1. A közszolgáltatás tartalma, határai. 2. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése

Aszófő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2014.(XII.19.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Aszófő Község Önkormányzatának képviselő-testülete a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 1. A közszolgáltatás tartalma, határai 1.§

A rendelet hatálya kiterjed Aszófő község közigazgatási területén a) minden olyan, a közcsatornára rá nem kötött, vezetékes vagy saját ivóvízellátással rendelkező ingatlan tulajdonosára, vagyonkezelőjére, egyéb használójára (a továbbiakban: ingatlantulajdonos), akinek ingatlanán a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz keletkezik, b) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatást ellátó vállalkozásokra.

2. § (1) Aszófő Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) annak érdekében, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Vgtv.) és annak végrehajtását szolgáló egyéb jogszabályokban meghatározott, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos feladatait teljesítse, a jelen rendeletben foglaltak szerint a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére és kezelésére kötelezően ellátandó és igénybe veendő közszolgáltatást tart fenn. (2) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás az alábbi tevékenységekre terjed ki: a) az ingatlanon keletkező, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes tárolására szolgáló gyűjtőhelyről történő begyűjtésre, b) az elszállítást végző közszolgáltató részére átadott nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíznek az ártalmatlanítás céljából történő elszállítására, és c) az a) pontban foglaltak szerint gyűjtött, begyűjtött, és elszállított szennyvíz ártalmatlanítása céljából a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíznek a vízügyi hatóság által kijelölt szennyvíztisztító telepen történő elhelyezésére. (3) Az ingatlantulajdonos a jelen rendeletben meghatározottak szerint köteles igénybe venni a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatást. 2. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3. § (1) Aszófő község közigazgatási területén a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtését, szállítását és ártalmatlanító helyre történő elhelyezését az Önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján a Kontirak Kft. 8230 Balatonfüred, Vázsonyi út 31/B., (a továbbiakban: Közszolgáltató) látja el.

2

(2) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet ártalmatlanítás céljából kizárólag a DRV Zrt., balatonfüredi szennyvíztisztító telepén (8230 Balatonfüred, Tihanyi út 1.) kialakított fogadó műtárgyában lehet elhelyezni. 3. A közszolgáltatás ellátásának rendje, módja, időtartama 4. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni az ingatlanán keletkező, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szakszerű, egyedi zárt szennyvíztárolóban történő gyűjtéséről, valamint az ingatlanán ideiglenesen közműpótló berendezésben való elhelyezéséről. (2) Az ingatlanon keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz rendszeres elszállíttatását, annak begyűjtésére feljogosított Közszolgáltatónak történő átadással az ingatlantulajdonosnak kell biztosítani. (3) A közműpótló létesítménybe csak háztartási szennyvíz vezethető. Tilos a közműpótló létesítménybe mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyezteti a begyűjtést, ürítést végző vagy más személyek életét és testi épségét, egészségét, valamint a kijelölt ürítőhely rendeltetésszerű működését és műtárgyainak állagát. (4) Az Önkormányzat a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtését végző Közszolgáltatóval határozott időre, de legfeljebb 10 évre köt szerződést, mely nyilvános. (5) Az ingatlantulajdonos és a Közszolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre, külön írásbeli szerződéskötés nélkül. A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a Közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlantulajdonost írásban értesítette, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatta. 4. A közszolgáltató jogai és kötelezettségei 5. § (1) A Közszolgáltató kötelessége – az e rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint, a környezetvédelmi, vízgazdálkodási, valamint az egyéb jogszabályi előírások megtartásával – a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlantulajdonosok irányában a közszolgáltatás folyamatos ellátása. (2) A Közszolgáltató a közszolgáltatást a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló EüM rendeletben foglalt eszközzel és az ott meghatározott feltételek szerint köteles ellátni. (3) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szállítását úgy kell végezni, hogy az szennyezést, elcsorgást ne okozzon. Elcsorgás esetén a szennyezést megszüntetni, az elcsorgott szennyvizet összegyűjteni, a szennyezett terület fertőtlenítését saját költségen elvégezni vagy elvégeztetni, a kárelhárítást, a környezet eredeti állapotát helyreállítani a szennyezést okozó vállalkozó kötelessége, melynek haladéktalanul köteles eleget tenni. (4) A Közszolgáltató mindenkor köteles a közszolgáltatást a megrendelésről számított 72 órán belül - megrendelővel egyeztetett időpontban - elvégezni. A megrendelés történhet írásban (levél, e-mail) vagy telefonon. A közszolgáltatás elvégzését a Közszolgáltató köteles a megrendelő aláírásával igazoltatni. (5) A Közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállítását nem tagadhatja meg, kivéve, ha a szippantandó anyagról érzékszervi megállapítás alapján, vagy egyéb módon feltételezhető, hogy az arra kijelölt átadási helyen a szennyvízelvezető törzshálózatba vagy szennyvízelvezető műbe a vonatkozó jogszabályi megállapítás alapján nem helyezhető el. Ez esetben a közszolgáltató a 2

3

jogszabályi előírások figyelembevételével megfelelő intézkedések kezdeményezése mellett megtagadja az elszállítást. (6) A Közszolgáltató köteles az ingatlantulajdonostól begyűjtött nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet a begyűjtés napján e rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott átadási helyre szállítani. A beszállítás tényét, mennyiségét az elhelyező telep üzemeltetőjével igazoltatni kell. 6. § (1) A Közszolgáltató jogosult a közszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan a nyilvántartás vezetésére, valamint a 10. § szerinti adatkezelésre a szennyvízhálózatba be nem kapcsolt ingatlantulajdonosokról, a beérkezett közszolgáltatási igényekről és a közszolgáltatás ellátása során ezekről a helyekről elszállított és tisztítás céljára átadott szennyvíz mennyiségéről, és ezeket az iratokat öt évig megőrzi. (2) A Közszolgáltató a közszolgáltatás ellátásával kapcsolatban adatot szolgáltat a felügyeletet ellátó hatóságnak és az Önkormányzatnak a külön jogszabályokban és e rendeletben foglaltak szerint. (3) A Közszolgáltatót a Vgtv. 44/H. § (1) bekezdés szerinti beszámolási kötelezettség terheli, melyet a tárgyévet követő év március 31-ig a Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal útján köteles az Önkormányzatnak benyújtani. (4) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről, a feltételekben történő változásokról a Közszolgáltató az ingatlantulajdonosokat írásban, a változás bekövetkezte előtt legalább 8 nappal értesíti. 5. Az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei 7. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező, a közüzemi csatornahálózatba nem vezetett háztartási szennyvizet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló Kormány rendeletben meghatározott módon, zárt, vízzáró kivitelű közműpótló létesítményben gyűjteni és az ingatlanán a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló EüM rendeletben meghatározott közműpótló berendezésben ideiglenesen elhelyezni. (2) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán elhelyezett közműpótló berendezésbe csak háztartási (kommunális vagy kommunális jellegű) szennyvizet vezethet és tárolhat. Az ingatlantulajdonos köteles a közműpótló berendezést úgy használni, hogy azzal sem más személyek vagyonát, vagy testi épségét, sem a környezetet nem károsítja. A közműpótló berendezések szabályszerű létesítését az azt engedélyező hatóság, működését az érintett szakhatóságok ellenőrzik. (3) Az ingatlantulajdonos köteles biztosítani a gyűjtőhely megközelíthetőségét a szállítójármű számára oly módon, hogy az elláthassa feladatát. (4) Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatásért e rendeletben meghatározott mértékű díjat köteles fizetni a Közszolgáltatónak. (5) Az ingatlantulajdonos jogosult a közszolgáltatás igénybevétele alóli mentességre a 9. § (7) bekezdése szerint. 6. A közszolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemei 8. § (1) Az Önkormányzat a közszolgáltatási szerződést a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtését végző Közszolgáltatóval a 4. § (4) bekezdésben foglaltak szerint köti meg.

3

4

(2) A közszolgáltatási szerződésben – a külön jogszabályokban előírtakon kívül – rögzíteni kell: a) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtésének módját, valamint elszállításának a bejelentéstől számított maximális határidejét, b) a közszolgáltatás igazolási és ellenőrzési kötelezettségét, annak módját, és c) a Közszolgáltatónak a lakosság és az ingatlantulajdonosok irányában fennálló tájékoztatási kötelezettségét. 7. A közszolgáltatás díja, az egységnyi díjtétel és a fizetendő díj megállapítása 9. § (1) Az ingatlantulajdonos a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közszolgáltatás igénybevételéért közszolgáltatási díjat fizet. A közszolgáltatási díj kéttényezős, alapdíjból és ürítési díjból áll, amelynek díjtételeit és azok legmagasabb összegét e rendelet 1. melléklete tartalmazza. (2) Az alkalmazható legmagasabb közszolgáltatási díjat a Képviselő-testület határozza meg legalább 1 éves időtartamra. A Közszolgáltató minden évben egy alkalommal legkésőbb szeptember 30-ig – kezdeményezheti a közszolgáltatási díj felülvizsgálatát a közszolgáltatással kapcsolatos költségeinek – költségelemzéssel alátámasztott, a Képviselő-testület által elismert és műszakilag indokolt fejlesztéseket, a tényleges, szükséges ráfordításokat, az ésszerű nyereséget is tartalmazó – változása függvényében. (3) A közszolgáltató részletes díjjavaslatot készít a jogszabályoknak megfelelően díjkalkulációval és költségelemzéssel alátámasztva a következő díjfizetési időszakban alkalmazni javasolt közszolgáltatási egységnyi díjtételek alátámasztására. Egységnyi díjtétel az ingatlanon keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz egységnyi térfogatára vetített közszolgáltatási díj. (4) Az ingatlanon elszállításra átvett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségét a közszolgáltató szippantó gépjárművébe beépített szintmérő (szintjelző) alapján kell meghatározni. (5) Lakossági nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz esetében a fizetendő díjat csökkenteni kell a Magyarország mindenkori éves költségvetésről szóló törvényben „központosított támogatások” igényelhető összegével. (6) Vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvíztisztító berendezés üzemeltetője – az itt kezelt szennyvíz mennyiségének mértékéig – mentesül a díjfizetési kötelezettség alól. (7) Az ingatlantulajdonos mentesül a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettsége alól, ha a nem használt vagy beépítetlen ingatlanán szennyvíz nem keletkezik, és ennek tényét írásban bejelenti a Közszolgáltatónak. (8) Az állandó lakosú ingatlantulajdonos évente egy alkalommal köteles igénybe venni a közszolgáltatást, az üdülőként nyilvántartott vagy időlegesen használt ingatlan esetén az ingatlantulajdonos az egyedi zárt szennyvíztárolója telítettségének függvényében időszakonként köteles a közszolgáltatás igénybevételére. 8. A közszolgáltatással összefüggő adatok kezelése 10.§ (1) A Közszolgáltató jogosult a jelen rendelet 4. § (2) bekezdésében meghatározott közszolgáltatást igénybevevő magánszemélyek személyes és a jogi személyek szükséges adatainak közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő kezelésére. (2) Ha az egyedileg azonosított ingatlantulajdonos fogyasztóval kapcsolatba hozható, akkor a Közszolgáltató személyes adatokként kezeli a közszolgáltatással érintett 4

5

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

ingatlan tulajdonjogi helyzetére, valamint annak közműellátottságára vonatkozó adatokat is. A Közszolgáltató jogosult továbbá az ingatlantulajdonos fogyasztók vízfogyasztásának adatait, a közszolgáltatás igénybevételének mértékére, módjára, mennyiségére vonatkozó információkat, valamint a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállításával kapcsolatos közszolgáltatás ellenértékének megfizetésével, az ingatlantulajdonosok tartozásaival és azok behajtásával kapcsolatos egyéb adatokat is személyes adatokként kezelni. A Közszolgáltató a (1)-(2) bekezdésekben foglalt felhatalmazás alapján végzett adatkezelési tevékenységének gyakorlása során köteles maradéktalanul betartani az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit. A Közszolgáltató illetve az Önkormányzat a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat az ingatlantulajdonos azonosítására, a közüzemi szerződés teljesítésével, jogszabályban előírt ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, számlázásra, postázásra, kedvezmények érvényesítésére, közüzemi díjhátralékok benyújtására használhatja fel. A közszolgáltatást igénybevevő ingatlantulajdonos köteles a Közszolgáltatónak 8 napon belül bejelenteni az adataiban történt változásokat, valamint ha tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. Az Önkormányzat a közszolgáltatással kapcsolatos adatkezelési feladatok, a díjmentesség megállapításának, nyilvántartásának, valamint a díjmentesség érvényesítésének érdekében a Közszolgáltató részére történő továbbítása körében jogosult a személyes adatok, valamint a mentesség megállapításához szükséges adatok kezelésére mindaddig, amíg az ingatlanhasználó az 1.§ -ban meghatározott területen ingatlanhasználónak minősül. A Közszolgáltató a 8.§-ban foglaltak szerinti adatkezelésre azon időszak alatt jogosult, amíg az ingatlantulajdonos részéről a közszolgáltatás igénybevételének kötelezettsége fennáll. 9. Záró rendelkezések

11.§

Ez a rendelet 2015. január 1. napján lép hatályba.

