^
'
.«*wr
-
--* v0i
l\f)
Hl
-
.
..
jftf*
"&%,
»M»
"%?
A
»
bw*
>
tó
Y\lV
A CSUVAS
SVALLAS
EMLÉKEI
CSUVAS
NÉPKÖLTÉSI GYJTEMÉNY
I.
KÖTET
A CSUVAS OSVAILAS
EMLÉKEI
BUDAPEST KIADJA A MAGYAB TUDOMÁNYOS AKADÉMDA 1909
A CSUVAS OSVALLAS
EMLÉKEI
GYJTÖTTE ES FELDOLGOZTA
D£
MÉSZÁROS GYULA
BUDAPEST KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1909
Digitized in
bythe
Internet Archive
2011 with funding from University of Tdforito <2
C
C
/
FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA,
http://www.archive.org/details/csuvasnpklt01ms
:
TARTALOM. Lap __
„
csuvas nép
si
Elszó
A
....
_
._
vallásáról
Isten és a jó szelleniek
....
Gonosz szellemek ..„
_ _
Áldozatok
„
._.
A
III.
._
Rontás
._
__
_
Szemverés
Harag ._ V. Egyéb betegségek™
IV.
190
_
_
....
„
.._
_
.„
224 240
255
~.
__
.„
....
268
„ .„
....
281
_..
._
307
_
._
„ _
.
_
....
_ _ _
_
._
.._
....
245
„
_
._
....
_
„
.„.
.„
....
„
374 392
._
„
334 361
„
„ „.
....
223
....
_ _ „
....
._
Jövendelés Álomfejtés
175
_.
.„
_
„
_ „ '„ _ „
143
213
_
....
....
....
__
„ _ _ ....
„
....
_
.„
_
121
_
.....
_
_
__.
113
élet
Gonosz szellemek okozta betegségek.
Az eskü
_
_
_
....
_ ._
....
„
....
88 109
....
....
„
túlvilági élet
Kuruzslás.... I.
„
48 55
__
_
_ ...
....
Evenkint megült gyászünnepek
._.
.„
....
_
„..
.„
.„
Halotti torok
Bbájosság
II.
..
„
....
mulatságok
Temetés
II.
__
„
_
_
Temetés, gyászünnepek, túlvilági
I.
_ ....
....
Gyászünnepek
„.
S
28
áldozatok
és
__
.._
....
.._
Alkalmi áldozatok
Ünnepek
__
_
_
Tavaszi áldozatok
szi
_
tünemények
_
._
1
_.
_
_
_
Növényvilág
....
...
Eleniek, égitestek, természeti Állatvilág
.„
_
Kisebb képzelmi alakok
.„.
....
Yll
„
_
„.
..„
..„
_
....
398
___„_„. 401
1
Lap
Születési szokások:
Szülés _
Név-adás
_ _
Lakodalmi babonák
~
_
__ ....
_ _.
.._
_
.._
....
Babonás számok
....
_
....
— —
.„
™
~ -
...
...
—
__
...
.„
__
41 41-2
__
.„.
„
....
_ _.
441
....
„„__„.
_„.____.„
420
_
....
405 408
_ _ _
__
Egyéb babonák és hagyományok Babonás napok „. Babonás színek „ __ ....
-
_
~
....
422
Függelék:
Pogány csuvas lakodalom Tárgymutató
_ _ _ „.
.„
....
__
„ „ „
_.
....
__
....
t29
....
_
....
465
ELOSZO. Másfél évig tartó Volga-vidéki utazásomnak és tanulmányaimnak egyik eredményeképen bemutatom e jelen munkámat. A csuvas nyelv és nép kutatása volt a f indítóok, a mely az 1906-iki év
szén
a Nemzetközi Közép- és Keletázsiai Társaság
megbízásából újból kezembe adta a vándorok botját, hogy másod-
meg
mi török-tatár fajú magyar vonatkozású érdekei késztettek ez útra, részint meg az a körülmény indított, hogy megmentsünk a nyelv- és néprajzi tudomány számára lehetleg mindent, a mit csak meg lehet még menteni ez siségét és régi pogány vallását nap-nap után elhagyó nép emlékeibl. A mind elrébb és elrébb törtet mveldés és a hódító keleti kereszténység eddig is nagyon sokat elölt már a régiség emlékeibl és hagyományaiból, kár volna, ha az is veszendbe menne, a mi még itt-amott megmaradt. E felkeresett nyomok is közelebb hoznak tán bennünket nemzetünk múltjának a megismeréséhez, s a minket oly sokban érdekl Volga-vidék régi törtéízben látogassam
rokonnópeinket.
a
Eészint
Napkeletet
a
csuvas
és
a
nyelv
netének a felkutatásához.
A csuvas svallás
emlékei-ben
ezen
samán-vallásának a maradványait gyjtöttem össze. a czélom evvel a munkával, hogy
nép
Nem
régi
az volt
összehasonlításokat tegyek a
népek mythologiája között, sem pedig az, hogy az újabb mythos-kutatások nyomán az okát, eredetét és mysteriumát keressem a néphit egyes jelenségeinek és többi török-tatár
és
finn -ugor
nyire lehetséges volt
—
a csuvas samánság
—
a menyminden fontosabb
megnyilatkozásainak. Egybe kívántam csupán gyjteni
hagyományát, hogy ez a gyjtésem majdan használható forrása lehessen egy
minden körébl.
késbbi összehasonlító vallás-kutatásnak, ha majd elegend anyagunk lesz hozzá a rokonnépek
oldalról
Helylyel-közzel
felhasználtam
a
svallás
csuvas
régebbi
MAGNYicKunak, ZoLOTNYiCKunak, stb. hiedelmeknek és népszokásoknak fképen olyan az adatait is, az ismertetésénél, a melyek ma már jórészben feledésbe mentek.
kutatóinak,
A
SzBOJEvnek,
csuvas szövegek közlésében a SETÁLÁ-féle átírási rendszer
jeleit
használtam a nagyolt átírás (gröbere Transskription) egyszerbb módszerével. Egy hangjellel toldottam meg csupán a rendszert, a cacuminalis dentilabialis
és palatalizált
(v,
a mely
jelével,
r)
gyakran
hang csuvas szók közepén és végén elég Munkácsi B. ezt a hangot téves megfigyelés alapján következebilabiálisnak
tesen
tagban é
végzd
hangról kell
(w)
írja.*)
Szövegközléseimben a nyílt szó-
szavak végén használt és hosszúnak
még
egyet-mást
elfordul.
jelzett, zárt
elmondanom magyarázásul.
Nyílt
hang megnyúlik egy szótag végén kissé, s a vége felé nyíltabbá válik, úgy hogy diftongust alkot, e a melyet e -nek, vagy e*-nek írhatnánk. Egyszerség kedvéért normális
kiejtésnél
ez az
e
én ezt mindenütt hosszú f-nek jelzem. A csuvas szöveg- és szóközlesek elzményeinél e helyett egészen nyílt á vagy s hanggal
találkozunk
(Munkácsi,
Paasonen,
nyomán
utóbbi
ez
és
Gombocz). Vannak kisebb nyelvjárások az északi csuvasban, mint a milyen pl. a Pöskgrt- vidéki
hang tényleg vegeinél én
nyílt
magam
nyelvjárás
s-nek hallik is
jelzek,
s
is,
a hol ez a szóvégi
a melyet ezen dialektus szö-
de a többi tájnyelvben
el. Ezt a hangot egyébként qualitas dolgában nyelv
alapos
ismerje,
Asmarin
is,**)
meg
(zárt
az
nem é)
fordul
a csuvas
összes
csuvas
nyelv irodalmi termékek is velem egybehangzólag írják. Abban a reményben bocsátom közre gyjtéseim és kutatásaim ezen eredményét,
hogy nem csekély anyaggal járulok
a
Volga-vidéki töröksegrl szóló ismereteink kibvítéséhez.
Budapest, 1908. október hó 9-én.
Mészáros Gyula. *) Dr. Munkácsi Bernát: Csuvas (Nyelvtud. Közi. XXI. köt.) **) 11. U. AuiMapHHT) MaTepiajibi BamcKaro HSMKa. Ka3aHb. 1898. :
nyelvészeti .njia
jegyzetek.
uscjit^OBama ^y-
A CSUVAS NEP OSI VALLÁSÁRÓL.
A
csuvasok
középs Volga-vidék legproblematikusabb
a
népei közé tartoznak. ufai és orenburgi
A
kazáni, szimbirszki, szamarai, szaratovi,
kormányzóságokat lakják, de legtömegesebben
a kazáni kormányzóság Volgán inneni kerületeiben élnek. Ez a
A Volga
tulajdonképeni anyaterületük.
nelmi
közelmúltban,
a
bal partjára csak a törté-
Pugacsov-lázadások
idejében
kezdtek
tömegesebbén átvándorolni. Az utóbbi évek óta a mostoha viszonyok következtében Szibériába, az
cialis
töznek kisebb-nagyobb
is,
lelket
A nép
folyton gyarapodóban vannak.
csak névlegesen
Létszámuk az
rajokban.
számlálás adatai szerint 843.755
Irtis
tesz
so-
vidékére köl1897-iki
nép-
azóta azonban
ki,
zöme, habár legtöbb helyütt
de hivatalosan a keleti kereszténység tanait
A
pogányság már csak nagyon elszórva, itt-amott maradt meg érintetlenségében, s egy-egy egészen pogány csuvas falu már a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. Mindazonáltal sikevallja.
rült
nekem
az elmúlt év nyarában
huzamosabban tartózkodnom
egy ilyen elmaradott tsgyökeres pogány helységben, a szimbirszki
kormányzóság
és kerület Ul/as
legértékesebb részét jegyeztem
keresztény vidékeken szintén
nev él
öreg emberek ajkain, a kik jó 40 is
még
az öreg emberek,
legtöbb emléke fáradságot
még
él
nem
is.
Ereztem
Más
velük
De ha nemsokára meghalnak együtt
az
elvész
ismerve össze kell
tudomány legtöbb emlékei
siségnek
és láttam a szükségszerséget,
szedegetnem
a hagyományaikban, mert egy-két
A csuvas svallás
ma már
még maguk
ezeltt
titkos igéi, s a
hogy
mindent, a mi
évtizedet
néki, elhalnak a régi isten öreg áldozói, feledésbe
bájos
gyjtéseim
helyütt,
a pogány kor emléke az
— 50 évvel
áldoztak a régi csuvas istennek.
majd ezek
falujában, a hol
papírra.
vetek csak
mennek
a
b-
késbbi kutatónak már
csak homályos nyomokként
tnnek
a szemébe
a
nyelv
csuvas
egyes mythikus és legendás hátter szavai és kifejezései. Mind-
jobban halványuló emlékei a letnt samán-világnak. si vallásukat a csuvasok «az öregek szokásá»-nak (vatt%zén j§ll) nevezik. A ma is pogány csuvast «igazi csuvas»-nak ((sen-(sevas), vagy
vallásba be
vallásba
nem
«kereszteletlen»-nek
ment) hivják a szemben.
bement)
megkeresztelt* -tel (fané
«
A
Üdúén, szószerint:
(foni
csuvasok
lídúd
megkeresztelése
=
még
Rettenetes Iván idejében elkezddött ugyan, de jobbára csak az északi
területeken, és az
A
szórványosan.
is
délebbi
vidékek
tovább megrizték a pogányságukat. Ötven-hatvan évvel ezeltt ismét fellobbant az orosz kormáuy térítési kedve, kormánybiztosok és papok járták be sorjában a pogány falvakat, és a lakosa hagyomáságot erszakkal megkeresztelték. Sok helyütt nyaik szerint
—
fegyverrel állott ellen a csuvasság, másutt meg erdkben és a pinczékben, hogy megmeneküljenek ell. Ezekbl a szorongatott idkbl való az a régi
elbujkáltak az
a keresztvíz panaszos ének, melyet Ulyas-b&n jegyeztem
le e térítések
korából:
ula sisna püssgfdé,
tmé sl
dréóéné yúhé.
íéfdiié síiíieraiíi,
mejma
foz? yfiúhs.
vlres t'uré teúíd {fthn iijé,
hzat'fe-ázaúnv ídnné úuyatma. 'féyiítét'
patsana,
píré azaUé-azanné
hndÉé
iisrat
Tarka disznót
A
.
.
.
öltek,
szügy ét a szoba fhelyére tették.
Azt mondták, bog}
A nyakamra
-
«
egyéb*
és
nem
ettem,
kést tettek.
Reánk tört az orosz bíró, Hogy a nagyapánk és nagyanyánk Hála a császárnak, Nagyapánk- nagyanyánk minket (Eégi) hitében nevel
.
.
.
hitét eltörölje.
Mert úgy beszélik az öregek, hogy követet küldtek a czárhoz, és arra kérték, hogy szüntesse be a hittérítk erszakosko-
És a czár
dásait.
radt
meg Ul/as
állítólag
is
Ez erszakos
meg
is
kegyelmezett nékik, úgy ma-
mai napiglan pogány falunak. térítések korából származik a csuvasok gúny-
hogy az oroszok csúfolják ket. A hamondja, úgy ragadt rájuk, hogy a többek közt egy faluban a mikor kereszteltek, épen Vaszilij szentnek a napja volt. A keresztel papot Ivánnak hívták, s így valahány férfi neve
Vaszilij Ivanics, a
:
gyomány
azt
valamennyit Vaszilij Ivanicsra (Iván fia Innen aztán gúnynévül átragadt minden csuvasra, így beszéli a mende-monda. Ha nyoniról-nyomra követve jól szemügyre vesszük a csucsak
faluban,
a
volt
Vaszilij) keresztelték.
—
vas nép
si
fképen pedig
vallását, lényegében,
az
istenségrl
alkotott fogalmában egészen eltérnek találjuk pl. az altáji török-
ség tiszta samán-vallásától.
A
és
jó
rossz
szellemek
kultusza
papnak a szerepe pedig egészen kiveszett belle. Mindezekkel szemben pedig egy igen fontos jelenség domborodik ki a csuvasok mai hitvilágában, az istenségrl, vagy jobban mondva, az egy istenrl alkotott tisztult fogalom, a mely ilyetén kifejldésében semmi esetre sem samanisztikus bélyeg. Orosz kutatók, Szbojev, Magntickij megfelel nyelv- és tárgyismeret híján nem ismerték fel ugyan a csuvas elhalványult, a sámánnak, a
hitvilág ezen annyira
sajátságát, a priori abból in-
jellemzetes
hogy mivel pogánysággal, « fekete hit»-tel (qepHaa Btpa) van dolguk, minden szellemi lénynek és képzeletbeli alaknak istenségnek (ojKecTBO) kell lenni, ez alá az elnevezés alá dultak
ki,
sorozva
minden
érthetetlen
vagy
elhomályosult jelentés szót
az áldozati imádságokból, istenségnek nevezve egyes betegségek
—
is minden tudományos rendszer és nyelvismeret Az istenrl szóló fejezetben részletesebben beszélek a
neveit kül.
nél-
csu-
vas egy istenrl.
Régi sámán vallásuknak ilyen monotheisticus külsej hitté való kifejldését
nak,
vagy
a
semmi
fejldés
mythosban egyébiránt vallási
mszó
és
esetre
sem
természetes is
A csuvas mohammedán
következésének.
nagy számmal található
mohammedán
késztet bennünket,
tarthatjuk a véletlen dolgá-
sajátság
arra a következtetésre
hogy erösebb iszlám-hatást keressünk a 1*
csuvas nép bitvilágában.
A kérdésnek
ilyenforma felfogása
nem
egészen új a csuvasokról szóló tudományos irodalomban. Asmal
Hcirapbi n
IyBarnH) ez. tanulmányában már észreveszi az iszlám kultúrbatását a csuvas mythosban, felemlít egy csomó mohammedán arab és perzsa szármaein a Bolgárok
zású
i
de lényegében
vallási terminológiából,
a
sziit
csuvasok
és
kozik avval a kérdéssel,
hogy ha igaz
nem
foglal-
hogy hatott az iszlám mennyiben járult hozzá, hogy mint a milyen az a mai köztudatban. az,
a csuvasok regi samán-vallására,
olyanná alakítsa
azt
át,
Ezeket az iszlám-nyomokat arra használja
—
—
fel
egyéb bizonyí-
hogy a mai csuvasokban a nyomaveszett utódait keresse, a kikrl azt írja Ibn-Fozlan, bolgárok Volga hogy !):?^-ben Kr. u. hivatalosan áttértek az iszlámra, letelepülve városokban laktak és a kereskedésen kívül földmüveléssel foglaltékokkal
együtt
Á
koztak.
elkerül
régi bolgár sírkfeliratokból
fképen számneveket csuvas
is
a
egykor
mohammedán
magyarázza.
Ezt
(A török
és
faj)
—
Miben
a
nyelvbl
szembetn
hitvilágban
szóval
vallomásai
a csuvas
Volga-bolgárok nézetet
is
iszlám-nyomokat
nevével
való
az
kapcsolattal
Yámbéry A. (A magyar fémnevek störténeti
vallotta
Munkácsi B.
bolgár szókat,
megfejteni. Egy-
véli
e
kérdésben
Ethnographia, 1894).
nyilatkozik
náluk
hát
Egyike a leglényegesebbeknek
az
kultúrhatása
iszlám
*?
az egységérl szóló mely mindenesetre hosszabb ideig tartó ers mohammedán befolyásról tesz tanúságot. Bálványokat nem ismernek, a jó és rossz
szellemek
kultusza
régi
isten
hit,
megcsappant,
ma már
és
a
csak
másodrangü szerepre jutott az egy isten (pdf tüvej tisztelete mellett. Az arab és perzsa nyelvbl kölcsönözték a következ vallási terminológiát: tiirc
a
(arab
*<>().*)
farkasok
szelleme
^Lk-yi). kiférhet
=
füidsil
gazdája
(arab
=
=
(perzsa
^.Lwjit.
a halál szelleme
*)
tür§ tála
=
nagy isten (arab
^Jlsün.
aDam
angyal (perzsa zXájil pr/arnBar ^^áaj).
sujtan
=
yörnan
gonosz
—
(arab JooLla).
juhok véd-
a
szellem,
gonosz szellem, démon (arab
=
ördög (arab
v^wolyí).
esréjh
Az istennek bemutatott
H. M. AmMapimi.: BoJirapw h ^yBamn. 119.
1.
ál-
:
!
dozatok végzési módjában, és az áldozati imádkozásban szintén
mohammedán imádkozás szigorúan körülírt feltételeibl. Az áldozat bemutatása eltt megfürdenek és fehér inget búznak. A rituális mosakodás, az abdest igen sok elemet megtalálunk a
Az áldozat bemutatója
eruléíse.
nem
kisebb esetet
férfi.
—
elimádkozó Az elimádkozó
télibundában, hóna alatt süveggel
ködve,
A lebomlás módja
hoz.
az
és
—a
számítva
áll
néhány felöltöz-
az imádkozás-
fel
mohammedán
szakasztott olyan, mint a
imádkozás rekjat-jsi. Imádkozás közben kelet felé fordulnak, mint a hogy a mohammedánok a kibla felé. Az áldozati állat nyakát pdsrhdUé (arab
A pogány
el.
xXíf
csuvasok
ma
^^ — is
isten nevében) szóval vágják
pénteknapot ünneplik, mint heti
a
ünnepet. Temetkezési szokásaikban
sok az iszlám
is
még ugyanaz temet felé, mint
gyorsan elföldelik, lehetleg
lottat
meghalt. Lábával viszik ki a
jelleg.
A
ha-
nap. a melyiken
mohammedá-
a
nok, a .mely szokásnak az a vallási magyarázata, hogy az elhunyt
megnyugszik az isten akaratában,
A
helyére.
sok
megy örök pihen-
es szívesen
bánkódást a csuva-
gyászolást és a halál miatt való
tilalmas dolognak tartják, a temetésen való résztvevk e
is
yaram yülDer!) Megvan
(ynjyü
Bánatod
búcsúznak a gyászháztól
szókkal
a
tiltott
nyelvben
csuvas
legyen
az utolsó
jelent arab szó yejamat (arab o^L\Ji), a mely arra enged következtetni, hogy ha ma nem is értik már ennek a szóiteietet
nak az kor
A
igazi jelentését,
még
szivárvány,
;;. t-fc><»)
régebben hittek a feltámadásban, a mi-
élénkebb köztudatban «az
isteni
voltak
náluk az iszlám tanai.
nagyság hídja »,
ugyanazt a szerepet
viszi a
azamat
(arab
Jt»Ééfi
csuvas néphitben, mint az
iszlám felfogásban a Sirat-híája,.
A pogány
csuvas nomenclaturában igen sok
arab és perzsa személynév van a/ inat (J^sJ óér
1
,
(vtUXwl),
y/iíiit' (.Jy.4^.),
Asszonynevek: Büstan (jLs*
(perzsa )JC&),
ma
aptulla (&iJf tX^c).
ízmajle
(JoL^J).
is
mohammedán
használatban. Mint például:
aW§ '(C^ jakkgp
'1'^
1
'
^íX*^)-
(v_>jÍúl>),
'/al'it'
iskeít-
:jJlb.),
rhénói (perzsa sjoo), sérip (ub»-&), saouk (^joLo).
azizé
(yovc),
jjLc^^j J^).
séíjiíx !
éliihe
séfiyté
foJtc),
ícéfhhé
(tJu^).
(xajÜ), Sini/ra (aijjJs) stb.
(&ÍjJS),
séyéfúéén
ftdT-
(perzsa
Kégente a pogány csuvasoknál moszlimános köszöntési
mák
voltak
használatban:
salamamkkem,
salamalik, salamanik,
salam, allkkem salam, alikk§m salamanikkem
ajijc
*^Lw *XJL& köszönt be
<,*^Lu,
még
viLJx íjvX-yU *^Lw).
Ma
is
for-
(jdLJlc
,*^Lw,
ezekkel a szókkal
a vfély a leány apja házához, miközben a jobb
lábával háromszor térdet hajt a szoba fhelye felé fordulva.
bek
A mohammedán vallásos terminológiából megemlítjük töbközt még a következ arab jövevényszókat: ajep = bün (>_*xc),
savap
= erény,
= megengedett, szabad rituális Uf>^)> 'ra/mat = köszönet perke = áldás (0.Í0), mazar = temet (>fy*). («yjjL>), pdsihdtlé, swhdl'é = az isten nevében
érdem
(v»>Lj)>
(..jh^A
péféóét',
íwBefc
=
koporsó
(^1
|Vmü),
amin
/aZai
=
értelemben (JiL&), /aram
A
(.jjyef).
tiltott
feleséget, a csuvas
nak hívják, megkülömböztetésül a másfajta, stb.
asszonytól, a ki csak
látszik az arab
^^
májra.
egykori
rejlik,*) és
Annál
kötésre enged következtetni.
takarás L&uJ) szokását
Ebben az
is
árem-
asszonyt
cseremisz
orosz,
szóban
tirem
mohammedán
inkább, mivel
úgy
házasság-
még
az
el-
megtaláljuk a pogány csuvas lakoda-
is
lomban, a hol a menyasszony a lakodalom egész tartama a vlegényével ellentétes sarokban
a
menyasszonytakaró
alatt
(pdr-
úenúhk) alatt ül, és siránkozó menyasszonyi dalokat énekel. Egyéb mohammedán befolyás mellett megtaláljuk még náluk a pálinkaivástól való tartózkodás némi legendás nyomait, és a fatalizmusban, az isteni végzetben való feltétlen vak hitet.
Nagyjából ezek azok a bizonyítékok, a melyek egy hajdani
ers
iszlám-hatásról
tesznek
tanúbizonyságot.
Rövid szavakba
pogány vallásának a kutatása azt igazolja, hogy a nép legnagyobb részének valamikor mohammedániiak kellett lennie, de késbbi kedveztlen politikai alakulások következtében megsznt az összeköttetés köztük és a moszlim világ között, s a nép lelkében még meg nem gyökeresedett iszlám foglalva a csuvasok
összefolyt a
még
szintén egészen feledésbe
samán-vallásukkal.
*)
Ebbl
a két
Az oszmán-török haremim
illedelmesen szól
:
is
=
nem ment
elembl alakult aztán
harem-nek hívja a feleségem.
a
régebbi ki a po-
feleségét,
ha
gány csuvasok mai
hitvilága, a
keresztény hatás
érzik.
is
melyen imitt-amott még orosz
Mindezen tudományos eredmények pedig újabb adalékokat szolgáltatnak a bolgár- csu vas elmélet szélesebb és
kör
kutatásához
magyarázatához.
A szövegek közt elforduló csuvas helynevek Szimbirszki korm. buinszki kerület
TajaBa K'ir-T'saGe Ulyas
«
«
«
«
«
«
és kerület
S'dn-Ulyas
Kazáni korm.
V'is-piirt
civilyszki kerület
S'dn-élB'üé
VomBü-kassl
«
cseboksári-i
«
K'lr-zort-kassl
Vaóíal-kassi S'ül'DÜ-kassl
Vizek Kara-úÉorá
kozmogyemjánszki kerület
T'sáiiDer
Pöskert
Északi csuvas
A nyelvvé
«
«
=
virjal,
déli csuvas
=
anatri.
czimekben használt csuvas szók rendszerint az irodalmi lett déli
csuvasból valók.
ISTEN ES A JO SZELLEMEK. Isten.
A
csuvasok
déli
az istent tür§-nak, az
északiak
före-nak
hívják. Mindezideig az idevágó orosz szakirodalom a legnagyobb
tévedésben
«
szellemeket,
dolgában. Mint afajta
isten -fogalom
fekete hit»-et, feruházták töménytelen
sorába vették minden
nel, ezek
válogatás
képzelmi alakokat,
egyéb
tárgyismeretükkel is
csuvas
a
volt
pogányságot,
még
st
az istenek sorába iktatták.
csuvas
szólottunk,
ott,
egy a
rangú
mohammedanizmus
azonban ismételten
ezúttal
a pogány csuvasok
hiányos
nyelv-
és
homályos elnevezéseit Megkülömböztettek aztán egy fistent.
fogalmának a létrejövetelérl fentebb
isten
hol a
isten-
betegségek
egyes
istent a türe-t, és egy egész sereg alsóbb A.
számú
nélkül a jó és rossz
hatásáról volt szó,
és részletesebben szólunk róla,
mindenfelé, hiedelmeik
hogy
és áldozataik egész
rendszerével csakis egy istenrl tesznek tanúságot,
s
a mennyiben
hisznek ezen felül jó és rossz szellemekben, mint a régi saman-
maradványaiban,
vallás
névvel,
meg, és
ezeket
sohasem
nevezik
(tre)
isten
hanem mindegyiket külön-külön a maga nevével sohasem
részesítik
letben.
k
maguk
istent.
De
ezenfelül
is
pdr
ket
jelölik
az egy istent megillet tiszte-
tür§-nnk.
«egy
isten »-nek
még több mellékneve
is
van,
hívják az a
melyek
közül ide iktatom a lényegesebbeket:
tre = magasbéli mön tre = nagy isten
süI'dí
fson
soraDdGan tre
=
isten,
lelket
mennyei
teremt
isten
isten
= fiút-leányt teremt isten tyrg-Döle soraDdGan tre = gabonát teremt isten riX^y-isdUdy éoraDaGan tör§ = jószágot teremt isten
Ird-ydr soraDciGan tre
=
\n< : turr%
tehén istene
sort éorciDUGan
tre
éoft kdúén
tre
—
—
házat (családot) teremt isten
házat
= tre =
rz
isten
mol soraDaoan tre
vagyont teremt isten
yort soraDüGan
méhet teremt
=
táj torr%
isten
lakodalom istene
tre
tíéóiék sóranaGan
—
teremt
virágot
isten
tfaóéé tor>l -— fecske istene
teyran
=
torrt
harkály istene
vdlmrén kajek tonl
Az vettem
mivel
nem
csalán-madár
(?)
istene
mellekneveinek
ma már
MAGNYicKU-ból
részét
jó
a legtöbbje ezen alakjában
nem
ugyan mindegyiket külön istenségnek
nálatos többé.
hát ez
=
fülemüle istene
ezen
isten
át,
=
torr%
sept's'/k
hasz-
véli,
de
sokat változtat a dolgon.*)
Láthatni bennük, hogy min tulajdonságokkal ruházza fel nép képzelete ezt az egy istent. Nagynak gondolják, a ki fenn teremtette a lelket, és ö teremtette az lakik a magasságban. növeszti a gabonát a embert, fiának és leánynak teremtette. a
mezn,
neveli, szaporítja a jószágot. Házat,
és
és vigyáz
méneket
virágokat fakaszt, az eresz alatt
a fecskének, a mely külömben
gondozója a
rejtélyes,
apró
csipegö
családot alkot,
mindenféle vagyont es gazdagságot, a
teremti, és a lakodalomnak, a vígságnak
is
A mezn
istene.
ad
rája.
is
is
kedves
viseli
madara
is
néki, és ö a
babonás harkálynak, a csalánbokrok
madárkáknak
épen
úgy, mint
az
az
gondját
édes
alatt
nyelv
fülemülének.
Az egész világot is ö teremtette, és ha majd vége lesz mindennek, új népet és új világot fog ismét alkotni kii imóéé fhit'seú, tre Tirey t'dfh yley, ürey fonóié suraüat :
=
Ha
ez
a
világ
elmúlik, isten
más
fajta népet,
más
világot
teremt (Uly
még
yorkinijaran (ert, ersséget lebocsátó) fordít, yoré, yörze, yürze azonban tudvalevleg csak aczéi-M jelent, és így helyesebben waczélat lebocsátó isten» -nek lehetne fordítani. Mindenesetre kétes érték adat. *)
töre-t
is,
Megemlíti, a melyet
a
MaTepia.iw
0:1.
lapján
Hiicnocbi.iaiomiii cii.iy, KpluiocTb-nak
10
Ha
hogy mi minden jót tulajdonít a nép az istennek, leghelyesebb ha megszólaltatjuk a csuvasság ilyen vonatkozású közmondásait, ezek mindenesetre ipsissima verba a népnek régi hagyományok, meg aztán közelebbrl akarjuk
látni,
—
—
saját tanúságtételei :*)
tre lepli sinzaná titsa t§rat, üsse aUtsijene treyabak titsa Az isten a mint az embereket tartja, az apja a gyermekeit képen tartja. vissá siireyeni tre teranoarat = Az éhezve járót isten
—
terat
isten
tartja jól.
tre paml teranmaley, a
éúérfi
paml
isten ad, az jóllakásra való, de a mit az
tuDanmaley
ember
=
A mit
az
ad, kóstolóra való.
tre kalat jolaskt pdrt'sinedi sina pamá = Isten azt mondja, hogy az utolsó szemet is az embernek (kell) adni. tre parmazasen, kasker simes = Ha az isten nem ád, a farkas
nem
eszik.
trezer posna úim<Ji túrná polmas
sem
=
nélkül
Isten
semmit
lehet tenni.
trezer álek
solll
tr§
'jélej-eni
rledá kasma polmast
sem
ajtószárfán keresztül
=
Isten
nélkül az
lehet menni.
joradat
=
Isten a dolgozót szereti.
tora pordá pdreskelek, yoi oksare, yoi kossere = Az istennek valamennyi egyforma, akár a sántája, akár a vakja. uymayaDa tre suraDat, jal-zérénéy salauat = Az ostobát is
isten teremti, faluszerte szétszéleszti.
éhiDan vöDanmazassen, töreran yoramazassen paryaDar kor-
mán nem
=
A
félt,
ki az
embertl nem
az üdvöt
nem
szégyenlette
magát, az
istentl
látott.
trén köríe nomaj = Az isten napja sok. tre korattá t'sas kalamas = Isten látja, de mindjárt nem mondja meg. A mint hogy a kútforrása a földön mindenféle jónak, és minden adománynak, az egyedüli tudója is az ember és az
egész
világ
nagy helyet
*)
sorsának.
A végzetszerség
foglal el a csuvas
Külömböz
vidékeken
népköltési gyjtéseimbl.
egyébiránt
ember életében gyjtött
is
igen
és világfelfogásá-
eddig
még
kiadatlan
11
ban,
ennek
és
örökérvény végzetnek az
elkerülhetetlen,
az
ismerje és kiosztogatója. tre s'/r«|-nak, « isten írásáw -nak nevezik. Mert úgy képzelik, hogy az isten minden ember homlokára ráírja a sorsát, a koponya homlokcsontjára magára, czikornyás forradás- meg varrásszer jelekkel, a meisten az egyedüli
más nem tud
lyeket senki
nem
maga
csak
elolvasni,
az
isten.
De
szem eltt, mert eltakarja a homlok Milyen sok naiv költészet, és mennyi mysticus igazság bre. van benne De ezen a homlokra írott titkos íráson kívül is megjelel az isten minden embert, mindenkinek a testére tesz is
—
látható az emberi
!
valami
jelet,
egy-egy anyajelet, és ez az
a melynek szintén
ha valaki a derekán lesz
az
«
isten jegye » (tör-palll),
megvan a maga végzetszer jelentsége, mert ezt az anyajelet, az
felül viseli
életben, de
szerencsés
derekán alul van, az
kinek a
a
nem
lesz
szerencsés.
Nem
is
zúgolódnak ez ellen az isten rendelése
ellen,
mert
elkerülhetetlen, hát bele kell nyugodni:
tre Játszott.
A
=
kürenne
srrlanen
srrnl
Az
isten
írása
epernek
(Közm.) költészetük, a népdalaik
kozásokkal
is
telve
vannak ilyen vonat-
:
/ura lazazen
m
silói ketr-a,
kam
sittén?
e'Éir
íre
kam
ijtne zl süIdí türeran
/ara pürzenBa
?
kurmassrné
kurn[iíé
?
A
fekete lovak sörénye göndör, Ki fonta be fekete selyemmel ?
Hogy mi
jót látunk-e
vagy
nem
látunk-e,
Ki kérdezte meg a magasbéli istentl.
A adással
férjhez
az
men
isten
csuvas leány
rendelésébe.
is
belenyugszik békés meg-
Mindegyikért
eljön
egyszer
«az
ember» (tre p'úrnl, srrnl sin), aztán, olyan már ez a sors útja, elmennek hozzája, pedig tán a szivük nem is oda húzza. így dalolnak róla a csuvas leányok
isten rendelte, írta
:
lárDem %ür§n
/rén
t',>p
élne,
éijii pizit'stsén.
12
larDem atíé Kildnúéé tvr<>
sirn% tuyjUUén.
tür éirninúíén irhhe suk,
hun sartmir kajma
suk.
Ültem a nyírfa tövébe, Míg a csattanó eper megérett. Ültem apa házában, Míg az isten megírta (ember) el nem Az isten írását nem lehet elkerülni,
A
kit a lélek szeret,
ahoz
nem
jött.
lehet elmenni.
Vagy pedig: (sdíhÉdrúén lln? sür javlek,
•/dHiné ÜGá éaverne.
án
j.rr
savn% plhúzjú,
évrne putzan jnreser,
éirman pulzan pimgBer.
Szimbirszkben vett fehér kend,
A
széle aranyos pántlikával beszegve.
Ne
sírj
kedves mi miattunk.
Ha meg van írva, (férjhez) megyünk, Ha nincs megírva, nem megyünk (férjhez). A pogány imádságaikban
áldozatok is
egész
rendszerükben
is,
meg
egyes
fényes tanújelét adják a csuvasok monothei-
mieltt még csak a földhöz hozzámutatnak be néki. És egyedül jószágnak a legelre való kiterelése eltt, a gabona
sticus felfogásának. Tavasszal,
nyúlnának csak néki.
is,
A
kér
áldozatot
érési idejében ismét egyedül csak is
a
meg a gabonára is. mezrl, elcsépelik
tle
Oszszel pedig, a
az
els gabonát,
kérnek áldást a jószágra
mikor haza takarodnak mikor a hó ell a
és a
jószág beszorul az akolba, cserénybe, ismét csak fiüv-nak mutat-
nak be
hálaadó
áldozatokat
a
gabonatermésért,
meg
a jószág
gyarapodásáért. Mindezen imádságokban soha egy sem emlékeznek meg valami más istenrl is, kérni is csak tle kérnek, meg a kapott áldásért is csak neki adnak
szerencsés szóval
:
13
hálát.
Igaz
ugyan,
áldozatokon kívül
hogy vannak az egy istennek bemutatott kisebb áldozataik is, a melyekben a
egyéb
házi szellemhez (ydH-surt) vagy a
Jcirérhéi!- ékhez,
gonosz
szelle-
mekhez könyörögnek, csakhogy mindezeket koránt sem szabad azonosítanunk a tre áldozataival. Kisebb engesztel áldozatok ezek csupán, a melyek által iparkodnak jó viszonyban élni a gonosz szellemekkel, mert máskülömben az ártalmukra törnének, és betegségekkel, szenvedésekkel
fehér
mezei
sanyargatnák ket.
Jellemz az áldozatok során, hogy az istennek rendszerint szín áldozati állatot szoktak bemutatni. Hajdanában, a áldozat
alkalmával
kanczalovat,
fehér
fehér kost a véres áldozatokban.
A
pedig
egyébkor
fehér szint egyébiránt
isten legkedvesebb színének tartják, szól róla
még
az
is
a népdal
is
yüreiiDcis '/ura juraDat,
ihÚDés Kíné /nr,m
juraDat,
t'seras jeltÉé
tre surra juraDat.
A rokon a feketét szereti, A házbéli nép a menyet szereti, A mi csuvas szokásunkkal Isten a fehéret szereti.
Áldozatok, ünnepek alkalmával fehér inget húznak, a pogány déli csuvasok fehér nemezkalapot viselnek, st régente a mint az öregek beszélik - - a felsruhájuk legnagyobb része nemcsak hogy elpártolnak is fehér volt. De az utóbbi idkben már a csuvasok a twrg-tól, a nagyapák istenétl, hanem még a
—
fehér
ruhát
is
elhagyják, és
ruhákat kezdenek
tre meg
is
hordani
fekete
orosz
meg ilyen-amolyan
minta
szerint, a
haragudott rájuk az utóbbi években, és mindenféle
csapást küld rájuk, rossz termést, éhínséget, betegséget
Az
isten örökös
szellemmel
szinti
miért aztán
a
küzdelemben
sujtan-nal.
áll
.
.
.
a leghatalmasabb gonosz
Megvan a csuvas nép hitvilágában
is
a dualizmus nyoma, a jó és a rossz, a világosság és a sötétség
egymás ellen folytatott örök harczának a hite. A sujtan folytonosan gúnyolja az istent, és a fenekét veri csúfolásból az egek hogy agyonverje, de igen felé. Isten a villámmal üldözi t,
!
:
:
14
sokszor gyengének bizonyul ellene, mert furfangos a sujtan, játssza az istent.
Más-más alakba
öltözik át olyankor, a
meghallja, hogy
ki-
mikor
—
«szól a nagyapó » odafenn (miatt ár§Dat) mint a hogy a csuvasok a mennydörgést nevezik és elkerüli
—
a villámcsapásokat.
egy mythost V'is-piirt'-hen
Hallottam
.
.
.
partján.
sujtan
Egy viharos napon puskával járt egy paraszt a patak Odafönn mennydörgött az ég, a patak partján pedig a
farát verte az ég felé, és így csúfolta vele az istent. a paraszt meglátta, rákapta a puskáját és ráltt. A sujtan
felfordult
a
leszállott az
—
Te
lövéstl. Elhallgatott erre a mennydörgés, az isten
égbl a
paraszt
erösebb
voltál
és így szólt neki
elé,
énnálam
.
A
is.
még
kergetem ezt a sujtan-t, de idáig .
:
a
A mint
fogni
hogy milyen
arról,
gyenge sokszor az isten a sujtan nal szemben
Én már
hét esztendeje
sem tudtam
egyszer
el-
.
mennydörgés, a villámlás
az istentl jön.
Ha
a dörgés csuvas elnevezése
A mennykcsapásra jelentése,
a
és
mennykcsapás magától
a szava mennydörgéssé válik, ezt jelenti
szól,
=
a alatt areoat
is:
mondják
azt
a
nagyapó
szól.
azá sasát. Ennek pedig az a
:
hogy «a nagyapó üt*.*) Ütni pedig azért szokott, hogy
a földet megtisztítsa mindenféle
mindent elpusztítanának melybl az ember megélhessen. ezek
Istent
a
magasbéli
hanem laknak
gonosztól, mert
itt,
lakóhelyében
a közvetlen
máskülömben
még gabona sem
nem
egyedül
teremne,
képzelik,
közelében egyéb jó szellemek
is,
a
kik szolgálnak neki. Ilyenek
= isten eltt járó tre önwnúze teraGan nagy isten eltt álló mán tre alekné ozaGan = nagy isten ajtaját kinyitó
tör§ örhdúúéé süréóén
=
inon
mn
töve alekné
Mindezeket
a
yoBaGan
plfFJti-nek nevezik. (V.
A meg
az
*)
=
nagy
csuvasok
déli
isten ajtaját
közös
néven
perzsa feriste [jüL&J]
ö.
=
betev pír9síi-nék,
angyal.)
vándormadarak, a mikor sszel elszállanak a
erdrl,
szintén
Y. ö. kozm. azi
az
=
istenhez
nagyapó.
mennek
mezrl
a menyországba,
15
Ezek között a vándormadarak között az isten a fecskét szereti legjobban, azért a míg a többi odamegy a közvetlen madár csak távolabb jár-kél az istentl,
és
húzzák
ott
ki a tél hidegjét.
közelébe, és az isten asztala alatt rakja
meg
a fészkét.
Eredeti felfogás a csuvas nép hitvilágában, hogy a mint a legtöbb jó és gonosz szellemnek, az istennek magának is apát
=
és anyát tulajdonítanak, tür-dssa
az isten anyja.
A nevükön
egyikük sem vesz
teendiben,
kívül egyebet
— valószínleg
nem
igen tudnak
igazgatásában, és
világ
a
részt
az isten apja, és tör-dmes
az
=
róluk,
istenség
csak analógia, vagy újabb keresztény
A régi származású áldozati imádságokban sehol semmi nyomuk sincsen, mindenütt csak az istenhez hatás útján keletkeztek.
magához könyörögnek. A rontás
anyja, csakhogy ez az
elfordul ugyan az isten
úgysem egyéb, mint a elvégezte
imádság maga
javós ráolvasó igéje, a melyet az áldozat
ugyanazokkal
után
ellen való alkalmi áldozatban
szókkal pálinkára
a
és
vízre
is
ráolvasnak orvoslásképen. Ezeknek a ráolvasó igéknek egy részé-
ben gyakrabban istennel
az
szerepel
magával együtt.
úíif) ellen való igékben
Pl.
anyja,
isten
a
többek
de
között
mindig csak az a
sárgaság (sdr-
:
... Az isten nevében
ámen
isten
Egészséget kérünk.
Az
isten
Én Én Te
De
is
nevében
anyja,
isten
meghallgatom,
is
jót cselekszem,
is
mentsd meg
ezek az isten anyjához
keletkezések, meglátszik
.
.
.
könyörg ersen
rajtuk
ráolvasó igék
is
újabb
az orosz kereszténység
hatása, olyannyira, hogy az isten anyja, az orosz Boldogasszony
mellé (or.
már imitt-amott az aivpl, az angyal is már hozzá is könyörögnek. A javósok régebbi
be-becsúszott
aHreiiT>),
s
keletkezés igéiben, azaz hogy több régiséget megrzött ráolvasásaiban
még
nincsen
meg
az isten anyja,
csak
maga
az isten.
Magnyickij az északi csuvas területrl említ néhány égben lakó jó szellemet, mely az isten anyja környezetében
tör-dmesúe örhdnóéé teracan
tör-dmesúé algkni oiaGan
=
=
él.
Az isten anyja eltt
Az
Ilyen
:
álló
sten anyja ajtaját kinyitó
16
=
%0BaGan
tör-amgéiíé al§kné
Mindezen
Az
isten anyja ajtaját
betev*
isten eltt és isten anyja eltt járó jó szelleme-
ken kívül fenn lakik még az égben a
'puXdyid és a JcéÉé
a kik-
is.
nek az ismertetését a dolgok során a következ lapokon közöljük.
A nak,
keresztény bitre áttért csuvasok az orosz istent
tre -nak nevezik,
mytbosait most
nem
hite természetesen
ben.
St
si pogány
az
és
A
rá ruházzák.
vallás
túré-
is
tradiczióit
és
csuvasok népies monotbeisticus
sok külömbséget lát ebben az
isten-
új
ellenkezleg annyira mereven egyistenimádók a pogány
megütköznek az oroszok szentjein nem igen tudnak eligazodni még a keresztény csuvasok sem a szentek tisztelete és az isten imádása közt. Többször hallottam gunyolás közben a csuvasok ajkáról, hogy ebben meg ebben az orosz templomban •'harniincz-negyven isten lakik Mindmegannyi külön-külön egycsuvasok, hogy
és
sok
helyütt
men
bálványimádásig
képtiszteletén, és
•>.
egy szentnek a képe volt.
/'''/;
a
11.
mint
Igen érdekes neve az isten apjának (tör-áss?), vagy a
hogy az
isten »-nek
északi
csuvasok mondják némely helyütt, az «öreg
A mohammedanizmus
(vat tör§).
visszamennünk, hogy világosságot etymologiájára. es
az
hatási
vethessünk
megérthessük
ezen
korába
ennek
kell
szónak
a
elnevezés keletkezési
módját. Arabul az áldozatot, az áldozati állatot kurban-nak (,jLjs) nevezik.
Azokban
idkben, a mikor az iszlám kultúra
vallási
téren
hatott a csu vasokra, megtanulták a többi vallási
mszó
is
között
ezt
is.
az
ennek nevezték az
bizonyára
es
isten
számára
mint a mi a szónak igazi értelme. Késbb aztán, a mikor a viszony megszakadt a csuvasság és a mohammedán kultúra között, homályosulni kezdett a szó értelme, sok helyütt teljesen el is feledték mint a hogy a
bemutatni szokott áldozati
déli
csuvasok
már nem
is
állatot,
ismerik
áldozati állatról átruházták az isten
—
—
sok helyütt azonban az
apjára,
mint a kinek vidé-
kenkint szintén mutattak be fehér kos -áldozatot. Az elnevezések ilyetén
Majd is
keletkezése találkozni
nem
fogunk
ritka
még
a
népszellem
termékei
között.
hasonló jelenséggel egyéb helyütt
a csuvas nép hiedelmei között.
!
17
nem nagy
Aránylag az
isten
apjának
ha mutattak
s
nem
hatott
zavarólag
csupán
csak
a néplélek
egyáltalában
is
be néki fehér
az orosz Péter és Pál napja körül, mindez
régen
kos-áldozatot
felfogására,
a
elterjedve -/örBan-nak,
területen volt
tisztelete,
csuvasok monotheisticus
a
gazdag analógiás termel
erejérl tesz tanúságot.
Az északi csuvas nyelvterületen VomBü-kassi vidékén lottam
róla,
de áldozatának bemutatási módjáról már
hal-
maguk
az
öregek sem tudnak.
p ü ldy s Az istenhez legközelebb
,).
szellem. Az északi csuvasok
álló jó
hogy anyja is van, a püloysí ámes. A név maga pühyh annyit jelent, mint « elosztói).*) hitet is. Úgy képzelik Ezen elnevezés fejezi ki a hozzá ugyanis, hogy közvetíti az istennel az emberek imádságait, és ha megharagszik valakire, megakadályozhatja, hogy eljusson a könyörgése az isten elébe. Hogy megnyerjék a maguk számára és hogy jó viszonyban legyenek vele, Ulyas vidékén esztendnpül'oysi-nek
nevezik, és
azt
tartják
róla,
fzd
mutatnak be néki kásából és apró lepényekhónapban, de mindig az istennek bemutatott legels áldozat (tre isüód) után. Az áldozatot a gazda kint kisebb áldozatot
bl az
(jusman) az áldozati szokások
általános
udvar
néz
szerint
a
folyosón
mutatja
a
be,
ház
miközben néhány szóval így imádkozik: pühyéd sana peoeBa jusmanBa kdX teráDep, sirlay! pühyh hozzád kásával és apró lepénnyel imádkozom, felé
pitvarán,
irgalmazz
A házba
aztán
pitvarról
beviszik
Egyéb áldozat alkalmával így az
szi, illetleg
nehány
jó szellem társaságában .
.
.
a lepényeket
a
*) f)ül'-
—
=
ingnek
egy
téli
is
meg
szoktak róla emlékezni,
sör -áldozatban
is
említik a nevét egy-
:
pUloyéi irgalmazz,
piiloysi
piiCry
meg
a kását
és megeszik.
anyja irgalmazz
elosztani.
való
Ebbl
piihy
.
.
.
=
(vászon), k-s?
osztat, rész. V. ö. foéé-
képz
valamivel
foglalkozást jelent. A csuvas ösvallús emlékei.
2
való
:
:
!
:
!
18
A
rontás
bemutatott
ellen
áldozatban
alkalmi
könyö-
is
rögnek hozzá az isten és az isten anyja mellett .
.
A A
.
piihyéd
gonoszat-rosszat ne bocsásd (rám),
háznéppel, gyermekekkel, házzal rizz.
Három
fajta jószágért
Gonosztól-rossztól rizz, Etel evéskor,
Az udvarban való
járáskor,
Lábbal való lépéskor
A
gonoszat-rosszat hárítsd
Hét
fajta
gabonáért
Gonosztól-rossztól rizz
Fohászkodásokkor szokták
említeni
el.
.
.
.
stb.
és felkiáltásokkor az isten nevével együtt
a pTiídyé? nevét
is,
s
az ilyen összetételekben
rendesen egy rövidebb puhy alak használatos
pray
türe-püldy an
táv turra-puhyé
ay
!
!
=
türezem-puhysdih
=
is ten -p uhyss
ne hagyj
el
köszönet istennek-^üÍ3/s3-nek !
=
istenkém-puía^sa-m
jaj
!
(meg-
ijedéskor).
A népdalokban
is
elfordul néha így az isten nevével együtt
ülzé tüyrem ulBÜDen t'seBarle
iJelíén
éeryiné,
jámzeGgn
ftaJclcizérh,
ylfdé pulcbGan sinzérh sul párat.
vdDg
sinzétíé yizéÉe yurzássen,
türeBa-püfoy malasné kun párat.
Befogtam az uraság jó futó lovát, Tarkák a kocsis ívell fái,*'! A szembe találkozó emberek kitérnek. Ha az öreg embereknek tiszteletet adunk, Isten és pTihyéd a jövben hosszú életet ád («napot *) ívalakra rudat összetartja,
fa a ló feje felett, mely a melyre a csengt akasztják.
hajtott s
ád»).
ell a két
:
:
19
De mindamellett hogy találóan
fejezi
együtt emlegetik a neveiket, nagyon
egy közmondás
ki
azt
a
külömbséget, a mely
kettjük között van túrra azenrii pühysé puhnas.
Az
isten emlegetése a püfoyéd-t
nem
illeti.
(ül/as.)
k'
A és
a
é
É
e.
pirdsti-knek, a csuvas népbit angyalainak a
között
föld
lakik, és
feje.
Az ég
ilyenképen közvetít az isten és az
emberek között. Ha valami jót küld az isten az emberekre, azt mindig a kéÉe teljesíti a földön. Az ember imádkozását és köviszi az égbe az isten elé, azért gyakran odanyörgését is imádság végéhez
teszik az áldozati
.
.
.
Mitlünk
KéÉ^-hez,
JtéÉe-tl istenhez jusson.
Az
északi csuvasok sok helyütt úgy hiszik, hogy anyja
is
van néki: a kéBames. (Ulyas). (V.
kába
cseremisz
ö.
nagy istene
[bcjiekííí
=
ég
;
kaba-kugo-jumo
—
a
végzet
6ort cy^bu]).
pi ideit. Vagy Az égben
pirEsíi.
Sokan vannak, ezek a csuvas néphit angyalai.
az isten eltt járnak, azért «az isten eltt járó»-nak
is nevezik. A földön is minden embernek megvan a maga pírdéú-je, a ki minden lépését követi, és sehol sem marad el tle. Csak a korcsmába nem megy be az ember után, hanem künn várakozik rá az ajtó eltt. Azért sosem szabad a korcsmából más ajtón kijönni, mint a melyiken bement
(tör örhanóÉe süréóén)
az
ember, mert akkor a pifdstl
elveszíti.
Sírva keresi ilyenkor
maga emberét mindaddig, a míg csak meg nem mindig az ember nyomában van, soha senki a
találja.
sem
Ámbár láthatja
szemmel. Fejedelmük a éÉé. (Ulyas).
A szóval
keresztény
ányjl-nak
északi
hívják.
csuvasok Szerintük
ugyanezt az angyalt orosz az
embert,
a
halála
után
20
negyven napon keresztül ez az
való
ányeh) vezeti a földön, és
isten
megmutogatja
angyala »
néki
(törren
egész életében
el
a lélek
Ezen negyven nap jutalmát vagy büntetését.
(V. ö. perzsa feriste
[iü&*á]
=
ydrld
é[r.
elkövetett összes
és
jó
után veszi csak
letelte
rossz
cselekedeteit.
Szószerint annyit jelent, mint lakó
«
jó
szellemnek
«
vörös part». Valami égben
hozzá
de
képzelik,
angyal)
fzd
hiedelmek
és
mythosok híján teljesen az ismeretlenség homályában marad. Minden valószínség szerint ez is a régi samán-világ hagyatékai közül való. Nevét mindössze csak egy alkalommal említik az áldozatok során, a sör-áldozatban .
.
.
«
:
Vörös part» irgalmazz.
irgalmazz « Vörös part anyja »
A
csuvasok
déli
között
nem
.
.
.
hallottam, csak északon van
úgy képzelik, hogy anyja is van néki ames (vörös part anyja). (VoniBÜ-kassi.)
elterjedve, a hol úij
:
a prl'd
y df(-surt.
A vigyáz
rz
ház az
asszonnyal az évente
egész
szelleme.
házra
és
A kemencze a
családi
Fképen
képzelik szorosabb viszonyban állónak,
neki járó
áldozatot
is,
láthatatlan,
mint a többi
s
a
házi
épen ezért
a y^rf-surt kásáját (ydH-surt
jpettt) nem a gazda mutatja be, mint szokás, hanem mindig a felesége. is
tetején lakik és innen
életre.
a hogy a többi áldozatnál
jó szellem,
hanem
a mikor
meg-megpattan a ház valamelyik gerendája, arról azt elégedetlenkedik. hiszik, hogy a házi szellem ropogtatja, és Ilyenkor meg kell engesztelni valamivel, mert máskülömben betegséget okoz akár nekik, akár a jószágaiknak. Fznek máséjelenkint
nap mindjárt egy tál kását, és felteszik a kemencze tetejére egy-pár órára, hogy egyék belle. Azután leemelik onnét és megeszik maguk. Ezzel megengesztelték. A számára be-
k
mutatott rendes évi áldozat
is
abból
áll,
hogy kását tesznek
ki
!
:
!
:
:
:
!
21
hogy egyék. Általában véve egészen s ha új menyecske jön a házhoz,
neki, és meghívják melléje,
a családhoz tartozónak tartják, azt
is
mindjárt
tudatják
st
vele,
kását
áldoznak néki vele
is
együtt a jóindulata megnyeréseért ezekkel a szókkal
Menyecskét
Házam
embert ») vettem,
(«új
tellett,
ydft'-surt kásáját állitom,
Irgalmazz, irgalmazz, irgalmazz.
Az
évi
gyászünnepek
pedig, gyertya-najAor és az
idején
szi sör alkalmával, a mikor a családból elhunyt összes halottak gyertyácskát gyújtanak az ajtó melletti jobb
tiszteletére egy-egy
oldalon, a
számára
meg, az bal
halottak
oldalra,
arra
helyén, a
házi szellemrl
sem feledkeznek
odaragasztanak egy gyertyát az ajtó melletti
is
az
oldalra,
a
melyiken
a
kemencze
áll,
az
lakóhelye.
Ha
pedig a gazda haza jön valahonnan
máról, mulatságból, a mint az ajtón a
házban
eltt
is
valaki,
akár nincsen,
a
más
házától, lako-
belép legelször, akár van sapkáját
levéve,
mindenek
a házi szellemet üdvözli e szókkal ydri-surt tav sijd ydrt'-surt
üdvözöllek («a köszönet lakoniája»)!
És csak azután fordul a háznéphez
üúzam-BeDzam tar siji ! Gyermekeim üdvözöllek
rz Ez
még
!
S ha idegen jön a házhoz, az is legels sorban a ház szellemét köszönti, és csak azután fordul a gazda felé. a köszönési mód azomban csakis a pogányok közt maradt fenn. (TajaBá,
JJlyas.)
Az északi csuvasok közt is így volt ez régente, csakhogy a mikor a gazda feleségestl jött haza valahonnan a vendégségbl, a szoba ajtaján belépve mindig a felesége üdvözölte elsben a házi szellemet /dfi-sort táv sija
/dU-sort köszönet a lakomáért
:
:
!
22
látszik,
(Úgy
csuvas, ennek
déli
hogy ez az üdvözlési mód eredetibb, mint a legalább is világosabb a jelentése, mint az
elbbenié.)
A mikor
valami rokon jött látogatóba a házhoz, és aján-
dékul valami ennivalót, lepényeket, mit-azt hozott magával,
mint a hogy az a gyászünnepek alkalmával ketté
kemencze
is
szokás
— a mikor
legels darabkát mindig feldobta a
a lepényeket, a
törte
—
számára, ezen szókkal
tetejére a házi szellem
ydfi-sort sirla%
.'
ydH-sort irgalmazz
Északon még az a néphit is el van terjedve róla, hogy nagyon szeret az istállóban tartózkodni, a hol gondozza, eteti a gazda lovait. De csak azokat szereti, a melyeknek a szre-színe kedve szerint való. A melyiknek a színe nem tetszik néki, azt
nem
eteti,
piszkít.
s
A
az ilyen ló rendesen elsoványodik, és a jászolába
kedvelt
lovait
avval
kitünteti,
is
hogy befonogatja
néki a sörényét. Semmiért sem merné a csuvas az ilyen összecsomózott lósörényt,
nyúl hozzá, hogy
meg ne
még
csak piszkos kézzel
sem
haragítsa a házi szellemet. Azt tartják
hogy ha piszkos kézzel nyúlnának hozzá, abban a ban önönmagától széjjel oldódnék.
róla,
A
bontani
széjjel
pillanat-
nem említik a házi szellemnek ezt a lónáluk külön van egy ilyen fajta szellem (viúé yüzi) a melyrl majd késbb szólunk.
csuvasok
déli
gondozó tulajdonságát, az
«
gazdája»
istáló
( VomBii-kassi). (V.
ö.
:
A
«A ház házat rzi.
gazdája*).
A míg
gyakrabban
=
cseremisz surt-ört
lehet
feleségével együtt.
i
l
házi szellem.)
%ú
z
l.
Csak TajaBa-bsaa. hallottam
róla,
ez
is
a
a ydrt-surt láthatatlan, addig «a ház gazdájá»-t látni
öreg
ember
alakjában
öreg
asszony
Mindig így párosan képzelik ket. Kendszerint
a pinczében tartózkodnak, és vigyáznak a sörös hordókra, hogy valaki
más
el
ne lopja a sört bellük. Gondot viselnek a ház
egyéb vagyonára, pénzére
is,
ha valami idegen ember
szándékból merne hozzányúlni, azt megvernék.
A
tolvajlási
háznépet azon-
.
:
ban
sohasem bántják,
s
ok
::
:
tiszteletben tartják e két öreget,
is
de semmiféle áldozatukról sem tudnak. (TajaBá.)
iy
aniB ar.
A
farkasok
p
A csak
farkasok
ha
pásztor,
hozzá
farkast
is
s
egyedül
utón, vagy
meg
nyáj körül ólálkodni,
a
tle. így szólnak ilyenkor
t'sar !
a kutyádat!
csititsd
(Ulyas.)
csuvasok piiyamBar-nnk nevezik, és
képzelik,
mint
pütöysi-t.
A
t
is
olyan
sör-áldozat alkalmával
könyörögnek az áldozati imádságban .
A
.
.
Hej pü/amBar irgalmazz, csitítsad,
jószágokat ne pusztíttassad
(V. ö. perzsa
A
az
pvyamBar
Kutyáidat
med.
kutyái,
az
piyamBar, jittena
északi
lakónak
hozzá
lát
fohászkodik, hogy mentse
Az égi
gazdája.
szavára hallgatnak. S ezért a csuvas ember, vagy a
az
pejgamber [wl»jLo]
cseremiszben piambar
=
—
.
.
.
(VomBÜ-kassi.)
próféta,
próféta, szent
(?)
maga Muham-
— Szilasi
M.
Cseremisz szótár.)
yiD§ m
A
juhok védszelleme.
neveli,
gondozza
ket, de a
mint a hozzája intézett könyörgésböl kitetszik, meg is szokta ölni néha a kis bárányokat, ha valami miatt nem tetszenek néki. A beteg bárányról azt mondják, hogy « megfogta a /iDem» (/wem tltne). Ha aztán megdöglött az ilyen bárányka, úgy a mint volt, egészben, megpörkölték egy kicsit és beledobták számára a patakba ezekkel a szókkal
XÍDem
éyrlay,
vlteysené,
söreysem
t'siÉér
osra,
an
völér,
sána piúak paráD§p.
yiDem irgalmazz, A jószágokat, juhokat szépen neveld, ne öld meg,
Neked bárányt adok.
u Ha közt
volt
betegség
a
nem
régen, de a
mai nemzedék ma már
ott is
(Pizek Kara-óíora.)
Magnyiceij alatt,
akkor
juhok között. Tisztelete csak az északi csuvasok
elterjedve
elfelejtette.
név
megengesztelték,
ilyenképen
terjedt tovább a
s
az
megemlékezik róla sin ywem (Emhev-yjDem) eredetérl azt mondja, hogy az északi csuvas is
néphit szerint az olyan meghalt emberekbl lesz %iD§m, a kik-
nek életükben semmijük sem volt, s a kiket haláluk után sem senki. Ha menyasszony hal meg, mieltt még férjhez
gyászol
mehetett volna, abból
ylDem
is
válik.
hullását. Engesztelésül a juhok
és
el
idézi
a barmok
tehenek lábaiból
el-
fejébl
és
áldoztak néki.*)
er ey.
7
Az északi csuvasban jerey.
Vidékenkint
talán
még
igen
jdrdy,
a
kerületben
civilyszki
külömbözk
fzd
a hozzá
legtöbbet tudnak róla északon.
Itt
(deli)
hiedelmek,
azt tartják felle,
hogy valamikor régente vén leány volt, és gyógyítással, kuruzslással foglalkozott. Olyan nagy hírre vergdött életében a tudományával, hogy a halála után
tisztelni
kezdték és kelés, daganat
meg szemfájás ellen hozzá könyörögtek. Testileg sohasem látható, hanem megjelenik néha álom közben, és ilyenkor mindig vén leány
képében
meggyógyítja
látszik.
ket
a
Általában
jó
bajaikból, csak
hiszik, mert ha megbántják
szellemnek
akkor
árt,
valamivel.
Készítenek a neki adandó áldozatok számára egy kis kéreg-skatulyát,
és
felteszik
nyári
a
konyha,
vag}-
a
szilfa-
sörfz
konyha valamelyik sarkában magasabb helyre, és hogy szem ne kis kerítést vonnak elébe. Azért teszik fel
láthassa, deszkából
magasra, hogy véletlenségbl is hozzá ne érhessenek kézzel, mert akkor kiütés, kelevény támad a testükön. Ha pedig meglátja valaki,
alá
annak megfájdul tle a szeme. A szilfakéreg-skatulya egy nyirákseprt támasztanak a nyelével lefelé,
sarokba
a
úgy hogy a sepr vesszi
felfelé
álljanak,
mert ezekre aggatják
a jdrdy számára való apró ólompénzecskéket (uoyrat).
*)
MaTepiajiM 119—120.
1.
25
Ha
közül valakinek bármi
aztán a családbeliek
módon
is
támadnak a testén, vagy a szeme fájdul meg, áldozatot mutatnak be a jdfay-nek, hogy megszabaduljanak a betegségükbl. A pídy majd meggyógyítja. Fznek a számára kiütések, kelevények
búzaliszt
pempt
(ríinidr),
meg ugyancsak
búzalisztbl egy kis
gombóczot (jeva) gyúrnak, s a gombócz közepébe beledugnak egy darabka faszenet, és így a mint van, megszárogatják a kemenczelyukban. Cseppentenek még a számára egy kis gömböly ólomcseppet, ez a noyrat, vagy « ólompénz » (te%lan oksa), ez is hozzá tartozik az áldozathoz. Mikor mindez készen van, asztalra,
s
maga
beteg
a
odaáll az asztal elé, arczczal az ajtó
imádkozik. A
fordulva, és
felé
felállás és
általános törvényei szerint történik
a
áldozati tárgyakat az
asztalt odateszik a szoba közepére, az
az
sapkáját
egy
nyitják
a
hóna
bal
Ha
kicsit.
alá
kis
:
minden az áldozások maga bundát húz,
az áldozó
szorítja,
a szoba ajtaját pedig
gyermek a
ki-
beteg, helyette az anyja
mondja az imádságot is, de a fiát odaállítja maga mellé, és ha tud már beszélni a kis gyermek, neki is utána kell mondania az imádság szavait: áldozik,
jdfdy-aGaj srrlay,
yaman
tü.
ep sana nirhdr paraDep,
jeraDü paraDep,
okéüDá sciGáDep, jdrdy-néne
irgalmazz, egészségessé tégy.
Én neked pempt Gombóczot Pénzt
Az utolsó
is
is
eszik
k
az
A
adok,
adok.
akasztok, irgalmazz.
srrlay szónál
az
simítja az arczát es fejet hajt.
belle.
sirlay.
A
imádkozó két tenyerével végigbúzaliszt pempt azután meg-
maguk, nemcsak a beteg, hanem az egész háznép eszik gombóczot beleteszik a pfdy számára a szilfaskatulyába,
ólompénzecskét pedig egy szál
fonálra
skatulya alá nyelével lefelé támasztott áldozatért aztán a
A hívták
déli
phy
csuvas
jeréy-nek,
az
fzve
söpr
felakasztják a
egyik ágára. Ezen
meggyógyítja ket. (VomBü-kassl.)
TajaBd-ban eredetérl
magát ezt a szilfaskatulyát azonban semmit sem tudtak.
26
Egy marékra
való tölgyfalevelet hintettek bele, a széleire pedig
ólompénzecskéket (nuyrat) akasztottak valamely magasabb helyére, gerendájára
könnyen hozzá ne
fel
fonálon, és
a szoba
tették, hogy gyerek-féle ha véletlenségbl meglökték,
férhessen, mert
vagy leverték a helyérl, akkor a jéréy kelevényeket támasztott Egyébiránt pedig itt is az volt a rendeltetése, mint
rajtuk.
északon,
különböz betegségek
meg ket,
gyógyítsa
egy-egy újabb ólompénzecskét
Minden háznak megvolt az
akasztottak rája.
de ezeken
esetén hozzája folyamodtak, hogy
és áldozatul
kívül
volt
a falukban
meg a kertekben, ségben sínyld emberek, és hídfknél,
ilyen
maga
jéré%-]6,
nagyobb, híresebb jéréy
a hová eljártak a
is
a
különféle beteg-
pempt. kását mutattak meg ket. Nagyon hogy «megfogja» ket
áldozatokat,
be neki, hogy könyörüljön rajtuk, és gyógyítsa féltek
ezektl
a
(jéréy
tioat),
ha
nyilvános jéréy -éktl,
valamiképen
megsértik,
gyermekeiket, hogy ne merjenek játszani
sem.
A mikor
a leány
ment a
férjhez
hazulról ezt a szilfaskatulyát
és
még
óva
intették
a
csak a közelében
házból, magával
vitte
és felállította az új otthonában.
is
Az apja házánál újat készítettek helyette. A pogány terúleten Ulyasban, és a vidékén egy külön kis darab legelörészt neveznek jéréy-nek, róla elnevezték tehát magát a lakóhelyét, mint a milyen lakóhelye van a gonosz szellemeknek, a Jíiréúét'-eknek is. Itt is azt tartják róla, hogy meggyógyítja a hozzája folyamodókat, de a mennyire segít akkor,
ha áldozattal közelednek
feléje,
ép
úgy árt
lakóhelyét valamiképen beszennyezik, vagy csak is
rajta a lábukkal. Azt
zavarja"
lepényt
a
maga
helyéhez,
ersen dobognak
mondják, hogy ilyenkor «a jéréy meg-
ket (jéréy apteraDat). A javós meg ólompénzecskét készítenek
A pempbl meg
azoknak, a kik a
hogy engesztel
tanácsára
pempt,
apró
neki, és kimennek hozzá
áldozatot mutassanak
be.
a lepénybl ledobnak egy keveset a földjére
ós így szólnak: srtiay jéfey, ísiiJíléúdp,
srrlay.
Irgalmazz jéréy, Áldozatot mutatok be, irgalmazz.
.
27
A
többi
pempt
és
megeszi maga az áldozó, az
lepényt
ólompénzecskét pedig egy rajta keresztül-fzött
fonálnál fogva
felakasztja ott a földjén valamelyik kóróra.
kívül
Ezen a betegség esetén bemutatott alkalmi áldozaton van neki rendes áldozata is a lúd- áldozattal (%ur (suúd)
egybekötve, a melyet külön írunk
(Néhány
szólásmód
van
le
az áldozatok tárgyalásánál.
róla.
Ha
emberhez] ragadt, mint a
jdr,r/»
[pidjúék éiBeéne]
brébe nem fér emberre pedig
«jr"ere;/-megszállta »
nagyon
könyörög,
valamiért, arra azt mondják, hogy «úgy [az
rimánkodik valaki czivakodó,
is
l
jéréyl'énúd] )
azt
A
mindenkivel
mondják, hogy
GONOSZ SZELLEMEK. sujtan.
A
gonosz szellemeket általános néven de
ozal) nevezik,
maga neve
is.
külön-külön
azért
«
gonosz »-nak (uzal,
megvan mindegyiknek a
Ezek között nem kevésbbé
rettegett a sujtan
vagy
északi csuvas sojtan, az iszlám és a keresztény vallások ördöge,
ennek a szemelvéhez is különböz hiedelmythosok fzdnek. Sujtan nagyon sok van. A déli csuvasok meztelen test, hosszú hajú rémnek képzelik, a ki úton-útfélen mindenféle gonoszságot mvel az emberekkel. Azon mesterkedik, hogy megölje ket, vagy legalább is sátánja. Yidékenkint
mek
és
betegségeket
súlyos
a
tartózkodik, és
még
a
vizi
okozzon
malmokban
is
nékik.
Jobbára
a
tavak
fenekén
oda ragadja magával. Szeret tanyázni, és itt is folyton azon töri
zsákmányait
is
hogyan fúlaszthatna a vizbe, hogyan szerezjár hetne áldozatot magának. Ott járkál a keresztútakon, és a forgószélben is, hegedülni szokott benne, de a kivel szembe
a
fejét,
hogy
kit
találkozik, azt megrontja.
és
mindig istenhez
Ez utóbbitól igen
fohászkodik
Nagyon
fel
a csuvas ember,
segítségért, valahányszor
csak
fürdkbe, a miért némely helyütt « fürdbéli »-nek (munóiarl) is nevezik. A mikor a ház népe már megfürdött, akkor szokott utánuk a fürdben forgószelet
lát.
szeret
eljárogatni
a
sohasem mernek egyedül fürödni, mindig többen szoktak együtt, külön a férfiak és külön az asszonyok, mert ha a sujtan ott valakit egyedül talál, annak kitépi a lubiczkolni. csapkolódni. Ezért
beleit és
úgy
öli
meg. Egy embertl
nem
fél,
de ha többet
lát,
akkor elszalad.
Az istenrl
szóló fejezetben említettük már,
ságával kifog néha
magán
az istenen
is,
hogy ravasz-
de ezzel szemben egész
:
!
:
:
!
29
melyeknek az a tárgya, hogy egy-egy szolgalegény hogyan csúfolja meg és hogyan ad neki a sujtan még kincset, pénzt is, csakhogy megszabaduljon tle. mesével
csuvas
sereg
A
találkozunk,
többi rossz között a pálinka
a
is
találmánya, érdekes
az
mythosát hátrább közöljük a kisebb hiedelmek között.
Az áldozati imádságok hosszú során mindenütt végighúa tle való rettegés, istentl csaknem minden könyörgés alkalmával azt is kérik, hogy távoztassa el a közelükbl a « gozódik
nosz »-t, a mely alatt leginkább a sujtan-t
könyörgést az
ki ezt a
... Ne
esti
imádságuk
értik.
Érdekesen
fejezi
is
bocsásd (ránk) isten a gonoszt,
A gonosznak
lábát békózd meg.
Kezét kösd meg, ámen.
Hogy milyen furfangokkal
szokta az embereket rászedni kitnik a következ hagyományból is, a melyet V'is-
és megölni,
paH-hen jegyeztem le Egy éjjel egy asszony a kamrában aludt. Alma közben odamegy hozzá egy ember, felrázza és így szól hozzá: .
.
.
—
Gyere csak hamar, lopják a tatárok a ludaidat
Az asszony a
patak
víznek.
ijedteben elkiáltja Jaj,
Erre
.
az
.
át,
dörög az
mikor az asszony
ember eltnt mellle. A sujtan maga volt, és volna a vízbe, ha az istent nem említi az és az
emberek
élete ellen elkövetett csele-
isten t a mennykvel kergeti a földön, hogy Hogy megmeneküljön, mindenféle más alakba vál-
az
agyonverje.
síró
vízbe, a
.
kedeteiért
Néha
a
magát
Gonoszságaiért
tozik
beleleptek
isten irgalmazz
belefúlasztotta
asszony
Csak
Már csaknem
—
mennek együtt mindaketten. Az ember mennek ám egyenest mindaketten a
felkel, és
vezeti.
felé
mert azt kis
hiszi,
hogy akkor nem ismer rá az isten. ölti magára, a mikor meghallja, hogy
gyerek képét
nagyapó » odafenn, és könyörög az útban haladó kocsisoknak, hogy vegyék fel maguk mellé a kocsijukra. A világért sem szabad megkönyörülni rajta, mert beleütne a ég,
«szól a
kocsiba a villám.
Egyébiránt pedig
arról
is
szólanak, hogy csúfolni szokta
!
:
30
olyankor az
istent,
isten szavainak,
Az
csuvasok
északi
képzelik
a
a mikor dörög, és a farát veri az ég felé az
mivelhogy a dörgés az
Egy öreg
sojtan-t.
beszédje.
árnyékszer
( VoniBÜ-kassi)
nekem
ember
a
rémnek
következket
beszélte egyszer róla: .
.
Hajnal tájon egyszer részeg fvel jöttem haza kocsin
.
a szomszéd faluból.
volna rajta olyan
A
keresztül
mint az
volt,
meg
a hídnak,
vízbe. Alig-alig
a
falunk mellett patak folyik, hídon kellett jönni.
A
árnyék. Nekihúzom
a ló fejét a gyeplvel bele akarja vezetni a
.
.
fogva
tudtam átvergdni a hídon. A
Tófenéki lakóhelyérl is
és
.
.
egyéb
viselt
Egy
.
asszony
a
mezrl. Útközben
kis
leányával
A
ment a híd
alá a dolgát végezni.
a
patakparton
és elkezdett sírdogálni.
a kis
megijedt, és
is
dolgairól egy másik
együtt
a patak mellé értek,
le
és
ló
.
hallottam T'sánDer-h&n, a kozmogyemjánszki kerületben
egyszer a
rá,
sojtan-t,
kantárszárnál
száguldva szaladt egészen hazáig
mythost
meglátom a
szélén
víz
hazafelé s
jött
az asszony
kis leánya fenn maradt Az anyja megharagudott
dühösen visszakiáltott hozzá: Vigyen el a sojtan téged És a sojtan ott is termett abban a pillanatban, és elvitte leányt magával a lakóhelyére, a tó fenekére. Egy sulykoló
—
falapoczkát hagyott helyette a patak partján. Az asszony feljön
Helyében egy falapoczka hever a földön. Felveszi, jobban megnézi, hát gyermek formája
a hid
Haza
van.
keresi
alól,
viszi
lessz belle.
A
a
leányát, nincsen.
magával, és neveli, neveli, de csak semmi sem
Megmarad mindig egyformán annak
a falapoczkának.
sojtan a kis leányt huszonkét évig neveli a tó fenekén,
szépre, nagyra növeszti.
keres
Ebben az idközben egy ember jár faluról-falura, feleséget magának, de csak sehol sem tud magához való leányt Útközben
elmegy emellett a híd mellett, és meglátja a mint ott ül a patak partján. Beszédbe elegyednek egymással, megkérdi az embertl, hogy mi járatban jár. Elmondja, hogy leányt keres feleségnek, de sehol sem talál magá-
találni.
sojtan-t, a
hoz
—
valót.
— Van
nékem egy
szól a sojtan.
szép leányom, ha megtetszik,
odaadom
:
!
31
Az ember fenekére, a
meg
szereti,
A
leánynézbe. Lemennek a tó megmutatja neki a leányt, az ember meg-
rááll és elindul a
sojtan
azon
tartják
is
helyen mindjárt a lakodalmát.
a
elmondja aztán az embernek a leány történetét, és
sojtan
meghagyja
hogy menjen el majd a leány szüleihez, apjáhoznevezze ket apósomnak-anyósomnak.
néki,
anyjához, és
Az ember úgy is tesz, megkeresi ket és apósomnak-anyósomnak nevezi. Ezek csak csodálkozva néznek egymásra és szabadkoznak, hogy nekik nincsen vejük, mivelhogy leányuk sincsen, a
férjhez
kit
meg
csak fzzenek sört,
El
nem
adhatnának. De ez
hogy majd a leányukat, az
megígéri,
is
feleséget
is
azt
is
elhozza,
készítsenek lakomát arra a napra.
v
A
jöttek mindaketten.
megkérdezte, mi
st
tagit,
meglátta a falapoczkát, és
Az asszony azt mondta, gyermek. Ez gyermek ? Fogta és földhöz vágta. Abban a pillanatban közönséges falapoczka lett, nem volt többé semmi emberi forma sem rajta A bbájosokról azt hiszi a nép, hogy a sojtan-nal czimborálnak, és tle nyernek hatalmat az emberek megrontására és a rontások gyógyítására. Mieltt még a bbájos hozzákezdene a tudománya tanulásához, legels sorban is megtagadja az istent, az.
.
.
.
és vele lép összeköttetésbe. Leveszi a szentképet a helyérl, kiviszi
a gabnaszárító
csrbe
szor rátapos a lábával, és
Én Te Ezáltal
aztán
a
(áven), ott a tzhelyre dobja, három-
háromszor így
szól (az istenhez)
téged elfelejtettelek, is
felejts
el
engem
sojtan czimboraságra lép vele, és bármit
tle az emberek megrontására, teljesíti a kívánságát. a Bbájosság és Kuruzslás fejezeteiben.) 1. Az újév éjszakai babonák között is találkozunk avval a hiedelemmel, hogy a sojtan a gabnaszárító csr tzhelyén is
kíván
is
(Bvebben
tartózkodni. Ide
szeret
mennek
ki
hozzá a leányok újév éjsza-
káján, és megtudják tle, hogy gazdag vagy szegény
ember
lesz-e
a vlegényük. (L. hátrább.)
A
föld
gyomrában lév
rejtett
kincsrl
sok helyütt, hogy a sojtan rizete alatt áldozat
nélkül
emberéletet
áll,
is
a ki
azt hiszi a
nem
nép
igen szokta
kiengedni a keze közül ezt a kincset. Rendesen
kíván
érte.
A
régi
csuvasok közt az volt a szokás*
32
hogy a pénzüket a földbe ásták az
pedig
rizetét
viselt rája,
sojtan-m
a
és elijesztett
valamely biztosabb
el
a
bízták,
ki
onnan mindenkit, a
helyen,
hségesen gondot ki lopási
szándék-
ból közeledett a pénzhez.
Egyébiránt semmi
kultusza
sem
soha
sincsen, áldozatot
mutatnak be néki, csupán csak rettegnek tle, és az istenhez folyamodnak az ártalmai ellen. A róla szóló egyéb hiedelmeket és mythosokat terjedelmesebben a kincsásás, forgószél, villám, keresztút és pálinka körüli néphit tárgyalásánál ismertetjük. (V.
ö.
arab sejtan
[
JU^Aj
=
ördög, sátán). líir é
A
ih é
(.
még
néphit legtöbbet emlegetett gonosz szelleme. Hívják
Icireíd-nek,
Uirélül-nék
általában
is,
ezt
is
«gonosz»-nak (uzal,
ha könyörögnek hozzá, vagy úgy akarják emlegetni, hogy meg ne haragudjon rájuk, akkor «jó»nak (Ive) szólítják. Az után a hely után is szokták még nevezni,
ozal vagy /ajarj nevezik, de
a melyet lakóhelyül tulajdonítanak neki. így aztán kimeríthetetlen
maga
egész
a határban, és mindegyiket külön-külön a
maga
a nomenclaturájuk, mert sereg
líiréiíiet'-je
minden falunak megvan
dombja vagy patakja neve után Kilétérl terjedve,
és
hogy a
lényegérl kiréihéi
is
ismerik.
általánosságban
nem
a
egyéb,
a hit van
az
mint a földben
el-
lakozó
gonosz szellem, a mely, akár van rá oka, akár nincsen, mindenféle
betegséget
okoz
az
által áldozatot csikarjon ki
embereknek
és jószágaiknak,
hogy
ez-
tlük. Mert ha egyszer megengesztelik
valamivel, akkor elhagyja az embert, és a betegség elmúlik róla.
Némely helyütt azonosnak fogás,
is
fogjuk, a
is
ámbár
a
sujtan-n&l,
st
vele
teljesen
ez ritkább, és alapjában téves fel-
mert a mint a keletkezéséhez
fzd
legendákból látni
más utakon magyarázza a tiirérhéfek minden falunak volt, és a legtöbb vidéken
néphit egészen
létrejövetelét.
ma
összetévesztik
tartják,
Mivel
van, öt-tíz
tiirérfiét'-je
mennyiség mythos
is,
nagyon
természetes, hogy óriási
kerengett a keletkezésökröl
még
régebben,
a mikor a kultuszuk virágjában volt, csakhogy ezek közül itt-ott
maradt már meg egy-egy töredékes hagyomány a régiségbl, de ez is elég ahhoz, hogy kerek fogalmat alkothassunk magunknak
:
!
33
a fciréwét'-ekröl szóló néphit kialakulásáról. Magnyickij egy-nehány igen érdekes mythost közöl még a régiségbl, mieltt a magam
gyjtésére térnék .
.
.
ismertetek bellük egy-nehányat :*)
át,
Egy ers
alkalmával
fergeteg
egy
csuvas
asszony
egyedül volt csak otthon. A mint kitekint az ablakon a felhre, látja, hogy egy ember megy a felh eltt. Hirtelen ott terem az arra
asszony mellett, és
kérdezsködnék
valaki
és
ráállott
kéri,
hogy
rejtse
el
a pad alá,
felle, senkinek se szóljon róla.
az
elrejtette
embert, aztán
ismét
s
ha
Az asszony
odaült
az ablak
Csakhamar egy másik ember lépett be hozzá, és azt kérdezte tle, hogy nem látott-e a felh eltt egy embert. Az asszony azt felelte, hogy nem látott, egyszersmind azt is megkérdezte, hogy kit keres, és kicsoda maga. mellé.
— En
az isten vagyok, és a kiréihét'-et keresem!
—
szólott
a jövevény.
Az asszony erre még jobban elkezdte ersitgetni, hogy látott. Az isten elhitte néki és tovább ment.
bizony senkit sem
A
pad alól és igy szólt az asszonyhoz Te megmentetted az életemet, hát most adjál ennem Mit adjak?
kiférhet erre kibújt a
—
— —
!
Vajas kását
Az asszony megfzte neki a
kását, a Uifélhét megette, és
odafeküdt ismét a pad alá aludni. Másnap kacsát kért az asszony-
hogy fzzön
tól,
megharagudott
neki. rá,
De az rá sem hallgatott. Erre a kiférhet ment és félholtra verte, azután pedig
neki
elbujt. Közben haza jött az asszony ura a munkából, kikérdezte, hogy mi történt vele, de aztán hamarjában megint csak elment a dolgára. Eljött eztán a Mférhét, és így szólt az asszonyhoz — Jobb lesz, fzzed meg a kacsát és meggyógyulsz, különben meghalsz. :
Ügy ahogy felkelt az asszony az ágyból, levágta a kacsát megfzte néki. A mikor megette, hová hová sem, elment a háztól. Az asszony pedig elkezdett jobban lenni, meggyógyulni. és
Újra
eljött
birkát,
hozzá a
majd egy
jára elment az
*)
A
kiférhet,
és
megevett egy ludat, azután egy
majd pedig egy lovat. A mikor legutolasszonytól, azt mondta néki, hogyha még egyszer ökröt,
MaTepiajiu
:
2—7.
csuvas ösvallás emlékei.
1.
3
:
!
:
34
akármikor
fzzön neki
megbetegednék,
kását.
Ha
nem
ettl
lenne jobban, akkor kacsát, ha ettl sem gyógyulna meg, akkor
majd pedig
ludat,
segédje
Meghagyta
erdkben Más
két
.
.
és
magas
pedig
lovat.
hogyha
embereket,
az
hogy a
néki,
lakik
ökröt
birkát,
gyógyítsa
és
legyen
a
megbetegesznek.
hegyeken, a patakokban és az
(Maszlovoj).
.
mythost
közöl
is
még Magnyickij Zemlyanyickij
nyomán*) a jádrinszki kerületbl (kazáni korm.i
nev
Uszti/a
faluból
A
...
egy szökött úr. Az istennek volt az
kiréihét, az
járója (Haqa.ibHHK-B), és megszökött
tle.
megtalálták. ítélszék
elé
állították,
hogy mindörökre
fölötte,
a bírák azt határozták
és
börtönbe
a
kell csukni.
Az
az ítéletet szigorúnak találta, és így szólt a bírákhoz
—
Halljátok
minden patak
és
elöl-
hanem megtagadta néki az engedelmességet Az isten három évig kerestette, míg végre
csak.
erd,
fiaim,
hadd legyen
az
isten ezt
:
lakóhelye
mit adnak neki. akár
es éljen abból, a
pénzt adnak, akár bárányt
A
mint
elítélték,
úgy
is
lett.
Letelepedett a patakban és
emberek pénzt
ártani az embereknek. Az
elkezdett
hordtak neki.
tle
származtak aztán az összes
házasodott és a gyermekei rengeteg
módon
és állatokat
leire rítét'-ek.
Meg-
elszaporodtak. Innen
van, hogy most olyan sok a l'iiréihéí, és ezen szökött úr minden unokájának megvan a maga patakja vagy erdeje, a csuvasok pedig, hogy megengeszteljék ket, áldozatot adnak nékik .
A
másik mythos így
.
.
.
Volt egy parasztnak
szeretett volna
.
.
szól
három
fia,
a legidsebbik köztük
megházasodni, és egyre azon kérte az
apját,
hogy
öt meg. Az apja okos ember volt, és úgy gondolta, hogy elbb nem házasítja meg a fiát, a míg csak meg nem kérdi az istentl. És el is ment az istenhez. Csakhogy az nem engedte meg néki, hogy megházasítsa elbb, mint a következ évben. Az apa elmondta a fiának az isten határozatát, csakhogy az nem hitte el az öregnek, és visszaküldte még egyszer. Az isten megint csak ugyanazt válaszolta. A fiú még harmadszor
házasítsa
*)
JlereH^H HyBami. o EnpeMeTH.
1869. No.
5.
Il3B.
no Ka3aH. Enapx.
:
:
!
35
is
már megharagudott
az apját. Az isten ekkor
elküldte
és igy
öregnek
szólt az
—
No hát ha minden áron meg akar
a fiad házasodni,
ott van a menyasszonya a patakban Es az ördögök el is vitték ennek az öregnek a fiát a patakba. Ettl az idtl fogva emberi szem nem látta t többet. !
most már felesége, de nem volt néki semmi enniElment hát maga az istenhez, és kérte, hogy adjon neki valami ennivalót. Az isten az állatoknak a vérét jelelte ki ugyan
Lett
valója sem.
a számára, a szer egy
egy
edénybe
ember
melyeket levágnak. Sokáig ebbl
élt,
hanem
egy-
mint levágta a tehenet, a vérét beleöntötte megette maga. Megharagudott ezen az öreg
paraszt, a
fia,
és
és
elment az istenhez panaszkodni, hogy elveszik az
eledelét.
— Hát minek adod oda az embereknek — az — Szivesen nem adnám de ha erszakkal elveszik tlem. — Ügy legyen hát akkor, hogy odaadom neked az állatok szólt
?
isten.
én,
lelkét
és
életét
a
és
is,
ki
nem
ád
áldozatot,
annak tehetsz
olyanféle rosszat, a milyet csak akarsz.
Innen származott a
Jcirérhét',
gyermekei
lettek
néki, és a
csuvasok, hogy megengeszteljék ket, áldozatokat adnak nékik
A kozmogyemjánszki
kerületben
mythost hallottam egy helyi .
.
.
Pöskert-ba.n
a
ember,
volna
szert
a
valami módon
ki
.
.
keletkezésérl:*)
tiirérhét
Élt régen Pöskert-tó\ két-három versztnyire egy
nev
.
következ
nagy földbirtokra
Mohar
szeretett
hogy egy nagy földterület négy sarkába egy-egy vermet ásott, mindegyikbe beleállította egyik fiát, és felülrl vékonyan betakarta földdel. Megtanította
tenni.
elbb a
Úgy
fiait,
cselekedett
tehát,
hogy ha azt kérdik felülrl, hogy kié ez
a föld, azt mondják, hogy a Makaré. Elkezdett
aztán
föld az övé, adják
oda
rája. így szólt aztán
Menjetek
el
czivakodni
a
néppel, hogy ez
neki. Természetesen senki
sem
ez a
hallgatott
nékik a földnek a négy sarkára, és kérdezzétek
meg, hogy kié ez a föld *)
meg
Már Magnyickij
is
leírja:
MaTepiajibi
4.
1.
36
Az
emberek elmentek mind a négy sarokhoz, és igazán jött elö a földbl, a mely azt vallotta, hogy ez a föld a Makaré. A birtokot átengedte neki a nep, de a négy fia meghalt a veremben. Elkezdtek aztán eljárogatni az emberek erre a négy helyre, hogy áldozatot mutassanak be a kiréihét-nek, vagy mint a hogy Pöskert vidékén nevezik, keremet-nek. Ezt a földet pedig mai napiglan is « Makar földjei) -nek (Mohar idrd)
ám hang
hívják
.
.
.
Az átkozódásaikban is többször emlegetik Makar ajaj Makar bátya a fejedre!), Makar selder posná ! (Makar poéná! :
(
meg
söpörje
a fejedet
!)
VomBÜ-kassí-btin részben keresztény hatás alatt úgy hiszik,
hogy a járt.
régente
kiréihét'
De nem
angyal (anyel) volt, és
az
isten eltt
fogadott szót néki, és ezért az isten ledobta
t
az
égbl. Az emberek megijedtek tle, hogy ez még az istennel is kiköt, önékik is mindenféle nyavalyákat és bajokat fog okozni, félelmükben elkezdtek tehát áldozatokat adni néki.
Ugyancsak itt azt is hallottam a kiréi'néi-ek eredetérl, hogy azok hajdanában gazdag földbirtokosok, uraságok (oIbiU) voltak, a kik életükben minden úton-módon sanyargatták a szegényebb, gyengébb föld népét. Haláluk után az erdbe temették ket, mert így volt a szokás legtöbb helyütt, az északi csuvasokHanem meg a haláluk után is félt tlük a nép, hogy a
nál.
lelkük visszajár a sírból és betegséget, kárt okoz nékik. Eljártak
tehát
a
távol
tartani
sírjaikhoz
es
mindenféle áldozatokkal
maguktól.
kirérhét-ek áldozóhelyei.
kinek
a
kireméi, akkor
ruhában, három
lovas
iparkodtak
ket
Ezekbl a sírokból lettek aztán a Hogyha álom közben jelenik meg valais
ilyen
trojkán, a
képében
uraság lovai
is
látszik,
fehérek.
Meg
fehér szokta
parancsolni kinek-kinek így álom közben, hogy milyen áldozatot
mutasson be néki. Néhutt (T'sarw§r) azt
hiszik,
hogy a Bréihef-ek bbájosok-
emberekbl lesznek haláluk után. A bbájos életében is csak folyton árt, ront, halála után sem nyughatik a lelke, hanem betegségeket okoz, megfogja és megból, a
sojtan-n&l
czimboráló
rontja azokat, a kik a sírját megsértik, a kik is
Ezeknek a hol eltemették ket.
beszélnek
áldozatot,
a
sírjánál.
is
erre
még
csak hangosan
a helyre hordják az
:
37
mythost
Eredeti
hallottam
a
nev
Jérsü
csuvas
módon
érdekes
falu
mely szintén
(csebokszári-i kerület) Icirérhét-iénék az eredetérl, a
meg ezeknek az áldozóhelyeknek a erdben megöltek a rablók
világítja
keletkezését. Kégente a Jérsü körüli
egy szentképkeresked oroszt, a pénzét ellopták, a holttestét és a szentképeit pedig ott hagyták a föld színén. A mint híre szaladt
vidéken
a
rablásnak, elkezdték a javósok emlegetni
a
a betegek eltt, a kik hozzájuk folyamodtak a meggyógyításukért Hej téged a « Jérsü áldozata fogott meg». (Jérsü isüód
—
nagyon sok az
tltne) Ott
úgy hever a földön
isten (tre), csak
szana-széjjel, bizonyára az fogott
meg!
És áldozatokat kezdtek bemutatni a gyilkosság helyén a javósok tanácsai után, pénzt, viaszgyertyácskákat, kalácsot hordtak a Jérsü erdejébe.
Ha
nézzük ezeket a mythosokat, mindegyikben azt
sorra
a jelenséget látjuk, hogy a kifenhet kultusza alatt olyan helyeknek, patakoknak, domboknak, síroknak
tiszteletét
érti
a nép, a
melyekhez valamilyen csodás esemény, rejtelmesség, titokzatosság
fzdik. És ugyanezt magyarázza
és épen ezért félelem
szónak
értelme, etymologiája
eredeti
(v^xjÍv^)
származva, a kölcsönz arab nyelvben ennek a
szóból
szónak csoda, szentek
A meknek
által
cseremiszeknél
is
mvelt
vasoknál és
náluk
is
csodatett a jelentése.
megtaláljuk az
efajta
gonosz
szelle-
olyanforma alakban, mint a csu-
kultuszát, egészen
a
a leifétkét
mert az arab keramet
is,
kerémet-neb (oroszos
átírással
KepeMeT)
nevezik ket.*)
A
déli csuvasok- az általam
semmiféle
megjárt pogány területen mái-
hagyományt sem tudnak
a
tiirérfiét-ek
keletkezése
módjáról, tiszteletben tartják csupán azokat a helyeket, a melyeket
már
megvan valamely dombos
a régi öregek a számukra szenteltek. Mindenütt
a vkiréúét' gyöpje»
(kiféihét éérérhd) rendesen
hely a
legel
egyik
sir mi),
a hol
áldozni
részében, és szoktak.
a «kirémé( patakjai)
A dombját
(kiré)hét'
bekerítették
régente
sövénnyel, hogy a jószág rá ne tapodhasson, és be ne piszkíthassa.
Ezt a földet aztán
hogy
ezáltal
is
se
nem
kaszálták, se
magukra ne haragítsák a
*)raBpÍMJii> ÍÍKOBiieB'b, Pejinrio3Hbie
fel
nem
Iciréúét-et.
szántották,
Még
csak
opHAM ^epeMHCB. 77.
1.
38
hangosan beszélni sem mertek ezen a helyen, mert még ezért is megharagszik. A patakjában ha besüpped a kocsikerék az iszapba átkelés közben, s a kocsis ezért káromkodik a lovaira, e miatt
megfogja
is
t
a
patakja, de ezenfelül az
Ezért
«
megvolt a Hréihéí- éknek a maguk
is
erdben
Fképen
ben tartózkodtak.
valami betegséget küld rája.
és
ízirénhéí,
Az északi csuvasoknál
voltak egyes fáik, a melyek-
is
w^ír/aerdkben
a
erdbéli» -nek (vermanDl)
szerettek
lakni.
ket. Ezeknek az
nevezték
is
maga re, a ukiréihét' idrl-idre a falu választott,
erdöbéli áldozóhelyeknek falunkint megvolt a pásztorai*
(íáréihét Jcömizi), a
az volt a tiszte, hogy vigyázzon
és a kinek
sepergesse, tisztán
a
cselekedet
Nekem egyenesen iránt sírja,
tartsa
ket, és gondja
senki ki ne vágja,
Jcirérhéi fáit
az ilyen
kit
a
az
az
még
csak
ezekre a helyekre,
legyen arra
meg
is,
se sértse,
hogy mert
egész falura végzetessé válhatott volna.
nézetem a
származásáról,
Jíirérhét'-ek
a halottak kultuszából fejldött
ki.
hogy
Láthatjuk egyéb-
hagyományokból is, hogy azoknak az embereknek a a kiktl még életükben is rettegtek, a népet sanyargató a
bbájos sírhalma áldozóhellyé fejldött ki az idk az uraság és a bbájos szelleme pedig Mrévhéí-ié lett a nép képzeletében. Az északi csuvas területen a temet régente az erdben volt, a minek egyébként az a természetes uraság, a
haladtával,
magyarázata, hogy ezt a vidéket, a kazáni kormányzóság északi
csupa
részeit,
serd
borította,
és
a
közelében
falvak
csak
meg erdrengeteg volt. A szántóföldbe nem temettek, tehát csakis az erdbe temethettek. És mivel a temetik itt voltak, a tiiréihét'-ek kultusza is az erdben fejldött ki, és itt vannak még ma is a legtöbb áldozóhelyeik, ámbár ma már szántóföld
gyérebb az erd, és az a szokás sincs meg, hogy ide temessenek.
A
puszta déli csuvas területeken dombjai vannak a tiirémét-ek-
nek, a régi sírdombokra és a kurgánokra emlékeztetnek.
majd a halottakhoz kívül» hazajáró
gonosz, kireihét.
hiedelmekbl
rontásai
semmi különbség
között
rítani
fzd
lélek
és
sincsen.
a
A
mint
látni fogjuk, az «idején
Hréihét'
A haza
okozta betegségek
járó
lélek ép olyan
az emberektl, akárcsak a ép úgy Mindakettt egyformán nagyon könnyen fel lehet hábo-
az
áldozatot vár
és
ember
kiréihéí-et küldje
ellen, és a
a
haragos
fél
akár a halottat, akár a
haragosa ártalmára, az a módjában
is
meg
!
:
!
39
a hozzája
fzd
hiedelmekben
A
gonosz emberekbl haláluk után gonosz
hit az életükben
meket,
—
teljesen egyforma.
is
nép-
szelle-
kiréifiéi-eket alkotott.
Minden falunak megvannak a maga
kiréríiéi-jei.
Hol több
van, hol kevesebb. Mindegyiket annak a helynek, legelrésznek,
pataknak a nevével ruházzák fel, a mely helyen az áldozóhelye van. Legtöbbször csak ezen a néven emlegetik ket, mert ezért nem haragusznak meg.*) A határban lév Jciréríiéi-eket rang szerint különböztetik
tük
egymástól, a leghatalmasabbat közöt-
rangfokozat szerint a következ öt kiréihét'-nek
Ulyas-b&n volt
meg
f-jó »-nak (asllre) nevezik.
«
áldozóhelye aslyrg
:
=f
-jó,
=
áslhtDzén kdZdimi
a fbbiknél kisebb,
= a két fbbiknél kisebb, kdzdruíí = a három fbbiknél kisebb,
iG-dslinóÉén kdzznnl vlz-áslhiDÍén
=
Ul-íidZdnnl
A
a legkisebb.
f-jó »-t az északi csuvasok megszólitásokkor soltan-nák,
«
mn soltan-nak (nagy soltan)
is
nevezik.**) Általában mindegyiket,
ugyancsak megszólítás alkalmával
A Ha
módon
valami
A
ellen.
megdöngeti a
betegség
nem
a legtöbbször
az embert a nélkül valaki
uraság »-nak (oIbuí)
is
hívják.
megsérti vagy megháborítja valaki a tartóz-
kodó helyüket, ezért
De
«
betegségek jó részét a néphit a kiféiíiéü-eknek tulajdonítja.
is.
is
kell,
alakjában
hogy megbántsák, megfogják
Nagyon könnyen
haragos
állanak rajta bosszút.
elmegy
egyik
fel
is
lehet
kiréihét'-nek
k
ket
bujtani
a
fájához,
fa derekát az öklével, és így szól
(sav sijtna)
oliBut
Uraság, fogd
Néhány
meg
tit
(ezt és ezt az
embert)
helynévbl átragadt kirémé(-né\ VontBÜoDar (sünér-méhes). arman-kasl§ var (malomfalúi völgy), klv-zort (régi ház), vat'st'salav 0), yörm karúi (nyírfacserény), tsolas (?) oúiúzé-Bös (?), jet's)hér(?), köksem-Bös (korsó-f), *)
kassl-ból
:
ilyen
süúér
,
vlresla-rar (oroszvölgy).
**)
V.
ö.
=
arab sultan (\j^^) uralkodó, császár. A ci(^yTeeBo) sultan alakot is hallottam, de ott
vilyszki kerületben
a sujtan-m értik.
!
40
A
több sem
kiférhét'-nék
rázúdul
emberre,
az
pedig azt akarja ismét elmegy a
az
akárkinek
szívesen árt
támaszt
is,
Ha
rajta.
hogy meghaljon a másik, akkor
ellenfél,
tiiréihét'
kell,
valami betegséget
és
fájához, levág róla egy kis ágacskát és
így szól:
(sár h;ánen)
olBut,
t'soniíé
iívM&áhééé jdfríe an töpter
tatsa kai, !
Uraság, tépd ki (ennek az Ivánnak) a lelkét.
Ne
találja
meg
nyomot
a
az áldozáshoz
sem
Ettl aztán megöli a kiférhet az embert, a ki ellen lázították. Az ilyen eljárást úgy nevezik, hogy a haragos panaszol valakit a
vagy
sulat,
A
Jciféihét-iiékv
(kiréméúé solaí
fel('be-
VomBÜ-kassT,
-
sülem t§vat [Utyas]).
tiiréihét'-nek
minden egyéb
betegségek esetén aztán, mint
tulajdonított
bajnál, a javóshoz folyamodnak, a ki
mondani, hogy melyik íárémH gyógyuljon, mit kell néki
ártott a betegnek, és
meg
tudja
hogy meg-
áldozatul hoznia. Kását, czipót, lepé-
nyeket, pénzt, viaszgyertyát, tésztafigurácskákat szoktak a számára
ámbár súlyosabb betegségeknél nem
adói, kat,
tle a kacsá-
sajnálják
ludakat sem, csakhogy meggyógyuljanak. Magnyickij szavai
szerint a Jérsü-'x fíirémét patakjába csukákat szoktak bele dobálni
csukafejet
nem
ha egészben
áldozatul, s
szereztek
juthattak hozzá, legaláb egy-egy
számára,
a
szokásból magyarázható
meg
nyickij közöl, a yörBan (xypöaH),
nus
brama,
fordít.*)
or. jiém,T>)
az én értesüléseim szerint
eknek, de
ma már
is
s
adták
azt
egy régi csuvas s
Ilyenfele
néki.
szó,
melyet Zolot-
melyet durda-halnak (Cypri-
Folyók
partján lakó csuvasok
áldoztak régebben halat a
elhagyták.
(V.
ö.
arab
kurbdn
Icirethet'-
L»b»5)
=
áldozat).
Mindezen alkalmi, csupán betegség esetén adott áldozatokon van a «f-jó»-nak rendes áldozata is, a melyet minden második, harmadik évben meg szoktak tartani a többi szi áldozat során. Ludat ölnek a tiszteletére, és áldoznak a dombjánál meg a patakjánál, hogy állandóan jó viszonyt tartsanak kívül
vele.
(Részletesebben
*)
1.
az
áldozatok
között
a
lúd
KopHeBoii 'íyBamcKO-pyccKiH cjiOBapb. 99.
1.
áldozatot
»
41
(yur-ísüód),
líiféihét '-éknek
a
és
bemutatott
kisebb
alkalmi
kireiíiet'-te\
azono-
áldozatokat).
K
Valami
A
sítják.
szó
lásokban
gonosz
szellem, legtöbbnyire a
maga
igen ritka használatú, leginkább a kuruzs-
Van egy
el.
fordul
(Itélé sarGeihd),
a
é X é.
némaság,
a
fajta betegség,
melyrl
képen keletkezik, ha az ember azon a helyen
bl
a földön, a hol
jár.
a
«tiété
azt hiszik,
rontása
hogy olyan-
esik el véletlenség-
Emiatt megharagszik
és
megnémítja
az embert.
A
déli
csuvasok Utyaé-ban a
a üirémé(-nek) helyett
ÜéZté
Jciférhéúé sulat (bepanaszolja
sulat
(bepanaszolja
a
AVíe-nek)
ugyanazon értelemben használják. Jele annak, hogy már azonosnak vélik a Kiremét'-tel.
alakot
ma
a
is
Vagy
éjjé.
gonosz
rontó
Az északi csuvasban
szellem.
ijja.
Kis gyermekeket meg-
Szemmel soha sem
látható, de folyton
gyermekek bölcsje körül, és ha lehet akárhogyan is megrontja ket. Fképen akkor árt nekik, hogyha akár a házban, akár a mezn magukra hagyják ket. Az általa okozott ott jár a kis
betegségek között legveszedelmesebb
melyet
a nyavalyatörés (epilepsia),
verenne) nevezik. Eégente hogy sütöttek az éjjé számára tizenkét úgy árpalepényt (lóerúzd) és fztek ugyanannyi tojást. A nyavalyatörs kis gyermek fejét megkerítették a lepényekkel is meg a vejjé
ezt
beleütközött)) -nek (éjjé
gyógyították,
tojásokkal
is,
azután kivitték mindezeket a
a melyet ember lába
nem
mez
olyan helyére,
tapos, és corjában letették valamennyit
egymás mellé mind a tizenkét lepényt, és tetejükre a tizenkét tojást. Ez az éjjé-nek való hogy megengeszteljék vele. (Bizonyára elmondandó igék
a földre. Hosszában egyenkint áldozat, is
a
jártak e gyógyítási móddal, csakhogy régiségüknél fogva
nem
már
megtudnom). Ha a kis gyermek születésétl fogva mindig csak betegeskedik, arra azt mondják, hogy « születési helyén ütközött belé sikerült
az éjjé» (
!
