Zenetréning
129
Jegyzetek:
130
Gyerekkori barátommal, Hajós Andrással alkottuk meg a Zenetréninget, mely a vállalati vezetõk csoportos fejlesztését szolgálja. A program lényege, hogy a résztvevõk maguk alkotnak meg egy zenei produkciót és azt elõ is adják. Egy alkotótréningrõl van tehát szó. Arra törekedtünk, hogy a tevékenység 1. kellõképpen távol essen a hétköznapi munkától, de 2. minduntalan olyan helyzeteket teremtsen, ahol az érintettek magukra, egymásra és a hétköznapokra döbbenhetnek. A Zenetréning egy szervezetfejlesztõ eszköz. A résztvevõk önfeledten zenélnek, alkotnak, illetve élvezik azt, hogy anélkül érezhetik magukat rocksztárnak, hogy a jelenlegi egzisztenciájukat fel kellene adniuk. A lényeg azonban mégis a hétköznapokban rejlik: azért kapunk megrendelést, hogy a mindennapok gördülékenyebbek és hatékonyabbak legyenek. Kollegáink között található Kisvári Ferenc zenész, zenetanár, aki kiválóan fogja össze a zenei próbákat, illetve Bruzsa Gábor, aki a próbákon a gitárszekciót készíti fel, továbbá remek videoanyagaival tart tükröt a résztvevõknek és nekünk, trénereknek. A Zenetréning során a kölcsönös egymásra figyelés és támogatás tudatosan megteremtett légkörében olyan közös produktum jön létre, amely kivétel nélkül minden résztvevõ alkotó és aktív munkájának eredménye. Mindez jól hangzik, de az út rögös. Tapasztalataink szerint 1. a résztvevõk könnyedén elvarázsolódnak, tehát átlépve néhány más tréninggyakorlat esetlenségén, nem kell folyton
131
132 ·
ZENETRÉNING
azon tipródniuk, hogy van-e értelme például bekötött szemmel újságpapíron lépkedniük, 2. hazavisznek magukkal valamit, amit másoknak is meg tudnak mutatni, sõt a vállalat is büszkélkedhet vele, 3. a mûvészeti nevelés eszközeivel a program a készségek szintjén hat. A Zenetréning olyan embereknek szól, akik nem tudnak zenélni. Olyan csoportoknak érdemes részt vennie rajta, ahol a csoporttagok többsége korábban még nem igazán játszott hangszeren. Éppen ez a helyzet szolgáltat jó a lapot a késõbbi aha-élményhez. „A zene nemcsak azért jó ürügy az együttmûködésre, mert elvarázsol, hanem mert külsõ visszajelzés nélkül is világos jelzést ad az eredményrõl” – mondja Hajós. „Mindenki hallja, ha rossz. A motivációt tehát nem a csoport vagy a tréner vagy fõnök adja, hanem folyamatosan ott van a levegõben. A szó szoros értelmében is: hanghullámként. Ha »elkapja« a csoportot a lendület, akkor a tréner feladata nem a motiválás, inkább a a folyamatok mederbe terelése.” humanrobot „Az baj, ha van profi gitáros, kongás vagy énekes a csapatban?” – kérdezi az egyik hr-vezetõ. Miért lenne baj? Az élet most ezt a helyzetet produkálta, azaz van profi (vagy a társak által profinak tartott) zenész a résztvevõk között. A tréning számára igazi kincs az ilyen szituáció, hiszen soha ne felejtsük el: a cél nem a magas szintû zenei produktum, hanem a magas szintû szervezeti fejlõdés. Kiválóan lehet használni az ilyen helyzeteket. Segíti a többiek munkáját a profi csapattárs? Hogyan viszonyulnak hozzá a többiek? Csapatteljesítmény és közös siker lesz a végeredmény? Vagy egy frontember és kiszolgálócsapata produkálja magát? Hogyan ítélik meg a létrejött helyzetet a többiek? Mennyire érzik a maguk sikerének a magas szintû produkciót? Miként vetítik rá a hétköznapokra a tapasztalataikat?
Jegyzetek:
132
ALKOTÁS
· 133
A Zenetréning a következõ fogalmak köré csoportosítható: 1. alkotás: azaz van füle és farka a létrehozott produkciónak 2. fegyelem: drill helyett kölcsönös felelõsségvállalás 3. figyelem: a másikra és önmagunkra, dicsérgetés és szidás helyett reflexió és önreflexió, visszajelzés, bátorítás 4. bátorság: nemet mondani; és igent mondani 5. vezetés: együttmûködés egy közös cél érdekében 6. ötletelés, tervezés, megvalósítás 7. disruption: a valóság új perspektívából; elõítéletek helyett gondolkodás; azonnali válaszok helyett kérdések. Talán ezekben a hívószavakban tudnám a legjobban megragadni a Zenetréning lényegét. De lássuk a részleteket!