Németh Tünde jegyző

Keller Vendel polgármester Záradék: Kihirdetve: 2014. december 19. Németh Tünde jegyző megbízásából:

Molnárné Dr. Papp Judit kirendeltség-vezető

5

6

1. melléklet a 13/2014.(XII.19.) önkormányzati rendelethez

A közszolgáltatás díjai:

Sorszám

közszolgáltatás alapdíj ürítési díj B C

Mennyiség A

1.

0-7 m3

13.400 Ft + áfa

604.6 Ft / m3 + áfa

2.

8-11 m3

14.500 Ft + áfa

604.6 Ft / m3 + áfa

6

1. számú függelék

SZÁLLÓ VIRÁGPOR NAPTÁR Fafajok (növények)

Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember ***

***

###

***

***

###

***

***

*** *** ***

*** *** *** *** *** ***

Mogyoró Égerfa ###

Fűzfa Szilfa Nyárfa Kőrisfa Nyírfa Bükkfa Tölgyfa Borjúpázsit Akác Csomós ebír Bíborhere Réti perje Rozs Aranyzab Csenkesz Lándzsás útifű Rozsnok Mezei komócsin Angol perje Fekete bodza Búza Pántlikafű Taréjos cincor Zab Selyemperje Hársfa Csalán Tippan Üröm Aranyvessző Parlagfű

Megjegyzés: *** (Fővirágzás) ### (Utóvirágzás)

### *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** ***

### *** *** *** *** *** *** *** *** ***

*** *** *** ***

***

***

*** *** *** *** *** ***

*** ***

*** ***

*** ***

*** ***

### ***

*** ***

*** ***

***

###

*** *** ***

*** ***

***

*** *** *** *** *** *** *** ***

*** ***

*** *** *** *** ***

*** *** *** *** ***

###

*** ### *** ***

2. számú függelék

A PARLAGFŰ ÁRTALMAI Az allergiás megbetegedés korunk népbetegsége. Az allergiás megbetegedések közül az allergiás nátha vagy a szénanátha emelkedik ki, melynek legfőbb kiváltója a PARLAGFŰ (Ambrosia Elatior L.), népies nevén vadkender. E növény pollenjeit a légáramlás a település egész területén szétszórja. Egyetlen parlagfű 8 milliárd virágporszemet is képes termelni. A nyálkahártya tünetek a parlagfű virágzási időszakában jelentkeznek a betegeknél, melynek két fő klinikai megjelenési formája a szénanátha és az asztma bronchiale. TÜNETEK: – erős orrfolyás, – tüsszögés, – orr-, szem-, garat-, fül viszketés, – könnyezés, – rohamokban jelentkező nehéz légzés. A TÜNETEK JELENTKEZÉSE ESETÉN A BETEG HOVA FORDULJON? A tünetek jelentkezése esetén gyógykezelés céljából forduljon orvoshoz! Attól függően, hogy melyik tünet együttes van előtérben, az orr- fül- gégészeti vagy tüdőgyógyászati kivizsgálás szükséges. A legfontosabb feladat a betegség megelőzése, mivel jelenleg olyan gyógyszer, amely ezt a betegséget meggyógyítaná, illetve véglegesen megszüntetné, nem áll rendelkezésre. A betegség megelőzhető az allergiát okozó tényező megszüntetésével! HOL TALÁLHATÓ A PARLAGFŰ? Elsősorban a legmostohább körülmények között lévő talajokon, a beépítetlen, de elhanyagolt építési területeken, a gondozatlan parkokban és egyéb gyepes területeken, a közmű és utak mentén, a külterületek (a volt zártkerteket is beleértve) parlagon hagyott részein és az elhanyagolt, nem művelt mezőgazdasági területeken. A PARLAGFŰ IRTÁSA, VISSZASZORÍTÁSA HOGYAN TÖRTÉNJEN? A parlagfüvet – virágzás előtt – az időjárástól függően a szükséges gyakorisággal végzett kaszálással, kapálással, gyomlálással kell irtani. A parkokban és egyéb területeken a füves rész, gyep rendszeres gondozása (trágyázás, öntözés, fűnyírás) nehezíti az elszaporodását. A parlagfű vegyszeres gyomirtása (elsősorban mezőgazdasági területeken) tekintetében a Veszprém Megyei Növény- egészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó.

A parlagfű irtását a település közigazgatási területére önkormányzati rendelet írja elő. Ezúton kérjük településünk lakosságát, hogy mindannyiunk egészségének védelme érdekében, aktív közreműködésével állítsa meg a parlagfű terjedését.

Aszófő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2009.(IX.18.) önkormányzati rendelete A környezetvédelemről Aszófő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§. (1.) bekezdésében, és a környezet védelmének szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46.§. (1.) bek. c) pontjában kapott felhatalmazás alapján Aszófő községben a települési környezet megóvása és tervszerű alakítása, fejlesztése, a természeti táj jelleg megőrzése érdekében a helyi sajátosságok figyelembe vételével a környezet védelmére, a zöldterületek kezelésére, a vízminőség és a levegőtisztaság védelmére, a zajvédelmi intézkedésekre, az állattatás feltételeinek szabályozására az alábbi rendeltét alkotja meg: I. FEJEZET

Bevezető rendelkezések 1.§ E rendelet célja, hogy az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében megállapítsa az ingatlanok és közterületek, zöldterületek tisztántartására, a levegőtisztaságvédelemre, a víz és talajvédelemre, a zaj- és rezgésvédelemre és az állattartásra vonatkozó előírásokat. A rendelet hatálya 2.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Aszófő község teljes közigazgatási területén lévő összes ingatlanra, azok tulajdonosaira, kezelőire, használóira, valamint a bel- és külterületen lévő közcélú zöldterületekre és parkokra. (2) Rendelkezései kiterjednek minden természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, melyek a település területén ingatlan tulajdonnal bírnak, tevékenységet folytatnak, állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodnak. (3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos tevékenységre. (4) A települési szilárd hulladék gyűjtésére és ártalmatlanítására a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 3/2005.(II.20.) számú önkormányzati rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. A településkép védelme 3.§ (1) Aszófő község kialakult településképének megőrzése és a hagyományok szerinti fejlesztése minden ingatlantulajdonos és használó kötelessége. (2) A településkép védelme érdekében kötelező az ingatlanok folyamatos gyommentesítése és tisztántartása. (3) A településkép védelme érdekében kötelező az ingatlan, a kert, az udvar, a kerítés utcai homlokzatának karban tartása és az utcaképnek megfelelő megjelenés fenntartása. (4) A kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó-ipari létesítmények üzemeltetői a kirakatokat, homlokzatokat, a portált kötelesek tisztán tartani.

2 II. FEJEZET

A környezeti elemek védelme A közhasználatú zöldterületek védelme 4.§ (1) A település közigazgatási területén zöldterületnek minősülnek a közterületi parkok, ligetek, sétányok, játszóterek, utcai fák, fasorok és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, közterületi alkotások, szobrok, díszkutak környéke, parkosított játszóterek, védterületek, erdősávok. (2) A közhasználatú zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tartózkodni kell a mások pihenésének, nyugalmának zavarását keltő magatartástól. (3) A köztisztaság megóvása, a környezet védelme és a balesetek elkerülése érdekében a közterületi zöldövezetben, erdőkben, parkokban, játszótereken, közúti járda- és útszakaszok mentén bármilyen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.) szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni, továbbá a közterületi zöldterületeken haszonállatot legeltetni és kutyát sétáltatni tilos. (4) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni. (5) A közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése és a szükséges takarítás elvégzése annak a kötelezettsége, akinek a tevékenysége következtében a szennyeződés keletkezett. 5.§ (1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni a házhoz vagy telekhez kapcsolódó járdaszakasz és a zöld sáv teljes területének a tisztán tartásáról, a járda hó-eltakarításáról és síkosság-mentesítéséről továbbá a járda és az út közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről. Járdán síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő, bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagok (homok, hamu, kőporliszt, fűrészpor) használhatók. (2) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról is, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon. (3) Intézmények, szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakasz tisztán tartása, hó- és síkosság-mentesítése nyitva tartási időben a használó, illetve a létesítményt üzemeltető, nyitvatartási időn túl a tulajdonos kötelessége. (4) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt követő 10 méteres területsáv tisztán tartása az alkalmi használó (bérlő) kötelessége. (5) A településen kereskedelmi, vendéglátó egységet, üzlethelyiséget bérlő, használó, működtető, illetve alkalmi jelleggel, vagy szezonálisan közterületet bérlő személyek kötelesek a balatonfüredi PROBIO Rt-vel hulladékszállítási szerződést kötni, és azt a szerződés megkötését követő 8 napon belül a Polgármesteri Hivatalnál bemutatni. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt, vagy konténert kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítatni. (6) Közterületen megrendezett vásárok, sport-, és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú hulladékgyűjtő edény, továbbá illemhely biztosításáról, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztántartásáról.

3 6.§ A gondozatlan járdaszakasz vagy nyílt árok tisztítását, kaszálását az önkormányzat az ingatlan tulajdonosa terhére elvégeztetheti. 7.§ A játszótereket és a hozzá tartozó zöldterületeket a 14 éven aluli gyermekek használhatják, illetve azok zavarása nélkül a 14 éven felüli gyermekek is használhatják. 6 éven aluli gyermek a játszótereket csak kísérő felügyeletében használhatja. 8.§ (1) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, tilos a fák, virágok és egyéb növények, valamint a közterületi felszerelési műtárgyak (padok, játékok stb.) elmozdítása, rongálása, azokon hirdetmény elhelyezése. A fák törzsére reklámtáblát (feliratot) elhelyezni tilos. (2) Tilos a közterületen a fákat megsebezni, csonkítani, cserjéket megrongálni, letiporni, letépni. Ezen rendelkezést megszegő a szabálysértési eljárás következményein kívül köteles a zöldkár értékének megfelelő kártérítést is megfizetni. (3) Fát kivágni - elszáradt fa és gyümölcsfa kivételével - csak az erre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával, engedéllyel lehet. Közterületen a fakivágás engedélyezésével egyidejűleg minden esetben elő kell írni a fa pótlásának kötelezettségét is, a fajta és mennyiség meghatározásával. 9.§ Tilos a zöldterületeken otthonos madarakat vagy egyéb állatokat pusztítani, zavarni, befogni, kínozni, a fészkeket rongálni, a tojásokat és fiókákat kiszedni és irtani. Az állatok elpusztítója szabálysértési eljárás következményein túl a mindenkor érvényes kártérítési jegyzék szerint köteles kártalanítást fizetni. 10.§ (1) A közterületeken elhelyezett szobrokra, emlékművekre felmászni, azokat rongálni, beszennyezni tilos. Tilos az emlékművek, szobrok, környezetébe nem illő tárgyak elhelyezése. (2) A település területén lévő vízcsobogókat, kutakat, rendeltetésellenes célokra mosdásra, fogmosásra, fürdésre stb. - használni tilos. 11.§ Parkokban, zöldterületeken sétálni csak a kijelölt utakon, sétányokon lehet. 12.§ Zöldterületekre gépjárművel behajtani, azokon parkolni tilos, kivéve az engedélyező táblával megjelölt területeket, illetve munkavégzés céljából történő behajtást. 13.§ Zöldterületeket rendeltetéstől eltérő célra igénybe venni csak rendkívül indokolt esetben és az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségével, az erre feljogosító engedéllyel szabad. 14.§ A település területén lévő közhasználatú parkok, zöldterületek létesítéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik. 15.§ (1) A telek határánál csak olyan növényzet telepíthető, mely a szomszéd építményeinek és kerítésének karbantartását, használatát nem akadályozza, állagát nem rontja, illetve a közúti forgalmat nem akadályozza. (2) Minden tulajdonos, üzemeltető köteles a tulajdonában lévő területen a közlekedést akadályozó (járda és úttest fölé nyúló) faágak, bokrok gondozását, nyesését elvégezni.

