04 4:47 Page 1

kaposvarKATAL1resz-s

12/19/04

4:47

Page 1


12/19/04

4:47

Page 2

KÖSZÖNET: Egerszegi Edit – kulturális fômunkatárs Fábián Éva – fôépítész Gálné Jáger Márta – Somogy Megyei Levéltár, igazgatóhelyettes Dr. Géger Melinda – Somogy Megyei Múzeum, mûvészettörténész Hartner Rudolf – városgondnokság-vezetô Hausz Árpád – kulturális irodavezetô Kerekes Éva – Tourinform Iroda, irodavezetô Kovács Krisztina – idegenforgalmi referens Dr. Laczkó András – irodalomtörténész Dr. Magyar Kálmán – Somogy Megyei Múzeum, régész, fôtanácsos Mogyorósiné Futó Kinga – nemzetközi referens Molnár György – gazdasági igazgató Dr. Nadrai Norbert – titkársági igazgató Simonics Lászlóné – kulturális fômunkatárs Dr. Sipos Csaba –helytörténész Stickel Péter – mûvelôdési igazgató Dr. Szántó László – Somogy Megyei Levéltár, fôlevéltáros

2


12/19/04

4:47

Page 3


12/19/04

4:47

Page 4


12/19/04

4:48

Page 5

A képzelôerô fontosabb a tudásnál, mert míg a tudás határok közé van szorítva, a képzelôerô határtalan.” (Albert Einstein)

KÖSZÖNTÔ Kaposvár, Megyei Jogú Város ezennel benyújtja minôsítô elôpályázatát a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához azzal a céllal, hogy elnyerje a pályázat második szakaszában való részvétel jogát. A város célja a pályázaton való sikeres szereplés, és az Európai Unió Tanácsa 1419/1999/EK határozatának szellemében az “Európa Kulturális Fôvárosa” cím megszerzése 2010-ben. Kulturális Fôvárosok 1985 óta léteznek, mikoris Melina Mercouri, görög kultuszminiszter ötlete alapján elôször Athén kapta meg a címet. Görögország akkor alig hat hónap alatt készült fel az eseményre, amelyet a szervezôk “kulturális olimpiaként” határoztak meg. Azóta számtalan ötlet, koncepció jellemezte a kulturális fôvárosokat. Athén még “csupán” Európa legjobb mûvészeit gyûjtötte egybe, hogy egy esztendôn keresztül versengjenek a közönség kegyeiért. Mára ez a cím önazonosságot adó esemény, vagy éppenséggel lehetôség arra, hogy egy város meghatározza, újra meghatározza identitását. Somogy megyeszékhelye büszke tradícióira, Rippl-Rónaira, Vaszary Jánosra, Nagy Imrére, a Csiky Gergely Színház évtizedes hagyományaira. Most mégsincs értelme sorra venni kulturális múltunk-jelenünk emlékeit és örömeseményeit, hogy azokat beillesszük egy összeurópai koncepcióba. A kérdés az, felismerjük-e a megszerezhetô cím valódi értelmét és a benne rejlô lehetôséget! Tudjuk, hogy nagymúltú és nagyhírû városokkal kell megmérkôznünk a címért! A versengô városok kulturális életének és múltjának adatsora azonban ennél a pályázatnál nem számít. Erre tanít az Európai Kulturális Fôvárosa-Mozgalom és e köszöntô mottójának kristálytiszta, számokkal is alátámasztható tétele, miszerint a képzelôerô fontosabb a tudásnál. Kaposvár polgárainak képzelôereje fontosabb, mint az a tudás, hogy vannak nálunk jelentôsebb kulturális “nagyhatalmak” Magyarországon! Azt képzeltük el, hogy hozzásegítjük Magyarországot és magunkat egy új kulturális és turisztikai központ születéséhez, hogy Kaposvár újjászületésének üzenete eljuthat Európa minden szegletébe. Fontos metafora a születésé, mert sok örömöt ad egy gyermek nevelése, de tudjuk: még nagyobb öröm egy gyermek születése. Magyarország tradícionális kulturális központjai mellett itt a lehetôség, hogy megszülessen egy újabb. “Gyermekínséges” idôkben van-e ennél nagyobb lehetôség? Kaposvár, 2004. december 15. Szita Károly polgármester


12/19/04

6:02

Page 6

TARTALOMJEGYZÉK:

• 7. • 13. • 5.

Köszöntô Szabadság, Európa, Kaposvár Képzelet és tudás – A terv – felület és terület

• Kaposvár nemcsak város • Európa az otthonunk • A kultúra felelôsség • A legnemesebb üzlet • Kaposvár és régiója céljai 21.

•

Kulturális fôváros tíz tételben

• EurópaVár • Szabadság Múzeum • Európa Koncertterem • Pihenôpark a Desedán • Jelenünk a múlt – a modern városmúzeum • Fesztiválnapok – ami van, ami lesz • Útravaló ritmus • Utak kötnek össze • Színes magyar kockák • Szabadság Üzenetek • szabadság.europa.kaposvar.hu • 43. • 49. • 53. • 60. • 62. • 35.

Somogyi táj, somogyi ember – A természeti és az épített környezet viszonya Win & win – Pénzügyi koncepció Szabadság–Európa–Kaposvár Kht. Sûrû cseppje az országnak – Kaposvár Nekik is fontos Zárszó Mellékletek (CD-rom)

6


12/19/04

4:50

Page 7

Szabadság, Európa, Kaposvár Bevezetô túlélésrôl, ritmusról és üzenetrôl

7


12/19/04

4:50

Page 8

“Az igazi szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kétszer kettô négy, minden egyéb ebbôl következik.” (George Orwell) SZABADSÁG

Majd egy évszázadnyi elgyengülés és korhadás után újra Európán csügg a világ szeme. Mert bár a XX. század végsô haláltusának tûnt, a pusztulás után mintha újra Európa lenne az a hely, amely képes példát mutatni “túlélésbôl”. A történelem pedig Rilke szavai nyomán maga a túlélés. A közép-európai népek – így mi magyarok is – furcsamód helyzeti elônyben vagyunk. Olyan tapasztalattal és tudással rendelkezünk, amely különleges rangot ad az európai népek közösségében. Ha úgy tetszik, hajdani nyomorúságunk, a több mint öt évtizednyi totális elnyomás egyetlen gyümölcse is értelemszerûen a mi birtokunkban van. Nem más ez, mint a kétszer kettô mámorító szabadságának zsigerekig ható megértése és, átélése, amit a szerencsésebb népek egymást követô és évtizedek óta szabadságban élô nemzedékei nem érezhetnek át ilyen intenzitással. Számukra a szabadságnak már nincs különleges, azonnal felismerhetô íze, mert aki naponta jut kenyérhez, könnyen elfelejti: a kenyér minden étel legfontosabbika, nélküle elsorvadunk. Ezért nagy a felelôsségünk Közép-Európában, mert egy totális eszközökkel (mûhold, Internet, tévé, rádió, tömegpusztító fegyverek) rendelkezô globalizált világban a szabadság ízének ismerete, élet és halál kérdése. Ezt a tudást és tapasztalatot mi adhatjuk át európai barátainknak, Európa pedig a világ egészének. Kulturális fôváros elôdeink munkálkodásuk során sok mindent felismertek, így a nemzetköziség és a regionalizmus új definíciójának szükségességét. Felismerték, hogy az információs társadalom agresszív médiavilágával, globális és nyílt számítógép-hálózataival példa nélkül áll a történelemben. Ez az új világ villámgyors változásainál fogva alig-alig felmérhetô hatással van demokráciáinkra, kultúránkra és magára a szabadságra. Válaszaikban elôdeink azonban sokszor csak a félelmek, az aggodalmak és lehetôségek vázlatos megrajzolásáig merészkedtek. Magyarország történelmi tapasztalatából fakadóan többet mondhat ennél, mint angol, francia vagy osztrák társaink. Tapasztalatból tudjuk, hogy sohasem lehet cél

8


12/19/04

4:50

Page 9

a nemzeti kultúrán való túllépés, hiszen öt évtizedet átfogó emlékezet áll a rendelkezésünkre, hogy hitelesen elmondhassuk: a nemzetközi jelzôvel illetett identitás sohasem válthatja fel sikerrel a nemzeti identitást. A legnagyobb szabadságélményt ugyanis ott élhetjük át, ahol megértenek, ahol magunk is mindent képesek vagyunk felfogni, és megérteni, ahol otthon vagyunk. Ehhez nemcsak nyelv kell, de közös történelem és a legszorosabb sorsközösség azokkal, akik körbevesznek. Ez az együvétartozás nem nélkülözheti az európai kultúra legnemesebb ragasztóanyagát, a spirituális magot, amely eddig mindig gondoskodott civilizációnk túlélésének esélyérôl.

De hogyan mutassuk be a szabadságot, ezt az elvontnak tûnô fogalmat, amelyrôl olyan sokat tudunk? Elôször is rögzítsük, hogy kevés olyan fogalom létezik, amely ennyire megfogható, mint a szabadság élménye. Mutassuk be országunk és városunk hihetetlenül gazdag múltját, szerteágazó hagyományait, miközben azt is be kell mutatnunk, hogy a szabadság hiánya mekkora károkat okoz, és hogyan deformálja civilizációnkat. Ezer és ezer példánk van erre, és nemcsak a mûvészet terén, de a kultúra legtágabb értelmezése szerint az élet minden területén. Másképp lakunk, eszünk, szeretünk és tanulunk, ha nincs szabadságunk. Másképp születünk, gondolkodunk, és halunk meg. Egy globalizált világban minden mozdulat globális hatással lehet. Meg kell értetnünk majdani látogatóinkkal, hogy nem elég jóindulatú közömbösséget éreznünk egymás iránt, mert “a közömbösség az intolerancia legenyhébb formája” (Karl Jaspers). Érdeklôdéssel és szeretettel kell egymáshoz fordulnunk, hogy világunk azzá váljon, aminek oly sokan megálmodták: a kétszer kettô magától értetôdô otthonának. Üzenetünk tehát a szabadság határtalan öröme lesz. Beszélni fogunk a szabadság örömérôl, amelyet kevesen tudnak úgy értékelni, mint a közép-európai városok lakói. Tudásunk és tapasztalatunk a lehetô legnagyobb ajándék, amit adhatunk.

9


12/19/04

4:50

Page 10

EURÓPA

Az öreg kontinens kulturális fôvárosának lenni nem csupán egy olyan helységet jelent, ahol kultúra “zajlik”. Ez a cím rég toposszá lett, és messze túlmutat önmagán. A világ, ahogy ma ismerjük, Európából nôtt ki, sikere és kudarca, szépsége és nyomorúsága is az európai történelemhez, az európai kultúrához kapcsolódik. A kontinens népeinek tapasztalata és tudása jelen van a világ minden táján. Az a Kulturális fôváros, amelynek fejében csupán egy absztrakt Európa-kép él, nem viheti sikerre szándékát, hogy újra meghatározza önmagát miközben polgárai számára ajtót nyit Európára, és vendégeinek bemutatja városa, nemzete kincseit. Könnyû lenne azt mondani, hogy a fél évszázados szétszakítottság után újraegyesülô Európa ma 25 ország közössége és 450 millió ember lakóhelye. Ez azonban nem igaz, és nemcsak azért, mert az Európai Unió még nem Európa. Európa ugyanis elsôsorban nem politikai vagy gazdasági definíció. 1 Közös európai tudatról sem beszélhetünk, mert számos felmérés igazolta: az európai identitás nem itatja át a kontinens lakóinak gondolkodását. Amíg egy texasi polgár amerikainak vallja magát, amint kilép hazájából, addig egy belga utazó belgaként fogja magát meghatározni, ahogy egy spanyol vagy olasz turista is elsôsorban spanyolnak (adott esetben katalánnak) vagy olasznak (adott esetben szicíliainak) érzi magát. Ami az Európában élôket mégis összeköti, ôsibb és erôsebb a politikai vagy gazdasági összetartozás tudatánál. Európának közös kulturális identitása van. A kultúra itt nem csupán mûvészetet jelöl, hanem az élet majd minden területét, az együttélés megannyi formáját. Nem csodálkozhatunk ezen, a kontinens jóval hosszabb ideig volt egységes, mint szétszakított és töredezett. Ami pedig több mint ezer évig összekötötte, az az emberi tudat legmélyéig hatoló közös mitológia és hitvilág! Elsôsorban a kereszténység, de nemcsak az, hanem az antikvitás hagyatéka, az ókori Róma, az örök impérium nagyságának visszavisszatérô álma, olykor rémálma. Nemcsak szókincsünk, történelmi tapasztalatunk egy része közös, de az a tulajdonságunk is, hogy ragaszkodunk a sajátunkhoz, legyen az nyelv, formakincs, tánc, zene, beszédmód vagy gondolkodásforma. Mi Európában élôk sokszor azért vagyunk lassúbbak, mert mielôtt döntenénk, visszatekintünk. Visszatekintünk, mert magunkkal akarunk vinni mindent, minden követ és gondolatot. Mindezek a kövek és gondolatok ugyanakkor Európában egészen egyedi egyensúlyban vannak: a helyi, a regionális, a nemzeti és nemzetközi kulturális jelleg sajátos, hihetetlenül érzékeny és kiegyensúlyozott állapota ez. Aki bejárta a világot, érzékeli ezt a sajátos egyensúlyt, amely hozzátartozik az öreg kontinenshez. A versengésben sikeres csak az lehet, aki megérzi ezen egyensúly harmóniáját, és programját eszerint komponálja meg.

