!HU000004393T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 004 393
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA A01C 7/04
(21) Magyar ügyszám: E 06 016054 (22) A bejelentés napja: 2006. 08. 02. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20060016054 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1754406 A1 2007. 02. 21. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1754406 B1 2008. 08. 20.
(51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 200510039317 2005. 08. 19.
(73) Jogosult: Amazonen-Werke H. Dreyer GmbH & Co. KG, Hasbergen (DE)
DE
(72) Feltalálók: JAN JOHANNABER, Stefan, 49536 Lienen (DE); GÖTZEN, Nils, 49078 Osnabrück (DE); Wiebusch, Thorsten, Hasbergen (DE) (54)
(2006.01)
(74) Képviselõ: Weichinger András, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Berendezés magok hozzávezetésére
(57) Kivonat
HU 004 393 T2
A találmány tárgya berendezés magoknak szemenkénti vetõgép forgó- és/vagy körbe futó, valamint perforált elválasztó szervébe (3) mint elválasztó dobjába, elválasz-
tó szalagjára, szíjára történõ vezetésére, ahol a berendezést egy elosztóház (2) alkotja, amely egy elválasztó szervhez (3) csatlakozik, és vízszintesen, annak teljes
1. ábra A leírás terjedelme 8 oldal (ezen belül 4 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 004 393 T2
2
szélességén elnyúlik, és az elválasztó szerv (3) felé döntött fenékkel (14) van ellátva, amely a perforált szervhez (3) csatlakozik, míg az elosztóház (2) alsó széle (13) a fenéktõl (14) távolságban elrendezett, merõlegesen futó fal (12) révén egy ellátófiókra (15) és egy összekeverõ fiókra (16) van felosztva, míg az összekeverõ fiók (16) fenekében (14) a szervvel (3) szomszé-
dos tartományban nyílások vannak elrendezve, nyomólevegõnek az elosztóházba (2) történõ átengedésére. A találmány lényege, hogy a nyomólevegõ átengedésére szolgáló nyílások úgy vannak irányítva, hogy a nyomólevegõ legalább megközelítõen párhuzamosan a fenékkel (14) és az elválasztó szerv (3) irányában áramlik ki a nyílásokból.
A találmány berendezés magok hozzávezetésére az 1. igénypont tárgyi köre szerint. Ilyen berendezés ismeretes például a DE 101 40 773 B4 számú leírásból. Ennél a szemenkénti vetõberendezésként kialakított berendezésnél az ellátófiók és a keverõfiók között egy szabályozófiók van elrendezve. A keverõfiók tartományában az elválasztó szervek közelében nyílások vannak a nyomólevegõ átengedésére az elválasztó szerv irányában, egy felfelé irányuló komponenssel elrendezve. A nyílások a nyomólevegõ átbocsátására merõlegesek az átkeverõfiók fenekére, míg a fenék egy 45°¹os szögben van elrendezve, a vízszinteshez képest. Az ellátófiókban található magok utáncsúszását a szabályozófiókon és az átkeverõfiókon keresztül a dobhoz, a nehézségi erõ révén, meredek 45°¹os elhelyezkedése következtében lehet elérni. Annak megkönnyítésére, hogy a magok a perforált elválasztó szerv perforálásán lerakódjanak, a magok a befújt nyomólevegõ révén fluidizált állapotban kerülnek továbbításra. Az ellátófiók, a szabályozófiók és az átkeverõfiók fenekének meredek elrendezése miatt járulékos szabályozófiókra van szükség az ellátófiók és az átkeverõfiók között. A vetõanyag, illetve a magok célzatos hozzávezetése a légárammal az ellátófiókból az átkeverõfiók felé az elválasztó szerven nem történik