2001. Tervezõk: Leitner Attila.. É Kiss Anikó

Tér-Háló Kft.

9024 Gyõr, Babits M. u 17/A. Tényõ Településrendezési terv 2005

ALÁÍRÓLAP

Felelõs tervezõ:

Németh Géza TT-1 08/0065/2001

……………………………………….

Tervezõk:

Leitner Attila É3-08-0386 Kiss Anikó

………………………………………..

Közlekedéstervezõ:

Bogár Zsolt K-2-1/080102

………………………………………..

Közmûtervezõ:

Kazó Pál 08-0064

………………………………………..

Elektromos tervezõ:

Perger Ágoston HK-2; HSz-2; HTr-2; HV-2 08-0291

………………………………………..

Gáztervezõ:

Dr. Ladocsy Gézáné MK 08-0168, 167/1988 BSZFG-1/j

………………………………………..

Kerttervezõ:

Rozsos Katalin K-2 08-0236/99

…………………………………………

………………………………………..

www.ter-halo.hu -1-

Tér-Háló Kft.


www.ter-halo.hu -2-

Tér-Háló Kft.


TARTALOMJEGYZÉK ALÁÍRÓLAP................................................................................................................................. 1 TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................................................. 3 RAJZJEGYZÉK ............................................................................................................................. 4 I.

KIINDULÁSI ADATOK .......................................................................................................... 6 1. ELÕZMÉNYEK........................................................................................................................ 6 1.1. A rendezési terv céljai .......................................................................................................... 6 1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk ................................................... 6 1.3. A települést érintõ területfejlesztési dokumentumok és azok hatásai .............................................. 7 2. VIZSGÁLATI ANYAG............................................................................................................ 11 2.1. Tényõ külsõ környezete....................................................................................................... 11 2.2. Tényõ rövid története......................................................................................................... 12 2.3. Humán erõforrások ........................................................................................................... 13 2.4. Gazdasági bázis ............................................................................................................... 18 2.5. A táji környezet adottságai ................................................................................................ 24 2.6. Környezetvédelem, természetvédelmi területek ......................................................................... 26 2.7. Épített környezet ............................................................................................................... 28 2.8. Vonalas infrastruktúra....................................................................................................... 31 2.9. Humán Infrastruktúra ........................................................................................................ 34 3. TÉNYÕ FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÕK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE........... 36 3.1. Tényõ SWOT analízise....................................................................................................... 36 3.2. Területfejlesztés fõ célja, irányai. ........................................................................................ 38 3.3. A részcélok (programok és alprogramok) egymás közötti kapcsolata........................................... 38 3.4. A fejlesztés kapcsolatrendszere ............................................................................................ 42

II.

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK ................................................................................. 43

1. HATÁROZATTERVEZET – A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA ................................ 43 1.1. Településszerkezet ............................................................................................................. 44 1.2. Beépítésre szánt területek.................................................................................................... 46 1.3. Beépítésre nem szánt területek ............................................................................................. 47 2. RENDELETTERVEZET - A SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁSA................................................... 50 I. II. III. IV. V. VI. VII.

III.

Fejezet: Általános elõírások ..............................................................................................................................................50 Fejezet: A területfelhasználás rendszere.........................................................................................................................52 Fejezet: Az épített környezet védelmére vonatkozó követelmények .....................................................................56 Fejezet: Környezet- és természetvédelmi követelmények..........................................................................................59 Fejezet: Egyes építményfajtákra vonatkozó sajátos követelmények .....................................................................62 Fejezet: Övezeti elõírások ..................................................................................................................................................63 Fejezet: Alkalmazási és záró rendelkezések ..................................................................................................................75

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK .................................................................................... 77

1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT .................................................................................................. 77 1.1. Konfliktusok..................................................................................................................... 77 1.2. Fejlesztési javaslat ............................................................................................................ 77 2. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT..................................................................................... 81 2.1. Levegõtisztaság-védelem..................................................................................................... 81 2.2. Zaj és rezgésvédelem.......................................................................................................... 81 2.3. Vízminõség- és talajvédelem................................................................................................ 82 2.4. Klíma ............................................................................................................................. 83 2.5. Élõvilág .......................................................................................................................... 83 www.ter-halo.hu -3-

Tér-Háló Kft.


2.6. Táj és természetvédelem...................................................................................................... 83 2.7. Az épített környezet védelme ................................................................................................ 83 2.8. Hulladékkezelés................................................................................................................. 84 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT .................................................................................................... 84 3.1. A közúti közlekedés fejlesztése.............................................................................................. 84 3.2. Az autóbusz közlekedés fejlesztése ........................................................................................ 85 3.3. A kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztése.................................................................... 85 3.4. Turistautak...................................................................................................................... 85 3.5. Forgalomcsillapítás, parkolás fejlesztése .............................................................................. 86 4. KÖZMÛVESÍTÉSI JAVASLAT................................................................................................ 86 4.1. Vízellátás ........................................................................................................................ 86 4.2. Szennyvíz-elvezetés............................................................................................................. 86 4.3. Felszíni vízelvezetés ........................................................................................................... 87 4.4. Gázellátás ....................................................................................................................... 87 4.5. Villamos energia ellátás..................................................................................................... 87 5. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT ............................................................................. 88 6. INTÉZKEDÉSI TERV ............................................................................................................ 88 7. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY-MÛVI ÉRTÉKVÉDELEM ....................................... 90 7.1. Vizsgálat ......................................................................................................................... 90 7.2. Hatáselemzés.................................................................................................................... 99 7.3. Összefoglalás ..................................................................................................................100 8. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY - RÉGÉSZET ........................................................100 8.1. Megrendelõ:....................................................................................................................100 8.2. A tanulmány tárgya:.........................................................................................................101 8.3. Törvényi környezet:...........................................................................................................101 8.4. Örökségvédelmi hatástanulmányról .....................................................................................102 8.5. Vizsgálat:.......................................................................................................................103 8.6. Régészeti örökség.............................................................................................................104 8.7. Változtatási szándékok......................................................................................................109 8.8. Hatáselemzés a különbözõ hatásterületek kijelölésével (hatásvizsgálat és javaslatok)....................109 8.9. Összefoglaló ...................................................................................................................112 8.10. Nyilatkozat....................................................................................................................113 9. IRODALOM JEGYZÉK................................................................................................................113 Mellékletek a mûvi értékvédelmi hatástanulmányhoz Mellékletek a régészeti hatástanulmányhoz Mintakeresztszelvények Rendezési tervvel kapcsolatos önkormányzati határozatok Eltérõ vélemények egyeztetése Lakossági észrevételek Tervtanácsi dokumentumok Véleményezési eljárás dokumentumai

RAJZJEGYZÉK V-1 V-2 Á-1 T-1 T-2 SZ-1/1 SZ-1/2 SZ-1/3

Belterület vizsgálat Külterület vizsgálat Áttekintõ helyszínrajz Településszerkezeti terv Tájrendezési és környezetalakítási terv Szabályozási terv (belterület) Szabályozási terv (belterület) Szabályozási terv (belterület)

M 1: 4 000 M 1: 30 000 M 1: 30 000 M 1: 10 000 M 1: 10 000 M 1: 2 880 M 1: 2 880 M 1: 2 880

www.ter-halo.hu -4-

Tér-Háló Kft.


SZ-1/4 SZ-2 KÖ-1 K-0 K-1 K-2 VK-1

Szabályozási terv (belterület) Szabályozási terv (külterület) Közlekedésfejlesztési áttekintõ helyszínrajz Közmûátnézeti helyszínrajz Felszíni vízelvezetés és gázellátás terve Vízellátás és szennyvízelvezetés terve 20 kV-os energia ellátás nyomvonala

www.ter-halo.hu -5-

M 1: 2 880 M 1: 10 000 M 1: 30 000 M 1: 20 000 M 1: 5 000 M 1: 5 000 M 1: 10 000

Tér-Háló Kft.


I. KIINDULÁSI ADATOK 1. ELÕZMÉNYEK 1.1. A rendezési terv céljai Tényõ Község Önkormányzata 2003-ban bízta meg cégünket, a Tér-Háló Kft.-t a település teljes közigazgatási területére vonatkozó, az 1997. évi LXXVIII törvénynek, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményeknek (OTÉK; 253/1997. Korm. Rend.) megfelelõ településrendezési terv (továbbiakban: rendezési terv) elkészítésével. Az 1997. évi LXXVIII törvény (a továbbiakban építési törvény), illetve az azt módosító 1999. évi CXV. törvény értelmében a rendezési tervet településfejlesztési koncepcióval (továbbiakban: koncepció) kell megalapozni. A rendezési terv elõzményeként elkészítettük a község településfejlesztési koncepcióját, melyet a képviselõtestület a 91/2003. (XI.7.) számú képviselõ-testületi határozattal elfogadott. Az önkormányzattal közösen olyan rendezési terv készítését és jövõkép felvázolását tûztük ki célul, mely a község szerves fejlõdését biztosíthatja az elkövetkezendõ 10-15 évben. E rendezési terv feladata az, hogy a megfelelõ feltételeket (jogi területi stb.) biztosítsa a tervezett fejlesztések számára. Az új településrendezési terv elkészítésének szükségességét a módosult jogszabályi környezet és településfejlesztési prioritások, az új településfejlesztési koncepció megfogalmazásának igénye, és ezzel összefüggésben a koncepció céljainak megvalósulását biztosító kül- és belterületi területfelhasználási igények indokolják. A településrendezési terv készítése során figyelembe vettük az alábbi dokumentumokat: Országos Területrendezési Terv (2003. Évi XXVI. törvény) Gyõr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Gyõr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja Gyõr-Moson-Sopron Megyei Mellékúthálózat fejlesztési koncepció Jelen tervdokumentáció a település rendezési tervének véleményezési eljárásra elõkészített anyaga. Az illetékes államigazgatási szervek az elõzetes véleményezési eljárás folyamán megtették észrevételeiket melyeket a tervben figyelembe vettünk, illetve a véleményeket mellékeltük.

1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk Domborzati adottságok A település megtelepedésében sokat számított a domborzati adottság. Az, hogy már az államalapításkor lakott területrõl beszélhetünk, Tényõ esetében bizonyítja, hogy mezõgazdaságilag jó helyzetû településrõl beszélhetünk. A gyümölcs-, és szõlõtermelés megélhetést biztosított az itt élõknek. Jelenleg a domborzati adottságok a háttérbe szorulnak, a közeljövõben, várható, hogy a Pannonhalmi-dombság egészének üdülõ- és pihenõfunkciója erõsödni fog. Fekvés: Tényõ történetét jelentõsen meghatározza a település fekvése. A település a Kisalföldön, ezen belül a Pannonhalmi dombság Ravazd-Csanaki vonulatának nyugati völgyében helyezkedik el. A települést a megye fõ közlekedési útvonalai elkerülik, így az itt fellelhetõ természet közeli adottságokat kihasználva léphet a további fejlõdés útjára. Jelenleg Gyõr és Tét ad munkahelyet a Tényõi munkaerõnek, amely nem küzd a munkanélküliség problémájával. Közlekedési adottságok: A települést a megye fõ közlekedési útjai elkerülik, mely elsõsorban domborzati adottságainak is köszönhetõ a 83. számú fõút nyugati a 82. számú fõút pedig keleti irányból kerüli el Tényõt és a környezõ településeket, így a fõ gazdasági tengelyek sem érintik a település területét. A tengely gazdasági potenciálja a városokban koncentrálódik. Mindenképpen ki kell emelni Gyõrt és a két fejlõdõ kisvárost a 83. számú fõút mellett fekvõ Tétet és a 82. számú fõút mellett elhelyezkedõ Pannonhalmát. A településen közlekedési helyzetébõl adódóan nincs jelentõs tranzitforgalom így ennek negatív hatásai sem jelentkeznek. www.ter-halo.hu -6-

Tér-Háló Kft.


1.3. A települést érintõ területfejlesztési dokumentumok és azok hatásai 1.3.1. Megyei Területfejlesztési Program A Gyõr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési program stratégiai és operatív programok rendszere. A program meghatározza a fejlesztés környezetét az uniós elvárásoknak megfelelõen a 2006-ig tartó tervezési idõszakban. Amennyiben egy adott fejlesztés nem illeszkedik a területfejlesztési programban meghatározott fejlesztési irányokhoz, területfejlesztési forrás nem adható a megvalósítására. Ezért fontos, hogy Tényõ Településfejlesztési Programja illeszkedjen a megyei területfejlesztési programhoz. A program prioritástáblája a következõ 1: STRATÉGIAI PROGRAMOK 1. PRIORITÁS: Humánerõforrás bõvítése és megújítása

2. PRIORITÁS: 3. PRIORITÁS: Gazdasági bázis innovációs Környezet és infrastruktúra környezetének fejlesztése fejlesztése

4. PRIORITÁS: Határ menti együttmûködés erõsítése

OPERATÍV PROGRAMOK 1.1. Intézkedés: “ Tudás – képzés – iskola” – Innovatív, magasan képzett humán tõke állományának növelése

2.1. Intézkedés: “ Megyei 3.1. Intézkedés: “ Jelenünk” termék” – Helyi gazdaság- – környezetgazdálkodási fejlesztés, helyi innovációk program támogatása

4.1. Intézkedés: “ Sógorság” – Együttmûködés az osztrák-magyar határ mentén

1.2. Intézkedés: “ Támasz” – Egészségügyi és szociális ellátórendszer, gondozási hálózat kiépítése, kiszélesítése az idõsödõ lakosság ellátásának növelésére

2.2. Intézkedés: “ Termelési 3.2. Intézkedés: “ Jövõnk” – tér – vállalkozói tér” – Kistermészetvédelmi program és középvállalkozói telephely kínálatának és értékesítési formáknak a bõvítése

4.2. Intézkedés: “ KisalföldCsallóköz” – Együttmûködés a szlovák-magyar határ mentén

2.3. Intézkedés: “ Vendég- 3.3. Intézkedés: “ Lakható szeretet” – Turizmus fejlesz- tér” – településhálózat tése, turisztikai termékkínálat fejlesztési program bõvítése, falusi és ökoturizmus

4.3. Intézkedés: “ BécsPozsony-Gyõr Eurégió” – Hármas határ menti együttmûködés

2.4. Intézkedés: “ Agrármegújulás” – a SAPARD program

4.4. Intézkedés: “Partnerség” – Együttmûködés a szomszédos megyékkel

3.4. Intézkedés: “ Sztráda” – a jobb elérhetõségért program 3.5. Intézkedés: “ Múltunk” – az épített és kulturális örökség védelméért

Átfogó intézkedés: Tervezés és programozás Szerkesztette: Lados M.

1 Gyõr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja II. kötet www.ter-halo.hu -7-

Tér-Háló Kft.


1.3.2. Gyõr-Moson-Sopron Megye hosszú távú fejlesztési céljai, programjavaslatai • • •

a gazdaságépítést: a területi gazdasági miliõ sokszínû megújítását, bõvítését, a lokális és regionális erõforrások minél teljesebb hasznosítását, a versenyképesség fokozását a társadalomfejlesztést: a régió népességének kedvezõbb életkörülményeket és megélhetési (fogyasztási viszonyokat biztosítani, a humánerõforrások bõvülõ hasznosítását ösztönözni a fenntartható környezeti fejlesztést: a térség környezeti (természeti és települési) adottságainak megóvását, a keletkezett károk felszámolását és a fejlesztésekben az ökológia-orientált gondolkodás megteremtését,

A fejlesztés fenti általános célja az alábbi három fõ célcsoportot foglalja magába: 1. A régió innovációs környezetének fejlesztése 1.1. A gazdaság és innovációs miliõjének erõsítése 1.1.1. Innovációs és technológia transzfer központok hálózatának kialakítása 1.1.2. A gazdasági infrastruktúra és telephely kínálat fejlesztése 1.1.1. A régión belüli gazdasági kooperáció fejlesztése 1.2. Környezetorientált vidékfejlesztés 1.2.1. Integrált vidékfejlesztési mintaprogram beindítása 1.2.2. Tájrehabilitáció 1.2.3. Környezetvédelem 1.3. A régió adottságaira épülõ turizmus élénkítése 1.3.1. Történelmi és kulturális értékekre épülõ turizmusfejlesztése 1.3.2. Természeti és táji értékekre épülõ turizmusfejlesztése 1.3.3. Idegenforgalmi hálózat kiépítése 2. A humán erõforrások fejlesztése 2.1. A közép-és felsõoktatási bázis fejlesztése 2.1.1. A felsõoktatás fejlesztése 2.1.2. Középfokú oktatás fejlesztése 2.1.3. Speciális oktatási célok megvalósítása 2. 2. A szakképzés, az át- és továbbképzés koordinációja 2.2.1. Szakképzési hálózat kialakítása 2.2.2. Az át- és továbbképzés szélesítése és koordinálása 2.3. Erõforrás koordináció a régió K+F tevékenységében 2.3.1. Regionális Innovációs Stratégia (RlS) kidolgozása 2.3.2. A K+F tevékenység segítése 2.4. Egészségügyi és szociális helyzet javítása 2.4.1. A népesség elöregedése területi hatásainak mérséklése 2.4.2. A Regionális Fejlesztési Stratégia megvalósítása 3. Régióépítés 3.1. A kommunikációs és közlekedési hálózat fejlesztése 3.1.1. lnfo-infrastruktúra, mint a régióépítés új dimenziója 3.1.2. Közútfejlesztés 3.1.3. Vasútfejlesztés 3.1.4. Logisztikai rendszerek és bázisok kialakítása 3 .2. Kapcsolatépítés a szomszédos térségekkel 3.2.1. Koncepció készítése a szomszédos régiókkal történõ együttmûködésre 3.2.2. Régiók közötti együttmûködés 3 .3 .Régió tudat erõsítése 3.3.1. A civil szféra megújítása 3.3.2. A belsõ regionális különbségek kifejezése www.ter-halo.hu -8-

Tér-Háló Kft.


3.3.3. A régió abszorpciós képességének javítása 3.3.4. Regionális média létrehozása 3.3.5. Városok hálózatkialakításának ösztönzése 3.3.6. Regionális kulturális programcsomag kialakítása 3.3.7. Szervezet régiómarketing 3.3.8. A fejlesztési program elkészítése 3.3.9. Kísérleti finanszírozási modell kidolgozása

1.3.3. A Sokoróalja kistérség A Sokoróalja kistérség gazdaságának természetföldrajzi alapjait a sokorói dombság szõlõmûvelésre alkalmas domboldalai, erdõmûvelésre alkalmas erdõségei, a Rába, Marcal folyók gyepterületei s a köztük meghúzódó mezõgazdasági mûvelésû területei jelentik. A kistérség népességszáma majdnem eléri a 38 069-t, ennek 90%-a a kistérség falvaiban él. Tét lakosainak száma 4200 fõ. A feldolgozására épülõ ipar a rendszerváltozás után a gazdasági szerkezetváltással átstrukturálódott, ez a községekben a helyi kisipar bõvülése mellett az ingázás felerõsödését, a megyeközpont Gyõrben pedig új, dinamikusan fejlõdõ iparágak megtelepedését eredményezte. Téten részben a még mûködõ mezõgazdaságra alapozott ipar (gépgyártás), illetve a volt tsz területein, infrastruktúráját felhasználó jelentõsebb ipari tevékenység folyik. Fentieken túl a mezõgazdasági tsz-ek melléküzemági tevékenysége szolgált. alapul a községi ipar kialakulásához. Számos egyéni vállalkozás folytat mezõgazdasági tevékenységet (gyümölcs, szántóföldi ültetvények). A Rába, Marcal folyók kistérség gazdag táji, kultúrtörténeti és természetvédelmi, esztétikai értékei a turizmus számára jelentenek fejlesztési potenciált. A térség népességeltartó-képessége a 70-es, 80-as évekhez képest csökkent, az önkormányzatok egyik legfontosabb célja a napi ingázást is mérséklõ foglalkoztatási lehetõségek bõvítése. A fejlõdés korlátjait a gazdaságpolitika, különösen az agrárpolitika, továbbá egy világos, áttekinthetõ támogatási rendszer hiányában, a belsõ és külsõ kapcsolatok gyengeségében, az önkormányzatok eladósodottságában látják. A környezetvédelem, környezetfejlesztés a volt tsz területek rekultiválásától az erdõtelepítésen keresztül a hulladékkezelés megoldásáig, a felszíni vízrendezésig, a kistérségi intézményrendszer fejlesztéséig ugyancsak számos feladat megoldását igényli a kistérségben.

1.3.4. Gyõr-Moson-Sopron Megye Fejlesztési Tervének és Stratégiai Programjának Tényõt is érintõ fõbb elemei • • • • • • • • • • • • •

a.) Versenyképes gazdasági tér kialakítása: integrált iparfejlesztés gazdasági infrastruktúra fejlesztése környezetkímélõ mezõgazdasági termelés elõsegítése mezõgazdasági növénytermesztés fejlesztése, korszerûsítése ( környezetnek megfelelõ termesztési módszerek alkalmazása) állattenyésztés fejlesztése (az állattenyésztés súlyának növelése) a megye turisztikai termékkínálatának fejlesztése (lovas turizmus, kiadványok) úthálózat fejlesztés kerékpárút-hálózat kialakítása helyi és települési szinten a tevékenységek és eszközök koordinálása (informatikai fejlesztés) megújuló energiahordozók felhasználása (energiatakarékosság, energiatudat kialakítása) foglalkozás politika fejlesztése (munkahely teremtés, foglalkoztatási szint növekedés) kultúra és közösségi fejlesztés magas szintre emelése (az épített kulturális örökségek rekonstrukciója, kulturális szolgáltatások fejlesztése) szociális alapellátás fejlesztése, korszerûsítése

www.ter-halo.hu -9-

Tér-Háló Kft.


• • • • • • • • • • • • • • •

szociális nappali ellátást, átmeneti elhelyezést és tartós elhelyezést nyújtó intézmények kiépítése, fejlesztése (szociális intézmények rekonstrukciója) lakóterületek fejlesztése, szociális bérlakás állomány fejlesztése b.) Humán erõforrás fejlesztése, életminõség javítása: oktatás fejlesztés munkaerõ-piaci képzés kultúra és közösségfejlesztés egészségügyi szolgáltatások fejlesztése (járóbeteg szakellátás, mentõszolgálatok, kórházak) szociális ellátás, gyermekvédelem (intézmény fejlesztés, idõsgondozás, szakosított bentlakásos intézmények, gyermekjóléti szolgálatok) lakáshelyzet, lakásállomány fejlesztése c.) Fenntartható környezet, harmonikus tájhasználat: környezeti programok készítése környezeti elemek védelme (vízbázis védelem, levegõtisztaság védelem, hulladékgazdálkodás fejlesztése, zaj és rezgésvédelem) szennyvíztisztítás és csatornázás fejlesztése természetvédelem (zöldturizmus megvalósítása) környezetkultúra fejlesztése (tájgazdálkodási és természetvédelmi kezelési modellterület mûködtetése) d.) Intézményrendszer fejlesztése: TIR megyei szintjének kifejlesztése Kistérségi intézményrendszer fejlesztése

www.ter-halo.hu - 10 -

Tér-Háló Kft.


2. VIZSGÁLATI ANYAG 2.1. Tényõ külsõ környezete 2.1.1. A regionális fejlõdés nemzetközi meghatározottságai, és azok lehetséges hatása Tényõ a Nyugat- dunántúli régió keleti szegletében fekszik, valamint közvetlenül határos az ország vezetõ gazdasági régiójának agglomerációs vonzáskörzetével, mely a megyeszékhely egyre szélesedõ gazdasági, társadalmi vonzerejét jelenti. A régió Magyarország egyik fejlett térségének számít, azonban a régió gazdasági erejének döntõ többségét a terület nagyvárosainak köszönheti. A régió vidéki térségei átlagosan fejlettebbnek mondhatók az ország vidéki területeihez képest, a falu-város különbség azonban, fõleg gazdasági tekintetben itt is jellemzõ. A település tágabb környezetének fejlõdési trendjeire a következõ fontosabb tényezõk hatnak: • Globalizáció • Uniós csatlakozás • A gazdasági iparágak szerkezetének megváltozása A település fekvése az országos helyzethez képest kedvezõ, hiszen fejlett régióban található. Az európai közlekedési folyosók fejlesztési sávja ugyan közvetlenül nem érinti a települést, de a hazai gyorsforgalmi úthálózat elemei kedvezõ hatással lesznek a községek infrastrukturális fejlõdésére. Tényõ számára kedvezõ regionális jellegû hatás lehet az érintetlen természeti környezet és az ehhez kapcsolódó adottságok általános felértékelõdése Európában, a „zöld” gazdaság térnyerése. A Sokorói-dombvidék jó adottságokkal rendelkezik ennek a szemléletnek a kiaknázására. A globalizált gazdaság évek óta a növekedés és a recesszió határmezsgyéjén mozog. Ez az európai gazdasági fejlõdési tér egésze számára a jövõbeli fejlõdési lehetõségek szempontjából jelentõs bizonytalansági tényezõ. Ez a hatás Magyarország gazdasági fejlõdését, és így a Tényõt körülvevõ gazdasági környezetet is jelentõsen befolyásolja. A vidék is részese ugyan a viszonylagos általános fejlõdésnek, amely bekövetkezett az elmúlt idõszakban, de hangsúlyoznunk kell, hogy a fejlõdés fõ kedvezményezettjei a nagyvárosok. Ennek ellenére egy-két fejlesztési elem hatással lehet a térség további fejlõdésére, valamint meg kell találni azon gazdasági szegmenseket, amelyek a település jövõbeli fenntartható fejlõdését biztosíthatják.

2.1.2. A területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlõdési irányai Tényõ lokális gazdasági életét a 20. század közepéig nagyrészt a mezõgazdaság, erdõgazdaság, határozta meg. A falu környéki domboldalakat az elmúlt századokban is a szõlõterületek foglalták el. A domborzati viszonyok miatt a megmûvelhetõ, sík földterület viszonylag kevés. Az ötvenes évektõl a vidékre jellemzõbb lett a bogyósok, különösen a málna termesztése. Az elmúlt negyven évben a lakosság nagy részének a környezõ városok ipari üzemei adtak munkalehetõséget. Mezõgazdasággal ma is sokan foglalkoznak a településen. Jelenleg a mezõgazdaság országos szinten is válságban van. Amellett, hogy a nemzetközi, fejlett országokra jellemzõ foglalkoztatási struktúrában az ágazatnak a stratégiai fontosságú élelmiszerellátás mellett foglalkoztatási funkciója is van, eltörpül a másik három gazdasági szektor jelentõsége mellett. Országosan a mezõgazdasági fejlesztéseket az utóbbi 15 évben a koncepciótlanság és a valóságtól elrugaszkodott, rövidtávú politikai érdekek jellemezték. Az Uniós versenyhelyzetbe az ágazat messze teljesítõképessége alatt érkezett, és a kiszámítható támogatásoktól erõs és felszerelt uniós gazdákkal kell lépést tartania. A település lakosságának jelentõs része a közlekedési feltételeket kihasználva Gyõrben, Téten és Pápán illetve Csornán dolgozik. Az ipari jellegû foglalkoztatás ma már megbízhatóbb megélhetést biztosít, de a klasszikus gyáripari üzemek átalakításai, bezárási hulláma, illetve a multinacionális cégek mozgékonysága bizonytalan helyzetet teremthet. Jelen pillanatban az ipari jellegû foglalkoztatók közül a helyi kis-és középvállalkozások biztosítanak helyben megélhetést a szolgáltatások mellett. A helyi üzemekben, vállalatokban közel 150 fõt foglalkoztatnak. A rendezési terv távlatában mindenképpen szükséges a helyi foglalkoztatás lehetõségeinek bõvítése, illetve ennek elõsegítése, hiszen ez a települési autonómiának is egyik fontos alappillére. www.ter-halo.hu - 11 -

Tér-Háló Kft.


2.2. Tényõ rövid története A jelenlegi település közigazgatási területén két falu létezett. Az községegyesítés 1934-ben történt, innentõl nevezzük Tényõfalu és Tényõhegy településeket Tényõnek. Az 1. ábra még a községegyesítés elõtti állapotokat ábrázolja. A település már az Árpád-korban az országban legkorábban alapított apátság, a Pannonhalmi Bencés Apátság földbirtokán feküdt. A település megnevezése számos alakban ismert (1200-as évek Soccuro, Socro; 1216 Tenen; 1240 Thuno,)2 A XIII. században a település lakossága 150 lakosra tehetõ. A faluban élõk elsõsorban fuvarosok, szõlõsgazdák és kádárok voltak.3 Tényõ a török idején többször is elpusztult. A falut a bencések telepítették újra 1714-ben, a letelepedõk adómentességet és szabadságot kaptak. A falu hamar virágzásnak indult és megkezdõdött a szõlõtelepítés.4 1753-ban épült meg a település katolikus Sarlós Boldogasszony temploma, a század végén pedig a falu iskolája. Tényõ-falu legismertebb pecsétje 1784-bõl származik. A kör alakú pecsét pecsétmezejében két össze nem kapcsolódó leveles szõlõindán lévõ szõlõfürtöket találhatunk. A pecsét felirata „ TINÖY” 5. Az 1800-as évek közepén épült a település evangélikus temploma. A templom Tényõ „Peré” részén található 6. A lakosság életének legmeghatározóbb tényezõje a település világhírû szõlõtermése volt. A burgundi szõlõ termesztése, illetve az abból készült bor adta a település lakosságának megélhetését. A század végén a filoxérajárvány elpustította a szõlõk jelentõs részét. A munka nélkül maradtak közül több, mint száz férfi 1890-ben kivándorolt Amerikába. A szõlõtermesztés azonban továbbra is meghatározó volt7. Tényõ-hegy minden tekintetben Tényõ-faluhoz tartozott. A kisközség területén voltak a tényõ-falui gazdák szõlõbirtokai. Azonban a település népessége a század elején meghaladta Tényõ-falu lakosságának számát. (Tényé-hegy 1079 lakos, Tényõ-falu 1045 fõ)8. Tényõ–hegy pecsétje (1823) kör alakú. Pecsétmezejében hármashalom középsõ vonulatába szúrt karó található, amelyre S alakba csavarodó indán öt szõlõfürtû tõke, illetve mellett szõlõmetszõ kés és ásó található. A pecsét felirat T–H–P – feltehetõleg T[ényõ]– H[egy]– P [ecsétje]– rövidítés található.9

2

Magyarország megyei kézikönyvei 849. o.

3


4


5

Községi és városi pecsétek… 107. o

6

Magyarország vármegyéi 63. o.

7


8


9

Községi és városi pecsétek… 108. o www.ter-halo.hu - 12 -

Tér-Háló Kft.


1. ábra:Tényõ és környéke az 1900-as évek elején A két világháború között jelentõs események történtek a falvak életében. 1934-ben egyesült a két falu, Tényõ néven. A nagyatádi féle földreform során több házhelyet és földet osztottak ki a parasztoknak. A település terménye elérte „karrierje” csúcsát, a burgundiból készített vörösbor 1936-ban aranyérmet nyert a párizsi világkiállításon 10. A település a II. világháborút harcok nélkül vészelte át. Az átvonuló katonaság, illetve az azt követõ beszolgáltatás azonban jelentõs veszteségeket okozott a településnek. Az 1945-ös földosztás után két évvel megalakították a helyi termelõszövetkezetet, amely az 1956-os forradalom hatására meg is szûnt. A forradalom után 1959-ben alakult meg a „Szabad Föld” Termelõszövetkezet, amely 1975-ben egyesült a Sokorópátkai TSZ-szel „Sokoróaljai” MGTSZ néven. 1977-tõl a község Sokorópátkával közös tanácsot alkotott egészen 1990-ig. A TSZ-ben a mezõgazdasági termelésen kívül csiszoló-, és lakatosüzem volt illetve egy ládagyár mûködött. A TSZ 1990-ben oszlott fel11.

2.3. Humán erõforrások 2.3.1. Lakosságszám vizsgálat 1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

Megye

253 698

269 434

283 844

310 029

325 118

344 521

360 965

Községek

177 155

186 595

192 719

201 105

204 381

212 610

222 225

76 543

82 839

91 125

108 924

120 737

131 911

138 740

1 826

2 002

2 156

2 124

2 130

2 147

2 146

Városok Tényõ

1941

1949

1960

1970

1980

1990

2001

Megye

378 306

363 702

390 887

403 860

430 246

427 488

435 256

Községek

222 072

219 677

221 242

211 360

201 937

191 227

190 769

Városok

156 234

144 025

169 645

192 500

228 309

236 261

244 487

10


11

Magyarország megyei kézikönyvei 850. o www.ter-halo.hu - 13 -

Tér-Háló Kft.


Tényõ

2 116

2 083

2 012

1 816

1 596

1 379

1 473

1. táblázat: Népességszám alakulása 1870-2001. Az 1. táblázat hosszú távú lakónépességi adatokat mutat be. Az adatok alapján látható, hogy a település lakosságszáma 1930 óta folyamatosan csökken. A lakosságszám csökkenése nem harmonizál a többi vizsgált csoport jellemzõivel: à A megye lakosságszáma folyamatosan növekszik. à A városok népességszáma szintén folyamatosan nõ. à Tényõ lakosságszámának növekedése teljesen azonos képet mutat a megye többi községével hiszen a települések népességszáma 1930-ig nõ, majd csökkenés jelentkezik, azonban az utolsó évtizedben növekedésnek indul. A hosszú távú lakosságszám vizsgálat alapján Tényõ negatív trenddel jellemezhetõ.

2.3.2. Lakónépesség, Népsûrûség A 2. táblázatban a rövid távú lakónépesség adatokat mutatjuk be. Látható, hogy a település népességszáma egyértelmûen lassan növekvõ trendet mutat be. Megfigyelhetõ, hogy mind a megyei községek lakónépességének száma, mind a hasonló népességkategóriájú települések növelték ugyanezen idõszak alatt népességüket. A népességszám növekedése jellemzõ mind a térségre, mind a településhálózati csoportra. Lakónépesség az év végén fõ 1996 1997 1998

1995

1999

2000*

2001

GYMS megye

425 823

425 470

424 836

424 205

423 684

423 684

435 256

GYMSM. köz.

190 245

189 809

189 500

189 317

189 206

189 206

190 769

Tényõ 1000-1999 tel.

1388

1389

1401

1403

1402

1402

1 473

67 336

66 384

67 288

67 316

68 578

68578

72048

0

0

29 803

29 763

29 773

30 596

31685

Tét-pannonhalmi KSH *év elején

1995 GYMS megye GYMSM. köz. Tényõ 1000-1999 tel. Tét-pannonhalmi KSH

Népsûrûség fõ/km2 1997 1998

1996

104,8

104,7

105

1999 104

2000

2001

104

103,53

106,45

56

55,9

55,8

55,7

55,7

55,37

56,21

52,62

52,65

53,11

53,18

53,15

53,15

55,84

60,3

60,5

60,2

60,2

61,7

61,67

62,33

0

0

56

56

56

55

57

2. táblázat: Lakónépesség és népsûrûség 1995-2001 A lakónépesség arányosítását az adott település, vagy településcsoportok területéhez viszonyítva, az egy négyzetkilométerre vetített népességszámmal jellemezzük. Tényõ népsûrûsége a viszonyított csoportokétól a következõképpen tér el: à A városi adatokat is tartalmazó megyei értékek jelentõsen eltérnek Tényõ adataitól. à A kistérségi és a megyei községi átlagnak a település népsûrûsége megfeleltethetõ, mindössze 1 fõvel marad el a kistérségi átlagtól. à A településhálózati kategóriától Tényõ jelentõsen elmarad. Ez kategórián belül magas lakónépesség számnak és az ehhez társuló kis területnek tudható be. A település népsûrûsége a területi adottságoknak megfelel, a településhálózati kategórián belül alacsony, ami negatív jellemzõnek tekinthetõ.

2.3.3. Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás


Tér-Háló Kft.


1995

Élveszületés fõ 1997 1998

1996

1999

2000

2001

Átlagosan

GYMS megye

4 498,0

4 085,0

3 908,0

3 775,0

3 686,0

3 831,0

3 949,0

3 961,7

GYMSM. köz.

2 051,0

1 906,0

1 738,0

1 768,0

1 606,0

1 658,0

1 700,0

1 775,3

15,0

17,0

14,0

7,0

7,0

11,0

22,0

13,3

Tényõ

1995

Élveszületés /1000 fõ 1997 1998 1999

1996

2000

2001

95-01

GYMS megye

10,6

9,6

9,2

8,9

8,7

9,1

9,1

9,0

GYMSM. köz.

10,8

10,0

9,2

9,3

8,5

8,8

8,9

8,9

Tényõ

10,8

12,2

10,0

5,0

5,0

7,8

14,9

8,6

1000-1999 tel.

11,2

10,4

8,8

9,1

8,6

8,5

8,8

8,8

-

-

9,4

9,0

8,2

8,5

9,1

8,8

Tét-pannonhalmi KSH

3. táblázat: Élveszületések száma és aránya 1995-2001 Az élveszületések száma a 3. táblázatban követhetõ nyomon. A táblázat bemutatja az évenkénti születések számát, illetve a bemutatott idõszak átlagos évi születésszámát. Tényõn a születések száma jelentõsen ingadozott. A vizsgált idõszakban átlagosan évente tizenhárom gyermek született. Az ezer fõre vetített születési számok szerint –két év kivételével– a település a vizsgált kategóriákhoz képest rosszabb mutatókkal rendelkezik. Az átlag tekintetében a település mutatószáma a 2001-es kiugróan magas születésszámnak köszönhetõen megfelel a többi kategória átlagának. A születések számát tekintve Tényõ mutatói pozitívnak tekinthetõek.

1995

1996

Halálozás fõ 1997 1998

1999

2000

2001

Átlagosan

GYMS megye

5 466,0

5 403,0

5 183,0

5 345,0

5 381,0

5 170,0

4 984,0

5 276,0

GYMSM. köz.

2 051,0

2 710,0

2 573,0

2 682,0

2 638,0

2 529,0

2 442,0

2 517,9

20,0

31,0

23,0

20,0

10,0

22,0

19,0

20,7

Tényõ

1995

1996

Halálozás /1000 fõ 1997 1998 1999

2000

2001

95-01

GYMS megye

12,8

12,7

12,2

12,6

12,7

12,2

11,5

12,2

GYMSM. köz.

10,8

14,3

13,6

14,2

13,9

13,3

12,8

13,6

Tényõ

14,4

22,3

16,4

14,3

7,1

15,7

12,9

13,3

1000-1999 tel.

14,9

13,5

13,5

13,4

12,9

12,4

12,2

12,9

0,0

0,0

13,9

14,9

13,6

13,6

13,6

13,9


4. táblázat: Halálozások száma és aránya 1995-2001 A halálozások szempontjából (4. táblázat) átlagosan 20 fõvel csökkent évente Tényõ lakónépessége. A halálozások alapján az ezer lakosra vetített mutatók szerint Tényõ: à A statisztikai kistérség adatai és a Tényõi jellemzõk megegyezõk. à A legrosszabb jellemzõkkel a statisztikai kistérség rendelkezik, ennél a település 0,6 ‰ -kel jobb. à A megyei átlag 1,1‰ -kel a településcsoport átlaga mindössze 0,4‰ -kel jobb mint a Tényõi átlag. A halálozások tekintetében a település adatai nem mutatnak jelentõs eltérést a megyei trendektõl, rosszabbak az 10001999 fõs településcsoport átlagánál. Természetes szaporodás illetve fogyás 1996 1997 1998 1999 2000

1995 GYMS megye

2001

Átlagosan

-968

-1 319

-1 275

-1 570

-1 694

-1 339

-1 035

-1 314,3

GYMSM. köz.

0

-804

-835

-914

-1 032

-871

-742

-742,6

Tényõ

-5

-14

-9

-13

-3

-11

3

-7,4

Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 fõre www.ter-halo.hu - 15 -

Tér-Háló Kft.


1995 GYMS megye

1996

-2,3

1997

1998

1999

2000

2001

95-01

-3,1

-3,0

-3,7

-4,0

-3,2

-2,4

-3,3

GYMSM. köz.

0,0

-4,2

-4,4

-4,8

-5,5

-4,6

-3,9

-4,6

Tényõ

-3,6

-10,1

-6,4

-9,3

-2,1

-7,8

2,0

-4,7

1000-1999 tel.

-3,7

-3,1

-4,7

-4,3

-4,3

-3,9

-3,4

-4,1


0,0

0,0

-4,5

-5,9

-5,4

-5,1

-4,5

-5,1

5. táblázat: Természetes szaporodás száma és aránya 1995-2001 A természetes szaporodás (5. táblázat) a halálozások és a születések számának különbsége. A vizsgált hét év alatt Tényõ évente átlagosan 7,4 fõt veszített. Ez a negatív érték a magyarországi trendnek megfelelõen az összes vizsgált csoportnál megjelenik. Az ezer lakosra vetített adatok alapján ez a második legrosszabb adat, csak a statisztikai kistérség adatainál jobb A természetes szaporodás alapján az ezer lakosra vetített mutatók szerint Tényõ: à Rosszabb jellemzõkkel írható le, mint a megyei és a megyei községi átlag. Az átlagtól való eltérés évente ezer lakosra vetítve 1 fõ. à A Tényõi adatokat csak a kistérség adatai haladják meg. à Az utolsó vizsgált évben egyedül Tényõ rendelkezik pozitív természetes szaporodással. A természetes szaporodás tekintetében a település adatai hasonlóak a térség és a településhálózati kategóriához, de jelentõsen elmaradnak a megyei átlagtól. Vándorlási egyenleg fõ 1997 1998 1999

1996

2000

2001

Átlagosan

GYMS megye

936

637

891

1 186

949

1 190

964,8

GYMSM. köz.

368

526

731

921

1 207

1 290

840,5

15

21

15

2

25

38

19,3

Tényõ

Vándorlási egyenleg /1000 fõ 1996 GYMS megye GYMSM. köz. Tényõ

1997 2,2

1998 1,5

1999

2000

2,1

2,8

2001 2,2

96-01 2,7

2,5

1,9

2,8

3,9

4,9

6,4

6,8

5,5

10,8

15,1

10,7

1,4

17,8

27,1

14,3

1000-1999 tel.

4,0

3,3

4,7

8,2

5,3

8,7

6,7


0,0

-1,3

4,6

5,7

4,5

13,6

7,1

6. táblázat: Vándorlások száma és aránya 1996-2001 A népességmozgalmi adatok másik típusát, a vándorlásokat a 6. táblázat mutatja be. A vándorlások évenkénti megoszlásában jelentõs ingadozások találhatók. A településrõl a vizsgált idõszakban évente átlagosan 4,7 fõ telepedett le a községben. A település ezer fõre vetített vándorlási egyenlegén látható, hogy a legjobb az összes vizsgált mutató közül.

