláírásával hitelesíti. Az ellenőrzésről készült feljegyzés vagy értékelőlap érdemi megállapításait az ellenőrzöttel ismertetni kell. Lehetőséget kell adni, véleménynyilvánításra az eltérő vélemények megbeszélésére. Az ellenőrzés, fejlesztési javaslattal zárul, melynek elfogadását az ellenőrzést végző, és az ellenőrzött is aláírásával igazolja.

27

11. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések Az óvoda alapdokumentumai • • • •

Helyi Óvodai Nevelési Program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Munkaterv

Az intézményi dokumentumok tartalmát és elérhetőségét a nevelési évet nyitó szülői értekezleten részletesen ismerteti az óvodavezető. A Házirendet beiratkozáskor minden szülőnek át kell adni. A Helyi Óvodai Nevelési Program egy-egy példánya az aulákban kifüggesztésre kerül, azt bármelyik szülő szabadon megtekintheti. Az SZMSZ egy példánya a nevelőtestületi szobában kerül elhelyezésre. Ezen kívül a Házirend minden csoport faliújságján kifüggesztésre kerül. Az SZMSZ a Házirend és a HOP az óvoda honlapján is nyilvánosan megtekinthetők Az óvoda eredményességét, személyi feltételeit, induló gyermekcsoportjait bemutató különös közzétételi listát az óvoda vezetője készíti el. Felülvizsgálata, módosítása nevelési évenként kötelező. Az adatok frissítéséért az óvodavezető felel. A különös közzétételi lista nyomtatott formában a központi faliújságon is elhelyezésre kerül. A helyi programról a szülők az óvodavezetőtől, helyettesétől, tagóvoda vezetőtől és a csoportos óvónőktől is kérhetnek szóbeli tájékoztatást az év során bármikor, előre egyeztetett időpontban.

28

12. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében, és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, cégekkel. A környező bölcsődékkel A kapcsolattartó: az óvoda vezetője, tagóvoda vezetők és az óvoda pedagógusai. A kapcsolat tartalma: a gyermekek óvodai beilleszkedésének segítése a bölcsőde-óvoda átmenet megkönnyítésével. A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás Gyakoriság: látogatás nevelési évenként az óvodai jelentkezés előtt, illetve nevelési évenként a beszoktatást követően. A Herman Ottó, Munkácsy, Kazinczy, Szilágyi, Görömbölyi és Tapolcai Iskolákkal A kapcsolattartó: az óvoda vezetője, tagóvoda vezetők és az óvoda pedagógusai. A kapcsolat tartalma: a gyermekek megismertetése az iskolai élettel, iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésével. A kapcsolat formája: kölcsönös látogatások (éves munkaterv alapján), hospitálások, közös rendezvények. Gyakoriság: látogatás nevelési évenként, az iskolai beiratkozás előtt, illetve nevelési évenként az első félévet követően, szakmai fórum évente minimum egy alkalommal. Az óvodák orvosaival, védőnőivel és a fogászati rendelővel A kapcsolattartó: az óvoda vezetője, tagóvoda vezetők. A feladatellátásra szóló megállapodást a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata jogosult megkötni. A kapcsolat tartalma: a gyermekek egészségügyi ellátása, iskolába menő gyermekek körében az általános belgyógyászati vizsgálaton túl szemészeti, fogászati és hallásvizsgálat. A kapcsolat formája: egészségügyi vizsgálat, szűrés, beutalás kezelésre. Gyakoriság: nevelési évenként 1 alkalommal orvosi vizsgálat, védőnői jelenlét (Védőnői Munkaterv alapján), egy alkalommal fogászati szűrés.

