08

A BGF KVIK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Scientific Journal of the BBS CCCT

2012/08.

AGORA Budapesti Gazdasági Fôiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar tudományos folyóirata Scientific Journal of the Budapest Business School College of Commerce, Catering and Tourism Fôszerkesztô (Editorin chief): Kovácsné Székely Ilona Szerkesztôbizottság elnöke (President): H. Farkas Julianna Szerkesztôbizottság (Editorial board): Gundel János, Hamar Farkas, Kovátsné Loch Ágnes, Kozár László, Somogyiné Förgeteg Katalin, Szabóné Erdélyi Éva, Szalók Csilla, Tóth Zoltán

Szerkesztôség címe (Editorial office): BGF KVIK, 1054 Budapest, Alkotmány u. 9-11. E-mail: [email protected] Felelôs kiadó (Publisher): Zimányi Krisztina, BGF KVIK dékán Borító és lapterv: Tóth Katalin Tördelés: Tóth Katalin Nyomda: BGF-KKK Házinyomdája Felelôs vezetô: Tóth Imre Példányszám: 300 pld ISSN: 1789-2643

A BGF KVIK kulturális – tudományos folyóirata 2012/8

AGORA

Tartalom – Content Rudolfné Katona Mária – Karakasné Morvay Klára – Fodor Mónika Lojalitásvizsgálat a magyar éttermi vendéglátásban Research into loyalty at Hungarian restaurants

7

Hámori Antal Vendéglátás-etika The ethics of hospitality

25

Juhász László Európai csillagok – Nemzeti csillagok Szabályozott – szabályozatlanság a hazai szállodaiparban European stars – national stars Regulated – deregulation in the Hungarian hotel industry

33

Bujáki Péter _ Baráth Kinga G O L F - a kortalan olimpiai játék G O L F - the timeless game

51

Lakner Zoltán - Lôrincz Sándor Ágazati kapcsolatok mérlegének vizsgálata input-output elemzéssel Examination of the intersectorial balance using the input-output model

69

Lányi Katalin Értékvizsgálat a BGF KVIK nappali tagozatos alsóbb éves hallgatói között A study of the value inventory of junior full-time students at BGF KVIK

80

Korándi József - Pluhár Gabriella Matematikusok ábrázolása a Good Will Hunting címû filmben The image of mathematicians in the movie Good Will Hunting

89

3

AGORA

Elôszó Köszöntöm az olvasót, abból az alkalomból, hogy most egy külsôre-belsôre megújult ”Agorá”-t tarthat a kezében! Mi változott meg? A borítón erôteljesebb lett Karunk színe, a kék, a klasszikus oszlopsorok helyett pedig az Alkotmány utcai impozáns fôépület látványában gyönyörködhetünk. Más lett az alcím is: „kulturális-tudományos” folyóirat volt eddig, most pedig tisztán ”tudományos”, utalva ezzel a változás lényegére, vagyis arra, hogy a tudományosság szigorúbb kritériumai szerint jártunk el a tanulmányok megválogatásában. Biztos vagyok benne, hogy mindnyájunknak hiányozni fog a kulturális rovat, a versek és a színes útleírások! Ennek ellenére, a szerkesztôbizottság úgy gondolta, hogy az Agora nyújtotta lehetôségek által, Karunk megnövekedett tudományos potenciáljának meg kell jelennie a felsôoktatási intézmények körében, olyan színvonalon, hogy azt a hazai tudományos közélet és a doktori iskolák is elfogadják. Ennek érdekében mind a formai, mind a tartalmi követelményeket ehhez a mércéhez igazítottuk, leendô szerzôink számára útmutatóként elérhetôvé tettük, csakúgy, mint a lektori bírálati szempontrendszert – hiszen a tanulmányok csak két szakmai lektor ajánlására kerülhetnek be a kiadványba, illetve, ha átmentek a szerkesztôbizottság szûrôjén is. A cikkekhez magyar és angol nyelvû absztraktot kértünk, valamint szerzôi nyilatkozatot, miszerint az adott írás sehol máshol nem került még publikálásra. Szeretnénk, ha a feltételek szigorítása a tudományos színvonal emelkedését eredményezné, és azt, hogy egyfajta presztízst jelentsen bekerülni a folyóirat szerzôi közé. Szeretnénk, ha az a szakmai profilbeli gazdagság, amelyet Karunk képvisel, annak minden területe megjelenne kiadványunkban. E kötetben turisztikai, vendéglátás-etikai és attitûd vizsgálatok, gazdasági-matematikai elemzések találhatók, és nem utolsósorban olyan témákról is tájékozódhatunk, hogy miképp ábrázolja a matematikusokat a média, vagy éppen a golfozás rejtelmeibe kaphatunk betekintést. Varietas delectat – a változatosság gyönyörködtet! Változatosság és szigorú tudományos színvonal – ezt szerettük volna egyszerre szem elôtt tartani! Az Agora 8. kötete ez, feltétlenül jár tehát a köszönet és elismerés a volt fôszerkesztônek, Dr. Hamar Farkasnak, hogy lelkiismeretes munkájának köszönhetôen – az Alma Mater jogutódjaként – újra éledt kari folyóiratunk. Az új fôszerkesztônek, Dr. Kovácsné dr. Székely Ilonának pedig sok sikert és kitartást kívánok további munkájához!

Dr. Zimányi Krisztina Dékán

5

AGORA

AGORA Rudolfné Katona Mária – Karakasné Morvay Klára – Fodor Mónika

Lojalitásvizsgálat a magyar éttermi vendéglátásban Research into loyalty at Hungarian restaurants

6

Összefoglalás

Summary

Tanulmányunk több fordulós kvalitatív és kvantitatív kutatás eredménye (2007-2011) a magyar vendégek melegkonyhás vendéglátóüzletekkel kapcsolatos elégedettségrôl és a vendéghûségrôl. A stratégia kialakításakor a legfontosabb feladat a vendégkör igényeihez való alkalmazkodás, valamint az egyedi atmoszféra kialakítása. A gyorsétkezô helyek vendégkörének alacsonyabbak az elvárásai a választékot, a kapcsolatokat és a minôséget tekintve, mint a hagyományos értékesítésnél. A ”kedvenc hely” kiválasztása elsôsorban a kapcsolatoktól függ, melyben a személyzet a legfontosabb tényezô. A személytelenebb reklámok hatástalanok, színvonalas munkával azonban pozitív szájpropaganda érhetô el. A törzsvendégekre, akik többségében férfiak és a gazdaságilag aktív népességbôl kerülnek ki, az emocionális kötôdés jellemzô. Az üzlet atmoszférája meghatározóbb, mint a választék, vagy az árak. A törzsvendégek kritikusabbak és elégedetlenebbek, mégis jobban ragaszkodnak törzshelyükhöz. Kulcsszavak: lojalitás, melegkonyhás vendéglátó üzlet, elégedettség, törzsvendég, stratégia

This article is based on qualitative and quantitative research focusing on catering establishments offering a variety of warm dishes, such as restaurants, fast-food places, cafeterias, and public houses serving hot meals. In the investigation between 20072011 Hungarian customers were surveyed on the factors affecting their satisfaction and loyalty. The methods of investigation were by interview and questionnaire. Eating out is much more a rarity for Hungarians compared to the international average. However, people who regularly eat out, usually prefer going to the same place, that is, they usually choose a haunt. The main question was if the satisfied guest will definitely become a regular visitor or could it happen that the unsatisfied guest will not leave our restaurant either? The results highlighted a huge difference between slow and fast food restaurants on the question of loyalty. Guests’ expectations are much less in the case of fast food restaurants, where the variety and quality of the dishes and the personal contact with the staff are of low importance. The word-ofmouth effect has an important role in finding our favourite place; it is more effective than paid advertisements. The most important factor in guests’ preference for a particular restaurant is the relationship between the owner, staff and the guest. It is surprising that the more often guests visit a place, the more critical and unsatisfied they may become. However, Hungarians are unlikely to change their regular haunt because their attitude to it is emotional rather than rational. Keywords: loyalty, restaurant, customer satisfaction, regular guest, strategy

7

AGORA Bevezetés, célkitûzés Hazánkban a melegkonyhás vendéglátóhelyek látogatottsága európai összehasonlításban viszonylag kicsi, kivételt csak a gyorsétkezôhelyek, étkezdék képeznek. Egy-egy vendéglátóhelyhez a magyar vendégek inkább érzelmi alapon kötôdnek, ezért könnyebben alakul ki és tartósabb marad a hûségük. A magyar fogyasztó nem szívesen nyit az új felé. Akkor is nehezen változtat törzshelyet, ha több érv szól a váltás mellett, mint ellene. Ízlésében alapvetôen konzervatív, így nem egyszerû az olyan vendéglátó egységet tartósan rentábilisan mûködtetni, ahol más nemzetek ismeretlen, esetleg egzotikus ételeit, italait értékesítik. A magyar ember ugyan szívesen próbálja ki az újdonságokat, de kutatásunk eredményei szerint ritkán választja törzshelyévé. Az aktív korúakra, a már jövedelemmel rendelkezôkre jellemzôbb a melegkonyhás vendéglátóhelyek napi igénybevétele, mint a többi korcsoportra. A látogatások gyakorisága fôként a diszkrecionális jövedelem nagyságától függ. A magyar fiatalok inkább a szórakozásra költenek, mintsem étkezésre valamelyik hagyományos étteremben. Úgy véljük, hogy a magyar melegkonyhás vendéglátóhelyek számára a minôség, az elégedettség és a lojalitás összefüggéseinek feltárása átfogó iránymutatást adhat egy rentábilisabb üzemeltetést biztosító stratégia kialakításához. A vendég megtartása az üzleti siker egyik meghatározó eleme. Kutatások bizonyítják (Reichheld, 1996; Oliver, 1999), hogy egy új vevô megszerzésének akvizíciós költsége ötszöröse egy korábbi vevô megtartásának. A visszatérô vendég kevésbé árérzékeny, többet vásárol, elérése a csökkenô marketing költségek révén kevesebbe kerül, ugyanakkor hajlandó többet fizetni, a céget másoknak is ajánlani és az üzlet jó hírét kelteni (Reichheld, 2000; 2003; Hetesi és Reket�tye, 2005). 8

Vizsgálatunk központi kérdései: • Visszatér-e az elégedett vendég, esetleg az elégedetlen is? • Milyen erôs a kapcsolat az elégedettség és a hûség viszonyában? • Melyek a törzsvendéggé válás sajátos összetevôi? Hipotézisek • Az európai és az észak-amerikai emberek jelentôs része napi rendszerességgel étkezik vendéglátóhelyeken, ezzel szemben a magyarok a hazai éttermekben, vendéglôkben csak alkalmanként (ünnepek, nyaralás, kirándulás, munkahelyi rendezvények) fordulnak meg. A gyorsétkezô helyeket, kifôzdéket, étkezdéket feltehetôleg az alacsonyabb árak és a gyorsaság miatt - nagyobb gyakorisággal veszik igénybe. • Az elszemélytelenedô világ miatt kiemelt szerepe van a személyes kapcsolatoknak mind a vendéglátóhely személyzetével és vezetésével, mind a többi vendéggel. Elsôsorban ezek a tényezôk határozzák meg a törzshely, vagy a kedvenc vendéglátóhely kiválasztását. Vajon igaz ez a feltételezés a gyorsétkezô helyek esetében is? • A magyar vendégek inkább emocionálisan kötôdnek az adott vendéglátóhelyhez, mintsem racionális, ”piaci” érvek alapján. • A leghitelesebb propagandaeszköz az elégedett vendég. A klasszikus értelemben vett reklámok – leszámítva néhány multinacionális vállalat marketing tevékenységét, pl. McDonald’s, KFC, stb. – csak minimálisan járulnak hozzá a vendéglátó üzlet forgalmának növeléséhez. • A hazai vendég ízlésében meglehetôsen konzervatív, a különlegesebb, élményt nyújtó szolgáltatásokkal (all you can eat, egyedi, tematikus környezet, szórakoztatás) azonban elégedetté tehetô.

AGORA • A melegkonyhás vendéglátó egységek elhelyezkedésére a térbeli koncentráció jellemzô (Budapest, vidéki nagyvárosok központjai, turisztikai attrakciók, fontosabb útvonalak). A szerényebb diszkrecionális jövedelmûek lakóhelyein kevés a melegkonyhás vendéglátóhely és azok általában alacsony színvonalúak.

Irodalmi áttekintés A vendégelégedettséggel az utóbbi években számos marketing szakember foglalkozott. ”A vendégelégedettség komplex pszichikai összehasonlítási- és információfeldolgozási folyamat eredménye. Olyan állapot-meghatározás, amely a vendégek elvárásai és utólagos észlelései között adódik” (Gardini, 1999). Kotler (1988) szerint ”akkor elégedett a fogyasztó, ha a termék megfelel az elvárásainak; ha felülmúlja elvárásait, akkor a vevô nagyon elégedett; elégedetlen viszont, ha a termék nem felel meg az elôzetes elvárásoknak.” O’Neil és Mattila (2004) kutatásai azt bizonyítják, hogy ”a vendégelégedettség javítása egyértelmû anyagi elônyöket tartogat, bár a vendégek elégedettsége, mint célkitûzés nyilvánvalóan költségekkel jár”. Szerintük az elégedettség az elôzetes tapasztalatokon nyugvó általános teljesítményértékelés, melyet egy bizonyos vásárlási döntés értékítéleteként fogalmazhatunk meg. A vendégek elégedettségi szintjük kialakításához a szolgáltatás jellemzôivel kapcsolatos aktuális tapasztalataikat vetik össze korábbi elvárásaikkal. A szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség közös dimenziói: maga a szolgáltatás és az azt kiegészítô fizikai termék (esetünkben étel, ital) minôsége, az ár és a helyszín. A szolgáltatás minôségének megítélése az emberi tényezô miatt rendkívül szubjektív. A legfontosabb ide tartozó elemek a RATER modell szerint (Zeithaml et al., 1990) a kézzelfoghatóság, a megbízhatóság, a fogékony-

ság, az empátia és a hozzáértés. Az emberi tényezô fontosságát Veres (1998) szolgáltatásmarketingrôl szóló összefoglaló mûve is megerôsíti, számolva a szolgáltatás elvont természetével. A szolgáltatás folyamatát a résztvevôk közötti kölcsönhatásként definiálja, figyelembe véve a közöttük lévô személyes kapcsolatokat. A vendégelégedettség modelljei egyértelmûvé teszik, hogy az elégedettséget az elvárás és a tapasztalat viszonya határozza meg. A marketing szakirodalmát tanulmányozva arra a következtetésre jutottunk, hogy az elégedettség önmagában nem járul hozzá a vállalkozások hosszú távú profitjához, inkább a lojalitásra kell koncentrálni. Deming (1986) fogalmazta meg elsôként, hogy a jövôben ”nem lesz elegendô, ha olyan fogyasztókkal rendelkezünk, akik pusztán elégedettek”. A lojalitáskutatásban számos ellentmondás tapasztalható, nehéz egy jól meghatározott fogalmi keretet találni. Nincs egyértelmû magyarázata, hogy mitôl lesz lojális egy fogyasztó, hogyan változik idôben a lojalitás, illetve mitôl szûnik meg. Oliver (1999) szerint a lojalitás az újravásárlásra utal, melyben megjelenik a márkavédelem is, melyet a szerzô a pozitív szájreklám analógiájaként értelmez. Reichheld (2003) szerint a lojalitás nem jelent feltétlenül újravásárlást, inkább a cég, a termék népszerûsítését, hiszen az ismételt látogatás pusztán kényszerûségbôl vagy kényelmességbôl is adódhat. A magyar szakirodalomban elsôsorban Hetesi és Rekettye (2005) foglalkoztak a lojalitással. Kutatásaik alapján – ellentétben Reichheld (2003) elôbbi véleményével - a lojalitás fogalmi elemeiként az újravásárlási szándékot, a keresztvásárlásokat, az árérzékenységet és a másoknak való ajánlást határozták meg. Az újravásárlás mellett az elpártolás tényezôit (keresztvásárlás, árrugalmasság) is megjelölik, illetve a másoknak való ajánlást a lojalitás kritériumának tekintik. 9

AGORA A vendégek lojalitása lehet funkcionális, vagy emocionális (Barnes, 2003). A funkcionális lojálisak a vendéglátó üzletek kényelmes elhelyezkedését, a könnyû elérhetôséget, a kedvezô nyitva tartást kedvelik. Az emocionális lojálisaknál is lényeges a kényelem, de fontosabbnak tartják, ha a nevükön szólítják ôket, beszélgetnek velük, a vásárlással valamilyen élményben részesülnek. Mindkét csoport elégedettséget mutat ugyan, a funkcionális lojális csoport azonban kevésbé ragaszkodó. A szolgáltatás értékelése alapján dönti el a vendég, hogy váltson-e, vagy kapcsolatban maradjon. A magasabbnak érzékelt váltási költségek (idô, pénz, erôfeszítés) nagyobb hûséget és ismétlôdô vásárlási szándékot eredményeznek. Felmerül azonban a kérdés, hogy mekkora váltási költség terheli a vendéglátást igénybe vevôt, hiszen adminisztrációs, pénzügyi vagy kapcsolatváltási költséggel alig kell számolnia. Ösztönöz-e akkor ez a vendéglátó üzlet iránti hûségre? Korábbi vizsgálataink (Rudolfné és Karakasné, 2008) kimutatták, hogy a vendéglátó üzlet légkörével, hangulatával kapcsolatos elégedettség jelentôs szerepet játszik a hûség kialakításában, ami kedvezô szájpropagandát eredményezhet. Az elégedettség nagymértékben függ az emberi tényezôtôl is, ami megemeli a humán erôforrás szerepét. A jól képzett, megfelelô hozzáállású munkatársak felbecsülhetetlen értéket jelentenek a vendéghûség kialakításában.

Anyag és módszer A kutatás 2007-ben a gazdasági válság elôtt kezdôdött és egy utókövetéssel 2011 tavaszán zárult. A célok meghatározása, a hipotézisek megfogalmazása, a kutatás határainak rögzítése után a munka a szekunder információk gyûjtésével folytatódott. Az úgynevezett ”desktop research” jó alapot adott 10

a kutatás folytatásához. A rendelkezésre álló magyar- és idegen nyelvû szakirodalom mellett felhasználtuk a KSH, a TÁRKI és a GFK Hungária vizsgálati eredményeit, valamint egyéb on-line információs rendszerek adatait. Fontos lépés volt a mintavétel meghatározása, mert a reprezentativitásra törekedtünk, azaz, hogy a kiválasztott mintán nyert adatok tükrözzék az alapsokaságot. Primer kutatásunk során kvalitatív és kvantitatív technikákat egyaránt alkalmaztunk. A hipotézisek pontos megfogalmazása érdekében a témában jártas szakemberekkel egyéni mélyinterjúkat készítettünk, melyeket két fókuszcsoportos interjú követett. Az egyikben a melegkonyhai vendéglátást gyakran igénybe vevô BGF-KVIK hallgatói vettek részt, a másik csoport tagjai középkorú, az éttermi vendéglátást ritkán igénybe vevô emberek voltak. A kvalitatív kutatás eredményeinek felhasználásával állítottuk össze a kérdôívet. A hibák kiszûrése érdekében próbakérdezésre, majd pilot-interjúkra került sor a BGFKVIK hallgatói (mintegy 100 fô) körében. A könnyebb kitöltés érdekében elsôsorban zárt, szelektív kérdéseket (Likert-skála, egyszerû kiválasztás) alkalmaztunk, így a feldolgozás (kódolás, az adatrögzítés, értékelés) is egyszerûbb volt. A kérdôívet kiértékelhetô formában elôször 541 fô töltötte ki. Jelen vizsgálat a hazai vendégekre irányult, külföldieket nem kérdeztünk. A kísérôlevélben felhívtuk a válaszadók figyelmét arra, ha szinte soha nem vesznek igénybe melegkonyhás vendéglátóhelyet, úgy csak a személyes adataikat adják meg. Az elsô vizsgálat nyomtatott, vagy e-mailben elküldött kérdôívekkel, önkitöltôs módszerrel történt. A feldolgozáshoz a SAS programot használtuk. Az utókövetés során 339 értékelhetô kérdôív született, valamennyit a kérdôívem.hu program segítségével továbbítottuk. A feldolgozás adattábláit is e program segítségével kaptuk meg.

AGORA A megkérdezettek ismérvei A teljes lakosságra vetítve a nôk aránya a KSH demográfiai adatai szerint 5%-ponttal meghaladja a férfiakét. Kutatásunk szerint azonban a vendéglátóhelyeket

látogatók esetében az arány 2/3-1/3 a férfiak javára. Ennek alapján a vendéglátó üzletek stratégiájában érdemes a nôkre, mint új célcsoportra nagyobb figyelmet fordítani, így növelve a vendégek számát.

1. táblázat A korcsoportok szerinti megoszlások (%)

Korcsoport (1)

Népesség (2)

Kérdôív (3)

0-18

19,95

0,74

19-25

9,10

39,56

26-35

16,06

22,92

36-50

19,65

18,30

51-62

16,79

14,97

63-75

12,08

2,59

76-X

6,36

0,92

100,00

100,00

Összesen (4)

Table 1. Distribution by age group age group (1), population (2), survey (3), all (4)

A kérdôívet kitöltôk meglehetôsen jól reprezentálják a teljes magyar népesség kor szerinti összetételét (1. táblázat). Jelentôsebb eltérés három korcsoportban mutatkozott. A 18 éven aluliaknak nincs önálló jövedelmük és ritkán döntenek az üzletválasztásról, míg a 63

év feletti korosztály jellemzôen nyugdíjas, ezért nem rendelkezik elegendô diszkrecionális jövedelemmel az éttermi vendéglátás igénybevételére. A 19-25 évesek nagyobb arányát az egyszerûbb elérés és a rendszeresebb üzletlátogatás (gyorskiszolgáló helyek, pizzériák) adta.

2. táblázat Az iskolai végzettség szerinti megoszlások (%)

Iskolai végzettség (1)

Népesség (2)

Kérdôív (3)

általános iskola (4)

39,22

0,92

szakmunkás iskola (5)

23,93

8,13

érettségi (6)

22,56

44,73

fôiskola, egyetem (7)

14,29

46,21

100,00

100,00

Összesen (8)

Table 2. Distribution by educational qualifications (own research) educational qualification (1), population (2), survey (3), elementary school (4), vocational school (5), graduation (6), college, university (7), all (8)

11

AGORA A kérdôívet kitöltôk között a magyar népességhez viszonyítva jóval magasabb arányban találhatók az érettségizettek és a diplomások (2. táblázat). Magasabb a jövedelmük és szívesebben is veszik igénybe az éttermi étkezést. Az alacsonyabb iskolai végzettségûek szerényebb keresetük és eltérô fogyasztói szokásaik miatt a melegkonyhás vendéglátóhelyeket csak nagyon ritkán látogatják, ezért lojalitásról az ô esetükben nem is beszélhetünk. Elemzésünkben a kitöltôk közel fele Budapesten és Budapest környékén él

(3. táblázat), ami lehetôvé tette a téma szempontjából releváns válaszok megszerzését. Már a kvalitatív vizsgálatok is megmutatták, hogy az éttermek, ezáltal a kedvencek száma is sokkal nagyobb mértékben nô a települések méretével, mint a népességi számok növekedése. Elsôsorban a nagyobb településeken találhatók melegkonyhás vendéglátóhelyek, melyek e vizsgálat tárgyát képezik. A magyar népesség 30 %-a él falvakban, ahol ilyen üzletprofilokat alig találunk, vizsgálatunknak ezért ott nem is volt létjogosultsága.

3. táblázat A területi megoszlások (%)

Területi megoszlás (1)

Népesség (2)

Kérdôív (3)

Budapest és környéke (4)

24,50

48,06

vidéki nagyváros (5)

19,62

20,33

kisváros (6)

25,42

20,70

falu (7)

30,47

10,91

100,00

100,00

Összesen (8)

Table 3. Spatial distribution spatial distribution (1), population (2), survey (3), Budapest and enviroment (4), big cities (5), small town (6), village (7), all (8)

Míg a magyar népesség mindössze 38%-a foglalkoztatott, addig a mi válaszadóink közel 53%-a az (4. táblázat). A melegkonyhás vendéglátóhelyeket leggyak-

rabban látogatók a foglalkoztatottak, tehát e szempont alapján értékelhetôek a válaszok.

4. táblázat A gazdasági aktivitás szerinti megoszlások (%)

Gazdasági aktivitás (1) foglalkoztatott (4)

Népesség (2)

Kérdôív (3)

38,10

52,87

munkanélküli (5)

4,60

1,11

inaktív keresô (6)

30,50

9,06

eltartott (7)

26,70

36,97

Összesen (8)

100,00

100,00

Table 4. The distribution by economic activity economic activity (1), population (2), survey (3), employed (4), unemployed (5), inactive earn (6), dependent (7), all (8)

12

AGORA A vendéglátóhelyek fontos célcsoportját képezik ma az eltartottak közül azok a felsôoktatási hallgatók, akik tanulmányaik mellett keresô tevékenységet végeznek. A lakónépességhez képest a kitöltôk három-négy fôs háztartásai felülprezentált arányokat mutatnak. Ez alapján kijelenthetô, hogy többségükben nem az egyedülállók járnak a vizsgált vendéglátó üzletekbe. A vendéglátóhelyek jelleg szerinti megoszlása A vendéglátóhelyek jellegét vizsgálva bebizonyosodott egyik hipotézisünk, ami szerint a magyarok a gasztronómiában meglehetôsen konzervatívak. A válaszolók közel 60%-a a hagyományos üzleteket részesíti elônyben, a magyaros vendéglátóegységeket a megkérdezettek ötöde jelölte meg. A legkisebb részarányt (13%) a más nemzetek konyháit kedvelôk adták, a különleges (pl. tematikus) üzletekre esô voksok száma pedig elhanyagolható. A megszokott, bevált ízekhez való ragaszkodás megnehezítheti a különleges ízvilágú éttermekben a belföldi törzsvendég-kör kialakítását. A megkérdezettek válaszaiból kiderült, hogy a melegkonyhás vendéglátó üzletkörön belül a legszívesebben igénybe vett, azaz a ”kedvenc” üzletprofil az étterem. Erre a válaszadók valamivel több mint fele voksolt. A családiasabb atmoszférájú vendéglôk és a sörözôk részaránya 12, illetve 10%, a kávéházak 7%-ot képviselnek, míg a csárdák, étkezdék, kifôzdék, gyorsétkezôhelyek birtokolják a válaszok 19-20%-át. Ezek alapján jogos a következtetés, hogy a válaszolók többsége a jobb minôségû, színvonalasabb szolgáltatást nyújtó vendéglátóhelyeket választotta kedvenc helyéül. A sajnálatosan ritka látogatások miatt azt feltételezzük, hogy ezek a vendéglátóhelyek nem a napi étkezési szükségleteket elégítik ki, hanem inkább az élmény, a társaság adja vonzerejüket. Rákérdeztünk arra is, honnan szereztek tudomást késôbb kedvenccé vált

helyükrôl. A válaszokból kiderült, hogy a reklámok és az egyéb kommunikációs eszközök nem érték el az elvárt hatást, alig 5%-os az együttes részarányuk. A vendéglátó szakma számára tehát megfontolandó, hogy érdemes-e a reklámokra jelentôsebb összegeket költeni. A színvonalas, új éttermek esetében, az életgörbe bevezetô szakaszában azonban fontos a hírverés, ott aktív marketingtevékenységet javasolunk. A kedvenc vendéglátóhelyet tekintve a válaszadók közel felének ajánlották a megjelölt melegkonyhás üzletet, azaz jól mûködött a szájpropaganda. Számokkal alátámasztható, hogy a leendô vendégeket egy már volt vendég befolyásolja a legjobban a választásban, ami a lehetô legjobb és legszívélyesebb vendéglátásra kell, hogy sarkallja a szakmát. Hibát nem véthetünk, hiszen a szájpropaganda a negatív hírverésben még erôteljesebb. Gondoljunk csak a ”jéghegy csúcsa effektusra”, ami szerint az elégedetlen vevô átlagosan kilenc barátjának meséli el rossz tapasztalatait, miközben 96%-uk nem tesz panaszt az üzletvezetésnél. A megkérdezettek 45%-a kényelmi szempontok alapján döntött (közel lakik, vagy dolgozik), ôk funkcionálisan lojálisak, azaz kevésbé, vagy lassabban válnak törzsvendéggé. A látogatás rendszerességére vonatkozó kérdésünkre kapott adatok sajnos nem biztatóak a vendéglátó szakma jövôjére nézve. A megkérdezettek 73%-a havonta, vagy még ritkábban veszi igénybe a vendéglátó üzleteket, és csupán 6% étkezik napi rendszerességgel étteremben. A látogatás gyakoribbá tételét nehezíti a potenciális vendégek rendelkezésére álló diszkrecionális jövedelem volumenének várható további csökkenése. Az elégedettség, a hûség és a kapcsolat összefüggései A kérdôív második nagy egységét a vendégek véleményeinek részletes vizsgá13

AGORA lata képezte. 35 állításra vártunk értékelést, melybôl 14 az elégedettségre, 6 a hûségre, 15 pedig a kapcsolatokra vonatkozott. Ezeket a válaszadóknak a magyar iskolai osztályzás szerint kellett pontozniuk a már említett Likert-skála alapján. (Az 5 a ”nagyon elégedett, nagyon egyetért” jelentéssel bírt, az 1 pedig a ”nagyon elégedetlen, nagyon nem ért egyet” véleményt tükrözte.) A vendégek válaszai az ”elégedettség” kérdéskörre Az elégedettség témakör állításai a kedvenc melegkonyhás vendéglátóhelyre vonatkoztak, ezért elenyészô az elégedetlenségbôl fakadó negatív vélemények száma. Az elégedettség témakör állításai (a sorszámok nem a fontossági sorrendet tükrözik): 1. A személyzet barátságos, figyelmes 2. A személyzet/vezetôség figyel az igényeimre 3. A kiszolgálás gyorsasága 4. Az ételek és italok választéka 5. Az ételek minôsége 6. Az árak összhangban állnak a minôséggel 7. Szolgáltatások: zene, különterem, asztalfoglalás 8. A vendéglátóhely megközelíthetôsége 9. Parkolási lehetôség 10. A vendéglátóhely környezete, külsô képe 11. Az étterem atmoszférája (berendezés, belsôépítészet) 12. Az üzlet tisztasága 13. A vendéglátóhely nyitva tartása 14. A vendégkör Amikor a vendégek kedvenc helyeikrôl nyilatkoztak, a várható nagyon elégedett válaszok mellett meglepôen nagy gyakorisággal jelentek meg a közöm-

14

bös és elégedett válaszok, melyek leginkább a környezetre és az árakra vonatkoztak. A személyzettel a vendégek több mint fele nagyon elégedett volt. Az elégedettséget illetôen a vendéglátó üzlet atmoszférája és személyzetének hozzáállása jóval fontosabbnak bizonyult, mint a minôség, a választék vagy az árak. A ”hûség” témakör eredményei A hûség témakör állításaival a vendégek hûségességét (5. táblázat) és piaci szemléletüket (6. táblázat) vizsgáltuk. Utóbbi esetben arra kerestük a választ, hogy mennyire számít az üzletválasztásban a piaci elônyök kihasználása, azaz az árak és a konkurencia ajánlatai. A hûség témakör állításai: 1. Én hûséges vendégnek (törzsvendég) tekintem itt magam. 2. Ha árakat emelne, én akkor is a vendége maradnék. 3. Ha a konkurencia számomra kedvezôbb árakat, vagy kedvezményt ajánlana, átpártolnék. 4. A közeljövôben – ha tehetném, gyakrabban járnék erre a helyre. 5. Számomra fontos, hogy azt a vendéglátó egységet válasszam, amelyik közel van. 6. Számomra fontos, hogy a minôségben megfelelôt válasszam. A hûségességi oldalról történô vizsgálódásnál a vendégek közel egy negyede hûségesnek vallja magát, 27-28% közömbös a kérdéssel kapcsolatban, és csupán 1,5% nem vallja magát feltétlenül hûségesnek. Ennek ellentételezéseként a megkérdezettek 45%-a közömbös, míg 18%-a kategorikusan elutasítja a piaci szemléletet. Kijelenthetjük, hogy a vendégek kedvenc vendéglátóhelyükhöz sokkal inkább érzelmi alapon kötôdnek, mint racionálisan.

AGORA 5. táblázat A hûségesség

Hûségesség (1)

Gyakoriság (2)

Százalék (%) (3)

1

0

0,00

2

8

1,48

3

148

27,36

4

283

52,31

5

102

18,85

Összesen (4)

541

100,00

Table 5. Loyalty Loyalty (1), frequency (2), percent (3), all (4) 6. táblázat A piaci szemlélet

Piaci szemlélet (1)

Gyakoriság (2)

Százalék (%) (3)

1

21

3,88

2

78

14,42

3

244

45,10

4

161

29,76

5

37

6,84

Összesen (4)

541

100,00

Table 6. Market approach Market approach (1), frequency (2), percent (3), all (4)

A válaszok alapján kiderült, hogy a vendégekben sokkal erôsebb a személyes, érzelmi kötôdés az általuk favorizált vendéglátó egységhez, mint a piaci szemlélet, bár a vélemények közötti szórás meglehetôsen nagy. A megkérdezettek közötti ”kapcsolatok” vizsgálata A következôkben a kapcsolatok fontosságának vizsgálatára irányuló állításokat mutatjuk be: 1. A személyzet/vezetôség jól ismer engem. 2. A kedvenc helyemmel való kapcsolatom nagyon fontos számomra.

3. Kapcsolatom fenntartása nekem minden erôfeszítést megér (idô, távolság, utazás, stb.). 4. Nagyon óvatos vagyok, amikor új vendéglátóhelyet próbálok ki. 5. Szeretek új, ismeretlen dolgokat kipróbálni, csak úgy, a változatosság kedvéért. 6. Állandóan összehasonlítom a hasonló kategóriájú vendéglátó egységeket. 7. Kedvenc vendéglátóhelyem vonzereje nagy szerepet játszott abban, hogy ezt az üzletet választottam. 8. Több hasonló vendéglátóhelyet meglátogattam, mielôtt ennél döntöttem. 15

AGORA 9. Egy jó vendéglátóhely kiválasztása számomra fontos döntést jelent. 10. A vendéglátóhely, ahol vendég vagyok, sokat elárul arról, hogy ki vagyok. 11. Miután ezt a helyet választottam, mérlegeltem döntésem elônyös és hátrányos oldalát. 12. Számomra fontos, hogy itt találkozhatok a barátaimmal, ismerôseimmel. 13. Számomra fontos emberekkel (pl. üzleti kapcsolatok) is találkozhatok itt. 14. Családtagjaim/barátaim is jól érzik itt magukat.

15. Jó szívvel ajánlanám ezt a vendéglátóhelyet barátaimnak, munkatársaimnak és a családjuknak. A fenti állításokra adott válaszokat öt logikai csoportba rendeztük (a zárójelben az állítások sorszáma szerepel): 1. törzshely jelleg (2-3) 2. baráti, üzleti kapcsolatok (12-15) 3. a kedvenc hely kiválasztása (4-9) 4. presztízs (10-11) 5. személyes ismertség (1) Az 1. ábra a kapcsolat összetevôit mutatja be.

