06. Tervezők: Leitner Attila.. É Szabó Roland településmérnök

Tér-Háló Kft.

9024 Győr, Babits M. u 17/A. Ravazd Településrendezési terv 2008

ALÁÍRÓLAP

Felelős tervező:

Németh Géza TT-1 08/0065/06

……………………………………….

Tervezők:

Leitner Attila É3-08-0386

………………………………………..

Szabó Roland településmérnök

………………………………………..

Közlekedéstervező:

Bogár Zsolt K-1-1/08-0014

………………………………………..

Közműtervező:

Kazó Pál 08-0064

………………………………………..

Elektromos tervező:

Perger Ágoston HK-2; HSz-2; HTr-2; HV-2 08-0291

………………………………………..

Gáztervező:

Dr. Ladocsy Gézáné MK 08-0168, 167/1988 BSZFG-1/j

………………………………………..

Kert-és tájépítész:

Limpné Csemez Magdolna K1-08-0056/04 Rozsos Katalin K-2 08-0236/04

……………………………………….. ………………………………………..

www.ter-halo.hu -1-

Tér-Háló Kft.


TARTALOMJEGYZÉK ALÁÍRÓLAP ........................................................................................................................................................ 1 RAJZJEGYZÉK ................................................................................................................................................... 3 I.

KIINDULÁSI ADATOK .............................................................................................................................. 4 1. ELŐZMÉNYEK ............................................................................................................................................. 4 1.1. A rendezési terv céljai .............................................................................................................................. 4 1.2. A település eddigi fejlődését befolyásoló legfontosabb tényezők ............................................................. 4 1.3. A települést érintő területfejlesztési dokumentumok és azok hatásai ....................................................... 5 2. VIZSGÁLATI ANYAG .................................................................................................................................. 8 2.1. Ravazd külső környezete .......................................................................................................................... 8 2.2. Ravazd rövid története ............................................................................................................................. 8 2.3. Humán erőforrások .................................................................................................................................. 9 2.4. Gazdasági bázis ..................................................................................................................................... 15 2.5. A táji környezet adottságai .................................................................................................................... 20 2.6. Környezetvédelem, természetvédelmi területek ...................................................................................... 22 2.7. Épített környezet ..................................................................................................................................... 23 2.8. Vonalas infrastruktúra ........................................................................................................................... 27 2.9. Humán Infrastruktúra ............................................................................................................................ 31 2.10. Kulturális intézményekkel, helyi szervezetekkel való ellátottság ......................................................... 32 3. RAVAZD FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE ............ 33 3.1. Ravazd SWOT analízise ......................................................................................................................... 33 3.2. Területfejlesztés fő célja, irányai. .......................................................................................................... 34 3.3. A részcélok (programok és alprogramok) egymás közötti kapcsolata ................................................... 35 3.4. A fejlesztés kapcsolatrendszere .............................................................................................................. 37 3.5. Pannonhalmi kistérség–kistérségi integrált projektcsomag 2007-2013. ............................................... 39 3.6. A területfejlesztés fő célja, irányai. ........................................................................................................ 42 3.7. A fejlesztés logikai rendszere, a projektek egymás közötti kapcsolata................................................... 42

II.

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK ............................................................................................... 44

1. HATÁROZATTERVEZET – A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA ........................................ 44 1.1. A RENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSEKOR FIGYELEMBE VETT TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK ..................................................................................................................................... 45 1.2. Beépítésre szánt területek....................................................................................................................... 48 1.3. Beépítésre nem szánt területek ............................................................................................................... 49 2. RENDELETTERVEZET - A SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁSA............................................................. 52 I. Fejezet ................................................................................................................................................................ 52 Általános előírások...................................................................................................................................................... 52 II. Fejezet ................................................................................................................................................................ 53 A településrendezés sajátos helyi eszközei ................................................................................................................. 53 III. Fejezet ................................................................................................................................................................ 54 A területfelhasználás rendszere ................................................................................................................................... 54 IV. Fejezet ................................................................................................................................................................ 55 A területfelhasználás általános szabályai .................................................................................................................... 55 V. Fejezet ................................................................................................................................................................ 57 Az épített környezet védelmére vonatkozó követelmények ........................................................................................ 57 VI. Fejezet ................................................................................................................................................................ 59 Környezet- és természetvédelmi követelmények ........................................................................................................ 59 VII. Fejezet ................................................................................................................................................................ 62 egyes építményfajtákra vonatkozó sajátos követelmények ......................................................................................... 62 VIII. Fejezet ................................................................................................................................................................ 63 Övezeti előírások ........................................................................................................................................................ 63 IX. FEJEZET .............................................................................................................................................................. 72 alkalmazási és záró rendelkezések .............................................................................................................................. 72

III.

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ................................................................................................... 75

1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT ..................................................................................................................... 75 1.1. Konfliktusok ........................................................................................................................................... 75 1.2. Fejlesztési javaslat ................................................................................................................................. 75 www.ter-halo.hu -2-

Tér-Háló Kft.


1.3. A település biológiai aktivitásértékének változása ................................................................................. 77 2. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT..................................................................................................... 79 2.1. Levegőtisztaság-védelem ........................................................................................................................ 79 2.2. Zaj és rezgésvédelem .............................................................................................................................. 79 2.3. Vízminőség- és talajvédelem .................................................................................................................. 80 2.4. Klíma ...................................................................................................................................................... 80 2.5. Élővilág .................................................................................................................................................. 80 2.6. Táj és természetvédelem ......................................................................................................................... 80 2.7. Az épített környezet védelme .................................................................................................................. 81 2.8. Hulladékkezelés...................................................................................................................................... 81 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT ...................................................................................................................... 81 3.1. A közúti közlekedés fejlesztése ............................................................................................................... 81 3.2. A tömegközlekedés fejlesztése ................................................................................................................ 81 3.3. A kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztése................................................................................. 82 3.4. Turistautak ............................................................................................................................................. 82 3.5. Forgalomcsillapítás, parkolás fejlesztése .............................................................................................. 82 4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLAT .................................................................................................................. 83 4.1. Vízellátás ................................................................................................................................................ 83 4.2. Szennyvíz-elvezetés................................................................................................................................. 83 4.3. Felszíni vízelvezetés ............................................................................................................................... 83 4.4. Gázellátás .............................................................................................................................................. 83 4.5. Villamos energia ellátás......................................................................................................................... 84 5. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT ........................................................................................... 85 6. INTÉZKEDÉSI TERV ................................................................................................................................. 85 7. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY-MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM.............................................. 86 7.1. Vizsgálat ................................................................................................................................................. 86 7.2. Hatáselemzés.......................................................................................................................................... 91 7.3. Összefoglalás ......................................................................................................................................... 92 8. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY - RÉGÉSZET ................................................................... 93 8.1. Megrendelő: ........................................................................................................................................... 93 8.2. A tanulmány tárgya: .............................................................................................................................. 93 8.3. Törvényi környezet: ................................................................................................................................ 93 8.4. Örökségvédelmi hatástanulmányról ...................................................................................................... 94 8.5. Vizsgálat: ............................................................................................................................................... 95 8.6. Régészeti örökség ................................................................................................................................... 97 8.7. Változtatási szándékok ......................................................................................................................... 103 8.8. Hatáselemzés a különböző hatásterületek kijelölésével (hatásvizsgálat és javaslatok) ....................... 105 8.9. Összefoglaló ......................................................................................................................................... 107 8.10. Nyilatkozat ......................................................................................................................................... 107 9. IRODALOM JEGYZÉK..................................................................................................................................... 108

RAJZJEGYZÉK KÁ-1 É-1 T-1 SZ-1/1 SZ-1/2 SZ-1/3 SZ-2 K-1 KÖ-0 KÖ-1 KÖ-2 MK-1

Kistérségi áttekintő helyszínrajz Településszerkezeti terv Tájrendezési és környezetalakítási terv Szabályozási terv (belterület) - Észak Szabályozási terv (belterület) - Dél Szabályozási terv (belterület) – Gazdasági, különleges területek Szabályozási terv (külterület) Közlekedésfejlesztési áttekintő helyszínrajz Közművek áttekintő helyszínrajza Ivóvíz-, gáz- és elektromos energia ellátás terve Felszíni vízelvezetés és szennyvízelvezetés terve Mintakeresztszelvények

www.ter-halo.hu -3-

M 1: 20 000 M 1: 10 000 M 1: 10 000 M 1: 2 000 M 1: 2 000 M 1: 2 000 M 1: 10 000 M 1: 20 000 M 1: 20 000 M 1: 4 000 M 1: 4 000 M 1: 200

Tér-Háló Kft.


I. KIINDULÁSI ADATOK 1. ELŐZMÉNYEK 1.1. A rendezési terv céljai Ravazd Község Önkormányzata 2005-ben bízta meg a Tér-Háló Építészirodát az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK; 253/1997. Korm. Rend.) szerinti településrendezési terv (továbbiakban: rendezési terv) elkészítésével. Az 1997. évi LXXVIII, illetve az azt módosító 1999. évi CXV. törvény értelmében a rendezési tervet településfejlesztési koncepcióval (továbbiakban: koncepció) kell megalapozni. A rendezési terv előzményeként elkészítettük a község településfejlesztési koncepcióját, melyet a képviselőtestület az 51/2006. (XI. 16.) számú képviselő-testületi határozattal elfogadott. Az önkormányzattal közösen olyan rendezési terv készítését és jövőkép felvázolását tűztük ki célul, mely a község szerves fejlődését biztosíthatja az elkövetkezendő 10-15 évben. E rendezési terv feladata az, hogy a megfelelő feltételeket (jogi területi stb.) biztosítsa a tervezett fejlesztések számára. Az új településrendezési terv elkészítésének szükségességét a módosult jogszabályi környezet és településfejlesztési prioritások, az új településfejlesztési koncepció megfogalmazásának igénye, és ezzel összefüggésben a koncepció céljainak megvalósulását biztosító kül- és belterületi területfelhasználási igények indokolják. A településrendezési terv készítése során figyelembe vettük az alábbi dokumentumokat: Országos Területrendezési Terv (2003. Évi XXVI. törvény) Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja Győr-Moson-Sopron Megyei Mellékúthálózat fejlesztési koncepció Győr-Moson-Sopron Megyei turizmusfejlesztési koncepció Győr-Moson-Sopron Megyei közoktatás fejlesztési terv Jelen tervdokumentáció a település rendezési tervének Végleges jóváhagyott anyaga. Az illetékes államigazgatási szervek a véleményezési eljárás folyamán megtették észrevételeiket melyeket a tervben figyelembe vettünk, illetve a véleményeket mellékeltük. A területi tervtanács 2007. augusztus 16.-án tárgyalta a tervet, melynek ajánlásait szintén figyelembe vettük a mellékelt tervezői válaszlevélben foglaltaknak megfelelően. A rendezési terv készítésével kapcsolatos önkormányzati határozatokat szintén mellékeltük a dokumentációhoz.

1.2. A település eddigi fejlődését befolyásoló legfontosabb tényezők Domborzati adottságok A település területének betelepülésében sokat számított a domborzati adottság. Az, hogy már az államalapításkor lakott területről beszélhetünk, Ravazd esetében bizonyítja, hogy mezőgazdaságilag jó helyzetű településről beszélhetünk. A gyümölcs-, és szőlőtermelés megélhetést biztosított az itt élőknek. Jelenleg a domborzati adottságok a háttérbe szorulnak, a közeljövőben, várható, hogy a Pannonhalmi-dombság egészének üdülő- és pihenőfunkciója erősödni fog. Fekvés: Ravazd történetét jelentősen meghatározza a település fekvése. A település a Kisalföldön, ezen belül a Pannonhalmi dombság Ravazd- Csanaki vonulatának keleti oldalán helyezkedik el. A község a fejlett nyugat-dunántúli régió közlekedésileg jól elérhető részén, illetve a világörökség részét képző pannonhalmi apátság területének környezetében található, így a turizmus, mint települési potenciál kiaknázható, amennyiben a megfelelő feltételeket tudja biztosítani a település. A községet átszeli a 82. sz. országos főközlekedési út, az átmenő forgalom főleg a nyári időszakban problémát is jelent a településen. Az itt fellelhető természet közeli adottságokat kihasználva léphet a település a további fejlődés útjára. Jelenleg Győr ad munkahelyet a Ravazdi munkaerő nagy részének. Nagymértékű munkanélküliség problémájával jelenleg nem küzd a település. Közlekedési adottságok: A települést a megye fő közlekedési útjai közül a 82 sz. országos főút érinti, mely észak-déli irányban szeli ketté a települést, ez a fő gazdasági tengely jelentősen befolyásolja a település életét. A tengely gazdasági potenciálja a városokban koncentrálódik. Mindenképpen ki kell emelni Győrt, mint a régió gazdaságilag legerősebb városát, ugyanakkor a szomszédos fejlődő kistérségi központ Pannonhalma gazdasági potenciál tekintetében jelenleg még elmarad a lehetőségeitől. A településen közlekedési helyzetéből adódóan főleg a nyári időszakban jelentős a tranzitforgalom így ennek negatív hatásai főként ekkor jelentkeznek.

www.ter-halo.hu -4-

Tér-Háló Kft.


1.3. A települést érintő területfejlesztési dokumentumok és azok hatásai 1.3.1. Megyei Területfejlesztési Program A Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési program stratégiai és operatív program rendszere. A program az EU elvárásoknak megfelelően készült el. Gyakorlati jelentősége abban rejlik, hogy az a fejlesztés, amely nem illeszthető bele a programba nem kaphat sem a megyei, sem a regionális területfejlesztési szervezetektől fejlesztési támogatást (pénzügyi, illetve programfejlesztési támogatást). A megváltozott területfejlesztési rendszerben azonban csak olyan projektekre lehet pályázni, ahol a megfelelő nagyságú önrészt a pályázók elő tudják teremteni. Ezért nagyon fontos a települések összefogása. Azonban most már nem csak a non-profit szektor pályázhat, hanem a gazdasági szereplők is lehetnek partnerek egy – egy cél megvalósításában. Fel kell erősödniük a kistérségi szerveződéseknek, amelyek átgondolhatják szerepüket, feladatukat és új eszközöket kell keresniük. Ilyen új eszköz jelen dokumentum is, amely segíti megindokolni a település céljait. A jelenlegi fejlesztési környezetet jelentő megyei területfejlesztési program prioritástáblája a következő: STRATÉGIAI PROGRAMOK 1. PRIORITÁS: Humánerőforrás bővítése és megújítása

2. PRIORITÁS: Gazdasági bázis innovációs környezetének fejlesztése

3. PRIORITÁS: Környezet és infrastruktúra fejlesztése

4. PRIORITÁS: Határ menti együttműködés erősítése

OPERATÍV PROGRAMOK 1.1. Intézkedés: “Tudás – képzés – iskola” – Innovatív, magasan képzett humán tőke állományának növelése

2.1. Intézkedés: “Megyei 3.1. Intézkedés: “Jelenünk” – termék” – Helyi gazdaságfej- környezetgazdálkodási proglesztés, helyi innovációk tá- ram mogatása

4.1. Intézkedés: “Sógorság” – Együttműködés az osztrákmagyar határ mentén

1.2. Intézkedés: “Támasz” – Egészségügyi és szociális ellátórendszer, gondozási hálózat kiépítése, kiszélesítése az idősödő lakosság ellátásának növelésére

2.2. Intézkedés: “Termelési tér – vállalkozói tér” – Kis- és középvállalkozói telephely kínálatának és értékesítési formáknak a bővítése

4.2. Intézkedés: “KisalföldCsallóköz” – Együttműködés a szlovák-magyar határ mentén

3.2. Intézkedés: “Jövőnk” – természetvédelmi program

2.3. Intézkedés: “Vendégsze- 3.3. Intézkedés: “Lakható tér” retet” – Turizmus fejlesztése, – településhálózat fejlesztési turisztikai termékkínálat bőví- program tése, falusi és ökoturizmus 2.4. Intézkedés: “Agrármegújulás” – a SAPARD program

4.3. Intézkedés: “BécsPozsony-Győr Eurégió” – Hármas határ menti együttműködés

4.4. Intézkedés: “Partner-ség” 3.4. Intézkedés: “Sztráda” – a – Együttműködés a szomszéjobb elérhetőségért program dos megyékkel 3.5. Intézkedés: “Múltunk” – az épített és kulturális örökség védelméért

Átfogó intézkedés: Tervezés és programozás Szerkesztette: Lados M. A program az EU elvárásoknak megfelelően készült el. Gyakorlati jelentősége abban rejlik, hogy az a fejlesztés, amely nem illeszthető bele a programba nem kaphat területfejlesztési támogatást. Az NFT jóváhagyása után a területfejlesztési dokumentumok országos szintű irányadójává válik.

1.3.2. Pannonhalma-Sokoró kistérség komplex térségfejlesztési koncepciója ¾

Stratégiai programok és prioritások a Pannonhalma-Sokoró kistérségben: Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének javítása www.ter-halo.hu -5-

Tér-Háló Kft.


¾

¾ ¾

¾ ¾ ¾

o Helyi feldolgozási programok. o Integrált termelési módszerek az alapanyag termelésben o Helyi felvásárlási rendszer kialakítsa o Helyi értékesítés megszervezése Alternatív jövedelmezést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése diverzifikációja o Turizmus fejlődését elősegítő fejlesztések o Helyi értékesítésre szánt mezőgazdaságban megtermelt alapanyagból speciális termékeket előállító házi feldolgozási programok. o Népi és kézműves mesterségek fejlesztése o Házi bedolgozási programok kialakítása munkahely teremtési céllal o Az erdők közjóléti funkcióját erősítő programok. o Környezet és természetvédelmi célú fatelepítés, vadgazdálkodás o Kis és közepes vállalkozások elsődleges és másodlagos fafeldolgozás támogatása o A térségi gazdálkodó szervek és családok hitelhez jutási feltételeinek megteremtése. Környezetkímélő és tájfenntartást célzó mezőgazdasági termelési módszerek o A térségi fenntartható táj és földhasználat kialakítása Falufejlesztés és felújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése o Kulturális örökség védelme o Közbiztonság növelése o Települési környezetvédelem állapotának javítása Vidéki infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése o Közlekedési és információs infrastruktúra fejlesztése o Térségi hulladékkezelési programok Mezőgazdasági üzemekbe történő beruházások o Mezőgazdasági üzemek versenyképességét növelő programok Szakképzés fejlesztése o Gyermek- és felnőttképzési, szakképzési, átképzési programok o Kulturális, monitoring, kommunikációs, tájékoztatási programok

1.3.3. A Pannonhalmi kistérség A Pannonhalmi kistérség gazdaságának természetföldrajzi alapjait a sokorói dombság szőlőművelésre alkalmas domboldalai, erdőművelésre alkalmas erdőségei, a patakok menti gyepterületek s a köztük meghúzódó szántóföldi művelésű területek jelentik. A kistérség népességszáma majdnem eléri a 18 000-t, ennek 80%-a a kistérség falvaiban él. Pannonhalma lakosainak száma 3900 fő. A feldolgozására épülő ipar a rendszerváltozás után a gazdasági szerkezetváltással átstrukturálódott, ez a községekben a helyi kisipar bővülése mellett az ingázás felerősödését, a megyeközpont Győrben pedig új, dinamikusan fejlődő iparágak megtelepedését eredményezte. Pannonhalmán részben a még működő mezőgazdaságra alapozott ipar, illetve a volt tsz területein, infrastruktúráját felhasználva folyik ipari tevékenység. Fentieken túl a mezőgazdasági tsz-ek melléküzemági tevékenysége szolgált alapul a községi ipar kialakulásához. Számos egyéni vállalkozás folytat mezőgazdasági tevékenységet (gyümölcs, szántóföldi ültetvények). A Pannonhalmi kistérség gazdag táji, kultúrtörténeti és természetvédelmi, esztétikai értékei a turizmus számára jelentenek fejlesztési potenciált. A térség népességeltartó-képessége a 70-es, 80-as évekhez képest csökkent, az önkormányzatok egyik legfontosabb célja a napi ingázást is mérséklő foglalkoztatási lehetőségek bővítése. A fejlődés korlátjait a gazdaságpolitika, különösen az agrárpolitika eddigi gyengeségei, továbbá egy világos, áttekinthető támogatási rendszer hiánya, a belső és külső kapcsolatok gyengesége, az önkormányzatok eladósodottsága jelentik. A környezetvédelem, környezetfejlesztés a volt tsz területek rekultiválásától az erdőtelepítésen keresztül a hulladékkezelés megoldásáig, a felszíni vízrendezésig, a kistérségi intézményrendszer fejlesztéséig ugyancsak számos feladat megoldását igényli a kistérségben.

1.3.4. Győr-Moson-Sopron Megye Fejlesztési Tervének és Stratégiai Programjának Ravazdot is érintő főbb elemei • • • •

a.) Versenyképes gazdasági tér kialakítása: integrált iparfejlesztés gazdasági infrastruktúra fejlesztése környezetkímélő mezőgazdasági termelés elősegítése mezőgazdasági növénytermesztés fejlesztése, korszerűsítése (környezetnek megfelelő termesztési módszerek alkalmazása) www.ter-halo.hu -6-

Tér-Háló Kft.


• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

állattenyésztés fejlesztése (az állattenyésztés súlyának növelése) a megye turisztikai termékkínálatának fejlesztése (lovas turizmus, kiadványok) úthálózat fejlesztés vasútvonalak korszerűsítése kerékpárút-hálózat kialakítása helyi és települési szinten a tevékenységek és eszközök koordinálása (informatikai fejlesztés) megújuló energiahordozók felhasználása (energiatakarékosság, energiatudat kialakítása) foglalkozás politika fejlesztése (munkahelyteremtés, foglalkoztatási szintnövekedés) kultúra és közösségi fejlesztés magas szintre emelése (az épített kulturális örökségek rekonstrukciója, kulturális szolgáltatások fejlesztése) szociális alapellátás fejlesztése, korszerűsítése szociális nappali ellátást, átmeneti elhelyezést és tartós elhelyezést nyújtó intézmények kiépítése, fejlesztése (szociális intézmények rekonstrukciója) lakóterületek fejlesztése, szociális bérlakás állomány fejlesztése b.) Humán erőforrás fejlesztése, életminőség javítása: oktatásfejlesztés munkaerő-piaci képzés kultúra és közösségfejlesztés egészségügyi szolgáltatások fejlesztése (járóbeteg szakellátás, mentőszolgálatok, kórházak) szociális ellátás, gyermekvédelem (intézményfejlesztés, idősgondozás, szakosított bentlakásos intézmények, gyermekjóléti szolgálatok) lakáshelyzet, lakásállomány fejlesztése c.) Fenntartható környezet, harmonikus tájhasználat: környezeti programok készítése környezeti elemek védelme (vízbázis védelem, levegőtisztaság védelem, hulladékgazdálkodás fejlesztése, zaj és rezgésvédelem) szennyvíztisztítás és csatornázás fejlesztése természetvédelem (zöldturizmus megvalósítása) környezetkultúra fejlesztése (tájgazdálkodási és természetvédelmi kezelési modellterület működtetése) d.) Intézményrendszer fejlesztése: TIR megyei szintjének kifejlesztése Kistérségi intézményrendszer fejlesztése

www.ter-halo.hu -7-

Tér-Háló Kft.


2. VIZSGÁLATI ANYAG 2.1. Ravazd külső környezete 2.1.1. A regionális fejlődés nemzetközi meghatározottságai, és azok lehetséges hatása Ravazd Északnyugat-Dunántúlon fekszik, Magyarország öt regionális központjának egyikétől, Győrtől mindössze 23 km-re. A régió Magyarország egyik fejlett térségének számít, azonban a régió gazdasági erejének döntő többségét a terület nagyvárosainak köszönheti. A régió vidéki térségei átlagosan fejlettebbnek mondhatók az ország vidéki területeihez képest, a falu-város különbség azonban, főleg gazdasági tekintetben itt is jellemző. A település tágabb környezetének fejlődési trendjeire a következő fontosabb tényezők hatnak: • Globalizáció • Uniós csatlakozás • A gazdasági iparágak szerkezetének megváltozása. A település fekvése az országos helyzethez képest kedvező, hiszen fejlett régióban található. Az európai közlekedési folyosók fejlesztési sávja ugyan közvetlenül nem érinti a települést, de a hazai gyorsforgalmi úthálózat elemei kedvező hatással lesznek a községek infrastrukturális fejlődésére. Ravazd számára kedvező regionális jellegű hatás lehet az érintetlen természeti környezet és az ehhez kapcsolódó adottságok általános felértékelődése Európában, a „zöld” gazdaság térnyerése. A Sokorói-dombvidék jó adottságokkal rendelkezik ennek a szemléletnek a kiaknázására. A globalizált gazdaságon belül Európa évek óta a növekedés és a recesszió határmezsgyéjén mozog. Ez az európai gazdasági fejlődési tér egésze számára a jövőbeli fejlődési lehetőségek szempontjából jelentős bizonytalansági tényező. Ez a hatás Magyarország gazdasági fejlődését, és így a Ravazdot körülvevő gazdasági környezetet is jelentősen befolyásolja. A vidék is részese ugyan a viszonylagos általános fejlődésnek, amely bekövetkezett az elmúlt időszakban, de hangsúlyoznunk kell, hogy a fejlődés fő kedvezményezettjei a nagyvárosok. Ennek ellenére egy-két fejlesztési elem hatással lehet a térség további fejlődésére, valamint meg kell találni azon gazdasági szegmenseket, amelyek a település jövőbeli fenntartható fejlődését biztosíthatják.

2.1.2. A területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlődési irányai Ravazd lokális gazdasági életét a 20. század közepéig nagyrészt a mezőgazdaság, erdőgazdaság, határozta meg. A falu környéki domboldalakat az elmúlt századokban is a szőlőterületek foglalták el. A domborzati viszonyok miatt a megművelhető, sík földterület viszonylag kevés, főként a 82.sz. főúttól keletre található. Az ötvenes évektől a vidékre jellemzőbb lett a bogyósok, különösen a málna termesztése. Az elmúlt negyven évben a lakosság nagy részének a környező városok ipari üzemei adtak munkalehetőséget. Mezőgazdasággal ma is sokan foglalkoznak a településen. Jelenleg a mezőgazdaság országos szinten is válságban van. Amellett, hogy a nemzetközi, fejlett országokra jellemző foglalkoztatási struktúrában az ágazatnak a stratégiai fontosságú élelmiszerellátás mellett foglalkoztatási funkciója is van, eltörpül a másik három gazdasági szektor jelentősége mellett. Országosan a mezőgazdasági fejlesztéseket az utóbbi 17 év nagy részében a koncepciótlanság és a valóságtól elrugaszkodott, rövidtávú politikai érdekek jellemezték. Az Uniós versenyhelyzetbe az ágazat messze teljesítőképessége alatt érkezett, és a kiszámítható támogatásoktól erős és felszerelt uniós gazdákkal kell lépést tartania. Az uniós csatlakozás óta mindenesetre egy kiszámíthatóbb feltételrendszer mellett lehet fejlesztéseket megvalósítani. A település lakosságának jelentős része a közlekedési feltételeket kihasználva Győrben dolgozik. Az ipari jellegű foglalkoztatás ma már megbízhatóbb megélhetést biztosít, de a klasszikus gyáripari üzemek átalakításai, bezárási hulláma, illetve a multinacionális cégek mozgékonysága bizonytalan helyzetet teremthet, illetve gondot jelent a helyi munkaerő nem megfelelő kvalifikáltsága. Jelen pillanatban az ipari jellegű foglalkoztatók közül a helyi kis-és középvállalkozások biztosítanak helyben megélhetést a szolgáltatások mellett. A helyi üzemekben, vállalatokban közel 150 főt foglalkoztatnak. A rendezési terv távlatában mindenképpen szükséges a helyi foglalkoztatás lehetőségeinek bővítése, illetve ennek elősegítése, hiszen ez a települési autonómiának is egyik fontos alappillére.

2.2. Ravazd rövid története www.ter-halo.hu -8-

Tér-Háló Kft.


A település nevének eredete feltehetően a személynévként is használt „ravasz” főnévre vezethető vissza. A település területe a római korban is lakott volt, üdülőterületként használták. A települést Szent László 1093-ban adományozta a szomszédos pannonhalmi bencés apátságnak. A falu az európai Szent Viliband kultusz legkeletibb szakrális helyszínével rendelkezett, melyet egy 1102-es pápai összeírás bizonyít. A kultusz emléke az 1827-ben épült mai templom Szent Vilibald oltárképe, amely Magyarországon az egyetlen. Ravazd három korábbi falu egyesüléséből jött létre 1137-ben (Kis-, Nagy-, és Cheb Rouzd). A török idők alatt a települést feldúlták, de a lakosság átköltözött egy másik, védettebb völgybe. A településhez a XX. század elején több lakott külső hely is tartozott: Tarjánpuszta, Hármastarjánpuszta és Vadalmáspuszta. 1938-ban nagyközségi rangot nyert el Ravazd. Ekkor a település gazdasága a szőlőművelés köré szerveződött, a legtöbb foglalkoztatott szőlőműves és kádár volt. A II. világháború után a település folyamatosan vesztett lakónépességéből. A településen a meghatározó foglalkoztatóvá a Kisalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Ravazdi Erdészete vált. A település jelentősen lemaradt az infrastrukturális fejlesztésekben. A település faluháza 1990-ben épült, ahol a Polgármesteri Hivatal is található. 1992-ben Tarjánpuszta önálló településsé vált. Az elmúlt 15 évben a település infrastruktúrája teljessé vált.

1. ábra: Ravazd és környéke az 1980-as években

2.3. Humán erőforrások 2.3.1. Lakosságszám vizsgálat 1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

Megye összesen

258 345

274 686

289 308

315 431

330 643

350 040

366 608

Községek, nagyközségek

179 192

189 153

195 416

203 562

206 676

214 404

223 815

Ravazd

1 296

1 462

1 394

1 365

1 412

1 381

1 440

KSH

32 410

34 242

35 007

35 698

36 555

36 882

38 069

1941

1949

1960

1970

1980

1990

Megye összesen

383 764

369 336

396 401

409 609

433 551

428 153

434 706


223 762

221 156

222 343

207 819

196 480

185 316

190 001

Ravazd

1 553

1 612

1 593

1 406

1 250

1 149

1 178

KSH

37 364

38 530

39 141

36 723

34 350

31 224

31 263

2001

1. táblázat: Népességszám alakulása 1870-2001. Az 1. táblázat hosszú távú lakónépességi adatokat mutat be. Az adatok alapján látható, hogy a település lakosságszáma 1970-es évekig folyamatosan nőtt, majd csökkenés figyelhető meg. www.ter-halo.hu -9-

Tér-Háló Kft.


1 000 000

100 000

10 000

1 000

100

10

Megye összesen


Ravazd

KSH

1 1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1941

1949

1960

1970

1980

1990

2001

1. ábra: Népességszám alakulása 1870-2001. Az 1. ábra alapján látható, hogy a KSH kistérségre jellemző trend figyelhető meg Ravazd esetében is. Az 1960-as évektől megfigyelhető jelentős csökkenés 1990-ben megtorpan és növekedés figyelhető meg. A nagyobb időtávot átfogó népességszám vizsgálat alapján elmondható, hogy a település lakosságszáma jelentősen nem változott az elmúlt 130 év alatt. Az 1870-es években a település lakosságszáma 1296 fő volt. Ezek után a népességszám enyhén ingadozott, a lakosságszám tetőpontját az 1949-ben érte el. A népesség számának csökkenése ezek után egészen az 1970-es évekig folyamatosnak mondható, majd 1980-ra jelentős csökkenés figyelhető meg. Ez a demográfiai jelenség általános folyamatnak tudható be, amelynek oka a vidék eltartó-képességének csökkenése, valamint a városok erős vonzó hatása miatt következett be. 2001-re már a szuburbanizáció hatása megfigyelhető, amely következtében a népesség száma növekedésnek indult. A hosszú távú lakosságszám vizsgálat alapján Ravazd negatív trenddel jellemezhető, az utolsó másfél évtized viszont pozitív képet mutat.

2.3.2. Lakónépesség, Népsűrűség A 2. táblázatban a rövid távú lakónépesség adatokat mutatjuk be. Látható, hogy a település népességszáma egyértelműen lassan növekvő trendet mutat be. Megfigyelhető, hogy a hasonló népességkategóriájú települések növelték ugyanezen időszak alatt népességüket. A népességszám növekedése jellemző mind a térségre, mind a településhálózati csoportra.

www.ter-halo.hu - 10 -

Tér-Háló Kft.


1996 GYMS megye

425 470

GYMSM. köz.

189 809

Ravazd

1 113

1000-1999 tel.

66 384

Lakónépesség az év végén fő 1997 1998 1999 2000* 424 424 423 423 836 205 684 684 189 189 189 189 500 317 206 206 1 120 1 123 1 131 1 131

2001** 435 256 190 769 1 212

67 288

67 316

2002

2003

435 088

440 138

186 879

191 804

1 211

1 216

68 578

68 578

72 048

72 386

74 978

KSH kistérség 0 29 803 29 763 29 773 *év elején;**Népszámlálás alapján korrigált adat

30 596

31 685

31 642

17 328

Népsűrűség fő/km2 104,0 104,0 103,5

GYMS megye

104,7

105,0

106,5

106,4

104,6

GYMSM. köz.

55,9

55,8

55,7

55,7

55,4

56,2

56,0

55,5

Ravazd

39,0

39,2

39,3

39,6

39,6

42,5

42,4

42,6

1000-1999 tel.

60,5

60,2

60,2

61,7

61,7

62,3

61,2

62,8

KSH kistérség

0,0

56,1

56,1

56,1

54,8

56,8

56,7

54,0

2. táblázat: Lakónépesség és népsűrűség 1996-2003. A település lakónépessége a vizsgált időszakban mintegy 100 fővel nőtt. Látható, hogy a lakónépesség növekedése folyamatos. Megfigyelhető, hogy mind a megye (15 000 fő), mind az ezer és kétezer lakónépességű települések (8 000 fő) népességszáma is jelentősen növekedett. Egyedül a megyei községekben összesen élők száma nem növekedett olyan jelentős mértékben (2 000 fő). A népsűrűség tekintetében a település egy négyzetkilométernyi területére 2001-ben 42,6 fő jutott. Figyelembe véve azt, hogy az átlagosnál magasabb területű településről van szó nem meglepő, hogy a vizsgált adatok tekintetében a legalacsonyabb a népsűrűség Ravazd esetében. Azonban a népességszám növekedésének köszönhetően a település hat év alatt négyzetkilométerenként mintegy 3 fővel növelte népsűrűségét. Ugyanennyi idő alatt népsűrűség tekintetében a községi átlag csökkent. A település népsűrűsége a területi adottságoknak megfelel, a településhálózati kategórián belül magas, ami pozitív jellemzőnek tekinthető.

2.3.3. Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás Élveszületés fő 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

GYMS megye

4 085

3 908

3 775

3 686

3 831

3 949

3 990

3 944

GYMSM. köz.

1 906

1 738

1 768

1 606

1 658

1 700

1 655

1 613

Ravazd

21

14

12

9

11

11

10

13

Élveszületés /1000 fő GYMS megye

9,6

9,2

8,9

8,7

9,1

9,1

9,2

9,0

GYMSM. köz.

10,0

9,2

9,3

8,5

8,8

8,9

8,9

8,4

Ravazd

18,9

12,5

10,7

8,0

9,7

9,1

8,3

10,7

1000-1999 tel.

10,4

8,8

9,1

8,6

8,5

8,8

8,7

8,1

KSH kistérség

-

9,4

9,0

8,2

8,5

9,1

8,6

-

3. táblázat: Élveszületések száma és aránya 1996-2003. Az élveszületések száma a 3. táblázatban követhető nyomon. A táblázat bemutatja az évenkénti születések számát, illetve a bemutatott időszak átlagos évi születésszámát. A népességszám alakulására elsődlegesen a természetes szaporodás és a vándorlási tényezők hatnak. A természetes szaporodás két tényezője közül először az élveszületések számát vizsgáljuk meg. A településen átlagosan 11 gyermek született az elmúlt években. A születések száma jelentős ingadozást mutat. Amennyiben összevetjük a település adatait a


Tér-Háló Kft.


vizsgált csoportok ezrelékes adataival látható, hogy bár a legalacsonyabb az érték (8 gyermek/ 1 000 fő), de ez nem marad el jelentősen a többi csoport értékétől. A születések számát tekintve Ravazd mutatói pozitívnak tekinthetőek. Halálozás fő 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

GYMS megye

5 403

5 183

5 345

5 381

5 170

4 984

5 199

5 432

GYMSM. köz.

2 710

2 573

2 682

2 638

2 529

2 442

2 387

2 590

12

14

20

18

16

14

12

15

Ravazd

Halálozás /1000 fő GYMS megye

12,7

12,2

12,6

12,7

12,2

11,5

11,9

12,4

GYMSM. köz.

14,3

13,6

14,2

13,9

13,3

12,8

12,8

13,5

Ravazd

10,8

12,5

17,8

15,9

14,1

11,6

9,9

12,3

1000-1999 tel.

13,5

13,5

13,4

12,9

12,4

12,2

12,6

12,9

KSH kistérség

0,0

13,9

14,9

13,6

13,6

13,6

13,0

4. táblázat: Halálozások száma és aránya 1996-2003. A természetes szaporodás másik összetevője a halálozások száma. Az átlagos halálesetek száma Ravazd esetében 15,1 fő. Az ezrelékes adatok tekintetében az utolsó évek tekintetében 13,1 fő átlagosan évente. Ez az értéket meghaladja mind a statisztikai kistérség mind a megyei községek átlaga is. A halálozások ezrelékes adatai a népességszám növekedése miatt várhatóan csökkeni fognak a közeljövőben. (A statisztikai adatokat azonban várhatóan rontani fogja a most megnyílt nyugdíjas otthon értékei.) A halálozások tekintetében a település adatai nem mutatnak jelentős eltérést a megyei trendektől, rosszabbak az 1000-1999 fős településcsoport átlagánál. Természetes szaporodás illetve fogyás 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

GYMS megye

-1 319

-1 275

-1 570

-1 694

-1 339

-1 035

-1 209

-1 488

GYMSM. köz.

-804

-835

-914

-1 032

-871

-742

-732

-977 -2

Ravazd

9

0

-8

-9

-5

-3

-2

1000-1999 tel.

-3

-5

-4

-4

-4

-3

-4

Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 főre GYMS megye

-3,1

-3,0

-3,7

-4,0

-3,2

-2,4

-2,8

-5,1

GYMSM. köz.

-4,2

-4,4

-4,8

-5,5

-4,6

-3,9

-3,9

0,0

Ravazd

8,1

0,0

-7,1

-8,0

-4,4

-2,5

-1,7

-1,6

KSH kistérség

0,0

-4,5

-5,9

-5,4

-5,1

-4,5

-4,4

0,0

5. táblázat: Természetes szaporodás száma és aránya 1996-2003. A fentiek tekintetében várható, hogy a természetes szaporodás negatív eredményű, minden vizsgált év esetében. Ravazd átlagosan évente 2,5 főt veszített el a természetes folyamatok eredményeképpen. Az ezrelékes adatokat vizsgálva a természetes szaporodás vesztesége a legalacsonyabb Ravazd esetében. A demográfiai jellemzők másik összetevője a vándorlás. A vándorlási adatok tekintetében a meghatározó mutató a vándorlási egyenleg, amely a be-, és elvándorlások különbsége. Ravazd a vizsgált években – egy év kivételével – végig pozitív értékekkel rendelkezik. Átlagosan 10,4 fővel növekedett a település lakosságszáma a vándorlásnak köszönhetően. A természetes szaporodás tekintetében a település adatai hasonlóak a térség és a településhálózati kategóriához, de jelentősen meghaladják a megyei átlagot.


Tér-Háló Kft.


Vándorlási egyenleg fő 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

GYMS megye

936

637

891

1 186

949

1 190

1670

946

GYMSM. köz.

368

526

731

921

1 207

1 290

1147

1311

-2

7

11

17

29

14

1

6

Ravazd

Vándorlási egyenleg /1000 fő GYMS megye

2,2

1,5

2,1

2,8

2,2

2,7

-2,8

4,55

GYMSM. köz.

1,9

2,8

3,9

4,9

6,4

6,8

-3,9

4,93

-1,80

6,25

9,80

15,03

25,64

11,55

0,83

4,93

1000-1999 tel.

4,0

3,3

4,7

8,2

5,3

8,7

10,3

17,49

KSH kistérség

0,0

-1,3

4,6

5,7

4,5

13,6

4,4

0,00

Ravazd

6. táblázat: Vándorlások száma és aránya 1996-2003. Az évenkénti értékeket vizsgálva látható, hogy 2000-ig az érték emelkedett, majd hirtelen csökkent. A falu vándorlási nyeresége 1996-tól 83 fő volt. A vándorlások évenkénti megoszlásában jelentős ingadozások találhatók. Az ezrelékes adatokat nézve átlagosan –ezer főre vetítve- 9 fő. Ez az adat jelentősen meghaladja a többi településcsoport összevont értékét. Érdemes megjegyezni, hogy a községi átlag adatainál Ravazd értékei háromszorosak. Ezen az érték annak a térszerkezeti helyzetnek köszönhető, amelyre a külső környezet bemutatásánál utaltunk. A szuburbanizáció folyamatának egyik jellemzője, hogy a nagyobb központok közelében lévő településeken felerősödik a bevándorlás, hiszen a természetközelibb életkörülményeket biztosítanak az ott élőknek, mint a zsúfolt város. Figyelembe véve a Győr környéki településeken végbemenő migrációs trendeket, feltételezhető, hogy Ravazd esetében a kialakítható telkek számának és a telekárak függvényében folyamatos bevándorlással kell számolni. Mindezek tekintetében a településrendezési terv készítése során 20 éves időtávlatban maximum 1350-1400 fős lakosságszámmal számolunk.

2.3.4. Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis 0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85- X

Nő 45 44 39 35 53 46 32 41 33 50 28 31 42 30 38 28 5 8

Férfi 26 27 39 47 48 43 38 43 30 64 34 27 24 21 23 13 2 1

1. táblázat: Ravazd lakosságának korcsportok és nemek szerinti megoszlása 20011 1 KSH adatközlés alapján www.ter-halo.hu - 13 -

Tér-Háló Kft.


