09 tanév I. félévének jegyzetei

Biztonságpolitika A 2008/09 tanév I. félévének jegyzetei

Lara®

Biztonságpolitika, 2008/09 – 1. félév

BIZTONSÁGPOLITIKA 1. ELŐADÁS - 2008. SZEPTEMBER 17. GÁLIK ZOLTÁN

BEVEZETÉS Félévi jegy: − Vizsga: Teszt - 100 kérdés - 40% + esszékérdés - 30% − Csoportmunkás esszé - 30% (10.000-15.000 szó, kb. 40 oldal) Ajánlott/kötelező irodalom: − Gazdag Ferenc: Biztonságpolitika − Deák Péter: Biztonságpolitikai kézikönyv

2. ELŐADÁS - 2008. SZEPTEMBER 24. GÁLIK ZOLTÁN

ELMÉLETEK − − −

− −

Klasszikus elméletek 1990 utáni elméletek Biztonság tárgya Biztonság tartalma Biztonság jellege, összetevői

A biztonság tárgya: − Mindenképpen kapcsolódhat egyénhez, csoporthoz, országhoz, nemzethez, egyedül vagy együttesen, de mi nem az egyén biztonságából fogunk kiindulni, hanem az országok és államok felől közelítjük meg. − Nem köthető az 1945-ös évhez. Machiavelli, Peloponnészoszi háború (Thuküdidész), stb. - mindig jelen volt a történelemben − Modern állam kialakulásához köthető − Szuverenitás modellek - modern nemzetállamhoz köthetők − Csak az államhoz kell lojálisnak lenni, az állam veszi kezébe a feladatokat, kialakul a szuverenitás, terület feletti ellenőrzési joga, ahol korlátlan hatalmat élvez. − Megsérthető lesz a szuverenitás, nem mindenhol egy időben következik be, valahol előbb valahol később. − Egyik fő funkció: biztosítsa a túlélést a külső támadással szemben. Befele is biztosítsa az állam a biztonságot, pl. alkotmány érvényesülését. Belső feladatok: demokratikusan választott kormányok működtetése, nemzeti értékek védelme, állampolgárok védelme Tartalma - 3 nagy értelmezés − De facto biztonságtartalom − Tudati

2

Lara® −

Biztonságpolitika, 2008/09 – 1. félév Intézményes jogi politikai

De facto − Majdnem összes iskola megegyezik abban, hogy akkor van biztonság, ha valami fenyegetettség nélküli állapotban vagyunk, kockázatmentes helyzet, külső/belső veszélytényezők nem aktivizálódhatnak. Ország támadása, terroristafenyegetés, stb. Tudati

− Akkor mondom, hogy biztonságban vagyok, ha úgy érzem. Biztonságpercepció − −

Érzés, amit lehet manipulálni és irányítani. Ezeket majd el kell választani. Érzetnek a kialakítását próbálják az amerikaiak is előidézni. Érzet lehet alulértékelt és túlértékelt is, nehéz megállapítani mikor érzem jól.

Intézményes, politikai, jogi − A biztonság olyan külső és belső garanciák rendszere, amelyek akár kívülről akár belülről biztosítani fogják, hogy megvalósuljon a biztonságérzetem vagy a tényleges biztonságom. Garanciarendszer. Egyén milyen szerződést köt az állammal (állam nyújtja a biztonságot - ezért cserébe mást vár el) − Egy országnak, ha meg kell védeni magát, ki kell állítani a hadsereget, megfelelő infrastruktúra kell, stb. Nem csak külső feltételek, hanem belső rendvédelmi-rendészeti intézkedések is kellenek. Elhárítás, stb. Biztonság jellege: − Természeti csapások elleni harc, egyén-állam biztonsága, külső fenyegetettség elleni harc. − Modern biztonságfelfogások - árnyaltabb: politikai, gazdasági, természeti, környezeti biztonság, közbiztonság, védelmi biztonság − Politikai biztonság: ország konszolidált, normál állapotban tudjon működni, ne csak a külső stabilitás valósuljon meg (külső konszolidáltság), belülről is tudja biztosítani a működést. Autoriter rendszerben is kell, demokráciában is. Külső stabilitást lehet, hogy egy befolyás fogja jelenteni. Belső: igazgatási, rendészeti és rendvédelmi rendszer kialakítása, ami a politikai rendszert szolgálja − Gazdasági: II. világháború után biztonságpolitikai iskolák születése - kiemelt terület kell legyen. Egy ország a fenntartható fejlődést meg tudja valósítani, egy olyan stabil gazdasági környezet, ahol a gazdasági tényezők biztosítva vannak, vagy a működésük van biztosítva. Energiabiztonság pl.: kell olaj, meg földgáz, stb. De számos makrogazdasági tényező, legyen meg a nyersanyag bázis, ipar-mezőgazdaság megfelelően működjön, külkapcsolati rendszer megfelelő legyen. A külkapcsolati nyitottsága ne befolyásolja a gazdaságot (Magyarország kicsit túl nyitott az EU felé) cserearányok megfelelőek kellenek hogy legyenek. Belső gazdasági rendszer: államnak kell látnia, biztosítania szolgáltatásokat. Ezeket a jóléti szolgáltatásokat meg kell szervezni és fenn kell tartani. − Természeti, környezeti: milyen előrejelző rendszerek, természetvédelmi intézkedések, gátrendszer akár (pl. Romániában óriási kiadások) atomerőművek biztonsága, folyóvizek tisztasága, stb. − Közbiztonság: szervezet és nemzetközi üldözés ellen kell megfelelően fellépni, terrorizmus kérdése, migrációval kapcsolatos különböző feladatok, határrendészet. Rengeteg minden beletartozik, járulékosan, polgári védelem megvalósítása pl. − Védelmi biztonság: védelem politika - katonai biztonság megvalósítása – általában külső ellenséggel szemben. Ehhez az országnak fenn kell tartani egy hiteles fegyveres erőt, hadsereget, megfelelő morális közállapotok kellenek hozzá. Megfelelő gazdasági és

3

Lara®

Biztonságpolitika, 2008/09 – 1. félév technológiai bázis (Magyarország esetében kiemelten fontos lenne) régi technikákról újra áttérés, katonai erő megléte is fontos.

Biztonságpolitika − Ókortól kezdve van, de tudományos szinten 1945 után kezdenek foglalkozni vele. Tudományos szakirodalom nagy része angolszász eredetű, USA hegemóniájával ez nem meglepő. − Elméletek: realista hatalmi modell, neorealista-strukturális realista felfogások, angol iskola, liberalizmuson belül institucionalizmus - rezsimelmélet, interdependencia modell, funkcionalista, neofunkcionalista modell, biztonsági közösségek, demokratikus béke modellje, hatalmi összjáték modellje, kollektív biztonság modellje. Klasszikus realista modell − Hans Joachim Morgenthau (1904-1980) − Hatalmi egyensúlyi rendszert teszi a középpontba. Államok rendszerének vizsgálata államok homogén egységet alkotnak. − Államok lehetnek a nemzetközi szereplők - saját biztonságuk maximalizálására törekszenek. Nem teljesen egyformák azért, vannak nagyobbak és kisebbek is. Hogyan hozható létére egy hatékonyan működő nemzetközi rendszer. − Realitásokból kell kiindulni. Azt kell megérteni, hogy mi történt, nem kell kiindulni ideákból, meg kell érteni mi történt. Nemzeti érdek és nemzeti biztonság - ezekkel foglalkoznak csak az államok. Nem lehet a jogba beszorítani ezt. Objektív mérce: hatalomgyarapítás és hatalommaximalizálás. Nemzeti érdek központi fogalom. Emberi természet mintájára az államok közti viszonyokban is az önzésre, az uralkodás ösztönére épül. Nemzetközi politika nem más, mint a hatalomért folytatott harc, szuverén államok elválaszthatatlanok az erőszak alkalmazásától belpolitikában és külpolitikában is. Állam egy személyben biztosítja az állampolgárainak a biztonságot cserébe szabadságjogaikat korlátozza - valamiféle szerződéssel. − Szocialista szemléletmód − Az államok csak saját magukra hagyatkozhatnak abban, hogy biztosítsák a biztonságot. Önsegély rendszere. Nem számíthat külső erőre. Realizmusnak a biztonságfelfogása a katonai erőből indul ki. Ezzel kell foglalkozni, ha biztonságról van szó. − Az állam befele és kifele más környezettel találkozik. Belpolitika: törvényesen képviselik a hatalmat, törvényes keretek között tartják fenn. Nemzetközi rendszerben ilyen keret nem létezik. Nemzetközi rendszerben vannak a többi államok, decentralizált, nincs központ. Anarchikus a nemzetközi rendszer. Ez az anarchia nem káoszt jelent, hanem egyszerűen nincs, aki rendet tartson az államok között. − Versenyezni kell a biztonságukért. Államoknak nincsen normakövető magatartásuk. Katonai hatalom a fontos, a többi marginális. − Realizmus 1945 után teret hódít - mindenki mindig ide nyúl vissza. Neorealizmus − Kenneth N. Waltz (1924 -) − Elemzési egység az állam. A nemzetközi rendszernek a jellegét az ún. struktúrák határozzák meg. Államok között bizonyos rendező elvek összessége. Rengeteg ilyen elv van, ezeket próbáljuk meg feltérképezni. − Hierarchia - az államon belül. Államok között anarchia - ebben kellene rendezőelvet találni. Államon belül centralizáció, nemzetközileg decentralizáció. Mégsem káosz, hanem valami strukturális erő. − Nagy államok együtt fognak működni, gazdasági erőcentrumok nem fognak együttműködni. Ebből bizonyos államoknak előnye lesz, másoknak hátránya. − Megenged bizonyos együttműködéseket a merev realizmussal szemben. 4

Lara®


− Ez az együttműködés nagyon marginális. Maguktól sosem akarnak együttműködni. − − −

Mindig csak egy hegemón hatalom kényszerítheti ki. Lehet regionális vagy globális hegemón. Bevezeti a high-politics és a law-politics fogalmát. High politics - állam túlélésével kapcsolatos; külpolitika, biztonság. Law-politics : egyéb minden. Katonai biztonság a high-politics része, de más normarendszerek érvényesülnek a kettőben. Önsegély kérdése: neorealizmus központi kérdése. Egy állam a saját biztonságát növelni szeretné, akkor azzal a saját szomszédságában aggodalmat szül, az is felfegyverzi magát biztonsági dilemma. Spirálba fogják hajszolni magukat az államok. Mérsékelhető-e a biztonsági dilemma, vagy bele kell törődni? Azt mondják, nem nagyon mérsékelhető. (klasszikus realisták szerint lehet mérsékelni)

Angol iskola − Tulajdonképpen nem egy új iskola − Képviselője Hugo Grotius, a nemzetközi jog atyja, holland származású. − Grotius az 1600-as években mit tapasztalt? Van egy hegemón hatalom, Nagy-Britannia, de ott van Hollandia is, aki szeretne gyarmatokat szerezni. Brit flotta azért erősebb. Sajátos keverék az angol iskola. Államok közössége igenis rendelkezik normákkal és szabályokkal. − Nemzetközi rendszerben valóban anarchia van, de ez nem egyenlő a háborúval. Ahhoz hogy a nemzetközi rendszer megfelelően működjön, öt dolog kell: o Nemzetközi jognak a megléte o Diplomáciai kapcsolatok megléte, fenntartása o Hatalmai egyensúlyi rendszer  Nagyhatalmak közti viszony átláthatósága o Háború - nem lehet mindent eldönteni diplomáciával. Erőszak alkalmazása és jog összeegyeztethető. − Legitim háború fogalma az ENSZ Alapokmányig létezett. Elrettentés teóriája − Államok hatalmának maximalizálása. − Elrettentés, kényszerítés, első csapás, lefejező csapás, tömeges megtorlás, tömeges elrettentés, rugalmas reagálás, kölcsönös megsemmisítés - nukleáris fegyverekkel összefüggő folyamatok. Elméletet stratégiaalkotásra fogják használni. Mind az 50-es évek termékei lesznek. Ez egy gyakorlati megközelítés. Institucionalizmus (liberalizmus iskolája) − Abból indul ki, hogy a nemzetközi élet legfontosabb aktora az állam. Megjelennek nem állami szereplők is, nemzetközi szervezetek. Szerepük az lesz, hogy elősegítsék az államok normakövetését, együttműködését és nemzetközi jogon alapuló nemzetközi rendszert hozzanak létre. − W. Wilson gondolatai az alapja - idealista politika, gyökerek ide nyúlnak vissza − Azt mondja, a nemzetközi szervezeteket létre kell hozni, mert az államok elfogadják őket, mert ők hozták létre. Igaz, hogy a szervezetek alárendeltjei az államoknak, származtatott jogi képességekkel rendelkeznek. A nemzetközi szervek segítségével mindenképp mérsékelhető lesz a dilemma, hiszen a szervek növelik az államok problémamegoldó képességeit. − Elsősorban nagy államok közötti problémamegoldást próbálják segíteni. − Biztonsági dilemma mérsékelhető. Abszolút nyereség fontosabb, mint a relatív nyereség.

5

Lara®


Rezsimelmélet − Kasler − Nemzetközi rendszerben léteznek elvek, normák, szabályok. Egyszerre van jelen a konfliktus és kooperáció. Valami miatt inkább a szabályozott anarchia irányába mutat és inkább a kooperáció irányába. Nem egy rezsim, hanem rezsimek alakulnak ki, intézményesítés egy-egy témára szűkíthető. Interdependencia elmélet − Abszolút a II. világháború után kezd teret hódítani. − A világban kialakulnak azok a kölcsönös függőségi rendszerek, amik az asszimetrián alapulnak. Gyarmati rendszer után gyarmattartók és gyarmatosítottak speciális rendszerbe kerülnek. − Akár önként léphetnek valami függőségi viszonyba - szándékolt vagy nem szándékolt függőségi rendszer. − Interdependencia érzékenység és interdependencia sebezhetőség fogalma − Ezeket lehet mérni. A modellben mikor alakulnak ki szándékolt interdependeciák.