1

A Neue Züricher Zeitung internetes kiadásának 2002. december 15-i kiadásában felmérést tettek közzé. Az adatok szerint még Belgiumban, az

EU szívében is csak a lakosság 7 százakéka határozza meg magát európaiként. A lakosság több mint fele elsôsorban belgának, és csak másodsorban tartja magát európainak. Harmaduk pedig kizárólag belgának érzi magát.

10


12/19/04

4:50

Page 11

KAPOSVÁR

Somogyország fôvárosa hét dombra épült, akár hajdan az örök város. Történelme szinte egyidôs a magyar államalapítással. Kaposvár jellegzetes pannon település, jelenkori vonásait az eklektika és a szecesszió uralja. Hetvenezer lakosával kicsi településnek hat a százezres és milliós Európában. Mégis, sûrû cseppje vagyunk ennek az országnak és a kontinensnek. Kaposvár nemcsak Somogy legnagyobb városa és kulturális központja! Településünk Dél-Dunántúlnak a Balaton és a Dráva közt fekvô regionális centruma, a térség egyetlen lélekszámban ma is gyarapodó megyeszékhelye. A színház- és képzômûvészet terén már ma jegyeznek bennünket világszerte. Nagyívû terveinkben azonban célul tôztük ki, hogy Magyarország legújabb kulturális centrumává váljunk, és meghozzuk az ehhez szükséges áldozatokat. Identitásunk erôs, és nem vagyunk híján az önbizalomnak. Mindez azonban nem lenne elegendô, hogy bizakodással készüljünk Európa Kulturális Fôvárosának szerepére. A címbôl adódó feladatokat nem foghatjuk fel egyfajta kulturális kötelezettség egyszeri lerovásaként. A kihívás óriási, mert a kultúra eleven képzôdmény, amelynek fogalmát napról napra kell újra meghatároznunk. Kaposvár 2010-ben ritmust akar adni az európai kultúrának. Olyan ritmust, amely lehetôvé teszi a befogadást. Nem lehet cél, hogy csupán a rendezvények és a mûvészeti események pörgô egymáshoz illesztésével erôsítsük azt a folyamatot, amely mindinkább jellemzi kulturális életünket. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a mindenkori szervezôk fôként számszerûségre törekszenek: ahol a siker záloga ezernyi esemény villámgyors lebonyolítása milliónyi résztvevôvel. Mintha részecskegyorsítóba hajítanák a mûvészeket és a látogatókat. Fontos, hogy már a kezdettôl leszögezzük: nem hiszünk a fit & fun-kultusz világszerte terjedô mintájában, a kultúrának, mint felszínes szabadidôtöltésnek az elterjedésében. Ez utóbbi felfogás fôképp a szórakoztatóipar profitelvárásait igyekszik beváltani. A kultúra e kultusz jegyében valójában egyet jelent a cirkusszal. Ugyanakkor szükség van arra, hogy a kultúrafogyasztás hagyományos mintái helyett a legkorszerûbb eszközök és médiumok bevonásával komoly erôfeszítést tegyünk a közönség legszélesebb rétegeinek bevonására. A kultúrának meg kell maradnia annak, ami évezredeken át volt: a túlélés eszközének, amely a lelki és fizikai barbárság ellenében tesz képessé bennünket emberi leglényegünk megôrzésére. A kultúra az emberi szív legtermészetesebb ritmusa. Nem véletlenül választottuk projektünk címéül a “Szabadság, Európa, Kaposvár” elnevezést. Húsz évvel a rendszerváltás és hat esztendôvel az Európai Unióba való belépésünk után 2010-ben az egész kontinensnek, közös hazánknak akarunk választ adni arra, mit jelent számunkra e három szó. Készen állunk arra, hogy meglepjük Európát! Készen arra, hogy átadjuk üzenetünket!

11


12/19/04

4:50

Page 12


12/19/04

4:51

Page 13

Képzelet és tudás A terv – felület és terület

13


12/19/04

4:51

Page 14

“Ahhoz, hogy mások értékét szabad akaratunkból elismerjük, és hatni hagyjuk, feltétlenül szükséges, hogy rendelkezzünk saját értékkel.” (Arthur Schoppenhauer) KAPOSVÁR NEMCSAK VÁROS

Egy kaposvári európai kisugárzású kulturális központ létesítéséhez nem elegendô az invenciózus és jól hangolt fesztiválprogram. Szomorú tény, de Magyarországon ma leginkább Budapest rendelkezik kielégítô “felülettel és alapterülettel” egy ilyen gondolat professzionális befogadásához. Ez természetesen nem az ország településeinek kritikája, de fontos kiindulópont, mert ebbôl a felismerésbôl juthatunk el a sikeres megvalósítás szükséges elôfeltételeihez. Ahhoz hogy Kaposvár összekösse Európa “szárnyvonalait”, hogy megmutassa természeti szépségeit, mindazt, amit Európa megalkotott és teremtett, le kell tennünk bizonyos alapköveket. Nagy hittel és bizakodással vállaljuk a szükséges áldozatokat, mert a legtöbb “kulturális fôváros” elôdünkhöz hasonlóan mi sem csak egy éves programsorozatban gondolkodunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a cím elnyerésével Kaposvár és a Kaposvári térség számára egyedülálló lehetôség nyílik a kulturális élet, az idegenforgalom fejlesztésére. Meggyôzôdésünk, hogy a Dráva, a zselici lankák, Kaposvár és a Balaton vidéke kiváló adottságait ki kell használni. A Balaton közelsége illetve a Belsô-Somogy érintetlen természeti szépsége kedvezô geopolitikai környezetet teremt Kaposvár számára, mint Európa Kulturális Fôvárosának. A somogyi megyeszékhely ma is katalizátor szerepet tölt be a régióban, erôsítve a tudásalapú gazdasági életet, a felsôoktatási intézmények, a térség gazdasági szereplôinek és a civil szervezetek kapcsolatrendszerét. Nem vagyunk egyedül, hiszen a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulásnak (KTKT) jelenleg 76 tagja (!) van, hetvenhat apró és nagyobb település, melyek a közmûvelôdés, a kultúra és az idegenforgalom területén is együttmûködnek abból a célból, hogy polgárai a lehetô legszélesebb körben hozzájussanak a kulturális javakhoz és szolgáltatásokhoz. Azt is elmondhatjuk, hogy a kistérségi szervezôdésekkel együttmûködve vállalkozás-élénkítési valamint idegenforgalmi koncepcióval rendelkezünk. Elmondhatjuk azt is, hogy Kaposvárott jelenleg több mint hatvan kulturális tevékenységet végzô civil szervezet mûködik, zömmel hagyományos egyesületi formában, melyek tevékenységét a város pályázatok útján támogatja. A civil szervezetek sokszínô kulturális tevékenységet végeznek, ugyanakkor szándékunk, hogy célzott módon a társadalmi

14


12/19/04

4:51

Page 15

egyenlôtlenségek enyhítését segítsük elô olyan támogatás-átcsoportosítással, amely jobban preferálja a hátrányos helyzetû társadalmi csoportokat reprezentáló egyesületeket. Ha a nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megtisztel bennünket pozitív döntésével, nem csak Kaposváré a rang és a vele járó feladat. A pályáztatót örömmel tájékoztathatjuk arról, hogy valójában 76 településnek, a teljes dél -dunántúli régiónak biztosít lehetôséget a bemutatkozásra.

Kaposváron az alábbi régió központok találhatók: Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Dél-Dunántúli Regionális Irodája Regionális Közmunka Fórum Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Magyar Befektetési és Fejlesztési Kht. Családsegítô Módszertani Regionális Központ Regionális Területfejlesztési Tanács Munkaszervezete Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

15


12/19/04

4:51

Page 16

EURÓPA AZ OTTHONUNK Kaposvár szoros együttmûködést alakított ki tizenegy testvér–és partnervárosával, melyek közül tíz Európához köt bennünket. Hét az Európai Unión belül található, míg négy azon kívüli kapcsolat (román, orosz, horvát, mongol). Célunk, hogy mi is gyarapodjunk partnereink kultúrájának bemutatkozásával, megismerésével. Nem utolsó szempont, hogy így nyújtsunk segítséget a csatlakozásra váró országokban lévô testvérvárosainknak, elmélyítve együttmûködésünket. Ezek a települések már elôre jelezték, hogy tevékenyen szeretnének részt venni a majdani kulturális évadban.

Testvér és partnervárosaink: Bath (Nagy-Britannia ) Csíkszereda (Románia) Glinde (Németország) Koprivnica (Horvátország) Rauma (Finnország) Saint-Sebastien-sur-Loire (Franciaország) Schio (Olaszország) Tver (Oroszország) Villach (Ausztria) Ceske Budejovice (Csehország) Darkhan (Mongólia)

16


12/19/04

4:51

Page 17

Ezen együttmûködések létrejöttében kiemelkedô szerepet játszottak kulturális kapcsolataink. A felsorolt települések a “Kaposvári Tavaszi Fesztivál” és a “Festôk Városa Hangulatfesztivál” rendszeres résztvevôi, kiállítói. 2002-ben például Kapronca, 2004-ben a francia testvérváros képzômûvészei voltak fesztiválunk díszvendégei. A testvérvárosi kapcsolatok a civil és magánszféra számára is kitûnô lehetôséget jelent egymás jobb megismerésére, az eltérô kulturális értékek befogadására. Kórusok, képzô és fotómûvészek, zenekarok, néptánccsoportok élnek is vele. 2001 ôszétôl Kaposvár Ifjúsági Tanácsa és az Ifjúsági Önkormányzat felvette a kapcsolatot a testvérvárosok ifjúsági szervezeteivel, 2002-ben közös projektünk az Európa Tanács “Fiatal, aktív polgárok” címmel kiírt pályázatán bekerült az öt díjazott projekt közé. A Kaposvári Testvérvárosi Baráti Kör sokat segít a programok szervezésében, csakúgy, mint a horvát és német kisebbségi önkormányzatok. Kiváló és kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik a Csiky Gergely Színház, Kaposvár egyik legfontosabb valutája. Kapronca távolsága csak 99 km Kaposvártól, így ez az együttmûködés széleskörô határmenti kapcsolatok gyújtólángja lehet. 1995 óta ez a legaktívabb és legjobban mûködô testvérvárosi kapcsolatunk. A Kistérségi Társulás tagjainak határmenti kapcsolatait is bevonva így valóban életszerû, a protokoll mesterséges világától távol esô emberközeli, baráti kapcsolatokat tudunk kialakítani. Az Európa Tanácstól 2002. április 26-án Kaposvár kiváló nemzetközi kapcsolataiért Európai Diplomát kapott. A Town-Twinning program keretében pedig közös pályázatokat készítünk nemzetközi partnereinkkel, illetve köztisztviselôi csereprogramokat szervezünk. Jól forgolódunk a nemzetközi porondon, így 2004. szeptember 3-4-én nemzetközi konferenciának adott otthont Kaposvár, amelyen az EU-s testvérvárosok, a Visegrádi Négyek-Losonc, Krakkó, hazánkba akkreditált külképviseletek, hazai minisztériumok és kamarák képviselôi részvételével esett szó az Európai Unióról. További nemzetközi kooperációs lehetôségek egész sorát nyitja meg kaposvári Pannon Agrártudományi Egyetem. Az intézmény ugyanis olyan nemzetközi hírû kutató bázissá vált, amely már hosszú ideje bekapcsolódott az uniós oktatási és kutatási hálózatba. És nemcsak ezen a téren járulhat hozzá az egyetem Kaposvár sikeréhez, hiszen az intézmény magas színvonalú mûvészeti képzésnek is otthont ad, miközben hozzájárul a település és a régió egészének dinamikus fejlôdéséhez, a szellemi tôke felhalmozásához és mûködtetéséhez, mindezt európai kitekintéssel.