Alkotás A Zenetréning közvetlen eredménye egy mûalkotás. Olyan komplex zenei produkció, mely magába foglal zenét, szöveget, elõadásmódot (énekest és hangszerest egyaránt), színpadi vizualitást, sminket és jelmezt is. Tapasztalataink szerint így mindenki meg tudja találni benne azt a tevékenységet, amelyben kibontakoztathatja magát. Noha a cégek lépten-nyomon hangsúlyozzák, hogy szükségük van a munkavállalói kreativitásra, annak nem sok teret engednek a gyakorlatban. Azt hiszem, azért, mert sok döntéshozó fél kiereszteni a szabadság szellemét a palackból. Ez a szabadsághiány pedig arra készteti a benne fuldoklókat, hogy normaszerûnek vélt módon viselkedjenek. Sem öltözködésükben, sem gondolataikban, sem tréfáikban inkább ne térjenek el az átlagtól. Egy jól megszervezett üzemben persze a kreativitás, a hirtelen egyéni ötlettõl vezérelt eljárásmód sok esetben zûrzavart is okozhat. Tréningjeink egyik gócpontja szokott lenni a szabad ötletelés szakaszának
133
134 ·
ZENETRÉNING
és az elkészült terv fegyelmezett végrehajtásának a következetes szétválasztása. Más tekintetben a vállalatok (és az iskolai oktatás) megkísérelnek ugyan „kreativitást” tanítani, ám azt valamiféle kottából teszik, s ami a legfontosabb – a szabad gondolkodás –, nemcsak, hogy elmarad, de a gyakorlatban károsnak ítélt tevékenység. Amit a Zenetréning nyújtani képes, az az önreflexión alapuló saját élményû tanulás, egy helyzet – akár a végletekig való – megfordítása, újabb és még újabb szemszögekbõl való vizsgálata, a saját képességek felismerése, valamint az a készség, hogy azokat a munkavállaló a cég és saját érdekében hasznosítani is tudja. Számos korábbi tréning tapasztalata mondatja velem, hogy bizony fontos a kézzel fogható végeredmény egy fejlesztõprogramban. Akármennyire is a hosszú távú gondolkodásra kíván hatni egy jó szervezetfejlesztõ tréning, a hús-vér emberek szeretik végül kezükbe fogni azt a CD-t, amin a hangjuk hallható, vagy ami azt az õ produkciójukat megörökítõ videót tartalmazza. És igazuk van. Az alkotómunka legnagyobb elõnye, hogy van füle és farka, az alkotást ki kell találni, létre kell hozni. A résztvevõk minden kreatív energiájára szükség van, hiszen a semmibõl kell létrehozniuk valamit (lásd még alább a humanrobot-részt). Vitatkozniuk, küzdeniük kell egymással és önmagukkal, meg kell nyílniuk, mert minden munícióra, a legapróbb tollvonásra és gitárpengetésre is szükségük van. Ez most a kibontakozás lehetõsége, mindenki megtalálhatja (mi, trénerek ebben tudatosan segítjük is a csoportot) a neki megfelelõ területet; a rejtett képességek a felszínre törhetnek. (Volt olyan résztvevõnk, aki a program hatására vett magának elektromos orgonát.) Ugyanakkor szükség van a fegyelemre, az önkorlátozásra, a tudatos építkezésre, hiszen egy bizonyos ponton túl már minden újabb ötlet a hiba lehetõségét növeli. A zenészek szerint egy lemez vagy koncert létrehozása nagyon sok elemében hasonlít egy vállalat által vitt projekthez. Jegyzetek:
134
FEGYELEM
· 135
humanrobot Van olyan csoport, amelyik a Zenetréning elején még ragaszkodik ahhoz, hogy egy már létezõ, mindenki által jól ismert slágert adjon elõ. Vannak továbbá olyanok, akik egyfajta karaokévá szeretnék redukálni a dolgot, megkönnyítve a maguk helyzetét azzal, hogy a profi zenészek szolgáltassák a háttérmuzsikát az elõadásukhoz. Ezekben az esetekben rendszeresen olyan helyzetet teremtünk, hogy maga a csoport mondja ki, igenis meg fog küzdeni a nehezebb feladattal: 1. maguk írják meg a dalt, és 2. segítség nélkül adják elõ. A tréning végén visszatekintve ez mindig nagy hatást gyakorol, és a résztvevõk ezt a tapasztalatot általában rávetítik a hétköznapokra is: „Azt mondtuk, hogy nem fog menni, és mégis sikerült!”