2.3.4. Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis Tényõn 2003-ban 1484 fõ él. A lakosság fõ korcsoportonkénti jellemzõi a következõk: à 0-14 évesek korcsoportja: Összesen 173 fõ, a lakosság 11,6%-a. A korcsoporton belül a 10-14 évesek képviseltetik magukat magasabb számban. à 15-40 évesek korcsoportja: Összesen 462 fõ, a lakosság 31,1%-a. Kiugró értékekkel rendelkezik a 14-20, illetve a 30 és 40 év közöttiek csoportja. Ebben a csoportban a 30 évesek korosztály a szociálpolitikai intézkedések –GYES, GYED bevezetése – miatt magasabb számban vannak jelen. www.ter-halo.hu - 16 -

Tér-Háló Kft.


à 41-60 évesek korcsoportja: Összesen 494 fõ, a lakosság 33,3%-a. Jelentõs csökkenés figyelhetõ meg a középkorú, 44-46 éves férfiak csoportjában. Ez a csoport Magyarországon általánosan alacsonyabb számban található meg. A középkorú férfiak csoportja az egészségtelen életmód miatt nagyobb arányban halálozik, mint a hasonló korú nõk csoportja. Az 52-56 éves korcsoport nagyobb aránya szintén az egész országban megfigyelhetõ. Az 50-es évek elején születtek a diktatórikus népességszabályozás –„Ratkó” gyerekek – miatt nagyobb arányban képviseltetik magukat. à 61 évnél idõsebbek korcsoportja: Összesen 355 fõ, a lakosság 23,9%-a. Folyamatos nõtöbblet figyelhetõ meg ebben a csoportban. Kisebb-nagyobb ingadozásokkal a korcsoportok népességszáma folyamatosan csökken. à A 2. ábrán mutatjuk be a korcsoportok megoszlását vonallal elválasztva különbözõ csoportokat. à A lakosság többsége –56%– nõ. a nõtöbblet a 20, illetve 38-40 évesektõl eltekintve minden korcsoportban tapasztalható. Ez a jelenség szintén általánosan megfigyelhetõ, nem kizárólag Tényõre korlátozódik.

2. ábra: Nemek aránya korcsoportonként 2003. A vándorlási adatokból látszódott, hogy 2000, illetve 2001-ben kiugróan magas volt a beköltözõk száma. Feltételezhetõ, hogy a hatvannál több beköltözõ a teleknyitásoknak köszönhetõen családokkal gyarapította a falu lakosságát. A beköltözõ családok elsõsorban a 36-40 évesek (szülõk), illetve a gyermekek korcsoportját növelte. A település öregedési indexe jelenleg rossznak mondható. A hatvan év felettiek korcsoportja duplája a fiatal korcsoportnak.

X= 60 év felettiek száma: 355 fõ Y= 14 év alattiak száma: 173 fõ Ζ= Öregedési index: =

Y 173 ×100 = ×100 =0,48 X 355

Az öregedési index értéke azonban várhatóan javulni fog, amennyiben folytatódik a betelepülés. A betelepüléssel a fiatalok aránya nõni fog. A továbbiakban megpróbáljuk megbecsülni a húsz év múlva várható népességnagyságot, a becslés azonban csak megközelítõ trendeket mutathat.


Tér-Háló Kft.


Várható halálozás 20 év alatt:

Szülõképes korú nõk:

~147 fõ

Férfiak:

~200 fõ

Születendõ gyermekek száma:

Nõk:

~350 fõ

1,3 gyermek esetén:

~190 fõ

Összesen:

~550 fõ


~220 fõ

Vizsgált idõszak (1995-2001) halálozása húsz évre

~440 fõ


~295 fõ


~340 fõ

vetítve

Várható lakónépesség 20 év múlva:

Különbség a jelenlegi állapothoz képest:


~1190-1090 fõ

~ – 290 - 390 fõ


~1220-1130 fõ

~ –260 – 360fõ


~1300-1200 fõ

~ –180 -280 fõ


~1350-1250 fõ

~ –130 - 230 fõ

A népességbecslés csak a település saját tartalékait, tehát a természetes szaporodást tudja figyelembe venni. A természetes szaporodás alapján a település nem tudja tartani a jelenlegi népességszámát, hiszen többen halnak meg, mint ahányan születnek. Természetesen a vándorlási pozitívum jelentõsen változtathat mind a népességszám, mind a természetes szaporodás értékein. Tényõn várhatóan jelenleg indul meg a bevándorlási hullám, amely alapvetõen változtathatja meg a település jövõjét. Amennyiben a jelenlegi betelepülési létszám figyelhetõ meg akkor az elkövetkezendõ 10 évben minimum 200 fõvel fog növekedni a beköltözõk száma. Amennyiben az elmúlt két év adatait vesszük figyelembe akkor 300 fõvel szaporodik a település. A fentieket figyelembe véve a településrendezési terv elkészítése során Tényõ esetében 1 900 – 2 000 fõs maximális lakosságszámmal számolunk 20 éves idõtávon belül.

2.4. Gazdasági bázis 2.4.1. Foglalkoztatási mutatók Összesen Összesen

Nõ

Férfi

Foglalkoztatott

Inaktív keresõ

Munkanélküli

Eltartott

1 428

552

27

475

374

100,00%

38,66%

1,89%

33,26%

26,19%

726

230

9

293

194

100,00%

31,68%

1,24%

40,36%

26,72%

702

322

18

182

180

100,00%

45,87%

2,56%

25,93%

25,64%

7. táblázat:Tényõ foglalkoztatási mutatói 2001 A népszámlálási adatok szerint 552 fõ foglalkoztatott és a településen, amely a népesség 38,7 %-át teszi ki. Az inaktív keresõk száma 475 fõ 12 . 2001-ben a településen 27 munkanélkülit tartottak számon, amely a lakosság mintegy 1,9%-át teszi ki. A településen a munkanélküliségi ráta 13 2,6% volt 2001-ben. Az önkormányzat adatközlése szerint a munkanélküliek száma a településen csökkent, jelenleg 10 fõ.

12

A kategóriába beletartoznak a 14-60 év közötti nem foglalkoztatottak, tehát GYES-en, GYED-en lévõk, katonák, börtönviseltek és tanulók, valamint a

munkával nem rendelkezõ, munkanélküli állományban nem szereplõ, vagy 180 napon túli munkanélküliek. 13

A munkanélküliek aránya a munkaképes korúakon (14-60 év közötti népesség) belül www.ter-halo.hu - 18 -

Tér-Háló Kft.


A foglalkoztatottakon belül a férfiak aránya 15%-kal magasabb, viszont a munkanélküliek száma a nemen belül duplája a nõk csoportjának. Az inaktív keresõkön belül a nõk aránya 15%-kal nagyobb. iparmezõlegalább ban, szolérettségigazda15–29 30–49 50–X középiskoépítõ- gáltatá együtt férfi nõ nél alaságba lai érettséiparsban csonyabb n gi ban éves Összesen

Helyben

foglalkoztatott

552

322

230

148

318

86

351

201

45

225

282

100,00%

58,33%

41,6%

26,8%

57,6%

15,6%

63,6%

36,4%

8,2%

40,8%

51,1%

159

81

78

28

100

31

93

66

31

34

94

100,00%

50,94%

49,1%

17,61%

62,89%

19,50%

58,49%

41,51%

19,50%

21,38%

59,12%

393

241

152

120

218

55

258

135

14

191

188

100,00%

61,32%

38,68%

30,53%

55,47%

13,99%

65,65%

34,35%

3,56%

48,60%

47,84%

dolgozók 28,8% Más településre eljárók 71,2%

8. táblázat:A helyben foglalkoztatottak és az ingázók adatai. 2001 A település aktív népességének 71%-a más településen dolgozik. Helyben 159 fõ talál megélhetést. A helyben foglalkoztatottak döntõ többsége egyéni vállalkozó. Jelentõs részük társas vállalkozásban, illetve annak munkavállalójaként keresi kenyerét. Jelentõs foglalkoztató a helyi önkormányzat. Az önkormányzat által fenntartott intézmények összesen 35 fõt foglalkoztatnak. Ezzel a legnagyobb foglalkoztató szerepét tölti be az intézmény. Foglalkoztatók Társas vállalkozások összesen: Egyéni vállalkozók összesen:: Polgármesteri Hivatal:

Foglalkoztatottak száma ~ 42 fõ ~ 72 fõ 10 fõ

Óvoda: Általános Iskola: Önkormányzati Intézmények összesen: Mindösszesen:

10 fõ 15 fõ 35 fõ ~ 149 fõ

9. táblázat:Tényõ legnagyobb foglalkoztatói és a foglalkoztatottak száma 2003.14 A foglalkoztatottak többsége férfi. 27%-uk 15 és 29 év, 57%-uk 30-49 év közötti, 16%-uk 50 év feletti korú. Kétharmaduk nem rendelkezi érettségivel. Több, mint felük a szolgáltatásban, 40%-uk az iparban és 8%-uk a mezõgazdaságban dolgozik. A helyben foglalkoztatottak közül egyenlõ arányban találhatók a férfiak és a nõk. Döntõ többségük középkorú. Mintegy 60%-uk érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Az iparban és a mezõgazdaságban egyenlõ ~20% – ~20% arányban foglalkoztatottak, azonban a meghatározó foglalkoztatási forma a településen a szolgáltatás. A más településeken foglalkoztatottak döntõ többsége középkorú. Végzettségüket tekintve kétharmaduk érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Jelentõs arányban dolgoznak az iparban és a szolgáltatatásban. A Hiba! A hivatkozási forrás nem található. a Tényõn bejelentett társas vállalkozások foglalkoztatási jellemzõit mutatja be. Az ábrán látható, hogy a cégek mintegy egyötöde (5 db) mellékállásban mûködik, tehát valós foglalkoztatási értéke nincs. Az önfoglalkoztató cégek az egynegyedét (25%) adják a struktúrának, ez a legtöbb (6) ilyen jellegû cég. 14

Önkormányzati adatközlés www.ter-halo.hu - 19 -

Tér-Háló Kft.


4 db két fõt és 8 db 3-4 fõt képviseltetõ cég mûködik Tényõn, 1 cég adatai ismeretlenek. Ezek alapján elmondható, hogy jelentõs foglalkoztató a településen nem mûködik.

3. ábra: A Tényõn bejegyzett cégek foglalkoztatatási jellemzõi 2003 15

2.4.2. Gazdasági szervezetek Egy település életét jelentõs mértékben határozzák meg a helyi gazdasági szereplõk, amelyek munkahelyeket biztosítanak és a helyi adottságoktól függõen az önkormányzat fenntartásához is hozzájárulnak. A 2001-es évben a statisztikai adatok szerint Tényõn 94 mûködõ vállalkozás mûködött. A vállalkozások száma folyamatosan növekvõ trendet mutat az elmúlt évek során. A növekedés átlagos mértéke ~5 vállalkozás évente. Miközben a vizsgált csoportok mindegyikénél is a vállalkozások számának növekedését lehet nyomon követni átlagosan 20% körüli emelkedés figyelhetõ meg, addig Tényõn az 1996-os 40 vállalkozás mindössze 12%-kal növekedett (8. táblázat). Mûködõ vállalkozások száma db 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye

29 911

30 831

33 324

34 723

37 428

38 150

GYMSM. köz.

9 059

9 440

9 908

10 244

10 997

11 031

67

84

84

87

99

94

3 225

3 472

3 598

3 730

4 001

4 207

0

1 350

1 425

1 504

1 631

1 674

Tényõ 1000-1999 tel. Tét-pannonhalmi KSH

Mûködõ vállalkozások számának változása (1997=100%) 1997 1998 1999

2000

2001

GYMS megye

100%

108%

113%

121%

124%

GYMSM. köz.

100%

105%

109%

116%

117%

Tényõ

100%

100%

104%

118%

112%

1000-1999 tel.

100%

104%

107%

115%

121%


100%

106%

111%

121%

124%

1996

Mûködõ vállalkozások ezer lakosra 1997 1998 1999

2000

2001

GYMS megye

70,3

72,6

78,6

82,0

88,4

87,6

GYMSM. köz.

47,7

49,8

52,3

54,1

58,0

57,8

Tényõ

48,2

60,0

59,9

62,1

70,6

63,8

1000-1999 tel.

48,6

51,6

53,5

54,4

58,3

58,4

0,0

45,3

47,9

50,5

53,3

52,8


10. táblázat: Mûködõ vállalkozások 1996-2001.

15 Forrás: Önkormányzati adatközlés www.ter-halo.hu - 20 -

Tér-Háló Kft.


Az ezer lakosra vetített mûködõ vállalkozások aránya a városokat is magába foglaló megyei átlag kivételével a legmagasabb. Ebbõl a szempontból Tényõ kiemelkedik a hasonló népességkategóriájú települések körébõl. Tényõ mûködõ vállalkozásainak száma folyamatosan a vizsgált kategóriák adatait meghaladó mértékben növekedett az elmúlt évek során, mindössze 2001-ben tapasztalható némi visszaesés. A mûködõ vállalkozásokon belül két kategóriát különböztetünk meg. Az elsõ bemutatott csoport a társas vállalkozások csoportja (9. táblázat) Társas vállalkozások száma db 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye

8 448

9 459

11 458

12 130

13 096

13 733

GYMSM. köz.

1 679

1 908

2 186

2 437

2 725

2 865


13

14

15

19

21

22

603

788

836

954

1 055

1 183

0

256

283

334

368

389

Társas vállalkozások számának változása (1997=100%) 1997 1998 1999

2000

2001

GYMS megye

100%

121%

128%

138%

145%

GYMSM. köz.

100%

115%

128%

143%

150%

Tényõ

100%

107%

136%

150%

157%

1000-1999 tel.

100%

106%

121%

134%

150%


100%

111%

130%

144%

152%

1996

Társas vállalkozások ezer lakosra 1997 1998 1999

2000

2001

GYMS megye

19,9

22,3

27,0

28,6

30,9

31,6

GYMSM. köz.

8,8

10,1

11,5

12,9

14,4

15,0

Tényõ

9,4

10,0

10,7

13,6

15,0

14,9

1000-1999 tel.

9,1

11,7

12,4

13,9

15,4

16,4

8,6

9,5

11,2

12,0

12,3


11. táblázat: Társas vállalkozások 1996-2001. A társas vállalkozások általában magasabb tõke felhalmozására alkalmasak. Ebbe a csoportba tartoznak a betéti és a korlátolt felelõsségû, valamint a részvénytársaságok és szövetkezetek. 2001-ben 22 társas vállalkozás mûködött a településen. A növekedésük 1996-tól számítva jelentõs, a számuk kilenccel emelkedett. Az emelkedés arányát tekintve a legmagasabb –157%– a vizsgált kategóriákat nézve. Az ezer lakosra vetített mutatók alapján mindössze a statisztikai kistérség adatait utasítja maga mögé. A település életében meghatározó társas vállalkozások jelenléte kiemelkedõ mind a környezet, mind a településkategóriát vizsgálva. Az egyéni vállalkozók a település vállalkozói kedvét is mutatja, hiszen ennek a formának az elindításához viszonylag alacsony „bürokratikus ellenállást” kell leküzdeni, illetve csekély anyagi ráfordítást igényel. Ugyanakkor az egyéni vállalkozók sok esetben kényszervállalkozókat jelentenek. Az 1996-os év tekintetében az egyéni vállalkozók jelenléte az ezrelékes adatok tekintetében a legalacsonyabb volt. Ehhez képest számuk a vizsgált hét év alatt mindössze 3%-kal emelkedett. Az emelkedés aránya elmarad az összes vizsgált kategória mögött. 2001-ben a településen 72 vállalkozó volt jelen. Ez a szám meghaladja minden vizsgált kategória az ezrelékes mutatóit – kivéve a városokat is magában foglaló megyei adatokat - (10. táblázat). Egyéni vállalkozók 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye

21 463

21 372

21 866

22 593

24 332

24 417

GYMSM. köz.

7 380

7 532

7 722

7 807

8 272

8 166

54

70

69

68

78

72

Tényõ


Tér-Háló Kft.


1000-1999 tel. Tét-pannonhalmi KSH

2 622

2 684

2 762

3 730

2 946

3 024

0

1 094

1 142

1 170

1 263

1 285

Egyéni vállalkozók számának változása (1997=00%) 1997 1998 1999

2000

2001

GYMS megye

100%

102%

106%

114%

114%

GYMSM. köz.

100%

103%

104%

110%

108%

Tényõ

100%

99%

97%

111%

103%

1000-1999 tel.

100%

103%

139%

110%

113%


100%

104%

107%

115%

117%

Egyéni vállalkozók ezer lakosra GYMS megye

50,4

50,3

51,5

53,3

57,4

56,1

GYMSM. köz.

38,9

39,7

40,8

41,3

43,7

42,8

Tényõ

38,9

50,0

49,2

48,5

55,6

48,9

1000-1999 tel.

39,5

39,9

41,0

54,4

43,0

42,0

0,0

36,7

38,4

39,3

41,3

40,6


12. táblázat: Egyéni vállalkozók 1996-2001. Elmondható, hogy a település a vizsgált idõszakban jelentõsen növelte vállalkozói számát, azt pozitív irányban strukturálva át stabilizálva a település gazdasági helyzetét. A kereskedelmi intézmények jelenléte a település lakossági ellátottság fontos elemei. Ezenkívül a gazdasági szereplõk jelentõs része is az ellátást biztosító vállalkozók közül kerül ki. A helyi ellátás fontosságát senki sem vitatja, azonban a helyi ellátást végzõ kereskedõk nem képesek versenyezni a gyõri „diszkontáruházak” áraival és kínálatával. Kiskereskedelmi boltok összesen 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye

6 847

7 175

6 258

6 937

7 308

7 511

7 576

GYMSM. köz.

2 439

2 341

2 194

2 238

2 231

2 172

2 063

21

19

16

17

17

18

18

766

779

744

750

753

731

738

0

0

328

331

334

280

334


Kiskereskedelmi boltok összesen 1000 lakosra 1995 1996 1997 1998 1999

2000

2001

GYMS megye

16,1

16,9

14,7

16,4

17,3

17,7

17,4

GYMSM. köz.

12,8

12,3

11,6

11,8

11,8

11,5

10,8

Tényõ

15,1

13,7

11,4

12,1

12,1

12,8

12,2

1000-1999 tel.

11,4

11,7

11,1

11,1

11,0

10,7

10,2

0,0

0,0

11,0

11,1

11,2

9,2

10,5


13. táblázat: Kiskereskedelmi boltok 1995-2001 Egy településen a kereskedelmi létesítmények két jelentõs feladatot töltenek be. Egyrészt mint vállalkozások a település gazdasági életétben meghatározó tényezõk. Másrészt a település lakosságának kényelemérzetét növelik, az alapellátás egyik fontos elemeként. A statisztikai adatok alapján a településen 2001-ben 18 kiskereskedelmi egység volt jelen (11. táblázat). A boltok száma a vizsgált idõszakban stabil volt. Az ezer lakosra vetített érték viszont a legjobb az összes vizsgált kategóriához képest, kivéve a megyei átlagot. A településen a kiskereskedelmi boltok száma ugyan növekedett, de ez csak a meglévõ hiányosságokat pótolta.

1995

Élelmiszerboltok száma 1996 1997 1998 www.ter-halo.hu - 22 -

1999

2000

2001

Tér-Háló Kft.


GYMS megye

2 214

2 189

1 954

2 185

1 765

1 732

1 706

GYMSM. köz.

1 010

972

909

965

850

843

797

10

9

9

9

7

7

7

320

317

300

308

281

278

277

0

0

134

143

126

9

124


Élelmiszerboltok 1000 lakosra 1996 1997 1998

1995

1999

2000

2001

GYMS megye

5,2

5,1

4,6

5,2

4,2

4,1

3,9

GYMSM. köz.

5,3

5,1

4,8

5,1

4,5

4,5

4,2

Tényõ

7,2

6,5

6,4

6,4

5,0

5,0

4,8

1000-1999 tel.

4,8

4,8

4,5

4,6

4,1

4,1

3,8


0,0

0,0

4,5

4,8

4,2

0,3

3,9

14. táblázat: Élelmiszerboltok 1995-2001 Az élelmiszerboltok tekintetében a 2001. évben 7 mûködött a településen (12. táblázat). Ez a szám 1995-tõl folyamatos csökkenés eredménye. Tényõn a kiskereskedelmi egységek döntõ többsége élelmiszerbolt. Az ezer fõre vetített adatok alapján az élelmiszerboltok aránya a legmagasabb. A településen az élelmiszerboltok aránya csökkent. Vendéglátóhelyek száma 1996 1997 1998

1995

1999

2000

2001

GYMS megye

2 337

2 445

2 072

2 275

2 405

2 478

2 565

GYMSM. köz.

970

947

898

934

962

967

974


2

2

3

3

4

4

3

329

319

314

324

352

350

380

0

108

112

114

117

123

0

Vendéglátóhelyek száma 1000 lakosra 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

GYMS megye

5,5

5,8

4,9

5,4

5,7

5,9

5,9

GYMSM. köz.

5,1

5,0

4,7

4,9

5,1

5,1

5,1

Tényõ

1,4

1,4

2,1

2,1

2,9

2,9

2,0

1000-1999 tel.

4,9

4,8

4,7

4,8

5,1

5,1

5,3


0,0

0,0

3,6

3,8

3,8

3,8

3,9

15. táblázat: Vendéglátóhelyek 1995-2001. A vendéglátóhelyek száma kisebb emelkedés majd csökkenés után érte el a jelenlegi szintet. 2001-ben a statisztikai adatok szerint 3 vendéglátó-ipari egység mûködött a településen. Az ezer lakosra vetítve ez a szám a legalacsonyabb. A vendéglátó-ipari egységek száma a jelentõs lakónépesség emelkedés ellenére csökkent, arányuk alacsony.


Tér-Háló Kft.


2.5. A táji környezet adottságai 16 2.5.1. Elhelyezkedés Tényõ a Dunántúli középhegység (nagytáj) Bakonyvidék mezotáján Pannonhalmi- dombság kistáján fekszik. A kistáj Gyõr-Moson-Sopron és Veszprém megye területén fekszik. A kistáj területe mintegy 300 km2 .A Pannonhalmi dombság (Sokoró) három vonulatát (Pannonhalmi-. Ravazd - Ménfõcsanaki -, és Gyõrszemerei dombság) két nagyobb völgy osztja fel. A település a dombvidék középsõ vonulatának nyugati részén illetve a településrõl elnevezett Tényõi-völgy keleti peremén található, amely a kistáj egyik legértékesebb mezõgazdasági területe 17.

2.5.2. Domborzati, földtani adottságok A település domborzati adottságait a következõkkel lehet jellemezni: A település a dombság középsõ, un. Csanak vonulatán, illetve annak negyedidõszaki hordalékkúpján fekszik. Maga a dombvonulat laza pannóniai és negyedidõszaki üledékekbõl épült fel. Az átlagos összetétele a dombságnak a pannóniai agyag és homok (13,3%), pliocén (1,2%) és pleisztocén folyóvízi kavics és homok (6,7%), valamint lejtõs, szoliflukciós üledék, homokos lösz (72,6%). A felsoroltakból következõen a domborzati mikrokép változatos, eróziós és deráziós völgyek sûrû hálózata alkotja. A területen nagy az építõanyag (homok) elõfordulása. Meggondolatlan bányászata jelentõs veszélyeket hordoz magában, gyorsan alakulhatnak ki völgyek és csuszamlások. Utóbbiak fõleg a löszös partfalakon, mélyutakban jelentkezhetnek.

2.5.3. Éghajlat A település éghajlata a domborzati viszonyok következtében mozaikos. Általánosságban elmondható, hogy jellegét tekintve a község a Dunántúli-hegyvidék éghajlati területéhez tartozik. Jellegét tekintve mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. Az évi középhõmérséklet + 9 °C körüli érték, a napsütéses órák száma 1800-1900 óra/év. A 10 C°-on felüli középhõmérsékletû napok száma 183-185 nap. A legmelegebb nyári napok középhõmérséklete 33,0 – 33,5 C°. A leghidegebb téli napok középhõmérséklete -16 C°. Csapadék évente mintegy 650 mm esik. Átlagosan 40 napon át borítja hó a talajt, maximálisan 20-30 cm vastagsággal. Az uralkodó szélirány ÉNy-i, átlagos szélsebesség 3 m/s fölötti.

2.5.4. Vízrajz A település a Duna vízgyûjtõ területéhez tartozik, a lehulló csapadékot a Csuki-ér és a Bakony-ér vezeti le. A Sokoróalji-Bakonyér 27 km hosszú, vízgyûjtõterülete 351 km2. A legnagyobb vízmennyiség tavasszal várható, de lehetséges az õszi kiszáradás is. A talajvíz és a rétegvíz mennyisége és az artézi kutak száma kevés18. A 80-as évek elején a tényõi termelõszövetkezet jelentõs meliorizációs programot hajtott végre, sajnos az utóbbi 10 évben a rendszer elemeinek karbantartását nem végezték el, így a belvíz és annak veszélye erõsödött. Összefüggõ talajvíz csak a domblábak aljainál figyelhetõ meg, a talpakon 2-4 m, a lejtõkön 4-6 m mélységre található. Kémiai szempontból a talajvíz kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos, keménysége nagy, 25-30 nk° közötti, a szulfáttartalom 60-300 mg/l közötti.

2.5.5. Természetes növényzet, Talaj A kistáj természetes növényzetére az átmenetiség a jellemzõ, ugyanis a terület két flórajárás, a Bakonyi-Vértesi (Vesprimense) és a kisalföldi (Arrabonicum) határa mentén fekszik. A település természetes növényzete a cseres-tölgyes erdõ volt. Tömegesen elõfordulhatnak a lágyszárúak közül a csenkeszfélék, a bükköny, a permizsfélék, a sásfélék. A forráslápokon megtalálható a vidrafû, a lápi sás és a fehér zászpa. Jelenleg a község területen döntõ többségben kultúrnövényzet és telepített erdõk találhatók az erdõgazdaságilag mûvelt eredeti növényzet mellett. A megtalálható fafajok: kocsánytalan tölgy, csertölgy, erdei fenyõ és az akác. Elszórtan vadcseresznye és magányos diófák is megtalálhatók, közvetlenül a lakott területek mellett. Az erdészetileg kezelt terüle16 A fejezet Magyarország kistájainak katasztere i. alapján készült 17

A térségfejlesztés. 3. o.

18

A térségfejlesztés. 3. o. www.ter-halo.hu - 24 -

Tér-Háló Kft.


teken zömmel fiatalkorú keménylombos erdõk találhatók. Az erdõk átlagos folyónövedéke 4,0 – 4,5 m3/ha. A mezõgazdaságilag termesztett növények közül a búza, a kukorica, a cukorrépa, a silókukorica valamint a zöldpaprika a jelentõsebb. A település közigazgatási területén a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet részei találhatóak. A tájvédelmi körzet gazdagnak mondható a vadállomány tekintetében, jellemzõ fajok: vaddisznó, borz, szarvas, a védett fajok közül: vadmacska, holló, gyurgyalag, valamint a rovarvilág számos egyede. A tájvédelmi körzet élõvilágát a Csanaki vonulaton keresztülvezetõ erdei tanösvény mutatja be.


Tér-Háló Kft.


2.6. Környezetvédelem, természetvédelmi területek 2.6.1. A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet 7100 hektár területen 1992-ben létesült. Két súlypontos része a Pannonhalmi dombság és a Kisalföldi meszes homokpuszták. Ezen kívül a TK-t két további védett vizes élõhely (Erebe-szigetek és a Holt-Rába környéke) gazdagítják. Tényõ területét a Pannonhalmi dombság erdõ érintik, ez a természeti terület Gyõrtõl a Bakony felé, utóbbinak nyúlványaiként három egymással közel párhuzamos, ÉNY–DK irányú, egymástól mély eróziós völgyekkel elválasztott dombsor húzódik: Szemere, Csanak (ezen a helyezkedik Tényõ is) és Pannonhalma. Közülük a tájra a környezeténél 150 méterrel magasabb, szigetszerûen kiemelkedõ Szent Márton-hegye – vagy ahogyan ezt Kazinczy Ferencnek Guzmics Izidor apátnál, neves költõnél tett látogatása óta nevezzük – Pannonhalma nyomja rá legerõsebben bélyegét, ormán a bencések fõmonostorával, a magyar mûvelõdéstörténet õsi, ezeréves bölcsõjével. Errõl kapta az egész dombság és maga a Tájvédelmi Körzet is a nevét. A dombság a TK legnagyobb (2471 ha) összefüggõ egysége, amely a Pannon-beltenger üledékeibõl, agyagból és homokból, pliocén és pleisztocén középhegységi eredetû kavicsból áll, helyenként változó vastagságban települt lösszel takarva. A lösszel borított és ma már fátlanná vált területeken a lezúduló esõzések meredekfalú, néha 10–15 m mély vízmosásokat, ún. “horgokat” (pl. Ravazdnál) hoztak létre, (legnagyobb a nyúli “Szurdik”), alján oldalakba vájt pincesorokkal és “barlanglakásokkal”. A táj azonban a záporoktól eltekintve vízben szegény, a kisebb erek sem nagy vízhozamúak és éghajlatilag a Kisalföldhöz áll közelebb, míg barna erdõtalajai és maradvány erdõfoltjai inkább a Bakonnyal rokonítják. Errõl tanúskodnak a még meglévõ cseres-kocsánytalan tölgyesek és a talán egykor volt tatárjuharos lösztölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum), amelynek helyét ma már telepített akácosok, erdei- és feketefenyves foltok – köztük az igen szép Écs fölötti erdei fenyves – foglalták el, szõlõskertekkel vegyesen. A dombság erdõs, fõként cserestölgyes (Quercetum petraeae-cerris) múltjáról a gazdag növényvilág árulkodik. Az innen ismert közel ezer virágos növényfaj közül sok védett. Ilyen a tavasz beköszöntésével mindenütt sárgálló tavaszi hérics (Adonis vernalis), a szigetszerû foltokban elõforduló törpe nõszirom (Iris pumila) és a lila kelyhû leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), valamint a hófehérleplû erdei szellõrózsa (Anemone sylvestris), a nedves élõhelyeken nyíló kék csillagvirággal (Scilla vindobonensis). Már késõbb nyílik a kõrislevelû ezerjófû (Dictamnus albus), májusban pedig a kosborfélék közül a bíboros- (Orchis purpurea), a tarka- (O. tridendata), az agár- (O. morio) és a vitézkosbor (O. militaris), továbbá a fehér (Cephalanthera damasonium) és a kardos madársisakok (C. longifolia), a zöld békakonty (Listera ovata), végezetül a még ritkább, s ezért fokozottan védett pókbangó (Ophrys sphegodes). Már csaknem nyár van, amikor a cserestölgyesekben a tarka nõszirom (Iris variegata) virágozni kezd; õsszel, a gyertyános-tölgyesekben pedig az illatos virágú erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) is megtalálható, hogy spontán-e vagy ültetve, ez nem tudható. A gazdag és részletesebben fel nem sorolható flórát szerencsésen egészíti ki a védelemre szoruló állatvilág. Mindenekelõtt kiemelkedõ jelentõségû a színes tollazatú gyurgyalag (Merops apiaster), amely a rovarvilágban gazdag mélyutak, horgok, löszfalak és szurdokok nevezetes madara. A ragadozómadarak közül legritkább a darázsölyv (Pernis apivorus) és a kabasólyom (Falco subbuteo). A védett emlõsök közül a leggyakoribb itt a vadmacska (Felis sylvestris) és a nyuszt (Martes martes).

2.6.2. Levegõtisztaság A település levegõtisztasági szempontból kiváló állapotban van, jelentõs szennyezõ forrás a község területén nincs. A települést nem terheli jelentõs közúti forgalom. A jelen lévõ gazdasági tevékenységek nem okoznak jelentõs levegõszennyezõ hatást, a mûanyag feldolgozó üzem tevékenysége környezetvédelmileg szabályozott.

2.6.3. Zaj és rengéshullámok A zaj és rengéshullámok szempontjából a helyzet hasonló, mint a levegõtisztaság szempontjából. Sem vonalhoz, sem ponthoz kötõdõ zajforrás nem terheli a település területét.

2.6.4. Hulladékgazdálkodás www.ter-halo.hu - 26 -

Tér-Háló Kft.


A kommunális hulladék elszállítása a településen megoldott. A keletkezett hulladék elszállítását a Gyõri Kommunális Szolgáltató Rt. végzi el, a tárolás a társaság gyõri szemétlerakóján történik. A településen dögtér nem található. A törmeléklerakás jelenleg nem megoldott a településen. A településen a mûanyag-feldolgozó üzem által termelt veszélyes hulladék elszállításra kerül.


Tér-Háló Kft.


2.7. Épített környezet 2.7.1. Településszerkezet A mai település két magból nõtt össze a völgy keleti oldalán, a Gyõr térségébõl a Bakony felé vezetõ út mentén. Régebben a lakók elsõsorban a dombsorok között húzódó kis völgyekbe építették házaikat. Ma jobbára a teknõ alakú völgybe építkeznek. A falu egyik része így teljesen új település, a község õsi magja viszont a népi építkezés megkapóan szép emlékeit õrizte meg. A település határában a dombok lejtõje rendkívül alkalmas volt minden korszakban emberi megtelepedésre és mezõgazdasági mûvelésre (a dombon felfelé gyümölcs és szõlõ, a dombtetõn erdõ).

2.7.2. Az épített és mûvi környezet értékvédelme Tényõ a környezõ településekhez képest mûemlékekben gazdag település. Nemcsak a tényõi római katolikus templom áll mûemléki védettség alatt, hanem az õsi településrész parasztházai is. Védett mûemlékek felsorolása: à Népi lakóház Domb u. 14. Hrsz: 325. à Népi lakóház Hentes u. 8. Hrsz: 1196. à Népi lakóház Kétsor u. 1. Hrsz: 276. à Népi lakóház Kétsor u. 2. Hrsz: 266. à Népi lakóház Kétsor u. 18. Hrsz: 256. à Népi lakóház Petõfi u. 73. Hrsz: 1204. à Népi lakóház Táborvölgyi u. 2. Hrsz: 1370. à Népi lakóház Táborvölgyi u. 19. Hrsz: 1826. à R. k. plébániatemplom (barokk, Anno: 1753) Hrsz: 667 A település régészeti emlékekben, régészeti leletekben is nagyon gazdag. Mivel a falu és környéke már a rómaiak idejében is lakott volt, több pénzérme, kõkoporsó, tégla került elõ a területen. Árpád-kori leletekben is gazdag a falu. A településen több utcában találhatóak még meg az 1800-as évek végén 1900-as évek elején épült szép régi parasztházak. Ezek közül, ha nem is lehet megtartani eredeti formájában mindet, de legalább párat közülük meg kellene õrizni a jövõ generációi számára. A történelmi utcákban, az Kétsor utcában a Külsõ sor utcában és az Árpád utcában találtuk meg a helyszínelés során a legtöbb ilyen épületet. Ezeken felül belterületi részek mellett emelkedõ dombok völgyeiben elszórtan még számos nádfedeles, hasonlóan étékes régi parasztházat találtunk. A településkép, a település hagyományos karaktere szempontjából helyi védelemre javasoljuk az alábbi épületeket, szobrokat: à Gyõri u. 47 (670 hrsz.) plébánia, à Kossuth L. 21. (286 hrsz), népi lakóház, à Árpád u. 64. (1407 hrsz.), népi lakóház, à Petõfi Sándor u. 68 (1186 hrsz), népi lakóház, à Árpád u. 66. (1408 hrsz.), népi lakóház, à Petõfi Sándor u. 69 (1188/2 hrsz), népi lakóház, à Árpád u. 72. (1411 hrsz.), népi lakóház, à Hentes u. 12. (1209 hrsz), népi lakóház, à Árpád u. 82. (1416 hrsz.), népi lakóház à Hentes u. 10. (1208 hrsz), népi lakóház, à Árpád u. 118. (1436 hrsz.), népi lakóház à Hentes u. 13. (1223 hrsz), népi lakóház, à Táborvölgyi u. 11. (1974 hrsz.) népi lakóház, à Hentes u. 6. (1195 hrsz), népi lakóház, à Fõ u. 19. (96 hrsz.) népi lakóház à Róka u. 9. (1171 hrsz), népi lakóház à Fõ út. 116/2 hrsz. kápolna à Róka u. 4. (1146 hrsz), népi lakóház à Rigácsi u. 27 (168 hrsz.), népi lakóház à Róka u. 5. (1147 hrsz), népi lakóház à Rigácsi u. 32. (174/3 hrsz), népi lakóház à Róka u. 8. (1166 hrsz), népi lakóház à Külsõ sor 2. (306 hrsz.), népi lakóház à Erdész sor 1166 hrsz, fakereszt fém korpusszal à Külsõ sor 10. (296 hrsz), népi lakóház, à Gyõri u. 74/1 hrsz., kõkereszt fém korpusszal à Külsõ sor 14. (292 hrsz), népi lakóház, à Gyõri u. 667. hrsz. kõkereszt kõ korpusszal à Külsõ sor 18. (287 hrsz.), népi lakóház, à Gyõri u. 667 hrsz, Nepomuki Szent János szobor à KKétsor u. (239/1 hrsz), népi lakóház, à Gyõri u. 666. hrsz, milleneumi kettõs kereszt à Kétsor u. 4. (265 hrsz), népi lakóház,


Tér-Háló Kft.


à Gyõri u.-Petõfi u. keresztezõdése 633/1 hrsz, kopjafa à Árpád u. Szûz Mária szobor, à Árpád u. – Radnóti M. u. keresztezõdése, kõ kereszt kõ korpusszal,

à à à à

Szemerei u. 130 hrsz. fakereszt fém korpusszal, Petõfi u.633/1. hrsz. szobor, Petõfi S. u. kereszt, Petõfi S.-Erdész sor keresztezõdése, fakereszt fém korpusszal

2.7.3. Települési zöldfelületek Tényõ az átlag vidéki településekhez képest kiemelkedõen sok kiépített közparkkal és egyéb zöldfelülettel rendelkezik. A település területén elszórtan kiépített parkok, fasorok és egyéb zöldfelületek teszik hangulatossá a települést. Ezek mellett Tényõhegy területén csodálatos zöld domboldalak emelkednek a falu fölé, melyek jelenleg még beépítetlenek, itt-ott gyümölcsfákkal tarkítottak. Települési zöldfelületek, közparkok találhatók: A Gyõri úton a templom környékén, ahol egy kereszt és egy szobor is hangulatosá teszi a helyet. A Polgármesteri hivatal elõtt a Petõfi és Gyõri út keresztezõdésében, ahol a parkban szintén áll egy szobor. A Petõfi utcában a sportpálya környékén kialakítottak egy iényes és szép játszóteret és található itt egy kereszt is, melyet szintén zöldfelület vesz körbe. A temetõ elõtt egy fásított, parkosított nagyméretû terület, mely szép környezetet, elõteret ad a temetõnek és a benne található kálváriának. Az Árpád utca középsõ szakaszán, melyben szintén egy kereszt áll. A Szemerei út és a Rigácsi út keresztezõdésében, ahol egy szép zöldfelület és fasor illetve mellette egy kereszt kapott helyet. A település a domborzati adottságai, eddigi beépítése következtében jól illeszkedik a tájba.

2.7.4. Lakásviszonyok Tényõn a 2001. évben 633 lakás volt található. (14. táblázat). A lakások száma a vizsgált idõszakban 17 lakással bõvült. A hasonló népességû települések esetében is emelkedés volt tapasztalható. Lakásállomány 1995 1996 1997 1998 1999 2000* 2001 GYMS megye

157 391

158 472

159 470

160 147

160 940

162 223

165 102

GYMSM. köz.

68 736

68 244

68 746

68 957

69 291

69 849

69 321

Tényõ

556

559

562

563

565

565

633

23 130

23 064

23 638

23 718

24 223

24 223

25 237


0

0

10 951

10 970

10 992

11 367

11 570

*év elején

.

.

.

.

.

.

.

1000-1999 tel.

1995

1996

1 lakásra jutó lakos 1997 1998

1999

2000

2001

GYMS megye

2,7

2,7

2,7

2,7

2,6

2,6

2,6

GYMSM. köz.

2,8

2,8

2,8

2,8

2,7

2,7

2,8

Tényõ

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,3

1000-1999 tel.

2,9

2,9

2,9

2,8

2,8

2,8

2,9


0,0

0,0

2,7

2,7

2,7

2,7

2,7

16. táblázat: Lakásállomány változása 1995-2001. A lakásállomány tekintetében az egy lakásra jutó lakosok száma 2,3 fõ. Ez a szám alacsonynak mondható a többi vizsgált csoporthoz képest, amely a településen található, egyedül élõ idõskorúak magas számára utal. www.ter-halo.hu - 29 -

Tér-Háló Kft.


A lakások száma emelkedett, de magas a településen az egyedül élõk száma.

1996

1997

Épített lakások száma 1998 1999

2000

2001

97-01

GYMS megye

1 240

1 196

804

989

1 283

1 690

5 962

GYMSM. köz.

549

620

267

420

558

708

2 573

Tényõ

4

4

4

2

3

4

17


0

58

33

40

66

72

269

Épített lakások aránya a lakásállományon belül ezrelék 1996

1997

1998

1999

2000

2001

97-01

GYMS megye

2,9

2,8

1,9

2,3

3,0

10,2

36,1

GYMSM. köz.

2,9

3,3

1,4

2,2

3,0

10,2

37,1

Tényõ

7,2

7,1

7,1

3,5

5,3

6,3

26,9


0,0

5,3

3,0

3,6

5,8

6,2

23,2

17. táblázat: Épített lakások állományának alakulása 1995-2001. Az épített lakások (15. táblázat) száma a vizsgált idõszakban 17 lakás volt. Az ezrelékes adatok alapján ez az adat egyedül a KSH körzet adatait haladja meg. A többi adattól 10, illetve 9 lakással alacsonyabb az ezer lakosra vetített összesített érték. A településen a lakások építése folyamatos, de az épített lakások aránya a lakásállományon belül alacsony.