28 38 30 42 31 28 50 33 41 32 46 53 35 39 44 45 ‐60

‐40

8 85‐ X 5 80‐84 75‐79 70‐74 65‐69 60‐64 55‐59 50‐54 45‐49 40‐44 35‐39 30‐34 25‐29 20‐24 15‐19 10 ‐14 5‐9 0‐4 ‐20

1 2 13 23 21 24 27 34 64 30 43 38 43 48 47 39 27 26 0

Nő trendvonal (nő)

20

40

60

80

Férfi trendvonal (férfi)

2. ábra: Nemek aránya korcsoportonként 2001. Ravazdon 2001-ban 1178 fő él. A lakosság fő korcsoportonkénti jellemzői a következők: ¾ 0-14 évesek korcsoportja: Összesen 220 fő, a lakosság 18,7%-a. A 0-9 korcsoportban jelentős nőtöbblet tapasztalható. A 10-14 éveseknél ez az eltolódás nem tapasztalható, azonos a nemek aránya. ¾ 15-39 évesek korcsoportja: Összesen 426 fő, a lakosság 36,2%-a. Kiugró értékekkel rendelkezik a 20-24 év közöttiek csoportja. 40-59 évesek korcsoportja: Összesen 297 fő, a lakosság 25,2%-a. A középkorú férfiak csoportja az egészségtelen életmód miatt nagyobb arányban halálozik, mint a hasonló korú nők csoportja. Kiemelkedő a 45-49 év közöttiek száma. Az 50-es évek elején születtek a diktatórikus népességszabályozás –„Ratkó” gyerekek – miatt nagyobb arányban képviseltetik magukat. ¾ 60 évnél idősebbek korcsoportja: Összesen 235 fő, a lakosság 19,9%-a. Folyamatos nőtöbblet figyelhető meg ebben a csoportban. Kisebb-nagyobb ingadozásokkal a korcsoportok népességszáma folyamatosan csökken. ¾ A 8. ábrán mutatjuk be a korcsoportok megoszlását, a jelölt trendvonalak jól érzékeltetik a korcsoportok változását. ¾ A lakosság többsége –53,3 %– nő. A nőtöbblet a 15-19, 30-39, illetve 45-54 évesektől eltekintve minden korcsoportban tapasztalható. Ez a jelenség szintén általánosan megfigyelhető, nem kizárólag Ravazdra korlátozódik. A vándorlási adatokból látszódott, hogy 1999, illetve 2000-ben kiugróan magas volt a beköltözők száma. Feltételezhető, hogy a 83 fő beköltöző elsősorban családokkal gyarapította a falu lakosságát. A beköltöző családok elsősorban a 36-40 évesek (szülők), illetve a gyermekek korcsoportját növelte. A település öregedési indexe jelenleg jónak mondható. A hatvan év felettiek korcsoportja mindössze 7%-kal több mint a fiatal korcsoport.

X=

60 év felettiek száma: 235 fő www.ter-halo.hu - 14 -

Tér-Háló Kft.


Y= Ζ=

14 év alattiak száma: 220 fő

Öregedési index: =

Y 220 = = 0,94 X 235

Az öregedési index értéke a továbbiakban még tovább fog javulni, amennyiben folytatódik a betelepülés. A betelepüléssel a fiatalok aránya tovább fog emelkedni. A továbbiakban megpróbáljuk megbecsülni a húsz év múlva várható népességnagyságot. A becslés azonban csak megközelítő trendeket mutathat. Várható halálozás 20 év alatt:

Szülőképes korú nők:

Férfiak: Nők: Összesen: Vizsgált időszak (1996-2003) halálozása húsz évre vetítve

Születendő gyermekek száma:

~90 fő ~150fő ~240 fő ~300 fő

1,3 gyermek esetén: 1,5 gyermek esetén: 2,0 gyermek esetén:

~260 fő ~300 fő ~400 fő

2,3 gyermek esetén:

~460 fő

Különbség a jelenlegi állapothoz képest:

Várható lakónépesség 20 év múlva: 1,3 gyermek esetén: 1,5 gyermek esetén: 2,0 gyermek esetén: 2,3 gyermek esetén:

~200 fő

~1198-1138 fő ~1238-1178 fő ~1338-1278 fő ~1398-1338 fő

~ +20 - -40fő ~ +60 - 0 fő ~ +160 - 100 fő ~ +220 - 160 fő

A népességbecslés csak a település saját tartalékait, tehát a természetes szaporodást tudja figyelembe venni. A természetes szaporodás alapján a település csak abban az esetben tudja tartani a jelenlegi népességszámát, ha 1,5-ös átlagos gyermekszámmal számolunk hiszen, más esetben megfigyelhető, többen halnak meg, mint ahányan születnek. Természetesen a vándorlási pozitívum jelentősen változtathat mind a népességszám, mind a természetes szaporodás értékein. Ravazdon várhatóan jelenleg indul meg a bevándorlási hullám, amely alapvetően változtathatja meg a település jövőjét. Amennyiben a jelenlegi betelepülési létszám figyelhető meg akkor az elkövetkezendő 10 évben minimum 104 fővel fog növekedni a beköltözők száma. A fentieket figyelembe véve a településrendezési terv elkészítése során Ravazd esetében 1 350 – 1 400 fős lakosságszámmal számolunk 20 éves időtávon belül.

2.4. Gazdasági bázis 2.4.1. Foglalkoztatási mutatók Összesen Összesen Férfi Nő

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

1178

443

32

370

333

100,00%

37,6%

2,7%

31,4%

28,3

550

256

19

139

136

100,00%

46,5%

3,5%

25,3%

24,7%

628

187

13

231

197

100,00%

29,8%

2,0%

36,8%

31,4%

9. táblázat: Ravazd foglalkoztatási mutatói 2001. A népszámlálási adatok szerint 443 fő foglalkoztatott él a településen, amely a népesség 38 %-át teszi ki. Az inaktív keresők száma 370 fő2 . 2001-ben a településen 32 munkanélkülit tartottak számon, amely a lakosság mintegy 3%-át teszi ki. A településen a munkanélküliségi ráta3 4,4% volt 2001-ben. A foglalkoztatottakon belül a férfiak aránya 58%, a nőké 42 %. 2

A kategóriába beletartoznak a 14-60 év közötti nem foglalkoztatottak, tehát GYES-en, GYED-en lévők, katonák, börtönviseltek és tanulók, valamint a munkával nem rendelkező, munkanélküli állományban nem szereplő, vagy 180 napon túli munkanélküliek. 3 A munkanélküliek aránya a munkaképes korúakon (14-60 év közötti népesség) belül www.ter-halo.hu - 15 -

Tér-Háló Kft.


Foglalkoztatók Egyéni vállalkozók összesen: Társas vállalkozások összesen: Polgármesteri Hivatal: Óvoda: Általános Iskola: Önkormányzati Intézmények összesen: Mindösszesen:

Foglalkoztatottak száma 67 fő 21 fő 43 fő 10 fő 14 fő 67 fő 155 fő

10. táblázat: Ravazd legnagyobb foglalkoztatói és a foglalkoztatottak száma 2007.4 A helyben foglalkoztatottak közül közel egyenlő arányban találhatók a férfiak és a nők. Döntő többségük középkorú. Mintegy 60%-uk érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Az iparban és a mezőgazdaságban nagyjából egyenlő ~20% – ~20% arányban foglalkoztatottak, azonban a meghatározó foglalkoztatási forma a településen a szolgáltatás. A más településeken foglalkoztatottak döntő többsége középkorú. Végzettségüket tekintve kétharmaduk érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Jelentős arányban dolgoznak az iparban és a szolgáltatatásban. A 10. táblázat a Ravazdon bejelentett vállalkozások foglalkoztatási jellemzőit mutatja be.

2.4.2. Gazdasági szervezetek A település gazdasági életét a legjelentősebben a helyi vállalkozások határozzák meg. A Ravazdon található vállalkozások száma 2003-ben 82 darab volt. A vállalkozások száma a vizsgált időszak alatt növekedett. A növekedés nem volt egyenletes, de az indulási évtől (1996) számítva 22 darabbal növekedett a vállalkozások száma. Az összes többi települési kategória esetében növekedés volt tapasztalható. Ez mind a nominális, mind a százalékos és ezrelékes adatok esetében látható. Működő vállalkozások száma 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

GYMS megye

30 831

33 324

34 723

37 428

38 150

38 684

39 940

GYMSM. köz.

9 440

9 908

10 244

10 997

11 031

11 255

11 972

57

58

62

71

83

83

82

1000-1999 tel.

3 472

3 598

3 730

4 001

4 207

4383

4765

KSH kistérség

1 350

1 425

1 504

1 631

1 674

1 746

1 021

Ravazd

Működő vállalkozások számának változása (1997=100%) GYMS megye

100%

108%

113%

121%

124%

125%

130%

GYMSM. köz.

100%

105%

109%

116%

117%

119%

127%

Ravazd

100%

102%

109%

125%

146%

146%

144%

1000-1999 tel.

100%

104%

107%

115%

121%

126%

137%

KSH kistérség

100%

106%

111%

121%

124%

129%

–

4 Önkormányzati adatközlés


Tér-Háló Kft.


Működő vállalkozások ezer lakosra GYMS megye

72,6

78,6

82,0

88,4

87,6

88,9

90,7

GYMSM. köz.

49,8

52,3

54,1

58,0

57,8

60,2

62,4

Ravazd

50,9

51,6

54,8

62,8

68,5

68,5

67,4

1000-1999 tel.

51,6

53,5

54,4

58,34

58,4

60,5

63,6

KSH kistérség

45,3

47,9

50,5

53,3

52,8

55,2

58,9

7. táblázat: Működő vállalkozások 1997-2003. A százalékos adatokat figyelembe véve5 látható, hogy a vállalkozások számának növekedése minden kategóriában Ravazd esetében volt a legmagasabb. Az ezrelékes adatok Ravazd esetében kiválóak. Ezer lakosra vetítve a vállalkozások száma meghaladja a városok adatait is tartalmazó megyei átlag kivételével az összes településkategória adatait. Társas vállalkozások 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

GYMS megye

9 459

11 458

12 130

13 096

13 733

14252

15 242

GYMSM. köz.

1 908

2 186

2 437

2 725

2 865

3034

3 389

Ravazd

13

11

13

14

17

17

16

1000-1999 tel.

788

836

954

1 055

1 183

1277

1445

KSH kistérség

256

283

334

368

389

414

280

151%

161%

GYMS megye

Társas vállalkozások számának változása (1996 100%) 100% 121% 128% 138% 145%

GYMSM. köz.

100%

115%

128%

143%

150%

159%

178%

Ravazd

100%

85%

100%

108%

131%

131%

123%

1000-1999 tel.

100%

106%

121%

134%

150%

162%

150%

KSH kistérség

100%

162%

–

GYMS megye

111% 130% 144% 152% Társas vállalkozások ezer lakosra 22,3 27,0 28,6 30,9 31,6

32,8

34,6

GYMSM. köz.

10,1

16,2

17,7

11,5

12,9

14,4

15,0

Ravazd

11,6

9,8

11,5

12,4

14,0

14,0

13,2

1000-1999 tel.

11,7

12,4

13,9

15,4

16,4

17,6

19,3

KSH kistérség

8,6

9,5

11,2

12,0

12,3

13,1

16,2

8. táblázat: Társas vállalkozások 1997-2003. Fontos megvizsgálni a vállalkozások szerkezetét. A vállalkozási típusok közül a társas vállalkozások általában nagyobb tőkeerővel rendelkeznek, mint az egyéni vállalkozók, így nagyobb eséllyel tudják átvészelni a negatív gazdasági változásokat. A társas vállalkozások száma a vizsgált időszakban minden vizsgált kategóriánál alacsonyabb dinamizmussal emelkedett Ravazd esetében. Az ezrelékes adatokból is látható, hogy az értékek a legalacsonyabbak. 1997-ben az eltérés még nem számottevő, azonban a Ravazdon megtelepedett társas vállalkozások növekedése nem követte a többi kategória értékét.

5 A százalékos adatokat 1997-től vesszük figyelembe, ugyanis a Tét-pannonhalmi statisztikai kistérség adatai ettől az évtől számítva állnak rendelkezésünkre www.ter-halo.hu - 17 -

Tér-Háló Kft.


Egyéni vállalkozók 1997

1998

1999

2000

2001

2002

GYMS megye

21 372

21 866

22 593

24 332

24 417

24 432

24 698

GYMSM. köz.

7 532

7 722

7 807

8 272

8 166

8 221

8 583

43

46

48

56

65

65

65

Ravazd

2003

1000-1999 tel.

2 684

2 762

3 730

2 946

3 024

3 106

3 320

KSH kistérség

1 094

1 142

1 170

1 263

1 285

1 332

741

Egyéni vállalkozók számának változása (1996 100%) GYMS megye

100%

102%

106%

114%

114%

114%

116%

GYMSM. köz.

100%

103%

104%

110%

108%

109%

114%

Ravazd

100%

107%

112%

130%

151%

151%

151%

1000-1999 tel.

100%

103%

139%

110%

113%

116%

124%

KSH kistérség

100%

104%

107%

115%

117%

122%

–

Egyéni vállalkozók ezer lakosra GYMS megye

50,3

51,5

53,3

57,4

56,1

56,2

56,1

GYMSM. köz.

39,7

40,8

41,3

43,7

42,8

44,0

44,7

Ravazd

38,4

41,0

42,4

49,5

53,6

53,7

53,5

1000-1999 tel.

39,9

41,0

54,4

43,0

42,0

42,9

44,3

KSH kistérség

36,7

38,4

39,3

41,3

40,6

42,1

42,8

9. táblázat: Egyéni vállalkozók 1997-2003. Az egyéni vállalkozók száma és aránya képet ad egy közösség vállalkozási kedvéről és lehetőségeiről. Az egyéni vállalkozók számában dinamikus növekedés volt tapasztalható, 22 darab egyéni vállalkozóval több a 2003-es szám, mint az 1997. évi állapot. Az egyéni vállalkozók számának növekedése minden vizsgált kategóriában megfigyelhető, a növekedés aránya Ravazd esetében a legmagasabb. Az ezrelékes adatok tekintetében látható, hogy a megyei adatoktól eltekintve Ravazdon a legmagasabb az ezer lakosra eső vállalkozások száma. Mint látható Ravazd gazdasági szerkezetében az egyéni vállalkozók dominálnak. Ez országos jelenség. Problémát okoz a társas vállalkozások túlságosan alacsony aránya. A társas vállalkozások azok a gazdasági tényezők, amelyek pozitív irányba képesek egy település fejlődését lendíteni. Az egyéni vállalkozók magas arány annak tudható be, hogy a lakossági igények megnövekedtek olyan szolgáltatások irányába, amelyeket eddig a városokban lehetett elérni. Ez betudható egyrészt a helyi lakosok, másrészt a beköltözők igényeinek. Ezenkívül a foglalkoztatás szerkezetének átalakulásával jelentős számú kényszervállalkozás jött létre. Kiskereskedelmi boltok összesen 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

GYMS megye

7 175

6 258

6 937

7 308

7 511

7 576

7 670

7768

GYMSM. köz.

2 341

2 194

2 238

2 231

2 172

2 063

1 968

1 972

8

10

9

9

9

11

10

9

1000-1999 tel.

779

744

750

753

731

738

717

747

KSH kistérség

0

328

331

334

280

334

321

176

Ravazd


Tér-Háló Kft.


Kiskereskedelmi boltok összesen 1000 lakosra GYMS megye

16,9

14,7

16,4

17,3

17,7

17,4

17,6

17,6

GYMSM. köz.

12,3

11,6

11,8

11,8

11,5

10,8

10,5

10,3

Ravazd

7,2

8,9

8,0

8,0

8,0

9,1

8,3

7,4

1000-1999 tel.

11,7

11,1

11,1

11,0

10,7

10,2

9,9

10,0

KSH kistérség

0,0

11,0

11,1

11,2

9,2

10,5

10,1

10,2

10. táblázat: Kiskereskedelmi boltok 1996-2003. Egy településen a kereskedelmi létesítmények két jelentős feladatot töltenek be. Egyrészt mint vállalkozások a település gazdasági életében jelentős tényezők. Másrészt a település lakosságának kényelemérzetét növelik, az alapellátás egyik fontos elemeként. 2003-ban 9 kiskereskedelmi egység működött Ravazdon. A kiskereskedelmi boltok száma ingadozáson ment keresztül. Bár az egységek száma növekedett, még így is jelentősen elmarad az ezer lakosra vetített érték a többi vizsgált kategóriától. Élelmiszerboltok száma 1996

1997

1998

1999

2000

2001

GYMS megye

2 189

1 954

2 185

1 765

1 732

1 706

1 661

1 649

GYMSM. köz.

972

909

965

850

843

797

770

758

Ravazd

2002

2003

5

5

5

5

5

5

5

5

1000-1999 tel.

317

300

308

281

278

277

270

276

KSH kistérség

0

134

143

126

9

124

125

65

Élelmiszerboltok 1000 lakosra GYMS megye

5,1

4,6

5,2

4,2

4,1

3,9

3,8

3,7

GYMSM. köz.

5,1

4,8

5,1

4,5

4,5

4,2

4,1

4,0

Ravazd

4,5

4,5

4,5

4,4

4,4

4,1

4,1

4,1

1000-1999 tel.

4,8

4,5

4,6

4,1

4,1

3,8

3,7

3,7

KSH kistérség

0,0

4,5

4,8

4,2

0,3

3,9

4,0

3,8

11. táblázat: Élelmiszerboltok 1996-2003. Az élelmiszerboltok száma nem változott az elmúlt időszakban. Bár ezt a kereskedelmi bolttípust veszélyeztette a nagy kereskedelmi központok megjelenése, azonban a távolság miatt nem jelentkezett domináns mértékben a hatásuk. Az ezer lakosra jutó élelmiszerboltok értékének csökkenése a lakosságszám növekedésének tudható be. Míg a többi vizsgált kategória esetében jelentős csökkenés volt megfigyelhető, addig a település értékei változatlanok maradtak, és így a település a jelenlegi legmagasabb értékkel rendelkezik. A vendéglátóhelyek száma állandó volt, egészen 2003-ig, ahol 1 egységgel csökkent az érték. Ezzel szemben az összes vizsgált kategória esetében növekedés volt megfigyelhető. Vendéglátóhelyek száma 1996

1997

1998

1999

2000

2001

GYMS megye

2 445

2 072

2 275

2 405

2 478

2 565

2 641

2 792

GYMSM. köz.

947

898

934

962

967

974

969

1 035

5

5

5

5

5

5

5

4

1000-1999 tel.

319

314

324

352

350

380

387

426

KSH kistérség

0

108

112

114

117

123

122

77

Ravazd


2002

2003

Tér-Háló Kft.


Vendéglátóhelyek száma 1000 lakosra GYMS megye

5,8

4,9

5,4

5,7

5,9

5,9

6,1

6,3

GYMSM. köz.

5,0

4,7

4,9

5,1

5,1

5,1

5,2

5,4

Ravazd

4,5

4,5

4,5

4,4

4,4

4,1

4,1

3,3

1000-1999 tel.

4,8

4,7

4,8

5,1

5,1

5,3

5,3

5,7

KSH kistérség

0,0

3,6

3,8

3,8

3,8

3,9

3,9

12. táblázat: Vendéglátóhelyek 1996-2003. Az ezer lakosra vetített mutatók alapján Ravazd jelentősen alacsonyabb mutatókkal rendelkezik, mint a többi kategória. A saját településkategóriáját tekintve 2,4 egységgel marad el ezer lakosra vetítve. Általánosságban elmondható, hogy a turizmust alapszintűen, kulturált módon kiszolgáló infrastruktúra egyelőre csak csekély mértékben létezik, ezen a területen jelentős fejlődésnek kell bekövetkeznie a pozitív változások elindulásához.

2.5. A táji környezet adottságai 6 2.5.1. Elhelyezkedés Ravazd a Dunántúli középhegység (nagytáj) Bakonyvidék mezotáján Pannonhalmi- dombság kistáján fekszik. A kistáj GyőrMoson-Sopron és Veszprém megye területén fekszik. A kistáj területe mintegy 300 km2 .A Pannonhalmi dombság (Sokoró) három vonulatát (Pannonhalmi-. Ravazd - Ménfőcsanaki -, és Győrszemerei dombság) két nagyobb völgy osztja fel. A település a dombvidék középső vonulatának keleti részén található.

3. ábra: A Pannonhalmi dombság települései Települések: 1=Bakonypéterd; 2=Écs; 3=Felpéc; 4=Gic; 5=Győrasszonyfa; 6=Kajárpéc; 7=Kisbarát (Győrújbarát); 8=Nagybarát (Győrújbarát); 9=Pannonhalma; 10=Ravazd; 11=Románd; 12=Sokorópátka; 13=Tényő.

A község határának nagy részét a nagy vízmosásokkal szabdalt 200-250 m magas Sokorói-dombság uralja. A Pannonhalmi-dombság a Sokoró-Bakony ér völgyéből lankás lejtőkkel emelkedik ki, néhány helyen már a 260 m magasságot is eléri. Északon az északkelet-délnyugati irányú tektonikus árkot egy völgy zárja le. Az északi részeken egységesebb a Sokoró, mert keresztvölgyek nem tagolják. A felszínt borító homokos löszbe mély mellékvölgyek, vízmosások vágódtak be. A vízmosások napjainkban is fejlődnek. A település Pannonhalma szomszédságában fekszik. A Bakony északi nyúlványai ezen a vidéken már lankás dombokká szelídülnek. A Sokoró három északnyugat-délkeleti hegyvonulat összefoglaló neve. Az első vonulat a Pannonhalmi-dombság, mely Győrtől mintegy 18 km-re, Győrságnál kezdődik, majd a Pázmándfalu melletti Pázmándhegyen és a tengerszint feletti 280 m magas pannonhalmi várdombon át hullámozva lassan belesimul az enyhén emelkedő győr-veszprémi út szintjébe. A domb6 A fejezet Magyarország kistájainak katasztere i. alapján készült www.ter-halo.hu - 20 -

Tér-Háló Kft.


ság legmagasabb vonulata a Ravazd-Ménfőcsanaki középső vonulat, melynek néhány magaslata eléri vagy meghaladja a 300 métert, Ravazd is ezen a vonulaton helyezkedik el. A harmadik vonulat a Győrszemerei-dombság, mely Győrszemere községnél kezdődik és a hegygerinc Sokorópátka vonalában esik le a Lázi-Gic-Nagydém út szintjére.

2.5.2. Domborzati, földtani adottságok A település domborzati adottságait a következőkkel lehet jellemezni: A település a dombság középső, un. Csanak vonulatán, illetve annak negyedidőszaki hordalékkúpján fekszik. Maga a dombvonulat laza pannóniai és negyedidőszaki üledékekből épült fel. Az átlagos összetétele a dombságnak a pannóniai agyag és homok (13,3%), pliocén (1,2%) és pleisztocén folyóvízi kavics és homok (6,7%), valamint lejtős, szoliflukciós üledék, homokos lösz (72,6%). A felsoroltakból következően a domborzati mikrokép változatos, eróziós és deráziós völgyek sűrű hálózata alkotja. A területen nagy az építőanyag (homok) előfordulása. Azonban meggondolatlan bányászata jelentős veszélyeket hordoz magában, gyorsan alakulhatnak ki völgyek és csuszamlások. Utóbbiak főleg a löszös partfalakon, mélyutakban jelentkezhetnek.

2.5.3. Éghajlat A település éghajlata a domborzati viszonyok következtében mozaikos. Általánosságban elmondható, hogy jellegét tekintve a község a Dunántúli-hegyvidék éghajlati területéhez tartozik. Jellegét tekintve mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. Az évi középhőmérséklet + 9 °C körüli érték, a napsütéses órák száma 1800-1900 óra/év. A 10 C°-on felüli középhőmérsékletű napok száma 183-185 nap. A hőmérsékleti ingadozása 33,0 – -16 C° közé esik. Csapadék évente mintegy 650 mm esik. Átlagosan 40 napon át borítja hó a talajt, maximálisan 20-30 cm vastagsággal. Az uralkodó szélirány ÉNy-i, átlagos szélsebesség 3 m/s fölötti.

2.5.4. Vízrajz A település a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, a lehulló csapadékot a Pándzsa vezeti le. A legnagyobb vízmennyiség tavasszal várható, de lehetséges az őszi kiszáradás is. A térségben a talajvíz és a rétegvíz mennyisége és az artézi kutak száma kevés7. Összefüggő talajvíz csak a domblábak aljainál figyelhető meg, a talpakon 2-4 m, a lejtőkön 4-6 m mélységre található. Kémiai szempontból a talajvíz kalciummagnézium-hidrogénkarbonátos, keménysége nagy, 25-30 nk° közötti, a szulfáttartalom 60-300 mg/l közötti.

2.5.5. Természetes növényzet, Talaj A kistáj természetes növényzetére az átmenetiség a jellemző, ugyanis a terület két flórajárás, a Bakonyi-Vértesi (Vesprimense) és a kisalföldi (Arrabinicum) határa mentén fekszik. A település természetes növényzete a cseres-tölgyes erdő volt. Tömegesen előfordulhatnak a lágyszárúak közül a csenkeszfélék, a bükköny, a permizsfélék, a sásfélék. A forráslápokon megtalálható a vidrafű, a lápi sás és a fehér zászpa. Jelenleg a község területen döntő többségben kultúrnövényzet és telepített erdők találhatók az erdőgazdaságilag művelt eredeti növényzet mellett. A megtalálható fafajok: kocsánytalan tölgy, csertölgy, erdei fenyő. Az erdészetileg kezelt területeken zömmel fiatalkorú keménylombos erdők találhatók. Az erdők átlagos folyónövedéke 4,0 – 4,5 m3/ha. A mezőgazdaságilag termesztett növények közül a búza, a kukorica, a cukorrépa, a silókukorica valamint a szőlő a jelentősebb. A település közigazgatási területén a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet részei találhatóak. A tájvédelmi körzet gazdagnak mondható a vadállomány tekintetében, jellemző fajok: vaddisznó, borz, szarvas, a védett fajok közül: vadmacska, holló, gyurgyalag, valamint a rovarvilág számos egyede. A tájvédelmi körzet élővilágát a Csanaki vonulaton keresztülvezető erdei tanösvény mutatja be. A Csanak dombvonulatát harmadidőszaki üledéken, löszön kialakult, vályog mechanikai összetételű agyagbemosódásos barna erdőtalajok borítják. Vízgazdálkodásuk kedvező, erdőborítottságuk 65%, szántóként kb. 20 – 25%-uk hasznosul. Az alacsonyabb térszíneken periglaciálisan üledékeken és részben löszön csernozjom barna erdőtalajok képződtek. A homok mechanikai összetételű, kis szervesanyag tartalmú, jó víztartó talajok szántóként hasznosultak.

7 A térségfejlesztés. 3. o.


Tér-Háló Kft.


2.6. Környezetvédelem, természetvédelmi területek 2.6.1. Tájalakulás A legelső térképi ábrázolásokon a település(ek) jelenlegi közigazgatási területét jelentős mértékben erdők borították. 1830-ra jelentős erdőirtások történtek, valamint megjelentek a mai úthálózat ősei. Csökkent az erdőterületek aránya, elterjedt a szőlő- és gyümölcsművelés, valamint a szántóföldi és gyepgazdálkodás. 1950-es évektől a szövetkezeti termelés következményeként megjelent a külterületeken a nagytáblás szántóföldi gazdálkodás. A 90-es évektől a kárpótlás következményeként megszűnt a külterületi nagytáblás művelés, a rosszabb minőségű területeken megjelentek a telepített erdők. A jobb minőségű területen folytatódott a szántóföldi művelés. Az előző évekhez képest jelentős arányú a műveletlen, gyomos terület.

2.6.2. A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet 7100 hektár területen 1992-ben létesült. Két súlyponti része a Pannonhalmi dombság és a Kisalföldi meszes homokpuszták. Ezen kívül a TK-t két további védett vizes élőhely (Erebe-szigetek és a Holt-Rába környéke) gazdagítják. Ravazd területét a Pannonhalmi dombság erdői érintik, ez a természeti terület Győrtől a Bakony felé, utóbbinak nyúlványaiként három egymással közel párhuzamos, ÉNY–DK irányú, egymástól mély eróziós völgyekkel elválasztott dombsor húzódik: Szemere, Csanak (ezen a helyezkedik Ravazd is) és Pannonhalma. Közülük a tájra a környezeténél 150 méterrel magasabb, szigetszerűen kiemelkedő Szent Márton-hegye – vagy ahogyan ezt Kazinczy Ferencnek Guzmics Izidor apátnál, neves költőnél tett látogatása óta nevezzük – Pannonhalma nyomja rá legerősebben bélyegét, ormán a bencések főmonostorával, a magyar művelődéstörténet ősi, ezeréves bölcsőjével. Erről kapta az egész dombság és maga a Tájvédelmi Körzet is a nevét. A dombság a TK legnagyobb (2471 ha) összefüggő egysége, amely a Pannon-beltenger üledékeiből, agyagból és homokból, pliocén és pleisztocén középhegységi eredetű kavicsból áll, helyenként változó vastagságban települt lösszel takarva. A lösszel borított és ma már fátlanná vált területeken a lezúduló esőzések meredekfalú, néha 10–15 m mély vízmosásokat, ún. “horgokat” (pl. Ravazdnál) hoztak létre, (legnagyobb a nyúli “Szurdik”), alján oldalakba vájt pincesorokkal és “barlanglakásokkal”. A táj azonban a záporoktól eltekintve vízben szegény, a kisebb erek sem nagy vízhozamúak és éghajlatilag a Kisalföldhöz áll közelebb, míg barna erdőtalajai és maradvány erdőfoltjai inkább a Bakonnyal rokonítják. Erről tanúskodnak a még meglévő cseres-kocsánytalan tölgyesek és a talán egykor volt tatárjuharos lösztölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum), amelynek helyét ma már telepített akácosok, erdei- és feketefenyves foltok – köztük az igen szép Écs fölötti erdei fenyves – foglalták el, szőlőskertekkel vegyesen. A dombság erdős, főként cserestölgyes (Quercetum petraeae-cerris) múltjáról a gazdag növényvilág árulkodik. Az innen ismert közel ezer virágos növényfaj közül sok védett. Ilyen a tavasz beköszöntésével mindenütt sárgálló tavaszi hérics (Adonis vernalis), a szigetszerű foltokban előforduló törpe nőszirom (Iris pumila) és a lila kelyhű leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), valamint a hófehérleplű erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris), a nedves élőhelyeken nyíló kék csillagvirággal (Scilla vindobonensis). Már később nyílik a kőrislevelű ezerjófű (Dictamnus albus), májusban pedig a kosborfélék közül a bíboros- (Orchis purpurea), a tarka- (O. tridendata), az agár- (O. morio) és a vitézkosbor (O. militaris), továbbá a fehér (Cephalanthera damasonium) és a kardos madársisakok (C. longifolia), a zöld békakonty (Listera ovata), végezetül a még ritkább, s ezért fokozottan védett pókbangó (Ophrys sphegodes). Már csaknem nyár van, amikor a cserestölgyesekben a tarka nőszirom (Iris variegata) virágozni kezd; ősszel, a gyertyános-tölgyesekben pedig az illatos virágú erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) is megtalálható, hogy spontán-e vagy ültetve, ez nem tudható. A gazdag és részletesebben fel nem sorolható flórát szerencsésen egészíti ki a védelemre szoruló állatvilág. Mindenekelőtt kiemelkedő jelentőségű a színes tollazatú gyurgyalag (Merops apiaster), amely a rovarvilágban gazdag mélyutak, horgok, löszfalak és szurdokok nevezetes madara. A ragadozómadarak közül legritkább a darázsölyv (Pernis apivorus) és a kabasólyom (Falco subbuteo). A védett emlősök közül a leggyakoribb itt a vadmacska (Felis sylvestris) és a nyuszt (Martes martes).

2.6.3. Levegőtisztaság Mivel Ravazdon szennyező jellegű ipari termelés nem volt, illetve a terület növénytakaróval erősen borított, a levegő nem jelentősen szennyezett. A főbb közlekedési utak mentén találkozhatunk a belső égésű motorok káros szennyezőanyag kibocsátásával. A településen már megtörtént a gázhálózat bevezetése, azonban alacsony a rácsatlakozott lakások aránya. A fűtési szezonban a település domborzati adottságai miatt magas légnyomás esetén a káros szennyeződések könnyen felhalmozódhatnak a völgyi részeken.


Tér-Háló Kft.


2.6.4. Zaj és rengéshullámok Ravazdon a légszennyeződéshez hasonlóan a legnagyobb zajforrás is a közlekedéshez köthető. Az átmenő forgalom nagynak tekinthető, valamint a főút közvetlenül a házak mellett fut, a távolságból adódóan a rezgéshullámok károsítják a lakóházakat. Közúti gépjármű-közlekedés környezeti zajterhelése A forgalomszámlálási adatok alapján a zaj emisszió értékei a község átmenő úthálózatán nem érik el az előírt határértékeket, kivéve a 82. sz. utat. A községi belterület közvetlenül határos a 82. számú főúttal. A főút távlati forgalmából várható zajterhelés számítása (a MSZ07-3720-1998 szerint): A forgalom nagysága: A forgalom megoszlása személygépkocsi: tehergépkocsi nehéztehergépkocsi Haladási sebesség: személygépkocsi: tehergépkocsi nehéztehergépkocsi Zajterhelés értéke:

L

EQ

( 7 , 5 ) nappal

L

EQ

( 7 , 5 ) éjjel

4140 E/nap 60 % 18 % 22 % 50 km/h 50 km/h 50 km/h

= 72 , 88 dB = 72 , 88 dB

/ A

/ A

A terület tervezett felhasználása a 4/1984.(I.23.) EüM rendelet fogalmai szerint a közlekedésből származó megengedett egyenértékű A hangnyomásszintje a lakóépületen, az intézményterületen főút mellett nappal (6-22h) 65 dB, éjjel 22-6h) 55dB. A számítások szerint nappal a zaj a 82 sz. főút tengelyétől 19,7 m-en, éjjel 28,5 m-en túl kerül határérték alá. A tervezett elkerülő út megépülésével a beépítésre szánt területek zajterhelése várhatóan a határérték alá csökken.

2.6.5. Hulladékgazdálkodás Ravazdon a háztartási hulladékot a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. heti egy alkalommal szállítja el. A településen kijelölt dögtér vagy dögkút, törmeléklerakó nincs.

2.7. Épített környezet 2.7.1. Településszerkezet Ravazd környéke már a római korban is lakott volt, különösen is kiemelve a Gyõrbõl jövet Ravazd elõtt jobbra benyúló un. Packalló-völgyet, melyet forrásai miatt a rómaiak üdülõtelepként használtak. A középkori fő településmag a Pándzsa irányában nyitott, U alakú völgyben helyezkedett el. Ravazd három korábbi falu egyesüléséből jött létre 1137-ben. A mai település három magból nőtt össze a Sokorói-dombság és a sík területek találkozásánál, a Győr térségéből a Bakony felé vezető út mentén. Régebben a lakók elsősorban a dombsorok között húzódó kis völgyekbe építették házaikat. Ma jobbára a teknő alakú völgybe, valamint a sík területekre építkeznek. A falu egyik része így teljesen új település, a község ősi magja viszont a népi építkezés megkapóan szép emlékeit őrizte meg. A település határában a dombok lejtője rendkívül alkalmas volt minden korszakban emberi megtelepedésre és mezőgazdasági művelésre (a dombon felfelé gyümölcs és szőlő, a dombtetőn erdő).

2.7.2. Az épített és művi környezet értékvédelme A településen két objektum szerepel a műemlékjegyzékben: az un. Béla kút, amely 18. századi barokk emlék, valamint a római katolikus templom. Védett műemlékek felsorolása: Æ Béla-kút Æ R. k. templom

Ország u. Fő u.

Hrsz: 3006. Hrsz: 238.


Tér-Háló Kft.


Béla-kút - Ország út

Római katolikus templom - Fő utca

A település régészeti emlékekben, régészeti leletekben is nagyon gazdag. Mivel a falu és környéke már a rómaiak idejében is lakott volt, több pénzérme, kőkoporsó, tégla került elő a területen. Árpád-kori leletekben is gazdag a falu. Helyi védelem alatt álló objektum jelenleg nem található a településen. A településen néhány utcában találhatóak még meg az 1800-as évek végén 1900-as évek elején épült szép régi parasztházak. Ezek közül, ha nem is lehet megtartani eredeti formájában mindet, de legalább párat közülük meg kellene őrizni a jövő generációi számára. A történelmi utcákban, az Szőlőhegy utcában az Őrhegy utcában találtuk meg a helyszínelés során a legtöbb ilyen épületet. Helyi védelemre javasoljuk az alábbi épületeket, szobrokat: Æ Kőkereszt Paphegy u - Ország út kereszteződése. 112 hrsz Æ Kőkereszt Szőlőhegy út 840/1 hrsz Æ Fakereszt Ország út 1107/1 hrsz Æ Fakereszt Tószer út (temető mellett) 1066/3 hrsz Æ Kőkereszt Templom előtt 238 hrsz Æ Emlékmű Vadalmás 0238/4 hrsz Æ Népi lakóház Szőlőshegy u. 18. 908/1 hrsz Æ Népi lakóház Szőlőshegy u. Æ Népi lakóház Őrhegy u. 23. 140 hrsz

2.7.3. Települési zöldfelületek Ravazd zöldfelületekkel való ellátottsága az átlagosnál kedvezőbb. A táji, természeti adottságoknak megfelelően a települést jelentős nagyságú zöldfelületek övezik: erdőterületek, mezőgazdasági kertek stb. A település közterületi zöldfelületekben, közparkokban azonban szegénynek mondható. Az utak menti zöldterületek változatos képet mutatnak: vannak növényzethiányos útszakaszok, vannak viszont szépen gondozottak karbantartottak, fásítottak, ami a lakosság igényességét mutatja. Újabb települési zöldfelület kialakítására a település központjában kerül sor. A temető alatti, Országút u. és 82-es út által határolt jelenleg gondozatlan zöldfelület fekvésénél fogva a település központi parkja lehet.

2.7.4. Lakásviszonyok Lakásállomány 1996 158 472 68 244

1997 159 470 68 746

1998 160 147 68 957

1999 160 940 69 291

2000* 162 223 69 849

2001 165 102 69 321

167 360

171 133

68 572

70 996

430

433

434

432

432

458

463

471

1000-1999 tel.

23 064

23 638

23 718

24 223

24 223

25 237

25412

26626

KSH kistérség

0

10 951

10 970

10 992

11 367

11 570

11 632

6 355

GYMS megye GYMSM. köz. Ravazd


2002

2003

Tér-Háló Kft.


*év elején 1 lakásra jutó lakos GYMS megye

2,7

2,7

2,7

2,6

2,6

2,6

2,6

2,6

GYMSM. köz.

2,8

2,8

2,8

2,7

2,7

2,8

2,7

2,7

Ravazd

2,6

2,6

2,6

2,6

2,6

2,6

2,6

2,6

1000-1999 tel.

2,9

2,9

2,8

2,8

2,8

2,9

2,8

2,8

KSH kistérség

0,0

2,7

2,7

2,7

2,7

2,7

2,7

2,7

13. táblázat: Lakásállomány változása 1996-2003. A lakások száma a statisztikai adatok tanúsága szerint 2003-ben 471 db lakás volt. A lakásállomány dinamikusan növekedett az elmúlt időszak alatt, amely szintén a szuburbanizációs folyamatokra utal. A lakások számának növekedése minden kategóriában megfigyelhető volt. A lakásokra vetített népességszám alapján látható, hogy Ravazdon a mutató teljesen azonos a többi vizsgált csoport értékével. Az épített lakások száma 33 volt a vizsgált időszakban. A lakásállomány változása és az épített lakások számában lévő eltérés a statisztikai illetve az önkormányzati adatközlésből adódik. A lakosságszámra vetített adatok alapján Ravazd átlagosan jobb eredménnyel rendelkezik, mint a megyei értékek.


Tér-Háló Kft.


Épített lakások száma 1996

1997

1998

1999

2000

2001

GYMS megye

1 240

1 196

804

GYMSM. köz.

549

620

Ravazd

5

KSH kistérség

0

2002

2003

989

1 283

1 690

2 542

2 383

267

420

558

708

783

873

4

1

1

4

3

6

9

58

33

40

66

72

88

59

Épített lakások aránya a lakásállományon belül ezrelék GYMS megye

2,9

2,8

1,9

2,3

3,0

10,2

15,2

13,9

GYMSM. köz.

2,9

3,3

1,4

2,2

3,0

10,2

11,4

12,3

Ravazd

11,6

9,2

2,3

2,3

9,3

6,6

13,0

19,1

KSH kistérség

0,0

5,3

3,0

3,6

5,8

6,2

7,6

9,3

14. táblázat: Épített lakások állományának alakulása 1996-2003.

2.7.5. Épületállomány A település épületállománya az átlagos vidéki településekhez hasonló állagú. Az épületeket az építési koruk szerint vizsgálva látható, hogy az épületállomány többsége a II. világháború után épült. Jó állapotú régi parasztházak nem maradtak fenn a településen. A szintszámok tekintetében túlnyomórészt a földszintes épületek találhatók. Az épületek megközelítőleg 25%-a többszintes lakóépület. Épületek építési kor szerint 1900 előtt épült épület 1945 előtt épült épület 1945-1980 között épült épület 1980 után épült épület Összesen: Épületek szintszám szerint Földszintes épület Földszint+emeletes épület Földszint+tetőteres épület Pince+földszintes épület Pince+földszint+tetőteres épület Földszint+emelet+tetőteres épület Összesen:

Darabszám

%-os megoszlás

8 61 318 147 534 Darabszám 356 40 69 38 18 13 534

1,5 11,42 59,55 27,53 100,00 %-os megoszlás 66,67 7,49 12,92 7,12 3,37 2,43 100,00

15. táblázat: Az épületek megoszlása jelleg alapján A település lakóépület-állományára a vegyes építészeti színvonal jellemző, egységes utcaképek nem maradtak fenn. A település lakóépület-állományára a ’60-as ’70-es évek uniformizált házai nyomják rá a bélyegüket. A község hegyi részein a jellegzetes népi építészet emlékeivel csak kis számban találkozhatunk. A ’90-es években bekövetkező építkezési hullámnak köszönhetően a falukép kezdett átalakulni. A településen az utcákban elszórva új épületek jelentek meg, valamint új beépítésű lakóterületek jöttek létre. Ezek az épületek műszaki kivitelükben, minőségükben kielégítik a mai kor követelményeit. Az új épületek sokkal változatosabbak ugyan mint a ’60-as évek „kockaházai”, de építészeti színvonaluk nagyon vegyes. Az épületek szintszámát tekintve döntő többségben vannak a falusias beépítésre jellemző földszintes épületek. Nagyobb arányt ezeken kívül a ’80-as évektől megjelenő tetőteres és emeletráépítéses épületek képviselnek.


Tér-Háló Kft.


2.8. Vonalas infrastruktúra 2.8.1. Közlekedéshálózat, közúti kapcsolatok A települési úthálózat elemeit az alábbi utak jelentik: • 82. sz. másodrendű főút, amely Győrből Ravazdon át halad Veszprém felé • 8225. sz. állami mellékút, amely Pannonhalmával biztosít közvetlen közúti kapcsolatot • 8226. sz. állami mellékút Győrasszonyfa, Táp felé Ravazd közlekedési kapcsolatainál szinte kizárólagosan meghatározó közlekedési ágazatnak a közúti közlekedés tekinthető. Ravazd három közúti kapcsolattal rendelkezik. A legfontosabbnak a Győr-Veszprém (82. sz. állami főút) útvonal tekinthető. További közúti kapcsolat a települést és Pannonhalmát összekötő 8225. sz. településközi út, valamint a Győrasszonyfa felé vezető 8226. számú út. Település

Légvonal

Közúti elérhetőség

Elérhetőség

M1 autópálya

15,0

15,5

1,03

Pannonhalma

2,4

2,6

1,08

Győr

17,9

19,5

1,08

Nyúl

7,1

7,6

1,07 3,11

Tényő

8,8

27,4

Győrság

7,2

8,1

1,13

Écs

5,0

5,1

1,02

Győrújbarát

11,1

13,5

1,22

Győrasszonyfa

4,6

5,7

1,24

Sokorópátka

5,0

20,3

4,06

Bakonypéterd

6,1

6,6

1,08

Budapest

101,7

132,8

1,30

19. táblázat: Ravazd elérhetősége A 19. táblázat Ravazd és a táblázatban feltüntetett földrajzi helyek központjának elérhetőségét mutatja be. Az elérhetőség a közúti elérhetőség és a légvonalbeli távolság hányadosa. A táblázatban szereplő földrajzi helyek sorrendjét az elérhetőségi index határozza meg. A leginkább elérhetőek Ravazd esetben az észak-déli irányú kapcsolatok (M1 autópálya, Nyúl, Écs, Győr, Pannonhalma, Bakonypéterd). A következő leginkább elérhető hely, amelynek irányába útvonal vezet Győrság. Budapestnek már 1,30 az elérhetőségi mutatója de még mindig elfogadható a légvonal és a közúti távolság aránya. A Ravazd közvetlen szomszédságában fekvő települések közül egyedül a Sokorói keresztirányú kapcsolat hiánya miatt nehezen megközelíthető Tényő és Sokorópátka elérhetősége rossz, amely a légvonalbeli távolság többszöröse.