Fegyelem A fegyelem szót általában a drill értelemben szokás használni, noha fegyelem nélkül nem jöhet létre mûvészeti alkotás (sem). A résztvevõk meghallgatják egymás ötletét, tervét, véleményét. A csoportnak szabályoznia kell a hozzászólásokat. Meg kell maradnia a parttalan szabadosság és a drill szegélyezte sávban. A drill (ha már felmerült ez a szó), villámgyorsan elapasztja a kreatív forrásokat. Szükség van arra, hogy a résztvevõk képesek legyenek meghallgatni és megérteni egymást, valamint megértetni magukat. Ez olyan apró dolgokon múlik, hogy ha valaki beszél, akkor a másik nem csap rá a cintányérra – mondván, „én csak gyakorlom a ritmust” –, mert lehetetlenné válik a párbeszéd. Fontos, hogy tekintettel legyenek az idõkeretekre, hiszen véges erõforrásról van szó – ahogyan az üzleti gyakorlatban is: az alkotásnak a tréning végére el kell készülnie. Az ötletbõl tervet kovácsol a csoport, ehhez megint csak a fegyelem egy speciális változatára van szükség. A tervet végre is kell hajtani, ami viszont a szerepek megfelelõ kiosztását és a funkciók összehangolását igényli. A szólóéneklésbe nem kiabálhatnak bele
135
136 ·
ZENETRÉNING
a vokálosok, a ritmusból nem eshet ki senki, a zenészeknek a zenekar vezetõjének jelzéseihez kell tartaniuk magukat. Végül, mindenki felelõs a sikerért. Nincsen olyan résztvevõ, aki kívülálló lenne. Ha mégis akad ilyen, akkor õ nem résztvevõ. A produkció alkotói minden szándékolt és ösztönös lépésükkel hozzájárulnak a végeredményhez vagy elvesznek belõle. Ha felismeri a csoport a felelõsségvállalás fontosságát, kiváló eszközhöz jut a tréner is, hogy azt leképezze a munkahelyi viszonyokra. A vezetõk talán legáltalánosabb tapasztalata, hogy beosztottjaik (akiket olykor „csapatnak” neveznek) nem képesek vagy nem hajlandók a felelõsségvállalásra. Ez igaz is. Azonban a felelõsségvállalás többoldalú dolog. Ha a vezetõbõl hiányzik a bizalom, ha a munkahelyen nincs vagy alig létezik a munkakörök leírása, ha hiányos vagy egyirányú a belsõ kommunikáció, akkor még az esélye sem nyílik meg annak, hogy a csoport tagjai felelõsséget vállaljanak a saját munkájukért és megbízzanak a másikban. Más szóval, hogy elhiggyék: a másik is felelõs a saját területéért, így nyugodtan támaszkodhatnak egymásra, nem kell mindent maguknak megcsinálniuk. Van olyan vezetõ, aki el sem jön a tréningre, míg az emberei a gitárral gyötrõdnek. Ha kimondásra nem is kerül, a legtöbb csoportban azért tudatosul a helyzet abszurditása.
humanrobot Elõ szokott fordulni, hogy egy-egy tréningrésztvevõ kiszorul a programból. A lázas munkában a csoport gyorsan meg is feledkezik róla, ám ennek mindig ára van. Esetenként „csak” kiszorul az illetõ a pálya szélére, és végtelen apátiával nézi vagy nem nézi az eseményeket. (A tréner tudatosan használja az ilyen helyzeteket). Többnyire azonban igyekszik mégis szerephez jutni, ami nyomán azonban – tekintve, hogy kimaradozott a lényeges pillanatokból – személye akadállyá, veszélyforrássá válik. Ezek a helyzetek persze remek alkalmat adnak a trénerek számára, hogy segítsenek a csoportnak átfordítani a tapasztalatokat a hétköznapokra: a be nem vont munkatárs veszélyt jelenthet a sikerre.
