02 Az Egyesült Államok létrejötte (konföderáció-föderáció) és az 1787-es alkotmány 24. Az USA alkotmányos intézményrendszere I. (a preambulum, a törzsszöveg, az alkotmánykiegészítések; a törvényhozó hatalom szervezete és működése) [Tk. 446-449. o.] 25. Az USA alkotmányos intézményrendszere II. (a végrehajtó és a bírói hatalom gyakorlása) [Tk. 449-452. o.] Forrás: Képes György: A tökéletesebb unió: az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya. Budapest: Gondolat, 2003.
1. Történeti bevezetés Földrajzi felfedezések Gyarmatok kialakulása
Függetlenségi háború Alkotmányozás
2. A gyarmati kormányzat jellegzetességei Az első gyarmatok megalakulása (1583 Új-Fundland, 1607
Virginia, koloniális karták; 1620 Mayflower Compact) A gyarmatok szervezete (kormányzó, council, assembly, bíróságok – főbenjáró ügyben fellebbezési lehetőség a londoni Privy Councilhoz) Éleződő konfliktus az 1760-as évektől (Stamp Act, Bostoni Teadélután) 1774 Philadelphia: Első Kontinentális Kongresszus (külkereskedelmet összehangoló szövetség: Continental Association) Függetlenségi háború 1775: Második Kontinentális Kongresszus
3. A Függetlenségi Nyilatkozat Megfogalmazója: Thomas Jefferson Egyenlőség, Istentől származó elidegeníthetetlen
jogok (élethez, szabadsághoz, boldogságra törekvéshez való jog) E jogokról lemondani nem lehet, fenntartásukra hozzák létre az emberek a kormányzatokat (társadalmi szerződés) Ha a kormányzat alkalmatlanná válik feladatára, a népnek joga van leváltani (John Locke 1689: Két értekezés a polgári kormányzatról) 1783: Nagy Britannia elismeri a 13 volt gyarmat elszakadását
4. A Konföderációs Cikkelyek Két koncepció: (1) radikálisok: elkülönült független
államok szövetsége (konföderáció), (2) konzervatívok: újonnan létrehozott egységes állam (föderáció) 1777: Articles of Confederation and Perpetual Union Szuverén államok közössége, a hatalom súlypontja az egyes államoknál van, nem a szövetségnél Egyetlen szövetségi szerv: Kongresszus (2/3-os többséggel dönt) – csak koordinatív, tagállamonként egy szavazat Válság (1784) 1786: Annapolisi Értekezlet: javaslat egy általános államközi konvenció létrehozására 1787. május 15: Philadelphiában gyűlnek össze 12 állam képviselői
5. Az Alkotmány elfogadása (1) Alkotmányok az egyes tagállamokban (1776: Virginiai
Bill of Rights, 1785: törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról) 1787: Philadelphiai Konvenció: Virginia Plan (Edmund Randolph); New Jersey Plan (William Paterson) A három kompromisszum: Reprezentáció 3/5-ös kompromisszum
Kereskedelmi kompromisszum
5. Az Alkotmány elfogadása (2) Az alkotmányos berendezkedés alapelvei:
kisebbségvédelem, érdekegyeztetés, hatalmi ágak elválasztása, CHECKS AND BALANCES Szövetségi/tagállami hatáskörmegosztás: Exclusive federal powers Concurrent powers Denied powers
Bill of Rights kérdése Ratifikáció: alkotmányozó nemzetgyűlések közül 9
jóváhagyása (1788.06.21.)
6. Az Alkotmány rövid áttekintése (1) Preambulum: Mi, az Egyesült Államok népe attól
vezetve, hogy tökéletesebbé tegyük az Uniót, megvalósítsuk az igazságosságot, biztosítsuk a belső nyugalmat, gondoskodjunk a közös védelemről, előmozdítsuk a közjót, biztosítsuk a szabadság áldásait magunk és utódaink számára, meghagyjuk és bevezetjük az Amerikai Egyesült Államok jelen alkotmányát.
6. Az Alkotmány rövid áttekintése (2) Főszöveg (Main Body): VII cikkely:
Legislative branch Executive branch Judiciary branch A hatalom területi megosztása
I. II. III. IV.
Állami aktusok kölcsönös elismerése Azonos állampolgári jogok Büntető törvényhozás főszabályként tagállami jog Új államok belépéséről a Kongresszus határoz
Az Alkotmány integritása, módosítása
V.