:
!
42
Ha
a bölcsöbéli gyermek sokat
mondják
rá,
bogy «az
ijjé
sokat betegeskedik, azt
sír,
ragadt bozzá»
A
(ijjé süle/ne).
go-
nosz szellem megengeszteléseül és a kis gyermek meggyógyítására öt
vagy
hét
gombóczkát,
kis
azon
gyúrnak, és
eijje
gombóczá»-t
semáyd)
(ijje
kidobják az ablakon az uczczára és
nyersen
így szólnak ijje
an
ijje
ne ragadj hozzá, bocsáss meg
Ezeket az
kazár
süley,
gombóczkákat csakis
apró
szabad
régi lisztbl
gyúrni, vagyis olyan lisztbl, a melynek a gabonájából mutattak
már be
áldozatot az istennek. Az új gabona lisztjét áldozat be-
mutatása eltt
nem
szabad ilyesmire használni.
A
kinek nincsen
hozzávalója, az kér a szomszédból.
Ha azt
pedig nevetgél
hiszik,
hogy «az
az
ijjé-t»
A
hozzá»,
arról is
különböz
és
furcsa
gyermek melll, ((megéaptaraséd) A kis gyermeket kis
.
közepére fektetik, alája egy-két darab ron-
tesznek, köréje
meggyújtják.
gyermek álma közben,
kis
ragadt
a javóssal (ijjé
meztelenül a szoba gyot
a
Hogy elzzék a
dolgokkal nevetteti. veretik
ijjé
szórnak
len-szöszt
javós
egyfajta
a
szét
padlóra és ezt
tüskös kórót (tanle pizén) fog a
kezébe, háromszor megkerüli vele a kis gyermeket, miközben a
kóróval az
ég
Csapkodás közben így
szószt csapkodja.
ijesztgeti
a gonoszt:
Hej az anyját kergetem.
Hej az apját kergetem, Hej a gyermeket kergetem, Hej a gonoszt kergetem. Igéje
is
van, ez
mijjé
igéje
(ijjé
»
Hdlyi), melyet
javós
a
vízre olvas rá, és megitatja a kis gyermekkel. (L. a kuruzslások között.) (Sdyi-ulyas).
Az északi csuvasok
VomBÜ-kassI-bsLri
haraptáu -nak (ijja t'sómláne) hívják. Ok
inkább
kis
gyermekekben
tesz
kárt,
a
szélütöttet
«jjj«
úgy vélik, hogy legés hogy meggyógyítsák az is
általa okozott betegségbl, megfüstölik egyfajta növénnyel,
melyet
«?jf)a-fü»-nek (íjja-kbrek) neveznek.
Pöskert -ban úgy látszik, az
a hiedelem
is
el volt
terjedve
:
:
!
!
43
régebben, hogy
a
kicseréli
ijk
kis
gyermekeket.
Erre
vall
gyermek folyton sír a az ilyen kis gyermekre
az a kifejezésük, hogy ha a kis
legalább
meren bámul
bölcsjében, és azt
az
felfelé,
mondják, hogy kicserélte az ijk (ijk ölestdrne). A mindenkivel czivakodó, perleked embert szidalomképen
«éjje-a»-nek (éjjéh) vagy «4£/£-sediett jószág»-nak (éjjeUnnd jaBala)
nevezik (TajaBd).
A
az
ije
vagy
és babonás alakjai között is mint a háznak, az istállónak és a
hiedelmei
kazdni-tatárság
szerepel
ejs,
pénznek a védszelleme. é s
r éjid.
Vagy ésfeh, isrél'. A halál fnöké" -nek, "temet fejé»-nek
még
szelleme. Hívják is
(mazar
püéleyd,
a
«
temet
mazar püz9,
éeva-pös).
A
déli
csuvasok ijeszt arczú, nagyon sovány emberalakban
magával
képzelik, a ki a haldoklónak kiveszi a lelkét és elviszi
a temetbe. s
a
helyet a és
maga
is
a
temetben
mikor a sírásók valami sajtot
temetben a dobnak
le
sírt
lakik, az a föld az
kezdenek
halott számára.
Egy
neki a földre a
sír
ásni,
kis
földje,
tle
kérnek
darabka kenyeret
leend
helyére, és így
szólnak
Temet fnöke És csak ezután kezdik TajaBa-ba,n mesélte látta az esréjl'd-t
el
adjál földet
ásni a földet.
nékem egy öreg ember, hogy
egyszer
:
... A szomszédom
—
nagyon nehéz beteg volt. közel járt már a halálához. Egy éjjel, a mint az ágyban feküdtem, ébren voltam, nem tudtam elaludni, látom ám, hogy hozzám lép egy borzalmas képti, nagyon sovány ember, csak a csont meg a br volt rajta. Az ésréjh volt. A mikor láttam, hogy közeledik hozzám, elrúgtam magamtól, a mire így
beszélte
öreg
az
-
megszólamlott
—
Eltévesztettem az utat, nem ide kellett volna jönnöm, hanem a szomszédba Meg is halt a szomszédom nemsokára .
.
.
Az északi csuvasok (VoniBÜ-kassl) «ember-öl»-nek
(éijnna
:
.
!
!
!
44
puzaGan) testét
Akkorának
nevezik.
is
szr
hosszú
képzelik,
nagy
kidülledt
fedi,
mint egy
a
kazal,
nagy
vannak,
szemei
késsel lép a haldokló mellé és elvágja vele a nyakát. (Az idom-
nagy késre tréfából azt mondják, hogy az «ésréh kése» [ésréh sossi].) Az ésréh abból az emberbl lesz, a kit valamely új temetbe legelször eltemetnek. Ha jó volt ez az ember talan
életében, akkor
de ha rossz
új
halnak
ritkábban
volt,
emberek abból a
az
faluból,
akkor sok lesz a halottjuk.
Az ésréh a temetben meg szokta kérdeni minden egyes halottól, hogy van-e még más is a faluban, a ki közel jár a
halálhoz.
Hanem hogy régebben
világosítást,
a halott az
semmirl
se
adhasson néki
hogy apró selyemdarabkákkal tömték be otthon a lyukait, füleit, és a szemeire
is
száját, orr-
két kis darab selymet terítettek.
Ezek után aztán a következ párbeszéd fejldött és a halott között a
fel-
szokás az északi csuvasoknál,
a
volt
ki az ésréh
temetben
ésréh: Van-e más a ki jön
?
Nem láttam, a szemet betömték Nem hallottad ésréh A halott Nem hallottam, a fület bedugták ésréh A szaga nem ment (az orrodba) ? A halott Az orrot is bedugták
A
halott
:
}
:
.
:
:
:
ésreh
A
:
!
nem
Miért
halott
:
Az
Erre aztán
ajkat
nem
Az álomfejtések látja
az
kérdezted is
?
betömték
kérdezi többet a halottat.
álmában papot
között, a ki
az
lát,
pÜBa kurzan, ésréjh kürenní
ésréjh-t (hhlíré
meg-
jmlat),
vagyis meghal nemsokára. (TajaBcL.)
Szitkozódás közben gyakran
nak:
«Hej
(te)
ésréh.'»
(éy
mondják a csuvasok egymás-
ésréh),
vagy
«
ésréh
kölyke
!»
(ésrcí-surl) (V.
ö.
arab *ezrail (Juotywt)
=
üb
§ r.
v
Vagy Éjjel
járó
a halál angyala).
Az északi csuvasban vÖBer, löBgr löBör, verer. gonosz szellem, a mely álom közben megnyomja az v§Bgr.
embert. (vgBer püsne
=
megnyomta
a
veBer
;
vüBgr srBeéne
=
:
:
45
hozzáragadt csak ahhoz
Nem
ember,
az
Ha nyomás
valamelyik
felugrik
asszonyokat
mindenkihez,
közelít
a kihez odaszokott egyszer.
jár,
tud
kiáltani
képében,
leány
Férfiakat
vÜBer.j
a
alakjában szokott megnyomni.
férfi
közben
hozzátartozója
és
magát
szintén elkiáltja
fosúdfflé,
kü sinna
pülne
líidú
.
?
.
? Az isten nevében, mi történt evvel az emberrel Ettl megijed és eltnik. Egyébiránt nem lehet megfogni kézzel. Az is szokás még, hogy ha fölébrednek, egy marék hamut dobnak ki utánna az utczára, és így szólnak .
vüBer ürey an
kii',
vütle
saBdD§p
Jc9Í
A
keresztény északi csuvasok
nyomni, az
szokott
keresztet, a
a
kis
a
szájába
azt tartják,
melyet a nyakában
éjszakára, ettl
nem mer
hogy a
ujjai között
visel.
lev
izzadtságot.
okozhat nékik,
yajar) neveznek.
A
meg
kit
Vagy pedig vegye
hozzányúlni. Azt
(T'sánDgr
.
is
jónak
borjúba
is
«
a
melyet
Nemcsak
az
láb-
)
De nemcsak hogy megnyomja az embereket hanem nyomás közben meg is ronthatja ket, és
kis
( Ulyaé.)
hogyha az ilyen ember lefekvés eltt megszagolja a
tartják,
séget
!
kösse a homlokára azt
eltt
lefekvés
este
.
!
hamut szórok
vÜBer többé ne gyere, tüzes
.
«vÜB§r-os
embernek
éjszakánkint,
súlyos beteg-
rossz »-nak
árthat,
(vÜBerie
hanem még
a
beleakad » az anyja mellett való fekv helyében.
mindakett ellen ráolvasó igékkel segít. Az északi csuvas mesékben többször találkozunk a boszor-
javós
kányos öregasszony alakjával, a melyet (döBór-os vénasszonyt) -nak öregjét)
-nek
közte
és
függést
vidékén a bbájost
kárúíek) hívnak. Pöxkert
(lóBörle
(vever
ezen
sem
vattl)
nevezik,
megnyomó gonosz
eszi'),
teljesen
nak
ámbár a néphit ma már közt semmi össze-
tud.
a mi
elsötétedik rajta, azt
meg ne
utakon
már egészen
(L.
A
a uvÜBgr
Hogy
nap-náh)
kazáni tatárok a lidérczfényt hívják über-nak. fellobogó
is
befalta.
egye, tüzes fahasábokat dobálnak feléje, kiabál-
és ijesztgetik.
A
wever
szellem
Hold- és napfogyatkozáskor a holdat és napot s
is
tz
alakjában
látszik.
Temetkön,
Öngyilkosokból,
meg-
46
fagyott,
vagy az útban elhalt emberekbl
kint az utón haladó kocsira, belé,
imádkozik
húzni. Eleinte
bírja
alig
lesz, rá-ráül
olyan nehéz, hogy a
s
ló
éjszakán-
megizzad
a tatár a Koránból,
hogy eltávozzék mellle, de ha az imádság nem használ, elkezd káromkodni, s ettl aztán eltnik. A kolerát is az über okozza, házról-házra jár, ós megnyalja az alvó emberek lábatalpát, a mitl reggelre valamennyien meghalnak.
ástak. Vagy azDak, azDaGg. Hirtelen elvillanó fényesség alakjában néha éjszakánkint a levegben. Eljár az asszonyokhoz velk bujálkodik egész éjjel. Az asszonynak rendesen az ura
látszik és
képében
de
látszik,
juh bele». Errl a
mert a háta
elülrl,
ismerni
«
olyan
A mely asszonyhoz
rá.
ahhoz minden éjszakán,
szokott, lejár vele,
csak
míg csak meg nem
hal.
és
Hogy
mint a
egyszer oda-
addig paráználkodik a háztól,
elriaszszák
mikor meglátszik a levegn keresztül való repültében, ettl megijed és nem mer többé odamenni.
puskával kell
De úgy magára
is
rálni, a
lehet
el
t
szoktatni az asszonytól, hogy este az ura
veszi a felesége ruháját, és lefekszik a helyére.
nekimegy az ember és korbácscsal, ettl sem mer többé odamenni. (Ul/aé.) éjjel
leszáll
hozzá az
A
és
déli
édl'éií,
alakjában
le
egymással.
Ha
halt férje
mint
a
merre
hatalmas szárnyas
a
el-elrepül a
elszáll.
házak
ugyanezt "tüzes
levegben, csak
Néha többen
tetejére
és
ott
is
eljönnek
játszadoznak el-
után, annak megjelenik éjszakánkint az elhunyt alak-
A kéményen
keresztül szokott leszállni hozzá.
míg csak az asszonyt egészen « elszárítja ». bánkódik az elhalt felesége után, ahhoz meg a felesége
képében jár
vele, a
le éjjelente,
és ép
(V. ö. perzsa eéderha
kígyó).
helyütt
A mikor jól elveri
valamely asszony nagyon sokat bánkódik az
Addig bujálkodik férfi
ég, a
telepesznek
jában, és vele hál.
Ha
több
vötle sülén) nevezik, és
képzelik,
úgy sziporkázik az a falukba,
csuvasok
északi
kígyó »-nak (édfé kígyó
adtak,
úgy bánik
vele.
vagy eideha (Ue^sf
(TajaBd.)
\&)ó'j\)
=
sárkány-
47
vu
pk
e
71.
Vagy üpken. A szakadékot meg az örvényt (vub-
=
elnyelni).
De
nyavalyának •(ütközzék
így hívják is,
néhány veszedelmes betegséget tulajdonítanak. így
a melynek
a déli csuvasok az rültséget és az elmebajt
láthatatlan.
is
ez a neve egy régi gonosz szellemnek
tartják.
belé»
A
az
javós
Akár a
széllel,
is
az általa okozott
akár a földön vagy a vízben
emberbe, megrontja az elméjét. Egyébként a uvüpken igéje »-t (vüpken
Udlyx) olvassa
rá a betegre ezen rontás ellen. (L. a kuruzslások közt.)
Az északi csuvasok Magnyickij
közlése
szerint régebben
kutya alakjában képzelték, és az embereket és állatokat pusztító járványos betegségek okozóját hitték benne.
három
A
megengesztelésére
fekete bárányt áldoztak néki, az egyiket ^vöpken istené »-
nek (vöpken torri), a másikat uvopkgn atyjá»-nak (vöpken dsidj, a harmadikat « vöpken anyjá»-nak (vö})ken ames)*) De má m ár az áldozatáról
*)
semmit sem tudnak.
MaTepiajiH 134.
1.
KISEBB KEPZELMI ALAKOK. v
kz
/
e
gazdája». Az
«istáló
gondozza. Az
lovakat
ú
i
tt
z
i.
istálóban
tetsz mint már említettük
lakik és a néki
csuvasok, a
északi
elbb, a házi szellemnek, foH-sort~nak tulajdonították ezt a sajátságot. A déli csuvasok azonban kúlön képzelmi alaknak
is
hiszik.
Az
gazdája*
(tistáló
lovat, és ezt
a sörényét.
a
színérl
meg valamilyen
szeret
fképen gondozza, eteti az istálóban, és befonogatja Az ilyen ló aztán nagyon szeret az istálóban lenni.
Összecsomózott
sörényét
hogy megharagszik
nem merik
érte az
felbontani,
mert
félnek,
«istáló gazdája*.
A melyik lónak a színe nem tetszik néki, azt verni szokta, úgy hogy mindig verejtékes, izzadt a ló tle. Nem is lesz belle semmi sem, akármennyit is adjanak neki enni, mind jobban és jobban elsoványodik. A gazda megvigyázza aztán, hogy milyen szín ló tetszik legjobban az « istáló gazdájá»-nak, és mindig olyant
tart,
ha
azt akarja,
Szemmel sohasem
A nek
kazáni-tatárok
(istáló
fznek
hogy szerencséje legyen a jószághoz.
látható. (TajaBa.)
ugyanezt a képzelmi alakot ábzar ijesdhasonló hiedelmeket
ura) hívják, és a csuvasokéhoz
hozzá. v ü
Ez szokta
ez
gazdája'),
az
7,
n
7.
egy istálóban lakó képzelmi alak. Etetni, gondozni
is is
a jószágot, nemcsak
hanem
a
szarvasmarhákat
a is.
mint az « istáló Hányszor megesik, hogy
lovakat,
egyik gazdának sok a takarmánya, hordja
ökre jászolába, a jószága mégis
nak meg
alig
is
sovány marad.
folyton a lova,
A másik
gazdá-
van valamicske takarmánya, a jószága mégis kövér
49
Ez onnét van, hogy a vúzni megszerette ez utóbbi gazdának a jószágát, es elhordja hozzá a takarmányt mindenünnét, a hol csak szert tehet rá. Más ember jószága elöl elmarkolja a szénát, nyalábba köti, és csak úgy hömpölyög a levegben, úgy viszi a maguk istálójába. Máskülönben ez is láthatataz istálóban.
(Tajana.)
lan.
küJGere s. Kincshordó hét az
évet
képzelmi alak. Azt
megél, a
hetedik
ember a hóna alá
Ma már nem
évben
köti és
itt
hogyha
tartják,
tojást tojik. kikölti,
Ha
ebbl
kakas
a
ezt a tojást
lesz a küJGergs.
hogy milyen alakja van, emberi vagy beszél, annyit tudnak róla. Mindig állati formája van-e, de dolgot kér a gazdájától, és bármi lehetségesét kívánnak is tle, mindent megtesz. Kincset, pénzt összehord a házhoz. Folyton tudják,
mert tétlenül egy pillanatig sincsen, s a gazdájának sem hagy békét, ha nem ad néki munkát. Hanem ha már kifogytak minden kívánnivalóból, és megszeretnének
foglalkoztatni
kell,
tle szabadulni,
hogy a lábszárra való Ezt már nem tudja megtenni. Annyira elszégyenli aztán e miatt magát, hogy ott hagyja a gazdáját, és más urat keres magának. Csakhogy mindazt a sok kincset és vagyont, a mit összehordott az elbbi azt
parancsolják
néki,
bocskorrongyból (tula) csináljon
fekete
fehéret.
helyen, elhordja ez utóbbi házhoz.
Hasonlóképen mondják a nagyon szorgalmas emberre, hogy dolgozik, mint a küJG§res» (küJGerespék 'déUt) (TajaBü). A kazáni tatároknak is van egy hasonló kincshordó képzelmi alakjuk, a Msöra, emberi formája van, s a gazdája parancsszavára minden lehet munkát elvégez. Csak homokból nem tud kötelet fonni, sem szitában vizet hozni. Ha megunják a háznál, rendesen ezt kívánják tle, hogy megszabaduljanak a «úgy
zaklatásaitól,
mert
ez
is
munkát kér
folyton
üé
d
ú
az urától.
é.
Az északi csu vasban öÉdúe. Nagy ember formájú szrös test rém, az erdben lakik, ezért az «erd apjá»-nak (verman aéh)
is
nevezik. Mindenféle nyelven tud beszélni,
A csuva8 ösvaüós
emlékei.
«még oroszul *
::
50
De dadogva és gyermekesen ember mellé és elkezdi csiklandozni, közben kiszedi a fogait a kezével és megeszi. De ha balta, vagy valamilyen szúró-vágó szerszám van az ember kezében, akkor nem mer hozzá közel menni, attól nagyon fél. Hasonlóképen retteg a kutyától is, azért alkonyat után sosem is», s
nevükrl Az erdben odamegy
az embereket
beszél.
erdn
szabad az
vagy
és
menni, ha a
mezn
a
Ha
kutya nélkül járni.
erdben,
éjsza-
odamegy melegszik a parázsnál. Csak akkor nem mer közel zelnicze fája (sdríwH) pattog a tzön, mert ennek
kánként tüzet raknak melléjük
ismeri.
az
ugráló
a szerte-széjjel
favágók
a
az
is
megpörkölik a szrét. Régente
sziporkái
erdkben. csuvasok a majmot
nagyon sokan voltak az
Az északi
önaúé-nek nevezik.
is
Hallottam róla TajaBa-han egy-két mulatságos mythost .
Egyszer régen
.
.
hasogatott
fát
ember
egy
közepén egy tisztáson. Vele volt a kutyája
az
is
erd
Kijött egyszer
is.
csak a tisztás szélére egy ÜÉdúe, és odakiáltott hozzá messzirl:*)
— —
Hej Iván, odamenjek-e?
Gyere ide
-
ember, és eldugta
kiáltott vissza neki az
-
a kutyáját.
—
Kazán-szem van-e
ugyanis mondani, hogy [y ü a- küs p ur-i í ]) Nincsen
«
—
([yuran-küé pur-l)
?
—
szem
fekete
t.
akarta
azt
—
kutya
i.
van-e?"
i
—
!
—
válaszolt az ember.
Az üÉdúe odament hozzája, de a mikor melléje ért, az ember eleresztette a kutyáját, ez nekiugrott az üÉdúe-neb, és tépni kezdte a hátulját.
—
Nem
jövök
nem
ide,
erdbe Egy másik mythos
és elszaladt az
.
.
...
A
pásztorok
legeltettek.
és
keletkezését
lovat
*> «
!
jajgatta az üÉdúé,
lóra,
kiabáló
és
tette.
egész
Mit
emberre
itt
naponta az erd ráült mindig
erdbl,
az
ki-kijárt
kormányzóság
falujához kötik'
nevíí
a lovászgyerekek
már egészen tönkre
A messzirl
.
kazáni
a
MyKOBo)
(or.
Az üÉdúé
egy-ugyanazon kiválasztott
A
.
.
tyetyusi kerületének juk-jél
mellett
jövök ide
nap
azt
tegyenek
is
azt
nyargalta.
ellene, a
mondják,
ágy kiabál, mint az üÉdúé» (üúdútiúék keskerat).
ló
hogy
51
hátát jó rá
A
az ló
róla,
ersen bekenték egy nap
üÉdúé,
visszaszaladt
de
nem
bírt.
a
küt'íi
üÉeúe.
hozzá.
volna
Leszállt
így siránkozott a lovon:
/§pmas,
%§psan, aUüÜt. %epmas.
nem nem
a kezecském elvál, a fenekecském a fenekecském elvál, a kezecském
Az emberek
Tartotta persze a szurok.
botokkal, dorongokkal,
odaragadt
teste,
az
Gyerekes hangján
küt't'i
kazáni-tatárok
ezt
erdben
el,
el.
szaladt
ült fel a lovaikra
az
vál
vál
kifutottak az utczára
Sírva
és jól elverték.
erdbe. Többet aztán sohasem
A
a
hátán
faluba,
aluli yepsan
Ha Ha
szurokkal. Megint csak felült
szrös
mivelhogy
de
járó
.
.
vissza
az
.
képzelmi
alakot
(erd anyja) hívják. Kiálló homlokú, beesett szem, es borzas hajú embernek képzelik, a ki odaszegdik az erdben járó ember mellé, felszólítja, hogy suirild-nek,
vagy
órman-ánas e-nak
játszanak csiklandósdit,
s
az embert csiklandozás közben megöli.
Ez utóbbi csuvas mythost
a tatárok között
is
hallottam róla.
ar - surri. Az
északi
csuvasban
annyit jelent, mint
hogy az ÜÉeúe
«erd
ár-zorri,
«férfi-fele».)
felesége, és
is
anyjáo -nak (verman ames)
asszony képében
látszik,
vagy
ar-zoru
(Szószerint
A
déli
az
erdben tartózkodik, a miért hívják. Szrös test meztelen
is
csupán
csuvasok azt hiszik
róla,
csak a szeméremteste csupasz.
Nagy lelógó emli vannak, járás közben a vállaira veti ket. Az erdben járó ember elé megy, vigyorog rája, a szeméremCsakhogy ki merne testét mutogatja és csalogatja magához. hozzá közel menni? Nagyon fél ez is a kutyától és a zelnicze (édihdri) fájának a pattogásától, azért ha ez ég az erdn tartózkodó emberek rakta tzön, sosem mer hozzájuk közel menni.
A szemérmetlen
asszonyt
is
ftr-s'wrn-nak hívják szidalom-
képen. (TajciBá.)
Az északi csuvasoknak (VomBÜ-kassi) egészen más a hiedelmük róla. Úgy képzelik, hogy az ar-zorrl öngyilkos emberbl lesz. A sojian belebúvik az ilyen ember testébe, és az hordozza 4*
:
52
t
erdkön, rengetegen T' satw§r -h&n
reket.
tartják
kiabálva járnak
ezek jajgatva,
rémítenek. ar-íori
A
fogadja magához,
a földön
másokat
és
leányok szülte megfojtott kis gyermekekbl
Azaz hogy csak régente
lesz.
hogy senkit se ijesztgethessenek. Leginkább az erdben kísértik fellobogó
gabnakazal
tüz,
nem
de
látszik,
.
.
.
ma már
volt,
erd, minden
hozzá
szabad
nem
melyet
fell bír
ilyen
is
seholsem
Birka,
nyúl,
és lehetetlen alak-
mert abban a
szólni,
pilla-
helyette elkezd zúgni, susogni az
az ember.
A
ló
hang
rémes
recsegés-ropogás,
el
embert.
az
minden lehet
natban eltnik a látomás, és
a
nem
itt
ket, mert az isten a villámmal valamennyit agyonsújtotta
látni
ban
hogy az útban megölt
róla,
vagy az öngyilkos emberek lelkét az isten azért
embe-
keresztül, és rémíti vele a többi
azt
is
is
hallatszik, a
csak csavargatja a
fejét,
mikor meghallja, semmiképen sem lehet megtartani többé,
elszalad rémületében.
Néha ember vagy asszony képében jelenik meg, ilyenkor megy az erdnjáróhoz, és elkezdi csiklandozni. Ha orosz imádságot kezd az ember ilyenkor mondani, jajgatva szalad el tle az erdbe közel
:
sonaDep, öj-öj iraoat, an sorion r
Egek,
jaj-jaj
ne égess
fáj,
.'
!
Egyedül csak a keresztény imádsággal lehet elkergetni.
ülep.
Az északi csuvasban
ölep.
Az
óriás.
Hatalmas
emberek
voltak, de
ma már mind
A
embereink közül húszan sem bírtak volna egygyel.
mifajta
Mindegyik lépésükre csak
czombjukig
a
benne
jártak.
Hat
öt ért,
sem maradt közülök.
versztet léptek, a
csak
lóval szántó
vett az óriás, a zsebébe
—
kihaltak, egy
úgy
legmagasabb
suhogott, ropogott, a
erd
is
mikor
parasztokat lovastul ekéstül
fel-
dugta és hazavitte az anyjának
Nézd anyám svábbogarakat hoztam, ilyenek szántják
a földet!
Lépése közben a bocskoráról
nagy dombok keletkeztek. Az
lehulló földbl, sárból egész
északi
meg
a déli nyelvterületen
53
nagyon sok helyütt mutogatnak a csuvasok ilyen dombokat, a melyeknek a néphit ezt az eredetet tulajdonítja. Az ilyen dombot "óriás földje »-nek (ülep teprlj nevezik.
Sok helyütt skori ásatag állatoknak a csontjai kerülnek a föld színére, ezekrl is azt tartja a néphit, hogy hajdan ez óriások csontjai voltak. « Óriás csontjá»-nak (ülep semmi) hívják.
A
kazáni tatárok az óriást álep-nak nevezik, és a csuvasoké-
hoz hasonló hiedelmeket hisznek róla.
unatle sin.
s
«Szárnyas ember ». ban, hogy a
néphit
kiknek szárnyuk
volt.
A
déli
Nem
csuvasok közt hallottam Utyas-
voltak
szerint
régente
olyan
emberek, a
mutatták ugyan senkinek sem, mert
a mely pillanatban meglátta valaki a szárnyukat, azon
meghaltak. tól
A
szimbirszki kormányzóságban
valami húsz versztnyire
szárnyas
ember. Már a
is
élt
a
nyomban
V is-jniH-hen,
hagyomány
Ul/as-
szerint egy ilyen
kilenczedik felesége volt néki, de
még
egyikkel sem ment együtt a fürdbe, hogy meg ne lássák a szárnyát. A kilenczedik felesege azonban nagyon kíváncsi volt rá, hogy miért megy az ura mindig egyedül a fürdbe, megleste egyszer a fürd oldalán lév lyukon. A mint az ura levetkzött, meglátta a szárnyait. Az ember abban a pillanatban meghalt. Máskülönben az isten tudja, hogy meddig elélt volna még.
prayne aúza. «Elvetett
gyermeki).
Ha
az újszülöttet az anyja megfojtja
és elássa valahol a földben, a néphit azt tartja az ilyen idétlen
gyermekekrl, hogy éjszakánkint gyakran meghallik a sírásuk, nyöszörgésük azon a helyen, a hol elásták ket. Ugyanazt a
nyöszörg hangot adják, a melyen megfojtásuk alkalmával sírtak. Az ilyen helyet nem tartja tisztának a csuvas ember, azt mondja róla, hogy ott a gonosz szellem, a sojtan lakik. Mint a hogy fentebb említettük már, azt is hiszik róluk, hogy az ilyen idétlen gyermekekbl ar-zorl lesz, és rémíti az embereket az erdben. (T'sánuer.)
:
54
G-yermekij esztk,
A
csuvas anya, hogy elcsitítsa a síró gyermekét, farkassal,
(kásker, tokinak), bagoly lyal (tumauá), kutyával
nyelven
—
kutyát jelent
{mömö gyermek-
mi ser -tat árral
Pöskert),
(líiizér),
mondja néki: «Ne kasker HUi .) Nagyon
oroszszal (virgi) ijesztgeti. Azt
a farkas ...»
(an jer,
.
.
sírj,
meg
mert jön
féltek régente
a falukban lézeng, medvetánczoltató, vagy kereskedéssel
foglal-
gyermekek mindenhova elbujkáltak ellök. Szidta egyszer egy öreg ember elttem TajaBá-b&n a mai gyermekeket
kozó
oroszoktól
is,
a
kis
:
nem
—
Milyen illetlenek
is
félnek.
láttunk
hogy
a
alig
ezek
A mikor még
mostani gyerekek, ezek már
a
én kicsiny voltam, ha egy oroszt
faluban, úgy elbújtunk a ház alatt,
gyztek bennünket
meg
kicsalogatni onnét
.
.
a rzsében, .
Mert a félelmet olybá veszi a csuvas ember, mint valami dicséretes tulajdonságot. Valóságos ékesszólással tudja elbeszélni
sokszor, szive, és
hogy ö hogyan félt ekkor meg ekkor, hogyan vert a hogyan reszkettek a térdei Igazi mintaképe a csuvas .
.
.
ember a gyávaságnak.
A
fentebb
másik" ilyen
gyermekrém
jön a muGá, jön egyebet
a
is,
a melylyel fenyegetni szokták
csuvas mokka (mitGa
vagy északi
a muGöL
gyermekijesztkön kívül van még egy
említett
mokka). Az
nem tudnak
róla.
értelme
Alakra
nézve
kilét',
ket
mokka krUt
=
már elhomályosodott, úgylátszik
összefügg
a magyar Mo&á-val.
A név
kazáni
alatt.
tatárok
is
ismerik
ezt a
gyermekijesztt mökaj
:
ELEMEK. ÉGITESTEK, TERMÉSZETI TÜNEMÉNYEK.
A A
nép
csuvas
egész
babonás hiedelmeiben a
mezk
talaja,
emberiségnek
föld (édr). svallásában,
nagy helyet
gabnaterm
a
anyja.
az
A
föld,
földben
világfelfogásában
foglal
el
és
a föld, akár mint
akár mint a világ, az egész
terem
meg
a
gabona,
és
mely az ember táplálására szolgál, rajta legel a gulya, a ménes, a birkanyáj, egyszóval belle fakad az élet összes forrása. Hozzá köti ket, mint a gyermeket az anyja emljéhez, megélhetésüknek csaknem egyedüli eszköze a földmvelés, mert a csuvas nép épen avval válott ki már a legrégibb idktl fogva a török-tatár fajú népek közül, hogy szántogatta és munkálta a földet. S a népnek ezen meggyökeresedett, mindenféle
növény, a
a többi fajrokonaikhoz hasonlítva szinte jellemzetes foglalkozása lett
a világfelfogásuk központja, az
iknak
a
kiméröje.
istennek
idszámításuknak, hónapja-
bemutatott
áldozataiknak
a
meg-
határozója, ós kiindulópontja egy egész külön mythicus babona-
körnek.
Hogy mennyire földet,
eml
és
hogyan
az
anyjának képzeli a csuvas ember a
látja közte és a föld
között a gyermek és az
kitnik abból a szólás-mondásukból is, a mikor azt mondják, hogy « minket a föld kebele tápláb) (píré édf kekken teranDarat). S a mikor jár az ember a földön, a föld kebelén jár. Szól róla az ének is közti
viszonyt,
e'Éir
kajeBer uttarza,
ser keGerúe taytatsd,
kalazaGanzéiii (ék kalaéísdr,
éürdÉdf püfríé sartlatsa.
56
Elmegyünk mi
A
léptetve,
föld kebelét taposva,
A
kik beszélnek, csak hadd beszéljenek, Járunk az ujjainkat csattogtatva. (TajaBa.)
A tükben
földrl
a
és
sidkbl
A sámánok
rajta
lakó
emberekrl
származó samán-elemek
utódainak, a
alkotott világnéze-
foszlányait találjuk.
bbájosoknak a ráolvasó igéibl és a le lebet még szrni egyet-mást, a
nép egyéb hagyományaiból
mi
a
de a
az
tult
ma
csuvasok si világfelfogásának egy-egy mozaikszeme volt, maga egészében már elveszett a köztudatból, mert kipusz-
is
a samánkodás.
éltet
eleme
is,
ismert
régiós
világnézet volt
A
keleti törökség közt
meg hajdan
a csuvasoknál
egymás mellé raknánk, kell hogy elmondjunk elbb egy-nehány szó ismertetést a keleti törökség samanisztikus világfelfogásáról, a melynek a segítségével aztán mindjárt érthetbb lesz ez a kezünk között lév kevés, homályos csuvas emlék is. Eadlov a következképen
is,
de mieltt a széttöredezett maradványait
sámán világnézetet *) sámánizmus hivinek felfogása szerint egy bizonyos mennyiség régióból (Schicht) áll, a melyeknek az eredeti elhelyezkedése felett az emberek nem igen törik a fejüket. ismerteti ezt a keleti török
«...
A
régiós
A
:
világ a
felfogást
a hegyi regióból vették, a melyet
bizonyára
mintegy a saját szemeik eltt látnak egymásra halmozódni, hogyha valamely jelentékeny magasságból nézik. A régiókat egy bizonyos valami választja el egymástól, mert a a hegyi lakók
sámánnak
a
mindig
szellemidézesnél
valami
erlködésre van és ezt az erl-
szüksége, hogy egyik régióból a másikba jusson, ködést folyton recseg zaj kíséri.
Tizenhét fels régió képezi az eget, a fény birodalmát, és hét vagy kilencz
régió alkotja az alvilágot, a sötétség országát.
Az ég
régiói
az
emberi
nem
együtt mind
és
*)
jó szellemek,
Dr. Wilhelm 3.
1.
régiói
között van a földfelület, az felülete összes lakóival
a két birodalom befolyása alatt
Az összes
Kultus.
alvilág
lakóhelye, úgy hogy a fold
nemtk
Radloff:
áll.
és istenségek, a
melyek a
Das Schamanenthum und
sein
:
57
gyenge emberiséget teremtik, védelmezik fels
régiókban
embereknek,
A
életnek.
mivel
laknak,
természetben
a
fen tar tója
és fentartják, a fényes
fényesség a barátja az összes
a
megnyilatkozó
minden
sötétség alsó regióiban szörnyetegek, gonosz szellemek
melyek az
emberek ártalmára
és
megsemmisítésére törnek, és minden küzdelem ellenére végre
is
leskeldnek, a
istenségek
és
...»
leragadják az örök sötétségbe
Mindezek után
áttérve a csuvas samanisztikus világnézet
töredékeire, gyakran találkozunk a kuruzslók és javósok ráolvasó
igéiben
hetvenkét
világgal
jöv
világ szélérl
régi
sióh
hnúéé),
pej táltos lóval, hetvenhét világ
hetvenhét tengerrel a
(sltiheHúé
.
.
.
mindmegannyi
a melyek
,
A
világfelfogásnak.
földfeletti
és földalatti
hetvenhét
közepén lév
régiói lehettek
régiókra való
közt.
megvannak a nyomai a csuvas hagyományok Említettük már az isten és a jó szellemek tárgyalásánál,
hogy
IcéÉé,
föld
között
felosztásnak
is
a csuvas néphit az
és
lakik,
angyalainak a legfbbje az ég és a emberek imádsága legels sorban is
hozzá jut el, s csak azután már nem tudni, hogy az isten föld
hányadik
között
régióban
«magasbéli isten »-nek
(sül'ói
közvetíti
lakta volt
tre)
bizonyára arra vonatkozik, hogy
is
az
istennel.
De ma
legmagasabb régió és a
Az istent mely elnevezés mindenek felett a leglakása.
a IcéÉé
nevezik, a
lakott
magasabban, a legfels régióban. A megszemélyesített égi testeknek is megvolt külön-külön a maguk régiója, a rontás ellen közölt
ráolvasó ige így szól
2.
a napról és a holdról
pl.
Hetvenhét világon
A
hold és a nap együtt, Arany asztallal, Arany tányérral -kan állal Isznak, esznek
Ha
valakirl
azt
nagyon messze van, között» van régió
volt
Eredeti, naiv
is,
azt
alant
módon
.
mondani a csuvas ember, hogy mondja róla, hogy «a hold és a nap
a
fejezi
pihn
.
akarja
(üjeypa yd$eldú ez
.
yuséinóíe). hold,
ki
és
Valamelyik a
felette
ezt egy sórdal
tevanzérh pii ajakra,
üjeypa ydvéhn /ussh'túzé,
:
földfeletti
nap birodalma.
58
salam jarza, salam salam jarza, salam itisü
A mi A
éit'més. sifmézén,
kdúdf iryl sírlemBa.
rokonaink nagyon messze (vannak),
hold és a nap között,
Üdvözletet küldve az üdvözlet nem ér el. üdvözletet küldve az üdvözlet nem ér el, -Fogja el a esuklás reggeli harmattal. (TajaBU.)
Ha
A földfeletti legels régió bizonyára az volt, a mely a föld felhk között van. Az egyik általam gyjtött déli csuvas mesében szó van róla, hogy a mese hse versenyre kél a sujtanés a
gyerekkel.
Egy rengeteg
súlyos vasdorongot kell felhajítani a megfogja az egyik vegét és azt mondja a sujtan -
'
hs
levegbe. A
gyereknek, hogy es
a
els akad
ezt most úgy feldobja, hogy odaszorul «a föld közé» (idíéé pdídt yuskjj. Bizonyára ez volt a legrégiónak a határa, a hová ha elér a vasdorong, ott meg-
felh
nem
és
esik többé vissza a földre.
A hagyományok
arról
szólnak, hogy
ennek a legels régiónak a határa nem lehetett valami magasan a földtl. Kégente a felhk a néphit szerint olyan magasra voltak csak a földtl, mint a szélmalmok teteje. Hanem a mikor aztán rosszakká lettek az emberek, a felhk megharagudtak rájuk és bgve felemelkedtek magasra, s azóta is
fent járnak.
A Néhány föld
már határozottabb adataink vannak. szitkolózási formából az tnik ki, hogy a külömböztettek meg a csuvasok is, mint a
földalatti régiókról
régi
eredet
alatt hét régiót
keleti törökök.
Gyakran mondják egymásnak káromkodásból, ha megharagusznak «hét föld fenekére menj!» (éiís édí üpAé kaj!) «hét kötfék hosszát menj!» (sit's hrén ters§ kaj!), vagy pedig :
«hét
föld
Nem
is
velejébe
menj!»
sit's
édf
ihinné
(v.
minnine) kaj.'*)
képzelték mélyebben a hetedik régiót hét
szánál, ez volt
némely vidék
hite szerint a
kötfék hosz-
megholtak lelkeinek
a tartózkodóhelye.
=
*) Az északi csuvasban rhiné agyvel (T'sanDer). Magnyickij a MaTepiajiH 190. lapján sit's édf nlmi-nek írja, és szintén «hét föld velejé»-nek (M03rL ceMH 3eMejib) fordítja.
:
59
Radlov
munkája
említett
régiók elsorolása közben
jó szellemeken kívül egy tó
lapján)
(6.
az
egyes
földfeletti
hogy a harmadik régióban egyéb
leírja,
van, a
is
«
Tej -fehér-tó
»
(süt-ak-kül),
mely forrása minden életnek. Egy csuvas mythosban is szó esik errl a tóról «Tejes tó» (sd(t> luil) név alatt, a mely valami mesebéli, nagyon messze lév helyen van, s a hagyomány szerint élnek manapság a legutolsó kazáni tatár khán unokái, és itt visszakívánkoznak innen mai napiglan is elvesztett székvárosukba. Közlöm itt a mythost a maga teljességében, úgy, a mint a
azt a civilyszki kerületbl, édn-éÜBüs-hl hallottam
... A mikor
már
orosz seregek
az
elfoglalták Kazánt,
a
hogy engedje még meg néki az utolsó kívánságát. Ezt meg is kapta. A tatár patsa felment erre a mecsetbe, felvitte magával a kobozát, s a mecset
tatár patsa arra kérte az orosz patsa-t,
erkélyérl dalt kezdett játszani. Siralmas, szomorú nótába kezdett a patsa, átjárta a koboz és orosz
szava az összes seregek lelkét, tatárok
katonák egyaránt térdre borultak, és úgy sírtak a nóta
vidámabb dalba, és az öszHarmadszor is új nótába kezdett,
hallatára. Új dalba kezdett a patsa,
szes seregek tánczra kerekedtek.
és ismét térdreborulva sírt, zokogott
a
dalt.
és
mindenki, a
ki csak hallotta
Ezután pedig a mecset falához vágta a patsa a kobozt
összezúzta.
maga
nyomban hattyúvá
ott
repült a mecset tetejérl messze dél felé a partjára.
Az unokái még most
is
itt
«
változott, és el-
Tejes tó» (sdih
fciil)
élnek örökös vágyakozásban,
k
hogy visszajönnek még egyszer Kazánba, a khánság városába, .*) és elkergetik majd onnan az orosz patm-t Valószínleg egy Kazán-vár ostromáról szóló regi, elfeledett epikus költeménynek, a « Kazánt megvívó dal»-nak (%ozan tortsa Und jorrl) volt ez a befejez része, a legutolsó költies akkordja ennek az elveszett hskölteménynek. Minket itt az érdekel benne a legjobban, hogy legalább a nevét rizte meg a számunkra a .
«
Tejes tó»-nak, a
tudnak, de
náluk
melyrl
minden valószínség
*)
1.
a
még ma szerint
.
csuvasság keleti török testvérei is
a
azt
csuvas
Mészáros Gyula: Csuvasok
vidéken. Ethnographia XIX. 4.
is
a szerepet játsza, a melyet «Tejes tó»
is
betöltött
és tatárok közt a Volga-
:
60
régen a sámán- világban. Egyik
emléke ez
elhalványodott
is
az
egykori régiós világfelfogásnak.
A nak
A
magát az emberek -lakta
föld felületet,
nevezik
sanDalek)
(sutul
a
világot
«
formákban
a ráolvasó igékben
-
is,
szemben.
valószínleg
földet a csuvas felfogás négyszegletnek képzeli
a négy égtáj után,
fels világi-
régiókkal
földalatti
meg egyéb
szólás-
gyakran halljuk említeni a «négyszeglet világ»-ot,
is
vagy helyesebben a «négyszeglet ragyogó
világi* -ot (terat
foóestd
hagyomány, hogy a világot isten teremtette, «de ma már senki sem tudja, hogy hogyan teremtette*). Kezdetben csak egy nyelv és egy vallás volt. «Az sem bizonyos már, hogy melyik nyelv volt a legels a csuvas-e. a miser-e Azt tartja a
sut sanDalek).
:
vagy pedig az orosz ...» hetvenhét
féle
nyelv
és
Ma már
a földön hetvenhét
hetvenhét
császárai és uralkodói között van
nép,
féle
A népek
van.
féle vallás
egy leghatalmasabb, a
fehér
«
császár» (sür patsá), a legöregebb és legtekintélyesebb uralkodó,
nem mernek hadat
a ki ellen a többiek
viselni és a ki Ítélkezik
A
mikor engem megláttak a csuvasok legelször a pogány Ul^as-basi, sokan mondogatták az öregeik valamennyi patsa
közül
—
felett.
Ez bizonyára annak a
fehér császár »-nak az emberei
«
közül való, a ki a leghatalmasabb a földön
A maga apja»
külön szellemei
asid)
<édr
együttvéve
és
nevezik
Jó szellemeknek
a
is
minakettöt:
tartják
megvannak
anyján (édr
«föld
ket,
s
.
a
«föld
.
!
a földnek, a
amesj,
«
föld
vagy a hogy (édr
családjai),
a ráolvasások közt
is
%íd).
találunk
melyekkel egyes betegségek elhárítása ellen hozzájuk könyörögnek. így pl. ha a kis gyerek elesik a földön és ezen elesés következteben valami baja támad, a javos a markába igéket, a
fogott
kis
kenyérdarabkákkal
szor a beteg
gyermek
fejét és
Föld anyja,
1 1
(9,
vagy 40) megkeríti három-
közben ezeket mondja:
föld apja,
A rosszat-gonoszt hárítsd A gyermeknek egészséget "\an Csebokszári-ban egy kápolna,
szentkép, a melyekre a környékbéli
egyik
a
«
föld apja», a
másik a
«
el,
adjál.
és a
többek
közt
két
csuvasok ráfogták, hogy az
föld anyja
».
Ha
valami külö-
61
nösebb kívánságuk
támad, valaminémü
áldást vagy egészséget
szeretnének kérni, gyertyát gyújtanak a szentképek eltt, és
könyörögnek elttük a maguk nyelvén, hogy ez
amaz
kellene. Az orosz is pogány szellemeknek.
A
kuruzslásokban
nem
szenteket
a
is
néplélek
kellene,
felöltöztette
egy betegséggel találkozunk, a mely
a «föld rontása »-ból (s^r savGerhd) keletkezik, földben lakozó gonosz szellemek ártalma.
kréméf-eb a földben vagy legalább
is
A
mindmegannyi a
sujtan és az összes
a földön tanyáznak, kinek-
megvan a maga ismert külön lakóhelye
kinek közülök
el-
meg
is,
ezek-
nek a gonoszságából ered a legtöbb « föld rontása*. Az esztendnek hónapokra való felosztása, és ezeknek a hónapoknak az elnevezése is a földbl, illetleg a föld megki. Ámbár a holdnak és a hónap szónak ugyanazon neve van egy és (üj§y, öjey), magán ezen az elnevezésen kívül ma már nehéz volna egyébbl is következtetni egy esetleges régebbi lunaris idszámításra. Mert a csuvas hónapok számának és idtartamának ma már nem a hold a mérje náluk, hanem a fold megmvelése, és a mezei munka egyes fázisai. Eszerint a hónapok száma is vidékenkint külöm-
munkálásából indul
böz,
15,
majd
szállította le a
13, s csak
Az északi csuvas nevet ismerik
újabban az orosz naptár megismerése
hónapok számát
12-re.
Vomi:ü-k(issí-ba.n
a következ 13 hónap-
:
'rastar-öjex
=
Karácsony-hónap
= kicsiny ksrlat'sC?) = nagy kerlatstf)
faédú kerlaU ino7i
ketiat's
= naurüz -hónap*) = üres-hónap sü-öjey = nyár- hónap aG-öjey = eke-hónap pf-djey = leány-hónap**) vüü-öjey = széna-hónap úorl-öjgy = sarló-hónap norz-öjey
pöz-öjey
*) V. ö. a perzsa naurüz ()5«^), tavaszi napforduló ünnepének az elnevezésével. **) Ebben a hónapban tartották régente a lakodalmakat.
:
62
= gabnaszárító csr-hónap = áldozat-hónap = fejfa-hónap.
aren-öjey t'süG-öjey
jöB-öjey
Zolotnyickij 15 hónapnevet ismer: nör§z-öje%
=
1 )
wa?t/'W2-hónap
= üres-hónap = eke-hónap éü-öjey = nyár-hónap édrtihe-öj§x = trágyázottföld-hónap ydr-öjey = leány-hónap ÜD-öjey = széna-hónap sorla-öjey = sarló-hónap jdódri-öjey = len-hónap (vagy jdúérfi-öje/ = aven-ojey = gabnaszárítócsür-hónap jÓBd-öjey = fejfa-hónap t'süG-öjey = áldozat-hónap 'rastav-öjgy = Karácsony- hónap mn kerlat's = nagy kerlat's fozm kerlats = kicsiny kerlat's{?).
pöz-öjey
aGd-öjey
szér-hónap
)
(?)
Az újabb csuvas nyelv naptárak a következképen egyeztetik
össze a régi csuvas hónapneveket az orosz
kgrlaúze
=
hónapokkal
2 )
január
= február = márczius aGci üjeyd = április éü üjeyd = május sdfdhe üjeyd = június üd§ üjeyd = július surla üjeyd = augusztus árén üjeyd = szeptember jÜBd üjeyd = uktóber üjeyd = november Wastar üjeyd = deczember. nüres üjeyd
yüze üjgy
t'siik
8 )
—
199. 1. KopHeBoii ívBamcKO-pyccKiií cjioBapb, 191 1908. Ka3aHb, asbiKt. Ka.ieH,T,apb Ha 'iyBamcKOMb ) 3 A 'rastav az orosz Poac^ecTBO (Karácsony) szóból ) hangbeli romlás következteben. *)
a
lett
::
!
63
A
csuvasság jellemzetes foglalkozása, a földmüvelés is telve van mythosokkal és hozzája számos si szokással és
fzd
is
A
megmunkálásának, a szántásnak az eredetét mythosszal magyarázzák meg ... Az emberek régente nem tudtak szántani, sem a
babonával.
föld
tüzet
nem
azon
tanakodni, hogy
napon az öregek és elkezdtek hogyan kellene megmunkálni a földet.
ismerték. Összejöttek egy
Egyik sem tudta közülök
— Hívjuk Elhívták
kitalálni.
el
a tüskösdisznót (Hhfdp), az
hát,
hogy megkérdezzék tle.
tudja a módját
A mint
odaért a házhoz, a hol az öregek összegyülekeztek, be akart volna menni,
de
nem
kapaszkodott, ugrált
felfelé,
Az
magát.
lentette
öregek
tüskösdisznó, és pirongatta
—
Megharagudott
kinevették.
érte
a
ket
nem tudtok! ket rá, hogy hogyan
Nevetni tudtok ugy-e, de szántani
Hanem
mégis megtanította
azért
Egy görbe
kell:
magas volt. A mint ott hogy bemegy, erlködésében elszel-
mert az ajtóküszöb
tudott,
fa
végébe
felhasított
vasat
kell ersíteni,
ez
elébe két rúd közé lovat fogni, és evvel lehet aztán felszántani
a földet.
A
tüz
Veregetni addig, a
élesztésére
egy
kell
kelarma)
(vot
darab vassal
is
míg csak sziporkák nem pattannak
a szikrák elé taplót kell tenni,
és
megtanította
tzkövet
a
ebbl
(vot ísöfo), ki
lesz a
ket: mind-
belle. Ezek elé
tz
.
.
.
(Plzek
Kura-úiora.)
Magnyickij
is
közöl egy erre vonatkozó legendát egyetmás
mely szintén
változattal, a
arról szól,
földmvelést a tüskösdisznótól *) ... A világ megteremtése után
hogy hogyan tanulták a
:
állatokat
összes
és madarakat, és
az
isten
összehívta
az
megparancsolta nékik, hogy
gondolják ki a föld megmvelésének a módját. Az összes állatok és
madarak összegyülekeztek már, csak a tüskösdisznó
Elküldték
érte
az
egeret.
A mikor
a
tüskösdisznó
késett.
odaért
a
Az egész gyülekezet elnevette A tüskösdisznó megharagudott érte és visszafordult.
gylésbe, megbotlott és
magát rajta. Egyébként pedig a *)
MaTepiajiM
föld
18.
elesett.
megmvelésének a módját 1.
csak ö tudta
:
64
Ezért elküldték utána a
egyedül.
mit beszél.
—
A
mikor
disznó, a
disznót,
visszatért
hogy hallgassa meg, a gylésbe így szólt:
—
—
k
mondta a tüskösdisznó de maguk semmit sem tudnak. A földnek a megmunkálásához eke Nevetnek
rajtam
(soya-Bözd), borona (síire) es földet
már
megn
a
gabona, a
vinni
kell
kell
le
kell.
A mikor
kell vetni, s a
el
és
a
mikor
aratni sarlóval. Mikor elcsépelték,
meg
gabonát a malomba megrölni, azután
kemenczében,
a
sütni
(oraBá)
szekér
felszántották és beboronálták,
,
így
cselekedni
kell
az
egész
e]
kell
életen
keresztül.
Azért, a
miért
disznóhoz, a gylés tüskösdisznó,
disznó
a
ment el a tüskösEttl az idtl kezdve a
sokára
csak
határozott felette.
megharagudott
mivel
egerekre,
az
egeret, a disznó pedig a tüskösdisznót, a beteg
az emberi holttestet
is.
Ezenkívül
(a
disznót) az isten
úgy hogy három évben csak egyszer
A
látja
fogna az elvetegetéshez, tavaszszal
is
vetmag
ben,
s
már
felszántotta
ezt
«
jó
kell
(kuksaj találkozik, akkor abban
A következ
a
mezre,
is
az a szokás,
A mikor
s
a melyik földje
Akármelyik nap megteheti, szerencsétlen. Jó korán,
ez
nem az
senkivel se találkozzék. baj ugyan,
évben rossz
szavak
markában lev gabonát fidsúdUe amin tre,
pdr pdrúid ciGdDep,
pin pdrúid püloer. (,<üd
.
valamelyik földjé-
Néhutt arra bízzák a családban ezt a kötelességet, a legszerencsésebb.
.
utána valamelyik nap kora
kimenni, hogy útközben
emberrel jon szembe, az
.
a gazda hozzá-
kivivés >>-nek (verle% kelvrnl) nevezik.
valamennyi földjét, gabonát visz ki marok egy reggelén legelbb útjába esik, azon elszórja. csak keddi napon nem, mivelhogy hajnalban
elátkozta,
mindig a nekik
A mieltt meg szszel el
is
az
st még
a napot (?)
jár.
hogy elbb egy marokra való gabonát vet
Ha
meg
szántóföldnek a felszántása és bevetése
megfelel áldozatok bemutatásával
megeszi
bárányt
yemespék' pülüer,
t§rrl isaGanÉéJc pülüer.
de
ha
tarral
lesz a vetése.
a ki közöttük
kíséretében szórja
el
a
65
Az isten nevében ámen isten, Egy szemet vetek, Ezer szem legyen. A töve olyan legyen, mint a nád,
A
A
feje
olyan legyen, mint a nádbuzogány. (Ulyas.)
földmüveléssel kapcsolatosan volt régen egy igen érdekes
babonás szokásuk a csuvasoknak, a földlopás,
ma már
mely
a
jóformán teljesen kiment a nép köztudatából, azért részletesebben csak orosz források után szólhatunk róla. Magnytckij idézi D. Khrusztalyev leírása alapján.*) Ha valamely falu határában
már eveken
keresztül
rossz volt a termés, azon
véltek segíthetni a csuvasok, hogy valamely
más
módon
olyan
falu határából,
a hol jó volt a termföld, földet loptak, és elhintették a
mezejében. Tavaszszal követték
már
vetve.
földnek
el,
Az egész földiopás nem
egy
asszonyul való
el
volt egyéb,
legényhez
falujokbéli
maguk
a mikor a földek be voltak
való
jó
term-
és
meny-
mint a
eljegyzése
hozása. Kiválasztottak a faluban egy erre kap-
ható jóravaló legényembert, hogy legyen vlegénye a fóldmeny-
Nem
mindenki vállalkozott erre a szerepre, mert az fzdött hozzá, hogy ez a föld-vlegénye nem lesz hosszú élet, akárhogy vigyázzon is magára, meghal még mieltt megöregednék. Eendesen elhagyott, szegény árva-
asszonynak.
hiedelem
a baljóslatú
gyerekek fogadták
örömüket úgy, mint
leltek.
el
e
volegénységet, a kik az életben
Hozzákészültek aztán
a
faluban
a
nem
sok
lopáshoz,
hogyan a lakodalomhoz szoktak. Faluszerte sörfzéshez és lakomához valót gyjtöttek, s a legényt is szépen felöltöztették, úgy mint a vlegényt. Egy meghatározott napon este, hogy a sötétben senki se lássa ket, megindultak kocsikon a
a
föld menyasszonyért.
Csengs
vlegény, a többieken a lakodalmi
dalokat
határából, lekötöttek a
*)
a mikor
kocsin
a
muzsikaszóval,
kiértek a
maguk meg
nyelvét, elhallgatott a zene
hajtottak
földeket,
odaértek a kívánt
A
legels
öregemberek,
Hanem
csengk
a
mindaddig, a míg csak el nem hogy tetten ne kapják ket. A mikor helyre, a vlegényt leemelték a karjaikon a
az ének, és csendben
érték a kitzött
falubéli
énekelve.
lovakkal,
LI3b1}Ctíh Ka3aHCK0ii
cstivas ösvaUás emlékei.
Enapxiö. 1874. No.
1.
06
mint a hogy a lakodalomban szokás, és odaálltak a leánykérbe. A legöregebb ember maga mellé állította a vlegényt, mintha a fia lenne, és beszélni kezdett a bevetett kocsiról,
föld elé
föld felé:
—
Gazdag, drága
menyasszony, eljöttünk
hozzád
szép,
okos legénynyel. Tudjuk, hogy megszámlálhatatlan a te gazdagságod, s megbecsülhetetlen a mi vlegényünk hozzád való forró
Te
szerelme.
szeresd meg, drága menyasszony, a mi vlegényünket és ne tagadd meg a kérésünket. Vedd magaddal minden hozományodat a mezkrl, a rétekrl, az erdkbl és a
patakokból
.
.
is
.
Közben többször hajlongtak a
föld
felé,
s
a mikor vége
volt a leánykérésnek, fellapátoltak egy
csomó földet a kocsijaikra, a vlegényt ismét felemelték a legels kocsira és hazahajtottak. A mikor a határba értek, újra rákezdtek a zenét meg a kurjongatást a meghozott
a
mezben,
szórta
föld-menyasszonynyal. Megállapodtak aztán
vlegényt a
levették a
aztán
a
lopott
mentek a faluba és dalomban szokás.
földet a
ittak
meg
kocsiról, a ki lapáttal széjjel-
maguk mezejében. Utána haza
lakomáztak, mint a hogy a lako-
Magnyicklt szavai szerint a jadrinszki
nemcsak
korai.) régente
hanem
kerületben (kazáni
csakhogy embert választottak ki vlegénynek, a ki már külömben sem élt volna sokáig.*} A földmveles eszközei között a sarlónak (surla, sorla) is itt
valami
földet,
vizet is loptak,
öreg
megvan a keletkezésérl
szóló
mythosa.
Isteni
eredetet tulaj-
donítanak néki: .
.
.
Eégente az emberek
megtüzesített szárakat. Isten
egy
sarlót
esett,
sarló
és .
.
az
lyukasztó
árral
nem
ismerték a sarlót,
pörköltek
el
egyenkint a gabona-
megsajnálta az embereket, és
égbl.
hanem
maga dobott
le
közben egy embernek a nyakára elvágta a nyakát. Innen tudták meg, hogy mirevaló a (TajaBa.) Esése
.
Egy más változatát is lejegyeztem ugyanezen TajaBa-b&n, a két mythos mintegy kiegészíti egymást:
*)
MaTepiajiH 40—43.
1.
!
!
67
.
.
.
Egy ember kiment
mezre,
a
a tarlón a rend mellett
s
Mindezideig sarlót sohasem
sarlót talált.
látott.
— Micsoda jószág a gabonát elpusztítja Odahívja a pajtásait: — Gyertek csak, a mezn tudja mi ez,
isten
sok gabonát megevett,
gessük
el
még
.
.
.
Féreg ez!
van.
Nagyon
az egészet elpusztítja. Gyertek, ker-
onnan
Csapatostul hosszú póznát fogtak, és a póznával elkezdték
A sarló se nem ugrik, se nem mozdul. - Még ha kergetjük sem megy ez el innen így szólnak. A sarlót aztán a póznával magasra emelték, de hosszában lecsúszott rajta, és egyiknek a nyakára esett. - Még a nyakát is megeszi ez, húzzátok! piszkálni a sarlót.
—
Megfogták a nyelénél
— Még
az
embert
is
húzták. Az embernek elvágta a
és
dlt belle
nyakát, úgy hogy
a vér.
—
megeszi ez
így szóltak. Gyertek,
dobjuk a Volgába!
A is
sarlóra
nagy követ kötöttek,
csónakra
tették.
A
követ
—
Elször a követ dobták csónak szélébe.
k
és
a csónakra tették. Beeveztek a Volga közepére, és így szóltak Gyertek, dobjuk hát bele
is
A k,
Volgába, a
a
is
sarló beleakadt a
a mint így húzta, a csónakot felborította,
beleestek a Volgába, és belehaltak
Az aratáshoz
fzdnek
egyes
.
.
.
népszokások:
A mikor
elvégzik egy tábla földnek a learatását, a gabonából egy
markot
kidob a gazda a tarló melletti útra, és így szól:
and vejma par, Ülté pirzá /ej ma par, pífoódiíi pit'tlné par,
surlamá sglláza par, t§kk\né-akk\n< puysa par. :
Szántóföld
ermet
add,
Haza menvén tejfelt adj, Derekam ersségét add,
A A *) sella-
mivel
a
sarlómat élesítsd meg,*) hulladékot gyjtsd össze.
tulajdonképen annyit jelent, mint « fogakkal ellátni », sarlónak finom fürészszer fogacskái vannak.
csuvas
:
! !
:
68
Másik változata
:
und vgjné par, surlama
sella,
tekkl-takkliié pustar,
ilé
pj/rzan táGa-BÜé,
yejmüle tre/ par. Szántóföld
A A
ert
adjál,
sarlómat élesítsed, hulladékot gyjtsd össze,
Haza menvén
kosfejet,
Tejfeles aludt-tejet adjál.
(TajaBd.)
A mikor
tarlóban
legutolsó
a
pedig az összes gabonaföldek learatását elvégezték,
meghagynak a lábán egy marokra való
gabonát, és összecsavarva a fejét a föld felé hajtják. Ez a
(ana pdjd), ez künn marad a
része»
Aratás közben, a
midn
«
föld
mezn.
a tarlón ebédelnek, a gazda min-
den ebéd eltt meghívja a jó szellemeket is, a kik segítettek a mezei munkában. Mieltt a tál köré ülnének, így szól hangosan íiiforéy pTilgzaGcinzéih
áBáod
Jöjjetek segítk az ebédhez
És csak ezután kezdenek
A és
rl «
földhöz kötött
mythosok és
is,
ezeknek
kincs »-nek,
«
el
a melyek a föld a
k
maguk
is
enni. (TajaBd.)
hiedelmekhez tartoznak azok a babonák
gyomrában rejtzköd
kincsek-
felásásáról szólnak. Csuvasul a rejtett kincset
vagyon »-nak (mul), «régi kincs »-nek (avalyl mul)
pénz»-nek (aral/l okúd) hívják. A nép azt tartja hogy régi rablóknak a földbe rejtegetett kincsei ezek, a melyeket a gonosz szellem, a sujtan riz, és legtöbbször csak
vagy
«regi
róluk,
e gy -e gy emberélet árán juttatja kézhez. Mivel a kincs felásása közben mindig meg kell halnia valakinek, másképen nem juthatnak a birtokába. Eleinte külömböz rémek, fegyveres katonák,
nagy medvék és
szótlanul
alakjában ijesztgeti okét, de ha ettl folytatják
tovább
az
ásást,
akkor
sem
félnek,
valamelyiknek
közülök az életét veszi.
Néha
tüzes lángok törnek
fel
éjszakánkint arról a helyrl,
69
kincs van
a hol
Legfképen Szentháromság vasárnapja
elásva.
eltt való szombat
(slihdlí)
elestéjén lobognak
fel
ezek a lángok
ember (íéléjh sin) látja meg, az odamehet hozzá, mert mindaddig égnek a lángok, a némely helyütt így míg csak odaér. Az ilyen ember aztán felveheti a kincset. De ha olyan ember látja tartja a néphit aztán valami
a földbl, ha
szerencsés
—
—
meg
ezt
érne,
a
megy
hiába
s
így
A
tüzet, a kinek e pénzt feléje,
nem
isten
nem
rendelte oda, az
mert a lángok elalusznak, mieltt még oda-
talál rá.
macska vagy madár alakjában tnik fel, megy az úton egy-egy ember után. Ha elhajtja valaki magától, tovább megy. De ha pdsmdUe rejtett
kincs
néha borjú,
fehér
kutya,
olykor
isten
(az
nevében) szóval hozzányúl vagy
hozzáüt az
abban a pillanatban cseng arany meg ezüstpénz hull
ember, széjjel a
helyén, csak úgy gurul. De az ilyesmi is csak szerenemberekkel szokott megtörténni, a kiknek az isten így
látomás csés
rendelte.
a földben - - mint már mondottuk Eégente a gazdag csuvasok maguk is a földbe rejtegették a pénzüket valami megjelelt helyen a kertben, vagy az erdben, s hogy más el ne lophassa, az rizetét a
Ezt a
is
—-a
kincset
rejtett
sojtan
rzi.
gonosz szellemre bízták. A pénz elásása közben így szóltak hozzá: (0 természetesen ott volt látatlanul is, tehát jól hallotta.) (sojtan) /oraloer, okétne osra,
örey éijina an par,
%ama anúzay
yar.
(sojtan) álljál rt,
Vigyázz a pénzre,
Más embernek ne add Csak magamnak adjad.
A
gonosz
ne nyúljon. alakban
tört
Ha
szellem
aztán
rája,
hogy más hozzá
idegen ember akarta felvenni, mindenféle rém-
rája,
és
onnan. A gazdája maga sem földbl sohasem, mindig hagyott még
elijesztette
vette fel az egész pénzt a ott
vigyázott
oda,
belle valamit, mert külömben a kincsrz sojtan meghara-
70
gudott volna
legalább
egy-két kopejkával mindig többet tett
volt a gonosz
szellemnek a jutalma a kincsrzésért.
nem
többet
vissza, ez
pedig ismét visszatette a pénzt, ha
A mikor
érte. is,
Vidékenkint sok mende-mondát, mythost tudnak a rejtett kincsek keletkezésérl és felásásáról, az érdekesebbek közül én
magam
is
feljegyeztem hármat.
... A Volga
Szvijazsszk és Csebokszári városkák
mellett
határában
Kozlovka
között
nagyon sok kincs hever a
hagyományai szerint gyomrában. Mindmegannyi vízi
csuvasok
a
föld
rablók pénze.
jött
Valami két-háromszáz év eltt egyszer két csuvas ember alá a Volgán Xvizsnyij-Novgorod felöl. Hajókon szolgáltak
jó ideig, összekuporgattak egy kis pénzecskét,
ben voltak ilyen
vízi
családjukhoz. Az egyik
a
rablókkal, a
Ígérték nekik,
nak.
A
kik
felvették
ket
elviszik
ket
lefelé,
a
a
hajójukra,
és azt
meddig menni akar-
nem tudta, hogy ezek vízi rablók. Útközben kifosztották ket és elvették a pénzüket. A rablott ösz-
két csuvas
a hajón
szeget
hogy
s most visszatérkikötben összetalálkoztak
három
részre osztották
az egyik részt visszaadták a két
:
csuvasnak, a másik részt a Volgába dobták a sojtan számára, a
harmadik
részt
pedig megtartották
maguknak. A mikor oda-
értek a hajóval Kozlovka melletti föld alatt
lév
rejtekhelyükhöz,
hogy odateszik a rablott pénzt a többi kincs mellé. A rablók megkérdezték a két csuvastól, hogy melyikük akarna ott maradni a rejtekhelyen kincsrznek. Az egyik magára vállalta, hogy ott marad. A rablóvezér odavezette a nagy vaskapus barlanghoz, s a mikor belül értek, a vezér kirántotta a megállapodtak,
kardját és leütötte vele a csuvas ember fejét:
—
A ezüstöt,
No
hát maradj
is
csuvas pedig most és
senkisem
itt is
férhet
örökké kincset rizni
.
.
!
rzi a sok aranyat meg a sok hozzá, hogy felássa a földbl ott
.
.
.
(T'sanüer.)
Tajasá közelében gödör »-nek nép,
(tarén
hogy kincsek
is
var)
van egy mély gödör, a nevét hívják,
a
vannak benne
melyrl szintén
is
«mély
azt tartja a
elásva. Keletkezésérl
és
a
kincsek felásási kísérletérl a következket mesélték:
... A
tarén rar-ban régen rablók tanyáztak. Egyszer egy
keresked ment
el
e
gödör mellett kocsistul, portékástul,
s
a
:
71
rablók rátámadtak, hogy kifosszák.
A keresked nem
ijedt
meg
menekülni kezdtek. tlük, hanem üldözte ket. Már egészen a meg ment tovább utánuk, gödörbe értek. A rablók látták, hogy nem tudnak elle elmenekülni, a bbájossághoz fogtak, mert rabló létükre híres bbájosok is voltak külömben. Átváltoztak egy pillanat alatt fzfafegyvert rántott, a mire azok
A keresked
bokrokká.
közül és mi
—
No
hogy hogyan siklottak
látta,
bellük, megátkozta
lett
hát maradjatok
ma
És még
ott
is
ki a kezei
ket
is örökké fzfa-bokroknak vannak ezek a bokrok a tarén
!
var-bari.
TajaBá-i emberek aztán többször látták éjszakánkint, hogy
fzfabokrok közül. Ott kincsek lehetnek hát hárman, hogy kiássák a földbl. Az egyik közöttük javós volt. Ez megkérdezte a mjtantól, hogy milyen áldozatot kíván azért, hogy a pénzt felvehessék. lángok lobognak
e
fel
a föld alatt elásva. Összebeszéltek
A
megmondta. Levágták számára a kívánt állatot és elkincset ásni. Megígérték egymás között, hogy akármi történjék is velük, egy szót sem szólnak sem egymáshoz, sem máshoz, mert ez is hozzátartozik a kincsásáshoz. sujtan
indultak
ássák
Ássák,
a
földet, egyszerre
csak
fegyveres katonák,
medvék törnek el a földbl és rájuk támadnak. Mintha észre sem vették volna ket, szó nélkül dolgoztak tovább. Ásás közben eljutottak már egészen a kincsekig, nagy, fogaikat vicsorgató
a
látták
sok
meg
aranyat
edényekben, csak
nem
ki
a sok
ezüstöt nagy ládákban, nagy
volna emelni a földbl. Megfogták
kellett
Körül néztek a harmadik társuk hogy hol van, hadd segítsen hát nem messze is a földön fekve aludt. Tudták, hogy a kincsásás közben
ketten, de
után,
tlük
valakinek
meg
bírtak
vele.
—
kell halnia
közlök, de
meg
k
úgy szerették volna,
azért egyikük se haljon meg.
hogy
a kincset
Nem
akarták tehát a harmadikat így fekve hagyni, mert meghalt
is
megkerítsék,
volna. Elkezdte az egyik ébresztgetni, döfödte keljen
De csak nem mozdult. Még jobban fel. Dühbe jött már és rákiáltott: Ejnye, kelj fel már
fel.
ébredt
—
.
.
az oldalát, hogy rázta, attól
sem
!
És a mint kimondta ezeket a szókat, a sok arany meg ezüst abban a nyomban elslyedt a földben, csak úgy csörömpölt. A harmadik társuk is felébredt aztán.
.
Még ma
!
meglátszik az a mély gödör a
is
melyet a kincsásók ástak
A
:
.
.
.
csebokszári-i kerületben
nev
vörman-kassl
.
Egyszer
.
határban
a
lobogni a földbl.
Odament
ember lángokat
egy
látott
Elment aztán a javóshoz,
A
hogyan juthat a kincshez.
javós
lenni
megkérdezte tle,
és
tanácsolta
azt
fel-
magá-
arra a helyre, és megjegyezte
nak, hogy máskor rátaláljon. Mert kincsnek kellett ott föld alatt.
is
az eset
a hagyomány szerint
ott történt .
faluban
Maga
hallottam egy ilyen kincsásóról szóló hagyományt. is
uar-ban,
tárén
a
hogy hogy
néki,
faragjon fából egy kis ekét, fogjon egy kakast elébe, és szántsa
meg
vele
elbb
azt a
helyet,
azután fogjon a kincsásáshoz.
magával a
majd
kis fiát, azt
a
hol
A
sojtan
elviszi
igy veheti fel a pénzt a földbl.
a mint a javós mondta. volt,
A
látta,
Az ember mindenben úgy
ekét
faragott,
kincses
a
így
dolgozott,
tett,
mikor készen
a
s
magával, leültette a földre,
A mint
csak
s
számára pedig vigye ki a gonosz szellem, s csak
kakast fogott elébe, és felszántotta vele
kis fiát is kivitte
látott az ásáshoz. fia
Kis
lángokat
a
helyet.
pedig hozzá-
egyszerre
csak
a
kis
megijedt valamitl és elkezdett sikítozni: at't'e, att'e maná tioaüan Kilét ... Apám, apám, jön valaki, a ki megfog engem !
.
.
.
Felugrott a kis gyerek és sírva hazaszaladt az apja melll.
Az ember
abban hagyta a munkát,
is
áshatta volna
fel
a kincset
A A
tavak, folyók
és
lemekkel népesítette be. tózkodik,
azért
.
már úgysem
nélkül
.
víz (sir, sü). patakok vizét a
A
(süti
gonosz
néphit
sojtan legtöbbnyire
sojtan »-nak
hvízí
e
sojtan)
lakik a tavak fenekén, vagy a folyók, patakok
a
szel-
vizekben
tar-
hívják.
Ott
is
medrében,
s
onnan
leskeldik a fürd vagy a vízen átkel emberekre, hogy melyiket
tudná vízbe
fúlasztani.
A népmesékben hajú is
vízi
rém
a Sojtcm-is,
is
egy «víz császárja» (sü pat$l)
nev
hosszú
elfordul, mint mesebéli alak, valószínleg ezt
értik.
Legelterjedtebb a «víz apjá»-ról (élv aéid) és a «víz anyjá»-
73
ames) szóló néphit, még engesztel áldozatot is mutatnak be nékik évente, hogy ne rémitsék ket a vizek mellett, és fürdés, vízen való átkelés, vagy vízivás alkalmával betegséget ne küldjenek rájuk. Mert is azon vannak, hogy ártsanak az
ról (élv
k
embernek, a hol elkapják a
A
fordul.
lábát,
ló
Ha
lehet.
fürd embernek
vízben
kelnek
kocsival
a
át
vagy süppedékbe vezetik,
patak
vizén,
a kocsi a vízbe
s
hideglelés vagy
görcs
alakjá-
ban ártanak. Esténkint, éjszakánkint megijesztik a patak mellett járókat, s már ebbl az ijedésbl magából is hideglelés támad. Mindez a «víz nyavalyája*) (sir siyöérd). Mivelhogy egyik jel-
lemz
sajátságuk az ijesztgetés,
«víz félelem -apjá»- na k
«viz félelem-anyjá»-nak (sir yer-ámes)
aséd), és
nem
Legtöbbször az ésréh-t
is
egyedül járnak,
vüpkgn-t
és
(vagy
hanem
üpken-t)
is
(sir yer-
nevezik ket.
a gonoszt
(a sojtan-t),
maguk
veszik
ezekkel együtt rémítgetik az embereket, mint a
mellé,
hogy egy
s
«víz
nyavalyája* ellen való ráolvasó ige kifejezi:
Alighanem megrémült, Akár reggeli harmattal, Akár napkeltével, Akár napnyugtával, Akár az úton jártában, Alighanem a víztl ijedt meg. .
.
.
Víz-anyja, víz-apja
Alighanem
a gonoszt (a sujtan-t), ésrél-% v,j)ken-t
maga mellé véve Engesztelésül kis keríti
meg
járt
kenyérdarabkákkal
a javós a beteg
fejét,
ezeket
a vízbe (néhol kis fehér vászondarabba illet megijedt, vagy vízbe esett.
víztl ijedt
meg
.
.
.*)
bele
kötve),
Néha nem
40,
11,
(9,
aztán
oda,
tudni,
az ember, ilyenkor a vízben lakó
a
77
41,
dobni
kell
hol
az
hogy melvik gonosz
szel-
lemek számára való engesztel ajándékot a kocsi útra dobják, a merre a lovak járnak. A lovak lába rátapos, ezek mindenfelé megfordulnak,
Az
északi
s
így elviszik
csuvasok
magukkal a kivánt
hallottam, hogy a mikor forrás vagy
c
)
L.
helyre.
közt (VomBÜ-kassl), azt a szokást
patak mellett
Gonosz szellemek okozta betegségek
15.
is
elmenben
:
74 iszik valaki a vizböl,
utána egy
a mi a kezébe akad, ketté
töri,
darab
kis
szalmaszálat,
beledobja a vizbe és
kórót, szól
így
ép 'déthén, vlrespa majrl \ifid
Én nem
ittam, az orosz
meg
a felesége ivott.
ivott Letagadja a «víz apja» és a «víz anyja» eltt, hogy mert máskülömben esetleg valami betegség jön rá,
a vízbl,
«megfogja a víz» (sü tiDaf) vagy «megfogja a
(sI-gös
forrást)
tiDdi).
Minden esztendben rendes engesztel áldozata «víz
apjá»-nak
és
a
«víz
anyjá»-nak,
a
is
van a
pempje»
«víz
(sir
hogy békeségben lehessenek tlük. Imádkozás közben arra kérik ket. hogy ne rémítgessék ket a patak mellett, ne haragudjanak meg azért, ha vízen való átkeléskor káromkodnak mvrhdrd),
a lovaikra
:
.
.
.
x\kár éjjel való átkelés idején,
Akár a mikor nappal megijedünk, Akár a mikor a gyerekek megijednek, Akár a mikor a jószágot megütjük, Akár a mikor a lóval káromkodunk,
Ne
hibáztass, ne rémíts
A legfbb pempjé»-t a
kiremei, a «f-jó» «
lúdáldozat »
szívesen tartózkodnak
lenni
szokott
nek
a
egy-ket
.
.
.*)
vizénél
alkalmával,
vízben,
patak,
a
a
a
a
néphit
is
rendesen
lakóhelyük-
tart.
T'sánBer-h&n kvíz gazdája » (sü ybzí), «víz
néven a
«víz
kiréiítét'-ek
határában
falvak
melyet
mutatnak be
is
mert
is
feje»
(sü-Bözd)
emlegetnek a halász-emberek egyfajta gonosz szellemet,
mely a tavakban
lakik.
(Valószínleg
ez
is
a
sojtan
lesz.)
Halászás eltt egy darabka fehér búzakenyeret dobnak a számára a vízbe,
s
egy kevés pálinkát öntenek bele áldozatul, hogy sze-
rencsés halászatot, jó zsákmányt adjon nékik.
A
kenyér vízbe-
dobásakor és a pálinka beleöntésekor így könyörögnek hozzá: sak kül'özönÉÍé ybza polzá teraGan sü-Bözd,
sana taryaslaoep. *) L. élv
ihvthdfd.
75
öz§ kormalp/né
par marta,
öze keüart.
sak külözöúúéi pölezéné,
porneúe konDa yüzá kizé par. sanci éféöéúe,
kolaúzeBd (sükléódp,
érrlay.
Ezen tóban gazdakép lakó «víz-feje», Téged engesztellek, Látni való hasznot adj nekem, Hasznot mutass.
Ezen
tóbéli halakat,
Valamennyit idehajtva add oda.
Neked pálinkával, febér kenyérrel áldozok, Irgalmazz.
Utána meghajtja magát a
tó
a többi
felé,
fehér
kenyeret
maradék pálinkát megiszsza, s csak azután halászáshoz. De csakis a tavi halászatoknál szokás ez
lát
a
így,
a
megeszi, a
folyóvizeken sosem áldoznak néki.
A helyütt
de
vízben lakó gonosz szellemet az északi csuvasok némely
(Vizek
ma már
a
Magnyickij
is
hogy
a
írja,
pempt
Kara-úíorá) sü nevén
vöDes-nak
neveztek
régebben,
semmi egyebet sem tudnak
kívül
róla.
említést tesz róla vód§s (Boltim) név alatt, és azt bisevszki
áldoztak néki.*)
és
A
a
karacsevszki
egyházkerületekben
kultusza alighanem a «víz apja»
és
a «víz anyja » tiszteletéhez volt hasonló.
A népmesékben
néha az « eleven viz»-et (tfard sü), A mese hsét megölik, elégetik úgy hogy csak a hamvai maradnak. Ekkor aztán jön említik
és a «holt viz»-et (vlh sü)
a testét,
is.
ezeket a hamvakat, és leönti És abban a pillanatban holt emberré válik a mese hse. A holt embert megmosdatja aztán az « eleven víz»-zel, és életre támad tle. Úgy látszik, mintha vonatkozásban lenne
valaki, a ki összeszedi a földrl
a «holt
a
víz»)-zel.
mohammedán népek
melytl halhatatlanná
«élet vizé»-vel
lesz a túlvilágon az
egyszer megfürdik benne. *)
(áb-i-hajat,
MaTepiajiH 55.
ember
<^Lks> teste,
v-j(),
a
hogyha
:
»
!
7tí
A A
víznek
gyógyító
általában
ert
a
tulajdonít
néphit.
egyszer tiszta vízre megitatja a beteggel, mint orvosságot.
javós számtalan betegség gyógyításánál
olvassa rá az igéket,
s
ezt
A Ez hidegrl
A
a név alatt foglaljuk össze a csuvasoknak a szélrl,
alatt
felhrl
és a
leveg.
szóló hiedelmeit és babonáit.
szélnek (sil)
is
megvan
«szél anyja»
és az anyja, a
(sil
az apja, a «szól apja» (sil ássa)
ames). Veszedelmesek ok, mert
sok kárt okoznak a házban és a gabonában. Az áldozati imád-
ságokban gyakran kérik az széltl- vihartól.
vagy
sil sonat'sj
Az
név
régen ilyen alakban és
istent,
hogy oltalmazza meg ket a
északi csuvasok «szél szárnya » alatt
még
is
megszemélyesítettek
sonaúid
(sil
a
a sör-áldozat imádságába
st
szelet, is
bevették,
könyörögtek hozzá sil sonat's
sijlay,
vatsa an kaj. Szél szárnya irgalmazz,
Ne rombolj (VomBÜkasslJ.
A
déli
csuvasok ezt ilyen értelemben
nem
ismerik,
hanem
a dicsekv, szájhs emberre mondják csúfolódásból, hogy
eszel
szárnya » (sil sunaúid).
A
forgószélrl (sarra-zil) azt tartja a nép, hogy
jár benne. Ott ül a forgószél közepén
és
hegedn
a
sitjtan
játszik.
Ha
szembe találkozik valakivel, azonnal megronthatja {savGem vére' nat = hozzáütdik a rontás), úgy hogy azon a helyen összeesik az ember és eláll a szava. Megüti a szél. Ez a «szél nyavalyája (sil siíjGerd)*) Azért ha forgószél jön szembe, bele kell köpni, és így kell szólani
:
l
titDaren ik arem, llí
*) L.
(Ire)iiDan
pdh'ic' ilj
a gonosz szellemek okozta betegségek közt (18
—
19).
:
!
77
t(pü-t(pü
A A
(-odaköp)
tatárnak két felesége, két feleség közül az egyiket vedd
el.
(TajciBa).
Ul%as-ba,n a pzsnidUé isten nevében) szókat
—
fosihdUé (az isten nevében
mondják a
forgószél
és
felé,
—
az
sem
ettl
tud a gonosz szellem emberben ártani. Vagy pedig valami vasszerszámot, kést kell feléje dobni, ha szembe akar jönni, ettl is
megijed, és tovább megy. V'n-pürt'-ben a forgószelet
tüjd) hívják,
«
és itt is azt tartják,
sujtan
lakodalmáénak (sujtan
hogy bele
köpni ezekkel
kell
a szókkal íifü-íífií
sujtan tüjj,
uzala tre ajakká slrmrl t'
A
A
téli
sujtan lakodalma,
gonoszt isten messzire távoztassa
hidegei
is
a
megszemélyesítette
néphit.
csuvas
A
mikor a nagy hidegben meg- megroppan a ház egy-egy gerendája, vagy megpattan valamelyik fa az erdn, arra azt mondják, hogy «a hideg fia kopogtatja meg» (sir -aúil sakkat'). Sokan
vannak ezek a « hideg fiai» (sir aúilzéih), nagyon pajkos kis a szabadban járó embernek « meghúzzák a fülét)). füle odaA. nagy hidegben természetesen fázik az embernek a künn, és úgy érzik, mintha húzná valaki. (Pizek Kara-úíorá). A felhi (jpdht) a csuvasok holmi tömlszer testnek képzelik, a mely az eshöz szükséges vizet a földrl szívja fel magába a kutakból és a tiszta forrásokból. Eégen még látták gyerekek,
az öregek, hogy
hogyan emelkedett
fel
rásokból egész fekete oszlop alakjában, tetejét
még nyár
a víz a felhbe,
Ezért
elején leszedték, és egész
hagyták, hogy a felh szabadon szívhasson
régente
nyáron fel
a
a
for-
kutak
át födetlenül
magába
vizet
a
nagy szükség van az esre. Nagy szárazságok idején pedig azt tartották, hogy ki kell tisztítani a kutakat, mert máskülömben nem esik az es. kutakból,
mert nyáron
át
hagyomány, hogy a felhk hajdan csak olyan alacsonyan jártak, mint a szélmalmok teteje, úgyhogy a Arról
is
tud
a
78
földrl a felht
Hanem
lehetett érni.
el
rosszakká lettek, a felh
magasba
géssel felemelkedett a
mikor az emberek és nagy b-
a
megharagudott rájuk,
is
A tz
azóta távol jár tlük.
s
;
(v u
t,
v ot).
Valamint a többi elemrl, úgy a tzrl is azt tartják, hogy van apja meg anyja. A «tz apja» vuD-aééd, a «tz anyja» vuD-ames vagy vuD-ama. Ezek hordozzák tzveszedelem alkalmával a tüzet egyik házról a másikra, s ha valamiképen meg nem akadályozzák ket, az egész falút lángokba borítják.
idkben
Voltak
a
bbájosok, a kik ráolvasó igéket tudtak a tz ellen (vut íídt/l — tz igéje), s a mikor kigyúladt a falúban valamely ház, legelször is hozzá szaladnak. A bbájos odament, elkezdte kerülgetni körben az ég házat, és mondta a tz igéit. A «tz apja» és a «tz anyja » ettl nem tudott átmenni a régi
híres
szomszédos házra, az igék bájosra,
nem
s
veszedelemnek
a
vágták.
elejét
engedi a tüzet tovább égni.
A
csuvasoknál
déli
magam
én
is
lejegyeztem
«tüz igéje »t, a melyet a javós úgy alkalmaz, hogy
legels vödör vízre, melyet az
A
látnak hozzá az oltásához. és a
«tz .
.
.
Tz
A tz Az
A
anyja,
tz
ráolvassa
a
házra öntenek. Csak
ezután
«tz
apjá»-t
ráolvasásban
meg
a
is
az istenhez fordul:
magad gyjtsd
össze,
fúvóm.
nevében ámen
isten sajnáld
meg,
magad házát magad ne ríkasd meg. anyja ne dühöngj
Áldozatot
is
.
.
.
mutatnak be a tznek (vut (süúd) a lúd-
egybekötve,
és
pempt
tesznek
f-jó » patakja mellé.*)
*)
egy ilyen
apja,
ház-alapját
igéjét
isten
Tz áldozattal
ég
anyjá»-t kérleli, majd
A magad
«
Csakhogy
mondása közben a tzi szellemek rátámadnak a bés perelnek vele, hogy minek állítja meg ket, miért
L. yur tsüód (Lúd-áldozat) alatt.
le
a
tiszteletére
a
:
79
Kisebb babonás szokások
Nem
tzbe
szabad a
fzdnek
a
tzhöz ember
(Ez a «tz-sömör, vot-ícözén).
ajka.
A maga
nem
gyereknek
kis
mert akkor
szabad tzzel játszani,
alá vizel.
A A és
is
köpni, mert kisebesedik tle az
leghatalmasabb
minden
földi
nap
égitest,
(ydré
l).
melegével és sugarával az életnek
jónak a forrása.
A
néphit tisztelettel
meg
áll
eltte. A felkel és a lenyugvó nap színgazdagsága, a delel nap fényes ragyogása színpompával tölti meg a Volga-menti pusztákat és a csuvas erdk mélyeit. A népköltészetnek mindig
kedves tárgya, a legnagyobb szépség képe. közlése
Zolotnyickij
szerint*)
tulajdonítottak neki. ydvel ássd a «nap
Ma már nem
«nap anyja ».
Van egy hogy
tartja,
le»
(ydvél
—
régi,
anyát
és
apja», és ydvél!
ames
kilét
kenD§rlat'st'sén
is
a
emlegetik.
mythologiai eredet mondásuk, a mely
nap délig bikán
«a
apát
régente
délután
jön,
hetiDerlaran
veGerBa,
azt
megy
nyúlon
anat
vara
Jcajekpá Ulyras). Azt értik alatta, hogy a nap reggeltl délig méltóságosan, lassan emelkedik, mint hogyha bikára ülve jönne. A délután már nagyon hamar elmegy, a nap oly gyorsan siet a nyugati ég felé, mint hogyha nyúlra ülve vágtatna. Hideg téli reggeleken úgy látszik, mintha a nap piros
sugarai
két
jelenségre
szárnyakat alkotnának
oldalt azt
mondja a csuvas ember, hogy
szárnyasodva kelt
fel»
(ydvél sunatlanza
látszó piros sugárkéve a
erre a jelenségre azt fel»
napkeltekor,
is
(vlzd ydvél tüyne),
tüyne).
erre
a
«a
nap meg-
A
két
oldalt
«nap szárnya » (y?vel éunaóíd). Ugyan-
mondják még,
hogy
«
három nap
kelt
a két oldalt látszó piros szárnyait külön-
külön egy-egy napnak veszik. (Ulyas.)
Az
északi
csuvasok
ugyanezt
a
«nap
fülé»-nek
(yofiét
yólyl) hívják.
Beszélnek
még
a «nap lábá»-ról (ffiél
KopHeBOü qyBamcKO-pyccKÜi
un)
is.
A
ki bele-
cjiOBapt 153. 1. Ugyanott után feleségérl és gyermekeirl (ydvél ivel'dzéih) is beszél, de ez már nem lehet egyéb, mint az író tudálékoskodása. *)
Szbojev
!
:
:
80
kóstol az élet nehézségeibe, a er,
hogy
arra azt mondják,
püsn§), vagy röviden úgy
is,
kit
egyik
hogy
szólásformát egy lakodalmi dalban
«
csapás
a
«rálépett
megtaláljuk
un
(ydvél
Ez utóbbi
nap».
ráesett a
is
másik után
a
nap lába»
:
ajípdzema/ Vvzá pur. ürl§
Jtdléi
üihdnóéé
ura sirzá laratten, y.trél üJcrirh fiit élné?
Liza az én nénécském.
A
keresztben
fekv kamra eltt
A lábadra háncsbocskort húzva A nap esett-e az arczodra?
(szívesen) ülnél,
(TajaBa).
Napfogyatkozáskor
napot (vüBer látszik ki. a
éijéí).
azt
hogy
tartják,
Néha annyira
Az északi csuvasok
befalja,
ilyenkor,
wÜBer
a
hogy
eszi»
csak
a
a
fele
hogy elkergessék róla
cÜBer-t, favillát vesznek a kezükbe, a két ágánál
fogva
szét-
levegbe,
hogy
repesztik, és így szólnak vö~B§r
A
örl söreloer
uJcfar,
vÖBer essen
Tüzes fahasábokat
le,
is
.'
a lába repedjen szét!
dobálnak
feléje
a
elijeszszék, és így kiabálnak
vÖBer tóul sonza kajuer!
A
meg
vÖBer ajka égjen
(VomBÜ-kass%).
A
napkeleti irány
{ywpél töyes
= napkelet,
vagy mai jen
=
elüls irány) nagy szerepet játszik az áldozatokban és az imádkozásban.
Az
áldozat
imádkozásra állanak
fel
bemutatása
közben
— ha a szabad ég
kelet felé fordulnak arczczal.
A mikor
az áldozatot, az ajtó felé fordulnak.
valahányszor
alatt
csak
végzik — mindig
a szobában mutatják
De
ez
is
csak
az
szokásra vezet vissza, mert régente a csuvasok úgy építették házaikat, hogy az ajtó mindig kelet felé nézett.
nélküli «fekete ház»-nál (yörá pürt)
ma
is
így
A
régi
be
elbbi a
kémény
van még sok
:
.
81
A
helyütt az északi csuvas nyelvterületen.
a
sírt is
meg
úgy ássák,
a halottat
is
temetkezéseknél pedig fektetik a sírba,
úgy
Némely Mindez még a
arczczal napkelet felé nézzen.
régi,
dítják egy kicsit kelet felé. homályosult napkultusz emléke. A világos nappal ellentéte az éjszaka,
hiedelmeiben, a csuvasok képzelete szerint féle
hogy
helyütt csak a fejét
gonosz szellemmel és rémmel,
legkönnyebben a hatalmukba.
is
ma már
el-
mint minden nép telve van mindeneshetik
ilyenkor
Egész
for-
hajnali
ember
az
három
óra
tájig
mikor három óra tájban megszólamlanak a kakasok, egyszerre eltnik a földrl mindenféle
hanem
járnak a gonoszok,
a
biztonságossá
válik
ettl kezdve a künn való járás, akár csak világos nappal.
Leg-
gonosz szellem és hazajáró
fképen babonák
A
lélek, és
éjfélkor kísértenek a is
olyan
gonosz szellemek, az újév éjszakai
fzdnek.
jórészben az éjfélhez
sugárzó nap, mint az áldás és jóság képe, legkedvesebb
motívuma a csuvas ékítményeknek. Kapukon
és házak
homlok-
zatán majd mindenütt ott van, hol díszesebben, hol egyszerbben,
vékonyra faragott léczecskékbl összeróva a nap
sugárzó
képe.
Legszebbeket a déli pogány csuvasoknál láttam.
A
népköltés
termékei,
mindig a pirosan kel
a
népdalok
napról,
hisz
is
alig
is
szeretettel
van
szólnak
ennél
szebb
unalmas arczú Volga-vidéken. Mint a szépség symboluma a népmesékben is eljön a szépséges «kis fiú, a kinek az egyik arcza hold, a másik arcza nap» (po* pióh öj§y, pör inti,) yövél aúía). íme néhány sor a népdalokból látvány
az
egyhangú,
ydvét tuyat ysrélzé, üj§y fiúé siténzé
.
.
.
Feljön a nap pirosodva,
A
.
.
holdra megharagudva
.
.
.y/rld ydvél' tuyat ydrél'zé,
ydfl'd
(sa~D§r
karza (sar§nmas.
\ni)d 'drhdf irúéi, 'dthdf irúét, Utt§n-kd)hdl'
A cnuvas
s vallás
emlékei.
parzá (sar§nmas.
:
82
.
.
.
Piros
Ha
nap
kél pirosodva,
piros sátrat vernél (néki), akkor
Elmúlik ím' az
Ha
élet,
elmúlik az
aranyat- ezüstöt adnál
A Az égen
járó holdat
nak, öj§y-n&k nevezik.
hold is,
.
(üjey).
meg
Esetleges
állna meg.
akkor sem állna meg.
(érte),
( TajaBa)
sem
élet,
a hónapot
egyaránt
is
tanúsága egy régebbi
üjey-
lunaris
ma már alig van közöttük A hónapok számának és idtartamának nem a
idszámításnak. De a néven kívül egyéb közösség.
hold járása a kimérje náluk, mint Kelet régi népeinél,
ma
is
még
a
mohammedán
világban,
hanem
a nép régtl
vagy
zött
foglalkozása a földmívelés, mint a hogy fentebb szólottunk róla.
De vannak régi
a
holdról
hiedelmeik és jóslásaik,
melyek
a
keletek.
A holdban látszó fekete foltokról azt tartják, hogy az egy menyecske odafenn. Az anyósa folyton szidta és czivakodott azt kérte az istentl, hogy vegye magához. Az vele, a miért isten megsajnálta, és felvitte a holdba.
A hagyomány
általában
nagyon szkszavú róla. Némely helyütt már csak annyit tudnak belle, hogy «a holdban menyecske áll vízzel » (öjryrá léfrim sin sübö, torai),
orosz
vagy hogy «a holdban rovátkos vízhordó
asszony vizet visz»
(üjeyra
májra
kartle
fával
kdvéúúéÉé
siv
jetsá pirat).
A
holdfogyatkozásról ugyanazt tartja a nép,
fogyatkozásról. Ezt
lommal
is
is
a «vüB§r eszi». Az
mint a nap-
elijesztésére
épen olyan módszerekkel élnek,
ez
alka-
mint a napfogyat-
kozásnál.
A
mikor legelször meglátják az újhold&t
(édih
üjey),
fohászkodnak üj§ya tüley,
A holdnak
mánd
semelley páD§r!
teltséget,
nekem könnységet adjon
(az isten)!
Vagy: öj§yá
A
tolltíley,
holdnak
ybra yalgyá smölley! népnek könnység!
teltség, a fekete
így
:
83
Az
Ha
látszik az újhold
«a hold kihegyesedett, tiszta
Ha
belle jövendelgetni
feltnésekor
újhold
nagyon vékonynak pedig teltebbnek
id
szoktak.
is
mondják
azt
lesz» (üjey éivd óid, njar pulat).
azt
látszik,
sarlója,
mondják:
«a
ersnek
hold
nedves (id) lesz» (üj§% para hurálne, jdÉe pulat). Habár az újhold nem is határozza meg a hónapjaikat es
született,
néhány áldozat bemutatásánál és egyes munkáik rá. Az szi sör-áldozatot (fsüMethe) a lúd-áldozatot (yur Uiiúd) a pogány csuvasok Ul'/asbsm
ünnepeiket,
végzésében tekintettel vannak és
A
rendesen új-holdkor szokták megtartani.
nem
mutatásánál után
irányadó a hold járása,
A
igazodnak.
gyászünnepeknél
tartsák,
hold »- dal
öjey) ülik
A
(Jíir
is
gabonát
kazáni tatárság
az
könny
lesz.
De nem szabad a krumplit A fürd tzhelyét sem
hiedelmei
kéményt kisöpörni. kerekdedebb legenda
között
beszél a holdban látszó fekete foltok eredetérl. Szerintük
esztendben egyszer (más változat is
minden
szerint háromszor) megnyílik
egy pillanatra az égbolt, az «ég kapúja»,
bármit kívánjon
«öreg
mert akkor elrothad.
szabad ilyenkor megrakni, sem kemenczét,
A
hogy
arra,
meg.
újholdkor kell vetni.
is
be-
munkák
negyedében
újholdkor kezdenek valami munkát,
kiásni újholddal,
áldozat
a mezei
vigyáznak
rendesen a második
újholdkor ne
Ha
többi
hanem
s
ebben a pillanatban
Egy szép ment egy leány a patakhoz, vízhordó
az ember, beteljesíti néki az Allah.
holdvilágos éjszakán vízért
rúd volt a vállán. Mentében mindegyre a ragyogó holdat bámulta, és azt gondolta magában, hogy milyen szép lenne, ha az Allah
t
felvinné
a
kapúja». Allah éjjelente a
holdba.
a
pillanatban
a kívánságát,
van a maga
ott
«ég
látszik
minden embernek meg-
csillaga.
Zolotnyickij közlése szerint*)
a
mályos csillagokat tulajdonítanak,
a
*)
megnyílt az azóta
csillag (s§Id§t).
csuvas néphit szerint az égen
csillagai,
s
holdban a vízhordó rudas leány.
A A
Ebben
beteljesítette
embereknek hogazdagoknak fényesek a
szegény
az uralkodókéi pedig a legfényesebbek.
KopHeBoíi ^yBanicKO-pycciíi cjiOBapt 159.
1.
6*
:
: :
:
:
84
Ha
égrl,
csillag hullik le az
meghalt valaki (sólDgr halt valaki
1
.
Ha
ukfd,
sm
azt
vílúíd
hogy ilyenkor
tartják,
= csillag
esett
meg-
le,
ember, füttyent
csillagot lát lehullani a csuvas
egyet a fogai között és így szól
mán
seloer t'üÉeré
.'
Az én csillagom fenn van
!
k
nevezik, « farkas csillag* Az üstökös csillag, vagy a mint feltnik az égen. (y'áféh selDer) háborút jelent, ha A csillagképek közül a következket tudja megnevezni a
ember:
csuvas
slt's-selDer
i«merítcsésze-csillag»)
hordórúd-csillagD
=
csillag »)
i
=
(«hét
= Orion,
\iloer,
Fiastyúk. süt-selDer
sürem-Büs selDefd
(«
(«
vagy
csillag»)
Ütér vagy
áld selDer
selDer
= Est-hajnali
csillagát))
A
Tejutat kájek x iir swfo-nak, vagy yor-Gdjek útjaw) nevezik, s azt tartják róla. hogy ezen
söfe-nak
(«víz(« szita-
= Északi
fényes csillag »)
hajnalhasadás
dlüer
kdvénúé selDer
Gönczöl szekér,
(«
költöznek
csillag. csillag.
vadlúd vad-
a
Az egyes csillagképekrl külön-külön sem hiedelmeik, sem mythosaik nincsenek.
ludak szszel, tavaszszal.
«
Az
ég kapúja»
(k
er a k %uppi).
Éjszakánkint néha hirtelen fény árad
mint azt
felvillan,
nem
mondja errl a
sokára ismét légi
el
jelenségrl,
kapúja» (kevak -/uppl üzelne).
A
szét
hogy
néphit
istentl, teljesedésbe
Mulatságos adomákat .
.
.
csuvas
(-megnyílott
azt
a
hozzá, hogy ebben a pillanatban akármit kíván
megy
égen,
az
A
tnik.
is
s
a
ember az
ég
hiedelmet köti is
az
ember az
a kívánsága. is
tudnak róla
Egyszer egy nagyon szegény ember
látta,
nyílik az ég kapuja, lovat szeretett volna kérni
az
hogy megistentl,
és
így kiáltott fel
Sok legyen a kötfékem
-
!
( mdnen jdrén
Isten meghallgatta a kívánságát,
és
.
.
.
nummaj pülDerf)
pásztor
lett
belle.
Annak sok a kötféke, hogyha lova nincs is... (Tájam). Egy másik adoma így szól Egy szegény ember, a mikor látta, hogy megnyílik .
.
.
ég kapuja, így kiáltott
fel
az istenhez
az
».
85
—
Minden lyukam duguljon be
(s§D§Gem- se/erem piúd-
!
fdnúdr!).
Lyukas
háza oldala,
a
volt
lyukasak
voltak
ablakja
az
rongyos volt a ruhája, csizmája, azt kérte volna az
táblái,
tl, hogy mindezt foltozza be. Az isten meghallgatta a és mindenféle lyukát, száját, orrát, szemeit, s
az
kell
füleit
.
.
.
isten-
szavait,
betömte,
(Ul/as). ember meghalt Az a naiv tanulság van bennük, hogyha hirtelen kérnie az embernek valamit, azt sem tudja, hogy mit kérjen .
.
.
hamarjában.
A
népköltészet
az
felhasználja
is
ég
kapuja megnyílását,
és egy lakodalmi dalban eredeti hasonlatba állítja:
kgvak yuppi üzelúh, sut-sanDal§k éÜDelúh.
appd kdúiné te/enzan, jisna k§meh üzelúh.
Az ég kapuja megnyílott,
A világ A néne
A
v
kivilágosodott.
az ingét felhúzta,
kedve megnyílott. (
A
kazáni tatárság
ban (kmk kapye megnyílása «az a pillanatban
Némely
kapujának a megnyílásá-
Szerintük az
isteni irgalom ideje
az
.
hisz az ég
is
as}lö§).
Tajasa)
égnek ez a pillanatnyi
(ráhmát wákte),
»
Allah mindenkinek
beteljesíti
a
változat szerint évente háromszor nyílik így
A
ebben
s
kívánságát.
meg
az ég
adomákkal kapcsolatban beszélnek Ezzel magyarázzák meg a holdban látszó fekete foltok
kapuja. róla.
származását
tatárok
is
tréfás
is.
Az A mennydörgésrl szava.
A mikor dörög
égiháború.
azt tartja
az ég,
a
akkor
néphit,
«a
hogy az az
nagyapó
szól»
isten
(asláúí
vagy «a nagyapó dörömböl» (asláúl künúdfúéúét) kozmogyemjánszki kerületben a mennydörgést «nagy nagyA apó »-nak (mön ázl) hívják, s a mikor dörög, « a nagy nagyapó ár§Dat),
.
:
86
(mön áil aDat). A Pöskert vidéki nyelvjárásban azadat = mennydörög. Összevonással keletkezett ebbl azá adat (a nagyszól*
:
apó
szól).
A
Az isten a gonosz szellemet, a sujtan-t kergeti vele a földön, hogy agyonverje. Ha nem üldözné és nem verdesné ket a villámmal és a mennykvel, úgy elszaporodnának, hogy az embereknek még gabonájuk sem teremne miattuk. Azért haragszik rájuk legjobban az isten, szól a mennydörgésben, a sujtan felfelé fordítja hogy a mikor a farát és veri az ég felé, hogy az istent csúfolja vele. (L. Az isten
villám (slidih) szintén az istentl jön.
alatt.)
ez.
