Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV
4. Előadás Beszerzési logisztikai stratégiák
BESZÁLLÍTÓ
Beszerzési logisztikai stratégiák
Beszállítás, ütemezés
Szállítási mód és eszköz megválasztása
Beszállítás
Beszerzési logisztika Beszerzési folyamat: - igények meghatározása, - ajánlatkérés és feldolgozás, - beszállítók kiválasztása, - áruk és szállítási feltételek meghatározása, - szerzodés kötés.
Áru kirakodása Készletek követése Áru átvétele, ellenorzése, regisztrálása Betárolás az alapanyag raktárba Termelésprogramozás PPS Készletnyilvántartás
Kitárolás, egységrakomány képzés, kiszállítás
Megrendelés feldolgozása beszerzés
TERMELÉSI LOGISZTIKA
visszaigazolás vagy elutasítás
MEGRENDELÉS
Beszerzési logisztikai folyamat
Beszerzési logisztikai stratégia elemei 1. • Milyen elvek érvényesüljenek a beszállítók megválasztásánál? • Milyen szempontok érvényesüljenek a make or buy döntésnél? Milyen alkatrészekre, szerelvényekre terjedjen ki? • Lehet-e alkalmazni és milyen anyagok esetén JIT elvű beszállítást? • Milyen informatikai kapcsolatra van szükség a beszállítókkal? • Milyen szempontok érvényesüljenek, hogy ki végezze a beszállítást, ki szervezze a szállítmányozást?
Beszerzési logisztikai stratégia elemei 2. • Centralizált vagy decentralizált legyen-e a beszerzés? • Milyen szállítási módok fogadására legyen alkalmas a vállalat? • Milyen egységrakományok fogadását kell biztosítani? • Milyen legyen az egyes anyagcsoportok raktározásánál a készletszint? • Hol helyezkedjenek el a raktárak, centralizált vagy decentralizált legyen a raktározás?
Beszerzési logisztikai stratégia elemei 3. • Milyen anyagoknál kívánatos konszignációs raktárt létesíteni? • Hol helyezkedjenek el a külső szállítás rakodó állomásai? • Milyen rakodó gépek és berendezések kerüljenek alkalmazásra? • Milyen raktározástechnikai megoldásokat kívánnak meg a tárolt anyagok? • Milyen feltételek mellett érvényesíthető az ecommers, EDI stb.
„Make or buy” döntés szükségessége Piaci változások • • • •
eladói piac vásárlói piaccá alakulása növekvő vásárlói igények az egyedi termékekkel szemben növekvő variációszám nemzetközi konkurencia fokozódása
MAKE-OR-BUY Vállalat szükséges képességei • •
rugalmas reagálás a piac változásaira versenyben megfelelő pozíció biztosítása
„Make or Buy” döntés jelentősége 1.termelési fokozat
...
n-1.termelési fokozat n.termelési fokozat
Termék életciklusának csökkenése
Termelési költségek optimálásának szükségszerűsége
MAKE OR BUY Saját gyártás kihasználásának rizikója
Termék utáni igény nehéz prognosztizálhatósága
Nagyobb mértékű munkamegosztás népgazdasági szinten
Beszállítókat jellemzi: - teljesítőképesség növekedés, - specializáció.