3. ELŐADÁS - 2008. OKTÓBER 1. GÁLIK ZOLTÁN

ELMÉLETEK

FOLYTATÁS

Funkcionalista − II. világháború után vágy a békére, cél hogy többet ne háborúzzanak − David Mitrany – London School of Economics − „Low-politics” – állami szint alatti összefonódások kell, hogy legyenek − Állam alatti szintek összefonódása, pl. Duna Bizottság (kp: Budapest) célja hogy hajózható legyen a Duna − Ezeket kell segítenie az államnak, nemzetközi együttműködés − Utópisztikus: inkább keret, mint elmélet Neofunkcionalista − Mitrany gondolatmenetét rendezi egy keretbe − államközpontúság, nem low politics! − 1956 – David Maas: állam alatti szintek összekapcsolásáért tenni kell -> intézmények létrehozása, pl. ESZAK közös irányítás alá kerüljön − hatóságok felállítása, azokat konkrét feladatokkal kell felruházni − alapfeltétel: regionalizáció, regionális együttműködés − nem veti el az állam szerepét − „spill over” (túlcsorduló hatás): egyre újabb és újabb területek kapcsolódnak be a regionális együttműködésbe − „point of no return”: önfenntartó lesz az integráció − unilineáris fejlődés − political spill over: low politics-ból high politics-ba + külkapcsolatok is − gyengesége: nem tudja megmondani, mikor következnek be a spill over-ek

6

Lara®


Biztonsági közösségek modellje − Biztonsági rendszer alapját a közös normák, értékek jelentik − Karl W. Deutsch − A tagállamok megtartják a szuverenitásukat − Szerződéses kapcsolatok nélkül is létrejöhetnek − Pl. USA-Kanada − Kiindulópont: nem előre megszabott értékrendszer, hanem a közös értékek, normák miatt van béke − Feltételek: o Politikai érdekek egyezzenek o Kiszámítható magatartás o Gyors, méretarányos reakció Demokratikus béke modellje − Kant (nagy hatása van): „Az örök béke” a kiindulópont − Hogyan kerülhető el a háború? →demokrácia meghonosítása − USA külpolitikáját erősen befolyásolja − Át lehet alakítani az emberek tudatát − Demokratikus értékeket fontosnak tartják, szükségük van a békére − Erős föderatív szervezet létrehozása (konkrét funkciók, de korlátozott hatáskör) Hatalmi összjáték modellje − Nagyhatalmak közötti együttműködést vizsgálja, független változóként tekinti − Pl. 1815: bécsi Szent Szövetség − A nemzetközi rendszerben nem elég az államokat figyelni, inkább a nagyhatalmakat Kollektív biztonság modellje − Az államok szerződéses viszonyba kerülnek egymással, egymás segítségére sietnek (ez kell-e, és ha igen, milyen eszközökkel?) − Kritika: sohasem tesztelték le − Agresszor meghatározása o Megnevezem o Nem nevezem meg: nem egyértelmű, vagy az adott pillanatban kell eldönteni, hogy mi az agresszió → időpocsékolás Biztonsági rendszer alakulása 1990 után

− Biztonság fogalmának kiterjesztése → hatás a hagyományos elméletekre − − −

Új elméletek kidolgozása Modern: felvilágosodás tapasztalati kereteiből indul ki Posztmodern

− − − − − −

1994: UNDP konferenciája Biztonság értelmezése Központban a humán biztonság meghatározása Biztonságpolitika központjába az egyén kerüljön, ne az állam Humán biztonság: egyetemes fogalom, az ember értéke megkérdőjelezhetetlen A humán biztonság megteremtésének legegyszerűbb módja a megelőzés o preventív diplomácia o preventív doktrína, háború

7

Lara®


− Megváltozik a biztonság jellege a hidegháború után → kettős rendszer − − −

2 szint: Hagyományos (katonai megmozdulások, nukleáris fegyverek) Humán Globális szint: kábítószer, nemzetközi bűnözés, terrorizmus, környezetpusztulás Lokális szint: gazdasági, élelmiszer-, környezetvédelmi, személyes, politikai o o

Emma Rotchied (?) − Konkrét elméleteket állított fel − Kiindulópont: állami biztonság − Lefelé terjesztés az egyén szintjéig − Helyi önkormányzatok felelősek − Állam feletti szint: globális szint, ezért a nemzetközi intézmények a felelősek − Horizontális kiterjesztés: funkcionális felelősség, az NGO-k felelősek − Biztonságfogalom újraértelmezése Konstruktivista koppenhágai iskola 2 kérdés: − 1. hidegháború után mi a biztonság tárgya? o 4 szint: individuális, állami, regionális, nemzetközi o Komplex egymásra hatás! o A nemzetközi rendszer struktúráiba kell alkalmazkodni, idomulni −

2. A biztonság megteremtésének feltétele? o szektor-elmélet kialakítása o Buzan o 5 alrendszer:  katonai,  politikai,  gazdasági,  társadalmi és  ökológiai biztonság o A világ felosztható biztonsági szektorokra o Sohasem a globális hegemóntól függ a régió biztonsága o Észak-Amerika: USA hegemón o Dél-Amerika o Szub-Szahara o Közel-Kelet o EU, NATO-országok o EU-n kívüli európai országok o posztszovjet térség (Ukrajna) o ázsiai szuperkomplexum: D, DK, K

Globális hatása: − Számos problémát nem lehet államon belül kezelni − Államközi szint, pl. környezetvédelem, nemzetközi bűnözés, migráció − Az állam elveszíti privilegizált szerepét, amit különböző szervek vettek át, pl. NGO-k − Tőke- és pénzpiacok kiterjedése, lebegő pénzpiacok kérdése − Az államok képtelenek az állampolgárok feletti információ ellenőrzésére

8

Lara®


Biztonságpolitika 1945 után − −

− −

− − − − − − − − − − − − −

− − −

− − −

II. világháború után Roosevelt „One Earth” koncepciója nem valósult meg ENSZ-központú nemzetközi biztonsági rendszer 4 csendőr-elmélet: a biztonság felelősei: USA, SZU, GBR, FRA 1945: ENSZ alapokmánya keretdokumentum Nemzetközi jogi alapelvek Államok cselekedeteit meghatározza 6., 7., 8. fejezet foglalkozik a biztonságpolitikával Erős biztonsági rendszert hoz létre Új értelemmel kezeli a háború, agresszió fogalmát Nemzetközi jogon kívül helyezi a háborút Kivétel: o Jogos önvédelem (BT tájékoztatása) o BT felhatalmazást ad Konkrétan nem határozza meg az agresszor fogalmát (BT dönti el) Államok közti konfliktusokat kezeli Regionális védelmi szervezetek felállítása: fontos szerep BT: biztonság letéteményese 5 állandó tag (vétójog) + 10 változó (rotálódnak) Csak konszenzus esetén + legalább 8 állam támogassa a határozatot Nem működnek azok a modellek, amiket elképzelnek 1945 után sok különböző ország próbál együttműködni 1955-ig meghatározó a német helyzet megoldása Európán belül 1946-tól USA és SZU szövetségi rendszerek kiépítése Ez a biztonsági architektúra a nagyhatalmi érdekekre épül GBR lassan, FRA gyorsan regionális középhatalommá süllyed


1945.

UTÁN

− 1945. után nincs békeszerződés Németországgal. Franciaországnak és Németországnak − −

− −

− −

valahogy rendezniük a helyzetet. Francia és brit külpolitika homlokterében is ez a kérdés áll.

Franciaország köti Nagy-Britanniával az első jelentős szerződést. Németországot el kell szigetelni a biztonságpolitikában. Franciaországban meglehetősen instabil lesz a helyzet. Harmadik köztársaság idejét éljük, Pétain marsall kormányát nem tekintik jó ötletnek szóval nem lesz prezidenciális rendszer. Nemzetgyűlés hatalmára épül. Parlamentarizmusnak úgy van értelme, ha három párt konszenzusára épül. Keresztény demokraták, szocialisták, és kommunisták. Ez a tripartizmus. 1948-tól elkezdik a kommunistákat kinyomni. Instabil politikai helyzet.

9

Lara®


− 1947. március - britekkel első jelentős katonai egyezmény. Első olyan szövetségi − − − −

− −

− − −

− − − − −

− − −

rendszer, ami a biztonságpolitikában születik és a kollektív védelem alapelvét veszi figyelembe. Dunkuerkue-ben kötik meg. Arra az esetre, ha valamelyik országot támadás érné Németország részéről, akkor az egyik megvédi a másikat. Franciák nem érzik elégnek ezt a szerződést. Több országot is bele kellene fogni. Benelux államok jelzik, hogy ők részt vennének szívesen. Tehát 1948 márciusában aláírják ennek kibővített verzióját, a Brüsszeli Öthatalmi Szerződést. Röviden Brüsszeli Szerződés. Lényege az, mint az előzőnek. Kölcsönös védelmi paktum. Multilaterális, nem bilaterális. Ez az első második világháború után kötött kollektív biztonsági paktum. Kötelezettség, de mi mellett? Előbbi a németek részéről érkező támadás esetén, ez most a "külső támadás" esetén. Szovjetunió előretörése meg sok egyéb esemény ösztökéli az államokat, hogy egymással is kössenek szerződést. A Brüsszeli Szerződés kollektív védelmi paktum, több állam köti, van egy híres ötödik cikke (ami először negyedik volt). Kollektív védelmi kötelezettség a tagállamok között. Ez a cikk kimondja, hogy a tagállamoknak kötelező védelmi segítséget nyújtani a másiknak külső fenyegetettség esetén. Kérdés hogy kielégíti-e a franciákat és briteket? Nem. 1947-ben mindketten súlyos gazdasági gondokkal küzdenek. Nagy-Britannia nem kap hitelt, Franciaország nem tudja fenntartani megszállási zónáját, amit majd később összevonnak a britekével. Erőfölényt akarnak Európában, ami egy szovjet támadás esetén megvédi Franciaországot. Franciaország elsődleges célja hogy az USA-t tartós elkötelezettségre bírja rá Európában. Franciaország és a britek próbálják meggyőzni az amerikaiakat, hogy maradjanak. De alkotmányos cikk, hogy az USA békeidőben nem lehet katonai szövetség tagja. 1947-ben ez még ezt mondja ki, de '47 után az USA elindul egy másik úton. 1945-ben Kelet és Ny-Európában is sok kommunista kormány, vagy más kormány jelentős kommunista ellenzékkel jut hatalomra. USA számára ez ijesztő. Távol-Kelet: Vietnami helyzet kezd éleződni, Koreában feszültség. Kínai Népköztársaság is létrejön. USA kérdése: izolacionizus vagy tevékeny részvétel? Szovjetunió fegyverkezése a legnagyobb lökés - Truman doktrína. USA úgy dönt, hogy kell egy erős transzatlanti szerződés. '48-ban előterjesztenek egy módosítási javaslatot, ami lehetővé teszi azt, ami eddig nem volt az. '48 augusztusától megnyitja az utat.

Négy nagy kérdéskör 1. NATO szerződésének a földrajzi kiterjedése 2. Szerződés időtartama 3. Elkötelezettség mértéke 4. Új tagok felvételi rendjéről 1. NATO szerződésének a földrajzi kiterjedése

− Brüsszeli szerződés mintájára kellene létrehozni, és USA is vállaljon kötelezettséget.

Territorialitás még nem olyan egyértelmű. Mire legyen jó ez a szerződés? Gyarmattartó

10

Lara®

−

− −

Biztonságpolitika, 2008/09 – 1. félév országok azt szeretnék, ha kiterjedne a gyarmatokra is. USA erről hallani sem akar. NagyBritannia, Franciaország, Hollandia esetében jelentősek a gyarmatok. Franciaországnak Algéria tengerentúli megyéje volt. Végül a döntés: Beletartozik az USA, Kanada, európai tagállamok, és európai területeken a tagállamokhoz tartozó területek a ráktérítőtől északra. (Algéria, Gibraltár, Ciprus is pl.) NATO azt mondja ki, hogy erre korlátozódik szigorúan, de azt is kimondja ,hogy a katonákat ha támadás éri bármelyik területen akkor is kiváltható az ötödik cikk. Igaz hogy van egy szigorú területi határ, de globális hatálya is van. Mikor új állam csatlakozik, az ő területükkel is növekszik a NATO területi hatálya. (területi épségét, politikai egységét, vagy biztonságát veszély fenyegeti)

2. Szerződés időtartama

− Franciaországban hisztérikus hangulat van Németország miatt. Nem a szovjet veszély a

−

fontos szerintük. Szentül hiszik az 50-es évekig hogy a német gond a fő probléma. Franciaország azt mondja, a szerződésnek ne legyen időbeli hatálya. Az USA nem akar ilyen hosszú távú elkötelezettséget. 20 évben maximalizálják. Kompromisszum: a szerződés hatályba lépését követő 20. év után bármelyik ország kiléphet, ha előtte egy évvel jelzi.

3. Elkötelezettség mértéke

− Nem ugyanaz, mint a Brüsszeli Szerződés esetében. Például a szeptember 11-i

−

események után a NATO összehívta magát. Azt mondták, hogy életbe lép az ötödik cikk. Nem azt jelenti, hogy odarohannak a többiek. Akit a támadás ér az segítséget kérhet a tagállamoktól és a többiek pedig a segítségére siethetnek. Katonai vagy más eszközzel. Barátságtalan lenne, ha nem sietnének. Jóval puhább biztonságpolitikai kötelezettséget ró a tagállamokra. Szeptember 11. után megállapították, hogy életbe lép az ötödik cikk, de nem kértek az amerikaiak segítséget. Tehát az ötödik cikket valamelyik tagállam ellen intézett támadás válthatja ki, olyan szigetek elleni támadás, amely valamely tagállam joghatósága alá tartozik (Ráktérítőtől északra - Amerika csendes óceáni támaszpontjai pl.) Földközi-tengeren lévő fegyveres erők elleni katonai támadás (mozgó dolgok), illetve Nyugat-Berlin elleni támadás.

4. Új tagok felvételi rendje −

− −

Semmi olyan szigorú szabály nem volt, mint amit az EU állít a tagokkal szemben majd '93-ban. Minden olyan állam tagállammá válhat, aki képes a szerződés betartására, és hozzájárul az észak-atlanti térség biztonságához. Nem foglalja magában, hogy demokratikusnak kell lennie az államnak. Kemény diktatúrák is tagok lesznek már az alapításkor.

− Ami kimaradt a szerződésből az a kizárás. Ha valahol szélső jobb vagy szélső bal −

kormány kerül hatalomra, akkor úgyis kilépne maga, mert nem egyezik az értékrend. Ne keressük a bürokratikus felépítést. Nincs ilyen benne. Azt mondja, hogy az alapszerződésben ne legyen ilyen, majd kialakul, és majd szabályozni lehet. Okos gondolat. Nagyon gyorsan fog változni a helyzet, amire a NATO-nak reagálnia kell. '49-53 között kezd kialakulni az alap intézményszerkezete. 60-as évekig elhúzódik. Sok változás lesz.

11

Lara®


− 1949-ben 12 állam írja alá, Washingtonban. USA, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Benelux államok, Dánia, Izland, Norvégia, Portugália, Olaszország. Szó volt esetleg a skandináv államok felvételéről, de Svédország úgy döntött, hogy nem akar tag lenni, és a semlegesség politikáját választja. Dánia és Norvégia viszont az atlanti elkötelezettség mellett dönt. Finnországnak ez idő tájt problémái vannak a Szovjetunióval így nem lehet tag.

Kibővülései az első időszakban: − 1952 - Görögország és Törökország − 1955 - NSZK − 1982 - Spanyolország − Hidegháború után több bővítési folyamat. −

− −

−

− − − − − −

Viszonylag stabil intézményi háttér nélkül sok taggal rendelkezik. '49 után: Fegyverkezési verseny. Intézményi struktúra kialakítása fontos. Három szerv: o Észak-atlanti Tanács o A szintén 1949-től létező Védelmi Bizottság o Katonai Bizottság. Feladatuk hogy magukat az intézményeket, struktúrát kialakítsák. Van főhadiszállás, katonák a katonairól politikusok a politikai dolgokról döntenek. Innen oda költözik, ma Brüsszelben van (Chailot - Rocquencourt - Brüsszel) Szövetséges Hatalmak Európai Legfelsőbb Parancsnoksága is létezik. Elküldik gondolkodni a három bölcset. 1951-52 Jean Monet. Ők javasolták a NATO intézményi struktúráját. Észak-atlanti Tanács: Külügyminiszter helyettesek tanácsából áll. Három bölcs tanácsára ez megszűnik és átláthatóbb lesz. Lisszaboni NATO csúcs.

Intézményi struktúra: − Politikai szervei − Katonai szervei

− A NATO az egyik legsikeresebb nemzetközi szövetség. −

Szakirodalom is zavarosan fogalmazza meg hogy melyik katonai és melyik politikai. Elvileg a politikaiban civilek vesznek részt, a katonaiban pedig a katonák, tábornokok.