4 (3)1 Belterületen és a külterületen egyaránt a legkisebb ültetési távolság az ingatlan határától: a) szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcsfa, egyéb cserje, bokor és élő sövény esetében legalább 1 méter, b) 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfa, egyéb cserje, bokor és fa, valamint oszlopos örökzöldek, fenyőfélék esetén legalább 3 méter, c) 6 méter magasságot elérő gyümölcs és egyéb fa esetében 8 méter, d) 1 métert meg nem haladó magasságra növő cserje, bokor és nyírt sövény esetében legalább fél méter, e) 1 méter ültetési távolság irányadó azon cserje, bokor és nyírt sövény esetében is, amelyik természetes növekedésében a 2 méter magasságot meghaladja. Ebben az esetben a tulajdonos köteles a magasságot 2 méterre korlátozni. (4)2 A (3) bekezdésben szabályozott távolságokat a rendelet hatályba lépése után telepített, kiültetett növényzet esetében kell alkalmazni. Az ingatlan tulajdonosa kötelezhető a rendelet hatályba lépése előtt telepített növényzet visszametszésére a (3) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint 2 méter magasságra. 16.§ (1) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos! (2) Közterületen az állatok által okozott szennyezés eltakarításáról az állatok gazdája, vagy a felügyeletet ellátó személy köteles gondoskodni. 17.§ Közterületen szennyező anyagot, hulladékot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni. 18.§ Tilos a közhasználatú és egyéb zöldterületen, valamennyi közkifolyónál, kútnál járművet mosni, szerelni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. A víz minőségének védelme 19.§ (1) Tilos a vizek fertőzése és káros szennyezése. Tilos a felszíni vizekbe (patakokba, forrásba) és csapadékvíz-elvezető rendszerbe, ásott és fúrt kutakba minden szilárd vagy folyékony hulladék elhelyezése, bevezetése. (2) Minden olyan behatástól védeni kell a vízelvezető rendszereket, ahol a vizek öntisztulási képességei hátrányosan megváltoznak. (3) Tilos az élővízfolyások, csapadékvíz-elvezető nyílt árkok eltorlaszolása, a víz természetes hozamának és folyásirányának megváltoztatása, a meder szűkítése vagy feltöltése.

1

Módosította: 6/2011.(VI.16.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2011. június 20.

2

Módosította: 6/2011.(VI.16.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2011.június 20.

5 20.§ (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztán tartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása - az ingatlan előtti szakaszra terjedően - az ingatlan tulajdonosának, illetve tényleges használójának kötelessége. (2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban és tisztán tartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. (3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről az ingatlan tulajdonosa gondoskodik. 21.§ (1) Az élővizek által a partra kihordott, illetve közvetlenül a vízparton található szemét, uszadék és hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról közvetlen az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles haladéktalanul gondoskodni. (2) A vízfolyások, árkok partjain lévő növényzetet a terület tulajdonosa (használója) köteles rendszeresen kaszálni és gondoskodni a terület tisztántartásáról. 22.§ Telekalakítási és területrendezési munkák során az élő- és a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos. 23.§ (1) Az Aszófő község közigazgatási határán belül lévő ingatlanokon kizárólag zárt, szivárgásmentes tárolóban lehet növényvédőszert tárolni. (2) Műtrágyát csak zárt, szivárgásmentes tároló helyiségben lehet tárolni. (3) Olajtárolót lehetőleg pincében kell elhelyezni. Talajban csak vízzáró, védő betonmedencében, az építési hatóság engedélyével lehet elhelyezni. A bekötővezetéket védőcsővel kell ellátni. 24.§ (1) Szennyvizet a szennyvízcsatornába kell vezetni, az elkészült csatornahálózatra a rákötés mindenki számára kötelező (2) Szennyvizet szennyvízcsatorna hiányában az előírásoknak megfelelően létesített közműpótló zárt szennyvíztározóba kell vezetni és gyűjteni. Zárt rendszerű szennyvíztározó építésénél, a tulajdonosnak igazolni kell annak vízzáróságát. (3) Tilos a szennyvizet, szemetet élővizekbe, felhagyott kutakba, talajvízbe, csapadékcsatornákba vezetni, gyűjteni vagy lehelyezni. Tilos a szennyvizet kilocsolni. 25.§ (1) A közműpótló zárt szennyvíztározóból kiemelt települési folyékony hulladék (szippantott kommunális szennyvíz) gyűjtését és szállítását a szakvállalatok, valamint más szervek és erre szóló iparengedéllyel rendelkező magánszemélyek végzik, a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a hatóságilag kijelölt ürítőhelyre. A fuvarozó az ürítést a menetlevélen igazoltatni köteles a szennyvíztelep illetékesével. (2) A folyékony hulladék gyűjtése és szállítása kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető 26.§ Tilos a meglévő ivóvíz vízellátást biztosító hálózatot veszélyeztetni, szabálytalan, engedély nélküli rákötéssel az ivóvizet szennyezni. 27.§ (1) Kút létesítése a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő engedély alapján történhet. Tilos a források elfojtása, kutak betemetése.

6 (2) Kutak, vízkivételi művek kijelölt hidrogeológiai védőterületén tilos minden folyékony és szilárd hulladék elhelyezése, vegyszerek, szerves és műtrágyák alkalmazása, állattartás, trágyatároló elhelyezése, hulladék keletkezését eredményező tevékenység végzése. A levegő tisztaságának védelme 28.§ (1) Aszófő község belterületén tilos az üdülőterületre meghatározott kibocsátási határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenység végzése. (2) Tilos minden bűzt okozó tevékenység folytatása. (3) Tilos szabadtéren légszennyezést okozó tevékenységet folytatni( homokfúvás, festékszórás stb.). 29.§ (1) Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos. (2) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető. (3) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás, stb.) mentén- a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül – bármely növényzet égetése tilos. (4) Lábon álló növényzet, tartó, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik. (5) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék – elemi kár kivételével – bármilyen más okból eredően kigyullad. {21/2001.(II.14.) sz. Korm. Rendelet 11.§ának (1)- (5) bekezdése} 30.§ A tűzvédelmi hatóság által kihirdetett időszakokban, valamint erdőszéltől számított 200 m-en belül tüzet gyújtani tilos! 31.§ (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani. (2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni. (3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani. 32.§ (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni. Ezen berendezések és kémények megfelelő karbantartása a tulajdonos, üzemeltető kötelessége. (2) A fűtőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb.) égetni tilos. 33.§ (1) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállításával kell gondoskodni. Az elszállítás során a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására irányuló kötelező helyi szolgáltatás igénybevételéről a 3/2005.(II.20.) számú önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani. (2) Hulladékok (nem veszélyes és veszélyes) nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos, legyen az kül-, vagy belterületen, „ipari” illetve egyéb hulladék.. Égetéssel kizárólag a helyben keletkezett avar és kerti

7 hulladék semmisíthető meg. Az égetendő avar és kerti hulladék egyéb (nem veszélyes vagy veszélyes) hulladékot nem tartalmazhat. (3) Külterületen, ha a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék más ártalmatlanítására nincs lehetőség, égetés csak október 1-je és április 30. között lehet. Április 30. és október 1-je közötti időszakban külterületen égetni tilos. (4) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon 8.00 - 18.00 óra között lehet. Szeles időben égetni tilos. (5) Az égetendő hulladék kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait) nem tartalmazhat. 34.§ Avar és kerti hulladék kezelése, megsemmisítése elsősorban komposztálással, beszántás/beásás a termőhelyen módszerrel, valamint kisebb mennyiség esetében a települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényzetben való elhelyezéssel történhet, amennyiben ez nem lehetséges, avar és kerti hulladékok égetésére csak október 1-e és április 30. között kerülhet sor. Égetni csak megfelelően kialakított helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, hétfőn és pénteken 8.00 - 18.00 óra között lehet. Szeles időben égetni tilos. 35.§ (1) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen. (2) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. (3) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. 36.§ (1) Az allergén lágyszárú gyomnövények terjedése és virágzásuk megakadályozása minden magán és közterületi ingatlan tulajdonosának/használójának kötelessége. (2) Kötelező az ingatlanok folyamatos kaszálása, gyomtalanítása, az allergén lágyszárú gyomnövények gyökerestül való eltávolítása. A parlagfű irtásáról folyamatosan, de legkésőbb a virágzás előtt – az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni. (3) A parlagfű irtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszeres), illetve engedélyezett készítmények (peszticidek) felhasználásával kell elvégezni. (4) A parlagfű vegyszeres gyomirtása tekintetében a megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó. (5) A leggyakoribb allergiát okozó növények virágzási idejét az 1. számú függelék tartalmazza. (6) A parlagfű felismerésének elősegítésére, előfordulási helyének, irtásának, továbbá az általa okozott allergiás megbetegedésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról az önkormányzat szórólapok, valamint hirdető berendezései révén gondoskodik. (7) Az (6) bekezdés szerinti szórólap mintáját a 2. számú függelék tartalmazza. Talajvédelmi rendelkezések 37.§ (1) Talajon és talajban mindenféle hulladék elhelyezése tilos, kivétel a talajjavító trágyázás esete vegetációs időszakon kívül a nitrát-szennyezéssel szembeni védelemről szóló jogszabály figyelembevételével.

8 (2) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) kötelessége megakadályozni, hogy ismeretlen eredetű, tulajdonú hulladék az ingatlanon lerakásra kerüljön. Az ismeretlen eredetű/tulajdonú hulladék kezelése, elszállítása az észlelés helye szerinti ingatlantulajdonos felelőssége, kötelessége. (3) Tilos talajra (kertbe, szántóra, erdőbe, legelőre) szennyvizet, kezelt szennyvizet kilocsolni, szétteríteni. (4) A talajélet védelme céljából és az erózió megelőzése érdekében a csapadékvíz visszatartását elősegítő talajművelést kell alkalmazni. 37/A.§3 Aszófő község közigazgatási területén belül tilos indokolatlanul olyan zajt okozni, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja a) A belterület határán belül, vasárnap és ünnepnapokon este 22.00 órától reggel 08.00 óráig és 12.00 órától 16.00 óráig tilos minden olyan tevékenység végzése, berendezés üzemeltetése, valamint motoros és elektromos gép használata, amely kellemetlen, zavaró hang, illetve rezgésterhelést okozva és az itt lakók nyugalmát zavarja. b) Kivételt képeznek az Önkormányzat által szervezett rendezvények hangosító berendezései és az egészségvédelmi, életvédelmi, vagyonvédelmi szervezetek által használt, illetve a közérdekű célra igénybevett hangszóró berendezések. c) 4 III. FEJEZET

Állatok tartása 38 – 45.§5

IV. FEJEZET

Értelmező rendelkezések 46.§ E rendelet alkalmazása szempontjából: a) közigazgatási terület: a község önkormányzatának működési területe, amely belterületből és külterületből áll; b) „közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul- és fölüljáró);” /(Er. 3. § c)/ c) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg pormentesítése; d) járda: az ingatlan előtt, mellett, gyalogos közlekedés céljára kialakított közterület; e) parkosított terület: füvesített, növényzettel borított közterület, amely magába foglalja a kerti utakat és szegéllyel elválasztott úttest és járda közötti szigetet is; f) zöldterület: az emberi környezet növényekkel állandóan vagy időszakosan fedett területeinek együttese; g) a települési folyékony hulladék: az ingatlanon keletkező és ott gyűjtött, tárolt szennyvíz és szennyvíz-iszap, valamint a termelési szolgáltatási tevékenységből 3

Módosította: 6/2011.(VI.16.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2011. június 20.

4

Hatályon kívül helyezte: 6/2014.(VIII.13.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatálytalan: 2014. augusztus 14. Hatályon kívül helyezte: 8/2012.(IX.20.) önkormányzati rendelet 1.§-a Hatálytalan: 2012. október 1.