„Make or buy” döntés összehasonlítási szempontjai Minőség Határidők
Kapacitások Invesztíciók
Megtakarítás Egyéb
Rizikó
MAKE-OR-BUY
A „make or buy” döntés szempontjai Saját gyártás Minőség
• • •
Kapacitás
•
Idegen gyártás
Szoros együttműködés a tervezés és a gyártás között Állandó minőség-ellenőrzés Saját gyártás know-how kihasználása
•
Meglévő kapacitások kihasználása (személyzet, berendezések)
•
• •
•
Invesztíció
•
Határidő
•
• •
Szállítói nyereség megtakarítása, Az üzemen kívüli szállítási költség megtakarítása
•
•
Gyors reakció a modellváltozásoknál és az innovációnál, A rövid információs utak révén a szállítási idők kiesése és a határidők betartásának figyelemmel kísérése
• •
Az időbeli szűk keresztmetszetek elkerülése a saját gyártásban, Beszállítói lehívások szükséglet szerint
A rendelkezésre álló know-how titokban tartása a konkurencia előtt, Az új fejlesztések titokban tartása
•
Rizikócsökkentés több beszállító bevonásával
A vállalati autonómia megerősödése a gyártási mélység fokozódásával, Nincs alkalmas beszállító a piacon, Szállítási problémák
• •
Reklamációs lehetőség, Kisebb darabszám előtérbe helyezése
•
Rizikó
• •
Egyéb
A speciális termelőeszközök kihasználatlanságának elkerülése, Szűk keresztmetszetek leépítése
Adóköteles nyereség csökkentése invesztíciók révén, A géppark modernizálása és specializálása
•
Megtakarítás
Célzott problémamegoldások a fejlesztési területen belüli specializációval, Jó minőség a termelőeszközök specializációjával, Idegen know-how használata
• • •
•
• •
Nincs tőkelekötés pótlólagos invesztíció nélkül, A pénzügyi eszközök koncentrálása a fontos saját gyártású termékekre Kis darabköltség a specializáció révén és a termelőberendezések jobb kihasználása, Csekély fejlesztési költségek, Csekély tárolási költségek
A buy döntés konzekvenciái
Konzekvenciák a vállalat számára • • • • • • •
nagyobb információáram, nagyobb adminisztráció, személyzet áthelyezés, újabb követelmények a konstrukcióval szemben, a gyártási és szerelési folyamatok illesztése, ellátási rizikó/függőség, know-how transzfer.
Konzekvenciák a logisztika számára • • • • • • •
nagyobb követelmények a beszerzési logisztikával szemben, nagyobb diszpozíciós ráfordítás, nagyobb koordinációs ráfordítás, raktári területek csökkenése, a vállalaton belüli szállítások csökkenése, a minőségbiztosítási rendszer újjászervezése, növekszik a JIT-beszállítás lehetősége.
hagyományos beszállítás
Hagyományos és JITelvű beszállítás összehasonlítása
JIT-elvű beszállítás az utolsó technikai művelet a beszállítás
BESZÁLLÍTÓK
minőségellenőrzés
csomagolás
raktározás
FELHASZNÁLÓ
szállítás
árubeérkezés
minőségellenőrzés
raktározás
első művelet a felhasználónál
A JIT-elvű anyagellátás előnyei a felhasználóknál és a beszállítóknál B
A rugalmasság növelése
F E
E
A tervezési biztonság növelése
L S
Az újrabeszerzési idő csökkentése
H
Z A készletek csökkentése
A
Á S L
Az átfutási idő csökkentése
Z L
A kapacitáskihasználás növelése
N
Í A minőség javítása
Á
T Ó
Az adminisztrációs ráfordítások csökkentése
L Ó
K
A versenyképesség növelése
K
A JIT-koncepció bevezetésével elérhető készletcsökkenés
Készáruraktár -10% -43%
Vevő
-75%
JIT előtt Szerelés
JIT után
Félkészáruraktár -37% -58% -100%
JIT előtt
JIT után
Előszerelés Termék megmunk. alatt -43% -52% -91%
Alkatrészgyártás JIT előtt
JIT után
Beszerzési raktár Beszállító