De a mikor
villámlani kezd az ég, mégis csak megijed
a
hogy megell. Odabújik az emberek agyonverés mellé, be az meneküljön szeretne furakodni a házakba, de nem szabad bebocsátani, mert beleütne a házba a villám. Az úton sírdogáló kis gyermek képét gonosz
szellem,
mindenféle
átváltozik
és
alakba,
veszi magára, és kéri a mellette elhaladó kocsisokat, fel
maguk mellé a
kocsira, de
nem
kell ráhallgatni,
hogy vegyék mert odaüt
a villám.
Egy mythost
is
hallottam errl K'ir-T'sáGe-ból, a buinszki
kerületbl .
a
.
.
mezn,
idben
Egyszer egy ember borultas és
szénát
kaszált.
Távolról
kocsival volt
villámlani
kezdett
künn már,
hogy meg ne ázzék. A mint hajtott jött az úton, meglátott az út szélén egy síró kis gyermeket. A gyermek könyörgött néki, hogy vegye a kocsijára. Felvette. A mikor a villámlás mind közelebb és közelebb ért, a gyermek arra kérte az embert, hogy bújtassa bele a kocsin lév agyagkorsóba. Ez összeszidta érte. Erre a kis gyermek leugrott a kocsiról és megállt az úton. Egyszerre csak megdördült az ég és nagyot villámlott, az ember hátranézett, és látta, hogy a kis gyermek eltnt abban a pillanatban. Isten hozzája vágott a villámmal az es,
sietett hazafelé,
.
A hogy
«
.
dörgés nélküli «száraz villám»-ról (ilp sitdih) azt hiszik,
megöli a lódarazsat)) (üp sizaiíi p§vána pdúerei). mennyköt a déli csuvasok aza-nak nevezik. Ez is «nagy-.
A
apó»-t jelent. (V. ben) áía saBat
ö.
aíl
= üt
kassl vidékén erre
is
a
= nagyapó;
a
mennyk. Az
azt
kozmogyemjanszki kerületészaki
csuvasok
mondják, hogy «a nagyapó
üt»>
VomBÜ(asláúi
87
A
éaBüt).
néphit
A mennyk
knek
ettl
szerint
meg
bogarak, és a növények
lényegét
képzelik, ez a
fecskendezni, mert akkor a elpusztít.
is
A A
nem
tz s
ísüfo).
szabad vízzel
mint
szivárványon át
mohammedán eredet
meg,
megy
hogy a
lélek
Ha
a túlvilágra.
jó
a
volt,
«az
le
test
élet
volt
A
tiílvilági
a
után a
halála az
ember
bnös,
akkor leesik róla a pokolba, a hol a tüzes
kazáujá» -ban fogják sütögetni. (L.
isteni
elnevezését az
az életben, akkor keresztül tud rajta menni, de ha
ember
ég
lc9Éefi).
szó etymologiai értelme annyit jelent,
néphit magyarázza
nem
akkor
bántják,
a tzvész megáll.
szivárvány (aza m at
nagyság hídja».*) Eégi,
vagy
öntözni,
tovább terjed a faluban, és több
Hanem ha nem
több annál az egy háznál,
kártékony
a
gömböly sárga Ha a mennyk
kavicsforma,
kis
nagyapó köve» (aza
«
beleüt valamelyik házba, azt
házat
elpusztulnak
is
a fák új erre kapnak tle.
«
rossz
pokol
élet-ben.)
mondják még a szivárványról, hogy az isten azért teremtette, hogy vizet szívjon fel a földrl a felhkbe, hogy legyen mibl essék az es. Az északi csuvasok vidékenkint söféríi-JíöÉér-nek, suvékKoÉerT-nek, ssféJi-üdÉérrl-rxek, s9Ji-HdÉérri-nek nevezik. És azt tartják róla, hogyha valaki vízhordó fával, tele vödrökkel a vállán egyik végétl a másikig keresztül megy rajta, akkor, ha férfi volt, asszony lesz belle, ha asszony volt, férfi lesz belle. Azt
is
Az A még
az
északi fény. tünemény számba megy nagy idközökben néha feltnik az
csuvaslakta területeken északi
fény.
Ha
is
ritka
hogy háború lesz a embereknek a háborúban kiöml vérét mutatja meg elre. Mivel csak nagyon ritkán látszik az égen, nevet sem adtak még néki. égen, az öregek azt jövendelgetik
világon.
Az
*) V.
belle,
isten ezzel a fényességgel az
ö.
arab
.»i t
kt>
('azamet)
=
nagyság,
isteni
nagyság.
:
ÁLLATVILÁG.
A A
ló (laza,
ü
t).
csuvas ember legkedvesebb jószága.
tulajdonít
néki
(viúé yuzl, vu2.ru),
a
kik
Még
szellemeket
szintúgy
is
a
szeretik
gondozzák, és befonogatják a söré-
mint az ember, etetik, Az istennek bemutatott régi, nagy «mezei áldozat -oknak (uúiak) kedvencz áldozati állata volt a fehér kanczaló, s a nagy halotti torokon (pwmilHé) is lovat vágtak régente a halott tiszteletére, söt a pogányok közt még ma is így van ez.
lovat,
nyét.
»>
A
népköltészetnek
mondásaik
is
is
szólnak róla.
ar sunaúzj
üt
sinná lazena
= A
kedves tárgya a
ló dicsérete, s
a köz-
íme egy-két mutatvány bellük:
férfi
partjtst'sén,
szárnya a
ló
aremna par
=
A
helyett,
hogy a
lovadat adnád másnak, inkább a feleségedet add.
lazaná iras-ülem sióérzén, iras-ülem
Ha
fijéihe
kajmá aríózay
=
a lóval rozs-szalmát etetsz, csak arra való, hogy rozs-szalmát
húzass vele. úttá
A
peyaGan suran julman, vatta peyaGan vize sürémén = nem maradt gyalog, a ki az öreget gon-
ki a lovat gondozta,
dozta,
nem
járt éhesen.
Bizonyos fokú értelmet
hogyha a
szomorkodik,
Nem azt
8
is
tulajdonítanak néki. Azt mondják,
rálép véletlenségbl az
ló
még
úgy, mint
a
sír
is
tehén.
ember
miatta. Mert
Ha
lábára, ezért is
nagyon
szereti az embert.
a tehén lép az ember lábára, az
mondja magában éapla Brh, xl D § raX üirfo ! (Úgy kell, még ersebben kell!) A pogány déli csuvasok a pálinkaivást véteknek tartják,
ezért
az
olyan
embert, a ki egész életében pálinkát
ivott,
a
:
!
w után büntetésbl lóvá változtatja, (érék
siijtan halála
éhina sujtan laza t§rat
A
es
ló
meg
A
adja
kézzel
=
telyerat
Ha
a
át
vevnek
úgy adja
elejébe fogja, és
vUÚ9
a ló horkant az orrával,
esnek
a ló
horkol.)
nem
csupasz
hanem
az inge
eladásakor az a szokás, hogy az eladó
ló
'dééé
Ulyas.)
szokta érezni az est.
sümera
lesz. (laza
—
a át.
kötfékszárát,
ló
Átadáskor szerencsét kíván hozzá
az új gazdának, és így szól téléjfo pölüer ! (Szerencsés legyen !) is az inge elejével veszi át a kötféket, és így válaszol :
A vev
ixdoyh pölD§r ! (Szapora legyen
Ha
!)
ellopják a gazdától valamelyik lovát,
mieltt még hozzá-
kezdene az elveszett jószág kutatásához, legelször az
udvarában
a
ló
aztán
kivezette. Odaviszi
tolvaj
boronát
a
nyomához,
a ló
nyom
végighúzza fölötte abba az irányba, a merrefelé a
És így
szól
és
mutat.
:
aGa-soyaran öjrelza an
Az ekétl ne
Ha
megkeresi
is
nyomát, a melyet akkor hagyott, mikor a
így
járnak
válj
találtassál
el,
nagyon
el,
töBen
kaj,
.'
meg
hamar ráakadnak
a
tolvajra
lehet
tartani,
(VomBÜ-kassl).
Némely
olyan
ló
mindig vágtatna.
Az
sebes ilyent
hogy
járású, «
azt hiszik róla, hogy két ember szeme nem látja. Nem istálóban, mint a többi közönséges
az
ló az
a jászolába.
Ha
7
így
látja
az
ember,
(kunatle
laza)
oldalt szárnyai vannak,
nevezik, és
csak
alig
ló»-nak
szárnyas
is
úgy fekszik az ilyen
jószág,
nem
hanem
szabad
felfekszik
hozzászólni,
mert evvel ártanak néki.
A
néphit
csak a
nem
és
(uryamay), a
dik a
szemétdombon, de ha megetetnek
sima
szr, gyönyör
hse, egy szempillantás a
hs
azonosítanunk a mesék
szabad
a mely megint más képzelmi alak. hagyomány egyébként nem szól róla, csupán mesékben fordul el. Hitvány gebének látszik, ott teng-
lovát
táltos
A
«szárnyas ló»-val
paripává válik, alatt ott van, a
a királyleánykáért. Beszélni
tanácsot adni a
is
vele egy s
ha
tekn
felül
parazsat,
rája a
mese
hol gondolják, ezen jár
tud a táltos
ló, és
hsnek, hogy mit hogyan tegyenek.
szokott
:
:
!
!
!
90
A Hajdan
tehén
a
tehén
(
'
a
n
é).
mennyországban
a
volt,
hanem
mivel
t, s azóta a földön él. Ha az égben nem piszkított volna, nekünk a tehenet « anyánk »nak kellene neveznünk, mert a tejével táplál bennünket. ott piszkítani kezdett, az isten
kidobta
(V'lé-püri.)
Egyébiránt lábára,
még
Ha
rosszindulatú jószág.
igen
örül neki, és
azt
rálép az
mondja magában, hogy
ember
«hej el-
Vagy pedig Úgy kell, még ersebben kell Közmondásképen is mondják az olyan emberrl, a ki még nem ismeri az élet baját, nehézségeit, hogy az még semmit sem tud a világból, annak még «a lábára nem lépett a tehén » (hr\ törtem a lábát
!
»
—
pusmanj.
élné 'dúe
A
tehén borjazása után egy hétre, a mikor már jó a « tehén -jóját csinálnak » ('táéffi [vagy 'aiíe
a déli csuvasok
Vajat köpülnek az új
tevaésd).
és
a
népe
ház
tej
irr%]
tejfelébl, árpalepényt sütnek,
lakomát
egy kis
teje,
tart
a
tejjel,
vajjal és árpa-
lepénynyel. Utána leöntözik egymást vízzel és így szólnak: 'ané sz{h pülner
A
.'
tehén jó tejel legyen
Olyanforma szokás
ez,
mint nálunk a
evéskor való
föcstej
öntözködés.
A nem az
tehén
adja át a
inge
eladásakor
vevnek
elejével
veszi
elejével
az
eladó,
épúgy mint a lóeladásnál
csupasz kézzel a tehén kötfékjét,
fogja
meg,
és így adja át.
Az eladó szerencsét
el.
is
A vev
is
kíván
hozzá
pfilDgr,
slv§
hanem az inge
az
új
gazdának
mana (A
ukél pülner,
saná
'dhl
iéléjld
pülüer
pénz az enyém legyen, a tehén neked szerencsés legyen,
egészséges legyen
De hogy menjen
el
!)
a tehénnel együtt a jószághoz való szerencse se
a házból, a gazda kitép egy kis szrt a
tehénbl
és
így szól: téléj
an kaJDer
Ezt a
kis
! (A szerencse el ne menjen !) szrpamatot aztán belehúzza a gazda a
kerítés
!:
91
hasadékba.
(A
sörényébl
ló
ki
is
egy keveset
szoktak
tépni
eladáskor.)
Egy
kis
kenyeret
szelet
tehénnek, mieltt kivezetnék
nummaj
sdiné
udvarából, és
Uürénze an kaj,
éir<)ihdr,
(A tejedet soká ettük, neheztelve ne menj
Azt a
vev
vevre nézve
kivezeti
szerencsét jelent,
vevre nézve nem
Ha
hozzá
páram
ne, kenyeret adok!)
el,
fel
De ha
is
szedi lapáttal a földrl a
vizel a
Ha
tehén kivezetésekor,
kutya (jlDeJ.
a kutya tutul, valami rosszat érez.
két módja van.
baj
sekker
jelent szerencsét.
A is
így szól
mé
ha a tehén elpiszkitja magát az elbbi gazdája udvarából, az a
ganaját, és felteszi a kocsijára.
az a
adni az eladó a
megvigyázzák, hogy
is
mikor a
még
szokott
is
az
Ennek a tutulásnak
a föld felé néz ilyenkor, a falura valami
«Vagy elvisznek valakit katonának a legények meghal valaki ». Ha pedig a kutya az ég felé néz a
háramlik.
közül, vagy
mikor
tutul,
akkor ez
által
panaszkodik az istennek, hogy
nem
adnak neki enni. Egyébként nem türelmetlen, megvárja mindig a míg a gazdája eszik, mert azt tartja, hogyha az jóllakott, akkor majd neki is ád valamit. De ha semmit sem kap, akkor
már panaszkodik
Ha
az istennek.
a kutya
a földön
hempereg, vihar
lesz
(anúéek sarué
jeranzan teman pulat) (Ul/as). Magnyickij a szokás, hogy
közlése szerint*) az északi csuvasoknál az volt
ha egy anyának
meke sem, akkor nevet
adott, a
a legközelebb
mely
«
fekete
hogy életben fog maradni. vált becsületére az
nem maradt szület
életben egy gyer-
moska (MocbKá) Ettl azt hitték, gyermek nevével nem
fiának
kutyá»-t jelent.
Ha
az ilyen
embereknek, akkor a kutyáknak vált becsü-
letére.
A Hamis enni, mégis
*)
macska
(k u z a k).
Akármennyit adjanak is panaszkodik az istennek, hogy nem adnak jószág
a
MaTepiajiH 10.
macska.
1.
neki neki.
:
:
:
!
92
«A macska panaszkodik az istennek, így szól a gazda maga de engem nem etet meg. A kutya így szól most még ö sem evett, ha majd eszik, (nekem is) ád». (kuzak yuzá yej :
evett,
éiúd,
:
mána
—
—
siúérmés
{ezé'
éléJclét'
—
túrra, anúiek kalat tét: %al
siríién,
ygj sizén, párat
Ha
ember eltt macska megy
yejúé
az
tét.
(Ulyaé.) keresztül az úton,
meg-
betegszik tle. (S'dn-élBÜs.)
Az északi csuvasok (VoniBÜ-kasslJ a fekete macskának babonás ert tulajdonítanak. Csakhogy teljesen feketének kell lennie, egy
szál
más szín szr
se
legyen rajta.
Ha
az ilyen
macskát az ember olyan helyen, a hol senki sem látja, a fürdben, elevenen egy kazán vízbe dobja, és addig fzi, a míg csak egészen
el
nem
fi, a csontjai között talál egy kis darab ragyogó
csontot, a
mely úgy
csontot a
kezébe veszi, az
fénylik,
mint a tz.
A
ki ezt a kis fényes
azt elvezeti oda, a hol kincs
van a
Az ilyen embert, a mikor ez a csont a kezében van, senki sem látja. A déli csuvasok közt csak egy közmondást hallottam a földbe
ásva.
fekete macskáról
yura kutak ver
semay
rét.
macska lopást követ el, a fehér macskát szó fekete macska bnéért a fehéret is hibáztatják.
éri.)
A Az lett
északi
terat,
sür huz.aGa
(A fekete
Vagyis
a
vadállatok császárja.
csuvasok mythosszal
magyarázzák, hogy miért
az ember az összes vadállatok császárjává
... A
vadállatok
koztak, hogy ki legyen
egyszer
összegyltek, és
azon
tanács-
Valamennyien azt mondták, hogy az embert kell megválasztani. Az oroszlán erre azt felelte - Én magam leszek a császár, éntlem mindnyájan félnek A többiek azt mondták erre - Ha olyan ers vagy, verekedjél meg az ember fiával! Elment hát az oroszlán, hogy meglássa az ember fiát. Találkozott útközben, egy kis gyermekkel, és így szólította meg: a
császár.
:
—
gyermek.
Ember vagy te ? Én fele sem vagyok
az
embernek
!
—
válaszolt
a
:
:
:
!
!
93
Tovább ment az
egy
meglátott
úton,
embert,
és
válaszolt
az
Megkérdezi
a
öreg
megszólította
— —
Ember vagy te? Én fele sem vagyok
embernek
az
öreg ember.
Szembe
jött
egy
oroszlánnal
az
kozák.
kozáktól
— —
—
Ember vagy te ? mondja a kozák. Ember vagyok No ha ember vagy, verekedjünk meg
—
!
Elkezdtek verekedni, a kozák
—
elkezdett
ketten
a puskával lni,
a
karddal
A
mint odaért a vadállatok közé, így szólt Az ember elkezdett köpni, köpött, káromkodott,
vágni,
visszafordult
oroszlán
az
elszaladt.
és
—
fordultam és elszaladtam.
És az
összes
t
meg
választjuk
vadállatok
féltek
császárnak
embertl
az
.
vissza!
.
.
(Vizek
Kar a- Mord).
A medve A
puszta-vidéken
lakó
déli
medvét, babonákat sem tudnak
azonban
elfordul
hozzá. Azt
még
(uböl).
nem
csuvasok
róla.
hiedelmet
helylyel-közzel,
mondják, hogy a medve elrabolja az
asszonyokat, elviszi
ket
látnak
igen
Az északi csuvas erdkben kötnek
is
erdn eprész
a barlangjába, és páros életet
él
velük.
Mindenféle ennivalót, bogyókat, mezét hord a számukra eledelül.
Az
asszony
elrablott
néha
gyermeket
szül
is
sr
emberi formája van, csakhogy a testét
tle,
szr
melynek mint a
fedi,
medvét. (Vizek Kara-úéora.)
A Hívják
farkas
(k a s k
e
r).
még tukmak-n&k, tokmak-n&k
nevezés annyit jelent, mint
«
is,
a mely utóbbi
sulyok, falapoczka».
A
déli
el-
csuvasok
hogyha csak kask§r-nak nevezik, azt a farkas fel sem veszi, de ha tukmak-nsk hívják, az nagyon nehezére esik, és ha folyton ennek szólítják beszéd közben, akkor nagyon könnyen az ember kezére jut. A farkasnak az isten rendeli, hogy mit fogjon meg eledelül
(TajaBa) azt
tartják róla,
»
:
94
magának. «A farkas az isten rendelése szerint fog meg (valamit) (tokinak tre pürniúé tipai). «Ha az isten nem ád, a farkas nem eszik (tre parmazasen, kasker élmes). Már a jó szellemek felsorolásánál említettük, hogy a népi).
hit pr/ami:ar-t tulajdonítja
az
kutyái,
egyedül
s
farkasok
a
csak
gazdájának.
szavára
az
A
farkasok
hozzá
hallgatnak.
fohászkodnak, a mikor farkast látnak az úton vagy a nyáj körül
hogy
ólálkodni,
csitítsa a kutyáját.
a
Zolotnyickij
farkast
a
fentebbi
következkép nevezi meg az északi csuvas várom yure (« hosszú farok »), tokmak yure plyamBar jijti {«plyamBar kutyája»).
A
nyelvterületrl :*) («
sulyokfarok »),
Zolotnyickij cby.iHBecb-nek
iránt
a
is
«
írja,
és hiúzzál (pbicb) fordítja.
jelentése,
csavargó*) értelemben hallottam a 89l'á'9s-t.
csuvas
és
hillZ ÍSdX< : fds).
Csak régebben, vagy vidékenkint lehetett a szónak ez a én már csak
még a
két néven felül
területeken
már nagyon
Egyéb-
ritka állat, és leg-
többnyire csak orosz szóval tudják megnevelni.
Nem fogja, az
jó
a hiuzt
nem soká
él.
megfogni vagy meglni, mert a
ki
meg-
Legfeljebb egy évre meghal utána (Pöskert).
A
nyúl (m ul g a s).
Ha Nem
Az északi csuvasok nwlGaúée -nak, mGats-nak nevezik. útközben
nyúl
sikerül a
miben
Egy
szalad
el
valaki
eltt, az
nem
jót jelent.
jár az ember.
sör- dal is szól
errl a babonáról
yura verman viúdr tiiyne t'suy vun-lk mulGas mana hX püXúhs. vun-ik mulGas irhé kajiístséú virüastsd iMéií sul'zezém ajinóíé.
kü samana jíverné pjXnd pulzan, virDasisd
*)
iMén wnnéndn
ydvdíiúzé.
KopHeBoíi ^yBaiucKO-pyccKÍH caoBapb 202.
1.
:
!
95
Fekete
erdn
keresztül
menet
Tizenkét nyúl jött velem szembe. A míg a tizenkét nyúl elhaladt,
Jobb lett volna a levelek alatt feküdni. Ha ennek az idnek a nehézségét tudtam volna. Jobb lett volna anyám kebelén feküdni. (TajaBa).
A Neki
tüskösdisznó
((sdrdfi).
tulajdonítja a néphit a földmüvelés és a tzélesztés
módjának a
Az
feltalálását.
erre vonatkozó
mythosokat
A
1.
föld
ez. alatt.
A A domb sír.
hörcsög (sevgr).
hörcsög árva gyermekbl tetejére,
a
szemeit
lett.
eltakarja
Le-leül most két
a
els
is
egy-egy
lábával, és úgy
Nem
szabad hozzá nyúlni (TajaBa). Más hagyomány szerint a hörcsög egy leányból
lett,
a
magát
kinek törvénytelen gyermeke született. Nagyon e miatt az emberek eltt, és szégyenében hörcsöggé változott. szégyenlette
Még ma
is
sír,
ha megfogja az ember,
a két els lábával
s
el-
takarja az arczát (Ulyas).
Egy harmadik hagyományt is hallottam róla Egy gazdag ember ment egyszer az úton a gyermekeivel. Szembe találkozik vele egy másik ember, és így szól hozzá :
.
.
—
keressük
.
Gyere
aranyat
keresni,
És a gazdag ember elindult
itt
meg
itt
sok
avval
ott
a másikkal
hol
van,
hagyta az úton a gyermekeit, és
aranyat találni.
Semmit sem
a gazdag ember visszafordult. Keresi a gyermekeit a
arany
meg
hagyta,
gabona közé,
s
de
sehol
sincsenek.
A
gyerekek
leltek,
az úton, ott
belebújtak
a
azóta sírva járnak hörcsög képében. (K'iv-T'sa~G§.)
Az egér
(seíl).
Az északi csuvasok «macska vadjá»-nak, «macska nyuláénak (kozak-kajeód, kozaGaj§k) nevezik.
:
96
Az egér a
A kamrában közéje
man pe/ma
(éúérh
sijét'
—
kalat
t'eze
sezl).
hol az egér összemászkálja a gabonát,
ugyanis, a
piszkít. így aztán együtt összerletik a lisztbe. (Ulyas.)
is
A
embereket, hogy «az ember megeszi
az
csúfolja
ganaj omat»)
kazáni-tatár babonák
gúnyolja az embert
forma húsomat
:
nem
—
meg
eszik
A
szerint az egér ezekkel a szókkal
Büdös ganajomat megeszik, foghagyma
kakas
.
.
!
(a v Dan).
Az északi csuvasban alüan, aDan. Szószerint annyit jelent, mint « szólói), « kukorékoló" (aveo-, ao- = szólni. De csak a mennydörgésrl, kakasról, kakukról és a fülemülérl használják,). A mikor hajnali három óra tájban megszólal a kakas, a szavára egyszerre eltnnek az éjszakában járó gonosz szellemek
biztonságossá kezd válni a künn való járás.
a föld színérl, és
A
fekete
tiszta
A Ha hol
kis
szerencsésnek
babonái közt
ekébe fogott kakassal
rejtett
Ha
lángját
A mely gazdának
is
találkoztunk
már a
lesz.
kakassal.
megszántja valaki azt a helyet, a
látta
fellobogni, hozzá
juthat a föld
elásott aranyhoz, ezüsthöz.
a kakas a
ezt
kincs
tartják.
minden dolgában szerencsés
kakasa van, az
kincsásás
gyomrában
Ha
kakast
fekete
tojást
hét évet megél, a hetedik évben tojást tojik. az
ember a hóna
alá köti és
itt
kikölti,
egy
kincshordó képzelmi alak, küJG§res lesz belle, a mely a gazdá-
jának minden kívánságát
beteljesíti.
A Ha meghal
a tyúk
valaki.
A
tyúk
küJGeres.)
((se/e).
kukorékol, az rosszat jelent.
Abban a házban
mihelyt meghallják, hogy kukorékol, azonnal
elfogják és leütik a fejét baltával,
yü pusná puÍDer
Meg sem
(L.
.'
miközben így szólnak
(A te fejedre legyen!)
eszik a húsát,
hanem a mint
megölték, eldobják.
( TajdBá.)
Az az
egész
hogy ha a tyúk kukorékol, magvastól kipusztul. Ezek nem ölik meg,
északi csuvasok
ház
népe
is
azt tartják,
:
97
inkább félnek tle. Akárhogyan
is,
minél elbb
túl
adnak
rajta.
(VoniBÜ-kassl.)
A mikor
baromfit, tyúkot, ludat
dzü-ánü
A
pogány
mondják
jgll!
vágnak
le,
így szólnak
(Apád-anyád szokása!) (TajaBa.)
csuvasok
Ul%as -ban
baromfi
levágásakor
ezt
:
pdsihdUé, julaskhíe íüfoyné
nek szaporaságot adjál
!)
A Ha
par! (Az isten nevében, a többi-
holló (se/anj.
károgva ül valamelyik ház
tetejére, az
rosszat jelent.
Abból a házból vagy meghal valaki, vagy egy-egy jószág pusztul el. A holló ezt elre megérzi. Nem szabad ilyenkor valami szidalmat visszakiabálni, ellenkezleg így kell neki szólni
pÜBá
sü ser aréna
!
(Méz és vaj a szádba
:
(TajaBá.)
!)
Az északi csuvas babonák szerint a holló tudja az összes emberek balsorsát. A mikor kerök-kerök szavát hangoztatva repül el valakinek a feje felett, a maga nyelvén meg is mondja az illet embernek a jövben bekövetkez valami szerencsétlenségét. Igen fél tle ilyenkor a csuvas ember. attól
Ha pedig keresztül repül a holló valaki eltt az út nem sikerül a miben jár az ember. A leirérhéi-nek bemutatott áldozat is érvénytelenné
felett,
válik,
ha az áldozati tárgyaknak a kirémét tartózkodó helyére való vitele
alkalmával holló száll
Néha
el
ki-
az áldozó felett.
kis fiú -gyermekeknek se/an
nevet adnak, azért, hogy
életben maradjanak. Rendesen akkor teszik, ha
elzleg minden
gyermekük meghalt.
A Ha
varjú
(kii rak).
egy anyának egymás után meghalnak a gyermekei, az
ismét szület
fiúgyermekének
kurak
nevet
ád,
hogy
életben
maradjon.
A csuvas
ósvallás emlékei.
7
:
!
98
A A
szarka
(is a Gak).
puszta déli csuvas vidékeken
ritkábban
látnak szarkát,
mert jobban szeret az erdben tartózkodni. De ha mégis megvalahol künn a szántó földeken, rosszra magyarázzák.
látják
«Ha
a szarka
kijön
a
mezre, nem
lesz
gabona». (t'saGak ylre
pulmas) (Ulyas). Az északi csuvasok ha a faluban látják a szarkát, azt mondják, hogy az egész falura valami betegség jön. tilsán
tire
A Az északi hattyú » ).*)
Ha
hattyú (ákkes).
csuvasban hattyú
vagy yorGáj§G-áGes («vadlúd-
áGes
száll
el
a
falu
felett,
az
egész falura
valami nagyobb szerencsétlenséget, dögvészt, tüzveszedelmet jelent. (Ulyas.)
A Az tejúton
vándorolnak
A
(k áj ek yur).
csuvasban yor-Gájek. Azt tartják róluk, hogy a
északi
hegyeire.
vadlúd el
tejutat ezért
szszel «
dél
Kaukázus (kapkas)
a
felé
vadlúd útjá»-nak (kajek yur süfo vagy
yor-Gájek söh) nevezik.
A mikor
ket
tavaszszal visszatérben látják
legelször, így
szólnak feléjük sámaley, kajrl
in alá !
(Üdvözöllek
(?),
Vagyis mindnyájan jöjjetek meg, a vége
Ha szal, így
is
az
utolsó
elre!)**)
kerüljön elre
nagyon sok vadludat látnak a levegben szállani tavaszszólnak:
mán sáven-úíüh yur zsibám keljen
!)
isdppi
tüyter
.'
(Nekem ennyi
lúd-
(Ulyas).
Az északi csuvasok a mikor a visszatér vadludakat látják tavaszszal, azon a helyen, a hol állanak, lenyúlnak hamarjában
ák-kós *) Eredetileg tatár kölcsönszó. A kazáni tatárban fehér madár »). **) Valószínleg a csuvasoknál hajdan megvolt mobammedán üdvözlési mód egyik formája. Arabul selám 'alejk üdvösség veled. (dlUJLc- r»^^) :
(«
=
! :
:
:
!
99
a földre, és egy kis szál szalmát, gazt, a mi legelször a kezök ügyébe akad, felkapnak, s ezt a kotlós tyúk ültet fészkébe
Annyi
teszik.
kel
csibéje
ki
mint a vadlúd
ettl,
amennyi.
(VomBÜ-kassi.)
A
daru (terna).
Az északi csuvasban t'Örn> «Ha a daru magasra megy, tiszta id lesz, ha alacsonyan jár, nedves id lesz» (terna éul'e' ;
.
kajzan
ajalüan éürézén
uja?' \mlat,
püe
pulat) (Ulyas).
Az északi csuvas területekre már ritkábban vetdik el, csak minden második-harmadik évben látják egyszer. Azt tartják róla, hogy ha leszáll a szántóföldre, akkor abban az esztendben nem terem jó gabona a határban.
A gém (P) A mint
«
(s ü
salank. sümer-kajek annyit jelent,
kerületben
civilyszki
es-madár ». Az
m er-káje k).
fzd
elnevezését a hozzája
mythosok
magyarázzák meg ...
belle
Az
A gém
inni.
zavarosnak találta a patak
(?)
Arra
nem
vizét,
akart
az istent, hogy tiszta vizet adjon néki.
kérte
isten így szólott:
— Jól van
Azóta
hát,
nem
ne igyál a patak vizébl, neked esvizet adok
iszik egyebet,
csupán csak esvizet
.
.
.
(K'lv-
T'saoe).
Egy másik mythos
... A gém vizet
igyék
(?)
így szól róla
belle. Ivott
ezt a forrást a
:
egyszer egy forrást ásott ki a földbl, hogy
hamvas
a
vízbl
varjú, és
— kerank-kerayk,*) Az neki — Köszönöm hamvas
s
aztán
elrepült. Megtalálta
így szólt az istenhez
isten, forrást
ástam
ki!
isten visszafelelt
varjú, te
egész
életedben
ebbl
forrásvízbl igyál
A gémnek
(?)
pedig
nem
volt szabad
azóta esvizet iszik az isten rendelésébl
*)
Hangutánzó
szó.
belle többet .
.
.
inni,
(S'dn-éÜBÜé.)
a
100
A
harkály (bla- Gaj ek).
Szószerint «tarka madár»>.
hogy ismer egyfajta lehet
fel
Hogy
nyítani.
A
harkályról azt tartja a néphit,
füvet, a melylyel
a
tolvajok
minden
fajta lakatot, zárt
megszerezzék
ezt
tle,
a
következkép járnak el A mikor kis fiai vannak a harkálynak, kilesik, hogy mikor repül ki az anyamadár a fészekbl. Felmásznak ekkor a fészkéhez, a fa odújához, és egy ers fadugaszt vernek a szájába. Lejönnek aztán, és elrejtznek valahol a fa közelében. Visszajön az anyamadár és be akarna menni a fiai:
hoz. Kopogtatja, kopogtatja a fadugaszt, de
nem
tudja kivenni.
Elrepül aztán, és honnan, honnan sem megkeresi a
«
vasf » -vet
A mint hozzáér vele a dugaszhoz, úgy kirepül az puskából lnék ki. A vasfüvet aztán ledobja a tovább már semmi szüksége sincsen rája. A tolvaj
((lmdf-kör§k).
odúból, mintha fa tövéhez,
erre
eljön
a búvóhelyérl, felveszi a fa alól a vasfüvet, evvel
aztán be tud törni
ne nyisson
vele.
mindenhová, nincsen az a
lakat,
melyet
fel
(VomBÜ-kassl.J
A
kakuk (kuk kuk).
Az északi csuvasban kukkü. A mikor a gyerekek tavaszszal a legels kakukszót, megkérdezik, hogy hány év múlva házasodnak meg. A fiú gyermek így kiált a kakuk felé meghallják
:
rfiize
A ?)
arlanap
leány ezt kérdi
viiie
hez
suIdwii
?
(Hány év múlva házasodom?)
:
snlDan kaistsa kajap
?
(Hány év múlva megyek
férj-
(V'ié-püH.)
Az északi csuvasok azt kérdezik tle, hogy hány évig élnek. Megolvassák aztán, hogy hányat szól rá a kakuk, minden egyes kakukkolást tíz évnek számítanak. így kiáltanak feléje
:
kukkü, kukkü, ep thinóíé sol pör§naD§p, éanúéol áv§t
kakuk, én hány évig élek, annyit
A is
bagoly
szólj!)
!
(Kakuk,
(VomBü-kassi.)
(Tiy?).
Az északi csuvasban uyúd. A déliek ritkábban látják, nem tudnak róla semmit sem. De az északi erdkben gyakran el-
:
.
101
A csuvas ember, fképen éjjel nagyon fél a huhogásától. ye-ye %e nevet hangját hallják, azt hiszik, hogy ez maga az ar-zon, a veszedelmes erdei rem, és semmiért sem mernének visszaszólni néki. (VomBÜ-kassl.) fordul.
A
mikor
A.
A
fecske (ti 9
g
é é).
néphit kedves madara. Az isten
nagyon szereti. Oszszel, a mikor a hideg beálltával a madarak elvándorolnak a mezrl meg az erdbl, a földrl az istenhez mennek. A fecske is elszáll az istenhez, de a míg a többi madarak csak távolabb is
járnak tle, addig a fecske az isten asztala alá rakja a fészkét, és a lába körül csicsereg.
A
néphit mythosszal magyarázza, hogy a fecskét miért kell
szeretniük az embereknek .
A. mikor az isten megteremtette már a világot
.
.
és az
összes állatokat, a kígyók elküldték hozzá követségbe a szúnyogot,
hogy kérdezze meg tle, mit rendelt a számukra
italul.
ban
Az
élt
rendelte
A
isten akkor
velük
is
—
még igen szerette a kígyókat, jó barátságkésbb átkozta ki ket e végbl azt
—
csak
számukra, hogy az
a
fecske
(
szerette az embereket.
szúnyog a hírrel a kígyókhoz, a Kikérdezte, hogy hol járt, néki,
hogy követségben
meg
kérdezze isten az
—
— A
A
tle, mit
fájt
A mikor fecske
mi dologban
járt,
),
emberek vére legyen az
meghallotta az isten szavát, és
mert nagyon
A
visszafelé repült a
elébe került az úton.
járt.
A szúnyog elmondta
a kígyók küldték az istenhez, hogy
rendelt
a
számukra
ételül, italul.
Az
ember vérét adta nékik. Mit rendelt nékik?
Az ember vérét fecske
nem
e
szók
—
—
rivalt rá a fecske.
válaszolt a szúnyog.
hallatára
kitépte
a
szúnyog nyelvét.
tudott mondani, mindig csak azt hajtogatta
nem :
volt,
ihi-ihi
.
.
ebbl semmit sem értettek, másodízben a fecskét istenhez. már ismerte az egész történetet, úgy tett istennél járt volna, nem sok vártatva visszatért hoz-
kígyók
küldték az
mintha az
zájuk, és azt italul a
italuk.
neki ez a végzés,
szúnyog visszarepült a kígyókhoz, de mivel nyelve
egyebet
ételül,
mondta
nékik, hogy az isten a békák vérét rendelte
kígyók számára. Nagyon
megharagudtak
rája,
az egyik
:
:
102
utána
kígyó
hogy megfogja,
kapott,
és a közepét kiharapta.
A )
el
csípte a farka végét,
is
farka
villás a fecske
.
.
(TajaBá.)
.
fecskét megfogni vagy bántalmazni véteknek tartják.
valahogyan fejét
Ezóta
mégis a kezükbe
vajjal és
úgy eresztik
el.
Egy
sördal
süÍDéjéyt'e (sdóéssém '§110,
A magasban
errl a szokásról
is szól
vdzéséd,
sü Sdfzé jarast'í>
trtsá
Ha
kerül, bekenik a farkát (néhol a
.
.
.
fecskék repülnek,
Azt megfogván vajat rákenve kell elereszteni
.
.
.
(Tája Báj.
A
csuvasok
fészket,
mert azt
A
szeretik,
lerombolja
ki
ha a fecske hogy a
tartják,
a
fecske
az
fészkét,
tle.
—
hogy
«
fecskétl
a
elkezdett
itlhé puslane). Mikor
a
mondják, hogy «úgy
beszélget,
nyelvet venni»
gügyög
kis
(UlyaL)
szepl (Udúés-satri
« fecske himlje')) támad az arczán. (VomBÜ-kassl.) a néphit szerint A kis gyermek nyelvét hozza. A mikor már elkezd beszélgetni a gyermek,
rá,
rakja a
istállóban
szaporodik
ló
=
—
a
azt
mondják
fecske
(ihúésrén íirfye
gyermeket dicsérgetik, azt
mint
fecske
a
nyelve» (tsdóés
UdXyiÉéíi kalazat).
A
népköltészetben
kozással.
fülében,
A s
találkozunk többször erre való vonat-
is
fecske csicsergése kedvesnek hallszik a csuvas
a szépszavú
ember
ember
olyan «lágy»-nak
nyelvét, száját
mondja, mint a milyen a fecske nyelve.
Alkalmasan összeválogatott szókkal a fecske csicsergést utánozzák így
ydih piüd,
kösle,
ydftd
kösle,
pitl'a,
a
csuvas
tévéUd.
Piros arczú, Piros arczú,
szem, szem,
Kösöntys. Vagy: fifttgilcsd jnt'í'j,
voéné
toj
kösle,
líU'n>,
jörövéth
jaGat
pét'for,
téfét'h,
yuri
peúienDerr.
gyermekek
:
103
Kicsinyke sárgaréz
(?)
arczú,
jött,
vidd
el
szem,
kedves, kösöntys, farka
Péter
peúzenDerr*) (Pizek Karaúíora).
(?),
végére
Vonatkozások a sördalokból HdiíidUyié sülg, jds
pulzan
kapterma
püh yüzánen
slrdnÉéóéy sérhzé
pulzan püfo yard
larklnúzé.
t'sdllyeh,
éevarle éhi
isdúééfé.
Ezüst-karperecz, sárgaréz-csat
Ha
Kazán botjában van. olyan lágy nyelv, szájú ember
van
(valahol),
Mint ti, Ha van
(valahol), a fekete fecskék közt van.
Vagy: sífdn alléról t'seB§rkker
yes
fiit
sinúze,
pazarDan ilniné pdXésUd.
sihnéyié tsdtforzérh
pit' séthzé,
yes t'sdúesréú iVniúé pdléstíd.
A
ti
Hadd
A
ti
kezetekben
lév
ostortok nagyon vékony,
tudjuk meg, melyik vásárból vettétek. nyelvetek nagyon lágy,
Hadd tudjuk meg, melyik fecskétl
vettétek.
(TajaBa).
A
fentebb elmondott mythost a kígyókról, szúnyogról és a
fecskérl a szimbirszki
kormányzóság tatárjainál
is
lejegyeztem
Ris9 Taryan-b&n, nagyon kevés változattal.
A
tatár
mythos Nü%
A bárkában
a
föld
mindenfajta
próféta (Noé) bárkáján
van egy-egy
kezdi.
Ezek között az egér elkezdte vájni a bárka fenekét, és addig- vájta, a míg kilukadt, s a víz elkezdett ömleni rajta. A mint a kígyó észrevette a bajt, összetekerzve állatjából
ráfeküdt a lyukra, e miatt
igen
s
pár.
a betóduló vizet visszatartotta.
megszerette
a
kígyót, s
akármelyik állat húsát, vérét kívánja adja
néki.
*)
A
kígyó
Hangutánzó
elküldte
szó.
a
is
Nüy
próféta
mondta néki, hogy magának eledelül, megazt
szúnyogot,
hogy
ízlelje
meg,
: :
:
!
104
melyik
hozzon hírt róla. A szúnyog az íznek. A mint visszafelé megy a az üzenettel, szembe találkozik az úton a fecskével. megkérdezi tle, hogy hol járt. A szúnyog elmondja történetet, s azt is megmondja, hogy az ember vérét legjobb íznek.
állat vére a legjobb,
ember vérét kígyóhoz
A
fecske
az egész találta a
—
Mutasd a nyelvedet
A mint
és
legjobb
találta
a szúnyog
!
—
szólt
hozzá a fecske.
kiöltötte a nyelvét, a
fecske kicsípte a
Mindaketten visszatérnek aztán a kígyóhoz. A szúnyog
szájából.
egyre csak azt mondja
:
be££-hez2
.
.
.
Egyebet
nem
tud szólani,
mert nincsen nyelve.
A
kígyó azt kérdi
A
fecske
—
Mit
ez a szúnyog?
azt feleli
Azt mondja, hogy a béka vére volt a legjobb ízü
-
A
mond
kígyó
dühbe
jött
e miatt,
meg
akarta fogni a fecskét,
utána kapott, de csak a farka végébl csípett
Szemmel
láthatólag
közös
eredetre
ki
egy darabkát
mutat
e
csuvas
.
,
.
és
tatár mythos.
A
fülemüle (sgpts§k).
Keletkezésérl mythost jegyeztem .
.
.
le
Pizek Karaúéorá-hsLii
Élt régen a földön egy rettenetes emberformájú
ször-
mely olyan ers volt, hogy az embereket már hét versztnyi távolságról magához ragadta a lehelletével, s megette ket. Ezt a szörnyeteget Illés próféta pusztította el. Hét versztnyi távolságról ltt rája nyíllal, s a nyíl a szemébe fúródott. A kiöml vére a mint a földre hullott, minden csépjébl fülemüle lett. Innen van, hogy csendes éjszakákon már hét versztnyirl nyeteg, a
meg
lehet hallani a fülemüle dalát.
A
veréb (sala Gaj § k). -
Szószerint annyit jelent, mint: «a falu madara».*) azt tartja róla,
A
a család tagjai közül valaki megbetegszik. (VomBÜ-kassi.)
*)
A
déli
néphit
hogy ha az ablakon keresztül berepül a házba,
csuvasban a verebet s'ém-nek hívják.
105
A bregér Szóról szóra:
«
ara- s ér zi).
meztelen veréb ». Gyógyító ert tulajdoníta-
nak néki a hideglelés lött
(s
(siiy
=
t'sir
hideg betegség) ellen.
megöblögetik,
bregeret vízben
A
dög-
ezt a vizet megitatják a
s
hideglelssel. (Ulyas.)
A
kígyó (idlén).
Az erdtisztásokon legelész tehénnek megszopja a tgyét.
Ha
egyszer rákap ilyen
jár
a
módon
a tejre,
minden alkalommal oda-
a tgyét egészen véresre szopja. A néphit hogy voltak régente nagy óriáskígyók. Hanem a mikor
tehénhez, és
azt tartja,
elkezdték pusztítani, enni az embereket, a
mennyk
(aza) vala-
mennyit agyonverdeste, úgy hogy ma már egy sem maradt bellük. A mesékben gyakori a « háromfej kígyó* (vlzd püsle édlén) meg a «kilenczfej kígyó » (teyer püsle édlén), a mely földalatti váraiban elrablott
leányokat riz.
csodaszép
verekesznek velük.
A
mesebéli
hsök
—
A « sárgaréz-kígyó »-ról (toj söléú oroszul Mt^HHua) olyanforma mythost tudnak, mint a milyet fentebb tatár területrl bemutattam a fecskérl szóló fejezetben ... Az özönvíz idejében Nóé bárkája kilukadt a vizeken való jártában. A mikor a sárgaréz-kígyó » meglátta, hogy ezen a :
<«
lyukon
víz
ömlik be a bárkába, hamar beledugta a
embert
által az
és az összes
állatokat
déstl. Az isten ezért nagyon
megszerette
lokára ragyogó sárgaréz ékességet reknek, hogy
meg ne
sem bánt nevezése
is
öljék
senkit,
A jég,
tél elején,
isten azt
a
kígyót, és a
hom-
figyelmeztetésül az embe-
... a csuvas
ember sem
bántja.
Az
el-
innen származik. (T'sanDer.)
A Az
s
tett,
farkát, és ez
megmentette az elsülye-
béka
(s a b a).
a mikor befagynak a vizek, a bóka azt
mondja
:
mikor felenged a akarata (yamen vhkj.És örül neki,
akarta (türren Irdín. Tavaszszal, a
mondja: A
magam
brekeg és ugrál hozzá (V'ls fürt). Ulyas-b&n azt tartják, hogy «a mikor a béka
brekeg,
el-
»:
106
érkezett
az
id
(sasa
búza- vetésre »
a
keskerzan,
tule
akmá
veyet síin?).
A tücsök Ha
szem
a házi tücsök
(se
r
úze
elé kerül,
k).
a házra valami kár vagy
szerencsétlenség jön.
Ha
a tücsök czirpel, meleg lesz. (Ulyas.)
A Az a
hogy
meglapul valahol a
Ha
íib s).
fképen a
halottak lelke,
kis
lelke kicsiny feltér lepke (süre Uúds) alakjában vissza-
sírból,
látnak, a
(ld
A
északi csuvasban hfid.
gyermekek jár
lepke
apját,
anyját lássa. Berepül
falon.
Nem
a nyár vége
felé,
id
a htivös
mint odaül a ház
a
szobába, és
szabad megölni. beálltával
falára, a
diderg lepkét
tenyerükbe
fogják, fel-
melegítik a lehelletükkel, és eleresztik. (Ulyas.)
A méh
(y u r t).
Vagy «a méhkas bogara* (v?Ué yürúh), «a méz bogara (pd yürúíd). Az északi csuvasban yort.*)
A méh
azt kérte az
istentl, hogy adjon neki olyan ert, hogy ha egyszer megszúrja
ember meghaljon tle. Az isten azt mondta néki Ha te egyszer megszúrod az embert, te magad halj meg! (Vls pürL) az embert, az
—
A
darázs
Az északi csuvasban ha az
hét évet
megél, olyan
ember vagy az
állat.
A
(s er esi a n).
vuslan.
ers
A
hogy hogy a szúrásától meghal
néphit azt tartja
lesz,
róla,
(TajaBa.)
svábbogár (taraGan).
Ha nagyon elszaporodik a házban a svábbogár, azt tartják, hogy a birka is szaporodni fog. Ha egyszerre eltnik a házból, a ház leég. Mert a svábbogár megérzi elre a tzveszedelmet, *)
Z in't> X ori általánosságban
bogarat, férget jelent.
:
:
107
és
elmenekül a házból a mezre. Egészen
nem
az a mondás, hogy «a svábbogár
mas). Innen
ered
valószínleg az
szállóige -szervé lett
ég meg» (taraGan sun-
elnevezése
mert taraGan
is,
annyit jelent, mint futó, szaladó. (Ulvas.)
A
hangya csuvasok bnnek
Az északi vagy
széjjelszórja a
(ketke). tartják,
(=
hangyabolyt
ketke kÖBl vagy ketke (mhéskí,
szószerint «hangya dombja»). Mytho3t .
.
ha valaki megrongálja, tudnak
is
Volt egyszer egy fösvény gazdag ember.
.
egy óriási hangyaboly
állott.
Azt gondolta, hogy
róla
A
jó
szántóföldjén
lenne
széjjel-
annak a helyére is gabonát vetni. Elküldi a szolgáját villával ki a mezre, hogy hányja széjjel a hangyabolyt. A mint a szolga hozzáfog és elkezdi bolygatni, kijön belle egy nagy szórni, és
hangya, és így szól Miért rontod
— —
A gazdám
a fészkünket
el
?
parancsolta.
Miért? -
helyére
—
.
Mert nagy helyet fog is
gabonát fogunk
No
jól
A
szolga
a
hangyabolyotok, annak a össze az udvartokban
van, eredj haza, hordjál
megyünk
egy nagy halom szemetet, oda kupaczot, aztán
el
vetni.
hazament,
összekotorta
hát lakni. az
udvarban a szemét-
ismét visszament a mezre, hogy széjjelhányja
a hangyafészket. Akkorra
már egy hangyát sem
átköltözködött az alatt az
id
alatt
látott,
valamennyi
a szemétkupaczba, a gazda
udvarára. De egyszerre csak azt veszik észre, hogy a hambárból minden nap eltnik egy-egy pud gabona. Addig hordogatták a hangyák, hogy végül a gazdának egy szem gabonája sem maradt.
( VomBÜ-kassl).
A
déli
csuvasok idt jósolnak a szárnyas hangyáról
a hangya megszárnyasodik,
es
lesz»
(ketke
sunatlanza
:
«Ha
kajzan
semer sevat). (Ulyas.)
A A pókot
pók
megölik, ha
(ér ésihén).
meglátják
hogy ha beleesik az ételbe, meghal tle. (VomBü-kassi.) róla,
s
a
szobában. Azt tartják
ezt megeszi az ember, akkor
:
:
!
!
!
10S
A
katiczabogár (vdé-vdé
nagyanyó ». Az északi
« repülj -repülj
Szószerint: o;'ar-nak (tiszta
id)
Az
hívják.
kuGam aj). onnan
elnevezése
repülésébl a gyerekek tiszta idt vagy est jövendölnek. bogarat az ujjuk hegyére teszik,
s
a következ
csuvasok
ered,
hogy a
A katicza-
mondókát mond-
ják rá vdi-vdé
sumer
kuGamaj, puzassgn,
kiles
vdéséy kaj
Eepülj-repülj nagyanyó,
Hogyha es jönne, Meni
Egy másik
repülve.
el
változat:
hs-res kuGamaj,
sumer pulas pulzan suté édééé kaj, ujar pula « palzun, édrél'l'e
V9S
.'
Eepülj-repülj nagyanyó,
Hogyha es lenne menj
Felfelé
Hogyha
A
el
tiszta
repülve,
id
lenne,
föld felé repülj
( TajaBa.) Északi csuvas változat ojar,
ojar,
ojar,
pözan pwr, sömer palai pözan pgttü
ojar palai
Katiczabogár, katiczabogár, katiczabogár,
Hogyha tiszta id lenne, Hogyha es lenne, p>§ttu
pvrr, !
(Plzek Karaúiora).
A
pErr és p§ttü hangutánzó szók. purr az ide-oda röpdösést
jelenti, pettú
pedig az
egyenes
irányban
való
gyors elrepülést.
NOVENY VILÁG.
A A fel
a
csuvas néphit
fákat
hatatlan
fák.
legfképen az északi területeken ruházta csaknem átjárott, a hol régebben
hiedelmekkel,
serdk
éri.
A
Volga-vidéket,
a
borították
erdség az erdséget
s
val telepítette be a rengeteget, és megteremtette az
a mely a csuvas ember hitvilágában
Az erdben voltak a ídremét-ek is
az
erdben
a
hol
ma
is
képzelet rémekkel üá9úe'-Yel, ar-sürl-
nem
fái
erd
kultuszát,
csekély szerepet játszik.
és áldozóhelyei, a
temetk
voltak, csupa miszticzizmussal és rettegéssel vonta
be a csuvas ember lelke a rengeteget.
A
faágak recsegése, ropo-
lombok susogása a szélben borzadással töltötte el ket e kísértetes zajtól, s ámbár egyébiránt is módfelett gyáva természet a csuvas ember, de talán semmitl sem fél annyira, mint az erd magányától. Hajdan a falvak az erd közepén voltak egy-egy tisztáson, elszigetelve minden oldalról a rengeteg által, egyik falu távol a másikától. Ez az oka annak, hogy olyan
gása, a
gazdag a nyelvjárási tenyészet az északi csuvas területen. Falvak és emberek ritkábban érintkeztek egymással, nem igen merészkedtek elmenni messze a rengetegbe. Innen van, hogy csaknem
minden egyes falu nyelvében van valami eltérés, valami változás, a mi már nincs meg a szomszédos falu tájejtésében. A déli -csuvas terület már kisebb arányban erds, a legalsóbb vége a szimoirszki kormányzóságban fá talán puszta rónasággá lapul. Az erdségek gyérülése nyomán mind jobban homályosodik
az
imitt-amott gáló nyírfa,
már
erdk
kultusza
is.
A
lankás
déli
pusztaságokon
tnik csak a szemünkbe egy-egy magányosan álldonem tudja a nép, hogy honnan került oda, mert
az apák és nagyapák idejében
is
megvolt. Félelemmel veszik
:
110
körül
szárad
ntt magányos
pusztában
e
helyének
tartózkodó
Nem
vélik.
egy-egy gonosz szellem
fákat,
merik kivágni,
fel nem égeti a villám. külömböz hiedelem fzdik egynémely
a tövén, ha
el
Egyenkint
is
A nyírfa
nemcsak hogy egyike
(yüren)
legszebb fáinak, de egyike a leghasznosabbaknak
fához
az északi tájak
A kérgébl
is.
mindenféle edényt és háziipari czikket készítenek. is
korhad, ott
ott
A
Jíiréihét'-ék
tartózkodni — az északi csuvasok
leginkább ott szeretnek
A
hite
melyben laknak, a hová az áldozatot hordják nékik, rendesen nyírfa. Az északi területen némely helyütt «áldozat-fá»-ul (t'sülí-jlres) is nyírfa szerepel, ennek az ágairól tépik azokat a gályákat, a melyekkel behintik az áldozatra szánt állatot vízzel, s ennek a fának a tövéhez öntik az állat csontjait, vagy az elégetett csontok szerint -
hamuját,
hol
a
-
s
sok
a
nyírfa.
kiréihé(-ék
a
fája,
az áldozati jószág egyéb megebetetlen részeit.
A nyárfa
Az északi csuvasban vüs. A néphit meg(L. a doha n y legendáját.) Nem használják templomépítésre, semmiféle templomban szükséges bútort, padot nem készítenek nyárfából. A bbájosokról azt átkozott
tartják, is
ha
rossz
('eres).
fának
tartja.
hogy feljárnak éjszakánkint a sírjaikból, és haláluk után embereket és minden gonoszt müveinek. De
megrontják az felássák
szívükön,
s
a a
ée
sírt
karóstul
sosem jöhetnek
fel.
A hársfa való
bbáj oskodás
ségét. (L. a
egy nyárfakarót
sírjukat,
így
újra
döfnek
keresztül
a
beföldelik, azontúl többé
(T'sanDer.)
(potsisis)
fájáról metszett
darabkával a hozzá-
mellett el lehet venni az asszonyok termékeny-
Bübájosság fejezetében.)
A berkenye
(jnl'ésj.
Oroszul
paHHa. A bbájos
rontása
ellen használják hárítószerül a leveleit és a fájáról metszett kis
darab ágacskát. Az északi csuvas asszonyok lakodalomba menet ennek a leveleivel tzdelik tele a hajukat, kalpagjukat, mert fképen a lakodalomban lehetnek kitéve annak, hogy megrontják ket. A ki pedig a berkenye fájából állandóan hordoz magánál
egy kis igéje
darabkát, az
ellen
sem, hasonlóképen
nem
fog
bbájosnak semmiféle
a
szemverés ellen
is
hathatós hárítószer.
(L. Szemverés.)
A zelnicze lakó rém, az üíidúe
(idihdU).
nagyon
fél
Oroszul
qepéaiyxa.
erdben tzön való
Az
a zelnicze fájának a
111
hogy az erdn tanyázó szénéget emberekhez oda szokott menni az üé9ú< a
pattogásától. Azt tartja ugyanis a néphit,
favágó,
;
,
mikor hideg éjszakákon
közébük a
tz
mellé, s melegszik.
a tzre, ez nagyon
nem mer
ettl
közeledni, mert
A A tartják.
meg.
A
melegesznek.
De ha
a zelnicze ágait dobálják
mindenfelé
pattog és
is
szórja a sziporkákat,
hogy megégeti a szrét.
fél,
vadrózsa (jdpld
'/öl ej.
keresztény csuvasok a vadrózsa bogyóját megenni
Azt
vélik,
bokrát
odaül
körül
tüz
a
bnnek
hogy Jézust ennek a tüskös ágaival koszorúzták a ház közelében sem trik meg. (Pöskert.)
még
A
nád
m e s).
(y ö
Az északi csuvasok némely helyütt nagyon
szép, költies
mythost tudnak a nádról és a dal eredetérl. Azt mondják, hogy az emberek az éneklést a nádtól tanulták. El-elhallgatták nádasok mellett, hogy hogyan zizeg-susog a nád :
v§s-ves-ves t'sl-DÉÍ-MÍ ezt
a nádzizegést
utánozni
kezdték,
s
így
származott
a
dal.
(VomBÜ-kassi.)
A
páfrány (éöéld kör eh).
Iván-nap éjszakáján,
Ha
meglesi
éjfélkor,
vezeti oda, a hol a földben kincs
birtokába juttatja. Az
ezüstöt
ragyogó fényes virágja nyílik.
valaki és le tudja szakítani, a páfrányvirág azt el-
van elásva,
ilyen
s
a sok aranyat-
embernek a
rejtett
kincs
megmutatja magát fellobogó lángok alakjábn. De nagyon nehéz e virágot meglesni s letépni. Mert a gonosz szellem (ozal) szintén
ott
leskeldik
a
páfrányvirágzás
idejében,
külömböz
ember ell a ragyogó virágot. Kendesen valami orosz elljáró, nacsalynyik képében tnik fel, odamegy a virágzást váró csuvas mellé, megkérdezi, hogy mi
alakot ölt magára, és elkapja
az,
is
látni
akarja,
s
a
az
mihelyt
a virág kivillanik, elkapja
:
:
:
:
112
merne persze a szegény csuvas szembe
elle. (Hogyan
az orosz nacsalynyikkal
A
rozs (iras).
Eredetérl a csuvasok mythost beszélnek Kezdetben, a mikor az emberek még se .
se
az
.
nem isten
.
vetettek, se a
nem
szántottak,
nem ismerték, megmutatta a melynek a szára a tövétl
gabonát még
embernek a
az
kezdve egészen a
szállani
(VoniBÜ-kassi.)
?)
.
.
fejéig
rozsot,
csupa kalász
volt,
tele
szemmel,
azt
s
kérdezte tle
—
—
neked?
Kell-e ez
Az ember
Nem
azt felelte
megélek
kell,
Az embernek
:
nélkül
e
is
!
erre a szavára a rozs tövétl kezdve elfogyott
egy jó arasznyira való a kalászból. Az isten újra kérdezte
—
Kell-e ez neked ? Az ember ismét azt felelte
—
Nem
kell.
A mikor az isten hogy kell-e, a kutya, a ki mindezt hallotta, elvakkantotta magát yamm ! így maradt meg a rozs kalásza, külömben az is eltnt volna (S'dú-él'BÜs.) Újra elfogyott
harmadszor
is
egy arasznyi a kalászból.
azt kérdezte,
:
.
Ezért
nem
.
.
szabad bántani a kutyát, mert
mentette
a rozsot az ember számára. Nevelni kell a háznál.
meg
ÁLDOZATOK.
A
csuvas pogány vallás szertartásai az áldozatokban nyilat-
koznak meg. Az áldozatot mindenféle
tsiifí-nek
kér-, hálaadó- és
nevezik,*) és e néven jelölnek
engesztel
be az istennek, türe-nsk, vagy egyéb szellemnek.
adó
bemutatni
áldozatot
minden
áldást a
termékenység a hála
is
és
t
csak
istennek
csak
mikor mutatnak
könyörgést, a
egyszersmind levágott jószágot vagy más ételnemt lehet,
is
Kér-
és hála-
mert
áraszt
tle jön az es, a szaporaság, kérni mindezt csak tle lehet, s gabonára
illeti
meg
és
a
érte.
jószágra,
Ha
egyéb
szellemeknek, hiré-
mutatnak áldozatot, annak mindig csak engesztel jellege van, adnak a szellemnek valamit, hogy jó viszonyban éljenek vele, hogy meg ne haragudjék, mert •máskülömben betegségeket küld rájuk. iliéf-eknek
Ha meg
vagy
be
ysrt-surt-nnk
rendszerbe
akarjuk
a csuvas áldozatokat, és
foglalni
akarjuk jelelni mintegy naptár szerint az egymás után való
következésüket, a
sorrendjüket, az
ándé k-nak
*)
Néha
A
leire líiét'-eknek,
aj
az érdekes jelenség
(parne).
jrréy nek
pariié Jcüfét
—
tnik
a
áldozatot
egyéb kisebb szellemeknek bemutatott engesztel áldozatokat a jadrinszki kerületben turyant>i\-x\ak. nevezik {tuvyaÚDzl tgvat áldozatot mutat be a Iciréúét-iiek stb.). Ezen érdekes szó keletkezése és történelmi vonatkozása ismeretlen elttem. Az alapszó turyan (vir. tor/an) még a régi tatár khánság idejében « nemes ember »-t jelentett, tatárul tarkán. Számos csuvas helynév rzi még ezt a szót. Meglehet azonban, hogy analógia folytán olyankepen keletkezett, hogy a míg a «f-jó»-t, a leghatalmasabb íciréihét-ei sultan-nak, császár-nak nevezték, addig a nála alantabb álló, gyengébb szellemeknek talán turyan (nemes ember) volt régente a nevük hoz.
és
=
.
.
.
megszólítás alkalmával. A csuvas svüllús
emlékei.
(?)
114
szemünkbe, hogy a csuvasok, mint természetben áldozataiknak
azt a foglalkozásukat vették, a fajú
népektl
másutánját,
—
megkülömbözteti
tárilag sorrendbe állítani
hanem
nem
nem
nép,
hanem irányító alapul mely ket az összes török-tatár
bemutatásáról volt
a
él
után igazodtak akkor, a mikor
és változása
az égitestek járása
is
szó,
a
földmüvelés t.*)
megmunkálásának egyes
csakis a föld
Nap-
lehet a csuvas áldozatok egyfázisai
S a mint a földmível ember munkája a tavaszi szántásvetésbl, és az szi betakarodásból áll, akképen oszlanak fel a
szerint.
áldozatok
csuvas
is
szi áldozatokra. Tavaszszal
tavaszi- és
a
szántáshoz, a vetegetéshez és az elvetett gabona növekedéséhez,
megérleleséhez
jó
idjárás,
sok
kedvez
minden
szükséges. Ezért a tavaszi áldozatok kivétel nélkül
zatok.
körülmény
kér
áldo-
mikor a learatott gabonát elmunkálták, csrbe megszedték a földnek mindenfajta terményét, a
Oszszel, a
takarították,
legelk nevelte jószág kifejldve, szaporodva otthon marad az akolban, istálóban, a mikor a méhek kaptárai megtelnek aranyszín,
mézzel,
édes
egyszóval
az
isten
rakásba gyl, akkor következnek az szi
külön-külön
a
adománya mind egy
hálaadó áldozatok,
gabonából, a jószágféleböl
és
a
mehekböl
vett
istenáldásért.
legnagyobb része rendes évi áldozat, a esztendben be kell mutatni, de vannak ezenkívül ritkábban, csak minden második, harmadik, ötödik évben bemutatandó áldozatok is. Külön-külön alkalmak adtán:
Az
áldozatok
melyet minden
házépítéskor,
betegségek hálaadó,
tehénborjazáskor,
tünetkezésekor
hol
meg engesztel
fejezet alá foglalva az
megrontás
szintén
esetén,
vagy
egyéb
mutatnak be hol kér, hol
áldozatokat,
mindezeket
alkalmi áldozatok
neve
külön
alatt tár-
gyaljuk.
Mieltt hozzákezdenénk az áldozatok bemutatási módjának képének a megrajzolásához, bemutatjuk az alábbiakban az áldozatok sorrendjét, külön a tavaszi kér-, az szi
és általános
hálaadó- és külön az alkalmi áldozatok egymásutánját.
A
tavaszi
*) A deli csuvasok a sör-áldozat (tsüklérhé) és a lúd-áldozat (%ur-isuód) bemutatásánál tekintetbe veszik még az újholdat is. Egyebütt nem irányadó.
115
id elerkeztével kezddnek. Az szi áldoáldozati hónapban (t'süó-iljey) végzik, a mely
áldozatok a szántási zatokat az
-- az orosz naptár kezddik, a mikor már fagyni kezd
az orosz Pakrov-ünnep (pukrav) (október szerint)
után egy-két hétre
meg
a föld
a
1.
és szállinkózik a hó.
víz,
Tavaszi áldozatok: clgü
üiíidii
(Szántás
p§ttö
eltti
kása)
a
szántás
tavaszi
megkezdése eltt.
(Vetmag
verley petti
kásája) a szántóföldek bevetése után.
wrhdn petti (Nyáj
Icdóu
eltti
kása)
mieltt a jószágot
ki-
hajtanák a legelre.
uDÍuk (Mezei áldozat) a legnagyobb nyilvános
kér
áldozat
a gabona fejldési korában esért és mindenféle gabonáért. sérzi isüúd (Veréb áldozat)
az esztendben «a
leányok
házasodjanak ». Mindjárt
szi
áldozatok: t'sülc
meg-
férjhez menjenek, a legények
áldozat)
(Éjjeli
áldozat azért, hogy abban
mezei áldozat után való napon
a
kas/l
mindjárt
az
áldozati
tartják.
hónap
hálaadás a háznép egészségeért és a jószág szaporodásá-
elején,
Minden
ért.
kér
[tre
harmadik-ötödik évben ísiiöd (Isten
hálaadó áldozat, de kis
mutatják csak be.
némely vidéken ez területen van csak elterjedve." áldozata)
yur tsüód (Lúd áldozata) szszel,
a legels
lehetleg újholdkor, a
mikor már a ludak jól kifejldtek. Engesztel áldozat a «f-jó»-nak, hogy betegségeket ne küldjön rájuk. Minden második-harmadik évben mutatják csak be. Ugyanennek a keretébe tartoznak is:
s~lv
ihvAidrd
(Víz
még
a következ kisebb engesztel áldozatok
pempöje) a
«
f-jó »
vut-tsué
patakjánál,
(Tzáldozata) ugyanott engesztelésül a tznek, jéréy ísnód (jéréy áldozata) a maga külön szent helyénél, hogy betegségeket ne küldjön rájuk.
karDa
petti
(Cserény
áldozat istennek, hogy
kásája) a
hóesés
kezdetén,
a nyáron át szerencsésen
hálaadó
megtartotta a
jószágot.
kihs p§ttl (Háznép
kásája) az
elbbi
áldozat
után
nem
sokára, a háznép egészségeért, részint hálaadó a múltért, részint
kér
a jövért. sir
mlihdrd
(Víz
pempje) a patak-vizek befagyása után 8*
116
mutatják be a vízben lakó szellemeknek, engesztelésképen különi
böz
betegségekért.
szi áldozat, az új gabonának a bemutatása. Az áldozati hónap valamely tetszés sera (silód (Sör áldozata) a legnagyobb
szerint
kiválasztott
vasárnap estéjén. ynrt tsuód
adásért a
A
hetében
meg,
ülik
leginkább
csuvasok újholddal
déli
szerda
(Méh áldozata) a sör-áldozattal egy napon hála-
ménekbl
és a
mézbl
vett áldásért.
hálaadó áldozat a
ydrt-surt pettl (/dft'-surt kásája)
szellemnek, melyet mindig a háziasszony mutat be a
vagy
a
tavasz
vagy
tartják.
valamely
elejében,
szerda- vagy vasárnap estén. Csak
tetszés
minden
szerint
tél
házrz közepén
kiválasztott
harmadik évben
mutatják be.
Alkalmi áldozatok: niáds pettl (Házalap kásája) házépítéskor bemutatott áldást
kér
áldozat istentl. 'dút :
tarrl
tsuód (A tehén
istenének az áldozata) a tehén
borjazásakor bemutatott hálaadó áldozat.
Áldozat rontás
ellen.
Kér
áldozat az isten-anyjá-
nak, fiük/h-nék és istennek, hogy a rontásból származott vagy származható betegségeket hárítsák el.
Áldozat fülfájás ellen. hogy a
fülfájást szüntesse
Engesztel áldozat istenhez,
meg.
Engesztel áldozat a Uférhét-éknek olyan betegségek esetén, a melyeknek a keletkezését a nép nekik tulajdonítja.
Áldozat
a
leire
ú
é
t'
-éknek.
Áldozat a m§y óit i-nek. A me?júil'e (az áldozati állaokozta betegségekért bemutatott engesztel áldozat. vágóhelye) tok Ezek röviden a pogány csuvasok áldozatai abban az egymásutánban,
a
melyben
ingadozó voltuk ellenére
Az
áldozatokat
be lehet mutatni. csétlen
jelleggel
lehetséges
is,
kedd
sorrendbe
volt
ket,
meglehetsen
állítani.
kivételével
a
hét bármely napján
keddi napot a néphit egyébként is szerenruházza fel, nemcsak hogy áldozatokat nem
A
mutatnak be ekkor, hanem még egyéb nagyobb vagy fontosabb dologba sem szoktak e napon kezdeni. A csuvas példabeszéd szerint « kedden még a madár sem rak fészket» (itlan hun e mint fentebb mondottuk kajekta jera úácermas). Ámbár
—
—
117
napon
minden más napot jónak tartanak
kívül
az áldozatok be-
mutatására, mégis vannak egyes nyomok, a melyek arra mutatnak, hogy régebben, a pogányság fénykorában valószínleg voltak napjai
határozott
áldozatoknak.
A
még ma
áldozatát
ha nem
is,
déli is
minden, de talán a legtöbb
is
csuvasok a
sör- áldozatot és a házi-szellem
szerda- vagy vasárnap
estén szokták
bemutatni. Az északi csuvasoknál általánosságban a
E
volt az áldozó nap.
látszik,
legrégibb kelet, legalább erre vall e
a
lehetett
napok között, úgy
«vér-nap»
színezet
csütörtök
hogy a szerda napnak régies
mely nem lehet
(jun-Gun) elnevezése, a
egyéb, mint a régi véres áldozatokra vonatkozó halavány emlék.
A nap
szaka
megszabva. Csak az
sincsen szigorúan
éjjeli
áldozatot és a házi szellem áldozatát végzik este, a többit vala-
mennyit nappal mutatják
Ha
be.
áldozat anyagát, magát
az
istennek, vagy a
az
szellemeknek bemutatandó tárgyat vesszük figyelembe, körülbelül
véres
két részre oszthatjuk ismét az összes áldozatokat, úgymint és
vér nélküli vagy
lábú
szárnyas
anyagát
ételek és italok alkotják.
fehér kanczaló
A
volt. a
véres áldozatban valami négy-
vágnak
állatot
áldozatok
vérnélküli
A
áldozatokra.
a
és
Je
gabonából
mutatnak
be,
míg a
lisztbl készült
és
áldozatok legrégibb anyaga a
véres
melyet a híres tavaszi mezei áldozat-
be, csakhogy az utóbbi idkben a szegénység és a nyomor következtében ez a régi szokás már megváltozott, a mennyiben a drága fehér ló helyett, most már inkább borjút vágnak le ezen alkalommal. Ma már csak az öregek emlékezeteben él ez a minden ízében si módja a pogány áldozásnak. Ugyancsak ezen mezei áldozatban kosokat is mutatnak be
ban mutattak
melyeknek a számát
istennek, a
esetrl-esefcre
mindig meghatározni. Némely vidéken soknál) nagy
súlyt
áldozati kosok
mutatott
hite szerint isten
A (kas/l
fektetnek
t'süáa) és
a
«
hézagos
a
t'sülí),
fehér
a
kost, az
isten
szokták
az északi csuva-
hogy az ilyen istennek beszínek legyenek, mert a nép
fehéret szereti.
még
áldozat isten áldozata (tür§ lúd áldozata (yur Uuúd) csak
az
éjjeli
elterjedés
f-jó »-nak bemutatott
véres
tartozik
külön
arra,
mindenben a
mezei áldozaton kívül
(íg}^ pl.
áldozatok
közé.
Az
áldozatában egyet, a
éjjeli
áldozatban
három
lúd áldozatában pedig egy
118
is
A sör áldozatában
bemutatni.
szoktak
ludat
imádkoznak
szerepel ugyan a lúd,
sem vehetjük a
nem
levágása és bemutatása
(será
tsüód)
csakhogy ezt még-
sorába, mivel
áldozatok
véres
vele,
is
a lúdnak a
itt
történik azoknak a szertartásoknak
a keretében, a melyek múlhatatlan kellékei a véres áldozatnak.
A
vérnélküli áldozatok anyaga csaknem
nából kerül
A
ki.
czipó
a kis
kizárólag a gabo-
árpa-kása lángos (yeBarDÜ),
leggyakoribb az
(pazalü),
a
lepény sör. A vetmag kásája ban
(peD§), azután
a
vékony
kis
(jusman) és a sör-áldozatban a rozsból és árpából ftt
áldozatban
petit)
(verle-/
a
és
még az áldozati ételekhez. A bemutatás helye változik esetrl-esetre. Ha
tojás
is
veréb-
(sérzl t'süód) a kásán és a lángoson kívül
három
hozzátartozik
otthon a
háznál végzik az áldozatot, rendesen a szoba fhelyén, a kdreóében, az ajtóval szemben
néha
a szoba
áldozat
az
legtöbb
—
A
külsségeit.
összes
helyütt
és
néhol
fel
imádkozni, ki-
és itt végzik
mezei áldozatnak megvolt
még ma a mezn,
is
megvan
—
maga
a
a melyet sohasem szánsohasem kaszáltak, a legel jószágot sem eresztették
külön
elkerített helye valahol
tottak
fel,
rája,
oldalon állanak
udvar felli folyosóra (peluer),
teszik az asztalt az el
lév jobb
közepén az ajtóval szemközt. Több áldozatnál
hogy be ne piszkítsák. Bizonyos szent félelemmel
kereszténység
és tiszte-
ezen áldozóhely iránt, a legtöbb helyütt
lettel viseltettek
felvétele
még
után sem merték ezeket a helyeket
a
fel-
Némely vidéken az áldozat végzése asszonyokat sem bocsátották be erre a helyre,
szántani vagy eltulajdonítani.
alkalmával
még
azok kívül
álltak.
az
A
Jciréih etf-eknek,
szellemeinek, a jeréy-
a víz
nek mindig a maga helyén, az illet szellem patakjánál, vagy dombjánál áldoznak. Akár a házban, akár künn a szabad ég alatt
álljanak
jelentéktelen
is
fel
eltérést
—
imádkozni,
-kelet fele
meghajlások és lebomlások
is
mind
csu vasoknál néha napkelet helyett
már valószínleg újabb kelet levleg imádkozás közben (a
nem
a
napság
a házaikat, is
arczczal,
A
s
a
déli
dél felé fordulnak, de
tatár
ez
hatás lehet, mert tudva-
moszlimánok
mint a hogy az
sok helyütt látható
fordulnak
eg\7 nehány
kelet felé történnek.
Volga vidékrl) a Kibla irányában.
tették
számítva
A
is
dél felé fordulnak
régi csuvasok
északi
úgy
épí-
csuvas területen ma-
még, hogy a ház ajtaja napkeleti
119
Innen származik aztán az a szokás, hogy a házban végzett imádkozás, áldozás közben az ajtófelé fordulnak, ha ma már az ajtó nem is néz épen kelet irányába. Az ajtót ilyenkor kinyitják egy kicsit, hogy az imádság ne maradjon a nézzen.
irányba
szobában,
hanem
a félig kinyitott ajtón az isten szabad ege alá
magához
kijutva felhasson
hréihét-nek bemutatott
alkalmával, természetesen a gonosz
áldozat
dombja
patakja,
helye,
A
az istenhez.
neki
felé
A házrz
szól.
szellem
a
tartózkodó
szellem
mert hisz
fordulnak,
néphit
szerint
az a
áldozat
kemencze
áldozatában pedig a kemencze felé fordulnak. Az istennek bemutatott áldozatban a kelet felé való nézés kétségtelenül nagyon régi keletkezés samanisztikus jelleg, még az égitestek imádásának a korából való, a melyek között legels tetején lakik, az
sorban
a nap, a legtöbb áldásnak
is
égitest játszotta a
Az áldozati másutt desen
nem egy
legfbb állat
kútforrása, e legcsodásabb
e
szerepet.
levágásának
is
megvolt a maga helye,
volt szabad kioltani az életét, csak e helyütt.
kis
ember, jószág Ezt a helyet
is
Ren-
elkerített
szöglet ez valahol az udvarban, a hol
kevésbbé
szokott
szentnek
járni,
merjúiír-nek
vigyáznak
tartják,
rá,
nevezik.*)
hogy valamely
k
be ne piszkítsa, hogy maguk is, még csak lábbal se dobbantsanak rá nagyot, mert a meyúilr megharagszik rájuk, és ket, vagy a lábukat rontja meg, hogy sántikálnak « megfogja» tle, vagy pedig fájdalmas keléseket és rüht támaszt a testükön.
jószág
A mintegy megszemélyesített meyúiZe-nek engesztelésül ilyenkor mutatnak be, rendesen egy kis marékra való lisztet szórnak a helyre néhány szóból álló könyörg imádság és fejhajtás kíséretében. Mint mondottuk tehát, az áldozati állatot áldozatot
ezen
a
Ez a vér
helyen itt
is
nyelvterületen állat
vérét
vágják
le,
és
a
vérét
itt
folyatják ki a földre.
marad, ez a merfóilé része, csak az északi csuvas volt szokásban némely helyütt, hogy az áldozati
felfogták és megették.
á merjóile-t sem ismerték.
A
déli
használt edények mosogató vizét
Csakhogy ezeken a hegyeken
csuvasok az áldozás alkalmával is
ide öntötték.
*) A szó etymologiai jelentése valószínleg «nagy ház»-at men = nagy, líil, l'dh = ház. Lehet, hogy a csak ebben összetételben megmaradt Isiié alak a Jcil', Icifo szók régibb,
tesz.
az tökéletesebb formája.
120
Egyetmásban «
áldoz at-f a»
helyettesítette
az északi csuvasoknál az
ezt
(ísük jireé), egy-egy szebb nyírfa a kertben, az
a hamvait és egyéb megeheennek a tövéhez öntötték. Errl szakítottak áldozás
áldozati állat elégetett csontjainak tetlen részeit
alkalmával egy-egy kisebb gaiyat, a melylyel az áldozati állatot vízzel behintették.
tz
Egy-nehány áldozatnál a
küls
áldozás
kákat és a kásából helyen
a
erre
benne
(L.
áldozati
vett
megrakott
czélra
elégetik.
részt egy -
—
külön az áldozó
tzrakásba dobják,
kis
s
cserény kásája, házalap kásája.)
alkalmával egy egész sereg lényeges körülményre
Áldozás kell
szorosan hozzátartozik az
is
kellékeihez, a czipóról, a lángosról levagdalt darab-
vigyázniuk
az
áldozóknak, hogy
kedves
gésük, vagy a hálaadásuk az isten eltt,
s
legyen a könyör-
hogy mindezeknek a
szem ell való tévesztése által bnt ne kövessenek el. Mindenek eltt is nagy szerepe van a tisztaságnak. Az áldozat bemutatása eltt minden egyes esetben nemcsak maguk az áldozók, hanem az egész család megfürdik, és fehér inget húz fel. Az áldozat napján nem szabad sem a házbeliekkel sem idegenekkel perlekedni, még községi tanácsba, gylésbe sem szabad ezen a napon elmenni az áldozatot végz család egyik tagjának sem, mert <;tt is rendesen perlekedni, czivakodni szoktak. Inkább csak otthonn körül tartózkodnak. Kölcsön sem szabad adni e napon semmit a házból. Ha valaki mégis nem tudva, hogy áldozatot mutatnak vissza
gazda
valamit, a
e szókkal utasítja
:
-
(ejp
tlük
be, kérne
Én ma
pajan
Az
(fart surt pettjj és
pálinkát
nem
éjp
kireiítef
szabad
bizony isznak,
érek rá,
püze mar, pamastgp
(tre
áldozata
isten
nem
áldozatot mutatok be,
teráDep,
t'siiJc
t'suúd). a
áldozata
nem adok
házi szellem áldozata
alkalmával sem
sört,
tartózkodni
st mint majd
(ajep)
felsorolt
szokás.
a sör áldozatánál látni fogjuk, az
leejt valaki
ki.
körülmények csak tilalmak, a melyektl
De van
számba vesznek,
már bocsánatot
sem
inniok az áldozóknak, egyéb áldozatoknál
áldozás anyaga legnagyobbrészt magából a sörbl kerül
Az eddig
!
!)
egy-két
eset,
a
melyet már
bn
a melyért holmi
csekély kis áldozattal
kell kérni az istentl. így
ha az áldozati húsból
s
egy darabkát a földre, az
már bn. A lúd
áldozata
:
121
ha valaki a bázbeliek
(%ur isüód) alkalmával
ablakon, vagy csak hozzájuk szól
A mikor
ugyanennél az
pedig
is
közül
be valaki,
már
kiszól az
ez
is
bn.
áldozatnál a csontokat, vagy a
hamvait kiviszik kiönteni a meyóile-he, nem szabad a kutyának 87embejönni az emberrel, mert ez is vétek. Épen ezért elvigyázatosság kedvéért a kutyát már jó elre becsukják az csontok
istálóba.
Ha azonban mindezen bnök bármelyik
közül valahogy véletlenségbl
megtörtént volna velük,
is
még
az nap, mindjárt az
hamarjában egy-
áldozás végén bocsánatot kérnek érte. Sütnek
egy kis lepényt (jusman), a aztán vagy
bnt
a ki a
az,
bnök
felé
s
a jobb
kezébe
szerint egyet-egyet, és
elkövette, vagy pedig a gazda, bocsá-
natot kér vele a következképen. ken,
száma
fogva
A
lepényre egy kevéske mézet az asztal mellett,
feláll
s
az ajtó
fordul ezekkel a szókkal
püzanoa haéar.
úidú ajep türem
Bármi
Meg
bnt
csak
az
követtem volna
sem
ajtót
is
el,
bocsásd meg.
kinyítani egy kicsit, mint a
kell
hogy a többi imádságok mondásakor szokták.
ma»a
hajt egyszer, és a lepényt
Lássuk
most már közelebbrl
bemutatási módját,
E
szók után fejet
megeszi. az áldozatnak
magának a
mindazokra az apró
kiterjeszkedvén
melyeknek a csuvas néphit fontosságot
részletekre,
tulajdonít.
Az áldozat bemutatója rendesen a gazda, tehát a férfi. Asszonyosak két esetben mutathat be áldozatot: vagy a háznép kásájánál
(Icihs
pettT)
vagy
pedig
(-hrt-surt j^etn). Ezt azzal lehetne
ezen két áldozatot a házidolgok békességéért
és
a
szellem
kásájánál
folyásáért, a család
szerencsés
mutatják
egészségéért
házi
megmagyarázni, hogy mindbe,
mindennek
pedig
maga maga a háziasszony a központja, tehát az áldozatot is mutatja be. A házi szellem meg határozottan a házi asszonynak és dolgainak a védelmezje, még a tartózkodó helyét is az «
asszony- hely» körül, a
kemencze
tetején
két eseten kívül azonban asszony részt
zatokban, legalább
tevékeny
tnik elimádkozó mindig csak
itt-amott mint segít
részt
fel, férfi.
választotta
nem
ki.
Ezen
igen vesz az áldo-
nem. Néha mint jelenlev,
de az áldozat bemutatója, és az
Néhutt maga a gazda egymaga
122
azonban
áldozik, sok helyütt
háta mögött állanak,
hárman
lenniök. Rendesen
a gazda felesége helyet
vagy
öten
páratlan számban kell
vannak.
Ha
segítségül
bal oldalon
jelen van, rendszerint a
is
foglal
Némely áldozatnál az áldozást végz a segít társakon kívül másnak nem is szabad jelen
A mely mögé
háta
vannak, a kik mindig a
is
ura mellett.
az
gazdán és lenni.
s
társai
a kiknek mindig
azonban jelen vannak, az áldozók álljanak tisztes távolságba, és a míg az
áldozatoknál
hogy
kell
elimádkozó mondja az imádságot, addig nekik szó nélkül, hallgatagon kell állaniok. Az elimádkozónak, magának az áldozást végz gazdának a társai mondhatják vele együtt az imádságot ha tudják, ha nem tudják, az sem baj. Az áldozást bemutató gazda, tehát az elimádkozó, az
Ha
zatot,
hóna
a bal
az ura bundáját és ö
is
(még
alá szorítva tartja.
említett két esetben asszony mutatja
felölti
is
bundáját
téli
a
felölti
süvegjét pedig
a
is),
elbb
az
mindig
alkalmával
áldozás
melegben
hóna
bal
be
az
áldo-
alá fogja az
ura süvegjét.
Az imádkozás szövegének már, hogy rendszerint
mondása közben, említettük
a
kelet felé fordulnak,
ha szabad ég
alatt
mutatják be az áldozatot, ha pedig benn a szobában, akkor az ajtó felé néznek, az ajtót pedig kinyitják egy kicsit.
Imádkozás
alatt
a
déli
csuvasok
kezeiket két oldalt le-
eresztve tartják. Valahányszor az imádkozás szövegében a shiii/
(irgalmazz) szó
elfordul, mindannyiszor
fejet
hajtanak.
Ez a
hogy a derekával együtt vízszintes helyzetbe hajlik meg, a míg kezeit elbbi függ helyzetében tartja (tajelzá püs sanat = meghajolva fejet hajt). Mivel az imádságnak rendszerint az elején is meg a végén is elfordul a
közönséges
shiay
fejhajtás
A
áll,
imádkozás fejhajtással kezddik és fejhajtással imádság végén háromszor szoktak fejet
szó, tehát az
végzdik.
annyiból
legtöbb
hajtani.
Ezen a közönséges fejhajtáson (ülésé
ténik,
püs
t
leborulva fejet
kívül van
hajt),
hogy az áldozatot bemutató a
süvegjét
maga
nyomva,
és
földre
=
tett
elé
a földre
rájuk
süvegre
teszi,
leborulás
is
két térdére ereszkedik, a
azután a két tenyerét a földre
támaszkodva a hajtja.
még
a mely olyanformán tör-
fejét,
Egészen
illetleg a homlokát a
olyan
mint a moszlimán
:
123
imádkozás lebomlása
(rekjat).
A
nevezetesebb áldozatok imád-
ságainak a végén fordul el.
Az
csuvasoknál az imádkozás közben való maganémi módosulásokat látunk, a melyek már ers iszlám-hatást mutatnak, a melyek azonban valószínleg csak az északi
tartásuknál
idkben
utóbbi
keletkeztek. így pl. VomBÜ-kassí vidékén a kezei-
ket imádkozás közben a köldök táján összefogják, az imádkozás
végén pedig, a shia% szó említése közben a szakálukat a két markukkal (néhutt csak a jobb markukkal T'sanDer) végigsimítják felülrl lefelé, épúgy mint a moszlimánok. A földig való lebomlásnál azonban a két tenyerüket nem nyomják a földre, hanem azon összefogott helyzetben hagyják, a süveget sem veszik ki a bal hónuk alól, hanem a homlokukkal a csupasz földet érintik. Mindezekben fogyatkozást mutatnak a déli csuvasok tökéletesebb lebomlásához képest. Az áldozati állat nak feltétlenül egészségesnek kell hogyha a jószágnak hasmenése volna, már akkor nem lennie
—
;
alkalmas
az
áldozatul
bemutatásra. Az
való
már, hogy némely helyütt az
színét
állat
a mennyiben isten számára mindig csak le.
be.
A
régi
lóáldozatokban
is
fejét és
annak a
fejét
elbb
említettük
tekintetbe veszik,
fehér
kosokat ölnek
fehér
szín kanczalovat mutattak
állat
bemutatásának, hogy áldozás
Lényeges kelléke még az
eltt a
is
megmossák. Ha ludat áldoznak, mossák meg. Mindezt a éijlay szóval
a füleit vízzel lábait
és
meg. A négylábú állatot megmosása után végig öntik vízzel a gerincze hosszában (a ludat nem). Ez arra pohár egy való, hogy az állat megrázza magát tle, megreszkessen, a miáltal az isten azt tudatja velük, hogy az áldozatot szívesen
kezdik
fogadja a kezükbl.
Ha
meg magát, akkor még a míg csak meg nem
az
Az mivel körülményesebben
az
pohár vízzel a fejétl a szakított
galylyal
vele a hátát, s e
s
ezt
nem
mindaddig
rázná
folytatják,
áldozati állatnak a leöntését vala-
A míg
végzik.
ember, vagy akár gyerek
gazda megmossa vízzel a
jij-es)
vízzel való leöntésre
rázkódik.
északi csuvasok
segít
els
egyszer leöntik,
tartja,
az állat kötelét valami az
fejét és a füleit, a
farkáig,
ismét
közben így
áldozatot
bemutató
hátát végig önti egy
azután az «áldozat-fá»-ról
(t'süli-
behinti egy kicsit és megdörgöli
szól
124
saGe viteyá tre saná pariwep, tazaDÜDep.
yora
és
éÉör
peré pölúér,
ilíiiúé
jaBalana
iiiíiöÜ'éúzé parii e
pérötwén.
it
Ezt a jószágot isten neked adom, Megtisztítom.
Hogy
elfogadod-e, tudassad velünk,
te
A mi reménykedve adott holminkat Fogadd el tlünk. Ha
els leöntésre
az
Ha
megismétlik. a hibának
Az
az
áldozati
sem reszketne meg, háromszor
itt
harmadszorra
nem
csak
is
állat kötelét
tartó
rázza
meg magát,
emberben
kell lenni.
kezébl nem akarja elfogadni az áldo-
isten bizonyára az ö
Valakit mást hívnak erre a faluból, valami jó lelk, álta-
zatot.
lánosan
embert, ö vele
tisztelt
ismét elkezdik a leöntéseket,
s
meg
fogatják
az áldozat kötelét,
ekkor már okvetlenül meg
kell
rázkódnia.
Ha
az isten
ezáltal
már
hírül adta nékik,
hogy elfogadja
az áldozatot a kezükbl, kiviszik a merjúité-he és pjsihdUé
ámen
shiax (az isten nevében
A
mezei
vágják
le
az elbbi.
nincsen
áldozatnál az
A
állatot,
déli
felhasználják
bemutatott lúd
a
nyakát a
de hisz ez a hely
a
kutya
meg
otthon. Csak
csontjait
nem
a
a
is
gégef
alatt.
mezn
ép olyan szent, akár
állat csontjait
macska.
bárhova
A brét meg
Kiféiíiet'-nek,
szabad
mni
egyszeren
egyszeren a
meyúilé, ott
csuvasok az áldozati
elhajigálják, megeszi tollát
elvágják
(irgalmazz) szóval
síjia-/
irgalmazz), vagy csak
eldobálni,
a
«
is
a
f-jó »-nak
hanem
vala-
mennyit összeszedik és kiviszik a szellem tartózkodó helyéhez, a dombjához, es itt leteszik neki a földre, vagy pedig a me?jóilé-re öntik.
Legtöbb helyütt a lúd
füles tatárok persze
csuvasok a csontokat elégetik, s
és
az állat egyéb
szokták hozni. (A szemés
eladják.)
Az északi
meg nem ehet
részeit
néhutt ezeknek a hamvait az «áldozat-fa» tövéhez öntik.
Az áldozatul több
tollait is ide
mindezt összeszedik
fogyasztani,
s
leölt állat
húsát megfzik ós megeszik.
A
leg-
még ugyanazon a napon el kell az egészet nem szabad belle hagyni más napra. Mieltt
áldozatnál
125
azonban hozzákezdenének a megftt húshoz, még elbb imádkoznak ez,
«
kézbevaló »-val
melyet egy
kis
kezükben tartják a míg a el
Egy
(alval'l'l).
falatka
darab kenyérre tesznek,
nem végzdik. Aztán
«
csontnélküli
kézbevaló imádságai)
megeszik.
hús
összefogva jobb
s így
(alvall'% Ihl'liJ
Ez természetesen csak a véres
áldozatoknál van.
A
vérnélküli
áldozatoknál
«gyjtés»-t
helyett
e
(pti/xl)
mely rendszerint három kis kanál kásából, a lángos vagy czipó «orrá»-ból és « köldök »-ébl áll. Az «orra» (semza) nem egyéb, mint a lángos vagy czipó kicsípett kis széle. Hol egy, hol három. A «köldök»> (keraBá) pedig a lángos tetejérl, a közepébl kicsípett darabka. Mindezeket külön egy helyre csinálnak, a
teszik egy kis fatányérba (líénúi),
áldozatban (kaú-/l
éjjeli
darabkát.
egy-egy kis
a
isiik)
Néha külön
rakáson szokták elégetni ezt a
azonban így
együtt
is
húsából
imádkoznak. Az is
tesznek hozzá
erre a czélra rakott kis
felteszik
a
tz-
a legtöbb áldozatnál
<«gyüjtés»-t,
szalmás
szín
honnan elhordja a kánya, meg megeszi az
tetejére, a
Az
tálastul
ezekkel
s
kos
(aslek)
egér.
áldozati imádságok, a csuvas nép vallásos költészetének
korántsem riztek meg olyan sok eredeti régiséget, mint teszem azt a javós ráolvasó igéi, a melyek telítve vannak a samánság és a samánkodás elemeivel. Az imádság (kdl) az a termékei
istenekhez
hálaadás
és
egyéb szellemekhez való könyörgés, a nekik való
szavakba foglalása
hol egyszerbb, hol lendületesebb
költi nyelven. Vannak egyes frázisok bennük, a melyek ugyanszókkal egyformán vannak elterjedve az egész csuvasság Ezek kétségtelenül nagyon régi elemek lesznek. Sok helyütt felcsendül bellük a ritmus, a gondolati ritmusnak külömböz
azon
közt.
fajtája,
a
a
soraikban
is
nagyon sok helyütt megérzik a lüktetés,
mondatok és szavak mértéke. De beszeljenek mindezekrl bvebben maguk
egyenkint keznek.
való
tüzetes
leírásukban, úgy
a
az áldozatok
mint alább követ-
:
126
Tavaszi áldozatok.
aGa uúdn
Gum) petti
a
(v.
(Szántás eltti kása).
Az esztend legels áldozatát a tavaszi szántás megkezdése eltt mutatják be. A bemutatandó áldozat kásából és 12 jusmanhól (apró lepény) áll, 12 lr§ (Jíiréúéi) számára. Mindezen áldozati ételeket ráteszi a gazda a szobában az asztalra, azután
a lepényeket az
egyenkint
ajtó elé a pitvarra,
egy kis fatányérra (kénúí) téve, kiviszi és ott napkelet
felé fordulva egyenkint imádkozik minden egyes tre-hoz külön-külön egy-egy lepénynyel. Az imádkozás formája a következ
jusman parüüep, snlay.
(ásl-irra)
úidú ájep pülne püzanDd, kazár.
(A
«
f-jó » nak) lepényt adok, irgalmazz.
bn
Akármi Utána egyszer a szobába, lepényt a
a
hajt.
kis
bocsásd meg.
is,
Ezt a lepényt aztán visszaviszi
«
számára,
«jó»
jók »
dsl-lre
nem
=
f-jó
=
éléJcséj irrl
nev
kis-jó
=
Alyekszej
= =
Ire
els
A
=
jél'iiíi
=
tartózkodó
vele-béli jó. (A vele, vile
helye
egy
egy virjal-falu
szerint.)
vörös part
valószínleg ugyanaz
említ a MaTepiajiu-ban (68. virjal területrl. nyickij
jó
van.)
jó
neve a csuvasok állítása
*)
(A
jója*)
jéliiíi
veiért (v. vllen) Ire
ydfld sir
jója
ember dtilföldjében
jéUhh irn
maim
mutatta.
nevei:
Jhzdú Ire
Alyekszej
Új
épen úgy áldozik vele és így tovább mindaddig, míg csak
a tizenkét «jó»-nak a lepényét be
A
egy másik tálba.
fatányérból
aztán ennek a helyébe, és
vesz
második
mind
fejet
kiteszi
és
legyen
1.)
MagIciréiíiét', melyet mélvm-yuzá név alatt a
a
—
:
127
sürén lre
—
járó jü
yajar üiíijnózé süréóéá == a rossz eltt járó
= nyavalya elhárító = riz upraGan sul sürén Irg = út(-on) járó jó.
siyóéf siféóéú
az
Mikor már a gazda mind a tizenkét lepénynyel elvégezte lepényeket visszarakja elbbi helyükre, a tálba,
áldozást, a
honnan egyenkint kiszedte ket, aztán újból imádkozik, de most már a szobában, napkelet felé fordulva ismét. Az ajtó felig nyitva marad.
a
táv teraDgp, püs sanaDgp,
ilGüm pettl tíiiMeú?p. 'éj
türg,
san allena \>üéúu
]
tuysö,
lje"/ slrlg/, irigy, éginglle/áé
Köszönetet mondok,
par
kajátper,
dnün.
píré,
fejet hajtok,
Szántás eltti kását áldozok. isten, a te
kezedbe dolgozni megyünk
ki,
Jó egészséget, épséget, könnységet adj nékünk, ámen.
Az imádság végén egyszer aztán
pedig leülnek
az
fejet hajt az
összes jelenlevkkel,
asztal mellé, és megeszik az áldozatul
bemutatott kását és lepényeket. Csak ezen áldozat elvégzése után fognak a tavaszi szántáshoz. (Ul/as.) Magnyickij aGá duj (eke-tor) néven említ egy északi csuvas szántás eltti áldozatot, mely ép oly nagy ünnepséggel és eszem-
iszommal megy végbe, mint a tatár saban tójg. (MaTepiajiH 18 21. 1.) Kis területen van csak elterjedve, és minden valószínség szerint tatár hatás alatt fejldött.
ver le/ pgttl. (Vetmag
A
tavaszi
mutatnak tojást viszi
is,
szántás-vetés
be, ez a veiig/ pgttl.
és
sütnek
hozzá
aztán kelet
felé
után
elvégzése
Megfzik a
ismét
kását,
fell
A
gazda
maga mellé a és a három ftt
leteszi
a kását
áldozatot
fznek három
egy lángost (ygBarDü).
mindezeket a gabnás-csrbe,
jobb fell a lángost, bal
kásája.)
fordulva mondja az imádságot
ki-
földre tojást,
1-2S
tár teráüep, püs sar.dDep.
úlúíd fdsh ilre-mde/.en, verle/ pettl
t&iiffléósft.
aksa piú pirírh par,
p,*r ftdrúéd idfid
/emespék.
terrl
t'sucan
í:rk,
pdríái perzáí.ék püliur.
tre an
áiiü'i
pray.
vissa Jciléóéné
terántsa junta par.
senzá Uitéáené 'ezetsa ja ma par. rlz9
pájdúúíén
\r,d
pajúé
kaja yiimu par, p.tr
pajúé
amin tre
'asihé,
sitiié
par.
sirlay.
piríH'ú UéÉéné, JtéÉérén
túrra
Köszönetet mondok,
sit't'dr.
fejet hajtok,
Het fajta gabonáért,*) Vetmag-kásáját áldozok.
Egy szemet vetve
ezer szemet adjál,
A töve (olyan legyen) mint a nád, a feje A szeme olyan legyen, mint a borsó. Ámen isten ne hagyj el. Az éhezve jövt Engedd jól tartva
A
mint a nádbuzogány,
elbocsátani,
fázva jövt.
Engedd
felmelegítve elbocsátani.
Három részébl Engedd
két részét
félre tenni.
Egyik részét engedd megenni, meginni.
Ámen
isten irgalmazz.
Mitlünk éÉé-hez, éÉétö\ istenhez jusson. Ez imádság végén háromszor leborulva *)
fejet hajt.
Búza, rozs, árpa, kétsoros árpa, zab, köles, hajdina.
:
129
Majd ismét es
egy
«
feláll,
a lángoson késsel
hozott
kását
való
falatra
kezébe fogja, és kelet
kanalat a jobb az imádkozásra
ps
tar teranep,
«orr»-ot (semza)
egy
beleteszi
ezeket
köldök » -öt (kerauá) metsz,
kanálba, egy kis
három is
vele
vesz melléjük, a
fordulva ismét feláll
felé
saBdoep
semzl-, keraBlne.
amin tre an pra%,
snia-/.
Köszönetet mondok, fejet hajtok Az «orr»-ával és « köldök » -ével.
Ámen
isten
ne hagyj
igalmazz.
el,
kanál tartalmát, a lángosdarabkákat és a falatnyi kását beleönti egy kis fatányérba, felveszi a földrl az egyik ftt tojást,
A
es
úgy a mint van, héjastul együtt kettévágja
a két tojásdarabot veszi a kanálba,
imádkozik
most
ezt
:
püs saBáüep,
tar teraoep,
semarDd/Jeíc tüDg
amin tre
plüer,
sir la/.
Köszönetet mondok,
fejet hajtok,
Olyan nagyszem legyen, mint a
Ámen
A
s
kezébe tartva ismét
jobb
s
késsel,
tojást
tojás.
isten, irgalmazz.
beleteszi
is
a kanálból a fatányérkába a lángos
darabkák és a kevés kása mellé.
Végül pedig ismét
feláll
kelet felé fordulva, újra
elmondja
az elbbi hosszú imádságot, és az imádság végén háromszor leborulva fejet hajt. Az ily módon elvégzett áldozás után beviszi a házba a kását, lángost és a tojásokat, s a család mindezt elkölti.
kását,
a
A és
gazda
földjébe,
fatányérkába félretett
«
orr » -okát,
a két darabba elvágott tojást kiviszi
és
eszik meg,
valamelyik
legközelebb
a
földbe. Itt
a
fekv
hanem elvetett
gabnatábla mellett újból
imádkozik pár szóval:
éemarüaúéíi
tue plüer,
tre aUdúé pdnemer, tre laje% paner álla
s vallás
köldök » -öt, a falatnyi
ezeket
beleássa
kelet felé fordulva
A csucas
«
nem
il'nie,
amin. "
emlékei.
:
130
Olyan nagyszem legyen, mint a
tojás,
Isten kezére adtuk, Isten jól adja kézbe venni,
ismételten
Itt
áldozatnak
leborul
egyszer
és
fejet
hajt,
és
ezzel
az
vége. (Ulyas.)
is
virjal nyelvterületen
*
*
*
A
ámen.
egyben -másban eltérleg végzik ezt
a tavaszi szántás utáni áldozatot. Ott ugyanis csak az mutat be « <(
vetmag
kását» (vörlg/ pött\), a kinek van abban az idtájban
vetmag
tojás » -a
diónagyságú tyúktojást, rencsétlenség jelének
Ha
(vórley
éóma rot)
.
így
nevezik
azt
a
melyet a mi magyar asszonyaink sze-
tartanak és
keresztüldobnak a háztetn.
épen abban az idtájban nincs a háznál
e fajta
apró tyúk-
abban az évben nem mutatják be ezt az áldozatot. A végzési módja pedig úgy történik, hogy megfzik itt is a kását és ezt az egyetlen apró tojást, mindezeket a házban az asztalra teszik, a gazda aztán feláll az asztal eltt, s a félig kinyitott tojásuk, akkor
mondja
ajtó felé nézve,
az imádságot
tre, vórley pötti
'éj
ts ük le £>:>/),
sirla/.
per perúzeran pin peröze par, kot'n< ;
yömespek
tiizd,
törné przaísek töDe túza par. 'éj
tre, tsinér álla ilihé par,
éil'-yüzeryáran,
votrau-keratDau, pörle sönieroaii yuDar, éirla%.
vetmag-kását áldozok, irgalmazz.
isten,
Egy szembl
ezer szemet adjál.
A
tövét olyannak csináld,
A
fejét
olyan
isten,
mint a nád, csináld, mint a borsó.
nagyszemnek
engedd szépen kézhez venni,
Széltl, vihartól,
Tzveszedelemtl, Jeges estl ments meg, irgalmazz.
-
:
131
Az imádság elvégeztével dostul
együtt megeszik.
valamelyik bevetett
A
hajtanak, és a kását csalá-
fejet
pedig a gazda kiviszi
kis tyúktojást
földjére
ott elássa a földben.
és
( VomBÜ-
kassl.) Jcd
A
úü ü
m díi p §tti. (Nyáj eltti
kása.)
mieltt a jószágot kihajtanák a legelre, ugyancsak áldozatot mutatnak be, olyan formán mint a hogy a szántás eltti áldozatot végzik, kásával és 12 apró tavaszi hóolvadások után,
lepénynyel (jusman) a
12
ir§
számára.
A
lepényeket
ép
úgy
mutatja be a gazda a «jók»-nak, mint a hogy elbb a szántás eltti áldozatot leírtuk. Utána, a kásával való áldozásnál, a gazda
a
szobában
az
eltt
asztal
kelet
felé
fordulva
feláll
és
így
imádkozik tár teráDep,
püs saBdDep,
üihdú pettl (süMéúdp.
kdDii
vil'eyséné tür álliúé
yiré kelarzá jarátper.
kdr-GunúdUisén láj§% swleyle sürerhé par,
ámln tre
srrlay.
Köszönetet mondok,
fejet hajtok,
Nyáj eltti kását áldozok.
A
jószágokat isten kezébe
Eresztjük, a
Engedd
Ámen
mezre
(egész)
szig
kihajtva. jó
egészségben járni,
isten irgalmazz.
Az imádság végeztével a gazda egyszer
fejet hajt, s
a kását
megeszik. (Ulyas.)
uúíuk. (Mezei áldozat.)