17


12/19/04

4:51

Page 18

A kultúrák egymás mellett élése egyre inkább szembeszökô, fôleg a nagyobb városokban. Az adaptálás erôs, egészséges kultúrák sajátja, amely képesek arra, hogy az új elemeket a régiekkel ötvözve, új értékeket hozzanak létre. Kaposváron még kis számban élnek “bevándorlók”, az el- és befogadó környezetben beilleszkedésük könnyû. De a jelenség arra figyelmeztet, az Európán kívüli kulturális dimenziók is fontosak. A KULTÚRA FELELÔSSÉG Meggyôzôdésünk, hogy a pragmatista, versenyszellemû, az individualizmusnak szabad teret adó amerikai modell és a szociálisan érzékenyebb, közösség centrikusabb és kooperatívabb európai modell közül az utóbbi az, amely az uniformizáló, fogyasztókra építô tömegkultúra helyett a nemzeti kulturális értékekre és hagyományokra épít. Ebbôl fakadóan a kulturális terület az, amellyel igazán gazdagíthatjuk Európát. A feladat több mint egyszerû gazdagítása a kulturális kínálatnak, hiszen a kontinensre beáramló amerikanizált tömegkultúra, a popularizálódás leszoktat az önálló véleményalkotásról, a gondolkodásról, a szellemi igényességrôl, a növekvô szabadidô értelmes eltöltésérôl. Ennek a tendenciának a megfordítása a kultúra résztvevôinek mindenkori feladata és felelôssége. Fontosnak tartjuk, hogy a város a polgárai számára ne csak a kulturális javak hozzáférésének lehetôségét biztosítsa, de korunk információs tengerén az eligazodásban, az útkeresésben is adjon segítséget. Beleértjük ebbe az önálló választás igényén túl a szubkultúrák elfogadása, a nemzeti és kisebbségi kultúrák egymásra hatása, a multikulturalitás, a tudatos életvezetés esélyének megteremtését úgy, hogy az egész város kulturális életéért felelôsséget vállalunk attól függetlenül, hogy az adott tevékenység vagy szervezet milyen fenntartású. Együttmûködési megállapodásunk van a cigány, a horvát, a német és a lengyel kisebbségi önkormányzatokkal nemzetiségi kulturális értékeik megôrzése, gazdagítása, hagyományaik ápolása, mûvészeti együtteseik támogatása érdekében. A hátrányos helyzetû településrészeken – a kulturális leszakadást megelôzve – kiemelt feladatunk az esélyegyenlôtlenségek megszüntetése, a városrészi érdekképviseletek megerôsítése. A fiókkönyvtárakban és a kaposfüredi, toponári, töröcskei, szentjakabi közmûvelôdési telephelyeken a legalacsonyabbak díjaink! Mindamellett a diákok, nyugdíjasok, nagycsaládosok számára kedvezményekkel segítjük a kulturális intézmények igénybevételét. A LEGNEMESEBB ÜZLET A hagyományos rendezvényeket “hagyományos módon” az Önkormányzat szervezi és finanszírozza. Ugyanakkor Kaposvárott és térségében is megjelentek a kultúra szervezésében – egyelôre még fôleg a pop-rock koncertek esetében – a privát cégek, a vállalkozói alapon mûködtetett klubok. Törekszünk a szolgáltató szektor folyamatos szerepnövelésére. A minôség elvét tartva szem elôtt egyensúlyra törekszünk a mûvészeti – tudományos - populáris rendezvények között. Ma már számos magángyûjtemény is színesít a kínálatot.

18


12/19/04

4:51

Page 19

Az elmúlt években több jelentôs kulturális vállalkozás jött létre: mûsorszervezô cégek, népmûvészeti tárgyak készítésével, grafikai – arculattervezôi feladatokkal, könyvkiadással foglalkozó társaságok. Ide sorolhatjuk az 5 vetítôhelyes Multiplex Mozit, látogatói száma 2004-ben kb. 168 ezer fô volt. Ez utóbbi szervezte “Moziünnep Európában” rendezvény igen sikeres volt ez év júniusában. A pályázatunkban szereplô projektekkel kapcsolatos új beruházásoknál, azok megvalósításánál számítunk befektetôi tôkére is. Az együttmûködést PPP formában képzeljük el. Bízunk sikerünkben, mert terveink, szakmai elképzeléseink kedvezô helyzetet teremtenek a vállalkozói tôke számára. AZ EGYÜTTMÛKÖDÔK CÉLJAI

Mindezen szempontok figyelembevételével határoztuk meg Kaposvár céljait, melyek mindegyike túlmutat az egy esztendôn át tartó bemutatkozási lehetôségen. Az alább kifejtett projektelemek mindegyike hozzájárul a célok teljesítéséhez:

A város és térsége önmeghatározásának újragondolása, kulturális életének újrapozicionálása Új kulturális modell kialakítása Az alkalom mobilizálta szellemi és anyagi erôfeszítéseket fel kívánjuk használni arra, hogy épített és természeti környezetünket hosszútávon gazdagítsuk A közép- és hosszú távú fejlesztési tervek összehangolása Munkahelyeket és munkalehetôségeket akarunk teremteni, hogy tovább erôsítsük városunk kedvezô demográfiai mutatóit Kaposvárt olyan “állomássá” kívánjuk alakítani, amelyen kiszolgáljuk az “utasokat”, és amely közvetlenül bekapcsolódik az európai vérkeringésbe – Kaposvár európai állomás lesz Kaposvár és így Magyarország értékeit folyamatosan tesszük láthatóvá

19


20

12/19/04

4:51

Page 20


12/19/04

4:51

Page 21

Kulturális fôváros tíz tételben

21


12/19/04

5:24

Page 22

1. EURÓPAVÁR A KAPOSVÁRI VÁRNÁL

A néhai kaposvári vár területén megmaradt ipari épületek átalakításával és bôvítésével fel akarjuk építeni Magyarország és Európa új kulturális katedrálisát, egy több mint 20 000 négyzetméteres alapterületô “összmûvészeti” létesítményt, amely Kaposvár szimbólumává lesz. Az EurópaVár egy modern, több funkciós létesítmény, amely azon túl, hogy a gyermektôl az aggastyánig kínál programot, és hosszú távon teremt otthont és teret az európai mûvészeteknek egyúttal turisztikai látványosság is. Ezzel a palotával test és lélek összhangját kívánjuk szimbolikusan is kifejezni, így nem egyszerûen a mûvészetek befogadására alkalmas épületet álmodtunk meg, de egy olyan létesítményt, amely a ma még kihasználatlan és páratlan adottságokkal rendelkezô egykori vár természeti környezetében a legtágabban értelmezett “kultúrában való létezéshez” teremt kulisszát. Létesítményünk a magántôke bevonására is alkalmas éttermekkel, szállodával bôvül, melyek mintegy körülveszik a kultúra csarnokait, hogy a Dél-Dunántúlra és Somogyországba ellátogató vendégek egyszerre élvezhessék a természeti környezet és az európai civilizáció egyedülálló harmóniáját. Az építésre nemzetközi tervpályázatot fogunk kiírni, hogy valóban egy az európai értékeket megjelenítô épületkomplexum jöhessen létre.

Az EurópaVár létesítményei többfunkciósak lesznek. Helyet adhatnak többek között: hangversenyeknek koncerteknek táncelôadásoknak bábszínháznak kiállításoknak konferenciáknak színházi produkcióknak irodalmi rendezvényeknek festôiskolának népmûvészettel kapcsolatos foglalkozásoknak filmvetítéseknek különbözô európai és országos fesztiváloknak és rendezvényeknek oktatásnak

22


12/19/04

4:52

Page 23

Azt tervezzük, hogy az EurópaVár-ban állandó kiállítás keretében “A magyarok országa” címmel lehetôséget teremtünk minden magyar tájegységnek a bemutatkozásra. Azt tervezzük, hogy az “Európa Kulturális Fôvárosa-év” alatt egész esztendôs kiállításon mutatjuk be a kibôvült európai közösséget “Európa nemzetei – a nemzetek Európája” címmel. Azt tervezzük, hogy 2010-ben “Európa festészete” címmel kiállítást szervezünk, amelyen a kortárs magyar festészet kiválóságai mellett bemutatjuk a kortárs európai festészet jelentôs mûvészeteit és alkotásait. Az európai kultúra új bástyjája Kaposvár tradicionális befogadó helyeivel együtt méltó “felület és alapterület” lesz az “Európai Kulturális Fôváros-hagyomány” befogadásához.

2. SZABADSÁG MÚZEUM

A történelem nem absztrakció. Aki majd belép a létesülô Szabadság Múzeumba, annak nem lesz kétsége eme állítás igazságtartalmát illetôen. Közép-Európában évtizedeket töltöttünk el úgy, hogy a történelmet kizárólag gazdasági, politikai vagy éppenséggel szociológiai fogalmakkal leírható folyamatként oktatták, mûvelték. Mintha csak gazdasági érdekek, politikai szándékok és különbözô rétegek, osztályok elvont hatásmechanizmusa lenne alkalmas és méltó arra, hogy definiáljuk azokat a tényadatokat, amelyek történnek, amelyek megtörténtek velünk az idôben. Mintha nem apák, anyák, rokonok és gyermekek története volna az, amit megélünk. Ez a történet a szabadság vagy éppenséggel a szabadság hiányának története. Éppen ezért azt tervezzük, hogy létrehozzuk Európa egyedülálló történeti múzeumát, amely az európai népek szabadságküzdelmeit, a szabadság hiányának következményeit mutatja be állandó kiállítása keretében. Kaposvár, mint a kontinens történetének kicsiny, de erôs és érvényes szimbóluma kézzel foghatóvá teheti azt az elvontnak tûnô történelmi folyamatot, amelynek eredményeképp állandóan változik a polgárok hétköznapi élete.

23


12/19/04

4:52

Page 24

A Szabadság Múzeum homlokzatán mozgó fényújság George Orwell mottójával. A bejárat mögött opálüveg fal rozsdamentes acél plasztikus számokkal. A bejárat kerete matt fekete gránit securit üvegajtókkal.

A szabadság üzenetét egy olyan múzeummal kívánjuk átadni, amely a legkorszerûbb kiállítási technológiákkal és múzeumpedagógiai lehetôségekkel élve teszi tapinthatóvá és egyetlen emberi lény számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Európát azzá tették, ami ma: a szabadság otthonává. Ez a múzeum egyúttal memento , hiszen a néhai filmszínház évtizedeken keresztül szolgált a közvetlen vagy közvetett politikai propaganda eszközéül.

24

Kaposvár Szabadság Múzeum, látványterv.

terv: F. Kovács Attila 2004


12/19/04

4:52

Page 25

Ettôl balra El Lissitzy Lenin tribünjének hommage-a Lenin szoborral. Az alacsonyabb épület tömbje felett a Felhôvasalót idézô új kiállítótér rozsdamentes acélburkolattal.

