ÉPÜLETFENNTARTÁSI K+F ALAPÍTVÁNY
M3/03 melléklet
ÚTMUTATÓ (IRÁNYELV)
A magasépítésből származó, újra hasznosítható építési, bontási és gyártói selejt hulladékok cement kötőanyaggal való felhasználására (A MAGASÉPÍTÉSBŐL SZÁRMAZÓ ÉPÍTÉSI-, BONTÁSI- ÉS GYÁRTÓI SELEJT HULLADÉKOK ÚJRAFALHASZNÁLÁSÁHOZ, CEMENT KÖTŐANYAGGAL FELHASZNÁLHATÓ TERMÉKEK IRÁNYELVEI)
Készült az „Újra felhasználható Építőanyagok Osztrák Szövetsége” és az „Újra felhasználható Építőanyagok Osztrák Minőségvédelmi Szövetsége” által megjelentetett és rendelkezésre bocsátott,1995. májusi állapot keltű kiadvány felhasználásával.
TARTALOMJEGYZÉK
1. Bevezetés............................................................................................................................... 2. Alkalmazási terület ................................................................................................................. 3. Definíció ................................................................................................................................. 4. A szemhalmazokkal szemben támasztott követelmények ..................................................... 5. Vizsgálati módszer ................................................................................................................. 6. A gyártás ellenőrzése............................................................................................................. 7. Végrehajtási rendelkezések ................................................................................................... 8. Megjelölés .............................................................................................................................. 9. Vonatkozó szabványok és egyéb szabályozások……………………………………………. „A” Melléklet: Alkalmazási lehetőségek
1. Bevezetés A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási Főosztálya felkérésére az Épületfenntartási K+F Alapítvány – az Újra felhasználható Építőanyagok Osztrák Minőségvédelmi Szövetsége nyomdokán – az újra felhasználható építőanyagok minőségének meghatározására és az ily módon garantált minőségű termékek megjelölésére az újra felhasználható építőanyagok minőségjelével, ÚTMUTATÓ-kat készít. Az ÚTMUTATÓ-k, valamint az azokban foglalt minőségvédelmi és ellenőrzési rendelkezések szabályozzák a visszanyert építőanyagok vizsgálatának módját és mértékét. Ezeknek az irányelveknek az a célja, hogy az előállításnál mindig azonos eljárási módszereket alkalmazzanak és ezzel megteremtsék az egységes jelölés és értékelés alapjait. Az építési és bontási hulladékok feldolgozásának az a célja, hogy elérjék azt a minőségi színvonalat, amely az újra feldolgozott építőanyagok későbbi felhasználási céljához szükséges. Az ÚTMUTATÓ magyar honosított szövegváltozatát az Épületfenntartási K+F Alapítvány készítette, illetékes szakértők bevonásával.
2
2. Alkalmazási terület Ez az ÚTMUTATÓ az újra hasznosítható magasépítésből származó, építési, bontási és selejt hulladékanyagok (TG: téglagaranulátum, MTG: magasépítésből származó téglagranulátum, MVG: magasépítésből származó vegyes granulátum) minőségi követelményeit valamint a vizsgálatukra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza a cementkötésű építőanyagok és épületrészek (pl. beton, falazóblokkok, esztrichek, stb.) előállításához (lásd az „A” mellékletet) .
3. Definíció Ennek az ÚTMUTATÓ-nak értelmében az újra felhasznosítható építőanyagok olyan szemhalmazok és szemcsoportok, amelyek a magasépítésből származó hulladék ásványi anyagokból származnak, megfelelő építmények és építményrészek visszabontásával 1) valamint ezek további feldolgozásával keletkeznek és eleget tesznek 4. fejezetben leírt követelményeknek.
4. A szemhalmazokkal szemben támasztott követelmények 4.1. Fogalmak és elnevezések A szemszerkezetet, gyártás szerint az 1-3. táblázat definiálja. 1. táblázat SzemÚjra felhasznált szerkezet 0/4 0/8 2/4 2/8 4/8 8/16
tégla-homok tégla-granulátum
rész tégla tömeg% >80 >85
>90
Áthulló szem Fennmaradó Elnevezés tömeg% szem tömeg% 5 TG 0/4 10 TG 0/8 TG 2/4 10 10 TG 2/8 TG 4/8 TG 8/16
rész tégla tömeg% 33-80 33-85
Áthulló szem Fennmaradó Elnevezés tömeg% szem tömeg% 10 MTG 0/4 10 MTG 0/8
33-85
15
>85
2. táblázat SzemÚjra felhasznált szerkezet 0/4 0/8 2/4 2/8 4/8 8/16 16/32
magasépítésből származó téglahomok magasépítésből származó tégla granulátum
10
MTG 2/4 MTG 2/8 MTG 4/8 MTG 8/16 MTG 16/32
1): Ezen Útmutató alkalmazásánál bontott építési hulladék alatt általában a magasépítmények, közlekedési létesítmények (utak, vasútak stb.) bontásából keletkezett, veszélyes hulladékot és aszfaltot nem tartalmazó törmelékeket értjük.