2.8.2. Tömegközlekedés, belterületi utak A belterületi utak nagy része burkolt, és szinte minden utcában megfelelő az út minősége. A falu területén csak a burkolatszélességek hagynak kívánni valót maguk után. Több helyen hiányoznak az utakat kísérő árkok is, vagy kiépítettségük hiányos. A hegyi területeken kis arányú jelenleg még az útkiépítettség. A legtöbb út földút, mely nagyon kis szélességű és általában szurdokban fut. Árkok - a vízelvezetés egyáltalán nem megoldott. Az autóbuszvárók műszaki és építészeti színvonala kívánnivalót hagy maga után. Az autóbuszöblök egyáltalán nincsenek kiépítve. Az autóbusz leállósávokat az útburkolatok kiszélesítésekor pótolni kell. A település belsejében a közlekedési hálózat kialakultnak tekinthető. Az autóbusz közlekedés jó a településen. Óránként vannak járatok Győr felé, Győrön kívül Pannonhalmával, Éccsel és Győrasszonyfával is van kapcsolata a településnek. A nemrégiben a megyéhez csatlakozott települések is megközelíthetőek Ravazdról, valamint a település kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően közvetlen kapcsolat van Veszprémmel és Balatonfüreddel. A 82-es út belterületi szakaszának kiépítési formája már nem felel meg a mai kor forgalomtechnikai elveinek a meglévő polgármesteri hivatal melletti csomópont is balesetveszélyes. Az út keresztszelvényének módosítása és a csomópont átépítése mindenképpen javasolt. A településnek van közvetlen vasúti kapcsolata a vasút szerepe azonban jelenleg elenyésző mind a személy mind a teherszállítás terén a település vonatkozásában.

2.8.3. Személygépkocsik www.ter-halo.hu - 27 -

Tér-Háló Kft.


A térség jelenleg az intenzív motorizáció korszakában él. Jelentősen eltávolodtak egymástól a lakó-, illetve a munkahelyek. Megszűntek a helyi munkavégzés lehetőségei, illetve a lakosság olyan vagyoni helyzetbe került, hogy megengedheti magának azt, hogy személygépkocsival ingázzon. A tömegközlekedésen belül a vasúti közlekedés színvonala jelentősen romlott az utóbbi években. A személygépkocsik száma minden vizsgált kategóriában növekedett. Személygépkocsik száma


1996 101 687 37 772

1997 103 660 39 037

1998 100 112 38 431

1999 101 684 38 976

2000 108 265 42 321

2001 113 673 44 100

2002

2003

119188

126535

46296

50251

255

254

250

253

269

277

296

304

Személygépkocsi 1000 lakosra GYMS megye

239

244

236

240

255

261

274

287

GYMSM. köz.

199

206

203

206

223

231

248

262

Ravazd

229

227

223

224

238

229

244

250

0

185

179

182

194

199

217

242

KSH kistérség

20. táblázat: Személygépkocsi állomány 1996-2003. A vizsgált időszak alatt 49 gépjárművel emelkedett Ravazdon a személygépkocsik száma. Ez Ravazd esetében 19%-os növekedést jelent, míg a községi átlag 32%, a megyei átlag pedig 20%-os. Az ezrelékes értékek tekintetében a település esetében 250 személygépkocsi jutott 1000 lakosra. Ez az arány csak a kistérségi átlagot haladja meg. Tehát elmondható, hogy Ravazd személygépkocsikkal való ellátottsága elmarad a többi vizsgált adattól.

2.8.4. Közüzemi vízhálózat Ravazdon a közüzemi vízhálózatot a Pannon –Víz Rt. üzemelteti. Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás


1996 152 510 62 519

1997 154 280 63 745

1998 155 639 64 449

1999

2000

2002

2003

158085

162156

69 648

2001 154 445 65 506

152 966

156 918

68 147

65086

67642

280

286

291

404

423

411

412

418

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya % GYMS megye

96,20%

96,70%

97,20%

95,00%

96,60%

93,50%

94,50%

94,80%

GYMSM. köz.

91,61%

92,73%

93,46%

98,35%

99,30%

94,50%

94,90%

95,30%

Ravazd

65,12%

66,05%

67,05%

93,52%

97,92%

89,74%

88,98%

88,75%

1000-1999 tel.

90,70%

91,00%

91,60%

95,80%

96,00%

0,00%

97,00%

97,50%

97,70% 100,00 %

95,20%

KSH kistérség

96,50% 100,00 %

93,20%

93,20%

92,80%

21. táblázat: A közüzemi vízhálózat változása 1996-2003. A településen 2002-ben 637 lakás volt bekapcsolva a vezetékes vízhálózatba, amely a lakások 99,38%-a. Ez az arány meghaladja a többi vizsgált csoportot. A táblázat szerint a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 2003-ban 418 db volt. A fentiek tekintetében elmondható, hogy Ravazd a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve a legalacsonyabb arányokkal rendelkezik. 11 %-kal marad el a teljes kiépültségtől, de a községi átlagtól is mintegy 6%-kos az eltérés.

2.8.5. Szennyvízcsatorna hálózat, közműolló


Tér-Háló Kft.


Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás 1996

1997

1998

1999

2000

GYMS megye

72 771

74 731

87 856

93 291

99 505

GYMSM. köz.

5 703

7 299

19 718

23 943

0

0

84

96

Ravazd

111 159

118 071

26 545

2001 106 739 29 494

2002

2003

30 469

35 151

122

158

158

182

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya % GYMS megye

45,92%

46,86%

54,86%

57,97%

61,30%

64,70%

66,40%

69,00%

GYMSM. köz.

8,36%

10,62%

28,59%

34,55%

37,80%

42,50%

44,40%

49,50%

Ravazd

0,00%

0,00%

19,35%

22,22%

28,24%

34,50%

34,13%

43,54%

KSH kistérség

0,00%

0,00%

17,40%

19,70%

22,50%

27,00%

27,10%

36,50%

22. táblázat: A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat változása 1996-2003. Ravazdon a szennyvízhálózat szolgáltatója a Pannon- Víz Rt. 2003-ban 182 lakás volt bekapcsolva a hálózatba. A rákötések aránya nem éri el a megyei, illetve a megyei községi átlagot, viszont jobb, mint a pannonhalmi kistérség átlaga. Ravazdon a vízvezeték hálózat hossza 12,5, a szennyvíz hálózat hossza 11,2 km. A közműolló 50-%-osan nyitott. A szennyvíz bekapcsolásának hiánya rontja a település környezeti adottságait. A település a közműolló értékek alapján csak a kistérségi átlagot haladja meg.

2.8.6. Villamosenergia-hálózat A villamos energia hálózat szolgáltatója az EON Rt. A településen 547 fogyasztó van számon tartva. A bekötések száma folyamatosan emelkedett, ami a lakások számának növekedésre, illetve a fogyasztóhelyek bővülésére vezethető vissza. A villamos energiát fogyasztó háztartások aránya minden esetben meghaladja a 100%-ot. Ennek oka, hogy a statisztika a villanyórák számát adja meg. Az hogy Ravazdon magasabb a villanyórák aránya, mint a többi községben arra vezethető vissza, hogy a településen többen igényelték a külön villanyóra felszerelését. Villamos energiát fogyasztó háztartás GYMS megye GYMSM. köz. Ravazd

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

176 500

177 894

178 697

180 227

182 611

191 753

193623

200633

75 387

75 985

76 442

76 909

77 939

77 772

76674

79290

510,0

521

533

531

537

539

547

547

Villamos energiát fogyasztó háztartások aránya 111,55 111,58 111,98 112,57 116,14 % % % % % 110,53 110,85 110,99 111,58 112,19 % % % % % 120,32 122,81 122,92 124,31 117,69 % % % % %

115,69 % 111,82 % 118,14 %

117,24 % 111,68 % 116,14 %

GYMS megye GYMSM. köz.

111,38 % 110,47 %

Ravazd

0,00%

23. táblázat: Villamosenergia-hálózat 1996-2003.


Tér-Háló Kft.


2.8.7. Gázhálózat Vezetékes gázt fogyasztó háztartások 1996

1997

1998

1999

GYMS megye

75 900

82 100

87 555

97 361

GYMSM. köz.

12 447

14 967

18 433

103

129

140

Ravazd

2001 108 353 32 194

113 269

118 265

25 858

2000 103 402 29 871

2002

2003

34 460

37 522

152

166

176

185

204

Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában GYMS megye

47,89%

51,48%

54,67%

60,50%

63,74%

65,60%

65,60%

69,11%

GYMSM. köz.

18,24%

21,77%

26,73%

37,32%

42,77%

46,44%

50,25%

52,85%

Ravazd

23,95%

29,79%

32,26%

35,19%

38,43%

38,43%

39,96%

43,31%

KSH kistérség

0,00%

17,40%

28,60%

35,20%

38,80%

41,50%

44,60%

46,70%

24. táblázat: Gázhálózat változása 1996-2003. A településen a gázhálózat szolgáltatását az ÉGÁZ Rt. látja el. 2003-ban 204 lakás kötött rá a hálózatra, amely a lakásállománynak a 43%-a. Az alacsony rákötések aránya egyrészt az idő, hiszen nem telt el még öt év a szolgáltatás megjelenésétől. Másrészt anyagilag jelentős megterhelést jelent a gázra történő áttérés a lakosság számára. Harmadrészt a közelben lévő erdőkből beszerezhető tüzelőanyag még mindig versenyképesebb a vezetékes gáznál. Várható azonban, hogy a rákötések aránya a közeljövőben emelkedni fog.

2.8.8. Távbeszélő-hálózat, hírközlés A telefonhálózat szolgáltatását a Magyar Telecom Rt. végzi. A távbeszélőkészülékek száma a vizsgált időszakban 32%-kal emelkedett, jelenleg a lakások több, mint 65%-ban található vezetékes telefon. Az ezer lakosra jutó vezetékes telefonok száma egyedül a kistérségi adatot haladja meg. Távbeszélőkészülékek száma 1996

1997

1998

1999

2000*

2001

GYMS megye

120 833

131 699

143 805

155 492

150 636

142 154

135693

GYMSM. köz.

40 429

46 238

52 441

58 465

59 133

55 152

52159

244

250

298

358

359

341

323

Ravazd

2002

Távbeszélő fővonal 1000 lakosra GYMS megye

284

310

339

367

355

327

312

GYMSM. köz.

213

244

277

309

311

289

279

Ravazd

219

223

265

317

317

281

267

1000-1999 tel.

219

242

273

304

306

285

275

KSH kistérség

0

223

268

304

305

284

272

25. táblázat: Távbeszélő hálózat 1996-2002. A településen 2002-ben 323 fővonal volt található (25. táblázat). Az ezer lakosra vetített mutatók alapján Ravazd értékei átlagosnak mondhatóak. A település területén három nyilvános telefonállomás található. A kábeltelevíziós szolgáltatást az önkormányzat biztosítja. A szolgáltatás 1994-ben épült ki.


Tér-Háló Kft.


2.9. Humán Infrastruktúra 2.9.1. Egészségügyi intézmények Ravazd a háziorvosi és a fogorvosi teendőket az Azygos Háziorvosi Bt. látja el. A háziorvosi rendelő Ország u. 96-ban; a fogorvosi rendelés Écsen történik. A gyermekorvosi ellátás Pannonhalmával és Éccsel közösen működik. Ravazdon hetente egyszer van rendelés. A településen védőnői és gyermekjóléti szolgálat működik. A védőnői szolgálatot Écs és Ravazd társult formában működteti. A gyermek jóléti szolgálat 2002 óta működik, öt település összefogásával – Écs, Győrasszonyfa, Pannonhalma, Ravazd, Tarjánpuszta – Pannonhalma székhellyel. A fiókgyógyszertár az orvosi rendelőben, az Ország u. 96 alatt található.

2.9.2. Oktatási intézményekkel való ellátottság 2.9.3. Óvoda A településen a Nyitnikék Óvoda az Ország u. 106. alatt található. Az óvoda 10 fő számára biztosít munkalehetőséget. Ebből 4 fő óvodapedagógus, 6 fő kisegítő alkalmazott. Óvodás gyermekek száma

GYMS megye GYMSM. köz

1996 16 561 7 481

1997 15 925 7 271

1998 15 644 7 132

1999 15 266 7 034

2000 15 301 7 069

2001 14 133 6 251

2002 1357 7 5778

2003 1356 9 5753

46

40

46

50

50

46

48

39

32,5

31,2

30,8

Ravazd

Óvodás gyermekek 1000 lakosra GYMS megye

38,9

37,5

36,9

36,0

36,1

GYMSM. köz

39,4

38,4

37,7

37,2

37,4

32,8

30,9

30,0

Ravazd

41,3

35,7

41,0

44,2

44,2

38,0

39,6

32,1

26. táblázat: Óvodák legfontosabb adatai 1996-2003. Az óvodába beíratott gyermekek száma jelentősen ingadozott az utóbbi időszakban. A létszámnak megfelelően csökkent az ezer lakosra vetített arány, amely még így is meghaladja 2 fővel mind a megyei, mind a megyei községi átlagot.

2.9.4. Általános Iskola A IV. Béla Általános Iskola a Fő u. 13. alatt található. Az általános iskolai tanulók számát az óvodai létszámhoz hasonlóan jelentős mértékben meghatározzák a demográfiai adottságok. Az általános iskola 120 férőhelyes. Az intézmény napköziotthonos szolgáltatást is fenntart, ezt 23 fő veszi igénybe. A pedagógusok száma 11 fő, akik munkáját 3 fő kisegítő dolgozó segíti.8 Általános iskolai tanuló 1996

1997

1998

1999

2000

2001

GYMS megye

40 742

40 477

40 238

40 059

4 096

38 282

38082

37688

GYMSM. köz.

17 281

16 984

16 746

16 463

16 500

15 998

15305

15418

105

98

110

88,0

88

85,6

116 107 95 95 Általános iskolai tanuló 1000 lakosra 95,0 88,0 95,0 94,0

2002

2003

Ravazd

112

GYMS megye

96,0

GYMSM. köz.

91,0

90,0

95,0

87,0

87,0

84,0

76

80,4

Ravazd

100,6

103,6

95,3

84,0

84,0

86,6

80,9

90,5

27. táblázat: Általános iskolai mutatók változása 1996-2003.

8 Önkormányzati adatközlés alapján.


Tér-Háló Kft.


2003-ban 110 tanuló járt az intézménybe. A tanulók száma ingadozik, de a trend csökkenő. A 2003-as adatok alapján az 1000 lakosra jutó tanulók száma meghaladja mind a megyei, mind a megyei községi értékeket. Az iskola szolgáltatásait más településekről (Pannonhalmáról, Tarjánpusztáról, Bakonypéterdről) jelenleg 14 tanuló veszi igénybe. A település helyzete döntő többségében Győrhöz köti a tanulókat.

2.9.5. Egyéb intézmények A Polgármesteri Hivatal az Ország u. 119/A. alatt található. A Polgármesteri Hivatal 43 fő számára biztosít munkalehetőséget. A településen nem található pénzintézet. A Posta a Fő u. 7. alatt található. A plébánia hivatal a Fő utca 10. sz. alatt fogadja a hívőket. A településen magántulajdonú idősek otthona működik. Ravazd intézményekkel való ellátottsága a lakosságszámának megfelelő települési szinten biztosított, de célszerű kitűzni azt a célt, hogy a lakosság komfortérzetét növelő további intézmények működésének megteremtődjenek a feltételei (pénzintézet, teleház, stb.) .

2.10. Kulturális intézményekkel, helyi szervezetekkel való ellátottság A kulturális eseményeknek a Polgármesteri Hivatalban található Művelődési Otthon ad helyet. A községi könyvtár az általános iskolában működik. A nyolcvanas évektől megváltozott a civil szervezetek politikai és jogi legitimitása. 1987-től ismét lehetővé vált az alapítványtétel, 1989-ben pedig elfogadták az egyesületi szabadságról szóló törvényt, megteremtve a társadalmi önszerveződés számára a törvényi feltételeket. Ravazdon az alábbi civil szervezetek működnek: • Önkéntes szerveződések: o Asszonykórus o Nyugdíjas Klub o Diabetes Klub a cukorbetegek tapasztalatainak cseréjét, a betegség könnyebb elfogadását teszi lehetővé. o Az íjászkodás a fiatalok összefogását segíti. o Vállalkozók bálja, Szüreti mulatság, Bakonyalji Vigasságok Társadalmi jelentőségüket adja e szervezeteknek, hogy az állampolgárok számára megfelelő keretet biztosítanak az önszerveződésre, lehetővé teszik, hogy meghatározott cél, azonos érdeklődési kör mentén létrehozzák saját egyesületeiket, klubjaikat. Helyi programok: • Búcsú • Falunap • Majális


Tér-Háló Kft.


3. RAVAZD FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE

3.1. Ravazd SWOT analízise Erősségek

Gyengeségek Települési adottságok A település az átlagosnál nagyobb külterülettel rendelkezik A közösség összetartása csökkent a betelepülők számának növekedésével Előnyös térszerkezeti adottságok Betelepülők beilleszkedése nehéz A lakosság anyagi lehetőségei Nincs megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló építési telek Alacsony népsűrűség Növekvő lakosságszám Pozitív, magas vándorlási egyenleg Az utóbbi években javuló demográfiai mutatók

Humán adottságok, lakossági hozzáállás Negatív természetes szaporodás Sok az egyedül élő A település nem képes „saját erőből” a természetes reprodukcióra

A lakosság képes befogadni a letelepülni, üdülni szándékozókat9 Gazdasági adottságok Kevés a helyi munkalehetőség A vállalkozói szerkezet túlságosan egyoldalú, az egyéni vállalkozók túlzott többsége jellemző A működő vállalkozások aránya magas A munkavégzés többségében nem helyben történik A foglalkoztatottak többsége nem rendelkezik érettségivel Elhanyagolható munkanélküliség Magas az önfoglalkoztató vállalkozások aránya Az egyéni vállalkozások számának dinamikus növekedése Alacsony a vendéglátóhelyek aránya Borászati lehetőségek Növekvő vállalkozási kedv

Kerékpáros, ill. gyalogos turizmus adottságai jók (erdei utak)

A társas vállalkozások száma alig emelkedett

Az alapellátást biztosító élelmiszerboltok aránya magas

Alacsony a kiskereskedelmi boltok aránya A turizmus alapinfrastruktúrája kis mértékben épült ki

Változatos domborzati adottságok, előnyös fekvés Természetvédelmi területek közelsége Történelmi borvidék része A kommunális hulladék – elszállítás megoldódott Szelektív hulladékgyűjtés megoldott

Környezetvédelem, táji adottságok Szennyvízhálózatra történő rákötések aránya nem éri el az 50%-ot Veszélyes hulladék gyűjtése nem megoldott

Vonalas és Humán Infrastruktúra Megfelelő a tömegközlekedés (járatszám, megállók helye) Autóbuszöblök kiépítésének hiánya A műszaki infrastruktúra kiépítettsége A 82. sz-ú főút nagy forgalma A gázvezeték- hálózat kiépítése megtörtént Jelentős tranzitforgalom a nyári időszakban A villamos-energia ellátottság jó A személygépkocsik száma növekszik A lakások száma növekedik Alacsony a lakásokba bevezetett szennyvíz-,víz- és gázhálózat aránya, alacsony a kapacitáskihasználtság A belterületi utak nagy része burkolattal ellátott Óvoda kihasználtsága jó Sokoró irányú közúti kapcsolat hiánya Általános iskola kihasználtsága jó Napi ingázás szükségessége Csapadékvíz elvezetése nem megoldott

9 Lakossági kérdőívek alapján


Tér-Háló Kft.


Lehetőségek Ravazd rendelkezni fog beruházásokat lehetővé tevő rendezési tervvel

Veszélyek A nem megfelelő infrastruktúra miatt a letelepülni szándékozók más településeket választanak

Ravazd fejlődő térségben fekszik

A gazdaság fejlődése további évekig alacsony ütemű marad.

Győr gazdasági fejlődésének kihasználása A 82-es sz. főút elkerülő szakaszának kiépülése A természet közeli adottságok felértékelődése

A 82. sz. főút fejlesztésére csak 2020 után kerül sor A mezőgazdaság tovább erősödő válsága A szuburbanizációs hullám nem éri el a települést Az esetlegesen letelepülni szándékozó vállalkozások a jobb elérhetőséggel rendelkező telephelyeket választják

Az agglomerációs és szuburbanizációs folyamatok érvényesülése – rekreációs és lakóhelyfunkciók további fejlődése A környezeti adottságok alkalmassá tehetők a turizmus megjelenésére Pannonhalma turizmusának dinamikus fejődése átterjed a térségre Növekszik az aktív turizmus szerepe

A városi üzemek bezárásával nőhet a munkanélküliség. A térség turizmusa a hazai gazdasággal együtt stagnálni fog

28. táblázat: Az előkészítő fázisban meghatározott előnyök és hátrányok A fentiekben a helyzetértékelési fázisban kielemzett tulajdonságok találhatók meg. Röviden összefoglalva a település erőssége a jó elérhetőségnek köszönhető gazdasági jellemzők és az infrastruktúra teljes kiépítettsége. Kiemelhetők még a táji adottságok is. Hátrányok közül a legnagyobb probléma Ravazd demográfiai állapota.

3.2. Területfejlesztés fő célja, irányai. A következőkben röviden bemutatjuk, hogy a településen milyen prioritásokat kell szem előtt tartani, hogy a településen pozitív változások álljanak be. A prioritáson belül megvalósítási projekteket is ajánlunk a település vezetésének. A G Y A R A P O D Ó K Ö Z S É G Cél IV. A környezet V. A beteleProg- I. Infrastruktúra- II. Munkahelyte- III. Településkép fejlesztés remtés javítása védelme pülés segíramok tése

VI. A lakosság kényelméért

Projektek 1.

Útfelújítás

2.

Járdák építése javítása

3.

4. 5. 6.

Iparterület kialakítása

Virágosítás, parkosítási program

Illegális szemétlerakók megszüntetése

Új lakótelkek Közösségi intéznyitása mények fejlesztése Általános településVirágosítás, parkomarketing sítási program Vendéglátó-ipari alapinfrastruktúra fejlesztésének Útfelújítás ösztönzése

Szelektív hulladékÚtfelújítás Útfelújítás gyűjtés propagálása Sokorói keresztirányú kapcsolaBelvízlevezetés tot biztosító út Járdák építése Kommunikáció a megoldása építése javítása lakossággal Sokorói keresztStratégiai Lakossági összefoirányú kapcsola- együttműködés a gás kezdeményezé- A beilleszketot biztosító út környező telepü- Közvilágítás továb- se a szebb környeze- dés segítése Kommunikáció a építése lésekkel bi fejlesztése tért programokkal lakossággal Közvilágítás Illegális szemétleSzabadidős létetovábbi fejleszté- Általános telepü- rakók megszüntesítmény létrehozáse lésmarketing tése sa Iparterület kialaKözvilágítás javítákítása sa

8.

Munkahelyteremtés Sokorói keresztirányú kapcsolatot biztosító út építése

9.

Útfelújítás

7.

Új lakótelkek nyitása


Tér-Háló Kft.


29. táblázat: Ravazd célpiramisa és a kapcsolódó feladatrendszer

3.3. A részcélok (programok és alprogramok) egymás közötti kapcsolata A település fejlesztését 6 vertikális és egy horizontális programban határoztuk meg. A horizontális program a turizmus fejlesztése. A turizmus fejlesztése nem jelenik meg nevesítetten a programok között, mivel a szükséges fejlesztéseket már tartalmazzák a vertikális programok. A fejlesztési projektek megvalósítása több program megvalósulását teszik lehetővé. Ezeket a fejlesztéseket szürke színnel jelöltük a programtáblában. A programokat elsősorban a kérdőívekben szereplő lakossági igényeknek feletettük meg. Természetesen nem hagytuk figyelmen kívül a statisztikai elemzés által meghatározott fejlődési lehetőségeket. A programok logikája a következő: 1. A programok megalapozása az infrastrukturális fejlesztések által valósul meg. 2. A munkahelyek teremtése biztosítja a lakosság elégedettségét. 3. A településkép javításával nő a lakosság elégedettsége és jelentősen nőnek a turizmus lehetőségei, egyúttal vonzóvá válik a település a letelepedők számára. 4. A környezet védelme elősegíti a megfelelő környezet kialakulását a lakosság és a turizmus elégedettségének eléréséhez. 5. A betelepülés segítségével biztosítható a közösségi intézmények fenntarthatósága, javul a település általános demográfiai helyzete. 6. A lakosság kényelmes életkörülményeinek biztosítása a fejlesztések egyik végső célja. 7. A horizontális célként megjelenő turizmusfejlesztés a gazdasági gyarapodást segíti elő, illetve megismerteti a települést a letelepedni szándékozókkal. A projektek a következő összefüggésben vannak a fejlesztési célokkal: 1. Általános településmarketing A településmarketing egy eszköz, amellyel a település megítélését lehet javítani. Megfelelő reklámmal a település megismertetheti magát a célcsoportokkal (befektetők, turisták, letelepülni szándékozók és a helyi lakosság). A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Biztosítja a település ismertségét a: Betelepülni szándékozók között A letelepedni szándékozó cégek között A turisták számára 2. Belvízlevezetés megoldása A belvízlevezetés megoldása az olyan domborzati adottságú területeken, mint Ravazd fontos fejlesztési kérdés. Amennyiben nem történik megfelelő intézkedés, a talaj könnyen erodálódik (lepusztul). Ez a folyamat veszélyezteti mind a környezetet, mind a lakosságot. egy-egy heves, nyári zivatar esetén több köbméter talaj borítja az utakat, kerteket, veszélyeztetve a lakosságot. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Javítja a környezet állapotát (talajerózió megszűnése) ¾ A lakosság kényelmét (nem kell tartani a nyári esőzésektől) 3. Illegális szemétlerakók megszüntetése Az illegális szemétlerakók a lakosság felelőtlenségének, nemtörődömségnek, lustaságának közterületi emlékművei. Az elkövetkezendő generációkat fosztjuk meg a szeméthalmokkal a tiszta környezethez való joguktól. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Javítja a környezet állapotát ¾ Javítja a településképet ¾ Javítja a település megítélését a turisták között 4. Iparterület kialakítása Gazdasági terület nélkül nincs munkahely, amely pedig biztosítja a település számára a lakosság helyben való munkavégzésének feltételét. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Alapvető követelmény a munkahelyteremtés helyi megvalósítása 5. Járdák építése, javítása A járdák elsősorban a lakosság kényelmét biztosítják. Azokon a helyeken ahol nincsenek járdák a lakosság kénytelen az utcákon közlekedni. amely balesetveszélyes helyzetekhez vezethet. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Javítja a településképet ¾ Javítja a lakosság kényelemérzetét


Tér-Háló Kft.


6. Sokorói irányú kapcsolatot biztosító út építése A településnek nagyon gyenge a Sokorói irányú közlekedési kapcsolata. A leginkább elérhetőek Ravazd esetben az északdéli irányú kapcsolatok (M1 autópálya, Nyúl, Écs, Győr, Győrasszonyfa). A település elérhetősége fontos, mert a vállalkozások és a betelepülni szándékozók szívesebben telepednek le egy jobb elérhetőséget biztosító településen. A jobb elérhetőséggel könnyebben lehet turizmusszervezést végezni. A fejlesztéshez szükséges a stratégiai együttműködés a szomszédos településekkel. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Javítja a település elérhetőségét az esetlegesen letelepedő cégek számára ¾ Javítja a településen élők közlekedési lehetőségét ¾ Javítja a település elérhetőségét a turisták között 7. Kommunikáció a lakossággal Megfelelő kommunikáció nélkül nem lehet a lakosságot bevonni a fejlesztésekbe. A település lakosságának javul a közösséghez való tartozása. Megfelelő kommunikáció szükséges a szelektív hulladékgyűjtés és a turizmusszervezés megvalósításához. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Bevonja a településen élőket a helyi fejlesztésekbe ¾ Javítja a közösségi szellemet ¾ Kifejezetten fontos a környezetvédelmi propaganda megteremtésében 8. Közösségi intézmények fejlesztése A közösségi intézmények fontosak a település lakosságának közösséggé történő formálásában. Megfelelő háttér nélkül a településen élők nem érzik magukénak a települést. A közösségi intézmények megfelelő fejlődés után a területfejlesztés szereplőjévé válhatnak. A szervezett programok, hagyományőrző tevékenységek segíthetik a turizmus felélénkülését. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Javítja a közösségi szellemet ¾ Elősegíti olyan programok megvalósítását, amelyek a turizmus számára attrakciókká válhatnak 9. Közvilágítás további fejlesztése A közvilágítás biztosítása az önkormányzatok kötelező feladata. Megfelelő közvilágítás nélkül a települések éjszakai közlekedése balesetveszélyes. A közvilágítás minősége sokat javít egy település megítélésén. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Javítja a településképet ¾ Javítja a közbiztonságot (közlekedés) és ezzel a lakosság elégedettségét 10. Munkahelyteremtés A munkahelyteremtés projektként és vertikális programként is szerepel. Ennek oka az, hogy a munkahelyteremtés a lakosság elégedettségének és a szükséges fejlesztésekhez szükséges források előteremtésének elengedhetetlen előfeltétele. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Helyi foglalkoztatottságot tesz lehetővé ¾ Fejlesztési forrásokat biztosíthat 11. Stratégiai együttműködés a környező településekkel Csak a környező települések összefogásával jöhet létre olyan projekt, amely lehetővé teszi a közös pályázatok készítését az Uniós Alapokra. Az Uniós pályázatok megnyerésénél fontos szempont a partnerség. Egy olyan fejlesztés, mint a turizmus alapinfrastruktúrájának megteremtése, vagy egy Sokorói irányú út létrehozása az összefogás nélkül nem jöhet létre. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Közös fellépéseket tesz lehetővé: Sokorói irányú kapcsolatot biztosító út építése településmarketing turizmus 12. Szelektív hulladékgyűjtés támogatása A gazdaság fejlődésével a település „szeméttermelése” megnőtt, és szükségessé vált a szemétgyűjtés bevezetése. A szemétgyűjtés azonban nem szelektál. A szelektálással és újrahasznosítással csökkenthető a tárolt szemét mennyisége, és a kitermelt nyersanyagok nagysága. Ha egy településen bevezetik a szelektív szemétgyűjtést, az javítja a település megítélését. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Javítja a település megítélését: a lakosság körében a betelepülni szándékozók között a turisták körében a településmarketing fontos alapja lehet 13. Szennyvízcsatornázás kihasználtságának növelése Az alacsony rákötések száma miatt a természet jelentősen károsodik. A talaj struktúrája folyamatosan romlik, a gélesedési folyamatok folytatódnak, addig amíg a rákötések száma nem éri el a megfelelő szintet. www.ter-halo.hu - 36 -

Tér-Háló Kft.


A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Javítja a lakosság elégedettségét ¾ Javítja a környezet állapotát ¾ Elengedhetetlen az iparfejlesztéshez ¾ Elősegíti a betelepülést 14. Új lakótelkek nyitása Új lakótelkek kialakítása nélkül megreked a betelepülés. Amennyiben egy településen kevés a lakótelek, az ingatlanok ára megemelkedik, amely szelektálja a letelepedőket, ezzel jelentősen csökkentve számukat. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Elengedhetetlen feltétele a betelepülésnek 15. Útfelújítás Egy jó állapotban lévő úthálózat jelentősen javítja a lakosság elégedettségét, hiszen színvonalas közlekedést tesz lehetővé, nem rontja a személygépkocsik állapotát. A jó karban lévő úthálózat szükséges az iparfejlesztéshez. A rossz állapotban lévő úthálózat rontja a település megítélését. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Javítja a településképet ¾ Elősegíti a cégek letelepedését ¾ Elsegíti a betelepedést ¾ Javítja a lakosság közérzetét ¾ Javítja a település megítélését 16. Vendéglátó-ipari alapinfrastruktúra fejlesztésének ösztönzése A minőségi vendéglátó-ipari infrastruktúra alapfeltétele a turizmus kibontakozásához. Jelentősen javítja a település megítélését egy jó hírű vendéglő, illetve panzió. Nem csupán a megtelepedést, hanem a további működést is szükséges elősegíteni. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Javítja a lakosság kényelmét ¾ A turizmus alapinfrastruktúrája ¾ Elősegíti a településmarketinget 17. Virágosítás, parkosítási program Egy virágosítási projekt sokat segít a település megítélésén. A rendezett településképpel rendelkező falvakat előszeretettel látogatják a turisták, és büszke rá a lakosság. Amennyiben megfelelő kommunikációval a település lakosságát sikerül bevonni a fejlesztésbe, azt magukénak érzik és vigyáznak rá. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Javítja a településképet ¾ Emeli a lakosság elégedettségét ¾ Elősegíti a településmarketinget

3.4. A fejlesztés kapcsolatrendszere A fejlesztések kapcsolatrendszerét egy táblázat segítségével ábrázoljuk. Abban az esetben, ha a Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja és Ravazd Településfejlesztési koncepciója között összefüggés van egy X-szel jelöltük. Az összefüggések rendszere eléggé összetett, mivel Ravazd Településfejlesztési Koncepciójának vertikális programjai több olyan elemet is tartalmaznak, amelyek másik programban is megjelenik. A 30. táblázatban látható, hogy az összefüggés a két dokumentum között szoros. Minden olyan fejlesztés megtalálja a szükséges támogatást a megyei programban, amely fontos a település szempontjából.


Tér-Háló Kft.


Gazdaságfejlesztés I. Infra- II. Munkahelyteremtés struktúrafejlesz tés

Környezet és településkép V. A bete- VI. A lakosság kényelméért lepülés segítése X

X

X

X X

X

X

X X X X X X

X

X

X

X

X X

X X

X X

X

X

X X X X

X

X

X

Környezet és infrastruktúra fejlesztése

Gazdasági bázis innovációs környezetének fejlesztése

Humánerőfor- Tudás-képzésrás bővítése iskola és megújítása Támasz “Megyei termék” “Termelési tér – vállalkozói tér” “Vendégszeretet” “Agrármegújulás” “Jelenünk” “Jövőnk” “Lakható tér” “Sztráda” “Múltunk” “KisalföldCsallóköz” “Bécs-PozsonyGyőr Eurégió “Partner-ség” Átfogó intéz- Tervezés és kedés: programozás

Lakosság-centrikusság III. Telepü- IV. A környezet védelme léskép javítása

X X

X

X X X X X X X

X

30. táblázat: Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja és Ravazd Településfejlesztési Koncepciójának kapcsolatai A Stratégiai programban szemléltettük a Nyugat-dunántúli Régió Területfejlesztési Koncepciójának és Ravazd Településfejlesztési Koncepciójának összefüggéseit. A koncepciót a regionális program teljes mértékben támogatja.


Tér-Háló Kft.


3.5. Pannonhalmi kistérség–kistérségi integrált projektcsomag 2007-2013. I.1. Javaslat a kistérségi integrált projektcsomagra és projektelemeire:

„A kulturális örökség fellegvára egy történelmi borvidéken” Ahol a kulturális emlékek a borkészítés hagyományával találkoznak

kiaprogramcsomagok turisztikai Kombinált lakítása

Kerékpárutak fejlesztése

Településkép javítás (településközpontok, parkosítás, autóbuszvárók)

Kapcsolódó elemek:

Vadász- és lovasturizmus feltételeinek fejlesztése

Az épített, tárgyi örökség megőrzése, az Apátság látogatóbarát fejlesztése, a települések egyéb örökségelemeinek fejlesztése, további kulturális programok szervezése

Borkultúra A minőségi bortermelés támogatása, pincerekonstrukciók, borutakborkóstolás szervezése, borfesztiválok rendezése, bormarketing. A helyi borkultúra és gasztronómiai kínálat összekapcsolása

Turisztikai szálláshelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése, vendéglátóipari egységek fejlesztése

Világörökséghez tartozó Apátság

Kistérségi marketing erősítése

Pillérek:

Pannonhalmai kistérség: „A kulturális örökség fellegvára egy történelmi borvidéken”, ahol a kulturális emlékek a borkészítés hagyományával találkoznak. A kistérség legkarakterisztikusabb jellemzője, hogy a területén található a világörökség részét képező, ezeréves bencés rendi apátság épületegyüttese, amelynek turisztikai célra történő kiaknázásában további kihasználatlan lehetőségek rejlenek. Mivel a történelmi borvidéken fekvő kistérség a kedvező termőföldi adottságokból, valamint a régmúltra visszatekintő termelési hagyományokból következően jó minőségű borok előállítására képes, célszerű a borászatot is az integrált projektcsomag kiemelt részeként megjeleníteni. A kistelepülések kulturális sajátosságaikkal, hagyományaikkal, természeti és épített környezetük bemutatásával, sajátos gasztronómiai kínálatukkal kapcsolódhatnak a kistérség turisztikai kínálatához. Ugyanakkor egy térség turisztikai piaci sikerességének elengedhetetlen alapfeltétele a megfelelő szintű és formájú térségi marketingtevékenység is, amelynek intenzitását és hatékonyságát feltétlenül fokozni, illetve javítani szükséges. Felvetődik ugyanakkor az a lehetőség is, hogy az apátság oktatási infrastruktúrájára építve beinduljanak olyan felnőttképzési formák, melyek a turizmus, a vendégfogadás, a biotermelés és egyéb, a térségben perspektivikus tevékenységek oktatását indítanák el.


Tér-Háló Kft.


Tervezői javaslat a kistérségi integrált projektcsomag elemeire: Az integrált projektcsomag pillérei: •

Az épített, tárgyi örökség megőrzése, az Apátság látogatóbarát fejlesztése, a települések egyéb örökségelemeinek fejlesztése, további kulturális programok szervezése

•

A minőségi bortermelés támogatása, szőlőterületek rehabilitációja, pincerekonstrukciók, borutak-borkóstolás szervezése, borfesztiválok rendezése, bormarketing. A helyi borkultúra és gasztronómiai kínálat összekapcsolása (a

térség sajátos gasztronómiai és borászati termékeinek propagálása rendezvények szervezésével) Az integrált projektcsomag kapcsolódó elemei: •

Településkép javítása (településközpontok rehabilitációja, virágosítás-parkosítás, autóbuszvárók felújítása)

•

Vadász- és lovasturizmus feltételeinek fejlesztése (jól felszerelt, minőségi vadász- és lovasbázisok kialakítása, lovastúra-útvonalak kijelölése)

•

Kerékpárutak fejlesztése (hálózatbővítés, valamint kerékpáros útvonalak kijelölése tájékoztató táblákkal, a Győrt Pannonhalmával összekötő kerékpárút kiépítése)

•

Kombinált turisztikai programcsomagok kialakítása

•

Turisztikai szálláshelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése, vendéglátóipari egységek fejlesztése

• A kistérségi marketing erősítése (kistérségileg összehangolt programozott marketingtevékenység folytatása) I.2. Egyéb kulcsprojektek a Pannonhalmai kistérségben 1. Az 5 országot összekötő Nyugat-Dunántúl – regionális közlekedésfejlesztési program •

A szomszédos kistérségi központokkal történő kapcsolat kialakítása, K-NY irányú kapcsolatot biztosító út építése

(Tét-Pannonhalma összekötő út) 2. Pannon Gazdasági Kezdeményezés - regionális innovációs és gazdaságfejlesztési program •

Tájgazdaság, ökogazdaság fellendítése, illetve meghonosítása a térségben

•

Ipari tevékenység folytatására alkalmas területek infrastrukturális előkészítése

• Kihasználatlan barnamezős ipari infrastruktúra hasznosítása 3. Nyugat-dunántúli emberkincs - A humán közösségi szolgáltatások és az önkormányzati, közigazgatási gyakorlat megújítása •

Közösségi intézmények fejlesztése

•

A szociális alapellátás megszervezése a kistérség területén

• Térségi szerepkört betöltő uszoda építése Pannonhalmán 4. Életterünk - az élő és megújuló Nyugat-Dunántúl – a környezetgazdálkodás, környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztés és a környezeti tudatosság erősítés regionális programja •

Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, hulladékgyűjtő-szigetek kialakítása

•

Alternatív szennyvízkezelési módszerek bevezetése

•

Illegális hulladéklerakók és –halmok felszámolása, a környezettudatos életvitel propagálása

• Pannonhalma-Écs-Ravazd települések felszíni vízelvezető rendszerének fejlesztése, illetve teljes kiépítése 5. A Murától a Szigetközig – a régió települési szerkezetét megerősítő integrált településhálózati és rehabilitációs program •

Tömegközlekedési rendszer fejlesztése

•

Utak, járdák felújítása, építése


Tér-Háló Kft.


I.3. A kistérségi integrált projektcsomag várható hatásai •

Javul a kistérség turisztikai látogatottsága

•

Az Apátságba látogató vendégek a kiegészítő programok révén a kistérség többi településére is ellátogatnak, esetleg ott szállnak meg

•

Turisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó munkahelyek létesülnek

•

A kistérség vállalkozásainak növekszik a bevétele

•

A lakosság jövedelmi színvonala emelkedik

•

Javulnak a lakók életkörülményei

• Nő a kistérség népességmegtartó képessége I.4. Tervezői javaslat Az Apátsághoz kapcsolódó vallási és kulturális turizmus, valamint a helyi borkultúrára épülő borturizmus fejlesztése lehet a kistérség markáns kitörési iránya. Az ilyen irányú fejlesztésekbe azonban a kistérség többi települését is szükséges bevonni. Emellett ugyanakkor a helyi mezőgazdaság és vállalkozói kör támogatására is szükség van, melynek lépései a következők lehetnek: •

A gazdák szakképzése, vállalkozói ismeretek oktatása

•

Felnőttképzés beindítása a Bencés gimnáziumban

•

KKV-szektor technológiai beruházásai

•

Korszerű mezőgazdasági termelési módszerek és szervezeti formák elterjesztése, illetve létrehozása

•

Mezőgazdasági termékek helyi feldolgozási szintjének emelése

•

Alternatív és bionövények termesztése, tájspecifikus, illetve hungarikum termékek előállítása

•

Mezőgazdasági vállalkozók termelőeszköz beruházásai

3.5.1. Pannonhalma Kistérségi Területfejlesztési Társulás kistérségi fejlesztési koncepciója és programja – Gazdaságfejlesztési program (2005) alapján A dokumentum legfontosabb megállapításai Problémák: •

Elavult, amortizálódott közlekedési infrastruktúra (út-, vasút, járműpark, kerékpáros utak)

•

Komplex turisztikai termékek hiánya. Turisztikai marketing gyengesége és széttagoltsága

•

Az országos és nemzetközi szinten is ismert turisztikai programok, rendezvények száma kevés

•

A munkanélküliségen belül viszonylag magas a tartós, halmozottan hátrányos helyzetű és pályakezdő munkanélküliek aránya

•

A falvakban kevés a helyi munkalehetőség, jelentős az ingázás

•

A KKV-k szigetszerű működése, fejletlensége, a beszállítói kapcsolatok alacsony szintje

•

Az állami rendszerű középfokú szakképzés nincs jelen a kistérségben

•

Alacsony képzési hajlandóság a leginkább rászorultak körében (szakképzetlenek, elavult szakképzettséggel rendelkezők). Növekvő tendenciát mutat a funkcionális analfabetizmus

•

Az egészségügyi alapellátó struktúra csak a megyeszékhelyen működik megfelelő szakmai és technikai színvonalon, a térségben kevésbé elérhető (hétvégi, hétközi ügyelet)

•

Nincs kiépített társulásos szociális ellátások rendszere

•

Az országos átlagnál magasabb az öregedési index, a természetes fogyás az országosan is jellemző tendenciát meghaladja

•

A mezőgazdaságban önellátó kistérségi hagyományok nincsenek

•

Sajátos településszerkezet (mely az ellátó rendszerek szempontjából gyengeségként fogható fel): a településhálózatot a törpe- és az aprófalvak kiugróan magas száma jellemzi


Tér-Háló Kft.