29

Orvosi beavatkozás - kezelés - csak is a szülő előzetes értesítése és beleegyezése után történhet. Kivétel a baleseti elsősegélynyújtás. Az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a munkába állás előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra történő beutalás az óvodavezető kötelessége a munkavédelmi megbízott közreműködésével. A vizsgálaton való részvétel az alkalmazott kötelessége Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, és a Szakértői Bizottsággal A kapcsolattartó: az óvoda vezetője, tagóvoda vezetők illetve egyeztetést követően az óvodapedagógus. A kapcsolat tartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben. A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel. Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint. Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, Gyámügyi Hivatallal Kapcsolattartó: óvodavezető, tagóvoda vezetők, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős. A kapcsolat tartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása. A kapcsolat formája, lehetséges módja: Az intézmény segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt.  A Gyermekjóléti Szolgálat értesítése - ha az óvoda a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,  Amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen  Esetmegbeszélés - az óvoda részvételével a szolgálat felkérésére,  Szülők tájékoztatása révén (a Gyermekjóléti Szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen megkeresését. Gyakoriság: nevelési évenként minimum 2 alkalommal, illetve szükség szerint.

30

Oktatásügyi Közvetítő Szolgálattal A kapcsolat tartalma, formája:  Vita, konfliktus megelőzése érdekében szakmai tanácsadás, tájékoztatás kérése, melyre az óvodavezető jogosult.  Kialakult oktatásügyi vita esetén: a vitában állók között a bizalom és kommunikáció helyreállítása érdekében, melyre a vitában álló felek közös akarat - nyilvánításával, írásban kerülhet sor. A vitában állók a közvetítővel együttesen határozzák meg a közvetítés helyét, kezdetének idejét. Gyakorisága: szükség szerint

Pedagógiai Szakmai Szolgálatok A kapcsolattartó: az óvoda vezetője, tagóvoda vezetők, illetve a szakmai munkaközösségek vezetői. A kapcsolat tartalma: a pedagógusok szakmai ismereteinek frissítse, bővítése, valamint szaktanácsadói szakmai segítés. A kapcsolat formája: továbbképzések, konferenciák, konzultációk, szaktanácsadói hospitálás, szaktanácsadói javaslat Gyakoriság: nevelési évenként a PSZSZ által meghirdetett időpontokban és gyakorisággal, illetve nevelési évenként 2 alkalommal szaktanácsadói látogatás . Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalával Kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető-helyettes, tagóvoda vezetők A kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, illetve az intézmény érdekeinek képviselete. A kapcsolattartás területei különösen: • Az óvoda átszervezése, megszüntetése, tevékenységi körének módosítása, • Az óvoda nevével kapcsolatos eljárás alkalmazása, • Az óvoda pénzügyi, gazdálkodási tevékenysége, • Az óvoda belső szabályzó dokumentumainak jóváhagyása, • Az óvoda működésének törvényességi ellenőrzése, • A magasabb vezető teljesítményértékelése, • Az óvodában folyó szakmai munka ellenőrzése közoktatási szakértő bevonásával.

31

A kapcsolattartás formája: vezetői értekezletek, rendezvények, központi ünnepségeken való intézményi képviselet, munkamegbeszélések, adatszolgáltatás, beszámoló írásban. Miskolci Közintézményeket Működtető Központ (MKMK) • Az együttműködési megállapodásban szabályozottak alapján történik a kapcsolattartás. A kapcsolattartó: az óvodavezető és a tagóvoda vezetők. Gyermek programokat ajánló kulturális intézményekkel A kapcsolattartó: az óvodavezetője, tagóvoda vezetők illetve egyeztetést követően a kulturális felelős. A kapcsolat tartalma: színvonalas gyermek műsorok, előadások szervezése, lebonyolítása. A kapcsolat formája: intézményen belül, és intézményen kívüli kulturális programok látogatása a gyermekekkel, illetve ajánlása a szülők felé. Gyakorisága: havonta 1 alkalommal, a szülői szervezet véleményének kikérésével. Városi Sportközpont, Kemény Dénes Uszoda A kapcsolattartó: az óvoda vezetője, tagóvoda vezetők A kapcsolat tartalma: az óvodás gyermekek életkorának megfelelő mozgás és sport lehetőségek megismertetése. /korcsolyázás, úszás / A kapcsolat formája: mozgás és sporttal kapcsolatos szabadidős tevékenységek ajánlása a szülőknek, valamint intézményen belül és intézményen kívül részvétel a gyermekekkel a programokon. Gyakoriság: nevelési évenként lehetőség és szükség szerint.

