06. Tervezõk: Leitner Attila

Tér-Háló Kft.

9024 Gyõr, Babits M. u 17/A. Ravazd Településrendezési terv 2007

ALÁÍRÓLAP

Felelõs tervezõ:

Németh Géza TT-1 08/0065/06

……………………………………….

Tervezõk:

Leitner Attila É3-08-0386

………………………………………..

Szabó Roland

………………………………………..

Közlekedéstervezõ:

Bogár Zsolt K-1-1/08-0014

………………………………………..

Közmûtervezõ:

Kazó Pál 08-0064

………………………………………..

Elektromos tervezõ:

Perger Ágoston HK-2; HSz-2; HTr-2; HV-2 08-0291

………………………………………..

Gáztervezõ:

Dr. Ladocsy Gézáné MK 08-0168, 167/1988 BSZFG-1/j

………………………………………..

Kerttervezõ:

Rozsos Katalin K-2 08-0236/04

………………………………………..

www.ter-halo.hu -1-

Tér-Háló Kft.


TARTALOMJEGYZÉK ALÁÍRÓLAP................................................................................................................................. 1 RAJZJEGYZÉK ............................................................................................................................. 3 I.

KIINDULÁSI ADATOK .......................................................................................................... 5 1. ELÕZMÉNYEK........................................................................................................................ 5 1.1. A rendezési terv céljai .......................................................................................................... 5 1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk ................................................... 5 1.3. A települést érintõ területfejlesztési dokumentumok és azok hatásai .............................................. 7 2. VIZSGÁLATI ANYAG............................................................................................................ 11 2.1. Ravazd külsõ környezete ..................................................................................................... 11 2.2. Ravazd rövid története ....................................................................................................... 12 2.3. Humán erõforrások ........................................................................................................... 12 2.4. Gazdasági bázis ............................................................................................................... 21 2.5. A táji környezet adottságai ................................................................................................ 28 2.6. Környezetvédelem, természetvédelmi területek ......................................................................... 31 2.7. Épített környezet ............................................................................................................... 32 2.8. Vonalas infrastruktúra....................................................................................................... 37 2.9. Humán Infrastruktúra ........................................................................................................ 43 2.10. Kulturális intézményekkel, helyi szervezetekkel való ellátottság ................................................ 44 3. RAVAZD FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÕK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE......... 45 3.1. Ravazd SWOT analízise..................................................................................................... 45 3.2. Területfejlesztés fõ célja, irányai. ........................................................................................ 47 3.3. A részcélok (programok és alprogramok) egymás közötti kapcsolata........................................... 48 3.4. A fejlesztés kapcsolatrendszere ............................................................................................ 52 3.5. Pannonhalmi kistérség–kistérségi integrált projektcsomag 2007-2013. ....................................... 54 3.6. A területfejlesztés fõ célja, irányai. ...................................................................................... 58 3.7. A fejlesztés logikai rendszere, a projektek egymás közötti kapcsolata.......................................... 59

II.

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK ................................................................................. 61

1. HATÁROZATTERVEZET – A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA ................................ 61 1.1. A településszerkezeti terv leírása.......................................................................................... 62 1.2. Beépítésre szánt területek.................................................................................................... 63 1.3. Beépítésre nem szánt területek ............................................................................................. 65 2. RENDELETTERVEZET - A SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁSA................................................... 69 I. Fejezet ......................................................................................................................................................................................69 Általános elõírások ........................................................................................................................................................................69 II. Fejezet ......................................................................................................................................................................................71 A településrendezés sajátos helyi eszközei ............................................................................................................................71 III. Fejezet ......................................................................................................................................................................................72 A területfelhasználás rendszere...................................................................................................................................................72 IV. Fejezet ......................................................................................................................................................................................73 A területfelhasználás általános szabályai ................................................................................................................................73 V. Fejezet ......................................................................................................................................................................................75 Az épített környezet védelmére vonatkozó követelmények ...............................................................................................75 VI. Fejezet ......................................................................................................................................................................................78 Környezet- és természetvédelmi követelmények....................................................................................................................78 VII. Fejezet ......................................................................................................................................................................................82 egyes építményfajtákra vonatkozó sajátos követelmények ................................................................................................82 VIII. Fejezet ......................................................................................................................................................................................84 Övezeti elõírások ............................................................................................................................................................................84 IX. FEJEZET.....................................................................................................................................................................................97 alkalmazási és záró rendelkezések..............................................................................................................................................97

III.

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ...................................................................................100 www.ter-halo.hu -2-

Tér-Háló Kft.


1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT .................................................................................................100 1.1. Konfliktusok....................................................................................................................100 1.2. Fejlesztési javaslat ...........................................................................................................100 2. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT....................................................................................105 2.1. Levegõtisztaság-védelem....................................................................................................105 2.2. Zaj és rezgésvédelem.........................................................................................................105 2.3. Vízminõség- és talajvédelem...............................................................................................107 2.4. Klíma ............................................................................................................................107 2.5. Élõvilág .........................................................................................................................107 2.6. Táj és természetvédelem.....................................................................................................107 2.7. Az épített környezet védelme ...............................................................................................109 2.8. Hulladékkezelés................................................................................................................109 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT ...................................................................................................109 3.1. A közúti közlekedés fejlesztése.............................................................................................109 3.2. A tömegközlekedés fejlesztése..............................................................................................110 3.3. A kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztése...................................................................110 3.4. Turistautak.....................................................................................................................110 3.5. Forgalomcsillapítás, parkolás fejlesztése .............................................................................111 4. KÖZMÛVESÍTÉSI JAVASLAT...............................................................................................111 4.1. Vízellátás .......................................................................................................................111 4.2. Szennyvíz-elvezetés............................................................................................................111 4.3. Felszíni vízelvezetés ..........................................................................................................112 4.4. Gázellátás ......................................................................................................................112 4.5. Villamos energia ellátás....................................................................................................112 5. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT ............................................................................114 6. INTÉZKEDÉSI TERV ...........................................................................................................114 7. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY-MÛVI ÉRTÉKVÉDELEM ......................................115 7.1. Vizsgálat ........................................................................................................................115 7.2. Hatáselemzés...................................................................................................................122 7.3. Összefoglalás ..................................................................................................................123 8. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY - RÉGÉSZET ........................................................124 8.1. Megrendelõ:....................................................................................................................124 8.2. A tanulmány tárgya:.........................................................................................................124 8.3. Törvényi környezet:...........................................................................................................124 8.4. Örökségvédelmi hatástanulmányról .....................................................................................126 8.5. Vizsgálat:.......................................................................................................................126 8.6. Régészeti örökség.............................................................................................................129 8.7. Változtatási szándékok......................................................................................................137 8.8. Hatáselemzés a különbözõ hatásterületek kijelölésével (hatásvizsgálat és javaslatok)....................139 8.9. Összefoglaló ...................................................................................................................141 8.10. Nyilatkozat....................................................................................................................142 9. IRODALOM JEGYZÉK................................................................................................................143

RAJZJEGYZÉK KÁ-1 É-1 T-1 SZ-1/1 SZ-1/2 SZ-1/3 SZ-2

Kistérségi áttekintõ helyszínrajz Településszerkezeti terv Tájrendezési és környezetalakítási terv Szabályozási terv (belterület) - Észak Szabályozási terv (belterület) - Dél Szabályozási terv (belterület) – Gazdasági, különleges területek Szabályozási terv (külterület) www.ter-halo.hu -3-

M 1: 20 000 M 1: 10 000 M 1: 10 000 M 1: 2 000 M 1: 2 000 M 1: 2 000 M 1: 10 000

Tér-Háló Kft.


K-1 KÖ-0 KÖ-1 KÖ-2 MK-1

Közlekedésfejlesztési áttekintõ helyszínrajz Közmûvek áttekintõ helyszínrajza Ivóvíz-, gáz- és elektromos energia ellátás terve Felszíni vízelvezetés és szennyvízelvezetés terve Mintakeresztszelvények

www.ter-halo.hu -4-

M 1: 20 000 M 1: 20 000 M 1: 4 000 M 1: 4 000 M 1: 200

Tér-Háló Kft.


I. KIINDULÁSI ADATOK 1. ELÕZMÉNYEK 1.1. A rendezési terv céljai Ravazd Község Önkormányzata 2005-ben bízta meg a Tér-Háló Építészirodát az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK; 253/1997. Korm. Rend.) szerinti településrendezési terv (továbbiakban: rendezési terv) elkészítésével. Az 1997. évi LXXVIII, illetve az azt módosító 1999. évi CXV. törvény értelmében a rendezési tervet településfejlesztési koncepcióval (továbbiakban: koncepció) kell megalapozni. A rendezési terv elõzményeként elkészítettük a község településfejlesztési koncepcióját, melyet a képviselõtestület az 51/2006. (XI. 16.) számú képviselõ-testületi határozattal elfogadott. Az önkormányzattal közösen olyan rendezési terv készítését és jövõkép felvázolását tûztük ki célul, mely a község szerves fejlõdését biztosíthatja az elkövetkezendõ 10-15 évben. E rendezési terv feladata az, hogy a megfelelõ feltételeket (jogi területi stb.) biztosítsa a tervezett fejlesztések számára. Az új településrendezési terv elkészítésének szükségességét a módosult jogszabályi környezet és településfejlesztési prioritások, az új településfejlesztési koncepció megfogalmazásának igénye, és ezzel összefüggésben a koncepció céljainak megvalósulását biztosító kül- és belterületi területfelhasználási igények indokolják. A településrendezési terv készítése során figyelembe vettük az alábbi dokumentumokat: Országos Területrendezési Terv (2003. Évi XXVI. törvény) Gyõr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Gyõr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja Gyõr-Moson-Sopron Megyei Mellékúthálózat fejlesztési koncepció Gyõr-Moson-Sopron Megyei turizmusfejlesztési koncepció Gyõr-Moson-Sopron Megyei közoktatás fejlesztési terv Jelen tervdokumentáció a település rendezési tervének az ÉTV. 9. § (3) szerinti véleményezési eljárásra elõkészített anyaga. Az illetékes államigazgatási szervek az elõzetes véleményezési eljárás folyamán megtették észrevételeiket melyeket a tervben figyelembe vettünk, illetve a véleményeket mellékeltük. A területi tervtanács 2007. augusztus 16.-án tárgyalta a tervet, melynek ajánlásait szintén figyelembe vettük a mellékelt tervezõi válaszlevélben foglaltaknak megfelelõen. A rendezési terv készítésével kapcsolatos önkormányzati határozatokat szintén mellékeltük a dokumentációhoz.

1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk Domborzati adottságok A település területének betelepülésében sokat számított a domborzati adottság. Az, hogy már az államalapításkor lakott területrõl beszélhetünk, Ravazd esetében bizonyítja, hogy mezõgazdaságilag jó helyzetû településrõl beszélhetünk. A gyümölcs-, és szõlõtermelés megélhetést biztosított az itt élõknek. Jelenleg a domborzati adottságok a háttérbe szorulnak, a közeljövõben, várható, hogy a Pannonhalmi-dombság egészének üdülõ- és pihenõfunkciója erõsödni fog. Fekvés: Ravazd történetét jelentõsen meghatározza a település fekvése. A település a Kisalföldön, ezen belül a Pannonhalmi dombság Ravazd-Csanaki vonulatának keleti oldalán helyezkedik el. A község a fejlett nyugat-dunántúli régió közlekedésileg jól elérhetõ részén, illetve a világörökség részét képzõ pannonhalmi apátság területének környezetében található, így a turizmus mint települési potenciál kiaknázható, amennyiben a megfelelõ feltételeket tudja biztosítani a település. A községet átszeli a 82. sz. országos fõközlekedési út, az átmenõ forgalom fõleg a nyári idõszakban problémát is jelent a településen.

www.ter-halo.hu -5-

Tér-Háló Kft.


Az itt fellelhetõ természet közeli adottságokat kihasználva léphet a település a további fejlõdés útjára. Jelenleg Gyõr ad munkahelyet a Ravazdi munkaerõ nagy részének. Nagymértékû munkanélküliség problémájával jelenleg nem küzd a település. Közlekedési adottságok: A települést a megye fõ közlekedési útjai közül a 82 sz. országos fõút érinti, mely észak-déli irányban szeli ketté a települést, ez a fõ gazdasági tengely jelentõsen befolyásolja a település életét. A tengely gazdasági potenciálja a városokban koncentrálódik. Mindenképpen ki kell emelni Gyõrt mint a régió gazdaságilag legerõsebb városát, ugyanakkor a szomszédos fejlõdõ kistérségi központ Pannonhalma gazdasági potenciál tekintetében jelenleg még elmarad a lehetõségeitõl. A településen közlekedési helyzetébõl adódóan fõleg a nyári idõszakban jelentõs a tranzitforgalom így ennek negatív hatásai fõként ekkor jelentkeznek.

www.ter-halo.hu -6-

Tér-Háló Kft.


1.3. A települést érintõ területfejlesztési dokumentumok és azok hatásai 1.3.1. Megyei Területfejlesztési Program A Gyõr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési program stratégiai és operatív program rendszere. A program az EU elvárásoknak megfelelõen készült el. Gyakorlati jelentõssége abban rejlik, hogy az a fejlesztés, amely nem illeszthetõ bele a programba nem kaphat sem a megyei, sem a regionális területfejlesztési szervezetektõl fejlesztési támogatást (pénzügyi, illetve programfejlesztési támogatást). A megváltozott területfejlesztési rendszerben azonban csak olyan projektekre lehet pályázni, ahol a megfelelõ nagyságú önrészt a pályázók elõ tudják teremteni. Ezért nagyon fontos a települések összefogása. Azonban most már nem csak a non-profit szektor pályázhat, hanem a gazdasági szereplõk is lehetnek partnerek egy – egy cél megvalósításában. Fel kell erõsödniük a kistérségi szervezõdéseknek, amelyek átgondolhatják szerepüket, feladatukat és új eszközöket kell keresniük. Ilyen új eszköz jelen dokumentum is, amely segíti megindokolni a település céljait. A jelenlegi fejlesztési környezetet jelentõ megyei területfejlesztési program prioritástáblája a következõ: STRATÉGIAI PROGRAMOK 1. PRIORITÁS: Humánerõforrás bõvítése és megújítása

2. PRIORITÁS: 3. PRIORITÁS: Gazdasági bázis innovációs Környezet és infrastruktúra környezetének fejlesztése fejlesztése

4. PRIORITÁS: Határ menti együttmûködés erõsítése

OPERATÍV PROGRAMOK 1.1. Intézkedés: “ Tudás – képzés – iskola” – Innovatív, magasan képzett humán tõke állományának növelése

2.1. Intézkedés: “ Megyei 3.1. Intézkedés: “ Jelenünk” termék” – Helyi gazdaság- – környezetgazdálkodási fejlesztés, helyi innovációk program támogatása

4.1. Intézkedés: “ Sógorság” – Együttmûködés az osztrák-magyar határ mentén

1.2. Intézkedés: “ Támasz” – Egészségügyi és szociális ellátórendszer, gondozási hálózat kiépítése, kiszélesítése az idõsödõ lakosság ellátásának növelésére

2.2. Intézkedés: “ Termelési 3.2. Intézkedés: “ Jövõnk” – tér – vállalkozói tér” – Kistermészetvédelmi program és középvállalkozói telephely kínálatának és értékesítési formáknak a bõvítése

4.2. Intézkedés: “ KisalföldCsallóköz” – Együttmûködés a szlovák-magyar határ mentén

2.3. Intézkedés: “ Vendég- 3.3. Intézkedés: “ Lakható szeretet” – Turizmus fejlesz- tér” – településhálózat tése, turisztikai termékkínálat fejlesztési program bõvítése, falusi és ökoturizmus

4.3. Intézkedés: “ BécsPozsony-Gyõr Eurégió” – Hármas határ menti együttmûködés

2.4. Intézkedés: “ Agrármegújulás” – a SAPARD program

4.4. Intézkedés: “Partnerség” – Együttmûködés a szomszédos megyékkel

3.4. Intézkedés: “ Sztráda” – a jobb elérhetõségért program

www.ter-halo.hu -7-

Tér-Háló Kft.


3.5. Intézkedés: “ Múltunk” – az épített és kulturális örökség védelméért Átfogó intézkedés: Tervezés és programozás Szerkesztette: Lados M. A program az EU elvárásoknak megfelelõen készült el. Gyakorlati jelentõsége abban rejlik, hogy az a fejlesztés, amely nem illeszthetõ bele a programba nem kaphat területfejlesztési támogatást. Az NFT jóváhagyása után a területfejlesztési dokumentumok országos szintû irányadójává válik.

1.3.2. Pannonhalma-Sokoró kistérség komplex térségfejlesztési koncepciója

Ø

Ø

Ø Ø

Ø

Ø Ø

Stratégiai programok és prioritások a Pannonhalma-Sokoró kistérségben: Mezõgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének javítása o Helyi feldolgozási programok. o Integrált termelési módszerek az alapanyag termelésben o Helyi felvásárlási rendszer kialakítsa o Helyi értékesítés megszervezése Alternatív jövedelmezést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése diverzifikációja o Turizmus fejlõdését elõsegítõ fejlesztések o Helyi értékesítésre szánt mezõgazdaságban megtermelt alapanyagból speciális termékeket elõállító házi feldolgozási programok. o Népi és kézmûves mesterségek fejlesztése o Házi bedolgozási programok kialakítása munkahely teremtési céllal o Az erdõk közjóléti funkcióját erõsítõ programok. o Környezet és természetvédelmi célú fatelepítés, vadgazdálkodás o Kis és közepes vállalkozások elsõdleges és másodlagos fafeldolgozás támogatása o A térségi gazdálkodó szervek és családok hitelhez jutási feltételeinek megteremtése. Környezetkímélõ és tájfenntartást célzó mezõgazdasági termelési módszerek o A térségi fenntartható táj és földhasználat kialakítása Falufejlesztés és felújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megõrzése o Kulturális örökség védelme o Közbiztonság növelése o Települési környezetvédelem állapotának javítása Vidéki infrastruktúra fejlesztése és korszerûsítése o Közlekedési és információs infrastruktúra fejlesztése o Térségi hulladékkezelési programok Mezõgazdasági üzemekbe történõ beruházások o Mezõgazdasági üzemek versenyképességét növelõ programok Szakképzés fejlesztése o Gyermek- és felnõttképzési, szakképzési, átképzési programok o Kulturális, monitoring, kommunikációs, tájékoztatási programok

1.3.3. A Pannonhalmi kistérség A Pannonhalmi kistérség gazdaságának természetföldrajzi alapjait a sokorói dombság szõlõmûvelésre alkalmas domboldalai, erdõmûvelésre alkalmas erdõségei, a patakok menti gyepterületek s a köztük meghúzódó szántóföldi mûvelésû területek jelentik.

www.ter-halo.hu -8-

Tér-Háló Kft.


A kistérség népességszáma majdnem eléri a 18 000-t, ennek 80%-a a kistérség falvaiban él. Pannonhalma lakosainak száma 3900 fõ. A feldolgozására épülõ ipar a rendszerváltozás után a gazdasági szerkezetváltással átstrukturálódott, ez a községekben a helyi kisipar bõvülése mellett az ingázás felerõsödését, a megyeközpont Gyõrben pedig új, dinamikusan fejlõdõ iparágak megtelepedését eredményezte. Pannonhalmán részben a még mûködõ mezõgazdaságra alapozott ipar, illetve a volt tsz területein, infrastruktúráját felhasználva folyik ipari tevékenység. Fentieken túl a mezõgazdasági tsz-ek melléküzemági tevékenysége szolgált alapul a községi ipar kialakulásához. Számos egyéni vállalkozás folytat mezõgazdasági tevékenységet (gyümölcs, szántóföldi ültetvények). A Pannonhalmi kistérség gazdag táji, kultúrtörténeti és természetvédelmi, esztétikai értékei a turizmus számára jelentenek fejlesztési potenciált. A térség népességeltartó-képessége a 70-es, 80-as évekhez képest csökkent, az önkormányzatok egyik legfontosabb célja a napi ingázást is mérséklõ foglalkoztatási lehetõségek bõvítése. A fejlõdés korlátjait a gazdaságpolitika, különösen az agrárpolitika eddigi gyengeségei, továbbá egy világos, áttekinthetõ támogatási rendszer hiánya, a belsõ és külsõ kapcsolatok gyengesége, az önkormányzatok eladósodottsága jelentik. A környezetvédelem, környezetfejlesztés a volt tsz területek rekultiválásától az erdõtelepítésen keresztül a hulladékkezelés megoldásáig, a felszíni vízrendezésig, a kistérségi intézményrendszer fejlesztéséig ugyancsak számos feladat megoldását igényli a kistérségben.

1.3.4. Gyõr-Moson-Sopron Megye Fejlesztési Tervének és Stratégiai Programjának Ravazdot is érintõ fõbb elemei • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

a.) Versenyképes gazdasági tér kialakítása: integrált iparfejlesztés gazdasági infrastruktúra fejlesztése környezetkímélõ mezõgazdasági termelés elõsegítése mezõgazdasági növénytermesztés fejlesztése, korszerûsítése (környezetnek megfelelõ termesztési módszerek alkalmazása) állattenyésztés fejlesztése (az állattenyésztés súlyának növelése) a megye turisztikai termékkínálatának fejlesztése (lovas turizmus, kiadványok) úthálózat fejlesztés vasútvonalak korszerûsítése kerékpárút-hálózat kialakítása helyi és települési szinten a tevékenységek és eszközök koordinálása (informatikai fejlesztés) megújuló energiahordozók felhasználása (energiatakarékosság, energiatudat kialakítása) foglalkozás politika fejlesztése (munkahely teremtés, foglalkoztatási szint növekedés) kultúra és közösségi fejlesztés magas szintre emelése (az épített kulturális örökségek rekonstrukciója, kulturális szolgáltatások fejlesztése) szociális alapellátás fejlesztése, korszerûsítése szociális nappali ellátást, átmeneti elhelyezést és tartós elhelyezést nyújtó intézmények kiépítése, fejlesztése (szociális intézmények rekonstrukciója) lakóterületek fejlesztése, szociális bérlakás állomány fejlesztése b.) Humán erõforrás fejlesztése, életminõség javítása: oktatás fejlesztés munkaerõ-piaci képzés kultúra és közösségfejlesztés egészségügyi szolgáltatások fejlesztése (járóbeteg szakellátás, mentõszolgálatok, kórházak) szociális ellátás, gyermekvédelem (intézmény fejlesztés, idõsgondozás, szakosított bentlakásos intézmények, gyermekjóléti szolgálatok) lakáshelyzet, lakásállomány fejlesztése www.ter-halo.hu -9-

Tér-Háló Kft.


• • • • • • •

c.) Fenntartható környezet, harmonikus tájhasználat: környezeti programok készítése környezeti elemek védelme (vízbázis védelem, levegõtisztaság védelem, hulladékgazdálkodás fejlesztése, zaj és rezgésvédelem) szennyvíztisztítás és csatornázás fejlesztése természetvédelem (zöldturizmus megvalósítása) környezetkultúra fejlesztése (tájgazdálkodási és természetvédelmi kezelési modellterület mûködtetése) d.) Intézményrendszer fejlesztése: TIR megyei szintjének kifejlesztése Kistérségi intézményrendszer fejlesztése

www.ter-halo.hu - 10 -

Tér-Háló Kft.


2. VIZSGÁLATI ANYAG 2.1. Ravazd külsõ környezete 2.1.1. A regionális fejlõdés nemzetközi meghatározottságai, és azok lehetséges hatása Ravazd Északnyugat-Dunántúlon fekszik, Magyarország öt regionális központjának egyikétõl, Gyõrtõl mindössze 23 kmre. A régió Magyarország egyik fejlett térségének számít, azonban a régió gazdasági erejének döntõ többségét a terület nagyvárosainak köszönheti. A régió vidéki térségei átlagosan fejlettebbnek mondhatók az ország vidéki területeihez képest, a falu-város különbség azonban, fõleg gazdasági tekintetben itt is jellemzõ. A település tágabb környezetének fejlõdési trendjeire a következõ fontosabb tényezõk hatnak: • Globalizáció • Uniós csatlakozás • A gazdasági iparágak szerkezetének megváltozása. A település fekvése az országos helyzethez képest kedvezõ, hiszen fejlett régióban található. Az európai közlekedési folyosók fejlesztési sávja ugyan közvetlenül nem érinti a települést, de a hazai gyorsforgalmi úthálózat elemei kedvezõ hatással lesznek a községek infrastrukturális fejlõdésére. Ravazd számára kedvezõ regionális jellegû hatás lehet az érintetlen természeti környezet és az ehhez kapcsolódó adottságok általános felértékelõdése Európában, a „zöld” gazdaság térnyerése. A Sokorói-dombvidék jó adottságokkal rendelkezik ennek a szemléletnek a kiaknázására. A globalizált gazdaságon belül Európa évek óta a növekedés és a recesszió határmezsgyéjén mozog. Ez az európai gazdasági fejlõdési tér egésze számára a jövõbeli fejlõdési lehetõségek szempontjából jelentõs bizonytalansági tényezõ. Ez a hatás Magyarország gazdasági fejlõdését, és így a Ravazdot körülvevõ gazdasági környezetet is jelentõsen befolyásolja. A vidék is részese ugyan a viszonylagos általános fejlõdésnek, amely bekövetkezett az elmúlt idõszakban, de hangsúlyoznunk kell, hogy a fejlõdés fõ kedvezményezettjei a nagyvárosok. Ennek ellenére egy-két fejlesztési elem hatással lehet a térség további fejlõdésére, valamint meg kell találni azon gazdasági szegmenseket, amelyek a település jövõbeli fenntartható fejlõdését biztosíthatják.

2.1.2. A területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlõdési irányai Ravazd lokális gazdasági életét a 20. század közepéig nagyrészt a mezõgazdaság, erdõgazdaság, határozta meg. A falu környéki domboldalakat az elmúlt századokban is a szõlõterületek foglalták el. A domborzati viszonyok miatt a megmûvelhetõ, sík földterület viszonylag kevés, fõként a 82.sz. fõúttól keletre található. Az ötvenes évektõl a vidékre jellemzõbb lett a bogyósok, különösen a málna termesztése. Az elmúlt negyven évben a lakosság nagy részének a környezõ városok ipari üzemei adtak munkalehetõséget. Mezõgazdasággal ma is sokan foglalkoznak a településen. Jelenleg a mezõgazdaság országos szinten is válságban van. Amellett, hogy a nemzetközi, fejlett országokra jellemzõ foglalkoztatási struktúrában az ágazatnak a stratégiai fontosságú élelmiszerellátás mellett foglalkoztatási funkciója is van, eltörpül a másik három gazdasági szektor jelentõsége mellett. Országosan a mezõgazdasági fejlesztéseket az utóbbi 17 év nagy részében a koncepciótlanság és a valóságtól elrugaszkodott, rövidtávú politikai érdekek jellemezték. Az Uniós versenyhelyzetbe az ágazat messze teljesítõképessége alatt érkezett, és a kiszámítható támogatásoktól erõs és felszerelt uniós gazdákkal kell lépést tartania. Az uniós csatlakozás óta mindenesetre egy kiszámíthatóbb feltételrendszer mellett lehet fejlesztéseket megvalósítani. A település lakosságának jelentõs része a közlekedési feltételeket kihasználva Gyõrben dolgozik. Az ipari jellegû foglalkoztatás ma már megbízhatóbb megélhetést biztosít, de a klasszikus gyáripari üzemek átalakításai, bezárási hulláma, illetve a multinacionális cégek mozgékonysága bizonytalan helyzetet teremthet, illetve gondot jelent a helyi munkaerõ nem megfelelõ kvalifikáltsága. Jelen pillanatban az ipari jellegû foglalkoztatók közül a helyi kis-és középvállalkozások biztosítanak helyben megélhetést a szolgáltatások mellett. A helyi üzemekben, vállalatokban közel 150 fõt foglalkoztatnak. A rendezési terv távlatában www.ter-halo.hu - 11 -

Tér-Háló Kft.


mindenképpen szükséges a helyi foglalkoztatás lehetõségeinek bõvítése, illetve ennek elõsegítése, hiszen ez a települési autonómiának is egyik fontos alappillére.

2.2. Ravazd rövid története A település nevének eredete feltehetõen a személynévként is használt „ravasz” fõnévre vezethetõ vissza. A település területe a római korban is lakott volt, üdülõterületként használták. A települést Szent László 1093-ban adományozta a szomszédos pannonhalmi bencés apátságnak. A falu az európai Szent Viliband kultusz legkeletibb szakrális helyszínével rendelkezett, melyet egy 1102-es pápai összeírás bizonyít. A kultusz emléke az 1827-ben épült mai templom Szent Vilibald oltárképe, amely Magyarországon az egyetlen. Ravazd három korábbi falu egyesülésébõl jött létre 1137-ben (Kis-, Nagy-, és Cheb Rouzd). A török idõk alatt a települést feldúlták, de a lakosság átköltözött egy másik, védettebb völgybe. A településhez a XX. század elején több lakott külsõ hely is tartozott: Tarjánpuszta, Hármastarjánpuszta és Vadalmáspuszta. 1938-ban nagyközségi rangot nyert el Ravazd. Ekkor a település gazdasága a szõlõmûvelés köré szervezõdött, a legtöbb foglalkoztatott szõlõmûves és kádár volt. A II. világháború után a település folyamatosan vesztett lakónépességébõl. A településen a meghatározó foglalkoztatóvá a Kisalföldi Erdõ- és Fafeldolgozó Gazdaság Ravazdi Erdészete vált. A település jelentõsen lemaradt az infrastrukturális fejlesztésekben. A település faluháza 1990-ben épült, ahol a Polgármesteri Hivatal is található. 1992-ben Tarjánpuszta önálló településsé vált. Az elmúlt 15 évben a település infrastruktúrája teljessé vált.

1. ábra: Ravazd és környéke az 1980-as években

2.3. Humán erõforrások 2.3.1. Lakosságszám vizsgálat


Tér-Háló Kft.


1870

1880

1890

1900

1910

1920

Megye összesen

258 345

274 686

289 308

315 431

330 643

350 040

366 608

Községek, nagyközségek

179 192

189 153

195 416

203 562

206 676

214 404

223 815

1 296

1 462

1 394

1 365

1 412

1 381

1 440

32 410

34 242

35 007

35 698

36 555

36 882

38 069

1941

1949

1960

1970

1980

1990

Megye összesen

383 764

369 336

396 401

409 609

433 551

428 153

434 706


223 762

221 156

222 343

207 819

196 480

185 316

190 001

1 553

1 612

1 593

1 406

1 250

1 149

1 178

37 364

38 530

39 141

36 723

34 350

31 224

31 263

Ravazd KSH

Ravazd KSH

1930

2001

1. táblázat: Népességszám alakulása 1870-2001. Az 1. táblázat hosszú távú lakónépességi adatokat mutat be. Az adatok alapján látható, hogy a település lakosságszáma 1970-es évekig folyamatosan nõtt, majd csökkenés figyelhetõ meg.

1 000 000

100 000

10 000

1 000

100

10

Megye összesen


Ravazd

KSH

1 1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1941

1949

1960

1970

1980

1990

2001

1. ábra: Népességszám alakulása 1870-2001. Az 1. ábra alapján látható, hogy a KSH kistérségre jellemzõ trend figyelhetõ meg Ravazd esetében is. Az 1960-as évektõl megfigyelhetõ jelentõs csökkenés 1990-ben megtorpan és növekedés figyelhetõ meg. A nagyobb idõtávot átfogó népességszám vizsgálat alapján elmondható, hogy a település lakosságszáma jelentõsen nem változott az elmúlt 130 év alatt. Az 1870-es években a település lakosságszáma 1296 fõ volt. Ezek után a népességszám enyhén ingadozott, a lakosságszám tetõpontját az 1949-ben érte el. A népesség számának csökkenése ezek után egészen az 1970-es évekig folyamatosnak mondható, majd 1980-ra jelentõs csökkenés figyelhetõ meg. Ez a demográfiai www.ter-halo.hu - 13 -

Tér-Háló Kft.


jelenség általános folyamatnak tudható be, amelynek oka a vidék eltartó-képességének csökkenése, valamint a városok erõs vonzó hatása miatt következett be. 2001-re már a szuburbanizáció hatása megfigyelhetõ, amely következtében a népesség száma növekedésnek indult. A hosszú távú lakosságszám vizsgálat alapján Ravazd negatív trenddel jellemezhetõ, az utolsó másfél évtized viszont pozitív képet mutat.

2.3.2. Lakónépesség, Népsûrûség A 2. táblázatban a rövid távú lakónépesség adatokat mutatjuk be. Látható, hogy a település népességszáma egyértelmûen lassan növekvõ trendet mutat be. Megfigyelhetõ, hogy a hasonló népességkategóriájú települések növelték ugyanezen idõszak alatt népességüket. A népességszám növekedése jellemzõ mind a térségre, mind a településhálózati csoportra.


Tér-Háló Kft.


Lakónépesség az év végén fõ 1997 1998 1999 2000* 2001** 424 424 423 423 435 836 205 684 684 256 189 189 189 189 190 500 317 206 206 769 1 120 1 123 1 131 1 131 1 212

1996 GYMS megye

425 470

GYMSM. köz.

189 809

Ravazd 1000-1999 tel.

1 113 66 384

67 288

67 316

2002

2003

435 088

440 138

186 879

191 804

1 211

1 216

68 578

68 578

72 048

72 386

74 978

KSH kistérség 0 29 803 29 763 29 773 *év elején;**Népszámlálás alapján korrigált adat

30 596

31 685

31 642

17 328

Népsûrûség fõ/km2 104,0 104,0 103,5

106,5

106,4

104,6

GYMS megye

104,7

105,0

GYMSM. köz.

55,9

55,8

55,7

55,7

55,4

56,2

56,0

55,5

Ravazd

39,0

39,2

39,3

39,6

39,6

42,5

42,4

42,6

1000-1999 tel.

60,5

60,2

60,2

61,7

61,7

62,3

61,2

62,8

0,0

56,1

56,1

56,1

54,8

56,8

56,7

54,0

KSH kistérség

2. táblázat: Lakónépesség és népsûrûség 1996-2003. A település lakónépessége a vizsgált idõszakban mintegy 100 fõvel nõtt. Látható, hogy a lakónépesség növekedése folyamatos. Megfigyelhetõ, hogy mind a megye (15 000 fõ), mind az ezer és kétezer lakónépességû települések (8 000 fõ) népességszáma is jelentõsen növekedett. Egyedül a megyei községekben összesen élõk száma nem növekedett olyan jelentõs mértékben (2 000 fõ). A népsûrûség tekintetében a település egy négyzetkilométernyi területére 2001-ben 42,6 fõ jutott. Figyelembe véve azt, hogy az átlagosnál magasabb területû településrõl van szó nem meglepõ, hogy a vizsgált adatok tekintetében a legalacsonyabb a népsûrûség Ravazd esetében. Azonban a népességszám növekedésének köszönhetõen a település hat év alatt négyzetkilométerenként mintegy 3 fõvel növelte népsûrûségét. Ugyanennyi idõ alatt népsûrûség tekintetében a községi átlag csökkent. A település népsûrûsége a területi adottságoknak megfelel, a településhálózati kategórián belül magas, ami pozitív jellemzõnek tekinthetõ.

2.3.3. Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás Élveszületés fõ 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

GYMS megye

4 085

3 908

3 775

3 686

3 831

3 949

3 990

3 944

GYMSM. köz.

1 906

1 738

1 768

1 606

1 658

1 700

1 655

1 613

Ravazd

21

14

12

9

11

11

10

13

Élveszületés /1000 fõ GYMS megye

9,6

9,2

8,9

8,7

9,1

9,1

9,2

9,0

GYMSM. köz.

10,0

9,2

9,3

8,5

8,8

8,9

8,9

8,4

Ravazd

18,9

12,5

10,7

8,0

9,7

9,1

8,3

10,7

1000-1999 tel.

10,4

8,8

9,1

8,6

8,5

8,8

8,7

8,1

KSH kistérség

-

9,4

9,0

8,2

8,5

9,1

8,6

-

3. táblázat: Élveszületések száma és aránya 1996-2003.


Tér-Háló Kft.


Az élveszületések száma a 3. táblázatban követhetõ nyomon. A táblázat bemutatja az évenkénti születések számát, illetve a bemutatott idõszak átlagos évi születésszámát. A népességszám alakulására elsõdlegesen a természetes szaporodás és a vándorlási tényezõk hatnak. A természetes szaporodás két tényezõje közül elõször az élveszületések számát vizsgáljuk meg. A településen átlagosan 11 gyermek született az elmúlt években. A születések száma jelentõs ingadozást mutat. Amennyiben összevetjük a település adatait a vizsgált csoportok ezrelékes adataival látható, hogy bár a legalacsonyabb az érték (8 gyermek/ 1 000 fõ), de ez nem marad el jelentõsen a többi csoport értékétõl. A születések számát tekintve Ravazd mutatói pozitívnak tekinthetõek. Halálozás fõ 1996

1997

GYMS megye

5 403

GYMSM. köz.

2 710

Ravazd

12

1998

1999

2000

2001

5 183 2 573

5 345 2 682

5 381 2 638

5 170 2 529

4 984 2 442

14

20

18

16

14

2002

2003

5 199 2 387

5 432 2 590

12

15

Halálozás /1000 fõ GYMS megye

12,7

12,2

12,6

12,7

12,2

11,5

11,9

12,4

GYMSM. köz.

14,3

13,6

14,2

13,9

13,3

12,8

12,8

13,5

Ravazd

10,8

12,5

17,8

15,9

14,1

11,6

9,9

12,3

1000-1999 tel.

13,5

13,5

13,4

12,9

12,4

12,2

12,6

12,9

0,0

13,9

14,9

13,6

13,6

13,6

13,0

KSH kistérség

4. táblázat: Halálozások száma és aránya 1996-2003. A természetes szaporodás másik összetevõje a halálozások száma. Az átlagos halálesetek száma Ravazd esetében 15,1 fõ. Az ezrelékes adatok tekintetében az utolsó évek tekintetében 13,1 fõ átlagosan évente. Ez az értéket meghaladja mind a statisztikai kistérség mind a megyei községek átlaga is. A halálozások ezrelékes adatai a népességszám növekedése miatt várhatóan csökkeni fognak a közeljövõben. (A statisztikai adatokat azonban várhatóan rontani fogja a most megnyílt nyugdíjas otthon értékei.) A halálozások tekintetében a település adatai nem mutatnak jelentõs eltérést a megyei trendektõl, rosszabbak az 10001999 fõs településcsoport átlagánál. Természetes szaporodás illetve fogyás 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

GYMS megye

-1 319

-1 275

-1 570

-1 694

-1 339

-1 035

-1 209

-1 488

GYMSM. köz.

-804

-835

-914

-1 032

-871

-742

-732

-977

Ravazd

9

0

-8

-9

-5

-3

-2

-2

1000-1999 tel.

-3

-5

-4

-4

-4

-3

-4

Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 fõre GYMS megye

-3,1

-3,0

-3,7

-4,0

-3,2

-2,4

-2,8

-5,1

GYMSM. köz.

-4,2

-4,4

-4,8

-5,5

-4,6

-3,9

-3,9

0,0

Ravazd

8,1

0,0

-7,1

-8,0

-4,4

-2,5

-1,7

-1,6

KSH kistérség

0,0

-4,5

-5,9

-5,4

-5,1

-4,5

-4,4

0,0

5. táblázat: Természetes szaporodás száma és aránya 1996-2003.


Tér-Háló Kft.


A fentiek tekintetében várható, hogy a természetes szaporodás negatív eredményû, minden vizsgált év esetében. Ravazd átlagosan évente 2,5 fõt veszített el a természetes folyamatok eredményeképpen. Az ezrelékes adatokat vizsgálva a természetes szaporodás vesztesége a legalacsonyabb Ravazd esetében. A demográfiai jellemzõk másik összetevõje a vándorlás. A vándorlási adatok tekintetében a meghatározó mutató a vándorlási egyenleg, amely a be-, és elvándorlások különbsége. Ravazd a vizsgált években – egy év kivételével – végig pozitív értékekkel rendelkezik. Átlagosan 10,4 fõvel növekedett a település lakosságszáma a vándorlásnak köszönhetõen. A természetes szaporodás tekintetében a település adatai hasonlóak a térség és a településhálózati kategóriához, de jelentõsen meghaladják a megyei átlagot.


Tér-Háló Kft.


Vándorlási egyenleg fõ 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

GYMS megye

936

637

891

1 186

949

1 190

1670

946

GYMSM. köz.

368

526

731

921

1 207

1 290

1147

1311

-2

7

11

17

29

14

1

6

Ravazd

Vándorlási egyenleg /1000 fõ GYMS megye

2,2

1,5

2,1

2,8

2,2

2,7

-2,8

4,55

GYMSM. köz.

1,9

2,8

3,9

4,9

6,4

6,8

-3,9

4,93

-1,80

6,25

9,80

15,03

25,64

11,55

0,83

4,93

1000-1999 tel.

4,0

3,3

4,7

8,2

5,3

8,7

10,3

17,49

KSH kistérség

0,0

-1,3

4,6

5,7

4,5

13,6

4,4

0,00

Ravazd

6. táblázat: Vándorlások száma és aránya 1996-2003. Az évenkénti értékeket vizsgálva látható, hogy 2000-ig az érték emelkedett, majd hirtelen csökkent. A falu vándorlási nyeresége 1996-tól 83 fõ volt. A vándorlások évenkénti megoszlásában jelentõs ingadozások találhatók. Az ezrelékes adatokat nézve átlagosan –ezer fõre vetítve- 9 fõ. Ez az adat jelentõsen meghaladja a többi településcsoport összevont értékét. Érdemes megjegyezni, hogy a községi átlag adatainál Ravazd értékei háromszorosak. Ezen az érték annak a térszerkezeti helyzetnek köszönhetõ, amelyre a külsõ környezet bemutatásánál utaltunk. A szuburbanizáció folyamatának egyik jellemzõje, hogy a nagyobb központok közelében lévõ településeken felerõsödik a bevándorlás, hiszen a természetközelibb életkörülményeket biztosítanak az ott élõknek, mint a zsúfolt város. Figyelembe véve a Gyõr környéki településeken végbemenõ migrációs trendeket, feltételezhetõ, hogy Ravazd esetében a kialakítható telkek számának és a telekárak függvényében folyamatos bevándorlással kell számolni. Mindezek tekintetében a településrendezési terv készítése során 20 éves idõtávlatban maximum 1350-1400 fõs lakosságszámmal számolunk.

2.3.4. Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis

0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79

Nõ 45 44 39 35 53 46 32 41 33 50 28 31 42 30 38 28 www.ter-halo.hu - 18 -

Férfi 26 27 39 47 48 43 38 43 30 64 34 27 24 21 23 13

Tér-Háló Kft.


80-84 85- X

5 8

2 1

1. táblázat: Ravazd lakosságának korcsportok és nemek szerinti megoszlása 2001 1

28 38 30 42 31 28 50 33 41 32 46 53 35 39 44 45 -60

-40

8 85- X 1 5 80-84 2 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10 -14 5-9 0-4 -20

13 23 21 24 27 34 64 30 43 38 43 48 47 39 27 26

0

20

Nõ trendvonal (nõ)

40

60

80

Férfi trendvonal (férfi)

2. ábra: Nemek aránya korcsoportonként 2001. Ravazdon 2001-ban 1178 fõ él. A lakosság fõ korcsoportonkénti jellemzõi a következõk: Ø 0-14 évesek korcsoportja: Összesen 220 fõ, a lakosság 18,7%-a. A 0-9 korcsoportban jelentõs nõtöbblet tapasztalható. A 10-14 éveseknél ez az eltolódás nem tapasztalható, azonos a nemek aránya. Ø 15-39 évesek korcsoportja: Összesen 426 fõ, a lakosság 36,2%-a. Kiugró értékekkel rendelkezik a 20-24 év közöttiek csoportja. 40-59 évesek korcsoportja: Összesen 297 fõ, a lakosság 25,2%-a. A középkorú férfiak csoportja az egészségtelen életmód miatt nagyobb arányban halálozik, mint a hasonló korú nõk csoportja. Kiemelkedõ a 45-49 év közöttiek száma. Az 50-es évek elején születtek a diktatórikus népességszabályozás –„Ratkó” gyerekek – miatt nagyobb arányban képviseltetik magukat. Ø 60 évnél idõsebbek korcsoportja: Összesen 235 fõ, a lakosság 19,9%-a. Folyamatos nõtöbblet figyelhetõ meg ebben a csoportban. Kisebbnagyobb ingadozásokkal a korcsoportok népességszáma folyamatosan csökken.

1 KSH adatközlés alapján www.ter-halo.hu - 19 -

Tér-Háló Kft.


Ø Ø

A 8. ábrán mutatjuk be a korcsoportok megoszlását, a jelölt trendvonalak jól érzékeltetik a korcsoportok változását. A lakosság többsége –53,3 %– nõ. A nõtöbblet a 15-19, 30-39, illetve 45-54 évesektõl eltekintve minden korcsoportban tapasztalható. Ez a jelenség szintén általánosan megfigyelhetõ, nem kizárólag Ravazdra korlátozódik.

A vándorlási adatokból látszódott, hogy 1999, illetve 2000-ben kiugróan magas volt a beköltözõk száma. Feltételezhetõ, hogy a 83 fõ beköltözõ elsõsorban családokkal gyarapította a falu lakosságát. A beköltözõ családok elsõsorban a 36-40 évesek (szülõk), illetve a gyermekek korcsoportját növelte. A település öregedési indexe jelenleg jónak mondható. A hatvan év felettiek korcsoportja mindössze 7%-kal több mint a fiatal korcsoport.

