04 2:41 PM Page 1

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 1

Adalékok az ongai oktatás történetéhez (A 100 éves ongai állami oktatás jubileumi könyve) Ongai Kulturális Füzetek V.

Onga, 2004

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 2

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 3

Adalékok az ongai oktatás történetéhez

(A 100 éves ongai állami oktatás jubileumi könyve) Szerkesztette: Takács László Ongai Kulturális Füzetek V.

Onga, 2004

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 4

Szerkesztette: Takács László Borítóterv: Kovács Zsolt Írták, az adatokat és a fotókat összegyûjtötték: Bûdi Ilona, Bûdi László, Bûdi Lászlóné, Karabinszkyné Becse Ágnes, Kenéz Éva, Kovács György, Simon Adrienn, Polák Péter, Poroszkainé Urszin Márta, Rózsa László, Tomorszky Marianna és Takács László

Nyomdai elõkészítés: Garay Nyomda: MAXIMA CS-A Nyomdaipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. 3531 Miskolc, Kiss Ernõ u. 25. Felelõs vezetõ: Kundráth Csilla A kötet megjelenését támogatták: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Onga Község Önkormányzata Ongai Iskoláért Alapítvány A könyvet kiadja: Ongai Kulturális Egyesület és a Görgey Artúr Általános és Alapfokú Mûvészeti Iskola 3562 Onga, Görgey u. 2/A. Felelõs kiadó: Takács László–Rózsa László ISBN 963 217 315 5 ISSN 1585-8618

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 5

Tartalom Elõszó (Rózsa László)

...............................

7

Bevezetés (Takács László) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9

I. A felekezeti oktatás . . . . . . . . . . . . . A kezdetek (Takács László) . . . . . . . . . . . . Az iskolamesterek javadalma (Takács László) A református tanítók (Takács László) . . . . . . Az iskola épülete (a tanítóház) (Takács László) Iskolás gyerekek (Takács László) . . . . . . . . . A tananyag (Takács László) . . . . . . . . . . . . Az alapítványok (Takács László) . . . . . . . . . Az iskola államosítása (Takács László) . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

II. Az állami oktatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az iskolaépületek a XX. század elsõ felében (Takács László) Az iskolakönyvtár kezdetei (Takács László) . . . . . . . . . . . . Nevezetesebb tanítók a XX. század elsõ felében (Takács László) . . . . . . . . . . . . . . A „nagy” iskola épületének II. világháború utáni helyreállítása (Takács László) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az iskola épületei és tárgyi ellátottságuk az 1950-es évektõl 1980-ig (Bûdi Ilona) . . . . . . . . . . . . . Az oktatás az 1950–1970-es években és a körzetesítés (Bûdi Ilona–Takács László) . . . . . . . . . . . . Az elsõ úttörõk (Takács László–Bûdi Lászlóné) . . . . . . . . . . . Az úttörõcsapat az 1950–60-as években (Bûdi Ilona) . . . . Az úttörõmozgalom az 1970–80-as években (Bûdi Lászlóné) Kulturális élet az iskolában az 1960-as évektõl a rendszerváltásig (Kenéz Éva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az iskolai könyvtár (Bûdi Ilona–Poroszkainé Urszin Márta) . . . . Személyi feltételrendszer alakulása az 1980-as évektõl (Rózsa László) . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárgyi- technikai feltételrendszer alakulása az utóbbi években (Rózsa László) . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az iskola és a pályázatok (Rózsa László) . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

11 11 12 16 20 23 24 27 27

. . . . 31 . . . . 31 . . . . 33 . . . . 34 . . . . 35 . . . . 36 .... .... .... ...

38 42 42 44

. . . . 47 . . . . 50 . . . . 51 . . . . 52 . . . . 54 5

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 6

Minõségfejlesztési program (Rózsa László) . . . . . . . . . . . Az intézményi étkeztetés átszervezése (Rózsa László) . . . . Görgey Artúr nevének felvétele (Rózsa László) . . . . . . . . Az iskola szervezeti változásai, új pedagógiai törekvések (Rózsa László) . . . . . . . . . . . . Hátrányos helyzetû, tanulásban akadályozott tanulók oktatása (Karabinszkyné Becse Ágnes) . . . . . . . . . . Számítástechnika-, informatika oktatása (Kovács György) . Mûvészeti oktatás (Rózsa László) . . . . . . . . . . . . . . . . . A Diákönkormányzat (Tomorszky Marianna) . . . . . . . . . . Kulturális- és hagyományõrzõ programok az utóbbi két évtizedben (Tomorszky Marianna–Kovács György) Szülõi Munkaközösség (Rózsa László) . . . . . . . . . . . . . . Az Iskolaszék (Kovács György) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Ongai Iskoláért Alapítvány (Rózsa László–Kovács György)

. . . . . 54 . . . . . 55 . . . . . 56 . . . . . 57 . . . .

. . . .

. . . .

60 62 64 65

... .... .... ....

. . . .

66 70 71 71

III. Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az iskola igazgatói 1945-tõl (Rózsa László) . . . . . . . . . . . Az iskola pedagógus munkakörben dolgozói a XX. század utolsó évtizedeitõl (Rózsa László–Bûdi László) . . Az iskola technikai dolgozói a XX. század utolsó évtizedeitõl (Rózsa László–Bûdi László) . . . . . . . . . . . Pedagógiai asszisztensek (Rózsa László) . . . . . . . . . . . . . . Az ongai általános iskola végzett nyolcadikos tanulói a XX. század második felében (Simon Adrienn–Polák Péter) . Az ócsanálosi általános iskola végzett nyolcadikos tanulói a XX. század második felében (Simon Adrienn) . . . . . . . . . Iskolánk tanulói a 2004/2005-ös tanévben (Simon Adrienn) Az utolsó 10 év legjobb tanulói versenyeredményei (Rózsa László) . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . .

. . . . 73 . . . . 73 . . . . 73 . . . . 78 . . . . 79 . . . . 79 . . . . 92 . . . 93 . . . . 96

IV. Fotómelléklet: a ballagó nyolcadikosok osztályképei a XX. század második felében (Takács László) . . . . . . . . . . . .115

6

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 7

Elõszó Vajon kinek mit jelent száz év? Az emberiség történelmében nem túl hosszú idõszak, az emberek életében talán másfél emberöltõ. De vajon hogyan értelmezhetõ egy oktatási intézmény esetében ez a kerek szám? Úgy gondolom, mindenféleképpen jelentõs évfordulóhoz érkezett el Onga község iskolája, hisz az állami oktatásban betöltött száz tanév meghatározóan volt jelen a község életében. Iskolánk története – a község történetének része. E könyv szervesen illeszkedik abba a sorozatba, mely az Onga története, az Onga XX. századi története fotók tükrében, Barangolások Onga múltjában (helyismereti munkáltató tankönyv) és a Válogatott források Onga történetéhez címû mûvek formájában került az olvasók kezébe. Megismerni a pedagógus elõdök tevékenységét, bepillantani az iskola életének régmúltjába – kíváncsisággal párosuló, tudatos érdeklõdés. A kerek évforduló kapcsán elhatározást nyert, hogy ilyen formában is megemlékezzünk iskolánk történetérõl, mely átfogja szinte az egész XX. századot. Takács László helyi pedagógus-helytörténész igényesen és szakavatottan szerkesztett munkája számos információt nyújt szövegben és képekben nemcsak az elmúlt száz iskolai esztendõrõl, hanem a korábbi évszázadokra is visszatekint. Reményeink szerint e kötet segítségével számtalan élmény újra elevenedik bennünk. Személyes emlékképek az elsõ tanítókról, rég elfeledett osztálytársakról, diákcsínyekrõl, színes iskolai és mozgalmi programokról. … Talán jólesõ érzés visszaemlékezni rájuk, fiatalabb éveinket idézik fel. A könyv töltsön el büszkeséggel minden ongai lakost, lelkesítsen további célok elérésére. Forgassuk hát vissza az idõ kerekét, jó szórakozást a Tisztelt Olvasónak! – Rózsa László igazgató –

7

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

8

2:41 PM

Page 8

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 9

Bevezetés Az Ongai Kulturális Füzetek V. köteteként megjelenõ, Adalékok az ongai oktatás történetéhez címû könyv az Ongai Kulturális Egyesület és az ongai Görgey Artúr Általános és Alapfokú Mûvészeti Iskola gyümölcsözõ kapcsolatának egy újabb kézzel fogható eredménye. Szándékaink szerint egy olyan kiadványt vehet kezébe az olvasó, mely számos érdekes adalékkal szolgál a helyi oktatás, nevelés történetéhez, melyben valamikor, valamilyen szinten majd minden itt élõ vagy itt élt ongai érintett. A kötet négy nagyobb fejezetbõl áll. Az elsõ rész a felekezeti iskola, a második az állami oktatás száz éves történetének fontosabb epizódjait, állomásait eleveníti fel. A mellékletekben részben dolgozói-, tanulói névsorok, versenyeredmények teszik teljesebbé iskolánk múltjának megismerését. Sajnos azonban csak a XX. század második felétõl álltak rendelkezésünkre azok a források, melyekbõl viszonylag kevés hiányossággal össze tudtuk gyûjteni a különbözõ adatokat. Az iskola ugyanis a II. világháborúban aknatalálatot kapott, s a keletkezett tûzben a korábbi iskolai évkönyvek, naplók, törzskönyvek és egyéb iratok majd mind elégtek. A kötet utolsó részében a ballagó nyolcadikosokról készült tablókat, osztályképeket igyekeztünk összegyûjteni. Hiányosságok azonban sajnos itt is elõfordulnak. 1963 és 1965 között Stollár Vilmos igazgató például – ma már nem igazán tudni miért –, nem engedélyezte tablók készítését. Ugyancsak nem készült semmilyen fotó a búcsúzó nyolcadikosokról 1977-ben. Az 1967-es osztály képekbõl pedig csak az egyiket sikerült fellelnünk. Az 1953 elõtti tablók közül csak egy 1949-es osztálykép került elõ. Sokszor a fotók minõsége is komoly kívánnivalót hagy maga után. A szûkös anyagi lehetõségeink terjedelmi korlátokat állítottak elénk. Nem volt lehetõségünk arra, hogy egy mindenre kiterjedõ, a teljesség igényével fellépõ iskolatörténeti monográfiát készítsünk el. Hitünk szerint azonban az elkészült, és e nevezetes évfordulón megjelentetett kötet mégiscsak felvillantja a helyi közoktatás legfontosabb pillanatait, eseményeit, felidézi a régi emlékeket, diák- és osztálytársak elmosódott arcképeit, tanáraink intõ, óvó, figyelmeztetõ szavát. Alkalmas arra, hogy a kopott iskolapadok ismét megelevenedjenek, újra átéljük a tanórák izgalmas érdekfeszítõ légkörét, a fülünkben halljuk az órakezdést vagy éppen a szünetet jelzõ csengõ hangját. 9

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 10

Osztály(ok) vigyázz! Kellemes és hasznos barangolást az emlékekben! Végül hadd köszönjük meg Mindazok munkáját és segítségét, akik a mû tartalmi részében, a fotók gyûjtésében segédkeztek, nem utolsó sorban pedig tisztelet Mindazoknak, akik anyagi támogatásukkal lehetõvé tették a kötet 1000 példányos megjelenését. Onga, 2004. november – Takács László szerkesztõ –

10

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 11

I. A felekezeti oktatás A kezdetek „Minden faluban a templom mellett iskola is legyen” – katolikus és protestáns egyházi törvények ezt már régóta elrendelték. A katolikusok és a protestánsok egyaránt kettõs cél érdekében szervezték falusi iskoláikat a középkorban. Egyrészt a vallás elemeit és az erkölcsi ismereteket oktatták abból a meggondolásból, hogy híveik vallásos emberré való nevelését már idejekorán elkezdjék, másrészt a falusi iskola fontos volt az egyházaknak a papi utánpótlás szempontjából is. Az alsópapság nagy része ugyanis paraszti sorból származott. Ebbõl következik, hogy a falusi iskolákat vallások szerint szervezték. A XVI. századtól kezdve már olyanok is gondoltak a tanulásra, akik a jobbágyi állapotból ki akartak lépni. Ongán 1903/1904ig a református egyház volt az iskola fenntartója. A faluban nem lévén más oktatási intézmény, a más felekezethez tartozó nebulók a XIX/XX. század fordulójáig bizonyítottan részt vettek a református elemi iskolai oktatásban. A tanító béréhez a díjlevelek adatai alapján a nem protestánsok is mindenkor hozzájárultak. A XVI. század közepén már biztosan volt iskolája a falunak. 1548ban már említik a források a tanító földjének helyet adó, az egyik leg1603-as feljegyzés jobb minõségû, Mesteraz ongai iskolamester javadalmáról 11

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 12

rét helynevû szántót. Az iskola az 1500-as évek végén is fennállt, de az iskolamesteri állás sokszor volt betöltetlen. Ilyenkor a papra hárultak a tanítói feladatok. 1603-ból azt tudjuk, hogy az ongai tanítónak fizetés gyanánt minden szántó ember (jobbágy) fél-fél köböl búzával, míg a zsellérek egy szapuval tartoztak. Szállása a prédikátor házában volt, az akkor még létezõ, önálló és Ongánál nagyobb településen, Újfaluban. Az iskola 1640-ben 1640-es tanítói díjlevél még biztosan mûködött. A református egyházlátogatási jegyzõkönyv ebbõl az évbõl is megõrizte a tanítói díjlevelet. E szerint: „Minden külön kenyeres, vagy szegény, vagy gazdag, a Mesternek egy szapu búzát és egy szapu tavaszt (ad). Mikor Mester nincsen, a Prédikátor veszi fel éneklésre. Temetéstõl is 12 dénár. Mester nem lévén azt is a Prédikátor veszi fel éneklésére.” Az iskola a XVII. század végén, a török háborúk idején elpusztult. 1743-ban a református egyház szervezte újjá, és 1903-ig õ volt az iskola fenntartója. Az iskolamesterek javadalma Korszakunkban a gyerekeket végig egy-egy tanító tanította az alapvetõ ismertekre. (Általában ott alkalmaztak segédtanítót, ahol a tanító a jegyzõséget is elvállalta, illetve ahol nagyon magas volt a gyereklétszám.) Bérét, jövedelmét az egyházi fenntartóval kötött szerzõdése határozta meg. Gyakorta elõfordult, hogy külön dotáció mellett – különösen akkor, ha a tanítói jövedelme nem fedezte létfenntartását – a kántori teendõket is ellátta a templomban, és vállalta a községi jegyzõi hivatalt. Ongán az volt az általános, hogy a tanító egyben kántor is volt a református templomban, de arra is találunk példát, hogy õt bízták meg a notariusi feladatok végrehajtásával, miként az az 1743-as díjlevélbõl kiderül. „Oskola mester uramnak, ki is notariusi hivatalt is tartozik az helységben véghez vinni fizet az helység e’ képen. Minden szántó vetõ ember tartozik adni egy véka õszi búzát – metr. 1. Gyalog szerés embér õszi búzát fél vékát – m 1/2. Szólga legény õszi búzát egy negyed rész vékát. 12

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 13

Õszi vetést / maga adván mester s notarius (…) magvát / tartozik az helység tenni hat vékát. Tûzi fát ad öt szekérrel. Kaszást ad hármat. Prédikatios hallott felet lejendõ énekléséért mester uramnak, nyóltz polturát – 24 dénár. Prédikatió nélkül temettendõ hallott felett lejendõ énekléséért négy polturát – 12 dénár. Abecista férjfiu gyermek tanitásáért egytül egytül, ha szintén olvasna is egy márjást – 34 dénár. Rudimentistátúl két márjást – 68 dénár. Grammatistátúl három márjást – 1 Ft 2 dénár. A leány gyermekektül egy aránt két márjás – 68 dénár. És ezen kívül minden férjfiu és leány gyermektül sabathale helyet egy véka tavasz életet tartozik adni.” 1759-ben Könyves Péter – az elsõ név szerint ismert ongai tanító – is hasonló nagyságú fizetéssel kellett, hogy beérje, kiegészülve azzal, hogy kenderföldje lett a prédikátor földje mellett, továbbá rétet kapott a helyi földesuraktól, s alkalomadtán itt-ott átengedtek neki egy-egy darab szántót, amit az ongai jobbágyok voltak kötelesek felszántani. Sõt, a pápista halottak felett való harangozásért az eklézsiát megilletõ összeget a gyülekezet a tanító „fizetésének jobbítására” átengedte. A tanítók jövedelme késõbb sem volt egységesen szabályozva. A pedagógust a református gyülekezet fogadta fel, idõnként a földesúr beleegyezésével és az esperes jóváhagyásával. A tanító járandóságának mértékét a községgel kötött kontraktusok határozták meg. Fõ jövedelemforrásává a XIX. század elején a telekhasználat, valamint a falu lakóinak különféle természetbeni szolgáltatása vált. 1802-ben a tanítót a következõ jövedelmek illették meg: 1. Volt egy 3 vékás kender földje. (Szomszédjai: északon a parókia, délrõl Daróczy István és Pörge Mihály kenderföldje.) 2. 20 igásállattal (marhával) rendelkezõ gazda egyenként egy véka rozst adott a tanítónak. 3. 22 gyalog ember fél-fél véka rozst fizetett. 4. 5 más vallású egyén fél-fél véka rozzsal tartozott. 5. 15 cseléd fél-fél véka rozst adott. 6. Fiú tanuló elsõ esztendõre fizetett egy márjást, egy véka zabot, egy csirkét, azután ameddig iskolába járt, esztendõnként fizetett két márjást, egy véka zabot, egy csirkét. Leány tanuló kezdettõl fogva fizetett esztendõnként két márjást, egy véka zabot és egy csirkét. 7. Kapott 5 szekér tûzi fát. 8. Prédikációs halott után 4 garas, énekszós után 2 garas illette meg. 13

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 14

9. A 3 uraság fizetett neki 8 köböl rozst, egy hordó bort. 10. A falu két özvegyasszonya fizetett egy-egy... (olvashatatlan). Az 1832. március 23-ai keltezésû díjlevél a tanítói földek elhelyezkedését pontosabban behatárolta. Itt is 3 vékás kenderföldrõl volt szó. A földterület szomszédjai: a parókia, Pörgei Mihály, keletrõl és nyugatról a szabad legelõ. Ekkor azonban már más szántóval is rendelkezett a tanító. Az alsó-, a felsõ- és középsõ nyomásban is volt egy-egy köblös földterülete. (Felsõ nyomásban délrõl a prédikátor földje, északról az ongai és újfalusi határ, keletrõl a Mesterrét, nyugatról a zsolcai határ szegélyezte. Középsõ nyomásban a Sóstónál volt a szántója, míg az Iskolamester jövedelme 1802-bõl alsó nyomásban a Ravaszlyuknál. Itt szomszédai délrõl Szemere Lászlóné asszonyság, északról a prédikátor földje, keletrõl az országút, nyugatról a felsõzsolcai határ.) Ezen szántóföldeket 1816-ban a prédikátor földjébõl hasították ki, s annak kb. 1/6-od részét tette ki. A kaszálás, a betakarítás, a termés behordása a gyülekezet dolga volt. A vetõmagról a tanító gondoskodott. A kukoricaföld felszántása is az eklézsia feladata volt, ugyanúgy mint a rétrõl a széna hazaszállítása, bár boglyába rakását már a tanítónak kellett megoldania. 1810-bõl ránk maradt Finkei Ábrahám tanító jövedelemtáblázata, ahol pénzértékekkel is találkozunk. (Az adatokat maga a tanító jegyezte le.) Ez alapján képet kapunk az ongai tanító fizetésének pénzbeli nagyságáról. Az iskolamester éves bevétele a következõ: 1. 13 köböl õszi élet (valószínûleg rozs). 1 köböl ára 8 Ft; tehát öszszesen 104 Ft. Ezt az eklézsia tagjai fizették, mivel akkor még nem volt szántóföldje a tanítónak. 14

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 15

2. Gyermekek tanításáért 6 köböl zab, amit pénzben kapott meg. 4 Ft-tal számolva ez 24 Ft. 3. 5 szekér fa, melynek értéke összesen 15 Ft. 4. 2 véka kenderföld, ami kb. 2 Ft összértéket adott. 5. Gyermekek tandíjáért beszedett összeg 10 Ft. 6. Halott temetésébõl bejött mintegy 1 Ft. A jövedelem így összesen 156 Ft. Ebbõl levonva a különbözõ restanciákat, a tanító évi díja 1810-ben 102 Ft-ot tett ki. Javadalma késõbb a neki átadott szántóföldeknek köszönhetõen valamelyest növekedett. Ha ezt az összeget összehasonlítjuk a korszak más településein mûködõ tanítók fizetésével, akkor azt láthatjuk, hogy az ongai tanító a XIX. század elsõ felében nem volt túlfizetve. (Jó keresete volt ezekben az években az iskolamesternek például Verpeléten (313 Ft), Makláron (228 Ft), Gyöngyöspüspökin (235 Ft), Viszneken (229 Ft). Ezek az összegek is az egyházlátogatási jegyzõkönyvek természetbeni és pénzbeli juttatásainak forintra átszámított értékét fejezik ki. Jó jövedelme volt a sarudi tanítónak is: 57 Ft készpénz, azon felül 16 kocsi szénát, 7 öl fát, 122 pozsonyi mérõ (egy pozsonyi mérõ 62,5 mai liter) rozst és 50 pozsonyi mérõ árpát kapott.) Gyakorta még ezt az alacsony jövedelmét sem kapta meg pontosan. Az is elõfordult, hogy a tanító illetményföldjeinek hozama egyes években bizony nem érte el a kontraktusban jelzett pénzértékeket. A természetbeni szolgáltatásokat pedig a falusiak sokszor késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesítették, gyakran végezték vonakodva a rájuk kirótt munkát a tanítói földeken. A XIX. század második felébõl is ránk maradt néhány adat. Az ongai református egyház népgyûléseinek 1861-es jegyzõkönyve a tanító birtokának nagyságáról is tudósít bennünket. E szerint beltelke 308 ‚öl, kertje 78 ‚öl, külbirtoka 25.200 ‚öl volt. 1875-ben, majd 1896-ban is új tanítói díjlevelet fogadott el az eklézsia. Az utóbbi szerint a következõ jövedelmekkel rendelkezett a tanító: 1. 16 katesztrális hold szántóföld évi haszonbére: 200 Ft. Ezt az öszszeget négy részletben fizették ki 50 Ft-onként, október, január, április és július 1-jén. 2. A földesuraktól kapott 6 köböl gabonát, a hívektõl 16-ot, vagyis összesen 22 köböl gabonát, ami pénzzé átszámolva 10 évi piaci ár szerint 6 forintjával kitett összesen 132 Ft-ot. 3. A tandíj 60 református után egyenként 1 véka zab, egy csirke és 25 krajcár, amely pénzértékben felszámítva, a zab vékáját 80 krajcárban, a csirkéjét 25 krajcárban megállapítva, összesen 78 Ft-ot tett ki. 4. Más vallású tanítvány után a tandíj 3 Ft volt. Tízévi számítás szerint fel lehet venni 30 növendéket, ez 90 Ft-ra rúgott. 5. A Szemere-alapítványtól évenként 5 Ft 33 krajcár járt neki. 15

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 16

6. Egy hordó bor a földesuraktól, melynek pénzértéke: 10 Ft. 7. Két öl fa pénzben számítva: 18 Ft. 8. Stóla 10 Ft. 9. Személypénz 5 Ft. Ez összesen 554 Ft 33 krajcár. Az egész öszszegbõl 100 Ft volt a kántori fizetése. Így tisztán a tanítói fizetés 454 Ft 33 krajcárt tett ki, ami a századvégén nem számított nagy jövedelemnek. Ez az összeg Csorba János tanító 1896-os összes „fizetését” képezte. Tudjuk, hogy a korábbi években neki is sokszor akadozott a kifizetése, sõt arról is van adatunk, hogy ugyanebben az évben az eklézsia Kántortanítói díjlevél részlete 1896-ból nem volt hajlandó kifizetni a tanítónak az állam által elrendelt kórpótlékát, 50 Ft-ot. A gyülekezet úgy határozott, hogy a tanító azt kérje az államtól. A református tanítók 1749 és 1903 között 25 református kántortanító fordult meg a faluban – sajnos nem sokat tudunk róluk –, akik közül tizennégyet ismerünk név szerint: 1759 Könyves Péter, 1789–1792 Nagy András, 1792–1794 Fazekas György, 1794–1809 Nagy András, 1810–1811 Finkei Ábrahám, 1812–1815 Szoboszlai János, 1816–1825 Labantcz Mihály, 1826–1832 Batta István, 1833–(?) P. Nagy Antal, 1842–1843 Sárkány Albert, (?)–1848 P. Nagy Antal, 1848–1849 Varga István, 1850–1851 Egei József, 1852–1861 Barcza Sándor, 1861–1870 Finkei Dániel és 1870–1903 Csorba János. Fazekas György egyben a falu lelkésze is volt. Nyolc esztendei csehországi prédikátorsága után lett ongai prédikátor és tanító 1792-ben. 16

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 17

Utóda, s korábban elõdje 1788-ból Nagy András, aki 1809-ig tölti be ezt a hivatalt. Róla tudjuk, hogy sokat mulatott, éjjel eljárt otthonról. Szemére vetették, hogy átjavította a tanítói szerzõdésében megállapított bérét. Azzal is megvádolták, hogy olyan pénzt fordított saját szükségleteire, ami nem õt illette: a papnak járó dézsma egy részét – 13 Ft értékben – szekerekkel behordatta az iskolába. Az is elõfordult, hogy másnak a trágyázott földjét vetette be, nem pedig a sajátját. Az õt ért vádakat Nagy András részben cáfolta, illetve védekezésül felhozta, hogy kevés jövedelmébõl a családját nem tudta eltartani, az õ földjét nem szántották fel, pedig az benne volt a tanítói díjlevélben. Feljegyezték róla, hogy a templomi énekeket nagyon szépen tudta megtanítani a gyerekekkel. 1801–1808 között már nem volt rá panasz, sõt dicsérték. Vitába keveredett azonban a földesúrral, aki 1809-ben új rectort hozatott a faluba. A canonica visitacióban ezt olvashatjuk: „Ezen esztendõben elég sok hiányossággal vitte hivatalát, s bár próbálta megjobbítani magát, a földesúr aggályait elismerve elbocsátjuk Nagy Andrást.” Utóda Finkei András szorgalmával, mûködésével meg voltak elégedve, de az alacsony jövedelme miatt egy év után távozott Ongáról. Szoboszlai János sokat betegeskedett, de „Amire lehet, megtanítja a gyerekeket” – olvashatjuk a jegyzõkönyvekben. Labantcz Mihály 1816-tól 1825-ig volt tanító Ongán. Becsületesen végezte feladatát. Mind erkölcsi, mind tanításbeli magatartásával meg voltak elégedve. 1826 és 1832 között Batta István is jó tanítója volt az iskolának, bár nem volt elég szigorú, és ezért a tanítványok sokszor rendetlenkedtek. Idõs ember lévén sokat betegeskedett, ezért az eklézsia már 1830-ban új tanítót kért az esperestõl. Kérelmüket 1832-ben megismételték. 1833-ban kaptak új iskolamestert P. Nagy Antal személyében, akit nagyon szerettek Ongán. Feljegyezték róla, hogy a nagytiszteletû superintendencia rendelete szerint tanított, hogy a szülõket a consistorium és gyermekeik iskoláztatására ösztönözte, s „alig találtatik olyan szülõ, aki gyermekét ne taníttatná”. Vezette az iskolakönyvet, mindent pontosan feljegyzett. Hogy meddig maradt hivatalban, nem tudjuk, de érdekes módon 1848-ban ismét õ Onga tanítója, és ismét közmegelégedés övezi. „A szorgalmas tanító mûködése által az iskola szellemi állapota ismét virágzik.” Újra pontosan voltak vezetve az iskolai jegyzõkönyvek. 1848. június 1-jén azonban, 49 éves korában meghalt. 1842–1843 között Sárkány Albert a tanító. Vele a gyülekezetnek nagyon sok problémája volt. Sokszor volt részeg. Az egyik alkalommal, miután össze-vissza hányta magát, szekérrel kellett hazavinni, mivel a kutyák majdnem megszaggatták, de bor ellopásával is megvádolták. Felesége azzal botránkoztatta meg a gyülekezetet, hogy „éjszakánként egye17

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 18

dül mászkált és sövényeken járt keresztül”. A falu azt is sérelmezte, hogy a tanító sokat káromkodott. Az eklézsia ezért a lehetõ leghamarabb megvált tanítójától. 1849-ben ismét olyan iskolamestere volt a falunak, akinek életvitele némi kívánnivalót hagyott maga után. Varga István iszákos, részeges, erkölcstelen és kibírhatatlan volt. Viselkedése miatt megintették, megdorgálták, de ez sem használt, ahogy az esperes úr szidalma sem járt sikerrel. 1849. november 23-án ezért – másfél évi ongai tanítóskodás után – az egyházSárkány Albert tanítót vádló levél részlete község közgyûlésén hi1843-ból vatalából elmozdították. E zavaros idõk után Debrecenben, a fõiskolán tanuló harmadéves növendéket, Egei Józsefet – aki ekkor Szikszón szülei körében tartózkodott – hívták meg a tanítói hivatal betöltésére. Kezdetektõl elégedettek voltak vele. „Tanítói buzgalma, ügyessége, józan, tiszta erkölcse, vallásossága kifogástalan.” 1850. május 13-án a gyülekezet kérte a megyei kormányszéktõl Egei József tanítói hivatalában történõ megerõsítését. 1851ben még itt élt, és a legkitûnõbb tanítók közé sorolták. Az 1851. január 29-én kelt iskolalátogatási jegyzõkönyv pontokba szedte érdemeit. „1. Amit tanít, azt maga is tökéletesen tudja, úgyhogy tanítványait minden könyv nélkül elõre-hátra ki lehet kérdezni. 2. Három hét alatt a gyermekeket becsületesen bevezeti az olvasásba és írásba. 3. Gyönyörû hallani, hogy a gyenge elméket miképpen vezeti be az emberi kötelességek, lélek és isteni ismeretébe. 4. Buzgólkodik hasznos könyvek szerzésében. 5. Számolásban a tanítványait a gyakorlatosság magas fokára emelte.” 18

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 19

Az elégedettség ellenére a tanító jövedelmét – ez másoknál is visszatérõ probléma volt – rendszertelenül és hiányosan kapta meg. Ez is szerepet játszhatott abban, hogy 1851-ben elhagyta Ongát. 1852. január 25-én már Barcza Sándor nevével találkozunk az iskolalátogatási jegyzõkönyvekben. Az õ munkájáról is elismerõ véleményeket jegyeztek fel. 1861 januárjában egy jegyzõi állás reményében elment a faluból, és a településnek új tanító után kellett nézni. A presbitérium úgy határozott, hogy Sárospatakról, a Tanítóképezdébõl hívnak maguknak tanítót. 1852 márciusában az esperes úr megadta az engedélyt, mire a lelkész saját fogatán maga mellé véve a gondnokot, Sárospatakról az egyik legjelesebb tanítványt, Finkei Dánielt hozta Ongára. „Reményteljes ifjú emberrel töltettük be a végpusztulásra jutott Szent ügyét a nevelésnek.” – olvasható a forrásokban. Az ifjú tanítót áprilisban az esperes úr megerõsítette hivatalában, aki ezután nagy buzgalommal látott hozzá hivatása gyakorlásához. 1862-ben még „éneklõ kart” is alapított az eklézsia tagjaiból. Súlyos csapás volt számára, hogy ugyanebben az évben leégett a háza. A tûzben minden személyes holmiját elvesztette. Az új tanítói ház elkészültéig – ami lassan épült – az iskola tantermében lakott, és ez elkeserítette. 1864-ben már a távozás gondolata foglalkoztatta, de még sikerült maradásra bírni. Mûködésével a falu minden lakosa elégedett volt. 1861 júliusában a templom fedetlen épületében az egész gyülekezet elragadtatással szemlélte a gyerekek vizsgáját. A hívõk kitûnõ feleleteket hallhattak földrajz, nyelvtan, írás tantárgyakból. „Egyetlen nebuló sem találtatott tudatlannak.” A tehetséges tanító 9 év után hagyta el a községet. 1870. április 4-én Szántóra ment el, egy jövedelmezõbb állás reményében. Csorba János a kázsmárki egyháztól került a településre. 1870-ben az egyházmegye által megerõsítve, április 9-én foglalta el tanítói állását, s 33 évig oktatott, nevelt Ongán. A faluba érkezése után hamar jó kapcsolatot alakított ki Újfaluban Darvas Antalné, született Péchy Katalinnal, aki sokban támogatta nevelõi munkáját. Az úrasszonynak sikerült megnyerni az új tanítót az éneklés ügyének, s ezért már az elsõ találkozásuk után egy hangáriával (kottával) ajándékozta meg a tanítót, „mert oly szívén viseli az éneklés ügyét”. Csorba János erkölcsös, szorgalmas ember volt, becsülettel végezte munkáját. A korábbi tanítókhoz hasonlóan õ is betöltötte a kántori hivatalt. A falu életében fontos kérdéseknél mindig hallatta hangját. A tanítói jövedelmét azonban õ is sokszor késve kapta meg. Tevékenysége alatt – nem utolsó sorban az õ tervei alapján – építik át az iskolát korszerûbb oktatási intézménnyé. Az idõs Csorba Jánost az iskola államosítása után, 1903-ban az állam nem volt hajlandó alkalmazni. Nyugdíjazták, de a gyülekezet mint kántort továbbra is foglalkoztatta. Ilyen minõségben halt meg Ongán, 1910. január 20-án. 19

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 20

Az ongai elemi iskolában a tanító közvetlen felettesei a református presbitérium tagjai voltak, akiknek feltétlen engedelmességgel tartozott. Õk választották meg az iskolát felügyelõ, látogató személyeket, akik a tapasztalatokat jegyzõkönyvben rögzítették. A református elemi iskola történetére az egyik legfontosabb forráscsoportot ezek a fennmaradt iskolalátogatási jegyzõkönyvek adják. Bennük a tanítóra, a tanulókra, az iskolaépületekre, a tananyagra stb. találunk adatokat. Az 1826. augusztus 3-ai jegyzõkönyvben például a következõket olvashatjuk. „Relatio Az ongai oskoláról, mellynek rendes visitatora tisztelendõ Kádár János úr volna, de aki ebbenn a fél esztendõben, rész szerént gyakori változásai, rész szerént más bajai miatt, az oskolát meg nem látogathatván, meg kért, hogy helyette az oskola mibenn létele eránt, a tisztelendõ egyházi közönséget túdósítanám: annak azért jelen való állapottya ebben van. Mostani rector Batta István, igen becsületes, jó erköltsû, szorgalmatos és meglehetõs értelmes tanító, valamint a templombeli kötelességében is, hûségessen, és mindennek megelégedésével eljár. Az oskolájában vagynak 32 fiú, és 26 leány gyermekek. Tanít nagy catechismust, supervillét, vallásra való bévezetést, természeti tudományt, Hübner historiáit, Kis Tükörbõl a vármegyéket – vallás historiáját, szent historiát, a soltárból a tsillagos verseket, énekek notait, 4 elsõbb nemét a számvetésnek, olvasást, írást, könyörgéseket erkölcsi regulákat. – Mindezeket pedig tselekeszi különös fáradhatatlan szorgalmatossággal, a gyermekek szembetûnõ elõmenetelekkel, és a szüléknek s minden egyebeknek is nagy örömére. Mellyet én is ezennel örömmel bizonyítok Ongán aug 3. napján 1826. Bartal János pred” Az iskola épülete (a tanítóház) A XVI–XVII. századi iskolaépületrõl nem tudunk semmit. A XVIII. század elsõ felében meglévõ iskola sanyarú állapotát emelik ki a források. E helyett 1756-ban, a helybéli földesurak által adott telken az eklézsia épített egy szobából és egy osztályterembõl álló iskolát, melyhez veteményes kert és istálló is tartozott. 1799-bõl azt tudjuk, hogy az iskolának a kerítése teljesen tönkrement. 1817-ben az épület leromlott állapotát hangsúlyozzák a források, amit az 1810-es évek végén felújítottak. 1820–28 között – az iskolalátogatási jegyzõkönyvek szerint – az iskolaház már jó állapotban alkalmas volt feladata ellátására. 20