•

A városhiányos, aprófalvas, belső periférikus térségekben a problémák koncentráltan jelentkeznek. Sajnos a kistérségi központ Pannonhalma sem rendelkezik igazi városi funkciókkal

•

Alacsony arányú, de javuló szennyvíz- és hulladékkezelés a kistelepüléseken

Potenciálok: •

A kistérség közelében (10-20 km távolságra) vezet az M1-es autópálya

•

A 82. sz. főút a kistérséget keresztezve a Balaton irányába biztosít átmenő forgalmat

•

A kistérség közvetlen közelében nemzetközi repülőtér működik

•

A térség kiemelt turisztikai látványossága, a világörökség részét képező ezeréves Pannonhalmai Szent-Benedek rendi főapátság

•

A környék további turistavonzerői (Zirc, Bakony-hegység)

•

A kistérség jó adottságokkal rendelkezik a vidéki turizmus tekintetében: kulturális programok, kerékpáros és borturizmus (8 település tartozik borvidékhez)

•

A kistérség területén történelmi borvidék fekszik, vagyis a szőlőkultúra szép hagyományokkal rendelkezik

•

Nagy hagyományokkal és megfelelő infrastrukturális bázissal rendelkező középfokú oktatási intézmény működik Pannonhalmán

•

A kistérségben a jó minőségű termőtalajok a jellemzők

•

Biológiai sokféleség, természetes és természetközeli tér- és tájszerkezet, magas erdősültség, gazdag és jó minőségű

vadállomány II.4. Javasolt fejlődési irányok, kitörési pontok, prioritások a 2007-2013-as időszakra Legfontosabb feladatok a fejlődéshez: •

Úthálózat fejlesztése

•

Csapadékvíz elvezetése

•

Kerékpárút hálózat kialakításának folytatása

•

Környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási problémák megoldása

•

Szennyvízcsatorna-hálózat megoldása

•

Közösségfejlesztés, intézményfejlesztés

•

Vidéki turizmus fejlesztése

•

A térség kulturális értékeinek erősítése, megismertetése

•

Önkéntes alapon a helyi közszolgáltatások önkormányzatokkal történő összehangolása

•

Időskorú lakosság életminőségének javítása

•

A nők munkavállalási esélyeinek javítása

•

Kistérségi összefogással környezetszépítési program elindítása (kommunális gépek beszerzése)

•

Kistérségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése (10-15 személyes buszok beszerzése)

3.6. A területfejlesztés fő célja, irányai. A fentiek értelmében a következő években Ravazdon a következő fejlesztési szempontoknak kell megjelennie: 1. A szuburbanizációs folyamat kihasználása 2.

A Győr és Pannonhalma gazdasági fejlődéséhez történő aktív kapcsolódás

3.

A települési-környezeti adottságok megőrzése, védelme

4. Kapcsolódás és érdekérvényesítés a kistérségi fejlesztésekhez

3.7. A fejlesztés logikai rendszere, a projektek egymás közötti kapcsolata www.ter-halo.hu - 42 -

Tér-Háló Kft.


Mivel a területfejlesztési elképzelések még jelenleg eléggé képlékeny állapotban találhatók, egy erős érdekérvényesítő politikával a fejlesztési elképzeléseket Ravazd fejlesztési elképzelése szerint lehet formálni. A tevékenység nem nehéz, mivel az eddig ismert információk alapján a térségi fejlesztési elképzelések Ravazd érdekeit is szolgálják. Fejlesztési elképzelések és indoklásuk: 1. A település belső infrastruktúrájának mennyiségi és minőségi javítása: Indoklás, intézkedések: a. Szükséges a meglévő infrastruktúrák minőségi javítása. Az utak és a belső vízlevezető rendszerek minőségi romlását elsősorban a Sokoró középső vonulatáról rendszeresen érkező jelentkező esős-saras hordalék megjelenése okozza. A település már több szomszédos településsel lépéseket tett a probléma megoldására.

2.

b.

A település egyik értéke a település mellett folyó Pándzsa patak. Szükséges a patak medrébe érkező vizek tisztítása, lehetőleg környezetkímélő módon.

c.

A település úthálózatának megreformálása szükséges. A természeti adottságokból adódóan egyes utcák nem megfelelő áteresztőképességűek, azonban szélesítésükre nincs mód. Alternatív utak kiépítésével lehet javítani a helyzeten.

d.

Mindenképpen megoldandó a településen átvezető forgalmas 82-es út problémájának megoldása. Ezt egyrészt a jelenlegi nyomvonal forgalmi sebességének lassításával kel kezdeni, azonban nem elegendő a jogszabályi korlátozás, szükséges a lassító objektumok felépítése. A település központjában a forgalmasabb időszakokba szinte lehetetlen a települést kettészelő úton történő átjutás, itt lámpás vagy körforgalmi megoldást lehetne alkalmazni. Természetesen ezek csak átmeneti megoldást jelentenek, szükséges lenne a teljes elkerülő út kiépítése.

A letelepedés feltételeinek biztosítása

Indoklás, intézkedések: a. A településnek ki kell használni a szuburbanizációs folyamatot, ezért fel kell készülni a városból kitelepedő lakosok fogadására. Ennek érdekében: i. Szükséges a jelenlegi, közművel ellátott, építésre alkalmas területekről adatbázist készíteni, és kiajánlani, természetesen a tulajdonosok egyetértésével. ii. A zöldmezős építési telket keresők számára, az igények felmérése után fel kell készülni az esetleges új telkek kialakítására. b. 3.

A lehetséges igények felmérése után meg kell fontolni a települési szolgáltatások fejlesztési lehetőségeit.

A gazdasági növekedés feltételeinek biztosítása

Indoklás, intézkedések: a. A letelepedni kívánó gazdasági szervezeteknek szükséges a megfelelő iparterület biztosítása. Azonban törekedni kell arra, hogy csak olyan tevékenységek jelenjenek meg, amelyek nem károsítják a település értékeit. b.

4.

A környezeti adottságok kihasználásával törekedni kell a kistérségi szerveződés keretében a Pannonhalmi Apátság világörökséghez kapcsolódó turisztikai fejlesztésekhez. Itt a bortermesztés, az természeti környezet, az Erdei Iskola, a horgászati lehetőségek, a Mediawave eddigi eseményeit és a speciális vallási kultuszt lehet kihasználni.

A települési értékek megőrzése

Indoklás, intézkedések: a. A természeti környezet a legnagyobb adottság a helyi értékek közül. Törekedni kell a Sokoró értékeinek megőrzését, segíteni kell az ilyen irányú törekvéseket. b.

A helyi hagyományok, események segítik a település belső egységének megőrzését, és lehetővé teszik a település kapcsolódását a pannonhalmi turisztikai környezethez.


Tér-Háló Kft.


II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 1. HATÁROZATTERVEZET – A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA RAVAZD ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 47/2008. (IX.04.) HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL

Ravazd község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló a 2006. évi L. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§-ának (3) bek. b) pontjára tekintettel az alábbi döntést hozza: 1. Ravazd község közigazgatási területére vonatkozóan jóváhagyja a TÉR-HÁLÓ Kft. TH-05-02-11 számú tervdokumentációjának É-1 számú, M=1:10 000 méretarányú Településszerkezeti tervét és a Településszerkezeti terv mellékelt leírását. 2. Utasítja a Jegyzőt, hogy a Településszerkezeti terv alapján a Helyi Építési Szabályzatot terjessze a Képviselőtestület elé.

Határidő: folyamatos Felelős: Jegyző

Kelt: Ravazd, 2008. év ................. hó ...... nap

.................................................. Polgármester

.................................................. Jegyző


Tér-Háló Kft.


1.1. A RENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSEKOR FIGYELEMBE VETT TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK 1.1.1. Országos területrendezési terv A települési célok elérését az országos, regionális, kistérségi, és a szomszéd településeken történő fejlesztésekkel összehangoltan kell megvalósítani. Ennek érdekében figyelembe kell venni a megyei területrendezési tervben és az országos területrendezési tervben megfogalmazott fejlesztéseket, amelyek az egyes konkrét települési elképzelések nagyobb összefüggésrendszerbe integrálhatóságát segítik elő.

Kivonat az országos területrendezési tervből A OTrT-ben szereplő meghatározó elemeknek kell tekinteni Ravazd vonatkozásában: • • •

a település környezetét érintő országos jelentőségű közlekedésfejlesztési elemeket (országos kerékpárút törzshálózat) települést érintő regionális közlekedésfejlesztési elemeket (a 82-es főút tervezett elkerülő szakaszát) az OTrT alátámasztó munkarészeiben szereplő Ravazd és térségére vonatkozó domborzati, vízrajzi, földtani adottságokat

A fent említett elemeket a rendezési terv felülvizsgálata készítése során figyelembe vettük, az OTrT Ravazdra vonatkozó elemei belekerültek a rendezési terv felülvizsgálatának rajzos és a szöveges munkarészeibe egyaránt. Ezen felül az OTrT alátámasztó munkarészei közül az alábbiakban érintett a település: • A pannonhalmi tájvédelmi körzet és Pándzsa menti területek az országos ökológiai hálózat övezetébe tartoznak.

Országos ökológiai hálózat övezete


Tér-Háló Kft.


1.1.2. Megyei területrendezési terv

Kivonat a Megyei Területrendezési Tervből A Megyei Területrendezési tervben szereplő meghatározó elemeknek kell tekinteni Ravazd vonatkozásában: ¾ a település területére érkező középnyomású gázvezetéket ¾ a Ravazdon áthaladó optikai kábelt ¾ a Ravazdon áthaladó helyi jelentőségű kerékpárutat ¾ településen áthaladó 82. sz. főút Ravazd, Écs és Nyúl települések elkerülő szakaszát ¾ a megyei területrendezési terv alátámasztó munkarészeiben szereplő Ravazdra is vonatkozó domborzati, vízrajzi, földtani és egyéb adottságokat • Ravazd erdőkkel borított dombjai védett természeti terület • a Pándzsa menti területek egy védett ökológiai folyosó része • a közigazgatási terület nagyobb része felszínmozgás veszélyes terület övezete • a közigazgatási terület kis része vízeróziónak kitett terület övezete

Országos ökológiai hálózat övezete

Felszínmozgás veszélyes és Vízeróziónak kitett területek övezete www.ter-halo.hu - 46 -

Tér-Háló Kft.


Az Országos Területrendezési Terv és a megyei rendezési terv által meghatározott övezeti követelményeknek a szerkezeti tervben megfogalmazott elhatározások eleget tesznek. A területre vonatkozó értékeket az alábbi táblázatba foglaltuk össze:

Erdőterület Belterjes mezőgazdasági terület Külterjes hasznosítású mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Városias települési terület Hagyományosan vidékies települési terület Építmények által igénybe vett terület

Követelmény

1450 Ha

Tervezett területfelhasználás a Megyei Rendezési Terv területfelhasználási követelmények arányában 100%

972 Ha

965 Ha

101%

85%

106 Ha

103 Ha

105 Ha

98%

75%

39Ha

39 Ha

43 Ha

90%

90%

--------------

----------------

---------------

--------------------------

--------------------

115 Ha

130 Ha

120Ha

108%

131 Ha

159 Ha

170 Ha

93%

Jelenlegi

Tervezett összes

A megyei rendezési tervben tervezett (100 %)

1450 Ha

1450 Ha

1012 Ha

85%

Nagyvárosias lakóterületbe nem sorolható Jelenlegi terület 93%-a marad megfelel

1.1.3. A településszerkezeti terv leírása A településszerkezeti terv feladata, hogy a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott települési stratégiai célok által indukált fejlesztési elképzelések számára biztosítsa a területfelhasználás lehetőségét, illetve ott, ahol indokolt biztosítsa a jelenlegi használatot, a természeti és épített környezet értékeinek védelmét. A település fő stratégiai céljai: • Minőségi fejlődés biztosítása, élhető település, komfortos lakókörnyezet kialakítása, amelyben a lakosság jelenleginél kedvezőbb életkörülményei biztosíthatók • Lakóterületek biztosítása a település szerves továbbfejlesztésével, a helyi adottságok kihasználásával • Saját gazdasági potenciál erősítésének elősegítése a táji, természeti értékek figyelembe vételével • Korszerű közlekedési és egyéb infrastruktúra létrehozásának elősegítése • Az értékes építészeti-kulturális értékek védelme • A táji adottságok védelme, egyúttal a benne rejlő lehetőségek kiaknázása A települési célok elérését a kistérségi, és a szomszéd településeken történő fejlesztésekkel összehangoltan kell megvalósítani. Ennek érdekében fontos lenne, hogy a kistérségre vonatkozóan elkészüljön egy szerkezeti terv, amely az egyes elképzelések nagyobb összefüggésrendszerbe integrálhatóságát segíti elő. A község településszerkezetének fejlesztésekor figyelembe vettük a már meglévő –a területhasználatot jelentősen befolyásoló- művi és környezeti adottságokat. Meglévő és a település életét, fejlődését meghatározó elemeknek kell tekinteni: • • • • •

A település területét érintő regionális közlekedésfejlesztési elemeket A jelenlegi településtesten belüli területfelhasználási adottságokat A meglévő építészeti-kulturális emlékeket A mezőgazdasági művelés alatt álló területeket A település domborzati, vízrajzi, földtani adottságait

A településszerkezet fejlesztésekor alapelvként az organikusan fejlődött jelenlegi szerkezet megőrzését és tájba, környezetbe illeszkedő továbbfejlesztését fogalmaztuk meg. A fejlesztési területek nagyságrendjének meghatározásakor a reális, belátható időtávon belüli megvalósíthatóságot tartottuk szem előtt. A falu mai lakóterületén belül is számos telek van, amely nem, vagy csak hétvégi házzal beépített, így potenciális fejlesztési lehetőséget képez. A tervtanács javaslatát figyelembe véve, azzal egyetértve a település közigazgatási területének északi határát érintő tartalék lakóterületi fejlesztési elképzelések lekerültek a tervről. www.ter-halo.hu - 47 -

Tér-Háló Kft.


A fejlesztési területek meghatározásakor arra törekedtünk, hogy a domborzati adottságok adta lehetőségeket minél jobban kihasználjuk. Lakóterület fejlesztést az alábbi helyeken tervez a település: • A Tószer utca továbbvitele • A Fenyős utca továbbvitele • A Hunyadi utcai telkek és a 8225 sz. út közötti terület egy részén tervezett lakóterület Külterületen több új gazdasági és különleges területfejlesztési folt is megjelenik. A települési táj meghatározó eleme a Pándzsa patak és annak völgye, amely történelmileg is mindig lakóhelyeket vonzott. Kihasználva Pándzsa völgy adottságait, a lakóterületeket kísérő vegyes felhasználású, a táj mozaikosságát figyelembe vevő területfelhasználás tervezett. A 82. számú út keleti oldalához csatlakozóan, a Pándzsa völgyét követve több különleges területfejlesztési területet jelöltünk ki, amelyek különböző sport, szabadidős és idegenforgalmi funkciókat szolgálva egy egységes, zöldfelületbe ágyazott, vízfelületekkel szabdalt,alacsony beépítési intenzitású rekreációs zónát alkotnak. A lakóterületeket nyugatról egy másik rekreációs zóna, a kertterületek határolják, amelyek jelentős nagyságrendet képviselnek a település területén belül. Jelentős településszerkezeti léptékű elképzelés a jelenlegi polgármesteri hivatal mögötti elhanyagolt terület közparkként illetve a települési intézményeket magába foglaló településközpont vegyes területként való hasznosítása, amely egységes központi magot képezne a településen belül, és a hiányzó közpark funkciót is biztosítaná. Ehhez kapcsolódik a 82-es úti csomópont körforgalmi csomóponttá való átalakítása, amely egyrészt biztonságosabbá alakítja a jelenlegi kedvezőtlen geometriájú kereszteződést, másrészt egyigényes kialakítású településkaput alkothat. Jelentős szerkezeti elemek a vonalas infrastruktúrához kötődő fejlesztési elképzelések: a 82. sz. út elkerülő szakasza, a rókavölgyi út Sokorópátka felé tervezett kiépítése. A település területét közvetlenül nem érintő, de hatásait tekintve fontos térségi területszerkezeti fejlesztési elem a Tét – Pannonhalma között tervezett összekötő út, amely Ravazd kelet – nyugati irányú közlekedési kapcsolatait is jelentősen javítaná. Ezáltal a település számára Győr és Pannonhalma mellett Tét is nagyobb kerülő nélkül elérhetővé válik.

1.2. Beépítésre szánt területek 1.2.1. Lakóterületek A pontos lakóterület-fejlesztési elképzelések az alábbiak: A Tószer út belterületi szakaszának mintegy 250 m-rel történő meghosszabbításával első ütemben 10-12 db új telek alakítható ki a jelenleg is lakóterületen belül lévő telkeken túl. A Tószer utcával párhuzamos Fenyős utca menti telkek valamint a Szőlőshegy utca keleti oldala a Tószer utcához hasonló hosszban szintén belterületbe kerül. Itt 30-35 telek kialakítására nyílna lehetőség. Ezen utcák további északi irányban történő vezetése hosszabb távon lehetséges, a pillanatnyi igények azonban reálisan nem teszik szükségessé a lakóterületek további növelését. Az egyes utcák körútszerű összekötésével a település déli és északi része a 82-es úttól független összeköttetést nyerhet. A település másik oldalán a 82-es úttól keletre lévő lakóterület fejlesztési lehetőségét szintén biztosítottuk. Részben a már felosztott telkek beépítésével, részben a 8225. sz. út szegletében lévő terület egy részének további felhasználásával mintegy 25 új telek alakítható ki, ezzel egy egységes lakóterületi foltot hozva létre. A lakóterületek kialakítása az igények függvényében ütemezetten történik.

1.2.2. Településközpont vegyes területek A település központjában, a jelenlegi polgármesteri hivatal épülete mögötti elhanyagolt zöldfelület felhasználásával tervezzük kialakítani a község új központját, amely a központi parkot körülölelve településközpont vegyes területként tervezünk szabályozni, ahol egységes építészeti koncepció keretében a település intézményeinek egy részét is magukban foglaló, illetve kereskedelmi-szolgáltató funkcióval is bíró épületek kerülhetnek elhelyezésre. Ezen kívül az egyes magasabb intenzitású beépítést igénylő, illetve intézményekkel beépített területeket soroltuk településközpont-vegyes területbe, elsősorban a templom és környezete által meghatározott területet.


Tér-Háló Kft.


1.2.3. Különleges területek Különleges területfelhasználási kategóriába három különböző jellegű területet soroltunk a településen. 1. A különleges temető terület a meglévő temető területe. A rendezési terv távlatában bővítést nem igényel. 2. Különleges sport és szabadidős terület a sportpálya és az ahhoz kapcsolódó rekreációs zöldterület és vízfelület, amely az erdészet kezelésében van. A sportpálya környezetében, a sportolás, szabadidős tevékenységek építményeinek elhelyezésére van lehetőség. A terület teljes közművel rendelkezik, településszerkezeti szempontból fekvése kedvező. A területen kiépített zöldfelületet hoznak létre az itt kialakítás alatt lévő tó köré, melyek kialakításával igényes, rendezett települési zöldfelület jönne létre, amely az itt lakók és kirándulók rekreációs igényeit is kielégítheti. A különleges sport és szabadidős területekhez soroltuk még a Pándzsa-érre felfűzött tározó tó és a hozzá kapcsolódó TSZ területeket, amelyek egyre inkább az idegenforgalom igényeit elégítik ki. A már elindult fejlesztések, és az erre alapozva megjelenő igények is ebbe az irányba mutatnak. 3. Szintén különleges területfelhasználási kategóriába soroltuk az erdészet központját az erdei iskolával, amely részben gazdasági részben idegenforgalmi és rekreációs célokat is szolgál.

1.2.4. Gazdasági területek Jelenleg gazdasági célú területfelhasználás a település területén csak a volt ostyagyár területén, a pannonhalmi út mentén található. Az ostyagyári telek mellett a 8225. sz. út szegletében lévő terület egy részét is gazdasági területbe soroltuk, mivel a 82. számú út elkerülő szakaszának megépültével ez az útszakasz lesz a település egyik kapuja, ahol különböző szolgáltató jellegű vállalkozások számára biztosítunk területet. Gazdasági kereskedelmi-szolgáltató területfelhasználási egységbe sorolt területeket a 8226. számú út északi oldalán a 012/20, 012/21, 012/22 hrsz-ú területeken kíván ezen kívül kijelölni a település, amely nem új elképzelés, hanem a jelenleg is hatályos rendezési tervben is gazdasági területekként szerepelnek ezek az ingatlanok. Itt kisebb termelő-szolgáltató gazdasági egységek letelepedésére nyílik mód, melyek a helyi foglalkoztatottsági mutatókat javíthatják. A terület településszerkezeti adottságai jók, hiszen jól megközelíthető, közművekkel ellátható, és a lakóterületektől megfelelő távolságra esik. A tervezett közlekedési fejlesztésekkel (82-es út új nyomvonala) a terület közúti közlekedési megközelíthetősége még kedvezőbb lesz, hiszen a település belterületének érintése nélkül tud a gazdasági jellegű forgalom lezajlani. A területen a gazdasági területek átlagához képest alacsonyabb beépítési százalékot határoztunk meg annak érdekében, hogy ez a Pándzsa-völgyhöz csatlakozó terület is mérsékelt intenzitású maradjon. A terület feltáró útjainak meghatározásánál a domborzati adottságokat vettük figyelembe. A terület határán látványvédelmi, és zajvédelmi szempontból legalább 10 méteres védőfásítás kialakítását javasoljuk. Ezen kívül kisebb gazdasági-szolgáltató terület kerül kijelölésre a 82. számú út és a 8226. sz. út csomópontjához csatlakozó út menti volt zártkerti ingatlanokon, ahol elsősorban az átmenő forgalmat kiszolgáló, elsősorban kereskedelmi-szolgáltató létesítmények elhelyezése tervezett.

1.3. Beépítésre nem szánt területek 1.3.1. Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági területek összetétele nagyon változatos a településen. A külterület több mint 50 %-a erdőterület, 40%-a szántóterület, 10%-a rét és legelő terület. A szőlő és gyümölcstermesztés alapvetően a volt zártkertek területén folyik. A közigazgatási terület nyugati oldalát erdők alkotják, melyek nagy része a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett területeihez tartozik. Az erdők által határolt középső területeken rétek, legelők és szántók váltakoznak. A településen jelenleg nincs mezőgazdasági üzemi terület, és jelenleg igény sem merült fel hogy ilyen funkciójú területet kijelöljön az önkormányzat. Mezőgazdasági kert területfelhasználási kategóriába soroljuk a volt zártkertek területének döntő többségét, amelyek rekreációs kertterületként ölelik körül nyugati oldalról a lakóterületeket, így kellő nagyságú átmeneti zónát alkotnak az erdőterületek és a lakóterületek között. Itt elsősorban szőlő és gyümölcstermesztés folyik, illetve hétvégi hobbitelkekként funkcionálnak a területek. A területen csak a használati funkciónak megfelelő kisléptékű épületek építését tesszük lehetővé.

1.3.2. Zöldterületek Ravazd zöldfelületekkel való ellátottsága az átlagosnál kedvezőbb. A táji, természeti adottságoknak megfelelően a települést jelentős nagyságú zöldfelületek övezik: erdőterületek, mezőgazdasági kertek stb. A település közterületi zöldfelületekben, közparkokban azonban szegénynek mondható. Az utak menti zöldterületek változatos képet mutatnak: vannak növényzethiányos útszakaszok, vannak viszont szépen gondozottak karbantartottak, fásítottak, ami a lakosság igényességét mutatja. Újabb települési zöldfelület kialakítására a település központjában kerül sor. A temető alatti, Országút u. és 82-es út által határolt jelenleg gondozatlan zöldfelületen tervezett park fekvésénél fogva a település központi közterületi zöldfelülete lehet.


Tér-Háló Kft.


Ezen kívül a jelentős zöldfelületekkel rendelkező különleges területek jelentenek a településen belül rekreációs lehetőséget. Ezek a tervek szerint összefüggő zöld folyosót alkotnak a Pándzsa völgye mentén. Fontos, hogy a leendő növényzettelepítéseket csak gondos előkészítő munka és tervezés után lehet elkezdeni. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a kialakuló zöldfelületeken a tájra, környezetre jellemző növénytársulásokat, őshonos fafajokat telepítsenek. Kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények telepítését, előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták alkalmazását.

1.3.3. Erdőterületek A települést nyugati irányból nagy kiterjedésű erdő területek érintik, ezek a Pannonhalmi dombság erdői, ez a természeti terület Győrtől a Bakony felé, utóbbinak nyúlványaiként három egymással közel párhuzamos, ÉNY–DK irányú, egymástól mély eróziós völgyekkel elválasztott dombsor húzódik: Szemere, Csanak (ezen a helyezkedik Ravazd is) és Pannonhalma. Közülük a tájra a környezeténél 150 méterrel magasabb, szigetszerűen kiemelkedő Szent Márton-hegye – Pannonhalma nyomja rá legerősebben bélyegét, ormán a bencések főmonostorával, a magyar művelődéstörténet ősi, ezeréves bölcsőjével. Erről kapta az egész dombság és maga a Tájvédelmi Körzet is a nevét. A Pannonhalmi tájvédelmi körzet területén nagy kiterjedésű erdőterületek tűntek el a kárpótlás óta eltelt időszakban ezeknek a területeknek az újratelepítését javasoljuk. Az erdőfelújításoknál és az erdőtelepítéseknél előnyben kell részesíteni az őshonos fafajokat. A dombság magasabb szintjeit régen csertölgyesek borították, az alacsonyabbakat pedig tatárjuharos lösztölgyesek. Napjainkban, az erdőkben főleg tölgy, kőris, juhar, akác, valamint erdei- és vörösfenyő található. A dombság erdős, főként cserestölgyes (Quercetum petraeae-cerris) múltjáról a gazdag növényvilág árulkodik. Az innen ismert közel ezer virágos növényfaj közül sok védett. A gazdag és részletesebben fel nem sorolható flórát szerencsésen egészíti ki a védelemre szoruló állatvilág.

1.3.4. Közlekedési és közműterületek A település területét legmagasabb rangú útként jelenleg három állami út érinti. Ezek a Győr-Veszprém 82 sz. másodrendű főút, a Ravazd-Pannonhalma 8225 sz. állami mellékút, valamint a Ravazd-Táp 8226 sz. állami mellékút. Ezek a belterületen települési elsőrendű főútként funkcionálnak. A rendezési terv távlatában, összhangban a megyei koncepcióval javasoltunk egy új nyomvonal kialakítást a 82. számú főút számára, mely által a belterületi nyomvonal kiváltható. Javaslatunk szerint az új nyomvonal a település belterületét keleti irányból kerülné el a Pándzsa-ér és a vasút közötti nyomvonalon. A kialakításra kerülő új úttal a jelenleg Pannonhalmával kapcsolatot biztosító 8225 sz. mellékút kötné össze a települést. A meglévő állami mellékutak mellett a megyei rendezési tervben szereplő Tét-Pannonhalma összekötő út ugyan nem érinti majd a település külterületét, de térségi szerepe, így a településre gyakorolt hatása miatt mindenképpen említést érdemel. A település közúti kapcsolati fejlesztése terén a fentieken túl egy jelentősebb elképzelés fogalmazódott meg a településközi utak tekintetében: A Ravazd-Sokorópátka közötti gépjárműforgalmi kapcsolat a jelenlegi erdei út helyett új nyomvonalon, az úgynevezett Rókavölgyi úton tervezett. A jelenlegi út a kiránduló-kerékpáros útvonal funkcióját látja el. A településről Pannonhalmára vezető út belterületi szakaszát javasoljuk egy északibb csomóponti rávezetéssel megvalósítani, a meglévő1211 és 05/3 hrsz.-ú út továbbfejlesztésével, az 1220 hrsz-ú telek igénybevételével. A belső közlekedési kapcsolatok fejlesztése tekintetében az alábbi utak fejlesztését irányoztuk elő az utak menti területfejlesztési elképzelésekkel párhuzamosan: • A Tószer és a Fenyős utcák továbbépítése északi irányban • A település északi részéből kiindulva a Tószer, Fenyős és Szőlőshegy utcák összekötése, amely a 82. sz. főúttal megközelítőleg párhuzamosan összeköttetést biztosítana a településen belül. Ez a körgyűrű jellegű út hosszabb távon alternatív kapcsolatot jelenthet a település déli és északi részei között a 82. számú út igénybevétele nélkül. • A 82-es út és a pannonhalmi út kereszteződésében új körforgalmi csomópont kiépítését javasoljuk, amely a jelenlegi balesetveszélyes geometriájú csomópontot felválthatná. A csomópont átépítése számára megfelelő nagyságú hely áll rendelkezésre. A tömegközlekedésben a járatszám gyakorisága és a megállók mennyisége és területi elhelyezkedése jelenleg kielégítő a településen. A lakóterületek tervezett fejlesztése a jelenlegi autóbusz-megállók rágyaloglási távolságán belül (megfelelő gyalogutak kiépítésével) kerültek kijelölésre. A Tét-Pannonhalma út megvalósulásával az autóbusz útirányok diverzifikálására is lehetőség nyílik, amely áttételesen Ravazd kelet-nyugati irányú kapcsolatrendszerét is javíthatja a szomszédos kistérségi központokhoz kapcsolódva. A tömegközlekedés általános minőségi javulása csak hosszútávon várható, túlmutat a rendezési terv hatáskörén. A Győr-Veszprém vasútvonal bár érinti a település külterületét, jelenlegi hatása marginális. A megállóhely távol esik a település belterületétől. A vasútvonal elővárosi jellegű fejlesztése csak Pannonhalma és Győr között várható, így az a településre közvetlen hatást várhatóan nem gyakorol. Kiépített kerékpárutak ugyan nincsenek, de kitáblázott kerékpáros nyomvonalak jelenleg is érintik a települést. A megyei településrendezési terv már előirányozza a kerékpárutak létesítését. A Világörökség részét képező pannonhalmi műemlék-


Tér-Háló Kft.


együttes vonzza a látogatókat ezért elengedhetetlen, hogy a közeljövőben biztonságos útvonalon kerékpárral is könnyedén megközelíthető legyen minden irányból. A 82. sz. állami főút nyári forgalma bizonytalanná teszi a biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeit, ezért szükség van egy a Balaton irányába haladó kerékpárút kiépítésére, amely ezzel párhuzamosan halad. Ennek megfelelően a 82. út mellett illetve azzal párhuzamosan javasolunk egy kerékpárutat, amely belterületen a jelenlegi út keresztszelvényén belül illetve részben a párhuzamos lakóutcák felhasználásával kerül kialakításra. Amennyiben a 82. sz. út elkerülő szakasza megvalósul, lehetőség nyílik a jelenlegi útpálya megfelelő mértékű átépítésére. Kitáblázott kerékpáros útvonal kiépítését javasoljuk Pannonhalma felé, valamint Sokorópátka-Tényő irányában a meglévő, Sokorón átvezető burkolt úton. A településen a domborzati adottságokból kifolyólag több gyalogos út illetve lépcső is található, melyek a meredekebb nehezen járható településrészeken a rövidebb összeköttetést biztosítják az egyes utcák között. Ezeknek a hálózatát célszerű továbbra is fenntartani illetve tovább bővíteni. Településszerkezeti szempontból javasoljuk gyalogút létesítését az Országút u. csomópontjából indulóan felfelé a Tószer és a Fenyős utcák összekötésével a Szőlőshegy utcáig, amely a fenti településrészeken lakók számára a buszmegálló és az intézmények elérését segítené elő. A településen kijelölt turistautak haladnak át a belterületen és külterületen egyaránt. Belterületen az Ország út – Lukashorog út illetve a Szőlőhegy út vonalában van kijelölve a turistaút nyomvonala. Külterületen az erdei és mezőgazdasági, valamint kijelölt turistautakon nyugatra-délnyugatra a jánosházi vendégházat, Sokorópátkát, északnyugat felé Écset, Tényőt, északkelet felé haladva pedig Pannonhalma és Győrság településeket lehet megközelíteni. Ezek az utak a települések szőlőhegyeit, löszfalba vájt borospincéit, műemlék épületeit illetve a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett és fokozottan védett erdő- és legelőterületeit érintik. Az Ravazdot érintő turistautak kelet-nyugati irányban a Csanak-hegy vonulatairól a Szemere-hegy vonulatai felé vezetik a kirándulókat. A településen több meglévő illetve tervezett egyedi látványosság van, amelyek helyeit a turistaútvonalakba be kell kapcsolni. A Villebald-dombon kilátó kialakítása tervezett, a Pannonhalma felől érkező turistaút ezen keresztül vezethetne a Béla király kútjához. A településen a teljes közműhálózat kiépült. A felszíni és felszín alatti vizek, ill. a talaj védelme érdekében mindenképpen szükséges a szennyvízhálózatra történő rákötések elősegítése. A község és vonzáskörzetének villamos energia ellátása középfeszültségű — 20kV-os — szabadvezetéki hálózatról történik. A községet 20/0,4kV-os kommunális transzformátorok látják el. A lakóterületi és egyéb fejlesztési elképzelések a jelenlegi közműhálózat bővítésével megvalósíthatóak. A meglévő közművek szolgáltatási színvonala megfelelő. A csapadékvíz elvezetése kiépített árokrendszerekben csak részlegesen megoldott. Az utak és a meglévő és tervezett lakóterületek felszíni vízelvezetését meg kell oldani, a vízelvezető árkokat ki kell építeni a település teljes területén, különös tekintettel a hegyi részekre. A jövőben a település belterületére célszerű lenne teljes körű vízrendezési tervet készíttetni.


Tér-Háló Kft.


2. RENDELETTERVEZET - A SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁSA RAVAZD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 8/2008. (IX.09.) RENDELETE RAVAZD KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Ravazd község Önkormányzatának képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, a 2006. évi L. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 8. § (1) és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladatés jogkörében eljárva megalkotja Ravazd helyi építési szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) szóló rendeletét, a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1; SZ-1/2; SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási terveit jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli.

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Az előírások hatálya és alkalmazása 1.§ (1) Jelen rendelet hatálya Ravazd község teljes közigazgatási területére kiterjed. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.) és e rendeletben előírtaknak szabad. (3) Jelen rendelet csak TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 számú szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.

(1) (2)

(3) (4) (5)

10

Szabályozási elemek 2.§ A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak. I. rendű kötelező szabályozási elemek a) az építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre b) a szabályozási vonal (közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal) c) a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek) d) területfelhasználási módok határa e) építési övezet határa f) beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa g) 10 éven túli szabályozási vonal h) telek beépíthető és nem beépíthető területének határa i) építési hely határa j) építési vonal II. rendű szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek. a) irányadó telekhatár Az irányadó szabályozási elemek betartása a megengedett eltérésekkel10 történhet. A TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű tervein a K jel a kialakult állapotot ill. kialakult méreteket jelenti.

Lásd: 1. számú melléklet: Értelmező rendelkezések www.ter-halo.hu - 52 -

Tér-Háló Kft.


Építési engedélyhez kötött tevékenységek 3.§ (1) A vonatkozó jogszabályban11 felsoroltakon túl a következő építési munkák is csak építési engedély alapján végezhetők: a.) épülethez, építményhez, vagy az azt körülvevő állványzathoz rögzített védőfelületen, ponyván történő bármiféle ábrázolás b.) a közterületről látható épülethomlokzaton, illetve tetőfelületen parabola antenna, klímaberendezés kültéri egységének elhelyezése c.) építmény, építményrész közterületről látható díszkivilágítása d.) a nem homlokvonali drótfonattól eltérő anyagú kerítések létesítése.

II. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉS SAJÁTOS HELYI ESZKÖZEI

(1)

(2) (3) (4)

11

Közterület alakítási terv 4.§ A közterület-alakítási terv célja a HÉSZ keretein belül egy kijelölt területegységre vonatkozóan meghatározni a közterület a.) helyszínrajzi kialakítását, elrendezését b.) magassági és keresztmetszeti méreteit c.) a közműhálózat kialakítását d.) a műtárgynak nem minősülő építményekkel kapcsolatos követelményeket e.) a berendezéseket, utcabútort f.) a burkolatokat g.) a köz- és díszkivilágítást h.) a terület kertépítészeti kialakítását i.) a közlekedést és parkolást j.) az egyéb településképi követelményeket Közterület-alakítási tervet lehet készíteni a településszerkezetileg, vagy településképi szempontból együtt kezelendő közterületek kialakítása, felújítása vagy átalakítása esetén. A közterület-alakítási tervet az adott terület fejlesztőjének kell elkészíttetnie. A közterület-alakítási tervet a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá a jegyző előterjesztésének figyelembe vételével. A közterület-alakítási terv általános méretaránya M=1:500. Egyes részletek kidolgozása szükséges esetben ettől eltérő léptékben történhet.

46/1997. /XII.29./ KTM. rendelet 9. § www.ter-halo.hu - 53 -

Tér-Háló Kft.


III. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE Övezeti besorolások 5.§ (1) A szabályozási és övezeti terv Ravazd közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja: Megnevezés

1. TÁBLÁZAT Rajzi jel

Beépítésre szánt területek Lakóterületek falusias lakó Gazdasági területek kereskedelmi szolgáltató Vegyes területek településközponti vegyes terület Különleges területek idegenforgalmi terület temető régészeti terület Beépítésre nem szánt területek Közlekedési és közműterületek országos főút kiszolgáló út települési gyűjtőút gyalogút településközi út országos mellékút kerékpáros nyomvonal közlekedési zöldterület Erdőterületek gazdasági célú erdő védőerdő/védett erdő Zöldterületek közpark Mezőgazdasági területek szántó terület rét, legelő terület nádas területe kert (rekreációs) terület Vízgazdálkodási területek vízfelület, vízfolyás halastó

Lf G ksz Vt K if Kt Kr KÖ f KÖ KÖ gy KÖ gya KÖ t KÖ ám KÖ k KÖ z Eg Ev Z kp M sz Mr Mn Mk V V ht


Tér-Háló Kft.


IV. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A telekalakítás szabályai 6.§ (1) A területen telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak12 megfelelően végezhető. (2) A TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be. Meglévő állapot esetén, ha az előírt telekméret a tulajdonviszonyok miatt nem valósítható meg, a telek a tömb övezeti előírásainak megfelelően beépíthető.

(1) (2) (3) (4) (5)

(6)

(7) (8)

(1)

(2) (3) (4) (5)

A létesítmények elhelyezésének szabályai 7.§ Épület, építmény belterületen csak építési telken vagy közterületen helyezhető el. Azokon a területeken, ahol a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű tervei építési hely határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet az övezeten belüli beépítési módnak megfelelően. Ahol a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni. Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében az OTÉK 36 §-ban foglaltak kötelezően betartandóak. Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli, a) kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron b) dél-kelet – észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron c) észak-kelet – dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron d) észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron kell az épületeket elhelyezni. Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítményt (pl. garázst) a fő funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron kijelölt építési helyen belül lehet elhelyezni. Támfalgarázs létesítése ettől eltérően is lehetséges az építmények között kialakítandó vonatkozó jogszabályban13 előírt legkisebb távolságok betartásával. Azokon a helyeken, ahol a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű tervei 10 éven túli szabályozási vonallal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet. A vonatkozó jogszabályban14 meghatározott létesítményeket akadálymentesen kell kialakítani, vagy átalakítani. A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések 8.§ Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges. Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően építhető be. Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni. Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó előírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzően kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek terü-

85/2000. (XI.08.) FVM rendelet 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 14 100/1999. (XII.10) OGY. határozat 12 13


Tér-Háló Kft.


lete a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától maximum 10 %-kal térhet el. (6) Háromnál több telket tartalmazó tömb esetén az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és legnagyobb telek területét figyelmen kívül kell hagyni. (7) Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek a beépítési mód, az építési hely, a beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthető. (8) Már kialakult tömbbelső esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, eltérő területfelhasználás határától max. 20 méter eltérés engedélyezett. (9) Az övezetben kialakult vagy az övezetben előírt legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg: a) sem az övezetre előírt telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét b) sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét (10) Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg.

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) (13) (14) (15) (16) (17) (18) (19)

A közművekre vonatkozó rendelkezések 9.§ A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani. Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges. Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető. Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell. A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén. Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. A település központjában a közműveket és egyéb vezetékeket átépítéskor a terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető. A település központjában zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetési rendszer építendő ki az új utak mentén illetve a meglévő utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként. Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők. Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el. A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 6 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építmény nem helyezhető el. Egyéb építmény az érintett közműszolgáltató hozzájárulásával létesíthető. Táv és hírközlési antenna csak építési engedéllyel, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől minimum 200 m távolságra létesíthető. Új beépítésű területek, utcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-alakítási tervet kell készíteni. A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban kell megoldani. Új területek beépítésénél, új utcák kialakításánál az utca és a közművek elhelyezésénél a mintakeresztszelvényekben meghatározottak szerint kell eljárni.


Tér-Háló Kft.


V. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

(1) (2) (3) (4) Æ Æ Æ Æ Æ Æ Æ Æ Æ

Művi értékvédelem 10.§ Az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő védett objektumok a településen a következők: • Béla-kút Ország u. Hrsz: 3006. • R. k. templom Fő u. Hrsz: 238. A műemléki környezet határát a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1 és SZ-1/2 szabályozási tervlapjai jelzik. A településen jelenleg nincs helyi védelem alatt álló objektum. Helyi védelemben kell részesíteni: Kőkereszt Paphegy u - Ország út kereszteződése. 112 hrsz Kőkereszt Szőlőhegy út 840/1 hrsz Fakereszt Ország út 1107/1 hrsz Fakereszt Tószer út (temető mellett) 1066/3 hrsz Kőkereszt Templom előtt 238 hrsz Emlékmű Vadalmás 0238/4 hrsz Népi lakóház Szőlőshegy u. 18. 908/1 hrsz Népi lakóház Szőlőshegy u. Népi lakóház Őrhegy u. 23. 140 hrsz

(5) (6)

A helyi védelemre javasolt löszfalat megbontani, abba építményt építeni természetvédelmi szakvélemény alapján lehet. A helyi építészeti örökség védelmének egyéb szabályairól a településnek a helyi építészeti örökség védelméről szóló rendeletet kell alkotni. (7) Településszerkezeti helyi védelem alatt állnak a szabályozási tervlapokon jelölt területek. (8) A településszerkezeti védelem alatt álló területeken belül a kialakult utcaszerkezet, tömbstruktúra, tömbhatárok, utcai telekosztások, szabályozási szélességek megtartandóak. A területen mindenfajta építési tevékenység (kerítésépítés, homlokzatszínezés, építmények, köztéri szobrok, tárgyak, utcabútorok stb. elhelyezése) építési engedély köteles. (9) A településszerkezeti védelemmel érintett területen a település karakterét meghatározó építészeti elemeket a környezetbe illeszkedően kell kialakítani: • tetőgerinc iránya • a fő tetőidom tetőhajlásszöge • utcára merőleges tetőgerinc esetén az épület traktusszélessége maximum 8 m lehet • utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély • fa szerkezetű vagy fa hatású nyílászárók alkalmazandóak (10) A helyi védelemben részesített épületeket a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani: • nyílásosztás: az eredetivel megegyező nagyságú és osztású, vagy arányú nyílászárók legyenek amelyek az eredeti tengelytávolságra vannak egymástól • díszek: az eredeti homlokzati struktúrának megfelelő legyen • törekedni kell a tetőhajlásszögek idomulására, és az eredeti tetőfedőanyag használatára • a tetőhajlásszöge 38° és 45° között legyen ,illetve illeszkedjen a környezetében kialakulthoz • az utca felőli épületrész tetőgerincét a korábbi védendő épület tető geometriájának megfelelően kell kialakítani • az utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak • az épületeken a kialakult homlokzati textúrát kell kialakítani • fa szerkezetű nyílászárók alkalmazandóak (11) Amennyiben a helyi védelem alatt álló létesítmény valamely okból életveszélyessé válik és bontása elkerülhetetlen, vagy akár részleges felújítása esetén részletes felmérési tervdokumentáció készítendő, amely tartalmazza a részletes homlokzatfelmérést, a tetőszerkezet, a nyílászárók, a tagozatok részletterveit is. Az eredeti állapotot a felmérés mellett fotókon is dokumentálni kell. (12) Védett területeken az épületek utcafronti homlokzatán klímaberendezés kültéri egysége és parabola antenna nem helyezhető el. (13) A tervezési területen a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3, és SZ-2 tervlapjain ábrázolt következő régészeti lelőhelyek találhatók: 1. lelőhely. Simahegy (Piskótagyár). Helyrajzi számok: 1538/1-25, 1539, 1540/2-3, 07/3-10, 05/4-8, 06. 2. lelőhely. Villibald-domb. Helyrajzi számok: 012/3-6.


Tér-Háló Kft.


3. lelőhely. Országút utca 5. Helyrajzi számok: 1139-1146, 1148-1151,1152/2, 1153-1160. 4. lelőhely. Tószer utca 25. Helyrajzi számok: 972-976. 5. lelőhely. Kisravazd-Újtelep (Országút utca 39., Újtelep 276. sz., Havas Istvánék háza). Helyrajzi számok: 1165, 1166, 1169, 1170, 1172-1186, 1188-1191, 1194-1195, 1116-1127,1023/1,1138. 6. lelőhely. Paphegy utca 58. Helyrajzi számok: 20,1433,112. 7. lelőhely. Tótokhegy. Helyrajzi számok: 99,102/1,103-107,111,130-141,144-149,150-169,272-282. 8. lelőhely. Liki-puszta. Helyrajzi számok: 0173,0178/13,0175. 9. lelőhely. Paphegy (Molnár József udvara). Helyrajzi számok: 52-54,58-62,64/1-2,65,70-74,75/1. 10. lelőhely. Serfőző-dűlő. Helyrajzi számok: 012/18-21. 11. lelőhely. Halastó-part. Helyrajzi számok: 3234-3270. 12. lelőhely. Villibald-domb déli csücske. Helyrajzi számok: 012/3. 13. lelőhely. Lehel utca kertvégei. Helyrajzi számok: 1439-1445/1-3,1435/3,09/5-6. 14. lelőhely. Fenyős utca. Helyrajzi számok: 966-969/1,917,920/2,921,922,356/1. (14) Az ismert (azonosított) és feltételezett régészeti lelőhelyeken és a régészettel érintett területeken a 30 cm-t meghaladó talajbolygatással járó tevékenységet csak a szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni. Ismert és feltételezett régészeti lelőhelyek a településen a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain régészeti lelőhely határa jellel határolt területek. (15) A kulturális örökség védelméről szóló jogszabály15 értelmében a teljes tervezési területen lelet-bejelentési és lelet beszolgáltatási kötelezettség érvényes. (16) Amennyiben a területen régészeti emlék illetve lelet kerül elő a felfedező köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni.

(1) (2)

(3) (4) (5)

(6) (7)

15

Táj- és településkép védelem 11.§ A településkép védelme érdekében a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű lakóterületeken az épületek utcai homlokzatmagasságára külön is teljesülnie kell a 4,5 méteres építménymagassági korlátozásnak az építménymagasság számítási szabályai szerint számolva. Az előkertek mélysége az adott utcaszakaszon meglévő épületek többségéhez igazodjon. Utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni. Új beépítés esetén az előkert mélysége minimum 5 méter legyen, ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik. Azokon a helyeken, ahol a terepviszonyok miatt az elhelyezendő épület padlóvonala és az útcsatlakozás szintje közötti magasságkülönbség meghaladja az 1 m-t minimum 8 m, ahol meghaladja a 2 m-t minimum 10 m előkert alakítandó ki. A TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2 és SZ-1/3 jelű tervlapján meghatározott helyeken az épületeket kötelezően az SZ-1/1, SZ-1/2 és SZ-1/3 jelű tervlapon jelölt építési vonalra kell elhelyezni. Lakóterületeken belül a már nagyrészt beépített tömbökben a tető hajlásszöge és a gerinc iránya igazodjon a környezetében kialakulthoz. A lakóterületen belül magastetőkön csak égetett agyagcserép vagy hasonló esztétikai értékkel bíró más korszerű fedőanyagból készült pikkelyes fedés alkalmazható. A fedés színeként a piros és barna szín árnyalatai alkalmazhatók. Más fedőanyag magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. Egyéb tetőkön természetes színű fémlemez fedés alkalmazható. A település területén belül közterületen sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény csak eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani. Meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során az engedély megadását az elsőfokú építési hatóság településképbe vagy környezetbe nem illő épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolításához kötheti.

2001. évi LXIV. törvény www.ter-halo.hu - 58 -

Tér-Háló Kft.


(8)

(9) (10) (11) (12) (13) (14) (15) (16) (17) (18)

(19) (20)

A településkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki. Támfalgarázs létesíthető azokon az ingatlanokon, ahol az építési hely magasságkülönbsége az útcsatlakozástól számítva meghaladja a 2 m-t. Utólagosan épített (szerelt) kémény csak közterületről nem látható módon helyezhető el. A tervezési területén meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehet. Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvását biztosítani kell. A területen megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az ingatlan tulajdonosának vagy a növényzet megsemmisítőjének kell gondoskodnia. A növényzet visszapótlását annak eredeti helyén vagy annak közvetlen közelében kell biztosítani. A visszapótlás helyét és az arra szánt növények fajtáját az építési hatóság előírhatja. A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérő egyenértékének kétszerese. A meglévő növényzet védelme érdekében az építési hatóság az elvi építési és építési engedélyben az építmény helyét a telken belül meghatározhatja. A településen lévő közterületi zöldfelületeket arra jogosultsággal rendelkező zöldfelülettervező által készített építési engedélyezési tervek alapján kell kialakítani. Védendő tájképi érték a pannonhalmi Apátság látványa a várdombbal, a Ravazd- Csanaki vonulat dombsora és a Pándzsa patak völgye. Az épületek elhelyezésénél, környezetük alakításánál a látványvédelem szempontjait érvényesíteni kell, és az építési engedélyezési terv mellékleteként vizsgálattal igazolni kell: a) Az Apátság épületegyüttesének látványát zavaró épület nem építhető b) A Ravazd- Csanaki vonulat gerincei fölé nyúló épületet nem lehet építeni. c) A Pándzsa völgyében az SZ-1/1 és SZ-1/2 tervlapokon jelölt helyeken épület nem építhető. A területen a termőhelyi adottságokra jellemző gazdálkodást kell folytatni: nádas, nedves rétek, kaszálók, galériaerdő. Kilátással rendelkező ingatlanokon az építési helyen belül épület, épületrész csak úgy helyezhető el, hogy a felette lévő ingatlan építési helyén belül bármely pontból a kilátásból vízszintes értelemben csak 15°-os szegmenst takarhat. A fenti feltétel teljesülését az építési engedélyezési terv alátámasztó munkarészében a tervezőnek igazolnia kell. A kilátással rendelkező területeken a tájba illeszkedés érdekében az övezeti előírásokban meghatározott maximális építménymagasságot csak olyan építményrész haladhatja meg, amelynek alaprajzi kiterjedése nem haladja meg az egész létesítmény bruttó alapterületének 2 %-át.

VI. FEJEZET KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK

(1) (2) (3) (4)

(1)

16

Levegőtisztaság védelem 12.§ A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály16 előírásait be kell tartani. A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabály17 előírásait be kell tartani. A településen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytatható. A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, illetve a kiporzás megakadályozása esetén, megfelelő felületkezelés mellett folytatható. Zaj- és rezgésvédelem 13.§ A tervezési területek az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály18 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak: • Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória • Településközpont vegyes területek 3. terület-felhasználási kategória • Különleges területek 4. terület-felhasználási kategória • Gazdasági terület 4. terület-felhasználási kategória A üzemi tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható.

349/2006.(XII.23.) rendelettel módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet

17 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM rendelet 18 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 1. sz. melléklete


Tér-Háló Kft.


(2)

(3)

(4) (5) (6) (7) (8)

(1) (2)

(3) (4) (5) (6) (7)

(1) (2)

A tervezési területek az építőipari kivitelezési tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály19 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak: • Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória • Településközpont vegyes területek 3. terület-felhasználási kategória • Különleges területek 4. terület-felhasználási kategória • Gazdasági terület 4. terület-felhasználási kategória A területen építőipari kivitelezési tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható. A tervezési területek a közlekedésből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály20 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak: • Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória • Településközpont vegyes területek 3. terület-felhasználási kategória • Különleges területek 4. terület-felhasználási kategória • Gazdasági terület 4. terület-felhasználási kategória A területen építmények elhelyezése és építészeti kialakítása ennek figyelembe vételével történhet. A területen az egyes épületek zajtól védendő helyiségeiben a vonatkozó jogszabályban21 megállapított zajterhelési határértékeknek teljesülniük kell. A területen az egyes épületekben a vonatkozó jogszabályban22 megállapított emberre ható rezgésterhelési határértékeknek teljesülniük kell. A területen a vonatkozó jogszabályban23 meghatározott határértékeknek az új tervezésű vagy megváltozott területfelhasználású területeken a meglévő közlekedési zajforrástól származó zajterhelésre is, új közlekedési zajforrás létesítése esetén pedig a meglévő védendő területen is teljesülniük kell. A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről. A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető. A föld védelme 14.§ A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad. Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen. A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható. A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen. A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható. A területen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló jogszabály24 előírásainak megfelelő folyamatos gyom-mentesítésre. Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme 15.§ A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály25 szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani. A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály26 előírásait be kell tartani.

19 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 2. sz. melléklete 20 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete 21

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 4. sz. melléklete

22 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 5. sz. melléklete 23 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete 24 2000. évi XXXV. tv. 25 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 26 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet


Tér-Háló Kft.


(3)

A tervezési terület a vonatkozó jogszabály27 alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolása szerint a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik. (4) A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló jogszabály28 rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Általános vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető. (5) Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el. (6) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba. (7) A lakóterületek és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály29 által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos. (8) Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell. (9) Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhető meg. (10) Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló jogszabály30 előírásainak.

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

(1)

Egyéb környezetvédelmi követelmények 16.§ A településen a nitrátszennyezéssel szembeni védekezésről a vonatkozó jogszabályoknak31 megfelelően gondoskodni kell, azaz a zöldfelületek tápanyagellátása során kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg/ha értéket. A település területén a növényvédelemről szóló jogszabály32 előírásainak megfelelő folyamatos gyommentesítést el kell végezni. A területen a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló hatályos jogszabály33 előírásait be kell tartani. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek fejlesztésénél és új iparág telepítésénél a vonatkozó jogszabály34 előírásait be kell tartani. A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló és a köztisztaságról szóló jogszabályokban35 foglaltakat be kell tartani. A területen az illegális hulladék- és törmelék-elhelyezést meg kell akadályozni. Hulladék csak zárt térben illetve gyűjtő edényzetben tárolható. A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely illetve szélerőmű nem létesíthető. Természetvédelem 17.§ Országos védelemben részesített természeti érték a településen a Pannonhalmi Tájvédelmi körzet elemei a vonatkozó jogszabály szerint36 az alábbiak: 0132, 0147, 0169, 0195/2, 0211, 0215, 0219, 0221, 0225-0227, 0229/1-2, 0231, 0234/1-4, 0235, 0236/1-2, 0237/1-2, 0238/2-4, 0240-0242, 0243/1-3, 0244/1-2, 0245-0248, 0250/1-2, 0250/4-5, 0251/3, 0252/4, 0253/3, 0253/6, 0254/3

27 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 28 9/2002 (III.2.) KöM-MöViM együttes rendelet 29 28/2004 (XII.25.) KvVM. rendelet 30 49/2001 (IV.3.) Korm. rendelet 31 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 32 2000. évi XXXV. tv. 33 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 34 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 35 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet, és 1/1986 ÉVM-EüM rendelet 36 19/1992. (XI. 6.) KTM rendelet


Tér-Háló Kft.


(2) NATURA 2000 élőhely-védelmi irányelv alapján a településen védelemre tervezett területek az alábbiak: 0132/1-2, 0132/4-8, 0169, 0195/3-6, 0195/8-11, 0211, 0215, 0219, 0221, 0225/-0227, 0229/1-2, 0231, 0232, 0234/1-4, 0235, 0236/1-2, 0237/1-2, 0238/2, 0238/4-6, 0240, 0241, 0242, 0243/1-3, 0244/1-2, 0245/-0248, 0250/1-2, 0250/4-5, 0251/2-4, 0252/4, 0253/3, 0253/5-6, 0254/3, 0255.

VII. FEJEZET EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEK

(1) (2) (3) (4)

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

(8)

(1) (2) (3) (4) (5)

(1)

Pavilon jellegű építmények 18.§ Közterületen pavilon jellegű építmény csak közterület-alakítási terv alapján építhető. Pavilon jellegű építmény csak külső árusítással létesíthető illetve üzemeltethető, határozott időtartamra. Pavilon jellegű építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparművészeti, képző- és fotóművészeti termékek árusítása illetve turisztikai információ-szolgáltatás lehet. Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 30 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető. Ebben az esetben közterület-alakítási terv készítése nem szükséges. Reklámberendezések, hirdetések, cégérek, díszkivilágítás 19.§ Óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el. Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, illetve nemzeti regionális és községi események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el. Épületen maximum 2 m2 felületű reklám helyezhető el. Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el. Az építési engedély alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága a környezetet ne zavarja. Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el. Az építési engedély alapján létesíthető díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja. A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz- illetve díszvilágításhoz. Kerítések 20.§ A tervezési területen kerítés az OTÉK 44.§ alapján létesíthető. A település területén kerítés csak telekhatáron létesíthető. A kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,0 métert. A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal. Telken belül az egyes külön használatú telekrészek maximum 1,50 m magas drótfonatos kerítéssel vagy élősövénnyel választhatók el. Telken belül egyéb más kerítés nem létesíthető. Külterületen a kerítés anyaga fa, élősövény ill. drótháló lehet, fa oszlopokkal. Betonoszlopok és beton lábazatok illetve tömör kerítés nem helyezhetőek el. Állattartás céljára szolgáló épületek 21.§ Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél az irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket az állattartás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.


Tér-Háló Kft.


(1) (2) (3)

Egyéb épületek, építmények 22.§ Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tárolóépítmények, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) csak az épülettel egy tömegben, ahhoz csatlakozóan, vagy oldalhatáron álló beépítés esetén a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető. Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető. Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.

VIII. FEJEZET ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

(1) (2) (3) (4)

(5) (6)

(7)

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9)

37

Beépítésre szánt területek 23.§ A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik. Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni. A tervezési területen belül a beépítés jellemző módja • SZ: szabadonálló • O: oldalhatáron álló Épületek elhelyezése: • Már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek egységesen az utcában, vagy az övezet területén már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni. • Új beépítésű területeken ahol a szabályozási terv nem jelöl építési helyet vagy építési vonalat, az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározása az OTÉK 35., 36 §-ban foglaltak figyelembe vételével történhet. Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen, a 18 méternél nagyobb szélességű építési telken, az épület szabadon állóként is elhelyezhető. A 18 méternél keskenyebb telkek esetében az épületet az oldalhatárra kell helyezni. Lakó és vegyes területeken, kialakult beépítésű részeken, intézményi, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató funkció esetén a vonatkozó jogszabály37 által előírt parkolószám közterületen is kialakítható a jogszabálynak megfelelően, amennyiben az a telek 500 m-es körzetében megvalósítható. Mindenképpen a telken belül vagy közvetlenül a telek előtti közterületszakaszon biztosítandóak a fenti funkciójú ingatlanok közvetlen működéséhez szükséges parkolók (árufeltöltés stb.) valamint a mozgáskorlátozottak számára kialakított előírás szerinti számú parkoló. Az építési övezetek paramétereit területfelhasználási egységenként táblázatok összesítik. Lakóterületek Falusias lakóterületek 24.§ A lakóterületek övezeti tagolását a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1 SZ-1/2 és SZ-1/3 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák. A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál A falusias lakóterületen az OTÉK 14.§ (2) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetők el. Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni Falusias lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs illetve önálló garázs két jármű feletti célra. A falusias lakóterületen építési munka az OTÉK 8.§ szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető –kivéve a 2. táblázat megjegyzés rovatában feltüntetett övezeteknél, ahol elegendő a részleges közművesítettség. A falusias lakóterületen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16.§ szerint kell alkalmazni. Az új lakóterületen belül melléképítmény csak a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron helyezhető el. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát, minimális magassági korlát melléképítmény esetében nincs. A falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkező épület helyezhető el.

OTÉK 4. sz. melléklete illetve az OTÉK 42. § (11) www.ter-halo.hu - 63 -

Tér-Háló Kft.


(10) A TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2 és SZ-1/3 számú tervlapjain „telek be nem építhető területe” jellel jelölt helyeken épületet, építményt elhelyezni nem lehet. Ezeken a területeken a beépítési százalék a telek beépíthető részére vonatkozik. (11) A falusias lakóterületen belüli részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza: 2. TÁBLÁZAT

Az építhető terepszint feletti szintek száma

Megengedett építménymagassága

Legnagyobb (m)

Területe (m)

Mélysége (m)

A kialakítandó új telek legkisebb

Az épületre vonatkozó mutatók

Legkisebb (m)

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Szélessége (m)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

SZTM (szintterületi mutató-M2/M2)

Beépítési mód

Övezeti jel

Építési övezet

L f-1

O

0,5

30

50

15

100

1500

4,5

2

L f-2

O

0,5

30

50

17

35

600

4,5

2

L f-3

O

0,5

30

50

15

60

900

4,5

2

L f-4

O

0,5

30

50

20

60

1200

4,5

2

L f-5

O

0,5

30

50

14

35

500

4,5

2

L f-6

O

0,5

30

50

15

40

600

4,5

2

L f-7

O

0,5

30

50

18

20

400

4,5

2

L f-8

O

0,5

30

50

20

30

600

4,5

2

L f-9

O

0,5

30

50

18

30

600

4,5

2

L f-10

O

0,5

30

50

14

50

700

4,5

2

L f-11

O

0,5

30

50

18

80

1440

4,5

2

L f-12

O

0,5

30

50

20

50

1000

4,5

2

L f-13

O

0,5

30

50

17

50

900

4,5

2

L f-14

O

0,5

20

60

15

60

900

4,5

2

L f-15

O

0,5

20

60

15

100

1500

4,5

2

L f-16

O

0,5

20

60

14

35

500

4,5

2

Megjegyzés

Vegyes területek Településközpont vegyes területek 25.§ (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A településközpont vegyes területen az OTÉK 16. § (2) és (3) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetők el, a jelen § (3) bekezdés figyelembe vételével. (3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint termelő kertészeti építmény. www.ter-halo.hu - 64 -

Tér-Háló Kft.


(4) Az OTÉK 4. sz. mellékletében felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. (5) A településközpont vegyes területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető. (6) A településközpont vegyes területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. (7) A településközpont vegyes területen a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:


Megengedett építménymagassága Legnagyobb (m)

Területe (m)

Mélysége (m)



Legkisebb (m)


Szélessége (m)





Beépítési mód

Övezeti jel

Építési övezet

Vt-1

O

1,0

50

20

15

25

300

6,5

2

Vt-2

O

1,0

35

25

14

40

600

6,5

2

Megjegyzés

Gazdasági területek 26.§ (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a gazdasági területeket • kereskedelmi szolgáltató gazdasági (Gksz) • ipari egyéb gazdasági (Gip) területekre bontja. (2) A G ksz jelű övezetekben az előírt maximális átlagos építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 2 %-át. (3) A gazdasági területek övezeti tagolását a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek 27.§ (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19. § (2), (3) bekezdései szerinti épületek helyezhetők el, az alábbi táblázat előírásainak figyelembe vételével. (3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni. (4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető. (5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 1216 § szerint kell alkalmazni. (6) A G ksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak. (8) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/3 jelű szabályozási tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni. (8) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:


Tér-Háló Kft.


3. TÁBLÁZAT Az építési telekre vonatkozó mutatók



Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m)

Legnagyobb (m)


G ksz-1

O

1,5

50

20

-

-

1000

4,5

2

G ksz-2

O

1,5

50

20

-

-

1000

7,5

3

G ksz-3

SZ

1,5

30

50

-

-

3000

7,5

3

(1) (2)

(3)

(1)

(2) (3) (4) (5) (6) (7)

Legkisebb (m)



SZTM (szintterületi mutatóM2/M2)


Beépítési mód


Övezeti jel

Építési övezet

Megjegyzés

Különleges területek 29.§ A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az OTÉK 10-23 §-ok szerinti területektől eltérő területek. A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságainak megfelelően a különleges területeket a) Idegenforgalmi területek (K if) b) Temető (K t) c) Régészeti terület (Kr) A különleges területek övezeti tagolását a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák. Idegenforgalmi terület 30.§ A Kif jelű különleges idegenforgalmi területen elhelyezhetőek: a turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei, vendéglátó létesítmények, a pihenést és sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek ,építmények, vadaspark, a terület fenntartásához szükséges épületek, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény (melyeknek a szennyezési kibocsátási paraméterei nem haladják meg a lakóterületre előírt maximum értékeket), a tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás, parkoló, igazgatási és irodaépületek. A terület fenntartásához szükséges épületek Az idegenforgalmi területen nem valósítható meg önálló hulladéklerakó. Az idegenforgalmi területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni. Az idegenforgalmi területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti részleges közművesítettség megléte esetén végezhető. Az idegenforgalmi területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. Az idegenforgalmi területen a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2 jelű szabályozási tervein jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni Az idegenforgalmi területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:


Tér-Háló Kft.


4. TÁBLÁZAT Az épületre vonatkozó mutatók




Szélessége (m)

Mélysége (m)

0,5

20

70

-

-

3 000

7,5

3

K if-2

SZ

0,5

30

50

-

-

1 000

7,5

3

K if-3

SZ

0,5

20

70

-

-

3 000

4,5

3

(2) (3) (4)

Területe (m)

Legnagyobb (m)


SZ

Legkisebb (m)


K if-1

(1)

Megjegyzés



Beépítési mód


Övezeti jel

Építési övezet

Temető területek 31.§ A temető területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 4,5 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetős épület helyezhető el. A temető kerítése csak természetes anyagból (kő, tégla, fa) készíthető. A kerítés kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belső oldalán a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ1 és SZ-2 jelű tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni. A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert. A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály38 betartása kötelező. 5. TÁBLÁZAT

38

K

-

-

K

145/1999.(X.1.) Korm. rendelet www.ter-halo.hu - 67 -

4,5


K

Legnagyobb (m)

0,2

Legkisebb (m)

SZ

Területe (m)

Mélysége (m)


Szélessége (m)







Kt


Beépítési mód

Övezeti jel

Építési övezet

2

Megjegyzés

Tér-Háló Kft.


(1)

Régészeti terület 32.§ A különleges régészeti területen csak a Villebald-domb régészeti feltárásához és bemutatásához szükséges építési tevékenység folytatható, és az ahhoz szükséges építmény építhető.

Beépítésre nem szánt területek

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) (13)

Közlekedési- és közműterületek 33.§ A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak. A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintű úttervek alapján határozhatók majd meg. Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, térszín alatti parkoló és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg. Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandóak. A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet. Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el. A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell. A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani. A közlekedési területek és közlekedési zöldterületek térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. Az itt elhelyezendő építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható. A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkeresztmetszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani. A külterületi utak tengelyétől mért 6-6 méteres távolságon belül építmény nem helyezhető el. A tervezési területen az útkategóriák az alábbiak: a) Országos főutak KÖ f b) Országos mellékutak KÖ m c) Településközi utak KÖ t d) Helyi gyűjtőutak KÖ gy e) Kiszolgáló utak KÖ f) Gyalogos közlekedési terület KÖ gya

Javasolt, vagy kialakult szabályozási szélesség

Szabályozási szélesség

Közúti tervezési osztály

Útkategória

Útszám, útnév

A tervezési területen lévő utak tervezési osztályba sorolása és szabályozási szélessége a következő:

82. sz. országos főút Országos főút

B.IV.b.C.

40,00

Kialakult

8225. sz. (Pannonhalma felé) és 8226. sz.

B.IV.b.C. Főúti paraméterrel

30,00

Kialakult

Országos mellékút


Tér-Háló Kft.


(Tarjánpuszta felé) közút Paphegy és Lukashorog út

Településközi út

12,00 – 22,00 kialakult

B.V.c.B.

22,00

Lakóutcák - tervezett Kiszolgáló út

B.VI.d.B.-C

12,00

Lakóutcák -meglévő

B.VI.d.B.-C

11,00-16,00

Kiszolgáló út

12,00 16,00 javasolt kialakult

(14) Az egyéb közlekedési területek a következők: a) Közlekedési területen belüli zöldfelület KÖ z A közlekedési területen belüli zöldfelület a növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közpark jelleggel kell kialakítani. Zöldterületek 34.§ (1) Zöldterület az állandó növényzettel fedett közpark területe. (2) A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények. (3) A közpark területen terepszint alatti parkoló nem létesíthető. (4) A közpark területen az OTÉK 27 § (2)-(3)bekezdés előírásait alkalmazni kell. (5) A zöldterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. (6) A közpark területen a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

(1)

(2) (3) (4) (5)

2

75

Legkisebb (m)

Területe (m)

Mélysége (m) -

-

Legnagyobb (m)

Az épület megengedett építménymagassága

K

-

3,5

Megjegyzés



A kialakítandó új telek legkisebb Szélessége (m)

0,02


SZ


SZTM (szintterületi mutató)

Zkp



Beépítési mód

Övezeti jel

Övezet

1

Erdőterületek 35.§ A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően az erdőterületeket a) Védelmi (védett és védő) (E v) b) Gazdasági (E g) területre bontja Az erdőterületek övezeti tagolását a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza. A gazdasági célú erdő területén a 100.000m2-t (10 ha) meghaladó telken az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg. A gazdasági erdő területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában. A védőerdő területe elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védőerdő területén építmény nem helyezhető el.


Tér-Háló Kft.


(1)

(2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) (13) (14)

Mezőgazdasági területek 36.§ A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően a mezőgazdasági területeket a) M sz Szántóterület b) M r Rét és legelő területe c) M k Mezőgazdasági kert terület d) M n Mezőgazdasági nádas terület A mezőgazdasági területek övezeti tagolását a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza. A mezőgazdasági területeken építményt a vonatkozó jogszabály39 alapján lehet elhelyezni, figyelembe véve jelen § előírásait. Természetvédelemmel érintett területeken épület, építmény nem helyezhető el, birtokközpont nem alakítható. A település huzamos emberi tartózkodásra alkalmas épület építését lehetővé tévő beépítésre szánt területeitől 500 m-es védőtávolságon belül nagylétszámú állattartásra szolgáló épület, létesítmény nem építhető. A mezőgazdasági területen elhelyezhető gazdasági funkciójú épületek építménymagassága maximum 9,50 m lehet. Különálló lakóépület építménymagassága maximum 4,50 m lehet. Birtoktest és birtokközpont alakítása esetén a vonatkozó jogszabály40 előírásait kell alkalmazni, figyelembe véve jelen § előírásait. Birtokközpont beépítése csak olyan módon történhet, hogy a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát ne korlátozza, valamint a természeti értékek megőrzését ne veszélyeztesse. Birtokközpont telkén az (1) bekezdésben felsoroltakon túl tájba illeszkedően elhelyezhető sport, vendéglátó, szálláshely funkciójú épület, maximum 9,5 m építménymagassággal. Birtokközpont beépített területrészének határán zöldsáv, legalább kétsoros fasor telepítendő. A birtokközpont építési engedélyezési tervének a birtokközpont kialakítására vonatkozó kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia. Egyéb mezőgazdasági területek a művelés alól kivett anyaggödör, udvar stb. területek. A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védőerdősávokat kell ültetniük. Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol épületek kerültek elhelyezésre. A mezőgazdasági területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában. A rét művelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.

(15) (16) (17) A mezőgazdasági kert területek elsősorban a gyümölcs- és zöldségtermesztés, illetve a rekreációs hobbitelkek területei. A területen állattartó épületek, komposztáló, siló, trágyatároló és provizórikus jellegű épület nem helyezhető el. (18) A mezőgazdasági kert területen a részletes előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

39 40

-

-

OTÉK 29. § (3)-(4) OTÉK 29. § (5)-(8) www.ter-halo.hu - 70 -

K

-

3,5

Megjegyzés


Legnagyobb (m)

Az épület megengedett építménymagassága Legkisebb (m)

80

Területe (m)

10



Mélysége (m)

0,2


Szélessége (m)

SZ


SZTM (szintterületi mutató)

Mk


Beépítési mód


Övezeti jel

Övezet

1

Lakófunkció egy ingatlanon max. 40 m2 lehet

Tér-Háló Kft.


(1) (2) (3) (4) (5) (6)

41

Vízgazdálkodási területek 37.§ A vízgazdálkodási területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja illetve a tavak területei tartoznak. A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály41 előírásainak megfelelően lehet. A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban41 előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben, a jogszabály41 3. § (3) megfelelően lehet. A tervezési területen belül a szabályozási terven a vízgazdálkodási területek: a) Vízgazdálkodási terület (V) b) Halastó (V ht) A vízgazdálkodási területeket a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazzák. A vízgazdálkodási területen az OTÉK 30. § (2) bekezdésben foglalt építmények helyezhetőek el. A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak elvi építési engedély alapján végezhető.

21/2006. (I.31.) Korm. rendelet www.ter-halo.hu - 71 -

Tér-Háló Kft.


IX. FEJEZET ALKALMAZÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett területek 38.§ (1) Elővásárlási joggal érintett ingatlanok: 1070, 1059, 969/2, 909, 1029, 3984, 1266, 1267, 1268 hrsz.-ú területek közlekedés-fejlesztési célra. Ahol a teleknek csak egy részét érinti az elővásárlási jog a TH-05-02-11 sz. tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3, SZ-2, SZ-5 tervlapja szerint, ott az önkormányzat csak a telek érintett részére vonatkozóan kívánja az e rendelet szerinti elővásárlási jogát gyakorolni. (2) Beültetési kötelezettséggel érintett területek: • a gazdasági és ipari területeken a szabályozási terven jelölt, telken belüli 10 m-es sávja (3) A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a tervezett jogintézményt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(1) (2)

Alkalmazási rendelkezések 39.§ Az épület homlokzatától mért 3 méter széles teleksávon belül legfeljebb 3 m mély terepszint süllyesztéssel kialakított bevágás, angolakna, az építménymagasság számításánál figyelmen kívül hagyható. A kötelező zöldfelület számításánál a zöldfelületek a termőréteg vastagságának függvényében az alábbi arányokkal vehetők figyelembe: Termőréteg vastagsága (cm) ≥20 ≥30 ≥40 ≥50 ≥60 ≥70 ≥80 ≥90 ≥100

(3)

A zöldfelület számításnál figyelembe vehető arány, a teljes területi értékhez viszonyítva (%) 20 30 40 50 60 70 80 90 100

A zöldfelület kötelezően előírt mértékébe nem számíthatók bele a csapadékvíz áteresztő burkolatok (kavics, kőzúzalék, gyephézagos burkolat, gyeprács), vízfelületek, falra futtatott zöldfelületek.


Tér-Háló Kft.


Hatálybalépés 41.§ (1) (2)

Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Ravazd község képviselőtestületének ………. számú rendelete a település helyi építési szabályairól hatályát veszti. Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes. ..................................... jegyző

.......................................... polgármester

A rendelet kihirdetésre került: Ravazd, 2008 ...................................................... ..................................... jegyző


Tér-Háló Kft.


1. számú melléklet Értelmező rendelkezések (fogalom-meghatározások) (1) (1) (2) (3)

Irányadó telekhatár: az irányadó telekhatár betartása nem kötelező, a HÉSZ övezeti és egyéb előírásainak megfelelően alakíthatók telkek az irányadó telekhatárral meghatározottól eltérően is. Telekszélesség: A telek oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő- és hátsókerti határvonalai között. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekszélességre vonatkozó paraméterét.) Telekmélység: a telek közterület vagy magánút felőli határvonalára merőleges vetületi mérete. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekmélységre vonatkozó paraméterét.) Védett terület: bármilyen, az épített környezet védelmére vonatkozó kategóriával érintett terület (műemlék, műemléki környezet, helyi védett objektum, utcaképi védelemmel érintett terület). 2. számú melléklet Intézkedési terv

(1)

A rendezési terv által helyi védelemben részesített objektumok esetében a védelem intézményét a földhivatali ingatlannyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(2)

A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a vonatkozó jogintézményt a földhivatali ingatlannyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(3)

A hegyi részek beépítése csak az erre a területre kidolgozott és megvalósított csapadékvíz-elvezető rendszer működése esetén lehetséges. A hegyi részekre a csapadékvíz-elvezetés részletes terveit ki kell dolgozni.

(4)

A hegyi részek beépítése csak a tervben meghatározott ütemezésnek megfelelően történhet, a meglévő lakóterületekhez kapcsolódóan fokozatosan haladva tovább.

(5)

A főút mentén kialakítandó kerékpárút engedélyezési terveit el kell készíteni.

(6)

A 82. számú út elkerülő szakaszán kialakítandó csomópontok tanulmánytervét el kell készíteni. 3. számú melléklet Az OTÉK előírásainál megengedőbb követelmények

A HÉSZ az alábbi helyeken tartalmaz az OTÉK előírásainál megengedőbb paramétereket: (1) 33. § A tervezési területen belüli egyes utak szabályozási szélessége a kialakult beépítés figyelembe vételével.


Tér-Háló Kft.


III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT Elhelyezkedés, domborzat Ravazd a Dunántúli középhegység (nagytáj) Bakonyvidék mezotáján Pannonhalmi- dombság kistáján fekszik. A kistáj Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye területén fekszik. A kistáj területe mintegy 300 km2 .A Pannonhalmi dombság (Sokoró) három vonulatát (Pannonhalmi-. Ravazd - Ménfőcsanaki -, és Győrszemerei dombság) két nagyobb völgy osztja fel. A település a Ravazd- Csanaki vonulat keleti részén található, amely a kistáj egyik legértékesebb mezőgazdasági területe42. Területhasználat Ravazd tájszerkezetében a dombvidéki és a síkvidéki tájszerkezeti elemek ötvöződnek. A tájhasználatban várható változás, hogy a beépítésre szánt terület összterülete a szántóterületek és a jelenlegi zártkerti területek rovására növekszik. A lakóterületi fejlesztések nagy része a jelenlegi kertterületeken kerül megvalósításra. A gazdasági területfelhasználás helye szántó művelési ágú területeket vesz igénybe. Jelentős beavatkozások a tájba a tervezett vonalas infrastrukturális elemek (országos és településközi utak). Ezek nyomvonalvezetésénél, melyekre tanulmányterv is készült a tájba való illesztést, a fasorok telepítését kiemelt fontossággal kell kezelni. A beépítésre szánt területek fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy a tervezett lakóterületek a már meglévő ilyen funkciójú területek közelében, azokhoz csatlakozóan helyezkedjenek el, mert így a természetközeli területek kevésbé vannak változásnak kitéve. Az új lakóterületek és a kereskedelmi gazdasági, ill. sport és szabadidős területek szabályozási előírásai során – a kötelező telken belüli védőfásítás előírásával, védőfasor, védőerdő kialakításának előírásával - kívántuk a fejlesztések tájba illesztését elősegíteni. Elsőrendű fontosságú a település táji megjelenésének védelme. Fontosnak tartjuk a települést övező nagy kiterjedésű erdőterületek védelmét, valamint az itt fellelhető flóra és fauna világot. Javasoljuk továbbá a meglévő szántók táblaméreteinek csökkentését és a szegélyek, védőfásítások pótlását és új az utakat kísérő védőfasorok telepítését. Emellett javasoljuk a csatornák, vízelvezető árkok, vízfelületek mentén fasorok, ligetes, erdős, bokros területek kialakítását. Ezek alapvető fontosságúak a táj jellegének megőrzéséhez és a szélerózió elleni védelem szempontjából egyaránt. A tájrendezési és szabályozási terveken jelöltük a fasorok helyét.

1.1. Konfliktusok A gazdaság résztvevőinek eltérő érdekei a településen táj- és területhasználati konfliktushelyzeteket idéznek elő. A település legjelentősebb konfliktushelyzetei a gazdasági területek és a meglévő természeti környezet között éleződnek ki, illetve a meglévő gazdasági funkciójú területek és a lakó, valamint sport-szabadidős területek között vannak. A konfliktusokat a tájrendezési tervlap tartalmazza.

1.2. Fejlesztési javaslat A fokozottan érzékeny természeti területeken (pl. Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet és a NATURA 2000 területek, természetvédelmi területek és a Pándzsa-völgy védett területei) olyan természetkímélő gazdálkodási módokat kell alkalmazni, amelyek biztosítják az élőhelyek védelmét, a biodiverzitás, a tájképi és kultúrtörténeti értékek együttes megőrzését. A területhasználat változása A mezőgazdasági szántóterület a tervezett lakóterületek és gazdasági területek kialakításával kismértékben csökken. Jelenleg a földek magántulajdonban vannak, egyéni gazdálkodók művelik a területeket. Ebben az ágazatban a versenyképesség megtartásához az EU csatlakozás után elengedhetetlenül szükséges lesz a technológiai fejlesztés. Csak piacképes termékek /pl. bio termékek/ előállításával folytatható hosszú távon a gazdálkodás. Ez elősegítheti a környezetkímélő gazdálkodás elterjedését is. A különböző területi fejlesztések mellett megjelöltük azokat a fő közlekedési útvonalakat – majdani állami mellékutakat és településközi ill. mezőgazdasági utakat – és vízfolyásokat melyek mellé védőfasort kell a jövőben telepíteni. A védőfasorok nyáron jó szolgálatot tesznek a szélerózió elleni védelemben a szántóföldeken, télen pedig a hófúvás ellen jelentenek védelmet. Emellett jelentős tájesztétikai értéket képviselnek. A zöldfelületi rendszer fejlesztése A zöldfelületi rendszer minőségi és mennyiségi fejlesztése egyaránt hozzájárul a települési környezet kedvezőbbé és vonzóbbá tételéhez. Ravazd község szép táji környezetben található, a domborzati és növényborítottsági adottságok, a változatos, több helyütt mozaikos tájszerkezet nagyon kellemes, élhető életteret biztosít. A település zöldfelületi rendszere sokrétű, elemei mind a külterületen, mind a belterületen összefüggő hálózatot alkotnak. A hálózat értékét jelzi, hogy a település területének egyes részei (néhol egymást fedve) részét képezik az országos ökológiai hálózatnak, a Natura 2000 rendszernek és a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetnek. 42 A térségfejlesztés. 3. o.


Tér-Háló Kft.


A zöldfelületi rendszer elemei közül kiemelkednek az erdőterületek. További állandó borítottságú területek a rét és a legelőterületek, valamint a gyümölcsösök és a szőlőművelésű területek (kertterületek) és a vízfolyást kísérő nádasok. A Pándzsa-ér nádassal sűrűn benőtt medre és partja gondozatlan, magas víz esetén a víz gyors levonulását akadályozza, tisztítását így nem csak esztétikai ok indokolja. Az időszakosan növényzettel fedett szántók magas aránya csökken a tervezett beépítések és erdőtelepítések miatt. Az eddig felsorolt elemek kül- és belterületen egyaránt megtalálhatók. A következő zöldfelületi elemek azonban már belterületre esnek. Kiterjedésük, méretük az előbb felsorolt elemekénél jóval kisebb, viszont hatásuk a települési környezetre, azon belül a lakókörnyezetre közvetlen, ezért nagyon intenzív. Utcai fasorok. Egységes, egyöntetű fasor csak a falusi utcák néhány szakaszán találhatók, akkor is jellemzően csak egyoldali fasorként. Néhány utcában még találunk részleges, vegyes fasorokat, több helyütt azonban az utca szélesség (keskenysége), a közművek vezetése és a kétoldali árok mérete nem tette lehetővé fasor kialakítását. Mindezek ellenére az utcakép nem hiányos, a lakóházak előkertjeinek gondozott, fejlett növényzete és az árkok rendszeresen karbantartott gyepfelülete pótolja a fák hiányát. A település újabb utcáiban (Vörösmarty u, Petőfi u. és a Lehel utca) az utca szélessége lehetővé teszi a kétoldali fasor telepítését. Ezen utcákban erősíteni kell a lakók törekvését a fasor kialakítására és törekedni kell arra, hogy a fasor egy vonalba telepített, egységes, azonos fafajból álló legyen. Javasolt a hárs, vadgesztenye, szil vagy juhar, esetleg a dió. A településen található temető gondozott, jól megközelíthető, jól felszerelt, megfelelően ellátott, vagyis parkolási lehetőség szűkös ugyan, de ravatalozó, vízvételi lehetőség, hulladékgyűjtés és elszállítás van. A temető különlegessége a belőle nyíló kilátás a környező területekre. A sportpálya jelentős zöldfelületi létesítmény, gondozott, megközelítése jó. Az intézmények kertjei szintén jelentős zöldfelülettel rendelkeznek. Kiemelt helyzetű a Polgármesteri Hivatal, valamint a templom körüli zöldterület. A zöldfelületi rendszer jelentős elemeinek tekinthetők a lakótelkek egységesen be nem építhető hátsó kertrészei. A településen közpark nem található, funkcióit más zöldfelületi elemek vették át (gyalogos zónák kijelölése, játszótér kialakítása, intézménykert megnyitása közhasználat számára). A település bővítésével szükségessé válik közpark kijelölése és kialakítása. A 82. sz főút és az Ország út között lévő településközponti területen a Polgármesteri Hivatal mögött lenne lehetőség közpark megvalósítására. A Béla Király kútja (3006. hrsz).és a szomszédos (3005 és 3007. hrsz-ú) telkeket közparkként jelöltük. A Szőlőhegy úton a 915- 929 hrsz-ú telkek esetén az út és az árok közti területet szintén zöldfelületként tervezzük szabályozni. A településen jelenleg nem található játszótér. Anyaghasználatában kifogástalan, jól fenntartott, körbekerített, jól felszerelt (fedett padok, szemetes), könnyen megközelíthető, több korosztály igényét is kielégítő játszótér szintén a tervezett központi zöldterületen tervezett. A védett értékek környezete rendezett. További említést érdemelnek a település földtani/geológiai szempontból érdekes mélyútjai, vízmosásai, eróziós völgyei, az itt használt elnevezéssel a horgasok vagy horgok. A horgok a táj képének meghatározó elemei, ezért védendők. A homokos-löszös talajú dombvidéki táj jellegzetes képződményei elágazó rendszert alkotnak. A természetes kialakulású horgok a löszmélyút természeti képződményhez hasonlóan a nagy mennyiségben összegyűlő és hirtelen, nagy sebességgel lezúduló csapadékvíz elvezetésére kialakult, állandóan változó, formálódó terepmélyedések. Nyomvonaluk megmutatja az eredeti terepről levezető legrövidebb, legmeredekebb, tehát a víz számára a leggazdaságosabb utat. A horgok nyomvonalát a természet alakította ki, jelenlegi formájukhoz azonban az emberi beavatkozás nagyban hozzájárul. A mélyedéseket, kihasználva a természet adta lehetőségeket, közlekedésre használják. (Sajnos néhány helyen illegális szemétlerakóként is funkcionálnak a mélyebb, nem használatos, emberi szem elől eltakart horgok.) A gyalogos és kerékpáros, de még inkább a gépjármű forgalom hatására a homokos talaj tömörödik. Ugyanakkor a használat során az állandó letaposás miatt a növényzet nem tud megtelepedni a felületen, így a horog teljesen csupasszá válik. Esőzések alkalmával az ilyen horgok szinte járhatatlanok, a talaj homoktartalma miatt mély sárréteg alakul ki, az agyagtartalom pedig rendkívül csúszóssá teszi az utat. A településen több, használaton kívüli, vagyis az ember által nem, vagy csak gyalogos forgalomhoz használt horog mutatja, milyen gyorsan kap újra teljes növényborítást a mélyút. Természetesen a növényzettel fedett horgok mérete (szélessége, mélysége, a partfalának meredeksége) messze elmarad a fedetlen felszínűekétől. Néhol ez utóbbiak magassága eléri a 6-8 métert.