13. Az intézményi védő-óvó előírások 13.1. A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje Teendőinket meghatározza a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a végrehajtásához kapcsolodó jogszabályok, valamint az Önkormányzat Esélyegyenlőségi Terve. Ennek felelősségteljes ellátásáért az óvodavezető és a tagóvoda vezetők felelnek, munkájukat megosztva az erre a célra megbízott gyermekvédelmi felelőssel együtt. Elérhetősége a csoportok faliújságján és a központi faliújságon megtekinthető. 32

Célunk: A gyermekek alapvető jogainak és szükségleteinek biztosítása az intézmény lehetőségeihez mérten. Esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyerekek számára. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációs felkészítése. Az óvónők feladatai:  Az óvodába járó gyermekek szociális, szociokultúrális családi hátterének megismerése.  Szükség szerint környezettanulmány végzése.  Hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősnek, óvodaveztőnek és tagóvoda vezetőknek.  A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációs felkészítése. A gyermekvédelmi felelős feladatai:  Szükség szerint családgondozó, védőnő segítségének igénybevétele.  Anyagi gondokkal küzdő családok támogatására az óvodavezető tájékoztatása térítési díj csökkentése érdekében.  Nyilvántartás vezetése.  Az óvodavezető és tagóvoda vezetők folyamatos tájékoztatása. Az óvodavezető feladatai  Kapcsolattartás a jegyzővel, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartásának vonatkozásában.  A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása: gyermekvédelmi felelős megbízása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelőtestületi szinten, továbbképzések támogatása a speciális nevelési feladat szakszerű ellátása végett.  Bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal.  A törvények és rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása.  Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása.  Étkezési kedvezmények meghatározása, a törvényi jogszabályoknak és az önkormányzati rendeletnek megfelelően. Ezek dokumentálása. A halmozottan hátrányos helyzetben lévő családok segítésének formái  Az IPR Projekt Tervben leírtaknak megfelelően:  Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről.  Kedvezményes étkezési díj biztosítása  Óvodáztatási Támogatás A jogosultság feltétele: a gyermek halmozottan hátrányos helyzetű státuszának fennállása esetén, legkésőbb annak az évnek az utolsó napjáig, amelyben a negyedik életévét betölti, beírassák az óvodába, továbbá rendszeresen látogassa az óvodát. A támogatás igénylésére vonatkozó kérelmet a Miskolc Megyei Jogú 33

Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályán nyújthatja be a szülő A támogatásra a szülő csak akkor jogosult, ha a gyermek hiányzása nem haladja meg az óvodai nyitvatartási napok 25 %-át. Az óvodavezetője a jegyző által meghatározott napon tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amit a gyermek igazoltan illetve igazolatlanul hiányzott.

13.2. A gyermekek rendszeres egészségügyi ellátása A gyermekek rendszeres egészségügyi ellátása érdekében az alábbi vizsgálatokra kerül sor • általános szűrővizsgálat – az óvoda orvosa által évente egy alakalommal • fogászati szűrés – gyermekfogászat által évente egy alkalommal • hallásvizsgálat – gyermek audiológia által évente egy alkalommal Az óvoda védőnője havonta egy alkalommal higiéniai, tisztasági, szűrővizsgálatot végez. A gyermekek fizikai állapotának mérését / magasság súly / az óvónők végzik 3 havonta. A gyermekek szűrő vizsgálata történhet az óvoda, tagóvoda közelében található egészségügyi intézményben, vagy az óvoda olyan helyiségében amely alkalmas az egészségügyi ellátás adminisztratív tevékenységének elvégzésére és a szűrés kivitelezésére. 13.3. Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében illetve, baleset esetén. Az óvoda minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy baleset veszélye fennáll vagy azt, hogy a gyermek balesetet szenvedett a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az óvoda munka és tűzvédelmi szabályzatát valamint a tűzriadó tervet. Az óvónők és dajkák az óvodai élet egésze alatt kötelesek a rájuk bízott gyermekek tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani és a baleset-megelőzési szabályokat a gyermekekkel betartatni. 34