meg. A találmány feladata egyidejûleg a vetõanyag fluidizálása az elválasztó szerv tartományában és egy, a vetõszemek célzatos hozzávezetése az ellátófiókból az átkeverõfiókon keresztül az elválasztó szervek lerakódási tartománya felé. Ezt a feladatot a találmány szerint az 1. igénypont jellemzõi révén valósítjuk meg. Ezen intézkedések révén a nyílások megfelelõ irányításával a nyomólevegõ átbocsátására egy irányított folyóágyat hozunk létre, amely egyidejûleg a megcélzott vetõmag bevezetést biztosítja az ellátófiókból az átkeverõfiókon keresztül az elválasztó szerv felé, egyenletes módon, valamint a beömlõ vetõanyag áram fluidizálását az elválasztó dob tartományában, aminek következtében a magok jó lerakódása érhetõ el a perforáción. A vetõmagok kvázi az elválasztó szerv felé kerülnek dobásra. A nyílások egyszerû kialakítása azáltal érhetõ el, hogy a rések azonos szélességûek. A nyílások elõnyös kialakítása azáltal adódik, hogy a nyílások résszerûen vannak kiképezve. Egy kiviteli példa esetén a nyílások elrendezése olyan, hogy azok egymás mögött vannak az átkeverõ-
fiók fenekének tartományában kialakítva úgy, hogy a nyílásokból kiáramló levegõ áramlási irányában nézve több nyílás van egymás mögött elrendezve, és az elválasztó szervekhez közelebb fekvõ nyílások nagyobb átlépési keresztmetszettel rendelkeznek, mint az elválasztó szervtõl távolabb esõ nyílások. Lehetséges azonban a réseket azonos szélességgel, illetve azonos kilépõ keresztmetszettel kialakítani. A nyílások kialakítására példát nyújtanak a 6. és 7. igénypont. A nyílások egy további elõnyös kialakítása azáltal érhetõ el, hogy a nyílásként kialakított légrés létesítése az elválasztó szervhez mindig közelebb esõ, azaz szomszédos tartományban lefelé, és az elválasztó szervvel ellentétesen fekvõ tartományban felfelé van átsajtolva. Egy elõnyös elrendezés és kialakítás érhetõ el az átkeverõfiók feneke vonatkozásában azáltal, hogy a fenék egy 8–20°¹os, elõnyösen 13°¹os dõléssel helyezkedik el a vízszinteshez képest. A találmány további részleteit az aligénypontokból, a kiviteli példa leírásából és a rajzokból ismerhetjük meg. Ahol az 1. ábra egy magelválasztó gép elválasztó berendezésének egyszerûsített ábrázolása oldalnézetben, a 2. ábra az elválasztó berendezés bevezetõ tartományának részmetszete nagyobb léptékben, a II–II vonal mentén véve, a 3. ábra az elválasztó berendezés fenekét szemlélteti a bevezetõ tartományban, felülnézetben, a 4. ábra a feneket szemlélteti a III–III vonal mentén vett nézetben, az 5. ábra az elválasztó berendezés fenekének felülnézete, a 6. ábra az 5. ábra szerinti fenék V–V vonal mentén vett nézete. A vetõgép 1 tartalék tartállyal rendelkezik, és az 1 tartalék tartály alatt egy 2 házban forgathatóan elrendezett és forgóan meghajtott elválasztó 3 dobbal. A elválasztó 3 dob kerületi felületén kör alakban elrendezett 4 perforációs sorok vannak. Az 1 tartalék tartály és a 2 ház a 3 dob felett legalább megközelítõen nyomástömör, egy õket lezáró fedél révén. Egy 5 légcsatlakozó szekrény révén az 1 tartalék tartály és a 2 ház a 3 dob felett az 5 légcsatlakozó szekrénybe csatlakoztatott és nem ábrázolt nyomó-fúvó révén nyomólevegõvel látható el úgy, hogy a 4 perforációs sorok nyomás-
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
1
HU 004 393 T2