Jegyzetek:
136
FIGYELEM
· 137
Figyelem A zenei alkotómunka, a próbák komoly koncentrációt igényelnek. A figyelemnek egyszerre kell a saját tevékenységre és a többiekére irányulnia. Legyõzve azt az érzést, hogy „atya ég, én most egy dob mögött ülök, és ha megütöm azt, akkor hangos”, az embertõl teljes figyelmet követel az, amit a kezével és amit a fülével csinál. Kiemelkedõ szerepe van a másik ember iránti figyelemnek. Nemcsak a zenei próbák során, amikor a ritmusra való összehangolt alkotást gyakorolja a csoport, hanem akkor is, amikor a résztvevõk visszajelzést adnak egymásnak. Lényeges, hogy ez a visszajelzés minek alapján történik. Felismerik-e a csoporttagok, hogy önmagukat (esetlenségüket, vágyaikat, erejüket, kétségeiket) is felfedezik a másikban? A visszajelzés (reflexió) mint eszköz a hétköznapok során is hatékony. Miként mondhatom el, hogy valami zavar – anélkül, hogy a másikból ellenséget csináljak vagy végérvényesen belefojtsam a szót? A visszajelzési technikák megfelelõ alkalmazása arra is lehetõséget nyújt a Zenetréning során, hogy az egyik csoporttag segítsen a másiknak felfedezni önmagában egy új oldalát. Sokan a Zenetréningen döbbennek rá arra, remekül írnak, festenek, hogy kiválóan hangolnak össze embereket. Ez a rádöbbenés olykor a másiktól érkezõ visszajelzés eredménye. A Zenetréning ahhoz nyújt technikát, hogy a zene, a dal, a vers, a performansz által új kapukat nyissanak meg a résztvevõk. Õk aztán a hétköznapok során azoknak is csatornát nyújtanak a visszajelzéshez, akik ezt egyébként nem merik vagy nem akarják megtenni. A figyelem eredménye a bátorítás, a biztatás is, ami nagyon hiányzik a munkahelyekrõl. A vezetõtõl általában valamiféle szülõvagy tanítószerepet várnak el beosztottak: dicsérjen, jutalmazzon, kérjen számon. Itt azonban a közös alkotó szárnyalás és az izzadságos megvalósítás nyomán érik csapattá a csoport, csakúgy, mint a hétköznapokban. Amikor a terv elkészült, amikor már mindenki a helyén van, amikor csak a szemek beszélnek egymással, és a kellõ pillanatban felcsendül a zene, akkor a vezetõ biztat. A nehéz
137
138 ·
ZENETRÉNING
pillanatokban, az átmeneti kudarcok közepette a résztvevõknek bátorítaniuk kell tudni egymást, szidás, bûnbakkeresés, mentegetõzés vagy önostorozás helyett. Akár azt mantrázzák, hogy „sikerülni fog”, akár azt, hogy „ez nem fog menni”, igazuk lesz.
humanrobot Sokszor tapasztalom azt, hogy az alkotólázban égõ, szinte gyermekké váló csoporttagok nyûgnek érzik azokat az idõszakokat, amikor otthagyva hangszert és mikrofont, le kell ülniük összegezni a történteket, vagy megoldást kell találniuk egy felmerült nehézségre. Magam is érzem, hogy ilyenkor borotvaélen táncolok, de nem engedek a csoportnyomásnak, és nem hagyom, hogy az egész nap a zenei próbákkal teljék. Mivel a Zenetréning egy szervezetfejlesztõ eszköz, olykor egészen banális módon, de tudatos szintre kell emelnie azokat a munkával kapcsolatos észrevételeket, amelyek megszületnek ugyan a résztvevõkben, de nem kerülnek kimondásra. Utólag hálás a csoport, közben népszerûtlen a tréner.
Bátorság Bátorság kell kimondani azt, hogy amit csináltunk, vacak. Sok olyan tréninget vezettem már, amelyek során egy feladatot csapnivalóan oldott meg a csoport. Na és? Ebbõl legalább annyit lehet tanulni, mint a perfekt megoldásokból. Van azonban az eseteknek egy kisebb hányada, amikor a csoport nem mondja ki magának, hogy amit csinált, az gyenge, ehelyett szembefordul a trénerrel. Nem könnyû az ilyen helyzet, de kiváló lehetõség arra, hogy szóba kerüljön a felelõsségvállalás vagy a bátorság témaköre a hétköznapi munka során – ahol ugyebár nincsen a tréner, hiba viszont van. A Zenetréning során azt tanulhatja meg a csoport, hogyan meríthet bátorságot ahhoz, hogy kendõzetlenül megfogalmazza, mi az, amin még dolgoznia kell. És milyen bátorító ereje van a továbbiakhoz annak, hogy fel mertük fedni a gyenge pontokat. Jegyzetek:
138
VEZETÉS
· 139
Az a tapasztalatom a Zenetréningen, hogy az egyén esetében a legnagyobb bátorság nem is annyira a szereplés felvállalásához szükséges. Hiszen az oldott légkörben gyorsan felveszik az érintettek a nekik legtesthezállóbb szerepet. (Aki nem kíván az elõtérben ugrálni, inkább csörgõdobozik vagy díszletet fest, majd bebújik a „vokál-falka” védõ melegébe.) Az egyén bátorsága leginkább az, hogy a csoport felé jelezze: szerinte a produkció egyik vagy másik részén, esetleg az egészén változtatni kell, mert így – szerinte – az (még) nem vállalható. És bátorság kiállni egy produkcióval – akármilyennel. Bátorság vállalni azt. A csoport részérõl az a legnagyobb bátorság, amikor felvállalja a produkciót, s azt magáénak érzi. Sokan kérdezik meg, hogy jó-e, amit csinálnak. Természetesen vannak szakmai, zenetechnikai szempontok a hangerõre, a tempóra, a stiláris jegyekre vonatkozóan. Azt azonban, hogy a produkció egésze jó-e, a csoport dönti el. Ha õk tûzön-vízen keresztül kiállnak a saját alkotásuk mellett, akkor az jó. Attól jó, mert ki merik rá mondani, hogy jó.