2.7.5. Épületállomány A település épületállománya a lakások építési kora alapján a következõkkel jellemezhetõ: - A településen magas a II. világháború elõtt épült lakások aránya - A legnagyobb arányban a ’60-as években épült lakások találhatók meg a településen. Az arány kiugróan magas a többi kategóriához képest. Az építkezések szempontjából ez az idõszak volt a település fénykora - A ’70-es évektõl kezdve egyre alacsonyabb a fiatalabb korú lakások aránya. A csökkenõ trend csak annyiból tért el a többi vizsgált csoporttól, hogy ott az építkezések döntõen a ’70-es években történtek. - A elmúlt néhány évben a kedvezõ lakástámogatási rendszereknek köszönhetõen egyre nagyobb számban épülnek új lakóingatlanok. Az épületeket az építési koruk szerint vizsgálva látható, hogy az épületállomány döntõ többsége a II. világháború után épült. A régi fõutca parasztházai is nagyrészt átépítésre kerültek a háború után. A szintszámok tekintetében túlnyomó a földszintes épületek aránya, de szép számmal találhatóak tetõteres és emeletes házak is. Épületek építési kor szerint Darabszám %-os megoszlás 1945 elõtt épült épület 109 16,42 1945-1990 között épült épület 473 71,23 1990 után épült épület 82 12,35 Összesen: 664 100,00 Épületek szintszám szerint Darabszám %-os megoszlás Földszintes épület 489 73,64 Földszint+emeletes épület 20 3,01 Földszint+tetõteres épület 29 4,37 Pince+földszintes épület 45 6,78 Pince+földszint+tetõteres épület 75 11,30 Pince+földszint+emeletes épület 1 0,15 Földszint+emelet+tetõteres épület 4 0,60 Pince+földszint+emelet+tetõteres 1 0,15 Összesen: 664 100,00 www.ter-halo.hu - 30 -

Tér-Háló Kft.


18. táblázat: Az épületek megoszlása jelleg alapján

2.8. Vonalas infrastruktúra 2.8.1. Közlekedéshálózat, közúti kapcsolatok Tényõ közlekedési kapcsolatainál a szinte kizárólagosan meghatározó közlekedési ágazatnak a közúti közlekedés tekinthetõ. Tényõ három közúti kapcsolattal rendelkezik. A legfontosabbnak a Gyõr-Gic útvonal tekinthetõ, Az út egészen a nyolcvanas évekig zsákútnak számított. Az út Sokorópátka és Gic közötti szakaszának átadása után megszületett az összeköttetés Pápa–Kisbér felé. A második közúti kapcsolat a település és a 83-as fõút között húzódik. Az út Gyõrszemerei fatelepnél ér ki a fõútra. A harmadik közúti kapcsolat a Csanak vonulatán húzódó erdészeti út. Ez utóbbi a személyforgalomtól hivatalosan elzárt útvonal. Eredetileg polgári védelmi célokat szolgált, jelenleg az erdészeti kitermelést segíti elõ. Település

Légvonal

Közúti elérhetõség

Elérhetõség

M1 autópálya

10,3

10,5

1,019

Sokorópátka

7,5

7,9

1,053

Gyõr

14,1

15,3

1,085

Gyõrszemere

7,2

8,5

1,181

Budapest

107

130,2

1,217

Kajárpéc

5,4

10,3

1,907

Gyõrújbarát

5,5

11,2

2,036

Felpéc

4,19

8,6

2,053

Nyúl

5

16

3,200

Écs

5,9

19,7

3,339

1. táblázat: Tényõ elérhetõsége A 1. táblázat Tényõ és a táblázatban feltüntetett földrajzi helyek központjának elérhetõségét mutatja be. Az elérhetõség a közúti elérhetõség és a légvonalbeli távolság hányadosa. A táblázatban szereplõ földrajzi helyek sorrendjét az elérhetõségi index határozza meg. A leginkább elérhetõek Tényõ esetben az észak-déli irányú kapcsolatok (M1 autópálya, Sokorópátka, Gyõr). A következõ leginkább elérhetõ hely Gyõrszemere, amelynek irányába útvonal vezet. Budapestnek már 1,2 az elérhetõségi mutatója de még mindig elfogadható a légvonal és a közúti távolság aránya. A Tényõ közvetlen szomszédságában fekvõ települések –Sokorópátka kivételével–elérhetõsége a lehetõ legrosszabb. Amiatt, hogy a települések megközelítéséhez meg kell kerülni a Tényõt körülvevõ dombokat a mutató pl. Écs esetében eléri a 3,3-at.

2.8.2. Tömegközlekedés, belterületi utak A belterületi utak 65%-a burkolt19 és szinte minden utcában megfelelõ az út minõsége. Tényõfalu területén csak a burkolatszélességek hagynak kívánni valót maguk után. Több helyen hiányoznak az utakat kísérõ árkok is, vagy kiépítettségük hiányos. Tényõhegy területén azonban nagyon kis arányban rendelkeznek valamilyen burkolattal az utak. A legtöbb út földút, mely nagyon kis szélességû és általában szurdokban fut. Árkok, a vízelvezetés egyáltalán nem megoldott. Az autóbuszvárók mûszaki és építészeti színvonala kívánnivalót hagy maga után. Az autóbuszöblök szintén nincsenek megfelelõ módon kiépítve. Az autóbusz leállósávokat az útburkolatok kiszélesítésekor pótolni kell. A település belsejében a közlekedési hálózat kialakultnak tekinthetõ. A jobb tömegközlekedési kiszolgálás érdekében autóbusz forduló is kiépült a településen.

19

Önkormányzati kérdõív www.ter-halo.hu - 31 -

Tér-Háló Kft.


A buszközlekedés nagyon jó a településen. Óránként vannak Gyõr felé járatok. Gyõrön kívül Sokorópátkára, Bakonytamásiba, Gicre szintén van tömegközlekedése a településnek. 15 járatpár közlekedik naponta Sokorópátkára és ebbõl átfedéssel 6 járatpár megy Bakonytamási és 8 Gic településre.

2.8.3. Személygépkocsik Személygépkocsik száma 1997 1998

1996

1999

2000

2001

GYMS megye

101 687

103 660

100 112

101 684

108 265

113 673

GYMSM. köz.

37 772

39 037

38 431

38 976

42 321

44 100

275

276

269

282

300

326

Tényõ

Személygépkocsi 1000 lakosra 1997 1998

1996

1999

2000

2001

GYMS megye

239

244

236

240

255

261

GYMSM. köz.

199

206

203

206

223

231

Tényõ

198

197

192

201

214

221

1000-1999 tel.

198

204

200

205

222

233

0

185

179

182

194

199


19. táblázat: Személygépkocsi állomány 1996-2001. A település személygépkocsi állománya a vizsgált idõszakban folyamatosan emelkedett. Ez összevethetõ egyrészt a lakosság ingázási szokásaival, illetve a jelentõs foglalkoztatottságnak köszönhetõ anyagi gyarapodással. Az ezer lakosra vetített arányok (19. táblázat) alapján elmondható, hogy a településen a személygépkocsi ellátottság átlagos. Ennek oka az, hogy a településen az ingázók aránya is magasabb a vizsgált kategóriáknál.

2.8.4. Közüzemi vízhálózat Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás 1996 1997 1998 1999

1995

2000

2001

GYMS megye

149 994

152 510

154 280

155 639

152 966

156 918

154 445

GYMSM. köz.

62 206

62 519

63 745

64 449

68 147

69 648

65 506

596

607

609

614

624

639

572

Tényõ

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya % 1995 1996 1997 1998 1999 GYMS megye GYMSM. köz. Tényõ 1000-1999 tel. Tét-pannonhalmi KSH

95,30%

96,20%

96,70%

97,20%

95,00%

2000

2001

96,60%

93,50%

90,50%

91,61%

92,73%

93,46%

98,35%

99,30%

94,50%

107,19%

108,59%

108,36%

109,06%

110,44%

113,10%

90,36%

89,90%

90,70%

91,00%

91,60%

96,50%

97,70%

95,20%

0,00%

0,00%

97,00%

97,50%

100,00%

100,00%

93,20%

20. táblázat:A közüzemi vízhálózat változása 1995-2001. A településen 2001-ben 572 lakás volt bekapcsolva a vezetékes vízhálózatba, amely a lakások 90,36%-a. Ez az arányelmarad a többi csoport közül. A település vízhálózata 1988-ban épült ki, üzemeltetõje a Pannon-Víz Rt. Az ivóvíz Gyõrszemerérõl érkezik.

2.8.5. Szennyvízcsatorna hálózat, közmûolló A településen a szennyvízhálózat még nem épült ki, ezt a hiányosságot a közeljövõben remélhetõleg pótolni fogják, a hálózat érvényes építési engedéllyel rendelkezik A vízvezeték és a szennyvízcsatorna-hálózatra rákapcsolt lakások arányából kiszámítható a közmûolló. A közmûolló teljesen nyitott. A településen a csatornahálózat jelenleg nem kiépített.

2.8.6. Villamosenergia-hálózat www.ter-halo.hu - 32 -

Tér-Háló Kft.


Villamos energiát fogyasztó háztartás 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

GYMS megye

174 785

176 500

177 894

178 697

180 227

182 611

191 753

GYMSM. köz.

74 741

75 387

75 985

76 442

76 909

77 939

77 772

675

676

680

695

706

718

728

Tényõ

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

GYMS megye

111,05%

111,38%

111,55%

111,58%

111,98%

112,57%

116,14%

GYMSM. köz.

108,74%

110,47%

110,53%

110,85%

110,99%

111,58%

112,19%

Tényõ

121,40%

120,93%

121,00%

123,45%

124,96%

127,08%

115,01%

21. táblázat: Villamosenergia-hálózat 1995-2001. A villamos energiát az ÉDÁSZ Rt. szolgáltatja a lakosság és a vállalkozók részére. A fogyasztók száma meghaladja a lakások számát (23. táblázat), amely az egy lakásban található több villanyórára utal.

2.8.7. Gázhálózat A településen 1996-ban épült ki a gázhálózat, a szolgáltatást az ÉGÁZ Rt. látja el. 2001-ben 210 lakás kötött rá a hálózatra, amely a lakásállománynak csupán a 33%-a. Az önkormányzati adatközlés szerint a rákötések aránya jelenleg 40%-os. Vezetékes gázt fogyasztó háztartások 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

GYMS megye

71 538

75 900

82 100

87 555

97 361

103 402

108 353

GYMSM. köz.

10 463

12 447

14 967

18 433

25 858

29 871

32 194

0

0

0

112

161

184

210

Tényõ

Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában 1995 1996 1997 1998 1999 2000

2001

GYMS megye

45,45%

47,89%

51,48%

54,67%

60,50%

63,74%

65,60%

GYMSM. köz.

15,22%

18,24%

21,77%

26,73%

37,32%

42,77%

46,44%

0,00%

0,00%

0,00%

19,89%

28,50%

32,57%

33,18%

14,56%

18,19%

20,61%

25,88%

36,86% -

0,00%

0,00%

17,40%

28,60%

35,20%


38,80%

41,50%

22. táblázat:Gázhálózat változása 1995-2001 Az alacsony rákötések aránya egyrészt az idõ, hiszen nem telt el még öt év a szolgáltatás megjelenésétõl. Másrészt anyagilag jelentõs megterhelést jelent a gázra történõ áttérés a lakosság számára. Harmadrészt a közelben lévõ erdõkbõl beszerezhetõ tüzelõanyag még mindig versenyképesebb a vezetékes gáznál. Várható azonban, hogy a rákötések aránya a közeljövõben emelkedni fog.

2.8.8. Távbeszélõ-hálózat, hírközlés A telefonhálózat 1984-ben épült ki Tényõn. A szolgáltatást a T-Com végzi. Eleinte a szolgáltatás vezetékes volt, majd áttértek az RLL rendszerre, az üvegkábeles rendszer kiépítése az elmúlt évben fejezõdött be. Távbeszélõkészülékek száma 1996

1997

1998

1999

2000*

2001

GYMS megye

120 833

131 699

143 805

155 492

150 636

142 154

GYMSM. köz.

40 429

46 238

52 441

58 465

59 133

55 152

248

313

404

452

460

464

Tényõ

Távbeszélõ fõvonal 1000 lakosra 1996

1997

1998

1999

2000

2001

GYMS megye

284

310

339

367

355

327

GYMSM. köz.

213

244

277

309

311

289


Tér-Háló Kft.


Tényõ

179

223

288

322

328

315

1000-1999 tel.

219

242

273

304

306

285

0

223

268

304

305

284


23. táblázat: Távbeszélõ hálózat 1995-2001. A telefonszolgáltatást a MATÁV Rt. végzi el a településen. A településen 2001-ben 464 fõvonal volt található (25. táblázat). Az ezer lakosra vetített mutatók alapján Tényõ értékei minden más kategóriát meghaladnak. A település területén három nyilvános telefonállomás található. A településen adótorony, a Rigácsi utcában található A kábeltelevíziós szolgáltatást az önkormányzat biztosítja. A szolgáltatás 1994-ben épült ki.

2.9. Humán Infrastruktúra 2.9.1. Egészségügyi intézmények Tényõ egészségügyi intézménye a helyi rendelõ, amely az Árpád u. 9. szám alatt található. Tényõ a Sokorópátkával közös háziorvosi körzet székhelye. A településen háziorvos, ápolónõ, illetve védõnõ található. A településen fogorvosi szolgáltatás nincs. A helyi gyógyszertár a Gyõri út 61. szám alatt fekszik. Állatorvosi szolgálat mûködik a településen,de nem helyben.

2.9.2. Oktatási intézményekkel való ellátottság 2.9.3. Óvoda A településen az Óvoda a Gyõri út 55. alatt található. Az óvoda 10 fõ számára biztosít munkalehetõséget. Ebbõl 3 fõ óvodapedagógus, 7 fõ kisegítõ alkalmazott. Óvodás gyermekek száma 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

GYMS megye

16 937

16 561

15 925

15 644

15 266

15 301

14 133

GYMSM. köz

7 652

7 481

7 271

7 132

7 034

7 069

6 251

50

52

52

56

54

54

39

Tényõ

Óvodás gyermekek 1000 lakosra 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

GYMS megye

39,8

38,9

37,5

36,9

36,0

36,1

32,5

GYMSM. köz

40,2

39,4

38,4

37,7

37,2

37,4

32,8

Tényõ

36,0

37,4

37,1

39,9

38,5

38,5

26,5

Óvodai férõhely GYMS megye

17 031

16 862

16 733

16 745

16 513

16 563

16 319

GYMSM. köz

8 191

8 102

8 046

8 050

7 963

8 013

7 790

50

50

50

50

50

50

Tényõ

50

Óvodai kihasználtság GYMS megye

99,45%

98,21%

95,17%

93,42%

92,45%

92,38%

86,60%

GYMSM. köz

93,42%

92,34%

90,37%

88,60%

88,33%

88,22%

80,24%

100,00%

104,00%

104,00%

112,00%

108,00%

108,00%

78,00%

Tényõ

24. táblázat:Óvodák legfontosabb adatai 1995-2001. Az óvodába beíratott gyermekek száma a demográfiai adottságoknak megfelelõen változott. Az ábrán ( 2. ábra: Nemek aránya korcsoportonként 2003.) látható, hogy a gyermekek száma jelentõsen lecsökkent az utóbbi idõszakban. Ez látható az óvodás gyermekek létszámán is. A létszámnak megfelelõen csökkent az ezer lakosra vetített arány, amely 6 gyermekkel marad el a községi átlagtól. A kihasználtság hosszú idõn keresztül meghaladta a lehetõségeket, azonban 2001-ben lecsökkent a községi átlag közelébe.


Tér-Háló Kft.


2.9.4. Általános Iskola Az Ady Endre Általános Iskola a Gyõri út 53. szám alatt található. Az általános iskolai tanulók számát az óvodai létszámhoz hasonlóan jelentõs mértékben meghatározza a demográfiai adottság . Az általános iskola 200 férõhelyes. Az intézmény napközi otthonos szolgáltatást is fenntart, ezt 25 fõ veszi igénybe. A pedagógusok száma 12 fõ, akik munkáját 3 fõ kisegítõ dolgozó segíti.20 Általános iskolai tanuló 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 GYMS megye

41 569

40 742

40 477

40 238

40 059

4 096

38 282

GYMSM. köz.

17 624

17 281

16 984

16 746

16 463

16 500

15 998

141

140

134

124

125

125

132

Tényõ

Általános iskolai tanuló 1000 lakosra 1996 1997 1998 1999

1995

2000

2001

GYMS megye

98,0

96,0

95,0

88,0

95,0

94,0

88,0

GYMSM. köz.

93,0

91,0

90,0

95,0

87,0

87,0

84,0

Tényõ

95,1

100,8

95,6

88,4

89,2

89,2

89,6

1000-1999 tel.

94,0

101,0

97,0

96,0

97,0

98,0

91,0

0,0

0,0

99,0

97,0

-

-

90,0


25. táblázat:Általános iskolai mutatók változása 1995-2001. 2001-ben 132, jelenleg 127 fõ tanuló jár az intézménybe. A tanulók száma ingadozik, de a trend csökkenõ. A 2001-es adatok alapján az 1000 lakosra jutó tanulók száma átlagosnak mondható, a településnagyság kategóriájától és a kistérségi átlagtól nem nagyon tér el. Azonban az érték meghaladja a megyei és a községi átlagot. Az iskola szolgáltatásait más településekrõl (Sokorópátka) jelenleg 3 tanuló veszi igénybe. Az iskolánál az önkormányzat szerint bõvítés szükséges. A település helyzete döntõ többségében Gyõrhöz köti a tanulókat. Az önkormányzati becslés alapján a tanulók döntõ többsége szakközépiskolába (70%), egyötöde szakmunkásképzõbe, egytizedük gimnáziumban tanul tovább.

2.9.5. Egyéb intézmények A Polgármesteri Hivatal a Gyõri út 59. szám alatt található. A Polgármesteri Hivatal 10 fõ számára biztosít munkalehetõséget. A településen található pénzintézet. Az intézmény a Nyúl és Vidéke Takarékszövetkezet fiókja, amely a Gyõri út 24. szám alatt található. A Posta a Gyõri út 49. szám alatt fekszik. A településen található könyvtár, az állomány nagysága megfelel a községi átlagnak. A helyi kulturális szervezetek közül a Dalkört lehet kiemelni. A közösségi eseményeknek (búcsú, sportesemények, falunap) a templom elõtti útszakasz és a sportpálya biztosít helyszínt. Tényõ intézményekkel való ellátottsága a lakosságszámának megfelelõ települési szinten biztosított, de célszerû kitûzni azt a célt, hogy a lakosság komfortérzetét növelõ további intézmények mûködésének megteremtõdjenek a feltételei (pénzintézet, teleház, stb.) .

20

Önkormányzati adatközlés alapján. www.ter-halo.hu - 35 -

Tér-Háló Kft.


3. TÉNYÕ FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÕK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE 3.1. Tényõ SWOT analízise Erõsségek

Gyengeségek Települési adottságok, lakossági hozzáállás

Tényõ rendelkezni fog beruházásokat lehetõvé tevõ rendezési tervvel

A közösség összetartása csökkent

A település az átlagosnál nagyobb területtel rendelkezik A lakosság képes befogadni a letelepülni, üdülni szándékozókat21 Humán adottságok Alacsony népsûrûség

Negatív természetes szaporodás

Növekvõ lakosságszám

Magas az öregedési index

Pozitív, magas vándorlási egyenleg

A település nem képes „saját erõbõl” a természetes reprodukcióra

Az utóbbi években javuló demográfiai mutatók

Sok az egyedül élõ Gazdasági adottságok

Jó hírnevû helyi termék (vörösbor)

Kevés a helyi munkalehetõség

Növekvõ vállalkozási kedv

A vállalkozói szerkezet túlságosan egyoldalú, az egyéni vállalkozók túlzott többsége jellemzõ

A mûködõ vállalkozások aránya magas

Magas az inaktívak aránya

Elhanyagolható munkanélküliség

A munkavégzés többségében nem helyben történik

A vállalkozások számának dinamikus növekedése

A foglalkoztatottak többsége nem rendelkezik érettségivel

A társas vállalkozások számának dinamikus növekedése

Magas az önfoglalkoztató vállalkozások aránya

Vállalkozási kedv gyors növekedése

Alacsony a vendéglátóhelyek aránya

Kerékpáros turizmus adottsága jók (erdei utak) A turizmus alapinfrastruktúrája adott (minõségi étterem) Magas a kiskereskedelmi boltok aránya Az alapellátást biztosító élelmiszerboltok aránya magas Környezetvédelem, táji adottságok Változatos domborzati adottságok

Nincs szennyvízcsatorna, a közmûolló nyitott

Természetvédelmi területek közelsége

Veszélyes hulladék gyûjtése nem megoldott

Történelmi borvidék része

llegális szemétlerakók

Alacsony a motorizáltsági szint A kommunális hulladék – elszállítás megoldódott Vonalas és Humán Infrastruktúra A lakások száma növekedik

Az épített lakások aránya alacsonyabb, mint a bevándorlás

A gázvezeték- hálózat kiépítése megtörtént

A település elérhetõsége rossz kelet-nyugati irányban

A villamos-energia ellátottság jó

A személygépkocsik száma növekszik

A telefonhálózat kihasználtsága magas

Alacsony a lakásokba bevezetett vízhálózat aránya

Helyi pénzintézet jelenléte

Nincs kiépítve a szennyvízcsatorna hálózat

Óvoda kihasználtsága átlagos

Rossz az utak állapota

Általános iskola kihasználtsága jó Jelenleg folyik az üvegkábeles telefonhálózat kiépítése

Lehetõségek 21

Veszélyek

Lakossági kérdõívek alapján www.ter-halo.hu - 36 -

Tér-Háló Kft.


Erõsségek

Gyengeségek

Tényõ fejlõdõ térségben fekszik

A nem megfelelõ infrastruktúra miatt a letelepülni szándékozók más településeket választanak

A természetközeli adottságok felértékelõdése A mezõgazdaság tovább erõsödõ válsága Az agglomerációs és szuburbanizációs folyamatok érvényesülése – rekreációs és lakóhelyfunkciók további fejlõdése

Az esetlegesen letelepülni szándékozó vállalkozások a jobb elérhetõséggel rendelkezõ telephelyeket választják

A környezeti adottságok alkalmassá tehetõk a turizmus megjelenésére

A városi üzemek esetleges bezárásával nõhet a munkanélküliség.

26. táblázat: Az elõkészítõ fázisban meghatározott elõnyök és hátrányok A fentiekben a helyzetértékelési fázisban kielemzett tulajdonságok találhatók meg. Röviden összefoglalva a település erõssége a jó elérhetõségnek köszönhetõ gazdasági jellemzõk és az infrastruktúra teljes kiépítettsége. Kiemelhetõk még a táji adottságok is. Hátrányok közül a legnagyobb probléma Tényõ demográfiai állapota.


Tér-Háló Kft.


3.2. Területfejlesztés fõ célja, irányai. A következõkben röviden bemutatjuk, hogy a településen milyen prioritásokat kell szem elõtt tartani, hogy a településen pozitív változások álljanak be. A prioritáson belül megvalósítási projekteket is ajánlunk a település vezetésének.

TÉNYÕ CÉLRENDSZERE A GYARAPODÓ KÖZSÉG

Cél

Prog- I. Infrastruk- II. Munkahelyramo túrafejlesztés teremtés k

III. Településkép javítása

IV. A környezet védelme

V. A betelepülés segítése

VI. A lakosság kényelméért

Projektek 1.

Szennyvízcsatornázás

Iparterület kialakítása

Virágosítás, parkosítási program


2.

Útfelújítás


Útfelújítás

Illegális szemétlerakók megszüntetése

3.

Járdák építése javítása

6.

Belvízlevezetés megoldása K-NY irányú kapcsolatot biztosító út építése Közvilágítás javítása

7.

Iparterület kialakítása

8.

Új lakótelkek nyitása

4.

5.

Járdák építése Útfelújítás javítása K-NY irányú kapcsolatot biztosító út épí- Közvilágítás javítátése sa Stratégiai együttmûködés a Illegális szemétlekörnyezõ telepü- rakók megszüntelésekkel tése Általános településmarketing

Szelektív hulladékgyûjtés bevezetése

Kommunikáció a lakossággal

Új lakótelkek Közösségi intéznyitása mények fejlesztése Általános településVirágosítás, parmarketing kosítási program Vendéglátó-ipari alapinfrastruktúra Szennyvízfejlesztésének csatornázás ösztönzése

Útfelújítás

Kommunikáció a lakossággal

Szennyvízcsatornázás Közvilágítás javítása Munkahelyteremtés K-NY irányú kapcsolatot biztosító út építése

9.

Útfelújítás 27. táblázat: Tényõ célpiramisa és a kapcsolódó feladatrendszer

3.3. A részcélok (programok és alprogramok) egymás közötti kapcsolata A település fejlesztését 6 vertikális és egy horizontális programban határoztuk meg. A horizontális program a turizmus fejlesztése. A turizmus fejlesztése nem jelenik meg nevesítetten a programok között, mivel a szükséges fejlesztéseket már tartalmazzák a vertikális programok. A fejlesztési projektek megvalósítása több program megvalósulását teszik lehetõvé. ezeket a fejlesztéseket szürke színnel jelöltük a programtáblában.


Tér-Háló Kft.


A programokat elsõsorban a kérdõívekben szereplõ lakossági igényeknek feleltettük meg. Természetesen nem hagytuk figyelmen kívül a statisztikai elemzés által meghatározott fejlõdési lehetõségeket. A programok logikája a következõ: 1. A programok megvalósítását az infrastrukturális fejlesztések alapozzák meg. 2. A munkahelyek teremtése biztosítja a lakosság elégedettségét 3. A településkép javításával nõ a lakosság elégedettsége és jelentõsen növeli a turizmus lehetõségeit. egyúttal vonzóvá teszi a települést a letelepedõk számára. 4. A környezet védelme elõsegíti a megfelelõ környezetet a lakosság és a turizmus elégedettségének eléréséhez. 5. A betelepülés segítsége biztosítja a közösségi intézmények fenntarthatóságát, javítja a település pozitív arculatát. 6. A lakosság kényelme a fejlesztések az egyik végsõ célja. 7. A horizontális célként megjelenõ turizmusfejlesztés a gazdasági gyarapodást segíti elõ, illetve megismerteti a települést a letelepedni szándékozókkal. A projektek a következõ összefüggésben vannak a fejlesztési célokkal: 1. Általános településmarketing A településmarketing egy eszköz, amellyel a település megítélését lehet javítani. Megfelelõ reklámmal a település megismertetheti magát a célcsoportokkal (befektetõk, turisták, letelepülni szándékozók és a helyi lakosság). A fejlesztés szükséges, mert: Ø Segít a pozitív önkép kialakításában Ø Biztosítja a település ismertségét a: § Betelepülni szándékozók között § A letelepedni szándékozó cégek között § A turisták számára 2. Belvízlevezetés megoldása A belvízlevezetés az olyan domborzati adottságú területeken, mint Tényõ fontos fejlesztés. Amennyiben nem történik megfelelõ intézkedés, a talaj könnyen erodálódik (lepusztul). Ez a folyamat veszélyezteti mind a környezetet, mind a lakosságot. egy-egy heves, nyári zivatar esetén több köbméter talaj borítja az utakat, kerteket, veszélyeztetve a lakosságot. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Javítja a környezet állapotát (talajerózió megszûnése) Ø A lakosság kényelmét (nem kell tartani a nyári esõzésektõl) 3. Illegális szemétlerakók megszüntetése Az illegális szemétlerakók a lakosság felelõtlenségének, nemtörõdömségnek, lustaságának közterületi emlékmûvei. Az elkövetkezendõ generációkat fosztjuk meg a szeméthalmokkal a tiszta környezethez való joguktól. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Javítja a környezet állapotát Ø Javítja a településképet Ø Javítja a település megítélését a turisták között 4. Gazdasági terület kialakítása Gazdasági terület nélkül nincs jelentõsebb számú munkahely, amely pedig biztosítja a település számára a lakosság helyben való munkavégzésének feltételét. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Alapvetõ követelmény a munkahelyteremtés céljára 5. Járdák építése, javítása A járdák elsõsorban a lakosság kényelmét biztosítják. Azonban azokon a helyeken ahol nincsenek járdák a lakosság kénytelen az utcákon közlekedni. amely balesetveszélyes helyzetekhez vezethet. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Javítja a településképet Ø Javítja a lakosság kényelemérzetét


Tér-Háló Kft.


6. K-NY irányú kapcsolatot biztosító út építése A településnek nagyon gyenge a kelet-nyugat irányú közlekedési kapcsolata. A szomszédos települések elérhetõségi indexe rosszabb, mint Budapesté. A település elérhetõsége fontos, mert a vállalkozások és a betelepülni szándékozók szívesebben telepednek le egy jobb elérhetõséget biztosító településen. A jobb elérhetõséggel könnyebben lehet turizmusszervezést végezni. A fejlesztéshez szükséges a stratégiai együttmûködés a szomszédos településekkel. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Javítja a település elérhetõségét, javítja az esetlegesen letelepedõ cégek számára Ø Javítja a településen élõk közlekedési lehetõségét Ø Javítja a település elérhetõségét a turisták között 7. Kommunikáció a lakossággal Megfelelõ kommunikáció nélkül nem lehet a lakosságot bevonni a fejlesztésekbe. A település lakosságának javul a közösséghez való tartozása. Megfelelõ kommunikáció szükséges a szelektív hulladékgyûjtés és a turizmusszervezés megvalósításához. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Bevonja a településen élõket a helyi fejlesztésekbe Ø Javítja a közösségi szellemet Ø Kifejezetten fontos a környezetvédelmi propaganda megteremtésében 8. Közösségi intézmények fejlesztése A közösségi intézmények fontosak a település lakosságának közösséggé történõ formálásában. Megfelelõ háttér nélkül a településen élõk nem érzik magukénak a települést. A közösségi intézmények megfelelõ fejlõdés után a területfejlesztés szereplõjévé válhatnak. A szervezett programok, hagyományõrzõ tevékenységek segíthetik a turizmus felélénkülését. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Javítja a közösségi szellemet Ø Elõsegíti olyan programok megvalósítását, amelyek a turizmus számára attrakciókká válhatnak 9. Közvilágítás javítása A közvilágítás biztosítása az önkormányzatok kötelezõ feladata. Megfelelõ közvilágítás nélkül a települések éjszakai közlekedése balesetveszélyes. A közvilágítás sokat javít egy település megítélésén. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Javítja a településképet Ø Javítja a közbiztonságot(közlekedés) és ezzel a lakosság elégedettségét 10. Munkahelyteremtés A munkahelyteremtés projektként és vertikális programként is szerepel. Ennek oka az, hogy a munkahelyteremtés lakosság elégedettségének és a szükséges fejlesztések szükséges források elõteremtésének elengedhetetlen elõfeltétele. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Helyi foglalkoztatottságot tesz lehetõvé Ø Fejlesztési forrásokat biztosíthat 11. Stratégiai együttmûködés a környezõ településekkel A környezõ települések összefogásával jöhet létre csak akkor projekt, amely lehetõvé teszi a közös pályázásokat az Uniós Alapokra. Az Uniós pályázatok megnyerésénél fontos szempont a partnerség. Egy olyan fejlesztés, mint a turizmus alapinfrastruktúrájának megteremtése, vagy egy K-NY irányú út létrehozása az összefogás nélkül nem jöhet létre. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Közös fellépéseket tesz lehetõvé: § K-NY irányú kapcsolatot biztosító út építése § településmarketing § turizmus 12. Szelektív hulladékgyûjtés bevezetése A gazdaság fejlõdésével a település „szeméttermelése” megnõtt, és szükségessé vált a szemétgyûjtés bevezetése. A szemétgyûjtés azonban nem szelektál. A szelektálással és újrahasznosítással csökkenthetõ a tárolt szemét mennyisége, és a kitermelt nyersanyagok nagysága. Ha egy településen bevezetik a szelektív szemétgyûjtést, az javítja a település www.ter-halo.hu - 40 -

Tér-Háló Kft.


megítélését. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Javítja a település megítélését: § a lakosság körében § a betelepülni szándékozók között § a turisták körében § a településmarketing fontos alapja lehet 13. Szennyvízcsatornázás Tényõ egyik legnagyobb elmaradottsága a szennyvízhálózat hiánya. A szennyvízkezelés hiányában a természet jelentõsen károsodik. Amíg nincs kiépítve rendszer, addig nem lehet számítani munkahelyek letelepedésére, mert az ipari jellegû termelésekhez szükséges a szennyezõdések ellenõrzött, tisztított formában történõ elvezetésére. Amíg nincs kiépítve a szennyvíz, egy letelepedni szándékozó család erõsen meggondolja, hogy Tényõt válassza-e egy olyan településsel szemben, ahol nem kell rendszeresen szippantós-kocsit rendelnie. Amíg nem épül ki a szennyvízhálózat, addig az úthálózatot gazdaságtalan felújítani, mert újból fel kell bontani a fejlesztéshez. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Javítja a lakosság elégedettségét Ø Javítja a környezet állapotát Ø Elengedhetetlen az iparfejlesztéshez Ø Elõsegíti a betelepülést 14. Új lakótelkek nyitása Új lakótelkek kialakítása nélkül megreked a betelepülés. Amennyiben egy településen kevés a lakótelek, az ingatlanok ára megemelkedik, amely szelektálja a letelepedõket, ezzel jelentõsen csökkentve számukat. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Elengedhetetlen feltétele a betelepülésnek 15. Útfelújítás Az útfelújítások feltétele a szennyvízhálózat kiépítése. Egy jó állapotban lévõ úthálózat jelentõsen javítja a lakosság elégedettségét, hiszen nem rontja a személygépkocsik állapotát. A jó karban lévõ úthálózat szükséges az iparfejlesztéshez. A rossz állapotban lévõ úthálózat rontja a település megítélését. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Javítja a településképet Ø Elõsegíti a cégek letelepedését Ø Elõsegíti a betelepedést Ø Javítja a lakosság közérzetét Ø Javítja a település megítélését 16. Vendéglátó-ipari alapinfrastruktúra fejlesztésének ösztönzése A minõségi vendéglátó-ipari infrastruktúra alapfeltétele a turizmus kibontakozásához. Jelentõsen javítja a település megítélését egy jó hírû vendéglõ, illetve panzió. Nem csupán a megtelepedést, hanem a további mûködést is szükséges elõsegíteni. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Javítja a lakosság kényelmét Ø A turizmus alapinfrastruktúrája Ø Elõsegíti a településmarketinget 17. Virágosítás, parkosítási program Egy virágosítási projekt sokat segít a település megítélésén. A rendezett településképpel rendelkezõ falvakat elõszeretettel látogatják a turisták, és büszke rá a lakosság. Amennyiben megfelelõ kommunikációval a település lakosságát sikerül bevonni a fejlesztésbe, azt magukénak érzik és vigyáznak rá. A fejlesztés szükséges, mert: Ø Javítja a településképet Ø Emeli a lakosság elégedettségét www.ter-halo.hu - 41 -

Tér-Háló Kft.


Ø

Elõsegíti a településmarketinget

3.4. A fejlesztés kapcsolatrendszere Gazdaságfejlesztés

Lakosság-centrikusság

Környezet és településkép

I. Infrast-

II. Munkahelyte-

III. Település-

IV. A környezet

V. A betele-

VI. A lakosság

ruktúrafejl

remtés

kép javítása

védelme

pülés segí-

kényelméért

esztés

tése

Humánerõfor- Tudás-képzés-

X

rás bõvítése iskola

Környezet és infrastrukt úra fejlesztése

Gazdasági bázis innovációs kö rnyezetének fe jles ztése

és megújítása Támasz X

“Termelési tér – vállalkozói tér”

X

X

X

X

“Vendégszeretet”

X

“Agrármegújulás”

X

“Jelenünk”

X

X

X

X

X

X

“Jövõnk”

X

X

X

X

X

X

“Lakható tér”

X

X

X

“Sztráda”

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

“Múltunk”

X

“KisalföldCsallóköz” “Bécs-PozsonyGyõr Eurégió “Partner-ség”

Átfogó intéz- Tervezés kedés:

X

“Megyei termék”

és

X

X

X

X

X

X

programozás

28. táblázat: Gyõr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja és Tényõ Településfejlesztési Koncepciójának kapcsolatai A Stratégiai programban szemléltettük a Nyugat-dunántúli Régió Területfejlesztési Koncepciójának és Tényõ Településfejlesztési Koncepciójának összefüggéseit. A koncepciót a regionális program teljes mértékben támogatja.


Tér-Háló Kft.


II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 1. HATÁROZATTERVEZET – A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA TÉNYÕ ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ TESTÜLETÉNEK ............... /2005. (.............) HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRÕL

Tényõ község Önkormányzatának Képviselõ testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§-ának (3) bek. b) pontjára tekintettel az alábbi döntést hozza:

1. Tényõ község közigazgatási területére vonatkozóan jóváhagyja a TÉR-HÁLÓ Kft. TH-03-02-21 számú tervdokumentációjának T-1 számú, M=1:10.000 méretarányú Településszerkezeti tervét és a Településszerkezeti terv mellékelt leírását. 2. Utasítja a Jegyzõt, hogy a Településszerkezeti terv alapján a Helyi Építési Szabályzatot terjessze a Képviselõtestület elé.

Határidõ: folyamatos Felelõs: Jegyzõ

Kelt: Tényõ, 2005. év ................. hó ...... nap

.................................................. Polgármester

.................................................. Jegyzõ


Tér-Háló Kft.


A településszerkezeti terv feladata, hogy a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott települési stratégiai célok által indukált fejlesztési elképzelések számára biztosítsa a területfelhasználás lehetõségét, illetve ott, ahol indokolt biztosítsa a jelenlegi használatot, a természeti és épített környezet értékeinek védelmét. A település fõ stratégiai céljai: • Minõségi fejlõdés biztosítása, élhetõ település, komfortos lakókörnyezet kialakítása, amelyben a lakosság polgári életkörülményei biztosítottak • Lakóterületek biztosítása a település szerves továbbfejlesztésével • Saját gazdasági potenciál erõsítésének elõsegítése • Korszerû közlekedési és egyéb infrastruktúra létrehozásának elõsegítése • Az értékes építészeti-kulturális értékek védelme • A táji adottságok védelme, egyúttal a benne rejlõ lehetõségek kiaknázása

1.1. Településszerkezet Az Országos területrendezési Terv és a megyei rendezési terv által meghatározott övezeti követelményeknek a rendezési tervi elhatározások eleget tesznek. A területre vonatkozó értékeket az alábbi táblázatba foglaltuk össze: Területfelhasználás a megyei rendezési terv és az OTrT területfelhasználási kategóriái alapján

Erdõterület Belterjes mezõgazdasági terület Külterjes hasznosítású mezõgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Városias települési terület Hagyományosan vidékies települési terület Építmények által igénybe vett terület

Jelenlegi

Tervezett összes

Tervezett Területek a jelenlegi területen belül

Követelmény

834,5 Ha

Tervezett területfelhasználás a Megyei Rendezési Terv területfelhasználási követelmények arányában 92%

907,1 Ha

910,4 Ha

1104,9 Ha

977,5 Ha

977,5 Ha

88%

85%

265,4 Ha

234,8 Ha

234,8 Ha

88%

75%

26,1 Ha

26,4 Ha

25,5 Ha

98%

90%

--------------

----------------

---------------

--------------------------

--------------------

205,3 Ha

336 Ha

205,3 Ha

163%

141,3 Ha

165 Ha

141,3 Ha

116%

85%

Nagyvárosias lakóterületbe nem sorolható Jelenlegi terület 100%-a marad megfelel

A község településszerkezetének fejlesztésekor figyelembe vettük a már meglévõ –a területhasználatot jelentõsen befolyásoló- mûvi és környezeti adottságokat. Meglévõ és a település életét, fejlõdését meghatározó elemeknek kell tekinteni:


Tér-Háló Kft.


• A település területét érintõ regionális közlekedésfejlesztési elemeket • A jelenlegi településtesten belüli területfelhasználási adottságokat • A meglévõ építészeti-kulturális emlékeket • A mezõgazdasági mûvelés alatt álló területeket • A település domborzati, vízrajzi, földtani adottságait A település két településrész összeolvadásából jött létre, régebben a lakók elsõsorban a dombsorok között húzódó kis völgyekbe építették házaikat, ma jobbára a teknõ alakú völgybe építkeznek. Az elmúlt néhány évben elõtérbe került a természet közeli életmód fontossága, ez által ismét megnövekedett az igény a természeti környezetben való építésre. A településszerkezet fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy a már kialakult településszerkezetet a lehetõ legnagyobb mértékben figyelembe vegyük. A fejlesztés során a kialakult falu szerves továbbfejlõdését kívántuk biztosítani a településszerkezet megbontása nélkül. A fejlesztések illeszkednek a jelenlegi utcahálózathoz és folytatják a már megkezdett fejlesztési irányokat. Településszerkezeti léptékû fejlesztési elképzelés a falu két részét összekötõ „körút”, amely a Kossuth és Radnóti utcák összekötésével jelentõs településrészek eddigi hiányos kapcsolatát pótolja. A lakóterületi fejlesztések során nagyobb részt a meglévõ belterülethez csatlakozó, illetve jelenleg is belterületi telkek kerülnek felhasználásra.

Település összesen Területfelhasználási kategória

Terület (ha)

Arány (%)

Erdõterület

918

34,8

Szántóterület

795

30,1

Rét terület

239

9,1

Kert, gyümölcsös

46

1,7

Szõlõ mûvelésû terület

125

4,7

Belterület

341

12,9

Különleges területek

10,0

0,4

16

0,6

Gazdasági ipari

24

0,9

Közlekedési és közterület

124

4,8

2638

100,0

Víz

Összesen

A településszerkezetet legjelentõsebben befolyásoló fejlesztési elképzelések a lakóterületek kialakítása, melyekre kiemelkedõen nagy igény mutatkozik a településen. Ezenkívül a tervezett településközi utak, valamint településen belüli gyûjtõutak jelentenek szerkezetileg szervezõ erõt. Emellett külterületen több új gazdasági területfejlesztési folt is megjelenik. Nagyobb lakóterület fejlesztést több helyen tervez a település. Mind a Tényõhegy, mind a Tényõfalu területén igény mutatkozott lakótelkek iránt. A viszonylag síkabb fekvésû falu területén az alábbi helyeken terveztünk lakóterületi fejlesztéseket: à A Gyõri út és a Fõ utca mögötti területek, melyek egy része már kialakított, de még be nem épült lakóterület à A Rigácsi út folytatásának kétoldali beépítése à A Kossuth utca folytatásában található kert és szántóterületek lakóterületi kialakítása Tényõhegy területén pedig az alábbi lakóterületi fejlesztési elképzelések fogalmazódtak meg: à A Petõfi utca kétoldali beépítése à A Petõfi utca és a tervezett sokorópátkai településközi út által határolt terület lakóterületi beépítése à A Radnóti és Ifjúság utca folytatásának beépítése (a Radnóti utca kikötésével a Petõfi utcára) à A Gyõri út északi végének lakóterületi beépítése


Tér-Háló Kft.