-30% -48% -78%
kapacitásegység raktározási szintek információáramlás anyagáramlás
JIT előtt
JIT után
legkisebb érték középérték legnagyobb érték
A JIT-koncepció elemei JIT-elvű gyártás és beszerzés építőelemei 1. építõelem integrált információfeldolgozás
2. építõelem gyártásszegmentálás
3. építõelem termeléssel szinkron beszerzés
minõségellenõrzési stratégia technológiai és átállási idõ minimalizálása termékegységesítés, változatszámredukálás
üzemi adatgyûjtés képzés, bérezés gyártási stratégiák
Az átfutási idők alakulása különböző gyártósorok esetében
Rendelési feladás kezdete
Beszállítás kezdete Beszerzés Hagyományos gyártás
Rendelési idő
Alkatrészgyártás Kiszállítás Szerelés Gyártási átfutási idő Beszerzett anyag átfutási ideje
Szereléssel szinkron alkatrészgyártás
Rendeléstől számított átfutási idő Rendelési feladás kezdete
Beszerzés Rendelési idő
Alkatrészgyártás
Kiszállítás
Szerelés Gyártási átfutási idő Beszerzett anyag átfutási ideje Rendeléstől számított átfutási idő Rendelési feladás kezdete
Termeléssel szinkron beszerzés
Beszerzés
Alkatrészgyártás
Szerelés Gyártási átfutási idő Beszerzett anyag átfutási ideje Rendeléstől számított átfutási idő
Kiszállítás
periódikus igénytovábbítás a tervezés és diszponálás alapján
A megrendelés-lebonyolítási rendszer szintjei
1. tervezési szint
6-12 hónap szerelés előtt
keretmegállapodás a termelési program alapján
az igénytervezés szórása 30 % 10 %
2. tervezési szint keretmegbízás
online igénytovábbítás a szerelésbõl
1-3 hónap szerelés előtt
3. tervezési szint
2%
szállítás felosztása: 0.5-1 héttel a szerelés előtt szállítási lehívás: 12-24 órával szerelés előtt
SZERELÉS
idő
A JIT-koncepcióba bevonandó alkatrészek meghatározására szolgáló mátrix Előrejelzés pontossága
Érték A
B
C
X
- nagy felhaszn. érték - nagy előrejelzési pontosság - állandó felhasználás
- közepes felhaszn. érték - kis felhasználási érték - nagy előrejelzési - nagy előrejelzési X pontosság pontosság - állandó felhasználás - állandó felhasználás
Y
- nagy felhaszn.érték - közepes előrejelzési X pontosság - félig áll. felhasználás
- közepes felhaszn. érték - kis felhasználási érték - közepes előrejelzési - közepes előrejelzési X X pontosság pontosság - félig áll. felhasználás - félig áll. felhasználás
Z
- nagy felhaszn. érték - kis előrejelzési X pontosság - sztoch.felhaszn.
- közepes felhaszn. érték - kis felhasználási érték - kis előrejelzési - kis előrejelzési X X pontosság pontosság - sztoch. felhaszn. - sztoch. felhaszn.
a JIT-re különösen alkalmas alkatrészek
A felhasználó és szállítmányozó közötti együttműködés változatai rendeléslebonyolítás2 (külső)
B
B
rendeléslebonyolítás1 (belső)
közbensõ raktár
szállítás1
B
szint
szállítás2
a szállítmányozóknak átadandó logisztikai feladat
1.
szállítás1
2.
szállítás1+rendeléslebonyolítás2
3. 4. 5.
szállítás1+rendeléslebonyolítás2+közbensõ raktár szállítás1+rendeléslebonyolítás2+közbensõ raktár+szállítás2 szállítás1+rendeléslebonyolítás2+közbensõ raktár+szállítás2+rendeléslebonyolítás1
kooperációi ntenzitás
JIT beszállítási modellek beszállítók
beszállítók JIT besz.
JIT besz.
JIT besz. F
F
FR
felhasználó
felhasználó
a)
b) JIT besz.
felhasználó
közbenső raktár
beszállítók
F
c) JIT besz.
F1
F1 felhasználó
Fr
felhasználó F1
beszállítók d)
e)
JIT besz.
KR F1
KR Közbenső raktár f)
F1
felhasználó Fr
felhasználó
KR g)
Fr