Vezetés Ki a vezetõ a csoportban? Ez a Zenetréning során nem is olyan egyértelmû. Számomra az adja a program izgalmát más tréningek hasonló helyzeteivel szemben, hogy az alkotás létrehozása nem egyetlen vezetõre van szükség, mint például a különbözõ projektkultúrát fejlesztõ tréningprogramokban, hanem legalább kettõre. Az egyik ember az elõadás során a sztár, a frontember, akihez igazodik a produkció, a másik az, aki a próbákat, a készülõdést koordinálja. Persze a helyzet ennél bonyolultabb, hiszen a Zenetréningen létrejöhet olyan produkció is, amelyben az elõadás során – legalábbis látszólag – nincsen frontember, bár ilyenkor is van olyan elõadó, akire érdemes a többieknek a szemük sarkából lopva figyelni, mert például õ érzi a legjobban a produkció lélegzését, vagy, mert õ tartja a legprecízebben a ritmust. A munka világából tudhatjuk, hogy lé-
139
140 ·
ZENETRÉNING
teznek vezetõk, koordinátorok, menedzserek, leaderek, akinek mind-mind más a szerepük. Ezek a szerepek összpontosulhatnak egyetlen emberben is. A lényeg mindig az, hogy a csoportban tudatosuljon, ki a vezetõ, mikor ki az, aki döntést hoz, kinek a feladata és felelõssége koordinálni, menedzselni, vezetni. A zenekarok esetében sincsen ez másként. Az a tapasztalat, hogy általában kettéválik egymástól a koordinátor és a vezetõ szerepe. Az irányadó legtöbbször a frontember, aki a produkció szíve. Az elõadás, a natúr alkotószakaszok során az õ szava a döntõ. És van egy másik figura a csapatban, aki a menedzser vagy a koordinátor. Õ vezényli a próbákat, õ az, aki drill nélkül tart rendet, aki tárgyal a koncertszervezõkkel, idõpontokat szervez és a többi. A Zenetréningen nem feltétlenül az lesz a vezetõ vagy koordinátor, aki a hétköznapok során is az, hiszen – a program lényegébõl fakadóan – itt másfajta produktum jön létre, mint a munkahelyen. Ragyogó lehetõség ez a szervezetfejlesztõ számára, amikor a kompetenciákról, a döntéshozásról, a dominanciáról vagy együttmûködésrõl van szó. Van-e helye a versengésnek? Igen, van. Kimondhatnánk, hogy nincsen, mert lépten-nyomon mindenki az együttmûködést harsogja, de vannak tehetségesebbek és kevésbé tehetségesek. A jó ellensége a jobb. Egy csoportban lehet három jó énekes is, ezek az emberek óhatatlanul összemérik a tudásukat, s persze ki fog alakulni, ki közülük az egyes számú, ki a kettes számú és ki a hármas számú énekes. Hol jön be az együttmûködés? A közös cél közös megfogalmazása során. Csak az a produkció lesz vállalható, jó, sikeres, szerethetõ, amelynek létrehozásában mindenki benne van. Az ambícióiban sértett csörgõdobos biztosan keresztbe fog tenni a sztárénekesnek – tudattalanul is. Az együttmûködés nem vagy nem csak egymás személye miatt jön létre. Nem azért mûködik együtt a csoport, mert szereti a frontembert, hanem mert egy közös produkciót hoznak létre, melynek a díszlet éppúgy alkotó eleme, mint a dalszöveg. A tréning feladata az, hogy ha ezt észreveszi a csoport, akkor a tudatosság homlokterébe emelje ezt a felismerést. Jegyzetek:
140
ÖTLETELÉS, TERVEZÉS, MEGVALÓSÍTÁS
· 141
humanrobot Nagyon szeretem, ha a csoport egy feladat megoldásához maga választ vezetõt. Ez a Zenetréningen sem mindig mûködik. Ami kiváló kapu a tréner számára, hogy rajta keresztül a vezetésrõl és a munkahelyi viszonyokról szóló gondolkodás világába bevezesse a csoportot. Egy kifejezetten felsõvezetõk számára tartott program során tapasztaltam, hogy a csoport ugyan kiválasztja a vezetõt, aki el is vállalja a feladatot, a munka során azonban nem mûködik vezetõként: nem hoz döntést, nem vállal felelõsséget, nem kezdeményez, nem ad visszajelzést. A dobverõvel van elfoglalva.