Politikai: − Észak-atlanti Tanács - NAC − NATO állandó tanácsa − Titkárság - főtitkárral az élén Katonai: − Védelmi tervező bizottság – DPC o DPC nem tiszta katonai, néha politikaihoz sorolják. − Katonai Bizottság - MC − Atomvédelmi bizottság − Atomtervező csoport − Nemzetközi katonai vezérkar − Egyes térségek főparancsnokságai

12

Lara®


Mik ezek? Politikai: − NAC - legfelsőbb szintű politikai szerv. Államfők, kormányfők, nemzetvédelmi miniszterek, külügyminiszterek a tagjai. Feladatuk, hogy megállapodjanak a szervezet fő tevékenységének irányairól, koordinálják a külpolitikát. Legfelsőbb szintű szerv, jelképes döntéseket hoznak, nem operatív tevékenység. − Állandó tanács - hetente van Brüsszelben ülése. Tagjai NATO-hoz akkreditált tagállami képviselők, nagyköveti rang. Szükség szerint, de hetente ülésezik. o Ha valamiért nem tudnak Brüsszelben, akkor Washingtonban. o Tényleges döntéshozatal a feladatuk. Nagyon fontos kérdésben államfők is részt vesznek. Érdemi munka itt zajlik. − Nemzetközi titkárság, élén a főtitkár. Politikai döntéseket előkészíti, fénymásol. Választott emberke áll az élén. Katonai: − DPC - legfelsőbb katonapolitikai szerv, katonapolitikai kérdésekben ő dönt, általában állandó képviselőkből áll. Katonai és védelmi tervezés a feladata. Ez teszi a NATO-t sikeresség. Ez a bizottság alakítja ki a kereteket, amiben együtt tudnak működni az államok. Ez az a bizottság, aminek az üléseit nem látogatja Franciaország 1966 és '96 között. 1949-től működik, de kiegészül az nukleáris fegyverek tervezésével és szervezésével. − Atomvédelmi bizottság: '66-tól. Nukleáris hadászat elvei, stb. − Atomtervező Csoport: stratégiai és taktikai kérdések. − Katonai bizottság: legfelsőbb szintű katonai végrehajtó szerv. Főparancsnokkal az élén. Évente kétszer ülésezik, közötte állandó bizottság, operatív munka. − Nemzetközi katonai vezérkar − Egyes térségek: NATO felosztotta az euro-atlanti biztonsági rendszert zónákra. o Kiemelkedik a Szövetséges Hatalmak Európai Legfelsőbb Tanácsa. Belgiumban van valahol. o Szövetséges Hatalmak Atlanti-óceáni Legfelsőbb Parancsnoksága. o La Manche-csatornai Főparancsnokság. ’94-ig. o Amerikai-kanadai regionális tervezőcsoport. Hadászati tervezés.

− Nincs önálló haderő. Egyes tagállamok nemzeti hadereje - békeidőben saját állam −

−

hadereje. Minden országban van egy csoport, aminek felkészítése a NATO keretében történik. Háborúban pedig a NATO irányítása alá kerülnek. 96 szárazföldi hadosztály lesz ’55-re. Franciaország 14, Olaszország 12, NSZK 12, Belgium-Hollandia 5, Nagy-Britannia 5, többi amerikai-kanadai. Kb. 9000 repülőgép. NATO leltári számmal nem nagyon állnak eszközök rendelkezésre. Nemzetállamhoz tartoznak. 70-es évektől önálló eszközkiépítés megkezdődik.

Regionális biztonsági pillér: − USA-t és Franciaországot sem tölti el különösebb lelkesedéssel a NATO. − A regionális biztonságot kell továbbfejleszteni. Franciák továbbra is szállják meg Németországot. Németországban nincs békeszerződés. Franciák azt mondják, hogy amíg ez nincs, nincs kompromisszum. USA-nak meg a szovjetek a fő gond. − 1949-re eldurvul a helyzet. 1950 júliusában összeállnak a brüsszeli szerződés külügyminiszterei. Kell egy olyan változat, amely fegyveres erővel hatékonyan megvédi a

13

Lara®

−

− −

− − −

− −

− − −

− −

Biztonságpolitika, 2008/09 – 1. félév tagállamokat. Nem a saját haderők, hanem kell egy önálló európai haderő, nemzetek feletti. Franciaország három feltétele: o 1. USA küldjön még több katonát o 2. egész program kapjon még tágabb atlanti keretet o 3. gazdasági és szociális ügyeket is csatolják a keretrendszerhez. Washington azt mondja, ő nem küld több embert Európába. Azt mondja, hogy meg lehet állítani a szovjeteket, ha felfegyverzik a németeket. Franciák a torkukhoz kaptak. Nem támogathatták, de nem volt ötletük hogy mi más legyen. Ultimátum: 1950 augusztusáig kellett megállapodást hozniuk a németekkel a Ruhr hatóság és felfegyverzés kérdésében. USA azt mondja, oldják meg. Ha nem, akkor majd ők megoldják. Eszeveszett kapkodás. Újra kellene szervezni a német hadsereget. René Pleven - francia védelmi miniszter. ’50 augusztusára legyen egy európai védelmi miniszter (ki lenne alkalmasabb, mint Churchill) hozzák létre a közös hadsereget, stb. Ebbe be lehet vonni a németeket. Adenauer azt mondja hogy az amerikaiakat mindenről tájékoztatni kell. Németországnak nagyon fontos az atlanti szál. Németek jó néven veszik. ’50. szeptember 3. - három szövetséges hatalom (Nagy-Britannia, Franciaország, USA) értekezletet tart. NATO mellett európai hadsereg kell. Fel akarja az USA vetetni a NATOba a németeket. Csak akkor fogadják el, ha az USA garanciákat ad, hogy Németország nem támad Londonra vagy Párizsra. Franciaország az összes európai állam elé terjeszti a tervet, hogy legyen közös haderő. Vegyes nemzetiségű hadosztályok lennének. Minden állam egyet-egyet ad. Parancsnoka egy európai közgyűlésnek lenne felelős. Lenne egy Védelmi Miniszterek Tanácsa. Lenne egy európai védelmi miniszter. Legfontosabb: Németországot felfegyverzik, de a német nemzeti haderőn belül a főparancsnokságot nem állítják helyre, csak a német zászlóaljakat. A német tisztek csak egy bizonyos szintig juthatnak. Ez lesz az európai védelmi közösség terve (EVK) 1952. május 7-én megszületik az alapokmány, Párizsban aláírják. Hosszú ratifikációs folyamat, aminek a végén megbukik. 38. cikkben létrehozzák az Európai Politikai Közösséget (EPK vagy EPC) szupranacionális intézményrendszerrel rendelkező rendszer. Kétkamarás parlament.


EURÓPAI

BIZTONSÁGI RENDSZER

Európai biztonsági rendszer - két út: transzatlanti vonal, európai regionális vonal Pleven-tervről volt szó az előző órán, ennek is a 38. cikkéről, stb. Nem fog úgy működni, mint ahogy tervezik. Ratifikációs bonyodalom. Miért? − Franciaországban instabil helyet, tripartizmus felbomlásával (kommunisták nélkül) nem képesek stabil demokráciát felmutatni. Egyik kormány aláír valamit, másik nem akarja, harmadik nem is emlékszik rá. − Másik ok: Nagy-Britannia ebben a kezdeményezésben nem volt hajlandó részt venni. A hatalomba visszakerült Churchill (2. elnöksége) és határozott elképzelései vannak. Azt

14

Lara®

Biztonságpolitika, 2008/09 – 1. félév mondja, hogy nem kell része lennie az Európai Egyesült Államoknak, hadserege még mindig a legerősebb. Nem akar elköteleződni, zavaros európai helyzetben, franciákat szolgálni akár nem lenne az ínyére.

− Brit külpolitikának prioritása ’45 utáni kinyilvánítással egyezik. Ragaszkodnak a

− − − −

−

− −

− −

−

− −

−

világbirodalmi szerephez. ’45 után bár a dekolonizáció során látják, hogy mi történik, megpróbálják föderálisan összeállítani a birodalmat. Hangoztatják, hogy a vezető szerep az övék kell legyen. Hadsereg: európai szupranacionális hadsereg. Európai szervezet, ami nemzetek feletti struktúrával rendelkezne. Vegyes nemzetiségű hadosztály, lenne egy parancsnoka. EPK által felügyelt Európai közgyűlésnek felelős, operatív miniszter (nem katonai), védelmi miniszter lenne kvázi - politikai jelegű, utasításokat miniszterek tanácsától kapná. Németeket csak egy bizonyos mértékig állítanák helyre - ld. előző óra. ’52. május 7-én írják alá, ’54 aug. 31-én a francia nemzetgyűlés azt mondja, nem is fogják ratifikálni. Mit lehet tenni? o Hagyjuk a fenébe o Valamit mégiscsak kellene tenni. Németekkel továbbra is rendezni kéne a helyzetet. Szovjetunió azt mondja, ő rendezi a keleti helyzetet, így tehát a némettel is jó lenne kezdeni valamit. Kellene kötni az amerikaiakkal egy egyezményt, garantálná Németország szerepét. USA átfogóbb egyezményt akar. o Vagy mindenkire kiterjedő egyezmény: USA és egész Németország is (Szovjetunió nem akarja) Eden javaslata (Churchill külügyminisztere): NSZK-t vonják be a NATO-ba, biztonsági garanciák (az EVK-ban megfogalmazottak) Adenauer elfogadja, franciák keveslik. Tovább kell fejleszteni a javaslatát. Németországot a regionális biztonsági struktúrának is részévé kell tenni. Nyúljanak vissza a Brüsszeli Szerződéshez. Dobják ki az EVK dokumentumot, és helyette legyen az az alap. Első lépés: NSZK és Olaszország bevonása. Majd egészet bővítsék ki egy kölcsönös védelmi paktumrendszerrel, melynek hatálya egész Ny-Európára kiterjed. Mindenki mindenkivel védelmi paktumot köt. Ez már tetszik mindenkinek. Összehívnak egy kilenchatalmi konferenciát. (London-Párizsi) 1954. október 20-án a nyugati megszálló hatalmak és az NSZK megállapodást kötnek a megszállás megszüntetéséről és elismerik szuverenitását. Korlátozott persze, hiszen Berlin megosztott. Fenntartják a jogot, hogy a német egység és békeszerződés kérdésében a három nyugati hatalomnak mindig megmarad a döntési joga. NSZK elfogadta, hogy olyan erők állomásozzanak a területén, mint a szerződés hatályba lépésekor. Nem megszállóként, de a területükön marad Nagy-Britannia és az USA hadserege. Ez majd később változni fog. Angliának még ma is ott van a legtöbb külföldi hadereje. Október 21. - megállapodás a Brüsszeli Szerződés módosításáról. Felkérték Olaszországot és NSZK-t a csatlakozásra. Azt mondták, hogy nem kell intézményrendszer, de létrehoznak egy minisztertanácsot és parlamenti gyűlést. Nem nagyon fog működni. Elnevezése Nyugat-európai Unió. NYEU :) Semmi köze az Európai Unióhoz, vagy EGK-hoz. Ez a regionális biztonsági rendszer pillére. o Biztonsági garanciákat a NATO-hoz kötik. Szerződéses rendszer marad, garanciák érvénybelépésekor a NATO lesz, aki a garanciákat beváltja. NATO sapkát vegye fel a katona, ha a NYEU színeiben harcol.

15

Lara®


− NATO transzatlanti elkötelezettségeket tartalmaz. Nem számíthatnak arra az európai − − − − − −

államok, hogy az USA tartósan itt marad. Fontos hogy legyen európai regionális rendszer is. Nagy-Britannia kötelezettséget vállal, hogy előzetes egyeztetés nélkül nem vonja ki csapatait Európából, Németországból. Ma 15.000 kb., le akarják csökkenteni NSZK kötelezettséget vállal, hogy nem gyárt, nem birtokol nukleáris, biológia és vegyi fegyvereket (nem is törekszik rá) csak a NYEU által meghatározott fegyvereket birtokolhat. ABC-fegyvereket nem. 1954 - jóváhagyja az Atlanti Tanács. Német egységeket NATO parancsnokság alá helyezik. Külön megígérte, hogy a német egyesítéshez nem fog erőszakhoz folyamodni, cserébe a három hatalom elismeri a német kormányt legitimnek. Bezárul a kör, létrejön a struktúra ami létrehozza az alapbiztonsági szerkezet elemeit. Megérkezik a keleti válasz: varsói szerződés ’55. Kelet-európai államokat fogja tömöríteni, hasonló garanciák.

Nukleáris fegyverek kérdése − II. világháború alatt kezdték kifejleszteni, Kanada, USA és Anglia − Québec-ben kötött szerződés. − Teljes körű információcsere. Katonai, technikai, technológiai. − Szovjetunió és Németország is folytatott kísérleteket. − ’45: Amerikaiaknak van, Szovjetunió fejlesztgeti, franciáknak és briteknek nincs. Amerikaiak nagyon gyanúsnak tartják Európát. − ’46, törvény - McMahen act: kimondta, hogy tilos mindenféle nukleáris információcsere még a szövetségesekkel is. Elég nagy pofon Nagy-Britanniának meg a többieknek. Hogyan juthat Franciaország és Nagy-Britannia nukleáris fegyverhez? − ’46-ban azt is kimondják, hogy kész atomfegyvereket se adnak át szövetségeseknek. ’4658 között az amerikaiak ehhez nagyon tartják magukat. − Lehet könyörögni, vagy kifejleszteni, vagy hagyományos fegyverekben legjobbnak lenni. Utóbbi nem olyan célravezető. Könyörögnek, nem jön be, úgy döntenek, megkísérlik kifejleszteni. Britek kedvezőbb helyzetbe kerülnek 46-48 körül. − USA és Nagy-Britannia között speciális kapcsolat. USA-nak geostratégiai érdekei lesznek Európában. o Nukleáris fegyverek fő ereje az elrettentő ereje. Gyakorlati oldal: akkor nem úgy működött, hogy odaviszik repülővel, hajóval stb. Le kellett szállnia 3-4szer a repülőnek. o Ilyen bomba nagy személyzetet igényelt. Kellett egy ember, aki simogatta a bombát :) mini város kell az atombomba köré, hol lehet ezt felállítani? Szovjetunió közelében kell, ez pedig Nagy-Britannia. o Amerikaiak bombái áttelepültek UK területére. Cserébe megkapták a lehetőséget, hogy az USA urándúsításra elvitte a brit ércet és visszaadta dúsítva. Limitáltan hozzáfért az urándúsításon kívül már technikákhoz. Spaatz-Teddermegállapodás − Sok pénz, technológia kell, és több féle nukleáris fegyvert kell kifejleszteni. − Nukleáris triál: o Szabadhullású bomba o Rakétáról indítható fegyverek o Tengeralattjáróról indítható. Nem rögtön állnak rendelkezésre 45 után. Szabadhullású bombák már vannak ekkor, rakéták (interkontinentális ballisztikus rakéták) 50-es évek közepe, 60-as évekre van mindkét félnek. Tengeralattjáró is 50-60-as években.

16

Lara®


− Ha birtokolni akarok, mi legyen? USA-nak van mindhárom féle. Britek, franciák erre gondolni sem mernek. Meglett a brit atombomba, de jó nagy volt.