Amendments Kongresszus két házának 2/3-a, tagállamok 3/4-e ratifikálja
VI. USA törvényei az unió jogszabályi hierarchiájának csúcsán állnak VII. Az Alkotmány hatályba lépése (9 tagállam alkotmányozó
konvenciójának megerősítése kell)
7. Törvényhozó hatalom Kongresszus: Képviselőház + Szenátus Választójog Képviselőház: Speaker, Szenátus: alelnök (ill. President Pro
Tempore) Törvényalkotási folyamat (kezdeményezés, szakbizottság, plenáris ülés/”teljes bizottság”, elnöki vétó lehetősége) Kongresszus hatáskörei
Kifejezett hatáskörök (expressed powers): pl. pénzügyek, hadügyek,
külkereskedelem, szövetségi bírósági rendszer Tiltott hatáskörök (denied powers): rabszolgák behozatalának megtiltása, habeas corpus felfüggesztése (kivéve támadás veszélye esetén), diszkrimináció Beleértett hatáskörök (implied powers): közvetlenül nem nevesített hatáskör, amely szükséges ahhoz, hogy megfelelően gyakoroljon nevesített hatásköröket
A Kongresszus mint ellensúly: pl. impeachment, elnöki
kinevezésekhez a Szenátus egyetértése kell, kereskedelmi szerződésekhez a Szenátus 2/3-os beleegyezése kell
8. Végrehajtó hatalom Gouverneur Morris: „a törvényhozás egyeduralmával
szemben erős őrnek kell lennie a nép oldalán” Prezidenciális rendszer Az elnök megválasztása Hatáskörök Hagyományos államfői jogkörök Végrehajtó hatalom feje
Az alelnök
9. Igazságszolgáltatás (1) Szövegségi szinten: kerületi, fellebbviteli, LB (+speciális
ügykörű bíróságok: kártérítésekre, adóügyekre, katonai ügyekre, stb.) Szövetségi bírák kinevezője az elnök (szenátusi jóváhagyással) „good behaviour” LB: 8 tag + elnök – függetlenek (de lásd pl. Roosevelt esetét!) Szövetségi bíróságok járnak el minden jogi és méltányossági (equity) ügyben, amelyekre az Alkotmány és az USA törvényei és nemzetközi szerződései vonatkoznak Tagállami szinten: tagállami bírósági szisztéma, tagállami jog alkalmazására
9. Igazságszolgáltatás (2) „Alkotmánybíráskodás” (Judicial review) Marbury v. Madison (1803): A John Adams elnök által utolsó pillanatban békebírónak kinevezett William Marbury kérte a LB-tól, hogy utasítsa kinevezési iratának elmaradt postázására az új elnököt (writ of mandamus), James Madisont (aki erre nem volt hajlandó) A LB elnöke (John Marshall) ugyan elvben egyetértett a követeléssel, de a bíróság végül azt állapította meg, hogy az 1789-es Judiciary Act alkotmányellenesen bővíti a LB Alkotmányban szabott eredeti hatáskörét, amikor lehetővé teszi, hogy a writ of mandamust kibocsássa Jogszabályok ütközése esetén is köteles a bíró ítélni, eldöntve, hogy melyik jogszabályt alkalmazza – az Alkotmányra esküt tesznek, tehát azt kell alkalmazni Utólagos normakontroll
10. Szabadságjogok (1) 1789-ben előterjesztett alkotmánykiegészítések (1791-ben 10 lépett hatályba):
„Bill of Rights” 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Vallásszabadság, szólás- és sajtószabadság, békés gyülekezés joga és petíciós jog Fegyvertartás és fegyverviselés joga Beszállásolás tilalma békeidőben Személyes szabadság, mozgás, tulajdon szabadsága Főbenjáró ügyben esküdtszéki vád; kétszeres értékelés tilalma; önmaga ellen senki sem köteles tanúskodni, fair eljárás követelménye (due process of law) Gyors és nyilvános tárgyaláshoz való jog Esküdtszék egyes polgári jogi jogvitákban is Tilos az indokolatlanul magas óvadék, a kegyetlen és szokatlan büntetés A Bill of Rights nem taxatív felsorolás (a „nép által élvezett jogok”) Tagállamok autonómiája érvényesül az USA-ra rá nem ruházott, de a tagállamoknak meg nem tiltott hatásköröknél
10. Szabadságjogok (2) Néhány további kiegészítés:
12. az elnököt és az alelnököt külön listán választják (1804) 13. rabszolgaság eltörlése (1865) 14. az USA-ban született személyek állampolgársága (1868) 15. USA-polgárok szavazati joga nem korlátozható fajra, bőrszínre vagy korábbi szolgaságra tekintettel (1870) 19. nemre tekintettel sem lehet korlátozni a szavazati jogot (1920) 22. egy személy legfeljebb kétszer választható elnökké (1951) 25. az alelnökre való hatalomátruházás módja (1967) 26. szavazati jog 18 éves kortól (1971)