Az óvónők kötelesek a gyermekekkel az egészségük testi épségük védelmére vonatkozó szabályokat ismertetni. Az óvodán kívüli és belüli foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokra felhívni figyelmüket, és elmondani a tilos és elvárható magatartásformákat. A tanév megkezdésekor ismertetni kell a közlekedési szabályokat, balesetvédelmi előírásokat és visszakérdezéssel meggyőződni az ismeretek elsajátításáról. Az oktatás tartalmát és időpontját a csoportnaplóban rögzíteni kell. Az óvodavezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi. Az óvodavezető feladatai A gyermekbalesetek megelőzéséért elsődlegesen az óvoda vezetője és a tagóvoda vezetők felelősek. Feladataik a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése valamint a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek irányítása, különösen:  Az óvoda épületének (csoportszobák, tornaszobák, aulák) és udvarának,  Az udvaron felszerelt játékainak, sporteszközeinek vonatkozásában a veszélyforrások feltárása, a munkavédelmi szakember bevonásával.  Feltárt, balesetet okozható helyzet, vagy hiba esetén jegyzőkönyv felvétele, és azonnali intézkedés kérése a fenntartó illetékes képviselőjétől. A veszélyforrást jelentő felszerelés, eszköz eltávolítása, illetve ha ez nem lehetséges, akkor biztonságos elkerítése, továbbá egyéb, a gyermekek biztonságát szolgáló, az adott helyzethez igazodó célszerű intézkedés megtétele.  Az óvoda területén karbantartási, felújítási, építési munkák engedélyezése, és a munkálatok ideje alatt a gyermekek biztonságos óvodai életének megszervezése, valamint ezzel kapcsolatosan a szülők tájékoztatása.  Az alkalmazottak tevékenységének ellenőrzése a gyermekek között használt veszélyes felszerelések és eszközök tekintetében.  A balesetvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásának koordinálására, dokumentálására, és nyilvántartására óvodánként egy fő pedagógus megbízása (Munkavédelmi megbízott). Feladatait, hatáskörét a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza.

35

A pedagógus feladata és kötelessége:  Saját gyermekcsoportjában a felszerelések és eszközök épségének folyamatos ellenőrzése, az észlelt veszélyforrás jelzése az óvoda vezetőjének, tagóvoda vezetőknek, valamint segítség kérése a veszély elhárítása érdekében.  Az óvoda helyiségeinek, udvarának használata során tapasztalt veszélyhelyzetekről az óvodavezető, tagóvoda vezetők tájékoztatása további intézkedés végett.  Az óvodai nevelési év elején, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás előtt a védő-óvó előírások ismertetése a gyermekekkel:  az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírások,  a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,  a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése.  A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban dokumentálni kell.

A dajkák feladata és kötelessége:  A veszélyforrást jelentő konyha, és felnőtt WC -k zárása amennyiben nem tartózkodnak ott. Elektromos munkaeszközök, tisztítószerek elzárása a gyermekek elől.  A bejárati ajtók zárása.  A konyhából kivitt eszközök biztonságos szállítása (forró étel, kések…)  A konyhában a HACCP rendszer alkalmazása kötelező!

Minden dolgozónak kötelessége minden gyermekre ügyelni, nem csak a saját csoportjába járókra! A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok  A gyermekbalesettel kapcsolatban az óvodának jelentési kötelezettsége van. A 8 napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbalesetet az elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az óvoda őrzi.

36

 Súlyos baleset esetén a fenntartót azonnal telefonon értesíteni kell. Súlyos az a baleset, amely halált, érzékszerv károsodást, csonkulást, beszélőképesség elvesztést, életveszélyes sérülést okoz.  Valamennyi gyermekbalesetről nyilvántartást kell vezetni, mely az előírás szerinti nyomtatványon történik (Baleseti Napló).  A gyermekbaleseteket minden esetben ki kell vizsgálni. Fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi és tárgyi okokat. A vizsgálatban részt vesz az érintett pedagógus, az óvoda vezetője, tagóvoda vezető a középfokú végzettségű munkavédelmi megbízott, továbbá részt vehet a szülői szervezet képviselője. A vizsgálat eredményéről tájékoztatni kell az érintetteket, és a fenntartót. A vizsgálat eredményének függvényében az óvodavezető kötelessége a hasonló balesetek megelőzése érdekében az intézkedések megtétele. A gyermek felügyeletét ellátó nevelőnek bármilyen baleset, sérülés, rosszullét esetén • a gyermeket elsősegélyben kell részesíteni • ha szükséges orvost kell hívni • a veszélyforrást meg kell szüntetni • a balesetet, sérülést, rosszullétet jelenteni az óvodavezetőnek, tagóvoda-vezetőnek. • amennyiben a tagóvodában történik a baleset, a tagóvoda-vezető értesíti az óvodavezetőt • a balesetről azonnal értesíteni kell a szülőt is. A nem pedagógus alkalmazottak az óvodavezető utasításának megfelelően működnek közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban.