A
csuvasok
leghíresebb, legnagyobb
melyet ünnepélyes nyilvánosságban ülnek keresztül, jóval az aratás-id eltt, a
Ma már
áldozata az uúíuk,*)
meg két-három napon
gabona fejldési korában.
természetesen eltniéiben van,
nem
csak a keresztény
papok buzgólkodása következtében, hanem azért *)
Az
uj
(mez)
és
t'süti
is,
mivel évrl
(áldozat) szókból összevonva. 9*
»
:
132
évre
növekszik
nép közt a szegénység, nem igen
a
Még
áldozathoz szükséges drága jószágot elteremteni.
pogány területeken
is
ritkaság
Evekkel ezeltt, még a volt
nev
kerületében Hstek együtt
a
anatri-vidéken,
az
megülni,
szokott
boldogabb idkben nagyon híres
kormányzóság buinszki
mezei áldozata, melyet kilencz falu «kilencz falu mezei áldozatá»-
ezért
s
a teljesen
számba megy már.
szimbirszki
falu
tudják az
nak (t§yer jal uüzuöd) is nevezték. Messze földrl csuvasok ennek a meglátására, és az ebben való
a
eljöttek
részvételre,
vendégeskedésre. Ulyas
vasárnap
vidékén
megállapított
a
mezei áldozatot a
szombat)
eltti
napján
után
végzik
való
az
egész
üiíidlí
(szentháromság
közösen
valamelyik
hét
falu költségén,
a falu
s
Az áldozatot megelzleg összejönnek egy napon a falu vénei, meghívják a javóst is, és elkezdenek tanácskozni az áldozatról, és a bemutatandó állatok mennyiségérl és minségérl. Hogy mibl mennyit vágjanak le, azt maga a javós határozza meg. Az áldozati állaörege-aprajának a részvétele
következkbl állanak
tok rendesen a
borjú a
1 1
—2
mellett.
«
fekete népért»
kos a
«
három
fajta
(/ura yaleysen)*) jószágért" **)
(nz.9
fosXd
vll'ey-
igdfhysdn) 1
1
—2 —2
kos a «hét fajta gabonáért" (élúzd
hsU
tlre-BÜlezen)
kos az abban az évben elkövetett nagyobb
«
bnért
(ajepsen).
Levágnak továbbá egy csomó
Már
csak
a
legújabb
hogy borjút áldoznak a mindig
«
(5,
szegényes
fekete
fehér kanczalovat
6,
7)
népért », áldoztak.
számát mindig a javós határozza meg, a elmúlt mezei
bnt
követett
is.
jött
régebben
A
kosok
szokásba, e
és
helyett
ludak
mint az áldozattól számítva több vagy kevesebb nagyobb
el
szerint, a
a falu népe (verekedés, gyilkosság, paráznaság
Az áldozati állatokon kívül még a kása
Kendesen úgy
intézik,
is
. .
hozzátartozik
árpakásának a mennyiségét
uíiÉuk kellékeihez, az ehhez való
*)
ludat
idkben
.
).
az is
hogy az egyik évben bikaborjú,
a másik évben tehénborjú legyen. **) Ló, szarvasmarha, birka.
133
meghatározzák az öregek. Kiszámítják aztán, hogy mindez menynyibe kerül, és kivetik házak szerint, « kéményfüst után» (faówh-
hogy
rén),
mennyit
ki
es
megfizetni a rá is
pörölnek
érte,
Ha valaki épen nem akarja ervel nem veszik be rajta, nem
fizessen.*)
adórészt,
mert az áldozatnak egyik leglényegesebb
fel-
hogy békességben, minden czivakodás nélkül hajtsák végre. Az áldozat maga istennek (tre) szól, és egészséget kérnek
tétele,
benne a népre, szaporaságot a jószágfélére, és bséget, áldást gabonára, legfképen pedig esért könyörögnek benne.
a
(A csuvasok azt
hogy szokott
állítják,
ám es
is
még
lenni
ezen
a napon, vagy ha ekkor nem, hát pár nappal utána.)
A mikor
elérkezik az áldozat
szedelzködnek az öregek, csak
késbben jön áldozó
az
állatokat
patak partjára, fát
és a férfiak (az asszony-gyerek
helyre, a
egyéb
felakasztják
még
kiterelik
tiszta helyre.
meg minden
helyet,
ki)
meghatározott napja, összejókor
vagy «imádkozó»
sorban
a
is
borjút, és
népség
áldozati
szabad mezre, rendesen valami
süt -fz szerszámot
földbe
az
Visznek ki magukkal kazánt, tzivert
karókra
készüldnek az áldozat bemutatásához. Ellép a falu legtisztesebb öregje, possl)
reggel
(íidl
elkészítik a
kazánt,
a
az
Jízl'éáén),
is,
«
áldozat
kötelénél
arczczal kelet felé
áll,
és
fejei)
fogja
tz-
hozzá-
(t'sülc
legels
subában, a sap-
hóna alá szorítva. Háta mögött pár lépésnyi távolságban még más négy öreg ember áll, velük együtt a javósasszony és még egy másik öregasszony, a kik majd az áldozat húsát fzik. A többi jelenlevk csak ezek mögött következnek, tisztes távolságban. Elcsendesedik a tömeg, ell az « áldozat feje»
káját bal
segédei közül valaki vízzel
megmossa
egy párszor végighúzza
borjú
kötelét
ságát
kezében
a
a
a borjú
hátán,
tartva, elkezdi az
fejét,
azután
vizes kezét
pedig az állat
imádkozó az uóíuk imád-
:
érrla%
amin tre,
aúiuk
tevatper,
ihrrlítelén folté terátper,
*)
nak
Az
(adó),
nevezik.
áldozati állatok bevásárlására összegyl pénzt %Jrzeaz északi csuvasoknál t'sülí oAs'7-nak (áldozati pénz)
134
'eze pit'/i<\ k,iü'< :
(idtyéÉé
tiltle
teratper,
yura '/aleypá püs saBatper, jelenatper, érrlay
amin.
éilóérf Dereloan siyla
,
vutran-herarDan svyla, verran-yurayran upra, siyla, uzal semerüan siyUt, slrley par.
trley,
ihdú halassá slleyá Ihúdiíwr pulzanDa, kazár.
jut tdnXd shnná, seyele shiiBá halassá
slleyá lídüdúidf pulzanDa,
jüDeúné
sir,
yamereúnc' hazar,
mdú
halassá sljeya Ihúdiíor pulzanDa ajranleypa,
érrlay.
Irgalmazz
ámen
isten,
Mezei áldozatot végzünk, Nyers húsával imádságra állunk,
Meleg
arczczal, édes nyelvvel
Imádságra állunk. A fekete néppel fejet hajtunk, könyörgünk, Irgalmazz, ámen. Széltöl-vihartól rizz,
Tüzveszedelemtl rizz, Eablótól-tolvajtól oltalmazz, rizz,
Kártév estl rizz, Egészséget, épséget adjál.
Bármit beszélve
bnt
követtünk volna
is
el,
bocsásd meg,
Idegen vallású emberrel,
Keresztény emberrel beszélve
Bnt
követtünk volna
Az idegenét töröld
A mienket
el,
bocsásd meg,
Bármit beszélve Irgalmazz.
is
el,
bnt
követtünk volna
is
el
gyarlósággal,
:
:
135
Az imádság végén leborulva
fejet hajtanak.
reszket a borjú, megrázkódik, hogy lerázza
annak a
jele,
hogy
isten jó szívvel veszi a
odaadják valamelyik közel
állónak, a
Közben meg-
magáról a
kezükbl
vizet,
ez
az áldozatot,
ki a borjút leszúrja.
Le-
vágás közben ezeket mondja
uúzuk teratper, srrlay,
amin.
Mezei áldozatot végzünk, Irgalmazz, ámen.
Elvezetik
azután a kosokat
is
egyenkint, és külön-külön
imádsággal mutatják be valamennyit, úgy a mint elbb a borjút bemutatták. A kosok bemutatásának csupán csak az imádsága
külömbözik sijlay
amin tre,
iiDzuk teratper, tsdrriíiél'én
lídl'Ve'
yiira yaleypa
piípé tütle tgdlyeÉe
'eze vis
teratper,
püs saBatper,
hsfo vlley-Udflrysdn
t'sun
tatsá,
jun teksá
jelenatper, azgnatper,
/ura yale/pa püs saBatpgr. kdsré yléédti tryá 'gúé yissan
perü
jért'ríie
jéft'iiie
sürey ylssdú puúék
par, par,
jért'iíié
par,
yiira yáleya \rley, slrle% par, ii/.al-fEsélúérí,
jlrerleyran siyla,
sirlay, áii/u/.
Irgalmazz
ámen
isten,
Mezei áldozatot mutatunk be, Nyers húsával imádságra állunk,
A
fekete néppel fejet hajtunk,
Meleg arczczal, édes nyelvvel
Három
fajta jószágért
Lelket kitépve, vért ontva
:
136
Könyörgünk, fohászkodunk,
A
fekete néppel
A A A A
kancza után engedj csikót hajtani,
hajtunk.
fejet
tehén után engedj borjút hajtani, birka után engedj bárányt hajtani, fekete
népnek egészséget, épséget
adjál,
Kossztól-gon osztói, csapástól rizz,
Irgalmazz, ámen.
Ez után így
is
leborulva fjét hajtanak. Mikor
sorjában mind bemutatták
eldarabolják
a
húsukat,
és ieölték,
belerakják
a
még
a kosokat
megnyúzzák ket
kazánokba,
nagy kazánban a kását
fzni. Egy másik
szakácsmunkát a javósasszony és segédje végzi. A mikor megfl a
már
is
és
és
elkezdik
fzik. Mindezt a
egy másik öregasszony
hús meg a kása, hírül viszi maradt asszonymeg gyereknépségnek, hogy valaki az otthon
megftt
az
áldozat, siessenek ki
k
is
az áldozóhelyre. Szedik-
vedik a tányérjaikat, kanalaikat, és vonulnak nagy csapatokban.
Mire összegyl az egész falu népe, mieltt a lakomázáshoz, az kozásra
áll
fel
«
áldozat
feje»
az
öt
még hozzákezdenének másik öreggel imád-
ismét külön a borjú húsával és külön a kosok
megftt húsával. A borjúhúst fz kazánok eltt ugyanazt az imádságot mondja el megint, mint a melyet a borjú bemutatásakor elmondott. A kosok kazánja eltt a következkép imádkozik s'niay amlji
tre,
pazer tsdfriÉé
lidlTe
teoemer,
yal pisniÉé ázenatper, sit's
idald
tirezen-piilezen
tar teratper, pils saiidtjter. fidf
pdfúid a hsa
hpnr
piíi
pdh'rz?
/emespéíc,
terrúc' (sauanúelc, pdfí)ir>*j'v :
perzanéí:.
nzal semerDan, perna n, éil-nerdixut sirlay,
amin.
upra-$i%la,
itríié
}>ar,
137
Irgalmazz
ámen
isten,
Az imént nyers húsával álltunk imádságra, Most ftt húsával fohászkodunk,*) Két fajta gabonáért Köszönetet mondunk, fejet hajtunk. Egy szemet vetve ezer szemet engedj
A
tövét mint a nád,
A
fejét
venni,
mint a nádbuzogány,
Egy-egy szemét mint a borsó
Kártev estl,
(t.
i.
olyanra csináld).
jégtl,
Szél-vihartól oltalmazz, rizz,
Irgalmazz, ámen.
Ismét leborulnak elvégzése
meg
a
után
kását.
kezdik
A
hajtanak. Csak ezen imádkozás
és
fejet
az
öregek
népnek a húst
szétosztani a
valamennyinek adtak mindenbl
mikor már
egyenlképen, még mieltt hozzáfognának az evéshez, az « áldozat feje» egy rövidke imádságot mond el. Az öt öreggel egye-
temben a jobb kezébe fog egy darab húst,
—
fordulva ezeket
ez az alvaU'l,
mondja
«
kis
darabka kenyeret és egy
kézbevaló",**)
—
kis
és napkelet felé
:
alvaU\íi< : kdtlé teratper,
sit'ménnine sak alvaHEi siú< ; rj)^r, éirlay,
amin.
Kézbevalóval imádságra állunk,
Az elégtelenséget Irgalmazz, ámen.
ez a kézbevaló tegye elégségessé,
Meghajolnak egyszer, véget
ér.
hozzálátnak
és ezzel az áldozat szertartásos része
csoportokba
telepedve
a
lakomázáshoz.
—
Rendesen egy-egy nagy korsó sört is hoznak ki magukkal ki-ki a magáéból úgy hogy késbb már virágos lesz a jókedv,
—
tréfálóznak, mulatoznak, de azért
nem
feledkeznek
meg
az áldo-
*) Ezeket a bevezet szókat hozzáteszik a borjú ftt húsával való imádkozás szövege elé is. **) Szószerin t «kéz része ».
138
zat ünnepies voltáról, tartózkodnak a verekedéstl és a pálinkaivástól,
mert mindezt
Az els napon ludakkal
húsát, a
nem
engedi
elég
elfogyasztaniuk
meg
már
az áldozás szentsége.
a
borjú
kosok
és a
második napra marad. Ezt egészen úgy végzik, mint a yur-Uuúd-i (lúd áldozata), melynek a rendjét részletesen valamivel hátrább írjuk le külön, mivel hogy szszel ez az áldozat a mezei áldozaton kívül külön is
szerepel.
A
hol
való
áldozás
nagyobbak
és
gazdagabbak a
hol kilencz-kilencz falu állt össze, ott
néha három hétig
hetekig,
töttek együtt véve
kassl) az
bözbb
a
eltartott a
200—300
rubelt,
és
baromfiból
falvak,
vagy a
nemcsak napokig, hanem mezei áldozat, rá
mert
is
köl-
videkenkint (VoniBü-
hetvenhét
szokás járta, hogy
jószágból
a
mutattak
darab
be
legkülön-
áldozatot
ezen
alkalommal. *
*
*
Minden harmadik évben, a mezei áldozat harmadik napján a falu összes népét és minden jószágát «kere sz tül bu j tatj ák a földón si szokás «új tüz»-et élesztenek, és
—
szerint.
tz
Az új (édúd vut) élesztése a következ módon megy Az uíjzuk harmadik napján reggel kioltják a faluban minden házban a tüzet, és kimennek a férfiak meg a tisztes öregek a mezei áldozat helyére új tüzet éleszteni. Visznek mavégbe.
gukkal
két
ersen a
czölöpöt
is,
közel egymáshoz beieállítják jó
ezeket
földbe, keresztben, vízszintesen
e két czölöp közé,
ségével forgatható legyen a
maga
tengelye körül. Köréje csavar-
ják a kötelet, és két oldalról húzva
a
kereszt-karót, és
egy karót peczkelnek
de olyanformán, hogy ez a karó kötél segít-
mindaddig
ers forgómozgásba hozzák
forgatják-pörgetik
ilyenképen, a
míg csak a karó egyik forgóvégében ki nem pattan az új tz. Ezen meggyújtják a taplót, a taplóval meg nagy garmada tüzet élesztenek, a melynél majd áldozatot fznek. Ha sokáig nem akar kigyúladni az új tz, visszafut valaki a faluba, es sorra vizsgálja az összes tzhelyeket, hogy tényleg eloltották-e mind a régi tüzeket, mert ellenkez esetben sosem gyúladna ki az új tz. Áldozatot is mutatnak be ezen a napon, két fekete kost, egyiket
a
népért,
másikat a jószágért.
Gabonaáldásért
kását
:
\39
fznek. Bemutatásuk módja
imádságaik ép olyanok, mint a részlete. Az áldozati állatok húsát és
mezei áldozat kost-bemutató ennél
az
új
haza egy-egy eloltott
tznél fzik meg, valamint mindenki visz belle forgácsot, és evvel gyújtja ki a tzhelyén az
ég
tzet.
A mikor kását,
k
keresztülbujnak
jószágaikat
is
már az maguk
elköltötték
áldozati is,
állatok húsát és a
keresztül bujtatják
és
a földön, hogy a dögvész, pestis
(mar) ne
a
árthas-
son se nekik, se barmaiknak. Erre a czélra valami kisebb dombot keresztben keresztülvágnak, olyaténképen, hogy ez által egy föld-
kapu
mely van olyan mély, hogy a ló is keresztül mehet rajta a nélkül, hogy a feje kilátszanék felül a domb tetején. Keresztül vonul ezen a földkapun elször az egész falu keletkezik, a
népe, azután
barmaikat, elöl
a
földön
domb
mellette egy kád
áll,
»
(édf viifof
utánuk a szarvas-
lovakat,
marhákat, és legvégül a juhokat. Fenn a
kapu szélénél a javós vízbl peméttel behinti
a
bujtatják
ép így «keresztül
kelaraséd) összes
tetején, a föld-
víz van,
még
a vízre a következ kuruzsló-
után ráfúj a vízre
pdsúidWé amin tre, türran lrl§% iDatper. kilúé-éurtraDa Irley par,
aúza-Beza vié idsld
tdtnéúé lrl§% par,
vll'ey-t'safl'dysdnóé Irley
éiV-DerelDanDa tre sióé
>
tdsld
yaleypa
par.
siyla,
tire/.en-püleíen.
titsá
ísüMéípdf,
yúra yaleysen, hiiíezdn. jéfil'c'
tre
'dmd'énzé teratper, és
a
az alatta elvonuló összes embereket és
barmokat, de elzleg ráolvassa igéket, s a ráolvasás
ebbl
siyla,
amin.
Az isten nevében ámen isten, Az istentl egészséget kérünk.
A házban-otthonn
is
egészséget adjál,
A gyermekek helyére is egészséget adjál, Három fajta jószág számára is egészséget Széltl- vihartól isten rizz,
adjáL
:
1
140
A A A
hét fajta gabonáért
néppel összefogva áldozunk. fekete népért, a világért.
A mint reménykedve
állunk,
rizz meg, ámen. (Eáfúvás.)
Isten te
Mikor a jószágokat már mind
ezen
keresztülhajtották
a
haza vonulnak, mert ezzel véget ér
csendesen
földkapun, szép
a három napra szóló uúíuk minden szertartása.
Az északi csuvasok közt VomBü-kassl vidékén mön-téülc-nek áldozat) hívják a mezei áldozatot. Náluk Péter és Pál
(nagy
még halványan
gyemjánszki kerületben, a mint az öregek
keznek
rája, szintén
eltt a birkát
«
soféiít-t'siili-
már
tíz
emlé-
nagy áldozat régen az aratás (vüu-öje/), a melyen tíz kost, tíz
volt egy ilyen
széna-hónap »-ban
és
A kozmo-
napra szokták megtartani.
(június 29.) után egy-pár
bárányt
áldoztak
az
gabona
istennek
-nek nevezték, de bemutatási
módja
és
áldásért.
imádságai
ma
teljesen feledésbe mentek.
séf Ét
fs
ÜÓ9.
(
V e r é b-á
1
d o
z
a
1.
Mindjárt a mezei áldozat után való nap a falu fiatalsága, legényei,
leányai
veréb -áldozatot
ülnek.
Estefelé,
naplenyugta
után legények, leányok kimennek a falu közelébe valamely patak mellé, kását, zsírt és tojást visznek ki magukkal, a patak mellett
megfzik a kását meg a tojásokat, az áldozati ételt. A mikor készen van már minden, kását tesznek egy tálba, s a kása tetejére három ftt tojást, meg három kanalat,
tüzet raknak, bográcsban
az egyik kanálban zsír van, és a kásás tálat ezen a
patakparton
a
gyöpre, eltte a legények
imádkozásra állanak
mögött foglalnak tudja
a
módját,
a
fel,
helyet.
A
elébük
leányok
sírin-/
amin tre,
táv teratper,
hátuk
egyvalaki, a ki
jobban
elimádkozónak,
imádságot püs saBátper,
leteszik
hátrább, a
valahol
legények közül áll
módon
kelet felé fordulva
és
mondja
az
141
srrmhle) sérzi ísüMe(p,n'\
(/?{•
ydí'zém
kat'st'sá
kajmalla puUstser,
kafst'sezéih
arlanmalla puUstser,
amm
éirlay.
tfire
ámen
Irgalmazz
isten,
Köszönetet mondunk,
fejet
hajtunk,
(A leány-pataknak)*) verebet áldozunk.
A leányok férjhez menjenek, A legények megházasodjanak, Ámen isten irgalmazz. Egyszer
verebet
egy legény
szabadon
hajtanak. Az
fejet
ereszti,
imádkozó jobb oldala mellett a markában. Az imádság végeztével
tart
merre
a
elszáll
leányok
aztán, a
maguknak, hogy arra mennek férjhez. Ezután pedig leülnek a kásás tálak köré,
abból
azt
jósolják
mellett
világ
hozzálátnak
az áldozati
játszanak, dalolnak, mulatoznak (V. ö.
és lobogó
elköltéséhez.
tz-
Utána
éjszakáig. (Ulyas.)
Magnyickij MaTepiajiu-jában a sömer-t'süú,y-ve\. 32.
inzé. (Pihenési
s
Még aznap patak
kés
étel
partjához
i
d
1.)
ö.)
mikor legények, leányok kimennek a veréb-áldozatot bemutatni, egy-nehány öreg a
este,
ember egy csomóban végig
járja a falut, és
minden házhoz
be-
kopogtatva kihirdetik a sinz/; -t,**) a kanle veyet-oi, a pihenési idt (éinié
kalassj). Olyan
három napi idköz
ez
tíznapi,
ma már
legtöbb
földnek nyugalomra, pihenésre van szüksége,
semmiféle
szerszámmal hozzányúlni, hogy
gassák a nyugalmában, a
melyre a földnek
ebben az idtájban, a mikor
*)
Ulyas-han
«
helyütt
csak
csuvasok néphite szerint, a mikor a
a
nem ez
szabad tehát
által
ne hábor-
nagy szüksége van
fejbe szökik a gabona, érik és fej -
leány-patak »-nak hívták azt a patakot, a hol
ezt az áldozatot végezni szokták.
**) sinze annyit jelent, is
ezt az
nevezik.
idközt «a
mint
:
kényes;
vékony.
A
tatárok
föld kényes idejé»-nek (éirndíj nezzk vákte)
142
ldik minden vetemény. Ki
is
hirdetik az öregek házról-házra
járva a tilalmat a következképen
:
iran sinze püloer, sinZé kalátper.
sakkamá juramast, kürek tatma juramast, édf t'sarma juramast,
mimóza yutma juramast, ttr
t'ií:st'iíi<
;
juramast,
tlr§
sapma juramast,
ísul
kelarmá juramast,
arman arertmá juramast, ülaúÉá
kdíié
teyenmá juramast,
ydfld JídÉe teyenmá juramast,
ülaúéá, ydfld édléihé juramast,
püróé sür lídúe teyenmalla, vüne kúná serük.
Holnap pihenési id legyen, idt hirdetünk.
Pihenési
nem
Zörögni
szabad,
Füvet tépni nem szabad,
nem szabad, Fürdt befteni nem szabad, Gabnát szárítani nem szabad, Gabnát csépelni nem szabad, Követ kivenni (a földbl) nem szabad, rölni nem szabad, Tarka inget húzni nem szabad, Vörös inget húzni nem szabad, Tarkát, vöröset varrni nem szabad, Földet ásni
Valamennyinek fehér inget Tíz napig szabad id.
De
csak
helyütt teljesen
ingek
csak régebben tartották be
három napig
tart.
is
e
napokon,
tíz
napig,
Hogy ezen
ünnepi színezetet adjanak,
viselését
kell húznia,
betiltják
st még
ily
ma már
legtöbb
pihenési
idnek
a
tarka
és piros
tarka, piros
inget
:
143
varrniok sem szabad, a kin azt
leöntik
utczára
a férfiak
Fehérbe öltözve kiülnek a házak elébe az
vízzel.
elbeszélgetnek,
es
itt-ott
nem mernék
meglátják az utczán a tarka inget,
amodébb varrogatnak
az asszonyok,
háncsbocskort kötnek, de zajosabb munkával már
máskülömben hitvány lenne
zavarni a földet, mert
a termés (Ulyas).
kas/1 Az
szi
áldozatok.
t'siik.
(Éjjeli áldozat.)
az orosz Pakrov-ünnep szi áldozatok sorát a déli csuvasok legtöbb helyütt az « éjjeli áldozat»-tal kezdik meg. Nincs neki meghatározott napja, ideje, házanként külön-külön fikkor szokták végezni rendszerint, a mikor elég jól megntt már a juhok gyapja a nyári megnyírás után. Nem is mutatják be ezt az áldozatot minden esztendben, elég minden 3 5 évben egyszer. Az « éjjeli áldozati) szintén a nagyobbak közé tartozik, mert három egymásutáni napon át tart, és mindegyik nap levágnak egy-egy kost az isten tiszteletére, az elst a ház né pert, a másodikat a gabonáért, a harmadikat a jószágért,
{október
hónapban
áldozati
után
1.)
egy-két
(t'siiú-iíje/)
hétre
az
—
egyszóval
az
mindenfajta
isten
áldásáért
való
köszönetképen
hálaáldozatul. Az áldozat estefelé öt-hat óra tájban kezddik künn a gabnáscsrben (arjGarin), és a mire végére járnak, belenyúlik meglehetsen az öreg estébe. A gabnáscsürt kisöprik, kitakarítják, egy
tesznek
asztalt
czipó (pa/.alü) és
a
közepére, az
kés, az asztal
asztalon
eltt
meg
friss
sütés egész
egy vödör tiszta víz
Az áldozat végzésénél csak a gazda van jelen, a család többi tagjai nem vehetnek részt mikor már mindent elkészítettek az áldozathoz, a
az áldozati állat behintésére. és felesége
benne.
A
gazda kötélen fogva bevezeti a kost a gabnáscsrbe,
megmossa
a
vödör vízbl a
fejét,
és
itt
a felesége
végighinti vízzel a hátát,
azután a gazda, a kos kötelét ugyancsak a kezében tartva, kelet felé fordul és elkezd
imádkozni
:
144
amin
sijiay
kasyl kil'dm
isiik
tür§,
teranep
Kll'espe,
Íjr-suroemBa lajey túrna par, slrleyd par,
Irleya,
sirlay amin.
ámen
Irgalmazz
Éjjeli áldozatot
isten,
végzek a háznéppel,
Házammal-otthonommal
jót tenni engedj.
Egészséget, épséget adjál,
Irgalmazz, ámen.
Utána háromszor
fejet hajtanak.
Az imádság közben meg-
rázkódik a kos, erre kiviszik a meyóilé'be, és ott levágják.
A
le-
vágott állatot ismét visszaviszik a gabnáscstirbe, megnyúzzák, a
húsát eldarabolják, és azon helyen nagy kazánban mindjárt, egy
más
már megftt a hús
kisebb is
meg
a kása
is,
meg is fzik A mikor
fznek.
bográcsban kását
egy kis fatányérba kiteszik
mely a következkbl áll: egy czipó «orra», egy «köldöke», három kanál kása. egy-egy kis darabka hús a kos fejébl, lábából, szívébl, májából és a bordás az
áldozati
húsából.
«gyüjtés»-t
(puyy\), a
Ok maguk mindaketten egy-egy
falatka kenyeret és húst
fognak a jobb kezükbe, és újra imádkoznak éijrlay
kasyl
amin t'siilí'
a
«
kézbevaló » -val
tlire.
teranep Jelképé,
pajzer ihfriBé
/.'//'
türem,
yald pisniÉé hdt teraDep. klbiítúr-suvBeniBa lajey túrna par, irlr/a,
tnni,
slrleyá par. titnl,
clrenle tsiík virgnle pvlner, sirlay,
amin.
Irgalmazz
ámen
Éjjeli áldozatot
isten,
végzek a háznéppel,
Az imént nyers húsával imádkoztam. Most ftt húsával imádkozom.
Házammal-otthonommal Egészséget, épséget adjál.
jót tenni engedj,
:
145
A
cselekedet, a hozzáfogás,
Helyénvaló áldozat helyénvaló legyen. Irgalmazz, ámen.
Ismét meghajtják legels sorban pedig
is
a
háromszor, azután
fejüket
megeszik
a kezükben tartott «kezbevaló»-t, a «gyjtés»-t
beledobják
tzbe.
a
Csak ezek után hívják össze a
háznépet a gabnáscsrbe a lakomázáshoz, ha
k maguk
kevesen
vannak hozzá, meghívják a szomszédokat is, mert a kos húsát a következ este beálltáig mind meg kell enni.
Másnap
módon gabona-áldásért egy
este ugyanilyen
második kost
vágnak. Végzési
módja
imádsága ugyanolyan,
és
a következ betoldással, azaz módosítással
úhiay amin tre, kas-yi (süli
teráDgp
sióid (dsld tire-BÜlezen
ámen
Irgalmazz
....
isten,
Éjjeli áldozatot végzek
Hét
gabonáért ....
fajta
A harmadik nap este bemutatott harmadik kos a jószágért van. Ennek az imádságát a következkép módosítják :
sijlay amlji tre,
kas/l vizd
t'sük t'dsfo
Irgalmazz
teráDep, vil'ey-isdrl'dysctn
ámen
Éjjeli áldozatot
Három
....
isten,
végzek
fajta jószágért
....
(Vlyai).
Az északi csuvas déli csuvas
«
(üven yettl)
*)
áldoztak
MaTepiajihi
A csuvas
területen Magnyickij leírása szerint*) a
éjjeli áldozati)
s vallás
43.
emlékei.
helyében «gabnaszárító
ugyancsak
este
csr kásájáét
a gabnaszárító
csrben,
1.
10
146
áldozatul
kakast
vágtak
fztek
kását
és
-
-
a
cséplés
elvég-
zése után.
Némely helyütt a déli csuvasoknál az szi hálaadó áldoaz «isten ál d o z a t á»-val (tür§ tsuód) kezdik meg, más áldozatot ennél elbb nem is mutatnak be. Elterjedettségzatokat
nem
nek azonban róla,
már
csak
igen
egy-ket
örvend,
(J^as-ban
a hol hallottam
is,
öreg ember tudja, és csak ezek mutat-
gatják be a saját családjukban.
Fehér kost
áldoznak
melyet a szobában mondanak
el,
érrlay a inni
bemutató imádsága, következkép hangzik
istennek,
:
tre,
saná sür taGana az§nö.Dgp, sil'-Derelimii
tre
vut-keraroan
siyla, si/la,
tilre
sir la/.
Irgalmazz
ámen
isten,
Hozzád fehér kossal fohászkodom, Szél-vihartól isten rizz.
Jégtl
isten rizz,
Tzveszedelemtl
isten rizz.
Irgalmazz.
«
Kézbevaló »-val
módját, az rendesen esetre a régebbi
is
minden évben
is
az
«
A
masabb
a
ki
tudja
a
Minden
tartozik.
(Lúd áldozata.)
hónapi-bán végzik, lehetleg újholdkor, kifejldtek már. Nem mutatják be minden
minden
csak
lúd-áldozat
A
szokta végezni.
áldozati
a mikor a ludak jól
esztendben,
el
eredet áldozatok közé
yitr t'süúr).
Ezt
imádkoznak.
ugyanígy
«
második-harmadik évben.
f-jó »-nak, a
Uirérhét-nék
szól.
falu
mintegy
betegséget, nyavalyákat ne küldjön
határában lakozó leghatalengesztelésül
azért,
hogy
rájuk.
Bemutatási módja a következképen
folyik le.
Az áldozatot
végzi a gazda és a felesége, a gyerekeket és a többi házbelieket
kiküldik
a
szobából. Az
asztalra
felteszik
a
ezipót és egy kis
:
:
147
melyre
lepényt (jusman), a
egy
mézet
kevés
asztal eltt az áldozatul kiválasztott lúd
megmossa a
felesége langyos vízben
A
gazda a
félig kinyitott ajtó
áll,
fejét és felé
is
kennek.*) Az
a melynek a gazda a lábait.
fordul, s így szól
asl-ire fol teraDep, srrlay.
F-jó imádkozom, Ezenközben
megrázza
lúd
a
A
meyóilé-be és ott levágja. tisztítja és
odateszi
irgalmazz.
magát, aztán
felesége
a
gazda
a
kiviszi
megkopasztja, meg-
azon nyomban megsüti, a mikor megsült, szétvagdosva az asztalra a czipó mellé. A gazda ismét
tányérban
imádságra
áll fel
az ajtó felé fordulva
:
sirla% amin,
pajzer tsdfriúe kdl türem, yal'
piéniÉé
fol!
teraDep,
sh'lay.
Irgalmazz, ámen,
Az imént nyers húsával imádkoztam, Most ftt húsával imádkozom, Irgalmazz.
Egyszer lúd
fejébl,
darabkát «
fejet
hajt.
lábából, tesz
félre
Megcsinálja a «gyüjtés»-t (puy-yl)
szivébl,
májából,
egy tálba, a
maga
zúzájából és
is
egy-egy
a
kis
a felesége számára
kézbevaló »-t vág egy kis darab czipóból és a lúd húsából, aztán
újra imádkozik pár szóval
ásl-nra alvaWlÉe
lídl
teraDep,
éirlay.
A
f-jóhoz kézbevalóval imádkozom,
Irgalmazz.
A
«gyjtés»-t ezután
*)
Ez a
nál kisebb jó»
kiöntik
a
mepáil'é-be,
ez
a
mézes lepény a « f-jó » után következ, (unnan Ti?zdúnl) számára készül.
kis
f-jóé.
«
10*
nálá-
:
:
148
A A
csontokat
szépen
a
«
f-jó » tartózkodik, pénzdarabot,
egy kis
1
—
kopejkát
1
a
leönti
itt
után
arra a dombra, a földre.*)
tesz le ide a
is
együtt.
áldozás
az
és
határában
falu
és
háznéppel
a
mind,
összeszedik
mindjárt kiviszi a gazda a hol
megeszik
húsát és a czipót pedig
lúd
Ugyancsak
dombra
e
szókkal
mamáié yeBartsá yurap. Felteszek egy áldozati pénzt.**)
És
tettek
eleget
ezzel
közvetlenül áldoznak
még
a
«
A
f-jó »-nak.
a víznek,
lúd -áldozat után
tznek
jeí-éy-nek is, úgy hogy a gazda a mikor a lúd csontjait kihozza, hoz ki magával egyszersmind egy tányér zab- vagy borsópempt (ihlihdí), és
három
kis
czipót
pempt
a
is,
három szemet osztja, három áldozat számára.
részre
«
1 .
A
sí
r
rh
i
«f-jó» dombjától
patakjához (asl-lre slyd), czipót, lecsíp
a patak földre
th
három
a tányérban
csinál'*
neki
dfd. (Víz p
e
kanálra
(viz>
mp
küs
terat)
a
j e.)
«fö-jó»
megáll a vízparton, elveszi az egyik «
köldököt"
Az egyik pemprészbl
kis
három egyenl
elmegy a gazda ugyancsak a
itt
belle egy «orrot» és egy
partjára.
és
valót,
aztán
a
is
,
kitesz
patak
és odateszi
melléje
felé
a
fordulva
imádkozik s'hiay (fejet hajt), slrlay
«
«
shiay
«
«
nnihdr tsüffléód$ asl-lre sli'dúe.
Irgalmazz, irgalmazz, irgalmazz,
Pempt A mi
az
els
áldozok a f-jó vizének.
kis czipóból és az
els
rész
pempbl
meg-
maradt, azt a gazda azon a helyen megeszi önmaga.
*) Más szokás szerint a lúd csontjait elégetik, s az elégett csontdarabokat hamustul kiöntik a meijúil'é-be. (Ulyas.) **) Tájszólásonkint mamala-nak és yajarke-nak is hívják.
é
:
.
149
(Tz
vut ÍSÜÓ9.
2.
áldozata.)
Egy-pár lépésnyire odább megy a gazda a patak partján, tznek. Végzési módja épen olyan, mint az elbbié,
és áldozik a
sem több
az imádsága
:
shia'/ (fejet hajt),
sirlay
«
«
sirlay
«
«
vÚDá
(íüMéúd'p.
ihiiíhif
Irgalmazz, irgalmazz, irgalmazz,
A tznek pempt
A
második czipóból
és tovább
megy végezni
A
jéfey-nek
megy
ide
pempbl
maradó
részt
is
megeszi,
a harmadik áldozatot.
jéféy tsüöd. [jéféy áldozata.)
3.
helye,
és
áldozok.
is
megvan a hogy
tehát,
falu
fejet
határában a maga szent hajtson
földjére a neki szánt czipódarabkákat és a
pemprészt, azután hozzá éhiay
Elbb
három
kis
ez se
leteszi a
kanálnyi
épúgy fohászkodik
is
(fejet hajt)
srrla'y
«
«
érrlay
jéféy
hogy
neki,
bántsa a családját betegségekkel, nyavalyákkal.
«
«
rh lih d r
isiik léúdfi
Irgalmazz, irgalmazz, irgalmazz, jéféy -nek
Itt is
befejezte.
pempt
áldozok.
megeszi végül a harmadik megmaradt
részt, és ezzel
(Ulyas.)
kar Dá pgttl.
(C
s e r é
n y kásája.)
Akkor mutatják be az áldozati hónapban, a mikor már elkezd
esni
a
hó,
belepi
a
legelt, és
a jószág
a cserénybe
:
150
Hálát adnak
szorul.
ez
által
eltt az
álló teleléshez új
Az idre
kat,
áldozati
a
okét, másrészt
hogy a
a küsz ü
l»
irgalmát kérik.
kásából és lángosból (y§B(WJm)
juhokat az udvarba, szénát szórnak
halom nagy
azért,
meg
áll.
Erre
beeresztik az összes jószágot, a lovakat, szarvasmarhá-
végzése alatt kis
étel
istennek
egyrészt
nyáron át szerencsésen megtartotta
tál
k
is jól
éljenek.
A
le
nekik, hogy az áldozat
ház udvarfelli ajtaja elé egy
tüzet visznek ki a tzhelyrl, leteszik melléje a földre
kását és a lángost, a
(hogy összesen
hárman
gazda és
legyenek)
még más
két
férfi,
az ajtó eltt kelet felé
feláll
fordulva, és kezdi az imádságot: tav teraoep, ptls ris
fostd
lcLj§y
saBaoep
vlhy-íhfUysdn.
yifóé sürézé karDana kdúzdé,
tar túrra, úhiay.
Köszönetet mondok,
fejet
Három fajta jószágért. A legeln szerencsésen
hajtok
járva a cserénybe tértek,
Köszönet istennek, irgalmazz. Egyszer csíp a lángos teszi
egy
kis
fejet hajtanak.
A
szélébl három fatányérba,
gazda erre a kanál hegyével «
orrot »
és egy
három kanálra
melléje, és mindezeket a fatányérból, az és kelet felé fordulva újra
«
való
tesz
elttük lev tzbe
veti r
imádkozik
tar teraDep, pRs saBdDep, vllgysene slrleynr
perü-zacaj /cE>7i
par
föl kas ma,
puúéti ptllDer,
iiraj tulll
tulll
P^' 11
ylsson ftyl
pül>D§r,
t'síipter,
ylsédú p§rü tsüpter,
',>w'
sür§y yléédú puúéti
t'süpter.
[>
rdid sírra püluer,
j'h>f
ídid
arnya
kar ónra püluer.
tre
sijlay.
kását
is
tre
amlji
ki-
köldököt*), félre-
151
ajvan [rd ydf
li>U'
yurzá yáBel
ytls
né
il'.
piíúéú JcéÉéné, íceíiévén
Ámen
túrrá, amin.
isten
Köszönetet mondok,
A
fejet hajtok,
jószágoknak egészségüket add
kitelelni.
Padló-alja*) tele bárány legyen.
Borjú-padalja*) tele borjú legyen
A
kancza után csikaja fusson.
Tehén után borjú fusson, Birka után bárány fusson,
Egyik vége a víznél legyen,
Másik vége a cserénynel legyen.
Ámen
isten irgalmazz.
Gyarló •Jó
imádságát
fiú -leány
néven
Mitlünk
(« jónak
téve») fogadd
IcéÉétöl istenhez,
ámen.
Az imádság vegén leborulva azután
lángost eszik.
A
el.
JcéÉé-hez,
fejet
A
hajtanak.
felveszik a földrl, beviszik
kását és
a szobába és meg-
némely helyütt egész nap a maga kényére-
jószágot
kedvére
hagyják az udvarban és a kertben, másutt azonban az
áldozat
végeztével
ismét
berekesztik
lovakkal, ökrökkel dolgozhatnak
Más házak záshoz az ajtó
szokásai szerint
elé,
hanem
ajtó elé a pitvarra, és az félretett
is
ket
az
istálóikba,
st
a
aznap.
nem
visznek ki tüzet az áldo-
egy asztalt tesznek ki az udvar felli
eltt végzik az áldozatot.
A
tányérkába
lángosdarabkákat és kását pedig a szalmás-szín (áslek)
tetejére öntik, a
honnan elhordja a kánya meg az
egér.
(UlyaL)
Télen a juhokat és bárányokat, hogy a hidegben künn fagyjanak, a padló alatti pinczeszer házaljában tartják. kis borjúkat pedig a szobában a magas padok alá kötik be, *)
meg ne
A e
padok
elejét
(perü-zcíGaj).
meg
farácscsal
szögezik
el,
ez a
«borjú-padalja»
:
,
152
/,'
A
ilds pgttí.
(Háznép kása j a.)*)
nem A háznép
karDa-p§ttl után
szokták bemutatni.
sokára, rendesen egy-pár napra rá egészségéért, csendes és békességes
imádkoznak benne. Az áldozati étel egy tál kásából és tizenkét vékony lepénybl (jusman) áll, ez utóbbi a « tizenkét jód számára. Az áldozat olyanformán kezddik, mint a szántás életért
eltti áldozat,
s
a tizenkét lepényt az ott leírt
be ez alkalommal zást
végz gazda
is
módon mutatják
a «jók»-nak. Ezek elvégezte után az áldo-
a kásával imádkozik éirlaya-Bnr, amJji.
ifos
petty.
fsüJcEéúBft.
:
í:W,))íií:( -^lirin'l)ll:H
lájey
tuma par,
vlJ'eyeniBá- thftdydm óé,
sémijémóé sívlgypa t§ma par.
remin -y u rayra n 1
1)
i
.rí,
siylá
fén-si í) óérúén
siyla.
.
yin-yur kurasran y§oar. ItildihÉé-áurDgmBa slvlgylg (dfds-tdéél
temá par,
ajran %rel-y?r kdlliné
yüé yurzá yanel W. piéhcú Leneúé. tíéÉéfén
amin
tarrá,
táré éirlay.
Irgalmazz,**) ámen.
Háznép-kásáját áldozok.
Házammal-ottbonommal Jót tenni engedj.
=
háznép. Ebbl rövidítve ícíhs. sh-layájiar régies alak, és szószerint annyit jelent: adjál » A participiumnak ez a régies alakja már « irgalmazva használatból, a a nép ezt már nem is érti meg, azért kiment sokszor így ejti: éirlay aBar, «irgalmazz a>Bar», s ezt az anar-i *) üil-jlé
**)
holmi elhomályosult régi
isteni
alaknak
tartja.
153
Jószágommal (-barmaimmal) Családommal egészséggel élni
(«
állni ») engedj.
Eablótól-tolvajtól rizz,
Betegségtl-nyavalyától rizz, Csapás- kár látástól ments meg.
Házammal-otthonommal Egészségesen, igazságosan élni engedj.
Gyarló
imádságát
fiú -leány
Jó néven
(« jónak téve») fogadd
Mitlünk
kéíie-hez,
líéiic-tól
Ámen Utána úgy hajtanak
el.
istenhez,
isten
eg}-szer
irgalmazz.
fejet
hajtanak, némelyek
le
is
borulnak és
fejet.
Déli csuvas változat szerint egyik-másik háznál ezen áldozatot
nem
a gazda,
hanem
a
felesége mutatja
be.
a «jók-)-nak
ez
A
hány tagból áll a alkalommal nem áldoznak. Az asztalt
kívül annyi vékony lepényt sütnek, a
kásán család,
kiteszik
az udvar felli pitvarra az ajtó elé, erre teszik az áldozati ételt, s
a gazdaasszony kelet
felé
fordulva ez eltt imádkozik. Fejhajtás
után három kanálravalót eszik
a kásából, harap egyet az egyik
lepénybl, a többit aztán beviszi a szobába, és
ott
valamennyien
esznek belle. (Ul/as.)
si v
A
nev csak
a
i
lúd-áldozattal
áldozatot, de
végzett
ih
az
m 9 fd.
(Víz p
kapcsolatban lényegileg
nevük egyforma. Amaz áldozat, és
engesztelésül.
Emezt
e
mp
leírtunk
teljesen
a
«
j e.)
már egy ugyanily
különbözik emettl,
f-jó » patakja, vize
mellett
magának a « f-jó »-nak szól vizekben lakó «ví z apj á»-nak és «víz-
tulajdonképen a
-
be, hogy ne rémítse ket a patak táján hogy külömböz betegségeket ne támasszon
anyjá»-nak mutatják való
jártukban, és
rajtuk.
Minden esztendben
el-el
szokták
végezni, a mikor
befagyott a patak vize. t/fyas-ban ez az áldozat áll,
is
már
négy részbl
két pataknál áldoznak ugyanis, a fof s'irmf-nól (Leány-patak)
:
:
154
es a UdúXd sJéd-viél (ífanh vize*), és
mind
e
két pataknál külön-
külön áldozatot mutatnak be még a tznek is. Ezen négyszeres áldozathoz négy részre osztott borsó- vagy
négy kis czipót készítenek, s a gazda maga (esetleg a felesége is) kimegy velük a patakok mellé, s az áldozatot egészen ugyanazon a módon végzi el, mint a hogy a lúd áldozatában leírtuk, fejet bajt háromszor-báromszor
zabpempöt
és
1-ször yj>r-smin stpúé (Leány-patak vizének) vüdöL
r^-szor
tznek, ugyancsak
(A
e
patak
mellett
pár
lépéssel odább)
3-szor Udiih síimé (ísdúh vizének, a második pataknál)
tznek
4-szer vúdö, (A
TajaBa-b&ii áldozatnak.
A
sokkal
gazda
itt
ismét e második pataknál).
szebb csak
imádságát írtam
le
pempvel. Imádsága slv-assd, slr-ames shlay,
tajJaDep sarui, püé úar.aoep. S9Íi'(
;
kasng reyetraDd,
keriDcrla yerane pulzanDa,
aöíazérh yerane pulzanDa, vileyd sápne pulzanDa, hty.it
na jatldéne pulzanDa,
ájep an tü, an yerat, éirlay,
amin.
Víz-apja, víz- anyja irgalmazz,
Meghajlok neked, fejet hajtok. Akár éjjel való átkelés idején. Akár a mikor nappal megijedünk, Akár a mikor a gyerekek megijednek. Akár a mikor a jószágot megütjük, Akár a mikor a lóval káromkodunk,**)
Ne
hibáztass, ne rémíts.
Irgalmazz, ámen.
*) Udhld
**) T.
i.
ennek
az
egy pataknál áldozik czipóval és
egy szomszédos tatár falu neve. a vízen való átkelés alkalmával.
:
:
155
Az imádkozás végével leborul a patak partjára
és fejet
(Tajana.)
hajt.
Az északi csuvas területen olyan alkalommal is szoktak víz-pempjét (éü-niúidf) áldozni, ha idegen falu vagy határ vizébl, «idegen viz»-bl (jot sü) iszik valaki, és ettl meghl, köhögni kezd. Otthonn ilyenkor megfzik a pempt, az asztalra teszik, felé
s
az,
fordulva
megártott
kinek
a
a
viz, feláll
mondja sü srrlay
!
Víz irgalmazz
És háromszor az
fejet hajt.
alkalomból
ez
eltte, és az ajtó
sütött
egy kis «orr»-ot vágnak
patak partjára, oda, a
A pempt
czipót
le,
!
aztán közösen megeszik,
megeszik, csak ez utóbbiról
is
a beteg ezt azután kiviszi az idegen
hol
ivott
a vizébl, a darabka czipót a
vízbe dobja, és így szól sü sirlay,
saná soGer pardD§p. Víz irgalmazz,
Neked kenyeret adok.
A
patak
fordulva háromszor fejet hajt ismét, és haza
felé
megy abban a
hitben, hogy a vízben lakó szellemeket
megengesztelte,
s
most már
ezért elhárítják róla a hüles okozta betegséget.
(VoniBü-kassl.)
s e r
A déli
á
i
sü ód. (Sör
áldozat a.)
legzajosabb szi áldozat a sörrel való áldozás, melyet a
csuvasok
nak (áldozási Tulajdonképen
fsüJél'érfié-nek
sör),
vagy
nem
(áldozás), az
serei,
északiak
t'süód-riek (sör
egyéb, mint az új
t'sülíl'éihé
sera-
áldozata) neveznek.
gabonának
a meg-
kezdése, és hálaadó áldozatul való bemutatása.
Megülik rendesen minden esztendben, az áldozati hónap valamely tetszés szerint kiválasztott heteben,
új
A
holdkor
—
leginkább
szerda
vagy
keresztény hitre tért északi csuvasság
— rendesen azomban vasárnap
estéjén,
sem hagyta még
el
ezt
:
156
az áldozatot, ott
imitt-amott
el
is
is
még ma
megtartják
is
teljes
pompájával, ha
hagytak már belle néhány pogányos vonást.
A bemutatandó áldozat f-f tárgya az új gabonából fzött sör, melybl meglehets mennyiséget készítenek el, annál is
a
inkább, mivel rendesen két napon
tart az áldozattal egybe-
át
A
sört maga a gazda fzi meg árpa-malátából komlóval, ünnepi alkalmakkor mézet tesznek belé, hogy jobb íze, meg ersebb alkohol-tartalma
eszem-iszom, dínom-dánom.
kötött
rozsból is
legyen. Egyébiránt igen kellemes
nak
híres nemzeti itala, ép
íz
élvezhet
ital,
a csuvasok-
úgy mint a kirgizeknél az
erjesztett
kanczatej.
Ez áldozatra vesznek még pálinkát egy ludat, és
is,
levágnak a háznál
hozzá lángosokat, természetesen kizárólag
sütnek
az új gabonából. Estefelé, a jó
számmal
már
mikorra
a meghívott
atyafiság,
rokonság
összegyülekezett, hozzákezdenek a lakomát megnyitó
áldozat bemutatásához. Az áldozást összesen
öt férfi végzi a
ház udvarfelli pitvarán, az ajtó eltt, a hova erre a czélra tesznek egy asztalt, az
vödör
sört,
egy
kis
asztalra
a
fatálat
«
gyjtési)
számára, három
kupát és öt kanalat. Felállanak aztán eltte kelet és ell a gazda mondja az imádságot shiay amin tre. édúd tir§-BÜle jdfóiÉé tar tsratper,
püs saBatprr.
siúzd idsh tlrg-Bülezen.
sgnza Jíiléóené 'ezetsd járná par, terantsa járna par.
visén, fcü'éúene
pdr
'déihé,
jjajnt''
lód pajnc
y'r/.a
mul tzd mid tnm tumlomza ajran
ltdlliné
éhhé,
ynma titma, tani
par.
par, títma par.
yüs yurza yáBel
svrlaya-Bar.
Irgalmazz
ámen
isten.
Uj gabona rendjével
Köszönetet mondunk,
ki-
egy tál kását, egy lángost, egy
fejet
hajtunk,
il.
felé
sörös
fordulva,
157
Hét
A
fajta gabonáért.
jövt engedd felmelegíteni, Az éhezve jövt engedd jól tartani. Egy részét meginni, megenni, Két részét a csrbe rakni engedd. Jószágot szerezve a jószágot engedd megtartani, Ruhát felöltve a ruhát engedd megtartani. A gyarló imádságát jó néven ("jónak téve») fogadd fázva
el.
Irgalmazz, adjál.
Es utána mind az öten meghajolnak. A gazda a lángosról az
«
és a
orrát »
három kanálra
kikészített fatányérba,
három belle mind
erre levágja
«köldökét», és beleteszi az asztalra való kását
is
tesz melléje.
egymásnak adogatva isznak az öten, míg a három kupában tart. Háromhárom kanálnyi kását is eszik mindegyik, azután ismét imádMegtöltik a
ságra állnak
sörös kupát
sörrel, es
:
semza-keraBl/h' Uzenatper, püs saBatper, sirlay.
Az orrával-köldökével Fohászkodunk, fejet hajtunk, irgalmazz. Fejet hajtanak, és az asztalt
mindenesti
beviszik a szobába,
a háznép és a meghívottak ugyanis az áldozás ideje alatt ott
benn maradnak. A
«
gyjtés »-t ezúttal
is
felteszik
mind
valahová
a szénás -szín tetejére.
Mihelyest az asztalt a szobában a helyére teszik, a gazda
elveszi a sült ludat azon egészben, és tányérostul az
felesége
asztalra teszi. Felszólít valakit
hogy darabolja a kezeit tisztára,
a
szét
az áldozást
végz
hanem mieltt még hozzányúlna
imádkozzák elbb a
«
öt férfi közül,
lúd húsát. Erre a lúdfelvágó
kézbevaló
megmossa
a lúdhoz,
imádságát)) (alvalUt
fol'l'i).
el-
Egy
búzakenyér szeletkék tetejébe teszik az egész sült ludat, és a lúd felvágó ezt így tányérostul a kezébe veszi. A többi négy áldozó férfi egy-egy sörrel tölt kupát tart a jobb kezébe, s így mind az öten az ajtó felé fordulva újra imádtiszta
koznak
tányérba
:
158
srrlay
amin tre,
yurBá
kdl tevátper.
éifdrh-ÉiUdÜ ísdÉ? pfiÍDer, éirdihds yúzaria pitlDer,
pitfoáds yürúzeGana pfdDer,
éhiay, wm%n.
sak yüreiiDas- 'erüBá 'asse,
pdí-
sirhé par,
pajne
'désé sirhé par,
iád pajné kaja
yama
sgnza
'ezetsa
vissá
ftiléóéríé
par.
jama par,
HHéóéné terantsa jama par.
sirlay.
ámen
Irgalmazz
isten,
Lúddal imádkozunk. Huszonöt zsibája legyen.
Húsz (belle) a gazdáé
legyen,
Öt (belle) a kányáé legyen, Irgalmazz, ámen. Ezen rokonsággal,
atyafival
Inni, enni engedj.
Egy
meginni engedd,
részét megenni,
Két részét
félre tenni
engedd.
A
fázva jövt engedd felmelegíteni, Az éhezve jövt engedd jól tartani.
Irgalmazz. Fejet hajtanak. Az öt áldozó
férfi
felfogja az öt kupát, egy
keveset visszaöntenek belle a vödörbe, a
melybl
merítettek, a
többit fenékig kiisszák. Újra megtöltik ugyancsak ezt az öt kupát
belle valamennyien az összes jelenlevk, rendhogy hárman-hárman isznak minden egyes kupából,
sörrel, és isznak
szerint úgy,
míg csak
A
ki
nem
úrul.
lúdfelvágó eldarabolja ezután a lúd húsát, és darabonkint
a kása tetejére rakja. törvénye, rendje, szépen,
sokat
marczangolás
ezer csúfot
A
znek,
lúd eldarabolásának
adnak nélkül
arra,
vágja.
is
hogy az
Az
azért aztán az olyan
megvan a maga egyes
ügyetlen
darabokat
lúdfelvágóból
ember nem
is
vállalja
159 i
magára is
A
ezt a tisztet, a ki
kézzel
csak
nem
törik,
ért hozzá.
A
lángost és a czipókat
volna
illetlenség
úgy bemutató imádságok elvégzdtek,
késsel
hozzálátnak
kettévágni.
most már a
lakomázáshoz, ki-ki letelepedve a maga helyére.
Az estebéd vödör sört igazi
végeztével a gazda az
állít
mulatságot,
megkezdetlen hordóból
megkezdik a
asztalra, és ezzel
melynek aztán
a
színezete sincsen, dévaj
többé
dínom-dánom
ez
új
sörivást, az
semmiféle
áldozási
innen kezdve kivilágos-
kivirradtig. De mindenek eltt is bemutatják a sört is, imádkoznak vele, mieltt hozzáfognának. A gazda elssorban is megtölti az els kupát, «tánczolási kupá»-nak (tasiama kurGi) hívják, és bundában, bal hóna alá fogva a sapkáját, ráköszönti a férfivendégek közül arra, a kit legjobban szeret: tar saná tasiama,
yíiza jane jatle kuröa.
úÜtúé tre, édfúé paisá. ilt
turDajnü urna,
ár
édffléjríii
yemla,
kend ^zéúén puúéné, 'diéjménni káres.
kend 'dzéjúezén, sarnvnúéén újrelza virtmalla.
Egészségedre tánczolás,
Gazda küldött híres kupát. Égben isten, földön császár. Ló el nem húzbatja árpa,
A alatt,
Férfi fel
nem
A
ki ezt
megissza pity-palatty,
A
ki
A A
ki
emelheti komló,
meg nem issza haris. ha ezt meg nem issza,
szeretjétl különválva feküdjön.
poharat, a
melyet kezében
csuvas szokás szerint
csak ezt adja át annak, a
maga kire
tart
a
gazda felköszöntés
Utána újra felköszöntötte. Fenékig issza ki.
inni az ilyen poharat, ellenkez esetben büntetésbl
tölt,
ki
és
kell
még három
poharat nyújtanak át neki egyszerre, és egymásután mindannyit
:
160
ki
kell
Utána az összes jelenlevk közül mindenki
innia.
iszik
egy-egy kupával, és mindenki felköszönti sorjában a mellette ült.
Annak az egy kupának t
asl
ám (í-nak,
módon való körülkerengését nevezik «tánczolás»-nak. A mikor a kupa ismét visszajut ilyetén
a gazda kezébe, újra megtölti sörrel, és a közönséges felköszöntés táv sána (egészségedre!)*) szavával ismét
Ez ismét
kire legelször tette.
kemencze
felteszi a
A gabona mikor ezzel
közepére a gazdával
hóna
ilyen hosszú legyen.
vége
kicsit,
a
hét
együtt
alatt a sapka, a két
nyitva egy
polczra ezekkel a szókkal
saremÉéTc verem pülügr.
tlrij
A
lev
tetején
ugyanarra köszönti, a
kiissza a sörét, s az üres poharat
férfi,
feláll
a
szoba
a gazda bundában, bal
kezében két kupa
sör,
s
az ajtót ki-
háromszoros fejhajtás után elkezdi az imádságot:
amin tre. sumné t'i/d jért', sumné perü jér£,
sijlay :
A
es/V
'dúé
uraj
tulll puúéJc,
sdGe
tulll
sürey piiÍDer,
aída-p.ebia pfdúer,
alek patúr fhfü pRlner, foÉelé éirla%,
Irgalmazz
lein
pülDer,
(ii)ü».
ámen
isten.
Kancza mellé csikót Tehén mellé borjút
adjál,
adjál.
Padlóalja tele bárány, birka legyen.
Pad tele gyerek legyen, Az ajtó mellé vlegény legyen Az « asszony-hely » -re**) menyecske legyen Irgalmazz, ámen.
*) Szószerint «Köszönet neked». Erre a válasz: (köszönet) vagy pedig táv-di (köszönet, igyál). **) A szobának a kátyhával szemben lev sarka. :
tara/
161
Végül ismét ikre,
vidám dal, táncz, ki a meddig elkezddik Elkerülnek a szebbnél-szebb sördalok, a csuvas népkölaz igazi ivás,
és
bírja.
hajtanak háromszor, visszaülnek a helye-
fejet
tészet legnaivabb, legkedvesebb termékei, elmaradhatatlan kelléke is venné, ha a vendégei hogy még csak egyetlen-egy
néven
ez a mulatságnak, a gazda rossz
közül úgy
menne haza tle
nótát
sem
énekelt. (Ulyas.)
a
Az északi csuvasok söráldozata részleteiben annyira eltér csuvasokétól, hogy nem tartom feleslegesnek, hogy itt
valaki,
déli
külön
is
le
ne írjam az egésznek a végzési módját.
Az északi csuvasság már keleti keresztény vallást,
s
mányukból, ez áldozatból
is
vagy
áldozatot ;i
is
felvette a görög-
mint minden egyéb hagyoigen sok pogány elem kiveszett már,
ez úton,
a
belealkalmazkodott
pedig
hogy
jó ideje,
kereszténység
kereteibe.
Ez
legtöbb helyütt a karácsony-ünneppel (sor/orl) vagy
húshagyóval (sevarnl) együtt ülik
már meg,
tetszés
szerint
kiválasztott napon, a melyre az atyafiakat, jó barátokat is meghívják. A mikor estefelé tájon már összegyülekeztek a vendégek,
megkezdetten hordóból eresztett mindig imádkozni kell, a nélkül bármi más alkalommal sem lehet hordót megkezdeni. Minden egyes fér fi vendég kezébe egy tele sörös kupát oszt szét a gazda, és
a gazda felteszi
legels vödör
az asztalra a
sört, ezzel
felállva a szoba
szentkép
közepére, a
mindnyájan, ell a gazda, és ok
is
mondják
bundában, bal hónuk alá
(ikon) felé fordulnak
az imádságot
szorított süveggel
:
(Régente
imádkoztak az
ajtó felé fordulva.)
tre
éirla% t
törámes shiay, (IcéÉé éirla.%, l'céBcímes
slrlay,
ydfh-éir sirlay, ydfh-srr ames srrtay, fiuXoyíl shiay,
pülöysl ames '
jittüzené A csuvas
ó.ivallás emlékei.
sirlctft,
piiyaninar shiay, t'sar,
H
!
162
vljeysrnr an /> i fslc
('
vattar.)
poéiaremer.
sah sokkgr tövará ftéféóétne,
töGgéné par.
tövan-tossamBala
kömlle 'issé tre sirla/.
sirhé par.
votran-kövarDan, vor-%orayran, ko irma ii tgsmanzénúéén •yÖDar, éhlay,
amin.
Isten irgalmazz, Isten anyja irgalmazz, (IcéÉé
irgalmazz,
UéÉé anyja irgalmazz,
Vörös part» irgalmazz, (Vörös part anyja» irgalmazz,
(i
pTd'úyéi irgalmazz, pTitoysi
anyja irgalmazz,
Hej píiyammr irgalmazz, Kutyáidat
A
csitítsad,
jószágokat ne pusztíttassad
!)*)
Hordót kezdtünk meg. Ezen kenyérre, sóra Áldást, bséget adjál. Eokonnal, barátokkal
Vidáman
inni, enni engedj.
Isten irgalmazz.
Tzveszedelemtl, Tolvajtól-rablótól,
Gylölköd
ellenségektl
Ments meg. irgalmazz, ámen. *)
Ezt a betoldást csak a régi pogány
Néhol még
ezt
is
hozzátettek
:
úil sonaíé
vatsa an
sirhiy,
kaj.1
Szel szárnya irgalmazz,
Ne rombolj
idkben mondták.
163 I
Ugyancsak ennek az imádságnak egy másik északi csuvas változata T'saiiD§r-bó]
:
sijlay tre,
tsMeth e-8§ra,Ba torza sana dzendtper, S9Ú9 tlre-Böl§Ba torza
sana azenátper.*-) por
pos-foit, jal-jijpd,
yörmDas-vörlöypd, pöúöih
k'it-jisp'é
torza
sana azgnatper,
sijlay.
pere hja akne tire-Böle lajey polüarza por,
slúzd t'dsh tire-Böle lajey
poloarzá par.
ló? idsh ül-'/df lajey osra, vtÉd
(öslö
Icil'd-voDd
rJl'ey-t'söíi'öye
lajey,
parmdleytd,
il'ihc'hyt'é
töreDd patsd yiresne
pornéóé
yonattar,
trös pöysd
tör.
par,
parmaDd
par,
töleyterat.
por úiifen? sorúé (ióds
yajar tgimanoan
éiireihé
par,
söl,
vot-höra'rDan,
vur-yorayran
siyla,
tesmanzéne yüzeíic salat sd jar, süréna söróé rrrd yifdé
tü,
ozalld íüfúdn tü, sirlay, éíior
peré au pray.
ajyan
nl-yörzeiíi
maÍDaii halas *)
Ha nem
kezdenek meg
új
a sör-áldozattal,
hordó
pöhhéspör,
smayyl
hanem bármi más alkalommal
sört, e helyett
a következkép mondják:
yóndran hilnd üDörarBd torza sana dzendtper.
Vendégtl jött kenyérrel-sóval Hozzád fohászkodunk.
felállva
11*
164
karán polat pöl,
kafan kalassl
malüan polat
pöl',
srrlay.
Irgalmazz isten, Áldozati sörrel felállva
Hozzád fohászkodunk, Új gabonával felállva Hozzád fohászkodunk.
Valamennyi szomszéddal, falu-néppel, Rokonnal-atyafival,
Az egész háznéppel felállva Hozzád fohászkodunk, irgalmazz. Nekünk a mezbe vetett gabonát Jónak alkotva add,
A
hét fajta gabonát
Jónak alkotva add. Két fajta fiút-leányt
Három fajta A házra jól, Adnivalót
Az
is,
jól
neveld
fel.
jószágot szaporítsd,
igazságosan vigyázz.
vennivalót
adjál,
is
isten és császár adóját
is
engedd megadni,
Valamennyit elégítsed Minden járó-földön egyenesen engedj ki.
A
rossz ellenségtl
ments meg,
Tzveszedelemtl, Rablótól -tolvajtól rizz,
Az ellenségeket magukat szórd
A A
járó -földön a jóval tégy szembe, roszszal háttal tégy,
Irgalmazz, minket ne hagyj
Mi Az
gyarló fiúk-leányok elöl
mondandó
Alighanem hátul
A
széjjel,
hátul
szó
lesz,
mondandó
Alighanem Irgalmazz.
elöl lesz,
nem
el.
tudjuk,
járni,
165
Utána meghajlanak, Újra
isszák.
kezükben
a
és
kupa
tartott
sört ki-
újra elmondják a fentebbi imádságot,
töltenek, és
kiisszák. Ugyanezt cselekszik harmadszor is, de ekkor imádság végén összekoczintják a kupákat, és mindegyik visszaönt bellük egy kevéske sört a vödörbe - - e szókkal
s
a sört
már
az
:
séréíiéí síré,
JÜSS9S
fiifé.
Az édes ital nektek, A keserje nékünk.
És tre
(t.
égi
i.
szellemeknek)
éijiay (isten irgalmazz) szókkal
Csak ezután kínálgatják
és köszöntik
nem
levket, asszonynépséget, a kik
Következik
a
kiisszák a kupákat.
sorjában a többi jelen-
fel
vettek részt az imádkozásban.
kenyérszegé s. A
gazda átadja az egész
kenyeret valamely mellette ülö tisztes öregnek, a « kenyérszeg »-nek
(éoG§r poéla-Gan), hogy vágja
Az öreg legels sorban felé fordul
tre
'éj
és ossza szét a
két kezébe fogva
is
imádkozik
és így
fel,
vendégek között.
a kenyeret, az
ajtó
:
sirlay,
inon éoGersá
ps
sctBüDep,
péféóéíné par, töGgsné par, sirlay tre.
Hej, isten irgalmazz,
Nagy kenyérrel
fejet hajtok,
Áldását add, bségét add,
Irgalmazz
isten.
Fejet hajt, és csak ezután szegi neki a kést
Levágja a
csücskét, az
Utána az els karaj
vendégé. A sót
hint
«orrát»
a
háznépé,
kenyeret ö
mindegyikre
és
(sgmza),
maga
a
ez
a
a kenyérnek.
házigazdáé.
második karaj a többi
szétvagdossa apró darabkákba,
külön-külön elosztja mindenkinek. Ez
a kis sózott kenyérdarab a «rész» (rale), a melylyel ismét imád-
kozni
kell.
Az összes jelenlevk
keket sem véve a,
jobb kezük
ki,
fejét
felállanak, az asszonyokat,
gyerme-
a kenyérdarabkát a jobb tenyerükbe fogják, a bal tenyerükbe nyugtatják,
s
így
mindkét
:
166
kezüket leeresztve a köldökük
elbb
ságot, ugyanazt, a melyet
A mikor a
visszaül leülni,
csak
elbb meg
a
a
sós
kenyeret,
kenyérszegnek nem
kérdezni
kell
közösen mondják az in
sí
!-
a sörrel elmondtak.
megeszik
elvégezték,
helyére,
tájáig,
az
összes
és
szabad
ki-ki
még
jelenlevktl, hogy
elég volt-e nekik a kenyér, a melyet szétosztott közöttük. Ezért
a gazda
megtölt egy kupát
átnyújtja
sörrel,
valamely öregnek
ezekkel a szókkal
sak karca na vaH§ sitniné
Ezen kupával kérdezd meg,
Ijt.
elég volt-e a rész.
Az öreg kezébe veszi a kupát, és odaszól elször a szoba fhelyén ül idsebb férfivendégeknek :
Icöféóefi vat éijnzam
síré
món
soGer
éit'f-i !
Fhelybéli öreg emberek. Nektek a nagy kenyér elég volt-e? éiifd,
Elég
volt.
elég volt
i%ífd.
—
így válaszolnak.
pözan honon kihf, Uoréóéfé por %dÉán§n. éifiíiéú
Ha nem elég, gyertek ide, A fhelyen van a gazdának. Maj odafordul a kályhával
ül
asszonynépség
felé
szemben, az
«
asszonyhely »-en
:
t'ünel'ni
yoreiizor kassizérh,
síré inon
soG§r
éitf-i
'
Asszonyhelybéli nyírfás -falusiak,*)
Nektek a nagy kenyér elég volt-e
Ugyanúgy válaszolnak, az öreg ismét úgy
?
szól nekik vissza,
*) Az asszonyok tréfás elnevezése, mivel a fehér ingükben ép olyan fehérek, mint a fehérkérg nyírfaerd.
:
:
:
167
ajtó mellett ülö fiatal legény-,
mint az elbb. Odafordul aztán az gyerekembereknek alél;
paníizi alBassam,*)
síré
mön
soG§r
éit'f-i?
Ajtó melletti legények.
Nektek a nagy kenyér elég volt-e
Ezek szól
úgy
?
ép úgy válaszolnak, mint az elbbiek, az öreg is nekik vissza, mint az imént a többieknek. Felemeli is
aztán a kupát, és ráköszönti a kenyérszegre no
mön sog§t
éitfd
tar sana
Na
vatézéóén,
fezé kala séd, .'
egész kenyér osztó,
Azt mondják, hogy elég
Az egészségedre Es
ráüríti
szegnek,
és a
a
kupát. Újra
mikor
kiitta
már
volt,
!
megtöltik,
odaadják
a
kenyér-
a sört, csak akkor szabad néki
visszaülni ismét az asztal mellé.
A
Az áldozás ezen részével eddig elfogy az els vödör sör. a második vödörrel, ezzel együtt
gazda felhozza az asztalra
jár a
hódoltatás, a « fejhaj tatás (püs saptarni). A gazda és a felesége, kezükben egy-egy pohár sörrel »
állanak
a
szoba
fhelyén, a gyermekeik
és a fiatal
fel-
háznép
(a
vendégek nem) pedig elébük járul, leborulnak elttük a padlóra, úgy hogy jobb kezükkel az apjuk lábfejét, bal kezükkel az anyjuk lábfejét érintik, a
homlokukat pedig a padlóra nyomják. A hát-
rább hódolók már természetesen csak
a
homlokukkal
érintik
a
nem
férhetnek közel hozzájuk,
padlót.
A míg
ezek leborulnak
elttük, az apa, a gazda így szól hozzájuk
no aúíazam porúe yalálle pöloer, jaÍDd jatle sin pöler,
homályos szó, más helyütt nem is haszebben a megszólításban. Helyette néha ar-üfo (férfi
*) alB ássam régi
nálják, csak fia)
is járja.
:
yajar sin an pöler.
éhmá
sblá to/san sor soHne
párgr,
tar s[j
sht yifdi polzan,
tö/ren feze ijúdé,
'stan
onnan tö/remer
fezé kaler.
söma/a jala to/san an jalDiné Uilé ki zen an kaler. Ultin
iMdn rirDerud
kaler,
fisédú torer.
/alalle pö~lD§r.
trig
surí><
:
pöler,
t'uúir
larne sofúe sala pöler.
aúíam
tor
tár sana.
'n'tíji,
Na gyerekek, valarnennyiötok áldott A faluban neves emberek legyetek,
legyen.
Eossz emberek ne legyetek.
menve a
Útra
Ha
valaki
fele utat
szembe
másnak
találkozik,
engedjétek,
mondjatok köszönetet
;i
jói-
tartásért ^üdvözöljétek).
Ha
honnan
azt kérdik,
jöttél ki.
Azt mondjátok, onnan jöttünk
A A
házbeli szót a faluba falubélit,
ki.
menve ne
beszéljétek
haza jvén, ne beszéljétek
Ketten feküdjetek
le.
hárman
és
el.
el.
keljetek fel.*)
Áldott legyen. Álló helyen
Ül
legyetek,
helyen falu legyetek.
Kelj fel
Ez
domb
már gyerekem,
egészségedre.
volt rájuk az apai áldás a fejhajtásért.
valamennyien, és az apjuk
is,
átnyújt egy-egy kupa sört, a
darabot
is
belevet (20
meg
az anyjuk
Utána felállanak
is
mindenjüknek
kupába még egy-egy kisebb pénz-
— 50 kopejkát,
néha egy-pár rubelt) ezekkel
a szókkal
*)
Az apa
házasok, mint
gyermekük
szaporaságot és
férj
születik,
a következ sorok
feleség
kíván ketten
hárman kelnek
is.
gyermekeinek. Az üj a feküsznek le, és a mikor
fel.
Ugyanerre vonatkoznak
:
:
169
no aúiam sáná mol-noé poioer.
Na gyerekem neked vagyon -magja A gyermek
legyen.
megköszöni
átveszi és
spassiBO, ézöf haláré?pék pölüer.
Köszönöm, úgy legyen, a mint Felhozza aztán a pinczébl
dsebb,
a
harmadik vödör
sört,
a gazda
asztalfre,
az
apja
az
fia,
ezzel aztán
mulatságot, a «dal rendje »-t (jöre jdf&L). sört
mondtátok.
ti
elé,
A
a
kupáját,
igazi
vödör
odaállítja a
fiú
megtölti
rendesen a leg-
megkezdik az és
át-
nyújtja néki:
paíné jéfisé
aííé só/á
kaj.
Apa, fogj be az eke mellé.
hogy kezdje meg az éneklés sorát. A tavaszi szántás idején is az apa, a gazda kezdi meg mindig a szántást nyissa meg a mulatság rendjét. a családban, hát most is
Ez
azt jelenti,
Odaszól hát a fiának no aúzam, toloar korGcLzéné.
Na Tölt
fiam, töltsd
aztán a többi
férfivendégeknek
meg
a kupákat.
ül
asztalnál
aztán, kezükben a kupák, a fiatalok
eltt.
A
iorrl),
házigazda, az apa rágyújt az
csak egyedül énekli
öregnek
is,
sb/l,
aj aú'éóé aj anné.
akne
th'rJ
/ölem pöloertsCsa,
fahíd yónl savén zá
Észbl
ki
'ist'drt'sísd.
ne menjen az eke, az eke,
Hej apa és hej anya.
A
vetett
A
jött
a
fiatal
Felállanak
szemben az öregek asztala «asztali dal»-ra (köféóé
:
ásran kajmpí áal,
meg
valamennyinek.
sorban
is,
gabna gazdag legyen, vendég örülve igyék.
:
:
170
A
hangot a
dal végen mintegy átadva a szót, a
nak, így szól hozzájuk
fiatalság-
:
mariDan síré /alulié.
tlem
Áldás
reátok.
Erre a fiatalok kezdik énekelni ugyanazt az «asztali dal»-t,
melyet az apjuk énekelt, velük együtt dalol a többi öreg az asszonynépség hallgat.
Háromszor
után
talpon
ott az asztal eltt,
is,
csuk
elének! ik ugyanazt egymás-
állva,
aztán a többi jelenlev
asszonyok, lányok felé fordulnak és meghajtják magukat
pirdnóén rhifé yalalle.
Mitlünk Ez
a népre az áldás.
Megzendül a megszólal a heged (höBes v. skripka), elkezddik rája a vidám dal, meg a táncz. A tánczot legelször is a gazda felesége kezdi meg, ha még nem nagyon öreg. de ha öreg már, akkor rendesen a fiú, vagy a gazda menye. A mig valaki tánczol. a többiek körben volt a nyitánya a táncznak. a darálónak.
szép teljes hangú, térden nyugvó csuvas czitera
állnak,
mert a csuvas tánczot csak egyedül
(tiiisté), és
járják,
és tapsolnak
a táncz ritmusaihoz a tenyerükkel.
Ennek
is
megvan
a
maga
rendje,
módja.
Még mieltt
a gazda elé es meghajtja a fejét:
tánczolni kezd valaki, odaáll
spasétBO yozá ÜdféGÚna.
Köszönet gazda az asztalodért.
A
gazda erre
egy kupa
sört
nyújt át néki, ez a «táncz-
kupája» \tFize-korGl vagy tas-korGi}, és így szól: és
jorúiÉeÜé vanózek karba an yontr.
Te rendjével törött cserényt ne hagyjál.*) Átveszi
másra a
fiatalok
*) Tréfás
ne tánczoljál.
mieltt kiürítené, ráköszönti valakire közül, hogy utána majd az álljon fel tánczolni
a kupát, de
kifejezés
e
helyett:
Xe maradj a
nélkül,
hogy
:
:
:
171
kardü vanúéek, si/as
síin
A A
te
cserényed törött,
kire felköszönti, így válaszol
pzau
vanúéek
Ha A már
meg
kiissza
sört
a tánczát,
és fejet hajt
vissza
kell
kötni.
elkezd tánczolni.
és
erre,
kell kötni.
si/as pöfo.
meg
hát
törött,
palát.
mig bele nem
A mikor
fáradt, ismét odaáll a
eljárta
gazda
elé,
:
spaséiBO IcoréGÜna, taüargm 'jnód.
Köszönet az asztalodért, tánczoltam már.
A
gazda
újra
ez kiissza és visszaadja a kupát.
tölt neki.
Most az áll fel az új tánczra, a kit az iménti tánczos. felköszöntött az elbb. Ez is úgy folyik le egészen, mint az elbbi táncz, és így megy sorjában, a míg csak nem tánczolt valamennyi, asszonya,
nem
öregje egyaránt. Csak a gazda az
mint egy fejedelem,
fnél, atyafiai
tánczol, ott ül az asztal-
mulat azon,
és
hogy
a vendégei,
hogy mulatnak.
így tart ez egészen hajnalig, a míg csak bele nem fáradnak akkor aztán elbúcsúznak sorjában a gazdától és
a jókedvbe,
köszönik a vendéglátást &%y-Bol
t
siv-boI,
%oza UöféGÜna.
spaééljBO
Egészséges légy, egészséges légy,*)
Köszönet gazda az asztalodért.
A
gazda
e
szókkal bocsátja
el
ket
jorlaza kaj§r. 'stnii,
tö/reii
sJr-ndler.
*)
Isten veled.
IJDüGan polzan,
feze'
onnan tö/remer
; t'<
z<
;
kaler.
:
172
Dalolva menjetek.
Ha
hogy honnan
azt kérdeznék,
jöttél ki,
Azt mondjátok, hogy onnan jöttünk
ki.
Egészségesek legyetek.
nem
Eégente a vagyonosabb, pénzesebb világban,
három napig
de
de
oszlottak,
estére
egy napig, felé szét-
lámpagyúj tatra megint csak össze-
kelve,
ugyanannál a háznál,
gyülekeztek
Hajnal
eltartott ez a sör áldozat.
is
és
a lakomázást,
folytatták
mulatozást, tánczot. Csak az imádkozás, a tulajdonképeni áldozati
maradt
jelleg az
voltak
egyebek,
a második és harmadik estén, ezek már nem mint kárlátói az áldozati napnak, a melyen
el
mindent, a mi megmaradt az els napról.
megettek, megittak
(VomBü-kassl.)
X ort Ennek él
(s u ú
(Méh áldozat a.)
d.
már
az áldozatnak legtöbb helyütt
csak az emléke
módját sehol sem sikerült
a csuvasok között, bemutatási
le-
jegyezhetnem, azért rövid ismertetését átveszem Magnyickij-ból.*)
A
pogány
déli
csuvasok
nem
maguk méhtenyésztéssel nem
ismerik ezt az áldozatot, mert is
A mint
északi csuvas nyelvterületen volt elterjedve.
szavaiból
meknek, néhol a
hálaadó
kitetszik,
mézbl
belevonva
áldozat
az imádság
az istennek és a jó szelle-
tiiféthét- eket
a
k
foglalkoznak, leginkább csak az
is
—
a
méhekbl
és
vett áldásért.
Magnyickij szavai szerint a sör-áldozattal egy napon végezték.
nem
Bemutatási módján, a igen
lehet
felé fordulva a
fogyatékos
eligazodni, annyit
és
tudunk
hanyag feljegyzésbl csak, hogy az ajtó
következ imádsággal áldoztak
sak yozana tütle
'déihéslídn,
éhhéskdn
pda, jüéúd serlúé péféóéi par.
jal§m-jiÉdrhÉé, hur/.,n'n
yena-cdHézéiíiúé
tíé,
pdí poéran piú phza í>dí
c
)
clzd
MaTepiajiH
.
t'seúiékfi'.
.
.
92.
1.
éit'ihcíd/né
par.
:
173
pdf
marDará-vdlUere pölDer.
vízd
jamale/ pölDer.
vissa Jíiléóénné terantsa
péréóétné parer, sirla/a parer, amin.
Ezen gazdának inni-, ennivalóul Az édes mézre, és az erjedt sörre áldást adjál. Falummal, háznépemmel, Szomszédommal, vendégeimmel Egy fejtl (embertl) ezer fejnek elégséget adjál. Az egyik vége a virágon, A másik vége a méhkasban legyen. Az éhezve jövt jóltartva elbocsátani elégsége legyen. Áldást adjatok,
Irgalmazva adjatok, ámen. Felsorolja is,
itt
még
Magnyickij az isten egy-pár melléknevét
valószínleg
melyet
a
fej
alkalmával
hajtás
említettek
az
áldozók
= torrl =
isdáéé torrl
a fecske istene.
te/ran
a harkály istene,
=
hl'ódréú kajek torrl septsek torrl
(0 veszi,
tévesen
ezeket
a csalánmadár
istene,
(?)
a fülemüle istene.
mind külön-külön istenségnek
persze
«méhesbéli istenek» nevén).
Némely
meg negyven de
=
helyütt
apró lepényt
bemutatási
kerületben
jadrinszki
a
is
kását
fznek
is
készítenek ezen áldozat alkalmából,
módja az orosz feljegyzésbl nem
elég világos.
(Maszlovoj.)
/
3 rt'
A házrz dik
s
-
u r
t
p ettl.
r
kásája.)
t
mikor már
tavaszszal, a
mikor már
ezúttal
a
a
hó
jól
kihajtott,
ellepett
Rendszerint
és ö
is
tél
mindent, vagy pedig
kintt mindenféle növény. Az
háziasszony
magára az ura bundáját,
minden harma-
hálaadó kásaáldozatot, rendesen a
be
közepén, a
sapkáját.
d r í - s a
szellem (jdH-sart) számára csak
évben mutatnak
áldozatot
{/
mutatja
a bal
szerdán-,
hóna
vagy
be,
de
felhúzza
alá szorítja az ura
vasárnap
este
:
171
végzik.
E napon
senkit
messze
a
jobbára
falutól,
sem eresztenek el a házbeliek közül egész nap otthon tartózkodnak. De
ha történetesen nincs valaki otthon, az asztalnál a helyét üresen hagyják,
és
egy
bocsátanak be
kanalat
tesznek
ez este a házba,
erre
k
a
helyre.
Idegent
sem
maguk sem mennek sehova
máshoz.
A háziasszony a nagy tányér kemencze szájába egy vánkos
Bemutatási módja a következ. kását fölé,
és s
odateszi a
egy lángost
azután
a
kemencze
helye felé fordulva,
felé,
fejet hajt
a
házrz
szellem tartózkodási
néki e szókkal
sirlay amin,
y,tfw>h-surD§mnCi lájg% twnallá püloer éirla%,
sirla%,
éirla/.
Irgalmazz ámen, ynt'-emmél, surt-omm&l jót tehessek, Irgalmazz, irgalmazz, irgalmazz.
És háromszor
fejet hajt.
és a lángost az asztalra
A mikor már jóllaktak, A ház minden ajtaját egyiken
teszi,
Utána a kemencze
szájáról a kását
hozzáül a család, és esznek belle.
meghívják a
házrz
szellemet
is
kinyitják egy kicsit, és kiszólnak
enni.
mind-
:
ydfC-surt éhhé pir. ydft-sart
menj enni.
odaállítják a kemencze elé, rajta áll még a benne még egy kevés maradék kása is, a tányér körül pedig annyi kanál van, a hány tagból a család áll. Az asztalra vagy melléje egy székre odateszik a vánkost is, hogyha
Az
asztalt
tányér, van
a
házrz
szellem jól lakott, aludhasson rajta.
Ök is lefeküsznek, hogy esetleg ne zavarják a szellemet, ha odajönne enni. Reggel korán, még hajnalhasadás eltt felkelnek valamennyien, és a maradék kását megeszik egészen. Hogyha három éven
belül a család
miképen, vagy leány házasodik
meg, ismét kását áldoznak a évben,
nem
várják
be
ez
megfogyatkozik vala-
ki a házból,
házrz
vagy a gazda hal
szellemnek
esetben a szokásos
még abban
az
három esztendt.
:
175
Ha
új
menyecske jön a házhoz, szintén kását áldoznak néki
e
szókkal édúd
iíúdih,
sijn
tülúid,
l'áfoih
/drí-surt pgtt% lamap. úiflo.y,
Menyecskét
Házam
srrlax,
úrrlay.
emberto) vettem.
(«új
tellett,
ydrt-surt kásáját állítok,
Irgalmazz, irgalmazz, irgalmazz. (Ul/as).
Alkalmi áldozatok. nlóds pettl. (Házal ap kásája.) Az újon épült házat
áldozattal
áldást adjon rája és a benne lakókra.
már négyszögben már a gerenda falak,
a mikor felépültek
készen vannak szál
középs deszkának
szentelik fel. hogy isten Akkor szokták bemutatni,
a ház alapfalai, a felrakásra és a padlót
a kivételével, a
is
lerakták egy
melynek a helyére tüzet
gyújtanak majd az áldozásnál.
A
gazda mindenek eltt
is
egy-egy pénzdarabkát szorít a
szoba négy sarkába a gerendák közé,
szemközt lev
még
pedig jobbról az ajtóval
fhely » -re (Ihreóe) és jobbról az «ajtó melletti fhely-» re vagy a « vlegény-ül fhely » -re (álek panú£% Ihreóé vagy ícdrü lamé tidfeóé) egy-egy réz-kopejkát, az ajtó mellett balfelöl a «kemencze melletti sarok »-ba (kgmaGá paúúzl líoúés) és «
a kemenczével szemközt
fhelyé»-re
ifdÉél
lev
«
asszonyhely » -re, «lány-asszonyok
vagy pr-arem/.éiíi foreói) egy-egy kösöntyübe
való kis ezüstpénzt (nu/rat).
Azután összehívja a gazda a házépít ácsokat, egy-nehány is meghívja, beviszi az ujonan épül házba a kását
férfirokonát
meg
a lángosokat, és leteszi a padlóra.
az egyik padlódeszkát
gyújtanak,
s
ez eltt a
ötödmagával
még nem
tz
A
szögezték
eltt kelet
az imádkozásra:
felé
szoba közepére, a hol
le,
apró forgácsból tüzet
fordulva
feláll
a gazda
176
amin tre
sirlay
nióds pettl tsukléúdpt srrlay, sirlay.
sirlay,
ámen
Irgalmazz
isten,
Házalap-kásáját áldozok, Irgalmazz, irgalmazz irgalmazz.
És háromszor ból egy
három
«
hajtanak. Azután levág az egyik lángos-
fejet
és egy
orrát»
«
köldökét » és
kanálravaló kását
kis
is
éirlay (unni úí<;js }riúd
a
belevet.
tzbe
dobja,
ugyanoda
Aztán ismét imádkozik
:
ttlre,
pülüer,
puff piirenoer vaoelaíü'sén,
aúÉam-pgúiamBá irlgyle sivl§yl§ pürgnma par, éirla%,
sirlay,
ámen isten, ers legyen,
Irgalmazz
A A
sirlay.
házalap
ház éljen az elvénülésig.
Gyermekeimmel Epséggel-egészséggel élni engedj, Irgalmazz, irgalmazz, irgalmazz.
Ismét meghajolnak háromszor, aztán letelepesznek a padlóra,
és
hozzáülnek a kásához meg a lángosokhoz. egy-egy vödör
hoz rendesen
sört
is,
hogy késbb már annál vidámabban áldhassák az
A
már
megeszik
itt
tartásosság
ezt az áldozatot
a
is
(a régi
asszonyhely
A mikor
is,
de azért a kását
is
is,
(Ulyas.)
»
megfzik
es
odadugnak a házalap sarkába két-ket
pénzszámítás szerint
majd a szentkép «
istent.
ki-
házbordázat lerakása eltt, mindenféle szer-
nélkül. Itt
csupán csak abba a sarokba az
gazda
kereszténységre áttért északi csuvasok a többivel együtt
elhagyták
kopejkát
A
egy-pár üveg pálinkát
(ikon)
=
7 kopejka), a szegényebbje
dugja a pénzdarabkát, a melyben
függ, a
kemenczevel szemközti sarokba,
-re.
aztán
késbb
akkor ismét tartanak
a mestergerendát a helyébe illesztik,
holmi régi áldozatfélét. Mindenekeltt
is
177
vigyáznak arra, hogy a mestergerendát helyre tevése alkalmával
meg ne üssék, csupán csak kézzel szabad ütögetni, mert külömben abban a házban egyre-másra széngáz a házbelieknek. Ugyancsak rákötnek a mestergerendára még
baltával, mivel illesztgetni,
árt
(köGeí) az
is,
egy télibundába csavart töltött lepényt, bélest
eltt
a feltevése
a melyet a gerenda beillesztése után leoldanak róla,
építmunkások közül
szobában az
a bélest
valaki
ajtó felé fordulva így
sak püfí
ítze
kezébe veszi, és a :
pöÍD§r,
saGenDá soré pöre
/<>zl
a
imádkozik
it
De?',
aúíalle -p§óáall§ poloer,
soGerletórarle pölügr, úirlay.
Ez a ház meleg legyen,
A
gazdája
itt
egészségesen éljen,
Gyermekes legyen, Kenyeres-sós legyen, Irgalmazz.
Egyszer
hajtanak,
Utána rendesen bunda, a melybe a bélest csavarják, a ház melegét jelképezi, a béles pedig a kenyeret, a melybl a
pálinkáznak
fejet
is
egyet.
gazdának mindig
'9
turrl
ne'
A a teje
A
s
a bélest megeszik.
téli
bven
isii ód. (A
legyen. (VomBü-kassl.)
tehén istenének az áldozata.)
tehén borjazása után tartják hálaadásul istennek, a mikor lesz. Áldozatul kását fznek és czipót sütnek,
már fejhet
mindkettt az
új borjas
tehén
tejével.
Bemutathatja akár a gazda,
akár a gazdaasszony. Az udvar felli folyosóra kiteszik az asztalt, rája az áldozati ételeket, és kelet felé fordulva így
imádkoznak:
s[rhr/ nmlji taré,
'dAé turrl
t'siild'ríútp,
'dúr éuraiHtG'iInd ri'ie/a-ÍHir'.r/r
éirhiy,
A
csuvas srallás emlékei.
íínkleüdp,
éemelie/ par,
sirla%, sniay. 12
178
Irgalmazz
ámen
isten,
Tehén istene áldozatot mutatok be. Tehén teremtje áldozatot mutatok be, A jószágnak könnységet adjál, Irgalmazz, irgalmazz, irgalmazz.
Háromszor és
egy
«
Azután levág a czipóról egy «orrot» egy kis tálba, ugyancsak ide tesz, ö maga is harap hármat a czipó-
fejet hajt.
köldököt i), ezt
félreteszi
három kanálnyi kását is ból, három kanálravalót
eszik a kásából, azután felállva ismét elmondja ugyanazt az imádságot, a melyet elbb mondott. Az áldozati ételeket aztán megeszik, a « gyjtés »-t pedig felrakják
a szalmás szín tetejébe. (Ul/aL)
Magnyickij jójának
az
ugyanezt az áldozatot
áldozata) néven
írja le
a déli csuvasoknál azonban az
szokás van kapcsolatban, a
'd
MaTepia;n,i-jában
é irrl
melyet
tehén
'dúr irrl (xiiúd (a (
(1.
.)5.
1.),
neve alatt egészen más
elrébb a hiedelmek között
magyarázunk.
Áldozat rontás esetén. Ha ellensége
valaki észreveszi, vagy meghallja mástól,
valamiképen
megrontotta, az
a
hogy valamely
javós tanácsára
kér
mutat be istennek, hogy a rontásból háramló nyavalyákat, és a megrontó gonosz szellemeket távoztassa el tle. Ez áldozathoz kását fznek es kilencz kis czipót sütnek, még pedig hármat türames, (ml.r/éd, es tre számára, hármat a « három fajta jószágért» es hármat a «hét fajta gabonáért*). Az áldozatot a házbeliek közül bárki bemutathatja, rendesen az udvar felli áldozatot
folyosón
végzik,
a kásából, és ezt
Imádsága
«gyüjtés»-t is
is
csinálnak
a kilencz czipóból és
a szalmás szín tetejére teszik
:
amin trámes, an
üzala-t'dzél'e tiitdipé',
jar,
aóéa-BgóéaBci, surt-jarÉé si/la.
ftüfoyéd,
uzala-hzélé an jar, Jclt9Spé\
iiíiza-BeDzaBá, éwrt-jdfÉé si/la.
ki.
é
,
179
tre
taza
esté uzala-hzélé an jar, kihspe, aíád-BeózaBa, éurt-jdfÉé
siyla.
türám§s,
né hsh
viley (sdffoyédn
uzalDan-ídzélúéú s[yla, siúd sirheÉé, éii/r
éÁ9 karnázenDze,
püsn§
iiranil
uzal-ídzété sir.
pfthyéd,
né hsh
vljey-ísdfhysdn
üza na n -hzélmn siyla, l
slúd évrheóe, éti
rend ka riiazenúéé,
uraná
piisne
úzal-hzél'e sir.
taza tre, ííé
hsh
vlXey-Udrhysdn
iizalüa ii ídzélúén -
siyla
slúd sirheÉé, év/rend
piisne
ka rDazenúéi, aiiiBa
uzal-hzélé
sir.
liirames,
ÚIÓÍ9
hsh
tire-BülezeiL
üzalDan-hzétúén éiitd éii
siyla,
sirheÉé,
reío karíJdzeíiDÉé,
pusne wraBö. iizal-hzeVé sir. jiiihyéd,
éiúh hsh tir§-Bülezen üzalDan-hzéEúén
siyla,
siúd sirheÉé,
éüfend karDdze ú úz
f
püsne uraBd zal-hzeté sir. 12*
,
180
taza tre. sióid idstd
tlve-
Buleztni
HzalDan-t'dzel'i'iéú
yü panini
s'r/Ui
upra,
si%lá,
úzal-hzété,
kurajman t§smana
sir,
amin.
Ámen isten anyja A gonoszat-rosszat ne bocsásd (rám), A háznéppel, gyermekekkel, házzal rizz. [)
ü l'dy éd,
A A
gonoszat-rosszat ne bocsásd (rám),
háznéppel, gyermekekkel, házzal rizz.
Szent*) isten,
A A
gonoszat-rosszat te se bocsásd (rám),
háznéppel, gyermekekkel, házzal rizz.
Isten anyja, Három fajta jószágért Gonosztól-rossztól rizz,
Etel evéskor,
Az udvarban való járáskor, Lábbal való lépéskor
A p
gonoszat-rosszat hárítsd ü
l»y
Három
el.
éd, fajta jószágért
Gonosztól-rossztól rizz,
Étel evéskor,
Az udvarban való
járáskor,
Lábbal való lépéskor
A
gonoszat-rosszat hárítsd
Szent Három
el.
isten. fajta jószágért,
Gonosztól-rossztól rizz, Étel evéskor,
Az udvarban való járáskor,
A szent
(taza) szó
már újabb
keresztény hatást mutat.
181
Lábbal való lépéskor
A
gonoszat-rosszat hárítsd
el.
Iaten anyja, Hét
fajta
gabonáért
Gonosztól-rossztól rizz,
Etel evéskor,
Az udvarban való járáskor, Lábbal való lépéskor
A gonoszat-rosszat püldy s d, Hét
fajta
hárítsd
el.
gabonáért
Gonosztól-rossztól rizz, Etel evéskor,
Az udvarban való járáskor, Lábbal való lépéskor
A gonoszat-rosszat Szent isten, Hét
fajta
hárítsd
el.
gabonáért
Gonosztól-rossztól rizz,
A
mit magad adtál, rizd, oltalmazd,
A gonoszat-rosszat, Gylölköd ellenséget
hárítsd
el,
Ámen. Ugyanezt az imádságot, mint ráolvasó
még
A
igét a javós ráolvassa
k
maguk isszák meg, a három fajta jószága -gal itatják meg, ugyancsak szórnak belle mind a «hét fajta gaboná»-ra is, és mindegyikbl egy-egy pálinkára és vízre
vizet a
is.
pálinkát
«
keveset véve, elvetik valamelyik szántóföldjükön. (Ui/as.)
Áldozat fülfájás ellen. Ha illet
valakinek
fáj
a
füle,
az
azért van, mert az isten az
ember bneiért, gonosztetteiért
yul/aná turDat). Hogy az
istent
«
meghúzza a
mutatnak be neki a folyosón, az imént Rendesen maga a beteg végzi. áldozatot
fülét »
(tür§
megengeszteljék, kása és czipó leírt
módon.
:
.
182
Imádsága
amin tre,
sirla%
kazár,
sirla/,
ajeple pülDgm,
aj§Bá
lídúdih,
aj van
pdlméram,
sirlay.
Irgalmazz
ámen
isten,
Irgalmazz, bocsáss meg,
Bnt
követtem
Gyarló
bnös
el,
lettem,
nem tudtam,
Irgalmazz. (Ul'/as.)
Áldozat A
a k
i
í é ih
ét
-
éknek.
néphit szerint a betegségek jórészét a kirémei-ek okozzák,
a kik ha meg-megharagusznak valami miatt erre, vagy amarra az emberre, « megfogják » t, és a rosszabbnál rosszabb betegségeket támasztják rajta. kell
a
ket
falu
A
javós
tanácsára ez esetben áldozattal
megengesztelni, hogy a beteg meggyógyuljon.
határában
lakozó
Kiférnél- éknek
összes
Még pedig
áldozatot
kell
ilyenkor bemutatni.*)
Az áldozat anyaga az északi csuvasoknál a következkbl áll: egy nagy tál kása, és minden egyes kiférnél számára kétkét kis c z p ó, k i 1 e n c z kis lepény (a tetejére mézet keni
nek),
—
—
és
kilencz áldozati pénz (mamáié v. mamáid) 1 kis viaszgyertya (éorDá), 2 kopejka, kilencz kilencz tésztából való lófigura ( oryamay) akkor
Az áldozatot rendesen a gazda mutatja be. ha a fia vagy a felesége. Az áldozati ételeket
áldozati
tárgyakat felteszik az asztalra, ez eltt
és az ajtó felé fordulva
mondja
oldalról a kis gyermekei állnak, b a
gyermekeket
*)
és
a
1
imádságot.
fel
Mellette
oldalról a felesége.
háznépet elküldik
a többi a gazda,
A
jobb
nagyobb
az áldozat idejére
Az északi csuvasok az ilyen áldozatot némely helyütt sörem tevai = áldozik a Jcifémél-nék (VomBÜ-
«öre??i-nak nevezik,
kassi).
többi
az
áll
a beteg, és
183
hazulról,
még
a
hessen a házba.
kaput
A
is
bezárják, hogy valaki
más be ne
jö-
beteg természetesen otthonn marad.
Külön-külön mutatják be az áldozatot minden egyes Üiréifiét'-nek, még pedig abban a sorrendben, a hogyan rang szerint következnek egymás után.
A
gazda
pl.
a mint elkezdi az áldozást,
kivesz a nagy tálból egy kevés kását egy kisebb tányérba a leg-
el
Jíif éihéi
számára, és mondja az imádságot:
mön
sirlay sünéi-
'éj
stdtan,
sana parza pös saBaD§p,
yaman
shiay süllé
tü.
pDöBa,
toyer josmariBalá,
toyer sorDÜBala, toyer ory ama y Bála,
toyer
mamafiÉete
sana parza pös saBdDep, sirlay.
Hej irgalmazz s ü n é f nagy sült a n*) Neked (ajándékot) adva fejet hajtok, Irgalmazz, tégy egészségessé.
Vajas kásával, Kilencz lepénynyel, Kilencz gyertyával,
Kilencz lófigurával, Kilencz áldozati pénzzel
Neked (ajándékot) adva
fejet hajtok,
Irgalmazz.
Az imádság végén shiay (irgalmazz) szónál a kitett kását
és ~1
háromszor
—2
kis
tányérba
egy kicsit felemeli az asztalról, azután pedig leborul fejet
hajt.
«köldököt», egy
másik edénybe.
A
kis
A
kevés
czipóról levág
két
kását
tányérba
ken
kivett
"1
—2
«orrot»
és
rájuk, és félreteszi egy s
az imént bemutatott
*) A sünér a helynek a neve, a hol a Hrérhéi tartózkodik. alt a u vagy néhol s o 1 1 a n szó megtisztel czím a legfbb Icirérhét-nek. (V. ö. arab (jUaJLw uralkodó, császár.)
A
s
=
184
pedig ugyanannak a tiiféihéÜ-nek szóló két czipót
kását, azután és
kilencz
a legels
lepényt
megeszik,
diknak, a harmadiknak
.
.
elvégezték.
mind
stb.
.
els részét. Utána a máso-
áldozat
az
ezzel
s
áldozást
szóló
Jciféihét'-riek
módon
ilyen
áldoznak,
külön említve sorjában a neveiket.
A
mikor az összes
JUréiíiét'-eknek szóló áldozást elvégezték,
haza hívják a többi háznépet
a faluból, a
is
szomszédból, és a
maradék kását, czipókat, lepényeket megeszik együtt. Azután pedig az áldozatot bemutató, a gazda, veszi a gyertyákat, a lófigurákat. és az áldozati pénzt, s kimegy velük sorjában a
lliréihét'-ek
dombjukhoz,
és
gyertyát, kilencz
aztán
itt
tartózkodó helyéhez, fájukhoz, patakjukhoz, a
ott
leteszi
lófigurát,
az
földre
kilencz
és
a földre, és háromszor fejet hajt,
is
kezhöz, mindaddig a mig csak végig nem A világért sem merne visszafordulni, mert
nyomban megjelenik
iréihéi azon
megillet kilencz
öt
áldozati
megy a
követ-
járta valamennyit.
azt
hiszi,
hogy
a
fold színén, és elviszi
a
ott
Leborul
pénzt.
s
a neki adott áldozati tárgyakat.
Ha
a beteg aztán
még
ettl sem gyógyul meg, akkor újra
be kell mutatni ugyanezt az áldozatot, mert a javós megtalálja
mindig az
hogy miért nem vette
okát,
a betegséget. Egyszer károgó holló száll
a
mikor
kiviszi
a gyertyákat
a íárémét a betegrl
le el
az áldozó feje felett,
meg a lófigurákat, és ezért nincs meg szükségel embert látott akkor meg azért nincs foganatja. a míg csak a beteg meg nem
foganatja az áldozatnak. Másszor
mikor a gyertyákat kivitte, s Annyiszor kell tehát áldozni, gyógyul.
Említettük fentebb néhányszor az
o
r% a
m a j-ot,
melynek
a
a
tésztából
meglehets nagy
némely helyütt az északi csuvasoknál. (A ezen módját
nem
is
ismerik.)
déli
való
lófigurát,
kultusza
van
csuvasok az áldozás
Eégente az oryamay csak lófigura
de
ma már ember
az,
hogyha
(éúém), juh (sörey), kecske (kaiYÁaGa) -- egyszóval szarvas jószág, lúd (yor) és kacsa (keraual) alakjaiban is el van terjedve, s ezt valamennyit közös néven most oryámay-nak nevezik.*) A jelentségük és
volt (laía
lcolétJci) ,
használatuk ( )
V.
pedig
ö.
deli csuvas
pl.
uryamay
valamilyen betegség, dögvész
=
mesebeli
táltosló.
185
gazdának
pusztítja a
birkáját
.
.
fajta jószágát,
annak az egy a
falu
már
áldozatul
kiviszik
lovát,
fajta
kiíéikét tartózkodó helyéhez,
tésztafigurát
mely
egy
akkor
stb.,
.
szarvasmarháját,
jószágnak megfelel
határában t.
i.
lakozó
vala-
melyet a
ahhoz, a
javós megjelelt nékik. Mert azt az áldozatot, a melyet az imént leírtam, csak a közelmúlt
már
a keresztény csuvas
még
tudja
az apjától
pogány idkben
nem
mutatták
végzi, csak alig egy-két öreg
ember
még gyermekkorában látta Hanem ma már csak puszta tészta-
elmesélni a módját, a mint
meg
a nagyapjától.
figurákkal engesztelik a
luretíiét'-ek
haragját, úgy a
mint a javós
meghagyja nékik. Eégente
—
beszélte
így
nekem egy öreg csuvas
mint ez vagy amaz a
—
még
áldoztak a Icireiheí-eknek, a
lovat, birkát, kecskét, ludat, kacsát szerint, a
ma
de
be,
jószáguk megbetegedett,
fajta
csakhogy ezek a régi ers, félelmetes Hfeiét'-ek meghaltak most már, a legtöbbjének egy-egy ostoba
fia
maradt
be lehet csapni manapság tésztafigurákkal Ilyen
fajta
következtetni,*)
legendákból
hogy
aztán
valószínleg
orosz
csak, ezeket
már
is.
tudósok azt kezdték
ember-áldozat nak
is
pogány csuvasoknál, mert a többi tésztafigura között ott van az ember alakja is. A mint most az ember alakját adják áldozatul, régente magát az embert áldozták fel. Minden tárgyismeret nélkül való következtetgetés. Mert az emberfiguráknak egészen más jelentségük van. Hogyha ugyanis valakinek valamily haragosa, ellensége fellázítja ellene annak rendje és módja szerint a íciréinét'-et (líirérhéúé solat'J, hogy ezt meg ezt a
lenni
kellett
regi
embert fogja meg, tegye beteggé, tépje ki a lelkét és ölje meg, akkor ez az illet, hogy meg ne haljon, váltságdíjul ön-
az
maga régi
emberi alakot ábrázoló tésztafigurát áldozik a Tehát a simbolum csak váltságdíj, nem pedig egy
helyett,
liiféiitét'-nek.
emberáldozatnak a helyettesítje. Egyébiránt
is
az
áldozásnak
ez
a módja
nem
eredeti, sem valami nagyon régi kelet a csuvasoknál. is
csak Csebokszári vidéken találkoztam
vele,
a
hol
lehet
sem
Én magam ezeket az
áldozatnak való tésztafigurákat benn a városban, Csebokszáriban
*)
A
kazáni tudós társaság egyik múlt évi ülésén hallottam.