Tér-Háló Kft.


1.3. A település biológiai aktivitásértékének változása A település jelenlegi biológiai aktivitás értékének számítása:

Értékmutató

Biológiai aktivitás érték

Lakóterület - falusias Településközpont vegyes Különleges területek együttesen Egyéb ipari terület Gazdasági, kereskedelmi – szolgáltató terület

Meghatározott legkisebb zöldfelületi arány

Területhasználat

Terület (ha)

Beépítésre szánt területek

130,8 ha 2 ha 0,8 ha 5,64 ha

65,4 ha (50%) 0,4 ha (20%) 0,56 ha (70%) 2,82 ha (50%)

2,5 0,7 3,5 0,3

327 1,4 2,8 1,692

5,7 ha

1,14 ha (20%)

0,3

1,71


Gazdasági erdő terület Mezőgazdasági terület - szántó Mezőgazdasági terület – rét, legelő, gyep Mezőgazdasági terület - kert Mezőgazdasági terület - nádas Vízgazdálkodási terület Közlekedési terület - főút Közlekedési terület – országos mellékút Közlekedési terület – kiszolgáló közutak

Értékmutató

Területhasználat

Terület (ha)


1451 ha 853 ha

6 3

8706 2559

106 ha

6

636

119,6 ha 8,2 ha 46,1 ha 8 ha

6 7 6 1,2

717,6 57,4 276,6 9,6

11 ha

1,4

15,4

106,16 ha

1

106,16

A TELEPÜLÉS JELENLEGI BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE


13418,36

Tér-Háló Kft.


A település tervezett biológiai aktivitás értékének számítása:

Értékmutató


Lakóterület - falusias Településközpont vegyes Különleges területek együttesen Egyéb ipari terület Gazdasági, kereskedelmi – szolgáltató terület

Meghatározott legkisebb zöldfelületi arány

Területhasználat

Terület (ha)

Beépítésre szánt területek

125,5 ha 3,2 ha 44,6 ha 5,64 ha

62,75 ha (50%) 0,64 ha (20%) 31,22 ha (70%) 2,82 ha (50%)

2,5 0,7 3,5 0,3

313,75 2,24 156,1 1,692

3,3 ha

0,66 ha (20%)

0,3

0,99


Gazdasági erdő terület Mezőgazdasági terület - szántó Mezőgazdasági terület – rét, legelő, gyep Mezőgazdasági terület - kert Mezőgazdasági terület - nádas Vízgazdálkodási terület Közlekedési terület - főút Közlekedési terület – országos mellékút Közlekedési terület – kiszolgáló közutak

Értékmutató

Területhasználat

Terület (ha)


1451 ha 825,3 ha

6 3

8706 2475,9

102,5 ha

6

615

113,5 ha 8,2 ha 46,1 ha 8 ha

6 7 6 1,2

681 57,4 276,6 9,6

9,73 ha

1,4

13,62

108,46 ha

1

108,46

A TELEPÜLÉS TERVEZETT BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE A számítások alapján a település biológiai aktivitásértéke a fejlesztések megvalósulása után nem csökken.


13418,36

Tér-Háló Kft.


2. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT 2.1. Levegőtisztaság-védelem Mivel Ravazdon szennyező jellegű ipari termelés nem volt, illetve a terület növénytakaróval erősen borított, a levegő nem jelentősen szenynyezett. A főbb közlekedési utak mentén találkozhatunk a belső égésű motorok káros szennyezőanyag kibocsátásával. A településen már megtörtént a gáz hálózat bevezetése, azonban alacsony a rácsatlakozott lakások aránya. A fűtési szezonban a település domborzati adottságai miatt magas légnyomás esetén a káros szennyeződések könnyen felhalmozódhatnak a völgyi részeken. Távlati célként a levegőminőség javítását jelöljük meg. A levegőt szennyező pont- és diffúz források káros hatásait meg kell szüntetni, a lakossági légszennyezést mérsékelni kell. Határértéket meghaladó emisszióforrás jelenleg nincs a település területén belül, létesítése és üzemeltetése a jövőben sem engedhető meg. A tervezett funkciók megvalósítása során a módosított 21/2001 (II.14.) kormányrendelet előírásait be kell tartani. A tervezett gazdasági területek szennyezőanyag kibocsátását a létesítés előtt a környezetvédelmi hatósággal egyeztetve kell maximálni.

2.2. Zaj és rezgésvédelem A településen jelenleg nincs üzemi tevékenységből származó káros zajterhelés. A kialakításra kerülő létesítményekre vonatkozó zajterhelési határértékek megállapításánál a zaj és rezgésvédelemről szóló hatályos rendeletben43 foglaltak irányadóak. A zajkibocsátási határérték megállapításánál e rendeletben meghatározott határértéket javasoljuk figyelembe venni. Zajterhelési szempontból a településen a közlekedési zaj okoz problémát a 82. sz. főúton. Az átmenő forgalom nagynak tekinthető, valamint a főút közvetlenül a házak mellett fut, a távolságból adódóan a rezgéshullámok károsítják a lakóházakat. A tervezett új településközi utak nyomvonala nem vet fel zajvédelmi kérdéseket a község területén. A vonatkozó 44 rendeletben foglaltak szerint az országos főközlekedési, gyűjtő- és lakó utak mellett az új tervezésű és megváltozott területfelhasználású területeken a megengedett zajhatárértékek a jogszabály által előírt határértéket nem haladhatják meg. Sorszám

Zajtól védendő terület üdülő-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken

1. 2. 3. 4.

Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület és különleges terület

Határérték (LTH) az LAMkö megítélési szintre (dB) kiszolgáló út; átmenő gyűjtőút; összekötőút; forgalom nélküli út mentén bekötőút; egyéb közút; vasúti mellékvonal és pályaudvara; repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén

autópálya; autóút; I. rendű főút; II. rendű főút; autóbusz-pályaudvar; vasúti fővonal és pályaudvara; repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

45

35

50

40

55

45

60

50

50 55

40 45

55 60

45 50

60 65

50 55

65 65

55 55

60

50

65

55

65

55

65

55

3. számú melléklet a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelethez A település belterületén jelenleg nincs határértéket meghaladó közúti közlekedési zajterhelés. A Zajvédelmi szempontból, területi funkció szerint a fenti táblázat szerinti övezetekre javasoljuk osztani a település területét. A szigorúbb határértékek a sport, szabadidős-rekreációs és idegenforgalmi tevékenységek céljára fenntartott területeken alkalmazandóak.

43 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet 44 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet


Tér-Háló Kft.


2.3. Vízminőség- és talajvédelem A felszín alatti vizek minőségéről nem állnak rendelkezésre adatok. Elengedhetetlen a települési szennyvízcsatorna hálózat kihasználtságának növelése, a csatornahálózatra történő rákötésekkel a településen fokozatosan megszűnik az egyedi szikkasztók által okozott talaj és felszín alatti vizek szennyeződése és hosszútávon a víz- és talajminőség javulása várható a településen. A tervezési területen az új fejlesztések csak a szabályozásban részletezett közművesítettség kiépítésével valósulhatnak meg, így a felszíni és felszín alatti vizek jövőbeni védelme biztosított. A talajok minősége és kémhatása a településen változatos. Kémhatás tekintetében a közigazgatási terület nyugati része gyengén savanyú, keleti része pedig karbonátos. Szélerózió tekintetében a település területe mérsékelten kitett terület. A hiányzó helyeken a fásítás pótlása, védőerdősávok telepítése megfelelően csökkenti a széleróziós, deflációs hatásokat. Az erózió által veszélyeztetett részeken a művelési mód megfelelő megválasztásával, esetleg művelési ág változtatással (szántó ⇒ gyep, gyep ⇒ erdő) is meg lehet előzni a talajpusztulást. A településen veszélyes anyagot kibocsátó üzem nem található. A településen dögkút nincs, megjelenése a jövőben sem engedhető meg.

2.4. Klíma A településen megvalósítandó fejlesztések várhatóan a klímában nem okoznak érzékelhető változást.

2.5. Élővilág A tervezett külterületi fejlesztések a terület élővilágára –tekintettel az eddigi mezőgazdasági felhasználásra- kis mértékben, de hatással vannak. A fejlesztési területek a belterület bővülései, tehát ezeken a helyeken érezhetőbb lesz az emberi jelenlét. Elsősorban az új vonalas létesítmények szűkítik illetve szabdalják a vadak életterét illetve akadályozzák mozgásukat. A tervezett közlekedési létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy a különböző nagyságrendű állatok számára a szabad mozgás továbbra is biztosított legyen az egyes élőhelyek között (vadátjáró stb.) A településen – védőfasorok, fásítások telepítésének előírásával - egy zöldbe ágyazott, tájba illesztett települési környezet kialakítása a cél, amelyben az élővilág többi szereplője számára is megfelelő élettér marad.

2.6. Táj és természetvédelem Elsőrendű feladat a meglévő természeti értékek ill. erdőterületek védelme, a vízfolyások és azok mentén a meglévő egyedi élőhelyek megőrzése. Tájvédelmi szempontból a meglévő erdők, rétek területének növelése a táj karakterisztikájának megőrzése szempontjából is fontos. A tájfejlesztés feladata a hiányzó helyeken a fásítás pótlása. Tájhasználati, ökológiai és esztétikai szempontból egyaránt szükséges a meglévő erdők megtartása, illetve területük lehetőség szerinti növelése. A közterületek, valamint a beépítésre szánt területek zöldfelületeinek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajait kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését, kerülendő a tájidegen un. rabszolganövények telepítése. A növényzettelepítésnél a zöldfelületalakítás esztétikai szempontjait is figyelembe kell venni, így: • a természetes lágy vonalak növényzettel való kiemelése fontos • a kerülendő a merev fasorok alkalmazása, az utak mentén elhelyezendő növényzet megjelenését csoportos telepítéssel kell lágyítani • háromszintű növényzettelepítés javasolt (fa, bokor, gyep) A település területe élővizekben szegény, a fejlesztések során fokozott gondot kell fordítani a környezetvédelmi szempontokra, hogy a vízi élővilág és növénytársulások élettere nagy mértékben ne csökkenhessen. A gazdasági jellegű fejlesztéseknél csak tiszta technológiák telepítése kívánatos. A település területét érinti a Sokorót illetve a Pándzsa völgyét is magában foglaló ökológiai folyosó, ezért a fejlesztéseknél külön gondot kell fordítani a környezeti szempontokra. A tervezett fejlesztések a lehető legkisebb környezetterheléssel valósítandóak meg. A maximális zaj- és levegőszennyezettségi határértékeket a hatályos jogszabályok alapján, a helyi építési szabályzatban is rögzíteni szükséges. A megfelelő védőterületek, védő zöld-sávok kialakításáról gondoskodni kell. Országosan védett természeti területek a településen a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet Ravazdot is érintő erdőterületei, fokozott figyelmet kell rájuk fordítani.


Tér-Háló Kft.


2.7. Az épített környezet védelme Az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő védett objektumok a településen a következők: Æ Béla-kút Ország u. Hrsz: 3006. Æ R. k. templom Fő u. Hrsz: 238. Településszerkezetileg különösen értékes a település történelmi magja, amelyet településszerkezeti védelemre javasolunk. Helyi védelem alatt álló objektum jelenleg nem található a településen. Helyi védelemre javasoljuk részesíteni a következő szobrokat és épületeket: Æ Kőkereszt Paphegy u - Ország út kereszteződése. Æ Kőkereszt Szőlőhegy út Æ Fakereszt Ország út Æ Fakereszt Tószer út (temető mellett) Æ Kőkereszt Templom előtt Æ Emlékmű Vadalmás Æ Népi lakóház Szőlőshegy u. 18. Æ Népi lakóház Szőlőshegy u. Æ Népi lakóház Őrhegy u. 23.

112 840/1 1107/1 1066/3 238 0238/4 908/1

hrsz hrsz hrsz hrsz hrsz hrsz hrsz

140

hrsz

2.8. Hulladékkezelés Ravazdon a háztartási hulladékot a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. heti egy alkalommal szállítja el. A településen kijelölt dögtér vagy dögkút, törmeléklerakó nincs.

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT A település közúti kapcsolatát a 82 sz. és a 8225 sz. illetve 8226. sz. állami mellékutak jelentik. A település vasúti közlekedési kapcsolattal nem rendelkezik.

3.1. A közúti közlekedés fejlesztése A település területét legmagasabb rangú útként jelenleg három állami út érinti. Ezek a Győr-Veszprém 82 sz. másodrendű főút, a Ravazd-Pannonhalma 8225 sz. állami mellékút, valamint a Ravazd-Táp 8226 sz. állami mellékút. Ezek a belterületen települési elsőrendű főútként funkcionálnak. A rendezési terv távlatában összhangban a megyei koncepcióval javasoltunk egy új nyomvonal kialakítást a 82. számú főút számára, mely által a belterületi nyomvonal kiváltható. Javaslatunk szerint az új nyomvonal a település belterületét keleti irányból kerülné el a Pándzsa-ér és a vasút közötti nyomvonalon. A kialakításra kerülő új úttal a jelenleg Pannonhalmával kapcsolatot biztosító 8225 sz. mellékút kötné össze a települést. A meglévő állami mellékutak mellett a megyei rendezési tervben szereplő Tét-Pannonhalma összekötő út ugyan nem érinti majd a település külterületét, de térségi szerepe, így a településre gyakorolt hatása miatt mindenképpen említést érdemel. A település közúti kapcsolati fejlesztése terén a fentieken túl egy jelentősebb elképzelés fogalmazódott meg a településközi utak tekintetében: A Ravazd-Sokorópátka közötti gépjárműforgalmi kapcsolat a jelenlegi erdei út helyett új nyomvonalon, az úgynevezett Rókavölgyi úton tervezett. A jelenlegi út a kiránduló-kerékpáros útvonal funkcióját látja el. A településről Pannonhalmára vezető út belterületi szakaszát javasoljuk egy északibb csomóponti rávezetéssel megvalósítani, a meglévő1211 és 05/3 hrsz.-ú út továbbfejlesztésével, az 1220 hrsz-ú telek igénybevételével. A belső közlekedési kapcsolatok fejlesztése tekintetében az alábbi utak fejlesztését irányoztuk elő az utak menti területfejlesztési elképzelésekkel párhuzamosan: • A Tószer és a Fenyős utcák továbbépítése északi irányban • A település északi részéből kiindulva a tartalék lakóterületi fejlesztéseket feltárva, a Tószer, Fenyős és Szőlőshegy utcák összekötése, amely a 82. sz. főúttal megközelítőleg párhuzamosan összeköttetést biztosítana a településen belül. Ez a körgyűrű jellegű út alternatív kapcsolatot jelenthet a település déli és északi részei között a 82. számú út igénybevétele nélkül. • A 82-es út és a pannonhalmi út kereszteződésében új körforgalmi csomópont kiépítését javasoljuk, amely a jelenlegi balesetveszélyes geometriájú csomópontot felválthatná. A csomópont átépítése számára megfelelő nagyságú hely áll rendelkezésre.

3.2. A tömegközlekedés fejlesztése www.ter-halo.hu - 81 -

Tér-Háló Kft.


A tömegközlekedésben a járatszám gyakorisága és a megállók mennyisége és területi elhelyezkedése jelenleg kielégítő a településen. A lakóterületek tervezett fejlesztése a jelenlegi autóbusz-megállók rágyaloglási távolságán belül (megfelelő gyalogutak kiépítésével) kerültek kijelölésre. A Tét-Pannonhalma út megvalósulásával az autóbusz útirányok diverzifikálására is lehetőség nyílik, amely áttételesen Ravazd kelet-nyugati irányú kapcsolatrendszerét is javíthatja. A tömegközlekedés általános minőségi javulása csak hosszú távon várható, túlmutat a rendezési terv hatáskörén. A Győr-Veszprém vasútvonal bár érinti a település külterületét, jelenlegi hatása marginális. A megállóhely távol esik a település belterületétől. A vasútvonal elővárosi jellegű fejlesztése csak Pannonhalma és Győr között várható, így az a településre közvetlen hatást nem gyakorol.

3.3. A kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztése Kiépített kerékpárutak, kitáblázott kerékpáros nyomvonalak jelenleg nem érintik a települést. A megyei településrendezési terv már előirányozza a kerékpárutak létesítését. A Világörökség részét képező pannonhalmi műemlék-együttes vonzza a látogatókat ezért elengedhetetlen, hogy a közeljövőben biztonságos útvonalon kerékpárral is könnyedén megközelíthető legyen minden irányból. A 82. sz. állami főút nyári forgalma bizonytalanná teszi a biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeit, ezért szükség van egy a Balaton irányába haladó kerékpárút kiépítésére, amely ezzel párhuzamosan halad. Ennek megfelelően a 82. út mellett javasolunk egy kerékpárutat, amely belterületen a jelenlegi út keresztszelvényén belül kerül kialakításra. Amennyiben a 82. sz. út elkerülő szakasza megvalósul, lehetőség nyílik a jelenlegi útpálya megfelelő mértékű átépítésére. Kitáblázott kerékpáros útvonal kiépítését javasoljuk Pannonhalma felé, valamint Sokorópátka-Tényő irányában a meglévő, Sokorón átvezető burkolt úton. A településen jelenleg több gyalogos ösvény is található. A koncepció javaslatot tesz további gyalogutak kialakítására: • az ország út 112. számú ház mellett az 1070 hrsz-ú telken • A Szőlőhegyi út, Fenyős utca és Tószeri út gyalogos összekötésére a 969/2 és 913/3 hrsz-on keresztül. • A Szőlőhegyi út és Tószeri út közötti területen megvalósuló lakóterületi fejlesztések megközelítését teszi lehetővé az 1107/1 hrsz-ú úttól a Fenyős utcáig kialakítandó gyalogút

3.4. Turistautak A településen kijelölt turistautak haladnak át a belterületen és külterületen egyaránt. Belterületen az Ország út – Likashorog út illetve a Szőlőhegy út vonalában van kijelölve a turistaút nyomvonala. Külterületen az erdei és mezőgazdasági, valamint kijelölt turistautakon nyugatra-délnyugatra a jánosházi vendégházat, Sokorópátkát, északnyugat felé Écset, Tényőt, északkelet felé haladva pedig Pannonhalma és Győrság településeket lehet megközelíteni. Ezek az utak a települések szőlőhegyeit, löszfalba vájt borospincéit, műemlék épületeit illetve a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett és fokozottan védett erdő- és legelőterületeit érintik. Az Ravazdot érintő turistautak kelet-nyugati irányban a Csanak-hegy vonulatairól a Szemere-hegy vonulatai felé vezetik a kirándulókat. A településen több meglévő illetve tervezett egyedi látványosság van amelyek helyeit a turistaútvonalakba be kell kapcsolni. A Villebald-dombon kilátó kialakítása tervezett, a Pannonhalma felől érkező turistaút ezen keresztül vezethetne a Béla király kútjához.

3.5. Forgalomcsillapítás, parkolás fejlesztése A településen keresztülhaladó 82 sz. út komplett térburkolat-rendezésével együtt optikailag javasoljuk a figyelemfelkeltő burkolatváltások, valamint forgalomcsillapító sziget kialakítását. A település belterületén közterületi parkolót a települési intézmények környezetében javaslunk elsősorban kialakítani. A temető mellett a zöldfelület rendezésével egyidejűleg javasolt parkolók (min.: 6 db) kialakítása is. A tervezett magán fejlesztési elképzelések megvalósításakor a parkolási igényeket telken belül kell megoldani. Egyéb szabályozási kérdések: A kialakult beépítésű területeken csak különösen indokolt esetekben szabályoztuk szélesebbre az utcákat. Reálisabb megoldás a jelenlegi közterület-szélességen belül a keresztszelvény a jelenleginél magasabb színvonalon történő kiépítése. Az igényes összkép és közterületek kialakítása érdekében a fejlesztési területeken az összes közművet föld alatt illetve zárt csatornában javasoljuk elhelyezni, ennek megfelelően alakítottuk ki az utak mintakeresztszelvényeit. Ennek megfelelően az utak kiemelt vagy döntött szegéllyel tervezettek. Amennyiben a felszíni vízelvezetés a területen belül valahol mégis nyílt árokkal fog történni, a tervezett szabályozási szélességek ezt is lehetővé teszik. Az utak mentén honos fafajokból álló fasorok telepítendőek. A külterületi utak szabályozása M 1:10000 léptékben csak elvi jellegű. Ezek szélességét az út menti vízelvezető árkok helyigénye nagyban befolyásolja, melynek szakaszonkénti meghatározásához a térképi adatok nem elegendők. A jelen terv keretein belül az elérhető adatszolgáltatáson alapuló kompromisszumoktól sem mentes szakági terv készítése volt a cél.


Tér-Háló Kft.


4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLAT A település teljeskörű közműellátása biztosított.

4.1. Vízellátás A településen vezetékes ivóvíz hálózat üzemel. Ravazdon a közüzemi vízhálózatot a Pannon –Víz Rt. üzemelteti. A település a kiépült hálózaton keresztül a nyúli vízműből kap ellátást. A vízmű több település vízellátását biztosítja, magastározókon, nyomásfokozókon és nyomáscsökkentőkön keresztül. A település dombvidéki jellegű így a hálózatot több körzetre, nyomásövezetre bontották. A mélyebb területeken a gerincvezetékről leágazó hálózati egységek nyomáscsökkentővel vannak ellátva, hogy a fogyasztói berendezéseket ne érje a megengedettnél nagyobb nyomás. A fejlesztésre kijelölt területek ellátását a nyomászónák figyelembe vételével lehet csak biztosítani. A terv fejlesztési területeket jelöl magasabb terepszinten is. E területek viszont csak nyomásfokozóval láthatók el. A terven jelölt fejlesztések vízmű és gerinchálózati kapacitás szempontjából elláthatók ivóvízzel. A tervezési területeken megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvízhálózatot a hatályos 45 rendelettel hatályba lépett Országos Tűzvédelmi szabályzat (OTSZ.) 46.§ - 49.§ szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.

4.2. Szennyvíz-elvezetés A településen kiépült a gravitációs gyűjtőrendszer. Ravazdon a szennyvízhálózat szolgáltatója a Pannon-Víz Rt. A községi hálózat a kistérségi rendszer része. A kistérségi rendszer egyik ága: Tarjánpuszta, Ravazd, Pannonhalma települések szennyvízét vezeti az écsi szennyvíztisztító telepre. A településen tervezett fejlesztések kommunális szennyvízét a rendszer tovább építésével lehet összegyűjteni és elvezetni. A rendszer elemeit képező átemelők és nyomócsövek hidraulikai felülvizsgálata és azok alapján hozott intézkedések szükségesek a terület fejlesztések megvalósításához. A településen kiépült a szennyvízcsatorna hálózat. Ravazdon a szennyvízhálózat szolgáltatója a Pannon-Víz Rt.

4.3. Felszíni vízelvezetés A felszíni és felszín alatti vizek, ill. a talaj védelme érdekében mindenképpen szükséges a szennyvízhálózatra történő rákötések elősegítése A jelentős szintkülönbségek a csapadékvíz elvezetését lehetővé teszik. Jelenleg a víz elvezetését kiépített árkok biztosítják. A belterületi árkok által összegyűjtött vizet külterületi árok vezeti a Pándzsa felduzzasztásával létrehozott tóba. Környezetvédelmi szempontból a tóba való bevezetés előtt ülepítő és szűrő tó építését javasoljuk. A település a sokorói dombság egyik vonulatán helyezkedik el. A belterülettől keletre található a Pándzsa-ér, mely egyben a dombokról lefolyó vizek befogadója is. A belterületen jelentős felszíni vízelvezető árkok épültek ki az idők folyamán. E meglévő vízelvezető rendszereket részletes geodéziai felmérés alapján fel kell újítani, új területeken vagy ahol még nem épült ki vízelvezető árok folyamatosan kiépítendők. A domboldalakon ahol nagy vízsebességre számítani, az árkokat burkolni kell. Az urbánusabb településkép érdekében a településközpontjában illetve a keskeny útszakaszokon zártcsatornás vízelvezetés alakítandó ki. A csapadékvíz elvezetése kiépített árokrendszerekben csak részlegesen megoldott. Az utak és a meglévő és tervezett lakóterületek felszíni vízelvezetését meg kell oldani, a vízelvezető árkokat ki kell építeni a település teljes területén, különös tekintettel a hegyi részekre. A jövőben a település belterületére célszerű lenne teljes körű vízrendezési tervet készíttetni.

4.4. Gázellátás A településen a gázhálózat szolgáltatását az ÉGÁZ Rt. látja el. Ravazd községben a kilencvenes években épült ki a középnyomású földgázhálózat. A településnek önálló nyomásszabályozója nincs, a középnyomású vezeték a szomszédos Nyúl felől érkezik D110 mérettel. A településen lakó- ill. gazdasági terület fejlesztéssel is számolnak. A fejlesztések vonatkozásában szerettünk volna egyeztetni az ÉGÁZ RT. Győri Műszaki Kirendeltséggel, de a szolgáltató többszöri megkeresésünkre sem válaszolt. A meglévő hálózat nyomvonalát a rendezési terv helyszínrajzán az ÉGÁZ TÉRINFORMATIKÁ—tól kapott adatok alapján feltüntettük. A lakóterület fejlesztés gázellátása a meglévő hálózatról, illetve annak továbbépítésével megoldható. Ravazd vonatkozásában elkerülhetetlen a Gázszolgáltató újabb megkeresése, nyilatkozatának beszerzése. A gazdasági terület fejlesztések gázellátására csak a konkrét igények ismeretében lehet felelősséggel nyilatkozni. A kiépítendő vezeték anyaga SDR 11 (S 5) PE 80 G. 45 35/1996. (XII.29) BM rendelet


Tér-Háló Kft.


A tervezett vezetékek nyomvonalánál, továbbá a tervezett utcák szélességénél figyelembe kell venni, hogy a középnyomású gázvezeték biztonsági övezete 4-4 m.

4.5. Villamos energia ellátás A villamos energia hálózat szolgáltatója az EON Rt. A község és vonzáskörzetének villamos energia ellátása középfeszültségű — 20kV-os — szabadvezetéki hálózatról történik. A községet 20/0,4kV-os kommunális transzformátorok látják el. A község és vonzáskörzetük villamos energia ellátása középfeszültségű — 20kV-os — szabadvezetéki hálózatról történik. A közvetlenül a községben 6 db, környezetében 4db 20/0,4kV-os transzformátor található. A fejlesztések miatt új transzformátorállomások létesítését tartjuk szükségesnek. Az új transzformátor építésén túl, a meglévő transzformátorokat bővíteni, szükség esetén a terheléseket átcsoportosítani kell. Új energiaigényekről az Áramszolgáltató irányába igénybejelentést kell benyújtani. Igénybejelentés és csatlakozási szerződés megkötését követően kezdi meg az EON a szükséges műszaki feltételek előkészítését. Középfeszültségű vezeték létesítése legalább 9 hónap időtartamot vesz igénybe. A beruházások előkészítésébe ezt bele kell kalkulálni. 20 kV szabadvezeték biztonsági övezete a 122/2004 (X.15.) GKM rendelet szerint kettős felfüggesztésnél belterületen a legszélső vezetéktől számítva 2,5 m. Ez sík elrendezésű 20 kV-os kialakítás esetén a tartóoszlop tengelyétől számítva kb. 3,25 m-t jelent (ezen értékek pontosítása csak kiviteli terveknél lehetséges). Külterületen a védőövezet a szélső száltól számított 5m. Azon a részen, ahol a 20 és a 0,4 kV-os szabadvezeték egy nyomvonalon halad, ott közös oszlopsoron kell azokat vezetni. A 0,4 kV-os hálózatra a telefonvezeték és kábeltévé is felkerülhet, ha az ÉDÁSZ Rt. engedélyezi. A fejlesztésre szánt területek közvilágítására kompakt fénycsöves lámpatestek betervezése célszerű (minimális egységteljesítmény lámpatestenként 26W). A szabadvezetékes részen az energiaellátási oszlopokra kerülnek a közvilágítási lámpatestek, földkábellel ellátott részeken kandeláberes a közvilágítás. Közepes megvilágítási érték legalább: Megvilágítás középegyenletessége legalább: Megvilágítás határegyenletessége legalább: Közepes fénysűrűség értéke legalább: Fénysűrűség hosszegyenletessége legalább: Lámpatestek káprázási osztálya:

4 lux. 0,2 0,1 0,3 0,4 K2

Megjegyzés: A közművek egymástól való távolságát az MSZ7487 szabályozza. Villamos szabadvezetékek létesítéséről az MSZ151 intézkedik. Kiviteli tervek készítésekor az egyéb szabványok és előírások betartása is kötelező.


Tér-Háló Kft.


5. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT A terület a Magyar Telecom szolgáltatási területéhez tartozik. A távközlési hálózat javaslatunk szerint a fejlesztési területeken belül földkábellel építendő ki, illetve településképi esztétikai szempontok érvényre juttatása érdekében így építendő át a meglévő hálózat. Az utcai távbeszélő állomások elhelyezése és száma biztosítja az 500 fő/db sűrűséget. A telefonvezetékek, kábeltévé nyomvonalvezetése a szabadvezetékes részen oszlopon mehet, kivételt képez a 20kV-os hálózat, ahol üzembiztonsági szempontból földkábeles kialakítás szükséges. A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé a nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható, oda tervezendő. A településen a mobiltelefonok és vezetékes telefonhálózat szolgáltatási minősége megfelelő. A kábeltévé hálózat szintén megfelelő minőségben látja el a települést, a jövőben azonban célszerű lenne a modern adatátviteli igényeknek megfelelően átalakítani a hálózatot.

6. INTÉZKEDÉSI TERV Az intézkedési terv a rendezési tervvel kapcsolatban felmerült és szükségessé vált feladatok sorát foglalja össze, mely feladatok elvégzéséről a település önkormányzatának kell gondoskodni. A rendezési terv elfogadása után az alábbi feladatokat kell elvégezni: - A település területére különös tekintettel az újonnan beépítésre kerülő Határidő: folyamatos területekre vízrendezési és felszíni vízelvezetési terv készíttetése Felelős: polgármester, építési előadó - A védőerdő sávok, a jelölt helyeken az út menti fasorok telepítése és a Határidő: folyamatos tervezett közparkok és közlekedési zöldfelületek szakszerű kiépítése a Felelős: polgármester, építési előadó TH-04-02-05 számú tervdokumentáció tervlapjain kijelölt helyeken. - A külterületen és a belterületen az eddig a lakosság által illegális sze- Határidő: folyamatos métlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezésének felszámolá- Felelős: polgármester, jegyző sa. Az eddig felhalmozott hulladék elszállítása és a terület rekultiválása. - Hulladékgazdálkodási terv elkészíttetése, hulladékudvar megvalósítása - Katasztrófavédelmi terv és csapadékvíz elvezetési terv elkészíttetése a Határidő: folyamatos település teljes belterületére és az újonnan beépítésre kerülő területekre Felelős: polgármester, építési előadó - A 82. sz. elkerülő út nyomvonalán kialakítandó csomópont tanulmány- Határidő: folyamatos tervének elkészítése Felelős: polgármester, jegyző - Kerékpárút engedélyezési terv elkészítése a főúttal párhuzamosan Határidő: folyamatos Felelős: polgármester, jegyző - Környezetvédelmi program elkészítése Határidő: folyamatos Felelős: polgármester, jegyző


Tér-Háló Kft.


7. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY-MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Tv.) 66. § (2) bekezdése alapján kötelezővé vált az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a településrendezési eljárás során, melybe beletartozik a helyi építési szabályzat és szabályozási terv is. A hatástanulmány részletes tartalmát a 4/203. (II.20.) NKÖM rendelet írja elő.

7.1. Vizsgálat

1. ábra: Ravazd és környéke az 1980-as évek elején

7.1.1. Természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések Az ember környezetét, a tájat a potenciális adottságok kihasználása érdekében folyamatosan módosítja. Minden területi jellegű beavatkozás közvetlenül, vagy közvetve hat a környezeti elemekre, s azokon keresztül a tájháztartásra, a tájszerkezetre. A táj egyik legfőbb ismérve éppen a társadalmi – gazdasági megnyilvánulások, azaz a változások mindenkori tükrözése. A beavatkozás, a mindenkori „beruházás” nagyságával arányosan növekszik a tájszerkezet-változtató hatás. A tájalakulási tendenciák vizsgálva a következmények megállapítása mellett, a változás okát, jellegét és a helyét is érdekes megállapítani. Az első jelentős tájrendező tevékenységet Árpád-kori gazdálkodók, földművelők végezték a térségében. Ravazd a Sokoró Ravazd- Csanaki vonulatán fekszik. A község területe változatos főként dombvidéki elemeket hordoz magán, tengerszint feletti magassága 120-250 méter között mozog és főként nyugati irányba emelkedik. A táj egyik fő természeti jellegzetessége még ma is az erdő. A községet minden irányból erdő veszi körül a környező dombokon. Az erdei utak sok helyen lösszel borított és ma már fátlanná vált területeken a lezúduló esőzések miatti meredek falú, néhol 10-15 méter mély vízmosásokban, bevágásokban ún. „horgokban” futnak. Az erdők a Pannonhalmi Tájvédemi Körzethez tartoznak. A falu környéki domboldalakat az elmúlt századokban is a szőlőterületek foglalták el. A domborzati viszonyok miatt a megművelhető, sík földterület viszonylag kevés.

7.1.2. Településkép és utcakép

Településkép Ravazd szerkezetét a magasból nézve a dombvidéki jelleg határozza meg, a völgyekben kanyargó utcák által determinált településszerkezet még napjainkban is felismerhető. A hegyi részek utcaszerkezete a szintvonalakat követő völgyben futó utak által meghatározott, ez az elrendezés figyelhető meg a település területén. Éles határt nem lehet megkülönböztetni a belterület és külterület között, a falu jól illeszkedik a környezetébe. A falu térbeli összképét a község nyugati határát uraló Sokoró Ravazd- Csanaki vonulata határozza meg. Jelentős településképi elem a Pándzsa völgye, valamint a Villebald domb. www.ter-halo.hu - 86 -

Tér-Háló Kft.


A bevezető utakon közeledve a település felé jellegzetes sziluett bontakozik ki. A falu szinte szétfoszlik, beleolvad a tájba, a nagy kertterületek miatt nincsenek éles határok a falu és a táj, a környező domboldalak között. A bevezető utakon a központ felé közeledve a házak sűrűsödését tapasztaljuk. Alapvetően földszintes házak alkotják a történelmi magot, ettől csak az újabb kori településrészek térnek el, ahol számos emeletes vagy tetőteres ház is található. A települést optikailag és szerkezetileg is kettébontja a 82. sz. országos főút átkelési szakasza. Ettől az úttól keleti irányba jellemzően a síkabb területekre jellemző geometrikus utcaszerkezet a jellemző, míg a nyugatabbra fekvő részeken a völgyi építkezések jellegzetes nyomai fedezhetők fel az utcaszerkezetben. A településen ez a kettősség a mai napig megfigyelhető: a történelmi településmag és az újabb lakóterületek még ma sem alkotnak szerves egységet, szerkezetileg elkülönülnek.

Utcakép Az utcaképek tekintetében a település legmeghatározóbb eleme a 82. sz főút, valamint a hegyi részek szűk völgyei. Az utcák találkozásánál helyenként igényesen kialakított kisebb közterületek gondoskodnak a rendezett településképről. Az utcaképek meghatározó alkotóelemei a megmaradt egy-két régi parasztház, sűrűn sorolt, keskeny telkek és a széles főutca kiterjedt, szépen karbantartott zöldterületei. Néhány utcában találunk részleges, vegyes fasorokat, de sok helyen azonban az utca keskenysége miatt nincs lehetőség kétoldali fasor kialakítására. Ennek ellenére az utcakép nem hiányos, hiszen a lakóházak gondozott előkertjei pótolják a fák hiányát. A településre érkezőt a Fő utat övező új lakóterületek fogadják. Lakóutcák fásításában főként az örökzöldek (különböző fenyőfajták) dominálnak. A főutca lakóházai jellegzetes falusias utcaképet adnak. A kis szélességű telkek miatt a házak utcai homlokzata viszonylag keskeny, általában csak két ablaknyílás van rajtuk. A ház mellett több helyen az agrár életformára utaló nagyobb, szélesebb kapu található.

Jellegzetesebb utcaképek a településen


Tér-Háló Kft.


7.1.3. Településszerkezet és területhasználat

Településszerkezet Ravazd az 1780-as években néhány utcából álló faluként szerepel a térképeken. A falut keresztül szelő északnyugat-délkelet irányú út a mai 82. sz főút, erről az utcáról nyugati irányba pedig a jelenlegi Paphegy út, Alsótelek utca és Felsőtelek utca,valamint a Fő utca látható. Ezekben az utcákban jelenleg már egyetlen egy régi épület sem található, az elmúlt évtizedekben újak épültek átalakítva ezzel a régi utcaképet. A településről ezekben az években szinte minden szomszédos falu felé vezettek utak. Egyedül a Sokoró felé vezető irány hiányzott. A faluból észak felé Győrbe, dél felé Veszprémbe, északnyugat felé Pannonhalmára, keleti irányba pedig Tarjánpuszta felé vezetett út. A térképen jól kivehető, hogy a meglévő utcáktól délkeleti irányban nagy kiterjedésű vízfelület található, amely a Pándzsa-ér felduzzasztásából jött létre.

Ravazd az I. katonai felmérési térképen (1780 körül) A második katonai felmérés térképén Ravazd egy jóval kiterjedtebb falu képét mutatja. A két felmérés között eltelt 60 év alatt több utcával (Tószer, Fenyős és Őrhegy utca) kibővült a település. A falut keresztül szelő északnyugat-délkeleti irányú út mentén megjelentek a lakóházak. Jól látható, hogy elkezdett kialakulni a jelenlegi utcahálózat, jól kivehetőek a Paphegy út, Alsótelek utca és Felsőtelek utca, valamint a Fő utca vonalai. A térképrészleten jól látható, hogy a temető már a jelenlegi helyén található. Jelzés értékűen a mai helyén szerepel a templom is. Ezen a térképen már nincs jelölve a Pándzsára felfűzött vízfelület.

Ravazd II. katonai felmérés (1845)


Tér-Háló Kft.


Az 1980-as évek térképe az eddigi legrészletesebb térkép. A település területén minden házat külön ábrázoltak a térképen. Az utcahálózat már jól kiépült. A korábbi felmérési térképhez képest találunk néhány változást. A 82 sz. főút északi irányú kiépítése is megindult. Kialakult a Hunyadi utcai, Petőfi utcai és Lehel utcai lakóterület. A Vörösmarty utca még nem szerepel a térképen. A Szőlőhegy és Tószer út egyes szakaszai még beépítetlenek.

Ravazd az 1981-es katonai felmérési térképen

Területhasználat Mint a múlt században a mezőgazdálkodásból, állattenyésztésből élő falvakra általában jellemző a településen a területhasználatra a nagy kertes, falusias lakóterület nyomja rá a bélyegét, a régi főutcákban közel 200 méter mélységű kertekkel. Még az ötvenes, hatvanas évek telkei is viszonylag nagy 60-70 méter mélységű telkek voltak, melyek szintén nagy kertterületeket eredményeztek. Külterületen alapvetően az erdő és a szántó területfelhasználási egységek dominálnak. A rétek és legelők aránya kb. 2 %.

7.1.4. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A település belterülete alapvetően falusias karakterű. Az általános beépítési mód az oldalhatáron álló beépítés. A sík területeken főként a tágas utcák jellemzőek, a dombvidéki részeken pedig a keskeny, meredek utcák. A település organikus szerkezetétől kissé elütnek a múlt század második felében kialakított új lakóterületek.


Tér-Háló Kft.


A település lakóépületei az átlag vidéki településekhez viszonyítva jó állapotúak, rendezett utcaképet adnak. A községet járva igazán leromlott állagú épületekkel csak ritkán találkozunk. Az épületeknek csak néhány százaléka szorul felújításra. A település egy részének lakóépület-állományára a ’60-as, ’70-es évek uniformizált házai nyomják rá a bélyegüket. Túlnyomó többségben az un. „kockaházak” uralkodnak az újabb keletű utcákban. Sajnos a településen csak elenyésző számban maradt fenn régi parasztház, azok egy része is rossz állagú, romos. Helyi védelemre érdemes házak a régi településrészeken vannak. A település az új építésű házak tekintetében átlagos képet mutat. Az elmúlt tíz évben több tucat ház épült a faluban, melyek építészeti színvonala a magyar átlagot tükrözi. A szintszámok tekintetében a falusias beépítésre jellemzően a földszintes épületek dominálnak.

7.1.5. Védettség: régészeti és műemléki, területi és egyedi Az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő védett objektumok a településen a következők: • Béla-kút Ország u. Hrsz: 3006. • R. k. templom Fő u. Hrsz: 238. Településszerkezetileg különösen értékes a település történelmi magja, a hegyi részek megmaradt beépítései. Ezen a területen településszerkezeti védelmet javasolunk. Helyi védelem alatt álló objektum jelenleg nem található a településen. Helyi védelemben javasoljuk részesíteni a következő objektumokat: Æ Kőkereszt Paphegy u - Ország út kereszteződése. Æ Kőkereszt Szőlőhegy út Æ Fakereszt Ország út Æ Fakereszt Tószer út (temető mellett) Æ Kőkereszt Tempolm előtt Æ Emlékmű Vadalmás Æ Népi lakóház Szőlőshegy u. 18. Æ Népi lakóház Szőlőshegy u. Æ Népi lakóház Őrhegy u. 23.

112 840/1 1107/1 1066/3 238 0238/4 908/1

hrsz hrsz hrsz hrsz hrsz hrsz hrsz

140

hrsz

7.1.6. Az örökségi értékek elemzése, érték és védettség viszonya A helyi és műemléki védelemben részesített épületek esetében az épületeket eredeti formájukban javasoljuk megőrizni. Meg kell tartani a tetőidomot, nyílásrendszert, részletképzéseket, homlokzati tagolásokat, anyag és színhasználatot. A szakrális emlékek – szobrok, keresztek, síremlékek - esetében az objektumokat meg kell tartani eredeti formájukban, állagmegóvásukról, fenntartásukról, környezetük esztétikus kialakításáról gondoskodni kell. A tervezési terület a kialakult történeti táj része. Tájképi szempontból értékesek a beépített területeket övező erdősávok és erdőfoltok, melyek megőrzése és fenntartása kiemelten fontos. Az új településrészeket, lakó, gazdasági és különleges területeket a tájba illeszkedés elősegítésére szintén fasorok, teleken belüli fásítások telepítésének előírásával kell elősegíteni. A meglévő belterületi fasorok fennmaradását és bővítését a településkép szempontjából szintén elő kell segíteni. A régi térképeken jól látható, hogy a község történelmi magja hosszú idők óta változatlanul maradt, míg a település fejlődése elérte mai állapotát. A tájkép egységes maradt, nem terhelik elhagyott utak és épületek, mezőgazdasági építmények.


Tér-Háló Kft.


7.1.7. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében A község örökségvédelmileg értékes védendő településszerkezeti része a dombvidéki részeken kialakult utcaszerkezet, a völgyekben futó utcahálózattal, melynek területi egybefüggősége meghatározza a további fejlesztési irányokat. A megtartandó állapotokra való hivatkozással a HÉSZ előírásai jelentősen segítik a területfelhasználás történelmi folytonosságát. A belterületi térképrészleten jelölt fejlesztési területek elsősorban lakó- valamint gazdasági illetve idegenforgalmi funkciójú különleges területfejlesztéseket foglalnak magukban. Jól látható, hogy a volt zártkerti területek lakóterületekhez közvetlenül kapcsolódó részének a realitásokhoz igazított fokozatos beépíthetősége is igényként fogalmazódott meg a településen. A lakóterület fejlesztések jól láthatóan illeszkednek a meglévő lakóterületi elemekhez organikus egészet alkotnak ezekkel.

7.1.8. Településhálózati és tájhasználati változás A térség településhálózatában a ravazdi fejlesztések megvalósulásával változás nem következik be. A községeket összekötő úthálózat a tervek szerint kibővül néhány településközi úttal. Ezen út azonban nagy többségükben meglévő mezőgazdasági utak nyomvonalában haladnak és a történelmi településhálózati kapcsolatokat elevenítik fel. Új nyomvonalú útvonal, a 82. sz. főút elkerülő szakasza kerül kialakításra a jövőben. A tájhasználatban a tervezett lakóterületek és tervezett gazdasági területek kiépülése hozhat változást. A mezőgazdasági hasznosítású területek beépített területekké válnak. A tervezett különleges idegenforgalmi területeken történő fejlesztések többek között új vízfelülettel, kilátóponttal stb. gazdagítják a település tájképi megjelenését. A szántóterületekhez képest nagyobb tájértéket képviselő réteken nem történik változás.

7.1.9. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás A leglényegesebb változás a településszerkezetben, hogy az eddigi beépített területek nagysága nő a fejlesztések megvalósulásával. A dombvidéki részek eddigi zártkerti művelésű területei továbbra is kertterületekként elsősorban rekreációs célú területekké válnak. A lakóterületeken a meglévő lakóutcák kétoldali beépítésére lehetőség nyílik, valamint a meglévő lakóutcák folytatásával kiépülő lakóterület kialakításra lesz lehetőség a település több részén is. A településtesthez kapcsolódó területek megtervezésekor ügyeltünk arra, hogy a település szerkezetébe organikusan, szervesen illeszkedjenek, ne eredményezzenek a kialakult szerkezettől elütő, idegen foltot. A lakóterületek telekméreteinek tekintetében a mai kor igényeihez alkalmazkodva a települési átlagnál kisebb telekterületek alakulnak ki. Ezek a telkek már csak a lakófunkció kielégítésére alkalmasak, ellentétben a több utca hatalmas mezőgazdasági funkciót is magában foglaló telek,- és kertméreteivel. A történelmi településközpont szerkezete érintetlen marad. A valamikori település utcáiban a beépítés és a közterület szélesség a meglévő építési hagyományokat őrzi. A település belterületén lévő zöldterületek és közlekedési területek kiterjedt zöldterületei érintetlenek maradnak. A XXXIII. sz. tömbön belül kerül kialakításra egy központi zöldterület. A településszerkezetet érintő fejlesztésnek tekinthető a közlekedési kapcsolatok kibővítése a tervezett településközi úttal. Belterületen az utak nyomvonalában csak kisebb korrekciók végrehajtása, tömbfeltárások jelentenek változást.

7.1.10. Infrastrukturális változás A település infrastrukturális ellátottsága teljes. Infrastrukturális hiányosságnak tekinthetjük a településen, hogy a felszíni vízelvezetés több helyen megoldatlan, amely teljes megoldása a dombvidéki adottságok miatt lenne elengedhetetlen. A fejlesztések megvalósulásával várhatóan ezek a problémák is rendeződnek a településen.

7.1.11. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása A demográfiai adatok alapján, a népesség szinten tartása, esetleges növelése a cél a településen. A település falusias, természetközeli lakóterületei, egy-egy vállalkozás megjelenése a tervezett gazdasági területen illetve az idegenforgalom beindulása elég erős súllyal esnek a latba a lakosság megtartásában. A munkaképes lakónépesség nagyobb részének életformája valószínűleg továbbra is a bejárás lesz, a szomszédos városokba annak minden előnyével és hátrányával. A társadalmi és kulturális változások terén remélhetőleg továbbra is fennmaradnak a meglévő civil szervezetek, melyek a település továbbélésében, fennmaradásában, népességmegtartó erejében is nagy szereppel bírnak.

7.2. Hatáselemzés 7.2.1. Történeti településhálózati következmények A térség településhálózata nem változik. A településközi utak tekintetében új elemként jelenik meg a 82. sz. főút elkerülő szakasza, valamint a Sokoró irányú út. Ezen utak kiépülésével várhatóan szorosabbá válik a települések közötti kapcsolat, Ravazdról közvetlenül megközelíthető lesz minden szomszédos település.

7.2.2. Természeti, táji hatások A gazdasági és lakóterületi fejlesztések megvalósulásával várhatóan nem sérülnek a település környezeti, táji adottságai, megjelenése, hiszen a fejlesztési területek a szabályozási előírások következtében- csak tájba illeszkedően alakíthatóak ki. A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet, valamint a Pándzsa-ér és környezete nagy hangsúlyt kap, a turisztikai lehetőségek legwww.ter-halo.hu - 91 -

Tér-Háló Kft.


fontosabb elemeként. A lovas turizmus a térségben a turisztika egyik fejlődő ága, mely települések közötti hálózatot alkotva egyre népszerűbb. A közterületek rendezése elengedhetetlenné válik az új utcák nyitásával. Zárt csapadékvíz-elvezetéssel illetve a zöldfelületek kialakításával a jelenleginél igényesebb településkép alakítható ki. Ez a folyamat lassú, megvalósulásához a pénzen kívül a megfelelő szemlélet és az összefogás is kell. A táj változatosságát adó rét,- legelő területek fennmaradása, illetve erdőterületek növelése szintén szabályozási eszközökkel biztosított.

7.2.3. A településkép feltárulásának változásai A településre érkező állami mellékutakról a településkép keleti és nyugati irányból mai állapotában is rendezettséget mutat. A települést kettészelő 82. sz. országos főút belterületi részein a közeljövőben elengedhetetlen lenne fasorok telepítése, lassító szigetek kialakítása, belterületi jellegű forgalomcsillapított átkelési szakasz kiépítése. A tervezett körforgalmi csomópont egyúttal településkapuként funkcionál. A gazdasági terület létrejöttével az erre a területre jellemző épületek hangsúlyosabban megjelennek a településen. A terület tájba illesztése növényzettelepítéssel oldható meg.

7.2.4. Történeti térbeli rendszerek alakulása A település történeti szerkezeti rendszerének fő tengelye a mai 82. sz. főút. A település, két különböző települési szerkezetet hordoz magán. Ez a szerkezet szinte máig változatlan. A település északi és déli végéből utak ágaztak el a szomszéd települések felé. Az északkelet-délnyugat irányú kapcsolatok azonban hiányoznak a település életéből, ennek kiküszöbölésére született meg a Ravazd-Sokorópátka összekötő út terve. Az összekötő útkiépítésével a település könnyebben megközelíthető lesz így a településközi kapcsolatok is szorosabbá válhatnak.

7.2.5. Településkarakter változásának hatásai A település karakterében lényegi változás nem várható. A település mérete növekedhet, a település központ szerepe tovább bővülhet. Új intézmények jelenhetnek meg vagy növekedhetnek, illetve bővülhetnek, a falusias karakter azonban marad. A történelmi településkarakter változatlansága a településrendezés eszközeivel is biztosított.

7.2.6. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Jelentős környezeti terhelések megjelenése a jövőben nem várható a településen az épített örökséget érintő területen. Sem a várható forgalom, sem a gazdasági területek környezetterhelése nem haladja majd meg a határértékeket.

7.2.7. Folyamatok iránya, visszafordíthatósága A jelenlegi építési trendek alapján elmondható, (nem csak lokálisan) hogy az épülő házak építészeti színvonala, településképbe illeszkedése nem kevés kívánnivalót hagy maga után. A szabályozási előírásokkal ez csak részben kezelhető, mindenesetre a telekszerkezet, tömegképzés tekintetében a HÉSZ-ben javasoltunk előírásokat, amelyek iránymutatást adnak. A települési karakterbe nem illeszkedő házak átépülése a közeljövőben még nem várható, mivel általában ezek a közelmúltban épültek.

7.2.8. Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A régészeti munkák költségeinek meghatározott részét 2001. évi LXIV. törvény alapján az érintett tulajdonosnak kell biztosítani. A régészettel érintett és az általánosnál szigorúbb szabályozásokkal korlátozott területeken a kárenyhítés folyamata a felek megállapodásának hiányában a gyakorlatban nem működő intézmény.

7.3. Összefoglalás A településen várhatóan a kulturális örökség értékei nem sérülnek. A település elhatározása - jól látható ez a helyi védelem alá vont objektumok számából is – a történelmi és természeti értékek védelme, a hagyományok és a kulturális örökség megőrzése. Ezen célok megvalósulását a településrendezés eszközeivel a rendezési terv készítése során is elősegítettük.


Tér-Háló Kft.


8. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY - RÉGÉSZET 8.1. Megrendelő: Tér-Háló Építész Tervező Kft. Győr, Babits Mihály u. 17/A. A jelen tanulmányt a „szerzői jogról” szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzői jogi védelem illeti meg. A közölt adatok szerződéstől eltérő célra való felhasználása, régészeti lelőhelyre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása vagy továbbadása csak a szerző engedélyével, a 17/2002 (VI. 21.) NKÖM rendelet 7.§, valamint a 47/2001 (III. 27.) Kormányrendelet szabályai szerint történhet.

8.2. A tanulmány tárgya: Ravazd község Önkormányzata a jogszabályi előírásoknak megfelelően hosszú távra szóló településrendezési tervet készíttet, amelyhez a 2001. évi LXIV. törvényben (és a 4/2003 (II. 20) NKÖM rendeletben) előírtak szerint örökségvédelmi hatástanulmányt is mellékelni kell. A településrendezési terv elkészítésére a Tér-Háló Építész Tervező Kft. kapott megbízást, amely cég az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését is vállalta. A jelen tanulmány az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi részét képezi. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a tanulmány készítése során régészeti szempontból a község közigazgatási területének csak egyes részei kerültek átvizsgálásra. (Erre vonatkozóan lásd a 10. oldalon leírtakat és a III. Térképet!)

Jelen tanulmányt a “szerzői jogról” szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzői jogi védelem illeti meg. A közölt adatok szerződéstől eltérő célra való felhasználása, régészeti lelőhelyre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása vagy továbbadása csak a szerző engedélyével, a 17/2002 (VI. 21.) NKÖM rendelet 7. §, valamint a 47/2001 (III. 27.) Kormányrendelet szabályai szerint történhet.

8.3. Törvényi környezet: A régészeti lelőhelyekre, a régészeti kutatásra és a régészeti leletekre vonatkozó főbb jogszabályok: 2001. évi LXIV. törvény – örökségvédelmi törvény 1997. évi CXL. törvény – múzeumi törvény 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet – szabálysértésekről 149/2000. (VIII. 31.) Kormányrendelet – a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről 191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – örökségvédelmi bírságról 190/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet – örökségvédelmi hatástanulmányról 3/2003. (I. 25.) NKÖM rendelet – egyes lelőhelyek védetté nyilvánításáról 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet – kulturális örökség hatósági nyilvántartásáról 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet – a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – régészeti feltárásokról 16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – örökségvédelmi hivatal eljárásrendjéről A 2001. évi LXIV. törvény és végrehajtási rendeletei alapján a régészeti területeket három kategóriába lehet besorolni: 1. fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyek 2. nyilvántartott régészeti lelőhelyek 3. régészeti érdekű területek.

8.3.1. Védett régészeti lelőhelyek esetében: Védett régészeti területen bármilyen, a talajt 30 cm-nél mélyebben megbolygató tevékenység végzéséhez a KÖH hatósági engedélye szükséges, függetlenül az adott beruházást egyébként engedélyező államigazgatási szerv engedélyétől. A KÖH határozatának hiányában semmilyen munka nem végezhető. Egyebekben mindenben az adott területre a régészeti védelmet elrendelő miniszteri rendeletben (a korábbiak esetében határozatban) foglaltakat kell követni és betartani. (2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) pont)

8.3.2. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében: www.ter-halo.hu - 93 -

Tér-Háló Kft.


A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. (2001. évi LXIV. tv. 11. §) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, a talaj bolygatásával járó tevékenység végzéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (hatósági vagy szakhatósági) engedélye szükséges. (2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) és (4) bekezdés a) pontjai) Az engedélyezési eljárás miatt célszerű már a tervezés előtt a KÖH előzetes nyilatkozatát kérni, hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, művelési ág változtatása, halastó kialakítása, stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. Így a később megvalósíthatatlannak minősülő fölösleges tervezés, illetve a feltárás miatt történő nem várt időbeli csúszás és költségnövekedés kiküszöbölhető vagy előre kalkulálható lesz. (2001. évi LXIV. tv. 65. § (1) bekezdés) A földmunkával járó fejlesztésekkel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. (2001. évi LXIV. tv. 22. § (1)-(2) bekezdések) A beruházás feltételeként adott esetben előírt régészeti feltárás költségei mindig a beruházót terhelik, mivel az ő érdeke a már ismert lelőhely megbolygatása. A régészeti feltárásra vonatkozó szerződést a beruházónak minden esetben a területileg illetékes múzeummal kell megkötnie. Ez általában a megyei, egyes területeken a helyi (városi) múzeum. A szerződés érvényességéhez a KÖH jóváhagyása szükséges. Magát a feltárást bármelyik, a régészeti feltárások végzésére jogosult intézmény elvégezheti, amennyiben a szerződő felek erről megállapodásra tudnak jutni. A feltárásra jogosult intézményeket a 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 2. § sorolja fel. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen a lelőhely jelenlegi használati módját csak akkor kell korlátozni, ha annak folytatásától a lelőhely súlyosan károsodhat, vagy fennáll a megsemmisülés veszélye. Ugyanez vonatkozik az ott a KÖH hozzájárulásával végzett tevékenységekre is, amennyiben ennek során előre nem kalkulálható örökségvédelmi érdek merül fel, vagy nem várt jelenség mutatkozik, a végzett tevékenységet korlátozni kell. A Hivatalnak a munka felfüggesztése esetén lehetősége van kártérítés fizetésére, kisajátítás kezdeményezésére, vagy régészeti védelem megindítására. (2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. §; 18/2001 NKÖM rendelet 14. §) A régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek a III. kategóriába tartoznak, vagyis a bírság a kötelezettségszegés vagy a károkozás mértéke szerint 10 ezer forinttól 25 millió forintig terjedhet. (2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 191/2001 Kormányrendelet)

8.3.3. Régészeti érdekű területek, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt régészeti lelőhely előkerülése esetében. Régészeti érdekű területnek számít minden olyan területrész, ahol régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. E területekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a beruházás során nem várt módon előkerülő régészeti leletekkel és objektumokkal fedett területekre. Az ilyenkor követendő eljárásban a helyi önkormányzat is feladatot kap. (2001. évi LXIV. tv. 7. § 14. pont) Amennyiben ezeken a nem ismert vagy hivatalosan nem nyilvántartott régészeti lelőhelyeken régészeti jelenség vagy lelet kerül elő, a végzett tevékenységet abba kell hagyni és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a területileg illetékes múzeum és a KÖH szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról. A szükséges beavatkozás költségeit (amennyiben időközben a KÖH nem regisztrált lelőhelyet a helyszínen) a feltárásra jogosult intézmény köteles állni. (2001. évi LXIV. tv. 24. és 25. §; 18/2001 NKÖM rendelet 15. §) A lelet, illetve a lelőhely bejelentőjét jutalom illeti meg, amely nemesfémek esetében nem lehet kisebb a beszolgáltatott lelet nemesfémtartalmának piaci értékénél. A nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhelyben vagy az onnan származó leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése ugyancsak büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik). (2001. évi LXIV. tv. 26. §; 18/2001 NKÖM rendelet 16. §)

8.4. Örökségvédelmi hatástanulmányról A KÖH a rendeletben foglalt esetekben és tartalommal örökségvédelmi hatástanulmány elkészíttetéséhez kötheti szakhatósági állásfoglalásának megadását. Ez vonatkozik egyrészt a már ismert lelőhelyekre, másrészt a nagyobb felületet érintő (1 www.ter-halo.hu - 94 -

Tér-Háló Kft.


ha területet vagy 500 m2 épület-alapterületet meghaladó méretű, illetve bizonyos nyomvonalas létesítményekre vagy bányatelkekre vonatkozó) beruházásokra bármely területen. Kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a településrendezési eljárás (településfejlesztési koncepció, településrendezési terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv) során. A tanulmány elkészíttetése a beruházót terheli, készítésére a nevezett rendeletben feljogosítottak vállalkozhatnak. (4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet) A 2001. évi LXIV. tv. 66. §-a alapján készítendő hatástanulmányok tartalmi követelményeit részletesen tartalmazza a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet melléklete. Ugyanezen rendelet értelmében a hatástanulmány régészeti szakterületi részét csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy készítheti. A hatástanulmány készítője jogosultságán túl egyben nyilatkozik arról is, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak.

8.5. Vizsgálat: 8.5.1. Történeti leírás, régészeti örökség: Történeti összefoglaló Ravazd nevének eredete a régi magyar ravasz (róka) főnévre vezethető vissza. A középkori Ravazd léte a 11. századtól adatolható. A falu egyik felét 1093 előtt Szent László adományozta a pannonhalmi apátságnak (predium Ruozti). Később az apátság még több birtokrészhez jutott. 1137-ben II. Béla egy Ravazd és Tarján közt fekvő földet tartozékaival adta az apátságnak. Az 1237-39 körül készült Albeus-féle összeírás szerint a monostor a település kétharmadát birtokolta: ezen a részen összesen 32 háznép lakott. Ugyanebben a forrásban Ravazd mellett feltűnik egy másik falu is, amelyet Cséb ispán falujának neveznek (iobagionum de villa Cheb comitis). Cséb valószínűleg az apátság udvarispánja volt. Később ez a településrész Cséb-Ravazd néven bukkan fel a forrásokban (Chebrouazd). Cséb-Ravazdon a 13. század közepén tizenhárom jobbágya volt, akik szabadnak számítottak és a saját lovukon szolgáltak. A 14. században egy másik településrész, Kis-Ravazd is felbukkan az írott forrásokban. Így tulajdonképpen három különálló falu helyezkedett el ezen a tájon: Nagy-Ravazd, CsébRavazd és Kis-Ravazd. Nagy-Ravazd a 14. században már teljes egészében a pannonhalmi apátság birtoka, Kis-Ravazd részben szintén monostori birtok, részben köznemesek tulajdona, Cséb-Ravazd pedig a Csébravazdi (Nemes) család földesurasága alá tartozott. A középkor végére mindhárom település(rész) az apátság kezébe került. A község az 1518-as dikális összeírásban már csak Ravazd néven szerepel: az apátságnak itt 19 portáját jegyezték fel. Cséb-Ravazd és KisRavazd a 15. század végén vagy a 16. században pusztásodik. Erre utal, hogy 1587-ben Cséb-Ravazd prédiumról olvasunk a megyei közgyűlési jegyzőkönyvekben. Az elnéptelenedett birtokok azután beleolvadtak (Nagy)Ravazd területébe. A község a török időkben többször elpusztult és újjáépült. Első nagyobb pusztulása Győr elfoglalása után, 1595-ben következett be. 1619-ben Ravazdon már csak 4 portát írtak össze. A hódoltsághoz tartozó falu a 17. században háromfelé adózott. Török földesura 1627-ben 150 forintot, 60 pint vajat, 50 szekér fát, 40 mérő búzát és árpát követelt a lakosoktól. A megrázkódtatások ellenére a település valószínűleg végig lakott maradt. 1697-ben 169-en lakták a községet. 1720-ban 33 jobbágycsaládról írnak a források. Mielőtt a középkori Ravazd egyes részeinek elhelyezkedését felvázolnánk érdemes lesz szót ejteni az egyházi intézményekről. 1102-től kezdve a pápai oklevelek (1216, 1225) és Uros pannonhalmi apát oklevele (1226), majd az Albeus-féle összeírás egy Szent Villibaldról elnevezett egyházat említenek ezen a vidéken. A templom, melynek a későbbiekben is sok említése van, a községtől keletre, a Pándzsa patak keleti partján emelkedő dombon állt. A kiemelkedés mind a mai napig a Villibald-domb nevet viseli. A templom és a körülötte elterülő középkori temető régészeti maradványai ismertek (lásd alább a 2. lelőhelynél leírtakat). A templom a törökkorban romos állapotba került (1698-ban pusztult templomnak nevezik). A 18. század elején helyreállították, sőt új sekrestyét építettek hozzá. A 17-18. században jelentős búcsújáró hely volt, melyről számos forrásunk tájékoztat. Meg kell itt említeni a templom közelében a domb lábánál eredő forrást (a mai Béla-kút), amelynek csodatévő erőt tulajdonítottak. Ez is az oka annak, hogy a templom környéke olyan kedvelt zarándokhellyé vált a barokk korban. A forrás fölé a 18. században emelték a ma is látható barokk építményt. A 18. század folyamán a templom mellett több remete is élt, akik a zarándokok szolgálatára álltak. Egy 1779-es térképen a Villibald-templom teljes épségében szerepel. Az épületet 1802-ben, mint használaton kívüli templomot említik, tehát a 19. század elején még állnia kellett. 1826-ban a falmaradványokat lebontották és az alapfalakat is kiszedték. A templom köveit az apátsági könyvtár építéséhez használták fel. A templom építéstörténete az itt folytatott ásatások ellenére nehezen rekonstruálható, mivel tervszerű lebontása és a domb eróziója miatt az épületnek nagyon csekély része maradt meg. Az építéstechnika és a korábbi épületmaradványok hiánya a korai, Árpád-kori keltezést valószínűsíti, amely egybecseng az írott források tudósításával. Ravazdon a középkorban egy másik templom is állt, melynek a védőszentje a középkorban Szent Márton volt. Erre a templomra vonatkozóan az első hiteles tudósítás 1366-ból maradt ránk: ecclesie Sancti Martini de Rouazd. A forrásokban többször említett egyház egyik plébánosát név szerint is ismerjük:…dominum Dyonisium plebanum ecclesie Sancti Martini de Rouazd. Feltehető, hogy a Szent Márton templom volt a falu késő középkori plébániatemploma. Az 1698-as egyházlátogatási jegyzőkönyvben elpusztult, romladozó épületként írják le. A 18. század elején Sajghó Benedek pannonhalmi főapát helyreállíttatja, majd 1768-ban ismét felújításra szorul. 1786-ban, mint torony nélküli épületet említik a plébániatemplomot. 1802ben már állt az új ma is látható templom, de ekkor még a régi egyház is létezett. Feltehető, hogy a Villibald-templommal egyidőben bontották le a funkcióját vesztett, s valószínűleg ekkor már újból omladozó épületet. A középkori Szent Márton www.ter-halo.hu - 95 -

Tér-Háló Kft.


templom helyét ismerjük: az épület alapfalai a község belterületén, a Paphegy utca 16. sz. ház mögötti udvarban kerültek elő (lásd alább a 9. lelőhelynél leírtakat). A megfigyelések szerint a templomhajó hosszanti falai nyugat-keleti irányban, a domboldallal párhuzamosan helyezkedtek el. Ugyanitt faragott kövek: díszesen faragott töredék (oszlopfő?), valamint két bordadarab is került elő. A gótikus részletek alapján a templom a 14. századra keltezhető. A Szent Márton templom elhelyezkedése és egyéb adatok alapján bizonyosra vehető, hogy a középkori Ravazd falu maradványai a mai község helyén keresendőek. A késő középkori Nagy-Ravazd a történeti falumag helyén, a Fő utca, Paphegy utca, Alsó és Felsőtelek utcák környékén állhatott. Cséb-Ravazd feltehetően Nagy-Ravazd része volt, vagy pedig közvetlen közelében helyezkedett el. Kis-Ravazd az előző településrészektől némiképp távolabb, észak felé, az újkorban és még ma is Kisravazdnak nevezett területen, az Országút utca északi szakasza környékén terülhetett el. Ravazd középkori fő településgóca tehát, akárcsak a későbbiekben a Pándzsa irányában nyitott, U alakú völgyben helyezkedhetett el (1-2. ábra). 1. 2. Levéltári források, forráskiadványok Számos középkori és kora újkori forrásban találunk Ravazdra vonatkozó adatot. Mindezek fellelhetők a Pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltárában, a Magyar Országos Levéltárban (ezen belül a Diplomatikai Levéltár, a Diplomatikai Fényképtár, a Magyar Kincstári Levéltárak emelendő ki). Fontos még a Győri Egyházmegyei Levéltár, valamint Győr-Moson-Sopron megye Győri Levéltárának anyaga (ezen belül különösen: Győr vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei. Győr vármegye nemesi törvényszékének iratai). Az oklevelek és iratok egy része ki van adva. A legfontosabb forráskiadványok Ravazd történetéhez: A Pannonhalmi Szent Benedek-Rend története. I-XII/B. Szerk.: Erdélyi László-Sörös Pongrác. Budapest, 1902-1916.; Diplomata Hungariae antiquissima accedunt epistolae et acta ad historiam Hungariae pertinentia. Vol. I. Edendo operi prefuit Georgius Györffy. Budapest, 1992.; Hazai Ománytár (Codex diplomaticus patrius) I-VIII. Győr-Budapest 1865-1891.; Georgius Fejér: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis I-XI. Budae 1829-1844.; Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár I-XII. Pest-Budapest 1860-1874.; Anjou-kori oklevéltár. Szerk.: Kristó Gyula- I-II., VII-VIII. Budapest-Szeged, 1990-1993.; Anjoukori okmánytár I-VII. Szerk.: Nagy Imre-Nagy Gyula, Budapest 1878-1920.; Zsigmond-kori oklevéltár I-II. Összeállította: Mályusz Elemér. Budapest. 1951-1958. III-IV. Mályusz Elemér kéziratát kieg. és szerk.: Borsa Iván (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok). Budapest 1993-1994.; Gecsényi Lajos: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1580-1616. Győr, 1990., II. 1617-1626. Győr, 1995.; Varga Imre: A győri székesegyházi főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1698-ból. Arrabona 13. (1971) 177-223. Térképi források: Ravazd környékéről a térképi anyag túlnyomó része a Pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltárában lelhető fel. Találunk anyagot a Magyar Országos Levéltárban, valamint Győr-Moson-Sopron megye Győri Levéltárában is. Emellett pótolhatatlanok az I., II. és a III. katonai felmérés vonatkozó térképszelvényei. Fellelési helyük a Hadtörténelmi Térképtár (Hadtörténeti Intézet). 1. 3. Történeti szakirodalom Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. II. Budapest, 1987. 621. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. Bp., 1897. 556. Lengyel Alfréd: Pusztult falvak, eltűnt helynevek Győr megyében (1000-1711) Győr, 1944. 96-97. A Pannonhalmi Szent Benedek-Rend története. I-XII/B. Szerk.: Erdélyi László-Sörös Pongrác. Budapest, 1902-1916. Vályi András: Magyarországnak leírása I. Budae, 1796. Fényes Elek: Magyarországnak és a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. II. Pest, 1851. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Harmadik kiadás. Budapest, 1983. Ráth Károly: A Győr vármegyei hódoltságról. In: Magyar Történelmi Tár VII. Pest, 1860. 22-26. Solymos Szilveszter: Ravazd község három temploma. Budapest, 2000. Bárdos Dezső: Ravazd. In: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. Győr, 1998. 777-778. Sáry István-Tuba László: Ravazd. In: Győr-Moson-Sopron megye települései. Szerk: Tuba László. Győr, 1994. 175. Győr megye és a város egyetemes leírása. Szerk.: Fehér Ipoly. Budapest, 1874. 549-550. Gecsényi Lajos: Győr megye a 17-18. század fordulóján (Település-történeti vázlat). In: A Dunántúl településtörténete I. 1686-1768. Szerk: Farkas Gábor. Veszprém, 1976. (MTA VEAB Ért. II.) 116-123. Néma Sándor: Adalékok a Győr megyei szőlőhegyi (hegybeli) települések kialakulásához az 1700-as évektől 1828-ig. Arrabona 31-33. (1994) 126-139. Solymosi László: Albeus mester összeírása és a pannonhalmi apátság tatárjárás előtti birtokállománya. Mons Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve I. Szerk.: Takács Imre. Pannonhalma, 1996. 515-527. Horváth József: A monostorkörnyék falvainak mindennapjai a 16-17. században. Uo. II. 25-38. Sztachovics Remig: Régészeti adatok Győr-Szentmárton környékéről. Archaeológiai Közlemények VIII. (Új folyam VI.) (1871) 98-107.


Tér-Háló Kft.


Récsei Viktor: pannonhalma tövében elterülő Pannonia római község és legújabb ásatásaim összefüggése. Archaeológiai Értesítő (Új folyam) XVII. (1897) 193-204. Szőnyi Eszter-Tomka Péter: Pannonhalma környékénak története a bencések megjelenéséig. Uo. I. 38-47. Lovas Elemér: Pannonhalma környéke az ó- és középkorban. Pannonhalma, 1937. 25-28. Mithay Sándor: Régészeti adatok a győri járás történetéhez. Győr. 1956. 84-85.

8.6. Régészeti örökség A régészeti örökség számbavételét a múzeumi adattári (Xántus János Múzeum Régészeti Adattára) és a régészeti szakirodalmi adatok áttekintésével kezdtem. Az adattárban és a szakirodalomban mindösszesen kilenc lelőhelyre vonatkozóan maradtak fenn adatok; emellett több azonosítatlan lelőhelyet is számon tartunk a település területén. Fontos megjegyezni, hogy a település belterületén korábban több helyütt kerültek elő régészeti leletek, melyek közül néhányat eddig csak hozzávetőlegesen sikerült lokalizálni. Ez utóbbi lelőhelyeket a ravazdi önkormányzat munkatársai és más helyi lakosok segítségével pontosabban tudtuk helyhez kötni. Továbbá két, korábban azonosítatlan lelőhelyet is sikerült lokalizálni. A vizsgálat másik részét a régészeti terepmunka jelentette. Ennek során bejártam a fejlesztésre kijelölt területek túlnyomó részét; valamint öt, már korábban ismert lelőhely területét és az ezekkel szomszédos parcellákat (lásd a III. Térképet). A község északnyugati szélén, az Országút utcától nyugatra elterülő hajdan jobbára szőlővel borított dombvidéken kijelölt új lakóterület és tartalék lakóterületek egy részét facsoportok, kisebb ligetek borítják; másutt réteket, elgyomosodott parlagterületeket, vagy (az elszórtan álló házak, nyaralók környékén) bekerített parcellákat (szőlőket, gyümölcsösöket) találunk. Az említett területrészek természetszerűleg kimaradtak a terepbejárásból. A terepi munka folyamán négy új régészeti lelőhely került elő, és több már ismert lelőhelyről jutottunk új információkhoz. Az ismert lelőhelyek közül az 1, 3, 4. és a 9. lelőhely fekvését és kiterjedését sikerült a korábbiaknál sokkal pontosabban meghatározni. Az alábbiakban egymást követő sorrendben tárgyaljuk a régészeti lelőhelyeket (lásd az I-II Térképet): 1. lelőhely. Simahegy (Piskótagyár). Régészeti jelenségek: Települések, felszíni telepnyomok: őskor, római kor. Sír: római kor. Vaskohók: ismeretlen kor (népvándorláskor?). Leírás: A Villibald-dombtól északra elhelyezkedő, északkelet-délnyugati irányban elnyújtott domb markánsan emelkedik ki a Pándzsa-patak völgyéből. A lelőhely a domb északi-északnyugati oldalán és előterében található. Nyugat felé kiterjed a műúton túl majdnem a Pándzsáig. Északi irányban feltehetően összefügg a már Pannonhalma területén 2004-ben regisztrált római és őskori lelőhellyel, melytől csak az országút választja el (Pannonhalma, Simahegy alja lelőhely). A kiemelkedés legmagasabb részén és attól keletre, valamint délre régészeti lelet eddig nem került elő. A felszíni leletanyag a legnagyobb intenzitást a Pannonhalma felé vezető út mentén mutatta. 1997-ben a domb északi lábánál, a Pannonhalmára vezető műút mellett piskótaüzem épült. Az üzem építését megelőző feltárások során őskori és római települések maradványai kerültek elő. A telepjelenségek mellett római sírt és három darab vaskohót is feltártak. A piskótaüzemtől délre, a Simahegy oldalában egy lakóterületi feltáróút nyomvonala figyelhető meg (itt már kiosztott lakótelkek vannak): az út két oldalán ásott nyílt árkokban találtam néhány cseréptöredéket, ami a régészeti jelenségek bolygatására utal. Az út mentén már állnak a villanyoszlopok. A mezőgazdasági művelés is károsítja a régészeti értékeket. A lelőhelyet terepbejárások és régészeti ásatás révén ismerjük. (3-5. ábra) Forrás: Xántus János Múzeum Régészeti Adattára (a továbbiakban: XJM RA) 450-68, 68-2004, 65-98.; Bíró Szilvia: A Sokoró vidéke a római korban. In: Fiatal Római koros Kutatók Konferenciakötete I. (FIRKÁK I.) Szerk. Bíró Szilvia. (sajtó alatt).; a szerző terepbejárása. Helyrajzi számok: 1538/1-25; 1539; 1540/2-3; 07/3-10; 05/4-8; 06. 2. lelőhely. Villibald-domb. Régészeti jelenségek: Telepek, települések: őskor, kora újkor. Erődített telep: őskor. Templom és templom körüli temető: középkor, kora újkor. Hamvasztásos sír és csontvázas sírok: őskor. Kincslelet: őskor. Épület: római kor. Kőemlék (sírkő a templom falában): római kor. Éremleletek és egyéb bizonytalan jellegű leletek: őskor, római kor, népvándorláskor, középkor. Leírás: A Villibald-domb a község keleti szélén, a Pándzsa keleti oldalán magasodik. Az északnyugat-délkeleti irányban hosszan elnyúló lapos tetejű domb a patak völgyéből meredeken emelkedik ki. Északi, északnyugati oldalán kiterjedt hajdan mocsaras tó (Villibaldi-tó) helyezkedett el. A domb közepét egy mesterséges árok vágja ketté, s ettől északnyugatra a domb oldalán körbefutó keskeny terasz maradványa látható. A lelőhely lényegében a domb árokkal leválasztott északnyugati részére szorítkozik. Ezen a területen a kora bronzkortól kezdve szinte minden régészeti korszak emlékanyaga előkerült. Az őskor folyamán került sor a domb árokkal és körbefutó terasszal történő megerősítésére. A dombon állt a kora Árpád-kori Szent Villibald templom, melyet már 1102-ben említenek forrásaink. A templom a törökkorban romos állapotba került (1698-ban pusztult templomnak nevezik). A 18. század elején helyreállították, sőt új sekrestyét építettek hozzá. Az épület vagy annak egy része még a 19. század elején is állt. 1826-ban a falmaradványokat lebontották és az alapfalakat is kiszedték. A templom köveit az apátsági könyvtár építéséhez használták fel. A bontáskor a templom www.ter-halo.hu - 97 -

Tér-Háló Kft.


falába beépített római kori feliratos sírkő került elő, melyet szintén Pannonhalmára vittek. 1933-ban Mihályi Ernő végzett kisebb ásatást a dombon. 1968-ban a terület tulajdonosa a Kisalföldi Erdőgazdaság karámot épített, s a cölöplyukak ásásakor több régészeti jelenséget (főleg a középkori sírokat) megbolygattak. 1984-ben kora bronzkori kincslelet került elő a domb peremén, ezt követően kisebb ásatás folyt a kincs előkerülésének környékén. 1994-ben a karám helyét felszántották, és tölgyfákkal ültették be. A szántás során csontok, cserepek és kövek kerültek a felszínre. 1995 és 1997 között tudományos projekt keretében feltárták a középkori templom maradványait, és az alatta fekvő őskori kultúrrétegeket. A templom építéstörténete az itt folytatott ásatások ellenére nehezen rekonstruálható, mivel tervszerű lebontása és a domb eróziója miatt az épületnek nagyon csekély része maradt meg. Az építéstechnika és a korábbi épületmaradványok hiánya a korai, Árpád-kori keltezést valószínűsíti, amely egybecseng az írott források tudósításával. A félköríves szentélyű templom felmenő falait kívülről kváderkövekkel burkolták; a hajó belső szélessége 6,4 méter, hossza legalább 10,4 méter volt. Az ásatási eredmények alapján rekonstruálják a templom alapfalait, melyek már most is megtekinthetők. Feltárásra került a templom mellett több középkori sír is. 2006-ban a templomtól északra magas kilátó épült, melynek során régészeti értékek károsodtak. A dombtető ma részben gyepesítve van, részben tölgyfacsemeték borítják. A domboldalakon akácerdőt találunk. (10-11. ábra) Forrás: XJM RA 73-8, 460-69, 459-68, 14-95, 444-68, 971-71, 457-68, 9-87, 148-83); Sztachovics Remig: Régészeti adatok Győr-Szentmárton környékéről. Archaeológiai Közlemények VIII. (Új folyam VI.) (1871) 98-107.; Lovas Elemér: Pannonhalma környéke az ó- és középkorban. Pannonhalma Szemle 12. (1937) 1. sz. 25-26.; Mithay Sándor: Régészeti adatok a győri járás történetéhez. Győr. 1956. 84-85.; Szőnyi Eszter-Tomka Péter: Pannonhalma környékének története a bencések megjelenéséig. In: Mons Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve I. Szerk: Takács Imre. Pannonhalma, 1996. 38-47.; Bíró Szilvia: A Sokoró vidéke a római korban. In: Fiatal Római koros Kutatók Konferenciakötete I. (FIRKÁK I.) Szerk. Bíró Szilvia. (sajtó alatt).; Molnár Attila: A Hallstatt-kultúra emlékei a Sokoró vidéken. Arrabona 44/1. (2006) (Ünnepi kötet a 65 éves Tomka Péter tiszteletére) 337-349.; a szerző terepbejárása. Helyrajzi számok: 012/3-6. 3. lelőhely. Országút utca 5. Régészeti jelenségek: Sír (kőpakolásos v. kőlapos): őskor. Bizonytalan jellegű lelet: őskor. Felszíni telepnyom: őskor, középkor. Leírás: A lelőhely egy kisebb, de markáns kiemelkedés Pándzsára (illetve a patak felduzzasztásával kialakított halastóra) néző oldalán foglal helyet. 1984-ben az Országút u. 5. sz. ház kertjének végében szőlőművelés közben kerámiatöredékek és terméskövek kerültek elő. Az ezt követő mentőásatás kora vaskori sír megbolygatott maradványait tárta fel. A helyiek elmondása szerint korábban a kert végében, a halastó partján, a sírtól kb. 50 méterre talajfúróval szedtek ki vastagfalú őskori edénytöredékeket. Valószínűsíthető, hogy a lelőhelyet más alkalmakkor is bolygatták. A felszínen nagy számban hevernek őskori és középkori edénytöredékek. A lelőhely kiterjedése bizonytalan: nyugat felé feltehetően a beépített részen folytatódik. Északi határa egykor a Packallóvölgyből kifolyó patak medrénél lehetett. Ezen a részen azonban az elmúlt időszakban komoly földmunkákat végeztek: a domb északi szélét ugyanis elhordták. A meredeken alászakadó partoldal víz hatására bármikor leomolhat. A lelőhely kelet felé egészen a horgásztó széléig kiterjed. Nem kétséges, hogy a tó építésekor a lelőhely ezen része is megsemmisült. Forrás: XJM RA 9-87, 31-2001, 14-2003; Molnár Attila: A Hallstatt-kultúra emlékei a Sokoró vidéken. Arrabona 44/1. (2006) (Ünnepi kötet a 65 éves Tomka Péter tiszteletére) 337-349.; a szerző terepbejárása. Helyrajzi számok: 1139-1146, 1148-1151, 1152/2, 1153-1160. 4. lelőhely. Tószer utca 25. Régészeti jelenségek: Hamvasztásos sír: őskor. Bizonytalan jellegű leletek: őskor. Leírás: A Tószer utca 25. sz. telken 1983-ban ház alapozásakor kerültek elő a középső bronzkori sírleletek. A tulajdonos, Kiss Tibor elmondása alapján többé-kevésbé rekonstruálni lehetett a temetkezést. A szomszéd telken ezt megelőzően szintén sok cserép került elő házépítéskor. Feltételezhető, hogy több sírból álló temetővel van dolgunk, s talán a temetőhöz tartozó telep is itt helyezkedett el. A régészeti értékek az építkezések és egyéb földmunkák során jelentősen károsodhattak Forrás: XJM RA 9-87. Helyrajzi számok: 972-976. 5. lelőhely. Kisravazd-Újtelep (Országút utca 39., Újtelep 276. sz., Havas Istvánék háza). Régészeti jelenségek: Vegyes rítusú temető: római kor. Bizonytalan jellegű lelet: őskor. Leírás: A lelőhely a település északi részén, az Országút utca két oldalán található. A 20. század első felében az új házak építésekor több helyütt kerültek elő késő római temetkezések. A sírok többségét a főút keleti oldalán találták. Az Országút utca 33. sz. telken (Újtelep 276. sz., Havas Istvánék háza) 1925-ben földmunka közben csontvázat találtak. A mellettük lévő háznál pedig hombár került elő. Az 1960-as években az Országút utca 39. sz. ház kertjében vörös, omló kőlapokból álló koporsót talált, benne gyermek csontváza volt. A kerttől 30-40 m-re kemenceféle került elő, mellette sok csont hevert, ugyanott sírszerű gödörben háromszög-alakú bronz tőrre akadtak. A Kisravazdon a 19. században előkerült római ékszerek valószínűleg ehhez a temetőhöz köthetők.