25


12/19/04

4:52

Page 26

3. EURÓPA KONCERTTEREM Kaposvár fôterének egyik legimpozánsabb épületében, a néhai Szivárvány Filmszínházban alakítjuk ki a régió legjobb akusztikájú koncerttermét. A több mint hatszáz férôhelyes filmszínház a múlt század húszas éveinek egyik jellegzetes filmszínházi típusa. Az egykori kaposvári mozi pompájában semmivel sem marad el néhai budapesti társai (Uránia, Royal Apollo, Corvin, Omnia) mögött. A historizáló, egyiptomi stílusjegyeket felvonultató épület teljes felújítását követôen olyan kulturális közintézmény jöhet létre, amely nemcsak világszínvonalú koncertek befogadására alkalmas, de kielégítheti a város és a régió közösségi igényeit is: szakmacsoportok találkozója, konferenciák, bálok stb. A létesülô Európa Koncertterem a Kaposvárra látogató külföldiek biztos tájékozódási pontja lesz, kávéháza, a térre nyújtózkodó, vendégcsalogató terasza indulópontja lehet sétáknak, vagy éppen egy kulturális esemény méltó zárásának helyszíne. Legfôképp azonban alkalmas területet teremtünk világszínvonalú zenei programok, fôképp komoly zenei rendezvények befogadására.

26


12/19/04

4:53

Page 27

4. PIHENÔPARK A DESEDÁN A Deseda természeti szépségeirôl külön fejezetben számolunk be. Ezt a természeti örökséget szeretnénk még inkább vendégeink szolgálatába állítani, ezért egy olyan nagyívû fejlesztést tûztünk ki célul, amelynek keretében a legkülönbözôbb igényeknek megfelelve gondoskodhatunk a magyar és külföldi látogatók pihenésérôl, feltöltôdésérôl. Projektünk messze túlmutat a kulturális évad horizontján. A Desedán kialakítjuk az Európa Kisvasútat. Az utazók már a vonaton is szembesülnek a rájuk váró gazdag programlehetôségekkel. Olyan új szabadidôközpont

létrehozását tervezzük, amely az ország új pihenô centrumaként fogadja majd a fiatalokat, a gyermeket és a pihenni vágyó közönséget.

Terveink: Európa Kisvasút Szállodák Wellnes-kínálat (zárt és nyílt medencés strand) Kemping Ifjúsági találkozók számára tábor Parti sétány (vendéglôkkel, kocsmákkal, kis színpadokkal a meghívott európai utcai zenészek, elôadók számára)

Európai modern szobrászat parkja (mûvészek felkínálhatják alkotásaikat, melyekrôl egy zsûri dönt. A város állja a létrehozás technikai költségeit, a szobrok pedig 5 évig állnak a Desedán. Ezután egy árverés keretében szerezhetik meg ôket a különbözô európai városok)

27


12/19/04

4:53

Page 28

5. JELENÜNK A MÚLT – A MODERN VÁROSMÚZEUM

Európai kultúránk, történelmünk sok-sok tárgyi emléke leginkább csak iskolai tankönyvek illusztrációjaként vagy múzeumi tárlók látványosságaként férhetô hozzá. Mára sajnos egyre több az olyan város, amely a XX. század történelmi katasztrófái okán nem képes “élô múzeumként”, szinte kézzelfogható formában prezentálni több évszázados, netán évezredes múltját.

A múzeumok igyekezzenek bármennyire is korszerû eszközökkel bemutatni ezt a hagyatékot, a múltunkat, “csekély felülettel” érintkeznek mindennapjainkkal. Helytörténeti és mûvészeti múzeumaink néhány tízezres látogatóval évente már sikerrôl beszélhetnek, pedig ez a hagyaték sokkal fontosabb, és önazonosságunkra sokkalta inkább hatást gyakorolni képes lehetôség, hogysem elfogadjuk a szomorú tendenciákat. Múltunk a jelenünk, ahogy jelenünk is múlttá lesz. Azt tervezzük ezért, hogy Kaposvár egészét egyfajta múzeumként fogjuk fel, amelynek terei, utcái képezik képzeletbeli múzeumunk termeit, folyosóit. Ezeken a tereken és utcákon kívánjuk elhelyezni – az eddig a múzeumi falak közé zárt – hagyatékunk bemutatásra alkalmas részét, mégpedig olyan látványos installáció keretében, (hagyományôrzô performance) amely nem egyszerûen felhívja a járókelôk figyelmét, de belenô városunk életképébe, miközben információt szolgáltat. Pályázat keretében szeretnénk megtalálni azokat az építészeti megoldásokat, amelyek szervesen és látványosan adnak teret a múzeumi értékek (adott esetben másolatok) köztéri és állandó bemutatására. Nem egyszerûen a múlt emléktárgyait, ittlétünk bizonyítékait kívánjuk bemutatni, de könnyen befogadható információt is szeretnénk adni magunkról, a tárgyakról és történelmünkrôl. Aki végigsétál Kaposvárott egyúttal “megtanulja” a régió, a város történetét.

28


12/19/04

4:53

Page 29

6. FESZTIVÁLNAPOK – AMI VAN, AMI LESZ Az Európai Kultúra Fôvárosa cím arra kötelez, hogy egy egész évben napról napra nyújtsunk programot a látogatóknak. Fontosnak tartjuk, hogy egy színvonalas, az egész kontinens mûvészvilágát megmozgató rendezvénycsokor összeállítása mellett célcsoportjaink pontos definiálásával garantáljuk a programok sikerét. A hangsúlyt az európai jövô ígéretére, a fiatalok és gyermekek bevonására helyezzük, mert ôk lesznek azok, akik üzenetünket a legtovább vihetik az idôben. Nem kell mindent újra kitalálnunk, hiszen városunk és a régió gazdag kulturális programkínálata évtizedek óta eleven része mindennapjainknak. Meglévô programjaink belesimulnak majd az egész éves fesztiválprogramba

Ami van: Kaposvári Farsang: maskarások felvonulása, nemzetközi színjátszóházi elôadások, kétévente Csokonai Vitéz Mihály Vers és Prózamondó Verseny Kaposvári Tavaszi Fesztivál Festôk Városa Hangulatfesztivál Szentjakabi Nyári Esték Mesztegnyôi Gólya-és Rétesfesztivál Országos Lovas Gyermeknap Répáspuszta Királyi Szakácsok Ünnepe NagyszakácsiNemzetközi középkort idézô szakácsverseny Az “Alpoktól az Adriáig” Nemzetközi Kiállítás és Vásár Pannon Álattenyésztési napok Az egyetem rendezésében

29


12/19/04

4:53

Page 30

Ami lesz: “Európa fiatal” címmel olyan kulturális programsorozatot indítunk, amely felöleli a teljes mûvészeti skálát és valamennyi nemzetet. Mintegy háromezer kulturális programot kínálunk.

“A gyermekek Európája” címmel olyan európai játékvásárt rendezünk, amelyek a legújabb játékokat hozzák el hozzánk

“Fesztivál hónap” elnevezéssel minden hónapban megrendezzük valamely mûvészeti ág európai seregszemléjét klasszikus és alternatív változatban (zene, tánc, színház, festészet, szobrászat, irodalom, építészet, internetes mûvészet, film stb.) A német partnerrel 365 napon keresztül együttmûködve – cseréljük a programokat – közvetítjük a másik helyszín eseményeit

“Portótól Tokajig” címmel gasztronómiai együttmûködés keretében bemutatjuk az európai, – benne – a magyar étkezési és borkultúra legjobb hagyományait

“Európa hangos” címmel egész évben koncerteket rendezünk a könnyûzene világából

“Európa képes” címmel létrehozzuk azt a képeslapgyûjteményt, amelynek segítségével egy helyen tekintheti meg mindenki a kontinens valamennyi országát, városát, tájait

30


12/19/04

4:53

Page 31

7. ÚTRAVALÓ RITMUS Célunk, hogy Kaposvár “európai állomás” legyen, hogy az ide befutó vonatok, buszok már jó elôre jelezzék: az “utazó” Európa Kulturális Fôvárosán halad át, vagy ide érkezik. Ezért azt tervezzük, hogy a Kaposvárra érkezô és induló vonatok, buszok, de a városi közlekedés maga is ennek az üzenetnek a jegyében alakuljon át.

A MÁV-val és a Volán Busz Rt.-vel tervezett közös együttmûködésben arra készülünk, hogy Feldíszítsük a hozzánk érkezô vonatokat, buszokat Ízelítôül zenei, irodalmi, vagy éppenséggel képzômûvészeti programokat nyújtsunk ezeken a jármûveken Ez nemcsak azért fontos, hogy informáljuk a vendégeket, de hozzájárul annak a különleges hangulatnak a megteremtéséhez, amely nélkülözhetetlen az érkezôk és a város lakóinak eredményes bevonására. Nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az “utazó” már érkezése elôtt megérezze a kultúra lüktetését, az emberi szív legtermészetesebb ritmusát.

8. UTAK KÖTNEK ÖSSZE A természeti környezetben való szabadidô eltöltésnek ma a kerékpározás az egyik legkedveltebb módja. Ezért azt tervezzük, hogy a Kaposvár és Szigetvár közötti régi vasúti töltésen kiváló kerékpárutakat alakítsunk ki, és ugyancsak kerékpárúttal kössük össze Kaposvárt és a Balatont. Bízunk abban, hogy a Kulturális Fôváros státusza segít majd a régió érdekeinek érvényesítésében, mert kiemelten fontosnak tarjuk a gyorsforgalmú úthálózat fejlesztése, az M9 és az M65 autóút ütemezett kiépítését. Az M65-ös út tekintetében elemi érdekünk az OTRT-ben szereplô nyomvonal helyett a Balaton-Taszár-Pécs útvonal kijelölése.


12/19/04

4:53

Page 32

9. SZÍNES MAGYAR KOCKÁK Egykor a haladás, a civilizációs fejlôdés, a megjavult életminôség szimbólumaiként tekintettünk a lakótelepek panelépítményeire. Sok százezren így jutottak elôször önálló lakhatáshoz, vécével, folyó vízzel rendelkezô lakáshoz. A panelkockák rengetege azonban az uniformizálódás jelképe is volt egyúttal, a kis helyen összezsúfolt sok százezer lakos falanszterszerû életfomájának szimbóluma. Európa szerte épültek ilyen lakótelepek, nemcsak Magyarország, vagy a szocialista “birodalom” sajátosságai ezek az építmények. Azt tervezzük, hogy egy európai építészeti pályázat keretében keressük azokat a költséghatékony megoldásokat, melyekkel a “kockák megnyílnak”, színessé válnak. Olyan pályamûveket akarunk megvalósítani, amelyek példaértékûek a kontinens egésze számára, amelyek megmutatják, hogy az emberi fantázia ezeket a monstrumokat is képes megszelídíteni, képes nekik egyéni arculatot adni. Abban bízunk, hogy pályázatunk európai fogadtatása kedvezô lesz, és mozgalom indulhat, melynek célja, hogy a nem is olyan távoli jövôben már messzirôl fel lehessen ismerni egy magyar, francia, német vagy spanyol lakótelepet.

10. SZABADSÁG ÜZENETEK A Kulturális Fôváros-mozgalom minden üzenete az emberhez kapcsolódik. Ô az aki létrehoz, aki szemlélôdik, aki tartalommal tölti meg a megalkotott formákat. Ezért egy külön projekt keretében szeretnénk reflektorfénybe helyezni az embert, a kaposvári régió lakosait. Azt tervezzük, hogy Kaposváron és a majdani német társvárosban egy éven keresztül mûködô hatalmas vetítôfalat hozunk létre a városok központi terein. A városok lakói itt mutatkozhatnak be egymásnak, köthetnek ismeretséget, és talán barátságot egymással. A rövid szerkesztett videó- és szövegüzenetek azt szolgálják, hogy ne csak egy távoli ország ismeretlen lakói vegyenek részt a rendezvénysorozatban, de valóban úgy érezhessék, a másik város közel van, itt van a szomszédben, Európában.