Ezek mellett a lakóterületek mellet külterületen Holló-majortól délre a sokorópátkai út mentén található egy tervezett lakóterületi folt. Tartalék, potenciális lakóterületek a tervezett Tét – Pannonhalma összekötõ út és a jelenlegi belterület között található viszonylag sík fekvésû mezõgazdasági területek. A meglévõ és tervezett gazdasági és mezõgazdasági üzemi területek a települést közelítõleg észak-dél irányban átszelõ 8309 sz. állami mellékútra fûzõdnek fel. A Gyõr – Sokorópátka vonalon eddig is több kereskedelmi gazdasági telephely és volt tsz major épült ki. Ezt a koncepciót alapul véve a fejlesztési területek is ehhez csatlakoznak. Fontos elemei a településszerkezet fejlesztésének a Tét – Pannonhalma között tervezett összekötõ út és a Tényõ Sokorópátka között tervezett településközi utak. A település a kelet – nyugati irányú közlekedési kapcsolatai tekintetében eddigi árnyékos helyzetén a tervezett Tét – Pannonhalma út nagymértékben javítana. Ezáltal a település számára Gyõr mellett a két kistérségi központ Pannonhalma és Tét is nagyobb kerülõ nélkül elérhetõvé válik.

1.2. Beépítésre szánt területek 1.2.1. Lakóterületek A pontos lakóterület-fejlesztési elképzelések az alábbiak: A település keleti oldalán a Rigácsi út folytatása jelenleg mezõgazdasági útként funkcionál a Külsõ sor utcai kertvégek és a kertes területek felé. A Tét – Pannonhalma összekötõ út kiépülésével ez az út rangosabb települési gyûjtõúti szerepet kap. Így lehetõvé válik az út kétoldali beépítésének kialakítása a kertvégek és mezõgazdasági területek lakóterületi felhasználásával. Az új utcában kb. 40 db. telek kialakítására nyílik mód, melyek közmûves ellátása a Rigácsi út felõl és a Külsõ sor felõl is megoldható. A település terveiben hosszútávon szerepel a Kossuth utca és a Radnóti utca összekötése, mely által egy körgyûrû jellegû települési gyûjtõút alakul ki. Így a Kossuth utca egy rangosabb úttá válik. Folytatásában új lakóterület kialakítására nyílik lehetõség a jelenlegi kertek és mezõgazdasági területek felhasználásával. A terület viszonylag mély fekvésû, ezért várhatóan a tervezett lakóterület kis mértékû feltöltése is szükségessé válik. A Kossuth utca folytatásának kiépítésével egyidejûleg az utca és a vízfolyás között található kisebb út beépítésére is lehetõség van. A meglévõ kis útnak a tervek szerint a Kossuth utcára és a Domb utcára lesz kikötése. Ezen út mentén a lakosság körében szintén igény mutatkozott lakótelkek kialakítására. Az így kialakuló lakóterületi folton szintén kb 35-40 építési telek kialakítása lehetséges. A tervezett körgyûrû másik végén a Radnóti és Ifjúság utca folytatásában szintén kialakítható egy nagyon jó fekvésû lakóterület. A két utca folytatásának beépítésével kb. 60 db építési telek alakul ki. (a tervek szerint a Radnóti utcának lenne kikötése a Petõfi utcára és az Ifjúság utca a Radnóti utca folytatásába csatlakozna bele.) A közmûellátás a meglévõ hálózat folytatásával oldható meg. A Petõfi utca a településen jelenleg egyoldali beépítésû. Ez a közmûvek tekintetében gazdaságtalan kialakítás. A település terveiben szerepel az utca kétoldali beépítése. A jó magassági vonalvezetésû utca dél-nyugati felén szép panorámás telkek (kb. 38-40 db) alakíthatóak ki. Ennek folytatásában a Petõfi utca és a tervezett sokorópátkai településközi út által határolt terület szintén lakóterületi beépítése szánt terület. A terület fekvése nagyon jó, megközelíthetõsége pedig a tervezett sokorópátkai útról és a Petõfi utcáról szintén kedvezõ. A településen Gyõr vonzásának felerõsödésével megindult a lakóterületek kiépülése Gyõri út mentén észak felé. A település úthálózati fejlesztésében szerepel a Táborvölgyi út egyenes kikötésének kialakítása a Gyõri útra a település északi végén. az Árpád utcát a középsõ szakaszán átszelõ tervezett új út mentén és a Gyõri úton a gazdasági területekkel szemben - a szántóterületek felhasználásával - lehetõség van lakótelkek kialakítására. Itt is kb. 45-50 db telek alakítható ki. A lakóterületek kialakítása természetesen az igények függvényében ütemezetten történik majd. A konkrét lakóterület-fejlesztések mellett Tényõhegy területén a Táborvölgyi út, Róka utca és Hentes utca mentén a történelmi beépítést figyelembe véve egy laza beépítésû lakó, üdülõ övezet kialakítását javasoltunk. (A történelmi térképeken megfigyelhetõ, hogy a hegy mindig is lakott terület volt, a szurdokokban futó utak mentén sûrûn sorakoztak a lakó és gazdasági épületek.) Az utak mentén a továbbiakban is lehetõség nyílna lakó és üdülõépületek, hétvégi házak építésére, kis beépítési %-al és nagy zöldfelületekkel.

1.2.2. Településközpont vegyes területek www.ter-halo.hu - 46 -

Tér-Háló Kft.


A településen a fõbb intézmények (polgármesteri hivatal, óvoda, iskola, rendelõ, templom, kereskedelmi,- és vendéglátó létesítmények stb.) viszonylag egy helyen találhatóak a település központjában. Így a Gyõri út, Árpád utca, Ady Endre utca által határolt tömböt településközpont vegyes területnek jelöltük ki, amelyen intenzívebb beépítést lehetõvé téve valódi községközpont alakítható ki.

1.2.3. Különleges területek A különleges területeknek hét fajtáját különböztettük meg a településen. A különleges temetõ területek a meglévõ két temetõ területei. Ezek rendezési terv távlatában bõvítést várhatóan nem igényelnek. Különleges sport és szabadidõs terület a sportpálya területe, mely méretében és kialakításában szintén elegendõ a település számára. A sportpálya környezetében, a sportolás, szabadidõs tevékenységek építményei illetve települési szintû sportcsarnok elhelyezésére van lehetõség. A terület teljes közmûvesítettséggel rendelkezik, településszerkezeti szempontból fekvése kedvezõ. A különleges területek harmadik fajtája a Tényõhegy aljában található védendõ pincesor területe. Ezen a területen a pincék építészeti védelme, megõrzése, fenntartása és védelemben részesítése kiemelten fontos feladat a településen. Ezeket eredeti formájukban és beépítési módjukban kell megtartani, el kell kerülni a területük és tágabb környékük más jellegû, tájidegen beépítését. A szabályozási elõírásokban részletesen meg kell határozni a területen történõ építések során alkalmazandó anyagokat, és az épületek minden olyan paraméterét amely a jelenlegi építészeti karakter lényegét képezi. A területen a jövõben is csak pincék kialakítása engedhetõ meg. (Hétvégiházak, lakóépületek megjelenése nem megengedhetõ a területen.). A különleges területek következõ csoportja a településen a hulladék udvar és a hulladékgyûjtõ szigetek, ezek kialakítását az önkormányzat községi hulladékgazdálkodási terv keretében határozta meg. A hatodik csoportot képezi a különleges halastó területe, amely magántulajdonban érvényes vízjogi engedéllyel is rendelkezik. A település külterületén (0127/2) található egy mindössze 1112 m2-es honvédségi terület.

1.2.4. Gazdasági területek Új gazdasági terület a Sokorópátka felé vezetõ út mentén két helyen került kijelölésre. Az egyik tervezett kereskedelmi gazdasági terület helye - a település déli részén - az út nyugati oldalán az Ötházzal szemben található 8 hektáros terület, mely jelenleg szántó mûvelési ágban hasznosított. A másik tervezett kereskedelmi gazdasági terület pedig Hollómajorral szemben az út keleti oldalán kijelölt kb. 13 hektáros terület, mely jelenleg szintén szántó mûvelési ágú terület. A tervezett és meglévõ kereskedelmi szolgáltató területeken a kisebb és nagyobb termelõ, szolgáltató vállalkozások, kisüzemi létesítmények, telephelyek számára kíván helyet biztosítani a település. A területek településszerkezeti adottságai jók, hiszen jól megközelíthetõek és a lakóterületektõl távol esnek, illetve a meglévõ területek viszonylag jól elhatárolhatóak, ezenkívül könnyen közmûvesíthetõk.

1.3. Beépítésre nem szánt területek 1.3.1. Mezõgazdasági területek Mûvelési ág

(ha)

Arány (%)

Erdõterület

918

43,2

Szántóterület

795

37,4

Rét terület

239

11,3

Kert, gyümölcsös

46

2,2

Szõlõ mûvelésû terület

125

5,9

Összesen

2123

100,0%

A település beépítésre nem szánt külterületén az erdõ és a szántó területek dominálnak 43 ill. 37%-ot meghaladó arányban. Az erdõ területek fõként a település keleti és nyugati részét uralják az általuk közrezárt területek osztódnak egyéb terület felhasználási kategóriákra. A rétek aránya is meghaladja a 10%-ot. A kertek és gyümölcsösök aránya mindössze 2,2%.

A szõlõ mûvelésû területek, melyek aránya megközelíti a 6%-ot is, jelenlétük a domborzati, éghajlati adottságoknak és az évszázados hagyományoknak köszönhetõen ilyen nagy arányú. A mezõgazdasági területek megközelíthetõsége biztosított.

1.3.2. Zöldterületek A település zöldfelületekben, közparkokban, fásított, gondozott területekben gazdag, ami a lakosság igényességét mutatja. www.ter-halo.hu - 47 -

Tér-Háló Kft.


A legfontosabb zöldfelület-fejlesztési feladatok a települési terek igényes térképzésével kapcsolatban jelentkeznek. A templom elõtti fõtér mint közlekedési csomópont és egyúttal települési centrum is esztétikus kialakítást követel, valamint a szemerei út menti tér zöldfelület-alakítása is megoldandó. Újabb települési zöldfelületek kialakítására a lakóterület fejlesztések kapcsán kerül sor. Egyelõre két helyen tervezi a település közparkok, zöldfelületek kialakítását. Mindkét terület Tényõhegy területén található. A hegyre vezetõ gyalogút mentén a domb aljában és a dombtetõn egy viszonylag lapos tetõn javaslatunk szerint közparkot, kiépített zöldfelületet, esetleges turista pihenõhelyet kellene kialakítani, kilátóval, tûzrakóval, játszótérrel, esõbeállóval stb. Ezek a zöldfelületek az új lakók és a kirándulók komfortérzetét egyaránt szolgálnák. Fontos, hogy a leendõ növényzettelepítéseket csak gondos elõkészítõ munka és tervezés után lehet elkezdeni. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a kialakuló zöldfelületeken a tájra, környezetre jellemzõ növénytársulásokat, õshonos fafajokat telepítsenek. Kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények telepítését, elõtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták alkalmazását.

1.3.3. Erdõterületek A települést nyugati és keleti irányból is nagy kiterjedésû erdõ területek övezik. Keleti irányból Tényõ területét a Pannonhalmi dombság erdõi érintik, ez a természeti terület Gyõrtõl a Bakony felé, utóbbinak nyúlványaiként három egymással közel párhuzamos, ÉNY–DK irányú, egymástól mély eróziós völgyekkel elválasztott dombsor húzódik: Szemere, Csanak (ezen a helyezkedik Tényõ is) és Pannonhalma. Közülük a tájra a környezeténél 150 méterrel magasabb, szigetszerûen kiemelkedõ Szent Márton-hegye – Pannonhalma nyomja rá legerõsebben bélyegét, ormán a bencések fõmonostorával, a magyar mûvelõdéstörténet õsi, ezeréves bölcsõjével. Errõl kapta az egész dombság és maga a Tájvédelmi Körzet is a nevét. A dombság erdõs, fõként cserestölgyes (Quercetum petraeae-cerris) múltjáról a gazdag növényvilág árulkodik. Az innen ismert közel ezer virágos növényfaj közül sok védett. A gazdag és részletesebben fel nem sorolható flórát szerencsésen egészíti ki a védelemre szoruló állatvilág.

1.3.4. Közlekedési és közmûterületek A települést legmagasabb rangú útként jelenleg két állami mellékút érinti. Ezek a Gyõr-Sokorópátka 8309 sz. állami mellékút és a Tényõ-Gyõrszemere 83127 sz. állami mellékút. Ezek a belterületen települési elsõrendû fõútként funkcionálnak. Ezek tekintetében a rendezési terv távlatában a Gyõrszemere felé vezetõ úttal kapcsolatban javasoltunk egy új nyomvonal kialakítást, mely által a belterületi – jelenleg nagyon kanyargós és szûk - nyomvonal kiváltható. Javaslatunk szerint a Domb utca, Szemerei út és a Fõ utca csomópontjából indul észak felé az új nyomvonal, mely külterületen egyenes vonalvezetéssel belecsatlakozik a jelenlegi nyomvonalba. Regionális jelentõségû fejlesztési elképzelés ezzel az úttal kapcsolatban, hogy javasoljuk az út kivezetését a 83. sz. fõútra különszintû vasúti keresztezés után, amely út így a Tényõ-Sokorópátka, valamint a Felpéc-Kajárpéc vonalnak is a jelenleginél színvonalasabb gyõri kapcsolatot biztosít (ld. közlekedés-átnézeti tervlap). A meglévõ állami mellékutak mellett a megyei rendezési tervben szereplõ Tét-Pannonhalma összekötõ út a tervek szerint szintén érinti majd a települést. Ennek a kistérségi jelentõségû útnak a nyomvonala kelet-nyugati irányból a települési belterület déli oldalát érintve szelné ketté a közigazgatási területet. Tényõ a Petõfi u. – Hentes u. becsatlakozásával vehetne részt ebben a kelet-nyugat irányú közlekedési tengely életében. A település közúti kapcsolati fejlesztése terén jelentõs elképzelések fogalmazódtak meg a településközi utak tekintetében is. A belterületi utak felfejlesztése után azon településközi földutak kiépítése következhet, amelyek a szomszédos településeket közvetlenül összekötik és egyben a mezõgazdasági területek feltárását is szolgálhatják. A megyei mellékúthálózat-fejlesztési program alapján Tényõt érintõen a következõ utak megépítése indokolt : • Tényõ-Sokorópátka: az új nyomvonal a Petõfi utcából indulóan az erdõ alatt található mezõgazdasági út nyomvonalán halad Sokorópátkán a Rákóczi Ferenc utcáig. Ez a két település között egy õsi nyomvonal újraéledését is jelenti, lerövidítve a két szomszédos falu közötti közúti távolságot. Az út egyben a tényõi mezõgazdasági területek feltárását is szolgálja. • Tényõ-Écs: a tervezett településközi út nyomvonala az Erdészsor útból indul és Tényõhegy középsõ vonalában egy jelenlegi turistaút nyomvonalán halad Écs illetve Nyúl települések felé. www.ter-halo.hu - 48 -

Tér-Háló Kft.


A belsõ közlekedési kapcsolatok fejlesztése tekintetében települési gyûjtõútnak jelöltük belterületen az alábbi utakat: • Kossuth utca – Radnóti utca és ezen utak tervezett átkötése a település déli határában. Ez a körgyûrû jellegû gyûjtõút a tervek szerint kiépül északon a Gyõri útig. • Árpád utca. • Táborvölgyi utca és folytatásaként a Tényõhegy területén az új lakóterületeket feltáró új út, mely a meglévõ mezõgazdasági út nyomvonalában épül ki. Kiépített kerékpárutak, kitáblázott kerékpáros nyomvonalak jelenleg nem érintik a települést. A megyei településrendezési terv, mely jelenleg a véleményezés fázisában tart szintén nem látja egyelõre szükségét ilyen jellegû útvonalak kiépítésének, kijelölésének. A településközi utak kiépítésével a tervek szerint a Gyõr felõl a Bakonyba és a Balatonra tartó tervezett regionális kerékpáros nyomvonal a Gyõr, Pannonhalma, Ravazd vonalon elérhetõ lesz a település számára. Véleményünk szerint azonban kistérségi léptékben mindenképen szükség lenne a Gyõr – Tényõ – Sokorópátka vonalon is egy kerékpáros nyomvonal kijelölésére, mely déli irányban a Bakony felé, északi irányban Gyõr felé jelent kerékpáros kapcsolatot. Ennek javasolt nyomvonala a Tényõ-Ravazd-Écs között kiépített, aszfaltozott erdõgazdasági út, mely szép természeti környezetben vezeti a kerékpárosokat. Másik alternatíva a nyomvonalra az erdõ alatt a tervezett településközi út mentén futó kerékpáros nyomvonal. Ez azonban még nem kíépített út, illetve a természeti környezet is kevésbé megkapó (viszont magassági vonalvezetése kedvezõbb). Gyõr felé a meglévõ 8309 sz. állami mellékút nyomvonalában halad Csanakon keresztül. Másik javasolt kerékpáros nyomvonal a településen egy Gyõrszemere és Koroncó felé vezetõ út. Ez az állami mellékutak nyomvonalán haladva Rábapatonánál eléri a Rába-folyót és csatlakozik a Rába mentén tervezett kerékpáros nyomvonalba. A településen kijelölt turistautak haladnak át a belterületen és külterületen egyaránt. Belterületen az Árpád utca – Fõ utca – Szemerei út vonalában illetve a Kossuth utca vonalában van kijelölve a turistaút nyomvonala. Külterületen az erdei és mezõgazdasági utakon nyugat felé Szemere, Felpéc és Kajárpéc településeket, kelet felé pedig Gyõrújbarát, Écs, Nyúl és Ravazd településeket lehet megközelíteni a kijelölt turistautakon. Ezek az utak a települések szõlõhegyeit, mûemléki védettségû borospincéit, mûemlék épületeit illetve a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett és fokozottan védett erdõ- és legelõterületeit érintik. A tényõi turistatutak ezen kívül kelet-nyugati irányban a Csanak-hegy vonulatairól a Szemere-hegy vonulatai felé vezetik a kirándulókat.


Tér-Háló Kft.


2. RENDELETTERVEZET - A SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁSA TÉNYÕ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕTESTÜLETÉNEK ........./2005. (….) RENDELETE TÉNYÕ KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Tényõ község Önkormányzatának képviselõtestülete az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 8. § (1) és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva megalkotja Tényõ helyi építési szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) szóló rendeletét, a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1; SZ-1/2; SZ-1/3 és SZ-1/4 jelû szabályozási terveit jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli.

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK Az elõírások hatálya és alkalmazása 1.§ (1) Jelen rendelet hatálya kiterjed Tényõ község teljes közigazgatási területére. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányamûveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – mûtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerûsíteni, bõvíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényû hatósági elõírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.) és e rendeletben elõírtaknak (3) Jelen szabad. rendelet csak TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2; SZ-1/3 és SZ-1/4 számú szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható. Szabályozási elemek 2.§ (1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet elõírásai kötelezõ és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak. (2) I. rendû kötelezõ szabályozási elemek a) az építési elõírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre b) a szabályozási vonal ( közterületet a nem közterülettõl elválasztó vonal ) c) a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek) d) területfelhasználási módok határa e) építési övezet határa f) beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa g) 10 éven túli szabályozási vonal h) telek beépíthetõ és nem beépíthetõ területének határa i) készítendõ részletes szabályozási terv határa j) építési hely határa k) építési vonal l) belterületi határ (3) II. rendû szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek. www.ter-halo.hu - 50 -

Tér-Háló Kft.


a) irányadó szabályozási vonal b) irányadó telekhatár (4) Az irányadó szabályozási elemek betartása a megengedett eltérésekkel történhet. (5) A TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2; SZ-1/3 és SZ-1/4 jelû tervein a K jel a kialakult állapotot ill. kialakult méreteket jelenti.


Tér-Háló Kft.


Építési engedélyhez kötött tevékenységek 3.§ (1) A vonatkozó jogszabályban 22 felsoroltakon túl a tervezési területen belül a következõ építési munkák is csak építési engedély alapján végezhetõk: a.) épülethez, építményhez, vagy az azt körülvevõ állványzathoz rögzített védõfelületen, ponyván történõ bármiféle ábrázolás b.) a közterületrõl látható épülethomlokzaton, illetve tetõfelületen parabola antenna, klímaberendezés kültéri egységének elhelyezése c.) építmény, építményrész közterületrõl látható díszkivilágítása

II. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE Övezeti besorolások 4.§ (1) A szabályozási és övezeti terv Tényõ közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja: 1. TÁBLÁZAT Megnevezés

Rajzi jel

Beépítésre szánt területek Lakóterületek falusias lakó Vegyes területek ..településközpont vegyes Gazdasági területek ipari terület kereskedelmi -szolgáltató Különleges területek sport és szabadidõs tevékenység területe temetõ pincesor halastó hulladékudvar homokbánya honvédségi terület Beépítésre nem szánt területek Közlekedési és közmûterületek kiszolgáló út települési gyûjtõút gyalogút településközi út állami mellékút közlekedési zöldterület Erdõterületek

22

Lf Vt G ip G ksz K sp Kt K ps K ht K hu K hb K ho

KÖ KÖ gy KÖ gya KÖ t KÖ ám KÖ z

46/1997. /XII.29./ KTM. rendelet 9. § www.ter-halo.hu - 52 -

Tér-Háló Kft.


gazdasági célú erdõ Védõerdõ/védett erdõ Zöldterületek közpark fásított terület Közösségi zöldfelület Mezõgazdasági területek szántó terület rét, legelõ terület kert terület szõlõmûvelésû terület Vízgazdálkodási területek vízfelület, vízfolyás

(1)

(2) (3) (4) (5)

Eg Ev Z kp Z ft Z kz M sz Mr Mk M szm V

Közterületrendezési terv 5.§ A közterület-rendezési terv célja a HÉSZ keretein belül egy kijelölt területegységre vonatkozóan meghatározni a közterület a.) helyszínrajzi kialakítását, elrendezését b.) magassági és keresztmetszeti méreteit c.) a közmûhálózat kialakítását d.) a mûtárgynak nem minõsülõ építményekkel kapcsolatos követelményeket e.) a berendezéseket, utcabútort f.) a burkolatokat g.) a köz- és díszkivilágítást h.) a terület kertépítészeti kialakítását i.) a közlekedést és parkolást j.) az egyéb településképi követelményeket Közterület-rendezési tervet lehet készíteni a településszerkezetileg, vagy településképi szempontból együtt kezelendõ közterületek kialakítása, felújítása vagy átalakítása esetén. Új beépítésû területen történõ közterület-alakítás esetén minden esetben közterület-rendezési terv készítendõ. A közterület-rendezési tervet a képviselõ-testület határozattal hagyja jóvá a jegyzõ elõterjesztésének figyelembe vételével. A közterület-rendezési terv általános méretaránya M=1:500. Egyes részletek kidolgozása szükséges esetben ettõl eltérõ léptékben történhet.

A telekalakítás szabályai 6.§ (1) A területen telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak23 megfelelõen végezhetõ. (2) A TH-04-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelû szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntetõ jellel, vagy a kettõ együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti elõírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetõek. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti elõírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetõk be.

23

85/2000. (XI.08.) FVM rendelet www.ter-halo.hu - 53 -

Tér-Háló Kft.


(3) A TH-04-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 tervein ’K’ jellel ellátott méretek, telekosztások a kialakult állapothoz tartozó telekszélességeket, telekmélységeket és telekterületeket jelentik. A létesítmények elhelyezésének szabályai 7.§ (1) (2)

Épület, építmény csak építési telken vagy közterületen helyezhetõ el. Azokon a területeken, ahol a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelû tervei építési hely határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet az övezeten belüli beépítési módnak megfelelõen. (3) Ahol a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelû szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elõ-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni. (4) Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében az OTÉK 36 §-ban foglaltak kötelezõen betartandóak. (5) Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli, a) kelet-nyugati fekvésû teleknél az északi oldalhatáron b) dél-kelet – észak-nyugati fekvésû teleknél az észak-keleti oldalhatáron c) észak-kelet – dél-nyugati fekvésû teleknél az észak-nyugati oldalhatáron d) észak-déli fekvésû teleknél a keleti oldalhatáron kell az épületeket elhelyezni. (6) Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítményt (pl. garázst) a fõ funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a fõ funkciót hordozó épülettel megegyezõ oldalhatáron lehet elhelyezni. (7) Az újonnan beépítésre kerülõ 1 ha-nál nagyobb összefüggõ területek beépítése elõtt vízügyi szakvéleményt kell készíttetni az adott területre és a vízügyi szakvéleményben foglaltakat az építési engedélyezési eljárás során be kell tartani. (8) Az újonnan beépítésre kerülõ volt vízállásos terület (382 hrsz.) beépítése elõtt vízügyi és talajmechanikai szakvéleményt kell készíttetni az adott területre és az abban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni. (9) Azokon a helyeken, ahol a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelû tervei 10 éven túli szabályozási vonallal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet. (10) A vonatkozó jogszabályban 24 meghatározott létesítményeket akadálymentesen kell kialakítani, vagy átalakítani.

(1)

(2)

(3) (4)

24

A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések 8.§ Az építési övezeti elõírásoktól eltérõen kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelõ övezeti tényezõt, ha az jogszerûen vagy jóhiszemûen valósult meg a HÉSZ közreadása elõtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévõ épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhetõ. A szintterület növelése a tetõtér beépítésével lehetséges. Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévõ épület elbontásra kerül, a telek az övezeti elõírásoknak megfelelõen építhetõ be. Az övezeti elõírásoknak nem megfelelõ, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti elõírásoknak megfelelõ építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.

100/1999. (XII.10) OGY. határozat www.ter-halo.hu - 54 -

Tér-Háló Kft.


(5)

Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó elõírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzõen kialakult telekméreteknek megfelelõen – az építési telek beépítési módjára beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó elõírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától max imum 10 %-kal térhet el. (6) Háromnál több telket tartalmazó tömb esetén az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és legnagyobb telek területét figyelmen kívül kell hagyni. (7) Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti elõírásoknak a telek a beépítési mód, az építési hely, a beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthetõ. (8) Már kialakult tömbbelsõ esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, eltérõ területfelhasználás határától max. 20 méter eltérés engedélyezett. (9) Az övezetben kialakult vagy az övezetben elõírt legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységû telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg: a) sem az övezetre elõírt telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét b) sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét (10) Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévõ épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve ha egyéb elõírás ettõl eltérõ beépítést határoz meg. Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettõ beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia, kivéve ha egyéb elõírás ettõl eltérõ beépítést határoz meg.

(1)

(2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) (13) (14)

A közmûvekre vonatkozó rendelkezések 9.§ A közüzemi közmû-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közmûvek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védõtávolságait közterületen, vagy a közmû-üzemeltetõ telkén belül kell elhelyezni. Ettõl eltérõ esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. A közmûvekkel kapcsolatos mindennemû építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati elõírások, szabványok elõírásait be kell tartani. Közút területén közmûvek elhelyezéséhez az út kezelõjének hozzájárulása szükséges. Közmûvek számára szolgalmi jogot új beépítésû területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Közmûvek védõtávolságán belül mindennemû építési munka csak az illetékes közmû-üzemeltetõ hozzájárulásával engedélyezhetõ. Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közmûvek kiépítésérõl, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell. A meglévõ közmûvek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közmûvet el kell bontani, felhagyott közmû nem hagyható a helyén. Mindennemû építési tevékenységnél a meglévõ és megmaradó közmûvezetékek vagy közmûlétesítmények védelmérõl gondoskodni kell. A település központjában a közmûveket és egyéb vezetékeket terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott idõre és céllal létesíthetõ. A település központjában zárt rendszerû csapadékvíz-elvezetési rendszer építendõ ki az új utak mentén illetve a meglévõ utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként. Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közmûbekötések létesítendõk. Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tûzcsapot kell elhelyezni. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévõ közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhetõ. Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhetõ el. www.ter-halo.hu - 55 -

Tér-Háló Kft.


(15) A 20 kV-os nagyfeszültségû vezetéknél külterületen a tengelytõl mért 6 méteres védõtávolságon belül, belterületen a tengelytõl mért 2,5 méteres védõtávolságon belül építmény nem helyezhetõ el. (16) Táv és hírközlési antenna csak építési engedéllyel, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettõl minimum 200 m távolságra létesíthetõ. (17) Új beépítésû területek, utcák kialakításánál a közmûvek védõtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-rendezési tervet kell készíteni. (18) A teljes közmûvel nem rendelkezõ területeken a közmûvek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban kell megoldani. (19) Új területek beépítésénél, új utcák kialakításánál az utca és a közmûvek elhelyezésénél a mintakeresztszelvényekben meghatározottak szerint kell eljárni.

III. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

(1)

(2) (3)

• • • • •

Mûvi értékvédelem 10.§ Az Országos Mûemlék Jegyzékben szereplõ védett objektumok a településen a következõk: • Népi lakóház Domb u. 14. Hrsz: 325. • Népi lakóház Hentes u. 8. Hrsz: 1196. • Népi lakóház Kétsor u. 1. Hrsz: 276. • Népi lakóház Kétsor u. 2. Hrsz: 266. • Népi lakóház Kétsor u. 18. Hrsz: 256. • Népi lakóház Petõfi u. 73. Hrsz: 1204. • Népi lakóház Táborvölgyi u. 2. Hrsz: 1370. • Népi lakóház Táborvölgyi u. 19. Hrsz: 1826. • R. k. plébániatemplom (barokk, Anno: 1753) Hrsz: 667 A mûemléki környezet határát a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 szabályozási tervlapjai jelzik. Helyi védelem alatt állnak az alábbi objektumok: • Gyõri u. 47 (670 hrsz.) plébánia, • Hentes u. 12. (1209 hrsz), népi lakóház, • Árpád u. 64. (1407 hrsz.), népi lakóház, • Hentes u. 10. (1208 hrsz), népi lakóház, • Árpád u. 66. (1408 hrsz.), népi lakóház, • Hentes u. 13. (1223 hrsz), népi lakóház, • Árpád u. 72. (1411 hrsz.), népi lakóház, • Hentes u. 6. (1195 hrsz), népi lakóház, • Árpád u. 82. (1416 hrsz.), népi lakóház • Róka u. 9. (1171 hrsz), népi lakóház Árpád u. 118. (1436 hrsz.), népi lakóház • Róka u. 4. (1146 hrsz), népi lakóház Táborvölgyi u. 11. (1974 hrsz.) népi lakóház, • Róka u. 5. (1147 hrsz), népi lakóház Fõ u. 19. (96 hrsz.) népi lakóház • Róka u. 8. (1166 hrsz), népi lakóház Fõ út. 116/2 hrsz. kápolna • Erdész sor 1166 hrsz, fakereszt fém korpusszal Rigácsi u. 27 (168 hrsz.), népi lakóház • Gyõri u. 74/1 hrsz., kõkereszt fém korpusszal • Rigácsi u. 32. (174/3 hrsz), népi lakóház • Gyõri u. 667. hrsz. kõkereszt kõ korpusszal • Külsõ sor 2. (306 hrsz.), népi lakóház • Gyõri u. 667 hrsz, Nepomuki Szent János szobor • Külsõ sor 10. (296 hrsz), népi lakóház, • Gyõri u. 666. hrsz, milleneumi kettõs kereszt • Külsõ sor 14. (292 hrsz), népi lakóház, • Gyõri u.-Petõfi u. keresztezõdése 633/1 hrsz, kop• Külsõ sor 18. (287 hrsz.), népi lakóház, jafa • KKétsor u. (239/1 hrsz), népi lakóház, • Árpád u. Szûz Mária szobor, • Kétsor u. 4. (265 hrsz), népi lakóház, • Árpád u. – Radnóti M. u. keresztezõdése, kõ ke• Kossuth L. 21. (286 hrsz), népi lakóház, reszt kõ korpusszal, • Petõfi Sándor u. 68 (1186 hrsz), népi lakóház, • Szemerei u. 130 hrsz. fakereszt fém korpusszal, • Petõfi Sándor u. 69 (1188/2 hrsz), népi lakóház, • Petõfi u.633/1. hrsz. szobor, www.ter-halo.hu - 56 -

Tér-Háló Kft.


•

•

Petõfi S. u. kereszt,

(4)

Petõfi S.-Erdész sor keresztezõdése, fakereszt fém korpusszal

A helyi építészeti örökség védelmének egyéb szabályairól a településnek a helyi építészeti örökség védelmérõl szóló rendeletet kell alkotni. (5) A helyi védelemben részesített épületeket a védelem alapját jelentõ tömeg, tetõforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani: • nyílásosztás: az eredetivel megegyezõ nagyságú és osztású, vagy arányú nyílászárók legyenek amelyek az eredeti tengelytávolságra vannak egymástól • díszek: az eredeti homlokzati struktúrának megfelelõ legyen • törekedni kell a tetõhajlásszögek idomulására • a tetõhajlásszöge 38° és 45° között legyen • az utca felõli épületrész tetõgerincét a korábbi védendõ épület tetõ geometriájának megfelelõen kell kialakítani • az utca felõli homlokzaton nem helyezhetõ el erkély, vagy tetõtéri beépítés esetén tetõablak • az épületeken a kialakult homlokzati textúrát kell kialakítani • fa szerkezetû és fa hatású illetve színezetû nyílászárók alkalmazandóak (6) Amennyiben a helyi védelem alatt álló létesítmény valamely okból életveszélyessé válik és bontása elkerülhetetlen, vagy akár részleges felújítása esetén részletes felmérési tervdokumentáció készítendõ, amely tartalmazza a részletes homlokzatfelmérést, a tetõszerkezet, a nyílászárók, a tagozatok részletterveit is. Az eredeti állapotot a felmérés mellett fotókon is dokumentálni kell. (7) Utcaképi védelemmel érintett területeken a (6) bekezdés elõírásait kell alkalmazni az épületek utcai homlokzatán. (8) Magastetõkön az épület legalább 60%-át lefedõ fõ tetõidomon tetõhéjalásként csak a környezethez illeszkedõ színû égetett agyagcserép alkalmazható. A fõ tetõidomhoz kapcsolódó egyéb részeken korcolt fémlemez fedés is alkalmazható. (9) Védett területeken az épületek utcafronti homlokzatán klímaberendezés kültéri egysége és parabola antenna nem helyezhetõ el. (10) A tervezési területen a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 és SZ-2 tervlapjain ábrázolt következõ régészeti lelõhelyek találhatók: 1. lelõhely. Sósos-ér balpartja. Helyrajzi számok: 059/14-19. 2. lelõhely. Tó-domb. Helyrajzi számok: 069/44, 53, 54. 3. lelõhely. Alsó-Irtások I. Helyrajzi számok: 086/15-22, 082/7, 8, 9, 10, 14, 18, 24. 4. lelõhely. Szemerei út. Helyrajzi számok: 057/12-14, 059/14-18, 1769, 129/54-57. 5. lelõhely. Szárhegy. Helyrajzi számok: 054/1. 6. lelõhely. Várhegy. Helyrajzi számok: 0115/1, 4. 7. lelõhely. Rigács. Helyrajzi számok: 172/1-6, 173, 049/4, 049/21. 8. lelõhely. Katolikus temetõ. Helyrajzi számok: 770, 759/1, 763-766. 9. lelõhely. Kölesföldi-dûlõ I. Helyrajzi számok: 08/1; 06/12. 10. lelõhely. Kölesföldi-dûlõ II. Helyrajzi számok: 08/2-8. 11. lelõhely. Kölesföldi-dûlõ III. www.ter-halo.hu - 57 -

Tér-Háló Kft.


Helyrajzi számok: 02/5-15. 12. lelõhely. Alsó-Irtások II. Helyrajzi számok: 082/23-24. 13. lelõhely. Ér-dûlõ. Helyrajzi számok: 069/11. 14. lelõhely. Holló-major I. Helyrajzi számok: 021, 021/1-2. 15. lelõhely. Holló-major II. Helyrajzi számok: 019/1. (11) Az ismert (azonosított) és feltételezett régészeti lelõhelyeken és a régészettel érintett területeken a 30 cm-t meghaladó talajbolygatással járó tevékenységet csak a szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni. Ismert és feltételezett régészeti lelõhelyek a településen a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain régészeti lelõhely határa jellel határolt területek. (12) A kulturális örökség védelmérõl szóló jogszabály25 értelmében a teljes tervezési területen leletbejelentési és lelet beszolgáltatási kötelezettség érvényes. (13) Amennyiben a területen régészeti emlék illetve lelet kerül elõ a felfedezõ köteles a régészeti emléket veszélyeztetõ tevékenységet felfüggeszteni és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni. Táj-és településkép védelem 11.§ (1) A településkép védelme érdekében a már túlnyomórészt meglévõ, kialakult beépítésû lakóterületeken az épületek utcai homlokzatmagasságára külön is teljesülnie kell a 4,5 méteres építménymagassági korlátozásnak az építménymagasság számítási szabályai szerint számolva. (2) Az elõkertek mélysége a meglévõ épületek többségéhez igazodjon. Új beépítés esetén az elõkert mélysége minimum 5 méter legyen, kivéve ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik. (3) A TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelû tervlapján meghatározott helyeken az épületeket kötelezõen az SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelû tervlapon jelölt építési vonalra kell elhelyezni. (4) Lakóterületeken belül az épület alaprajzi területének legalább 60 %-át lefedõ fõ tetõidom hajlásszöge 38-45 fok között legyen, és a már nagyrészt beépített tömbökben a gerinc iránya igazodjon a környezetében kialakult irányhoz. (5) A tervezési területen belül a gazdasági területeket kivéve magastetõkön csak égetett agyagcserép vagy hasonló esztétikai értékkel bíró más korszerû fedõanyagból készült pikkelyes fedés alkalmazható. A fedés színeként a piros és barna szín árnyalatai alkalmazhatók. Más fedõanyag magastetõkön csak közterületrõl nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. Egyéb tetõkön természetes színû fémlemez fedés alkalmazható. Lapostetõ elvi építési engedély alapján létesíthetõ. (6) A település területén belül közterületen sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegû építmény csak eseti, alkalomhoz kötött és határozott idõre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhetõ el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli idõben a területrõl el kell távolítani. (7) A tervezési területen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett. (8) Meglévõ épület külsõ megjelenését érintõ beavatkozás során az engedély megadását az elsõfokú építési hatóság településképbe vagy környezetbe nem illõ épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolításához kötheti. (9) A településkép védelme érdekében az épületeket a lehetõ legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki. (10) Utólagosan épített (szerelt) kémény csak közterületrõl nem látható módon helyezhetõ el.

25

2001. évi LXIV. törvény www.ter-halo.hu - 58 -

Tér-Háló Kft.


(11) A tervezési területén meglévõ növényzetet kivágni (tervszerû ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelõen lehet. (12) Az építési munkák során a meglévõ növényzet megóvását biztosítani kell. (13) A területen megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az ingatlan tulajdonosának vagy a növényzet megsemmisítõjének kell gondoskodnia. (14) A növényzet visszapótlását annak eredeti helyén vagy annak közvetlen közelében kell biztosítani. A visszapótlás helyét és az arra szánt növények fajtáját az építési hatóság elõírhatja. (15) A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérõjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérõ egyenértékének kétszerese. (16) A meglévõ növényzet védelme érdekében az építési hatóság az elvi építési és építési engedélyben az építmény helyét a telken belül meghatározhatja. (17) A településen lévõ közterületi zöldfelületeket arra jogosultsággal rendelkezõ zöldfelülettervezõ által készített építési engedélyezési tervek alapján kell kialakítani.

IV. FEJEZET KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK

(1) (2) (3) (4)

(1)

(2)

Levegõtisztaság védelem 12.§ A levegõ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály26 elõírásait be kell tartani. A légszennyezettségi határértékekrõl, a helyhez kötött légszennyezõ pontforrások kibocsátási határértékeirõl szóló jogszabály27 elõírásait be kell tartani. A településen zavaró környezeti hatású bûzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytatható. A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, illetve a kiporzás megakadályozása esetén, megfelelõ felületkezelés mellett folytatható. Zaj- és rezgésvédelem 13.§ A tervezési területek az üzemi tevékenységbõl származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály28 alapján a következõ terület-felhasználási kategóriába tartoznak: • Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória • Településközpont vegyes területek 3. terület-felhasználási kategória • Különleges területek 4. terület-felhasználási kategória • Gazdasági terület 4. terület-felhasználási kategória A üzemi tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható. A tervezési területek az építõipari kivitelezési tevékenységbõl származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály29 alapján a következõ terület-felhasználási kategóriába tartoznak: • Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória • Településközpont vegyes területek 3. terület-felhasználási kategória • Különleges területek 4. terület-felhasználási kategória

26

21/2001. (II.14.) Korm. rendelet

27

14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM rendelet

28

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 1. sz. melléklete

29

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 2. sz. melléklete www.ter-halo.hu - 59 -

Tér-Háló Kft.


(3)

(4) (5) (6) (7)

(1)

(2)

(3) (4) (5) (6) (7)

(1) (2)

• Gazdasági terület 4. terület-felhasználási kategória A területen építõipari kivitelezési tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható. A tervezési területek a közlekedésbõl származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály30 alapján a következõ terület-felhasználási kategóriába tartoznak: • Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória • Településközpont vegyes területek 3. terület-felhasználási kategória • Különleges területek 4. terület-felhasználási kategória • Gazdasági terület 4. terület-felhasználási kategória A területen építmények elhelyezése és építészeti kialakítása ennek figyelembe vételével történhet. A területen az egyes épületek zajtól védendõ helyiségeiben a vonatkozó jogszabályban 31 megállapított zaj terhelési határértékeknek teljesülniük kell. A területen az egyes épületekben a vonatkozó jogszabályban 32 megállapított emberre ható rezgés terhelési határértékeknek teljesülniük kell. A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemrõl. A zajt kibocsátó saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemrõl, és a zajt csökkentõ berendezés elhelyezésérõl. A zaj kibocsátója és a levegõ szennyezõje indokolt esetben mérésre kötelezhetõ. A föld védelme 14.§ A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertõzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban elõírt mentesítést követõen szabad. Építési munkáknál a terület elõkészítése során a termõföld védelmérõl, a talaj felsõ humuszos termõrétegének összegyûjtésérõl, kezelésérõl, és a jogszabályban elõírt újrahasznosításáról az építtetõ köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termõföld minõségében kárt ne okozzanak, szennyezõ anyag a talajba ne kerülhessen. A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható. A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévõ talaj erózióvédelme, a rézsûk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetõsége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen. A vízmedrek feliszapolódását, kedvezõtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális mûködését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható. A területen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemrõl szóló jogszabály33 elõírásainak megfelelõ folyamatos gyom-mentesítésre. Teljes közmûvel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkezõ szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme 15.§ 34 A felszín alatti vizek védelmérõl szóló jogszabály elõírásait be kell tartani. A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeirõl és alkalmazásuk szabályairól szóló jogszabály35 rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Általános vízminõség-védelmi kategóriájának megfelelõ minõségû szennyvíz és csapadékvíz vezethetõ.

30


31


32


33

2000. évi XXXV. tv.