X= 60 év felettiek száma: 235 fõ Y= 14 év alattiak száma: 220 fõ Ζ= Öregedési index: =

Y 220 = = 0,94 X 235

Az öregedési index értéke a továbbiakban még tovább fog javulni, amennyiben folytatódik a betelepülés. A betelepüléssel a fiatalok aránya tovább fog emelkedni. A továbbiakban megpróbáljuk megbecsülni a húsz év múlva várható népességnagyságot. A becslés azonban csak megközelítõ trendeket mutathat. Várható halálozás 20 év alatt: Férfiak: Nõk: Összesen: Vizsgált idõszak (1996-2003) halálozása húsz évre vetítve

Szülõképes korú nõk:

~90 fõ Születendõ gyermekek száma: ~150fõ 1,3 gyermek esetén: ~260 fõ ~240 fõ 1,5 gyermek esetén: ~300 fõ ~300 fõ 2,0 gyermek esetén: ~400 fõ 2,3 gyermek esetén:

Várható lakónépesség 20 év múlva: 1,3 gyermek esetén: 1,5 gyermek esetén: 2,0 gyermek esetén: 2,3 gyermek esetén:

~200 fõ

~1198-1138 fõ ~1238-1178 fõ ~1338-1278 fõ ~1398-1338 fõ

~460 fõ

Különbség a jelenlegi állapothoz képest: ~ +20 - -40fõ ~ +60 - 0 fõ ~ +160 - 100 fõ ~ +220 - 160 fõ

A népességbecslés csak a település saját tartalékait, tehát a természetes szaporodást tudja figyelembe venni. A természetes szaporodás alapján a település csak abban az esetben tudja tartani a jelenlegi népességszámát, ha 1,5-ös átlagos gyermekszámmal számolunk hiszen, más esetben megfigyelhetõ, többen halnak meg, mint ahányan születnek. Természetesen a vándorlási pozitívum jelentõsen változtathat mind a népességszám, mind a természetes szaporodás értékein. Ravazdon várhatóan jelenleg indul meg a bevándorlási hullám, amely alapvetõen változtathatja meg a település jövõjét. Amennyiben a jelenlegi betelepülési létszám figyelhetõ meg akkor az elkövetkezendõ 10 évben minimum 104 fõvel fog növekedni a beköltözõk száma. A fentieket figyelembe véve a településrendezési terv elkészítése során Ravazd esetében 1 350 – 1 400 fõs lakosságszámmal számolunk 20 éves idõtávon belül. www.ter-halo.hu - 20 -

Tér-Háló Kft.


2.4. Gazdasági bázis 2.4.1. Foglalkoztatási mutatók Összesen Összesen

Férfi

Nõ

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív keresõ

Eltartott

1178

443

32

370

333

100,00%

37,6%

2,7%

31,4%

28,3

550

256

19

139

136

100,00%

46,5%

3,5%

25,3%

24,7%

628

187

13

231

197

100,00%

29,8%

2,0%

36,8%

31,4%

9. táblázat: Ravazd foglalkoztatási mutatói 2001. A népszámlálási adatok szerint 443 fõ foglalkoztatott él a településen, amely a népesség 38 %-át teszi ki. Az inaktív keresõk száma 370 fõ 2 . 2001-ben a településen 32 munkanélkülit tartottak számon, amely a lakosság mintegy 3%-át teszi ki. A településen a munkanélküliségi ráta 3 4,4% volt 2001-ben. A foglalkoztatottakon belül a férfiak aránya 58%, a nõké 42 %. Foglalkoztatók Egyéni vállalkozók összesen: Társas vállalkozások összesen: Polgármesteri Hivatal: Óvoda: Általános Iskola: Önkormányzati Intézmények összesen: Mindösszesen:

Foglalkoztatottak száma 67 fõ 21 fõ 43 fõ 10 fõ 14 fõ 67 fõ 155 fõ

10. táblázat: Ravazd legnagyobb foglalkoztatói és a foglalkoztatottak száma 2007.4 A helyben foglalkoztatottak közül közel egyenlõ arányban találhatók a férfiak és a nõk. Döntõ többségük középkorú. Mintegy 60%-uk érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Az iparban és a mezõgazdaságban nagyjából egyenlõ ~20% – ~20% arányban foglalkoztatottak, azonban a meghatározó foglalkoztatási forma a településen a szolgáltatás. A más településeken foglalkoztatottak döntõ többsége középkorú. Végzettségüket tekintve kétharmaduk érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Jelentõs arányban dolgoznak az iparban és a szolgáltatatásban. A 10. táblázat a Ravazdon bejelentett vállalkozások foglalkoztatási jellemzõit mutatja be.

2.4.2. Gazdasági szervezetek

2

A kategóriába beletartoznak a 14-60 év közötti nem foglalkoztatottak, tehát GYES-en, GYED-en lévõk, katonák, börtönviseltek és tanulók, valamint a

munkával nem rendelkezõ, munkanélküli állományban nem szereplõ, vagy 180 napon túli munkanélküliek. 3

A munkanélküliek aránya a munkaképes korúakon (14-60 év közötti népesség) belül

4

Önkormányzati adatközlés


Tér-Háló Kft.


A település gazdasági életét a legjelentõsebben a helyi vállalkozások határozzák meg. A Ravazdon található vállalkozások száma 2003-ben 82 darab volt. A vállalkozások száma a vizsgált idõszak alatt növekedett. A növekedés nem volt egyenletes, de az indulási évtõl (1996) számítva 22 darabbal növekedett a vállalkozások száma. Az összes többi települési kategória esetében növekedés volt tapasztalható. Ez mind a nominális, mind a százalékos és ezrelékes adatok esetében látható. Mûködõ vállalkozások száma 1997

1998

1999

2000

GYMS megye

30 831

33 324

34 723

37 428

GYMSM. köz.

9 440

9 908

10 244

10 997

57

58

62

71

2001 38 150 11 031 83

1000-1999 tel.

3 472

3 598

3 730

4 001

KSH kistérség

1 350

1 425

1 504

1 631

Ravazd

2002

2003

38 684

39 940

11 255

11 972

83

82

4 207

4383

4765

1 674

1 746

1 021

Mûködõ vállalkozások számának változása (1997=100%) GYMS megye

100%

108%

113%

121%

124%

125%

130%

GYMSM. köz.

100%

105%

109%

116%

117%

119%

127%

Ravazd

100%

102%

109%

125%

146%

146%

144%

1000-1999 tel.

100%

104%

107%

115%

121%

126%

137%

KSH kistérség

100%

106%

111%

121%

124%

129%

–


Tér-Háló Kft.


Mûködõ v állalkozások ezer lakosra GYMS megye

72,6

78,6

82,0

88,4

87,6

88,9

90,7

GYMSM. köz.

49,8

52,3

54,1

58,0

57,8

60,2

62,4

Ravazd

50,9

51,6

54,8

62,8

68,5

68,5

67,4

1000-1999 tel.

51,6

53,5

54,4

58,34

58,4

60,5

63,6

KSH kistérség

45,3

47,9

50,5

53,3

52,8

55,2

58,9

7. táblázat: Mûködõ vállalkozások 1997-2003. A százalékos adatokat figyelembe véve 5 látható, hogy a vállalkozások számának növekedése minden kategóriában Ravazd esetében volt a legmagasabb. Az ezrelékes adatok Ravazd esetében kiválóak. Ezer lakosra vetítve a vállalkozások száma meghaladja a városok adatait is tartalmazó megyei átlag kivételével az összes településkategória adatait. Társas vállalkozások 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

GYMS megye

9 459

11 458

12 130

13 096

13 733

14252

15 242

GYMSM. köz.

1 908

2 186

2 437

2 725

2 865

3034

3 389

13

11

13

14

17

17

16

1000-1999 tel.

788

836

954

1 055

1 183

1277

1445

KSH kistérség

256

283

334

368

389

414

280

Társas vállalkozások számának változása (1996 100%) 100% 121% 128% 138% 145% 151%

161%

Ravazd

GYMS megye GYMSM. köz.

100%

115%

128%

143%

150%

159%

178%

Ravazd

100%

85%

100%

108%

131%

131%

123%

1000-1999 tel.

100%

106%

121%

134%

150%

162%

150%

KSH kistérség

100%

162%

–

GYMS megye

111% 130% 144% 152% Társas vállalkozások ezer lakosra 22,3 27,0 28,6 30,9 31,6

32,8

34,6

GYMSM. köz.

10,1

11,5

12,9

14,4

15,0

16,2

17,7

Ravazd

11,6

9,8

11,5

12,4

14,0

14,0

13,2

1000-1999 tel.

11,7

12,4

13,9

15,4

16,4

17,6

19,3

8,6

9,5

11,2

12,0

12,3

13,1

16,2

KSH kistérség

8. táblázat: Társas vállalkozások 1997-2003. Fontos megvizsgálni a vállalkozások szerkezetét. A vállalkozási típusok közül a társas vállalkozások általában nagyobb tõkeerõvel rendelkeznek, mint az egyéni vállalkozók, így nagyobb eséllyel tudják átvészelni a negatív gazdasági változásokat. A társas vállalkozások száma a vizsgált idõszakban minden vizsgált kategóriánál alacsonyabb dinamizmussal emelkedett Ravazd esetében. Az ezrelékes adatokból is látható, hogy az értékek a legalacsonyabbak. 1997-ben az eltérés még

5 A százalékos adatokat 1997-tõl vesszük figyelembe, ugyanis a Tét-pannonhalmi statisztikai kistérség adatai ettõl az évtõl számítva állnak rendelkezésünkre www.ter-halo.hu - 23 -

Tér-Háló Kft.


nem számottevõ, azonban a Ravazdon megtelepedett társas vállalkozások növekedése nem követte a többi kategória értékét.


Tér-Háló Kft.


Egyéni vállalkozók 1997

1998

1999

2000

2001

2002

GYMS megye

21 372

21 866

22 593

24 332

24 417

24 432

24 698

GYMSM. köz.

7 532

7 722

7 807

8 272

8 166

8 221

8 583

43

46

48

56

65

65

65

1000-1999 tel.

2 684

2 762

3 730

2 946

3 024

3 106

3 320

KSH kistérség

1 094

1 142

1 170

1 263

1 285

1 332

741

Ravazd

2003

Egyéni vállalkozók számának változása (1996 100%) GYMS megye

100%

102%

106%

114%

114%

114%

116%

GYMSM. köz.

100%

103%

104%

110%

108%

109%

114%

Ravazd

100%

107%

112%

130%

151%

151%

151%

1000-1999 tel.

100%

103%

139%

110%

113%

116%

124%

KSH kistérség

100%

104%

107%

115%

117%

122%

–

Egyéni vállalkozók ezer lakosra GYMS megye

50,3

51,5

53,3

57,4

56,1

56,2

56,1

GYMSM. köz.

39,7

40,8

41,3

43,7

42,8

44,0

44,7

Ravazd

38,4

41,0

42,4

49,5

53,6

53,7

53,5

1000-1999 tel.

39,9

41,0

54,4

43,0

42,0

42,9

44,3

KSH kistérség

36,7

38,4

39,3

41,3

40,6

42,1

42,8

9. táblázat: Egyéni vállalkozók 1997-2003. Az egyéni vállalkozók száma és aránya képet ad egy közösség vállalkozási kedvérõl és lehetõségeirõl. Az egyéni vállalkozók számában dinamikus növekedés volt tapasztalható, 22 darab egyéni vállalkozóval több a 2003-es szám, mint az 1997. évi állapot. Az egyéni vállalkozók számának növekedése minden vizsgált kategóriában megfigyelhetõ, a növekedés aránya Ravazd esetében a legmagasabb. Az ezrelékes adatok tekintetében látható, hogy a megyei adatoktól eltekintve Ravazdon a legmagasabb az ezer lakosra esõ vállalkozások száma. Mint látható Ravazd gazdasági szerkezetében az egyéni vállalkozók dominálnak. Ez országos jelenség. Problémát okoz a társas vállalkozások túlságosan alacsony aránya. A társas vállalkozások azok a gazdasági tényezõk, amelyek pozitív irányba képesek egy település fejlõdését lendíteni. Az egyéni vállalkozók magas arány annak tudható be, hogy a lakossági igények megnövekedtek olyan szolgáltatások irányába, amelyeket eddig a városokban lehetett elérni. Ez betudható egyrészt a helyi lakosok, másrészt a beköltözõk igényeinek. Ezenkívül a foglalkoztatás szerkezetének átalakulásával jelentõs számú kényszervállalkozás jött létre. Kiskereskedelmi boltok összesen 1996

1997

1998

1999

2000

2001

GYMS megye

7 175

6 258

6 937

7 308

7 511

7 576

7 670

7768

GYMSM. köz.

2 341

2 194

2 238

2 231

2 172

2 063

1 968

1 972

8

10

9

9

9

11

10

9

779

744

750

753

731

738

717

747

0

328

331

334

280

334

321

176

Ravazd 1000-1999 tel. KSH kistérség


2002

2003

Tér-Háló Kft.


Kiskereskedelmi boltok összesen 1000 lakosra GYMS megye

16,9

14,7

16,4

17,3

17,7

17,4

17,6

17,6

GYMSM. köz.

12,3

11,6

11,8

11,8

11,5

10,8

10,5

10,3

7,2

8,9

8,0

8,0

8,0

9,1

8,3

7,4

11,7

11,1

11,1

11,0

10,7

10,2

9,9

10,0

0,0

11,0

11,1

11,2

9,2

10,5

10,1

10,2


10. táblázat: Kiskereskedelmi boltok 1996-2003. Egy településen a kereskedelmi létesítmények két jelentõs feladatot töltenek be. Egyrészt mint vállalkozások a település gazdasági életében jelentõs tényezõk. Másrészt a település lakosságának kényelemérzetét növelik, az alapellátás egyik fontos elemeként. 2003-ban 9 kiskereskedelmi egység mûködött Ravazdon. A kiskereskedelmi boltok száma ingadozáson ment keresztül. Bár az egységek száma növekedett, még így is jelentõsen elmarad az ezer lakosra vetített érték a többi vizsgált kategóriától. Élelmiszerboltok száma 1996

1997

1998

1999

2000

2001

GYMS megye

2 189

1 954

2 185

1 765

1 732

1 706

1 661

1 649

GYMSM. köz.

972

909

965

850

843

797

770

758

5

5

5

5

5

5

5

5

317

300

308

281

278

277

270

276

0

134

143

126

9

124

125

65


2002

2003

Élelmiszerboltok 1000 lakosra GYMS megye

5,1

4,6

5,2

4,2

4,1

3,9

3,8

3,7

GYMSM. köz.

5,1

4,8

5,1

4,5

4,5

4,2

4,1

4,0

Ravazd

4,5

4,5

4,5

4,4

4,4

4,1

4,1

4,1

1000-1999 tel.

4,8

4,5

4,6

4,1

4,1

3,8

3,7

3,7

KSH kistérség

0,0

4,5

4,8

4,2

0,3

3,9

4,0

3,8

11. táblázat: Élelmiszerboltok 1996-2003. Az élelmiszerboltok száma nem változott az elmúlt idõszakban. Bár ezt a kereskedelmi bolttípust veszélyeztette a nagy kereskedelmi központok megjelenése, azonban a távolság miatt nem jelentkezett domináns mértékben a hatásuk. Az ezer lakosra jutó élelmiszerboltok értékének csökkenése a lakosságszám növekedésének tudható be. Míg a többi vizsgált kategória esetében jelentõs csökkenés volt megfigyelhetõ, addig a település értékei változatlanok maradtak, és így a település a jelenlegi legmagasabb értékkel rendelkezik. A vendéglátóhelyek száma állandó volt, egészen 2003-ig, ahol 1 egységgel csökkent az érték. Ezzel szemben az összes vizsgált kategória esetében növekedés volt megfigyelhetõ. Vendéglátóhelyek száma

GYMS megye

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2 445

2 072

2 275

2 405

2 478

2 565


2002 2 641

2003 2 792

Tér-Háló Kft.


GYMSM. köz. Ravazd 1000-1999 tel. KSH kistérség

947

898

934

962

967

974

969

1 035

5

5

5

5

5

5

5

4

319

314

324

352

350

380

387

426

0

108

112

114

117

123

122

77


Tér-Háló Kft.


Vendéglátóhelyek száma 1000 lakosra GYMS megye

5,8

4,9

5,4

5,7

5,9

5,9

6,1

6,3

GYMSM. köz.

5,0

4,7

4,9

5,1

5,1

5,1

5,2

5,4

Ravazd

4,5

4,5

4,5

4,4

4,4

4,1

4,1

3,3

1000-1999 tel.

4,8

4,7

4,8

5,1

5,1

5,3

5,3

5,7

KSH kistérség

0,0

3,6

3,8

3,8

3,8

3,9

3,9

12. táblázat: Vendéglátóhelyek 1996-2003. Az ezer lakosra vetített mutatók alapján Ravazd jelentõsen alacsonyabb mutatókkal rendelkezik, mint a többi kategória. A saját településkategóriáját tekintve 2,4 egységgel marad el ezer lakosra vetítve. Általánosságban elmondható, hogy a turizmust alapszintûen, kulturált módon kiszolgáló infrastruktúra egyelõre csak csekély mértékben létezik, ezen a területen jelentõs fejlõdésnek kell bekövetkeznie a pozitív változások elindulásához.

2.5. A táji környezet adottságai 6 2.5.1. Elhelyezkedés Ravazd a Dunántúli középhegység (nagytáj) Bakonyvidék mezotáján Pannonhalmi- dombság kistáján fekszik. A kistáj Gyõr-Moson-Sopron és Veszprém megye területén fekszik. A kistáj területe mintegy 300 km2 .A Pannonhalmi dombság (Sokoró) három vonulatát (Pannonhalmi-. Ravazd - Ménfõcsanaki -, és Gyõrszemerei dombság) két nagyobb völgy osztja fel. A település a dombvidék középsõ vonulatának keleti részén található.

3. ábra: A Pannonhalmi dombság települései Települések: 1=Bakonypéterd; 2=Écs; 3=Felpéc; 4=Gic; 5=Gyõrasszonyfa; 6=Kajárpéc; 7=Kisbarát (Gyõrújbarát); 8=Nagybarát (Gyõrújbarát); 9=Pannonhalma; 10=Ravazd; 11=Románd; 12=Sokorópátka; 13=Tényõ.

A község határának nagy részét a nagy vízmosásokkal szabdalt 200-250 m magas Sokorói-dombság uralja. A Pannonhalmi-dombság a Sokoró-Bakony ér völgyébõl lankás lejtõkkel emelkedik ki, néhány helyen már a 260 m magasságot is eléri. Északon az északkelet-délnyugati irányú tektonikus árkot egy völgy zárja le. Az északi részeken egy-

6 A fejezet Magyarország kistájainak katasztere i. alapján készült www.ter-halo.hu - 28 -

Tér-Háló Kft.


ségesebb a Sokoró, mert keresztvölgyek nem tagolják. A felszínt borító homokos löszbe mély mellékvölgyek, vízmosások vágódtak be. A vízmosások napjainkban is fejlõdnek. A település Pannonhalma szomszédságában fekszik. A Bakony északi nyúlványai ezen a vidéken már lankás dombokká szelídülnek. A Sokoró három északnyugat-délkeleti hegyvonulat összefoglaló neve. Az elsõ vonulat a Pannonhalmi-dombság, mely Gyõrtõl mintegy 18 km-re, Gyõrságnál kezdõdik, majd a Pázmándfalu melletti Pázmándhegyen és a tengerszint feletti 280 m magas pannonhalmi várdombon át hullámozva lassan belesimul az enyhén emelkedõ gyõr-veszprémi út szintjébe. A dombság legmagasabb vonulata a Ravazd-Ménfõcsanaki középsõ vonulat, melynek néhány magaslata eléri vagy meghaladja a 300 métert, Ravazd is ezen a vonulaton helyezkedik el. A harmadik vonulat a Gyõrszemerei-dombság, mely Gyõrszemere községnél kezdõdik és a hegygerinc Sokorópátka vonalában esik le a Lázi-Gic-Nagydém út szintjére.

2.5.2. Domborzati, földtani adottságok A település domborzati adottságait a következõkkel lehet jellemezni: A település a dombság középsõ, un. Csanak vonulatán, illetve annak negyedidõszaki hordalékkúpján fekszik. Maga a dombvonulat laza pannóniai és negyedidõszaki üledékekbõl épült fel. Az átlagos összetétele a dombságnak a pannóniai agyag és homok (13,3%), pliocén (1,2%) és pleisztocén folyóvízi kavics és homok (6,7%), valamint lejtõs, szoliflukciós üledék, homokos lösz (72,6%). A felsoroltakból következõen a domborzati mikrokép változatos, eróziós és deráziós völgyek sûrû hálózata alkotja. A területen nagy az építõanyag (homok) elõfordulása. Azonban meggondolatlan bányászata jelentõs veszélyeket hordoz magában, gyorsan alakulhatnak ki völgyek és csuszamlások. Utóbbiak fõleg a löszös partfalakon, mélyutakban jelentkezhetnek.

2.5.3. Éghajlat A település éghajlata a domborzati viszonyok következtében mozaikos. Általánosságban elmondható, hogy jellegét tekintve a község a Dunántúli-hegyvidék éghajlati területéhez tartozik. Jellegét tekintve mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. Az évi középhõmérséklet + 9 °C körüli érték, a napsütéses órák száma 1800-1900 óra/év. A 10 C°-on felüli középhõmérsékletû napok száma 183-185 nap. A hõmérsékleti ingadozása 33,0 – -16 C° közé esik. Csapadék évente mintegy 650 mm esik. Átlagosan 40 napon át borítja hó a talajt, maximálisan 20-30 cm vastagsággal. Az uralkodó szélirány ÉNy-i, átlagos szélsebesség 3 m/s fölötti.

2.5.4. Vízrajz A település a Duna vízgyûjtõ területéhez tartozik, a lehulló csapadékot a Pándzsa vezeti le. A legnagyobb vízmennyiség tavasszal várható, de lehetséges az õszi kiszáradás is. A térségben a talajvíz és a rétegvíz mennyisége és az artézi kutak száma kevés7. Összefüggõ talajvíz csak a domblábak aljainál figyelhetõ meg, a talpakon 2-4 m, a lejtõkön 4-6 m mélységre található. Kémiai szempontból a talajvíz kalciummagnézium-hidrogénkarbonátos, keménysége nagy, 25-30 nk° közötti, a szulfáttartalom 60-300 mg/l közötti.

2.5.5. Természetes növényzet, Talaj A kistáj természetes növényzetére az átmenetiség a jellemzõ, ugyanis a terület két flórajárás, a Bakonyi-Vértesi (Vesprimense) és a kisalföldi (Arrabinicum) határa mentén fekszik. A település természetes növényzete a cseres-tölgyes erdõ volt. Tömegesen elõfordulhatnak a lágyszárúak közül a csenkeszfélék, a bükköny, a permizsfélék, a sásfélék. A forráslápokon megtalálható a vidrafû, a lápi sás és a fehér zászpa. Jelenleg a község területen döntõ többségben kultúrnövényzet és telepített erdõk találhatók az erdõgazdaságilag mûvelt eredeti növényzet mellett. A megtalálható fafajok: kocsánytalan tölgy, csertölgy, erdei fenyõ. Az erdészetileg kezelt

7

A térségfejlesztés. 3. o. www.ter-halo.hu - 29 -

Tér-Háló Kft.


területeken zömmel fiatalkorú keménylombos erdõk találhatók. Az erdõk átlagos folyónövedéke 4,0 – 4,5 m3/ha. A mezõgazdaságilag termesztett növények közül a búza, a kukorica, a cukorrépa, a silókukorica valamint a szõlõ a jelentõsebb. A település közigazgatási területén a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet részei találhatóak. A tájvédelmi körzet gazdagnak mondható a vadállomány tekintetében, jellemzõ fajok: vaddisznó, borz, szarvas, a védett fajok közül: vadmacska, holló, gyurgyalag, valamint a rovarvilág számos egyede. A tájvédelmi körzet élõvilágát a Csanaki vonulaton keresztülvezetõ erdei tanösvény mutatja be. A Csanak dombvonulatát harmadidõszaki üledéken, löszön kialakult, vályog mechanikai összetételû agyagbemosódásos barna erdõtalajok borítják. Vízgazdálkodásuk kedvezõ, erdõborítottságuk 65%, szántóként kb. 20 – 25%-uk hasznosul. Az alacsonyabb térszíneken periglaciálisan üledékeken és részben löszön csernozjom barna erdõtalajok képzõdtek. A homok mechanikai összetételû, kis szervesanyag tartalmú, jó víztartó talajok szántóként hasznosultak.


Tér-Háló Kft.


2.6. Környezetvédelem, természetvédelmi területek 2.6.1. Tájalakulás A legelsõ térképi ábrázolásokon a település(ek) jelenlegi közigazgatási területét jelentõs mértékben erdõk borították. 1830-ra jelentõs erdõirtások történtek, valamint megjelentek a mai úthálózat õsei. Csökkent az erdõterületek aránya, elterjedt a szõlõ- és gyümölcsmûvelés, valamint a szántóföldi és gyepgazdálkodás. 1950-es évektõl a szövetkezeti termelés következményeként megjelent a külterületeken a nagytáblás szántóföldi gazdálkodás. A 90-es évektõl a kárpótlás következményeként megszûnt a külterületi nagytáblás mûvelés, a rosszabb minõségû területeken megjelentek a telepített erdõk. A jobb minõségû területen folytatódott a szántóföldi mûvelés. Az elõzõ évekhez képest jelentõs arányú a mûveletlen, gyomos terület.

2.6.2. A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet 7100 hektár területen 1992-ben létesült. Két súlyponti része a Pannonhalmi dombság és a Kisalföldi meszes homokpuszták. Ezen kívül a TK-t két további védett vizes élõhely (Erebe-szigetek és a Holt-Rába környéke) gazdagítják. Ravazd területét a Pannonhalmi dombság erdõi érintik, ez a természeti terület Gyõrtõl a Bakony felé, utóbbinak nyúlványaiként három egymással közel párhuzamos, ÉNY–DK irányú, egymástól mély eróziós völgyekkel elválasztott dombsor húzódik: Szemere, Csanak (ezen a helyezkedik Ravazd is) és Pannonhalma. Közülük a tájra a környezeténél 150 méterrel magasabb, szigetszerûen kiemelkedõ Szent Márton-hegye – vagy ahogyan ezt Kazinczy Ferencnek Guzmics Izidor apátnál, neves költõnél tett látogatása óta nevezzük – Pannonhalma nyomja rá legerõsebben bélyegét, ormán a bencések fõmonostorával, a magyar mûvelõdéstörténet õsi, ezeréves bölcsõjével. Errõl kapta az egész dombság és maga a Tájvédelmi Körzet is a nevét. A dombság a TK legnagyobb (2471 ha) összefüggõ egysége, amely a Pannon-beltenger üledékeibõl, agyagból és homokból, pliocén és pleisztocén középhegységi eredetû kavicsból áll, helyenként változó vastagságban települt lösszel takarva. A lösszel borított és ma már fátlanná vált területeken a lezúduló esõzések meredekfalú, néha 10–15 m mély vízmosásokat, ún. “horgokat” (pl. Ravazdnál) hoztak létre, (legnagyobb a nyúli “Szurdik”), alján oldalakba vájt pincesorokkal és “ barlanglakásokkal”. A táj azonban a záporoktól eltekintve vízben szegény, a kisebb erek sem nagy vízhozamúak és éghajlatilag a Kisalföldhöz áll közelebb, míg barna erdõtalajai és maradvány erdõfoltjai inkább a Bakonnyal rokonítják. Errõl tanúskodnak a még meglévõ cseres-kocsánytalan tölgyesek és a talán egykor volt tatárjuharos lösztölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum), amelynek helyét ma már telepített akácosok, erdei- és feketefenyves foltok – köztük az igen szép Écs fölötti erdei fenyves – foglalták el, szõlõskertekkel vegyesen. A dombság erdõs, fõként cserestölgyes (Quercetum petraeae-cerris) múltjáról a gazdag növényvilág árulkodik. Az innen ismert közel ezer virágos növényfaj közül sok védett. Ilyen a tavasz beköszöntésével mindenütt sárgálló tavaszi hérics (Adonis vernalis), a szigetszerû foltokban elõforduló törpe nõszirom (Iris pumila) és a lila kelyhû leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), valamint a hófehérleplû erdei szellõrózsa (Anemone sylvestris), a nedves élõhelyeken nyíló kék csillagvirággal (Scilla vindobonensis). Már késõbb nyílik a kõrislevelû ezerjófû (Dictamnus albus), májusban pedig a kosborfélék közül a bíboros- (Orchis purpurea), a tarka- (O. tridendata), az agár- (O. morio) és a vitézkosbor (O. militaris), továbbá a fehér (Cephalanthera damasonium) és a kardos madársisakok (C. longifolia), a zöld békakonty (Listera ovata), végezetül a még ritkább, s ezért fokozottan védett pókbangó (Ophrys sphegodes). Már csaknem nyár van, amikor a cserestölgyesekben a tarka nõszirom (Iris variegata) virágozni kezd; õsszel, a gyertyános-tölgyesekben pedig az illatos virágú erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) is megtalálható, hogy spontán-e vagy ültetve, ez nem tudható. A gazdag és részletesebben fel nem sorolható flórát szerencsésen egészíti ki a védelemre szoruló állatvilág. Mindenekelõtt kiemelkedõ jelentõségû a színes tollazatú gyurgyalag (Merops apiaster), amely a rovarvilágban gazdag mélyutak, horgok, löszfalak és szurdokok nevezetes madara. A ragadozómadarak közül legritkább a darázsölyv (Pernis apivorus)


Tér-Háló Kft.


és a kabasólyom (Falco subbuteo). A védett emlõsök közül a leggyakoribb itt a vadmacska (Felis sylvestris) és a nyuszt (Martes martes).

2.6.3. Levegõtisztaság Mivel Ravazdon szennyezõ jellegû ipari termelés nem volt, illetve a terület növénytakaróval erõsen borított, a levegõ nem jelentõsen szennyezett. A fõbb közlekedési utak mentén találkozhatunk a belsõ égésû motorok káros szennyezõanyag kibocsátásával. A településen már megtörtént a gázhálózat bevezetése, azonban alacsony a rácsatlakozott lakások aránya. A fûtési szezonban a település domborzati adottságai miatt magas légnyomás esetén a káros szennyezõdések könnyen felhalmozódhatnak a völgyi részeken.

2.6.4. Zaj és rengéshullámok Ravazdon a légszennyezõdéshez hasonlóan a legnagyobb zajforrás is a közlekedéshez köthetõ. Az átmenõ forgalom nagynak tekinthetõ, valamint a fõút közvetlenül a házak mellett fut, a távolságból adódóan a rezgéshullámok károsítják a lakóházakat.

2.6.5. Hulladékgazdálkodás Ravazdon a háztartási hulladékot a Gyõri Kommunális Szolgáltató Kft. heti egy alkalommal szállítja el. A településen kijelölt dögtér vagy dögkút, törmeléklerakó nincs.

2.7. Épített környezet 2.7.1. Településszerkezet Ravazd környéke már a római korban is lakott volt, különösen is kiemelve a Gy•rb•l jövet Ravazd el•tt jobbra benyúló un. Packalló-völgyet, melyet forrásai miatt a rómaiak üdül•telepként használtak. A középkori fõ településmag a Pándzsa irányában nyitott, U alakú völgyben helyezkedett el. Ravazd három korábbi falu egyesülésébõl jött létre 1137-ben. A mai település három magból nõtt össze a Sokorói-dombság és a sík területek találkozásánál, a Gyõr térségébõl a Bakony felé vezetõ út mentén. Régebben a lakók elsõsorban a dombsorok között húzódó kis völgyekbe építették házaikat. Ma jobbára a teknõ alakú völgybe, valamint a sík területekre építkeznek. A falu egyik része így teljesen új település, a község õsi magja viszont a népi építkezés megkapóan szép emlékeit õrizte meg. A település határában a dombok lejtõje rendkívül alkalmas volt minden korszakban emberi megtelepedésre és mezõgazdasági mûvelésre (a dombon felfelé gyümölcs és szõlõ, a dombtetõn erdõ).

2.7.2. Az épített és mûvi környezet értékvédelme A településen két objektum szerepel a mûemlékjegyzékben: az un. Béla kút, amely 18. századi barokk emlék, valamint a római katolikus templom. Védett mûemlékek felsorolása: à Béla-kút à R. k. templom

Ország u. Fõ u.

Hrsz: 3006. Hrsz: 238.


Tér-Háló Kft.


Béla-kút - Ország út

Római katolikus templom - Fõ utca

A település régészeti emlékekben, régészeti leletekben is nagyon gazdag. Mivel a falu és környéke már a rómaiak idejében is lakott volt, több pénzérme, kõkoporsó, tégla került elõ a területen. Árpád-kori leletekben is gazdag a falu. Helyi védelem alatt álló objektum jelenleg nem található a településen.

A településen néhány utcában találhatóak még meg az 1800-as évek végén 1900-as évek elején épült szép régi parasztházak. Ezek közül, ha nem is lehet megtartani eredeti formájában mindet, de legalább párat közülük meg kellene õrizni a jövõ generációi számára. A történelmi utcákban, az Szõlõhegy utcában az Õrhegy utcában találtuk meg a helyszínelés során a legtöbb ilyen épületet. Helyi védelemre javasoljuk az alábbi épületeket, szobrokat: à Kõkereszt Paphegy u - Ország út keresztezõdése. 112 hrsz à Kõkereszt Szõlõhegy út 840/1 hrsz à Fakereszt Ország út 1107/1 hrsz à Fakereszt Tószer út (temetõ mellett) 1066/3 hrsz à Kõkereszt Tempolm elõtt 238 hrsz à Emlékmû Vadalmás 0238/4 hrsz à Népi lakóház Szõlõshegy u. 18. 908/1 hrsz à Népi lakóház Szõlõshegy u. à Népi lakóház Õrhegy u. 23. 140 hrsz

2.7.3. Települési zöldfelületek Ravazd zöldfelületekkel való ellátottsága az átlagosnál kedvezõbb. A táji, természeti adottságoknak megfelelõen a települést jelentõs nagyságú zöldfelületek övezik: erdõterületek, mezõgazdasági kertek stb. A település közterületi zöldfelületekben, közparkokban azonban szegénynek mondható. Az utak menti zöldterületek változatos képet mutatnak: vannak növényzethiányos útszakaszok, vannak viszont szépen gondozottak karbantartottak, fásítottak, ami a lakosság igényességét mutatja. Újabb települési zöldfelület kialakítására a település központjában kerül sor. A temetõ alatti, Országút u. és 82-es út által határolt jelenleg gondozatlan zöldfelület fekvésénél fogva a település központi parkja lehet.

2.7.4. Lakásviszonyok Lakásállomány www.ter-halo.hu - 33 -

Tér-Háló Kft.


GYMS megye GYMSM. köz. Ravazd 1000-1999 tel. KSH kistérség *év elején

1996 158 472 68 244

1997 159 470 68 746

1998 160 147 68 957

1999 160 940 69 291

2000* 162 223 69 849

2001 165 102 69 321

2002

2003

167 360

171 133

68 572

70 996

430

433

434

432

432

458

463

471

23 064

23 638

23 718

24 223

24 223

25 237

25412

26626

0

10 951

10 970

10 992

11 367

11 570

11 632

6 355

1 lakásra jutó lakos GYMS megye

2,7

2,7

2,7

2,6

2,6

2,6

2,6

2,6

GYMSM. köz.

2,8

2,8

2,8

2,7

2,7

2,8

2,7

2,7

Ravazd

2,6

2,6

2,6

2,6

2,6

2,6

2,6

2,6

1000-1999 tel.

2,9

2,9

2,8

2,8

2,8

2,9

2,8

2,8

KSH kistérség

0,0

2,7

2,7

2,7

2,7

2,7

2,7

2,7

13. táblázat: Lakásállomány változása 1996-2003. A lakások száma a statisztikai adatok tanúsága szerint 2003-ben 471 db lakás volt. A lakásállomány dinamikusan növekedett az elmúlt idõszak alatt, amely szintén a szuburbanizációs folyamatokra utal. A lakások számának növekedése minden kategóriában megfigyelhetõ volt. A lakásokra vetített népességszám alapján látható, hogy Ravazdon a mutató teljesen azonos a többi vizsgált csoport értékével. Az épített lakások száma 33 volt a vizsgált idõszakban. A lakásállomány változása és az épített lakások számában lévõ eltérés a statisztikai illetve az önkormányzati adatközlésbõl adódik. A lakosságszámra vetített adatok alapján Ravazd átlagosan jobb eredménnyel rendelkezik, mint a megyei értékek.


Tér-Háló Kft.


Épített lakások száma 1996

1997

1998

GYMS megye

1 240

1 196

804

GYMSM. köz.

549

620

Ravazd

5

KSH kistérség

0

1999

2000

2001

2002

2003

989

1 283

1 690

2 542

2 383

267

420

558

708

783

873

4

1

1

4

3

6

9

58

33

40

66

72

88

59

Épített lakások aránya a lakásállományon belül ezrelék GYMS megye

2,9

2,8

1,9

2,3

3,0

10,2

15,2

13,9

GYMSM. köz.

2,9

3,3

1,4

2,2

3,0

10,2

11,4

12,3

11,6

9,2

2,3

2,3

9,3

6,6

13,0

19,1

0,0

5,3

3,0

3,6

5,8

6,2

7,6

9,3

Ravazd KSH kistérség

14. táblázat: Épített lakások állományának alakulása 1996-2003.

2.7.5. Épületállomány A település épületállománya az átlagos vidéki településekhez hasonló állagú. Az épületeket az építési koruk szerint vizsgálva látható, hogy az épületállomány többsége a II. világháború után épült. Jó állapotú régi parasztházak nem maradtak fenn a településen. A szintszámok tekintetében túlnyomórészt a földszintes épületek találhatók. Az épületek megközelítõleg 25%-a többszintes lakóépület.

Épületek építési kor szerint 1900 elõtt épült épület 1945 elõtt épült épület 1945-1980 között épült épület 1980 után épült épület Összesen: Épületek szintszám szerint Földszintes épület Földszint+emeletes épület Földszint+tetõteres épület Pince+földszintes épület Pince+földszint+tetõteres épület Földszint+emelet+tetõteres épület Összesen:

Darabszám

%-os megoszlás

8 61 318 147 534 Darabszám 356 40 69 38 18 13 534

1,5 11,42 59,55 27,53 100,00 %-os megoszlás 66,67 7,49 12,92 7,12 3,37 2,43 100,00

15. táblázat: Az épületek megoszlása jelleg alapján A település lakóépület-állományára a vegyes építészeti színvonal jellemzõ, egységes utcaképek nem maradtak fenn. A település lakóépület-állományára a ’60-as ’70-es évek uniformizált házai nyomják rá a bélyegüket. A község hegyi részein a jellegzetes népi építészet emlékeivel csak kis számban találkozhatunk. A ’90-es években bekövetkezõ építkezési hullámnak köszönhetõen a falukép kezdett átalakulni. A településen az utcákban elszórva új épületek jelentek meg,


Tér-Háló Kft.


valamint új beépítésû lakóterületek jöttek létre. Ezek az épületek mûszaki kivitelükben, minõségükben kielégítik a mai kor követelményeit. Az új épületek sokkal változatosabbak ugyan mint a ’60-as évek „kockaházai”, de építészeti színvonaluk nagyon vegyes. Az épületek szintszámát tekintve döntõ többségben vannak a falusias beépítésre jellemzõ földszintes épületek. Nagyobb arányt ezeken kívül a ’80-as évektõl megjelenõ tetõteres és emeletráépítéses épületek képviselnek.


Tér-Háló Kft.


2.8. Vonalas infrastruktúra 2.8.1. Közlekedéshálózat, közúti kapcsolatok A települési úthálózat elemeit az alábbi utak jelentik: • 82. sz. másodrendû fõút, amely Gyõrbõl Ravazdon át halad Veszprém felé • 8225. sz. állami mellékút, amely Pannonhalmával biztosít közvetlen közúti kapcsolatot • 8226. sz. állami mellékút Gyõrasszonyfa, Táp felé Ravazd közlekedési kapcsolatainál szinte kizárólagosan meghatározó közlekedési ágazatnak a közúti közlekedés tekinthetõ. Ravazd három közúti kapcsolattal rendelkezik. A legfontosabbnak a Gyõr-Veszprém (82. sz. állami fõút) útvonal tekinthetõ. További közúti kapcsolat a települést és Pannonhalmát összekötõ 8225. sz. településközi út, valamint a Gyõrasszonyfa felé vezetõ 8226. számú út. Település

Légvonal

Közúti elérhetõség

Elérhetõség

M1 autópálya

15,0

15,5

1,03

Pannonhalma

2,4

2,6

1,08

Gyõr

17,9

19,5

1,08

Nyúl

7,1

7,6

1,07

Tényõ

8,8

27,4

3,11

Gyõrság

7,2

8,1

1,13

Écs

5,0

5,1

1,02

Gyõrújbarát

11,1

13,5

1,22

Gyõrasszonyfa

4,6

5,7

1,24

Sokorópátka

5,0

20,3

4,06

Bakonypéterd

6,1

6,6

1,08

Budapest

101,7

132,8

1,30

19. táblázat: Ravazd elérhetõsége A 19. táblázat Ravazd és a táblázatban feltüntetett földrajzi helyek központjának elérhetõségét mutatja be. Az elérhetõség a közúti elérhetõség és a légvonalbeli távolság hányadosa. A táblázatban szereplõ földrajzi helyek sorrendjét az elérhetõségi index határozza meg. A leginkább elérhetõek Ravazd esetben az észak-déli irányú kapcsolatok (M1 autópálya, Nyúl, Écs, Gyõr, Pannonhalma, Bakonypéterd). A következõ leginkább elérhetõ hely, amelynek irányába útvonal vezet Gyõrság. Budapestnek már 1,30 az elérhetõségi mutatója de még mindig elfogadható a légvonal és a közúti távolság aránya. A Ravazd közvetlen szomszédságában fekvõ települések közül egyedül a Sokorói keresztirányú kapcsolat hiánya miatt nehezen megközelíthetõ Tényõ és Sokorópátka elérhetõsége rossz, amely a légvonalbeli távolság többszöröse.

2.8.2. Tömegközlekedés, belterületi utak A belterületi utak nagy része burkolt, és szinte minden utcában megfelelõ az út minõsége. A falu területén csak a burkolatszélességek hagynak kívánni valót maguk után. Több helyen hiányoznak az utakat kísérõ árkok is, vagy kiépítettségük hiányos. A hegyi területeken kis arányú jelenleg még az útkiépítettség. A legtöbb út földút, mely nagyon kis szélességû és általában szurdokban fut. Árkok - a vízelvezetés egyáltalán nem megoldott. Az autóbuszvárók mûszaki és építészeti színvonala kívánnivalót hagy maga után. Az autóbuszöblök egyáltalán nincsenek kiépítve. Az autóbusz leállósávokat az útburkolatok kiszélesítésekor pótolni kell. A település belsejében a közlekedési hálózat kialakultnak tekinthetõ. Az autó-


Tér-Háló Kft.


busz közlekedés jó a településen. Óránként vannak járatok Gyõr felé, Gyõrön kívül Pannonhalmával, Éccsel és Gyõraszszonyfával is van kapcsolata a településnek. A nemrégiben a megyéhez csatlakozott települések is megközelíthetõek Ravazdról, valamint a település kedvezõ földrajzi fekvésének köszönhetõen közvetlen kapcsolat van Veszprémmel és Balatonfüreddel. A 82-es út belterületi szakaszának kiépítési formája már nem felel meg a mai kor forgalomtechnikai elveinek a meglévõ polgármesteri hivatal melletti csomópont is balesetveszélyes. Az út keresztszelvényének módosítása és a csomópont átépítése mindenképpen javasolt. A településnek van közvetlen vasúti kapcsolata a vasút szerepe azonban jelenleg elenyészõ mind a személy mind a teherszállítás terén a település vonatkozásában.

2.8.3. Személygépkocsik A térség jelenleg az intenzív motorizáció korszakában él. Jelentõsen eltávolodtak egymástól a lakó-, illetve a munkahelyek. Megszûntek a helyi munkavégzés lehetõségei, illetve a lakosság olyan vagyoni helyzetbe került, hogy megengedheti magának azt, hogy személygépkocsival ingázzon. A tömegközlekedésen belül a vasúti közlekedés színvonala jelentõsen romlott az utóbbi években. A személygépkocsik száma minden vizsgált kategóriában növekedett. Személygépkocsik száma

GYMS megye GYMSM. köz. Ravazd

1996 101 687 37 772

1997 103 660 39 037

1998 100 112 38 431

1999 101 684 38 976

2000 108 265 42 321

2001 113 673 44 100

2002

2003

119188

126535

46296

50251

255

254

250

253

269

277

296

304

Személygépkocsi 1000 lakosra GYMS megye

239

244

236

240

255

261

274

287

GYMSM. köz.

199

206

203

206

223

231

248

262

Ravazd

229

227

223

224

238

229

244

250

0

185

179

182

194

199

217

242

KSH kistérség

20. táblázat: Személygépkocsi állomány 1996-2003. A vizsgált idõszak alatt 49 gépjármûvel emelkedett Ravazdon a személygépkocsik száma. Ez Ravazd esetében 19%-os növekedést jelent, míg a községi átlag 32%, a megyei átlag pedig 20%-os. Az ezrelékes értékek tekintetében a település esetében 250 személygépkocsi jutott 1000 lakosra. Ez az arány csak a kistérségi átlagot haladja meg. Tehát elmondható, hogy Ravazd személygépkocsikkal való ellátottsága elmarad a többi vizsgált adattól.

2.8.4. Közüzemi vízhálózat Ravazdon a közüzemi vízhálózatot a Pannon –Víz Rt. üzemelteti. Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás

GYMS megye GYMSM. köz. Ravazd

1996 152 510 62 519

1997 154 280 63 745

1998 155 639 64 449

1999

2000

2002

2003

158085

162156

69 648

2001 154 445 65 506

152 966

156 918

68 147

65086

67642

280

286

291

404

423

411

412

418

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya % www.ter-halo.hu - 38 -

Tér-Háló Kft.