3
3. táblázat SzemÚjra felhasznált szerkezet 0/4 0/8
magasépítésből származó vegyes homok
2/4 2/8 4/8 8/16 16/32
magasépítésből származó vegyes granulátum
rész tégla tömeg% < 33 < 33
Áthulló szem Fennmaradó Elnevezés tömeg% szem tömeg% 10 MVG 0/4 10 MVG 0/8
< 33
15
10
MVG 2/4 MVG 2/8 MVG 4/8 MVG 8/16 MVG 16/32
A tégla meghatározott anyaghányada mellett a szemcsoport tartalmazhat természetes, ásványi alkotó elemekből és vakolat maradványokból álló zúzalékot. 4.2 Szemösszetételek (a) (b) (c) (d) (e) (f)
Újra hasznosítható tégla- homok (TG) Újra hasznosítható tégla-granulátum (TG) Újra hasznosítható, magasépítésből származó tégla-homok (MTG) Újra hasznosítható, magasépítésből származó tégla-granulátum (MTG) Újra hasznosítható, magasépítésből származó vegyes homok (MVG) Újra hasznosítható, magasépítésből származó vegyes granulátum(MVG)
1. ábra: 0/4
1-2 ábra lásd az 1. táblázatot lásd a Szállítási specifikációt lásd a 2. táblázatot lásd a Szállítási specifikációt lásd a 3. táblázatot
Szitán áteső tömeg%
Lyukbőség mm-ben
4
2. ábra: 0/8
Szitán áteső tömeg%
Lyukbőség mm-ben 4.3 Nyers szemtömörség A nyers szemtömörségre nincs hazai szabályozás. Az erre vonatkozó osztrák előírás, az ÖN B 3233/5.4 pont szerint kell meghatározni és kérésre megadni. 4.4 Vízfelvétel A vízfelvételt az MSZ EN 206-1:2002 szerint kell meghatározni és kérésre megadni. 4.5 Betonszilárdsági osztály, a beton és könnyűbeton különleges tulajdonságai A beton és könnyűbeton előállításához, alkalmassági vizsgálattal igazolni kell a szükséges szilárdsági osztályt és / vagy a különleges tulajdonságokat az TG, MTG, illetve MVG felhasználásával (az MSZ EN 206-1:2002 és az MSZ EN 12390-3:2001 szerint). Betontermékek készítése esetén minden termékre vonatkozóan külön műszaki normatívát kell készíteni és ennek alapján Építőipari Műszaki Engedéllyel (ÉME) kell rendelkeznie. 4.6. Fajtaidegen alkotórészek Fajtaidegen alkotórésznek számítanak a szennyező anyagok és a kiiszapolható anyagmennyiség.
5
4.6.1 A kiiszapolható alkotórész maximális részaránya (0,063 mm szemnagyság alatt) Szemszerkezet mm
tömeg % 15 1) 15 1)
0/4 0/8 2/4 2/8 4/8 8/16 16/32
sávszélesség ± 2 tömeg%
4. táblázat 1) az MSZ EN 12620:2003 szerint (ugyanúgy az átszámítás térfogat %-ról tömeg %-ra) 4.6.2 Szennyező anyagok A cementkötésű építőanyagokhoz használt TG, MTG, illetve MVG esetén, a definíció szerint az alábbi anyagok számítanak szennyező anyagoknak: azbesztcement, aszfalt, fémek, műanyagok, bitumentartalmú építőanyagok, gipsz építőelemek (gipszpallók vagy gipszlapok), fa építőelemek (pl. padlók) és papír. A szennyező anyagok határértékét (min 10 dm3 mennyiségű minta), 1,0 kg/dm3-nél kisebb nyerstömörségnél, minta mennyiségenként 1,0 térfogat% -ban, 1,0 kg/dm3-nél nagyobb nyerstömörségnél, minta mennyiségenként 1,0 tömeg% -ban állapítják meg. A szennyező anyag részarányát kézi, szemmel történő különválasztással határozzák meg. 4.6.3 Vegyi határértékek 5. táblázat Alkotórész
Határérték tömeg %
Megjegyzés
Szulfát (SO3) Kloridok Szerves szennyeződések
1,0 0,1 nincs sötét sárga elszíneződés
1) 1) 2) 3)
1) Vizsgálati módszer az MSZ EN 12620:2003, illetve MSZ EN 206-1:2002 szerint 2) Acélbetonnál és feszítettbetonnál az MSZ EN 12620:2003 szerinti határérték érvényes. 3) Vizsgálati módszer az MSZ EN 12620:2003 szerint.