5

9 származó technológiai eredetű szennyvíz és szennyvíz-iszap kivételével; h) avar és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok; i) „légszennyező anyag: a levegő természetes minőségét hátrányosan befolyásoló olyan anyag, amely természetes forrásból vagy az emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett eredményeként kerül a levegőbe, és amely káros vagy káros lehet az emberi egészségre, a környezetre, illetve károsítja vagy károsíthatja az anyagi javakat;” /(Lvr. 3. § c)/; j) „levegőszennyezés (légszennyezés): légszennyező anyagnak a légszennyező anyag kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegőbe bocsátása; „/(Lvr. 3. § e)/ k) „légszennyezettség (immisszió): a levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentrációja, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedését;”/(Lvr. 3. § f)/ l) „bűz: kellemetlen szagú légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető;” /(Lvr. 3. § j)/ V. FEJEZET

Záró rendelkezések 47.§ (1)–(2)6 (3) E rendelet kihirdetését követően 2009. október hó 01. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Aszófő Község Önkormányzata Képviselő-testületének A környezetvédelemről szóló 7/2007.(VIII.03.) számú rendelete hatályát veszti. 48.§ „E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.” Aszófő, 2009. szeptember 14. Bors János polgármester

Molnárné dr. Papp Judit jegyző

Kihirdetve: 2009. szeptember 18. Molnárné dr. Papp Judit jegyző

6

Hatályon kívül helyezte: 7/2012.(V.29.) önkormányzati rendelet 1.§ a) pontja. Hatálytalan: 2012. május 31.

10 1. számú függelék

SZÁLLÓ VIRÁGPOR NAPTÁR Fafajok (növények) Mogyoró Égerfa

Fűzfa Szilfa Nyárfa Kőrisfa Nyírfa Bükkfa Tölgyfa Borjúpázsit Akác Csomós ebír Bíborhere Réti perje Rozs Aranyzab Csenkesz Lándzsás útifű Rozsnok Mezei komócsin Angol perje Fekete bodza Búza Pántlikafű Taréjos cincor Zab Selyemperje Hársfa Csalán Tippan Üröm Aranyvessző Parlagfű

Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember ***

***

###

***

***

###

***

***

*** *** ***

*** *** *** *** *** ***

Megjegyzés: *** (Fővirágzás) ### (Utóvirágzás)

###

### *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** ***

### *** *** *** *** *** *** *** *** ***

*** *** *** ***

***

***

*** *** *** *** *** ***

*** ***

*** ***

*** ***

*** ***

### ***

*** ***

*** ***

***

###

*** *** ***

*** ***

***

*** *** *** *** *** *** *** ***

*** ***

*** *** *** *** ***

*** *** *** *** ***

###

*** ### *** ***

11 2. számú függelék

A PARLAGFŰ ÁRTALMAI Az allergiás megbetegedés korunk népbetegsége. Az allergiás megbetegedések közül az allergiás nátha vagy a szénanátha emelkedik ki, melynek legfőbb kiváltója a PARLAGFŰ (Ambrosia Elatior L.), népies nevén vadkender. E növény pollenjeit a légáramlás a település egész területén szétszórja. Egyetlen parlagfű 8 milliárd virágporszemet is képes termelni. A nyálkahártya tünetek a parlagfű virágzási időszakában jelentkeznek a betegeknél, melynek két fő klinikai megjelenési formája a szénanátha és az asztma bronchiale. TÜNETEK: – erős orrfolyás, – tüsszögés, – orr-, szem-, garat-, fül viszketés, – könnyezés, – rohamokban jelentkező nehéz légzés. A TÜNETEK JELENTKEZÉSE ESETÉN A BETEG HOVA FORDULJON? A tünetek jelentkezése esetén gyógykezelés céljából forduljon orvoshoz! Attól függően, hogy melyik tünet együttes van előtérben, az orr- fül- gégészeti vagy tüdőgyógyászati kivizsgálás szükséges. A legfontosabb feladat a betegség megelőzése, mivel jelenleg olyan gyógyszer, amely ezt a betegséget meggyógyítaná, illetve véglegesen megszüntetné, nem áll rendelkezésre. A betegség megelőzhető az allergiát okozó tényező megszüntetésével! HOL TALÁLHATÓ A PARLAGFŰ? Elsősorban a legmostohább körülmények között lévő talajokon, a beépítetlen, de elhanyagolt építési területeken, a gondozatlan parkokban és egyéb gyepes területeken, a közmű és utak mentén, a külterületek (a volt zártkerteket is beleértve) parlagon hagyott részein és az elhanyagolt, nem művelt mezőgazdasági területeken. A PARLAGFŰ IRTÁSA, VISSZASZORÍTÁSA HOGYAN TÖRTÉNJEN? A parlagfüvet – virágzás előtt – az időjárástól függően a szükséges gyakorisággal végzett kaszálással, kapálással, gyomlálással kell irtani. A parkokban és egyéb területeken a füves rész, gyep rendszeres gondozása (trágyázás, öntözés, fűnyírás) nehezíti az elszaporodását. A parlagfű vegyszeres gyomirtása (elsősorban mezőgazdasági területeken) tekintetében a Veszprém Megyei Növény- egészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó.

A parlagfű irtását a település közigazgatási területére önkormányzati rendelet írja elő. Ezúton kérjük településünk lakosságát, hogy mindannyiunk egészségének védelme érdekében, aktív közreműködésével állítsa meg a parlagfű terjedését.

1. számú melléklet

Közterület-használati díjak: 1./ Közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet elhelyezése 500,- Ft/m2/hó 2./ árusító és az árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató fülke, pavilon, vendéglátóipari egység, 500,- Ft/m2/hó 3./ üzlet előtti kitelepüléshez

áruelhelyezés

(kitelepülés),

telephellyel

4./

üzleti rakodás, láda- és göngyöleg elhelyezésére, tárolásra.

5./

üzemképtelen jármű tárolása 15-30 nap között

rendelkező üzlet előtti 500,- Ft/m2/hó díjtalan 4000,- Ft/hó/gjármű

6./ az idényjelleggel árusító alkalmi és mozgó árusításhoz, mutatványos tevékenységhez, utcai zenéléshez, újságárusításhoz, portrérajzoláshoz, kiállítás, vásár, alkalmi vásár tartáshoz. 2000,- /m2/hó 7./

szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd

8./

önálló hirdető-berendezés, reklámhordozó táblák

díjtalan

1500,- Ft/m2/hó

9./ távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, totó-lottó láda elhelyezése díjtalan 10./ építési munkával kapcsolatos – építési engedélyhez nem kötött – létesítmények, állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére, tárolására, valamint az építési munkához kapcsolódó egyéb, bármilyen jellegű közterület-igénybevételhez, ha annak időtartama a 24 órát meghaladja 30,- Ft/m2/nap 11./ tüzelőanyagok, konténerek rakodásához, tárolásához, ha ez a tevékenység a 24 órát meghaladja 30,- Ft/m2/nap

12./ film- és televízió felvételre, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza, egyéb reklám tevékenység végzése 2000,- Ft/m2/nap 13./ sport- és kulturális tevékenységhez és egyéb rendezvényekhez

díjtalan

1

2. számú melléklet

Közutak, járdák nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díjak

Közutak kategóriái országos helyi közutak közutak Autópálya

Belterületi elsőrendű út

Autóút I. rendű főút II. rendű főút

Összekötő út Bekötőutak, állomáshoz vezető utak, gyorsforgalmi utak csomóponti ágai és pihenőhelyi útjai, egyéb országos közutak csomóponti ágai, parkolóhelyi útjai

Igénybevétel jellege sport-, vásár, egyéb kulturális rendezvény

Belterületi másodrendű út

-

-

5-20 Ft/m2/nap

15-30 Ft/m2/nap

2-10 Ft/m2/nap 8-15 Ft/m2/nap

Építési munkaterület 1000 Ft/m2/nap 500 Ft/m2/nap 50-100 Ft/m2/nap 25-50 Ft/m2/nap

Belterületi mellékutak, lakó- és kiszolgáló utak, 1-5 Ft/m2/nap

2-10 Ft/m2/nap 5-25 Ft/m2/nap

külterületi közutak, kerékpárutak, gyalogutak és járdák

Figyelembe vehető egyéb szempontok Városközpont, belváros Közút teljes lezárása

Szorzószám 2 3-5

2

Aszófő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(IX.20.) rendelete a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának általános szabályairól, és a közterületi hirdető-berendezések elhelyezésének rendjéről Aszófő Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§. (1.) bekezdésében, 9.§. (3.) bekezdésében, a 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. §. (1.) bekezdésében foglaltakra, továbbá tekintettel az 1999. évi LXIX. tv. 1.§. (1.) bekezdésében kapott felhatalmazásra, a települési közterületek használatáról és a közterületi hirdető-berendezések szabályozásáról a következő rendeletet alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja 1. § (1) A rendelet célja településképi, kereskedelmi, idegenforgalmi, közegészségügyi, köztisztasági valamint közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével meghatározni a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának szabályait, valamint a hirdető-berendezések elhelyezésének rendjét. A rendelet hatálya 2. § A rendelet hatálya kiterjed Aszófő község közigazgatási területén belül a) a közterületekre; a közterületeken elhelyezett hirdető-berendezésekre, b) minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, amelyek a település területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodnak, illetve tevékenykednek, továbbá hirdető-berendezést vagy hirdetményt kívánnak elhelyezni. c) E rendelet hatálya nem terjed ki a közutak igazgatásáról szóló többszörösen módosított 19/1994. (V.31.) KHVM r. 4. számú mellékletében foglalt tevékenységekre, díjfizetési kötelezettségekre és az azokkal kapcsolatos hatósági eljárásokra. Értelmező rendelkezések 3.§ (1) E rendelet alkalmazásában: a) közterület: „a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A közterület rendeltetése különösen a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása

1

(parkok, köztéri szobrok stb.) a közművek elhelyezése;” (1997. évi LXXVIII. Tv. 2.§. 13. pontja) c) mozgóárusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak; d)jármű tárolása: ha a jármű engedély nélkül 2 óránál hosszabb ideig közterületen várakozik; e) vásár: országos vagy helyi jelleggel rendezett olyan adásvételi lehetőség, ahol az áruk kínálatát kirakodással mutatják be; f) rendezvény: a külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint megtartott békés összejövetel, felvonulás és tüntetés. (2) A rendelet alkalmazása szempontjából hirdető-berendezés: a) cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címszerű ábra, b) cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség együttes nevét és az ott folyó tevékenységet bejáratnál feltüntető tábla, c) címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla), d) hirdetőoszlop: plakátok, hirdetések céljára szolgáló építmény, e) hirdetőtábla: hirdetések, reklámok, közlemények kifüggesztésére használt tábla, f) megállító tábla: nyitvatartási idő alatt az üzletek elé a közterületre kihelyezett mobil reklámtábla, g) reklámgrafika: a reklámozás céljait szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy azzal rokon technológiával (színezett habarccsal) készített reklámcélú építmény, grafikai mű, h) reklámtábla: valaminek a reklámozását szolgáló, nyilvános helyen elhelyezett (nagyobb) tábla, i) hirdetmény: a falragasz, felirat, plakát, szórólap, értesítés, ábrázolás, tájékoztató, valamint választási hirdetmény és kampányanyag akár nyomdai úton vagy házilag, illetve felfestéssel (sprayvel) készül. (3) Egyéb értelmezési rendelkezések: a) lakott terület: a közigazgatási területnek a közlekedési hatóság által "lakott terület" közúti jelzőtáblával kijelölt része, a) középület: állami, önkormányzati, társadalmi szervezetek, egyesületek, egyházak, alapítványok, társaságok, egyéni vállalkozók székházai, irodaházai. b) Üzemképtelen jármű: a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező többszörösen módosított 1./1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 5.§ (1.)bek. szerinti jármű. I. Fejezet A közterületek rendeltetésétől eltérő célú használata 4.§ (1) A közterületet és azok építményeit, berendezéseit, felszereléseit a rendezési tervekben, az önkormányzat rendeleteiben és egyéb jogszabályokban körülírt célra és módon, rendeltetésüknek megfelelő módon, állaguk sérelme nélkül az általános magatartási szabályok betartásával, mindenki ingyenesen használhatja. (2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja. 2