− Nem egyfajta atomfegyver van, hanem többféle. Először atombomba 45-ben majd 50-es − − − − −

− −

évek eleje hidrogénbomba (jó pár száz, vagy ezerszeres), végül 50-es évek vége, 60-as évek eleje neutronbombák. (nem robban akkorát, csak minden életet elpusztít) Felhasználhatja a NATO a nukleáris stratégia kialakításakor az USA fegyvereit. Katonai bizottság unkájához kapcsolódik. ’50-es évek elején dokumentumok, melyek az amerikaiak doktrínáival hasonlóak. DC 6/1-es ill. MC 14-es, DC 13-as dokumentuma - először foglalkozott azzal, hogy ha szovjet támadás várható, akkor mi legyen. Alapvetően a nukleáris fegyverek feladata a védekezés. USA-nak komoly elképzelése van róla, hogy hogyan lehet fenyegetni vele. Lefejező támadás, első támadás, totális megsemmisítés, stb. szavak. Milyen célpontok: katonai vagy polgári. ’57-re a NATO stratégiája nyilvánossá válik. USA minőségi mennyiségi fejlesztésbe kezd. Tömeges megtorlás doktrínája: 1966-ig ez a NATO stratégiájának alapeleme. V. cikk kiváltása esetén

− Szövetségesek között kezd feszültté válni a helyzet a szuezi dolog miatt. −

Puha biztonság: tagállamok közötti vitás kérdések rendezése (jószolgálati közvetítő mechanizmus)

− −

Szövetségesek megpróbálnak valami kiutat találni a feszültségre. Konkrét formák 57-re. '57: felmerül szovjet részről, hogy el kellene mozdulni a Ny-K-Berlin kérdésben. Elvezet odáig, hogy felépítik majd a falat 61-ben '58-tól megpróbálnak újfajta mechanizmus kialakítani a NATO-n belül. Franciáknak remek ötlete lesz (de Gaulle visszakerül a hatalomba - V. köztársaság alkotmányáról népszavazást ír ki - köztársasági elnök erős hatalma) meg is szavazzák, ez rányomja bélyegét az egész biztonságpolitikára. Szükséges lenne, hogy az USA ajánljon fel nukleáris fegyvereket a NATO-nak. Hozzanak létre egy testületet, ami ezt ellenőrzi. USA nem hajlandó. De Gaulle megsértődik. De Gaulle kivonja a francia flottát a NATO alól, USA-nak megtiltja, hogy nukleáris fegyvert állomásoztasson, és fenyegeti, hogy megvonja a légtér használatát. 58-ban feszült a helyzet. IV. köztársaság alatt Franciaország transzatlanti politikát folytatott, próbálta rávenni Amerikát hogy maradjon. De Gaulle változásokat hoz, elkezd távolodni Amerikától. USA-ban törvény megváltoztatása. Nagy-Britanniának lehetőség hogy nukleáris fegyvert adjon át. Elkezdődik legalább a tárgyalás (Skybolt rakéta) EURATOM - 1956-ban kezdik tárgyalni. Európai Biztonsági Rendszer részeként. Atomfegyverekkel foglalkozó világszervezetet akarnak, nem jön össze, erre ezt akarják európai szinten. Főhatóságként hozzák létre. Hatósági jogkörök, szupranacionális szerv. Nukleáris technológiákkal kapcsolatos, biztonsági, hulladékkezelési, nukleáris fűtőanyagokkal kapcsolatos termelési és elosztások folyamatokat ráruházzák. Hollandia, Belgium - fűtőanyag Technológiában a németek nagyon jók. Miért jó? Mert megosztják a költségeket, átláthatók a folyamatok.

−

− − − − −

−

− −

Enyhülési folyamat: De Gaulle hármas Európa-koncepciója − Nemzetállamok Európája: szakít a 4. köztársaság politikájával. Kormányközi intézményeket szeretne. 17

Lara® −

−

Biztonságpolitika, 2008/09 – 1. félév Európai Európa koncepció. Transzatlantizmussal szakít, kontinentális Franciaország. Európa az Atlanti-óceántól az Urálig koncepció - Franciaország szakítva az amerikai állásponttal (bipoláris világ) közelebb hozná a kelet európai államokat, többpólusúvá szeretné tenni a folyamatokat. Enyhülés 60-astól 70-es évek közepéig.


TRANSZATLANTI

ÉS REGIONÁLIS STRUKTÚRA

Transzatlanti mellett európai regionális struktúra. Transzatlanti rendszer: előző órán 60-as évekig jutottunk, de Gaulle hármas Európakoncepciójáig. 1. Nemzetállamok Európája (regionálisnál tárgyaljuk majd): Fouché tervek 2. Európai Európa - USA-val szakít Franciaország. 3. Európa az Atlanti-óceántól az Urálig koncepció

− 1962. december 19-22: Nassauban konferencia. Nagy-Britannia és USA megállapodnak a

− − − −

−

− −

− −

−

nukleáris fegyverek átadásáról. De Gaulle egy kész helyzet elé lesz állítva. Franciaország azt szerette volna, hogy USA maradjon Európában, de eldől, hogy nem lesz ez. Amerikaiak javasolnak egy Skybolt nevű rakétarendszert. Valamiért nem akart ez jól működni, kiderül, hogy nem jó koncepció. Ez új koncepció a Polaris nevű rakétarendszer. Másra épül. Tengeralattjáróról indítható rakétákra szerelik. Harmadik atomhatalomként belép Nagy-Britannia. USA-nak és szovjeteknek rengeteg atomfegyvere van. A britek ehhez képest nagyon keveset kapnak. Kicsi, de nagyon hatékony. Bármerre tudnak mozogni. Megalapozza nukleáris nagyhatalmi pozícióját. Felbosszantja de Gaulle-t. Nem is kapott meghívót erre a konferenciára. Csak megmondták neki, hogy megszületett a megállapodás. A háttérben zajlanak a brit EGK csatlakozások, ezt majd De Gaulle éppen ezért megvétózza. Vált a francia külpolitika. Nem jön össze nekik az amerikai atomfegyver, így gyorsan megvalósítja az önálló atomerőt. 50-es években folynak a kutatások, 60-as években meglesz az atomfegyver. Egy alapvető különbség a brithez képest. Angliánál csak a triál egy eleme van meg, Franciaország mindhármat kifejleszti. Franciaországnak lesz rögtön fejlesztési stratégiája, ’63-ban nyilvánosságra is hozzák. Olyan fegyvereket akar birtokolni, amik minden égtájból jövő támadás esetén megvédik Franciaországot. (tous azimuts) ’63-ra önálló nukleáris stratégiája van és önálló fegyverei. Force de frappe - francia atomütőerő. Repülőgépek, fixtelepítésű bázisok, nukleáris tengeralattjárók is. 60-as évek első fele - repülők; második fele telepítések; tengeralattjáróról indíthatóak 70-es évek elejére állnak üzembe. Egész flottát fejlesztik ezzel párhuzamosan, kb. 30 évig tartják hadrendben az egyik fajtát. General Foche - tengeralattjáró. De Gaulle jelzi, hogy nem kíván a NATO tagja lenni a 20 év után. Végül is nem lépi ezt meg. Ha van önálló stratégia, akkor miért kellene a NATO-ban munkálkodnia? 1966-tól nem látogatja a katonai bizottság munkáját. (atomtervező csoport is ennek a része) 1994-ben ülnek vissza, de elfelejtenek szólni róla, 96-ban szólnak is. Détente (enyhülési) folyamatnak kézzel fogható jelei is vannak:

18

Lara®

Biztonságpolitika, 2008/09 – 1. félév PTBT – 1963: részleges atomcsend egyezmény. Nukleáris nonproliferációnál részletesen meg fogjuk nézni. Nukleáris kísérletezést tiltja, kivéve a föld alattit. Azt majd csak később tiltják be. Nehezebb a fejlesztés, akinek meg nincs, annak lehetetlen kikísérletezni. o 67-es atomsorompó egyezmény - olyan rendszer, ami a mai napig működik, nukleáris fegyverrel rendelkező és nem rendelkező országok közötti viszonyt rendezi. USA és Franciaország között nézeteltérés van. NATO-nak meg kell újulnia. Bizottság feláll Pierre Harmel vezetésével. Megpróbálják újradefiniálni az európai biztonsági rendszert a NATO nélkül. Keleti-nyugati kapcsolatok erősítése, európai szövetségesek közötti erőviszonyok, külső államokkal való kapcsolatok. o Reaktiválni kell a NYEU-t. USA azt mondja, hiába van Vietnam, meg az ellentmondás Franciaországgal, biztosítja őket, hogy elkötelezett lesz a NATO felé. A NATO-ban látják a lehetőséget, hogy meg tudják fogni a dolgokat ha támadás indulna szovjet részről. Amerikaiak úgy döntenek, maradnak, Harmel feladata az lesz hogy NATO-n belül hozzon létre új koncepciót. Meg is lesz a jelentés. Nagyon új stratégia kidolgozás. Szakít az ötvenes évek eleji doktrínájával. o Tömeges megtorlás helyett 67-ben rugalmas reagálás doktrínája. Azt mondja ki, hogy olyan típusú választ kell adni, amilyen fenyegetettség ér. Nukleáris fegyverek száma óriási, megindul a détente folyamat (enyhülés) o Harmel jelentés: 1968-72 között kerül kidolgozásra. 68-ban csehszlovákiai intervenció - egy időre befagyasztja a kapcsolatokat a két tömb között. Elkezd Ny-EU is hagyományos fegyverekből nagy haditechnikát hadrendbe állítani. Két területen lehet a détenteben részt venni. Hagyományos és nukleáris fegyverrel. Hagyományos: 68-ban felvetés, hogy kezdjenek megbeszéléseket Szovjetunióval. Ne bilaterális, hanem multilaterális jellegűeket. Nem csak Szovjetunió és USA hanem a két tömb országai között. Nukleáris: Szovjetunió és USA közötti bilaterális tárgyalások. Kedvező az időszak ehhez. Franciaországban elnökváltás. Pompidou lesz az elnök. 69-től gaulleista politika. Franciaország még nyitottabbá válik, nem csak a globális külpolitika térnyerése iránt. Giscard d'Estaign-al mondialism. Németországban is nagy változások vannak. ’69 szeptemberében szociáldemokrataszabad demokrata koalíció. Változást hoz. Ez lesz az Ostpolitik. Kelet felé irányuló német politika. Számos szerződés melyet az NSZK köt K-EU-val, Szovjetunióval. o 1970. augusztus 12. - Szovjetunióval. o Lengyelországgal 1970. december 7-én. o NSZK-NDK – 1972. december 21. o Csehszlovákia – 1973. december 11. o 1971. szeptember 3 - négyhatalmi szerződés. Berlinre vonatkozóan. Kelet- és Nyugat-Berlin létezését elismerik. Détente folyamatot támogatja az NSZK, Nagy-Britannia, Franciaország, USA. 1972. május 30. - csúcstalálkozó. Hagyományos fegyverekkel kapcsolatban. NATO tagállamok azt mondják, folytassuk a folyamatot. K-EU-i államokat ültessük le egy asztalhoz, de Szovjetunió nem akarja. Azt akarja, vonják be az USA-t. Mindenki mást akar. NATO biztosítja a NY-EU-i államokat, hogy elkezdődhessen európai biztonsági és együttműködési értekezlet - finn Helsinkiben. ’72-75: értekezlet előkészítése. Helsinki folyamat. Inkább folyamat, mint egy adott esemény. 1975-94-ig tart, nem egy eseményt kell vizsgálni hanem az utótalálkozókat is. Sok kudarc sok eredmény. o

−

− −

− − − −

− −

− − −

−

19

Lara® − −

−

−

−

− −

− − −

− − −

Biztonságpolitika, 2008/09 – 1. félév Európai biztonsági és együttműködési szervezet lesz belőle. - Budapesten alakul meg. 94 decemberében. 35 ország részvétele. Franciák javaslatára három kosárban folynak a tárgyalások o 1. Európai biztonság általános kérdései, hagyományos fegyverek kérdései is ide tartoznak. Bizalomkérdések. Államok közötti kapcsolatokat szabályozó elvek. o 2. Gazdasági, technológiai, tudományos együttműködés. o 3. Emberi jogi, kulturális, oktatás, információáramlás. 1973. október 30. - megkezdődnek Bécsben a hagyományos fegyverekről szóló leszerelési tárgyalások. MBFR - tárgyalások. Kölcsönösen kiegyenlített erők korlátozása. o Két tömb országai között paritásba hozzák a fegyveres erőket. Megnevezik a plafont és oda csökkentik. Nem csak a mennyiséget, hanem a harci értéket. Kitérnek az amerikai és szovjet haderőre is. Leültek tárgyalni - mindenki. 88-ig fognak tárgyalni, teljes kudarc. o Miért? El se jutnak a szerződésig. Mondják az oroszok, hogy milyük van, USA nem hiszi el. És fordítva. Nem működik semmi, ha nincs ellenőrzés mögötte. o 70-es években nukleáris fegyvert számon tartani nem olyan nehéz. Vegyibiológiai fegyvereknél már nehezebb. Hagyományos fegyvereknél viszonyt nagyon nehéz. 1972. Május: Nixon Moszkvába megy. Aláírják a SALT 1 szerződés. Két részre bomlik: stratégiai atomfegyverek tekintetében korlátozza a fegyverek számát. Strategic arms limitation talks (vagy ilyesmi) Növekedés ütemét csökkentjük. o Első részben megállapodnak egy-egy sarokszámban. o Másik rész: ABM szerződés: Anti Ballisctis M… (utánanézni) - védekező jellegű rakétarendszerek korlátozása. Egyik félnek sem szabad telepítenie védekező rendszert. 1979-ben lesz majd a SALT 2. 1974-ben alapvető problémák kezdenek kibontakozni. Szovjetunió kezdi utolérni az USA-t nukleáris fegyverekben. NATO elkezd válaszokat kidolgozni. Nincsenek nagyon eredmények a tárgyalások során. 1970-es évek eleje: NATO új koncepciója: kedvező arányú hagyományos és nukleáris fegyverarányt lát kifejleszthetőnek. Rendszere a hidegháború végéig működni fog. Parancsnoki rendszert karcsúsítják. Felállítanak a NATO-n egy alkalmi haditengerészeti köteléket (NATO saját haderejével tud a Földközi-tengeren beavatkozni) létrehoznak egy csatorna állandó készenlétű haditengerészeti erőt. Röviden: STA NAV FOR CHAN 70-es években döntenek amellett, hogy létrehoznak egy NATO előrejelző rendszert. Repülőgépfedélzeti korai előrejelző és riasztó erő. Aktuális légi felmérést tud csinálni. AWACS - egyik eleme. Többnemzetiségű haderő. Nagyon hatékony. 74-80 között Franciaország és Görögország sem tagja a katonai rendszernek a NATOban. 70-es évek második fele. Jelentősé változások az enyhülésben. 1977. május: NATO ülés. Jimmy Carter megkérni a NATO tagállamokat hogy a katonai kiadásokat a GDP 3 %-ára emeljék. (79-84 között) Ezért költ Brezsnyev csomó pénzt erre. Interoperabilitásra nagy hangsúlyt fektet a NATO. 77-től elkezdik kidolgozni a programot, amit 78 májusában fogadnak el. Hosszútávú védelmi program. Szovjetunióban olyan lépések, melyek eljuttatják őket a minihidegháborúhoz. Visszatérést jelent a korábbi katonai viszonyokhoz. 60-as évek elejéhez

20

Lara®



F OL Y T A T Á S Euroatlanti, transzatlanti pillért vizsgáltuk eddig és a NATO működését.

− 1977-ben kedvezőtlen fordulat - tanácsülés Londonban, Carter javaslatot tesz: GDP-hez −

− − − −

− −

− −

− − −

− −

viszonyított katonai kiadásokat 3%-ra emeljék. Újra fegyverkezébe kezdenek. 75-re Szovjetunió érzékelhetően eléri azt a szintet, hogy paritásba került az USA-val. Minőségi-mennyiségi fejlesztés a nukleáris fegyverek terén. Tárgyalásokhoz a Szovjetunió láthatóan nem tartja magát. USA tehát erre kéri a NATO tagállamokat. Periférikus konfliktusgócok is kezdenek szaporodni. Szovjetunió aktiválja külpolitikáját Ázsia felé és szerte a világban. Baloldali kormányok segítése. Brezsnyev hatalmas összegeket fordít katonai kiadásokra. Szocialista országok legnagyobb baja az volt, hogy a nyugat nem ismerte el őket. Az, hogy leült velük a nyugat, bátorítja őket. 78-ra jóváhagyják a hosszú távú védelmi programot. Technológiai és ipari háttér biztosítása. Fegyverrendszerek kompatibilitására figyelnek. Interoperabilitás - közös felhasználás, működtetés. Brit repülőgépbe egy francia pilóta is be tudjon ülni. Felszínre juttatja azokat a problémákat, hogy hogyan járuljanak hozzá a NATO tagállamok a fegyvergyártáshoz, fejlesztéshez, stb. NATO szeretné, ha a tagállamok katonapolitikája nem szorulna háttérbe. Ne legyen az a téves érzet, hogy nem kellenek ezek az intézkedések. 1979-ben Szovjetunió válaszol ezekre a lépésekre. Megfenyegeti Európát hogy közepes hatótávolságú (SS20-as rakéták) nukleáris fegyvereket fog telepíteni Európa területére a szocialista országokba. o Rövid hatótávolság: 500-1000 km o Közepes: 1000-4000 km o Interkontinentális - 4000 fölött Ha elkezdenek ilyet telepíteni, akkor felborulna az egyensúly, hiszen az USA nem telepített ilyet. Atomtervező csoport mellé másik bizottság. 1979. december 12 - ennek eredményeképpen: NATO kettős határozat o Folytatni kell a dé tente folyamatot és az együttműködést. De ha elkezdenek telepíteni, akkor ők is elkezdenek. Olyan stratégia mely egyszerre teljesíti az előretolt védelem és a rugalmas reagálás stratégiájának biztosítását. Pearshing II-es rakétát helyeznek készenlétbe. (460 db cirkálórakétát is kilátásba helyeznek) nem azt jelenti hogy elkezdik a telepítést, hanem ha a Szovjetunió elkezdi, ők azonnal képesek lennének válaszolni. NATO ennek szellemében cselekszik. Támogatja az USA-t a SALT 2-es megkötésében, meg is lesz. Tovább folyik a bizalomerősítő lépések folyamata. 79. December: Szovjetunió megkezdi az afganisztáni intervenciót. Azonnali reakció. 80ban nem vesznek részt az olimpiai játékokon a nyugat-európai államok. Kezd kiéleződni a helyzet.