GYMS megye GYMSM. köz. Ravazd 1000-1999 tel. KSH kistérség

96,20 % 91,61 % 65,12 % 90,70 % 0,00%

96,70 % 92,73 % 66,05 % 91,00 % 97,00 %

97,20 % 93,46 % 67,05 % 91,60 % 97,50 %

95,00%

96,60%

98,35%

99,30%

93,52%

97,92%

96,50%

97,70%

100,00 %

100,00 %

93,50 % 94,50 % 89,74 % 95,20 % 93,20 %

94,50%

94,80%

94,90%

95,30%

88,98%

88,75%

95,80%

96,00%

93,20%

92,80%

21. táblázat: A közüzemi vízhálózat változása 1996-2003. A településen 2002-ben 637 lakás volt bekapcsolva a vezetékes vízhálózatba, amely a lakások 99,38%-a. Ez az arány meghaladja a többi vizsgált csoportot. A táblázat szerint a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 2003-ban 418 db volt. A fentiek tekintetében elmondható, hogy Ravazd a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve a legalacsonyabb arányokkal rendelkezik. 11 %-kal marad el a teljes kiépültségtõl, de a községi átlagtól is mintegy 6%-kos az eltérés.

2.8.5. Szennyvízcsatorna hálózat, közmûolló Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás 1996

1997

1998

1999

2000

GYMS megye

72 771

74 731

87 856

93 291

99 505

GYMSM. köz.

5 703

7 299

19 718

23 943

0

0

84

96

Ravazd

2002

2003

111 159

118 071

26 545

2001 106 739 29 494

30 469

35 151

122

158

158

182

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya % GYMS megye

45,92 %

46,86 % 10,62 %

GYMSM. köz.

8,36%

Ravazd

0,00%

0,00%

KSH kistérség

0,00%

0,00%

54,86 % 28,59 % 19,35 % 17,40 %

57,97 % 34,55 % 22,22 % 19,70 %

61,30 % 37,80 % 28,24 % 22,50 %

64,70 % 42,50 % 34,50 % 27,00 %

66,40%

69,00%

44,40%

49,50%

34,13%

43,54%

27,10%

36,50%

22. táblázat: A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat változása 1996-2003. Ravazdon a szennyvízhálózat szolgáltatója a Pannon-Víz Rt. 2003-ban 182 lakás volt bekapcsolva a hálózatba. A rákötések aránya nem éri el a megyei, illetve a megyei községi átlagot, viszont jobb, mint a pannonhalmi kistérség átlaga. Ravazdon a vízvezeték hálózat hossza 12,5, a szennyvíz hálózat hossza 11,2 km. A közmûolló 50-%-osan nyitott. A szennyvíz bekapcsolásának hiánya rontja a település környezeti adottságait. A település a közmûolló értékek alapján csak a kistérségi átlagot haladja meg.


Tér-Háló Kft.


2.8.6. Villamosenergia-hálózat A villamos energia hálózat szolgáltatója az EON Rt. A településen 547 fogyasztó van számon tartva. A bekötések száma folyamatosan emelkedett, ami a lakások számának növekedésre, illetve a fogyasztóhelyek bõvülésére vezethetõ vissza. A villamos energiát fogyasztó háztartások aránya minden esetben meghaladja a 100%-ot. Ennek oka, hogy a statisztika a villanyórák számát adja meg. Az hogy Ravazdon magasabb a villanyórák aránya, mint a többi községben arra vezethetõ vissza, hogy a településen többen igényelték a külön villanyóra felszerelését. Villamos energiát fogyasztó háztartás GYMS megye GYMSM. köz. Ravazd

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

176 500

177 894

178 697

180 227

182 611

191 753

193623

200633

75 387

75 985

76 442

76 909

77 939

77 772

76674

79290

510,0

521

533

531

537

539

547

547

Villamos energiát fogyasztó háztartások aránya 111,55 111,58 111,98 112,57 116,14 % % % % % 110,53 110,85 110,99 111,58 112,19 % % % % % 120,32 122,81 122,92 124,31 117,69 % % % % %

115,69 % 111,82 % 118,14 %

117,24 % 111,68 % 116,14 %

GYMS megye GYMSM. köz.

111,38 % 110,47 %

Ravazd

0,00%

23. táblázat: Villamosenergia-hálózat 1996-2003.


Tér-Háló Kft.


2.8.7. Gázhálózat Vezetékes gázt fogyasztó háztartások 1996

1997

1998

1999

GYMS megye

75 900

82 100

87 555

97 361

GYMSM. köz.

12 447

14 967

18 433

103

129

140

Ravazd

2001 108 353 32 194

2002

2003

113 269

118 265

25 858

2000 103 402 29 871

34 460

37 522

152

166

176

185

204

Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában 47,89 51,48 54,67 60,50 63,74 65,60 GYMS megye 65,60% % % % % % % 18,24 21,77 26,73 37,32 42,77 46,44 GYMSM. köz. 50,25% % % % % % % 23,95 29,79 32,26 35,19 38,43 38,43 Ravazd 39,96% % % % % % % 17,40 28,60 35,20 38,80 41,50 KSH kistérség 0,00% 44,60% % % % % %

69,11% 52,85% 43,31% 46,70%

24. táblázat: Gázhálózat változása 1996-2003. A településen a gázhálózat szolgáltatását az ÉGÁZ Rt. látja el. 2003-ban 204 lakás kötött rá a hálózatra, amely a lakásállománynak a 43%-a. Az alacsony rákötések aránya egyrészt az idõ, hiszen nem telt el még öt év a szolgáltatás megjelenésétõl. Másrészt anyagilag jelentõs megterhelést jelent a gázra történõ áttérés a lakosság számára. Harmadrészt a közelben lévõ erdõkbõl beszerezhetõ tüzelõanyag még mindig versenyképesebb a vezetékes gáznál. Várható azonban, hogy a rákötések aránya a közeljövõben emelkedni fog.

2.8.8. Távbeszélõ-hálózat, hírközlés A telefonhálózat szolgáltatását a Magyar Telecom Rt. végzi. A távbeszélõkészülékek száma a vizsgált idõszakban 32%kal emelkedett, jelenleg a lakások több, mint 65%-ban található vezetékes telefon. Az ezer lakosra jutó vezetékes telefonok száma egyedül a kistérségi adatot haladja meg. Távbeszélõkészülékek száma 1996 GYMS megye

120 833

GYMSM. köz.

40 429

1997 131 699 46 238

244

250

Ravazd

1998 143 805 52 441

1999 155 492 58 465

2000* 150 636 59 133

2001 142 154 55 152

2002

298

358

359

341

323

135693 52159

Távbeszélõ fõvonal 1000 lakosra GYMS megye

284

310

339

367

355

327

312

GYMSM. köz.

213

244

277

309

311

289

279

Ravazd

219

223

265

317

317

281

267

1000-1999 tel.

219

242

273

304

306

285

275

0

223

268

304

305

284

272

KSH kistérség


Tér-Háló Kft.


25. táblázat: Távbeszélõ hálózat 1996-2002. A településen 2002-ben 323 fõvonal volt található (25. táblázat). Az ezer lakosra vetített mutatók alapján Ravazd értékei átlagosnak mondhatóak. A település területén három nyilvános telefonállomás található. A kábeltelevíziós szolgáltatást az önkormányzat biztosítja. A szolgáltatás 1994-ben épült ki.


Tér-Háló Kft.


2.9. Humán Infrastruktúra 2.9.1. Egészségügyi intézmények Ravazd a háziorvosi és a fogorvosi teendõket az Azygos Háziorvosi Bt. látja el. A háziorvosi rendelõ Ország u. 96-ban; a fogorvosi rendelés Écsen történik. A gyermekorvosi ellátás Pannonhalmával és Éccsel közösen mûködik. Ravazdon hetente egyszer van rendelés. A településen védõnõi és gyermekjóléti szolgálat mûködik. A védõnõi szolgálatot Écs és Ravazd társult formában mûködteti. A gyermek jóléti szolgálat 2002 óta mûködik, öt település összefogásával – Écs, Gyõrasszonyfa, Pannonhalma, Ravazd, Tarjánpuszta – Pannonhalma székhellyel. A fiókgyógyszertár az orvosi rendelõben, az Ország u. 96 alatt található.

2.9.2. Oktatási intézményekkel való ellátottság 2.9.3. Óvoda A településen a Nyitnikék Óvoda az Ország u. 106. alatt található. Az óvoda 10 fõ számára biztosít munkalehetõséget. Ebbõl 4 fõ óvodapedagógus, 6 fõ kisegítõ alkalmazott. Óvodás gyermekek száma GYMS megye GYMSM. köz

1996 16 561 7 481

1997 15 925 7 271

1998 15 644 7 132

1999 15 266 7 034

2000 15 301 7 069

2001 14 133 6 251

2002 1357 7 5778

2003 1356 9 5753

46

40

46

50

50

46

48

39

Ravazd

Óvodás gyermekek 1000 lakosra GYMS megye GYMSM. köz Ravazd

38,9

37,5

36,9

36,0

36,1

32,5

31,2

30,8

39,4

38,4

37,7

37,2

37,4

32,8

30,9

30,0

41,3

35,7

41,0

44,2

44,2

38,0

39,6

32,1

26. táblázat: Óvodák legfontosabb adatai 1996-2003. Az óvodába beíratott gyermekek száma jelentõsen ingadozott az utóbbi idõszakban. A létszámnak megfelelõen csökkent az ezer lakosra vetített arány, amely még így is meghaladja 2 fõvel mind a megyei, mind a megyei községi átlagot.

2.9.4. Általános Iskola A IV. Béla Általános Iskola a Fõ u. 13. alatt található. Az általános iskolai tanulók számát az óvodai létszámhoz hasonlóan jelentõs mértékben meghatározzák a demográfiai adottságok . Az általános iskola 120 férõhelyes. Az intézmény napköziotthonos szolgáltatást is fenntart, ezt 23 fõ veszi igénybe. A pedagógusok száma 11 fõ, akik munkáját 3 fõ kisegítõ dolgozó segíti.8 Általános iskolai tanuló 1996

1997

1998

1999

GYMS megye

40 742

40 477

40 238

40 059

4 096

38 282

38082

37688

GYMSM. köz.

17 281

16 984

16 746

16 463

16 500

15 998

15305

15418

112

116

107

95

95

105

98

110

Ravazd

2000

2001

Általános iskolai tanuló 1000 lakosra 8

Önkormányzati adatközlés alapján. www.ter-halo.hu - 43 -

2002

2003

Tér-Háló Kft.


GYMS megye

96,0

95,0

88,0

95,0

94,0

88,0

88

85,6

GYMSM. köz.

91,0

90,0

95,0

87,0

87,0

84,0

76

80,4

100,6

103,6

95,3

84,0

84,0

86,6

80,9

90,5

Ravazd

27. táblázat: Általános iskolai mutatók változása 1996-2003. 2003-ban 110 tanuló járt az intézménybe. A tanulók száma ingadozik, de a trend csökkenõ. A 2003-as adatok alapján az 1000 lakosra jutó tanulók száma meghaladja mind a megyei, mind a megyei községi értékeket. Az iskola szolgáltatásait más településekrõl (Pannonhalmáról, Tarjánpusztáról, Bakonypéterdrõl) jelenleg 14 tanuló veszi igénybe. A település helyzete döntõ többségében Gyõrhöz köti a tanulókat.

2.9.5. Egyéb intézmények A Polgármesteri Hivatal az Ország u. 119/A. alatt található. A Polgármesteri Hivatal 43 fõ számára biztosít munkalehetõséget. A településen nem található pénzintézet. A Posta a Fõ u. 7. alatt található. A plébánia hivatal a Fõ utca 10. sz. alatt fogadja a hívõket. A településen magántulajdonú idõsek otthona mûködik. Ravazd intézményekkel való ellátottsága a lakosságszámának megfelelõ települési szinten biztosított, de célszerû kitûzni azt a célt, hogy a lakosság komfortérzetét növelõ további intézmények mûködésének megteremtõdjenek a feltételei (pénzintézet, teleház, stb.) .

2.10. Kulturális intézményekkel, helyi szervezetekkel való ellátottság A kulturális eseményeknek a Polgármesteri Hivatalban található Mûvelõdési Otthon ad helyet. A községi könyvtár az általános iskolában mûködik. A nyolcvanas évektõl megváltozott a civil szervezetek politikai és jogi legitimitása. 1987-tõl ismét lehetõvé vált az alapítványtétel, 1989-ben pedig elfogadták az egyesületi szabadságról szóló törvényt, megteremtve a társadalmi önszervezõdés számára a törvényi feltételeket. Ravazdon az alábbi civil szervezetek mûködnek: • Önkéntes szervezõdések: o Asszonykórus o Nyugdíjas Klub o Diabetes Klub a cukorbetegek tapasztalatainak cseréjét, a betegség könnyebb elfogadását teszi lehetõvé. o Az íjászkodás a fiatalok összefogását segíti. o Vállalkozók bálja, Szüreti mulatság, Bakonyalji Vigasságok Társadalmi jelentõségüket adja e szervezeteknek, hogy az állampolgárok számára megfelelõ keretet biztosítanak az önszervezõdésre, lehetõvé teszik, hogy meghatározott cél, azonos érdeklõdési kör mentén létrehozzák saját egyesületeiket, klubjaikat. Helyi programok: • Búcsú • Falunap • Majális www.ter-halo.hu - 44 -

Tér-Háló Kft.


3. RAVAZD FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÕK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE 3.1. Ravazd SWOT analízise

Erõsségek

Gyengeségek Települési adottságok, lakossági hozzáállás

Ravazd rendelkezni fog beruházásokat lehetõvé tevõ rendezési A közösség összetartása csökkent a betelepülõk számának növetervvel kedésével A település az átlagosnál nagyobb külterülettel rendelkezik

Betelepülõk beilleszkedése nehéz

Elõnyös térszerkezeti adottságok

A lakosság anyagi lehetõségei

A lakosság képes befogadni a letelepülni, üdülni szándékozókat9 Humán adottságok Alacsony népsûrûség

Negatív természetes szaporodás

Növekvõ lakosságszám

Csökkenõ lakosságszám Sok az egyedül élõ

Pozitív, magas vándorlási egyenleg

A település nem képes „saját erõbõl” a természetes reprodukcióra

Az utóbbi években javuló demográfiai mutatók

Nincs megfelelõ mennyiségben rendelkezésre álló építési telek Gazdasági adottságok

Borászati lehetõségek

Kevés a helyi munkalehetõség

Növekvõ vállalkozási kedv

A vállalkozói szerkezet túlságosan egyoldalú, az egyéni vállalkozók túlzott többsége jellemzõ

A mûködõ vállalkozások aránya magas

A munkavégzés többségében nem helyben történik A foglalkoztatottak többsége nem rendelkezik érettségivel

Elhanyagolható munkanélküliség

Magas az önfoglalkoztató vállalkozások aránya

Az egyéni vállalkozások számának dinamikus növekedése

Alacsony a vendéglátóhelyek aránya

Kerékpáros, ill. gyalogos turizmus adottságai jók (erdei utak)

A társas vállalkozások száma alig emelkedett

Az alapellátást biztosító élelmiszerboltok aránya magas

Alacsony a kiskereskedelmi boltok aránya A turizmus alapinfrastruktúrája kis mértékben épült ki

Környezetvédelem, táji adottságok Változatos domborzati adottságok, elõnyös fekvés

Szennyvízhálózatra történõ rákötések aránya nem éri el az 50% -ot

Természetvédelmi területek közelsége Történelmi borvidék része

Veszélyes hulladék gyûjtése nem megoldott

A kommunális hulladék – elszállítás megoldódott Szelektív hulladékgyûjtés megoldott Vonalas és Humán Infrastruktúra Megfelelõ a tömegközlekedés (járatszám, megállók helye)

Autóbuszöblök kiépítésének hiánya

A mûszaki infrastruktúra kiépítettsége

A 82. sz-ú fõút nagy forgalma

A gázvezeték- hálózat kiépítése megtörtént

Jelentõs tranzitforgalom a nyári idõszakban

A villamos-energia ellátottság jó

A személygépkocsik száma növekszik

A lakások száma növekedik A belterületi utak nagy része burkolattal ellátott

Alacsony a lakásokba bevezetett szennyvíz-,víz- és gázhálózat aránya, alacsony a kapacitáskihasználtság

Óvoda kihasználtsága jó

Sokoró irányú közúti kapcsolat hiánya

9

Lakossági kérdõívek alapján www.ter-halo.hu - 45 -

Tér-Háló Kft.


Erõsségek Általános iskola kihasználtsága jó

Gyengeségek Napi ingázás szükségessége Vasúti közlekedés hiánya Csapadékvíz elvezetése nem megoldott


Tér-Háló Kft.


Lehetõségek

Veszélyek A nem megfelelõ infrastruktúra miatt a letelepülni szándékozók más településeket választanak

Ravazd fejlõdõ térségben fekszik Gyõr gazdasági fejlõdésének kihasználása A 82-es sz. fõút elkerülõ szakaszának kiépülése A természetközeli adottságok felértékelõdése

A gazdaság fejlõdése nem növekszik Nem fejlesztik a 82. sz. fõutat A mezõgazdaság tovább erõsödõ válsága A szuburbanizációs hullám nem éri el a települést

Az agglomerációs és szuburbanizációs folyamatok érvényesülése – Az esetlegesen letelepülni szándékozó vállalkozások a jobb elérherekreációs és lakóhelyfunkciók további fejlõdése tõséggel rendelkezõ telephelyeket választják A környezeti adottságok alkalmassá tehetõk a turizmus megjelenésére

A városi üzemek bezárásával nõhet a munkanélküliség.

Pannonhalma turizmusának átterjedése a térségre

A Pannonhalmi-dombság vonzereje csökken

Növekszik az aktív turizmus szerepe

A térség turizmusa stagnál

28. táblázat: Az elõkészítõ fázisban meghatározott elõnyök és hátrányok A fentiekben a helyzetértékelési fázisban kielemzett tulajdonságok találhatók meg. Röviden összefoglalva a település erõssége a jó elérhetõségnek köszönhetõ gazdasági jellemzõk és az infrastruktúra teljes kiépítettsége. Kiemelhetõk még a táji adottságok is. Hátrányok közül a legnagyobb probléma Ravazd demográfiai állapota.

3.2. Területfejlesztés fõ célja, irányai. A következõkben röviden bemutatjuk, hogy a településen milyen prioritásokat kell szem elõtt tartani, hogy a településen pozitív változások álljanak be. A prioritáson belül megvalósítási projekteket is ajánlunk a település vezetésének. Cél Programok

I. Infrastruktúrafejlesztés

A G Y A R A P O D Ó K Ö Z S É G II. Munkahelyte- III. Településkép IV. A környezet V. A beteleremtés javítása védelme pülés segítése

VI. A lakosság kényelméért

Projektek 1.

2.

3.

4.

5. 6.

Új lakótelkek Közösségi intéznyitása mények fejlesztése Általános Járdák építése Szelektív hulladéktelepülésVirágosítás, parjavítása Útfelújítás Útfelújítás gyûjtés propagálása marketing kosítási program Sokorói keresztVendéglátó-ipari irányú kapcsolaalapinfrastruktúra Belvízlevezetés tot biztosító út Járdák építése Kommunikáció a fejlesztésének megoldása építése javítása lakossággal Útfelújítás ösztönzése Sokorói keresztStratégiai Lakossági összefo- A beilleszkeirányú kapcsola- együttmûködés a gás kezdeményezé- dés segítése tot biztosító út környezõ telepü- Közvilágítás tose a szebb környe- programokKommunikáció a építése lésekkel vábbi fejlesztése zetért kal lakossággal Közvilágítás Illegális szemétleSzabadidõs létetovábbi fejlesz- Általános telepü- rakók megszüntesítmény létrehozátése lésmarketing tése sa Iparterület kialaKözvilágítás javítákítása sa Útfelújítás

Iparterület kialakítása

Virágosítás, parkosítási program


Illegális szemétlerakók megszüntetése

Tér-Háló Kft.


8.

Munkahelyteremtés Sokorói keresztirányú kapcsolatot biztosító út építése

9.

Útfelújítás

7.

Új lakótelkek nyitása

29. táblázat: Ravazd célpiramisa és a kapcsolódó feladatrendszer

3.3. A részcélok (programok és alprogramok) egymás közötti kapcsolata A település fejlesztését 6 vertikális és egy horizontális programban határoztuk meg. A horizontális program a turizmus fejlesztése. A turizmus fejlesztése nem jelenik meg nevesítetten a programok között, mivel a szükséges fejlesztéseket már tartalmazzák a vertikális programok. A fejlesztési projektek megvalósítása több program megvalósulását teszik lehetõvé. Ezeket a fejlesztéseket szürke színnel jelöltük a programtáblában. A programokat elsõsorban a kérdõívekben szereplõ lakossági igényeknek feletettük meg. Természetesen nem hagytuk figyelmen kívül a statisztikai elemzés által meghatározott fejlõdési lehetõségeket. A programok logikája a következõ: 1. A programok megalapozása az infrastrukturális fejlesztések által valósul meg. 2. A munkahelyek teremtése biztosítja a lakosság elégedettségét. 3. A településkép javításával nõ a lakosság elégedettsége és jelentõsen nõnek a turizmus lehetõségei, egyúttal vonzóvá válik a település a letelepedõk számára. 4. A környezet védelme elõsegíti a megfelelõ környezet kialakulását a lakosság és a turizmus elégedettségének eléréséhez. 5. A betelepülés segítségével biztosítható a közösségi intézmények fenntarthatósága, javul a település általános demográfiai helyzete. 6. A lakosság kényelmes életkörülményeinek biztosítása a fejlesztések egyik végsõ célja. 7. A horizontális célként megjelenõ turizmusfejlesztés a gazdasági gyarapodást segíti elõ, illetve megismerteti a települést a letelepedni szándékozókkal. A projektek a következõ összefüggésben vannak a fejlesztési célokkal: 1. Általános településmarketing A településmarketing egy eszköz, amellyel a település megítélését lehet javítani. Megfelelõ reklámmal a település megismertetheti magát a célcsoportokkal (befektetõk, turisták, letelepülni szándékozók és a helyi lakosság). A fejlesztés szükséges, mert: Ø Biztosítja a település ismertségét a: § Betelepülni szándékozók között § A letelepedni szándékozó cégek között § A turisták számára 2. Belvízlevezetés megoldása A belvízlevezetés megoldása az olyan domborzati adottságú területeken, mint Ravazd fontos fejlesztési kérdés. Amenynyiben nem történik megfelelõ intézkedés, a talaj könnyen erodálódik (lepusztul). Ez a folyamat veszélyezteti mind a környezetet, mind a lakosságot. egy-egy heves, nyári zivatar esetén több köbméter talaj borítja az utakat, kerteket, veszélyeztetve a lakosságot. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Javítja a környezet állapotát (talajerózió megszûnése) Ø A lakosság kényelmét (nem kell tartani a nyári esõzésektõl) 3. Illegális szemétlerakók megszüntetése Az illegális szemétlerakók a lakosság felelõtlenségének, nemtörõdömségnek, lustaságának közterületi emlékmûvei. Az elkövetkezendõ generációkat fosztjuk meg a szeméthalmokkal a tiszta környezethez való joguktól.


Tér-Háló Kft.


A fejlesztés szükséges, mert: Ø Javítja a környezet állapotát Ø Javítja a településképet Ø Javítja a település megítélését a turisták között 4. Iparterület kialakítása Gazdasági terület nélkül nincs munkahely, amely pedig biztosítja a település számára a lakosság helyben való munkavégzésének feltételét. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Alapvetõ követelmény a munkahelyteremtés helyi megvalósítása 5. Járdák építése, javítása A járdák elsõsorban a lakosság kényelmét biztosítják. Azokon a helyeken ahol nincsenek járdák a lakosság kénytelen az utcákon közlekedni. amely balesetveszélyes helyzetekhez vezethet. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Javítja a településképet Ø Javítja a lakosság kényelemérzetét


Tér-Háló Kft.


6. Sokorói irányú kapcsolatot biztosító út építése A településnek nagyon gyenge a Sokorói irányú közlekedési kapcsolata. A leginkább elérhetõek Ravazd esetben az észak-déli irányú kapcsolatok (M1 autópálya, Nyúl, Écs, Gyõr, Gyõrasszonyfa). A település elérhetõsége fontos, mert a vállalkozások és a betelepülni szándékozók szívesebben telepednek le egy jobb elérhetõséget biztosító településen. A jobb elérhetõséggel könnyebben lehet turizmusszervezést végezni. A fejlesztéshez szükséges a stratégiai együttmûködés a szomszédos településekkel. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Javítja a település elérhetõségét az esetlegesen letelepedõ cégek számára Ø Javítja a településen élõk közlekedési lehetõségét Ø Javítja a település elérhetõségét a turisták között 7. Kommunikáció a lakossággal Megfelelõ kommunikáció nélkül nem lehet a lakosságot bevonni a fejlesztésekbe. A település lakosságának javul a közösséghez való tartozása. Megfelelõ kommunikáció szükséges a szelektív hulladékgyûjtés és a turizmusszervezés megvalósításához. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Bevonja a településen élõket a helyi fejlesztésekbe Ø Javítja a közösségi szellemet Ø Kifejezetten fontos a környezetvédelmi propaganda megteremtésében 8. Közösségi intézmények fejlesztése A közösségi intézmények fontosak a település lakosságának közösséggé történõ formálásában. Megfelelõ háttér nélkül a településen élõk nem érzik magukénak a települést. A közösségi intézmények megfelelõ fejlõdés után a területfejlesztés szereplõjévé válhatnak. A szervezett programok, hagyományõrzõ tevékenységek segíthetik a turizmus felélénkülését. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Javítja a közösségi szellemet Ø Elõsegíti olyan programok megvalósítását, amelyek a turizmus számára attrakciókká válhatnak 9. Közvilágítás további fejlesztése A közvilágítás biztosítása az önkormányzatok kötelezõ feladata. Megfelelõ közvilágítás nélkül a települések éjszakai közlekedése balesetveszélyes. A közvilágítás minõsége sokat javít egy település megítélésén. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Javítja a településképet Ø Javítja a közbiztonságot (közlekedés) és ezzel a lakosság elégedettségét 10. Munkahelyteremtés A munkahelyteremtés projektként és vertikális programként is szerepel. Ennek oka az, hogy a munkahelyteremtés a lakosság elégedettségének és a szükséges fejlesztésekhez szükséges források elõteremtésének elengedhetetlen elõfeltétele. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Helyi foglalkoztatottságot tesz lehetõvé Ø Fejlesztési forrásokat biztosíthat 11. Stratégiai együttmûködés a környezõ településekkel Csak a környezõ települések összefogásával jöhet létre olyan projekt, amely lehetõvé teszi a közös pályázatok készítését az Uniós Alapokra. Az Uniós pályázatok megnyerésénél fontos szempont a partnerség. Egy olyan fejlesztés, mint a turizmus alapinfrastruktúrájának megteremtése, vagy egy Sokorói irányú út létrehozása az összefogás nélkül nem jöhet létre. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Közös fellépéseket tesz lehetõvé: § Sokorói irányú kapcsolatot biztosító út építése § településmarketing § turizmus


Tér-Háló Kft.


12. Szelektív hulladékgyûjtés támogatása A gazdaság fejlõdésével a település „szeméttermelése” megnõtt, és szükségessé vált a szemétgyûjtés bevezetése. A szemétgyûjtés azonban nem szelektál. A szelektálással és újrahasznosítással csökkenthetõ a tárolt szemét mennyisége, és a kitermelt nyersanyagok nagysága. Ha egy településen bevezetik a szelektív szemétgyûjtést, az javítja a település megítélését. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Javítja a település megítélését: § a lakosság körében § a betelepülni szándékozók között § a turisták körében § a településmarketing fontos alapja lehet 13. Szennyvízcsatornázás kihasználtságának növelése Az alacsony rákötések száma miatt a természet jelentõsen károsodik. A talaj struktúrája folyamatosan romlik, a gélesedési folyamatok folytatódnak, addig amíg a rákötések száma nem éri el a megfelelõ szintet. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Javítja a lakosság elégedettségét Ø Javítja a környezet állapotát Ø Elengedhetetlen az iparfejlesztéshez Ø Elõsegíti a betelepülést 14. Új lakótelkek nyitása Új lakótelkek kialakítása nélkül megreked a betelepülés. Amennyiben egy településen kevés a lakótelek, az ingatlanok ára megemelkedik, amely szelektálja a letelepedõket, ezzel jelentõsen csökkentve számukat. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Elengedhetetlen feltétele a betelepülésnek 15. Útfelújítás Egy jó állapotban lévõ úthálózat jelentõsen javítja a lakosság elégedettségét, hiszen színvonalas közlekedést tesz lehetõvé, nem rontja a személygépkocsik állapotát. A jó karban lévõ úthálózat szükséges az iparfejlesztéshez. A rossz állapotban lévõ úthálózat rontja a település megítélését. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Javítja a településképet Ø Elõsegíti a cégek letelepedését Ø Elsegíti a betelepedést Ø Javítja a lakosság közérzetét Ø Javítja a település megítélését 16. Vendéglátó-ipari alapinfrastruktúra fejlesztésének ösztönzése A minõségi vendéglátó-ipari infrastruktúra alapfeltétele a turizmus kibontakozásához. Jelentõsen javítja a település megítélését egy jó hírû vendéglõ, illetve panzió. Nem csupán a megtelepedést, hanem a további mûködést is szükséges elõsegíteni. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Javítja a lakosság kényelmét Ø A turizmus alapinfrastruktúrája Ø Elõsegíti a településmarketinget 17. Virágosítás, parkosítási program Egy virágosítási projekt sokat segít a település megítélésén. A rendezett településképpel rendelkezõ falvakat elõszeretettel látogatják a turisták, és büszke rá a lakosság. Amennyiben megfelelõ kommunikációval a település lakosságát sikerül bevonni a fejlesztésbe, azt magukénak érzik és vigyáznak rá. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Javítja a településképet Ø Emeli a lakosság elégedettségét www.ter-halo.hu - 51 -

Tér-Háló Kft.


Ø

Elõsegíti a településmarketinget

3.4. A fejlesztés kapcsolatrendszere A fejlesztések kapcsolatrendszerét egy táblázat segítségével ábrázoljuk. Abban az esetben, ha a Gyõr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja és Ravazd Településfejlesztési koncepciója között összefüggés van egy X-szel jelöltük. Az összefüggések rendszere eléggé összetett, mivel Ravazd Településfejlesztési Koncepciójának vertikális programjai több olyan elemet is tartalmaznak, amelyek másik programban is megjelenik. A 30. táblázatban látható, hogy az összefüggés a két dokumentum között szoros. Minden olyan fejlesztés megtalálja a szükséges támogatást a megyei programban, amely fontos a település szempontjából.


Tér-Háló Kft.


Humánerõfor-

Tudás-képzés-

rás bõvítése

iskola

és megújítása

Támasz

Gazdasági bázis innovációs kö rnyezetének fe jles ztése

Gazdaságfejlesztés I. Infra- II. Munkahelystruktúteremtés rafejlesz tés

“Megyei termék”

Lakosság-centrikusság III. Telepü- IV. A környezet léskép javívédelme tása

Környezet és településkép V. A bete- VI. A lakosság lepülés kényelméért segítése X

X

“Termelési tér – vállalkozói tér” “Vendégszeretet” “Agrármegújulás” “Jelenünk” “Jövõnk” “Lakható tér” “Sztráda”

X X X X X X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X X

X

X

X X X X

“Múltunk”

X X X X X X X

Környezet és infrastruktú ra fejlesztése

“KisalföldCsallóköz” “Bécs-PozsonyGyõr Eurégió “Partner-ség”

Átfogó intéz- Tervezés kedés:

és

X

X

X

X X

X

X

programozás

30. táblázat: Gyõr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja és Ravazd Településfejlesztési Koncepciójának kapcsolatai A Stratégiai programban szemléltettük a Nyugat-dunántúli Régió Területfejlesztési Koncepciójának és Ravazd Településfejlesztési Koncepciójának összefüggéseit. A koncepciót a regionális program teljes mértékben támogatja.


Tér-Háló Kft.


3.5. Pannonhalmi kistérség–kistérségi integrált projektcsomag 2007-2013. I.1. Javaslat a kistérségi integrált projektcsomagra és projektelemeire:

„A kulturális örökség fellegvára egy történelmi borvidéken” Ahol a kulturális emlékek a borkészítés hagyományával találkoznak

Pillérek: Világörökséghez tartozó Apátság

A minõségi bortermelés támogatása, borkóstolás szervezése, borfesztivá-

fejlesztése, a települések egyéb

lok rendezése, bormarketing. A helyi

örökségelemeinek fejlesztése,

borkultúra és gasztronómiai kínálat

további kulturális programok

összekapcsolása

Kistérségi marketing erõsítése

Kombinált turisztikai programcsomagok ki lakítása

Kerékpárutak fejlesztése

Turisztikai szálláshelyek minõségi és me nnyiségi fejlesztése, vendéglátóipari egységek fejlesztése

pincerekonstrukciók, borutak-

zése, az Apátság látogatóbarát

a-

Az épített, tárgyi örökség megõr-

Vadász- és lovasturizmus feltételei nek fejlesztése

Településkép javítás (településközpo ntok, parkosítás, autóbuszvárók)

Kapcsolódó elemek:

Borkultúra

Pannonhalmai kistérség: „A kulturális örökség fellegvára egy történelmi borvidéken”, ahol a kulturális emlékek a borkészítés hagyományával találkoznak. A kistérség legkarakterisztikusabb jellemzõje, hogy a területén található a világörökség részét képezõ, ezeréves bencés rendi apátság épületegyüttese, amelynek turisztikai célra történõ kiaknázásában további kihasználatlan lehetõségek rejlenek. Mivel a történelmi borvidéken fekvõ kistérség a kedvezõ termõföldi adottságokból, valamint a régmúltra visszatekintõ termelési hagyományokból következõen jó minõségû borok elõállítására képes, célszerû a borászatot is az integrált projektcsomag kiemelt részeként megjeleníteni. A kistelepülések kulturális sajátosságaikkal, hagyományaikkal, természeti és épített környezetük bemutatásával, sajátos gasztronómiai kínálatukkal kapcsolódhatnak a kistérség turisztikai kínálatához. www.ter-halo.hu - 54 -

Tér-Háló Kft.


Ugyanakkor egy térség turisztikai piaci sikerességének elengedhetetlen alapfeltétele a megfelelõ szintû és formájú térségi marketingtevékenység is, amelynek intenzitását és hatékonyságát feltétlenül fokozni, illetve javítani szükséges. Felvetõdik ugyanakkor az a lehetõség is, hogy az apátság oktatási infrastruktúrájára építve beinduljanak olyan felnõttképzési formák, melyek a turizmus, a vendégfogadás, a biotermelés és egyéb, a térségben perspektívikus tevékenységek oktatását indítanák el.


Tér-Háló Kft.


Tervezõi javaslat a kistérségi integrált projektcsomag elemeire: Az integrált projektcsomag pillérei: •

Az épített, tárgyi örökség megõrzése, az Apátság látogatóbarát fejlesztése, a települések egyéb örökségelemeinek fejlesztése, további kulturális programok szervezése

•

A minõségi bortermelés támogatása, szõlõterületek rehabilitációja, pincerekonstrukciók, borutak-borkóstolás szervezése, borfesztiválok rendezése, bormarketing. A helyi borkultúra és gasztronómiai kínálat összekapcso-

lása (a térség sajátos gasztronómiai és borászati termékeinek propagálása rendezvények szervezésével) Az integrált projektcsomag kapcsolódó elemei: •

Településkép javítása (településközpontok rehabilitációja, virágosítás-parkosítás, autóbuszvárók felújítása)

•

Vadász- és lovasturizmus feltételeinek fejlesztése (jól felszerelt, minõségi vadász- és lovasbázisok kialakítása, lovastúra-útvonalak kijelölése)

•

Kerékpárutak fejlesztése (hálózatbõvítés, valamint kerékpáros útvonalak kijelölése tájékoztató táblákkal, a Gyõrt Pannonhalmával összekötõ kerékpárút kiépítése)

•

Kombinált turisztikai programcsomagok kialakítása

•

Turisztikai szálláshelyek minõségi és mennyiségi fejlesztése, vendéglátóipari egységek fejlesztése

• A kistérségi marketing erõsítése (kistérségileg összehangolt programozott marketingtevékenység folytatása) I.2. Egyéb kulcsprojektek a Pannonhalmai kistérségben 1. Az 5 országot összekötõ Nyugat-Dunántúl – regionális közlekedésfejlesztési program •

A szomszédos kistérségi központokkal történõ kapcsolat kialakítása, K-NY irányú kapcsolatot biztosító út építése

(Tét-Pannonhalma összekötõ út) 2. Pannon Gazdasági Kezdeményezés - regionális innovációs és gazdaságfejlesztési program •

Tájgazdaság, ökogazdaság fellendítése, illetve meghonosítása a térségben

•

Ipari tevékenység folytatására alkalmas területek infrastrukturális elõkészítése

• Kihasználatlan barnamezõs ipari infrastruktúra hasznosítása 3. Nyugat-dunántúli emberkincs - A humán közösségi szolgáltatások és az önkormányzati, közigazgatási gyakorlat megújítása •

Közösségi intézmények fejlesztése

•

A szociális alapellátás megszervezése a kistérség területén

• Térségi szerepkört betöltõ uszoda építése Pannonhalmán 4. Életterünk - az élõ és megújuló Nyugat-Dunántúl – a környezetgazdálkodás, környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztés és a környezeti tudatosság erõsítés regionális programja •

Szelektív hulladékgyûjtés bevezetése, hulladékgyûjtõ-szigetek kialakítása

•

Alternatív szennyvízkezelési módszerek bevezetése

•

Illegális hulladéklerakók és –halmok felszámolása, a környezettudatos életvitel propagálása

• Pannonhalma-Écs-Ravazd települések felszíni vízelvezetõ rendszerének fejlesztése, illetve teljes kiépítése 5. A Murától a Szigetközig – a régió települési szerkezetét megerõsítõ integrált településhálózati és rehabilitációs program •

Tömegközlekedési rendszer fejlesztése

•

Utak, járdák felújítása, építése


Tér-Háló Kft.


I.3. A kistérségi integrált projektcsomag várható hatásai •

Javul a kistérség turisztikai látogatottsága

•

Az Apátságba látogató vendégek a kiegészítõ programok révén a kistérség többi településére is ellátogatnak, esetleg ott szállnak meg

•

Turisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó munkahelyek létesülnek

•

A kistérség vállalkozásainak növekszik a bevétele

•

A lakosság jövedelmi színvonala emelkedik

•

Javulnak a lakók életkörülményei

• Nõ a kistérség népességmegtartó képessége I.4. Tervezõi javaslat Az Apátsághoz kapcsolódó vallási és kulturális turizmus, valamint a helyi borkultúrára épülõ borturizmus fejlesztése lehet a kistérség markáns kitörési iránya. Az ilyen irányú fejlesztésekbe azonban a kistérség többi települését is szükséges bevonni. Emellett ugyanakkor a helyi mezõgazdaság és vállalkozói kör támogatására is szükség van, melynek lépései a következõk lehetnek: •

A gazdák szakképzése, vállalkozói ismeretek oktatása

•

Felnõttképzés beindítása a Bencés gimnáziumban

•

KKV-szektor technológiai beruházásai

•

Korszerû mezõgazdasági termelési módszerek és szervezeti formák elterjesztése, illetve létrehozása

•

Mezõgazdasági termékek helyi feldolgozási szintjének emelése

•

Alternatív és bionövények termesztése, tájspecifikus, illetve hungarikum termékek elõállítása

•

Mezõgazdasági vállalkozók termelõeszköz beruházásai

3.5.1. Pannonhalma Kistérségi Területfejlesztési Társulás kistérségi fejlesztési koncepciója és programja – Gazdaságfejlesztési program (2005) alapján A dokumentum legfontosabb megállapításai Problémák: •

Elavult, amortizálódott közlekedési infrastruktúra (út-, vasút, jármûpark, kerékpáros utak)

•

Komplex turisztikai termékek hiánya. Turisztikai marketing gyengesége és széttagoltsága

•

Az országos és nemzetközi szinten is ismert turisztikai programok, rendezvények száma kevés

•

A munkanélküliségen belül viszonylag magas a tartós, halmozottan hátrányos helyzetû és pályakezdõ munkanélküliek aránya

•

A falvakban kevés a helyi munkalehetõség, jelentõs az ingázás

•

A KKV-k szigetszerû mûködése, fejletlensége, a beszállítói kapcsolatok alacsony szintje

•

Az állami rendszerû középfokú szakképzés nincs jelen a kistérségben

•

Alacsony képzési hajlandóság a leginkább rászorultak körében (szakképzetlenek, elavult szakképzettséggel rendelkezõk). Növekvõ tendenciát mutat a funkcionális analfabétizmus

•

Az egészségügyi alapellátó struktúra csak a megyeszékhelyen mûködik megfelelõ szakmai és technikai színvonalon, a térségben kevésbé elérhetõ (hétvégi, hétközi ügyelet)

•

Nincs kiépített társulásos szociális ellátások rendszere

•

Az országos átlagnál magasabb az öregedési index, a természetes fogyás az országosan is jellemzõ tendenciát meghaladja

•

A mezõgazdaságban önellátó kistérségi hagyományok nincsenek www.ter-halo.hu - 57 -

Tér-Háló Kft.


•

Sajátos településszerkezet (mely az ellátó rendszerek szempontjából gyengeségként fogható fel): a településhálózatot a törpe- és az aprófalvak kiugróan magas száma jellemzi

•

A városhiányos, aprófalvas, belsõ periférikus térségekben a problémák koncentráltan jelentkeznek. Sajnos a kistérségi központ Pannonhalma sem rendelkezik igazi városi funkciókkal

•

Alacsony arányú, de javuló szennyvíz- és hulladékkezelés a kistelepüléseken

Potenciálok: •

A kistérség közelében (10-20 km távolságra) vezet az M1-es autópálya

•

A 82. sz. fõút a kistérséget keresztezve a Balaton irányába biztosít átmenõ forgalmat

•

A kistérség közvetlen közelében nemzetközi repülõtér mûködik

•

A térség kiemelt turisztikai látványossága, a világörökség részét képezõ ezeréves Pannonhalmai SzentBenedek rendi fõapátság

•

A környék további turistavonzerõi (Zirc, Bakony-hegység)

•

A kistérség jó adottságokkal rendelkezik a vidéki turizmus tekintetében: kulturális programok, kerékpáros és borturizmus (8 település tartozik borvidékhez)

•

A kistérség területén történelmi borvidék fekszik, vagyis a szõlõkultúra szép hagyományokkal rendelkezik

•

Nagy hagyományokkal és megfelelõ infrastrukturális bázissal rendelkezõ középfokú oktatási intézmény mûködik Pannonhalmán

•

A kistérségben a jó minõségû termõtalajok a jellemzõk

•

Biológiai sokféleség, természetes és természetközeli tér- és tájszerkezet, magas erdõsültség, gazdag és jó mi-

nõségû vadállomány II.4. Javasolt fejlõdési irányok, kitörési pontok, prioritások a 2007-2013-as idõszakra Legfontosabb feladatok a fejlõdéshez: •

Úthálózat fejlesztése

•

Csapadékvíz elvezetése

•

Kerékpárút hálózat kialakításának folytatása

•

Környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási problémák megoldása

•

Szennyvízcsatorna-hálózat megoldása

•

Közösségfejlesztés, intézményfejlesztés

•

Vidéki turizmus fejlesztése

•

A térség kulturális értékeinek erõsítése, megismertetése

•

Önkéntes alapon a helyi közszolgáltatások önkormányzatokkal történõ összehangolása

•

Idõskorú lakosság életminõségének javítása

•

A nõk munkavállalási esélyeinek javítása

•

Kistérségi összefogással környezetszépítési program elindítása (kommunális gépek beszerzése)

•

Kistérségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése (10-15 személyes buszok beszerzése)

3.6. A területfejlesztés fõ célja, irányai. A fentiek értelmében a következõ években Ravazdon a következõ fejlesztési szempontoknak kell megjelennie: 1. A szuburbanizációs folyamat kihasználása 2.

A Gyõr és Pannonhalma gazdasági fejlõdéséhez történõ aktív kapcsolódás

3.

A települési-környezeti adottságok megõrzése, védelme www.ter-halo.hu - 58 -

Tér-Háló Kft.


4. Kapcsolódás és érdekérvényesítés a kistérségi fejlesztésekhez

3.7. A fejlesztés logikai rendszere, a projektek egymás közötti kapcsolata Mivel a területfejlesztési elképzelések még jelenleg eléggé képlékeny állapotban találhatók, egy erõs érdekérvényesítõ politikával a fejlesztési elképzeléseket Ravazd fejlesztési elképzelése szerint lehet formálni. A tevékenység nem nehéz, mivel az eddig ismert információk alapján a térségi fejlesztési elképzelések Ravazd érdekeit is szolgálják. Fejlesztési elképzelések és indoklásuk: 1. A település belsõ infrastruktúrájának mennyiségi és minõségi javítása: Indoklás, intézkedések: a. Szükséges a meglévõ infrastruktúrák minõségi javítása. Az utak és a belsõ vízlevezetõ rendszerek minõségi romlását elsõsorban a Sokoró középsõ vonulatáról rendszeresen érkezõ jelentkezõ esõssaras hordalék megjelenése okozza. A település már több szomszédos településsel lépéseket tett a probléma megoldására.

2.

b.

A település egyik értéke a település mellett folyó Pándzsa patak. Szükséges a patak medrébe érkezõ vizek tisztítása, lehetõleg környezetkímélõ módon.

c.

