0 3 túlfeszültségek elleni védelem és villámvédelem. Bővülő termékválaszték az OBO-nál. 102

Elektrotechnika A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja

Alapítva: 1908

Bővülő termékválaszték az OBO-nál Tranziens túlfeszültségek elleni védelem és villámvédelem

A MEE a Magyarregula 2009 kiemelt szakmai támogató partnere MEE stand C/101 2009. március 24-27.

„Energetikáról másként” vitanap, egy újságíró szemszögéből A villamos energia rendszerek üzembiztonságának néhány kérdése a 21. században I. rész Megalakult az európai villamos energiaipari rendszerirányítók új társulása az ENTSO-E

Tökéletes megoldások a villamos installáció minden területén. VBS Összekötő- és rögzítő rendszerek TBS Tranziens túlfeszültségek elleni védelem és villámvédelem KTS Kábeltartó rendszerek BSS Tűzálló és funkciótartó kábeltartó rendszerek

LFS Vezetékelrendezési rendszerek EGS Szerelvények UFS Padlóalatti szerelési rendszerek

Lakóépületek fővezeték méretezési szempontjai Világítástechnikai méretezőprogramok – Vajon mindegyiknek hihetünk? II. rész Teljesítmény-LED-ek középtávú stabilitása

OBO BETTERMANN Kft. H-2347 Bugyi, Alsóráda 2. Tel. +36 (29) 349 000 • Fax +36 (29) 349 100 E-mail: [email protected] • www.obo.hu

102. évfolyam

2 0 0 9 /0 3

www.mee.hu

Ha relé, akkor

finder

®

Relék és tartozékaik, csatoló relé modulok, felügyeleti relék, időrelék, épületinstallációs készülékek (alkonykapcsolók, kapcsolóórák, lépcsőházi automaták, léptető relék).

Magyarregula 2009 B/802-es stand

FINDER-HUNGARY KFT.

H-1046 Budapest, Kiss Ernő u. 1-3. Telefon: (06-1) 369-30-54, (06-1) 369-34-76, Fax: (06-1) 369-34-54 E-mail: [email protected] ● www.findernet.com

Elektrotechnika Felelős kiadó: Kovács András Főszerkesztő: Tóth Péterné

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani Görgy, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr.Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Dr. Vajk István (MATE képviselő) Hirdetésszervezés: Dr. Friedrich Márta Szerkesztőségi titkár: Szilágyi Zsuzsa Rovatfelelősök: Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Hírek, Lapszemle: Dr. Bencze János Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Villamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Szabványosítás: Somorjai Lajos Oktatás: Dr. Szandtner Károly Lapszemle: Szepessy Sándor Szakmai jog: Arató Csaba Ifjúsági Bizottság: Turi Gábor Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Tringer Ágoston, Úr Zsolt Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 353-0117 és 353-1108 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-41 Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Hirdetőink / Advertisers

· Cason Mérnöki Zrt. · Distrelec GmbH · Elektrosalon · Finder-Hungary Kft. · OBO Bettermann Kft. · WAGO Hungária Kft.

Tartalomjegyzék

CONTENTS

Güntner Attila Irodavezető beköszöntője............................................... 4

Attila Güntner Address of the Office Leader

AKTUÁLIS

TIMELESS

Mayer György: „Energetikáról másként” vitanap, egy újságíró szemszögéből .......................................... 5

György Mayer: Discussion on “Energetics in another viewpoint”; as a standpoint of a journalist

Felhívás jogi tagjainkhoz! Magyarregula 2009........ 6

Request for our joint companies! Magyarregula Exhibition 2009

ELECTROSALON, gondolatok, technika, kapcsolatok.......................................................................... 6

Exhibition; titled: ELECTROSALON

ENERGIA

ENERGY

Dr.Tombor Antal A villamos energia rendszerek üzembiztonságának néhány kérdése a 21. században I. rész ..................... 7

Dr. Antal Tombor: Some questions about the reliability of the electrical energy systems, in the 21st. Century I. part

Kerényi A.Ödön: Energiatározók telepítési elve a villamosenergia-rendszerben........................... 9

Ödön A. Kerényi: The settlement theory of the energy storage systems in electric energy system

Dr. Bencze János: Megalakult az európai villamos energiaipari rendszerirányítók új társulása az ENTSO-E .......................................................................... 10

Dr. János Bencze: The European Transmission System Operator Companies formed a new association ENTSO-E

POLLACK EXPO 2009 . ...................................................... 11

POLLACK EXPO 2009

ÉPÜLET VILLAMOSSÁG

BUILDING ELECTRICAL SYSTEM

Arató Csaba: Az erősáramú háztartási csatlakozószerelvénye biztonságának ellenőrzése .......................................................................... 12

Csaba Arató: Test the safety of the plugs and sockets of the household electrical equipments

Rajnoha László: Lakóépületek fővezeték méretezési szempontjai . ................................................ 13

László Rajnoha: The measure of main electrical lines in an apartment house

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

LIGHTING TECHNICS

Kulcsár Attila: Világítástechnikai méretezőprogramok –Vajon mindegyiknek hihetünk? II. rész ................................................................ 16

Attila Kulcsár: Lighting design software – Can we believe each? Part. II.

Szekeres Sándor: Új kuratóriuma van a Magyar Világítástechnikáért Alapítványnak . .......................... 18

Sándor Szekeres: The Hungarian Foundation for Lighting Technic has a new Board of Trustees

Csizmadia Péter – Csuti Péter – Kránicz Balázs – Schanda János: Teljesítmény-LED-ek középtávú stabilitása ............................................................................. 19

Péter Csizmadia – Péter Csuti – Balázs Kránicz – János Schanda: Medium-term stability of high power LEDs

HÍREK

NEWS

Dr. Bencze János: Energetikai hírek a világból ...... 22

Dr. János Bencze: News from the world of Energetics

Dr. Benkó Balázs: Hírek az EU-ból .............................. 24

Dr. Balázs Benkó: News from the EU

Dr. Bencze János: A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jelentése Ausztria energiapolitikájáról .......................................................... 25

Dr. János Bencze: International Energy Agency (IEA) report from the energy policy in Austria

A fiatalok is az atomenergia mellett ........................... 26

The youth generation support the atomic energy as well

Kiss Árpád: A gazdasági válságból a kutatásfejlesztés a kiút konferencia .......................................... 26

Árpád Kiss: Conference on “The R & D work is the best way to avoid the crisis”

Kiss Árpád: Kevés pénz, kevés kutató, gyorsított ügyintézés . .......................................................................... 27

Árpád Kiss: Few money, few researcher, accelarated administration

Tóth Éva Magyar Termék Nagydíj 2009 pályázat ..................... 27

Éva Tóth: Application for the Hungarian Prize for Excellent Products 2009

Kádár Aba – Dr. Novothny Ferenc: Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2009. február 2. ..................... 28

Aba Kádár – Dr. Ferenc Novothny: The meeting of “Electric Shock Protection” working group, on the 2nd of February 2009

EGYESÜLETI ÉLET

FROM OUR CORRESPONDENTS

Arany László: Hírek Szegedről ..................................... 30

László Arany: News from Szeged

Bálozott az egyesület . ..................................................... 31

The Hungarian Electrotechnical Association organized a Carnival ball

LAPSZEMLE . ........................................................................ 32

REVIEW

Föld órája . ............................................................................ 33

Earth Hour 2009

Nekrológ .......................................................................... 34 Géczy Jenő

OBITUARY Géczy Jenő

dig a számukra fontos cégek teljes spektrumát megtalálják. Fontosnak tartom a szakirányok koncentrált megjelenési formáját annak ellenére, hogy ma már nagyon nehéz a határvonalakat meghúzni. Az informatika rohamszerű fejlődésével és elterjedésével az elektrotechnika különböző szakmacsoportjai átnyúlnak egymásba. Akkor, amikor egy villamos üzemzavarról „sms” formájában értesülhetünk, az otthoni fűtésünket interneten keresztül vezérelhetjük, és akár tőzsdén is vásárolhatunk villamos energiát, világossá válik, hogy nyitottnak kell lennünk olyan ágazatok iránt is, amelyek sokáig nem kapcsolódtak közvetlenül az általunk képviselt szakterületekhez. Bízunk abban, hogy a Magyar Elektrotechnikai Egyesület hozzájárul a rendezvény sikerességéhez.

Kedves Olvasó!

Szeptemberben legnagyobb szakmai konferenciánk és kiállításunk, a Vándorgyűlés mellett két rangos nemzetközi konferencia szervezésében is aktív szerepet vállalunk. A CIGRE SC D1 páratlan években rendezendő Kollokviumát illetve bizottsági üléseit, a hozzájuk kapcsolódó kultúrprogramot a CIGRE Magyar Nemzeti Bizottságával és a BMF-el karöltve 2009. szeptember 20-25. között Budapesten a BMF Bécsi úti épületében szervezzük meg. Az SC D1 főbb tématerülete a villamosenergia-iparban érdekes anyagok és technológiák alkalmazása.

•

Az előző szám főtitkári beköszöntőjének záró gondolatait szeretném felidézni, miszerint „válságot csak okos tervezéssel, tenni akarással és szorgalmas munkával lehet leküzdeni”. Nagyon fontos üzenetnek tartom ezt, s kiegészíteném még azzal, hogy ne távoli álmokat, illúziókat kergessünk, hanem állítsunk föl reális értékrendet, és tanuljuk meg értékelni, amink van. A műszaki emberre a racionális gondolkodás jellemző. Úgy gondolom, ennek is köszönhető, hogy a Magyar Elektrotechnikai Egyesület az elmúlt több mint egy évszázad során Magyarország legnagyobb elektrotechnikával foglalkozó, országos szintű szakmai egyesületévé fejlődött és ezt a rangot a mai napig megőrizte. Az egyesület működését biztos alapokra építették, amely szakszerű karbantartás mellett képes extrém körülmények között is fennmaradni, köszönhetően politikai és gazdasági függetlenségének.

•

A CIGR IV. szekció 31. konferenciája szintén Magyarországon 2009. augusztus 30. - szeptember 2. között a MEE közreműködésével kerül megrendezésre Gödöllőn, a Szent István Egyetemen. A konferencia fő témája a megújuló energiaforrások racionális és gazdaságos alkalmazása a mezőgazdaságban.

Ezek a konferenciák lehetőséget biztosítanak arra, hogy a MEE ismertségét nemzetközi szinten, szélesebb körben növeljük. Talán a fentiekből is jól látszik, hogy egy kihívásokkal teli, színes év áll ellőttünk. Bízom benne, hogy az év végén elégedetten számolhatunk be az új kihívások sikereiről is.

Az Egyesületi Elnökség és a különböző szervezetek nem álmokat és illúziókat kergettek akkor, amikor összeállították a MEE 2009. évi programját, amely gazdagabb lett az elmúlt évekhez képest. Mi így kívánjuk a válságot leküzdeni. Ebből az átfogó és színes programból hadd emeljem ki azokat, amelyek újdonságnak számítanak a MEE életében: Ez évben a MEE első alkalommal szakmai támogatója a Magyar Regula Szakkiállításnak (2009. március 24-27.), amely megítélésünk szerint valóban az ipari automatizálás első számú fóruma. Véleményem szerint a jelenlegi gazdasági helyzettől függetlenül is hazánkban túlkínálat van a szakmai kiállítások területén. Fő szakirányonként egy koncentrált rendezvény lehetővé teszi, hogy a kiállítók a számukra fontos szakmai közönséggel találkozzanak, a látogatók pe-

•

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 9

Güntner Attila irodavezető

Aktuális Aktuális AKTUÁLIS AKTUÁLIS

nukleáris energiatermeléstől sem, valamint célszerű egy tározós erőmű építését is figyelembe venni a megújuló energiaforrások fejlesztése mellett – hangsúlyozta Aszódi Attila. Szerinte a döntéseknél nem lehet eltekinteni a környezetvédelmi kérdésektől Megalakult a Magyar Energetikusok sem, vagyis figyelembe kell Kovács András megnyitja e rendezvényt venni a CO2 kibocsátást Kerekasztala (MEK) is, ami például, ha a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítását nem végeznénk el, akkor már 2015-körül radikálisan megemelkedne. A Magyar Energetikusok Kerekasztala (MEK), „EnergeAz ország 2007-es energiamérlege szerint 70 százalékos tikáról másként” címmel február 10-én a Gellért szállóvolt a végfelhasználás, ami azt jelenti, hogy a teljes 1125,5 ban nyilvános vitát rendezett, majd ezzel összekötve petajoule primer energiafelhasználásból a végső felhaszbejelentették a MEK megalakulását és közzétették álnálás 794,3 petajoule volt, vagyis 30 százalékos veszteséglásfoglalásukat. gel és önfogyasztással számolhatunk, ami rendkívül rossz arány – hangsúlyozta Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat vezetője. A földgáz részaránya a teljes enerA rendezvényt Kovács András okl. villamosmérnök a (MEE gia felhasználásban 35 százalék, az olajé 36 százalék, ezért főtitkára) nyitotta meg, aki e nyilvános vitanappal kapcsoteljes szakmai irányváltást kell végrehajtani. Mégpedig latos gondolatokat és célokat ismertette a hallgatósággal. A olyan irányban, ami az ellátás biztonságát helyezi előtérbe, megnyitó után előadást tartott „Az energiamérleg torzulásai de nem a beszerzési oldalról megközelítve, hanem sokkal és javítási lehetőségei” címmel Dr. Járosi Márton, „A villamosinkább az alternatív lehetőségek, az energiatakarékosság energia-termelés szerkezete és jövője” címmel Dr. Aszódi Attila, és hatásfokjavítás kérdésétől kiindulva. valamint „Épületek hatékony energiaellátáBüki Gergely az épületek hatékosa” címmel Dr. Büki Gergely. Ezt követte nyabb energiafelhasználásának fona Magyar Energetikusok Kerekasztala nyiltosságára hívta fel a figyelmet, jelezve, vános vitája, majd a MEK megalakulásának hogy Magyarországon a teljes energiabejelentése, állásfoglalásának ismertetése, felhasználás 54,8 százalékát fordítjuk Dr. Csom Gyula tolmácsolásában. az épületek energiaigényének kielégíAszódi Attila, a Műegyetem Nukleáris tésére, ami rendkívül magas. Bár az egy Technikai Intézetének igazgatója, az MTA főre jutó épület-energiaigény nálunk Energetikai Bizottságának elnöke többek 40,9 gigajoule (az EU-s átlag 40,6 gigaközött arról beszélt, hogy a hazai nagyerőjoule), ám a Magyarországon az egy művek átlagéletkora 24-év, nagyrészük főre jutó lakóterület 20 négyzetméter, 30 évnél is öregebb, ami azt jelenti, hogy míg az uniós átlag 25 négyzetméter. rendkívül alacsony a hatásfokuk, nagy a körAz előadások után közzétették a Manyezetkárosító kibocsátásuk, ezért jelentős gyar Energetikusok Kerekasztalának részüket a következő 10-15 évben le kell álállásfoglalását, és ezzel megalakultnak Mayer György szakújságíró lítani. A folyamatosan növekvő energiaigétekintették szervezetüket. A kerekasznyek, az elöregedett erőművek kiesése és az talt kilenc energetikával foglalkozó import csökkenése miatt 2025-ig mintegy 6000 megawatt új szakember hívta életre. Tagjai: Dr. Aszódi Attila, Dr. Járosi erőművi kapacitás építésével számoltak eddig a szakembeMárton, Dr. Tombor Antal, Dr. Büki Gergely, Kerényi A. rek, ami a gazdasági válság hatásainak figyelembe vételével Ödön, Dr. Varjú György, Dr. Csom Gyula, Kovács András, és is 4500-5000 megawatt új kapacitás építését jelenti. Zarándy Pál. A magyar energetikusok által kiadott állásfoglaMagyarországon a villamosenergia-termelés primer enerlás egyebek között rámutat: alapvető szemlélet és irányváltásgiahordozó összetételében kiemelkedően magas a földgáz ra van szükség. Egyértelmű állami szerepvállalásra, a folyamarészaránya (38 százalék), ezt követi a nukleáris energiatermelés (37 százalék), a szén (18 százalék) a biomassza (3,7 százalék), míg az összes többi energiahordozó, beleszámolva a biomasszán kívüli megújulókat is 3,3 százalék. Tehát az erőművek építésénél, bár a földgáz továbbra is meghatározó marad, lehetőleg olyan megoldásokat kell preferálni, amelyek csökkentik egyoldalú és egész Európában egyedülálló gázfüggőségünket. Vagyis nem lehet eltekinteni a hazai lignitvagyonra épülő szénbázisú áramtermeléstől és a A kerekasztal tagjai

„Energetikáról másként” vitanap egy szakújságíró szemszögéből


tok elfogulatlan szakmai elemzésére, és ezek eredményeire alapozva időben meghozott állami döntésekre van szükség. Az állásfoglalás arra is felhívja a figyelmet, hogy nincs gyors eredményt hozó megoldás, de a rossz folyamatokat meg kell álltani. A MEK alapító tagjainak egybehangzó véleménye szerint jelenleg a legnagyobb gondot az okozza, hogy a gázfelhasználás olyan méreteket öltött, hogy az már megengedhetetlen. Ennek mérséklése a lokális hőellátásban és a központosított villamosenergia-termelésben, elsőrendű energiapoPodolák György a Parlament litikai feladat. Ennek megfelelően együtteGazdasági Bizottságának sen, és összehangoltan növelni kell a lignit elnöke és az atomenergia felhasználásnak arányát. Sürgősen meg kell kezdeni új atomerőművi blokkok építésének előkészítését. Ez utóbbival egyetértve Podolák György, a Parlament gazdasági bizottságának elnöke is jelezte, hogy rövidesen, még a tavaszi ülésszakon a T. Ház elé kerül az új atomerőművi blokkok építéséről szóló előterjesztés.

Teltház a vitanapon Mayer György Energetikai szakújságíró, kommunikációs szakértő Napi Gazdaság, Atomerőmű újság, MVM kiadványok [email protected]

FELHÍVÁS JOGI TAGJAINKHOZ! MEE a Magyarregula 2009 Szakkiállításon 2009. március 24-27. SYMA Rendezvényközpont

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület idén kiemelt szakmai támogató Partnere a Magyarregula szakkiállításnak és első alkalommal a C /101-es standon mutatkozik be. Március 26-án de. 10.00 órakor kerül megrendezésre a MEE szakmai napja „Informatika a villamos energetikában” címmel. A programról az Elektrotechnika 2009/02 számában már részletes tájékoztatást adtunk. Azon jogi tagvállalatainknak, akik nem vesznek részt az idei szakkiállításon, felajánljuk, hogy céges információs kiadványaikat elhelyezhetik a MEE standon, továbbá lehetőséget adunk arra, hogy szakemberük a helyszínen termékeikről információt szolgáltasson az érdeklődőknek. Amennyiben ezt a lehetőséget igénybe kívánják venni, úgy kérjük jelezzék azt a következő e-mail címeken: Szelenszky Anna - [email protected] Tóth Péterné - [email protected] a kapcsolattartó személy nevének és elérhetőségének feltüntetésével.

ELECTROSALON –

gondolatok, technika, kapcsolatok 3. Nemzetközi elektronikai, elektrotechnikai és automatizálási szakkiállítás

2009. május 19 - 22. között megújult környezetben várja a HUNGEXPO Zrt. 2 egymással szoros kölcsönhatásban lévő ipari ágazat képviselőit: az elektronika és elektrotechnika szakembereit, valamint a gépgyártás-technológiai és hegesztéstechnikai iparágakat képviselő cégeket! 2007-ben 27 országból, több mint 16.300 látogató érkezett a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontba, hogy megtekintse ezt a kiállítási csokrot. Az ELECTROSALON 137 kiállítója közel 2.500 m2-en mutatta meg az iparágat a szakembereknek. 2009-ben befejeződött a vásárterület fejlesztési programja, így az elektronika és elektrotechnika egyik vezető hazai kiállítása méltó környezetben, az eddiginél magasabb színvonalú szolgáltatások segítségével valósulhat meg a megújult HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban, helyet


adva a már bevezetett és az innovációs termékeknek és a hagyományosan megrendezett NAGYDÍJ pályázat díjátadójának. Az érdeklődők a http://www.hungexpo.hu/megujulovasarkozpont oldalon olvashatnak a fejlesztésekről. Nemcsak a vásárterület, de a kiállítások honlapjai és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások is megújultak, a regisztrációs díj befizetése után a Kiállítók és cégeik részére egyedülálló kommunikációs csatornát, hirdetési felületet és tárhelyet biztosít a Hungexpo Zrt. Újdonság az ELECTROSALON 2009-en, hogy a mechatronika önálló témacsoportként került be a tematikába. A jövő évi IPAR NAPJAI kiállítás-csokor keretén belül megrendezendő ELECTROSALON társrendezvénye a MACH-TECH 9. Nemzetközi gépgyártás-technológiai és hegesztéstechnikai szakkiállítás (www.mach-tech.hu). A két rendezvény kiállítói és látogatói célcsoportja között fennálló szinergia hatékony eszköz lehet a piaci sikerek elérésében. A kiállítások szervezői bíznak benne, hogy az adott iparágakban tevékenykedő cégek felismerik a jelenlegi gazdasági helyzet és az említett kiállítások adta lehetőségeket. Fontosnak tartják, hogy a vállalatok vezetői bemutassák és teszteljék az ágazatban megjelenő újdonságokat, a szakemberek megosszák egymással ötleteiket és a trendekről alkotott véleményüket. Bővebb információ és a jelentkezés feltételei a www.electrosalon.hu oldalon találhatók. X

Energia Energia Energia Energia

feszültség-összeomlás elkerülése érdekében több erőműben csökkentették a hatásos teljesítményt, hogy növelni tudják a meddőteljesítmény termelést. Ez tovább rontotta a rendszer teljesítmény-egyensúlyát, miközben az átviteli hálózaton is növekedett az északkeleti-délkeleti áramlás. 17:30-tól a spanyol villamosenergia-rendszer kritikus üzemállapotba került, különösen Madrid és Levante térségében volt nagy a feszültség csökkenése. A spanyol rendszerirányító (TSO, Transmission System Operator) maximális termelésre utasította az összes rendelkezésre álló erőművet miközben a fogyasztói igények meghaladták az addig mért legnagyobb értéket. A TSO, hogy megelőzze a hálózat szétesését, fogyasztói korlátozást rendelt el két elosztó társaságnál (Iberola, Union-Fendoza). Madrid térségében 300 MW, és Levante térségében 200 MW fogyasztót kapcsoltak ki. A rendszer teljesítmény-egyensúlyának helyreállítása után a TSO 19:40-kor a kikapcsolt fogyasztók 50%-át, a többi fogyasztót 19:55-kor kapcsolták vissza. A teljes fogyasztói kiesés meghaladta a 600 MW-ot .

A villamosenergiarendszerek üzembiztonságának néhány kérdése a 21. század elején I.rész Több mint 10 éve kezdődött el a modellváltás a villamosenergia-iparban. A piaci modell „javítgatása” még mostanában is folyamatban van. A felhasználó számára legfontosabb a villamosenergia ára, a szolgáltatás megbízhatósága, valamint a minősége. A piaci körülmények mindezekre hatással vannak. A cikksorozat a villamosenergia-ellátás biztonságának változásával és a változás okaival foglalkozik.

2.2. Az események okai az elemzést végzők értékelése szerint A tartalék kapacitások hiánya az alábbiak miatt következett be: – A vízerőművi tartalékok jelentősen csökkentek, a különösen száraz nyári időjárás miatt, – A hőerőművek egy része üzemen kívül volt, ugyanis az erőművek üzemeltetése során nem a villamosenergia-rendszer biztonsága a legfontosabb, hanem a liberalizált piac nagykereskedelmi szereplőinek a nyeresége.

The change in the market system of the electrical energy sector has begun more then ten years ago. The “tinkering” of this market system is going on even now. The most important for the consumers are the price of electrical energy, the reliability of supply, and the quality. Market circumstances have an influence on all of these requirements. The report serial deals with the change of the reliability of the electrical-energy supply and looks for the reason of this change.

1. Bevezetés

A villamosenergia-iparban a működési modellváltás, a piaci folyamatok bevezetése (liberalizáció) az 1990-es évek elején kezdődött és gyorsan terjedt az egész világon. Az új modell célul tűzte ki a villamos energia árának csökkentését, a monopóliumok megszüntetését és a verseny bevezetését a villamosenergia-iparban. Az új működési modell bevezetése politikai döntés volt. A politikusok csak kevéssé vették figyelembe a villamosenergia-ipar sajátosságait, meglévő adottságait, műszaki korlátait és fizikai folyamatait. A liberalizáció tapasztalatai még ma is megosztják az energetikával foglalkozó műszaki és gazdasági szakemberek, valamint a politikusok véleményét. A piaci körülmények között működő villamosenergia-rendszerekben számos stratégiai dilemma (a villamosenergia-árak növekedése, a hálózatfejlesztés lassulása, az erőműépítés problémái, a villamosenergia-rendszer romló biztonsága, stb.) vetődött fel. A cikk kilenc európai és egy északkelet-amerikai rendszerüzemzavar ismertetésén és elemzésén keresztül igyekszik bemutatni a villamosenergiarendszer üzembiztonságának változását versenykörülmények között. Ennek során az egyes üzemzavarokat elemzők jelentéséből kiindulva igyekszik általános következtetéseket levonni

A szerző megjegyzése: Általánosságban megállapítható, hogy a liberalizáció bevezetése óta a piac szereplőinek tulajdonosi szempontjai érvényesülnek és a rendszer érdeke, ill. biztonsága egyre inkább háttérbe szorul. – A fogyasztói csúcsigény rendkívül nagy volt. Egyidejűleg az európai átviteli hálózatból történő kisegítés sem volt lehetséges az egész Európát sújtó kedvezőtlen meteorológiai helyzet miatt. A tartalékok az UCTE-n (Union for the Coordination of Transmission of Europe) belül is lecsökkentek. A szerző megjegyzése: A liberalizáció bevezetése után a TSO már nem rendelkezhet a szabad termelői kapacitások fölött. A termelő kapacitások igénybevétele a tulajdonosi érdekek szerint történik.

2. 2001. december 17. hétfő – Spanyolország [1] 2.1. A körülmények és az események rövid ismertetése az elemzést végzők jelentése alapján. Spanyolországban a nagyon száraz nyár után december 17-én különösen hideg volt az időjárás. A vízerőművek csökkentett kapacitással üzemeltek. Egyidejűleg 2147 MW hőerőművi kapacitás sem állt rendelkezésre, amelyből 1656 MW az ország keleti és déli régióiban hiányzott. Ezért a spanyol átviteli hálózaton északnyugatról délkeletre a teljesítményáramlások nagyon megnövekedtek. Ezzel egyidejűleg az északnyugati térségben a feszültség veszélyesen csökkeni kezdett. A fenyegető


1. ábra Madrid és a tengerpart térségének hálózata

– A kritikus helyzet megoldását segítette a TSO és az erőművi ill. elosztóhálózati társaságok között, még az előző modellben kialakult együttműködési kultúra, amely a piaci körülmények ellenére is működött. 2.3. Az üzemzavar fő okai a szerző szerint A. Rendkívüli időjárás B. Az átviteli hálózatot a biztonsági kritériumok határáig vették igénybe a kereskedelmi szállítások C. A piac szereplőinek tulajdonosi érdekei mellett háttérbe szorultak a villamosenergia-rendszer érdekei és biztonsága

3. 2002. december 28. szombat –Dánia [1] 3.1. A körülmények és az események rövid ismertetése az elemzést végzők jelentése alapján. A dán villamosenergia-rendszer üzeme kiegyenlített volt. Európa északi részén a NORDEL-ben a csapadékhiányos meteorológiai helyzet miatt a vízerőművek kapacitása lecsökkent és ezek pótlása érdekében a dán 400 kV-os átviteli hálózaton nagy mennyiségű szállítás történt északi irányba. Dánia északi részéből egyenáramú betéten keresztül 1180 MW-ot exportáltak Norvégiába (940 MW) és Svédországba (240 MW). Egyidejűleg 590 MW-ot importáltak Németországból. Dánia északi részén a fogyasztás kb. 1900 MW, az összes termelés kb. 2490 MW volt. A szélerőművek kb. 330 MW, a decentralizált kombinált ciklusú erőművek kb. 880 MW, a nagyerőművek kb. 1280 MW terheléssel üzemeltek. Az üzemzavar 6:45-kor kezdődött, amikor is a délről északra menő Kasso – Tjele – Endrup hárompontos 400 kVos távvezeték alakzat egy relévédelmi hiba miatt Kassoban és Endrupban kikapcsolódott. A vezeték északi vége Tjeleben nem kapcsolódott ki, ezért változatlan 940 MW-os terheléssel üzemben maradt az ebből az állomásból induló dán-norvég egyenáramú összeköttetés. A délről északra történő teljesítmény szállítás a 400 kV-os összeköttetés kiesése miatt átterhelődött a 150 kV-os hálózatra. Ennek következtében Trige és Tange alállomások közötti kettős 150 kV-os összeköttetésen a teljesítményáramlás megengedett maximális érték 90%-ra növekedett. Tange alállomáson az egyik összeköttetést a relévédelem hibásan kikapcsolta. Az üzemben maradt másik 150 kV-os összeköttetés túlterhelődött és szintén kikapcsolódott.

Ezt követően két másodpercen belül az összes északra menő átviteli hálózati távvezeték kikapcsolódott és az északi rész levált a dán átviteli hálózatról. A levált hálózaton a teljesítményhiány miatt a frekvencia gyorsan csökkent. Ennek hatására kikapcsolódtak a Norvégiába és Svédországba irányuló egyenáramú összeköttetések, ezért megszűnt az 1180 MW-os export, továbbá a frekvenciafüggő fogyasztói korlátozó automatika (FTK) kb. 800 MW fogyasztót kapcsolt ki a térségben. Egyidejűleg a frekvenciacsökkenés miatt kikapcsolódott 1130 MW erőművi kapacitás is (310 MW szélerőmű, 470 MW decentralizált kombinált ciklusú erőmű, és 350 MW nagyerőmű). A területen működő két erőművi blokk házi üzeme is kiesett és a két blokk leállt. Az első hibát követően két másodpercen belül Dánia északi része áram nélkül maradt. A térségben lévő black start blokk (önállóan elindulni képes blokk) nem indult el. A hálózat újraépítése 7:04-kor kezdődött meg és 9:50-re fejeződött be. A kiesés becsült értéke 2200 MWh. Dánia déli részén keletkezett teljesítmény többletet diszpécseri intézkedésekkel kezelték. 3.2. Az események okai az elemzést végzők értékelése szerint. Az átviteli hálózaton a relévédelmi rendszerben kettős hiba lépett fel, amelynek hatására Dánia északi része levált az átviteli hálózatról és teljes áramszünet volt ezen a területen. A KassoTejle-Endrup három pontos alakzat védelmi rendszerének egy adatviteli hibája miatt kapcsolódott ki az összeköttetés két déli végpontja. A Tjele-i végpont kikapcsolódásának elmaradása miatt nem kapcsolódott ki a norvég irányú egyenáramú összeköttetés. Ez a védelmek megfelelő beállításával is megakadályozható lett volna. A 150 kV-os Trige és Tange közötti összeköttetés relévédelmi hibáját nem közölte a vizsgálat. A szerző megjegyzése: Sem a NORDEL-ben, sem az UCTE-ben nincs egységes és átgondolt, a relévédelmekre vonatkozó rendszertechnikai és beállítási előírás. Egy hárompontos alakzat kikapcsolódásakor minden esetben mindhárom végpontnak ki kell kapcsolódnia. Ezt a védelmi rendszer tervezésekor kell megoldani. A relévédelmek beállítása is jobb koordinációt igényelt volna, különösen a 150 kV-os összeköttetéseknél kellett volna időt hagyni a diszpécseri beavatkozásra. A helyreállítást hátráltatta, hogy a nagy erőművi blokkok nem maradtak a háziüzemükkel üzemkész állapotban és a black-start blokk sem működött. Mindkét ok karbantartási és ellenőrzési hiányosságokra utal. Érdemes megfigyelni, hogy a szélerőművek és a decentralizált erőművek is kikapcsolódtak a frekvenciacsökkenésre, tehát a hagyományos erőművekhez képest nem csökkentették, hanem növelték a frekvenciacsökkenés sebességét. Az ilyen erőműveket tartalmazó rendszerekben az FTK-ba több fogyasztót kell bevonni, mint a frekvenciacsökkenést jobban elviselő hagyományos erőművek esetén. 3.3. Az üzemzavar fő okai a szerző szerint. D. Műszaki hibák, E. Személyi hibák Folytatjuk!

Dr. Tombor Antal villamosmérnök a MAVIR Zrt. nyugalmazott elnök-vezérigazgatója [email protected]

2. ábra A dán átviteli hálózat kikapcsolásai Lektor: Reguly Zoltán okl. vill. mérnök


Energia Energia Energia Energia

értékelni. Erről a Magyar Villamosenergia-ipar története 18882005 címen könyvet is írtam és annak folytatásaként a VER működéséről minden évben elemző statisztika is kerül kiadásra. Az 2007. évi az MVM honlapjáról is lehívható a Szakmai anyagok rovatból. Az elemzés kitér a távlati tervek készítésénél fontos trendekre, gazdasági mutatókra.

VER energiatárolók Energiatározók telepítési elve a villamosenergia-rendszerben

A kutatók az utóbbi időben számos új villamosenergiatározási módszert fejlesztettek ki, amelyek már ipari méretekben, tehát az áramszolgáltatásban is figyelembe vehetők. Telepítésük a villamosenergia-rendszerben analóg elvek szerint történhet, mint az erőműveké. Teljesítőképességük (MW) szabja meg tehát, hogy az átviteli hálózatra, vagy az elosztó hálózatra kapcsolják őket. A villamosenergia-rendszer (VER) erőművi kapacitásbővítése rövidtávon a legkisebb fajlagos (Ft/kW) beruházási költség alapján történik. Hosszabb távon azonban a legkisebb, fajlagos termelési költség (Ft/kWh) az irányadó szempont. Ezen mutatókat azonban állami támogatással kedvezőbbé lehet tenni. Ez történik pl. a megújuló energiából termelt villamos energiakötelező, hatósági áru átvételénél. Ilyen ösztönzés hatására bővült pár év óta a magyar VER is kb. 400 kiserőművel, amelyeket az áramszolgáltatók teljesítményüknek megfelelő elosztóhálózati feszültségszintre kapcsoltak. Ezzel függ össze az energiatárolás időszerű témája.

Az utóbbi időben számos nemzetközi tanulmány, konferencia és cikk foglakozott az energiatárolás időszerű témájával, amelyek széles körű áttekintést adtak a világban terjedő legkorszerűbb energiatárolási lehetőségekről. Érthető, hogy elterjedésüket elsősorban gazdasági versenyképességük szabja meg. Célszerű tehát, hogy a gyártók és a tervezők a villamosenergia-rendszerben (VER) való alkalmazás célját és előnyeit mutassák be. Az energiatárolás megvalósítása sajnos még a józanésszel is belátható ügyekben sem mindig sikerül. Lásd pl. a Prédikálószék Szivattyús Energiatározó (SZET) történetét. Hiába bizonyítjuk a világgyakorlattal, hogy ez lenne, a magyar VER legkorszerűbb és legolcsóbb szabályozási és villamosenergia-tárolási eszköze; hogy a világban a SZET-ek földalatti kamrákban épülnek, elsősorban a természetvédelmi területeken, mivel ott találhatók a legjobb telepítési viszonyok.(pl. Japán, az Alpok, stb.) A tározó medencék pedig nem rontják, hanem gazdagítják a környezetet az építkezés után. Az elfogult ultra-zöldek elvből, tudatlanságból, mások egyéni érdekek miatt gátolják a létesítést. Bár félnek a klímaváltozástól, de ellenzik az atomerőműveket, amelyek nem bocsátanak ki füstgázt. Érvelnek a bioenergia mellett, de ellenzik pl. a szerencsi szalmaerőmű építését, holott annak füstgáza bizonyíthatóan nem zavarja a tokaji szőlők aszúsodását, stb. Az energiatárolás elterjedésével kapcsolatos véleményem következő pontokban foglalható össze: 1. Ma a korszerű áramszolgáltatás világszerte villamosenergia-rendszerből (VER) történik. Ezért minden áramszolgáltatást érintő témát a VER-ben betöltött szerepe szerint kell


2. A VER két fő részből áll: az átviteli hálózatból és az elosztó hálózatból. Mindegyikre csatlakoznak erőművek is, de a csatlakozás helyét a technikai-gazdasági paraméterek szabják meg. Nem indokolt tehát centralizált, illetve elosztott termelésről beszélni, mintha ez választható, tervezési stratégia lenne. A VER, szabályozhatósága az átviteli hálózatra kapcsolódó nagyerőművek terhelésváltoztatási sebességén múlik, ez pedig jelenleg a Szivattyús Energiatározó vízerőműveknél a legnagyobb. 2.1. Az átviteli hálózat: A VER Statisztika 2007 24. oldalán található séma bemutatja, a VER legfontabb részét, az átviteli hálózatot, amely a nagyerőművek gyűjtősínje és az export-import kapuja is. Ezen bonyolódik az áramszolgáltatási forgalom 85 %-a. Az átviteli hálózat irányadó feszültségszintje az UCTE VER Egyesülésben a 400 kV. A 220 KV-os távvezetékek fokozatosan felszámolásra kerülnek, illetve azokat 400 kV-ra alakítják át. Az átviteli hálózatra elsősorban a nagyerőművek táplálnak be és ezen bonyolódik az export- import tevékenység is. 2.2. A VER másik oldala az elosztó hálózat: Az átviteli hálózatról ágaznak le a 120 kV feszültségű, főelosztó hálózatok, amelyek egy-egy áramszolgáltató régió fogyasztóit látják el villamos energiával. Az elosztó hálózatok sugarasan bővülnek tovább. A következő feszültségszintek vidéken a középfeszültségnek nevezett 2o kV-os légvezeték, városokban pedig a 10 kV-os kábel hálózat. A legkisebb elosztóhálózati feszültség a 0.4 kV, amely kb. 5 millió kisfogyasztót lát el. 2.3. A „kiserőművek” az elosztó hálózatra teljesítőképességük nagysága szerint csatlakoznak. • 120 kV feszültségre 50 MW-os egységteljesítménytől a 100200 MW-ig terjedő teljesítményű erőművek kapcsolódnak. • Középfeszültségre az ÁSZ-ok már csak 50 MW-nál kisebb erőműveket engedélyeznek csatlakozni. • Kisfeszültségen pedig 1-2 MW a szokásos határ. 3. A fentiekből levonható az a következtetés, hogy a bemutatott energiatárolókat is az erőművi nagyságrendek szerint célszerű a VER hálózataihoz csatlakoztatni. 3.1. Az átviteli hálózaton jelenleg a Szivattyús Energiatározó (SZET) és a nagynyomású levegős tározó jöhet szóba. Ezek közül a beruházó, nyilván azt választja, amelyik olcsóbb. Ezen projektek létesítéséhez állami támogatás az irányelvek szerint szóba sem jöhet. Önmagukban kell gazdaságosnak lenniük. A magyar VER szabályozásához a jelenlegi viszonyok között legalább 600 MW SZET kapacitásra lenne szükség és ez lenne a leggazdaságosabb is. 3.2. Az elosztó hálózaton pedig a többi típus közül lehet választani, MW teljesítményük nagysága szerint, ha a telepítés ma még hiányzó gazdasági indoka is kialakul. A fentiekből az is kitűnik, hogy miért célszerűbb „elosztott” helyett „elosztó hálózati” termelésről beszélni, ugyanis az engedélyezési eljárást a tárolónak a VER hálózatokon kijelölt csatlakozási helye szabja meg. 4. A VER elosztóhálózati energiatároló stratégiát a fentiek alapján, a következőképen foglalhatnám össze: 4.1. Energiatárolásban elsősorban olyan erőmű-tulajdonosok lehetnek érdekeltek, akik az erőművük termelését bizonyos időszakokban nem tudják elhelyezni. 4.2. Mindaddig tehát, amíg a kötelező átvétel létezik, a meg-

4.6. Ezek után jogosan merül fel az a kérdés, hogy ma kinek lehet mégis érdeke az elosztó hálózati jellegű energiatárolás és a gyártók kiket tudnak meggyőzni a tárolás gazdaságosságáról. Feltehetően a VER hálózatra kapcsolódni nem tudó, vagy akaró, gazdag fogyasztók között lehetne ilyeneket találni. 5. Felhívom az olvasók szíves figyelmét az említett VER Statisztika 2007. 17. oldalára. 5.1. Eszerint a VER 9014 MW erőműi BT kapacitásából 1962 MW-ot képviselt a 418 darab 50 MW-nál kisebb gépegység. Ezeket a beruházók zömében a kötelező átvétel (KÁP) 7-9 év alatt kifizetődő ösztönzésére telepítették. Ez azonban egy átmeneti beruházási szakasz volt, mivel a nagyerőművek építkezésre a 25-30 éves megtérülési idő miatt nem akadt vállalkozó. 5.2. Külön vizsgálatot igényelne az, hogy az elosztó hálózaton kialakuló kis alrendszerek (pl. szélerőműpark és energiatároló telep) hogyan befolyásolja a VER egészének teljesítmény- és csereteljesítmény-szabályozását, valamint a feszültség- és meddőteljesítmény-szabályozást. A jelenlegi arányok még elviselhetők.

újuló energiákból termelt villamos energiára elosztó hálózati energiatárolásra nincs is szükség! 4.3. Ösztönző hatás hiányában jelenleg sem a szélerőművek, sem a villamos energiát kapcsoltan termelő hőszolgáltató erőművek tulajdonosai nem érdekeltek az energiatárolásban. 4.4. Az elosztóhálózati tárolók elterjedéséhez meg kellene szüntetni a kötelező átvételt. A MEH biztosan örülne neki, hiszen évente kb. 70 milliárd Ft támogatás szabadulna fel! 4.5. Érdekes lenne, ha a hivatal bemutatná, hogy a kiadott kötelező átvételi engedélyek pl. a szélerőművekre, kapcsolt termelésre mikor járnak le és mikor kell ezeknek a szabad piacra átmenni és önköltségi áron versenyeztetni termékeiket. Ez késztetné őket a tárolók létesítésére is.

Megalakult az európai villamos energiaipari rendszerirányítók új társulása az ENTSO-E Lapunk 2008/7-8. számában (26-27. old) viszonylag részletesen tájékoztattuk Kedves Olvasóinkat arról az elhatározásról, melyet az európai TSO-k (Transmission System Operator; Villamosipari Rendszerirányító) különböző szervezetei tettek, nevezetesen, hogy egységes szervezetet alakítanak ki a hatékonyabb együttműködés biztosítására, az ún. „Harmadik energiacsomag”-ban lefektetett elvek teljesítése/teljesíthetősége érdekében. (Érdemes visszalapozni!) Ez az új szervezet az ENTSO-E (European Network of Transmission System Operator for Electricity; Európai Villamos-


10

6. Ma már a kockázatot vállaló beruházók támogatás nélkül is létesítenek nagy blokkos erőműveket. Lásd pl. az E.ON gönyűi gázturbinás erőművét, a városnaményi, vagy az EMFESZ gázerőműveket stb. a Mátrai Erőmű MVM-mel közös 400 MW-os lignit blokkját. A kapitalizmus ismert alapszabálya az, hogy a tőke mindig oda megy, ahol éppen üzletet lát. Bízom abban, hogy hozzászólásom segíteni fogja, a VER fejlesztésén fáradozó szakembereket.

Kerényi A. Ödön Állami díjas, vasdiplomás gépészmérnök Magyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettese [email protected]

energia-ipari Rendszerirányítók Szövetsége). Az ENTSO-E 2008. december 19-én megalakult, 34 országból, 42 európai rendszerirányítóval. (Az ENTSO-E-nek logója még nincs, azt jelenleg tervezik.) A megalakulást követően legfontosabb feladatának a részletes munkaprogram kidolgozását és elfogadtatását, a titkárság megalakítását és a projektek koordinálása módjának kidolgozását tartják. 2009. február 5-i közgyűlésén megválasztották az ENTSO-E elnökét, főtitkárát és a tíztagú Igazgató Tanácsot. Jelentős elismerése hazánknak, a MAVIR ZRt.-nek, de elsősorban Oroszki Lajosnak a MAVIR ZRt. vezérigazgató-helyettesének személyesen, hogy a tíztagú Igazgató Tanács tagjai sorába választották. Oroszki Lajos kitüntető megbízatásához - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöksége és tagjai, valamint az egész elektrotechnika társadalom nevében őszinte szívvel - gratulálunk! Dr. Bencze János

POLLACK EXPO 2009 Expo Center Pécs

Üdvözöljük a Distrelec-nél! Sikerrel zárult a Pécs Expo Centerben a 2009. február 26-27-én megrendezett Pollack Expo. A rendezvény, amelyen mintegy 200 kiállító jelent meg, színvonalas előadásokat is hallgathattak az érdeklődők az építész szakmai, villamos és informatikai, építőipari szakmai témákban, de emellett volt épületgépész tudományos ülésszak, mérnök fórum, állásbörze is. Külföldi előadók részvételével itt tartották meg a 27th Scientific Electrotechnical Conferenc „Science in Practice” címmel. A cégek számára az expo kiváló fórum is volt egyben, hiszen bemutatkozhattak az egyetem, a kar és a dél-dunántúli régió érdeklődőinek, ismertethették szakmai területeik technikai, technológiai újdonságait. Az egyetem hallgatóinak pedig remek alkalom adódott arra, hogy tanulmányaikhoz megszerezzék a „kötelező” gyakorlati ismereteket. A kiállítók standjai előtt álló fiatalok kérdéseikre részletes válaszokat, szakmai tájékoztatást Nyitókonferencia kaptak a cégek szakembereitől, így elméleti tudásukat kiegészíthették gyakorlati tapasztalatokkal. A MEE az eseményt támogató partnerek között szerepelt, az Elektrotechnika pedig a szaklapok kiadói között mutatkozott be. Az Elektrotechnika standja

Európa legjelentősebb minőségi elektronika i é s számítástechnikai alka trész disz tribútora

Látogasson meg a Magyar Regula szakkiállításon! Budapest 2009. március 24-27.

Amit a Distrelec Önnek kínál: • Kiszállítás 48 óra alatt Magyarország egész területén • Mindössze 5,- EUR szállítási költség • Rendelés akár 1db-tól • Ingyenes cserelehetőség Terjedelmes minőségi termék programunkból pillanatok alatt rendelhet elektronikai, adattechnikai, számítástechnikai és háztartástechnikai alkatrészeket az interneten keresztül. Katalógusunk elérhető: Tel.: 06 80 015 847 e-mail: [email protected] www.distrelec.com

Tóth Éva

Felvételek: Lévai Gábor, Dési Albert

w w w. d i s t re l e c. c o m Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3

11

Épületvillamosság Épületvillamosság Épületvillamosság

Épületvillamosság Az erősáramú háztartási csatlakozószerelvények biztonságának ellenőrzése Tájékoztató jogszabály változásról

A kormány 2009. január 1-jén hatálytalanította a 8/1984. (VII. 1.) IpM miniszteri rendeletet, amelynek alapján eddig kötelező volt a háztartási csatlakozók független vizsgáló intézet általi minősítő vizsgálata és tanúsítása. Veszélyes helyzet alakult ki a rendelet hatálytalanításával e termékcsalád biztonsága és minősége szempontjából a jogszabályi háttér és a kötelező alkalmazású szabványok hiánya miatt!

Az elmúlt évtizedekben Magyarországon jogszabályi rendelkezések kötelezően írták elő a kisfeszültségű villamossági termékek jelentős részének független vizsgáló- és tanúsító intézet által végzett forgalomba hozatal előtti kötelező típusvizsgálatát és tanúsítását. A legutolsó ilyen jogszabály volt a 8/1984. (VII. 1.) IpM számú szakminiszteri rendelet egyes villamossági termékek ellenőrzéséről és minősítéséről. A rendelet kötelezően írta elő az 1. számú mellékletében felsorolt 1000 V-nál nem nagyobb névleges feszültségű villamossági termékek ilyen vizsgálatát. A megjelölt melléklet gyakorlatilag a teljes termékskálát tartalmazta. A rendelet ellenőrzési és minősítési jogosultsággal a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézetet hatalmazta fel. Ez a helyzet 1997-ben változott meg, amikor Magyarország az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás előkészítése során jogharmonizációs intézkedéseket hajtott vére. Ennek részeként a szakminiszter kiadta az „egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről” szóló 79/1997. (XII.31.) IKIM számú rendeletet. A rendelet alapja az EU által kiadott 73/23/EGK jelű direktíva, amely a kisfeszültségű berendezések biztonsági követelményeit határozta meg. (A direktíva bonyolult, hosszú címe helyett magyar műszaki köznyelv „Kisfeszültségű direktíva” /angol rövidítése: LVD/ rövid címet használja. Megjegyezzük, hogy az LVD-t 2006. évben, lényeges változtatás nélkül, a korábbi módosítások beépítésével 2006/95/EK jelzettel frissítették.) A rendelet lényeges szemléletváltozást hozott az addigi magyar gyakorlathoz képest: összhangban az LVD rendelkezéseivel, néhány kivételtől eltekintve eltörölte a kötelező független vizsgálóintézeti vizsgálatokat. Továbbra is alapelv maradt az, hogy csak olyan termék hozható forgalomba, amelyik „nem veszélyezteti az emberek, háziállatok biztonságát és a vagyonbiztonságot” és „kielégíti az alapvető biztonságtechnikai követelményeket”. Ennek igazolása a gyártó, forgalmazó, importőr, kereskedő (továbbiakban: forgalmazó) feladata, akinek forgalomba hozatal előtt megfelelőségértékelési eljárást kell lefolytatni a termékével kapcsolatban, amelynek eredménye alapján nyilatkozni köteles a termék megfelelőségéről, illetve annak biztonságos voltáról. A forgalmazó a termék megfelelőségének igazolásához szükség szerint független vizsgálóintézet segítségét is igénybe veheti.


12

Az előbb említett néhány kivétel közé tartoztak a „villamos szerelési anyagok”, konkrétan a villamos háztartási csatlakozóaljzatok és -dugók, illetve ezek különböző alkalmazási célú változatai: az ilyen szerelvényekkel felszerelt hosszabbítók, csatlakozó sávok, átalakító csatlakozók (T-dugók, adapterek) stb., azért mert e termékcsoport nem tartozik a Kisfeszültségű Direktíva hatálya alá és ezekre a termékekre megfelelő konszenzus hiányában nem készültek közösségi színtű konstrukciós és műszaki követelményrendszert meghatározó Európai Szabványok (EN) sem. A kialakult helyzetnek megfelelően ezen termékek szabályozása nemzeti keretek között maradt, ezért ezekre továbbra is a többször módosított 8/1984. (VII.1.) IpM rendelet vonatkozott, tehát a korábbi gyakorlatnak megfelelően csak kötelező MEEI vizsgálat és megfelelő MEEI tanúsítás után lehetett forgalmazni. Ez helyzet 2009. január 1-jén ismét megváltozott: a kormány a 383/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletével az egyes villamossági termékek ellenőrzéséről és minősítéséről szóló 8/1984. (VII.1.) IpM rendeletet hatályon kívül helyezte. Ugyanakkor nem adtak ki helyette olyan szabályozást, amely a csatlakozók biztonságának ellenőrzését előírta volna. Jelenleg tehát e termékcsoport biztonságos kivitelét, jó minőségét, megbízhatóságát jogszabályi előírás és kötelező alkalmazású szabványok hiányában, a forgalmazó lelkiismeretén és jóakaratán kívül semmi sem biztosítja. Igaz, hogy a fogyasztóvédelemről szóló többször módosított 1997. évi CLV. törvény 3.§-a előírja: „Csak biztonságos termék forgalmazható. A gyártó köteles gondoskodni a termék biztonságáról.” Ugyanez a § (4) bekezdése továbbá előírja, hogy „a forgalmazó a külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles elősegíteni az általa forgalmazott termék biztonságosságának ellenőrzését…”. A kormányrendelet pedig a fogyasztóvédelmi törvényben hivatkozott, e termékekre vonatkozó „külön jogszabály”-t hatálytalanította! Az említett 8/1984. (VII. 1.) IpM rendelet minden hibája ellenére is kereteket szabott ennek az ellenőrző tevékenységnek, és hatálytalanítása olyan helyzetet teremt, ami a „zavarosban halászó” vállalkozók részére előnyös igazán. A piac ugyanis a szabályozottnak tekinthető helyzet ellenére eddig is tele volt olyan villamos termékekkel, amelyek gyenge minőségűek és nem tekinthetők biztonságosnak. A hivatkozott rendelet hatálytalanítása tovább erősíti ezt a nem kívánatos helyzetet, egyes gyártók, illetve forgalmazók lelkiismeretlensége miatt. Azok a forgalmazók, akik továbbra is elvégzik e költséges vizsgálatokat gazdasági és verseny hátrányba kerülnek a piac ezeket mellőző szereplőivel szemben. Összefoglalva: úgy véljük, hogy 8/1984. (VII. 1.) IpM rendelet hatálytalanításával a háztartási csatlakozó eszközök termékcsalád biztonsága és műszaki minősége, megbízhatósága szempontjából nagyon veszélyes helyzet alakult ki, a jogszabályi háttér és a szabványok kötelező alkalmazásának hiánya miatt. Az sem világos, hogy ezek után az illetékes hatóság milyen alapon végzi a termékcsalád ellenőrzését, illetve kitől és milyen vizsgálatokat vagy vizsgálati eredményeket fogad el? Kiegészítő információ: 2009. február 25-én a TÜV-Rheinland MEEI a háztartási csatlakozók biztonsági szabályozásával kapcsolatban szakmai egyeztető megbeszélést tartott, amelyre meghívták a témakörben érdekelt szervezetek (NFGM minisztérium, MSZT, fogyasztóvédelem, MEE) és cégek (Legrand Zrt., Tracon Kft.) képviselőit. A megbeszélésen résztvevők egyetértettek abban, hogy az említett 8/1984. (VII. 1.) IpM rendelet hatálytalanítása után a háztartási csatlakozók minőségértékelési eljárása, illetve ennek szabályozása hazánkban nem egyértelmű és nem közérthető.

Ezért feltétlenül szükséges lenne a témakör olyan közérthető jogi szabályozására, pl. miniszteri rendelettel, amely egyértelmű helyzetet teremtene a csatlakozók biztonsági követelményeinek teljesítésével kapcsolatban, megfelelne az EU „új megközelítésű” szabályozási rendszerének és a „termékek szabad áramlása” elvének. E jogszabály kidolgozását vállalták a TÜV-MEEI szakemberei, a minisztérium képviselője pedig a jogszabálytervezet hatályba helyezéséhez szükséges további egyeztetések és teendők elvégzését vállalta.

Lakóépületek fővezeték méretezési szempontjai A technikai és gazdasági fejlődés új fogyasztói szokások elterjedését tették lehetővé. Változik a konyhatechnológia. A gázkészülékek helyett jelentős számban terjednek a korszerű villanytűzhelyek (kerámialapos tűzhelyek, elektromos sütők, grillezők). Egyre több lakóépületbe építenek (utólag is) klímaberendezéseket. Az egyedi építésű lakásokban az elektromos forróvíztárolók kényelme az átfolyós gáz-vízmelegítőkkel szemben, szintén a villamos- teljesítmény-szükségletet növeli. Változtak a tarifák. Csökkent a gáz- és villamos energia közötti árkülönbség. Változtak az áramértékesítés szempontjai. Csökkent az igény a vezérelt üzemű (kedvezményes díjszabású) villamos hőfejlesztő készülékek használatára. Vagyis növekszik az egyidejűség, növekszik a csatlakozóvezeték és fővezeték terheltsége. Amennyiben a jövőben is 25-30 évre előre kívánjuk biztosítani a lakások kiszolgálását, úgy szükséges felülvizsgálni a lakások jövőbeni várható teljesítményszükségletét és az egyidejűséget. A lakóépületek csatlakozóvezetékének és fővezetékének méretezése évtizedek óta változatlan szempontok alapján, az MSZ 447 szabványban rögzítettek szerint történik. Tudjuk, hogy a szabványok előírásai nem kötelezőek, de az áramszolgáltatók az MSZ 447 előírásainak betartását kötelező jelleggel elvárják a tervezőtől, kivitelezőtől. A több lakást ellátó fővezeték (felszálló fővezeték) méretlen vezeték, ezért a tervezésnél, kivitelezésnél az áramszolgáltató szempontjait (feszültségesés és a hozzáférhetőség, plombálhatóság) figyelembe kell venni. Egy új lakóépület fővezetékének tervezésekor, vagy egy meglévő épület fővezetékének felújításakor a tervező a szabványban megadott terhelési minimumra tervez. Az érvényes előírás szerint a lakás villamosteljesítmény-szükséglete a lakások fűtési, főzési, vízmelegítési energiahordozójától függ. Vagyis a villamos energiát az általános háztartási célon túl milyen más energiafogyasztási célra használják. A lakóépületek elektromos energiaellátó hálózatát, (csatlakozóvezetékét, fővezetékét, belső elosztó rendszerét) úgy kell megtervezni, hogy a 25-30 év múlva várható terhelést is elviselje. Az 1980-as években a szakmai grémium úgy döntött, hogy az átlagos lakásokba (ez kb. 52 m2) beépíthető villamos berendezések teljesítménye nem fogja meghaladni a 10 kW-ot. Ez igazolódott is, hiszen több nagyteljesítményű villamos készüléket nem lehetett ezekbe a lakásokba elhelyezni. A Magyarországon ki-


13

Arató Csaba okl. villamos üzemmérnök, a MEE tagja [email protected]

Lektor: Somorjai Lajos

épült a gázhálózat- és palackos gáz terjedése a konyhák több mint 90 %-ában a gázfőzést helyezte előtérbe. A gázellátottság és a gáz olcsó ára miatt nem kellett arra számítani, hogy a gáztűzhelyeket villanytűzhelyre cserélik. Emiatt egy átlagos felszereltségű lakás méretezési teljesítményét elégséges volt 6,6 kW-ban meghatározni. A tapasztalatok szerint a gázzal ellátott lakóépületekben ekkora alapteljesítményre méretezett fővezeték és csatlakozóvezeték keresztmetszet kielégítette a 25-30 évvel később jelentkező terhelési igényeket is. Ma egyre több gázenergiával ellátott lakóépületben térnek át a villamos főzésre. Az új kerámia főzőlapos tűzhelyek, a külön beépíthető sütők és főzőlapok csábítóan hatnak lakásfelújítások esetén. Szükségessé válik a méretezési alapteljesítmény felülvizsgálata, azon lakóépületekben is, ahol eredetileg gázos főzésre rendezkedtek be. Méretezési szempontok A lakóépületek fővezetékét és csatlakozóvezetékét az MSZ 447 szabványban meghatározott alap méretezési teljesítménnyel (mint legkisebb érték) és egy egyidejűségi tényező figyelembevételével kell kiszámítani. Általános célú felhasználás esetén a méretezési teljesítmény lakásonként 6,6 kW. (Ez esetben a lakásban a főzés, fűtés, használati melegvíz készítés nem villamos energiával történik). Ahol a főzés villanytűzhellyel van kialakítva ott 10 kW méretezési teljesítménnyel kell számolni. A lakásokban az általános háztartási és főzési célú villamosenergiafelhasználás nem egy időben jelentkezik, ezért egy csökkentési tényezőt lehet (kell) figyelembe venni. Az egyidejűségi tényező (jele=e) , amelyet a gyakorlati tapasztalatok alapján meghatározott matematikai formulával írhatjuk le. Értéke az MSZ 447 szabvány alapján a következő képlettel határozható meg: e=c+ 1-c √n A képletben szereplő c = 0,2 (konstans). Ez azt jelenti, hogy végtelen lakásszám esetén sem lehet az eredő méretezési teljesítmény (Pe) az összes beépített teljesítmény 20%-nál kisebb!Az egyidejűségi tényező néhány lakásra számított értékeit az 1.táblázat tartalmazza: Lakások száma n

Egyidejűségi tényező e

1

1,00

2

0,76

5

0,56

10

0,45

20

0,38

1. táblázat

Azokban a lakóépületekben ahol a használati melegvíz készítése, ill. az alapfűtés is villannyal történik, ott a fűtési teljesítményeket egyidejűség nélkül ( e = 1 értékkel) kell számításba venni. Ezek alapján a várható eredő méretezési teljesítmény meghatározása a következő képlet szerint történik:

Pe Pm Pf Pv n e

a lakóépület eredő méretezési teljesítménye egy lakás teljesítményszükséglete (6,6 kW vagy 10 kW) a lakóépületbe beépített összes villamos fűtési teljesítmény a lakóépületbe beépített összes forróvíztároló teljesítménye a lakások száma egyidejűségi tényező

Az eredő méretezési teljesítményéből határozható meg a vezetéken folyó áram. A nagyobb lakóépületekben a felszálló fővezeték ún. háromfázisú 4-, vagy 5 vezetős rendszerű. Ez a háromfázisú vezetékezés nem jelent háromfázisú ellátást! A lakásokban a terhelés mindig egyfázison jelentkezik. Nagyobb teljesítményű berendezésekhez (pl. tűzhelyhez, forróvíztárolóhoz) nem háromfázisú (forgóáram igényű), hanem háromszor egyfázisú csatlakozás szükséges. A lakóépületek fővezetékét minden esetben egyfázisú ellátásra, adott esetben háromszor egyfázisú ellátásra (de közös nullavezetővel) kell méretezni. Az egy fázisvezető (és a nullavezető) terhelőáramát az alábbi képlettel számíthatjuk ki:

Lakásfogyasztóknál a teljesítménytényező értéke cosφ=1, ezért ezzel a terhelőáram számított értékét nem kell módosítani. A fázisvezető méretezését a számolt terhelőáramon túl (I1f ) más adminisztratív jellegű szempontok befolyásolják. Jelenleg hálózatfejlesztési hozzájárulás nélkül minden lakás 1x32A igénybevételre jogosult, amit a legtöbb felújítás során a lakó igénybe is vesz. Ha egy lakás teljesítmény-szükséglete pl. 10 kW, akkor ez háromfázisú táplálás esetén 3x14,5A számított áramnak felel meg, de a kismegszakító névleges árama ( In=16 A) miatt lakásonként 3x16A terhelőárammal kell számolni. Egyfázisú fogyasztásmérés esetén 10 kW-nak megfelelő terhelő áram 43,5 A lenne, de a lakó csak In=32 A névleges áramú kismegszakítót kap (hálózatfejlesztési hozzájárulás fizetése nélkül), azaz, csak 7,36 kW-ot kap 10 kW helyett. Az egyfázison rendelkezésére álló 32 A-al a fogyasztó jobban tud gazdálkodni, mint a háromfázisú 3x16 A-al. A vezeték méretezésekor javasolt lakásonként, fázisonként legalább 7,36 kW –> 32A terheléssel számolni, az esetben is, ha a lakóépületben a főzés jelenleg gázzal történik. Háromfázisú vezetékezés esetén ez lakásonként 3x32 A-t jelent! Hagyományos, háromfázisú szimmetrikus terhelésű rendszerben a nullavezető keresztmetszetét a fázisvezető keresztmetszeténél egy fokozattal kisebb méretre lehet választani. Ez a lakóépületekben sosem volt megengedett, de ott nem is lehet szimmetrikus terhelésre számítani. A felszálló fővezeték nullavezetőjének keresztmetszete meg kell egyezzen a fázisvezetőével. A háromfázisú betáplálás miatt elvben a nullavezetőben kisebb áramnak kell folynia, mint egy fázisvezetőben. Valóságban a nullavezetőben nagyobb áram is folyhat! Ennek oka, hogy a lakásokban is egyre terjed


14

az elektronika, ezáltal a felharmonikusok is megjelennek. A harmadik és ötödik felharmonikus áram a nullavezetőben összegződik, és azt melegíti. A felharmonikus áramok mértéke a tervezés időpontjában még nem határozható meg. Azt csak utólag méréssel lehet kimutatni, számszerűsíteni. Az MSZ 2364-523 előírásai szerint felharmonikus tartalom esetén jelentős terhelhetőségcsökkenéssel (vagy vezetékkeresztmetszet növeléssel) kell számolni. A C52-1.táblázat szerint 20 % felharmonikus tartalom esetén a terhelhetőséget 86 %-ra kell csökkenteni. A jelenlegi tapasztalat alapján a nullavezető keresztmetszetét nem szükséges nagyobbra választani a fázisvezetőénél. A fővezeték keresztmetszetét – figyelembe véve az oda és viszszavezetést (2-es szorzó) - az ismert képlettel számíthatjuk ki:

A l If é κ

fázis- és nullavezető keresztmetszete (mm2), nyomvonalhossz (m), fázisvezető eredő terhelőárama (A), feszültségesés (V), fajlagos vezetőképesség

A vonatkozó szabványelőírás szerint mind a fővezetéken, mind a csatlakozóvezetéken 1+1% feszültségesés, azaz é = 2,3+2,3V engedélyezett. Az épületen belüli felszálló fővezeték anyaga ma már csak réz, a csatlakozóvezeték jellemzően alumínium. A feszültségesésre történő méretezést ennek figyelembevételével mind a két vezetékre külön-külön kell elvégezni. Vezeték-keresztmetszet ellenőrzése melegedésre: A feszültségesésre méretezett vezetéket melegedésre is ellenőrizni kell. A vezeték melegedése függ a vezeték (kábel) fajtájától, szerelési módjától, elhelyezésétől, a terhelt erek számától. Az MSZ 2364-523 szabvány 52-B2 táblázata 60 féle! elhelyezési módot (referencia módot) ismertet, melyhez 9 féle terhelési csoportot ír elő. Az általunk általánosan használt besorolás: „A1” Köpeny nélküli vezeték hőszigetelt falba ágyazott védőcsőben (nem hőszigetelt falszerkezetbe süllyesztett védőcsöves szerelési módot a szabvány nem tartalmazza!) „B1” Köpeny nélküli vezeték faszerkezetű falra szerelt védőcsőben. A védőcső és a falszerkezet közötti rés kisebb, mint a védőcső átmérőjének 0,3-szerese. (Téglafalazatra, vagy betonfalazatra szerelt védőcsőbe húzott vezeték, kiskábel szerelési mód nincs rögzítve a szabványban!) Hazánkban legelterjedtebb szerelési mód a vakolt téglafalba süllyesztett védőcsöves szerelési mód, amelybe köpeny nélküli (csak érszigetelésű) sodrott-, vagy hajszálsodrat vezetőt húznak be. Az MSZ 2364 szabvány értelmében ez a fővezeték kialakítás az „A1” szerelési csoportba sorolandó. A falon kívüli szerelési mód (a téglafalra, vagy betonfalra szerelt védőcsöves technológia) a „B1” csoportba sorolandó. A fővezeték céljára használt vezetékek szigetelése PVC, melynél a vezető hőmérsékletét 70 ºC-ban maximálták. A megadott terhelőáramnál a levegő környezeti hőmérséklete max. 30 ºC. Az MSZ 2364-523; 52-C1. táblázata szerint a vezetékek terhelhetőségét a 2.táblázat szerint kell megválasztani:

Zárójelben szerepelnek a korábbi MSZ 14450 szabványban előírt alapterhelhetőségi értékek. Látható, hogy az új követelmények kisebb terhelhetőséget engednek meg. Hőmérsékleti korrekciót mindkét szabvány előír, ezek mértéke hasonló. Lakóépületekben a felszálló fővezetékek elhelyezése miatt elegendő az alapterhelhetőséget figyelembe venni. Szereléstechnológiai szempontból nem szerencsés 35 mm2-nél nagyobb keresztmetszet kiválasztása, ezek bekötő-, leágazó elemei (sorkapcsai) kezelhetetlenül nagyok a lakóépületekben. Ha a terhelőáram 35 mm2-nél nagyobb keresztmetszetet követel, úgy párhuzamosan több felszálló fővezetéket célszerű kiépíteni, és a terheléseket (lakásokat) több fővezeték között kell elosztani.

Lakásszám

1 2 5 10 15 20 50

Vezető keresztmetszet mm2

„B1” csoport Falra szerelt, védőcsőbe húzott, egyerű, köpeny nélküli, PVC szigetelésű vezető (pl. Mkh) terhelhetősége (Amper)

10

42 (48)

50 (65)

16

56 (63)

68 (87)

73 (83)

89 (115)

35

89 (110)

110 (143)

50

108 (140)

134 (178)

b) Vízmelegítő nélkül villanytűzhellyel, kW

Magyarország

Németország

Magyarország

Németország

12 19,2 38 65 90 116 255

34 54 82 108 125 140 175

10 15,2 28 45 60 76 155

14 23 40 55 65 72 95

3. táblázat

„A1” csoport Süllyesztett védőcsőbe húzott egyerű, köpeny nélküli, PVC szigetelésű vezető (pl. Mkh) terhelhetősége (Amper)

25

a) Vízmelegítővelvillanytűzhellyel, kW

Látható, hogy 20 lakás fölött Németországban már kisebb a számításba veendő terhelés, mint hazánkban. 20 lakás alatti épületben viszont a számított teljesítmények nagyobbak! Magyarországon nem számolunk átfolyós rendszerű, nagyteljesítményű vízmelegítő elterjedésével. A hivatkozott szabvány a görbékhez rendeli a túláramvédelmi biztosító értékét. Minimális névleges érték 63 A, amelyhez a) esetben 1 lakás; b) esetben 5 lakás tartozik. Ezzel a szelektivitást is biztosítani kívánják. A feszültségesés mértékét a fogyasztói terhe-

2. táblázat Fogyasztói Feszültségesés a Feszültségesés a fogy.mérő Az egyidejűségi tényező terhelés csatlakozó szekrény és és a fogyasztó berendezés Lakóépületekben az egyidejűségi tényezőt elsősorban nem kVA a fogy.mérő között között villamos szempontok, hanem fogyasztói szokások, munkakörülmények, szociális környezet, stb. befolyásolják. Az egy< -100 0,5 % 3% idejűség pontos meghatározása műszakilag nem indokolt. 100 - 250 1,0 % 3% Itt a hangsúly a „pontos” kifejezésen van! Általános tapasz250 - 400 1,25 % 3% talat, minél nagyobb teljesítményű és minél több villamos > 400 1,5 % 3% készüléket használunk, az egyidejűség annál kisebb lesz. A gyakorlati tervezés számára elegendő a jelenleg is hasz4. táblázat nált, a gyakorlatban már bevált, de egy kisebb kockázatot jelentő „pontatlanság”, mely több fogyasztó esetén a szükléstől teszik függővé. A házi csatlakozó szekrény és a fogyaszségesnél nagyobb vezeték-keresztmetszet beépítését teszi tásmérő között, valamint a fogyasztásmérő és a végkészüszükségessé. Ez sok esetben jól jön, mint későbbi tartalék. lékek közötti szakaszra definiálják a feszültségesést %-ban. Külföldi példákat tanulmányozva a méretezési elvek hasonlóak (lásd 4.Táblázat) a nálunk használatossal, de a méretezés alapjául szolgáló teljeA fejlődési tendencia a németországi példából látható. Az sítmények eltérnek a hazai értékektől. Megvizsgáltam a németegyedi klímaberendezések nagyszámú elterjedésével Néországi csatlakozóvezeték és fővezeték méretezési eljárásokat. metországban sem számoltak. Mi sem foglalkoztunk a lakáNémetországban is szabvány írja elő a csatlakozóvezeték, fővesokba beépíthető klíma berendezések terhelési hatásaival. zeték méretezési szempontjait. A DIN 18015-1 szabvány a lakáA split-klímák árának jelentős csökkenése miatt pedig szésokat 2 csoportba sorolja, aszerint, hogy a fürdőszobai használaleskörű elterjedésre lehet számítani, villamos szempontból ti melegvízellátást villamos energiával vagy anélkül építik-e ki. fel kell készülni ezek kiszolgálására is. Véleményem szerint a A németországi példa szerint a lakásokban főzésre gázenergiát jövőben nem kerülhető el a nagyobb lakótelepek (lakóépünem vesznek figyelembe, a fürdőszobai használati melegvíz letek) villamosenergia-felhasználásnak, csatlakozási teljesítellátáshoz nagyteljesítményű (18-24 kW!) átfolyós rendszerű ményének, fogyasztói szokásainak reprezentatív felmérése villamosenergia-ellátással kell számolni. (Ott is, ahol kisebb telés kiértékelése, amelynek segítségével fokozni lehet a villajesítményű, tárolós rendszerű forróvíztárolót alkalmaznak.) mosenergia-ellátás biztonságát. Egy lakás méretezési alapteljesítménye (fürdőszobai elektromos forróvíztároló nélkül) 14 kW (a hazai 10 kW). A villamos vízmelegítővel szerelt lakás méretezési teljesítménye 34 kW (a hazai 12 kW). Rajnoha László A német szabvány nem egyidejűségi tényezőt, hanem két okl.vill.üzemmérnök görbét definiál 1-100 lakás tartományban, mely megadja a RAJNOVILL Kft csatlakozóvezeték és fővezeték méretezéséül szolgáló [email protected] sítmény szükséglet értékét. A 3.táblázat tartalmazza a magyarországi és németországi összehasonlítható méretezési teljesítményeket. Lektor: Dr. Szandtner Károly BME., Dési Albert NFGM


15

világítástechnika

Világítástechnika világítástechnika világítástechnika Világítástechnikai méretezőprogramok – Vajon mindegyiknek hihetünk? II. rész

Az előző részben (Elektrotecnika 2009/2) – ahol különböző világítástechnikai méretezőprogramok által számított értékek kerültek összehasonlításra – kiderült, hogy a szoftverek között a számított eredményekben lényeges különbség nincsen. Hátramaradt azonban az a kérdés, hogy a vizsgált lámpatestek a tervezett geometria alapján felszerelve milyen megvilágítási értékeket produkálnak a gyakorlatban, valamint, hogy ezen mért értékek mennyire korrelálnak a számított értékekkel. Érdekes lehet még, hogy a méretezőprogramok eredményei által felállított rangsor igaz-e a gyakorlatban. Azért, hogy ezen kérdéseket megválaszolhassuk, a modellezett geometriai elrendezést a különböző lámpatestekkel fizikailag is megvalósítottuk és ellenőrző (megvilágítás) méréseket végeztünk. In the previous part (Elektrotecnika 2009/2) where the lighting design software’s calculated values were compared, it turned out that there is no account difference in the results. One question had left, whether the installed luminaries are in accord with the calculated results or not. The other point of interest is whether the hierarchy changes or not. To answer these questions, we installed the scanned luminaries to the same geometrical formation and we made verifier measurements.

hogy a fényforrások elérték-e stabil fényáramukat. A tényleges mérést csak akkor kezdtük el, amikor a mért értékek állandósultak. Mérőeszközként MINOLTA Illuminance meter T-1M műszert használtunk. A műszer fénymérő feje kábellel csatlakozik így teljes mértékben elkerülhető volt a véletlen kitakarás. A mérés során a mérőfejet az útfelületen pozícionáltuk. A mérés előtt minden lámpahelyen tápfeszültségmérést végeztünk. A névleges feszültséghez képest az eltérés a szabványban előírtnak megfelelt. Számítási háló - Mérési pontok Ahhoz, hogy a számított és mért értékek eredményeit minél pontosabban össze lehessen vetni, a mérési háló pontjai pontosan a méretezőprogramok által meghatározott helyeken lettek megjelölve. Rendszeridegen fények A mintaterületen nem csak a felszerelt lámpatestek által létrehozott megvilágítást mértük, hanem a rendszeren kívülről érkező, kiszűrhetetlen idegen fények által létrehozott megvilágítást is. Ezek az értékek az egyes mérési pontokon, olyan kicsik voltak (Eátlag =0,79 lx), hogy azokat a vizsgált lámpatestek által létrehozott értékeket lényegükben nem befolyásolták, így korrekcióra nem volt szükség. Időjárás, hőmérséklet Mivel kültéri mérésekről van szó, így nem elhanyagolhatóak az időjárási körülmények. A világítástechnikai mérések során a hőmérséklet 7-13°C között alakult, így ez az értékelést nem befolyásolta.

– A fénypontmagasság és hajlásszög, ami – főleg lámpakarok esetén – gyártási és szerelési gondatlanságból adódhat – A lámpaosztás, melynél a környezeti adottságok miatt a tervezett érték betartása gyakran okoz megoldhatatlan nehézségeket – A fényforrás fényárama, annak típusától és életkorától függően – A lámpatest felszerelési pontossága (pl. elcsavarodás) – A figyelembe vett optikai beállítástól (tükör, foglalat) való eltérés – A lámpatest szennyezettsége

Értékelés Ahogy a méretezőprogramok összehasonlításakor már korábban kiderült, az azok által számított értékekben számottevő különbség nincsen, így a mért értékek az általuk számolt értékek átlagához kerültek viszonyításra. A tervezett és mért értékeket mérési pontról mérési pontra való összehasonlítására nincsen minden esetben szükség, nagyságrendileg azonban mindenképpen érdemes összevetni őket. Különösen érdemes odafigyelni arra, hogy a minimum és maximum értékek helye megegyezik-e a számítás és a mérés során. Ezeket az értékeket, az eredeti részletes táblázatok tartalmazzák. Ahol ezek helyileg számottevően eltérnek, ott felmerül a kérdés, hogy a lámpatest dőlése és hossztengelye menti elcsavarodása mennyire egyezik meg a tervezettel. Mivel a tesztsorozat keretében a cél a tervezetthez képesti legpontosabb kivitelezés volt, a beállítások többször kontrollálva lettek, így az ilyen jellegű eltérések esetünkben nagy valószínűséggel nem a kivitelezés gondatlanságból adódnak. A lámpák felszerelése során a gyárilag beállított tükör és foglalatpozíciókat nem változtattuk meg, és a számításokat is az ezekhez a beállításokhoz tartozó EULUMDAT fájlokkal végeztük. Megjegyzések a táblázatokhoz: – A számított érték a három tervezői program átlaga – A százalékban kifejezett érték a mért érték a tervezetthez viszonyítva – A 70 illetve 150 jelzés a mért nátriumlámpák teljesítményére vonatkozik

mérés Megvilágításmérés és körülményei A gázkisülő fényforrások a bekapcsolás után nem érik el azonnal a névleges fényáramukat. Ezért azonos pontokban ellenőrző méréseket végeztünk, hogy meggyőződjünk arról,

„A” gyártó Az A70 lámpatest esetén a tervezettben szereplő maximális és minimális megvilágítású pontok a mérésben is azonos helyekre esnek. Ennek ellenére vannak pontok, ahol a tervezett és mért megvilágítási értékek között eltérés is mutatkozik, de

Bevezetés A legnagyobb gondossággal tervezett világítás számított, és a megvalósulás után mért értékei között is adódhat eltérés. A fénytechnika programok egy adott lámpatest és fényforrás, adott geometriájú elhelyezésével számolnak. Az adatbevitellel megegyező steril viszonyok azonban a gyakorlatban a legritkább esetben fordulnak elő. Az alábbiakban tekintsük át azokat a fontosabb tényezőket, amelyek az elvi alapadatokhoz képest eltérést okozhatnak: Az adódható eltérések leggyakoribb okai:


16

az átlagos megvilágítási érték megközelítőleg megegyezik a tervezettel. A határegyenletesség nem éri el a tervezett értéket. Érdekes, hogy a tervezett és mért értékek az egyes pontokban eltérést mutatnak, azonban az átlagos megvilágítás megközelítőleg megegyezik a tervezettel. Az A150 lámpatest egyes mért értékeinek pontjai számottevően alacsonyabbak a tervezett értékeknél. A mérési és számítási eredmények különbségét tovább tanulmányozva kiderül, hogy az egyes mérési pontok hozzávetőlegesen 20% tervezési többletet mutatnak. Ebből egyenesen adódik, hogy a mért átlagos megvilágítási érték is lényegesen kisebb a tervezettnél. Mivel az egyes mérési pontokon mért értékek arányosan kisebbek a tervezet értékeknél, ezért a határegyenletesség csak kis mértékben változott a tervezetthez képest. A minimum és maximum értékek helye megegyezik a tervezettel.

Lámpatest

A

70

A 150

E [lx] átlag

E [lx] min

Számított

11,93

5,41

Mért

11,72

3,50

%

-1,74%

-35,30%

Számított

28,44

16,93

Mért

22,22

14,50

%

-21,88%

-14,35%

1. táblázat „A” gyártó – számított és mért értékek összevetése Lámpatest

B 70

B 150

E [lx] átlag

E [lx] min

Számított

10.23

3.10

Mért

14.58

5.10

%

42.56%

64.52%

Számított

22.37

7.77

Mért

26.62

15.80

%

19.01%

103.35%

2. táblázat „B” gyártó – számított és mért értékek összevetése „B” gyártó A B70 lámpatest mért maximális megvilágítású pontjának helye egy pontba esik a tervezett ponttal is. A minimális értékek esetén eltérés tapasztalható. A pontok nagy része jelentős mérési többletet mutat. Ez a többlet az átlagos megvilágítás értékében is jelentkezik. A B150 lámpatest esetén is jelentős mérési többlet adódik. Mind a maximális mind a minimális megvilágítású pontok helye eltér a tervezettől. A pontokat tovább vizsgálva észrevehető, hogy a világítótestek vonalával párhuzamos, azoktól távolabbi két sor értékei a tervezett értékeknél némileg kisebb, míg a közelebbi két sor nagyobb megvilágítási értékeket mutat. A nagyobb értékek nagyságrendileg nagyobbak, így az átlagos megvilágítási érték is nagyobb a tervezettnél. Külön említést érdemel a határegyenletesség értéke, amely igen nagy mértékben pozitív irányban tér el a tervezettől. A gyártó lámpatesteinek eredményét együttesen vizsgálva látható, hogy mindkét termék esetében jelentős pozitív különbség mutatkozik a tervezett és mért értékek között. Jelen


17

esetben felmerülhet, hogy a ma gyártott lámpatestek fényeloszlása – például egy esetleges fejlesztés miatt - nem egyezik meg a lámpatest dokumentációjában találhatóval. Érdemes volna egy ma gyártott lámpatest fényeloszlását megvizsgálni és azt összevetni az EULUMDAT fájlok tartalmával. A pozitív eltérések is pontatlanságnak, így hibának számítanak, de kijelenthető, hogy mindkét lámpatest kiváló világítási paraméterekkel rendelkezik. „C” gyártó A C70 lámpatest mérési pontjait megvizsgálva kiderül, hogy az egyes mérési pontok arányaiban közel azonos mértékkel kisebb megvilágítási értéket mutatnak a mért értékekben, mint a tervezettben. A mért átlagos megvilágítás ezért lényegesen kisebb szintet mutat. A minimum és maximum értékek pozíciói a mérés és a tervezés során megegyeznek. A C150 lámpatest mért értékei is hasonlóan eltérnek a tervezett értékektől. A határE [lx] E /E max min átlag egyenletesség tervezetthez képesti pontossága megmu26,87 0,45 tatja, hogy az egyes pontok 30,70 0,30 tervezettől való eltérése minden pontra arányos. 14,25% -34,16% A „C” gyártó lámpatesteinek 50,43 0,60 eredményét együttesen vizsgálva, feltűnik, hogy mindkét 35,90 0,65 termék esetén jelentős a téve-28,81% 9,63% dés: a termékek nem tudják a tervezői számítások értékeit elérni. Különösen aggasztó a C150 lámpatest gyengébb átlagos megvilágítási értéke a ponE [lx] E /E max min átlag tos határegyenletesség érték mellett. 21.50 0.30 33.50

0.35

55.81%

15.40%

„D” gyártó A D70 lámpatest mérési pontjait vizsgálva feltűnik, hogy a 36.30 0.35 tervezett és mért megvilágítás minimum értékek helye eltér 42.60 0.59 egymástól. A világítótestek 17.36% 70.87% vonalával párhuzamos, azoktól távolabbi két sor értékei a tervezett értékeknél némileg kisebb, míg a közelebbi két sor nagyobb megvilágítási értékeket mutat. Az átlagszámítás miatt ez nem játszik szerepet, így az átlagos megvilágítás mért értéke összhangban van a tervezett értékkel. Az D150 lámpatest mérési hálójának eredményei alapján megállapítható, hogy az egyes pontok mért és tervezett eredményi között számottevő különbség nincsen. Ebből adódóan, az átlagos megvilágítás és a határegyenletesség értéke is igen közel áll a tervezetthez. Mindkét lámpatest esetében elmondható, hogy a mérési és tervezett megvilágítási és határegyenletességi eredmények összhangban állnak. Általános észrevételek Olyan esetben, amikor a mért értékek jelentősen meghaladják a tervezőprogram által számítottat, az a kérdés merül fel, hogy az adott lámpatest fejlesztésekor készített EULUMDAT fájlok tartalmazta paraméterekkel a ma gyártott lámpatest is pontosan rendelkezik-e. Például egy többéves típus esetén a gyártás során olyan korszerűsítést hajtottak végre, amely

Lámpatest

C 70

C 150

E [lx] átlag

E [lx] min

E [lx] max

E /E min átlag

Számított

11.45

3.82

34.30

0.33

Mért

8.28

2.20

22.50

0.27

%

-27.70%

-42.41%

-34.40%

-20.34%

Számított

25.87

14.80

48.50

0.57

Mért

21.66

12.50

37.00

0.58

%

-16.28%

-15.54%

-23.71%

0.88%

3. táblázat „C” gyártó – számított és mért értékek összevetése Lámpatest

D

70

D

150

E [lx] átlag

E [lx] min

E [lx] max

E /E min átlag

Számított

10.58

4.91

20.10

0.46

Mért

10.88

5.40

23.70

0.50

%

2.88%

9.98%

17.91%

6.90%

Számított

24.46

14.63

Mért

25.68

17.70

%

4.99%

20.98%

4. táblázat „D” gyártó – számított és mért értékek összevetése jelentősen javítja a lámpatest paramétereit az eredeti állapothoz képest. Ez az eltérés egy berendezés megvalósulása esetén túlvilágítást okozhat. Abban az esetben pedig, amikor az eltérés jelentős tervezői többletet mutat a méréssel szemben, a szintén nem megengedhető eltérés mellett etikai problémákat is sejtet. Ez az eltérés egy berendezés megvalósulása esetén alulvilágítást eredményezhet. Végezetül tekintsük át az azonos kategóriába eső lámpatestek egymás közti rangsorát a mért értékek alapján. Az átlagos megvilágítási értékek (Eátlag) tekintetében a 70W-os típusoknál B, A, D, C, míg a 150W-os típusoknál B, D, A, C, sorrend alakul ki. (Emlékeztetőül: A számított értékek alapján mindkét teljesítményszinten A, C, B, D sorrendet állapítottunk meg.)

Új kuratóriuma van a Magyar Világítástechnikáért Alapítványnak 2002-ben 20 magánszemély és a MEE létrehozta a Magyar Világítástechnikáért Alapítványt. Első lépésként a felszámolt Világítástechnikai Állomás pótlására megvásároltak egy ingatlant, mely a Világítás Házaként szolgálja a szakma ügyét. Az eredeti kuratórium és felügyelő bizottság 2008-ban lemondott tisztségéről, így szükségessé vált új kuratóriumi és felügyelő bizottsági tagok megválasztása. Az alapítók 2008. december 9-én és 2009. február 3-án üléseztek, és a feladatok meghatározása után felkérték a VTT tagok közül a megvalósításra alkalmasnak tartott jelölteket. A decemberi ülésen a jelöltek meghallgatása után kiválasztották a kuratóriumi és felügyelő bizottsági tagokat. A februári ülésen a kuratórium elnöki tisztét a megválasztott tagok közül Szekeres Sándor vállalta el. Így alakultak meg a Magyar Világítástechnikáért Alapítvány új irányító testületei. A kuratórium: Szekeres Sándor elnök, Esztergomi Ferenc, Gyuris Géza, Kovácsné Jáni Katalin, Kozaróczky Kornél kuratóriumi


18

Az egyenletesség (Emin/ Eátlag) tekintetében a 70Wos típusoknál D, B, A, C, a 150W-os típusoknál D, A, B, C, sorrendet hozott ki a mérési eredmény. (Emlékeztetőül: A számítások alapján mindkét teljesítményszinten D, A, C, B, rangsor alakult ki) Úgy gondolom, hogy a világítástechnikai méretezőprogramok méréssel történő ellenőrzése még a kiválasztott kis mintavétel esetében is hasznos lehet a gyártók, a tervezők, és az üzemeltetők számára egyaránt, és egyben felvetheti az elvégzett kísérlet kiterjesztésének célszerűségét.

Irodalomjegyzék 1] Gergely Pál: Gyakorlati világítás37.77 0.60 technika, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977 42.10 0.69 [2] Faragó György – Maróti György: Világítástechnika Műszaki Könyvkiadó, 11.46% 15.23% Budapest, 1962 [3] EN 13201-3, 2003 [4] EN 13201-4, 2003 [5] Arató-Borsányi-Kovács-Majoros-Molnár: Világítástechnika II., BMF KVK-2018, Budapest, 2005 [6]Relux Professional 2007 Manual, Relux Informatik AG., Basel, 2007 [7]DIALux User Manual ,Version 4.5, DIAL GmbH, Lüdenscheid, 2008 [8] Ulysse súgó, © 2006 TUNGSRAM-Schréder Világítási Berendezések Rt.

Kulcsár Attila villamosmérnök világítástechnikai szakmérnök GE Hungary Zrt. [email protected]

Lektor: Szilas Péter, ELMŰ Zrt. nyugalmazott főtanácsos

tagok. Felügyelő Bizottság: dr. Kovács Béla elnök, Major Gyula, Szalkai Tamás felügyelő bizottsági tagok. Az alapítók megfogalmazták azokat a célokat, melyeket szeretnék, ha az alapítvány kuratóriuma megvalósítana. Az elképzelések felsorolásánál kezdetben szabadon szárnyalt a fantázia, de végül sikerült néhány olyan területet meghatározni, ahol az alapítvány kuratóriuma sikeres lehet. Fő feladat a Világítás Házának gazdájaként oktatási, szakmai programok szervezésével, az intézmény megtöltése tartalommal, a közgondolkodás megismertetése a világítástechnikai kultúrával. Ezen célok elérése érdekében szükséges a vidéki kapcsolatok kiépítése, szoros kapcsolattartás mérnök kamarákkal, oktatási intézményekkel. A tervek megvalósítása a VTT-vel és a világítástechnikával foglalkozó cégekkel szoros együttműködésben képzelhető el, hiszen a feladatok végrehajtói is ebből a körből kerülnek ki. A szükséges anyagi feltételek megteremtése pályázatokkal, szponzori támogatással lehetséges. Reméljük, hogy az új kuratórium sikeresen kapcsolódik be abba a jövőnk szempontjából is fontos tevékenységbe, mely erőforrásaink ésszerű, takarékos felhasználását célozza. Szekeres Sándor

világítástechnika világítástechnika világítástechnika

Világítástechnika világítástechnika Teljesítmény-LED-ek középtávú stabilitása A teljesítmény-LED-ek (Light Emitting Diode, világítódióda) rövid- és hosszútávú stabilitását egyre jobban ismerjük. Kétféle mérési módszerrel mintegy 1000 órán keresztül mértük európai és ázsiai gyártók LED-jeinek fénykibocsátását, színképi teljesítményeloszlását középtávú stabilitásuk feltérképezésének céljából. A cikkben bemutatjuk a kétféle mérési elrendezést és beszámolunk a mérési eredményekről, melyek különösen fontosak azokon a területeken, ahol ezeket az eszközöket referenciaforrásként szeretnék használni. The aging of high power LEDs is well known, although the detailed mechanism of the aging is not well enough understood. To get more information about the stability of the LED’s light output we used two different measurement setups. We measured the light output and the spectral power distribution of the individual LEDs which were made by manufacturers in Europe and Asia. The results of our measurements are important in applications where LEDs with 0.1% long term stability have to be selected regarding both luminous output and colour stability.

melyben a sugárzás alapjaként egy kéken sugárzó LED szolgál, mely gerjeszti a LED-et lezáró burán belül elhelyezett sárgafényport, így a két emisszió keverékét fehér fényként érzékelhető sugárzást. 2. Célkitűzés Korábbi kutatások eredményeiből, illetve tapasztalatból tudhatjuk, hogy egy LED által kibocsátott sugárzás a bekapcsolás és termikus kiegyenlítődés beállta (pár perc) után már gyakorlatilag stabilnak nevezhető rövidtávon. A LED-ek várható élettartamának jellemzésére adott időtartamot határoznak meg óra egységben, mely azt mondja meg, hogy hány óra elteltével csökken a kezdeti sugárzási teljesítmény egy bizonyos küszöbszint alá (általában 50%-a vagy 70%-a a kezdeti értéknek). Erről a hosszútávú öregedési folyamatról már számos cikk [2]-[4] beszámolt, és általában elmondható, hogy a több ezer órás működés során – a LED-ek felépítéséből adódó nagy áramsűrűség degradáló hatása miatt – a LED-ek fényárama csökkenni fog. Jelen dolgozatban a LED-ek élettartamának nagyságrendileg első 1000 órája alatt tapasztalható elváltozásokról számolunk be, mert – pl. fotometriai laboratóriumban – referenciaként használatos LED-ek esetén ebben az időszakban a leglényegesebb a LED-ek fényének stabilitása. 3. Mérési összeállítások Egy európai gyártó LED-jeit két különböző mérési összeállításban vizsgáltuk. Az első összeállításban közel 100 darab LED fénysűrűségét mértük óránként, mintegy 1000 órán keresztül. A LED-eket kerámialapon rögzítettük forrasztással 10 sorban elrendezve, soronként sorba kötve, ezt pedig vízzel jól átjárható, üreges alumíniumlapra szereltük. A sorokban található LED‑ek színezeteit, darabszámát és főbb villamos paraméterét az 1. táblázat foglalja össze.

1. Bevezetés Napjainkban a világítódiódák (LED-ek, Light U nyitó U sor I sor Sorszám Színezet Darab Emitting Diodes) már kiléptek az egyszerű [V] [V] [A] színes jelzőfények szerepköréből, és a teljesít1. kék 8 3,085 25,041 0,207 mény-LED-ek megjelenésével egyre több ál2. kék 8 3,039 24,254 0,210 talános célú, különböző ipari, illetve tudományos alkalmazásban is találkozhatunk azok3. türkiz 7 3,326 23,342 0,213 kal. Előnyük a hagyományos fényforrásokkal 4. zöld 9 2,874 25,887 0,208 szemben többek között a jobb fényhasznosí5. sárga 10 2,042 20,441 0,211 tás (fehér LED-ek esetén ma már η > 100 lm/ 6. narancs 10 1,922 19,208 0,204 W [1]), a kiváló mechanikai ellenállóképesség és a hosszú (több tízezer órás) élettartam. Ez 7. piros 10 1,980 19,787 0,206 utóbbi jellemzőből következik a kis karban8. piros 10 1,978 19,773 0,204 tartási igény. 9. melegfehér 8 3,181 24,639 0,202 A cikkben színes, illetve fehér fényt kibocsátó 1 W-nál nagyobb teljesítményű LED-ek 10. hidegfehér 8 3,147 23,601 0,205 öregedését tárgyaljuk. Ezeket az eszközöket 1. táblázat A vizsgált LED-ek színezete, darabszáma és főbb villamos paraméterei már teljesítmény-LED-eknek nevezzük, hiszen a jól ismert 5 mm-es tokozású LED-ek estében megszoSoronként külön áramgenerátor biztosította a LED-ek tápelkott 20 mA – 30 mA áramerősség helyett ezen eszközök névlelátását a táblázat utolsó oszlopában látható áramértékeken ges meghajtóárama 350 mA. A teljesítmény-LED-ek tokozása (Iset = 210 mA). A tíz darab áramgenerátor villamos ellátását is eltér a korábban megszokott LED-ekétől, ezeknél ugyanis saját készítésű kétcsatornás tápegység biztosította. A mérégondoskodni kell a nagyobb áramerősség miatt keletkező seket képi felbontású fénysűrűségmérő kamerával végeztük, hőmennyiség megfelelő elvezetéséről, ezért ezek az eszközök melynek valós mérési eredményét mutatja az 1. ábra. A hamis külön hőelvezetővel is rendelkeznek. A színes LED-ek színképi színek jól jelzik a különböző színezetű LED-eken mérhető eltételjesítményeloszlása aszimmetrikus harangformához hasonrő fénysűrűségi szinteket. lít, melynek csúcshullámhossza a félvezetőt alkotó – jellemzőA LED-ek nagyon érzékenyen reagálnak a hőmérséklet válen III. és V. főcsoportbeli – elemek fajtájától és azok arányától tozására. A LED-ekben nagyobb hőmérsékleten kevésbé hatéfüggően változhat az ultraibolyától egészen az infravörösig konyan rekombinálódnak a töltéshordozók, ezért ilyen esetekterjedő tartományban. ben csökken azok fényhasznosítása. Ennél az összeállításnál az A vizsgált fehér fényt adó LED-ek (továbbiakban fehér LED) állandó hőmérsékletet vízhűtéses Höppler-típusú termosztát úgynevezett fényporos konvertáló megoldással működnek, biztosította. Az alaplap hőmérsékletét (Tset = 37°C) digitális


19

1. ábra A kamera pillanatképe hamis színekkel megjelenített fénysűrűségi szintekkel hőmérővel mértük, szintén óránkénti adatrögzítéssel. A kisebb hőmérséklet-ingadozásokat utólag a 37°C < T < 41,5°C tartományban felvett korrekciós görbe alapján korrigáltuk. A 88 db LED-et mindig azonos időpillanatban mérő vízhűtéses összeállítás mellett Peltier-hűtésű termosztáttal stabilizálva is mértünk LED-eket. Itt a LED-ek hátlapjain 25°C-t, ±0,1°C-t állítottunk be. A Peltier-lapka méretét a – teljes fényáram mérésére kalibrált – fotométergömb bemeneti nyílása határozta meg, ezért két darab kisebb méretű kerámialapon 6‑6 db LED-et rögzítettünk (2. ábra). A LED-eket öregítéskor ebben az összeállításban 350 mA-es árammal tápláltuk – kikapcsolt Peltier-elem mellett –, minek hatására a lapka 50°C hőmérsékletig melegedett fel. A mérések itt az első összeállításnál ritkábban, 12 óránként történtek, viszont ezek a mérések a fénysűrűségi adatoknál több adatot szolgáltattak, hiszen egyenként rögzítésre került a LED-ek színképi teljesítményeloszlása, melyből könnyen származtathattuk a színinger-összetevőket is a teljes fényáramértékek mellett.

mértékű fénysűrűség-növekedést egy viszonylag stabil időszak követi, majd néhány LED fénysűrűsége marad ±0,5%-os szóráson belül, míg a maradék több százaléknyi fénysűrűségvisszaesést mutat az azt követő 400 órában. Több LED-típusnál is hasonló viselkedést tapasztaltunk. A 4. ábra sárga LED-ek öregedését mutatja (a pirosak fénysűrűség-változása is hasonló trendet követett). Majdnem mindegyik LED kismértékű fénysűrűség-növekedést mutatott az első 200 órában, majd utána némelyik fénykibocsátása erősen csökkent, míg a többié 2%-os szóráson belül maradt mintegy 600 órán keresztül, de még ez is igen gyenge teljesítmény egy olyan forrástól, amit referenciaként szeretnénk használni. A harmadik tipikus fénysűrűség-változást mutatja az 5. ábra, ahol a narancs színezetű LED-ek fénysűrűsége kezdetben növekedést, majd azt követően stabilizálódást (vagy enyhe csökkenést) mutatott. A 3-5. ábrák fénysűrűség-tengelyein (y) azonos százalékos fénysűrűségközt választottunk a könnyebb összehasonlítás érdekében. Annak ellenére, hogy a kamera mérési hibája 0,1% alatt van, az ábrákon ennél esetenként nagyobb mérési bizonytalanságot láthatunk, melyeket a kiértékelő szoftver hiányosságai okoznak.

3. ábra 9 db zöld LED relatív fénysűrűsége az öregedés során

4. ábra 10 db sárga LED relatív fénysűrűsége az öregedés során

2. ábra Peltier-hőmérsékletstabilizált kerámialapka 6 db teljesítmény-LED-del 4. Eredmények A cikk korlátozott terjedelme miatt csak a legtipikusabb jelenségeket mutatjuk be. A 88 darab LED-et tartalmazó összeállítás (1. ábra) 4. sorában található 9 darab zöld LED fénysűrűségének változását követhetjük a 3. ábra grafikonján. A kilenc darab LED ugyanazon gyártó azonos típusú LED-je, ennek ellenére különböző módon változik azok fénysűrűsége: a kezdeti kis-


20

Ahhoz, hogy ezeken a hiányosságokon felülkerekedjünk, továbbá legyen információnk a színességek változásáról is, készítettünk egy sokkal stabilabb rendszert, melyben a fényáramméréssel párhuzamosan a LED-ek színképi teljesítményeloszlásai is rögzíthetők voltak. Az 1., 2. és 5. sorban található (kék és sárga) LED-eket leszámítva ugyanolyan típusú LED-ekből szereltünk fel 2-2 darabot a két kerámialapkára (2. ábra), mint amilyeneket az első összeállításban használtunk (1. ábra). Négy darab fehér (2 meleg- és 2 hidegfehér) LED öregedését szemlélteti a 6. ábra. Ahogyan az látható, az egyik melegfehér LED fényárama 200 és 300 óra között hirtelen kitérést mutat, majd kismértékű növekedéssel folytatódik a stabilizálódás. 400 óra után már csak 0,5%-os ingadozás tapasztalható három LED esetében, a negyedik LED fényárama pedig a kezdetektől fogva folyamatosan csökkent (−2%/1000 óra).

világítástechnika

5. ábra 10 db narancsszínben emittáló LED relatív fénysűrűsége az öregedés során

6. ábra Négy darab fehér LED relatív fényárama az öregedés során A színes LED-ek öregedését mutatja a 7. ábra. Láthatjuk, hogy a legtöbb LED fényárama 400 óra után már stabilizálódik, a kivétel ezen az ábrán a piros-1 nevezetű, aminek 800 óra kellett a stabilizálódáshoz. A fehér és színes LED-ek 1000 óra alatt végbemenő színességének változását összegzi a 2. táblázat. Egy ázsiai gyártó hét darab melegfehér LED-jét is a fotométergömbös elrendezésben öregítettük mintegy 800 órán keresztül. Az öregedés első 400 órájában körülbelül 5%-os fényáram-növekedés történt, majd a második 400 órában a fényáram stabilizálódott, illetve enyhe csökkenés mutatkozott. A LED korrelált színhőmérséklete folyamatosan emelkedett 3000 K-ről mintegy 3100 K-re, az ennek megfelelő színességváltozást a 8. ábra szemlélteti, ahol a változás irányát nyíl jelöli. Ez az öregedési jelenség a fehér LED-ekben található: a sárga emissziót biztosító fénypor-réteg gyengülésére vezethető vissza, ugyanis méréseink alapján az öregedés során a színkép kék tartalma növekedett. Ennek következtében a kék és a sárga csúcsintenzitások aránya 0,86-ról 0,94-re változott. 5. Összefoglalás Két mérési módszert dolgoztunk ki teljesítmény-LED-ek öregedésének vizsgálatára. A kameraalapú módszer előnye, hogy egyidejűleg nagy számú LED öregedése mérhető. A mérések közben és azok kiértékelésekor jelentkező problémák túlnyomó része a kamera vezérlőprogramjának frissítésével orvosolható. A kamera német gyártója ígéretének megfelelően a frissített programmal nem csak a fénysűrűség-mérés lesz időzíthető, hanem egyidejűleg tristimulusos színingermérő módban is fog tudni működni. A termikus stabilitás modernebb termosztátot alkalmazva javítható. A fotométergömbön alapuló módszer hátránya, hogy egyidejűleg csak egyetlen LED mérhető ezzel a módszerrel, ellen-


21

ben megbízhatóbb adatokat szolgáltat, és további előny a színképi teljesítményeloszlás, valamint a LED feszültségek rögzítésének lehetősége. Kísérleteink megmutatták, hogy az öregedés akár diódánként eltérő tendenciával történik. A referenciaLED-ek gyártóinak ezt mindenképpen figyelembe kell venniük, amikor az eszközeik stabilizációs elektronikáját tervezik. Ahhoz, hogy a teljesítményLED-ek stabilitásban és fényáramban felvegyék a versenyt az izzólámpa-referenciákkal, növelni kell a teljesítmény-LED-ek egységteljesítményét (fénykibocsátását) és azok színképi teljesítményének stabilitását.

LED

Δ(u’,v’)

LED

Δ(u’,v’)

HidegF-1

0,0016

Zöld-1

0,0002

HidegF-2

0,0022

Zöld-2

0,0002

MelegF-1

0,0003

Narancs-1

0,0001

MelegF-2

0,0004

Narancs-2

0,0001

Türkiz-1

0,0011

Piros-1

0,0001

Türkiz-2

0,0006

Piros-2

0,0000

2. táblázat A LED-ek színességének változása 1000 óra alatt

7. ábra Színes LED-ek relatív fényárama az öregedés során

Irodalomjegyzék [1] National Institute of Standards and Technology (NIST) által mért adatok, http://www.netl.doe. gov/ssl/highlights_cree08.html [2] Alteri P, Jaeger A,Windisch R, Lindner N,Stauss P, Oberschmid R, Streubel K. Color-dependent degradation of high-brightness AlGaInP LEDs, SPIE 5349-416, 2004 [3] Manyakhin F, Kovalev A, Yunovich A.E. Aging Mechanisms of InGaN/AlGaN/GaN Light-Emitting Diodes Operating at High Currents. MIJ-NSR 3, Article 53. 1998 [4] Alteri P, Jaeger A,Windisch R, Lindner N,Stauss P, Oberschmid R, Streubel K. Internal quantum efficiency of high-brightness AlGaInP light-emitting devices. J. Applied Physics 98, 086101 (2005)

8. ábra 7 db ázsiai gyártótól származó melegfehér LED-ek színességeinek változása 800 óra alatt a CIE 1931-es színességi diagramban.

Csizmazia Péter

Csuti Péter

Pannon Egyetem Virtuális Környezetek és Fénytan Laboratórium


[email protected]

[email protected]

Kránicz Balázs

Schanda János



[email protected]

[email protected]

Hírek Hírek hírek Hírek

Energetikai hírek a világból Románia külföldi befektetőkkel állapodott meg új atomerőmű létesítésében A CEZ, (Cseh), az Enel (Olasz), az RWE (Német) és a Traktabel (Belga), valamint kisebb részesedéssel az Iberdola (Spanyol) és az ArcelorMittal (Román) cégek előzetes megállapodást írtak alá a többségi részesedéssel bíró román kormánnyal atomerőmű létesítésére. A két új nukleáris reaktor Cernavodában (Délkelet-Románia) épül meg, ott, ahol a jelenleg is üzemelő két darab egyenként 700 MW-os erőmű működik. A meglévő atomerőmű-kapacitás az éves villamosenergiatermelés 18%-át adja. Az új beruházás teljes költsége meghaladja a 4 milliárd €-t és a tervek szerint 2014 – 2015-re valósul meg. A meglévő telephelyre eredetileg öt ún. CANDU típusú reaktor telepítését tervezték, az 1975-ben a kanadai kormánnyal közösen készített esettanulmány szerint. Eddig ebből két reaktor épült meg, az egyik 1996-ban, a másik az elmúlt évben. Franciaország délnyugati területei energia ellátása sebezhető November 3-án, hétfőn, extrém időjárási viszonyok miatt a Marseille és Nizza közötti nagyfeszültségű távvezeték megsérült, így az ezzel táplált régió három órán keresztül áram nélkül maradt. Ez az 1500 MW-os teljesítmény kiesés hívta fel a figyelmet a régió sebezhetőségére. A szóban forgó területen csak az igény 40%-át kitevő áramtermelés folyik, a többi 400 kV-os távvezetéken érkezik. E távvezeték meghibásodása veszélyezteti Marseille, Nizza, Avignon és Toulon energiaellátását. Ezen a területen több mint 4 millió ember él. Ukrajna EU országokba történő energia exportja ez év szeptemberében 9,6%-al csökkent Ukrajna villamos energiát exportál Magyarországra, Szlovákiába, Lengyelországba és Romániába. A Január-szeptemberi időszakban az EU-ba irányuló export 4,7%-al növekedett. Ezen belül a Magyarországba irányuló export 16,15-al csökkent, amíg a Szlovákiába irányuló export növekedést mutatott. Ugyancsak csökkent a Lengyelországba menő export mennyisége is. Az Ukrán kormány tervei szerint az EU-ba irányuló villamos energia exportot a jövőben 4,5%-al fogja növelni. Növekvő érdeklődés az atomerőművek üzembeállításra Évről évre növekszik az érdeklődés, és nő azon országok „listája”, amelyek atomerőmű építését határozták el, vagy legalábbis annak gondolatával kacérkodnak. A megfontolás alapja az energiabiztonság és a klímaváltozás kvázi ellentmondása. Ennek egyik feloldási lehetősége az atomerőmű, és ezért került ez napjainkban a politika látókörébe. Az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kína jelentősen növelni kívánják nukleáris erőmű beruházásaikat, kapacitásaikat, Lengyelország, ahol a villamosenergia-terme-


22

lés 90%-át széntüzelésű erőművekkel állítják elő, dél-koreai segítséggel építi első atomerőművét. Folytatandó a sort, az Egyesült Arab Emirátusok is megkezdte nukleáris energetikai fejlesztését, amerikai segítséggel. Látható, hogy egyre több ország ismeri fel az atomenergetika békés célú felhasználásának szükségszerűségét, és bátorítja a beruházókat a vonatkozó fejlesztésekre. A legfontosabb dolog a lehető legmagasabb biztonság megteremtése, hiszen az 1979-es Three Mile Island-i és az 1986os csernobili katasztrófák okán lassultak le a fejlesztések, és szinte megálltak a beruházások. Számos gond volt az utóbbi időben a nukleáris erőművek beruházásai kapcsán. Jelentős csúszások voltak, melyek növelték a beruházás költségeit. Felismerték a gyártók (Westinghouse, Areva, GE) a szabványosítás fontosságát, amellyel a beruházások ideje csökkenthető, költségeik kézben tarthatók és jól becsülhetők. A fosszilis tüzelőanyagok jelentős – minden várakozást meghaladó – növekedése is az atomerőművek mellett szólnak. Ezen szempontok figyelembevételével a különböző kormányok más és más eszközökkel igyekeznek elősegíteni és támogatni a nukleáris erőművek építését. Le kell építeni a fosszilis tüzelőanyagok támogatását Lord Browne a British Petrol (BP) közelmúltban leköszönt egyik magas rangú tisztségviselője sajtótájékoztatóján többek között azt is szóvá tette, hogy amíg a fosszilis tüzelőanyagokat jelentősebben támogatja az állam, mint a megújuló energiákat, addig nem valósítható meg a CO2-mentes gazdaság. Az adózási rendszeren keresztül globálisasan több mint 200 milliárd $ támogatást kap fejlesztéseihez a fosszilis tüzelőanyag-ipar, amíg a megújuló energiák és a nukleáris ipar globálisan mindösszesen 33 milliárd $ fejlesztési támogatáshoz jut. Browne szóvá teszi, hogy a támogatási rendszert gyökeresen át kell alakítani. Le kell építeni a fosszilis tüzelőanyagokra adott kedvezményeket és azokat az új technológiák kifejlesztésére, mint például az ún. szén-dioxid-csapdák kifejlesztésére és az így „nyert” szén-dioxid tárolására kellene fordítani. Megjegyezte továbbá, hogy az olajtársaságoknak is fel kell készülniük arra, hogy előbb-utóbb visszaszorulóban lesznek a fosszilis tüzelőanyagok, és akkor is tenniük kell valamit. Példának hozta fel a távközlést. A mobiltelefonok megjelenése és várakozáson felüli gyors elterjedése váratlanul érte a vonalas telefonszolgáltatókat. Hasonló kihívásokkal kell a fosszilis tüzelőanyag-iparnak is szembenéznie néhány évtizeden belül. Tajvan energiafelhasználása első alkalommal csökkent A tajvani recesszió jele, hogy történetében először, energiafelhasználása 2007-hez képest 2008-ban 0,8%-ot csökkent. Ez annak köszönhető, hogy a szigetország exportja a világgazdasági válság miatt - elsősorban félvezetőtermékek és háztartási elektronikus berendezések tekintetében - csökkent. A várható gazdasági növekedés 2009-ben 1,87% lesz, amely érték 2001 óta a legalacsonyabb.

Sumitomo japán kereskedőház 2,2 milliárd $-t invesztál indonéziai energetikai fejlesztésekbe Sumitomo - Japán harmadik legnagyobb kereskedőháza - 2,2 milliárd $-ért közel megkétszerezi Indonézia széntüzelésű erőműparkját. A kapacitásnövelés mértéke 2 640 MW. Az új kapacitás 2012 márciusában kezd termelni. Szakértők számításai szerint 2016-ig Indonézia villamosáram-igénye évente 7%-kal fog növekedni. Belenergo villamos áramot kíván exportálni a balti államokba Belenergo Fehéroroszország villamos energia társasága megfontolandónak tartja, hogy villamos energiát exportáljon a balti államokba. Jelenleg Lengyelországba exportál - igényektől függően 08-1 milliárd kWh - villamos energiát, a jövőben azonban új üzleti lehetőségeket látnak a balti államokkal kapcsolatban is. 2010-ben ugyanis be kell zárni az ignalinai atomerőművet, amelynek pótlására még nincsenek felkészülve. Fehéroroszország még jelentős szabad kapacitásokkal rendelkezik, exportját képes tovább növelni. Az indiai kormány előírta a megújuló energiák használatának minimumát Az indiai kormány szabályozta a megújuló energiák hányadát az energiamixben. Ennek értelmében 2009-ben már minimum 5%-nak kell lenni az értékesített villamos energiában a megújuló energiáknak. Az elkövetkezendő 10 évben évente legalább 1%-kal kell növelni a megújuló hányadot. Az Indiai Energia Szabályozó Hatóság tájékoztatása szerint két államban, nevezetesen Karnatakában és Tamil Naduban már jelenleg is 10% fölött van a megújuló energia az energiamixben. Vietnam energiatakarékossági program segítségével tervezi csökkenteni energiaárait Vietnam teljes energiafelhasználásának 5%-át kell, hogy megtakarítsa 2010-re, és 8%-át 2015-re, írja elő egy új energiatakarékossági kormányhatározat. Az egy főre jutó éves energiafogyasztás 2000-től napjainkig – jelentősen - 288-ról 540 kWh-ra emelkedett. Ennek oka a korszerűtlen háztartási és ipari berendezésekben keresendő. A vietnami villamosenergia-igény drasztikusan megnőtt az elmúlt években. Vietnam energiahatékonysága messze elmarad a környező országokétól. Például a cementipar 50%-kal több energiát használ fel egységnyi cement előállítására, az acéliparnál ez a szám 20%. A vállalkozások számára a villamos energia ára 1,5-szer akkora, mint Thaiföldön, Malajziában, vagy Kínában. Ez jelentősen rontja az ország versenyképességét. Ausztráliának fontolóvá kell tennie nukleáris erőmű építését Ausztráliának nincs más választása, mint a jövő energiamixében számolni a nukleáris energia hasznosításával is. Még akkor is számolni kell a nukleáris energiával, ha a megújuló energiák hasznosítása a megfelelő ütemben növekszik, és sikerül a CO2 leválasztási technológia alkalmazását határidőre megoldani. Jelen feltételrendszerben alaperőműnek csak nukleáris erőmű tud eleget tenni, ha Ausztrália be akarja tartani a károsanyag-kibocsátására vállalt kötelezettségeit. 31 ország használ nukleáris erőművet, ezek az erőművek a teljes, globális villamosenergia-fogyasztás 15%-át adják. A mai ismeretek szerint 2020-ra 50 ország lesz tagja, az ún. „nukleáris klub”-nak. Ausztrália is ezek közé kell, hogy tartozzék.


23

Transelectrica 2020-ig 2 milliárd €-t költ hálózatfejlesztésre Transelectrica Románia energetikai vállalata 2 milliárd € értékbe, jelentős átviteli hálózat fejlesztést határozott el. A fejlesztés célja az átviteli hálózat hatásfokának növelése, az átvitel minőségének javítása, a rendszer jobb kihasználhatósága, a határkeresztező kapacitások jelentős növelése, és a tervezetteken felüli karbantartási munkák lényeges csökkentése. A fejlesztés során súlyt helyeznek a rendszer megnövelt biztonságára, a megújuló energiák zavartalan fogadására és a piaci működés lehetőségének biztosítására. Megvalósíthatósági tanulmány készül továbbá Törökországgal összekötő, nagyfeszültségű egyenáramú, energiaátviteli tengeralatti kábel fektetésére is. Kína segít Pakisztánnak két új nukleáris erőmű építésében A közelmúltban kínai–pakisztáni csúcstalálkozó volt, amelyen megállapodtak abban, hogy Kína a már meglévő, kínai segítséggel épített nukleáris erőmű mellé, egy újabb 680 MW-os erőművet építenek. A pakisztáni kormány tervei között szerepel, hogy 2030-ra a nukleáris erőmű kapacitásukat a jelenlegi 450 MW-ról 8 800 MW-ra bővítik, tekintettel arra, hogy a gazdasági növekedés becslése ezt a teljesítmény szintet igényeli. A közlemény megjegyzi, hogy Kína igen jó politikai kapcsolatokat ápol Pakisztánnal, az egyik legnagyobb fegyverszállítója, és Pakisztán adta el a Kínától szerzett „atomtitkot” Iránnak, Líbiának és Észak Koreának. A széndioxid (CO2) szűrés (angolul „capture”; szó szerint elfogást jelent) költséges technológia, emiatt a vonatkozó projektek késnek A széndioxidszűrés jelentős technológia. Lehetővé teszi a széntüzelésű erőművek használatát anélkül, hogy környezetet szennyezné. Ehhez a technológiához tartozik a „kiszűrt” CO2 elszállítása és tárolása is. A technológia angol rövidítése „CCS” (Carbon dioxid Capture and Storage; magyarul széndioxidszűrés és tárolás). Érdemes ezt a betűképet megjegyezni, mert egyre gyakrabban fogunk találkozni vele. A párizsi székhelyű Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) foglakozott e kérdéssel az „Energia Technológiák Jövője 2008” jelentésében. A jelentés ismertetése során az IEA vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy fel kell gyorsítani a kutatásokat, hogy a következő évtized végére már bizonyítottan hatékonyan működő „rendszer” álljon rendelkezésre, hogy a CO2 kibocsátásra előírt terveket 2050-re teljesíteni lehessen. Ellenkező esetben 2050-re a mai kibocsátás kétszerese lesz, ami elkerülhetetlen katasztrófához fog vezetni. A világ CO2 kibocsátásának 60%-a -, és az üvegházhatású gázok 69%-a a villamos energiatermelés „bűne”. Erre megoldást a mai ismeretek szerint csak a CCS jelent. Ahhoz, hogy a mai kibocsátást 2050-re a felére tudjuk korlátozni, 10,4 Gigatonna CO2-t kell kiszűrni évente. Egy Gigatonna CO2 kiszűrése 200 $. (!!!) Forrás: Internet

Dr. Bencze János szakmai tanácsadó MAVIR Zrt. vezérigazgatóság [email protected]


Hírek az EU-ból

A Bizottság kezdeményezésére a Polgármesterek Szövetsége keretében négyszáz város vállalta, hogy túlteljesíti az EU „20%-os” energiapolitikai célkitűzését A mai napon az Európai Parlament brüsszeli üléstermében a Polgármesterek Szövetsége alapító okiratának aláírásával több mint háromszázötven európai város ünnepélyes keretek között vállalást tett arra, hogy nem pusztán teljesíti, hanem túlteljesíti az EU egyik fontos energiapolitikai célkitűzését: 2020-ig 20%-kal mérsékelni a széndioxid-kibocsátást. Az Európai Bizottság e kezdeményezése nyomán, amelyben a Régiók Bizottsága is fontos szerepet vállalt, több mint 60 millió polgár képviselői fognak együtt törekedni a környezetünk megváltoztatásával és a bölcsebb energiafogyasztással kapcsolatos közös célok elérésére. „Az Európában előállított energia legnagyobb részét a városi területek használják fel, ezért az éghajlatváltozás ellen is a városoknak kell felvenniük a harcot, nekik kell kivívniuk a győzelmet. Ez az oka – különös tekintettel a mostani nehéz helyzetre – annak, hogy ennyire fontos számunkra az a reménykeltő üzenet, amelyet az európai polgármesterek ma

a Polgármesterek Szövetsége alapító okiratának aláírásával, a dokumentumban tett vállalásaik révén kifejeztek” – nyilatkozta Andris Piebalgs, az Európai Bizottság tagja. Luc Van den Brande, a Régiók Bizottsága elnöke az ünnepélyes aláíráson a következőket mondta: „A Polgármesterek Szövetsége kitűnő kezdeményezés, és a Régiók Bizottságával együttműködve a jövőben bizonyosan tovább fog bővülni. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszafogására vonatkozó ambiciózus európai célkitűzések csak akkor teljesíthetők, ha az európai helyi és regionális önkormányzatok partnerként fognak össze egymással. A Szövetség nem csupán a nagyvárosokat várja: kisebb városok, falvak és teljes régiók egyaránt bátran csatlakozhatnak az alapító okirat aláírásával, és megtehetik környezetvédelmi célú felajánlásukat. A Régiók Bizottsága most egy olyan hálózat létrehozásának lehetőségeit kutatja, amely segítené a Szövetség alapító okiratát aláíró városokat és régiókat bevált gyakorlati megoldásaik és tapasztalataik egymással való megosztásában.” Az ünnepélyes aláíráson több mint száz európai polgármester vett részt. A rendezvényen José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Andris Piebalgs energiaügyi biztos, Luc Van den Brande, a Régiók Bizottsága elnöke, Alejo Vidal Quadras, az Európai Parlament alelnöke, valamint öt városvezető: Demszky Gábor Budapestről, Ole von Beust Hamburgból, Alberto Ruiz Gallardón Madridból, Jānis Birks Rigából és Bo Frank a svédországi Växjőből közösen elnökölt. Ugyancsak ma, az ünnepséggel egy napon kezdte meg működését a Polgármesterek Szövetsége új honlapja, amely internetes portálként és támogató struktúraként egyaránt a részt vevő városok és a polgárok igényeinek kielégítésére törekszik. A www.eurmayors.eu címen elérhető új honlap hírekkel és képes beszámolókkal szolgál a szövetség működéséről, és a részt vevő városokat is bemutatja. További információk: MEMO/09/59.

* * *

Felavatták az első, több rendszerirányító együttműködését lehetővé tévő regionális központot A villamosenergia ipari rendszerirányítók (TSO) együttműködése elengedhetetlenül szükséges az összekapcsolt európai hálózat biztonságos működtetéséhez és a fogyasztók megbízható ellátásához. Az egységes európai árampiac létrejöttéhez az EU 3. energiacsomag tervezetben megfogalmazott állásfoglalása szerint is a régiókon belüli, majd a régiók közötti együttműködésen át visz az út. Az UCTE-ben (az európai kontinens szinkron terület rendszerirányítóinak egyesülése) már hosszabb ideje vizsgálják, miként lehet megvalósítani a rendszerirányítók valós idejű együttműködését. Ehhez olyan összehangolt műszaki és szervezési megoldások szükségesek, amelyekkel a TSO-k időben észlelhetik a kritikus hálózati állapotok bekövetkeztét, és kellő időben beavatkozhatnak a nagyobb üzemzavarok megelőzése érdekében. Az első több TSO műszaki együttműködését lehetővé tévő regionális központ 2009. február 16-án kezdte meg működését Brüsszelben. Két nappal később tartották az ünnepélyes avatást. A központot a francia RTE és a belga Elia rendszerirányítók “Coordination of Electricity System Operators (Coreso)” néven alapított közös vállalata működteti. Feladata, hogy a hálózati előrejelzéseket készítsen és támogassa a hálózati áramlások valós idejű megfigyelését a „Közép-Nyugat-Európa (CWE)” ré-


24

gióban. (megjegyzés: az EU energia régióit a 1228-as számú Európai Bizottság szabályozás határozta meg. Magyarország a Közép-Kelet-Európa (CEE) régió tagja.) A központ kezdetben minden délután integrált előrejelzést ad a következő napra a nemzeti rendszerirányítóknak. Júliustól kezdődően a központ éjjel-nappal fog működni, lehetővé téve az állandó hálózati felügyeletet. Az alapítók nagy jelentőségűnek tartják az első, több TSO által működtetett műszaki központ létrejöttét. A kitűzött cél az európai hálózatok biztonságának növelése, úgy hogy minimálisra csökkentsék az egyes nemzeti hálózatrészekben bekövetkezett üzemzavarok miatti fogyasztói kieséseket. Az alapító rendszerirányítók kihangsúlyozták, hogy a Coreso az információ megosztás és az összehangolt folyamatok regionális megközelítése révén jelentős hozzáadott értéket jelent a régióban működő TSO-k eddigi együttműködési gyakorlatához képest. A végső cél az, hogy fönntartsák a hálózat rövid távú egyensúlyát, a hálózat “forró pontjainak” érzékelésével a lehető legkisebbre csökkentsék a fogyasztói keséseket. A Coreso javaslatot tehet a hálózat biztonságának optimalizálásra, de a végső döntés meghozatali joga a nemzeti rendszerirányítók felelőssége marad. Az RTE és az Elia várják a régió többi TSO-inak részvételét is, de a legvégső cél, hogy a különböző villamosenergia régiók együttműködésének erősítésével el lehessen jutni „az európai piacok integrációjának új fázisába”. A National Grid, az egyik brit TSO, várhatóan néhány héten belül csatlakozik a Coreso-

hoz. A németországi Vattenfall is kifejezte érdeklődését, hogy valamilye mértékben részt vegyen a munkában. A Coreso nemcsak a piacegyesítést támogatja, hanem segít abban is, hogy a megújuló energia források alkalmazása nagyobb mértékben terjedjen Európában. A teljesítményáramlások emiatt is egyre változékonyabbak lesznek, ez is elengedhetetlenné teszi a rendszerirányítók eddiginél intenzívebb együttműködését. Az avatási ünnepségen Fabrizio Barbaso az Európai Bizottság közlekedési és energia igazgatóságának (DG TREN) helyettes vezetője megállapította: “Ez egy nagyon fontos lépés aTSO-k együttműködése és a hálózat biztonsága területén a CWE régióban. Ha a Coreso csak egy nagy fogyasztói kiesést (blackout) meg tud előzni, akkor már évtizedekre kifizetődnek a költségei” A központ létesítési költségét mintegy 1millió €-ra, az éves üzemeltetési költséget pedig 4 millió € körülire becsülik. Az alapító TSO-k hangsúlyozták, hogy ez kis költség azoknak a veszteségeknek a költségeihez képest, amelyeket az áramszolgáltatás megszakadása okozhat. A központban kezdetben öt mérnök dolgozik, majd a működés teljessé válásával további kilenc fog csatlakozni hozzájuk. Az Európai Unióban –elsősorban az energia társaságok tulajdonosi szétválasztásáról képviselt különböző álláspontok mi-

att- még nem fogadták el a harmadik energiacsomagot, ami részletesen szabályozná többek között a TSO-k kötelező együttműködését is. Már ennek elébe menve 42 európai TSO megalapította 2008 decemberében a Villamosenergia Rendszerirányítók Európai Hálózatát (European Network of Transmission System Operators for Electricity [ENTSO-E]). (megjegyzés: ennek folyamatáról az Elektrotechnika már többször is hírt adott.) A szervezet fő célja és feladata az EU-n belül a piaci integráció elősegítése és a hálózatok üzemeltetési biztonságának növelése. További forrás: www.coreso.eu, www.elia.be, www.rte.fr

Dr. Benkó Balázs Főmunkatárs MAVIR Zrt. [email protected]

* * *

Húsz tagállam nem felel meg az uniós energiahatékonysági jogszabálynak Magyarország is egyike azon tagállamoknak, amelyek késésben vannak a hatékony energiafelhasználásról szóló uniós irányelv nemzeti jogrendszerükbe való átültetésével. Folytatta a szabálysértési eljárást az Európai Bizottság húsz európai uniós tagország, köztük Magyarország ellen, mert még nem tájékoztatták Brüsszelt arról, hogy nemzeti jogrendszerükbe átültették volna a hatékony energiafelhasználásról szóló uniós irányelvet. A tavaly nyári első figyelmeztetés után a testület immár úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött hazánk mellett Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, az Egyesült Király-

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jelentése Ausztria energiapolitikájáról Az IEA ötévente vizsgálja tagországai energetikai helyzetét. Ausztriáról szóló 2008-ban megjelent jelentése a 2002-2007. éveket fogja át. Megállapítja, hogy a vizsgált időszakban Ausztria energiapolitikája, és intézkedései az energetika területén számos pozitív fejleményt mutatnak. Ausztriában – az IEA tagországok között – a legmagasabb az energiamixben a megújuló energiák hányada. Ezzel jelentősen nőtt Ausztria energiaellátási biztonsága és határozottan csökkent a CO2-kibocsátás. Jelentős előrelépés történt a biomassza alkalmazása területén úgy a fűtés, mint a villamosenergia-termelés területén. A továbbiakban azonban még számos kihívással kell Ausztriának szembenéznie. A klímastratégiát Ausztria 2007. évben felülvizsgálta, amely reális megállapításokat tartalmaz, és célirányos feladatokat


25

ság, Finnország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Németország, Portugália, Románia, Svédország, Szlovákia és Szlovénia kormányának. A szóban forgó irányelv a bizottság közleménye szerint azt “biztosítja, hogy az energiahatékonyság melletti politikai elkötelezettség tükröződjék az egyes országok jogalkotásában”. A jogszabály olyan keretet hoz létre, amelyen belül a tagállamok gazdaságuk egészében az energiahatékonyságnak kedvező üzleti feltételeket és infrastruktúrát teremthetnek. Az Európai Bizottság több tucatnyi más döntést is hozott csütörtökön szabálysértési ügyekben, elsősorban a környezetvédelem, a távközlés és az állami támogatások felhasználásának területén. Magyarországot ezek nem érintik. (MTI ) Zöldtech * 2009.02.02

tűz ki. Az IEA jelentés megállapítja, hogy a megújuló energiák területén történt dicséretes előrelépést nem követték az energiahatékonyság kellő javítását célzó intézkedések. Gondot lát az IEA az ausztriai liberalizációval, az energiapiac működésével kapcsolatban. Ennek okát a rendszer gyengeségében, a nem kellő transzparenciában, és a szabályozó hatóság munkájában látja. Összességében a jelentés határozottan pozitív kicsengésű, és a megfogalmazott feladatok irányt mutatnak Ausztriának a „hogyan tovább”-ra. Forrás: www.iea.org Dr. Bencze János


A fiatalok is az atomenergia mellett A Fiatalok a Nukleáris Energetikáért (FINE), a Magyar Nukleáris Társaság ifjúsági szakcsoportja, 2009. február 21-22-én, Kecskeméten tartotta évösszegző szakmai konferenciáját. A hétvége során több elismert szakértő előadása foglalkozott az elmúlt évek nukleáris eseményeivel és fejleményeivel. Szinte valamennyi előadó kitért az elmúlt hetekben bejelentett és azonnal nagy érdeklődést kiváltó elképzelésre, a paksi atomerőmű bővítésének kérdésére. A FINE kecskeméti ta-

Konferencia a regionális innovációról

A gazdasági válságból a kutattás-fejlesztés jelentheti a kiutat A regionális innovációról tartott közös konferenciát február 4-én a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) és a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége (MTESZ). A rendezvény elsődleges célja a MTESZ Regionális Innovációs Ügynökségekről (RIÜ) szóló jelentésének, illetve a regionális innováció helyzetének áttekintése volt. Dr. Gordos Géza professzor emeritus, a MTESZ elnöke – a konferencia házigazdája – megnyitó beszédében elmondta, hogy a MTESZ tagegyesületei úgy látják a jelenlegi válsághelyzetből a kutattás-fejlesztés jelentheti a kiutat. Ezért országos vizsgálatot végeztek a kutatás-fejlesztés eddigi regionális eredményeiről. A vizsgálatot Dr. Valastyán Pál, a MTESZ alelnöke vezette. A vizsgálat alapján elkészült jelentés részben összefoglalja a RIÜ-k tevékenységének eredményeit, másrészt javasElnökségi asztal latokat tesz a későbbi monitoring tevékenység finomítására. A MTESZ által készített dokumentum számos európai ország gyakorlatát is megvizsgálta és elemezte, annak érdekében, hogy a külföldi tapasztalatok is felhasználhatóak legyenek a magyar innovációs rendszer irányítási struktúrájának kialakításában.


26

nácskozásán résztvevő fiatal mérnökök és fizikusok üdvözölték, hogy az új paksi atomerőművi blokk építése terítékre került. A fórumon szó volt az alacsony széndioxid-kibocsátású energiatermelő módszerekről, a fúziós energiatermelésről, a januári gázválságról, a magyarországi gáztárolók szerepéről, valamint az éppen szerveződő orvosi fizikai oktatásról is. Az előadásokban elhangzott, hogy jelenleg 436 atomerőművi blokk üzemel és 44 áll építés alatt. Az atomenergia fejlesztése és térnyerése illeszkedik az Európai Uniónak az alacsony széndioxid-kibocsátású energiaellátást célzó programjába, és egyben csökkentheti Magyarország gázimport-függőségét. Ez utóbbi cél elérésében hatékony eszköz lehet a földgáztárolók bővítése és a megújuló energiaforrások fejlesztése is. Az előadók szerint mind az energetikai, mind az orvosi nukleáris szakemberképzés terén a közeljövőben hazánk az élmezőnybe tartozhat a régióban. Kósa Péter FINE elnök http://www.nuklearis.hu http://www.reak.bme.hu/FINE/ http://nukleraj.blog.hu

A konferencián Dr. Kolber István, kutatás-fejlesztési államtitkár a magyar innovációs rendszer jelenlegi helyzetéről számolt be. A kutatás-fejlesztés nem csak az ország versenyképességének növelése, de a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésében is fontos szerepet játszik. Mindezeknek a szempontoknak a minél határozottabb érvényesítését követeli meg a gazdasági válság, amelyből – ahogy ezt Európa vezető országai is felismerték – a kutatás-fejlesztés jelentheti a kiutat. Most különösen nagy a kutatás-fejlesztés kormányzati irányításának a szerepe abban, hogy az ország K+F tevékenységének fejlesztésére tett erőfeszítések ne csökkenjenek, hogy a versenyképesség szempontjából kritikus kutatói álláshelyek megmaradjanak. A váláságtól függetlenül a Lisszaboni Stratégia is arra kötelezi Magyarországot, hogy növelje a K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított arányát. Dr. Csopaki Gyula, az NKTH elnöke Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által kezelt, a K+F tevékenység pályázati támogatására létrehozott, Kutatási, Technológiai és Innovációs (KTI) Alap 2009-2010 évi felhasználási stratégiáját ismertette. Az Innovatív Magyarország: „Ötlettől a Piacig” címet viselő program négy alprogramot foglal magában. A Tudás Magyarország alprogram a hazai tudásbázis megerősítését célzó pályázatokat fogja össze. A Technológia Magyarország alprogram a globális piacon versenyképes termékek előállítására, technológiai fejlesztésének támogatására ad lehetőséget. Az Együttműködő Magyarország alprogram Magyarország nemzetközi K+F programokban, kezdeményezésekben való minél aktívabb és sikeresebb részvételét támogató pályázati kiírásokat foglalja magában. A Vállalkozó Magyarország alprogram pályázatai a vállalatok K+F tevékenységét támogatják.

A pályázatok megfogalmazásában, értékelésében kulcsszerepe van a Regionális Fejlesztési Tanácsoknak; a pályázatok meghirdetését, koordinálását az NKTH végzi. A regionális innováció szervezeti hátteréről Lippényi Tivadar, az NKTH regionális elnökhelyettese beszélt bővebben, aki azt is elmondta, hogy a regionális innováció megfelelő színvonalú tájékoztatásához megfelelő informatikai támogatásra is szükség

van. Az elnökhelyettes azt is bejelentette, hogy az NKTH és a RIÜ-k megállapodást írtak alá a regionális innováció szereplőit szervezetileg is összefogó RIÜNET létrehozásáról. Így szorosabb, koordináltabb szakmai együttműködésre nyílik majd lehetőség a tagok között. Az együttműködés az egységes fellépésre, érdekképviseletre is lehetőséget ad majd, aminek például a magyar innováció brüsszeli képviseletében lehet jelentősége.

* * * Kevés pénz, kevés kutató, gyorsított ügyintézés

Molnár Károly és Bendzsel Miklós Közös sajtótájékoztatót tartott február közepén dr. Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, és dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke. Molnár Károly a Magyar Szabadalmi Hivatal 2008-as teljesítményét értékelve, a 2009-es terveket taglalva kijelentette hogy, az innovációs teljesítményt mérő egyesített innovációs mutató a tavalyi évben 0,31-0,32 volt, amely elmarad a 0,46 európai uniós átlagtól. Ennek ellenére az értékelés szerint a Magyar Szabadalmi Hivatal a 2008. évben sikerrel teljesítette az irányadó intézményi célkitűzéseket. A miniszter szerint a GDP kutatás-fejlesztésre fordított 1 szá-

Meghirdették a 2009.évi MAGYAR TERMÉK NAGYDÍJ Pályázatot Mottó: ”Mi dolgunk a világon? Küzdeni Erőnk szerint a legnemesebbekért..” /Vörösmarty Mihály/ A Magyar Termék Nagydíj® Pályázatot 2009-ben tizenkettedik alkalommal hirdette meg az EXIMBANK Zrt., az INDUSTORG – VÉDJEGYIRODA Kft., az ITD – Hungary np. Zrt., a MEHIB Zrt., a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a TERC Kft. és a TÜV – SÜD KERMI Kft. Pályázat a minőségtudatos szemlélet elterjesztését tűzte ki legfőbb feladataként, mellyel a tudatos fogyasztói magatartás kialakulását is segíti.A civil kezdeményezésű pályázat cél-


27

zaléka, ami számszerűsítve 250 milliárd forint, nagyon kevés. Az utóbbi időszakban nőtt a vállalati K+F források aránya, így most már körülbelül a felét teszi ki a kutatás-fejlesztésre fordított összes költségnek. A pénzhiányon kívül a miniszter egy másik problémát is megemlítetett, a fiatal kutatók hiányát, amely megnehezíti a K+F projektek megvalósulását. Bendzsel Miklós beszámolójában kiemelte, hogy a hazai bejelentők formatervezési minta-oltalmi bejelentéseinek száma majdnem duplájára emelkedett. Ez mutatja azt a tényt, hogy a hivatal iparjogvédelmi hatósági tevékenységével a magyar és külföldi bejelentők elégedettek voltak A Magyarországon működő külföldi cégek számára lehetővé tették, hogy bejelentéseiket már angol nyelven is megtehessék, ezzel elősegítve azt, hogy e miatt ne kelljen külföldre vinniük szabadalmi bejelentésüket. A szabadalmi hivatal az ügyfelek igényei érdekében elektronikus rendszert alakított ki. Az elektronikus nyilvántartás az MSZH honlapjáról elérhető és – mivel az adatok nyilvánosak – bárki számára megtekinthető. A hivatal nemzetközi tevékenységéről elhangzott, hogy az MSZH a közép-kelet-európai régióban – a szakmai kiválóságra építve – kezdeményező szerepet tölt be. Idei terveikről szólva Bendzsel Miklós a hivatal 2009-es tervei között említette egy szabadalmi fórum szervezését, amelyet a belföldi nagybejelentők részvételével szeretnének megvalósítani. Ezen kívül a 2009-es World Science Fórumhoz kapcsolódóan szerveznék meg a „Tudás, kreativitás, és szellemi tulajdon a XXI. században” című rendezvényt. A szabadalmi fenntartási díjak csökkenéséről is szeretnének tárgyalni a pénzügyminisztériummal. Ugyanis a magas díj okozta felmondás miatt hazánk a már nem védett termék esetleges külföldi gyártása miatt piacot veszthet. Kiss Árpád A képek a szerző felvételei ja, hogy emblémájával ellátott termékek és szolgáltatások fejezzék ki az előírt és önként vállalt gyártói, forgalmazói garanciákat a fogyasztók és felhasználók előtt! A globális gazdasági válságból a kivezető út két fontos alternatívája az innováció és az aktív minőségpolitika alkalmazása. Együttesen kell tenni azért, hogy a megbízható kiemelkedő minőségű termék és szolgáltatás győzzön az értéktelenség felett hirdetik a kiírók mellett a pályázat szakmai támogatói: a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, az Önkormányzati Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Idén már 16 témakörben lehet pályázni, amelyek szinte a gazdaság teljes palettáját felölelik. A Pályázat benyújtási határideje: 2009. május 22. (péntek) Az ünnepélyes eredményhirdetés, a nagydíjak és a különböző elismerések átadása 2009. szeptember 2-án a Parlament Felsőházi Termében lesz. Tóth Éva


Range Méréshatár

Resolution Felbontás

Érintésvédelmi Munkabizottság ülése

320 Ω

0,1 Ω

3,2 kΩ

1Ω

32 kΩ

10 Ω

2009. február 2.

320 kΩ

100 Ω

1. Közismert, hogy az analóg (hagyományos) műszerek mérési hibája két részből áll: a műszerhibából (amit a végkitérési érték százalékának megfelelő „hibaosztály” jelöl) és a leolvasási hibából, amely – ha függ is a műszer skálájának és mutatójának kialakításától –meglehetősen szubjektív érték. Az új digitális műszerek hibájának megadása azonban nem közismert, ezért – felkérésre – ezt Novothny dr. ismertette a munkabizottsággal: A digitális műszerek mérési hibája is két részből áll: a „véletlen hibából”, és a „számláló hibájából”. A véletlen hibát általában a leolvasott érték százalékában adják meg (read digit), (pl. 1,2% rdg), bár – ritkábban – előfordulhat végkitérésre vonatkozó megadás is (full screen), (pl. 1,5% fs). A számláló hibát viszont digitekben adják meg (digits), pl. 4dgts. A mérési hiba határa mindkét irányban a két hiba összege (±), pl. ± (1,2% rdg + 4dgts). A mérési hiba tehát mértékben a műszer jellemzőitől függ, azaz szubjektív leolvasási hiba nincs. A mérési hiba meghatározásához ismerni kell a műszer kijelzőjére vonatkozó adatokat is: • Hány digites; • Mekkora a maximális számkijelzés. A digitszám lehet: • egész számú (ennyi teljes 0-9 terjedő digit van), • 1/2 digites, (ez esetben az első szám csak 0 vagy 1 lehet), • 3/4 digites (ez esetben az első szám csak 0, 1, 2 vagy 3 lehet). Tehát pl. ha a kijelző 3 1/2 digites, akkor a négy digitális kijelzőn 2000 eredményt lehet kijelezni, 0000-tól 1999-ig, mert három teljes értékű kijelző van és az első 1/2 értékű, azon csak 0 vagy 1 állhat! A kijelezhető értéket azonban a számláló nagysága is befolyásolhatja (pl.: 3 3/4 digites, de ha a max reading 3200, ez azt jelenti, hogy a legnagyobb kijelölhető érték: 3199) Vegyünk példának egy automatikus méréshatár-választású digitális műszert, s mérjünk ezzel egy ellenállást. A műszer kezelési útmutatója a következő táblázat szerint. A kijelzőn látható érték 0,337 kΩ (mert 320 Ω-ba nem fért bele). A véletlen hiba: 0,012*337 = 4 Ω. A digitális hiba a műszerkönyv szerint 4dgts, azaz miután a méréshatár 3,2 kΩ, és a felbontás 1 Ω, tehát1digit =1 Ω, így a digitális hiba ohmban: = 4 Ω.Az abszolút hiba ±8 Ω, míg a százalékos hiba ± [(4+4)/337]*100% = ±2,37%, tehát az ellenállás valóságos értéke 329 Ω és 345 Ω között lehet.


28

Accuracy Pontosság

± (1,2%rdg + 4dgts)

2. Aggregátorokról táplált dugós csatlakozású fogyasztók érintésvédelme. A gyakorlatban az alkalmilag, egyenként egy telepítési helyen csupán rövid időtartamra alkalmazott aggregátorok generátorainak csillagpontját általában nem földelik le. Sok esetben ezt a földelést a kezelési útmutatók kifejezetten tiltják, s vannak olyan generátorok is, amelyeknek egyáltalán nincs kivezetett csillagpontja. Ezért fogyasztóinak érintésvédelme vagy IT-rendszerű, vagy ha a fogyasztók teste sincs földelve, akkor „védelem földeletlen egyenpotenciálú összekötéssel”, illetve „védőelválasztás”. A Munkavédelmi és Munkaegészségügyi Főfelügyelet felügyelői több helyen az MSZ 2364551:1999 szabvány 551.4.4.2 szakaszra hivatkozva kifogásolták, hogy a rendszerben nem alkalmaztak 30 mA-es áram-védőkapcsolót. Ez a szakasz azonban csupán azokra a mobil áramforrásokra vonatkozik, amelyekről táplált berendezések érintésvédelme TN, TT vagy IT rendszerrel van megoldva. Az IT-rendszerben, ha a generátor csillagpontja egyáltalán nincs leföldelve, akkor az áram-védőkapcsoló az első hibára (első testzárlatra) műszakilag csak abban az esetben működhetne, ha a generátor több olyan leágazást táplálna, amelyek földkapacitása egyenként meghaladná az áramvédőkapcsoló érzékenységét (30 mA-t). Ez a feltétel a szokásos alkalmazásoknál nem teljesül. Ezért, ha IT-rendszert kívánnak alkalmazni, akkor érdemes áram-védőkapcsoló alkalmazása helyett az adott szabvány ZB mellékletében a Németországra megadott kivételt a szabványossal „biztonsági szempontból azonos értékű”-nek tekinteni. E szerint az áram-védőkapcsoló elhagyható, ha az összes testet védővezetőn át egymással összekötik, ezt a védővezetőt 100 Ωnál nem nagyobb ellenállású földeléssel látják el. Ez a könnyítés azonban csak akkor érvényes, ha ezen túlmenően a generátor túláramvédelmét is úgy választják meg, hogy az kioldjon, ha a két egymástól (villamosan) legmesszebb lévő testen két különböző fázisvezetőn fellépő testzárlat esetén a közöttük lévő védővezető („hurok-”) ellenállásán olyan nagy zárlati áram lép fel, ami ezen 50 V-nál nagyobb feszültségesést idézne elő. Ezek a feltételek általában teljesülnek ugyan, de ezek teljesülésének ellenőrzése és bizonylatolása nem könnyű. A „földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötéssel” mód többnyire azért nem teljesíthető, mert a testeket összekötő védővezető, illetve az ezzel összekötött testek földelődése a gyakorlati esetekben általában nem akadályozható meg. Marad a „védőelválasztás”. Ez az MSZ HD 60364-4-41:2007. 413.1.3, illetve C 3.3 szakaszai szerint akkor alkalmazható, ha a berendezéseket legalább kioktatott személyek felügyelik, az összes csatlakozóaljzatnak van védőérintkezője, ezek egymással össze vannak kötve, s a rendszer 400 V névleges feszültsége esetén az innen táplált vezetékek összes hossza

nem haladja meg a 250 m-t. (E feltételek az alkalmazások többségében könnyen teljesíthetők.) 3. Ugyancsak a Főfelügyelőség felügyelői egyes esetekben kifogásolták, hogy az érintésvédelmi ellenőrzések időszakos ellenőrzésénél a gyakoriságot nem az előző ellenőrzés napjától, hanem naptári évenként számolták, s így két ellenőrzés között ténylegesen több mint három év telt el. A (már visszavont) MSZ 172/1-1986 5.1.2.4 szakaszának 3. megjegyzése (ez tehát nem magyarázat, hanem a szabvány teljes értékű szövege) egyértelműen kimondta, hogy: „A gyakoriságra megadott idők naptári évet jelentenek, tehát az új szabványossági felülvizsgálat időpontjánál nem kell figyelembe venni, hogy az előző felülvizsgálat a naptári év elején vagy végén történt-e”. Ezt a kérdést az azóta kiadott rendeletek nem szabályozták, így értelemszerűen ez az értelmezés ma is érvényben lévőnek tekinthető. A tűzvédelmi felülvizsgálatokra vonatkozóan ugyanígy rendelkezik az OTSZ 3. részének I. fejezet 1.2 szakasza is. 4. A jelenleg hatályban lévő OTSZ 3. részének IV. fejezet 2.3 szakasza úgy rendelkezik, hogy az elektrosztatikus szikrakisülés elleni vizsgálatot csak a mérnökkamarai, tűzvédelmi vagy igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvett villamos (elektromos) szakértő végezheti. A most kidolgozás alatt lévő új OTSZ javaslatba azt kívánjuk felvenni, hogy ennek elvégzésére az érintésvédelmi felülvizsgálókat is jogosultnak minősítsék. Ezzel a javaslattal a Munkabizottság egyhangúan egyetértett. 5. Bihary Zoltán kartársunk egy feltehetően villamos eredetű tűzesetet ismertetett, s kérte ennek konzultációját. Egy budapesti panellakásban szilveszterkor este tízig szórakoztak, majd átmentek egy másik házba, s amikor hajnali négy órakor hazatértek, a lakásból dőlt a füst, a tv-készüléket szétrobbanva találták, az ezt és az összeégett DVD készüléket tápláló hosszabbítós elosztó elszenesedett. A tűz fészke szemmel láthatóan (és a tűzoltósági szakvélemény szerint is) az ezt a két készüléket tápláló hat dugaszolóaljzatot tartalmazó, gyári hosszabbítós elosztó volt, amely a padlón egy kis polc alá beszorítva volt elhelyezve. A lakás ablakai jól zártak, ezért a tűz inkább izzással és nem nagy lánggal folyt le, átterjedt a szomszédos fürdőszobára is, amelynek fénycsöves lámpateste is összeégett. A villamos berendezésben az egyes áramkörök túláramvédelmére felszerelt 16 A-es kismegszakítók nem kapcsoltak le, de a lakás közös, 30 mA érzékenységű áram-védőkapcsolója igen. A kapcsolós, hosszabbítós elosztó gyári készítményű, több éve használatban volt, annak betápláló vezetéke teljesen ép volt és egy védőérintkező nélküli aljzatból volt táplálva. Az elszenesedett elosztóba csak a tv-készülék, valamint a DVD készülék dugaszolója és egy dugaszolható túlfeszültségkorlátozó csatlakozott. Maga az elosztó nem megolvadt, hanem elszenesedett. Ugyanígy teljesen elszenesedett a dugaszolható túlfeszültségkorlátozó háza is, de a benne lévő alkatrészek látszólag épek maradtak. A TV-készülék kézi kapcsolója bekapcsolt állapotban volt, tehát ez vagy stand-by, vagy bekapcsolt állapotban volt a tűz kitörésekor. A tűz keletkezésének oka feltehetően az egyik dugaszoló rossz érintkezésénél keletkező ív lehetett. Ehhez azonban a tv vagy DVD készülékek normál üzemi árama nem elegendő, több amperes áramerősség szükséges. Ezért


29

legvalószínűbb az, hogy ezen készülékek valamelyikében keletkezett egy korlátozott áramerősségű (pl. a tápláló transzformátor menetzárlata következtében előálló) zárlat, amely nem érte el a kismegszakítók kioldásához szükséges értéket. Földelés, védővezető sem az elosztóban, sem az innen táplált készülékekben nem volt, így az áramvédőkapcsoló kioldása feltehetően a tűz következtében megégett fürdőszobai lámpatest testzárlata következménye lehetett. A jelen lévők egyhangúan valószínűtlennek tartották azt a (másik) felvetést, hogy az elosztó dugaszolóaljzatainak esetleges elpiszkolódásán át fellépő kúszóáram is okozhatott volna olyan íves átütést, aminek áramerőssége nem érte el a kismegszakítók kioldóáramát. Ilyen eset egyikük eddigi gyakorlatában sem fordult elő. 6. Morvai László kartársunk egy most felújítandó asztalos üzem villamos berendezésének kialakításával kapcsolatban feltett néhány kérdést. Elhagyható-e a főelosztóból az erőátviteli, illetve a világítási hálózat külön főkapcsolója? Erre vonatkozóan az OTSZ 5. rész I/4. fejezet (az építmények általános tűzvédelmi követelményei) 4. cím (tűzszakaszok, tűzgátló elválasztások) 4.16.19 és 4.16.7 szakasza rendelkezik. A 4.16.19 szerint: „A főelosztó berendezésből kiinduló áramköröket, valamint felszálló és leágazó fővezeték rendszereket fogyasztócsoportonként kell kialakítani és az egyes fogyasztócsoportok ellátására kiinduló fővezetéket vagy fővezetékeket csak a főelosztó berendezésben kell leválasztókapcsolóval ellátni.” Bár a szövegezésből látható, hogy ez a rendelkezés az MSZ 447 szerinti méretlen hálózatokat veszi alapul, ez az egyetlen előírás, ami a főelosztókban elhelyezendő kapcsolókra vonatkoztatható. A 4.16.7 szerint: „A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön leválasztó kapcsolót kell beépíteni.” Ennek értelmezése szerint ez a szakasz nem az általános, hanem a biztonsági világításra vonatkozik. (Az új OTSZ-ben ez előre láthatóan egyértelműbben lesz szövegezve.) Másutt (5. rész II. fejezet – használati szabályok – 17.1 pontban) van előírva, hogy az üzemi munkaidő befejezésekor a világítást és a folytonos üzemű berendezéseket tápláló hálózatok kivételével a többit ki kell kapcsolni. Kérdés volt az is, hogy a főelosztót el kell-e látni túlfeszültségvédelemmel. Kifejezett előírás erre nincs, az OTSZ ugyan előírja a belső villámvédelmi (a szabványban Hval jelzett) fokozatba és az ennek következtében a belső villámvédelmi intézkedésre vonatkozó (a szabványban B-vel jelzett) besorolás elvégzését, de az ehhez tartozó túlfeszültségvédelemről nem intézkedik. Ennek ellenére ma már minden olyan helyen, ahol félvezetőt tartalmazó gyártmányok alkalmazása várható (tehát gyakorlatilag mindenütt) a túlfeszültségvédelem kialakítása gazdaságilag föltétlenül indokolt. Az EPH kialakításánál az új MSZ HD 60364-5-54:2007 542.4.1 szakasz 1. megjegyzése szerint nem kötelező külön EPH gerincvezető kiépítése, erre a célra a különválasztott PE védővezető felhasználható.

Kádár Aba, az ÉV MuBi tb. elnöke

Dr. Novotny Ferenc az ÉV MuBi vezetője

Egyesületi élet

Egyesületi élet Egyesületi élet Egyesületi élet Hírek Szegedről A 2009. január 29-i Beszámoló Taggyűlés első részében – hagyományainknak megfelelően tájékoztató előadás formájában – dr. Valastyán Pál MTESZ alelnök, a MTESZ Csongrád megyei elnöke adott tájékoztatást a MTESZ átalakulásáról és munkájáról. A taggyűlés második részében került sor a MEE Szegedi Szervezet 2008. évi beszámolójára. A taggyűlés elfogadta a vezetőség 2008. évi beszámolóját, majd a 2009. évi feladatok jóváhagyásával meghatározta a következő időszak legfontosabb teendőit. Tájékoztató a MTESZ. jelenéről és jövőjéről Dr. Valastyán Pál tájékoztatójában szólt a MTESZ múltjáról, jelenéről és a várható jövőjéről. Kiemelten foglalkozott az elmúlt 10 év történéseivel, változásaival, az egyes tagszervezeteikkel való kapcsolatukkal, tevékenységükkel. Beszélt a bel- és külföldi partnerekkel való együttműködéseikről, így többek között kiemelte a kínai társszervükkel létrejött megállapodást a nemzetközi együttműködés keretében. Szólt a MTESZ és a MEE kiváló és példaértékű együttműködéséről, úgy országos szinten, mint helyi vonatkozásokban. Külön említést tett még a mindennapi munkájukat igencsak megnehezítő jelenlegi körülményekről is, majd részletesen foglalkozott a Csongrád megyei szervezet tevékenységével, terveivel és működésével. Ennek során adott tájékoztatást arról, hogy 2008-ban a MTESZ Szegedi Szervezete megbízást kapott arra, hogy a régiós innovációs tevékenységet ellenőrizze, szakmai tanácsadást is ellásson. Ezen munkájukkal kapcsolatosan is pozitív tapasztalatokról tudott számot adni. A Szegedi Szervezetünket is érintő változás az új szegedi MTESZ székház építésének megkezdése és a régi székház 2010-ig történő leadása. Ez utóbbi része a MTESZ szükségessé vált országos takarékossági koncepciójának, a miskolci, székesfehérvári, salgótarjáni, ceglédi, nagykőrösi és a budapesti székházak immár folyamatban lévő eladásaival összhangban. Új, korszerű, de lényegesen kisebb méretű ingatlanok kerülnek kialakításra valamennyi felsorolt helyszínen. Az előadó a jelenlévők megnyugtatására kihangsúlyozta, hogy a MEE helyi szervezetének rendezvényei számára az új székház is rendelkezésre fog állni. A taggyűlés résztvevői a tájékoztatót követően választ kaptak a MTESZ-szel kapcsolatosan felmerült és megfogalmazott kérdéseikre. dr Valastyán Pál tájékoztatóját tartja Beszámoló Taggyűlés Szegeden A tájékoztatót követően Dobi László elnök ismertette a vezetőség beszámolóját a 2008. évi munkáról. Beszámolójában összegezte az országos és helyi rendezvényeken való közreműködésünket, illetve részvételünket. Kiemelte azokat a rendezvényeket, melyek tárgyi időszakban is tagtársaink szakmai ismereteinek bővítését, a közösségi élet továbbfejlődését és a szabadidő hasznos eltöltését szolgálták. Különösen hangsúlyozta fontos szerepét - úgy országos, mint helyi szinten - a rendszeres közösségi rendezvényeknek. A szakmai és egyéb ismeretterjesztő előadásoknak, valamint a szakmai jellegű bemutatóknak, tanulDobi László elnök a mányi utaknak köszönhetően tagtársaink egyre vezetőség beszámolóját jelentősebb része aktívan bekapcsolódott a szerismerteti


30

vezeti életünkbe. Ezt szolgálta az elmúlt évi kilenc saját szervezésű szakmai jellegű előadás, a két ismeretterjesztő előadás, a három „többnapos” szakmai tapasztalatcsere és a két „egynapos” szakmai jellegű üzemlátogatás is. Hasonló célt szolgált az évente megrendezésre kerülő igen nagy népszerűségnek örvendő „Baráti Találkozó” is, melynek bevált helyszíne Ruzsa. Ugyanakkor a beszámoló arra is rámutatott, hogy a még aktívan dolgozó tagtársak, illetve a fiatalok bevonása a munkába, továbbra is komoly erőfeszítéseket követel valamennyiőnktől. A 2008. 12. 31-i állapot szerinti tagsági létszámunk 246 fő, most először fordult át a nyugdíjas tagtársaink javára, mivel az összlétszámból 124 fő nyugdíjas. Mindez egyben mutatja egyik legfontosabb teendőjét szervezetünknek, ezt az arányt a fiatal szakemberek bevonásával javítani szükséges. Itt kell azonban kiemelni azt a kivételes aktív és példamutató közösségi tevékenységet, amit a Szegedi Nyugdíjas Csoport tagjai végeztek, illetve végeznek. A beszámoló pénzügyi részét illetően megállapítható, hogy a tervezett kiadások és bevételek közel terv szerinti teljesítésével a következő időszak pénzügyi feltételei továbbra is biztosítottnak látszanak. Természetesen szükséges továbbra is az ésszerű és takarékos gazdálkodás, valamint a jelenlegi gazdasági körülményeinkhez való talán még gondosabb igazodás. A taggyűlés a vezetőség 2008. évi beszámolóját egyhangúlag elfogadta. A 2009. évi munkatervünk – hasonlóan az előző évihez – részletesen tartalmazza és meghatározza azokat a feladatokat, teendőket, melyek szükségesek a szervezeti életünk fejlesztéséhez. Külön kiemelten foglalkozik az országos szin- a Beszámoló Taggyűlés résztvevőinek tű rendezvényeken egy csoportja való részvételünkkel (Küldött Közgyűlés, Vándorgyűlés, ElektroSalon, Világítástechnikai Ankét, Országos Elnök – Titkári Értekezlet, Közvilágítási Ankét…stb.), valamint meghatározza a szakmai jellegű helyi (saját szervezésű) rendezvényeket: tervezett nyolc szakmai előadás, háromnapos (dunántúli, kárpátaljai), egynapos üzemlátogatás (Kecskemét, Százhalombatta), és további egy külföldi többnapos (célja várhatóan: Bulgária) szakmai tapasztalatcserés út. Természetesen szerepel ez évi programunkban is az immár hagyományosnak számító és nagy érdeklődésre számot tartó „Baráti Találkozó” ismételt megrendezése is. (tervezett helyszíne: Ruzsa). A 2009. évi pénzügyi terv összeállítását mindenekelőtt a lehetőségek, ugyanakkor a szükséges fejlődés követelménye határozta meg. Kiemelten is megfogalmazásra került három „érzékeny” területe szervezeti életünknek: – fiatalok bevonásának - égető - szükségszerűsége – tagtársaink, (egy részének) bevonása még aktívabb közösségi munkába – tagdíjfizetési morál további javítása (határidők betartása) A taggyűlés a 2009. évi feladatokat jóváhagyta, azokat végrehajtásra alkalmasnak találta. Ezt követően a taggyűlés az alapszabályzatunkban foglaltaknak megfelelően ismételten felhatalmazta, illetve megbízta a küldötteket, hogy felelősségteljesen képviseljék szervezetünket a május 23-i Küldött Közgyűlésen. Arany László Szeged

E

Egyesületi élet

Egyesületi élet Egyesületi élet Egyesületi élet Bálozott az Egyesület Budapesti MEE-bál A január végi, február eleji hetek főszereplői a bálok, s a mulatságok sorából a Magyar Elektrotechnikai Egyesület rendezvényei sem maradhattak ki. A hagyományokhoz híven tehát tagjaink idén is két helyszínen mutathatták meg, hogy az elmúlt egy év alatt mit sem kopott tánctudásuk. A budapesti eseményre február 6-án került sor a BW Grand Hotel Hungária báltermében, ahol – akár az elmúlt évben – Kovács András főtitkár köszöntötte a részvevőket. A bálozók száma talán kisebb volt az eddig megszokottnál, de a hangulatnak ez egyáltalán nem ártott. A kellemes muzsikát most is Kemény Kázmér és a Canada Dry zenekar szolgáltatta, s mivel a felhangzó dalok igen változatosak voltak, így minden korosztály megtalálta köztük a számára kedveset. A tánc mellett a kulináris élvezetek sem maradtak el, a szálloda étterme ismét két remek menüsort állított össze a bálozóknak, hozzájárulva az est sikeréhez. Amikor pedig nem mozogtak sem a kezek, sem a lábak, akkor jött el a beszélgetések ideje. A megszokott baráti társaságok örömmel üdvözölték egymást, s egész este nem fogytak ki a történetekből. De új arcokat is láthattunk, akik reményeink szerint éppúgy élvezték a báli forgatagot, mint a rutinos részvevők. Éjfélkor a hagyományos tombola következett, amely most is nagy sikert aratott. A rendezők ezúton is szeretnének köszönetet mondani az ajándékokat biztosító cégeknek. Összegezve az este élményeit: a hangulat remek volt, a társaság még inkább, a kitartó vendégek hajnali 3-ig ropták a táncok. Köszönet minden szervezőnek, lelkes bálozónak! Jövőre újra találkozunk! Pécsi Elektro-bál Idén február 20-ra szervezte hagyományos, immár 21-dik bálját a MEE Pécsi Szervezete. A Hotel Palatinus Bartók termében az est folyamán ismét remek hangulat alakult ki, és – a visszajelzések alapján – egy fergeteges bál részesei voltak a vendégek.


31

A 123 fős rendezvényt Gelencsér Lajos elnök nyitotta meg, majd a hagyományoknak megfelelően az Elektro-Sopianae (ES) díj átadása következett. 2009-ben a díjbizottság a tagok javaslatai alapján két díj átadásáról döntött. A 17-dik ES díjat Kvasznicza Zoltán a PTE PMMK Villamos Intézetének vezetője kapta, aki több évtizedes elismert oktatói munkájáért, a különböző szakmai szervezetek (MTESZ, MEE) vezetőségeiben kifejtett irányító és szervező tevékenységéért, és a MEE Pécsi Ifjúsági Tagozatának alapítói támogatásáért érdemelte ki az díjat. A 18Sebők Gyula és Kvasznicza Zoltán dik ES díjat Sebők Gyula vehette át, aki a MEE Pécsi Szervezetének vezetőségi tagja, szakmai, és szervezési munkájának elismeréseként különösen Pécs térsége villamosenergia ellátásának fejlesztéséért, a vállalkozók oktatásáért, és szervezetünk rendezvényeinek szervezéséért részesült kitüntetésben. A fiatal táncegyüttes nyitótáncai után a bálvendégek is mozoghattak egy kicsit a parketten, majd megkezdődött a vacsora. Ezután ismét tánc következett, mely közben mindenki a vásárolhatott a neki legjobban megfelelő tombolajegyekből. A szponzorok értékes nyereménytárgyakat ajánlottak fel, melyek éjféltájban találtak gazdára. Aki nem nyert semmit az sem távozott üres kézzel, mert magával vihette a helyi szervezet által kifejezetten erre az alkalomra készíttetett 21000 Ft címletű játékpénzt. A legoldottabb hangulat hajnali négy órára alakult ki, amikor a tánc mellett a bátrabbaknak alkalmuk nyílt egy-egy zenekari kísérettel történő éneklésre is. Köszönet illeti a szervezőket, és a szponzor cégek képviselőit, akik munkájukkal, adományaikkal támogatták a bált.

Tóth Éva és Kovács Gábor

Felvételek: Szűcs György

lapszemle Lapszemle lapszemle lapszemle

Színes napelem-homlokzatok A Fraunhofer-Institut napenergiával foglalkozó kutatóintézete Solare Energiesysteme (ISE) a világ legnagyobb nanotechnológiai szakvásárán Tokióban egy 200x60 cm-es ajtónagyságú különleges színes anyagból készült napelemmodult mutatott be. Az új modul alapanyaga egy szerves színezék, amely nanorészecskékkel kombinálva a napsugárzást árammá alakítja át. Azáltal, hogy a nanorészecskék olyan kisméretűek, a szolármodulok félig transzparensek és így könnyen integrálhatóak épülethomlokzatokba. Az első prototípus borostyánkő színű, de más színek is előállíthatóak és tetszés szerinti motívumok is bedolgozhatóak a modulokba, és így azok dekorlemeztáblaként is felhasználhatók és különböző színekben ragyoghatnak a napsütésben. A kutatók a színes szolármodulokat nem tekintik hagyományos szilíciumos napelemek konkurenciájának, hiszen hatásfokuk csak 4%-os. Ezeket egészen más célra érdemes felhasználni, mint a háztetőkre szerelhető nagyobb hatásfokú napelemeket. A szupervékony áramot termelő réteget, amely két üveglemez közt van elhelyezve, nanorészecskékből álló szitanyomással viszik fel az üvegfelületre. Az ilyen anyagból készült üveghomlokzat (lásd ábra) megóvja az épületet a zavaró direkt napsugárzástól, dekoratívan alakítható ki és jól felhasználható színes reklámlogónak miközben áramot is termel. Nagy kihívást jelent a gyártásnál, hogy a két üvegréteg közti finom rést hermetikusan kell a külvilágtól elzárni, nehogy a külső levegő a reaktív anyagokat tönkretegye. Bár még csak prototípusok léteznek a különböző időjárási körülmények közt elvégzett tartóssági vizsgálata megmutatta, hogy az új típusú napelemek több ezer órás használat után is működőképesek. BULLETIN 3/2008 Szepessy Sándor

A világ leghosszabb HGÜ távvezetéke A State Gird Corporation of China, Kína állami villamos energia hatósága az ABB konszerntől rendelte meg a világ leghosszabb távvezetékét. A vezeték több mint 2000 km hosszan vezet a Kína délnyugat részében lévő Xiangjiaba vízerőműtől a Kína keleti partjain Sanghaj körzetében elhelyezkedő ipari és lakócentrumokhoz. A nagyfeszültségű egyenáramú áramátvitel HGÜ (HochspannungsGleichstromübertragung) kapacitása 6400 MW. Kínában jelenleg 1800 kWh villamos energiát fogyasztanak el évente fejenként, tehát ez a teljesítmény 31 millió embernek biztosítja a villamos energia ellátást. Az átviteli veszteség minimalizálása érdekében a távvezeték feszültsége 800 kV. Ezáltal a hálózati veszteség 7% alatt marad, ami lényegesen kisebb a hagyományos HGÜ távvezetékekhez képest is. A HGÜ technológiát ott érdemes alkalmazni, ahol az ipari és lakossági centrumok nagyon messze vannak az erőművektől. A távvezeték nyomvonalát lásd ábránkon. A nyomvonalon Svájc körvonalai is be vannak rajzolva, hogy a távolság nagyságrendjét még jobban érzékeltesse meg azért is, hogy emlékeztessen arra, hogy a HGÜ rendszert erede-


32

tileg 50 évvel ezelőtt a svájci BBC, ma ABB fejlesztette ki. A HGÜ rendszerről részletes leírást az Elektrotechnika 2008/11. számában a nagyfeszültségű egyenáramú áramátvitel Olaszország és Szardínia között c. szemelvényünkben közöltünk. Ehhez még az a megjegyzés tartozik, hogy az ABB tovább fejlesztette rendszerét, és a kínai egyenáramú átfeszítés már ezzel a szupermodern ULTRA-HGÜ technológiával készül.

BULLETIN 3/2008 Szepessy Sándor

Szolárfa világít a bécsi Ringstrassén A bécsi Ringstrassén mutatták be először azt az autark fényinstallációt, amely egy fát ábrázol. Az ágak helyén hajlított fémcsövek merednek az égre. A levelek és virágok szolárcellákból vannak megformálva. Ezek napközben befogadják a napfényt, áram formájában akkumulátorokban tárolják az energiát, és éjszaka a fényt leadják a szabad térnek. A világítást energiatakarékos LED fényforrások biztosítják (lásd az ábrát). Az akkumulátorok, amelyeket 38 db szolárcella táplál, a fa törzsében vannak elrejtve. Elektronikus vezérlés optimalizálja a töltést és a kisülést. A szép esztétikus rendszer nincs a villamos hálózathoz kötve, ennek ellenére a téli hónapokban is kifogástalanul működik.