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 21

1832-ben is elégedettek vele, csak azt kifogásolták, hogy nincs rendesen felvigyázva, nem biztosított megfelelõen az õrzése. (A tanító lakása ekkor nem az iskolában volt.) 1850-ben is kifogástalannak tartották az iskolaházat. 1861-ben azonban már csinosításra szorult. Az eklézsia az egyházközség kurátorát (gondnokát) bízta meg az iskola szépítésével, aki azt a bíró közremûködésével el is végezte. A tanítónak külön háza volt, amit szintén igen rossz állapotok jellemeztek. Mindkét épület felRészlet az 1830. évi iskolalátogatási újítását az eklézsia tagjai jegyzõkönyvbõl végezték el, például rendbehozták az ablakokat, kijavították a fal repedezéseit. Még ugyanebben az évben az egyháztanács testületileg elment az iskolába és az év eleji szépítgetés ellenére megállapította az épület kicsinységét, s felvetette – nem elõször – egy új iskola építését. 1862 márciusában kiszámították, hogy az új iskola építéséhez 303 Ft kellene. A pénzt önkéntes adományok útján kívánták elõteremteni, mégpedig oly módon, hogy a más vallásúakat is megkeresték, hisz az õ gyerekeik is ebben az iskolában tanultak. A jegyzõkönyv így fogalmaz: „Ha közös a haszonvétel, közös legyen a teher is.” Miután az elöljáróság határozatát a fõszolgabíróval megerõsíttették, májusban kijelölték az új iskola helyét a lelkész és a tanító kertje közötti területen. A munkák elkezdésében nagy segítséget jelentett a földesúr, Darvas Imre és neje, Szepessy Malvin 100 Ft-os adománya a faanyag megvételére. Az építkezés 1862 nyarán jórészt befejezõdött, és augusztusban már átadták rendeltetésének az épületet. A sors fintora, hogy az új iskola birtokbavétele után mintegy másfél hónappal, október 9-én éjjeli 12 órakor leégett a tanítói lakás. A tûz okát nem tudták kideríteni. A lakóház 21

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 22

minden épületével – istálló, hizlaló – és a tanító szalmájával, fájával, házi bútoraival, ruhájával együtt leégett. Maga a tanító épphogy mezítláb ki tudott menekülni a tûzbõl. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az épület biztosítva volt. (A biztosító késõbb 272 Ft 80 krajcárt kártérítést fizetett.) A tanító szálláshelyét a tûzvész után ideiglenesen az oktatásnak helyet adó tanteremben alakították ki. Az új tanítóház építését 1863 tavaszán kezdték el, de az építkezés a gyülekezet egyes tagjainak restsége miatt lassan haladt elõre. A presbitérium már arra is gondolt, hogy polgári hatalommal kényszeríti ki a szorgosabb munkát, holott az ellenkezett a protestáns egyház minden rendeletével. Az építkezés az egyház összes pénzét felemésztette, ennek ellenére nehezen haladt elõre. A tanító elégedetlenségét mutatja, hogy 1864 elején távozni akart Ongáról, de a gyülekezetnek sikerült itt marasztalnia. A munkálatokat anyagilag újra megsegítette Darvas Imréné, ennek ellenére még 1865-ben is arról olvashatunk, hogy végre „felajánlásból” megvan a tanítóházhoz szükséges vasanyag. A tanító sürgette a munkát, sõt egy udvari marhaól építését is kérte. Kívánságát jogosnak és méltányosnak ismerték el, csak hát nem volt rá pénz. Az eklézsiának ekkor nagy adóssága volt, köszönhetõen az 1863-as nagy aszálynak. A tanítóház végül 1865 végére felépült, de az istálló még 1866-ban sem volt kész. A következõ adat 1874 februárjából ismert, amikor is az iskolát melléképületeivel együtt jó állapotban találták. 1875-re már saját könyvtára volt az iskolának, kb. 20 darab könyvvel. 1877-ben az iskolatermet tágasnak és célszerûnek találták. Az iskolakerítés azonban elavult, széttöredezett volt. 1878-ban a székeket kellett kicserélni. 1884-re „az iskola épülete már új tetõt kíván”, sötétnek és hidegnek találtatott. Az eklézsia úgy döntött, hogy át kell építeni. Kerék György építõmester kidolgozta az átalakítás tervét, de az túl sokba került volna, mire a gyülekezet úgy döntött, hogy az építéshez szükséges anyagokat maguk szerzik be, és csak az ácsmunkát fogják mesteremberekkel elvégeztetni. A tanító kérésére úgy nagyobbították meg a tantermet, hogy a kamra falát kibontották, és abból vettek el területet. 1885ben az uralkodó, Ferenc József 100 Ft-ot adott az iskola átépítésére. 1886-ra az iskola „a kor igényei szerint megépíttetett, magas falakkal s világos ablakokkal”. 1888-ban az iskolára – a tanító kérésére – téli ablakokat szereltek (ez gyakorlatilag nagy fatáblák felszerelését jelentette), s elkészítettek egy nagy kredencet, ahova a tanszereket rakták. Az iskolaépülethez a XIX. században ezt követõen többé már nem nyúltak hozzá.

22

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 23

Iskolás gyerekek A falusi iskolák tanulóinak létszámát a szülõk társadalmi helyzete és az évszak határozta meg. Általában télen telt meg az iskola épülete. Tavasztól a családok nagy többségében minden munkáskézre nagy szükség volt, s ilyenkor kiürültek az iskolapadok. A jobbágyok terhei ugyanis nem személyre szóltak, hanem egész családjára: a földmûvelésben és más munkákban a férj és a feleség, valamint a gyermekek egyaránt részt vettek. Ez azzal a következménnyel járt, hogy a jobbágyok gyermekei közül csak az járhatott iskolába, aki a termelésben nem volt lekötve. Ilyen gyermek természetszerûen nagyon kevés volt még télen is, tavasztól õszig viszont szinte minden jobbágygyermek a mezõgazdaságban tevékenykedett. Az iskolába járást a település külterületi lakott helyeinek széttagoltsága is nehezítette. Onga körül nem egy tanyát ismerünk, ahonnan nem volt könnyû a gyermekeket teljes számban mindig összegyûjteni a tanórára. Télen a szegénység, a gyermekek téli öltözetének hiánya volt akadályozó tényezõ. A szorgalmi idõszak általában októbertõl augusztusig tartott, de a falusi iskolákban a nagy szünet idejét részletekben is ki lehetett adni, alkalmazkodva a mezei munkákhoz. Ez így volt Ongán is. A XIX. században a jellemzõ tanulólétszám a faluban 40–60 fõ között mozgott. Az ismert adatok alapján a legkevesebb tanulója 1814-ben volt (22 fõ). A legnagyobb tanulói létszám (99 fõ) 1850-bõl ismert. (Ebben nem kis szerepe volt a tanító, Egei József egyéniségének, aki erõteljesen szorgalmazta az iskolába járást.) Az 1890-es iskolai anyakönyv alapján 89 tanulóIskolalátogatási jegyzõkönyv részlete 1830-ból ról tudunk. 23

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 24

A mulasztásra vonatkozó adatok az iskolalátogatási jegyzõkönyvekben 1827–1852 közötti évekbõl maradtak ránk. Korszakunkban kiemelkedik az 1842-es év, amikor a fiúk 3825, a lányok 1865 napot hiányoztak. Ez összesen 5690 nap a tanévbõl. Ebben az évben a fiúk átlag 201,3 napot, a lányok 124,3 napot „lógtak”. Az átlagos hiányzási adatok valamivel kedvezõbbek. Tanévente a fiúk átlag 55,6, a lányok 42,8 napot voltak távol az iskolától. 1827–1852 között egy tanuló évente átlag 50,19 napot nem az iskolában töltött el. Ez a szám is magas, de ismerve az okokat, megmagyarázható. A mulasztási számok végig magasabbak a fiúknál. Ez érthetõ, hisz õket kevésbé lehetett nélkülözni a mezõgazdasági munkáknál. Sok múlott a tanítón is, aki képességeivel, adottságaival befolyásolni tudta a gyerekek iskolába járásának gyakoriságát. Természetesen voltak olyan esetek, amikor a gyerekek, ha akarták sem tudták elméjüket pallérozni. Így 1852-ben a Bársonyos-patak áradása miatt csak december végén tudtak iskolába menni, mert a víz az iskolarészeket is elöntötte. Máskor a tanító betegsége szólt közbe (pl. Batta István esetében, az 1830-as években). A tanulók félévente adtak számot tudásukról, ami legtöbbszõr a templomban, a gyülekezet egésze elõtt zajlott le. A vizsgán általában nemcsak a tanító, hanem kiküldött „vizsgabiztos” is részt vett. 1861-ben például Jinkei József professzor volt jelen. Ez a júliusi vizsga a gyerekek számára jól sikerült, szép feleleteket adtak. A hét legjobban felelõ leányt Darvas Antal 4 kendõvel és 3 szalaggal ajándékozta meg. A legjobban vizsgázó fiú a professzortól egy Újtestamentumot kapott. A Bedács-féle alapítvány kamata pedig a két legjobb fiúnak adatott ki. Sokáig az iskolás gyerekek feladata volt a templomi harangozás, amit gyakran pontatlanul, hibásan végeztek el. A lelkész javaslatára ezért 1876-tól egy egyházfi munkájává tették, amiért 1 köböl rozst kapott az egyházi magtárból. Vallási megoszlás szempontjából – a népességszám, s a község felekezeti arányait figyelembe véve – az iskolás gyerekek kétharmadát a reformátusok, egyharmadát a más vallásúak tették ki. Ez még a XIX. század végén is igaz volt. 1890-es években mindenki magyar anyanyelvû, a 89 tanuló közül 60 fõ református (67,5 %), 19 fõ római katolikus (21,4%), 7 fõ izraelita (7,8 %), 2 fõ evangélikus (2,2 %) és 1 fõ görög katolikus (1,1 %). A tananyag A XVIII. században a falusi iskolákban csak hittant és olvasást tanítottak, az írás tanulásáért gyakran külön tandíjat kellett fizetni. Számtant is 24

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 25

csak kivételesen oktattak. A magyar közoktatásügy rendezésére elõször 1777-ben került sor (I. Ratio Educationis). Ekkor indult meg az intézményes tanítóképzés is. A Ratio tantervei és szervezeti rendelkezései azonban a protestáns iskolákra nem terjedtek ki. 1806-ban került sor a II. Ratio Educationis kiadására, amellyel szemben a protestáns iskolák ismét tiltakoztak, féltve a tanügyi autonómiájukat. A következõ évben õk is megpróbálták egységes koncepcióba foglalni a tananyagot, iskola-szervezetet, a rendtartást. A reformátusok számára 1807-ben adták ki a tiszántúli egyházkerület nevelési- és oktatási rendszerét tartalmazó Ratio Institutionist, amelyet „álmosdi Ratio”-nak is neveznek, az elfogadó zsinat helyérõl. Ezen szabályzat a következõ módon tervezte meg az elemi iskolákat. A kezdõ gyermekek már meglévõ két osztályához még kettõt kívánt szervezni azok számára, akik nem tanulnak tovább a latin iskolában. A tananyag meghatározása a köznapi élet szükségleteit szolgálta. Noha elképzelései nem mindenben valósultak meg, gyakorlatilag e rendelkezések alapján folyt az oktatás-nevelés a magyarországi református iskolák többségében a XIX. század közepéig. A század második felében az Eötvös József nevével fémjelzett 1868. évi XXXVIII. törvénycikk rakta le Magyarországon a világi jellegû, polgári közoktatásügy alapjait. A protestáns iskolák tehát nem voltak kötelezve országosan egységes tankönyvek rendszeresítésére. Egyházkerületenként újabb és újabb szerzõk vállalkoztak tankönyvek írására. Az ismeretek elég szegényesek voltak. Sokszor – még a XIX. század elsõ felében is – a tanítók is csak elemi iskolát végeztek. Ahogyan õk tanulták meg az olvasást, írást és számolást, úgy tanították növendékeiket. Sok múlott munkájukon. Általában külön tananyaga volt a lányoknak és a fiúknak. Utóbbiaknak valamivel több volt az elsajátítandó ismeretanyaga. A gyerekeket általában osztályokra osztották. Volt, hogy a fiúk, lányok is egy osztályba kerültek, de volt, hogy külön lány illetve fiú classisokat szerveztek. A tananyag osztályok szerint bõvült. 1826-ban Ongán a tanító a következõket tanította a gyerekeknek: vallásba való bevezetést, természeti tudományt, héber históriákat, vármegyéket, szent históriát, a zsoltárokból a csillagos verseket, énekeket, számvetést, olvasást, írást, könyörgéseket és erkölcsi regulákat. A tananyag jórészt ugyanez 1827-ben és 1830-ban is. 1830-ból azt is tudjuk, hogy a tanító az új könyvek helyett sokáig a régiekbõl tanított, mert a szülõk ehhez ragaszkodtak. (Valószínûleg 1831-ben váltotta fel Losontzi István Hármas Kis Tükör címû tankönyvének újra és újra átdolgozott valamelyik kiadását Kis János 1816-ban írt A-Bé-Cés könyve.) 1834-ben a tanítandó anyag bõvült világismerettel és a tudományok summájával. 25

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 26

1842-ben természettudományok tananyaggal találkozunk. 1851-bõl ismerjük a tananyag „osztályok szerinti” bontását. „Elsõ rendûek: 1. A nagy Kátéból az 58. kérdéstõl a 75 -ig. 2. Rövid ásványtudományok Illés Pál után. 3. Hübner Jánostól új testamentumi történetek. 4. Az énekes könyvbõl 66 dicséret. 5. Szükséges könyörgések. 6. A számvetés négy alsóbb nemei. Másod rendûek: 1. A keresztény erkölcs tudományából a Iskolalátogatási jegyzõkönyv részlete magunk és felebarátunk 1852-bõl iránt való kötelességek. 2. A vallásba való bevezetésnek második felét. 3. Hübner Jánostól Ótestamentum történetek. 4. Az énekes könyvbõl a könyörgéseket. 5. A számvetés négy alsóbb nemeit. Harmad rendûek: 1. A vallásba való bevezetés elsõ felét. 2. A Szent Históriából a 7. és 8. szakaszt. 3. Egynehány dicséreteket. 4. A szükséges könyörgéseket. 5. A számvetésbõl az összeadást, kivonást, sokszorozást észbõl! Negyedik rendbeliek: 1. A szent Históriából a Szenteket. 2. Egynehány dicséreteket, könyörgéseket, számolva a fenntebbiekkel. Ötödik rendbeliek: 1. Kis Bálint elsõ olvasójából néhány darabokat. 2. Az Arany Abéczé reguláit, könyörgéseket. 26

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 27

3. Számból összeadni és kivonni észbõl. Hatod rendbeliek: A fentebbiekket a 2. és 3. pontok szerint. Éneklés, írás, olvasásban pedig mindannyian gyakoroltassanak ki-ki idejéhez képest.” A tananyag tehát még 1851-ben is igen szegényes, jórészt vallási ismertekbõl, írás, olvasás, éneklés és az alapvetõ matematikai mûveletekbõl állt össze. Változást és elõrelépést majd csak az 1868-as Eötvös-féle népiskolai törvény hoz, amely az ország minden iskolájában meghatározta az elemi iskolákban tanítandó tantárgyakat, a heti kötelezõ óraszámokat. Az alapítványok A XIX. században Ongán is mûködtek olyan alapítványok, amelyek anyagilag segítséget nyújtottak a szegény, rászoruló diákoknak és a jól tanulóknak. A Bedács-féle alapítvány alaptõkéje 20 Ft volt. Ennek kamatát – miként azt 1861-ben láttuk – a két legjobban tanuló fiú tanuló kapta. 1875. június 8-án Léka Szilárd hozott létre egy 100 Ft-os alapítványt, melynek kamatjából mindenkori három árva gyerek tandíját fizették ki. Tudunk özvegy Szemeréné, született Vatay Krisztina 200 Ft-os alapítványáról, melynek évi kamata 2/3 részben a lelkészt, 1/3 részben a tanítót illette. A gyülekezet saját forrásból a jól tanuló gyermekek javadalmazására általában évente 8 koronát fordított. Az iskola államosítása A református egyház által fenntartott ongai elemi iskola államosításának kérdése elõször 1873-ban vetõdött fel, de akkor a gyülekezet még egyértelmûen a felekezeti iskola fenntartása mellett foglalt állást. Az iskola államosításának kezdete 1898. augusztus 16-án hozott 1240. sz. vármegyei határozathoz kötõdik. E szerint Onga nagyközségben állami iskolát szándékoztak létesíteni. A helyszíni szemlén a miskolci evangélikus-református püspöki hatóság képviseletében Révész Kálmán kassai esperes lelkész jelent meg. Rajta kívül jelen volt az ongai lelkész, az iskolaszék elnöke, annak tagjai és a megidézett községi elöljáróság. 27

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 28

A református elemi iskola államosításáról 1898. október 14-én a járási fõszolgabíró a következõket jegyezte le: „A Szikszói járás fõszolgabírójától 12657 szám. Abaúj–Torna vármegye kir. tanfelügyelõjének folyó évi 30501 sz. átiratban arról, hogy a vármegyei Közigazgatási Bizottságnak 1898. évi augusztus hó 16-án 1240 K. B. sz. alatt hozott határozatával az Onga nagyközségben létesíteni szándékolt állami iskola ügyében megtartani rendelt helyszíni tárgyaláshoz a miskolczi evang. református püspöki hatóság képviseletével Révész Kálmán kassai esperes lelkész lett megbizatva. Határozat. Ezen értesítés folytán a vármegyei közigazgatási bizottságnak 1240. számú határozatához képest Onga községben felállatani szándékolt állami népiskola ügyében tartandó tárgyalás határ idejéül a kir. tanfelügyelõvel egyetértõleg 1898. évi október hó 29. napján az d. e. 10 óráját Onga Az iskola államosításáról 1898-ból község házához tûzön ki, melly határ idõre a község képviselõtestületét egybe hivatni rendelem, s e tekintetben a községi elöljáróságot haladéktalan intézkedésre utasítani. Továbbá a tárgyaláshoz az ev. ref. püspöki hatóság képviselõjét, valamint az ongai ev. ref. Lelkészt, az iskolaszék elnökét az iskola szék tagjaival együtt ezennel meghívom, a községi elöljáróság tagjait pedig megidézem. Szikszón 1898. október hó 14-én Vúcz (?) József fõszolgabíró” A tárgyalások azonban évekig elhúzódtak. A bizottság a paplakot és annak beltelkén lévõ melléképületeit szerette volna kialakítani állami is28

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 29

kolahelységnek. Ezt hajlandó volt ugyan a református egyház az államnak átengedni, de csak 5–6000 Ft-ért. A tanítói lakás a kántoré maradt volna, úgyszintén az általa korábban birtokolt jövedelmek. Végül a régi iskola ment át az állam tulajdonába, de csak 1903 júniusában szûnt meg a felekezeti iskola, s szeptembertõl lett az állam az iskola fenntartója. A presbitérium azonban kikötötte, hogy az épületet vasárnaponként és esténként saját céljára – énekkar, istentisztelet, egyesületi munkák – bármikor használhassa a gyülekezet. Az egyháznak sikerült azt is elérnie, hogy az állam csak olyan tanítót nevezhessen ki, aki a református egyház kántori teendõit is képes volt ellátni. Kántori minõségben a tanító fizetését az egyház magára vállalta. Az állam a régi tanítót (Csorba János) nem volt hajlandó alkalmazni, és új tanítót hozott a faluba. A gyülekezet azonban Csorba János kántori munkájára haláláig, 1910-ig továbbra is igényt tartott. Az 1899-ben létesített gazdasági iskola területét, a faiskolát a református egyház szintén átengedte az iskolának (594 négyszögöl), ahol a XX. század elején egy új gazdasági ismétlõiskolát szerveztek.

Iskolai anyakönyv részlete az 1890-es évekbõl

29

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 30

Gönczy Jenõ feljegyzésének részlete az iskoláról és Ongáról (1947)

30

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 31

II. Az állami oktatás Az iskolaépületek a XX. század elsõ felében A XX. század elsõ felében két épületben folyt az oktatás Ongán: a régi református iskolában – ami a József Attila utcában, a mai Szociális Szolgáltató Központ helyén állt –, illetve az 1900-as évek elején felépített új állami iskolában, a mostani mûhelyépületben. Ez utóbbi megépítéséhez a falu 1903-ban 7200 korona kölcsönt kapott az államtól. Ugyanekkor Kóczán György 2000 koronával járult hozzá a költségekhez. 1904-re készült el az épület. Mellette istállót, árnyékszéket alakítottak ki, az udvarra kavicsot hordtak. A Tanácsköztársaság alatt, a csehek elleni 1919-es harcokban az iskola megsérült. 1920ban tudták csak úgy rendbe hozni, hogy alkalmas legyen az oktatásra. Kijavították a falakat, az istállót, az ablakokat és a kerítést. 1925-ben a képviselõ-testület Ongaújfaluban a külterületi Ismétlõ-iskolai végbizonyítvány (1913) tanyákon élõ cselédek gyermekei számára egy tanyai iskola létesítését határozta el, ami 1930-ra elkészült. A birtokosok és cselédek igás- és kézimunkával járultak hozzá az építkezéshez. Ongai bevett szokás szerint beton alapra, sárga földbõl vert falú épületet húztak fel a tanyán. Ócsanáloson – amely ekkor még (1950-ig) Zemplén vármegye önálló települése volt – szintén mûködött iskola. Az elemi iskolák állapotát a járási tisztiorvos folyamatosan vizsgálta. Az általa rögzített, s ránk maradt ongai, 1929-es jegyzõkönyv a beren31

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 32

dezéseit megfelelõnek tartotta. Az iskola ekkor tágas, világos, padokkal jól ellátott volt. A padlóról viszont feljegyezték, hogy igen poros, mivel nem olajozták. Az iskola kútja rossz, rozoga és alacsony volt. Ezen kívül nem zárt jól, a szennyvíz és a szemét belehullhatott. Az árnyékszék ûrgödre sem volt zárt, az ülõdeszkák pedig piszkosak voltak. A régi református iskola tanterme már elavult volt. Rossz volt a padlója, ablakai nem zártak jól, padjai magasak voltak. Az állami iskola elõtti téren, valamint a községháza utáni mélyedésben az év nagy részében sár volt. Hasonló véleményt jegyeztek fel az iskoláról 1930-ban: „A modernül megépített iskola kútja nem megfelelõ, a kúton van ugyan fedõlap, azonban szenny

Az elemi iskola számadásának fedõlapja (1914/15)

Ócsanálosi elemi iskolások (1935)

32

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 33

juthat bele, mivel a gémes rendszerû vízemelõ szerkezet szerint a kútostoron levõ vedret legtöbbször a földre állítják, amikor állati ürülék és egyéb szenny ragadhat hozzá.” Elítélõ volt a vélemény a régi iskolaépületrõl is: „Sok gyermek zsúfolódik össze, akik egymás mellett ülve nem tudnak írni, és nem tudnak kellõen figyelni. Az iskolaépület tetõzete olyan rossz, hogy az esõ a padlásba becsurog. Kút az udvaron nincsen, a tanteremben levõ vödrön nincs fedõ, egyetlen pléh bögrébõl isznak a gyerekek. A bögre poros ablakpárkányon áll. Az árnyékszék rozoga és piszkos.” Az elmondottakat a falu építkezési bizottságának jelentése is alátámasztotta 1930-ban. „Jegyzõkönyv készült Ongán 1930. március 16-án alulírott építkezési bizottság által. Jelen levõk alulírottak: Az áll. iskola vezetõje bejelentette, hogy állami iskola mellékhelyiségei – melléképületei oly rozoga állapotban vannak, hogy életveszélyesek. Alulírott közs. építkezési bizottság a helyszínen megállapította, hogy az áll. iskola melléképületei – ól, kamara, sertés ól – teteje elkorladt az ól tetõ eldölt, életveszélyes, és már csak az árnyékszék fogja, a kerítés elkorhadt, eldölt, a másik régi állami tanítói lak épület fal része múlt éjjel kidölt, helyreállítása nagyon sürgõs, a kerítés rossz, melléképület fala s kémény használhatatlan. Az építkezés azonnali megindítását s a költségek megállapítását véleményezi, mert az esetleges további kárért felelõsséget nem vállalja. Felolvastatván aláiratott kmft. Wenczel K. Rezsõ jegyzõ, Kardos Lajos bíró, Kovács István, Vincze János, Kádár Ferenc biz. tagok.” Az 1930-as években az épületet és a hozzá tartozó melléképületeket végül felújították, és a század közepéig már nem nyúltak hozzá. A II. világháború harcai alatt, 1944-ben az iskola aknatalálatot kapott. Az iskolakönyvtár kezdetei Az iskola könyvtárának alapítása 1903-ra nyúlik vissza, ami egyben községi könyvtárként is funkcionált. Kóczán György ekkor adott nagyobb mennyiségû könyvet a falunak, amit egyelõre az iskolában helyeztek el. 1910-ben állítja fel a képviselõ-testület a népkönyvtárat, ami az iskola elõszobájában kapott helyet. Az elsõ könyvtáros Kondás József iskolaigazgató volt. Hamarosan kidolgozták a könyvkölcsönzés szabályát. E szerint egy zárható szekrénybõl egy könyvet lehetett kölcsönözni maximum két hétre. A képviselõ-testület évente döntött a könyvtáros véleménye alapján az új könyvek beszerzésérõl. (1911-ben például 100 db 33

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 34

új könyvet és egy szekrényt vásároltak a könyvtár számára.) A mindenkori tanító-könyvtárosnak katalógust, lepecsételt kölcsönzési naplót kellett vezetnie. Nevezetesebb tanítók a XX. század elsõ felében Kondás József 1870-ben született Lasztócon. Középiskoláit és a tanítóképzõt Sárospatakon végezte. 1903-ban került Ongára mint tanító, késõbb az iskola igazgatója lett. 41 évi tanítói mûködés után vonult nyugdíjba. Választott tagja volt a község képviselõ-testületének, 14 éven át alelnöke a megyei általános tanítóegyletnek, és 22 éven át elnöke az egyesület szikszói járáskörének. Érdemes népmûvelési munkálkodásáért díszoklevéllel és 1930-ban száz pengõ pénzjutalommal tüntették ki. Egyik alapítótagja, s a 20-as, 30-as években ügyvezetõ igazgatója volt az 1916-ban alakult helyi Hangya Szövetkezetnek. Dáner Ferenc 1883-ban Angyaloson született. Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön, a tanítóképzõt pedig Székelykeresztúron végezte, ahol 1903-ban nyerte el oklevelét. 1907-tõl tanít az ongai iskolában. Neje, Szalánczy Irma, szintén Ongán tanítóskodott. Dáner az I. világháborúban az orosz fronton megsebesült és fogságba esett, ahonnan csak 1920-ban tért haza. A leventeoktatást is õ végezte a régi lelkészi lakban. A leventeképzés a Trianon utáni Magyarországon a fiatalok katonai képzését próbálta pótolni, mivel a békeszerzõdés elõírásai miatt nem volt ál-

Ongai elemi iskolások (1932/33)

34

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 35

talános hadkötelezettség Magyarországon. 1928-ban az addig végzett leventeoktató munkájáért dicséretben részesült, s megkapta a korábban elmaradt járandóságát. Kubassy Ákos tanító is sokat tett a község közmûvelõdéséért. 1900ban született Rákospalotán. Tanítói oklevelét Iglón szerezte 1918-ban. 1922-ben került Ongára tanítónak. Kezdeményezésére indították meg a faluban a mûkedvelõ elõadások sorozatát, és fáradozásának eredményeként 1000 pengõ értékû színpadot és felszerelést teremtettek elõ a mûkedvelõk számára. Õ volt az Önkéntes Tûzoltótestület parancsnoka is. Csiszár Andor igazgató-tanító 1884-ben született Kézdivásárhelyen, a tanítóképzõt Kolozsvárott végezte. Jéncen, Salánkon és Nagybózsván tanítóskodott, majd 1930-ban került Ongára. Nagybózsvai tapasztalatai alapján õ kezdeményezte az Ongai Hitelszövetkezet megalakítását. A „nagy” iskola épületének II. világháború utáni helyreállítása A „nagy” iskola épülete a háborúban megrongálódott. A tetõt két helyen érte nagyobb találat. Kb. 2000 darab cserép hiányzott gerendázattal és lécekkel. Az egyik tanterem padlása beszakadt. Megsemmisült négy ajtó, tíz ablak. A külsõ vakolat az épületen egészen megrongálódott. Padlózatát felszedték és elégették. Sajnos a harcokban az iskola régi iratai is elégtek, úgy az anyakönyvek, mint az iktatott iratok. Az iskola tanárai a szülõkkel összefogva próbálták használhatóvá tenni az épületet. A cserepeket, gerendákat, a romokat a tanítók takarították el. A falakat a szülõk tapasztották újra, majd õk meszelték ki az épületet. Kijavították a tetõ hibáit is. Az iskola végül elkészült, de nem volt megfelelõ berendezése. A gyerekek széket hoztak magukkal, vagy két téglára letettek egy deszkát, és arra ültek. Segítség érkezett az Amerikában élõ ongai magyaroktól is. Berta Molinary, Luterán István és Fészki Géza valamilyen módon megtudták, hogy milyen nehéz körülmények között él Onga népe. Gyûjtést rendeztek, majd az összegyûjtött holmit és pénzt hazaküldték. Ezt az adományt, illetve pénzösszeget pótolta ki a községi nõszövetség, s fordították iskolapadok készítésére. 1947-re az egyik tanteremben már 8 darab négyüléses, a lakosok által készített pad állt. Az elpusztult szemléltetõeszközöket már nehezebben tudták pótolni. A tanítók sokáig saját maguk készítette tanítási segédeszközökkel dolgoztak, díszítették a falakat.