1. ábra A kapcsolat összetevôi a kedvenc hely esetében

AGORA A skála alapján (1 nagyon nem ért egyet, 2 nem ért egyet, 3 közömbös, 4 egyetért, 5 nagyon egyetért) leszögezhetô, hogy a feltüntetett öt szempontot fontosnak tartók aránya minden esetben nagyobb, mint azoké, akik ezt kevésbé érzik lényegesnek. Sorrendet felállítva: legkevésbé a presztízst és a törzshellyel való kapcsolat fenntartását tartják a vendégek meghatározónak. Ezután a személyes ismertség következik, majd a kapcsolatok terén a két legfontosabbnak ítélt mozzanat: a kedvenc hely kiválasztásának alapossága, valamint a baráti és üzleti kapcsolatok (82% szerint fontos, illetve nagyon fontos). Leglényegesebbnek azt tartják, hogy a családtagjaik, barátaik is jól érezzék ott magukat, illetve jó szívvel ajánlják a vendéglátóhelyet barátaiknak, munkatársaiknak és a családjuknak. Egy vendéglátóhely tehát nem a közvetlen és egyben személytelenebb reklámok útján tud újabb vendégeket megnyerni, hanem az elégedett és hûséges vendégkör közvetítésével.

Összefüggések a vendégek véleménye és objektív tulajdonságai között Az összefüggések feltárása érdekében kétdimenziós kereszttáblázatokat vizsgál-

tunk, melyekre azért volt szükség, hogy az elégedettség, a hûség és a kapcsolatok kérdéskörét differenciálni tudjuk a vendégek és vendéglátóhelyek tulajdonságai alapján. Az elôbbi tizenegy változót (elégedettség a személyzettel; árak; kiszolgálás, választék, minôség, atmoszféra; megközelíthetôség, környezet; hûségesség; piaci szemlélet; személyes ismertség; presztízs; a kedvenc hely kiválasztása; törzshely jelleg; baráti, üzleti kapcsolatok), az utóbbi tizenkét ismérvet (vendéglátóhely típusa, települése, jellege, kategóriája, ajánlása, látogatás rendszeressége, a vendég neme, kora, iskolai végzettsége, gazdasági aktivitása, jövedelme és lakhelye) tartalmazott. Ez önmagában 132 különbözô táblázatot jelentett volna, melyek számát a releváns információkkal bírókra kellett csökkenteni. (Vizsgálatunkhoz a Pearson-féle, a Csuprov-féle és a Cramer-féle képleteket alkalmaztuk, melyek részletezésére itt nem térünk ki.) A kérdôívekbôl nyert kereszttáblák alapján arra következtethetünk, hogy az éttermek, kávéházak esetén sokkal fontosabb a vendéglátóhely atmoszférája, a minôség, az étel-ital választék, mint a többi esetben (2. ábra). A legkevésbé fontos szempontok ezek a kifôzdéknél, ami az üzletek karakterisztikája közötti különbségekkel magyarázható.

Diagram 1. Relationship components of the favorite site haunt the nature (1), companionship, business relationship (2), choice of the favorite site (3), prestige (4), personal acquaintance (5)

16

17

AGORA 2. ábra Választék, minôség, atmoszféra

3. ábra Baráti, üzleti kapcsolatok

Diagram 2. The choice of the restaurant, quality, atmosphere restaurant (1), inn (2), hungarian inn (3), fast food restaurant (4), brasserie (5), cafe (6), canteen (7), eating house (8)

Diagram 3. Companionship, business relationship restaurant (1), inn (2), hungarian inn (3), fast food restaurant (4), brasserie (5), cafe (6), canteen (7), eating house (8)

Hasonlóan vizsgálható meg, mennyire tartják fontosnak a vendégek az üzletek törzshely voltát azok jellege szerint. Egyértelmûen megállapítható, hogy a kifôzdék, gyorsétkezôhelyek esetén ez nem releváns, a kávéházaknál, éttermeknél, sörözôknél, vendéglôknél, csárdáknál azonban igen. Ezek azok a vendéglátóhelyek, ahová a vendégek nem a gyors, olcsó étkezés miatt járnak, itt a társaság és maga a hely élvez prioritást. A baráti, üzleti kapcsolatok (3. ábra) is a sörözôk, éttermek, kávéházak esetén a legfontosabbak, míg a kifejezetten ”csak” meleg ételt és alkoholmen-

18

AGORA

tes innivalót kínáló helyek tekintetében (a kifôzdék, étkezdék, gyorséttermek) lényegtelenek. A melegkonyhás vendéglátóhelyek jellegük szerint két részre bonthatók. Az elsô csoportba az étkezdék, kifôzdék, gyorsétkezôhelyek tartoznak, ahol a vendégek elvárásai sokkal szerényebbek. A másodikba az éttermeket, sörözôket, kávéházakat, csárdákat, vendéglôket soroltuk. Itt jóval fontosabbak a társas kapcsolatok, a baráti légkör, a törzshely jelleg, melyekkel paralel módon a választék, a minôség és az atmoszféra is felértékelôdik.

A vendéglátóhely megismerési módjának és a vendégek piaci szemléletének kapcsolatát az eddigiektôl eltérôen nem sorszázalékokkal, hanem a kereszttáblák celláinak a teljes sokasághoz viszonyított százalékaival elemeztük. Jól látszik, hogy a legtöbb vendég kedvenc helyét kapcsolatai felhasználásával választotta, bár jelentôsnek mondható a lakóhely, vagy a munkahely közelsége is. Azokra jellemzôbb a piaci szemlélet, akik a reklámok, vagy a jó megközelíthetôség alapján választanak maguknak törzshelyet. Ôket a konkurencia sokkal inkább befolyásolhatja, mint akiket társas kapcsolatok kötnek egy adott vendéglátó üzlethez. A vendéglátóhely látogatásának gyakorisága szerint vizsgálódva azt az érdekes eredményt kaptuk, hogy akik gyakran

látogatják kedvenc vendéglátóhelyüket, kevésbé elégedettek és a személyzettel is kritikusabbak. A többi vendéggel fenntartott kapcsolatok jóval fontosabbak, mint a személyzettel való elégedettség. Az elemzés alapján ugyanez mondható el akkor is, amikor a látogatások gyakoriságát a kiszolgálással, az árakkal, a választékkal, a minôséggel, az atmoszférával és a megközelíthetôséggel kapcsolatban vizsgáltuk. A rendszeres látogatók elégedetlenebbek, mint akik ritkán, vagy csak különleges alkalmakkor veszik igénybe a szolgáltatást. Itt is tetten érhetô a vendégek ”konzervativizmusa”, azaz a megszokotthoz való ragaszkodás. Erôsebb a változtatásból/változásból eredô bizonytalanság-érzés, mint az esetlegesen abból nyerhetô elônyök szerepe. 19

AGORA Ezek ellentéte figyelhetô meg azonban akkor, ha a vendégek látogatási gyakoriságát az elégedettség helyett a

hûségességgel (4. ábra), vagy a vendég személyes ismertségének fontosságával (5. ábra) vetjük össze.

AGORA 5. ábra Személyes ismertség

4. ábra Hûségesség

Diagram 5. Personal acquaintance once a day (1), once a week (2), once a month (3), less than a month (4), only on special occasions (5) Diagram 4. Loyalty once a day (1), once a week (2), once a month (3), less than a month (4), only on special occasions (5)

A törzsvendégek számára fontos, hogy a személyzet, az üzlet tulajdonosa vagy

20

vezetôje ismerôsként fogadja, nevükön szólítsa és figyeljen a személyes szokásaikra.

A rendszeres látogatóknál a többi vendéggel, a személyzettel, vagy a vezetôséggel fenntartott kapcsolatok fontosabbak, mint elégedettségük az éttermek teljesítményével. Adatainkból az is megállapítható, hogy ez csak egy ”küszöb-teljesítési szint” felett igaz. A látogatási rendszeresség csökkenésével azonban az árakkal, a kiszolgálással, a választékkal való elégedettség sokkal fontosabbá válik, mint a személyes kapcsolatok. Érdekes megvizsgálni a presztízs szerepét is (6. ábra). Vajon azt a vendéglátóhelyet választja-e a vendég, amelyikrôl azt gondolja, hogy sokat elárulhat róla? Elemzésünk szerint ez nem egyformán erôs a vizs-

gált korcsoportoknál, a legjelentôsebb a 36-50 éveseknél. Ez érthetô, hiszen ôk már kialakult státusszal, életstílussal rendelkeznek, amihez jó esetben megteremtették a szükséges anyagi feltételeket és nem erôn felül próbálnak valahová tartozni. A 25 év alatti fiatalok esetében kevésbé jelentôs a presztízs, mint az idôsebb korosztályoknál. A kutatás során többször is, ennél a kérdésnél azonban határozottan felmerült bennünk, hogy a válaszadók ”árnyaltan” fogalmaznak, az ideálisnak tûnô képre törekednek. Tapasztalataink szerint a vendéglátásban a presztízs sokkal nagyobb szerepet játszik, mint azt a mi adataink mutatják.

21

AGORA 6. ábra Presztízs

Diagram 6. Importance of Prestige by agegroups

Vizsgálatunkból kiderült, hogy a minimálbér vagy az ahhoz közeli egy fôre jutó fizetéseknél a választék, a minôség és az atmoszféra nem szignifikáns, magasabb jövedelmi szintek felé haladva azonban növekszik a fontosságuk. A törzshely jelleg fontossága és a jövedelmek nagysága közötti kapcsolatok esetén megállapítható, hogy nagyobb keresetekhez nagyobb igényszint társul.

Összefoglalás A kutatási eredmények alapján bebizonyosodott, hogy a vendéglátóipar egészére nem készíthetô egy olyan jól tervezett központi stratégia, mint a turizmusra, hiszen még az ugyanabba a melegkonyhás profilba tartozó üzletek is jelentôsen eltérnek egymástól. Irányvonalak azonban felvázolhatók, melyek támpontokat adhatnak a fogyasztásélénkítést és a profitábilisabb mûködést megcélzó stratégia kialakításához. 22

A kérdôíves felmérésbôl kiderült, hogy a melegkonyhás vendéglátó egységeket többségében a férfiak látogatják rendszeresen, így új célcsoportként megcélozható a kevésbé aktív nôi nem. Ki kell találni azokat az eszközöket és módszereket, amellyel sikerül ôket is ”becsábítani” a melegkonyhás vendéglátóhelyekre. A vendéglátó egységekbe rendszeresen látogatók fôleg a gazdaságilag aktív népességbôl kerülnek ki, de a részben eltartott és keresô felsôoktatási hallgatók is jelentôs volumennel bírnak, ezért az ô igényeiket kell még jobban megismerni és megfelelni elvárásaiknak. Igazolódott az a feltevésünk is, hogy a gyorsétkezôhelyek, étkezdék esetében alacsonyabbak a vendégek elvárásai a választékot, a személyes kapcsolatokat, a szolgáltatások minôségét tekintve, mint az éttermeknél, kávéházaknál. Utóbbiaknál az emberi kapcsolatok a legfontosabb tényezôk a ”kedvenc hely” megválasztásakor. Érthetô, hogy a személytele-

AGORA nebb reklámok alig járulnak hozzá a vendéglátó üzletek forgalmának növeléséhez. Következetes, színvonalas munkával a bizonyítottan hatékonyabb szájpropaganda érhetô el, mely jelentôsen befolyásolja az üzletválasztást. A törzsvendégekre inkább jellemzô az emocionális kötôdés, mint a piaci szemlélet. A favorizált egységek fôleg az atmoszféra, az ismerôsi, baráti kapcsolatok miatt kedveltek, mintsem a mérhetô dolgok, például a választék vagy az árak miatt. Az üzlet iránt lojális vendégek gyakrabban látogatnak el oda, ahová érzelmi szál köti ôket. A látogatások gyakoriságának vizsgálata is érdekes eredményt hozott. Kiderült, hogy a gyakoribb látogatás kritikusabb szemlélôdést eredményez. A válaszokból megállapítható, hogy akik rend-

szeresebben járnak egy adott vendéglátó üzletbe, elégedetlenebbek a személyzettel, mint a ritkább látogatók. A személyes kontaktus, a vendég és a vendéglátó közötti kapcsolat kiemelt fontosságú. A vendégek igénylik a törôdést, így az érzelmi, a személyes kötôdés kialakítása is szükséges. A törzsvendégkör megteremtését és megtartását olyan fontosnak tartjuk, hogy következô kutatásainkban kapcsolati hálózatként értelmezzük ôket. Egy vendéglátóhely meglévô, lojális vendégköre jelentôs szerepet játszik a potenciális vendégek csatlakozásában. Be szeretnénk bizonyítani, hogy a törzsvendégek aránya, illetve a központi és összekötô szerepet betöltô személyek jelenléte mennyire meghatározó a vendéglátó vállalkozások életében.

IRODALOMJEGYZÉK Barnes J. (2003): Establishing meaningful customer relationships: why some companies and brands mean more to their customers, Managing Service Quality, Vol. 13, p 178 – 186. Deming W. E. (1986): Out of the Crisis, Cambridge, MA: Massachusetts Institute of Technology Center for Advanced Engineering Study (In: Oliver, 1999) Gardini M. A. (1999): A vendégelégedettséggel foglalkozó menedzsment a szállodaiparban: a vendég-központú szolgáltatások kialakítási szempontjai, Tourismus Journal, Lucius & Lucius, Stuttgart, 3. Jg. Heft 1. p 5-29. Hetesi E.-Rekettye G. (2005): A lojalitás dimenzióinak longitudinális mérése a hazai lakossági energiafogyasztók körében faktoranalízis alapján, Vezetéstudomány, 2005/ III. p 48-57. Kotler P. (1998): Marketing menedzsment, Mûszaki Könyvkiadó, Budapest p 875. O’Neill J. W-Mattila A. S. (2004): A szállodák márkaépítési stratégiájának kapcsolata a vendégelégedettséggel és a szoba-árbevétellel, Journal of Hospitality & Tourism Research 2004/2. Oliver, R. L. (1999): Whence Consumer Loyalty?, Journal of Marketing Vol 63 p 33-44 Reichheld, F. F. et al. (2003): Loyalty: A Prescription for Cutting Costs, Marketing Management, 2003. Vol. 12 Reicheld, F. F. (1996): Learning from Customer Defections, Harvard Business Review, 96, Vol. 74. Reichheld F. F. (2000): The Loyalty Effect – The Relationship between Loyalty and Profit, Europian Business Journal, 2000/III. p 134-139. Rudolfné Katona M.-Karakasné Morvay K.-Magyar M. (2008): A szolgáltatásminôség és a vendégelégedettség mérése, AGORA, BGF KVIK, Budapest, p 38-46. 23

AGORA Veres Zoltán (1998).: Szolgáltatásmarketing, Mûszaki Könyvkiadó, Budapest Zeithaml-Parasuraman-Berry (1990): Delivering Quality Service; Balancing Customer Perceptions and Expectations, Free Press, p 99.

Szerzôk (Authors) Rudolfné Dr. Katona Mária, BGF KVIK, Vendéglátás Intézeti Tanszék [email protected] Karakasné Morvay Klára, BGF KVIK, Vendéglátás Intézeti Tanszék [email protected] Dr. Fodor Mónika, BGF KKK, Marketing Intézeti Tanszék [email protected]

AGORA Hámori Antal

Vendéglátás-etika The ethics of hospitality Összefoglalás

Summary

Gazdasági és társadalmi viszonyaink közepette gyakorta felvetôdô, nem ritkán tragédiába torkolló kérdés: ”Merre tovább?” – ”Mi a realitás és az esély?” Az alábbiakban a vendéglátás vonatkozásában etikai szempontból fogalmaztam meg ezzel kapcsolatos gondolataimat; a szeretet, felebaráti szeretet, vendégszeretet és a sarkalatos erények alapján. Kulcsszavak:etika, felebaráti szeretet, vendégszeretet , sarkalatos erények

In the midst of our economic and social relations the following question is brought up frequently and it often has a tragic overtone: ”Where to go?” – ”What is reality and what is chance?” In the followings I express my opinion about hospitality from an ethical point of view; based on love, fraternal love, hospitality and cardinal virtues. Keywords: ethics,fraternal love, , hospitality love, cardinal virtues

”...akár esztek, akár isztok vagy bármi mást tesztek, tegyetek mindent Isten dicsôségére.” (1Kor 10,31)

Bevezetés Gazdasági és társadalmi viszonyaink közepette gyakorta felvetôdô, nem ritkán tragédiába torkolló kérdés: ”Merre tovább?” – ”Mi a realitás és az esély?” Az alábbiakban a vendéglátás vonatkozásában etikai szempontból fogalmaztam meg ezzel kapcsolatos gondolataimat. Meglátásom szerint a vendéglátásban is az ember méltóságáról, boldogságáról, igaz, örök javáról van szó; arról, hogy valóban békés, nyugodt életet élhessünk. Ehhez megvalósítandó, hogy a gazdaság van az emberért, az ember boldogságáért, kiteljesedéséért. Az ember és a profit viszonyában a cél az ember, az eszköz a profit. Ha ezt szem elôl tévesztjük, amennyiben az eszközbôl célt, a célból eszközt csinálunk, annyiban tévúton járunk. Ennek megfelelôen a gazdasági tevékenységet az erkölcsi rend határain belül kell végezni. A gazdasági fejlôdésnek 24

mindig az emberek javára kell irányulnia – egyetemesen, a vendéglátásban is. A Föld javai kivétel nélkül mindenkinek, az egész emberiségnek ajándékoztatott, hogy azokat mindenki létfenntartására, egyéniségének kibontakoztatására használja fel. A dolgok rendjét kell a személyek rendjéhez szabni, nem fordítva.

Szeretet – felebaráti szeretet – vendégszeretet A vendéglátásban sem más a felemelkedés útja, mint a megtérés, a teljes lelki megújulás, amelyért minden nap meg kell küzdeni. Meg kell látni a másik emberben, a bûnös emberben is a felebarátot, a szükséget szenvedôt. A szeretetben a felebarát, a rászoruló fogalma is egyetemessé válik, mégis konkrét marad. A szív odafordul minden szükséget szenvedôhöz, akiknek emberiességre van szükségük. A felebaráti szeretet annak kötelezettségét jelenti, hogy adni kell a feleslegesbôl, 25

AGORA és olykor még a szükségesbôl is, hogy segíthessünk, rendelkezésre bocsátva a szegény embereknek azt, ami életükhöz nélkülözhetetlen. A vendégbarátság kezdettôl fogva emberbaráti kötelesség is – valamennyien zarándokként, vendégként élünk a Földön; annak minden értékét a minden embertárs iránti alapbeállítottságként szükséges megélni. Általános vendéglátás-etikai elv, hogy úgy kell a vendéggel bánni, a legnagyobb udvariasság szerint, mint barátainkkal, akiket mi hívtunk vendégségbe. A vendéglátó a vendégért, a vendég jólétéért felelôs. A szolgálatkész vendéglátás igyekvô, nagylelkû, bôkezû, jóságos, alázatos, vendégszeretô, amelyért nem marad el a jutalom. A vendégszeretet megtagadása viszont szégyen. A vendégszeretet, a vendég feltétlen tisztelete a jog szerint is norma. Még ha a vendéglátó személyes problémákkal van megterhelve, akkor is vidámnak és jókedvûnek kell lennie; nagylelkûségével pedig nem szabad dicsekednie, mert ez feszélyezné szegény sorsú vendégeit. Ma is aktuális intelem, hogy a vendéget nem terhet adó betolakodóként kell kezelni; ”Legyetek egymás iránt vendégszeretôk, zúgolódás nélkül.” – olvasható Szent Péter elsô levelében, a 4. fejezet 9. verseként. A vendégszeretet kölcsönösen átalakítja a vendég-vendéglátó életét. A ”kölcsönösség” e tekintetben azt jelenti, hogy a vendégszeretetet megtagadót a vendég által megérintô önzetlen, viszonzást nem váró, igaz szeretet, vendég-szeretet – kegyelemmel – megnyitja e szeretet, vendégszeretet felé. Mindez az intézményesült vendéglátás esetében is értelemszerûen irányadó; s nemcsak azért, mert a turizmus hatalmas, 20. századi fejlôdésében a vallási turizmus is jelentôsen kibontakozott (ld. pl. zarándoklatok, kegyhely-látogatások), hanem azért, mert a vendéglátás, az igaz vendéglátás nem elszemélytelenedett szolgáltatásadás. 26

Az aranyszabály – a Máté szerinti evangélium 7. fejezetének 12. versében: ”Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük.”, Lukácsnál a 6. fejezet 31. verseként: ”Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy akarjátok, hogy veletek is bánjanak.” –, ami feltételezi, hogy az ember magának jót akar (egy mazochista a feje tetejére állítaná ezt a szabályt), nem a ”kölcsönösségi etika”, amely szerint annak, aki valami jót kapott, azt viszonoznia kell (az ilyen viszonzás nem szül ”jutalmat”, hiszen kötelezettségbôl fakad): csak ha valaki jót tesz, még ha nem is kapott semmit sem, és csak ha nem vár semmit cserébe, kap – egészen váratlanul –, nem csak köszönetet, hanem Istentôl is jutalmat. Az ember azt szeretné, hogy önzetlenül, viszonzást nem váróan, pusztán önmagáért szeressék. Az ember szeretetre van teremtve, nem képes nélküle élni. Ahhoz, hogy ajándékozni tudjuk a szeretetet, magunknak is kapnunk kell ajándékba a szeretetet. A szeretet szeretet által növekszik. A legfôbb Jóval való találkozás felébreszti a szeretetet, és megnyitja a szívet a felebarát számára, úgy, hogy a felebaráti szeretet – a vendégszeretet – már nem egy kívülrôl rá erôltetett parancs, hanem a saját hitének következménye, amely a szeretetben tevékeny. Isten szeret minket, megláttatja és megérezteti velünk a szeretetét, s ebbôl a megelôzô szeretetébôl tud kisarjadni bennünk is válaszként a szeretet. E szeretet valóság (”realitás”). Ez ad ”esély”-t, hogy a ”merre tovább” az életé, a békés, boldog, örök életé lesz! Az út: a magába zárkózó ”én”-bôl az én szabad elajándékozása, az önátadás, a másikkal való törôdés, a másikért való aggódás, a másik javának, boldogságának akarása, a lemondani tudás, az áldozatkészség, a másikért való élni akarás, amely ”mi”-vé alakít, legyôzi elkülönüléseinket és eggyé tesz minket. Az igaz vendégszeretet szerint a vendéglátó azért ajánl egy ételt vagy italt, mert

AGORA meg van gyôzôdve arról, hogy azzal a vendég igaz javát szolgálja (önzetlenül jót akar a vendégnek és körülményeiben is szabad); s ha e cselekménye – erkölcsi értelemben – valóban a vendég boldogságához járul hozzá: a magatartás jó (vö. mértékletes ünneplés – pl. esküvôi vacsora). Szent Pálnak a Korintusiaknak írt elsô levelében, a 13. fejezet 4. versétôl a 7. verséig terjedô részében szerepel: ”A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a ros�szat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság gyôzelmében leli. Mindent eltûr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.”

Sarkalatos erények és vendéglátás A vendéglátás alanya is akkor és annyiban okos, ha és amennyiben felismeri igazi javát, és annak megtételéhez megtalálja a helyes eszközöket, megfelelôen alkalmazza az erkölcsi alapelveket a konkrét esetekben. Az, aki az okosság erényét gyakorolja igazságos, lelkében erôs és mértékletes; aki bûnt követ el, ostoba: igazságtalan, gyáva vagy vakmerô, mértéktelen. Gondoljuk meg: micsoda erô kell olykor, hogy az ember legyôzze a kísértéseket, elkerülje a bûnöket (ld. pl. torkosság); a falánk igazságtalan önmagával és mással, mert túlzásba viszi a táplálkozást, egészségének is árt a mértéken felülivel (vakmerô) ahelyett, hogy a rászorulónak adná, aki éhezik. Jézusnak, Sirák fiának könyve szerint, a 31. fejezet 19-20. és 22. versében: ”Nem elég kevés is az okos embernek? Akkor fekvôhelyén nyugodtan lélegzik. Jól alszik, aki nem eszik túl sokat, s reggel, ha fölébred, jó erôben van. Az álmatlanság, hányás, hascsikarás a mértéktelen embernek a sorsa.” ”[...] Uralkodj magadon minden tettedben, akkor nemigen

lesz betegségben részed.” Tóbiás könyve 4. fejezetének 16. verse tartalmazza: ”Oszd meg kenyeredet az éhezôkkel és ruhádat a rongyoskodókkal. Fölöslegesedbôl adj alamizsnát, és szemed ne legyen irigy, amikor alamizsnát adsz.” A Máté szerinti evangélium 6. fejezetének 1-4. verse: ”Ügyeljetek, hogy a jót ne az emberek szeme láttára tegyétek, azért, hogy lássanak benneteket. Így semmi jutalom nem vár rátok men�nyei Atyátoknál. Amikor tehát alamizsnát adsz, ne kürtöltess magad elôtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógában és az utcán, hogy dicsérjék ôket az emberek. Bizony mondom nektek, megkapták jutalmukat. Te úgy adj alamizsnát, hogy ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb. Így alamizsnád titokban marad és Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz.” A mértékletesség erénye arra indít, hogy kerüljünk minden túlzást például az evésben-ivásban, az alkohol, a cigaretta fogyasztásában. Tóbiás könyve 4. fejezetének 15. versében olvashatjuk: ”Ne igyál annyi bort, hogy részeg legyél tôle, ne kísérjen életutadon az iszákosság.” A Példabeszédek könyve 20. fejezetének 1. verse rögzíti: ”A bor gúnyolódik, ami részegít, az lármáz, senki nem lesz bölcs, aki tántorog tôle.” A Sirák fia könyve szerint, a 31. fejezet 25. versétôl a 31. verséig: ”Amikor bort iszol, ne játszd meg az erôst, mert a bor már sokakat levert a lábáról. A vas keménységét a tûz próbálja meg, a könnyelmûeknek a bor a nagy próbakô. Mint az élet vize, olyan a bor annak, aki mértékletes a bor ivásában. Mi az élet annak, aki bort nem ihat? Az ember örömére teremtetett a bor a világ kezdetétôl. A bor vidámság és öröm a szívnek, ha kellô idôben s megfontoltan isszák. Ha mértéktelenül, szenvedéllyel és mohón isszák, csak keserûség a bor a lélek számára. A túl sok bor fokozza a balga haragját, gyengíti erôit, sok sebet ejt rajta. Borozgatás közben ne szóld le barátod, és ne vesd meg a vidámság miatt. Ilyenkor ne intézz becsmérlô szót hozzá, pénzköveteléssel se zaklasd ilyen27

AGORA kor.” A Rómaiaknak írt levél 14. fejezetének 17. verse pedig magában foglalja, hogy: ”Isten országa nem eszem-iszom, hanem igazságosság, béke és öröm a Szentlélekben.” A torkosság – a táplálkozás, a szórakozás és hasonlók élvezetével való visszaélés – orvossága tehát a kellô mérték megtalálása. Az ”eszem-iszom” mellett egy másik rendetlenség a tisztátalanság, ami a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén is – a prostitúción túl – a túlzott alkoholfogyasztással összefüggésben van; az alkohol (és más bódító szer) hatása alatt ugyanis a féktelenség könnyebben nô. A bujaság felforgatja a szeretet helyes sorrendjét, s az emberi képességek egyensúlya is megbomlik: a test uralkodik a lélek felett. A tisztátalanság orvosságai: szilárd elvek, bûnalkalom kerülése, ôrködés a szem, a képzelet és a memória felett, imádságos, szentségekkel táplálkozó élet. Az alkohol rabsága (is) gyakran szül haragot, gyûlöletet – és tétlenséget, hanyagságot, elveszítve a józan megfontolást, a szeretetre méltóságot, az igazságosságot és a lélek derûs békéjét. A harag orvossága lehet – az adott esetben – például a szeszes italtól való tartózkodás és az elszenvedett sérelmek megbocsátása. A mértékletesség erényéhez az alázat erénye is szorosan kapcsolódik: ld. a felebarát (pl. vendég) szolgálata, szeretete, önmagunk elfogadása, az igazság és a helyes mérték felismerése, s megtartása (vö. szeretet erénye). A helyes szolgálat a segítséget nyújtót alázatossá teszi, a gôgöt elkerüli. A társadalomnak támogatnia kell és nem szabad akadályoznia az erények gyakorlását; az értékek helyes rendjének kell erre késztetnie. A szívbôl való megtérés elsôbbségének elismerése nem zárja ki, hanem inkább hangsúlyozza a kötelezettséget, hogy megfelelô módon javítsák a bûnre csábító intézményeket és életfeltételeket, hogy az igazságosság normáihoz igazodva tökéletesedjenek, és ne gátolják, hanem elômozdítsák a jót. 28

Vendég-vendéglátó magatartások A Sirák fia könyvében, a 31. fejezet 23-24. versében ez áll: ”Az egekig magasztalják a jó vendéglátót, bôkezûségének híre sokáig fennmarad. Megszólják, ha valaki fukar házigazda, fösvénysége híre betölti a várost.” A Leviták könyve szerint (19,35-36): ”Ne legyetek igazságtalanok... a hosszmérték, a súlymérték és az ûrmérték használatában. Legyen hiteles a mérleged, hiteles a súlyod, hiteles a mértéked, hiteles a vékád. ...” A Második Törvénykönyv megfogalmazásában (25,13-16): ”Zsákodban ne legyen kétféle súly, egy nehezebb és egy könnyebb. Házadban ne tarts kétféle ûrmértéket, egy nagyobbat és egy kisebbet. Hibátlan és pontos legyen a súlyod, hibátlan és pontos legyen az ûrmértéked, hogy sokáig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked. Mert utálat tárgya az Úr, a te Istened szemében, aki ilyet tesz, aki csal.” Ezekiel könyve a 45. fejezet 10. versében tartalmazza: ”Használjatok igaz mértéket, igaz efát és igaz bátot!” Eme szentírási részek is utalnak a ”fogyasztók” (vendégek) sérelmére elkövetett nagyon súlyos cselekmények (”vagyoni” – és egyéb – megkárosítások) régóta létezô, széles körben elterjedt sajnálatos gyakorlatára, ami – a tapasztalat szerint – a mai magyar vendéglátásban is elôfordul. A megkárosítás (sérelem) – akár ”vagyoni”, akár egyéb (pl. lelki, vö. vendég ”kibeszélése”) jellegû – igazságtalan, nem adja meg azt, ami jár; sérti az azt elszenvedô, de az elkövetô személy méltóságát is, a bûn elkövetése ugyanis nem méltó az emberhez (nem az jár neki); sôt, inkább az elkövetôt szennyezi be, mint azt, aki elszenvedi – az erkölcsi jótól a bûnelkövetô kerül távol. Az ember felelôssége annyiban, amen�nyiben szabad, fennáll. Az enyhítô és

AGORA súlyosbító, illetve mentôkörülmények értelemszerûen figyelembe veendôk; pl. a munkavállaló akaratát megtörô kényszer esetében a felelôs az ilyen kényszert alkalmazó személy. Minôségi megkárosításról van szó például akkor, amikor a vendéglátó a vendégnek felszolgálandó gyümölcslébe a vendég kérése, hozzájárulása nélkül szájjeget tesz; fokozott, az egészségre súlyosan veszélyes formája, ha az illetô a szájjeget közvetlenül kézzel, nem szájjég-fogó eszközzel fogja meg (ha a gyümölcslé a szájjéggel együtt éri el a meghatározott ûrmértéket, akkor a megkárosítás mennyiségi is). Sajátos problémát vethet fel a kizsákmányolt munkavállaló által a vendég(ek) sérelmére elkövetett megkárosítás (pl. hamis mérés) esete, amikor a kizsákmányolás mértéke – pl. az embertelen élet- és munkakörülmények, foglalkoztatás (ld. pl. pihenôidô, szabadnapok, szabadság részleges biztosítása), az igazságtalan (pl. a ”minimálbért” sem elérô, vagy azt meghaladó, de a munkaszerzôdésben meghatározottakhoz képest alacsonyabb szintû, illetve egyébként jogellenesen alacsony) díjazás miatt (akár a munkáltatón kívül álló okokra is visszavezethetôen) – (szinte) már elviselhetetlen (a jogellenes díjazás körébe tartozik az is, ha a munkavállaló nem kapja meg a neki járó ”felszolgálási díjat”, ”borravalót”). A megkárosítás – a felelôsség mértékétôl függôen – beszámítandó a kizsákmányolást elkövetônek; az adott esetben a diktatórikus államnak is. Ennek megfelelôen enyhítô körülmény lehet a kizsákmányolás, minél nagyobb, annál inkább; a családon belüli egy fôre jutó nettó jövedelem – vagyoni viszonyokra is figyelemmel – nagyon alacsony, ”minimálbér” alatti szintje; és egyéb körülmény, például a munkatársak részérôl megnyilvánuló pszichikai kényszer is. Elvileg nem zárható ki a kizsákmányolás olyan foka, amikor a kizsákmányolt felelôssége egészen minimálisra zsugoro-

dik, esetleg már fent sem áll – a magatartás teljes egészében a kizsákmányolást elkövetônek számíttatódik be (ld. közvetett tettesség esete), de ettôl még a kizsákmányoltnak a (vendéget) megkárosító cselekménye erkölcsileg és jogilag rossz (nem megengedett). Nagyon fontos, hogy az ember a bûnre ne bûnnel, hanem az erkölcsileg jó magatartással válaszoljon. Szent Pálnak a Rómaiaknak írt levelében szerepel (12,17-18,21): ”Rosszért rosszal senkinek ne fizessetek. [...]” ”Ne engedd, hogy legyôzzön a rossz, inkább te gyôzd le a rosszat jóval.” Nyilvánvaló, hogy a vendégnek sem szabad megkárosítania a vendéglátót (ld. pl. asztalfoglalás, megrendelés nem megfelelô lemondása, ellenszolgáltatás nem teljes vagy késedelmes teljesítése, jó hírnév sérelme, másik vendég zaklatása, dohányzás miatti bírságkiszabás, nyitvatartási idôn túli ”vendégeskedés”; a Sirák fia könyve 32. fejezetének 11-12. versében olvasható: ”Ha az idô lejár, ne maradj ott tovább, menj szépen haza és ne lôdörögj ott. Otthon szórakozz még és tégy kedved szerint, de gôgös szót ejtve ne keveredj bûnbe.”). A megkárosítás szoros összefüggésben van a szakmai (pl. ételkészítési, felszolgálási) ismeretek hiányos voltával, illetôleg a nem egyértelmû, megtévesztô (tisztességtelen) tájékoztatással is, például az árak (díjak), a fizetôeszköz, a mennyiség, a minôség vonatkozásában, ami önmagában igazságtalan. A felelôsség mértéke tekintetében a releváns tényezôk (ld. finis operis, finis operantis, circumstantiae) értelemszerûen irányadók; például: az életkor, egészségi állapot miatt segítségre, megkülönböztetett figyelemre, különleges bánásmódra szorulók (pl. gyermek-, idôs, beteg, fogyatékos vendégek) eme helyzetét kihasználva történô megkárosítás (gátlástalanság) megítélése súlyosabb. Az igazságosság azt is megköveteli, hogy különösen a várandós, kisgyermekes, 29

AGORA idôs, beteg, fogyatékos (pl. vak, siket, mozgássérült) és gyermekvendégek állapotuknak megfelelô, megkülönböztetett vendéglátásban részesüljenek (vö. pl. gyógyszálloda, akadálymentesítés, vakvezetô kutyát szabad üzletbe vinni, pontírás, gyermekszolgáltatások, speciális ételek, italok, menük). A másik ember (pl. vendég, vendéglátó) tisztelete, szeretete – túl az igazságosságon – nyilvánvalóan alapvetô követelmény, amellyel az udvariatlan viselkedés sem fér össze. Az udvariatlanságnak is több oka van (vö. pl. gôg, hiúság), ami az ember lényegét, lelkét érinti, s amelyre a minôsítés során megfelelôen figyelemmel kell lenni. A valóban udvarias ember (vö. pl. a vendéglátó elôre köszönve üdvözli a vendéget) önzetlenül, ôszintén figyelmes, másikra irányuló, önmagából kilépô, kedves, elôzékeny, jószívû, tisztelettudó, szolgálatkész. Az igaz vendéglátó nem kioktató, akkor sem, ha a vendég nem a ”szakma szabályai” szerint rendel; és nem azért, mert valamihez a vendég ért jobban, hanem, mert a ”kioktatás” udvariatlan, fölényes, gôgös, azaz rossz, amit kerülni kell. Miként utaltam rá, az erkölcsileg rossz magatartásra sem szabad a rosszal válaszolni; különben a rossz legyôzi az embert; a rosszat csak a jóval, a szeretettel lehet legyôzni. A vendég ”provokáló” magatartása (rosszasága) ugyanakkor enyhítô körülmény. A vendégnek sem szabad rossz (pl. nagyképû) magatartást tanúsítania. Az alázat, a másik ember szolgálata, szeretete segít abban, hogy az ember ne csak saját sebeit, vélt vagy valós sérelmeit gyógyítgassa és ”gyógyítgattassa” (vö. pl. önsajnáltatás), hanem, sôt – bizonyos értelemben – sokkal inkább, a rossz magatartást tanúsító emberért is szomorkodjon (a bûn inkább az elkövetôt szennyezi be). Az álságos, nem önzetlen magatartás, az alázatoskodás viszont bûn. Az ember (vendég és vendéglátó) akkor erényes, okos, igazságos, bátor és mér30

tékletes, ha a rosszra a jóval válaszol. Az, aki nagyképû, lenézô, lekezelô, fölényes, fennhéjázó, magával eltelt, tiszteletlen, megvetô, közömbös, érzéketlen, s az, aki az ilyen magatartásra a ros�szal válaszol, elveszíti a kellô mértéket, józanságot: nem okos, hanem ostoba, mert nem ismeri fel igazi javát (a valódi értéket, az örök boldogságot), illetve az annak érvényesüléséhez nem találja meg a jó eszközöket; nem igazságos, hanem igazságtalan, mert nem azt adja a másiknak, ami jár (vö. szeretet); lélekben gyenge, mert nem ellenáll a kísértésnek, nem gyôzi le az akadályt (pl. a vendég ”provokálását”). A mértékletes (józan) ember kiegyensúlyozott, türelmes, szelíd, békés, nyugodt, ismeri korlátait, uralja érzelmeit, ösztöneit, fegyelmezett, megfontolt, becsületes, megbízható, alázatos, szerény, együttérzô, szolidáris, megértô, tapintatos (vö. pl. szegény vendég esete, bizalom jelentôsége); tiszteli, szereti a másikat, akkor is, ha a másik ártott neki (!). A hivatásszerû szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén jelentkezô kihívás a fizikai és pszichikai szempontból is nehéz, megterhelô körülmények közepette történô tisztességes, becsületes helytállás (ld. pl. alkoholos befolyásoltság alatt lévô vendégek agresszív, kötekedô, zaklató magatartása, zenés szórakozóhelyek egészséget károsító hangzavara és dohányfüstje, különbözô csábító kísértések – pénzszórás, szerencsejáték, tisztátalan mûsorok, prostitúció, kábítószer-fogyasztás – megjelenése). A nehéz körülmények még inkább indokolják az önismeretet, az alkalmasság vizsgálatát. A szemmel láthatóan részeg állapotban lévô személy szeszes itallal történô kiszolgálása nemcsak a vendégek és a vendéglátó, hanem az illetô javát is sérti. Súlyosan etikátlan, ha a ”vendéglátó” a nagyobb bevétel, nyereség érdekében kiszolgálja szeszes itallal a bajban, szemmel láthatóan részeg állapotban lévô, illetve kiskorú személyt (nem törôdve pl.