37

13.4. A nevelő-oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtése Nevelési időben szervezett, óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok. Szülők tájékoztatása: A csoport üzenő tábláján keresztül, mikor, hova, milyen közlekedési eszközzel utaznak és mennyi a költségvonzata. A szülő aláírásával adja beleegyezését a részvételbe. Intézményvezető, tagóvoda vezetők tájékoztatása: Előzetesen szóban, majd a helyi formanyomtatvány kitöltésével, és a kísérők aláírásával hitelesített formában, a külső foglalkozás megkezdése előtt minimum egy nappal. Az óvodán kívüli foglalkozás csak abban az esetben tekinthető engedélyezettnek, ha a nyomtatványt az intézményvezető ellenjegyezte. Nevelési időben szervezhető foglalkozások − Helyszíni foglalkozás − Kirándulás, séta, − Színház, múzeum, kiállítás, mozi látogatás, − Sport programok, − Kulturális programok, − Bölcsőde, iskola látogatás. A pedagógusok kötelessége: A foglalkozásokhoz annyi kísérő pedagógust, dajkát, vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges. Gyermeklétszámnak megfelelően 10 gyermekenként minimum 1-1 fő. A gyermekekkel - életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó szabályokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről. Az ismertetés tényét a fent említett helyi formanyomtatványon dokumentálni kell. 13.5. Nevelési időn túli, óvodán belüli-és kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok A nevelési időn túli külön foglalkozásra a jelentkezés önkéntes. A nevelési év elején történik és egy nevelési évre szól. A foglalkozások szervezésénél a szülők és nevelők igényeit lehetőség szerint figyelembe kell venni. Az egyházak hit-és vallásoktatást szervezhetnek. Az óvoda a foglalkozáshoz helységet biztosít. A hit-és vallásoktatást az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 38

Nevelési időn túli, óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok Kezdeményezése: A gyermekek, szülők, pedagógusok igényei, szükségletei szerint szervezhetők a nevelési időn túli foglalkozások. Az intézményvezető felé kezdeményezője lehet: Szülői Szervezet, szakmai munkaközösség, Közalkalmazotti Tanács képviselője. Részvétel: A nevelési időn túli foglalkozások hirdetmény formájában jelennek meg. A jelentkezés, a szolgáltatás igénybevétele önkéntes. Jelentkezni írásban lehet, a szülő aláírásával. Lehetséges formái: − Hétvégi közös családi kirándulás, egyéb program pedagógus vezetésével − Erdei, illetve nyári táborozás pedagógus felügyelettel − Egyéb: Városi szintű kulturális programokon vagy sportvetélkedőkön való részvétel. Tájékoztatási kötelezettség az intézményvezetője és a tagóvoda vezetők felé: A programfelelős pedagógus köteles indulás előtt tájékoztatni az intézményvezetőt és a tagóvoda vezetőt a szervezett program: − Helyszínéről, − Időpontjáról, az utazás, szállás, étkezés körülményeiről, − A résztvevők létszámáról, nevéről, − A felügyelő pedagógusok nevéről, számáról, − Elérhetőségről (cím, telefon), − Indulás, érkezés időpontjáról, az útvonal megjelöléséről. 13.6. A közalkalmazottak munkavégzéssel kapcsolatos szabályai Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a Munkavédelmi Szabályzat, Tűzvédelmi Utasítás és a Tűzriadó Terv rendelkezéseit!  Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat.  Az óvoda területén tilos dohányozni!  Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos!  A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását.  Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túl igénybe kívánja venni az óvoda helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie, a használat céljának és időpontjának megjelölésével.