A település úthálózatának megreformálása szükséges. A természeti adottságokból adódóan egyes utcák nem megfelelõ áteresztõképességûek, azonban szélesítésükre nincs mód. Alternatív utak kiépítésével lehet javítani a helyzeten.

d.

Mindenképpen megoldandó a településen átvezetõ forgalmas 82-es út problémájának megoldása. Ezt egyrészt a jelenlegi nyomvonal forgalmi sebességének lassításával kel kezdeni, azonban nem elegendõ a jogszabályi korlátozás, szükséges a lassító objektumok felépítése. A település központjában a forgalmasabb idõszakokba szinte lehetetlen a települést kettészelõ úton történõ átjutás, itt lámpás vagy körforgalmi megoldást lehetne alkalmazni. Természetesen ezek csak átmeneti megoldást jelentenek, szükséges lenne a teljes elkerülõ út kiépítése.

A letelepedés feltételeinek biztosítása

Indoklás, intézkedések: a. A településnek ki kell használni a szuburbanizációs folyamatot, ezért fel kell készülni a városból kitelepedõ lakosok fogadására. Ennek érdekében: i. Szükséges a jelenlegi, közmûvel ellátott, építésre alkalmas területekrõl adatbázist készíteni, és kiajánlani, természetesen a tulajdonosok egyetértésével. ii. A zöldmezõs építési telket keresõk számára, az igények felmérése után fel kell készülni az esetleges új telkek kialakítására. b. 3.

A lehetséges igények felmérése után meg kell fontolni a települési szolgáltatások fejlesztési lehetõségeit.

A gazdasági növekedés feltételeinek biztosítása

Indoklás, intézkedések: a. A letelepedni kívánó gazdasági szervezeteknek szükséges a megfelelõ iparterület biztosítása. Azonban törekedni kell arra, hogy csak olyan tevékenységek jelenjenek meg, amelyek nem károsítják a település értékeit. b.

A környezeti adottságok kihasználásával törekedni kell a kistérségi szervezõdés keretében a Pannonhalmi Apátság világörökséghez kapcsolódó turisztikai fejlesztésekhez. Itt a bortermesztés, az ter-


Tér-Háló Kft.


mészeti környezet, az Erdei Iskola, a horgászati lehetõségek, a Mediawave eddigi eseményeit és a speciális vallási kultuszt lehet kihasználni. 4.

A települési értékek megõrzése

Indoklás, intézkedések: a. A természeti környezet a legnagyobb adottság a helyi értékek közül. Törekedni kell a Sokoró értékeinek megõrzését, segíteni kell az ilyen irányú törekvéseket. b.

A helyi hagyományok, események segítik a település belsõ egységének megõrzését, és lehetõvé teszik a település kapcsolódását a pannonhalmi turisztikai környezethez.


Tér-Háló Kft.


II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 1. HATÁROZATTERVEZET – A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA RAVAZD ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ TESTÜLETÉNEK ............... /2008. (.............) HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRÕL

Ravazd község Önkormányzatának Képviselõ testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló a 2006. évi L. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§-ának (3) bek. b) pontjára tekintettel az alábbi döntést hozza:

1. Ravazd község közigazgatási területére vonatkozóan jóváhagyja a TÉR-HÁLÓ Kft. TH-05-02-11 számú tervdokumentációjának É-1 számú, M=1:10 000 méretarányú Településszerkezeti tervét és a Településszerkezeti terv mellékelt leírását. 2. Utasítja a Jegyzõt, hogy a Településszerkezeti terv alapján a Helyi Építési Szabályzatot terjessze a Képviselõtestület elé.

Határidõ: folyamatos Felelõs: Jegyzõ

Kelt: Ravazd, 2008. év ................. hó ...... nap

.................................................. Polgármester

.................................................. Jegyzõ


Tér-Háló Kft.


1.1. A településszerkezeti terv leírása A településszerkezeti terv feladata, hogy a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott települési stratégiai célok által indukált fejlesztési elképzelések számára biztosítsa a területfelhasználás lehetõségét, illetve ott, ahol indokolt biztosítsa a jelenlegi használatot, a természeti és épített környezet értékeinek védelmét. A település fõ stratégiai céljai: • Minõségi fejlõdés biztosítása, élhetõ település, komfortos lakókörnyezet kialakítása, amelyben a lakosság jelenleginél kedvezõbb életkörülményei biztosíthatók • Lakóterületek biztosítása a település szerves továbbfejlesztésével, a helyi adottságok kihasználásával • Saját gazdasági potenciál erõsítésének elõsegítése a táji, természeti értékek figyelembe vételével • Korszerû közlekedési és egyéb infrastruktúra létrehozásának elõsegítése • Az értékes építészeti-kulturális értékek védelme • A táji adottságok védelme, egyúttal a benne rejlõ lehetõségek kiaknázása A települési célok elérését a kistérségi, és a szomszéd településeken történõ fejlesztésekkel összehangoltan kell megvalósítani. Ennek érdekében fontos lenne, hogy a kistérségre vonatkozóan elkészüljön egy szerkezeti terv, amely az egyes elképzelések nagyobb összefüggésrendszerbe integrálhatóságát segíti elõ. Az Országos Területrendezési Terv és a megyei rendezési terv által meghatározott övezeti követelményeknek a rendezési tervi elhatározások eleget tesznek. A területre vonatkozó értékeket az alábbi táblázatba foglaltuk össze: Területfelhasználás a megyei rendezési terv és az OTrT területfelhasználási kategóriái alapján

Erdõterület Belterjes mezõgazdasági terület Külterjes hasznosítású mezõgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Városias települési terület Hagyományosan vidékies települési terület Építmények által igénybe vett terület

Jelenlegi

Tervezett összes

A megyei rendezési tervben tervezett (100 %)

Követelmény

1450 Ha

Tervezett területfelhasználás a Megyei Rendezési Terv területfelhasználási követelmények arányában 100%

1450 Ha

1450 Ha

1012 Ha

972 Ha

965 Ha

101%

85%

106 Ha

103 Ha

105 Ha

98%

75%

39Ha

39 Ha

43 Ha

90%

90%

--------------

----------------

---------------

--------------------------

--------------------

115 Ha

130 Ha

120Ha

108%

131 Ha

159 Ha

170 Ha

93%


85%

Nagyvárosias lakóterületbe nem sorolható Jelenlegi terület 93%-a marad megfelel

Tér-Háló Kft.


A község településszerkezetének fejlesztésekor figyelembe vettük a már meglévõ –a területhasználatot jelentõsen befolyásoló- mûvi és környezeti adottságokat. Meglévõ és a település életét, fejlõdését meghatározó elemeknek kell tekinteni: • • • • •

A település területét érintõ regionális közlekedésfejlesztési elemeket A jelenlegi településtesten belüli területfelhasználási adottságokat A meglévõ építészeti-kulturális emlékeket A mezõgazdasági mûvelés alatt álló területeket A település domborzati, vízrajzi, földtani adottságait

A településszerkezet fejlesztésekor alapelvként az organikusan fejlõdött jelenlegi szerkezet megõrzését és tájba, környezetbe illeszkedõ továbbfejlesztését fogalmaztuk meg. A fejlesztési területek nagyságrendjének meghatározásakor a reális, belátható idõtávon belüli megvalósíthatóságot tartottuk szem elõtt. A falu mai lakóterületén belül is számos telek van, amely nem, vagy csak hétvégi házzal beépített, így potenciális fejlesztési lehetõséget képez. A tervtanács javaslatát figyelembe véve, azzal egyetértve a település közigazgatási területének északi határát érintõ tartalék lakóterületi fejlesztési elképzelések lekerültek a tervrõl. A fejlesztési területek meghatározásakor arra törekedtünk, hogy a domborzati adottságok adta lehetõségeket minél jobban kihasználjuk. Lakóterület fejlesztést az alábbi helyeken tervez a település: • A Tószer utca továbbvitele • A Fenyõs utca továbbvitele • A Hunyadi utcai telkek és a 8225 sz. út közötti terület egy részén tervezett lakóterület Külterületen több új gazdasági és különleges területfejlesztési folt is megjelenik. A települési táj meghatározó eleme a Pándzsa patak és annak völgye, amely történelmileg is mindig lakóhelyeket vonzott. Kihasználva Pándzsa völgy adottságait, a lakóterületeket kísérõ vegyes felhasználású, a táj mozaikosságát figyelembe vevõ területfelhasználás tervezett. A 82. számú út keleti oldalához csatlakozóan, a Pándzsa völgyét követve több különleges területfejlesztési területet jelöltünk ki, amelyek különbözõ sport, szabadidõs és idegenforgalmi funkciókat szolgálva egy egységes, zöldfelületbe ágyazott, vízfelületekkel szabdalt,alacsony beépítési intenzitású rekreációs zónát alkotnak. A lakóterületeket nyugatról egy másik rekreációs zóna, a kertterületek határolják, amelyek jelentõs nagyságrendet képviselnek a település területén belül. Jelentõs településszerkezeti léptékû elképzelés a jelenlegi polgármesteri hivatal mögötti elhanyagolt terület közparkként illetve a települési intézményeket magába foglaló településközpont vegyes területként való hasznosítása, amely egységes központi magot képezne a településen belül, és a hiányzó közpark funkciót is biztosítaná. Ehhez kapcsolódik a 82es úti csomópont körforgalmi csomóponttá való átalakítása, amely egyrészt biztonságosabbá alakítja a jelenlegi kedvezõtlen geometriájú keresztezõdést, másrészt egyigényes kialakítású településkaput alkothat. Jelentõs szerkezeti elemek a vonalas infrastruktúrához kötõdõ fejlesztési elképzelések: a 82. sz. út elkerülõ szakasza, a rókavölgyi út Sokorópátka felé tervezett kiépítése. A település területét közvetlenül nem érintõ, de hatásait tekintve fontos térségi területszerkezeti fejlesztési elem a Tét – Pannonhalma között tervezett összekötõ út, amely Ravazd kelet – nyugati irányú közlekedési kapcsolatait is jelentõsen javítaná. Ezáltal a település számára Gyõr és Pannonhalma mellett Tét is nagyobb kerülõ nélkül elérhetõvé válik.

1.2. Beépítésre szánt területek 1.2.1. Lakóterületek A pontos lakóterület-fejlesztési elképzelések az alábbiak: A Tószer út belterületi szakaszának mintegy 250 m-rel történõ meghosszabbításával elsõ ütemben 10-12 db új telek alakítható ki a jelenleg is lakóterületen belül lévõ telkeken túl. A Tószer utcával párhuzamos Fenyõs utca menti telkek valamint a Szõlõshegy utca keleti oldala a Tószer utcához hasonló hosszban szintén belterületbe kerül. Itt 30-35 telek kialakítására nyílna lehetõség.


Tér-Háló Kft.


Ezen utcák további északi irányban történõ vezetése hosszabb távon lehetséges, a pillanatnyi igények azonban reálisan nem teszik szükségessé a lakóterületek további növelését. Az egyes utcák körútszerû összekötésével a település déli és északi része a 82-es úttól független összeköttetést nyerhet. A település másik oldalán a 82-es úttól keletre lévõ lakóterület fejlesztési lehetõségét szintén biztosítottuk. Részben a már felosztott telkek beépítésével, részben a 8225. sz. út szegletében lévõ terület egy részének további felhasználásával mintegy 25 új telek alakítható ki, ezzel egy egységes lakóterületi foltot hozva létre. A lakóterületek kialakítása az igények függvényében ütemezetten történik.

1.2.2. Településközpont vegyes területek A település központjában, a jelenlegi polgármesteri hivatal épülete mögötti elhanyagolt zöldfelület felhasználásával tervezzük kialakítani a község új központját, amely a központi parkot körülölelve településközpont vegyes területként tervezünk szabályozni, ahol egységes építészeti koncepció keretében a település intézményeinek egy részét is magukban foglaló, illetve kereskedelmi-szolgáltató funkcióval is bíró épületek kerülhetnek elhelyezésre. Ezen kívül az egyes magasabb intenzitású beépítést igénylõ, illetve intézményekkel beépített területeket soroltuk településközpont-vegyes területbe, elsõsorban a templom és környezete által meghatározott területet.


Tér-Háló Kft.


1.2.3. Különleges területek Különleges területfelhasználási kategóriába három különbözõ jellegû területet soroltunk a településen. 1. A különleges temetõ terület a meglévõ temetõ területe. A rendezési terv távlatában bõvítést nem igényel. 2. Különleges sport és szabadidõs terület a sportpálya és az ahhoz kapcsolódó rekreációs zöldterület és vízfelület, amely az erdészet kezelésében van. A sportpálya környezetében, a sportolás, szabadidõs tevékenységek építményeinek elhelyezésére van lehetõség. A terület teljes közmûvel rendelkezik, településszerkezeti szempontból fekvése kedvezõ. A területen kiépített zöldfelületet hoznak létre az itt kialakítás alatt lévõ tó köré, melyek kialakításával igényes, rendezett települési zöldfelület jönne létre, amely az itt lakók és kirándulók rekreációs igényeit is kielégítheti. A különleges sport és szabadidõs területekhez soroltuk még a Pándzsa-érre felfûzött tározó tó és a hozzá kapcsolódó TSZ területeket, amelyek egyre inkább az idegenforgalom igényeit elégítik ki. A már elindult fejlesztések, és az erre alapozva megjelenõ igények is ebbe az irányba mutatnak. 3. Szintén különleges területfelhasználási kategóriába soroltuk az erdészet központját az erdei iskolával amely részben gazdasági részben idegenforgalmi és rekreációs célokat is szolgál.

1.2.4. Gazdasági területek Jelenleg gazdasági célú területfelhasználás a település területén csak a volt ostyagyár területén, a pannonhalmi út mentén található. Az ostyagyári telek mellett a 8225. sz. út szegletében lévõ terület egy részét is gazdasági területbe soroltuk, mivel a 82. számú út elkerülõ szakaszának megépültével ez az útszakasz lesz a település egyik kapuja, ahol különbözõ szolgáltató jellegû vállalkozások számára biztosítunk területet. Gazdasági-szolgáltató területfelhasználási egységbe sorolt területeket a 8226. számú út északi oldalán a 012/20, 012/21, 012/22 hrsz-ú területeken kíván ezen kívül kijelölni a település, amely nem új elképzelés, hanem a jelenleg is hatályos rendezési tervben is gazdasági területekként szerepelnek ezek az ingatlanok. Itt kisebb termelõ-szolgáltató gazdasági egységek letelepedésére nyílik mód, melyek a helyi foglalkoztatottsági mutatókat javíthatják. A terület településszerkezeti adottságai jók, hiszen jól megközelíthetõ, közmûvekkel ellátható, és a lakóterületektõl megfelelõ távolságra esik. A tervezett közlekedési fejlesztésekkel (82-es út új nyomvonala) a terület közúti közlekedési megközelíthetõsége még kedvezõbb lesz, hiszen a település belterületének érintése nélkül tud a gazdasági jellegû forgalom lezajlani. A területen a gazdasági területek átlagához képest alacsonyabb beépítési százalékot határoztunk meg annak érdekében, hogy ez a Pándzsa-völgyhöz csatlakozó terület is mérsékelt intenzitású maradjon. A terület feltáró útjainak meghatározásánál a domborzati adottságokat vettük figyelembe. A terület határán látványvédelmi, és zajvédelmi szempontból legalább 10 méteres védõfásítás kialakítását javasoljuk. Ezen kívül kisebb gazdasági-szolgáltató terület kerül kijelölésre a 82. számú út és a 8226. sz. út csomópontjához csatlakozó út menti volt zártkerti ingatlanokon, ahol elsõsorban az átmenõ forgalmat kiszolgáló, elsõsorban kereskedelmiszolgáltató létesítmények elhelyezése tervezett.

1.3. Beépítésre nem szánt területek 1.3.1. Mezõgazdasági területek A mezõgazdasági területek összetétele nagyon változatos a településen. A külterület több mint 50 %-a erdõterület, 40%a szántóterület, 10%-a rét és legelõ terület. A szõlõ és gyümölcstermesztés alapvetõen a volt zártkertek területén folyik. A közigazgatási terület nyugati oldalát erdõk alkotják, melyek nagy része a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett területeihez tartozik. Az erdõk által határolt középsõ területeken rétek, legelõk és szántók váltakoznak. A településen jelenleg nincs mezõgazdasági üzemi terület, és jelenleg igény sem merült fel hogy ilyen funkciójú területet kijelöljön az önkormányzat. Mezõgazdasági kert területfelhasználási kategóriába soroljuk a volt zártkertek területének döntõ többségét, amelyek rekreációs kertterületként ölelik körül nyugati oldalról a lakóterületeket, így kellõ nagyságú átmeneti zónát alkotnak az erdõterületek és a lakóterületek között. Itt elsõsorban szõlõ és gyümölcstermesztés folyik, illetve hétvégi hobbitelkekként www.ter-halo.hu - 65 -

Tér-Háló Kft.


funkcionálnak a területek. A területen csak a használati funkciónak megfelelõ kisléptékû épületek építését tesszük lehetõvé.

1.3.2. Zöldterületek Ravazd zöldfelületekkel való ellátottsága az átlagosnál kedvezõbb. A táji, természeti adottságoknak megfelelõen a települést jelentõs nagyságú zöldfelületek övezik: erdõterületek, mezõgazdasági kertek stb. A település közterületi zöldfelületekben, közparkokban azonban szegénynek mondható. Az utak menti zöldterületek változatos képet mutatnak: vannak növényzethiányos útszakaszok, vannak viszont szépen gondozottak karbantartottak, fásítottak, ami a lakosság igényességét mutatja. Újabb települési zöldfelület kialakítására a település központjában kerül sor. A temetõ alatti, Országút u. és 82-es út által határolt jelenleg gondozatlan zöldfelületen tervezett park fekvésénél fogva a település központi közterületi zöldfelülete lehet. Ezen kívül a jelentõs zöldfelületekkel rendelkezõ különleges területek jelentenek a településen belül rekreációs lehetõséget. Ezek a tervek szerint összefüggõ zöld folyosót alkotnak a Pándzsa völgye mentén. Fontos, hogy a leendõ növényzettelepítéseket csak gondos elõkészítõ munka és tervezés után lehet elkezdeni. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a kialakuló zöldfelületeken a tájra, környezetre jellemzõ növénytársulásokat, õshonos fafajokat telepítsenek. Kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények telepítését, elõtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták alkalmazását.

1.3.3. Erdõterületek A települést nyugati irányból nagy kiterjedésû erdõ területek érintik, ezek a Pannonhalmi dombság erdõi, ez a természeti terület Gyõrtõl a Bakony felé, utóbbinak nyúlványaiként három egymással közel párhuzamos, ÉNY–DK irányú, egymástól mély eróziós völgyekkel elválasztott dombsor húzódik: Szemere, Csanak (ezen a helyezkedik Ravazd is) és Pannonhalma. Közülük a tájra a környezeténél 150 méterrel magasabb, szigetszerûen kiemelkedõ Szent Márton-hegye – Pannonhalma nyomja rá legerõsebben bélyegét, ormán a bencések fõmonostorával, a magyar mûvelõdéstörténet õsi, ezeréves bölcsõjével. Errõl kapta az egész dombság és maga a Tájvédelmi Körzet is a nevét. A Pannonhalmi tájvédelmi körzet területén nagy kiterjedésû erdõterületek tûntek el a kárpótlás óta eltelt idõszakban ezeknek a területeknek az újratelepítését javasoljuk. Az erdõfelújításoknál és az erdõtelepítéseknél elõnyben kell részesíteni az õshonos fafajokat. A dombság magasabb szintjeit régen csertölgyesek borították, az alacsonyabbakat pedig tatárjuharos lösztölgyesek. Napjainkban az erdõkben fõleg tölgy, kõris, juhar, akác, valamint erdei- és vörösfenyõ található. A dombság erdõs, fõként cserestölgyes (Quercetum petraeae-cerris) múltjáról a gazdag növényvilág árulkodik. Az innen ismert közel ezer virágos növényfaj közül sok védett. A gazdag és részletesebben fel nem sorolható flórát szerencsésen egészíti ki a védelemre szoruló állatvilág.

1.3.4. Közlekedési és közmûterületek A település területét legmagasabb rangú útként jelenleg három állami út érinti. Ezek a Gyõr-Veszprém 82 sz. másodrendû fõút, a Ravazd-Pannonhalma 8225 sz. állami mellékút, valamint a Ravazd-Táp 8226 sz. állami mellékút. Ezek a belterületen települési elsõrendû fõútként funkcionálnak. A rendezési terv távlatában összhangban a megyei koncepcióval javasoltunk egy új nyomvonal kialakítást a 82. számú fõút számára, mely által a belterületi nyomvonal kiváltható. Javaslatunk szerint az új nyomvonal a település belterületét keleti irányból kerülné el a Pándzsa-ér és a vasút közötti nyomvonalon. A kialakításra kerülõ új úttal a jelenleg Pannonhalmával kapcsolatot biztosító 8225 sz. mellékút kötné össze a települést. A meglévõ állami mellékutak mellett a megyei rendezési tervben szereplõ Tét-Pannonhalma összekötõ út ugyan nem érinti majd a település külterületét, de térségi szerepe, így a településre gyakorolt hatása miatt mindenképpen említést érdemel. A település közúti kapcsolati fejlesztése terén a fentieken túl egy jelentõsebb elképzelés fogalmazódott meg a


Tér-Háló Kft.


településközi utak tekintetében: A Ravazd-Sokorópátka közötti gépjármûforgalmi kapcsolat a jelenlegi erdei út helyett új nyomvonalon, az úgynevezett Rókavölgyi úton tervezett. A jelenlegi út a kiránduló-kerékpáros útvonal funkcióját látja el. A településrõl Pannonhalmára vezetõ út belterületi szakaszát javasoljuk egy északibb csomóponti rávezetéssel megvalósítani, a meglévõ1211 és 05/3 hrsz.-ú út továbbfejlesztésével, az 1220 hrsz-ú telek igénybevételével. A belsõ közlekedési kapcsolatok fejlesztése tekintetében az alábbi utak fejlesztését irányoztuk elõ az utak menti területfejlesztési elképzelésekkel párhuzamosan: • A Tószer és a Fenyõs utcák továbbépítése északi irányban • A település északi részébõl kiindulva a Tószer, Fenyõs és Szõlõshegy utcák összekötése, amely a 82. sz. fõúttal megközelítõleg párhuzamosan összeköttetést biztosítana a településen belül. Ez a körgyûrû jellegû út hosszabb távon alternatív kapcsolatot jelenthet a település déli és északi részei között a 82. számú út igénybevétele nélkül. • A 82-es út és a pannonhalmi út keresztezõdésében új körforgalmi csomópont kiépítését javasoljuk, amely a jelenlegi balesetveszélyes geometriájú csomópontot felválthatná. A csomópont átépítése számára megfelelõ nagyságú hely áll rendelkezésre. A tömegközlekedésben a járatszám gyakorisága és a megállók mennyisége és területi elhelyezkedése jelenleg kielégítõ a településen. A lakóterületek tervezett fejlesztése a jelenlegi autóbusz-megállók rágyaloglási távolságán belül (megfelelõ gyalogutak kiépítésével) kerültek kijelölésre. A Tét-Pannonhalma út megvalósulásával az autóbusz útirányok diverzifikálására is lehetõség nyílik, amely áttételesen Ravazd kelet-nyugati irányú kapcsolatrendszerét is javíthatja a szomszédos kistérségi központokhoz kapcsolódva. A tömegközlekedés általános minõségi javulása csak hosszú távon várható, túlmutat a rendezési terv hatáskörén. A Gyõr-Veszprém vasútvonal bár érinti a település külterületét, jelenlegi hatása marginális. A megállóhely távol esik a település belterületétõl. A vasútvonal elõvárosi jellegû fejlesztése csak Pannonhalma és Gyõr között várható, így az a településre közvetlen hatást várhatóan nem gyakorol. Kiépített kerékpárutak ugyan nincsenek, de kitáblázott kerékpáros nyomvonalak jelenleg is érintik a települést. A megyei településrendezési terv már elõirányozza a kerékpárutak létesítését. A Világörökség részét képezõ pannonhalmi mûemlék-együttes vonzza a látogatókat ezért elengedhetetlen, hogy a közeljövõben biztonságos útvonalon kerékpárral is könnyedén megközelíthetõ legyen minden irányból. A 82. sz. állami fõút nyári forgalma bizonytalanná teszi a biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeit, ezért szükség van egy a Balaton irányába haladó kerékpárút kiépítésére, amely ezzel párhuzamosan halad. Ennek megfelelõen a 82. út mellett illetve azzal párhuzamosan javasolunk egy kerékpárutat, amely belterületen a jelenlegi út keresztszelvényén belül illetve részben a párhuzamos lakóutcák felhasználásával kerül kialakításra. Amennyiben a 82. sz. út elkerülõ szakasza megvalósul, lehetõség nyílik a jelenlegi útpálya megfelelõ mértékû átépítésére. Kitáblázott kerékpáros útvonal kiépítését javasoljuk Pannonhalma felé, valamint Sokorópátka-Tényõ irányában a meglévõ, Sokorón átvezetõ burkolt úton. A településen a domborzati adottságokból kifolyólag több gyalogos út illetve lépcsõ is található, melyek a meredekebb nehezen járható településrészeken a rövidebb összeköttetést biztosítják az egyes utcák között. Ezeknek a hálózatát célszerû továbbra is fenntartani illetve tovább bõvíteni. Településszerkezeti szempontból javasoljuk gyalogút létesítését az Országút u. csomópontjából indulóan felfelé a Tószer és a Fenyõs utcák összekötésével a Szõlõshegy utcáig, amely a fenti településrészeken lakók számára a buszmegálló és az intézmények elérését segítené elõ. A településen kijelölt turistautak haladnak át a belterületen és külterületen egyaránt. Belterületen az Ország út – Lukashorog út illetve a Szõlõhegy út vonalában van kijelölve a turistaút nyomvonala. Külterületen az erdei és mezõgazdasági, valamint kijelölt turistautakon nyugatra-délnyugatra a jánosházi vendégházat, Sokorópátkát, északnyugat felé Écset, Tényõt, északkelet felé haladva pedig Pannonhalma és Gyõrság településeket lehet megközelíteni. Ezek az utak a települések szõlõhegyeit, löszfalba vájt borospincéit, mûemlék épületeit illetve a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett és fokozottan védett erdõ- és legelõterületeit érintik. Az Ravazdot érintõ turistautak kelet-nyugati irányban a Csanakhegy vonulatairól a Szemere-hegy vonulatai felé vezetik a kirándulókat. A településen több meglévõ illetve tervezett


Tér-Háló Kft.


egyedi látványosság van amelyek helyeit a turistaútvonalakba be kell kapcsolni. A Villebald-dombon kilátó kialakítása tervezett, a Pannonhalma felõl érkezõ turistaút ezen keresztül vezethetne a Béla király kútjához. A településen a teljes közmûhálózat kiépült. A felszíni és felszín alatti vizek ill. a talaj védelme érdekében mindenképpen szükséges a szennyvízhálózatra történõ rákötések elõsegítése. A község és vonzáskörzetének villamos energia ellátása középfeszültségû • 20kV-os • szabadvezetéki hálózatról történik. A községet 20/0,4kV-os kommunális transzformátorok látják el. A lakóterületi és egyéb fejlesztési elképzelések a jelenlegi közmûhálózat bõvítésével megvalósíthatóak. A meglévõ közmûvek szolgáltatási színvonala megfelelõ. A csapadékvíz elvezetése kiépített árokrendszerekben csak részlegesen megoldott. Az utak és a meglévõ és tervezett lakóterületek felszíni vízelvezetését meg kell oldani, a vízelvezetõ árkokat ki kell építeni a település teljes területén, különös tekintettel a hegyi részekre. A jövõben a település belterületére célszerû lenne teljes körû vízrendezési tervet készíttetni.


Tér-Háló Kft.


2. RENDELETTERVEZET - A SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁSA RAVAZD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕTESTÜLETÉNEK ........./2008. (….) RENDELETE RAVAZD KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Ravazd község Önkormányzatának képviselõtestülete az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló, a 2006. évi L. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 8. § (1) és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva megalkotja Ravazd helyi építési szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) szóló rendeletét, a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1; SZ-1/2; SZ-1/3 és SZ-2 jelû szabályozási terveit jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli.

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK Az elõírások hatálya és alkalmazása 1.§ (1) Jelen rendelet hatálya Ravazd község teljes közigazgatási területére kiterjed. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányamûveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – mûtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerûsíteni, bõvíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényû hatósági elõírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.) és e rendeletben elõírtaknak szabad. (3) Jelen rendelet csak TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 számú szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható. Szabályozási elemek 2.§ (1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet elõírásai kötelezõ és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak. (2) I. rendû kötelezõ szabályozási elemek a) az építési elõírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre b) a szabályozási vonal ( közterületet a nem közterülettõl elválasztó vonal ) c) a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek) d) területfelhasználási módok határa e) építési övezet határa f) beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa g) 10 éven túli szabályozási vonal h) telek beépíthetõ és nem beépíthetõ területének határa i) építési hely határa j) építési vonal (3) II. rendû szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek. a) irányadó telekhatár


Tér-Háló Kft.


(4) Az irányadó szabályozási elemek betartása a megengedett eltérésekkel10 történhet. (5) A TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelû tervein a K jel a kialakult állapotot ill. kialakult méreteket jelenti.

10

Lásd: 1. számú melléklet: Értelmezõ rendelkezések www.ter-halo.hu - 70 -

Tér-Háló Kft.


Építési engedélyhez kötött tevékenységek 3.§ 11 (1) A vonatkozó jogszabályban felsoroltakon túl a tervezési területen belül a következõ építési munkák is csak építési engedély alapján végezhetõk: a.) épülethez, építményhez, vagy az azt körülvevõ állványzathoz rögzített védõfelületen, ponyván történõ bármiféle ábrázolás b.) a közterületrõl látható épülethomlokzaton, illetve tetõfelületen parabola antenna, klímaberendezés kültéri egységének elhelyezése c.) építmény, építményrész közterületrõl látható díszkivilágítása d.) a nem homlokvonali drótfonattól eltérõ anyagú kerítések létesítése.

II. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉS SAJÁTOS HELYI ESZKÖZEI

(1)

(2)

(3) (4)

11

Közterület alakítási terv 4.§ A közterület-alakítási terv célja a HÉSZ keretein belül egy kijelölt területegységre vonatkozóan meghatározni a közterület a.) helyszínrajzi kialakítását, elrendezését b.) magassági és keresztmetszeti méreteit c.) a közmûhálózat kialakítását d.) a mûtárgynak nem minõsülõ építményekkel kapcsolatos követelményeket e.) a berendezéseket, utcabútort f.) a burkolatokat g.) a köz- és díszkivilágítást h.) a terület kertépítészeti kialakítását i.) a közlekedést és parkolást j.) az egyéb településképi követelményeket Közterület-alakítási tervet lehet készíteni a településszerkezetileg, vagy településképi szempontból együtt kezelendõ közterületek kialakítása, felújítása vagy átalakítása esetén. A közterület-alakítási tervet az adott terület fejlesztõjének kell elkészíttetnie. A közterület-alakítási tervet a képviselõ-testület határozattal hagyja jóvá a jegyzõ elõterjesztésének figyelembe vételével. A közterület-alakítási terv általános méretaránya M=1:500. Egyes részletek kidolgozása szükséges esetben ettõl eltérõ léptékben történhet.

46/1997. /XII.29./ KTM. rendelet 9. § www.ter-halo.hu - 71 -

Tér-Háló Kft.


III. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE Övezeti besorolások 5.§ (1) A szabályozási és övezeti terv Ravazd közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja: 1. TÁBLÁZAT Megnevezés

Rajzi jel

Beépítésre szánt területek Lakóterületek falusias lakó Gazdasági területek kereskedelmi szolgáltató ipari gazdasági Vegyes területek településközponti vegyes terület Különleges területek idegenforgalmi terület temetõ régészeti terület Beépítésre nem szánt területek Közlekedési és közmûterületek országos fõút kiszolgáló út települési gyûjtõút gyalogút településközi út országos mellékút kerékpáros nyomvonal közlekedési zöldterület Erdõterületek gazdasági célú erdõ védõerdõ/védett erdõ Zöldterületek közpark Mezõgazdasági területek szántó terület rét, legelõ terület nádas területe kert (rekreációs) terület Vízgazdálkodási területek vízfelület, vízfolyás halastó

Lf G ksz G ip Vt K if Kt Kr

KÖ f KÖ KÖ gy KÖ gya KÖ t KÖ ám KÖ k KÖ z Eg Ev Z kp M sz Mr Mn Mk V V ht


Tér-Háló Kft.


IV. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A telekalakítás szabályai 6.§ (1) A területen telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak12 megfelelõen végezhetõ. (2) A TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelû szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntetõ jellel, vagy a kettõ együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti elõírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetõek. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti elõírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetõk be. Meglévõ állapot esetén, ha az elõírt telekméret a tulajdonviszonyok miatt nem valósítható meg, a telek a tömb övezeti elõírásainak megfelelõen beépíthetõ.

(1) (2)

(3)

(4) (5)

(6)

(7)

(8)

(1)

A létesítmények elhelyezésének szabályai 7.§ Épület, építmény belterületen csak építési telken vagy közterületen helyezhetõ el. Azokon a területeken, ahol a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelû tervei építési hely határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet az övezeten belüli beépítési módnak megfelelõen. Ahol a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelû szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elõ-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni. Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében az OTÉK 36 §-ban foglaltak kötelezõen betartandóak. Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli, a) kelet-nyugati fekvésû teleknél az északi oldalhatáron b) dél-kelet – észak-nyugati fekvésû teleknél az észak-keleti oldalhatáron c) észak-kelet – dél-nyugati fekvésû teleknél az észak-nyugati oldalhatáron d) észak-déli fekvésû teleknél a keleti oldalhatáron kell az épületeket elhelyezni. Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítményt (pl. garázst) a fõ funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a fõ funkciót hordozó épülettel megegyezõ oldalhatáron kijelölt építési helyen belül lehet elhelyezni. Támfalgarázs létesítése ettõl eltérõen is lehetséges az építmények között kialakítandó vonatkozó jogszabályban 13 elõírt legkisebb távolságok betartásával. Azokon a helyeken, ahol a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelû tervei 10 éven túli szabályozási vonallal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet. A vonatkozó jogszabályban 14 meghatározott létesítményeket akadálymentesen kell kialakítani, vagy átalakítani.

A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések 8.§ Az építési övezeti elõírásoktól eltérõen kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelõ övezeti tényezõt, ha az jogszerûen vagy jóhiszemûen valósult

85/2000. (XI.08.) FVM rendelet 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 14 100/1999. (XII.10) OGY. határozat 12 13


Tér-Háló Kft.


meg a HÉSZ közreadása elõtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. (2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévõ épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhetõ. A szintterület növelése a tetõtér beépítésével lehetséges. (3) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévõ épület elbontásra kerül, a telek az övezeti elõírásoknak megfelelõen építhetõ be. (4) Az övezeti elõírásoknak nem megfelelõ, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti elõírásoknak megfelelõ építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni. (5) Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó elõírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzõen kialakult telekméreteknek megfelelõen – az építési telek beépítési módjára beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó elõírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától max imum 10 %-kal térhet el. (6) Háromnál több telket tartalmazó tömb esetén az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és legnagyobb telek területét figyelmen kívül kell hagyni. (7) Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti elõírásoknak a telek a beépítési mód, az építési hely, a beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthetõ. (8) Már kialakult tömbbelsõ esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, eltérõ területfelhasználás határától max. 20 méter eltérés engedélyezett. (9) Az övezetben kialakult vagy az övezetben elõírt legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységû telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg: a) sem az övezetre elõírt telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét b) sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét (10) Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévõ épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve ha egyéb elõírás ettõl eltérõ beépítést határoz meg. Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettõ beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia, kivéve ha egyéb elõírás ettõl eltérõ beépítést határoz meg.

(1)

(2) (3) (4) (5) (6) (7) (8)

A közmûvekre vonatkozó rendelkezések 9.§ A közüzemi közmû-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közmûvek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védõtávolságait közterületen, vagy a közmû-üzemeltetõ telkén belül kell elhelyezni. Ettõl eltérõ esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. A közmûvekkel kapcsolatos mindennemû építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati elõírások, szabványok elõírásait be kell tartani. Közút területén közmûvek elhelyezéséhez az út kezelõjének hozzájárulása szükséges. Közmûvek számára szolgalmi jogot új beépítésû területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Közmûvek védõtávolságán belül mindennemû építési munka csak az illetékes közmû-üzemeltetõ hozzájárulásával engedélyezhetõ. Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közmûvek kiépítésérõl, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell. A meglévõ közmûvek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közmûvet el kell bontani, felhagyott közmû nem hagyható a helyén. Mindennemû építési tevékenységnél a meglévõ és megmaradó közmûvezetékek vagy közmûlétesítmények védelmérõl gondoskodni kell. www.ter-halo.hu - 74 -

Tér-Háló Kft.


(9)

(10) (11) (12) (13) (14) (15)

(16) (17) (18) (19)

A település központjában a közmûveket és egyéb vezetékeket átépítéskor a terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott idõre és céllal létesíthetõ. A település központjában zárt rendszerû csapadékvíz-elvezetési rendszer építendõ ki az új utak mentén illetve a meglévõ utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként. Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közmûbekötések létesítendõk. Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tûzcsapot kell elhelyezni. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévõ közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhetõ. Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhetõ el. A 20 kV-os nagyfeszültségû vezetéknél külterületen a tengelytõl mért 6 méteres védõtávolságon belül, belterületen a tengelytõl mért 2,5 méteres védõtávolságon belül huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építmény nem helyezhetõ el. Egyéb építmény az érintett közmûszolgáltató hozzájárulásával létesíthetõ. Táv és hírközlési antenna csak építési engedéllyel, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettõl minimum 200 m távolságra létesíthetõ. Új beépítésû területek, utcák kialakításánál a közmûvek védõtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-alakítási tervet kell készíteni. A teljes közmûvel nem rendelkezõ területeken a közmûvek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban kell megoldani. Új területek beépítésénél, új utcák kialakításánál az utca és a közmûvek elhelyezésénél a mintakeresztszelvényekben meghatározottak szerint kell eljárni.

V. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

(1)

(2) (3) (4) à à à à à à à à à (5) (6)

Mûvi értékvédelem 10.§ Az Országos Mûemlék Jegyzékben szereplõ védett objektumok a településen a következõk: • Béla-kút Ország u. Hrsz: 3006. • R. k. templom Fõ u. Hrsz: 238. A mûemléki környezet határát a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1 és SZ-1/2 szabályozási tervlapjai jelzik. A településen jelenleg nincs helyi védelem alatt álló objektum. Helyi védelemben kell részesíteni: Kõkereszt Paphegy u - Ország út keresztezõdése. 112 hrsz Kõkereszt Szõlõhegy út 840/1 hrsz Fakereszt Ország út 1107/1 hrsz Fakereszt Tószer út (temetõ mellett) 1066/3 hrsz Kõkereszt Templom elõtt 238 hrsz Emlékmû Vadalmás 0238/4 hrsz Népi lakóház Szõlõshegy u. 18. 908/1 hrsz Népi lakóház Szõlõshegy u. Népi lakóház Õrhegy u. 23. 140 hrsz A helyi védelemre javasolt löszfalat megbontani, abba építményt építeni természetvédelmi szakvélemény alapján lehet. A helyi építészeti örökség védelmének egyéb szabályairól a településnek a helyi építészeti örökség védelmérõl szóló rendeletet kell alkotni. www.ter-halo.hu - 75 -

Tér-Háló Kft.


(7) (8)

Településszerkezeti helyi védelem alatt állnak a szabályozási tervlapokon jelölt területek. A településszerkezeti védelem alatt álló területeken belül a kialakult utcaszerkezet, tömbstruktúra, tömbhatárok, utcai telekosztások, szabályozási szélességek megtartandóak. A területen mindenfajta építési tevékenység (kerítésépítés, homlokzatszínezés, építmények, köztéri szobrok, tárgyak, utcabútorok stb. elhelyezése) építési engedély köteles. (9) A településszerkezeti védelemmel érintett területen a település karakterét meghatározó építészeti elemeket a környezetbe illeszkedõen kell kialakítani: • tetõgerinc iránya • a fõ tetõidom tetõhajlásszöge • utcára merõleges tetõgerinc esetén az épület traktusszélessége maximum 9 m lehet • utca felõli homlokzaton nem helyezhetõ el erkély • fa szerkezetû vagy fa hatású nyílászárók alkalmazandóak (10) A helyi védelemben részesített épületeket a védelem alapját jelentõ tömeg, tetõforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani: • nyílásosztás: az eredetivel megegyezõ nagyságú és osztású, vagy arányú nyílászárók legyenek amelyek az eredeti tengelytávolságra vannak egymástól • díszek: az eredeti homlokzati struktúrának megfelelõ legyen • törekedni kell a tetõhajlásszögek idomulására, és az eredeti tetõfedõanyag használatára • a tetõhajlásszöge 38° és 45° között legyen ,illetve illeszkedjen a környezetében kialakulthoz • az utca felõli épületrész tetõgerincét a korábbi védendõ épület tetõ geometriájának megfelelõen kell kialakítani • az utca felõli homlokzaton nem helyezhetõ el erkély, vagy tetõtéri beépítés esetén tetõablak • az épületeken a kialakult homlokzati textúrát kell kialakítani • fa szerkezetû nyílászárók alkalmazandóak (11) Amennyiben a helyi védelem alatt álló létesítmény valamely okból életveszélyessé válik és bontása elkerülhetetlen, vagy akár részleges felújítása esetén részletes felmérési tervdokumentáció készítendõ, amely tartalmazza a részletes homlokzatfelmérést, a tetõszerkezet, a nyílászárók, a tagozatok részletterveit is. Az eredeti állapotot a felmérés mellett fotókon is dokumentálni kell. (12) Védett területeken az épületek utcafronti homlokzatán klímaberendezés kültéri egysége és parabola antenna nem helyezhetõ el. (13) A tervezési területen a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3, és SZ-2 tervlapjain ábrázolt következõ régészeti lelõhelyek találhatók: 1. lelõhely. Simahegy( Piskótagyár). Helyrajzi számok: 1538/1-25, 1539, 1540/2-3, 07/3-10, 05/4-8, 06. 2. lelõhely. Villibald-domb. Helyrajzi számok: 012/3-6. 3. lelõhely. Országút utca 5. Helyrajzi számok: 1139-1146, 1148-1151,1152/2, 1153-1160. 4. lelõhely. Tószer utca 25. Helyrajzi számok: 972-976. 5. lelõhely. Kisravazd-Újtelep (Országút utca 39., Újtelep 276. sz., Havas Istvánék háza). Helyrajzi számok: 1165, 1166, 1169, 1170, 1172-1186, 1188-1191, 1194-1195, 1116-1127,1023/1,1138. 6. lelõhely. Paphegy utca 58. Helyrajzi számok: 20,1433,112. 7. lelõhely. Tótokhegy. Helyrajzi számok: 99,102/1,103-107,111,130-141,144-149,150-169,272-282. 8. lelõhely. Liki-puszta. Helyrajzi számok: 0173,0178/13,0175. 9. lelõhely. Paphegy (Molnár József udvara). Helyrajzi számok: 52-54,58-62,64/1-2,65,70-74,75/1. www.ter-halo.hu - 76 -

Tér-Háló Kft.


10. lelõhely. Serfõzõ-dûlõ. Helyrajzi számok: 012/18-21. 11. lelõhely. Halastó-part. Helyrajzi számok: 3234-3270. 12. lelõhely. Villibald-domb déli csücske. Helyrajzi számok: 012/3. 13. lelõhely. Lehel utca kertvégei. Helyrajzi számok: 1439-1445/1-3,1435/3,09/5-6. 14. lelõhely. Fenyõs utca. Helyrajzi számok: 966-969/1,917,920/2,921,922,356/1. (14) Az ismert (azonosított) és feltételezett régészeti lelõhelyeken és a régészettel érintett területeken a 30 cm-t meghaladó talajbolygatással járó tevékenységet csak a szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni. Ismert és feltételezett régészeti lelõhelyek a településen a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain régészeti lelõhely határa jellel határolt területek. (15) A kulturális örökség védelmérõl szóló jogszabály15 értelmében a teljes tervezési területen lelet-bejelentési és lelet beszolgáltatási kötelezettség érvényes. (16) Amennyiben a területen régészeti emlék illetve lelet kerül elõ a felfedezõ köteles a régészeti emléket veszélyeztetõ tevékenységet felfüggeszteni és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni.

(1)

(2)

(3) (4) (5)

(6)

(7) (8)

(9) 15

Táj- és településkép védelem 11.§ A településkép védelme érdekében a már túlnyomórészt meglévõ, kialakult beépítésû lakóterületeken az épületek utcai homlokzatmagasságára külön is teljesülnie kell a 4,5 méteres építménymagassági korlátozásnak az építménymagasság számítási szabályai szerint számolva. Az elõkertek mélysége az adott utcaszakaszon meglévõ épületek többségéhez igazodjon. Utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni. Új beépítés esetén az elõkert mélysége minimum 5 méter legyen, ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik. A TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2 és SZ-1/3 jelû tervlapján meghatározott helyeken az épületeket kötelezõen az SZ-1/1, SZ-1/2 és SZ-1/3 jelû tervlapon jelölt építési vonalra kell elhelyezni. Lakóterületeken belül a már nagyrészt beépített tömbökben a tetõ hajlásszöge és a gerinc iránya igazodjon a környezetében kialakulthoz. A lakóterületen belül magastetõkön csak égetett agyagcserép vagy hasonló esztétikai értékkel bíró más korszerû fedõanyagból készült pikkelyes fedés alkalmazható. A fedés színeként a piros és barna szín árnyalatai alkalmazhatók. Más fedõanyag magastetõkön csak közterületrõl nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. Egyéb tetõkön természetes színû fémlemez fedés alkalmazható. A település területén belül közterületen sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegû építmény csak eseti, alkalomhoz kötött és határozott idõre szóló engedély alapján helyezhetõ el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli idõben a területrõl el kell távolítani. Meglévõ épület külsõ megjelenését érintõ beavatkozás során az engedély megadását az elsõfokú építési hatóság településképbe vagy környezetbe nem illõ épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolításához kötheti. A településkép védelme érdekében az épületeket a lehetõ legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki. Támfalgarázs létesíthetõ azokon az ingatlanokon, ahol az építési hely magasságkülönbsége az útcsatlakozástól számítva meghaladja a 2 m-t. Utólagosan épített (szerelt) kémény csak közterületrõl nem látható módon helyezhetõ el.

