DEKALB HÍRLEVÉL | 2012.03.20. | 2012/03. szám
DKC 3705- Rajt-Cél Győzelem Fehérvári Sándor - Monsanto Fejlesztés Amikor a kevés több lesz Szabó Szilárd - Monsanto Fejlesztés
Hasznos információk Árutőzsdei információk Agrometeorológia Szaktanácsadás www.monsanto.hu
Amikor a kevés több lesz
A tavalyi csapadékszegény nyár vége és ősz nagy kihívások elé állította a repce termelőket. Sok helyen hiányosak a kelések, kérdéses, hogy a rendelkezésre álló tőszámmal jövedelmező lehet-e a termelés, vagy épen valamilyen tavaszi növénnyel érdemes azt kiváltani. Tavalyi kísérleteink is igazolják, hogy akár négyzetméterenként 10-15 növénnyel is elérhető 4,5-5 tonnás termésátlag a megfelelő technológia és hibridek használatával. Tapasztalataink szerint, és kísérletek kiértékelése után elmondhatjuk, hogy a Dekalb hibridek közül nagyon jó kompenzációs képességgel rendelkezik a DK Exquisite, DK Excellium, DK Expower és az Exocet. Közepes kompenzációs képességgel rendelkezik a Dk Exwill, az Exotic és az Exagone, ezeknél a hibrideknél négyzetméterenként 15-20 növény, míg a nagyon jó kompenzációs képességgel rendelkező hibridek már négyzetméterenként 10-15 növénnyel is képesek megfelelő termést és jövedelmezőséget biztosítani. A közeledő tavasz kapcsán a szaksajtóban számtalan repce témájú cikk jelenik meg, hogy hogyan is érdemes indítani a repceszezont, mit, mikor, milyen mennyisében kell kijuttatni az állománynak, mi ellen kell védekeznünk stb.. Ennek az írásnak az a célja, hogy mélyebbre ássuk magunkat a ’repce-tudományban’, nézzük meg, hogy egy alacsony tőszámú állomány, hogyan fog reagálni az egyes kezelésekre. Talán a tervezés során ezek a gondolatok adnak új ötleteket, igazolnak régi ’törvényszerűségeket’, vagy épen fogalmaznak meg újabb kérdéseket.
Hiányos és jól beállt repce állomány (2012. március)
Kezdjük a végén, de egyben a legfontosabb kérdéssel: miből adódik össze a repce hektáronkénti terméshozama? A válasz egyszerűnek tűnik: a hektáronként betakarított mag szám és az egyes magok súlyának szorzata. Mélyebbre haladva- a hektáronkénti becők száma és a becőkben lévő magszám, valamint ezek súlyának szorzata. A hektáronként becők számát a ’termőzóna’ vízszintes és függőleges mérete, vagyis vastagság határozza meg. A repce hibridek egyik- és szélsőséges környezeti tényezők esetén legfontosabbtulajdonsága a kompenzáló képesség. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy kisebb tőszámnál is képes a hibrid megfelelő számú elágazást (elsősorban másodlagos és harmadlagos elágazást) és becőt fejleszteni, így betölti a rendelkezésére álló teret. Egyszerűen fogalmazva: pótolja a hiányzó növényeket maga körül. A ’kompenzáció’ második része, hogy egy ritkább állományban az alsó részeket- becőket és a szártagokat- több fény éri, amely az így megnövekedett asszimilációs felület segítségével becőnként több és nagyobb magot, így végeredményben magasabb termést tud produkálni. Hibridekről beszélve (ma a statisztikák szerint Magyarországon a repce terület 70%-án hibrideket termelünk)meg kell említenünk a hibridizáció egyik fontos következményét: a heterózis hatást. A heterózis hatás a potenciális termés nagyságában és a kedvezőtlen körülményekre való rugalmas reagálásban nyilvánul meg. Természetesen a heterózis hatás nem csak a termőképességben mutatkozik meg. A hibridek már az ősz folyamán 11%-al több földfeletti asszimiláló (zöld) résszel rendelkeznek, 8%-al nagyobb a zöldtömegük virágzásban, és 25%-al több szárazanyagot (mag+földfeletti növényi rész) állítanak elő a hibrid