6
5. Vizsgálati módszer 5.1. Mintavétel A mintavétel az MSZ EN 933-1:1988 szerint történik, mindegyik szemcsoport minél reprezentatívabb rétegéből, ahol szemcsoportonként 50 dm3 mennyiséget kell kivenni. Amikor a halomból anyagot vesz ki, ügyeljen arra, hogy a természetes, kiöntött anyagkúpban mindig előfordul szétosztályozódás, ezért különböző helyekről kell mintát venni, amelyek az egész anyagra reprezentatívnak tekinthetők. 5.2. Vizsgálati eljárás Az egyes vizsgálati eljárásokat és módszereket a 6. számú táblázat foglalja össze:
6. A gyártás ellenőrzése 6.1 Önellenőrzés A gyári minőségellenőrzések legalább a 7a és 7b táblázatok szerinti vizsgálatfajtákat foglalják magukba. Az önellenőrzés eredményeit megfelelő módon kell feljegyezni és kiértékelni. Ezeket a feljegyzéseket legalább 5 évig meg kell őrizni és a felügyelő hivatalnak kérésre bemutatni. 6.2. Külső ellenőrzés 6.2.1 Vizsgálatok A TG, MTG illetve MVG anyagok tulajdonságainak vizsgálatait ezen irányelv mindenkori fejezeteinek megfelelően (6. táblázat), a saját ellenőrzésből kapott eredmények felhasználásával, de legalább félévente, a szemek tulajdonságainak minden jelentős változásánál pedig a kijelölt minőségvédelmi szervezettel (pl.: ÉMI Kht.) kell elvégeztetni. 6.2.2 Beszámoló az ellenőrzésről Az ellenőrzésről készített beszámoló, utalva erre az ÚTMUTATÓ-ra (6. táblázat) az alábbi adatokat tartalmazza: (a) Vizsgálat dátuma (b) Nyilatkozat a mintavételi jegyzőkönyv hiánytalanságáról valamint a minták megjelöléséről (alkalmassági vizsgálat nélkül) (c) A szállítójegy szerinti megjelölés megállapítása (d) Vizsgálati eredmények a 6. táblázat szerint. (e) Az önellenőrzés vizsgálatainak eredménye a 7a.és 7b táblázat szerint (f) Annak megállapítása, hogy a minták megfelelnek-e ezen Irányelv rendelkezéseinek és az esetleges kifogások közlése.
7
A vizsgálati eljárások összefoglalása 6. táblázat Vizsgált paraméterek
Vizsgálati módszer
Követelmény
Tégla mennyisége Szemszerkezet
Próbamennyiség > 10 dm3 szemmel MSZ EN 12620:2003
Nyers szemtömörség
MSZ EN 206-1:2002
tömeg % lásd az 1-3 1) táblázatot tömeg % lásd az 1-3 táblázatot és az 1.2 ábrát nincs külön követelmény
Vízfelvétel
MSZ EN 206-1:2002
nincs külön követelmény
Kiiszapolható anyag
MSZ EN 12620:2003
lásd a 4. táblázatot
Szulfát tartalom Klorid tartalom
<1,0 tömeg % <0,1 tömeg %
Szennyező anyagok
Minta mennyisége > 10 dm3, lásd a 4.6.2 pontot és az MSZ EN 12620:2003
Szerves szennyeződések
MSZ EN 12620:2003
Betonszilárdsági osztály Különl. tulajdonság
MSZ EN 12390-3:2001 (Alkalmassági vizsgálat)
<1,0 kg/dm3 nyers tömörségnél ≤ 1,0 térfogat % <1,0 kg/dm3 nyers tömörségnél ≤ 1,0 súly % nincs sötét sárga elszíneződés MSZ EN 206-1:2002
1)
Különválasztás szemmel és kézzel, ezt követően a részarány meghatározása tömeg %ban. 7a. táblázat Az újra felhasználható szemszerkezetek optikai ellenőrzése szemmel az önellenőrzés keretében
Tégla részaránya Szennyező anyag részaránya
szemcsoportonként /szemhalmazonként naponta 1 x szemcsoportonként /szemhalmazonként naponta 1 x
8
7b. táblázat A laboratóriumi vizsgálatok gyakorisága az önellenőrzés keretében Vizsgált paraméterek
Mennyiségi küszöbérték tonnában
TG, MTG illetve MVG anyagoknál a
6. táblázat szerint Tégla részaránya Szemszerkezet Szennyező anyagok Kiiszapolható anyag
2500 2500 2500 2500