különbsége az elválasztó 3 dob 6 belsõ tere és az elválasztó 3 dob 7 külsõ tartománya között kerül elõállításra. Ennek a nyomáskülönbségnek a hatására az elválasztó 3 dob 4 perforációs sorain vetõmag szemecskék rakódnak le a 8 vetõanyag tartalék révén, amikor 9 vetõanyag akna a 3 dob 10 forgástengelye alá nyúlik el. Az 1 vetõanyag tartalék tartály, illetve a ház az 1 vetõanyag tartalék tartály alatt, amelyben az elválasztó 3 dob forgóan és tömítetten van ágyazva, az egymástól távolságban lévõ 11 oldalfalakkal rendelkezik, amelyek a 3 dob mozgásirányával párhuzamosan nyúlnak el, és a 3 dobbal legalább megközelítõen tömítetten együttmûködnek. A 2 elválasztó ház 9 vetõanyag aknája egy merõlegesen futó 12 fallal egy 15 ellátófiókra és egy 16 összekeverõ fiókra van felosztva. A 12 fal alsó 13 széle a 2 elválasztó ház 14 fenekétõl távolságban végzõdik. A 9 akna 14 feneke 17 nyílásokkal rendelkezik nyomólevegõnek az átbocsátására a 2 elválasztó ház felé. Ez a nyomólevegõ az 5 légcsatlakozó szekrényen keresztül jut ebbe a 18 tartományba. A 14 fenék 19 dõlésszöggel rendelkezik a 20 vízszinteshez képest, mégpedig 8–20°¹os dõlésszöggel, elõnyösen 13°¹os dõlésszöggel. A 14 fenéknek a vízszinteshez képesti kis dõlésszöge, mármint a 8–20°¹os, elõnyösen 13°¹os dõlésszöge következtében a 15 ellátófiókban lévõ 8 vetõanyag az egyes szemek közötti saját súrlódás következtében célzatosan utáncsúszik. A magok bevezetését nyomólevegõnek a 17 nyílásokon történõ befújásával szabályozzuk úgy, hogy mindig megfelelõ mennyiségû 8 vetõmag jut a 15 ellátófiókból a 16 átkeverõfiókba. A befúvott nyomólevegõ révén a 14 fenéken lévõ 17 nyílásokon keresztül a vetõanyag a 3 elválasztó dob tartományában fellazításra kerül, és így részben fluidizált állapotot ér el, aminek következtében a szemeknek a 3 dob 4 perforációs sorainak perforációjában a szemek lerakódása könnyebbé válik. A 3 dob 6 belsõ tere és 7 külsõ tere közötti nyomáskülönbség hatására a szemek a 3 dob perforációján lerakódnak. A nyomólevegõ átbocsátására szolgáló 17 nyílások úgy vannak irányítva, hogy a nyomólevegõ a fenékkel legalább megközelítõen párhuzamosan áramlik, és az elválasztó szerv irányában áramlik ki a 17 nyílásokból, mint ahogy azt a 21 nyilak jelzik. A vetõmag tartalék magjai a légáram révén kerülnek fellazításra, és az elválasztó dob felé mozgatásra, és kvázi az elválasztó dob felé vannak szórva úgy, hogy azok a perforációs sorok perforációjába könnyebben tudnak lerakódni. A 17 nyílások a 14 fenéken – mint ahogy a 2. és 4. ábra mutatja – átsajtolással, illetve kiformázással vannak a 14 fenékbõl kialakítva. Ehhez – mint ahogy a 3. ábra szemlélteti – a 14 fenékben rések vannak elrendezve, míg a nyílások kialakítására kiképzett légrések az elválasztó szervhez szomszédos tartományban lefelé, az elválasztó szerv elõtt közel fekvõ tartományban felfelé vannak átsajtolva, amint azt a 2. és 4. ábra a 3. ábrával kapcsolatban szemlélteti. Mint ahogy említettük, a nyílások résszerûen vannak kialakítva. A nyílásokból kilépõ levegõ áramlási irányát tekintve több
2