35

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 36

Az iskola épületei és tárgyi ellátottságuk az 1950-es évektõl 1980-ig A II. világháború után az 1904-ben épült, és a II. világháború után helyreállított ún. „nagy” iskolában 2 nagy tanterem, elõszoba, szertár és 1 nevelõi lakás várta a gyerekeket. A szertár 1959-tõl lett igazgatói iroda. A „kis” iskola (volt egyházi) 1 tanterembõl, 1 elõszobából és 1 kis raktárból állt. Az épület melletti telken 1 nevelõi lakás volt. Körzeti iskolánkhoz 2 tagiskola is tartozott. Ongaújfaluban 1 nagy tanterembõl, 1 elõszobából, 1 raktárból (szertár) és 1 szolgálati lakásból állt a tagiskola. Ócsa-

A Kóczán kastély az 1930-as évek végén

A Kóczán kastély melléképületében kialakított torna(tan)terem (1950-es évek)

36

Iskolások a „nagy” iskola elõtt (1959)

náloson 1 nagy tanterem, 1 elõszoba, 1 raktár (szertár) és 1 szolgálati lakás volt. A negyvenes évek végén – a tanulólétszám nagyarányú növekedése, valamint a szakosított oktatás bevezetése következtében – a meglévõ és helyrehozott iskolaépületek kevésnek bizonyultak. Ekkor kapta meg az intézmény oktatási célokra az 1898-ban épült Kóczán-féle kastélyt, bár az épület erre a célra nem igazán volt alkalmas. A Kóczán kastélyban utóbb 3 tanterem, 1 tanári szoba, 1 igazgatói iroda, 2 elõszoba, 2 szertár, 1 nevelõi szolgálati férõhely lett kialakítva. Az igazgatói iroda 1959-

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 37

tõl úttörõszobaként funkcionált. A kastély udvarán lévõ melléképületben 1 tornaterem – ami néha szükségtanteremként funkcionált – és 1 nevelõi szükséglakás volt. A kastélyba az 1970-es években került szivattyú, megoldva a vízellátás kérdését. Az udvart 1975-ben Az 1964-ben átadott iskolaépület keríttették körül. Addig – (1970-es évek) bár az épületben tanítás folyt –, olykor több tucat tehén legelt a kastélyt körülvevõ gyepen. 1964-re felépült a 6 (5+1) tantermes, tornaterem nélküli iskola, ami már a tervezéskor is kicsinek, korszerûtlennek mutatkozott. Technikai akadályokra hivatkozva folyóvíz, wc-k és korszerû fûtés nélkül építették meg. Kialakítottak benne 1 szolgálati lakást is. Két év múlva a közfalak kiverésével, minden nagyobb helyiség tanteremnek A Kóczán kastély lett átalakítva, így már 8 tanteremben (1950-es évek) 16 tanulócsoport tanult. Délelõtt a felsõ tagozat, délután pedig az alsó. Az iskolát 1973-ban újra korszerûsítették. 1976-ban bevezették a folyóvizet; a mosdókagylókat a folyosón helyezték el, majd kialakították a vízöblítéses WC-ket a földszinti szertár helyiségében. Az iskola eszközellátottsága ebben az idõben jó közepesnek volt mondható, elhelyezésük, tárolásuk viszont problémát okozott. Tv, rádió, magnók, lemezjátszók, diavetítõk, szakmai kiadványok, szemléltetõ- és kísérleti eszközök sora állt a nevelõk és tanulók rendelkezésére. (Az elsõ Az II. sz. épület átadása (1980. aug.) 37

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 38

rádiót jó munkájáért még a Szülõi Munkaközösségtõl kapta az iskola.) A felszabadult Kóczán termeibõl átalakítással konyhás napközi otthon lett, elõször 1 alsós és 1 felsõ tagozatos csoporttal. Késõbb 2 alsó- és 1 felsõ tagozatos csoportra volt igény. Nyáron a kastély épületében napközis, Az esõs tanévnyitó az II. sz. épület idény – napközis óvoda átadásakor (1980) mûködött. A „kis” és a „nagy” iskolában 1–1 alsós osztály kapott helyet. A „nagy” iskolát utóbb politechnikai (gyakorlati foglalkozás) oktatásra rendezték be. A „kis” iskola késõbb úttörõ (otthon) szoba lett. A falu gyarapodása maga után vonta az iskola bõvítésének az igényét is. Állami pénzbõl – de nem kevés társadalmi munkával, szocialista brigádok és a helyi lakosság segítségével – 1980. augusztus 19-ére elkészült az új, 9 tanteremmel, könyvtárral, orvosi szobával, stúdióval, (kis) tornateremmel rendelkezõ iskola. (Akkori árfolyamon ez kb. 12 millió forintos beruházás volt.) Az iskolát betonelemekbõl építették fel, a kor követelményeinek megfelelõen folyóvízzel, korszerû fûtéssel. Az elõzetes tervektõl eltérõen az épület belsõ kialakítására a gyakorlati szükség szerint került sor. (Eredetileg a könyvtárat például a tanári, míg a tanárit és az igazgatói irodát a könyvtár és a földrajzszertár helyére tervezték.) Ebben a 2. sz. épületben 1980 szeptemberében kezdõdött a tanítás. Végre minden tanulócsoport (osztály) délelõtt járhatott iskolába. Az oktatás az 1950–1970-es években és a körzetesítés Az iskola három különbözõ épületében elhelyezett osztályok együtt tartása, valamint a szakrendszerû oktatás miatt nem a tanulók, hanem a nevelõk vándoroltak egyik épületbõl a másikba. Bizony igyekezni kellett az óra befejezésével, a szünet megtartásával és az óra megkezdésével. Volt olyan tanár, aki kényelmesen átsétált, de olyan is, aki mindig sietett. A nevelõk különbözõ módszereket találtak ki egymás figyelmeztetésére, hogy ne felejtsék el, vége az órának. 1964-tõl – az 1. sz. épület megépítésétõl – lényegesen jobbak lettek a tanítás feltételei. Egy területen megoldódott a tanulók elhelyezése, 38

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 39

Iskolások (1954)

nem kellett a szemléltetõeszközöket, képeket egyik épületbõl a másikba cipelni. A diákok számának növekedésével nõtt a nevelõk száma és a szakos ellátottság. A háború elõtt az iskolában négyen tanítottak, 1945-ben már 5 pedagógus oktatott 156 gyereket, 1947-ben már tíz nevelõvel találkozunk. Az igazgató ekkor Dankó K. Imre volt. A tanári kar tagjai: Sárkány Béla, Párkányi Sarolta, Dáner Ferencné, Farkas Ferenc, Farkas Ferencné, Kocsis Sarolta, Kóródi Géza, Gönczy Jenõ, Pozsgai Vince és Pozsgai Vincéné. A tanuló-tanár létszám korszakunkban ezt követõen folyamatosan növekedett. Dáner Ferencné nyugdíjas búcsúztatása (1954)

39

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 40

Az iskola tanuló- és pedagóguslétszáma a 1945–1980 között év 1945 1950 1955 1960 1965 1970 1972 1980

tanulók 156 286 334 399 475 453 429 474

pedagógusok 5 9 12 17 20 23 22 26

szakos ellátottság 30,0% 35,0% 61,0% 71,0% 72,5% 83,0% 82,0%

A községben kevés szolgálati lakás volt, így a nevelõk több mint, fele nem helyben lakott, hanem általában Miskolcról járt ki. Onga Miskolchoz való közelsége jó ugródeszka volt számukra. A Miskolcon állandó lakással rendelkezõk a városban kínálkozó álláslehetõség esetén az elsõ adandó alkalommal elmentek iskolánktól. A fluktuáció következtében fiatal, jórészt csak nõkbõl álló tantestület alakult ki, kiegészülve 2–3 férfi neA tantestület (1968/69) velõvel. Ez az összetétel azt eredményezte, hogy évenként 4–5 nevelõ ment szülési, majd gyermekgondozási szabadságra, helyettesítésüket csak képesítés nélküli tanárokkal lehetett megoldani. A községi vezetõk az iskolavezetéssel együtt a stabil tantestület kialakítását szorgalmazták, bõvítve a szolgálati lakások számát (szolgálati lakást alakítottak ki ebben az idõben a „kis”- és „nagy” iskola mellett, a Kóczán kastélyban, Ongaújfaluban, Ócsanáloson és utóbb az I. számú épületben), segítve a letelepedést házhelyek kedvezményes vásárlásával, kölcsönökkel és építkezéssel. Ongán az osztályok három különbözõ helyen lévõ épületben voltak. A felsõ tagozat délelõtt tanult, az alsó tagozat délután járt iskolába. Ongaújfaluból a felsõ tagozaton tanulók vonattal jártak be Ongára. A vonat korán jött, ezért a felsõ tagozatban a tanítás 7.10 vagy 7.15-kor kezdõdött, 50 perces órákkal. A tanulók a kora délutáni vonattal tudtak hazamenni. Ez tette szükségessé a körzeti iskolában a felsõ tagozat ál40

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 41

Ongai iskolások (1959/60)

landó délelõtti tanítását. Ez az idõbeosztás (korai kezdés) a buszjárat beindulásáig – ami a további körzetesítés (bejárás) elõfeltétele volt –, 1973ig tartott. Ezután már 8 órakor kezdõdött a tanítás, de még mindig a felsõ tagozat járt délelõtt, délután pedig az alsósok. Ongaújfaluban az 1–4. osztály részben osztott volt. 2 tanulócsoportban az 1. és 3. osztály, valamint a 2. és 4. osztály 2 tanítóval váltakozva tanult. A felsõsök továbbra is vonattal jártak Ongára. Ócsanáloson 1 alsó és 1 felsõ tagozaton (összevont) részben osztott tanulócsoportban 1–4. alsó tagozatos, és 5–8. felsõ tagozatos tanulók tanultak 2 tanítóval. A felsõ tagozatos tanulók körzeti iskolába való bejáráNyelvtanóra (1980) sára (körzetesítésére) az 1973/74-es tanévben, a buszjárat megszervezésével nyílt lehetõség. 1978-ban megszûnt a hatnapos, majd 1982-ben – a szabad szombat bevezetésével – az 5–6 napos ciklikus tanítás. 1980-tól Ongán már csak állandó délelõtti, egymûszakos iskolai oktatás folyik, amit a 2. sz. épület átadása tett lehetõvé. 41

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 42

Az elsõ úttörõk Egy gyermekszervezet – hívják õket úttörõnek, cserkészeknek, diákönkormányzatnak – fontos része egy iskola életének. Egyfajta belsõ testületként mûködnek az iskola szervezetének részeként, döntéseikkel, ötleteikkel, az általuk szervezett eseményekkel befolyásolják, irányítják az iskola mindennapjait, a diákok napi tevékenységét, illetve megtanítanak közösségben élni, gondolkodni, és önállóan vagy testületben közösen a többi diákra is vonatkozó felelõs döntéseket hozni. Az elsõ úttörõcsapatok Magyarországon 1946 júniusában alakultak meg. Lelkes pedagógusok igyekeztek a cserkészmozgalom megszûnése után új gyermekszervezetet létrehozni. A megyében az elsõ úttörõcsapatok egyike Ongán jött létre 1948 körül. Vezetõje Sárkány Béla tanár, az elsõ úttörõtitkár Fõzy György volt. Az úttörõcsapat ekkor még 60–80 fõbõl állt, s nem volt kötelezõ úttörõnek lenni. Kéthetenként kerültek megrendezésre az õrsi foglalkozások, ahol a diákok népmeséket mondtak egymásnak, népdalokat énekeltek. Az úttörõk egyenruhája olyan volt, mint amilyet késõbb is hordtak, csak az elsõ úttörõk nyakkendõjét beszegték kék cérnával. Ebben az idõben kisdobosokat még nem avattak. Az úttörõknek jelvénye kicsi nemzetiszínû zászló, benne egy kicsiny fiú- és leányfej. Az úttörõknek két zászlója közül az egyik nemzetiszínû, a másik pirosra volt festve. Az ongai úttörõk elsõ nagy társadalmi munkája az útépítésben való részvétel volt, de a Szikszón megrendezett sportversenyeken is találkozhattunk velük. Az úttörõcsapat az 1950–60-as években 1955-ben Ócsanálosról Ongára helyezték a Bodolóczky tanító házaspárt. Katika az alsós osztály tanítója lett, János a felsõ tagozaton kapott beosztást, és a 2241. sz. Petõfi Sándor fiú úttörõcsapat vezetõje lett. A 2242. sz. Zrínyi Ilona lány úttörõcsapat vezetésével a szintén felsõ tagozaton tanító Bûdi Ilonát bízták meg. A két úttörõcsapatot 1958-ban összevonták a 2242. sz. Zrínyi Ilona úttörõcsapat nevet megtartva, melynek vezetése Bûdi 42

Úttörõvezetõk (1961)

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 43

Ilonára hárult, aki az úttörõcsapatot 1968. október 15-ig – igazgatóhelyettessé történõ kinevezéséig – irányította. Az úttörõmunkát folyamatosan segítették az ifi-vezetõk. Kialakított szervezeti keretek közt, az iskolai tanulmányi munkát segítve, változatos progra- Kisdobosok és úttörõk a Kóczán kastély elõtt (1950-es évek vége) mokkal mûködött az úttörõcsapat. 1958/59-tõl kezdve a mindenkori gyermeknapon került sor az 1. osztályosok kisdobos fogadalomtételére, és a 4. osztályosok úttörõvé avatására avató testvérekkel és avató szülõkkel. Délután játékok, versenyek, tábortüzek és mûsorok színesítették a nap programját. Az ongai Állami Gazdasággal való kapcsolatfelvétel után a gazdaság adott csapatzászlót az úttörõknek. Az egy üzem – egy iskola mozgalom keA csavargyári tv átvétele (1970) retében jó volt az együttmûködés a Csavaripari Vállalat 2. sz. Gyárával. (Az intézmény elsõ televízióját a gyár ajándékozta az iskolának.) Eredményes és gyümölcsözõ kapcsolatot ápolt az úttörõcsapat a Megyei Hadkiegészítõ Parancsnokság tagjaival is, akik részt vettek a „gyermeknap”-i avatáson, és segítettek a sátortáborok megszervezésében, kialakításában, a táborozások hangulatossá, emlékezetessé tételében. (Számháború, tábortûz, éjszakai riadó Táborozás Királykúton (1961) 43

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 44

stb.) Az Észak-magyarországi Erdészeti Hivatal mindig megadta – ez akkor közel sem volt általános – az engedélyt a soron következõ táborozás kért helyszínére. Az ongai úttörõk sátortáborozáson vettek részt többek között Királykúton, a Kripton gyár mellett, a Gátya-völgyben Kékmezõn és a tapolcai kõbánya mellett. 1968-ban nyaraltak elõször a Balatonnál, Balatonfenyvesen. Az úttörõmozgalom az 1970–80-as években Az úttörõmozgalom élén Bûdi Ilonát 1968-ban Kenéz Éva követte, majd Szûcs Istvánné vette át a csapat vezetését. Ezután Rózsa László, jelenlegi igazgatónk következett 10 évig, aki tagja volt a megyei úttörõelnökségnek is. Végül Bûdi Lászlóné került az úttörõcsapat élére. A környezõ iskolák csapatvezetõi szoros kapcsolatban álltak egymással. Havonta egyszer rendszeresen találkoztak a járási (ma városkörnyéki) úttörõ értekezleten. Kicserélték tapasztalataikat, megbeszélték az elkövetkezendõ idõszak legfontosabb feladatait. Az országos úttörõelnökség minden évre különÚttörõavatás (1975) bözõ akciókat hirdetett meg. Ilyen volt pl. a „várjátékok”. Ennek keretében úttörõink részt vettek egymás programjain: akadályversenyeken, farsangi bálokon stb. Az úttörõcsapat tagjai nem voltak „gyermek párttagok”! Az alsósok voltak a kisdobosok, akik jelképe a kék nyakkendõ lett, míg a felsõsök voltak az úttörõk, õk vörös nyakkendõt viseltek. Egyenruhájuk sötétkék aljból, fehér úttörõingbõl, sípból, sípzsinórból és úttörõövbõl állt. Az úttörõcsapatot rajok, vagyis az iskola osztályai alkották, vezetõjük a rajvezetõ, azaz – általában – az osztályfõnök volt. A rajok 2–3 õrsbõl álltak, élükön a maguk közül választott õrsvezetõvel. Az õrs legtöbb tagjának speciális feladata, tisztsége volt: õrsvezetõ-helyettes, sportfelelõs, pénztáros, nótafa, a társadalmi munka felelõse, krónikás stb. Az õrsi foglalkozásokat, vagy más néven õrsgyûléseket kéthetente tartották, melyek történéseit naplóban rögzítették. Ez volt az õrsi, illetve kisdobos napló. 44

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 45

A gyûléseken a gyerekek gyerekek maradtak, nem politizáltak. A jobbak segítették gyengébb társaikat a tanulásban, dalokat tanultak, hulladékot gyûjtöttek, támogatták az idõs ongaiakat, felkészültek az akadályversenyre, sokat sportoltak. Igyekeztek a kisdobosok 6, illetve az úttörõk 12 pontja szerint élni. A rajfoglalkozások havi egy alkalommal kerültek megrendezésre. Foglakozásaikat a rajnaplóban rögzíttették. Az õrsök és a rajok maguk választották neveiket: Párduc, Fecske, Gomba õrs stb. Az õrsök zászlókat is készítettek maguknak, melyek úttörõjelvény alakúak voltak. A rajok már történelmi személyek nevét választották, pl. Rákóczi, Kossuth és persze az akkori rendszerhez kapcsolódó nevek is népszerûek voltak: Gagarin, Lenin, Valentyina Tyereskova stb. A rajok zászlója piros vagy kék színû volt. A csapatzászló nemzeti színû volt, úttörõjelvénnyel hímezve, valamint szerepelt rajta a csapat neve is. Az úttörõszervezet legnagyobb erénye az volt, hogy átfogta, irányíAkadályverseny (1974) totta a gyermekek szinte teljes szabadidõs tevékenységét. Hasonlóan, mint ezt most a diákönkormányzat igyekszik megtenni. Minden év szeptember 29-én óriási akadályversenyt rendeztünk az akkor még fákkal teli Kemelyi erdõben. Míg az õrsök a különbözõ akadályokat próbálták leküzdeni, addig az õrsi kukták – a szülõk segítségével – fõzték a finom paprikás krumplit. Õsszel általában nagy hulladékgyûjtést rendeztünk. A mai Szociális Szolgáltató Központ udvarán alig fért el a rengeteg vas és papír, melyet a gyerekek összegyûjtöttek. („Gyûjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded!” – volt a jelszó az 50-es években.) A rajok között a tanárok sportversenyeket szerveztek: kézilabda, zsinórlabda, foci és asztalitenisz bajnokság. Ezek felmenõ rendszerû versenyek voltak. A legjobbak Csillebércre, Zánkára is eljutottak jutalomtáborozásra. Farsang (1978) 45

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 46

Az úttörõszervezet feladata volt a tanulmányi versenyek lebonyolítása is. Minden tantárgyból szerveztünk házi versenyeket, s ezek legjobbjai jutottak a járási, a megyei versenyekre. Négy évszak-négy túra akció keretében a rajok gyalogos vagy kerékFarsang (1980) pártúrákat szerveztek a környékre. A február hónap fontos eseményei a farsangi karneválok voltak. Ugyan nem kerültek bemutatásra olyan színes show-mûsorok, melyeket most rendeznek kollégáink, de ötletes jelmezekbõl akkor sem volt hiány. A tavaszi idõszak legfontosabb eseménye a Úttörõavatás (1982) május utolsó vasárnapján, a gyermeknapon tartott úttörõ- és kisdobosavatás volt. Ekkor avattuk kisdobossá elsõseinket, úttörõvé a negyedikeseket. A fogadalomtétel után a nyakkendõt avatószülõk kötötték a gyerekek nyakába. Ezt az eseményt mindig szigorú felkészülés elõzte meg, Táborozás Telkibányán (1976) ahol nagy jelentõsége volt az alakiságnak. A Klapka-induló dallama még ma is sokak fülében cseng. Ezen az ünnepségen tüntettük ki a legjobb úttörõket és kisdobosokat. Az úttörõszervezet a leghosszabb iskolai szünetre is gondolt. A nyár diáktáborai felejthetetlen emlékként maradtak meg a résztvevõk emléke46

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 47

zetében. A táborokat csapatszinten szerveztük az ország különbözõ részeibe: Telkibánya, Mozsgó, a váci Pokol-sziget, Balaton, Szeged stb. Ma már nosztalgia a Kovács Árpád tanár úr által vezetett sport- és vándortáborok emléke. 25–30 diák és pár gyerekeket szeretõ felnõtt két hétig, évrõl évre felvette a hátizsákot, és felkereste a Dunakanyart, a Pilist, az Õrséget, a Mecseket, a Vértest vagy a Bakonyt. Gyalog jutottak el egyik állomáshelyrõl a másikra, maguknak hoztak vizet a közeli forrásból, maguknak fõztek, sátorban aludtak, és soha el nem múló élményekkel tértek haza. A rendszerváltás után az úttörõcsapat még egy-két évig mûködött Ongán, majd lassan megszûnt, ahogy a rövid életû cserkészmozgalomra is ez a sors várt. Kulturális élet az iskolában az 1960-as évektõl a rendszerváltásig Az iskolában folyó kulturális élet mindenkor egyben községi eseményeket is jelentett, melyek nagy része az akkori helyzetnek megfelelõen a politikai események, rendezvények része volt. Például: március 8., március 15., április 4., május 1., augusztus 20., november 7. vagy a gyermeknap. Ezek a rendezvények, mûsorok gyerekeknek készültek, de a felnõttek is megtekintették. Mivel leginkább a tanulóknak szóló mûsorok voltak (irodalmi színpad: vers, próza, jelenetek, énekszámok, kórusmûvek stb.) többségében nem hangzottak el politikai szónoklatok. Ezek közül a jubileumi rendezvények voltak kivételek, amikor a párttitkár ragaszkodott a beszédéhez. A politikai ünnepségeken kívül télapó- és karáFarsang (1966) csonyi ünnepély, farsang, anyák napja jelentette a kulturális eseményeket. Az 1980-as évek végén kezdõdött el a Bemutatkozik az iskola, mely az évközi mûsorok válogatását tartalmazó rendezvény, majd az október 6-ai megemlékezés. Rendszeresek voltak a „Ki mit tud?”-ok, melyek egy része politikai évfordulóhoz vagy aktuális úttörõ mozgalmi évhez kötõdött. (Például 47

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 48

Karácsonyi ünnepség (1984)

1968. november: forradalmi láng fogadása, amit az iskolában örökmécsesként állandóan világító fáklya jelzett. 1969. április: világifjúsági nap. Meghívott vendégek közt jelen volt egy ciprusi és egy kubai diák is. 1969 õsze: a „legendás páncélvonat” fogadása, az arra való készülõdés. 1971: 1919/71-es kutatómunka az úttörõk múltjából. 1982: város környéki kulturális seregszemle. 1984. november 30.: a szabadság lángjának fogadása, és az arra való készülõdés.) Az említetteken kívül rendszeresek voltak a valóban kulturális jellegû, osztály vagy évfolyam „Ki mit tud?”-ok. Ezekben jelenetek, versek, prózai szövegek, bûvészmutatványok, furulya, trombita, hegedû számok, majd játékos vetélkedõk, végül tánc szerepelt. Abban az idõben az iskola 1–2 lemezjátszóján Versmondó versenyen (1988) kívül – amit ilyen célra nem lehetett használni – a községben 2 db Mambó típusú magnó volt. Az egyik egy falubeli fiatalé, a másik Kenéz Éva tanárnõé. Ezeken a rendezvényeken az utóbbi szólt hangosítás nélküli torz felvételekkel. 48

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 49

Sor került irodalmi „Ki mit tud?”-ok szervezésére is. 1971. január: Petõfi és János vitéz. 1972. január: Arany és a Toldi. Ezek évfolyam-vetélkedõk voltak; ahol pontok helyett csokit kapott a jó feleletet adó. A legtöbb csokit összegyûjtött osztály társasjáték jutalomban részesült. Rendszeresek voltak a könyvtári órák, a könyvtárismereti „Ki mit tud?”-ok, helyben és a megyei könyvtárban. 1973 januárjában a Petõfi-évforduló kapcsán irodalmi színpad jellegû mûsor bemutatására került sor. 1973 novemberében Bartók László Csokonait bemutató regényének felhasználásával Csokonai versek, s Csokonai él címmel egy nagyon sikeres, látványos irodalmi összeállítást hallhatott az iskola közössége. 1973. november 15–17. között kerültek megrendezésre Ongán a megyei „Csokonai napok”. 1. nap: köszöntõk, a fent említett mûsor. 2. nap: irodalmi vetélkedõ középiskolásoknak. 3. nap: Varga Balázs elõadása Csokonairól, zenei mûsor. Folyamatosan, rendszeresen része volt a tanulmányi kirándulásoknak, a nyári táborozásoknak a múzeumlátogatás. Az iskola diákjai különbözõ kulturális pályázatokon is részt vettek. 1987-ben például az újságírás volt a téma, amivel kapcsolatban egy újságírót is sikerült segítségül hívnunk. 1990-ben nyelvmûvelés, helytörténet, a község helyneveinek eredete késztette munkára a diákokat, magnófelvételt készítettek Papp András bácsival. Mindkét pályázattal kimagasló eredményt ért el az iskola. Említést érdemelnek az ongai és miskolci mozi-, illetve színházlátogatások, a helyi színjátszó bemutatók, melyek mindig nagy közönséget vonzottak, ugyanakkor a befolyó bevétel jó anyagi bázist jelentett az osztálynak, az úttörõcsapatnak. Az iskolai színjátszás vezetõje társadalmi munkában 1966–1988 között Kenéz Éva volt. Ez idõ alatt az alábbi bemutatókra került sor: 1967. november. 25. és 28.: Fajankó mesejáték (3 felvonás). 1968 karácsonya: Bûvös kalapács (3 felvonás). 1969. április 25.: Varázsital, Lúdas Matyi. 1969. november: Robin Hood. 1970. május: Furfangos muzsika, Üssed, üssed botocskám. 1970: Hamupipõke. 1972. április: Kacor király. 1973. április: Csaló az üveghegyen. 1978. december: Táncos csizma. 1979: Varázsital. 1982. március: Lúdas Matyi. 1983. tavasz: A A „Táncos csizma” elõadása elõtt (1978) 49

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 50

három kecskén. 1983. november: Többsincs királyfi. 1985: Egy szem szõlõ, Burkus király új ruhája, Szegény ember és a medve (a megyei kulturális szemlén is bemutatásra került). 1986. március: Fajankó. 1987. március: Táncsics szabadulása, Tündérkert aranyalmája. 1987. december: Táncos csizma. A nevelõtestület 1980–1990 között a szakszervezet szervezésében több kiránduláson, ezen belül múzeumlátogatáson vett részt. 1. Kassa–Eperjes–Lõcse. 2. Zempléni körút, érintve Vizsolyt és Tokajt. 3. Budapest: Ipari vásár, színházlátogatás, színészmúzeum megtekintése. 4. Rozsnyó–Betlér (kastély látogatás) – Dobsina (barlang) – Krasznahorkai vár – Kassa. A pedagógusok minden évben legalább két Tantestületi kirándulás (1980-as évek) alkalommal Miskolcon a Nemzeti Színházban és a Rónai Mûvelõdési Házban miskolci és budapesti színészek elõadásait vagy kabaré mûsorokat is megtekintettek. 1982–1988 között 8 db színházbérlettel rendelkeztünk, melyet a tanárok felváltva használtak. Az iskolai könyvtár 1972. október 31-én a „Borsodi ifjú olvasók hónapja” keretében került felavatásra az iskolai könyvtár, mely a Miskolci járásban az elsõ iskolai könyvtár volt. A megnyitóra eljöttek a szomszédos iskolák igazgatói és a közmûvelõdési könyvtárak vezetõi is. A könyvtárat Illés László tanár órakedvezményben vezette. Az elmúlt másfél évtizedben az iskolai könyvtárat Poroszkainé Urszin Márta felügyeli. Ez idõ Az iskola könyvtár megnyitása (1972) 50

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 51

alatt is lassan, de folyamatosan gyarapodott, frissült az állomány. A lassú fejlõdés oka az egyre magasabb könyvárakban és a bõvülõ feladatkörben keresendõ. Hogy mégis sikerült elõre lépnünk, az a sikeres pályázatoknak és segítõkész embereknek köszönhetõ, akik munkájukkal, felajánlásukkal támogatták a könyvtárat. Jelenleg 3000 kötetnyi értékes könyv található a könyvtárban. Büszkék lehetünk gazdag kézikönyv-gyûjteményünkre, mely segítségével a tanulók és a pedagóguAz iskolai könyvtár (1984) sok egyaránt hozzájuthatnak a tanításhoz, tanuláshoz felhasználható ismeretanyaghoz. Az érdeklõdõ, gyûjtõmunkát végzõ, önálló ismeretszerzésre vágyó gyerekek igényeire különösen odafigyelünk az új könyvek beszerzésekor. Gyûjteményünk természetesen tartalmazza a kötelezõ és ajánlott olvasmányok mellett a gyermek-és ifjúsági irodalom klasszikusait is. Az ajándékba kapott könyvek tovább színesítik a kínálatot. Modern információhordozókat, a tanulást segítõ számítógépes programokat tartalmazó CD-ket is vásárlunk. Az iskola könyvtár feladata az utóbbi években kibõvült a tartós tankönyvek beszerzésével és kölcsönzésével, sok tanuló használja ezeket a tanév folyamán. Az iskola dolgozóinak segítségével a könyvtári helyiség is megszépült: új tárolószekrények és könyvespolcok készültek a sok évtizedes darabok helyett, így méltó környezetet nyújtanak „néma barátaink” és a tudásra vágyó diákok számára egyaránt. Személyi feltételrendszer alakulása az 1980-as évektõl Az iskola jelenlegi pedagógus és technikai dolgozóinak létszáma és összetétele hosszú évek folyamán alakult ki. Az 1990-es évek elejétõl stabilizálódott a tantestület összetétele, s lett teljes a szakos ellátottság. Az azt megelõzõ évtizedekben igen magas volt a nevelõi fluktuáció, Miskolc város munkaerõ-elszívó hatása jelentõs mértékben érvényesült. A szakos nevelõk hiányát képesítés nélküli nevelõk foglalkoztatásával oldotta meg az iskolavezetés. 51

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 52

A tantestület (2002)

A nevelõtestület stabilitását, „helyhez kötését” a nyolcvanas évek közepén nagymértékben elõsegítette Mázik Ferenc tanácselnök vezette községi vezetés lakótelkek biztosításával. Rövid idõn belül több pedagógus telepedett le a községben, s kapcsolódott be aktívabban a település közéletébe. A pedagógusok létszáma 1980-tól lassan, de fokozatosan nõtt. 1980: 26 fõ, 1985: 27 fõ, 1990: 30 fõ, 1995: 35 fõ és 2000: 39 fõ. Ebben a változásban a tanulólétszám növekedése mellett közrejátszott az idegen-nyelvi képzés bõvülése, a differenciált oktatásból adódó csoportbontások, valamint az alsó tagozatos osztályokban tanított gyermekek létszámának leszorítása is. 1980-tól a tanulók számában is megfigyelhetõ egy lassú növekedés. 1980: 474 fõ, 1985: 461 fõ, 1990: 515 fõ, 1995: 544 fõ és 2000: 570 fõ. A 2004/2005-ös tanév elején 529 gyerek kezdte el az iskolai tanévet. Tárgyi- technikai feltételrendszer alakulása az utóbbi években A község általános iskolája négy különálló épületben mûködik: 1. sz. „alsó tagozatos”-, 2. sz. „felsõ tagozatos”-, 3. sz. „mûhely” épület („nagy” iskola) és a 4. sz. „Kóczán-kastély” (napközi, konyha). Ezek az iskolaépületek különbözõ években épültek, s más-más idõszakban került sor korszerûsítésükre. Nagyobb felújítási munkákra az 1. sz. „alsó tagozatos” épületben 1983-ban, a Kóczán-kastélyban 2000-ben és 2002ben, illetve folyamatosan került sor. A felújítások, korszerûsítések legfon52

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 53

tosabb területei: az épületek- és elektromos hálózat felújításai, a gázfûtés bevezetése (1992), az intézmény épületeinek bekötése a szennyvízhálózatba (2000), iskolai sportudvar létesítése: salakos futópálya, súlylökõpálya kialakításával (1995) és újra aszfaltozott kézilabdapálya (1997). Osztályterem (1984) Az iskola belsõ környezeti kultúrája jelentõs fejlõdésen ment keresztül, de még számos felújító, korszerûsítõ munkára van szükség, elsõsorban az épületek külsõ állagát javítandó. A kisebb jelentõségû javító-, karbantartó munkát több éven át végezte a községi GAMESZ, majd a Polgármesteri Hivatal mûszaki csoportja. Az intézménynél 1981–84 között dolgozott karbantartóként Szalay Sándor, majd 2002. január 1-jétõl Póti Imre személyében ismét betöltött ez a státus. Megjegyzendõ, hogy a szülõk értékes munkájukkal folyamatosan hozzájárulnak az esztétikusabb iskolai környezet kialakításához. Az iskola éves költségvetésének alakulása az utóbbi évtizedben (szeA II. sz. épület (2004) mélyi, dologi és mûködési kiadások) jól szemlélteti a növekvõ feladatokhoz kapcsolódó emelkedõ ráfordításokat: 1993 – 23.471 eFt, 1994 – 29.299 eFt, 1995 – 31.718 eFt, 1996 – 40.870 eFt, 1997 – 48.681 eFt, 1998 – 58.207 eFt, 1999 – 67.194 eFt, 2000 – 84.121 eFt, 2001 – 93.725 eFt, 2002 – 110.378 eFt, 2003 – 145.514 eFt és 2004 – 148.266 eFt. Az országos átlagtól eltérõen azonban az intézmény költségvetése a takarékos gazdálkodás következtében az állami normatíván kívül többlet ráfordítást nem igényel.

53

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 54

Az iskola és a pályázatok Az iskola mûködési feltételeinek javítása, az oktatás tárgyi eszközeinek a fejlesztése a pályázati lehetõségek elnyerésébõl is biztosított volt az utóbbi években. Az alábbi kimutatás a legjelentõsebb pályázati eredményeket tünteti fel: 1998–99: COMENIUS 1./Eu. projekt: Külföldi iskolákkal való kapcsolatok 1.800 euró. 2000: erdei iskola program 100 eFt, Nemzeti Atlétikai Program (N. A. P.) 170 eFt, helytörténeti cd-rom 250 eFt, honismereti kiadvány 75 eFt, taneszközfejlesztés 700 eFt. 2001: COMENIUS 1. program 2.200 euró, taneszközfejlesztés 1.200 eFt, könyvtárfejlesztés 360 eFt, Nemzeti Atlétikai Program (N. A. P.) 100 eFt. 2002: Nyári táborokra: („Ép testben, ép lélek”, „Aranykapu Zánkán”, „Tisza-Világ”) 650 eFt, taneszközfejlesztés 800 eFt, drogmegelõzés, egészségfejlesztés 230 eFt, könyvtárfejlesztés 450 eFt. 2003: Nemzeti Atlétikai Program (N. A. P.) 240 eFt, „Tisza-Világ 2” - nyári tábor 115 e Ft. 2004: eMagyarország Pontok I. (alapítványi) 350 eFt, „XXI. sz. iskolája” (iskolabõvítés és informatikai rendszer fejleszA „XXI. sz. iskolája” pályázaton megvalósítandó új épületszárny látványterve (2004) tése) 250 ezer euró. Minõségfejlesztési program 2001 nyarán kezdõdött el az iskola minõségfejlesztési programja. A projekt keretében a COMENIUS 2000. Közoktatási Minõségfejlesztési Program kiépítésére került sor. Az általános iskolánk vezetése négy abaúji település – Szikszó, Ináncs, Szalaszend – iskolájával közösen csoportos pályázatot nyújtott be, sikerrel. A minõségfejlesztõ program kiépítését anyagilag a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ Kht. (Pilisborosjenõ), szakmailag a Qualitas T és G Vezetõképzõ és Tanácsadó Kft. (Szeged) támogatta. A partnerközpontúság elveire épülõ program végrehajtására öt fõs 54

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 55

belsõ szakértõi csoport jött létre: Bûdi Lászlóné, Poroszkainé Urszin Márta, Kovácsné Nagy Ágnes, Kulcsárné Feledy Marianna és Rózsa Lászlóné részvételével. Munkájukat – külsõ szakértõként – dr. Boross Dezsõ igazgató (Jászberény) segítette. 2003 szeptemberében az Oktatási Minisztérium oklevélben ismerte el az iskola minõségfejlesztési programját. A 2004-ben elkészített Minõségirányítási program minõségpolitikai nyilatkozatából kiemelt idézet: „… Arra törekszünk, hogy a környék iskolái között kivívott elõkelõ helyünket erõsítsük. … Célunk, hogy szilárd alapmûveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelõ továbbhaladást.” Az intézményi étkeztetés átszervezése 2000-ben került sor a község gyermek- és szociális étkeztetésének átszervezésére. Ongán az 1960-as évek közepétõl indult a szervezett gyermekétkeztetés az iskola napközi otthonának megszervezésével. Minden elismerést megérdemelnek azok a konyhai dolgozók, akik a mai viszonyokhoz képest igen mostoha körülmények között biztosították a gyermekek számára az ebédet. Többek között széntüzelésû sparherden fõztek, az udvari kútból hordták a vizet, a nyári szünetekben befõtteket, száraztésztákat készítettek. 1980-tól mûködõ 1. sz. óvoda és az 1992-ben indult 2. sz. óvoda saját konyhával és alkalmazottaival oldatta meg az óvodások és az intézményi dolgozók étkeztetését, évrõl évre egyre nehezebb pénzügyi feltételek közepette. A fenntartó önkormányzat normatív alulfinanszírozása nem tette lehetõvé a rendszer ilyetén mûködtetését, ezért a képviselõtestület 1999-ben úgy határozott, hogy egy konyha üzemeltetésével Ebéd a napköziben (1999) oldja meg a településen a gyermek- és szociális étkeztetést. Az iskola napközi otthonos konyhája – a Kóczán-kastélyban – egy élelmezésvezetõvel, két szakácsnõvel és öt konyhai kisegítõvel látja el meghatározott feladatát. E célból az épületet több ízben korszerûsítették, legutóbb 2000–2001-ben. 55

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 56

2002 szeptemberétõl HACCP szabályzat alapján mûködik a konyha, amely a közétkeztetést végzõk minõségbiztosításon alapuló tevékenységét határozza meg. Görgey Artúr nevének felvétele Százéves iskolánk történetében jelentõs esemény volt – magyar államiságunk ezer éves évfordulóján, 2000-ben – a névfelvétel. Iskolaközösségünk és a fenntartó önkormányzat képviselõ-testülete a Görgey Artúr nevet adta az intézménynek. Az iskola névadó ünnepségére levelet küldött a névadó legidõIskolai névadó ünnepség sebb leszármazottja, Görgey Gábor író (2000. augusztus 25.) (volt kulturális miniszter). Idézet a levelébõl: „… Görgey Artúr nem csupán zseniális hadvezér volt, hanem nagymûveltségû európai elme. A tanulók, minthogy hadvezérre nincs szükségük, akkor lesznek méltók az iskola névadójának szelleméhez, ha nagylátókörû, mûvelt emberekké igyekeznek válni.”