szülő-vonalaihoz képest. A végső termést a fotoszintézis útján előállított asszimiláták mennyisége befolyásolja. Az asszimilációs felületet a repce esetében a levelek száma és mérete határozza meg. Az asszimiláták képződéséhez elsődleges a fény (besugárzás), hiszen a fotoszintetizáció során a növények a fény segítségével kötik meg a széndioxidot. A fény a fotoszintézis egyik limitáló tényezője a repce esetében. A levelek a szár alsó részein helyezkednek el, így az asszimilációban főszerephez jutnak a felső, zöld szárrészek, később a becők is. Virágzásban a teljes besugárzás 60-65%-a elnyelődik (vagy visszaverődik) a virágokon, így ebben a fontos periódusban az asszimiláció lelassul, ha a kezdeti asszimilációs folyamatot vesszük 100%-nak, akkor ez virágzásban akár 40%-ra is visszaeshet (hibrid, termőhely, vízellátottság függő). A repcét összehasonlítva őszi-búzával- körülbelül azonos biomasszát-zöld tömeget- állítanak elő hektáronként, míg a mag, illetve szem hozama a repcének pontosan a fele. Azonban a szemben, magban található energiatartalmat vizsgálva kiderül, hogy a repce magas olajtartalma (nagy energiatartalmú szerves kötések) miatt 60%-al több energiát állít elő területegységenként-épen ezért kulcsfontosságú és egyben limitáló tényező is a fény.
A megtermékenyülés után a zöld becők pótolják az alsó leveleket,- mint elvesztett asszimiláló felületet- különösen fontos ez a törpe/féltörpe hibrideknél, ahol az állomány sűrűsége nagyobb (rövidebb ízközök), így az alsó asszimlációs rész hamar kiesik az a ’rendszerből’. Mérések szerint a becők teljes felülete körülbelül megegyezik a levelek felületével. Alacsonyabb tőszámnál, kisebb a másodlagos/harmadlagos elágazások sűrűsége, így az alsó rész is jut elegendő fényhez, nagyobb lesz a felületegységen előállított asszimiláták mennyisége, amely a végén terméstöbbletben nyilvánul meg.
Fontos tényező repce esetében az elágazódások száma. Ez a tulajdonság elsősorban a növény számára rendelkezésére álló tértől valamint a hibrid genetikájától függ. Természetesen az egyéb környezeti tényezők (N, fény, vízellátás) szorosan befolyásolja azt, de az egyik fő limitáló tényező a ’tér’. Kísérletek szerint, ha a négyzetméterenkénti tőszám növelésénél (9-50 tő/négyzetméter) a termő elágazások száma drasztikusan csökken- szélsőséges esetben 28%-al kevesebb is lehet. A termő oldalelágazásokon kívül az elágazásokon lévő becők száma is negatívan változik. Magas tőszámnál a becőnkénti magszám is csökken, elsősorban a szár alsó részein. Ha megvizsgáljuk, hogy milyen hatásokra indul el az elsődleges, másodlagos és harmadlagos elágazások képződése, elsősorban a növény hormonháztartásában találunk válaszokat. A hajtáscsúcsokban található auxin (IES) mindaddig gátolja az oldalhajtások (hónaljrügyek) kihajtását, amíg a gyökérben képződő citokinin mennyisége el nem ér egy bizonyos szintet (ez az apikális dominancia). Amint a citokinin mennyiség elégséges, a hónaljrügyek kikerülnek az auxin gátló hatása alól, és növekedésnek indulnak. Mitől függ a gyökerekben termelődő citokininek mennyisége? A gyökércsúcsokban a citokininek szintézisét a nitrogén ellátottság döntően befolyásolja. A nitrogén hatással van a citokinin szintézisére, valamint a növekedést szolgáló fehérje, és fehérje jellegű vegyületek képzésére, amelyből a növény teste felépül. Ne feledjük, hogy a nitrogén jelenléte kevés, szükséges a felvételéhez, hogy víz is rendelkezésre álljon. A tavalyi évben sokan panaszkodtak, hogy nem ágazott el a repce, alacsonyabb maradt. A nitrogént kijuttatták