2001. évi LXIV. törvény www.ter-halo.hu - 77 -

Tér-Háló Kft.


(10) A tervezési területén meglévõ növényzetet kivágni (tervszerû ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelõen lehet. (11) Az építési munkák során a meglévõ növényzet megóvását biztosítani kell. (12) A területen megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az ingatlan tulajdonosának vagy a növényzet megsemmisítõjének kell gondoskodnia. (13) A növényzet visszapótlását annak eredeti helyén vagy annak közvetlen közelében kell biztosítani. A visszapótlás helyét és az arra szánt növények fajtáját az építési hatóság elõírhatja. (14) A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérõjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérõ egyenértékének kétszerese. (15) A meglévõ növényzet védelme érdekében az építési hatóság az elvi építési és építési engedélyben az építmény helyét a telken belül meghatározhatja. (16) A településen lévõ közterületi zöldfelületeket arra jogosultsággal rendelkezõ zöldfelülettervezõ által készített építési engedélyezési tervek alapján kell kialakítani. (17) Védendõ tájképi érték a pannonhalmi Apátság látványa a várdombbal, a Ravazd-Csanaki vonulat dombsora és a Pándzsa patak völgye. (18) Az épületek elhelyezésénél, környezetük alakításánál a látványvédelem szempontjait érvényesíteni kell: a) Az Apátság épületegyüttesének látványát zavaró épület nem építhetõ b) A Ravazd-Csanaki vonulat gerincei fölé nyúló épületet nem lehet építeni. c) A Pándzsa völgyében az SZ-1/1 és SZ-1/2 tervlapokon jelölt helyeken épület nem építhetõ. A területen a termõhelyi adottságokra jellemzõ gazdálkodást kell folytatni: nádas, nedves rétek, kaszálók, galériaerdõ. (19) Kilátással rendelkezõ ingatlanokon az építési helyen belül épület, épületrész csak úgy helyezhetõ el, hogy a felette lévõ ingatlan építési helyén belül bármely pontból a kilátásból vízszintes értelemben csak 15°-os szegmenst takarhat. A fenti feltétel teljesülését az építési engedélyezési terv alátámasztó munkarészében a tervezõnek igazolnia kell. (20) A kilátással rendelkezõ területeken a tájba illeszkedés érdekében az övezeti elõírásokban meghatározott maximális építménymagasságot csak olyan építményrész haladhatja meg, amelynek alaprajzi kiterjedése nem haladja meg az egész létesítmény bruttó alapterületének 2 %-át.

VI. FEJEZET KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK

(1) (2) (3) (4)

(1)

Levegõtisztaság védelem 12.§ A levegõ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály16 elõírásait be kell tartani. A légszennyezettségi határértékekrõl, a helyhez kötött légszennyezõ pontforrások kibocsátási határértékeirõl szóló jogszabály17 elõírásait be kell tartani. A településen zavaró környezeti hatású bûzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytatható. A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, illetve a kiporzás megakadályozása esetén, megfelelõ felületkezelés mellett folytatható. Zaj- és rezgésvédelem 13.§ A tervezési területek az üzemi tevékenységbõl származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály18 alapján a következõ terület-felhasználási kategóriába tartoznak:

16

349/2006.(XII.23.) rendelettel módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet

17

14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM rendelet www.ter-halo.hu - 78 -

Tér-Háló Kft.


(2)

(3)

(4) (5) (6)

(7) (8)

(1)

(2)

(3)

• Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória • Településközpont vegyes területek 3. terület-felhasználási kategória • Különleges területek 4. terület-felhasználási kategória • Gazdasági terület 4. terület-felhasználási kategória A üzemi tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható. A tervezési területek az építõipari kivitelezési tevékenységbõl származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály19 alapján a következõ terület-felhasználási kategóriába tartoznak: • Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória • Településközpont vegyes területek 3. terület-felhasználási kategória • Különleges területek 4. terület-felhasználási kategória • Gazdasági terület 4. terület-felhasználási kategória A területen építõipari kivitelezési tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható. A tervezési területek a közlekedésbõl származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály20 alapján a következõ terület-felhasználási kategóriába tartoznak: • Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória • Településközpont vegyes területek 3. terület-felhasználási kategória • Különleges területek 4. terület-felhasználási kategória • Gazdasági terület 4. terület-felhasználási kategória A területen építmények elhelyezése és építészeti kialakítása ennek figyelembe vételével történhet. A területen az egyes épületek zajtól védendõ helyiségeiben a vonatkozó jogszabályban 21 megállapított zaj terhelési határértékeknek teljesülniük kell. A területen az egyes épületekben a vonatkozó jogszabályban 22 megállapított emberre ható rezgés terhelési határértékeknek teljesülniük kell. A területen a vonatkozó jogszabályban 23 meghatározott határértékeknek az új tervezésû vagy megváltozott területfelhasználású területeken a meglévõ közlekedési zajforrástól származó zajterhelésre is, új közlekedési zajforrás létesítése esetén pedig a meglévõ védendõ területen is teljesülniük kell. A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemrõl. A zajt kibocsátó saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemrõl, és a zajt csökkentõ berendezés elhelyezésérõl. A zaj kibocsátója és a levegõ szennyezõje indokolt esetben mérésre kötelezhetõ. A föld védelme 14.§ A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertõzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban elõírt mentesítést követõen szabad. Építési munkáknál a terület elõkészítése során a termõföld védelmérõl, a talaj felsõ humuszos termõrétegének összegyûjtésérõl, kezelésérõl, és a jogszabályban elõírt újrahasznosításáról az építtetõ köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termõföld minõségében kárt ne okozzanak, szennyezõ anyag a talajba ne kerülhessen. A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

18

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 1. sz. melléklete

19


20


21


22


23

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete www.ter-halo.hu - 79 -

Tér-Háló Kft.


(4) (5) (6) (7)

A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévõ talaj erózióvédelme, a rézsûk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetõsége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen. A vízmedrek feliszapolódását, kedvezõtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális mûködését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható. A területen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemrõl szóló jogszabály24 elõírásainak megfelelõ folyamatos gyom-mentesítésre. Teljes közmûvel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkezõ szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.

A felszíni és a felszín alatti vizek védelme 15.§ 25 (1) A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály szerinti 4. általánosan védett vízminõség-védelmi területi kategóriának megfelelõ minõségû csapadékvíz és szennyvíz vezethetõ, amennyiben a befogadó idõszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani. (2) A felszín alatti vizek védelmérõl szóló jogszabály26 elõírásait be kell tartani. (3) A tervezési terület a vonatkozó jogszabály27 alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levõ települések besorolása szerint a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik. (4) A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeirõl és alkalmazásuk szabályairól szóló jogszabály28 rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Általános vízminõség-védelmi kategóriájának megfelelõ minõségû szennyvíz és csapadékvíz vezethetõ. (5) Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhetõ el. (6) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyûjthetõ legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó mûtárgyon keresztül vezethetõ a csapadékvíz-elvezetõ hálózatba. (7) A lakóterületek és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos elõírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály29 által elõírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerû szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos. (8) Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell. (9) Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közmûvesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhetõ meg. (10) Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezõgazdasági eredetû nitrát terheléssel szemben védelmérõl” szóló jogszabály30 elõírásainak.

(1)

Egyéb környezetvédelmi követelmények 16.§ A településen a nitrátszennyezéssel szembeni védekezésrõl a vonatkozó jogszabályoknak31 megfelelõen gondoskodni kell, azaz a zöldfelületek tápanyagellátása során kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg/ha értéket.

24

2000. évi XXXV. tv.

25

28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet

26

219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet

27

27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet

28

9/2002 (III.2.) KöM-MöViM együttes rendelet

29

28/2004 (XII.25.) KvVM. rendelet

30

49/2001 (IV.3.) Korm. rendelet www.ter-halo.hu - 80 -

Tér-Háló Kft.


(2) (3) (4) (5) (6) (7)

(1)

A település területén a növényvédelemrõl szóló jogszabály32 elõírásainak megfelelõ folyamatos gyommentesítést el kell végezni. A területen a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló hatályos jogszabály33 elõírásait be kell tartani. A mezõgazdasági mûvelés alatt álló területek fejlesztésénél és új iparág telepítésénél a vonatkozó jogszabály34 elõírásait be kell tartani. A területen keletkezõ hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekrõl szóló és a köztisztaságról szóló jogszabályokban 35 foglaltakat be kell tartani. A területen az illegális hulladék- és törmelék-elhelyezést meg kell akadályozni. Hulladék csak zárt térben illetve gyûjtõ edényzetben tárolható. A település 1000 méteres védõtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bûzös, fertõzésveszélyes tevékenységet folytató telephely illetve szélerõmû nem létesíthetõ. Természetvédelem 17.§ Országos védelemben részesített természeti érték a településen a Pannonhalmi Tájvédelmi körzet elemei a vonatkozó jogszabály szerint36 az alábbiak: 0132, 0147, 0169, 0195/2, 0211, 0215, 0219, 0221, 0225-0227, 0229/1-2, 0231, 0234/1-4, 0235, 0236/1-2, 0237/1-2, 0238/2-4, 0240-0242, 0243/1-3, 0244/1-2, 0245-0248, 0250/1-2, 0250/4-5, 0251/3, 0252/4, 0253/3, 0253/6, 0254/3

31

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet

32

2000. évi XXXV. tv.

33

314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet

34

314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet

35

16/2002. (IV.10.) EüM rendelet, és 1/1986 ÉVM-EüM rendelet

36

19/1992. (XI. 6.) KTM rendelet www.ter-halo.hu - 81 -

Tér-Háló Kft.


(2) NATURA 2000 élõhely-védelmi irányelv alapján a településen védelemre tervezett területek az alábbiak: 0132/1-2, 0132/4-8, 0169, 0195/3-6, 0195/8-11, 0211, 0215, 0219, 0221, 0225/-0227, 0229/1-2, 0231, 0232, 0234/1-4, 0235, 0236/1-2, 0237/1-2, 0238/2, 0238/4-6, 0240, 0241, 0242, 0243/1-3, 0244/1-2, 0245/-0248, 0250/1-2, 0250/4-5, 0251/2-4, 0252/4, 0253/3, 0253/5-6, 0254/3, 0255.

VII. FEJEZET EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEK

(1) (2) (3) (4)

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

(8)

(1) (2) (3) (4) (5)

Pavilon jellegû építmények 18.§ Közterületen pavilon jellegû építmény csak közterület-alakítási terv alapján építhetõ. Pavilon jellegû építmény csak külsõ árusítással létesíthetõ illetve üzemeltethetõ, határozott idõtartamra. Pavilon jellegû építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparmûvészeti, képzõ- és fotómûvészeti termékek árusítása illetve turisztikai információ-szolgáltatás lehet. Pavilon jellegû építmény idõszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 30 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhetõ. Ebben az esetben közterület-alakítási terv készítése nem szükséges. Reklámberendezések, hirdetések, cégérek, díszkivilágítás 19.§ Óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott idõre helyezhetõ el. Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, illetve nemzeti regionális és községi események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott idõre helyezhetõ el. Épületen maximum 2 m2 felületû reklám helyezhetõ el. Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhetõ el. Az építési engedély alapján létesíthetõ ponyva és egyéb védõfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága a környezetet ne zavarja. Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedõen helyezhetõ el. Az építési engedély alapján létesíthetõ díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylõ hirdetõ berendezést az egyéb elõírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környezõ épületek és közterületek rendeltetésszerû használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élõhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezõtlenül ne befolyásolja. A létesítendõ díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévõ köz- illetve díszvilágításhoz. Kerítések 20.§ A tervezési területen kerítés az OTÉK 44.§ alapján létesíthetõ. A település területén kerítés csak telekhatáron létesíthetõ. A kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,0 métert. A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthetõ maximum 2,00 m magassággal. Telken belül az egyes külön használatú telekrészek maximum 1,50 m magas drótfonatos kerítéssel vagy élõsövénnyel választhatók el. Telken belül egyéb más kerítés nem létesíthetõ. Külterületen a kerítés anyaga fa, élõsövény ill. drótháló lehet, fa oszlopokkal. Betonoszlopok és beton lábazatok illetve tömör kerítés nem helyezhetõek el. Állattartás céljára szolgáló épületek 21.§ www.ter-halo.hu - 82 -

Tér-Háló Kft.


(1)

Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történõ elhelyezésénél az irányadó védõtávolságokat és más építési feltételeket az állattartás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.


Tér-Háló Kft.


(1)

(2) (3)

Egyéb épületek, építmények 22.§ Az épületek használatát kiegészítõ funkciójú épületek (jármûtároló, egyéb tárolóépítmények, kisipari vagy barkácsmûhely, mûterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) csak az épülettel egy tömegben, ahhoz csatlakozóan, vagy oldalhatáron álló beépítés esetén a fõ funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhetõ. Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett idõtartamára létesíthetõ. Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegû építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott idõre szóló engedély alapján helyezhetõ el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli idõben a területrõl el kell távolítani.

VIII. FEJEZET ÖVEZETI ELÕÍRÁSOK

(1) (2) (3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(1) (2) (3) (4)

37

Beépítésre szánt területek 23.§ A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzõi alapján helyi építési övezetekre tagolódik. Az övezeti elõírásokat az általános elõírásokkal együttesen kell alkalmazni. A tervezési területen belül a beépítés jellemzõ módja • SZ: szabadonálló • O: oldalhatáron álló Épületek elhelyezése: • Már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elõ- és oldalkert méreteknek egységesen az utcában, vagy az övezet területén már jellemzõen kialakult méretekhez kell igazodni. • Új beépítésû területeken ahol a szabályozási terv nem jelöl építési helyet vagy építési vonalat, az elõ-, oldal- és hátsókert méretek meghatározása az OTÉK 35., 36 §-ban foglaltak figyelembe vételével történhet. Az oldalhatáron álló beépítés esetén az elõkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen, a 18 méternél nagyobb szélességû építési telken az épület szabadon állóként is elhelyezhetõ. A 18 méternél keskenyebb telkek esetében az épületet az oldalhatárra kell helyezni. Lakó és vegyes területeken, kialakult beépítésû részeken, intézményi, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató funkció esetén a vonatkozó jogszabály37 által elõírt parkolószám közterületen is kialakítható a jogszabálynak megfelelõen, amennyiben az a telek 500 m-es körzetében megvalósítható. Mindenképpen a telken belül vagy közvetlenül a telek elõtti közterületszakaszon biztosítandóak a fenti funkciójú ingatlanok közvetlen mûködéséhez szükséges parkolók (árufeltöltés stb.) valamint a mozgáskorlátozottak számára kialakított elõírás szerinti számú parkoló. Az építési övezetek paramétereit területfelhasználási egységenként táblázatok összesítik. Lakóterületek Falusias lakóterületek 24.§ A lakóterületek övezeti tagolását a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1 SZ-1/2 és SZ-1/3 jelû szabályozási tervlapjai tartalmazzák. A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezõ- és az erdõgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézmûipari építmények elhelyezésére szolgál A falusias lakóterületen az OTÉK 14.§ (2) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetõk el. Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni

OTÉK 4. sz. melléklete illetve az OTÉK 42. § (11) www.ter-halo.hu - 84 -

Tér-Háló Kft.


(5)

Falusias lakóterületen nem helyezhetõ el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármû számára önálló parkolóhely vagy garázs illetve önálló garázs két jármû feletti célra. (6) A falusias lakóterületen építési munka az OTÉK 8.§ szerinti teljes közmûvesítettség megléte esetén végezhetõ –kivéve a 2. táblázat megjegyzés rovatában feltüntetett övezeteknél, ahol elegendõ a részleges közmûvesítettség. (7) A falusias lakóterületen a környezetvédelmi elõírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16.§ szerint kell alkalmazni. (8) Az új lakóterületen belül melléképítmény csak a fõ funkciót hordozó épülettel megegyezõ oldalhatáron helyezhetõ el. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fõ funkciót hordozó épület építménymagasságát, minimális magassági korlát melléképítmény esetében nincs. (9) A falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkezõ épület helyezhetõ el. (10) A TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2 és SZ-1/3 számú tervlapjain „ telek be nem építhetõ területe” jellel jelölt helyeken épületet, építményt elhelyezni nem lehet. Ezeken a területeken a beépítési százalék a telek beépíthetõ részére vonatkozik.


Tér-Háló Kft.


(11) A falusias lakóterületen belüli részletes övezeti elõírásokat az alábbi táblázat tartalmazza: 2. TÁBLÁZAT Az építési telekre vonatkozó mutatók

50

15

100

1500

4,5

2

L f-2

O

0,5

30

50

17

35

600

4,5

2

L f-3

O

0,5

30

50

15

60

900

4,5

2

L f-4

O

0,5

30

50

20

60

1200

4,5

2

L f-5

O

0,5

30

50

14

35

500

4,5

2

L f-6

O

0,5

30

50

15

40

600

4,5

2

L f-7

O

0,5

30

50

18

20

400

4,5

2

L f-8

O

0,5

30

50

20

30

600

4,5

2

L f-9

O

0,5

30

50

18

30

600

4,5

2

L f-10

O

0,5

30

50

14

50

700

4,5

2

L f-11

O

0,5

30

50

18

80

1440

4,5

2

L f-12

O

0,5

30

50

20

50

1000

4,5

2

L f-13

O

0,5

30

50

17

50

900

4,5

2

L f-14

O

0,5

20

60

15

60

900

4,5

2

L f-15

O

0,5

20

60

15

100

1500

4,5

2

L f-16

O

0,5

20

60

14

35

500

4,5

2

Területe (m)

Legnagyobb (m)

30

Legkisebb (m)

Szélessége (m)

0,5

Mélysége (m)

A legkisebb kialakítandó zöldfel ület (%)

O

Beépítési mód

L f-1

Övezeti jel

A megengedett legnagyobb b építettség (%)

Megengedett építménymagassága

SZTM (szintterületi mutató-M2/M2)

A kialakítandó új telek legkisebb

Az épületre vonatkozó mutatók

Az építhetõ terepszint feletti szintek száma

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

e-

Építési övezet

Megjegyzés

Vegyes területek Településközpont vegyes területek 25.§ (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintû igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetõen nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.


Tér-Háló Kft.


(2) A településközpont vegyes területen az OTÉK 16. § (2) és (3) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetõk el, a jelen § (3) bekezdés figyelembe vételével. (3) A településközpont vegyes területen nem helyezhetõ el önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjármûvek és az ilyeneket szállító jármûvek számára, valamint termelõ kertészeti építmény. (4) Az OTÉK 4. sz. mellékletében felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. (5) A településközpont vegyes területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közmûvesítettség megléte esetén végezhetõ. (6) A településközpont vegyes területen a környezetvédelmi elõírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. (7) A településközpont vegyes területen a részletes övezeti elõírásokat a következõ táblázat tartalmazza:

20

15

25

300

6,5

2

Vt-2

O

1,0

35

25

14

40

600

6,5

2

Területe (m)

Legnagyobb (m)

50

Legkisebb (m)

1,0

Mélysége (m)

O

Beépítési mód

Vt-1

Övezeti jel

Szélessége (m)


A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)



Az építhetõ terepszint fel etti szintek száma

Az építési telekre vonatkozó mutatók

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)



Építési övezet

Megjegyzés

Gazdasági területek 26.§ (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelõen a gazdasági területeket • kereskedelmi szolgáltató gazdasági (Gksz) • ipari egyéb gazdasági (Gip) területekre bontja. (2) A G ksz jelû övezetekben az elõírt maximális átlagos építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtõ) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 2 %-át. (3) A gazdasági területek övezeti tagolását a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelû szabályozási tervlapjai tartalmazzák. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek 27.§ (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsõsorban nem jelentõs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19. § (2), (3) bekezdései szerinti épületek helyezhetõk el, az alábbi táblázat elõírásainak figyelembe vételével. (3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármû elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni. (4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közmûvesítettség megléte esetén végezhetõ. www.ter-halo.hu - 87 -

Tér-Háló Kft.


(5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a környezetvédelmi elõírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. (6) A G ksz jelû övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak. (8) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/3 jelû szabályozási tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelezõ védõfásítást kell telepíteni.


Tér-Háló Kft.


(8) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül a részletes övezeti elõírásokat a következõ táblázat tartalmazza: 3. TÁBLÁZAT Az építési telekre vonatkozó mutatók


A legkisebb kialak ítandó zöldfelület (%)

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m)

Legn agyobb (m)


G ksz-1

O

1,5

50

20

-

-

1000

4,5

2

G ksz-2

O

1,5

50

20

-

-

1000

7,5

3

Legkisebb (m)

A megengedett legn agyobb beépítettség (%)


SZTM (szintterületi mutatóM2/M2)


Beép ítési mód


Övezeti jel

Építési övezet

Megjegyzés

Gip

SZ

1,5

30

50

-

-

3000


-

7,5

Megjegyzés

Az építhetõ ter epszint feletti szintek száma

Legn agyobb (m)

Legkisebb (m)

Az épület megengedett építménymagassága

Területe (m)


Mélysége (m)


Szélessége (m)


A legkisebb kialakítandó zöldfel ület


SZTM (szintterületi mutató)

Beép ítési mód

Övezeti jel

Építési övezet

A megengedett legnagyobb b eépítettség (%)

Ipari egyéb gazdasági területek 28.§ (1) Az ipari gazdasági terület elsõsorban a nem jelentõs zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az ipari gazdasági területen az OTÉK 20. § (3), (4), (5) bekezdései szerinti épületek helyezhetõk el, a 6. számú táblázat elõírásainak figyelembe vételével. (3) Az ipari gazdasági területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármû elhelyezési igényt az OTÉK 42 §. alapján kell teljesíteni. (4) Az ipari gazdasági területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti részleges közmûvesítettség megléte esetén végezhetõ. (5) Az ipari gazdasági területen a környezetvédelmi elõírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. (6) A G ip jelû övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak. (7) Az ipari gazdasági területen belül a részletes övezeti elõírásokat a következõ táblázat tartalmazza:

3

Egyéb ipari elsõsorban nem jelentõs zavaró hatású funkció elhelyezésére szolgál

Tér-Háló Kft.



Tér-Háló Kft.


(1)

(2)

(3)

(1)

(2) (3) (4) (5) (6) (7)

Különleges területek 29.§ A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhetõ építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentõs hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külsõ hatásaitól is védelmet igényelnek) az OTÉK 10-23 §-ok szerinti területektõl eltérõ területek. A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságainak megfelelõen a különleges területeket a) Idegenforgalmi területek (K if) b) Temetõ (Kt) c) Régészeti terület (Kr) A különleges területek övezeti tagolását a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelû szabályozási tervlapjai tartalmazzák. Idegenforgalmi terület 30.§ A Kif jelû különleges idegenforgalmi területen elhelyezhetõek: a turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei, vendéglátó létesítmények, a pihenést és sportolást, testedzést, szabadidõs tevékenységet szolgáló épületek ,építmények, vadaspark, a terület fenntartásához szükséges épületek, nem jelentõs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény (melyeknek a szennyezési kibocsátási paraméterei nem haladják meg a lakóterületre elõírt maximum értékeket), a tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás, parkoló, igazgatási és irodaépületek. A terület fenntartásához szükséges épületek Az idegenforgalmi területen nem valósítható meg önálló hulladéklerakó. Az idegenforgalmi területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármû elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni. Az idegenforgalmi területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti részleges közmûvesítettség megléte esetén végezhetõ. Az idegenforgalmi területen a környezetvédelmi elõírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. Az idegenforgalmi területen a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2 jelû szabályozási tervein jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelezõ védõfásítást kell telepíteni Az idegenforgalmi területen belül a részletes övezeti elõírásokat a következõ táblázat tartalmazza:

0,5

20

70

-

-

3 000

Temetõ területek www.ter-halo.hu - 91 -

7,5

Az építhetõ terepszint f eletti szintek száma

SZ

Legn agyobb (m)

Mélysége (m)

K if

Területe (m)

Szélessége (m)




A megengedett legn agyobb beép ítettség (%)




Beépítési mód


Övezeti jel

Építési övezet

Legkisebb (m)

4. TÁBLÁZAT

3

Megjegyzés

Tér-Háló Kft.


(1)

(2)

(3) (4)

31.§ A temetõ területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhetõ el. A fõ funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 4,5 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetõs épület helyezhetõ el. A temetõ kerítése csak természetes anyagból (kõ, tégla, fa) készíthetõ. A kerítés kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésû és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belsõ oldalán a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelû tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védõfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni. A temetõben lévõ sírjelek magassága nem haladhatja meg kõ esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert. A temetési helyek a temetõ területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály38 betartása kötelezõ.

(1)

K

K

-

-

K

4,5

Megjegyzés

Az építhetõ terepszint f eletti szintek száma

0,2

Legn agyobb (m)

SZ

Területe (m)

Mélysége (m)


Szélessége (m)




A megengedett legn agyobb beépítettség (%)



K t-1


Beép ítési mód

Övezeti jel

Építési övezet

Legkisebb (m)

5. TÁBLÁZAT

2

Régészeti terület 32.§ A különleges régészeti területen csak a Villebald-domb régészeti feltárásához és bemutatásához szükséges építési tevékenység folytatható, és az ahhoz szükséges építmény építhetõ.

Beépítésre nem szánt területek

(1) (2)

(3)

38

Közlekedési- és közmûterületek 33.§ A közlekedési és közmû elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fõ- és gyûjtõ utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak. A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelû szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegû, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintû úttervek alapján határozhatók majd meg. Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, térszín alatti parkoló és közmûvek létesíthetõk, illetve növényzet telepíthetõ.

145/1999.(X.1.) Korm. rendelet www.ter-halo.hu - 92 -

Tér-Háló Kft.


(4)

(5) (6) (7) (8) (9)

(10)

(11) (12) (13)

Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendõ az út kialakításával egyidejûleg. Meglévõ utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezõen kialakítandóak. A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelõjének hozzájárulásával lehet. Az útkeresztezõdésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhetõ el. A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati elõírásoknak megfelelõen biztosítani kell. A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülõ építmények a gyalogos közlekedés elsõbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjármûvel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani. A közlekedési területek és közlekedési zöldterületek térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kõ, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetõek el. Az itt elhelyezendõ építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható. A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkeresztmetszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati elõírásoknak megfelelõen kell biztosítani. A külterületi utak tengelyétõl mért 6-6 méteres távolságon belül építmény nem helyezhetõ el. A tervezési területen az útkategóriák az alábbiak: a) Országos fõutak KÖ f b) Országos mellékutak KÖ m c) Településközi utak KÖt d) Helyi gyûjtõutak KÖ gy e) Kiszolgáló utak KÖ f) Gyalogos közlekedési terület KÖ gya

82. sz. országos fõút Országos fõút

B.IV.b.C.

Településközi út

Lakóutcák - tervezett Kiszolgáló út

Javasolt, vagy kialakult szabályozási szélesség

40,00

Kialakult

30,00

Kialakult

B.V.c.B.

22,00

12,00 – 22,00 kialakult

B.VI.d.B.-C

12,00

12,00

8225. sz. (Pannonhalma felé) és B.IV.b.C. 8226. sz. Országos mellékút Fõúti paraméterrel (Tarjánpuszta felé) közút Paphegy és Lukashorog út

Szabályozási szélesség

Közúti tervezési osztály

Útkategória

Útszám, útnév

A tervezési területen lévõ utak tervezési osztályba sorolása és szabályozási szélessége a következõ:


Tér-Háló Kft.


Lakóutcák -meglévõ Kiszolgáló út

B.VI.d.B.-C

16,00 javasolt kialakult

11,00-16,00

(14) Az egyéb közlekedési területek a következõk: a) Közlekedési területen belüli zöldfelület KÖ z A közlekedési területen belüli zöldfelület a növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közpark jelleggel kell kialakítani. Zöldterületek 34.§

(1) Zöldterület az állandó növényzettel fedett közpark területe. (2) A közpark területén elhelyezhetõek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények. (3) A közpark területen terepszint alatti parkoló nem létesíthetõ. (4) A közpark területen az OTÉK 27 § (2)-(3)bekezdés elõírásait alkalmazni kell. (5) A zöldterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kõ, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetõek el. (6) A közpark területen a részletes övezeti elõírásokat a következõ táblázat tartalmazza:

(1)

(2) (3)

2

75



Legkisebb (m)

Területe (m)

Mélysége (m) -

-

K

-

3,5

Megjegyzés



Legn agyobb (m)


Szélessége (m)

0,02

A legkisebb kialakítandó zöl dfelület (%)

SZ

A megengedett legnagyobb beép ítettség (%)


Zkp


Beépítési mód

Övezeti jel

Övezet

1

Erdõterületek 35.§ A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelõen az erdõterületeket a) Védelmi (védett és védõ) ( E v ) b) Gazdasági (E g) területre bontja Az erdõterületek övezeti tagolását a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelû szabályozási tervlapja tartalmazza. A gazdasági célú erdõ területén a 100.000m2-t (10 ha) meghaladó telken az erdõ rendeltetésének megfelelõ építmény helyezhetõ el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg.


Tér-Háló Kft.


(4) (5)

(1)

(2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12)

(13) (14)

A gazdasági erdõ területeken épületek hiányos közmûvesítettség mellett is elhelyezhetõk, amely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában. A védõerdõ területe elsõdlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védõerdõ területén építmény nem helyezhetõ el. Mezõgazdasági területek 36.§ A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelõen a mezõgazdasági területeket a) M sz Szántóterület b) M r Rét és legelõ területe c) M k Mezõgazdasági kert terület d) M n Mezõgazdasági nádas terület A mezõgazdasági területek övezeti tagolását a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelû szabályozási tervlapja tartalmazza. A mezõgazdasági területeken építményt a vonatkozó jogszabály39 alapján lehet elhelyezni, figyelembe véve jelen § elõírásait. Természetvédelemmel érintett területeken épület, építmény nem helyezhetõ el, birtokközpont nem alakítható. A település huzamos emberi tartózkodásra alkalmas épület építését lehetõvé tévõ beépítésre szánt területeitõl 500 m-es védõtávolságon belül nagylétszámú állattartásra szolgáló épület, létesítmény nem építhetõ. A mezõgazdasági területen elhelyezhetõ gazdasági funkciójú épületek építménymagassága maximum 9,50 m lehet. Különálló lakóépület építménymagassága maximum 4,50 m lehet. Birtoktest és birtokközpont alakítása esetén a vonatkozó jogszabály40 elõírásait kell alkalmazni, figyelembe véve jelen § elõírásait. Birtokközpont beépítése csak olyan módon történhet, hogy a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerû használatát ne korlátozza, valamint a természeti értékek megõrzését ne veszélyeztesse. Birtokközpont telkén az (1) bekezdésben felsoroltakon túl tájba illeszkedõen elhelyezhetõ sport, vendéglátó, szálláshely funkciójú épület, maximum 9,5 m építménymagassággal. Birtokközpont beépített területrészének határán zöldsáv, legalább kétsoros fasor telepítendõ. A birtokközpont építési engedélyezési tervének a birtokközpont kialakítására vonatkozó kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia. Egyéb mezõgazdasági területek a mûvelés alól kivett anyaggödör, udvar stb. területek. A mezõgazdasági területeken meglévõ a deflációs hatást csökkentõ fasorokat, erdõsávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerû pótlását el kell végezni. A mezõgazdasági táblák szegélyei mentén a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védõerdõsávokat kell ültetniük. Mezõgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol épületek kerültek elhelyezésre. A mezõgazdasági területeken épületek hiányos közmûvesítettség mellett is elhelyezhetõk, amely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában. A rét mûvelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.

(15) (16) (17) A mezõgazdasági kert területek elsõsorban a gyümölcs- és zöldségtermesztés, illetve a rekreációs hobbitelkek területei. A területen állattartó épületek, komposztáló, siló, trágyatároló és provizórikus jellegû épület nem helyezhetõ el. (18) A mezõgazdasági kert területen a részletes elõírásokat a következõ táblázat tartalmazza: Övezet

39 40



OTÉK 29. § (3)-(4) OTÉK 29. § (5)-(8) www.ter-halo.hu - 95 -


Megjegyzés

Tér-Háló Kft.

9024 Gyõr, Babits M. u 17/A.

(1) (2) (3)

(4)

(5) (6)

41

-

-

K

-

3,5


Legn agyobb (m)

Legkisebb (m)

80

Területe (m)

10

Mélysége (m)

0,2



Szélessége (m)


SZ


Beépítési mód

Mk

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

Övezeti jel

Ravazd Településrendezési terv 2007

1

Lakófunkció egy ingatlanon max. 40 m2 lehet

Vízgazdálkodási területek 37.§ A vízgazdálkodási területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezetõ árkok medre és partja illetve a tavak területei tartoznak. A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály41 elõírásainak megfelelõen lehet. A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetõsége érdekében a fenti jogszabályban 39 elõírt mértékû parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben, a jogszabály39 3. § (3) megfelelõen lehet. A tervezési területen belül a szabályozási terven a vízgazdálkodási területek: a) Vízgazdálkodási terület (V) b) Halastó (V ht) A vízgazdálkodási területeket a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelû szabályozási tervlapja tartalmazzák. A vízgazdálkodási területen az OTÉK 30. § (2) bekezdésben foglalt építmények helyezhetõek el. A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak elvi építési engedély alapján végezhetõ.

21/2006. (I.31.) Korm. rendelet www.ter-halo.hu - 96 -

Tér-Háló Kft.


IX. FEJEZET ALKALMAZÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett területek 38.§ (1) Elõvásárlási joggal érintett ingatlanok: 1070, 1059, 969/2, 909, 1029, 3984, 1266, 1267, 1268 hrsz.-ú területek közlekedés-fejlesztési célra. Ahol a teleknek csak egy részét érinti az elõvásárlási jog a TH-05-02-11 sz. tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3, SZ-2, SZ-5 tervlapja szerint, ott az önkormányzat csak a telek érintett részére vonatkozóan kívánja az e rendelet szerinti elõvásárlási jogát gyakorolni. (2) Beültetési kötelezettséggel érintett területek: • a gazdasági és ipari területeken a szabályozási terven jelölt, telken belüli 10 m-es sávja (3) A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a tervezett jogintézményt a földhivatali ingatlannyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(1) (2)

Alkalmazási rendelkezések 39.§ Az épület homlokzatától mért 3 méter széles teleksávon belül legfeljebb 3 m mély terepszint süllyesztéssel kialakított bevágás, angolakna, az építménymagasság számításánál figyelmen kívül hagyható. A kötelezõ zöldfelület számításánál a zöldfelületek a termõréteg vastagságának függvényében az alábbi arányokkal vehetõk figyelembe: Termõréteg vastagsága (cm) ƒ20 ƒ30 ƒ40 ƒ50 ƒ60 ƒ70 ƒ80 ƒ90 ƒ100

(3)

A zöldfelület számításnál figyelembe vehetõ arány, a teljes területi értékhez viszonyítva (%) 20 30 40 50 60 70 80 90 100

A zöldfelület kötelezõen elõírt mértékébe nem számíthatók bele a csapadékvíz áteresztõ burkolatok (kavics, kõzúzalék, gyephézagos burkolat, gyeprács), vízfelületek, falra futtatott zöldfelületek.


Tér-Háló Kft.


Hatálybalépés 41.§

(1) (2)

Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejûleg Ravazd község képviselõtestületének ………. számú rendelete a település helyi építési szabályairól hatályát veszti. Jelen rendelet elõírásait a hatályba lépést követõen indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelû szabályozási tervlapjaival együtt érvényes.

..................................... jegyzõ

.......................................... polgármester

A rendelet kihirdetésre került: Ravazd, 2008 ......................................................

..................................... jegyzõ


Tér-Háló Kft.


1. számú melléklet Értelmezõ rendelkezések (fogalom-meghatározások) (1) (1) (2) (3)

Irányadó telekhatár: az irányadó telekhatár betartása nem kötelezõ, a HÉSZ övezeti és egyéb elõírásainak megfelelõen alakíthatók telkek az irányadó telekhatárral meghatározottól eltérõen is. Telekszélesség: A telek oldalvonalára (oldalhatár) merõleges vetületi mérete az építési hely elõ- és hátsókerti határvonalai között. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti elõírások minimális telekszélességre vonatkozó paraméterét.) Telekmélység: a telek közterület vagy magánút felõli határvonalára merõleges vetületi mérete. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti elõírások minimális telekmélységre vonatkozó paraméterét.) Védett terület: bármilyen, az épített környezet védelmére vonatkozó kategóriával érintett terület (mûemlék, mûemléki környezet, helyi védett objektum, utcaképi védelemmel érintett terület). 2. számú melléklet Intézkedési terv

(1)

A rendezési terv által helyi védelemben részesített objektumok esetében a védelem intézményét a földhivatali ingatlannyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(2)

A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a vonatkozó jogintézményt a földhivatali ingatlannyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(3)

A hegyi részek beépítése csak az erre a területre kidolgozott és megvalósított csapadékvíz-elvezetõ rendszer mûködése esetén lehetséges. A hegyi részekre a csapadékvíz-elvezetés részletes terveit ki kell dolgozni.

(4)

A hegyi részek beépítése csak a tervben meghatározott ütemezésnek megfelelõen történhet, a meglévõ lakóterületekhez kapcsolódóan fokozatosan haladva tovább.

(5)

A fõút mentén kialakítandó kerékpárút engedélyezési terveit el kell készíteni.

(6)

A 82. számú út elkerülõ szakaszán kialakítandó csomópontok tanulmánytervét el kell készíteni. 3. számú melléklet Az OTÉK elõírásainál megengedõbb követelmények

A HÉSZ az alábbi helyeken tartalmaz az OTÉK elõírásainál megengedõbb paramétereket: (1) 33. § A tervezési területen belüli egyes utak szabályozási szélessége a kialakult beépítés figyelembe vételével


Tér-Háló Kft.


III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT Elhelyezkedés, domborzat Ravazd a Dunántúli középhegység (nagytáj) Bakonyvidék mezotáján Pannonhalmi- dombság kistáján fekszik. A kistáj Gyõr-MosonSopron és Veszprém megye területén fekszik. A kistáj területe mintegy 300 km2 .A Pannonhalmi dombság (Sokoró) három vonulatát (Pannonhalmi-. Ravazd - Ménfõcsanaki -, és Gyõrszemerei dombság) két nagyobb völgy osztja fel. A település a Ravazd-Csanaki vonulat keleti részén található, amely a kistáj egyik legértékesebb mezõgazdasági területe 42. Területhasználat Ravazd tájszerkezetében a dombvidéki és a síkvidéki tájszerkezeti elemek ötvözõdnek. A tájhasználatban várható változás, hogy a beépítésre szánt terület összterülete a szántóterületek és a jelenlegi zártkerti területek rovására növekszik. A lakóterületi fejlesztések nagy része a jelenlegi kertterületeken kerül megvalósításra. A gazdasági területfelhasználás helye szántó mûvelési ágú területeket vesz igénybe. Jelentõs beavatkozások a tájba a tervezett vonalas infrastrukturális elemek (országos és településközi utak). Ezek nyomvonalvezetésénél, melyekre tanulmányterv is készült a tájba való illesztést, a fasorok telepítését kiemelt fontossággal kell kezelni. A beépítésre szánt területek fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy a tervezett lakóterületek a már meglévõ ilyen funkciójú területek közelében, azokhoz csatlakozóan helyezkedjenek el, mert így a természetközeli területek kevésbé vannak változásnak kitéve. Az új lakóterületek és a kereskedelmi gazdasági ill. sport és szabadidõs területek szabályozási elõírásai során – a kötelezõ telken belüli védõfásítás elõírásával, védõfasor, védõerdõ kialakításának elõírásával - kívántuk a fejlesztések tájba illesztését elõsegíteni. Elsõrendû fontosságú a település táji megjelenésének védelme. Fontosnak tartjuk a települést övezõ nagy kiterjedésû erdõterületek védelmét, valamint az itt fellelhetõ flóra és fauna világot. Javasoljuk továbbá a meglévõ szántók táblaméreteinek csökkentését és a szegélyek, védõfásítások pótlását és új az utakat kísérõ védõfasorok telepítését. Emellett javasoljuk a csatornák, vízelvezetõ árkok, vízfelületek mentén fasorok, ligetes, erdõs, bokros területek kialakítását. Ezek alapvetõ fontosságúak a táj jellegének megõrzéséhez és a szélerózió elleni védelem szempontjából egyaránt. A tájrendezési és szabályozási terveken jelöltük a fasorok helyét.

1.1. Konfliktusok A gazdaság résztvevõinek eltérõ érdekei a településen táj- és területhasználati konfliktushelyzeteket idéznek elõ. A település legjelentõsebb konfliktushelyzetei a gazdasági területek és a meglévõ természeti környezet között élezõdnek ki, illetve a meglévõ gazdasági funkciójú területek és a lakó, valamint sport-szabadidõs területek között vannak. A konfliktusokat a tájrendezési tervlap tartalmazza.

1.2. Fejlesztési javaslat A fokozottan érzékeny természeti területeken (pl. Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet és a NATURA 2000 területek, természetvédelmi területek és a Pándzsa-völgy védett területei) olyan természetkímélõ gazdálkodási módokat kell alkalmazni, amelyek biztosítják az élõhelyek védelmét, a biodiverzitás, a tájképi és kultúrtörténeti értékek együttes megõrzését. A területhasználat változása A mezõgazdasági szántóterület a tervezett lakóterületek és gazdasági területek kialakításával kismértékben csökken. Jelenleg a földek magántulajdonban vannak, egyéni gazdálkodók mûvelik a területeket. Ebben az ágazatban a versenyképesség megtartásához az EU csatlakozás után elengedhetetlenül szükséges lesz a technológiai fejlesztés. Csak piacképes termékek /pl. bio termékek/ elõállításával folytatható hosszú távon a gazdálkodás. Ez elõsegítheti a környezetkímélõ gazdálkodás elterjedését is. A különbözõ területi fejlesztések mellett megjelöltük azokat a fõ közlekedési útvonalakat – majdani állami mellékutakat és településközi ill. mezõgazdasági utakat – és vízfolyásokat melyek mellé védõfasort kell a jövõben telepíteni. A védõfasorok nyáron jó szolgálatot tesz-

42

A térségfejlesztés. 3. o. www.ter-halo.hu - 100 -

Tér-Háló Kft.


nek a szélerózió elleni védelemben a szántóföldeken, télen pedig a hófúvás ellen jelentenek védelmet. Emellett jelentõs tájesztétikai értéket képviselnek. A zöldfelületi rendszer fejlesztése A zöldfelületi rendszer minõségi és mennyiségi fejlesztése egyaránt hozzájárul a települési környezet kedvezõbbé és vonzóbbá tételéhez. Ravazd község szép táji környezetben található, a domborzati és növényborítottsági adottságok, a változatos, több helyütt mozaikos tájszerkezet nagyon kellemes, élhetõ életteret biztosít. A település zöldfelületi rendszere sokrétû, elemei mind a külterületen, mind a belterületen összefüggõ hálózatot alkotnak. A hálózat értékét jelzi, hogy a település területének egyes részei (néhol egymást fedve) részét képezik az országos ökológiai hálózatnak, a Natura 2000 rendszernek és a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetnek. A zöldfelületi rendszer elemei közül kiemelkednek az erdõterületek. További állandó borítottságú területek a rét és a legelõterületek, valamint a gyümölcsösök és a szõlõmûvelésû területek (kertterületek) és a vízfolyást kísérõ nádasok. A Pándzsa-ér nádassal sûrûn benõtt medre és partja gondozatlan, magas víz esetén a víz gyors levonulását akadályozza, tisztítását így nem csak esztétikai ok indokolja. Az idõszakosan növényzettel fedett szántók magas aránya csökken a tervezett beépítések és erdõtelepítések miatt. Az eddig felsorolt elemek kül- és belterületen egyaránt megtalálhatók. A következõ zöldfelületi elemek azonban már belterületre esnek. Kiterjedésük, méretük az elõbb felsorolt elemekénél jóval kisebb, viszont hatásuk a települési környezetre, azon belül a lakókörnyezetre közvetlen, ezért nagyon intenzív. Utcai fasorok. Egységes, egyöntetû fasor csak a falusi utcák néhány szakaszán találhatók, akkor is jellemzõen csak egyoldali fasorként. Néhány utcában még találunk részleges, vegyes fasorokat, több helyütt azonban az utca szélesség (keskenysége), a közmûvek vezetése és a kétoldali árok mérete nem tette lehetõvé fasor kialakítását. Mindezek ellenére az utcakép nem hiányos, a lakóházak elõkertjeinek gondozott, fejlett növényzete és az árkok rendszeresen karbantartott gyepfelülete pótolja a fák hiányát. A település újabb utcáiban (Vörösmarty u, Petõfi u. és a Lehel utca) az utca szélessége lehetõvé teszi a kétoldali fasor telepítését. Ezen utcákban erõsíteni kell a lakók törekvését a fasor kialakítására és törekedni kell arra, hogy a fasor egy vonalba telepített, egységes, azonos fafajból álló legyen. Javasolt a hárs, vadgesztenye, szil vagy juhar, esetleg a dió. A településen található temetõ gondozott, jól megközelíthetõ, jól felszerelt, megfelelõen ellátott, vagyis parkolási lehetõség szûkös ugyan, de ravatalozó, vízvételi lehetõség, hulladékgyûjtés és elszállítás van. A temetõ különlegessége a belõle nyíló kilátás a környezõ területekre. A sportpálya jelentõs zöldfelületi létesítmény, gondozott, megközelítése jó. Az intézmények kertjei szintén jelentõs zöldfelülettel rendelkeznek. Kiemelt helyzetû a Polgármesteri Hivatal, valamint a templom körüli zöldterület. A zöldfelületi rendszer jelentõs elemeinek tekinthetõk a lakótelkek egységesen be nem építhetõ hátsó kertrészei. A településen közpark nem található, funkcióit más zöldfelületi elemek vették át (gyalogos zónák kijelölése, játszótér kialakítása, intézménykert megnyitása közhasználat számára). A település bõvítésével szükségessé válik közpark kijelölése és kialakítása. A 82. sz fõút és az Ország út között lévõ településközponti területen a Polgármesteri Hivatal mögött lenne lehetõség közpark megvalósítására. A Béla Király kútja (3006. hrsz).és a szomszédos (3005 és 3007. hrsz-ú) telkeket közparkként jelöltük. A Szõlõhegy úton a 915- 929 hrsz-ú telkek esetén az út és az árok közti területet szintén zöldfelületként tervezzük szabályozni. A településen jelenleg nem található játszótér. Anyaghasználatában kifogástalan, jól fenntartott, körbekerített, jól felszerelt (fedett padok, szemetes), könnyen megközelíthetõ, több korosztály igényét is kielégítõ játszótér szintén a tervezett központi zöldterületen tervezett. A védett értékek környezete rendezett. További említést érdemelnek a település földtani/geológiai szempontból érdekes mélyútjai, vízmosásai, eróziós völgyei, az itt használt elnevezéssel a horgasok vagy horgok. A horgok a táj képének meghatározó elemei, ezért védendõk. A homokos-löszös talajú dombvidéki táj jellegzetes képzõdményei elágazó rendszert alkotnak. A természetes kialakulású horgok a löszmélyút természeti képzõdményhez hasonlóan a nagy mennyiségben összegyûlõ és hirtelen, nagy sebességgel lezúduló csapadékvíz elvezetésére kialakult, állandóan változó, formálódó terepmélyedések. Nyomvonaluk megmutatja az eredeti tereprõl levezetõ legrövidebb, legmeredekebb, tehát a víz számára a leggazdaságosabb utat. A horgok nyomvonalát a természet alakította ki, jelenlegi formájukhoz azonban az emberi beavatkowww.ter-halo.hu - 101 -

Tér-Háló Kft.


zás nagyban hozzájárul. A mélyedéseket, kihasználva a természet adta lehetõségeket, közlekedésre használják. (Sajnos néhány helyen illegális szemétlerakóként is funkcionálnak a mélyebb, nem használatos, emberi szem elõl eltakart horgok.) A gyalogos és kerékpáros, de még inkább a gépjármû forgalom hatására a homokos talaj tömörödik. Ugyanakkor a használat során az állandó letaposás miatt a növényzet nem tud megtelepedni a felületen, így a horog teljesen csupasszá válik. Esõzések alkalmával az ilyen horgok szinte járhatatlanok, a talaj homoktartalma miatt mély sárréteg alakul ki, az agyagtartalom pedig rendkívül csúszóssá teszi az utat. A településen több, használaton kívüli, vagyis az ember által nem, vagy csak gyalogos forgalomhoz használt horog mutatja, milyen gyorsan kap újra teljes növényborítást a mélyút. Természetesen a növényzettel fedett horgok mérete (szélessége, mélysége, a partfalának meredeksége) messze elmarad a fedetlen felszínûekétõl. Néhol ez utóbbiak magassága eléri a 6-8 métert.