39

Az óvoda épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles:  A közös tulajdont óvni-védeni,  A berendezéseket rendeltetésszerűen használni,  Az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni,  Az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,  Tűz és balesetvédelmi, munkavédelmi előírások szerint eljárni,  A munka és egészségvédelmi szabályokat betartani,  Az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

14. Rendkívüli esemény, Bombariadó esetén szükséges teendők Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: • a természeti katasztrófa (pl: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz) • a tűz • a robbantással történő fenyegetés. Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének azonnal/haladéktalanul jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről. Akadályoztatása esetén az SZMSZ – ben szabályzott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: • az intézmény fenntartóját, • tűz esetén a tűzoltóságot, • robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, • személyi sérülés esetén a mentőket, • egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az óvoda vezetője szükségesnek tartja.

40

A veszélyeztetett épületet azonnal ki kell üríteni. A benntartózkodó gyermekcsoportoknak a Tűzriadó terv és a Bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk az épületet. A csoportnak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért az óvónő felel A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: • Az épületből minden gyermeknek távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó óvodapedagógusnak a termen kívül (pl: mosdóban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! • A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! • A helyszínt és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó óvónő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt – e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. • A gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvónőnek meg kell számolnia! Az épület kiürítése a Tűzriadó terv szerint történik. A gyermekek elhelyezése a körzetileg legközelebb eső általános iskolában, illetve közösségi helyen történik: • A Miskolci Napraforgó Óvoda esetében a Herman Ottó Általános Iskolában • A Miskolci Középszer Tagóvoda esetében a Kazinczy Általános Iskolában • A Miskolci Petneházy Tagóvoda esetében a 7 sz Bölcsödében • A Miskolci Benedek Elek Tagóvoda a Görömbölyi Iskolában • A Miskolci Várhegy Tagóvoda a Tapolcai Iskolában Az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodni kell az alábbi feladatokról: • a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, • a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, • a vízszerelési helyek szabaddá tételéről, • az elsősegélynyújtás megszervezéséről, • a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb. ) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az óvoda vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:

41

• • • • •

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről) a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről.

a

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani! Tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. óvodavezetői utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv” robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv) utasítás tartalmazza ( Házirend). A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az óvoda vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az óvodavezető a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet az intézményekben a kijelölt helyen, zártborítékban kell elhelyezni. Bombariadó esetére meghatározott szabályok Az intézményben a tűzvédelmi szabályzatban meghatározottak szerinti, menekülő útvonalakat állandóan akadálymentesen kell hagyni. A váratlan eseményekre való szakszerű intézkedés és viselkedés érdekében a menekülést az intézmény minden tagépületében évente legalább egyszer el kell gyakorolni. Bomba, vagy ismeretlen eredetű, gyanús idegen tárgy észlelése esetén az óvoda épületét minden bent tartózkodónak azonnal el kell hagynia. A bombariadóval kapcsolatos teendőket a helyszínen tartózkodó vezető köteles 42

irányítani. A bombariadót a vezető a rendőrségnek az alábbi adatok közlésével jelenti: • az intézmény neve, pontos címe • emberélet van-e veszélyben • a vélt bomba által veszélyeztetett épületek, • a bejelentő neve, lakcíme, telefonszáma és a bejelentés időpontja. A bombariadóról minden esetben értesíteni kell a fenntartót.

15. Ünnepek, megemlékezések, hagyományok rendje 15.1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Az ünnepélyek kötelező viselete a sötét alj fehér felső mind a gyermekek mind a dolgozók részére. Gyermek közösséggel kapcsolatos hagyományok, jeles napok ünnepei − Közös megemlékezés a gyermekek név illetve születés napjáról − Óvodai ünnepélyek, rendezvények: Télapó, Karácsony, Húsvét, Farsang. − Nemzeti ünnepünk Március 15 − Gyermeknap − Anyák napja − Nagycsoportosok búcsúztatása − Népi hagyományok ápolása: népi kézműves technikák bemutatása és megtanítása − Őszi – tavaszi kirándulások − Állatok Világnapja − Föld Napja − Víz Világnapja − Madarak és fák napja Az alkalmazottakkal kapcsolatos hagyományok: − Közös ünnepségek szervezése. Karácsonyi-parti, Pedagógus nap − Szakmai napok, házi bemutatók szervezése − Távozó dolgozók, nyugdíjba menők búcsúztatása