32


12/19/04

4:53

Page 33

WWW.SZABADSAG.EUROPA.KAPOSVAR.HU A sikeres elôpályázati szereplés esetében már a pályázathoz is létrehozzuk portálunkat, amely több nyelven információt szolgáltat a projektrôl, Kaposvárról és a régióról. A legkorszerûbb internetes technikák és látványelemek felhasználásával akarjuk bebizonyítani: Magyarország informatiai nagyhatalom. Interaktivitást biztosító, játékos modulokkal igyekszünk majd megmozgatni a honlap látogatóit.

33

kaposvarKATAL2resz

12/19/04

34

4:04

Page 34

kaposvarKATAL2resz

12/19/04

4:04

Page 35

Somogyi táj – somogyi ember A természeti és az épített környezet viszonya

35

kaposvarKATAL2resz

12/19/04

4:04

Page 36

“Szállodák, pálmafák, tenger parti fények-árnyak.” (Vígh Mihály) A TERMÉSZETI ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VISZONYA

Kaposvár a Zselic lábához, a Kapos folyó mocsaras völgyét kísérô domboldalakra települt. Ez a természetre támaszkodó városszerkezet és forma máig tetten érhetô a város látképében. A települést körülveszik és átszövik a természet lüktetését szolgáló ökológiai folyosók, mint amilyen a Kapos folyó, a Töröcskei patak és a Deseda patak völgye. Az ökológiai folyosó nem más, mint az azonos vagy különbözô típusú élôhely-komplexek közötti átjárhatóságot biztosító útvonal, amely lehetôvé teszi a fajok populációinak kommunikációját. Ahol a természeti környezetben ilyen fontos erôvonalak húzódnak, ott biztosan megjelenik az emberi kultúra is. Így történt ez Kaposvár esetében is, ahol a régészeti feltárások szerint már a neolitikumban megtelepedett az ember és a terület a réz-, a bronz- és vaskorban is lakott maradt. Európa történelmében több fontos szerepet játszó kultúra képviselteti magát, melyek közül a kelta és a római jelenlét bizonyítékai említhetôk elsôdlegesen. Kaposvár történelme ugyanakkor szinte egyidôs a magyar államisággal, a keresztény magyar állam kialakulásának korai idôszakában megalapítják itt a kaposszentjakabi bencés apátságot.

A város kialakulásának kezdetét jelentô névadó várhoz – amelyrôl a XIV. századtól kezdve vannak írásos emlékek – is az egyik említett ökológiai folyosó mentén, a Kapos folyó völgyén keresztül juthatunk el. A várat 1702-ben, osztrák rendeletre felrobbantották, és a város kiépülése is más irányban indult újra, emiatt ma nem jelentôs a városképi és használati értéke. A méltatlan állapot megszüntetésére Kaposvár önkormányzata 2000. nyara óta törekszik, és ennek a törekvésnek adhat új lendületet az Európa kulturális fôvárosa címért induló pályázatunk. A terület rendezése során itt létesülne az a Kulturális Katedrális, amely bázisul szolgálna a város kulturális életének felpezsdítéséhez. A területrôl az elmúlt évtizedekben teljesen kiszorult a természet. A vár helyén gabonasilót és más ipari létesítményeket találunk, a várfalak felett iparvágány húzódik. A 2001-ben készített döntéselôkészítô tanulmányterv három lehetséges rendezési megoldást dolgozott ki, melyek közül a megvalósulót a rendelkezésre álló forrásoktól tesz függôvé a város vezetése. A kulturális fôváros címért induló pályázat lehetôséget biztosít a legnagyobb szabású tervek megvalósítására. Ennek keretében elvégezhetô a terület teljes régészeti feltárása, a bemutatásra szánt építészeti emlékeknek pedig méltó környezetet biztosítana a körülöttük megvalósuló park. Ennek a parknak részben a történelmi emlékekre való

36

kaposvarKATAL2resz

12/19/04

4:04

Page 37

utalás jegyeit kell magán viselnie, másrészt az itt felépülô kulturális központ mozgalmas világát kell befogadnia. E kettôs szerepû zöldterület teremtheti meg az összhangot a múlt és a jelen építészeti világával. Az elmúlt idôszak történelmi viharainak és leginkább a közelmúlt egyéniségeket elnyomó, központosító hatalmának köszönhetôen ez a természeti alapokon nyugvó fejlôdés megtorpant, eredményei sorvadásnak indultak. A város természeti adottságai közül a települést délrôl ölelô szôlôhegyeket érte sok támadás. A kedvezô kitettségû, meredek domboldalakon a korábbi évszázadokban szôlôt mûveltek, ennek emléke sok elnevezésben máig él: Ivánfa-hegy, Kapos-hegy, Kecelhegy, Lonka-hegy, Öreg-hegy, Vár-hegy. Az utóbbi két-három évtized alatt a szôlôhegyek lakó- és üdülôterületté alakultak, így a városnak évszázadokon keresztül esztétikus és vonzó látványt adó szôlôhegyek mára szinte teljesen eltûntek. Kívánatos lenne, hogy az európai kultúrában oly jelentôs szerepet játszó szôlômûvelés ismét megjelenjen a város képében, rámutatva ezzel is, hogy az Európa kulturális fôvárosa címért induló város életében a korábbi évszázadok során a szôlô- és bortermelés szintén igen nagy jelentôségû volt. A déli domboldalakra telepített szôlôültetvényeket jellemzô

mûvelési mód ugyan cseppet sem nevezhetô természetszerû állapotnak, mégis ez a mesterséges környezet, amely a szôlôtermesztést jellemzi, ôsiségénél fogva csodálatos hidat teremt a természeti és épített környezet között. A már korábban itt létrejött lakóterületeknek a természeti környezetbe való integrálására a körülöttük történô új parkterületek kialakításával lenne mód. Ebben a környezetben az itteni mikroklíma miatt remek lehetôség nyílna nagyszabású mediterrán kertek rendszerének kialakítására, melyek összességükben impozáns látványt nyújtanának a város alacsonyabb részei felôl nézve, és megteremtenék az összhangot az itt felépített házak és a környezô, még érintetlen domboldalak között. Az egyre növekvô város környékén kiemelkedô értéket képviselnek az erdôk: déli irányban Kaposszentjakab, valamint Töröcske közelében található, északi irányban Kaposfüred és Toponár között a zaranyi, illetve a desedai erdôségek. Ezeknek a természetes élôhelyeknek a leképezéseiként tekinthetünk a város közparkjaira. Az épített környezetbe ezek a mesterséges szigetek csempészik be a természetet, így alakítva ki egy újabb kapcsolódási pontot a

37

kaposvarKATAL2resz

12/19/04

4:04

Page 38

természeti és az épített környezet között. Kaposvár fejlôdése minden szakaszában élen járt a közparkok létesítésében, és jelenleg is nagy figyelmet szentel a meglévô parkok gondozásának, újak létrehozásának. Ennek az igyekezetnek kézzelfogható eredménye a Virágos Magyarország pályázat elnyerése 2001-ben. Ehhez az eredményhez a múlt örökségének mondható parkok gondos megôrzésén és folyamatos megújításukon, illetve új parkok kiépítésén keresztül vezetett az út. A Cseri park – amely nevét az ott található cseres-tölgyesrôl kapta - története annak remek példája, hogyan lehet megmenteni és a városi környezetbe integrálni egy természetes élôhelyet. Ez a terület 1948-ig közbirtokossági erdô volt, majd az akkori hatalom gondolkodásmódját tükrözve józan ésszel alig felfogható funkciót találtak ennek az értékes területnek: 15 éven keresztül katonai lôtérként használták. Ezt követôen indult meg tulajdonképpeni megmentése, amikor 1960-tól kezdve folyamatosan közparkká alakították át. Ezt a funkcióját ma úgy kell továbbfejleszteni, hogy természetes növényállománya ne sérüljön, az épített parki területek belesimuljanak az eredeti erdei környezetbe. Az utóbbi évtizedben az önkormányzat a II. világháború elôtti korok városatyáinak nyomdokaiba lépve új parkok építésével koronázta meg a város fejlôdését, így jött létre a Búzavirág-park, a Városliget és az Európa-park. Ezek közül a Városliget az, amelynek szerepe talán még inkább kiemelkedik a többi park közül, ugyanis ez ellensúlyozza a nagy bevásárlóközpontok nem kimondottan természetközeli építészeti stílusát, és tömeges rendezvények színhelyének is alkalmas. A múltból is érdemes kiragadni a város történelmi parkjai közül egyet, amelynek különleges története és üzenete van, ez a Rippl-Rónai park. Ezt a kis kertet közel 100 esztendôvel ezelôtt a régi tömlöc helyén hozták létre, és ha mélyebben belegondolunk ebbe, közelebb kerülhetünk ahhoz az érzéshez, amit a volt szocialista országok népének jelentett a megszállás és a diktatúra megszûnése. A kert, a park a városi ember számára a szabadság jelképének tekinthetô, és ez az érzés érhetô tetten elementáris erôvel ennek a kis parknak a történetében. A legszebb történelmi városok jórésze folyóvölgyek mentén épült. A várost kettészelô folyó és az ahhoz kapcsolódó igényes épületek, illetve ezek közé simuló pihenôparkok pedig legnagyobb ékességük. Kaposvár névadó folyójával kissé méltatlanul bántak eddig, bár partján kezdeti szabályozásakor már 1835-ben parkot alakítottak ki, alig tíz évvel a világ elsô közparkjának (a budapesti Városliget!) átadása után. A késôbbi folyamatos szabályozások következtében a Kapos kiszámíthatatlanná vált, gyakran kiáradt, folyamatos bizonytalanságot okozva partjai mentén. Emiatt a város kiépülése más úton haladt tovább, csatornává szûkítet hajdani folyója háttérbe szorult. Csak a közelmúltban figyeltek föl erre a problémára és készíttetett az önkormányzat egy tanulmánytervet, amely alapján a Kapos völgyének rendezésekor a város rekreációs és településesztétikai igényeit is ki kell elégíteni. Felcsillant hát a remény, hogy a folyó újra a híd szerepét tölthesse be az épített környezet és a természet között. A város fejlôdése során azonban nem csak parkok épültek. Mint minden növekvô régióközpontot, így Kaposvárt is utolérte a második világháború utáni, a kelet-európai blokkra jellemzô erôszakos iparosítás, és az ennek nyomán beáramló tömegek számára épített lakótelepek korszaka. Ennek a folyamatnak egyik szélsôséges torzszülöttje Kaposvár egyik lakótelepének szívében felépített Sávház. Az épület tökéletes szimbóluma a természettôl elszakadó építészetnek, de annak az uralkodó eszmének is, amely ilyen elidegenítô közegbe zsúfolta polgárait. Az identitás felszámolását szorgalmazó épület átalakítására azonban vissza nem térô alkalmat teremt a pályázat. Ezt az épületet talán jobb és egyszerûbb lenne eldózerolni, de akkor elvesztenénk egy olyan emlékhelyet, amely talán segítene átérezni mindazt, aminek elszenvedôi voltunk, azoknak, akik szerencsésebb sorsuknak köszönhetôen nem ismerhették ezt a világot. Az átépítés

38

kaposvarKATAL2resz

12/19/04

4:04

Page 39

során a természeti környezetet szorosan integrálnánk az épület szerkezetébe. Ez a munka a ház homlokzatának jelentôs részét érintené, de egy kis szakaszon megmaradna az eredeti forma. A folyosókat vízszintesen kibôvítenénk, és ezeken a kiszélesített a teraszokon létrehoznánk a hazánk tájaira leginkább jellemzô életközösségeinek épített parkokként történô leképezéseit. Ennek alapján a ház elôtti területen a sík területeket általánosan borító csalitos rét-legelô formáit idézô növénytársulást telepítenénk, az elsô szintek teraszain alakítanánk ki az erre a tájegységre oly jellemzô dombvidéki társulásokat utánzó kertet, a következô emeleteken kapnának helyet a középhegységek erdeit idézô fás ligetek, míg a legfelsô területeken örökzöld növénytakaróval utalnánk a fenyveserdôkre, vagy akár hazánk mediterrán mikroklímájú területein megjelenô életközösségeire. Ezzel az újjávarázsolt épülettel utasítanánk vissza az építészetben tapasztalható eltávolodást a természeti környezettôl.