Ötletelés, tervezés, megvalósítás Az ötletbõl tervet kovácsol a csoport, mondtuk korábban. Ez az a dimenzió számomra, amely a legjobban visszavetíthetõ a munkás hétköznapokra. Ötlet lehet egy frappáns rím, egy mókás zörej alkalmazása, vagy az, hogy musicalt, illetve csasztuskát adjon-e elõ a csoport. Az ötletek szakmányban érkeznek, bár minden tréningen van olyan résztvevõ, aki azt szorgalmazza, hogy haladjon már a csoport, ne húzza az idõt azzal, hogy valaki mindig újabb lehetõségeket dob be. A veszély nem az ötletekben és nem is azok kezelhetetlen mennyiségében rejlik, hanem abban, ha a csoport nem húzza meg a határvonalat az ötletelés és a tervezés között. Azt könnyû belátni, hogy zenei produkció nem létezik ötletek és irányvonalak nélkül. Azt viszont a csoport általában már csak menet közben veszi észre, hogy az ötletek tömege még nem terv. Melyik hangszer mikor szólal meg és mikor hallgat el? Ki mikor lép be? Hány versszak van és hány refrén? Mikor ér véget a produkció? Hogy is néz ki az a musical vagy csasztuska kívülrõl? Ki határozza meg az elõadás sebességét? Ezekre a kérdésekre már a tervezés során kell, hogy választ adjon a csoport. Akár egy munkahelyi projekt esetében, itt is szerephez jut a visszacsatolás. Zajlik a próba. Van, ami jó, de van, ami nem megy.
141
142 ·
ZENETRÉNING
Felszínre jönnek a hibák. A csoporton múlik, hogy azokat észreveszi-e, hogy képes-e arra, hogy összeszedje õket és kiküszöbölje õket. És az is a csoport(légkör)ön vagy csoportkultúrán múlik, hogy egy hibára a mûködés szükséges velejáróként tekint, aminek a javítása kihívás, vagy elmerül a tehetetlenség iszapjában és az elsõ nem várt nehézség felbukkanásakor megmerevedik. Netán felelõst keresgél, vagy a csoport tagjai egymást hibáztatják.
Disruption, új szemszög, más perspektíva „Hogyan fejleszti éppen a Zenetréning a mi acélipari vállalatunkat? Mi nem zenélünk, hanem mérnöki precizitású öntvényeket készítünk. A profitra hajtunk, nem szórakozás, hanem munka az, ami a tervezõirodában és az üzemcsarnokban zajlik. Miért jó akkor ez nekünk?” A disruption (szétfeszítés) viszonylag új az üzleti kifejezések sorában, természetesen valójában már az ókori görögök óta létezõ szemlélet. A lényeg, hogy 1. egymástól látszólag távol esõ területek között hidat építünk a fejünkben, 2. az elõítéleteinken szándékosan túllépve, tudatosan váltunk nézõpontot és tekintünk vissza arra a helyzetre, amit meg akarunk oldani, 3. a konvencionális megoldásokat elengedve magunk izzadjuk ki a saját válaszunkat egy problémára. A résztvevõk látótere azáltal tágul, hogy a hétköznapokban megszokottól eltérõ tevékenység során (zenélés) tesznek tudatos megfigyeléseket és vonnak le következtetéseket. Azt állítom, hogy a zenélésnél voltaképpen ugyanazon készségekre és ismeretekre van szükség, mint egy acélipari cégnél való munka során: valamiféle fegyelemre, valamiféle kollegiális egymásra figyelésre, valamiféle szaktudásra, valamint idõnként bátorságra eltérni a konvencióktól. Elõre megtervezett (de nem kimódolt) hatás és „vészJegyzetek:
142
DISRUPTION, ÚJ SZEMSZÖG, MÁS PERSPEKTÍVA
· 143
forgatókönyvek” (elszakad a gitárhúr vagy nem kedveli a közönség az éppen játszott dalt). És persze a vezetõi (informális és formális) szerepek és újra az egymásra figyelés. Szabadság: ami nem tilos, azt szabad. A résztvevõk számára a legnagyobb akadály: élni a lehetõségekkel. Tapasztalat, hogy sok tréningen újra meg újra elõkerül, hogy miért is nem használtak új eszközöket, miért is nem mentek ki a terembõl, miért is nem szóltak a csoportok egymáshoz, amikor ez mind-mind nem volt tilos. Nem tilos az asztalon zörögve ritmust csinálni, nem tilos egyszerre több hangszert megszólaltatni, vagy hangszert cserélni egymás között. Nem tilos halandzsázva énekelni. Ez mind-mind zene. Az üzenet a lényeg: disruption: törjön át a korlátokon. Ne vegye véglegesnek a vélt vagy a mások által felállított korlátokat!