a termelők, azonban a növény a száraz talajból nem tudta azt felvenni. A másik fontos tényező a talajok fizikai állapota. A gyökér minden kedvezőtlen folyamatra etilén termeléssel reagál. Amennyiben a talaj tömődött, levegőtlen megindul az etilén termelés, amely egyértelműen gátolja a citokinin képződését és aktivitást, sőt leöregíti a gyökér és szár szöveteket. A citokinin szint növekedéséhez oxidatív talajviszonyokra van szükség, megfelelő talajpórus-térfogat álljon rendelkezésre. A már említett vízhiány nem csak a nitrogén felvételén keresztül gátolja a citokinin képződését, hanem közvetlenül is befolyásolja azt. A víz-stresszre a növények gyors öregedési folyamattal reagálnak, a hajtáscsúcsok (merisztémák) öregedése elindul- elsősorban etilén termeléssel összefüggésben. A repce egyik legérzékenyebb szakasza a virágzás. A generatív részek kialakulása azonban már korábban-november végén, december elején elkezdődik. Ekkor már determinálódik a virágszám/becőszám, és a becőnkénti magszám is. Ebben az időszakban bekövetkező fényhiány (tartós hó borítottság), vagy igen hideg időjárás negatívan befolyásolja a termést. Hasonló hatása van a nagyszámú levélvesztésnek. A hibridek téli levélvesztése különböző, (egyéb tényezőktől is függ pl. agrotechnika). Fontos megemlíteni, hogy a levelét vesztett állományokat másféle módon kell műtrágyázni, megindítani a tél után, mint egy ’jól’ telelt állományt. A levelekben ősszel elraktározott tápelemek (különösen a nitrogén) nem tudja elindítani a növekedést, a levelekben található/termelődő hormonok sem tudják kifejteni hatásukat, mert nincsenek levelek. ’Gyengén’ telelt állományokat a nitrogéntrágyázás mellett kén és magnézium utánpótlásban is kell részesíteni. A magnézium a zöldtömeg kialakításához szükséges (a klorofil alkotórésze), a kén pedig a fehérjeszintézisben, később az olaj képződésben jut fontos szerephez. A gyenge fejlettségű állományokat érdemes korábban indítani, hogy minél több oldalhajtást képezhessenek. A jól fejlett, levelekkel rendelkező állományokat indíthatjuk később is, itt a levelekben az ősszel elraktározott nitrogén jut főszerephez. Ezekben az állományokban a legértékesebb oldalhajtások az idősebb levelek hónaljrügyeiből törnek elő. Vigyáznunk kell, nehogy egy túlzott nitrogén dózissal átlendítsük az állományt egy vegetatív túlsúlyba, a túlzott méretű zöldtömeg árnyékhatása miatt szintén gátló
tényező lehet. A betakarított mennyiséget leginkább az alsó részen elhelyezkedő oldalhajtásokon képződött becők határozzák meg. Fontos megemlíteni- különösen alacsony tőszámú állományoknál, hogy az oldalhajtások képződését a fény indukálja.
Összefoglalva: -
Négyzetméterenként 10-15 növény is képes ’csúcstermésekre’
Fontos a hibridek kompenzációs képessége, amelyet a környezeti tényezők és a hibrid genetikája határoz meg
Eltérően kell indítanunk egy jól áttelelt és egy levelét vesztet állományt, különösen a tápanyag-utánpótlás tekintetében
-
tápanyagok közül a termést elsősorban a nitrogén, a kén határozza meg
kerülnünk kell minden stressz tényezőt, amely az állomány öregedéséhez vezethet, ezáltal lecsökkenti az elágazódások számát
fontos, hogy lehetőleg minden becőt, minden potenciális termőrészt védjünk meg, figyeljünk fokozottan a növényvédelemre
a gyomok tápanyag és fénykonkurenciát teremtenek, különösen fontos ez egy ritkás állományban
Szabó Szilárd Monsanto Fejlesztés
Árutőzsdei információk BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE – ÁRU szekció Határidős napi statisztika – elszámoló árak (Ft/tonna)