A vár területén létesülô új EurópaVár a város életére gyakorolt hatásának rezgései szintén a korábban említett ökológiai folyosók mentén áramlanak szét , elindulva a Kapos völgyébôl, átterjedve a Deseda patakra. Ezek az ôsi folyosók ezáltal új szerepet tölthetnek be az épített környezet életében: a folyosók, amelyek a természeti környezet szereplôinek évezredek óta biztosítottak áramlási útvonalat, most a kultúra rezdüléseit közvetítik, természetes kapcsolatot alakítva ki az ökológiai és az épített környezet között. A Deseda patak völgye vezet el bennünket a Kaposvárt határoló Dunántúlidombság közepén elhelyezkedô, hazánk egyik leghosszabb mesterséges tavához, a Deseda-tóhoz.

39

kaposvarKATAL2resz

12/19/04

4:04

Page 40

Az 1112 hektárnyi, 1994 óta védett területen számos olyan faj telepedett és erôsödött meg, amely jellegzetes képviselôje a déli pannon térség e szögletének. A mesterséges tavat életre hívó okok mellett és helyett a tó hamarosan a kaposváriak kedvenc kirándulóhelye, horgászparadicsoma és hobbykertje lett. A tározó jövôbeli hasznosítási iránya ezekre az új funkciókra építve fejlôdhetne tovább. Erre ad remek lehetôséget a Kaposváron létesülô Kulturális Katedrális, amelynek megépítésével országunk és Európa új kulturális központjává válhatunk. Egy ilyen központ az európai kultúra új fókuszáló pontja lesz, amely ide összpontosítja Európa népeinek százezreit, akik kíváncsiak a világ egy más fajta lüktetésére, ami csak számunkra, a Vasfüggöny egykori “odaátjai” számára kézenfekvô. A felépülô Pihenô Park az európai népek számára azt a szerepet tölthetné be, mint amit a Deseda patak és tó a természeti környezetben. Ezen erôvonalak mentén áramlana és összpontosulna Kaposvár eredeti történelmi központjába Európa kultúrája, és ezek mentén terjedne a lüktetés át minden kultúra végsô gyökeréhez, a Természethez. A tó körül kialakult természeti környezet adná a keretet az ide érkezô látogatók népes táborát befogadó új szállodák egyik csoportjának, amelyet itt építenénk fel. A szállodaközpontnak úgy kell illeszkednie a környezô természetbe, hogy annak szerves részévé váljon. Ennek megfelelôen a szállodák és egyéb kiszolgáló létesítmények kialakítását a kert- és tájépítészet és a természeti környezet megóvását szolgáló eszközök együttes alkalmazásával lehet megoldani. Szerencsés fekvésnek köszönhetôen a Deseda tározó alkalmas környezetet biztosít arra, hogy az épületegyüttest Európa térségeit szimbolizáló, egymásba finoman áttûnô kertformációk öleljék körbe, kezdve a mediterrán kerttel, a francia kert szabályosságán át, az angol kert – eredeti neve tájképi kert, melyek elôször Angliában jelentek meg, innen a köztudatba bevonult elnevezés – precíz rendezetlenségén keresztül a jövô kertépítészeti stílusát megjelenítô természet közeli “falusi udvar”-ig. Az elsô három kertépítészeti forma tradicionális elemeivel alakít ki intenzív kapcsolatot az épített környezet és a természeti környezet között. A mediterrán kert a természetes anyagok használatával, illetve az éghajlatára jellemzô eredeti táj megjelenési formáinak felhasználásával éri ezt el, és a tó mellett korábban kialakított arborétum létjogosultságot elôlegez ennek a kerttípusnak is. A francia kert, viszont az építészeti elemek formáit vetíti ki a természeti szereplôkre, így alakulnak ki a stílusra jellemzô szabályos mértani megformálású, lendületes vonalvezetésû kerti utak, az alacsony, örökzöld, nyírott sövénysorok. Az angol kert ismét a természetet integrálja az építészeti formák köré. A felhasznált növényanyagnak szabadabb teret biztosítva engedi érvényesülni a természetet. Ez a kertforma igen közel áll a “paraszti udvar” képéhez, ami idilli hangulatán keresztül közelít a körülötte található természetes életközösség felé. A vidéki kert eredeti, környezetbe illô karakterének megôrzése az egyik legfontosabb feladat, miközben olyan ökológiai életteret hozunk létre, amely a rovarokat és a madarakat is megtelepedésre csábítja, megteremtve a legteljesebb kapcsolatot az

40

kaposvarKATAL2resz

12/19/04

4:04

Page 41

épített környezet és a természeti környezet között. Ezeknek a kerttípusoknak persze szoros kapcsolatban kell állniuk annak az épületnek a homlokzatával, amelyet körülvesznek, tehát a létesülô szállodák is egyfajta európai stílus és kortörténeti bemutatót sugallhatnának. A falusi udvar jelenítené meg a magyar kultúra építészeti jegyeit, egyben bemutatva a falusi turizmus lehetôségét az idelátogatóknak. A falusi kert kialakításának akkor van létjogosultsága, ha a lakókörnyezet egésze rusztikus. A falusi kerthez falusi, falusias ház, falusi jellegû életmód is kapcsolódik. Ebbôl a kertbôl és a tájképi kertbôl már csak egy lépés az ökológiai értékek megôrzését szolgáló természetes környezet, melynek kialakítása és erôsítése kell, hogy ellensúlyozza az építészeti beavatkozást. A természeti környezet megóvása érdekében a tó körül 50-100 méter széles védôsávot kell a parton kialakítani, visszaszorítva innen a helytelenül alkalmazott mezôgazdasági mûvelési módokat. A Deseda körül már a hetvenes években megkezdôdött egy folyamat, melynek során létrejött a Gombás-Desedai parkerdô. A tó körül még meglévô nagyobb erdôrészletek ma is jól kezelt, a pihenést szolgáló természetes élôhelyek. Az egykori akácos helyén kialakított arborétum változatos összetételû, zömében örökzöldekbôl – tujákból, hamisciprusokból, különbözô fenyôkbôl – kialakított állománya mára a táj gyönyörû ékkövévé fejlôdött. Ez a környezet fogadná be a kertekkel körülölelt épületeket, egyúttal kiinduló bázisát jelentené a természeti környezet visszaállítására irányuló erôfeszítéseknek. Ezek alapján a tó körül megszüntetett mezôgazdasági területeken az itteni élôhelyekre jellemzô cseres-tölgyesek, gyertyános-tölgyesek és ezek helyén egyébként kialakuló nedves rétek, illetve a tóba vezetô patakok mentén, források körül, kis oldalágak eredeténél, lapos térszíneken megjelenô állandóan nedves, az év nagy részében vízzel borított mocsárrétek létrehozása lenne célszerû. Ezek az életközösségek is finom átmenettel határolhatnák az említett kerttípusokat. Így a mediterrán kert folytatásaként jelenhetnének meg a cseres-tölgyesek, amelyek viszonylag száraz erdôk, így ezek a víztôl távolabb, a domboldalakon délies kitettségben érzik jól magukat. A gyertyános-tölgyesek üde szegélyévé válhatnak az angol kerteknek, ezek a tóra nézô domboldalakat, a dombhátak északias kitettségû lejtôit borítják. A “falusi kert” folytatása és áttûnése a természetbe, pedig nem más, mint az itt jelenlévô nedves rétek világa. A vízzel való kapcsolat megjelenítôje a mocsárrétek közössége, amely minden elôbbi élôhelyet és a szállodák mesterséges közegét integrálja a tó élôvilágába. A tározó vízminôségére ezek a beavatkozások igen pozitív hatást gyakorolnának, hiszen a tó legnagyobb terhelését a környezô területeken folytatott mezôgazdasági termelés okozza – helytelenül alkalmazott mûvelési mód következtében nagy fokú talajbemosódás, illetve a mûtrágyázás következtében megnövekedô szervesanyag terhelés. Ezeknek a fô szennyezô forrásoknak megszüntetése következtében megerôsödhetnek mindazok a funkciók, amelyek az emberek pihenését szolgálják, ugyanakkor a növekvô látogatottsággal járó zavarás hatásait könnyebben semlegesítené az élôhelyek kibôvülésének köszönhetôen a megszilárduló életközösség. Látható, hogy a természet megfelelô keretet biztosított a város épített környezetéhez. Feladatunk egyrészt csupán annyi, hogy a korábbi városvezetôk döntései közül azokat tekintsük példának, amelyek felismerték a természet üzenetét, és azokat az építészeti elemeket használták munkájuk során, amelyek megtalálták az egyensúlyt épített és természeti környezet között. Másrészt korunk szellemiségének megfelelôen még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a természet megóvására, és az épített környezet fejlesztése közben a természeti környezetet is folyamatosan fejleszteni, jobbítani kell. Ezek az elvek voltak és lehetnek azok, amelyek mentén Kaposvár azzá vált, aminek ma ismerjük: Somogyország legnagyobb városa, kulturális központja.

41

kaposvarKATAL2resz

12/19/04

42

4:04

Page 42

kaposvarKATAL2resz

12/19/04

4:04

Page 43

Win & win Pénzügyi koncepció

43


12/19/04

4:36

Page 44

“Aki abbahagyja a munkát, hogy ezzel pénzt spóroljon, akár meg is állíthatja óráját, hogy ezzel idôt takarítson meg.” (Henry Ford) PÉNZÜGYI KONCEPCIÓ

Terveink komolyságát már az elôpályázatban is szereplô pénzügyi koncepcióval szeretnénk alátámasztani. Határozott elképzelésünk van arról, hogyan valósítsuk meg mindazt, amit tervbe vettünk. E pénzügyi koncepció két fontos alappillérre a “társfinanszírozás” elve és a “multiplikációs” hatás. A társfinanszírozás elve esetünkben azt jelenti, hogy a projekt megvalósításához széleskörô külsô forrásbevonást tervez a város. A külsô forrásokat egyrészrôl a magántôke bevonása, másrészrôl az Európai Unió, valamint a magyar központi költségvetés támogatásai képviselik. Valamennyi finanszírozó számára biztosítani kell, hogy a projekt a megfelelô megtérülést biztosítson. A profitban érdekelt magántôke esetében ez egyértelmûen az elérhetô jövedelemmel mérhetô. A befektetett közpénz esetében természetesen a hozzáadott érték nehezebben megfogható, de egy sikeres, kiemelkedô kulturális élményt nyújtó program, amely emeli a város és az ország imázsát, és új infrastruktúrális létesítményeken keresztül kézzelfogható hozadéka is van, mindenképpen hasznos befektetésnek tekinthetô. A magánbefektetôk bevonására a város a PPP (“Public Private Partnership”) konstrukciót kívánja alkalmazni. A PPP a közszolgáltatások biztosításának olyan módja, melyben a beruházással és mûködtetéssel járó kockázat egy része átkerül a privát szektorra, a költséghatékonyság és az ár-érték arány (value for money), valamint a szolgáltatási színvonal javulása mellett. Ezeket a célokat a privát szektor a szakértelme, magasabb innovatív képessége és menedzsment ismeretei révén éri el. Az állami tôkejavak kereskedelmi logikájú hasznosításából eredôen magasabb szintô hozzáadott érték keletkezik. A PPP megoldások középpontjában a “value for money” szemlélet áll, ami magyarra költséghatékonyságként, vagy ár-érték arányként fordítható. A PPP-ben mûködô szolgáltatások beruházási költségei nem feltétlenül alacsonyabbak, mint az alternatív lehetôségek költségei. A PPP-ben a közszereplônek a teljes életciklus költségeinek és a szolgáltatás minôségének a köz érdekeit leginkább szolgáló kombinációjának (“összességében legkedvezôbb ajánlat”) megtalálására kell törekednie. A külföldi tapasztalatok szerint a PPP-vel 10-20%-os költségmegtakarítás érhetô el a hagyományos (állami mûködtetésô, részeiben pályáztatott, stb.) beszerzési módszerekhez képest. A megtakarítások a tervezés/kivitelezés/üzemeltetés során együttesen jelentkeznek és forrása elsôsorban a hatékony üzemeltetés, javítási, leállási költségek elmaradása, alternatív hasznosítási módszerekbôl való bevételek, ezért fontos azt hangsúlyozni, hogy a megtakarított