(3) Rendeltetésétől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterületet vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben megfogalmazott módon akadályozza. A közterület-használati engedély 5.§ (1) A közterületek és azok építményei eredeti rendeltetéséről eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) közterület-használati engedély (a továbbiakban: engedély) szükséges. (2) A közterület engedélyes használója a használatba adott közterületet nem adhatja további bérletbe, vagy harmadik személy használatába. 6.§ (1) Közterületen a lakosság és az üdülővendégek ellátását szolgáló árusítások és szolgáltatások engedélyezhetők elsősorban. (2) Alkalmi rendezvények helyét a Képviselő-testület jelöli ki és engedélyezi. 7.§ Közterület-használati engedély köteles tevékenységek különösen az alábbiak: a) közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, átfeszítő kötél, cég- és címtábla elhelyezése, b) árusító és az árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató fülke, pavilon, vendéglátóipari egység, c) a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi vendéglátó-ipari hasznosítása pl. vendéglátó-ipari kert, előkert, terasz létesítése, d) üzlet előtti áruelhelyezés (kitelepülés), telephellyel rendelkező üzlet előtti kitelepüléshez, e) üzleti rakodás, láda- és göngyöleg elhelyezésére, tárolásra, f) üzemképtelen jármű tárolása 15-30 nap között, g) az igényjelleggel árusító alkalmi és mozgó árusításhoz, mutatványos tevékenységhez, utcai zenéléshez, újságárusításhoz, portrérajzoláshoz, kiállítás, vásár, alkalmi vásár tartáshoz, h) köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére, amennyiben azok nem a közút tartozékai, i) szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, önálló hirdető-berendezések és reklámhordozó táblák, tárgyak és köztárgyak elhelyezése (pad, figyelmeztető táblák, tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák tartóoszlopai stb.), ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezését is, továbbá a közterületre jogszerűen kihelyezett bármilyen építményre, vagy tárgyra, különösen pavilonra, nyílt szerkezetű elárusító pultra, vagy építési, illetve egyéb célt szolgáló állványzatra felszerelt reklám elhelyezése, j) távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, totó-lottó láda elhelyezéséhez, valamint egyéb engedélyezett szerencsejáték célját szolgáló láda elhelyezéséhez, továbbá utcai árusító automaták (pl. pénzváltó, ital, telefonkártya stb.) felállításához, k) építési munkával kapcsolatos – építési engedélyhez nem kötött – létesítmények (pl. építési állvány, munkaterület körülhatárolása, konténer és tartozékai stb.) valamint 3

építőanyag és törmelék elhelyezésére, tárolására, valamint az építési munkához kapcsolódó egyéb, bármilyen jellegű közterület-igénybevételhez, ha annak időtartama a 24 órát meghaladja, l) tüzelőanyagok, konténerek rakodásához, tárolásához, ha ez a tevékenység a 24 órát meghaladja, m) film- és televízió felvételre, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza, reklám, sport- és kulturális tevékenységhez és egyéb rendezvényekhez. 8.§ (1) Nem kell közterület-használati engedély: a) A közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közterület igénybe vételéhez, b) Az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez, c) Távközlési kábelek, valamint közművek és azok berendezései, illetve létesítmények hibaelhárítása érdekében végzett munkák elvégzéséhez, ha időtartama a 72 órát nem haladja meg. d) Az élet és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez. e) A fák és a zöld terület védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez, ha azok reklámcélokat nem szolgálnak. f) Üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, cím és cégtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be. g) Közületek, magánszemélyek stb. részére szállított dolog ( pl. tüzelőanyag ), tárgy területfoglalása esetén, ha időtartama a 24 órát nem haladja meg. h) Építési anyagok, eszközök 24 óránál rövidebb időtartamú terület használatakor. i) Az önkormányzati intézmények és az önkormányzati tulajdonú szervezetek közösségi célt szolgáló berendezései után (pl. kézi hulladékgyűjtők, sózóedények). j) Az önkormányzat által szervezett vagy támogatott rendezvényekhez. (2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban felsorolt közterület használati engedély nélkül végezhető közterület-igénybevételt a hatóságnál – lehetőleg az igénybevétel megkezdése előtt 1 nappal, legkésőbb azonban a használat megkezdésekor – be kell jelenteni. 9.§ (1) Nem adható közterület-használati engedély: a) A település közterületein büfé kocsi és lakókocsi felállítására. b) Közintézmények, középületek falára, élő fára, közúti reklámeszköz kihelyezésére.

jelzőtáblára

történő

c) Közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatán festett kivitelben, közparkban, középületek falain, közterületen álló fákon, padokon, emlékműveken, szobrokon, közterületi oszlopokon hirdető-berendezés elhelyezésére, ideértve a politikai reklámot is. d) Közterületen tűz- és robbanásveszélyes, zajos, bűzös tevékenység gyakorlására, minden olyan tevékenységre, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot, vagy az egészséget veszélyeztetné. e) Erotikus termékek bemutatása, reklámozás és értékesítése, valamint egyéb közízlést sértő tevékenység végzésére. 4

f) Nem helyezhető el közterületen olyan hirdető berendezés, melynek reklámozását más törvény tiltja vagy közízlést sért, illetve ami a helyi építésügyi szabályokba ütközik. g) A közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezése és anyagok elhelyezésére. h) Olyan közterületre, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná. i) Külön jogszabályokban meghatározott tevékenységre, közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához. j) Ügyességi játékautomaták közterületen való elhelyezéséhez. k) Járdán történő árubemutatás, kitelepülés céljára. l) Olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg. (2) Megtagadható a közterület használati engedély kiadása, ha a kért közterület-használat: a) a lakosság nyugalmának túlzott mértékű zavarásával járna, b) veszélyeztetné a közrendet és közbiztonságot, a közegészségügyi előírások érvényesülését, c) a közterület rendeltetésszerű használatának indokolatlan mértékű zavarásával járna, d) sértené a településképet, e) a természeti és az épített környezet túlzott megterhelésével járna, f) indokolatlanul korlátozná a település közlekedését. A közterület használat engedélyezése 10.§ (1) A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatát – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben - a polgármester (a továbbiakban: engedélyező) engedélyezi. (2) A közterület-használat ideiglenes jelleggel, meghatározott időre, illetve feltétel bekövetkeztéig engedélyezhető. A közterület-használati engedély iránti kérelmet annak kell előterjesztenie, aki a közterületet rendeltetésétől eltérő módon kívánja használni. A kérelmet a szükséges szakhatósági engedélyekkel vagy jogosultságot igazoló iratokkal együtt – kivételes esetektől eltekintve – a közterület igénybe vétele előtt legalább 15 nappal kell benyújtani. Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelező is kérheti. Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének tartamára adható. Települési szilárd hulladék képződésével járó közterület-használathoz a közterület-használati engedély akkor adható, ha a kérelmező igazolja, hogy a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást – ennek teljesítésére jogosult szolgáltató útján – igénybe veszi. 11.§ A közterület-használati engedélyben az építési, falurendezési, faluképi előírások, köztisztasági és környezetvédelmi szempontok alapján a közterület-hasznosítás, felhasználás módja előírható. 5

12.§ A közterület-használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező nevét, lakóhelyének, székhelyének (telephelyének) címét, a) a folytatni kívánt tevékenység gyakorlására más jogszabályban előírt egyéb engedélyeket, hozzájárulásokat, a jogosító okirat másolatát (vállalkozói igazolvány, őstermelői igazolvány, társasági szerződés stb.) b) a folytatni kívánt tevékenységhez szükséges hatósági engedélyeket, c) a közterület igénybevételének célját és időtartamát, d) az igényelt közterület nagyságát, helyének és a használat módjának, az árusítás időtartamának pontos meghatározását, e) járda, térburkolat, zöldterület használata esetén a kérelmező azon nyilatkozatát, hogy a használat miatt bekövetkezett károk helyreállításáért teljes vagyoni felelősséggel tartozik, f) idényjellegű és alkalmi árusítás, valamint hirdető-berendezés elhelyezése esetén a mobil árusítópult illetve a hirdető-berendezés megjelenését ábrázoló tervet vagy fényképet, g) amennyiben a közterület igénybevétele a közúti járműforgalmat befolyásolja, szaktervező által készített forgalomtechnikai tervet 1:500 méretarányban, h) rendezvény, vásár esetén a terület takarítására, az esetlegesen okozott károk megtérítésére vonatkozó felelősségvállaló nyilatkozatot. 13.§ A közterület-használati engedély tartalmazza különösen: a) a kérelmező nevét, lakóhelyének, székhelyének címét, vállalkozás esetén a vállalkozás adatait, b) a közterület igénybevételének célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltételek bekövetkeztéig tart, c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását, d) utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásaiban foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes, e) az engedély megszűnése vagy visszavonása esetén az eredeti állapot – kártalanítási igény nélküli - helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírásait, f) a közterület-használati díjfizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját, a díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit, g) a jogosult közterületet érintő tevékenységében részt vevő bejelentett családtagjainak, illetve alkalmazottainak nevét, lakcímét, h) hogy az engedély nem mentesíti a kérelmezőt az egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségek betartása alól, i) anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatosan az engedélyben ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvó rendszabályokban előírt módon történhet, j) a közterület-használattal járó járulékos költségek (energia-díj, vízdíj stb.) viselésének és megfizetésének módját, k) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását. l) Az esetleges szerzői jogdíj megfizetésére irányuló kötelezettség teljesítésére szóló felhívást.

6

14.§ (1) A közterület-használat az engedélyben meghatározott időpontig, illetőleg feltétel bekövetkezéséig tart. Az engedély hatálya megszűnik akkor is, ha engedélyesnek a közterületen folytatott tevékenységre – egyéb jogszabály alapján - jogosító engedélye érvényét veszti. Az engedély érvénye megszűnik a közterület használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatti visszavonással, és az engedélyen vagy a közterület-használatra, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatti rendkívüli visszavonással. Megszűnik a közterület-használati engedély érvénye a jogosult halálával vagy – jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetén- jogutód nélküli megszűnésével. Az országgyűlési, önkormányzati és egyéb választással keletkező testületekbe történő választással, továbbá népszavazással összefüggésben a választási hirdető berendezések elhelyezése céljából adott közterület-használati engedélyek érvénye a választások befejezését követő 15. nappal szűnik meg. (2) A határozott időre szóló engedély, annak lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelemre, meghosszabbítható. (3) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak bejelenteni. (4) A közterület-használati engedély érvényét veszti, ha az engedélyes a közterületet nem a meghatározott célra, módon és feltételekkel használja, nem vagy nem csak azt a közterületet használja, amelyre az engedélye szól, a közterületet bérletbe vagy harmadik személy használatába adta vagy a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség napjáig nem tesz eleget. (5) Ha az engedély érvényét veszti, illtetve a hatálya bármely okból lejár, az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot, - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. Engedélyes a területet tiszta állapotban köteles visszaadni. (6) Ha közterület-használat megvonás vagy önkéntes visszaadás alapján szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet. (7) Ha a közterület igénybevétele során közvetlen veszély vagy a közlekedés zavarása áll fenn, az engedélyező a közterület-használati engedélyt azonnali hatállyal visszavonja. (8) A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető. 15.§ (1) A közterület használata során a közterületet úgy kell használni, hogy az ne zavarja sem a közterület más részeinek, sem a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát. (2) A közterület használója köteles a közterületen elhelyezett tárgyakat, eszközöket az árusítási időn túl a közterületről eltávolítani, valamint az általa használt közterületet és annak 10 méteres környezetét rendszeresen tisztán tartani.