21

Lara®


− 80-ra a szenátus dönt és elhalasztja a SALT 2 ratifikálását. Jelzi, hogy az enyhülés folyamat valahogy véget ér.

− Szovjetunió úgy dönt, elkezdi telepíteni az SS20-asokat, NATO erre a Pearshingeket. Át −

−

−

−

−

− − − −

kell őket hozni az USA-ból. 80-tól nagyon feszült helyzet, mini hidegháború. Szovjetunió és USA között a 80-as éveknek az elején 82 körül megszakad minden kapcsolat, 83-tól 86-ig nem is folytatnak kétoldalú tárgyalásokat. Pattanásig feszül a helyzet. 81-ben USA tesz egy javaslatot INFjavaslat. o Európába telepített nukleáris fegyvereket teljesen szereljék le. o Elég hosszú tárgyalássorozat. 81-83 és 86-87 között zajlanak. Ha Szovjetunió hajlandó leszerelni SS4es, 5-ösöket, akkor a NATO sem telepít. USA kivonja Európából az összes atomfegyverét. 87-ben sikerül is elérni. Kettős nulla megoldás. Teljes fegyvertípust teljesít meg, és ezeket teljesen megsemmisítené. Nem léteznének többet ezek a fegyverek. MBFR tárgyalások. USA-nak olyan stratégiai felel meg, ami a Szovjetuniót a tönk szélére sodorja. Számos katonai lépés, ami a Szovjetuniót arra sarkallja hogy növelje a katonai kiadásait. Nem tudja kitermelni ezeket. Gazdasági kiadásokat ha átcsoportosítaná, akkor tönkremenne a gazdaságát. Mik ezek a lépések? 1980-as évek elejétől fel fogja gyorsítani a különböző USA területén kívül lévő katonai támaszpontok fejlesztését. Indiai óceán: Diego Garcia - sziget szerűség, birkapásztorok lakták :) kirakták őket, megvették az amerikaiak. Átköltöztek Indonéziába és Afrikába. Stratégiai támaszpont Afrika, Dél-Ázsia, India felé. Erős jól védhető, nehezen támadható. Új támaszpontok. Egyiptom, Omán, Szomália, Kenya, - Közel-Kelet teljes térségét és Afrikát képesek kiszolgálni. Gyorshadtest: képes volt rendkívül gyorsan felfejlődni. Eddig nagy konfrontatív háborúkra voltak felkészülve, ezek eddig hiányoztak Rendkívül nagyméretű hadgyakorlatokat tartottak. Lehet nézni vagy lehet az ellenfélnek is ilyet tartani.

− Szovjetunió egyre inkább érzi a katonai nyomást. − Mindezek kiváltják a Szovjetunió rosszallását. −

− 83. március - Reagan SDI - stratégiai védelmi kezdeményezés. Csillagháborús program.

Lényege: Az űrből le lehet e lőni támadó orosz atomfegyvereket. Lézersugárral, mint a csillagok háborújában :) Amerikaiaknak se technikájuk se pénzük erre, se elképzelésük, de bejelentik, hogy meg akarják csinálni. 72-ben ABM szerződés: korlátozza a védekezés lehetőségét. Világűrt nem említi. Amerikaiak azt mondják, hogy akkor telepítsenek ide. Védekező stratégiával képes megnyerni a háborút. Szovjetunió hisztérikUSAn reagál. Nem volt ilyen technikája. USA-nak se de ki tudja mi lesz? Kellettek volna műholdak, lézerek. Utópisztikus volt. Szovjetunió nem tudhatta, hogy USA mit akar. Hatalmas fegyverkezési verseny kezdődik 83-ban. Technológiai fejlesztés. Sokat ilyet fejleszt az USA jelenleg is. Láthatatlanná tévő kabát??? Csernobili atomrobbanás. o

− −

− −

− −

− −

22

Lara®


− 86. október Reykjavík - INF tárgyalások. Kettős nulla. Nem csak a leszerelésben − −

− − − − −

− −

állapodnak meg, hanem a szerződéshez kapcsolódó ellenőrző mechanizmus felállításáról is. SDI leállítása START - nem limitation hanem reduction. Hosszú folyamat lesz, 91-ben 1-es, majd 2-es. Barátságos lépés, hogy folytatni kellene az enyhülést. INF - Rövid és közép-hatótávolságú 500-4000 km (mások szerint 5500 km) fegyvereket úgy ahogy van, megszüntette. Összesen 670 szovjet és 440 amerikai rakétát érintett ez a szerződés. 3 éves időtartamon belül meg kell semmisíteni és meg is történt. Kezdődnek a tárgyalások Németország egyesítéséről. Szovjetunió összeomlása közelít. 88-ban MBFR tárgyalások helyett új tárgyalássorozat. Megindulásakor máris eredmény. 90-ben Párizs. Párizsi Charta. CFE szerződés. 1990-ben írják alá. Ekkor már nagyobb bizalommal voltak egymás iránt. Volt szocialista országok számára felajánlják a nyitott égbolt akciót. 1990. március leszáll egy amerikai Herkules Ferihegyen. És jól feltérképezték az egész országot. Azt gondolták, hogy ez jó kezdet, ha egyszer NATO tagok akarunk lenni.

1990-es évek NATO-ja − Nemzetközi helyzet: Szovjetunió szétesése, szovjet birodalmi rendszer szétesése, Németország újraegyesítése, lefegyverkezési mechanizmus. − Szovjetunióhoz tartozó országok kiesése, varsói szerződés megszűnése, NATO létének megkérdőjelezése. − NATO túlélési vitája és NATO definíciós vitája. Kell-e NATO, mire kell? − Újraegyesítés: Németország tagja lehet-e a NATO-nak? (USA kérdezi) 1995-ben aláírnak egy szerződést, Németország egyesítéséhez szükséges a megszálló hatalmak együttes akarata. Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország, USA. − 1990. Szeptember: aláírják a szerződést amiben visszanyeri szuverenitását. Szovjetunió végre beleegyezett. − Ahhoz hogy a NATO értelmezze, hogy kell-e ő vagy nem, értelmeznie kellett a biztonságpolitikai helyzetet. − 4 közgyűlés. o 1) 1990. július 5-6: London. o 2) 1991. November 7-8: Róma o 3) 1994. Január: Brüsszel o 4) 1997. Július: Madrid − 90-ben a biztonságpolitikai helyzet összetett. − ENSZ 45 és 90 között egyszer avatkozik be. − 1994 MSZ - Budapest − Sok szereplő van, kell-e NATO? − Mire jó, mire lehet jó a NATO? o Nem lehet kizárni a hagyományos fenyegetéseket nem két pólus között, hanem több. o Oroszország, Kína, Japán, India, többpólusúvá válik. o Nem nevesíthető fenyegetések. Fenyegetések ellenségkép nélkül. o Nem államok, hanem állam alatti vagy közti szereplők. Nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek (terrorizmus) kábítószer-kereskedelem. Nemzetközi bűnözés. o Hatványozottan etnikai és gazdasági problémák katonai kiterjedése (Jugoszlávia) − Milyen típusúak?

23

Lara®

Biztonságpolitika, 2008/09 – 1. félév Multipolárisak, többfajta fenyegetésnek kell egyszerre gátat szabnia egy biztonságpolitikai intézménynek. Nem csak nukleáris mondjuk. o Globálisak. Mindenhova képesek viszonylag rövid időn belül kiterjedni. o Több típus. Veszélyfaktorok nem klasszikus fenyegetések. o Megnő az alacsony intenzitású harcok jelentősége. Konfliktusokat ezek döntik el. Az győz, aki mozgékony, gyorsan be tudja vetni, ki tudja vonni a csapatait. Fő cél: járulékos költségek minimalizálása. Nem az a lényeg hogy megnyerjem a háborút, hanem az hogy minél kevesebb katona essen el. Vietnamban ez marginális volt… Védelmi ipar szintjét ne építsék le a tagállamok. Nem kell látszólag annyi katona, de a hatékony működéshez a védelmi kiadásokat megfelelő szinten kell tartani Virtuális konfliktusok: emberek nem érzik, biztonságérzetük magasan marad miközben a konfliktus létezik. Nemzetközi bűnözés behálózza egy ország rendszerét, stb. Felmerül a veszély, hogy a NATO virtuálissá válik. Védelmi ipari együttműködés fejlesztése. 1990 után: újfajta koalícióképzésnek a lehetősége és szerepe nő. Nem a klasszikus hidegháború alatti hosszútávú szerződésekre alapuló biztonságpolitikai együttműködésen múlik egy konfliktus rendezése. Hanem összeálló államok határozzák meg. Go-it-alone politika szerepe nő. USA esetében főleg, de nem csak. Bizonyos válságokat egyoldalúan lehet kezelni Sok döntés fog 1990 után nemzetállami szinten történni. Sokkal több katonapolitikai ad hoc döntés. Újfajta katonai koncepció kidolgozása. Joint approach. - fegyvernemek fokozatos együttes használatára kell valamilyen koncepciót kialakítani (légi, szárazföldi, haditengerészeti, tengerészgyalogság) CJTF Legfontosabb: intézményi politikai átalakítása is szükséges NATO-nak. Új dimenzió: területen kívüli misszióknak a lehetősége. Out of area. Saját területén kívül képes lesz békefenntartó, humanitárius missziókat létrehozni. o

− − − − − −

− − − − − − −

8. ELŐADÁS - 2008. NOVEMBER 5. GÁLIK ZOLTÁN

A

K IL E N C V E N E S É V E K V Á L T O Z Á S A I , A

NATO

Á T AL A K U L Á S A

1990-es évek: 4 nagy NATO közgyűlés − 1990, London o Definíciós vita, nem hagyományos fenyegetések o Űr-típusú, globális fenyegetések o Közép-Európai államok közeledése a NATO-hoz (Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, majd később a Balti-országok is) o 1990: bizalomépítő döntésekről dönt a NATO, köztük a Nyitott Égbolt akció o A NATO stratégiája alapvető módosításokra kerül:  létre kell hozni, kicsi, rugalmas, mozgékony, sokoldalúan alkalmazható erőket, amelyek gyorsabban, rugalmasabban tudnak egy-egy konfliktusban részt venni (nem építik le a sima hadsereget sem)  Megfelelő kihívásra megfelelő válasz, rugalmas reagálás.  A szövetség haderejét soknemzetiségű egységekre alapozzák o A szövetség korlátozta az aktív erőinek számát, a készültség szintjét, a hadgyakorlatok számát: külön hangsúlyt fektetett arra ennek ellenére, hogy a nemzet ál24

Lara®


lamok ne adjanak kevesebb pénzt a védelmi kiadásokra (a rugalmas haderőre átállás is pénzbe fog kerülni) − 1991: Róma: o Új biztonsági felépítményről döntenek o NATO-nak képesnek kell lennie többirányú (Afrika, Ázsia), és többoldalú1 fenyegetések leküzdésére o Realizálták, hogy a veszélyek sokkal inkább ad hoc jellegű támadások lehetnek [terrorizmus] o a NATO nem csak a katonai konfliktusokra figyel, hanem a gazdasági, etnikai konfliktusokból adódó feszültségek is jelentenek biztonsági problémákat → a politika szárny is szerepet kap a döntéshozatalban. Kapcsolat kiépítése az EBEÉ és EBESZ-szel. o a NATO egyedül nem képes a katonapolitikában végrehajtani azokat a feladatokat, amiket a Hidegháború alatt végrehajtott, a kihívásoknak csak az összes szereplővel közösen tudnak megfelelni o új stratégiai koncepció az előbbi elvek alapján o az új stratégiai mellett elkezdődik a NATO nagyon hosszú bővítési folyamata (1995től hivatalosan) létre hoznak egy szervezetet: NAC volt eddig (North Atlantic Council) mellé létrehozzák az NACC (North Atlantic Cooperation Council): a NATO felé igyekvőknek fórum a NATO-val való együttműködésre − 1994, Brüsszel: o második együttműködési fórumot is létrehoz a NATO, Clinton javaslatára: Partnerség a Békéért [Békepartnerség]. o Jóval szélesebb együttműködés, mint a NAC. Olyan együttműködési forma volt, ami a NATO tagállamok által végzett békefenntartó feladatokkal kapcsolatos tevékenységeket koordinálta (főleg ha nem csak a NATO hanem más is küldött az adott helyre békefenntartókat) → mondhatni, hogy biztonságpolitikai együttműködési fórum lesz. o A „NATO holdudvara”, másik fontos feladata a haderőknek a polgári ellenőrzése és ennek a kiterjesztése, megismertetése az országokkal, az átláthatóság növelése o Franciaország 1994-ben visszatér a NATO katonai szervezetébe (1996-tól lesz jelen; 1994-től visszalép, de nem szól még) A NATO átalakulása során a kapacitások, eszközök átalakulása − gyors reagálású haderő − ’90-es években egyre nagyobb igény van a NATO közbeavatkozására a volt Jugoszlávia területén − létrehoznak a NATO-n belül egy együttműködési fórumot: az Európát érintő kérdésekben Európa föl tudjon lépni (USA-tól és [Kanadától] függetlenül): Európai Biztonsági- Védelmi Identitás/Kezdeményezés (ESDI, European Security and Defense Initiative/Identity); − létrehoznak egy új típusú haderőt: CJTF: Combined Joint Task Force: Többnemzetiségű2 vegyes összetételű3 összhaderőnemi4 kötelék5 o Összeállnak országok és összeállítanak, kiképeznek egy gyorsan mozgatható haderőt, de ezek valamire specializált (pl. Csehek vezetésével a vegyi védelmi egységek; magyaroknál az utászok) – szép koncepció, de ez nem működik 1994-ben; 1

Fegyveres konfliktusok ellen, terrorizmus elleni harcra is képesnek kell lennie, stb. Több nemzet vesz részt benne 3 Vegyesen lehetnek a csapatokban a különböző haderők (légierő, katonaság…) 4 Minden haderőnem részt vesz 5 [alkalmi] kötelék: egy-egy feladatra jön létre 2