44


12/19/04

4:36

Page 45

összeget a szereplôk nem egymástól nyerik el, a sikeres PPP egy “mindkét fél nyer” (win-win) szituáció. A PPP konstrukció a tervek szerint a néhai kaposvári vár területén tervezett EurópaVár, és a Desedán létesülô szabadidôközpont kialakítása során kerülne alkalmazásra. A EurópaVárban kiállítótermek, több funkciós kamaraszínpad, konferenciatermek kapnak helyet. A beruházás megtervezésében, kivitelezésében és üzemetletésében is szerepet kaphat a magántôke. Az üzemeltetés során fontos szempont, hogy az üzemeltetés költségeit nem lehet teljes egészében a “végfelhasználókra”, a kulturális létesítmények látogatóira hárítani. A város olyan konstrukcióban gondolkodik, amely során a belépôjegyek árát támogatná, hogy azok a lehetô legszélesebb réteg számára elérhetôek legyenek. A konstrukció részleteit a sikeres elôpályázati szereplést követôen kell kidolgozni. A város sikeres pályázat esetén jelentôs támogatásra számít a projekt megvalósításához a központi költségvetésbôl, hiszen rendezvénysorozat nemcsak Kaposvárt és a Dél-dunántúli régiót, de természetesen az egész országot reflektorfénybe helyezi. A projekt költségvetés összeállítása során a város arra számít, hogy – tekintettel a projekt sajátosságaira – a költségvetési támogatás egy részét a pályázat kiírója elôlegként folyósítja. Kiadások tervezett megoszlása INFRASTRUKTÚRA PROJEKT KÖLTSÉGEK HR KIADÁSOK MARKETING ÉS KOMMUNIKÁCIÓ MÛKÖDTETÉS

Magyarország régiói – Budapest kivételével - az Európai Unió 2007-2013-as költségvetési ciklusában még az úgynevezett “objektív 1” kategóriába fognak tartozni, azaz Kaposvár és régiója kiemelt támogatási területnek számít majd. Az Európai Unió eddigi támogatási tapasztalatai alapján megállapítható, hogy azok a regionális projektek, amelyek egyrészt széles társadalmi támogatottságot élveznek, másrészt hozzájárulnak az adott térség kulturális, gazdasági fejlôdéséhez, kiemelt figyelmet kapnak. A város komoly lobbytevékenységet kíván kifejteni a II. Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítésében felelôs állami szervek irányába, hogy az uniós támogatások felhasználásához kapcsolódó nemzeti prioritások között a kulturális projektek is megfelelô helyet kapjanak. A város a projektet nemcsak egyszeri kulturális attrakciónak, hanem hosszú távú pénzügyi befektetésnek is tekinti, amely az infrastrukturális beruházásokon keresztül és a marketing tevékenység eredményeként látványosan növelheti a város és a régió turisztikai potenciálját, és munkahelyeket teremt. Ez a megközelítés átvezet a pénzügyi tervezés másik alappillérére a multiplikatív hatásra. A multiplikáció pénzügyi és idôbeni dimenzióban is érvényesül. Pénzügyi értelemben a befektetett pénzügyi erôforrásoknak – beleértve az államháztartási forrásokból eszközölt kiadásokat is - hosszú távon addicionális jövedelmet kell generálniuk a projektben résztvevô valamennyi befektetô

45


12/19/04

4:37

Page 46

részére. Bár a projekt közvetlen kiadásait tekintve a magántôke és a közpénz közel egyenlô arányban finanszíroz, hoszszabb távon (5-10 év) a program addicionális tôkebefektetéseket képes mozgósítani, és el kell érni, hogy minden 1 forintnyi befektetett közpénz legalább 3 forint magántôkét mozgósítson. A magánbefektetôk egyrészt a kulturális turisztikai vonzerôn keresztül jutnak jövedelemhez (pl: szállodai, wellnes kapacitások létesítésével), másrészt a PPP konstrukcióban a város által fizetett díjakból. Mindeközben a város magasabb adóbevételekhez juthat, (a növekvô vállalkozói befizetéseken és az új munkahelyek eredményeként) amelybôl részben tudja finanszírozni az új létesítmények üzemeltetését (PPP díjak, támogatott belépôjegyek), másrészt újabb programok szervezésével folyamatosan fenn tudja tartani a város iránti érdeklôdést. Idôben a projekt három fô szakaszra bontható: elôkészítô szakasz (1-2 év), projektmegvalósítás (1 év) és a projektmegvalósítást követô harmadik szakasz, amelyre vonatkozóan legalább középtávú (3-5) éves pénzügyi prognózist érdemes készíteni. A megvalósítás sikerességének fontos záloga az elôkészítô szakasz. Ebben a szakaszban történik az infrastrukturális beruházások elôkészítése, és kivitelezése, a programszervezés, a kommunikációs és marketingkampány kidolgozása és bevezetése. A város jelentôs pénzügyi erôforrásokat kíván mozgósítani már az elôkészítési munkálatokra is. Források tervezett megoszlása VÁROS UNIÓS ÉS HAZAI TÁMOGATÁS MAGÉNTÔKE EGYÉB (HITEL, ADÓBEVÉTELEK)

A programmegvalósítás a legrövidebb, de egyben a legtöbb erôforrást (pénzügyi és humán egyaránt) igénylô idôszak. A város nagy hangsúlyt kíván fektetni a projektciklus harmadik szakaszára. Míg az elsô két szakaszt az erôforrások (pénzügyi, humán, tárgyi, technikai) intenzív felhasználása, addig a harmadik szakaszt az elkészült infrastruktúra és felhalmozódott know-how, szellemi tôke, kulturális és turisztikai potenciál mûködtetése és kiaknázása jellemzi. A tervezés jelenlegi szakaszában a kiadásoknak és az azokat fedezô forrásoknak az összetételét csak prognosztizálni lehet. A bevételek és kiadások idôbeni alakulása és összetétele azonban rámutat arra a pénzügyi filozófiára, amelyet a város képviselni kíván. A program megvalósítására a város az elôkészítô szakasz kiadásaival együtt mintegy 10 milliárd forint (~40 millió Euro) programköltségvetés felállítását tervezi. A kiadások felét az infrastruktúrális beruházások képviselik, amelynek elsôdleges forrása a magántôke, a már említett PPP konstrukció keretében.

46


12/19/04

4:37

Page 47

A projekt költségekbôl külön kiemeltük a HR (személyi jellegû kiadások) és a marketing- és kommunikációs költségeket. A projekt átfogó szervezésének és lebonyolításának kereteit egy a város irányítása alatt mûködô Programiroda képviselheti. A marketing és kommunikációs költségek jelentôsége már az elôkészítô szakaszban is óriási. A kommunikációs stratégia elkészítését és kivitelezését külsô pályáztatott cégek bevonásával lehet hatékonyan lebonyolítani. Az uniós és hazai támogatások - a városi büdzsé és a magántôke mellett – a harmadik nagy finanszírozási forrást képviselik. Az egyéb források kategória a rendezvények bevételei, reklám és szponzori bevételek, valamint korlátozott mértékben likviditási hitelforrások takarják. A projekt költségvetésének, a kapcsolódó kötelezettségvállalások és pénzmozgások követésére és monitoringjára elkülönített pénzügyi nyilvántartási rendszert kell kialakítani. Ez egyrészrôl megteremti mind a hazai, mind az uniós támogatások elszámolásnak feltételeit, másrészrôl a folyamatos pénzügyi riportokon keresztül mérhetô a programok elôrehaladása és a források közötti egyensúly. A pénzügyi nyilvántartási rendszer mûködtetésével a már említett Programirodát kell megbízni. A részletes pénzügyi terv kidolgozása során a város a korábban nyertes városok tapasztalataira, és felkészült pénzügyi szakértôkre kíván támaszkodni.

47


48

12/19/04

4:37

Page 48


12/19/04

4:37

Page 49

Szabadság–Európa–Kaposvár Kht.

49


12/19/04

4:37

Page 50

Szabadság–Európa–Kaposvár Közhasznú társaság Az “Európa kulturális fôvárosa” projekt kaposvári megvalósítását teveink szerint egy közhasznú társaság végezheti. Ebben a vállalkozási formában valósulhat meg a koncepció egyik alapkívánalma, hogy a megvalósításhoz szükséges közpénzekbôl meggyôzôdésünk szerint származó profit visszaáramolhasson a kulturális élet területére. A Szabadság–Európa–Kaposvár Kht.-t a magyar állam képviseletében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a megyei jogú város önkormányzata alapítaná közösen, kifejezve hogy ez a vállalkozás a nemzet egészének érdekében valósul meg. A társaságot 50-50%-ban birtokolná a tárca és a város. Ezt a tulajdonosi szerkezetet képezné le az osztott ügyvezetés (mindét fél delegál egy ügyvezetôt a társaság élére).

A társaság három nagyobb szervezeti egységet foglalna magába: Pénzügyi Iroda Programiroda Sajtó Iroda

50


12/19/04

4:37

Page 51

PÉNZÜGYI IRODA A szervezeti egység végzi a pénzügyi tervezéssel, a beruházással és bonyolítással, továbbá az elszámolással kapcsolatos teendôket, támogatja a társaság pályázati tevékenységének pénzügyi részét. PROGRAMIRODA Koordinálja és végzi el a teljes program bonyolítási, szervezési és pályázati tevékenységét. Ez a szervezeti egység foglakozik a marketing feladatokkal, készíti elô a PPP-projekteket. SAJTÓ IRODA A szervezeti egység gondoskodik a Kht. médiakapcsolatairól itthon és külföldön egyaránt. Gondozza a projekt honlapját, támogatja a szervezés és bonyolítás médiafüggô tevékenységét.

51


52

12/19/04

4:37

Page 52


12/19/04

4:37

Page 53

Sûrû cseppje az országnak Kaposvár

53


12/19/04

4:37

Page 54

“Nem csak arról van szó, hogy képesek legyünk felugrani a történelem vonatára. Azt sem árt tudni, mi az uticél.” (Edith Cresson) Kaposvár a Dunántúlon, változatos dombvidéken, a Kapos folyó völgyében fekszik. Kaposvár hét dombra (Kecel-, Iszák-, Kapos-, Körtönye-, Róma-, Ivánfa- és Somhegy) épült, akár Róma, az “örök város”. Ez a fejlôdô város Somogy megye székhelye, egyben központja a táji szépségekben és a népmûvészeti érdekességekben gazdag vidéknek. A Dél-Dunántúl négy megyéjének második legnagyobb városa (70.000) lakos, nagy kiterjedésû vonzáskörzete miatt pedig az ország egyik legnépesebb centruma (130.000 fô). VIRÁGOS VÁROS Kaposvár a Kr.e. V-IV. évezredtôl folyamatosan lakott település volt Kr. e. 400 körül jelentek meg e településen a kelták. Kr. u. az 1. sz. elejétôl – Pannónia provincia idején – a rómaiak által lakott terület volt. Szent István király 1009-ben kiadott alapító levelében szerepel a Copus (Kapos) elnevezés. A helység késôbbi nevét a Kapos folyóról és saját váráról kapta, amely ma már nem áll. A XIV. században kiépített várerôdöt ugyanis I. Lipót 1686-ban leromboltatta, a megmaradt várost pedig két egymást követô tôzvész pusztította el, így a török hódoltság korának emlékeivel itt nem találkozhatunk. A legrégebbi építészeti emlék ugyanakkor közel ezer éves, ez a kaposszentjakabi városrészben található, 1061-ben alapított bencés apátság romja. Kaposvár hangulatát az eklektikus, szecessziós belváros és az árnyas, fákkal szegélyezett utcák határozzák meg. A dualizmus korában hirtelen fejlôdésnek indult település vezetôi ugyanis fák és virágok telepítésével igyekeztek javítani az akkor még kissé rendezetlen városképen.