J86
orosz kereskedk meg már sehol sem ezen
is
«oryama%
tallérja »-nak
dobált
helyettesíteni.
javós
volt,
déli
dél felé
és
Uiférhét-éknék, a melyet
a
(oryamay íéyól) neveztek, ennek is olyan mint a többi áldozati szobrocskának, de
ezüst
engesztelésül a tiiférhéf-ek
is
kösöntyüket akarták
ezüst
tallérokat,
(Vomim-kassl.)
csuvasoknál
is
van egy
«f-jó»-nak tanácsára szoktak végezni. A
fegfbb
felé
egy fajta pléhbl készült pénz utánzat
ez nincs divatban. Ezekkel
patakjaiba
A
népnek. Nyugat
a vidéken, áldozatul
forma használata
ma már
a
ismeri ezt a szokást a csuvasság.
még
Volt régebben
forma
árulják
a
Icirérhét-nék,
fajta
engesztel
(asl-írg), a r
ü h nek
áldozat;]
melyet
(JÍEsén,
itt
is
kzzén)
a
a a
annak tulajdonítja a néphit, hogy a «fö-jó» a testüket akkor, a mikor a patakja vagy a dombja
keletkezését ugyanis viszketteti
körül valami illetlenséget kis
marékra
való
beszélnek vagy cselekesznek. Egy-egy
lisztet
visz
a kin a rüh mutatkozik, a
patak
ki
lisztet
ilyenkor a «f-jó» patakjához leteszi a
patak partjára,
s
a
fordulva könyörög hozzá:
felé
sirlay,
kazár.
siu'end sulBá ajep piiiúid-l, \>t
;
f'i,>
'dúpé ajep pülúid-%,
z«Bd,
terzá
ééiíijénr
kalaéremer-l ajep tüzá, éirla/, íi'iay,
éhiay.
Irgalmazz, bocsáss meg.
Akár járt úton követtünk el bnt, Akár a végzett munka közben követtünk Akár a gyermekekkel, családdal állva Beszélgettünk
bnt
el
bnt,
elkövetve,
Irgalmazz, irgalmazz, irgalmazz.
Es kívül
háromszor
a javós
Egy pohár
fejet
hajt.
meg egyéb
vízre ráolvassa a
Ezen
ráolvasó
kis
engesztel áldozaton
igét is szokott alkalmazni.
következ igéket:
:
187
pdsmdUe amin tre. irgzéih
ajepné vd/emp.
'esne idiiéfzé teraD-l,
uúé-úre vdóédtóéUéfzé teraD-l,
amin tre, sanDanDd sé/ét',
pdsríidl'l'c
éóéihfénúé sipfoy, amin.
Az
A
isten
nevében ámen
jók (ellen elkövetett)
isten.
bnre
fúvók.
Akár a bels részét röpködteti (röpködtetve áll), Akár a testet-brt viszketteti (viszkettetve áll), Az isten nevében ámen isten. Tetled is az óra, Embertl is orvosság, ámen. Ezt a vizet aztán megitatja
Áldozat Mint már fentebb
is
vele.
(Sdú-Ulyas.)
m§p óiüé-nek.
a
leirtuk, meij óil'e-nek azt a kis elkerített
helyet, szögletet nevezik, a hol az áldozatra szánt állatot szokták
levágni. Erre a helyre
is
igen vigyázni kell, akárcsak a ki miiéi- eh
lakta helyekre, mert ha csak nagyobbat
egy kevés
esetben óilé-re
(meyúil'e tiüat)
és
lisztet és
dobbantani
talál valaki
vagy szennyes lábbal lép
rajta a lábával, m§náil'e»
is
rá,
már
«
megfogja a
megrontja a lábát, megsántitja. Ez darát vetnek engesztelésül a mey-
ezen szavakkal kazár,
ajvan ivel-ydf ifífdé puí, éüféfds püll, srrla%,
kazár.
Bocsáss meg,
Alighanem gyarló fiú-leány ment Alighanem járt (rajtad),
el
(feletted),
Irgalmazz, bocsáss meg.
Ha által
is
pedig
bnt
véletlenül
követ
el
bemocskolja valaki ezt a helyet, az
a meyúite ellen,
s
ez boszút
is
áll rajta
,
:
:
188
olyanképen, hogy fájdalmas keléseket (seBan) támaszt a testén,
vagy pedig rühessé
marék
lisztet
Hogy megengeszteljék, szintén egy közben ezeket mondják
teszi.
szórnak
rá,
kis
s
sirla% meyóité,
jüsrem jTduem, ajeBü kdmm, ajran pdlm éfdm hazar.
éniar/,
Irgalmazz meyóilé,
bnt
Tévedtem,
követtem
nem
(Én) gyarló
el,
tudtam,
Irgalmazz, bocsáss meg. (S;>n-UlyaÁ).
Imádkozás. A pogány
csuvasoknak az áldozatok alkalmával elmondott
van még egy esti imádsága, a melyet a jámborabbja lefekvés alkalmával mindennap elmond. Mikor már a fejüket lehajtják a fekv helyükön, rendesen akkor imádkozzák halkan, magukban, mindenféle külsség nélkül imádságain
kívül
2>9S)íidW< :
ir
kas iirtmii kanl§ytié par,
Urna éem§lle/n< par. :
uzal-fozél'í>rú
upra, sivla,
vniraii-k§rari>aii,
v§r§ran-yurayran upra,
siyla,
an jar tre uzala. uzalen ur\ú<-
tella,
alVine si% amin.
Az
isten
nevében
éjjel
feküdni nyugalmat adjál,
Eeggel felkelni könnységet adjál. Gonosztól-rossztól oltalmazz, rizz,
Tzveszedelemtl, Rabló tói -tolvaj tói oltalmazz, rizz, Ne bocsásd (ránk) isten a gonoszt.
189
A
gonosznak lábát békózd meg,
Kezét kösd meg, ámen.
Külön reggeli imádságuk nincsen. Felkelés alkalmával csak a következkép fohászkodnak :
fidsihdl'l'c
Az
isten
A mikor mikor
új
dmiji, semelle/nr par.
nevében ámen, könnységet
a legels
falat
ételt
veszik
a
adjál.
szájukba, vagy a
gyümölcsbl esznek legelször, rendesen
(isten irgalmazz) szókkal
fohászkodnak. (Ulyas.)
tiire
éirlay
ÜNNEPEK ES MULATSÁGOK.
A A
ma
hét ünnepe a pogány csuvasoknál
nap. Csuvasul
«heti
(utón eÍM-Gon. inon «
heti ünnep.
ünnepnap »-nak (ujar-Gun,
(Jcdsúéfiu-Guu
=
a
is
pénteki
nap»-nak (érné-Gün), «nagy heti nap»-nak arnl-Gon, men arn\), vagy csak egyszeren nap) este
heti
kis
nevezik.
oja-Gon)
Már csütörtökön
megfürdik az egész háznép,
levagdossa a körmeit, hogy péntekre mindenki tisztában lehessen.
Pénteken
nem
húznak, tüzet nem gyújtanak a házban, hanem kinn ülnek az utczán, beszélgetnek,
inget
fehér
dolgoznak,
is
pihennek. Az északi
egyszóval
csuvasok, a
kik
egyébként
ma
már keresztények, a hagyományaik szerint régente szintén megsem dolgoztak ekkor, mert féltek, ülték a pénteki napot,
k
hogy
«
megüti
A
ket
a
menyk». egyébkent .kétségtelenül moszlimán
ünneplese
péntek
hatásból keletkezett. s a r
Eredeti siiryíirl
vagy
keletkezett írjuk
le
sör/ön
vir.
ezen
b
ünnepnek
Háromkirályok-kor pelték. Miklós
(január
összeesik
ez
jellegét, és
majd alább babonák és nép-
elnevezése, azt
nappal járó
csuvasok Ul/as -b&n az orosz
6-án)
az
6.)
tartják.
Magnyickij
állítása
felé
ünne-
után való harmadik pénteken.
orosz
ma már
ma már déli
A szó maga Hogy honnan
közepén. jelent.
regebben deczember vége
nap (deczember
keresztény csuvasoknál
A pogány
ilyetén
A pogány
szerint az északi csuvasok
tél
irkál áb-at ezen
az
szokások ismertetésénél.
gány
l.
pogány csuvas ünnep a
részletesebben
Körülbelül
a r
y
karácsonynyal, épen azért a
teljesen el
is
veszítette régi po-
a karácsonyt magát hívják sr^órf-nak.
csuvasok azonban
még külömbséget
tesznek
-
191
fiz
—
karácsony {'rastav
orosz
elrontva) és súryúri között,
a
poac^ecTBO, karácsony szóból
ez utóbbit
s
meg
is
még
ünneplik
a
régi szokás szerint.
Az ünnep maga a
leányoknak
fiatalságnak, a legényeknek,
az ünnepe. Semmiféle vallásos szokással vagy szertartással sincsen
bajosan
egybekötve, azért
áll
meg Magnyickij azon véleménye,
hogy a surján hálaadó ünnep az istennek gabona áldásért és minden egyéb adományáért. A csuvasok a hálaadó ünnepeket mindig rendszeres áldozatokkal és nekik megfelel imádságokkal szokták megülni.
Ennek azomban semmiféle
vallásos vagy hála-
adó jellege sincsen, csupa mulatságból, pajkosságból
és tréfából
magának az ünnepnek az elnevezése is a fiatalság egy tréfás jövendöl szokásából származott. A cseremiszeknél is ismeretes ugyanez az ünnep «birkaláb»
áll
az egész,
s
(niopoK'i)-üojiT>)
név
alatt,
ép ügy mint a csuvasoknál,
ép olyan jövendöl szokások adják
mindenféle
vallásos
szertartás
meg
nélkül.
az egész
A
ünnep
cseremiszek
náluk
s
is
színezetét,
olyan-
is,
formán, mint az északi csuvasok, az orosz karácsony eltt vagy után való pénteken szokták megünnepelni.*)
A pogány meg. Már
déli
csuvasok ez ünnepet a következkép tartják
három nappal sür/úr% eltt
faluban, sorba járja
felkerekedik két leány a
mindegyikben kásának való árpát, rozsot szed. Mindezt elviszik a faluban valamely üresen álló házba, ott megfzik belle a sört,
sörnek
az összes lányos házakat, és
és
megfzik a kását, néha egyéb ételt is sütnek-fznek, s a mikor eljön az ünnepnap estéje, legények és leányok valamennyien összegyülekeznek
ennél
tánczolnak, egyszóval éjszakát.
Másnap
a
háznál. Esznek-isznak,
fiatalos
örömökben
mulatoznak,
töltik együtt az
egész
reggel aztán eljönnek a legények, leányok szülei
inkább csak az apák, egy egy kupa sörre. Odaültetik ket a szoba fhelyére, és sorban mindegyiket megkínálják egy-egy kupa sörrel. A míg az öreg a sörös kupát a kezében tartja, a leányok is,
tréfás alkalmi énekeket
sör»-nél szokás,**)
*)
s
énekelnek eltte, ép úgy mint a
«
leány
az ének végeztével lehajolva eltte a padlóra,
TaBpinxt HKOBJieBi.
KasaHt, 1887. 85. 1. **) L. bátrabb a
«
:
PejinrioaHbie
leány-sör » leírásánál.
o^pa^M ^epeMHCt.
1
92
hajtanak
fejet
guggolnak
A
néki.
eltte,
természetesen
Ezért
fejhajtás
kezükkel
a
s
egy-pár
hogy
itt
csak annyiból
az
öreg jobb lábafejét érintik.
kopejka
ajándék
áll,
jár,
a
le-
mely a
muzsikásoké, hegedsöké. Délig aztán együtt mulatnak velük az öregek
is, s
De
ekkor valamennyien hazaszélednek.
este legények
leányok újból csak összegylnek ugyanannál a háznál,
és
s
járja
a mulatság meg a táncz, mint az elöttevaló nap.
A
suryürí-vs\ kapcsolatban
fiatalság között,
els
külömböz
estéjén folyik
egész
sereg
népszokás járja a
jövendelgetés. a mely
mind
az
ünnep
le.
Ezek között a legjelentékenyebb, a melytl maga az ünnep is
a nevet veszi, a
nyek s
sötétben
a
«
meg leányok
is,
birka láb fogás is
tapogatózva, a
melyik
ügyébe ragad, elkapják a lábát az
meg
(suryü'l titmdj. Legé-
»
kimennek a házból sorjában a juhakolba, birka
legelször a
kitépnek a bundájából egy kis pamat gyapjút, és
vissza a szobába. Ott a világosságon meglátszik aztán,
vagy fekete birkából való-e a gyapjú.
A
ki
fehér
lesz.
beviszik
hogy fehér
Ebbl jövendinek
aztán.
a lábát fogta meg, annak az ura vagy a
birkának
szke
felesége
kezük
egyik kezükkel, a másikkal
A
pedig
ki
birka lábát fogta meg,
fekete
aze barna lesz.
A
vagy rosszra úgy is jövendelgetnek még. kimennek az udvarba, és belehengerednek a hóba, hogy a nyomuk megmaradjon rajta. Valamivel megjelelik aztán, hogy össze ne tévesszék más valaki nyomával. Reggel, a mikor kivirrad, ki-ki megnézi a maga nyomát, s ha érintetlenül maradt, vagy valami szalmaszálat fújt rája a szél, egyszóval ha legények
hogy els nap
tiszta,
jóra
éjjel
akkor az jót
piszkítja be.
jelent.
Régente még abból tettek
el
Ha
hosszában
az
gazdának egy lovát az
is
a
ló
kutya vagy egyéb állat
jövendöltek, hogy
udvarban
istálóból,
leány a kötöfékénél fogva, és
Ha
azoraban
akkor az rosszra ád magyarázatot.
lába
nem
lesz.
fek-
megfogta valamely legény vagy
keresztül
vezette a
nyomórúdon. hogy
botlott bele a rúdba, az azt jelentette,
az illetnek jó lesz az ura vagy a felesége.
akkor rossz
nyomórudat
a havon, aztán kivezették a
(Ut/as.)
Ha
pedig beleütdött,
193
Az
hogy
szokás,
nap
csuvas
északi
területen
legények
sorba
és
estéjén,
házait sorybrl-sorybrl kiabálással, és
ket
gelik
kimennek valahová a faluvégre,
falut,
a hóba,
jön
hallani
hang, mert
a
hó
a
alól,
abból
bejárták így az egész
Ha
kap majd
irányból
az
jön, az jót jelent.
Magnyickij
Ha
legény leány-
honnan fell feleséget.
a hangját hallja a hó
megvigyázzák, hogy milyen irányból jön.
is
ezen összes
és ki-ki leszúrja a botját
vigyáz arra, hogy
egyéb állatnak, kakasnak, kutyának
akkor
járják a falu
aztán lefekszik melléje hallgatózni.
s
hangot vél
úgy a
minden házban megvendé-
A mikor már
enni-innivalóval.
vidékén
összeszedelzködnek
leányok
és
karácsony)
(náluk
Vomnü-kassl
Ha
Ha alól,
kelet felöl
nyugat fell jön, rosszat. régente
szerint
leirása
a
legények,
nagyobb
gyerekek kását, babot szedtek össze e napon házankint a faluban
beköszöntvel:
ilyen
Me-e-e, a birkák bárányt elljenek,
A
leányok szüzek legyenek,
Az asszonyok gyermeket szüljenek. aztán
Elvittek
megfzték
kását
a
összeszedett holmit egy házhoz, és ott
az és
megették.
Utána
k
is
jövendelgettek
egybl-másból.*)
soj tané Magnyickij
tesz
f
n
róla
i.
(Ördög h e t e.)
említést, de
is
csak Kamenszkij
gyjtése alapján.**) A csebokszárii kerület némely vidékén nevekarácsony és Háromkirályok közti idközt. Az a nép-
zik így a
szokás
fzdik
hozzá, hogy a falu gyerekei egy asszonyi ruhába
öltöztetett
bábut készítenek, kenderbl szakálat ragasztanak neki,
felállítják
aztán
valamelyik
háznál
körülötte, s a saját arczukat bekenik
és
ugrálnak,
tánczolnak
korommal. Vízkereszt eltt
való estén elviszik ezt a bábut a patakhoz, ott széjjeltépik dara-
bokra, és beledobálják a patakba. Vízkereszt napján pedig, mind-
*)
MaTepiajibi 97.
1.
KaMeHCKÜi:
CoBpeMeimbie ocraTKH a3ti iiecKüx'b o npfl a;oBT> h pejiHrio3HbixT> BBpoBamíi y ^yBauiB. Ka.saHb, 1879. **)
1
H.
r
\
csuvas 8Vall"S emlékei.
13
:
194
azok a gyerekek, a kik
ujonan szentelt
benne, megmosakodnak az
részt vettek
vízzel.
Kétségtelenül keresztény hatást mutat, és csak nagyon kis
még maguk
területen lehetett elterjedve, mert másutt
a keresz-
tény csuvasok sem tudnak róla.
s ?
n 9
s
u
(Ú j
l.
Az orosz újév napjához mind a
é v.)
déli,
mind
az északi csuvas
fzdik.
nyelvterületen egész sereg népszokás és hiedelem
némely helyütt azt hiszik, hogy újév éjszakáján az összes állatok megszólamlanak és beszélnek egymás között. Ha meghallaná az emberek közül valaki a beszédjüket, nem szabad, hogy elmondja másnak is, hogy mit beszeltek, mert ha megteszi, hát azon nyomban megnémul. Egy legendát is hallottam errl Újév éjszakáján egy ember kihallgatta a juhakol mellett, hogy mit beszélnek a juhok. Egyik közülök így szólt a másikhoz Hej tudjátok, az idén jó dolgunk lesz. A gazdánk a rozsot úgy csépelte, hogy minden kévében csaknem a fele benmaradt a szemnek. Ennek a szalmáját mivelünk fogja megetetni így a déli csuvasok közt
.
.
.
:
—
a télben.
A mint
az
ember meghallotta a
beszélgetést,
másnap már
És valóban nagyon sok szem kijött még belle. Hanem a mikor a juhok meglátták, hogy újra csépelik a szalmát, valamennyien megdöglöttek bána-
hozzálátott és a rozsszalmát újra kicsépelte.
tukban. (Tajasa.)
Újév éjszakáján kimennek a csillagos
eget: ha
sok
rajta
a
szabad ég
a
csillag,
abban az esztendben. Ha kevés az égen a lesz borsó.
alá,
megnézik
és
akkor sok borsó lesz csillag,
akkor
nem
(Ulyas.)
Újév reggelén megvigyázzák, hogy milyen ember jön hozzájuk legelször a házba. jóra
csibéi
kikelnek.
is
jól
akkor sem a lúd
Ha jó ember jön A lúd
ád magyarázatot.
tekintetben
minden
legelször, az zsibái
is,
meg
a tyúk
De ha rossz ember jön legelször a házba, zsibái, sem a tyúk csibéi nem kelnek ki jól.
(Ulyas.)
TajaBá-bsui újév napján egy fajta
madár formára
alakított
:
:
195
tésztát szoktak sütni, a
melyet
terl-nak (pacsirta) neveznek, de
a jelentségét ma már nem tudják. Ugyancsak ekkor újlisztbl és törött kendermagból apró gombóczkákat sütnek a kemenczében, a melyet « mogyoró »-nak (mejre) vagy «újév mogyorójáé-
nak (idúd
Az éjszakai
sul mejrt) neveznek.
északi
csuvasok
közt
jövendöl népszokás van
legények
VojnBÜ-kassi-b&n
iparkodnak megtudni, hogy ki
azt
sok
jó
újév
elterjedve, a melylyel a leányok, lesz a
jövendbeli
vlegényük vagy mátkájuk Szokásban van náluk ez éjszakán az ólomöntés.
A
megtudni
szeretné
azt
legjobban,
hogy
elviszik-e
A
legény
katonának.
hogy férjhez megy-e még abban az esztendben. Ha a kiöntött ólomban fegyver látszik, az katonaságot jelent. A menyasszonyi koszorú mátkaságot. Ha pedig koporsó látszik az ólomban, akkor meghal az illet még abban az esztendben. Kérdeznek még egyéb mindenfélét is, de általában véteknek tartják az ilyen jövendöl ólomöntést. Ha meg akarja tudni a leány, hogy kihez megy férjhez, akkor ezen az éjszakán, pontban éjfélkor leveszi a nyakáról a keresztet, kimegy az udvarra és lelakatolja a kút tetejét, a leány
arra
kiváncsi,
Közben
kulcsát pedig beviszi magával a házba.
így szól
mari joIdus polassl
sak hraéúVja itmé ylDer
man
pana.
Az én leend társam Ezt a kulcsot elvinni Jöjjön
hozzám.
el
Leül a szobában, a hol természetesen egyedül van, a talpa alá
nyomja a
ajtó, és
keresztet, és várakozik. Kis vártatva megnyílik az
bejön rajta az a legény, a ki majd az ura
meglátja
a
leány, azonnal
fel
kell
lesz.
De mihelyt
hogy kapja a nyakára a
mert ha csak egy keveset is késlekedik, megöli a legény. Ha pedig azt akarja megtudni a leány, hogy gazdag vagy szegény legény lesz-e a vlegénye, akkor ugyancsak újév éjsza-
keresztet,
káján leteszi a nyakából ismét a keresztet, és kimegy a gabnaszárító
csrbe a sojtan-hoz
és
megtudja tle.
A
gabnaszárító 13*
:
196
ugyanis tüzbelygödör van a földben, a melyrl nzt
csr közepén
hogy benn lakik a
hiszik,
a gödör
kuporodik. az
gatja
A
fojtan.
leány tehát odamegy e foie
meztelen alfelével
felemeli a szoknyáját, és
fölé,
Ha
akkor gazdag
altestét,
lesz
csupasz kézzel simogatja meg, akkor szegény
Újév éjszakáján kimegy a leány az udvarból
az
föléje
keztys kézzel simoa vlegénye. De ha csak
aztán a éojtan a gödörbl
udvarra, és a czipjét
kidobja az utczára.
keresztül
kerítésen
a
lesz.
A mely
irányba esik aztán a czip az orrahegyével, arra felé megy férjhez. A kozmogyemjanszki kerületben T'sáiiDer-b&n újév éjsza-
legények
káján
hogy
lesz
ki
és
következképen akarják megtudni, Kimegy a legény vagy a leány a tyúk-
leányok
a párjuk.
tyúk, vagy
a melyik
katroczhoz, és
kakas legelször a kezébe
akad, azt megfogja és beviszi a szobába. Ott vizet, kenyeret, szenet
és
hamut adnak
hogy mi után kap legelször. ura
az
vagy a
Ha
felesége.
padlóra. Megvigyázzák aztán,
Ha
vizet iszik, akkor iszákos lesz
kenj^eret
kap
fel,
gazdag
kap fel, akkor szegény lesz. Ha pedig a kap legelször, akkor hamar meg fog halni. faszenet
s e
Szószerinti
v
arnl. (F a
jelentése
A
böznek az oroszokétól.
«vaj
fzd
farsangjával, s a hozzá
r s
an
Egybeesik
hete».
elé,
=
leányok
e
víg
is,
hamu után
az
oroszok
fiatalság avval tölti el a farsangot,
meg
és
kedv
a farsang els vasár-
szánkáznak, énekelnek, áthajtanak a
vendégeskednek egymásnál. mulatozása
A
legények,
visszatükrözdik
élénken
farsangi dalaikban, melyeket szánkázás közben énekelnek at't'e
ser ami í'soBani-h
tör latiné kiiléih-i, tol
Apám A
hogy
lév domboldalon.
nagy farsang), csengs lovat fognak a szán
és falu hosszat fel-alá
szomszéd falvakba
Ha
népszokások sem sokban különi-
többi napokénál nagyobb zajjal ülik
napját (ásle ígrarnl
lesz.
g.)
reggelenkint, estelenkint szánkázik a falu körül
A
fa-
a
elébe
sutlat'stsén
t'soBam-l
.
.
?
farsangot járjak- e,
pej lovat befogjam-e,
Hajnal szürkületig járjak-e
.
.
?
(tkp.
szaladjam-e).
a
197
lídiliri'
hh
sexarnl,
.
pözassen úuDalaí,
lr
kas pözassen töne/aí.
Ezüst
Ha Ha
gyr
a farsang,
reggel van, felragyog, este van, megrozsdásodik.
tltrem, kiiHúdiít sar laza, sitiid,
lárúir) sare ydf.
sölenGÍúe sok sölenat', tal'emúe sok tajelaf, l'éplé rissd
savra ssi
.
í
.
Megfogtam, befogtam a szürke
szke
Felugrott, felült a
lovat,
leány.
Faralója sincs, megfaral (a szán),
Hajlása sincs, meghajlik,
Hogy
forduljak vele hármat
.
ybra laza,
tltrem, Jíül'údih töyrd, lárt)í?
'? .
ybra
far.
söleyGeraDa sölenma*,
láGemraüá toys-ükméé, leple'
iiilíst''
jarza yevarassl
.
Megfogtam, befogtam a fekete Kijött,
felült
?
lovat,
a fekete leány.
Faralón sem farai
(a szán),
Gödörben sem esik ki, Hogyan fordítsam fel
.
A
.
.
?*)
farsang utolsó vasárnapját (kdzdn sevarni
szintén nagyobb
szánkázik
a
h-hóval
faluban,
s
ülik
evvel
=
kis farsang)
meg, a fiatalság egész éjfélutánig «
elkísérik a farsangot*)
(sgvarnljé
csuvas szépizlés mindig többre tartja a szke leányt, s a míg a népköltészet az elst dicséri, az utóbbit folyton gúnyolja. *)
A
mint a barnát,
:
!
!
!
Í98
Az
csuvasok VomBÜ-kassi-h&n a farsang utolsó szombatestéjét «megbocsátó esté»-nek (kazám§ kas) neve*§zatsá járassa).
zik. s
Rokonok
és jó barátok meglátogatják
a házbeliektl
bocsánatot szólnak
északi
—
kérnek, leborulnak
egymást ezen az estén,
sem véve
a legfiatalabbakat
ki
elttük egészen a
—
sorjában
földig, és így
:
kazár mana, Ulassi kalarem püfo
Bocsáss
A
meg nekem, ha
másik így
túlságosat beszéltem volna
rá
felel
ép kazár aúep
!
Én megbocsátok Erre
ez
az utóbbi
borul
le
!
a másik eltt,
s
most meg
kér tle viszont bocsánatot: esté
Te
A is
is
mana kazár/
bocsáss
meg nekem
végén megcsókolják egymást.
Magnyiokij a jádrinszki kerületbl azt a farsangi népszokást megemlíti, hogy ott a fiatalság szalmabábút készít ebbl az
alkalomból, és az els farsangvasárnap elestéjén
felállítja vala-
hová a falu körül egy dombra, a hol szánkázni szoktak. felállították,
mindegyikük
sorjában
háromszor
A mikor
fejet hajt eltte.
Ez a szalmabábú a « farsang vénasszonya» (s§rarni karúieúd). Másnap reggel, még jó korán, kijön ide az egész falu népe, férfia, asszonya, hogyha többször nem is, legalább egyszer végigszánkázzék
a
domboldalon.
A
ki
késn
jön, azt
A szalmabábú felállítása hogy nem piszkított-e oda
asszonyának csúfolják. azt
is
megvigyázzák,
köréje a hóba, mert
ez
farsang vén-
után való reggel valamelyik kutya
az egész falura valami szerencsétlensé-
get jelent.
még
els csütörtökjétl a másik csütörtökig nem szokás befteni a fürdbe, mert azt tartják, hogy akkor kivájja a veréb a kender magját, és megférgesedik tle a káposzta. Azt
is
feljegyzi
Magnyickij,
hogy
a
farsang
Í99
kale m - q
A
legnevezetesebb pogány csuvas ünnep. Szbojev véleménye
kiz
valami régi gonosz szellemet
szerint
Erre
ványa.*)
mutat legalább
szokásban lev
gonosz
után Magnyickij
adott
leányért
ünnepnek a maradünnep második napján
az
is
szellem-,
meg
is,
is
ez alapon iparkodnak
szó értelmét, egybevetvén a tatár kélem
váltságdíj) szóval, s
maga
így
váltság nap. Nem
annyit jelentene, mint
Szbojev
betegség-kergetés.
és
Zolotnyiokij
megmagyarázni a kalem
(=
u n.
kalem-Gun
a
hogy mit akarnak a tatár szóval való egybevetésbl kihozni. Mert ennek csak akkor volna értelme, ha szó lehetne arról, hogy az ünnep világos,
esetleg valami tatár hatás, tatárból való kölcsönzés utján keletkezett.
Hanem
néki, addig
sincsen
A
terjedve. felel lett
a míg
a
csuvasoknál
a
már) nyoma
széltében-hosszában
el
van
kalem szónak pedig a csuvasban yülen, /ölem
tatár
meg, bizonyára
ezzel
nevezték volna a csuvasok
is,
ha ez
volna az alapja az ünnep jelentésének. Mindenesetre meg-
marad egyelre a kalem azomban, mint a hogy a hozzája fejtetlenül
mekbl is ünnepe, ban
ma
tatároknál (legalább
'
kitnik,
nem
fzd
Az ünnep maga
babonákból
egyéb, mint a csuvasok régi
és hiedel-
évkezd
a tavaszi napéjegyenlség idején. Kétségtelenül Perzsiá-
keresnünk ez ünnep
kell
szó jelentése.
(nüres üjeyd) magát
eredetét,
mert a tavaszi hónapot
a melyben a kalem-ot megünnepelték, a
is,
ünnepének ismert régi pogány csuvasok is az orosz
iiaurüz szóval, a tavaszi napéjegyenlség
nevével
jelölik
Ma már
meg.
nagyhétnek megfelel idben Hívják nap»-ot
még
tartják.
murjGun-nak,
mijGon-r\&k
csuvasoknál
ünnep, a mi egy
újabb
mindig szerdai adat
ismét
vérnap) szó jelentésének a magyarázásához, mellett szól, hogy ez a
áldozónap, mint a hogy
zetben
is,
a
mely «nagy
jelent.
A pogány az
a
is
szólottunk
«
C6oeBi>
:
esik ez
a szerda (jun-Gun s
abbeli
=
véleményünk
vérnap » lehetett a régi legfbb pogány
már elrébb
róla.
az áldozatokról szóló feje-
Ez a szerda rendesen egybeesik
az oroszok husvet eltti nagy szerdájával.
*) B.
napra
HyBauni
144.
1.
ma
:
200
Leírjuk
ez
itt
ünnepnek a megülési módját, úgy a mint az
a pogány déli csuvasoknál
Ulyas vidékén
ma
szokásban van.
is
Az ünnep eltt való napon, tehát kedden, délután már megfürdik a család minden tagja, s ki-ki felöltözik a legszebb ruhájába, minthogy az ünnep elestéje már ünnep számba megy náluk. Ez a kaleni kas {kalem est). El-elmennek az atyafiak egymáshoz látogatóba, vendégeskednek, iszogatnak is, de csak módjával, mert az igazi ünnep csak másnap kezddik.
kalem-Gim napján
már
reggel,
dül
gyerekek, bejárják
(prl,)
semarDa) gyjtenek.
Meg-megállnak gazdának
sorjában «
és
falut,
piros tojást
Hívogatóba járás* -nak (jr/rara kajni)
minden
hívják.
jókor, lóhátra ülnek a ser-
a
kapu
eltt,
és
bekiáltanak
a
mufjGitna sera 'asihi!
t)óa~
Gyere «nagy nap»-ra sört inni! Ezt a hivogatást természetesen csak arra való, hogy a gyerek piros hívás csak a legközelebbi rokonokat
Otthonn ünnepre.
Elmaradhatatlan
(murjGun yüfd). Sört
már
a pálinka
már
aztán
a gazda
a
is
is
szokás komolyan venni,
tojást
kapjon
a
sült
fznek
A meg-
érte.
illeti.
asszonynépség süt-fz,
az
ezalatt
nem
liba,
erre a
a
készüldik az
«nagy
nap»
napra jócskán,
hozzá tartozik az ünnepi készséghez.
lúdja
meg ma A mikor
összegyülekezik a vendégség estebéd tájon, megnyitja
lakomát egy ünnepi imádsággal. Magára
bundáját, ép úgy mint alá szorítja a süvegjét.
ölti
a
az áldozatok alkalmával, és a bal
A gazdán
kívül
még négy más
téli-
hóna
éltesebb
férfivendég áll fel a szoba közepére, az imádsághoz, mind az ötjüknek megtöltött sörös kupa van a jobb kezében. Imádság
eltt
még
sára.
A
lángos
tartama
a gazda felszólít egy másik férfirokont a lúd felvágá-
gazdaasszony elébe tetején alatt
a
teszi
a
tálat,
a tálon egy lángos, a
A
lúdfelvágó az imádság
felvágatlan sült lúd.
ezt így tálastul a két kezébe fogja, és feláll
addig az asztal mellett.
A jelenlev
is
férfirokonok közül megtesz-
nek még valakit «öreg kazal » -nak (kíf kaBan), ezt odaültetik az asztal mellé, vánkost tesznek alája a székre, sörös kupát adnak a kezébe, neki az a hivatása, hogy az imádkozás alatt
:
!
:
201
ülve maradjon. Mert a többinek, mint minden egyéb imádkozásnál
talpra kell állania.
is,
A
gazda tehát ötödmagával
kezükben
kupákat,
sörös
a
tartva
a
feláll
a
szoba
kissé
közepére,
kinyitott
ajtó
s
felé
fordulva így imádkoznak s%rla% ámJji tre,
kalema Hdl terdüep. sak sulDaleGü vilazd, kulza ifüéh'ne par. vissá JíiHéóéné teranuarzd janid par,
senzá kiléóeúr 'eZetsa járna par.
ajran vrel-ydr
Ihl'Hiúr
tzd
yüs yurza ydBel
it.
dmyn tre.
éirlay
Irgalmazz
ámen
isten,
kalem-xdi imádkozom. Engedd ezt az évet játszva, nevetve megérni. Az éhezve jövt engedd jól tartva elbocsátani, A fázva jövt engedd felmelegítve elbocsátani.
A
gyarló fiú-leány imádságát
Jó néven
Irgalmazz
(« jónak
ámen
téve») fogadd
el,
isten.
Az imádság utolsó szavainál odamennek egészen az ajtóVégezetül pedig ott háromszor fejet hajtanak. s
küszöbhöz, a így
gazda
az
asztal
mellett
ül
«öreg
kazal »
felé
fordul,
és
szól
samúék klf ka-Ban p diner Ilyen öreg kazal legyen.
A népek
csuvasok
ugyanis,
ép
úgy mint a többi Volga-vidéki
a gabonát kicsepeletlenül, kazalszámra
teszik el télre, ós
csak apránkint csépelgetnek belle, a mint szükség van gabonára.
A szegényebbjének természetesen már jóformán
elfogy a gabo-
nája a kazalból, mire megérik a «kdlem nap»-ot. Azt kérik tehát istentl ezekkel a szókkal, hogy erre a napra legalább
is
akkora
!
!
:
!
202
gabonájuk
kazal
maradjon,
mint
az
széken
a
ül
ember a
mekkora.*)
Imádkozás után átveszi a szerepét a lúdfelvágó. Ehbez kell, mert a ki nem ért hozzá, és ügyetlenül vágja fel darabokat, annak büntetésbl egymásután három kupa egyes az sört kell kiinnia. Legelször is megpróbálja, hogy fog-e jól a kése. Háromszor hozzáhúzza egy kicsit a lúd nyakához, és úgy tesz, mintha nem tudná elvágni ügyesség
yíiza idid
vifiíiés
nem
Gazda,
marim, /ejt a
fog a késem,
íiirh
köszörk
kell
Azaz hogy egy pohár pálinka. Mihelyt megitta, mindjárt megélesedik tle a kése. vet,
Lám,
édíd viúéi yal!
fog
most már a kés
Es hozzálát módjával az egyes darabok levagdosásához. is megvan a maga rendje, és hagyományos egymásutánja. Mindig hét nagyobb darabba vágják fel legelször a ludat, csak késbb aprózzák el kisebbe, fdwáhdtlé yv.r puzaDep (az isten nevé-
Ennek
ben
ludat ölök) szókkal
hozzáhúzza egyszer a kést mutatásból
a lúd nyakához, aztán elvagdossa a
slloem éunaúid
silüem pdési
=
sulayaj sunaúzd sulayaj foséi
=
jdúés
té
=
verli
A
=
=
következ hét darabba:
jobb szárnya,
jobb czombja,
—
bal szárnya,
bal czombja,
keresztcsontos melle-húsa,
melle -húsa,
=
püspök
falatja.
lúd húsával ismét imádkoznak.
A
lúdfelvágó öt kis
«
kézbe-
való »-t vág a lúd csontnélküli melle -húsából, öt kis darab lángosra teszi, s ezt
*)
öten a jobb kezükben tartva, felállanak ismét a szoba
Zra/m-napig a gabonát
múlta után már régi 104.
1.)
új-nak nevezik,, az ünnep elMaTepiajiH (MaröHipriü
gaboná-nak.
:
203
közepere
imádkozni,
gazda felesége
mint azeltt.
ép úgy
be egyik
áll
helyett.
férfi
Ötödiknek most a Az imádság maga épen
olyan, mint az elbbi, csak az dlvaffliÉé kdl tevüDep (kézbevalóval
imádkozom) szókat teszik az elejéhez. A lúdfelvágó ez után a második imádság után még jobban elaprózza a húst, s a mikor készen van vele, a háziasszony egy kupa sört ád neki érte, (•kicseréli sörrel
Eddig külön «
a
tart
férfiak
a ludat » (seraBd ytír Rlestarat).
a lakoma szertartásos része, utána esznek-isznak, a
fhelyén,
szoba
és
külön
az
asszonyok az
asszonyhely» -en. (Ulyas.) *
-K
A
keresztény északi csuvasok mint a hogy a sor/örJ-i meg-
tették karácsonynak, a móy-Gon-t
A
*
is
egybevették az orosz húsvéttal.
nagyhét szerdáját, az eredeti
{vér-kalem),
a
régi pogányünnepet jon AaZera-nak nagyszombatot pedig semat kálem-n&k (szombat
ma már alig maradt meg pogány szokásból. Ámbár az egész nagy-
kálem) nevezik. Ezeken az ünnepeken
náluk valami héten
át
a régi
böjtölnek, de
különösen szigorúan megtartják ezen a
két kalem-na.yon, szerdán és szombaton.
Semmit sem dolgoznak
ezen a két napon, semmiféle szerszámmal sem nyúlnak a föld-
nem másznak fel magasabb helyre, még csak a polczra sem nyúlnak fel valamiért. Még a láda tetejét sem nyitják fel azért, hogy pénzt vegyenek ki belle. Elrejtik ezen a két napon a söprüt is, hogy senkinek se kerüljön a szeme elé. Az orsót is eldugják, mert ha akárki is meglátja ezen a két napon a háznál, akkor abban az esztendben nagyon sok lesz a kígyó. A szerdai Aa/ew-nap estéjén szoktak a bbájosok is leghöz,
inkább megrontani járni. Magnyickij említi,*) hogy a bicsurinszki egyházkerületben ezen az éjszakán kijárnak a csuvasok a patakok-
hoz ki
és a forrásokhoz
ekkor
és
itt
bbájosokat
végzik
ördöngös
Ezek ugyanis ide járnak megrontó szertartásaikat. De
fogni.
rendesen ludak vagy kacsák képét veszik magukra. ostorokkal, fegyverekkel
kimennek tehát
ide,
A
csuvasok
megkorbácsolják
a
forrásokat, és puskalövésekkel ijesztgetik el a bbájosokat.
Ugyancsak *)
felemlít
MaTepiajH 104.
1.
még egynehány
régebbi fcáíem-napi
:
:
204 szokást
(szerdai)
a
is,
nietyek
mentek már
feledésbe
jórészt
ezen a napon a kerteket, hogy a gyümölcsöt és egyéb kerti veteményt ne pusztítsák a férgek és egyéb kártékony
Megfüstölik
bogarak. Eldugják szem ell a pemetet, mert a ki e napon meg-
abban az esztendben medvét
az
látja,
mert a
rejtik,
ki
szerda elestéjén
meglátja, az
ezt
férfi
A
sujkoló fát
lát.
el-
is
Felnyitják
már
a házbéli összes ládák fedelét, és négy napon
keresztül így nyitva tartják, mert
döntené a házuk
lát.
farkast
E
tetejét.
ellenkez esetben a vihar
le-
szerda reggelén megvigyázzák, hogy
vagy asszony jön-e legelször a házhoz.
Ha
jön, akkor
férfi
abban az esztendben a tehenek bikaborjúkat borjaznak, a birkák kosbárányokat
akkor
nem a
Ha
ellenek.
asszony jön
nstény
ellenkezleg,
jószág
a
házhoz legelször,
Hogyha a vendég
születik.
ül le náluk ezen a napon, akkor a kotlóstyúkok
nem
ülik
tojást.
Betegségzés. kalem-Gun után való nap, vagyis csütörtökön, kikergetik a az
faluból
szellemeket. ^•?"/v///-nek,
egy
csuvasok ezt a szokást sárén -nek*) az északiak
déli
csomó legény meg idsebb is,
és
ember
(sdfen yeralama). Választanak
A
gyjti a
tojást
A
valamit.
.
.
összeverdik
pálczákkal,
s
néhutt
maguk
között elöljárókat:
,
volna
már
a lángost, mert elöljáró
mert
elemózsia
az
.
le találtak
meg
többi
belle,
lopjon
este
mert mindenkinek megvan a maga tizedes elreszalad a következ házakhoz, és felzavarja
a ház népét, ha
nála
az
végigjárják a falu összes házait vsarén-t ker-
elnököt, bírót, tizedest tisztje.
gonosz
betegségeket, és
A
vagy nrwT-nek nevezik. Csütörtökön
kereplkkel getnii)
támasztó
ezeket
összes
vigyáz
idközönkint, megosztják
feküdni. Egy valaki közülök minden háznál csak kapnak
a
tojásgyjtre, hogy
a
maguk
el
ne
mikor már felszaporodik között
rang
szerint,
és
megeszik.
A
hova bemennek, végigvesszzik a család összes
tagjait, s
közben így kiabálnak
*)
Szilasi
A M.
cseremiszben sürem, súren Cseremisz szótár. :
=
pogány áldozati ünnep
(?)
:
:
205 S9ren-S9ren, t'slr-ihf kajDer. sdréii-sdrén,
Mindenféle betegség menjen
Végigvesszzik
a
házfalakat,
denünnen a betegségeket,
s
el.
mennyezetet, az
min-
ajtót,
a gonosz szellemeket kergetve nagy
zene-bonával és kiabálással. Itatják
is
ket
öregebb ember elgurit
meg
is, pálinkával is. A mikor már végigkimennek a faluvégre, s közülök egy a gyöpön ki a mezk felé egy lángost
sörrel
így az egész
járták
falut, itt
egy tojást ezekkel a szókkal is ír-
th r kajDer,
Sdiéú /eralaza kelarátper, Ir-uzal kaJDgr.
Mindenféle betegség menjen
el,
sdrén-t kergetünk ki,
menjen
Jó-rossz
el.
A megmaradt lángosokat odaadják valamelyik falubéli szegény embernek, rendesen a pásztornak. (Ulyas.) Az északi csuvasoknál kel
együtt a gonosz
zik
ilyenformán
is
szellemeket.
Vesszzés
ki a betegségek-
alatt
ezek
igy
is
kiabálnak rlrdm-nrdiíi, t'slr-tsor
vifdm
kaJD§r,
t'soBátper.
hf níi-vih)h, t
Mindenféle betegség menjen rií;nh-et
Mert szaladgálnak
míg a szellemeket
már ezek
is
és
aztán
ugrálnak a szobában mindenfelé, a
hajszolják, s a
míg a
falakat verdesik.
A mikor
bejárták a falut, elmennek valamely házhoz,
ajándékba kapott tojásokat héjakat
el,
szaladunk.
összeszedik, s
ott
megfzik
és megeszik.
A
s
az
tojás-
egy tojással együtt kiviszik a falu
:
:
)
206
közelében
lev valamelyik patakhoz,
beledobják a vízbe ezekkel
és
a szókkal nf.níi-ames él! ílfdih -anyja egyél!
A.
szellemüzö vessziket és kerepliket
is
beledobják ide a
patakba. (VomBÜ-kassi.)
y dl'l'ey
A mikor
'9
i
leesik
ék 9. (Téli
lakom a.
hó, megfogyatkozik a
a"
munka odakünn,
cserényben a jószág és csrben a gabona, elkezddik a csuvas
ember
ismernek
se
életében. Mert tavaszszal.
ünnepet,
se
nyáron
olyan
pihenést,
a
ez
az
ünnep
és szszel
nem
három évszak
egyfolytában, mint egy hosszú keserves dolgozónap. Sietni kell a föld megmunkálásával és sietni kell a gabona betakarításával,
mert mostoha náluk
már tetk
beköszönt a alatt
tél.
a
természet
Hanem
fzni kezdik a
nagyon,
veszik észre, s
alig
a mire
betakarodnak,
sört az új
gabonából, —
ünnep. Tart aztán a míg a télben és a sörben
s
a hófedte
kezddik
Atyafiak, jó barátok el-eljárnak mulatni egymáshoz. is
meg
ilyenkor adja
csuvasok ezeket a
az
tart.
Az após
A pogány déli hold dal, az új-
a leánya jószág-hozományát.
lakomákat rendesen új
téli
hold két els hetében tartják. Juhot, ludat ölnek ilyen alkalmak-
meg jókedvbl áll a lakoma, s a vallásos annyiban nyilatkozik meg benne, hogy a sörös hordó megkezdésekor imádkoznak legelsben, mieltt még innának kor,
eszem-iszomból
jelleg csak
belle. (L. sör áldozat.
A
jókedv
1
ilyenkor
lobban
fel
legjobban a csuvas ember
lelkében a mézes sör mellett. Dalolnak egész éjszakákon szebbnél-
szebb sördalokat, a csuvas népköltés legnaivabb és legkedvesebb termékeit. Dalolni ilyenkor is.
A
nemcsak természetes, de st kötelesség
gazda megsértdnék, ha valamelyik vendége dalolás nélkül
távoznék
el
tle.
Ideiktatok egynehányat ezekbl a sördalokból
jurlárem, jurlárem, jür§ tüpr§m,
mr
paúhtiéd pióédóé pil tüpr§m.
207
fdúídMd pJóidáé plla 'déihe yamer tevanzené fiú lüprgm. vei
Daloltam, daloltam, dalt találtam, Egy kicsinyke hordó mézes sört találtam.
Azt a kicsinyke hordó mézes sört meginni A mi rokonainkat ép most találtam meg. sar X§mes üpseúe sar sir kllúd,
sur-Gunné pulnizené úavenDan pdl. saraj sumúe sar út kgGárne, teráner IciUnizéné sarenDan
Sárga nád tövéhez sárga viz
A A A
tavasz elérkeztét
rokonaid
jött,
ebbl tudjad meg.
félszer mellé szürke ló jöttét
pdl'.
van kötve,
ebbl tudjad meg.
pirat sür akkes,
vdzéjé/t'e
süre sdh sapsaDd isarenmas.
'dúdfÉeU jülne kernel jds síuweya yupsanDa sarerenmas. xfiúd
Repülve megy
Ha
a fehér hattyú,
sem
állna meg.
s az elmaradt jó kedv zárnád sem térne vissza. ládába sárgaréz
Az elmúlott
Ha
el
fehér zabot szórnál (néki, akkor) élet,
ilcfojéyji
tr
út
tan j urnát,
ülótúizéth terey tar juyat.
sok teranzérh asma Ulze'ssdú, tód
A
yúra hüzemran
sir juyat.
két pej ló egyformán üget, hosszában izzadság folyik.
A gyeplik
Ezek a rokonok ha eszembe jutnak. Két fekete szemembl könny folyik. (TajaBá.)
-
-
/
s e r7.
9 r
Ma már kiveszben lév a
(L
e
ány
-
s
népszokás.
ö
r.)
Nem
áll
egyébbl, mint
falubéli leányok rendezte lakomából, tánczból. mulatozásból,
meg a szomszéd falu fiatalságát külömböz idben tartják. Hol karácsony eltt, karácsony után, hol meg a farsangban. A lakomához szükséges
a melyre meghívják a legényeket, is.
hol
Vidékenkint
sörhöz
és
ételekhez
valót
házankint
szedik össze a leányok a
faluban, de rendesen csak a leányos házakból gyjtenek. Mikor mindent összeszedtek, a mi csak kell hozzá, elviszik valamelyik
házhoz, a sört,
melyet
megsütik
a
a
mulatság tartására
kibéreltek,
lepényeket, lángosokat,
s
a
megfzik a
mire elkészülnek
összegyl a fiatalság is, és megkezddik a vendégség, a ének meg a táncz hegedszó mellett. Eltart ez így hajnalhasadásig. Külön dalaik is vannak erre a mulatságra, a
vele,
sörivás, az
«leány- sör-daloké, tele fiatalos jókedvvel
jur sinúée íilma
J3rz< ;
pajkossággal:
piÉéélcé,
; fotiélÉé éirlá jjizeslct
piróéú jülne
meg
.
vdfzét'idú
küzd 'pitéiké.
A havon alma érik, A napon eper érik, A mitlünk elmaradt leányoknak Ég a szeme a sírástól. vun-líclí
silé
sü/rem tarGan-BÜé,
yihs
ÍMú,tín,ií\
éáveniBa ydfld pülDemer.
iáüer ájdnúzé üstu éÉif, éáreniBa sáDer pülDemer.
Tizenkét verszt tarGan-BÜs*) Széllel
szembe jöttünk,
Azért lettünk pirosak. Sátor alatt
nttünk
mi,
Azért lettünk pajkosak. *)
Falu neve.
!!
:
209
A
apja, anyja is elmegy a mulatozó hogyan vigad, tánczol a fiatalság. házhoz, hogy A leányok minden vendéget megkínálnak egy-egy kupa sörrel, de viszonzásul érte egy-pár kopejkát kérnek, a mely a hegedsöké.
legények
leányok,
megnézze,
A míg
sörrel kínálják a vendéget, dallal köszöntik fel '»s
kuTGená,
'véthette,
par üksena, pamalla. sav iiksena
pamazan
s§zl kaster jé nú fokúé!
Idd a kupádat, ki kell inni,
Add
Ha
Eágja
Vágy pedig
meg kell adni. nem adod meg,
a pénzedet, e
pénzedet
ki az egér az
erszényedet
:
sare kerdk teyenza
uram
tere/ an síire,
jalüd játle éin pidza
plhk püspá an vüne puska an
íirt'le.
séUte.
vun-jó9 püs pgr üksa,
sianázeray ildBdi\ sav uksana
pamazan
sezl kaster
jéÚDÉdkné
.'
Sárga bundát húzva
Utcza hosszat ne
Ha
járjál.
a faluban híres ember vagy,
Öt kopejkával ne csúfolkodj, Tíz kopejkádat ne sajnáld.
Tizenkét kopejka (meg) egy pénz, Olvasatlan elvesszük.
Ha A mint
ezt a pénzt
nem adod meg,
Kágja
ki az egér az erszényedet
egyik
faluban
elmúlott
a
«leány-sör»,
kezdi
a
falu, s most meg ök hívják meg De az évrl-évre növeked szegénység nagyon meggyérítette már az efajta mulatságokat és népszokásokat. (TajaBa.J
az elbbi vendég-
szomszéd
látóikat
A csuras
si'allás emlékei.
1"*
:
210
Kisebb söröz lakomák. A kozmogyemjánszki szoktak még
kerületben, T'sanDer-b&n külön-külön
alkalmakkor
söröz lakomákat
puza nyüvése
(Virágos kender-sör). A
seri
idején
20.
(július
táján)
is
virágos
kender
házasságának
legels
v
neki virágos kendert nyüni. ennivalót
v
a
elmegy a feleségével együtt az apósához és segit egyszersmind sört is meg egyéb A
esztendejében
=
(kostanaúíe
munka után
ajándékba
iszogatnak
vitt ennivaló) visz
apósék
az
házánál.
A
magával
legels kupa
imádkoznak elbb, ugyanavval az imádsággal,
sörrel
is
mindegyiket más-más név alatt:
tartani,
és
kisebb
egyes
mint a
melyet a sör- áldozatnál leírtunk. kanDer
seri
(K
e
nd
e r
együtt.
De
ezt
is
s
ö
a
Oszszel,
r).
medd
v az apósához
kender
a feleségével
csak a lakodalmuk után való legels esztend-
meg
ben. Ismét sört
-
megy a
nyüvésekor szintén segítségül
magával. Olyan a lefolyása,
ennivalót visz
mint az elbbié.
an
seri
elvégezték
(Gabnaszárító-csüri-sör).
már
összehívják egy
a gabnacséplést, sört
az atyafiságot, lakomát
napon
Mieltt leülnének enni-inni, sörrel. Feláll a
már
fznek
is
itt
szoba közepére öt
mikor
is
készítenek nékik.
imádkoznak legelször az
férfi
kupa
sör
van a kezé-
az imádságot
mondják együttesen
tre pöleéfd
'iélélhé,
öjdé poétarma.
kazarma tre pö leérd.
vöD-örle
tirra péréóétné par,
töoesne par. tar sana, tör sirlay.
Isten segített dolgozni,
mezei munkát összegyjteni))).
Haza takarodni
(«a
Megszárogatni
tzön
Isten segített.
(«
új
a szentkép elé (mert ezek
keresztények), mindegyiknek egy-egy
ben, és
Oszszel. a
az új gabonából, és
keresztül vinni »)
:
211
A gabonának
áldását add,
Bségét add. Köszönet neked, isten irgalmazz.
Háromszor után ülnek
víh% seri
hónapban.
A
hajtanak, kiisszák a söreiket, és csak az-
fejet
enni-inni az asztal mellé.
le
(J ó s z
leány
ág
-
apja
ö
s
A
r).
jószág-hozományt
leánynyal járó
áldozati
szokta megadni a vejének a
birkákat
borjút,
:
ismét sörrel és egyéb ennivalóval
van az
elején
tél
ilyenkor
be apósához,
állít
v
A
stb. itt
imád-
is
koznak a sörrel legelször, mint minden alkalommal, a mikor új sört kezdenek meg. u.la /.
A
(Fon
ó.)
mulatságok között megemlítjük a fonót
téli
mas, hosszú
Legények
esték szórakozását.
téli
összejönnek egy háznál esténkint, a
munkát hoznak magukkal,
meg hegedt, együtt.
fergeteg
nóta
A
is
hímz-
a legények közül ki bocskort köt, ki
mondanak, mesét mesélnek,
gesztenyeszín szeme,
hordja
fonónak
az unal-
cziterát hoz, és fonogatnak. énekelnek, játszadoznak
Talányokat
születik
is,
leányok össze-
leányok orsót vagy
legény a leánynyal. Összemelegszik a
leány szép
és
a
az
barátkozik
fel-felvillan a
a
a
fedél alatt ezer
a
csuvas
míg odakünn az
s
odabenn
havat,
szív,
északi
meg
ezer
emberszívnek örök egyforma meleg érzéseirl.
megvannak
a
maga külön
ísüréúÉé siúúzé
itt
sdr kurGa,
pdrl sa/er,
pdH
p'il.
sa%er,
anúé
pil,
at't'<
;
piloan
énekei
tutll isiin savnl.
Az ablakon két sárga kupa, Az egyik czukor, a másik méz. Az apa czukor, az anya méz, A méznél édesebb a lélek szerette. ült
út külóBfh aGanci,
pihk' üt turDajmanran. rhtfskdú katstse édrlé éiiféi
p9Ís(sén
'ej'/l
kihhénrén. 14*
2
1
-2
Hat lovat fogtam az ekébe, Mert öt ló nem tudja elhúzni.
A
szegény legény
Mert egyedül
éjjel jár,
nem
jön
meg
az álma.
aöa savul 'ezcwam üjrem sídá
siúit'rtseú.
arDan areúd,
tul sÜDefa
üjerelzá kajijst'sén.
Gyere rózsám elkísérlek az elágazó úthoz
A míg
nem
érünk.
Kakas kukorékol, hajnal világosodik Míg elválunk, s elmegyünk. (TajúBú.)
:
TEMETÉS, GYASZUNNEPEEÍ, TÚLVILÁGI ELET. Temetés.
A
szokások
temetési
mind
mind a
az északi,
déli csuvas
nyelvterületen több-kevesebb eltérést mutatnak egymástól, azért
könnyebb áttekinthetség
kedvéért részletesen külön-külön fog-
lalkozunk
legelsben
Leírjuk
velük.
temetést, mint a hogy az
A mikor már
Ulyas-b&n
a
is
fell,
sírját.
virrasztanak mellette
még a halálos ágyán rendezkedik a hogy ki mosdassa meg ha meghal, melyik ruháját adják kezdje meg faragni a koporsóját és ki kezdje meg ásni a
éjjel
rá, ki
A
pogány
szokásban van.
is
a halálához közeledik valaki a házban, össze-
hívják a szomszédokat és a rokonokat, és
ha
csuvas
déli
még ma
van.
Áldását
haldokló
adja
a
családjabeliekre, és
a
körülötte állókra
adva halok meg, valamennyire áldás !» péyyilUp viléí>?p viteúdp, púrnéúé peyy>l.) (ép Abban a pillanatban, a mint meghal valaki, egyik hozzátartozója megfog hamarjában egy tyükot, odaviszi a halott mellé,
«En meghalok,
áldást
%
kitekeri a nyakát, és kidobja az utczára.
Hozzálátnak aztán minden késlekedés nélkül a halott megmosdatásához. Rendesen egy asszony és egy az elhunyt vízért, a
folyóvizet
szoba
meleg
még
melyben megmosdassák, használnak.
közepére vízzel,
Felöltöztetik
tiszta
felülrl pedig ráadják a tesen
azokba a ruhákba
egy
terítenek, erre
szappannal aztán
erre a czélra
Megmelegítik
szaimát
tisztára
ruhába,
a patakhoz
lehetleg mindig
kicsit
a
kazánban, a
ráfektetik a halottat és
megmossák úgy
végzi, a kiket
férfi
Lemennek
halála eltt kijelelt erre.
a
az
egész
testét.
mint életében
járt,
hosszú dolmányát (sekman). Természeöltöztetik, a
melyeket megjelelt
erre.
Az utóbbi idkben már drágább holmit, ezüstékszert nem temet-
!
:
»
!
!
214
nek
el vele,
—
sírjaikat
így úgy, hogy
mert többször megesett, hogy kirabolták okultak aztán
fejjel
valamelyik
lefektetik
felöltöztetve
a szoba
e
miatt a
de
mindig
rajta.
fhelye (lídíéáé)
pacira, felé
Alája
feküdjék.
nemeztakarót (üdééi) terítenek, a melyet erre a czélra ki-ki életében megkészíttet, a feje alá kis vánkost dugnak.
még
még a halálos ágyán a koporsófaragás hozzákészüldik a munkához. Megkeresi megkezdését utczára a ház elé, és elkezdi az a neki való deszkákat, kiviszi összeróni. Késbb aztán többen is segítenek faragni, de megkezdeni csak neki egyedül szabad. Alig kezdik meg a munkát,
A
kire az elhunyt bízta, az
is
lepényt (jusman) süt a
valamelyik asszony hamarjában egy kis
tzön,
kiviszi
a
koporsófaragók mellé és széttépdelve ledobja a a szókkal
földre a forgácsok közé ezekkel
ümenDá
püloer,
sárén vdéú( ; jTÚDen. péyyillé
pil' tü,
Eltted legyen,
Ennek a végére maradtál. Add áldásodat, áldj meg
A míg
a koporsó készül, a sírásók
kivájásához. Ezt
is
az
az
is
hozzálátnak a sírgödör
ember kezdi meg, a
kit az
elhunyt
megnevezett. Ugyancsak azt is megmondja még életében, hogy hová temessék a temetben, rendesen valamelyik kedvesebb atyafia
mellett kíván nyugodni.
ki
magukkal
temetbe,
a
A
sírásók kenyeret és sajtot visznek
s
a
mint megtalálták a
sír
leend
darabka kenyeret és egy darabka sajtot dobnak ide és ez által helyet kérnek a «temet fnöké»-tl a föld-
helyét, egy
a földre,
ben, így szólnak:
mazar püsleyd
Temet fnöke
édf
par
'.
adjál földet
aztán kivág errl a helyrl az ásóval legelször háromszöglet gyöpös földet, ez az « erény földje
A sirkezd is
egy kis
(serap teprl), és
félreteszi
mellé teszik a koporsójába.
majd a halott után ásónyomása sírkezd egy-két
valahová,
A
mert
ezt
:
!
:
!
215
hozzálát a többi
is,
és
megássák a gödröt
délnyugati
hosszában a
visszamegy valamelyikük
temetbe
jó
bárom
A mikor
röf mélységre,
elkészültek vele,
koporsófaragókhoz,
a
már
ekkoráig
az
irányba.
kihozzák
és
koporsót és leteszik a
összerótt
a sir
fenekére.
Mert a mikor ez mindakettö készen van, már temetnek is A halottat a halála napján mindig el szokták hantolni.
mindjárt.
Ha
hal meg, virrasztanak mellette
éjjel
betemessék a
A
még
elébe.
elbb
Télen
épen
a kocsiba két lovat fognak, de
ki,
így
szánon
temetnek.
Felveszik
a
szobában a padról két alája vetett háncskötéllel, de
a
halottat
napleszállat eltt
sirt.
halottat kocsin viszik
egymás
már
reggelig, de reggel
elkezdenek készüldni a temetéshez, hogy
a nemeztakaró alá egy emberhosszúságnyi fakérget csúsz-
megindulnak
tatnak, és fejjel az ajtó felé
Az ajtóban meg-
vele.
állanak és így szólnak háromszor Hindii 'dúna,
an yera!
Meghaltál már, ne Eáfektetik
a
úgy hogy a
kocsira,
legyen, a lába a ló faránál.
félj
A
!
feje
a kocsi hátuljában
kocsin legalul szalma van, e fölött
a fakéreg, ezen a nemez takaró, és rajta a halott. Felülrl ismét
nemezpokróczczal takarják
nak rendesen a ló
hátára
kisebb
mellé, a kocsiba odaül a felesége
rokon asszony siratónak. a
szól
A
egész hosszában.
lovakat a halotthajtja.
A legels
ha van, ha nincsen, akkor egy rokongyereket.
feje
felemeli
le
vagy más közeli férfirokona
felültetnek egy gyereket, vagy a halottnak valamely
is
fiát,
elhunyt
fia,
halott
A
fejérl
meg még
Az
egy-két
mikor kifordulnak a kocsival a kapun, a
felesége
a
nemezpokróczot, és így
hozzá Izé kajátper, éartná-prné kurzá kaj
Elviszünk, a házadat-telkedet nézd
A
meginduláskor a
sirató
meg
s
úgy menj
el
asszonyok az arczukat a tenye-
rükbe fogják, néha ráborulnak a halottra, és elkezdenek siránkozni,
a
«
hangot adnak ki» (sáze kglaraééd). Ez arra
halott
a
túlvilágon
hang
nélkül,
némán ne
való,
járjon.
A
hogy déli
:
!
:
!
!
!
216
csuvasoknál ez a «hang kiadás » csak közönséges összefüggéstelen siránkozásból
áll,
de
a
temetési szokásainál látni
mint majd késbb az északi csuvasok fogjuk, náluk még régi sirató daloknak
A
a maradványait mondogatják ezen alkalommal.
után néhány egy lovas
megy még,
kocsi
tartozók és az atyafiság. Siratni
ha
nem
teszik,
Ha
igen siratják a halottat, de
szégyen.
szembe találkoznak
maguk
nettel,
nem
halottas kocsi
rajta a többi hozzá-
között
békét,
emberek a halottas menyugalmat szoktak kívángatni az
falubéli
elhunytnak vitád ikkéú, irigyei kajügr,
'grajra puluer
Meghalt hát, boldogságra menjen, a paradicsomban legyen
A
mikor kiérnek a temetbe a
ismét ráborulnak
Négy
férfi
a
szája fölé, és
sír
sír
mellé, a sirató asszonyok
leemeli aztán a kocsiból a háncskötelekkel, odaviszik
háromszor meglóbálják, így szólva hozzá
an yera, seüeGö, jaratper,
Ne
A
félj,
sírba
is
említettük
fiit
tüf
:
Á
a sírgödörbe eresztünk, áldásodat add leszáll
elre két ember, ezek
lassan beleeresztik a sír fenekén
már
elbbi módon.
halottra, és siránkoznak az
a
—
hosszában
is
segítenek, s így
lév koporsóba. A
délnyugati
irányban
sír
—
mint
fekszik, s a
úgy teszik bele hanyatt, hogy a feje ezen irány felé legyen. A koporsóban kigombolják a dolmányát, feloldozzák az inge nyakát és minden egyéb feloldozható ruhareszét, azért, hogy halottat
vissza
is
ne jöhessen
a
sírból.
A koporsó
feje
fell ket kopejkát
dugnak a földbe, ez a « föld fényességei) (idi sutti), és azt mondják a halotthoz fordulva, hogy ezzel kétszáz rubelt adtak neki útravalóul a túlvilági életre
:
ah sírná ik édr sum uksá paráDep Nesze neked kétszáz rubel pénzt adok
Ha
!
pipás volt életében, melléje teszik a koporsóba a pipáját
és a dohányzacskóját
ok saná
is tsdldTÍid,
ak taBak jniúidód!
Nesze neked a pipád, nesze a dohányzacskó
!
!
:
:
!!
:
217
A
két
halott
a két
kezét
mellé szorítják, a jobb
oldala
kezébe pedig az ingujja alá a tüBelya fájából*) metszett botocskát
dugnak, a végét a markába szorítják,
így szólnak hozzá
s
ak sana tÜBelyá paDak
siiréríié
Nesze neked tÜBe/^á-pálcza járkálni!
Szemfedül pedig
fehér vásznat terítenek rá. Mieltt azon-
ban rátennék meg a koporsó odateszik az
«
ak sana serap
tepri,
Nesze neked az erény
folebe
kezdik
a
össze
vörös
sumna yurza yerarap földje,
melléd teszem
!
!
deszkafedelét,
is
keverjék egymással. Legelször tehát az
ne
földet
termföldet (yard bocskorjukból
mellé
azt a fakérget, a melyen kihozták, és elbehantolni. A földet úgy hányják bele, hogy a
sírt
agyagos
feje
még
teszik
földrétegeket
koporsóba a
aztán a koporsó egyszer, lapos
Ráborítják a
a
tetejét,
erény földjén -t:
(forh
tepra).
kirázzák
tepra),
azután
A mikor már a
legfelül
a
feldombolták a
fekete sírt,
a
sírásók a sírra a belement földet,
hogy haza ne vigyék magukkal.
A
halottas
ruháját,
kocsin
lév szalmát sem
viszik vissza,
hanem
temetárok mellett. Azon a melyben meghalt, szintén kihozzák magukkal a teme-
meggyújtják
és
elégetik
valahol
a
téskor, és ott hagyják a sírja mellett. (A tatárok persze elhordják
Mieltt még visszaindulnának a faluba, megkerülik háromszor az összes jelenlevk egy csopron a sírhalmot, legeli a sírkezd, és a három fordulónál hozzáérintik a kezüket egyszerinnét.)
egyszer a sírhoz, és búcsúzásul így szólnak jlver t§prü semel pülDgr
Nehéz földed
Ha sírját így
fiatal
könny
legyen
asszony volt a halott, mieltt
még elhagynák
a
szólnak hozzá
*) Kisebb fajta bokor, a melynek a fájából szokták faragni a hagyományos lakodalmi ostorok nyeleit.
!
:
:
218
avlanDar ÜBeskená, ez9 vílúdú, pürenma üráénúdn 'duód/
Engedd megházasodni
A
fiatal
az uradat, te meghaltál, meguntál
már
élni!
házasembernek meg azt mondják
árgme kaistsa
an
kajd,
tsar, kg/JDer.
A
feleséged férjhez fog menni, ne Te magad amott házasodjál meg
%ü
tartsd
tere
vissza,
arlanf
hadd menjen.
!
Elbúcsúzás után felülnek a kocsijaikra
A
nem
napig ezt se be
A az
haza hajtatnak.
és
halottviv kocsit künn hagyják az utczán a ház eltt, három húzhatják a félszerbe, se
nem
használják.
temetés alatt a háznál maradt vénasszonyok megmossák
szoba padlóját
egész
padjait tisztára, és kását
és
A mikor
résztvevknek a koporsó forgácsaiból.
fznek
a
a gyásznép hazaér
a temetésrl, az öregasszonyok egyike egy vödör vízzel és törül-
köz kendvel
mindnyájának vizet önt a kezére, és csak akkor mennek be a házba, a mikor már mindannyian megmosták a kezeiket. A halott után az új gazda, (az idsebb fiú vagy testvér) pálinkával
jön
körül dolgozó embereket, és pénzt
temetés
a
itatja
az udvarra,
elébük
—
ád nékik. A halottmosóknak 20 20 kopejkát, a koporsókezdvénasszonyoknak 15 15 nek és a sírkezdnek, meg az ételt 10 kopejkát. A háziasszony kopejkát, a többi segítnek 10
is
—
fz
—
még
egyenkint
után ülnek szóval
sem
le
3
—3
szál
fonalat
is
oszt ki közöttük.
Csak
ez-
az asztal mellé enni. Evés közben a halottat egy
illik
említeni, se jót,
se rosszat
nem
beszélnek róla.
Megeszik a kását és elbúcsúznak a gazdától vigasztaló szókkal yujyü yaram pülD§r
A (TVy'aá-ban,
csuvasok
kozunk
:
között Itt
hosszában
dél felé eltt
a
a
bánatod
tilos
legyen
még nem nagy
a halottat koporsóban viszik az
északi
és
déli irány közé ássák, s a halott fejet
fektetik. Ezenfelül
fejét
egy
kicsit
hogy megkeresztelt néhány eltéréssel találki a temetbe, a sírokat
ideje
szokásaikban
temetési
!
a
már
föld
a sírban, a koporsó lezárása
felé
fordítják. Itt
is
tesznek a
:
!
:
219
koporsó fejéhez egy kopejkát «föld fényességé') -nek. és beledob-
nak még a sírba egy darab koporsóforgácsot. Egyéb emlék itt már nem maradt meg a régi pogány temetésbl.) A halott hagyatéka a legidsebb fiára száll, vagy ha fiúgyermeke nem volna, akkor a az elhunyt gazda özvegyét is.
Az északi csuvasok a
férfitestvérjére, a ki aztán eltartja
idkbl maradt
pogány
régi,
szokásokat jobbára elhagyták már, az
itt
gyjtögettem
öreg embereknek az emlékezetébl
temetési
közölt adatokat össze.
is
csak
Régente
a következképen temettek náluk
Abban a
pillanatban, a
mint
meghalt valaki, valamelyik
hozzátartozója egy tojást vitt ki az udvarra, és elhajította a kert felé
ezekkel a szókkal t'sonne sólza
A
A
halottas
mindenki
lelkét
komlót, koporsónak
A
halottat
:
sörnek
lisztet,
deszkát, mit
megmosdatták
ban valamelyik padra a
száját is
isten.)
i.
összejött a szomszédnép, az atyafiság,
ajándékot
való
(t.
való
Puszta
azt.
malátát,
kézzel
fejét
a
fektették fejjel a szoba
szentkép
orrlyukait
és
és felöltöztették, s aztán a szobá-
(ikon)
felé
fordítják.
fhelye
A
betömték selyemdarabkákkal,
két kis selyemdarabkát terítettek.
Ez arra
felé.
«
szemét,
száját,
hallott
semmit.
fülét,
A
orrát
s
a szemeire
hogyha majd tle a túlvilágon, hogy
betömték,
párbeszéd, a
való,
mely a
A
ör§-/
halott
:
halott
neki
nem látott, se nem temet fnöke és a
se «
halott között kifejldik, a csuvasok hiedelme szerint a
:
Ma
halott fülét,
temet fnöke » megkérdezi van-e meg ember a földön, a ki meg fog halni, akkor a nem tud semmirl semmit, mert azt felelhesse, hogy a
ésrel'd,
ésréfo
nem
elmenni.
illett
már
mentsd meg!
házhoz
valami
vitt
il
kitéóéú por-%?
Van-e más, a ki jön ? kormarem, khta mklardé. Nem láttam, a szemet betömtek.
»
következ
:
}
)
220 '
esrcfo:
iHt'iíichn-t
A
iUnohih ylyana
Nem halott:
hallottad
Nem ésréld
halott
ésféh
:
szaga
ma
:
halott
:
nem ment
orrodba)?
(az
semzanaua piúdrúidé. Az orrot is bedugták. ijtmaren
nem
Miért
A
piíj?fúzds.
hallottam, a fület bedugták.
seÉi loiher-l
:
A
A
?
?
kérdezted
?
töuanaitá móklardé.
Az ajkat
A míg
betömték.
is
a halottat, a koporsó faragók
egyfell mosdatják
is,
hozzákezdenek rögtön a munkához, mert itt szokás, hogy meg azon a napon eltemették lehetleg volt a is az az elhunytat, a melyik nap meghalt. Egy-két ember meg sörfzéshez fog, mert sör is kell a temetéshez. A mint a koporsó
meg
a
sirásók
elkészült, a
is
halottat
mindjárt
bele
is
még
fektettek,
a háznál.
Melléje odatettek a koporsóba a pipáját, dohányzacskóját, a tzszerszámait, tettek még bele fést, szappant, kést es bocskor-
köt
árt
A a
is.
sírásást
legels
kezd « földkezd
ásónyomással
(édr poélane
A
a feje végétl.
ezt
«földkezdö földje* -t
majd a sírdombra
teszik legfelül
sírokat az északi csuvasok hosszában kelet és
nyugat közé ásták, feje
földet, a
felvágott
mert
teprí),
(édf poslaGan) itt is félretette
»
s
a koporsót
ügy tették
nyugatról legyen, tehát arczczal
Koporsófaragás
vagy
sírásás
hogy a halott
belé,
kelet felé
közben
nézzen.
dolgozó
a
emberek
kézbl sosem adják oda a szerszámaikat egymásnak, még ma sem, hanem ha mégis át akarják adni, akkor ledobják elbb a földre, és onnan veszi fel az, a kinek szüksége van rája. Ha pedig valami idegen megy oda hozzájok, sosem köszönti ket az üdvözlés általános
ert adjon!
-
-
hanem
szavaival
:
(törg) vej páDer
!
—
az (isten
a következkép szól oda hozzájok:
'//.,)-pözd
köDenlá pöloer
!
Munkája-feje visszájáról legyen
!
221
Mert nem akarja az ilyen munkát áldottnak nevezni.
A
kocsival temettek, rendes egylovas
meg a sír is meg volt temet felé. Bégente kocsival. A legelsre feltették
a halottat
a
mikor már a koporsó
megindultak
ásva,
pedig
koporsóstul, rajta
lepedt
fehér
(pös joÉi) ruhákat, a
meg
elkészült,
is
a
lassan
halottal
volt
terítettek
a
koporsó
tyúk
is,
legfelül
kocsin a fejfáját
azokat a hulladékot (stiftfii- éappl) vitték melyekben a halott meghalt, a koporsóforgácsot, a a
:
szalmát, a melyen a halottat mosdatták, leölt
fedele
A második
rá.
tollait.
után a temetbe,
s
a temetés után ebédre
Mindezeket egybekötötték, és kivitték a koporsó s
hagyták a
ott
vagy pedig bele-
sírja mellett,
dobták a temetárokba vagy a patak vizébe.
(Ma már nem temetnek mindenütt lóval, hanem a koporsót vállaikra emelve viszik ki a temetbe. Még pedig ha öreg a halott, akkor öreg emberek viszik, ha fiatal leány, akkor leányok viszik,
A
a legényt legények, a gyermeket gyermekek.)
koporsó mellé odaül egy-két szomszédbéli vagy rokonbéli
vénasszony, a
feleségén
halott
A
kiindul a kocsi a ház udvarából. itt
már némely
helyütt
ezek
kívül, s «
siratják, a
mikor
hang-kiadás » (sas kelarnl)
sirató-énekszerü, és
valóban
költileg
szép az az egy pár régi vers, a melyet Magnyickij közölt a régi északi
csuvas
temetés
Én magam
leírásánál.*)
is
leírtam egy
ilyen sirató dalt a csebokszári-i kerületben, Pizek Kara-úzora-baaa: és
sdzezt'f
kukkÚDá
an
éiir< ;
.
tíifo,
ísööééié klfo, és
ko fémen,
éÉof körener.
onDa sasser an
süré.
Te hang nélkül ne járj. A kakuk is megjön,
A
fecske
is
megjön,
Te nem láthatod,
Mi meglátjuk. Ott hang nélkül ne *)
MaTepiajiH
l<>4.
1.
járj.
:
-
:
222
Értesülésem szerint némely helyütt a csebokszári-i kerületben temetés
alkalmával
elázik,
a
s
sörrel
itatják
is,
pálinkával
is
összes
az
már a temetésre kerül a dolog, jó részük menetben ki a temet felé már kurjogató énekszóval
résztvevket,
s
a mikor
viszik a halottat.
Közönséges sördalokat énekelnek.
mikor a menet kiér a falu kerítéséhez, a «mez kapuja* hoz (oj yap/l), a sirató asszonyok újra « hangot adnak ki», ismét
A
rákezdik a siránkozást.
A temetben, felemelték
már
a mikor
letették a halottat a sírgödörbe,
a koporsó fedelét, es kivették a selyemdarabkákat a
szájából, fülébl, orrlyukaiból, a
szemérl
is
levették,
és
oda-
valahová lábtól a koporsójába. Mert azt hitték, hogyha a halott kezével elérheti és megeheti ezeket a selyemdarabkákat a koporsójában, akkor abban a faluban nagyon sok ember dugták
meghal.
Néhány kopejkát
is
beletettek
még
a koporsójába,
s
így
szóltak hozzá oksülle süre, ídf éhül pöloer sana.
an yerat, kosná ussá an pöy. éÉör sa?id azeneBer, és
píré an ázen.
Pénzesen
járj,
Föld fényessége legyen neked. Ne ijessz, a szemedet kinyitva ne nézz.
Mi téged megemlegetünk, Te minket ne emlegess. Ezután ráborították a koporsó fedelét, és elkezdték beLegelször is valamennyien egy-egy maroknyi földet
hantolni.
dobtak rá ezekkel a szókkal jóver top rí sömel pöloer.
A A a
könny
sírásók aztán feldombolták a
legels
aztán
nehéz föld
ásó földet, és
ide
legyen. legfelül rátették fejtl
sírt,
állították a fejfáját
valamennyien a sírhalmot, ettek
is.
Körülállták
egy-egy falat kenyeret,
:
!
232
lepényt es tojást, a melyet magukkal hoztak hazulról, is
ittak.
falatkát
Azután a sírdomb
fejéhez
mindegyik ételbl, egy
is
meg
sört
letettek a földre egy-egy
kevéske
sört
is
öntöttek rája,
ezekkel a szókkal
san ömenDd pölüer,
'tété sí /
Teeltted legyen, igyál és egyél Búcsúzóul
dombhoz
mindakét kezüket hozzáérintették a
aztán
és így szóltak
sír-
:
jórer töprü sömel pölüer,
píré praysa JcÜDdá,
és
öjerelüen pír duóén.
Nehéz földed könny legyen, Te minket elhagytál s eljöttél, Elváltál mitlünk. Körülkerülték visszanéztek volna a
a
egyszer
aztán
temet
felé,
az otthonn maradt vénasszonyok
a
és
sírját,
A
hazamentek.
nélkül,
hogy
háznál ezalatt
De a sem megy ki
ebédet, vacsorát fznek.
mikor a temetésrl haza megy a gyásznép, senki a házból elébük az udvarra, és senki
sem
hívja be
ket
a házba.
Temetés után megvendégelik a résztvevket, a segít embereknek pedig, a kik a halottat megmosdatták, a koporsót faragták 3 szál fonalat adnak. 2 rfnyi vásznat, meg 3 és a sírt ásták 1
—
—
Csakhogy
ezt a vásznat
nem
szabad ollóval szétvagdosni,
hanem
kézzel kell elrepítgetni.
A
koporsó faragók
és
szerszámaikat a gyászháztól,
(VomBÜ
nem
haza a
sírásók
aznap
hanem
csak két-három nap múlva.
viszik
kassi.J
G-yászünnepek.
A
halottak emlékére megült gyászünnepeket két csoportba
oszthatjuk,
még pedig
gyászünnepekre. csütörtök
esti
a halotti torokra, és az évenkint megült
A négy
halotti
halotti tort
tor,
(harmadnapos
nagy halotti
helyre való keverése) csak egyszer tartják
tor,
halotti tor,
a halottaknak egy
meg
egy halott emlé-
:
:
á-24
A
esztendejében.
halálozás
a
kére,
négy
többi
gyászünnepet
kos-sör, szi sör) minden évben megülik, maga idejében, és összes halottaikról megemlékeznek bennük, st még az útban elhalt, vagy szerencsétlenül kimúlt idegen halottakról sem feledkéznek meg, hogy ezeket is jól tartsák, valamiképen magukra ne haragítsák.
(gyertya-nap,
éíihdíc,
mindegyiket
a
Külön-külön az alábbiakban közöljük
e
gyászünnepek meg-
tartási módját.
I.
Halotti torok.
Harmad napos
halotti
tor.
Temetés után a legels halotti tort az utána következ harmadik napon tartják. Ezt a halott « harmadik napjá»-nak (vis küúd) hívják. Mindjárt a temetés után való napon elkezdenek sört fzni, mert ez sem torról, sem semmiféle nagyobb lakomáról el nem maradhat. Az utána következ napon (ez a harmadik napja
juhot
déltájban
,
vágnak
a
számára.
tor
nem szabad ismersüket hívják meg hozzá
Hanem
ezt a
rendesen valamelyik
juhot csuvas embernek
leölnie,
tatár
a szomszéd faluból.
A mikor
a tatár elvágja a birkának a nyakát, egy mellette álló vénasszony így szól
w/hdnúéé puloer
Eltte legyen
.'
I
A
húsát megfzik, árpalepényt (ióeróh) is sütnek a torra, s a sörön kívül még pálinkát is vesznek. Alkonyat tájon az estebéd fele már kezdenek gyülekezni a meghívott atyafiak is. Mindegyik hoz magával
valami ennivaló ajándékot (kufstsenés). legtojást. A mieltt még leülnének a torhoz,
többnyire lángost
meg
legelször
halott
mindenfajta oldali s is
a
is
enni-
padra
és
számára
tesznek
teszik ezt a tálat,
a mint a gazda az egyes
étel
wmen&a
külön
egy
tálba
falatkákat a tálba teszi, beszél
a halotthoz úaren
ki
Az ajtó mellett lév jobb egy kupa sört is tesznek mellé,
innivalóból.
pülügr, péyyíX tü.
ír>sú' ;
jülDen.
!
&29
ümenoa pülDgr.
sekkgr yirauep,
ümmDa
as yiráoep,
ak
kuíst'sénés
ümetwa
tiuÚ9,
pülDgr.
yazalü yiráDep,
pfiloer.
semarua yiraDep, ümeiwa pülDer. sera yiraDep,
ümeiwa pülDer.
érék /jj'üDep UiTbenDa pülDer.
Eltted legyen, áldásodat add, Ennek a végere maradtál. Kenyeret adok, eltted legyen.
Húst adok, eltted legyen.
íme ennivaló ajándékot hoztak, lángost adok. Eltted legyen. Tojást adok. eltted legyen.
Sört adok, eltted legyen.
Pálinkát adok, eltted legyen.
A mikor már valamennyi ketten
kiviszik
a
tálat
Ez a
és leöntik a földre.
ennivalóból tett belé a gazda,
és a sörös
kupát a ház
Az
halott része.
elé az utczára,
ételek-italok kiöntése
alkalmával így szólnak:
ümmDa
jmloer, péyyil' tü,
'gssé-élzé koj!
Eltted legyen, áldásodat add, Igyál-egyél
A
tálat és a
s
menjél
kupát nem viszik be a szobába, hanem künn
hagyják a folyosón. Csak ezután ülnek
A mikor
vége
van
az
kocsiba, a melyen a halottat a
ház
ezideig
a
három
férfi,
Visznek
ki
eltt az
köztük
az
le
az asztal mellé enni.
estebédnek, befognak egy lovat abba a
temetbe
utczán új
állott,
gazda
is,
vitték, s a felül
és
rá
mely mind-
két asszony és
kimennek a temetbe.
magukkal a sirhoz is mindenfajta ételbl egy-egy kiviszik a juhnak a megftt fejét, máját és
keveset, azonkívül tüdejét, és
mindezt
leteszik a sír feje végénél a földre,
azon szavak kíséretében, mint
számára az A csuvas
ételt.
A
sír fejéhez
ósvallás emlékei
a
hogy elbb otthonn
ugyan-
kitették a
legelször egy kis karót dugnak, ^o
:
1-26
egy viaszgyertyácskát ragasztanak az oldalához így szólnak aztán a halotthoz
meggyújtják,
és
:
ümeiiDá pülDer, suruá sunatper. sakkén sÜD\Éé
éiiré,
sakkén sudu)< pir. :
Eltted legyen, gyertyát gyújtunk.
Ennek a fényével járj, Ennek a fényével menj.
körül.
A míg csak le nem A végét eloltják, és
darabkák közé,
s
A
is
odateszik
a
az étel-
földre
esti halotti tor.
számítva minden héten egészen a nagy
napjától
halál torig
azt
azután hazamennek. (Ulyas.)
Csütörtök halotti
a gyertya, ott maradnak a sírja
ég
(pamilke)
csütörtök
(éfné-oas)
esténkint
torokat tartanak a gyászháznál. Arpalepényt
meg
kisebb
lángost sütnek,
fznek, meg egy-egy kevés pálinkát vesznek hozzá, Jobbára csak a család kebelében ülik meg, vendéget nem igen hívnak mást, csak a szomszéd gazdát. Mieltt enni kezdenének, legelször
tojást
ez
alkalommal
az ennivalóból,
halott számára tesznek ki egy-ket falatkát
a
is
meg
egy kis pohárkára valót a pálinkából, olyan-
elz
forma szavak kíséretében, mint a hogy az
tornál láttuk
éhíé-Gazá sdúd vilene yivátpgr,
ümenoá püloer, péyjil
tv,
stb.
. . .
Csütörtök estére az új halottnak adunk,
Eltted legyen, áldásodat add És
kiteszik
a
tálba
egymásután a
elbb
.
.
.
falatkákat.
a
maguk
csak azután ülnek a torhoz. (UlyaL)
A
déli csuvas
ben ülték meg
ezt
is
kiöntik
Ennek a
az utczára a ház elé,
tálnak
tartalmát
stb.
s
k
ITyasa-ban régente még sokkal ünnepieseba csütörtök esti halotti tort,
még
pedig hét
:
!
227
A
héten keresztül.
gazdagabbja ezen tor számára minden csütörtö-
kön levágott egy-egy
vagy egy-egy tyúkot, a
kost,
meg
fzött a lángos
csak
tojást
meg
pálinkát
Az
ittak.
is
szúrtak
gyertyának való állványt gyújtottak rája.
mellett jobb
ajtó
szegényebbje
az árpalepény mellé. Sört
gerendák közé, és gyertyát
a
asztalra tálat tettek az ételdarabkák számára,
Az
az asztalfnél a padlóra pedig egy fazekat a halott
öntend
is
a falba
oldalról
sörnek, pálinkának.
A
mikor
számára
kitettek a halott
ki-
számára
valamit, így szóltak hozzá
ümenDü püluer, pil
tü,
ve/gtle pirzá, ve/etle Hit!
Eltted legyen, áldásodat add, Idejében menvén, idejében
Ok maguk odaültek ott beszélgettek,
eloltották.
gyertya köré,
Ekkor aztán
a
a gyertyaállványra szorítva
végét, és
kivitték
a
tálat
meg
is
a fazekat
halottnak szánt enni-, innivalóval együtt az udvarra,
mely külön
s
mindaddig, a míg csak a gyertyában
leégett egeszén a tövéig, egy kis kenyér-
megcsípték
darabkával
ég
az ajtó mellé, az
ettek-ittak
A mikor már
tartott.
jöjjél
s
itt
is
a
vala-
erre a czélra kiszemelt félreesbb sarokba, a «halott-
kiöntö hely»
-re
(vih teGaGau vlren) kiöntötték,
meg
szethordta a kutya
ahonnan
persze
a baromfinépség.
így tartott ez náluk hét héten keresztül,
minden csütörtök
egeszén a nagy halotti torig.
esten,
Nagy halotti A szszel
déli
tor
(p
csuvasok Ul'/as vidékén
tartják,
még
(•pukrav) (október
um%lHc a
é).*)
nagy halotti
tort
kés
a halálozás esztendejében, az orosz Pakrov
1.)
ünnep után, vagy ha épen ebbe az id-
tájba esnek valakinek a halála, akkor az orosz karácsony ('vakar)
után
ülik
meg. TajaBa vidékén
régente a halálozás után való
hetedik héten tartották.
Nagy ünnep számba megy ez a egyfolytában két nap meg két
el is tart
(
)
V.
ö.
orosz
noMHHKH
=
halotti tor a csuvasoknál, éjjel.
Eendesen péntek-
gyászünnep. 15*
:
:
!
228
napon szokták elkezdeni, avval, hogy hozzáfognak a iejía.-(jÜBd) faragáshoz. A míg a fejfa készül, a házbéli asszonyok közül kimegy valaki a dolgozó ember mellé, s egy kis lepényt, vagy akár egy kis darab kenyeret dob le a földre a forgácsok közé ezekkel a szókkal
ümenua juBöi
püluer,
kaskdlamá yiráuep.
Eltted legyen, Fejfa-faragáshoz adok.
A
valami
fejfa
jó
másfél méteres négyszegletüre faragott
faoszlop, a tetejét fejformára kigömbölyítik,
bemélyedést
A
belefaragják.
is
oroszok, keresztet
tznek
keresztény
az
háromszor
ajtónál
mint az
csuvasok,
a sírra.
Estefeléig elkészül a fejfa,
elbb
a nyakat jelképez
s
ekkor beviszik a szobába, de
s
meglóbálják
levegben,
a
s
így
szólnak
an y§ra, an %§ra, an yera
Ne aztán
Lefektetik
padra,
a
s
pokróczot, feje
s
terítik
halottat.
ezt meggyújtják.
az
ennivaló
odabenn az fhelye
vánkost
alá
nemeztakaróval
magát a
ne
félj,
A
Ugyancsak és
felülrl
egyszóval
le,
jobb oldalon a
nemez-
fordítják. Alája
felé
tesznek,
ép
úgy
pedig
ismét
fektetik
egy
mint
le,
egy viaszgyertyát ragasztanak,
fejfa fejéhez
számára
félj
ajtó melletti
szoba
a
fejét
ne
félj,
.'
ide fejtl egy tálat tesznek a padra
egy kis
fazekat
a
sör
meg
a pálinka
számára.
Ezt nevezik.
A
az
els
estét «fejfabeviv
gazdaasszony árpalepényt
éj»-nek (jÚBá
süt, s azonfelül
küft'úd
még
s,»rj
sört
meg
pálinkát készítenek a vendégek számára. Meghívják erre a torra az összes atyafiaikat, a kik közül mindegyik ennivaló ajándékkal jön, lángost, sajtot, sört, pálinkát,
gyertyát hoz.
A
asszonyok külön közt ültetik
hegeds
asszonyhelyre.
az
is
járja.
sördalokat,
meg
egy-egy vékony kis viasz-
odaülnek
a hegedüst (vejze)
ének meg a táncz a
férfivendégek
meg
A míg
is,
A
a
szoba
férfiak
mert
ez
fhelyére, az
asztalával
szem-
alkalommal már az
a torozó nép eszik-iszik, addig
halotti-tori
dalokat
játszik.
229
Mieltt azonban enni kezdenének, legelször ismét a halott ki. Elsben a gazda ád néki azokból az ételekbl-
számára tesznek italokbol, a
a
melyeket a háznál készítettek
Azután sorjában
pálinkát.
mit ajándékul hozott.
mindegyik
ragasztja
halotthoz
a
A
:
árpalepényt, sört
minden egyes rokon ád néki viaszgyertyácskát
is
meggyújtja, oda-
Közben
fejéhez.
fej fa
meg
abból,
így
beszélnek
a
:
ak san-valll
Lutst'sénézé
küú<>m,
kut'stsénés
surDö, suDdDep,
ümenDá püloer.
pazalü JcÜÉ9m,
pazalü ynjáoep, ümgnDa pülüer. ktit'st'séúéze
t's§G§t
t'seGet
yirüDep,
kut'st'seúéze
küúJih,
ümenDá
pülüer.
ser a Icüúdríi,
serd yjraüep.
ümenDá
pülüer.
kuíst'sénéze erek kÜD9ih,
érék '/Jj'áDep,
ümenDá pülüer,
/leyyil' tü.
íme
a te számodra ennivaló ajándékot hoztam,
Gyertyát gyújtok, eltted legyen.
Ennivaló ajándékul lángost hoztam,
Lángost adok, eltted legyen. Ennivaló ajándékul
sajtot
hoztam,
Sajtot adok, eltted legyen.
Ennivaló ajándékul sort hoztam, Sört adok, eltted legyen.
Ennivaló ajándékul pálinkát hoztam, Pálinkát adok, eltted legyen,
Áldásodat add.
Idökozönkint többször ki-kiöntik tartalmát, mert kitesz a
sok
az
számára egy-két
atyafi,
sok
falatot
az
sört
isznak, pálinkát
utczára
ajándék,
es
az
edények
mindegyik
mindenbl. A mikor már
mennyien megadták a halottnak a maga hoz, utána
az
vala-
részét, leülnek a vacsorá-
isznak, a zene szól, dalolnak,
tánczolnak egészen a hajnalhasadásig.
A mihelyt
megvirrad, hívnak egy tatárt a szomszéd faluból
a halotti tori állatok levágásához, mert ezt
nem
szabad csuvas-
!
230
Rendesen
nak
leölnie.
ids
borjút szoktak levágni.
áldozatokat
egy
Ha
hoztak.
is
régi
felntt
meg
sokkal fényesebben ülik
és
egy ugyanilyen
idkben meg
sokkal nagyobb
éves
két
A
csikót
a
volt
férfi
asszonynak. Az állatokat a ház eltt az utczán ölik
külön
aztán,
A
lábakat
és
a
csikóét,
a
fejeket
külön
és
csak
megtisztogatják,
együtt
estélig
isznak, dalolnak,
de
evés
hogy a halottnak
is
külön
eltt sosem ki
ez
viszik ki a
marad
le.
A
húsát
mind megfzik.
borjúét
a
marad, mindezt majd a halott számára
Aznap egészen
mindig
halott,
a torát, mint a gyereknek vagy az
így
nyersen
temetbe.
az atyafiság, esznek,
feledkeznek
ne tegyék a maga
meg
arról,
részét. Estefelé
aztán, úgy napleszállatkor kimennek a temetbe és kiviszik a sírdombra a fejfát. A fejfának ez a kivivése ép úgy folyik le, mint a rendes temetés. A szobából való kimenetkor háromszor ezt
is
meglóbálják az ajtó eltt, an
/<jra,
Ne
félj,
av
ne
így szólnak
s
~/era} félj,
an yera
ne
:
.'
félj
Eáfektetik aztán a legels kocsira, illetleg szánra (ha máijó számít van), alája szalmát, fejfát,
s
felülrl ismét
fölébe nemeztakarót tesznek, rá a
letakarják egy nemezpokróczczal. Melléje
ülnek a sirató asszonyok, és siránkoznak fölötte ép úgy, mintha a halott maga volna, a mikor kiindulnak a ház udvarából.
A hegeds
erre a
is felül
mert útközben már a temetig. elébe, s a
A
legels szánra, és menetközben muzsikál,
nem
legels szán
legels
ló
sírnak többet, elé két lovat
hanem dalolnak fognak ekkor
ki egész
is
egymás
hátára egy rokon gyereket ültetnek. Utánuk
a többi szánon az atyafiság.
még magukkal a halott számára két darab (foüér), meg egy gyermekjáték formára összetákolt kis asztalt és egy ugyanilyen kis széket. A halott ezen a hídon megy a túlvilágra, és e melle az asztal mellé ül a székre, mikor eszik. Van a temet mellett egy külön megVisznek ki
deszkát
is,
ez a «híd»
jelolt
hely mindezek számára, ide szokták tenni.
helyt)
(kdÉéf pruyaGan viren) vagy
jóéi,
sdúél larDacan
földre. így szolnak
:
vtrgn).
a
«szék-
Miközben
3
Ez a «híd-letev
asztal-állító
ezeket
ide
hely»
lerakják
a
:
!!
:
!
231
éavemBd
san-valll kdÉér sarap,
ah
iéyóél,
ak
siiré.
S9úél!.
iétjáél élné larza
sdúél éinúéé 'dúsé slthé ümeiiDa pülüer.
A
számodra hidat verek, ezen
te
íme
A
szék,
ime
járj.
asztal,
székre ülve
Az asztalon inni-enni eltted
legyen.
Es tánczolva keresztülmennek valamennyien a «híd»-on. Ugyancsak a temetn kívül hagyják még a tor számára leölt csikó
és borjú fejét, lábait, beleit és egyéb használhatatlan
nyers bels részeit. Mindezt leöntik valahová a földre a temet-
árok körül, és így szólnak san-valll tija kÜDamsr,
kümmnv, usra
san-valll perü
A A
!
te
számodra
te
számodra borjut hoztunk, neveld
csikót hoztunk,
Es csak ezután mennek be a temetbe a sírdomb mellé. Felállítják
fejtl
a
fejfáját,
ismét
gyújtanak
gyertyát
ételnek és az italnak való edényeket
rá, s
odateszik a földre a
is
az sír-
domb
fejéhez. Húst, árpalepényt, sört és pálinkát tesznek beléjük
ismét
a
halott
számára, és
k
maguk
is
esznek mindegyikbl
egy-egy falatkát és isznak egy-egy kortyot.
Azután leveszik a szánról a szalmát, a melyre a
fejfát
fektették, és valahol a sír körül leteszik a földre és meggyújtják.
A míg
ég
szalma, körébe
a
tánczolnak, és
tánczolás
már-már hamvadozni kezd sírdombhoz, a gazda felveszi a halott számára fejfához,
hogy
ételt,
italt
összetörjék.
állanak, szól
te te
dalolnak,
Innen ismét visszamennek a a földrl a két edényt, a melybe
adnak,
s
hozzávágja mindakettöt a
Miközben így
san-valll tsdfés,
A
heged,
tüzet.
san-vall% t'saske,
A
a
közben széjjelrugdossák, eltapossák a
számodra számodra
üm§nDá ümeuDd
fazék, tál,
szól
pülDer, jJülne?'
eltted legyen,
eltted legyen
!
:
:
2:>J
Aztán valamennyien sorba állva megkerülik háromszor a sírdombot, legeli a « föld-kezd » (édf puslaGan), minden egyes megkerülés kezüket a
alkalmával sír földjéhez,
lehajolnak
egyszer
így szólnak
:
hozzáérintve
és
a
jv;er teprü semel püloer
könny
Nehéz földed elbúcsúznak
Ezzel
hazahajtatnak. Ekkorra
a
Ezt a második estét
be
a
szánjaikra,
és éjszakát is együtt töltik
ban a gyászháznál. Ez a
«
hosszú
és
az este.
áll
is
!
felülnek
halottól,
már
legyen
gyertya
mulatozás-
(verem suruá
este»
Az elnevezését attól a « hosszú gyertya » -tói (verem surDa) a mely mellett kihúzzák az éjszakát. Ok maguk készítik
kas). vette,
melynek mind a két oldalát
hosszú vászonszalagból, a
jól be-
kenik viaszszal. Ezt a viaszos vászonszalagot aztán összesodorják,
van a gyertya. Ezt azután összegöngyölgetik egy
aztán
készen
lapos
tekercsbe, és
tálban
odateszik
egy czipó, a
Ennek
a gyertyatekercs.
éjszakán
Ha
át.
asztalra. Legalul
az
egy
tálat,
a
tetején egy sajt, a sajt tetején pedig
czipó
világa
a
mellett
mulatnak az egész
leégett, újat tesznek helyébe.
Különösebb népszokás már
«menyk-kupa
nem fzdik
ehhez a második
\UeHhe)
kívül.
Valamelyik fiatalabb férfirokon a jelenlev vendégek közül
sorjá-
éjszakához a
ban egy-egy kupa
itatás »-on (aza kurGl
sört itat mindenkivel,
s
ezért a sörért egy-két
kopejka fizetséget kér ilyen szókkal hzá kurGl 'dsiéféúdp,
pdf-ld püs uksá ijüdDep.
Menykö- kupát
itatok,
Egy-két kopejka pénzt kérek.
Ezen az egybegylt pénzen reggel pálinkát vesznek,
és
közösen megisszák. Pirkadatkor, mikor
a
nap kelni kezd az égen, kimennek
a házból mindannyian az utczára, és a halottat. halotti tori
A kapun kimenet éneket
dalolni
«
elkísérik » (ezatsá jaraséd)
kezdenek, erre való külön
233
kaján
'stá
te van
J9béúz>\
t'sdáés
yiDarzaí
lód sunat ídsne
kaján píré praysá,
'éta
p\r?n kemelzéné yerarzaí
Hová mégy
A
fecske megázva,
megkeményítve
két szárny(ad) végét
?
Rokon hová mégy minket elhagyva, A mi jókedvünket megunva (« letéve »)?
A kapu mellé
utczára egy famozsarat állítanak,
az
kívül
az okialához odaragasztanak egy viaszgyertyácskát és meggyújtják.
Ételeket
italokat
es
mindegyikbl egy-egy egy-egy
korty
kíséretében,
italt
falatkát
ki
öntenek ide néki a rendes szólítgatások
is
maguk
aztán ok
s
magukkal a házhói, elbb a földre dobnak a halott számára,
hoznak
is
esznek-isznak egy-egy keveset
is
belle, mindaddig, a míg csak a gyertyában tart a mozsár oldalán.
Vékony gyertyácska
nagyon hamar leég. az utczára egy jókora kupacz szalmát hordanak ki, az
a gyertya elég, meggyújtják a szalmát,
dobják a tzbe. Az italt
hoztak
ki a házból,
szól a
heged,
vadni
kezd
fz
s
s
melyekkel
mind a földhöz vagdossák ég, dalolnak,
megkerülik
vénasszony, utána a többi,
énekelnek halotti
s
míg
tori dalt:
jdvél tuyat jdréízé, <
Édr sana 'ezaDátpef.
:
ézd fiifé kuras suk,
éÓ9r sana kuras suk.
sürem-BÜé
kilét suralza,
süre t'saDgr karzá t'saras suk. éÉdf teran sana cí:dr
sana
,
§zaüatp§r,
titsa t'saras suk.
Felkel a nap kipirosodva,
Mi tégedet
elkísérünk.
Te bennünket
nem
láthatsz,
bele-
és
tánczolnak körülötte,
háromszor, a
is
ételt
és összetörik
a táncz közben szetrugdossák a tüzet.
s
szalmát aztán
elé
a mikorra
a gyertya végét
és ivóedényeket, a
míg a szalmatüz
az utczán. S a
ételt
ev-
A kapu
egész,
A ham-
legelöl
az
kerülgetik, ismét
:
á34
Mi tégedet nem láthatunk. Feljön a hajnal fehéredve.
Fehér
sátrat verve
sem
lehet megállítani.
Mi tégedet, rokon, elkísérünk, Mi téged megfogva nem állíthatunk meg. Egy másik
változat
sürem-BÜs
Jcilét
suralza,
süre UaD&r karzá t'sárenmas. ydrld y»vél tuyat ydrélzé, jdrld UaDt>r karzá tsárenmas.
'duóé 'dihdf lltten,
iróét',
ícdihdl
'dthdí irúét',
parza (sár§nmas.
Feljön a hajnal kifehéredve,
Ha
fehér sátrat vernél (néki, akkor)
sem
állna meg.
sem
állna meg.
Felkel a piros nap kipirosodva,
Ha
piros sátrat vernél (néki, akkor)
Elmúlik ím' az
Ha
Ezzel
aztán
elmúlik az
elkísérték
van a halotti tornak is
élet,
élet,
aranyat, ezüstöt adnál (érte, akkor)
is.
A
a
sem
állna meg.
halottat, elbúcsúztak
tle, vége
résztvev atyafiak közül ez
is,
amaz
meghívja a maga házához az egész sokadalmat, és megvendé-
geli így,
ket
enni-innivalóval.
jaikba, és eloszlanak, ki-ki kísér
Három-négy házat végigjárnak még
aztán visszatérnek ismét a torozó házhoz, befognak a szán-
ki
az
ajtón,
még
elmegy hazafelé.
a szobában
A
gazda senkit sem
elbúcsúzik
mindenkitl
—
halotti tor alkalmával így a szokás náluk. (Ulyas.)
Fejfa ünnep Ez
volt
körülbelül
nak
(jÖBd)
felállítani,
régen az
északi
(jobo,).
csuvasok
halotti
tora, megfelel
Egyszeren csak «fejfá»nevezték, ámbár a fej fát nem ezen a napon szokták hanem még a temetés napján. De az elnevezés
a
mindenesetre
déli csuvas pumillcé-nek.
olyan
régi
fejfaállító
szokásra
mutat,
mint
a
!