25

Lara®

−

−

Biztonságpolitika, 2008/09 – 1. félév elkezdődnek a ’90-es évek közepétől a hadgyakorlatok (Afganisztánban már vetnek be egy-két ilyen csapatot a 2000-es években) 1994. után a NATO elkezd az első bővítési körével foglalkozni: a NATO-nak nem volt csatlakozási kritériumrendszere; amikor alapították az lehetett tag, aki osztja az elképzeléseiket; 1990. után az első bővítési körben (1999) nem támaszt követelményeket az országoknak (utána igen), politikai döntés alapján veszik fel az első körben a Kelet-európai országokat o 3 koncepció  Big Bang (ősrobbanás): mindenkit fel kellene venni, aki NATO tag akart lenni; veszély: felhígul a NATO, nehéz konszenzusra jutni, gond, hogy Oroszország határozottan ellenezte azt, hogy a balti államok tagok legyenek6  3 ország (Lengyel, Cseh-, Magyarország): ez valósul majd meg;  EU-first koncepció: vetekedett az előzővel: mielőtt a NATO döntene, várjuk ki, mit dönt az EU: akar-e az EU csatlakozási tárgyalásokat indítani az országokkal [azokat felvenni, akikkel az EU tárgyal; az EU adna egy politikai keretet]; 1997. Madrid: döntés: lekerült ez az asztalról o EAPC: Euro-Atlantic Partnership Council 1997-től, a NACC továbbfejlesztése és konkrét csatlakozási perspektívákat felcsillant: előszobája volt a NATO csatlakozásnak o 1997 megkezdődnek a tárgyalások Madridban: Cseh-, Lengyel-, Magyarországgal  nyitott kapuk elve: nem zárja le a bővítési folyamatot a NATO, az akkor nem felvett országokkal is folytatja a megbeszéléseket a NATO és őket is fel fogja venni (200!)  a nyitott kapuk elvéhez meg kellett nyerni Oroszország támogatását  1997. május: megállapodás az Oroszok és a NATO között: a NATO-Orosz Tanács előfutára: Oroszországgal is konzultálni a NATO folyamatosan o a NATO 1997-ben elkezd a Mediterráneum vidékével is foglalkozni o vita: hogyan lehetne a NATO csatlakozást minél gördülékenyebben megvalósítani; a NATO bővítés költségei voltak középpontban, megéri-e a NATO-t bővíteni; parttalan vita, 3 nagy kiadási tétel van: a NATO regionális képességeinek növelése7, a bővítés közvetlen költsége8, haderő átalakítás9 o 1999. március a NATO felveszi a három országot o 1999. NATO megtámadja Szerbiát A NATO új keretet határoz meg a további bővítéshez: keretrendszer a csatlakozni vágyó országoknak

6

Oroszok: új katonai doktrína 1993-ban, mely elutasította a NATO bővítését; a NATO-ban volt egy félsz, hogy nem lehet kiszámítani Oroszország reakcióját 7 ha valaki tag lesz, akkor a NATO képes lesz arra, hogy a területéről bizonyos missziókat kezdeményezzen; pl. NATO közvetlen költsége a taszári bázis felfejlesztése, hogy ott pl. le tudjanak szállni a NATO gépek 8 valaki tag lesz, akkor nekik is konténereket kell felhúzni Brüsszelben;ez inkább a tagállamoknak jelent költségeknek 9 a tagjelölt államoknak kell állniuk, költséges hosszú folyamat; a régi hadsereget meg kell újítani (egységek, eszközök), az egész haderőszerkezetet ki kell cserélni és a NATO új típusú feladataira alkalmassá tenni 26

Lara®


o

o

1999: Washington: Megfogalmazzák a MAP-et (Membership Action Plan): bizonyos feltételekhez köti a csatlakozást: 5 fejezet: politikai-gazdasági10; védelmi11; erőforrások12; biztonság13; jogi fejezet14 akik csatlakoznak a MAP-hez: Albánia, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Macedónia, 2001-től Horvátország  Albánia, Macedónia, Horvátország kivételével csatlakoznak 2004. március 26-án

Európai regionális pillér kialakulása −

−

− − −

1940-es években tanulság, hogy a föderális integráció nem megy;másik nagy tanulság: az Európai Védelmi Közösség aminek erős külpolitikai-biztonsági vonzata lett volna, de nem ment [szupranacionális integráció lett volna] Fouché tervek ’60-as évek elején: a külpolitikai védelempolitikai integrációt nemzetállami szinten akarja létrehozni [megint nem sikerül, de megmaradt egy francia-német külpolitika, biztonsági egyeztető mechanizmus] ’60-as évek második felében egy-két dolog elgondolkoztatja Európát: o az USA egyre jobban elmerül a Vietnámi háborúban; az együttműködések nem tudnak hatékonyan működni, mert a Bretton-Woods-i pénzügyi rendszer recseg ropog, az árfolyamok össze vissza fluktuáltak o az Európai államok nem tudták, hogyan lehetne továbblépni az integrációban azt gondolták, hogy milyen jó lenne egy külpolitikai együttműködési dimenzió az Európai Közösségben; baj, hogy ez eddig nem működött soha dilemma: valamit nagyon kellene csinálni, de nem akarjuk csinálni, akkor hogyan csináljuk 1969 konferencia Hágában: hogyan lehetne az Európai integráción belül külpolitikai integrációt csinálni o É. Davignon bizottság: koncepció az európai közös koncepciót o 1970 kész a jelentés, 72-re: EPC: European Political Cooperation(?) –> 1992-ig tart utána CFSP (99-ig), 99-től továbbra is CFSP + ESDP → 2008  másik értelmezés: az EPC 2001-ig Nizzáig működik és utána váltja fel a CFSB + ESDP páros • EPC: o nem volt intézményi keret  rugalmas o rugalmatlan: nem volt része az európai integráció bonyolult alkufolyamatának o konkrét jogi következményei nincsenek; nem intézmény, nem szervezet, nincs önálló jogi keret, csak összeülés; „akkor van valaminek értelme, ha titkárnője van”  o elkezdi használni az Európai Közösség intézményrendszereit (pl. Tanács Bizottság, Európai Parlament)

10

csak az lehet tag, aki a regionális illetve etnikai vitáit már lezárta, azokat nem hozhatja be a szövetségbe; el kell köteleznie magát az emberi jogok mellett 11 csak azok lehetnek tagok akik a NATO új misszióiban hatékonyan tudnak feladatot vállalni 12 a hadi kiadások elégséges mértéke: 1,2-1,3% legyen legalább a hadikiadás 13 információk megfelelő kezelésével foglalkoznak 14 jogharmonizáció

27

Lara®



AZ

EURÓPAI KÜLPOLITIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS

COREU − − − − −

− − −

− − −

−

3. országokba delegált európai követek együttműködése ez az integrációs forma nem volt hatékony 1970-es évek elején úgy tűnt, hogy ez nagyon sikeres lesz (Müncheni Olimpia, EBEÉfolyamat) organikus módon elkezdett fejlődni az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája Európai integráció „csontváza”: szerződések o Római szerződés [szabad kereskedelem] o 1966 Egyesítő szerződés (Európai Közösségek létrejött, végrehajtó hatalom egyesült, a jogi személyek külön maradtak) [Vámunió] o 1986: Egységes Európai Akta o 1992: Maastricht [4 cucc szabad áramlása. közös piac megvalósul] o 1996: Amsterdam [Az Európai gazdasági és monetáris unió felé halad] o 2001: Nizza o 2007: Lisszabon [politikai integráció felé halad] o 1960-as évektől kezdve az európai integráció fejlődése pontosan megfelel az integrációelméletnek, de a ’70-es években megfeneklik ez a folyamat és csak az 1980-as évek közepére tud újra lendületet venni; Nagy-Britannia (Thatcher) kényszerítette egy megmerevített állapotban tartotta az integráció 1972-től indul be a politikai integrációs folyamat 1974-ben hozzák létre az Európai Tanácsot, és ezek után félévente ülésezik a ’70-es években nagy igény merült fel egy komoly, politikailag integrált Európát létrehozni (föderális irányban) bizottság: Tindemans-bizottság (1974; 1975-re készül el a jelentés); a Tindemans-jelentést nem fogadja el, leírja mindazokat a problémákat, amivel Európa küzd; Európa elfáradt…, úgy lehetne felébreszteni ha lenne politikai integráció, közös kül- és biztonságpolitikával ezek után az európai integráció története összekapcsolódik a közös kül- és biztonságpolitika kialakulásának története két terv volt: Spinelli (1979-től), Genscher – Colombo páros (1981) 1984. stuttgarti megállapodás arról, hogy előre kell haladni megvalósítani a közös kül- és biztonságpolitikát; Mitterand szétbontja a politikai integrációt két részre, létrehoznak egy Doodge-bizottságot, mely 1984-ben javaslatot tesz, hogy hogyan lehetne megvalósítani az integrációt (1986: Single European Act, 1992: Európai Unió – két lépésben) 1984-ben egy új ötlet merül föl Európán belül. NSZK és Franciaország kezdeményezi, hogy jó lenne a Nyugat-Európai Uniót újra életre hívni: a WEU be tudna tölteni egy hozzáadott érték szerepet az európai biztonságpolitikán belül, a WEU reaktiválásáról döntenek 1984-ben: a WEU tanácsa ezentúl folyamatosan ülésezni fog, lesz egy közgyűlése ami folyamatosan ülésezik, létrehoztak egy európai biztonsággal foglalkozó kutatóközpontot (Chaillot Papers), WEU tag ezentúl csak Európai Közösség-tag lehet. Az NSZK és Franciaország önálló haderő létrehozását felajánlják (1991-re jön létre)

28

Lara® −

− − − −

15 16

Biztonságpolitika, 2008/09 – 1. félév 1992: Az EU létrejön, 2. pillére15 az európai közös kül- és biztonságpolitika; o hierarchia:  Európai Tanács legfelül, nagy perspektívákat határoz meg, félévente  Európai Unió Tanácsa: operatív kérdésekben dönt, nyilatkozatok megfogalmazása, dönt  a Parlament a harmadik országokkal kötött társulási egyezményeket ratifikálhatta o az 5. cikkben jön létre, bizonyos furcsaságokat tartalmaz:  bevezeti a közös akciók fogalmát, úgy hogy az EU-ban a Tanács egyhangúlag hozott általános vezérelvei alapján a tanács a végrehajtásról a Tanács minősített többséggel16 tud határozni  a tagállamnak a feladata hogy a saját kül- és biztonságpolitikáját a Tanács által megállapítottak szerint vezesse • (Az Európai Közösség Bírósága Luxemburgban; a Bizottság feljelentheti az országokat) o a közös kül- és biztonságpolitika másik pillérben van, mint az EK, így a Bizottság itt nem jelenthet fel , ez a pont csak kínos helyzetbe hozhatja azokat az államokat, akik megszegik az EU döntését  (úgy hozzák létre a közös kül- és biztonságpolitikát, hogy tudják, hogy nem fog működni, nem lehet hatékony. Az európai integráció játszik a konstruktív kétértelműséggel, igazából: van egy Európai Közösség, ennek van jogi személyisége, és e mellé hozzá létre az Európai Unió-szerződést (2. és 3. pillér) nincs önálló jogi személyisége; az EK a nemzetközi jog alanya; az Európai Uniónak nincs jogi személyisége); ami hiányzik, hogy működjön az a jogi személyiség az Európai Uniónak  Az európai integráció kinyilvánítja, hogy a közös európai védelem alapja a NATO (és nem az EU vagy más)  a Nyugat-Európai Unió az Európai Unió fejlődésének az integráns részét képezi  [rajzok, háromszögek és körök ]  Petersbergben van egy találkozó 1991-ben (1992 a hivatalos dátum): bevezetésre kerülnek a WEU-n belül a Petersbergi-feladatok (az Öböl-háborúra reagálva): legyen egy önálló európai békefenntartó erő (békefenntartás, humanitárius akciók, béketeremtésben fel tudjon lépni): ezekre a feladatokra az Franciaország és Németország által felajánlott erők alkalmasak lesznek (+még pár állam felajánlása): létrehozzák a Eurocorps haderőt  Amsterdami szerződés: a közös kül- és biztonságpolitikában 4 nagy változás: Mr CFSP pozíció létrehozása: a közös kül- és biztonságpolitika csak akkor lehet hatékony, ha azt egyvalaki személyesíti meg; a pozíció a tanácsnak a főtitkári rangjában történik; csinálnak titkárságot is; Javier Solana lesz az első (1999 szeptemberétől) a közös stratégiák bevezetése: Stratégiai tervező és előrejelző egység: feladata a stratégiák kidolgozása konstruktív tartózkodás bevezetése a WEU Petersbergi-feladatokkal kapcsolatos kompetenciák átadása az Európai Unió Tanácsának

1. pillér az Európai Közösség, 2. közös kül- és biztonságpolitika, 3. bel- és igazságügyi együttműködés ~72%

29

Lara®



EURÓPAI

BIZTONSÁGI ARCHITEKTÚRA

− − −

90-es évek két fordulópont: Maastrich - 4 újdonság Amsterdami - 4 újdonság 1. Mr. CFSP 2. Stratégiai tervezés előrejelző 3. Konstruktív tartózkodás 4. NYEU Petersbergi feladatok

−

3) Konstruktív tartózkodás o integráció 90-es években furcsa pályán mozog. Apró változtatásokkal előrehaladás. Külpolitika, biztonságpolitika olyan terület, ami a szuverenitás legfontosabb letéteményese. Nem szeretik a döntéseket kiadni a kezükből. Nehéz egyeztetett külpolitikát, biztonságpolitikát létrehozni. Ha mégis, akkor úgy, mint a NATO, egyhangú szavazás. Európai tanács javaslata is egyhangú kellett legyen. Nem volt minősített többség, kivéve végrehajtási esetek. Ez az új szavazási rend (konstruktív tartózkodás) a rugalmasabb döntés irányába tereli az integrációt. Ebben az esetben őket elfelejtjük. Rugalmasabb határozatok. Ha ez bevezetődik, alapvető problémái lehetnek a nagyobb államoknak. Pl. Egy nagy államot le lehet szavazni a kicsiknek. Burkolt vétót is bevezetik azonnal. Kettőt előre lép az európai unió, egyet meg vissza.

−

4) NYEU és Petersbergi feladatok (1991-ben hozzák nyilvánosságra) o 94-95-től hadgyakorlatoznak. Szigorúan NYEU-s haderő nem az Unióé. 1996-ban Amszterdami szerződés megszövegezésekor - átadható kompetenciák. NYEU és NATO között: ESDI (CJTF koncepcióra épül) o Peterbergi feladatokkal kapcsolatos kompetenciákat az EU nemtommije szabályozza. Mind-mind puha biztonság. o Kezdik összemosni a dolgokat. o Elkezd közeledni egymáshoz a három szervezet (NYEU, EU, NATO) o Humanitárius akciók, mentési akciók, béketeremtés, békefenntartás. Béketeremtés kakukktojás, hogyan jön össze a puha biztonsággal. Valahol van egy konfliktus, oda kell menni és rendet kell tenni, mint harmadik fél, beavatkozni. o Kiskapu a kemény biztonság felé. Ezt játssza, kiskapukat hagy mindig.