humanrobot Ahogy halad a csoport a próbálással, idõnként leültetem. Meg szoktuk beszélni, hogy mi volt a jó, és mi az, ami szerintük fejlesztendõ. Amikor felmerül egy nehézség, és a csoport a saját hétköznapjaira ismer benne, olykor védekezésbe fordul a megbeszélés, és a csoport elmondja önmagának, hogy „ezt mi így szoktuk csinálni” vagy „nálunk nem szokás” valamit tenni a munka során. A csoportot oda szeretném eljuttatni, hogy maguk ismerjék fel, nem kötelezõ ragaszkodniuk ahhoz, ami a szokás, hiszen a célt a tréning elején õk határozták meg, a lényeg, hogy elérjék azt. A módszer szabadon választható. A tanulás pedig éppen a saját döntéseik megfigyelése.
143
144 ·
ZENETRÉNING
Lehetséges forgatókönyvek A Zenetréning kétnapos. Noha egy tréning bármilyen hosszú lehet, érdemes idõt szánni rá. Van egy természetes ritmusa annak, amíg a résztvevõk kikapcsolódnak a hétköznapokból és áthangolódnak a közös alkotásra. Nemcsak ezért nem elég az egy nap, hanem mert egy nap alatt óriási nyomás nehezedik a csoporttagokra, hogy valamit összehozzanak. De mindenképpen: sokszor hiszik azt az emberek a tréningen, hogy mint tréningnek csak akkor van értelme, ha megszületik az alkotás és jó alkotás születik meg.
Idõszak
Tevékenység
Várt eredmény
9:00 – 9:30 (30’)
A tréning kereteinek közös felállítása a résztvevõkkel
Mindenki tisztában van a célokkal, a szabályokkal, a résztvevõknek módjuk van a keretek kijelölésére
9:30 – 10:00 (30’)
Warm-up (nem-zenei játék – zenei célokból)
A résztvevõk felrázása, a csöndesebbek bevonása
10:00 – 10:30 (30’)
10:30 – 10:45 (15’)
Zenei ízelítõ a profi zenészek improvizálása által
Kávészünet
Látják a résztvevõk, hogy a zenélés akkor is alkotó folyamat, ha felkészült mûvészek csinálják. Az esetleges hibák emberivé teszik a dolgot. Oldottabb beszélgetés
Jegyzetek:
144
LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYVEK
· 145
10:45 – 11:45 (60’)
A produkció alapjainak letétele
Szülessen egy terv, mely tartalmazza, hogy mit fognak létrehozni a résztvevõk, és kinek mi lesz a szerepe. Vészforgatókönyv kidolgozása!!!
11:45 – 12:00 (15’)
A terv prezentálása
Mindenki legyen tisztában a részletekkel!
12:00 – 13:00 (60’)
Ebéd
:-)
13:00 – 13:20 (20’)
A próba – frontális oktatás
Mindenki értse, hogy zajlik egy próba; mik a buktatók. Mit szabad és mit érdemes?
13:20 – 15:00 (100’)
Az elsõ próba
Kezdõdjék el a produkció létrehozása!
Kávészünet
Eresszék ki a gõzt a résztvevõk, a tréningkereteken kívül is tudjanak beszélgetni!
15:15 – 15:50 (35’)
Visszajelzés
Vissza a hétköznapokba: a résztvevõk fogalmazzák meg, hogy látják az eddigi elõrehaladásukat!
15:50 – 16:50 (60’)
Próba
Készüljön a produkció!
A nap lezárása
A résztvevõk összegzik, most hol tartanak, mi a feladat a második napra.
15:00 – 15:15 (15’)
16:50 – 17:00 (10’)
145
146 ·
ZENETRÉNING
A tréning menete – 2. nap Idõszak
Tevékenység
Várt eredmény
9:00 – 9:15 (15’)
Warm-up
Az álmosság megszüntetése, visszazökkenés az alkotófolyamatba; mindenki számára legyen világos, hogy ki hogy érzi magát!