235
milyennel
a
csuvas
déli
nagy
halotti
alkalmával
tor
talál-
koztunk.*)
Az északi csuvasok még a
régi
pogány idkben nem
A
tartottak több halotti tort ennél a fejfa-ünnepnél.
való
negyvenedik
napon ülték meg, mindaddig pedig gyámi abból állott, hogy zajos, zakatoló munkát
szoltak a háznál, a
nem
is
halál után
végeztek otthonn, szeszes
tánczoltak,
ebben az
nem igen nevetgéltek, nem daloltak, nem nem ittak, lakodalmat sem tartottak
italt
A mikor
idben.
aztán a negyvenedik nap, a
eljött
meghívták az összes atyafiakat,
halotti tor napja,
a lakoma elkészítéséhez.
Még
a halála eltt
meg
a haldoklótól, hogy melyik állatot vágják tora alkalmával.
De
le
és hozzáláttak
szokták kérdezni
az emlékezetére a
népe közül senki sem ölheti
ezt a ház
le,
át szoktak hívni egy szomszédbéli öreg embert, az bánik el vele.
Még
húsát
a
Estefelé
sem fzik meg a
házbeliek, azt
másra bízzák.
is
kezdenek már szállinkózni a hivatalos vendégek,
mindegyik hoz magával valami ennivalót, meg egy-egy viaszgyertyácskát. Ezeket meggyújtva odaersítik a falra belülrl az ajtó
azon
mellett,
az
oldalon,
kemenczével szemközt. Mert ez
Ugyancsak az
számára egy
melyiken
a
a
fhely
van,
a
a szöglet a halottnak a helye.
asztalt
is
tesznek ide, az asztalra
két edényt állítanak, egyiket a részére adandó ennivaló, másikat
az innivaló számára.
A törülköz kendt
az estén erre az oldalra, lóg.
Úgy
képzelik,
torára, és
e
máskülömben
hogy a halott
ide akasztják ezen
kemencze felli oldalon
eljön láthatatlanul a
is
mellé az asztal mellé
a
is
ül,
és eszik-iszik
is,
maga mint
a többi rokonai. Az atyafiak egymás után, a mint jönnek, meggyújtják neki sorjában a gyertyácskákat
és
adnak- az edényeibe
a magukkal hozott ételek mindegyikébl egy-két falatkát. Szólo-
gatnak
is
e
közben, minden darab adásakor külön
sán ömetwa pölügr, sctGen vösné jölüen
'}si!é
:
sí,
!
Te eltted legyen, igyál és egyél,
Ennek a végére maradtál *)
Magnyickij
(MaTepia.ibi
179.
1.)
ehhez hasonló gyászünnepet is leír e^y «kakas sör» (ayDan seri) név alatt.
!
:
:
!
!
:
236
A s
házi gazda
ád elbb neki a lakomára szánt ételekbl,
is
csak azután ülnek evés-ivás
éjfélt
mint a
k
le
közben, de
is
enni az asztal mellé. Bevárják az nincs szokásban az ének
itt
A
meg
a
id, akkor elkísérik a halottat a házból a temetbe. Összeszedelzködnek néhányan az atyafiak közül, jobbára a férfiak, kezükbe fogják azt a két edényt, a melybe a halott számára az ételt-italt öntötték, és megindulnak ki a temet felé. A mikor kimennek az ajtón, táncz,
elkezdik
csak a
«v-dal»-t
a
amúgy
tzhely
déli csuvasoknál.
(kör a jorri)
énekelni.
Szövege
nincsen,
még
kampót, a melyre a kazánt akasztják, hogy
felett lógó
kampóra, hanem
kikísérésére,
éjfélre jár az
kurjogatnak. Kimenet alkalmával megvigyázzák
meghimbálódik-e, mert azt ül erre a
mikor
akkor
ö
is
hogy evés után a halott ide mikor megindulnak az atyafiak a
tartják,
a
leszáll
innen, és
mint a kampó meglendül. Mondogatják
lehet
észre
venni a
kimenetkor egymásnak
is
yora/n ééJtliné as tórer
Vigyázzatok a kazán kampójára
A mikor lába
köze
mennek a temet útba
a vízbe,
fogja,
itt
már
felé.
es
kiérnek
az
utczára, a fiatalabbja a botot a két
mint mikor
a
ugrálva, tréfálózva
Nem
is
meg
mennek egeszén
valamely patakig, beleöntik s
lovagol,
s
így
a «v-dal»-t énekelve
odáig, rendesen csak az
itt
a két edény tartalmát
így szólnak jolaskl
paDemer sana, örey
köiúiésp'di
Utoljára adtunk neked, többet
Azután az edényeket
A
pálczán
gyerek
nem várunk
beledobják a patakba.
némely vidékén (T'sorGas) fából asztalt, széket és hidat is szoktak ilyenkor
csebokszári-i
összetákolt kis
is
!
kerület
magukkal vinni a halott számára. Leteszik a földre a patak annak a módja szerint, a széket az asztalt mellé, a híd egyik végét a székre, a másik végét az asztalra, s aztán így szólnak a halotthoz, a nevén szólítva mellé
orwíéd, oniiíéd, kii sah
poGan
kii konDa. siné.
:
237
yeBar sak poGan sinúíén sak JíoÉéíÉéEé söél
élne',
sak söúel! siúózén tre
omséd*) gyere
oniséd,
pat'nc'
kajny
!
ide.
Gyere erre a székre,
Menj
fel
errl a székrl
Ezzel a híddal az asztalra,
Errl
vissza
az asztalról menj az isten mellé
!
És haza szaladnak aztán innen a patak melll, még csak sem mernek nézni.
Ha elmúlott
ez a halotti tor olyan
idre
már akkorra
söráldozat, akkor evvel vége
az
szi
esik,
hogy a gyászháznál is
van már a fejfa-ünnepnek. De
ha még nem ülték volna meg akkoráig a sör áldozatot, akkor visszatérnek a patak melll a házba, és megtartják az áldozatot a maga teljes vidámságában. Kiöntik az ételeket mind az udvarra, a mi csak megmaradt a halotti torról, mert ez a halotté. Újat fznek helyette, új hordó sört csapolnak, és
kezddik a dínom-dánom úgy a mint
azt
más
helyütt leírtuk.
Ez a fejfa-ünnep azonban így a mint közöltük, csak a pogány idkben dívott még, ma már nem követik, el is öreg ember emlékszik még rája. felejtették, csupán egy-két
régi
(VomBÜ-kassl.)
A egy
halottaknak a fejfa-ünnepen való részvételérl lejegyeztem
északi
csuvas legendát
Kara -DÉor á-b&n Egy ember egy
is
a csebokszári-i kerületben, Pízek
:
.
.
.
este fejfa-ünnepre
ment
át a
szomszéd
Útközben találkozott egy csapat emberrel, a kik ugyanazok a halottak voltak, a kiknek az emlékére aznap a tort tartották. Ok is a halotti torra mentek. A mint összetalálkoztak, faluba.
megkérdik az embert
—
-
—
Hova megy?
A Mi
szomszéd faluba megyek fejfa-ünnepre. is
És velük *)
épen oda megyünk, gyere velünk. tartott.
Csuvas nönev.
A
halottak
az
testét
is
láthatatlanná
!
238
változtatták.
Bement velük
hogy valaki
is
észrevette volna.
meg
asztalfnél,
együtt
A
torozó
a
házba,
a
nélkül,
többi vendégek ott ültek az
odaült a halottakkal együtt az ajtó melletti
asztalhoz. Etették-itatták öt
is.
A mikor
aztán eljött az
éjfél,
és
valamennyien, hogy elkísérjék a halottakat a temetbe,
felkeltek
megfogták a halottak
t
is,
hogy magukkal vigyék. Belekapasz-
kodott a kazán kampójába a tzhelynél, de magukkal hurczolták.
Belekapaszkodott a szoba közepén a mestergerendába, onnan
is
onnan
is
tovább
Belekapaszkodott
hurczolták.
az
ajtószárfába,
nem mozdult
elhurczolták. Kiáltani szeretett volna, de a nyelve
a szájában, olyan
volt,
jó darabig az úton
—
a
mint a halottaké. Elvitték aztán magukkal
ki a
temet
De
felé.
végre eleresztették
Menj most már oda, a hová akarsz
pedig A halottak visszatértek a temetbe, tort ül házhoz, a hol éjfél után sört áldoztak
.
«
:
visszafordult .
.
A halottaknak egy helyre való keverése*) (v 1 1 n j z én p d r s d f é yüüe s a m%). t
A
déli
csuvasok a nagy halotti tor (pumiflcé) után öt napra
egy kisebb tort ülnek, a melyen meghalt hozzátartozójukat a túlvilágon
lev
többi atyafiaikkal «egy helyre keverik", hogy ezentúl
valamennyien együtt legyenek és együtt járjanak. Erre már csak a szomszédokat hívják meg, a kik ismét ennivaló ajándékkal jönnek, s ezenfelül sört is meg pálinkát is hoznak magukkal.
A
háznál
a torra. Ezt ajtó
és
meg
levest is
tojást
és apró lángosokat sütnek
fznek,
este ülik meg. Estebéd eltt ismét odateszik az
felli jobb oldalra a két edényt a halottnak italok
számára,
fzött ételekbl svré 'dhlí é'Éir
s
s
legelsben
is
a
gazda
adandó
ád néki a háznál
az italokból. így szól a halotthoz
:
pdr édfé yÜDestariltper, vlh'id vdD§ nhzemué forte éüfdr. sima azenatper veyetran ve/ena,
ézd píré
cm áz§n
veyetser, vey§tser
ümetiDá pülDer, péj'/il tüza
an Hl.
kaj.
Titeket egy helyre keverünk,
A
ételek
regen meghalt öreg halottakkal együtt járjatok.
:
!
239
téged megemlegetünk idrl-idre,
Mi
Te minket ne emlegess idején kívül, idején kivül ne Eltted legyen, áldásodat adva menj el.
jöjj.
Utána a meghívott szomszédok is tesznek ki a számára valamennyien a magukkal hozott ajándékból, ugyanezeknek a szavaknak a kíséretében. A mikor már mindnyájan megadták a halott
is
a földre.
edényt
egyik
az
részét,
valamelyik
megfogja
szomszédasszony, kiviszik
Egy pohár
vizet
az
a
gazda, a másikat
utczára és kiöntik ezt
visznek ki magukkal, és kiöblítik
is
vele az edényeket, miközben így szólnak
saná
Neked
sir
tor
volt.
Ezzel
is
esznek-isznak csendesen, de
már nem olyan
dalolnak, ez
I
vizet adok, eltted legyen
Utána ok maguk
nem
paraDep, ümenDa pülDer
aztán
be
is
zajos,
mint
itt
már
a nagy halotti
fejezdnek a halott halála évében
megülni szokott összes gyászünnepek. (Ul/as.)
A A
keresztény csuvasok halotti
kereszténységre áttért csuvasok
már
a régi pogány jelleg halotti torokat. Az régi szokásokat, a nagyapák hagyományát.
torai.
csak hírebi ismerik vallás eltörölte a
új Itt
már csak
Még
gyász-
négy Legelször a halálozás után való harmadik napon, azután a hetedik napon, majd a h u s z a d i k on és végül a negyvenedik en. Meghívják ezekre a napokra az atyafiságot istentiszteleteket
tartatnak
orosz
az
pappal.
pedig
ízben.
is
estebédre, csakhogy
ma már
semilyen régi szokás sem
ezekhez a torokhoz. Megeszik a vacsorát és azután nak. Se
sört,
se
gyász kifejezésére.
pálinkát
nem
fzdik
széjjel oszla-
szokás ilyenkor inni, mintegy a
:
:
240
II.
Az második
Évenkint megült gyászünnepek.
Gyertya nap (suroa künd). orosz húsvéti id tájba es «nagy nap» (muy-Gun) napján, csütörtök este tartják a családban elhunyt
összes halottak tiszteletére. Tyúkot ölnek erre a napra, árpalepényt,
palacsintát (yejmalü) sütnek,
Csak erre
a
Egy
halott
a
oldalra
enni-, innivaló
meg
és
pálinkát
asztalt
kis
számára, és
az
állítanak
helyére, ráteszik
a
két
is
készítenek el.
szokták meghívni
rokonaikat, testvéreiket
legközelebbi
napra.
a
st még
felli
ajtó
apró viaszgyertyácskákat gyújtanak
lev
ragasztanak az ajtó ugyanezen oldalán
hogy a gerendákra. Annyi viaszgyertyát felntt halottja van a családnak. Sorjában
falra,
gyújtanak,
gazda
jobb
edényt, a neki szánt
azaz
mennyi
a
szólítgatja
is
a
ket ümenoa püluer, suroa suoaoep. azanné ümgnDa puÍDer, sanaDd surDa suodo§p.
azaiié
ümeriDa püloer, sanaDd suroa suoaoep. anné ümenoa pülüer, sanaoa suroa suoaoep) at't'e'
.
.
.
Nagyapa eltted legyen, gyertyát gyújtok. Nagyanya eltted legyen, neked is gyertyát gyújtok.
Apa eltted legyen, neked is gyertyát gyújtok. Anya eltted legyen, neked is gyertyát gyújtok
.
.
.
A gyermekek számára nem szoktak, csak a felntteknek. Ezeken kívül a házi szellem (pH-surt) tiszteletére is meggyújtanak egy gyertyácskát
(ez a
felli bal oldalon, vagyis
Hl
a
«
házi-gyertya »
kemencze
«Jí' éuroi») az ajtó
felén a falhoz ragasztva
surül suoüDep,
Bfospe, ydrD9ih~surD§mBa V'leyá, sívlc/a par.
Házi-gyertyát gyújtok,
A
ház néppel, prC-emmel, *urí-ommal egészséget, épséget adjál.
A
gyertyák
meggyújtása
és
minden egyes halottjuk számára
felragasztása
után
a
gazda
vet egy-egy falatkát az összes
ételekbl és önt egy-egy keveset az italokból az általános
szólít-
:
241
kíséretében. Utána a jelenlév összes atyafiak is, asszonyok, szintén adnak néki az enni-, innimint úgy valókból, s a mikor végeztek, kiviszik ismét az utczára a ház elé, és kiöntik a földre. Egy pohár vízzel kiöblítik itt is az
gató
szavak
férfiak
edényeket és ezt ilyenképen
is
A mikor
odaöntik.
tartották, az
jól
útban
a saját
kimúlt halottak (kamalzer vlh) számára
dobnak
ki az utczára,
s
halottjait
még három
árpalepényt
így szólnak
kamalzerzétÍL
dk
maguk
vagy szerencsétlenül
elhalt,
ümerDa püloer,
síre iúérúz9, 'désé-slze kájer.
Útban elhaltak, elttetek legyen, íme néktek árpalepény, igyatok-egyetek
és menjetek.
k
Utána maguk is leülnek az estebéd mellé. (Ul'/as.) Hajdan az északi csuvasok is megülték ezt a gyászünnepet, de ma már nem tartják. Csak elmennek a templomba és imádkoznak a halottaikért, némelyikük e nap istentiszteletet is szolgáltat értük. Haza menet egy-egy gyertyácskát szoktak gyújtani a szentkép mellé.
E
nap éjjelében zik
és a betegségeket
is
{§?réh
1.
elbb).
s 1
Szentháromságvasárnap Régente azonban való
csütörtökön A
nevét
Megsütik rhés), piros
marDa)
e
d
lí.
eltt
való
tartották.
Egy napon
maga
eltt
volt ilyenformán az
az orosz szóból vette.
napra az árpalepényt, a túrós lepényt (püré-
tojást (ydfld
semaroaj meg sárga
festenek, kezükbe fogják a sörös korsót
üveget, és vonulnak ki úgy déltájban
a
szombaton ünneplik.
mely húsvét után való hetedik csütörtökre
ebbl
is
)íl
nem szombaton, hanem ugyanezen ünnep
orosz ceMMKi-kel, a esik.
házakból a gonosz szellemeket
ki a
hozzátartozóinak
falustul a
tojást
meg
(sare
temetbe,
a sírjához. Letelepesznek a
ée-
a pálinkás
sír
ki-ki
mellé,
elszedik az ételeket italokat, elbb egy-egy falatot le-letördelve ledobnak belle a sírra a halott számára, az italból is öntenek rá valamelyest, azután leülnek
maguk
is,
és megeszik-megisszák
a mit magukkal hoztak. .1
>
*"
A mellett
atyafiaknak
családbelieknek,
egyszerre
van, azért
miközben
így szólnak hozzájuk
aúú' ;
aííé,
.
.
sírja
rendesen
:
sana ióérófo yivaoep,
püloer, pil tü.
ümgnDa
anné
atíe,
.
a
.
.
.
sana
püréríies yivaoep,
ümenoa püloer, pril tü. y?rh semaroa yivaoep, ümenoa püloer, pil tü. sare semaroa ya;doep, pülü§r, pil tü.
ümeiwá
yjraoep,
seril
íimeriDá püloer, pil tü. érey yivaoep, ü menüd püloer, pil tü.
aúÉazené payjlüyne par, vihyá-iédrhyé üsleyné par, veyetle pirzá, veyetle Hl.
jemeksene, tevanzéne, Uúézéné, jitjoézene,
purneú<
;
aúÉamzéné, sellemzéné,
ümerua püloer,
pil tü, payilliyn< : par. pdlii ize'né, pdh'nén nizéneúe,
teleysené, sulná
úihíizénéóé,
sira kajzá vilnizéúeóé,
sapsa rilerídzeneúé,
sut
purnéóé ümeroa püloer, pjll tü, payiJUyne par ! Apa, anya
.
.
.
neked árpalepényt adok,
Eltted legyen, áldásodat add. Apa, anya
.
.
.
neked túrós lepényt adok,
Eltted legyen, áldásodat add. Piros tojást adok.
Eltted legyen, áldásodat add. Sárga tojást adok, Eltted legyen, áldásodat add. Sört adok,
egymás
adnak nékik az enni-innivalóból.
!
•243
Eltted legyen, áldásodat add. Pálinkát adok,
Eltted legyen, áldásodat add. A gyermekeknek áldást adj,
A
jószágnak egészséget adj,
Idejében menvén, idejében
A húgoknak, rokonoknak,
jöjj.
bátyáknak,
Ángyoknak, gyermekeimnek, öcséimnek,
Valamennyinek elttetek legyen, Áldásodat add, áldást
adj.
Az ismersöknek, ismeretleneknek, Árváknak, úton meghaltaknak,
Vízben megfúltaknak
Más
által
t«
menve meghaltaknak »), ember megütve meghaltaknak »),
vízbe
agyonütötteknek
(«
Valamennyinek elttetek legyen, Áldásodat add. áldást adj Isznak-esznek azután, és vígan elbeszélgetnek a sírok
a
mikor
pedig
az
elfogyott
magukkal hoztak, felkelnek
Kos
-
s
és
étel
is
meg
az
ital is,
felett,
a melyet
haza mennek. (TajaBd.)
ö r (taGcL seri).
szszel ünneplik a Pakrov ünnep eltt, szeptember hónap valamely tetszés szerint kiválasztott napján. Akármikor lehet, csak újholdkor nem szabad. A gazda kost vág erre a napra, árpalepényt, sört, pálinkát készítenek, és meghívják az ünnepre a szomszédságot. Este a mieltt leülnének a vacsorához, a gazda a család összes halottai számára tesz ki a halottak edényébe az ételekbl és az italokból. így szólítja ket:
kását,
rattlzéih
ümerua püloer,
taGü seri yivauep. ééd pdlíil pur, éÉd pdhhénill pur,
purúé pdflé
'dééé-sizé kdjer
.
.
.
Öregek elttetek legyen, Kos-sört adok.
Van a mit én tudok, van a mit én nem tudok, Valamennyien együtt igyatok-egyetek
és
menjetek
.
.
16*
.
:
244
egymásután
Utána számára ád ezt
is
szólítgatja a halottakat, és
az utczára és kiöntik,
ugyanott egy pohár
A mikor
edénybe.
az
ételt-italt
vízzel.
s
az edényeket
Azután
k
mindegyik
elvégezte,, kiviszik
kiöblítik
is
maguk
mindjárt
leülnek az est-
is
ebédhez. (Ulyaé.)
szi November
sör {kdf seri
tájon a Pakrov
megülni valamelyik
kdr yl
v.
er
s
a).
ünnep után egy hónapra szokták
csütörtök estén. A
gyászünnepre tyúkot
ölnek, kását, árpalepényt, sört, pálinkát készítenek, és meghívják
hozzá a két szomszédot. gyújt
A gazda elbb az
tiszteletére
estebéd
eltt ez
ajtó felli
alkalommal
jobb oldal
falára,
gyertyácskákat
is
minden egyes
halott
külön egyet-egyet: ázat'fe
ümenna pTdner,
sana azenza éurim sunaoep.
azanne üm§nua püloer, sana azenza surna éuD&Dep. atíé ümenijá pülner,
sana azenza éurua éunáhep.
annr ümenua püluer, sána azenza suri>d suDaDgp
Nagyapa eltted legyen, Téged emlegetve gyertyát Nagyanya eltted legyen. Téged emlegetve gyertyát Apa eltted legyen, Téged emlegetve gyertyát Anya eltted legyen, Téged emlegetve gyertyát
Ha
kis
mával néki
is
.
.
.
gyújtok.
gyújtok.
gyújtok.
gyújtok
.
.
.
gyermek halottjuk is van, ezen gyászünnep meggyújtanak egy gyertyát
aúíam péyyil
tü,
sanaoa surüá sv,DaD§p.
sárén ídéné jüli>rn.
alkal-
245
ümenua püloer,
péyjril tü.
aiian ünoá.
és
kunuan vára sana ürey éuruá sutmdstep.
Gyermekem áldásodat add, neked Ennek a végére maradtál.
gyertyát gyújtok.
is
Eltted legyen, áldásodat add. Te
házasodjál meg.
ott
Ezután neked több gyertyát nem gyújtok.
Ha
leánygyermek a
kis
és
Te
kat'st'sá
kaj ünua
menj
ott
annak
halott,
férjhez
.
.
.
.
mondják
azt
:
.
.
gyászünnepen sohasem gyújtanak gyertyát a meg-
(Egyéb
holt kis gyermekek számára).
Mint a gyertya-napkor, ez ünnepen is meggyújtanak egy -t (kW énrl) a házi szellemnek a kemencze táján
«házi gyertyád az
ajtó
A míg
oldalán.
bal
a gyertyák
égnek, egy kis
asztalt
tesznek a halottak helyére, az asztalra a két edényt, a számukra
adandó ételnek-italnak. Idézik ismét valamennyit és tesznek ki a számukra az összes enni-, innivalóból. Közben a gyertyácskák is
leégnek, ezeknek
a
végét
is
ez edényekbe, és
beledobálják
kiöntik aztán az utczára, utána vízzel kiöblítik a tálat, fazekat.
Az útban elhaltaknak (kamalzer íifo) is dobnak ki az utczára három árpalepényt, épen úgy, mint a gyertya-napkor. Mindezek elvégeztével
maguk
is
esznek-isznak. (Ulyas.)
A A
sírontúli
életben
túlvilági élet. való
hit,
a mely
oly
nagy szerepet
ember erkölcsi világában és babonás hiedelmeiha kutatás alá vesszük, vidékenkint más és más képet
játszik a csuvas
ben,
mutat,
egyik
helyütt
többet
megrzött
az
si
samán-vallás
hagyományaiból, másutt az iszlám vagy a kereszténység nyomta rá félreismerhetetlen bélyegét.
Legérintetlenebb emlékeket találtam
még
az északi csuvas
246
VomBÜ-kassi vidékén képzeletük és
pogány idket
a
szerint
menyország nincsen. A a
folytatja
nem
élk
az
hanem
között,
temetben, a
a
nem
erre a hozzátartozói, üres kézzel
mait, mert
a
ki
lesz ott
árt
t
szappant,
kést
meg
mindezekre szüksége
melléje, mert
tesznek
is
Fést,
szokást.
új
néki.
mind
csak
övéik
vannak,
békességben
meg ne
gyászünnepeken
és
sem
közé, de senki
jár ott az eszük,
eljárnak a faluba
is
ket. Általában csendben és valamiképen meg ne bántsák ket,
csak
mert
sértsék,
nem
éldegélnek egymás között a sírjaik
e nélkül
torokon
körül, halotti
szóval
a többi
készítik
bocsátják a sírba. Melléje
a temetbe, kenyérkeresésen, evés-iváson
az
is
Pénz nélkül sem lehet el a többi halott között, ezt A földi élet nehéz gondjait nem viszik magukkal
i*.
adnak
hanem
el
földön szeretett dohányozni, az a halál
a
itt
sem kezd már
bocskorköt is
sírja körül,
koporsóba a pipáját, dohányzacskóját meg a tzszerszá-
teszik a
után
látatlanul,
a földön megszokott életét, de
is
Temetése alkalmával
együtt.
halottal
falubéli
öregek ajkain. Az
mi szemeink eltt
halott, a
után
halála
test
látott
egy földön kívül helyezett túlvilág, pokol
látja
megharagusznak,
attól
és
külömböz
betegségek alakjában állanak bosszút a háborgatóikou.
Mintha némi bünbánás és bnhdés nyomait is megtalálnék ezek között az északi csuvas hagyományok között. A mely halott lovat, jószágot lopott életében, az halála után megbánja a tettét, és a
a
szintén
ki
vissza, s
lopott
jószágot
vissza
akarja adni a gazdájának,
Csakhogy ez nem fogadja örökös szegyenben jár eltte. A ki ruhát
halott-társa
így a tolvaj
már
néki.
s
a többi halott
is,
az asszony az
lopott életében az meztelenül jár a sírja körül,
között senki
a ki
t
felöltöztetné.
családos élet folytatódik a halál után
A urát
sem akad,
ott
is
követni fogja,
mely embernek, a
sírja
s
a hány felesége volt életében vala-
körül valamennyi békésen megfér egymás
A
kinek
három
felesége
volt
a
mellett, egy
családban
földön, azt a
temeti életben jobb kezénél fogva az els felesége második felesége, a harmadik néki már semmi tennijár a háta mögött, hogy
élnek.
fogja vezetni, bal kezénél fogva a
pedig
sírva
valója
sem
temeti
jutott.
életben.
keres magának.
A
meg. az megházasodik a leány férjhez megy, s a legény menyasszonyt
A
ki
fiatalon
hal
»
,
347
Ezt a temeti életet örökkévalónak képzelték, legalább erre csuvas elnevezése
vall a túlvilág régi északi l
(Udh-z?r)
a
rníg
)
mulandó
az
is,
a
világot
földi
«
«
igazi föld
hazug föld»-nek
(sbja édr) nevezték.
A pogány
déli
csuvasok túlvilágról alkotott hite már tarka
mutatja a régi hagyománynak,
keverékét
késbbi befolyásának. Ez
vallás
és
a
mohammedán
a két elem egymással igen sok-
ban ellentmondó zavaros keveréket hozott létre, de a népszellem nagy nyugalommal tri, mert náluk ép úgy, mint minden más nép felfogásában hiába is keresnk a szigorú következetességet és törvényszerséget, a néplélek mindig beéri avval, ha csak törekedni tud a következetesség felé egybenmásban a nélkül, hogy a maga teljességeben el is érhetné. A pogány déli csuvasok már tudnak a pokolról (tám§k), és tudnak a meny országról ('raj, Waj irr/Jsi)") is. Az hiedelmeik szerint a halott lelke egészen a nagy halotti tor (pumjMé) megmindezt
tartásáig
együtt
folyton
eszik
csütörtök
esti
és
a
háza körül és az
iszik
velük
a
övéi
harmadnapos
körül
tartózkodik,
halotti
toron, a
torokon, és végül a nagy halotti toron, mindaddig,
míg csak ki nem kísérik t ez utóbbi alkalommal a házból. Ekkor aztán végképen elhagyja ket, és elmegy a túlvilágra az a
Hogy
isten elé.
ide juthasson, a szivárványon (a/.amat fcdÉéfi
«az isteni nagyság hídja »)
tud
végigmenni, ha
rajta
A bnös
3
kell
)
leesik a szivárványról, és
=
pokol kazánja).
nyugalomban és békeben medán nyomok.
A
keresztülmennie, de csak akkor
életében
hol nagy kazánban sütögetik yuraiid
a
tisztességes, jó
ember
volt.
belezuhnn róla a pokolba, a
gonosz élet embereket (támgk
A menyországban élnek.
=
—
ellenben a jó lelkek
Félreismerhetetlen
moham-
poklot a régi samán-világból maradt régiós világfelfogás
lév « hetedik föld » -ön képzelik. De mindezen mohammedán származású pokol és menyország mellett egész békeségesen megfér a csuvas si hitbl való szerint a föld alatt
*)
-)
Eredetileg t'sen édf, s ebbl bangzóilleszkedéssel (hn-ídi. V. ö. orosz paií (paradicsom), 'raj payfsl paradicsom :
=
kertje. 3 )
V.
ö.
arab
o*-Ja^ ('azamet)
=
nagyság, isteni nagyság.
»
248
temeti
élet rendszere.
a
zacskót
koporsójába,
k
adnak melléje pipát meg dohány-
is
pénzt tesznek
ugyan, csak két-két kopejkát, de azt adtak. Botot
rubelt
A
járni.
is
a
feje
mondják
nem
alá.
neki,
sokat
hogy kétszáz
a kezébe, hogy legyen mivel
szorítanak
nagy halotti tor idején pedig a tor számára levágott borjú fejét meg lábait is kiviszik hozzá a temetbe, s
csikó és
hogy csikót meg borjút hoztak a részére, Kis asztalt, széket meg hidat is visznek ket. legeltesse, nevelje ki néki, hogy a mikor eszik az asztal mellett, legyen széke, a melyre leülhessen, a híd meg arra való, hogy járhasson rajta. azt
mondják
neki,
Mindezen adja
ers
jára, a
népszokás
bizonyítékát, a
meg
pénzre
si származású temeti
az
életnek
hol a halottnak szüksége van a pipá-
a botra,
a hol le-leül az asztal mellé, a
s
mikor enni-innivalót visznek ki a számára gyászünnepekkor a sírja mellé. Mindenesetre nagyon is ellentmondó hit a pokol
meg
a menyország fogalmával.*)
De mindezt deszka-hidacska.
két
a
véleményt mintha áthidalná az a
melyet a
a
temet
mellé
halottnak a nagy halotti tor második napján.
—
szoktak
A
kis
kivinni
halott
a
— mint
a szivárványon, az "isteni nagyság hídján már említettük megy át a túlvilágra az isten elébe. A mohammedánizmus haj-
vékonyabb
szálnál
és
kardélnél
nem
élesebb Siraí-hídjából alkotott
mindig a meghalt rendelkezésére, a túlvilágról a minden évben megtartatni le-lejárogasson hogy tehát a számára kis deszkahidat, faragnak szokott halotti torokra, hogy ezen járjon az égbl a földre, s a földrl az égbe, a mikor
szivárvány- híd azonban
kedve
tartja.
ennek a
kis
áll
Valószínleg ilyenforma fahidnak a keletkezését
(?)
okoskodás
adhatta
meg
Erre mutat az a fentebb
is, hogy fejfa-ünnepkor ott is széket meg hidat, s a kis asztalt, számára készítenek a halott mikor leteszik a számára a földre, meg is mondják néki, hogy
leírt
északi
csuvas
népszokás
ezen a hídon menjen onlssd,
fel
az égbe az isten mellé
:
oníééd gyere ide.
Gvere erre a székre,
képzelmeirl érdekes *) A csuvasok túlvilágról alkotott 193. lapján. mesét közöl Magnyiczkij a MaTepia.ibi 191
—
!
249
Menj
errl a székrl
fel
Ezzel a híddal az asztalra,
Errl
A
menj az
az asztalról
örökkévalónak képzelik,
túlvilági életet a déli csuvasok is
mutat a következ mondásuk
erre
isten mellé
is
:
fokúié fiifé yenaley,
kii
fokúié p\ré méyódtry.
l!és
Ez a világ nekünk vendégség, Az a másik világ nekünk örökkévalóság.
még
Régebben,
meg
lennie
kellett
hitnek
legalább
is,
a
a
mohammedán
csuvasok
erre
vallási
mutat a yejamat, yijamat
a kölcsönvett
arab kiamet (o^Luí, utolsó
az analógiáját.
A
tudják
az
yijamat/
ítélet )-ben
csuvas yejamat, yijamat szóknak
bitang!
hej
szó,
a mely
találja
=
'iy
yijamatrl!
=
hej
meg
ma már nem
értelmét, csak szitokszóképen használják
eredeti
=
kezdetén
hatás
az utolsó Ítéletben való
között
:
'éj
yijamat-bé\i
!
És minthogyha gyenge, halovány emléke volna ennek az utolsó ítéletnek, a pogány déli csuvasok közt azt a néphitet is hallottam még, hogy «ha ez a
yejamaDa kaj
!
eredj
a yejamat-b&l
más fajta népet, más világot teremt » (kü tre ürey forfo yüley, ür§y fonóéi éuranat). Többet
elmúlik, isten
világ
fokúié prt'sék
azonban nem tudnak
Van egy matley'-nak, vérbéli létre,
«utolsó
kötelék
róla.
atyafiság
fajta
ítéletig
sincsen
a
csuvasok között, a melyet yej-
tartó»-nak
(?i
neveznek.
Semmifele
benne, csupán a jó barátok között jön
de aztán ép olyan ereje és értéke van, akárcsak atyafiság
volna.
Két
jó
barát
elhatározza,
hogy yejmatley-ot
tartanak,
ezentúl olybá fogják tekinteni egymást, mint hogyha egy család-
Mindegyik ád a másikának ennek az emlékéül valami ajándékot, egy-egy jószágot, mit, sörivó lakomát tartanak az örömére, és ez által megkötötték a lélek közti rokonból
valók
ságot, a
lennének.
mely
— a yejamat
szó eredeti
értelmébl
Ítélve
—
meg
sem szakad széjjel. Újabb emléke a régen megvolt, de ma már elenyészett utolsó ítéletben való hitnek. A halált magát úgy képzelik a csuvasok, hogy «a temet fnöke» (rnazar püsl§y3 v. ésfejfo) feljön a temetbl a haldokló az
utolsó
ítélettel
250
mellé, a késével elvágja a nyakát, a lelkét pedig elviszi magával
a
birodalmába, a temetbe.
halottak
az
emberbl
lesz,
Ha
jó volt ez az
ha
rossz
ember
<«A
temet fnöke »
abból
a kit legelször eltemetnek a falu temetjébe.
ember
életében, akkor kevés lesz a halott, de
nagyon sok
akkor
volt,
lelket elvisz
magával
abból a faluból.
A ölik
néphit az állatoknak
ket,
is
«Ha
megy, átköltözik" (hazat).
meg-
tulajdonít lelket, s a mikor
bellük. Azt mondják
ez a lélek kiszáll
a
hogy
rá,
tyúkot megölik,
pussan hazat). Ez állatok lelkének a túlvilági eletérl
(t's§x§
"át-
átköltözik)) jó-
semmit sem tudnak, de azokat az állatokat, csikót, borjút, a melyeket a nagy halotti tor alkalmával ölnek le a halott tiszteletére, úgy képzelik, hogy a halott nevelni, legeltetni fogja a temeti életben, tehát azoknak a lelke is odamegy a formán
temetbe a gazdájuk Az emberi
mellé.
lélek a test halála
a házát és a hozzátartozóit,
míg csak a nagy
kodik, a
házból. Ekkor aztán ö
csuvasok
is
után
nem
hanem mindaddig
hagyja
el
mindjárt
körülöttük tartóz-
halotti tor idején ki
nem
kísérik a
végleg elmegy a halottak közé.
némely helyütt úgy
tartják,
A
déli
hogy ez a kiköltözés a
halál után való hetedik héten történik, az északiak pedig ugyanezt a halál után való negyvenedik napra teszik.
csuvasok
északi
között
az
A ma már
keresztény
a hit van elterjedve, hogy a halott
els negyven napon keresztül az isten szabadságot ád a földön, és ez id alatt egy angyal (ahyd) vezeti itt a lelket, és megmutogatja néki egész életeben müveit jó és rossz cselekedeteit. Ezen negyvennapos id letelte után elveszi aztán lelkének
az
jutalmát
vagy büntetését, a szerint a mint erényes vagy
bnös
életet élt a földön.
néha álom közben a hozzátartozói eltt, de soha egy szót sem beszél az élvel. Abban a ruhájában látszik, a melyben életében szokott felöltözködni (nem
A
halott lelke megjelenik
a melyikben eltemették), és azon a lován jár, a melyet életében szeretett.
láttak
A
régi északi csuvasok
álmukban. Azt
azért mutatkozik.
hitték,
Vagy pedig
nagyon
hogy
k
is
mikor halottat meghalnak nemsokára,
féltek, a
azért jön az
élk
közé, mivel éhes,
ha pedig éhes, akkor haragszik, és « megfogja » ket, betegséget küld rájuk. Iparkodtak tehát minél elbb jóltartani és meg-
!
:
!
251
Aznap mindjárt árpalepényt sütöttek
engesztelni. este
kivitték
sötétben
a
udvarra a ház
az
elé,
a számára, és apró
és
darab-
kákra tépdesve ledobták neki a földre és így szóltak vize
an
süré,
Éhesen ne Halálának
egyél
járj,
évfordulóján
az
sj
is
meglátszik a halott ugyan-
azon a helyen, a hol meghalt, vagy rendes emberi formájában, vagy pedig fellobogó láng alakjában.
Ha
gyászünnepekre jár vissza a halott az élk közé, akkor
sohasem kell tle félni, mert ilyenkor senkit se bánt. Hanem ha idején kívül (veyetser) jön vissza, akkor rendesen azért jön, mivel
szóval
Hogy
bántotta
a hozzátartozói közül,
valaki
sohasem hagyja megbosszulatlanul,
sertést
vissza
ne jöhessen
a
«
még temetés
sírjából,
s
az ilyen
megfogja » érte ket. alkalmával
hogy feloldozzák a temetben elhantolás eltt az összes ruháit, a bocskora kötjét. Mert ha egyszer elkezd valamelyikük így idején kívül visszajárni, akkor nagyon sok embert
ügyelnek
rá,
magával a
elvisz
a
régente
szokás,
falujából. Az északi csuvasok közt az volt hogy ha egyszerre csak elkezdett a faluban
sok ember halni, azt valamelyik halottnak tulajdonították, a visszajár
a
közéjük
sírjából
Felásták
a
legutóbb
ki
eltemetett
emberek sírjait, felnyitották a koporsóikat, és sorba vizsgálták ket. A melyik halott a ruháját vagy a kezefejét a szájában harapdálta,
az
a
koporsójában, és vissza,
a
maga
Ezt
arczczal
is,
csak a
de a föld színe
alá,
sír
felé
fordították
lefelé
már nem
elhantolták. így
mert ha akart volna
földet
volna.
visszajáró.
újra
a
jöhetett többé
feneke felé ásta volna
már nem
Eendesen gonosz élet emberekbl szokott
fordulhatott
ilyen Tásszajáró
fképen pedig a gonosz szellemmel czimboráló bbájosokból. Ha tehát ilyen bbájost gyanúsítanak a visszajárással, azzal még kegyetlenebbül bánnak el. Felássák a sírját és egy halott válni,
nyárfakarót
döfnek
keresztül a szivén,
újra elföldelik. így aztán ez
De mindezeken a
visszajáró
magukon
halottat
sem jöhet
s
ezt így
kívül apró ételajándékokkal engesztelni, ha
benne hagyva
vissza többé.
már
is
meg
lehet
egyszer észre veszik
a betegséget, a melyet neki tulajdonítanak.
Ha
szitko-
:
•2h2
szókkal illetik, vagy czivakodnak egymás között a gyászünnepek alkalmával, máris elég ahhoz, hogy magukra vonják a haragját. Az általa okozott betegség csontfájdalmakban, szemlózó
fájásban, hasfájásban, sárgaságban
esetben
csak
temet
a
ráolvasó
tud rajtuk segíteni a
betegséget, eleinte ok
igékkel.
meguk
egy darabka kenyérrel, vagy egy kis
megengesztelni
mennek
javós
a
magukon
észreveszik
nyilatkozik meg, és igen sok
felé
vezet útra
Ha
próbálják
sajttal.
Ki-
és a kenyeret apróra eltördelve
ledobják neki a földre ezekkel a szókkal
:
sema/a yjjsen cm kaj, ümenoa pülüer, sekké r yiva,D§p.
sin
Más szava után ne
járj
(v.
ember szava után ne
az
járj),
Eltted legyen, kenyeret adok.
Ha egymás fájást
a nagy halotti
(pumilké) alkalmával
utána valamilyen
között, és
vagy
tor
fejfájást érez
Van
(tútbeli halott » (suloi
halotti),
megharagszik a
nem
ki
csontfájdalmat, láb-
valamelyikük, arra azt
«az új halott fogta meg» (édúd
könnyen
fajta
vifo
otthonn,
a mely szintén nagyon
ilfo) is,
hanem
mondják, hogy
tltne).
Olyanból
emberekre.
az
czivakodnak
lesz
útbéli
«
valahol az útja közben hal
meg. Az idegenben elhalt katonából is ilyen halott lesz. Sokszor azt sem tudja valaki, hogy miért, már « megfogja » akár t, akár valamelyik jószágát es megbetegíti. Ez ellen egy kis marokra való
lisztet
meg
darát kell
a
szélbe
dobni akárhol
aztán elhordozza hozzá. Közben ezeket mondják 'éti
cil'9
is,
a szél
:
püzanoa, kazár,
seney, kdrúé VBSíéré'úap.
Akárhova való
halott vagy
is,
bocsásd meg,
Lisztet, darát eresztek a szélnek (« röpítek »).
De nem
meg
csak akkor bánt a halott, ha egyenesen
valamivel, elég sokszor, ha
«fogja meg')
mondja
ezt
valaki
és
ezt
az
más
embert.
valaki bujtogatja
Ha
t fel,
sértik
hogy
szitkolózás közben azt
A!
253
'ena vilii tltter, vilii kürüer
Fogja ez
már
meg
elég arra,
meg
azt a halottja, lássa
a halottja!
ellene, és betegséget
hogy a halott feltámadjon
t
küldjön rája. Ezt úgy nevezik, hogy a haragos halottnak»
"bevádolja a
(vilié sulat).
De másképen is lehet ezt, mint a hogy az északi csuvasok hiszik. A haragos ellenfél szerez valahogyan egy darabot annak az embernek a ruhájából, a kit a halottakkal meg akar rontatni, kiviszi aztán a
sírjába, a
földbe, és
és ezt az
temetbe, beleszúrja valamelyik halott ráuszítja a halottat, hogy fogja meg ezt
embert, (vil'-tavrasne tett
psne
=
san éinúéén
a halottaknak rontást
felled.) Ilyenkor aztán a javóshoz folyamodnak,
títsa
meg
=
a halottakat » {vll-tavras tazattarma
hogy tisz-
halottakat meg-
embereket a halottak rontása alól).*) legveszedelmesebb betegség, a mely a halottak felbujtá-
tisztíttatni, felszabadíttatni az
A
tüdvész
sából származik a egyikre tud
ségek
módot
A
és ráolvasó igéket.
módját
gyógyítási
és a terméketlenség.
javós mind-
halottak okozta beteg-
részletesebben a kuruzslások között
1.
(Gonosz szellemek okozta betegségek 8
A
A
— 11
között a frászt a déli csuvasok úgy gyermekhez « halottlakodalom ütközött*
gyermekbetegségek
hogy
képzelik,
a
kis
(v\h tüp verenne), és ettl betegedett meg.
A
halottak ugyanis
házasodnak, lakodalmaznak egymás között a temeti életben
is,
hanem
a ki összetalálkozik véletlenül az emberek közül az ilyen
halotti
lakodalmas menettel
— a melyet
persze senki
sem
lát
—
azt megrontják és frászt támasztanak rajta.
A
halottkultusz általában, mint a hogy azt a gyászünnepek
leírásából közt.
is
láthattuk,
Gondosan
gyászünnepek hathatósan
elsegíti
csuvas
a
halotthoz
*)
halott
vll-tavras
el
meg-megújítják
alkalmával,
veszik a halottjaikat.
a
nagyon
még
náluk
St
ezt
s
van terjedve a pogány csuvasok emlékét
az
a
esztendnkint
kötelesnek
a félelem
is,
a melylyel körül-
ez az utóbbi indítóok a
kultusznak.
=
f-f
róla,
mozgatója csak
ne
a halott holmija, minden a mi lószerszám (lóhoz tartozó). tayraíd
szószerint
tartozik, laza
Megemlékeznek
a
érzett tiszteletet
=
254
emlékezzék
meg
járjon, csak
ne bántsa ket.
róluk.
Enni
is
adnak
néki,
hogy éhesen ne
ép úgy, mint a Kelet mohammedán népei, ismerik. Kietlen, sivár fészkei ezek a csuvas temetk
A temetkultuszt
k
sem
az
elhamvadásnak. Kopott,
fedte
sírhalmok,
-
sehol
feketedett
fejfák,
behorpadt, gyep-
semmi nyoma a gondozásnak, él
képe annak a csuvas felfogásnak, hogy ez a világ itt vendégjárás csak, itt semmi sem maradós, és az örökkévalóságot másutt kell keresni
.
.
.
BUBAJOSSAG. «A sámánizmus papja, a közbenjáró emberek
—
között
a
sámán,
be
házat
megholtak szellemeitl, kér-
a
végez, végül pedig orvos,
értelemben
a
áldozatokat, idézi
ö
hálaadó imádságokat
és
jövendmondó
sámán csak
vett
hívják,
szellemeket, megtisztítja a
mutatja
az
és szellemek
Kam-nak
népeknél
török
a
azoknál
és
az
idjós
.
.»*) Ilyen
.
népeknél
ural -altáji
maradt még meg napjainkig, a melyeknél maga a régi vallás, a sámánizmus is megrzdött lehetleg a maga érintetlenségében. A hol azonban a sámánizmust már teljesen kiszorította vagy részben elhomályosította valami újabb vallás, az iszlám, a bud-
vagy a kereszténység,
hizmus, kellett,
a
sámánnak
legalább a régi értelemben vett sámánnak.
bemutató, szellemidéz és
ott
jövendmondó
lett,
és
is
pusztulnia
Az áldozatokat
szellemz papból bbájos, kóbor
kinevetett,
szellemidéz rendnek, melyet isteneivel
unokája a
kuruzsló
régi
híres
egyetemben kizött a
hajlékából valami újabb isten-jövevény.
A
csuvas
nép között
is
ma már
és
szellemek
bbájosokkal és
ámbár közvetíti még embe-
kuruzslókkal találkozhatunk, a kik
reknek
csak
jó- vagy rossz szellemeknek, olyaténképen, hogy a hatalmával megrontják vagy meggyógyítják az embe-
kér- és hálaadó imádságok Küls, ismertet jelvényeik sincsenek már, a melyek megkülömböztetnék ket a többi embereket, de az áldozatok bemutatása,
végzése
már nem
rektl, külön
az
tisztük.
köntösük, tollas
süvegjük, samán-botjuk
nincsen,
az annyira jellemzetes dobbal való szellemidézés, és a megszálást
jelent
*)
tus.
16.
extasis,
Dr. 1.
W.
réülés
a
Radloff:
csuvas
bbájosoknál
és kuruzslóknál
Das Schamanenthum und
sein
Kul-
25 fi
már
nyomát
teljesen
vonatkozás
néhány homályos, töredékes
vesztette, csak
még
bizonyítja
meglétét
egykori
ráolvasó
a
igék
egynémelyikében.
A
szándékosan mekkel,
bbájos
csuvas és
nép szemében
a
közvetetlenül érintkezésben
olyan
tudós, a ki
a gonosz szelle-
áll
ezeknek a hatalmával, a haragosok titkos megbízásából,
s
megronthatja az embereket, ellentétben a j a v ó skuruzsló val, a ki ugyancsak ilyen szellemhatalommal
fizetségért sal,
a
ugyan, de
rendelkezik
tudását arra használja
hogy kitudja
fel,
ajándékokkal megengeszteli a
az egyes betegségek okait, kisebb
betegségeket támasztó gonosz szellemeket, egyszóval az ö hivatása
a
gyógyítás,
bbájos
a
külömbség a bbájos
A bbájosok
azoknak a nyavalyáknak a meg-
sokszor
igen
melyek
gyógyítása,
rontásából
Ez
származnak.
a
és a javós közt.
vidékenkint
elnevezése
neve,
külömböz.
Egyike a legrégibb származású elnevezéseknek az azamzay (ázemazajmes,
zay,
egykori
íze.
tántorodást
jelent
ezen jelentéssel
arra
szellemidézéshez ez a legtöbb
{astar-
szóból
még
kiérzik
=
eltántorítani,
az e
elcsábítani),
1-
és
következtetni, hogy valószínleg a
használtak bizonyos bódító szereket a
is
szükséges
sámán
a
Az *az- igegyökér eltévedést,
enged
sámánok
csuvas
régi
ebbl
mert
azamt'se),
samánkodás
létrehozásánál, mint
réület
vallású népnél szokásban van.*)
bódító szerek okozta kábultság, önkívület,
s
A
a hogy
részegít,
az ilyen önkívületlen
mondott félig érthet, félig érthetetlen szavak, igék képezik tehát az azamzay szóban rejl eltévedést, eltántorodást,
állapotban
a józan állapotról való
letérést, a
mit a szó gyökerének jelenté-
sével kiolvashatunk belle.
Hívják a bbájost varázslót, btivölt (V. ö.
magy.
A 'erem
=
déli
t
á
t
o
s,
tuGátm§s-n&k, toyatmes-nak
tUGaD-,
rontás, bvölés, eremla-
Az
toyciD-
:
is
—
is
=
varázsolni,
hívják. (V. ö.
is.
mely
bvölni.
magy. orvos)
megrontani, megbvölni.**)
A sámánizmus fogalma
'cremze szó ugyancsak itt jelent: sím?z< ergmlanat eremzelanat csak egyre válogat.
gatóst
=
táltos).
csuvasok 'eremze-nsk
*) Bán Aladár Ethnogr. XIX. 152. 1.
**)
még
jelent.
és
jelenségei.
még finnyást, válo-
=
válogat
az ételben;
t'éti
257
Legenyhébb elnevezése a
bbájosnak
tulajclonképen annyit jelent, mint
tudó.
ket
(t'sol/e,
a nép, ba
velük, mert
magukra
(hlye ==
nem
varázsige;
ige,
a
mely
a
tsol/e'zd,
varázsigés, varázsigét Ilyképen
nyelv)
nevezi
akarja megsérteni, ha szemtl-szembe beszél
nagy az ö
hatalmuk, a világért sem mernék
ket
haragítani.
Kizárólag
senki
sem
foglalkozik
ma már bbáj ossággal
a
mint régen volt valamikor. A ki tud hozzá mennyire, annak a is van más rendes foglalkozása, a búgy bájosságot csak mellékkeresetképen zi. Ez már mindenesetre a hanyatlás foka, mert professionatus bbájosok híján a bbájos csuvasok
között,
tudomány
is
mind többet
és többet
elveszít
Lakodalmi síposok
detiségébl. foglalkoznak
vele
mint a
leginkább,
fajta
nekik marad legtöbb idejük az ilyesmire. rá fiaikat, vagy
a
megfizetnek
jól
érte,
k
és
molnárok
ingyenél
népség,
aztán megtanítják
idegeneket
is,
és így
bbájostudomány nemzedékrl nemzedékre. valószínség, hogy a bbájos lakodalmi síposok egyenes
örökldik,
Sok rá
ha
régiségébl és ere-
(seBerze)
száll
a
leszármazottjai a régi sámánoknak. Dr. Sebestyén Gyula, tollas
kalapjukkal, csörgs
mint a pogány magyar
bebizonyítja,*)
hogy a mai regösök
nem
botjukkal, dobjukkal
vallás
sámánjainak
kés
egyebek,
utódai, kiket
énekmondókká. a talajt, a mikor
az üldözés lassan-lassan teljesen átalakított tréfás
A
csuvas
sámánok
is
elvesztették
lábuk
alól
a sámánizmust egyfell az iszlám, másfell és újabban a keresz-
Az áldozatok végzése többé nem az itt is, amott is megcsorbult, hónuk alá fogták hát a sípjukat, a mely egykor valószínleg szellemidéz készségük lehetett, mint a sámánokból lett regösöknek a ténység
kezdte
tisztük
dob, és a
lett,
kiszorítani.
szerepkörük
elkezdtek járni
házról-házra, faluról-falura, muzsikálni
lakodalmakban, ráolvasásokkal gyógyítani
a
betegeket, meg-
rontani a megrontandókat.
A lakodalmi sípos samánkodó szerepének némi halvány nyomai még ma is megmaradtak az északi csuvasság közt. A mikor a vlegény lakodalmas népével, a maga atyafiságával együtt felkerekedik a menyasszony házába, még mieltt kimen*)
A
regösök
A csuvas svnllis
II.
emlékei.
köt. 17
258
elbb
nének
a
kdtHi).
Egy-egy pohár sörrel a kezében odaáll az egész lakodal-
házból,
elvégzik
a
imádságát)) (éeBerze
«sípos
ma? nép a szobában a szentkép elé, valamennyiöjük eltt a sípos áll sörös pohárral a kezében, és miután keresztet vetett magára, mondja a sípos imádságát: tre (A re st suIbü kajma par, sü soIbü píré
itrhé par.
IcíEé
pozaoanzam pld, ozal túrna söGgshé,
sav >i"
süti món törr§n
ysa/ii
söúélíi s)ne
yoBarza
saren tsoyné
törd,
pássá évhúérísdf.
pl/ré
nekünk tej-úttal elmenni, Engedj nekünk vaj-úttal haza jönni.
Isten, engedj
Ha
megrontok lennének,
Eosszat tenni szándékoznának.
Az
az
ember a mikor
a
mennyei nagy
Asztala tetejére felmászva
isten
feláll,
Minket megrontva csak akkor gyzhessen meg.
Ez imádság után a «lakodalom
három pohár
sört isznak ki
istene
»>
(toj torfi)
számára
egymásután, és csak azután indul-
nak kocsikra ülve a menyasszony házába. A samán-világban ez az imádkozás bizonyára sokkal pogányibb, sokkal eredetibb színben lessége volt. mint
néha adtán azért
sámán lakodalmaknál,
a
szükség van
könyörögnek
ellenség
megrontó
tiszte volt,
Ez
is
hogy az
a
az
ö
istenhez,
a
a
sámánnak
a köte-
ma
szerepel
törökségnél
is
a mikor kedveztlen körülmények
saniánkodására.*)
szándékát.
ma már
magának
altáji
A
jelen esetben
is
hogy hárítsa el róluk bármifele A megrontás elhárítása a sámán
sámán helyében a lakodalmi
sípos végzi.
egy nyom, a mely arra az útra vezet, hogy ezek a síposok
utódjai az egykori csuvas
sámánoknak.
A mai bbájos hosszú hajat
möket *)
visel,
«hogy
líadloff:
Das
olyan
és
megnövesztett
kör-
formája legyen, mint a sátánnak).
Schamanenthum und
sein Kultus 55.
1.
25£
A
néphit
tulajdonít ezeknek a hosszá körmöknek,
ert
csodás
hogy ha a bbájosnak levágják a körmeit, ezis a varázsoláshoz. A kirgiz bbájos, a hosszú hajat visel (Radloff). A csuvas bbájos ruha
azt tartják róla,
baksa
is
ereje
az
elfogy
által
ma már
zatában
semmiféle megkülömböztet
nem hord
keresztet
nyakában, a
a
jel
sincsen, csak
mi a gonosz
lélekkel való
nép (T'sanuer), hogy a bbájosok testén látható jele is megvan ördöngös mesterségüknek, azt tartják, hogy a faruk végén mutatóujj forma kis csupasz farkuk van (h'f ytire, «test farok»), szr nem czimborasága
mellett
Másutt úgy
szól.
hiszi a
n
A
rajta.
hónuk
két
alatt ezenkívül
egy-egy kisebb lyuk van, a
mely a farokkal együtt már csak akkor fejldik
magukévá
teljesen
már
tették
a
ki rajtuk,
bbájos tudomány
ha
rejtelmeit,
ha czimboraságba léptek már a gonosz szellemmel. Ha megrontani jár valahova a bbájos, sohasem a magu kepeben jár, hanem valami állat, kutya, macska alakját ölti magára, hogy útközben senki se ismerhessen rá.
A sámán szándékos
és közvetlen érintkezésben áll a szelle-
mekkel, idézheti ket, parancsolhat velük, kitudhat tlük egyet-
más
egyszóval közvetít szerepet visz a látható és látha-
titkot,
világ
tatlan
közt.
A
csuvas
szellemmel, de
gonosz
jelleg. Szándékosan és
bbájos
is
összeköttetésben
áll
ö vele való érintkezése egészen
az
közvetlenül
érintkezik
ugyan
a
más
vele,
de
idézésre nincsen szüksége, mert a gonosz szellem folyton körülötte tartózkodik, s a vele való közlekedés eri.
A sámán a
léphet,
jó
és
rossz
bbájos azonban
szellemekkel
sátánnal
(sujtan,
követi
minden megrontását.
el
sojtan)
a
kizárólag
tart
Mieltt tanulni kezdené
viszonyt,
közben róület sosem egyaránt
érintkezésbe
gonosz szellemmel, a és
ennek az
valaki a bübájosság
erejével
igeit,
érint-
kezésbe kell jutnia a gonosz szellemmel, hogy úgy mondjam, el kell magát adnia a sátánnak. Leveszi az ilyen ember a szoba
sarkában függ szentképet, az ikon-t a helyébl, kiviszi a gabnaszárító
csrbe
a lábával és
(aven), ott a tzhelyre
háromszor mondja i'j)
este
dobja, háromszor rátapos
:
sána mdiwem,
mana man.
:
260
Én
téged elfelejtettelek,
Te
Ha gonosz
a
engern.
el
módon megtagadta
ilyen
E
kívánságát.
a bübájosság
hanem másnak
nélkül
segít olyan
Az ilyen bbájos
akármit kér
semmi foganatjuk sem ki elismeri az
bbájos
ilyen
lenne, istent.
rontását
magam
is
le-
ajkáról egy-két ráolvasó igét, melylyel
—
Eontás 3 4.). Azonnal feltnik, hogy ezekbl (1. van hagyva minden az istenhez és az isten-anyjá-
rontást gyógyít
az igékbl
tle, bárki
nemcsak rontani tud, könnyen meg
maga
gyógyítani ráolvasással. S' iil'DÜ-kassl-h&ri
tudja
jegyeztem
is
meg
tanulná
embernek, a
rontását, a saját
a
és
hiába
hatalmával
gonosz
a
a közösséget az istennel, a
szegdik,
igéknek
ez
igeit,
nem
mert a sátán
is
felejts
szellem a szolgálatába
beteljesíti is
is
ki
hoz szóló könyörgés, mert máskülömben a gonosz szellem
nem
segítene rajtuk.
A
sátánnal
bbájos számára sem
a
nem
testét a föld be
barátkozás miatt, és az elkövetett szám-
való
rontásért
talan
Az emberek
fogadja.
halál nincsen,
hogy meghalt, el is temetik a földbe, de a fold a testét, néha elsülyed benne, néha örökké a a
úszik,
pedig
lelke
itt
továbbra
jár
sem a
ugyan róla, kiveti magából
azt hiszik
vizek
a földön,
is
tetején
mindenütt
hogy hol tehessen valami rosszat. Xéhutt azt hiszi a nép (T'sanDer), hogy a Bré?hét'-ek legtöbbje ilyen bbájosok
keresi azt,
bolygó lelkébl
után
halála
áll.
sem
A bbájos
életében
nyughatik
a lelke,
is
hanem
megfogja és megrontja azokat, a kik a
még
a kik
csak hangosan
is
folyton csak árt, ront,
beszélnek
betegségeket okoz,
sírját
megsértik, vagy
felette.
T'sanDer-b&n hallottam egy legendát ilyen bbájosról Egy faluban egy öreg asszony a halálos ágyán meg-
.
.
.
hagyta a körüle
ne öltöztessék
állóknak, hogyha
tiszta
ruhába,
hanem
meghal, ne
mosdassák meg,
csak temessék
el
azon mód,
mint meghalt. Tanakodni kezdtek a szomszédok, mikor már behunyta a szemét, hogy így még sem lesz jól, az öreg asszony a
elég
tisztességes
rendesen róla,
kellene
életet
élt
eltemetni,
hogy titokban bbájos
a
míg
élt,
a mint volt.
senkivel
illik.
sem
Persze
czivódott,
nem
Levetkztették hát,
tudták
hogy meg-
mosdatják. Látták, hogy kicsiny mezítelen farka van a fara végén,
261
vannak a két hóna alatt. Koporsóba tették, és kivitték A mint beleeresztik a sírgödörbe, hát csak sülyedni
és lyukak
a temetbe.
kezd
koporsó
a
pár
lefelé,
lefelé,
szempillantás alatt egészen
eltnt a földben. A falubéliek rémülten szaladtak széjjel Ugyané helyütt a bbájosról még az a néphit is él, hogy nyárfa-karóval végképen meg lehet ölni, a lelke többet nem száll ki a sírból, hogy megrontsa az embereket. Mert az a vál.
tozat
van
el
is
terjedve
a
bbájosról, hogy
a
ha be
föld
.
.
is
a testét, nappal csak úgy fekszik a koporsójában, mint
fogadja
a halott, de éjszakára feljön a föld színére és mindenféle gonoszt
mvel.
Ilyen gyanú terhe alatt felássák a
döfnek
keresztül
bántak
el
vele,
a
újra
szívén,
nem
többet
jár
sírját,
beföldelik fel
egy nyárfa-karót
aztán,
sohasem a
és
sírjából,
ha így
hanem
igazán meghal.
A mikor a bbájos érintkezésbe lép a gonosz szellemmel, nagy megrontó hatalom birtokába jut az emberek felett. Csak kíván valamit gondolatban a sátántól, és azonnal teljesedésbe megy a
De mégis
kívánsága.
az az
sidkbl
öröklött és legelter-
A néphit
jedtebb szokás, hogy ráolvasó igékkel ront a bbájos.
hogy hetvenhé tféle megrontó igét tudnak. Néhánynak csak epén hogy a nevét sikerült megtudni: ayal
azt
tartja
róluk,
=
hiábavaló
t'sölye
seser
ige,
t'söVyi
=
síp
igéje,
ril'd
t'söllyi
=
igéje, öúilíid ííolyl = hasznát elvev ige, aúéa tumallá mar Uolyé = terméketlenné tev ige, slydúéóén semay = elhidestb. A varázsigéket ráolvassák valami gít szó. (Magny.)
halott
.
megenni-, meginni tandóval, és
ront
meg
pezat
=
idézi
fel
fog
Ha
valaki
=
varázsol,
Mint már
ezt megetetik, megitatják a
a
a bbáj.
Ha
bbájos, akkor
ellen,
meg
és
megron-
ilyenképen, ráolvasó igével azt
mondják
egyéb módon, a halottakat vagy a
babonasággal ront terat
.
rajta
valakit
ront.
.
valóra,
róla,
hogy
líiréihét- eket
ezeket uszítja rá, vagy pedig másféle
valakit, arra azt
mondják, hogy azemzay
megbvöl. fentebb
is
megemlítettük,
nem
okvetetlenül
szükséges a varázsigék elmondása, hogy megrontás jöjjön létre,
van ennek igen sok egyszerbb módja
is.
A bbájos
csak ráfúj
kupa sörre mulatozás közben, megitatja valakivel, és már meg van rontva. Néha még ennyi sem kell. Csak feléje fújja a szájából a pipa füstjét es már ez is megárt. Lakodalomban egy
:
:
26-2
megesik, hogyha az egyik lakodalmi
bbájos
—
egyszersmind
is
sípos
- -
a ki legtöbbnyire
megharagszik a másik síposra,
feléje
fújja a sípját, es ezzel megrontja úgy, hogy abban a pillanatban megreped a másik sípjának a marhahólyagja (ny3bipb), vagy megtelik a száján keresztül vérrel, vagy különféle apró
tartva
bogarakkal.
A mérges
kígyókat
is
hatalmában
teljesen
bbájos.
a
tartja
t
nem Karjára, nyakára tekerheti ket, tehet velük a mit akar, harapják meg. Varázsigéivel megtudja állítani a malomárok vizét, a
üldözik,
el
medrébl,
a
kifordul
víz
úgy hogy senkisem legendáját.) Ezer meg ezer belle,
folyik
el
a
parton.
Ha
régi
a
Értettek
talál e
elrébb
(L.
rá.
fajta
a
kincsásás
apró hagyományt, legendát
bbájosok viselt dolgairól. bbájosok a sz embekö té s-hez
régi, híres
tudnak a csuvasok yevnl)
oldalt
és
tud változni mindenféle alakba, söpr, bokor, fa lesz
(küs
a mely valami suggestiós jelenséghez hasonlít. TajaBa-
is,
következ legendát: a szomszédja házába, a hol férfiak, bemegy Egy bbájos asszonyok ülnek körül a padokon és dolgoznak, beszélgetnek.
ban hallottam errl .
a
.
.
A bbájos
—
odaszól a gazdának
nem
Hej,
hogy a
látod,
te
szobádban
víz folyik?
Körülnéznek, hát látják ám, hogy honnan, honnan sem víz folyik a szobába, és mind jobban, mind jobban emelkedik. Férfiak,
asszonyok felállnak a padokra, mert már odáig ér a víz. De még ott sem áll meg, hanem folyton növekszik. Az asszonyok kezdik emelgetni
azon
a
felül
is
ruhájukat, eleinte .
.
térdig,
majd a derekukig, majd
.
A bbájos ismét odaszól a gazdának - Nem látod, hogy kacsák úszkálnak A gazda is,
amahhoz
kacsa
— .
.
Te !
—
felkapja a baltát, és
a kacsához
bolond
egy csepp
víznek
?
hozzávág ehhez a kacsához
is.
te,
szól ismét a
És azon száraz
a vízen
hiszen
se
víz
nincs
a szobádban, se
bbájos.
volt
minden a házban, nyoma sem
sem, csak az egyik lóczán látszott
meg
volt
a két
baltacsapás, a hová a gazda odavágott a kacsák után A megrontás hatásaiban mindig pusztító szokott lenni arra, .
a ki ellen a rontás készült.
A
bbájos
el
.
.
tudja hidegíteni egy-
263
mástól a szeret szíveket, terméketlenné tudja tenni az asszonyt,
vagy
a
elköti
mindenféle
nyavalyát
nem néznek
korán
bénaságot,
erejét,
férfi
egyéb
küld
a gyógyítása
szívbajt,
hideglázt,
emberekre, és
az
ha
és
ideje-
könnyen belepusztulhat
után,
a megrontásba.
A bbájosok
igéinek
is,
meg
ma
ütközik
sikerülni bárkinek
persze
hite szerint
ördöngös
—a
óriási
tudományának a
folklór
akadályokba ütközött eddig
a megmentése alig fog minden ismerete valószínleg
hogy ezeknek
a bübájosság
bbájosban
a legutolsó
zik
is,
is,
többi
és
számára való feljegyzése olyan
fog
A
elpusztulni.
mesterségüket,
legnagyobb titokban
eszközei
lévén
-
-
a nép
haragos, az ellenség boszújának, rosszindulatá-
a felfedeztetestöl, mert ez a nép haragját és vonná maga után. A ki pedig már megvált a bbájosságtól, az puszta vallásos fanatizmusból sem merne csak egy igét sem az ajkára venni, mert úgy fél az isten haragjától. Volt egyszer nálam egy ilyen bbájos, a ki már felhagyott az üzelmeivel és istenes életre tért. Bármint iparkodtam is kivenni belle egyet-mást, mindig csak ezekkel válaszolt: Én már elfelejtettem a bbájosságot. Megesküdtem a keresztre, hogy többet nem varázsolok, dehogy is adnám oda a lelkemet a sátánnak Megverne az isten, ha csak egy szót is a számra vennék Hosszas és fáradságos utánjárásommal sikerült azért mégis lejegyeznem két módját a rontásnak, találtam azonkívül Mag-
nak, félnek
tehát
vesztüket
biztos
—
!
.
.
nyickijben átírással 1
tev
.
is
egy
közlöm a
.
ily
ezt
is
megrontásra való ráolvasó a
következkben
Dia tumallá m
a r
tso ly
igét,
é.
(Terméketlenné
ige).
Nemcsak bbájos szerint
ellenség
—
a
szokott vele élni, ki
ismeri
a
kijavított
:
hanem más
is,
— rend-
módját. Legtöbbnyire
lako-
dalomban végzik a megrontást, hogy a menyasszonynak elkössék vele a termékenységét és magtalanná tegyék. A megrontó kimegy elzleg az erdbe, kikeres ott egy vékonyka hársfát, és azon mód, a mint a fa a lábán áll, lefejti hosszában a brét, és a míg fejtegeti, ezeket mondja :
éÉd sak potstsij siíiúzén tirné Síin-Döp.
kü poísísn
lépl'e
%órza~ kaját',
:
£64
éaremí:éúey (völ éhiDa) yórzá kajoer.
sak poisisij cithr to/aGan slnnen aúil-BeDÍi an pulüer.
Én errl
a hársfáról a brét lenyúzom. Ez a hársfa a mint elszárad. Azonképen (az az ember is) száradjon el. Ezen hársfán keresztül men embernek Gyermeke ne legyen.
Az igy lefejtett fát ott hagyja a helyén, a hol az rövid id múlva elszárad. Ekkor ismét visszajön és a kiszáradt hársfát most már levágja, a körülbelül ujjnyi vastagságú törzsébl elmetsz egy araszra valót, és ezt hazaviszi magával. A megrontás lakodalomban megy végbe, sok ott a hivatalos és hivatlan vendég, senkisem veszi észre, hogy más mit müvei. A megrontó ott áll valahol az ajtó körül, nála van az arasznyi hosszúságú kis hársfadarab, a mely most már hosszában kettbe van a
A mikor a menyasszony még benn van a szobában, a megrontó az egyik kis fahasábot odadobja valahová a padlóra vágva.
az ajtó mellé, és
magában
így szól
sak poísisié lépté %örzá kájne, éaGemíiéóey (vóIdcí) yórzá kajoer,
aúií-Éeúii an pöloer.
Ez a hársfa a mint elszáradt, Ezenképen ( is) száradjon el, Gyermeke ne legyen.
A menyasszony
aztán
Nem
kimegy
az ajtón, es keresztül lép
hogy keresztül lépjen rajta, csak erre felveszi a fahasábot megrontó elkerülje kifelé menetkor. A a padlóról, odailleszti a zsebében maradt másik hasáb mellé,
ezen a fahasábon.
is
kell,
ket, és ezzel megvan a rontás, elkötötte menyasszony termékenységét. összekötözi
A
ki a rontást végezte,
—
vele
a
igen sokszor haszonlesésbl,
—
módját ejti aztán, hogy híre szaladjon faluszerte, hogy ö így meg amúgy, megrontotta ezt meg ezt a menyecskét, és terméketlenné tette. Nagyon megijed erre a fiatal asszony és háza-
:
265
népe, elkezddik a lótás-futás a megrontó házához, Ígérnek neki ezt is, amazt is, csak oldja fel a bübájt. Épen csak erre vár a
megrontó, a
jó pénzért
ki
vagy egyéb ajándékért hajlandó
is
a
magához hívja. ha majd szólítja,
rontást visszavenni. Megalkusznak, a menyecskét
Kiküldi a szobából, hogy álljon az ajtó eltt, és jöjjön be ismét. Ezalatt
elveszi
az
összekötött két kis hársfa-
hasábot, szétoldozza, és az egyik darabot ismét odadobja az ajtó
mellé ezekkel a szavakkal
yat 'dúúj kajalla körét sak paDdk
cit'úr,
önén yat aóéciDá pölDer, 'dhkylÉék lajey pölDer.
Most már
visszafelé jön
Ezen a pálczán keresztül, Neki most gyermeke is legyen, Elöbbiképen
A
jó legyen.
menyecskét erre behívja a szobába, a
ki az ajtón bejövet
most már visszafelé, megés erdbe, az magával kiviszi egymással, rontó ismét összeköti visszapedig menyecske arra a helyre dobja, a honnan levágta. A megy békével, és megnyugszik most már azon, hogy visszakapta
keresztüllép ismét a hársfahasábon, de
bbáj
és ezáltal a
is
feloldódik róla.
A
két kis fahasábot a
a termékenységét.
Igen való
félnek
rontástól.
az
asszonyok, lányok
ettl
Hogy ne árthasson nékik
a lakodalomban
senki
sem, a
pitéé
(paHHa, berkenye) fájáról tépett levelekkel tzdelik tele a hajukat, kalapjukat, mert azt hiszik, hogy ez ellen már nem árthat a hordoz magánál egy kis darabkát, az ellen nem fog a bbájosnak semmiféle igéje sem, hasonlóképen szemverés ellen is hatható hárítószer. (L.
rontás.
A
ki
pedig a
pil'és
fájából állandóan
Szemverés.) (K'if-sort-kassl.)
2. is
kerít
Ha egy
a
bbájos meg akar darabkát
a
valakit rontani, legels sorban
megrontandó ruhájából vagy bocskor(Szentháromságvasárnap eltt nagyhét szerdája) estéjén valami
zsinórjából, ezt aztán kiviszi illhtá
való szombat) vagy kalem-Gon
(a
:
:
266
forrásvízhez, ott egy bottal a ruha- vagy zsinórdarabkát leszúrja
a forrás iszapjába, közben
úgy nyöszörög, mintha beteg volna
áj var iraDat,
táüelzay üóéí
t'són'iíi
a
Jaj,
A így
hasam
szívem széjjelszakad
külömbözö betegséggel, a megrontandó ruhadarabját,
stb.
.
fáj,
aztán jajgatni
fog
.
.
.
a
az,
forrás
.
stb.
.
kit
bbájos megrontott
a
pedig,
melybe leszúrta a
a
kiszárad a
mijét, teljesen
bbáj oláe
után. (T'sanDgr.)
3.
síid óé óén se m ay. (Elhidegítö szó.)
Magnyickij gyjtésébl*) közlöm ezt a bbájos igét javított átírással.
Az
eredetiben
nincsen
ugyan
meg,
hogy
miképen
alkalmazzák, de valószínleg valami inni- vagy ennivalóra olvassa rá ki
a bbájos,
s
ezt megitatják,
megetetik a megrontandóval, a
ettl a percztl kezdve gylölni kezdi
A
azt, a
kitl elhidegítették.
ráolvasó igék jéfilé tlnds éinúzí per slvd, éarentiék (éak sin) sírdnúdf. jéfilé iinds
éaren/'iék jeylé.
éinúzí per slvd,
(éak émnan) &iydnó»r.
káskerhati,
oBaran yerazá
ivééi,
éárewíék yerazá éüféúdr (sah éhiuan). jéfilé
rermanua, bjrá
édlénúén, kalDöran**) yerazá éwrét érn,
sarenÉék (éak éinmni) (éak
ém)
yerazá, tarzá, éárerenzá,
p§ymázer éürióar.
A mint a tengeren lev jég hideg, Azonképen (ez az ember) hidegedjék *)
MüTepiaJTH
Az ez szemmel **)
ki.
el.
oüHCHemio cTapoft qyBaiucKoü Btpw. 155.
1.
eredeti szövegben Magnyickijnél csak kalná van, de látható sajtóhiba.
267
A
niint a tengeren
lev
jég hideg,
el. Azonképen A mint a farkastól, medvétl félve jár, Azonképen félve járjon (ettl az embertl). A mint az erdben, mezben
(ettl az embertl) hidegedjék
Kígyótól, gyíktól félve jár az ember,
Azonképen (ettl az embertl)
(ez
az ember)
Félve, futva, elfordulva,
Eá sem nézve
járjon.
(MacjiOBoü).
A megrontás
ellen,
mint
egj'éb
betegség
ráolvasásokkal segít a javós. vagy igen sokszor
st ugyanaz
a
bbájos, a
ki
ellen
maga
is,
ismét
a bbájos,
megrontotta, mert ez ismeri leg-
jobban a maga rontását, és ez tudja levenni róla legkönnyebben a bbájt.
A
Eontás
fejezetében.
rontás ellen használt gyógyító, ráolvasó igéket
1.
a
KURUZSLAS A míg
a
a kuruzsló, a
bbájos
javós
a megrontó hatalom letéteményese, addig
(jümes, jömes, jöm§ée)*) a
külömböz
beteg-
ségek okainak a kitudója, a betegségeket támasztó haragvó szel-
lemeknek, és megholtak lelkeinek a kibékéltetje, egyszóval népnek,
a
gyógyítója
vosa,
és
igen
or-
sokszor az ellopott jószág
hollétének a kitudója. Legtöbbnyire vén asszonyok foglalkoznak kuruzslással, de hely lyel- közzel férfiak
telmes tudományuk rendkívül nagy
is
zik. Hivatásuk és rejvagy helyesebben
tiszteletet,
félelmet kölcsönöz nékik, mindenki iparkodik velük jóviszonyban
mert ha valamikor bajba, betegségbe kerül, a javós az egyedüli reménye, gyámolítója. Könyörögve futnak hozzá betegség élni,
esetén:
bellem
— .
.
«Ne hagyj .
el,
segíts
rajtam az istenért! Tégy embert
!»
Nyavalyák, csapások, veszedelmek idejében ök a nép tanácsadói és útbaigazítói, de hivatásuk azért
nem
igen terjed tovább
a gyógyításnál, a pogány áldozatok végzésében úgyszólván tisztük
sincsen,
nem
nagy mezei áldozat javós
minségben
(iiúzuk) alkalmával végeznek, de ez
k
is
tisztán
mert dögvész elhárításáért, kuruzslással párosan a bábasággal
ténykedés,
való
szaporaságért könyörögnek. is
semmi
tekintve azt a csekély szerepet, melyet a
A
foglalkoznak.
*) A jümes szó etymologiai értelmezésénél v. ö. a követorvosság adatokat: wh orvosság: ii'n pülDer, síp pülüer legyen, egészséges legyen! (használjon, az orvosság); vm-zam orvosság; iihlét jumlai= gyógyít (a javós); jomlat=& javós kitudja a betegség okát imzdf, Í7hz9rlíe=beteges, vézna. (V. ó.
=
=
kez
—
;
magy.
javai-, javós.)
=
á69
gyógyítási módja legels sorban is azon hogy megtudják a betegség keletkezésének az okát, hogy ehhez tudják alkalmazni a gyógyításhoz szükséges áldo-
A
javósok
alapszik,
aztán
A
zatokat, ráfúvásokat, stb. féle
módszerük
A
is
betegség okának a megtudására több-
van.
betegágyhoz lépve megfogják a beteg jobb karjának az
üterét, a
mibl
mészetét
ismerik
részint a betegség súlyosabb vagy
meg,
pedig
részint
megtudják,
könnyebb terhogy melyik
kiréméi ártott a betegnek. Mivelhogy a legtöbb betegség a kiré-
méf-tl
A míg
származik.
a javós a beteg üterét fogja,
sorjá-
ban elmondja az összes ismert tiiréríiét'-ek neveit, hogy ez ártott-e, vagy amaz ártott-e, és a melyiknek az említésénél nagyobbat ver az ütér, az a kirémét' okozta a betegséget, azt kell valami
módon
megengesztelni.
Ezután
kezébe
a
veszi azt a
pénzdarabot,
a melyet
neki a gyógyítás fejében elre lefizetnek, és ezen folytatja tovább a jóslást (pcyat
hogy
ismét,
jümes pe/aí=jósol). Meglátja a pénz felületén a betegnek, hogy tiiréihét ártott-e, vagy
ártott
más gonosz
valamely
Azt
valaki.
v.
ki
Ha
vagy sem.
vagy a megholtak
szellem,
meglátja
is
a
lelkei közül
pénzen, hogy meggyógyul- e a beteg
meggyógyul, akkor az
szen kifehérszik, szinte ragyog, ha pedig
szemei eltt a pénz egé-
nem
gyógyul meg, akkor
elfeketedik.
Némely vidéken vizet, és erre a
megtöltet
javós
a
vízre nézve
a beteggel egy
pohár
olvassa ki a betegsége okát, kelet-
kezését.
Eégibb
eredetibb módja ennek a jósolásnak a
és
gombjá»-val (jümes muklaéki) vagy
«javós
való jóslás, melyet saj sajlani,
neveznek. Az egész készség egy alsókar hosszú-
saj íjf;?£*)-nak
ságnyi (félrf) fonálból, és a fonál végébe ersített ólomgolyócskából (muklaska)
egyik
kezében
sorra
számlálni
tott
áll.
a
A
javós megáll vele a beteg ágyánál, és az
mozdulatlanul függve
fonalat
aztán
a
közülok a betegnek,
kirníief-ek neveit, és a
c
)
«
Jóslás jósolás»
—
Elkezdi
hogy melyik ártha-
melyik kirémét nevének az emlí-
tésekor meglóbálod ik a fonál, az rontotta szabja a hozzátartozóknak,
tartja.
hogy
minem
djóslás fogás».
meg
a beteget.
Meg-
áldozatot hozzanak a
:
270
számára, hogy elmúljék a betegség.
ha
majd meggyógyul
Meg
is
ígérik azonnal,
hogy
a beteg, meghozzák az áldozatot a
volna nékik, hogyha a beteg felgyógyulása után
Hrérh-ét-nafc. Jaj
becsapnák a gonosz
szellemet,
ajándékot. Ismét ártana nékik,
nem adnák meg néki az és még ersebb nyavalyába
igért
dön-
tené ket. (Ulyaé.)
VomBÜ
kassl-bsLu
ávós kenyeré» -nek
«j
hívják ugyanezt a készséget,
(jom§s
sökr%)
a külömbség csak az benne, hogy
ólomgolyó helyett egy kis darabka kenyérgyürkét kötnek a fonál
A
végére.
javós ezt
itt
úgy
kezeli,
hogy
leül a beteg mellé, a
jobb
lábát ülés közben felveti a bal lábára, a jobb czombjára ráteszi
a gyógyításért kapott pénzdarabot, fölébe tartja. Itt
is
és a fonalat
emlegetni kezdi sorjában a
a jobb kezében kiferíiet'-eket,
ne-
veiken szólogatva ket, például a következképen
arman-ka8l§varDan pölúzd-i kü? jara% só&orá onnan polzanf arman-kaslecar*)- tói lett-e ez
Lódítsd
Ha
meg
körben lódul
irányban
nem
a kenyeret, ha attól lett!
meg
erre a tónál, akkor
nem
ez a Hréjhét
mindaddig, a míg csak egyenes lendül a fonál, mert ez okozta a betegséget.
Másiknak a nevét
ártott.
?
idézi,
Néha megesik, hogy nem tudja
a javós kitalálni a betegség
hogy nem tat hívni (kon kihsiíiés = lálták el a nem hozzá való a nap), hanem eljön ismét másodnap vagy harmadnap és hozzáfog újra a jósoláshoz a fent leírt módokon. keletkezési
módját, és ilyenkor azt veti napját,
Ha már szellem
kilétét,
aztán
hogy mikor
kitudták
a
fel
okul,
kell
betegség
keletkezését, az ártó
akkor arra törekesznek, hogy vagy megengesz-
gonosz szellemet valami csekélyebb áldozattal, vagy pedig
teljék a
elzzék a betegtl a rajta uralkodó gonoszt exorcizáló, ráolvasó Az ilyen kisebb fajta áldozatok rendesen hídból, kacsá-
igékkel. ból,
lepényekbl, de legtöbbször csak viaszgyertyákból,
egy-két
kopejkás pénzdarabból, tésztaíigurákból (<>ryámay) állanak, lyeket
a
*)
me-
Híremet vagy egyéb gonosz szellem tartózkodó helyére
Egy
helyi Mréthét neve.
271
visznek
ott leteszik a földre és ott hagyják.
ki,
áldozatok
és
tanácsa csak 2
igék
ráolvasó
a
—3
A
fejezeteiben).
(Bvebben
1.
az
javósnak ennyi
kopejkába kerül, azért rendesen megállapod-
nak az áldozatnál, a javós meghatározza mindennek a számát és arányát, hogy mibl mennyit adjanak, a beteg hozzátartozói a
elvégzik
többit
némelyek
azért
A
aztán.
már többe
ráolvasó igék
súlyosabb
csak
ezt
betegségek
kerülnek,
esetén szokták
alkalmaztatni.
Az áldozatok egy igen eredeti faját képezi a beteg nek egy más éllény lelkével való megváltása {Hon virenne helyébe
lélek
Ha
lelket).
a bbájos,
ellenség fellázítja valaki ellen a
tényleg
árt
is
ki réihéi- et,
pusztuljanak
el.
A kiHúM
már többé
kívánja elhagyja
A mikor a
számára,
az
Iciréríiét'
(a
mely szintén
lakta forráshoz, patak-
lelkét,
a ki ellen lázították,
meggyógyul.
a javós ilyenfajta kisebb áldozatokat végez, vagy
betegjeivel
erre
nem hanem
megelégszik a tyúk lelkével és
ember
és a beteg
öt,
végeztet
gonosz szellem
tyúkot vagy a tojást beledobja a vízbe, hogy abban
a
es
és a
tyúkot vagy tojást
az életet jelképezi) visz ki az illet hoz,
=
vagy egyéb rosszindulatú
neki valami betegség alakjában, akkor a javós a
helyett valami eleven
beteg
lelkét'son
azt
betegségeket
a
mondjuk a csuvasok
okozó gonosz szellemek :
—
sgk tered
engesztel
áldozatot tesz.
A
r
a
f
ú v ás,*) a mely a legtöbb nép kuruzslásában jelents
szerepet játszik, a csuvas javósok
lemz és
ert
rejt
tudományában
exorcizáló, szel-
magában. Mindig ráolvasó igék kíséretében
mindig az igék elmondása után fújnak rá az orvosságul
mazandó
vízre, pálinkára
.
.
.
stb.
A
jár,
alkal-
ráfuvás tulnjdonképen egy
köpésforma processus, melyet egész tökéletesen a hü szóval írhatunk át. Egyébiránt a ráolvasó igék elmondását az orvosság niegköpködésével egyetemben szokta a nép rá fú vasnak nevezni.
A
javós mindezt úgy végzi,
hogy bal kezébe
veszi,
pl.
a vízzel
vagy pálinkával megtöltött poharat, fölébe hajol, és ráolvassa az igéket.
*)
Eáolvasás közben a jobb kezeben lev valami
pia.ihi
15.
1
i
=
ráfúj ni, rá fúvással gyógyítani. Ebbl az í;n'való a hruzd (ráfúvó). melyet Magnyickij (Mai'ea javós egyik neve gyanánt említ..
Csuvasul
igegyökérböl
vasesz-
-2T-2
közzel
(akármi,
csak
vasból
legyen
vasszeg
kulcs,
:
.
.
.
stb.)
nébányszor körülkeríti a pobár peremét, és a ráolvasás végeztével egyszer ráfúj a vízre vagy pálinkára.
nél
ugyanezeket az
pobár orvosságra,
tesz keresztbe a
pohár
az egy
arra
legyen
a
foganatja. és ezen
víz fölé,
olvassa rá az igéket.
Mindezen vasdarabok, nünket a
Súlyosabb betegségekráolvassa
is
hogy ezáltal biztosabb
Néhutt a javós ollót keresztül
többször
igéket
emlékeztetnek ben-
élénken
ollók
sámánjainak ruhájáról, samán-botjáról
keleti törökség
lecsüng vasdíszítményekre, és egyéb fémcsüngkre, melyeknek a nép különös varázsert szokott tulajdonítani. Meglehet, hogy régen, a mikor még a csu vasoknak voltak sámánjaik és e sámánoknak volt külön csüngs, csörgs öltözéke, mint a többi keleti testvéreiknek, ezekkel a ruhájukra aggatott vascsüngkkel végezhették ráfúvó kuruzslásaikat.
De nemcsak
néha ollón keresztül a beteg arczába
söprün
máskor meg
verte beteg arczába
fogott
Szemverés is
fejét,
tizenegyszer,- negyvenszer, rint,
a
belefúj
Szemverés
(1.
('>.),
5.).
szellemtizésnek.
kenyérdarabkákkal,
ember vagy jószág
is
keresztül fújja a ráolvasott vizet a szem-
(1.
Van más módja földdel,
hanem
az orvosságra szokott ráfújni a javós,
egyéb
hamuval
A
javós
kerítgeti
fájós testrészét
—
markába a
beteg
kilenczszer,
negyvenegyszer, hetvenhétszer, a sze-
a mint könnyebb vagy súlyosabb a betegség természete, és
ezen kerítgetés közben olvassa rá a gonosz szellemet elüzö igéket.
Nagyon a
kizése,*) gyújtva,
eredeti módja az exorcizáló kuruzslásnak az ijji mikor az (yjV'-megszállta kis gyermek köré kóczot
kóróval
tüskés
csapkolódik és ugrál körülötte a javós,
és így kergeti az ártó szellem apját, anyját.
Közönségesebb (ser-at
= olvas,
tulajdonképen
abból
kiolvasó készséget, pátot,
áll,
pl.
köszörükövet,
elé ülteti, aztán 9-ig,
fajtája
a
gyógyításoknak
kiolvasás
a
a javós kiolvassa valakibl a betegséget), a mely
:
hogy a javós a kezébe vesz valami egy darab száraz csontot, szénvonó la-
egy szem árpát
.
.
.
stb.,
a beteget
olvasni kezdi a számsort 1-tl 11-ig, vagy 1-tl
majd pedig fogyó haladványban mindaddig, *) L.
maga
Gonosz szellemek okozta betegségek,
:'».
a
míg csak
:
273
nem
vissza el
sokat
hogy mindig 2
jut az l-ig, de úgy,
Minden egyes számnak
kapjon.
— 2 számot hagy
páratlan számban végzd
a számsorból, hogy ezáltal
só-
kimondásakor hozzá-
a
érinti a beteg fájó testrészéhez a kiolvasó készséget,
minden
és
egyes számsornak a végén félreköp egyet. (L. Gonosz szellemek
okozta betegs.
16.,
Harag
az ijedés gyógyításában
Egyéb
7.,
ólomöntés nek
Az
Egyéb
(1.
betegs.
betegs.
arra szolgál, hogy a vízbe öntött, és ott tott
ólom megmutassa, hogy kitl-mitl
maga még nem az ijedés A javós tudománya
tovább
mert bárki tanulja
nem
mazni,
kell
megmereved felolvaszijedt meg a beteg, de ez
nemzedékrl örökldik nemzemajd és így száll ugyanabban a család-
leány eltanulja az anyjától,
mint a bbájosság,
kényes mesterség,
és is
Ez egyébként csak
Mindazonáltal a kuruzslás korántsem
tovább.
és
bonyodalmas
8.).
szintén
ismét megtanítja rá a leányát, olyan
11.)
gyógyítása, erre külön ráolvasó ige van.
dékre, mint a bbájosság, a
ban
10,
szerep a kuruzslások között
jut
is
meg
a ráolvasó igéket,
már
tudja
alkal-
is
hozzá a gonosz lélek különös segedelme, mint
a bbájosoknak. Épen ezért elszórtan igen sok ember meg aszszony akad a csuvasok közt, a ki tud egy pár ráolvasó imádságot valami gyakoribb betegség ellen,
a
alkalmazza
és
otthon
is
vagy ismerseinél minden alkalom adtán.
családjában
Igen
sokan tudják például a kígyómarás-, szemverés- vagy a vas
A
javós
általános
ban a gonosz
lélekkel,
legtöbb
igéinek
igéit.
hiedelem szerint nem áll czimboraságmint a hogy a bbájosról hiszik, ráolvasó
részében
is
az
istenhez
és
az isten anyjához
könyörög ennek vagy amannak a betegségnek, illetleg a betegséget okozó gonosz szellemnek az elhárításáért. De azért vannak vidékek mégis, a hol mintha azonosítanák a javóst a bbájossal, sátáni hatalmat és a sátánnal való czimboraságot tulajdonítanak neki.
így
északi
az
csuvas nyelvterületen, VomBÜ-kassl-bím
is
hallottam egy erre mutató legendát .
volt,
.
.
Volt egyszer egy gazdag ember,
igen sok papírpénze
a pénzét a ládában tartotta. Egy alkalommal nyitva
tette
a
megette
aznap
láda a
tetejét,
ládából
keresi,
a
és
a
borjú,
a
mely
hogy nem
A csuuas st'allás emlékei.
Még
gazdag ember minden papírpénzét.
nem nem
keresi a gazda a pénzét,
a házabelieket,
felej-
ott járt a szobában,
látták-e,
k
találja.
lopták- e
Kérdezgeti el,
de se1°
!
274
hogysem tud nyomára akadni. Végül rászánja magát, hogy elmegy megmondja neki, hogy hova lett a pénze. Elmegy vele együtt a kis fia is. a javóshoz, az majd
Elpanaszkodik a javósnak, és jósolást kér tle.
—
Jól van, csak eredj ki egy kicsit a szobából,
A gazda kiment
a házból az udvarra, de a kis
maga sem
rodott az ajtó mellé, a javós
mikor már azt
pad
majd hogyha
akkor gyere vissza
szólítlak,
odakupoerre
—
hogy egyedül van a szobában, lehajolt a megkérdezte az ott ül sátántól, hogy hova lett a
és
alá,
fia
A javós
vette észre.
hitte,
gazda pénze.
A sátán
A
-
menye
nak, hogy a
ban majd
A
így felelt neki vissza:
pénzt a borjú lopta
meg,
ette
mondd
de te azt
A menyecske
el.
a gazdá-
e miatt való bánatá-
mienk lesz. mondta neki, hogy menjen menyén, mert az lopta ki a
felakasztja magát, és a lelke a
javós behívta a gazdát, és azt
csak vissza, és keresse a pénzét a ládából.
De útközben, haza menet, mindent
jól
hallott,
sátán a javósnak, hogy
nem
a borjú ette
a kis
nem
a ki az ajtó melll hogy mit mondott a
fiú,
elbeszéli az apjának,
a menyecske lopta
a pénzt, ha-
el
meg.
Alig ért haza a gazda, elvette a kését, megköszörülte leszúrta a borjút.
papírpénzét
Ebbl módon
.
.
és
Hát a gyomrában azon mód megtalálta minden
.
a legendából részint arra kaptunk példát, hogy milyen
hiszi a
nép
azt,
hogy a javós
hírt
tud adni az elveszett
vagy ellopott jószágról, részint pedig azokat a rejtélyes, zavaros fogalmakat látjuk benne, a melyekkel a nép a javós személyét körülveszi sok helyütt, rozott,
éles
De
nem tudván
közte és a
bbájos
között hatá-
külömbséget vonni.
ez
is
csak
egyik
hathatós
annak,
bizonyítéka
hogy
tulajdonképen a javós és a bbájos egy személy volt valamikor
még
a samán-világban,
rontássá, hol
meg
hanem
a mikor a
sámán hatásköre hol
gyógyítássá kezdett elsekélyesedni, es kezdett
kialakulni lassan az ördöngös
bbájos
és
már
az
új
vallások-
hoz jobban simulni tudó javós alakja, igen sokszor, a mint az üzlet
kívánta,
felcserélte
hol
az
egyik,
hol
a
másik a maga
:
:
275
szerepet,
itt
a
bbájos
kezdett javóskodni, amott
meg
a javós
kezdett el bbájoskodni. Úgy, a mint vannak egyébként, a javósok mindenfelé hírneves világcsalók, a kik a nép minden baját iparkodnak arra felhasználni,
hogy abból a maguk zsebét
ket
mindenfelé szidják és gúnyolják valami
segítségért.
Közmondásuk
csuvasok
is
ha
legelször mégis a javóshoz futnak
a fejükre,
száll
baj
A
töltsék.
sápolásaikért, de azért
van a javósok szemérmetlenségérl:
is
üróénthén
pidne,
'estei
veDanman jümes pülne.
A A
ki ki
nem nem
volt rest, az mesterré lett,
szégyenlette magát, az javóssá
lett.
Ugyancsak VomBÜ-iiassi-ba.n hallottam egy esetet a kuruzsló asszony csaló üzelmeirl .
.
.
Egy javóshoz
egy anya a mellbeteg leányát,
elviszi
hogy tud-e orvosságot a betegségére. A javós meglóbálja a jósló fonalat, és azt mondja, hogy meg lehet ugyan gyógyítani a leányt, de sokba kerül, mert nyolez rubel kell hozzá. Jól van hát, azt megadják, csak gyógyítsa meg. Beszélgetés közben a javós is észreveszi, hogy igen sok ezüsttallér van a leány nyakára, mellére tlük,
elkérdezgeti
akasztva,
mondják, hogy
hogy hol kapták, hol
a nagynénjük,
ez
ezt
hagyta rájuk örökségképen. Ahán,
meg
a halott lelke fogta
itt
és
bele
ennek meg ennek a
A
ezen a helyen.
leány
meg
is
legels
dolga
fogadta a javós javaslását, és
A
betegségeknek
szellem beléje
A
javósnak persze
hogy elment utánuk a patakhoz,
volt,
szedte belle az ezüsttallérokat
okokat
még aznap
a patakjába ezen
tiiréthét'-nek
beledobta az ékszert a mondott helyen a vízbe. a
El-
a leányt, és az küldte rá a betegséget.
Azt tanácsolja nékik, hogy az ezüstös nyaklánczokat dobják
vettek.
amazt az az öreganyjuk van a baj oka, bizonyára
.
.
esetben
legtöbb
es ki-
.
természetfölötti maga a gonosz
tulajdonít a néphit. Igen sok esetben
(uzal)
botlódhatik
elég részletesen ki
okozza, az is
a
ember,
mindenütt ott van, mindenütt mint a hogy az 1. ráolvasó ige
ki
fejezi
18*
276
Bár honnan
Akár Akár Akár Akár Akár Akár Akár Akár Akár
A van
is
(t.
i.
a betegség),
földdel, vízzel,
reggel, este.
napkeltével,
napnyugtával, délben.
ebédkor
vser, vüpken,
kik az éjszakában,
.
.
.
okozó
betegségeket
ijje,
:
légyen
lett
széllel.
szellemeknek
gonosz
Icété,
a
egész
külörnböz helyi
serege
Jíiréihét'-ek,
keresztútakon. folyók, vizek partjain tanyáz-
nak, elég ha csak azokon a helyeken jár az ember, a merre
vannak, már
«
a
akadnak » a halandóba,
beléje
<>
megfogják",
k
és a
rosszabbnál rosszabb nyavalyákat zúdítják a fejére.*)
Fképen eszköze az
a
tartózkodó
helyéhez,
neki:
—
tépjed ki a lelkét fájából,
Jciférhéí,
a ki
boszújának
ellenség
is,
nagyon sok esetben oLyaténképen, hogy
ember elmegy ennek vagy amannak a
ilyen
odaszól
rossz szellem a
haragos
és
«
.
rázúdul
fájához,
Uraság, .
.
meg
fogjad
Több sem
!»
az
megkopogtatja
áldozatra,
ezt
kell
csak
kiréthét'-nek a
a fája derekát és és
az embert,
ezt
a gonosznak, kiszáll a
gyzze aztán
a javós a
ráolvasó igékkel.
A halottakat
fel
is
hogy «fogják meg» ket,
és
lehet
méketlenséget, tehetetlenséget ... lott
így
bujtani
az
élk
ellen,
támaszszanak rajtuk sárgaságot,
De önmagától
is
ter-
felkél a ha-
a sírjából és rátámad az emberekre, ha megéhezik odalenn,
ha nem adnak néki ételáldozatokat a gyászünnepeken, a halála évfordulóján, vagy ha szitokszókkal, rossz beszéddel bántják a nyugvó helyében.
Az elemekben, földben, vízben, szélben, lakozó gonosz szellemek
is
tzben
számtalan betegségnek, kárnak, vesze-
delemnek az okozói. A földben lakozó gonosz nyavalyát támaszt az emberben, ha éjjel a csupasz földön fekszik, kihúzza belle
minden *)
erejét,
A
úgy
hogy még jártányi tehetsége sem marad.
gonosz szellemek ezen rontását sarGem-nak nevezik.
277
Akit
a
üpken,
az
az
megijesztenek a benne lakó rémek,
jártában
vízparton
ésrét,
vagy a
a vízbe esik a rajta való átkelés
ki
közben, azt a víz gonosz szellemei kileletik a hideglázzal. A forgószéllel szintén gonosz szellem jár, jaj annak, a ki szembe talál-
nyomban
kozik vele, ott
kékül az arcza és
eláll
A tz szelleme meg a tzvesze-
delmeket okozza, a javós ez ellen
A rontás, szemverés külön fejezetekben
is
tle az ember, meg-
az úton összeesik
a szava.
tud ráolvasó igéket.
is
és
harag
okozta betegségekkel
foglalkozunk, itt csak névleg említjük
meg ket,
mint a betegségek természetfeletti okainak egy újabb csoportját. De vannak mindezeken kívül olyan betegségek is, a melyeknek a nép természetes magyarázatot ád. vagy pedig az isten verésének, büntetésének tartja. Ilyen
:
a dögvész, a kígyómarás,
a vaseszközzel vágott seb, fogfájás, hasmenés
A
szellemüz, kuruzsló igéket csuvasul
nek nevezik. A tud
valamily
ki ismeri
bajon
.
.
.
stb.
t's9l/e-\iek,
arra
segíteni,
azt
mondják,
«nyelv»-
vagy hogy ismeri
valamely betegség ráolvasó
igéit,
ennek meg ennek a betegségnek a nyelvét (ihlylné fittét), tud a megszállva tartó, bajt okozó gonosz szellem nyelvén beszélni, és
ezért a szellem szót
is
fogad neki.
A
ráolvasó igék sokszor
több-kisebb fejezetbl állanak, minden egyes fejezetnek a végén rá kell fújni az orvosságul használandó vízre, pálinkára
Ezeket a kisebb
fejezeteket
(szó,
mese) nevezik.
már
rajtuk az újabb
A
javósok
riztek a régi is
a
r é
ü
1
e
t,
ráolvasó
idk
igéi,
keretén
igék
az
ámbár
hatása,
.
.
.
stb.
belül yallap-n&k
helylyel-közzel megérzik
még mindig nagyon
sámán idk elemeibl.
sokat meg-
így a többek között
és a réült állapotban látott látomások,
a melyek
a samánkodásnak egyik legjellemzbb jelenségei, jóllehet teljesen eltntek már a csuvas bbájosok és javósok mködési körébl,
de magukban a századok eltti idkbl leszármazó ráolvasó igékben sok helyütt nyomukra bukkanunk még. A keleti törökség sámánjai exaltált állapotukban bejárják az egész szellemvilágot, a mit ott látnak az egyes föld
feletti
régiókban, azt rendre
mind
el is mondják, jóslást kérdeznek a szellemektl külömböz dolgokban és híreket hoznak tlük. Ugyanezeknek a jelenségeknek megvannak még a töredékes maradványai a csuvas ráolvasásokban is, a javósnak a szemei eltt feltnik néha a négysarkú,
:
:
.
278
vagy a hetvenhetedik világ szélérl
a mint topor-
jött táltos ló,
eltte, néha
magát a gonosz szellemet látja szemtlszembe, és mindezekbl mintha jóslatot olvasna a betegség kimenetelére, íme mindezekbl egy-két idézet zékolva
áll
(Rontás
A
1.)
négy sarkú világ szélérl
fehér
Eljött nyereggel egy
Az toporzékolva áll, Azonképen esett kétségbe (Rontás
(a
ló,
beteg)
.
.
.
6.)
Hetvenhét világ szélérl
pej táltos
Eljött nyereggel egy
ló.
Háttal fordulva elmegy.
Ha
gonosz
ártott,
hogy gyorsan elmúljék,
Az istentl várjuk (Harag
.
.
.
10.)
Hetvenhét világ szélérl
Pej táltoslóval Fejét rázva
eljött
(t.
i.
a
gonosz szellem),
áll,
Háttal fordulva elmegy.
Az istentl irgalom, jóság
A
daganat betegsége
Néha a ról
történik
mályosult
föld
feletti,
is
jutva,
ezenképen megfordulva menjen
szellemek és égitestek lakta
említés a ráolvasó igék közt.
emléke
világfelfogásnak.
az
A
egykori
régiókra
,
napot
.
elho-
osztott
hajdani csuvas sámán réült állapotában
jutott egész a hetvenhetedik világig, ott látta a
.
régiók-
mindmegannyi
samanisztikus
el
el-
és a holdat,
a mint arany asztal mellett esznek, isznak, látta a «négy hely, fehérelve
jöv
hajnalhasadás»-t,
mindezeket
el
is
mondta
láto-
másaiban, és mindezek a régi-régi elemek századokon, ezredéven keresztül
vesztve
nemzedékrl-nemzedékre szállva, tördelzve, értelmüket a mai javós igéi közé, tanúságául a rég
átörökldtek
múlt idk világnézetének. így hangzik
pl.
a rontás ellen közöltem
Hetvenhét világon,
A
hold és a nap együtt.
2.
sz.
ige
:
279
Arany Arany
asztallal,
tányérral- kanállal
Isznak- esznek.
Arany asztallal, Arany tányérral- kanállal Ivó-, ev-helyre
Ember
való
bemenve,
fia-lánya odafutva,
Lehellettel összegyjtve,
Megkötve, megkötöztetve,
Egy
kötést csinálva
A mikor énhozzám
elhozza,
csak akkor gyzesse
(Ivánt)
Ugyancsak ebben a régióban
le
.
.
.
folytatja tovább a látomást
Hetvenhét világon
Négy hely,
jöv
fehérelve
hajnalhasadás
.
.
.
Nagyon sok ráolvasó igében elfordulnak még olyan vonatkozások, melyek a hetvenhét világon, hetvenhét tengeren, hetven-
hét
tenger
szigetén
lev hetvenhét
hídról, fehér tölgyfáról,
színleg ezek
sok
is
arany hídról, ezüst
várról,
arany szarvú kosról
részben
.
.
elhomályosult,
.
szólnak, való-
értelme
vesztett
maradványai a hajdani samánlátomásoknak.
A hogy
is csaknem mikor elmondja,
túlvilági jó szellemekkel való összeköttetését
minden ráolvasó imádságban is
meg
az isten-anya
gyógyítsák a beteget,
nosz szellemet.
Pl.
is
t
megszállva tartó go-
:
7.)
meghallgattam
Isten,
isten-anyja,
Te
mentsd meg
is
hozzájárulnak ahhoz, hogy meg-
is
elzzék belle az
(Eontás
Én
kifejezi a javós, a
.