AGORA az illetô egészségével sem). Szintén elfogadhatatlan a bizalommal visszaélés (pl. a vendég ”kibeszélése”). Az udvariasságnak akkor is meg kell maradnia, ha vitás kérdésekrôl van szó; nyilvánvalóan alaptalan kifogás, panasz esetén is. Ha alapos kifogásról van szó (pl. a felszolgáló gondatlanságból leöntötte itallal, levessel a vendég ruháját), – ôszinte, komoly bocsánatkéréssel – lehetôleg azonnal meg kell téríteni, jóvá kell tenni az okozott kárt (pl. a tisztítási, utazási költségeket), nem várva a számla benyújtására, és természetesen a kijavításnak, kicserélésnek, az újbóli, hibátlan teljesítésnek, vagy a megfelelô árleszállításnak, illetve az elállásnak is helye lehet. Súlyos – igazságosságot sértô – ”udvariatlanság” a hazugság: a szándékosan megtévesztô, hamis, igaztalan állítás, magatartás olyan személy elôtt, aki jogosult megismerni a való tényt (igazat); például: a ”vendéglátó” a ”foglalt”-táblával a valójában le nem foglalt asztal vonatkozásában megtéveszti a vendéget; a ”vendéglátó” a késôbb érkezô, elôzetesen asztalt nem foglalt vendégnek biztosítja az asztalt, az elôbb érkezett vendégnek azt állítva, hogy a másik vendég elôzetesen asztalt foglalt (minél súlyosabb a motívum, a cél – ld. pl. bôrszín, haszonszerzés –, a körülményektôl is függôen – ld. pl. várandós, kisgyermekes, illetve idôs, beteg, fogyatékos várakozó vendég –, annál súlyosabb a magatartás). A vendég jogosult tudni, hogy az adott asztal valójában – az igazság szerint – nem foglalt (vö. emberi méltóság, diszkrimináció-tilalom). A ”borravaló” ”kikényszerítése” elfogadhatatlan; a szolgáltatás megfelelô nyújtását nem szabad függôvé tenni a ”borravaló”-tól, a vendégek közötti, ”borravaló” mértéke szerinti megkülönböztetés is súlyosan etikátlan és jogellenes. Az udvariassággal is összefüggésbe hozhatók a ”megjelenés”, ”öltözködés”, ”ápoltság” (vö. higiénia) körébe tartozó, illetve egyéb magatartások, ame-

lyek etikai szempontból relevánsak lehetnek (ld. pl. szemérmetlen öltözék, túlzott, tapintatlan, hivalkodó ékszerviselet; kulturálatlan, rossz modorú, kioktató, goromba, tolakodó, bizalmaskodó viselkedés, trágár beszéd, zsebre tett kéz, rágógumizás, dohányos lehelet – vö. pl. sarkalatos erények). Végül megemlítem, sajátos etikai problémát vet fel a (nyilvánvalóan ápolatlan) kolduló ember vendéget ”zaklató” koldulása (ld. pl. kerthelyiség esetén), hiszen a vendéglátó a vendégért és a ”felebarátért” is felelôs; ebben az esetben – amikor óriási ”szakadék” tátong a ”dúsgazdag” és a ”szegény Lázár” között (vö. Lk 16,1931) – különösen fontos az alázat, a tapintat és az udvariasság; vagyis alapvetôen és elsôsorban – finoman fogalmazva – nem a ”saját jó hírünk”-rôl van szó, még csak nem is a vendég ”kényelmérôl”, hanem a szó legszorosabb értelmében a felebarátról, az ô életérôl és az attól elválaszthatatlan méltóságáról (ld. élelem, ruha, hajlék – igazságosság), és ezt akkor sem szabad elfelejteni, amikor ”vendégek” vagyunk (vö. ”angyali étel” – Mt 4,11; Lk 22,30; Jn 1,13; Zsid 13,2).

Összefoglalva Mint kovász a tésztában, úgy kell áthatnia az Ország újdonságának a Lélekkel a földet. Ennek abban kell megnyilvánulnia, hogy az igazságosság érvényesül a személyes és társadalmi, gazdasági és nemzetközi kapcsolatokban, nem feledve, hogy igazságos struktúra lehetetlen olyan emberek nélkül, akik igazak akarnak lenni. Az igen legyen igen, a nem pedig nem! (vö. Mt 5,37; 2Kor 1,1720; Jak 5,12) Ehhez meg kell újulni; nem annyira ama sokat hangoztatott ”reform”-ra van szükség, hanem sokkal inkább a teljes lelki megújulásra, a valódi megtérésre. A fentiekben foglaltak elôadásával is ennek érdekében próbálok segítséget nyújtani – egyetemesen, mert miként a Szentírásban kinyilatkoztattatott: ”Isten azt akarja, 31

AGORA hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére.” (ld. 1Tim 2,4) ”Ne féljetek hát!” (Mt 10,31) – ”Szeresse-

tek tettetés nélkül, irtózzatok a rossztól, ragaszkodjatok a jóhoz.” ”[...] gyakoroljátok a vendégszeretetet.” (Róm 12,9,13)

IRODALOMJEGYZÉK Biblia, Ószövetségi és újszövetségi Szentírás, Szent István Társulat, Budapest, 2000. (1455).

AGORA Juhász László

Európai csillagok – Nemzeti csillagok Szabályozott – szabályozatlanság a hazai szállodaiparban European stars – national stars Regulated – deregulation in the Hungarian hotel industry

Szerzô (Author) Dr. Hámori Antal BGF KVIK, Vendéglátás Intézeti Tanszék [email protected]

32

Összefoglalás

Summary

Szerzô hipotézise, hogy a kategorizálás segíti, a vendégeket a szállodaválasztásban, szállodaüzemeltetôket minôség biztosításban és a hatóságokat a szolgáltatások szakmai és fogyasztóvédelmi felügyeletében. A nemzeti kategorizálás jogi szabályozásnak segítenie kell • az öt és félmillió hazai vendég szállodaválasztását, • a közel ezer szállodaüzemeltetô minôségbiztosítási tevékenységét, • a közel tizennégymillió szolgáltatás ellenôrzésének lehetôségét. Esszé célja, értékelni a hazai szállodák kategorizálásának jelenlegi helyzetét figyelembe véve a hipotézisben felvetett megfeleléseknek. Részcélok, a cél eléréséhez a szerzô a következô területeket vizsgálja, az alábbi két részcélt igyekszik feltárni a tanulmány, • Hotelstars EU, szakmailag megfelel a nemzetközi elvárásoknak és nagymértékben kielégíti a vendégelvárásokat és ezzel segíti a szálláshelyválasztást és szállodaüzemeltetôket az európai közösségben. Nemzeti védjegy csillagok a hazai szállodák keresletének 44%-át fedik le. A nemzeti védjegyre, a nemzeti csillagokra szüksége van 2.5 millió vendégnek és 700 szállodának. Kulcsszavak: nemzeti kategorizálás jogi szabályozás, minôségbiztosítási tevékenység, nemzeti védjegy csillagok

The author hypothesizes that the star classification system for hotels can help potential guests choose accommodation, hotel operators control and assure quality and authorities supervise levels of services and consumer protection. A national rating system is expected to help • five and a half million hotel guests in choosing accommodation • nearly one thousand MSME hotel operation enterprises in quality assurance policy • the government and the authorities in the supervision of nearly fourteen million services. The paper evaluates the current status of the national hotel classification system with regard to the hypotheses. The author examines two areas and concludes the following: • The system of Hotelstars EU enables the profession to meet international standards and achieve customer satisfaction. It provides help for guests, as well as hotel operators in the European community. • The system of national stars for hotel categories covers 44% of domestic demand. It is used by 700 hotels and 2.5 million guests. Keywords: national rating system, quality assurance policy, system of national stars

33

AGORA Rendszerváltás elôtti idôszakban, az állami irányításon alapuló szocializmusban az osztályba sorolások meghatározták a szállodák árképzését. Az osztályba sorolás segítette a vendégek szállodaválasztását és a szállodaüzemeltetôket a minôségbiztosítási rendszerük kialakításában. Az esszé áttekinti a szállodakategorizálásban történt jogszabály változások várható hatásait a vendégek, a szállodaüzemeltetôk és a hatóságok1 szempontjából. A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeirôl és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjérôl szóló szabályozást, a végrehajtott európai jogharmonizációt kell vizsgálni, összevetve a Hotelstars EU önkéntes érdekvédelmi szervezôdésével és az így kialakuló nemzeti csillagok helyzetével. A szerzô véleménye szerint az eddigi szabályozás, szabályozatlanságot eredményezett. Magyarországi szállodákban öt és félmillió vendég (5.522.000), közel tizennégy millió (13.904.000) vendégéjszakát töltött el 2010 évben. Ez 878 szálloda, 52.620 szállodai szobájának közel 190 milliárd bruttó bevételt jelentett és 22.186 alkalmazottnak adott munkalehetôségét (KSH 2010). A hazai szállodák háromnegyede (719 szálloda) ötvenszobásnál kisebb. A hazai szállodák keresletének 44%-a belföldi,2 így a nemzeti szálláshelyválasztás két és fél millió (2.561.000) vendéget érint és ez szállodát potenciálisan igénybe vevô lakosság 45%-át jelenti, ôket érinti (”Nemzeti Csillagok” eltûnése KSH 2010).3 Szerzô hipotézise, hogy a kategorizálás jogi szabályozásnak segítenie kell • az öt és félmillió vendég szállodaválasztását, • a közel ezer szállodaüzemeltetô minôségbiztosítási tevékenységét,

• a közel tizennégymillió szolgáltatás, hatósági ellenôrzésének lehetôségét. Az esszé célja, értékelni a hazai szállodák kategorizálásának jelenlegi helyzetét figyelembe véve a hipotézisben felvetett megfeleléseket. A cél eléréséhez a szerzô a következô területeket vizsgálja. 1. Hazai szállodák kategorizálása európai jogharmonizáció elôtt 2. Európai jogharmonizáció 3. Európai csillagok 4. Nemzeti csillagok 5. Szabályozott – szabályozatlanság és a jövô

Hazai szállodák kategorizálása európai jogharmonizáció elôtt A szállodavezetés tárgya a szálloda, a termék, a product a marketing egyik ”P-je”. A szállodák, mint vállalkozások a gazdaság és a turizmusrendszerének elemei. Vendégek elszállásolására kialakított létesítmények a szálláshelyek. Jogszabályi megfogalmazásban, szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képezô épületrész vagy terület (KT 2005:2§.22). A szálláshely-szolgáltatás együttmûködés a lebonyolításban a vendég és szolgáltató között, ennek helyszínét biztosítja a szálláshely-szolgáltató létesítmény. A szálláshely-szolgáltatás üzletszerû gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegû, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggô szolgáltatások nyújtása (KT 2005:2§.23).

Hatóságok a turizmus rendszerének közvéleményi környezetének elemei, de itt elsôsorban az üzemeltetési engedélyezésben, a bejelentési kötelezettségekben és az ellenôrzésekben érintett szervezetek. 2 Ez 6.176.000 belföldi vendégéjszakát jelent a hazai szállodákban, 2010 évben KSH jelentés szerint. 3 KSH 2010 jelentése a népesség 20 – 59 évesek korcsoportja 5.680 e fô.

AGORA Szálláshely szolgáltatás rendszerének szolgáltatásai – szálláshely szolgáltatások – szobakiadás, – közösségi szálláshely szolgáltatás, – egyébszálláshely szolgáltatás, – második otthonbeli szolgáltatások, – saját nyaralók és hétvégi házak, – zártszálláshely szolgáltatásokat – cégüdülô, kórház, laktanya, kollégium, munkásszálló. A szálláshelyek jogi csoportosításánál a felszereltség és kötelezô szolgáltatások területén a legfôbb szempontnak azt tartja a szerzô, hogy • a vendégek a lehetô legegyszerûbben megtalálják az utazási motivációs igényeinek legjobban megfelelô szálláshelyet, • szálláshely szolgáltatók rendelkezzenek egy szabályozott és elismert a minôségbiztosítás kialakítását segítô vezetôi eszközzel, • a hatóságok a rendelet alapján képesek legyenek hatékonyan és objektíven ellenôrizni az elôírások betartását különösen vendégpanaszok kivizsgálásakor. Kereskedelmi szálláshelyek jogi, rendelet szerinti csoportosítása Alaprendelet az osztályba sorolási rendelet volt. A 45/1998. (VI.24.) IKIM rendelet és annak módosításai az 54/2003 GKM. Ez rendelet volt tizenegy éven át a szállodai szak elsôdleges rendelete, a szakma ”bibliája”. Ez alapján a kereskedelmi szálláshelyeket a következôképp csoportosítottuk jogi szabályozottság (IKIM 45/1998) szerint, szálloda étteremmel gyógy-szálloda wellness szálloda garni-szálloda apartman szálloda panzió

kemping üdülôház turistaszálló ifjúsági szálló. A tíz kereskedelmi szálláshely csoportból hét a nevében is szálloda és csak a kemping, amely nem volt szálloda jellegû. A rendelet a felszereltséget, a kötelezô szolgáltatásokat valamint a fakultatív szolgáltatásokat szabályozta és ezek alapján kategóriákba és létesítményekbe sorolta be a szálláshelyeket. Létezett az osztályba-sorolási rendelet szerinti létesítmény besorolás és kategória, és léteztek a szállodák mûködési engedélyében szereplô megnevezések, amelyeket az üzletek mûködésének rendjérôl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirôl (133/2007) rendelkezik.4 A két rendelet megnevezései nem voltak összhangban és ennek a díszharmóniáját teljessé tették a KSH jelentések eltérô adatsorai. A KSH adatszolgáltatás szûkebb elnevezéseket tartalmazó adatsorokat szolgáltat a szakmai elemzôknek.5 Szálloda A szálláshelyek csoportosítása 2004 évben változott meg. A wellness és apartman szállodák ekkor kerültek be a külön megjelölésbe. Alapfeltételek voltak a szálloda meghatározásához – legalább 11 szoba, – a férôhelyek 80%-a egy vagy kétágyas szobában legyen, – ellátást (vendéglátást) nyújtson, – szolgáltatásokat nyújtson, – egy étteremmel, egyéb vendéglátóhellyel rendelkezzen. ”Szálloda 54/2003 GKM rendelet” Ezen rendelet szerint a szálloda az a kereskedelmi szálláshely, amely megfelel az üzletek mûködésérôl és a belkeres-

1

34

133/2007. (VI. 13.) Kormányrendelet (szálloda, panzió, üdülôház, kemping, turistaszálló, ifjúsági szálló, egyébszálláshely). 5 Szálloda (gyógy, wellness, apartman, kastély) és panzió, turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülôház, kemping. 4

35

AGORA kedelmi tevékenység feltételeirôl szóló 133/2007. (VI. 13.) Kormányrendelet mellékletének a 4100. Szálloda pontjában meghatározott követelményeknek, és legalább 11 szobával rendelkezik. ”4100 Szálloda 133/2007. (VI. 13.) rendelet” Külön jogszabályban meghatározott kereskedelmi szálláshely, amely a vendégek részére elsôsorban rövid idôtartamú tartózkodás céljára bútorozott vendégszobákban és/vagy lakosztályokban szállást és egyéb (pl. étel- és italszolgáltatás, parkolás, mosoda, bankett- és konferencialehetôség, sportolási, szórakozási és pihenési) szolgáltatásokat nyújt, és valamely szállodatípus meghatározott osztályába sorolták be. Mûködési engedély csak önállóan a szállodára adható ki, egyéb más engedélyköteles tevékenység (pl. vendéglátás) folytatásához külön mûködési engedély szükséges. ”Szálloda 239/2009. (X. 20.) Kormányrendelet” Az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy. Amennyiben áttekintjük a harmonizáció elôtti és utáni megnevezéseket, valamint a köztes mûködési engedélybeli meghatározást, láthatjuk a fogalmi lazulást, különösen a szolgáltatások területén. Például a jogalkotó kizárja, hogy egy családi szálloda mind a 11 szobája egyágyas legyen, illetve a tulajdonosra bízza, hogy éri el a legalább huszonegy ágyat. Lehetôség van tíz egyágyas és egy húszágyas szoba kialakítására. Szállodák kategorizálása, 45/1998. (VI.24.) IKIM rendelet A szállodákat 1-tôl 5 csillagig kategorizálta a rendelet, az osztályba soro36

lás alapján. A besorolás alapja három tényezôn alapul, – felszereltség (12 területen), – kötelezô szolgáltatások (7 terület), – fakultatív szolgáltatások (95 tétel). A rendelet értelmében a szállodák számba vették az elemek meglétét és önbevallással a szállodát vagy bármely más szálláshelyet az üzemeltetô, önbevallással besorolta. A kitöltött nyomtatványt megküldték a Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak és a hivatal visszaigazolta a szálloda besorolását. A jegyzô, a fogyasztóvédelmi hivatal, a Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jogosult volt ellenôrizni a besorolás feltételeinek meglétét. Felszereltség Felszereltségüket tekintve 12 területen állít fel követelményeket a rendelet a szállodákkal kapcsolatban, 1. Vendégfogadás, recepció 2. Szobaegységek nagysága, 3. Szobák berendezése és felszereltsége, 4. Vizesblokkok száma, 5. Vizesblokk berendezése és felszereltsége, 6. Tájékoztatási eszközök, 7. Lift, 8. Parkoló, garázs, 9. Gazdasági és személyzeti bejárat, 10. Személyzet öltözete, egyenruha, 11. Tárolási lehetôség hûtôszekrényben6 12. A szobákat és valamennyi mellékhelyiséget kötelezô naponta takarítani. A területek alapvetôen a meglétre, nagyságra és berendezésekre tesznek kötelezô kitételeket. A felszereltség tekintetében és sok más területen a rendelet nem követte a fejlôdô elvárásokat. Kiemelten kell megemlíteni a ”szobaegységek nagyságát”, amely a kategorizálásban meghatározó szerepet játszott. A rendszer alapja az volt, hogy az egycsillagos szállodákra kialakított elvárásokat kiegészítették a csillagok számának növekedésével.

AGORA Kötelezô szolgáltatások területei 1. Recepciószolgálat, 2. Textíliaváltás, 3. Étel és italkínálat, 4. Felszolgálás, 5. Egyéb szolgáltatások, 6. Szobaszerviz, 7. Légkondicionálás. A kötelezô szolgáltatásokat hét területen szabályozta a rendelet. A szálláshely szolgáltatók többsége a szerzô feltételezése szerint, nem a rendelet elôírása miatt cserél textíliát a vendég érkezése elôtt vagy a vendég kérésére. Kiemelkedô kötelezô szolgáltatás a 8, illetve 12 fajta magyar minôségi borfajta kötelezô kínálata. Kevesebb ellentmondást tartalmaz mind a rendelet többi része. Kiemelt példák a kötelezô szolgáltatások területérôl. Egy és kétcsillagos szállodáknál, egy idegen nyelvismerettel rendelkezô munkatárs látja el a recepciószolgálatot. A tevékenységéért felelôs személy éjszaka is elérhetô legyen. Háromcsillagos szállodáknál, a vendégfogadó szolgálatot 24 órán át látják el, ebbôl két idegen nyelven legalább napi 16 órán át. Csomagszállítást a vendég kívánságára a szálloda munkatársa köteles ellátni. Négycsillagos szállodáknál, 24 órán át mûszakonként legalább három idegen nyelven kell a vendégek rendelkezésére állni. Csomagszolgálat, legalább napi 16 órán át londiner által. Ötcsillagos szállodáknál, 24 órán át mûszakonként legalább három idegen nyelven kell a vendégek rendelkezésére állni. Csomagszolgálat, legalább napi 24 órán át londiner által. Példaként álljon itt egy – egy kiemelés a további kötelezô szolgáltatásokból. A textilváltásnál, a vendég érkezése elôtt kötelezô tiszta ágynemût adni a vendégnek. A napi ágyazás szintén kötelezô minden kategóriában. Étel és italkínálatban a menük száma, az öt fajta étel

fôcsoportonként és italválaszték kínálati száma legalább 12 fajta magyar minôségi borral. Felszolgálás területén, hogy a reggelit 10 óráig, ételt 11 - 23 óráig, és italt legalább 18 órán át kell felszolgálni. Fakultatív szolgáltatások A fakultatív szolgáltatásoknak 95 választható szolgáltatási tétele volt. Ezek egyedi pontozása 2-tôl 30 pontig terjed. A kereskedelmi szálláshelyeknek kategóriájuknak megfelelô mennyiségû pontszámú fakultatív szolgáltatást kell nyújtani. A következô pontozási minimum határok voltak érvényben, 1*- 5* szálláshelynél minimum 0 ponttól, a minimum 170 pontig. Sajátos módon a tételek naprakész követése elmaradt, így kisebbnagyobb érdekességeket tartalmazott a lista. Például film vagy diavetítô két pontért vagy telefonkönyv a szobákban szintén két pontért. A gyógyászati centrum, a fedett teniszpálya és fedett uszoda 30 pontot ért. A szállodák többsége a fakultatív szolgáltatások területén kön�nyen elérte a megkövetelt pontszámot és négy vagy öt csillagos besorolásba, helyezhette a szállodát. Összegzés • A rendelet öt szállodatípust emelt ki. A típusokból kettô, nevezetesen a gyógy és a wellness valóban típusra utaló kiemelés és általánosan segíthet a vendégeknek a szálláshely kiválasztásnál, hiszen a többnapos látogatók, a turisták motivációjának két jól ismert utazási célját foglalja magába. • A gyógyszállodára elôírás volt, hogy saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítô szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenôrzés mellett terápiás lehetôséget biztosít, és megfelel a természetes gyógytényezôkrôl szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendeletben foglalt feltételeknek. Ennek a megfeleltetése volt az OGYFI

Ez csak az egycsillagos szállodánál volt követelmény.

6

37

AGORA minôsítés, amellyel nem rendelkezett, nem rendelkezik a gyógy-szállodák ötven százaléka. A gyógyfürdô és gyógyintézetek egyik típusa a gyógyszálloda és így törzsadatlappal kell, hogy rendelkezzen. Az adatlap tartalma meglehetôsen komoly és sok határozott elvárást tartalmaz a gyógyszálloda megnevezés használatához. A szállodák kategória szerinti megkülönböztetésén kívül, csak a gyógyszálló és wellness elnevezésre vonatkozik egy nem túl szigorú kettôs és ellentmondásos követelmény. • A ”wellness-szálloda” osztályba sorolása lehet három-ötcsillagos. A színvonalat a felszereltség és a kötelezô szolgáltatások határozzák meg. Így fordulhat elô, hogy ”wellness-szálloda” üzemel beltéri medencével, amelynek az egy vendégre jutó négyzetmétere nem éri el 0,1 négyzetméter szakmai mutatószámot. Itt lehet elôremutató segítség a szakszövetségi besorolás. • További kettô megkülönböztetés, hogy szálloda étteremmel és étterem nélkül nem jelent használható megjelölést a vendég számára. Hasonlóan az apartman-szálloda elnevezés sem utazási motiváció alapján született megkülönböztetés. Az étterem nélküli szálloda a ”garni szálloda” és ez a szálloda megfelel a szállodára elôírt követelményeknek azzal az eltéréssel, hogy a fôétkezések közül csak reggelizési lehetôség áll a vendégek rendelkezésére. Elfogadható, hogy kettô vagy három csillagos szállodák nem nyújtanak ellátást, de a négycsillagos ”garni szálloda”, ellentmond a szakmai és a vendégelvárásoknak is. A kisebb nagyobb ellentmondások ellenére egy évtizeden át betöltötte a szerepét a rendelet. Az európai jogharmonizáció okán a jogszabályok módosítására volt szükség és ez megadta a lehetôséget a hármas díszharmónia feloldására. 38

Európai jogharmonizáció A megváltozott a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás megnevezés helyett a szálláshely-szolgáltatás tevékenység került elfogadásra. A rendeletalkotók (239/2009) a következô fogalmakat határozták meg, és ezzel törölték a korábbi tíz kereskedelmi szálláshelytípus megnevezést Szálloda, Panzió, Kemping, Üdülôház, Közösségi szálláshely, Egyéb szálláshely, Falusi szálláshely. Ez a rendelet a belsô piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. cikkének való megfelelést szolgálja. Szálloda, panzió, kemping és üdülôház és ez most már egyezik 133/2007. (VI.13.) számú kormányrendeletben meghatározott mûködési engedélyek megnevezésével. A turistaszálló, ifjúsági szálló és egyéb szálláshely megnevezése egységesen ”közösségi szálláshely” lett. A fizetôvendéglátás és falusi turizmus szálláshelyei pedig ”egyéb szálláshely” megnevezésre változtak, de mûködési engedélyekben a megnevezés nem változott. Szálloda megnevezésben kiemelt tény, hogy az ágyak számának korlátozó meghatározása új a fogalomban, ez korábban nem volt. Ez részben hatással lehet egyes családiszállodák, panziók valamint apartmanszállodák átsorolására illetve ágyakkal való ellátására. Panzió, az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb húsz. Szigorúbb szabályozottság miatt nem lehet már 150 szobás panzió. Minden panzió 6-10 szobás lehet és az ágyak

AGORA száma nem kevesebb, mint 11 és nem több mint 20. Engedélyezési követelmény Az engedélyezési követelmények a korábbi osztályba-sorolási rendelet tízpontos felszereltségre vonatkozó követelményeit tartalmazza az 1/A mellékletben. A rendelet 4. § (1) bekezdésének szavai szerint, szálloda szálláshely-üzemeltetési engedély arra a szálláshelyre adható, amely megfelel az 1. melléklet I/A. részében foglalt követelményeknek. Az üzemeltetési engedély kiváltja a mûködési engedélyt, kivéve a vendéglátást és egyéb szolgáltatásokat. Az e rendelet hatálybalépésekor a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet szerinti szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának a magánszálláshely-nyilvántartásban szereplô szállásadót kell tekinteni. A jogszabályok áttekintése után vizsgáljuk meg az engedélyezési követelményeket a korábbi rendelet felszereltségre vonatkozó részeivel. Amennyiben a szálláshely-szolgáltató, ugyanazon szálláshelyen egyéb, külön jogszabály alapján bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenységre vonatkozó, más hatóságnál megteendô bejelentését és a bejelentésre elôírt illeték megfizetését a szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelmének benyújtásával egyidejûleg a jegyzônél is teljesítheti. A jegyzô a bejelentést haladéktalanul továbbítja a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra kijelölt másik hatóságnak. Az engedélyezési követelményeket a rendelet minden egyes szálláshelytípusra külön meghatározza. Szálloda esetében az engedélyezési követelmények a rendelet mellékletében, 1. Fogadóhelyiség, közös tartózkodó helyiség, étkezô, 30 ágy felett recepció.

2. Lift csak három emeletnél magasabb épületben. 3. Csomag- és értékmegôrzô helyiség. 4. A vendégek által használható telefon a fogadóhelyiségben vagy a recepción. 5. Szállodánként tárolási lehetôség hûtôszekrényben. 6. A szállodai szobaegység (szoba és hozzátartozó fürdôszoba) nagysága szobatípusonként a teljes szobaszám legalább 80%-ánál legalább 12 négyzetméter, a harmadik ágytól ágyanként további öt négyzetméter 7. A szállodai szobaegység berendezése 8. Az 1999. elôtt épített szállodáknál a vizesblokkok száma 9. Közös WC: WC-kefe tartóval, WCpapírtartó WC-papírral, a nôi WC-ben egészségügyi tasak is, kézmosó, higiénikus kézszárítási lehetôség (papírtörlô vagy meleg levegôvel szárítás). 10. Közös fürdôben: zuhanyzófülke, mosdó, tükör, törülközôtartó, ruhafogas, fedett szeméttároló. Látható, hogy a követelmények száma nem változott, tíz maradt. Ugyanakkor az összetételben változások vannak. Kimaradt a rendeletbôl a következô felszerelési követelmények • Vendégek részére biztosítandó tájékoztatás, eszközök elhelyezése • Parkoló, garázs (253/1997)7 • Gazdasági és személyzeti bejárat elkülönült megléte • Személyzet öltözete, egyenruha használata • A szobákat és valamennyi mellékhelyiséget kötelezô naponta takarítani, ez átkerült az üzemeltetési követelménye közé. Bekerültek a rendeletbe • Csomag- és értékmegôrzô helyiség megléte • A vendégek által használható telefon a fogadóhelyiségben vagy a recepción.

253/1997. (XII. 20.) Kormány rendeletben elôírt mértékben.

7

39

AGORA A két rendelet közt a fenti tekintetben nincs releváns eltérés. A jogszabály alkotók követték a szakmai elvárásokat az eltérô szálláshelytípusokra. Szakmailag minimálisan elfogadható jogszabályi megoldásra a felszereltségekre illetve az engedélyezési követelményekre. Üzemeltetési követelmény 1. 24 órás recepció vagy portaszolgálat. 2. A szálloda tevékenységéért szakmailag felelôs személy éjszaka is elérhetô. 3. A szobákban ágyazás naponta. 4. A szobák és valamennyi mellékhelyiség napi takarítása. 5. Textilváltás 6. Üzenetközvetítés, ébresztés. 7. Étel-, italkínálat: legalább kontinentális reggeli 10 óráig. Az üzemeltetési követelmények a korábbi rendelet, kötelezô szolgáltatásait váltotta fel. A tételek száma hatról hétre nôtt. Kimaradt tételek a harmonizáció során • 4. Felszolgálás • 6. Szobaszerviz • 7. Légkondicionálás. Újonnan bekerült szabályozott szolgáltatások, mint az üzemeltetés követelményei • 2. A szálloda tevékenységéért szakmailag felelôs személy éjszaka is elérhetô.8 • 3. A szobákban ágyazás naponta. • 6. Üzenetközvetítés, ébresztés. Mindkét területen megállapítható, hogy meghatározó változások nem történtek. A legnagyobb eltérés a szállodai vendéglátás, a gasztronómia elvárásainak eltörlése volt. A nyolc – tizenkét fajta magyar bor, sajtok, menük és felszolgálási idôszakok kiemelése után, maradt a legalább kontinentális reggeli 10 óráig a szállodákban. Ugyanakkor a panziókban az étel és italkínálat tekintetében, legalább reggeli szolgáltatás helyben vagy a panzió közvetlen közelében az elvárás. Érdekesség, hogy szállodában szükséges a szakmailag felelôs személy éjszakai elérhetôsége, míg A bejegyzett szállodaigazgató vagy szállodavezetô.