Görgey napok vetélkedõje (2001)

Az aulában található Görgey dombormû (2001)

56

A névadó ünnepségen felavatásra került a Balogh István – helyi lakos – népi fafaragó mûvész által készített névtábla. Az iskola aulájában 2001-ben került elhelyezésre Görgey Artúr dombormûve, amelyet az Ongai Kultu-

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 57

rális Egyesület, a községi önkormányzat és az Ongai Iskoláért Alapítvány közösen készíttetett. Az intézmény minden tanév októberében, a „Görgey napok” keretében emlékezik meg a névadóról, többek között megkoszorúzva a nagy hadvezér dombormûvét. Az iskola szervezeti változásai, új pedagógiai törekvések Az iskolai mûködés alapdokumentuma – a pedagógiai program – az utóbbi években többször került módosításra (1998, 2001 és 2003). A pedagógiai munka alapelvei azonban nem változtak: az oktatás és a nevelés egyensúlya, az eredményorientáltság, az esélyegyenlõség biztosítása és a nyitottság elve. A Nemzeti Alaptantervre épülõ helyi tantervünkben bekövetkezett legjelentõsebb változás az idegen nyelv oktatása terén következett be. A politikai rendszerváltozás elõtti „kötelezõ” orosz nyelv oktatását a német, majd szülõi, tanulói választhatóságával az angol és német nyelv váltotta fel. 2002-tõl „emelt szintû” idegen nyelvi oktatást végez az iskola, ami heti öt órás képzést jelent. Az oktatás már az elsõ évfolyamon elindul az idegen nyelv megismertetésével, majd a harmadik évfolyamtól – intenzív módon – a tanrendbe állítással. A nevelés-oktatás Idegen nyelvi karácsonyi mûsor (2000) egyensúlyának elve gyakorlati megvalósítására 2004-tõl az elsõ évfolyamon „iskolaotthonos” osztályokat indítottunk. A másutt már több éve funkcionáló oktatásiszervezeti forma nálunk elõször került bevezetésre. Az elsõ „iskolaotthonos” osztályokban tanítók: Máté Béláné, Buzás Zoltánné, Juhászné Rácz Enikõ és Solymosiné Kondás Anikó. Napközis csoportok az 1960-as évektõl mûködnek, a délutáni felkészülés elõsegítésére. E munkaterületen több nevelõ is dolgozott. Több éven át töltötte be ezt a munkakört Gönczi Barnáné (aki élelmezésvezetõi feladatokat is ellátott) és Román Anna. Jelen idõszakban két napközis csoport mûködik, alsó tagozatos tanulókkal. 57

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 58

Iskolánk története során szép eredményeket értek el tanulóink, öregbítve intézményünk és a település jó hírnevét. Az utóbbi évtized megyei és országos szintû tanulói versenyeredményei az egyik mellékletben megtalálhatók. A tanulói sikerek legfõbb záloga a pedagógusok eredményes felkészítõ munkája volt. 1994-tõl az országos szintû versenyekre közvetlenül felkészítõ nevelõk: Poroszkainé Urszin Márta, Baloghné Szászi Edit, Füstös József, Takács László, Nagyné Kovács Erzsébet, Kovács Zsolt, Kovácsné Nagy Ágnes, Kulcsárné Feledy Marianna, Bûdi László, Solymosiné Kondás Anikó, Kazup István, Bûdi Lászlóné, Siskáné Bálint Zsuzsanna, Bálint Istvánné, Kovács Árpád, Lukács Gyuláné, Kovácsné Garadnai Éva és Rózsa Lászlóné. Az ongai általános iskola három alkalommal – 1994, 1996 és 1997ben – nyerte el „Borsod-Abaúj-Zemplén megye legjobb diáksportköre” címet. Az 1987 óta 2004-ig megrendezett „Hernád-kupát” tizenöt alkalommal nyerték el sportoló tanulóink.

A Hernád-kupa gyõztes csapata (2000)

Más országok oktatási kultúrájának megismerésére európai uniós pályázati keretben kapcsolatot épített ki három iskola: Sonndernheim (Németország, Rajna-Pfalz tartomány), Barcelona (Spanyolország, Katalónia tartomány) egy-egy iskolája és az ongai általános iskola. A hároméves projekt, melynek központi témája: „A mi ünnepeink, a ti ünnepeitek – Ünnepeljünk együtt!” módot adott 1998–2001 között, hogy a tanulók megismerjék más népek ünnepi szokásait. A pedagógusok betekintést nyertek egymás oktatási rendszereibe, pedagógiai módszereibe. A program keretében 1998-ban és 2001-ben fogadtuk a német iskola képviselõit, részünkrõl 1999-ben Németországban, 2001-ben Spanyol58

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 59

országban járt egy-egy delegáció. A németeknél Rózsa László, Csáki Marianna és Rózsa Lászlóné, a spanyoloknál Kovács György, Ujházy Rita, Kovácsné Garadnai Éva és Polák Péter tett látogatást. Jelenleg az Európai Unió Socrates programjának COMENIUS 1. projektje továbbfolytatásán dolgozik az iskolavezetés. Az intézmény és az Ongai Kulturális Egyesület példás együttmûködésének eredményeként jeAz iskolát bemutató 7 nyelvû kiadvány lent meg 2000-ben az isborítója (2000) kolát röviden bemutató 7 nyelvû kiadvány, 2001-ben Barangolások Onga múltjában helyismereti munkáltató tankönyv és cd-rom, 2002/ 2003-as tanévben a Görgeys Karcolatok iskolaújság. Az iskola egy élõ szervezet, mûködõ szervezeti kultúrával és struktúrával. Minden dolgozójának a saját munkaterületén kell eredményesen dolgozni, hogy az egész hatékony és eredményes legyen. Az eredményes és folyamatos mûködés egyik letéteményesei a mindenkori igazgató helyettesei, a szakmai munkaközösségek vezetõi és az adminisztrációt vezetõ iskolatitkárok. Az utóbbi évtizedek igazgatóhelyettesei: Kenéz Éva 1971–1980 és 1987– 1994, Tóthné Rácz Etelka 1980– 1981, Román Tiborné 1980–1996, Rózsa László 1985–1987, Kovács György 1995–tõl és Bûdi Lászlóné Az iskolaújság borítója (2002) 1996–tól. Alsós tanítók munkaközösségének vezetõi (az utóbbi években): Bálint Istvánné, Kovácsné Nagy Ágnes és Szél Lajosné. Osztályfõnöki munkaközösség vezetõi (az utóbbi években): Kenéz Éva, Kulcsárné Feledy Marianna, Bûdi Lászlóné és Polák Péter. Az iskolavezetés a megnövekedett feladataihoz 1972-tõl alkalmaz iskolatitkárt, akik a következõk voltak: Farkas Bertalanné sz.: Várady Ilo59

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 60

na: 1972–1991, Dobai Istvánné sz. Tóth Emma 1992–1997, Balabásné Földesi Zita 1997–1999 és Simon Adrienn 1999–tõl. Hátrányos helyzetû, tanulásban akadályozott tanulók oktatása Hátrányos helyzetû, tanulásban akadályozott tanulók oktatásában leginkább a cigányság volt érintett. Ongán évszázadok óta mindig is éltek cigányok. Letelepítésük, munkához szoktatásuk azonban már a XIX. században sem ment könnyen. Pontos számadatot községünk vonatkozásában 1947-bõl ismerünk: ekkor 68 cigány élt a faluban. A cigánygyerekek a II. világháborút követõ évtizedekben kezdenek iskolába járni. A családfenntartó férfiak jelentõs hányada a szocializmus évei alatt a környék nagy vállalatainál, az iparban dolgozott. A rendszeres munka, a biztos havi jövedelem viszonylag konszolidált körülményeket eredményezett a családok mindennapi életében. Rendezettnek mondható, a falu életétõl elkülönülõ telepi-lét jellemezte életüket. A különbözõ állami támogatások (pl. a lakásépítési) ösztönzõleg hatottak rájuk, hogy minél több gyereket vállaljanak, így a 80-as években ugrásszerûen megnõtt a község cigány lakosainak száma. A gyermeklétszám duzzadásával azonban nem járt együtt a családok életének minõségi javulása. Ellenkezõleg: az ún. cigány tradíciók, a szigorú és kötött családi normák lazulni kezdtek. A normavesztés, a sok gyerek egy-egy családban egyre több gondot „eredményezett”. Az iskolába kerülõ nebulók közül többen már az elsõ osztályban súlyos hátránnyal kezdtek. A leszakadók tábora, a halmozott problémákkal küzdõ tanulók tömegesnek mondható megjelenése az általános iskolákban országos jelenséggé vált. Az 1980-as évek elején az ország legtöbb iskolájában ún. korrekciós osztályok beindításával próbálkoztak a lemaradók megsegítésével. A pedagógia a gyógypedagógiával karöltve lassan felismerte azt a tényt, hogy ezek a gyerekek speciális bánásmódot igényelnek. Így jöttek létre az elsõ „kisegítõ” osztályok és iskolák. A differenciált beiskolázás évek óta pedagógiai gyakorlatként van jelen Ongán. Már az 1970-es években is mûködtek ún. „korrekciós” osztályok, ahol speciális módszerekkel igyekeztek az ott dolgozók elsajátítatni az alapkészségeket, a többszörösen hátrányos helyzetû tanulókkal. Ezekben az osztályokban – többek között – Réti Lajos , Réti Lajosné, Kajtor Béla és Rózsa Lászlóné tanították a gyerekeket. 1984-tõl mûködik eltérõ tantervû („kisegítõ”) tagozat iskolánkban elõbb 3. osztályos tanulókkal, majd összevont tanulócsoportokkal. A nevelési tanácsadók és a tanulási képességet vizsgáló szakszolgálatok (szak60

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:41 PM

Page 61

értõi bizottságok) által javasolt gyermekek képzését itt folytatják a gyógypedagógus szaktanárok és tanítók. Az iskola gyógypedagógusai: Karabinszkyné Becse Ágnes – aki gyermek- és ifjúságvédlemi feladatokat is ellát –, Madzin Tiborné és Nagyné Simkó Rita.

Eltérõ tantervû diákok kirándulása Budapesten (2003)

Az ez irányú oktatás célja az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyerekek megsegítése. Leküzdeni a szocio-kultúrális hátrányból adódó lemaradást. Elvitathatatlan elõnye volt és maradt ezeknek az osztályoknak, hogy kis létszámú csoportokban dolgoztak és dolgoznak az itt tanító pedagógusok. A foglalkozás egyéni fejlesztési-terv szerint történik, s az oktatás üteme is lassabb. Ám az is igaz, hogy bekerültek ezekbe a csoportokba olyan gyerekek is, akik valójában nem voltak tanulásban akadályozottak, „csak” igen rossz körülmények közül jöttek iskolába, s otthoni támogatás nélkül voltak kénytelenek – és kényszerülnek ma is – megbirkózni az iskolai feladatokkal. Az ongai általános iskolában már jóval a hazai gyakorlat elõtt integráltuk a kisegítõ osztályokból az átlag képességû cigány tanulókat a normál osztályokba. Azaz a tanulásban akadályozottnak minõsített gyereket – ha a diagnózis nem bizonyult helyesnek –, visszakerültek a megfelelõ évfolyamú osztályba. Több éves gyakorlat ez nálunk; s tanulóink többsége itt is helytáll. Mind a normál, mind a kisegítõ tagozaton jelentõs erõket mozgatnak meg az itt tanító pedagógusok a felzárkóztató, tehetséggondozó munkában. 61

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 62

Az uniós csatlakozás után ez az úttörõnek mondható integrációs munka követelménnyé vált, válik napjainkra. A jelen talán leglényegesebb eszménygazdagodása a gyógypedagógiában az ép és a segítségre szoruló gyermekek együttneveléséhez kapcsolódó értékek elfogadása, megvalósítása. A cigány származású tanulóink túlnyomó többsége eddig is a normál osztályokban tanult, s az integrált oktatásban részesülõk számát képességeik függvényében fokozatosan bõvítjük. Tény azonban, hogy a gyógypedagógia által a tanulásban akadályozott gyermekek, részképesség-hiányos tanulók számára nyújtott szolgáltatás szegregált jellege ellenére is a törvény szerint nélkülözhetetlen érték, mert csak a gyógypedagógusok jelenléte biztosíthatja az együttnevelés maximális színvonalát. Számítástechnika-, informatika oktatása A számítástechnika oktatásának gondolata a 80-as évek közepén vetõdött fel elõször. Ekkor jelentek meg hazánkban azok az eszközök, amelyek elérhetõ közelségbe hozták az általános iskolások számára az akkor még csupán tudományos területeken alkalmazott technikát. Az általános iskola 8. évfolyamának érdeklõdõ tanulóiból kialakított szakköri csoport, két egyszerû számítógéppel felvértezve kezdte meg az ismerkedést a kibernetika csodáival. Ez a Commodore-idõszaknak nevezett éveket jelentette. A tanulók megismerhették a programozás folyamatának alaplépéseit. Ekkor még feledhetetlen örömet jelentet egy-egy kör megrajzolása, vagy állatnevek betûrendbe sorolása.

Számítástechnikai látogatás a Miskolci Egyetemen (1999)

62

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 63

Tanórai rendbe az 1990-es évek elsõ felében került a számítástechnika tantárgy, elõször a nyolcadik évfolyamon, majd fokozatosan a felsõ tagozat teljes egészén. Ebben az idõszakban kezdõdik meg a géppark fokozatos cseréje személyi számítógépekre. A 2004/2005. tanévtõl az általános iskola minden évfolyamára kiterjesztett informatika-oktatásról beszélhetünk, és várhatóan az elsajátított ismeretek alkalmazása nem korlátozódik többé a szaktárgy óráira, hanem egyre mélyebben átszövi az oktatás-nevelés egészét, úgy ahogy az a mindennapi életünkben is megtörténik. Talán nem szerénytelenség, ha néhány számunkra fontos eredményt kiemelünk: csak nagyon kevés iskola hasznosította úgy azokat a kezdetleges eszközöket, amelyek korukban is játékgépeknek számítottak, mint az ongai, amikor Baloghné Szászi Edit és férje, Balogh István elindították a számítástechnikai szakkört. Ez a szakkör teremtette meg a késõbb tantárggyá fejlõdõ oktatási terület helyi hagyományait. Informatikát tanuló A számítástechnika terem (2004) gyerekeink vendégei voltak, majd vendégül is látták Kovács Gyõzõt, a hazai számítástechnikai kultúra jeles személyiségét, aki Szász Marci társaságában jött el közénk. Iskolánk oktatás informatikusa, Poroszkainé Urszin Márta segítségével közel tíz esztendõvel ezelõtt indult el iskolánk és községünk elsõ honlapja www.c3.hu/~ongalap címen, ahol elõször volt olvasható a helyi közéleti kiadvány, az Ongai Kékdaru. Ma már húsz esztendõ eseményeirõl beszélünk akkor, amikor számba vesszük a számítástechnika és az informatika helyi oktatásának történetét. Voltak és vannak büszkeségre okot adó kezdeményezéseink, amelyeknek segítségével válaszolni tudtunk a kihívásokra, de tudjuk azt is, hogy rendkívül nagy erõfeszítések árán teremthetõ- és tartható meg ezen a területen a versenyképes tudás- és eszközbázis. Fordulópont lehet az a beruházás, amely a 21. század iskolája pályázati projekt keretében valósul meg iskolánkban, az informatika oktatás feltételeinek javítása érdekében.

63

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 64

Mûvészeti oktatás A 2001-es Pedagógiai Program módosításával egyidõben jelentõs mértékû képzésikör-bõvítést hajtott végre az iskolavezetés: bevezetésre került a helyileg biztosított alapfokú mûvészeti oktatás. Már az 1990-es évek közepétõl eljártak Médiások foglalkozása (2001) tehetséges tanulóink Miskolcra, Szikszóra, hogy különbözõ mûvészeti ágakban tovább képezzék magukat. 2001 szeptemberétõl az iskola – immár kibõvített névvel: Görgey Artúr Általános és Alapfokú Mûvészeti Iskola – saját erõbõl oldja meg tanulói ez irányú képzését. Zenei tanszakon zongora, furulya és szolfézs oktatása, ezen kívül médiaismeretek, színjáték, képzõmûNéptáncbemutató a „Bemutatkozik az iskola” vészet, valamint néptánc rendezvényen (2003) és társastánc alapjait sajátítják el tehetséges tanulóink szakképzett oktatók vezetésével. 1988-tól minden évben „Bemutatkozik az iskola”, kulturális életét reprezentáló egyéni és csoportos produkciókkal. Ilyenkor minden mûvészeti ágnak, osztálynak, tanulócsoportnak, kisebb közösségnek és nem utolsó sorban a búcsúzó nyolcadikosoknak lehetõsége van a szülõk, a község vezetõsége, illetve az érdeklõdõk elõtt a bemutatkozásra. Az iskolai Formációs táncbemutató (2003) 64

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 65

táncosok regionális és országos fesztiválokon is felléptek, valamint községi rendezvényeken is színesítették a programokat. A Diákönkormányzat A rendszerváltás a diákéletben is változást hozott. Az úttörõmozgalom megszûnésével a cserkészcsapaton (Ongán mintegy kétévi próbálkozás) át vezetett az út a Diákönkormányzat megalakulásához. Az iskola valamennyi tanulója tagja önkormányzatunknak, amelynek munkáját a Diáktanács irányítja. A Diáktanács tagjai az osztályok megbízottjai, akik titkos szavazással választják meg az önkormányzat titkárát és helyettesét. A A Diáktanács (2004) Diáktanács megbeszéléseit havonta egy alkalommal tartja, ahol programjavaslatokat, programok elõkészítését, különbözõ szervezési feladatokat lát el, de sor kerül diákjogi kérdések megbeszélésére is. A tanulói önkormányzat jogait, céljait, feladatait, kötelességeit a Diákönkormányzat mûködési szabályzata tartalmazza, melyet a Diáktanács állított össze. Ebben a teljesség igénye nélkül a következõk kerültek megfogalmazásra. Legfõbb célja, feladata a diákok aktív, kezdeményezõ, öntevékeny életének kialakítása, megszervezése, irányítása. A közösségi erkölcsnek megfelelõ magatartási formák gyakorlása. Ideológiáktól mentes közösségi programok rendszeres szervezése. Színes, sokoldalú közösségi élet kialakítása. Egyetértési jogot gyakorol a háziA férfi tanárok csapata (1996) 65

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 66

rend megállapításakor, véleményezési joggal rendelkezik, pl. a tanév rendje meghatározásakor a tanulókat érintõ kérdésekben. A Diákönkormányzat dönt egy tanítási munkanap programjáról. Javaslattevõ jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre. A Diákönkormányzat A nõi tanárok csapata (1996) tagjainak kötelességei között szerepel: a tagok tegyenek eleget az önkormányzat és az iskolában kitûzött feladatoknak, céloknak. Aktív részvétel a feladatok megoldásában, programokon és közös ünnepélyeken. A rendszeres programok között szerepel a „Csibeavató”, ahol iskolánk legifjabb tanulóit fogadjuk sorainkba, a „Fészekhagyó”, ahol búcsút veszünk a nyolcadikos diákoktól. Közösen szervezünk hulladékgyûjtést, farsangi mulatságokat. Télbúcsúztató, tavaszköszöntõ programunk a „Kiszehajtás”. A tanév végén a diákönkormányzati hét keretében megválasztásra kerül a diákigazgató, és ekkor kerülnek lebonyolításra a tanár-diák mérkõzések is. Kulturális- és hagyományõrzõ programok az utóbbi két évtizedben A téli népszokások közül iskolánkban a legnagyobb hagyománya a farsangnak van. A két tagozaton két különbözõ stílusú farsang zajlik. A felsõ tagozatosok zárt közössége, önmaguk szórakoztatására, egymásnak bemutatva rendezik meg minden évben ezt a mulatságot. A jelmezesek felvonulása az 66

Felsõs farsang (2003)

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 67

osztályközösségek produkcióit jelenti, majd a felvonulás után kezdetét veszi a „maskarás buli”. Az önfeledt táncolást csak a tombolasorsolás és a díjkiosztás szakítja meg egy kis idõre. Az alsó tagozatosok farsangi rendezvénye közönség elõtt zajlik, a szülõk, érdeklõdök, nézõk Alsós farsang (2003) nagy örömére. A 4. évfolyamos tanulók nyitómûsora után kezdõdik a jelmezesek felvonulása. Mindvégig a bál hercege és hercegnõje elõtt zajlanak az események. Csoportos és egyéni jelmezesek adják elõ kis mûsorukat a zsûri és a nézõk elõtt. A döntéshozatal után az osztályközösségek elfogyasztják a jól megérdemelt tortájukat. A rendezvényt az izgalmas tombolasorsolás zárja. A farsangi rendezvények sorozata iskolánk és községünk legtöbb lakóját megmozgató esemény, amelyre mindenki nagy szeretettel készül. A kiszehajtás községünkben nem rendelkezett hagyományokkal. A Jászságban és az ország déli vidékének több településén azonban ma is találkozhatunk ennek a télûzõ népszokásnak különbözõ formáival. Iskolánkban a tavaszi szünet várva várt megkezdéséhez kapcsolódik a ma már hagyománnyá vált zajos felvonulás. 1991 tavaszán indultak útnak elõször az ongai általános iskolások azzal a rongyos bábbal, amely a tél viszontagságait, a betegséKiszehajtás (1997) geket idézi. A falu utcáin hömpölygõ diáksereg ilyenkor vidáman követi a bábot. Miközben menetelnek, énekek hangzanak el, és természetesen hatalmas hangzavar keletkezik. A különbözõ hangkeltõ eszközök mellett folyamatosan szól az iskola harangja, amelyet a menet élén visznek a tanulók. A vidám felvonulás a Bársonyos-patak partjára érve néhány percre elcsendesedik. Itt hangzanak el azok a versrészletek, csúfolódók, és népdalfoszlányok, 67

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 68

amelyek a kiszebáb elûzésével kapcsolatosak. Az egyes elemek között felharsanó tömeg izgatottan várja azt a pillanatot, amikor a kiszebáb végleg kimúlik, elég, és a patak vizében tovaúszik. Így hozva meg a napsütést, a meleget, és a tavaszi szünet felhõtlen napjait. 1996-ban köszönthettük elõször elsõ osztályos tanulóinkat a „Csibeavató” rendezvényen. Hagyománnyá vált játékos versengéssel próbára tenni, majd felavatni intézményünk legifjabb tanulóit, akik a rendezvény után válnak a Diákönkormányzat teljes jogú tagjaivá. Az elsõ osztályosok a „csibék”, osztályfõnökeik a „tyúkanyók”. Minden évben nagy izgalommal készülnek, persze ugyanilyen izgalommal készül a Diáktanács is, akik kitalálják a játékos feladatokat, lejegyzik és kijelölik azokat a tagokat, akik bemutatják a kicsiknek a versenyszámokat. A „csibe-csapatok” teljesítményét a zsûri értékeli. A feladatokat, a játékok szabályait a Diáktanács titkára mondja el a csibéknek. Õ vezényli le az egész délutánt. Az utolsó játékot követõen fogadalmat tesznek a kicsik a Diáktanács tagjai, a zsûri és a megjelent kollégák elõtt. A csibeavató fogadalom: „Én… kiscsibe fogadom, hogy Tyúkanyómat hûen követem, Neki mindig szót fogadok. Szárnypróbálgatásaim közben nem feledem, hogy én még csak napos kiscsibe vagyok, a tyúkfarm lakóinak kérését azonnal teljesítem. Kakasviadalok résztvevõje és lebonyolítója nem leszek, nem kakaskodom társaimmal. A tudás fája alatt szorgalmasan kapirgálok. Iskolám hírnevét öregbítem versenyeken való eredményes szereplésemmel.” Hagyományos diákönkormányzati „szertartás” a „Fészekhagyó” rendezvényünk is. Ekkor a nyolcadikos diákokat hívjuk meg egy utolsó játékra. A feladatok összeállítása, a versenypályák beépítése, az egész délután koordinálása a Diáktanács dolga. Ez a játék a diákönkormányzati hét utolsó napján (június elsõ hetén) van. A nyolcadikos osztályok alkotnak egy-egy csapatot az osztályfõnökükkel együtt. Játékos, ügyességi feladatokból tevõdik össze a délután programja. Önállóság, találékonyság, együttmûködési készség, humor, jókedv jellemzi a csapatokat. Diákjaink már érzik, ez az utolsó alkalom, amikor még önfeledten játszhatnak (azokkal a társaikkal, akikkel a leghosszabb idõszakot Fészekhagyó (2003) 68

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 69

töltötték el), együtt lehetnek. A versengés után a „Fészekhagyó” diákjainkat is fogadalomtételre hívjuk. Fészekhagyó fogadalom: „Én … fészekhagyó fogadom, hogy elsõ fészkemre – melyet most elhagyok – mindig tisztelettel gondolok, szégyent nem hozok rá. Azokat, akik mellettem voltak elsõ szárnypróbálgatásaimnál, s megtanítottak annyi szépre és jóra, nem feledem el. Ha találkozom velük, nem repülök át a másik oldalra, hanem fennhangon köszönök és érdeklõdöm hogylétük felõl. Fészekhagyó társaimmal tartom a kapcsolatot, fióka éveimre öreg gólyaként is büszkén gondolok. Következõ landolási helyemen is becsülettel helytállok, lépéseimet, szárnycsapásaimat meggondolom. Ha erre vezet az utam, ide bátran betérek, mert tudom, szívesen látott vendég vagyok.” A fáradságos tanév végén szükségesek olyan rendezvények, amelyek egy kicsit mások, mint a megszokott hétköznapok, ahol tanuló és tanítványa kötöttségek nélkül lehet együtt. A diákönkormányzati hét napjai ezt kívánják biztosítani programjaikkal. A hét fõszereplõi a végzõs nyolcadik évfolyamos osztályok és tanulóik. Õk szervezik egymással vetélkedve és együttmûködve az események döntõ többségét. Iskolai demokrácia tényleges, a felnõttek parlamentáris demokráciájának játékos gyakorDiák-önkormányzati hét (2000) lása, megélése ez a hét. Az osztályok pártokká alakulnak, és jelölteket állítanak, majd erõteljes kampánnyal igyekszenek gyõzelemre segíteni diákigazgató-jelöltjüket. Miután megismertük a pártokat és jelölteket, az iskola polgárai szavaznak. A szavazás napjának délutánján zajlanak a tanár-diák mérkõzések, kézilabda, labdarúgás és röplabda sportágakban versengenek tanárok és diákok. A hét utolsó napján kerül kihirdetésre a titkos szavazás eredménye. Nem kisebb a tét, mint az, hogy egy napra az iskola irányítása a diákok kezébe kerül. A diákigazgató átveszi az iskola kulcsait, és igyekszik beváltani ígéreteit. Ez a nap fordított nap, amikor a diákok tarthatnak órát, a tanítók és tanárok pedig beülnek az iskolapadba. A szünidõben mindig fontos szerep jutott a nyári táborozások lebonyolításának, melyek osztály, illetve évfolyam keretben szervezõdnek 2–8. évfolyamig. 69

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 70

A kicsiknél (alsó tagozat) a közösségi élet megalapozása, kialakítása, a szabadidõ hasznos eltöltése szerepel elsõdleges célként. Ilyenkor tapasztalják meg elõször az egész napos (hetes) együttlét örömét. A nevelõ célja a segítségnyújtás, a társakkal való együttmûködés képességének fejlesztése. A felsõ tagozatosok kialakult közösségei, az önállóságra való törekvés jegyében, már a nevelõvel együtt szervezik meg a táborozás apró részleteit: a kiválasztott hely „feltérképezésétõl” (a környéken található látnivalók, múzeumok, érdekességek) a tábor megközelítésén (utazás) át, a programok összeállításig mindent. A táborozás fontossága nem csak a közösségi élet és a szabadidõ hasznos eltöltésében mutatNyári tábor Pácinban (1996) kozik meg, de a tananyagban elsajátított tudnivalók tapasztalati úton való elmélyítésében is fontos szerepet kap. Vannak speciális céllal induló táborok is, ahol egyegy tevékenység jut kimagasló szerephez, pl. sport-, kézmûves- és képzõmûvészeti táborok, illetve „Erdei iskola”, ahol a szorgalmi idõben, a gyermekek a tananyaggal foglalkoznak, azzal a különbséggel, hogy nem az iskolapadban beszélnek az állat- és növényvilágról, hanem a természetben vizsgálódnak, ott gyûjtik tapasztalataikat, s jegyzik le megfigyeléseiket. Szülõi Munkaközösség

SZMK bál (2002)

70

Legfõbb pedagógiai partnere az iskolának a tanuló családja. A Szülõi Munkaközösség választmánya nagy segítséget nyújt a pedagógiai munkához. Az SZMK elnökök az utóbbi két évtizedben: Jónyer Jánosné, Vidéki Lászlóné, Takács Lászlóné, Rácz Péter, Karabinszky Géza, Göndörné Radácsi Mária és Tóth Tivadarné.

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 71

Az Iskolaszék Hagyományosan civil intézményt élesztettünk újjá, amikor hosszú szünet után Ongán, 1993-ban megkezdte mûködését az Iskolaszék. Az általános iskola oktató-nevelõ munkájában elõzõleg is bátran támaszkodhatott a fenntartó, a szülõk és a községhez kötõdõ üzemek támogatására. Idõvel azonban szükségét éreztük a kapcsolat rendszeressé és szabályozottá tételére, hiszen ez a széleskörû együttmûködés hol szabályozott, hol szabályozatlan keretek között zajlott. Az Iskolaszék hivatott arra, hogy több együttmûködõ partner számára pontosan körülhatárolható lehetõséget biztosítson érdekei érvényesítésére. A három fõ oldalból álló intézmény mellé minden esetben kapcsolódik az iskolai élet egyéb szereplõje is. Az érdekegyeztetés fõ partnerei a fenntartó önkormányzat, a szülõk, és az iskola három-három képviselõt delegálhatnak. Az Iskolaszék megbeszéléséinek állandó részvevõje az isIskolaszék (1999) kola igazgatója és a Diáktanács, ill. a pedagógus szakszervezet képviselõje. A megbeszélések érintik az iskolai élet legkülönbözõbb területeit, a személyi kérdésektõl, a tankönyvek kiválasztásán keresztül, az iskola bútorzatáig. Számos javaslat, kezdeményezés vetõdött itt fel, ami segítette az iskolavezetést vagy a fenntartót a helyes döntések meghozatalában. Fontos elemzõ jelentés készül a rendszeres felmérések nyomán, amit ugyancsak az Iskolaszék kezdeményez a szülõk véleményére építve. Ez az átfogó intézmény – melynek elnöke Zsoldos János – folyamatosan hivatásának érzi a magas színvonalú oktatás-nevelés ongai biztosítását. Az Ongai Iskoláért Alapítvány Az iskola mûködési feltételeit az 1993-ban felállított Ongai Iskoláért Alapítvány igen jelentõs mértékben segíti. Az alapítványt Debreceni Gyõzõ, Karabinszkyné Becse Ágnes, Kovács Árpád és Rózsa László önkormányzati képviselõk hozták létre a fenti évben. A kuratórium elnöke 1993–98-ig Debreceni Gyõzõ, 1998-tól Szegedi Sándor. A kuratórium tagjai az alapító tagok és Zoltay Lászlóné helyi lakos. 71

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 72

A személyi jövedelemadó (SZJA) 1 %-os felajánlásaiból évente több mint 200 ezer Ft bevételhez jut az alapítvány, amihez a minden tavaszszal megrendezésre kerülõ alapítványi bál is jelentõsen hozzájárul. Az Ongai Iskoláért Alapítvány alapító okiratában meghatározott céljainak megfeleAlapítványi bál nyitótánca (2003) lõen igyekszik segíteni az általános iskola taneszköz-parkjának folyamatos fejlesztését. A legjelentõsebb mértékû támogatás az informatikaoktatás számára sikerült nyújtani. Ebben nagy szerepe volt több pályázatnak, és egyéb támogatásoknak. Így kerülhettek iskolánkba az elsõ személyi számítógépek, amelyeket folyamatosan korszerûsítünk, de az alapítvány pályázatának eredményeként indulhatott meg a község elsõ honlapja is. Az iskolai zenei oktatás számára vásárolt szintetizátor jóvoltából valósulhattak meg azok a koncertek, amelyeken a mûvészeti iskola tanulói és a tanári énekkar mutathatják be produkcióikat, de táncosaink ruháinak varratását ugyancsak szívesen vállaltuk. Számos tanulmányi- és sportverseny jutalmazásához is támogatást adunk. A könyvjutalmak mellett tárgy- és Eredményes tanulók jutalmazása (2000) pénzjutalmat is kiadunk, hogy lehetõségeinkhez képest legnagyobb mértékben ösztönözzük az ongai diákokat kiváló eredmények elérésére.

72

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 73

III. Mellékletek Az iskola igazgatói 1945-tõl Dankó Károly Gönczi Jenõ Sárkány Béla Zombori Sándor Stollár Vilmos Kenéz László Bûdi Ilona Rózsa László

1945–48 1948–49 1949–50 1950–59 1959–66 1966–71 1971–87 1987-tõl

Az iskola pedagógus munkakörben dolgozói a XX. század utolsó évtizedeitõl Az alábbi kimutatás jórészt az iskola irattárában fellelhetõ munkanyilvántartó alapján készült. sorszám név 1. Acél Valéria 2. Ádámné Ládi Gabriella 3. Ágoston Magdolna 4. Almássy Zoltán 5. Antalóczy Izabella 6. Balabásné Földesi Zita 7. Bálint Istvánné szül. Kiss Erzsébet 8. Balogh Zoltán 9. Baloghné Szászi Edit 10. Barnáné Zsemberi Mónika 11. Becse Katalin 12. Benedek Zoltán 13. Bereczné Erdélyi Krisztina 14. Bikki István 15. Bíró József 16. Bodgál Rita 17. Bodnár Imréné szül. Soltész Erzsébet Katalin 18. Bodnár Zsolt 19. Bónis Imre 20. Bordás Sarolta 21. Brozmanné Tóth Melinda 22. Buzás Zoltánné szül. Nagy Eszter

munkavégzés ideje 1972. 09. 05.–1973. 06. 2002. 01. 01.–2004. 01. 1977. 08. 25.–1982. 09. 1980. 08. 16.–1981. 08. 2003. 09. 01-tõl 2003. 09. 01-tõl 1976. 08. 16.–2000. 09. 2001. 08. 22.–2004. 02. 1982. 08. 16-tól 1994. 08. 25.–2002. 10. 1988. 09. 01.–1989. 06. 1974. 09. 01.–1974. 11. 2001. 09. 01.–2002. 08. 1985. 08. 24.–1986. 06. 1981. 08. 16.–1989. 07. 1987. 12. 07.–1988. 04. 1971. 1984. 1976. 1973. 2003. 1986.

09. 08. 02. 08. 09. 08.

16.–1974. 30.–1985. 01.–1976. 22.–1974. 01-tõl 25-tõl

12. 07. 06. 06.

30 31. 30 15. 11. 29. 31. 30. 30. 31. 15. 31. 20. 31. 31. 30. 30.

73

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70.

74

2:42 PM

Page 74

Bûdi Ilona Bûdi Lászlóné szül. Aszódi Aranka Czifrus Árpádné szül. Deák Ágnes Czövek Ibolya Csáki Marianna Csala László Csáti Jánosné szül. Botko Erzsébet Csiger Zsoltné szül. Morvai Katalin Csótai Istvánné szül. Kiss Anikó Debreceni Judit Doroszlay Ottó Dudás Laura Dzsupin Pál István Farkas Katalin Farkas Zsolt Fedor István Fedorné Molnár Imília Forgács Gyuláné szül. Mérész Anna Fridel Frigyesné szül. Lenkei Mária Frigyik Zsuzsanna Fülöp Györgyi Füstös József Gaálné Piskóti Erika Gönczi Barnáné szül. Dezsõ Ilona Görgényi Adrienn Gyenes Tünde Haranginé Nagy Ágnes Hegyi Péter Hegyközi Erzsébet Holobrádiné Györkei Viola Hornyák Istvánné szül. Vörös Erzsébet Horváth Éva Mária Horváth Péter Hütter Lászlóné szül. Bakos Éva Illés László Illyés Gizella Japandzaki Sztavrula Juhász György Juhász Judit Juhász Tímea Juhászné Rácz Enikõ Kajtor Béla Kajtor Csaba Kakszi Dóra Kállai Andrea Kánya Márta Karabinszkyné Becse Ágnes Katona István

1955. 1979. 1985. 1981. 1998. 1984. 1970. 1969. 1974. 2002. 1955. 2000. 1985. 1979. 1982. 1988. 1988. 1971. 1976. 1985. 1994. 1989. 1999. 1965. 1987. 1979. 1985. 1982. 1984. 1976. 1972. 1980. 1987. 1970. 1953. 1975. 1981. 1975. 1977. 2000. 1993. 1969. 2004. 1996. 1984. 1975. 1987. 2000.

07. 08. 08. 08. 09. 08. 09. 09. 10. 09. 07. 09. 08. 09. 08. 09. 09. 09. 08. 08. 11. 08. 08. 09. 08. 09. 08. 08. 08. 09. 03. 12. 08. 09. 07. 02. 02. 10. 08. 09. 08. 09. 03. 02. 08. 10. 08. 08.

01.–1988. 16-tól 16.–1998. 16.–1984. 01.–2003. 27.–1984. 01.–1974. 01.–1975. 01.–1975. 01.–2004. 01.–1974. 23.–2004. 29.–1986. 01.–1980. 23.–1983. 01.–1990. 01.–1991. 01.–1990. 01.–1982. 26.–1986. 01.–1996. 16.–1998. 26.–2000. 01.–1979. 25.–1988. 01.–1980. 28.–1987. 23.–1983. 31.–1987. 01-tõl 09.–1975. 01.–1983. 25.–1988. 07.–1975. 15.–1980. 01.–1975. 16.–1981. 01.–1976. 25.–1978. 14.–2002. 25-tõl 01.–1984. 01-tõl 01.–1998. 27.–1987. 31.–1976. 16-tól 16.–2001.

09. 30. 07. 03. 08. 11. 02. 08. 06. 08. 08. 07. 07. 06. 07. 06. 07. 01. 08. 06. 07. 07. 08. 08. 06. 07. 02. 07. 07.

31. 11. 31. 12. 17. 15. 30. 15. 31. 31. 31. 30. 31. 30. 31. 31. 22. 30. 31. 31. 15. 31. 30. 31. 16. 31. 30.

07. 02. 06. 09. 05. 07. 07. 07. 06. 07.

31. 01. 30. 30. 11. 31. 31. 31. 30. 31.

09. 30. 07. 31. 06. 30. 06. 30. 08. 31.

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 75

71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78.

Kazup István Kemény Tímea Kenéz Éva Kenéz László Kerékgyártóné Makranczi Ildikó Kereszti Edit Király Erika Kisbenedek Tiborné szül. Piriczki Terézia 79. Kiss Istvánné szül. Tóth Katalin 80. Kiss Judit 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96.

Kiss Katalin Kiss Mária Koczka Erzsébet Kohányi Balázsné szül. Kormos Mária Kovács Árpád Kovács Erzsébet Kovács György Kovács Ilona Kovács Klára Kovács Zsolt Kovácsné Gara Alice Kovácsné Garadnai Éva Kovácsné Nagy Ágnes Kuckta Zsuzsanna Kulcsárné Feledy Marianna Kuszkáné Maczek Gizella

97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115.

Kvaszta Zsoltné Ladányi Edit Láda Istvánné szül. Kárpáti Ágnes Ládiné Molnár Ilona Lengyel Edina Lorencz Enikõ Lovász Krisztina Lukács Gyuláné szül. Kövesdi Mária Madzin Tibor Madzin Tiborné szül. Becse Judit Máté Béláné szül. Papp Mária Menyhárt Mónika Merényi Gyuláné Misli Ernõ Moldován Éva Molitorisz Zoltán Molnár Bertalanné szül. Pécsi Gizella Nagy Attila Albertné Nagy Judit Nagy Zsolt (anyja neve: Kövér Gizella)

1996. 1988. 1966. 1966. 1998. 1990. 1980.

08. 09. 08. 08. 09. 08. 08.

16-tól 01.–1989. 01.–1995. 01.–1972. 01-tõl 16.–1997. 16.–1982.

1983. 1976. 1982. 1985. 1977. 1974. 1973. 1981. 1973. 1982. 1986. 1971. 1975. 1989. 1989. 1986. 1975. 1974. 1987. 1977. 1981. 1989. 1975. 1985. 1991. 1982. 1990. 1979. 1989. 1988. 1989. 1997. 1994. 1979. 1978. 1996. 1962. 2002. 1979. 1981.

08. 08. 10. 08. 08. 09. 08. 08. 08. 08. 08. 09. 07. 08. 08. 08. 08. 09. 08. 08. 08. 09. 08. 08. 09. 02. 11. 08. 08. 08. 08. 11. 08. 01. 09. 08. 01. 08. 01. 09.

25.–1992. 01-tõl 01.–1983. 30.–1986. 25.–1978. 01.–1977. 01.–1977. 01.–1982. 16-tól 23.–1983. 16-tól 01.–1973. 01.–1975. 23.–1998. 23-tól 16-tól 25-tól 01.–1975. 16-tól 29.–1978. 16.–1982. 01.–1992. 25.–1976. 16-tól 01.–1992. 01.–1982. 01.–1991. 16-tól 23.–1994. 16-tól 16-tól 01.–1998. 25.–1995. 16.–1979. 01.–1980. 16-tól 08.–1986. 16-tól 01.–1983. 16.–1982.

06. 30. 07. 20. 01. 31. 09. 30. 08. 31. 08. 15. 06. 07. 06. 08. 08. 07.

30., 31. 30. 15. 15. 31.

06. 30. 18. 15. 11. 06. 06. 30.

06. 30. 06. 06. 06. 06.

30., 30. 30. 30.

06. 30. 06. 30. 06. 30. 12. 11. 02. 07. 06. 07.

28. 15. 30. 15.

04. 15. 08. 25. 06. 20.

75

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 76

116. Nagy Zsolt (anyja neve: Tóth Valéria Mária) 117. Nagyné Kavalecz Csilla 118. 119. 120. 121. 122.

Nagyné Kovács Erzsébet Nagyné Simkó Rita Németh Gyuláné Németh László Novákné Horváth Erika

123. Oláh Eleonóra 124. Oláh Józsefné szül. Szirmai Mónika 125. Ormos Endréné szül. Ökrös Anna Emma 126. Orosz Csilla 127. Orosz György 128. Orosz Györgyné szül. Bárdos Erika 129. Pandi Katalin 130. Papp Éva 131. Papp Gyuláné szül. Cziczlaricz Zsuzsanna 132. Paul Judit 133. Pázmándi Éva 134. Podráczki Gábor 135. Polák Péter 136. Pollner Erika 137. Poroszkainé Urszin Márta 138. Prókai Zoltánné 139. Rakaczkyné Molnár Éva 140. Réti Lajos 141. Réti Lajosné szül. Berthóti Márta 142. Rezznekné Goór Tünde 143. Rigó Tamás 144. Rohály Róbertné szül. Lórencz Enikõ 145. Román Anna 146. Román Tiborné szül. Kapczy Katalin 147. Rónai Mónika 148. Rózsa Istvánné szül. Barta Enikõ 149. Rózsa László 150. Rózsa Lászlóné szül. Halász Erika 151. Ruzsbánszky Jánosné szül. Kertész Márta 152. Sándor Józsefné szül. Barsi Zsuzsanna 153. Schósz Éva 154. Simon Izabella 155. Simon János 156. Simon Jánosné szül. Szabadkai Ágnes

76

1985. 1998. 2003. 1983. 2000. 1999. 1993. 1984. 1995. 1987. 1987.

01. 09. 11. 08. 02. 11. 08. 08. 08. 08. 08.

01.–1985. 07.–2002. 01-tõl 16.–1998. 01-tõl 01.–2000. 25.–1996. 30.–1987. 28.–2004. 25.–1988. 15.–1997.

07. 31. 08. 31.

01. 04. 07. 01. 06. 08.

31. 15. 20., 31. 30. 31.

1967. 1983. 1974. 1975. 1998. 1983.

08. 08. 08. 01. 08. 08.

16.–1974. 25.–1984. 26.–1975. 01.–1984. 15.–1999. 29.–1986.

09. 07. 06. 03. 04. 07.

15. 31. 30. 15. 15. 31.

1985. 1986. 1972. 2001. 1992. 1974. 1987. 1973. 1984. 1975. 1975. 1981. 1985. 1982. 1949. 1971. 1999. 1984. 1968. 1976. 1977.

04. 07. 09. 08. 08. 09. 08. 01. 08. 08. 08. 09. 08. 08. 11. 08. 08. 08. 10. 03. 08.

15.–1986. 07. 31. 25.–1987. 06. 30. 01.–1973. 06. 30. 15.–2003. 07. 31. 16-tól 20.–1975. 06. 30. 15-tõl 15.–1973. 06. 30. 16.–1986. 08. 15. 16.–1977. 08. 15. 16.–1977. 08. 15. 01.–1982. 07. 31. 26.–1986. 06. 30. 16.–1987. 06. 30. 09.–1981. 08. 15. 16.–1996. 08. 31. 16.–2000. 06. 30. 27.–1985. 07. 31. 16-tól 03.–1976. 06. 30., 16-tól

1965. 1977. 1984. 1972. 1971. 1969.

09. 08. 08. 09. 09. 08.

01.–1974. 16.–1980. 29.–1985. 05.–1973. 16.–1974. 16.–1976.

01. 01.

08. 06. 07. 06. 08. 07.

31. 30. 31. 30. 31. 31.

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

157. 158. 159. 160. 161. 162. 163.

2:42 PM

Page 77

164. 165. 166. 167.

Siska Zsolt Siskáné Bálint Zsuzsanna Siskáné Kállai Zsuzsanna Solymosiné Kondás Anikó Sontra László Szabó Lászlóné szül. Kustinecz Éva Szabó Péterné szül. Molnár Erzsébet Erika Szabó Zoltánné szül. Hudák Katalin Szakács László Szalainé Sinkovics Ágnes Székelyhídi Attila

168. 169. 170. 171. 172.

Szél Lajos Szél Lajosné szül. Bokor Ildikó Szender Katalin Szolga Géza Szûcs István

173. 174. 175. 176. 177.

Szûcs Istvánné szül. Petus Piroska Szûcsné Faragó Eszter Szuhai Ilona Takács László Tomorszky Marianna

178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. 192. 193.

Toronya Katalin Tóth Éva Tóth Gyuláné szül. Ambrus Gabriella Tóth Judit Tóth Mihály Tóth Zita Tóth Zsuzsanna Tóthné Rácz Etelka Török Imréné Ujházy Rita Újhelyiné Molnár Erzsébet Urszin Sándorné szül. Gombás Gizella Varga Tibor Vári Lászlóné szül. Karres Éva Varjú Frigyes Zagyi Géza

1990. 1990. 1997. 1993. 1979. 1970.

08. 08. 09. 08. 08. 08.

27-tõl 27-tõl 01.–2000. 07. 31. 25-tõl 16.–1982. 08. 15. 16.–1975. 08. 09.

1983. 08. 25.–1984. 07. 31. 1977. 02. 14.–1977. 06. 30. 1975. 08. 01.–1977. 08. 15. 1987. 08. 16.–1988. 08. 15. 1980. 08. 25.–1981. 06. 30., 1982. 08. 17.–1984. 06. 19. 1975. 08. 01.–1992. 08. 15. 1975. 08. 01-tõl 1991. 09. 01.–1992. 06. 30. 1973. 08. 16.–1974. 06. 30. 1969. 08. 01.–1972. 12. 15., 1977. 08. 01.–1979. 08. 31. 1969. 09. 01.–1980. 08. 15. 1974. 09. 01.–1975. 06. 30. 1996. 10. 15.–2002. 07. 31. 1995. 08. 01-tõl 1988. 09. 01.–1989. 06. 30., 1994. 08. 25-tõl 1976. 09. 01.–1977. 07. 31. 1979. 08. 25.–1981. 07. 15. 1972. 09. 01.–1976. 08. 15. 1985. 08. 16.–1987. 07. 15. 1982. 11. 01.–1983. 04. 30. 1991. 09. 01.–1994. 08. 31. 1977. 08. 29.–1978. 07. 25. 1972. 09. 01.–1981. 07. 31. 1973. 03. 19.–1973. 06. 30. 2000. 08. 22-tõl 1977. 08. 16.–1987. 08. 15. 1968. 09. 01.–1969. 08. 15. 1983. 08. 25.–1985. 07. 31. 1979. 02. 01.–1983. 08. 15. 1981. 08. 16.–1984. 08. 20. 1985. 04. 05.–1985. 07. 05.

77

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 78

Az iskola technikai dolgozói a XX. század utolsó évtizedeitõl Az alábbi kimutatás jórészt az iskola irattárában fellelhetõ munkanyilvántartó alpján készült. sorszám név 1. Balabásné Földesi Zita 2. Balázs Gáborné szül. Géczi Mária 3. Becse Jánosné szül. Hornyák Margit 4. Benkõ Mihályné szül. Barkóczi Jolán 5. Demeter Lászlóné szül. Bodnár Julianna 6. Dobai Istvánné szül. Tóth Emma 7. Ducsai Miklósné szül. Lekner Gizella 8. Farkas Bertalanné szül. Várady Ilona 9. Hajdú Péterné szül. Gáspár Valéria 10. Hódi Miklósné szül. Balogh Etelka 11. Horváth Istvánné szül. Juhász Piroska 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

Juhász Imréné szül. Kerékgyártó Katalin Juhász Józsefné szül. Kiss Jolán Juhász Józsefné szül. Lengyel Mária Juhász Mihályné szül. Révész Ilona Kerékgyártó József Kerékgyártó Pálné szül. Taksár Borbála Kerékjártó István Kerékjártó Jánosné szül. Dankó Margit Kiss Józsefné szül. Fagyas Erzsébet Koleszár Józsefné szül. Géczi Irén Kossuth Istvánné szül. Koleszár Katalin Kovács Istvánné szül. Molnár Gizella

24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

Kozák Béláné szül. Koleszár Erezsébet Kozák Sándorné szül. Kamecz Piroska Kupsza Jánosné szül. Kiss Márta Lovas Ferencné szül. Halász Ilona Mádli Jánosné szül. Bostai Piroska Magos Albertné szül. Nagyherceg Anna Magyar Ferencné szül. Orsonszki Zsuzsanna Majoros Józsefné szül. Prokai Erzsébet Majzik Jánosné szül. Halász Mária Majzik Lajosné szül. Trízsi Irén Molnár Ferencné szül. Eperjesi Erzsébet Nagy Istvánné szül. Albert Judit Nagy Károlyné szül. Simon Margit Nagy Lászlóné szül. Dobrozsi Mária Nagy Lászlóné szül. Erdei Eszter Nagy Sándorné szül. Beteg Brigitta

31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.

78

munkavégzés ideje 1997. 11. 01.–2003. 08. 31. 1973. 09. 01.–1974. 06. 30. 1972. 10. 16.–1973. 06. 30. 1974. 11. 01.–1976. 05. 15. 1980. 09. 01.–1983. 05. 15. 1992. 01. 06.–1997. 10. 31. 1981. 03. 03.–1983. 02. 01. 1972. 09. 16.–1991. 12. 29. 1993. 05. 11-tõl 1976. 03. 03.–1976. 03. 14. 1973. 09. 06.–1973. 12. 31., 1978. 09. 01.–1998. 03. 31. 1976. 10. 16.–1978. 04. 30. 1987. 05. 18-tól 1980. 11. 14-tõl 1964. 09. 01.–1983. 04. 30. 1981. 10. 16.–1983. 04. 30. 2000. 02. 01-tól 1980. 10. 16.–1983. 04. 30. 1981. 03. 01.–1982. 05. 05. 1979. 09. 01.–1982. 04. 06. 1975. 01. 09.–1975. 01. 31. 1979. 11. 01.–1980. 01. 20. 1973. 09. 01.–1974. 03. 15., 1976. 08. 24.–1984. 01. 01. 1981. 10. 16.–1994. 01. 23. 1989. 06. 01-tõl 1995. 05. 03-tól 1983. 05. 16.–1984. 01. 01. 1981. 01. 01-tõl 1972. 09. 01.–1979. 06. 30. 1996. 12. 01-tõl 1983. 03. 28-tól 1976. 08. 24.–1978. 06. 30. 1971. 08. 16.–1984. 01. 01. 1972. 11. 16.–1974. 04. 30. 1972. 09. 01.–1973. 03. 22. 1977. 08. 25.–1979. 06. 30. 1987. 04. 16-tól 1996. 01. 01-tõl 1965. 09. 01.–1977. 03. 27.

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51.

2:42 PM

Page 79

Palkó Bertalanné szül. Berecz Margit Póti Imre Simon Adrienn Szalay Sándor Szendrák Ferencné szül. Bazsó Erzsébet Tóth Ferencné szül. Mészáros Erzsébet Tóth Jánosné szül. Kiss Irma Tóth Tivadarné szül. Budai Jolán Tirk Józsefné szül. Sebák Katalin Urszin Bertalanné szül. Viszlókai Jolán Varga Erzsébet Vincze Béláné szül. Németh Mária

1991. 2002. 1999. 1981. 1980. 1977. 1993. 1966. 2001. 1968. 1987. 1991.

01. 01. 09. 01. 01. 04. 09. 09. 11. 08. 10. 01.

01.–1994. 07. 10. 01-tõl 01-tõl 16.–1984. 01. 01. 01.–2001. 10. 31. 14.–1995. 07. 22. 01-tõl 01.–1983. 02. 01. 05-tõl 01.–1984. 01. 01. 01-tõl 01.–1995. 01. 31.

Pedagógiai asszisztensek Kugler Krisztina, Gara Viktória, Földesi Zita, Urbán Edina, Román Katalin, Rácz Enikõ, Mádi Tünde, Vozárik Nóra, Simkó Rita, Kiss István és Bûdi László. Az ongai általános iskola végzett nyolcadikos tanulói a XX. század második felében Az alábbi kimutatás jórészt az iskola irattárában fellelhetõ törzslapok alpján készült. Az adatokban szerepelnek a dolgozók iskolájában nyolcadikot végzett tanulók nevei is. Az egyes nevek osztályoként, abc sorrendben olvashatók. 1948 Berecz Erzsébet, Bíró Erzsébet, Bukszár István, Büdi Lajos, Czifrus István, Debreceni Zsófia, Juhász Ilona, Koseczki Barna, Kovács János, Kõrösi Lajos, Lajhó Ilona, Loskai Ibolya, Luterán Anna, Mészáros István, Nagy Bertalan, Palotás Ilona, Pete Oszkár, Rajdos Lajos, Román Ernõ, Szabó Lajos, Tóth Edit és Vékei Ilona. 1953 Budai Jolán, Bukszár János, Czerõdi Gusztáv, Dankó László, Debreceni Etelka, Halász Jolán, Huszár István, Kupai Erzsébet, Lekner Piroska, Négyesi József, Orosz Jolán, Rivó Piroska, Szalay Sándor, Szûcs Jolán és Vincze Katalin. 1954 Bajusz Jolán, Bocsi Mária, Bruncz Gusztáv, Dobai Margit, Donga Katalin, Farkas Emil, Fekete József, Gáll Zoltán, Hajdú Klára, Hódi Zsófia, Hornyák Imre, Horváth Miklós, Kovács Gizella, Kovács Krisztina, Luterán István, Nagy Albert, Nagy Erzsébet, Palkó Erzsébet, Palkó Sándor, Rácz Béla, Szabó Éva, Tóth Lajos, Urbán Erzsébet és Urbán Barna. 1955 Bazsó Jolán, Becse Mária, Donga Magdolna, Hajdu Gizella, Hornyák Margit, Huszár Mária, B. Juhász Margit, Juhász Margit, Nagy Jolán, Nyakó Zsuzsanna, Palkó Ilona, Tóth Julianna, Tóth Mária és Zombory Mária. Bazsó Ernõ, Csirke Sándor, Fazekas István, Juhász József, Kondás János, Nyárádi László és Paksi László.

79

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 80

1956 Balla Árpád, Fekete János, Hegedûs Irén, Hegedûs Mária, Jónyer Sándor, Kerekes István, Mészáros Irén, Nagy Piroska, Szalay László, Szakács Mária, Szókovács László, Vincze Gizella és Vincze Ödön. Demeter Ferenc, Farkas József és Sándor Ferenc. 1957 Berta József, Besztercei Béla, Borbély Sándor, Csontos Erzsébet, Czerõdi László, Czifrus Jolán, Halász Ilona, Halász Zsuzsanna, Hegedûs Katalin, Juhász Piroska, Juhász Zoltán, Kardos Lajos, Kerekes Judit, Kovács József, Luterán Béla, Mészáros Károly, Milos Sándor, Németh László, Nyakó Veronika, Prokai Irén, Solymosi Ferenc, Tóth Erzsébet, Tóth Ilona, Tóth Piroska, Tumik István, Turbucz Gizella és Varacskai Vince. 1958 Beszterczey Julianna, Bodnár Éva, Borbély Ibolya, Bûdi László, Demkó Tibor Imre, Dienes László, Farkas József, Herczeg Mária, Kádár Ferenc, Kardos Julianna, Lekner László, Makkai Jolán, Moharas Irén, B. Nagy Károly, Nyakó József, Orosz Imre, Pocsai Klára, Réz Gyula, Ríz Ilona, Simon József, Szántó Erzsébet, Temesváry Ágnes, Tóth László, Tumik János, Vozárik István és Zombory Zita. 1959 Bazsó Klára, Bernáth János, Csirke János, Csontos Sándor, Farkas József, Fészki Zsuzsanna, Gönczi Valéria, Hajdú János, Hollósi Attila, Imre Ilona, Juhász Ilona, Juhász Veronika, Juhos Piroska, Kádár István, Koleszár József, Kovács Albert, Kovács Ilona, Mátyás István, Molnár Jolán, Nagy László, Nagy Ilona, Négyessi Emõke, Palkó Klára, Papp Margit, Sebák Jolán, Taksár Margit, Tóth Bertalan, Tóth Ilona, Vasko Anna és Veres Sándor. Balogh Bertalan, Izsák István, Juhász Barna, Molnár Károly, Nagy Albert, Németh Béla és Németh József. 1960 Bajusz Irma, Balogh Mária, Bárány István, Borbély Mária, Debrõdi Ilona, Dienes György, Farkas Imre, Farkas József, Fodor Irma, Galovics Árpád, Hegedûs Margit, Hornyák Miklós, Juhász Piroska, Kelemen József, Kiss János, Koleszár Margit, Kovács Irma, Kovalcsik Erzsébet, Kundrák Ilona, Lipták Katalin, Magyar János, Meggyesi János, Mészáros Margit, Mészáros Bertalan, Négyessi Csaba, Németh Tibor, Pénzeli Miklós, Prion Sándor, Prókai Katalin, Szakács László, Szoboszlai Ilona, Taksár Anna, Tóth Gizella, Tóth József, Urbán József és Vincze Imre. 1961 Bazsó Sándor, Berecz Sándor, Bodnár Julianna, Búzás János, Bûdi István, Csirke Irma, Esztián Julianna, Fónyad Sándor, Gál Éva, Horváth Erzsébet, Jagri József, Juhász Ilona, Kecskés Jolán, Király László, Kiss Olga, Molnár Endre, Luterán János, Papp Márta, Prókai Irma, Síró Barna, Szobota István, Tóth Zsuzsa, Tumik Sándor, Urbán István és Urszin István. Bernáth János, Búzás István, Dobai József, Eperjesi László, Eperjesi Lászlóné sz.: Révész Mária, Farkas Imre, Fekésházy Gábor, Harhai László, Kádár László, Lakatos István, Majzik Ferenc, Majzik István, Nagy József, Nagy Sándorné sz.: Betegh Brigitta, Révész László és Zsoldos Dezsõ. 1962 Balla Ilona, Búzás Mária, Ehik Ilona, Géczi Mária, Gönczi Ibolya, Hegedûs Etelka, Juhász Ilona, Juhász Júlia, Kádár Jolán, Kecskés Margit, Kerékgyártó Irma, Molnár Mária, Nagy Mária, Nyakó Anna, Pocsai Terézia, Prokai Mária, Sivák Zsuzsanna,

80

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 81

Szklenár Ilona, Tirpák Katalin, Tóth Mária, Turbucz Erzsébet, Vanyó Margit és Viszkai Erzsébet. Bajúsz Zoltán, Bernáth József, Bodnár István, Borbély József, Budai Bertalan, Farkas Gerzson László, Galambos József, Gönczi Gábor, Hódi Sándor, Jánosi Pál, Kiss Béla Károly, Koleszár András, Koleszár László, Kónya Károly, Kovalcsik Béla, Magyar József, Majzik János, Máté István, Miczán József, Moharas József, Síró Sándor, Szarka Barnabás, Szentiványi Albert, Szõgyi József, Tóth József, Vanyó János, Vincze Sándor és Viszkai László. 1963 Bernáth Miklós, Bodnár Ibolya, Bráz Sándor, Dobai László, Donga József, Fagyas Erzsébet, Farkas Sándor, Fodor Eszter, Halász Borbála, Harhai László, Hornyák Tibor, Illési Zsuzsanna, Jecs Lajos, Juhász Mária, Kerekes Éva, Kiss Irma, Makkai József, Nagy Gizella, Palotás Olga, Pazonyi Anna, Rácz Klára, Sebák Katalin, Solymosi István, Szabó László, Szatmári István, Tucsa János, Tumik Erzsébet, Veres Mária Julianna, Vingendorf János, Volák Zsuzsanna és Orlóczki Dezsõ. Bernáth Katalin, Bodnár Julianna, Huszár József, Juhász Barna, Hódi Gyuláné sz.: Bazsó Valéria, Kádár János, Céklás Imréné sz. Lénárt Margit, Papp Gyula, Pazonyi Barna, Szõgyi József, Tumik András és Urszin Anna. Antal István, Bogár István, Gábor János és Vintner Sándor. 1964 Ardai Imre, Babus István, Baksy Rezsõ, Balla József, Balogh János, Balogh Júlia, Bocsi Anna, Buzás István, Buzás Katalin, Csorba Barnabás, Derecskei Károly, Esztián Sándor, Farkas Mária, Fészki Sándor, Galambos László, Imre Katalin, Juhász Anna, Juhász István, Juhász József, Kardos Ferenc, Kiss Zsuzsanna, Koleszár Oszkár, Kozák Béla, Kozma József, Kundrák Mária, Magyar Ferenc, Máté János, Mészáros János, Mészáros Sándor, Miczán István, Molnár Bertalan, T. Nagy Borbála, Nagy Irén, Németh Albert, Pete László, Prokai István, Román Julianna, Simkó Teréz, Simon Margit, Sivák János, Szabó András, Szobota Béla, Szobota Ilona, Szõllõsi Borbála, Szõllõsi Mária, Tamás Erzsébet, Tóth Edit Erzsébet, Vingendorf Gyula, Volák Mária, Zupkó Mária, Zsoldos Irén és Vadászi Rozália. 1965 Berecz Erzsébet, Berényi Sándor, Borbély János, Borza Margit, Farkas János, Fónyad Sarolta, Géczi Irén, Gönczi Zsuzsanna, Hódi Attila, Kecskés András, Kublik Kornélia, Lengyel János, Mészáros Imre, Molnár János, Molnár László, Nagy Károly, Nagy Margit, Négyessy Ildikó, Németh József, Papp Mária, Rácz Mária, Siroki Ferenc, Tóth András, Tóth Irén, Tóth Katalin és Turbucz Éva. Bukovenszki Klára, Demeter Piroska, Bagi Erzsébet, Balogh Piroska, Bunda Júlia, Csirke István, Debrõdi Ferenc, Eperjesi Mária, Galambos András, Hódi Irén, Imre Mária, Kiss Jolán, Kiss József, Kiss Mária, Krisztián Erzsébet, Kovács László, Nagy Erzsébet, Orosz Imre, Orsonszki Ilona, Pazonyi Barna, Pete István, Ronyec Anna, Simkó József, Szentiványi Margit, Szókovács Péter, Szõllõsi János, Tímár József, Tóth Bertalan, Várhegyi Irma és Varga Jolán. 1966 Bárány Anna, Benkõ Mihály, B. Bernáth László, L. Bernáth László, Bodolóczki János, Farkas József, Hajdú László, Hornyák Sándor, Kardos Gizella, Kerékgyártó Gizella, Kiss Sándor, Kiss Zsuzsanna, Kovács Ida, Kókai Éva, Körtvélyesi Barna, Mázik András, Nagy Éva, Prokai László, Schrödl Ilona, Szabó István, Tirpák Erzsébet, Tirpák Katalin, Trízsi József, Uray Emma, Urbán János, Vámos János és Zsoldos Ildikó. F. Bernáth László, Bernáth Mária, Czifrus Ferenc, Esztián János, Farkas Márta,

81

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 82

Gönczi Mária, Galovics László, Horváth Béla, Juhász Gusztáv, Juhász László, Kádár Nándor, Kiss László, Koleszár Jolán, Lekner Gizela, Milos János, Molnár Ferenc, Nagy Ilona, Síró Ilona, Szammer Zsuzsanna, Taksár József, Tucsa Béla, Urszin János, Vanyó Ferenc, Várhegyi László és Volák László. 1967 Ardai Margit, Balabás Valéria, Balla János, Benkõ Erzsébet, Bukovenszki Imre, Búzás István, Czövek Eszter, Eperjesi Erzsébet, Erõss Mária, Farkas Lajos, Gönczi Katalin, Hajdú Piroska, Halász László, Imre Erzsébet, Jecs János, Jónyer Béla, Kiss István, Kiss Károly, Mátyás Ilona, Molnár Mária, Nagy Erzsébet, Nagy József, Orlóczki László, Orsonszki Erzsébet, Stefán István, Szakács Ilona, Szöllõsi Jolán, Tóth Lajos és Tõzsér Zsuzsanna. Ardai Éva, Baksy Mária, Balogh Anna, Bráz István, Búzás Erzsébet, Búzás László, Fészky Erzsébet, Kerékjártó István, Kovács Katalin, Mátyás János, Mikola Imre, Molnár Margit, Nagy László, Sarafi István, Szatmári Zsuzsa, Szobota Gizella, Tomas János, Vanyó Mária és Várhegyi Miklós. 1968 Ardai László, Bernáth Béla, Debreceni Barna, Fónyad Albert, Galovics Erzsébet, Gönczi József, Hoblyák Sándor, Juhász János, Kerékjártó Lajos, Koleszár Ferenc, Koleszár János, Kozák László, Márton Krisztina, Mérai László, Nagy Ferenc, Nagy László, Rácz Éva, Rácz Tamás, Simon Mária, Szókovács Zsuzsa, Uray Gyula, Varga Géza, Vintner Sándor, Volosi József és Nagy István. Berta István, Erõss János, Galambos Lõrinc, Juhász Mária, Kardos Dezsõ, Kókai Béla, Kókai Judit, Kozák Ibolya, Kublik Pál, Majzik László, Matesz László, Mádli Éva, Molnár Béla, Molnár Gizella, Molnár László, Nagy István, Orlóczki Károly, Papp Lajos, Tímár Mária, Tóth László, Vass Erzsébet, Vadász János, Vilmányi Kiss András, Viszkai Lajos és Zsoldos János. 1969 Ardai Mária, Bazsó Katalin, Czövek Ilona, Farka Ibolya, Farkas István, Garas László, Gönczi Gyula, Hegedûs Bertalan, Hódi Miklós, Jecs István, Kerékgyártó István, Kerékjártó Pál, Kiss Ilona, Kovács László, Lekner Éva, Matesz Margit, Mészáros Béla, Miczán László, Molnár Judit, Molnár Julianna, Nagy László, Orosz Irénke, Papp Károly, Rácz Sándor, Ronyecz Mihály, Szöllõsi Mária, Urszin István, Vanyó Katalin, Vintner Éva és Zsoldos Emília. Balogh István, Berényi László, Búzás Mária, Debrõdi László, Galovics Irén, Gulyás László, Imre Ágnes, Jónyer Lajos, Juhász Mária, Kiss Irén, Kiss István, Kiss Piroska, Kocsis Péter, Kundrák András, Lehoczki Anna, Mikola Magdolna, Molnár Judit, Nagy Mária, Slezsák Margit, Tóth Erika, Tóth Ilona, Tõzsér Lajos, Vanyó László, Vanyó Sándor és Zupkó József. Kiss József, Krajnyák István, Mádli János, Szaniszló József és Volák Lászlóné sz.: Simon Irén. 1970 Bárány Mária, Borbély Erzsébet, Erõss András, Farkas Margit, Héring Ferenc, Hódi Imre, Hódi László, Illéssi László, Kiss Erzsébet, Kiss Márta, Kocsis István, Kovács Béla, Kozák István, Kozma Erzsébet, Madarasi Éva, Mágos Anna, Mádli László, Majzik Judit, Majzik Zsuzsanna, Molnár Ferenc, Molnár Imre, Nagy Sándor, Németh Károly, Orlóczki József, Simon László, Stefán György, Szobota Zsuzsanna, Tóth Klára, Urbán Éva és Verebély Mihály. Albert Mihály, Balabás Éva, Becse Márta, Bernáth József, Bráz Erzsébet, Czap Gyula, Czifrus István, Fészki István, Galovics Gizella, Gara Erzsébet, Györkei

82

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 83

Ágnes, Husonyicza Irén, Kajtor Béla, Kerékjártó Bertalan, Képes Tibor, Király Piroska, Mátyás Margit, Monár Zsolt, Nagy Károly, Orsonszki Klára, Prokai Júlia, Simon István, Síró László, Tucsa Margit, Vanyó Margit, Varacskai József, Vingendorf József, Viszkai Margit, Volosi Margit, Weternik Gábor és Zupkó Pál. Bukovenszki János, Czifrus János, Debreczeni László, Kerekes Istvánné sz.: Katona Mária, Szaniszló Ferenc és Tucsa László. 1971 Babus Borbála, Bukovenszki Gyula, Búzás Margit, Czifrus László, Debreczeni István, Debreczeni József, Eperjesi István, Fagyas Sándor, Forgács József, Hódi Piroska, Kamecz Piroska, Kókai Sándor, Koleszár Jenõ, Kovács Ágnes, Majzik Edit, Molnár Mária, Orsonczki István, Pécsi Zoltán, Sivák József, Tímár László, Tóth Margit, Tóth Tihamér, Trézsi Árpád, Trézsi Borbála, Urszin Júlia, Vanyó István és Várhegyi Katalin. Balogh Ferenc, Bernáth Mária, Bernáth Zsuzsanna, Donga Miklós, Farkas Mária, Gönczy József, Hoblyák Valéria, Kerékgyártó Ilona, Kiss János, Kovalcsik Bertalan, Kovács Zoltán, Lakatos Katalin, Magos Albert, Matesz József, Molnár Éva, Molnár Piroska, Papp Balázs, Szaniszló János, Szobota Ágnes, Tóth Attila, Tóth János, Urszin Bertalan, Varacskai Éva és Zsoldos Bertalan. Bárány Mihály, Orosz Géza, Sarafi Tibor és Valánszki László. 1972 Baksy János, Bányász Balázs, Bárány Éva, Bodnár Barna, Bráz Jolán, Bráz Katalin, Czövek Ibolya, Halász János, Hódi Ildikó, Hódi Irén, Juhász István, Juhász Mária, Kamecz György, Kamecz József, Kerékjártó Tibor, Kovács Imre, Lakatos Mária, Nagy László, Papp Gyula, Rácz Julianna, Sarafi Zoltán, Tamás Margit, Urbán Ibolya, Urszin Gizella, Urszin László és Urszin Sándor. Becse Bertalan, Bernáth Ilona, Bukszár Izabella, Czifrus József, Csontos Nándor, Dobai István, Erõss Márton, Galambos Erzsébet, Györkei Viola, Hutkai Jolán, Holló Ildikó, Jeddi Mária, Kerékjártó Margit, Koleszár István, Kovács Erzsébet, Kovács József, Lekner János, Molnár Erzsébet, Molnár József, Nagy Éva, Nagy Katalin, Nagy László, Négyessi Imre, Orlóczki Tibor, Osztermann László, Slezsák István és Zsoldos Marianna. 1973 Czap Mária, Gujdi Piroska, Horváth János, Juhász Irén, Kerékjártó Imre, Kiss Erika, Krajcz József, Lengyel István, Nagy Erzsébet, Réti György, Román Judit, Sebák Ilona, Stefán József, Szobota Erzsébet, Tóth Emma, Tóth Éva, Trizsi Zoltán, Urbán József, Varga Judit, Varacskai Irén, Vígh István és Zeher Zsuzsanna. Bernáth Tibor, Bognár Margit, Bori István, Czeglédi József, Debreceni Ottó, Garas Zsuzsanna, Hódi Erzsébet, Holló Éva, Huszár József, Kerékgyártó Erika, Kerékjártó Éva, Kovács Miklós, Makai István, Palkó Margit, Réz Sándor, Tasnádi Éva, Tóth Julianna, Tumik András, Új László, Vanyó Erzsébet és Zsoldos Erika. 1974 Balogh Edit, Becse Ágnes, Becse Ildikó, Dragony József, Fekete László, Fogarasi László, Forgács István, Györkei János, Hódi Zsolt, Hornyák Judit, Hutkai Ildikó, Jecs Erzsébet, Juhász János, Képes Ágnes, B. Kiss Anna, S. Kiss Anna, Koleszár László, Kovács Imre, Lakatos József, Lehoczki Mária, Máté Ibolya, Mikola Tibor, Molnár Erzsébet, Nádasdi József, Orlóczki Lajos, Síró Jolán, Szilágyi Erzsébet, Tóth Béla, Tóth József és Tóth Márta. Balabás Erzsébet, Balogh János, Bárány Zoltán, Bernáth Éva, Bráz István, Brunóczki László, Csulák Béla, Hornyák Jolán, Juhász Vince, Magyar Judit,

83

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 84

Márton Hilda, Nagy László, Nagy László, Németh Jolán, Orosz Erzsébet, Orsonszki Zsuzsanna, Oszterman Mária, Papp Zsuzsanna, Schõn Márta, Sebák Mária, Simon Irén, Slezsák József, Tirpák Ferenc, Torma László, Tóth Zsuzsanna, Valánszki Judit, Vanyó Ilona, Volosi János, Wingendorf Jolán és Zupkó Endre. 1975 Balogh Valéria, Bányai Zoltán, Bányász Zoltán, Bernáth István, Bosnyák József, Bukovenszki Zoltán, Czifrus Árpád, Fekete Mária, Fónyad Magdolna, Huszár Margit, Kerekes István, Kerékjártó József, Kiss Miklós, Kókai Ilona, Kovács Sándor, Magyar Gyula, Molnár Éva, Nagy Gábor, Papp Béla, Szaniszló Lajos, Tirpák Mária, Trézsi Zsuzsanna, Urszin Bertalan, Varacskai Ferenc és Varacskai Mária. Balogh László, Bárány János, Bartus Julianna, Bruncz Magdolna, Czövek Károly, Gulyás János, Hutkai Éva, Juhász Imre, Lakatos Demeter, Lakatos István, Lapis Gizella, Madarasi Erika, Majzik Lajos, Molnár Antal, Molnár Ilona, Rácz István, Szabó Katalin, Szûcs Mária, Tasnádi Erzsébet, Tímár Kornél, Tóth József, Tóth László, Volosi László, Vozárik Rozália és Wingendorf Ferenc. 1976 Becse Dóra, Beregnyei Ilona, Bruncz Béla, Czifrus Sándor, Csonka Borbála, Csurkó József, Hódi Zsolt, Hornyák László, Jeddi László, Katona Mária, Kékedi József, Kelemen László, Kerékjártó Erzsébet, Kovács Miklós, Kozák Mária, Krajcz András, Lekner Irén, Miczán Erzsébet, Miklósi János, Román József, Román Mária, Urbán János, Urszin Márta, Vanyó András, Viszkai Attila és Volosi Ildikó. Antal Béla, Czerõdi Camellia, Czifrus Zsuzsanna, Czövek Csaba, Fehér Ferenc, Fodor György, Hódi Mária, Hódi Miklós, Horváth István, Horváth Mária, Juhász Judit, Kardos Marianna, Kerékgyártó Ilona, Kiss Éva, Kovács Tünde, Mádi László, Majzik István, Mázik Attila, Mázik Ferenc, Molnár János, Nádasdi Ferenc, Nagy Mária, Szomszéd Erzsébet, Tóth László, Tóth Tivadar, Tóth Zsuzsanna, Vass József és Vilmányi Kiss Mária. 1977 Bárány László, Buzás Lajos, Csurkó István, Dendõk Zsigmond, Dobai Tibor, Doroszlay Ottó, Dunaveczki János, Fehér Viktor, Forgács Ágnes, Horéna István, Horéna János, Horváth András, Horváth Aranka, Horváth Elemér, Horváth Erzsébet, Horváth Éva, Horváth Judit, Hódi Attila, Hódi Sándor, Juhász Katalin, Juhos József, Kiss Erika, Kiss József, Kocsis Gábor, Nagy Erzsébet, Nagy János, Olasz Jolán, Révész Lajos, Sebák Mária, Szabó Erika, Szalay Sándor, Urszin Attila, Varga Mária, Váradi József, Váradi Sándor és Veréb Erzsébet. Bárány Ágnes, Benke Tibor, Debreczeni Zsuzsanna, Dendõk Irén, Fürjes András, Halász István, Hamar Éva, Hódi Judit, Hódi Sándor, Horváth Erika, Horváth László, Kardos András, Kerekes Mária, Kiss István, Krajcz Marianna, Lapis István, Nagy Ildikó, Papp Éva, Szabó Attila, Szabó Tibor, Tóth István, Tóth Katalin és Ujj Attila. 1978 Farkas Zsolt, Forgács Lajos, Forgács László, Hódi Jolán, Jónyer Tünde, Kamecz Erika, Kiss László, Kovalcsik Jolán, Lekner József, Lekner Katalin, Nagy Ferenc, Polyák Gyárfás, Potoczki Ferenc, Potoczki István, Potoczki Katalin, Tirpák Béla, Tirpák László, Urszin Attila, Urszin Sándor és Varacskai István. Balázs István, Balázs Tibor, Budai Bálint, Erdõs Judit, Erõs Zoltán, Farkas István, Gulyás Erzsébet, Hadházi Katalin, Horváth László, Juhász Sándor, Kéri Mária, Kiss Judit, Kiss Tibor, Lizák Ferenc, Németh József, Szabó István, Taksár Erika, Tóth Attila, Tóth Zsolt, Varga Károly és Volosi Lajos.

84

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 85

1979 Bekus Ilona, Beregnyei Sándor, Brunóczki Erika, Czeglédi Gizella, Czövek Attila, Drotár István, Farkas Ildikó, Forgács József, Frei Zoltán, Gulyás Katalin, Hornyák István, Juhos Katalin, Kádár Zita, Kerékgyártó Zsuzsanna, Kerékjártó János, Kiss Gizella, Lengyel Éva, Medve Ildikó, Molnár Erika, Molnár Gusztáv, Molnár, István, Molnár Valéria, Nagy Károly, Paksi László, Papp Erika, Szabó István, Tóth László és Zsigus Ágnes. Bári József, Bekus Lajos, Bozsik Imre, Czerõdi Ilona, Dezsõ Barnabás Attila, Farkas Judit, Fodor Irén, Huszár Éva, Jagri Imre, Katona Éva, Koleszár Antal, Kossuth Katalin, Kótai István, Kovács János, Lázár Klára, Molnár Edit, Nádasdi Rozália, Orosz Tibor, Oszterman József, Pénzeli István, Szõllõsi Mária, Szûcs Eleonóra, Valánszki István, Valánszki János, Varacskai Margit, Varga Erika és Vozárik István. 1980 Benke Tünde, Czifrus János, Dendõk Ilona, Fodor László, Hornyák Mária, Horváth Bertalan, Horváth János, Kerekes Attila, Kondás János, Lizák Tibor, Mázik Zoltán, Mihók József, Nyulászi Judit, Potoczki Mária, Révész János, Stefán Tibor, Tóth Ágnes, Ujvári Zsuzsa, Urbán Jolán és Varga Erzsébet. Balázs Gábor, Buzás Zoltán, Czifrus Nóra, Dendõk Béla, Dobai Judit, Fekete Kornél, Horváth Mária, Katona István, Kiss Ferenc, Kovács Erzsébet, Kovács István, Medve Mária, Miklósi Erzsébet, Molnár Sándor, Nagy Ilona, Papp Mária, Rácz Ágnes, Trézsi Marianna, Volosi Erzsébet és Zupkó Mária. 1981 Antal István, Bányai Zita, Becse Katalin, Csirke János, Csurkó Mária, Farkas Bertalan, Farkas Zita, Gara Alice, Halász Ilona, Horváth Mária, Jagri Mária, Juhász István, Juhász Károly, Juhász Katalin, Juhász Zoltán, Juhos Bertalan, Kiss Sándor, Kossuth Mária, Kovács István, Kupai Ilona, Lehóczki Éva, Lengyel Margit, Majzik Katalin, Nagy András, Nagy Árpád, Sebák Bertalan, Tóth Erzsébet, Tóth József és Urszin Csaba. Bartus Mihály, Becse Judit, Beszterczey Béla, Demeter László, Horváth Attila, Horváth Ágnes, Jeddi Irén, Kiss Anikó, Kocsis Zsolt, Kovács Erika, Kovács Katalin, Lakatos Piroska, Magos Dániel, Molnár Tibor, Molnár Tibor, Olexa István, Palkó Zsuzsanna, Pallas Ferenc, Pénzeli Tünde, Rácz Tibor, Répási Judit, Révész Julianna, Solymosi Tamás, Szõllõsi Éva, Újj Zsolt, Urszin Edit, Varga Attila, Varga Lajos, Vaskó Tibor, Virág István és Virág Jolán. 1982 Ádám Julianna, Bakó László, Budai Zoltán, Demkó Tibor, Dezsõ Zita, Farkas István, Forgács János, Galovics Zoltán, Gulyás András, Hódi József, Horváth József, Horváth László, Juhász József, Juhos László, Kiss Ildikó, Kupai Erika, Lehóczki Zsuzsanna, Mihalik Gyula, Nádasdi György, Nagy Tamás, Nyárádi Tibor, Palakovics Imre, Petruska Ferenc, Rácz Róbert, Révész Irén, Sami Gyula, Sebák László, Tomas Ilona, Tóth Judit, Tóth Valéria, Virasztek Magdolna és Viszkai Erika. Aleva Margit, Balázs Mária, Bálint Zsuzsanna, Eszlári Tímea, Farkas Katalin, Fidrus Erzsébet, Horváth Béla, Horváth Gábor, Horváth Imre, Horváth Katalin, Horváth Rita, Juhos Zsuzsa, Kapusi Viktória, Kopácsi János, Kovács Zoltán, Majoros Erzsébet, Mizser Miklós, Molnár László, Olasz Edit, Olexa Zsolt, Potoczki Irén, Simon Tünde, Síró Éva, Szakálos Barna, Szöllõsi István, Vanyó László, Vas Zoltán, Vidéki László, Vozárik Tibor és Zupkó Szilvia.

85

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 86

1983 Bekus Judit, Dendõk Zoltán, Farkas Zoltán, Fidrus Sándor, Fónyad Melinda, Galovics Andrea, Halász Tibor, Horváth Béla, Horváth Elemér, Horváth Éva, Horváth Géza, Kádár Zsolt, Kerékjártó Sándor, Kiss Valéria, Lakatos Ilona, Magos András, Makai Szilvia, Miczán Péter, Molnár Ágnes, Nagy Judit, Pallagi Ilona, Szabó Tünde, Szakács László, Szalay Zoltán, Szendrák Ferenc, Szubally Brunó, Tóth Attila, Tóth Ferenc és Váradi Béla. Balogh Róbert, Bazsó Tibor, Berta Ildikó, Czerõdy Melinda, Farkas András, Farkas Imre, Fodor Csaba, Hódi István, Horváth József, Horváth Zsolt, Husonyicza Marianna, Hutkai Kálmán, Kiss Erika, Koleszár Mária, Krajcz Ferenc, Lakatos Ilona, Molnár Éva, Molnár József, Nagy Enikõ, Nemesnyik Krisztina, Orosz Zoltán, Palotás István, Rácz Anikó, Tóth Csaba, Varacskai Zoltán, Vernyik László és Vitovszki János. 1984 Bárány Zsolt, Csirke Gabriella, Fekete István, Forgács Mónika, Horváth Ibolya, Kerékgyártó Anikó, Kótai Géza, Kovács Endre, Kukola László, Kupai Csilla, Lakatos István, Magyar József, Majláth Csaba, Molnár Dóra, Molnár Tünde, Nagy Éva, Nagy Imre, Nagy Zoltán, Nagy Zsuzsanna, Négyessi Anna, Siroki Jenõ, Snellenperger Tünde, Szabó Judit és Tóth Tibor. Balogh Piroska, Becse Gabriella, Czifrus István, Eszlári Krisztina, Gyõri Sándor, Hadi Mária, Hódi Mária, Horváth Judit, Horváth László, Horváth Melinda, Horváth Sándor, Juhász Gyõzõ, Kabai Zoltán, Lengyel László, Majoros József, Mamrus Tamás, Mihalik Tamás, Molnár János, Papp Judit, Pénzeli Erika, Révész Mária, Szabó Marianna, Szarka Szilvia, Taksár Tamás, Tomas József, Tresánszki Marianna és Zupkó Kornél. 1985 Bakó Mária, Bekus Zoltán, Bodnár Szilvia, Csirke Csaba, Dargai László, Demeter Attila, Hódi Éva, Horváth Anikó, Horváth Enikõ, Horváth Gusztáv, Horváth Mária, Huszár Valéria, Kiss Mariann, Kovács Andrea, Krajcz Andrea, Mádi Margit, Mádli Csaba, Mészáros Tímea, Miczán Tünde, Molnár Judit, Rácz Enikõ és Siroki János. Becse György, Bene Emese, Berki Marianna, Buzás Edit, Demkó Róbert, Dobai József, Farkas Éva, Farkas József, Galovics Gabriella, Horváth Edit, Horváth Tamás, Horváth Zsanett, Jónyer Ágnes, Kiss Margit, Lehóczki Pál, Majláth Mária, Molnár Róbert, Nagy Marianna, Palotás Sándor, Pálfalusi Gábor, Révész Ibolya, Sebák Zoltán, Siroki Ferenc, Vas Lajos és Vincze Imre. 1986 Balázs Mária, Bárány Erzsébet, Bári Attila, Czerõdi Gusztáv, Farkas Nóra, Horváth Attila, Horváth Dezsõ, Horváth Valéria, Huszár Irén, Kerekes Csaba, Kondás Anikó, Lakatos József, Lengyel Tamás, Nagy Ilona, Németh Barnabás, Répási Csilla, Répási Zsolt, Solymosi Györgyi, Szakálos Mónika, Tóth Attila, Tumik Júlia, Urszin Veronika, Vidéki Erika és Zoltai Krisztina. Árvai Péter, Bazsó Ildikó, Berta Zoltán, Bruncz Mónika, Csirke Izabella, Dienes Tünde, Fukász Zsolt, Gyõri Zsolt, Hódi Judit, Horváth Béla, Kiss Erika, Koleszár Julianna, Kovács Szilvia, Kozák Béla, Kõhalmi Andrea, Lovas Ferenc, Molnár Sándor, Nagy Valéria, Román Katalin, Simon Zsolt, Síró Teodóra, Szakács Zsolt, Takács László, Tóth Róbert és Vanyó Andrea. 1987 Bárány Beatrix, Demeter Tamás, Dendõk László, Farkas Sándor, Farkas Szilárd, Fidrus Katalin, Kiss János, Lakatos Róbert, Mádi Tünde, Máté János, Molnár Éva,

86

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 87

Molnár Gyula, Nagy Mónika, Németh Tibor, Olasz Erika, Potoczki Ilona, Potoczki József, Rácz Attila, Siroki Róbert, Siroki Zsolt, Tarnóczi József, Váradi Zsuzsanna, Vitovszki Terézia, Vozárik Nóra és Zsigus Zsuzsanna. Balabás Tihamér, Bárány József, Baráth Zoltán, Bráz Edit, Budai Bertalan, Dorgai Péter, Farkas Ferenc, Farkas László, Fekete Noémi Emese, Hódi Katalin, Hornyák Anikó, Horváth Csilla, Horváth György, Juhász József, Kerekes Tamás, Kiss Otília, Koleszár Mária, Molnár Jenõ, Molnár Lívia, Nádasdi Ibolya, Nagy Anita, Sághi Zoltán, Szakács Mariann, Szobota Tamás, Tamkó Gábor és Zupkó Beatrix. 1988 Balogh Olga, Beszterczey Viktor, Csirke Attila, Ducsai Miklós, Farkas Róbert, Farkas Szabolcs, Gara Viktória, Horváth Mónika, Illés Péter, Juhász Éva, Kiss Zoltán, Kossuth Anett, Kovács Borbála, Kovács József, Majoros Ibolya, Medve Albert, Takács Edit, Tószegi Enikõ, Urbán Edina, Urbán Szilvia, Urszin Ernõ, Vasas Mónika és Vincze Tamás. Árvai Erika, Bálint Roland, Bári Ildikó, Bolobás Imre, Dorgai Szilvia, Farkas Viktor, Horváth Csaba, Horváth Emese, Horváth Éva, Horváth Mónika, Kiss Gábor, Kiss Ilona, Kiss József, Kiss Szilárd, Kiss Tibor, Kozák Erzsébet, Lizák Zoltán, Nagy Erika, Pénzeli Kornél, Sallay Katalin, Simkó Gábor, Szõgyi Róbert, Tóth Tímea, Vingendorf Tamás és Zupkó Zsolt. 1989 Berényi Sándor, Bodnár Éva, Dargai Csaba, Demeter Róbert, Farkas Emõke, Fukász Tibor, Galovics Árpád, Gyöngyösi Mónika, Halász László, Horváth Sándor, Kerékjártó Zoltán, Kozák Tünde, Kõhalmi László, Lakatos Ágnes, Losonczi Katalin, Lõrincz István, Magyar Mónika, Mázik Beáta, Miczán Karolina, Molnár Zsuzsanna, Nagy Sándor, Négyessi Csaba, Németh Judit, Petró Marianna, Szoboszlai Zsolt, Szöllõsi Julianna és Zupkó József. Berki Szilvia, Bráz István, Budai Róbert, Csirke Mónika, Dobos Krisztián, Farkas Ibolya, Horváth Gyula, Horváth Melinda, Kiss Ildikó, Kiss Mariann, Kovács Anikó, Kozma Andrea, Lábas József, Makkai Péter, Máté István, Matesz Erika, Mikola László, Nagy Tünde, Román Eszter, Sághi Szilvia, Snellenperger Sándor, Szobonya Ágnes, Szõgyi Ildikó, Tankó Mária, Tószegi István, Tóth Zsolt, Tucsa János, Vincze Attila és Zupkó Tamás. 1990 Buri Gyula, Czifrus Gottfrid, Farkas Emese, Farkas Lajos, Gyöngyösi György, Hadi Dóra, Holczman Zoltán, Horéna Ildikó, Horváth Ida, Horváth Szilvia, Kádár János, Kerékjártó Ildikó, Koleszár Gábor János, Lengyel János, Lévai János, Lovas László, Magos Zsolt, Molnár Tünde, Müller Katalin, Papp Lajos Zoltán, Rácz Mária, Rátkai Róbert, Sándor Andor, Sivák Krisztina, Székely János, B. Tóth Ágnes, Tóth Ágnes, Tóth Melinda és Tóth Sándor. Balázs Ildikó, Bráz Mária, Buzás János, Bûdi László, Csík Viktória, Csiklya Noémi, Dávid Sándor, Gömöri Krisztián, Hajtós Mónika, Haskó Sándor, Hódi Anita, Jászai Anikó, Juhász Melinda, Kiss Karolina, Kocsis Hajnalka, Mádli János, Mészáros Bertalan, Milos Krisztina, Nagy Miklós, Pogonyi Katalin, Tóth Szabolcs, Tresánszki Ilona, Várkonyi Attila és Veres Sándor. 1991 André Csaba, Balogh Szilvia, Bukovenszky Imre, Ducsai Tamás, Gallovics László, Gönczi Éva, Hevesi Gábor, Horváth Gyula, Horváth Kamilla, Hódi Zsuzsa, Kabai Lóránt, Kovács Zsófia, Kõvári Lajos, Laczkó László, Losonczi László, Mázik Zsolt, Melecski Zoltán, Nagy Norbert, Pallagi Valéria, Potoczki Barnabás, Rátkai Gábor,

87

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 88

Simkó Rita, Siroki Veronika, Soós Adrienn, Szegedi Andrea, Kundrák József, Szûcs Melinda, Tóth Valentina, Urbán Beáta és Urbán János. Blaskó Henriett, Bûdi Szilárd, Farkas Ernõ, Farkas Krisztina, Földesi Péter, Hódi László, Horváth Anita, Huszár Róbert, Juhász Henrietta, Kozák Sándor, Kozma Edit, Lakatos Izabella, Magos Csaba, Magyar Zoltán, Nagy István, Novák Tünde, Orosz Imre, Pásztor László, Rácz Árpád, Sallai Róbert, Szobota Katalin, Tankó Péter, Tóth Tamás, Urszin Krisztina, Váradi Anikó, Varga László és Vidéki Róbert. 1992 Anti József, Bodnár Anita, Bolobás Katalin, Bihari Zsolt, Gulyás Melinda, Holló György, Illés Zoltán, Juhász Tamás, Kozma Emese, Laczkó Péter, Lakatos Apollónia, Lengyel Henrietta, Molnár József, Molnár Julianna, Molnár László, Monyók Erzsébet, Nagy László, Prokai Péter, Sós Gabriella, Szabó Lajos, Szaniszló Edit, Székely Gabriella, Szél Norbert, Tomas Edina, Tumik Szilvia, Vanyó Sándor, Vasas Zsolt és Vingendorf Ervin. Balogh György, Becse Szabolcs, Debreceni Judit, Dienes Veronika, Farkas Tamás, Galyas Róbert, Hornyák Tibor, Horváth Karolina, Horváth Tibor, Jónyer Gergely, Kádas Krisztina, Kajtor Attila, Kerékjártó Anikó, Kerékjártó István, Kiss Roland Zsigmond, Lakatos Tibor, Lakatos Tünde, Lõrincz Tamás, Mészáros Tímea, Mikola Erika, Nádasdi Andrea, Nagy Norbert, Németh Csilla, Orlóczki Ildikó, Papp Attila, Répási János, Rogozsán Bernadett, Simon Adrienn, Vincze Ildikó és Zupkó Zoltán. 1993 Antal Edina, Bárány Tamás, Berényi Annamária, Berta Tamás, Csiklya Norbert, Dobi Mónika, Elek József, Farkas Réka, Fazekas Tamás, Fekete Boglárka, Fürjes Róbert, Gerván Katalin, Gönczi László, Horváth Adrienn, Horváth Zoltán, Horváth Szilveszter, Kiss Róbert, Kótai Erzsébet, Krajczár Ágnes, Lábas Mária, Lakatos István, Máté Róbert, Nagy Krisztina, Rácz Ottilia, Sivák Szilvia, Sváb Gyöngyi Szilvia, Szabó Angéla, Szebényi Erzsébet, Szebényi Melinda, Székely István, Székely Róbert, Tóth Lajos, Trizsi Éva, Trizsi Zoltán, Vanyó Beáta és Váradi Sándor. Ádám Éva, Balogh Gábor, Barócsi Erzsébet, Bede Krisztina, Bede Róbert, Gallovics Katalin, Gerberi Attila, Horváth Anita, Horváth Andor, Horváth Annamária, Horváth Ilona, Horváth Katalin, Kiss István, Koleszár Irén, Kótai Károly, Kozák Tamás, Lévai Krisztina, Lipták Krisztina, Makkai Mónika, Mázik Evelin, Nagy Mária, Prion Gábor, Rózsa Zita, Ruzsvánszki Bernadett, Sin Ádám, Stefán György, Szarka Csaba, Szûcs Barnabás, Trízsi Norbert, Tumik Edina, Tumik Krisztina, Urszin Albert, Vanyó Ivett, Varacskai Viktória és Váradi Annamária. Barna János, Horváth Angéla, Horváth Krisztina, Horváth Tímea, Horváth Zsolt, Lakatos Sándor, Molnár Viktor és Varga Katalin. 1994 Bakó Bernadett, Balogh Gergely, Bordás Klaudia, Dienes Katalin, Elek Valéria, Fodor Péter, Hadházi Ilona, Hódi Viktória, Horéna József, Horváth Annamária, Kabai Csaba, Kádár Éva, Kajtor Csaba, Kiss Lajos, Koleszár Beáta, Korotki Tímea, Kovács Zoltán, Lipusz Mariann, Máté Viktor, Miczán Gergely, Nagy István, Nagy Róbert, Petró Péter, Sebestyén Tímea, Szél Krisztián, Takács József, Tomas Zoltán, Tóth Csaba, Tucsa Norbert, Vanyó Judit és Varacskai József. Agócs Ferenc, Farkas Zsolt, Gáspár Krisztina, Hódi Bernadett, Horváth Andrea, Horváth Éva, Jónyer Krisztina, Kerékjártó Anikó, Kerékjártó Gábor, Kocsis Linda, Kótai Béla, Markó Sándor, Misalek Marianna, Molnár Szilvia, Nagy Éva, Nádasdi József, Novák Attila, Paál Andrea, Paál Iván, Potoczki Csaba, Rácz Anikó,

88

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 89

Rogozsán Anasztázia, Szabó Gábor, Szegedi Viktória, Tóth Gábor, Tóth Lajos, Tumik Sándor, Váradi Szilvia, Vingendorf József és Zoltai László. Bonta Tünde, Budai Katalin, Lakatos János és Vadász Borbála. 1995 André Viktória, Buri Mikós, Búzás Adrienn, Csapó Milán, Dendõk Erzsébet, Farkas Gábor, Ferencz Tibor, Gergely Szabolcs, Hajdú Andrea, Holczman Gábor, Holló Gábor, Horváth András, Horváth Attila, Horváth Gyula, Horváth Zsolt, Krajcz András, Kublik Henrietta, Mádi Norbert, Misalek Klára, Molnár István, Müller Gábor, Nagy László, Nyulászi József, Potoczki András, Potoczki Gizella, Sváb Viktória, Szabó Angéla, Szõnyegi Beáta és Varga Tünde. Csûri Antal, Czövek Tímea, Dobos Gábor, Gerberi Norbert, Hajdú Róbert, Hankó Magdolna, Kerékjártó László, Kiss Attila, Kótai Gabriella, Kovács Andrea, Kovács József, Lakatos Gyula, Lukács Adrienn, Miklósi György, Molnár Ottilia, Nagy László, Nagy Nikolett, Pásztor Tünde, Pécsi Mónika, Petrás Anita, Petus László, Prokai Róbert, Reisch Zoltán, Ronyecz Edina, Tirk József, Tóth Ferenc, Tóth Szabolcs, Váradi Emese és Volosi Zsolt. Horváth József és Horváth Júlia. 1996 Becse Attila, Czifrus Gábor, Csapó Natália, Csiklya Renáta, Dobai Bernadett, Dobi Péter, Drotár Judit, Galovics Zsuzsanna, Gerván Ferenc, Gulyás Adrienn, Horváth Éva, Horváth László, Horváth Károly, Husonyicza Andrea, Kardos Mariann, Kis László, Kiss Viktor, Kuvi Roland, Lakatos Ilona, Nádasdi Zsuzsanna, Pere Anita, Sallai Anett, Sánta Krisztián, Szabó Orsolya, Szaniszló Szabina, Szegõ Andrea és Tóth Ákos. Bárány Anita, Blaskó Erzsébet, Demkovics Szilvia, Farkas Tamás, Fûzi Rudolf, Gombos Dóra, Hadházi Orsolya, Horváth Franciska, Horváth Valéria, Jeddi Katalin, Kosnyider Krisztina, Matesz Gábor, Menyhért Emese, Oszterman László, Pogány Tamás, Rácz Judit, Sivák József, Szilasi Anikó, Tímár István, Tímár Krisztina, Tóth Gábor, Turnáczki Edina és Urszin Bertalan. Horváth Éva és Váradi Katalin. 1997 Antal Hajnalka, Antal Judit, Bancsok Norbert, Bosnyák Renáta, Czövek Brigitta, Csirke István, Csomós László, Debreceni Márton, Dendõk Katalin, Dendõk Zsuzsanna, Fekete Andrea, Forgács Edina, Forgács Gergõ, Hadházi Ferenc, Horváth Andrea, Kovács Andrea, Kozák Tivadar, Losonci Gábor, Márton Orsolya, Molnár Beáta, Nagy Gergõ, Nagy József, Orsonszki Róbert, Ronyecz Viktória, Sallay Róbert, Sándor Mónika, Síró László, Tóth Piroska és Vanyó Ferenc. Bányász Noémi, Budai Adrienn, Buri Róbert, Buzás Gábor, Czifrus Mária, Demkovics Andrea, Fazekas Tímea, Fekete Vilmos, Fortuna István, Galyas Ágnes, Gruik Péter, Horváth Klaudia, Horváth Zoltán, Ináncsi Richárd, Kocsis Tímea, Koleszár Tímea, Kosnyider Árpád, Magyar Gabriella, Reisch Lilla, Rogozsán Rafael, Rónai Viktor, Simon Mária, Sós Gergely, Stefán Tímea, Tomor Gergely, Urszin Anita, Vanyó Adrienn, és Váradi Sándor. Budai Zoltán, Horváth Hortenzia és Vadász Árpád. 1998 Bodnár András, Dendõk Ilona, Fortuna Róbert, Horváth Anikó, Horváth Sándor, Hódi Bernadett, Imre Irén, Kaposi Annamária, Kiss Béla, Kiss János, Kovalcsik Anikó, Laczkó Gábor, Laczkó József, Lakatos Andrea, Mádi Tamás, Molnár Róbert, Nagy Adrienn, Olasz Beáta, Póka Barbara, Tirk Tamás, Vercsik Tibor, Volosi Nóra és Zsoldos Renáta.

89

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 90

Csík Zoltán, Csûri Csilla, Debreceni Ottó, Drótár Attila, Fülöp Norbert, Hankó László Zoltán, Horváth Elemér, Horváth Elemér, Horváth Ilona, Kádas Anita, Karabinszky Géza, Kékedi Anita, Kimás Bence, Krajczár Szilárd, Kundrák Anita, Lipusz Adrienn, Molnár Ákos, Pere Tamás, Pogány Gabriella, Pongrácz Gábor, Reisch Melinda, Szarka Norbert, Szelepcsényi Mihály és Urbán Tímea. Horváth Mária, Matisz Mária és Váradi József. 1999 Ádám Attila, Drótár Szabolcs, Duhi Beáta Viktória, Hajdú Rafael, Horváth Béla, Horváth János, Horváth József, Horváth Mária, Kékedi Edina, Kovács Adrienn Ivett, Kovács Sándor, Nagy Adrienn, Sin Balázs, Szabó Tibor, Szécsi Éva, Váradi László és Váradi Péter. Gáspár Andrea, Gubás Gábor, Hajdú Ádám, Hajdú Balázs, Horváth Anikó, Horváth Tibor, Kocsis Béla, Krajcz Krisztián, Krizsán Mariann, Kublik Nikoletta, Lekner Linda, Mádi István, Molnár Adrienn, Molnár Éva, Papp Péter, Rácz Ádám, Sebõk Judit, Szabó Gergely, Szabó Ildikó, Szakálos Marianna, Szegõ Éva, Székely Tamás, Újj László, Varga Sándor és Vigh Alíz. Balogh Anikó, Bolobás Péter, Bráz Erzsébet, Csomós Péter, Farkas Nóra, Hadházi Tímea, Hegedûs László, Horváth Dezsõ, Horváth Gyula, Horváth Imre, Hódi Bernadett, Hódi Gergely, Jónyer András, Kerékgyártó Imre, Kerékjártó Diána, Kerti Viktor, Kocsis Veronika, Kovács Ágnes, Nagy Zsuzsanna, Orosz Edit, Petrás Zsuzsanna, Rózsa Péter, Simon József, Száraz Gábor és Szekeres László. Horváth Ibolya, Horváth Nóra és Horváth Sándor. 2000 Ádám József, Balogh Judit, Balogh Loretta, Bodnár Mária, Bosnyák István, Czifrus Máté, Erõs Anett, Farkas Péter, Fehér Ákos, Hebó Gábor, Hódi Attila, Hódi Orsolya, Horváth Gábor, Horváth Simon, Ináncsi Szabolcs, Kalocsai Lajos, Kiss Erzsébet, Kundrák Orsolya, Miklósi Mariann, Pásztor Zsuzsa, Póka Anita, Soós Barbara, Tumik Tamás, Turnáczki Boglárka, Újj Éva és Vég Tamás. Balogh Zsuzsanna, Debreceni Dóra, Dobai Kinga, Drótár Enikõ, Farkas Györgyi, Farkas Miklós, Fáy János, Gyükér Krisztián, Horváth Gábor, Kerékjártó Lajos, Kovács Tamás, Kovács Zoltán, Körtvélyesi Zsolt, Laczkó Helga, Lakatos Anett, Lipóczki Andrea, Molnár Kinga, Nagy Dóra, Nádasdi Nikolett, Nyitrai Gábor, Pálinkás Sándor, Rátkai István, Szabó Attila, Takács Tamás, Urbán Krisztina, Vígh Gergõ és Zsiga Ludmilla. Horváth Piroska, Horváth Róbert és Matisz István. 2001 Ádám Mária, Balla Viktória, Becse Valentin, Bernáth Tibor, Bráz Beáta, Dendõk Veronika, Dobi Katalin, Farkas Tünde, Forgács Orsolya, Fülöp Adrienn, Hódi Sándor, Horéna Izabella, Horváth Géza, Horváth Imre, Horváth József, Horváth Katalin, Horváth Magdolna, Horváth Renáta, Lakatos Kálmán, Lakatos Vivien, Lember József, Mulató Tamás, Pete Krisztián, Simon Márton, Siroki Edina, Siroki Henrietta, Szabó Norbert, Váradi Attila és Vercsik Mária. Bencze Erzsébet, Buri Etelka, Búzás László, Csomós Mária, Dendõk Etelka, Dendõk Roland, Forgács Anett, Horváth Béla, Horváth Erzsébet, Horváth István, Horváth Piroska, Juhász Katinka, Koncz Mónika, Kótai Péter, Kugler Balázs, Lakatos Renáta, Molnár Annamária, Molnár Melinda, Petrás László, Pécsi Nikolett, Sebestyén Tamás, Sivák Judit, Soltész Péter, Stefán Mónika, Tóth Attila, Szekeres Gábor, Varacskai Henrietta és Vincze Edit. Horváth Sándor.

90

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 91

2002 Bakó Erika, Bárány Norbert, Bihari Ádám, Buri Krisztián, Frei Nikolett, Galambos Péter, Horváth Brigitta, Horváth Iván, Horváth János, Horváth Roland, Juhász Sándor, Kardos Zsolt, Kiss Roland, Kósa Gábor, Majzik Kitti, Majzik Nóra, Papp Adrienn, Pénzeli Roland, Szûcs Mónika, Tóth Jácint, Tóth Zoltán, Valánszki Edina, Viszkai Mónika és Wingendorf Zoltán. Balogh Sándor, Buzás Gabriella, Farkas János, Gáspár Zsuzsanna, Göndör Gábor, Holló Viktor, Homovics János, Horváth Gábor, Horváth József, Juhász Magdolna, Kalocsai Anita, Kelemen Viktória, Kerékjártó Tibor, Kocsis Nikolett, Kovács Eszter, Kovalcsik Tamás, Ladamérszki Attila, Lakatos Annamária, Molnár Sándor, Nagy Balázs, Nagy László, Pete Norbert és Sebõk Réka. Balogh Adrienn, Bányász Boglárka, Beregnyei Ágnes, Berta István, Budai Emese, Bukovenszky Mihály, Farkas Hajnalka, Gondos István, Gulyás Judit, Horváth Imre, Horváth Iván, Horváth Tamás, Jeddi László, Kerékgyártó Sándor, Kerti Norbert, Koleszár Andrea, Kozák Ádám, Kupsza Csaba, Molnár József, Orosz Beáta, Stankóczi Miklós és Szakálos Zsuzsanna. 2003 Ádám Elemér, Erõs Emese, Fehér Ferenc, Galvács Tamás, Greznerics Ádám, Halász Norbert, Horéna Éva, Horváth Éva, Horváth Ilona, Horváth Katalin, Horváth Mihály, Horváth Piroska, Horváth Zorán, Juhász Péter, Kaposi Helga, Káveczki Ádám, Kovács Anita, Kovács Enikõ, Lakatos Norbert, Lengyel Emese, Matisz Attila, Matisz István, Matisz Krisztina, Orosz Zoltán, Réthy Róbert, Siroki Zsolt, Szabó Edit, Szegedi Tamás és Wingendorf Mónika. Bernáth Lívia, Czifrus Nikolett, Cseh Zsombor, Csomós Katalin, Horváth Alexandra, Horváth Attila, Horváth Enikõ, Horváth Erzsébet, Horváth Géza, Horváth József, Horváth Miklós, Horváth Zsolt, Karászi Kitti, Kékedi Adrienn, Kiss Ádám, Kovács Gábor Pál, Kovács Krisztina Gyöngyi, Kozma János, Lakatos Friderika, Lakatos Ildikó, Lekner Tamás, Menyhért Orsolya, Molnár Ildikó, Murányi István, Musinszki Gréta, Simkó Róbert, Siroki Ferenc, Szabó Gábor és Varacskai István. 2004 Bolobás Eszter, Bukovenszki Ferenc, Farkas Annamária, Földesi Eszter, Héjjas Krisztián, Homovics Sándor, Horéna János, Horváth Ádám, Horváth Dávid, Horváth Krisztián, Horváth László, Horváth Nándor Gergõ, Horváth Noémi, Horváth Terézia, Illés Ákos, Kanalas Adrienn, Korotki Ilona, Kósa Viktória, Lipóczki Gergõ, Majzik Krisztián, Molnár Szabina, Nádasdi Alexandra, Nagy Éva, Orosz György, Szalay Harri, Szilágyi Anita, Tóth Fanny, Tóth Norbert, Urszin János és Vanyó Balázs. Balogh Nóra, Csóka Gyula, Csóka Richárd, Drótár Dénes, Gruik Bianka, Gubás József, Horváth Attila, Horváth Dávid, Horváth János, Horváth Renáta, Horváth Róbert, Ján Csaba, Kacsur Csilla, Koncz Etelka Tímea, Körtvélyesi Rita, Ládi Eszter, Mádi Nikolett, Mata László, Mata Tibor, Molnár Ákos, Mulató Róbert, Musinszki Noémi, Németh Mára, Szakács Bertalan, Szécsi János, Szegõ Ákos, Tóth Attila és Újj Richárd.

91

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 92

Az ócsanálosi általános iskola végzett nyolcadikos tanulói a XX. század második felében Az alábbi kimutatás jórészt az iskola irattárában fellelhetõ törzslapok alpján készült. 1955 Andó Jolán, Andó Mária, Bûdi Ilona, Bûdi Piroska, Forgács Magda, Kapeló László, Olasz Piroska, Szabó József, Szegõ Jolán és Szentiványi Károly. 1956 Bodó Erzsébet, Gulyás Éva, Kerekes István, Olasz István és Szûcs Ágnes. 1957 Andó József, Bacsó Ilona, Fidrus Piroska, Németh Jolán, Szegõ Jolán és Tóth István. 1958 Fidrus Zsuzsanna, Hajdú István, Hornyák Márta, Kiss Ilona, Mádi Barnabás, Szabó Margit és Szentiványi Jolán. 1959 Dobróczki Irén, Kiss József, Nagy János és Szegõ Margit. 1960 Kiss Jolán, Németh Barna, Pásztor Irén, Szabó Erzsébet és Tóth Ilona. 1961 Árvai István, Fidrus Sándor, Hanyec Etelka, Hornyák Mária, Lévai Lajos, Molnár Barna, Olasz Klára, Potoczki Lajos és Szegõ János. 1962 Forgács János, Hornyák Balázs, Hornyák Ilona, Juhos Lídia, Mádi Jolán, Olasz Gyöngyi, Potoczki András és Szabó István. 1963 Forgács Jolán, Gita Gyõzõ, Kiss István, Lévai Irma és Sallai Lajos. 1964 Bodnár Lajos, Olasz Lajos, Schrödl Nándor és Szabó Lajos. 1965 Árvai Katalin, Kurcki Ilona, Nagy Jolán és Szabó János. 1966 Andics Ilona, Forgács János, Misánszki Mária, Nagy Miklós, Pásztor Margit, Pásztor Piroska és Potoczki Lajos. 1967 Kiss Ilona, Kiss István, Kovács Miklós, Laczkó László, Lévai János, Nagy Piroska, Olasz Barnabás és Szabó Erzsébet. 1968 Kiss Tibor, Kovács Ilona, Laczkó Mátyás, Nagy Erika, Pásztor Valéria, Szabó Károly és Szabó Lajos. 1969 Mády József, Misánszki József, Szegõ Valéria és Varga Julianna. 1970 Kiss József és Szabó Katalin. 1971 Brunóczki István, Drotár Bertalan, Kiss Zsuzsanna, Kopácsi Julianna, Molnár János és Potoczki Barnabás.

92

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 93

1972 Bodnár Lajos, Brunóczki Ottó, Doroszlay Éva, Fidrus Etelka, Kiss Etelka, Kiss László, Laczkó István, Laczkó József, Majoros István, Molnár Lajos, Nagy Gizella, Potoczki Piroska, Szabó Ferenc és Szegõ László. 1973 Kiss Miklós, Molnár Erzsébet és Potoczki Margit. Iskolánk tanulói a 2004/2005-ös tanévben 1. a osztályfõnök: Máté Béláné és Buzás Zoltánné. Tanulók: Ádám Elemér, Balogh Evelin, Balogh Péter, Dendõk Krisztina, Hankó Gergõ, Horváth Attila, Horváth Barbara, Horváth Gina, Horváth Roland, Horváth Viktor, Horváth Zsolt, Klema Gabriella, Kótai Eszter, Lakatos János, Lengyel Milán, Matisz Alex, Miczán Benjamin, Molnár Ibolya, Porkoláb Máté, Réz Regina Rebeka, Salétros Gréta, Siroki Balázs Normand, Szamkó Dániel, Tolnai Barbara, Tóth Laura, Urszin Csanád, Váradi Béla, Váradi Rajmund és Zsiga Viktória. 1. b osztályfõnök: Juhászné Rácz Enikõ és Solymosiné Kondás Anikó. Tanulók: Balogh Elemér, Budai Krisztián, Budai Péter, Forgács Balázs, Horváth Attila, Horváth Attila, Horváth Brigitta, Horváth Réka, Horváth Erik, Horváth László, Horváth Szilvia, Horváth Tibor, Horváth Zoltán, Horváth Zsuzsanna, Károlyi Vanessza, Kiss László Attila, Kiss Sándor, Kocsis Andrea, Kocsis Katalin, Lakatos Géza, Mogyoró Valéria, Nagy Angelika, Radványi Alexandra, Simon Krisztina, Simon Máté, Siroki Mónika, Szabó Dóra és Váradi Sándor Elemér. 2. a osztályfõnök: Lukács Gyuláné. Tanulók: Csóka Krisztián, Dendõk Mónika, Fortuna Ádám, Galamb Márió, Galyas Ferenc, Gulyás Barbara, Horváth Angéla, Horváth Dalma, Horváth Gyula, Horváth Krisztián, Horváth Patrícia, Jakab Katalin, Kiss Szabolcs, Lõrincz Gréta, Mátyus Gábor, Molnár Edina, Molnár Viktor, Molnár Vivien, Nagy Dorottya és Orlóczki Katalin. 2. b osztályfõnök: Kovácsné Garadnai Éva. Tanulók: Anti Péter, Balogh Erika, Balogh Imre, Bekus Orsolya, Fehér Attila, Horváth Gábor, Horváth Julianna, Horváth Tibor, Horváth Zsolt, Kiss Rebeka, Korotki Vivien, Kótai Károly, Kovács Beáta, Lakatos Bettina, Molnár Ilona, Réthy Adrienn, Szoboszlai Krisztián, Szoboszlai Zsolt és Tírpák Orsolya. 2. c osztályfõnök: Rózsa Lászlóné. Tanulók: Dendõk Viktória, Erdei Pál, Fábri Laura, Farkas Attila, Forgács Ivett, Galamb Márk, Horváth Alexandra, Horváth Béla, Horváth Olivér, Horváth Patrik, Juhász Anna, Juhos László, Kusinszki Alexandra, Ládi Krisztina, Mihalik Anita, Nagy Csilla, Siroki Jenõ, Siska Lõrinc és Szikora Eszter. 3. a osztályfõnök: Ládiné Molnár Ilona. Tanulók: Czíria László, Dorgai Alexandra, Forgács Fanni, Héjjas Andrea, Horváth Alex, Horváth Lajos, Horváth Viola, Kerékjártó Gergõ, Laczkó Gergely, Laczkó Mátyás, Máthé László, Matisz Tamás, Mulató Martina, Ruszó Georgina, Siroki János, Siroki Lajos, Solymosi Bálint, Solymosi Levente, Tóth Judit, Tóth László, Valánszki Péter és Váradi Beatrix.

93

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 94

3. b osztályfõnök: Kovácsné Nagy Ágnes. Tanulók: Fülöp Zsófia, Horváth Annamária, Horváth Raffael, Horváth Vivien, Kalocsai Szabolcs, Kerékjártó Ádám, Lakatos Sándor, Lanku Máté, Molnár Krisztián, Pálfi Zsuzsa, Polák Péter, Sebák Réka, Szabó Roxána, Szakács Dávid, Szamkó Ilona, Szunyogh Esztella, Talmaci Gréta, Ujvári Zsolt, Urszin Attila, Váradi Kinga, Vass Péter és Vidó Dalma. 3. c osztályfõnök: Szél Lajosné. Tanulók: Ádám Jenõ. Árvai Péter, Barát Dávid, Hankó József, Horváth Gábor, Illés Péter, Károlyi Fruzsina, Kovács Barbara, Krassai Diána, Lakatos Krisztina, Majzik Dániel, Matisz Brigitta, Mihalek Boglárka, Nagy Herceg Dávid, Palakovics Dóra, Pálinkás Roland, Szamkó Izabella, Vanyó Viktor, Vaskó Dalma, Wingendorf Tamás és Zsiga Mirella. 4. a osztályfõnök: Kiss Istvánné. Tanulók: Csóka Levente, Fehér Dorottya, Fidrus Mariann, Hankó Sándor, Horváth Dávid, Horváth Georgina, Horváth János, Horváth Magdolna, Horváth Mária, Horváth Márió, Kovács Adél, Kovács Laura Nóra, Kovács Levente Máté, Lakatos Norbert, Osztermann Viktor, Pail Brigitta, Siroki Róbert, Stefán Tamás, Urbán Gergõ és Váradi Mária. 4. b osztályfõnök: Kovácsné Gara Alice. Tanulók: Bekus Ágnes, Budai Imre, Buzás Lilla, Csonka Renáta, Farkas Evelin, Gulya Boglárka, Gulyás Pál, Horváth Adrienn, Horváth Alexandra, Horváth Erika, Horváth Henrietta, Horváth Ivett, Horváth Mónika, Horváth Sándor, Horváth Zoltán, Kiss Krisztina, Lengyel Norbert, Papp Regina, Ruszó Dávid, Siroki Dávid és Tóth Enikõ. 4. c osztályfõnök: Tomorszky Marianna. Tanulók: Balogh Alex, Balogh György, Bartos Márk, Erdei Krisztina, Horváth Attila, Horváth Katalin, Horváth Márk, Horváth Sándor, Kacsur Alexandra, Károlyi Virginia, Kiss Tímea, Klema Tamás, Kosztek Blanka, Mida Éva, Nagy Vivien, Pecsenye Bence, Salétros Ivett, Siroki Csilla, Siroki Zsuzsanna és Szunyogh Szilveszter. 5. a osztályfõnök: Siskáné Bálint Zsuzsanna. Tanulók: Balázs István, Bálint Márk, Buzás Luca, Dobai Ádám, Farkas Sándor, Horéna Richárd, Horváth Bertalan, Horváth Edina, Horváth Renáta, Horváth Szabina, Horváth Szilárd, Kocsis Mária, Kolobiskó Dávid, Korotki Ferenc, Lipusz Dorina, Mizsér Brigitta, Molnár Krisztina, Nagy Máté, Orosz Róbert, Ronyec Péter, Ruszó Attila, Stefán Nándor, Szamkó Géza, Tóth Eszter, Váradi Elemér és Zsiga Eszter. 5. b osztályfõnök: Siska Zsolt. Tanulók: Barta Ákos, Balogh Diána, Czifrus Balázs, Dendõk Klára, Gulyás Elemér, Gulyás Krisztián, Gulyás Szabina, Gyõri Zsolt, Hadházi Ádám, Horváth Alex, Horváth Éva, Horváth Mária, Horváth Péter, Horváth Vilma Heléna, Kaposvári Richárd, Kiss Vivien, Kovács Balázs, Lakatos István, Molnár Katalin, Nádasdi Barbara, Novák Bence, Siroki Nikolett, Szilágyi Fanni, Szûcs István, Tóth Máté és Vanyó Angéla. 6. a osztályfõnök: Polák Péter. Tanulók: Árvai Ákos, Berta Beáta, Botos Barbara, Dendõk Dóra, Dendõk Zsigmond, Gál Violetta, Galambos István, Halász Henrietta, Horváth Dezsõ, Horváth Nikoletta, Horváth Szilárd, Kádár Nándor, Krassai Richárd, Lakatos Zoltán, Majzik Csilla, Matisz Emma, Molnár Katalin, Mulató Milán, Osztermann Péter, Pelles Petra, Póti Eszter, Ruzsvánszki Regina, Schwarcz

94

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 95

Nikolett, Siroki Roland, Siska Márton, Szabó Rajmund, Szalay Dávid, Takács Réka, Tóth Csaba, Váradi Andrea és Vass Tamás. 6. b osztályfõnök: Takács László. Tanulók: Anti Gergõ, Cseh Adrienn, Csóka Erik, Dendõk László, Ferencz Noémi, Hajdú Diána, Horéna Kitti, Horváth Georgina, Horváth Krisztina, Horváth Sándor, Juhász Krisztina, Kalocsai Ibolya, Kalocsai Krisztián, Kocsis Márton, Koleszár Evelin, Korotki Zsolt, Kovács Dávid, Kovács Flóra, Kozma Dávid, Lõrincz Gergely, Mihalik Ádám, Mizser Dávid, Nagy Csaba Dániel, Ódor Alexandra, Orosz Annamária, Siroki Zoltán, Szakács Zsolt, Szaniszló Mária, Tóth Roland, Ujvári Tímea, Varacskai Alexandra és Vidó Dávid. 7. a osztályfõnök: Nagy Attiláné. Tanulók: Bálint Máté, Dendõk Zoltán, Drótár Péter, Farkas Máté, Farkas Richárd, Forgács Dávid, Horváth Brigitta, Horváth Dávid, Horváth Ilona, Horváth József, Kacsur János, Kiss Alexandra, Kiss Barbara, Koleszár Szabolcs, Kós Dániel Károly, Kucsma József, Kupsza Péter, Lakatos Beáta, Matisz Gábor, Molnár Nóra, Négyessi Dalma, Novák Orsolya, Szabó Gábor, Szakács László, Tóth Marianna, Tóth Viktor, Valánszki Adrienn és Varacskai Roland. 7. b osztályfõnök: Holobrádiné Györkei Viola. Tanulók: Csonka Mária, Csonka Sándor, Farkas Bertalan, Gulya Bence, Gulyás József, Halász Klaudia Kitti, Harcsik Gabriella, Horváth Csaba, Horváth Dezsõ, Horváth Gergõ, Horváth Katalin, Horváth László, Horváth Richárd, Juhász Anett, Kávecki Dávid, Kerekes Krisztina, Kiss Fruzsina, Kocsis Krisztián, Kozák Péter, Molnár Erik, Molnár Márk, Molnár Róbert, Molnár Viktória, Nagy Ádám, Nagy László, Szilágyi Máté, Tóth Erika és Tóth Márk. 8. a osztályfõnök: Molitorisz Zoltán. Tanulók: Anga Zsolt, Balázs Richárd, Balogh Dániel, Bráz Flóra, Ferencz Krisztián, Horváth Dániel, Horváth Krisztián, Horváth Szabina Gina, Horváth Tibor, Kalocsai Péter, Kaposvári Frida, Kosztek Dávid, Kovács Krisztián, Kovács Róbert, Lábas Lilla, Lipusz Levente János, Mida Dezsõ, Pelles Gergõ, Pongrácz Viktória, Ruzsvánszki Vivien, Sebák Brigitta, Siroki Gina, Szegedi Henrietta és Virágh Gergely. 8. b osztályfõnök: Poroszkainé Urszin Márta. Tanulók: Balogh Stephanie, Baráth László, Bodnár Attila, Budai Richárd, Duhi Zoltán, Frei Alexandra, Horváth András, Horváth Béla, Horváth Dávid, Horváth Éva, Jónás Bertalan, Kerékjártó Alexandra, Kiss Andrea, Kis Brigitta, Kocsis Ilona, Lember Gábor, Lember Péter, Molnár Brigitta, Pénzeli Adrienn, Stefán Norbert, Szûcs Nikolett, Tóth Judit, Tóth Nelly és Újj Ivett. 8. c osztályfõnök: Kulcsárné Feledy Marianna. Tanulók: Balázs Éva, Bekus Bettina, Csóka József, Fercsák József, Fészki Gergely, Galvács Péter, Gondos Andrea, Gulyás Richárd, Horváth Ádám, Huszár Enikõ, Juhász Dávid, Kiss Annamária, Kiss Rita, Mádi Milán, Papp Ádám, Póti Sándor, Szekeres Krisztián, Tirpák Eszter, Varacskai Ádám, Vass Irén, Zsiga Gábor és Zupkó Richárd. Eltérõ 1. osztályfõnök: Nagyné Simkó Rita. Tanulók: Fazekas-Ruszó Gyula, Horváth Endre, Horváth Lajos, Lakatos Márió és Varga-Szamkó Gábor.

95

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 96

Eltérõ 2. osztályfõnök: Nagyné Simkó Rita. Tanulók: Horváth Jenõ, Horváth Patrícia, Horváth Richárd és Lakatos Sándor. Eltérõ 3. osztályfõnök: Madzin Tiborné. Tanulók: Horéna Krisztián, Horváth Anna, Horváth Dávid, Horváth Gizella, Horváth Henrietta, Horváth Richárd és Horváth Szilárd. Eltérõ 4. osztályfõnök: Madzin Tiborné. Tanulók: Dendõk Julianna, Horéna Annamária, Horéna Zoltán, Horváth Gyula, Horváth Nikolett, Ruszó Richárd és Váradi Nikoletta. Eltérõ 5. osztályfõnök: Karabinszkyné Becse Ágnes. Tanulók: Csóka Annamária, Fehérvári Imre, Horváth Attila, Horváth Éva, Horváth Krisztián, Horváth Szabina, Juhász Dávid, Matisz Imre és Ruszó János. Eltérõ 6. osztályfõnök: Karabinszkyné Becse Ágnes. Tanulók: Horváth Szabolcs, Horváth Veronika és Ruszó György. Eltérõ 7. osztályfõnök: Karabinszkyné Becse Ágnes. Tanulók: Farkas István. Horváth Adrienn, Juhász Krisztián, Mata Ildikó és Matisz Rita. Eltérõ 8. osztályfõnök: Karabinszkyné Becse Ágnes. Tanulók: Horváth Gizella, Horváth Hermina, Lakatos Mária, Horváth Renáta, Horváth Róbert és Horváth Attila. Az utolsó 10 év legjobb tanulói versenyeredményei 1994–95 tanulók verseny szintje tantárgy/versenyszám helyezés 1. Füzi Rudolf megyei fizika 1. 2. Csûri Antal megyei rajz kiemelt 1. 3. Mádi Norbert megyei földrajz 7. 4. Csapó Natália megyei magyar nyelvtan 1. 5. Lukács Adrienn megyei magyar nyelvtan 6. 6. Pogány Tamás megyei magyar nyelvtan 18. 7. Farkas Gábor megyei közlekedési ismeretek 3. 8. Gerberi Norbert megyei közlekedési ismeretek 4. 9. Sivák József megyei közlekedésbiztonsági 3. 10. Jeddi Katalin megyei közlekedésbiztonsági 4. 11. Pécsi Mónika, Lukács Adrienn, Pásztor Tünde, Reisch Zoltán és Tóth Ferenc országos „H+H” mûveltségi 1. 12. Kádas Anita, Nagy Zsuzsanna, Szegõ Éva, Horváth Mónika, Nagy Csilla és Bráz Erzsébet megyei torna 3. 13. Dendõk Katalin, Demkovics Andrea, Sándor Mónika, Lipusz Adrienn, Reisch Melinda és Tódor Anita megyei mezei futás 2.

96

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 97

14. Dendõk Katalin, Demkovics Andrea, Sándor Mónika, Lipusz Adrienn, Reisch Melinda és Tódor Anita országos mezei futás 15. Holczman Gábor, Hajdú Róbert, Pogány Tamás, Gergely Szabolcs és Nyulászi József megyei mezei futás 16. Holczman Gábor megyei mezei futás (egyéni) 17. Kádas Anita, Nagy Csilla, Hódi Bernadett, Laczkó Helga és Szabó Ildikó megyei atlétika (csapat) 18. Dendõk Katalin, Sándor Mónika, Kovács Andrea, Reisch Lilla és Tódor Anita megyei atlétika (csapat) 19. Kerékjártó Imre, Kerti Viktor, Mádi István, Szekeres László és Farkas Miklós megyei atlétika (csapat) 20. Nagy József, Búzás Gábor, Fekete Vilmos, Nagy Gergõ és Kozák Tivadar megyei atlétika (csapat) 21. Demkovics Szilvia, Nagy Nikolett, Kovács Andrea, André Viktória, Potoczki Gizella és Galovics Zsuzsanna megyei atlétika (csapat) 22. Demkovics Szilvia megyei atlétika (egyéni összetett) 23. Nagy Nikolett megyei atlétika (egyéni összetett) 24. Kovács Andrea megyei atlétika (egyéni összetett) 25. Holczman Gábor megyei atlétika (400 m) 26. Nagy Nikolett megyei atlétika (távolugrás) 27. Demkovics Szilvia megyei atlétika (kislabdadobás) 28. Kovács Andrea megyei atlétika (kislabdadobás) 29. Kosnyíder Krisztina, André Viktória, Nagy Nikoletta és Demkovics Szilvia megyei atlétika (4x100 m váltó) 30. Potoczki Gizella megyei atlétika (súlylökés) 31. Kosnyíder Krisztina megyei atlétika (400 m)

12.

3. 6. 5. 1. 6. 8. 1. 1. 5. 6. 4. 5. 1. 2. 2. 5. 5.

1995–96 tanulók verseny szintje tantárgy/versenyszám helyezés 1. Jeddi Katalin megyei magyar 6. 2. Kovács Balázs megyei magyar 3. 3. Csapó Natália megyei magyar 1. 4. Csapó Natália országos magyar különdíj 5. Jeddi Katalin megyei történelem 1. 6. Jeddi Katalin országos történelem 12. 7. Hadházi Orsolya megyei történelem 18. 8. Hadházy Orsolya, Jeddi Katalin és Sallai Anett megyei történelem (csapat) 5. 9. Pogány Tamás megyei biológia 10. 10. Jeddi Katalin megyei biológia 15. 11. Rónai Viktor megyei kémia 15.

97

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 98

12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

Hadházi Orsolya Füzi Rudolf Drótár Judit Csapó Natália Csapó Natália Horváth Ibolya Horváth Magdolna Horváth Piroska és Siroki Edina Ádám Mária Krajcz Éva Molnár Ákos Hadházi Orsolya, Jeddi Katalin, Csapó Natália, Pogány Tamás és Gulyás Adrienn 24. Bárány Brigitta és Bárány Norbert 25. Farkas Györgyi, Kiss Renáta, Körtvélyesi Zsolt és Nyitrai Gábor 26. Debreceni Dóra, Fáy János, Molnár Kinga és Takács Tamás

megyei földrajz 15. megyei fizika 12. megyei rajz 2. megyei népdaléneklési 4. országos népdaléneklési különdíj megyei Kulturális Szemle különdíj megyei Kulturális Szemle arany minõsítés megyei Kulturális Szemle ezüst minõsítés megyei Kulturális Szemle bronz minõsítés megyei környezetvédelmi 7. megyei környezetvédelmi 15. országos „H+H” mûveltségi 1. országos Genius ’96 nemzetközi kiállítás különdíj országos integrált tantárgyi feladatmegoldó verseny országos integrált tantárgyi feladatmegoldó verseny

3.

5. 27. Czifrus Zsanett, Körtvélyesi Zsolt, Márkus Tímea és Kerékjártó Lajos országos matematika kiváló minõsítés 28. Dendõk Katalin, Demkovics Szilvia, Sándor Mónika, Koleszár Tímea, Tódor Anita és Kosnyíder Krisztina megyei mezei futás 4. 29. Demkovics Andrea, Lipusz Adrienn, Kádas Anita, Horváth Andrea, Pogány Gabriella és Reisch Melinda megyei mezei futás 1. 30. Demkovics Andrea, Lipusz Adrienn, Kádas Anita, Horváth Andrea és Horváth Mária országos mezei futás 6. 31. Horváth Mária, Laczkó Helga, Nagy Edina, Krizsán Mariann és Debreceni Dóra megyei atlétika (csapat) 2. 32. Demkovics Andrea, Lipusz Adrienn, Kádas Anita, Horváth Andrea és Nagy Csilla megyei atlétika (csapat) 1. 33. Demkovics Andrea, Lipusz Adrienn, Kádas Anita, Horváth Andrea és Nagy Csilla országos atlétika (csapat) 4. 34. Dendõk Katalin, Demkovics Szilvia, Kosnyíder Krisztina, Kovács Andrea, Galovics Zsuzsanna és Sándor Mónika megyei atlétika (csapat) 1. 35. Dendõk Katalin, Demkovics Szilvia, Kosnyíder Krisztina, Kovács Andrea, Galovics Zsuzsanna és Nádasdi Zsuzsanna országos atlétika (csapat) 8. 36. Demkovics Szilvia megyei atlétika (egyéni összetett) 1.

98

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44.

2:42 PM

Page 99

Demkovics Szilvia országos atlétika (egyéni összetett) Kovács Andrea megyei atlétika (100 m) Demkovics Andrea megyei atlétika (egyéni összetett) Demkovics Andrea országos atlétika (egyéni összetett) Demkovics Szilvia megyei atlétika (kislabdadobás) Demkovics Szilvia országos atlétika (kislabdadobás) Galovics Zsuzsanna megyei atlétika (súlylökés) Kosnyíder Krisztina, Kovács Andrea, Dendõk Katalin és Demkovics Szilvia megyei atlétika (4x100 m váltó) 45. Kosnyíder Krisztina, Kovács Andrea, Dendõk Katalin és Demkovics Szilvia országos atlétika (4x100 m váltó) 46. Sallai Anett, Blaskó Erzsébet és Sándor Mónika megyei atlétika (3x600 m váltó) 47. Nagy József, Farkas Tamás és Pogány Tamás megyei atlétika (3x1000 m váltó)

10. 3. 1. 1. 1. 2. 3. 1. 7. 4. 5.

1996–97 tanulók verseny szintje tantárgy/versenyszám helyezés 1. Márton Orsolya, Molnár Beáta és Nagy József megyei (csapat) történelem 6. 2. Reisch Dániel megyei közlekedésismereti 3. 3. Demkovics Andrea megyei történelem 37. 4. Nagy József megyei történelem 69. 5. Rónai Viktor megyei kémia 4. 6. Reisch Melinda megyei népdaléneklési 6. 7. Nagy József megyei matematika 21. 8. Horváth Magdolna megyei Kulturális Szemle (próza) 1. 9. Ádám Mária megyei Kulturális Szemle (próza) 2. 10. Siroki Edina megyei Kulturális Szemle 3. 11. Krajcz Éva megyei környezetvédelmi 14. 12. Debreceni Dóra megyei környezetvédelmi 22. 13. Kovács Andrea, Sándor Mónika, Márton Orsolya, Kozák Tivadar és Nagy József országos „H+H” mûveltségi 4. 14. Kádas Anita, Krizsán Marianna, Horváth Mária és Kiss Renáta megyei duatlon 1. 15. Lipusz Adrienn, Pogány Gabriella, Horváth Anikó és Kovács Andrea megyei duatlon 1. 16. Debreczeni Dóra, Pécsi Nikolett, Stefán Mónika és Urszin Viktória megyei duatlon 4. 17. Lipusz Adrienn országos duatlon 28. 18. Kádas Anita, Horváth Mária, Lekner Linda, Laczkó Helga és Kékedi Krisztina megyei mezei futás 2. 19. Kerti Viktor, Kerékjártó Imre, Krajcz Krisztián, Szabó Tibor és 2. Rácz Ádám megyei mezei futás

99

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 100

20. Lipusz Adrienn, Horváth Anikó, Pogány Gabriella, Sándor Mónika és Demkovics Andrea megyei mezei futás 21. Dendõk Katalin, Kovalcsik Anikó, Horváth Anikó, Reisch Melinda és Koleszár Tímea országos mezei futás 22. Koncz Etelka Tímea, Kovács Enikõ, Kovács Eszter, Szûcs Mónika, Révész Andrea, Pécsi Nikolett, Debreczeni Dóra, Molnár Annamária, Kovács Krisztina, Poroszkai Dániel, Czifrus Dávid, Papp Márton, Oszterman Tamás, Nagy László, Orlóczki Krisztián, Petrás László, Vanyó István és Sebestyén Tamás megyei játékos sportverseny 23. Koncz Etelka Tímea, Révész Andrea, Kovács Krisztina, Kovács Enikõ, Molnár Annamária, Szûcs Mónika, Vincze Edit, Pécsi Nikolett, Poroszkai Dániel, Czifrus Dávid, Papp Márton, Oszterman Tamás, Nagy László, Orlóczki Krisztián, Horváth István, Vanyó István és Sebestyén Tamás orsz. elõd. játékos sportverseny 24. Debreceni Dóra, Szûcs Mónika, Molnár Annamária, Pécsi Nikolett és Frei Nikolett megyei atlétika (csapat) 25. Kerékjártó Imre, Kovács Zoltán, Szekeres László, Szabó Tibor és Farkas Miklós megyei atlétika (csapat) 26. Demkovics Andrea, Dendõk Katalin, Kovács Andrea, Horváth Anikó, Sándor Mónika, Koleszár Tímea és Reisch Lilla megyei atlétika (csapat) 27. Demkovics Andrea, Dendõk Katalin, Kovács Andrea, Horváth Anikó, Sándor Mónika és Reisch Lilla országos atlétika (csapat) 28. Sebestyén Tamás, Szabó Norbert, Horváth István, Orlóczki Krisztián és Kerékjártó Sándor megyei atlétika (csapat) 29. Kádas Anita, Horváth Mária, Lekner Linda, Kékedi Krisztina és Laczkó Helga megyei atlétika (csapat) 30. Hadházi Ferenc, Nagy József és Fortuna István megyei atlétika (3x1000 m váltó) 31. Kovács Andrea megyei atlétika (100 m) 32. Nagy József megyei atlétika (400 m) 33. Demkovics Andrea megyei atlétika (400 m)

100

1. 9.