34

219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet www.ter-halo.hu - 60 -

Tér-Háló Kft.


(3) (4) (5) (6)

(7)

(8) (9)

(1)

(2) (3) (4) (5) (6)

(1)

A szennyvízelvezetõ mûbe bebocsátott szennyvíz szennyezõanyag tartalmának határértékeit meghatározó vonatkozó jogszabály36 elõírásait be kell tartani. A felszín alatti víz és földtani közeg minõségi védelméhez szükséges határértékeket a vonatkozó jogszabály37 elõírásainak megfelelõen be kell tartani. Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhetõ el. 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyûjthetõ legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó mûtárgyon keresztül vezethetõ a csapadékvíz-elvezetõ hálózatba. A lakóterületek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos elõírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály38 által elõírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerû szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos. Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell. Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közmûvesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhetõ meg. Egyéb környezetvédelmi követelmények 16.§ A településen a nitrátszennyezéssel szembeni védekezésrõl a vonatkozó jogszabályoknak39 megfelelõen gondoskodni kell, azaz a zöldfelületek tápanyagellátása során kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg/ha értéket. A település területén a növényvédelemrõl szóló jogszabály40 elõírásainak megfelelõ folyamatos gyommentesítést el kell végezni. A területen a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek körérõl és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló jogszabály41 elõírásait be kell tartani. A területen keletkezõ hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekrõl szóló és a köztisztaságról szóló jogszabályokban 42 foglaltakat be kell tartani. A területen az illegális hulladék- és törmelék-elhelyezést meg kell akadályozni. Hulladék csak zárt térben illetve gyûjtõ edényzetben tárolható. A település 1000 méteres védõtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bûzös, fertõzésveszélyes tevékenységet folytató telephely illetve szélerõmû nem létesíthetõ. Természetvédelem 17.§ Országos védelemben részesített természeti érték a településen a Pannonhalmi Tájvédelmi körzet elemei a vonatkozó jogszybály szerint43 az alábbiak:

35

9/2002 (III.2.) KöM-MöViM együttes rendelet

36

204/2001. (X.26.) Korm. Rendelet, 28/2004. (XII.25) KvVM rendelet

37

213/2004.(VII.21.) Korm. rendelet

38

204/2001 (X.26) Korm. rendelet (2005, dec. 31.-ig) és 220/2004.(VII.21) Korm. rendelet

39

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet

40

2000. évi XXXV. tv.

41

20/2001.(II.14.) Korm. rendelet

42

16/2002. (IV.10.) EüM rendelet, és 1/1986 ÉVM-EüM rendelet

43

19/1992. (XI. 6.) KTM rendelet és a módosításáról szóló www.ter-halo.hu - 61 -

Tér-Háló Kft.


(2)

086/3, 086/7, 088/C, 088/F, 092/1, 096/13, 098/5, 0100, 0103/5, 0105, 0107/4, 0108, 0109/7, 0111, 0117, 0120, 0121/1-2, 0129, 0130/3-5, 0131-0132, 0134/3-4, 0135, 0136/1, 0138, 0139/1-2, 0140-0151 A NATURA 2000 élõhely-védelmi irányelv alapján a településen védelemre tervezett területek az alábbiak: 026/10-12, 026/13-19, 026/2, 026/20-27, 026/5-9, 032, 045, 049/7-8, 049/10, 049/16, 049/19, 049/66-76, 049/7984, 049/93-129, 049/130-172, 049/190-192, 049/197-0198, 049/201-205, 050-051, 052/10-13, 052/2, 052/4-9, 053, 054/9-13, 054/15-16, 054/19-27, 055-056, 057/4-5, 057/7-8, 086/11, 086/6, 086/13-14, 086/16, 086/18-32, 086/34-48, 088/14, 088/17, 092/3-16, 096/5, 096/10, 096/19-23, 098/6-7, 0100, 0101/1, 0102, 0103/5, 01040106, 0107/2, 0107/4, 0108, 0109/4-5, 0109/7, 0110/4-6, 0111, 0115/3, 0117-0120, 0121/1-2, 0122, 0127/2, 0128, 0129, 0130/3-5, 0131, 0132, 0134/3-4, 0135, 0136/10, 0138, 0139/1-2, 0140, 0141/1-2, 0142-0150, 2101, 2102, 2104-2114.

V. FEJEZET EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEK

(1) (2) (3) (4)

(1) (2) (3)

(4) (5) (6) (7) (8)

(9)

(1) (2) (3)

Pavilon jellegû építmények 18.§ Közterületen pavilon jellegû építmény csak közterület-rendezési terv alapján építhetõ. Pavilon jellegû építmény csak külsõ árusítással létesíthetõ illetve üzemeltethetõ, határozott idõtartamra. Pavilon jellegû építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparmûvészeti, képzõ- és fotómûvészeti termékek árusítása illetve turisztikai információ-szolgáltatás lehet. Pavilon jellegû építmény idõszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 15 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhetõ. Ebben az esetben közterület-rendezési terv készítése nem szükséges. Reklámberendezések, hirdetések, cégérek, díszkivilágítás 19.§ Közterületen önálló reklámberendezés csak közterület-rendezési terv alapján építhetõ. Óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott idõre helyezhetõ el. Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, illetve nemzeti regionális és községi események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott idõre helyezhetõ el. Épületen 2 m2 befoglaló méretnél nagyobb reklám nem helyezhetõ el. Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhetõ el. Az építési engedély alapján létesíthetõ ponyva és egyéb védõfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága a környezetet ne zavarja Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedõen helyezhetõ el. Az építési engedély alapján létesíthetõ díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylõ hirdetõ berendezést az egyéb elõírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környezõ épületek és közterületek rendeltetésszerû használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élõhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezõtlenül ne befolyásolja. A létesítendõ díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévõ köz- illetve díszvilágításhoz. Kerítések 20.§ A tervezési területen kerítés az OTÉK 44.§ alapján létesíthetõ. A település területén kerítés csak telekhatáron létesíthetõ. A kerítés felületének minimum 50%-a áttörtnek kell lennie. A kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,0 métert. A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthetõ maximum 2,00 m magassággal.


Tér-Háló Kft.


(4) (5)

(1)

(1)

(2) (3) (4) (5)

Telken belül az egyes külön használatú telekrészek maximum 1,50 m madas drótfonatos kerítéssel vagy élõsövénnyel választhatók el. Telken belül egyéb más kerítés nem létesíthetõ. Külterületen a kerítés anyaga fa, élõsövény ill. drótháló lehet, fa oszlopokkal. Betonoszlopok és beton lábazatok illetve tömör kerítés nem helyezhetõek el. Állattartás céljára szolgáló épületek 21.§ Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történõ elhelyezésénél az irányadó védõtávolságokat és más építési feltételeket a az állattartás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza. Egyéb épületek, építmények 22.§ Az épületek használatát kiegészítõ funkciójú épületek (jármûtároló, egyéb tárolóépítmények, kisipari vagy barkácsmûhely, mûterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) csak az épülettel egy tömegben, ahhoz csatlakozóan építhetõ. Oldalhatáron álló beépítés esetén a kiegészítõ funkciójú épület a fõ funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhetõ. A meglévõ, az épületek használatát kiegészítõ funkciójú épületek felújítása az alapterület növelése nélkül, magastetõ építésének lehetõségével megengedett. A meglévõ, az épületek használatát kiegészítõ funkciójú épületek bõvítése a meglévõ alapterület maximum 25 m2-es növelésével, magastetõ építésének lehetõségével megengedett. Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett idõtartamára létesíthetõ. Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegû építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott idõre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhetõ el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli idõben a területrõl el kell távolítani.

VI. FEJEZET ÖVEZETI ELÕÍRÁSOK

(1) (2) (3)

(4)

(5)

(6)

Beépítésre szánt területek 23.§ A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzõi alapján helyi építési övezetekre tagolódik. Az övezeti elõírásokat az általános elõírásokkal együttesen kell alkalmazni. A tervezési területen belül a beépítés jellemzõ módja • SZ: szabadonálló • O: oldalhatáronálló Épületek elhelyezése: • Már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elõ- és oldalkert méreteknek egységesen az utcában, vagy az övezet területén már jellemzõen kialakult méretekhez kell igazodni. • Új beépítésû területeken ahol a szabályozási terv nem jelöl építési helyet vagy építési vonalat, az elõ-, oldal- és hátsókert méretek meghatározása az OTÉK 35., 36 §-ban foglaltak figyelembe vételével történhet. Az oldalhatáron álló beépítés esetén az elõkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen, a 18 méternél nagyobb szélességû építési telken az épület szabadon állóként is elhelyezhetõ. A 18 méternél keskenyebb telkek esetében az épületet az oldalhatárra kell helyezni. Az építési övezetek paramétereit területfelhasználási egységenként táblázatok összesítik. Lakóterületek Falusias lakóterületek www.ter-halo.hu - 63 -

Tér-Háló Kft.


24.§ A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságainak megfelelõen a lakóterületeket a) Falusias lakóterületekre bontja (2) A lakóterületek övezeti tagolását a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ1/4 jelû szabályozási tervlapjai tartalmazzák. (3) A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezõ- és az erdõgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézmûipari építmények elhelyezésére szolgál (4) A falusias lakóterületen az OTÉK 14.§ (2) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetõk el. (5) Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni (6) Falusias lakóterületen nem helyezhetõ el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármû számára önálló parkolóhely vagy garázs illetve önálló garázs két jármû feletti célra (7) A falusias lakóterületen építési munka az OTÉK 8.§ szerinti részleges közmûvesítettség megléte esetén végezhetõ –kivéve a 2. táblázat táblázat megjegyzés rovatában feltüntetett övezeteknél, ahol elegendõ a hiányos közmûvesítettség. (8) A falusias lakóterületen a környezetvédelmi elõírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 1216.§ szerint kell alkalmazni. (9) Az új lakóterületen belül melléképítmény csak a fõ funkciót hordozó épülettel megegyezõ oldalhatáron helyezhetõ el. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fõ funkciót hordozó épület építménymagasságát, minimális magassági korlát melléképítmény esetében nincs. (10) A falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkezõ épület helyezhetõ el. (11) A TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 számú tervlapjain „ telek be nem építhetõ területe „ jellel jelölt helyeken épületet, építményt elhelyezni nem lehet. (12) A falusias lakóterületen részletes övezeti elõírásokat az alábbi táblázat tartalmazza: (1)

2. TÁBLÁZAT

50 50 40 40 30 40 45 K 60 40 30

900 700 700 560 600 800 600 900 1000 800 400


4,5 4,5 4,5 4,5 4,5 4,5 4,5 4,5 4,5 4,5 4,5

Az építhetõ t erepszint feletti szintek száma

18 14 18 14 20 20 14 K 18 16 14

Megengedett építménymagassága

Legn agyobb (m)

50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50

Az épületre vonatkozó mutatók

Legkisebb (m)

Területe (m)

30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30

A kialakítandó új telek legkisebb

Mélysége (m)

SZTM (szintterületi mutató M2/M2) A megengedett l egnagyobb beépítettség (%) 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Szélessége (m)

O O O O O O O O O O O

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

A legk isebb k ialakítandó zöldfelület (%)

L f-1 L f-2 L f-3 L f-4 L f-5 L f-6 L f-7 L f-8 L f-9 L f-10 L f-11

Beépítési mód

Övezeti jel

Építési övezet

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Megjegyzés

Tér-Háló Kft.


L f-12 L f-13 L f-14 L f-15 L f-16 L f-17 L f-18 L f-19

O O O O O O O O

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

30 30 30 30 30 30 30 20

50 50 50 50 50 50 50 65

K 16 16 18 20 K 25 16

K 50 35 30 70 50 50 70

K 800 600 500 1400 900 1200 1000

4,5 4,5 4,5 4,5 4,5 4,5 4,5 4,5

2 2 2 2 2 2 2 2

L f-20

O

0,5

20

65

18

70

1200

4,5

2

L f-21

O

0,5

20

65

20

50

1000

4,5

2

L f-22

O

0,5

20

65

20

30

600

4,5

2

L f-23

O

0,5

20

65

K

K

1200

4,5

2

L f-24

O

0,5

20

65

16

60

900

4,5

2

L f-25

O

0,5

20

65

18

50

900

4,5

2

L f-26

O

0,5

30

50

20

35

700

4,5

2

Hiányos közmûvesítettség Hiányos közmûvesítettség Hiányos közmûvesítettség Hiányos közmûvesítettség Hiányos közmûvesítettség Hiányos közmûvesítettség Hiányos közmûvesítettség

Vegyes területek Településközpont vegyes területek 25.§ (1)

(2) (3) (4) (5) (6) (7) (8)

A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintû igazgatási, kereskedelmi, szolgáltat, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetõen nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A településközpont vegyes területen az OTÉK 16.§ (2) és (3) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetõk el, a jelen § (3) bekezdésének figyelembe vételével. A településközpont vegyes területen nem helyezhetõ el önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjármûvek és az ilyeneket szállító jármûvek számára. Településközpont vegyes területen belül 700 m2-nél kisebb építési telken maximum kettõ önálló rendeltetési egység helyezhetõ el. A településközpont vegyes területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármû elhelyezési igényt az OTÉK 42. § alapján kell teljesíteni. A településközpont vegyes területen építési munka az OTÉK 8.§ szerinti teljes közmûvesítettség megléte esetén végezhetõ. A településközpont vegyes területen a környezetvédelmi elõírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. A településközpont vegyes területen a részletes övezeti elõírásokat a következõ táblázat tartalmazza: 3. TÁBLÁZAT Az építési telekre vonatkozó mutatók A kialakítandó új telek legkisebb




Az építhetõ


Övezeti jel Beépítési SZT M (szint A meg enA legki sebb

Építési övezet

Megjegyzés

Tér-Háló Kft.

9024 Gyõr, Babits M. u 17/A.

(1)

(2)

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8)

(9)

O O

1,0 1,0

40 40

1000 700

Legn agyobb (m)

-

Legkisebb (m)

-

40 40

Területe (m)

Mélysége (m)

V t-1 V t-2

Szélessége (m)

Tényõ Településrendezési terv 2005

7,5 7,5

3 3

Gazdasági területek 26§ A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságainak megfelelõen a gazdasági területeket a) Kereskedelmi szolgáltató gazdasági (G ksz)b) Ipari (G ip) területre bontja A gazdasági területek övezeti tagolását a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelû szabályozási tervlapjai tartalmazzák. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek 27.§ A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsõsorban nem jelentõs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19. § (2), (3) bekezdései szerinti épületek helyezhetõk el, az alábbi táblázat elõírásainak figyelembe vételével. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármû elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közmûvesítettség megléte esetén végezhetõ. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a környezetvédelmi elõírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. A G ksz jelû övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak. A G ksz jelû övezetekben meglévõ, az elõírt építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építmények felújíthatók, de újabb ilyen építmény nem építhetõ. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelû szabályozási tervein jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelezõ védõfásítást kell telepíteni A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül a részletes övezeti elõírásokat a következõ táblázat tartalmazza: 4. TÁBLÁZAT Az építési telekre vonatkozó mutatók A kialakítandó új telek legkisebb




Az építhetõ


BeépíSZT M (szint A meg enA legki sebb

Övezeti jel

Építési övezet

Megjegyzés

Tér-Háló Kft.

9024 Gyõr, Babits M. u 17/A.

SZ SZ SZ

1,5 1,5 1,5

50 50 50

25 25 25

Legn agyobb (m)

-

Legkisebb (m)

-

Területe (m)

Mélysége (m)

G ksz-1 G ksz-2 G ksz-3

Szélessége (m)

Tényõ Településrendezési terv 2005

2000 4000 6000

9,5 9,5 9,5

2 2 2

Ipari területek 28.§ (1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál. Amelyek már beépítésre szánt területen nem helyezhetõk el. Ilyenek a bûzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységek, például mezõgazdasági üzemek, állattartó telepek. (2) Az ipari területen az OTÉK 20. § (2), (3) és (4) bekezdései szerinti épületek helyezhetõk el, az alábbi táblázat elõírásainak figyelembe vételével. (3) Az ipari területen az elõ-, oldal- és hátsó kert mérete nem lehet kisebb 10 méternél. (4) Az ipari területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármû elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni. (5) Az ipari területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közmûvesítettség megléte esetén végezhetõ. (6) Az ipari területen a környezetvédelmi elõírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. (7) A G ip jelû övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak. (8) A G ip jelû övezetekben meglévõ, az elõírt építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építmények felújíthatók, de újabb ilyen építmény nem építhetõ. (9) A gazdasági ipari területek esetében a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelû szabályozási tervein jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelezõ védõfásítást kell telepíteni. (10) Az ipari területen belül a részletes övezeti elõírásokat a következõ táblázat tartalmazza: 5. TÁBLÁZAT

30

4000

Különleges területek 29.§


9,5


-


Legn agyobb (m)

-


Legkisebb (m)

40

Területe (m)

Mélysége (m)

1,5


Szélessége (m)

SZ



Beépítési mód

G ip-1


SZTM (szintterületi mutató M2/M2) A megengedett legn agyobb beépítettség (%)

Övezeti jel

Építési övezet

2

Megjegyzés

Tér-Háló Kft.


(1)

(2)

(3)

(1) (2)

(3) (4) (5) (6) (7)

A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhetõ építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentõs hatást gyakoronak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külsõ hatásaitól is védelmet igényelnek) az OTÉK 10-23 §-ok szerinti területektõl eltérõ területek. A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságainak megfelelõen a különleges területeket a) Sport és szabadidõs területek (K sp) b) Temetõ (K t) c) Pincesor (K ps) d) Halastó (K ht) e) Hulladék udvar (K hu) f) Hulladék sziget (K hsz) g) Honvédségi terület (K ho) A különleges területek övezeti tagolását a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 és SZ-2 jelû szabályozási tervlapjai tartalmazzák. Sport- és szabadidõs területek 30.§ A sport- és szabadidõs terület elsõsorban a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidõs tevékenységet szolgáló épületek, építmények elhelyezésére szolgál. A sport- és szabadidõs területen a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ1/4 jelû szabályozási tervlapjai szerinti épületek helyezhetõk el, az alábbi táblázat elõírásainak figyelembe vételével. A sport- és szabadidõs területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármû elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni. A sport- és szabadidõs területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közmûvesítettség megléte esetén végezhetõ. A sport- és szabadidõs területen a környezetvédelmi elõírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. A sport- és szabadidõs területen a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ1/4 jelû szabályozási tervein jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelezõ védõfásítást kell telepíteni A sport- és szabadidõs területen belül a részletes övezeti elõírásokat a következõ táblázat tartalmazza: 6. TÁBLÁZAT

15 20

K 4000

Temetõ területek 30.§


4,5 4,5


-


Legn agyobb (m)

-


Legkisebb (m)

70 65

Területe (m)


Mélysége (m)

SZTM (szintterületi mutató M2/M2) A megengedett legn agyobb beépítettség (%) 0,2 0,2


Szélessége (m)

O O



K sp-1 K sp-2

Beépítési mód

Övezeti jel

Építési övezet

2 2

Megjegyzés

Tér-Háló Kft.


(1)

(2)

(3) (4)

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8)

(1) (2)

(1)

A temetõ területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhetõ el. A fõ funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 4,5 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetõs épület helyezhetõ el. A temetõ kerítése csak természetes anyagból (kõ, tégla, fa) készíthetõ. A kerítés kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésû és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belsõ oldalán a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelû tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védõfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni. A temetõben lévõ sírjelek magassága nem haladhatja meg kõ esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert. A temetési helyek a temetõ területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály44 betartása kötelezõ. Pincesor területe 31.§ A pincesor területén elsõsorban a szõlõ- és kertmûvelés tevékenységét szolgáló épületek építmények (présház, pince) helyezhetõk el. A pincesor területén az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármû elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni. A pincesor területén építési munka az OTÉK 8. § szerinti részleges közmûvesítettség megléte esetén végezhetõ. A pincesor területén a környezetvédelmi elõírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. A pincesor területén a beépítettség legnagyobb mértéke nem haladhatja meg az 50%-ot vagy a maximum 50 m2-t. A pincesor területén a zöldfelület legkisebb mértéke minimum 80%. A pincesor területén a telek területe: kialakult vagy a rendezési terv szerint kialakítandó. Épületek elhelyezésének egyéb feltételei: a) a pincefalu területén a pincék, présházak épületein elõtetõ nem alakítható ki b) a területen a térbútorok létesítésekor ügyelni kell az igényes anyaghasználatra. Vasbetonból, betonból, mûanyagból illetve teljes egészében fémbõl készült térbútorok nem helyezhetõek el. c) az újonnan elhelyezésre kerülõ épületek tetõgerincének iránya az adott pincesorban már kialakult szomszédos épületek tetõgerincek irányától nem térhet el d) az épületek tetõhajlásszöge 38° és 45° között kell legyen e) az épületek tetõhéjalására csak kerámiacserép alkalmazható a vörös szín árnyalataiban f) a területen csak fa anyagú nyílászárók helyezhetõek el g) homlokzatképzõ anyagok csak a hagyományosan kialakult felületek lehetnek Halastó területe 32.§ A halastó területén csak a vízi sport és a sporthorgászat célját szolgáló közösségi létesítmények helyezhetõek el. A beépítettség legnagyobb mértéke a terület 3%-a. A megengedett legnagyobb építménymagasság max. 3,5 m. Hulladék udvar területe 33.§ A hulladékudvar kialakításakor a hulladékgazdálkodásról szóló vonatkozó rendeletek45 elõírásait figyelembe kell venni.

44

145/1999.(X.1.) Korm. rendelet

45

2000 évi XLIII. Törvény és a 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet www.ter-halo.hu - 69 -

Tér-Háló Kft.


(2) (3) (4) (5)

(1) (2) (3) (4) (5) (6)

(1) (2)

(3) (4) (5)

A hulladékudvar területén a településen képzõdõ inert és nagy ásványi anyag tartalmú bontási hulladék (Beton, téglatörmelék, aszfalthulladék) helyezhetõ el ideiglenes jelleggel. A hulladékudvar területén a beépítettség nem haladhatja meg a 30 %-ot. A legkisebb zöldfelület min, 20 %. A fõ funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága max. 4,5 méter, a beépítési mód oldalhatáron álló. A hulladéklerakóban összegyûlt hulladék elszállításáról gondoskodni kell a helyi hulladékgazdálkodási terven belül foglaltaknak megfelelõen. A hulladék udvar területe esetében a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/2 jelû szabályozási tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelezõ védõfásítást kell telepíteni. Honvédelmi területek 34.§ A tervezési területen belül a honvédelmi területet (K ho) a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 számú külterületi szabályozási tervlapja tartalmazza. A honvédelmi területen kizárólag honvédelmi célú épületek, építmények helyezhetõk el. A honvédelmi területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármû elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni. A honvédelmi területen a beépítettség legnagyobb mértéke nem haladhatja meg az 40%-ot, a telek legkisebb mérete kialakultnak tekinthetõ. A megengedett legnagyobb szintterületi mutató 1,5. A honvédelmi területen a környezetvédelmi elõírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni A honvédelmi területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti részleges közmûvesítettség megléte esetén végezhetõ. Homokbánya területe 35.§ A bányászati terület a TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/2 jelû tervlapján K hb jellel ellátott nyersanyag lelõhelyek és bányászati telephelyek, illetve bányászathoz kapcsolódó létesítmények területe. A bányatelek területén a bányatelek élettartamán belül az illetékes Bányakapitányság, a bányatelek megszûnte után a Magyar Geológiai Szolgálat telekosztási és építési engedélyezési eljárásokban szakhatóságként vesz részt. A bányatelekkel nem fedett, megkutatott nyersanyaglelõhely esetén a Magyar Geológiai Szolgálat a 3/1998. (II.11.) KTM rendelet 2. § (3) c. alapján építési tilalmat rendelhet el. A bányatelkek határai közt fekvõ ingatlant telekalakítás céljára megosztani, vagy azon épületet elhelyezni az illetékes építési hatóság és a bányavállalkozó hozzájárulásával lehet. A bányatelek területén a bányászati tevékenységhez kapcsolódó létesítmények, üzemi épületek valamint a terület fenntartásához szükséges létesítmények helyezhetõek el Beépítésre nem szánt szerületek

(1) (2)

(3)

Közlekedési- és közmûterületek 36.§ A közlekedési és közmû elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fõ- és gyûjtõ utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak. A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelû szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegû, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintû úttervek alapján határozhatók majd meg. Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, térszín alatti parkoló és közmûvek létesíthetõk, illetve növényzet telepíthetõ.


Tér-Háló Kft.


(4)

(5) (6) (7) (8) (9)

(10)

(11) (12) (13)

Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendõ az út kialakításával egyidejûleg. Meglévõ utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezõen kialakítandóak. A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelõjének hozzájárulásával lehet. Az útkeresztezõdésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhetõ el. A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati elõírásoknak megfelelõen biztosítani kell. A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülõ építmények a gyalogos közlekedés elsõbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjármûvel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani. A közlekedési területek és közlekedési zöldterületek térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kõ, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetõek el. Az itt elhelyezendõ építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható. A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkeresztmetszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati elõírásoknak megfelelõen kell biztosítani. A külterületi utak tengelyétõl mért 6-6 méteres távolságon belül építmény nem helyezhetõ el. A tervezési területen az útkategóriák alábbiak: a) Országos mellékutak KÖ m b) Településközi utak Kö t c) Helyi gyûjtõutak KÖ gy d) Kiszolgáló utak KÖ Gyalogos közlekedési terület KÖ gya e)

A tervezési területen lévõ utak tervezési osztályba sorolása és szabályozási szélessége a következõ: Jel Név § KÖ m

Tervezési osztály jele Szab. szélesség Országos mellékút, összekötõ út 8309 sz. közút B.IV.b.C. 15,5 – 20,0 m 83127 sz. közút B.V.c.B. 15,0 m Tét Pannonhalma tervezett összekötõ út 30,0 m § KÖ t Településközi út K.V. Tényõ-Sokorópátka tervezett K-Ny-i összekötõ 0156 hrsz.-ú ut nyomvonalát felhasználva Tényõ-Écs tervezett összekötõ út Erdészsor és a 0124 hrsz út nyomvonalát felhasználva § KÖ gy Gyûjtõút B.V. Gyõri út. 18,0-22,0 m Szemerei út 12,0-27,0 m § KÖ Külterületi kiszolgáló utak K.VI. Belterületi kiszolgáló út B.VI. Ady E. u. 19,5 m Árpád u. 18,5-19,5 m Dobó I. u. 16,5 m Domb u. 11,00 m Dózsa Gy. u. 12,5-13,4 m Hentes u. 9,0 m www.ter-halo.hu - 71 -

Tér-Háló Kft.


Ifjúság u Kossuth L. u. Munkás u. Petõfi S. u. Radnóti M. u. Rákóczi F. u. Szabadság u. Rigácsi u. Táborvölgyi u. Erdészsor Kétsor u. Külsõ sor u.

10,5-11,5 m 15,5-18,3 m 14,5-16,0 m 9,6-22,0m 10,0-18,0 m 14,5 m 12,0-13,5 m 12,3-16 m 9,0-25,0 m 8,0-11,0m 13,5 m 15,5-16,3 m Gyalogutak 6,0 m

§ KÖ gya

(12) Az egyéb közlekedési területek a következõk: a) Közlekedési területen belüli zöldfelület KÖ z A közlekedési területen belüli zöldfelület a növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közpark jelleggel kell kialakítani.

(1)

(2)

(1) (2) (3) (4) (5)

(1)

(2) (3)

Zöldterületek 37.§ A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelõen a zöldterületeket a) Közpark (Z kp)b) Közösségi zöldfelület (Z kz) c) Fásított (Z ft) területre bontja A zöldterületek övezeti tagolását a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ1/4 jelû szabályozási tervlapjai tartalmazzák. Közpark 38.§ A közpark területen az OTÉK 27. § (4), (5) bekezdései szerinti épületek helyezhetõk el, maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhetõ szabadon álló módon. Zöldfelület az állandó növényzettel fedett közpark területe. A közparknak megközelíthetõnek kell lennie az OTÉK 27.§ (2), (3) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelõen. Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhetõ szabadon álló módon. A közpark térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenítésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kõ, tégla, fa) beton, vasbeton elemek nem helyezhetõek el. Az itt elhelyezendõ épületek, építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható. Közösségi zöldfelület 39.§ A közösségi zöldfelület a közparknál kevésbé igényesen kialakított zöldfelület, területen az OTÉK 27. § (4), (5) bekezdései szerinti épületek helyezhetõk el, maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhetõ szabadon álló módon. A közparknak megközelíthetõnek kell lennie az OTÉK 27.§ (2), (3) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelõen. Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhetõ szabadon álló módon. www.ter-halo.hu - 72 -

Tér-Háló Kft.


(1) (2) (3)

(1)

(2) (3)

(4)

(1)

(2) (3)

(4)

(5) (6)

(7) (8)

Fásított terület 40.§ A fásított terület a olyan települési zöldfelületi elem mely, közvetlenül nem szolgálja a pihenés, a testedzés és egyég szórakozás létesítményeinek elhelyezhetõségét. A fásított területen az OTÉK 27 § (2)-(3)bekezdés elõírásait alkalmazni kell. Az övezetben beépítési tilalom van építményt elhelyezni nem lehet. Erdõterületek 41.§ A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelõen az erdõterületeket a) Védelmi (védett és védõ) (E v) b) Gazdasági (E g) területre bontja Az erdõterületek övezeti tagolását a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelû szabályozási tervlapja tartalmazza. A gazdasági célú erdõ területén a 100.000m2-t (10 ha) meghaladó telken az erdõ rendeltetésének megfelelõ építmény helyezhetõ el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg. A védõerdõ területe elsõdlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védõerdõ területén építmény nem helyezhetõ el. Mezõgazdasági területek 42.§ A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelõen a mezõgazdasági területeket a) M sz Szántóterület b) M r Rét és legelõ területe c) M k Mezõgazdasági kert terület d) M szm mezõgazdasági halastó terület Az erdõterületek övezeti tagolását a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelû szabályozási tervlapja tartalmazza. Az általános mezõgazdasági területeken 10 000 m2-t el nem érõ telken illetve több önálló telekbõl álló birtoktesten építményt elhelyezni nem szabad. Az 10 000 m2 feletti telkeken ill. birtoktesten a beépítettség nem haladhatja meg a 3%-ot. A 10 000 m2 feletti telkeken lakóépület és gazdasági épület egyaránt elhelyezhetõ. A területen egyéb kérdésekben az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései az irányadóak. A mezõgazdasági területeken meglévõ a deflációs hatást csökkentõ fasorokat, erdõsávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerû pótlását el kell végezni. A mezõgazdasági táblák szegélyei mentén a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védõerdõsávokat kell ültetniük. Mezõgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezõgazdasági épület került elhelyezésre. A mezõgazdasági kert területek elsõsorban a gyümölcs- és zöldségtermesztés területei. A területen állattartó épületek, komposztáló, siló, trágyatároló és provizórikus jellegû épület nem helyezhetõ el. A területen gazdasági jellegû épület 5000 m2 telekterület, lakóépület pedig 8000 m2 telekterület felett helyezhetõ el 3%-os beépítettséggel. A szántó és kert területeken épületek részleges közmûvesítettség mellett is elhelyezhetõk, mely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában. A rét és legelõ mûvelési ágú területeken építményeket nem lehet elhelyezni. A rét mûvelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell. www.ter-halo.hu - 73 -

Tér-Háló Kft.


(9)

(1) (2) (3)

(4) (5) (6)

46

A mezõgazdasági szõlõmûvelésû területeken csak a szõlõmûvelés építményei (pince, présház) helyezhetõk el. A beépítettség legnagyobb mértéke nem haladhatja meg a terület 3 %-át. A megengedett legnagyobb építménymagasság max. 3,5 m lehet. Vízgazdálkodási területek 43.§ A vízgazdálkodási területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezetõ árkok medre és partja illetve a tavak területei tartoznak. A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály46 elõírásainak megfelelõen lehet. A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetõsége érdekében a fenti jogszabályban 35 elõírt mértékû parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben, a jogszabály33 3. § (3) megfelelõen lehet. A tervezési területen belül a szabályozási terven a vízgazdálkodási területek: a) Vízgazdálkodási terület (V) A vízgazdálkodási területeket a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció S SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3, SZ-1/4 és SZ-2 jelû szabályozási tervlapja tartalmazzák. A vízgazdálkodási területen az OTÉK 30. § (2) bekezdésben foglalt építmények helyezhetõek el. A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak elvi építési engedély alapján végezhetõ.

46/1999. (III.18.) Korm. rendelet www.ter-halo.hu - 74 -

Tér-Háló Kft.


VII. FEJEZET ALKALMAZÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(1)

(2)

(1) (2)

A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett területek 44.§ Elõvásárlási joggal érintett területek: a) Közlekedés-fejlesztési célra, ahol a teleknek csak egy részét érinti az elõvásárlási jog a TH-03-02-21 sz. tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 tervlapja szerint, ott az önkormányzat csak a telek érintett részére vonatkozóan kívánja az e rendelet szerinti elõvásárlási jogát gyakorolni. A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a tervezett jogintézményt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Alkalmazási rendelkezések 45.§ Az épület homlokzatától mért 3 méter széles teleksávon belül legfeljebb 3 m mély terepszint süllyesztéssel kialakított bevágás, angolakna, az építménymagasság számításánál figyelmen kívül hagyható. A kötelezõ zöldfelület számításánál a zöldfelületek a termõréteg vastagságának függvényében az alábbi arányokkal vehetõk figyelembe: Termõréteg vastagsága (cm) •20 •30 •40 •50 •60 •70 •80 •90 •100

(3)

(1) (2)

A zöldfelület számításnál figyelembe vehetõ arány, a teljes területi értékhez viszonyítva (%) 20 30 40 50 60 70 80 90 100

A zöldfelület kötelezõen elõírt mértékébe nem számíthatók bele a csapadékvíz áteresztõ burkolatok (kavics, kõzúzalék, gyephézagos burkolat, gyeprács), vízfelületek, falra futtatott zöldfelületek. Hatálybalépés 46.§ Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Jelen rendelet elõírásait a hatályba lépést követõen indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 és SZ-3 jelû szabályozási tervlapjaival együtt érvényes.

..................................... jegyzõ

.......................................... polgármester


Tér-Háló Kft.


A rendelet kihirdetésre került: Tényõ, 2005 ......................................................

..................................... jegyzõ

Értelmezõ rendelkezések (fogalom-meghatározások) (1) (2)

(3) (4)

Irányadó telekhatár: az irányadó telekhatár betartása nem kötelezõ, a HÉSZ övezeti és egyéb elõírásainak megfelelõen alakíthatók telkek az irányadó telekhatárral meghatározottól eltérõen is. Telekszélesség: A telek oldalvonalára (oldalhatár) merõleges vetületi mérete az építési hely elõ- és hátsókerti határvonalai között. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti elõírások minimális telekszélességre vonatkozó paraméterét.) Telekmélység: a telek közterület vagy magánút felõli határvonalára merõleges vetületi mérete. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti elõírások minimális telekmélységre vonatkozó paraméterét.) Védett terület: bármilyen, az épített környezet védelmére vonatkozó kategóriával érintett terület (mûemlék, mûemléki környezet, helyi védett objektum, utcaképi védelemmel érintett terület, településszerkezeti védelemmel érintett terület)


Tér-Háló Kft.


III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT Elhelyezkedés, domborzat Tényõ a Dunántúli középhegység (nagytáj) Bakonyvidék mezotáján Pannonhalmi- dombság kistáján fekszik. A kistáj Gyõr-Moson-Sopron és Veszprém megye területén fekszik. A kistáj területe mintegy 300 km2 .A Pannonhalmi dombság (Sokoró) három vonulatát (Pannonhalmi-. Ravazd - Ménfõcsanaki -, és Gyõrszemerei dombság) két nagyobb völgy osztja fel. A település a dombvidék középsõ vonulatának nyugati részén illetve a településrõl elnevezett Tényõi-völgy keleti peremén található, amely a kistáj egyik legértékesebb mezõgazdasági területe 47. Területhasználat Tényõ tájszerkezetében a dombvidéki tájszerkezeti elemek dominálnak. A tájhasználatban várható változás, hogy a beépítésre szánt terület összterülete a szántóterületek rovására növekszik. Mind a lakóterületi fejlesztés helye, mind a gazdasági területfelhasználás helye szántó mûvelési ágú területeket vesz igénybe. Jelentõs beavatkozások a tájba a tervezett vonalas infrastrukturális elemek (országos és településközi utak). Ezek nyomvonalvezetésénél, melyekre tanulmányterv is készült a tájba való illesztést, a fasorok telepítését kiemelt fontossággal kell kezelni. A beépítésre szánt területek fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy a tervezett lakóterületek a már meglévõ ilyen funkciójú területek közelében helyezkedjenek el, mert így a természet közeli területek kevésbé vannak változásnak kitéve. Az új lakóterületek és a kereskedelmi gazdasági ill. sport és szabadidõs területek szabályozási elõírásai során – a kötelezõ telken belüli védõfásítás elõírásával, védõfasor, védõerdõ kialakításának elõírásával - kívántuk a fejlesztések tájba illesztését elõsegíteni. Elsõrendû fontosságú a település táji megjelenésének védelme. Fontosnak tartjuk a települést övezõ nagy kiterjedésû erdõterületek védelmét, valamint az itt fellelhetõ flóra és fauna világot. Javasoljuk továbbá a meglévõ, szántók táblaméreteinek csökkentését és a szegélyek, védõfásítások pótlását és új az utakat kísérõ védõfasorok telepítését. Emellett javasoljuk, csatornaák, vízelvezetõ árkok mentén fasorok, ligetes, erdõs, bokros területek kialakítását. Ezek alapvetõ fontosságúak a táj jellegének megõrzéséhez és a szélerózió elleni védelem szempontjából egyaránt. A tájrendezési és szabályozási terveken jelöltük a fasorok helyét. A NEP keretében a terven jelölt helyeken a rosszabb minõségû szántók erdõsítését javasoljuk.

1.1. Konfliktusok A gazdaság résztvevõinek eltérõ érdekei a településen táj- és területhasználati konfliktushelyzeteket idéznek elõ. Ezeket a konfliktusokat két csoportba sorolva ábrázolja a tájrendezési tervlap (É-2). A település legjelentõsebb konfliktushelyzetei a gazdasági területek és a meglévõ természeti környezet között élezõdnek ki, illetve a meglévõ állattartó funkciójú területek és a lakó, valamint sport-szabadidõs területek között vannak.

1.2. Fejlesztési javaslat A fokozottan érzékeny természeti területeken (pl. Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet és a NATURA 2000területek) olyan természetkímélõ gazdálkodási módokat kell alkalmazni, amelyek biztosítják az élõhelyek védelmét, a biodiverzitás, a tájképi és kultúrtörténeti értékek együttes megõrzését. A területhasználat változása A mezõgazdasági szántóterület a tervezett lakóterületek és gazdasági területek kialakításával csökken. Jelenleg a földek magántulajdonban vannak, egyéni gazdálkodók mûvelik a területeket. Ebben az ágazatban a versenyképesség megtartásához az EU csatlakozás után elengedhetetlenül szükséges lesz a technológiai fejlesztés. Csak piacképes termékek

47

A térségfejlesztés. 3. o. www.ter-halo.hu - 77 -

Tér-Háló Kft.


/pl. bio termékek/ elõállításával folytatható hosszú távon a gazdálkodás. Ez elõsegítheti a környezetkímélõ gazdálkodás elterjedését is. A különbözõ területi fejlesztések mellett megjelöltük azokat a fõ közlekedési útvonalakat – majdani állami mellékutakat és településközi ill. mezõgazdasági utakat – és vízfolyásokat melyek mellé védõfasort kell a jövõben telepíteni. A védõfasorok nyáron jó szolgálatot tesznek a szélerózió elleni védelemben a szántóföldeken, télen pedig a hófúvás ellen jelentenek védelmet. Emellett jelentõs tájesztétikai értéket képviselnek. Tényõ település területe kultúrtáj, táji környezetének képe és minõsége kiemelkedõen jó, alapvetõ cél mindezek megtartása. A település ökológiai folyamatait alapvetõen meghatározó és befolyásoló biológiailag aktív felületei a növényzettel borított zöldfelületek és a vízfelületek. Ezen aktív felületek összekapcsolódva alkotják a község zöldfelületi rendszerét, egyben ökológiai szempontból az élõvilág számára járható „zöldfolyosót” képeznek. A zöldfelületi rendszer szerepe tehát többcélú: • ökológiai, • biológiai, • környezetvédelmi, • rekreációs-jóléti, • esztétikai. Ezen zöldfelületeket és vízfelületeket a környezeti elemek fokozott terhelése veszélyeztetheti (mezõgazdasági mûvelés, közlekedés, lakossági szennyezés). Ezért a zöldfelületi rendszer elemeit ott és úgy kell kialakítani, hogy ezen káros hatások a legkisebbek legyenek, ugyanakkor a lakó- és termesztõ felületek védelme a legjobban megvalósuljon. A település jelentõs zöldfelületi elemei a használatot figyelembe véve a következõk: közhasználatú zöldfelületek: erdõterületek, vízállásos területek (nádas, mocsár), az utak menti zöld sávok (közlekedési területek zöldfelületei), közparkok, fásított terek, díszkertek korlátozottan közhasználatú zöldfelületek: temetõ, sportpálya, közhasználat elõl elzárt területek: a lakóépületek dísz- és haszonkertjei, szántók, intézményterületek (óvoda, általános iskola, önkormányzat), templomkert, tervezett védett területek. A település táji környezetében megjelennek esztétikai, tájhasználati és ökológiai konfliktusok: Esztétikai konfliktusok: • településre vezetõ út környezete • mezõgazdasági terület megoldás: az út külterületi szakaszán kétoldali fasor telepítése • gondozatlan, gazos árkok • táji környezet megoldás: medrek tisztításának megoldása Tájhasználati konfliktusok: • mezõgazdasági terület • lakóterület megoldás: védõfásítás • lakóterület és iparterület fejlesztése • mezõgazdasági területek csökkentése • megszüntetett szemétlerakó • mezõgazdasági területek, lakóterületek közelsége megoldás: hulladékudvar kijelölése, rendszeres szemétszállítás, illegális szemétlerakó megszüntetése, fásítása • patak környezete • mezõgazdasági területek megoldás: környezetkímélõ mûvelési módok • árok környezete • lakóterületek megoldás: a kétoldali 6 m-es gyepes fenntartósávon kívül ligetes fatelepítés • kisparcellás gazdálkodás felhagyása, terület elhanyagolása megoldás: ösztönözni kell a tulajdonosokat a hagyományos gazdálkodási formák fenntartására • utak külterületi szakasza • telepített, hiányos nyárfasor megoldás: a fasor kiegészítése, más fafajjal történõ helyettesítése www.ter-halo.hu - 78 -

Tér-Háló Kft.