8

40

a többi szálláshelytípusnál ez nem elvárt. A szállodára vonatkozólag a szappan az engedélyezési követelmények közt szerepel, míg a panzióknál az üzemeltetési követelményeknél. Összegzés • A szerzô véleménye szerint, a szakma megtette az elsô szükséges lépést annak érdekében, hogy legyenek jogszabályban rögzített engedélyezési (felszereltség) és kötelezô szolgáltatásokat (üzemeltetési követelmények) tartalmazó elvárások. • A rendelet sugallja, hogy itt és most a szálláshely-szolgáltatás szabályozása fogalmazódott meg. • Kiemelendô, hogy a rendelet 19. § (1) szövegezése szerint, a 2. és a 3. számú mellékletben (45/1998:2-3) már meglévô besorolásokat kell a jegyzônek figyelembe venni. A két melléklet tartalmazza a szálláshelyek és magánszálláshelyek besorolási feltételeit (239/2009:19§).

Európai csillagok A kategorizálás nemzetközivé válása a szállodaláncok kialakulásával köthetô össze. A szállodák azonos márkanevei megkövetelték a név, a lógó, a piacigazdálkodás egységessége után a megjelenés, a felszereltség, a szolgáltatások majd a kínálat és végül a technikai azonosságot. A standard kialakítása és betartatása kiemelt tényezôvé vált a szállodavállalatoknak. Minôségbiztosítási eszközként kialakítottak ellenôrzô listákat. Ezekbôl a listákból alakultak ki késôbbiekben a nemzeti minôségi díjak elvárási listái és a különbözô régiók, országok kategorizálási alapjai. A szállodavállalatok a brand illetve márkaneveikkel nemzetközi piac egységesítését érték el, a saját szállodáikban. Vannak és voltak országok, ahol országos szintû kategorizálás sem alakulhatott ki,

AGORA mert a régiók vagy tartományok rendelkeztek saját kategorizálással. Hazánkban az országosan alkalmazott ”osztálybasorolási” rendelet alkalmas volt az egységes kategorizálásra. Hosszú évtizedeken keresztül egy ország sem akarta feladni a saját rendszerét és így elutasítottak minden kezdeményezést, amely arra irányult, hogy a vendégek szálláshely kiválasztását segítsék. A legismertebb indok az volt, hogy a szállodák a specializáción belül is az egyediségekre törekednek, így egy nemzetközi kategória rendszer az egységesítéssel ezt a törekvést gátolja. A nemzetközi szállodaláncok az országhatárokon és kontinenseken átnyúló márkásítás piaci elônyeit kihasználták. A vendégek egyre erôteljesebben igényelték, elvárták a nemzetközi kategorizálási rendszert, hogy adott kategória azonos tartalmat jelentsen. Az Európai Parlament belsô vizsgálatot tartott a szállodai besorolásról az Európai Unióban, melyrôl jelentés készült a 2003. szeptember 18. (IV/2003/12/03). Már 2006 decemberében elfogadásra került a ”Szolgáltatásokról szóló irányelvek a belsô piacon” (2006/123/EC). Az Európai Parlament 2007. november 29 napon elfogadta, hogy az ”EU új turizmus politikájában, a partnerség erôsítése kapott szerepet”. A szolgáltatásokról szóló irányelvre a belsô piacon dokumentum preambulumának 102. cikkelye kimondja, az átláthatóság követelménye különösen fontos az olyan területeken, mint a turizmus, és kiemelten a szállodaiparban, ahol a minôsítési rendszerek használata elterjedt. Sôt, célszerû megvizsgálni az európai szabványosítás összeegyeztethetôségét és a szolgáltatások minôségét. Az irányelv 26. cikke kimondja, hogy a szolgáltatók tegyenek lépéseket önkéntes alapon a szolgáltatás minôségbiztosítása érdekében. Elvárja az irányelv, hogy ”a tagállamok gondoskodjanak arról, hogy a szolgálta-

tásokhoz kapcsolódó minôségi megjelölésekhez kapcsolódó szolgáltatások könnyen hozzáférhetôk legyenek az igénybevevôk és a szolgáltatók számára”. Továbbá a 26. cikk, a szolgáltatások minôségére vonatkozó részben utal arra, hogy ”a tagállamok intézkedéseket hoznak a szakmai testületek, valamint a kereskedelmi kamarák és a fogyasztói érdekképviseletek közösségi szintû együttmûködésre annak érdekében, hogy támogassák a szolgáltatásnyújtás minôségének javítását, különösen azáltal, hogy értékelését megkön�nyítik.” Végül, a tagállamok, a Bizottsággal együttmûködve kísérô intézkedéseket hoznak, hogy ösztönözzék elsôsorban a fogyasztói érdekképviseletek által elvégzett, független értékeléseket a minôségével kapcsolatban. A következô kitétel jeleníti meg, az Európai Szállodai Csillagok hazai bevezetésének módját, mely szerint a tagállamok, a Bizottsággal együttmûködésben ösztönzik az önkéntes európai szabványok fejlesztését azzal a céllal, hogy elôsegítsék a szolgáltatásnyújtás minôségének javítását. Az irányelv megadta a lehetôséget az európai tagállamok szállodaszövetségeinek az együttmûködésre, igaz ezek nem fogyasztói, hanem szolgáltatói érdekképviseletek. Az eljárásban a tagállamok szállodaszövetségei és a HOTREC (HOTREC 2011)9 járt az élen. A kategorizálás elôtt felméréséket, vendégmegkérdezéseket alkalmazott a szervezet. Ennek egyik tanulsága volt, hogy a vendégek szállodaválasztásában 66%-ot képviselnek a személyes javaslatok. A sorrendben 40%-ot képviselnek a szállodai csillagok száma, 30%-ot a szállodai márkanevek és 30%-ot a web megtekintések. Látható, hogy a csillagok száma nagy befolyással van a szálláshelyválasztásra. A szállodák honlapjai a szerzô szerint legalábbis az információ szerzés területén magasabb részarán�nyal szerepelnek, mint 30%.

HOTREC, Európában mûködô szállodák, éttermek, kávézók és hasonló létesítmények nemzeti szövetsége.

9

41

AGORA Minden szálloda végez vendégelégedettségi vizsgálatokat, de sem a Magyar Szállodaszövetség, sem más szervezet nem tudja országosan összesíteni az eredményeket, ezek megmaradnak a szállodavállalatok és egyedi szállodák vezetôi eszközeinek. Felmérés készült, hogy a vendégek mit részesítenek elônyben, a szállodákban mi a fontos számukra. A megkérdezett vendégek több mint fele tartotta fontosnak a következô elemek meglétét, zuhany vagy fürdôszoba a szobával egy egységben, alvást biztosító csend és nyugaII. Bútorok és felszereltség III. Szolgáltatások I. Épület, szobák IV. Szabadidôs tevékenységek V. Egyéb (Minôségbiztosítás) VI . Házon belüli konferencia lehetôségek Összesen Minden kategóriában meg vannak határozva a minimális követelmények, például egycsillagos szállodáknál 44 tételben és az ötcsillagos szállodákban pedig 121 a minimális követelmények száma. Épület és szobák, összes lehetséges pontszáma 178 és ez 17%-os részarány. Nyolc részterületet ölel fel, (Tisztaság – higiénia, Karbantartottság, Recepció, Szobák, Társas terek, Akadálymentesítés, Parkolás, Egyéb), ezt 29 tételsort jeleníti meg. Kiemelkedô a Szoba 50%-os, a Társas terek 17%-os és az Akadálymentesítés 16%-os részaránya. Bútorok és felszereltség tekintetében 123 tételt tartalmaz és a tételsorok 46%-a. Az elérhetô pontok száma 363 és ez 35%-os részarány jelent az összes elérhetô pontszámból. Ez a terület szerepel a legnagyobb súllyal az értékelésben. Nyolc részterülete (Higiénia felszereltség, Hálószoba felszereltség, Szoba felszereltsége, Értékmegôrzés, Zajszigetelés és légkondicionálás, Szórakoztató elektronika, Telekommunikáció, Egyebek). Kiemelt három fô súlyozású részterület a Hálószoba 23%, a Zajszigetelés 13%, Szobafelszereltség 12%. 42

lom, büféreggeli ellátás, TV a szobában, szobaméret, általános benyomás a szállodáról, parkolási lehetôség, éttermi szolgáltatás a szállodában, nem dohányzószobák biztosítása és végül, fûtött beltéri vagy kültéri medence megléte. A felsorolt elemek nem kívánnak külön magyarázatot, a szerzô is hasonló eredményre jutott a szállodai vendégelégedettség mérései alkalmával. Ez segítette a különbözô tényezôk figyelembe vételének súlyozását az értékelésnél. Az ellenôrzési lista hat fô területre terjed ki eltérô súllyal 123 tétel 67 tétel 29 tétel 19 tétel 10 tétel 18 tétel 266 tétel

363 pont 281 pont 178 pont 110 pont 59 pont 48 pont 1.039 pont

35% 27% 17% 11% 5% 5% 100%

Szolgáltatások, felmérése 67 tételben az összes tétel 25%-át adja. A maximális pontok száma 281 és ez 27% részarányt jelent. Mint az elôzô területeknél itt is nyolc részterület van (Szobák takarítása és ágynemû csere, Italkínálat, Reggeli, Étel, Recepció, Mosó, és vasaló szolgálat, Fizetés, Egyéb). Kiemelt három fô súlyozású részterület Recepció 35%, Étel 26%, Egyéb 20%, itt az elérhetô pontszám 57, ebbôl az ”Éjszakai ágyazás 10 pont és bankett lehetôség 250 fôig 8 pont és bankett 100 fôig 4 pont”. A többi tétel egy – egy pontot ér. Szabadidôs tevékenységek, 19 tételben, összesen 110 pontot lehet elérni és a súlyarány 11%. A három résztétel súlyaránya Spa 63%, Rekreáció feltételei 10%, Egyéb 27%. Gyermekek felügyelete 3 éves alatt 10 pont és 3 éves felett is 10 pont, ez a két tétel az összes egyéb 74%-a. Egyéb, 10 tételben az elérhetô pont 59 pont és 6%-nyi súlyarány. Az egyéb kategória a minôségbiztosítást fedi le. Kilenc részterülete van (Vendégvélemény rendszeres megkérdezése, Szervezett próbavásárlás Mystery Shoping, European Hospitality Quality - EHQ (Q),

AGORA Magyar Turizmus Minôségi Díj - EHQ (QQ), European Hospitality Quality - EHQ (QQQ),). A második négy terület piacigazdálkodási terület (Szállodai honlap valóságnak megfelelô fotókkal és tartalommal a szállodáról, Online foglalás lehetôsége elektronikus foglalási rendszerrel vagy saját honlap,10 Térkép a szálloda elhelyezkedésérôl, kérésre vagy interneten, A vendégek felkérése, hogy írják meg véleményüket a szállodáról, egy internetes portálon, vagy a szálloda honlapján). Kiemelt három fô súlyozású részterület Mystery Shopping11 25% és EHQ 3Q 17%. Házon belüli konferencia lehetôségek, 18 tételben, az elérhetô pontszám 48 és ez 5%-os pont részarányt jelent. A részterületek száma négy (Termek, Telekommunikáció és média, Felszereltség és technológia). Érdekesség, hogy a konferencia termek mérete nagyobb, mint 250 m2 akkor a minimális belmagasság legalább 3,00 méter és ez 10 pontot jelent. Konferenciaterem természetes megvilágítással, és a sötétítés lehetôségével 3 pontot ér, de minimum követelmény egyben. Azaz nem konferenciaterem a terem, ha nincs természetes megvilágítása. A fényerô minimum 300 Lux és legyen szabályozható ez 2 pont. Három falitábla termenként az 1 pont, de minimum követelmény. A hat fô terület áttekintése megmutatja a szakmai elôkészítés professzionális jellegét, valamint feltehetôen azt a tényt, hogy itt és most nem egy nemzetközi szállodalánc minôségi controlling listájának az átmásolása történt, hanem egy jól szerkesztett és súlyozott ellenôrzô listát állított össze a szakma. Az elérhetô maximális pontszám 860 hat fô területen, 30 részterületen, 266 tételsorban. A szállodakategóriáknak vannak minimum követelményei, amelyek pontszámban is megjelennek, 44 és 121 pont 10 11

közt az egy és ötcsillagos kategóriára vonatkozó pontszámok. Szálloda megnevezéshez vannak minimum pontok, 90 az egycsillagos kategóriához és 570 pont az öt csillagoshoz. A Superior pontok egy emelt szintet jelentenek, 80 plusz pont elérésével lehet használni a megemelt szintû kategóriát Hotelstars EU****superior. A szerzô kiemeli érdekességként a kiemelt nagyságú pontokat jelentô tételeket. A huszonöt pontot az a szálloda kaphatja, ahol a szobák 30 négyzetméteresnél nagyobbak. Ez a legmagasabb pontszám egyedi tételre. A húsz pont, egyfelôl szintén szobanagyságot honorál, a 22 négyzetméteresnél nagyobbakat és ennyit ér az is, ha két eltérô koncepciójú, a la carte étterem található a szállodában. Tizenöt pontot már 10 tételnél lehet elérni. A 18 m2-esnél nagyobb szobákért, a vendégfelvonókért, a 100x200 cm-es ágyakért, a szobában szabályozható légkondicionáló berendezésért, három eltérô szaunáért, itt minden szauna öt pont, de összesen 15 pont érhetô el. A fûtött és legalább 40 m2-es beltéri medence is ebbe a kategóriába tartózik. A további négy tétel az elvártan betöltött munkakörökre vonatkozik, úgymint a recepciós és a londiner, - mely munkakörök kötelezô minimumot jelentenek az ötcsillagos szállodáknál -, valamint az ajtóálló (doorman) és a kocsi-rendezô. Tíz pontot lehet elérni tizenöt tételnél, mint 14 m2-s szoba, tágas lobby ülôhelyekkel és italfelszolgálással, 5 m2-esnél nagyobb fürdôszobák, ágyméret, matracvédô, igazolt kétévente tisztított matracok, 24 órás szobaszerviz, két étterem, éjszakai ágyazás (turndown service), külsô legalább 60 m2-es fûtött medence, gyermek felügyelet, EHQ QQQ minôsítés és 250 m2-esnél nagyobb és 3 méteres belmagasságú konferencia terem.

Egy egyszerû e-mail nem elegendô, írja a rendszer a lábjegyzetében. Mystery Shopping a következôket jelenti: a vizsgált idôszakban legalább egy alkalommal a szálloda kezdeményezésére és költségére külsô szakértôk anonim formában vizsgálják, ellenôrzik és dokumentálják a szálloda szolgáltatásait. A szállodaláncok által elvégeztetett ilyen típusú vizsgálatok kielégítik a követelményeket.

43

AGORA 2011 tavaszán a Hotelstars Union a 7 tagországban, amely az EU-ban mintegy 150 milliós piacot képvisel, 17.000 szálloda kategorizálását 2010-tôl kezdve azonos alapelvek alapján végzi. A hazai 787 hazai szállodából 48 (5%) minôsített és 235 (27%) regisztrált a minôsítésre. Érdekesség, hogy négycsillagos szállodáknál a recepció 18 órás és fennmaradó idôben telefon elérés az elvárás. A porta kétnyelvû kommunikációja 3*és 4*-ban minimum követelmény. Vannak szubjektív elvárások, mint a szoba megfelelô világítása és ez minimum követelmény minden kategóriában, a konferenciatermeknél elvárás a 300 Lux. A több típusú párna, csak öt csillagban minimum elvárás, de nem rendezi, hogy mennyi a több toll, szivacs, antiallergén szerepel a lábjegyzetben. Ismert, hogy vannak szállodák, ahol a párnalap, hasonlóan mint itallap van elhelyezve a szobákban, amibôl a vendég választhat. A legnagyobb választékok elérik a 15-20 párnaszámot. Minden tényezôt figyelembe véve nagyon nehéz és kivételes, hogy kisebb észrevételekkel kritizálni tudjuk ezt a nemzetközi szakemberek által közösen létrehozott rendszert. Összegzés • A felmérések alátámasztják a csillagok jelentôségét a szálláshely kiválasztásban. • Vendégfelmérések alapján lettek a különbözô területek preferenciái kialakítva. • A Hotelstars EU szakmailag megfelel a nemzetközi elvárásoknak és nagymértékben kielégíti a vendégelvárásokat és ezzel segíti a szálláshelyválasztást az európai közösségben. • A kategorizálási rendszer alkalmas arra, hogy a családi-szállodák és az önálló-szállodák üzemeltetôi irány12 13

adóként használják, a minôségbiztosítási rendszerükben.12

Nemzeti csillagok A nemzeti csillagok elvesztése a hazai munkaképes lakosság 45%-át és a hazai szállodák legalább kétharmadát érinti. A felvetés magyarázatát a magyarországi szállodák átlagos szobaszámával és keresleti piacával lehet bemutatni. Hazai szállodák csoportosítása üzemméret szerint: Méret és siker összefüggése: kis üzemméretû szálloda is lehet sikeres és a nagy szobaszámú szállodák is nyújthatnak alacsony teljesítményt. Az irányított állami fejlôdés hatására a magyarországi szállodák átlagos szobaszáma magas, 60 szoba.13 Az Egyesült Államokban ez a szám 70, ez a szállodaláncok kialakulásának hazája és ma is a szállodai szobák 75%-a lánchoz tartozik. Európában átlagosan 30 szobások a szállodák, ennek oka, hogy sokkal gyakoribbak a családi-szállodák. Az organikus (szerves) fejlôdés a kisebb családi és önállószállodák fejlôdését segíti elô. A hazai organikus fejlôdés második szakasza 1989 óta tart és ennek hatására az öt és négycsillagos szállodák, valamint a szállodapiac átlagos szobaszámai csökkennek évrôl évre. A piaci pozicionálás szempontjából lehet kicsi, közepes, nagy és mega szállodákat megkülönböztetni. A hazai minimális tizenegy szállodai szobától a legnagyobb ötszáz szobás szállodáig nagyon eltérô a szállodák szobaszáma. A hazai legnagyobb szállodák Budapesten: a Grand Hotel Hungária 500 szobával, és a Mercure Hotel Korona 433 szobával. A nemzetközi piacon több ezer szobás szállodák is

Hotelstar EU kielégíti a (2006/123/EK) direktíva elvárásait. A szálláshelyek átlagos szobaszáma fele a szállodákénak 28 szoba. Panziók átlagos üzemmérete 17 szoba, a 239/2009 rendelet szerint a panzió mérete ”szobák száma legalább hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb húsz”. Az átsorolásokhoz megfelelô idôre van szükség.

44

AGORA mûködnek. Las Vegasban van a világ húsz legnagyobb szállodájából, tizenöt. Las Vegasban két vagy három szálloda szobaszáma több, mint Budapest összes szállodai szobaszáma. A legnagyobb szálloda a First Hotel Malaysia 6.118 szobával. Ezt követi 5.690 MGM Grand Hotel és a Luxor 4.408 szobával. A szerzô szállodaigazgatói tevékenysége során a legnagyobb szállodai szobaszám, amelynek területi igazgatója volt 733 szoba és a legkisebb pedig 72 szoba, most egy 29 szobás szálloda nyitásának elôkészítésében vesz részt. Magyarországi szállodák átlagos szobaszáma A magyarországi szállodák, átlagos szobaszáma a szervetlen fejlôdés hatására 60 szoba. Az állami irányítás idôszakában nem épültek családi-szállodák14 és önálló-szállodák, csak állami tulajdonban lévô szállodavállalatok által üzemeltetett nagy, 150-350 szobás szállodák. Európában és így hazánkban sem jellemzôk a mega és giga-szállodák. Ezek fôleg Amerikában terjedtek el, ahol tizenöt szállodának, annyi szobája van, mint Magyarországon összesen. A hazai szállodapiacon kilencszáz szálloda és ötvenkétezer szállodai szoba van. Az átlagos szobaszám Budapesten 110, Balatonnál 70 és vidéken 40 szoba. A legalacsonyabb átlagos szállodák, a vidéki háromcsillagos szállodák 39 szobával. Az állami irányítású fejlôdési szakaszban az akkori ”idegenforgalom” orientáltsága miatt Budapesten és Balatonon épültek a szállodák, és ez volt hatással a mai átlagos szobaszámokra. Ugyanakkor, ha szállodákról beszélünk, akkor a budapesti elismert, nagy szobaszámú, szállodavállalatokhoz tartozó szállodák jutnak mindenkinek elôször eszébe. A 150 szobásnál nagyobb 4 – 5 csillagos szállodák száma 20 és további

20 háromcsillagos szálloda nagyobb 150 szobásnál. Hazánkban 108 szálloda van, amely százegy szobánál nagyobb üzemméterû, ebbôl a közép-felsô és felsô kategóriába tartozik 67 szálloda. Amikor szállodára gondol valaki akkor általában erre a 67 illetve 108 szállodára gondol, ami a szállodák 11%-a, viszont a kínálati részaránya a duplája. A hazai piacra jellemzô, hogy az elsô öt legnagyobb szállodavállalat szállodái átlagosan 167 szobásak. Ennek az öt szállodacsoportnak 72 szállodája van és 12 ezer szállodai szobáit üzemeltetnek, ez a hazai kínálati piac 25 százaléka. A hazai szállodák 75%-a független, családi vagy önálló szálloda, 11–50 szobás üzemmérettel. A kis szállodáknál szûkebben áll rendelkezésre az élômunka és az eszközök. Ez hatással van a vezetési módszerre, valamint a vezetési információs rendszere. A kis szállodák egyszerû szervezetekre jellemzô szervezeti felépítést alakítanak ki. Ugyanakkor van 4 panzió hazánkban, amelyeknek a szobaszáma nagyobb, mint 150. Érdekes, hogy a wellness szállodák 65%-a ötvenszobásnál kisebb. Az összes szálloda 60%-a két és három csillagos és 50 szoba alatti, alsó és alsóközép kategóriás kis családi és önálló szálloda. Az átlagos nagyságú szállodák száma 140, ez az összes szálloda 14 százaléka. Magyarországon a közép és felsôközép kategóriás szállodák többsége közepes nagyságú szálloda. A közepes nagyságú szállodák is lehetnek önálló szállodák vagy szállodalánchoz tartozó szállodák, nagyon ritka a több száz szobás családi szálloda. A hazai szállodáknak csak 11%-a tartozik a nagy szállodák közé, ez 108 szálloda. A legtöbb nagy szálloda, 18 egység, négycsillagos és egy kétcsillagos szálloda nagyobb 151 szobásnál.

Családi-szálloda, hol a szálloda tulajdonjoga a családban van és általában a család üzemelteti a szállodát vagy szálláshely-szolgáltató létesítményt. Önálló-szálloda, amikor a tulajdonjogot egy vagy több társaság gyakorolja, jellemzôen már van kinevezett szállodaigazgató. A családi és önálló-szállodák is függetlenek, mert nem tartoznak szállodalánchoz.

14

45

AGORA Kiemelt érdekességek a hazai szálláshelyek megoszlásában: • szállodák 74%-a kisszálloda, • szállodák 60%-a 2-3 csillagos kisszálloda, • ötcsillagos szállodákból csak 2 nagyobb 150 szobásnál, • wellness szállodák 65%-a kisebb 50 szobánál, • gyógyszállók 38%-a kisebb 50 szobásnál. Tulajdonosi forma (kör) szerinti szakmai csoportosítás Tulajdonosi forma alapján a szállodákat csoportosíthatjuk a következôképen • családi szállodák, • önálló szállodák, • szállodalánchoz tartozó szállodák, • klasszikus, • franchise alapú, • szállodacsoporthoz tartozó szállodák. Családi és önálló szállodák voltak többségben Magyarországon a 1945 elôtt, amikor szerves fejlôdés során alakultak ki a szállodák. Már nagy szállodák is épültek15 ezek önálló és független szállodák voltak, de már a részvénytársasági forma is megjelent a tulajdonlásban. Szállodaláncok hazánkban nem alakultak ki. A 80-as évek elején több szállodalánc jelent meg hazánkban, elsô szintû névhasználati szerzôdésekkel, például Novotel, Hyatt, Hilton, Ramada, Penta. Napjainkban minden jelentôs szállodalánc képviselteti magát hazánkban, de alapvetôen csak Budapesten. Hazánkban nem alakultak ki szállodaláncok. Ennek okai, hogy a hazai szállodavállalatok nem szerves fejlôdés hatására fejlôdtek szállodacsoportokká, másik ok a belföldi turizmus hiánya és szociális jellege volt, harmadik ok a szakma inspirációs hiánya. Meglehetôsen késôi korszakban a Pannonia Hotels tett kísérletet az alkalmazott egységesítések márkásítására, de ezt a privatizáció folyamata érdektelenné tette. 15

Összegzés • A hazai szállodák keresletének 44%-a belföldi turizmus alapú. • A hazai szálláshelyek 51%-a belföldi turizmus alapú, ahol az elveszett iránytût, például a napraforgót nem helyettesíti a Hotelstars EU, • a kereslet fele érdekelt csak igazán a Hotelstars EU rendszerben • a kereslet másik fele elveszti a tájékoztatási eszközét, a nemzeti csillagokat és napraforgókat. • A hazai kínálat háromnegyedének elsôdleges piaca a belföldi turizmus, ezért nem feltétlen érdekelt az Hotelstars EU rendszer alkalmazásában. • A nemzeti csillagokra szüksége van 2.5 millió vendégnek és 700 szállodának. • Hotelstars EU önkéntes, nem kötelezô. • Szállodai érdekvédelmi szövetségnek befizetett minôsítési díjak ellenében használhatók a Hotelstars EU szállodai csillagok hazánkban. • Megszûnt a harmadik és egyben igen fontos tényezô, a hatóság szerepe a szálláshelyek kategorizálásában.

Szabályozott – szabályozatlanság és a jövô Az elsô részben ismertetett osztályba sorolási rendelet volt a szakma ”bibliája”, a 45/1998 (VI.24.). Ez volt a sokat szidott, de mindenre kierjedô rendelet. Ezt felváltotta az európai jogharmonizációs rendelet 239/2009 (X.20.). A második részben kifejtett jogszabály kitért a jogfolytonosságra a 19. paragrafusban. A rendelet kitér a létesítményekre, szálláshelytípusokra és itt már megjelenik a haszonélvezet igazolása az üzemeltetô részérôl. Kitér az engedélyezés feltételeinek és az üzemeltetési követelményeinek ismertetésére. Jelen hatályban nem rendelkezik a kategorizálás jövôjérôl, mert a 20. § és 21. § szö-

Gellért, Royal, Grand Hotel Margitsziget, Metropol, Park, Palace, Royal, Béke.

46

AGORA vegezése nem szerepel a hatályos jogszabályban és utalás sincs rá, hogy miért nem. Itt volt rendezve, hogy a kategorizálás szabályozását a turisztikáért felelôs állami szervezet jogosult és köteles szabályozni, valamint itt szerepelt a kategorizálás jogfolytonossága. A harmadik részben felvezetett Hotelstars EU hazai bevezetése önkéntes, a szövetség díjat kér a bevezetésért. A szállodák és éttermek szövetsége, mint érdekvédelmi szövetség levédte a szállodai csillagokat, csak ô adhatja ki és vonhatja vissza a használatát. Elsô szabályozott – szabályozatlanság, a megszerzett nemzeti csillagok és napraforgók elvesztése. Mindezeket a tényezôket megismerve a hazai szállodapiac kínálatának háromnegyede elvesztette ”iránytûjét” a nemzeti szállodai csillagokat, mert lobby tevékenység hatására módosításra került az európai jogharmonizációs 239/2009 rendelet. A 19., 20., 21. paragrafusok utólagos törlése a szálláshelyszolgáltatás minden egységére törli a nemzeti csillagok és egyéb kategóriák használatát. Második szabályozott – szabályozatlanság, önkéntes csatlakozás. A belföldi piacon érdekelt szállodáknak az európai rendszer nem jelent érdekeltséget, és mivel nem kötelezô érthetô, ha nem is törekszenek ennek alkalmazására. Ez jelentheti a szállodák akár kétharmadát is, nem beszélve a panziókról, kempingekrôl, üdülôkrôl, közösségi és egyéb szálláshelyekrôl. Harmadik szabályozott – szabályozatlanság, szállodai márkanevek. A szállodaláncok rendelkeznek egyedi márkákkal. A brand nevek elismertsége számukra többet jelent, mint az európai csillagok magyarországi használata. Ugyanakkor szakmai hitvallásból, a költségek könnyebb elôteremtése és a szövetségben való aktív egyéni részvételük miatt, bizonyára hamarosan túlesnek a minôsítés folyamatán, hiszen amúgy megfeleltek a feltételeknek.

Negyedik szabályozott – szabályozatlanság, érdekvédelmi szövetség vagy hatóság. Az állam visszalépése okán a ”üzemeltetési szerzôdésbe adta a kategorizálást” egy szövetségnek, a panziók, kempingek és a többi szálláshelyszövetségek is a szállodaszövetséghez tartoznak vagy a Hotelstars EU mintájára lesznek európai szintû falusi szálláshely besorolások és akkor az napraforgó, tulipán vagy pipacs lesz. Ötödik szabályozott – szabályozatlanság, vendégpanasz kezelése. Teljes mértékben hiányzik a hatósági jogkör, a vendégpanaszok esetén a jegyzô az elsôdleges eljáró hatóság, de a szállodaszövetség fog büntetni vagy visszavonni az ”Európai Csillagokat”. A fogyasztóvédelem mi alapján jár el az önkéntesen vállalt kötelezettségek idôleges be nem tartása miatt? Hatodik szabályozott – szabályozatlanság, állami szerepvállalás teljes hiánya. Nem fejtette ki a kereskedelmi kamara, hogy szálláshely-kamara szekciót alakít. Nem nyilatkozott a Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, hogy erôsíti a meglévô, volt szerepvállalását. Összegzés A turizmus egyetlen szervezete sem vállalta fel a hatóság szerepkörét a klas�szifikáció területén. Nemzetgazdasági Minisztérium, Belgazdaságért Felelôs Államtitkársága a honlapján elhelyezi, hogy ”Felügyeli a turizmusfejlesztéssel kapcsolatos stratégiai feladatokat, valamint a miniszter kereskedelempolitikáért és a fogyasztóvédelemért való felelôsségével kapcsolatos feladatait.” (Kormány 2011) A szerzô felvázol egy elképzelt jövôképet, felvállalva a koncepció minden hiányosságát. • A jogharmonizációs rendelet megfelelôen biztosítja a jegyzô és társszervezetek számára az engedélyezés és üzemeltetés minimális jogszabályban rögzített feltételeit. 47

AGORA • Az ”Európai Csillagok”16 minden szálloda számára szabadon és önkéntesen elérhetô legyen, mint a többi hasonló minôsítési rendszer, • Hotelstars EU – **** • European Hospitality Quality – EHQ (Q), • a Magyar Turizmus Minôségi Díj – EHQ (QQ), • European Hospitality Quality – EHQ (QQQ), • ISO – 9001. Ezen díjak és minôsítések elérése a szálloda egyedi döntése, a piaci helyzetének, versenyképességének és lehetôségeinek figyelembe vételével. • Szükséges visszaállítani a nemzeti kategorizálás hatósági jogkörének gyakorlását, amely objektív mérceként áll rendelkezésére a minôség és követelményrendszer betartásának ellenôrzésekor. A hatóság szerepét ebben az esetben • Kereskedelmi Kamara, • a kötelezô kamarai tagság biztosítja, a szálláshely-szolgáltató rendszer teljes körû nyilvántartását és ellenôrizhetôségét, regionális szinten is • Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal • a már rendelkezésre álló adatokkal az országos lefedettséggel az utaztatás és vendéglátás engedélyezési nyilvántartását felügyelheti, bejegyzési, elutasítási, ellenôrzési és felfüggesztési vagy bezárási jogkörrel • Belgazdaságért Felelôs Államtitkárság, Turisztikai szervezete töltheti be, amely ebben az esetben a stratégiai és fejlesztési feladatai mellett a napi szinten képes követni a szállás-

AGORA cia termek száma és összes férôhelye, valamint ezek viszonya az éttermi ülôhelyekhez. Ilyen feltétel lehet kezelô helyiségek száma, vagy az egy szobára jutó medence négyzetméter. A kiemelt fajlagos mutatószámok alapján a medium – közepes, elfogadott - elnevezés ”Spa Medium”. Felsô luxus kategóriában, amikor a gyógyszállodában az egy vendégre jutó napágyak száma egy, és relax szobában a pihenôágy nem mûanyag és legalább annyi négyzetmétere van, mint a pótágynak, azaz öt négyzetméter, ebben az esetben a társult gyógy-szálloda, ”Spa Luxury”22 megnevezést használhatja a regisztrációs számmal.

helyek, a vendéglátás és az utaztatás teljes turisztikai spektrumát. • ”Nemzeti Csillagok” a szállodai kategorizálás hazai rendszere is szállodai csillagokon kell, hogy alapuljanak, ennek van már egy elfogadott tradíciója. A két rendszer alapulhat egységes követelményrendszeren. A kategorizálás ebben az esetben viszont már hatósági, jogszabályban rögzített elvárásokat jelentenek. Ez minden szálláshely szolgáltatóra kötelezô lehet regisztrálási szám használatával. A rendszer hasonlóan közzéteszi a bejegyzett és kategorizált szálláshelyeket, szállodákat, mint például az OGYFI a minôsített forrásokat, gyógyvizeket és gyógy-szállodákat. A 45/1998 rendelet kötelezte a szállodákat a ”réztábla” elhelyezésére. Ez annyiban változik, hogy egyes szállodáknál kettô vagy akár több tábla lesz a bejárat mellett. A 25x50 cm-es réztábla kiegészül egy hatósági névvel és egy regisztrációs számmal.17 Természetesen a szálloda használja az ”Európai Csillagot”18 , a ”Nemzeti Védjegyet” és további minôségi díjakat ”Magyar Turizmus Minôség Díj” és egyéb például ”Zöld Szálloda”minôsítéseket nem elfeledkezve az ISO megjelölésrôl. • A szállodai specializáció fejlôdése megköveteli, hogy a szálláshelytípusok19 és a kategorizálás20 mellett a szakosodás21 minôsítése is megtörténjen. A nyilvántartás történhet a nemzeti kategorizálás felelôs szervezete által. A besorolás háromszintû a megnevezés használatának elnyeréséhez szükségesek a ”Spa Standard” alapkövetelmények. Erre jó példa a konferen-

Hotelstars EU Például a korábbi ”Alfa Szálloda – Hotel ****” az új rendszerben lehet ”Alfa Szálloda – Hotel ****” Hungarian Tourism Office Regsiration Number: 1/2011”. 18 ”Alfa Szálloda – Hotel ****superior” – Hotelstrars Unio EU Regsiration Number: 1/2011”. 19 Szálloda, panzió, üdülôház, kemping, közösségi szálláshely, egyébszálláshely, falusi szálláshely. 20 ”Nemzeti Csillagok” és ”Hotelstars EU”. 21 Az utazási motivációk alapján például az alábbiak szerint üzleti, butik, apartman, konferencia, és városi, üdülô, termál, sport, gyógy, wellness, medical, kastély.