7

A közterület engedély nélküli használata 16.§ (1) Az engedély nélküli közterület igénybevétel esetén az engedélyező jogosult az igénybevevőt a közterület használatának megszüntetésére, az eredeti állapot helyreállítására és a felmerült közterület-használati díj háromszorosának megfizetésére kötelezni. E kötelezettség elmulasztása esetén az engedélyező az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 3 napon belül nem tesz eleget. Engedélyező jogosult a közterületre helyezett anyagot, eszközt stb. felszólítás nélkül a tulajdonos költségére – azonnal elszállítatni. Az engedély nélküli közterület használó az eredeti állapot helyreállítását saját költségén – kártalanítási igény kizárásával – köteles elvégezni. (2) Azt, aki a közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően az engedély nélküli vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterülethasználati díj háromszorosának megfizetésére kell kötelezni. 17.§ Amennyiben a közterület-használó a 16.§-ban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget és az engedély nélküli használatot nem szünteti meg, a közterület eredeti állapotát saját költségén azonnal nem állítja helyre, az engedélyező az engedély nélküli használó költségére és veszélyére a közterületre kitett árut, anyagokat, gépjárműveket, eszközöket, felépítményeket azonnal –a többször módosított 1959. évi IIV. Törvénynek (a Ptk.) a felelős őrzésre vonatkozó szabályai szerint – elszállíttathatja. Az előző bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni – az eredeti állapot helyreállítására irányuló felhívás mellőzésével – abban az esetben is, ha az élet és balesetveszély, vagy jelentős anyagi kár elhárítása érdekében indokolt. 18.§ A jogosulatlan használó csak az eltávolítás és a tárolás költségeinek megfizetése után veheti át a közterületről eltávolított dolgokat. Ha a dolog tulajdonosa az eltávolítást követő 3 hónapon belül nem jelentkezik, a dolgot az engedélyező értékesítheti. 19.§ Amennyiben az ellenőrzés során megállapítható, hogy a közterület igénybevétele engedély nélküli és ezen rendelet előírásai szerint engedély adható, úgy a díjat a tényleges igénybevétel napjától kell megfizetni azzal a kiegészítéssel, hogy az engedély nélküli közterület-használat időtartamára az 1. számú melléklet szerinti közterület-használati díj háromszorosát köteles a használó megfizetni. Az engedélyező az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és a 8 napos határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, a közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni. 8

A közterület-használati díjfizetési kötelezettség 20.§ (1) A közterület-használatáért használati díjat kell fizetni, jelen rendelet 1. számú mellékletében meghatározott nagyságrendben, a használat célja és a terület nagysága alapján. A díjat a jogosult a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül - a közterület-használati hozzájárulásban rögzített időtartamra és módon - köteles megfizetni. (2) A közterület –használat szempontjából minden megkezdett hónap és négyzetméter egésznek számít. A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít. (3) A mellékletben szereplő díjakat általános forgalmi adó nélkül kell érteni. (4) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét vagy területét, továbbá a hozzá tartozó – az alapterületen túlnyúló – szerkezet (ponyva, tető stb.) területét együttesen kell figyelembe venni. (5) A kézből történő utcai árusítással elfoglalt közterület a fizetendő díj szempontjából egységesen egy négyzetméternek tekintendő. (6) A közterület-használati díjat az engedélyes a határozatban megjelölt időpontig köteles megfizetni. (7) Díjfizetési késedelem esetén a késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. (8) A közterület-használattal járó kötelezettségek – így különösen a díj megfizetése – szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította. Arra az időtartamra, amely a közterület-használati engedély érvényének lejáratától a közterület eredeti állapotának helyreállításáig eltelik, az egyébként irányadó díjtétel háromszorosát kell megfizetni. 21.§ Amennyiben a terület használatára nem kerül sor az engedély érvénybe lépése előtt legalább 3 nappal, kérelmező írásban visszavonását kezdeményezheti. A befizetett összeg 30 napon belül visszafizetésre kerül. Egyéb esetekben, ha az engedélyben meghatározott időtartam alatt a közterület használója saját hibájából nem veszi igénybe a kért közterületet, úgy a díj vissza nem fizethető. 22.§ (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni: a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltók, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei esetén,

9

b) közműveknek (elektromos-, gáz-, víz- és csatornázási művek) valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezése esetén, c) ha a közterület-használat különösen fontos önkormányzati érdeket szolgál, d) ha a közterület használó az önkormányzat (pl. önkormányzati rendezvény), illetve az önkormányzat költségvetése terhére megvalósuló bármely építési munkával összefüggő közterület-használat esetén, e) a közvetlen lakossági megrendelésre végzett közműépítési munkával összefüggő igénybevétel esetén, f) ingyenes, bárki által szabadon igénybe vehető sport és kulturális célú tevékenység, rendezvény esetén, g) szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd elhelyezésekor, h) azokért a létesítményekért, tárgyakért és eszközökért, amelyek közvetlen életveszély vagy baleset elhárítását szolgálják a közterületen, i) a közterületi rendezvényeken egészségügyi és köztisztasági célokat szolgáló létesítményekért és tárgyakért, j) a Képviselő-testület határozata alapján bármely más esetben. (2) Nem adható díjfizetési mentesség az (1.) bekezdésben említett esetekben, ha a közterület használata kereskedelmi-vagy reklámtevékenységgel párosul. (3) A mellékletben megállapított díjtételektől a Képviselő-testület - kérelemre – mérséklést engedélyezhet. 23.§ (1) A közterület-használat szabályszerűségének ellenőrzéséről engedélyező a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik. (2) A közterület-használati engedély eredeti példányát, illetve hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni. 24.§ A kereskedelmi és vendéglátó egységekhez az áruszállító járművek bármikor behajthatnak és az áru ki- és berakodása céljából maximum egy óra időtartamig tartózkodhatnak ott. Az áruszállítás tényét igazolni kell, pl. szállítólevél. 25.§ (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot. (2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodnia az általa elfoglalt terület tisztán tartásáról. (3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

10

(4) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani. (5) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani. (6) Közterületen építési, bontási anyagot a közterület-használati engedélyben meghatározott területen, a megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen és a településképet nem rontja. III. Fejezet Közterületek felbontásának és helyreállításának szabályai 26.§ (1) Utak, járdák, zöldterületek és egyéb közterületek területén, az alatt vagy felett létesítményt elhelyezni, áthelyezni, megszüntetni, illetőleg a közterületet felbontani csak a közterület tulajdonosának (kezelőjének) engedélye, hozzájárulása alapján lehet, aki az említett munkákra feltételeket állapít meg. (2) Ha az építési és fenntartási munkákhoz közterület-használati, terület-felhasználási vagy építési engedély is szükséges, úgy az engedélyt kiadó hatóság köteles az engedélybe a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulásában meghatározott feltételeket belefoglalni. (3) Közterület felbontásához hozzájárulást új közmű létesítése, közmű rekonstrukciója esetén a beruházó kérelmére lehet kiadni. Közműjavítás esetén a bontási engedélyt a közmű kezelője is kérelmezheti. 27.§ (1) „A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény ( a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel) a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő.” (többszörösen módosított 1988. évi tv. 36. §.1 bek.) (2) „A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért – az úttesten kívül végzett közműépítési vagy fenntartási munka kivételével – igénybevételi díjat kell fizetni. (többszörösen módosított 1988. évi I. tv. 37.§. (1.) bek.)” (3) „A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez a kezelői hozzájárulás eljárási szabályait, az igénybevételi díj összegét, valamint a díj és pótdíj fizetésének módját külön jogszabály állapítja meg (többszörösen módosított 30./1988.(IV.21.) MT rendelet 27.§. (1) bek) „

11

28.§ (1) A 27.§. hatálya alá nem tartozó minden egyéb helyi közterület vonatkozásában a közterület felbontását közterület-használati engedélyben a polgármester engedélyezi. (2) A közterület nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő közterület-használati díjakat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Nem kell díjat fizetni, ha az önkormányzat a beruházó. (3) Ha az építési és bontási, fenntartási munkákhoz építési engedély is szükséges, az építésügyi hatóság szakhatósági nyilatkozatában működik közre az engedélyezési eljárásban, melyben feltételeket állapíthat meg. 29.§ A közterületek igénybevétele, illetve felbontása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a felbontást kérő, a kivitelező megnevezését, címét, az igénybevétel céljának és módjának leírását, az elfoglalni kívánt terület pontos nagyságát m2-ben és fontos paramétereit (hosszúság, szélesség, mélység), az igénybevétel időtartamát, a munkakezdés időpontját, a kivitelező építés vezetőjének és a felbontott terület helyreállításáért felelős személynek a nevét, a végleges helyreállítás időpontját. A kérelemhez csatolni kell a létesítmény helyszínrajzát. Közműépítés esetén csatolni kell a közmű üzemeltetők által elfogadott műszaki terveket is. 30.§ A közterület-bontással megvalósuló építmény, műtárgy, közmű geodéziai bemérését műszaki átadására el kell készíteni, és a digitális térképállomány kezelőjének bedolgozásra át kell adni. 31.§ A közterület felbontási hozzájárulásnak tartalmaznia kell: - a fizetendő díjat, - a közterület helyreállítására vonatkozó minőségi követelményeket - a helyreállítás határidejét, - a helyreállításért felelős személy nevét, címét - szükség esetén az 50 méterenkénti tömörségi vizsgálat igazolásának szükségességét a vonatkozó előírások szerint, valamint a garanciális, szavatossági elemeket, - késedelmes helyreállítás esetén a felszámításra kerülő késedelmi díj mértékét. 32.§ Új út, járda és évelőnövényzettel beültetett zöldfelületek esetén az építés befejezését követő ötödik naptári év december 31-ig, aszfaltszőnyeg készítés esetén a befejezést követő harmadik év december 31-ig azok bontásához hozzájárulni tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik a halasztást nem tűrő (veszélyt elhárító) bontásokra, valamint csak a fűvel beültetett zöldfelületekre és játszóterekre. 33.§

12

(1) Hozzájárulás nélkül közterületet felbontani csak közmű üzemzavarának halasztását nem tűrő elhárítása érdekében szabad. Az üzemzavar miatt végzett bontást a közterület kezelőjének 24 órán belül be kell jelenteni, amely azt nyilvántartásba veszi. A bejelentéshez mellékelni kell helyszínrajzot, és közölni kell a helyreállítás várható időpontját. A munkálatok végzése előtt és alatt a forgalom biztonságos tereléséről a közmű fenntartója köteles gondoskodni. (2) Közutak bontása esetén a közutat kezelő- hozzájárulásának megadása előttforgalomkorlátozási, vagy forgalomterelési terv készítését írhatja elő. (3) A közterületek bontása és helyreállítása teljes időtartama alatt engedélyes gondoskodni köteles a munkaterületén a KRESZ szabályainak betartásáról, a balesetveszély kizárásáról. 34.§ A kivitelezési és helyreállítási munkát olyan ütemben kell végezni, hogy azt az előírt határidőre befejezzék. A munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha annak folyamatos végzéséhez az alábbi feltételek biztosítottak: - a bontási és munkakezdési hozzájárulásban foglalt feltételeket teljesítették, - rendelkezésre áll a munka gyors ütemű végrehajtásához szükséges anyag, munkaerő, munka- és fuvareszköz, - a munka befejezése után haladéktalanul biztosítható a burkolat, terület helyreállítása. 35.§ (1) A közterület bontását és helyreállítását a minőségben és határidőben kell elvégezni.

hozzájárulásban meghatározott módon,

(2) Ha a teljes helyreállítás a hozzájárulásban meghatározott határidőre nem készül el, a határidő módosítását kérelmezni kell. 36.§ Az eredeti hozzájárulásban meghatározott határidőn túl a sikeres műszaki átadás időpontjáig a hozzájárulás jogosultja köteles az igénybe vett teljes építési területre kiterjedően a meghatározott közterület-használati díjat megfizetni. 37.§ Amennyiben az igénybe vevő a határidő módosításához hozzájárulást nem kér, úgy engedélyező jogosult az igénybe vevőt a közterület-használatának megszüntetésére, az eredeti állapot helyreállítására, és a felmerült közterület-használati díj háromszorosának megfizetésére kötelezni, vagy pedig a közterületre helyezett tárgyat, anyagot, eszközt, létesítményt stb. felszólítás nélkül a tulajdonos költségére és veszélyére - annak díjfizetési kötelezettsége fenntartásával - azonnal elszállíttatni. 38.§ (1) Amennyiben a közterület igénybevétele során az érintett útszakasz, illetve járdaszakasz 50%-át felbontják, az építtető köteles az utat vagy járdaszakaszt teljes szélességében és az eredeti burkolattal azonos módon újjáépíteni.