• elhanyagolt Tsz telephely • rendezett mezõgazdasági-, gyep- és lakóterületek megoldás: terület rendezése, növénytelepítés Ökológiai konfliktusok: • védettségre javasolt terület • szántók megoldás: környezetkímélõ mûvelési módok, korlátozott vegyszerhasználat • talajvíz szennyezése • lakóterületek megoldás: lakosság környezettudatos viselkedése, csatornázás, hulladékkezelés • élõvíz szennyezése • mezõgazdasági termelés (állattartás, szántóföldi mûvelés) megoldás: környezetkímélõ mûvelési módok, korlátozott vegyszerhasználat • ökológiai folyosót képezõ élõvíz szennyezése • csapadékvíz bevezetése vízelvezetõ árkokból befolyó víz megoldás: szûrõrendszer kiépítése, telepítése Ezen konfliktusok feloldására a következõ tájvédelmi és tájfejlesztési javaslatunkat adjuk: • az ökológiai hálózat rendeltetésszerû fejlesztése érdekében talajvédelmi és településvédelmi céllal véderdõ telepítése, • gyepek változatlan környezeti viszonyok közötti megtartása, • az árkok belterületi szakasza mentén a kétoldali 6 m-es gyepes fenntartósávon kívül ligetes fatelepítés, a patak medrének folyamatos gondozása, karban tartása, • az elhanyagolt Tsz telephely környezetének rendezése, körbefásítása, romos épületek lebontása, erdõterület visszaállítása • homokbánya tájbaillesztése, • a település teljes területén óriásplakátok, a táj képét zavaró hirdetések elhelyezésének megakadályozása, Védelemre, megõrzésre javasolt területek: • a település területén levõ gyepterületek, • tervezett Natura 2000 területek

Belterületi zöldfelületi rendszer értékelése, fejlesztése A településképet meghatározza az utcafásítás. Tényõ területén az utcák jelentõs része fásított. A fásítás kor- és fajöszszetételben vegyes, összességében kellemes hatású (a mindenhonnan látszódó táji környezet -erdõk- is hozzájárulnak ehhez). A legjellemzõbb faj a szilvafa (gyümölcstermõ változat, falusias hatást még fokozza, hagyományként megtartandó, megõrzendõ!). Ezen kívül néhány egyéb gyümölcs (meggy, cseresznye), dió, gömbjuhar, korai és hegyi juhar, platán, csörgõfa, közönséges nyír, kislevelû hárs, madárberkenye, akác, szomorúfûz, csavarfûz és fehéreperfa telepítéssel találkozunk. Fenyõfélék csak elvétve láthatók utcasorfaként (fõleg tuják). A máshol beteg lombos fák a településen kiváló állapotban vannak, ez is a környezet kiváló minõségét támasztja alá. Meglevõ utcák fasorát csak két helyen, rövidebb szakaszokon elegendõ kiegészíteni: a 654-662. hrsz-ú telkek vége az Ady utca felõl rendezetlen képet ad, itt egységes, egyöntetû fasor telepítését javasoljuk, valamint az Árpád utca 67/1-72 hrsz-ú telkek elõtt. Az új kiosztású utcákba kétoldali fasor telepítése kívánatos, a már felsorolt, a településre jellemzõ, de az utca méretéhez igazodó fafajokból válogatva. Egy-egy utcába azonos korú és fajú/fajtájú fák kerüljenek. Javasoljuk, hogy az Önkormányzat – az egyöntetû utcakép érdekében – átgondolt, egységes növénytelepítési terv birtokában adjon javaslatot a fásításra. A település két temetõje gondozott, fás növényállománnyal átlagon felül ellátott, a telkeken belül elegendõ a tartalék terület, bõvítésre nincs szükség. A temetõk kezelõje az Önkormányzat. Mindkét temetõ kialakítása, elhelyezkedése külön-


Tér-Háló Kft.


leges, felszereltségük (vízvételi lehetõség tökéletesen megoldott, ravatalozóval ellátottak, szemételhelyezési lehetõség van) példamutató, egyes részeik kiemelkedõen értékesek, egyedi tájértékek. A 770. hrsz-ú temetõ jól megközelíthetõ, a parkoláshoz is van elég hely. A temetõ óriási értéke a mintegy 100 éve telepített kislevelû hársfasor. Az egyedi tájértékkel bíró fasor szépen kezelt, gyökérsarjaktól mentes, egészséges egyedekbõl álló párját ritkító jelenség. A temetõdomb, az úgynevezett Koponyadomb is egyedi tájérték, a tetején levõ sírok keresztjei és agy idõs lucfenyõ a település több részérõl látszik, ezt a rálátást eltakarni nem szabad. A temetõben még két óriási, idõs, festõi koronaformát nevelt fenyõ (egy erdei- és egy feketefenyõ) is található, mindkettõ védelemre javasolt a fasorral és a koponyadomb látványával együtt. A temetõ további kezeléséhez, alakításához a következõ javaslatokat adjuk: a kerítés gazos, helyenként elhanyagolt, a tisztítás és karbantartás az állékonyságát és élettartalmát is növeli, a hársfák némelyike kisebb ágmetszést igényel, mivel rálóg a sírokra. A temetõ kezelésekor és a sírok kiépítésekor figyelni kell az egyes sírsorok közti alacsony, de meredek (0,3-0,6 m magas) rézsûk növényzetének megtartására, ennek hiányában a homokos talajon az eróziós folyamatok felgyorsulnak. A temetõ területén több fiatal diófa is található, ezek nem kívánatosak, levelük allelopátiás hatású, a bennük levõ méreganyagtól a többi növény, a fû kipusztul (és a fák lombja egyre nagyobb lesz, egyre több munkával lehet csak összegyûjteni és elszállítani a lombot, amely nem is komposztálható). Javasoljuk a további diófa telepítésének mellõzését, azonban a Koponyadomb oldalában növõ diófák esetében szükségesnek tartjuk azok áttelepítését a temetõn kívülre, amennyiben ez nem lehetséges, a kivágásukat, mert a lombkoronával hamarosan eltakarják a temetõ szerkezetében oly jelentõs és egyedi dombocskára való rálátást. Javasoljuk továbbá a temetõ északi határvonalának optikai és fizikai megerõsítéseként magas cserjébõl (pl. orgona, puszpáng) álló sövény telepítését. A 171. hrsz-ú temetõ mérete jóval kisebb, gondozottsága, ellátottsága azonos a másikéval. Ugyanakkor elhelyezkedése, a környezete, a megközelítése, a bejárat menti növényzet kialakítása, a belõle nyíló kilátás teszi egyedivé és különlegessé. Javasoljuk a bejárattól jobbra található bozótos megtisztítását, valamint a balra (dél felé), a puszpángsövény mögött meghúzódó erdeifenyõ erdõfolt megtisztítását (a komló, mint lián teljesen benõtte, behálózta a fákat). Fásított tér található közvetlenül a 770. hrsz-ú temetõ elõtt, növényzete vegyes (korban és fajösszetételben is), az erdeifenyõk közül öt teljesen, további kettõ 80%-ban kiszáradt, kivágandók. A terület gaztalanítása és padok kihelyezése után kellemes árnyas pipenõhellyé válhat. Javasoljuk a jelenleg letaposott útként használt részt stabilizált burkolattal ellátni (temetés esetén parkolóhely). Az Árpád utca 43. számú ház elõtt kezdõdõ akácfával borított fásított tér megtartását javasoljuk. Az Árpád utca – Radnóti utca keresztezõdésében kialakult zöldfelületek jelenlegi hasznosítása vegyes, alsó részén felújításra szoruló, elavult játszótér található, felsõ részén a kõkereszt körül néhány dísznövényt ültettek. Rendszeres kaszálással és több és karakteresebb fa ültetésével (hárs, platán, dió) a közlekedési terület részeként fásított teret lehet kialakítani. A Gyõri út és a Petõfi utca találkozásánál kialakított fásított tér 48-as emlékmûvet rejt. A szép, idõs fák és a központi elhelyezkedés (Polgármesteri Hivatal elõtti terület) ok lehetne gyalogút és mellé pihenést szolgáló padok kiépítésére, felállítására (az út vezessen el az emlékmûig is). A Fõ utca-Békavár utca csatlakozásában az árok menti elhanyagolt terület szintén fásított térré alakítható, ide azonban a víz közelségét jelzõ nyárak és füzek telepítését javaslom. A 860/28 hrsz-ú területen sportpályát alakított ki az Önkormányzat. A pálya jól megközelíthetõ, gyepe gondozott, a kerítés/korlát és a labdafogó háló felújításra szorul. A pálya mellett egy jól felszerelt játszótér-pihenõhely kapott helyet (fa játszószerek, esõbeálló, pad-asztal, szemetes). Szükséges a pályához közvetlenül kapcsolódó lakótelkek növényzettel történõ elhatárolása (kis szakaszon közönséges nyír telepítés történt, azonban fasor telepítésekor a fafaj kiválasztása döntõ fontosságú, nem lehet terebélyes, nehogy belógjon a pályára, nem szemetelhet virággal, terméssel, lombja gyorsan, könnyen gyûjthetõ legyen, ágai ne legyenek széltörékenyek. Javasoljuk továbbá parkolók kialakítását (hely adott). A római katolikus templom és a Domb utcai templom környezete szépen kialakított díszkert. A plébániatemplom kertjében (és mögötte) a temetõi hársakkal azonos korú kislevelû hársak (65 és 80 cm átmérõjûek!) találhatók (javaslat helyi védelemre). A többi fa közül említésre érdemes egy hatalmas lucfenyõ, két óriási, öreg közönséges nyír és két fiatalközépidõs páfrányfenyõ (Ginkgo biloba). A szépen gondozott és példásan rendben tartott díszkert további könnyû www.ter-halo.hu - 80 -

Tér-Háló Kft.


páfrányfenyõ (Ginkgo biloba). A szépen gondozott és példásan rendben tartott díszkert további könnyû fenntartásához javasoljuk az Árpád utca felõli bokrok, kúszófenyõk között kikelt csörgõfa és korai juhar magoncok mielõbbi eltávolítását. Néhány már embermagasságú, és 1-2 év múlva a már karvastagságú törzs csak a meglevõ bokrok sérülésével, fûrésszel távolítható el. Az intézménykertek, az általános iskola és az óvoda udvarai az alapvetõ követelményeknek megfelelnek. Az iskolai sportudvar fejlesztése (kerítés, labdafogó háló) és további játszóterületek kialakítása kívánatos lenne. Az óvoda kertjének növényzete hamarosan felülvizsgálatra szorul, a benne levõ két hatalmas jegenyenyár kezd elöregedni (ágai széltörékenyek lesznek, a lepotyogó ágak balesetveszélyesek). A kertben szomorúfûz, közönséges nyírek, hegyi juhar és friss telepítésû vadgesztenye is található. A Fõ utca-Kossuth utca-Rigácsi utca által határolt területen közpark található. Növényzete fõleg platánból és nyírfából áll, de telepítettek fenyõt is. Újonnan kihelyezett fa padok és fa szemetes mutatják a megkezdett fejlesztést A továbbiakban feladat a buszváró cseréje, az árkok tisztítása, burkolt úthálózat, lépcsõ kialakítása. Az egyik platán többtörzsû, bokorszerûen nõ, így gyenge növekedésû, állandó és fokozott a sarjképzés. A platán bírja a nyírást, könnyen regenerálódik, meg kell próbálni egy törzset kialakítani. Az Árpád utcában, a 65/7 hrsz-ú területen növénytelepítés nyomaival találkozunk, platán, juhar, szivarfa, diófák és tuják nõnek, fa padokat, szemetest tettek ki. A terület közparkká való továbbfejlesztéséhez minden adottság megvan: megfelelõ méret, kiváló, központi elhelyezkedés, jó megközelíthetõség, sík terület. Javasolunk ezen a területen játszóteret is létesíteni. A lakóterület bõvítésekkel együtt újabb közparkok létesítése is történik. Javasoljuk ezen területek mielõbbi fásítását a településre jellemzõ fafajokkal. Közterületi zöldfelületek létesítése építési engedélyköteles, ezért a zöldfelületet érintõ változásokat, akár minõségi, akár mennyiségi fejlesztésekrõl van szó, táj- és kertépítész mérnök ill. szakmérnök engedélyezett tervei alapján kell kivitelezni.

2. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT 2.1. Levegõtisztaság-védelem A település lakóterületének a levegõ tisztaságát az állattartáshoz kapcsolódó szaghatás idõnként kedvezõtlenül befolyásolja. Ennek megszüntetése csak tiszta technológiák alkalmazásával, illetve az állattartó funkció távolabbra helyezésével lehetséges. Távlati célként a levegõminõség javítását jelöljük meg. A levegõt szennyezõ pont- és diffúz források káros hatásait meg kell szüntetni, a lakossági légszennyezést mérsékelni kell. Határértéket meghaladó emisszióforrás jelenleg nincs a település területén belül, létesítése és üzemeltetése a jövõben sem engedhetõ meg. A tervezett funkciók megvalósítása során a módosított 21/2001 (II.14.) kormányrendelet elõírásait be kell tartani. A tervezett gazdasági területek szennyezõanyag kibocsátását a létesítés elõtt a környezetvédelmi hatósággal egyeztetve kell maximálni.

2.2. Zaj és rezgésvédelem A településen jelenleg nincs üzemi tevékenységbõl származó káros zajterhelés. A kialakításra kerülõ létesítményekre vonatkozó zajterhelési határértékek megállapításánál a zaj és rezgésvédelemrõl szóló hatályos rendeletben 48 foglaltak irányadóak. A zajkibocsátási határérték megállapításánál e rendeletben meghatározott határértéket javasoljuk figyelembe venni. Zajterhelési szempontból a településen a közlekedési zaj okoz problémát a 85 sz. fõút és a vasútvonal zajterhelése. A tervezett új településközi utak nyomvonala nem vet fel zajvédelmi kérdéseket a község területén. A vonatkozó 49 rende-

48

21/2001. (II.14.) Kormányrendelet

49

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet www.ter-halo.hu - 81 -

Tér-Háló Kft.


letben foglaltak szerint az országos fõközlekedési, gyûjtõ- és lakó utak mellett az új tervezésû és megváltozott területfelhasználású területeken a megengedett zajhatárértékek a jogszabály által elõírt határértéket nem haladhatják meg. Sor-

Határérték (L TH) az L AMkö megítélési szintre

Zajtól védendõ terület

szám

(dB) üdülõ-, lakóépületek és kiszolgáló közintézmények

út;

átmenõ gyûjtõút;

összekötõút; autópálya;

autóút;

közötti forgalom nélküli út mentén bekötõút; egyéb közút; rendû fõút; II. rendû fõút;

forgalomtól elzárt területe-

vasúti mellékvonal és autóbusz-pályaudvar;

ken;

pályaudvara;

pihenésre

kijelölt

közterületeken

lõtér,

illetve

terállomás,

repü- vasúti fõvonal és pályahelikop- udvara; repülõtér, illetve -leszál- helikopter-

lóhely mentén

állomás,

-leszálló-

hely mentén

1.

nappal

éjjel

nappal

éjjel

nappal

éjjel

nappal

éjjel

6-22 óra

22-6 óra

6-22 óra

22-6 óra

6-22 óra

22-6 óra

6-22 óra

22-6 óra

45

35

50

40

55

45

60

50

50

40

55

45

60

50

65

55

55

45

60

50

65

55

65

55

60

50

65

55

65

55

65

55

Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része

2.

Lakóterület

(kisvárosias,

kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) 3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület

4.

Gazdasági terület és különleges

I.

terület

3. számú melléklet a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelethez A település belterületén jelenleg nincs határértéket meghaladó közúti közlekedési zajterhelés. A Zajvédelmi szempontból, területi funkció szerint a fenti táblázat szerinti övezetekre javasoljuk osztani a település területét. A szigorúbb határértékek a sport, szabadidõs-rekreációs és idegenforgalmi tevékenységek céljára fenntartott területeken alkalmazandóak.

2.3. Vízminõség- és talajvédelem A felszín alatti vizek minõségérõl nem állnak rendelkezésre adatok. Elengedhetetlen a települési szennyvízcsatorna hálózat kiépítése a csatornahálózat kiépülésével a településen fokozatosan megszûnik az egyedi szikkasztók által okozott talaj és felszín alatti vizek szennyezõdése és hosszútávon a víz- és talajminõség javulása várható a településen. A tervezési területen az új fejlesztések csak a szabályozásban részletezett közmûvesítettség kiépítésével valósulhatnak meg, így a felszíni és felszín alatti vizek jövõbeni védelme biztosított. A talajok minõsége és kémhatása a településen változatos. Kémhatás tekintetében a közigazgatási terület nyugati része gyengén savanyú, keleti része pedig karbonátos. Szélerózió tekintetében a település egész területe kitett terület. A hiányzó helyeken a fásítás pótlása, védõerdõsávok telepítése megfelelõen csökkenti a széleróziós, deflációs hatásokat. Az erózió által veszélyeztetett részeken a mûvelési mód megfelelõ megválasztásával, esetleg mûvelési ág változtatással (szántó ⇒ gyep, gyep ⇒ erdõ) is meg lehet elõzni a talajpusztulást. A településen veszélyes anyagot kibocsátó üzem nem található. A településen dögkút nincs, megjelenése a jövõben sem engedhetõ meg.


Tér-Háló Kft.


2.4. Klíma A településen megvalósítandó fejlesztéek várhatóan a klímában nem okoznak érzékelhetõ változást.

2.5. Élõvilág A tervezett külterületi fejlesztések a terület élõvilágára –tekintettel az eddigi mezõgazdasági felhasználásra- kis mértékben, de hatással vannak. A fejlesztési területek a belterület bõvülései, tehát ezeken a helyeken érezhetõbb lesz az emberi jelenlét. Elsõsorban az új vonalas létesítmények szûkítik illetve szabdalják a vadak életterét illetve akadályozzák mozgásukat. A tervezett közlekedési létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy a különbözõ nagyságrendû állatok számára a szabad mozgás továbbra is biztosított legyen az egyes élõhelyek között (vadátjáró stb.) A településen – védõfasorok, fásítások telepítésének elõírásával - egy zöldbe ágyazott, tájba illesztett települési környezet kialakítása a cél, amelyben az élõvilág többi szereplõje számára is megfelelõ élettér marad.

2.6. Táj és természetvédelem Elsõrendû feladat a meglévõ természeti értékek ill. erdõterületek védelme, a vízfolyások és azok mentén a meglévõ egyedi élõhelyek megõrzése. Tájvédelmi szempontból a meglévõ erdõk, rétek területének növelése a táj karakterisztikájának megõrzése szempontjából is fontos. A tájfejlesztés feladata a hiányzó helyeken a fásítás pótlása. Tájhasználati, ökológiai és esztétikai szempontból egyaránt szükséges a meglévõ erdõk megtartása, illetve területük lehetõség szerinti növelése, amely a NEP alapján a rosszabb minõségû szántókon tervezett. A közterületek, valamint a beépítésre szánt területek zöldfelületeinek kialakításánál a tájra jellemzõ növénytársulások jellegzetes fajait kell alkalmazni. Elõtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését, kerülendõ a tájidegen un. rabszolganövények telepítése. A növényzettelepítésnél a zöldfelületalakítás esztétikai szempontjait is figyelembe kell venni, így: • a természetes lágy vonalak növényzettel való kiemelése fontos • a kerülendõ a merev fasorok alkalmazása, az utak mentén elhelyezendõ növényzet megjelenését csoportos telepítéssel kell lágyítani • háromszintû növényzettelepítés javasolt (fa, bokor, gyep) A település területe, élõvizekben szegény a fejlesztések során fokozott gondot kell fordítani a környezetvédelmi szempontokra, hogy a vízi élõvilág és növénytársulások élettere nagy mértékben ne csökkenhessen. A gazdasági jellegû fejlesztéseknél csak tiszta technológiák telepítése kívánatos. A település területét érinti a Sokorót is magában foglaló ökológiai folyosó, ezért a fejlesztéseknél külön gondot kell fordítani a környezeti szempontokra. A tervezett fejlesztések a lehetõ legkisebb környezetterheléssel valósítandóak meg. A maximális zaj- és levegõszennyezettségi határértékeket a hatályos jogszabályok alapján, a helyi építési szabályzatban is rögzíteni szükséges. A megfelelõ védõterületek, védõzöld-sávok kialakításáról gondoskodni kell. Országosan védett természeti területek a településen a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet Tényõr is érintõ erdõterületei, fokozott figyelmet kell rájuk fordítani.

2.7. Az épített környezet védelme Az Országos Mûemlék Jegyzékben szereplõ védett objektumok a településen a következõk: • Népi lakóház Domb u. 14. Hrsz: 325. • Népi lakóház Hentes u. 8. Hrsz: 1196. • Népi lakóház Kétsor u. 1. Hrsz: 276. • Népi lakóház Kétsor u. 2. Hrsz: 266. • Népi lakóház Kétsor u. 18. Hrsz: 256. • Népi lakóház Petõfi u. 73. Hrsz: 1204. • Népi lakóház Táborvölgyi u. 2. Hrsz: 1370. www.ter-halo.hu - 83 -

Tér-Háló Kft.


• Népi lakóház Táborvölgyi u. 19. • R. k. plébániatemplom (barokk, Anno: 1753)

Hrsz: 1826. Hrsz: 667

Településszerkezetileg különösen értékes a település történelmi magja, a völgyi részek megmaradt beépítései Helyi védelemre javasolt mûvi értékek a településen: • Gyõri u. 47 (670 hrsz.) plébánia, • Hentes u. 13. (1223 hrsz), népi lakóház, • Árpád u. 64. (1407 hrsz.), népi lakóház, • Hentes u. 6. (1195 hrsz), népi lakóház, • Árpád u. 66. (1408 hrsz.), népi lakóház, • Róka u. 9. (1171 hrsz), népi lakóház • Árpád u. 72. (1411 hrsz.), népi lakóház, • Róka u. 4. (1146 hrsz), népi lakóház • Árpád u. 82. (1416 hrsz.), népi lakóház • Róka u. 5. (1147 hrsz), népi lakóház • Árpád u. 118. (1436 hrsz.), népi lakóház • Róka u. 8. (1166 hrsz), népi lakóház • Táborvölgyi u. 11. (1974 hrsz.) népi lakóház, • Erdész sor 1166 hrsz, fakereszt fém korpusszal • Fõ u. 19. (96 hrsz.) népi lakóház • Gyõri u. 74/1 hrsz., kõkereszt fém korpusszal • Fõ út. 116/2 hrsz. kápolna • Gyõri u. 667. hrsz. kõkereszt kõ korpusszal • Rigácsi u. 27 (168 hrsz.), népi lakóház • Gyõri u. 667 hrsz, Nepomuki Szent János szobor • Rigácsi u. 32. (174/3 hrsz), népi lakóház • Gyõri u. 666. hrsz, milleneumi kettõs kereszt • Külsõ sor 2. (306 hrsz.), népi lakóház • Gyõri u.-Petõfi u. keresztezõdése 633/1 hrsz, kop• Külsõ sor 10. (296 hrsz), népi lakóház, jafa • Külsõ sor 14. (292 hrsz), népi lakóház, • Árpád u. Szûz Mária szobor, • Külsõ sor 18. (287 hrsz.), népi lakóház, • Árpád u. – Radnóti M. u. keresztezõdése, kõ ke• KKétsor u. (239/1 hrsz), népi lakóház, reszt kõ korpusszal, • Kétsor u. 4. (265 hrsz), népi lakóház, • Szemerei u. 130 hrsz. fakereszt fém korpusszal, • Kossuth L. 21. (286 hrsz), népi lakóház, • Petõfi u.633/1. hrsz. szobor, • Petõfi Sándor u. 68 (1186 hrsz), népi lakóház, • Petõfi S. u. kereszt, • Petõfi Sándor u. 69 (1188/2 hrsz), népi lakóház, • Petõfi S.-Erdész sor keresztezõdése, fakereszt fém • Hentes u. 12. (1209 hrsz), népi lakóház, korpusszal • Hentes u. 10. (1208 hrsz), népi lakóház,

2.8. Hulladékkezelés A kommunális hulladék elszállítását a településen szervezetten végzi a Gyõri Kommunális Szolgáltató Kft. Hosszabb távon megoldandó a szelektív hulladékgyûjtés is. A tárolás a társaság gyõri szemétlerakóján történik. Dögtér és kijelölt törmeléklerakó nincs a településen.

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT A település közúti kapcsolatát a 8309 sz. és a 83127 sz. országos utak jelentik. A település vasúti közlekedési kapcsolattal nem rendelkezik.

3.1. A közúti közlekedés fejlesztése A települést legmagasabb rangú útként jelenleg két állami mellékút érinti. Ezek a Gyõr-Sokorópátka 8309 sz. állami mellékút és a Tényõ-Gyõrszemere 83127 sz. állami mellékút. Ezek a belterületen települési elsõrendû fõútként funkcionálnak. Ezek tekintetében a rendezési terv távlatában a Gyõrszemere felé vezetõ úttal kapcsolatban javasoltunk egy új nyomvonal kialakítást, mely által a belterületi – jelenleg nagyon kanyargós és szûk - nyomvonal kiváltható. Javaslatunk szerint a Domb utca, Szemerei út és a Fõ utca csomópontjából indul észak felé az új nyomvonal, mely külterületen egyenes vonalvezetéssel belecsatlakozik a jelenlegi nyomvonalba. A meglévõ állami mellékutak mellett a megyei rendezési tervben szereplõ Tét-Pannonhalma összekötõ út a tervek szerint szintén érinti majd a települést. Ennek a kistérségi jelentõségû útnak a nyomvonala kelet-nyugati irányból a települési


Tér-Háló Kft.


belterület déli oldalát érintve szelné ketté a közigazgatási területet. Tényõ a Petõfi u. – Hentes u. becsatlakozásával vehetne részt ebben a kelet-nyugat irányú közlekedési tengely életében. A település közúti kapcsolati fejlesztése terén jelentõs elképzelések fogalmazódtak meg a településközi utak tekintetében is. A belterületi utak felfejlesztése után azon településközi földutak kiépítése következhet, amelyek a szomszédos településeket közvetlenül összekötik és egyben a mezõgazdasági területek feltárását is szolgálhatják. A megyei mellékúthálózat-fejlesztési program alapján Tényõt érintõen a következõ utak megépítése indokolt : • Tényõ-Sokorópátka: az új nyomvonal a Petõfi utcából indulóan az erdõ alatt található mezõgazdasági út nyomvonalán halad Sokorópátkán a Rákóczi Ferenc utcáig. Ez a két település között egy õsi nyomvonal újraéledését is jelenti, lerövidítve a két szomszédos falu közötti közúti távolságot. Az út egyben a tényõi mezõgazdasági területek feltárását is szolgálja. • Tényõ-Écs: a tervezett településközi út nyomvonala az Erdészsor útból indul és Tényõhegy középsõ vonalában egy jelenlegi turistaút nyomvonalán halad Écs illetve Nyúl települések felé. A belsõ közlekedési kapcsolatok fejlesztése tekintetében települési gyûjtõútnak jelöltük belterületen az alábbi utakat: • Kossuth utca – Radnóti utca és ezen utak tervezett átkötése a település déli határában. Ez a körgyûrû jellegû gyûjtõút a tervek szerint kiépül északon a Gyõri útig. • Árpád utca. • Táborvölgyi utca és folytatásaként a Tényõhegy területén az új lakóterületeket feltáró új út, mely a meglévõ mezõgazdasági út nyomvonalában épül ki.

3.2. Az autóbusz közlekedés fejlesztése A tömegközlekedésben a járatszám gyakorisága és a megállók mennyisége és területi elhelyezkedése jelenleg kielégítõ a településen. Az új fejlesztések megvalósulása után azonban új buszmegállók kiépítésével a tervezett új lakóterületeket is be kell kapcsolni a tömegközlekedésbe. A tömegközlekedés általános minõségi javulása csak hosszú távon várható, túlmutat a rendezési terv hatáskörén.

3.3. A kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztése Kiépített kerékpárutak, kitáblázott kerékpáros nyomvonalak jelenleg nem érintik a települést. A megyei településrendezési terv, mely jelenleg a véleményezés fázisában tart szintén nem látja egyelõre szükségét ilyen jellegû útvonalak kiépítésének, kijelölésének. A településközi utak kiépítésével a tervek szerint a Gyõr felõl a Bakonyba és a Balatonra tartó tervezett regionális kerékpáros nyomvonal a Gyõr, Pannonhalma, Ravazd vonalon elérhetõ lesz a település számára. Véleményünk szerint azonban kistérségi léptékben mindenképen szükség lenne a Gyõr – Tényõ – Sokorópátka vonalon is egy kerékpáros nyomvonal kijelölésére, mely déli irányban a Bakony felé, északi irányban Gyõr felé jelent kerékpáros kapcsolatot. Ennek javasolt nyomvonala a Tényõ-Ravazd-Écs között kiépített, aszfaltozott erdõgazdasági út, mely szép természeti környezetben vezeti a kerékpárosokat. Másik alternatíva a nyomvonalra az erdõ alatt a tervezett településközi út mentén futó kerékpáros nyomvonal. Ez azonban még nem kíépített út, illetve a természeti környezet is kevésbé megkapó (viszont magassági vonalvezetése kedvezõbb). Gyõr felé a meglévõ 8309 sz. állami mellékút nyomvonalában halad Csanakon keresztül. Másik javasolt kerékpáros nyomvonal a településen egy Gyõrszemere és Koroncó felé vezetõ út. Ez az állami mellékutak nyomvonalán haladva Rábapatonánál eléri a Rába-folyót és csatlakozik a Rába mentén tervezett kerékpáros nyomvonalba.

3.4. Turistautak A településen kijelölt turistautak haladnak át a belterületen és külterületen egyaránt. Belterületen az Árpád utca – Fõ utca – Szemerei út vonalában illetve a Kossuth utca vonalában van kijelölve a turistaút nyomvonala. Külterületen az erdei és mezõgazdasági utakon nyugat felé Szemere, Felpéc és Kajárpéc településeket, kelet felé pedig Gyõrújbarát, Écs, Nyúl és Ravazd településeket lehet megközelíteni a kijelölt turistautakon. Ezek az utak a települések szõlõhegyeit, mûemléki védettségû borospincéit, mûemlék épületeit illetve a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett és fokozottan védett erdõ- és legelõterületeit érintik. A tényõi turistatutak ezen kívül kelet-nyugati irányban a Csanak-hegy vonulatairól a Szemere-hegy vonulatai felé vezetik a kirándulókat.


Tér-Háló Kft.


3.5. Forgalomcsillapítás, parkolás fejlesztése A településen keresztülhaladó 8309 sz. (Gyõri u.) út komplett térburkolat-rendezésével együtt optikailag javasoljuk a figyelemfelkeltõ burkolatváltások alkalmazását. A település belterületén közterületi parkolót a települési intézmények környezetében javaslunk elsõsorban kialakítani, a fent említett komplett közterület-rendezéssel, tervezett zöldfelületkialakítással párhuzamosan. A temetõ mellett a zöldfelület rendezésével egyidejûleg javasolt parkolók (min.: 15 db) kialakítása is. A tervezett magán fejlesztési elképzelések megvalósításakor a parkolási igényeket telken belül kell megoldani. Egyéb szabályozási kérdések: A kialakult beépítésû területeken csak különösen indokolt esetekben szabályoztuk szélesebbre az utcákat. Reálisabb megoldás a jelenlegi közterület-szélességen belül a keresztszelvény a jelenleginél magasabb színvonalon történõ kiépítése. Az igényes összkép és közterületek kialakítása érdekében a fejlesztési területeken az összes közmûvet föld alatt illetve zárt csatornában javasoljuk elhelyezni, ennek megfelelõen alakítottuk ki az utak mintakeresztszelvényeit. Ennek megfelelõen az utak kiemelt vagy döntött szegéllyel tervezettek. Amennyiben a felszíni vízelvezetés a területen belül valahol mégis nyílt árokkal fog történni, a tervezett szabályozási szélességek ezt is lehetõvé teszik. Az utak mentén honos fafajokból álló fasorok telepítendõek. A külterületi utak szabályozása M 1:10000 léptékben csak elvi jellegû. Ezek szélességét az út menti vízelvezetõ árkok helyigénye nagyban befolyásolja, melynek szakaszonkénti meghatározásához a térképi adatok nem elegendõk. A jelen terv keretein belül az elérhetõ adatszolgáltatáson alapuló kompromisszumoktól sem mentes szakági terv készítése volt a cél.

4. KÖZMÛVESÍTÉSI JAVASLAT A település teljeskörû közmûellátása még nem biztosított. Vízellátás hálózata kiépült szennyvízgyûjtõ hálózat csak tervi szinten van, a vízhálózat elemeit a meglévõ hálózat bemérési tervérõl a szennyvízcsatorna hálózatot az engedélyezési tervrõl vettük át.

4.1. Vízellátás A településen vezetékes ivóvíz hálózat üzemel. A településhálózat a gyõrszemerei vízmûbõl kap ellátást. A vízmû Gyõrszemere, Kajárpéc, Felpéc, Tényõ és Sokorópátka vízellátását biztosítja, magastározókon, nyomásfokozókon és nyomáscsökkentõkön keresztül. Tényõ ellátását a szemere-szõlõhegyi 2x100 m3 térszíni tározó és nyomásfokozó biztosítja. A település dombvidéki jellegû így a hálózatot több körzetre, nyomásövezetre bontották. A mélyebb területeken a gerincvezetékrõl leágazó hálózati egységek nyomáscsökkentõvel vannak ellátva, hogy a fogyasztói berendezéseket ne érje a megengedettnél nagyobb nyomás. A fejlesztésre kijelölt területek ellátását a nyomászónák figyelembe vételével lehet csak biztosítani. A terv fejlesztési területeket jelöl magasabb terepszinten is. E területek viszont csak nyomásfokozóval láthatók el, tekintettel arra, hogy üdülõterületek is kijelölésre kerültek, ezek megvalósítása során vizsgálni kell a tározó építésének szükségességét, hogy a nyári csúcsok a tározóból kielégíthetõk. A terven jelölt fejlesztések vízmû és gerinchálózati kapacitás szempontjából elláthatók ivóvízzel. A tervezési területeken megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közmûves ivóvízhálózatot a hatályos 50 rendelettel hatályba lépett Országos Tûzvédelmi szabályzat (OTSZ.) 46.§ - 49.§ szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.

4.2. Szennyvíz-elvezetés A településen – mint az elõzõekben említettük – csak tervi szinten készült el a szennyvízcsatorna hálózat. A terv szerint a közterületeken gravitációs gyûjtõhálózat épül mélyponti közbensõ és végátemelõvel. A végátemelõ a gyõri úttal párhuzamosan kiépítendõ nyomócsövön keresztül juttatja el a szennyvizet a gyõri (ménfõcsanaki) hálózatba. A szennyvízgyûjtõ 50

35/1996. (XII.29) BM rendelet www.ter-halo.hu - 86 -

Tér-Háló Kft.


csatornahálózat kiépüléséig új beépítéseknél zárt szennyvízgyûjtõ – tárolómedence építendõ, melybõl a szennyvizet megfelelõ tisztítóhelyre kell szállítani.

4.3. Felszíni vízelvezetés A település a sokorói dombság egyik vonulatán helyezkedik el. A belterület tengelyében alakult ki a Sósos ér medre, mely egyben a dombokról lefolyó vizek befogadója is. A belterületen jelentõs felszíni vízelvezetõ árkok épültek ki az idõk folyamán. E meglévõ vízelvezetõ rendszereket részletes geodéziai felmérés alapján fel kell újítani, új területeken vagy ahol még nem épült ki vízelvezetõ árok folyamatosan kiépítendõk. A domboldalakon ahol nagy vízsebességre számítani, az árkokat burkolni kell.

4.4. Gázellátás Tényõ községben a kilencvenes években épült ki a középnyomású földgázhálózat. A településnek önálló nyomásszabályozója nincs, a középnyomású vezeték a szomszédos Sokorópátka felõl érkezik D110 mérettel. A településen rendkívül nagymértékû lakó- ill. gazdasági terület fejlesztéssel számolnak. A fejlesztések vonatkozásában szerettünk volna egyeztetni az ÉGÁZ RT. Gyõri Mûszaki Kirendeltséggel, de a szolgáltató többszöri megkeresésünkre sem válaszolt. A meglévõ hálózat nyomvonalát a rendezési terv helyszínrajzán az ÉGÁZ TÉRINFORMATIKÁƒtól kapott adatok alapján feltüntettük. A lakóterület fejlesztés gázellátása a meglévõ hálózatról, illetve annak továbbépítésével már nem oldható meg, nagyobb mérvû hálózatfejlesztéssel kell számolni. Tényõ vonatkozásában elkerülhetetlen a Gázszolgáltató újabb megkeresése, nyilatkozatának beszerzése. A gazdasági terület fejlesztések gázellátására csak a konkrét igények ismeretében lehet felelõsséggel nyilatkozni. A kiépítendõ vezeték anyaga SDR 11 (S 5) PE 80 G. A tervezett vezetékek nyomvonalánál, továbbá a tervezett utcák szélességénél figyelembe kell venni, hogy a középnyomású gázvezeték biztonsági övezete 4-4 m.

4.5. Villamos energia ellátás A község és vonzáskörzetük villamos energia ellátása középfeszültségû ƒ 20kV-os ƒ szabadvezetéki hálózatról történik. A közvetlenül a községben 8db, környezetében 4db 20/0,4kV-os transzformátor található. A fejlesztések miatt további 3db transzformátorállomás létesítését tartjuk szükségesnek. Az új transzformátor építésén túl, a meglévõ transzformátorokat bõvíteni, szükség esetén a terheléseket átcsoportosítani kell. Új energiaigényekrõl az Áramszolgáltató irányába igénybejelentést kell benyújtani. Igénybejelentés és csatlakozási szerzõdés megkötését követõen kezdi meg az E.ON a szükséges mûszaki feltételek elõkészítését. Középfeszültségû vezeték létesítése legalább 9 hónap idõtartamot vesz igénybe. A beruházások elõkészítésébe ezt bele kell kalkulálni. 20 kV szabadvezeték biztonsági övezete a 122/2004 (X.15.) GKM rendelet szerint kettõs felfüggesztésnél belterületen a legszélsõ vezetéktõl számítva 2,5 m. Ez sík elrendezésû 20 kV-os kialakítás esetén a tartóoszlop tengelyétõl számítva kb. 3,25 m-t jelent (ezen értékek pontosítása csak kiviteli terveknél lehetséges). Külterületen a védõövezet a szélsõ száltól számított 5m. Azon a részen, ahol a 20 és a 0,4 kV-os szabadvezeték egy nyomvonalon halad, ott közös oszlopsoron kell azokat vezetni. A 0,4 kV-os hálózatra a telefonvezeték és kábeltévé is felkerülhet, ha az ÉDÁSZ Rt. engedélyezi. A fejlesztésre szánt területek közvilágítására kompakt fénycsöves lámpatestek betervezése célszerû (minimális egységteljesítmény lámpatestenként 26W). A szabadvezetékes részen az energiaellátási oszlopokra kerülnek a közvilágítási lámpatestek, földkábellel ellátott részeken kandeláberes a közvilágítás. Közepes megvilágítási érték legalább: Megvilágítás középegyenletessége legalább: Megvilágítás határegyenletessége legalább: Közepes fénysûrûség értéke legalább: Fénysûrûség hosszegyenletessége legalább:

4 lux. 0,2 0,1 0,3 0,4 www.ter-halo.hu - 87 -

Tér-Háló Kft.


Lámpatestek káprázási osztálya:

K2

Megjegyzés: A közmûvek egymástól való távolságát az MSZ7487 szabályozza. Villamos szabadvezetékek létesítésérõl az MSZ151 intézkedik. Kiviteli tervek készítésekor az egyéb szabványok és elõírások betartása is kötelezõ.

5. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT A terület a MATÁV szolgáltatási területéhez tartozik. A távközlési hálózat javaslatunk szerint a fejlesztési területeken belül földkábellel építendõ ki, illetve településképi esztétikai szempontok érvényre juttatása érdekében így építendõ át a meglévõ hálózat. Az utcai távbeszélõ állomások elhelyezése és száma biztosítja az 500 fõ/db sûrûséget. A telefonvezetékek, kábeltévé nyomvonalvezetése a szabadvezetékes részen oszlopon mehet, kivételt képez a 20kV-os hálózat, ahol üzembiztonsági szempontból földkábeles kialakítás szükséges. A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé a nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható, oda tervezendõ. A településen a mobiltelefonok és vezetékes telefonhálózat szolgáltatási minõsége megfelelõ. A kábeltévé hálózat szintén megfelelõ minõségben látja el a települést, a jövõben azonban célszerû lenne a modern adatátviteli igényeknek megfelelõen átalakítani a hálózatot.

6. INTÉZKEDÉSI TERV Az intézkedési terv a rendezési tervvel kapcsolatban felmerült és szükségessé vált feladatok sorát foglalja össze, mely feladatok elvégzésérõl a település önkormányzatának kell gondoskodni. A rendezési terv elfogadása után az alábbi feladatokat kell elvégezni: - Az újonnan beépítésre kerülõ jelenleg vízállásos területnek Határidõ: folyamatos nyilvántartott terület beépítése elõtt az Észak-dunántúli vízügyi Felelõs: polgármester, építési elõadó Igazgatósággal vízügyi szakvélemény elkészíttetése. -A helyi állattartásról szóló rendelet megalkotása Határidõ: folyamatos Felelõs: polgármester, jegyzõ - A település területére különös tekintettel az újonnan beépítésre Határidõ: folyamatos kerülõ területekre vízrendezési terv készíttetése Felelõs: polgármester, építési elõadó - A védõerdõ sávok, a jelölt helyeken az út menti fasorok telepítése és Határidõ: folyamatos a tervezett közparkok és közlekedési zöldfelületek szakszerû kiépítése Felelõs: polgármester, építési elõadó a TH-03-02-21 számú tervdokumentáció tervlapjain kijelölt helyeken. - A külterületen és a belterületen az eddig a lakosság által illegális Határidõ: folyamatos szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezésének Felelõs: polgármester, jegyzõ felszámolása. Az eddig felhalmozott hulladék elszállítása és a terület rekultiválása. - Hulladékgazdálkodási terv elkészíttetése, hulladékudvar megvalósítása - Katasztrófavédelmi terv és csapadékvíz elvezetési terv elkészíttetése Határidõ: folyamatos a település teljes belterületére és az újonnan beépítésre kerülõ terü- Felelõs: polgármester, építési elõadó letekre - Környezetvédelmi program elkészítése Határidõ: folyamatos Felelõs: polgármester, jegyzõ


Tér-Háló Kft.