Vendégelégedettség növekszik, mert a hazai és a külföldi vendégek is megtalálják a megfelelô eligazodást a ”Nemzeti”23 és ”Európai” kategorizálásban és szakosodás három szintjén. Szállodák üzemeltetôinek elégedettsége növekszik, mert úgy a hazai, mint az európai piacon megfelelô minôsítéssel tudnak megjelenni. Nemzeti turizmus rendszerében a regisztrációval beazonosított minôsítések segítik az átláthatóságot és ezzel biztosítható a fogyasztóvédelem hatékonysága a fenntartható szolgáltatási minôségbiztosítás érdekében. Az egységes nyilvántartás összevonva az utaztatás és vendéglátás nyilvántartásaival növeli az ”I”szakágazat és a turizmus egységes megítélését.

16 17

48

22 23

A Standard, Medium, Luxury a szerzô javaslatai ezen változtathatnak a szakszövetségek. A Nemzeti Védjegy eltérhet könnyítéssel az V. Egyéb 243-252 pontoknál és szigoríthat a szabadidôs, a konferencia valamint vendéglátás tevékenységi, kínálati elvárásoknál és például a szakképzett létszám elvárása a teljes létszámon belül kategóriánként eltérô százalékban, hasonló lehet a magyar termékek borok, pálinkák kínálaton tartásának elôírása is.

49

AGORA IRODALOMJEGYZÉK KSH 2010 jelentés 2010 december, ksz21012 kiadvány, Budapest KSH 2010 jelentése a népesség alakulásáról, 2011 kiadvány, Budapest 2005. évi CLXIV. Törvény a kereskedelemrôl, 2.§, 22. pont. 2005. évi CLXIV. Törvény a kereskedelemrôl, 2.§, 23. pont. 45/1998. (VI.24.) IKIM rendelet, (54/2003 GKM rendelet végzései beleépítve) a kereskedelmi és a fizetôvendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minôsítésérôl 133/2007. (VI. 13.) Kormányrendelet 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet az üzletek mûködésének rendjérôl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirôl 239/2009. (X. 20.) Kormányrendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeirôl és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjérôl 253/1997 (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekrôl 239/2009. (X. 20.) Kormányrendelet, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeirôl és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjérôl 19§. (2006/123/EC) Szolgáltatásokról szóló irányelvre a belsô piacon (2006/123/EK), Directive on Services in the Internal Market 45/1998:2-3 A 2. számú melléklet a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelethez. A szállodák osztályba sorolási feltételei. A 3. Számú melléklet a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelethez, az idegenforgalmi célból hasznosított magánszálláshelyek osztályba sorolási, illetve minôsítési követelményei. HOTREC a belga jog alapján alapított, non-profit szervezet. http://www.hotrec.org/pages/abouthotrec/objectives Kormány 2011 - Http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/ belgazdasagert-felelos-allamtitkarsag/szervezet

Szerzô (Author) Dr. Juhász László, BGF KVIK, Turizmus Intézeti Tanszék [email protected]

50

AGORA Bujáki Péter_ Baráth Kinga

G O L F - a kortalan olimpiai játék G O L F - the timeless game – Összefoglalás

Summary

A golf olimpiai sportágként 1900-ban és 1904ben szerepelt az olimpián, azóta azonban a golfozóknak nem volt lehetôségük olimpián is versenyezni. 2009 októberében a Nemzetközi Olimpiai Bizottság koppenhágai ülésén ismét felvette az olimpiai játékok közé, így a 2016os olimpiától szerepelni fog a programban. A kutatás tárgyát képezi a hazai golf sportágfejlesztési stratégiájának vizsgálata, annak nemzetközi és hazai történeti háttere, turisztikai jelentôsége és vonzereje, a játékosra, fiatalokra gyakorolt hatásának vizsgálata (kérdôíves kutatással). Eredményeink részletesen bemutatják a magyar golf jövôbeli fejlesztésének lépéseit és a kérdôívek kiértékelésének eredményeit, rávilágítanak az egyetemisták felé történô kommunikáció eddigi hiányosságaira. Kulcsszavak: Golf történet, turizmus, sportágfejlesztés, fiatalok véleménye

Golf was included in the Olympic Games in 1900 and 1904 as an Olympic sport. In October 2009, the meeting of the International Olympic Committee held in Copenhagen decided to introduce it at the Olympic Games again, and thus it will be admitted from 2016. The subject of the questionnaire survey is the research of the strategic development of golf in Hungary, its international and domestic historical background, its significance and attraction in tourism as well as the evaluation of its impact on players and the young. Our findings provide a detailed description of the future potential of the development of golf in Hungary, while the results of the questionnaire reveal the shortcomings of communication directed at the student population so far. Key words: History of golf, tourism, sports development, young people’s opinion

Bevezetés

kerülô nyári olimpiától tehát a vizsgált játék is szerepelni fog a jelenleg huszonnyolc sportágat felsorakoztató olimpiai programban (Davis, 2008). Nagy sikernek számít olimpiai sporttá válni, mind a nemzetközi, mind a magyar golf tekintetében. Feltételezzük, hogy egy ilyen esemény egyértelmûen változásokat hoz az adott sport, vizsgálatunk esetében a golf életében. Más célok, más tervek, amikre újabb stratégiát kell kidolgozni a megvalósítás érdekében (Baráth et al., 2011). A kutatás célja, hogy felsôoktatási intézményekben tanuló hallgatók kérdôíves felmérésével választ tudjon adni olyan kérdésekre, amelyek megválaszolásával továbbfejleszthetô a magyar golf sport, továbbá rávilágítson arra, hogy milyen értékeket tud adni a golf a jelenlegi magyar gazdaság és turizmus szá-

A golf kizárólag 1900-ban és 1904ben szerepelt az olimpiai programban (Guttmann, 2002). Az 1904-ben St. Louisban (USA) megrendezett olimpia után azonban csak más nemzetközi versenyeken mérhették össze erejüket a golfozók. 2009. október 6-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság koppenhágai ülésén került sor a két pályázó sport – a golf és a rögbi – felvételére az olimpiai játékok közé. A Nemzetközi Golf Szövetség prezentációját, elnökét, Ty Votaw-ot és több, a sportág mellett felszólaló játékost (többek között Tiger Woods-ot vagy Suzan Pettersen-t) meghallgatva a Bizottság tagjai többségében igennel szavaztak a golfra. A sportág 112 év távollét után lesz újra ötkarikás sportág. A Rio de Janeiroi, 2016-ban megrendezésre

51

AGORA mára. A magyarországi golf sport bemutatásával és célja a kutatásnak választ adni olyan kérdésekre, hogy melyekkel fejleszthetô tovább a magyar golf sport. Továbbá célja a kutatásnak rávilágítani arra, hogy milyen értékeket tudna adni a golf a jelenlegi magyar gazdaság és turizmus számára.

Szakirodalmi áttekintés A golf ”A golfot többnyire bíró vagy játékvezetô felügyelete nélkül játsszák. A játék a résztvevôk becsületességén alapul, azon, hogy a golfozó tekintettel van a többi játékosra, és tartja magát a szabályokhoz. Valamennyi játékos viselkedjék fegyelmezetten, mindenkor udvariasságot és sportszerûséget tanúsítva, tekintet nélkül arra, hogy mennyire versenyképes. Ez a golfjáték szellemisége” (MGSZ, 2007). A golf, ütôvel és labdával ûzött sportjáték, amelynek célja, hogy a számos akadállyal nehezített területen, változatos terepviszonyok között, olykor a több száz méterre lévô lyukba a lehetô legkevesebb ütéssel kell eljuttatni a golflabdát. Mûvelôjétôl folytonos odafigyelést és önmérsékletet követel, talán ezért is az egyik legnagyszerûbb, ugyanakkor a nagy koncentrációs igénye és az ütés rendkívüli pontossága miatt egyike a legnehezebb sport tevékenységnek. Néhány érdekes tény Amíg az angolszász területekrôl elterjedt és a legtöbb országban már tömegsporttá fejlôdött a golf, és sok verseny komoly médiaesemény is, addig nálunk még csak pár ezren hódolnak ennek a szenvedélynek. Ez egyrészt betudható annak, hogy bár 110 éve jelent meg hazánkban, az 1952-1974 közötti tiltás miatt csak az utóbbi 20 évben vált szervezett sportággá. Másrészt sok téveszme él a golfjátékról idehaza. Egye52

sek szerint nem is sport, csak öreguras játszadozás és sétálgatás egy gyönyörû parkban. Mások azt gondolják, kizárólag csak a jelentôs anyagi háttérrel rendelkezôk (elit) engedhetik meg maguknak. Pedig ha csak ”ôszülô milliomosok” ütnék a labdát, biztosan felkopna a pályatulajdonosok álla, s nem rendeznének többnapos versenyeket. Ugyanakkor a golf világszerte jelentôs iparággá nôtte ki magát, nem csak közvetlenül, hanem közvetetten az ingatlanfejlesztéseken és a turizmuson keresztül is jelentôs bevételi forrást jelent (MacPherson, 2005; Hudson and Hudson, 2010). Egyetemes történet A Magyar Golf Szövetség (késôbbiekben MGSZ) adatai szerint (2011) az elsô írásos feljegyzést a golfról a XV. században rögzítették skót területeken, amikor II. Jakab király betiltotta, mert a hadra fogható ifjak a fegyverforgatás helyett inkább a golfütôt forgatták. A tiltás ellenére a század végére elterjedt Skóciában. A mai golf végleges alapjai, a 18 lyukas pálya, a játék hivatalos szaknyelve és a szabályok a 18. század közepére alakultak ki Skóciában és a St. Andrews-i Királyi és Ôsi Golf Klubból származnak (1754). Ez a klub - amelyet a ”golf ôshazájaként” emlegetnek - jelenleg is a világ golfsportjának irányító testülete. A skót, angol és ír területeken rendkívül gyorsan elterjedt játék a XIX. század elején indult el világhódító útjára, elôször természetesen a gyarmatokon vált népszerûvé. A század végére viszont már mind az öt kontinensen játszották (MGSZ, 2010).

AGORA (Tatranska Lomnica, jelenleg Szlovákia területén található), a második 1912-ben Budapesten, a Svábhegyen, a következô pedig 1914-ben Pöstyénben nyílt meg. A Svábhegyit 1929-ben 18 szakaszosra bôvítették. Mindkettô tervezôje és építôje Lauber Dezsô sportoló és építészmérnök, a Magyar Atlétikai Club és a Magyar Olimpiai Bizottság titkára, a magyar golfsport megalapítója. Az elsô klub 1911ben Budapesti Golf Club néven alakult és 1915-tôl Magyar Golf Club néven mûködött tovább 1951-ig. A klubot ekkor hivatalosan megszüntették, pályáját elvették, a golf több, mint két évtizeden keresztül diszkriminatív sportággá vált. A 1920-as években a magyar golf óriási fejlôdést mutatott, 1920 és 1936 között meghatározója volt Európa golféletének. Legsikeresebb golfozónk dr. Szlávy Béláné Hevesi Erzsébet volt, aki 31 magyar, öt osztrák és négy csehszlovák bajnoki címet tudhatott magáénak. 1926-ban a német bajnokság megnyerése után Európa legjobb játékosává választották és a szaksajtó 1930-ban a világ 5. legeredményesebb játékosaként tartotta nyilván. Abban az idôben rajta kívül több kiváló játékosa volt még a

magyar golfsportnak, többek között meg kell említeni Lauber Dezsôt, Gyurkovics Bélát és Kovács Jenôt, akik Európa egyik legjobb férficsapatát alkották. (Szlávy, 2011) A magyar golf nemzetközi elismertségét jelentette, hogy Bobby Jones - minden idôk leghíresebb amatôr játékosa - 1936ban a Magyar Golf Club fennállásának 25. év fordulóján, a Széchenyi-hegyi pályán versenyzett. Sajnos a politikai diszkrimináció a golfot sem kímélte hazánkban, 1952 és 1974 között nemkívánatos sport volt. Dr. Gáti Ferenc agrármérnök érdeme, hogy 1975ben megkísérelve az akkor még szinte lehetetlent, külföldi küldetésbôl visszatérve elkezdte megszervezni a hazai golfélet beindítását. 1979-ben megalapította a Kék Duna Golf Klubot és megkezdte a Kisoroszi pálya építését. 1989-ben alakult meg a Magyar Golf Szövetség, amelynek elsô elnöke ô lett. A Szövetség azonnal tagja lett az Európai Golf Szövetségnek (EGA) és a Nemzetközi Golf Szövetségnek (IGF) (Szlávy, 2011). Magyarországon körülbelül 4-5 ezren golfoznak, a regisztrált golfozók száma kb.1500 fô, a juniorok száma 210 fô.

Magyarországi golftörténet Magyarországon a golf ôsbemutatója a Lóversenypályán volt 1902-ben, amit gróf Andrássy Géza, a Magyar Atlétikai Club (MAC) elnöke tartott. Az elsô 9 szakaszos pálya 1909-ben Tátralomnicon 53

AGORA 1. ábra Magyarországon regisztrált golfozók száma (MGSZ, 2011 alapján)

AGORA A golf pályarendszerek helyzete Magyarországon Az elmúlt húsz év fejlôdése eredményeként Magyarországon jelenleg a

következô golf létesítmények találhatók. 8 db 18 lyukú, 7 db 9 lyukú, 4 db 6 lyukú pálya és 5 db driving range (gyakorló terület). /* 2011-tôl a gödi Pólus Palace Golf Club nem üzemel/

3. ábra MGSZ tagszervezetek és létesítmények (MGSZ, 2011 alapján)

Figure 1. Number of registered golf players in Hungary (based on MGSZ, 2011) 2. ábra A golf versenyzôk életkor és nem szerinti megoszlása 2010-ben (MGSZ, 2011 alapján)

Figure 3. Fellow organiztaions and facilities of the Hungarian Golf Association (based on MGSZ, 2011)

A meglévô pályák mellé pedig 2020-ig a következô pályák, pályarendszerek kialakítását tervezi a Magyar Golf Szövetség:

Figure 2. Distribution of golf players according to their age and gender (based on MGSZ, 2011)

54

55

AGORA 4. ábra Nemzeti Golfpálya Fejlesztô Program (MGSZ, 2011 alapján)

AGORA 5. ábra SWOT elemzés: Az erôsségre és lehetôségre meghatározott fejlesztô programok (Baráth et al., 2011 alapján)

Figure 5. SWOT analysis: Developenet programs determined for strengths and opportunities (based on Baráth et al., 2011)

Figure 4 National Golfcourse Developement Program (based on MGSZ, 2011)

Nemzeti Golfpálya Fejlesztô Program • gyógy- és egyéb üdülôhelyeken, mint turisztikai attrakció fejlesztésként 9 lyukú par 3-as golfpályák és Golf Akadémiák építése (10-15 hektár szükséges) • hazai nagyvárosokban és kiemelt településeken, mint pl. Debrecen, Gyôr, Kecskemét, Sárvár 9+9 lyukú pályák fejlesztése (30-60 hektár szükséges) • 25-30, 9+9 lyukú és golf akadémiai projekt megvalósítása 2020-ig.

56

Balatoni Golfpálya Fejlesztô Program • a szezon meghosszabbításának (március-november) egyik legjobb alternatívája a golfturizmushoz való kapcsolódás, mivel a golfozók, akik 50-55 év felettiek, évszaktól függetlenül utaznak, jelentôs költô készséggel rendelkeznek, (180 euró /fô /nap) a 4-8 napos utakat kedvelik és szeretnek újabb és újabb turisztikai célállomásokat felfedezni • Európában az Egyesült Királyság, a német nyelvterület és a skandináv országok cca. 2 millió potenciális golfutazóval bírnak a közel 8 millió európai golfozó közül; (sikeres példák, Ausztriában, Portugáliában, Törökországban és Bulgáriában) • 10-12, 18 lyukú golfprojekt megvalósítása 2020-ig a tó körül(MGSZ, 2011)

A pályák átlagos hossza az egész világon 6 km, és kb. 60 hektáron terülnek el. Ezen a füves és fákkal, patakokkal, tavakkal és mesterséges homokakadályokkal borított területen 18 különbözô hos�szúságú és vonalvezetésû pályaszakaszt különböztetnek meg. A szakaszok szélessége 35-40 méter, hosszúságuk 100 és 600 méter között váltakozik. A pályák megjátszásának átlagos ütésszáma kevés eltéréssel az egész világon 72. Ezt úgy kapják, hogy meghatározzák, egy jó játékosnak hány ütéssel kell teljesítenie az adott szakaszt. Van 4 – 4 db. 3 és 5 ütéses és 10 db. 4 ütéses. Minden szakasz elején van egy elütô hely (teeing ground), ahonnan a játékos az elsô ütést indítja a green felé, ahol a 108 mm (4 ‡ inch) átmérôjû lyuk található. A keménygumi illetve mûanyag borítású és többrétegû labda súlya 45,93 gramm (1,62 angol uncia), átmérôje 42.672 mm. (1.68 hüvelyk). Mivel a golfban a labda mindig álló helyzetben kerül ütésre, az ütôfej a nyél végén rögzített fejû. Ezért a különbözô hosszúságú és típusú (emelés, nyesés) ütéshez különbözô dôlésszögû ütôre van szükség. Szigorú szabály, hogy a játékos legfeljebb 14 ütôt vihet magával (típusa szerint vas, fa, gurító) a pályára, amelyek

közül tetszés szerint választhat a távolság és a labda elhelyezkedése szerint. A golf a világ legnagyobb amatôr sportja, a golfozók csak mintegy 1 %-a hivatásos (profi). A kevés professzionális golfozónak is két típusa van: a játékos és az oktató. A rendkívül magasan minôsített profi játékosok pénzdíjas versenyeken vesznek részt. A golf ma már nem csak a játékról szól, mert jelentôs marketingbevételek származnak a versenyeken feltüntetett reklámokból. A cégek fizetnek a reklámért, szponzorokká válnak. Igaz, ezzel viszont anyagi értelemben gazdagítják a játékosokat és a játékot. A hivatásos golfozók másik részét azok alkotják, akik oktatásból szeretnének megélni. Ôk feladva az amatôr helyzetüket 3–5 éves képzési programban vesznek részt. A képzés során nemcsak magas szintû oktatói ismereteket sajátítanak el, hanem megtanulnak mindent, amit még a golfsportról tudni kell. Mint minden spotban, az amatôr golfban is megvannak a korosztályos kategóriák és a versenyek hierarchiája. A klubok minôsítô versenyeitôl kezdve az országos bajnokságokig, az Európa Bajnokságtól a Világbajnokságig. A hivatásos 57

AGORA versenyeket az országos és a kontinentális profi szövetségek szervezik, komoly pénzdíjakkal és rendkívül népszerû televíziós közvetítéseken láthatók. Természetesen - mint teniszben a GRAND SLAM versenyek - a golfban is vannak nagy nemzetközi tornák. Legnagyobb a négy nagy nemzetközi világverseny, a Major. Ezek a US OPEN, BRITISH OPEN, MESTEREK TORNÁJA, USPGA bajnokság. A legismertebb és legnagyobb népszerûségnek örvendô csapatverseny a RYDER-KUPA, amit kétévente rendeznek az amerikai és európai profik között. Egyszer Európa, a következô alkalommal Amerika rendezi a bajnokságot. A legtöbb major gyôzelem Jack Nicklaus nevéhez fûzôdik, aki 18 alkalommal nyert (Newell et al., 2000; Mallon and Jerris, 2011).

Anyag és módszer A hazai golf sportágfejlesztési stratégiájának vizsgálata, annak nemzetközi és hazai történeti háttere, turisztikai jelentôsége és vonzereje, a játékosra gyakorolt hatása, aminek vizsgálata dokumentumelemzéssel történt. A kérdôíves kutatási módszerrel történt vizsgálattal pedig próbálunk rávilágítani arra, hogy a fiataloknak, akik felsôoktatási intézményben tanulnak, milyen kapcsolatuk van e játékkal, s milyen hatást gyakorol rájuk a golf. A játék hatása a golfozóra A bevezetôben említettük, hogy közel 70 millióan golfoznak világszerte, ebbôl több mint 5 millióan Európában, ahol a golfpályák száma meghaladja a 6 ezret, a lejátszott körök száma pedig a 150 milliót. Európa kiemelkedô golf ”nagyhatalmai” Nagy-Britannia, Svédország és Németország. A népesség 5,55%-a ûzi ezt a sportágat Svédországban, ami közel 520 ezer golfozót jelent. Németországban körülbelül 600 ezer regisztrált játékost tartanak nyilván. A világ 70 millió játékosának fele és a pályák fele az Amerikai kontinensen 58

található. Ôket követi Japán, Ausztrália, Afrika, benne fôleg Dél-Afrika. De már hallunk a kínai golfsport rohamos fejlôdésérôl is. Amennyiben abból indulunk ki, hogy a golf jelentôs fizikai állóképességet, mentális felkészültséget, rengeteg gyakorlást kíván és egy olyan társas játék, ahol a játékosok nem csak egymás ellen, hanem önmagukkal is versenyeznek, akkor felmerülhet a kérdés, hogy mégis miért nem olyan népszerû és miért kell keresni a további népszerûsítés feltételeit? Említettük, hogy a közel öt órás játék élvezete mellett folyamatosan együtt vagyunk a természettel, a magas koncentrációs igény miatt teljesen kikapcsolódunk, a közel 7-8 km-es séta fizikai hatása mind szervezetünk regenerálódását segíti elô, a pontosan végrehajtott ütések az összpontosító kézséget javítják. A többi sporttal ellentétben nem igényel különleges fizikai rátermettséget, bárki ûzheti tudásszinttôl függetlenül. Mindemellett a test összes izmát átmozgatja. Ugyanakkor a játékos folyamatosan fejlôdni szeretne és minél több pályán szeretné kipróbálni magát, hiszen minden pálya – a látszólagos szakmai egyezôség ellenére - más és más természeti környezetben épült. Itt kezdôdik a golfturizmus. A turizmus és a golf összefüggései, gazdaságra gyakorolt hatásuk A golf a turizmus szabadidô turizmus alapfajtájába tartozik. A szabadidô turizmuson belül pedig a sportturizmus alfajba. A golfturizmusnak az alanyai fôként a turisták, ami azt jelenti, hogy az emberek a környezetüket megismerve, beleépülve és azt megkímélve próbálnak kikapcsolódni. Négy csoportba sorolhatjuk a golfturizmus résztvevôit: • akik számára az utazás elsôdleges célja a golf • akik számára a golf egy másodlagos tevékenység utazásuk során (kon-

AGORA ferencia vagy üdülôturizmus része lehet) • akik szurkolóként vesznek részt az egyes golfbajnokságokon (pl. European Tour, Ryder Cup) • akik meghívást kapnak egy golfjátékra egy üzleti tárgyalás során (a golf fairségének megjelenése az egyén viselkedésében, személyiségében) Világszerte megfigyelhetô a golf, mint turisztikai ”termék” gazdasági jelentôségének növekedése. Ez nem csoda, hiszen egy ország turisztikai bevételei szempontjából jelentôs forrás lehet a golf. Míg a 300 millió lakossal bíró USAban, ahol 28 millió golfozóval és 19 ezer golflétesítménnyel számolhatunk - 13 milliárd eurót meghaladó iparágról van szó, addig a hasonló méretû EMA térségben (Európa, Közel-Kelet és Dél- Afrika) 6, 5 milliárd euró származott 2008-ban a golfturizmusból. Beutazó golfturizmus elômozdítása ezzel a minôségi turizmus elôsegítése; Egészségturizmus, és Golfturizmus szinergiájának kihasználása; Nemzeti és Balatoni Golfpálya Fejlesztési programok meghirdetése. (MGSZ,2010) A golfturizmus pozitív hatásai A golfturizmus pozitív hatásai a következôk lehetnek: • a minôségi desztinációs marketing • a hosszabb tartózkodási idô (7-9 nap) • a 30 %-kal magasabb költés (egy golf turista átlagos költése 7-9 nap tartózkodás esetén 250 EUR/nap) • a jelentôs turisztika bevételi forrás, ezáltal jelentôs a GDP-re gyakorolt hatása • a munkahelyteremtés (közvetlen és közvetett módon a szolgáltató szektorban) (SRI International és KPMG Golf Travel Insight in EMA, 2008) A golf, mint turisztikai attrakció országunkban még kevésbé jelentôs, éppen

ezért, nagy hangsúlyt kell fektetni, a lobby tevékenységen túlmenôen a külföldi kiadványokban és kiállításokon történô megjelenésre, study tour-ok szervezésére, valamint az utazási irodák szerepe is nagyon fontos. Az utazási irodák összefogására jött létre 1997-ben az IGATO (International Association of Golf Tour Operators), a Golfturizmus Nemzetközi Szervezete. Alapelv az utazási irodák összefogása volt, mára ez kiterjedt a golf szállodákra, resortokra, transzfer cégekre, repülôgép társaságokra, szakmai lapokra, melyek egytôl egyig igényes és színvonalas szolgáltatásokat nyújtanak a golfturizmus résztvevôi számára. Már Magyarországon is van olyan iroda, ami tagja ennek a szervezetnek. Az IGATO által minden évben megrendezésre kerül a Nemzetközi Turisztikai Kiállítás, ahol évrôl évre több mint 1200 meghívott szerepel és képviseli a szakmát. Az IGATO 2000ben megalapította az IAGTWA-t, amely olyan újságírókat fog össze, akik szívük ügyének érzik a golf sajtóban és médiában való megjelenését, reklámozását. Ahhoz, hogy Magyarországon a tervek megvalósuljanak a golfturizmus területén, szükség van a Magyar Golf Szövetség és a kapcsolódó állami szervek közötti szoros együttmûködésre. (Turizmus Zrt., Országgyûlés Turisztikai és Sport Bizottsága, Kamarák). E céltól vezérelve a jövôben, a Turizmus Zrt-vel közösen kellene kidolgozni egy, a golffal kapcsolatos golfturizmus-fejlesztési koncepciót. Az elmúlt 20-25 évben világszerte óriási fejlôdésen esett át a golf. Magyarországon a következô évtizedekben virágzó üzletág lehet. Ugyan a golfpályák építése – a magas fenntartási költségek miatt – általában alig jövedelmezô üzlet, azonban egy pálya komoly vonzerôt jelenthet az adott környéken, ezáltal keresletet vonz a beruházás jövedelmezôbb fejlesztéseihez, mint lakóingatlan, szálloda, wellness és konferencia központ. Magyarországon az idôjárást figyelembe véve március közepétôl november közepéig lehet a játék szerelmesei59

AGORA nek ütni a labdát, a golfozásra alkalmas napok száma 220. Nyolc hónap elég hosszú idô, s ez mindenképpen elôny, hiszen ezt mind a szabadban lehet tölteni, ebben az idôszakban van tényleges bevétele a kluboknak, így ”csak” 4 olyan üresjáratos hónap van, amikor napi bevételek nélkül kell fedezni a költségeket. Bár vannak beltéri, úgynevezett indoor létesítmények, azok mégsem nyújtják ugyanazt az élményt, mint egy szabadtéri pálya. A magyar pályák a változatos felszíni adottságaik és a

gyönyörû természeti környezetük révén is komoly vonzerôt jelentenek és jelenthetnek a külföldi turistáknak. Az ország számos pontján vannak kiváló minôségû szálláshelyek, termálvizek és wellness központok. Ezek figyelembevételével a golfkomplexumok fejlesztése óriási lehetôséget jelent. Ezeket az MGSZ figyelembe vette a sportágfejlesztési stratégia kidolgozásánál, elemzések szerint a lehetôségeik kihasználásával megfelelô programokkal fedik le az adott területeket (6. ábra)

AGORA 7. ábra A golfturista döntéseit befolyásoló tényezôk (A) és a golfturista átlagos költekezésének megoszlása (B) (MGSZ, 2011 alapján)

6. ábra SWOT elemzés: Az erôsségre és lehetôségre meghatározott fejlesztô programok (Baráth et al., 2011 alapján) Figure 7. Factor influencing the decisions of a golf tourist (A) and his average spendings (B) (based on MGSZ, 2011)

Figure 6. SWOT analysis: Developenet programs determined for strengths and opportunities (based on Baráth et al., 2011)

A SWOT analízis egy vállalat, szervezet belsô-külsô feltételeinek, valamint stratégiai helyzetének pontos azonosítására szolgál (Marosán, 2006). A SWOT mozaikszó elemei az említett területeket fedik le (Strengths – Erôsségek, Weaknesses – Gyengeségek, Opportunities – Lehetôségek, Threats – Veszélyek). Lényege az volt korábbi kutatásban, hogy az analízis egységeibe sorolták a szövetség tervezett programjait, így meghatározható, hogy a különbözô programok lefedik-e

60

a szervezet erôsségeit, gyengeségeit, lehetôségeit (Baráth et al., 2011). Ezen elemzést szívesen alkalmazzák a golf sport területén is (Bernard et al., 2007). A turista elsôdleges szempontjai között szerepel, hogy milyen az adott ország klímája, a golfpályák minôsége és mennyi a pálya használati díja. Fontosnak tartják a golfozók, hogy mennyi idô alatt jutnak el a kiszemelt golfpályára, milyen azok megközelíthetôsége (repülôterek, autópálya). (7.ábra)

A golfturizmust, a golfozó idegen országban és idegen pályán való mozgását, játékát megkönnyíti, hogy a golf szaknyelve az egész világon az angol. Tehát az együtt játszás egy külföldi játékossal nem okoz nyelvi nehézséget. A Magyar Golf Szövetség stratégiai tervében bizonyos programokat határozott meg a sportág népszerûsítése, illetve a minél több ember bevonása érdekében. A programokból csak néhány, a teljesség igénye nélkül: • Népszerûsítô események (A golf mindenkié”- Országos Nyílt Hétvége, Golf Expo, Újságíró oktatás, Golf a’ la carte – Golf fórum életre hívása, ”Golfozzunk együtt” program, Sport példaképek és ismert személyek bevonása, Greeness egészség program, Marketingkutatás) • Utánpótlás nevelés területén (Tervezett új utánpótlás nevelési struktúra Iskolai program – testnevelô tanárok bevonása) • Versenysport területén (Válogatott és olimpiai keret felkészítése, Hazai versenyek) • Golfturizmus • Létesítmény-fejlesztés • Hazai összefogás

Mint láthatjuk, külön meghatározott elemként szerepel a golfturizmus, amire külön hangsúlyt fektetnének. Iskolai utánpótlás és népszerûsítés Nagyon fontos eleme a golfturizmus fejlôdésének a játék népszerûsítése, minél szélesebb körben történô elterjesztése, iskolai testnevelésbe történô integrálása és gyakorlólétesítmények építése a megyeszékhelyeken. A Magyar Golf Szövetség folyamatosan dolgozik a részletes program kimunkálásán, így remélhetôleg 2012-tôl a golfpályák környékén lévô általános iskolákban elindulhat a népszerûsítés, testnevelés órai oktatás. Minden évben, minden golf klubban pedig lehetôség van ingyenesen kipróbálni a játékot a nyílt nap (Országos Nyílt Hétvége) alkalmával. A Budapesti Gazdasági Fôiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának hallgatói azon szerencsés és kivételes helyzetben vannak, hogy lehetôségük van testnevelés kurzus keretén belül a golffal ismerkedni. 2010 szeptemberétôl ugyanis elindult az elsô 25 fôs csoport, ahol a játék igen népszerûnek bizonyult a hallgatók köré61

AGORA ben. A kurzus célja a hallgatók megismertetése a golfozás gyakorlati és elméleti alapjaival, etikett- és szabályismeretével, fiziológiai, koordinációs és közösségformáló hatásaival. Ezáltal betekintést nyerhetnek ebbe a különös játékba, közelebb kerülhetnek a sportághoz. Az oktatás gyakorlati és elméleti (etikett- és szabályismeret, történet) feladatokra épül. A végzôs hallgatók többsége elsôsorban a turizmus, vendéglátás területén fog elhelyezkedni. Fontos, hogy a hallgatók tisztában legyenek a sportág alapjaival, hiszen a játékkal kapcsolatos tájékozottságuk szakmai munkájuk eredményességét is növelheti majd. Olyan ismeret és tudás birtokába kerülnek a kurzust elvégzô hallgatók, amely komoly elônyt jelenthet számukra, ha egy belföldi vagy külföldi szállodában, wellness központban illetve esetleg az ehhez tartozó golflétesítményben helyezkednek el. Fiatalok körében végzett, golffal kapcsolatos kutatás Önkitöltô, elektronikus megkérdezés, elôzetes, utólagos kapcsolatfelvétellel, emlékeztetôvel történt. A következô szempontok miatt alkalmaztunk internetes megkérdezést: ellenôrizhetô válaszok; feltételes kérdések; gyors; könnyen, sok ember elérhetô. Fôleg zárt kérdésekkel dolgoztunk, ahol elôre megadott válaszlehetôségeket ajánlottunk fel, s igyekeztünk az összes lehetséges alternatívát lefedni. Ez valamennyire megkönnyítette a számítógépes adatbevitelt és elemzést, s magát a válaszadást is gyorsította. Nominális mérési szinttel, és nem összehasonlító, szemantikus differenciálskálával dolgoztunk. A készített kérdôívet 237 hallgató töltötte ki. A vizsgált minta tagjai felsôoktatásban részt vevô hallgatók, akik 93%-a sportol valamilyen rendszerességgel. A kérdôív 26 kérdésbôl állt és a sportról,

azon belül a golfról kérdezte a kitöltôket (mely sportokat és milyen szinten ûznek, van-e kapcsolatuk a golffal, milyen véleményen vannak errôl a sportról, illetve az MGSZ tervezett programjairól). A válaszadók csaknem 70%-a 21-25 év közötti tanuló volt. A fiatalabb korosztály 25 %-kal képviseltette magát a hallgatók között.

Eredmények A magyar golf fôként fejlesztési programjai révén, ki szeretne törni a ”csak elit sport” kategóriából. Az MGSZ által 2011ben kiadott sportágfejlesztési stratégia elsôdleges célja a Heraklesz és Sport XXI1 utánpótlás-nevelési programokhoz való csatlakozás, valamint az olimpiai felkészülés elôsegítése volt (MGSZ, 2011), (nagyobb bázisból könnyebb megfelelô játékost találni, így tudnak olimpiai kvalifikáció felé mozogni), illetve sportágfejlesztés a magyarországi pályarendszer bôvítésével, különbözô népszerûsítô programok meghirdetésével, turizmuson belüli ágazat – golfturizmus – továbbfejlesztésével.