Tér-Háló Kft.


1.3. A település biológiai aktivitásértékének változása A település jelenlegi biológiai aktivitás értékének számítása:

Értékmutató

Biológiai a ktivitás érték

Lakóterület - falusias Településközpont vegyes Különleges területek együttesen Egyéb ipari terület Gazdasági, kereskedelmi – szolgáltató terület

Meghatározott legkisebb zöldfelületi arány

Területhasználat

Terület (ha)

Beépítésre szánt területek

130,8 ha 2 ha 0,8 ha 5,64 ha

65,4 ha (50%) 0,4 ha (20%) 0,56 ha (70%) 2,82 ha (50%)

2,5 0,7 3,5 0,3

327 1,4 2,8 1,692

5,7 ha

1,14 ha (20%)

0,3

1,71

Biológiai aktivitás érték

Gazdasági erdõ terület Mezõgazdasági terület - szántó Mezõgazdasági terület – rét, legelõ, gyep Mezõgazdasági terület - kert Mezõgazdasági terület - nádas Vízgazdálkodási terület Közlekedési terület - fõút Közlekedési terület – országos mellékút Közlekedési terület – kiszolgáló közutak

Értékmutató

Területhasználat

Terület (ha)


1451 ha 853 ha

6 3

8706 2559

106 ha

6

636

119,6 ha 8,2 ha 46,1 ha 8 ha

6 7 6 1,2

717,6 57,4 276,6 9,6

11 ha

1,4

15,4

106,16 ha

1

106,16

A TELEPÜLÉS JELENLEGI BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE


13418,36

Tér-Háló Kft.


A település tervezett biológiai aktivitás értékének számítása:

Értékmutató

Biológiai a ktivitás érték

Lakóterület - falusias Településközpont vegyes Különleges területek együttesen Egyéb ipari terület Gazdasági, kereskedelmi – szolgáltató terület

Meghatározott legkisebb zöldfelületi arány

Területhasználat

Terület (ha)

Beépítésre szánt területek

125,5 ha 3,2 ha 44,6 ha 5,64 ha

62,75 ha (50%) 0,64 ha (20%) 31,22 ha (70%) 2,82 ha (50%)

2,5 0,7 3,5 0,3

313,75 2,24 156,1 1,692

3,3 ha

0,66 ha (20%)

0,3

0,99

Biológiai aktivitás érték

Gazdasági erdõ terület Mezõgazdasági terület - szántó Mezõgazdasági terület – rét, legelõ, gyep Mezõgazdasági terület - kert Mezõgazdasági terület - nádas Vízgazdálkodási terület Közlekedési terület - fõút Közlekedési terület – országos mellékút Közlekedési terület – kiszolgáló közutak

Értékmutató

Területhasználat

Terület (ha)


1451 ha 825,3 ha

6 3

8706 2475,9

102,5 ha

6

615

113,5 ha 8,2 ha 46,1 ha 8 ha

6 7 6 1,2

681 57,4 276,6 9,6

9,73 ha

1,4

13,62

108,46 ha

1

108,46

A TELEPÜLÉS TERVEZETT BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE A számítások alapján a település biológiai aktivitásértéke a fejlesztések megvalósulása után nem csökken.


13418,36

Tér-Háló Kft.


2. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT 2.1. Levegõtisztaság-védelem Mivel Ravazdon szennyezõ jellegû ipari termelés nem volt, illetve a terület növénytakaróval erõsen borított, a levegõ nem jelentõsen szennyezett. A fõbb közlekedési utak mentén találkozhatunk a belsõ égésû motorok káros szennyezõanyag kibocsátásával. A településen már megtörtént a gáz hálózat bevezetése, azonban alacsony a rácsatlakozott lakások aránya. A fûtési szezonban a település domborzati adottságai miatt magas légnyomás esetén a káros szennyezõdések könnyen felhalmozódhatnak a völgyi részeken. Távlati célként a levegõminõség javítását jelöljük meg. A levegõt szennyezõ pont- és diffúz források káros hatásait meg kell szüntetni, a lakossági légszennyezést mérsékelni kell. Határértéket meghaladó emisszióforrás jelenleg nincs a település területén belül, létesítése és üzemeltetése a jövõben sem engedhetõ meg. A tervezett funkciók megvalósítása során a módosított 21/2001 (II.14.) kormányrendelet elõírásait be kell tartani. A tervezett gazdasági területek szennyezõanyag kibocsátását a létesítés elõtt a környezetvédelmi hatósággal egyeztetve kell maximálni.

2.2. Zaj és rezgésvédelem A településen jelenleg nincs üzemi tevékenységbõl származó káros zajterhelés. A kialakításra kerülõ létesítményekre vonatkozó zajterhelési határértékek megállapításánál a zaj és rezgésvédelemrõl szóló hatályos rendeletben 43 foglaltak irányadóak. A zajkibocsátási határérték megállapításánál e rendeletben meghatározott határértéket javasoljuk figyelembe venni. Zajterhelési szempontból a településen a közlekedési zaj okoz problémát a 82. sz. fõúton. Az átmenõ forgalom nagynak tekinthetõ, valamint a fõút közvetlenül a házak mellett fut, a távolságból adódóan a rezgéshullámok károsítják a lakóházakat. A tervezett új településközi utak nyomvonala nem vet fel zajvédelmi kérdéseket a község területén. A vonatkozó 44 rendeletben foglaltak szerint az országos fõközlekedési, gyûjtõ- és lakó utak mellett az új tervezésû és megváltozott területfelhasználású területeken a megengedett zajhatárértékek a jogszabály által elõírt határértéket nem haladhatják meg. Sor-

Határérték (L TH) az L AMkö megítélési szintre

Zajtól védendõ terület

szám

(dB) üdülõ-, lakóépületek és kiszolgáló közintézmények

út;

átmenõ gyûjtõút;

összekötõút; autópálya;

autóút;

forgalomtól elzárt területe-

vasúti mellékvonal és autóbusz-pályaudvar;

ken;

pályaudvara;

pihenésre

kijelölt

közterületeken

lõtér,

illetve

terállomás,

repü- vasúti fõvonal és pályahelikop- udvara; repülõtér, illetve -leszál- helikopter-

lóhely mentén

állomás,

-leszálló-

hely mentén

1.

nappal

éjjel

nappal

éjjel

nappal

éjjel

nappal

éjjel

6-22 óra

22-6 óra

6-22 óra

22-6 óra

6-22 óra

22-6 óra

6-22 óra

22-6 óra

45

35

50

40

55

45

60

50

ias, falusias, telepszerû beépítésû)

50

40

55

45

60

50

65

55

Lakóterület (nagyvárosias beépíté-

55

45

60

50

65

55

65

55

60

50

65

55

65

55

65

55

Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része

2. 3.

Lakóterület (kisvárosias, kertváros-

sû), vegyes terület 4.

Gazdasági terület és különleges terület

3. számú melléklet a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelethez 43

21/2001. (II.14.) Kormányrendelet

44

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet

I.

közötti forgalom nélküli út mentén bekötõút; egyéb közút; rendû fõút; II. rendû fõút;


Tér-Háló Kft.


A település belterületén jelenleg nincs határértéket meghaladó közúti közlekedési zajterhelés. A Zajvédelmi szempontból, területi funkció szerint a fenti táblázat szerinti övezetekre javasoljuk osztani a település területét. A szigorúbb határértékek a sport, szabadidõs-rekreációs és idegenforgalmi tevékenységek céljára fenntartott területeken alkalmazandóak.


Tér-Háló Kft.


2.3. Vízminõség- és talajvédelem A felszín alatti vizek minõségérõl nem állnak rendelkezésre adatok. Elengedhetetlen a települési szennyvízcsatorna hálózat kihasználtságának növelése, a csatornahálózatra történõ rákötésekkel a településen fokozatosan megszûnik az egyedi szikkasztók által okozott talaj és felszín alatti vizek szennyezõdése és hosszútávon a víz- és talajminõség javulása várható a településen. A tervezési területen az új fejlesztések csak a szabályozásban részletezett közmûvesítettség kiépítésével valósulhatnak meg, így a felszíni és felszín alatti vizek jövõbeni védelme biztosított. A talajok minõsége és kémhatása a településen változatos. Kémhatás tekintetében a közigazgatási terület nyugati része gyengén savanyú, keleti része pedig karbonátos. Szélerózió tekintetében a település területe mérsékelten kitett terület. A hiányzó helyeken a fásítás pótlása, védõerdõsávok telepítése megfelelõen csökkenti a széleróziós, deflációs hatásokat. Az erózió által veszélyeztetett részeken a mûvelési mód megfelelõ megválasztásával, esetleg mûvelési ág változtatással (szántó ⇒ gyep, gyep ⇒ erdõ) is meg lehet elõzni a talajpusztulást. A településen veszélyes anyagot kibocsátó üzem nem található. A településen dögkút nincs, megjelenése a jövõben sem engedhetõ meg.

2.4. Klíma A településen megvalósítandó fejlesztések várhatóan a klímában nem okoznak érzékelhetõ változást.

2.5. Élõvilág A tervezett külterületi fejlesztések a terület élõvilágára –tekintettel az eddigi mezõgazdasági felhasználásra- kis mértékben, de hatással vannak. A fejlesztési területek a belterület bõvülései, tehát ezeken a helyeken érezhetõbb lesz az emberi jelenlét. Elsõsorban az új vonalas létesítmények szûkítik illetve szabdalják a vadak életterét illetve akadályozzák mozgásukat. A tervezett közlekedési létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy a különbözõ nagyságrendû állatok számára a szabad mozgás továbbra is biztosított legyen az egyes élõhelyek között (vadátjáró stb.) A településen – védõfasorok, fásítások telepítésének elõírásával - egy zöldbe ágyazott, tájba illesztett települési környezet kialakítása a cél, amelyben az élõvilág többi szereplõje számára is megfelelõ élettér marad.

2.6. Táj és természetvédelem Elsõrendû feladat a meglévõ természeti értékek ill. erdõterületek védelme, a vízfolyások és azok mentén a meglévõ egyedi élõhelyek megõrzése. Tájvédelmi szempontból a meglévõ erdõk, rétek területének növelése a táj karakterisztikájának megõrzése szempontjából is fontos. A tájfejlesztés feladata a hiányzó helyeken a fásítás pótlása. Tájhasználati, ökológiai és esztétikai szempontból egyaránt szükséges a meglévõ erdõk megtartása, illetve területük lehetõség szerinti növelése. A közterületek, valamint a beépítésre szánt területek zöldfelületeinek kialakításánál a tájra jellemzõ növénytársulások jellegzetes fajait kell alkalmazni. Elõtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését, kerülendõ a tájidegen un. rabszolganövények telepítése. A növényzettelepítésnél a zöldfelületalakítás esztétikai szempontjait is figyelembe kell venni, így: • a természetes lágy vonalak növényzettel való kiemelése fontos • a kerülendõ a merev fasorok alkalmazása, az utak mentén elhelyezendõ növényzet megjelenését csoportos telepítéssel kell lágyítani • háromszintû növényzettelepítés javasolt (fa, bokor, gyep) A település területe élõvizekben szegény, a fejlesztések során fokozott gondot kell fordítani a környezetvédelmi szempontokra, hogy a vízi élõvilág és növénytársulások élettere nagy mértékben ne csökkenhessen. A gazdasági jellegû fejlesztéseknél csak tiszta technológiák telepítése kívánatos. A település területét érinti a Sokorót illetve a Pándzsa völgyét is magában foglaló ökológiai folyosó, ezért a fejlesztéseknél külön gondot kell fordítani a környezeti szempontokra.


Tér-Háló Kft.


A tervezett fejlesztések a lehetõ legkisebb környezetterheléssel valósítandóak meg. A maximális zaj- és levegõszennyezettségi határértékeket a hatályos jogszabályok alapján, a helyi építési szabályzatban is rögzíteni szükséges. A megfelelõ védõterületek, védõzöldsávok kialakításáról gondoskodni kell. Országosan védett természeti területek a településen a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet Ravazdot is érintõ erdõterületei, fokozott figyelmet kell rájuk fordítani.


Tér-Háló Kft.


2.7. Az épített környezet védelme Az Országos Mûemlék Jegyzékben szereplõ védett objektumok a településen a következõk: à Béla-kút Ország u. Hrsz: 3006. à R. k. templom Fõ u. Hrsz: 238. Településszerkezetileg különösen értékes a település történelmi magja, amelyet településszerkezeti védelemre javasolunk. Helyi védelem alatt álló objektum jelenleg nem található a településen. Helyi védelemre javasoljuk részesíteni a következõ szobrokat és épületeket: à Kõkereszt Paphegy u - Ország út keresztezõdése. 112 à Kõkereszt Szõlõhegy út 840/1 à Fakereszt Ország út 1107/1 à Fakereszt Tószer út (temetõ mellett) 1066/3 à Kõkereszt Templom elõtt 238 à Emlékmû Vadalmás 0238/4 à Népi lakóház Szõlõshegy u. 18. 908/1 à Népi lakóház Szõlõshegy u. à Népi lakóház Õrhegy u. 23. 140

hrsz hrsz hrsz hrsz hrsz hrsz hrsz hrsz

2.8. Hulladékkezelés Ravazdon a háztartási hulladékot a Gyõri Kommunális Szolgáltató Kft. heti egy alkalommal szállítja el. A településen kijelölt dögtér vagy dögkút, törmeléklerakó nincs.

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT A település közúti kapcsolatát a 82 sz. és a 8225 sz. illetve 8226. sz. állami mellékutak jelentik. A település vasúti közlekedési kapcsolattal nem rendelkezik.

3.1. A közúti közlekedés fejlesztése A település területét legmagasabb rangú útként jelenleg három állami út érinti. Ezek a Gyõr-Veszprém 82 sz. másodrendû fõút, a Ravazd-Pannonhalma 8225 sz. állami mellékút, valamint a Ravazd-Táp 8226 sz. állami mellékút. Ezek a belterületen települési elsõrendû fõútként funkcionálnak. A rendezési terv távlatában összhangban a megyei koncepcióval javasoltunk egy új nyomvonal kialakítást a 82. számú fõút számára, mely által a belterületi nyomvonal kiváltható. Javaslatunk szerint az új nyomvonal a település belterületét keleti irányból kerülné el a Pándzsa-ér és a vasút közötti nyomvonalon. A kialakításra kerülõ új úttal a jelenleg Pannonhalmával kapcsolatot biztosító 8225 sz. mellékút kötné össze a települést. A meglévõ állami mellékutak mellett a megyei rendezési tervben szereplõ Tét-Pannonhalma összekötõ út ugyan nem érinti majd a település külterületét, de térségi szerepe, így a településre gyakorolt hatása miatt mindenképpen említést érdemel. A település közúti kapcsolati fejlesztése terén a fentieken túl egy jelentõsebb elképzelés fogalmazódott meg a településközi utak tekintetében: A Ravazd-Sokorópátka közötti gépjármûforgalmi kapcsolat a jelenlegi erdei út helyett új nyomvonalon, az úgynevezett Rókavölgyi úton tervezett. A jelenlegi út a kiránduló-kerékpáros útvonal funkcióját látja el. A településrõl Pannonhalmára vezetõ út belterületi szakaszát javasoljuk egy északibb csomóponti rávezetéssel megvalósítani, a meglévõ1211 és 05/3 hrsz.-ú út továbbfejlesztésével, az 1220 hrsz-ú telek igénybevételével. A belsõ közlekedési kapcsolatok fejlesztése tekintetében az alábbi utak fejlesztését irányoztuk elõ az utak menti területfejlesztési elképzelésekkel párhuzamosan: www.ter-halo.hu - 109 -

Tér-Háló Kft.


• •

•

A Tószer és a Fenyõs utcák továbbépítése északi irányban A település északi részébõl kiindulva a tartalék lakóterületi fejlesztéseket feltárva, a Tószer, Fenyõs és Szõlõshegy utcák összekötése, amely a 82. sz. fõúttal megközelítõleg párhuzamosan összeköttetést biztosítana a településen belül. Ez a körgyûrû jellegû út alternatív kapcsolatot jelenthet a település déli és északi részei között a 82. számú út igénybevétele nélkül. A 82-es út és a pannonhalmi út keresztezõdésében új körforgalmi csomópont kiépítését javasoljuk, amely a jelenlegi balesetveszélyes geometriájú csomópontot felválthatná. A csomópont átépítése számára megfelelõ nagyságú hely áll rendelkezésre.

3.2. A tömegközlekedés fejlesztése A tömegközlekedésben a járatszám gyakorisága és a megállók mennyisége és területi elhelyezkedése jelenleg kielégítõ a településen. A lakóterületek tervezett fejlesztése a jelenlegi autóbusz-megállók rágyaloglási távolságán belül (megfelelõ gyalogutak kiépítésével) kerültek kijelölésre. A Tét-Pannonhalma út megvalósulásával az autóbusz útirányok diverzifikálására is lehetõség nyílik, amely áttételesen Ravazd kelet-nyugati irányú kapcsolatrendszerét is javíthatja. A tömegközlekedés általános minõségi javulása csak hosszú távon várható, túlmutat a rendezési terv hatáskörén. A Gyõr-Veszprém vasútvonal bár érinti a település külterületét, jelenlegi hatása marginális. A megállóhely távol esik a település belterületétõl. A vasútvonal elõvárosi jellegû fejlesztése csak Pannonhalma és Gyõr között várható, így az a településre közvetlen hatást nem gyakorol.

3.3. A kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztése Kiépített kerékpárutak, kitáblázott kerékpáros nyomvonalak jelenleg nem érintik a települést. A megyei településrendezési terv már elõirányozza a kerékpárutak létesítését. A Világörökség részét képezõ pannonhalmi mûemlék-együttes vonzza a látogatókat ezért elengedhetetlen, hogy a közeljövõben biztonságos útvonalon kerékpárral is könnyedén megközelíthetõ legyen minden irányból. A 82. sz. állami fõút nyári forgalma bizonytalanná teszi a biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeit, ezért szükség van egy a Balaton irányába haladó kerékpárút kiépítésére, amely ezzel párhuzamosan halad. Ennek megfelelõen a 82. út mellett javasolunk egy kerékpárutat, amely belterületen a jelenlegi út keresztszelvényén belül kerül kialakításra. Amennyiben a 82. sz. út elkerülõ szakasza megvalósul, lehetõség nyílik a jelenlegi útpálya megfelelõ mértékû átépítésére. Kitáblázott kerékpáros útvonal kiépítését javasoljuk Pannonhalma felé, valamint Sokorópátka-Tényõ irányában a meglévõ, Sokorón átvezetõ burkolt úton. A településen jelenleg több gyalogos ösvény is található. A koncepció javaslatot tesz további gyalogutak kialakítására: • az ország út 112. számú ház mellett az 1070 hrsz-ú telken • A Szõlõhegyi út, Fenyõs utca és Tószeri út gyalogos összekötésére a 969/2 és 913/3 hrsz-on keresztül. • A Szõlõhegyi út és Tószeri út közötti területen megvalósuló lakóterületi fejlesztések megközelítését teszi lehetõvé az 1107/1 hrsz-ú úttól a Fenyõs utcáig kialakítandó gyalogút

3.4. Turistautak A településen kijelölt turistautak haladnak át a belterületen és külterületen egyaránt. Belterületen az Ország út – Likashorog út illetve a Szõlõhegy út vonalában van kijelölve a turistaút nyomvonala. Külterületen az erdei és mezõgazdasági, valamint kijelölt turistautakon nyugatra-délnyugatra a jánosházi vendégházat, Sokorópátkát, északnyugat felé Écset, Tényõt, északkelet felé haladva pedig Pannonhalma és Gyõrság településeket lehet megközelíteni. Ezek az utak a települések szõlõhegyeit, löszfalba vájt borospincéit, mûemlék épületeit illetve a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett és fokozottan védett erdõ- és legelõterületeit érintik. Az Ravazdot érintõ turistautak kelet-nyugati irányban a Csanakhegy vonulatairól a Szemere-hegy vonulatai felé vezetik a kirándulókat. A településen több meglévõ illetve tervezett egyedi látványosság van amelyek helyeit a turistaútvonalakba be kell kapcsolni. A Villebald-dombon kilátó kialakítása tervezett, a Pannonhalma felõl érkezõ turistaút ezen keresztül vezethetne a Béla király kútjához.


Tér-Háló Kft.


3.5. Forgalomcsillapítás, parkolás fejlesztése A településen keresztülhaladó 82 sz. út komplett térburkolat-rendezésével együtt optikailag javasoljuk a figyelemfelkeltõ burkolatváltások, valamint forgalomcsillapító sziget kialakítását. A település belterületén közterületi parkolót a települési intézmények környezetében javaslunk elsõsorban kialakítani. A temetõ mellett a zöldfelület rendezésével egyidejûleg javasolt parkolók (min.: 6 db) kialakítása is. A tervezett magán fejlesztési elképzelések megvalósításakor a parkolási igényeket telken belül kell megoldani. Egyéb szabályozási kérdések: A kialakult beépítésû területeken csak különösen indokolt esetekben szabályoztuk szélesebbre az utcákat. Reálisabb megoldás a jelenlegi közterület-szélességen belül a keresztszelvény a jelenleginél magasabb színvonalon történõ kiépítése. Az igényes összkép és közterületek kialakítása érdekében a fejlesztési területeken az összes közmûvet föld alatt illetve zárt csatornában javasoljuk elhelyezni, ennek megfelelõen alakítottuk ki az utak mintakeresztszelvényeit. Ennek megfelelõen az utak kiemelt vagy döntött szegéllyel tervezettek. Amennyiben a felszíni vízelvezetés a területen belül valahol mégis nyílt árokkal fog történni, a tervezett szabályozási szélességek ezt is lehetõvé teszik. Az utak mentén honos fafajokból álló fasorok telepítendõek. A külterületi utak szabályozása M 1:10000 léptékben csak elvi jellegû. Ezek szélességét az út menti vízelvezetõ árkok helyigénye nagyban befolyásolja, melynek szakaszonkénti meghatározásához a térképi adatok nem elegendõk. A jelen terv keretein belül az elérhetõ adatszolgáltatáson alapuló kompromisszumoktól sem mentes szakági terv készítése volt a cél.

4. KÖZMÛVESÍTÉSI JAVASLAT A település teljeskörû közmûellátása biztosított.

4.1. Vízellátás A településen vezetékes ivóvíz hálózat üzemel. Ravazdon a közüzemi vízhálózatot a Pannon –Víz Rt. üzemelteti. A település a kiépült hálózaton keresztül a nyúli vízmûbõl kap ellátást. A vízmû több település vízellátását biztosítja, magastározókon, nyomásfokozókon és nyomáscsökkentõkön keresztül. A település dombvidéki jellegû így a hálózatot több körzetre, nyomásövezetre bontották. A mélyebb területeken a gerincvezetékrõl leágazó hálózati egységek nyomáscsökkentõvel vannak ellátva, hogy a fogyasztói berendezéseket ne érje a megengedettnél nagyobb nyomás. A fejlesztésre kijelölt területek ellátását a nyomászónák figyelembe vételével lehet csak biztosítani. A terv fejlesztési területeket jelöl magasabb terepszinten is. E területek viszont csak nyomásfokozóval láthatók el. A terven jelölt fejlesztések vízmû és gerinchálózati kapacitás szempontjából elláthatók ivóvízzel. A tervezési területeken megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közmûves ivóvízhálózatot a hatályos 45 rendelettel hatályba lépett Országos Tûzvédelmi szabályzat (OTSZ.) 46.§ - 49.§ szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.

4.2. Szennyvíz-elvezetés A településen kiépült a gravitációs gyûjtõrendszer. Ravazdon a szennyvízhálózat szolgáltatója a Pannon-Víz Rt. A községi hálózat a kistérségi rendszer része. A kistérségi rendszer egyik ága: Tarjánpuszta, Ravazd, Pannonhalma települések szennyvízét vezeti az écsi szennyvíztisztító telepre. A településen tervezett fejlesztések kommunális szennyvízét a rendszer tovább építésével lehet összegyûjteni és elvezetni.

45

35/1996. (XII.29) BM rendelet www.ter-halo.hu - 111 -

Tér-Háló Kft.


A rendszer elemeit képezõ átemelõk és nyomócsövek hidraulikai felülvizsgálata és azok alapján hozott intézkedések szükségesek a terület fejlesztések megvalósításához. A településen kiépült a szennyvízcsatorna hálózat. Ravazdon a szennyvízhálózat szolgáltatója a Pannon-Víz Rt.

4.3. Felszíni vízelvezetés A felszíni és felszín alatti vizek ill. a talaj védelme érdekében mindenképpen szükséges a szennyvízhálózatra történõ rákötések elõsegítése A jelentõs szintkülönbségek a csapadékvíz elvezetését lehetõvé teszik. Jelenleg a víz elvezetését kiépített árkok biztosítják. A belterületi árkok által összegyûjtött vizet külterületi árok vezeti a Pándzsa felduzzasztásával létrehozott tóba. Környezetvédelmi szempontból a tóba való bevezetés elõtt ülepítõ és szûrõ tó építését javasoljuk. A település a sokorói dombság egyik vonulatán helyezkedik el. A belterülettõl keletre található a Pándzsa-ér, mely egyben a dombokról lefolyó vizek befogadója is. A belterületen jelentõs felszíni vízelvezetõ árkok épültek ki az idõk folyamán. E meglévõ vízelvezetõ rendszereket részletes geodéziai felmérés alapján fel kell újítani, új területeken vagy ahol még nem épült ki vízelvezetõ árok folyamatosan kiépítendõk. A domboldalakon ahol nagy vízsebességre számítani, az árkokat burkolni kell. Az urbánusabb településkép érdekében a településközpontjában illetve a keskeny útszakaszokon zártcsatornás vízelvezetés alakítandó ki. A csapadékvíz elvezetése kiépített árokrendszerekben csak részlegesen megoldott. Az utak és a meglévõ és tervezett lakóterületek felszíni vízelvezetését meg kell oldani, a vízelvezetõ árkokat ki kell építeni a település teljes területén, különös tekintettel a hegyi részekre. A jövõben a település belterületére célszerû lenne teljes körû vízrendezési tervet készíttetni.

4.4. Gázellátás A településen a gázhálózat szolgáltatását az ÉGÁZ Rt. látja el. Ravazd községben a kilencvenes években épült ki a középnyomású földgázhálózat. A településnek önálló nyomásszabályozója nincs, a középnyomású vezeték a szomszédos Nyúl felõl érkezik D110 mérettel. A településen lakó- ill. gazdasági terület fejlesztéssel is számolnak. A fejlesztések vonatkozásában szerettünk volna egyeztetni az ÉGÁZ RT. Gyõri Mûszaki Kirendeltséggel, de a szolgáltató többszöri megkeresésünkre sem válaszolt. A meglévõ hálózat nyomvonalát a rendezési terv helyszínrajzán az ÉGÁZ TÉRINFORMATIKÁ•tól kapott adatok alapján feltüntettük. A lakóterület fejlesztés gázellátása a meglévõ hálózatról, illetve annak továbbépítésével megoldható. Ravazd vonatkozásában elkerülhetetlen a Gázszolgáltató újabb megkeresése, nyilatkozatának beszerzése. A gazdasági terület fejlesztések gázellátására csak a konkrét igények ismeretében lehet felelõsséggel nyilatkozni. A kiépítendõ vezeték anyaga SDR 11 (S 5) PE 80 G. A tervezett vezetékek nyomvonalánál, továbbá a tervezett utcák szélességénél figyelembe kell venni, hogy a középnyomású gázvezeték biztonsági övezete 4-4 m.

4.5. Villamos energia ellátás A villamos energia hálózat szolgáltatója az EON Rt. A község és vonzáskörzetének villamos energia ellátása középfeszültségû • 20kV-os • szabadvezetéki hálózatról történik. A községet 20/0,4kV-os kommunális transzformátorok látják el. A község és vonzáskörzetük villamos energia ellátása középfeszültségû • 20kV-os • szabadvezetéki hálózatról történik. A közvetlenül a községben 6 db, környezetében 4db 20/0,4kV-os transzformátor található. A fejlesztések miatt új transzformátorállomások létesítését tartjuk szükségesnek. Az új transzformátor építésén túl, a meglévõ transzformátorokat bõvíteni, szükség esetén a terheléseket átcsoportosítani kell. Új energiaigényekrõl az Áramszolgáltató irányába igénybejelentést kell benyújtani. Igénybejelentés és csatlakozási szerzõdés megkötését követõen kezdi meg az EON a szükséges mûszaki feltételek elõkészítését. Középfeszültségû vezeték létesítése legalább 9 hónap idõtartamot vesz igénybe. A beruházások elõkészítésébe ezt bele kell kalkulálni.


Tér-Háló Kft.


20 kV szabadvezeték biztonsági övezete a 122/2004 (X.15.) GKM rendelet szerint kettõs felfüggesztésnél belterületen a legszélsõ vezetéktõl számítva 2,5 m. Ez sík elrendezésû 20 kV-os kialakítás esetén a tartóoszlop tengelyétõl számítva kb. 3,25 m-t jelent (ezen értékek pontosítása csak kiviteli terveknél lehetséges). Külterületen a védõövezet a szélsõ száltól számított 5m. Azon a részen, ahol a 20 és a 0,4 kV-os szabadvezeték egy nyomvonalon halad, ott közös oszlopsoron kell azokat vezetni. A 0,4 kV-os hálózatra a telefonvezeték és kábeltévé is felkerülhet, ha az ÉDÁSZ Rt. engedélyezi. A fejlesztésre szánt területek közvilágítására kompakt fénycsöves lámpatestek betervezése célszerû (minimális egységteljesítmény lámpatestenként 26W). A szabadvezetékes részen az energiaellátási oszlopokra kerülnek a közvilágítási lámpatestek, földkábellel ellátott részeken kandeláberes a közvilágítás. Közepes megvilágítási érték legalább: Megvilágítás középegyenletessége legalább: Megvilágítás határegyenletessége legalább: Közepes fénysûrûség értéke legalább: Fénysûrûség hosszegyenletessége legalább: Lámpatestek káprázási osztálya:

4 lux. 0,2 0,1 0,3 0,4 K2

Megjegyzés: A közmûvek egymástól való távolságát az MSZ7487 szabályozza. Villamos szabadvezetékek létesítésérõl az MSZ151 intézkedik. Kiviteli tervek készítésekor az egyéb szabványok és elõírások betartása is kötelezõ.


Tér-Háló Kft.


5. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT A terület a Magyar Telecom szolgáltatási területéhez tartozik. A távközlési hálózat javaslatunk szerint a fejlesztési területeken belül földkábellel építendõ ki, illetve településképi esztétikai szempontok érvényre juttatása érdekében így építendõ át a meglévõ hálózat. Az utcai távbeszélõ állomások elhelyezése és száma biztosítja az 500 fõ/db sûrûséget. A telefonvezetékek, kábeltévé nyomvonalvezetése a szabadvezetékes részen oszlopon mehet, kivételt képez a 20kV-os hálózat, ahol üzembiztonsági szempontból földkábeles kialakítás szükséges. A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé a nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható, oda tervezendõ. A településen a mobiltelefonok és vezetékes telefonhálózat szolgáltatási minõsége megfelelõ. A kábeltévé hálózat szintén megfelelõ minõségben látja el a települést, a jövõben azonban célszerû lenne a modern adatátviteli igényeknek megfelelõen átalakítani a hálózatot.

6. INTÉZKEDÉSI TERV Az intézkedési terv a rendezési tervvel kapcsolatban felmerült és szükségessé vált feladatok sorát foglalja össze, mely feladatok elvégzésérõl a település önkormányzatának kell gondoskodni. A rendezési terv elfogadása után az alábbi feladatokat kell elvégezni: - A település területére különös tekintettel az újonnan beépítésre kerü- Határidõ: folyamatos lõ területekre vízrendezési és felszíni vízelvezetési terv készíttetése Felelõs: polgármester, építési elõadó - A védõerdõ sávok, a jelölt helyeken az út menti fasorok telepítése és a Határidõ: folyamatos tervezett közparkok és közlekedési zöldfelületek szakszerû kiépítése a Felelõs: polgármester, építési elõadó TH-04-02-05 számú tervdokumentáció tervlapjain kijelölt helyeken. - A külterületen és a belterületen az eddig a lakosság által illegális Határidõ: folyamatos szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezésének Felelõs: polgármester, jegyzõ felszámolása. Az eddig felhalmozott hulladék elszállítása és a terület rekultiválása. - Hulladékgazdálkodási terv elkészíttetése, hulladékudvar megvalósítása - Katasztrófavédelmi terv és csapadékvíz elvezetési terv elkészíttetése a Határidõ: folyamatos település teljes belterületére és az újonnan beépítésre kerülõ terüle- Felelõs: polgármester, építési elõadó tekre - A 82. sz. elkerülõ út nyomvonalán kialakítandó csomópont tanulmány- Határidõ: folyamatos tervének elkészítése Felelõs: polgármester, jegyzõ - Kerékpárút engedélyezési terv elkészítése a fõúttal párhuzamosan Határidõ: folyamatos Felelõs: polgármester, jegyzõ - Környezetvédelmi program elkészítése Határidõ: folyamatos Felelõs: polgármester, jegyzõ


Tér-Háló Kft.


7. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY-MÛVI ÉRTÉKVÉDELEM A kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Tv.) 66. § (2) bekezdése alapján kötelezõvé vált az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a településrendezési eljárás során, melybe beletartozik a helyi építési szabályzat és szabályozási terv is. A hatástanulmány részletes tartalmát a 4/203. (II.20.) NKÖM rendelet írja elõ.

7.1. Vizsgálat

1. ábra: Ravazd és környéke az 1980-as évek elején

7.1.1. Természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések Az ember környezetét, a tájat a potenciális adottságok kihasználása érdekében folyamatosan módosítja. Minden területi jellegû beavatkozás közvetlenül, vagy közvetve hat a környezeti elemekre, s azokon keresztül a tájháztartásra, a tájszerkezetre. A táj egyik legfõbb ismérve éppen a társadalmi – gazdasági megnyilvánulások, azaz a változások mindenkori tükrözése. A beavatkozás, a mindenkori „beruházás” nagyságával arányosan növekszik a tájszerkezetváltoztató hatás. A tájalakulási tendenciák vizsgálva a következmények megállapítása mellett, a változás okát, jellegét és a helyét is érdekes megállapítani. Az elsõ jelentõs tájrendezõ tevékenységet Árpád-kori gazdálkodók, földmûvelõk végezték a térségében. Ravazd a Sokoró Ravazd-Csanaki vonulatán fekszik. A község területe változatos fõként dombvidéki elemeket hordoz magán, tengerszint feletti magassága 120-250 méter között mozog és fõként nyugati irányba emelkedik. A táj egyik fõ természeti jellegzetessége még ma is az erdõ. A községet minden irányból erdõ veszi körül a környezõ dombokon. Az erdei utak sok helyen lösszel borított és ma már fátlanná vált területeken a lezúduló esõzések miatti meredek falú, néhol 10-15 méter mély vízmosásokban, bevágásokban ún. „horgokban” futnak. Az erdõk a Pannonhalmi Tájvédemi Körzethez tartoznak. A falu környéki domboldalakat az elmúlt századokban is a szõlõterületek foglalták el. A domborzati viszonyok miatt a megmûvelhetõ, sík földterület viszonylag kevés.

7.1.2. Településkép és utcakép www.ter-halo.hu - 115 -

Tér-Háló Kft.


Településkép Ravazd szerkezetét a magasból nézve a dombvidéki jelleg határozza meg, a völgyekben kanyargó utcák által determinált településszerkezet még napjainkban is felismerhetõ. A hegyi részek utcaszerkezete a szintvonalakat követõ völgyben futó utak által meghatározott, ez az elrendezés figyelhetõ meg a település területén. Éles határt nem lehet megkülönböztetni a belterület és külterület között, a falu jól illeszkedik a környezetébe. A falu térbeli összképét a község nyugati határát uraló Sokoró Ravazd-Csanaki vonulata határozza meg. Jelentõs településképi elem a Pándzsa völgye, valamint a Villebald domb. A bevezetõ utakon közeledve a település felé jellegzetes sziluett bontakozik ki. A falu szinte szétfoszlik, beleolvad a tájba, a nagy kertterületek miatt nincsenek éles határok a falu és a táj, a környezõ domboldalak között. A bevezetõ utakon a központ felé közeledve a házak sûrûsödését tapasztaljuk. Alapvetõen földszintes házak alkotják a történelmi magot, ettõl csak az újabb kori településrészek térnek el, ahol számos emeletes vagy tetõteres ház is található. A települést optikailag és szerkezetileg is ketté bontja a 82. sz. országos fõút átkelési szakasza. Ettõl az úttól keleti irányba jellemzõen a síkabb területekre jellemzõ geometrikus utcaszerkezet a jellemzõ, míg a nyugatabbra fekvõ részeken a völgyi építkezések jellegzetes nyomai fedezhetõk fel az utcaszerkezetben. A településen ez a kettõsség a mai napig megfigyelhetõ: a történelmi településmag és az újabb lakóterületek még ma sem alkotnak szerves egységet, szerkezetileg elkülönülnek.

Utcakép Az utcaképek tekintetében a település legmeghatározóbb eleme a 82. sz fõút, valamint a hegyi részek szûk völgyei. Az utcák találkozásánál helyenként igényesen kialakított kisebb közterületek gondoskodnak a rendezett településképrõl. Az utcaképek meghatározó alkotóelemei a megmaradt egy-két régi parasztház, sûrûn sorolt, keskeny telkek és a széles fõutca kiterjedt, szépen karbantartott zöldterületei. Néhány utcában találunk részleges, vegyes fasorokat, de sok helyen azonban az utca keskenysége miatt nincs lehetõség kétoldali fasor kialakítására. Ennek ellenére az utcakép nem hiányos, hiszen a lakóházak gondozott elõkertjei pótolják a fák hiányát. A településre érkezõt a Fõ utat övezõ új lakóterületek fogadják. Lakóutcák fásításában fõként az örökzöldek (különbözõ fenyõfajták) dominálnak. A fõutca lakóházai jellegzetes falusias utcaképet adnak. A kis szélességû telkek miatt a házak utcai homlokzata viszonylag keskeny, általában csak két ablaknyílás van rajtuk. A ház mellett több helyen az agrár életformára utaló nagyobb, szélesebb kapu található.

Jellegzetesebb utcaképek a településen


Tér-Háló Kft.


7.1.3. Településszerkezet és területhasználat

Településszerkezet Ravazd az 1780-as években néhány utcából álló faluként szerepel a térképeken. A falut keresztül szelõ északnyugat-délkelet irányú út a mai 82. sz fõút, errõl az utcáról nyugati irányba pedig a jelenlegi Paphegy út, Alsótelek utca és Felsõtelek utca,valamint a Fõ utca látható. Ezekben az utcákban jelenleg már egyetlen egy régi épület sem található, az elmúlt évtizedekben újak épültek átalakítva ezzel a régi utcaképet. A településrõl ezekben az években szinte minden szomszédos falu felé vezettek utak. Egyedül a Sokoró felé vezetõ irány hiányzott. A faluból észak felé Gyõrbe, dél felé Veszprémbe, északnyugat felé Pannonhalmára, keleti irányba pedig Tarjánpuszta felé vezetett út. A térképen jól kivehetõ, hogy a meglévõ utcáktól délkeleti irányban nagy kiterjedésû vízfelület található, amely a Pándzsa-ér felduzzasztásából jött létre. Ravazd az I. katonai felmérési térképen (1780 körül)

A második katonai felmérés térképén Ravazd egy jóval kiterjedtebb falu képét mutatja. A két felmérés között eltelt 60 év alatt több utcával (Tószer, Fenyõs és Õrhegy utca) kibõvült a település. A falut keresztül szelõ északnyugatdélkeleti irányú út mentén megjelentek a lakóházak. Jól látható, hogy elkezdett kialakulni a jelenlegi utcahálózat, jól kivehetõek a Paphegy út, Alsótelek utca és Felsõtelek utca, valamint a Fõ utca vonalai. A térképrészleten jól látható, hogy a temetõ már a jelenlegi helyéntalálható. Jelzés értékûen a mai helyén szerepel a templom is. Ezen a térképen már nincs jelölve a Pándzsára felfûzött vízfelület.

Ravazd II. katonai felmérés (1845)


Tér-Háló Kft.


Az 1980-as évek térképe az eddigi legrészletesebb térkép. A település területén minden házat külön ábrázoltak a térképen. Az utcahálózat már jól kiépült. A korábbi felmérési térképhez képest találunk néhány változást. A 82 sz. fõút északi irányú kiépítése is megindult. Kialakult a Hunyadi utcai, Petõfi utcai és Lehel utcai lakóterület. A Vörösmarty utca még nem szerepel a térképen. A Szõlõhegy és Tószer út egyes szakaszai még beépítetlenek.

Ravazd az 1981-es katonai felmérési térképen

Területhasználat Mint a múlt században a mezõgazdálkodásból, állattenyésztésbõl élõ falvakra általában jellemzõ a településen a területhasználatra a nagy kertes, falusias lakóterület nyomja rá a bélyegét, a régi fõutcákban közel 200 méter mélységû kertekkel. Még az ötvenes, hatvanas évek telkei is viszonylag nagy 60-70 méter mélységû telkek voltak, melyek szintén nagy kertterületeket eredményeztek. Külterületen alapvetõen az erdõ és a szántó területfelhasználási egységek dominálnak. A rétek és legelõk aránya kb. 2 %.

7.1.4. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A település belterülete alapvetõen falusias karakterû. Az általános beépítési mód az oldalhatáron álló beépítés. A sík területeken fõként a tágas utcák jellemzõek, a dombvidéki részeken pedig a keskeny, meredek utcák. A település organikus szerkezetétõl kissé elütnek a múlt század második felében kialakított új lakóterületek.


Tér-Háló Kft.