nyílás van egymás mögött elrendezve. A rések – mint ahogy a 3. ábra szemlélteti – azonos szélességûek. Az 5. és 6. ábra szerinti kiviteli példánál a fenék annyiban tér el a 2. és 4. ábra szerinti kiviteli példától, hogy az el5 választó szervekhez közelebb elrendezett nyílás nagyobb résszélességû, mint az elválasztó szervektõl messzebb fekvõ nyílások. Lehetséges, hogy az elválasztó szervhez közelebb fekvõ nyílások kisebb résszélességûek, mint az elválasztó szervtõl messzebb 10 fekvõ nyílások. Ezek a nyílások is megfelelõ átsajtolással, mégpedig az egyes szakaszok felfelé vagy lefelé sajtolásával készülnek, mint ahogy a 2. és 4. ábrával kapcsolatosan leírásra került. 15 SZABADALMI IGÉNYPONTOK
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
1. Berendezés magoknak szemenkénti vetõgép forgó- és/vagy körbe futó, valamint perforált elválasztó szervébe (3) mint elválasztó dobjába, elválasztó szalagjára, szíjára történõ vezetésére, ahol a berendezést egy elosztóház (2) alkotja, amely egy elválasztó szervhez (3) csatlakozik, és vízszintesen, annak teljes szélességén elnyúlik, és az elválasztó szerv (3) felé döntött fenékkel (14) van ellátva, amely a perforált szervhez (3) csatlakozik, míg az elosztóház (2) alsó széle (13) a fenéktõl (14) távolságban elrendezett, merõlegesen futó fal (12) révén egy ellátófiókra (15) és egy összekeverõ fiókra (16) van felosztva, míg az összekeverõ fiók (16) fenekében (14) a szervvel (3) szomszédos tartományban nyílások (17) vannak elrendezve, nyomólevegõnek az elosztóházba (2) történõ átengedésére, azzal jellemezve, hogy a nyomólevegõ átengedésére szolgáló nyílások úgy vannak irányítva, hogy a nyomólevegõ legalább megközelítõen párhuzamosan a fenékkel (14) és az elválasztó szerv (3) irányában áramlik ki a nyílásokból. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a nyílások (17) pikkelyszerûen kialakított átsajtolással és/vagy kiformázással vannak a fenéken (14) kialakítva. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a nyílások (17) résszerûen vannak kialakítva. 4. Az eddigi igénypontok egyike vagy többje szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy áramlási irányban a nyílásokból (17) kiáramló levegõt tekintve a nyílások (17) egymás mögött vannak elrendezve, és hogy az elválasztó szervhez (3) közelebb elrendezett kilépõnyílások (17) nagyobb kilépõ keresztmetszettel rendelkeznek, mint az elválasztó szervtõl távolabb fekvõ nyílások. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a nyílásoknak (17) azonos szélességük van. 6. A 3–5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az elválasztó szervhez (3) közelebb elrendezett nyílások (17) nagyobb résszélességgel rendelkeznek, mint a további, az elválasztó szervtõl (3) távolabb fekvõ nyílások (17).
1
HU 004 393 T2
7. A korábbi igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az elválasztó szervhez (3) közelebb elrendezett nyílások (17) kisebb szélességgel rendelkeznek, mint amilyennel az elválasztó szervtõl (3) messzebb fekvõ nyílások (17) rendelkeznek. 8. A korábbi igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy nyílásként kialakított
5
4
2
légrés (17) létesítéséhez az elválasztó szervvel (3) szomszédos tartományok lefelé és az elválasztó szervtõl (3) távolabbi tartomány felé vannak átsajtolva. 9. A korábbi igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a fenék (14) a vízszinteshez képest 8–20°¹os, elõnyösen 13°¹os dõléssel rendelkezik.
HU 004 393 T2 Int. Cl.: A01C 7/04
5
HU 004 393 T2 Int. Cl.: A01C 7/04
6
HU 004 393 T2 Int. Cl.: A01C 7/04
7
HU 004 393 T2 Int. Cl.: A01C 7/04
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest
