EURÓPAI PARLAMENT 2004
««« « « « « « « «««
2009
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
IDEIGLENES 2004/0200(CNS) 2004/0199(CNS) 18.4.2005
* JELENTÉSTERVEZET 1. az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció közötti, az Európai Közösség nevében a tagállamokban vagy Svájcban benyújtott menedékjog-kérelmek vizsgálatáért felelős állam kijelölésének kritériumairól és menetéről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (13049/2004 – COM(2004)0593 – C6-0240/2004 – 2004/0200(CNS)) 2. az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció közötti, az Európai Unió nevében, Svájcnak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez csatlakozásával kapcsolatos megállapodás aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (13054/2004 – COM(2004)0593 – C6-0241/2004 – 2004/0199(CNS))
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság Előadó: Timothy Kirkhope PR\564020HU.doc
HU
PE 357.647v01-00
HU
PR_CNS_art83am Eljárások jelölései * **I. II.
***
***I. II.
III.
Konzultációs eljárás leadott szavazatok többsége Együttműködési eljárás (első olvasat) leadott szavazatok többsége Együttműködési eljárás (második olvasat) leadott szavazatok többsége a közös álláspont jóváhagyásához; a Parlament összes képviselőjének többsége a közös álláspont elutasításához vagy módosításához Hozzájárulási eljárás a Parlament összes képviselőjének többsége, kivéve az EKSzerződés 105., 107., 161. és 300., valamint az EU-Szerződés 7. cikke alá tartozó esetekben Együttdöntési eljárás (első olvasat) leadott szavazatok többsége Együttdöntési eljárás (második olvasat) leadott szavazatok többsége a közös álláspont jóváhagyásához; a Parlament összes képviselőjének többsége a közös álláspont elutasításához vagy módosításához Együttdöntési eljárás (harmadik olvasat) leadott szavazatok többsége az együttes szövegtervezet jóváhagyásához
(Az eljárás típusa a Bizottság által javasolt jogalaptól függ.)
Módosító javaslatok jogalkotási szöveghez A Parlament módosító javaslataiban a módosított szöveg félkövér dőlt betűkkel van kiemelve. A normál dőlt betűs kiemelés jelzi az illetékes osztályoknak, hogy a jogalkotási szöveg mely részeiben javasolnak javításokat a végleges szöveg kidolgozásának elősegítése érdekében (például nyilvánvaló hibák vagy kihagyások egy adott nyelvi változatban). Az ilyen jellegű javasolt módosításokat egyeztetni kell az érintett osztályokkal.
PE 357.647v01-00
HU
2/5
PR\564020HU.doc
TARTALOMJEGYZÉK oldal 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE ........5 2. AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE ........7 INDOKOLÁS ........................................................................................................................9 1. A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE ..............................................................................13 2. A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE ..............................................................................15
PR\564020HU.doc
3/5
PE 357.647v01-00
HU ◄##►
PE 357.647v01-00
HU
4/5
PR\564020HU.doc
1. AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció közötti, az Európai Közösség nevében a tagállamokban vagy Svájcban benyújtott menedékjog-kérelmek vizsgálatáért felelős állam kijelölésének kritériumairól és menetéről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (13049/2004 – COM(2004)0593 – C6-0240/2004 – 2004/0200(CNS)) (Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, – tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2004)0593)1, – tekintettel az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció között létrejött megállapodásra (13049/2004), – tekintettel az EK-Szerződés 63. cikke (1) bekezdése a) pontjára és 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésére, – tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdése első albekezdésére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0240/2004) – tekintettel a megállapodás által a vegyes bizottság számára biztosított hatáskörökre, amelyek „speciális intézményi keretet” teremtenek az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében, – tekintettel a Jogi Bizottság véleményére, amely szerint a 300. cikk (3) bekezdésének második albekezdése által leírt hozzájárulási eljárás alkalmazása jelenti a megfelelő jogalapot, – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 83. cikke (7) bekezdésére, – tekintettel a Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság, valamint a Jogi bizottság véleményére (A6-0000/2005), 1. jóváhagyja a tanácsi határozatra irányuló módosított javaslatot és beleegyezését adja a megállapodás aláírásához; 2. fenntartja a Szerződés által számára biztosított előjogok védelmének jogát; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az álláspontot a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeihez és a Svájci Konföderációnak.
1
A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
PR\564020HU.doc
5/5
PE 357.647v01-00
HU ◄##►
A Bizottság által javasolt szöveg
A Parlament módosításai
Módosítás: 1 1. bevezető hivatkozás tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre és különösen annak 63. cikk (1) bekezdés (a) pontjára, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdés első albekezdésének első mondatával és a 300. cikk (3) bekezdés első albekezdésével,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre és különösen annak 63. cikk (1) bekezdés (a) pontjára, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdés első albekezdésének első mondatával és a 300. cikk (3) bekezdés második albekezdésével,
Módosítás: 2 2. bevezető hivatkozás tekintettel az Európai Parlament véleményére,
PE 357.647v01-00
HU
tekintettel az Európai Parlament jóváhagyására,
6/5
PR\564020HU.doc
2. AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció közötti, az Európai Unió nevében, Svájcnak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez csatlakozásával kapcsolatos megállapodás aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (13054/2004 – COM(2004)0593 – C6-0241/2004 – 2004/0199(CNS)) (Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, – tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2004)0593)1, – tekintettel az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció között létrejött megállapodásra (13054/2004), – tekintettel az EK-Szerződés 62. cikkére, 63. cikke (3) bekezdésére, 66. és 95. cikkére, valamint 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésére, – tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdése első albekezdésére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0241/2004) – tekintettel a megállapodás által a vegyes bizottság számára biztosított hatáskörökre, amelyek „speciális intézményi keretet” teremtenek az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében, – tekintettel a Jogi Bizottság véleményére, amely szerint a 300. cikk (3) bekezdésének második albekezdése által leírt hozzájárulási eljárás alkalmazása jelenti a megfelelő jogalapot, – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 83. cikke (7) bekezdésére, – tekintettel a Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság, valamint a Jogi bizottság véleményére (A6-0000/2005), 1. jóváhagyja a tanácsi határozatra irányuló módosított javaslatot és beleegyezését adja a megállapodás aláírásához; 2. fenntartja a Szerződés által számára biztosított előjogok védelmének jogát; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az álláspontot a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeihez és a Svájci Konföderációnak. Módosítás: 1 1
A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
PR\564020HU.doc
7/5
PE 357.647v01-00
HU ◄##►
1. bevezető hivatkozás tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre és különösen annak 62. cikkére, 63. cikk (3) bekezdésére, 66. cikkére és 95. cikkére, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdés első albekezdésének második mondatával,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre és különösen annak 62. cikkére, 63. cikk (3) bekezdésére, 66. cikkére és 95. cikkére, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdés második albekezdésének második mondatával,
Módosítás: 2 2. bevezető hivatkozás tekintettel az Európai Parlament véleményére,
PE 357.647v01-00
HU
tekintettel az Európai Parlament jóváhagyására,
8/5
PR\564020HU.doc
INDOKOLÁS After the conclusion of the so called “Bilateral Agreements I”, the EU expressed its intention to increase cooperation with Switzerland with regard to the cross-border taxation of savings and the fight against fraud in the area of indirect taxes. In return, Switzerland asked to open negotiations concerning its association with the Schengen/Dublin systems. On 17 June 2002, the Commission was authorized by the Council1 to open these negotiations resulting in two separate but linked Agreements: the first one related to the Schengen acquis, the second to the Dublin/Eurodac acquis. The Agreements have been conceived following the general pattern of the Agreements concluded with Norway and Iceland2 but in accordance with the specific constitutional requirements of Switzerland. The European Parliament is now consulted with regard to these Agreements. 1. The Schengen acquis Agreement The purpose of this Agreement is to associate Switzerland with the work of the EU in the area of the Schengen acquis. The adoption of new acts or measures will remain, however, the monopoly of the European institutions. In this way, Switzerland will contribute de facto to the development of legislation on the Schengen acquis, without participating in the decision making de iure. Switzerland will have to accept and apply the Schengen acquis and its development without any exception or derogation3. With regards to the adoption of the future Schengen acquis, if Switzerland's Constitution requires a referendum, then Switzerland would have a two year grace period to accept and implement the new acts or measures.4 In the meantime, where possible, Switzerland shall implement the act or measure in question on a provisional basis. However, if Switzerland failed to implement the new act or measure on a provisional basis, then, under certain conditions, it may lead to "proportionate, appropriate measures against Switzerland to ensure that Schengen cooperation operates smoothly."5 The Agreement also establishes a Mixed Committee composed of representatives of the Swiss Government, all members of the Council of the EU, and of the Commission. The Mixed Committee is conceived as a forum for discussion on the legal instruments that will develop the Schengen acquis, which will ensure that any concern of Switzerland is duly 1
2437th General Affairs Council meeting, Luxembourg, 17 June 2002. OJ L 176 of 10.7.1999, p.36 and OJ L 93 of 3.4.2001, p.40. 3 However, an exception has been granted, concerning the development of the Schengen acquis, if such a development concerns requests for search and seizure in respect of offences in the field of direct taxation if these offences are not punishable under Swiss law with a custodial penalty. 4 Norway and Iceland have been granted 6 months and 4 weeks respectively in order to accept and implement the future Schengen and Dublin acquis. 5 Article 7.2b)2nd subparagraph of the Agreement 2
PR\564020HU.doc
9/5
PE 357.647v01-00
HU ◄##►
considered. It also provides for discussion on practical difficulties related to the Schengen acquis and cooperation between the contracting parties and is charged to ensure the effective functioning of the Agreement. The Mixed Committee has the discretionary power to maintain the Agreement even if Switzerland does not implement a development of the Schengen acquis. It also has the power to regulate any situations of conflict which could arise within the Agreement. The Agreement will be implemented only after the Council, following a Schengen evaluation, decides that Switzerland fulfils all the conditions in order to participate in the cooperation set up by the Schengen mechanism. 2. Agreement on Dublin/Eurodac acquis In this second Agreement Switzerland will be linked to the Dublin acquis as well as the Eurodac legislation. Switzerland will have to accept, implement and apply the current and future Dublin/Eurodac acquis with no exception, as well as the relevant provisions of the data protection directive. This Agreement has in the most part adopted the same structure as that of the Agreement on the Schengen acquis. The participation of Switzerland in the Dublin/Eurodac area is restricted to decision-shaping. The adoption process of the future Dublin/Eurodac acquis by Switzerland is subject to the same procedure and conditions. However, the form of the institutional association of Switzerland is different; it will take place within the framework of a Mixed Committee, composed by representatives of the European Community, represented by the Commission, and by Switzerland. As far as the maintenance and termination of the Agreement is concerned, the Mixed Committee has basically the same functions as those set up within the Agreement on the Schengen acquis. Attached to both Agreements are the Final Acts comprising unilateral and common declarations of the contractual parties with regard to the Agreements, as well as the legislative financial statements which foresee Switzerland's contribution to the financing of the implementation of the Agreements. The Agreements also establish a financial contribution by Switzerland to the development of the Schengen acquis and in particular of SIS II and regarding the Eurodac central unit. 3. The debate in Switzerland Of the nine dossiers approved by the Swiss Parliament on 17 December 2004, Switzerland’s signature of the Schengen/Dublin Association Agreements was the most controversial issue. Supporters consider that Schengen will strengthen Switzerland’s efforts against international crime and will improve the tourist industry. Opponents believe that without border controls Switzerland will become unsafe and that the country will be transferring sovereignty to a supranational community1. Moreover, the Swiss People's Party is arguing that the Agreements 1
EU negotiation package in the bag, Swiss Review No.1, p.9, February 2005.
PE 357.647v01-00
HU
10/5
PR\564020HU.doc
are an attempt to push Switzerland closer to EU membership. A referendum has been proposed against the Schengen/Dublin Agreements by the Swiss People’s Party who presented the government on 31 March 2005 with a petition bearing 86.000 signatures, well over the 50.000 needed for a referendum. The voters will decide on 5 June 2005 whether Switzerland will sign up to the Agreements. According to a poll conducted by the Swiss Broadcasting Corporation in February 2005, 59% of voters support the Schengen/Dublin Agreements. 1 This poll shows that support amongst Swiss citizens has fallen since October 2004 when 69% of those polled said they would vote in favour. The GfS Bern polling and research institute considered that this vote will likely reflect the Swiss people's choice between national sovereignty and security2. 4. Position of the Rapporteur 4.1. The legal basis of the Proposals Although a single text was negotiated with Switzerland, the Commission proposes to adopt the Agreement on the Schengen acquis by two separate acts (one in the first pillar and one in the third pillar3). The Dublin/Eurodac Agreement, however, is only in the first pillar. For the two first pillar instruments the Commission has chosen the first subparagraph of Article 300(3) TEC as a legal base which provides for the simple consultation of Parliament. By letter of 27.01.2005 the Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs requested, pursuant to rule 35.2 an opinion from the Legal Affairs Committee on the legal basis proposed. On 31.03.2005, the Legal Affairs Committee decided that the Mixed Committees created within the Agreements, due their competencies, could be considered a specific institutional framework in the sense of the second subparagraph of Article 300 (3) TEC. By consequence, the Commission should have indicated the second subparagraph of Article 300 (3) TEC as the legal basis of the proposals (which implies the assent procedure). 4.2. The evaluation of the Proposals With these Agreements, Switzerland will become the third State after Iceland and Norway which participates in the Schengen and Dublin/Eurodac acquis, but remains outside the EU. In the particular case of Switzerland this association can be justified by its geographical position in the middle of the EU Member States. These Agreements may result in several positive consequences. Switzerland's participation in the Schengen acquis will eliminate certain obstacles to the free movement of persons for 1
http://www.swisspolitics.org. http://www.swisspolitics.org 3 According to Articles 24 and 38 TEU the European Parliament is not consulted on the third pillar instrument. 2
PR\564020HU.doc
11/5
PE 357.647v01-00
HU ◄##►
citizens as well as for third-country nationals 1 and will strengthen cooperation in the fields of the Schengen acquis. Nevertheless, some critical points need to be mentioned: Firstly, Switzerland's association with the Schengen/Dublin acquis could bring additional complications within a zone already submitted to "variable geometry". In this sense, Switzerland will have to sign and implement Agreements with Norway and Iceland on the one hand and Denmark on the other hand. This could lead to an even more complex situation both in political and legal areas. Secondly, on the elimination of obstacles to the free movement of persons, it is a fact that Switzerland is not a member of the customs union and it will continue to conduct border checks on goods. This could allow it in certain circumstances also to check individuals. In this context, Switzerland must respect the principle of abolition of border controls on persons. Thirdly, Switzerland has been granted the possibility to decide in a sovereign way whether or not to accept the new acts or measures, and a two year period has been established in case a referendum is required. In this way, the Agreements took into consideration the specific constitutional requirements of Switzerland. However, it is important to bear in mind that due to the links between the Schengen and the Dublin acquis, their developments must be accepted and applied simultaneously by all the participating States. In order not to undermine this principle, it is important that Switzerland tries to limit this period and act in good faith. Finally, the Rapporteur considers that the European Parliament should in future be more closely informed about ongoing international negotiations in order to be able to exercise its competencies. In conclusion, given all the considerations mentioned, the Rapporteur supports the Agreements and recommends giving assent to them.
1
Those third-country nationals living in Switzerland, for example, will not need to apply for visas any longer to travel to the other Schengen states.
PE 357.647v01-00
HU
12/5
PR\564020HU.doc
1. A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A Jogi Bizottság levele
Tárgy:
Az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció közötti, az Európai Közösség nevében a tagállamokban vagy Svájcban benyújtott menedékjog-kérelmek vizsgálatáért felelős állam kijelölésének kritériumairól és menetéről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat jogalapja (13049/2004 - COM(2004)0593 – 2004/0200(CNS) - C6-0240/2004)
Tisztelt Elnök Úr! 2005. január 27-i levelében az Ön elődje, Jean-Louis Bourlanges úr, az Eljárási Szabályzat 35. cikkének (2) bekezdésével összhangban felkérte a Jogi Bizottságot, hogy vizsgálja meg a tárgyban szereplő bizottsági javaslat jogalapjának érvényességét és megfelelőségét. A javaslat az EK-Szerződés 63. cikke (1) bekezdés a) pontján alapul, összefüggésben a 300. cikk, (2) bekezdés első albekezdésével, illetve a 300. cikk, (3) bekezdése első albekezdésével. Ebben az esetben kötelező a Parlamenttel történő konzultáció. A bizottság 2005. február 3-i és március 31-i ülésén megvizsgálta a kérdést. A szóban forgó megállapodás a tagállamokban vagy Svájcban benyújtott menedékjogkérelmek vizsgálatáért felelős állam kijelölésének kritériumaival és menetével kapcsolatos. A megállapodás arra kötelezi Svájcot, hogy elfogadja és betartsa a dublini egyezmény és az Eurodac szabályait, valalmint, hogy részt vegyen egy olyan vegyes bizottság felállításában, amely a részes felek (az Európai Közösség és Svájc) képviselőiből áll, akik bizonyos kérdésekben döntési joggal rendelkeznek. Az itt felmerülő és a Parlament véleményét igénylő kérdés az, hogy egy ilyen vegyes bizottság tekinthető-e „az együttműködési eljárások bonyolításáért felelős speciális intézményi keretnek” az EK-Szerződés 300. cikke, (3) bekezdés, második albekezdése értelmében. Az Európai Közösségek Bíróságának joggyakorlatából világosan kitűnik, hogy a jogalapot a közösségi jogalkotó nem választhatja meg, hanem objektív, igazságügyi ellenőrzésre alkalmas elemekre kell támaszkodnia. Ezen elemek közt szerepel a jogi aktus célja és tartalma1. Figyelembe véve a Svájccal kötendő említett megállapodásról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat tárgyát és tartalmát, a vegyes bizottság tekinthető „speciális intézményi 1
Lásd még az Európai Közösségek Bíróságának a C-42/97. sz. ügyben hozott ítéletét (EBHT 1999, I-869. o., 36. pont)
PR\564020HU.doc
13/5
PE 357.647v01-00
HU ◄##►
keretnek”. Tulajdonképpen egy ilyen bizottság maga után vonja egy olyan szervezeti struktúra létrehozását, amely mérlegelési jogkörrel rendelkezik az egyezmény részes feleire nézve kötelező erejű döntések meghozatalában, nevezetesen e megállapodás helyreállítására és a viták elrendezésére vonatkozóan. Tehát, a tárgyban szereplő tanácsi határozatra irányuló javaslat jogalapja helytelen, ezért jogalapként az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének hozzájárulási eljárást igénylő első albekezdése helyett, az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének egyszerű véleményezési eljárást igénylő második albekezdését kell megjelölni. 2005. március 31-i ülése során a Jogi Bizottság az említett megfontolások és az előadó, Manuel Medina Ortega úr jogalapra vonatkozó javaslata alapján egyhangúlag úgy határozott1, hogy a tárgyban szereplő tanácsi határozatra irányuló javaslat jogalapjaként az EK-Szerződés 300. cikke, (3) bekezdés, második albekezdését kell megjelölni az ugyanezen szabály első albekezdése helyett. Következésképpen a Jogi Bizottság helyénvalónak tartaná, ha az Európai Parlament az említett megállapodás megkötésével kapcsolatban újbóli konzultációt kérne. Tisztelettel és nagyrabecsüléssel:
Giuseppe Gargani
1
A szavazáson részt vettek: Andrzej Jan Szejna (hivatalban lévő elnök), Manuel Medina Ortega (a vélemény előadója és Nicola Zingaretti helyettese), Alexander Nuno Alvaro (Antonio Di Pietro helyettese), Maria Berger, Marek Aleksander Czarnecki, Bert Doorn, Piia-Noora Kauppi, Kurt Lechner (Antonio López-Istúriz White helyettese), Klaus-Heiner Lehne, Alain Lipietz, Antonio Masip Hidalgo, Aloyzas Sakalas et Jaroslav Zvěřina.
PE 357.647v01-00
HU
14/5
PR\564020HU.doc
2. A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A Jogi Bizottság levele
Tárgy:
az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció közötti, az Európai Unió nevében, Svájcnak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez csatlakozásával kapcsolatos megállapodás aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat (COM(2004(13054/2004 - COM(2004)0593 – 2004/0199(CNS) - C6-0241/2004)1. jogalapja
Tisztelt Elnök Úr! 2005. január 27-i levelében az Ön elődje, Jean-Louis Bourlanges úr, az Eljárási Szabályzat 35. cikkének (2) bekezdésével összhangban felkérte a Jogi Bizottságot, hogy vizsgálja meg a tárgyban szereplő bizottsági javaslat jogalapjának érvényességét és megfelelőségét. A javaslat az EK-Szerződés 62. cikkén, 63. cikke (3) bekezdésén és 95. cikkén alapul, összefüggésben a 300. cikk, (2) bekezdés első albekezdésének második mondatával, illetve a 300. cikk, (3) bekezdése első albekezdésével. Különleges esetben kötelező a Parlamenttel történő konzultáció. A bizottság 2005. február 3-i és március 31-i ülésén megvizsgálta a kérdést. A szóban forgó megállapodás Svájcnak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez csatlakozásával kapcsolatos. A megállapodás arra kötelezi Svájcot, hogy a jelenben és a jövőben elfogadja és alkalmazza a schengeni vívmányokat. A megállapodás 3. cikke egy vegyes bizottság felállításáról rendelkezik, amelyben a svájci kormány képviselői, az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság tagjai vesznek részt, akik bizonyos kérdésekben döntési joggal rendelkeznek. Az itt felmerülő és a Parlament véleményét igénylő kérdés az, hogy egy ilyen vegyes bizottság tekinthető-e „az együttműködési eljárások bonyolításáért felelős speciális intézményi keretnek” az EK-Szerződés 300. cikke, (3) bekezdés, második albekezdése értelmében. Az Európai Közösségek Bíróságának joggyakorlatából világosan kitűnik, hogy a jogalapot a közösségi jogalkotó nem választhatja meg, hanem objektív, igazságügyi ellenőrzésre alkalmas elemekre kell támaszkodnia. Ezen elemek közt szerepel a jogi aktus célja és tartalma2. Figyelembe véve a Svájccal kötendő említett megállapodásról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat tárgyát és tartalmát, tekinthetjük „speciális intézményi keretnek” a vegyes bizottságot. 1
A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. Lásd még az Európai Közösségek Bíróságának a C-42/97. sz. ügyben hozott ítéletét (EBHT 1999, I-869. o., 36. pont) 2
PR\564020HU.doc
15/5
PE 357.647v01-00
HU ◄##►
Tulajdonképpen egy ilyen bizottság maga után vonja egy olyan szervezeti struktúra létrehozását, amely mérlegelési jogkörrel rendelkezik az egyezmény részes feleire nézve kötelező erejű döntések meghozatalában, nevezetesen e megállapodás betartására és a viták elrendezésére vonatkozóan. Tehát, a tárgyban szereplő tanácsi határozatra irányuló javaslat jogalapja helytelen, ezért jogalapként az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének hozzájárulási eljárást igénylő első albekezdése helyett, az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének egyszerű véleményezési eljárást igénylő második albekezdését kell megjelölni. 2005. március 31-i ülése során a Jogi Bizottság az említett megfontolások és az előadó, Manuel Medina Ortega úr jogalapra vonatkozó javaslata alapján egyhangúlag úgy határozott1, hogy a tárgyban szereplő tanácsi határozatra irányuló javaslat jogalapjaként az EK-Szerződés 300. cikke, (3) bekezdés, második albekezdését kell megjelölni az ugyanezen szabály első albekezdése helyett. Következésképpen a Jogi Bizottság helyénvalónak tartaná, ha az Európai Parlament az említett megállapodás megkötésével kapcsolatban újbóli konzultációt kérne. Tisztelettel és nagyrabecsüléssel:
Giuseppe Gargani
1
A szavazáson részt vettek: Andrzej Jan Szejna (hivatalban lévő elnök), Manuel Medina Ortega (a vélemény előadója és Nicola Zingaretti helyettese), Alexander Nuno Alvaro (Antonio Di Pietro helyettese), Maria Berger, Marek Aleksander Czarnecki, Bert Doorn, Piia-Noora Kauppi, Kurt Lechner (Antonio López-Istúriz White helyettese), Klaus-Heiner Lehne, Alain Lipietz, Antonio Masip Hidalgo, Aloyzas Sakalas et Jaroslav Zvěřina.
PE 357.647v01-00
HU
16/5
PR\564020HU.doc