13

(2) Zöldterületen végzett bontások esetén a kivitelező köteles a visszatöltés során a felső 30 cm mélységig talajcserét végezni, humuszterítéssel. 39.§ Útburkolat helyreállítását csak az arra jogosult szervezet végezheti. A helyreállító három évig köteles a kivitelezés minőségét garantálni, illetve a megsüllyedést, meghibásodást haladéktalanul kijavítani. A közterületen történő munkavégzés 40.§ A közterületet igénybevevő köteles: a) a bontási munkákkal érintett területtel szomszédos ingatlanok tulajdonosait a bontási munkák megkezdése előtt 8 nappal értesíteni a bontás kezdésének és a helyreállítás befejezésének várható időpontjáról, b) forgalomterelés, forgalomkorlátozás esetén a lakosságot előzetesen tájékoztatni, c) a közterület szakszerű helyreállítását elvégezni/elvégeztetni, d) a közterület bontásával kapcsolatos kezelői hozzájárulást munkavégzéskor a munka helyszínén tartani, e) a kivitelezési munkák megkezdését megelőzően 3 munkanappal a Polgármesteri Hivatalt értesíteni, f) gondoskodni a folyamatos munkavégzésről, h) a munkahelyet és felvonulási területet tisztán tartani, a felesleges földet, törmeléket, hulladékot és szemetet folyamatosan saját költségén elszállítani, g) a munka során e növényzet védelméről a kiadott közterület bontási hozzájárulásban meghatározott egyedi előírás szerint gondoskodni, h) az érintett területen a szemétszállító jármű munkája zavartalanságát biztosítani vagy a hulladékgyűjtés többletköltségét megtéríteni, i) a munkaterületen lévő csapadékvíznyelő rácsokat letakarni, a munka befejezése után az aknákat felülvizsgálni és gondoskodni az eredeti állapot helyreállításáról, j) a munkálatok elvégzése után a végleges helyreállításig a nyomvonalat biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartani, a bekövetkező süllyedéseket azonnal kijavítani, k) a munka befejezése után azonnal gondoskodni az eredeti állapotnak megfelelő forgalmi rend visszaállításáról, a zöldfelület helyreállításáról, l) a műszaki átadás-átvételi eljárás során a tömörségi jegyzőkönyvet átadni a Polgármesteri Hivatal részére. IV. Fejezet Hirdető-berendezések elhelyezése 41.§ (1) Közterületen hirdető-berendezést, hirdető táblát elhelyezni csak a közterület-használati engedély és e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott közterület-használati díj megfizetése alapján lehet. (2) A fizetendő díj összegének megállapításakor a hirdetőtábla, hirdető berendezés, transzparens esetén annak tényleges felületét kell alapul venni. 14

(3) Közterületen lábon álló (talajhoz rögzített) hirdető-berendezést elhelyezni csak akkor szabad, ha az a településképi követelményeknek és a közlekedésbiztonsági előírásoknak megfelel. (4) Az 1 m2-nél nagyobb hirdető-berendezés elhelyezésére építési engedélyt is kell kérni. Ez vonatkozik a magáningatlanon, ill. magánépület falán, homlokzatán elhelyezett, festett hirdető-berendezésekre és hirdetményekre, reklámokra is, de ez utóbbi esetben közterülethasználati díjat nem kell fizetni. 42.§ A közterület hirdetési célú használatára vonatkozó közterület-használati engedélyt a polgármester adja meg. 43.§ A hirdető-berendezés és reklámtábla kihelyezésével kapcsolatos kérelemhez mellékelni kell: a) a pontos helyszínrajzot (út keresztszelvényében, utca, házszám megnevezéssel) és műszaki tervet, leírást (színes nézeti rajzot, M=1:1000, M=1:20 méretarányban) a tábla anyagának megjelölésével, b) az egyéb engedélyeket, hozzájárulásokat; 1. közút esetén az út kezelőjétől; 2. közmű üzemeltetőjétől; 3. rendőrségtől; 4. az ingatlan tulajdonosától; b) építési engedély köteles hirdető-berendezés esetén az építéshatóság engedélyét. c) szükség szerint statikai számítást a szélnyomás figyelembevételével, kihorgonyzási tervvel, továbbá alapozási tervet. 44. § Aszófő település közigazgatási területén e rendelet hatálybalépésekor kint levő és a jelen rendelet rendelkezéseinek nem megfelelően kihelyezett hirdető-berendezések esetén: a) amennyiben a hirdető-berendezés tulajdonosa építési engedéllyel nem rendelkezik, úgy a berendezést elhelyező köteles a szükséges építéshatósági engedélyt megszerezni, ellenkező esetben az építéshatóság kezdeményezi a hirdető-berendezések eltávolíttatását; b) ha a hirdető-berendezés tulajdonosa építési engedéllyel rendelkezik, úgy azt az engedély lejártakor, a hirdető-berendezés természetes elhasználódásakor e rendeletnek megfelelően módosítania kell; c) a közút területén a közútkezelő hozzájárulása nélkül elhelyezett hirdető-berendezések eltávolítására a közútkezelő saját hatáskörben intézkedhet; d) a közút területén kívül, a közutakra vonatkozó jogszabályi előírásokba ütközően elhelyezett hirdető-berendezések esetén a közútkezelő közvetlenül - a közlekedési hatóság közreműködése nélkül - a jegyzőnél kezdeményezheti a jogellenes állapot megszüntetését. 45. §

15

(1) Az e rendelet előírásainak megszegésével elhelyezett hirdető berendezéseket a hirdetőberendezés tulajdonosa köteles saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül eltávolítani. (2) Amennyiben a hirdető-berendezés eltávolítását a hirdető-berendezés tulajdonosa a felszólítás ellenére nem hajtja végre, a külön törvény alapján lehet intézkedni a végrehajtásáról. (3) Az e §-ban meghatározott eljárások befejezéséig a hirdető-berendezés tulajdonosának újabb hirdető-berendezés elhelyezésére nem adható engedély. 46.§ (1) Magántulajdonú ingatlanon felállított hirdető-berendezés elhelyezéséért és eltávolításáért az ingatlan tulajdonosa a hirdető-berendezés tulajdonosával egyetemlegesen felelős. (2) Épület falán, kerítésén hirdető-berendezést, plakátot elhelyezni csak az épület, kerítés tulajdonosának hozzájárulásával szabad, ha az a településképi követelményeknek, közlekedésbiztonsági és egyéb jogszabályokban foglaltaknak megfelel. 47.§ Hirdető-berendezés elhelyezésére közutak mellett az érintett közút kezelőjének, a rögzítésre igénybe vett épület vagy közmű esetén annak tulajdonosának, kezelőjének hozzájárulásával adható engedély. 48.§ (1) Magáncélú hirdetések az önkormányzat által elhelyezett közterületi hirdetőtáblákra helyezhetők ki, melyek után nem kell közterület-használati díjat fizetni. Hirdetmény, plakát a rendszeresített hirdetési felületeken engedély nélkül elhelyezhető. (2) A választással kapcsolatos hirdető-berendezésekre és hirdetmények elhelyezésére jelen rendelet és a külön jogszabály előírásai az irányadóak. 49.§ (1) Hirdető-berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, illetve közterület esetén a közterület fenntartási munkáit. (2.) A hirdető-berendezések és plakátok nem sérthetik és veszélyeztethetik az élet- és testi épséget, a közerkölcsöt, a vagyonbiztonságot, a közlekedés rendjét. Az ilyen jellegű plakátokat és hirdetéseket haladéktalanul el kell távolítani, az azt elhelyező vagy a berendezés tulajdonosának költségére. (3) A hirdető-berendezéseken káprázást okozó fényvisszaverő anyagból nem készíthető.

fény

nem

alkalmazható,

felületük

(4) Tilos plakátot, hirdetéseket elhelyezni élő fára, elektromos és világító berendezésekre, közlekedési jelzőtáblákra, jelzőberendezésekre, úttartozékokra, autóbuszvárókra, telefonfülkékre, közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett kivitelben, közparkban, középületek falain és minden egyéb köztéri berendezésre. 16

(5) Hirdetmény csak vízoldékony ragasztóval rögzíthető, a köztisztasági előírások betartásával terjeszthető (különösen a szórólapos hirdetmény). 50.§ (1) Hirdetőtáblákat csak az úttest területén kívül, a kiemelt szegélytől min. 1 méter távolságra lehet lehelyezni. A hirdetőtábla mérete a 10 m2-t nem haladhatja meg. (2) Nem helyezhető el hirdetőtábla bármely KRESZ és útbaigazító tábla előtt - menetirány szerinti oldalon - 25 méter távolságon belül, illetve az engedélyező által baleseti gócnak tekintett csomópont, szintbeli gyalogátkelőhely és minden esetben vasúti átjáró előtt és után 50 m távolságon belül. (3) Azokon a helyeken, ahol a tábla mögül gyalogos léphet az útra, vagy a gépkocsiforgalom biztonságos belátása szükségessé teszi, a tábla csak az engedélyben meghatározott olyan magasságban helyezhető el, hogy a gépjármű vezetője alatta elláthasson. A járda feletti, forgalmi sávra merőleges hirdetőtábla min. 2,5 m magasságban helyezhető el. (4) Mozgatható reklámtábla csak a hirdetett üzlet előtt, annak nyitvatartási idejében helyezhető el közterületen, ha a közterület-használati engedélyben foglaltaknak megfelelő módon helyezték el. (5) Tilos az úton, útkereszteződésben és azok térségében olyan hirdetőtáblák, hirdetések, jelek vagy berendezések elhelyezése, amelyek összetéveszthetők a közúti jelzésekkel vagy a forgalom szabályozására szolgáló berendezésekkel, csökkentik azok láthatóságát vagy hatásosságát, vakítják az út használóit vagy olyan módon terelik el figyelmüket, hogy az veszélyezteti a közlekedés biztonságát. Tilos továbbá közúti jelzésen, annak tartóelemén, vagy bármely más, a forgalom szabályozására szolgáló berendezésen bármit feltüntetni, amely nem kapcsolódik a szóban forgó jelzés vagy berendezés céljához.(többszörösen módosított 20/1984. (XII.21.) KM rendelet 4.§. (6.) bek.) (6) Tilos feltüntetni hirdetést és reklámot közúti jelzésen, annak tartóelemén, vagy bármely más, forgalom szabályozására, vagy védelmére szolgáló berendezésen, úttartozékon. (7) Az országos közutak belterületi és külterületi szakasza mellett hirdetőtáblák kihelyezési engedélyének megadásához a Veszprémi Megyei Állami Közútkezelő Kht. hozzájárulása is szükséges. (8) A közvilágítási kandeláberen vagy elektromos vezeték tartóoszlopán, trafóházon, kapcsolószekrényen hirdető-berendezés, tábla elhelyezéséhez az ÉDÁSZ Rt. Veszprémi Kirendeltségének; a nyilvános távbeszélő fülkéken a MATÁV Rt.-nek a hozzájárulását is be kell szervezni. (9) Zöldterületen, parkban elhelyezésre tervezett tábla engedélyezéséhez be kell szerezni a terület kezelőjének hozzájárulását is. (10) Műemléképületeket és műemlékileg védett területeket érintő elhelyezésekhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulása is szükséges. 51.§

17

A közterület-használati engedélyt vissza kell vonni és az engedélyest a hirdetőtábla eltávolítására fel kell szólítani, ha - a hirdetőtábla léte a közlekedés biztonságát kedvezőtlenül befolyásolja, - az útszakaszon a forgalmi körülmények jelentősen megváltoztak, - az engedélyes vagy megbízottja tisztántartási, karbantartási vagy felújítási kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget, - az engedélyes a hirdetőtábla méretét, tartalmát az engedélybe ütköző módon megváltoztatta, - az engedélyes a hirdetőtáblát nem az engedély tartalmának megfelelően helyezte el, - az engedélyes díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget. 52.§ A hirdető szervezeteknek, illetve a berendezések tulajdonosainak, a reklámtáblák tulajdonosainak gondoskodni kell a hirdetőeszközök műszaki és esztétikai karbantartásáról, tisztításáról, az elavult hirdetések eltávolításáról a közterület szennyezése nélkül. 53.§ A szórólapként alkalmazott reklámcédulák utcai terjesztését előzetesen a Polgármesteri Hivatalnál be kell jelenteni. A terjesztő átalányként jelen rendelet 2. számú mellékletében meghatározott díjat köteles megfizetni a szétszóródással keletkező hulladék eltakarításáért. Nem minősül utcai terjesztésnek a szórólapok postaládába való behelyezése. 54.§ Közterületen szállásférőhelyek, ideiglenes, járműre szerelt, vagy járműben elhelyezett, vagy kézben tartott hirdető berendezéssel, táblával való reklámozása tilos! V. Fejezet Járműtárolás közterületen 55.§ Teher- és áruszállításra szolgáló jármű, kamion, autóbusz, vontató, nyergesvontató, traktor, munkagép, 3,5 t összsúlyt meghaladó tehergépkocsi, utánfutó, valamint pótkocsi és lakókocsi, továbbá más – személygépkocsinak és motorkerékpárnak nem minősülő – jármű közterületen a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló jogszabályban foglaltak kivételével nem tárolható, ilyen célra közterület-használati engedély nem adható. Tárolásnak minősül, ha a jármű 22-06 óra között folyamatosan közterületen áll, a nap többi részében pedig legalább 1 órát meghaladóan áll. 56.§ Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos. 57.§ A 56.§-ban meghatározott járművek tárolása történhet: 18