Tér-Háló Kft.


A leírások alapján a késő római temető a nagyobbak közé tartozik, kiterjedése egyelőre csak hozzávetőlegesen állapítható meg. A sírok a 20. századi építkezések és egyéb földmunkák során nagy mértékben károsodhattak, és a jövőben további veszélynek vannak kitéve. A lelőhelyre vonatkozó ismereteink adatgyűjtésből származnak. Forrás: XJM RA 148-83, 456-68, 446-68, 449-68, 445-68.; Sztachovics Remig: Régészeti adatok Győr-Szentmárton környékéről. Archaeológiai Közlemények VIII. (Új folyam VI.) (1871) 98-107.; Szőnyi Eszter-Tomka Péter: Pannonhalma környékénak története a bencések megjelenéséig. In: Mons Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve I. Szerk: Takács Imre. Pannonhalma, 1996. 38-47.; Bíró Szilvia: A Sokoró vidéke a római korban. In: Fiatal Római koros Kutatók Konferenciakötete I. (FIRKÁK I.) Szerk. Bíró Szilvia. (sajtó alatt).; a szerző adatgyűjtése. Helyrajzi számok: 1165; 1166; 1169; 1170; 1172-1186; 1188-1191; 1194-1195; 1116-1127; 1023/1; 1138. 6. lelőhely. Paphegy utca 58. Régészeti jelenségek: Éremlelet: római kor. Leírás: A Paphegy utca 58. sz. ház előtt, a Paphegy utca és az Országút utca találkozásánál 1968-ban egy nagyobb esőzés során lezúduló víz 4 db római érmet hozott a felszínre. Az érmek minden valószínűség szerint az utca magasabb részéről származnak, tehát másodlagos helyzetben kerültek elő. A lelőhelyet adatgyűjtés alapján ismerjük. Forrás: XJM RA 454-68. Helyrajzi számok: 20; 1433; 112. 7. lelőhely. Tótokhegy. Régészeti jelenségek: Temető: római kor. Leírás: A lelőhely a község belterületén, a Tóthegyen vagy Tótokhegyen, az Alsótelek, az Őrhegy és a Tóthegy utcák között található. Pontos kiterjedése ismeretlen. Az itteni házak udvarában a két világháború között több ízben kerültek elő sírok. A temető erős bolygatottságával kell számolnunk. A lelőhelyet adatgyűjtés révén ismerjük. Forrás: XJM RA 148-83; Lovas Elemér: Pannonhalma környéke az ó- és középkorban. Pannonhalma Szemle 12. (1937) 1. sz. 26. Helyrajzi számok: 99; 102/1; 103-107; 111; 130-141; 144-149; 150-169; 272-282; 8. lelőhely. Liki-puszta. Régészeti jelenségek: Épület (villa): római kor. Leírás: A lelőhely a község határának déli részén, Hármastarján-pusztától északra, egy szélesebb völgyben helyezkedik el. A Hármastarján-pusztára vezető dűlőút mellett mintegy 50x50 méter nagyságú területen a szántásban téglákat, cseréptöredékeket figyeltek meg. A leletanyag alapján villaépületre lehet következtetni. A lelőhelyet terepbejárás alapján ismerjük. (II. Térkép) Forrás: XJM RA 40-79. Helyrajzi számok: 0173; 0178/13; 0175.

9. lelőhely. Paphegy (Molnár József udvara). Régészeti jelenségek: Templom és templom körüli temető: középkor. Bizonytalan jellegű lelet: római kor. Leírás: A lelőhely a község belterületén, a Paphegy utca délnyugati végén található. Az itt lévő házak építésekor, valamint az udvarokban, szőlőkben végzett földmunkák során korábban gyakran találtak sírokat. A középkori templom alapfalai a Paphegy utca 16. sz. ház mögötti udvarban kerültek elő. A megfigyelések szerint a templomhajó hosszanti falai nyugat-keleti irányban, a domboldallal párhuzamosan helyezkedtek el. Ugyanitt faragott kövek: díszesen faragott töredék (oszlopfő?), valamint két bordadarab is került elő. A 14. századra keltezhető gótikus épület a Nagy-Ravazd késő középkori temploma lehetett, amelyet Szent Márton tiszteletére szenteltek. Erre a templomra vonatkozóan az első hiteles tudósítás 1366-ból maradt ránk. 1698-ban elpusztult, romladozó épületként írják le. A 18. század elején Sajghó Benedek pannonhalmi főapát helyreállíttatja, majd 1768-ban ismét felújításra szorul. 1786-ban, mint torony nélküli épületet említik. Feltehető, hogy a Villibald-templommal egyidőben, 1826 körül bontották le a funkcióját vesztett, s valószínűleg ekkor már újból omladozó épületet. Az említett telken, nem messze a templom maradványaitól másodlagos helyzetben 2 méter mélységben tegula-imbrextöredékeket, és égett foltot figyeltek meg. A római kori leleteket valószínűleg a domboldalról vagy dombtetőről mosta le a víz. A közelben tehát római kori épület-maradványok sejthetők. A Paphegy utca 16. sz. telken a régi épületet az elmúlt években lebontották, és a telek hátsó részére új házat építettek. A ház építésekor régészeti értékek sérülhettek. A lelőhelyet adatgyűjtés és helyszíni szemlék révén ismerjük. Forrás: XJM RA 40-79.; a szerző adatgyűjtése. Helyrajzi számok: 52-54; 58-62; 64/1-2; 65; 70-74; 75/1. 10. lelőhely. Serfőző-dűlő. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor, középkor. www.ter-halo.hu - 99 -

Tér-Háló Kft.


Leírás: A lelőhely a volt TSz-teleptől északra, a Tarjánpuszta felé vezető műút északi oldalán található. A mezőgazdasági művelés alatt álló, többé-kevésbé sík területen számos cseréptöredék hever a felszínen. Lelőhelyre utal a szántás helyenkénti feketés elszíneződése is. A leletanyag intenzitása nyugat felé, a domb irányába haladva növekszik. Miután a domb keleti lejtőjét részben akácerdő, részben ugarterület borította, így egyelőre nem lehet eldönteni, hogy a lelőhely felhúzódik-e a Villibald-domb lejtőjére. (6-7. ábra) Forrás: A szerző terepbejárása. Helyrajzi számok: 012/18-21. 11. lelőhely. Halastó-part. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor. Leírás: A lelőhely a Villibald-dombtól délre, a 82. sz. főút és a Pándzsa duzzasztásával kialakított halastó között, a tóparti sávban található. A felszíni leletanyag a parti sáv markánsan kiemelkedő részén került elő. Feltehető, hogy a telepnyom egykor kiterjedt a mai tó területére is. (8-9. ábra) Forrás: A szerző terepbejárása. Helyrajzi számok: 3234-3270. 12. lelőhely. Villibald-domb déli csücske. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor. Leírás: A lelőhely a Villibald-domb déli sarkánál, a Tarjánpuszta felé vezető műút és a domb gerincén haladó földút által közrezárt háromszög-alakú szántóterületen található. A felszínen talált leletanyag településre utal. A lelőhely kiterjedése bizonytalan. Forrás: A szerző terepbejárása. Helyrajzi számok: 012/3. 13. lelőhely. Lehel utca kertvégei. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor, római kor. Leírás: A lelőhely a Villibald-domb és a Simahegy között, a Pándzsa keleti partján emelkedő nagy kiterjedésű domb nyugati lejtőjén, a Lehel utca Pándzsára dűlő kertvégein helyezkedik el. A viszonylag meredek domboldalon intenzíven jelentkeztek a felszíni leletek. A telepnyom déli végén egymás mellett három vagy négy szétszántott kemence (kemencebokor?) maradványait figyeltem meg. A művelés erősen károsító hatása mellett a felszín meredeksége miatt számolni kell erózióval is. A lelőhely keleti irányban minden bizonnyal kiterjed a jelenleg beépített területre is. A telekvégektől délre egy nemrégiben felújított csatorna húzódik, amely a Villibald-domb lábánál elterülő horgásztavat köti össze a Pándzsa-patakkal. A csatorna kotrásából nagy számban kerültek elő régészeti leletek, ami azt mutatja, hogy a lelőhely déli irányban kiterjed erre az alacsonyabb felszínre is. Ehhez a helyhez közel fekszik a mesterséges tó, amelyet szintén a közelmúltban bővítettek. A horgásztó további esetleges bővítése régészeti értékeket veszélyeztetne. Forrás: A szerző terepbejárása. Helyrajzi számok: 1439-1445/1-3; 1435/3; 09/5-6. 14. lelőhely. Fenyős utca. Régészeti jelenségek: Csontvázas temető: ismeretlen kor (népvándorláskor?). Leírás: A belterületről északi irányban kivezető Fenyős utca a legszélső házaktól északra egy kisebb kanyarulatban horogszerűen lemélyül, s mindkét oldalon 2-3 méter magas, meredek löszfalak határolják. Az 1970-es években ezen a helyen az út oldalából egy nyújtott csontvázas sír került elő. Ezzel a hellyel lehet azonos a Lovas Elemér által említett Steindl jegyző szőlője lelőhely is, ahol többek között avar sírok kerültek elő. Terepbejárásom során a löszfalakat végigjárva egy helyütt sírfoltszerű beásást észleltem. A folt legalsó részén (a csontváz feltételezhető helyén) leletek után kutatva valaki több mint fél méter mélyen beásott a partoldalba. Feltételezhető, hogy itt már több sír előkerült, illetve elpusztult. Fontos megjegyezni, hogy az út két oldala lakóterületnek minősül és a közel jövőben a területet be fogják építeni. Az esetleges építkezések és az út bővítése, kiépítése során a lelőhely tovább károsodhat. Forrás: XJM RA 9-87, 40-79, 148-83.; a szerző terepbejárása. Helyrajzi számok: 966-969/1; 917; 920/2; 921; 922; 356/1. Azonosítatlan lelőhelyek: Régebbi szakanyagokban Ravazd területén számos olyan lelőhelyet említenek, amelyeket a rendelkezésre álló információk alapján ma már megközelítő pontossággal sem lehet lokalizálni. A legjelentősebb ismeretlen lelőhelyű lelet a 19. században Kisravazd környékén előkerült kora vaskori kincs (Fekete Mária: Der Hortfund von Kisravazd. Acta Archaeologica 25. [1973] 341-358.). Az ilyen jellegű lelet-előfordulásokat azonosítatlan lelőhelyként tartjuk számon, és mivel érdemben nem szólhatnak bele a településfejlesztési koncepció kialakításába, ezért nem tárgyaljuk őket. www.ter-halo.hu - 100 -

Tér-Háló Kft.


Régészeti érdekű területek: A település határában a régészeti lelőhelyek jelentős része a Pándzsa mentén, a patak folyását két oldalról kísérő domboldalakon vagy alacsonyabb dombtetőkön található. Ezeken a területeken a jövőben további régészeti lelőhelyek előkerülése várható, ennek következtében a Pándzsa-patak medrét két oldalról kísérő területek régészeti érdekű területnek tekintendők. Régészeti érdekű területnek minősül továbbá a község teljes belterülete. A belterület egésze azért esik ebbe a kategóriába, mert a mai falu helyén kereshetjük a középkori Ravazd, illetve a három középkori településrész maradványait. A késő középkori Nagy-Ravazd a történeti falumag helyén, a Fő utca, Paphegy utca, Alsó és Felsőtelek utcák környékén állhatott. Cséb-Ravazd feltehetően Nagy-Ravazd része volt, vagy pedig közvetlen közelében helyezkedett el. Kis-Ravazd az előző településrészektől némiképp távolabb, észak felé, az újkorban és még ma is Kisravazdnak nevezett területen, az Országút utca északi szakasza környékén terülhetett el. Ravazd középkori fő településgóca tehát, akárcsak a későbbiekben a Pándzsa irányában nyitott, ’U’ alakú völgyben helyezkedhetett el. Mivel a régészeti lelőhelyek kiterjedése általában nem állapítható meg pontosan ezért az említetteken túlmenően régészeti érdekű területnek számít a már ismert lelőhelyek közvetlen környéke is.

8.6.1. Természet, táj, tájhasználat –településhálózat és településszerkezeti összefüggések Ravazd Pannonhalmától délre, a Sokorói-dombság csanaki vonulatának délkeleti részén fekszik (1-2. ábra). A település területét nyugat felől a helyenként 300 méteres magasságot is megközelítő, kavicsos homokdombok keretezik (a csanaki dombvonulat), keleti irányban, a völgy közepén pedig a Pándzsa-patak folyik végig. A Sokorói-dombság nyúlványait ősidőktől fogva erdők borították, míg a völgy mélyebb részén, a Pándzsa-patak mentén terültek el a rétek-legelők. A kettő közötti sávot, a magasabb térszínek és a lankás domboldalak területét sajátította ki az ember a szántógazdálkodás és a szőlőtermesztés céljára. A múltban kitüntetett jelentősége volt a település életében az erdőknek és a szőlőknek. A településen mind a mai napig sokan foglalkoznak famunkával: ácsok, bognárok, asztalosok, stb. Az ő elődeik lehettek a 13. században itt említett buchariusok, akiket mai szóval talán kádároknak vagy pintéreknek nevezhetnénk. A környékbeli szőlőművelésre már a 12. századból vannak adataink; a község borászata egészen a filoxéra pusztításáig messze földön nevezetes volt. A 18-19. századi térképeken kiterjedt szőlőterületeket láthatunk, főként a községtől északnyugatra húzódó lankás dombokon. A szőlők kiterjedése és a gazdálkodásban játszott szerepe az utóbbi évszázad folyamán némiképp csökkent, de még ma is nagymértékben meghatározzák a gazdálkodás jellegét. A Pándzsa-patak vizének felduzzasztásával feltehetően már a középkorban próbálkoztak. A szomszédos Écs területén látunk erre példát. A 18-19. században három ilyen módon létesített halastavat is látunk a községről készült térképeken. Az egyik Tarjánpuszta, a másik Pannonhalma irányában, a harmadik pedig a Villibald-domb északkeleti lábánál helyezkedett el. Az utóbbit Villibaldi-tónak nevezték. Az előző két halastó kifolyásánál vízimalmok működtek. Talán ezeknek is megvoltak a középkori előzményei. (1-2. ábra) A korai térképek alapján Ravazd már a 18. században is több utcából álló, halmaztelepülés volt (1. ábra), melynek szerkezetét meghatározták a szűk, a Pándzsa-patak irányában nyitott völgy nyújtotta lehetőségek. A 18. század végén már megfigyelhetők a Paphegy, a Fő, az Alsótelek és a Felsőtelek utcák elődei. Egy 1779-ben készült, Ravazd környékét ábrázoló madártávlati képen a község összes épületét feltüntették. Az ezen a térképen látható falukép nagyjából megfeleltethető az I. katonai felmérés térképén látható településszerkezetnek. Miután a falu a középkortól kezdve a mai helyén állt, feltehető, hogy a késő középkorban is nagyon hasonló településformával számolhatunk, mint ami a 18. században jellemezte. Az Országút utca északi, Écs felé tartó szakaszát csak a 20. században építették be. Megjegyzendő viszont, hogy ugyanitt állhatott a középkori forrásokban többször említett Kis-Ravazd falu. A mai Országút utca meghosszabbításában húzódó 82. sz. főút a települést észak felé Écsen keresztül Győrrel, dél felé Bakonypéterden át Veszprémmel köti össze. Az útvonal jelentős múltra tekint vissza: a Győrből Veszprém irányába vezető forgalom a középkortól kezdve itt bonyolódott. Sokak szerint az út a római korig visszavezethető. Nagy jelentősége volt a Pándzsán keresztül Pannonhalma, a bencés apátság felé vezető útvonalnak is, amely egyben a község egyik vízimalmához is vezetett.

8.6.2. Védettségek A nyilvántartott régészeti lelőhelyek általános védettséget élveznek. A település területén külön rendeletben fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhely nem található.

8.6.3. Az örökségi értékek elemzése


Tér-Háló Kft.


Ravazd közigazgatási területén minden nagyobb régészeti korszak emlékanyaga megtalálható (hozzátéve, hogy a népvándorláskorból csak két kérdőjeles emlékünk, illetve azonosítatlan lelőhelyeink vannak). A lelőhelyeken megfigyelt régészeti jelenségek többsége telep, település, magában álló épület (villa), illetve felszíni telepnyom. Külön megemlítendő a Villibalddombi (2. lelőhely) erődített telep. Viszonylag nagy számban – nyolc lelőhelyen – kerültek elő sírok, illetve temetők, amelyek egyaránt reprezentálják az őskor, római kor, feltételesen a népvándorláskor (avar kor), és a középkor időszakát. Ki kell emelnünk a temetkezési emlékek sorából a két középkori és kora újkori templom körüli temetőt (2. és a 9. lelőhely), melyek a hajdani Szent Márton és a Szent Villibald templom körül terültek el, valamint az Országút utca mentén fekvő gazdag késő római temetőt (5. lelőhely). A nagyszámú őskori lelőhely (összesen 11 darab telep vagy telepnyom) jól jelzi a környék korabeli betelepültségét. A kedvező életfeltételeket nyújtó Pándzsa-völgy más részein is hasonlóan gazdag őskori emlékanyaggal rendelkezünk. A Villibalddomb északi részén lévő, árokkal és körbefutó teraszokkal megerősített telep a bronzkor vagy a kora vaskor időszakából származik (2. lelőhely), s a környék egyik központja lehetett. Központi funkcióra utal a dombon talált kora bronzkori, és az innen nem nagy távolságra előkerült kora vaskori kincslelet. Mindkét leletnek, de főként a Hallstatt-kincsnek rendkívül nagy a tudományos jelentősége. A Villibald-dombon kora bronzkori, középső bronzkori és kora vaskori települési objektumok és kultúrrétegek mellett, kora bronzkori hamvasztásos sír, és késő vaskori temetkezések kerültek elő. A többi gazdag őskori telep mellett meg kell még említeni a 3. lelőhelyen talált kora vaskori kőlapos vagy kőpakolásos sírt, és a 4. lelőhelyen megbolygatott középső bronzkori hamvasztásos temetkezést. A római kor nyolc lelőhellyel képviselteti magát. Az 1. lelőhelyen nagy kiterjedésű római település található, amely észak felé átnyúlik Pannonhalma területére is: Pannonhalma, Simahegy alja lelőhely. Az 1. lelőhelyen 1995-ben több római kori félig földbemélyített lakóház feltárásra került. A 8. lelőhelyen a felszíni maradványok alapján talán kisebb villaépület állhatott. Ugyancsak kő vagy tégla felmenő falú vagy alapozású épületekre következtethetünk a 2. és a 9. lelőhelyen, illetve a 9. lelőhely közelében. Nagy jelentőségűek a római kori temetők. Az Országút utca északi részén (Kisravazdon) és a Tótokhegyen (5. és a 7. lelőhely) nagyobb kiterjedésű késő római temetőre vannak adataink. A lelőhelyeken a 20. századi építkezések során több ízben kerültek elő sírok. Nevezetes az 1826-ban a Villibald-templom falában talált feliratos sírkő, amelyet Pannonhalmára szállítottak és a könyvtár falába építettek be. A sírkő eredeti lelőhelye valamelyik közeli, előbb említett ravazdi temető lehetett. Megemlítendő még az ismeretlen lelőhelyű Sabazios-féle votív bronzkéz, amely Sabazios isten helyi kultuszára utal. Népvándorláskori emlékeket sejthetünk az 1. és a 14. lelőhelyen. Az 1. lelőhelyen feltehetően avar kori vaskohó maradványai kerültek feltárásra, amely a vidék ipartörténetéhez nyújt adalékot. A 14. lelőhelyen adatolt csontvázas sírok valószínűleg szintén az avar korba sorolhatók, de ennek eldöntéséhez további kutatásra van szükség. Jóval gazdagabb a település középkori és kora újkori emlékekben: négy lelőhelyen kerültek elő középkori régészeti jelenségek: telepnyomok, illetve templomok és templom körüli temetők. A Villibald-dombon (2. lelőhely) állt a kora Árpád-kori eredetű Szent Villibald templom, melyet már 1102-ben említenek forrásaink. A templom építéstörténete az itt folytatott ásatások ellenére nehezen rekonstruálható, mivel tervszerű lebontása és a domb eróziója miatt az épületnek nagyon csekély része maradt meg. Az építéstechnika és a korábbi épületmaradványok hiánya a korai, Árpád-kori keltezést valószínűsíti, amely egybecseng az írott források tudósításával. A félköríves szentélyű templom felmenő falait kívülről kváderkövekkel burkolták; a hajó belső szélessége 6,4 méter, hossza legalább 10,4 méter volt. Az ásatási eredmények alapján rekonstruálták a templom alapfalait, melyek jelenleg is megtekinthetők. A templom körül középkori és kora újkori temető sírjai terültek el. A 9. lelőhelyen előkerült templom-maradvány Nagy-Ravazd középkori temploma lehetett, amelyet Szent Márton tiszteletére szenteltek. A megfigyelések szerint a templomhajó hosszanti falai nyugat-keleti irányban, a domboldallal párhuzamosan helyezkedtek el. Ugyanitt faragott kövek: díszesen faragott töredék (oszlopfő?), valamint két bordadarab is került elő. Erre a templomra vonatkozóan az első hiteles tudósítás 1366-ból maradt ránk. A templom környéki udvarokban, szőlőkben számos esetben bukkantak sírokra, amelyek a templom körüli temetőhöz tartoztak. A 3. lelőhelyen megfigyelt Árpád-kori telepjelenségek minden bizonnyal a középkori Kisravazd régészeti emlékei. Valószínűsíthető, hogy a közelben, de már Pannonhalma területén elhelyezkedő Kültelek 4. sz. lelőhely szintén a középkori Kisravazd régészeti emlékeit rejti. A 10. lelőhelyen előkerült szórványos középkori leletek hovatartozása és jellege egyelőre nem tisztázott.

8.6.4. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggés-rendszerében A 8, 10, 11, és a 12. lelőhely területe jelenleg teljes egészében szántóföldi művelés alatt áll. Az intenzív talajművelésnek (elsősorban a mélyszántásnak) a lelőhelyeken negatív hatásai vannak. Különösen jelentős a talajforgatás károsító hatása a 8. és a 10. lelőhelyen. Amennyiben ezeken a területeken fennmarad az intenzív talajforgatásos művelés, akkor jelentős károk keletkezhetnek a kulturális örökség elemeiben. Az 1. lelőhelyen a piskótaüzem építését megelőzően 1995-ben régészeti feltárást végeztek. A piskótaüzemtől délre, a Simahegy oldalában a már kiosztott telkeken egy lakóterületi feltáróút figyelhető meg: az út, továbbá a két oldalán található nyílt árkok és közművek kiépítésekor, valamint a villanyoszlopok lehelyezésekor régészeti jelenségek károsodtak. A lelőhely északkeleti része mezőgazdasági művelés alatt áll. A jelenleg folyó talajművelés erősen károsítja a régészeti értékeket (3. ábra). A lelőhely délnyugati részét füvesítették, ennek folytán a régészeti örökséget a művelés itt nem veszélyezteti (4. ábra).


Tér-Háló Kft.


A 2. lelőhelyen a Villibald-templom vagy annak egy része még a 19. század elején is állt. 1826-ban a falmaradványokat lebontották és az alapfalakat is kiszedték. A templom köveit az apátsági könyvtár építéséhez használták fel. 1968-ban a Kisalföldi Erdőgazdaság karámot épített, melynek során több régészeti jelenséget (főleg a középkori sírokat) megbolygattak. 1994-ben a karám helyét felszántották, és tölgyfákkal ültették be. A szántás során csontok, cserepek és kövek kerültek a felszínre. 2006-ban a templomtól északra kilátó épült, melynek során ismét csak sérültek a régészeti értékek. A dombtető ma részben gyepesítve van, részben tölgyfacsemeték borítják, a domboldalakon akácerdőt találunk (11. ábra). Jelen állapot szerint tehát a régészeti örökség nincs veszélyeztetve. A Villibald-templom alapfalait nemrégiben állították (állítják) helyre, így a látogatók számára hozzáférhető lesz (10. ábra). A 3. lelőhelyen 1984-ben szőlőművelés közben kora vaskori sírt dúltak szét. Ezt megelőzően nem messze a sírtól a halastó partján talajfúróval szedtek ki őskori edénytöredékeket. Valószínűsíthető, hogy a lelőhelyet szőlőművelés és egyéb kerti munkák közben más alkalmakkor is bolygatták. A talajművelés, talajforgatás folyamatosan károsítja az itt rejlő régészeti jelenségeket. A lelőhely északi részén az elmúlt időszakban jelentős földmunkát végeztek: a domb északi szélét ugyanis elhordták. Az itt meredeken alászakadó partoldal víz hatására bármikor leomolhat. A további pusztulást megakadályozandó szükség volna a meredek partoldal rézsűzésére. A lelőhely kelet felé egészen a horgásztó széléig kiterjed. Nem kétséges, hogy a tó építésekor a lelőhely ezen része is megsemmisült. A 4. lelőhelyen 1983-ban ház alapozásakor középső bronzkori síregyüttest bolygattak meg. A szomszéd telken ezt megelőzően szintén sok cserép került elő házépítéskor. Feltételezhető, hogy több sírból álló temetővel van dolgunk. A régészeti értékek az építkezések és egyéb földmunkák során jelentősen károsodhattak. Az 5. lelőhelyen a 20. század folyamán az új településrész házainak építésekor és egyéb földmunkák során számos alkalommal bolygattak meg késő római temetkezéseket, egy helyütt pedig őskori leletek kerültek napvilágra. Az azonosítható telkek, ahol sírok kerültek elő: Országút út 33., Országút utca 31. vagy 35., Országút út 39. A nagy kiterjedésű temető a 20. századi építkezések, és egyéb földmunkák során jelentősen károsodhatott (egy része valószínűleg elpusztult), és a jövőben további veszélynek van kitéve. A Tótokhegyen (7. lelőhely) található házak udvarában a két világháború között több ízben kerültek elő római kori sírok. A terület erős beépítettsége következtében a temető erős bolygatottságával, illetve részleges pusztulásával kell számolnunk. A 9. lelőhelyen található középkori templomot a 19. század első évtizedeiben bontották le. A templom maradványait és a körülötte elterülő temető sírjait a 20. században házak építésekor, valamint az udvarokban, szőlőkben végzett földmunkák során több alkalommal bolygatták. A károsítás mértékét a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem lehet felbecsülni. A 13. lelőhelyen a talajművelés erősen károsító hatását lehet megfigyelni: szétszántott tűzhelyek maradványai, és nagy mennyiségű kerámiatöredék látható a felszínen. A talajforgatás mellett a domboldal meredeksége miatt számolni kell az erózió okozta károsodással. A lelőhely déli, mélyebben fekvő részén egy nemrégiben felújított csatorna húzódik végig. A csatorna építésekor és közelmúltbeli kotrásakor a nyomvonalba eső régészeti értékek elpusztultak. Ehhez a helyhez közel fekszik a mesterséges tó, amelyet szintén a közelmúltban bővítettek. A horgásztó további esetleges bővítése régészeti értékeket veszélyeztetne. A 14. lelőhelyen a Fenyős utca két oldalán több alkalommal több csontvázas sírt bolygattak meg, illetve vannak jelek tudatos kincskeresésre is. A Fenyős utca ezen a részen horogszerűen lemélyül, s mindkét oldalon 2-3 méter magas, meredek löszfalak határolják. A löszfalak leomlása révén a jövőben újabb sírok pusztulhatnak el. Fontos megjegyezni, hogy az út két oldala lakóterületnek minősül és a közel jövőben a területet be fogják építeni. Az esetleges építkezések és az út bővítése, kiépítése során a lelőhely tovább károsodhat.

8.7. Változtatási szándékok a) Településhálózati és tájhasználati változás Erre vonatkozóan nincs adatunk. b) Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás •

• •

Lakóterület-fejlesztés két területen: 1) A Tószer, a Fenyős és a Szőlőhegy utcák északi, nemrégiben belterületbe vont szakaszán. 2) A 8225 sz. út keleti oldalán már meglévő (egyelőre beépítetlen) lakóterület további keleti és északi irányú bővítésével egy egységes lakóterületi folt jönne létre. Tartalék lakóterületek kijelölése a Tószer, a Fenyős és a Szőlőhegy utcák további északi irányú meghosszabbításával és körútszerű összekötésével a község északi szélén. Gazdasági-szolgáltató terület kijelölése három helyen: 1) A 8226. sz. út északi oldalán a 012/20-22 hrsz-ú ingatlanokon. 2) A 82. sz. főút és a 8226. sz. út csomópontjához csatlakozó út menti, volt zártkerti ingatlanokon. 3) Az egykori piskótaüzem területén. www.ter-halo.hu - 103 -

Tér-Háló Kft.


Lásd az I. Térképet! c) Infrastrukturális változás •

Új lakóterületek feltáró útjai.

d) Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.


Tér-Háló Kft.


8.8. Hatáselemzés a különböző hatásterületek kijelölésével (hatásvizsgálat és javaslatok) a) Történeti településhálózati következmények Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. b) Természeti, táji hatások. Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. c) Településkép feltárulásának változásai Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.

tőségei

d) Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehe-

Ravazd község közigazgatási területén a régészeti lelőhelyek száma jelenleg: tizennégy. A település területén külön rendeletben fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhely nem található. A 8, 10, 11, és a 12. lelőhely területe jelenleg teljes egészében, az 1, 3, 5, 7, 9, 13. és a 14. lelőhely pedig részben szántóföldi művelés alatt áll. Az intenzív talajművelésnek (elsősorban a mélyszántásnak) a lelőhelyeken negatív hatásai vannak. Különösen jelentős a talajforgatás károsító hatása a 1, 3, 8, 10. és a 13. lelőhelyen. A 3, 5, 7, 9, 13. lelőhelyen emellett számolni kell a különféle kertművelési munkák (gyümölcsfa-, és szőlőültetés, kerítés-, és kordon-építés, stb.) következtében fellépő károsodással is. Az említett régészeti lelőhelyek megmaradása nagyban függ attól, hogy a jelenlegi veszélyeztetés (szántás, mélyebb talajlazítás) folytatódik-e, vagy pedig az érintett területeken más, bolygatással nem járó hasznosításra (például rét-legelőgazdálkodásra) térnek át. Hozzá kell tenni, hogy nincs szükség feltétlenül a művelési forma megváltoztatására, hiszen az egyes talajművelési módok és módszerek között is jelentős különbségek vannak atekintetben, hogy milyen mélységben és mennyire drasztikusan mozgatják meg a talajt. A lelőhelyek területén előnyben kellene részesíteni a kis mélységű és minimális talajforgatással járó művelési módokat. Az 1. lelőhely területének egy része már jelenleg is lakóterületnek minősül. A lelőhely déli részén már ki is osztották a telkeket, és elkészült a lakóterületi feltáróút, amelynek építésekor, valamint a villanyoszlopok lehelyezésekor régészeti jelenségek károsodtak. A területen tervezett jövőbeni építkezések nagymértékben veszélyeztetik az itt található régészeti értékeket. A 2. lelőhelyen található nagy jelentőségű régészeti örökség jelen állapot szerint nincs veszélyeztetve. A dombtető ma részben gyepesítve van, részben tölgyfacsemeték borítják, a domboldalakon akácerdőt találunk. A 3. lelőhely északi részén meredeken alászakadó partoldal bármikor leomolhat. A további pusztulást megakadályozandó szükség volna a meredek partoldal rézsűzésére vagy megtámasztására. A 13. lelőhelyet érintő csatorna építésekor és közelmúltbeli kotrásakor a nyomvonalba eső régészeti értékek elpusztultak. Ehhez a helyhez közel fekszik a mesterséges horgásztó, amelyet szintén a közelmúltban bővítettek. A horgásztó további esetleges bővítése régészeti értékeket veszélyeztetne. A 14. lelőhelyen a Fenyős utca két oldalán húzódó 2-3 méter magas, meredek löszfalak esetleges leomlása révén a jövőben újabb sírok pusztulhatnak el. Itt is szükség volna a partoldalak rézsűzésére vagy megtámasztására. Fontos megjegyezni, hogy az út két oldala lakóterületnek minősül és a közel jövőben a területet be fogják építeni. Az esetleges építkezések és az út bővítése, kiépítése során a lelőhely tovább károsodhat. Alapvetően fontos, hogy mindazok az - esetenként egyéb hatósági engedélyhez nem kötött - építési vagy mezőgazdasági munkák, amelyek régészeti lelőhelyek területén a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygatják meg veszélyeztető forrásnak minősülnek, ezért a KÖH előzetes szakhatósági engedélyéhez kötöttek. A településrendezési tervben szereplő változtatások közül négy érint régészeti lelőhelyet: • •

A 8225 sz. út keleti oldalán már meglévő (egyelőre beépítetlen) lakóterület további keleti és északi irányú bővítése, továbbá az egykori piskótaüzem területén tervezett gazdasági terület érinti az 1. lelőhelyet. A 8226. sz. út északi oldalán, a 012/20-22 hrsz-ú ingatlanokon tervezett gazdasági-szolgáltató terület érinti a 10. lelőhelyet. www.ter-halo.hu - 105 -

Tér-Háló Kft.


•

A 82. sz. főút és a 8226. sz. út csomópontjához csatlakozó út menti gazdasági-szolgáltató terület magába foglalja a 11. lelőhelyet.

Az említett fejlesztési területeken a jövőbeli építkezésekkel járó földmunkák során az érintett lelőhelyeken található régészeti emlékek jelentősen károsodhatnak, részben meg is semmisülhetnek. Erre való tekintettel javasolom a felsorolt fejlesztési területek más helyen való kijelölését vagy a területek határainak oly módon történő korrigálását, hogy régészeti lelőhelyeket ne érintsenek. Amennyiben az említett változtatásokra nincs lehetőség, akkor a KÖH különféle szempontok figyelembe vételével mérlegelni fogja a tervezett beruházások és az általuk a régészeti örökségben keletkező visszafordíthatatlan folyamatok arányát, viszonyát, majd ezek alapján döntést hoz arról, hogy engedélyezi-e az egyes fejlesztéseket, s ha igen, milyen feltételekkel járul hozzá az engedély megadásához (pl: a beruházó költségére történő megelőző feltárás, próbafeltárás vagy régészeti szakfelügyelet elrendelésével). Régészeti érdekű területek a településen: - A Pándzsa-patak medrét két oldalról kísérő területek. - A község belterületének egésze. - A már ismert régészeti lelőhelyek közvetlen környéke. A változtatások által érintett területek mindegyike régészeti érdekű területnek minősül. A régészeti lelőhelyeken kívül tervezett beruházások esetében felhívom a tulajdonosok, a beruházók és a kivitelezők figyelmét, hogy ha földmunkák közben régészeti emlék vagy lelet kerül elő, a munka felelős vezetője köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni. Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, és gondoskodni kell a helyszín és a lelet őrzéséről. A község területén helyben megőrzendő és bemutatásra érdemes régészeti emlékekkel is számolni kell. Amint már szó volt róla a 2. lelőhelyen középkori templom alapfalait állították helyre, így az már jelenleg is hozzáférhető a nagyközönség számára. A 9. lelőhelyen ugyancsak középkori templom maradványai rejlenek, itt azonban a beépítettség miatt az esetleges feltárás és bemutatás akadályokba ütközhet. A 8. lelőhelyen a felszíni jelenségek alapján kisebb római villaépület állhatott. Amennyiben az említett épület maradványai még nem károsodtak jelentős mértékben, akkor mindenképpen javasolható azok feltárása, helyreállítása és a nagyközönségnek történő bemutatása.

e) Történeti térbeli rendszerek alakulása Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. f) Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. g) Műemlékek megújításának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. h) Településkarakter változásának hatásai Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. i) Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. j) Folyamatok iránya, visszafordíthatósága Jelenleg károsan ható folyamat részben az intenzív talajművelés (illetve kertművelés) következtében állandósult eltérő mértékű bolygatás, amely tíz régészeti lelőhelyet érint (1, 3, 5, 7, 8, 9, 10, 11, 12. és a 13. lelőhely). Amennyiben ezeken a területeken fennmarad az ilyen jellegű művelés, akkor mindez a régészeti jelenségek lassú pusztulásához vezet. A művelési mód megváltoztatásával a folyamat megállítható lenne. A 3. és a 14. lelőhelyen a meredeken alászakadó partoldalak omlása állandó veszélyt jelent az itt rejlő régészeti örökségre. A további partomlást és ezzel a régészeti értékek pusztulását megakadályozandó mindkét helyen szükség volna a meredek partoldalak rézsűzésére. k) Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei


Tér-Háló Kft.


A jogszabályok nem írnak elő kárenyhítési vagy ellentételezési kötelezettséget arra az esetre, ha egy terület tulajdonosát vagy bérlőjét az előírások vagy a jogszabályból eredő kötelezettségei miatt hátrányok érik. Ugyanakkor semmi nem zárja ki a kárpótlás lehetőségét, ez minden esetben az érintett felek megegyezésétől függ. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az esetleges megelőző vagy próbafeltárások folyamán a beruházók számára költségcsökkentő tényező lehet a gépi, illetve gyalog munkaerő biztosítása.

8.9. Összefoglaló Ravazd kora Árpád-kori eredetű település, amely eredetileg királyi birtok volt, a későbbiekben nagy része a pannonhalmi apátság tulajdonába került. A középkorban a település három részből állt: Nagy-Ravazd a történeti falumag helyén, a Fő utca, Paphegy utca, Alsó és Felsőtelek utcák környékén állhatott, Cséb-Ravazd feltehetően Nagy-Ravazd része volt, vagy pedig közvetlen közelében helyezkedett el, Kis-Ravazd az előző településrészektől némiképp távolabb, az Országút utca északi szakasza környékén terült el. A település területén két középkori templomról szólnak a források: az egyik a Villibalddombon álló Szent Villibald-templom, a másik a Szent Márton templom. A két templom körül az egész középkor és a kora újkor folyamán temetkeztek. A két egyházi épület és a körülöttük elterülő temetők régészeti maradványai ismertek (2. és 9. lelőhely). A település közigazgatási határai között a régészeti lelőhelyek száma jelenleg: tizennégy. A település területén külön rendeletben fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhely nem található. A lelőhelyeken lényegében az összes nagyobb régészeti korszak emlékanyaga képviselve van. A lelőhelyek területének jelentős része szántóföldi vagy kertművelés alatt áll. A lelőhelyeken jelenleg folyó intenzív talajművelésnek negatív hatásai vannak. Különösen jelentős a mezőgazdasági művelés károsító hatása az 1, 3, 8, 10. és a 13. lelőhelyen. A 3, 5, 7, 9, 13. lelőhelyen emellett számolni kell a különféle kertművelési munkák (gyümölcsfa-, és szőlőültetés, kerítés-, és kordon-építés, stb.) következtében fellépő károsodással. Amennyiben ezeken a területeken fennmarad az eddigi művelési gyakorlat, akkor mindez a régészeti jelenségek lassú pusztulásához vezet. A művelési mód megváltoztatásával a folyamat megállítható lenne. A 3. és a 14. lelőhelyen a meredeken alászakadó partoldalak omlása állandó veszélyt jelent az itt rejlő régészeti örökségre. A további partomlást és ezzel a régészeti értékek pusztulását megakadályozandó mindkét helyen szükség volna a meredek partoldalak rézsűzésére. Az 1. lelőhely területének egy része már jelenleg is lakóterületnek minősül. A területen tervezett jövőbeni építkezések nagymértékben veszélyeztetik az itt található régészeti értékeket. A 2. lelőhelyen található nagy jelentőségű régészeti örökség jelen állapot szerint nincs veszélyeztetve. A településrendezési tervben szereplő változtatások közül négy érint régészeti lelőhelyet (1, 10, 11. lelőhely). Az említett fejlesztési területeken a jövőbeli építkezésekkel járó földmunkák során a régészeti emlékek jelentősen károsodhatnak, részben meg is semmisülhetnek. Javasolom az említett fejlesztési területek más helyen való kijelölését vagy a területek határainak oly módon történő módosítását, hogy régészeti lelőhelyeket ne érintsenek. Amennyiben az elmondottakra nincs lehetőség, akkor a KÖH különféle szempontok mérlegelése után döntést hoz arról, hogy engedélyezi-e a fejlesztéseket, s ha igen, milyen feltételekkel járul hozzá az engedély megadásához. A településen régészeti érdekű területnek minősülnek Pándzsa-patak medrét két oldalról kísérő területek, a község belterületének egésze, és a már ismert régészeti lelőhelyek közvetlen környéke. A változtatások által érintett területek mindegyike régészeti érdekű területnek számít. A régészeti lelőhelyeken kívül tervezett beruházások esetében felhívom a tulajdonosok, a beruházók és a kivitelezők figyelmét, hogy ha földmunkák közben régészeti emlék vagy lelet kerül elő, a munka felelős vezetője köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni. Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, és gondoskodni kell a helyszín és a lelet őrzéséről. A község területén helyben megőrzendő és bemutatásra érdemes régészeti emléket a 2, 8. és a 9. lelőhelyen találunk.

8.10. Nyilatkozat Nyilatkozat A településfejlesztési koncepció csak a fent leírtak figyelembe vételével és alkalmazásával felel meg az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak.


Tér-Háló Kft.


A kulturális örökség miniszterének 4/2003 (II. 20.) NKÖM rendelete (6. § (1) bekezdés b. pontja) alapján a hatástanulmány elkészítésére jogosult a Tér-Háló Kft. A Tér-Háló Kft. megbízására a hatástanulmány régészeti szakterületi részét Takács Károly régész, történész készítette, aki az adott szakterületen felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Győr, 2007. május 4.

/Takács Károly/

Kapják: Tér-Háló Kft. KÖH Igazgatási és Hatósági Igazgatóság, Soproni Regionális Iroda Xántus János Múzeum Régészeti Adattár

9. Irodalom jegyzék Magyarország Megyei Kézikönyvei 7. Győr-Moson-Sopron Megye Kézikönyve főszerkesztő: Dr. Kasza Sándor CEBA Kiadó – Dr. Fekete Mátyás 1998 – Ravazd Szülőföldünk a Kisalföld, Ravazd szerk.: Szabó Zsigmond, Győr, én. Magyarország kistájainak katasztere I., MTA Földrajztudományi Kutató Intézete, szerk: Dr. Marosi Sándor, Dr. Somogyi Sándor Budapest 1990 Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja II. kötet, Dr. Lados Mihály MTA RKK NYUTI 2001, Győr A koncepcióban szereplő adatok, a megjelöltek kivételével a KSH Győr-Moson-Sopron Megyei évkönyveiből (1995-2001.) illetve a 2001. évi Népszámlálás adataiból származnak.


06. Tervezők: Leitner Attila.. É Szabó Roland településmérnök

Recommend Documents