.
jó szívvel,
.
(Gonosz szellemek okozta betegs.
1.)
Isten anyja az egészséget fordítsd vissza.
Én is meghallgattam jó szívvel, Tled is egészség legyen, Éntlem is egészség legyen .
.
.
280
A
exorcizálás legtöbb esetben abban találja hogy a javós valami lehetetlenséget kíván, ezt vagy amazt meg tudja tenni, vagy ha maga a hogyha gonosz szellem ezt vagy amazt véghez tudja vinni, csak akkor
szellemzés,
módszerét,
árthasson a betegnek, csak akkor uralkodhassék
fzd
küJGeres-hoz
hiedelmekkel.)
meg a
fantasztikusabb játékait alkotta
(Rontás
felette.
A népszellem
a
(V. ö. a
lehet
leg-
ráolvasó igék ezen részeiben:
3.)
Hetvenhét földön
Az arany szarvú
bikát
A mikor megfogva békóba
verem,
Csak akkor fogja meg.
S
verje
békóba
(Szemverés
.
.
.
6.)
Hetvenhét tenger szigetén Magas jegenye-feny,
Magas jegenye- feny
tetején
Kopácsoló harkály.
Harkály tarkóján
A mikor szem Ennek Rossz
a
lesz,
szemnek a mikor szem
árt,
árt,
'enzert árt,
Csak akkor ártson a szem
A
mohammedán az
egy
tekintélyes
és keresztény hatása
arab-mohammedán származású nevében)
isten
utóbbinak esetben
az
.
.
samánisztikus elemeken kívül megérzik már a rá-
régi
imádságok
olvasó
.
az
értelme
isten
jj9S)íi9ll'e
=
**U'
(ar.
|V«*j
=
az
legyen).
Ez
már annyira elhomályosodott, hogy
sok
amin
és
számán az újabbi századok is, gyakran szerepel bennük
arab
^wyol
szó jelzjéül használják
úgy
(amin tre), mintha
csak annyit akarnának vele kifejezni, hogy «örök isten ».
már a ráolvasó igék közé az ((anmár a legutolsó évtizedek keresztény
Imitt-amott belecsúszott gyal
«
(anydl) szó
hatása
—
tulásának.
egyik
is,
de ez
újabb jelztáblája
az
ösiségek
rohamos pusz-
:
281
I.
A
Gonosz szellemek okozta betegségek. szellemz
használta
javósok
és
betegségeket gyógyító
igéket a következkben kozlom eredeti csuvas szövegükkel és magyar fordításukkal. A kulömbözö betegségeket származásuk szerint osztályoztam a szerint, a mint más-más természetfölötti
vagy természetes okot tulajdonít a néphit egyes megbetegedések kiindulópontjául. Ezek szerint a következ csoportokba állítottam össze
ráolvasó
a
igéket
:
gonosz
szellemek
okozta
betegségek,
rontás, szemverés, harag, egyéb betegségek.
1
.
lazán a,
é inná tula g a n i sdlyi. (Ráolvasó ige vagy ember megrontása elle n
a ló
).
Ez
a megrontás a gonosz
úton-útfélen
árthat
nem
egyáltalában szellem hatik. is,
ártása
A
embernek.
az
Az
általa
okozott
betegség
valami határozott nyavalya, mert hisz a gonosz
a
lehet legkülömbözöbb módon megnyilatkoz-
javós tetszése szerint rámondhatja akármelyik betegségre
hogy
történik,
szellem (uzal) rontása, a mely
a
gonosz
szellem
okozta.
Gyógyítása
hogy a javós felmarkol egy marék
olyaténképen
földet valahonnét,
de semmit sem dob vissza belle a földre, akármilyen szemetet, piszkot
szedett
is
fel
vele.
imádság mondása közben tizenegyszer,
vagy
pedig
súlyos volta megkívánja.
Evvel a marék földdel a következ körülkeríti
negyvenszer,
A
a beteg fejét kilenczszer,
már
a
mint a betegség
földet azután el kell dobni valahová,
de vigyázni kell arra, hogy széllel szembe ne dobják.
A is,
javós
ugyanezen igéket ráolvassa még egy pohár vízre
egyszer ráfúj, és ezt a vizet megitatja a beteggel.
imádság így hangzik pdsiíidUé 'start
amin tre,
pül'úza pulzanud,
éilúi'-l,
édrÉé-i, tlj-Bd-l,
vryint-l,
A
ráolvasó
282
kaéyvné-i,
ydvél tüyespé-1, jfdvél aneépe-j,
kenuerluBa-i. aBatpá-i,
türames Irley sárer. éÉdúé iiléódp kemelBá,
sanDanDá
manDanDá séyét'
vrley püluer, Irley pülD§r,
sar§renDer,
ihésl'éf
sárerenDer, amin.
Az isten nevében ámen isten. Bárhonnan lett légyen is, Akár széllel. Akár földdel, Akár vízzel, Akár reggel, Akár este, Akár napkeltével, Akár napnyugtával, Akár délben, Akár ebédkor. Isten anyja az egészséget fordítsd vissza.
Én
is meghallgatom jó szívvel, Tetled is egészség legyen,
Éntlem
is
egészség legyen,
Az óra forduljon vissza, Az irgalom forduljon vissza, ámen. (&9n-Ul%as).
2.
A
frász (é a
sat isdlyl. (A frász igéje.) t)
a kis gyermekeket
éri,
még
pedig olyképen,
árt nékik, a mikor bölcsben magukra hagyják ket. Meggyógyítására a javós kezébe vesz egy kis darabka kenyeret, ráolvassa az alább következ igét
hogy a gonosz szellem (u zal) fekve
íráfúvás
nem
is
szükséges),
azután
körülkeríti
vele
egyszer
283
a kis gyermek
valahova az
fejét.
út
A
azután
kényéi-darabkát
közepére, a
el
kell
dobni
hol a lovak járnak, hogy ezek
el-
tapossák. Imádsága: pdsihdllé
sepkara larne
amin tre. íivr-i,
hrúé
íiff-i,
virttarne édfúé
t'irf-l,
turran Irley pülogr,
éúémrén
svpfoy püluer,
uzal sirdlú»r, amin.
Az isten nevében ámen isten. Akár a bölcsben ártott, Akár ült helyében ártott, Akár fekv (lefektetett) helyében Az istentl egészség legyen, Az embertl orvosság legyen,
A
ártott,
gonosz elkotródjék, ámen. (S'»ú-Ulyasj.
3.
Ha ilyenkor
a az
kis ijje
ijjé iJdlyi. (Az ijjé igéje.)
gyermek nevet álmában, azt incselkedik
vele,
«az
ijjé
ragadt hozzá»
külömböz furcsa dolgokkal nevetteti. A következ módon fog a gyermek meggyógyításához éüleyne), és
:
közepén
rongyokat
teregetnek
széjjel,
hogy
tartják róla,
ezekre
(ijjé
javós a
a
ráfektetik
szoba a
kis
gyermeket úgy a mint van meztelenül. Köréje len-szöszt szórnak szét
a
padlóra, és
kórót (tanl§ pizén
=
ezt
meggyújtják.
szor megkerüli vele a kis gyermeket, szöszt
A
javós
egy
fajta tüskös
oroszul MOpABMHHHKi,) fog a kezébe, három-
miközben a kóróval az
ég
csapkodja. Csapdosás közben ezeket az igéket dünnyögi:
'£
amesné yevalCwey,
'£
assdúc' yeraláoep,
'?
aúihié yeralauep,
'?
uzalné
yernhli>ei>.
:
284
Hej az anyját kergetem, Hej az apját kergetem,
Hej a gyermekét kergetem, Hej a gonoszt kergetem.
A fektetik
pohár
kis
gyermeket ezután
A
ismét a bölcsjébe.
vizre az
tsd
ijj é
fehér
A
öltöztetve vissza-
javós ráolvassa ezután rá
l'y i-t,
megitatják a kis gyermekkel.
ingbe
is
fúj
ráolvasó igék így szólnak
fosikdllé amin, tre. i
jji- t'sdl'/l
tre
m réípdr.
vrley éarer.
édr uzalna kar-v,
édr siyúérné kar-%, tit
virgi'iné
itt'
par,
sen vlrgnné sen par.
turran
ihésléí,
turran
séyét'.
Irley par.
rp
Az Az
isten
kemelBa,
itléfaih
este'
ámln.
Irley éarer.
neveben ámen
isten.
yj'e-igéjét fújjuk.
Isten fordítsd vissza az egészséget
A A
föld rosszától származott-e, föld nyavalyájától származott- e,
Test helyett testet adjál,
Arcz helyett arczot adjál.
Az istentl az irgalom, az istentl az
óra.*)
Egészséget adjál.
Én meghallgattam Te
is
jó szívvel.
fordítsd vissza az egészséget,
(S'dú-Ulyas).
*)
még
Melyben a beteg meggyógyul.
egy
egyszer, a vizet aztán
ámen.
!
!
285
v
4.
A fekv és
u
Berle yaj ar
embert
ub
e
r
o
8
rossz).
álma közben megnyomja a vüBer, ronthatja, úgy, bogy nagyon súlyos
éjjel
nyomás közben meg
(v
is
az ágyában, «mint egy darab k». bogy meggyógyítsa, kivesz a kemenczébl egy marékra való forró hamut, és az igék mondása közben körülkeríti vele a
beteg lesz tle, úgy fekszik
A
javós,
beteg fejét kilenczszer, tizenegyszer, negyvenszer vagy hetvenhétszer a beteg súlyos vagy
aztán kidobja az utczára.
könnyebb állapotához mérten, a hamut A ráolvasó igék így hangzanak :
pdsihdUe amin tre, vüBerle yajarúé vdréúdp).
kasyuíé vlrtne vlr§n élné
uzala siréúdp vütle
tiil'Dza
püV,
Hdl'Éé.
vüBer si?)óéh,
vÜBer iyóéód, vll-üBefd
!
pdsúdUé amin tre, irl§% sarer.
uzahíé
vBer
t'üsi'íiúé
Irleyié pülDer.
amezd, vüBer ássd,
uzal siyóérd p9smdl'íé e'st'é
amin tre,
yeDar.
turranDa
séyéf,
éóémrénúe slphy. pdSiíidUé est'é
Az v
amin tre,
taryássen yeuar,
séyét,
rhéstét sarer,
uzalá
sir,
isten
b
amin.
nevében ámen
e r-os
isten.
rosszat fúvók.
Alighanem éjszaka a fekv helyére jött, el tüzes hamuval.
A gonoszt hárítom vüBer nyavalyája, vüBer betegsége. Halál v ü b
§ r-ja
!
286
Az isten nevében ámen isten, Az egészséget fordítsd vissza.
A gonosz eltréseért egészsége vü b er anyja, v üb er apja,
is
legyen.
Gonosz nyavalyája Az isten nevében ámen isten, Te is mentsd meg. Az istentl is az óra, Az embertl is orvosság. Az isten nevében ámen isten, Te is, légy szíves, mentsd meg, Az órát, az irgalmat fordítsd vissza,
A
gonoszt hárítsd
el,
ámen.
(S'dh-TJlyai.)
5.
vü b er
le y aj
ar vagy '§ir% yajar («vüB§r-os rossz» vagy «b
A
e
1
s
rossz*).
fekv módon, hogy a vüBer «beléjük akad» (vÜBer saGenat). A borjú tle sem enni sem inni nem tud, fel sem kel a helyébl. A javós tejre vagy kendermagra ráolvassa a következ igét, rá is fúj egyszer a ráolvasás végén, ezt azután kis
helyükben
meg
borjúkat éri ez a betegség az anyjuk mellett
olyatén
kell itatni
vagy etetni a beteg jószággal.
amin tre.
pdSihdUe vÜBerle
y
íjar
v.rfeúdp
édiúe vlrtne vlrenBd
perran. t'iffo
kaéyl vÜBerle '/ajar.
pdsihdUé amin
tre
ezdóé Irley par. vlrtne vlrenBd
t'h'r-i
éld símé síné tivr-i pdsmrfle amin tre, Irley püÍDer.
ajvan kdtti éiúéjnun püfo, Irley püluer.
pdsmdllé amin tre, saiiDan
iliéslét',
türren irley, séyéí amin.
püfo
.
287
Az
nevében ámen
isten
isten,
«v ü b gr-os rossz»-at fúvók borjúról.*)
A Az Az
földön
fekv helyében
éjszakai
«
v
üb
e
nevében ámen
isten
alighanem
ártott
r-os rossz » isten
Te is adjál egészséget. Akár fekv helyében ártott, Akár evett evés közben ártott, Az isten neveben ámen isten, Egészség legyen.
Ha
a gyarló imádsága
nem
is
érhetne
el
(tehozzád),
Egészség legyen.
Az isten nevében ámen Tetled irgalom, Az
isten,
isten egészsége, órája
ámen.
(S'dú-Ul'/as).
vüpken
6.
A vüpk§n embereket, ha v
A
er enat).
A
vüpken
(ídlyl. (A
igéje.)
egy régi gonosz szellem, a mely megrontja az
valahol
váratlanul «beléjük
megrontás
rültségben,
javós ráolvassa egy pohár vízre a
ütközik))
(vüpken
elmebajban jelentkezik.
következ
igéket, és a vizet
megitatja a beteggel. pdsihdllé
vilpk§n
amin tre,
t'sdl'finé
vdféDdp,
írleya kdúeúdfi.
sil-sávGemÉé
íivr-i,
sdr-sávGemÉé
ilvr-1,
t
éüréúd sulBa
(i(-r-i,
vlrtne vlrenBa iitr-i, i>'le%
sarerenDer, amin.
éÉdf kdúéppdf avand.
kalasne iiiíyéúé
t'ívr-i,
*) A » borjúd szó elé mindig odateszik közelebbi meghatározás végett az illet borjú színét, hogy fekete, fehér, czirmos stb. borjú. .
.
.
288 éiúd suheÉe
t'irf-i,
pe/ne küspa
iivr-1,
amin tre, sírley luátper. tre ézd türamespa yeoar, ihésUt, sé/ét' sarer.
Az
epíé
iérzm
est'é
sarer, amin.
isten
kemelBá,
nevében ámen
A vüpken
igéjét
isten,
fúvóm,
Egészséget várok.
Akár a szél rontásával ártott, Akár a föld rontásával ártott, Akár a víz rontásával ártott, Akár a járt útban ártott, Akár a fekv helyben ártott, Az egészség forduljon vissza, ámen.
Mi várjuk a Akár
(az
Akár az
jót.
általa) beszélt nyelvvel ártott,
evett evéssel ártott,
Akár a ránézett szemmel
Ámen
isten,
Isten te az isten -anyjával
Az
mentsd meg,
irgalmat, az órát fordítsd vissza.
Én Te
ártott,
egészséget kérünk.
meghallgattam jó szívvel. ámen.
is
is
fordítsd vissza,
(S'dn-Ulyas).
7.
A a
le
k
é
l'
é
s
ár g
été régente ki
fémét
tisztelete teljesen elmaradt, a
csak azt
tudják
róla,
(A
e ih d.
k'
volt,
neve
é l é
áldoztak is
néki.
Ma már is
mégis az
a
valakire, de
ártani,
is
ritkán fordul el, csupán
hogy megrontja az embereket. Bárhol
ha megharagszik legveszedelmesebb, ha olyan helyen esik képes
rontás a.)
talán
el az ember véletlenül, Rendesen megnémítja ket, s e betegségnek kéíc' sarGeihd a neve. A javós egy pohár vízre ráolvassa a következ igéket egyszeri ráfúvás kíséretében, ezt meg kell itatni
a hol a kéle
a beteggel.
jár.
28
amin tre,
-pdsmdtle yrl§x
V ar
-
vlrtne vlreriBala, siyóér süfeiid
pülób püh,
suIbü siyáér pül'úh pütig,
halassá sitfáér pül'úh püh,
tre
pdgihdtU amin
yereúne yü surdtne t'súna kazár,
uzalné t'üsntúe kazár, lrl§yné savgr.
ájeBd dú9rhdr püh, fosiiidUé amlji eftíé é'Bd
Az
isten
it'l'ep,
est'e
tre, kazár, virnastar,
jüsrem, kazár. amin.
neveben ámen
isten,
Egészséget adjál.
Akár fekv helyében érte nyavalya. Akár az utón való jártában érte nyavalya, Akár beszélgetés közben érte nyavalya, Az isten nevében ámen isten
Az önönmagadnak teremtett léleknek bocsáss meg,
A
rossznak az eltrését változtassad
Az egészségét forditsad
vissza.
Ha bnt
követtünk volna
Az
nevében ámen
Én Én
isten is
meghallgatom,
(jóra),
el,
isten,
te is
bocsásd meg, helyheztesd helyre,
tévedtem, bocsásd meg, ámen. (S'dú- Ulyas).
sar-úiir. (Sárgaság.)
8.
közben, sárgaság abból keletkezik, ha valaki pörlekedés emlegeti helyen való nem hozzá egyéb esküdözés közben, vagy pálinkára vagy pedig a megholtakat. A javós ez ellen vízre, az alább következ zsírra ráolvassa egyszeri ráfúvás kíséretében itatni-etetni. Ha súlyosabb igéket, aztán meg kell a beteggel ezt
A
a betegség, a javós kétszer olvassa rá ez igéket: A
,
.
csuvas osvullas emlékei.
l'J
.
290
fosihdllé dnnii tre,
ep hriíie larauep. túrra, püfoye uksa pifcü azenúids
üjeyúe ydvélne peyrdé
pl
ph
verzeBü,
kalazaGanzérh,
saremBa jlver semaypa isifléüérúd éÉdf kazartarza vdizé pardtper,
pdsihdUé amin tre, Trley luátper.
pesihdUe trámes,
éÉdúé i'éúdp, e'Édúé Trley tevanep, e'Z9Ée
yehnr.
pdsihdUé amin tre i'fid
est'e
yam
jlr§r§mi
:
iüz* ; í>dp,
semel par, amin.
nevében ámen
Az
isten
Én
ráfúváshoz ülök.
isten,
Alighanem istent, putry-öt pénz miatt emlegették verekedéssel, Alighanem a holdat, a napot nézték*) a beszélgetk, E miatt nehéz szóval megbetegitette (öt).
Mi megbocsáttatva ráfuvunk, Az isten nevében ámen isten, Egészséget kérünk. T
Az
isten
Én Én
is
nevében isten-an\ ja, meghallgatom,
is
jót cselekszem,
Te
is
mentsd meg. Az isten nevében ámen
Én Te
a is
magam könn3
7
t
isten
nehézségét eltröm, ** (jobbulást) adjál,
ámen.
(S'dú-Uiyas).
A A
holdra és a napra esküdöztek. javós mondja magáról, hogy ö eltri a kuruzslással járó nehézségeket, hát akkor már az isten is tegyen valamit a *)
**)
betegért.
291
9.
a
(Ráolvasó ige magtalanság ellen.)
zá tü malii
ú
Ha
a
valamely
házaséletben
annak
gyermeke,
tidl'ie.
s §
hogy szóval
oka,
az
az
halottat, (vili é
m a%
asszonynak
nem
születik
valami
megsértett
terat), rosszat beszélt
róla,
a miért
a halott megharagudott rája, és elfogta az asszony termképes-
megharagszik a halott, ha az évi gyászünnepek
ségét. Azért is
alkalmával, vagy a halála évfordulóján
vagy
nem
nem
tesznek ki a számára,
szórnak a sírjára ételdarabkákat.
E
miatt
megállítja
Í3
Az ilyen magtalan asszony elmegy aztán a javóshoz, csakhamar megtalálja a baj okát, és megmondja, hogy a
a foganást.
a ki
faluban ez ketlenné.
meg
ez a halott haragudott
Elssorban
is
ráolvassa
A
pálinkára, és megitatja vele.
fidsrhdllé
amin
meg
rája és tette termé-
az igéket egyszeri ráfúvással
ráolvasás így hangzik
:
tlirg,
vilié pariié pániné pdlrhérdrh,
kazár amin türg,
yü
tür§ fsun par.
pdsihdllé Ivei
amin
tür§,
püzanua, ydr püzanua
y ereimé yü
is
un par.
semaya kajdih püh,
tre yü suratne
t'suna
esté taryassen sélle,
jarzé pürenuem.
tre taryassen sin semaydnúíén yeuar. V pdsúidUé amin tre, esté ihéslet séyét! sarer,
nzalnan siyla, amin.
Az
isten
Nem
nevében ámen
Bocsásd meg ámen
isten,
Isten, te
magad
Az
nevében ámen
Ha
isten,
tudtam, hogy a halottnak ajándékot kell adni,
isten
adjál lelket. isten,
ha leány lesz is, Önmagad számára magad adjál fiú lesz is,
lelket. 19*
:
292
Alighanem megszóltam Isten, a
Te
magad
halottat),
(a
teremtette lelket
légy szíves, sajnáld meg,
is,
Siránkozva éltem.
más szavától (átkától) ments meg. nevében ámen isten.
Isten, légy szíves,
Ej az isten
Te
A
fordítsd vissza az irgalmat, az órát.
is
gonosztól rizz
A mikor
a javós a ráolvasást elvégezte, kijelöli az asszony
rokonai közül
azt
gyászünnepen
nem
haragudott
megy
a
a
halottat,
a
kinek
a
tettek ki ételdarabkákat,
meg
Ezt most
rája.
javós
megjelölt
által
számára
valamelyik
a ki e miatt meg-
s
engesztelni.
kell
halott
sírjához,
vagy lepényt, megáll a
kenyeret
egy darab
meg ámen.
sír
Az vi.^z
asszony ki
fejénél,
ki-
magával egy-pár
darabkát letör a kenyérbl vagy lepénybl, és a következ szavak kíséretében a sírra dobja
ma na
ril'd-jmsleyd
uzal-fozél an ifdl'c
terer,
an jarer uzala man
ézdf siyler,
síné,
amin.
Nekem, halottak-fnöke, Eosszat-gonoszt ne tegyetek,
Ne adjatok szabadságot a gonosznak én rám, Ti rizzetek meg, ámen. is
eszik
a kenyérbl, vagy lepénybl, «Az isten ezek után ád is néki gyer-
egy-két
falatot
aztán visszatér a házába.
meket,
még ha
öt-tíz
év múlva adja
is».
(S'dú- Ulyas).
nem termképességét, hanem a 10.
valami
A
ellenségük
vagy másik
*)
halottak
Ez
valamelyik
csak
az asszonyoknak köthetik el a
férfiakat
megrontási
is
tehetetlenekké teszik, ha
szándékból bevádolja
halottnak.*) Mihelyt a
férfi
ket
egyik
észreveszi a tehetetlen-
a bevádolás annyiból áll, hogy a haragos elmegy halottnak a sírjához, és ott azt mondja, hogy: Te
Ü93
meggyúr két
ségét, a jav ós tanácsára a feleség
és
úgy nyersen
ezt az
az
kiviszi
földre.
a
partjára és ott leteszi
imádságot mondja píré 'déléúd
urával
együtt
a
kis
darabka
tésztát,
legközelebbi patak
Közben, ugyancsak az asszony,
:
'asfté
kurajmast-l,
ar-z>n kurajmast-l,
arem kurajmast-l, kü uzal
vilíé
sülnéd
pül'.
vithu 'enzertúé, uzalné sirúérzé laruauep.
vam ar-zmBd arán pürgnniÉé ku raj in ár 9 pül,
yajarlanzá 'gnzgrtlanza
kurajmafd
pül',
semay
vitte
túrra
tüza.
'diíi.'t'íeúcp,
pdsmdUé amin tre
p sana
: t
jelenap, sir, ámlji.
Minket akár a végzett munka közben gylöl,
Akár férfi gylöl, Akár asszony gylöl, Ez a gonosz alighanem bevádolt a halottnak.
A A
halott dühét, rosszát elháritva teszem le la tésztát). férfival való jó
életem miatt
Gylölt alighanem, Megharagudva, dühöngve Gylölt alighanem,
A
halottat vádolva.
Az istenben reménykedem, Az isten nevében ámen isten
Én hozzád könyörgöm,
hárítsd
el,
ámen.
elmennek újra a javóshoz, a ki pálinkára ráaztán beolvassa az alább következ igéket, evvel a pálinkával megisszák. többit a arczukat, dörzsölik mindaketten egy kicsit az
Ezek után
halott, fogjad el
a férfierejét
ezt és ezt az embert, tedd
meg .
.
.
stb.
t
beteggé, vedd
-:
294
amin tre,
fosihdllé
araiban tü/ve jelana
ídréúdfi.
Irigy par.
amin
fidStíídMé
tiire
pürenma Irley par. pdSihdUe amin tre saressá
sanuanua
sé/ét,
éóéiíiréÚDe siphy, amlji.
Az isten nevében ámen isten, Eégtl keletkezett szokással fúvók. Egészséget adjál.
Az isten nevében ámen isten. Egymást szeretve élni egészséget Az isten nevében ámen isten, Tetled is az óra. Embertl is orvosság, ámen.
adjál.
(S'dú- Ulyas.)
11. é el
suran
(Fogfájás
íídlyl.
igéje.)*)
halottak okozta betegség. Az által hogy ha a gyászünnepek alkalmával, valamiképen megsértik szóval a halottat, vagy egymás közt czivakodnak. Hogy a halott haragját megengeszteljek, legels sorban is adnak a A
fogfájás szintén a
keletkezik,
számára árpalepényt vagy lángost, ép úgy mint a hogy a gyász ünnepek alkalmával szokás. Odatesznek egy edényt az ajtó melletti
jobb
falatkákra
oldalra, a
tördelve
halott
helyere, a
padra, és a lepényt
beledobálják az edénybe ezekkel a szókkal
vatüzérh kazarer, aft't\
ajeBa
anné, aúza-BeDzá kazarer. kdiid
püzanná
veyeUer an úürdf, ümeri>á puluer.
Öregek bocsássátok meg, Apa, anya, gyermekek bocsássátok meg.
Ha bnt
követtem volna
is el,
Idején kívül ne járjatok, elttetek legyen. *) Szószerint: fogat szaggató igéje.
295
A
lepénydarabkákat aztán
kiöntik
a
halott
számára az
már megtörtént, akkor elmennek vöröshagymára ráolvassa a következ
utczára a ház elébe. Mikor ez a javóshoz, a
egy
ki
fej
A vöröshagymát
igéket.
ftdSThdUé
aztán megetetik a fogfájóssal.
amin tre,
ajeBa tidúlné suran
t'selyí
vdfewp.
pdsihdUe amvn tre, sanDan irl§% lídúeúdp,
siphy kdúéDdp. p?sihsUé amin türamgzd,
yü surdtng isuna sanoanDa séyéi,
sétt'é,
éúéniréÚDé sípfoy, amin.
Az
nevében ámen
isten
Bnt
isten,
elkövetésére szaggató igét fúvók.
Az isten nevében ámen isten, Tetled egészséget várok, Orvosságot várok.
Az
isten
A magad Tetled
nevében ámen isten-anyja, teremtette lelket sajnáld meg,
is
Embertl
óra, is
orvosság, ámen.
(S'dú-Ulyas).
1l\
édf sav g §ihd, édr siyíiévd. (A föld föld nyavalyája.)
Ha
rontása,
a
gyermek szaladás közben elesik a földön, és nép hiedelmei szerint ebbl az ütdésbl külömböz betegség érheti a gyermeket. Mindezen betegségek végs oka pedig maga a föld, a mely telve van mindenféle betegséggel, elég ha elesik rajta az ember, már ráragad köztilük megüti
a
kis
magát,
a
egyik-másik.
sávGemd sáGenat
{édf
ver§nat
ragad
=
nyavalya
=
ütdik
a föld
hozzá,
rontása akad hozzá, siijóér i íjáéit
léi)
óé t
=
nyavalya
rá.)
A
csuvas
anya
valahányszor
csak
látja,
hogy
elesik
a
:
:
296
gyermeke a földön, odamegy hozzá, felemeli, és nyomban rátamtja, hogy toppantson a jobb lábával háromszor a földre, oda, a hol elesett, köpjön rá háromszor, és mondja el három-
következ szókat
szor a
ííffi!
yura
t'cti.'
a fekete leányra
yjsf élné
.
.
.
.
.
.
(TajaÉá.)
Ha esés
pedig a gyermek
következtében, akkor
helyre, a
hol
öntenek
vizet
végig
testén
a
be
inge
az
földbe
is
egy
kést szúrnak le a földbe arra a
betegszik valamiképen az
el-
kés mellé odaállítják a gyermeket, sós
elesett,
a
meg
nyakán, úgy hogy a víz a gyermek késre csurogjon. Mert ettl meg-
szúrt
gyógyul. (TajaBá.)
A
javós
is
tud orvosságot ez ellen.
kenyérdarabkákkal
gyermek
fejét,
(9, 1
1
A markába
fogott kis
vagy 40) megkeríti háromszor a beteg
közben ezeket mondja: édr ames, édr a* $9
uzal-hzél'é sir, aíiíatia
sívle% par.
Föld anyja, föld apja,
A rosszat-gonoszt hárítsd A gyermeknek egészséget
A gyermek
kenyérdarabkákat ezután elesett.
Egy pohár
imádságot, a végén oda, a hol a kis
A
ráfúj
gyermek
adjál.
arra a helyre dobja, a hol a
vízre
is
ráolvas
elesett,
egy-pár szó
a többit pedig megitatja vele.
fehér
ingbe öltöztetik.
ráolvasó igék pdsihdU( : amlji tür§, Irigy par,
ser
meg
egyszer, aztán kilottyant egy keveset
kuruzslás után a gyermeket
A
el,
uzaHné, shjGéfné sir.
pd&ihdUé amin tre.
sannmiDa
Irley,
éóéríifénúé sípfoy, anüu.
:
t>'..7
Az
isten
nevében ámen
isten,
Egészséget adjál,
A
föld gonoszát,
nyavalyáját hárítsd
el.
Az isten nevében ámen isten, Tetled is egészség, Az embertl is orvosság, ámen. (S',m-Ul-/as).
Ugyancsak «a
13. is
keletkezik, a
föld rontásából" egy
(sdtyen? tar düg
némaság. «A
betegség)), a
a n
másik
(sir,
fajta
betegség
«a nyelvet húzó
rontása » széllel együtt felkere-
föld
kedik a földrl, és ha szembe találkozik valami emberrel, hozzá-
ütdik, felmegy a lábain, végigjár a
A
javós
ezt
a
testén, és az illet
úgy orvosolja, hogy
betegséget
megnémul. markába
fog a
negyvenegy darabka kenyeret, és evvel megkeríti a beteg fejét tizenegyszer, és tizenegyszer elmondja a következ imádságot
amm
fidSihdUé
édr sdvGeihíie,
tre, iíjGélcpé iírh.
sill
pdsmdUé amin tre. sanüau
Irley Udúél'p'jf,
yü éurátn§ (sima yeuar. jh:ism9Íl'< :
amin tre,
sanuanna
séyéf,
éDérhfénúé
Az
A
isten
siftfoy,
nevében ámen
amin. isten,
föld rontásával, a szél nyavalyával ártott,
Az
isten
nevében ámen
isten,
Tetled egészséget várunk,
A magad
teremtette lelket mentsd meg.
Az isten nevében ámen
isten.
Tetled is az óra. Az embertl is az orvosság, ámen. (S'dú-Ulyas).
A negyvenegy kenyérdarabkát keresztutra.
pálinkára
is
A
el
kell
dobni aztán valami
javós ugyanezen imádságot ráolvassa
háromszor, rá
megitatja a beteggel.
is fúj
még mézes
háromszor, és a mézes pálinkát
ü9S
Nem
14.
beteggé rajta
a
kell,
legyen, elég
rontás (édf
hogy elessék valaki a földön, és hogy ettl ha csak lefekszik a földre, így is foghat siijóérd, a föld nyavalyája). Fképen akkor
árthat a föld, ha éjjel fekszik le rája az ember. Ebbl keletkezik a kasyl sir/óéi, az « éjjeli nyavalya». Egészen elgyengül tle az ember, elfogy az ereje, alig tud a lábára állani.
húzza az
erejét »
(vej ne
turtsa
iXéí).
A
A
is fúj
amin tre, vpenBd idf siíjGefd saGenóíd.
'fidstihdUé
yrl§%
sanuan wötpgr,
jlrerne (iisniné semel'ne sarer, taryaxseii
yeuar
ser-it/al Dan.
amin tre
pdSiíidUe
sélle.
éÉdúé itléúdf kemelBa, cd fén úd
(sdlyeÉé,
ezdúé lajey kun-Éul par.
fonúéé éÜDglng.
éÉdfúé yamer 'dihdftsén pürgnar. pf'smdl'l'e
sanixtiiiia
amin tre Irley pülogr,
éúéihfénúé sipfoy pülügr, amyn.
Az
isten
A fekv
nevében ámen
isten,
helyen föld nyavalyája ragadt
rá.
Egészséget tetled kérünk.
A Az Az
Én
nehéz eltrését fordítsad könnyre,
mentsd meg a föld-gonosztól. nevében ámen isten sajnáld meg.
istenért isten is
meghallgatom
jó szívvel,
Tanult nyelvvel,
Te
A
is
jó napot-évet (eleteti adjál.
világ kifényesedett.
Mi is a mi életünk végéig éljünk. Az isten nevében ámen isten Tetled is egészség legyen, Az embertl is orvosság legyen, ámen. (S^n-Ulyas).
(-el-
javós ez ellen egy
pohár sós vízre ráolvassa egyszer ez imádságot, rá a végén, és megitatja e vizet a beteggel.
vyrtne
föld
egyszer
:
-299
15.
siijócfa.
élv
A
víz nyavalyája*,
(«A
hideglelés.)
hideglelés a vízben lakozó gonosz, ártó szellemek okozta
megijed tlük
betegség. Vízen, patakon való átkelés alkalmával
az
fog
kileli tle a hideg. A javós úgy gyógyítja, hogy markába egy kevés lisztet, borsót, faszenet és
ember, és a
komlót,
evvel körülkeríti a beteg fejét kilenczszer, tizenegyszer,
negyvenszer, vagy
hetvenhétszer,
a
szerint,
a
mint könnyebb
vagy súlyosabb természet a betegség, közben ráolvassa ez igéket pdsihdttd
amin tre,
siv y§r-am§s,
uzalá
sir y§r-ásh,
sir.
sufnid suIbü (Irh püh,
yer-amezd, yer-assd uzalá jért'sé süféGén püh, 2>9$ihdl'lé
amvn tre
sir.
sfr yer-iyGeád,
sir-siyöér iíjGéG;^
slren üpheúd, slren és feli,
ftdsmdUé amin tre siyla,
sir.
türames yü suratne t'suna yeoar. séyré yeprd
püh,
yerane püh, p"dsmdtlé
taryassen séyét,
Az
isten
amvn
taré
sir.
úiésléi sárer,
nevében ámen
amin.
isten,
Víz félelem-anyja, víz félelem-apja,
A
gonoszt hárítsd
Alighanem
A
el.
a járt úton ártott.
félelem-anyja, a félelem-apja
Alighanem a gonoszt maga mellé véve járt, Az isten nevében ámen isten hárítsd el. Víz félelem-nyavalyája,
Víz-nyavalya betegsége. Víz üpkgn-jsi,
:
300
Víz
é s
Az
re
isten
l'-je,
nevében ámen
magad
Isten anyja a
isten,
rizz meg (tlük), hárítsd eL
teremtette lelket mentsd meg.
Alighanem megrémült, Alighanem megijedt, Az isten nevében ámen isten Az istenért hárítsd el. Az órát és az irgalmat fordítsd
A és
ráolvasás
komlót
járnak.
hol ijedt
az
A
ki kell
végeztével
lovak lába rátapos, és
lehet,
lisztet,
borsót,
faszenet
dobni valahová a kocsiútra, a merre a lovak
illet megijedt
meg,
kevéske
a
ámen.
vissza,
elviszi ezeket arra a helyre,
víztl. Ki
a
tudja,
hogy nagyon messze
is
van talán, de mivel-
hogy a lovak mindenfelé járnak, ilyen módon mégis csak valahogy a gonosz kívánt helyre.
ne dobják a lelés,
Itt
szellemeknek
a
hogy melyik víztl eljut
engesztelésül adott áldozat a
szintén vigyázni kell arra, hogy széllel szembe
borsót
lisztet,
stb.,
mert akkor arra ragad a hideg-
a ki a széllel szembe dobja.
Mindezek után a javós egy pohár vízre ráolvassa még a következ igéket egyszeri ráfúvás kíséreteben (yer-íhlyl vagy semelley t'hlyi = félelem v. könnyüség igéje) fidsilwffié
amni
yt'r-t'sdl'/i
tür§,
édfeúdp.
úitféúd sul sinóéi
yerane yvXd,
tre
fidSihdMé amiji irley par,
yü suratne tsúna yenar. pdsiloiíe amin tre, séyfé yepi<> püfo, iryi
sllgmBá
i,
ydfel tüy§spe-i, ydvél anespéi,
süféns sul éinúéé-í, sivran yerane püfo. éiv-am§s, slv ax*d u/.ula
V
%
estéié,
pBSTÍbdlte
üpkgna jéffai éüréóeú
amni tre,
pül'd.
301
ya suratne (sima Irhy par, uzala
sir.
sanoanoa
séyéf,
fí>éúrénne slphy,
fdSihdlU amin tre faié séUé,
Az
A
amin.
nevében ámen félelem igéjét fúvóm. isten
isten,
Alighanem a járt úton ijedt meg, Az isten nevében ámen isten Egészséget adjál,
A magad
teremtette lelket mentsd meg,
nevében ámen Az Alighanem megrémült, isten
isten,
Akár reggeli harmattal, Akár napkeltével, Akár napnyugtával. Akár az úton jártában, Alighanem a víztl ijedt meg. Víz anyja, víz -apja
Alighanem a gonoszt
(a sujtan-t),
esrél'-t,
üpken-i maga
mellé véve
ámen
Ej az isten nevében
A magad A
járt.
isten,
teremtette léleknek egészséget adjál,
gonoszt hárítsd
el.
Tetled is óra, Az embertl is orvosság. Az isten nevében ámen isten Te
is
sajnáld meg, ámen. (S'dú- Ulyas).
16.
patakon
Ha való
valaki átkelés
a
víz
szélén
alkalmával
való
jártában, vagy
beleesik
kaphat a lábába (sener turnat wraran
=
a
vízbe,
valami
görcsöket
az ín húz a lábon).
Ez
kenyérdarabkákkal
nyavalyája.). A javós ez ellen kis rá41, 77) tizenegyszer körülkeríti a beteg fejét, és 40, (9, 11. kenyérdarabkákat olvassa közben az igéket. Ennek a végeztével a
is
a cvíz
beleesett. bele kell dobni a vízbe, oda, a hol az illet
:
302
A
ráolvasó igék
amyn tre,
fidsihdtlé
pütne édfóé slrames siyóvrd, sivassd sitfóefs (vond.
uzala ezdf sífdf,
urana pusma
V
jhsríiatt'é
y
esté
párer.
leije/
amin tre,
éurátng tíuna
lájeyút : par. p3srhdl'h :
amin tre,
saiieniia
séyét'
iavereni»n\
éúémfénúé sip pluer, amin.
Az
A
isten
nevében ámen
isten,
lesüppedt helyen víz-anyja nyavalyája,
Víz -apja nyavalyája ártott.
A
gonoszt
ti
hárítsátok
el,
Lábat lépésre jót adjatok. Ej az isten nevében
Te
A
ámen
isten,
teremtette léleknek
jót add.
Az
A
magad
a
is
isten te
nevében ámen
órád
is
Az embertl
isten,
forduljon vissza,
orvosság legyen, ámen.
is
(S'dn-Ulyas).
17.
y
e r
ek
s iij
óefd. («K o r h a d
t
n y a v a 1 y a» .)
Eheumatikus csontfájdalom a lábakban. A betegség vagy abból keletkezik, hogy megijed az ember a víztl, tehát a sJr 8ÍtfGér9, vagy pedig abból keletkezik, hogy olyan helyen járt az illet, a hol a földön gálva.
A
honnan
korhadó, száraz csontok voltak elhaji-
javós úgy gyógyítja ezt a betegséget, hogy felvesz valaa földrl egy ilyen száraz csontot, a beteget maga elé
aztán olvasni kezdi a számsort 1-tl 11-ig. majd pedig haladványban mindaddig, a míg csak vissza nem jut az l-ig, de úgy, hogy mindig 2 2 számot hagy el a számsorból. Minden egyes számnak a kimondásakor hozzáérinti a beteg lábaülteti,
fogyó
—
:
:
303
hoz
a
száraz
csontot,
és
A mikor
félreköp egyet.
minden egyes számsornak a végén
vége van a kuruzslásnak, a csontdarabot
honnan
vissza kell vinni ugyanoda, a
A
felvette a javós.
kuruzslás igéi tehát a következk
1,
-2,
o,
4,
5,
6,
7,
8,
9,
1,
%
3,
4,
5,
6,
7,
8,
9
6,
7
1,
2,
3,
4,
5,
1,
%
3,
4,
5
1,
2,
3
11
10,
—
«
— — —
1
ygné sirazá
/ej si/jGéfné
kunuan uzal
(félre
tyü
köp)
«
«
«
«
«
«
«
«
«
tüpter,
sirdVúaf.
pdSihdUé amin tre uzal- sii) éré
A maga
nyavalyáját
an jar, amin.
magának megkeresve
Innen a gonosz kotródjék
Az
isten
találja
meg,
el.
nevében ámen isten
Gonosz-nyavalyát ne bocsáss
(rá),
ámen.
(S'dú-Ulyas).
18.
i>e r el síijGerd. («A szél nyavalyája^, «a szél -vihar nyavalyája*.)
sil sii) g ér d, síi-
Ha
szembe az ember,
forgószéllel találkozik
egyenest nekimegy, ettl azon
kekül az arcza, és a gyógyítására
eláll
a javós
nyomban
a szava. (V. öt
kis
ö.
és a forgószél
összeesik az illet,
magy.
«
szélütés »)
meg-
Ennek
kenyérgalacsint fog a markába,
evvel körülkeríti a beteg fejét kilenczszer, tizenegyszer, negyvenszer,
vagy hetvenhétszer a baj ersségéhez mérten, közben rá-
olvassa
az
végeztével
igéket. ki
kell
felkapja és elviszi,
A
Az
öt darab kenyérgalacsint a kuruzslás el-
dobni az utczára, a szél
arrafelé jártában
mert ez neki szóló áldozat engesztelésképen.
ráolvasó igék
pdsmdllé amin tre. sil-ziyGér iryi sllemBa íciUú-í,
yyrel tüyespé Hl'éú-i,
::04
kennerVtua
Jcilén-i,
kus/l (iBatpá
Lil'eíi-J,
ydvel anespé JciUó-l, jhsiíird'l'r
amin tre,
lrl§% tidúéfpar sanDan. vdreódp' éil'D§v§l tidlyiné.
p"d§mdUé amin tür§
yü sarut in Uúria
irl§% sarer,
séyét pfdDgr.
V
ftdSihdUé
eödóé
amin tre
ittéódp",
taryássgn tezé kalaDgp,
éZ9óé
V lr§
itlé.
sárgrat,
sétl'ét',
séyéi, úésíét',
Az
A
isten
tre
p"dsmdXlé annji
nevében ámen
arán pulat.
ámijt.
isten.
szél nyavalyája akár reggeli harmattal jön.
Akár napkeltével jön, Akár délben jön, Akár estéli ebéddel jön, Akár napnyugtával jön, Az isten nevében ámen isten. Egészséget várunk tled.
Fúvóm
a szél- vihar igéjét.
Az isten nevében ámen isten, A magad teremtette leieknek fordítsd
vissza az egészségét,
Órája legyen.
ámen
Ej az isten nevében
Én Azt
Te
is
mondom, hogy is
«légy szives»,
hallgasd meg.
Ej az isten nevében
A
isten
meghallgatom,
ámen
isten
jót (egészséget) visszafordítja, megsajnál, jó lesz.
Óra, irgalom, ámen.
(S'dn-Ulyas).
:
305
Ü8S9Í
19.
isir.
(«Részeg betegseg».)
valami kergeség féle. Az állatnak a meg-megvadul néha, futásnak ered, majd meg odavágja magát a földhöz és a fejét verdesi mindenhez. ló betegség,
Egyfajta
és
feje
a hasa
fáj,
Azt tartják
róla,
nyavalyája).
A
hogy
betegség
e
is
a
siti-sáv
G§ifi9-(a, szél
úgy fog a kuruzslásához, hogy felmarkol marok földet a jobb markába, kilencz
javós
az udvarból valahonnét egy kis
kenyérdarabkát
elször a
ló
fog a föld mellé, azután körülkeríti evvel
is
fejét kilenczszer,
aztán a dereka fölött
kilenczszer, végül a farka tövénél
Ezt a marék földet
és
is
ugyanezt
is
körülkeríti
teszi tizenegyszer.
a kilencz kenyérdarabkát
aztán
el kell
dobni valami keresztútra (éul tgvatkála), de úgy, hogy abba irányba kell dobni, a merre felé a szél fúj (éllé maj),
az
mert ha a és
nem
szembe dobnák, a
széllel
szél visszafújná a földet,
lenne foganatja a gyógyításnak, vagy pedig
magára ragadna A míg a javós
a baj az által, a
hogy a
szél
illetre
az
felé fújná a
földet.
marék földdel és a kenyérdarabkákkal következ igéket mondja
kerítgeti a ló testének egyes részeit, a
amin tre.
pastfidUé
ut-vil'§yran
sarGem, üssdf-tsir ídféDdp,
pdsihdWé amin tre lrle% par. éilúé t'irf-i,
ütne
Dem
síné ílír-i,
éiiréúd éul élné t'irf-i, p,isihdl'l'tJ
sannan
amin tre
lrie% par.
séyéi,
ébéihreú siphy amin.
Az
isten
nevében ámen
Ló-állatról rontást,
«
isten.
részeg betegség»-et fúvók.
Az isten nevében ámen isten, egészséget adjál. Akár széllel ártott, Akár a lépett lépés közben ártott, Akár a járt út közben ártott, Az isten nevében ámen isten egészséget adjál. Tetled az óra, Embertl az orvosság ámen. A
csuvas ösvallás emlékei.
-''
!
:
306
Mindezek után még üröm pálinkába, erre
is
pálinkával aztán
(ifsih) levét
rá kell olvasni egyszer
meg
kell
kenni a
ló
kell
belenyomni
fentebbi
a
füle tövénél
igéket,
lev
a derekát és a farka tövét, a mi ezen felül megmarad, azt kell itatni vele.
Ha és
«
vut (sdlyi.
(A
tz
igéje.)
kigyúlad a faluban valakinek a háza, a tüzveszedelmet
tz-anyja »
és a «ttiz-apja»
sorban leéghet
nem
meg
(S'dú-Ulyas.)
20.
a
e
ereket,
egyik házról a másikra hordozza,
akárhány épület, ha ket valamiképen meg ilyenkor a legels vödör vizzel a
engesztelik. Szaladnak
javóshoz, a ki ráolvassa a
ttiz
igéit a vízre,
közben valami vas-
a vízzel
háromszor körülkeríti a vödröt, ráköp a végén, evvel szabad csak legelször leönteni az ég házat, ha azt
akarják,
hogy megmentsék a mit
eszközzel
lehet.
kezdenek csak igazában az oltáshoz. Az pdsúdl'te
Ez els vödör igéi
amin tre,
vuD-am§s, viw-assd y§j ajgppe pütúí-l, sin
kurajmanúíén pidbí-i,
vun-ámes, vuD-asid
yü niGdsné
y puy,
vut íhtyl idfémp.
pdsmdUé amin tre sétt'e, yü surtna yü an pH. 'e p?sih?Ui amin tre tar/assen y§Dar.
vuD-aml an alyas vut sitjóér tsdlyiné vdrbdm,
turranoa
írley,
éüéríifénbe slphy, íxpü
Az
isten nevében ámen Tz-anyja, tz-apja.
isten,
Akár a maga bnébl lett, Akár más gylöletébl lett, Tz-anyja, tz-apja
!
víz
után
:
!
307
A magad ház-alapját magad gyjtsd A tz igéjét fúvóm.
össze,
isten nevében ámen isten sajnáld meg, házát magad ne ríkasd meg. magad A Ej az isten nevében ámen isten
Az
Légy szíves, mentsd meg. Tz-anyja ne dühöngj A tz-nyavalya igéjét fúttam, Az istentl is egészség, Az embertl is orvosság, tyü! (S'dn-Ulxaé).
II.
A
«
Rontás.
Bbájosság» fejezetében részletesebben foglalkoztunk a
rontás
külömböz
ségek
leírásával.
a rontás által elidézett beteg-
módjaival, és
Minden további
felesleges
magyarázás nélkül
közlöm itt külömböz vidékek javósainak ráolvasó igéit a rontás ellen (s [n p esni ne iüfléiiihélXl tsdl'ye = az ember megrontását
gyógyító
a
ige),
A következ
rá egyszeri ráfúvás tottal.
A
rontás
esetben
azokat
feljegyeztem.
a javós
folyton dühöng, haragszik a hozzátartozóira,
viszonyban
A
él
az északi- és
mézre olvassa mézet aztán megeteti a megronabban nyilatkozik, hogy az illet igéket
ráolvasó
mellett, a
ez
a mint
más-más falvaiban
déli-csuvas nyelvterület 1.
szerint
fképen pedig
a családjával.
ráolvasás így szól
% pdSiíidUé amin
tiirg
eÉdf kurajman sin p§snlne i'éúélTe,
hhhéUé
pulatper.
V9zérh édfúi azalá azenza
irriúé Icélí'iú)''
semay snuay
rlhid vilié
tüne.
tün-i,
semay
ünen saverwan éinna kuras
semay
tün-i,
'e.s
/w»-7,
rdéúd,
kil'iíteíi,
séihjeúe kuras kil'ihén,
20*
rossz
.
308 aúÉT-BeDÉlnc' kuras fúhhéú,
samBa yüsne türamespe vdrrhé. eÉdf iüéipdf, trame-% yusniÉé, 'stanDá pulzan írley pülDerfsísJ, tiirran séyét,
éóémréú síphy.
terat kdúe'sh sut-sanDalek jépl'e
süoelat,
éamÉéJc lájey sarerenn§r. terat
dúésfo sut-éanoalek ydffinúéén
kílnd jdúéfÉé keraG-ut,
taBgrDatsa terat,
vei
samÉék apteraneiíiíd éÉdr samBá sirlespa
rdfeipdf,
turran Írley loátper. slrlespa ázenátper,
tsdlyéÉé ázenátper,
semayne taryássen tre
shi
séyét'ríé
sir,
sarer,
irleyúé sarer. pdsihdlle ámlji tre,
éÉdóé est'<
:
it'íe'rdiít
kemelBa,
Írley sarer,
áinljt.
ámen isten, Nekünk a gylöl ember rontását Ej az isten nevében
Kell meghallgatnunk, kell rá fújnunk.
Azok a földbéli gonoszhoz fohászkodva bevádolták. Akár a «jó»-nak vádolták be, Akár a kél'é-nek vádolták be, Akár a megholt halottnak vádolták be,
Annak ettl az esze elcsavarodott, Embert láthatnékja nem jött, Családot láthatnékja
nem jött, nem jött,
Gyermekeit láthatnékja
Ezért parancsolta, hogy az isten- anyjával fújjak
Mi meghallgatjuk,
isten-anyja, az
parancsával,
Akárhonnét lesz is, egészsége legyen, Az istentl az óra, embertl orvosság. A négy sarkú világ a mint kiviláglik,
rá.
:
309
Azonképen szépen forduljon
A
vissza.
négy sarkú világ szélérl
Eljött nyereggel egy fehér
ló,
Az toporzékolva áll, Azonképen esett kétségbe (a beteg). Mi ezért lehellettel ráfúvnnk, Az istentl egészséget kérünk. Lehellettel fohászkodunk,
Igével fohászkodunk.
Más
szavát, légy szives isten, háritsd
el,
Az óráját fordítsd vissza, Az egészségét fordítsd vissza. Az isten nevében ámen isten,
Én Te
meghallgattam jó
is
szívvel,
fordítsd vissza az egészséget
is
ámen.
(S'dú-Ulyas.)
Egy másik
2.
A megrontó valami s
iy sa
A fekteti
változat az északi csuvas nyelvterületrl.
legföképen
a ráolvasás
rontásból
Ez
származó bénaság ellen való.
ug} anis úgy szokott ártani leggyakrabban, hogy haragosának «a lábát megkötve megkötözteti » (brlíie r
siylanD ar a t)
a gonosz szellemek
által.
javós ez ellen egy pohár vízen vagy pálinkán keresztbe az
ollót, aztán a vízre vagy a pálinkára ráolvassa az
11 fejezetbl áll (y állap), minden egyes fejezetnek a végén ráfúj egyszer a pohárra, összesen tehát
igéket.
Az egész ráolvasás
E
vízbl vagy pálinkából megitatnak egy keveset a beteggel, a mi megmarad belle, avval bedörzsölik a megbétizenegyszer.
nult lábait.
A
ráolvasás egész terjedelmében így hangzik
tre
éij'lay,
törames srrlay. dDel örle, sor örle, yhla xlíhr, sala ríihr
Uttem pösle, starik
(t.
i.
líörhdl! selle
Jíitúd),
vei rörétíe, vei soratíe, vei t'ürVeúét'.
3Í0 1.
sihhöl'úé
sut-sanDálekrá,
slt's
°j§Z /övéi' pöfVét'sE, vittem IzofeóéÉeté,
llttem (iród-sEpalaBa 'izéééd,
íijaééd.
llttem lcöreóéÉeíén,
llttem (ífód-sEpalaBö,
hssé síÚ9 söré lv§ld-ydfd kossá Icöfzé,
éúéiíi
sül'öspa postarzá itze,
éiysá siylanDarzá,
pör úr/e tzd,
yEsaiwa %Esan maiiBáDá Izé sávén ísoyúé
t'in
klfo,
(h;and),
bfl-aLViné siysd siylanDarzá,
toyatsá pössá éinóérúdf. ör\ú< ! -all\né siysd siylanDarzá,
toyatsá póssá siiióérniné söre
sör soyalle starik,
süél'd
völ voréiíé,
vl
soratíé,
vl
t'üííéúét'.
öritíe-aUlné siysd siylan Daru iné salatsá
jamaksen par,
toyatsá pösnvné íwrléiméksdh par. yai'rze
ihon kasmas,
mon
t'üii'ét'ihés ?
pörre rörzé sorzd
siylanDarnhlé salatsá jamaksen par, toyatsá pósnlúé iiirléíméksdú par.
(Ráfuvás). 2.
siimolóe
sifs
sut-sanDálekrá
terat s?rtd soralzá kiUóéú sörem-BÖs,
sut-sanDdl§k vöDá-édfné stolsá lartsá, koltsáBald tortsá pöfh'zé,
ziysd siylanDarzá,
pör
éi%e
tiizá,
yEsanod yEÚan manBUDá
"izé
kil'dé,
311
savén
(ivana),
tsoyíic' (in
drl-oWiné éi%sa siylanDarzd, toyatsa pössá sinóéfúdr. orlné-alllné s[ysd srylanDarzá,
to/atsa pössá sinúérríini söre völ
éüsh sor
soyálle starik,
völ
töretté,
sorat't'é,
völ türtéóét,
brXne-altnu' slysd siylanDarnrné 1
salatsá járná ksen par,
toyatsa pösniné
yáúze
ihöi'i
t'iirHét'iíieksdú
kaxmas,
rhöri
par.
t'iifVéhhés
?
pörre vörzé sorza slylanDarnijie salatsá
jamáks§n par,
toyatsa pösniné iürlétiheksdn par.
(Rá fúvás.) 3.
sitrhöÜÉé
sit's
sut-sanüálekrá
sör öraBá kopsáyGe.
öiTaWlné süzá k§larzá, srysá éiylariDarza,
yEsanuá yRsan manBáDd
Ize kifos,
sárén ísoyúc' (in (irana), dri-alllúé siysá siylanuarzd,
toyatsa pássá éinúéfúdfstb.
(Ráfúvás.)
4.
éiíniolúi élts tiúdzé
yEsanud yEsan
pá reze tsarzá kih&d, sárén tíoyné
t'iú
(rvaná),
örl-aWiné slysd siylanDarzd, toyatsa pössd éinúéfúdf. stb.
(Ráfúvás.)
312 5.
sit'ihöVúe
ilttem
éóérh
sít's
(xhdS ti'ihönúzé
karas pole.
írdd ydfd sikse lhrz<;
.
yojyatsá kelarzci,
yEsanDá yEsan man piirD-omné
lcizé
ügj,
saren t'soyne iin (ryaria), drí-aUnh' siysa srylannarza, toyatsa fossá sinúéfódf, .'.
stb.
(Eáfúvás.) 6.
sibholé keraoa jomanBa sit's
kelarza
íinds
tüÉonúíé
iiihdr
joman
tilzé
yEsanDá yEsan man p'ürD-omné
lárúdé,
saren (soynr fin (ivana), dr%-alliiíi siysa
toyatsa
pssá
siylanDarzá,
éiÚDéfóéf. stb.
.'
.
(Eáfúvás.) 7.
siímolúé
ííts
ívhds ottinúíé
ybrá tormán. ybrá rörman éid'útine toyatsa pössá, éilÉé
yEsan voéUfzé
saren Uoyné
Un
jardé,
(ivana),
bn-alli/ié siysa érylanoarzá,
toyatsa pássá éinúeródr. stb.
.'
.
(Ráfúvás.) 8.
sitmolúé
éits
t'iúdé
ottinúzé
yyr-rossá. yj/r-rossan les.fme isdl-yhw póssá, yörtsa, siláé
yEsanDá yEsan vosüfze
kájdé,
é
3ib
savná Uédf yut postarza
xízé,
süza kelarza, ér/sa siylanDarza
maiiBaDá izé kihs, savén iíoynv
(ivana),
t'in
öri-alliné svysá sr/lannarza,
toyatsa pössa sinúerúdi. stb.
,\ (Ráfúvás.)
9.
éltiholúé slís foúds ottyiúié
vurom
iídrdh.
váróm Udfds l§és\né UdlyeÉé pössa, /EsanDá yEsan iosiéfz'é jates, savna (eódr yut postarza s7/.sv7
t
kilzé,
srylaniJarza,
maiiBaud
:
"i/.<
sávén (soyné brl-all\ne
Icihs,
(ivana),
t'in
s'rysá
siylanDarza,
toyatsa pössá sinúérúdf. stb.
.'
.
(Ráfúvás.) 10.
sítrholúé slis tiúds ottríwéé örís-jlv§ssi.
örts-jlvessí Igssvn
isdlyeúe pássá, yörtsa,
yEsanDá yEsan ona
éiÍÉé vösUrzé kap,
yut postarza
t'endf
itzé,
suzá kelarza, é'rysa
siylannarzá
manBUDá
Izé kilísdr,
sávén (soyné (in (ivana), drl-alüne siysá siylanDarza, toxatsá pássá úinúeródf. .
(Ráfúvás.)
stb.
314 11.
sliihölút él(s ilúds otthiúzé
por
éóéth
j)<>r
(ÉolyéÉelé.
viresla,
röred,
sorai, t'üííéúél!,
t'sórasla,
sármeslá,
töDnrld, niihdtste,
yaúíe ihön kasmas, rhön (üflétihéé ? pörre vöfzé sorza sivlanDarnine salatsá jamaksen par, toyatsa
pösmné iürUhhékédú
par.
(Ráfúvás.)
Isten irgalmazz,
Isten-anyja irgalmazz.
A
Volgán
Városon
átal,
a Szúrán
átal,
keresztül, falun keresztül,
Arany fej, ezüst fogú Öreg fúj
(jött),
rá,
köp
rá,
ö gyógyít. 1.
Hetvenhét világon, A hold és a nap együtt,
Arany asztallal, Arany tányérral-kanállal Isznak, esznek.
Arany asztallal, Arany tányérral-kanállal való Ivó-, ev-helyre Ember fia-lánya odafutva, bemenve, Lehellettel összegyjtve,
Megkötve, megkötöztetve,
Egy
kötést csinálva
A
mikor énhozzám elhozza, (Ivánt) csak akkor gyzesse
le.
Lábát-kezét megkötve, megkötöztetve, Varázsolva, megrontva.
Lábát-kezét megkötve, megkötöztetve,
315
Varázsolva, megrontva való legyzését
Fehér hajú, fehér szakállú öreg, gyógyítja meg. köp rá, fúj rá, Lábának-kezenek megkötve való megkötöztetését
Engedd megoldani, Varázsolva való megrontását engedd meggyógyítani. Az olló mit nem vág el, mit nem gyógyít meg?
Egyszer ráfújva, ráköpve, Megköttetését engedd megoldani, Varázsolva való megrontását engedd meggyógyítani. 2.
Hetvenhét világon
Négy hely, fehérelve jöv hajnalhasadás.
A
világ közepére oszlopot ültetve,
Karikával
(a
világot) összehúzva, összeráncolva.
Megkötve, megkötöztetve.
Egy
kötést csinálva,
A
mikor énhozzám elhozzák, (Ivánt) csak akkor gyzesse le, Lábát- kezét megkötve, megkötöztetve, Varázsolva, megrontva.
Lábát-kezét megkötve, megkötöztetve, Varázsolva, megrontva való legyzését
Fehér hajú, fehér szakállú öreg, gyógyítja meg. köp rá, Ö fúj rá, való megkötöztetését megkötve Lábának-kezének
Engedd megoldani, Varázsolva való megrontását engedd meggyógyítani. Az olló mit nem vág el, mit nem gyógyít meg?
Egyszer ráfújva, ráköpve, Megköttetését engedd megoldani, Varázsolva való megrontását engedd meggyógyítani. 3.
Hetvenhét világon Száz lábú pincebogár. Lábát-kezét mind megolvasva,
316
Megkötve, megkötöztetve
A
mikor énhozzám elhozzák, (Ivánt) csak akkor gyzesse le,
Lábát-kezét megkötve, megkötöztetve. Varázsolva, megrontva. stb.
Hetvenhét tengert
A
mikor
Elrekesztve, megállítva jönnek, (Ivánt) csak
akkor gyzesse
le,
Lábát-kezét megkötve, megkötöztetve, Varázsolva, megrontva. stb.
5.
Hetvenhét tenger fenekén
Arany kárász-hal.
Ember
fia-lánya beugorva, belemenve,
Hessegetve, kikergetve
A mikor
az én
házam
(Ivánt) csak akkor
elé jön,
gyzesse
le,
Lábát-kezét megkötve, megkötöztetve, Varázsolva, megrontva. stb.
Hetvenhét tenger feneken Fehér-tölgyet és vas-tölgyet
Kihúzva eljvén A mikor az én házam elé ültetik, (Ivánt) csak akkor gyzesse le, Lábát-kezét megkötve, megkötöztetve, Varázsolva, megrontva. stb.
317
7.
Hetvenhét tenger szigetén Fekete erd.
Fekete
A
erd
széllel
levelét varázsolva, megrontva,
a mikor széjjelröpíttetik,
akkor gyzesse
(Ivánt) csak
le.
Lábát-kezét megkötve, megkötöztetve, Varázsolva, megrontva. stb.
8.
Hetvenhét tenger szigeten Luczfeny-rezula.
Luczfeny-rezula levelet Igével megrontva, elszárítva,
A
széllel
Ezt
még
a mikor széjjelröpíttetik, egyszer összeszedve,
Mind megolvasva, Megkötve, megkötöztetve
Énhozzám
elhozzák,
(Ivánt) csak akkor
gyzesse
le,
Lábát-kezét megkötve, megkötöztetve, Varázsolva, megrontva. stb.
9.
Hetvenhét tenger szigetén
Hosszú jegenye-feny. Hosszú jegenye-feny levelét igével megrontva, A mikor széjjel röpíttetik, Ezt
még
egyszer összeszedve,
Megkötve, megkötöztetve,
Énhozzám
elhozzák,
(Ivánt) csak
akkor gyzesse
le,
Lábát-kezét megkötve, megkötöztetve, Varázsolva, megrontva. stb.
318 10.
Hetvenhét tenger szigetén Boróka- fenyfa. Boróka-feny levelét Igével megrontva, elszárítva,
A
mikor a
Azt
még
széllel széjjelröpül,
egyszer összegyjtve,
Mind megolvasva, Megkötve, megkötöztetve
Énhozzám hozza
el,
(Ivánt) csak akkor
gyzesse
le,
Lábát-kezét megkötve, megkötöztetve. Varázsolva, megrontva. stb.
11.
Hetvenhét tenger szigetén
Egy ember
ráfúj, ráköp,
meggyógyít,
Mindenféle nyelven. Oroszul, csuvasul, cseremiszül, Tatárul, németül.
Az
olló
mit
nem vág
el,
mit
nem
gyógyít
meg?
Egyszer ráfújva, ráköpve, Megköttetését engedd megoldani,
Varázsolva való megrontását engedd meggyógyítani. (Vaúíal-kassl.)
3.
Ujabb
változat, rontásból
származó szívbaj
az északi csuvas nyelvterületrl való.
ráolvasás
A
ellen.
Ez a
javós állítása
legersebb ráolvasó igéknek, mert ha már haláa beteg ember vagy állat, meggyógyul tle, ha meg-
szerint egyike a
lán van
is
itatják abból a sós vízbl,
«nagy bbájos
igéje »-nek
melyre ez igéket ráolvassák. Ezért
(mn
toyattnes
t'söl/1),
vagy
«
is
hasznát
elvev igé»-nek (omnihh t'sol'yi) nevezik. A ráolvasás maga 20 áll, minden egyes fejezet után rá kell fújni a sós vízre. Azt jegyezhetjük még meg e ritka igékrl, hogy a javós, a kitl lejegyeztem, maga is külömben bbájos, gonosz szellemekkel czimboráló varázsló hírében állott, a mit azon vehetünk fejezetbl
319
észre,
hogy a ráolvasásból minden az
istenre és az isten-anyjára
való hivatkozás teljesen hiányzik. 1.
IlDem Icöúér
ilDem tioÉérúé IlDem joman,
ilüem jomanDd iloem vöfin, llD§m vofénúé IlDem
éóéríi
köDen yeBarai joman törnie,
köDen anaí yeBarzassen. sav sin yünúzá köüen yeBarza anaí,
sanüzoyúe
Uofi
(in
irattgr.
(Ráfúvás.) 2.
Jtöihdl tioÉéf, lcorhdl!
Jcoúéfúé
kÓiíidl
jomanDd
komat joman, IcöiiiA'
vöfén,
koiíid vofénúé liöihdl éúém,
köüen ygBaraí joman törrné, köDen anaí yeBarzassen. sav
siji
yCinúíá köüen yeBarza anaí,
úaúúíoyíie fiú ísofi irattér.
(Ráfúvás.) 3.
jds köÉéf,
jds koÉérúé jds joman, jds jds
joman Da
jds
vöfén,
vofénúé jds éúém
kooen yeBarai joman törrné,
köüen anaí yeBarzassen. sav sht yünúzá köüen yeBarza anaí,
sanúÉoyné
fin
ísöfi irattér.
(Ráfúvás.)
töylan IcoÉéf, töylan ítoÉéfúé töylan
joman
320
jomanDá
löylan
töylan trén,
toyhm vorénóé toylan éóém köDen yenarai joman törrne, kÖD§n anai yeBarzássen. sav sin y unnia köuen yeBarza anat,
sanóéoyne (Ráf más.
(in
tsofi
irattér.
i
5.
Uilgoii JcoÉéf,
tsuGon koóéfóé t'suGon joman,
jomanDá
t'sttooii
tstiGon
vörén,
vorénóé ísuGon éóerh
t'suGon
konen yeBarai joman törrne,
köüen anat' yeBarzássen. sav sht yítnúza köoen yenarza anat',
éanóíoyné
(in
isii fi
irattér.
(Ráfúvás.) 6.
tlnhdf
öÉéf,
t'irhdr
UöÉéróé ihhdr joman,
t'iihdf
jomanDá
tlihdf
tiiitdi
vörén,
vorénóé tvihdf éóém
köDen yeBarai joman törrne, köoen anai yeBarzássen. sav
sm
yiLnúéa kooen yeBarza
sanózoyúe Un
(sört
irattér.
(Ráfúvás.) 7.
sör laza. sör laza siúózé sör jzfén,
arrljd söre, iiiyeíri
-söre.
[lükkljd söre,
yümöt nre. oryaky söre,
anat',
321
torol söre,
sonijd söre,
jamzeód
söre.
yössanuá yössan soré pola(
sáré,
éaújJÉo/nc' (in (söriné irattér.
(Eáfúvás.)
8.
yörá
láza,
yörá láza sinúzé yörá pvéh, ayrijd yörá,
ülyeÉl yora,
yörá,
pijklcijd
yúmót yörá, oryáley yörá, tor di
yörá,
sonijd yörá,
jamzeód yörá, yössariDá yössan yörá polai sávé,
sanÉÉoyné
(in (soriné irattér.
(Káfúvás.)
9.
ölá laza,
ölá láza sinúzé ölá píén,
arrlp
ölá,
t'il'ye'Éi
ölá,
piilílajd
yümöt
ölá, ölá,
oryáley ölá, torDl ölá,
sonijd ölá,
jamzeód
ölá,
yössanDá yössan yörá palai sáré, sanóÉoyné
(in
(söriné irattér.
(Ráfúvás.)
A csuvas ösvallás emlékei.
-I
322
10.
tör laza
tör laza, sinúié tör jdfén,
arrljd tör, Hlyein, tör,
fiülcMjd tör,
yjínwt
tör,
oryale/ tör, torD% tör,
sontja tör,
jamzeód
tor,
yóssanna vössan tör polat éav§,
éanúíoyné
(in
tsofiné irattér.
(Ráfúvás.) 11.
süfén laza, süfén laza éinóéé sürén jdvén, avrljd süfén, tilyéÉl pí'i'uííij,*
süfén,
süfén,
yümöt süfén, oryaley süfén, torul süfén,
éouljd süfén,
jamzeód süfén, yössanDa yössan süfén palai sáré,
sanúioyné
t'iú
tsofiné [ratter.
(Ráfúvás.) 12. rll'ih
sin,
Udf
sin,
YÜnóéá iMdÉd pof
'ost'el
élné torza
poplezé laraséd,
sanözoyhé (Eáfúvás.)
t'ifi
t'sönne irattér.
323
13.
riHúd laza,
t'sdf
laza,
yünúía ikkds torza körek
sizd,
(in (sofiné irattér.
éanúíoyne (Ráfúvás.)
14. viliid
'dú(
yünúía
; ,
tsdf
iJcJéds
'dúe,
torza
aBat sijash,
éanúíoyne
(in (soriné irattér.
(Ráfúvás.) 15. viliid sör§y, iídfd sörey,
yünúía ikkds torza aBat
siz,t,
éanúíoyne
(söriné ijattgr.
t'iú
(Ráfúvás.) 16.
íithd sisna, iídfd sisna,
yünúía aBat
iíikd*
torza
sizd,
éanúíoyne
t'iú
(soriné irattér.
(Ráfúvás.) 17.
iiáds
(uúonúíé llD§m mijraGálle möGgr,
yünúía savná éanúíoyne
titsa
irattárep,
(in (söriné irattér.
(Ráfúvás.) 18. (iiids
tii/Joúíize
ilD§m mijriiGülle taoa,
/íiüóía sarná titsa irattárep,
éanúíoyne
t'iú
(soriné irattér.
(Ráfúvás.) -21
324 19.
sihhölúé siMd sör sinúié
lloem mijraGallg möoera '//innia titsa töllaza
sanúzoyné
lamep,
titsa
t'in
töllaza lartser.
(Báfúvás.) 20. sit'iliol'úé
slúzd sör sinúzé
ilDem mvjraGalle taGana
yünúza
titsa
sanúioyne
töllaza
t'iú
lamep,
titsa
töllaza lartser.
(Ráfúvás.)
1.
Arany híd, Arany hídon arany tölgyfa, Arany tölgyfán arany kötfék, Arany kötféken arany ember Hátrafelé mászik
fel
a tölgyfa tetejébe,
miután felmászott. Ez az ember a mikor hátrafelé felmászva leszáll, Csak akkor fájduljon meg a szíve (a betegnek). Hátrafelé száll
le,
2.
Ezüst híd, Ezüst hídon ezüst tölgyfa, Ezüst tölgyfán ezüst kötfék, Ezüst kötféken ezüst ember Hátrafelé mászik
fel
a tölgyfa tetejébe,
miután felmászott. Ez az ember a mikor hátrafelé felmászva Csak akkor fájduljon meg a szíve. Hátrafelé száll
le,
3.
Sárgaréz híd,
Sárgaréz hídon sárgaréz tölgyfa,
leszáll,
325
Sárgaréz tölgyfán sárgaréz kötfék, Sárgaréz kötféken sárgaréz ember Hátrafelé mászik Hátrafelé száll
Ez
az
le,
fel
a tölgyfa tetejébe,
miután felmászott.
ember a mikor
hátrafelé felmászva leszáll,
Csak akkor fájduljon meg a
szíve.
4.
Ólom híd, Ólom hídon ólom tölgyfa, Ólom tölgyfán ólom kötfék, Ólom kötféken ólom ember Hátrafelé mászik
fel
a tölgyfa tetejébe,
miután felmászott. Ez az ember a mikor hátrafelé felmászva Csak akkor fájduljon meg a szíve. Hátrafelé száll
le,
leszáll,
5.
Öntött vas híd, Öntött vas hídon öntött vas tölgyfa, Öntött vas tölgyfán öntött vas kötfék, Öntött vas kötféken öntött vas ember Hátrafelé mászik
fel
a tölgyfa tetejébe,
le, miután felmászott. Ez az ember a mikor hátrafelé felmászva
Hátrafelé száll
Csak akkor fájduljon meg a
leszáll,
szíve.
6.
Vas híd, Vas hídon vas tölgyfa, Vas tölgyfán vas kötfék, Vas kötféken vas ember Hátrafelé mászik fel a tölgyfa tetejébe, Hátrafelé száll le, miután felmászott. Ez az ember a mikor hátrafelé felmászva Csak akkor fájduljon meg a
szíve.
leszáll,
326
7.
Fehér ló, Fehér lovon fehér kantár,
A A
(kantár-) szára fehér,
gyeplje
fehér,
Az ívellfája*) fehér, A járom fehér,
A
nyeregszíja fehér,
A
szánja fehér,
A A
kocsisa fehér,
mikor ez fehér lesz, Csak akkor fájduljon meg a
szíve.
8.
Fekete
ló,
Fekete lovon fekete kantár,
A A
(kantár-) szára fekete,
gyeplje
fekete,
Az ívellfája fekete, A járom fekete,
A A A
nyeregszíja fekete,
szánja fekete, kocsisa fekete,
A mikor
ez fekete lesz,
Csak akkor fájduljon
meg
a szíve.
9.
Tarka
ló,
Tarka lovon tarka kantár,
A A
(kantár-) szára tarka,
gyeplje tarka,
Az ívellfája tarka, A járom tarka,
A A *)
nyeregszíja tarka,
szánja tarka,
ívalakra hajtott fa a ló feje felett, mely ell a két rudat melyre a csengt akasztják.
összetartja, s a
327
A kocsisa tarka, A mikor ez tarka
lesz,
meg a Csak akkor fájduljon
szíve.
10.
Pej
ló,
Pej lovon pej kantár, A (kantár-) szára pej,
A
gyeplje
pej,
ívellöfája pej,
Az
A A A
járom
A
kocsisa pej,
A
mikor ez
pej,
nyeregszíja pej,
szánja pej, pej lesz,
Csak akkor fájduljon
meg a
szíve.
11.
Vörös
ló,
Vörös lovon vörös kantár, (kantár-) szára vörös,
A
A gyeplje Az
vörös,
ívellöfája vörös,
A járom vörös, A nyeregszíja vörös, A szánja vörös, A kocsisa vörös, A mikor ez vörös lesz, a Csak akkor fájduljon meg
szíve.
12.
ember, Halott ember, eleven állva A mikor mindketten egy asztalra ülnek»), Beszélgetnek itkp. .beszélgetve
Csak akkor fájduljon meg a 13.
Döglött
A
ló,
eleven
ló,
mikor mindketten felkelve
szíve.
328
Füvet esznek. Csak akkor fájduljon meg a
szíve.
14.
Döglött tehén, eleven tehén,
A mikor
mindketten felkelve
Etelt esznek,
Csak akkor fájduljon
meg
a szíve.
15.
Döglött birka, eleven birka,
A mikor
mindketten felkelve
Ételt esznek,
Csak akkor fájduljon meg a
szíve.
16.
Döglött disznó, eleven disznó,
A mikor
mindketten felkelve
Etelt esznek,
Csak akkor fájduljon meg a
szíve.
17.
A tenger A mikor
fenekén arany szarvú bika, ezt
Csak akkor
megfogva megfájdítom fájdítsa
meg
(valamijét),
a szívét.
18.
A tenger A mikor
fenekén arany szarvú kos, ezt
Csak akkor
megfogva megfájdítom fájdítsa
meg
a szívét.
19.
Hetvenhét földön
Az arany szarvú bikát A mikor megfogva békóba verem, Csak akkor fogja meg, S verje békóba. 20.
Hetvenhét földön
Arany szarvú kost A mikor megfogva békóba verem,
(valamijét),
:
329
Csak akkor fogja meg,
S verje békóba. (S'ül'óü-kassl.)
arlanD ar clg an
4. v
A
t'soVye
(Összebék éltet
házasfeleket vagy szeret szíveket
ellenségeik,
is
meg
ige).
tudják rontani
hogy továbbra ne szeressék egymást, hogy az ember
verje a feleségét, a feleség ne szeresse az urát.
sós vízre vagy pálinkára (S'ülúTt-kassl),
más
Ez
ellen a javós
helyütt egy darab
kalácsra, napraforgó magra, vagy egyéb ennivalóra (S'dn-Ulyas)
összebékéltet
igék»-et
olvas
rá,
az
innivalót
megitatják,
az
ennivalót megetetik a megrontott házastárssal, és újból szeretni fogják
tle egymást.
A
ráolvasó igék
yíímld
avn
jéplé soltsísl távra járeiiai,
(sarzenené) samúék jávgnza pörenmalld pöltser. (Eáfúvás).
korzayGe jépVe éiBezai,
(vózamDd) san-askal
éljBgétgr.
(Eáfúvás). slt'iÍLÖl'óé
Húzd iirmaran sü
toyai,
pör söré joysa, toysa
pör érrmana poétámat, yöDgssa kajái,
samÉék (vózamDd) yöDessá
kájtser.
(Eáfúvás).
A komló (Ezek*)
A
szára a mint levele köré csavarodik,
is
ezenképen egymásba csavarodva élhessenek.
mint a bojtorján ragad, is ezenképen ragadjanak
(k)
Hetvenhét patakból
Egy helyre *) Itt
össze.
víz folyik,
folyva össze,
mindkét házasfél nevét említi a
javós.
330
Egy patakká gylemlik, Összekeveredik, (Ok)
is
ezenképen keveredjenek össze. (S'üVúü-kassi).
5.
Egy másik
változat a déli-csuvas területrl:
}n>xin?ll'< :
tre,
amlji
yü suratne fsúna kúspa küs
/ei>
id\uz?lz< ; temalla,
kemglBa kernel juratmallá, iforeÉe
t'fafé
t'siihBa
isiin
sémíél'méllé, sérhÉélmél'Üe.
ydrel pe/at, t'anúzt''
süDelat,
édf 'gzenat, '
h'anBa krayjanáDd arán ^iior pür§ntna éarenúék 'ezenDer.
pdsmdUc amin
taré,
,
ygjzé'ú
dihdfisisén
áyúdt,
pür§nma
Irley pidoer,
séyéi éáv§renD§r,
amin.
mésl'éi püloer,
Az
isten
nevében ámen
A magad Az
A A A
(egyik)
teremtette lelket mentsd meg.
szemnek a (másik) szemmel
kebelnek a keblet szeretnie szívnek a szívvel
fel
kell
kell,
meg kell puhulnia, meg kell puhulnia.
léleknek a leiekkel
A nap
A A
isten,
ragyog,
világ kivilágosodik, föld megmelegszik,
(Iván) és (Krayjana)
is
jó életet élni
Ezenképen melegedjek össze. Az isten nevében ámen isten, angyal, Nekik az életük végéig élni egészségük legyen,
Az ora forduljon
vissza.
Irgalom legyen, ámen. ÍS'jú-Ulyas).
vidámodni,
:
331
6.
A rontani
t
aj
s i
íj
men
lakodalomba a
(Lakodalom nyavalya
óéf9
haragosaik
vagy
népet
lakodalmas az
irigyeik.
Az
ilyen
meg
szokták
megrontott
szívdobogást
czivakodik, perlekedik
mindenkivel,
Fképen pedig rosszul A javós ez ellen
kezd élni a családjával.
tör-zúz,
is
j a).
érez.
egy kis darab kenyérrel kilenczszer, tizen-
egyszer, negyvenszer, vagy hetvenhétszer körülkeríti a megrontott
ember
fejét,
közben ráolvassa az
igéket.
A
kenyérdarabkát aztán
más ember nem tapos rá, rendesen patakba, hogy a rátaposással más valakire ne ragadeldobják valahova olyan helyre, a hol
jon a rontás.
A
ráolvasó igék
pdsrhdUé amin taré 'déúd
'délídÉé pülúz-l,
sind svrheÉé pülúí-%
peyne küzpá pülúÉ-%, sen-z§Batpö. püljjz-i,
kurajmahz-i, vilani-kulniÉé pídúk-i, virtne virenBá palnz-i,
ar-zhwan-l, aremrav
I,
pd*úidll< : Txmln taré irigy par.
V
p,>*ihdtt< :
taryass§n
amin
taré
sélle.
sit'mdl'úé sióid
t'dÚDze
kiiAd jdnéfÉé tür
ydffiúúzén
uryamay.
küDen úaverenza tuysa Güjat. uzal
tívzétl
t'sas
haj ma
túrra u kdítc'/qhr. 'é fidSíhdU'é
amin
taré
taryássen y§Dar. 'stan pulnnté pdlm< ; fdmdr,
taré irlgysivley par.
sanenDa
séyét'
sárerenüer,
éúérhrénúé sipfoy palner.
332
fosúaÜ'e amin Irley
tre
par, am%n.
Az isten nevében ámen isten Akár az ivott itallal lett, Akár az evett étellel lett, Akár a ránézett szemmel lett, Akár arczczal lett, Akár gylölték, Akár játszása-nevetése közben Akár fekv helyén lett, Akár férfitl, akár asszonytól, Az isten nevében ámen isten
lett,
Egészséget adjál. Ej az isten nevében ámen Légy szives sajnáld meg. Hetvenhét világ szélérl
isten,
Eljött nyereggel egy pej táltos-ló.
Háttal fordulva elmegy.
Ha
gonosz ártott, hogy gyorsan elmúljék, Az istentl várjuk. Ej az isten nevében ámen isten. Légy szives, mentsd meg. Hogy honnét lett, nem tudtuk meg, Isten ert-egészséget adjál.
A
te
órád
is
forduljon vissza,
Az embertl is orvosság Az isten nevében ámen
legyen. isten
Egészséget adjál, ámen.
Ugyanezeket az igéket pálinkára javós, és megitatja a beteggel.
7.
Szintén
A javós
ráolvassa
egyszer
a
tum yajaíd (Hidegláz).
valami
haragos
ellenség
mézre ráolvassa ötször az alábbi
a mézet megeszi a beteg.
A
is
(S' dii-Ulyaé.)
ráolvasó igék
:
rontásából
származik.
igéket, rá is fúj ötször,
333
pd&mdllé amin tre, yíi
suratne isuná yeDar.
vlrtne vírenBa tirr-i
süféna suIbü
amin
iívf-í,
tür§ y§Dar,
jéplé püzanua. pil jéplé sémzéléi,
sár§nÉéíí séthzélúdr.
kurajman
püzanDa,
foldúé üh'id
arzin kurajmar-l, ár em kurajmar-l, 'dilénd
'dépé kurajmár-l,
pürenne püren§spé kurajmar-l, pdsihdUé amin tre taryassgn yeoar. pil jéplé sémzéléi,
sárenÉék' séYnzélúdf. éúir pdléjrfiéspdf,
yü suratne Uuná yü iíléfdih
e'Édúe
twr§,
séllé.
kemglBá,
türám§zd,
ézdúé yeuar. séyétíé sárerenoer, ihéslet'lé
Az
sarererwer, amin.
nevében ámen
isten
A magad
Akár fekv helyében
Akár a
Ámen
járt isten,
Akárhogy
A méz
isten,
teremtette lelket
útban
mentsd meg.
ártott,
ártott,
mentsd meg,
lesz
is.
a mint megpuhul,
Azonképen puhuljon meg. Ha gylölve (gylölt helyével) ártott is, Akár férfi gylölte, Akár asszony gylölte, Akár végzett munka közben gylölte, Akár az
élt
életben gylölte,
334
Az isten nevében ámen isten. Légy szíves mentsd meg. A méz a mint megpuhul, Azonképen puhuljon meg.
Mi nem tudhatjuk. A magad teremtette
En
lelket
meghallgattam
is
magad
sajnáld meg.
jó szívvel.
Isten, isten-anyja. is mentsd meg. Az óra is forduljon
Te
Az irgalom
vissza,
forduljon vissza, ámen.
is
(S'dú- Ulyas.)
Szemverés.
III.
A el
csuvas
nép kuruzslásai között jelentékeny helyst
a szemverés, igézés
ségek gyógyítása.
Ha
(kvé ülíúd, küzeyne)
kis
foglal
okozta beteg-
gyermek, szép leány, vagy valami házi-
megbetegszik, a betegség okát rendesen abban keresik, hogy
állat
megverte valaki szemmel, mert megyirigyelte a gyermek, a leány, vagy a szép
állat szépségét.
dolog a szemverés, nem kell hozzá egyéb. mint hogy meren, vágyakozva nézzen az ember valakire vagy valamire, ez a mer, szúró nézés egymagában is hatalmas rom-
egyszer
Igen
ert
boló tüzes
visel.
Vannak
szem
fekete
a csuvasok között egyes
emberek,
félnek a falubéliek, rejtegetik
szép állataikat, mert
a
kiknek
aja r
/,
ily
mély nézés.
tekintetétl nagyon
elle a gyermekeiket, vagy egyéb
tartanak a szeme verésétl. Minden
szemben lehet ily igézetes er, ha Az ilyen szemet a csuvasok « rossz y
a
a
tekintet
mer
szín
és szúrós.
szem»-nek (uzal
küs,
ü s) nevezik.
Szemmel mindenkit
és
mindent meg lehet
verni, de leg-
gyermekeknek, szép leányoknak, háziállatoknak, méneknek, fáknak és gabonának árt, egyszóval mindannak, a mi
jobban mégis
kis
felköltheti a csuvas zett
csuvas
ember bírhatnámvágyát. Egy általam
népdal, a
mikor
a
falubéli
lejegy-
szép lányokat dicséri,
egyszer de naivságában ers megjegyzéssel csak annyit mond hogy hogyan van az, hogy nem árt nékik a szem? Mert valamennyijük olyan szép, hogy akár mindenki megigézhetné ket. róluk,
tarén varDi kerak fseíizék,
ydvél kurmas,
sil'
mfrhés,
sok tajaBd ydfzené jéplé yajar küs üktíiés?
Mély völgybéli kék
Nap nem
E TajaBa Hogy hogy Az
fújja.
szem» meg
rossz
nem
veri?
gyermekeknél rendesen ers fejfájásban
oka lehet ezen kívül minden más
és hasfájásban nyilatkozik, de
nehéz betegségnek
nem
leányait «
hatása
igézés
virág,
szél
látja,
nem
a melynek a keletkezését a nép
is,
meg hamarjában. A
méhek elpusztulnak
háziállatok,
a
érti
szem-
veréstl, a fa és a gabona szintén elszárad tle.
A
nép szokásai között egész sereg óvóintézkedést találunk
a szemveréssel, es
szemverés
a
betegségekkel szemben.
okozta
Kis gyermekeknek, kis leányoknak apró fehér tengericsiga- füzért
akasztanak
nyakukba ezen
a
yur kusé%-núk
csigákat
Ezeket az
czélból.
(féreg szeme),
t
apró tengeri
vagy y u rt pussi-rmk
gyakran találkozik velük az ember a csuvas
(féreg feje) nevezik,
nemzedékrl-nemzedékre
falvakban, családról családra,
száll
ez
a szemverés-hárító kis csigafüzér. (Tajasá.)
A boróka-feny (ür van, ki-kifaragnak
ereje
fzve
zsinórra
lónak
is
jlr
e &
e
zJ) fájának
egy-egy hosszúkás
is
hasonló
darabkát, és
gyermekek nyakába akasztják. Néha sörénye alá, hogv szem ne ártson neki.
szintén
odakötik
t
belle
a
kis
(Ulyas.)
A kezdik
csuvasok vegyest
a
hol
átvenni
a
mohammedán
egész
laknak a tatársággal, ott már
talizmán (foúü)*) használatát keleten
mindenütt
papírszeletkék ezek, a melyekre a molla
egy Kórán-verset
A
csuvasok
is
ír,
számokat, néhány
el
néhány arab
vagy
kis
meg
e
c
)
fiatal
Kaz. -tatár
borjúknak
boti.
szót, egy-
talizmánokat,
zacskóba varrva cdaakasztják
a gyermek nyakába, rávarrják a kis lány kalpagjára
Csikóknak,
a mely az
jegyet rajzol.
titokzatos
tatár falvak moháitól szerzik
és kicsikére összehajtogatva,
is,
van terjedve. Apró
berkenye
(/>
i
l'
(Ulyas.)
é s, or.
parma)
33'i
fájából faragott apró kis hosszúkás darabkákat akasztanak a nya-
kukba fekete fonálon, hogy szem ne ártson nekik. (TajaBa.)
A
mihelyt a kis csibék kikelnek a tojásból, a csuvas asszony
(y§rek « száradt ág szemé »-n forma mely nem egyéb, mint holmi
keresztül bújtatja valamennyit a
turat kusti),
gyr
&
kidudorodás valamely
Másutt a
törzsén a levágott ág helyén. (TajaBa.)
fa
kis réczéket tojásból való
lófejnek a
után
kikelésük
megszáradt
szemén bújtatják keresztül ugyancsak szemverés
ellen.
(Ul%as.)
Méhkasoknak a tetejére régi reves csontokat raknak, hogy a «rossz szemü» embernek mindjárt ez tnjék a szemébe, mihelyt a kas felé néz, ez aztán elhárítja a szemverést a ménekrl. (T'sánngr.) Más vidéken ismét száraz lókoponyát tznek fel póznára a méhesekben. (TajaBa.) Mindezen óvóintézkedések csak arra valók, hogy elhárítsák velük
valami
«
szem»
rossz
esetleges
egy külön
megvertek valakit szemmel, azon segítenek.
Részint
ráfúvással.
A
használatos
Legjobban
más betegségnek
kuruzslásban,
elterjedt
(juman kemBl =
tölgyfa
a «
csupán
még
nem
szemverés
füstölés.
a tömjént
(IdDen)
is
ellen.
taplóval
egyfajta
való
gombával vegyest, ismét másutt a küsle is
a
ntt
tövében
aztán
egybekötött
a gyógyítására
csak
tölgyfa-gomba »)
nálják ezen kívül vidékenkint
Ha már
fajta kuruzslással
ráolvasással
részint
füstöléssel,
füstölés
a
igézését.
De is
kuoá nev
hasz-
tölgyfa-
növényt
jónak tartják füstölül.
úgy megy végbe, hogy meggyújtják a megszárított tölgyfa-gombát, es így meggyújtva a kis gyermek inge alá tartják, hogy megjárhassa a füst az egész testét. Közben ráolvassák a szemverés ellen való igéket. Ha négylábú állatot
Maga
a
kuruzslás
füstölnek, akkor a hasa alá tartják a füstöl szert, hogy a teste hosszában szállhasson végig a füst. A mikor ráolvasták már a betegre az igéket, az ég tölgyfa-gombát egy pohár vízbe dobják,
úgy oltják el. Evvel a vízzel aztán megkenik a szemártotta gyermek homlokát és mellét. Ha négylábú állaton hajtják végre e kuruzslást, ezt a vizet a füstöl asszony a szájába veszi, és a szájából
rábukja
ráolvasó igék
az
állatra.
külömböz
Az
e
fajta,
változatait az
füstöléssel egybekötött
1. 2. 3. 4.
számú mutat-
ványokban ismertetjük. Az északi csuvas nyelvterületen a szem-
337
van egy más módja is. Itt már nem füstöl a javós, hanem az igéket egy pohár sós vízre olvassa rá, és minden fejezet után rá is fúj a vízre. A ráolvasás végeztével egy kevés sós vizet megitat a beteggel, a többit a javós a verés
gyógyításnak
való
ellen
szájába fogja, a beteg arcza elé egy
lev
söprn
sós vizet a
Olyan változat elé
állítja
is
minden egyes
ö pr
t
tart, és
a szájában
van, hogy a javós egyszeren csak
szemverte
a
s
keresztül az arczába fújja. (L. 5. sz. mutatv.)
ollót
fejezetnek a vegén
maga
sorjában az igéket,
ráolvassa
beteget,
tart a beteg arcza elé,
és ezen az ollón keresztül belefúj az arczába. (L. 6. sz. mutatv.)
A
szemveréssel
megjegyezhetjük
még
kapcsolatosan
azt a népszokást
északi-csuvas nyelvterületen, el
szokott
aludni
a
söpr nek is,
ült helyében,
arról azt
verte valaki szemmel. Ilyenkor fel
sem
hanem
a vizet e
söprn
szemverés menjen
víz
még megmarad kiöntik
rólad
el
.'
!
a pohárban, a
melybl
a vizet
ajtón, de vigyáznak arra, hogy
az
ne csak egyszeren kilöttyentsék, hanem elöntik maguktól oldalt,
közben azt mondják
el
félre,
:
toysa káJDer
Menjen
ke-
szól:
A
a szájába vette, azt
illett,
vizet vesz a szájába,
kös iikní to%sa káJDer san siÚDzéi'i
A mi
ki
mondják, hogy meg-
keltik az
nyomban a jelenlevk közül valaki egy söprt tart a szundikáló arcza elé, és Aztán így
A
VomBü-kassi-ba,ici hallottam. ...
azon
resztül ráfújja.
a szerepérl
melyet ugyancsak az
!
(t.
i.
!
a szemverés.)
A mutatványképen közölt ráolvasó igék semmiben sem külömböznek a többi betegség ellen használt ráolvasó igéktl, csupán csak egy körülményre kívánunk itt rámutatni, az «aÉa patman anyó» szerepére, a mely eddigelé igen téves és erszakolt magyarázásoknak volt a themája. A szemverés ellen használt ráolvasó imádságoknak egynéhányában találkozunk egy régi babonás alakkal, az naéa patman anyó»-val, a kinek a nevében füstöl, a kinek a nevében gyógyít a füstöl asszony. Az 1. ráolvasás pl. a következképen kezddik: A
csuvas svallás emlékei.
-'-
:
33S
az a p
A A 2.
anyó
a n
jött
el,
szr.
(száll
gyógyít, ez kuruzso]
már
mond
többet
Volgán
a z a
A A
m
seggén egy
változat
A
t
szájában egy fog,
Ez
A
a
pa
t
a
anyó
?/
szájában egy
:
jött el.
fog,
szr,
seggén egy
(száli
Ez
füstöl, ez
húzza
Jó
fnök
fújj
róla
.
a Szúrán átal
átal,
m
,
.
rá,
ki,
húzzad
ki
.
.
.
A többi változat már nem említi az a z a pat m a n szókat. A nép ma már nem érti a jelentésüket, hát el -elhagyogatja, vagv más
helyettesíti
szóval,
mint a hogy a
Füstölnek
A
Volgán
eljött a átal,
j
avó
Más ráolvasásokban már nagyobb
.
.
is
esett a szö-
a 6. ráolvasás
is
így
bevezet részben
Öreg fúj
átal,
keresztül,
(jött),
köp
rá,
rá.
gyógyít.
Mindezen idézetekbl azt olvashatjuk nagyon híres kuruzsló-asszony lehetett az a is
.
változás
lett,
A Volgán átal, a Szúrán Városon keresztül, falun Arany fej, ezüst fogú
ma
:
anyó,
s
a Szúrán átal
vegen, az «anyó»-ból «örég» (-ember) idézi a
változat mutatja
3.
nevében
az
füstöl,
ki,
hogy valami
z a
gyógyít a javós,
t
pat m mint
an a «
régi,
ny
fnök
»
ó,
-öt
emlegeti, a ki átjön a Volgán, átjön a Szúra folyón, ráfúj, ráköp
a betegre, és
meggyógjátja.
sok
olyan
nyomot,
régi
tiszta
samán-világból
látomásokat
lát,
jüket. Megidézi
régi javós
emléket
javósok ráolvasó igéiben nagyon találunk
való.
ma
A sámán
beszél a szellemekkel és
ket, ajándékokkal
rákényszeríti egy- és
A
A
más
is
rábírja,
is,
a
exaltált
mely még
a
állapotában
hallja az
beszéd-
vagy varázserejével
cselekedetre, betegek meggyógyítására.
aía patman anyóból
is
ilyen
látomásban meg-
::
339
jelen alak
lett
sámán
már, amolyan
minden
túlvilági szellemek
látta szellem féle, a ki a
magára
titokzatos erejét
veszi:
Fehér lovára ült. Fehér takaróját terítette magára, Fehér kutyáját vette maga mellé.
Arany késével vág, Arany söprjével söpör, Söpör és megtisztít .
(L.
Csaknem a szemeink eltt javós- asszony
kuruzsló
csodás
.
.
ráolv.)
sz.
1.
alakul át az egykori híres
erej szellem-alakká, a sorban
visioiban, egy
nev
megjelenik
ki
a
a többi jó és rossz szellemmel,
a melyhez hasonló példával egyébként elég gyakran találkozunk
a csuvas nép hitvilágában és babonás hiedelmeiben.
a za volt
De
vizsgáljuk
p at
m
a
a
n,
egykori
az
most már, hogy mit melyrl azt mondtuk
híres
a
két
szót jut.
egyéb
neve
már bonczolgatni
ezt
etymologiai úton, de nagyon szerencsétlen eredmé-
Az aza szóban a
menni) igegyökeret
nem
hogy
javós asszonynak. Zolotnyickij a Csuvas-
orosz Gyökérszótár mellékletében*) elkezdi
nyekre
jelent az a két szó
fentebb,
szerinte,
mint
(= átmenni, keresztül patmaji szó pedig nem
csuv. az-
a
véli feltalálni,
putman,
a
mi annyit
mint
jelent,
«el
sülyedt» a pun- (elslyedni) igegyökérbl. Ilyetén értelmezés
alapján a következképen fordít Zolotnyickij egy csuvas ráolvasást,
melyet eredeti szövegében
is
bemutatok
itt
javított átírásában
aza patinán kárú£§k Mind, ao§l örle, íiúds örle, oj örle,
Orosz
fordítását
v§rman a
qepe3'b Bojiry, iepe3T> Mope,
CTapyxa
naioiu,aa átal,
mezn
asszony
*)
.
.
.
átal,
.
.
.
stb.
következképen i
iepe3 nojie,
npiiuiJia ...»
erdn
örle
átal,
adja:
iepe3
T
«
Ilepexoji;?!
jrfecb
HeynoTo-
(Átjvén a Volgán eljött
az
el
átal,
tengeren
nem slyed
.)
172—176.
1.
29*
vén-
:
340
Ha
egy
kicsit
szétnézett volna Zolotnyickij a szomszédos
nem
kazáni-tatárság babonái között,
kellett
volna ilyen lehetetlen
magyarázatokhoz folyamodnia. Mert a kazáni-tatár nép ráolvasó
aza p atman
anyó, ámbár korán si máz, mint a csuvasságnál. neve maradt meg. Néhány ilyen tatár rá-
igéiben szintén szerepel az
már meg
sincsen
annyi
rajta
Csak épen hogy a olvasásnak a végén
—a
gyjtéseim alapján
saját
— a következ
befejezést találjuk
mlmm sjs9
Nem ejéd
A maga
ugyanis
javós
gyógyít,
hanem
tuiyjZ,
az én kezem,
bátman keze. azt
nem
evvel mondani, hogy
akarja
eljött az
kuruzsol, mint
fúj rá,
kólem
bátman kig.
ejh bátman, annak a keze mködik,
a hogy a rokon csuvas ráolvasások-
ban láttuk. Nyilvánvaló^ hogy
a
nagynev
hajdani a
bátman, a csuv. aza patman
ejsd
tat.
egy ugyanazon babonás alak,
javósnak. Annál
is
bátman jelent, és
bihez, a
bátman, patman
a
inkább, mivel az ejh, átá
legnagyobb valószínség szerint azonos az arab
asszony-névvel, a
meg
szavak a nevét rizték
e
s
pedig
'ajse
(íiuü+z.)
megegyezik a perzsa
(^Lj'b) szóval, a mely nyolczada-forma gabnamért valószínleg melléknév, gúnynév képen járult az elb-
mely gúnynévadás külömben mindenfelé
el
van terjedve
csuvasok és tatárok közt.
Arab-perzsa és közeli
származású
az aza
tehát
patman anyó neve,
atyafiságot tart a kazáni-tatár ejh bátman-n&\. Melyik
volt az átadó és melyik az
bajos volna eldönteni.
átvev
Annyi arab
nép közül, azt ma máiperzsa származású személy-
e két
és
név van a csuvas pogánykori nomenclaturában, hogy ezeket tanúságul vévén nem kellene a tatárból való átvétel elméletéhez folyamodnunk akkor, ha az áía patman szavak eredetét kutatjuk. Átvehették a csuvasok ezeket a szókat és a perzsából,
szót
is
közvetlenül az arabból
mint a hogy egész sereg személynevet
és
tlük tatár közvetítés nélkül. De az sem valószintitlen, hogy a híres aza patman
is
egyéb
átvettek
javósasszony
volt
valamikor, és
a
hírével együtt a neve
tatár is
el-
:
341
terjedt a Volga-vidéken, így
aztán
hatott a csuvas ráolvasó igék közé
Bemutatok
mint tatár jövevény
egy kis gyjteményt a szemverés ellen való
itt
ráolvasásokból 1.
aza patinán karúé§k seyafdnúéé par
küódúúíé pdf sav
kil'úd,
sel,
(dk,
sav jumlat.
iihlét',
swr lazlné utlanng, sür jüBenóíiné prióéúnd,
süt jitthie jéfbh. yü,
/ura pdht
kilét,
asláúí areDat, sizdih sizét,
yuralDg élné serat,
yuralüe siúúzéú yüra édfé
serat,
sevatíé tazaDat. sdveni'téúéy (ijoan) siúúiéú kas tüyter, tazatter.
yüra
fals
ükúd pulzanDa,
sáré küs ükúd pulzanDa,
pulzanDa,
yemer küs
ükiie
t'saGgr küs
ükúd pulzanDa,
süre küs ükúd pulzanDa,
yenúzer küs ükúd pulzanDa, kevak küs ükúd pulzanDa. sak aza patman káróéek kilúd, vgl
iihlét!,
iltten
vei jumlat.
suBalÉé
kazat,
lltten seBeriÉé selat,
selatta tazaDat.
sarenÉéóéy (iran) siÚDzénóé tazalzá kaJDer, kasíséú kazay yülDer,
yranúéén Iray pülDgr, avari pülügr, plzek pülDgr, sir pülügr,
amin.
aza patman anyó
A
belejut-
is.
szájában egy
jött el,
fog,
342
A
seggén egy
(szál)
szr,
Ez gyógyít, ez kuruzsol. Fehér lovára ült, Fehér takaróját terítette magára, Fehér k atyáját vette maga melle. Hú, fekete felh jön, Az ég mennydörög, Villám villámlik,
Az épületre
esik (az es),
Az épületrl a
fekete földre esik,
Esik és megtisztít. (Ivánról) is menjen el a szemverés, szem ártott is neki, sárga szem ártott is neki, barna szem ártott is neki, kék szem ártott is neki, fehér szem ártott is neki, kancsal szem ártott is neki,
Ezenképen
Ha Ha Ha Ha Ha Ha Ha
tisztítsa
meg.
fekete
szürke szem ártott
is
Ez az aza patinán anyó gyógyít,
neki.
jött el,
kuruzsol.
Arany késével vág. Arany söprjével söpör, Söpör és megtisztít. Ezenképen (Ivánról) is megtisztulva menjen Estig távozzék
el,
Holnapig messze legyen, Jó legyen, nagy legyen,
Egészséges legyen, ámen.
( Tája Báj.
-•
; /'í /> >s>>ol'l'<
éÜtóé
tre
tür srrlag
!
sorúé imtsa.
tarren küríe éidd yussij'iúze,
jey
-pvel üifidnóié
jnirenas künd-éüfo pulzassen
suk aúéaran kani küs ülíúd,
ün küé
tfr/ter.
el
(t.i.
a szemverés),
,
!
343
yemer
küs,
t'söGer
küs.
/ara küs, iipú< ; küs,
yejdkken küs, éavrenne küs,
purúe
tüyter.
tu% küs, tir/ küs, tuyj
á d§1 üde ser ürle hzá patman kár zek égi,
éeváfdnúii for
küúdnúíé
p>>r
BUd.
idk.
sav (dúdiéí, sav kelarat, Ír
hnaman
jtiman kemBi
kam
kelar,
vdf,
foúdr,
küs üh'id,
kelar.
ün küs
tüyt§r.
tiqter. viUiidnúiéh uh'id püzan, tuxter. kidnmúzén üMd püzan, tüyter. taslanúéén*) Ttbl, püzan,
n\>?ni)zéü-í\rdAÍ)ién,
sendríi'izen-seBannwzeú,
semminDÉén-sakkinúéén, sellhÍDzén- sevarinúzen
küzinDÉén-püÉinúéén,
hüásne
tsdlyinúzén,
pürhíí)zenú< tuy küs,
;
tiry
tüyter.
küs, tüy
isten irgalmazz! Hej, az isten neveben, császár. Égben az isten, földön a
Az
isten napja-éve között,
Hold, nap eltt
Ha már
napja-eve van egvszer élni való ártott, gyermekrl, a kinek a szeme
Errl a Annak a szeme (szem
verése)
menjen
ki.