Tér-Háló Kft.


7. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY-MÛVI ÉRTÉKVÉDELEM A kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Tv.) 66. § (2) bekezdése alapján kötelezõvé vált az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a településrendezési eljárás során, melybe beletartozik a helyi építési szabályzat és szabályozási terv is. A hatástanulmány részletes tartalmát a 4/203. (II.20.) NKÖM rendelet írja elõ.

7.1. Vizsgálat 7.1.1. Történeti leírás A jelenlegi település közigazgatási területén két falu létezett. Az községegyesítés 1934-ben történt, innentõl nevezzük Tényõfalu és Tényõhegy településeket Tényõnek. Az 1. ábra még a községegyesítés elõtti állapotokat ábrázolja. A település már az Árpád-korban az országban legkorábban alapított apátság, a Pannonhalmi Bencés Apátság földbirtokán feküdt. A település megnevezése számos alakban ismert (1200-as évek Soccuro, Socro; 1216 Tenen; 1240 Thuno,)51 A XIII. században a település lakossága 150 lakosra tehetõ. A faluban élõk elsõsorban fuvarosok, szõlõsgazdák és kádárok voltak.52 Tényõ a török idején többször is elpusztult. A falut a bencések telepítették újra 1714-ben, a letelepedõk adómentességet és szabadságot kaptak. A falu hamar virágzásnak indult és megkezdõdött a szõlõtelepítés.53 1753-ban épült meg a település katolikus Sarlós Boldogasszony temploma, a század végén pedig a falu iskolája. Tényõ-falu legismertebb pecsétje 1784-bõl származik. A kör alakú pecsét pecsétmezejében két össze nem kapcsolódó leveles szõlõindán lévõ szõlõfürtöket találhatunk. A pecsét felirata „TINÖY” 54. Az 1800-as évek közepén épült a település evangélikus temploma. A templom Tényõ „Peré” részén található 55. A lakosság életének legmeghatározóbb tényezõje a település világhírû szõlõtermése volt. A burgundi szõlõ termesztése, illetve az abból készült bor adta a település lakosságának megélhetését. A század végén a filoxérajárvány elpustította a szõlõk jelentõs részét. A munka nélkül maradtak közül több, mint száz férfi 1890-ben kivándorolt Amerikába. A szõlõtermesztés azonban továbbra is meghatározó volt56. Tényõ-hegy minden tekintetben Tényõ-faluhoz tartozott. A kisközség területén voltak a tényõ-falui gazdák szõlõbirtokai. Azonban a település népessége a század elején meghaladta Tényõ-falu lakosságának számát. (Tényé-hegy 1079 lakos, Tényõ-falu 1045 fõ) 57. Tényõ–hegy pecsétje (1823) kör alakú. Pecsétmezejében hármashalom középsõ vonulatába szúrt karó található, amelyre S alakba csavarodó indán öt szõlõfürtû tõke, illetve mellett szõlõmetszõ kés és ásó található. A pecsét felirat T–H–P – feltehetõleg T[ényõ]– H[egy]– P [ecsétje]– rövidítés található.58

51


52


53


54

Községi és városi pecsétek… 107. o

55


56


57


58

Községi és városi pecsétek… 108. o www.ter-halo.hu - 90 -

Tér-Háló Kft.


4. ábra:Tényõ és környéke az 1900-as évek elején A két világháború között jelentõs események történtek a falvak életében. 1934-ben egyesült a két falu, Tényõ néven. A nagyatádi féle földreform során több házhelyet és földet osztottak ki a parasztoknak. A település terménye elérte „karrierje” csúcsát, a burgundiból készített vörösbor 1936-ban aranyérmet nyert a párizsi világkiállításon 59. A település a II. világháborút harcok nélkül vészelte át. Az átvonuló katonaság, illetve az azt követõ beszolgáltatás azonban jelentõs veszteségeket okozott a településnek. Az 1945-ös földosztás után két évvel megalakították a helyi termelõszövetkezetet, amely az 1956-os forradalom hatására meg is szûnt. A forradalom után 1959-ben alakult meg a „Szabad Föld” Termelõszövetkezet, amely 1975-ben egyesült a Sokorópátkai TSZ-szel „Sokoróaljai” MGTSZ néven. 1977-tõl a község Sokorópátkával közös tanácsot alkotott egészen 1990-ig. A TSZ-ben a mezõgazdasági termelésen kívül csiszoló-, és lakatosüzem volt illetve egy ládagyár mûködött. A TSZ 1990-ben oszlott fel60.

7.1.2. Régészeti örökség Az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben keletkezett érzékelhetõ nyoma, mely segít rekonstruálni az emberiség történetét és kapcsolatát környezetével. a.) Egyedileg védett régészeti lelõhely b.) Régészeti lelõhely Az a földrajzilag egyértelmûen meghatározható terület, melyen a régészeti örökség elemei elsõdleges összefüggéseikben találhatók, és amelyet a Hivatal nyilvántartásba vett. Régészeti lelõhely a településen: 1. lelõhely: Sósos-ér bal partja 2. lelõhely: Tó-domb 3. lelõhely: Alsó irtások I. 4. lelõhely: Szemerei út 5. lelõhely: Szárhegy 6. lelõhely: Várhegy 7. lelõhely: Rigács 8. lelõhely: Katolikus temetõ 9. lelõhely: Kölesföldi-dûlõ I. 10. lelõhely: Kölesföldi-dûlõ II. 11. lelõhely: Kölesföldi-dûlõ III.

59


60

Magyarország megyei kézikönyvei 850. o www.ter-halo.hu - 91 -

Tér-Háló Kft.


12. lelõhely: Alsó-Irtások II. 13. lelõhely: Ér-dûlõ 14. lelõhely: Holló-major I. 15. lelõhely: Holló-major II. A településrendezési tervben megfogalmazott elképzelések, tervezett fejlesztések érintik ezeket az ismert régészeti lelõhelyeket. c.) Régészeti érdekû terület Valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelõhely elõkerülése várható vagy feltételezhetõ.

7.1.3. Természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések Az ember környezetét, a tájat a potenciális adottságok kihasználása érdekében folyamatosan módosítja. Minden területi jellegû beavatkozás közvetlenül, vagy közvetve hat a környezeti elemekre, s azokon keresztül a tájháztartásra, a tájszerkezetre. A táj egyik legfõbb ismérve éppen a társadalmi – gazdasági megnyilvánulások, azaz a változások mindenkori tükrözése. A beavatkozás, a mindenkori „beruházás” nagyságával arányosan növekszik a tájszerkezetváltoztató hatás. A tájalakulási tendenciák vizsgálva a következmények megállapítása mellett, a változás okát, jellegét és a helyét is érdekes megállapítani. Az elsõ tájrendezõ tevékenységet Árpád-kori gazdálkodók, földmûvelõk végezték a térségében. Tényõ a Sokoró Csanaki és Szemerei vonulata által alkotott völgyben fekszik. A község területe változatos fõként dombvidéki elemeket hordoz magán, tengerszint feletti magassága 150-250 méter között mozog és fõként keleti irányba emelkedik. A település már az Árpád-korban a Pannonhalmi Apátság birtokába tartozott, nevét az 1200-as években királyi helyiségösszeírás alaklmával említik Soccoru, majd Sucro néven. III. Ince pápa 1216-os levelében ismét találkozhatunk vele, Tenen néven. Albeus királyi jegyzõ összeírásában, amely 1240 körül keletkezett, a falu nevét Thuno alakban említi. 1753-ban épült meg a település katolikus Sarlós Boldogasszony-temploma. Az 1890-es években az egyre nehezedõ életkörülmények miatt több mint száz férfi vándorolt ki Amerikába. A Nagyatádi-féle földreform során 42 házhelyet és 162 kat.hold földet osztottak ki a parasztoknak. 1934-ben a kettészakadt község ismét egyesült Tényõ néven. A II. világháborúban a községet a németek megszállták, és itt raktárt és javítómûhelyt rendeztek be. 1945. május 14-én megkezdték a földosztást. 1959-ben alakult meg a „Szabad Föld” termelõszövetkezet, mely 1975-ben egyesült a sokorópátkai termelõszövetkezettel. A létrejött közös termelõszövetkezet a 70-es évek végétõl a mezõgazdasági termelés mellett növelte a melléküzletágakat (csiszolóüzem, ládagyár, lakatosüzem). A barokk római katolikustemplomot 1753-ban romantikus stílusban átépítették. Homlokzata törtsisakos toronnyal készült. Síkmennyezetes hajóját a keskenyebb szentálytõl diadalív választja el. Fõ- és mellékoltárai neogótikus stílusúak. Az oltárkép A. Fölsch mûve 1886-ból. Keresztelõkútja díszesen faragott. A templom elõtt Nepomuki Szent János 1780-ból származó homokkõ szobra, jobbról kõkereszt látható. A helyiek által „Perének” nevezett falurészen található az Evangélikus templom. A dombtetõkrõl festõi kilátás nyílik a községre és a környezõ dombokra. A táj egyik fõ természeti jellegzetessége még ma is az erdõ. A községet minden irányból erdõ veszi körül a környezõ dombokon. Az erdei utak sok helyen lösszel borított és ma már fátlanná vált területeken a lezúduló esõzések miatti meredek falú, néhol 10-15 méter mély vízmosásokban, bevágásokban ún. „horgokban” futnak. Az erdõk a Pannonhalmi Tájvédemi Körzethez tartoznak. A falu környéki domboldalakat az elmúlt századokban is a szõlõterületek foglalták el. A domborzati viszonyok miatt a megmûvelhetõ, sík földterület viszonylag kevés.

7.1.4. Településkép és utcakép

Településkép Tényõ szerkezetét a magasból nézve a dombvidéki jelleg határozza meg, a hajdani egyutcás falu képe már nem ismerhetõ fel. A völgyi részek utcaszerkezete a szintvonalakat követõ fésûs elrendezés figyelhetõ meg a település egész területén. Éles határt nem lehet megkülönböztetni a belterület és külterület között, a falu jól illeszkedik a környezetébe. A falu www.ter-halo.hu - 92 -

Tér-Háló Kft.


térbeli összképét a község keleti határát uraló Sokoró Ravazd-Csanaki vonulata határozza meg. A bevezetõ utakon közeledve a település felé jellegzetes sziluett bontakozik ki. A falu szinte szétfoszlik, beleolvad a tájba, a nagy kertterületek miatt nincsenek éles határok a falu és a táj (környezõ rétek, szántók) között. A bevezetõ utakon a központ felé közeledve a házak sûrûsödését tapasztaljuk. Alapvetõen földszintes házak alkotják a történelmi magot, ettõl csak az újabb kori településrészek térnek el, ahol számos emeletes vagy tetõteres ház is található. A települést optikailag és szerkezetileg is ketté bontja a 8309 sz. országos mellékút átkelési szakasza. Ettõl az úttól nyugati irányba jellemzõen a síkabb területekre jellemzõ geometrikus utcaszerkezet a jellemzõ, míg a nyugatabbra fekvõ részeken a völgyi építkezések jellegzetes nyomai fedezhetõk fel az utcaszerkezetben. Ettõl az ellentéttõl eltekintve a település egységes képet mutat amely valószínûleg annak is köszönhetõ, hogy mindkét településrész megõrizte hangulatos múlt századi építészeti emlékeit szerves egészet alkotva az újabb lakótelepekkel.

Utcakép Az utcaképek tekintetében a település legmeghatározóbb eleme a széles Fõ utca, valamint a hegyi részek szûk völgyei. Az utcák találkozásánál igényesen kialakított közterületek gondoskodnak a rendezett településképrõl. Az utcaképek meghatározó alkotóelemei a megmaradt régi parasztházak, sûrûn sorolt, keskeny telkek és a széles fõutca kiterjedt, szépen karbantartott zöldterületei. A településen egyébként mindenhol jellemzõ az út menti fasorok jelenléte. A településre érkezõt a Gyõri út szintjébõl kimagasló templom fogadja. Lakóutcák fásításában az örökzöldek és a gyümölcsfák (különbözõ fenyõfajták és diófák) dominálnak. A fõutca lakóházai jellegzetes falusias utcaképet adnak. A kis szélességû telkek miatt a házak utcai homlokzata viszonylag keskeny, általában csak két ablaknyílás van rajtuk. A ház mellett több helyyen az agrár életformára utaló nagyobb, szélesebb kapu található.

Jellegzetesebb utcaképek a településen

7.1.5. Településszerkezet és területhasználat

Településszerkezet


Tér-Háló Kft.


Tényõ az 1780-as években még egyutcás faluként szerepel a térképeken. A falut keresztül szelõ értõl keletre a mai Fõ utca, nyugatra pedig - annak folytatásaként - a mai Domb utca látható. A Domb utca nyugati végén pedig a Kossuth utca kezdeménye található. Ezekben az utcákban több e korból való parasztház még ma is megtalálható. (Ezek közül több mûemlékileg is védett) Az ekkori falu keleti végén már jelzés értékûen a mai helyén szerepel a templom is. A településrõl ezekben az években minden szomszédos falu felé vezettek utak. Nyugaton a Domb utca végébõl Szemere felé vezetett út. A falu keleti végébõl pedig észak felé Gyõrbe, dél felé Sokorópátkára, észak-nyugat felé Nyúlra, Écsre és Gyõrújbarátra vezetett út.

Tényõ az I. katonai felmérési térképen (1780 körül) A második katonai felmérés térképén Tényõ egy jóval kiterjedtebb falu képét mutatja. A két felmérés között eltelt 60 év alatt több utcával kibõvült a település. Tényõfalu területén szinte mai hosszában kiépült a Kossuth utca és a Külsõ sor, illetve közöttük a Két sor és az utcák közötti átkötés is. A Domb utca és a Fõ utca is meghosszabodott nyugati illetve keleti irányban. A térképen jól kivehetõ, hogy a vízfolyás menti mélyebb fekvésû területek nem épültek be, ezeket mezõgazdasági területekként hasznosították. Házak és utcasorok jobbára csak a magasabb fekvésû területeken épültek ki. Ezekben az utcákban szép számmal fennmaradtak régi parasztházak, melyek közül jó pár mûemléki védettséget élvez. A falu keleti területén a Sokorópátkára vezetõ út mentén – déli irányban - szintén kialakult egy új utcasor, a mai Gyõri út. A térképen már jól látható a templom és mögötte néhány utcakezdemény. (Ady és Árpád utcák eleje) Tényõhegy területén az utcahálózat teljesen megegyezik a mai utcahálózattal. Mai nyomvonalán megtalálható a domb lábánál futó Radnóti utca és folytatásában a pincesor, a Petõfi utca, a Erdész sor, Hentes utca, Róka utca, Táborvölgyi út és az Árpád utca illetve a dombtetõn futó utcák. A dombtetõn futó utcák kivételével, a völgyekben, szurdokokban az utak mentén nagyon sok ház található, melyek felérnek egy külön településsel. Tényõ abban a szerencsés helyzetben van, hogy ezek közül a régi házak közül máig nagyon sok fennmaradt, melyeket tulajdonosaik megõriztek eredeti formájukban. Köztük több mûemlék is van. A jelentõsebb utak, melyek a szomszéd települések felé vezettek déli irányban kibõvültek a Pannonhalma és Ravazd felé vezetõ utakkal. www.ter-halo.hu - 94 -

Tér-Háló Kft.


Tényõ II. katonai felmérés (1845)

Az 1880-as évekre a településen mai hosszában kiépült az Ady Endre utca és a Petõfi utca a mai sportpályáig. A térkép kibõvült a temetõ ábrázolásával. Mivel ez a térkép az elõzõnél jeletõsen részletesebb jól kivehetõk Tényõhegy területén az utcasorok és a hegyben található sok-sok ház. Ezen a térképen már megjelent Holló-major is, mint egy külterületi majorság gazdasági és lakóépületekkel. A szomszédos településekre vezetõ utak vonalvezetése nagyjából változatlan. A térképen jól kivehetõ, hogy dél felé az erdõ alatt a Sokorópátkára vezetõ út a mainál sokkal rangosabb és forgalmasabb út volt. Tényõ az 1880-as III. katonai felmérési térképen


Tér-Háló Kft.


Az 1920-30-as évek térképe az eddigi leg részletesebb térkép. Tényõfalu és Tényõhegy területén minden házat külön ábrázoltak a térképen. A tényõhegyi ábrázolt házakból mára csak körülbelül a fele található meg. Az Árpád utca, Radnóti utca és Petõfi utca azonban változatlan beépítési sûrûséggel fennmaradt. Az utcahálózat változatlan, annyi különbséggel, hogy a Gyõri út északi irányú kiépítése is megindult. A hegy és a falu közötti utcaszakaszok (Petõfi és Árpád utca) még beépítetlenek. A részletes ábrázolásnak köszönhetõen már megjelenik a térképen a falu nyugati végében található temetõ ábrázolása a nagyobb, keleti temetõ mellett.

Tényõ az 1920-30-as évekbeli IV. katonai felmérési térképen

Területhasználat Mint a múlt században a mezõgazdálkodásból, állattenyésztésbõl élõ falvakra általában jellemzõ a településen a területhasználatra a nagy kertes, falusias lakóterület nyomja rá a bélyegét, a régi fõutcákban közel 200 méter mélységû kertekkel. Még az ötvenes, hatvanas évek telkei is viszonylag nagy 60-70 méter mélységû telkek voltak, melyek szintén nagy kertterületeket eredményeztek. Külterületen alapvetõen az erdõ és a szántó területfelhasználási egységek dominál. A rétek és legelõk aránya kb. 2 %.

7.1.6. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A település belterülete alapvetõen falusias karakterû. Az általános beépítési mód az oldalhatáron álló beépítés. Jellegzetesek a tágas utcák. A település organikus szerkezetétõl kissé elütnek a múlt század második felében kialakított új lakóterületek.

A település lakóépületei az átlag vidéki településekhez viszonyítva jó állapotúak, rendezett utcaképet adnak. A községet járva igazán leromlott állagú épületekkel csak ritkán találkozunk. Az épületeknek csak néhány százaléka szorul felújításra.


Tér-Háló Kft.


A település egy részének lakóépület-állományára a ’60-as, ’70-es évek uniformizált házai nyomják rá a bélyegüket. Túlnyomó többségben az un. „kockaházak” uralkodnak az újabb keletû utcákban. Szerencsére vannak olyan településrészek, ahol fennmaradt jó néhány régi parasztház. Helyi védelemre érdemes házak fõleg a régi településrészeken vannak. A fennmaradt háború elõtti házak kimagaslóan szép utcaképet alkotnak. A házak egy része megkímélt, jó állapotban van, de vannak leromlott elhanyagolt épületek is. A többi utcában is fennmaradt még elszórtan néhány szép régi ház. A település az új építésû házak tekintetében átlagos képet mutat. Az elmúlt tíz évben közel 20 ház épült a faluban, melyek építészeti színvonala a magyar átlagot tükrözi. A szintszámok tekintetében a falusias beépítésre jellemzõen a földszintes épületek dominálnak.

7.1.7. Védettség: régészeti és mûemléki, területi és egyedi Az Országos Mûemlék Jegyzékben szereplõ védett objektumok a településen a következõk: • Népi lakóház Domb u. 14. Hrsz: 325. • Népi lakóház Hentes u. 8. Hrsz: 1196. • Népi lakóház Kétsor u. 1. Hrsz: 276. • Népi lakóház Kétsor u. 2. Hrsz: 266. • Népi lakóház Kétsor u. 18. Hrsz: 256. • Népi lakóház Petõfi u. 73. Hrsz: 1204. • Népi lakóház Táborvölgyi u. 2. Hrsz: 1370. • Népi lakóház Táborvölgyi u. 19. Hrsz: 1826. • R. k. plébániatemplom (barokk, Anno: 1753) Hrsz: 667 Helyi védelem alatt állnak az alábbi objektumok: • Gyõri u. 47 (670 hrsz.) plébánia, • Árpád u. 64. (1407 hrsz.), népi lakóház, • Árpád u. 66. (1408 hrsz.), népi lakóház, • Árpád u. 72. (1411 hrsz.), népi lakóház, • Árpád u. 82. (1416 hrsz.), népi lakóház • Árpád u. 118. (1436 hrsz.), népi lakóház • Táborvölgyi u. 11. (1974 hrsz.) népi lakóház, • Fõ u. 19. (96 hrsz.) népi lakóház • Fõ út. 116/2 hrsz. kápolna • Rigácsi u. 27 (168 hrsz.), népi lakóház • Rigácsi u. 32. (174/3 hrsz), népi lakóház • Külsõ sor 2. (306 hrsz.), népi lakóház • Külsõ sor 10. (296 hrsz), népi lakóház, • Külsõ sor 14. (292 hrsz), népi lakóház, • Külsõ sor 18. (287 hrsz.), népi lakóház, • KKétsor u. (239/1 hrsz), népi lakóház, • Kétsor u. 4. (265 hrsz), népi lakóház, • Kossuth L. 21. (286 hrsz), népi lakóház, • Petõfi Sándor u. 68 (1186 hrsz), népi lakóház, • Petõfi Sándor u. 69 (1188/2 hrsz), népi lakóház, • Hentes u. 12. (1209 hrsz), népi lakóház, • Hentes u. 10. (1208 hrsz), népi lakóház,

• • • • • • • • • • • • • • • • • •

Hentes u. 13. (1223 hrsz), népi lakóház, Hentes u. 6. (1195 hrsz), népi lakóház, Róka u. 9. (1171 hrsz), népi lakóház Róka u. 4. (1146 hrsz), népi lakóház Róka u. 5. (1147 hrsz), népi lakóház Róka u. 8. (1166 hrsz), népi lakóház Erdész sor 1166 hrsz, fakereszt fém korpusszal Gyõri u. 74/1 hrsz., kõkereszt fém korpusszal Gyõri u. 667. hrsz. kõkereszt kõ korpusszal Gyõri u. 667 hrsz, Nepomuki Szent János szobor Gyõri u. 666. hrsz, milleneumi kettõs kereszt Gyõri u.-Petõfi u. keresztezõdése 633/1 hrsz, kopjafa Árpád u. Szûz Mária szobor, Árpád u. – Radnóti M. u. keresztezõdése, kõ kereszt kõ korpusszal, Szemerei u. 130 hrsz. fakereszt fém korpusszal, Petõfi u.633/1. hrsz. szobor, Petõfi S. u. kereszt, Petõfi S.-Erdész sor keresztezõdése, fakereszt fém korpusszal

7.1.8. Az örökségi értékek elemzése, érték és védettség viszonya


Tér-Háló Kft.


A helyi és mûemléki védelemben részesített épületek esetében az épületeket eredeti formájukban javasoljuk megõrizni. Meg kell tartani a tetõidomot, nyílásrendszert, részletképzéseket, homlokzati tagolásokat, anyag és színhasználatot. A szakrális emlékek – szobrok, keresztek, síremlékek - esetében az objektumokat meg kell tartani eredeti formájukban, állagmegóvásukról, fenntartásukról, környezetük esztétikus kialakításáról gondoskodni kell. A tervezési terület a kialakult történeti táj része. Tájképi szempontból értékesek a beépített területeket (pl. tsz majort és utakat) övezõ erdõsávok és erdõfoltok, melyek megõrzése és fenntartása kiemelten fontos. Az új településrészeket, lakó, gazdasági és különleges területeket a tájba illeszkedés elõsegítésére szintén fasorok, teleken belüli fásítások telepítésének elõírásával kell elõsegíteni. A meglévõ belterületi fasorok fennmaradását és bõvítését a településkép szempontjából szintén elõ kell segíteni. A régi térképeken jól látható, hogy a község történelmi magja hosszú idõk óta változatlanul maradt, míg a település fejlõdése elérte mai állapotát. A tájkép egységes maradt, nem terhelik elhagyott utak és épületek, mezõgazdasági építmények.

7.1.9. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében A község örökségvédelmileg értékes védendõ településszerkezeti része a dombvidék részeken kialakult fésûs utcaszerkezet, valamint a völgyi részeken megtalálható szabályos geometriai utcahálózat melynek területi egybefüggõsége meghatározza a további fejlesztési irányokat. A megtartandó állapotokra való hivatkozással a HÉSZ elõírásai jelentõsen segítik a területfelhasználás történelmi folytonosságát.

A belterületi térképrészleten jelölt fejlesztési területek elsõsorban lakó- valamint gazdaságiterület fejlesztéseket foglalnak magukban. Jól látható, hogy a volt zártkerti területek beépíthetõsége elsõdleges igényként fogalmazódott meg a településen. A lakóterület fejlesztések jól láthatóan illeszkednek a meglévõ lakóterületi elemekhez organikus egészet alkotnak ezekkel. Változtatási szándékok

7.1.10. Településhálózati és tájhasználati változás A térség településhálózatában a Tényõ fejlesztések megvalósulásával változás nem következik be. A községeket összekötõ úthálózat a tervek szerint kibõvül több településközi úttal. Ezen utak azonban nagy többségükben meglévõ mezõgazdasági utak nyomvonalában haladnak és a történelmi településhálózati kapcsolatokat elevenítik fel. Új nyomvonalú útvonalak kialakítása a jövõben két kistérségi központot összekötõ Tét-Pannonhalma út, valamint az ehhez kapcsolódó bekötõ utak kiépítése várható.


Tér-Háló Kft.


A tájhasználatban a tervezett lakóterületek és tervezett gazdasági területek kiépülése hozhat változást. A mezõgazdasági hasznosítású területek beépített területekké válnak. A szántóterületektõl nagyobb tájértéket képviselõ réteken nem történik változás.

7.1.11. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás A leglényegesebb változás a településszerkezetben, hogy az eddigi beépített területek nagysága nõ a fejlesztések megvalósulásával. A dombvidéki részek eddigi zártkerti mûvelésû területei laza beépítésû lakó- és üdülõ területekké válnak, a meglévõ lakóutcák kétoldali beépítésére lehetõség nyílik, valamint konkrét befektetõi igényekkel alátámasztott lakóterület kialakítás lesz lehetõség a település több részén is. A településtesthez kapcsolódó területek megtervezésekor ügyeltünk arra, hogy a település szerkezetébe organikusan, szervesen illeszkedjenek, ne eredményezzenek a kialakult szerkezettõl elütõ, idegen foltot. A lakóterületek telekméreteinek tekintetében a mai kor igényeihez alkalmazkodva a települési átlagnál kisebb telekterületek alakulnak ki. Ezek a telkek már csak a lakófunkció kielégítésére alkalmasak, ellentétben a több utca hatalmas mezõgazdasági funkciót is magában foglaló telek,- és kertméreteivel. A történelmi településközpont szerkezete érintetlen marad. A valamikori egyutcás település fõutcájában a beépítés és a közterület szélesség a meglévõ építési hagyományokat õrzi. A település belterületén lévõ zöldterületek és közlekedési területek kiterjedt zöldterületei érintetlenek maradnak. A településszerkezetet érintõ fejlesztésnek tekinthetõ a közlekedési kapcsolatok kibõvítése a tervezett településközi utakkal. Belterületen azonban az utak nyomvonalában kisebb korrekciók végrehajtása, tömbfeltárások jelentenek változást.

7.1.12. Infrastrukturális változás A település infrastrukturális hiányos, jelenleg még nem épült ki a szennyvízelvezetõ hálózat, amely nagy hiányosságnak tekinthetõ. A másik infrastrukturális hiányosság a településen, hogy a felszíni vízelvezetés több helyen megoldatlan, amely teljes megoldása a dombvidéki adottságok miatt lenne elengedhetetlen. A fejlesztések megvalósulásával várhatóan ezek a problémák is rendezõdnek a településen.

7.1.13. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása A demográfiai adatok alapján a népesség szinten tartása esetleges növelése a cél a településen. A település falusias, természetközeli lakóterületei, egy-egy vállalkozás megjelenése a meglévõ gazdasági területen illetve az idegenforgalom beindulása elég erõs súllyal esnek a latba a lakosság megtartásában. A munkaképes lakónépesség nagyobb részének életformája valószínûleg továbbra is a bejárás lesz, a szomszédos városokba annak minden elõnyével és hátrányával. A társadalmi és kulturális változások terén remélhetõleg továbbra is fennmaradnak a meglévõ civil szervezetek, melyek a település továbbélésében, fennmaradásában, népességmegtartó erejében is nagy szereppel bírnak.

7.2. Hatáselemzés 7.2.1. Történeti településhálózati következmények A térség településhálózata nem változik. A településközi utak tekintetében új elemként jelennek meg a Tét-Pannonhalma út, valamint az ehhez kapcsolódó bekötõ utak kiépítése várható. Ezen utak kiépülésével várhatóan szorosabbá válik a települések közötti kapcsolat, Tényõrõl közvetlenül megközelíthetõ lesz minden szomszédos települése. Ezen kapcsolatok nagy része megegyezik a történelmi térképeken megfigyelhetõ régebbi útvonalakkal, ill. azok felelevenedését jelenti.

7.2.2. Természeti, táji hatások A gazdasági és lakóterületi fejlesztések megvalósulásával várhatóan nem sérülnek a település környezeti, táji adottságai, megjelenése, hiszen a fejlesztési területek a szabályozási elõírások következtében- csak tájba illeszkedõen alakíthatóak ki. A tervezett kavicsbánya területek a település déli részein jelentõs tájromboló tájidegen elemként jelennek meg a településen ezért a látványvédelmi célokat szolgáló tervezett fasorok, telken belüli védõfásítások megvalósítása illetve a rekultiváció-utóhasznosítás elengedhetetlen követelmény a településen. A táj változatosságát adó rét,- legelõ területek fennmaradása, illetve erdõterületek növelése szintén szabályozási eszközökkel biztosított.

7.2.3. A településkép feltárulásának változásai www.ter-halo.hu - 99 -

Tér-Háló Kft.


A településre érkezõ állami mellékutakról a településkép keleti és nyugati irányból mai állapotában is rendezettséget mutat. Különösen szép településképet eredményez a településre érkezve a Gyõri út gondozott, rendezett kialakítása a közbensõ nagy zöldfelületekkel, fasorokkal. A települést kettészelõ 8309 sz. állami mellékút belterületi részein a közeljövõben elengedhetetlen lenne fasorok telepítése, lassító szigetek kialakítása, belterületi jellegû forgalomcsillapított átkelési szakasz kiépítése.

7.2.4. Történeti térbeli rendszerek alakulása A település történeti szerkezeti rendszerének fõ tengelye a mai Gyõri út. A ma ismert történelmi elõzményekig visszanyúlva a település térképek tanúsága szerint is két településrész összeépülésével keletkezett, két különbözõ települési szerkezetet hordoz magán. Ez a szerkezet szinte máig változatlan. A település északi és déli végébõl utak ágaztak el a szomszéd települések felé. A kelet-nyugat irányú kapcsolatok azonban hiányoznak a település életébõl, ennek kiküszöbölésére született meg a Tét-Pannonhalma összekötõ út terve. Az összekötõ útkiépítésével a település könnyebben megközelíthetõ lesz így a településközi kapcsolatok is szorosabbá válhatnak.

7.2.5. Településkarakter változásának hatásai A település karakterében lényegi változás nem várható. A település mérete növekedhet, a település központ szerepe tovább bõvülhet. Új intézmények jelenhetnek meg vagy növekedhetnek illetve bõvülhetnek, a falusias karakter azonban marad. A történelmi településkarakter változatlansága a településrendezés eszközeivel is biztosított.

7.2.6. Környezeti terhelések és az épített örökség mûszaki állapotának összefüggései Jelentõs környezeti terhelések megjelenése a jövõben nem várható a településen az épített örökséget érintõ területen. Sem a várható forgalom, sem a gazdasági területek környezetterhelése nem haladja majd meg a határértékeket.

7.2.7. Folyamatok iránya, visszafordíthatósága A jelenlegi építési trendek alapján elmondható, (nem csak lokálisan) hogy az épülõ házak építészeti színvonala, településképbe illeszkedése nem kevés kívánnivalót hagy maga után. A szabályozási elõírásokkal ez csak részben kezelhetõ, mindenesetre a telekszerkezet, tömegképzés tekintetében a HÉSZ-ben javasoltunk elõírásokat, amelyek iránymutatást adnak. A települési karakterbe nem illeszkedõ házak átépülése a közeljövõben még nem várható, mivel általában ezek a közelmúltban épültek.

7.2.8. Kárenyhítés lehetõsége, költsége, illetve ellentételezésének lehetõségei A régészeti munkák költségeinek meghatározott részét 2001. évi LXIV. törvény alapján az érintett tulajdonosnak kell biztosítani. A régészettel érintett és az általánosnál szigorúbb szabályozásokkal korlátozott területeken a kárenyhítés folyamata a felek megállapodásának hiányában a gyakorlatban nem mûködõ intézmény.

7.3. Összefoglalás A településen várhatóan a kulturális örökség értékei nem sérülnek. A település elhatározása - jól látható ez a helyi védelem alá vont objektumok számából is – a történelmi és természeti értékek védelme, a hagyományok és a kulturális örökség megõrzése. Ezen célok megvalósulását a településrendezés eszközeivel a rendezési terv készítése során is elõsegítettük.

8. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY - RÉGÉSZET 8.1. Megrendelõ: Tér-Háló Építész Tervezõ Kft. Gyõr, Babits Mihály u. 17/A. A jelen tanulmányt a „szerzõi jogról” szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzõi jogi védelem illeti meg. A közölt adatok szerzõdéstõl eltérõ célra való felhasználása, régészeti lelõhelyre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása vagy továbbadása csak a szerzõ engedélyével, a 17/2002 (VI. 21.) NKÖM rendelet 7.§, valamint a 47/2001 (III. 27.) Kormányrendelet szabályai szerint történhet. www.ter-halo.hu - 100 -

Tér-Háló Kft.


8.2. A tanulmány tárgya: Tényõ község Önkormányzata a jogszabályi elõírásoknak megfelelõen hosszú távra szóló településrendezési tervet készíttet, amelyhez a 2001. évi LXIV. törvény 66. §. /2/ bekezdése szerint örökségvédelmi hatástanulmány készítése kötelezõ. A településrendezési terv módosítására a Tér-Háló Építész Tervezõ Kft. kapott megbízást, amely cég az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését is vállalta. A jelen tanulmány az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi részét képezi. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a tanulmány készítése során régészeti szempontból a község közigazgatási területének csak egyes részei, túlnyomórészt a tervezett változtatások által érintett területek kerültek átvizsgálásra. (Erre vonatkozóan lásd a 10. oldalon leírtakat, valamint az I/A-B. Térképmellékletet.)

8.3. Törvényi környezet: A régészeti lelõhelyekre, a régészeti kutatásra és a régészeti leletekre vonatkozó fõbb jogszabályok: 2001. évi LXIV. törvény – örökségvédelmi törvény 1997. évi CXL. törvény – múzeumi törvény 1979. évi 2. törvényerejû rendelet – kulturális javak jogtalan átruházásáról 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet – szabálysértésekrõl 149/2000. (VIII. 31.) Kormányrendelet – a régészeti örökség védelmérõl szóló Európai Egyezmény kihirdetésérõl 191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – örökségvédelmi bírságról 190/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet – örökségvédelmi hatástanulmányról 3/2003. (I. 25.) NKÖM rendelet – egyes lelõhelyek védetté nyilvánításáról 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet – kulturális örökség hatósági nyilvántartásáról 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet – a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – régészeti feltárásokról 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – kulturális javak kiviteli szabályairól 16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – örökségvédelmi hivatal eljárásrendjérõl 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelet – a kulturális szakértõk mûködési engedélyérõl

A 2001. évi LXIV. törvény és végrehajtási rendeletei alapján a régészeti területeket három kategóriába lehet besorolni: 1. fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelõhelyek 2. nyilvántartott régészeti lelõhelyek 3. régészeti érdekû területek.

8.3.1. Védett régészeti lelõhelyek esetében: Védett régészeti területen bármilyen, a talajt 30 cm-nél mélyebben megbolygató tevékenység végzéséhez a KÖH hatósági engedélye szükséges, függetlenül az adott beruházást egyébként engedélyezõ államigazgatási szerv engedélyétõl. A KÖH határozatának hiányában semmilyen munka nem végezhetõ. Egyebekben mindenben az adott területre a régészeti védelmet elrendelõ miniszteri rendeletben (a korábbiak esetében határozatban) foglaltakat kell követni és betartani. (2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) pont)

8.3.2. Nyilvántartott régészeti lelõhelyek esetében: A régészeti lelõhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. (2001. évi LXIV. tv. 11. §) A nyilvántartott régészeti lelõhelyek esetében minden az eddigi használattól eltérõ hasznosításhoz, építkezéshez, a talaj bolygatásával járó tevékenység végzéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elõzetes (hatósági vagy szakhatósági) engedélye szükséges. (2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) és (4) bekezdés a) pontjai) Az engedélyezési eljárás miatt célszerû már a tervezés elõtt a Hivatal elõzetes nyilatkozatát kérni, hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, mûvelési ág változtatása, halastó kialakítása, stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. Így a késõbb megvalósíthatatlannak minõsülõ fölösleges tervezés, illetve a feltárás miatt


Tér-Háló Kft.


történõ nem várt idõbeli csúszás és költségnövekedés kiküszöbölhetõ vagy elõre kalkulálható lesz. (2001. évi LXIV. tv. 65. § (1) bekezdés) A földmunkával járó fejlesztésekkel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelõhelyeket - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - el kell kerülni. Ha a lelõhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelõhelyeket elõzetesen fel kell tárni. (2001. évi LXIV. tv. 22. § (1)-(2) bekezdések) A beruházás feltételeként adott esetben elõírt régészeti feltárás költségei mindig a beruházót terhelik, mivel az õ érdeke a már ismert lelõhely megbolygatása. A régészeti feltárásra vonatkozó szerzõdést a beruházónak minden esetben a területileg illetékes múzeummal kell megkötnie. Ez általában a megyei, egyes területeken a helyi (városi) múzeum. A szerzõdés érvényességéhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. Magát a feltárást bármelyik, a régészeti feltárások végzésére jogosult intézmény elvégezheti, amennyiben a szerzõdõ felek errõl megállapodásra tudnak jutni. A feltárásra jogosult intézményeket a 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 2. § sorolja fel. Nyilvántartott régészeti lelõhelyen a lelõhely jelenlegi használati módját csak akkor kell korlátozni, ha annak folytatásától a lelõhely súlyosan károsodhat, vagy fennáll a megsemmisülés veszélye. Ugyanez vonatkozik az ott a Hivatal hozzájárulásával végzett tevékenységekre is, amennyiben ennek során elõre nem kalkulálható örökségvédelmi érdek merül fel, vagy nem várt jelenség mutatkozik, a végzett tevékenységet korlátozni kell. A Hivatalnak a munka felfüggesztése esetén lehetõsége van kártérítés fizetésére, kisajátítás kezdeményezésére, vagy régészeti védelem megindítására. (2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. §; 18/2001 NKÖM rendelet 14. §) A régészeti lelõhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendõ cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi. A nyilvántartott régészeti lelõhelyek a III. kategóriába tartoznak, vagyis a bírság a kötelezettségszegés vagy a károkozás mértéke szerint 10 ezer forinttól 25 millió forintig terjedhet. (2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 191/2001 Kormányrendelet)

8.3.3. Régészeti érdekû területek, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt régészeti lelõhely elõkerülése esetében. Régészeti érdekû területnek számít minden olyan területrész, ahol régészeti lelõhely elõkerülése várható vagy feltételezhetõ. E területekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a beruházás során nem várt módon elõkerülõ régészeti leletekkel és objektumokkal fedett területekre. Az ilyenkor követendõ eljárásban a helyi önkormányzat is feladatot kap. (2001. évi LXIV. tv. 7. § 14. pont) Amennyiben ezeken a nem ismert vagy hivatalosan nem nyilvántartott régészeti lelõhelyeken régészeti jelenség vagy lelet kerül elõ, a végzett tevékenységet abba kell hagyni és a helyszín vagy lelet õrzése mellett értesíteni kell a jegyzõt, aki a területileg illetékes múzeum és a KÖH szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedezõt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetõt és a kivitelezõt egyaránt terheli. A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról. A szükséges beavatkozás költségeit (amennyiben idõközben a KÖH nem regisztrált lelõhelyet a helyszínen) a feltárásra jogosult intézmény köteles állni. (2001. évi LXIV. tv. 24. és 25. §; 18/2001 NKÖM rendelet 15. §) A lelet, illetve a lelõhely bejelentõjét jutalom illeti meg, amely nemesfémek esetében nem lehet kisebb a beszolgáltatott lelet nemesfémtartalmának piaci értékénél. A nyilvántartásban nem szereplõ régészeti lelõhelyben vagy az onnan származó leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése ugyancsak büntetendú cselekmény (BTK hatálya alá esik). (2001. évi LXIV. tv. 26. §; 18/2001 NKÖM rendelet 16. §)

8.4. Örökségvédelmi hatástanulmányról www.ter-halo.hu - 102 -

Tér-Háló Kft.


A Hivatal a rendeletben foglalt esetekben és tartalommal örökségvédelmi hatástanulmány elkészíttetéséhez kötheti szakhatósági állásfoglalásának megadását. Ez vonatkozik egyrészt a már ismert lelõhelyekre, másrészt a nagyobb felületet érintõ (1 ha területet vagy 500 m2 épület-alapterületet meghaladó méretû, illetve bizonyos nyomvonalas létesítményekre vagy bányatelkekre vonatkozó) beruházásokra bármely területen. Kötelezõ az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a településrendezési eljárás (településfejlesztési koncepció, településrendezési terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv) során. A tanulmány elkészíttetése a beruházót terheli, készítésére a nevezett rendeletben feljogosítottak vállalkozhatnak. (4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet) A 2001. évi LXIV. tv. 66. §-a alapján készítendõ hatástanulmányok tartalmi követelményeit részletesen tartalmazza a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet melléklete. Ugyanezen rendelet értelmében a hatástanulmány régészeti szakterületi részét csak felsõfokú szakirányú végzettséggel rendelkezõ személy készítheti. A hatástanulmány készítõje jogosultságán túl egyben nyilatkozik arról is, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági elõírásoknak.