7. Végrehajtási rendelkezések 7.1. Minőségi alapelv A minőségjelzés minőségi alapelve „A magasépítésből származó, újra felhasználható építési és bontási hulladékok cement kötőanyaggal való felhasználásra” ÚTMUTATÓ minőségvédelmi és vizsgálati rendelkezésein alapszik. Ezek a technikai haladáshoz igazodva kerülnek kiegészítésre és továbbfejlesztésre. 7.2. A minőségjelzés jogának odaítélése 7.2.1. A kijelölt minőségvédelmi szervezet kérésre megadja a cégeknek azt a jogot, hogy használják a „Minőségjelzés a magasépítésből származó, újra felhasználható építési és bontási hulladékokhoz. Alkalmazási terület: cementkötésű anyagok” jelzést. 7.2.2. A kérelmet írásban, a kijelölt minőségvédelmi szervezethez kell benyújtani. A kérelmet a kijelölt minőségvédelmi szervezethez kérelmezési formanyomtatványon („Kötelezettségvállalási nyilatkozat”) kell benyújtani. 7.2.3. A kérelmet a kijelölt minőségvédelmi szervezet vizsgálja meg. A kijelölt minőségvédelmi szervezet államilag akkreditált vizsgálati és felügyeleti helyeket jelöl ki az első vizsgálat végrehajtására. Ezek a bevizsgáló helyek jogosultak a kérelmező építési helyszíneit, létesítményeit és termékeit előzetes bejelentés nélkül, a minőségügyi és vizsgálati rendelkezéseknek megfelelően ellenőrizni. Joguk van a kérelmező építési helyszíneinek, létesítményeinek és üzemeinek megtekintésére és mintavételre a kérelmező termékeiből, valamint a minőségügyi és vizsgálati rendelkezésekben említett dokumentumok bekérésére és megtekintésére. A vizsgálat eredményéről tanúsítványt állítanak ki, melyet a kérelmezőnek és a kijelölt minőségvédelmi szervezetnek elküldenek. 7.3. Használat 7.3.1. A minőségjelzés felhasználói a minőségjelzést csak olyan termékekhez használhatják, melyek a minőségügyi és vizsgálati rendelkezéseknek megfelelnek (lásd az ÚTMUTATÓ 8. pontját).
9
7.3.2. Amennyiben a minőségjel használati jogát jogerősen bevonják, vissza kell adni a védjegyhasználatot odaítélő okiratot. A további felhasználás nem megengedett. Visszatérítés, jóvátétel joga kizárva. Ezek a szabályozások érvényesek akkor is, ha a minőségjelzés használati joga egyéb módon szűnik meg. 7.4. Felügyelet 7.4.1. A kijelölt minőségvédelmi szervezet jogosult és egyben köteles ellenőrizni a minőségjelzés használatához szükséges alkalmazási és minőségügyi rendelkezések betartását. 7.4.2. Minden minőségjelzést használó saját maga gondoskodjon arról, hogy betartsák a minőségügyi és vizsgálati előírásokat. Köteles önellenőrzéseket (belső ellenőrzéseket) végezni, az önellenőrzések eredményeit gondosan feljegyezni és ezeket a feljegyzéseket legalább öt évig megőrizni. A kijelölt minőségvédelmi szervezet vagy meghatalmazottja bármikor jogosult betekinteni ezekbe a feljegyzésekbe. A minőségjelzés használóját továbbá kötelezik arra, hogy a minőségvédelem alatt álló termékeit külsőleg megvizsgáltassa azokkal az akkreditált vizsgálati- és ellenőrzési hivatalokkal, melyeket a kijelölt minőségvédelmi szervezet ezzel a feladattal megbíz. Az önellenőrzést és a külső ellenőrzést nem végezheti el ugyanaz az ellenőrző hivatal. A vizsgálat költségeit a minőségjelzés használója viseli. 7.4.3. A vizsgálatot végző személy jogosult arra, hogy a jelzés használójának üzemideje alatt, annak építési helyszínein vagy üzemében bármikor vizsgálatokat végezzen, mintákat kérjen be vagy mintavételt végezzen. A bekért mintákat haladéktalanul vételezni kell, és a vizsgálatot végző személy rendelkezésére kell bocsátani. 7.4.4. A vizsgálatok módját, mértékét és gyakoriságát a jelen ÚTMUTATÓ rendelkezései szabályozzák. 