43

15.2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának a feladata és kötelessége. • Népi hagyományok ápolása: népi kézműves technikák bemutatása és megtanítása A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja • a hagyományok ébren tartása, megismertetése, ápolása • az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, illetve növelése. A rendezvények lebonyolításán túl a hagyományápolás elengedhetetlen kelléke az óvodai logók használata, mely az óvoda jelképe; az óvodai egyen póló viselése gyermekek és dolgozók körében; az óvoda belső dekorációjának image. Az óvoda épületét, csoport szobákat valamennyi ünnep előtt 1 héttel dekorálni kell az ünnep hangulatának, tartalmának megfelelően. Újabb hagyomány tekintetében minden alkalmazottnak lehetősége van javaslattal élni, melyet személyesen jelezhet az óvodavezető felé. A javaslatot az óvodavezető terjeszti elő, elfogadásáról az alkalmazotti közösség dönt. Amennyiben a szülőket is érinti a javaslat, úgy a szülői szervezet élhet véleményezési jogával.

16. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt iratok kezelése Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. A kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az óvodatitkár végzi el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. Az elektronikus iratokat az óvoda számítógépén meg kell őrizni. Az őrzött iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik. Az elektronikus iratok kezeléséért az óvodatitkár felelős. Az iratkezelés és ügyintézés egyéb szabályai Az intézmény köteles a gyermek szülőjét írásban értesíteni gyermeke • óvodai felvételével

44

• óvodai jogviszonya megszűnésével • gyermeke fejlődésével kapcsolatos döntéséről A gyermek szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan óvodai döntéshez melyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Az intézményi iratok kezelésének rendjét az Adatkezelési Szabályzat határozza meg.

17. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Intézményünkben, a jogszabálynak megfelelve, 2007. évi CLII. Törvény 3§ alapján, vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek: a vezető és a tagóvoda vezetők Az intézményvezető vagyonnyilatkozatát a fenntartó kezeli. A tagóvoda vezetőkét az óvodavezető. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség kiterjed a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetére is. A vagyonnyilatkozat őrzéséért a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagyis az intézményvezető a felelős. A vagyonnyilatkozatot két példányban, a törvény mellékletében meghatározottak szerint kell kitölteni, és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva, példányonként külön-külön zárt borítékban kell elhelyezni. Az intézményvezető a nyilatkozatokat azonosítóval látja el. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, a másik példányt az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat – a nyilatkozó és az őrzésért felelős példányát is – csak a vagyongyarapodási vizsgálat (14.§.) során eljáró szerv bonthatja ki. A vagyonnyilatkozat átadását követően a vagyonnyilatkozatban foglaltakra a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályzat vonatkozik.

45

18. Általános rendelkezések Az óvoda épületének főbejáratánál címtáblát kell elhelyezni. Az óvoda nevét, fenntartóját érintő változás, valamint a tábla megrongálódását követően 10 munkanapon belül gondoskodni kell a címtábla cseréjéről. Az óvoda épületét fel kell lobogózni. A lobogó megrongálódását, eltűnését az óvodavezetőnek szóban jelenteni kell, és írásban feljegyzést készíteni róla majd pótolni a lobogót. Az óvoda nyitását és zárását a dajkák - munkaköri leírásuk alapján - végzik. Az óvoda homlokzatán és udvarát szegélyező kerítésén reklámtábla elhelyezése tilos! Az óvoda épületében az óvodavezető adhat engedélyt a gyermekeknek és szülőknek szóló egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, kulturális tevékenységgel, oktatással kapcsolatos reklámok elhelyezésére.

19. Záró rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat Érvényessége: kihirdetésétől kezdve határozatlan időre szól, visszavonásig érvényes. Felülvizsgálata: kétévente, valamint az SZMSZ.-t érintő jogszabályváltozást követően, a jogszabályban meghatározott határidőig kötelező. Felelős: óvodavezető Módosítása: az óvodavezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület, a Szülői Szervezet és az Alkalmazotti tanács elnöke, írásos előterjesztés formájában. A módosítást indokolhatja: jogszabályváltozás, fenntartó által meghatározott feladat változás, érdekegyeztető fórum.

46

47

48