8.5. Vizsgálat: 8.5.1. Történeti leírás, régészeti örökség: Történeti összefoglaló E rész elkészítésénél áttekintettem a vonatkozó történeti szakirodalmat, ezen kívül kutatást végeztem a Gyõr-MosonSopron megye Gyõri Levéltárában, a Hadtörténeti Intézet Térképtárában, valamint a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Könyvtár Helyismereti Gyûjteményében. A település Gyõrtõl délre a Sokorói-dombok között, terül el. A község neve puszta személynévbõl keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló név talán a magyar tinó szó török eredetijébõl származik. Az Árpád-kori eredetû település elsõ ismert birtokosai a szolgagyõri vár, a Gyõr nembeli nemesek, valamint a zselicszenjakabi és a pannonhalmi apátság voltak. A zselicszentjakabi apát már a 11. századtól, a pannonhalmi pedig a 13. század óta birtokolt itt földeket. Az 1237 és 1240 között keletkezett Albeus-féle összeírás szerint a pannonhalmi apátnak 25, különféle szolgálatra rendelt háznépe lakott Tényõn. 1258 elõtt a zselicszentjakabi apát és kegyurai a Gyõr nembeli Csécsényiek elfoglaltak Pannonhalmától 2 ekényi erdõt, 1 ekényi szántót és külön még 120 hold földet. Az elfoglalt területeknek egy részét királyi rendeletre vissza kellett adniuk a pannonhalmi apátságnak. 1328-ban a Gyõr nembeli Ders fiai és a zselici apát tényõi birtokaikat cserében átadták a pannonhalmi apátnak. Ezt követõen a falu egészét vagy annak nagy részét a pannonhalmi apátság birtokolta. A 15. század közepén azonban új tulajdonos tûnik fel. 1450-ben Dancs Pál a faluból bírt részeit elzálogosította a margitszigeti apácáknak. Késõbb Koczor György birtokolta zálogjogon a települést vagy annak egy részét. 1490-ben Dancs Pál Bornemissza Jánosnak adta Tényõpusztát több más birtokával együtt. Tényõpuszta feltehetõen a falu egy (nem lakott) része volt. 1528-ban Szapolyai János király Sibrik Oszvaldnak adományozta a települést. A 17. század elsõ harmadáig a Sibrikcsalád kezén találjuk a falut. A község 1532-ben teljesen elpusztul, majd feltehetõen részben visszatelepül. A 16. század végén újra elnéptelenedik és a 18. század elejéig a forrásokban pusztaként jelenik meg. 1635-ben már újra a pannonhalmi apátság birtokolja az ekkorra elnéptelenedett falut, mely a 17. századi összeírásokban egyáltalán nem is szerepel. 1715-ben a pannonhalmi apátság bejelenti, hogy Tényõt újratelepíti és a betelepülõket háromévi kedvezményben részesíti. 1768-ban már 19 jobbágy és 194 zsellér élt a településen. A falu temploma 1753-ban épült Sarlós Boldogaszszony tiszteletére. A középkori Tényõ falu nagy valószínûséggel a mai település helyén állhatott, erre vonatkozóan azonban még nincsenek egyértelmû régészeti adataink. Említést érdemel, hogy az írott források szólnak egy Répás nevû faluról, amely Tényõtõl délre feküdt, nagy valószínûséggel Tényõ mai közigazgatási határai között. Répás a zsámbéki premontrei prépostság birtokai közé tartozott. A falu régészeti emlékei egyelõre nem ismertek, illetve minden kétséget kizáróan nem azonosíthatóak.


Tér-Háló Kft.


Levéltári források, forráskiadványok Számos középkori és kora újkori forrásban találunk Tényõre vonatkozó adatot. Mindezek fellelhetõk a Pannonhalmi Bencés Fõapátság Levéltárában, a Magyar Országos Levéltárban (ezen belül a Diplomatikai Levéltár, a Diplomatikai Fényképtár, a Magyar Kincstári Levéltárak /E 158-Urbaria et Conscriptiones/emelendõ ki). Fontos még Gyõr-MosonSopron megye Gyõri Levéltárának anyaga. Az oklevelek és iratok egy része ki van adva. A legfontosabb forráskiadványok Tényõ történetéhez: A Pannonhalmi Szent Benedek-Rend története. I-XII/B. Szerk.: Erdélyi László-Sörös Pongrác. Budapest, 1902-1916. Hazai Ománytár (Codex diplomaticus patrius) I-VIII. Gyõr-Budapest 1865-1891.; Georgius Fejér: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis I-XI. Budae 1829-1844.; Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár I-XII. Pest-Budapest 1860-1874.; Zsigmond-kori oklevéltár I-II. Összeállította: Mályusz Elemér. Budapest. 1951-1958. III-IV. Mályusz Elemér kéziratát kieg. és szerk.: Borsa Iván (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok). Budapest 1993-1994.; Gecsényi Lajos: Gyõr vármegye nemesi közgyûlési és törvénykezési jegyzõkönyveinek regesztái I. 1580-1616. Gyõr, 1990., II. 1617-1626. Gyõr, 1995. Térképi források: Tényõ környékérõl a térképi anyag túlnyomó része Pannonhalmi Bencés Fõapátság Levéltárában lelhetõ fel. Találunk anyagot a Magyar Országos Levéltárban, valamint Gyõr-Moson-Sopron megye Gyõri Levéltárában is. Emellett pótolhatatlanok az I., II. és a III. katonai felmérés vonatkozó térképszelvényei. Fellelési helyük a Hadtörténelmi Térképtár (Hadtörténeti Intézet). Történeti szakirodalom Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. II. Budapest, 1987. 638. Csánki Dezsõ: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. Bp., 1897. 561. Lengyel Alfréd: Pusztult falvak, eltûnt helynevek Gyõr megyében (1000-1711) Gyõr, 1944. 86. A Pannonhalmi Szent Benedek-Rend története. I-XII/B. Szerk.: Erdélyi László-Sörös Pongrác. Budapest, 1902-1916. Vályi András: Magyarországnak leírása. Budae, 1796. II. . Fényes Elek: Magyarországnak és a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. II. Pest, 1851. . Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Harmadik kiadás. Budapest, 1983. 638. Sáry István-Tuba László: Tényõ. In: Gyõr-Moson-Sopron megye települései. Szerk.: Tuba László. Gyõr, 1994. 210. Gyõr megye és a város egyetemes leírása. Szerk.: Fehér Ipoly. Budapest, 1874. Solymosi László: Albeus mester összeírása és a pannonhalmi apátság tatárjárás elõtti birtokállománya. Mons Sacer 9961996. Pannonhalma 1000 éve I. Szerk.: Takács Imre. Pannonhalma, 1996. 515-527. Horváth József: A monostorkörnyék falvainak mindennapjai a 16-17. században. Uo. II. 25-38.

8.6. Régészeti örökség A régészeti örökség számbavételét a múzeumi adattári (a gyõri Xántus János Múzeum Régészeti Adattára) és a régészeti szakirodalmi adatok áttekintésével kezdtem. Az adattárban és a szakirodalomban mindösszesen nyolc lelõhelyre vonatkozóan maradtak fenn adatok; emellett tizenkilenc azonosítatlan lelõhelyet is számon tartunk a település területén. A vizsgálat másik részét a régészeti terepmunka jelentette. Ennek során bejártam a fejlesztésre kijelölt területek jelentõs részét és azok közvetlen környékét; valamint a már korábban ismert lelõhelyek közül a 3, 7, 8. lelõhely területét és a velük szomszédos parcellákat. Alapvetõen fontos, hogy a változtatások által érintett területek egy része terepbejárással nem volt kutatható. A területek egy részét a gabonafélék elõrehaladott növekedése miatt nem lehetett bejárni (a terepbejárásra június elején került sor!). Más területeken egyéb okok miatt nem volt lehetõség a terepbejárásra: A Gyõr felé vezetõ úttól nyugatra, a volt TSZ-major helyén, valamint a termelõszövetkezet egykori juhászati telepe helyén kijelölt ipari gazdasági terület a beépítettség miatt nem volt kutatható. A községtõl keletre húzódó meredek oldalú dombvonulaton kijelölt laza beépítésû lakó-, és üdülõterület egy részét erdõk, facsoportok, kisebb ligetek cserjések borítják, másutt réteket, elgazosodott parlagterületeket, hajdani szõlõket, gyümölcsösöket találunk. A kevés mûvelés alatt álló www.ter-halo.hu - 104 -

Tér-Háló Kft.


parcellát viszont a bekerítés (az elszórtan álló házak, nyaralók környéke) miatt nem lehetett átvizsgálni. A nagy kiterjedésû területen belül csupán néhány kisebb területrészt sikerült bejárni. A település belterületén a Békavár utca és a Sósosér között kijelölt lakóterület hasonlóképpen a mûvelésen kívüli állapota miatt nem volt vizsgálható. A mellékelt térképen (I/A-B. Térképmelléklet) külön jelöléssel láttam el a terepbejárással vizsgált, a jelenleg (gabonavetés miatt) nem kutatható, és a permanens módon nem vizsgálható (nem mûvelt, beépített) területeket. Az alábbiakban egymást követõ sorrendben tárgyaljuk a régészeti lelõhelyeket (lásd a térképmellékleteket): 1. lelõhely. Sósos-ér balpartja. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom. Római kor, középkor. Leírás: A lelõhely a Sósos-ér bal partján emelkedõ kis terjedelmû, de jól észrevehetõ kiemelkedésen helyezkedik el A lelõhelyet terepbejárás alapján ismerjük. Forrás: Xántus János Múzeum Régészeti Adattára /a továbbiakban: XJM RA/ 25-99. Helyrajzi számok: 059/14-19. 2. lelõhely. Tó-domb. Régészeti jelenségek: Bizonytalan jellegû lelet. Római kor. Leírás: A lelõhely a Sósos-ér keleti oldalán emelkedõ ovális alakú domb déli részén található. A lelõhelyet adatgyûjtés alapján ismerjük. Forrás: XJM RA 23-99. Helyrajzi számok: 069/44, 53, 54. 3. lelõhely. Alsó-Irtások I. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom. Õskor. Leírás: A lelõhely egy kisebb, a Sósos-érbe torkolló patak északi oldalán markánsan emelkedõ domboldalon helyezkedik el. A lelõhelyet terepbejárások alapján ismerjük. (3-4. ábra) Forrás: XJM RA 19-2002.; A szerzõ terepbejárása. Helyrajzi számok: 086/15-22, 082/7, 8, 9, 10, 14, 18, 24. 4. lelõhely. Szemerei út. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom, középkor. Szórványlelet, õskor. Leírás: A lelõhely a település szélén, a Gyõrszemere felé vezetõ országút két oldalán helyezkedik el. A terület a Sósos-ér völgyét kísérõ domboldal lankás része. A lelõhelyet terepbejárás alapján ismerjük. Forrás: XJM RA 19-2002. Helyrajzi számok: 057/12-14, 059/14-18, 1769, 129/54-57. 5. lelõhely. Szárhegy. Régészeti jelenségek: Földvár. Ismeretlen kor. Leírás: A lelõhely a községtõl keletre húzódó dombvonulat északi részén emelkedõ meredek oldalú, hosszúkás dombon található. A jól védhetõ helyen álló földvár feltehetõen õskori eredetû. A helyi szájhagyomány szerint a dombtetõn a vörös barátok kolostora állt. A lelõhelyet terepbejárások és adatgyûjtés alapján ismerjük. Forrás: XJM RA 679-71, 517-69, 518-69, 519-69, 521-69, 978-71. Helyrajzi számok: 054/1. 6. lelõhely. Várhegy. Régészeti jelenségek: Szórványlelet. Õskor. Bizonytalan jellegû lelet. Ismeretlen kor. Leírás: A lelõhely a községtõl északra egy hosszúkás, a környezetébõl jelentékenyen kiemelkedõ dombtetõn található. A domb elhelyezkedése és neve alapján talán vár vagy kisebb erõsség állhatott itt. A helyiek szerint itt valaha pálos kolostor állt. A hegy másik neve – Vörös szõlõhegy – arra utal, hogy itt hajdan szõlõmûvelés folyt. A lelõhelyet terepbejárás és adatgyûjtés alapján ismerjük. www.ter-halo.hu - 105 -

Tér-Háló Kft.


Forrás: XJM RA 679-71, 520-69. Helyrajzi számok: 0115/1, 4. 7. lelõhely. Rigács. Régészeti jelenségek: Csontvázas temetõ, népvándorláskor. Bizonytalan jellegû lelet, római kor. Leírás: A lelõhely a belterület nyugati szélén, az itt húzódó dombvonulat lejtõjén található. Az 1950-es években homokbányát nyitottak a területen, a homokkitermelés a lelõhely jelentõs részét elpusztította. A területen jelenleg is folyik - a feltehetõen illegális - homokvétel, amely az esetlegesen megmaradt régészeti értékeket megsemmisüléssel fenyegeti. A lelõhelyet adatgyûjtés és helyszíni szemlék alapján ismerjük. (15. lelõhely) Forrás: XJM RA 525-69, 526-69, 527-69, 977-71, 73-17, 18-73. A szerzõ terepbejárása. Helyrajzi számok: 172/1-6, 173, 049/4, 049/21. 8. lelõhely. Katolikus temetõ. Régészeti jelenségek: Halomsír, ismeretlen kor (feltehetõen õskor). Leírás: A temetõben álló, nagyméretû halomsír jelenlegi állapotában mintegy 50 méter átmérõjû és körülbelül 8 méter magas. A halom keleti és déli oldalába, valamint a tetejére számos sírt ástak. A halom csúcsát (feltehetõen a két világháború között) lemetszették és egyenesre képezték ki, és itt állították fel az I. világháborús emlékmûvet. A halomsír korának kiderítéséhez szondázó feltárásra volna szükség. (16. lelõhely) Leírás: Forrás: XJM RA 679-71.; A szerzõ terepbejárása. Helyrajzi számok: 770, 759/1, 763-766. 9. lelõhely. Kölesföldi-dûlõ I. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom. Õskor, római kor. Leírás: A lelõhely a Sokorópátka felé vezetõ út keleti oldalán, a Sósos-ér és egy az érbe torkolló kisebb árok által közrefogott magasabb dombvonulat északi csücskén található. A terepbejárás idõpontjában a lelõhely területének jelentõs részét már sûrû gabonavetés fedte, ennek ellenére még itt is több lelet került elõ. (7-8. ábra) Forrás: A szerzõ terepbejárása. Helyrajzi számok: 08/1; 06/12. 10. lelõhely. Kölesföldi-dûlõ II. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom. Római kor. Leírás: A Kölesföldi-dûlõ I. lelõhelytõl délre a Sósos-ér keleti partján emelkedõ északnyugat-délkeleti irányban elnyújtott dombon római kori edénytöredékeket gyûjtöttem. A lelõhely déli széle bizonytalan, mivel ebben az irányban dús vegetáció akadályozta a munkát. Forrás: A szerzõ terepbejárása. Helyrajzi számok: 08/2-8. 11. lelõhely. Kölesföldi-dûlõ III. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom, római kor. Leírás: A lelõhely Kölesföldi-dûlõ I. lelõhelytõl keletre, a Sósos-érbe torkolló kisebb patak túloldalán, az emelkedõ domboldalon található. A lelõhelynek a patakmederhez közelebb esõ, legintenzívebb részén szórványosan tégla-, és kõtöredékek is hevertek a felszínen amely kõ-, vagy téglafalazású vagy ilyen alapozású épületek maradványaira utal. (9-10. ábra) Forrás: A szerzõ terepbejárása. Helyrajzi számok: 02/5-15. 12. lelõhely. Alsó-Irtások II. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom. Õskor, középkor, népvándorláskor.


Tér-Háló Kft.


Leírás: A lelõhely az Alsó-Irtások I. lelõhelytõl délre, az itt húzódó kisebb patakmeder déli oldalán helyezkedik el. A telepnyom egészen kis területen jelentkezett, kiterjedése jól meghatározható volt. (5-6. ábra) Forrás: A szerzõ terepbejárása. Helyrajzi számok: 082/23-24. 13. lelõhely. Ér-dûlõ. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom. Középkor. Leírás: A lelõhely a hajdani TSz-teleptõl északnyugatra, a Sósos-ér keleti oldalán emelkedõ domboldalon található. A felszíni leletanyag keskeny, északkelet-délnyugati irányban elnyújtott foltban jelentkezett. Bizonyosra vehetõ, hogy a lelõhely déli irányban az állattartó telep felé folytatódik. Forrás: A szerzõ terepbejárása. Helyrajzi számok: 069/11. 14. lelõhely. Holló-major I. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom. Õskor. Leírás: A lelõhely Holló-majorral szemben, a Sokorópátka felé vezetõ közút és a Csuki-ér (jelenleg száraz) medre között helyezkedik el. A területen nagy mennyiségû leletanyag került elõ, fõként a hosszan elnyúló lelõhely középsõ, enyhén dombosodó részén. Az edénytöredékek között találhatunk friss törésekkel rendelkezõ darabokat, ami arra utal, hogy a szántás jelenleg is károsítja a lelõhelyet. A lelõhely nyugati irányú kiterjedése bizonytalan. Feltételezhetõ, hogy a Hollómajor I. és II. lelõhely õskori jelenségei révén történeti kapcsolatban van egymással. (11-12. ábra) Forrás: A szerzõ terepbejárása. Helyrajzi számok: 021, 021/1-2. 15. lelõhely. Holló-major II. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom. Õskor, római kor. Leírás: A lelõhely a Holló-major I. lelõhelytõl keletre, a Csuki-ér keleti oldalán helyezkedik el. A leletek néhány kisebb foltban a sûrûsödnek. Feltételezhetõ, hogy a Holló-major I-II. lelõhely õskori jelenségei révén történeti kapcsolatban van egymással. (13-14. ábra) Forrás: A szerzõ terepbejárása. Helyrajzi számok: 019/1. Azonosítatlan lelõhelyek: Régebbi szakanyagokban több olyan lelõhelyet említenek, amelyeket a rendelkezésre álló információk alapján ma már megközelítõ pontossággal sem lehet lokalizálni. Ezeket a lelet-elõfordulásokat azonosítatlan lelõhelyként tartjuk számon, és mivel érdemben nem szólhatnak bele a településfejlesztési koncepció kialakításába, ezért nem tárgyaljuk õket. Régészeti érdekû területek: Tényõ határában a régészeti lelõhelyek többsége (a telepek, telepnyomok mindegyike) a Sósos-ér és a beléfutó kisebb patakok, valamint a Csuki-ér mentén, a patakvölgyeket határoló domboldalakon vagy alacsonyabb dombtetõkön sorakoznak. Az ilyen jellegû területeken a jövõben további régészeti lelõhelyek elõkerülése várható. Ennek következtében a község területén a patakok medrét két oldalról kísérõ területek régészeti érdekû területnek tekintendõk. Régészeti érdekû területnek minõsül továbbá a község belterületének nagy része: keleten, délkeleten a Radnóti Miklós utca vonaláig. A belterület azért esik ebbe a kategóriába, mert a mai község helyén kereshetjük a középkori Tényõ falu maradványait. Ezen túlmenõen régészeti érdekû területnek számít a már ismert lelõhelyek közvetlen környéke is, mivel a régészeti lelõhelyek kiterjedése általában nem állapítható meg pontosan.

8.6.1. Természet, táj, tájhasználat –településhálózat és településszerkezeti összefüggések


Tér-Háló Kft.


Tényõ a Pannonhalmi-dombság tényõi völgyében fekszik. A település területét két oldalról a 300 méteres magasságot is elérõ, helyenként kavicsos homokdombok keretezik (a szemerei és a csanaki dombvonulat), a völgy közepén pedig a községet is kettészelõ Sósos-ér folyik végig. A Pannonhalmi-dombság nyúlványait õsidõktõl fogva erdõk borították, míg a völgy mélyebb részén, a Sósos-ér mentén terültek el a rétek-legelõk. A kettõ közötti sávot, a lankás domboldalak területét sajátította ki az ember a szántógazdálkodás és a szõlõtermesztés céljára. (1-2. ábra) A szántóföldek mellett a múltban fokozott jelentõsége volt a település életében a szõlõknek és az akkoriban még nagyobb kiterjedésû erdõknek. Az erdõk kincsét tûzifaként értékesítették. A Tényõ környéki szõlõmûvelésre már a 13. századból vannak adataink; a község borászata egészen a filoxéra pusztításáig messze földön nevezetes volt. A 18. századi térképeken még kiterjedt szõlõterületeket láthatunk, fõként a községtõl keletre esõ domboldalakon (1. ábra). Az újkorban a falu fõként vörösborairól volt ismert. Az erdõk és a szõlõk kiterjedése és a gazdálkodásban játszott szerepe az utóbbi évszázad(ok) folyamán egyre csökkent. Ma már a szántóterületek abszolút túlsúlyban vannak az egyéb mûvelési ágakkal szemben, és egyértelmûen meghatározzák a gazdálkodás jellegét. Tényõ eredetileg egyutcás (utcás-soros) település volt, amely õsi szerkezeti vonásait már a 19. század elsõ felében elvesztette (1-2. ábra). A 18. században a település tengelyét alkotó egyetlen utca (a mai Fõ utca elõdje) a Sósos-ér medrére merõlegesen húzódik. Keletrõl az utcát a templom zárja le (1. ábra). A templom a 18-19. században még a település legszélsõ épülete. A késõbbiek folyamán, a 19. század elsõ évtizedeiben beépül a templom körüli térség, és több új mellékutca keletkezik: a Gyõri utca, Kossuth utca, Külsõ utca elõdei. A települést észak-déli irányban átszeli a csanaki és a szemerei dombvonulat közötti völgyben húzódó országút, mely Gyõr-Ménfõcsanak felõl Sokorópátka irányába vezet. Feltehetõ, hogy Tényõ a középkorban is ugyanazon a helyen állt, ahol az újkorban, és valószínûleg a 18. századtól adatolható településszerkezet is sokat megõrzött a középkori faluszerkezetbõl.

8.6.2. Védettségek A nyilvántartott régészeti lelõhelyek általános védettséget élveznek. A település területén külön rendeletben fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelõhely nem található.

8.6.3. Az örökségi értékek elemzése A Tényõ közigazgatási területén található régészeti lelõhelyeken minden nagyobb régészeti korszak emlékanyaga megtalálható. A lelõhelyeken található régészeti jelenségek többnyire felszíni telepnyomok, emellett temetkezések (halomsír) és földvár maradványairól, valamint több bizonytalan jellegû lelõhelyrõl tudunk. Figyelemreméltó a prehistorikus és a római kori lelõhelyek nagy száma: mindkét korszak nyolc-nyolc lelõhellyel képviselteti magát. Az õskori lelõhelyek közül ki kell emelni a mai katolikus temetõben álló nagy méretû és meglepõen ép állapotúnak látszó halomsírt (8. lelõhely). Népvándorláskori emlékek két lelõhelyen maradtak ránk, közülük kiemelendõ a 7. lelõhelyen elõkerült temetõ. A középkori lelõhelyek viszonylagosan alacsony részaránya (négy lelõhely), nem tükrözi a valóságos helyzetet, mivel a középkori Tényõ falu nagy valószínûséggel a mai község helyén állt. Ezt támasztja alá az is, hogy mind a négy középkori telepnyom a belterület szélén vagy attól nem nagy távolságra került elõ. A lelõhelyek sorában külön említést érdemel a községtõl nyugatra húzódó dombvonulat egyik kiemelkedõ pontján, a Szárhegyen álló, feltehetõen õskori földvár (5. lelõhely), amelyhez a helyi lakosság képzeletvilága különféle legendákat költött. Az ellentétes oldalon, a Pannonhalmi-dombvonulaton elhelyezkedõ Várhegyen (6. lelõhely) feltételezhetõen ugyancsak erõdítmény állt valaha. A helyiek szerint a hegyen valaha pálos kolostor állt, ami ha nem is fedi teljesen a valóságot, mégis arra utal, hogy valamilyen építmény állt itt valaha. Régészeti kutatásokra volna szükség mind a szárhegyi, mind a feltételezhetõ várhegyi (föld)vár korának és az erõdítések szerkezetének megismeréséhez. Tényõ határában a Sósos-ér és a beletorkolló kisebb patakok, valamint a Csuki-ér folyását két oldalról kísérõ területek régészeti érdekû területnek tekintendõk. Régészeti érdekû területnek számít továbbá a község belterülete (kelet-délkelet felé) a Radnóti utca vonaláig, valamint a már ismert lelõhelyek közvetlen környéke.


Tér-Háló Kft.


A település területén ez ideig még nem folyt régészeti feltárás. Információink adatgyûjtésbõl és felszíni leletgyûjtésbõl származnak.

8.6.4. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggés-rendszerében A régészeti lelõhelyek jelentõs része (1, 2, 3, 4, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15. lelõhely) mezõgazdasági mûvelés alatt álló területen helyezkedik el. Az említett lelõhelyek többsége esetében a jelenlegi mezõgazdasági mûvelés a kulturális örökség elemeit érzékelhetõ módon nem sérti. Az intenzív talajmûvelésnek (fõként a mélyszántásnak) ugyanakkor a 11. és a 14. lelõhelyen negatív hatásai vannak. A 11. lelõhelyen a feltételezhetõ római épület-maradványokat, a 14. lelõhelyen pedig az õskori telepjelenségeket bolygatja a szokásosnál mélyebb szántás vagy talajlazítás. Amennyiben ezeken a területeken fennmarad az intenzív talajforgatásos mûvelés, akkor jelentõs károk keletkezhetnek a kulturális örökség elemeiben. Említést érdemel, hogy a 4. lelõhely közepén aszfaltos út vezet végig. Az út nyomvonalát jelentõsen lemélyítették, amelynek következtében az építéskor régészeti értékek károsodhattak. A 7. lelõhely részleges (vagy teljes?) elpusztításához vezetett az itt évtizedeken át folyó homokbányászat. A bányában jelenleg is folyik a - feltételezhetõen illegális –homokkitermelés, amely a lelõhely (csontvázas temetõ) esetleges maradványait teljes pusztulással fenyegeti. (15. ábra) A község katolikus temetõjében álló nagyméretû halomsírt (8. lelõhely) sírok ásásával többször bolygatták. A 20. században a halom keleti és déli oldalába, valamint a tetejére számos sírt ástak. A halom csúcsát az I. világháborús emlékmû felállításakor vízszintesre képezték ki, ami által magasságából jelentõsen veszített. (16. ábra) Az 5. lelõhely (Szárhegy) és a 6. lelõhely (Várhegy) területét erdõ boritja. Fakitermelés (a tönkök kiszedése) és erdõtelepítés, faültetés során örökségi értékek károsodhatnak. A 6. lelõhelyen korábban hosszú ideig szõlõmûvelés folyt (erre utal a hegy másik neve), az ezzel járó mélyebb talajforgatás ugyancsak bolygathatta a régészeti maradványokat. A Szemerei út és a Sósos-ér közötti meglévõ, de még be nem épített lakóterület érinti a 4. lelõhely területét. A terület jelenleg szántóföldi mûvelés alatt áll.

8.7. Változtatási szándékok a) Településhálózati és tájhasználati változás Erre vonatkozóan nincs adatunk. b) Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás A tervezett változtatások (lásd a. ábrát) • Lakóterület-fejlesztés tizenegy kisebb nagyobb tömbben, zömmel a település beépített területével szomszédos részeken. Egy területrész Holló-majortól délre, a Sokorópátka felé vezetõ út mellett fekszik. • Laza beépítésû lakó-, és üdülõterület kijelölése a községtõl keletre húzódó meredek oldalú dombvonulaton. • Ipari gazdasági terület kijelölése négy helyen. • Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület kijelölése három helyen. • Településközponti vegyes terület kijelölése három tömbben. • Zöldterületek, és gazdasági erdõ területek kijelölése. c) Infrastruktúrális változás • Országos mellékút, településközi utak és kerékpár utak nyomvonalának kijelölése. d) Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása nem tárgya a régészeti szakterületnek.

8.8. Hatáselemzés a különbözõ hatásterületek kijelölésével (hatásvizsgálat és javaslatok)


Tér-Háló Kft.


a) Történeti településhálózati következmények Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. b) Természeti, táji hatások. Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. c) Településkép feltárulásának változásai Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. d) Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetõségei Tényõ község közigazgatási területén a régészeti lelõhelyek száma jelenleg: tizenöt. A település területén külön rendeletben fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelõhely nem található. A régészeti lelõhelyek közül az 1, 2, 3, 4, 9, 10, 11, 12, 13, 14, és a 15. lelõhely mezõgazdasági mûvelés alatt álló területen helyezkedik el. A lelõhelyek többsége esetében a jelenlegi szántóföldi mûvelés a kulturális örökség elemeit érzékelhetõ módon nem sérti. Az intenzív talajmûvelésnek ugyanakkor a 11. és a 14. lelõhelyen negatív hatásai vannak. A 11. lelõhelyen a feltételezhetõ római kori épület-maradványokat, a 14. lelõhelyen pedig az õskori telepjelenségeket bolygatja a szokásosnál mélyebb szántás vagy talajlazítás. Az említett régészeti lelõhelyek megmaradása nagyban függ attól, hogy a jelenlegi veszélyeztetés (szántás, mélyebb talajlazítás) folytatódik-e, vagy pedig az érintett területeken más, bolygatással nem járó hasznosításra (például rétlegelõgazdálkodásra) térnek át. Hozzá kell tenni, hogy nincs szükség feltétlenül a mûvelési forma megváltoztatására, hiszen az egyes talajmûvelési módok és módszerek között is jelentõs különbségek vannak atekintetben, hogy milyen mélységben és mennyire drasztikusan mozgatják meg a talajt. A lelõhelyek területén elõnyben kellene részesíteni a kis mélységû és minimális talajforgatással járó mûvelési módokat. A 7. lelõhely területén évtizedeken át homokkitermelést folytattak, ennek során az itt lévõ régészeti értékek jelentõs része (vagy egésze) elpusztult. A bányában jelenleg is folyik a - feltételezhetõen illegális - homokbányászat, amely a lelõhely esetleges maradványainak további pusztulását eredményezheti. A további károkozás megakadályozására a homokkitermelést sürgõsen le kell állítani. A temetõben álló nagyméretû halomsírt (8. lelõhely) az elmúlt évszázadban az oldalába ásott sírokkal többször bolygatták, emellett a mesterséges halom csúcsát az I. világháborús emlékmû felállításakor vízszintesre képezték ki. Javasolni lehet, hogy a jövõben további temetkezésekkel a halom területét kerüljék el. Az 5. lelõhely (Szárhegy) és a 6. lelõhely (Várhegy) területét erdõ boritja. Fakitermelés (a tönkök kiszedése) és erdõtelepítés, faültetés során örökségi értékek károsodhatnak. Az ilyen irányú erdészeti munkálatokhoz a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elõzetes szakhatósági engedélye szükséges. A Szemerei út és a Sósos-ér közötti meglévõ, de még be nem épített lakóterület érinti a 4. lelõhely területét. A terület jelenleg szántóföldi mûvelés alatt áll. Az itteni építkezések, közmûvesítés megkezdéséhez szükség lesz a Hivatal szakhatósági engedélyére. Alapvetõen fontos, hogy mindazok az - esetenként egyéb hatósági engedélyhez nem kötött - építési vagy mezõgazdasági munkák, amelyek régészeti lelõhelyek területén a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygatják meg veszélyeztetõ forrásnak minõsülnek, ezért a Hivatal elõzetes szakhatósági engedélyéhez kötöttek. A településrendezési tervben szereplõ változtatások közül öt érint régészeti lelõhelyet: 1) A Holló-major mellett kijelölt kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület magában foglalja a 14. és a 15. lelõhelyet. 2) A község északi szélén tervezett lakóterület-fejlesztés érinti a 3. és magában foglalja a 12. lelõhelyet. 3) A település déli szélén, a Gyõri út és a Petõfi Sándor utca közötti területen kijelölt lakóterület-fejlesztés érinti a 9. és a 11. lelõhelyet. 4) A Rigácsi út és a Szemerei út közötti területen tervezett lakóterület-fejlesztés érinti a 4. lelõhely szélét. 5) A Rigácsi út nyugati oldalán kijelölt lakóterület-fejlesztés területe érinti a 7. lelõhely szélét. www.ter-halo.hu - 110 -

Tér-Háló Kft.


Javasolom az említett fejlesztési területek más helyen való kijelölését vagy a területek határainak oly módon történõ korrigálását, hogy régészeti lelõhelyeket ne érintsenek. Megjegyzendõ, hogy területkorrekcióra különösen a 4. és az 5. pont alatt leírt fejlesztések esetében van lehetõség, hiszen itt a kijelölt területek éppen csak érintik a régészeti lelõhelyeket. Amennyiben az említett változtatásokra nincs lehetõség, akkor a Hivatal különféle szempontok figyelembe vételével mérlegelni fogja a tervezett beruházások és az általuk a régészeti örökségben keletkezõ visszafordíthatatlan folyamatok arányát, viszonyát, majd ezek alapján döntést hoz arról, hogy engedélyezi-e az egyes fejlesztéseket, s ha igen, milyen feltételekkel járul hozzá az engedély megadásához (pl: a beruházó költségére történõ megelõzõ feltárás, próbafeltárás vagy régészeti szakfelügyelet elrendelésével). Fontos észrevétel: ha bebizonyosodik, hogy a 11. lelõhelyen római kori épület-maradványokat rejt a föld, akkor a lelõhelyet földmunkákkal járó fejlesztésekkel mindenféleképpen el kell kerülni, ezen a helyen megelõzõ régészeti feltárásnak sincs helye! Tényõ határában régészeti érdekû területnek minõsül a régészeti lelõhelyek közvetlen környéke, a község belterülete, kelet-délkelet felé a Radnóti Miklós utca vonaláig; valamint a Sósos-ér, az érbe torkolló kisebb patakok, valamint a Csukiér folyását két oldalról kísérõ területek. Az I/A-B. Térképmellékleten RÉT jellel láttam el a tervezett változtatások által érintett területek közül azokat, amelyek régészeti érdekûnek minõsülnek. Fel kell hívni a figyelmet a Gyõr felé vezetõ út nyugati oldalán tervezett ipari és kereskedelmi szolgáltató gazdasági területre, valamint a Sokorópátka felé vezetõ út keleti oldalán kijelölt ipari gazdasági területre, mivel ezek a területek több régészeti lelõhely (3, 12, 13., illetve a 14-15. lelõhely) közvetlen közelében fekszenek. A régészeti lelõhelyeken kívül tervezett beruházások esetében felhívom a tulajdonosok, a beruházók és a kivitelezõk figyelmét, hogy ha földmunkák közben régészeti emlék vagy lelet kerül elõ, a munka felelõs vezetõje köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhez vételéig szüneteltetni. Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzõjének haladéktalanul be kell jelenteni, és gondoskodni kell a helyszín és a lelet õrzésérõl. A község területén helyben megõrzendõ és bemutatásra érdemes régészeti emlékekkel is számolnunk kell. Amint már szó volt róla, nagy a valószínûsége, hogy a 11. lelõhelyen római kori épületek maradványai rejtõznek. Amennyiben az említett épületek alapfalai még nem károsodtak jelentõs mértékben, akkor mindenképpen javasolható azok feltárása, helyreállítása és a nagyközönségnek történõ bemutatása. Hasonlóképpen javasolható régészeti bemutatóhely létesítése az 5. lelõhelyen (Szárhegy). Elõzõleg azonban itt is régészeti kutatásra van szükség, amelynek eredményei alapján eldönthetõ, hogy a földvár maradványai alkalmasak-e egyáltalán ilyen szerepre. Végül megemlítendõ, hogy a katolikus temetõ területén álló, az újkori beavatkozások ellenére meglepõen épnek látszó halomsír (8. lelõhely) jelenlegi állapotában is bemutatásra érdemes. Mindössze a figyelemfelkeltést és a tájékoztatást kell megszervezni. Fentebb volt arról szó, hogy a változtatások által érintett területek egy része a tanulmány készítésének idõpontjában terepbejárással nem volt kutatható (a térképmellékleten zölddel jelölt területek). Javasolni lehet a jelenleg nem vizsgálható területrészek közül a Gyõri út, Fõ utca és a Sósos-ér által határolt területen, a Gyõri út, Petõfi Sándor utca közötti területen és a Petõfi Sándor utca mentén kijelölt lakóterületekre, valamint az Ötházzal szemben fekvõ kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület északi részére vonatkozóan külön régészeti hatástanulmány készítését, abban az esetben, ha ott konkrét beruházási igények lépnek fel. e) Történeti térbeli rendszerek alakulása Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. f) Mûemléki együttesek, mûemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentõségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. g) Mûemlékek megújításának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. www.ter-halo.hu - 111 -

Tér-Háló Kft.


h) Településkarakter változásának hatásai Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. i) Környezeti terhelések és az épített örökség mûszaki állapotának összefüggései Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. j) Folyamatok iránya, visszafordíthatósága Jelenleg károsan ható folyamat egyrészt az intenzív talajmûvelés következtében állandósult eltérõ mértékû bolygatás, amely két régészeti lelõhelyet érint (11. és 14. lelõhely). Amennyiben ezeken a területeken fennmarad az ilyen jellegû mûvelés, akkor mindez a régészeti jelenségek lassú pusztulásához vezet. A mûvelési mód megváltoztatásával a folyamat megállítható lenne. A régészeti örökségre súlyos veszélyt jelent továbbá a 7. lelõhely területén jelenleg is folyó homokbányászat. A bánya területén a homokkitermelést a Hivatal további intézkedéséig le kell állítani. k) Kárenyhítés lehetõsége, költsége, illetve ellentételezésének lehetõségei A jogszabályok nem írnak elõ kárenyhítési vagy ellentételezési kötelezettséget arra az esetre, ha egy terület tulajdonosát vagy bérlõjét az elõírások vagy a jogszabályból eredõ kötelezettségei miatt hátrányok érik. Ugyanakkor semmi nem zárja ki a kárpótlás lehetõségét, ez minden esetben az érintett felek megegyezésétõl függ. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az esetleges megelõzõ vagy próbafeltárások folyamán a beruházók számára költségcsökkentõ tényezõ lehet a gépi, illetve gyalog munkaerõ biztosítása.

8.9. Összefoglaló Tényõ Árpád-kori eredetû település, amelynek a korai századokban több egyházi és világi birtokosa volt. A késõ középkorban a falu nagy része a pannonhalmi apátság tulajdonába került. A 16-17. században többször elpusztult. 1715 óta folyamatos az élet a településen. A középkori Tényõ falu minden valószínûség szerint a mai község helyén állt. A település közigazgatási határai között a régészeti lelõhelyek száma jelenleg: tizenöt. A lelõhelyeken az összes nagyobb régészeti korszak emlékanyaga képviselve van. A régészeti lelõhelyek többsége mezõgazdasági mûvelés alatt álló területen helyezkedik el. A lelõhelyek nagy részén a jelenlegi szántóföldi mûvelés a régészeti értékeket érzékelhetõ módon nem sérti. Az intenzív talajmûvelésnek ugyanakkor a 11. és a 14. lelõhelyen negatív hatásai vannak. A mûvelési mód megváltoztatásával a káros folyamatok megállíthatók lennének. A 7. lelõhely területén évtizedeken át homokkitermelést folytattak, ennek során az itt lévõ régészeti értékek jelentõs része (vagy egésze) elpusztult. A bányában jelenleg is folyó - feltételezhetõen illegális - homokbányászatot sürgõsen le kell állítani. A temetõben álló nagyméretû halomsírt (8. lelõhely) az oldalába ásott sírokkal többször bolygatták, emellett egyéb tereprendezést is végeztek a területen. Javasolni lehet, hogy a jövõben további temetkezésekkel a halom területét kerüljék el. Az 5. lelõhely és a 6. lelõhely területén a fakitermelés és erdõtelepítés során örökségi értékek károsodhatnak. A Szemerei út és a Sósos-ér közötti meglévõ, de még be nem épített lakóterület érinti a 4. lelõhely területét. A településrendezési tervben szereplõ változtatások közül öt érint régészeti lelõhelyet (3, 4, 7, 9, 11, 12, 14, 15. lelõhely). Javasolom az említett fejlesztési területek más helyen való kijelölését vagy oly módon történõ korrigálását, hogy régészeti lelõhelyeket ne érintsenek. Amennyiben erre nincs lehetõség, akkor a Hivatal különféle szempontok mérlegelése után döntést hoz arról, hogy engedélyezi-e a fejlesztést, s ha igen, milyen feltételekkel járul hozzá az engedély megadásához. Megjegyzés: ha bebizonyosodik, hogy a 11. lelõhelyen római kori épület-maradványokat rejt a föld, akkor a lelõhelyet földmunkákkal járó fejlesztésekkel mindenféleképpen el kell kerülni, ezen a helyen megelõzõ régészeti feltárásnak sincs helye! Tényõ határában régészeti érdekû területnek minõsül a régészeti lelõhelyek közvetlen környéke, a község belterülete, kelet-délkelet felé a Radnóti Miklós utca vonaláig; valamint a Sósos-ér, az érbe torkolló kisebb patakok, és a Csuki-ér www.ter-halo.hu - 112 -

Tér-Háló Kft.


folyását két oldalról kísérõ területek. A térképmellékleten külön jelzéssel láttam el a régészeti érdekûnek minõsülõ fejlesztési területeket. A község területén helyben megõrzendõ és bemutatásra érdemes régészeti emlékeket az 5, 8, és a 11. lelõhelyen találunk. Javasolni lehet a Gyõri út, Fõ utca és a Sósos-ér által határolt területen, valamint a Gyõri út, Petõfi Sándor utca közötti területen és a Petõfi Sándor utca mentén kijelölt lakóterületekre valamint az Ötházzal szemben fekvõ kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület északi részére vonatkozóan külön régészeti hatástanulmány készítését, abban az esetben, ha konkrét beruházási igények lépnek fel.

8.10. Nyilatkozat A településfejlesztési koncepció csak a fent leírtak figyelembe vételével és alkalmazásával felel meg az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági elõírásoknak. A kulturális örökség miniszterének 4/2003 (II. 20.) NKÖM rendelete (6. § (1) bekezdés b. pontja) alapján a hatástanulmány elkészítésére jogosult a Tér-Háló Kft. A Tér-Háló Kft. megbízására a hatástanulmány régészeti szakterületi részét Takács Károly régész, történész készítette, aki az adott szakterületen felsõfokú végzettséggel rendelkezik.

Gyõr, 2005. június 28. /Takács Károly/ Kapják: Tér-Háló Kft. KÖH Igazgatási és Hatósági Igazgatóság, Soproni Regionális Iroda Xántus János Múzeum Régészeti Adattár

9. Irodalom jegyzék Magyarország Megyei Kézikönyvei 7. Gyõr-Moson-Sopron Megye Kézikönyve fõszerkesztõ: Dr. Kasza Sándor CEBA Kiadó – Dr. Fekete Mátyás 1998 – Tényõ Szülõföldünk a Kisalföld, Tényõ szerk.: Szabó Zsigmond, Gyõr, én. Magyarország kistájainak katasztere I., MTA Földrajztudományi Kutató Intézete, szerk: Dr. Marosi Sándor, Dr. Somogyi Sándor Budapest 1990 Gyõr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja II. kötet, Dr. Lados Mihály MTA RKK NYUTI 2001, Gyõr A koncepcióban szereplõ adatok, a megjelöltek kivételével a KSH Gyõr-Moson-Sopron Megyei évkönyveibõl (19952001.) illetve a 2001. évi Népszámlálás adataiból származnak.


2001. Tervezõk: Leitner Attila.. É Kiss Anikó

Recommend Documents