9:15 – 10:45 (90’)
Próba
Készül a produkció
10:45 – 11:00 (15’)
Kávészünet
11:00 – 11:20 (20’)
Összegzés
A munka finomhangolása: a trénerek visszajelzést adnak
11:20 – 12:00 (40’)
Speciális próba
A résztvevõk koncentráljanak az elõzõekben kapott visszajelzésre, s kössék össze a zenét a munkahely világával!
12:00 – 13:00 (60’)
Ebéd
13:00 – 15:00 (120’)
Fõpróba
Készül a produkció
15:00 – 15:30 (30’)
Hosszabb szünet
Felkészülés a fõpróbára
15:30 – 16:00 (30’)
Fõpróba
Jegyzetek:
146
LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYVEK
16:00 – 16:15 (15’)
· 147
A produkció elõadása 1. Kapjanak a résztvevõk visszajelzést a munkájukról!
16:15 – 17:00 (45’)
A tréning lezárása
2. A tapasztalatok legyenek átfordítva a hétköznapok világára! 3. Annak megfogalmazása, mi az, ami változott és mi az, ami nem. 4. A tréning értékelése
147
148 ·
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Köszönetnyilvánítás Akiknek a szerzõ köszönetet mond: Somorjai Évának, Mohay Tamásnak és Tordai Bálintnak, Hajós Andrásnak, Oravecz Ágnesnek, Széger Katalinnak, Szekszárdi Júliának, Lengyel Ingridnek és Széger Katalinnak, akik megjegyzései és észrevételei nélkül nem jöhetett volna létre ez a könyv. Kisvári Ferencnek, Bruzsa Gábornak, Turányi Kingának és Hajós Andrásnak megintcsak, akikkel nagyon boldogan dolgozom együtt a Zenetréning programban. Gelsei Gergõnek, Széger Katalin és Vincze Imrének a közös tréningekért, Rácz Attilának a szöveg gondozásáért. Végül Varsányi Pál barátomnak a dizájnért!
Jegyzetek:
148
HÁTTÉRIRODALOM
· 149
Háttérirodalom HALMAY Richárd – KOVÁCS Bence [szerk.] (2006): Ajánlások zöld
fesztiválok szervezéséhez. Független Ökológiai Központ Alapítvány, Budapest BRAY, Tony (2006): The Training Design Manual. Kogan Page, London ARDEN, Paul (2007): Gondolkodj fordítva! Park Kiadó, Budapest FRIED, Jason – HANSSON, David H. (2010): ReWork. 37signals, New York HÉRA Gábor – LIGETI György (2005): Módszertan. Osiris Kiadó, Budapest KIM, Chan W. – MAUBORGNE, Renée (2008): Kék óceán stratégia. A verseny nélküli piaci tér. Park Kiadó, Budapest BUCKINGHAM, Marcus – COFFMAN, Curt (2002): Elõször is szegd meg az összes szabályt! Bagolyvár Kiadó, Budapest
149
Jegyzetek:
150
INDEX
· 151
Tárgymutató álarc 47, 61 alkotótréning 131 berúgás 11, 24, 36, 77 boksz 35 brief 29 civil szervezet 44 csapat 19–20 csoporttitok 84 disruption 133, 142–143 drámai eszköz 25 elvárás 55, 103 erõforráshiány 53 érzések 23, 35, 41, 63, 109–110, 120 fegyelem 135–136 felelõsségvállalás 136, 138 freelancer 30 fûszívás 37 gonoszság 123 Hippokratész 86 interjú 54 iskolai oktatás 14, 41, 66–69, 103, 122 ízlés 98 kék óceán 64 kérdések 59, 74 knowledge sharing 80
kreativitás 133–134 legitimáció 48 minõsítés 28 non-profit szervezet 19, 74 out-door 25, 37, 89 pofon 35 profit 22 quad 90, 96 reflexió 137 stakeholder 29, 39, 96 szabadsághiány 133 szeretõ 37 szervezet 20, 30–33 szervezetfejlesztés 22, 31, 37, 47–48, 91, 98, 115 szerzõdés 40, 78, 103 társadalmilag felelõs tréning 43 tér 122–123 tipológia 86–88 tréning célja 109 túlélõtúra 23, 35 udvari bolond 51 verseny 19 visszacsatolás 141–142 visszajelzés 26–27, 119–121, 137 zen 28, 57–60 Zenetréning 6, 25, 60, 84, 105, 109, 131
151
Jegyzetek:
152