BULLETIN 3/2008 Szepessy Sándor

Mégis lesz új atomerőmű Svédországban A svéd kormány szabaddá tette az utat új atomerőművek megépítése számára - erről állapodott meg Fredrik Reinfeldt jobbközép kormánya a stockholmi SR rádióadó csütörtöki beszámolója szerint. A kabinet eddig kifejezetten ellenezte új atomerőművek építését. Svédországban jelenleg az áramszükséglet felét a meglévő tíz atomreaktor adja. Az ország egy 1981-es népszavazáson döntött arról, hogy bezárják az atomerőműveket, eddig azonban mindössze a Malmö mellett lévő Barsebäck két reaktorát vonták ki a forgalomból. Forrás: MTI Dr. Bencze János

Történelmi technika találkozik a legkorszerűbb frekvenciaátalakítóval Méltóságteljesen emelkedik a levegőbe 2,7 km/h sebességgel a bécsi Práterben az Óriáskerék, amelyről az egész várost át lehet tekinteni. 1897-ben épült Ferenc József uralkodásának 50 éves jubileumára. Többször korszerűsítették, most teljesen modern hajtóművel szerelték fel. Az Óriáskerék átmérője 60,98 m, amely a legmagasabb pontján 65,75 métert ér el. A tengelye, amelyen az egész kerék van felfüggesztve 10,78 m hosszú és átmérője 0,5 m, tömege 16,3 t. Magának a keréknek tömege 245 t, a teljes szerkezet össztömege 430 t. Az eredeti Óriáskerék 1944-ben teljesen kiégett, 1947-ben

eredeti formájában újra működött. A kerék nagy tömege ellenére csak két 15 kW teljesítményű hajtómotorral rendelkezik, amelyek egy szinkron fordulatszám elérésére egy tengellyel vannak összekötve. A két váltakozó áramú csúszógyűrűs motor, amelyeket az 1984-es felújításkor szereltek fel szíjhajtással lendkerekeket hajtanak meg. (lásd 2 ábra). Mindkét motor önállóan is képes volna az Óriáskerék forgatására, de a teljes biztonság érdekében további két kisebb motor is rendelkezésre áll. Esetleg az áramkieséskor szükségáramforrás biztosítja az energiát. A 2008-ban történt legújabb modernizálás során a motorok frekvencia-átalakítókkal való táplálását határozták el. Így feleslegessé vált a motorok cseréje. A csúszógyűrűket rövidre zárták, ezáltal a motorok normál aszinkronmotorként működnek. Az átalakítás során kiderült, hogy a fékező rendszer sem felelt már meg a legújabb előírásoknak. Minden problémát megoldottak a Danfoss moduláris frekvencia-átalakító rendszerének beiktatásával (lásd 3. ábra) beleértve a fékezés szükség szerinti vezérlését is. Az alkalmazott szinuszszűrők segítségével csökkentették a keletkezett zajt is. Az új berendezés jól áttekinthető, könnyen beállítható, folyamatosan bemutatja az aktuális paramétereket. A kiszolgáló

személyzet nagyon meg van elégedve az új berendezés adta komforttal. A gondolák pozicionálása egyszerűbb és pontosabb, ami további biztonságot jelent a beszállásnál. etz 10/20 Szepessy Sándor

Ventomobil, direkt széllel működő jármű 2008 augusztusában európai egyetemek kutató intézetei versenyt szerveztek a leggyorsabb, kizárólag szélenergiával működő jármű konstrukciói között Hollandiában. Az első helyezést az „Aeolus Race” elnevezésű Versenyen a Stuttgart-i Egyetem elegáns konstrukciója nyerte (lásd ábránkat) öt másik egyetem hasonló konstrukcióját megelőzve. A versenyt egy teljesen egyenes útszakaszon a szélirányra merőlegesen bonyolították le. Már az előfutamok során kiderült, hogy a stuttgarti Ventomobil a legkönnyebb és legjobb hatásfokú jármű a bemutatottak között. A szélsebesség kétharmadával futotta végig a 3 km-es távot. A mozgató tengely és a háromlapátos szélkerék különleges erősítésű rostanyagból készült. A 2 m átmérőjű rotor egy láncszerkezettel viszi át az energiát a tengelyre. BULLETIN 17/2008 Szepessy Sándor

Felhívás a „Föld Órája” akció támogatására

kikapcsolnák a köz-, vagyon-, és a közlekedésbiztonság szempontjából nélkülözhető fényeket. Az élhető Föld fenntartásához szükséges környezettudatos szemlélet kialakításában fontos lehet a sikeres akció. Az akció folyamán, a te2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve, melylepülések díszvilágításának kikapcsolásával, a nek egyik sarokpontja a csillagos égbolt városképet romboló, egyéb zavaró fények haVILÁGÍTÁSTECHNIKAI TÁRSASÁG védelme. De ezzel nem csak az éjszakai láttásaA MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET SZERVEZETE kontrasztosan kiemelkedik. Ez lehetőséványt védjük, hanem földi környezetünket get ad arra, hogy az energiapazarló, sok esetis. Napjainkban egyre több szó esik a klímaben a megfelelő díszvilágítást elfojtó, elrontó változásról, és a szélsőségessé váló időjárás fényszennyezésre is felhívjuk a figyelmet. A MAGYAR CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET hatásait magunk is érezzük. Arra kérjük, hogy csatlakozó települések lakosai megfelelő idővárosukkal, településükkel önök is csatlakozjárás esetén ismét felfedezhetik a csillagos égzanak egy olyan akcióhoz, amely jól látható boltot városuk felett. módon felhívja a figyelmet a problémára. Szervezeteink szívesén közreműködnek WWF MAGYARORSZÁG 2007-ben több mint kétmillió Sidney-i lakos, az esemény koordinálásában, azok tanulcég és maga a város is kikapcsolta a nélkülözságainak felfedésében. A Világítástechnikai hető fényeket egy órás időtartamra. A WWF, Társaság szakmai segítséget nyújt az energiaa nemzetközi természetvédelmi szervezet irányításával hatékony, zavaró fényektől mentes kültéri világítás megFelhívás a „Föld Órája” akció támogatására az idén már másodszor indul világméretben is az akció. valósításában. A Magyar Csillagászati Egyesület vállalja Az „Föld Órája” rendezvénnyel csak egy piciny cseppnyit az akció idején, hogy a lakosok számára – az időjárás 2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve, melynek egyik sarokpontja a csillagos égbolt védelme. De ezzel nem csak csökkenthetünk az energiapazarláson, de a figyelem fel- látványt védjük, hanem függvényében – bemutatásokat szervez. egyre A nemzetközi az éjszakai földi környezetünket is. Napjainkban több szó esik a klímaváltozásról, AGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET SZERVEZETE hívásával talán többet is előreléphetünk. 2008-ban kampányról további információ a www.earés több a szélsőségessé váló időjárás hatásait magunk is érezzük. Arratalálható kérjük, hogy városukkal, településükkel önök hazai város, köztük Budapest és intézmény csatlakozott thhour.org honlapon. is csatlakozzanak egy olyan akcióhoz, amely jól látható módon felhívja a figyelmet a problémára. 2007-ben több mint Sidney-i lakos, cég és maga a város is kikapcsolta a nélkülözhető fényeket egy órás időtartamra. az egy órás világításcsökkentéshez. Több település – akétmillió jó A WWF, a nemzetközi természetvédelmi szervezet az is idén már másodszor indul világméretben is szándék ellenére – , azért nem kapcsolódott ténylegeKérjük, hogy márciusirányításával 28-án Önök csatlakozzanak az akció. Az „Föld Órája” rendezvénnyel egy mindenkié piciny cseppnyit csökkenthetünk az energiapazarláson, de a sen, mert pl. a díszvilágítást nem tudták a közvilágítástól az akcióhoz,csak legyen a „Föld Órája”! figyelem felhívásával talán többet is előreléphetünk. 2008-ban több hazai város, köztük Budapest és intézmény függetlenül kikapcsolni. Ez már csak azért is tanulságos, csatlakozott az egy órás világításcsökkentéshez. Több település – a jó szándék ellenére – , azért nem mert ezeken a helyeken már csak a szükséges módosíTisztelettel: kapcsolódott ténylegesen, mert pl. a díszvilágítást nem tudták a közvilágítástól függetlenül kikapcsolni. Ez már tással minden éjjel tehetnének Földünkért, ha éjfélkor János elnök, MEE Világítástechnikai csak azért is tanulságos, mertNagy ezeken a helyeken már csak a szükségesTársaság módosítással minden éjjel tehetnének lekapcsolnák az utána fölöslegesen működő díszviláwww.vilagitas.org Földünkért, ha éjfélkor lekapcsolnák az utána fölöslegesen működő díszvilágítást. gítást. Nagyon hasznos lenne, ha ebben az évben még Dr. Kolláth Zoltán elnök, Magyar Csillagászati Egyesület az évben még több települése, intézmény, vállalat és lakosok is csatlakoznának több települése, intézmény, vállalat és lakosok Nagyon is csat- hasznos lenne, ha ebben www.mcse.hu, www.fenyszennyezes.csillagaszat.hu nemzetközi akcióhoz, és március 28-án, szombaton este 20:30-tól kezdve egy órányi időszakra kikapcsolnák a lakoznának a nemzetközi akcióhoz, és márciusa28-án, Csáki Roland kommunikációs igazgató, köz-, vagyon-, és a közlekedésbiztonság szempontjából nélkülözhető fényeket. Az élhető Föld fenntartásához szombaton este 20:30-tól kezdve egy órányi időszakra WWF Magyarország www.wwf.hu

ÁGÍTÁSTECHNIKAI TÁRSASÁG

YAR CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET

WWF MAGYARORSZÁG

d Órája” akció

szükséges környezettudatos szemlélet kialakításában fontos lehet a sikeres akció. Az akció folyamán, a települések díszvilágításának kikapcsolásával, a városképet romboló, egyéb zavaró fények hatása kontrasztosan kiemelkedik. Ez lehetőséget ad arra, hogy az energiapazarló, sok esetben a megfelelő díszvilágítást elfojtó, is felhívjuk a figyelmet. A csatlakozó települések lakosai megfelelő időjárás esetén Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 elrontó fényszennyezésre 33 ismét felfedezhetik a csillagos égboltot városuk felett. támogatására

Szervezeteink szívesén közreműködnek az esemény koordinálásában, azok tanulságainak felfedésében. A

nekrológ Nekrológ nekrológ

nekrológ In memoriam Géczy Jenő (1936 - 2009) Már javában harcban állott kegyetlen betegségével, amikor leírta: „A zúzmara a természet egyik csodája, fizikai virága.” Úgy hatott tőle ez a megfogalmazás, mint a lovagias küzdőtől ellenfele csodálata, mielőtt az úgyis letűnik, mint a tiszavirág. Őhozzá viszont nem volt kegyes a gyilkos kór és legyőzte nem sokkal azután, hogy megjelent a „100 éves az áramszolgáltatás Veszprémben” című könyv, amelynek szerkesztőbizottságát ő hozta létre, és amiben a fenti idézet olvasható. 2009. február 20-án Veszprémben a család gyászában osztozva, volt munkatársaival, barátaival és tisztelőivel együtt vettünk búcsút Géczy Jenőtől az ÉDÁSZ Vállalat ny. vezérigazgatójától, a MEE Veszprémi, majd Győri Szervezete korábbi elnökétől. Az E.ON Északdunántúli Áramhálózati Zrt vezetése és munkatársai nevében Patay László, az Igazgatóság elnöke búcsúzott az elhunyttól, kiemelve cégvezetői érdemeit, szakmai és emberi példamutatását. Az alábbi sorokban Géczy Jenő kollégánkra, egyesületi tagtársunkra emlékezünk, hogy kifejezzük tiszteletünket emberi, és nagyrabecsülésünket műszaki-gazdasági kvalitásai előtt. (Munkahelyi, egyesületi és társadalmi pályájáról, sikereiről és magánéletéről alig két éve, az Elektrotechnika 2007. januári számában olvashattunk részleteket, az Ő visszaemlékezése szerint.) Odaadással végzett hivatásgyakorlása teljességgel az áramszolgáltatáshoz kötötte. Ennek a szakmai életpályának szinte minden lépcsőjét megjárta, a kezdő évektől a vállalati elsőszámú vezető székéig bezárólag. Elkötelezetten és fáradhatatlanul dolgozott a fogyasztókért, munkaadójáért, az iparágért. Jelképesen ezért is megilleti egy Életpálya-díj, amit egyesületi tevékenységéért a MEEtől ténylegesen is megkapott, az Egyesület 100 éves jubileumán. Szülőfalujában Szilben töltött gyermekévek után Budapesten, az Üteg utcai Villamosenergia-ipari Technikumban szerzett technikusi oklevelet. Az ÉDÁSZ Vállalatnál a Győri Üzemvezetőségen kezdte pályáját 1954. augusztus 1-jén. Munka mellett 1966-ban szerezte meg erősáramú villamosmérnöki oklevelét a Budapesti Műszaki Egyetemen. Különböző mérnöki beosztások ellátása után a vállalat Beruházási Osztályán előbb osztályvezető helyettes, majd 1975-től osztályvezető lett. Előmenetelét mindvégig szakmai tudásának gyarapítására alapozta. Ennek jeleként 1971-ben a BME-n megszerezte a gazdasági mérnök oklevelet is. 1976-tól vette át a vállalat Veszprémi Üzemigazgatóságának vezetését, amit 12 éven át folytatott eredményesen. Gyorsan ismerte meg működési területének speciális sajátosságait, ezek közt elsősorban a Balaton-felvidék meredeken növekvő terhelési problémáit és a fogyasztói igényesség fokozódását, valamint a Bakony egyes területein fellépő, légköri eredetű veszélyeztető hatásokat, amelyek téli időben támadják a hálózatokat. Becsülte és a témakörök folytatásával gondjaiba vette az elődök fejlesztő és kutató munkáit, őrizte és tovább gyarapította ezen a téren Veszprém rangos hírét. A zúzmaraterhelések elleni vé-


34

dekezés módszereinek fejlesztése érdekében szoros együttműködést alakított ki tudományos intézetekkel. Szorgalmazásával és bedolgozó segítségnyújtásával épült fel Hárskúton a VEIKI zúzmara mérő és vizsgáló állomása. Mesterségbeli tudásához mély emberbaráti pozitívumokat is társítani tudott, mert kollégaként és vezetőként is „ember” volt elsősorban. Amikor üzemigazgatóként műszaki-gazdasági elemzései alapján szót kért a vitákban, érveléseit nem elsősorban a saját, hanem a többi üzemigazgatóság erőfeszítéseit is méltányolva tette meg. Kitűnő szakmai kapcsolatait minden irányban kisugárzó segítő és toleráns magatartásának köszönhette. Fáradhatatlan volt a közéleti feladatvállalásokban is, ahol szintén általános tisztelet övezte. Jó kapcsolatokat ápolt Veszprém város vezetésével is, a villamos fejlesztéseket nemcsak hivatástudatból, de lokálpatrióta érzületből is támogatta. Mindezek eredményét 2000-ben Veszprém megyei jogú város Pro Urbe díjával ismerték el. 1982-ben megszervezte és irányította a Veszprém megyei Területi Energiaipari Bizottságot. 1984-ben a MTA Veszprémi Egyetemi Albizottság Energetikai Munkabizottság létrehozására kérték fel, melynek több cikluson keresztül az elnöke volt. Az ÉDÁSZ Vállalat vezérigazgatójává 1988. január 1-jétől nevezték ki, elismerve a Veszprémi Üzemigazgatóság eredményes vezetését is, mely beosztását 1992. január 29-i nyugdíjazásáig látta el. Ezen időszak alatt a vállalat sikeresen állt helyt a rendszerváltozás átalakuló társadalmi alapjai között, felelt meg az erősödő fogyasztói kihívásoknak. Mindezt széles körű műszaki és gazdasági tudására, megalkuvás nélküli szakmai igényességére és követelménytámasztására, és nem utolsósorban emberi közvetlenségére épülő irányításával, döntéseivel érhette el. Váratlan nyugdíjazásáról a rá jellemző nyíltsággal és egyszerűséggel így beszélt: „Traumaként éltem meg, de a problémákon igyekeztem túltenni magam.” Társadalmi megbízatásait továbbra is a Tőle megszokott alapossággal és megbízhatósággal végezte a MEE Etikai Bizottságában, a Nyugdíjasok Kovács Károly Pál Szervezetében és az Idős Nyugdíjas Villamos Szakemberek Megsegítése Alapítvány kuratóriumában. 1966-ban lett a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagja. A Veszprémi Üzemigazgatóság vezetése mellett 1976-1988-ig a MEE helyi csoport elnöke volt. Az 1984. évi Országos Elnök-Titkári Tanácskozásnak a Veszprémi Szervezet volt a házigazdája, amely Balatonfüreden került megrendezésre. Erre az alkalomra készíttette Herenden Géczy Jenő ill. a Veszprémi Szervezet azt az OET vándorserleget, amely azóta is a tanácskozás védjegye. Az ÉDÁSZ Vállalat vezérigazgatói funkciója mellett lelkesen ellátta a MEE Győri Szervezet elnöki tisztségét, 1988-1994-ig. 1997-től az Etikai Bizottság tagja, majd 2000-2003-ig az Etikai Bizottság elnöke, egyben az országos Elnökség tagja volt. 1987-ben METESZ díjat kapott. A MEE 2000-ben, az egyesület centenáriumi évében Életpálya-díjjal ismerte el tevékenységét. 2004-ben, a Győr városi áramszolgáltatás 100 éves évfordulóján Emlékéremmel tüntették ki. Lokálpatriotizmusa és hobbija Veszprémbe vitte vissza nyugdíjazása után. Ekkor már visszavonhatatlanul kötődött megszeretett környezete, a Balaton-felvidék és a bakonyi táj atmoszférájához. Mencshelyi szőlője egyszerre biztosította számára a fizikai erőállapot megőrzését és jelentette a szellemi felfrissülést. Hobbija és érdeklődése a borok szakavatott ismerőjévé emelte. Amit Géczy Jenő tett az áramszolgáltatás és a MEE épülésére jóakaratból, meggyőződéssel és szívvel-lélekkel cselekedte. 2009. február 14-én csak a szíve szűnt meg dobogni. Cselekedetei, eredményei az utókorra hagyományozódnak, de lelke itt él közöttünk, munkatársai, barátai jóemlékezetében. Főhajtással búcsúzunk Tőle.

Lechner László és Horváth Tibor

ny. üzemigazgatók

Horváth József

MEE Győri Szervezet korábbi elnöke

1-1f.ai

1

26/02/2009

20:28:50 PM

Intelligens Épület Konferencia és Épületautomatika 2009

Épületautomatizálás az energiahatékonyság szolgálatában

Időpont: 2009. május 26. Helyszín: Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Automatika Intézet 1034 Budapest, Bécsi út 94-96.

C

Részvételi díj: 22 500 Ft+ÁFA Előjelentkezéssel fizetendő ár: 20 250 Ft+ÁFA Előjelentkezést a részvételi díj 2009. március 31-ig történő beérkezése esetén áll módunkban elfogadni.

M

Y

CM

MY

TÁJÉKOZTATÓ PROGRAM

A konferenciát a hagyományokhoz híven kiállítás is kíséri. A részletes program honlapunkon olvasható: www.mediprint.hu/intelligensepkonf Plenáris ülés Megújuló energiák jelentősége a hazai felhasználásban A "Smart metering" lényege és hatása I. Szekció II. Szekció Hőszivattyú Esettanulmányok, megvalósult létesítmények Árnyékolás műszaki és gazdasági áttekintése Világítástechnika Az energiatanúsítás lényege és buktatói Villám- és túlfeszültségvédelem Passzív házak a gyakorlatban: - építészeti kérdések - energetikai kérdések Szolár berendezések

CY

A rendezvény kreditpontos.

CMY

K

Regisztráljon a www.muszakilapok.hu hírlevelére, így az Intelligens Épület Konferenciával kapcsolatos hírek és információk az elsők között jutnak el önhöz! További információ: Szabadfalvi Ágnes Telefon: (1) 301-3875 Fax: (1) 301-3814 [email protected]

Rendezők: Magyar Mediprint Szakkiadó Kft., BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar - Automatika Intézet, EIB/KNX Épületautomatizálási Egyesület, Magyar Elektrotechnikai Egyesület, Magyar Épületgépészek Koordinációs Szövetsége

Visszaküldhető postai úton zárt borítékban, faxon vagy e-mailen. Magyar Mediprint Szakkiadó Kft., Intelligens Épület szaklap, Szabadfalvi Ágnes 1363 Budapest, Pf. 98, Fax: (1) 301-3814 e-mail: [email protected]

J E L E NT K E Z É S I L A P Igen, részt veszek az Intelligens Épület Konferencián 22 500 Ft + áfa/fő* részvételi díjért, amely magában foglalja az elméleti anyag, valamint a vendéglátás költségeit is. Kérjük, jelölje x-szel, 10% kedvezményt biztosítunk a részvételi díjból!

Résztvevő neve: Cégnév: Cím: Számlázási cím (ha más, mint a postázási cím): Telefon: Fax: Dátum:

MÉgKSZ

MÉGSZ

MEE

ÉTE

EMOSZ

EIB/KNX-tag vagyok.

Beosztása: Adószám:

E-mail: Aláírás:

Tudomásul veszem, hogy a jelentkezési lap visszaküldése egyben fizetési kötelezettséget is jelent. A jelentkezési lap beérkezése után számlát küldünk. A jelentkezés lemondását csak írásban, legkésőbb 2009. május 8-ig tudjuk elfogadni. Amennyiben a lemondás ezután történik, úgy a részvételi díj teljes egészében leszámlázásra kerül. *előjelentkezéssel 20 250 Ft+ÁFA, a részvételi díj 2009. március 31-ig történő beérkezése esetén.

Ex-es�védelem�a�tengeren A Wago IO System biztonsági moduljainak használata engedélyezett a hajóépítésben, a fúró platformoknál, az egyéb tűz és robbanás biztos helyeknél, és a kapcsolódó alkalmazásoknál: • 1 csatornás Digitális NAMUR Bemeneti Modul, Diagnosztikával • 2-csatornás Digitális NAMUR Bemeneti Modul • 2-csatornás Digitális Kimeneti Modul • 2-csatornás Analóg Bemeneti Modul, Diagnosztikával • 2-csatornás Analóg Modul Mérőcellához, Diagnosztikával • 2-csatornás Analóg Kimeneti Modul • 24 VDC Tápfeszültség Modul

Felhasználó�által�beállított�Hőmérséklet mérés

I/O�-�Fagyos�hideg

TO-PASS® megoldás�a�távoli�felügyeletre

Válassza a WAGO I/O SYSTEM 750-es sorozatából azokat ez egységeket, melyek ellenállnak az extrém hőmérsékleteknek is -20˚C-tól +60˚C-ig. Megfelelően alkalmazhatóak kültéren, fűtés nélküli helyiségekben (pl.: vasúti alkalmazásokban vagy raktárépületekben, melyek talán védettek a nedvesség és por ellen, de nem védettek az extrém hőmérséklet ellen).

A TO-PASS , a WAGO egy széleskörű telekommunikációs megoldása, amely önálló egységként képes a hibagyűjtésre és a GSM rendszerben való továbbítására. Opcionálisan IP66-os védettséget, és egy telekontrol PLC-t tartalmazhat amely összekapcsolható a WAGO I/O SYSTEM-mel. Ennek ® következtében a TO-PASS lehetővé teszi a csatlakozást a nagy távolságokban, elszórtan elhelyezett installációkkal és elzárt helyeken lévő állomásokkal is. A GPS-es verzió műholdas helyzetmeghatározással rendelkezik. Egy Internetes szerver MySQL adatbázissal teszi teljessé a rendszer kifinomultságát.

WAGO-I/O-SYSTEM nyitott�-�rugalmas�-�innovatív

Az új JUMPFLEX hőmérséklet átalakító paraméterei DIP kapcsolókon vagy a szoftveren keresztül konfigurálhatóak az alkalmazott hőelemnek megfelelően. Az alapbeállítások is teljesítik a NAMUR szabványt, de további beállítások is lehetségesek (mérési értékek pontosságának állíthatósága, futási idő, vezeték ellenállás kompenzálása, jelfordítás, stb.) A Jumpflexhez FDT kommunikációs felület, valamint DTM egység driver kapható.

Hálózatok Az új 852-es széria a WÁGO-tól: A 852-es széria lehetővé teszi nagy kiterjedésű hálózatok kialakítását. A termékek egyszerű 5db 10/100 BaseTX portos Ethernet switch-től, egészen a 7db 10/100 BaseTX porttal valamint 2db 100Base-FX portal ellátott multifunkciós, konfigurálható Ethernt swich-ig terjed.

Egy�rendszer,�az�összes�alkalmazásra

WAGO�SPEEDWAYTM 767: Az�új�teljesítmény�osztály A WAGO SPEEDWAY 767TM rendszer minden részletében tökéletes. Ez az új zárt I/O rendsezr ideális a gépek közvetlen közelében való alkalmazására, akár ha azok száraz vagy nedves, valamint poros ipari környezetekben vannak. A rendszer az IEC 61131-3 szabványnak megfelelően programozható. A rendszer igan nagy kiterjedű lehet és képes más egységekkel együtt vagy önálló PLC-ként is működni.

®

A nagy teljesítményű, programozható WAGO vezérlők használata lehetőséget ad a komplex irányítási feladatok elvégzésére. A vezérlők és a csatolók, valamint a sokféle kommunikációs és jelfeldolgozó modul használatával egy a feladatnak pontosan megfelelő és jó ár/érték arányú rendszer alakítható ki.

Látogasson meg minket a Magyarregula Szakkiállításon március 24-27 között a D/701 standon!

0 3 túlfeszültségek elleni védelem és villámvédelem. Bővülő termékválaszték az OBO-nál. 102

Recommend Documents