- bértárolásra kijelölt telephelyen az építésügyi hatóság engedélyével, - saját telephelyen. 58.§ Saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon is tilos sérült, üzemképtelen jármű tárolása, ha a jármű közterületről látható és rontja a településképet. 59.§ (1) Üzemképtelen, a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan járművek közterületen közterület-használati engedély nélkül – a (2.) bekezdésben foglalt kivétellel – nem tárolhatók. (2) Ha a jármű csupán azért minősül üzemképtelennek, mert hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkezik, azt a) főútvonalon, erdőterületen, zöldterületen, járdán egyáltalán nem lehet tárolni, b) mellékútvonalon közterület-használati engedély nélkül legfeljebb 15 napig szabad tárolni. Ezt követően további 15 napig közterület-használati engedéllyel lehet tárolni, a díjfizetési kötelezettség teljesítése mellett. A határidő leteltéig a tulajdonos vagy üzemben tartó a járművet saját költségén köteles eltávolítani. 60.§ A rendelet alkalmazása szempontjából üzemképtelennek minősül a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely a közúti forgalomban engedéllyel vagy jelzéssel vehet részt, és a műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan, mert hiányos, vagy roncs, vagy sérült, továbbá a lejárt hatósági engedéllyel rendelkező jármű. 61.§ A tiltott helyen tárolt jármű elszállításáról saját költségén a tulajdonos vagy az üzembentartó köteles gondoskodni. 62.§ Amennyiben a tulajdonos vagy az üzemben tartó az elszállítási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az engedélyező hatóság a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott díj tízszeresének megfelelő összeg megfizetésére kötelezheti. 63.§ (1) Amennyiben a tulajdonos nem tesz eleget elszállítási kötelezettségének vagy ismeretlen, akkor – a közúti közlekedésről szóló külön jogszabályban foglaltak szerint – a gépjárműnek kijelölt helyre történő elszállítása is elrendelhető a tulajdonos költségviselése terhe mellett. E rendelkezések megszegésével a közterületen tárolt járművet a rendőrhatóság is eltávolíttathatja. (2) A hatósági elszállításnál a jármű műszaki állapotát a szállító- szükség esetén szakértő bevonásával – állapítja meg, és arról jegyzőkönyvet vesz fel és fényképfelvételt készít. A jegyzőkönyvben fel kell sorolni a járműben talált tárgyakat. 19

V/A. Fejezet1 A közterület filmforgatási célú használatára vonatkozó eltérő szabályok 63/A.§ (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat vonatkozásában a rendelet szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően legfeljebb 3 napon belül újra biztosítani kell. (3) Turisztikailag kiemelt központi terület: Árpád kori romtemplom (076/2 hrsz) (4) A kérelmező a tevékenysége gyakorlása során köteles tartózkodni a közterület más használóinak szükségtelen zavarásától. (5) A filmforgatás díjait a Képviselő-testület az Mktv. 3. melléklet 6 – 7. sorában foglalt – városokra vonatkozó - díjtáblázat szerint határozza meg. (6) Díjfizetés alóli mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló (tudományos vagy ismeretterjesztő témájú) filmalkotások esetén állapítható meg. (7) Falupolitikai érdekből díjkedvezmény adható, melynek mértéke legfeljebb az (5) bekezdésben hivatkozott táblázat szerinti díj 50%-a lehet. (8) A filmforgatás után a használt közterület eredeti állapotát helyre kell állítani. (9) A filmforgatási célú közterület-használattal összefüggő, törvényben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket és a jelen fejezetben foglalt döntési jogköröket a Polgármester gyakorolja. Szabálysértési rendelkezések 64.§2 VI. Fejezet

Záró rendelkezések 65.§3 66.§ E rendelet alkalmazása során a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

1

Beiktatta: 6/2013.(VIII.1.) önkormányzati rendelet 1.§. Hatályos: 2013.VIII.2-től Hatályon kívül helyezte: 7/2012.(V.29.) önkormányzati rendelet 1.§ c) pontja 3 Hatályon kívül helyezte: 7/2012.(V.29.) önkormányzati rendelet 1.§ c) pontja 2

20

67.§ (1) E rendelet 2005. november 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépés előtt indult és a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közterület-használat engedélyezéséről és a fizetendő díjak mértékéről szóló 12/2004.(VII.15.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti. (3.) A rendelet kihirdetéséről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik. 68.§4 „E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.” Aszófő, 2005. szeptember 7.

Bors János polgármester

Molnárné dr. Papp Judit jegyző

A rendelet kihirdetve: 2005. szeptember 20 Molnárné dr. Papp Judit jegyző

4

Módosította: 9/2009.(IX.18.) rendelet 9.§

21

1. számú melléklet

Közterület-használati díjak: 1./ Közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet elhelyezése 500,- Ft/m2/hó 2./ árusító és az árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató fülke, pavilon, vendéglátóipari egység, 500,- Ft/m2/hó 3./ üzlet előtti kitelepüléshez

áruelhelyezés

(kitelepülés),

telephellyel

4./

üzleti rakodás, láda- és göngyöleg elhelyezésére, tárolásra.

5./

üzemképtelen jármű tárolása 15-30 nap között

rendelkező üzlet előtti 500,- Ft/m2/hó díjtalan 4000,- Ft/hó/gjármű

6./ az idényjelleggel árusító alkalmi és mozgó árusításhoz, mutatványos tevékenységhez, utcai zenéléshez, újságárusításhoz, portrérajzoláshoz, kiállítás, vásár, alkalmi vásár tartáshoz. 2000,- /m2/hó 7./

szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd

8./

önálló hirdető-berendezés, reklámhordozó táblák

díjtalan

1500,- Ft/m2/hó

9./ távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, totó-lottó láda elhelyezése díjtalan 10./ építési munkával kapcsolatos – építési engedélyhez nem kötött – létesítmények, állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére, tárolására, valamint az építési munkához kapcsolódó egyéb, bármilyen jellegű közterület-igénybevételhez, ha annak időtartama a 24 órát meghaladja 30,- Ft/m2/nap 11./ tüzelőanyagok, konténerek rakodásához, tárolásához, ha ez a tevékenység a 24 órát meghaladja 30,- Ft/m2/nap 12./ film- és televízió felvételre, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza, egyéb reklám tevékenység végzése 2000,- Ft/m2/nap 13./ sport- és kulturális tevékenységhez és egyéb rendezvényekhez

díjtalan

22

2. számú melléklet

Közutak, járdák nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díjak

Közutak kategóriái országos helyi közutak közutak Autópálya

Belterületi elsőrendű út

Autóút I. rendű főút II. rendű főút

Összekötő út Bekötőutak, állomáshoz vezető utak, gyorsforgalmi utak csomóponti ágai és pihenőhelyi útjai, egyéb országos közutak csomóponti ágai, parkolóhelyi útjai

Igénybevétel jellege sport-, vásár, egyéb kulturális rendezvény

Belterületi másodrendű út

-

-

5-20 Ft/m2/nap

15-30 Ft/m2/nap

2-10 Ft/m2/nap 8-15 Ft/m2/nap

Építési munkaterület 1000 Ft/m2/nap 500 Ft/m2/nap 50-100 Ft/m2/nap 25-50 Ft/m2/nap

Belterületi mellékutak, lakó- és kiszolgáló utak, 1-5 Ft/m2/nap

2-10 Ft/m2/nap 5-25 Ft/m2/nap

külterületi közutak, kerékpárutak, gyalogutak és járdák

Figyelembe vehető egyéb szempontok Városközpont, belváros Közút teljes lezárása

Szorzószám 2 3-5

23

Aszófő Község Önkormányzatának 15/2004.(XII.15.) rendelete a talajterhelési díjról

Aszófő Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: Ktdt.) 21.§. (2) bekezdésében, valamint 26.§. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: 1.§ E rendelet hatálya Aszófő Község közigazgatási területén helyi vízgazdálkodási hatósági engedély alapján szennyvízelhelyezést alkalmazókra ( a továbbiakban: kibocsátó ) terjed ki, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötöttek rá. 2.§ (1) A kibocsátó köteles a Ktdt. 11.§.-a alapján talajterhelési díjat fizetni. (2) A kibocsátó a Ktdt. 13.§. (2) bekezdése alapján mentesül a talajterhelési díj megfizetése alól. (3) A kibocsátó a Ktdt. 14.§.-ában meghatározott esetben csökkentett talajterhelési díj megfizetésére köteles. Adatszolgáltatási és eljárási szabályok 3.§ (1) A kibocsátó a talajterhelési díj fizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig Aszófő Község Önkormányzata Jegyzőjéhez, mint önkormányzati adóhatósághoz (továbbiakban Jegyző) tesz bevallást. (2) A Jegyző részére a települési szennyvíz - csatornamű üzemeltetője a kibocsátó azonosítása és ellenőrzése érdekében adatot szolgáltat: a.) tárgyévet követő év február 28. napjáig a kibocsátók tárgyévi vízfogyasztásáról, korrigálva a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel, b.) negyedévet követő hónap 5. napjáig a kibocsátók köréről. (3) A talajterhelési díj megállapításával összefüggő személyes adatokat a kibocsátó azonosítására, a bevallások ellenőrzésére használhatja fel az önkormányzati adóhatóság.

2 (4) A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátókról, valamint a talajterhelési díj fizetésére vonatkozó díjkedvezményben részesülő személyekről a Jegyző vezet nyilvántartást. (5) A Jegyző a kibocsátót terhelő talajterhelési díj mértékét és a fizetés módját a Ktdt. 25.§.ában meghatározott rend szerint határozatban állapítja meg. (6) A Ktdt. 18.§.-a alapján a talajterhelési díjat az Önkormányzati adóhatóság által megjelölt számla javára kell befizetni. Díjkedvezmény 4.§ (1) Különös méltánylást érdemlő esetben, a kibocsátó kérelmére a tárgyévben, a talajterhelési díj megfizetésére 50%-os díjkedvezmény állapítható meg az alábbi feltételek fennállásakor: a.) családban élő esetén az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét ( továbbiakban: nyugdíjminimum ) b.) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 150%-át. (2) Különös méltánylást érdemlő eset: fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, munkanélküliség, tartós jövedelemromlás, elemi kár, egyéb rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartást veszélyeztető körülmény megléte, bekövetkezése. Értelmező rendelkezések 5.§ Kibocsátó: Az 1995. évi LIII. törvény 2.§. (2) bekezdése és a Ktdt. 2.§.-ára figyelemmel minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvíz – elhelyezést alkalmaz. Műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna: Az, amely lehetővé teszi - műszaki kialakításánál, elhelyezkedésénél fogva – a rácsatlakozást. Jövedelem: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 2004. évi XXVI. törvénnyel módosított 1993. évi III. törvény 4.§. (1) bekezdése a.) pontjában meghatározottak szerint. Család: Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók. Egyedülálló: Az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik. Háztartás: Az egy lakásban életvitelszerűen együtt lakó személyek.

3

Záró rendelkezések 6.§ E rendelet 2005. január 1. napjával lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. 7.§1 „E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.” Aszófő, 2004. november 14.

Bors János polgármester

Fazekas Zsolt sk. jegyző

Záradék: Kihirdetve: 2004. november 15. Fazekas Zsolt sk. jegyző

1

Módosította: 9/2009.(IX.18.) rendelet 3.§