7.4.5. Amennyiben egy vizsgálat eredménye negatív, a kijelölt minőségvédelmi szervezet a vizsgálat megismétlését kezdeményezi. A jelzés használója szintén kérelmezheti a vizsgálat megismétlését. 7.4.6. A külső ellenőrzés minden vizsgálati eredményéről bizonyítványt kell kiállítani. A kijelölt minőségvédelmi szervezet és a jelzés használója ebből egy-egy példányt kap. 7.5. Szabálysértések szankcionálása 7.5.1. Amennyiben a minőségbiztosításnál hiányosságokat állapítanak meg, a kijelölt minőségvédelmi szervezet intézkedéseket tesz, melyek foka a szabálysértés súlyosságától függ. Ezek általában a következők: 7.5.1.1. Pótlólagos (járulékos) kötelezettségek megállapítása az önellenőrzés keretében 7.5.1.2. A külső ellenőrzések számnak növelése 7.5.1.3. Írásbeli fegyelmeztetés 7.5.1.4. A minőségjelzés meghatározott időtartamra szóló vagy tartós megvonása 7.5.2. A 7.5.1. pontban felsorolt intézkedések egymással összekapcsolva is alkalmazhatók. 7.5.3. Azoktól a minőségjelzés használóktól, akik ismételten vagy súlyosan megsértik a 7.3. vagy 7.4. pontban leírt rendelkezéseket, a minőségjelzés használati jogát meghatározott 10
időtartamra vagy tartósan megvonják. Ugyanez vonatkozik azokra a minőségjelzés használókra, akik a vizsgálatok elvégzését késleltetik vagy megakadályozzák. 7.5.4. Az intézkedések meghozatala előtt az érintettet meg kell hallgatni. 7.5.5. Sürgős esetekben a kijelölt minőségvédelmi szervezet a minőségjelzés használati jogát azonnali hatállyal, ideiglenesen megvonhatja. 7.6. Fellebbezések A minőségjelzés használói a szankcionálás ellen a kézbesítést követő 14 napon belül fellebbezést nyújthatnak be a kijelölt minőségvédelmi szervezethez. A fellebbezés elutasítását indokolni kell. 7.7. A használati jog visszaadása Amennyiben a használati jogot megvonták, a jog ismételt odaítélése iránti kérelmet legkorábban a minőségjelzés megvonását követően 3 hónappal lehet újra benyújtani. A minőségjelzés használati jogának ismételt odaítélését a 7.2. pont szabályozza, melynek során a kijelölt minőségvédelmi szervezet jogosult kiegészítő rendelkezéseket hozni.
8. Megjelölés Azok az újra felhasználható építőanyagok, melyek alkalmasságát a jelen Útmutatónak és a vizsgálati rendelkezéseknek megfelelően igazolták, megjelölhetők az „Újra felhasználható építőanyagok minőségjelzésével”. A minőségjelzéssel együtt meg kell adni az újra felhasználható építőanyag mindenkori osztályba sorolását. Azokat az újra felhasználható építőanyagokat, melyeket nem ezeknek a minőségi és vizsgálati rendelkezéseknek megfelelően felügyelnek, a minőségjelzés használóinak külön fel kell sorolni és/vagy meg kell jelölni.
RECYCLING
9. Vonatkozó szabványok és egyéb szabályozások MSZ EN 206-1:2002 MSZ EN 12390-3:2001 MSZ EN 12620:2003 MSZ EN 933-1:1998
Beton. 1.rész: Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség A megszilárdult beton vizsgálata. 3. Rész: A próbatestek nyomószilárdsága Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) betonhoz Kőanyaghalmazok geometriai tulajdonságainak vizsgálata. 1. Rész: A szemmegoszlás meghatározása. Szitavizsgálat 11
„A” Melléklet Alkalmazási lehetőségek Építőanyag
Beton és könnyűbeton
TG
ν
MTG
ν
MVG
σ
ν λ σ λ σ λ
Könnyűbeton térfogatsúlya <1,2 kg/dm3 ν λ σ λ σ λ
ν…………..kedvelt alkalmazás λ…………..alkalmas σ…………. normatív igazolás szükséges
12
Stabilizált töltések
Stabilizált árokfeltöltések
ν
ν
ν
ν