A település lakóépületei az átlag vidéki településekhez viszonyítva jó állapotúak, rendezett utcaképet adnak. A községet járva igazán leromlott állagú épületekkel csak ritkán találkozunk. Az épületeknek csak néhány százaléka szorul felújításra. A település egy részének lakóépület-állományára a ’60-as, ’70-es évek uniformizált házai nyomják rá a bélyegüket. Túlnyomó többségben az un. „kockaházak” uralkodnak az újabb keletû utcákban. Sajnos a településen csak elenyészõ számban maradt fenn régi parasztház, azok egy része is rossz állagú, romos. Helyi védelemre érdemes házak a régi településrészeken vannak. A település az új építésû házak tekintetében átlagos képet mutat. Az elmúlt tíz évben több tucat ház épült a faluban, melyek építészeti színvonala a magyar átlagot tükrözi. A szintszámok tekintetében a falusias beépítésre jellemzõen a földszintes épületek dominálnak.

7.1.5. Védettség: régészeti és mûemléki, területi és egyedi Az Országos Mûemlék Jegyzékben szereplõ védett objektumok a településen a következõk: • Béla-kút Ország u. Hrsz: 3006. • R. k. templom Fõ u. Hrsz: 238. Településszerkezetileg különösen értékes a település történelmi magja, a hegyi részek megmaradt beépítései. Ezen a területen településszerkezeti védelmet javasolunk. Helyi védelem alatt álló objektum jelenleg nem található a településen. Helyi védelemben javasoljuk részesíteni a következõ objektumokat: à Kõkereszt Paphegy u - Ország út keresztezõdése. à Kõkereszt Szõlõhegy út à Fakereszt Ország út à Fakereszt Tószer út (temetõ mellett) à Kõkereszt Tempolm elõtt à Emlékmû Vadalmás à Népi lakóház Szõlõshegy u. 18. à Népi lakóház Szõlõshegy u. à Népi lakóház Õrhegy u. 23.

112 840/1 1107/1 1066/3 238 0238/4 908/1

hrsz hrsz hrsz hrsz hrsz hrsz hrsz

140

hrsz

7.1.6. Az örökségi értékek elemzése, érték és védettség viszonya A helyi és mûemléki védelemben részesített épületek esetében az épületeket eredeti formájukban javasoljuk megõrizni. Meg kell tartani a tetõidomot, nyílásrendszert, részletképzéseket, homlokzati tagolásokat, anyag és színhasználatot. A


Tér-Háló Kft.


szakrális emlékek – szobrok, keresztek, síremlékek - esetében az objektumokat meg kell tartani eredeti formájukban, állagmegóvásukról, fenntartásukról, környezetük esztétikus kialakításáról gondoskodni kell. A tervezési terület a kialakult történeti táj része. Tájképi szempontból értékesek a beépített területeket övezõ erdõsávok és erdõfoltok, melyek megõrzése és fenntartása kiemelten fontos. Az új településrészeket, lakó, gazdasági és különleges területeket a tájba illeszkedés elõsegítésére szintén fasorok, teleken belüli fásítások telepítésének elõírásával kell elõsegíteni. A meglévõ belterületi fasorok fennmaradását és bõvítését a településkép szempontjából szintén elõ kell segíteni. A régi térképeken jól látható, hogy a község történelmi magja hosszú idõk óta változatlanul maradt, míg a település fejlõdése elérte mai állapotát. A tájkép egységes maradt, nem terhelik elhagyott utak és épületek, mezõgazdasági építmények.


Tér-Háló Kft.


7.1.7. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében A község örökségvédelmileg értékes védendõ településszerkezeti része a dombvidéki részeken kialakult utcaszerkezet, a völgyekben futó utcahálózattal, melynek területi egybefüggõsége meghatározza a további fejlesztési irányokat. A megtartandó állapotokra való hivatkozással a HÉSZ elõírásai jelentõsen segítik a területfelhasználás történelmi folytonosságát. A belterületi térképrészleten jelölt fejlesztési területek elsõsorban lakó- valamint gazdasági illetve idegenforgalmi funkciójú különleges területfejlesztéseket foglalnak magukban. Jól látható, hogy a volt zártkerti területek lakóterületekhez közvetlenül kapcsolódó részének a realitásokhoz igazított fokozatos beépíthetõsége is igényként fogalmazódott meg a településen. A lakóterület fejlesztések jól láthatóan illeszkednek a meglévõ lakóterületi elemekhez organikus egészet alkotnak ezekkel.

7.1.8. Településhálózati és tájhasználati változás A térség településhálózatában a ravazdi fejlesztések megvalósulásával változás nem következik be. A községeket öszszekötõ úthálózat a tervek szerint kibõvül néhány településközi úttal. Ezen út azonban nagy többségükben meglévõ mezõgazdasági utak nyomvonalában haladnak és a történelmi településhálózati kapcsolatokat elevenítik fel. Új nyomvonalú útvonal, a 82. sz. fõút elkerülõ szakasza kerül kialakításra a jövõben. A tájhasználatban a tervezett lakóterületek és tervezett gazdasági területek kiépülése hozhat változást. A mezõgazdasági hasznosítású területek beépített területekké válnak. A tervezett különleges idegenforgalmi területeken történõ fejlesztések többek között új vízfelülettel, kilátóponttal stb. gazdagítják a település tájképi megjelenését. A szántóterületekhez képest nagyobb tájértéket képviselõ réteken nem történik változás.

7.1.9. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás A leglényegesebb változás a településszerkezetben, hogy az eddigi beépített területek nagysága nõ a fejlesztések megvalósulásával. A dombvidéki részek eddigi zártkerti mûvelésû területei továbbra is kertterületekként elsõsorban rekreációs célú területekké válnak. A lakóterületeken a meglévõ lakóutcák kétoldali beépítésére lehetõség nyílik, valamint a meglévõ lakóutcák folytatásával kiépülõ lakóterület kialakításra lesz lehetõség a település több részén is. A településtesthez kapcsolódó területek megtervezésekor ügyeltünk arra, hogy a település szerkezetébe organikusan, szervesen illeszkedjenek, ne eredményezzenek a kialakult szerkezettõl elütõ, idegen foltot. A lakóterületek telekméreteinek tekintetében a mai kor igényeihez alkalmazkodva a települési átlagnál kisebb telekterületek alakulnak ki. Ezek a telkek már csak a lakófunkció kielégítésére alkalmasak, ellentétben a több utca hatalmas mezõgazdasági funkciót is magában foglaló telek,- és kertméreteivel. A történelmi településközpont szerkezete érintetlen marad. A valamikori település utcáiban a beépítés és a közterület szélesség a meglévõ építési hagyományokat õrzi. A település belterületén lévõ zöldterületek és közlekedési területek kiterjedt zöldterületei érintetlenek maradnak. A XXXIII. sz. tömbön belül kerül kialakításra egy központi zöldterület. A településszerkezetet érintõ fejlesztésnek tekinthetõ a közlekedési kapcsolatok kibõvítése a tervezett településközi úttal. Belterületen az utak nyomvonalában csak kisebb korrekciók végrehajtása, tömbfeltárások jelentenek változást.

7.1.10. Infrastrukturális változás A település infrastrukturális ellátottsága teljes. Infrastrukturális hiányosságnak tekinthetjük a településen, hogy a felszíni vízelvezetés több helyen megoldatlan, amely teljes megoldása a dombvidéki adottságok miatt lenne elengedhetetlen. A fejlesztések megvalósulásával várhatóan ezek a problémák is rendezõdnek a településen.

7.1.11. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása A demográfiai adatok alapján a népesség szinten tartása, esetleges növelése a cél a településen. A település falusias, természetközeli lakóterületei, egy-egy vállalkozás megjelenése a tervezett gazdasági területen illetve az idegenforgalom beindulása elég erõs súllyal esnek a latba a lakosság megtartásában. A munkaképes lakónépesség nagyobb részének életformája valószínûleg továbbra is a bejárás lesz, a szomszédos városokba annak minden elõnyével és hátrányával. A www.ter-halo.hu - 121 -

Tér-Háló Kft.


társadalmi és kulturális változások terén remélhetõleg továbbra is fennmaradnak a meglévõ civil szervezetek, melyek a település továbbélésében, fennmaradásában, népességmegtartó erejében is nagy szereppel bírnak.

7.2. Hatáselemzés 7.2.1. Történeti településhálózati következmények A térség településhálózata nem változik. A településközi utak tekintetében új elemként jelenik meg a 82. sz. fõút elkerülõ szakasza, valamint a Sokoró irányú út. Ezen utak kiépülésével várhatóan szorosabbá válik a települések közötti kapcsolat, Ravazdról közvetlenül megközelíthetõ lesz minden szomszédos település.

7.2.2. Természeti, táji hatások A gazdasági és lakóterületi fejlesztések megvalósulásával várhatóan nem sérülnek a település környezeti, táji adottságai, megjelenése, hiszen a fejlesztési területek a szabályozási elõírások következtében- csak tájba illeszkedõen alakíthatóak ki. A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet, valamint a Pándzsa-ér és környezete nagy hangsúlyt kap, a turisztikai lehetõségek legfontosabb elemeként. A lovas turizmus a térségben a turisztika egyik fejlõdõ ága, mely települések közötti hálózatot alkotva egyre népszerûbb. A közterületek rendezése elengedhetetlenné válik az új utcák nyitásával. Zárt csapadékvíz-elvezetéssel illetve a zöldfelületek kialakításával a jelenleginél igényesebb településkép alakítható ki. Ez a folyamat lassú, megvalósulásához a pénzen kívül a megfelelõ szemlélet és az összefogás is kell. A táj változatosságát adó rét,- legelõ területek fennmaradása, illetve erdõterületek növelése szintén szabályozási eszközökkel biztosított.

7.2.3. A településkép feltárulásának változásai A településre érkezõ állami mellékutakról a településkép keleti és nyugati irányból mai állapotában is rendezettséget mutat. A települést kettészelõ 82. sz. országos fõút belterületi részein a közeljövõben elengedhetetlen lenne fasorok telepítése, lassító szigetek kialakítása, belterületi jellegû forgalomcsillapított átkelési szakasz kiépítése. A tervezett körforgalmi csomópont egyúttal településkapuként funkcionál. A gazdasági terület létrejöttével az erre a területre jellemzõ épületek hangsúlyosabban megjelennek a településen. A terület tájba illesztése növényzettelepítéssel oldható meg.

7.2.4. Történeti térbeli rendszerek alakulása A település történeti szerkezeti rendszerének fõ tengelye a mai 82. sz. fõút. A település, két különbözõ települési szerkezetet hordoz magán. Ez a szerkezet szinte máig változatlan. A település északi és déli végébõl utak ágaztak el a szomszéd települések felé. Az északkelet-délnyugat irányú kapcsolatok azonban hiányoznak a település életébõl, ennek kiküszöbölésére született meg a Ravazd-Sokorópátka összekötõ út terve. Az összekötõ útkiépítésével a település könynyebben megközelíthetõ lesz így a településközi kapcsolatok is szorosabbá válhatnak.

7.2.5. Településkarakter változásának hatásai A település karakterében lényegi változás nem várható. A település mérete növekedhet, a település központ szerepe tovább bõvülhet. Új intézmények jelenhetnek meg vagy növekedhetnek illetve bõvülhetnek, a falusias karakter azonban marad. A történelmi településkarakter változatlansága a településrendezés eszközeivel is biztosított.

7.2.6. Környezeti terhelések és az épített örökség mûszaki állapotának összefüggései Jelentõs környezeti terhelések megjelenése a jövõben nem várható a településen az épített örökséget érintõ területen. Sem a várható forgalom, sem a gazdasági területek környezetterhelése nem haladja majd meg a határértékeket.

7.2.7. Folyamatok iránya, visszafordíthatósága A jelenlegi építési trendek alapján elmondható, (nem csak lokálisan) hogy az épülõ házak építészeti színvonala, településképbe illeszkedése nem kevés kívánnivalót hagy maga után. A szabályozási elõírásokkal ez csak részben kezelhetõ, mindenesetre a telekszerkezet, tömegképzés tekintetében a HÉSZ-ben javasoltunk elõírásokat, amelyek iránymutatást adnak. A települési karakterbe nem illeszkedõ házak átépülése a közeljövõben még nem várható, mivel általában ezek a közelmúltban épültek.

7.2.8. Kárenyhítés lehetõsége, költsége, illetve ellentételezésének lehetõségei www.ter-halo.hu - 122 -

Tér-Háló Kft.


A régészeti munkák költségeinek meghatározott részét 2001. évi LXIV. törvény alapján az érintett tulajdonosnak kell biztosítani. A régészettel érintett és az általánosnál szigorúbb szabályozásokkal korlátozott területeken a kárenyhítés folyamata a felek megállapodásának hiányában a gyakorlatban nem mûködõ intézmény.

7.3. Összefoglalás A településen várhatóan a kulturális örökség értékei nem sérülnek. A település elhatározása - jól látható ez a helyi védelem alá vont objektumok számából is – a történelmi és természeti értékek védelme, a hagyományok és a kulturális örökség megõrzése. Ezen célok megvalósulását a településrendezés eszközeivel a rendezési terv készítése során is elõsegítettük.


Tér-Háló Kft.


8. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY - RÉGÉSZET 8.1. Megrendelõ: Tér-Háló Építész Tervezõ Kft. Gyõr, Babits Mihály u. 17/A. A jelen tanulmányt a „szerzõi jogról” szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzõi jogi védelem illeti meg. A közölt adatok szerzõdéstõl eltérõ célra való felhasználása, régészeti lelõhelyre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása vagy továbbadása csak a szerzõ engedélyével, a 17/2002 (VI. 21.) NKÖM rendelet 7.§, valamint a 47/2001 (III. 27.) Kormányrendelet szabályai szerint történhet.

8.2. A tanulmány tárgya: Ravazd község Önkormányzata a jogszabályi elõírásoknak megfelelõen hosszú távra szóló településrendezési tervet készíttet, amelyhez a 2001. évi LXIV. törvényben (és a 4/2003 (II. 20) NKÖM rendeletben) elõírtak szerint örökségvédelmi hatástanulmányt is mellékelni kell. A településrendezési terv elkészítésére a Tér-Háló Építész Tervezõ Kft. kapott megbízást, amely cég az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését is vállalta. A jelen tanulmány az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi részét képezi. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a tanulmány készítése során régészeti szempontból a község közigazgatási területének csak egyes részei kerültek átvizsgálásra. (Erre vonatkozóan lásd a 10. oldalon leírtakat és a III. Térképet!)

Jelen tanulmányt a “szerzõi jogról” szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzõi jogi védelem illeti meg. A közölt adatok szerzõdéstõl eltérõ célra való felhasználása, régészeti lelõhelyre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása vagy továbbadása csak a szerzõ engedélyével, a 17/2002 (VI. 21.) NKÖM rendelet 7. §, valamint a 47/2001 (III. 27.) Kormányrendelet szabályai szerint történhet.

8.3. Törvényi környezet: A régészeti lelõhelyekre, a régészeti kutatásra és a régészeti leletekre vonatkozó fõbb jogszabályok: 2001. évi LXIV. törvény – örökségvédelmi törvény 1997. évi CXL. törvény – múzeumi törvény 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet – szabálysértésekrõl 149/2000. (VIII. 31.) Kormányrendelet – a régészeti örökség védelmérõl szóló Európai Egyezmény kihirdetésérõl 191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – örökségvédelmi bírságról 190/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet – örökségvédelmi hatástanulmányról 3/2003. (I. 25.) NKÖM rendelet – egyes lelõhelyek védetté nyilvánításáról 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet – kulturális örökség hatósági nyilvántartásáról 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet – a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – régészeti feltárásokról 16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – örökségvédelmi hivatal eljárásrendjérõl A 2001. évi LXIV. törvény és végrehajtási rendeletei alapján a régészeti területeket három kategóriába lehet besorolni: 1. fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelõhelyek 2. nyilvántartott régészeti lelõhelyek 3. régészeti érdekû területek.


Tér-Háló Kft.


8.3.1. Védett régészeti lelõhelyek esetében: Védett régészeti területen bármilyen, a talajt 30 cm-nél mélyebben megbolygató tevékenység végzéséhez a KÖH hatósági engedélye szükséges, függetlenül az adott beruházást egyébként engedélyezõ államigazgatási szerv engedélyétõl. A KÖH határozatának hiányában semmilyen munka nem végezhetõ. Egyebekben mindenben az adott területre a régészeti védelmet elrendelõ miniszteri rendeletben (a korábbiak esetében határozatban) foglaltakat kell követni és betartani. (2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) pont)

8.3.2. Nyilvántartott régészeti lelõhelyek esetében: A régészeti lelõhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. (2001. évi LXIV. tv. 11. §) A nyilvántartott régészeti lelõhelyek esetében minden az eddigi használattól eltérõ hasznosításhoz, építkezéshez, a talaj bolygatásával járó tevékenység végzéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elõzetes (hatósági vagy szakhatósági) engedélye szükséges. (2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) és (4) bekezdés a) pontjai) Az engedélyezési eljárás miatt célszerû már a tervezés elõtt a KÖH elõzetes nyilatkozatát kérni, hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, mûvelési ág változtatása, halastó kialakítása, stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. Így a késõbb megvalósíthatatlannak minõsülõ fölösleges tervezés, illetve a feltárás miatt történõ nem várt idõbeli csúszás és költségnövekedés kiküszöbölhetõ vagy elõre kalkulálható lesz. (2001. évi LXIV. tv. 65. § (1) bekezdés) A földmunkával járó fejlesztésekkel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelõhelyeket - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - el kell kerülni. Ha a lelõhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelõhelyeket elõzetesen fel kell tárni. (2001. évi LXIV. tv. 22. § (1)-(2) bekezdések) A beruházás feltételeként adott esetben elõírt régészeti feltárás költségei mindig a beruházót terhelik, mivel az õ érdeke a már ismert lelõhely megbolygatása. A régészeti feltárásra vonatkozó szerzõdést a beruházónak minden esetben a területileg illetékes múzeummal kell megkötnie. Ez általában a megyei, egyes területeken a helyi (városi) múzeum. A szerzõdés érvényességéhez a KÖH jóváhagyása szükséges. Magát a feltárást bármelyik, a régészeti feltárások végzésére jogosult intézmény elvégezheti, amennyiben a szerzõdõ felek errõl megállapodásra tudnak jutni. A feltárásra jogosult intézményeket a 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 2. § sorolja fel. Nyilvántartott régészeti lelõhelyen a lelõhely jelenlegi használati módját csak akkor kell korlátozni, ha annak folytatásától a lelõhely súlyosan károsodhat, vagy fennáll a megsemmisülés veszélye. Ugyanez vonatkozik az ott a KÖH hozzájárulásával végzett tevékenységekre is, amennyiben ennek során elõre nem kalkulálható örökségvédelmi érdek merül fel, vagy nem várt jelenség mutatkozik, a végzett tevékenységet korlátozni kell. A Hivatalnak a munka felfüggesztése esetén lehetõsége van kártérítés fizetésére, kisajátítás kezdeményezésére, vagy régészeti védelem megindítására. (2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. §; 18/2001 NKÖM rendelet 14. §) A régészeti lelõhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendõ cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi. A nyilvántartott régészeti lelõhelyek a III. kategóriába tartoznak, vagyis a bírság a kötelezettségszegés vagy a károkozás mértéke szerint 10 ezer forinttól 25 millió forintig terjedhet. (2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 191/2001 Kormányrendelet)

8.3.3. Régészeti érdekû területek, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt régészeti lelõhely elõkerülése esetében.


Tér-Háló Kft.


Régészeti érdekû területnek számít minden olyan területrész, ahol régészeti lelõhely elõkerülése várható vagy feltételezhetõ. E területekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a beruházás során nem várt módon elõkerülõ régészeti leletekkel és objektumokkal fedett területekre. Az ilyenkor követendõ eljárásban a helyi önkormányzat is feladatot kap. (2001. évi LXIV. tv. 7. § 14. pont) Amennyiben ezeken a nem ismert vagy hivatalosan nem nyilvántartott régészeti lelõhelyeken régészeti jelenség vagy lelet kerül elõ, a végzett tevékenységet abba kell hagyni és a helyszín vagy lelet õrzése mellett értesíteni kell a jegyzõt, aki a területileg illetékes múzeum és a KÖH szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedezõt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetõt és a kivitelezõt egyaránt terheli. A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról. A szükséges beavatkozás költségeit (amennyiben idõközben a KÖH nem regisztrált lelõhelyet a helyszínen) a feltárásra jogosult intézmény köteles állni. (2001. évi LXIV. tv. 24. és 25. §; 18/2001 NKÖM rendelet 15. §) A lelet, illetve a lelõhely bejelentõjét jutalom illeti meg, amely nemesfémek esetében nem lehet kisebb a beszolgáltatott lelet nemesfémtartalmának piaci értékénél. A nyilvántartásban nem szereplõ régészeti lelõhelyben vagy az onnan származó leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése ugyancsak büntetendõ cselekmény (BTK hatálya alá esik). (2001. évi LXIV. tv. 26. §; 18/2001 NKÖM rendelet 16. §)

8.4. Örökségvédelmi hatástanulmányról A KÖH a rendeletben foglalt esetekben és tartalommal örökségvédelmi hatástanulmány elkészíttetéséhez kötheti szakhatósági állásfoglalásának megadását. Ez vonatkozik egyrészt a már ismert lelõhelyekre, másrészt a nagyobb felületet érintõ (1 ha területet vagy 500 m2 épület-alapterületet meghaladó méretû, illetve bizonyos nyomvonalas létesítményekre vagy bányatelkekre vonatkozó) beruházásokra bármely területen. Kötelezõ az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a településrendezési eljárás (településfejlesztési koncepció, településrendezési terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv) során. A tanulmány elkészíttetése a beruházót terheli, készítésére a nevezett rendeletben feljogosítottak vállalkozhatnak. (4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet) A 2001. évi LXIV. tv. 66. §-a alapján készítendõ hatástanulmányok tartalmi követelményeit részletesen tartalmazza a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet melléklete. Ugyanezen rendelet értelmében a hatástanulmány régészeti szakterületi részét csak felsõfokú szakirányú végzettséggel rendelkezõ személy készítheti. A hatástanulmány készítõje jogosultságán túl egyben nyilatkozik arról is, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági elõírásoknak.

8.5. Vizsgálat: 8.5.1. Történeti leírás, régészeti örökség: Történeti összefoglaló Ravazd nevének eredete a régi magyar ravasz (róka) fõnévre vezethetõ vissza. A középkori Ravazd léte a 11. századtól adatolható. A falu egyik felét 1093 elõtt Szent László adományozta a pannonhalmi apátságnak (predium Ruozti). Késõbb az apátság még több birtokrészhez jutott. 1137-ben II. Béla egy Ravazd és Tarján közt fekvõ földet tartozékaival adta az apátságnak. Az 1237-39 körül készült Albeus-féle összeírás szerint a monostor a település kétharmadát birtokolta: ezen a részen összesen 32 háznép lakott. Ugyanebben a forrásban Ravazd mellett feltûnik egy másik falu is, amelyet Cséb ispán falujának neveznek (iobagionum de villa Cheb comitis). Cséb valószínûleg az apátság udvarispánja volt. Késõbb ez a településrész Cséb-Ravazd néven bukkan fel a forrásokban (Chebrouazd). Cséb-Ravazdon a 13. század közepén tizenhárom jobbágya volt, akik szabadnak számítottak és a saját lovukon szolgáltak. A 14. században egy másik településrész, Kis-Ravazd is felbukkan az írott forrásokban. Így tulajdonképpen három különálló falu helyezkedett el ezen a tájon: Nagy-Ravazd, Cséb-Ravazd és Kis-Ravazd. Nagy-Ravazd a 14. században már teljes egészében a pannonhalmi www.ter-halo.hu - 126 -

Tér-Háló Kft.


apátság birtoka, Kis-Ravazd részben szintén monostori birtok, részben köznemesek tulajdona, Cséb-Ravazd pedig a Csébravazdi (Nemes) család földesurasága alá tartozott. A középkor végére mindhárom település(rész) az apátság kezébe került. A község az 1518-as dikális összeírásban már csak Ravazd néven szerepel: az apátságnak itt 19 portáját jegyezték fel. Cséb-Ravazd és Kis-Ravazd a 15. század végén vagy a 16. században pusztásodik. Erre utal, hogy 1587ben Cséb-Ravazd prédiumról olvasunk a megyei közgyûlési jegyzõkönyvekben. Az elnéptelenedett birtokok azután beleolvadtak (Nagy)Ravazd területébe. A község a török idõkben többször elpusztult és újjáépült. Elsõ nagyobb pusztulása Gyõr elfoglalása után, 1595-ben következett be. 1619-ben Ravazdon már csak 4 portát írtak össze. A hódoltsághoz tartozó falu a 17. században háromfelé adózott. Török földesura 1627-ben 150 forintot, 60 pint vajat, 50 szekér fát, 40 mérõ búzát és árpát követelt a lakosoktól. A megrázkódtatások ellenére a település valószínûleg végig lakott maradt. 1697-ben 169-en lakták a községet. 1720-ban 33 jobbágycsaládról írnak a források. Mielõtt a középkori Ravazd egyes részeinek elhelyezkedését felvázolnánk érdemes lesz szót ejteni az egyházi intézményekrõl. 1102-tõl kezdve a pápai oklevelek (1216, 1225) és Uros pannonhalmi apát oklevele (1226), majd az Albeusféle összeírás egy Szent Villibaldról elnevezett egyházat említenek ezen a vidéken. A templom, melynek a késõbbiekben is sok említése van, a községtõl keletre, a Pándzsa patak keleti partján emelkedõ dombon állt. A kiemelkedés mind a mai napig a Villibald-domb nevet viseli. A templom és a körülötte elterülõ középkori temetõ régészeti maradványai ismertek (lásd alább a 2. lelõhelynél leírtakat). A templom a törökkorban romos állapotba került (1698-ban pusztult templomnak nevezik). A 18. század elején helyreállították, sõt új sekrestyét építettek hozzá. A 17-18. században jelentõs búcsújáró hely volt, melyrõl számos forrásunk tájékoztat. Meg kell itt említeni a templom közelében a domb lábánál eredõ forrást (a mai Béla-kút), amelynek csodatévõ erõt tulajdonítottak. Ez is az oka annak, hogy a templom környéke olyan kedvelt zarándokhellyé vált a barokk korban. A forrás fölé a 18. században emelték a ma is látható barokk építményt. A 18. század folyamán a templom mellett több remete is élt, akik a zarándokok szolgálatára álltak. Egy 1779-es térképen a Villibald-templom teljes épségében szerepel. Az épületet 1802-ben, mint használaton kívüli templomot említik, tehát a 19. század elején még állnia kellett. 1826-ban a falmaradványokat lebontották és az alapfalakat is kiszedték. A templom köveit az apátsági könyvtár építéséhez használták fel. A templom építéstörténete az itt folytatott ásatások ellenére nehezen rekonstruálható, mivel tervszerû lebontása és a domb eróziója miatt az épületnek nagyon csekély része maradt meg. Az építéstechnika és a korábbi épületmaradványok hiánya a korai, Árpád-kori keltezést valószínûsíti, amely egybecseng az írott források tudósításával. Ravazdon a középkorban egy másik templom is állt, melynek a védõszentje a középkorban Szent Márton volt. Erre a templomra vonatkozóan az elsõ hiteles tudósítás 1366-ból maradt ránk: ecclesie Sancti Martini de Rouazd. A forrásokban többször említett egyház egyik plébánosát név szerint is ismerjük:…dominum Dyonisium plebanum ecclesie Sancti Martini de Rouazd. Feltehetõ, hogy a Szent Márton templom volt a falu késõ középkori plébániatemploma. Az 1698-as egyházlátogatási jegyzõkönyvben elpusztult, romladozó épületként írják le. A 18. század elején Sajghó Benedek pannonhalmi fõapát helyreállíttatja, majd 1768-ban ismét felújításra szorul. 1786-ban, mint torony nélküli épületet említik a plébániatemplomot. 1802-ben már állt az új ma is látható templom, de ekkor még a régi egyház is létezett. Feltehetõ, hogy a Villibald-templommal egyidõben bontották le a funkcióját vesztett, s valószínûleg ekkor már újból omladozó épületet. A középkori Szent Márton templom helyét ismerjük: az épület alapfalai a község belterületén, a Paphegy utca 16. sz. ház mögötti udvarban kerültek elõ (lásd alább a 9. lelõhelynél leírtakat). A megfigyelések szerint a templomhajó hosszanti falai nyugat-keleti irányban, a domboldallal párhuzamosan helyezkedtek el. Ugyanitt faragott kövek: díszesen faragott töredék (oszlopfõ?), valamint két bordadarab is került elõ. A gótikus részletek alapján a templom a 14. századra keltezhetõ. A Szent Márton templom elhelyezkedése és egyéb adatok alapján bizonyosra vehetõ, hogy a középkori Ravazd falu maradványai a mai község helyén keresendõek. A késõ középkori Nagy-Ravazd a történeti falumag helyén, a Fõ utca, Paphegy utca, Alsó és Felsõtelek utcák környékén állhatott. Cséb-Ravazd feltehetõen Nagy-Ravazd része volt, vagy pedig közvetlen közelében helyezkedett el. Kis-Ravazd az elõzõ településrészektõl némiképp távolabb, észak felé, az újkorban és még ma is Kisravazdnak nevezett területen, az Országút utca északi szakasza környékén terülhetett el. Ravazd középkori fõ településgóca tehát, akárcsak a késõbbiekben a Pándzsa irányában nyitott, U alakú völgyben helyezkedhetett el (1-2. ábra).


Tér-Háló Kft.


1. 2. Levéltári források, forráskiadványok Számos középkori és kora újkori forrásban találunk Ravazdra vonatkozó adatot. Mindezek fellelhetõk a Pannonhalmi Bencés Fõapátság Levéltárában, a Magyar Országos Levéltárban (ezen belül a Diplomatikai Levéltár, a Diplomatikai Fényképtár, a Magyar Kincstári Levéltárak emelendõ ki). Fontos még a Gyõri Egyházmegyei Levéltár, valamint GyõrMoson-Sopron megye Gyõri Levéltárának anyaga (ezen belül különösen: Gyõr vármegye közgyûlési jegyzõkönyvei. Gyõr vármegye nemesi törvényszékének iratai). Az oklevelek és iratok egy része ki van adva. A legfontosabb forráskiadványok Ravazd történetéhez: A Pannonhalmi Szent Benedek-Rend története. I-XII/B. Szerk.: Erdélyi László-Sörös Pongrác. Budapest, 1902-1916.; Diplomata Hungariae antiquissima accedunt epistolae et acta ad historiam Hungariae pertinentia. Vol. I. Edendo operi prefuit Georgius Györffy. Budapest, 1992.; Hazai Ománytár (Codex diplomaticus patrius) I-VIII. Gyõr-Budapest 1865-1891.; Georgius Fejér: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis I-XI. Budae 1829-1844.; Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár I-XII. Pest-Budapest 1860-1874.; Anjou-kori oklevéltár. Szerk.: Kristó Gyula- I-II., VII-VIII. Budapest-Szeged, 1990-1993.; Anjou-kori okmánytár I-VII. Szerk.: Nagy Imre-Nagy Gyula, Budapest 1878-1920.; Zsigmond-kori oklevéltár I-II. Összeállította: Mályusz Elemér. Budapest. 1951-1958. III-IV. Mályusz Elemér kéziratát kieg. és szerk.: Borsa Iván (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok). Budapest 1993-1994.; Gecsényi Lajos: Gyõr vármegye nemesi közgyûlési és törvénykezési jegyzõkönyveinek regesztái I. 1580-1616. Gyõr, 1990., II. 1617-1626. Gyõr, 1995.; Varga Imre: A gyõri székesegyházi fõesperesség egyházlátogatási jegyzõkönyvei 1698-ból. Arrabona 13. (1971) 177223. Térképi források: Ravazd környékérõl a térképi anyag túlnyomó része a Pannonhalmi Bencés Fõapátság Levéltárában lelhetõ fel. Találunk anyagot a Magyar Országos Levéltárban, valamint Gyõr-Moson-Sopron megye Gyõri Levéltárában is. Emellett pótolhatatlanok az I., II. és a III. katonai felmérés vonatkozó térképszelvényei. Fellelési helyük a Hadtörténelmi Térképtár (Hadtörténeti Intézet). 1. 3. Történeti szakirodalom Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. II. Budapest, 1987. 621. Csánki Dezsõ: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. Bp., 1897. 556. Lengyel Alfréd: Pusztult falvak, eltûnt helynevek Gyõr megyében (1000-1711) Gyõr, 1944. 96-97. A Pannonhalmi Szent Benedek-Rend története. I-XII/B. Szerk.: Erdélyi László-Sörös Pongrác. Budapest, 1902-1916. Vályi András: Magyarországnak leírása I. Budae, 1796. Fényes Elek: Magyarországnak és a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. II. Pest, 1851. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Harmadik kiadás. Budapest, 1983. Ráth Károly: A Gyõr vármegyei hódoltságról. In: Magyar Történelmi Tár VII. Pest, 1860. 22-26. Solymos Szilveszter: Ravazd község három temploma. Budapest, 2000. Bárdos Dezsõ: Ravazd. In: Gyõr-Moson-Sopron megye kézikönyve. Gyõr, 1998. 777-778. Sáry István-Tuba László: Ravazd. In: Gyõr-Moson-Sopron megye települései. Szerk: Tuba László. Gyõr, 1994. 175. Gyõr megye és a város egyetemes leírása. Szerk.: Fehér Ipoly. Budapest, 1874. 549-550. Gecsényi Lajos: Gyõr megye a 17-18. század fordulóján (Település-történeti vázlat). In: A Dunántúl településtörténete I. 1686-1768. Szerk: Farkas Gábor. Veszprém, 1976. (MTA VEAB Ért. II.) 116-123. Néma Sándor: Adalékok a Gyõr megyei szõlõhegyi (hegybeli) települések kialakulásához az 1700-as évektõl 1828-ig. Arrabona 31-33. (1994) 126-139. Solymosi László: Albeus mester összeírása és a pannonhalmi apátság tatárjárás elõtti birtokállománya. Mons Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve I. Szerk.: Takács Imre. Pannonhalma, 1996. 515-527. Horváth József: A monostorkörnyék falvainak mindennapjai a 16-17. században. Uo. II. 25-38.


Tér-Háló Kft.


Sztachovics Remig: Régészeti adatok Gyõr-Szentmárton környékérõl. Archaeológiai Közlemények VIII. (Új folyam VI.) (1871) 98-107. Récsei Viktor: pannonhalma tövében elterülõ Pannonia római község és legújabb ásatásaim összefüggése. Archaeológiai Értesítõ (Új folyam) XVII. (1897) 193-204. Szõnyi Eszter-Tomka Péter: Pannonhalma környékénak története a bencések megjelenéséig. Uo. I. 38-47. Lovas Elemér: Pannonhalma környéke az ó- és középkorban. Pannonhalma, 1937. 25-28. Mithay Sándor: Régészeti adatok a gyõri járás történetéhez. Gyõr. 1956. 84-85.

8.6. Régészeti örökség A régészeti örökség számbavételét a múzeumi adattári (Xántus János Múzeum Régészeti Adattára) és a régészeti szakirodalmi adatok áttekintésével kezdtem. Az adattárban és a szakirodalomban mindösszesen kilenc lelõhelyre vonatkozóan maradtak fenn adatok; emellett több azonosítatlan lelõhelyet is számon tartunk a település területén. Fontos megjegyezni, hogy a település belterületén korábban több helyütt kerültek elõ régészeti leletek, melyek közül néhányat eddig csak hozzávetõlegesen sikerült lokalizálni. Ez utóbbi lelõhelyeket a ravazdi önkormányzat munkatársai és más helyi lakosok segítségével pontosabban tudtuk helyhez kötni. Továbbá két, korábban azonosítatlan lelõhelyet is sikerült lokalizálni. A vizsgálat másik részét a régészeti terepmunka jelentette. Ennek során bejártam a fejlesztésre kijelölt területek túlnyomó részét; valamint öt, már korábban ismert lelõhely területét és az ezekkel szomszédos parcellákat (lásd a III. Térképet). A község északnyugati szélén, az Országút utcától nyugatra elterülõ hajdan jobbára szõlõvel borított dombvidéken kijelölt új lakóterület és tartalék lakóterületek egy részét facsoportok, kisebb ligetek borítják; másutt réteket, elgyomosodott parlagterületeket, vagy (az elszórtan álló házak, nyaralók környékén) bekerített parcellákat (szõlõket, gyümölcsösöket) találunk. Az említett területrészek természetszerûleg kimaradtak a terepbejárásból. A terepi munka folyamán négy új régészeti lelõhely került elõ, és több már ismert lelõhelyrõl jutottunk új információkhoz. Az ismert lelõhelyek közül az 1, 3, 4. és a 9. lelõhely fekvését és kiterjedését sikerült a korábbiaknál sokkal pontosabban meghatározni. Az alábbiakban egymást követõ sorrendben tárgyaljuk a régészeti lelõhelyeket (lásd az I-II Térképet): 1. lelõhely. Simahegy (Piskótagyár). Régészeti jelenségek: Települések, felszíni telepnyomok: õskor, római kor. Sír: római kor. Vaskohók: ismeretlen kor (népvándorláskor?). Leírás: A Villibald-dombtól északra elhelyezkedõ, északkelet-délnyugati irányban elnyújtott domb markánsan emelkedik ki a Pándzsa-patak völgyébõl. A lelõhely a domb északi-északnyugati oldalán és elõterében található. Nyugat felé kiterjed a mûúton túl majdnem a Pándzsáig. Északi irányban feltehetõen összefügg a már Pannonhalma területén 2004-ben regisztrált római és õskori lelõhellyel, melytõl csak az országút választja el (Pannonhalma, Simahegy alja lelõhely). A kiemelkedés legmagasabb részén és attól keletre, valamint délre régészeti lelet eddig nem került elõ. A felszíni leletanyag a legnagyobb intenzitást a Pannonhalma felé vezetõ út mentén mutatta. 1997-ben a domb északi lábánál, a Pannonhalmára vezetõ mûút mellett piskótaüzem épült. Az üzem építését megelõzõ feltárások során õskori és római települések maradványai kerültek elõ. A telepjelenségek mellett római sírt és három darab vaskohót is feltártak. A piskótaüzemtõl délre, a Simahegy oldalában egy lakóterületi feltáróút nyomvonala figyelhetõ meg (itt már kiosztott lakótelkek vannak): az út két oldalán ásott nyílt árkokban találtam néhány cseréptöredéket, ami a régészeti jelenségek bolygatására utal. Az út mentén már állnak a villanyoszlopok. A mezõgazdasági mûvelés is károsítja a régészeti értékeket. A lelõhelyet terepbejárások és régészeti ásatás révén ismerjük. (3-5. ábra) Forrás: Xántus János Múzeum Régészeti Adattára (a továbbiakban: XJM RA) 450-68, 68-2004, 65-98.; Bíró Szilvia: A Sokoró vidéke a római korban. In: Fiatal Római koros Kutatók Konferenciakötete I. (FIRKÁK I.) Szerk. Bíró Szilvia. (sajtó alatt).; a szerzõ terepbejárása. Helyrajzi számok: 1538/1-25; 1539; 1540/2-3; 07/3-10; 05/4-8; 06.


Tér-Háló Kft.


2. lelõhely. Villibald-domb. Régészeti jelenségek: Telepek, települések: õskor, kora újkor. Erõdített telep: õskor. Templom és templom körüli temetõ: középkor, kora újkor. Hamvasztásos sír és csontvázas sírok: õskor. Kincslelet: õskor. Épület: római kor. Kõemlék (sírkõ a templom falában): római kor. Éremleletek és egyéb bizonytalan jellegû leletek: õskor, római kor, népvándorláskor, középkor. Leírás: A Villibald-domb a község keleti szélén, a Pándzsa keleti oldalán magasodik. Az északnyugat-délkeleti irányban hosszan elnyúló lapos tetejû domb a patak völgyébõl meredeken emelkedik ki. Északi, északnyugati oldalán kiterjedt hajdan mocsaras tó (Villibaldi-tó) helyezkedett el. A domb közepét egy mesterséges árok vágja ketté, s ettõl északnyugatra a domb oldalán körbefutó keskeny terasz maradványa látható. A lelõhely lényegében a domb árokkal leválasztott északnyugati részére szorítkozik. Ezen a területen a kora bronzkortól kezdve szinte minden régészeti korszak emlékanyaga elõkerült. Az õskor folyamán került sor a domb árokkal és körbefutó terasszal történõ megerõsítésére. A dombon állt a kora Árpád-kori Szent Villibald templom, melyet már 1102-ben említenek forrásaink. A templom a törökkorban romos állapotba került (1698-ban pusztult templomnak nevezik). A 18. század elején helyreállították, sõt új sekrestyét építettek hozzá. Az épület vagy annak egy része még a 19. század elején is állt. 1826-ban a falmaradványokat lebontották és az alapfalakat is kiszedték. A templom köveit az apátsági könyvtár építéséhez használták fel. A bontáskor a templom falába beépített római kori feliratos sírkõ került elõ, melyet szintén Pannonhalmára vittek. 1933-ban Mihályi Ernõ végzett kisebb ásatást a dombon. 1968-ban a terület tulajdonosa a Kisalföldi Erdõgazdaság karámot épített, s a cölöplyukak ásásakor több régészeti jelenséget (fõleg a középkori sírokat) megbolygattak. 1984-ben kora bronzkori kincslelet került elõ a domb peremén, ezt követõen kisebb ásatás folyt a kincs elõkerülésének környékén. 1994-ben a karám helyét felszántották, és tölgyfákkal ültették be. A szántás során csontok, cserepek és kövek kerültek a felszínre. 1995 és 1997 között tudományos projekt keretében feltárták a középkori templom maradványait, és az alatta fekvõ õskori kultúrrétegeket. A templom építéstörténete az itt folytatott ásatások ellenére nehezen rekonstruálható, mivel tervszerû lebontása és a domb eróziója miatt az épületnek nagyon csekély része maradt meg. Az építéstechnika és a korábbi épületmaradványok hiánya a korai, Árpád-kori keltezést valószínûsíti, amely egybecseng az írott források tudósításával. A félköríves szentélyû templom felmenõ falait kívülrõl kváderkövekkel burkolták; a hajó belsõ szélessége 6,4 méter, hossza legalább 10,4 méter volt. Az ásatási eredmények alapján rekonstruálják a templom alapfalait, melyek már most is megtekinthetõk. Feltárásra került a templom mellett több középkori sír is. 2006-ban a templomtól északra magas kilátó épült, melynek során régészeti értékek károsodtak. A dombtetõ ma részben gyepesítve van, részben tölgyfacsemeték borítják. A domboldalakon akácerdõt találunk. (10-11. ábra) Forrás: XJM RA 73-8, 460-69, 459-68, 14-95, 444-68, 971-71, 457-68, 9-87, 148-83); Sztachovics Remig: Régészeti adatok Gyõr-Szentmárton környékérõl. Archaeológiai Közlemények VIII. (Új folyam VI.) (1871) 98-107.; Lovas Elemér: Pannonhalma környéke az ó- és középkorban. Pannonhalma Szemle 12. (1937) 1. sz. 25-26.; Mithay Sándor: Régészeti adatok a gyõri járás történetéhez. Gyõr. 1956. 84-85.; Szõnyi Eszter-Tomka Péter: Pannonhalma környékénak története a bencések megjelenéséig. In: Mons Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve I. Szerk: Takács Imre. Pannonhalma, 1996. 38-47.; Bíró Szilvia: A Sokoró vidéke a római korban. In: Fiatal Római koros Kutatók Konferenciakötete I. (FIRKÁK I.) Szerk. Bíró Szilvia. (sajtó alatt).; Molnár Attila: A Hallstatt-kultúra emlékei a Sokoró vidéken. Arrabona 44/1. (2006) (Ünnepi kötet a 65 éves Tomka Péter tiszteletére) 337-349.; a szerzõ terepbejárása. Helyrajzi számok: 012/3-6. 3. lelõhely. Országút utca 5. Régészeti jelenségek: Sír (kõpakolásos v. kõlapos): õskor. Bizonytalan jellegû lelet: õskor. Felszíni telepnyom: õskor, középkor. Leírás: A lelõhely egy kisebb, de markáns kiemelkedés Pándzsára (illetve a patak felduzzasztásával kialakított halastóra) nézõ oldalán foglal helyet. 1984-ben az Országút u. 5. sz. ház kertjének végében szõlõmûvelés közben kerámiatöredékek és terméskövek kerültek elõ. Az ezt követõ mentõásatás kora vaskori sír megbolygatott maradványait tárta fel. A helyiek elmondása szerint korábban a kert végében, a halastó partján, a sírtól kb. 50 méterre talajfúróval szedtek ki vastagfalú õskori edénytöredékeket. Valószínûsíthetõ, hogy a lelõhelyet más alkalmakkor is bolygatták. A felszínen nagy számban hevernek õskori és középkori edénytöredékek. www.ter-halo.hu - 130 -

Tér-Háló Kft.


A lelõhely kiterjedése bizonytalan: nyugat felé feltehetõen a beépített részen folytatódik. Északi határa egykor a Packalló-völgybõl kifolyó patak medrénél lehetett. Ezen a részen azonban az elmúlt idõszakban komoly földmunkákat végeztek: a domb északi szélét ugyanis elhordták. A meredeken alászakadó partoldal víz hatására bármikor leomolhat. A lelõhely kelet felé egészen a horgásztó széléig kiterjed. Nem kétséges, hogy a tó építésekor a lelõhely ezen része is megsemmisült. Forrás: XJM RA 9-87, 31-2001, 14-2003; Molnár Attila: A Hallstatt-kultúra emlékei a Sokoró vidéken. Arrabona 44/1. (2006) (Ünnepi kötet a 65 éves Tomka Péter tiszteletére) 337-349.; a szerzõ terepbejárása. Helyrajzi számok: 1139-1146, 1148-1151, 1152/2, 1153-1160.

4. lelõhely. Tószer utca 25. Régészeti jelenségek: Hamvasztásos sír: õskor. Bizonytalan jellegû leletek: õskor. Leírás: A Tószer utca 25. sz. telken 1983-ban ház alapozásakor kerültek elõ a középsõ bronzkori sírleletek. A tulajdonos, Kiss Tibor elmondása alapján többé-kevésbé rekonstruálni lehetett a temetkezést. A szomszéd telken ezt megelõzõen szintén sok cserép került elõ házépítéskor. Feltételezhetõ, hogy több sírból álló temetõvel van dolgunk, s talán a temetõhöz tartozó telep is itt helyezkedett el. A régészeti értékek az építkezések és egyéb földmunkák során jelentõsen károsodhattak Forrás: XJM RA 9-87. Helyrajzi számok: 972-976. 5. lelõhely. Kisravazd-Újtelep (Országút utca 39., Újtelep 276. sz., Havas Istvánék háza). Régészeti jelenségek: Vegyes rítusú temetõ: római kor. Bizonytalan jellegû lelet: õskor. Leírás: A lelõhely a település északi részén, az Országút utca két oldalán található. A 20. század elsõ felében az új házak építésekor több helyütt kerültek elõ késõ római temetkezések. A sírok többségét a fõút keleti oldalán találták. Az Országút utca 33. sz. telken (Újtelep 276. sz., Havas Istvánék háza) 1925-ben földmunka közben csontvázat találtak. A mellettük lévõ háznál pedig hombár került elõ. Az 1960-as években az Országút utca 39. sz. ház kertjében vörös, omló kõlapokból álló koporsót talált, benne gyermek csontváza volt. A kerttõl 30-40 m-re kemenceféle került elõ, mellette sok csont hevert, ugyanott sírszerû gödörben háromszög-alakú bronz tõrre akadtak. A Kisravazdon a 19. században elõkerült római ékszerek valószínûleg ehhez a temetõhöz köthetõk. A leírások alapján a késõ római temetõ a nagyobbak közé tartozik, kiterjedése egyelõre csak hozzávetõlegesen állapítható meg. A sírok a 20. századi építkezések és egyéb földmunkák során nagy mértékben károsodhattak, és a jövõben további veszélynek vannak kitéve. A lelõhelyre vonatkozó ismereteink adatgyûjtésbõl származnak. Forrás: XJM RA 148-83, 456-68, 446-68, 449-68, 445-68.; Sztachovics Remig: Régészeti adatok Gyõr-Szentmárton környékérõl. Archaeológiai Közlemények VIII. (Új folyam VI.) (1871) 98-107.; Szõnyi Eszter-Tomka Péter: Pannonhalma környékénak története a bencések megjelenéséig. In: Mons Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve I. Szerk: Takács Imre. Pannonhalma, 1996. 38-47.; Bíró Szilvia: A Sokoró vidéke a római korban. In: Fiatal Római koros Kutatók Konferenciakötete I. (FIRKÁK I.) Szerk. Bíró Szilvia. (sajtó alatt).; a szerzõ adatgyûjtése. Helyrajzi számok: 1165; 1166; 1169; 1170; 1172-1186; 1188-1191; 1194-1195; 1116-1127; 1023/1; 1138. 6. lelõhely. Paphegy utca 58. Régészeti jelenségek: Éremlelet: római kor. Leírás: A Paphegy utca 58. sz. ház elõtt, a Paphegy utca és az Országút utca találkozásánál 1968-ban egy nagyobb esõzés során lezúduló víz 4 db római érmet hozott a felszínre. Az érmek minden valószínûség szerint az utca magasabb részérõl származnak, tehát másodlagos helyzetben kerültek elõ. A lelõhelyet adatgyûjtés alapján ismerjük. Forrás: XJM RA 454-68. Helyrajzi számok: 20; 1433; 112. 7. lelõhely. Tótokhegy. www.ter-halo.hu - 131 -

Tér-Háló Kft.


Régészeti jelenségek: Temetõ: római kor. Leírás: A lelõhely a község belterületén, a Tóthegyen vagy Tótokhegyen, az Alsótelek, az Õrhegy és a Tóthegy utcák között található. Pontos kiterjedése ismeretlen. Az itteni házak udvarában a két világháború között több ízben kerültek elõ sírok. A temetõ erõs bolygatottságával kell számolnunk. A lelõhelyet adatgyûjtés révén ismerjük. Forrás: XJM RA 148-83; Lovas Elemér: Pannonhalma környéke az ó- és középkorban. Pannonhalma Szemle 12. (1937) 1. sz. 26. Helyrajzi számok: 99; 102/1; 103-107; 111; 130-141; 144-149; 150-169; 272-282; 8. lelõhely. Liki-puszta. Régészeti jelenségek: Épület (villa): római kor. Leírás: A lelõhely a község határának déli részén, Hármastarján-pusztától északra, egy szélesebb völgyben helyezkedik el. A Hármastarján-pusztára vezetõ dûlõút mellett mintegy 50x50 méter nagyságú területen a szántásban téglákat, cseréptöredékeket figyeltek meg. A leletanyag alapján villaépületre lehet következtetni. A lelõhelyet terepbejárás alapján ismerjük. (II. Térkép) Forrás: XJM RA 40-79. Helyrajzi számok: 0173; 0178/13; 0175.

9. lelõhely. Paphegy (Molnár József udvara). Régészeti jelenségek: Templom és templom körüli temetõ: középkor. Bizonytalan jellegû lelet: római kor. Leírás: A lelõhely a község belterületén, a Paphegy utca délnyugati végén található. Az itt lévõ házak építésekor, valamint az udvarokban, szõlõkben végzett földmunkák során korábban gyakran találtak sírokat. A középkori templom alapfalai a Paphegy utca 16. sz. ház mögötti udvarban kerültek elõ. A megfigyelések szerint a templomhajó hosszanti falai nyugat-keleti irányban, a domboldallal párhuzamosan helyezkedtek el. Ugyanitt faragott kövek: díszesen faragott töredék (oszlopfõ?), valamint két bordadarab is került elõ. A 14. századra keltezhetõ gótikus épület a Nagy-Ravazd késõ középkori temploma lehetett, amelyet Szent Márton tiszteletére szenteltek. Erre a templomra vonatkozóan az elsõ hiteles tudósítás 1366-ból maradt ránk. 1698-ban elpusztult, romladozó épületként írják le. A 18. század elején Sajghó Benedek pannonhalmi fõapát helyreállíttatja, majd 1768-ban ismét felújításra szorul. 1786-ban, mint torony nélküli épületet említik. Feltehetõ, hogy a Villibald-templommal egyidõben, 1826 körül bontották le a funkcióját vesztett, s valószínûleg ekkor már újból omladozó épületet. Az említett telken, nem messze a templom maradványaitól másodlagos helyzetben 2 méter mélységben tegula-imbrex-töredékeket, és égett foltot figyeltek meg. A római kori leleteket valószínûleg a domboldalról vagy dombtetõrõl mosta le a víz. A közelben tehát római kori épület-maradványok sejthetõk. A Paphegy utca 16. sz. telken a régi épületet az elmúlt években lebontották, és a telek hátsó részére új házat építettek. A ház építésekor régészeti értékek sérülhettek. A lelõhelyet adatgyûjtés és helyszíni szemlék révén ismerjük. Forrás: XJM RA 40-79.; a szerzõ adatgyûjtése. Helyrajzi számok: 52-54; 58-62; 64/1-2; 65; 70-74; 75/1. 10. lelõhely. Serfõzõ-dûlõ. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: õskor, középkor. Leírás: A lelõhely a volt TSz-teleptõl északra, a Tarjánpuszta felé vezetõ mûút északi oldalán található. A mezõgazdasági mûvelés alatt álló, többé-kevésbé sík területen számos cseréptöredék hever a felszínen. Lelõhelyre utal a szántás helyenkénti feketés elszínezõdése is. A leletanyag intenzitása nyugat felé, a domb irányába haladva növekszik. Miután a domb keleti lejtõjét részben akácerdõ, részben ugarterület borította, így egyelõre nem lehet eldönteni, hogy a lelõhely felhúzódik-e a Villibald-domb lejtõjére. (6-7. ábra) Forrás: A szerzõ terepbejárása. Helyrajzi számok: 012/18-21.


Tér-Háló Kft.


11. lelõhely. Halastó-part. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: õskor. Leírás: A lelõhely a Villibald-dombtól délre, a 82. sz. fõút és a Pándzsa duzzasztásával kialakított halastó között, a tóparti sávban található. A felszíni leletanyag a parti sáv markánsan kiemelkedõ részén került elõ. Feltehetõ, hogy a telepnyom egykor kiterjedt a mai tó területére is. (8-9. ábra) Forrás: A szerzõ terepbejárása. Helyrajzi számok: 3234-3270. 12. lelõhely. Villibald-domb déli csücske. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: õskor. Leírás: A lelõhely a Villibald-domb déli sarkánál, a Tarjánpuszta felé vezetõ mûút és a domb gerincén haladó földút által közrezárt háromszög-alakú szántóterületen található. A felszínen talált leletanyag településre utal. A lelõhely kiterjedése bizonytalan. Forrás: A szerzõ terepbejárása. Helyrajzi számok: 012/3. 13. lelõhely. Lehel utca kertvégei. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: õskor, római kor. Leírás: A lelõhely a Villibald-domb és a Simahegy között, a Pándzsa keleti partján emelkedõ nagy kiterjedésû domb nyugati lejtõjén, a Lehel utca Pándzsára dûlõ kertvégein helyezkedik el. A viszonylag meredek domboldalon intenzíven jelentkeztek a felszíni leletek. A telepnyom déli végén egymás mellett három vagy négy szétszántott kemence (kemencebokor?) maradványait figyeltem meg. A mûvelés erõsen károsító hatása mellett a felszín meredeksége miatt számolni kell erózióval is. A lelõhely keleti irányban minden bizonnyal kiterjed a jelenleg beépített területre is. A telekvégektõl délre egy nemrégiben felújított csatorna húzódik, amely a Villibald-domb lábánál elterülõ horgásztavat köti össze a Pándzsapatakkal. A csatorna kotrásából nagy számban kerültek elõ régészeti leletek, ami azt mutatja, hogy a lelõhely déli irányban kiterjed erre az alacsonyabb felszínre is. Ehhez a helyhez közel fekszik a mesterséges tó, amelyet szintén a közelmúltban bõvítettek. A horgásztó további esetleges bõvítése régészeti értékeket veszélyeztetne. Forrás: A szerzõ terepbejárása. Helyrajzi számok: 1439-1445/1-3; 1435/3; 09/5-6. 14. lelõhely. Fenyõs utca. Régészeti jelenségek: Csontvázas temetõ: ismeretlen kor (népvándorláskor?). Leírás: A belterületrõl északi irányban kivezetõ Fenyõs utca a legszélsõ házaktól északra egy kisebb kanyarulatban horogszerûen lemélyül, s mindkét oldalon 2-3 méter magas, meredek löszfalak határolják. Az 1970-es években ezen a helyen az út oldalából egy nyújtott csontvázas sír került elõ. Ezzel a hellyel lehet azonos a Lovas Elemér által említett Steindl jegyzõ szõlõje lelõhely is, ahol többek között avar sírok kerültek elõ. Terepbejárásom során a löszfalakat végigjárva egy helyütt sírfoltszerû beásást észleltem. A folt legalsó részén (a csontváz feltételezhetõ helyén) leletek után kutatva valaki több mint fél méter mélyen beásott a partoldalba. Feltételezhetõ, hogy itt már több sír elõkerült, illetve elpusztult. Fontos megjegyezni, hogy az út két oldala lakóterületnek minõsül és a közel jövõben a területet be fogják építeni. Az esetleges építkezések és az út bõvítése, kiépítése során a lelõhely tovább károsodhat. Forrás: XJM RA 9-87, 40-79, 148-83.; a szerzõ terepbejárása. Helyrajzi számok: 966-969/1; 917; 920/2; 921; 922; 356/1.

Azonosítatlan lelõhelyek:


Tér-Háló Kft.


Régebbi szakanyagokban Ravazd területén számos olyan lelõhelyet említenek, amelyeket a rendelkezésre álló információk alapján ma már megközelítõ pontossággal sem lehet lokalizálni. A legjelentõsebb ismeretlen lelõhelyû lelet a 19. században Kisravazd környékén elõkerült kora vaskori kincs (Fekete Mária: Der Hortfund von Kisravazd. Acta Archaeologica 25. [1973] 341-358.). Az ilyen jellegû lelet-elõfordulásokat azonosítatlan lelõhelyként tartjuk számon, és mivel érdemben nem szólhatnak bele a településfejlesztési koncepció kialakításába, ezért nem tárgyaljuk õket.

Régészeti érdekû területek: A település határában a régészeti lelõhelyek jelentõs része a Pándzsa mentén, a patak folyását két oldalról kísérõ domboldalakon vagy alacsonyabb dombtetõkön található. Ezeken a területeken a jövõben további régészeti lelõhelyek elõkerülése várható, ennek következtében a Pándzsa-patak medrét két oldalról kísérõ területek régészeti érdekû területnek tekintendõk. Régészeti érdekû területnek minõsül továbbá a község teljes belterülete. A belterület egésze azért esik ebbe a kategóriába, mert a mai falu helyén kereshetjük a középkori Ravazd, illetve a három középkori településrész maradványait. A késõ középkori Nagy-Ravazd a történeti falumag helyén, a Fõ utca, Paphegy utca, Alsó és Felsõtelek utcák környékén állhatott. Cséb-Ravazd feltehetõen Nagy-Ravazd része volt, vagy pedig közvetlen közelében helyezkedett el. KisRavazd az elõzõ településrészektõl némiképp távolabb, észak felé, az újkorban és még ma is Kisravazdnak nevezett területen, az Országút utca északi szakasza környékén terülhetett el. Ravazd középkori fõ településgóca tehát, akárcsak a késõbbiekben a Pándzsa irányában nyitott, ’U’ alakú völgyben helyezkedhetett el. Mivel a régészeti lelõhelyek kiterjedése általában nem állapítható meg pontosan ezért az említetteken túlmenõen régészeti érdekû területnek számít a már ismert lelõhelyek közvetlen környéke is.

8.6.1. Természet, táj, tájhasználat –településhálózat és településszerkezeti összefüggések Ravazd Pannonhalmától délre, a Sokorói-dombság csanaki vonulatának délkeleti részén fekszik (1-2. ábra). A település területét nyugat felõl a helyenként 300 méteres magasságot is megközelítõ, kavicsos homokdombok keretezik (a csanaki dombvonulat), keleti irányban, a völgy közepén pedig a Pándzsa-patak folyik végig. A Sokorói-dombság nyúlványait õsidõktõl fogva erdõk borították, míg a völgy mélyebb részén, a Pándzsa-patak mentén terültek el a rétek-legelõk. A kettõ közötti sávot, a magasabb térszínek és a lankás domboldalak területét sajátította ki az ember a szántógazdálkodás és a szõlõtermesztés céljára. A múltban kitüntetett jelentõsége volt a település életében az erdõknek és a szõlõknek. A településen mind a mai napig sokan foglalkoznak famunkával: ácsok, bognárok, asztalosok, stb. Az õ elõdeik lehettek a 13. században itt említett buchariusok, akiket mai szóval talán kádároknak vagy pintéreknek nevezhetnénk. A környékbeli szõlõmûvelésre már a 12. századból vannak adataink; a község borászata egészen a filoxéra pusztításáig messze földön nevezetes volt. A 1819. századi térképeken kiterjedt szõlõterületeket láthatunk, fõként a községtõl északnyugatra húzódó lankás dombokon. A szõlõk kiterjedése és a gazdálkodásban játszott szerepe az utóbbi évszázad folyamán némiképp csökkent, de még ma is nagymértékben meghatározzák a gazdálkodás jellegét. A Pándzsa-patak vizének felduzzasztásával feltehetõen már a középkorban próbálkoztak. A szomszédos Écs területén látunk erre példát. A 18-19. században három ilyen módon létesített halastavat is látunk a községrõl készült térképeken. Az egyik Tarjánpuszta, a másik Pannonhalma irányában, a harmadik pedig a Villibald-domb északkeleti lábánál helyezkedett el. Az utóbbit Villibaldi-tónak nevezték. Az elõzõ két halastó kifolyásánál vízimalmok mûködtek. Talán ezeknek is megvoltak a középkori elõzményei. (1-2. ábra) A korai térképek alapján Ravazd már a 18. században is több utcából álló, halmaztelepülés volt (1. ábra), melynek szerkezetét meghatározták a szûk, a Pándzsa-patak irányában nyitott völgy nyújtotta lehetõségek. A 18. század végén már megfigyelhetõk a Paphegy, a Fõ, az Alsótelek és a Felsõtelek utcák elõdei. Egy 1779-ben készült, Ravazd környékét ábrázoló madártávlati képen a község összes épületét feltüntették. Az ezen a térképen látható falukép nagyjából megfeleltethetõ az I. katonai felmérés térképén látható településszerkezetnek. Miután a falu a középkortól kezdve a mai helyén www.ter-halo.hu - 134 -

Tér-Háló Kft.


állt, feltehetõ, hogy a késõ középkorban is nagyon hasonló településformával számolhatunk, mint ami a 18. században jellemezte. Az Országút utca északi, Écs felé tartó szakaszát csak a 20. században építették be. Megjegyzendõ viszont, hogy ugyanitt állhatott a középkori forrásokban többször említett Kis-Ravazd falu. A mai Országút utca meghosszabbításában húzódó 82. sz. fõút a települést észak felé Écsen keresztül Gyõrrel, dél felé Bakonypéterden át Veszprémmel köti össze. Az útvonal jelentõs múltra tekint vissza: a Gyõrbõl Veszprém irányába vezetõ forgalom a középkortól kezdve itt bonyolódott. Sokak szerint az út a római korig visszavezethetõ. Nagy jelentõsége volt a Pándzsán keresztül Pannonhalma, a bencés apátság felé vezetõ útvonalnak is, amely egyben a község egyik vízimalmához is vezetett.

8.6.2. Védettségek A nyilvántartott régészeti lelõhelyek általános védettséget élveznek. A település területén külön rendeletben fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelõhely nem található.

8.6.3. Az örökségi értékek elemzése Ravazd közigazgatási területén minden nagyobb régészeti korszak emlékanyaga megtalálható (hozzátéve, hogy a népvándorláskorból csak két kérdõjeles emlékünk, illetve azonosítatlan lelõhelyeink vannak). A lelõhelyeken megfigyelt régészeti jelenségek többsége telep, település, magában álló épület (villa), illetve felszíni telepnyom. Külön megemlítendõ a Villibald-dombi (2. lelõhely) erõdített telep. Viszonylag nagy számban – nyolc lelõhelyen – kerültek elõ sírok, illetve temetõk, amelyek egyaránt reprezentálják az õskor, római kor, feltételesen a népvándorláskor (avar kor), és a középkor idõszakát. Ki kell emelnünk a temetkezési emlékek sorából a két középkori és kora újkori templom körüli temetõt (2. és a 9. lelõhely), melyek a hajdani Szent Márton és a Szent Villibald templom körül terültek el, valamint az Országút utca mentén fekvõ gazdag késõ római temetõt (5. lelõhely). A nagyszámú õskori lelõhely (összesen 11 darab telep vagy telepnyom) jól jelzi a környék korabeli betelepültségét. A kedvezõ életfeltételeket nyújtó Pándzsa-völgy más részein is hasonlóan gazdag õskori emlékanyaggal rendelkezünk. A Villibald-domb északi részén lévõ, árokkal és körbefutó teraszokkal megerõsített telep a bronzkor vagy a kora vaskor idõszakából származik (2. lelõhely), s a környék egyik központja lehetett. Központi funkcióra utal a dombon talált kora bronzkori, és az innen nem nagy távolságra elõkerült kora vaskori kincslelet. Mindkét leletnek, de fõként a Hallstattkincsnek rendkívül nagy a tudományos jelentõsége. A Villibald-dombon kora bronzkori, középsõ bronzkori és kora vaskori települési objektumok és kultúrrétegek mellett, kora bronzkori hamvasztásos sír, és késõ vaskori temetkezések kerültek elõ. A többi gazdag õskori telep mellett meg kell még említeni a 3. lelõhelyen talált kora vaskori kõlapos vagy kõpakolásos sírt, és a 4. lelõhelyen megbolygatott középsõ bronzkori hamvasztásos temetkezést. A római kor nyolc lelõhellyel képviselteti magát. Az 1. lelõhelyen nagy kiterjedésû római település található, amely észak felé átnyúlik Pannonhalma területére is: Pannonhalma, Simahegy alja lelõhely. Az 1. lelõhelyen 1995-ben több római kori félig földbemélyített lakóház feltárásra került. A 8. lelõhelyen a felszíni maradványok alapján talán kisebb villaépület állhatott. Ugyancsak kõ vagy tégla felmenõ falú vagy alapozású épületekre következtethetünk a 2. és a 9. lelõhelyen, illetve a 9. lelõhely közelében. Nagy jelentõségûek a római kori temetõk. Az Országút utca északi részén (Kisravazdon) és a Tótokhegyen (5. és a 7. lelõhely) nagyobb kiterjedésû késõ római temetõre vannak adataink. A lelõhelyeken a 20. századi építkezések során több ízben kerültek elõ sírok. Nevezetes az 1826-ban a Villibald-templom falában talált feliratos sírkõ, amelyet Pannonhalmára szállítottak és a könyvtár falába építettek be. A sírkõ eredeti lelõhelye valamelyik közeli, elõbb említett ravazdi temetõ lehetett. Megemlítendõ még az ismeretlen lelõhelyû Sabazios-féle votív bronzkéz, amely Sabazios isten helyi kultuszára utal. Népvándorláskori emlékeket sejthetünk az 1. és a 14. lelõhelyen. Az 1. lelõhelyen feltehetõen avar kori vaskohó maradványai kerültek feltárásra, amely a vidék ipartörténetéhez nyújt adalékot. A 14. lelõhelyen adatolt csontvázas sírok valószínûleg szintén az avar korba sorolhatók, de ennek eldöntéséhez további kutatásra van szükség.


Tér-Háló Kft.


Jóval gazdagabb a település középkori és kora újkori emlékekben: négy lelõhelyen kerültek elõ középkori régészeti jelenségek: telepnyomok, illetve templomok és templom körüli temetõk. A Villibald-dombon (2. lelõhely) állt a kora Árpádkori eredetû Szent Villibald templom, melyet már 1102-ben említenek forrásaink. A templom építéstörténete az itt folytatott ásatások ellenére nehezen rekonstruálható, mivel tervszerû lebontása és a domb eróziója miatt az épületnek nagyon csekély része maradt meg. Az építéstechnika és a korábbi épületmaradványok hiánya a korai, Árpád-kori keltezést valószínûsíti, amely egybecseng az írott források tudósításával. A félköríves szentélyû templom felmenõ falait kívülrõl kváderkövekkel burkolták; a hajó belsõ szélessége 6,4 méter, hossza legalább 10,4 méter volt. Az ásatási eredmények alapján rekonstruálták a templom alapfalait, melyek jelenleg is megtekinthetõk. A templom körül középkori és kora újkori temetõ sírjai terültek el. A 9. lelõhelyen elõkerült templom-maradvány Nagy-Ravazd középkori temploma lehetett, amelyet Szent Márton tiszteletére szenteltek. A megfigyelések szerint a templomhajó hosszanti falai nyugat-keleti irányban, a domboldallal párhuzamosan helyezkedtek el. Ugyanitt faragott kövek: díszesen faragott töredék (oszlopfõ?), valamint két bordadarab is került elõ. Erre a templomra vonatkozóan az elsõ hiteles tudósítás 1366-ból maradt ránk. A templom környéki udvarokban, szõlõkben számos esetben bukkantak sírokra, amelyek a templom körüli temetõhöz tartoztak. A 3. lelõhelyen megfigyelt Árpád-kori telepjelenségek minden bizonnyal a középkori Kisravazd régészeti emlékei. Valószínûsíthetõ, hogy a közelben, de már Pannonhalma területén elhelyezkedõ Kültelek 4. sz. lelõhely szintén a középkori Kisravazd régészeti emlékeit rejti. A 10. lelõhelyen elõkerült szórványos középkori leletek hovatartozása és jellege egyelõre nem tisztázott.

8.6.4. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggés-rendszerében A 8, 10, 11, és a 12. lelõhely területe jelenleg teljes egészében szántóföldi mûvelés alatt áll. Az intenzív talajmûvelésnek (elsõsorban a mélyszántásnak) a lelõhelyeken negatív hatásai vannak. Különösen jelentõs a talajforgatás károsító hatása a 8. és a 10. lelõhelyen. Amennyiben ezeken a területeken fennmarad az intenzív talajforgatásos mûvelés, akkor jelentõs károk keletkezhetnek a kulturális örökség elemeiben. Az 1. lelõhelyen a piskótaüzem építését megelõzõen 1995-ben régészeti feltárást végeztek. A piskótaüzemtõl délre, a Simahegy oldalában a már kiosztott telkeken egy lakóterületi feltáróút figyelhetõ meg: az út, továbbá a két oldalán található nyílt árkok és közmûvek kiépítésekor, valamint a villanyoszlopok lehelyezésekor régészeti jelenségek károsodtak. A lelõhely északkeleti része mezõgazdasági mûvelés alatt áll. A jelenleg folyó talajmûvelés erõsen károsítja a régészeti értékeket (3. ábra). A lelõhely délnyugati részét füvesítették, ennek folytán a régészeti örökséget a mûvelés itt nem veszélyezteti (4. ábra). A 2. lelõhelyen a Villibald-templom vagy annak egy része még a 19. század elején is állt. 1826-ban a falmaradványokat lebontották és az alapfalakat is kiszedték. A templom köveit az apátsági könyvtár építéséhez használták fel. 1968-ban a Kisalföldi Erdõgazdaság karámot épített, melynek során több régészeti jelenséget (fõleg a középkori sírokat) megbolygattak. 1994-ben a karám helyét felszántották, és tölgyfákkal ültették be. A szántás során csontok, cserepek és kövek kerültek a felszínre. 2006-ban a templomtól északra kilátó épült, melynek során ismét csak sérültek a régészeti értékek. A dombtetõ ma részben gyepesítve van, részben tölgyfacsemeték borítják, a domboldalakon akácerdõt találunk (11. ábra). Jelen állapot szerint tehát a régészeti örökség nincs veszélyeztetve. A Villibald-templom alapfalait nemrégiben állították (állítják) helyre, így a látogatók számára hozzáférhetõ lesz (10. ábra). A 3. lelõhelyen 1984-ben szõlõmûvelés közben kora vaskori sírt dúltak szét. Ezt megelõzõen nem messze a sírtól a halastó partján talajfúróval szedtek ki õskori edénytöredékeket. Valószínûsíthetõ, hogy a lelõhelyet szõlõmûvelés és egyéb kerti munkák közben más alkalmakkor is bolygatták. A talajmûvelés, talajforgatás folyamatosan károsítja az itt rejlõ régészeti jelenségeket. A lelõhely északi részén az elmúlt idõszakban jelentõs földmunkát végeztek: a domb északi szélét ugyanis elhordták. Az itt meredeken alászakadó partoldal víz hatására bármikor leomolhat. A további pusztulást megakadályozandó szükség volna a meredek partoldal rézsûzésére. A lelõhely kelet felé egészen a horgásztó széléig kiterjed. Nem kétséges, hogy a tó építésekor a lelõhely ezen része is megsemmisült. A 4. lelõhelyen 1983-ban ház alapozásakor középsõ bronzkori síregyüttest bolygattak meg. A szomszéd telken ezt megelõzõen szintén sok cserép került elõ házépítéskor. Feltételezhetõ, hogy több sírból álló temetõvel van dolgunk. A régészeti értékek az építkezések és egyéb földmunkák során jelentõsen károsodhattak. www.ter-halo.hu - 136 -

Tér-Háló Kft.


Az 5. lelõhelyen a 20. század folyamán az új településrész házainak építésekor és egyéb földmunkák során számos alkalommal bolygattak meg késõ római temetkezéseket, egy helyütt pedig õskori leletek kerültek napvilágra. Az azonosítható telkek, ahol sírok kerültek elõ: Országút út 33., Országút utca 31. vagy 35., Országút út 39. A nagy kiterjedésû temetõ a 20. századi építkezések, és egyéb földmunkák során jelentõsen károsodhatott (egy része valószínûleg elpusztult), és a jövõben további veszélynek van kitéve. A Tótokhegyen (7. lelõhely) található házak udvarában a két világháború között több ízben kerültek elõ római kori sírok. A terület erõs beépítettsége következtében a temetõ erõs bolygatottságával, illetve részleges pusztulásával kell számolnunk. A 9. lelõhelyen található középkori templomot a 19. század elsõ évtizedeiben bontották le. A templom maradványait és a körülötte elterülõ temetõ sírjait a 20. században házak építésekor, valamint az udvarokban, szõlõkben végzett földmunkák során több alkalommal bolygatták. A károsítás mértékét a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem lehet felbecsülni. A 13. lelõhelyen a talajmûvelés erõsen károsító hatását lehet megfigyelni: szétszántott tûzhelyek maradványai, és nagy mennyiségû kerámiatöredék látható a felszínen. A talajforgatás mellett a domboldal meredeksége miatt számolni kell az erózió okozta károsodással. A lelõhely déli, mélyebben fekvõ részén egy nemrégiben felújított csatorna húzódik végig. A csatorna építésekor és közelmúltbeli kotrásakor a nyomvonalba esõ régészeti értékek elpusztultak. Ehhez a helyhez közel fekszik a mesterséges tó, amelyet szintén a közelmúltban bõvítettek. A horgásztó további esetleges bõvítése régészeti értékeket veszélyeztetne. A 14. lelõhelyen a Fenyõs utca két oldalán több alkalommal több csontvázas sírt bolygattak meg, illetve vannak jelek tudatos kincskeresésre is. A Fenyõs utca ezen a részen horogszerûen lemélyül, s mindkét oldalon 2-3 méter magas, meredek löszfalak határolják. A löszfalak leomlása révén a jövõben újabb sírok pusztulhatnak el. Fontos megjegyezni, hogy az út két oldala lakóterületnek minõsül és a közel jövõben a területet be fogják építeni. Az esetleges építkezések és az út bõvítése, kiépítése során a lelõhely tovább károsodhat.

8.7. Változtatási szándékok a) Településhálózati és tájhasználati változás Erre vonatkozóan nincs adatunk. b) Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás •

• •

Lakóterület-fejlesztés két területen: 1) A Tószer, a Fenyõs és a Szõlõhegy utcák északi, nemrégiben belterületbe vont szakaszán. 2) A 8225 sz. út keleti oldalán már meglévõ (egyelõre beépítetlen) lakóterület további keleti és északi irányú bõvítésével egy egységes lakóterületi folt jönne létre. Tartalék lakóterületek kijelölése a Tószer, a Fenyõs és a Szõlõhegy utcák további északi irányú meghosszabbításával és körútszerû összekötésével a község északi szélén. Gazdasági-szolgáltató terület kijelölése három helyen: 1) A 8226. sz. út északi oldalán a 012/20-22 hrsz-ú ingatlanokon. 2) A 82. sz. fõút és a 8226. sz. út csomópontjához csatlakozó út menti, volt zártkerti ingatlanokon. 3) Az egykori piskótaüzem területén.

Lásd az I. Térképet!

c) Infrastrukturális változás


Tér-Háló Kft.


•

Új lakóterületek feltáró útjai.

d) Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.


Tér-Háló Kft.


8.8. Hatáselemzés a különbözõ hatásterületek kijelölésével (hatásvizsgálat és javaslatok) a) Történeti településhálózati következmények Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.

b) Természeti, táji hatások. Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.

c) Településkép feltárulásának változásai Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.

d) Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetõségei Ravazd község közigazgatási területén a régészeti lelõhelyek száma jelenleg: tizennégy. A település területén külön rendeletben fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelõhely nem található. A 8, 10, 11, és a 12. lelõhely területe jelenleg teljes egészében, az 1, 3, 5, 7, 9, 13. és a 14. lelõhely pedig részben szántóföldi mûvelés alatt áll. Az intenzív talajmûvelésnek (elsõsorban a mélyszántásnak) a lelõhelyeken negatív hatásai vannak. Különösen jelentõs a talajforgatás károsító hatása a 1, 3, 8, 10. és a 13. lelõhelyen. A 3, 5, 7, 9, 13. lelõhelyen emellett számolni kell a különféle kertmûvelési munkák (gyümölcsfa-, és szõlõültetés, kerítés-, és kordon-építés, stb.) következtében fellépõ károsodással is. Az említett régészeti lelõhelyek megmaradása nagyban függ attól, hogy a jelenlegi veszélyeztetés (szántás, mélyebb talajlazítás) folytatódik-e, vagy pedig az érintett területeken más, bolygatással nem járó hasznosításra (például rét-legelõgazdálkodásra) térnek át. Hozzá kell tenni, hogy nincs szükség feltétlenül a mûvelési forma megváltoztatására, hiszen az egyes talajmûvelési módok és módszerek között is jelentõs különbségek vannak atekintetben, hogy milyen mélységben és mennyire drasztikusan mozgatják meg a talajt. A lelõhelyek területén elõnyben kellene részesíteni a kis mélységû és minimális talajforgatással járó mûvelési módokat. Az 1. lelõhely területének egy része már jelenleg is lakóterületnek minõsül. A lelõhely déli részén már ki is osztották a telkeket, és elkészült a lakóterületi feltáróút, amelynek építésekor, valamint a villanyoszlopok lehelyezésekor régészeti jelenségek károsodtak. A területen tervezett jövõbeni építkezések nagymértékben veszélyeztetik az itt található régészeti értékeket. A 2. lelõhelyen található nagy jelentõségû régészeti örökség jelen állapot szerint nincs veszélyeztetve. A dombtetõ ma részben gyepesítve van, részben tölgyfacsemeték borítják, a domboldalakon akácerdõt találunk. A 3. lelõhely északi részén meredeken alászakadó partoldal bármikor leomolhat. A további pusztulást megakadályozandó szükség volna a meredek partoldal rézsûzésére vagy megtámasztására. A 13. lelõhelyet érintõ csatorna építésekor és közelmúltbeli kotrásakor a nyomvonalba esõ régészeti értékek elpusztultak. Ehhez a helyhez közel fekszik a mesterséges horgásztó, amelyet szintén a közelmúltban bõvítettek. A horgásztó további esetleges bõvítése régészeti értékeket veszélyeztetne. A 14. lelõhelyen a Fenyõs utca két oldalán húzódó 2-3 méter magas, meredek löszfalak esetleges leomlása révén a jövõben újabb sírok pusztulhatnak el. Itt is szükség volna a partoldalak rézsûzésére vagy megtámasztására. Fontos


Tér-Háló Kft.


megjegyezni, hogy az út két oldala lakóterületnek minõsül és a közel jövõben a területet be fogják építeni. Az esetleges építkezések és az út bõvítése, kiépítése során a lelõhely tovább károsodhat. Alapvetõen fontos, hogy mindazok az - esetenként egyéb hatósági engedélyhez nem kötött - építési vagy mezõgazdasági munkák, amelyek régészeti lelõhelyek területén a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygatják meg veszélyeztetõ forrásnak minõsülnek, ezért a KÖH elõzetes szakhatósági engedélyéhez kötöttek. A településrendezési tervben szereplõ változtatások közül négy érint régészeti lelõhelyet: • • •

A 8225 sz. út keleti oldalán már meglévõ (egyelõre beépítetlen) lakóterület további keleti és északi irányú bõvítése, továbbá az egykori piskótaüzem területén tervezett gazdasági terület érinti az 1. lelõhelyet. A 8226. sz. út északi oldalán, a 012/20-22 hrsz-ú ingatlanokon tervezett gazdasági-szolgáltató terület érinti a 10. lelõhelyet. A 82. sz. fõút és a 8226. sz. út csomópontjához csatlakozó út menti gazdasági-szolgáltató terület magába foglalja a 11. lelõhelyet.

Az említett fejlesztési területeken a jövõbeli építkezésekkel járó földmunkák során az érintett lelõhelyeken található régészeti emlékek jelentõsen károsodhatnak, részben meg is semmisülhetnek. Erre való tekintettel javasolom a felsorolt fejlesztési területek más helyen való kijelölését vagy a területek határainak oly módon történõ korrigálását, hogy régészeti lelõhelyeket ne érintsenek. Amennyiben az említett változtatásokra nincs lehetõség, akkor a KÖH különféle szempontok figyelembe vételével mérlegelni fogja a tervezett beruházások és az általuk a régészeti örökségben keletkezõ visszafordíthatatlan folyamatok arányát, viszonyát, majd ezek alapján döntést hoz arról, hogy engedélyezi-e az egyes fejlesztéseket, s ha igen, milyen feltételekkel járul hozzá az engedély megadásához (pl: a beruházó költségére történõ megelõzõ feltárás, próbafeltárás vagy régészeti szakfelügyelet elrendelésével). Régészeti érdekû területek a településen: - A Pándzsa-patak medrét két oldalról kísérõ területek. - A község belterületének egésze. - A már ismert régészeti lelõhelyek közvetlen környéke. A változtatások által érintett területek mindegyike régészeti érdekû területnek minõsül. A régészeti lelõhelyeken kívül tervezett beruházások esetében felhívom a tulajdonosok, a beruházók és a kivitelezõk figyelmét, hogy ha földmunkák közben régészeti emlék vagy lelet kerül elõ, a munka felelõs vezetõje köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni. Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzõjének haladéktalanul be kell jelenteni, és gondoskodni kell a helyszín és a lelet õrzésérõl. A község területén helyben megõrzendõ és bemutatásra érdemes régészeti emlékekkel is számolni kell. Amint már szó volt róla a 2. lelõhelyen középkori templom alapfalait állították helyre, így az már jelenleg is hozzáférhetõ a nagyközönség számára. A 9. lelõhelyen ugyancsak középkori templom maradványai rejlenek, itt azonban a beépítettség miatt az esetleges feltárás és bemutatás akadályokba ütközhet. A 8. lelõhelyen a felszíni jelenségek alapján kisebb római villaépület állhatott. Amennyiben az említett épület maradványai még nem károsodtak jelentõs mértékben, akkor mindenképpen javasolható azok feltárása, helyreállítása és a nagyközönségnek történõ bemutatása.

e) Történeti térbeli rendszerek alakulása Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.


Tér-Háló Kft.


f) Mûemléki együttesek, mûemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentõségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. g) Mûemlékek megújításának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. h) Településkarakter változásának hatásai Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. i) Környezeti terhelések és az épített örökség mûszaki állapotának összefüggései Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. j) Folyamatok iránya, visszafordíthatósága Jelenleg károsan ható folyamat részben az intenzív talajmûvelés (illetve kertmûvelés) következtében állandósult eltérõ mértékû bolygatás, amely tíz régészeti lelõhelyet érint (1, 3, 5, 7, 8, 9, 10, 11, 12. és a 13. lelõhely). Amennyiben ezeken a területeken fennmarad az ilyen jellegû mûvelés, akkor mindez a régészeti jelenségek lassú pusztulásához vezet. A mûvelési mód megváltoztatásával a folyamat megállítható lenne. A 3. és a 14. lelõhelyen a meredeken alászakadó partoldalak omlása állandó veszélyt jelent az itt rejlõ régészeti örökségre. A további partomlást és ezzel a régészeti értékek pusztulását megakadályozandó mindkét helyen szükség volna a meredek partoldalak rézsûzésére. k) Kárenyhítés lehetõsége, költsége, illetve ellentételezésének lehetõségei A jogszabályok nem írnak elõ kárenyhítési vagy ellentételezési kötelezettséget arra az esetre, ha egy terület tulajdonosát vagy bérlõjét az elõírások vagy a jogszabályból eredõ kötelezettségei miatt hátrányok érik. Ugyanakkor semmi nem zárja ki a kárpótlás lehetõségét, ez minden esetben az érintett felek megegyezésétõl függ. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az esetleges megelõzõ vagy próbafeltárások folyamán a beruházók számára költségcsökkentõ tényezõ lehet a gépi, illetve gyalog munkaerõ biztosítása.

8.9. Összefoglaló Ravazd kora Árpád-kori eredetû település, amely eredetileg királyi birtok volt, a késõbbiekben nagy része a pannonhalmi apátság tulajdonába került. A középkorban a település három részbõl állt: Nagy-Ravazd a történeti falumag helyén, a Fõ utca, Paphegy utca, Alsó és Felsõtelek utcák környékén állhatott, Cséb-Ravazd feltehetõen Nagy-Ravazd része volt, vagy pedig közvetlen közelében helyezkedett el, Kis-Ravazd az elõzõ településrészektõl némiképp távolabb, az Országút utca északi szakasza környékén terült el. A település területén két középkori templomról szólnak a források: az egyik a Villibald-dombon álló Szent Villibald-templom, a másik a Szent Márton templom. A két templom körül az egész középkor és a kora újkor folyamán temetkeztek. A két egyházi épület és a körülöttük elterülõ temetõk régészeti maradványai ismertek (2. és 9. lelõhely). A település közigazgatási határai között a régészeti lelõhelyek száma jelenleg: tizennégy. A település területén külön rendeletben fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelõhely nem található. A lelõhelyeken lényegében az összes nagyobb régészeti korszak emlékanyaga képviselve van. A lelõhelyek területének jelentõs része szántóföldi vagy kertmûvelés alatt áll. A lelõhelyeken jelenleg folyó intenzív talajmûvelésnek negatív hatásai vannak. Különösen jelentõs a mezõgazdasági mûvelés károsító hatása az 1, 3, 8, 10. és a


Tér-Háló Kft.


13. lelõhelyen. A 3, 5, 7, 9, 13. lelõhelyen emellett számolni kell a különféle kertmûvelési munkák (gyümölcsfa-, és szõlõültetés, kerítés-, és kordon-építés, stb.) következtében fellépõ károsodással. Amennyiben ezeken a területeken fennmarad az eddigi mûvelési gyakorlat, akkor mindez a régészeti jelenségek lassú pusztulásához vezet. A mûvelési mód megváltoztatásával a folyamat megállítható lenne. A 3. és a 14. lelõhelyen a meredeken alászakadó partoldalak omlása állandó veszélyt jelent az itt rejlõ régészeti örökségre. A további partomlást és ezzel a régészeti értékek pusztulását megakadályozandó mindkét helyen szükség volna a meredek partoldalak rézsûzésére. Az 1. lelõhely területének egy része már jelenleg is lakóterületnek minõsül. A területen tervezett jövõbeni építkezések nagymértékben veszélyeztetik az itt található régészeti értékeket. A 2. lelõhelyen található nagy jelentõségû régészeti örökség jelen állapot szerint nincs veszélyeztetve. A településrendezési tervben szereplõ változtatások közül négy érint régészeti lelõhelyet (1, 10, 11. lelõhely). Az említett fejlesztési területeken a jövõbeli építkezésekkel járó földmunkák során a régészeti emlékek jelentõsen károsodhatnak, részben meg is semmisülhetnek. Javasolom az említett fejlesztési területek más helyen való kijelölését vagy a területek határainak oly módon történõ módosítását, hogy régészeti lelõhelyeket ne érintsenek. Amennyiben az elmondottakra nincs lehetõség, akkor a KÖH különféle szempontok mérlegelése után döntést hoz arról, hogy engedélyezi-e a fejlesztéseket, s ha igen, milyen feltételekkel járul hozzá az engedély megadásához. A településen régészeti érdekû területnek minõsülnek Pándzsa-patak medrét két oldalról kísérõ területek, a község belterületének egésze, és a már ismert régészeti lelõhelyek közvetlen környéke. A változtatások által érintett területek mindegyike régészeti érdekû területnek számít. A régészeti lelõhelyeken kívül tervezett beruházások esetében felhívom a tulajdonosok, a beruházók és a kivitelezõk figyelmét, hogy ha földmunkák közben régészeti emlék vagy lelet kerül elõ, a munka felelõs vezetõje köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni. Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzõjének haladéktalanul be kell jelenteni, és gondoskodni kell a helyszín és a lelet õrzésérõl. A község területén helyben megõrzendõ és bemutatásra érdemes régészeti emléket a 2, 8. és a 9. lelõhelyen találunk.

8.10. Nyilatkozat Nyilatkozat A településfejlesztési koncepció csak a fent leírtak figyelembe vételével és alkalmazásával felel meg az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági elõírásoknak. A kulturális örökség miniszterének 4/2003 (II. 20.) NKÖM rendelete (6. § (1) bekezdés b. pontja) alapján a hatástanulmány elkészítésére jogosult a Tér-Háló Kft. A Tér-Háló Kft. megbízására a hatástanulmány régészeti szakterületi részét Takács Károly régész, történész készítette, aki az adott szakterületen felsõfokú végzettséggel rendelkezik.

Gyõr, 2007. május 4.

/Takács Károly/


Tér-Háló Kft.


Kapják: Tér-Háló Kft. KÖH Igazgatási és Hatósági Igazgatóság, Soproni Regionális Iroda Xántus János Múzeum Régészeti Adattár

9. Irodalom jegyzék Magyarország Megyei Kézikönyvei 7. Gyõr-Moson-Sopron Megye Kézikönyve fõszerkesztõ: Dr. Kasza Sándor CEBA Kiadó – Dr. Fekete Mátyás 1998 – Ravazd Szülõföldünk a Kisalföld, Ravazd szerk.: Szabó Zsigmond, Gyõr, én. Magyarország kistájainak katasztere I., MTA Földrajztudományi Kutató Intézete, szerk: Dr. Marosi Sándor, Dr. Somogyi Sándor Budapest 1990 Gyõr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja II. kötet, Dr. Lados Mihály MTA RKK NYUTI 2001, Gyõr A koncepcióban szereplõ adatok, a megjelöltek kivételével a KSH Gyõr-Moson-Sopron Megyei évkönyveibõl (19952001.) illetve a 2001. évi Népszámlálás adataiból származnak.


06. Tervezõk: Leitner Attila

Recommend Documents