−

Értékelés: intézményesítés elmaradt (pedig ezt vártuk) együttműködés, szavazási rendszer-változtatás. 1997 után: hogyan lehetne ezt megtölteni valós tartalommal. Jugoszláviánál nem sikerül beavatkozni, sokan felróják, hogy képtelen volt. Kell-e még szorosabb kül- és biztonságpolitika. 97-ben: NEM 98-ban: IGEN Élére Nagy-Britannia kerül. Ő szava befolyásolja a további fejleményeket. Másik ország akinek szerepe lesz, Törökország. ESDI közelítése: Berlini folyamat – 1996-os NATO csúcs Berlinben van, hivatalosan

− − − − −

30

Lara® − −

−

− − − − − − − − −

− − − − −

Biztonságpolitika, 2008/09 – 1. félév EU: Nem akarnak kialakítani valamit, ami a NATO-nak már van, azt akarják használni. NATO azt mondja, szigorú garanciákat kell adni. NATO-nak meg EU-nak le kéne ülni, aztán aláírni egy szerződést. Bökkenő: Törökország. Folyamatot 1997-től 2002-ig blokkolja (Berlin plusz folyamat) sokkal szélesebb együttműködés alakuljon ki. Hírszerzés, és más információszerzés, katonai stratégiai együttműködés kapcsán. Hogy jön ide Törökország? 52 óta NATO tag. A legnagyobb európai hadsereggel rendelkezik, oszlopos tag. Stratégiai izét elhatározzák, le akarnak ülni, Törökország egy dolgot kér: hadd üljön oda a tervezőasztalhoz. Amikor valamiről beszélnek, hadd legyen ott ő is. EU azt mondja, nem. Nem EU-s, semmi köze ahhoz hogy mit akarnak csinálni. Zokon veszik. 1998. március - európai integráció bővítési folyamat. 5+1 körös államokkal elindítja a tárgyalásokat, de sokkal többet meghív. Törökországot még csak meg sem hívja! Nagyon megsértődik. Ha az EU integráció nem képes arra hogy egy egyáltalán nem működő izéhez nem engedi oda, akkor nem teszi meg azt a szívességet hogy hozzáengedje a NATO-hoz. Blokkolja a NATO-t. 2002-ig elakad a folyamat. 2002-ben kap ígéretet hogy mikor mondják meg neki hogy mikor mondják meg neki hogy mikor kezdődik a tárgyalás. Menjen-e tovább az EU integráció NATO közeledés nélkül. 97-ben: NEM. Mindenki azt várja Tony Blair-től hogy majd ő csinál sok mindent. Egy kis csalódást okoz a világnak (Robin Cook a külügyminisztere) semmiféle védelempolitikai együttműködés nem elképzelhető! 98-ban 180 fokos fordulat - élére áll mégis! Új együttműködés 79-óta konzervatívok regnáltak (Margaret Thatcher) Értékelteti az ország helyzetét. Tony Blair (munkáspárti) is ezt teszi, le is tesznek egy jelentést az asztalára. Anglia stratégiai hátrányba kezd kerülni, nem tagjai a monetáris uniónak, nem tagja a schengeni rendszernek, sok mindenből kimarad. Ezt lehet játszani egy nagyhatalomnak, de ha mégis létrejönnek ezek az együttműködések, akkor az induló államok határozzák meg a játékszabályokat. Csak átvenni tudja a szabályokat. Biztonságpolitikai és külpolitikai kérdésekben is formálódik egy európai biztonság és védelempolitika (Németország és Franciaország) ebből megint kimaradhat, de akkor nélküle megy tovább és kimarad. Élére állnak a folyamatnak. 98. december 3-án San Malo-ban közös nyilatkozat Franciaországgal. (ezt mutogatja éppen Gálik) Franciák és britek megszólítják Európa népeit, hogy hozzanak létre önálló európai hadsereget. Gesztus egymás felé. Nagy-Britannia Franciaországot választja partnernek és nem Németországot. Európai Biztonság és Védelempolitika kialakulása. (Eddig valami más volt CFSP Közös kül- és biztonságpolitika) ESDP most már. Számtalan találkozón keresztül zajlik. Hogyan helyezkednek el egymáshoz képest.

31

Lara®

− − − − − − − − − − − − − − − − − −

− − − − − − −


Külpolitika. Nagyon széles. Konzuli ügyek, szomszédok, követek képviselete, útlevelek, része: a biztonságpolitika Biztonságpolitika: tág fogalom, benne van számos olyan dolog ami nem katonapolitika. Polgárvédelmi feladatok, stb. Kiönt a Duna. Mondjuk vegyi támadás része: védelempolitika Védelempolitika: ha valakit megtámadnak, hogy védekezik. Államok és terroristák is. Hogyan valósítunk meg CFSP első kettő ESDP - második kettő. Nagy üres háromszög. Hiányzik a jogi személyiség, aki segítene, hogy tartalommal megtöltsük. 99-től valódi tartalommal megtelik. 2008-ra lassú fejlődési pályával szépen megtöltik. Végig azt mondja az EU hogy nem akar NATO-val vetekedni. 99: első félévet lezáró EU tanácskozás. Német elnökség, Köln. Június December - helsinki csúcs 2000 Feira - Lisszabontól kicsit északra. 2000 Nizzai csúcstalálkozó Nagy események félévente történhetnek meg. 1) túl sok minden nem történik, államok reagálnak a felhívásra, pozitívan. Név: ESDP. Politikusok néha összekeverik az ESDI-al, és akkor lett: CESDP - vagy CSDP Hogyan lehetne kialakítani a tartalmát? Biztonság és védelempolitika kell, nincsenek eszközök. Kell csinálni kompetenciákat, eszközöket létrehozni. 1999 második fele erről fog szólni. Képesség-felajánlási konferencia-sorozat. Első állomás Helsinki. Utána is folyamatosan NATO is lép. Korlátozott lehetőségek. Törökország blokkol. Együttműködési rendszert felajánl neki az EU. DCI - NATO új programja. Védelmi képességek kezdeményezés. NATO megpróbál Európa felé eladhatóbb lenni 2) Helsinki: fontos konferencia. Felajánlani lehet eszközöket és embereket. Először hozzák közös dokumentum alá. Helsinki Headline Goal: 2003-ra rendelkeznie kell Európának egy önálló hadsereggel, gyorsreagálású feladatok, 50-60 ezer. Nem nagy, konfrontatív hadsereg hanem gyorsan bevethető. Gyors: 60 nap alatt bevethető. Fegyverzet, gyalogság, tengerészet. Felajánlások: kik és mennyit. 12500 britek, franciák, németek. Fejenként. Utána: olasz, spanyol - 8-600 körül. Luxemburg zárja a sort 100 katonával. Dánia nem vesz részt. Dánia: atlantista elkötelezettségű, azt gyengítené, nem akar részt venni. NATO tag, szóval nem semleges. Nem EU-sként részt lehet venni. Magyarország is: 300 katonát, és eszközöket is. Britek rögtön megkérdezték a parlamentet hogy mire jó ennyi katona. Azt mondják semmire. 300-400 ezer főre lenne szükség szerintük. Ennyit akar 2003-ra. Nem lesz ennyi. Azon gondolkodnak, hogy Európának ez hogyan adhatna egy karaktert. 2000 erről fog szólni. 3) Feira. ESDP Petersbergi feladatokra vonatkozik. Konstruktív kétértelműség. Mivel lehet hatékonyabbá tenni az együttműködést. Katonai válságkezelés, polgári válságkezelés, rendfenntartó, rendészeti feladatok. Erről fognak dönteni. Kiegészítik a puha biztonság feltételeit.

32

Lara® − − − − − − − − −

−

− − − − − − − − − − − − −

Biztonságpolitika, 2008/09 – 1. félév Rendőri erők 5700 gyorsreagálású rendészeti erő. Nem szabad összetéveszteni a rendőrökkel. Rendfenntartók Civil alkalmazottak Polgári védelem 4968 tisztségviselőt rendelnek ehhez. ESDP-t kiegészíti ezekkel a feladatokkal. Differenciáltabb együttműködés. 4) Hosszú folyamat kezdete: Nizza. Csomópont akart lenni az integráció történetében. Ami Amsterdamban nem sikerült azt itt várták. Új intézmények jelennek meg. Általában minden döntés összefügg mindennel. 70-es évektől kezdve interdependencia. Nagy-Britannia fel tudja használni a biztonság és védelempolitikát hogy blokkolja az európai integráció nagy arányú intézményi átalakítást. Szóval megint csak egy kicsit teszik alkalmasabbá az EU-t a befogadásra. Ne szaladjanak annyira előre az intézményi átalakítással. Nem lehetett nélküle semmit csinálni. Csak toldoznak-foldoznak. Az ötödik cikknek már megint semmi köze a nizzai szerződéshez. NYEU-t ünnepélyesen kivéreztetik. Marseilles - deklaráció: NYEU hivatalosan az európai uniónak átadja a kompetenciákat. Petersbergi feladatokat. Kimarad ötödik cikk kollektív védelem. Európai biztonság és védelempolitikának nevezi magát de még sincs benne vélelem! Közös külpolitikában fontos pont Nizza. 1. európai politikai és biztonságpolitikai bizottság. 2. katonai törzs 3. ezt kiszolgáló személyzet. Látszólag nem nagy dolog, mégis kisebb sokkot jelent az EU-ban. 2001-ben kellene hatályosnak lennie a nizzai szerződésnek, eltolódik. 2002-ben elkezdenek működni az intézmények. Nagy sokk hogy megjelentek a katonák az unióban. Írország: népszavazás kell mindenféle EU-s kérdésről. Nizzát elutasítja Írország. Hallani sem akart arról, hogy neki kelljen valamit csinálnia. Hisztérikusan mondogatják a semlegességet pedig nem is azok annyira. Hosszú folyamat kezdődik: kimaradási lehetőség. Az összes többi semleges országnak is ilyen joga van. 2002 után felgyorsulnak az események. EU lezárja a csatlakozási tárgyalásokat a későbbi 10 állammal. Törökországnak ad dátumot. NATO és EU között: Berlin plusz folyamatot kiegészítő szerződés. Hírszerzés, katonai műveletek: kapcsolat. EU közeledik a NATO-hoz. Nincs kollektív védelem. Felmerül, hogy mi van a hadsereggel, amit 2003-ra akartak. Kellene egy parancsnokság. Britek azt mondják nem jó ötlet. Franciaország azt mondja, jó akkor legyen NATO-val együttműködés. 2003 tavaszán a franciák megint mondják, hogy legyen parancsnokság. USA nem akar parancsnokot. Kompromisszum 2003-tól, mégis lesz főparancsnok, de a NATO-n belül lesz. Európai védelmi ügynökség: NATO-ban együttműködési rendszer van ami hatékonnyá és sikeressé teszi. EDA - European Defence Agency. Aki nélkül nincs ilyen az Nagy-Britannia és Franciaország. Hatalmas védelmi ipari rendszere van Angliának, világszinten Amerikának.

33

Lara® − − − − −

Biztonságpolitika, 2008/09 – 1. félév Európai Biztonságpolitikai Stratégia: 2003 decemberében hozzák nyilvánosságra. USAnak is 2002-ben ilyesmi dokumentum. Olyan mintha lemásolták volna. I. mi van? II. mit szeretnék? III. mivel akarjuk elérni? I. Tömegpusztító fegyverek, terrorizmus elleni harc 2. Amerikaiak: latorállamok problémája, EU: kudarcot vallott államok. 3. Nemzetközi bűnözés és hagyományos konfliktusok. Említik a megelőzés fogalmát. Preventív megközelítés - Amerika Pre-entiv – EU-s. Eszközökben különbözik. USA-é több.


EURÓPAI

BIZTONSÁGI ARCHITEKTÚRA

BEFEJEZÉS

EU nem akar a NATO-n kívül eszközöket, stb. – lásd: múlt óra Ennek ellenére rendelkezik velük Amiről meg nem volt szó: Biztonsági stratégia − 2002-töl kapacitásfejlesztés − Konferenciák – mi kellene egy összeurópai hadseregnek, hogy a petersbergi feladatokat végre tudja hajtani − Kellenek: o Harci támogatóérők – utánpótlás o Logisztika o Manőverező és harci kötelékek o 50-60.000 főből így simán 180.000 fő lesz − Katonai képességek o Vezetés és irányítás – parancsnokság (nyelvi problémák) o Hírszerzés, felderítés – NATO-val együttműködésben o Telepíthetőség o Fenntarthatóság – meddig tudjak fenntartani a gyakorlatot o Interoperabilitás – nemet katona az angol gépben… o Túlélési képességek o Rugalmasság o mozgékonyság − Légierő o 60% harci és 40% támogató erő o Annál, amit felajánlanak, mindig többjük van a háttérben o Részletesebben lásd: Kata fényképe o Jelenleg posztszovjet rendszerek egyik államának kiszolgáltatottság, saját rendszer csak fejlesztés alatt − Haditengerészet o Európai Többnemzetiségű Tengerészeti Erő – EMMF o Erőfelfejlesztés kell, illetve hogy egy közös európai parancsnokság alá hozzak az egészet o Tagállamok az eszközöket fel is ajánljak 2003-ban

34

Lara®

−

−

−

−

Biztonságpolitika, 2008/09 – 1. félév o Tengeri ellenőrzés – békefenntartás! – ezekhez is az eszközöket felajánljak Egyéb problémák o Spanyolország – Torrajoni – műholdközpont – 2001. július 20. (EU Műholdas Központ)  GPS – polgári célokra sokáig nem lehetett használni, amerikaiak rontottak is a jelet  Nem lehetett használni  Te hat Európa saját rendszert épít ki  Első műhold: Galileo  Sokkal precíziósabb rendszer fog kialakulni  Amint Amerika megtudta EU tervet, abbahagytak a jelek rontását   Verseny kezdődött el, Oroszország Is benne van, katonai célok is! o 2000. november 21 – Helsinki Force Catalouge o ECAP panelek – Európai Képességek Akcióterv, európai védelmi ipar racionalizálása Hiányosságok: o Stratégiai szinten: rendelkezésre állás, bevethetőség, fenntarthatóság, interoperabilitás., stratégia Mozgékonysághoz kapcsolódó eszközök, vezetés/irányítás/kommunikáció, hírszerzés o Taktikai szinten: kutató/mentő feladatok, hadszíntéri rakétavédelem, föld-föld, precíziós fegyverek, logisztikai támogatás 2003 – Európai Biztonsági és Védelmi Unió (ESDU) o Hagyományos – o Alkotmányos –  2001-töl  2003 – úgy néz ki, nem sikerül a közös alkotmányos szerződés  Franciaország Fenyegetőzik, hogy akkor ők. maguk fognak hagyományos úton szövetségi rendszert létrehozni  Lehet, az európai integráció végét jelentene  Úgy néz ki, Franciaország, Luxemburg, Belgium és Hollandia közösen csinálnak egy ilyen védelmi együttműködést  Franciaország és Németország megsértődik, nincs alkotmányos vonal, ebben a formában nem valósul meg az ESDU  Végül mégis sikerül elfogadni az alkotmányos szerződést o 2003 – -ban a képességek, NATO, stb. melle felsorakozik a stratégia is Stratégia – európai integráció újabb pillére o USA nemzetbiztonsági stratégiájához nagyon hasonlít o Két dolog miatt fontos: mihez tartsuk magunkat, ill. hogy rólunk tudjak, mit tartunk mi fontosnak o Magyarországnak nincs semmije kb. o Három része van:  Hogy néz ki a környezet, amiben vagyunk, hogyan értelmezzük őket  Mit szeretnénk elérni  Hogyan szeretnénk elérni  (Mo.: mindig leragad az elsőnél) o Hasonlóságok az amerikaival  Tömegpusztító fegyverek és terrorizmus elleni harc  Lator/kudarcot vallott államok problémája  Nemzetközi bűnözés, kábítószer-kereskedelem  Hagyományos biztonságpolitikai kihívások o Hangvitel kicsit különbözik

35

Lara®

Biztonságpolitika, 2008/09 – 1. félév Amerikaiak nagyon sok hangsúlyt fektetnek a prevencióra (ez nem a Bush-fele megelőző támadás!)  Megelőző elkötelezettségek 2003 tavaszán kellett volna létrejönnie a közös európai hadseregnek De nem jött létre Első akció: Kongóban  - Javier Solana és orvos barátja – csináljuk meg  2003-tol EU elkezd ilyen akciókat kivitelezni Két típusú akció: o Katonai o Közigazgatási, stb. – nem katonai missziók A missziók p. NATO feladatokat váltanak fel, vállalnak át 

− − − − −

− − −

2004 – új időpont az európai önálló katonai erő létrehozására: 2010 – headline wall Ami újdonság lesz benne: o Harccsoport koncepció – meg gyorsabban bevethető, meg mozgékonyabb erők – 30/15 napon belül bevethetőek, multinacionálisabb, előre eltervezik, melyik nemzet melyik harccsoportba tartozik, és mindenki specializálódik valamire (pl. Mo. Olaszországgal és Szlovéniával van együtt) o Egy nemzet több harccsoportban is jelen lehet o Egyszerre több harccsoport is bevethető o Harccsoportoknak új célrendszert jelölnek meg: alkalmasnak kell lenni akar idegen állam területen is az állam felkéréséré terrorizmus és tömegpusztító fegyverek elleni fellépésre o Ez mar nagyon nem puha biztonság! o Kapacitások aktív felhasználásának lehetősége o Lehet egész más lesz az EU biztonságpolitikája, ha lesznek eszközei