AGORA séhez. A piac értelemszerûen hasonló ütemben növekedhet a szolgáltatást igénybe vevôk számának növekedésével. Célirányos promócióval és a turisztikai szakmával összefogva, rövidtávon többszörösére lehetne növelni a hazai golfturizmus forgalmát, hosszútávon pedig a hazai turizmus egyik sikerágazatává fejlôdhet. Sajnos a hazai golfpályák kihasználtsága összességében alacsony, de ezt a mérôszámot emelni lehetne a golf klubok, a Magyar Turizmus Zrt. és az utazási irodák összefogásával. A turizmusra gyakorolt hatását és a gazdasági tényezôket tekintve pozitívum, hogy a golfturista hosszabb idôt tartózkodik az adott országban és 30%-kal többet költ, mint egy átlagos turista, ezáltal jelentôs bevételi forrást jelent a gazdaság szá-

A kitöltôk majdnem 60%-a hetente többször, 20%-uk hetente vesz részt valamilyen sporttevékenységen, 13 százalékuk pedig havonta vagy csak ritkán jár el mozogni. 7 százalékuk továbbra sem sportol. A válaszadók mindössze 4%-a (9 fô) volt profi2 sportoló. A legtöbb kitöltô (59%) hobbi sportolónak vallotta magát, azaz nincs leigazolva, saját szórakozására, kikapcsolódásként sportol. 37% pedig amatôr3 sportolói kategóriába tartozik. (8. ábra)

A golf történeti, szakmai áttekintése, elemzése A magyar golf története, több mint 100 éves múltra tekint vissza, nagy tradícióval rendelkezik, viszont a golfozók száma sajnos a mai napig alacsony szinten mozog. Azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a golf hazánkban lassabban fejlôdik, mint más hasonló adottságokkal rendelkezô országokban. Ennek történelmi, gazdasági és társadalmi okai vannak. Olimpiai sport lévén a Magyar Golf Szövetség meghatározott Sportágfejlesztési Stratégiája alapján várja is a játékos állománynövekedést. A magyarországi játékosok növekvô száma jó alapot biztosít a golfturisztikai piac terjeszkedé-

A Nemzeti Sport Intézet (NSI) utánpótlás-nevelési rendszerei, tehetséggondozó programjai

62

Kérdôív kiértékelésének eredményei

8. ábra Válaszadók sportolási szint szerinti eloszlása

Figure 8. Distribution of questionnaire partecipants based on their experience in sports

2 1

mára. Továbbá ne hagyjuk figyelmen kívül az egészségre gyakorolt hatását, ami kiemelkedôen pozitív.

3

A sportoló sporttevékenységéért fizetést kap, ez a hivatása Leigazolt játékos, de tevékenységéért fizetést nem kap

63

AGORA Fogyasztói csoportok szerint eltérések mutatkoznak a hallgatók között. A válaszadók fele gyenge- vagy médiafogyasztó. Gyenge fogyasztó: ritkán, egy eseményre vagy egyetlen játékra vásárol jegyet. Médiafogyasztó: nem látogatja a sporteseményeket, hanem a média segítségével követi a versenyeket (Berkes, 2007). 15 százalékuk érdektelen fogyasztó (tud az egyes sporteseményrôl, de nem látogatja azokat, nem fogyaszt), 12 százalékuk azonban nagyfogyasztó (szezonjegy- vagy bérlettulajdonos, klubtag). A válaszadókat csoportosíthatjuk aszerint, hogy tudták-e a golf sport olimpiai mivoltát, különbségeket találtunk

a fogyasztói összetételben. A helyesen válaszolók nagy része gyenge és médiafogyasztó, kis százaléka nagyfogyasztó és csupán 7% az érdektelen fogyasztó. Gyenge és médiafogyasztó a többség azok körében is, akik nem tudták, hogy a golf olimpiai sport. Itt azonban 17%-a érdektelen fogyasztó. (9. ábra) Ezzel is kimutatható a tájékozatlanság az egyes sportok esetében. Nem kizárólag azért nem ismerik a sportéletben bekövetkezôdô változásokat, eseményeket, mert nem informálódnak a média és személyes látogatásuk révén, hanem azért is, mert nem szeretnének ezekrôl informálódni, egész egyszerûen nem tartják fontosnak a sportot.

9. ábra Válaszadók fogyasztói csoport szerinti beazonosítása golfra vonatkozó elôismereteik alapján

Figure 9. Determining in which consumer group do the questionnaire parteciapants belong to based on their pre-knowledge about golf

64

AGORA Összességében a fiatalok 77%-a nem hallott még arról, hogy a golfsport olimpiai szám is egyben. Átlagban 23 pályát jelöltek meg golf létesítménycímen, így majdnem annyit, ahány pálya eredetileg is létezik Magyarországon (26 db.). Azonban az eloszlás megmutatja, hogy inkább találomra történt a válaszadás, mintsem pontosan tudták volna. A válaszok mediánja és a módusz 10, tehát legtöbben ezt adták meg létesítményszámként. A válaszadás elég nagy intervallumban mozog, a minimum 0, míg a maximum 500 volt. Ez utóbbi eredmény megerôsíti azt a tapasztalatunkat, hogy a fiatalok jelentôs része nincs tisztában azzal, hány golf létesítmény van

ma Magyarországon, hány helyen lenne elérhetô számukra ez a sport. Golffal kapcsolatos kérdések A válaszadások szerint a megkérdezettek 1 százaléka amatôr golfozó, 10 százalékuk hobbi szintû játékos, míg 89%-uk nem golfozik. (Sajnos profi játékos, aki hallgató is lenne egyben, nem töltötte ki a kérdôívet.) A legtöbb tanuló anyagi korlátok és idôhiány miatt nem tud járni golfozni. További jelentôs tényezô a távolság is, illetve a válaszadók majdnem ötödénél a más sport versenyszerû ûzése (10. ábra).

10. ábra ”Gátolja valami abban, hogy golfozni járjon?” kérdésre adott válaszok eloszlása

Figure 10. Distribution of answers give to the question: Are you inhibited to play golf?

65

AGORA Különbség figyelhetô meg a golfról alkotott véleményben is. Azok, akik ”fogtak már golfütôt kezükben” egyértelmûen pozitívabb véleményen vannak a golfról. Többen gondolják úgy, a golf drágaelit sport, viszont emellett rendkívül élvezhetônek is vélik.

Ahol az ”Ön golfozott-e már” kérdésre nem válasz érkezett ugyanezekben a választási lehetôségekben kisebbnagyobb eltérés mutatkozik. Azok, akik még sohasem golfoztak, többségben nem értékelik a golfot rendkívül élvezhetô sportágnak, s úgy annál többen drágaelit sportnak. E két csoport véleményét a 11. ábra szemlélteti.

11. ábra Golfot már kipróbálók és még nem próbálók válaszainak százalékos eloszlása a golf megítélésére vonatkozó kérdésrôl

AGORA gondolja úgy, hogy a testnevelôk/edzôk hajlandóak lennének golfot tanulni, s azt majd az iskolákban oktatni. Amennyiben több létesítmény lenne, és közelebb hozzájuk, szívesebben járnának golfoznia a fiatalok, illetve az is befolyásolná választásukat, ha ingyen kapnák a szolgáltatásokat. Ezeket például internetes ”kupon-oldalak” segítségével is elérhetôbbé lehetne tenni (kuponok különbözô golf létesítmények és szolgáltatásaik használatára), vagy ne hagyjuk figyelmen kívül az ingyenes Nyílt Hétvégét sem (a Magyar Golf Szövetség szervezésében). Reklámokkal nem lehetne a többséget meggyôzni, mivel összesen 19 százalékuk választását befolyásolnák.

A motiváló, gátló tényezôk és vélemények egy-egy sportágválasztáskor pedig eléggé eltérôek. Azt mutatják, hogy labilis tudással rendelkeznek a fiatalok a golf sportról, hiányos ismereteik kiegészítéséhez pedig szívesen használják a médiát, illetve a hallott véleményeket. (Baráth et al., 2011) A dolgozat legfontosabb üzenetének tekintjük, hogy általában megoszlanak a sportról és golfról alkotott vélemények és tulajdonságok. Eredményeink részletesen bemutatják a magyar golf jövôbeli fejlesztésének lehetôségeit, irányait. Természetesen a jövôben jelentôs figyelmet kell szentelni a különbözôségekre is, ami megnyilvánulhat egy golfturista, vagy egy hallgató igényeiben.

Irodalomjegyzék

Figure 11. Distribution of partecipants’ answers to the question concerning the judgement of golf based on whether they have already played or not played golf before

A hallgatók 57%-a szerint hajlandóak lennének a testnevelô tanárok/edzôk golfot tanulni, s azt majd az iskolában oktatni. Reméljük ez az arány igaz lesz a jövôben is, erre illeszkedô program megvalósítása közben(MGSZ, 2011).

KÖVETKEZTETÉSEK A golfjátékot kisiskolás kortól egészen idôskorig lehet ûzni, így gyakorlatilag mindenki számára ajánlott. Az egyik legnagyszerûbb rekreációs szabadidôs tevékenység, ami szabadban, friss 66

levegôn folytatható. Társasági életet formáló és a társas kapcsolatok alakulásban fontos szerepe van, illetve az üzleti kapcsolatok építésében is kiemelkedôen fontos és hasznos lehet. A kérdôíves vizsgálat rámutatott arra, mennyire eltérô véleményen vannak a sportoló és nem sportoló fiatalok a golfról. A kérdôívek alapján kiderül, a fiatalok felének véleménye szerint lenne igény a golfra az iskolákban. Majdnem 50 százalékuk szeretné, ha oktatási intézményekben, testnevelés órán oktatnák, vagy kreditpontot érne, és több, mint fele

Baráth K., Széles J., Kálmán E. (2011): A magyar golf stratégiai és operatív terveinek változása az olimpiára készülve. Magyar Sporttudományi Szemle, Vol.12, No.46, pp. 22, ISSN 1586-5428 Baráth K., (2011), A magyar golf stratégiai és operatív terveinek változása az olimpiára készülve, Budapest (kézirat) Berkes P., (2007), ”Golf, mint releváns sportpiaci termék fogyasztói profilja”, Nemzeti Sport: “Egy nem mindennapi kutatás” (2007. május 21. hétfô). Berkes P., (2007), ”A golf sportág fogyasztói profilja”, MarketingInfo, Tanulmányok. (http://www.marketinginfo.hu/tanulmanyok/essay.php?id=698) Davis J. A., (2008), The Olympic Games Effect, John Wiley and Sons Singapore Pte. Ltd., ISBN 978-1-118-171684, Solaris South Tower, Singapore Guttmann A., (2002), The Olympics, a history of the modern games (second edition), Board of Trustees, ISBN 0-252-02725-6, IL, USA Hogan B., Warren Wind H., Ravelli A., (2000), A golfjáték alapjai - The modern fudamentals of golf, JLX, ISBN 963-305-130 4, Budapest Hudson S, Hudson L., (2010), Golf Tourism, Goodfellow Publishers Limited, ISBN 9781-906884-01-7, Woodeaton, Oxford MacPherson D., (2005), Golf alapjai..., Golf Services Kft., ISBN 963-219-522-1, Budapest Magyar Golf Szövetség, (2010) Középtávú Sportágfejlesztési stratégia, MGSZ, Budapest Magyar Golf Szövetség, (2007), A golf szabályai 2008-2011 szabálykönyv, pp.:26, R&A ISBN 978-963-06-6031-0, Budapest Mallon B., Jerris R., (2011), Historical Dictionary of Golf, Scarecrow Press, Inc., ISBN 978-0-8108-7197-7, United Kingdom Marosán Gy., (2006), A 21. század stratégia menedzsmentje, Mûszaki Könyvkiadó Kft., ISBN 963-16-6008-7, Budapest 67

AGORA Mullin B. J., Hardy S., Sutton W. A., (2007), Sport Marketing (13th edition), Human Kinetics, ISBN 978-0-7360-6052-3, IL, USA Newell S., Foston P., Atha A., (2000) A golf nagykönyve, pp.:11-12, Pécsi Direkt Kft, Alexandra kiadója, ISBN 963-367-748-3, Pécs Szlávy T., (2011), ”100 éves a Magyar Golf”, Magyar Golf Szövetség, ISBN 978-963-06-6031-0, Budapest

AGORA Lakner Zoltán – Lôrincz Sándor

Ágazati kapcsolatok mérlegének vizsgálata input-output elemzéssel Examination of the intersectorial balance using the input-output model

Szerzôk (Authors) Bujáki Péter BGF KVIK, Testnevelési Intézeti Tanszék [email protected] Baráth Kinga Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar [email protected]

Összefoglalás

Summary

Egy gazdaság különbözô szektorai kölcsönös összefüggésben vannak egymással. Az egyes ágazatok különbözô mértékben használnak fel a többi (nem ritkán a saját) ágazat által elôállított termékeket. Ugyanakkor figyelembe kell venni az egyes szektorok termékei iránt mutatkozó külsô keresletet is (pl. lakosság, export). A termelés és a felhasználás egyensúlyán alapuló mérlegegyenlet megoldható a Leontief-inverz segítségével, amely tartalmazza a beépülések tovagyûrûzô hatásait is. A mátrix elemzésével lehetôség nyílik az egyes szektorok kibocsátásában várható változások elôrejelzésre, ha a külsô keresletekben, vagy az árakban elmozdulás történik. A dolgozat második felében három kérdésre kerestünk választ: tíz különbözô országban az egyes szektorok multiplikatív hatása, az élelmiszeripar, illetve a szálloda-és vendéglátóipar erôsítô hatása, illetve az egyes szektorok exportjának import-tartalma. Kulcsszavak: ökonometria, ágazati kapcsolatok mérlege, input-output elemzés, Leontiefinverz, elôrejelzés

The purpose of this work is to overview the Leontief Input-Output Model in action. The description of the economy is given by the exchange table, which lists the value of the goods produced by each sector, how much of that output is used by each sector, and the demands of the open sector as well. Each (k,l) entry of the Leontief matrix gives the amount by which sector k has to change its production level to satisfy an increase of one unit in the final demand from sector l. The second part of the work contains the result of the calculations with respect of the multiplicative effect of diverse sectors in ten countries. Key words: econometry, input-output table, Leontief matrix, forecast

Bevezetô

A matematika, a statisztika és a gazdaságtan között teremt kapcsolatot az ökonometria, amely valamely közgazdasági elmélet valóságalapját igyekszik statisztikai adatok elemzése útján ellenôrizni, illetve új összefüggéseket feltárni. Az egyik legfontosabb ökonometria elmélet W. W. Leontief nevéhez fûzôdik, aki ún. input-output elemzéssel vizsgálta a gazdaság különbözô ágazatai között lévô kölcsönös összefüggést. Ez a modell a gazdasági körforgást számszerûsíti a

A dolgozat célja az, hogy bemutassa röviden és érthetôen az ágazati kapcsolatok input-output vizsgálatának közgazdasági-matematikai hátterét. Egy egyszerû példa bemutatásával, majd rendelkezésre álló hivatalos adatsorok feldolgozásával szeretnénk érdeklôdést kelteni a téma iránt azokban, akik szeretnének ezzel a területtel komolyabban foglalkozni a jövôben. 68

69

AGORA valóságos nagyságrendek és arányok feltárása érdekében. (Mátyás A., 1993) Az input-output táblázatban a gazdasági ágazatok sorokban és oszlopokban is fel vannak sorolva. Egy sor elemei az illetô ágazat termelésének felosztását adják meg a gazdaság valamennyi ága között (output, azaz kibocsátás). Oszlop szerint olvasva, ugyanazok a számok az adott ágazat felhasználását jelentik (input, azaz befogadás). Az input-output elemzés a gazdasági szektorok között az általános egyensúly alapját jelentô kölcsönös kapcsolatokat mutatja meg. (Augusztinovics M., 1996) A Leontief-féle input-output modell Leontief egy olyan gazdaságot modellez, amelyben n egymással összefüggésben lévô ágazat van, amelyek mindegyike egy termékféleséget állít elô.

A saját termék elôállításához minden ágazat felhasznál legalább egy másik ágazat által készített terméket. Minden ágazatnak ki kell elégítenie más ágazatok (és akár saját) igényeit, és külsô igényeket is, amelyeket összesítve végsô keresletnek nevezünk. (Leontief W. W., 1951) A következôkben, az elemzés bemutatása elôtt bevezetünk néhány jelölést. xi – az i-edik termékféleségbôl az i-edik ágazat által egy idôintervallum alatt (pl. 1 év) elôállított teljes mennyiséget jelöli, aij – az i-edik termékféleségbôl az a men�nyiség, amely egységnyi j-edik termékféleség elôállításához szükséges (neve: input, vagy termelési együtthatók), bi – az i-edik ágazat által készített termékek iránti külsô igényt jelöli. A kereslet-kínálat egyensúlya követelmény értelmében az alábbi egyenleteket tartalmazó egyenletrendszert kapjuk.

... Az egyenletrendszert át lehet úgy rendezni, hogy a változók csak egyszer szerepeljenek, és mind ugyanazon az olda-

...

...

(2)

... Az egyenletrendszer megoldása megadja minden ágazatnak azt a termelési szintjét, amely mellett az ágazatok közötti-, és a külsô kereslet is éppen kielégíthetô. Természetesen csak nem negatív megoldásokat fogadhatunk

Beszorozva az egyenlet mindkét oldalát balról, a zárójelben lévô kifejezés inver-

el. (Sydsaeter K. – Hammond K., 1998) Az egyenletrendszert egyszerûbben is felírhatjuk, bevezetve az (1) egyenletrendszerhez az x változókat és a b jobboldali konstansokat tartalmazó vektorokat, illetve az A együttható mátrixot.

zével, megkapjuk az egyenletrendszer megoldását. (5)

Az (E - A)-1 mátrixot nevezzük Leontiefinverznek. Míg az ágazatközi mátrix a termelôk és a felhasználók közötti közvetlen kapcsolatot mutatja, addig az inverz a közvetett kapcsolatok végtelen láncolatát tartalmazza. Számítások bemutatása egy mintapélda segítségével Egy nemzetgazdasági szintû teljes elemzés országonként eltérôen 20-40 szektoros, ún. sakktábla-mérleg felírását eredményezi. Ekkora adathalmazzal való elemzés

nagyon bonyolult és idôigényes. Ugyanakkor, a módszer lényegét egyszerûen be lehet mutatni egy példán keresztül, amely csak néhány szektor adatait tartalmazza. Vizsgáljuk meg például a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátóipar és a kereskedelem jövedelem transzferét, amelyek a reálgazdaságban is nagymértékben használják fel egymás termékeit. A három gazdasági ágazat egymás közötti, illetve külsô kereslet igényét találjuk meg egy kibôvített mátrixban, egy adott év során, milliárd forintban megadva (becsült értékeket alkalmazva).

1. táblázat A vizsgált három gazdasági ágazat egymás közötti, illetve külsô kereslet igénye (Md Ft)

Szálláshely-szolgáltatás

(1)

lon. Kifejtve és átrendezve a sorokat a következô alakhoz jutunk.

... ...

AGORA

Vendéglátóipar

Kereskedelem

Belsô kereslet

Külsô kereslet

Teljes kibocsátás

Szálláshelyszolgáltatás

20

5

50

75

100

175

Vendéglátóipar

10

10

40

60

200

260

Kereskedelem

30

15

60

105

300

405

Pótlólagos érték

115

230

255

Teljes kibocsátás

175

260

405

840

Table 1. The technological matrix and the external demand for the three sectors investigated tourism, catering, commerce, value added, total output, internal demand, external demand, total input

(3) Átrendezve az elôzô egyenletet, az alábbit kapjuk. (4)

70

71

AGORA Elsô lépésben állítsuk elô a közvetlen ráfordítások mátrixát, elosztva az elsô oszlopot 175-tel, a másodikat 260-nal, a

harmadikat 405-tel, amely így megadja az 1 pénzegységnyi termelésre jutó közvetlen ráfordításokat.

AGORA lesz a külsô kereslet. Feltételezve, hogy az egymás közötti transzfer-ráták, tehát

Leontief-inverz nem változik, szektoronként a következô teljes kibocsátáshoz jutunk.

(9) (6)

Írjuk fel a Leontief mátrixot, amelyet úgy kapunk, hogy az egységmátrixból

kivonjuk a közvetlen ráfordítások mátrixát.

Összességében a három szektor teljes kibocsátása tehát várhatóan 824 milliárd forint lesz a következô évben. Ezekbôl kiszámolhatjuk a szektoronkénti belsô keresleteket is: szálláshely-értékesítésben 176 – 105 = 71, vendéglátóipar-

ban 277 – 220 =57, kereskedelemben 371 – 270 = 101 (Md Ft). Ugyanakkor fel tudjuk írni a következô év input-output tábláját is. (Stancl D. L. – Stancl M. L., 1990)

(7)

A Leontief mátrix invertálásával kapjuk az ún. Leontief-inverzet (elôször pontos, majd közelítô értékekkel megadva),

(10)

amelyet nevezhetünk a teljes ráfordítások mátrixának is.

Mivel a nagyméretû mátrixok inverzének kiszámítása nagyon sok számítást igényel, ezért hasznos lehet egyszerûbb módszereket igénybe venni. Normális gazdasági feltételek mellett az A aszimptotiku-

...

(8)

A Leontief-inverz k-adik oszlopa azt mutatja meg, hogy a k-adik termékbôl egységnyi többlet elôállításához közvetlenül és közvetve hány egységgel kell az egyes termékek kibocsátását megnövelni. Ennek az oszlopnak a k-adik sora tehát a saját magából szükséges men�nyiség - már tartalmazza az 1 egységnyi végsô kibocsátást is, ezért a fôátló elemei logikusan 1-nél nem kisebb értéket vesznek fel. Az inverz segítségével kiszámítható, hogy adott végsô felhasználáshoz mekkora ágazati kibocsátás szükségeltetik. A végsô fogyasztás növekedésébôl 72

következtetni lehet a nemzetgazdaságra kifejtett multiplikatív hatásra, amely megmutatja, hogy hányszorosa a másodlagos teljes érték az elsôdlegesnek. Az eredményt fel tudjuk használni elôrejelzéshez is. Tegyük fel, hogy a következô évre a szálláshely-szolgáltatásban 5%-os növekedés, a vendéglátóiparban 10%-os növekedés, és a kereskedelemben 10%-os csökkenés várható a külsô keresletben. Ez azt jelenti, hogy a szálláshely-szolgáltatásban 100 helyett 105, a vendéglátóiparban 200 helyett 220, a kereskedelemben 300 helyett 270 milliárd forint

san nilpotens mátrix, tehát E-A nem szinguláris, az inverzének nincsenek negatív elemei, és az inverz tetszôleges pontossággal megközelíthetô az

mátrix-polinom segítségével. Ennek az eljárásnak egyszerû intuitív logikai magyarázata van, hiszen a ráfordításkibocsátás körkörös jellegébôl adódóan a beépülési folyamat nyomon követhetô lépésenként, elvileg a végtelenségig. (Krekó B., 1964) Számítási eredmények bemutatása és értékelése nemzeti és nemzetközi adatok felhasználásával Munkánk empirikus részében a következô három kérdésre kerestünk választ. 1. Milyen a különbözô országokban az egyes szektorok multiplikatív hatása, azaz mennyiben van hasonlóság, illetve eltérés az egyes szektorok multiplikatív hatásai alapján az egyes vizsgált országok között?

(11)

2. Hogyan jellemezhetô két, a kereskedelem és vendéglátóipar szempontjából kiemelkedôen fontos ágazat, az élelmiszeripar, illetve a szálloda-és vendéglátó-ipar erôsítô hatása? 3. A magyar gazdaság hozzáadottérték tartalmának növelése alapvetô jelentôségû kérdés. Ehhez szorosan kapcsolódik a külkereskedelmi mérleg egyensúlyba hozásának követelménye. Vizsgálatunk harmadik részében arra kerestünk választ, hogyan jellemezhetô az egyes szektorok exportjának import-tartalma, és ez milyen módon változott meg az elmúlt évtizedben? Vizsgálataink adatbázisát az OECD adatgyûjtése képezte. Az adatbá73

Magyarország

A multiplikációs mutató átlaga a vizsgált ország csoportra számítva 2,28 volt. Az átlaghoz képest azonban jelentôs eltéréseket tapasztaltunk: a legalacsonyabb érték Görögországot és Írországot jellemezte, a legmagasabb Észtországot. Ebbôl jól látható, hogy a különbözô országokra meghatározott értékek között szoros korreláció mutatható ki, ami arra enged következtetni, hogy a

74 2. táblázat A vizsgált országok ágazati multiplikátorai közötti együtthatók korrelációs koefficiensei

Magyar- Német- Finn- Görög- Izrael Olasz- Japán Korea Portu- Észtország ország ország ország ország gália ország 1

Németország 0.829 1

Finnország 0.834 0.888 1

Görögország 0.67 0.762 0.777

Izrael 0.238 0.409 0.291 0.51

Olaszország 0.814 0.84 0.871 0.833 0.438 1

1

1

Japán 0.875 0.835 0.867 0.798 0.367 0.896 1

Korea 0.781 0.727 0.75 0.703 0.346 0.802 0.862

Portugália 0.907 0.809 0.803 0.739 0.412 0.846 0.886 0.781

Észtország 0.87 0.653 0.7 0.637 0.273 0.709 0.814 0.778 0.898

1 1 1

Table 2.: The correlation coefficients of the sectorial multiplicators of the countries involved Hungary, Germany, Finland, Greece, Israel, Italy, Japan, Korea, Portugal, Estonia

fejlett országok gazdaságainak többségét egymáshoz erôsen hasonló belsô törvényszerûségek mozgatják. A kutatás során lineáris korrelációs együtthatók alkalmazásával kíséreltük meg vizsgálni az egyes országok különbözô szektoraira meghatározott értékek közti kapcsolatot. Az alábbi táblázat a vizsgált országok különbözô szektorainak multiplikációs együtthatóit tartalmazza. 2.172 2.366 2.541 2.51 2.498 2.218 3.251 2.397 2.372 2.285 2.754 2.326 2.356 2.568 2.405 2.401 2.045 2.874 2.539 2.385 2.022 2.161

2.49 2.519 3 3.108 2.869 2.788 3.04 2.819 2.945 2.733 3.282 2.977 3.008 3.875 2.924 3.997 2.52 3.575 2.703 2.828 2.83 2.584

2.479

2.108

2.738 2.541 2.43 3.334 2.648 2.803 3.503 2.755 2.537 2.325 3.281 2.716 2.654

3.247

2.629 2.952 2.356 2.791 2.635

2.243

2.085

1.608

2.293 2.138 2.032 3.1 2.544 2.129 1.922 2.456 1.806 2.044 2.214 2.159 2.003

2.473

1.737 2.173 1.94 2.503 2.018

1.658

1.84 2.574 2.466 2.636 2.264

2.051 2.799 2.825 2.635 2.628

2.33 2.432 2.366 3.063 2.4 2.489 0 2.404 2.136 2.159 2.027 1.932 3.273

3.032 2.89 2.558 3.119 2.694 2.781 2.902 2.729 2.377 2.534 3.12 3.006 2.838

2.085 2.132 2.375

1.608 2.001 2.352

2.293 2.138 2.032 3.1 2.544 2.129 1.922 2.456 1.806 2.044 2.214 2.159 2.003

2.473 2.694 2.926

1.737 2.173 1.94 2.503 2.018

1.658 2.154 1.932

2.796 2.85 2.538 3.084 2.805 2.771 2.72 2.883 3.697 2.424 3.301 2.892 2.842

3.185 3.285 2.664 3.743 3.562 3.074 3.949 3.547 5.332 3.351 3.177 3.126 3.053

2.674 2.489

2.354 2.283 2.297

3.324 3.093 2.734 3.7 3.227 3.273 3.432 3.235 3.229 3.055 3.653 3.272 3.031

2.51

2.095 1.911 2.27 2.654 2.87 3.166 2.916 2.575 3.024 2.945 2.78 3.096 2.664 2.611 2.691

2.117 2.571 2.598 2.813

2.01

2.733 2.511 2.197 3.048 2.405 2.503 2.756 2.542 2.714 2.295 3.21 2.845 2.556

2.421

2.076 2.228 2.436 2.314 2.148

1.956 2.092 2.275 2.605

Magyar- Német- Finn- Görög- Írország Izrael Olasz- Japán Korea Portu- Észtország ország ország ország ország gália ország

eredményeit három táblázat mutatja be. Vizsgálatainak eredményeit az alábbi táblázat foglalja össze, amely tartalmazza a vizsgált országok ágazati multiplikátorai közötti együtthatók korrelációs koefficienseit.

Mezô-és erdôgazdálkodás, halászat és vadászat Bányászat Élelmiszeripar Textil-, bôr-és cipôipar Faipar, elsôdleges fafeldolgozás Papír-és nyomdaipar Szén, finomított szénhidrogének és nukleáris fûtôanyagok Vegyipar Gumi-és mûanyagipar Nem fém jellegû bányászati termékek Nem-nemesfémek Fémfeldolgozás Gépipar Számító-és irodagépgyártás Elektromos gépek és berendezések Híradástechnika Orvosi mûszerek és finommechanika Motorok, vontatók és nyerges-vontatók Egyéb szállítóberendezések Egyéb feldolgozó és újrahasznosító ipar Elektromos energia, gáz és egyéb energiaszolgáltatás Építôipar

zis számos fejlett ország adatát tartalmazza, ezek közül vizsgálataink során tíz állam, Magyarország, Németország, Finnország, Görögország, Izrael, Olaszország, Japán, Korea, Portugália és Észtország megfelelô adatát vettük figyelembe. A számítások

3. táblázat A vizsgált országok különbözô szektorainak multiplikációs együtthatói

AGORA AGORA

75

76 0

2.094

1.46 1.815

1.478

2.044 2.011

2.002

1.869 1.549 1.605 1.942

1.561 1.35 1.513 1.642 1

1.774 1.957

1.932 1.609

1

1.967

1.549

1

1.548

1.175 1.631

1.538

1.679 1.754

1.74

1.649 2.078

1.98

1.564

1

0

1

1.548 1.773 2.041

1.175 1.386 1.203 1.631 2.059 1.696

1.538

1.679 0 1.804 1.754 1.691 1.954

1.74

Írország Izrael Olaszország 1.517 1.848 2.257 1.77 2.144 2.208 1.949 2.214 2.363 1.272 1.768 2.003 1.422 2.61 1.774 1.179 1.183 1.218 1.635 1.651 2.175 2.12

1.852 2.199

Észtország 2.067 2.504 2.816 2.279 1.799 1.628 2.133

2.21

1

1.957 2.121 2.494 3.491 1.385

1.599

1.268 1.501 1.358 1.66 1.792 2.212 1.693 1.986

1.753 1.865 1.528 1.865

1.653 1.861 1.881 1.862 1.677 0 2.133 2.043

1.634

Japán Korea Portugália 1.555 1.896 1.994 1.987 2.427 2.151 1.761 2.402 2.384 1.679 2.115 2.165 1.537 1.726 1.779 1.226 1.536 1.849 1.724 1.726 1.857

Table 3. The multiplicators of the sectors of the countries involved Agriculture, silvicolture, fishing, hunting, mining, food industry, textile products, leather and skin industry, boot and shoe industry, wood and timber industry, parer products, printing and publishing, carbon, carbohydrates and nuclear fuel, chemical industry, rubber and miscellaneous plastics, non-metalic mining products, non-rare metals, metallurgy, computer and business machines production, electrical machinery, telecommunication technology, medical instruments and precision-mechanics, motors, traction engines and semi-trailers, other transportation equipments, other processing industry and recycling, electric energy, gas and other energy services, construction industry, commerce, repairing, hotel and catering trade, transportation and storing, postal service and communication, finances and insurances, real estate sale, rent of machines and fittings, computational technology and other services, research and developement, other economical activities, public administration and defence, obligatory insurance, education, health and social services, other personal and community services, private households with personnel

Nagy-és kiskereskedelem, javítás Szálloda és vendéglátóipar Szállítás és tárolás Posta és kommunikáció Pénzügy és biztosítás Ingatlan-értékesítés Gépek és berendezések bérlete Számítástechnika és egyéb szolgáltatások Kutatás és fejlesztés Egyéb gazdasági tevékenység Közigazgatás és védelem, kötelezô biztosítás Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Egyéb közösségi és személyi szolgáltatások Magánháztartások alkalmazottakkal

Magyar- Német- Finn- Görögország ország ország ország 2.219 1.769 2.063 1.517 2.435 1.943 2.332 1.77 2.204 2.258 2.209 1.949 1.766 2.004 2.385 1.272 1.866 1.982 1.842 1.422 1.748 1.399 1.681 1.179 1.654 1.346 2.122 1.635

AGORA AGORA

Figyelemre méltó, hogy az élelmiszeripar az adott országra jellemzô átlagos multiplikációs mutató feletti értéket mutatott. A szálloda- és vendéglátóipar esetében a multiplikációs együtthatók értéke kis mértékben az átlag alatt maradt. A szolgáltató szektor esetében ez a hányados azonban lényegesen alacsonyabb, mindössze 20,6%. Különösen kedvezô ez az arány a szálloda-és vendéglátó iparban, ahol ennek aránya 18,4%. Ez azt jelenti, hogy ezen területeken különösen kedvezô a hozzáadottérték termelés. Az AKM táblázatok segítségével mód nyílik az export-termékek vagy szolgáltatások import-tartalmának meghatározására is. A következô táblázat megadja a magyar gazdaság különbözô szektorai exportjának import-tartalmát.

4. táblázat A magyar gazdaság különbözô szektorai exportjának import-tartalma

Szakágazatok 1995. 2000. 2005. átlag

Mezô-és erdôgazdálkodás, halászat és vadászat 0.203 0.289 0.231 113.79

Bányászat 0.234 0.293 0.243 103.85

Élelmiszeripar 0.301 0.369 0.32 106.31

Textil-, bôr-és cipôipar 0.347 0.641 0.605 174.35

Faipar, elsôdleges fafeldolgozás 0.388 0.432 0.41 105.67

Papír-és nyomdaipar 0.439 0.455 0.402 91.57

Szén, finomított szénhidrogének és nukleáris fûtôanyagok 0.383 0.576 0.549 143.34

Vegyipar 0.405 0.477 0.441 108.89

Gumi-és mûanyagipar 0.476 0.597 0.57 119.75

Nem fém jellegû bányászati termékek 0.317 0.333 0.349 110.09

Nem-nemesfémek 0.544 0.612 0.521 95.77

Fémfeldolgozás 0.322 0.428 0.43 133.54

Gépipar 0.375 0.47 0.495 132

Számító-és irodagépgyártás 0.783 0.716 0.787 100.51

Elektromos gépek és berendezések 0.462 0.762 0.569 123.16

Híradástechnika 0.711 0.678 0.82 115.33

Orvosi mûszerek és finommechanika 0.299 0.508 0.346 115.72

Motorok, vontatók és nyerges-vontatók 0.709 0.785 0.738 104.09

Egyéb szállítóberendezések 0.455 0.533 0.349 76.7

Egyéb feldolgozó és újrahasznosító ipar 0.329 0.389 0.394 119.76

Elektromos energia, gáz és egyéb energiaszolgáltatás 0.371 0.434 0.419 112.94

Építôipar 0.268 0.319 0.299 111.57 77

AGORA Szakágazatok

1995.

2000.

2005.