54


12/19/04

4:38

Page 55

Ennek eredményeképpen Kaposvár az 1920-as évekre kiérdemelte a “virágos” jelzôt, és kirándulók kedvelt célpontjává vált. A város a XVII. századtól gyorsan fejlôdött, és a század második felében már jelentôs iparos- és kereskedôréteg alakult ki. Ebben az idôben vált a város Somogy megye végleges székhelyévé.

Csokonai Vitéz Mihály óta nevezik a vidéket Somogyországnak, Kaposvárt pedig Somogyország fôvárosának. 1873-ban Kaposvár rendezett tanácsú város, 1942-ben törvényhatósági jogú város lett. 1990. december 1-jétôl megyei jogú várossá vált, majd 1993. január 1-jén püspöki székhely lett. 2000. január 1-jén a Kaposvári Egyetem megalapításával, Kaposvár az ország 9 egyetemi városának egyikévé vált. A város 1995-ben példaértékû, harmonikus városfejlesztéséért Hild-díjat kapott.

55


12/19/04

4:38

Page 56

TEHETSÉGEK OTTHONA A város ipara és kereskedelme a XIX. század közepétôl jelentôs fejlôdésnek indult, és a várost is átszelô vasútvonal megépítése után, a környék kereskedelmi központja lett. A II. világháborút követô években jelentôsen megváltozott a város arculata, ipari üzemek települtek le határában, nagy lakótelepek épültek a város különbözô részeiben. E lakónegyedek mellett a városképet jelentôsen meghatározzák a klasszicista és koraeklektikus mûemlék jellegû épületek is. A Dunántúl egyik legszebb klasszicista mûemlékei közé tartozik a volt Megyeháza (ma Múzeum) épülete. A XVIII-XIX. század fordulóján épült a híres Dorottya-ház, barokk stílusban. Kaposváron található a Rippl-Rónai Józsefrôl (1861–1927) elnevezett múzeum, az épületbôl rálátni egyik oldalon a városra, a másik oldalon a Zselic lankáira. Ebben a környezetben látta vendégül barátait a festô. Járt itt Ady, Móricz, Szinyei Merse Pál, Kernstock Károly is. A múzeumot 1978ban alapították az európai rangú festômûvész tiszteletére. A Münchenben, majd Párizsban tanult Rippl-Rónai a magyar posztimpresszionizmus legnagyobb alakja. Hazaköltözése után fôként Kaposvárott élt. A mûvész 1908-ban vásárolta meg az ún. Rómavillát, a gyûjtemény mai épületét a hozzá tartozó parkkal és hat hold földdel együtt. A kaposvári Rákóczi-téri park fô látnivalója az 1911-ben épített Csiky Gergely Színház. Az 1911-ben épült színházépületben elôször alkalmi együttesek mutatkoztak be, az állandó társulat 1955-ben jött létre. Az erôsen leromlott épületet az 1980-as években felújították. Az utóbbi évtizedekben a kaposvári társulat méltó rangot szerzett nemcsak a városnak, hanem az egész magyar vidéki színjátszásnak. Kaposvár ezen kívül számos látnivalóval bôvelkedik. A Fô utcán található az Arany Oroszlán Gyógyszertár, ahol Rippl-Rónai József gyógyszerészkedett. Az Igal-Balatonföldvári út mentén található a Kaposvári Agyagiparosok Nép Iparmûvészeti Szövetkezete, ahol a sárközi és habán, valamint a somogyi táj fazekas hagyományait követô kerámiákat készítik. A Kapos folyó és a Malomárok közötti ligetben találjuk a fedett uszodával, gyógyfürdôvel, verseny- és strandmedencével ellátott termálvizû fürdôt, melyet Csík Ferenc olimpikonról, a város szülöttérôl neveztek el. A Városháza mellett álló egykori Szivárvány mozi (késôbb Vörös Csillag) szecessziós épülete Lamping József tervei alapján készült 1927-28-ban. Az épület belseje különösen díszes: növényeket ábrázoló festmények magyaros motívumokkal, mennyezetén pedig az egyiptomi, szárnyas napkorong látható.

56


12/19/04

4:38

Page 57

A város híres szülöttei közé tartozik Vaszary János (1867-1939). Vaszary a festészetet a fôvárosban, majd Párizsban és Münchenben tanulta. Székely Bertalan tanítványa volt. 1920-ban a Képzômûvészeti Fôiskola tanára lett. Szülôháza falán emléktábla ôrzi a festô emlékét. A képtár állandó kiállításán Juan Gyenes (1912-1995) kaposvári születésû fotómûvész alkotásait mutatják be. A megyeháza elôtt, néhány méternyire az 1956-os emlékmûtôl áll, Nagy Imrének (1896-1958), Kaposvár szülöttének szobra. A kaposvári Megyeháza elôtt felállított Kakasmandikó-szobornál kezdôdik a “vadvirágok útja”. A Kaposvárról induló, Kaposszerdahelyen, Szennán, Patcán, Zselickisfaludon át Szilvásszentmártonra vezetô útvonal mentén huszonegy, a Zselicre jellemzô növényt ábrázoló faszobrot állítottak fel.


12/19/04

5:46

Page 58

SZÉP SOMOGYORSZÁG A régi városközpont átalakítása folyamatos. A cél: egy korszerû, nagyvárosias, de a történelmi emlékeket és a haladó hagyományokat is megtartó város kialakítása. Kaposvár környéke is kiválóan alkalmas kirándulásokra, túrázásokra. Szép sétára nyílik lehetôség a déli városrészen fekvô dombokra és forrásokhoz. A várostól délre húzódó tájak legszebb turisztikai látnivalója a Zselic, melynek területébôl 9046 hektárt tájvédelmi körzetté nyilvánítottak. A dombvidék északi peremén hald át a Kaposvár-dombóvári vasútvonal, melynek megállóhelyeirôl a völgyek mentén jól megközelíthetô a Zselic. A város üdülôövezetében szép, dombos környezetben létrehozott mesterséges tavak is nagyszerû kirándulásai lehetôséget kínálnak. Ilyen pl. a 67. számú fôút mellett északi irányban a Deseda-völgyben lévô tó és erdô, délen pedig Szigetvár irányában a Töröcskei-tó. Kaposvár közelében több, érdeklôdésre számot tartó település van, pl. Szenna a népi barokk építészetérôl, néprajzi gyûjteményérôl híres. Igalban pedig az ország határain túl is ismert és kedvelt termálfürdô van. 50 km-re északra fekszik hazánk legnagyobb tava a Balaton.

Az utóbbi esztendôk fejlesztései: 2000. január 23. A millenniumi zászló átvétele Megépült a Zenepavilon a Berzsenyi Parkban és az Ady E. u. 12-14. számú ház Elkészült a Berzsenyi utcai üzletház, a Teleki utca átépítése Felépült a Kaposvár Plaza, Tesco, OBI, Mc Donald’s 2001. Az év új létesítményei: Zsolnay szökôkút a Berzsenyi parkban Európa Park Bors István Napkerék szobrával Az Arany tér ikertömbjének kialakítása Desedai arborétum Szentjakabi Bencés Apátság Romkert rekonstrukciója Önkormányzati bérlakások építése (Berzsenyi u. 59+69 lakás) A Kaposvári Turisztikai Kiállítás- és Vásárt egyetlen vidéki szakvásárként fogadta el, és támogatja a Gazdasági Minisztérium

2002. Elkészült a Városliget a csónakázó tóval a Rippl-Rónai Park és a Bethlen tér Felépült a Csillag u. – Nádasdi u. 2x10 lakásos sorháza Megépült a város mûanyag-borítású atlétikai pályája

58


12/19/04

4:40

Page 59

2003. A Kossuth tér átépítése. Klebelsberg Középiskolai Kollégium átadása. Rákóczi stadion felújítása Polgári Terminál – Taszár. Kecelhegyi bérlakások (72) és 60 lakásos nyugdíjasház épült. Elkészült a várost elkerülô 61-es gyorsforgalmi út szakasza. Kaposvár két ipari parkja betelt, az Izzó utcai és a Raktár utcai ipari területeken megindultak az új beruházások Vaszary Emlékház létesítése a mûvész mûemlék szülôházában

59


12/19/04

4:41

Page 60

Nekik is fontos Babarczy László színházmûvész, a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója, fôrendezôje: “Ez a kulturális diadal a múlt árnyainak leküzdése Kaposvár kultúrájának legmélyebb üzenete. Európa népeinek egyik legfontosabb feladata ma végleg számûzni a kontinensrôl a történelem szörnyeit. Kaposvár tehát példa és mindenképpen méltó arra, hogy egy idôre Európa kulturális fôvárosa legyen.”

Dr. Gyenesei István a Somogy Megyei Közgyûlés elnöke: “Hiszem: Kaposvár Megyei Jogú Város az Európa Kulturális fôvárosa cím elnyeréséhez benyújtandó pályázatban megfogalmazott elképzeléseivel olyan szerepet tölthet be a régióban, amelyre nemcsak az ország, hanem Európa is felfigyel. Ezért Somogynak is rendkívül fontos, hogy a világ figyelme 2010-ben e régióra irányuljon.”

Dr. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelôs tárca nélküli miniszter: “…A hosszú múltra visszatekintô hagyományok a színházkultúra és a festészet területein, az Európában majdhogynem egyedülálló szecessziós építészeti jellegzetességek nagyszerû turisztikai és kulturális hátteret kínálnak. (…) A város azon törekvését, hogy virágzó kulturális központtá terebélyesedjen a jövôben, szívbôl támogatom.”

Dr. Lamperth Mónika belügyminiszter: “Mi Kaposváriak büszkék vagyunk városunk kulturális pezsgésére, de azt is szeretnénk, hogy ez a gazdag múltú és jelenû gyönyörû város ismertebb legyen egész Európában. A cél, amelyet a város érdekében megfogalmaztak igazán nemes, amelyhez Kaposvár országgyûlési képviselôjeként örömmel csatlakozom, és amelyet a Magyar Köztársaság belügyminisztereként is szívesen támogatok.”

Mészáros Márta Kossuth-díjas filmrendezô: “A város szép környezete, hagyományokban, látnivalókban gazdag vidéke, a Balaton közelsége, közlekedési szempontból is kedvezô fekvése elônyöket biztosít számára. Mint ahogyan az is: Kaposvár objektív, nyitott város, amely a haza érdekében munkálkodik, politikamentesen.”

Prof. Dr. Repa Imre a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház fôigazgatója: Kaposvár 1990 óta tartó történelme egy rendkívüli fejlôdést mutat, mely eredményeként hagyományainak és történelmének megfelelô helyre került vissza a megyei jogú város. Ezen fejlôdési vonulatba teljesen illeszkedne az EURÓPA FÔVÁROSA cím elnyerése, mely újabb lehetôségeket teremt több területen is Dunántúl, Magyarország egyik gyöngyszemének számító város fejlôdésében.”

60


12/19/04

4:41

Page 61

61


12/19/04

4:41

Page 62

Nincs az a jövô, amely jóvá teheti azt, amit a jelenben elmulasztasz (Albert Schweitzer)

TISZTELT BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG! Könnyû helyzetben vagyok, mert egy olyan elôpályázathoz kérem megtisztelô támogatásukat, amelynek sokakkal együtt szülôje vagyok. A szülô, tartja a közhely, elfogult gyermekével szemben. Ez az elfogultság azonban civilizációnk egyik legszebb és legbiztosabb összetartó ereje, mert ugyan szülôként sokszor vakok vagyunk gyermekünk hibáival szemben, de egyúttal mi látunk bele a legmélyebben e gyermek szívébe, ismerjük álmait, tehetségeit és lehetôségeit. Ezért is tartunk ki mellette a legvégsôkig. Arra kérem Önöket támogassák pályázatunkat, támogassák Kaposvárt és régióját, hogy valóban megszülethessen ez az új kulturális központ, hogy gazdagabbak legyünk mindannyian ebben az országban, ezen a kontinensen!

Tisztelettel:

Szita Károly polgármester Kaposvár, 2004. december 15.

62


12/19/04

4:41

Page 63

63


64

12/19/04

4:41

Page 64

04 4:47 Page 1

Recommend Documents