− Európai Alkotmány o o o o o

o o o

Európai biztonság és külpolitika is fontos szerepet játszik benne Franciaország és Hollandia nem fogadja el, de majd elfogadjak a Lisszaboni Szerződést Két szerződés majdnem ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel bír Átlátható, tiszta rendszer a jogokban Nem egységes a jogszabályrendszer, nem átlátható, ha megkérdezem EU szabvány szerint mekkora méhkaptárajtó kell, akkor nem tud a kedves munkatárs válaszolni, hanem elvonul szépen és napokig bújja a jogszabályokat, minden bírósági határozatot, szerződést, stb. tanulmányoz Ehelyett akarnak egy egyszerű átlátható rendszert 300 oldalas dokumentumot hoznak létre Ami új benne:  Jogi személyisége az EU-nak  Ezzel a kettősség megszűnt volna (NYEU)  Így fog tudni szerződést kötni, aktívan képviselni  Külügyminiszteri pozíció létrehozása – hasonlítana a CFP-ra, de annak a pozíciónak a kibővítése lenne  De örökölne az európai közösség hagyományos külkapcsolatait is  Solanat feltettek ettől, de ö mondta, hogy neki tök jó kis stábja van erre   Intézmények között hatalmi játék létrejön   Külügyminisztériumot is létrehoznának (ez nincs benne az alkotmányban)  Képviselőket is delegálhatnának, pl. az ENSZ-be is (na, nem mintha azok ne lettek volna ott előtte is)

36

Lara®

Biztonságpolitika, 2008/09 – 1. félév Elnöki pozíció létrehozása – Tanács elnöke, 2,5 évente választanak, reprezentálna az EU egységet  Közös vedelem kérdése – sok vita – semleges államok végül nem támogattak, hogy bele kerüljön, helyette közös szolidaritás – nem kötelező, hanem opcionális katonai/polgári segítség o Na, ezeket mentik majd át Lisszabonra o Alkotmányos szerződés felváltása, ami továbbviszi az addigi rendszert azzal a csavarással, hogy két szerződés lesz: o EU szerződéséből lesz az EU szerződése o EK szerződéséből lesz az Európai Unió Működéséről szóló szerződés o Átláthatatlan, de! EK szerződésben minden EK szót kicserélnek EU-ra o EK Bírósága – EU Bírósága o Innentől kezdve van jogi személyiség, van joghatósága közös kül- és biztonságpolitikára o Deklarációk – államok kinyilvánítják, mit akarnak a szerződésen kívül, azzal ellentétben, stb. o Ezt a bíróság elvileg nem kell, hogy figyelembe vegye, de eddig a gyakorlatban mégis mindig figyelembe vette Európai Alapjogi Charta o Olyan alapvető jogokat deklarál benne, mint emberi jogok, nyugdíjhoz való jogok, stb. stb. o Nem mindenkinek tetszik, de közös kül- biztonságpolitika szempontjából fontos, hogy le vannak írva azok a jogok, ami alapján működnie kell a rendszerben o Nincs külügyminiszter, helyette magas rangú képviselők, de ugyanaz a funkció és mindenki külügyminiszternek hívja  És most következik a borzasztó egyszerű ábra, amit megtekinthetünk interneten, és nem is olyan egyszerű, és angolul van meg franciául… meg jön meg több fantasztikusan gyönyörű ábra… 

−

−

12. ELŐADÁS - 2008. DECEMBER 3 GÁLIK ZOLTÁN

TÖMEGPUSZTÍTÓ

FEGYVEREK KÉRDÉSE

Más néven: ABC fegyverek - Atomical, Biological, Chemical I. Atomfegyverek − Hogyan gyártanak, fejlesztenek atomfegyvereket, stb. − Tisztában kell lenni az atomfegyverhez jutás összes lépésével, és a békés célokra való felhasználásával is. − − − −

Kezdjünk hát neki atombombát gyártani: Először is, kell egy anyag ami nukleáris maghasadásra hajlamos. Egy ilyen anyag van, ez az urán érc. Hol van ilyen urán érc? o Urán atomok mindenhol vannak, ha nem is érc. Akkor érdemes bányászni ha koncentrációban van 1 kg anyagban, fél gramm körül. El kell kezdeni ez után átalakítani. Bizonyos folyamatok - olyan állapotba hogy hasadjon az atommagja - energia keletkezik, fel lehet használni - kilép egy neutron, ez eltalál egy másik magot, az is hasad, stb. Láncreakció jöhet létre. 37

Lara® − −

− − − − − − − − − − − − − − − − − − −

−

Biztonságpolitika, 2008/09 – 1. félév Amikor kibányásszák nem csinál semmit, nem hasad nem sugárzik. Három (kettő) izotóp van ami nekünk számít. o Az urán rendszáma 238-as. 1 g uránércben meghatározó mennyiségben stabil atommagok vannak, ezek nem hasadnak jól. o 235-ös izotóp már hasadóképes. 236-os is van de számunka mellékes, ő is szeret hasadni. 99,9%-ban stabil 238-as, a 235-ös nagyon kicsi százalék. Ki kell vonnom a 235-öst, akkor boldog lehetek, de még mindig semmi. Sugárzó, de még nem hasad. Kell fogni egy neutront, megbombázom az első atommagot, szétbomlasztja, energia jön ki, meg neutron, ami nagyon nagy eséllyel eltalál egy közelben lévő másik magot, stb. Tehát: 235-ös izotópok kellenek, és amikor kilép a neutron, nagyon nagy valószínűséggel találjon el másik magot. Nagyon közel kell lenniük, hogy elérjen egy kritikus tömeget. 235-ös atom esetén 49 kg. Ha ennyit összegyúrok és elkezdem bombázni, nagy valószínűséggel beindul egy ilyen láncreakció. Attól függően hogy mennyire tiszta, változhat a mennyiség. Másik érc ami hajlamos erre: plutónium. Egy a gond, ez nincs sehol. Mesterséges anyag, elő kell állítani. Hogyan csináljunk 235-öst? o Elkezdhetjük számolni az atomokat, vagy feloldhatjuk - ez egyik se jó o Gázneművé kell alakítani! Külszíni bányákban bányásszák. Majd fogják és leőrlik malmokban. Kénsavban feloldják (Ez az uránércet nem támadja meg, mindent felold csak azt nem) Ezt a nyúlós anyagot urán oxidban feloldják, kicsapatják, ebből lesz a yellow cake (sárga pogácsa) Ez még mindig nem sugároz. Ennek a szállítása, cipelése érdekes lesz. Atomfegyverek könnyen számon tartható fegyverek lesznek. Ennek a folyamatnak a lépései ellenőrizhetőek. Ez a folyamat a nukleáris fűtőanyag ciklus - ennek első két lépését láttuk (őrlés és pogácsásítás) Lépésit különböző szervezetek, országok felügyelik, tudják kinek mije van. Ezt a yellow cake-t viszik ide oda, nagy mennyiségben kell. El lehet kezdeni feldolgozni. Első lépés a 235 kinyerésére, a gáz halmazállapotúvá válás. Fluort kevernek hozzá, ebből lesz az uránium hexafluorid (hexnek becézik) Rendkívül reagens anyag, nehezen kezelhető. Mégis ez a legalkalmasabb arra hogy kinyerjék a 235-öt. Konverziós eljárás - gázzá alakítás. Hatalmas tartályok, nem igazán lehet eldugni. Olyan anyagból van a tartály, ami szintén ellenőrizhető. El kell kezdeni dúsítani. Valahogy a 235-öst el kell különíteni a másiktól. Erre két mód van: o Átáramoltatják egy csövön, a nehéz gáz (238) alul megy ki, a könnyű (235) fölül ez a gázdiffúzió.  Ez egy régebbi mód, hatalmas tartályok kellenek, nem igen lehet elrejteni őket. o Másik technika: Németország fejlesztette ki, gázcentrifugás eljárás. Tartály, ebbe rotor, forgatja a gáz, fölül középen a 238-as hexet bevezetik, pörgeti a lapát, nehéz részecskék a szélén csapódnak ki, a könnyűek középen maradnak.  Számos probléma, nagyon reagens gáz, nagyon jó tartály, rotor kell, jó csapágyazás, mert nagyon gyorsan pörög, sok időt kell kibírnia (rotor széle hangsebesség körül pörög)  Akár évekig kell működnie egy ilyen tartálynak. (mint egy autó, ami benzint leszámítva 4-szer körül tudja járni a földet mindenféle gond nélkül) Kijön az uránium hexafluorid, de nagyon boldogok nem leszünk, mert még mindig dúsítani kell. Rá kell kötni egy következő tartályra, kaszkádokba kötik. 38

Lara® −

−

− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

Biztonságpolitika, 2008/09 – 1. félév Ettől még mindig nem vagyunk boldogok, mert nagyon sokat kell összekötni, másrészt nagyon sokáig kell csinálni. Ahhoz hogy beinduljon majd a reakció, el kell érni egy dúsítottsági fokot. Ezek a neutronok mikor elkezdik a magok bombázását, nem biztos hogy bekövetkezik a reakció, használnak egy közvetítő közeget (víz, vagy nehézvíz - más néven moderátorok) ha ezeket használjuk, könnyebben le fog zajlani a folyamat nem kell annyira nagyon dúsítani. Általában egyszerű vizet használnak (86%-a a reaktoroknak) - ezzel hűteni is lehet majd, kisebb százalékban nehézvizet (D2O, azaz deutérium-oxid. Tulajdonságai nagyon hasonlítanak a közönséges víz (H2O) tulajdonságaihoz. A különbség abból adódik, hogy a nehézvíz esetében mindkét hidrogénatom a hidrogén nehezebb izotópjára (deutériumra) van cserélve.) - nehéz előállítani, nehéz kezelni de jó arra hogy ne kelljen annyira dúsítani. Ha valaki nehézvizet használ, az kezd gyanússá válni. Neki elég kevésbé dúsítani, másrészt ezeknek a melléktermékéből plutónium lesz amiből megint atomfegyver lehet. Tehát el kell dönteni hogy milyen moderátor anyagot és hűtőközeget akarunk alkalmazni a reaktorban. 3-4%-ra kell dúsítani mondjuk Pakshoz (békés célú felhasználás), ahhoz hogy atomfegyver legyen 90%-ra kell dúsítani! Békés célúnál és nehéz vízzel mondjuk 1%-ra is elég dúsítani. Olyat nem igen lehet csinálni, hogy 3-4%-ra dúsítják, de néhány kaszkádot magasabbra állít, mert jön az ellenőr, odarakja a kis műszerét, aztán: hoppá, ez 37,5 %, mi ez? Nem lehet hogy Ali végigrohan a kaszkádokon, aztán visszaállítja békés célra. Magyarul az urántúldúsításnak van nyoma! 238-asban gazdag urán lesz a melléktermék - ezzel kenegetik a fegyverek fejét… nem radioaktív de szétszedi a bunkereket. Centrifugális módszert használ: Brazília, Kína, Németország, Japán, Irán, Hollandia, Észak-Korea, Pakisztán, Oroszország, UK Ha 90%ra dúsítjuk, akkor atombombát gyártunk de még mindig nem tudjuk felrobbantani! Nehéz rájönni, de aki már rájött annak jó Belerakják egy ilyen hosszúkás izé aljába Odapakolják a 49 kg-s uránt, pisztoly a másik irányból, egy atommaggal, és ezzel együtt eléri a kritikus tömeget. 3-4 %-os uránt tálcákra pakolják, azt megint tálcákra, és akkor már csak be kell rakni az atomerőműbe. Benne van a moderátor, aztán olyan anyagot adnak hozzá, ami ezt kivonja és akkor működik, tök jó. Kiégnek a kazetták egy idő után. Ekkor vagy hagyom pihenni vagy újra feldolgozom. Ehhez kell egy külön üzem. Különböző eljárásokkal fel lehet használni, újra el lehet kezdeni dúsítani vagy ki lehet vonni belőle plutóniumot. Nagyon kevés ilyen üzem van a világon Egyik legnagyobb London mellett. Beviszik az elhasználtat, újra feldolgozzák, a plutóniumot pedig hadászati célra fel tudják használni. Tehát van urán bomba meg plutónium bomba. 50-60 000 centrifuga kell az ipari urándúsításhoz. De! Nehézvizes reaktorral rendelkező elő tud állítani atombombát (plutóniumból) úgy is hogy nem dúsítja 90%-ra. Nem szeretik a plutóniumot, gyártottak egy csomót, most nem lehet vele mit csinálni. Kicsi (nem nagy? - a szerk.) a felezési ideje (pár 10. 000 év) elásni nem lehet. Plutónium bomba magfúzión alapul. Fúziós reaktorokat még csak most tesztelik. Fúziós bomba kiagyalója Teller Ede.

39

Lara® − − − − − − − − − − − − − −

Biztonságpolitika, 2008/09 – 1. félév 16 millió fokot kell előállítani hogy egyesüljenek ez a kis atomok. Boyle-Mariotte törvény. Nagyon nagy nyomás kell, így alacsonyabb hőmérséklet. Hogyan lehet egyszerre nagyon nyomás és hő? Egy atombombával! Tehát felrobbantják az atombombát, amit nem kifelé, hanem befelé hasznosítanak, ettől beindul a fúziós folyamat - két fázisú. Világ feltárt uránérc készletei: Kanada, Ausztrália, Kazahsztán, Oroszország (ezekben a legtöbb), ezen kívül Dél Afrika, Namíbia. Hol őrlik le: Kb. ugyanott. 2007-es urántermelés: Kanada, és Ausztrália termel a legtöbbet. Oroszország és Kazahsztán nem is termel olyan sokat. 1945 óta mennyit termeltek: USA és Kanada (USA nyilván a kanadait használja), Franciaország, Németország Felhasználás és szükséglet aránya: kékek többet használnak mint ami van, piros fordítva. Piros exportál, kék importál. Kék: USA, Franciaország, Németország, UK. Piros: Ausztrália, Kanada, Kazahsztán Atomerőműveknek termelnek elsősorban: USA keleti part, UK-ban nagyon sok, Franciaországban több mint 80, Dél-Korea és Japán. Többi elszórtan. Franciaország a vezető Hexája kinek van: Oroszország, Kanada, USA, Franciaország, UK - valószínűleg Kínának is van, nincs adat Pakisztánról. Irán és Brazília lényeges még. Dúsítási kapacitás: USA, Franciaország, Hollandia (centrifugák), Németország, UK, Orosz (állami cég: Rosatom), Kína, Japán - céges formában dúsítanak általában. Üzemanyag cella előállítási képesség (fűtőanyag a különböző erőművek számára) o Nehézvizes: Kanada, India, Argentína, Kína, Észak-Korea, Pakisztán. CANDU - reaktorok (Kanada elsősorban) o Könnyűvizes: USA, Franciaország, Belgium, stb. PWR, BWR, RBMK

− − −

Katonai célra dúsítás: USA, Oroszország, Franciaország, UK, Kína (India és Pakisztán) Plutónium: USA, Oroszország, Franciaország, UK, Kína, Gyógyászati célra is használják: rákdiagnosztika

−

Atomfegyverrel rendelkeznek: USA, Oroszország, Franciaország, UK, Kína és egyéb: Izrael, Irán, Pakisztán, India. 5 nagyhatalom mindegyik ciklust birtokolja a termelésnek. Különböző üzemeket egy országon belül elszórva telepítik. Nehéz a kapacitásokat bombázni, működő atomreaktort meg mégse akarnak bombázni, már csak a környezetszennyezés miatt is.

− −

− −

−

Készletek: Milyen hordozó eszközök, amivel el tudják juttatni, ez ugye a nukleáris triád. o Repülőről indítható rakéták, tengeralattjáróról indítható (SLBM), szárazföldi telepítésű rakéták (ICBM) Stratégiai és taktikai nukleáris. o Stratégiai: nagyot robban, nagyot pusztít nem használták. Hirosima, Nagasaki lehetett volna de nem ilyen volt. Ha bevetnék, vége lenne mindennek. o Taktika: kisebb, célzottabb, ez is pusztít. Elhasználódnak ezek a bombák. Csak egy része ami bevethető. Általában generációkra osztják, 30 évig tart egy generáció. Egyre kisebbek, nagyobbat robbannak, és kevésbé szennyeznek. 60,70,80-as években használják, akkor újat fejlesztgetnek. 40

09 tanév I. félévének jegyzetei

Recommend Documents