átlag

Nagy-és kiskereskedelem, javítás

0.175

0.244

0.2

114.29

Szálloda és vendéglátóipar

0.139

0.212

0.184

132.37

Szállítás és tárolás

0.15

0.261

0.27

180

Posta és kommunikáció

0.116

0.197

0.105

90.52

Pénzügy és biztosítás

0.157

0.173

0.106

67.52

Ingatlan-értékesítés

0.096

0.113

0.107

111.46

Gépek és berendezések bérlete

0.125

0.16

0.118

94.4

Számítástechnika és egyéb szolgáltatások

0.211

0.23

0.174

82.46

Kutatás és fejlesztés

0.148

0.208

0.175

118.24

Egyéb gazdasági tevékenység

0.155

0.18

0.158

101.94

Közigazgatás és védelem, kötelezô biztosítás

0.091

0.103

0.081

89.01

Oktatás

0.063

0.077

0.061

96.83

Egészségügyi és szociális ellátás

0.143

0.173

0.143

100

Egyéb közösségi és személyi szolgáltatások

0.16

0.19

0.145

90.63

Összesen

0.477

0.586

0.558

116.98

Feldolgozóipar

0.538

0.64

0.63

117.1

Szolgáltatások

0.166

0.222

0.206

124.1

Magas és közepes technológiájú ipar

0.581

0.664

0.668

114.97

Közepes és magas technológiájú ipar

0.508

0.617

0.584

114.96

Infó-kommunikációs technológia

0.728

0.685

0.796

109.34

Table 4. The import content of the sectorial exports of the Hungarian economy Sectors, agriculture, silvicolture, fishing, hunting, mining, food industry, textile products, leather and skin industry, boot and shoe industry, wood and timber industry, parer products, printing and publishing, carbon, carbohydrates and nuclear fuel, chemical industry, rubber and miscellaneous plastics, non-metalic mining products, non-rare metals, metallurgy, computer and business machines production, electrical machinery, telecommunication technology, medical instruments and precision-mechanics, motors, traction engines and semi-trailers, other transportation equipments, other processing industry and recycling, electric energy, gas and other energy services, construction industry, commerce, repairing, hotel and catering trade, transportation and storing, postal service and communication, finances and insurances, real estate sale, rent of machines and fittings, computational technology and other services, research and developement, other economical activities, public administration and defence, obligatory insurance, education, health and social services, other personal and community services, sum total, processing industry, tertiary industry, industry of high and medium technology, industry of medium and high technology, info-communication technology, mean

78

AGORA A magyar gazdaság erôforrása Magyarország esetén ezen érték a feldolgozóipar szinte minden ágában növekedést mutatott az elmúlt tíz évben. Figyelemre méltó, hogy a feldolgozóipari termékek átlagában az export import-hányada 63%. Az élelmiszeripar esetén ez a mutató az elôzônek mindössze a fele. További lehetôségek a vizsgálatok kiterjesztésére Az input-output elmélet alkalmazásairól szóló tanulmányok folyamatosan jelennek meg világszerte kiterjesztve a vizsgálat tárgyát, bôvítve a modellt.

Ha az adatok feldolgozásánál figyelemmel kísérjük az elôállított termékek egységárait is, akkor az adott árrendszer egyes elemeiben bekövetkezô késôbbi változások hatását is nyomon tudjuk követni a Leontief-inverz segítségével. Egyfajta általánosításként lehet felfogni az ún. dinamikus Leontief-mátrixot, mellyel a többidôszakos input-output modellekben találkozhatunk. Ezekben a tovagyûrûzô hatások már nem csak a szektorok között, hanem az egymást követô idôszakok között is érvényesülnek.

Irodalomjegyzék Augusztinovics M. (1996) Mirôl szól az input-output modell?, Közgazdasági Szemle, XLIII. Évf., 1996. április, pp. 315-320 Krekó B. (1964) Mátrixszámítás. (1. kiadás), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Leontief W. W. (1951) The Structure of American Economy 1919 – 1939. (2. kiadás), Oxford University Press, New York Mátyás A. (1993) A modern közgazdaságtan története. (1. kiadás), Aula Kiadó, Budapest OECD statisztikai táblázatok, 1995-2010 Stancl D. L. – Stancl M. L. (1990) Mathematics for Management and the Life and Social Sciences, Irwin, ISBN 0-256-07335-X Sydsaeter K. – Hammond K. (1998) Matematika közgazdászoknak. (1. kiadás), Aula Kiadó, ISBN 963 9078 76 x, Budapest

Szerzôk (Authors) Lakner Zoltán Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszeripari Gazdaságtan Tanszék zoltan.lakner uni-corvinus.hu Lôrincz Sándor BGF KVIK, Módszertani Intézet [email protected]

79

AGORA Lányi Katalin

Értékvizsgálat a BGF KVIK nappali tagozatos alsóbb éves hallgatói között A study of the value inventory of junior full-time students at BGF KVIK

AGORA ismertetem. A kutatásnál elsôsorban az vezérelt, hogy képet kapjak a hozzánk kerülô fiatal hallgatók értékrendjérôl és egyes pszichológiai, szociológiai jellemzôikrôl. Az értékeket összevetem a magyar népességre vonatkozó adatokkal, hogy fény derüljön a hasonlóságokra és különbségekre.

Az értékek Összefoglalás

Summary

A cikk a fôiskolánkon végzett értékkutatás eredményeit mutatja be. Felsôfokú szakképzésre járó és alapképzésben részt vevô hallgatók nem reprezentatív mintáján kérdôíves felmérést végeztem, melyben többek között az értékstruktúrájukat térképeztem fel. A hallgatók számára a változásra való nyitottság dimenzióba tartozó önirányítottság, hedonizmus, stimuláció a legfontosabbnak tartott értékek, míg a megôrzés dimenziójába tartozó, klasszikusan konzervatívnak számító konformitás és tradíció a legkevésbé fontosak. A férfiak az önmegvalósítás egyes értékeinek (teljesítmény, hatalom), a nôk pedig az önkiterjesztés dimenzióba tartozó univerzalizmusnak tulajdonítanak a másik nemnél nagyobb fontosságot. A felsôfokú szakképzésre járó hallgatók valamivel nagyobb fontosságot tulajdonítanak a hedonizmusnak, mint az alapképzésre járók. A magyar populáció eredményeivel való összevetés azt mutatja, hogy a magyar népességre átlag fölötti környezetvédelem és biztonság kollektivista értékek, és átlag alatti hatalom és stimuláció individualista értékek jellemzôek, ezzel szemben az alsóbb éves fôiskolás hallgatóink számára a változás a nyitottságra dimenzió tûnik hangsúlyosabbnak, míg a megôrzés dimenzió a legkevésbé fontosnak. Kulcsszavak: értékstruktúra, Schwartz PVQ IV, WVS

This article discusses a value inventory study conducted at the BGF. I have made a survey of the value structure of our post-secondary and BA students based on a non-representative sample. The most important values include selfdirection, hedonism, stimulation, pertaining to the dimension ‘openness to change’, whereas conformity and tradition, conventionally deemed to be conservative features, are perceived as least important. Males ascribe greater importance to the individual values of self-actuation, namely achievement and power as opposed to females, who give higher ratings to universalism, representing the dimension ‘self-transcendence’. Postsecondary students value hedonism higher than BA students. Comparing the results with that of the Hungarian population, differences can be found: the collectivist values of environment protection and security prove to be the most important for the Hungarian population, and the least important were the individualist power and stimulation, whereas for my student sample openness for change is the most important and conservation the least. Keywords: value structure, Schwartz PVQ IV, World Values Survey

Bevezetés

hogy a BGF KVIK-ra járó alsóbbéves nappali tagozatos felsôfokú szakképzésben (FSZ) és BA képzésben részt vevô hallgatókra milyen értékstruktúra jellemzô. A vizsgálat egy elôítéletességre vonatkozó kutatás része volt, melybôl most csak az értékekre vonatkozó eredményeket

Ebben a cikkben az értékek fogalmát és mérésének módszertani kérdéseit szeretném megvilágítani. Továbbá egy vizsgálat eredményei közül az értékekre vonatkozó gondolatokon keresztül vázolni, 80

Az értékek tanult hiedelmek a viselkedés és létezés elônyben létesített formáiról, amelyek a személy életében iránymutató szerepet töltenek be, és különböznek fontosságuk mértékében. Az értékek három univerzális követelmény kognitív reprezentációi: a biológiai szükségleteké, a személyközi koordinációé valamint a csoport jólétét és túlélését elôsegítô intézményes társadalmi elvárásoké (Schwartz, Bilsky, 1987, 1990). Az értékek Schwartz és Bilsky (1987:551) definíciója alapján ”(a) fogalmak vagy hiedelmek, (b) kívánatos végállapotokról vagy viselkedésekrôl, (c) amelyek átívelnek a specifikus szituációkon, (d) irányítják a viselkedések és események kiválasztását vagy értékelését és (e) és a viszonylagos fontosságuk alapján sorba rendezhetôek.” Az értékek egy személy vagy társas entitás valamely érdekeit szolgálják. A cselekvéseket motiválják és a cselekvések megítéléséhez vagy indoklásához nyújtanak fogódzót. Szocializáció során és személyes tapasztalatok hatására alakulnak ki (Schwartz, 1994). Az értékek egyéni és társas érdekeket szolgálnak. Személyes érdekeket szolgálhat például a függetlenség vagy a kényelem értéke, társas érdeket pedig a felelôsség vagy az egyenlôség értéke. Egy érték egyszerre szolgálhatja mindkét érdeket is, ilyen például a bölcsesség vagy a biztonság. A személyes és társas értékek nem feltétlenül állnak egymással konfliktusban. Emellett az egy csoporton belül levô (pl. az egyéni) értékek nem mindig változnak együtt, tehát nem feltétlenül állnak ugyanolyan összefüggés-

ben külsô változókkal. A társas értékeknél további különbséget lehet tenni aszerint, hogy a hovatartozási csoport érdekeit szolgálja, vagy szélesebb értelemben a társadalomét. Például a béke vagy az egyenlôség értéke szélesebb értelemben veendô, míg a segítés, szeretet, megbocsátás az egyén csoporttagjaira irányul inkább (Schwartz, 1990). Az értékek hátterében különféle motivációk állnak, mely motivációk alapján típusokba sorolhatóak. Schwartz (1992, 1994) 10+1 univerzális értéket határozott meg. A legtöbbször tízet használnak, de újabban felmerül a spiritualitás értéke mint tizenegyedik. Az egyik érték típus az önirányítottság. Ez a független cselekedetekre és gondolkodásra vonatkozik. A kontroll és kompetencia biológiai igényébôl és az autonómia és függetlenség személyközi igényébôl származtatható. A stimuláció értéke az optimális aktivációs szint fenntartásának és a változatosságnak a biológiai igényével függ össze. A hedonizmus az örömökre és kielégültségre vonatkozik. A biológiai szükségletekbôl eredeztetik. A teljesítmény értéke a kompetens viselkedésen alapuló sikerre való igénnyel függ össze. A siker fogalmánál ebben az értelmezésben kulcstényezô a társas elismerés. Tehát nem elég, ha belsô elismeréssel jár egy siker, az inkább az önirányítottsághoz tartozik. A hatalom a társadalmi státuszkülönbségekkel függ össze, amelyek uralkodást és behódolást tesznek szükségessé. A hatalom értéke az emberek és az erôforrások fölött való kontroll magasra értékelését jelenti. Erre azért van szükség, hogy a társadalmi különbségek fenntartását igazolják vele. A teljesítmény és a hatalom egyaránt a társas elismertséghez kötôdik, de míg a teljesítmény a kompetencia demonstrációját hangsúlyozza konkrét társas helyzetekben, a hatalom a fennálló társadalmi pozíció megôrzését. A biztonság a harmóniára, a társadalmi stabilitásra, a kapcsolatok és a személy stabilitására is vonatkozik. Személyes és társas igé81

AGORA nyekre is visszavezethetô. A konformitás az impulzusok visszafojtását jelenti, hogy ne ártsunk másoknak, ne hágjunk át társadalmi szabályokat. A személyközi és a csoportok funkcionálásának igényébôl eredeztethetô. A tradíció a szokások és kulturális fogalmak elfogadásával, tisztelésével és betartásával függ össze. Minden társadalom kialakít hiedelemrendszereket és cselekvéseket, amelyek közös tudást és sorsot hordoznak. Ezek egy része a vallással függ össze. A tradíciók a csoport összetartozás-érzését erôsítik. A spiritualitás is köthetô a vallásossághoz (bár nem kizárólagosan), viszont itt az értelemadáson van a hangsúly, nem a rituálékon. Az élet értelmének keresésével és a koherencia, kiteljesedés igényével függ össze. Két fô probléma van a spiritualitás univerzális értékként való felfogásával. Az egyik, hogy sok embernél a koherencia iránti igényt kielégítik a tradíció, konformitás és biztonság értékei. A másik, hogy a különféle társadalmakban nagyon különbözôen jelenhet meg, így nem lehet egységes mérôeszközt kifejleszteni rá. A jótékonyság a személlyel kapcsolatban álló emberek jólétének fenntartására vagy fejlesztésére irányuló érték. Az ezen túlmutató, minden emberrel és az egész társadalommal törôdés nem tartozik ebbe a kategóriába. Ez utóbbi már az univerzalizmusba tartozik. Az univerzalizmus az összes ember és a természet jóllétének megértésére, elôsegítésére és védelmére irányul. A két érték közötti különbségtételre a kollektivista és individualista társadalmak értékei közötti különbségek jól rávilágítanak. A kollektivista társadalmakban nagy hangsúly helyezôdik a tartozási csoporttagok felé irányuló törôdésre, anélkül, hogy más csoportok tagjaira ez kiterjedne, míg az individualista társadalmakban nincs éles választóvonal a kettô között. Az érték típusok egymással meghatározott viszonyban állnak, amely egy értékstruktúrát hoz létre. Egyik elterjedt ábrázolása egy kör, amelyben minden cikkely 82

egy értéket képvisel. Az egymás mellett elhelyezkedô értékeknél nincsenek éles határok. Az egymáshoz térben közel elhelyezkedô értékek közel vannak egymáshoz jelentésben, az átellenesek meg konfliktusban állnak egymással. Például az egymás mellett elhelyezkedô stimulációban és a hedonizmusban az a közös, hogy mindkettô jólesô arousal elérésére törekvést foglal magába. Az átellenes értékekre példa, hogy az univerzalizmus és jótékonyság ellentétben áll a teljesítménnyel és hatalommal, abban, hogy az egyikben egyenlônek fogjuk fel a többieket és számítanak az ô érdekeik is, míg a második esetben a másokhoz viszonyított kiemelkedés jelenik meg valamilyen formában. Hasonlóképpen, a hedonizmus konfliktusban áll a konformitással és tradícióval, mert az egyikben az örömök elérésére törekszünk, a másikban pedig az impulzusokat korlátozzuk. Egy dimenzió, amely alapján két térfélre oszthatjuk az értékek körét a már tárgyalt érdekek dimenziója. Az elsôsorban személyes érdekekre vonatkozó hatalom, teljesítmény, hedonizmus, stimuláció és önirányítottság egy régiót képez, velük átellenesen helyezkednek el a kollektív érdekeket szolgáló értékek (jótékonyság, tradíció, konformitás). A kettô terület között képez átmenetet az univerzalizmus illetve a biztonság. A másik dimenzió a nyitottság és a megôrzés közötti ellentétre épül. Az egyik oldalon a független cselekvés és változásra való készség áll, a másikon az önkorlátozás és a fennálló társadalmi rend megôrzése. A két dimenzió alapján négy szeletre oszthatjuk az értékkört. A nyitottság a változásra csoportba az önirányítottság, stimuláció és részben a hedonizmus tartozik. Az önmegvalósításba a teljesítmény, hatalom és részben a hedonizmus. A megôrzés tartományba a biztonság, konformitás, tradíció, míg az önkiterjesztésbe az univerzalizmus és jótékonyság (Schwartz, 1992, 1994). Az itt felvázolt érték-struktúra kulturközi vizsgálatok alapján univerzálisnak tekinthetô. Schwartz számos kutatásban

AGORA (Schwartz, Bilsky, 1987, 1990; Schwartz 1992, 1994; Schwartz és mtsai 2001; Schwartz, Sagiv, 1995) vizsgálta, hogy különbözô kultúrákban is megkapja-e az értékek imént ismertetett rendszerét. Azt találta, hogy a nyitottság-megôrzés és önkiterjesztés-önmegvalósítás dimenzió megtalálható gyakorlatilag mindegyik vizsgált mintán, valamint az egyes értékek nagy arányban ugyanabba a 10 érték-típusba tartoznak. Kisebb eltérések természetesen elôfordulnak minden mintán, de a 10 érték típus beazonosítható és ugyanolyan struktúrát alkot. Az 1994-es kutatásban 141 fôs magyar minta is szerepelt. Az értékek mérése Az értékek mérésére Schwartz PVQ IV (Portrait Values Questionnaire) érték kérdôívét használtam fel (Schwartz és mtsai, 2001)1. Ez a kérdôív kevésbé elvont, mint a régebbi kutatásokban gyakoribb SVS (Schwartz Value Survey), és ugyanúgy lefedi a teljes értékkört. A nagyobb konkrétságának köszönhetôen bármilyen mintánál jobban használható. A kérdôív negyven tételt alkalmaz, amelyek mindegyike egy-egy rövid verbális portré egy személyrôl. Annak céljait, kívánságait, törekvéseit ábrázolja, amelyek egy adott értéket jellemeznek. Pl. ”Fontos számára, hogy meghallgassa azokat, akik különböznek tôle. Még ha nem is ért egyet velük, meg szeretné érteni ôket.”, ami az univerzalizmus értékéhez tartozik, vagy: ”Fontos számára, hogy felelôsséget vállalva megmondja másoknak, mit kell tenniük. Azt akarja, hogy az emberek azt tegyék, amit ô mond.“, ami a hatalomhoz tartozik. Az emberek értékeit az ôáltaluk megállapított, a leírt személyhez viszonyított hasonlóságból kapja meg. A portré az értékek szemszögébôl írja le a személyeket, anélkül, hogy az értékek explicite megjelennének a tételekben. A jellemzett személyek céljairól, 1

törekvéseirôl van szó, és nem tulajdonságairól, vonásairól. Ugyanaz a kifejezés, pl. ambíció, bölcsesség, teljesítmény, vonatkozhat értékre vagy vonásra is. Aki fontosnak tartja ezek közül valamelyiket, mint célt, nem feltétlenül kell, hogy rendelkezzen a vonással, vagy viszont. Azzal, hogy a személy magát olyasvalakihez hasonlítja, aki ”Úgy véli, mindig tisztelnie kell szüleit és az idôsebb embereket. Fontos számára az engedelmesség.”, azzal azt mutatja meg, hogy mennyire rendelkezik a konformitás értékével. Arról viszont, hogy a cselekedetiben mennyire konformis, nincs információnk. Ezzel a megközelítéssel lehetôvé válik az értékek ilyen módon való vizsgálata. A portrékat a tíz értékes értékrendszert alapul véve állították össze, három fô módszer alkalmazásával: az értékek konceptuális definícióiból kiindulva, az SVS kérdôív tételeit átfogalmazva és az SVS absztrakt kifejezéseit konkrétabbá téve. Az SVS és a PVQ között néhány lényeges különbség található. A PVQ közvetve méri az értékeket, míg az SVS közvetlen, tudatos módon. A PVQ egy másik személyhez való hasonlóságra kérdez rá, míg az SVS az adott értékek az egyén életében betöltött fontosságára. A PVQ-ban az ingerek portrék, míg az SVS-ben absztrakt, kontextus-független értékek. A kérdôívhez a következô instrukció tartozik: Itt most röviden jellemzünk néhány embert. Arra kérjük, olvassa el a leírásokat és fontolja meg, mennyire hasonlít Ön a leírt személyhez! Karikázza be azt a számot, amelyikhez kapcsolódó fokozat (nagyon hasonlít hozzám, hasonló hozzám, valamennyire hasonló hozzám stb.) a leginkább hasonló Önhöz! A válaszformátum hat fokozatból áll: 1. egyáltalán nem hasonlít, 2. nem hasonlít hozzám, 3. kissé hasonló hozzám, 4. valamelyest hasonló hozzám, 5. hasonló hozzám, 6. nagyon hasonló hozzám. Az

A kérdôív magyarra fordítását dr Sallay Hedvig készítette. A fordítás rendelkezésemre bocsátásáért köszönettel tartozom neki.

83

AGORA eredeti verzióban a fokozatok ellentétes sorrendben helyezkedtek el. Én megfordítva használtam, hogy a nagyobb pontszám az érték nagyobb fontosságát jelentse. A negyven tétel mindegyike a tíz érték (jótékonyság, univerzalizmus, önirányítottság, stimuláció, hedonizmus, teljesítmény, hatalom, biztonság, konformitás, tradíció) közül egyhez tartozik. Egy értéket három és hat közötti tétel ír le. Az értékeket a tételeiknek átlagából kaphatjuk meg. A legtöbb elemzésnél (pl. korreláció, lineáris regresszió, csoportos átlag összehasonlító eljárások) szükség van ezen felül az egyéni kérdôív kitöltési stílus ellensúlyozására is. Ezt úgy lehet elérni, hogy az összes tétel átlagát ki kell vonni az egyes skálákból. Enélkül nem lehetne kizárni annak a hatását, hogy minden tétel valamilyen mértékben fontos. Az így létrehozott értékek egymással lineáris függésben állnak, amit az elemzéseknél figyelembe kell venni. Egyben ez adja meg az értékek körkörös elhelyezkedését, és teszi lehetôvé a fontosságok egymáshoz való viszonyítását. Az értékek úgy vannak hatással viselkedésre, kognícióra, érzelmekre, hogy az egymásnak akár ellentmondó értékeket is ki kell egyensúlyozni. Ha az értékskálák abszolút értékét használnám, akkor nem venném figyelembe, hogy az értékek rendszert alkotnak. Az átlagos fontosság kivonása az egyes skálákból az érték relatív fontosságát mutatja meg. A vizsgálat menete A vizsgálatra 2010. februárban került sor a BGF KVIK felsôfokú szakképzésén és BA képzésén tanulók között. A félév elsô óráján egy kérdôív kitöltésére kértem fel ôket. A részvétel önkéntes és anonim volt. A mintavétel nem számít reprezentatívnak, a pszichológia kurzusaimra (üzleti lélektan FSZ képzésen, és gazdaságpszichológia BA képzésen) járó hallgatók kerülhettek a mintába. Viszont mivel minden hallgatónak fel kell vennie pszichológiai tárgyat, és mivel négyen 84

tartottuk a karon ezeket a tárgyakat, ezért elég sok hallgató megfordult nálam a vizsgálat félévében. A tárgyfelvételt pedig valószínûleg a tárgy meghirdetett idôpontja befolyásolta leginkább, és az, hogy még hova van hely, így nem feltételezem, hogy a hozzám járó hallgatók szisztematikusan különböztek volna azoktól, akik ezeket a tárgyakat másnál vették fel. Továbbá összehasonlítottam a minta életkori és nemi megoszlását az adott félévben beiratkozott hallgatókéval, és megállapítottam, hogy a nemi megoszlás megegyezik, az életkor átlaga pedig elsôéves FSZ hallgatóknál szintúgy közel van, míg az összes BA hallgatónál magasabb volt, (ami annak tudható be, hogy elsôsorban elsô vagy esetleg másodévesek vették fel a gazdaságpszichológiát). Így arra a következtetésre jutottam, hogy az eredmények iránymutatóak lehetnek a felsôfokú szakképzésre járó elsôéves hallgatók, és a BA képzésre járó elsôsorban alsóbbéves nappalis hallgatók tekintetében. A minta A kérdôívet 212 hallgató töltötte ki, abból 54 (26%) férfi, 157 (74%) nô. Életkori átlag 20,21. 70% 19-20 éves, ami tekintve, hogy leginkább elsôéves hallgatókról volt szó, nem meglepô. A minta 69%-a (147 fô) került ki a felsôfokú szakképzésre járó elsôévesek közül, és 31%-a (65) fô a BA képzésre járók közül. Összehasonlításul a Neptunról nyert statisztika szerint a 2009/10 második félévben 1569 hallgató iratkozott be a nappali magyar nyelvû alapképzésre és 564 a felsôfokú szakképzés elsô évfolyamára. A nemek aránya 27/28% férfi -72/73% nô (BA/FSZ). Az életkor átlaga az elsôéves FSZ képzésen 20,67, míg a teljes alapképzésen 21,87. Ebbôl azt lehet látni, hogy a mintában a nemek aránya megegyezik a populációval, az FSZ képzésben levôk felülreprezentáltak, életkor szerint pedig elsôsorban elsôévesekrôl van szó. A hallgatók 19%-a községbôl, 49%-a városból 11%-a megyeszékhelyrôl és

AGORA 21%-a a fôvárosból jött a fôiskolára. 13% ateistának, 16% istenkeresônek, 10% felekezet nélküli hívônek tartja magát, továbbá 41% római katolikus, 13% református, 2% evangélikus, 2% görög katolikus, 2% egyéb felekezethez tartozónak definiálta magát. (A választható kategóriák között szerepelt még a zsidó felekezet is, senki sem jelölte meg.) A szülôk végzettsége szerint általános iskolai végzettséggel rendelkezik az édesanyák 3%-a, az édesapák 5%-a, szakmunkásképzôt végzett az anyák 14%-a, az apák 27%-a, érettségizett az anyák 40%-a, az apák 37%-a, diplomás az anyák 43%-a, az apák 29%-a, továbbá az apák 2%-a rendelkezik doktori fokozattal. A férfiak és nôk között nincs szignifikáns eltérés a demográfiai változók megoszlásának tekintetében. A kétféle képzési szinten tanulók között nincs eltérés a kor, nem és vallás jellemzôi szerint. Viszont található statisztikailag jelentôs eltérés a szülôk iskolai végzettsége és a település mérete között: a BA képzésre járó hallgatók átlagosan nagyobb településrôl érkeztek és mind-

két szülôjük végzettsége valószínûbben magasabb, mint az FSZ képzésre járó hallgatóknak. Mérôeszközök A kérdôív a szociodemográfiai változókkal kezdôdött (nem, életkor, település, vallás, szülôk végzettsége). Utána következett a fentebb tárgyalt érték kérdôív. Az értékek számításánál az egyes értékek pontszámából kivonásra került az összes érték átlaga. Végül elôítéletességre vonatkozó tételek is szerepeltek, melynek eredményeit ebben a cikkben nem fogom részletezni. Eredmények Az értékek közül a tradíció bizonyult a legkevésbé fontosnak, míg az önirányítottság és hedonizmus a legfontosabbnak. Az átlagnál fontosabb még a stimuláció individualista értéke (férfiaknál a teljesítmény is), míg az átlagosnál kevesebb fontossággal bír a tradíció és konformitás mindkét nemnél, a férfiaknál az univerzalizmus is, a nôknél pedig a hatalom is. (1. ábra)

1. ábra Az értékek relatív fontossága a két nemre lebontva a BGF mintáján, összes érték átlaga körül centrált értékek

85

AGORA Szignifikáns nemi eltérés tapasztalható a teljesítmény és a hatalom esetében a férfiak javára, míg az univerzalizmusnál a nôk javára. (1. ábra) A kétféle képzési szintre járó hallgatók között jóval több hasonlóságot találhatunk, mint eltérést. Egyedül az eleve legfontosabbnak számító hedonizmus fontosságában értek el valamivel magasabb szintet az FSZ képzésre járó hallgatók. A hallgatók értékpreferenciáiban életkori tendenciákat érhetünk tetten. A legfontosabb értékek számukra az individualista-független értékek közül kerülnek ki, és a legkevésbé fontosak a kollektivistaönkorlátozó értékek közül. Ez az életkorból is fakadó nyitottságot és az impulzusok kisebb mértékû korlátozását tükrözi. A változásra való nyitottság dimenzióba tartozó önirányítottság, hedonizmus, stimuláció a legfontosabbnak tartott értékek. A megôrzés dimenziójába tartozó, klasszikusan konzervatívnak számító konformitás és tradíció pedig a legkevésbé fontos értékek számukra. Tehát

itt a változás dominanciáját találhatjuk a megszokotthoz való ragaszkodással szemben. A függetlenség hangsúlyozását az önkorlátozással szemben. A nemek között általában megfigyelhetô különbségek itt is megjelennek. A férfi hallgatók az önmegvalósítás egyes értékeinek (teljesítmény, hatalom), a nôk pedig az önkiterjesztés dimenzióba tartozó univerzalizmusnak tulajdonítanak a másik nemnél nagyobb fontosságot. Itt tehát a saját érdekekre való koncentrálás áll szemben a közjóra, társadalomra, természetre való odafigyeléssel, ebben a két nemnél arrébb helyezkednek el a hangsúlyok. Az eredményeket magyar reprezentatív mintán felvett felmérés adatbázisának (Tóth, 2009) segítségével összehasonlítottam a magyar populáció eredményeivel (2. ábra). Az adatbázis a World Values Survey utolsó hullámának 2009-es magyar adatfelvételébôl származik. A felmérés tartalmazza Schwartz kérdôívének rövidített, 10 tételes verzió-

2. ábra Az értékek relatív fontossága a két nemre lebontva, magyar reprezentatív minta, összes érték átlaga körül centrált értékek2

1

Társadalomkutatási Intézet Zrt szívességébôl rendelkezésemre bocsátott adatbázis alapján saját adatfeldolgozásból

86

AGORA ját. Így tehát egy tétellel mér egy értéket. Ez valamelyest csökkenti az összehasonlíthatóságot. Például az univerzalizmus értékére egy környezetvédelemre vonatkozó tételt választottak, ami a teljes jelenségnek csak egy szeletét fedi le. A hatalom értékét csak a gazdagsággal mérték. Mindazonáltal reprezentatív magyar mintán nyert értékekhez juthatok így hozzá, ami lehetôvé teszi, hogy összehasonlítsam a saját speciális mintámnak az értékprofilját a teljes magyar népességével. A teljes magyar népesség számára átlagosan a biztonság és a környezetvédelem (univerzalizmus) a legfontosabb, míg a stimuláció és a hatalom a legkevésbé. Ez az individualista-kollektivista tengelyen mutat különbséget. Az átlagnál valamivel fontosabbak az önirányítottság, konformitás, nôknél a jótékonyság és tradíció is, az átlagnál kicsivel kevésbé fontos a teljesítmény nôknél. A profilt megtekintve látható, hogy az önkiterjesztés és a megôrzés dimenziók a hangsúlyosabbak a másik két dimenzió rovására. Nemi eltérések ugyan találhatóak (szignifikáns mértékben több eltérés van, mint a saját mintámon), de ugyanolyan profil rajzolódik ki mindkét nem esetében. Nôk szignifikánsan magasabbra értékelik az összes kollektív érdeket a konformitás kivételével (ahol nincs eltérés), míg a férfiak az összes individualista értéket a hedonizmus kivételével, (ahol szintúgy nincs eltérés). Ha a BGF KVIK alsóbb éves fôiskolás minta értékprofilját hasonlítom össze a magyar népességével, az látható, hogy a magyar populációra magasabb önkiterjesztés és megôrzés értékek, és alacsonyabb önmegvalósítás valamint változásra való nyitottság értékek jellemzôek, ezzel szemben a hallgatók számára a változás a nyitottságra dimenzió tûnik leghangsúlyosabbnak, míg a megôrzés dimenzió a legkevésbé fontosnak. Emellett hallgatónôknél hangsúlyos még az önkiterjesztés, míg a férfiaknál az önmegalósítás.

Következtetések A fôiskolás mintán az értékek közül a tradíció a legkevésbé fontos, míg az önirányítottság és hedonizmus a legfontosabb értékek. Az átlagnál fontosabb az önirányítottság és a hedonizmus mellett a stimuláció individualista értéke (férfiaknál a teljesítmény is), míg az átlagosnál kevésbé fontos a tradíció és konformitás mindkét nemnél, a férfiaknál az univerzalizmus is, a nôknél pedig a hatalom is. Szignifikáns nemi eltérés a teljesítmény és a hatalom esetében található a férfiak javára, míg az univerzalizmusnál a nôk javára. Ez tendenciájában megegyezik a magyar reprezentatív mintán látottal, azzal a különbséggel, hogy ott több érték között található statisztikailag szignifikáns eltérés. A képzési szintek között szignifikáns eltérés egyedül a hedonizmus mértékében tapasztalható. A felsôfokú szakképzésre járók valamivel fontosabbnak értékelik az örömök élvezetét, mint a BA képzésre járók. A fôiskolás minta értékprofilja és a nem sokkal korábban nyert magyar reprezentatív minta értékprofilja jelentôs eltéréseket mutat. Amikor összevetjük a kettôt, ugyanakkor tisztában kell lennünk vele, hogy a két mérôeszköz nem ugyanaz volt, a magyar vizsgálatban egy 10 tételes rövidített verziót használtak, míg a saját kutatásomban egy pontosabb mérésre lehetôséget adó 40 tételes verziót. Így az értékek között nincs mindenhol teljes megfeleltethetôség. A magyar populációra átlag fölötti környezetvédelem és biztonság kollektivista értékek, és átlag alatti hatalom és stimuláció individualista értékek jellemzôek, ezzel szemben az alsóbb éves fôiskolás hallgatóink számára a változás a nyitottságra dimenzió tûnik hangsúlyosabbnak, míg a megôrzés dimenzió a legkevésbé fontosnak.

87

AGORA

AGORA

IRODALOMJEGYZÉK

Korándi József, Pluhár Gabriella

Schwartz, S. H. (1990). Individualism-collectivism. Critique and Proposed Refinements. Journal of Cross-cultural Psychology, 21, 139-157. Schwartz, S. H. (1992). Universals in the content of and the structure of values: Theoretical advances and empirical tests in 20 countries. Advances in Experimental Social Psychology, 25, 1-65. Schwartz, S. H. (1994). Are there universal aspects in the structure and contents of human values? Journal of Social Issues, 50, 19-45. Schwartz, S. H., Bilsky, W. (1987). Toward A Universal Psychological Structure of Human Values. Journal of Personality and Social Psychology, 53, 550-562. Schwartz, S. H., Bilsky, W. (1990). Toward a Theory of the Universal Content and Structure of Values: Extension and Cross-Cultural Replications. Journal of Personality and Social Psychology, 58, 878-891. Schwartz, S. H., Melech, G., Lehmann, A., Burges, S., Harris, M., Owens, V. (2001). Extending the cross-cultural validity of the theory of basic human values with different method of measurement. Journal of Cross-cultural Psychology, 32, 519-542. Schwartz, S. H., Sagiv, L. (1995). Identifying culture-specifics in the content and structure of human values. Journal of Cross-cultural Psychology, 26, 92-116. Tóth, I. Gy. (2009). Értékek 2009. World Values Survey V. 2009. Magyar lakossági adatok. Társadalomkutatási Intézet Zrt.