2.

3. 3. 3.

1. 6. 3. 2. 7. 2. 4. 2.

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 101

34. Koleszár Tímea, Kovács Andrea, Dendõk Katalin és Demkovics Andrea 35. Horváth Anikó, Kovács Andrea, Dendõk Katalin és Demkovics Andrea 36. Lipusz Adrienn 37. Horváth Anikó, Reisch Melinda és Sándor Mónika 38. Kádas Anita 39. Kádas Anita 40. Kerékjártó Imre 41. Demkovics Andrea 42. Demkovics Andrea

megyei atlétika (4x100 váltó)

1.

országos atlétika (4x100 váltó) megyei atlétika (1500 m)

5. 3.

megyei atlétika (3x600) megyei atlétika (egyéni összetett) országos atlétika (egyéni összetett) megyei atlétika (egyéni összetett) megyei atlétika (egyéni összetett) országos atlétika (egyéni összetett)

3. 1. 4. 3. 1. 11.

1997–98 tanulók verseny szintje tantárgy/versenyszám helyezés 1. Farkas Nóra, Petrás Zsuzsanna és Hegedûs László megyei (csapat) történelem 3. 2. Petrás Zsuzsanna megyei történelem (egyéni) 7. 3. Zsoldos Renáta megyei magyar 2. 4. Lukács Áron megyei szavalóverseny 1. 5. Zsoldos Renáta, Karabinszky Géza, Molnár Ákos és Tirk Tamás megyei egészségnevelési 3. 6. Zsoldos Renáta megyei földrajz 15. 7. Farkas Györgyi megyei magyar 5. 8. Molnár Ákos megyei biológia 10. 9. Kiss Renáta megyei közlekedésbiztonsági 8. 10. Horváth István, Bencze Erzsébet, Pécsi Nikolett és Forgács Orsolya országos matematika (csapat) 9. 11. Balogh Zsuzsanna, Nyitrai Gábor, Körtvélyesi Zsolt és Farkas Györgyi országos matematika (csapat) 22. 12. Oszterman Tamás megyei duatlon (egyéni) 1. 13. Oszterman Tamás országos duatlon (egyéni) 8. 14. Révész Andrea, Kovács Krisztina, Frei Nikolett és Kiss Beáta megyei duatlon (csapat) 1. 15. Oszterman Tamás, Nagy László, Kovalcsik Tamás és Nagy Bence megyei duatlon (csapat) 1. 16. Horváth Mária, Laczkó Helga, Pásztor Zsuzsa, Kiss Renáta megyei duatlon (csapat) 2. 17. Horváth Mária megyei duatlon (egyéni) 3. 18. Horváth Mária országos duatlon (egyéni) 31. 19. Kádas Anita, Horváth Anikó, Lekner Linda és Reisch Melinda megyei duatlon (csapat) 4. 20. Kádas Anita megyei duatlon (egyéni) 4. 21. Sebestyén Tamás, Szekeres Gábor és Horváth István megyei duatlon (csapat) 6. 22. Rózsa Péter, Fülöp Norbert és Székely Tamás megyei duatlon (csapat) 9.

101

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 102

23. Majzik Krisztián, Tóth Norbert, Héjjas Krisztián, Czifrus Dávid, Papp Márton, Poroszkai Dániel, Nagy László, Nagy Balázs, Oszterman Tamás, Orlóczki Krisztián, Koncz Tímea, Nagy Anna, Reisch Katalin, Kovács Enikõ, Kovács Krisztina, Szûcs Mónika, Révész Andrea, Frei Nikolett, Kovács Eszter, Balogh Adrienn, Viszkai Mónika megyei játékos sportverseny 24. Horváth Mária, Laczkó Helga, Pásztor Zsuzsa, Debreczeni Dóra, Balogh Loretta és Pécsi Nikolett megyei atlétika (csapat) 25. Horváth Anikó, Kádas Anita, Reisch Melinda és Kovalcsik Anikó megyei atlétika (csapat) 26. Szûcs Mónika, Frei Nikolett, Kovács Eszter, Révész Andrea, Kovács Enikõ és Kovács Krisztina megyei atlétika (csapat) 27. Oszterman Tamás, Orlóczki Krisztián, Kerékjártó Sándor, Pénzeli Roland, Berta István és Ádám Elemér megyei atlétika (csapat) 28. Oszterman Tamás, Orlóczki Krisztián, Kerékgyártó Sándor, Pénzeli Roland, Berta István és Ádám Elemér országos atlétika (csapat) 29. Horváth Mária, Laczkó Helga, Debreczeni Dóra, Nagy Edina és Pécsi Nikolett megyei atlétika (csapat) 30. Kádas Anita, Horváth Anikó, Reisch Melinda, Szabó Ildikó és Lekner Linda megyei atlétika (csapat) 31. Kádas Anita, Horváth Anikó, Horváth Mária, Reisch Melinda, Szabó Ildikó és Lekner Linda országos atlétika (csapat) 32. Szûcs Mónika megyei atlétika (egyéni összetett) 33. Oszterman Tamás megyei atlétika (egyéni összetett) 34. Oszterman Tamás országos atlétika (egyéni összetett) 35. Horváth Mária megyei atlétika (egyéni összetett) 36. Kádas Anita megyei atlétika (egyéni összetett) 37. Kádas Anita országos atlétika (egyéni összetett) 38. Kovalcsik Anikó megyei atlétika (1500 m) 39. Kaposi Annamária megyei atlétika (súlylökés) 40. Horváth Anikó megyei atlétika (kislabdadobás) 41. Kádas Anita megyei atlétika (távolugrás) 42. Horváth Anikó, Lekner Linda, megyei atlétika (4x100 váltó) Reisch Melinda és Kádas Anita

102

3. 3. 3. 2.

1.

5. 3. 1. 5. 3. 1. 14. 3. 1. 1. 4. 3. 2. 1. 1.

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 103

43. Horváth Anikó, Lekner Linda, Reisch Melinda és Kádas Anita 44. Farkas Miklós, Szabó Tibor és Papp Péter

országos atlétika (4x100 váltó)

5.

megyei atlétika (3x1000 m váltó)

8.

1998–99 tanulók verseny szintje tantárgy/versenyszám helyezés 1. Kerékgyártó Diana, Hegedûs László, Vígh Aliz és Krizsán Mariann megyei egészségvédelmi 6. 2. Petrás Zsuzsanna megyei történelem 1. 3. Farkas Nóra megyei történelem 11. 4. Rácz Ádám megyei történelem 29. 5. Horváth Béla megyei Kulturális Szemle 2. 6. Kerékgyártó Diána megyei kémia 5. 7. Petrás Zsuzsanna megyei fizika 7. 8. Petrás Zsuzsanna megyei történelem 4. 9. Balogh Judit megyei népdaléneklési 2. 10. Szécsi Éva megyei népdaléneklési 6. 11. Pécsi Nikolett, Forgács Orsolya, Dendõk Veronika és Balla Viktória országos matematika 14. 12. Horváth István és Pécsi Nikolett országos történelem (feladatmegoldó) 8. 13. Horváth István és Kerekes András megyei természetismereti 12. 14. Kovács Enikõ, Kovács Krisztina és Balogh Adrienn megyei duatlon (csapat) 2. 15. Kovács Enikõ megyei duatlon (egyéni) 2. 16. Kovács Krsiztina megyei duatlon (egyéni) 6. 17. Balogh Adrienn megyei duatlon (egyéni) 7. 18. Kovács Enikõ országos duatlon (egyéni) 31. 18. Lekner Tamás, Majzik Krisztián, Nagy Tamás és Siroki Zsolt megyei duatlon (csapat) 3. 19. Lekner Tamás megyei duatlon (egyéni) 2. 20. Majzik Krisztián megyei duatlon (egyéni) 8. 21. Nagy László, Szabó Norbert és Kovalcsik Tamás megyei duatlon (csapat) 3. 22. Horváth Mária, Lekner Linda, Laczkó Helga és Pásztor Zsuzsa megyei duatlon (csapat) 2. 23. Horváth Mária megyei duatlon (egyéni) 2. 24. Lekner Linda megyei duatlon (egyéni) 6. 25. Laczkó Helga megyei duatlon (egyéni) 7. 26. Pásztor Zsuzsa megyei duatlon (egyéni) 8. 27. Szabó Tibor, Farkas Miklós, Rácz Ádám, Kovács Zoltán és Rózsa Péter megyei duatlon (csapat) 2. 28. Szabó Tibor megyei duatlon (egyéni) 5. 29. Farkas Miklós megyei duatlon (egyéni) 8. 30. Bráz Flóra, Madzin Gabriella, Papp András, Héjjas Krisztián, Kovács Enikõ, Tóth Norbert, Majzik Krisztián, Nagy Anna,

103

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

31. 32. 33. 34. 35.

36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44.

2:42 PM

Page 104

Koncz Tímea, Reisch Katalin, Poroszkai Dániel, Czifrus Dávid, Lekner Tamás, Papp Márton, Pelles Gergõ és Zsiga Gábor Lekner Linda, Pásztor Zsuzsa, Laczkó Helga és Horváth Mária Krajcz Krisztián, Kerékjártó Imre, Farkas Miklós, Szabó Tibor és Rácz Ádám Lekner Linda, Pásztor Zsuzsa, Laczkó Helga és Horváth Mária Kovács Enikõ, Kovács Krisztina, Horváth Alexandra, Kaposi Helga, Nagy Anna és Rónai Edit Lekner Linda, Horváth Mária, Pásztor Zsuzsa, Laczkó Helga, Szabó Ildikó, Hódi Orsolya és Szegõ Éva Lekner Linda, Horváth Mária, Pásztor Zsuzsa, Laczkó Helga, Szabó Ildikó és Debreczeni Dóra Kerékjártó Imre, Farkas Miklós, Papp Péter, Szabó Tibor, Gyükér Krisztián és Balogh Sándor Kerékjártó Imre Kerékjártó Imre Pásztor Zsuzsa Kovács Enikõ Lekner Linda, Horváth Mária és Laczkó Helga Lekner Linda, Horváth Mária és Laczkó Helga Lekner Linda

megyei játékos sportverseny

4.

megyei mezei futás

2.

megyei mezei futás

5.

országos mezei futás

13.

megyei atlétika (csapat)

4.

megyei atlétika (csapat)

1.

országos atlétika (csapat) megyei megyei megyei megyei megyei

atlétika atlétika atlétika atlétika atlétika

(csapat) (egyéni összetett) (100 m) (1500 m) (egyéni összetett)

megyei atlétika (3x600 m váltó)

13. 7. 2. 1. 4. 3. 2.

országos atlétika (3x600 m váltó) 11. megyei atlétika (egyéni összetett) 2.

1999–2000 tanulók verseny szintje tantárgy/versenyszám helyezés 1. Bordás Anett országos magyar 5. országos magyar 6. 2. Kelemen Viktória 3. Horváth István, Pécsi Nikolett és Bencze Erzsébet megyei történelem 4. 4. Váradi Mária és Lakatos Annamária megyei Kulturális Szemle (népdal) 3. 5. Horváth István megyei kémia 15. 6. Kacsur Csilla megyei matematika 36. 7. Körtvélyesi Zsolt megyei matematika 50. 8. Szabó Katalin megyei helyesírási 2. 9. Nagy László és Göndör Gábor megyei számítástechnika 4. 10. Kerekes András megyei számítástechnika 15. megyei közlekedésismereti 7. 11. Szilvási Renáta

104

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 105

12. Csomós Katalin, Galvács Tamás, Simkó Róbert és Varacskai István 13. Göndör Gábor, Kelemen Viktória, Kerekes András és Tóth Zoltán 14. Debreczeni Dóra 15. Kovács Bettina 16. Bordás Tamás 17. Kacsur Csilla 18. Bodnár Mária, Molnár Annamária, Miklósi Mariann, Balogh Judit, Hódi Orsolya és Laczkó Helga

országos matematika országos országos országos országos országos

11.

matematika 9. Apáczai pályázat különdíj magyar 11. magyar 35. magyar 36.

megyei atlétika csapatbajnokság (súlylökés)

2. 19. Laczkó Helga, Balogh Loretta, Lakatos Anett, Sivák Judit, Pásztor Zsuzsa és Debreczeni Dóra megyei atlétika csapatbajnokság (távolugrás) 3. 20. Laczkó Helga, Hódi Orsolya, Pásztor Zsuzsa, Balogh Loretta, Debreczeni Dóra, Balogh Sándor, Horváth Iván, Horváth Géza, Soltész Péter és Kovács Zoltán megyei atlétika csapatbajnokság (10x200 váltó) 1. 21. Drótár Enikõ, Hódi Orsolya, Pásztor Zsuzsa, Balogh Loretta, Debreczeni Dóra, Balogh Sándor, Horváth Iván, Horváth Géza, Soltész Péter és Kovács Zoltán országos atlétika csapatbajnokság (10x200 váltó) 9. 22. Ládi Eszter, Nagy Anna és Reisch Melinda megyei duatlon 1. 23. Ládi Eszter, Nagy Anna és Koncz Tímea országos duatlon 10. 24. Kovács Krisztina, Kovács Enikõ és Balogh Adrienn megyei duatlon 3. 25. Hódi Orsolya, Pásztor Zsuzsa és Balogh Loretta megyei duatlon 5. 26. Koncz Tímea, Péter Kata és Madzin Gabriella megyei sakk 10. 27. Szabó Katalin, Kiss Alexandra, Nagy Barbara, Madzin Gabriella, Kovács Bettina, Bráz Flóra, Ládi Eszter, Koncz Tímea, Nagy Anna, Tóth Márk, Szilágyi Máté, Farkas Máté, Pelles Gergõ, Papp András, Balogh Dániel, Tóth Norbert, 2. Majzik Krisztián és Héjjas Krisztián megyei játékos sportverseny

105

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 106

28. Szabó Katalin, Kiss Alexandra, Nagy Barbara, Madzin Gabriella, Kovács Bettina, Bráz Flóra, Ládi Eszter, Koncz Tímea, Nagy Anna, Tóth Márk, Szilágyi Máté, Farkas Máté, Pelles Gergõ, Papp András, Kovács Krisztián, Homovics Sándor, Majzik Krisztián és Héjjas Krisztián országos elõdöntõ játékos sportverseny 29. Szabó Katalin, Kiss Alexandra, Nagy Barbara, Madzin Gabriella, Kovács Bettina, Bráz Flóra, Ládi Eszter, Koncz Tímea, Nagy Anna, Tóth Márk, Szilágyi Máté, Farkas Máté, Pelles Gergõ, Papp András, Zsiga Gábor, Tóth Norbert, Majzik Krisztián és Héjjas Krisztián országos játékos sportverseny 30. Kovács Krisztina, Majzik Nóra, Kovács Enikõ, Balogh Adrienn és Viszkai Mónika megyei atlétika (csapat) 31. Nagy Anna, Koncz Tímea, Ládi Eszter, Péter Kata, Mádi Nikolett és Farkas Annamária megyei atlétika (csapat) 32. Papp András, Héjjas Krisztián, Pelles Gergõ, Majzik Krisztián, Csóka József és Zsiga Gábor megyei atlétika (csapat) 33. Kovács Enikõ, Kovács Krisztina, Majzik Nóra, Frei Nikolett, Viszkai Mónika és Kovács Eszter megyei atlétika (csapat) 34. Laczkó Helga, Hódi Orsolya, Debreczeni Dóra, Pásztor Zsuzsa, Balogh Loretta és Drótár Enikõ megyei atlétika (csapat) 35. Kovács Zoltán, Balogh Sándor, Horváth Iván, Soltész Péter, Horváth Géza és Kótai Péter megyei atlétika (csapat) 36. Laczkó Helga megyei atlétika (távolugrás) 37. Horváth Iván megyei atlétika (300 m) 38. Horváth Iván országos atlétika (300 m) 39. Laczkó Helga, Balogh Loretta, Debreczeni Dóra és Pásztor Zsuzsa megyei atlétika (4x600 m váltó) 40. Kovács Zoltán, Balogh Sándor, Kótai Péter és Soltész Péter megyei atlétika (4x1000 m váltó) 41. Bodnár Mária megyei atlétika (súlylökés)

106

1.

6. 3. 5. 5. 6. 2. 4. 2. 2. 6. 4. 4. 2.

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 107

2000–2001 tanulók verseny szintje tantárgy/versenyszám helyezés 1. Bencze Erzsébet, Pécsi Nikolett, Vincze Edit és Horváth István megyei egészségvédelmi 1. 2. Pécsi Nikolett, Bencze Erzsébet és Horváth István megyei történelem 2. 3. Horváth István megyei földrajz 2. 4. Balla Viktória megyei rajz 2. 5. Mádi Milán megyei közlekedésismereti 7. 6. Szabó Norbert megyei közlekedésismereti 10. 7. Kacsur Csilla megyei matematika 22. 8. Szabó Katalin és Lukács Áron megyei magyar 3. 9. Nagy László megyei számítástechnika 11. 10. Göndör Gábor megyei számítástechnika 18. 11. Kovács Eszter megyei matematika 2. 12. Varacskai István és Cseh Zsombor megyei természetismereti 11. 13. Horváth Krisztián megyei természetismereti 12. 14. Kacsur Csilla megyei természetismereti 13. 15. Papp András megyei duatlon (egyéni) 2. 16. Papp András, Pelles Gergõ és Balogh Dániel megyei duatlon (csapat) 2. 17. Kovács Krisztina, Kovács Enikõ, Koncz Tímea, Ládi Eszter és Lakatos Friderika megyei duatlon (csapat) 2. 18. Jónás Bertalan megyei cselgáncs 1. 19. Takács Réka, Kozák Péter, Koleszár Szabolcs és Gulya Bence megyei cselgáncs 2. 20. Fehér Patrik és Szabó Rajmund megyei cselgáncs 3. 21. Mádi Nikolett, Lábas Lilla, Horváth Brigitta, Szabó Katalin, Madzin Gabriella és Nagy Barbara megyei atlétika (csapat) 3. 22. Papp András, Pelles Gergõ, Balogh Dániel, Farkas Máté, Szilágyi Máté és Juhász Dávid megyei atlétika (csapat) 2. 23. Horváth Iván megyei atlétika (300 m) 5. 24. Kovács Enikõ megyei atlétika (300 m) 5. 25. Bernáth Tibor, Szekeres Gábor, Balogh Sándor és Horváth Iván megyei atlétika (csapat) 5. 26. Horváth Iván országos atlétika (300 m) 18. 27. Bernáth Tibor, Szekeres Gábor, Balogh Sándor és Horváth Iván országos atlétika (csapat) 10. 28. Cseh Adrienn, Kovács Flóra, Kerekes Krisztina, Nagy Barbara, Kiss Alexandra, Szabó Katalin, Bráz Flóra, Kovács Bettina, Madzin Gabriella, Mádi Nikolett, Tóth Csaba, Kovács Dávid, Forgács Dávid, Tóth Márk, Farkas Máté, Szilágyi Máté, Pelles Gergõ és Papp András megyei játékos sportverseny 1.

107

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 108

29. Cseh Adrienn, Majzik Csilla, Kerekes Krisztina, Kiss Alexandra, Szabó Katalin, Bráz Flóra, Kovács Bettina, Madzin Gabriella, Mádi Nikolett, Tóth Csaba, Kovács Dávid, Forgács Dávid, Tóth Márk, Farkas Máté, Szilágyi Máté, Pelles Gergõ és Papp András országos elõdöntõ játékos sportverseny 30. Cseh Adrienn, Majzik Csilla, Nagy Barbara, Kerekes Krisztina, Kiss Alexandra, Szabó Katalin, Bráz Flóra, Kovács Bettina, Madzin Gabriella, Mádi Nikolett, Tóth Csaba, Kovács Dávid, Forgács Dávid, Tóth Márk, Farkas Máté, Szilágyi Máté, Balogh Dániel, Pelles Gergõ és Papp András országos játékos sportverseny 31. Kovács Krisztina megyei mezei futás 32. Kovács Enikõ, Majzik Nóra, Péter Kata és Ládi Eszter megyei mezei futás (csapat)

1.

4. 18. 16.

2001–2002 tanulók verseny szintje tantárgy/versenyszám helyezés 1. Németh Orsolya és Gulya Bence országos rajzpályázat 4. 2. Kalocsai Anita és Lakatos Ildikó megyei Kulturális Szemle (vers) 3. 3. Gáspár Zsuzsanna megyei helyesírási 7. 4. Galvács Tamás megyei földrajz 4. 5. Szegedi Tamás megyei földrajz 8. 6. Galvács Tamás megyei történelem 6. 7. Péter Beáta megyei matematika 4. 8. Bekus Evelin megyei matematika 5. 9. Siska Márton megyei matematika 8. 10. Füstös Fanni megyei matematika 10. 11. Ódor Alexandra megyei matematika 11. 12. Orosz Róbert megyei matematika 12. megyei matematika 21. 13. Ujvári Tímea 14. Bekus Evelin megyei magyar 3. 15. Lipusz Dorina megyei magyar 12. 16. Vidó Dávid megyei magyar 4. 17. Lukács Áron megyei magyar 12. 18. Orosz Annamária megyei 17. 19. Szabó Katalin megyei magyar 11. 20. Füstös Fanni megyei magyar 4. 21. Kerekes Krisztina megyei magyar 16. 22. Frei Nikoletta megyei közlekedésismereti 6. 23. Krassai Richárd országos vers- és prózamondó 1. 24. Molnár Katalin országos vers- és prózamondó különdíj

108

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.

38.

39. 40.

41.

42. 43. 44. 45.

2:42 PM

Page 109

Majzik Csilla megyei duatlon (egyéni) Majzik Csilla országos duatlon (egyéni) Cseh Adrienn megyei duatlon (egyéni) Cseh Adrienn országos duatlon (egyéni) Cseh Adrienn, Kerekes Krisztina és Madzin Gabriella megyei duatlon (csapat) Cseh Adrienn, Kerekes Krisztina és Madzin Gabriella országos duatlon (csapat) Cseh Adrienn és Szabó Katalin megyei duatlon (csapat) Pelles Petra és Nagy Barbara megyei duatlon (csapat) Kerekes Krisztina megyei duatlon (egyéni) Kerekes Krisztina országos duatlon (egyéni) Majzik Csilla és Balogh Zita megyei duatlon (csapat) Forgács Dávid és Tóth Csaba megyei duatlon (csapat) Kovács Krisztina, Kovács Enikõ, Frei Nikolett, Szûcs Mónika és Majzik Nóra megyei atlétika csapatbajnokság (távolugrás) Kaposi Helga, Kovács Krisztina, Kovács Enikõ, Lakatos Friderika és Horváth Éva megyei atlétika csapatbajnokság (kislabdadobás) Bukovenszky Mihály megyei asztalitenisz Balogh Zita, Pelles Petra, Cserhalmi Lilla, Kerekes Krisztina, Cseh Adrienn, Majzik Csilla, Juhász Anett, Kiss Alexandra, Nagy Barbara, Krassai Richárd, Orosz Róbert, Dobai Ádám, Kovács Dávid, Forgács Dávid, Tóth Csaba, Szilágyi Máté, Tóth Márk és Juhász Dávid megyei játékos sportverseny Balogh Zita, Pelles Petra, Cserhalmi Lilla, Cseh Adrienn, Majzik Csilla, Juhász Anett, Kiss Alexandra, Nagy Barbara, Krassai Richárd, Orosz Róbert, Dobai Ádám, Kovács Dávid, Forgács Dávid, Tóth Csaba, Szilágyi Máté, Tóth Márk és Juhász Dávid országos elõdöntõ játékos sportverseny Kovács Krisztina megyei atlétika (1500 m) Kovács Enikõ megyei atlétika (távolugrás) Kovalcsik Tamás megyei atlétika (300 m) Tóth Zoltán megyei atlétika (távolugrás)

1. 7. 2. 33. 1. 5. 2. 2. 3. 25. 2. 2.

3.

3. 3.

1.

2. 5. 3. 6. 3.

109

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 110

2002–2003 tanulók verseny szintje tantárgy/versenyszám helyezés 1. Galvács Tamás, Szegedi Tamás és Varacskai István megyei történelem 5. 2. Csomós Katalin megyei angol 17. 3. Kacsur Csilla megyei biológia 1. 4. Horváth Krisztián megyei biológia 9. 5. Kós Dániel megyei könyvtárismereti 4. 6. Szegedi Tamás megyei könyvtárismereti 5. 7. Galvács Tamás megyei földrajz 7. 8. Wingendorf Mónika megyei szépkiejtési 1. 9. Pénzeli Adrienn megyei szépkiejtési 3. 10. Cseh Zsombor megyei szépkiejtési 4. 11. Szegedi Tamás megyei történelem 12. 12. Galvács Tamás megyei történelem 19. 13. Siska Márton megyei matematika 16. 14. Varacskai István megyei rajz 2. 15. Siska Márton megyei matematika (Tudi Suli) 1. 16. Siska Márton országos matematika (Tudi Suli) 5. 17. Salétros Ivett, Kosztek Blanka, Tóth Enikõ, Balogh Zita, Cserhalmi Lilla, Majzik Csilla, Pelles Petra, Hajdú Diána, Cseh Adrienn, Farkas Sándor, Orosz Róbert, Lengyel Norbert, Dobai Ádám, Gulyás Krisztián, Krassai Richárd, Forgács Dávid, Tóth Csaba és Anti Gergõ megyei játékos sportverseny 1. 18. Salétros Ivett, Kosztek Blanka, Kovács Adél, Balogh Zita, Cserhalmi Lilla, Majzik Csilla, Pelles Petra, Hajdú Diána, Cseh Adrienn, Farkas Sándor, Orosz Róbert, Lengyel Norbert, Dobai Ádám, Gulyás Krisztián, Krassai Richárd, Forgács Dávid, Tóth Csaba és Anti Gergõ országos elõdöntõ játékos sportverseny 2. 19. Kovács Krisztina, Koncz Tímea, Ládi Eszter, Lakatos Friderika, Kacsur Csilla és Kovács Anita megyei mezei futás 4. 20. Cseh Adrienn, Balogh Zita, Hajdú Diána, Pelles Petra, Molnár Viktória és Majzik Csilla megyei atlétika (csapat) 2. 21. Csóka József, Szalay Harri, Galvács Péter, Pelles Gergõ, megyei atlétika (csapat) 2. Papp Ádám és Virágh Gergely 22. Kaposi Helga megyei atlétika (súlylökés) 2. 22. Kaposi Helga megyei atlétika (kislabdadobás) 1.

110

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

23. 24. 25. 26. 27.

2:42 PM

Kaposi Helga Matisz Gábor Kovács Krisztina Siroki Zsolt Kovács Enikõ

Page 111

országos atlétika (kislabdadobás) megyei atlétika (1500 m) megyei atlétika (300 m) megyei atlétika (300 m) megyei atlétika (távolugrás)

6. 5. 6. 13. 7.

2003–04. tanulók verseny szintje tantárgy/versenyszám helyezés 1. Horváth Krisztián, Molnár Ákos és Musinszky Noémi megyei történelem 4. 2. Kacsur Csilla megyei biológia 9. 3. Kocsis Ilona megyei földrajz 13. 4. Siska Márton megyei matematika 8. 5. Balogh Nóra megyei rajz 4. 6. Kovács Flóra megyei rajz 1. 7. Ódor Alexandra megyei rajz 1. 8. Tóth Erika megyei rajz 1. 9. Mádi Nikolett, Lábas Lilla, Koncz Tímea, Ládi Eszter és Balogh Nóra megyei atlétika csapatbajnokság (távolugrás) 6. 10. Csóka József, Héjjas Krisztián, Pelles Gergõ, Papp Ádám és Galvács Péter megyei atlétika csapatbajnokság (távolugrás) 3. 11. Csóka József, Héjjas Krisztián, Pelles Gergõ, Papp Ádám és Galvács Péter országos atlétika csapatbajnokság (távolugrás) 7. 12. Orosz György, Szalay Harri, Csóka József, Kovács Krisztián és Virágh Gergely megyei atlétika csapatbajnokság (súlylökés) 5. 13. Váradi Beatrix, Talmaci Gréta, Tóth Judit, Polák Péter, Oszterman Viktor, Gulyás Pál, Salétros Ivett, Kosztek Blanka, Nagy Vivien, Orosz Róbert, Farkas Sándor, Urbán Gergõ, Balogh Zita, Zsiga Eszter, Tóth Eszter, Dobai Ádám, Krassai Richárd és Gulyás Krisztián megyei játékos sportverseny 2. 14. Váradi Beatrix, Talmaci Gréta, Tóth Judit, Polák Péter, Oszterman Viktor, Gulyás Pál, Salétros Ivett, Tóth Enikõ, Nagy Vivien, Orosz Róbert, Farkas Sándor, Urbán Gergõ, Balogh Zita, Majzik Csilla, Tóth Eszter, Dobai Ádám, Krassai Richárd és Gulyás Krisztián országos elõdöntõ játékos sportverseny 2.

111

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 112

15. Virágh Gergely 16. Gulyás Pál, Siroki Lajos, Vass Péter, Oszterman Viktor, Polák Péter és Lanku Máté 17. Krassai Diána, Papp Regina, Váradi Beatrix, Szamkó Izabella, Gulya Boglárka és Forgács Fanni 18. Balogh Zita, Zsiga Eszter, Majzik Csilla, Horváth Henrietta, Salétros Ivett és Kovács Adél 19. Pelles Petra, Kovács Flóra, Cseh Adrienn, Kaposvári Frida, Ruzsvánszki Vivien és Molnár Viktória 20. Héjjas Krisztián, Csóka József, Orosz György, Szalay Harri, Virágh Gergely és Pelles Gergõ 21. Héjjas Krisztián, Horváth Krisztián, Farkas István és Csóka József 22. Héjjas Krisztián, Horváth Krisztián, Farkas István és Csóka József 23. Csóka József

1. 2. 3.

4.

5.

6.

7.

megyei sakk

9.

megyei atlétika (csapat)

1.

megyei atlétika (csapat)

8.

megyei atlétika (csapat)

7.

megyei atlétika (csapat)

9.

megyei atlétika (csapat)

2.

megyei atlétika (4x100 váltó)

3.

országos atlétika (4x100 váltó) megyei atlétika (100 m)

11. 1.

2004–2005 (a kötet megjelenéséig) tanulók verseny szintje tantárgy/versenyszám helyezés Siska Márton megyei közlekedésismereti 1. Gulya Bence megyei közlekedésismereti 2. Csóka József, Papp Ádám, Galvács Péter, Pelles Gergõ és Virágh Gergely megyei atlétika csapatbajnokság (távolugrás) 1. Csóka József, Papp Ádám, Galvács Péter, Pelles Gergõ és Virágh Gergely országos atlétika csapatbajnokság (távolugrás) 1. Csóka József, Virágh Gergely, Kovács Krisztián, Horváth József és Pelles Gergõ megyei atlétika csapatbajnokság (kislabdadobás) 5. Lábas Lilla, Cseh Adrienn, Horváth Brigitta, Matisz Emma és Kiss Alexandra megyei atlétika csapatbajnokság (kislabdadobás) 7. Kovács Krisztián, Virágh Gergely, Csóka József, Horváth László és Horváth József megyei atlétika csapatbajnokság 3. (súlylökés)

112

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 113

8. Kovács Krisztián, Virágh Gergely, Csóka József, Horváth László és Horváth József

országos atlétika csapatbajnokság (súlylökés) 9. 9. Újj Ivett, Lábas Lilla, Horváth Brigitta, Szegedi Henrietta és Kerékgyártó Alexandra megyei atlétika csapatbajnokság (súlylökés) 3. 10. Pelles Petra, Kovács Flóra, Kiss Rita, Ujj Ivett, Matisz Emma, Virágh Gergely, Pelles Gergõ, Galvács Péter, Papp Ádám és Csóka József megyei atlétika csapatbajnokság (10x200 m váltó) 4. 11. Pelles Petra, Kovács Flóra, Horváth Katalin, Horváth Brigitta, Matisz Emma, Virágh Gergely, Pelles Gergõ, Galvács Péter, Papp Ádám és Csóka József országos atlétika csapatbajnokság (10x200 m váltó) 15.

113

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

114

2:42 PM

Page 114

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 115

IV. Fotómelléklet: a ballagó nyolcadikosok osztályképei a XX. század második felében

1949

1953

115

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 116

1954

1955

116

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 117

1956

1957

117

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 118

1958

1959

118

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 119

1960

1961

119

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 120

1962

1966/a osztály

120

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 121

1966/b osztály

1967

121

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 122

1968/a osztály

1968/b osztály

122

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 123

1969/a osztály

1969/b osztály

123

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 124

1970/a osztály

1970/b osztály

124

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 125

1971/a osztály

1971/b osztály

125

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 126

1972/a osztály

1972/b osztály

126

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 127

1973/a osztály

1973/b osztály

127

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 128

1974/a osztály

1974/b osztály

128

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 129

1975/a osztály

1975/b osztály

129

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 130

1976/a osztály

1976/b osztály

130

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 131

1978/a osztály

1978/b osztály

131

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 132

1979/a osztály

1979/b osztály

132

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 133

1980/a osztály

1980/b osztály

133

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 134

1981/a osztály

1981/b osztály

134

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 135

1982/a osztály

1982/b osztály

135

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 136

1983/a osztály

1983/b osztály

136

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 137

1984/a osztály

1984/b osztály

137

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 138

1985/a osztály

1985/b osztály

138

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 139

1986/a osztály

1986/b osztály

139

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 140

1987/a osztály

1987/b osztály

140

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 141

1988/a osztály

1988/b osztály

141

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 142

1989/a osztály

1989/b osztály

142

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 143

1990/a osztály

1990/b osztály

143

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 144

1991/a osztály

1991/b osztály

144

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:42 PM

Page 145

1992/a osztály

1992/b osztály

145

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:43 PM

Page 146

1993/a osztály

1993/b osztály

146

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:43 PM

Page 147

1994/a osztály

1994/b osztály

147

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:43 PM

Page 148

1995/a osztály

1995/b osztály

148

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:43 PM

Page 149

1996/a osztály

1996/b osztály

149

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:43 PM

Page 150

1997/a osztály

1997/b osztály

150

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:43 PM

Page 151

1998/a osztály

1998/b osztály

151

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:43 PM

Page 152

1999/a osztály

1999/b osztály

152

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:43 PM

Page 153

1999/c osztály

153

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:43 PM

Page 154

2000/a osztály

2000/b osztály

154

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:43 PM

Page 155

2001/a osztály

2001/b osztály

155

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:43 PM

Page 156

2002/a osztály

2002/b osztály

156

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:43 PM

Page 157

2002/c osztály

157

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:43 PM

Page 158

2003/a osztály

2003/b osztály

158

onga_isk_evk.qxd

11/25/04

2:43 PM

Page 159

2004/a osztály

2004/b osztály

159