Összefoglalás

Summary

A matematikusokról különféle hiedelmek élnek a társadalmakban. Az emberek ezeket gyakran a média által ábrázolt matematikusok alapján építik fel. A cikk célja összehasonlítani a ”tipikus” matematikusról kialakított képet azzal, amit a Good Will Hunting címû amerikai filmdrámában láthatunk. Korábbi kutatások alapján felállítunk egy szempontrendszert, mely az összehasonlítás alapjául szolgál. Megvizsgáljuk többek között a filmbeli matematikusok megjelenését, a viselkedésüket, szellemi képességeiket, valamint munkaés magánéleti kapcsolataikat. Áttekintjük továbbá, hogy mennyire befolyásolhatták az alkotókat a sztereotípiák a történet megírásában, a szereplôk válogatásában és a jellemek formálásában. Mindezek alapján megállapítjuk, hogy a Good Will Hunting részben erôsíti a hagyományos matematikusokról kialakított képet, ám vannak olyan vonulatok, melyek ellentmondanak neki. Kulcsszavak: matematikus, társadalmi vélemény, média, Good Will Hunting

Several beliefs exist about mathematicians in our society. Most of them are based on the portrayal of mathematicians in different media. Our purpose is to compare the image of a ”typical” mathematician to those in the film drama Good Will Hunting. The basis of our comparison comprises aspects obtained from previous research. We examine the look, behaviour, intellectual abilities of the mathematicians in the film and their social life. We investigate how popular beliefs could have affected the creators in the storytelling, or in shaping the different personalities. We conclude that whereas the film does generally endorse the widely held beliefs about mathematicians, some elements appear to contradict these. Keywords: mathematician, beliefs of society, media, Good Will Hunting

Bevezetés, célkitûzés

(jelentsen ez bármit is) vagy a színész munkája sokkal vonzóbb, mint a matematikusé. A sztereotípia kialakításában cseppet sem elhanyagolható szereppel bír az a hatás, ami a gyerekeket illetve szüleiket a médián keresztül éri. Az, hogy milyen kép jelenik meg az újságban, rádióban, tévében vagy interneten a matematikusokról, befolyással lehet a matematikusok társadalmi megítélésre éppúgy, mint arra, hogy az ifjak milyen mértékben választják ezt a hivatást. Egy tanulmány szerint az ötödikes török diákok közel fele

Szerzô (Author) Dr. Lányi Katalin BGF KVIK, Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézet [email protected]

Matematikusok ábrázolása a Good Will Hunting címû filmben The image of mathematicians in the movie Good Will Hunting

Majdnem minden szakmáról, hivatásról létezik a társadalomban egy általános vélemény, mely negatív, pozitív vagy semleges elképzelések és elôítéletek együttese (sztereotípia). Ha ez a számos összetevôbôl álló kép riasztó, akkor sokkal nagyobb elhivatottság kell az adott terület felé való orientálódáshoz, mint egy vonzó szakma esetén. Az, hogy melyik szakma mennyire vonzó, vagy men�nyire elutasított, koronként változik. Napjainkban például a ”médiaszemélyiség” 88

89

AGORA tartja fontosnak és/vagy nagyon fontosnak a médiát abból a szempontból, hogy milyen mértékben származik onnan az információja a tudósokról (Türkmen, 2008). Jelen cikkben azt vizsgáljuk, hogy a matematikusokról a közvéleményben élô kép hogyan jelenik meg a médiában, illetve egy konkrét mozifilmben, a Good Will Hunting címû 1997-ben készült amerikai filmdrámában. A képet azon szempontok szerint vizsgáljuk, hogy a filmben milyen a matematikus – megjelenése (testi adottságai, öltözködése, közvetlen környezete), – érzelmi élete, kapcsolatrendszere (szociális kapcsolatai, munkakapcsolatai, magánélete), – munkamódszere.

Irodalmi áttekintés A tudósokról évszázadokra visszamenôleg él valamilyen kép a társadalomban. Ezek a sztereotípiák a mai kor embere számára is hozzáférhetô módon fôleg képeken és irodalmi mûvekben jelentek meg. A tudományos igényû vizsgálatok a múlt század közepén kezdôdtek, és napjainkban is népszerûek. Sztereotípia a tudósokról. Mead és Metraux 1957-ben publikált cikke mintegy 35.000 középiskolás esszéjének feldolgozásán alapult. A tanulóknak arról kellett írniuk, mit gondolnak a tudósról. A vizsgálat kimutatta, hogy egy tipikus középiskolás szerint a tudós férfi; idôs, vagy legalábbis középkorú; fehér köpenyt és szemüveget visel; általában szakállas; laboratóriumban, veszélyes dolgokkal foglalkozik; titokzatos és titkos dolgokat mûvel, és ô maga is titokzatos. A tudós gondosan írogat a fekete noteszába; idônként felkiált, hogy ”Megtaláltam!”. Olyan dolgokat fedez fel, amik segítségével jobb termékeket tudunk készíteni, és állandóan könyvet olvas. Chambers 1983-ban jelentette meg kutatása eredményeit. Kidolgozott egy módszert, amit DAST-nek (Draw-A-Scientist 90

Test) nevez a szakirodalom. A vizsgálat lebonyolítói több mint 4800 gyermekkel rajzoltattak képet ”a tudós”-ról. A rajzok alapján számos jellemzôrôl kiderült, hogy már igen korán kapcsolódik a gyermek gondolkozásában a tudós fogalmához. Ilyen volt a laboratóriumi köpeny, a szemüveg, az arcszôrzet, a kutatás olyan szimbólumai, mint például a tudományos eszközök és a laboratóriumi kellékek, a tudás olyan manifesztációi, mint például a könyvek, könyvespolcok és a tudomány ”termékei”, például a képletek, formulák, stb. Csak lányok rajzoltak nôi tudóst, de azoknak is alig több mint 1 százaléka! (Ez azért érdekes, mert azokban a vizsgálatokban, amikor egyszerûen egy személyt kell rajzolni, akkor a rajzoló általában saját magával azonos nemût rajzol.) A képeken a tudós szinte mindig szobában vagy a laboratóriumában dolgozik, gyakran pincében vagy alagsorban. A rajzok egy részén a tudós veszélyes, illetve titkos dolgokat kutat. Több rajzon is Frankenstein vagy Jekyll–Hyde típusú figuraként tûnik fel a tudós. Meg kell említeni, hogy számos más vizsgálat is folyt a tudósokról létezô sztereotípiákról, a közvéleményben róluk élô képrôl. Odell munkatársaival például a DAST módszert fejlesztette tovább, és általános iskolásoktól egészen egyetemista korúakig vont be fiatalokat a felmérésbe (Odell et al, 1993). Sztereotípia a matematikusokról. A következô néhány sorban ismertetünk néhány eredményt kifejezetten a matematikusokról létezô sztereotípiák kutatásáról. Berry és Picker (2000) 12-13 éves diákokat kért meg Plymouthban (Egyesült Királyság) és New Yorkban (USA), hogy rajzoljanak egy matematikust. Késôbb a kutatók beszélgettek is a gyerekekkel. Kiderült, hogy a matematikus sztereotípiája nagyon hasonló a tudóséhoz. Úgy tûnik, hogy a társadalmi kép szinte azonos róluk. A rajzok és beszélgetések szerint a matematikus fehér férfi, nincsenek barátai, kivéve más matematikusok,

AGORA magányos, általában kövér, régimódi és szemüveget hord. A matematikus homloka ráncos a sok gondolkodástól, kopasz vagy bizarr frizurája van, hamar méregbe gurul. Ceruzák, tollak, számológép és tábla vannak a keze ügyében, és érthetetlen képleteket, formulákat ír. A kérdésekre adott válaszokból kitûnik, hogy a diákok alig tudnak vagy gondolnak valamit arról, mivel foglalkozik egy matematikus, és arról, hogy az élet milyen területén lehet hasznos a matematika. Néhány a válaszok közül: ”A matematikus tanít.” ”Egy bankban vagy egy boltban dolgozik.” ”Nehéz problémákat old meg.” ”Keményen számol.” Gondolhatnánk azt, hogy az emberek matematikusokról alkotott képét alapvetôen meghatározza, milyen volt a matektanáruk, de Berry és Picker vizsgálata azt is kimutatta, hogy a tanulók általában nem tekintik matematikusnak a matematika tanáraikat. Szintén a matematikusokról élô sztereotípiákat vizsgálta 2010-ben Grevholm egy nem reprezentatív norvég kutatásban. Ô is rajzokat és kérdéseket használt a vizsgálatában, hogy megtudja, mit gondolnak a középiskolás diákok a matematikusokról és a matematikáról. Itt a következô jellemzôk domináltak: kopaszság vagy megdöbbentô haj, általában szemüveg, képletek veszik körül, egyedül dolgozik, magányos. A matematikus csak néhány képen tûnik boldognak. A diákok úgy gondolják, hogy a munkája számokhoz és számításokhoz kapcsolódik. Tudósok a médiában. Wilson és Latterell 2001-es cikkében számos irodalmi mûvet illetve filmet sorol fel, amelyekben matematikus szerepel. A kutatásukban szereplô mûvekben a matematikus többnyire különc, esetleg zavart, helyenként ôrült. Elôfordul, hogy a fôszereplô lelki alkata, netán betegsége az alapkonfliktus forrása, a cselekmény elindítója. Épp azért választ ilyen fôszereplôt a szerzô, mivel az ebbôl a helyzetbôl adódó drámai cselekményt kívánja felépíteni, ábrázolni. A létezô sztereotípi-

ákra utal, hogy ilyen esetekben aránylag gyakran választ az alkotó fôhôséül matematikust. Érdemes megemlíteni, hogy Schibeci és Sorenson 1983-ban vizsgálta, hogy a tudósokról alkotott kép mennyire tér el a különbözô etnikai csoportokban. Azt találták, hogy alig. Véleményük szerint ez a média hatása, mivel az emberek a világ minden táján nagyon hasonló mûsorokat, filmeket, sorozatokat néznek. Ugyanerre az eredményre vezetett Finson 2001-es kutatása is. Rampal (1992) a kezdô tanárok tudósképét vizsgálta kérdôívek segítségével. Ezen vizsgálatok során további tulajdonságokkal bôvült a tudós sztereotipikus képe, nevezetesen a tudós érzelemmentes is, nemtörôdöm, hiányzik belôle a szociális érzékenység. A tudós képének idôbeni változása elég jól nyomon követhetô a különféle filmekben megjelenô tudósok figuráit vizsgálva. Ez a kép meglehetôs összhangot mutat a diákok tudós-képét vizsgáló kutatások eredményeivel. Egyrészt tapasztalható bennük egy elég nagy stabilitás, a tudós jellemzôi közül csak kevés változik, és az is lassan. Ugyanakkor némi változás azért érzékelhetô. Mint a tesztek eredményeibôl, úgy például a filmvászonról is eltûnôben van az ôrült tudós képe, aki iszonyatos dolgokat fedez fel, amelyek segítségével le akarja igázni a világot. Például, míg a hatvanas években készült hét James Bond film közül háromban is zseniális, ámde ôrült tudós volt a 007-es ellenfele, azóta egy ilyen filmben sem. Újabb matematikusfigurát jelenít meg egy manapság igen népszerû sorozat, a Gyilkos számok (NUMB3RS). Ennek egyik fôszereplôje egy matematikus, aki az említett sztereotip tulajdonságok közül szinte egynek sem felel meg. Fiatal, jóképû, nem visel szemüveget, vékony és (talán az egyetlen ”megfelelô” tulajdonsága) okos. Párkapcsolatban él, rengeteg barátja van, sokat jár szórakozni, a társadalmi élete tökéletes. Ez egy merôben új, a koráb91

AGORA ban ábrázoltaktól jelentôsen eltérô matematikusképet, matematikusi életformát mutat. Egyelôre eléggé egyedülálló ez az ábrázolás. Good Will Hunting. A Good Will Hunting (1997) amerikai filmdráma. A Gus Van Sant rendezte film több különbözô díjjal büszkélkedhet. Például Oscardíjat kapott a forgatókönyvéért (a film két fô színésze, Matt Damon és Ben Affleck írta), és ugyancsak (a legjobb mellékszereplônek járó) Oscar-díjjal jutalmazták Robin Williams-et a filmbeli pszichológus megformálásáért. A Good Will Hunting alapvetôen nem a matematikáról szól, mégcsak nem is egy matematikus élettörténetét dolgozza fel. Nem célja (legalábbis nem nyílt célja) sem matematikusokról, sem matematikáról véleményt formálni. De megjelenik benne néhány matematikus, és megjelenik benne valódi matematikai tartalom is. A film fôszereplôje egy dél-bostoni srác, Will Hunting (Matt Damon). Egyetemista korú, de a Massachusetts Institute of Technology-ra (MIT) takarítani jár, nem diplomát szerezni. Lepusztult munkáskörnyéken él, indulatos természete miatt gyakorta kerül összetûzésbe a törvén�nyel. De kitûnik ebbôl a környezetbôl és a baráti körébôl egyaránt, mégpedig csodálatos képességei miatt. Zseniális intellektuális képességei azonban nem tudnak kibontakozni, mert szociális háttere és a környezete megakadályozza ebben. Legalábbis egy darabig. A film épp arról szól, hogy hogyan sikerül mégis elindulnia – egy hasonlóan mélyrôl indult pszichológus segítségével – egy sikeres élet irányába. A film leegyszerûsítve egy intellektuális és érzelmi sikertörténet. Nem meglepô, hogy az egyik Oscart a forgatókönyv kapta.

Anyag, módszer Munkánkban választottunk néhány olyan tulajdonságot, mely korábbi tudomá92

nyos vizsgálatok alapján az emberek többsége szerint jellemzô a matematikusokra. Ezek a következôk: kor (idôs), nem (férfi), rassz (fehérbôrû), testalkat (kövér), arcszôrzet (van), szemüveg (van), öltözködés (igénytelen, különc, régimódi), haj (kopasz, szokatlan), kapcsolatok (nincsenek barátai, magányos) és munka (képletek veszik körül, titokzatos dolgokat mûvel). A következô lépésben a Good Will Hunting címû film többszöri végignézése közben kiválasztottuk azokat a matematikusokat, melyeket név szerint is megismerhetünk, illetve akik szerepelnek annyit a filmvásznon, hogy a vizsgálati szempontjaink közül legalább néhányat megítélhessünk. Ôk: Will Hunting, Gerald Lambeau professzor, Tom, Alexander, Steven, Jack, Nimesh, ”Alison” (az egyetlen nôi matematikus a filmben, akinek a neve ugyan nem hangzik el, de néhány párbeszédnyi szerephez jut, a továbbiakban az ôt alakító színésznô után ”Alison”ként említjük). Amennyiben a film lehetôséget adott erre, pontról pontra megállapítottuk, hogy a választott szereplôk megfelelnek-e a vizsgált sztereotíp tulajdonságoknak. Végül megkérdeztük az Eötvös Loránd Tudományegyetem 15 matematikus hallgatóját, hogy hogyan befolyásolta a film a matematikusokról alkotott képét.

Eredmények A matematikusok megjelenése. Az 1. és 2. táblázatban foglaltuk össze, hogy a korábban említett sztereotípiák közük melyek érhetôk tetten a filmben a matematikusok korára, nemére, megjelenésére vontakozóan. A matematikusok többsége az általános véleménynek megfelelôen a film szerint is fehér férfi. A film hét nevesített szereplôje közül, aki komolyan foglalkozik matematikával, hat férfi, közülük négy fehérbôrû: a címszereplô, William Hunting, pártfogója, Lambeau professzor, az ô segédje,

AGORA Tom, és egy másik matematika profes�szor, Alexander. Jack néger, Nimesh indiai származású, és az egyetlen nôi matematikusunk, Alison, szintén fehér. A matematikusok korára vonatkozó sztereotípia alapján várttól a filmbeli matematikusok átlagéletkora jelentôsen fiatalabb. Alexander az ötvenes éveivel a legidôsebbnek számít a film matematikusai között, öten pedig kifejezetten fiatalok (matematikus hallgatók). Kövérnek egyikük sem mondható, többnyire normál testalkatúak, talán csak ”Alison” túlsúlyos, de lehet, hogy ô is pusztán az elônytelen öltözködése miatt tûnik annak. A hat férfi közül kettônek van valamilyen arcszôrzete, és csak egyikük szemüveges (bár olvasáshoz Lambeau professzor és Alexander is felteszi). A megjelenô matematikusok és matematikushallgatók közül senki sem visel elegáns ruhát, öltönyt, Lambeau profes�szor még az elôadásait is egy lezseren a nyakába lógatott sállal tartja. Hajviseletük általában rendezett, semmilyen szempontból nem kirívó, ketten kopaszodnak. Az általános képnek talán Ale-

xander felel meg leginkább. Benne a kutatásokban feltárt sztereotip jellemzôk jelentôs része felfedezhetô: aránylag idôs, kopaszodó fehér férfi, homlokán ráncokkal, konvencionális öltözékben. Sôt, noha egyértelmû, hogy Alexander csak olvasáshoz használja a szemüvegét, ám a filmbeli szereplésének több mint harmadában (24-bôl 9 másodpercben) szemüveggel az orrán vagy a kezében látjuk, így a nézô joggal társítja Alexander képéhez a szemüveget. Tom is olyan típust testesíti meg, aminek a képe szintén jelen van a közvéleményben, nevezetesen az okos, de nem zseniális, a szorgalmas, megbízható és unalmas ”kocka” matematikust. Bár konkrétan nôi matematikusokról létezô sztereotípiák vizsgálatáról nincs információnk, valószínûleg nagyon szerencsésen formált karakter ”Alison” is. Könnyû elhinni, hogy az emberek többsége éppen ezt várja egy matematikus nôtôl: ruhadarabjait igénytelenül válogatja össze, megjelenése slampos, régimódi, hajviselete semmitmondó, minden nôiességet nélkülöz.

1. táblázat Will, Lambeau, Tom és Alexander külsô megjelenésének összefoglalása a választott szempontok alapján. *Csak olvasáshoz.

Will

Lambeau

Tom

Alexander

fiatal

középkorú

fiatal

idôsödô

nem

férfi

férfi

férfi

férfi

rassz

fehér

fehér

fehér

fehér

normál

normál

normál

normál

kor

testalkat arcszôrzet

nincs

nincs

nincs

nincs

szemüveg

nincs

nincs*

van

nincs*

öltözködés

hétköznapi

lezser

konzervatív

konzervatív

átlagos

átlagos

átlagos

kopaszodó

haj

93

AGORA Table 1. Summary of Will’s, Lambeau’s, Tom’s and Alexander’s look by the given aspects. *Reading glasses.

Will

Lambeau

Tom

Alexander

young

middleaged

young

elderly

gender

male

male

male

male

race

white

white

white

white

body

slim

slim

slim

slim

facial hair

no

no

no

no

age

glasses

no

no*

yes

no*

clothing

casual

casual

formal

formal

usual

usual

usual

balding

hair

2. táblázat Steven, Jack, Nimesh és ”Alison” külsô megjelenésének összefoglalása a választott szempontok alapján.

Steven

Jack

Nimesh

”Alison”

fiatal

fiatal

fiatal

fiatal

nem

férfi

férfi

férfi

nô

rassz

fehér

néger

indiai

fehér

normál

normál

normál

túlsúlyos

nincs

bajusz

körszakáll

nincs

kor

testalkat arcszôrzet szemüveg

nincs

nincs

nincs

nincs

öltözködés

sportos

sportos

sportos

ódivatú

haj

átlagos

kopaszodó

hosszú

elônytelen

Table 2. Summary of Steven’s, Jack’s, Nimesh’s and ”Alison’s” look by the given aspects.

Steven

Jack

Nimesh

”Alison”

young

young

young

young

gender

male

male

male

female

race

white

black

hindu

white

body

slim

slim

slim

overweight

facial hair

no

moustache

Van Dyke beard

no

age

glasses

no

no

no

no

clothing

casual

casual

casual

old-fashioned

usual

balding

long

unsuitable

hair 94

AGORA A matematikusok barátai, kapcsolatai. Barátok, család, kapcsolatok szempontjából nincs egységes kép a filmben, bár legtöbb esetben ezekrôl inkább csak sejtéseink vannak, a film nem mutatja be a magánéletük részleteit, csak utal ezekre. Lambeau professzor szemlátomást világfi, a kapcsolatteremtés területén éppúgy sikeres, mint a munkájában. Will, bár kiterjedt és összetartó baráti körrel rendelkezik, sôt a film során a szerelmet is megtalálja, de érzelmileg sérült, és társadalmilag deviáns. Viszont – és itt újra megjelenik a sztereotípia – ô a zseni. Tipikus elképzelés, hogy a matematikus nem csupán okos, de nagyon okos. Ezt a film készítôi is felhasználják: Will Huntingról kiderül, hogy több területen is elképesztôen tehetséges. Ez nehezítheti esetleg kapcsolatok, barátságok kialakítását átlagos képességû személyekkel, de jelen esetben errôl nincs szó. Will barátai inkább büszkék Will kiemelkedô tudására, semmint zavarná ôket. Mikor az egyetemi hallgatók bárjában – ahova a haverjaival együtt illetéktelenül megy be szórakozni – konfliktusa támad egy történész hallgatóval, azt könnyedén alázza történelembôl. Ezáltal barátját menti ki egy kínos beszélgetésbôl. Amikor verekedése miatt bíróság elé kerül, kiderül, hogy lényegében ismeri az Egyesült Államok összes büntetôperét a hozzájuk tartozó ítéletekkel együtt, ami – tekintve, hogy az USA-ban precedensjog van érvényben – szinte felbecsülhetetlen értékû. Láthatja tehát a nézô, hogy Will Hunting érvényesülhetne mint jogász, vagy mint történész is. De azt, hogy Will egy egészen rendkívüli tehetség, a film készítôi abban látták alkalmasnak megmutatni, hogy még matematikában is kiváló. Tehetségesebb, mint maga a professzor, aki pedig szintén nem hétköznapi matematikus: a film szerint megkapta a Fields-érmet. Ez a különbség egyébként el is hangzik a filmben Will szájából (a professzor számára bonyolult problémák megoldása neki nem jelent kihívást), de ezt nem sértô szándékkal mondja.

A matematikusok munkája. Mit csinál egy matematikus, amikor dolgozik? A legtöbb embernek fogalma sincs errôl, és a Good Will Hunting sem sokat segít abban, hogy az emberek pontosabb képet alkothassanak. Közvetlenül a fôcím után feltûnik a matematikus professzor. Az MIT egyik nagyelôadóját látjuk, egy matematika elôadás utolsó perceit. A háttérben egy hatalmas tábla, képletekkel teleírva. Ez tökéletesen illik abba a képbe, amit az emberek általában gondolnak: a matematikus képletekkel dolgozik. A profes�szor éppen kihirdeti, hogy felírtak egy Fourier-transzformációt a tanszéki táblára. Ha valaki a szemeszter vége elôtt megoldja, akkor annak a megoldását leközli az egyetem folyóirata. Elmondja a hallgatóságnak azt is – egyszersmind a feladat nehézségét is érzékeltetve –, hogy eddig ezt a feladatot ”bizonyították Nobel díjasok, matematikai pályadíjasok, neves asztrofizikusok, és magamfajta szerény professzorok.” A jelenet hûen tükrözi azt a képet, hogy a matematikusok általában feladatokat oldanak meg és rengeteget gondolkoznak, amíg egy-egy nehezebb problémával megbirkóznak. Ez nagyjából megfelel a valóságnak. Azt viszont el kell mondanunk, hogy az az ötlet, hogy egy valaki által korábban már megoldott nehéz probléma újbóli és újbóli megoldásait publikálják, a magyar fordítótól származik. Hasonlóan a Fields-érem szánalmas félrefordításához (”matematikai pályadíj”), ami sajnos éppen azt erôsíti meg, hogy a társadalom (de legalábbis a fordítók) számára a matematikusok legnagyobb elismerése ismeretlen fogalom. Éppen olyan, mintha nem tudnánk, mit jelent a színészeknek az Oscar-, vagy a tudósoknak a Nobel-díj. Az eredeti angol szöveg egyébként nem áll messze a valóságtól, abban a felsoroltak olyanok, akik korábban részesültek abban a megtiszteltetésben, hogy a munkájuk megjelenhetett az ”MIT Tech-ben”. Elég hasztalan dolog lenne, ha a kutató mate95

AGORA matikusok újra és újra ugyanazt a problémát oldanák meg. Ráadásul a kitûzött feladat nem is különösebben nehéz. Egy átlagos képességû matematikushallgató pár óra alatt megoldhatja. A következô olyan jelenetben, amikor valaki matematikával foglalkozik a filmben, azt láthatjuk, amint Will feladatmegoldást firkál egy tükörre (1. kép). Ugyan elmélyülten koncentrál, de nem hezitál, nem akad el, hanem azonnal a megol-

dást, a végeredményét írja fel a kitûzött feladatnak. A képsor üzenete nyilvánvaló: aki igazán zseniális matematikából, annak számolgatnia sem kell. Akármilyen nehéz feladatokkal elsô pillantásra boldogul, még akkor is, ha másoknak ehhez egy egész szemeszter is kevés. Ez természetesen téves képzet. Legyen valaki akármilyen zseniális matematikus, némely számítás eredményét neki is papírra kell vetnie.

1. kép Will elmélyülten ír a tükörre. (forrás: http://www.delvecchio.ca/images/math.jpg)

Figure 1. Will writes on the mirror. (source: http://www.delvecchio.ca/images/math.jpg)

A filmben valóságos matematikusi munkamódszert mutatnak be azok a jelenetek, melyekben megjelenik a társsal vagy csoportban dolgozó matematikus. Ez részben eloszlathatja azt a tévhitet, hogy a matematikus mindig magányosan dolgozik, formulákon, képleteken és könyveken kívül nem veszi más körül. Lambeau professzor már a feladatok kitûzésekor beszél ”a tanszék” munkájáról. Egy jelenetben látjuk, amint Will-lel együtt old meg egy gráf-színezési problémát. Késôbb Lambeau, Tom és Ale96

xander együtt gondolkozik egy problémán, majd Will is csatlakozik hozzájuk. De az is kiderül a filmbôl, hogy mindegyikük dolgozik egyénileg is, így a film helyesen szemlélteti, hogy a csoportmunka csak egy része a matematikus alkotó tevékenységének. A film matematikát tartalmazó jeleneteiben mindenütt elôfordulnak matematikai szakkifejezések, képletek és a matematikai szaknyelv. Még olyan esetekben is, amikor ez nem szükséges. Ezek azt szemléltetik, hogy a matematika

AGORA tele van képletekkel és szakkifejezésekkel. Már a fôcím alatt képletek kavarognak a háttérben, felettébb misztikusan. Matematikáról lévén szó, az természetes, hogy képletekkel teli minden tábla, ami a filmvásznon feltûnik. De a szereplôk akkor is matematikai zsargont használnak, amikor arra nem volna feltétlenül szükség. Például a tanszéki hirdetôtáblán megjelenô egyik felvetett probléma homeomorfikusan irreducibilis (”homeomorphically irreducible”) gráfokról szól. Ami egyszerûen annyit jelent, hogy a gráfban nincsen másodfokú pont, vagyis olyan pont, amibôl pontosan két él indul ki. Ez is, mint a szaknyelv és a képletek használata szinte mindig, azt sugallja, hogy itt olyan dolgokról van szó, amelyeket normális földi halandó fel nem foghat. Az ilyen jelenetek alkalmasak lehetnek arra, hogy az emberek csodálattal tekintsenek a matematikusokra. Végsô soron azonban ezek távolítják és riasztják el a nézôt a matematikától, a matematikusoktól. Úgy véljük, Magyarországon kicsit jobb a helyzet, mint amit a film bemutat, ok nélkül általában nem használunk különleges matematikai zsargont. Megkérdeztünk néhány gráfelmélettel foglalkozó kutatót, akik egymástól függetlenül azt állították, hogy nem használnak semmilyen különleges szakkifejezést arra, ha egy gráfnak nincs másodfokú pontja. ELTE hallgatók véleménye. A filmrôl 104 különbözô képzési szinten és évfolyamon tanuló hallgatóval beszélgettünk. Néhányuk (17 fô, zömében PhD hallgató) számára kifejezetten lelkesítô volt a film. Nevezetesen az, hogy úgy látták, matematikával foglalkozni lehet könnyedén is, nagyon nehéz matematikai problémákat oldhat meg akár korukbeli ifjú is. Ezt az érzést Will Hunting figurája sugallja. Sajnálatosnak tartják azonban, hogy ez a figura nem valóságos, olyan, aki úgy csinálná a matematikát, mint ô, egyszerûen nem létezik. A megkérdezettek többsége (87 hallgató) szerint ez a film nem ösztönözné ôket, hogy

ezt a pályát válasszák, illetve nem segítene meggyôzni a barátaikat arról, hogy érdemes matematikusnak lenni. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a filmben nem jelenik meg a matematika mûvelésének öröme. Látunk olyan képsorokat, amikor matematikusok indulatosan viszonyulnak egy-egy problémához, megoldáshoz. Látjuk azt is, hogy Will – az évszázad matematikai géniusza – érdeklôdéssel ugyan, de meglehetôs egykedvûséggel oldja meg a nehezebbnél nehezebb problémákat. De nem látjuk azt a matematikust vagy hallgatót, aki örömteli izgalommal kezd el dolgozni egy problémán, és nem látjuk azt sem, aki felcsillanó szemmel gyönyörködik egy-egy szép megoldásban. A film alapján úgy tûnhet, matematikával foglalkozni felettébb fáradságos. A zseninek pedig unalmas.

Következtetések Az emberek többségének csak közvetett információi vannak arról, hogy néz ki egy matematikus, mit csinál, hogyan dolgozik. Benyomásaikat legendákra alapozzák, amelyek jobbára a médiából származnak, szinte sohasem valódi matematikusoktól. A valóságtól elrugaszkodott sztereotípiáknak káros hatásai lehetnek. Ha valaki egy olyan szakmát választ, amit sokkal jobbnak gondol a saját maga számára, mint amilyen az a valóságban, akkor megtörténhet, hogy csak sok év és rengeteg befektetett munka, tanulás után lesznek számára nyilvánvalóak a választott hivatás valós, de számára problémás oldalai. Az érem másik oldala az lehet, ha a közvéleményben negatív kép él egy foglalkozásról, például a matematikusi hivatásról, ilyenkor megtörténhet, hogy olyanok sem választják ezt, akiknek ez lehetne a kibontakozás területe. Éppen ezért nagyon indokolt alapos vizsgálat alá vetni, milyen képet mutat fel a média a matematikusokról. Az a hatás sem lebecsülendô, amikor a tanulók kisebb lelkesedéssel tanulják 97

AGORA a matematikát az iskolában, mivel úgy vélik – a ”társadalmi összkép” alapján –, hogy az egy olyan tantárgy, amihez csak egészen különleges személyeknek lehet köze, nekik sohasem, vagy azért, mert azt gondolják – hiszen több film is ezt sugallja –, hogy a matematikus mind elvont. A matematika oktatása és a matematika tanulása szempontjából egyaránt fontos, mi a véleménye a társadalomnak a matematikáról, matematikusokról. Egy gyermek pályaválasztásában, de már tanulásában, érdeklôdésében is igen fontos elem az, hogy a szakma és a tantárgy mennyire vonzó/taszító számára, illetve a szülei számára. Annak a jelenségnek, hogy a képzômûvészek gyermekei az átlagnál nagyobb százalékban lesznek képzômûvészek, zenészeké zenészek, matematikusoké matematikusok… stb, nem csupán a tehetség öröklôdése az oka. Hozzájárul ehhez a szülôk példaképnek tekintése éppúgy, mint a szakma alapjaival való korai megismerkedés. Akár azt is mondhatjuk, hogy a gyermek számára a szülôk ”emberközelbe” hozzák a szakmát, a szakma képviselôit. Cikkünkben azt vizsgáltuk, milyen, a matematikusokról élô sztereotípiák jelennek meg a Good Will Hunting címû filmben. Kiderült, hogy jónéhány matematikusra jellemzônek vélt tulajdonság fellelhetô, bár nem egyetlen személy testesíti meg. Összességében a matematikusról, a matematikus munkájáról a film által közvetített kép nem igazán vonzó. Azt látjuk, hogy a matematika túlságosan bonyolult dolog. Nagy része még a jó matema-

98

tikusok számára is nehéz. Sok kudarc éri a matematikust, mert nem, vagy csak nagy fáradsággal tudja megoldani a problémákat. És ha mégis elér eredményeket, mint például a filmben Lambeau vagy Alexander, akkor is ki van téve annak a veszélynek, hogy a pályája csúcsán egyszercsak betoppan egy ifjú tehetség, aki utólag feleslegessé teszi minden erôfeszítésüket. Matematikával foglalkozni tehát kizárólag a zseniknek érheti meg, mások ne is próbálkozzanak vele. A vizsgálatokból kitûnik, hogy a nézetek csak lassan változnak, és nemzetiségtôl lényegében függetlenek. Számos kutató véli úgy, hogy ezeknek a jelenségeknek a média az oka. A TV mûsoroknak, sorozatoknak, filmeknek fontos szerepe van a sztereotípiák megtartásában, erôsítésében vagy gyengítésében. Bár a hatásmechanizmusok elemzése további kutatásokat igényel, az eddigiek alapján valószínûnek látszik, hogy a stabilitás egyik oka az, hogy a médiumokban a közvéleményben élô képnek megfelelô tudós/matematikus figurák jelennek meg, ugyanakkor viszont az itt megjelenô sztereotípiák is befolyásolják a közvéleményt. Mivel ezek a sztereotípiák gyakran és jelentôs mértékben kedvezôtlen képet festenek a kutatókról, matematikusokról, jelentôsen csökken a természettudományos pályát választó fiatalok száma. A média javíthat a népszerûtlen munkákról, hivatásokról alkotott közvélekedésen, vonzóbb (és talán a valósághoz közelebb álló) képet mutathat az ilyen hivatást választók életérôl, munkájáról a gyerekeknek és a szülôknek egyaránt.

AGORA IRODALOMJEGYZÉK Berry, J. S. – Picker, S. H. (2000). Your pupils' images of mathematicians and mathematics. Mathematics in School. Volume 29 Pages 24-26. Chambers, D.W. (1983). Stereotypic images of the scientist: The Draw-a-Scientist Test. Science Education, 67(2), 255-265. Finson, K.D. (2001). Applicability of the DAST-C to the images of scientists drawn by students of different racial groups. Paper presented at the annual regional meeting of the North Central Region Association for the Education of Teachers of Science, Madison, WI. Grevholm, B. (2010). Norwegian upper secondary school students’ views of mathematics and images of mathematicians. In K. Kislenko (Ed.), Current state of research on mathematical beliefs XVI, Proceedings of the MAVI-16 Conference, June 26-29, 2010, Tallinn, Estonia, (pp. 120-136). Tallin University. Mead, M., – Metraux, R. (1957). The image of the scientist among high school students: a pilot study, Science, 126 (3270), 384-390. Odell, M.R.I. – Hewitt, P. – Bowman, J. – Boone, W.J. (1993). Stereotypical images of scientists: A cross-age study. Paper presented at the 41st annual national meeting of the National Science Teachers Association, Kansas City, MO. Rampal, A. (1992). Images of science and scientists: A study of school teachers' views I. Characteristics of scientists. Science Education, 76(4), 415-436. Schibeci, R.A. – Sorenson, I. (1983). Elementary school children's perceptions of scientists. School Science and Mathematics. 83 (1): 14-19. Türkmen, H. (2008). Turkish primary students’ perceptions about scientist and what factors affecting the image of scientists. Eurasia Journal of Mathematics, Science &Technology Education, 4(1), 55-61. Wilson, J. L., – Latterell, C. M. (2001). Nerds? Or nuts? Pop culture portrayals of mathematicians. ETC: A Review of General Semantics, 58, 172-178.

Szerzôk (Autors) Korándi József ELTE TTK Matematikai Intézet, Matematikatanítási és Módszertani központ Pluhár Gabriella ELTE TTK Matematikai Intézet, Algebra és Számelmélet Tanszék

99

BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar 1054 Budapest, Alkotmány u. 9-11. Tel: +36-1-374-6200 Fax: +36-1-302-2956 www.bgf.hu/kvik