Barna szem, Kek szem, ^vidítés, illetleg
összevonás
e
helyett:
taélH^íéi.
!
344
Fekete szem, Kidülledt (carczczal Beesett
(«
fekv ») szem,
hanyatt fekv ») szem,
Elfordult szem,
Valamennyi menjen ki. Menj ki szem. menj ki szem, menj A Volgán átal, a Szúrán átal aéa patman anyó jött el.
A A
ki
szájában egy fog,
seggén egy
Ez
füstöl,
ez
(szál)
húzza
szr. ki,
fnök fújj rá, húzzad ki, Tölgyfa gomba füstöld meg, húzzad A kinek a szeme ártott, annak a szeme
Jó
Ha Ha Ha
ki.
(szemverése) menjen
menjen ki. nevetéseért ártott, menjen ki. tánczolásáért ártott, menjen ki.
játszásáért ártott,
Húsából-brébl, Arczából-képébl, Csontjából-porczikájából,
Fogából-szájából.
Szemébl-fejébl,
Beszél nyelvébl, Mindenébl menjen Menj ki szem, menj
ki.
ki szem,
menj
ki!
(Ulyas).
3.
ire
tre,
hú9réóén
Ire
pühy hüdfeúdp.
kih'id
jümes karúiéi,
doel ürle, ser ürle,
sgvafdúúze pdf
hüúdnúíé pdf
sel,
(dk,
sav tdúdféí. iseras-küú ükúd püzanua, tüyter, ihiíéf-küs uknd
püzanDá,
tüyter,
vires-küé ükúd püzanua, tüyter, y,tr-(irem küzd
ár-zht
ükúd püzanua,
tüyter,
küzd ülcúd püzanua, tüyter,
el.
345
aúza-Beúía ku&d
ülcjfo
puzanua,
tuyter,
vat sin küÉ9 ukúd püzanoa, tüyter.
Jó isten, jó
Füstölnek
püldy
füstölök.
a javós anyó,
eljött
A Volgán átal, a Szúrán A szájában egy fog, A seggén egy (szál) szr, Ez
átal,
füstöl.
Ha csuvas szeme ártott is, menjen ki, Ha miser szeme ártott is, menjen ki, Ha orosz szeme ártott is, menjen ki, Ha asszony szeme ártott is, menjen ki, Ha férfi szeme ártott is menjen ki, Ha gyermek szeme ártott is, menjen ki. Ha öreg ember szeme ártott is, menjen (Ulyas). 4.
pdsm?U(í amin tre, ept'e
t'dúdfeúdp VdfenÚ9 UdlyéÉe,
t/lrren
rhéslét'
édverenDer.
alBgrle küs,
yajarle küs,
üpne küs, siyáéfh küs,
iyóékh
küs,
jirer küs
pdV9
siú(; ükr-í,
seúd élne
üJcf-i,
ydvél tüyeépé ükf-í,
ytrél ánespe ükf-í,
pzsihdUé dm\n tre, Irley édverenDer.
tevat kdúestd sut-éanoalek éüoelat,
türren
se'yéf
éaverenD§r,
éut-éanDal§kpéóéy éüoelDer,
éÉdúé
it'l'e'rarh
kemelBála,
vdfeund píóeÉété. amlji tür§ türamespe
ki.
:
346
yü suratne
tisüna este ééUé,
yenar, amin.
Az
isten
Én
is
Az
isten irgalma forduljon vissza.
vü b
nevében ámen
füstölk tanult
e r -os
isten,
igével,
szem,
Eosszas szem,
fekv ») szem,
Kidülledt («arczczal
Nyavalyás szem, Betegséges szem.
Nehéz szem Akár termetének
ártott.
Akár arczának ártott. Akár napkeltével ártott.
Akár napnyugtával ártott, Az isten nevében ámen isten, Az egészség forduljon vissza.
A Az
négy sarkú világ ragyog, isten órája forduljon vissza,
Mint a
En
is
világ, (úgy)
ragyogjon
meghallgattam jó
(t.
i.
a beteg).
szivvel,
Tanult törvény nyel,
Ámen isten az isten- anyjával A magad teremtette lelket te
is
sajnáld meg,
Mentsd meg, ámen. (S'dú- Ulyas.J
5.
hanem
Ez a változat már nem füstölés közben mondott csak egy pohár sós vízre kell ráolvasni az
minden egyes
fejezet
kell itatni avval, a
A
kell fújni.
Ebbl
igéket, és
egy keveset
meg
kinek szem ártott, a többit a javós a szájába
veszi, a beteg arcza
sós vizet ezen a
után rá
ráolvasás,
elé
söprn
egy
s
ö
pr
t
tart,
és a szájában
keresztül az arczába fújja.
ráolvasó igék 1.
pdr solyl / dl aúía yin'iíi/.a könóÉala arlaza pir '
tora.
lev
347
tzd
JcöÉé
teyei'19,
sanóÉo/jíé fiú kos
iikfir.
(Rá fúvás). 2.
éüXóé vöÉéóérí ybra kaj§k s>ú< ;
yünózá ixíhr pcysa úanúáoyné
Un
kös uód,
kös iikhf.
(Ráfúvás). 3.
süHóé t'soBiiGan ybrá yüúíizd
flt't'n'
p'öl'f
élné
pgysa kos üá?,
éanúioyné fiú kös
üfcfof.
(Ráfúvás). 4.
mün
sol
yanúzá
sinóÉé virDaf yop tanek, flffef
pr/sd kos Hód,
éonúényné fiú kös ükfdf. (Ráfúvás). 5.
ybrá dúúzek éufi
s}út :
yuyiúzd riffdf pe/sd kös
iiúd,
sannzoyúc fiú kös ükfdf. (Ráfúvás). 1.
Egy
éves leány-gyermek
A mikor
fonalat fonva vásznat sz,
Inget készítve felhúzza.
Csak akkor ártson a szem. 2.
Az égen repül
A mikor mern
madárnak (kányának) ránézve szem árt,
fekete
Csak akkor ártson a szem. 3.
Az égen vágtató fekete felhnek mikor mern ránézve szem árt, Csak akkor ártson a szem.
A
:
348
4.
Az országúton unagy úton») mikor mern ránézve nem Csak akkor ártson a szem.
fekszik egy darab kéreg,
A
árt (neki).
5.
Fekete kutya kölykének
A
mikor
mern
ránézve szem
árt.
Csak akkor ártson a szem. (S'ül'i'jii-kassJj.
6.
minden
Ez északi-csuvas változat szintén csak egyszer
A
nélkül.
füstölés
maga
javós
elé
állítja
ráolvasás,
a szemverte
beteget, rendesen gyermeket, és rákezdi a tizenhárom fejezetbl álló ráolvasást.
Minden egyes
gyermek arcza
elé,
mek
ezen
és
fejezetnek a végén
az
arczába.
A
ráolvasó igék
tre shiay, törámes
sirlay.
üd§1 örle, sor örle,
yölá
v\tt
sala viitdf
ilttem pösle, sta/rik
ról
(t.
köiiidl' selle lcil'úd),
i.
roréffe,
vól
sorat't'e,
ról
(üftéóét
1.
sit'ríil'iJe
sióid ixúds ottinóze
vórem (hfds.
vórem U?fds törriJiDze hitkas-laraGan olá-Gajek. öla-Gájek inzl yi^nr' •/Esan kös pöfo,
sav kös
s*iúe
yEsan kös üód,
yajar Hód, 'enzert üód, sáréit hzoynr
yajar
ükt'df,
fiú
ollót
tart a
ollón keresztül belefúj a gyer-
kös ükhr,
349
'enzert ukidi.
söre éüéVo sör soyalle starik, tüfléóéi völ corét't'e, völ soratíe, völ
yáúze tíwn kasmaé, mon íüfUirhéé, povrc vorzé sorzá kelarza járna par éak aóia éiniáén. (Eáfúvás.) 2.
éiimotúé élid
vörem
(in<>s
ottijwié
jivgs,
vörem jlreé törrinóié katkas-laracan éam-cájek.
éüm-Gájek inzi */uné
yEsan köé pöh, sav kös élne yEsan köé uód, yajar dód, 'enzert üód,
éarenúioyne ürí köé ükhi;
yajar ükhr, 'enzert
iikt'dr.
."
stb.
(Eáfúvás.) 3. élt'ihol'úe
vörem
sióid tinds otthíóie
jlreé,
vörem jlreé törrinúéé katkaslaraGan xörá SQ%an.
yöra éöyan inzi yiéné yEsan köé pöh, sav köé élne %Eéan köé uód, yajar üód, 'enzert uód,
éarenúioyne (in köé
yajar
iikt'dr,
'enzert idfor.
.\
.
(Eáfúvás.)
stb.
ütit'df,
350 4.
slfíílöfóé ÚtÚÍd
t'ÍÍOS
ottiúh/.''
vórem var, vör§m varDa
vörem
fsir ód,
vórem (iifáofé vörem májra, vórem májra torra pös saBaGan. sav majran inzi yisú< /Etíiin
;
kös pöfo,
sav kös
yEsan kos üód,
s'iné
yajar üód, 'enzert üód,
sdvenhzo/ne fin kös yajar '§níert
üJcfyf,
tikfdf, tikfa
.
stb.
(Ráfúvás.) 5.
siirhotúé sióid t'Túds
füÉönúéé
kevuGa joman bö, t'hhdf jóman.
kérned joman sinéúé, fiihdr
joman sinéúé
yEsan taysan kös üód, yajar üód, 'enzert üód,
saveíwzoyné fin kös ukídf, yajar
ütifdf,
'enzert ükfdf. stb.
(Ráfúvás.) 6.
sitiholúé siúéd
tlúds ottinúzé
ybrd laza 'dnéífo, jdvéhld,
tittem
sav
k<">i!(dl'
y
séréÉeth.
inzi yisúe
yEéan kös pofo,
351
sav kös élné YEsan
yajar
kö.í
üód
4
üó,>,
'enzert üó,>.
ün
sá\7§núzoyné
kbé
Tikídf,
yajar ü&hf, 'enzert ukídi. stb.
(Ráfúvás.) 7. slt'ihöl'íte
ybra
éiúzd t'lúds frÍÉonúéé
éöl'éú
'dúéffo,
ílttem
jdféúh, séréÉelh.
Icöihdl'
'/ura sóién inzl yisné
yEsan kos
pbl'd,
sav kos síné yEsan kös üód,
yajar üód, '
enzert üód,
sárenúioyne yajar
t'iií
kös ükt'df,
ükt'df,
'enzert ükt'df. stb.
(Ráfúvás.) 8. sit'iíiöl'úé
élid
t'iúds
iiiÉönúzé
ybra kalüa. 'dúefl'S jdvénfo,
ílttem köih,)l séféÉélfo. ybra, kalüá inzt yisúe
yEsan kbé pöld, sav köé s)úe yEsan kös üód,
yajar üód, 'enzert üód,
savgnúéoyné yajar '§nɧrt
fin kös
ükt'df, nkt',>f.
stb.
(Ráfúvás.)
ukidf,
:.vj
9.
sit'rhöVúé sióid
t'iúds
tüúönóié
t'híin-
aróia,
ivnhdr
aróiará fitíur starik.
t"n
inzi yijné
yEsan kös pöld,
mr
kös
/({jer
sitié
yEsan kös
'§ní§ri
iiód,
éáv§lióÍoyné fin kös
yajar
iiód,
iiá>,
iikfdf,
iikt'dr,
'§n£§rt
iikt'df.
stb.
(Ráfúvás.) 10.
tüúds tiiÉönóié
sifríiotóé sióid
pö%§r aróia, poyer aróiará pöyer starik,
poyer starik
inzi yisi'ié
yEsan kas pöld, sav kös élé yEsan kös
iiód,
yajar uúd, 'enzert nád,
sárenúzoyné
t'in
kös üküdf,
yajar iikür, '§nzgrt
üJct'df.
stb.
(Eáfúvás.) 11.
siiiholóé sióid íiúds tüÉonózé
jds aróia,
jds
aróiará jds
starik,
jds starik inzi yisúé
yEsan kös pöh, sav kös élné yEsan kös
yajar 'ení§rt
Hót), üú,>,
iiód,
353
sáv§nóíoyúé (in kos ükhí, yajar ükfof, 'enzert ukídf. stb.
/ (Ráfúvás.)
12.
síúh árúm,
sitrhoÜDé
köihdl
ilnds {ÚÉÖnúée
oihdl árúmra )í
tíorhdl starik,
starik inzi yisné
yEsan köt
pöfo,
sar kös shíe yEsan kös üód,
yajar Hód, 'enzert üód,
savenúzoyúé (in kös
ükt'df,
yajar nkhr, 'enzert iiMaf. stb.
(Ráfúvás.) 13. sit'rhoÜDé slúzd
t'iúds
iúúönúzé
ilttgm arúza, llttem
arúiará iltt§m
starik,
llttem starik inzi yisné
yEsan kös
pöfo,
sav kös élné yEsan kös üód,
yajar üód, '§nzgrt üód,
savenúzoyúé yajar \jitzert
Un
kos iikfor,
ükt'df, iikín'-.
stb.
(Ráfúvás.) 14.
toré srrlay,
törames srrlay. A esuvas
s vallás
emlékei.
23
354
torran írle/ kxímr. éúérfifén síp" fojt kítúdr.
kasfséú kard'e%?íé par,
smó-zak
yaMe
éömölleyne par.
rhon kasmas,
líiöú
íüfléíihéé,
pöffé vörze sorza kelarza járná
par sak aúéa éinúéén.
(Ráfúvás.)
Isten irgalmazz,
Isten-anyja irgalmazz.
A Volgán átal, a Szúrán átal, Városon keresztül, falun keresztül, Arany fej, ezüst fogú Öreg (jött), köp
rá,
fúj
ö gyógyít.
rá,
1.
Hetvenhét tenger szigetén
Magas jegenye-fenyö, Magas jegenye-fenyö
tetején
Kopácsoló («kopácsolva ül») harkály.
Harkály tarkóján
A mikor szem
lesz,
Ennek a szemnek a mikor szem Rossz
árt.
árt,
'enzert árt,
Csak akkor ártson a szem, Ártson a rossz,
Ártson az
'enzert.
Fehér hajú, fehér szakálú fúj
Az
rá, ö
mit
olló
köp
rá,
öreg,
ö gyógyítja meg.
nem vág
el,
mit
nem
Egyszer ráfújva, ráköpve,
Engedd elzni errl a gyermekrl. 2.
Hetvenhét tenger szigetén
Magas
fa.
gyógyít
meg?
355
Magas
fa tetején
Kopácsoló
«
gyapjú-madár » (héja?)
«Gyapjú-rnadár» tarkóján
A
mikor szem lesz, a szemnek a mikor szem Eossz árt,
Ennek
árt,
'enzert árt,
Csak akkor ártson a szem, Ártson a rossz,
Ártson az
enzert. stb.
3.
Hetvenhét tenger szigetén
Magas Magas
fa,
fa tetején
Kopácsoló fekete kánya Fekete kánya tarkóján
A
mikor szem
lesz.
Ennek a szemnek a mikor szem Eossz
árt,
árt,
'enzert árt.
Csak akkor ártson a szem, Ártson a rossz, Ártson az
'enzert. stb.
4.
Hetvenhét tenger szigetén
Hosszú völgy, Hosszú völgyben Hosszú templom,
Hosszú templomban Hosszú (orosz) asszony, Hosszú
Ennek
(orosz) asszony istent
imádó.
az (orosz) asszonynak a tarkóján
A mikor szem
lesz,
Ennek a szemnek a mikor szem
árt,
23*
556
Rossz
árt,
'enzert árt,
Csak akkor ártson a szem, Ártson a rossz, Ártson az
'enzert. stb.
5.
Hetvenhét tenger fenekén
Fehér tölgyfa meg vas-tölgyfa Fehér tölgyfának
is,
Vas -tölgyfának is A mikor egyszer szem Rossz
árt,
árt,
'enzert árt,
Csak akkor ártson a szem, Ártson a rossz, Ártson az
'enzert. stb.
6.
Hetvenhét tenger szigetén Fekete
ló
Nyerges, kantáros, Arany-, ezüst-bojtos.
Ezen ló tarkóján A mikor szem lesz, Ennek a szemnek a mikor szem Rossz
árt,
'enzert árt,
Csak akkor ártson a szem, Ártson a rossz,
Ártson az
'enzert. stb. 7.
Hetvenhét tenger fenekén, Fekete kígyó. Nyerges, kantáros,
árt.
357
Arany-, ezüst-bojtos.
Fekete kígyó tarkóján
A
mikor szem lesz, Ennek a szemnek a mikor szem Rossz
árt.
árt,
'enzert árt,
Csak akkor ártson a szem, Ártson a rossz, Ártson az
'enzert. stb. 8.
Hetvenhét tenger fenekén Fekete gyík. Nyerges, kantáros, Arany-, ezüst-bojtos
Fekete gyík tarkóján
A
mikor szem lesz, Ennek a szemnek a mikor szem Eossz
árt,
árt,
'enzert árt,
Csak akkor ártson a szem, Ártson a rossz, Ártson az
'enzert. stb. 9.
Hetvenhét tenger fenekén
Vas
láda,
Vas ládában vas öreg, Vas öreg tarkóján A mikor szem lesz, Ennek a szemnek a mikor szem Rossz
árt.
'enzert árt,
Csak akkor ártson a szem, Ártson a rossz,
Ártson az
'enzert. stb.
árt,
358 10.
Hetvenhét tenger fenekén Vörösréz láda,
Vörösréz ládában vörösréz öreg,
Vörösréz öreg tarkóján
A mikor szem
lesz,
Ennek a szemnek a mikor szem Rossz
árt.
árt,
'gnÉert árt,
Csak akkor ártson a szem, Ártson a rossz,
Ártson az \nzert. stb.
11.
Hetvenhét tenger fenekén Sárgaréz láda, Sárgaréz ládában sárgaréz öreg,
Sárgaréz öreg tarkóján
A
mikor szem
lesz,
Ennek a szemnek a mikor szem Rossz ^nzert
árt,
árt, árt,
Csak akkor ártson a szem, Ártson a rossz, Ártson az
'enzert. stb.
12.
Hetvenhét tenger fenekén Ezüst láda,
Ezüst ládában ezüst öreg, Ezüst öreg tarkóján
A mikor szem
lesz,
szemnek a mikor szem
Ennek
a
Rossz
árt,
'enzert árt,
Csak akkor ártson a szem,
árt,
:
359
Ártson a rossz,
Ártson az 'enzert. stb.
13.
Hetvenhét tenger fenekén
Arany láda. Arany ládában arany öreg, Arany öreg tarkóján A mikor szem lesz, Ennek a szemnek a mikor szem Hossz
árt,
árt,
'enzert árt,
Csak akkor ártson a szem, Ártson a rossz, Ártson az
'enzert. stb.
14.
Isten irgalmazz,
Isten-anyja irgalmazz.
Az istentl egészség jöjjön, Az embertl orvosság jöjjön. Estig nyugalmat adjál, Csont-porczika könnységet adjad. Az olló mit nem vág el, mit nem gyógyít meg? Egyszer ráfújva, ráköpve
Engedd elzni errl a gyermekrl. (Vaúéal-kassl).
7.
A külömböz
szembetegségek legnagyobb részét szem-
verés által keletkezettnek vélik.
(küs
iídlyl) olvassa
Ez
ellen a javós a «szem-igéjé»-t
rá egyszer tiszta vízre, egyszer ráfúj, evvel
a vízzel aztán bedörzsölik a szemfájós beteg lokát,
meg
A
egy keveset
meg
is
ráolvasó igék
pdsihdUé amin tre. vÜBgrle küs
(lcf-í,
itatnak belle.
feje tetejét és
hom-
360 yajarle küs tirr-J, 'enzertle Jnis
t'Jrr-1,
jlrer küs íiri-i,
türr§n líiésl'eúh sáreretwer. teipat
sut'davDalek
Ikdúéstd
jépl'e süoelat,
savgnÉélí sÜDelza kajDer.
sdih-verman hsné yezan vissé tüynr,
sárén (süné sit'ihdl'óe
éió'h
lltten juiia
lltten
vei
t'irí
jBa
küs ükfor.
éézérí
yif varriúóéé
pur,
tgrrinúíé 'emert kájek.
y§zan püs y,>rh terza
si
seyerat,
saren (süné (in küs ük far. p"dsihdlté
amin tre
yerenné yü snrát)ie t'süna sélte,
yeoar. ; i(l'<
éédúé
tre
hm,
türamesfié
és(é yeüar,
amin.
Az isten nevében ámen isten. Akár vÜBer-os szem ártott. Akár rossz szem ártott. Akár haragos szem ártott. Akár nehéz szem ártott, Az
A
isten irgalma forduljon vissza.
négy sarkú világ a mint kivilágosodik,
Azonképen világosodjék ki. Apró erd végét a mikor kimérte, Csak akkor ártson a szem. Hetvenhét puszta mez közepén
Arany oszlop van, Arany oszlop tetején sas-madár. A mikor az fejjel lefelé állva füttyent, Csak akkor ártson a szem.
Az
isten
A magad
nevében ámen
isten,
számára magad teremtette
Sajnáld meg, mentsd meg.
lelket
:
36
Én
1
meghallgattam,
is
Isten az isten-anyjával
Te
mentsd meg, ámen.
is
(S'm-Ulyas).
Harag
TV. Egy igen
Ha
('§ n z e r t).
módon keletkez
sajátságos
betegség az 'enzert.
perleked, czivakodó emberek mellett megy
el valaki,
könnyen
megeshetik, hogy ezeknek a haragos szavai, dühe, haragja rászáll,
a
perlekedk
A
czivakodók haragja egymásnak
meg, és megbetegíti.
rajta foganik
átkolózása
is
árthat ugyan, de mégis leg-
gyakoribb a csuvas nép hite szerint, hogy egy teljesen
harmadikra
Az
száll a haragjuk.
séget 'enzert-nnk (harag), 'enzertle
csak egyszeren yajar-nak (rossz) (út rossza)
mivel
A
vagy éüfénd
sul
ártatlan
formán származó betegyajar-nsk (haragos rossz) vagy is nevezik, néha sul %ajafd~nak ilyen
yajáfv-n&k
útközben, jártában-kelteben
(járt
út rossza)
is
hívják,
ártani az embernek.
szokott
harag verte betegre azt mondják, hogy yifdé verenne (szembe
ütközött) vagy 'enzert iikúd (harag esett rá).
A de
betegség
mint az
a
maga
legtöbb esetben
ers
fejfájásban nyilvánul,
alább következ ráolvasásoknál látni fogjuk, az
önmagában is, meg a hatásaiban is igen külömböz lehet, más-más betegségre is azt szokta felhozni okul, hogy perlekedk haragjától származik. 'enzert
és a javós
A
1.
vagy 77
javós úgy gyógyítja az 'enzgrt-ot, hogy
kis
kevésbbé
kenyérdarabkát fog a markába, a
vagy jobban
a
súlyos
beteg
9,
11,
40, 41
szerint a
állapota,
és
mint
ezekkel a
kenyérdarabkákkal a ráolvasó igék mondása közben negyvenszer
vagy negyvenegyszer megkeríti a beteg
nyában vízre
eldobja valahová.
vagy mézre)
is
fejét,
ráolvassa
ezután
ugyanez
a pálinkát megitatja a beteggel.
A
ráolvasó igék
jp?sih»U( :
amin tre.
'enDeyat, tür
aztán
Egy kevés pálinkára
mhdíwzé
kalazat,
szél irá-
(esetleg
vajra,
igéket, ráfúj, és
:
36:
vei'zat,
páne nksd
Und
siúíiz<',
&dv biiiúié.
pámástep
vei
t'ez<;
verÉat,
ünen verzl marid t'sn'Vét't'eíét'. pdsmdEe amin tre sanDaiiDci Irley ^üZo^r,
fdsrhdUé amhi türámes
yü suratne Unná taryanxen
ést'<
;
yenar.
ezdúé si%la, e'ndúe
yeueinm.
amin tre
p?snidlh :
sa/waiiná
séyét',
éúéihfénúé
Az
isten
sli'il.ry,
nevében ámen
amin. isten.
Tagadkozik, az isten eltt beszél (esküdözik), Veszekedik,
Az adott pénz
A
miatt,
vett föld miatt.
Veszekedik,
Annak
azt
mondja «nem adom meg», engem megbetegít.
a veszekedése
Az isten nevében ámen isten Tetled is egészség legyen, Az isten nevében ámen isten -anyja
A magad
teremtette lelket
Légy szíves te is mentsd meg. Te is rizz, Én is hadd meneküljek meg. Az isten nevében ámen isten Tetled is az óra, Az embertl is orvosság, ámen. (S'dn-Ul%as). 2.
Egy másik
változat
pdsmdUe amin tre, yü suratne
t'snnd
séll'e
363
eÉdúe iiUúdp
mdáúe
(v.
ihdrhÉé) kaidén e
püh,
Bl'e-zurDa kize fon-i,
yené yifds püln-l, pdsúdlle amin
tre
tlreBd halasn-l,
idiée kalasn-l,
uksaBá kalasn-l, vlHeypd halasn-l,
pd n e- itn Éé i
ka lasn-l,
küDen terzan kalasn-l, hrdsfén kalasn-l, p'rlúzak élnd svn kalaún-%, türele sin kalasn-l, ríúzéf kalasn-l.
üjeyne ydvélné peysd kalasn-l, ifyl
slrlemBá kalasn-l,
yvéél tüyespé kalasn-l, ütne ÜDeniBá kalasn-l, sin? sirhéÉe kalasn-l,
pzsmaWé amin türames, pdlni püfo, pBlménni püfo, yerenne yü surdtne {sünenné kazár, ihesl'ét'
sdrer,
séyéi sdrer. 'étan ept'é
Az
isten
pulzaiwd, iüefdih,
estV kazár, amin.
nevében ámen
isten,
teremtette lelket sajnáld
A magad Én is meghallgatom. Akármirl
beszélt,
Akár a házba jött be, Akár szembe találkozott Az isten nevében ámen Akár gabonáról beszélt, Akár földrl beszélt, Akár pénzrl beszélt,
vele,
isten
meg.
:
364
Akár Akár Akár Akár Akár Akár Akár
jószágról beszélt,
Akár Akár Akár Akár Akár
a holdra, napra nézve beszélt,
az adottról vettrl beszélt, háttal állva (hazudva) beszélt,
igazán beszélt,
megesküdött ember
beszélt,
keresztény ember beszélt,
miser beszélt, reggeli harmattal beszélt,
napkeltével beszélt. a lépett lépés közben beszélt.
az evett evés közben beszélt,
Az isten nevében ámen isten-anyja, Akár tudja, akár nem tudja, A magadnak magad teremtette leiekét bocsásd meg, Az irgalmat fordítsd vissza. Az órát fordítsd vissza. Akárhonnan lett is, Én is meghallgattam, te is bocsásd meg, ámen. (S'dú- Ulyas).
3.
A
terhes
asszonyokra
nézve
is
igen
veszedelmes
az
mert könnyen elvetélhetnek, ers has- és méh fájdalmakat érezhetnek attól, ha perleked emberek haragja veri meg ket. A javós ez ellen ráolvasás közben apró kenyérdarabkákkal (9, \jnzert,
11,
40, 41, 77) kilenczszer
körülkeríti
a beteg asszony
fejét,
a
kenyérdarabkákat aztán szél irányában eldobja valahová. Ugyanezen igéket pálinkára
is
ráolvassa egyszer, ráfúj, és
megitatja vele.
A
ráolvasó igék 2)9S)íi,>Ul'é
dmpi tre,
verze, 'enzert '§sr% t'sünd édGgnúzd, '§7ia
V
veyetser suratmá yitldnne.
jp98ifi9lle
amin tre,
taryasé§n yeoar. ukéaBÖ, kalasn-i,
édfÉé kalaén-%, tirgBa kalaén-%,
a
pálinkát
365
surtpa kalasn-i, üj§% peysa, /dfét peysa,
tür urhné terza kalaén-t,
pdsmdXlé amin tre
sanDan
séyéf,
éúémrén slphy, amin.
Az
A
nevében ámen
isten
isten,
veszekedés, 'enzert a belüllev lélekbe kapaszkodott,
Azon van, hogy
azt idtlenül megszülettesse.
ámen
Ej az isten nevében
isten,
Légy szíves mentsd meg. Akár pénzrl beszélt, Akár földrl beszélt, Akár gabonáról beszélt, Akár házról beszélt, Akár holdra nézve, akár napra nézve, Akár isten elé állva beszélt, Az isten nevében ámen isten Tetled óra, Embertl orvosság, ámen. (S',m- UlyasJ. 4.
A
kis
gyermekeknek még az anyjuk méhében
is
árthat
az 'enzert, ilyenkor születésük után sokat betegeskednek, sírnak,
rosszaskodnak.
A
a kis gyereknek
A
javós egy kevés vajra olvassa az igéket, is
adnak,
ráolvasó igék fidSihdUi
meg
az anyjával
is
:
amin tre.
sin verzlne, 'esrl /aj ara vdféúdp, 'enzet'Dá vdféudp. 'i
lii
tre yü suratne
t'sima
vlrenne vf par,
sen vlr§nné sen
par
pdSihdUé amin tre uzala cdféúdp,
p
9r$p£akl§
sir.
sin 'enzeróid, verzl
abzana ames 'ezdnúzéy saGenne pfo, pu'/ü
situ'jzl
verze aúiana saGenne,
ebbl
etetnek belle.
366
áúÉaná naúíarlantiöirng
vgl
hlfo ú -pall,m
pcfl'ih
]>ül'e.
espdf,
mld-isdfd yussin/.é kaidéiig sgmay, verte ftrn-1,
muyGuriDa
vgreén-%,
iiúidíih'-i,
sgrará-%
íidfyx
\%rng kas veresn-i, pdsiíutt'e'
amyn
tfirg
yü surátng fsúná frigy
)>ar,
séyét'úe sarer.
tiirratiDü Irigy pülDgr,
éúétfifénóé síp pülogr, rimlji.
Az
isten
Ember
nevében ámen
isten.
haragjára, belsrészben
lév
rosszra fúvók.
Haragra fúvók.
magad
Ej isten a
teremtette léleknek
Test helyébe testet adjál,
Arcz helyébe arczot adjál.
Az isten nevében ámen isten, Gonoszra fúvók, hárítsd el. Esküvéses ember haragja, veszekedése Alighanem a gyermekbe kapaszkodott még az anyja méhében, Gyülésbéli harag a gyermekbe kapaszkodott,
A
gyermeket az alighanem elgyengítette.
Helyét-jelét
nem
tudjuk,
szó, veszekedés Akár halott, Akár húsvétkor veszekedett, Akár slihdk-kor, Akár az «szi sör» alkalmával, Akár gyászünnep-este veszekedett,*)
-él között beszélt
Az
isten
A magad
nevében ámen
ártott,
isten
teremtette léleknek egészséget adjál.
Az óráját fordítsd vissza. Az istentl is egészség legyen, Az embertl is orvosság legyen, ámen. (S'dú-Ulyas.) *)
Mindezen ünnepeket
1.
a gyászünnepek között.
3G7
sur-zar
5.
(F e h é r
-
s
árga
s
á
g).
A sárgaságnak egy neme, a mely patak mellett czivakodó emberek
haragjából támad. Elég,
ha valaki csak messzirl
hangjukat, máris árthat
nekik.
A
a
is
javós apró kenyérdarabkákkal
körülkeríti
dobni
A
(9,
víz mellett,
11, 40, 41, 77) ötször
szenved beteg
sárgaságban
ilyen
az
ráolvassa az igéket. kell
hallja
valami
fejét,
közben
kenyérdarabkákat azután a vízbe, patakba
körülbelül
azon
a
helyen, a hol a beteg gondolja,
hogy a veszeked emberek állottak akkor, mikor a haragjuk A kenyérdarabkák vízbedobásakor azt mondják
ártott neki.
:
uzal sdvenBd köJDer.
A gonosz A
ráolvasó igék
ménjen
evvel
el.
:
pd.-ohdUe ant vn
tre
'enzenlanza kalndrdé, vereéfds,
narastaran sin teng verze yuééinúzé, 'e/?a
vei verze tlyúz.
pd$)kdlh; amin
tre
sir ydfdnúíi 'enzerod ídréúdp.
V
pdsi'ndllt :
aniin
tre
yevenne yü surátne
ts
und
séllé,
ést'é
ésie yeDar.
pdsmdUé amin tre sarwanDd séyét pülüer, éúémrénúe
Az
isten
vrley pülner,
nevében ámen isten
Dühöngve
beszéltek, veszekedtek,
Véletlenül egy ember
Annak Az
amin.
a veszekedés közepette,
állt
az a veszekedés ártott.
isten
nevében ámen
isten
Víz- parti 'enzert-ra, fúvók.
Ej az isten nevében
ámen
A magad számára magad
isten
teremtette lelket
:
Te is sajnáld meg, Te is mentsd meg. Az isten nevében ámen isten Tetled is az óra legyen, Az embertl is egészség legyen, ámen. (S'jú- Ulyas.j
6.
Ez
csakhogy a nép babonája szerint legfképen
'enzert,
is
ter a-y aj ar.*)
ment ember veszekedésébl származik »
«a katonának
(saluaGá
kájne sin verziM kaját). Pálinkára vagy vízre ráolvassák ez ellen
a következ igéket pdsiíiA'l'< :
amin tre,
ir'rTúzakle tera-yajar hn'údp.
ydfdyte pdf yajarlanza kalásne
püh.
éltmdtúe sióid 'enzertlanzá kalásne pdsihdll'é
p
s
amin tre,
rlú£akl§
éiji
ph.
aíjúdl,
yajarhé vdféúdp.
ukéáBá kalasn-l, tlre-üleBa kalasn-l, édfúé kalasn-l,
surtpa kalasn-l, ihdnÉe kalasniúé ídlhn-palhn pjtméshp. pdsihal'l'e
amin tre,
ayódV,
ter a -yaja rné vd rend/)
pdsihdUé amin
sanDan
trran
Irley
isten
tre
kdéipdr.
ihéslet',
éúémfén
Az
slptdy,
amin.
nevében ámen
Esküvéses
.
isten,
tera-yajar-ra, fúvók.
Alighanem negyvenegyszer haragudva beszélt, Alighanem hetvenhétszer dühöngve beszélt.
*)
A
ma már értelmetlen. A yajar, mint a hogy találkoztunk vele, «rossz»-at jelent.
terá szó
már fentebb
is
2
!
369
Az
nevében ámen
isten
Esküvéses ember
Akár Akár Akár Akár
pénzrl
angyal,
isten,
rossz »- ára fúvók.
beszélt,
gabonáról beszélt, földrl beszélt, házról beszélt,
Hogy mirl Az
«
nem tudom.
beszélt, helyét-jelét
nevében ámen
isten
angyal,
isten,
tei-a-yajar-ra, fúvók.
Az isten nevében ámen isten, Tetled egészséget várunk, Az istentl az irgalom, Embertl orvosság, ámen. (S'dú-Ulyas).
7.
isi óé ni'd
yajar. (Szúrás os rossz.)
Az oldalszúrást nevezi
Ez
így a nép.
is
'gnégrt,
csakhogy
olyankor támad, hogyha más vallású emberrel czivakodik, perel a csuvas, legfképen
mohammedán
miserrel. Ezért ihiÉéf '§nɧrúh-
nek (miser haragja) is nevezik. Arthat els sorban magának a perel csuvasnak, de árthat a feleségének, gyermekeinek is. A javós úgy gyógyítja az oldalszúrást, hogy a beteget maga elé ülteti,
szénvonó lapátot vesz a kezébe, aztán
olvasni
kezdi a
majd meg fogyó haladványban mindaddig, a míg csak vissza nem jut az l-ig, de úgy, hogy mindig 2 számot hagy el a számsorból. Minden egyes számnak a kimonszámsort 1-tl
9-ig,
—
dásakor a beteg vele,
és
felé
kap a szénvonó
lapáttal, de
minden egyes számsornak a végén
% %
3,
4,
5,
6,
7,
1,
3,
4,
5,
6,
7
1,
2,
3,
4,
5
1,
%
3
1,
8,
9
— —
1
fyü
nem
ér
(félre
köp)
« «
«
«
«
«
<(
uzal-t'dzél sir!
A A
rosszat-gonoszt hárítsd
csuvas svallás emlékei.
hozzá
félreköp egyet:
el
^
ü
:
370
még
Eáolvassa egyszer ráfúj,
ezután egy pohár vízre
is
a következ igéket,
a vizet megitatja a beteggel.
s
•pdBlhdUé
amin
tür§,
mixer 'enZerúíd, v§rz%, isiáénh yajar ídféúdp. pzsihdU< : a
mm
tür§
yrlgi par.
sanixiniM
séyét',
éóéthrénóe slphy, amin.
Az
isten
nevében ámen
isten,
Miser haragját, veszekedését, Szúrásos rosszat fúvók.
Az
isten
nevében ámen isten
Egészséget adjál.
Tetled is az óra, Az embertl is orvosság, ámen. (S^ú-ülyas).
8.
vüb §rl§ küé
A
y aj ara.
b§r
(v
-
o
s
szem
rossza.)
czivakodó ember haragos, villogó szeme árthat a másiká-
v. ÜBerlanzá peyat = úgy néz mint a vÜBer.) Ettl a haragos szemveréstl megdagadnak és ersen fájnak a
nak. {vüB§rlanza
szemek.
A
javós
szájába veszi,
lev
egy pohár vízre ráolvassa az igéket, a vizet a
és a
beteg
szeme
elé
ollót
vizet ezen az ollón keresztül a fájós
A
szemekbe
ráolvasó igék
pdsihdUe amin tre, rüserle küéle yajar r?re(pdr. iry'i
xlrlemBö, p§yr-%
ydvél tüyeépé peyr-L
kgnDerlüBa p§yr-l, kasyl aB itpa peyr-l,
y/rél aneépé p§yr-l, sen élné pgyr-\,
hüs élne p§yr-%
tartva, a
szájában
fújja.
371
tün§
'?é
siné peyr-i.
uzal küs, vÜBerle küs, vÜBerle küs %ajafd (iiíier
ürle cm kast§r,
fidsrhdWé
sanuan
amht tre
ihésl'ét,
irley,
éúérhfén srfthy, amin.
Az
nevében ámen
isten
szem
vÜBer-os
Akár Akár Akár Akár Akár Akár Akár Akár
isten,
rosszat fúvunk,
reggeli harmattal nézett,
nap keltével
nézett,
délben nézett, esti
ebédkor nézett,
nap nyugtával
nézett,
az arczra nézett, a szemre nézett,
a végzett
munkára
nézett,
Eossz szem, vÜB§r-os szem,
szem rossza Vason keresztül ne menjen. Az isten nevében ámen isten Tetled irgalom, egészség, Az embertl orvosság, ámen. vüb§?'-os
(S'dú- Ulyas). 9.
A
embert másképen
harag-verte
vidéken, minden ráolvasás nélkül.
is gyógyítják némely Egy fenyszilánkra rákötnek
egy körömnagyságú sódarabkát, valaki ezt a kezébe fogva a szoba
A mikor a tz melegtl szétpattan, és szejjeirepül a szobában. A melyik darab a szoba eleje, fhelye fele közepére
áll
a 8Ódarabhoz ugrik, azt
vele, és a ér,
fenyszilánkot meggyújtja.
a só a hirtelen
felveszik,
és
megetetik
a
beteggel. Elvigyázatosság
szempontjából, hogy esetleg az egész sódarab a szoba ajtaja
ne repülhessen, egy csészét szoba
eleje felé.
tartanak
elébe,
felé
hogy visszavesse a
(VomBÜ-kass%.)
M*
:
372
iüléihé t'sdlyi. (Daganat igéje.)
10.
Ha szókkal
valakit akár szemtl-szembe, akár a háta mögött haragos illetnek,
vagy megszólnak, ettl a megszólott embernek
daganat támad a nyakán, vagy a teste egyéb helyén, melyet ha nem gyógyítanak, a daganat megkékül, elmérgesedik és meg illet. A javós valamilyen zsírra, legtöbbször is halhat tle az disznózsírra ráolvassa az alább következ igéket, egyszer ráfúj, fájó
evvel a zsírral aztán bekenik a daganatot, és bekötik valami ruhával.
A
ráolvasó igék 'pdSihdUé
amin tre,
sül§mdÉé pulcw-i,
sil
avalyl timi
pulau-l,
titníjíe
édf sülerhdfj< : -i,
swBa-%,
p"dsihdtté és
amin
tür§,
ééffié.
jéple shjóérÉé, jlrer seinaypa kajaD-%,
kurajmazer sulza
UvéHm
pulzanini.
ydfél tüyespe-i,
y dióét anespé-i, kasyi swleniBa-i, 'di'iénd
\iépé-i,
vlrtne vlr§nBd-l, p§"/n§ kúspa-i,
kalasne ísdlyéúé-i, pdsihdUt' sél'Ve,
amin tre
yeoar.
turran yriey, éúéthfén
siftfoy.
pdmhdllc amin tür§ taryáxsen ééUé,
uzalné tüsniné saver, lrl§yú<; par.
sKthdlúé élóíd hiiúíé ydrrinúíén,
tr
tiryamaypala
pusné
itsa terat,
IciVríd.
373
küugn éargrgnza
tuysa,
kaját.
turran mésléí, Irigy siisén sávenÉék saverenza tuysa kajoer.
(ül'é)hé (sírd óé
sézén-yiróé "/erek sgme,
sU'ihdl'úé siis
sav trpfénzé, salanza kaját. tütéthé t'sirdÉé sávgnÉék' salanza tuysa kajoer.
síiúdtúé sUs sézén-yir varrinóíé
üpúe práyng,
vlres seBuDt
savé édfzc salanza kajne, t'ül'éríié
{sirdúe íayentiék' salanza tuysa káJDgr.
vdzén kajek sülóé sávgrgnza kaját, sunat'né sarelzd süréi,
turran
Irigy
séyéi,
ihésléi,
sávenÉék' savergnDgr.
türelmes amljt,
yü éuratng
t'súna ygnar.
türamgs, áijódl, c()
pdlnihr kalárgm,
turran
ihésléi,
séyéi pülügr.
ep itldfdih kgmelBá,
tre
est'é
Irigy sáver,
amin.
Az isten nevében ámen isten, Akár a szél megszólásával lesz, Akár régi tettével, fogásával lesz, Akár a föld megszólásával, Akár vizzel. Akár halottal, Az isten nevében ámen isten, Te sajnáld meg, Akármilyen nyavalya
által,
súlyos szó által származik,
Még ha gylöletbl megszólva Akár Akár Akár Akár Akár Akár
napkeltével,
napnyugtával, éjjeli
harmattal,
a végzett
a
fekv
néz
munka
helyen,
szemmel,
közben,
ártott
is.
374
Akár beszél nyelvvel, Az isten nevében ámen isten, Sajnáld meg, mentsd meg.
A
gonosz eltrését fordítsd
meg
(fordítsd jóra),
Egészséget adjál.
Hetvenhét világ szélérl Pej táltos lóval eljött
Fejét rázva
(t.
i.
a gonosz szellem),
áll,
Háttal fordulva elmegy.
Az istentl irgalom, egészség
A
daganat betegsége
A
jutva,
ezenképen megfordulva menjen
mezn
Hetvenhét puszta
Ez elporladozva
is
el.
korhadt csont,
elmállik.
daganat betegsége
is
ezenképen elmállva menjen
mez
Hetvenhét puszta
el.
közepén
Orosz bocskora arczra borulva hagyottan,
Ez elrothadva
A A madár
elmállott.
daganat betegsége
is
ezenképen elmállva menjen
el.
a levegben megfordulva megy,
Szárnya-kiterülve jár,
Az istentl az irgalom, óra, egészség Ezenképen forduljon vissza. Isten-anyja ámen, A magad teremtette lelket mentsd meg, Isten- anyja, angyal,
Én
azt mondtam, a mit tudok, Az istentl irgalom, óra legyen.
Én meghallgattam Isten te
is
jó szívvel,
fordítsd vissza az egészséget,
ámen.
(S'9Ú Ul/as.)
V.
Egyéb betegségek.
mindazon betegségeket, a melyek sem a gonosz szellemek ártalmából, sem a bbájos rontásából, szemverésbl vagy haragból nem keletkeznek, hanem a melyeknek a nép természetes származást tulajdonít, vagy egyenesen Ezen
fejezet alá soroljuk
:
.
375
az
büntetésének
csapásának,
isten
következk
m ü r.
.
(D ö g v é
a
s z.)
Dögvész, pestis idejében egy régi a
szokás járja
csuvasok
idkbl maradt
gonoszt-
mely legtöbb helyütt
között, a
ment már, mivelhogy a dögvész maga
feledésbe
betegségek
:
1
elz
Ilyen
tartja.
is
a ritkább
tünetek közé tartozik. «Leány-eké»-nek (-pr aoi) hívják, a mely lényegileg abból
áll,
hogy a betegséget okozó gonosz szellemet
istennek bemutatott áldozattal kizik a falu határából, és hogy
mintegy körülbástyázzák magukat körülszántják keresztül
nem
Az
a
falut,
és
a
ellene,
gonosz
leányok vonta ekével
szellem
ezen
a
barázdán
léphet ismét vissza be a faluba.
szertartás csak akkor veszi kezdetét, ha egynehány ember vagy állat elpusztult már a dögvészben. Legels sorban is áldozatul fehér kost ölnek az
a
exorcizáló
faluban
istennek, türe-nak az egész falu szine eltt, azon a helyen, a hol
a nagy tavaszi áldozatot (uúéuk) szokták bemutatni. Az áldozást
három
vagy öt öreg végzi, a falu legtisztesebb vénei közül. mikor már a fehér kost az áldozás törvényei szerint leölték, imádkozásra állanak fel az öregek, és mondják a következképen
A
shioy amin. túrra tcwa terdpper,
yura yaleypalan jelenapper t'épl'e
iyúékpé siyóérÉe falúid pulzauDa.
jala ywerle-y an jar, uzal-t'EséHé sir,
éijiay
amin.
Irgalmazz ámen. Az istennek kost mutatunk be
A
(«
teszünk »),
fekete néppel könyörgünk.
Akármilyen betegséggel, nyavalyával
A A
jött légyen
is,
falura nehézséget ne bocsáss,
gonoszt-rosszat hárítsd
el,
Irgalmazz ámen.
Az imádság végeztével az áldozatot tev öregek leborulnak
376
a homlokukkal érintik a földet (üJcsé püs éaBass9). s megnyúzzák aztán, a húsát eldarabolják, és azon nyomban
a földre,
A
kost
megfzik. A ftt hússal még egyszer imádkoznak, ép úgy, mint a hogy elbb imádkoztak a nyers húsával, azután pedig hozzálát az egész falu népe, és elköltik az áldozatot.
Következik
a falu körülszántása. Régi módi csuvas
aztán
(aGa-BÜs)
fa-eke
negyvenegy
elé
leányt
fognak,
de
ezek
közül csak annak a leánynak szabad megindítani az ekét, a ki egyetlen gyermeke apjának-anyjának, rajta kívül se más nem született a családban, se testvérje. is.
A
meg nem
még
halt
Ugyanilyen egyetlenszülött legény
szántást a falu
néki
fi-
keleti sarkán kezdik meg,
nak tovább a nap útján, nyugat
felé,
és
vagy leány-
tartja az eke szarvát
és így halad-
körülkerítik
az egész
egyszer, ha félelmetesebb, ersebb a dögvész, háromszor
falut
szántják
körül
a
falut,
három barázdát húzva. A
falu
északi,
rongyos fekete gúnyába
négy vénasszonyt állítanak fel, öltöztetve, a kezükben. Mikor
ekével megközelítik
valamelyik vénasszonyt, odakiált hozzá
déli,
az
keleti
és
nyugati
sarkára
söpr
a negyvenegy leány: harúíek rhdú yeralaní
Anyóka mit
A
vén asszony így
kergetsz
felel vissza
?
:
iizald-tEselc si/laoep,
jalül Í7jGék-sÍ7jóéfe yeraláuep, kglaráüep.
A A
gonoszt-rosszat rizem, falubéli betegséget-nyavalyát kergetem, hajszolom.
És közben a vénasszony dühösen csapdossa maga körül a söprjével, kergetve ez által
földet
a gonosz szellemet.
Mind a
vénasszonyt így szólítják meg, és mind a négyen négy sarkon így felelnek nékik vissza. álló
Evvel aztán a szertartás
A
is*) az északi
*)
is
véget ér (Ulyas).
«leány-eké»-nek egy más változatát közli csuvas
MaTepiajibi
135— 13G.
1.
(virjal)
ki.
területrl,
oóacHeHiio
s
a
már Magnyickij
mennyiben egynémely
CTapofi
uyBamcKOü Btpu
:
377
adata eltérést mutat az általam feljegyzett szokástól, lefordítom az erre vonatkozó részt egész terjedelmében
itt
«... A tyurlyema-i egyházkerületben ennek a
szertartásnak
a végzésére a falusi bíró a világi elöljáróság rendeletére
házból felntt leányokat jelöl
az eke szarvát,
az ekébe, a
kendt vesznek
összegöngyölt
közül egy leányt, a ki
kik
leányokat a
a
elrendeli,
elkezdésekor
hogy oltsák pedig a
kapukhoz röket
állít
többi leányt
levetik a bugyogójukat
leányok kötél formára
ostort.
A
pedig, a ki az eke
mikor már a bíró
minden házban a
el
A
elzleg
kerítéséhez, a
tüzet, a
bejáró
és
ból ki ne eresszenek, se be ne bocsássanak senkit.
felé).
A
mikor már az egész
mezre
körmenet a kivezet
avval a szigorú rendelettel, hogy se a falu-
megkerüli a falut úgy a mint visznek a
ki-
ugyanakkorra azt
falu körülszántására,
falu
hogy tartsa
arra,
elé fogott
a kezükbe, az
egy közönséges
fogja,
rendelte
kik
Az eke
és leeresztik a hajukat.
is
a
melylyel a falut körülszántják.
ebbe
befogják
szarvát
ki,
gyermek a családban, kiválasztanak
egyedüli
minden
a nap jár
(t.
i.
A
körmenet
keletrl nyugat
falut körülszántották az ekével, ki-
két tölgyfa hasábot, a melyek közül az egyiket
olyanféleképen kezelik, mint a fürészt, a másikat leteszik lapjával,
azután pedig ketten elkezdik ezeket egymáshoz dörzsölni, hogy
A
harmadik már kéznél tartja a taplót. Ha tüzet, ez annak a jele, hogy a tüzet nem oltották ki minden háznál. A mikor tüzet kapnak, a körmenet résztvevi csakhamar széthordják és tojást fznek vele, azután nyerjenek.
tüzet
sokáig
nem kapnak
pedig házról-házra é
j j
adják a tüzet. Ezt
a szertartást rendszerint
el végzik ...»
2.
s d lé
n isd Vyi.
(Kígyó
i
g éj
e.)
Mérges kígyó marása ellen csaknem minden javós tud olvasó igéket. híresek, a
Vannak egyes
kik
nem
is
rá-
javósok, a kik kiváltképen csak errl
igen tudnak egyéb betegségre ráolvasni,
A ki ilyen mestere a kígyó igéjének, azt sosem marják meg, erdn vagy mezn jártában karja, nyaka köré tekerheti ket, még sem bántják. Bemutatok itt külömböz vidékeken gyjtött néhánj^ változatot. A következ igéket pálinkára olvassa rá a javós háromszor, csak kígyómarás ellen.
::7n
rá
is
itatja
fúj
minden egyes
a pálinkára
ráolvasás
után, aztán me{
a megmarttal.
A
ráolvasó igék fidsiíiBllé
sut
:
amin tre.
t'sdskerzd
síidét' sil'énzé,
édlén arGalanzd-javGalanza
terat.
ép 'ezeDdoep élnnen slvdnniné,
édlénÉék tene sorúén 'ezendüep,
türamespi pi óéneúdp. :
avGalanat
édlén,
jarGalanat, tezelat,
éhi küzdúe t'dúzdÜDdf,
yeránD§r,
t'sítn?
ifaví
sémzél'Édf,
pdsihdU<; amvn
tre
ayGarin yizdríóíé vei
ayGartné
%rl§% par.
/r a
édlén,
li>réssdn
avGalanat-javGalanat, vdóélénéf, samÉéti küs forhzdlzé
tsüúd sáverwgr, yevdnüer. türren
ihéslét,
séyét'
édverenDer.
terat keúe'sl'd éiit-sanndlekrU
ydvél pe%at, sdr§lat,
fonóié süDelat, édf 'ezenat,
samÉéU küs t'sun
(ríizelúdr,
sdrenuer, lajey pülDer. tuyat, édrernot,
yard édlén jarGalanat,
1
saniÉék türren
riiésléi,
séyét édverenDer
p iéfdTh türdmespé, manoanDd yrley pülü§r; tre esté siyla amvn. ;
i
Az isten nevében ámen isten. Az ember*) dühöngve jár, haragudva, A kígyó csavarodik-forgolódik. az ember fázását,
Én megmelegítem
A
beteg, a kit a kígyó
megmart.
.
:
379
Kígyókép
Az
álló
helyébl megmelegítem, hozzácziheldöm.
isten anyjával
Csavarodik a kígyó, forgolódik, kinyujtózik,
Az ember szeme
A A Az
A
vidámodjék
is
fel,
lelke örüljön,
puhuljon meg.
szíve
nevében ámen
isten
isten,
egészséget adjál.
szérskert mögött fekete kígyó,
Az a szérskertbe akar bemenni, Csavarodik-forgolódik, nekitüzesedik,
Ezenképen a szem felvidámodva
A Az
lelke örüljön, vigadjon.
isten irgalma, órája forduljon vissza.
A négy szegletit világon A nap süt, elterül (t. A világ kivilágosodik, A föld megmelegszik, i.
Ezenképen vidámodjék
A A
a fénye),
fel
a szem,
lélek örüljön, jó legyen.
fekete kígyó forgolódik, kimegy, megfordul,
Ezenképen az
irgalma, órája
isten
(is)
Én meghallgattam az isten -anyjával Éntlem is egészség legyen, Isten te
is
forduljon vissza.
(egyetemben),
rizd, ámen. (S'dú- Ul/as.)
3.
hint, a
Másik
A
változat.
javós egy pohár vízbe egy kevés sót
poháron egy ollót
keresztül, az igéket aztán rá-
tesz
minden egyes
olvassa a vízre, és
fejezet
után
ráfúj.
E
sós vízzel
be kell dörzsölni a kígyómarás helyén támadt daganatot.
A
ráolvasó igék
tre
sh-laz,
törames sirla%. cld§1
örle,
sör örle,
yöla riihr, sala vlüdr ilttem pöéle, líöihdl sell§ starij:
völ
(t.
i.
vöfét't'é,
tiil'úd),
völ soratíé,
vl
íürXéúéi.
3S0
1.
sit'úölóé
sut-sanoalekra
sit's
isuGun yoran ydfzé isoskerza teraGan. fjgr söl'énÉé toj sötén
ayerza, üáörzc, sörhofzé
yEsan nt'úr
toysa, sol tuza
sav soIbü. yEsan sav
mön
soIbü
mön
kap,
sol pöl'd,
%Esan OBOssam
süfdé,
Ijer söl'énÉé toj söl'éú
Un
saren-fsoyúé
söysá sijtáruer.
yaúze rhön kasmas, rhon iüííéimés, jwfré vofzé sorzá iiiHéiih cksdú par.
(Ráfúvás.)
2.
siiihötúé sits sut-sanDal§kra
üihdf yoran ydfzé isoskerza teraGan.
........
stb.
(Ráfúvás.)
3.
siürhölúé
jds
sut-saiwalekra
sit's
yoran ydfzé isoskerza teraGan.
........
stb.
(Eáfúvás.)
4.
siiihölúé
sut-sanDálekra
sit's
p§y§r yoran ydfzé isoskerza teraGan.
........
stb.
(Ráfúvás.)
5. éiiiíiúí'Dé sit's
tiöihdl
sut-satiDálekro
yoran ydfzé
....... (Ráfúvás.)
."stb.
t'sosk§rza teraGan.
381
6.
sitmölúé
éut-éanDdlgkrá
éits
llDem yoran forzé t'soskerzá teraGan.
........
stb.
(Ráfúvás.)
7.
sut-sanDálekra
sit'rhöVúé éits éit'rhöl'óe
(vagy
k?rdÉdé
éits
sör éöyrgm.)
siihfiol'óé sít's
stb.
(Ráfúvás.)
Isten irgalmazz,
Isten-anyja irgalmazz.
A
Volgán
Városon
átal,
a Szúrán átal,
keresztül, falun keresztül,
Arany fej, ezüst fogú Öreg fúj
(jött),
köp
rá,
gyógyít.
rá,
1.
Hetvenhét világon
Öntöttva s-kazán Csdör-kígyó
forrva,
tombolva
álló.
és réz-kígyó
Nyerítve, üvöltve, törve-zúzva
A mikor
(ezen) keresztül
menve, utat csinálva elmegy,
Ezen az úton a mikor országút lesz, Ez országúton a mikor fuvaroskoesik járnak, Csdör-kígyó és réz-kígyó Csak akkor csípjen meg
Az
olló
mit
nem
vág
el,
és
okozzon daganatot.
mit
meg nem
Egyszer ráfújva, ráköpve
Engedd meggyógyítani. 2.
Hetvenhét világon
Vas-kazán
forrva, stb.
tombolva
álló.
gyógyít,
:
)
382 3.
Hetvenhét világon
Sárgaréz-kazán
forrva,
tombolva
álló.
tombolva
álló,
stb.
4.
Hetvenhét világon
Vörösréz-kazán
forrva,
stb.
5.
Hetvenhét világon
Ezüst-kazán
forrva,
tombolva
álló.
stb.
6.
Hetvenhét világon
Arany-kazán
forrva,
tombolva
álló.
stb.
7.
Hetvenhét világon
Hetvenhét vár (vagy Hetvenhét száz
verszt).
stb.
(Vaúzal-kassl.)
4.
keveset
Újabb
meg
dörzsölni a
változat. Sós vizre
kell
belle
itatni a
kell
ráolvasni
megmarttal. a
marás okozta sebet
1.
kemaGana '/Joe
vot yotsássen,
éonat sarlazd.
soniGan vot éölgméé yíiÚDÍa sitién
éanúíoyné (Ráfúvás.
sükm
iin s&Hén
ez igéket, egy
többivel be kell
sijtafd,
süksa siJtdrDer.
:
383
2.
kemaGarl vöri satmána yüáúza sutén süksa sistáfd, sanúzoyne
fin sittén
süksa sistárDgr.
(Ráfúvás.)
3. jdjj
vdéné yünúía sülén süksa síjtard,
saÚDzoync' tíú sittén süksa sistarD§r. (Ráfúvás.)
1.
A kemenczébe Ersen
ég
Az
A
tüzet rakva,
ég, pattogva.
tüz lángját
mikor kígyó megcsípve daganatot okoz
Csak akkor
csípje
meg
(öt)
(neki),
kígyó, és okozzon daganatot.
2.
Kemenczebéli forró lábast
A
mikor kígyó megcsípve daganatot okoz (neki), Csak akkor csípje meg (t) kígyó, és okozzon daganatot.
A
t hegyét a mikor kígyó megcsípve
Csak akkor
csípje
meg
daganatot okoz
(neki),
(t) kígyó, és okozzon daganatot.
(S'ütúü-ka8s%.)
tiiíidv
5.
Ha
fsdtyi. (Vas igéje.)
valaki valamilyen vaseszközzel, kaszával, sarlóval, késsel
megvágja magát, a vérzést a javós a « vas -igéje »- vei állítja el. Csak egyszeren ráolvassa az igéket a vérz sebre, ráfúj az egyes fejezetek
végén, és
és a seb beheged.
az
hitük szerint eláll tle a vér folyása,
Másutt a javós vajat vagy
lózsírt
ken a meg-
vágott sebre, fölébe tartja azt a vaseszközt, a melylyel az illet
megvágta magát,
és így olvassa rá az igéket
384 1.
tiúds sinúzé joyat' sör
ynnúia ona éanú/.oynv
marnék.
tvthdi hassa
t'ih
jon
kelarat',
jon kelarDer.
t'h'n.n'-
(Ráfúvás.) 2.
tinds éinúéé joyat' yiiíiíizd
ona
t'li'ndr
saúúíoyné Uh
yora mamek. kassá jon
kelarat',
jon kelaroer.
t'lihdr
(Eáfúvás.) 3.
minek,
tííüs éinúéé joyat' sdr
ytthiiza
oná
sanúéoyné
t'lihdr
kassá jon
kelarat',
jon kelarúer.
(in titfidr
(Ráfúvás.) 1.
Tengeren
folyik*) fehér toll.
A mikor
azt vas
megvágva
Csak akkor ontson vért a
vért ont belle, vas.
2.
Tengeren
A mikor
fotyik fekete toll.
azt vas
megvágva
Csak akkor ontson vért a
vért ont belle, vas.
3.
Tengeren
folyik sárga toll.
A
mikor azt vas megvágva vért ont belle, Csak akkor ontson vért a vas. (S'ül'DÜ-kassí.)
(').
Ha
s
t
'
ídlyi.
(Daganat
valami vassal vágott seb
<'vas-igéjé»-töl,
st megdagad
a sebre magára a
*)
is
«
Tkp. úszik.
daganat
nem
a helye és igéje
»
-t
i
g éj
e.')
heged be hamarjában a
ersen
fájni kezd,
olvassa rá a javós
:
akkor
3S5
1.
t'&ÉoúóÉé füzek jriGer.
t'iúds
yüúúzá
sissa során pöl'd völ,
éanóéoyné
t'in
(ále) sijsa során pölüer.
(Káfúvás.)
2. t'inas
iüÉönúzé
yüuúza
mon
(sol.
sijéa során kör? völ,
sanDzoyné
tin (ale) sissa
során körüer.
(Ráfúvás.)
1.
Tenger fenekén nagy horgony.
A
mikor az megdagadva sebes lesz, (A kéz) megdagadva csak akkor legyen
sebes.
2.
k.
Tenger fenekén nagy
A mikor
megdagadva sebes
az
lesz,*)
(A kéz) megdagadva csak akkor legyen sebes.
(S ül'Éü-kassi.)
sgl
7.
A ki az
fáj.
ezt
belle a
A
(.Fog igéje.)
hogy egyfajta apró féreg rágja mint a szú a fát, darab vöröshagymára olvassa rá az
fogfájásról azt tartja a nép,
ember
és ettl igéit,
t'sdl'yi.
fogát, folyton marja, fúrja befelé,
A
javós egy kis
aztán
bele
kell
dugni az
odvas
fogba,
ettl
fájás.
ráolvasó igék
:
1.
éiírhötúé sinzd swt-sanDalek, sit'úöUi'jé
síúh sutsanDülek varrrnúzc
siirhotúé
sit's
t'híds.
önén varrmúze pör *) Szószerint
A csuuas svaüás
:
sebet
emlékei.
stariji
por,
lát.
-5
kiáll
386
sav staríGgn ilDgm
sel,
Jíömdl süs.
savén selné yEsan yort sijat, saven-t'soyúé
t'in
sm)
(sav
selné yort siper.
(Ráfvás.) 2.
sit'möl'óé sióid
sut-sannálek,
sit'möl'óé
sióid sut-sanoalek va/rrinöíé
sit'möHóé
sit's
t'iúds.
önén vamjíóié pör karózek por, sav karúz§G§n ilDem
savén selné yEsan
sel,
köihdl süs.
yort sjjat,
sav§n-t'soyúé fiú (sav sin) xcl'né yort s%Dgr.
(Eáfúvás.) 3.
éÉo
mar soráDgp
sak
sit'iítöl'óé sit's
sit'iiiol'óc
siis
sakna, sut-sanbalekri,
t'iúds
varrinóii starik,
völ sorát', vol vöréí.
(Eáfúvás.)
4 éÉo
mar soraoep
sakna,
sak
siíiíiölóé
sut-sanDalekri,
siíiitÖHóé
sit's
sit's
tiúds varrinóii karózek,
völ sorai.
völ vöréí.
(Ráfuvás.)
1.
Hetvenhét világ, Hetvenhét világ közepén Hetvenhét tenger. Annak a közepén egy öreg van, Ennek az öregnek arany foga, ezüst haja. Ennek a fogát a mikor a féreg megeszi, Csak akkor egye meg (ennek az embernek) a fogát a
féreg.
3S7 2.
Hetvenhét
világ,
Hetvenhét világ közepén
Hetvenhét tenger.
Annak a közepén egy anyóka van, Ennek az anyókának arany foga, ezüst haja. Ennek a fogát a mikor a féreg megeszi, Csak akkor egye meg (ennek az embernek) a fogát
a féreg.
3.
Nem
én fávok
erre,
Ez a hetvenhét
világbéli
Hetvenhét tenger közepébl való öreg, Az köp rá,
Az
fúj
rá. 4.
Nem
én fúvók
erre,
Ez a hetvenhét
világbéli
Hetvenhét tenger közepébl való
anyóka,
Az köp rá, Az fúj rá. (K'iv sort kassi.)
8.
Ha
a
yerane kis
t'sdlyi.
(Megijedt igéje.)
gyermek megijed valamitl,-~embertl, jószágtól
vagy bármi mástól, félelmében folyton ez ellenHegels
sír és
rosszalkodik.
A
ólmot
javós
önt, ezen a vízbe zúdított forró ólmon aztán, a mikor megmerevedik, meg lehet látni annak a jószágnak vagy minek a képét, a mitl a kis gyermek megijedt. Csak ez után fog a ráolvasáshoz. Egy pohár vízre ráolvassa a «megijedt igéjé»-t, s ezt megitatja a kis gyermekkel.
A
sorban
ráolvasó igék í>dS)hdUc
is
:
amin tre,
yerane yer
iídlyl fofeúdfi.
üt-víleyran yerán-%, jet kaúzciGaran v§ran-%,
yur-keraGalran yeran-%
hzén-kájekran yeran-l, 25*
:
sm
keskerne kalanhwzén yeran-l,
amin tre,
pdsrhdfflé
yer iyóéJí siyóéfúé vdréúdp,
sanoanuá
Irley püluer,
séyét éarereiwer,
éóéihfénúé siphy jmlüer, amin.
Az
nevében ámen
isten
isten,
Megijedt félelem igéjét fúvóm.
Akár lótól, jószágtól ijedt meg, Akár kutyától, kecskétl ijedt meg, Akár hídtól, kacsától ijedt meg, Akár madártól ijedt meg, Akár ember kiabálásától, beszédjétl Az isten nevében ámen isten,
A
ijedt
meg,
felelem betegségere, nyavalyájára fiívok.
Tetled is egészség legyen, az óra forduljon Az embertl is orvosság legyen, ámen.
vissza,
(S'dú- Ulyas.)
9.
v
arv[ttl isdlyí.
A hasmenés jlverleyd)
(Hasmenés
egyfajta isten csapása,
az emberen,
«
igéje.)
isten nehézségei)
a javós pálinkára olvassa rá az
(tre
igéit,
megitatja a beteggel.
A
ráolvasó igék
pdsrhdUé amin tre.
tre
jlrerley jan-ikkén.
pdsthdUe amin tre,
y
jlrerley janh'ié semelleyná par.
turran
Irley,
eúémrén siphy, ánün.
Az Az
isten
nevében ámen
isten
nehézséget bocsátott.
Az
isten
nevében ámen
A magad
isten.
isten,
nehézség-bocsátásának könnyüségedet add.
Istentl egészség,
Embertl
orvosság,
ámen.
(S'dú-Ulyas.J
s
2
389
yaj arak iidlyi.
10.
nak
A hón
alatt
nevezi.
Ez
(A % aj
keletkez kemény, ellen
arak
igéje.)
nép yajarak-
fájós kelevényt a
köszörkvel olvasnak a kelevényre
raBa sevaséd) a következképen.
A
(yej-
javós olvasni kezdi a szám-
majd pedig fogyó haladványban mindaddig, a míg csak vissza nem jut az l-ig, de úgy, hogy mindig 2 számot hagy el a számsorból. Minden egyes számnak a kimondásakor hozzáérinti a kelevényhez a köszörükövet, és minden egyes számsornak a végén félreköp egyet: sort
1-tl
11-ig,
—
2,
3,
4,
5,
6,
7,
8,
9,
1,
2,
3,
4,
5,
6,
7,
8,
9
1,
%
3,
4,
5,
6,
7
3,
4,
5
1,
1, 1,
% %
11
10,
-
-
— — — —
3
1
tyü
(félre
köp)
«
«
«
«
«
«
«
«
uzal-hzél' sarenDa kajoer.
A
rossz- gonosz itt
menjen
el.
(S'dú- Ulyas.)
11.
or B'á. (Árpa a szemben.)
Ha valakinek árpa ni a szemében (kzd orBa, toysan), szem árpával olvasnak a szemre, úgy a mint alább követegy kezik, olyanképen, hogy minden egyes szám kimondásakor a szem felé böknek az árpaszemmel, és a sorok végén félreköpnek :
.
%
1,
tyyer 1,
% 2,
jJilfok 1
4,
2
5,
6,
7,
8,
9
sörélHé salanza kajoer, 3,
4,
söi'éll'é
sit's
1,
3,
3,
4.
5,
6,
—
t'
—
«
«
—
«
«
—
«
«
«
«
(félre
7
salanza kajüer, 5
söréllé salanza kajüer,
3
vlé söréllé salanza
kajoer,
1
pörlöysöréy pölDer.
köp)
390
1,
%
3,
4, 5,
Kilencz föld 1,
2,
Hét 1,
3,
5,
4,
6,
felé 6,
7,
9
8,
oszoljon szét,
föld felé oszoljon szét,
2,
3,
Öt föld
12
iwü
—
«
«
—
«
«
«
«
«
«
(félre
köp)
5
4,
felé oszoljon szét,
3
Három
föld felé oszoljon szét,
1
Egy
- -
7
se
maradjon.*)
— —
(VomBÜ-kassl.)
12.
Van
Három lelk gyermek.
mikor a kis gyermeknek közben úgy látszik, mintha hullámzatosan egymás mellett háromszor emelkednék és ereszkednék a gyermek hasa. Ez esetben azt mondják, hogy a kis gyermekegyfajta gyermekbetegség, a
felpuffad a hasa, és lélegzés
nek három
van (atsaja
lelke
vis t'son pölne).
Hogy
az ilyen kis
kizzék, a következképen gyermekbl a két járnak el. A javós vagy más öregasszony a beteg gyermeket egy felesleges
teknbe
fekteti,
a
teknben
lelket
a nyitott ablakhoz
viszi.
Közben egy
gyermek lába közé egy lábaskihúzó horgas botot**) adnak, ezen lovagolva körülszaladja háromszor a ház körületét, másik
kis
és valahányszor az ablak alá ér, a hol a beteg
a javós, beszól az ablakon
:
papi
111311
Anyó mit
A
gyermekkel várja
sien
?
csinálsz
?
javós így felel rá vissza:
man l'fd
seyGgla vis
t'son
polza,
(soiina vdlerep,
pdrine yoaradep. Szószerint: Egyetlen- egy nélkül legyen. horgas bot, melylyel a forró lábasokat húzogatják ki. *)
**) satmarl
=
kemenczébl a
391
Az öcsémnek három Két lelkét megölöm,
lelke
lett,
Egyikét meghagyom.
Háromszor szól he a gyermek, és háromszor felel néki így Ezután megfüstölik még a heteg gyermeket nyírfa-
vissza a javós.
kéreggel és egyéb gombákkal,
s
a kuruzslása ilyenkóp véget
ér.
(Pöskert.)
Ha veszett kutya (r ne jid§) mar meg
13.
mart sebre
erre a
— úgy
ráhinteni, ettl
tartják
sem pedig baja nem
rész,
15.
Ha
tejjel
— nem dagad meg a megmart
szívbaj*) ellen erdei
homokot etetnek
keverve. (Ulyas.)
a lónak vízivás közben az orrán keresztül kifolyik
az a víz, a mit a szájába vesz, az ilyen lóra azt mondják,
Ilyenkor
pülne
(t'itsé'-jé
bels
fala és a fels állkapcsa közt
t'il'se
lett).
timard-nafc
*)
szív
A
fájó
megfog.
test-
támad tle az embernek. (VoniBÜ-kassi.)
Szívdobogás,
14.
a beteggel aludt
valakit,
kutya elégetett szrének a hamuját szokták
a
(íil'se
ere)
ketté
szokták
vágni
lév vékony
a
fels
ínréteget,
t'ü'sé
ajka
melyet
neveznek.
szívrl azt mondja a
csuvas
:
t'sdfé
tiüat == a
:
JOVENDELES.
A
csuvas népnél a
jövendmondás
sokkal
szkebb határok
A
szó legközelebbi
mozog, mint más nép hiedelmeiben.
között
értelmében olyan jövendmondó, a
babszemekbl, homokból, mint a hogy pl. a csillagokból olvasná ki a jöv titkait, a csuvas nép eltt teljesen törököknél és araboknál szokás ki
—
—
jövendelésük csak az emberi szervezet, az állatAz a nagy természet egyes megnyilatkozásaiból és tulajdon-
ismeretlen. világ,
ságaiból
idben
intelmet olvasni a térben vagy
igyekezik
lev dolgok vagy események
sorsáról.
Az
távol
ilyenfajta jövendeléseik
legnagyobb része az idjárásra vonatkozik, mivelhogy földmivel
ket
a nép, ez érdekli
A maga
a legközelebbrl.
legnagyobb erejében megtaláljuk náluk a végzet-
hitet, a moMinden ember homlokcsontján olvashatatlan írás van, a mely magában foglalja kinek-kinek a sorsát. «A homlokra az isten írt» (samGá siúé tre sirne). Egyéb ismertet jelet is tesz még az isten az emberre, az anyajegyet, az « isten jelé»-t (tör-BalU). Ebben is valami isten jele» a jövendelés van az ember sorsáról. A kinek ;iz
szerségben, az «isten írásá»-ban (tür§ érrnl) való
hammedán
egyik
vallás
kétségtelen
hatását.
«
derekán
felül
van, az szerencsétlen
Bemutatok
A
kinek
szerencsés lesz.
van, az
itt
A
kinek a derekán alul
lesz.
egy kisebb gyjtést a csuvas jövendelésekbl
fehér foltok vannak
a
körmein,
a kinek
«a körmére fehér esett » (iíofné síné sör ukrd), azt valami bánat éri
(T'sdnuer).
A bülve
kinek a (az ilyen
hüvelykujja hegye felfelé van görembert
?<7s7e-nak hívják), arról azt tartják,
hogy
)
:
393
mindenben jó munkás. (VomBÜ-kassí) Másutt azt hogy az ilyen ember gazdag lesz. (T'sáiiDer.)*)
az
Ha megcsendül az ember füle janD<>raf v.
— s§yraf) valami
yiBar iHúdp
Ha
ember
—
— Mi
:
hírt hallok ? (ihdi'i
?
a jobb fül csendül meg, jó
janD§razan
t'sanlat,
Fülcsendüléskor rendesen
hírt hall.
így szokott felszólalni a csuvas
(yelyá
hiszik róla,
Ire
yiBar iÜDeósp).
hírt hallok (solayaj yólya
Ha
yölyá
hallok (slluem
hírt
a bal fül csendül
meg, rossz
jannerazan ozal yipar ilúéDdp). (Voiiibü-
kassi.)
Ha
a jobb
lazan sívdúéi).
csendül meg, hideg lesz (slluem yelya
fül
Ha
a
bal
fül
t'san-
csendül meg, meleg lesz (sulayaj
/elya t'sanlazan 'gzeDat). (Ulyas.)
Ha megcsendül az ember füle, valaki beszél róla. (T'sanuer.) Ha csuklik valaki (ilísü Jídrét), emlegetik. Ha nem akar elállni a csuklás,
ma már
vagy megijesztik valamivel, vagy a következ,
hiányos és értelmetlen mondókát mondatják vele tinds ííé-íHsü,
arman jerá-Darra, verman jerrí-Darra
.
.
.
Tenger száraz csuklás,
Malmon
Erdn
körös-körül,
körös-körül
.
.
.
(TajaBá.)
Ha tüsszent -
valaki
(semzan
Egészségedre! (sü-bol!) Azt
'dzdret), azt
betegségben szenved, és bizonyos, hogy
akkor nem.
annak a
tud
tüsszenteni.
kívánják néki:
hogy ha valaki nagy
tartják,
nem
De hogyha
gyógyul
eltüsszenti
ki
belle,
magát, az
hogy meggyógyul. (Pöskert.) közben félrenyel valaki (t'senDeyat, ts'i/lanat'J, az vagy azért van, mivel irigykedik rá valaki a jelenlevk közül (Ulyas), vagy pedig olyan ember nézett ersen a szeme közé
Ha
jele,
ivás
ivás közben, a kinek ártani tud a szeme. (VoniBÜ-kassi.)
*)
Ugyanitt a tuéle szónak kizárólag csak jó kezti, szörszöny értelme van.
szapora
dolgos,
394
Ásítás után
északi csuvasok némely helyütt kis ke-
az
resztet vetnek a szájukra. (Pöskert.)
(Összefügg evvel, az a tatár hiedelem,
st mintha magyarázatul
hogy
szolgálna hozzá
he kell fognia az em-
közben
ásítás
száját, hogy az ördög bele ne menjen rajta). feje valakinek (pös tornai — a fej húz), azért mert más ember valami rosszat beszél felle. (VomBÜ-kassl.) Ha az orr vége viszket, valaki meghal (semza tervi
bernek a tenyerével a
Ha
fáj,
fáj
kdzdt'sén sin
Ha
a
sírás ér (slluem
jdihélle).
Ha
arcz viszket, öröm
ha a bal arcz
ér,
semarDi kdidhén sárenmallá, sulayajjl
fiit'
a
tenyér viszket, tenyér
a jobb
pénzt kap az ember (al-DUBdúd
(TajaBa.)
iíiíiél'l'é).
pénz
viszket,
megy, ha a
pénz jön (sllDem tres-tuBaJi kdzdhéú uksa Ires-tuBan kdldhén uksa kilét'). (V'ls-pürt'.) viszket,
Ha
az
ajak viszket,
az öreg
bal
tenyér
kajaf, sulayaj
ennivaló-ajándékot eszik az ember
(TajaBa.)
(tiiDa kdzdísén, kufsísénés éiiíiéUe).
Ha
viszket, l'cdzdt'sén
(TajaBa.)
íidtdhén uksa
Ha
( TcijaBá.)
rilet'J.
a jobb
emberek csontja
fáj. szélre,
esre, viharra (követ-
keztet) (vat sinzén seme-zaGe surzan éllé, sümera, temaná). (TajaBa.)
Ha
a
napkelte
vörös,
sumer pulat). (TajaBa.)
Ha
a
es
lesz
(y
prld püzan
.
napnyugta
vörös,
es
lesz (jdrél anes ydfld
püzan
sumer pulat). (TajaBa.)
Ha
a
nap tiszta égbe nyugszik le, tiszta id lesz, le, nedves id lesz (pí-el ujára lar-
ha a nap felhbe nyugszik zassen
íijar
larzassen jdÉé pulat). (TajaBa.)
pulat, ydrel pdl>úé
Ha udvara van
a
holdnak,
vihar lesz (üjey kar Da-
teman pulat). (V'is-pürt'.)
laimé,
Ha az újhold sarlója vékony, id lesz. (L. A hold.) Ha a szél a Volgán át (vagyis
tiszta
id
lesz,
ha vastag,
nedves
ha dél
felöl fúj
meleg
lesz (sil!
észak fell)
ádel örle
fuj,
hideg
lesz,
vdrzen sidet, kenderid
jeúd'éen var zen \zedat). (Pöskert.)
Ha
nem
estebédig
es
esik,
(akkor) az
(inat
irísén süzan,
egész
esik
nap
az
e s
esik
,
s
az estebéd elmultával
(aBat'stseú
sumer sümazan
sumer jara-GÚna serat). (TajaBa.)
395
Ha süzüh
télen
Ha
id
mély hó
köd
a
esik, a gabona jó lesz (ydXl jor tarén
(Páskert.)
tlre lajek polat).
felfelé
megy,
lesz (fairé suté kajzau
es
lesz,
ha a
éüm§r pulat, édfé
földre esik, tiszta iitcsén
ujar pulat).
( TajaBa.)
Ha
ajtó nyikorog, hideg
az
si polat')*-)
maGerzan
lesz (álek (sori
(Plzek Karaúzorá.)
Ha aló horkant az orrával, es lesz. (L. A ló.) Ha a kutya a hóban hempereg, vihar lesz. Ha a kutya tutul, valami rosszat érez. Ha a
föld felé
néz tutulás közben, a falura valami baj háramlik. «Vagy
Ha
nek valakit katonának, vagy meghal valaki. » ilyenkor,
ez
által
panaszkodik
az
elvisz-
az ég felé néz
hogy nem adnak
istennek,
neki enni.
Ha Ha felé
áll
arán
a kutya a földön hempereg, vihar a
macska
lesz.
(Ulyas.)
jön.
A mely
irány
Ha a macska kormoz valamit, vihar lesz. (Ulyas.) A macska párzását nem jó látni (kazak kusniné kurzati mar). A házban valami szerencsétlenség támad. (Ulyas.) Ha az egér a gabonának akár a kazalban, akár még a Ha
fejét,
akkor abban az évben emelkedik a gabona
a szalmát a közepén rágja
árban, ha a gyökerénél rágja
Ha
Ha
vendég
ilyenkor a farka, onnanfelöl jön a vendég.
lábán kikezdi a ára.
mosakodik,
a
darázs
el,
el,
megmarad ugyanabban
az
sülyedni fog az ára. (S'dú-elBüé.)
a fa tetejére rak fészket, a tel hideg lesz.
a földre rakja, a tél meleg lesz (sepsa jüé termé
jjá yüzan
ydl síbd polat. teprajá yüzan ydl '§$§ polat). (Pöskert.)
A
vad
m é h es
eltt a
maga mézét
tisztulása eltt sok
mézet csinál
*STÍn
ojardas övien pulna
puhíá
Ha (varens
*)
a
sízeret,
jávorfa
éiittsí
A
megeszi, az
(jcejelme yortse
nommaj
sömer
id
kiles
ki-
ömen
tuat). (Pöskert.)
levele hanyatt esik le,**) a tél hideg lesz
vezerle iíksen ydl' sibd polat). (Pöskert.)
isörl szó az ajtó
nyikorgását kifejez hangutánzó.
Az elhervadt levél széle felfelé konyul, és csésze formát alkot. Ha úgy esik le a földre, hogy ez az oldala felfelé álljon, akkor azt mondják rá, hogy hanyatt esett. **)
!
•
:
390
Ha karácsonykor következ esztendben
Ha
karácsony
a
(sor%br%) hóvihar van, akkor a rá
jó termés
(T'sariDer.)
lesz.
orosznak könnység, ha a
hideg, az
karácsony meleg, a csuvasnak könnység ('erastav semelle/, 'grastav
vlr§za
püzassen
'eze
t'sevaza
sifd
püzasseu
semelle/J
közm.
( TajdBa.)
Ha karácsonykor éüzan
jor
(sorybii-yon
hó
nyáron sok mogyoró
esik,
nommaj
mif§
é-íila
lesz.
(Pöskert.)
polat).
(L. sur/úrl.)
Ha újév éjszakáján ha szél van, püzan ygrza pulat,
sil
Ha Eudoxia napján fúj,
(az égen), (sok) borsó
lesz (édúd-zul
abban az évben a jószág takarmánya drága
Ha
esik
(T'sánD§r.)
lesz.
Boldogasszony
Gyümölcsoltó
Ha Miklós napján
kasédúé s§Id§t
pulat). (TajaBa.)(L. édnd sul.)
(oDakhi-kon), márczius 1-én szél
EjiaröBimeme), márczius 25-én jószág takarmánya szintén drága
szél fúj, lesz.
vagy
napján
tiszta
id
(or.
van, a
(T'sáiwer.)
(mikköle vagy miGölne) május 9-én
es, abban az évben jó termés lesz. Ha a deczember Miklós napján tiszta id van, a rákövetkez nyáron nem
az
6-iki
lesz
van
csillag
mogyoró püzan m§jre
(sok)
lesz,
es. (T'sanDer.)
A
mikor a
meg
csuvasok a lúd
déli
a rucza tollát eladják
a házaló tatárnak, így szólnak néki az eladásnál allü semel pülüer
A
Ha
aztán
megvette,
nem el
évben
könny
néki
a tollat.
sikerül, arról azt
a
megültetett baromfiak
ki
a baromfiak tollát
keze. Többé semmi pénzért semmi sem mondják, hogy nehéz (jiv§r) a keze. Egyéb is
a
A
kinek a keze után
hisznek e babonában. (TajaBd.)
gabonát adnak
el,
vagy csak kölcsön adnak
nek, az eladott vagy kölcsönadott gabonából visszavesz a gazda, hogy a háztól a (t'el'éj
!
ki a tojásból a kicsinyek,
hogy a tatárnak, a
volt
holmi eladásánál
Ha
legyen
vagy rosszul kelnek
okozzák,
sem adnák
könny
rákövetkez
a
alatt eldöglenek,
akkor azt
kezed
an kaJDer). (VomBÜ-kassi.)
három
szerencse
el
is
valaki-
kis
maroknyit
ne
menjen
397
Tavaszszal, a mikor a szántóvet legels ízben megy ki a mezre, ha útközben legelször valami becsületes, jó lelkiismeret emberrel találkozik, akkor abban az eszten-
dben nem
vágja
a kezét semmivel sem. Vagy ha
el
hamar begyógyul. De hogyha legelször valami találkozik, akkor
abban az évben sokszor
el
el is
vágja,
rossz emberrel
fogja vágni a kezét.
(K'ív-t'saG§.)
Ha
a jószágot
valami
tavaszszal
szerencsés ember
abban az évben a jószággal semmiféle szerencsétlenség sem történik. De ha valami szerencsétlen kez, vagy veszeked természet ember hajtja ki ket legelször a házból, akkor abban az esztendben nagyon sok hajtja ki legelször a legelre, akkor
baj éri a jószágot.
Ha az
ember
Ha
az
ajtón
lába,
két
(K'iv-t'sdGe.)
kimenetkor az
vendég jön
tyúk
veszekedik
ajtó és a
küszöb közé szorul
a házhoz.
egymással, ugyancsak
vendég
jön. (Ul/as.J
Ha
poczakos a
kis
gyermek, árván fog maradni. (Ulyas.)
ÁLOMFEJTÉS.
Mint minden más nép, a csuvasok is jövendel ert tulajaz álomnak. A mit álma közben lát az ember, az
donítanak
közelebbi vonatkozásban írása »-val,
áll
a változhatatlan végzettel, az
mint a hogy egy népdal
«
isten
mondja:
is
'dúúd virDajettemoa slvrajettgm, líd f 9-2.1
rfidú
kas/l tdtdóé.
'9ÚÚ9 üzájettemDa p§yajettem,
püs
ilrne-zi fiifdú
líidú
sine.
Immár
lefekbettem volna és albattam volna,
Mi jön
vájjon az
éjjeli
álomba.
Immár megfejthettem volna Mi van
mi
írva vájjon a
De mindezen
régi
a közmondások között
nyomok
megnézhettem volna,
és
fejünkre.
mellett van az öregek szavai,
olyan megjegyzés
nevetségesnek és hiábavalónak tünteti ídhll ídllénín
lídidk
fel
is,
a
mely egyszeren
az álomlátást:
pdróénnl.
Az álom -álmodás bunda- ránczolódás. Az álmot (idlrii) magát a pogány gyarázzák, hogy alvás közben az ember és a lát,
maga
szabadjára járkál a világban
az az álom.
Épen
azért
nem
is
déli csuvasok
lelke ;
úgy ma-
kiszáll a testébl,
a mit ilyenkor a lélek
szabad az alvó embert hir-
telenül felkölteni az álmából, a mikor a lelke messze jár a tes-
tétl, mert ez által
könnyen
tény északi csuvasok
valami betegség
érheti.
A
keresz-
úgy gondolják, hogy alvás közben az an-
:
.
itt
embernek mindenfélét,
mutogat az
gyal (anyel)
hogy a mit
s
az az álom.
lát,
Az álmok magyarázásával külön álomfejt (hhk sajlaRendesen valamely vénasszony a faluban (nem javós), a ki egy-két kopejkáért árulgatja a tudományát. Nagyobb Gan)
foglalkozik.
házasság,
vállalatok,
törvénykezés eltt szintén oda-
útrakelés,
folyamodnak az áiomfejthöz. Odaadja néki az illet a karkötjét, övét, vagy egyéb magán viselt ruhadarabját. Az álomfejt ezt este
eltt a
lefekvés
alá
feje
teszi,
a milyen álmot lát aztán
azon az éjszakán, abból jót vagy rosszat magyaráz a hozzája folyamodó vállalkozásának kimenetelére.
Mutatványul szolgáljon íme
következkben egy-nehány
a
álomfejtés
kür§nzan
tuuar
ídtdhré
türg liürennl pulat
=
Ha álomban
tatár látszik, az isten meglátása (látszása) lesz.
meksá kurzan sírra y§rann\ pulat
ídhlifé
mordvint
íhfd as kurzan
ídhlífé
valaki, halottra (ád
hhkré
= Ha
álomban
vízen való megijedés lesz.
lát valaki,
vile
— Ha
álomban nyers húst
lát
magyarázatot
jézjl üd§
=
vil'e
Alomban
zöld
f
halottra (ád
ma-
gyarázatot). idldkfé vitesse
iJc
= Ha
yut
pdr yüúid
teyenzan
JídÉé
álomban két
rét
inget húz
fel
édódk,
pulzan shi
valaki, s az egyik
rét rongyos, valakinek a halálára (ád magyarázatot).
édád püft' lartsan shi
ídldkfe,
rilet'
= Ha
álomban
új
házat
épít valaki, valaki meghal.
hhkré jlpe slpsmzan siji s%psenat támad valakire, ember támad rá. hfokre
sel
Ülésén
jaBalá éuyalat
=
= Ha
Ha álomban álomban
kutya
fog esik ki,
valami elvész. t'd'ekre
a fürdben
munóza saBgnzcm
tdtdóé kazay
zénóÉéy pulat
*)
shi kislannl pulat
=
Ha álomban
lubiczkol valaki,*) valakinek a rágalmazását jelenti.
=
kurzan tsas pulmas, süoelmBa kurzan sav kun-
Ha még
A fürdben
való peméttel.
este lát valaki álmot, az
verdesi
magát
a beáztatott
gyorsan
nem
nyírfaágacskákból
400
ha hajnalhasadással
teljesedik be,
még azokban
látja,
a napokban
beteljesedik.
ídhkré
éréy
'jssén
= Ha
yüjyg
álomban pálinkát
iszik
valaki, bánat.
pÚBá kurzan
fofotiré
papot
idldkvé tuj
küieimí pulat
ésféjfo
=
Ha álomban
az esréjl'd meglátása (látszása) lesz.*)
lát valaki,
kurzan vih pulat
=
Ha álomban
lakodalmat
lát
valaki, halott lesz. htélcfé
tiiró.'ft''
kdfzén
ídhkré fdfÉé vil'azan
mar
aranay
lomba megy be valaki, az nem ídhkré arman avert&an yüjy§
= Ha
álomban temp-
jó.
= Ha álomban rlet valaki, bánat. = Ha álomban leánynyal
tsir t'aklanat
játszik valaki, betegség támad.
fofofé pürt sunzan
idre
ídhkré Jídihdl-uk&a
idre
—
ujára
Ha álomban
ház
ég,
tiszta
Az álomban ezüst-pénz
tiszta
(ád magyarázatot.)
ujára
=
(ád magyarázatot).
hhlcfé and suyalazan valaki, valaki
tdTdkfé
siji
miéi
= Ha
álomban
földet szánt
meghal. sir
kurzan
sut-saiwálek
= Ha
álomban
vizet
lát
t'sifh
sm
valaki, élet (világ).
ídhkré laza
pulzan
vil'éf,
álomban a
tana
'dZdfdnzé
úlrenne
Icajzan,
'ena
húzd pulzan
tipajmazan,
salüaGd
kaját
= Ha
ha azt nem tudja megfogni valaki, ha beteg ember van (a háznál), meghal, vagy pedig ha beírt (besorozott) gyermek van (a háznál), katonának megy. ló
elszabadul,
s
( TajaBd.)
*)
A
halál angyalának a látása, vagyis halál.
AZ ESKÜ (p r iúíah).
A
csuvas
ember esküdözési formái és átkolózásai nagyon meg magukban, a melyek a legrégibb
sok olyan elemet riztek
samánvilágból származnak,
s
az elemek és égitestek kultuszának
töredékes emlékeit rzik. Az eskü használatos elnevezése, priúzak,
szemmel láthatólag már újabb kelet, szóban
leli
meg
De
eredetijét.
s
az orosz ripacsra (eskü)
az esküdözési formákban és egyes
is, a mely azonban az oroszos prwíak már csaknem egészen kiszorított a közhasználatból. A pogány déli csuvasok az esküdözre azt mondják, tÚBá tevat (megesküszik, « esküvést tesz»). Egy kisebbfajta esküdözési formában így fordul el tÚBaDa türíen pdhüehm I = Esküszöm az istenre, nem tudtam! («esküvésben az istenért nem tudtam !») Ez a tíiB'á szó tehát a régi
ritkább kifejezésekben találunk rá eredeti csuvas szót utóbbit
:
megfelelje az újabb kelet priúzak-nak. Az esküdözési módok tárgyalásánál három orosz munkából merítem az adataimat, a melyek mint régebbi
eredeti csuvas
zések,
melyek
olyan
ma
emlékeket
riztek
a
számunkra, a
már legnagyobb részükben feledésbe mentek. Ez a
három munka a következ bl>
meg ezekben
forrásfeljegy-
/toManraeM'i. oiixo^'fe
:
9. BBHorpa,n,OBi>
qyBanrb.
:
Cjié^h H3HiiecTBa
CHMapcKt,
1897. (2
—
—
-7.
1.)
B. MarCoeB-b: HyBamn. MocKBa, 1865. (73—74. 1.) hhtckíü; MaTepiajiti kl oacHeHiio CTapofl qyBamcKofi Bipbi. Kasain,, 1881. (120—123. 1.) Az esküdözés külömböz formája, a melyet a csuvas ember állításának a bebizonyítására, igazmondásának a tanúságára használ, abból áll, hogy valami átkot mond magára, a melynek meg kellene rajta fogamzania az esetben, ha nem mondaná az
B.
igazságot.
A
A
legközönségesebb, pusztán szóbeli esküdözés abból
csuvas ösvallás emlékei.
-6
»
»
:
40-2
áll,
hogy betegséget, halált kíván a feleségének, gyermekeinek, kíván a vetésére, jószágaira, hogyha
apjának, anyjának, csapást
hazugságot mond.
mekem, a
(«
Hulljon
a jószágom, legyen beteg a gyer-
el
hazudom !») napra, holdra, csillagokra
feleségem, hogyha
Esküdöznek a «Ne lássam többé is:
vízre
a holdat,
se
se
a
és
a
csillagokat,
hogyha hazudom !» « Sötétedjék el számomra a nap, hogyha hazudom!» «Ha nem mondok igazat, ne lássak többé vizet, és ne igyam belle A napra és a holdra való esküdözés minden esetre nagyon !
még
régi származású,
a ráolvasó igékben
az égitestek kultuszának az idejébl való,
megtaláljuk a nyomát
is
üjey yeysá, ydrel peysa,
tür
ümné
tgrza kalasn-i
,
.
.
Akár holdra nézve, akár napra nézve, Akár isten elé állva beszélt .
(Harag.
még
Szokás dözni:
tudtam!)
az
istenre,
ihéyúc fidlrhéii!
esküdözre általában (tür ü)íi9Úú/j
azt
.
örökkévalóra
az
türzen jpdhhefdih !
tÜBCLDa
.
3.)
(Esküszöm
mondják, hogy
is
eskü-
istenre,
nem
nem
örökkévalóra,
(Az
az
«
isten
tudtam!) Az eltt beszél
kalazat).
;
Nagyobb fontosságot tulajdonítanak annak az esküvési formának, a mikor az esküdöz valamelyik jószága, a gyermeke vagy a felesége nyaka felett nyújtja át a jobb Ha kezét annak, a kinek esküdni akar, miközben így szól :
hazudom, hulljon el a lovam, a tehenem, vagy haljon meg a stb. aszerint, a mint egyikre vagy a másikra gyermekem .
.
.
—
esküszik.
Ilyenformán
esküsznek
a
halottakra
is.
temetbe, a vádlott valamelyik hozzátartozójának a
esküdöz
átnyújtja a jobb kezét a sír
esküszik a halottra, hogy igazat
Kimennek a sírjához, az
felett a vádlónak, és meg-
mond. Ha hazudni merészelne, Az orosz szerint az igazság megtudá-
a halott bosszút áll érte, és megöli a hamisan esküvt. elöljárók
sára
- -
Vinogradov
felhasználták
az
állítása
esküvésnek
—
ezt
a
módját
törvényszéki
)
)
403
tárgyalásoknál
is,
inert az e fajta
esküvéstl és következményeitl
igen rettegett a csuvas ember.
Elszáradt ággal
is
A
esküdöznek.
vádlott a jobb kezébe
fog egy hosszabb száraz ágat, a melynek a másik vége a földön
van. Ilyen helyzetben keresztüllép rajta és így szól: «A mint az
ág elszáradt, az én kezem, lábam
(is)
azonképen száradjon eh
.
.
!»
(paDak jépíé %erne, manen ale, bra sanaskal %§rD§r !). Az ilyen esküvéshez Szbojev közlése szerint hársfát szoktak
—
—
használni.
Ha nak
lopással, gyújtogatással, vagy egyéb gonosztettel vádol-
valakit, a
bákkal
Ennek
és
vádlott,
kölömböz
vagy gyanúsított ember
módja
egyik
az,
tzön
hogy a vádlott egy rakás
keresztül vádlói jelenlétében.
Ha bnös
akkor sértetlenül jut át a tzrakás
Esküsznek a földre
is.
A
ugrik
a kérdéses gonosztettben,
akkor beleesik a tzbe, és megégeti benne a ruháját. lan,
pró-
esküdözésekkel iparkodik bebizonyítani ártatlanságát.
Ha
ártat-
felett.
valami
vádlott
tiszta
helyen
darabka rögöt, és így szól: «Ha bnös az isten ne hagyja vagyok, megélni a következ évet!» (ép ajeplg felharap
a
földrl
poizassen tre
egy
sak v§%§Dá an siúérúdr
fc'Édr
Van még egy másik módja
A
két czivakodó
fél
!
a földre való esküvésnek.
is
egy üveg pálinkával kimegy valahová a kertbe
vagy a mezre, a vádló valamely
tiszta
helyen
kereszt-alakra
kivág a földbl egy darab gyepet, annak a helyére, a tiszta földre
A vádló
odatesz egy pohár
pálinkát.
kiissza, es így szól:
«Az isten tépje
t.
i.
hazudom)
(tör§
tsonma
felveszi
onnan a poharat, !» hogyha
ki a
lelkemet
A
kivágott
tátter !).
(
.
.
.
gyepet
azután
ismét visszateszik a helyére.
Ha lopással gyanúsítanak valakit, kés hegyével egy falat kenyeret adnak a szájába. Ha bnös létére bele mer valaki harapni, megnémul tle. A mikor a kenyeret a szájába veszi, így kell néki szólnia: (>'{>
\ln?
«Ha én vettem volna
poizassen tör§ sirátter
el,
az isten keresse
!»
!
Szbojev megemlíti, hogy a katonai szolgálatba lépés idején az újoncznak eskü helyett két egymásra keresztbe tett kard végé-
rl egy-egy darabka megsózott kenyeret a külömböz csuvas esküvési formák közt a vádlottat egy pohár
nyújtottak azt
is
sós víz nek a megivására
át.
Pallas
felemlíti,
hogy
kényszerítették. 26*
u
:
:
!
!
: !
404
Ha
köhögött tle, az annak a
jele,
hogy
bnös
abban, a mivel
vádolják.*)
Magnyickij a fentebb idézett
helyen
részletesen
is
leír
egy fajta esküvési formát, a melyet a tolvaj megtalálása végett használtak valakinek
egész
az
színe
falu
eltt.
Ha
ellopták
a
faluban
vagy egyéb holmiját, összeül a tanács, és
a jószágát
elhatározza, hogy nyilvános esküvést tartanak a faluban, a melyre mindenkinek el kell mennie, férfinek, asszonynak, a hét éves
kezdve
kortól
egész
a
hetven
éves
határában lév
asztalt visz ki a falu
korig.
A
megkárosult egy
egyik kiréthéi tartózkodási
helyére, az asztalra kenyeret, sótartót és kést tesz, az asztal elé
a földre egy hársfaágat, vagy száraz csontokat rak, az asztal alá
pedig egy vödör vizet elé,
A
állít.
meglopott gazda odaáll az asztal
egy darabka kenyeret, megsózza és a kés hegyérl a
levág
szájába veszi, miközben így szól
A
ki az
én holmijaimat
meg a
ellopta, azt lássa
kiférhet,
a szemét tegye vakká, kezetlenné, lábatlanná tegye, evés nélkül, szükségelbetés nélkül haljon
meg
Azután megmosdózik a vödör vízbl, s ezt az átkot mondja A mint a föld elnyeli ezt a vizet, úgy nyelje el a föld a tolvajt Végül pedig keresztüllép az asztal eltt lév hársfaágon, és így szól
—
Ugy száradjon
Utána az egész ágon,
mint ez az ág
népének keresztül
kell lépnie
ezen az
a ki megbotlik benne, az a tolvaj.
s
Ha a
el,
falu
a férfi féltékenységbl gyanakszik a feleségére, ez utóbbi
következ módon bizonyítja be
ártatlanságát.
Leteríti
otthon
az asztalt fehér terítvel, gyertyát gyújt rája, és egy pohár vizet tesz melléje. Jelen van az az ember is, a kire a férj gyanakszik. Az asszony háromszor egymásután leborul a földre, és minden egyes leborulás után iszik a pohár vízbl. Ugyancsak itat belle
maga után háromszor
a meggyanúsított emberrel
megcsalta evvel az emberrel az asszony az
is.
Ha
urát, akkor
tényleg
minda-
kettejük meghal ezután az esküvés után.
A
kereszténységre
áttért
csuvasok legnagyobb részt a ke-
resztre és a szentek képeire esküsznek. *) Pallas
Keichs.
I.
93.
:
1.
Eeise
durch verschiedene Provinzen des Kuss.
:
:
:
SZÜLETÉSI SZOKÁSOK. Szülés.
A pogány
gyermekszülés
Ul/as-b&n
idején
a
következ
szokások divatoznak
A mikor {aúéa paBassl
javósasszony
fürdbe
a szülés órája
vagy
születik, a
A
viseli.
vezeti, a
e'Éi
kis
elközeleg, elhívják a bábaasszonyt
karúiek), a
tisztét
rendesen a
vajúdó asszonyt a bába a melegre beftött
gyermek
itt
bábaasszony a kezébe 'éj
kinek a
tre
jön a világra. Mihelyt meg-
fogja, és így szól
édúd isun paúéd,
pjsilidUé
amin tre,
Irlgyne, sirle%né paoer.
Hej az isten
Az
isten
új
lelket adott,
nevében ámen
isten,
Egészséget, épséget adjon.
Azután levágja az újszülött köldökét
mögé dobja
és találomra a háta
ezekkel a szókkal
X§j iéléjné palát.
A maga
A hogyan esik aztán a levágott köldökdarab, abból jövendt Ha a korcsma irányába esik, akkor az újszülött iszákos Ha a ház irányába esik, jó dolgos lesz belle. Ezt a kis
jósolnak lesz.
szerencséjére lesz.
:
köldökdarabot
késbb
lóban a jászol alá
egy rongyos háncsbocskorba téve az
rejtik,
hogy a
kis
istá-
gyermeknek, ha feln, kedve
legyen a jószághoz (vllex-ihrhye yaras pfdDer).
:
41 >6
A bábaasszony aztán megfürdeti, megmossa a gyermeket, meleg pólyába csavarja, kis teknbe fekteti, és így mindenestül a fürd tzhelyének legforróbb helyére teszi és így szól hozzá 'eze
vlrenuan tü/ren,
'eze virenDÖ,
sut -fonóié úr kur.
vaDeliJsísén, süúdlit'st'séú pür§n,
téléjh pul,
(rir.inÉélí
mana
vaDelas
künemra súmá sü. mar fsh'úe,
éÉ9 saná annii pü/.e
jdúd t'suúé pirza
annu puíanman
titrern,
t'snne
kutncLDá úürem aóíam,
sma
üfoihrén
Meleg helyrl
sü.
jöttél ki,
Meleg helyen lásd a
világot.
Megöregedésig, megvénhedésig
élj,
Szerencsés légy, mint mi,
Engem öreg napomra tisztelj. Én téged, mikor anyád nem ért Mikor
rá,
eljöttem és megfogtalak.
sírt,
Mikor anyád nem
ért rá
A fenekedet is megmostam gyermekem, A jövben tisztelj.
A
bábaasszony erre az
felöltözteti.
Fogja aztán
a
újszülött
kis
Utána a gyermekágyas asszonyt várják
a
bábaasszonyt, és
anyját
is
megmossa, és
gyermeket és beviszi a házba. is
bevezeti.
itatják,
etetik,
A házban
pálinkával
fképen hogyha fiúaz els esetben még
gyermek az újszülött. Ha leány születik, nem nagyon bánják, de ha másodszorra, harmadszorra az újszülött,
Ha
már nem örülnek
nehezen
tud
szülni
elhívják
urán
titkon
a
az
asszony,
szeretjét (jéfsfo)
- ennek keresztül kell hogy könnyebben szülhessen.
kívül
testén,
Ha elzleg
leány
néki.
kézzel és kendermagolajjal kenegeti a hasát.
akkor
is
egy-két gyermeke
lépnie
a
Ha
— a
bába szappanos ez
ha
sem
használ,
volt neki az
vajúdó
asszony
meghalt már valamely asz-
:
:
!
407
szonynak, hogy az újból szület gyermeke ismét
kurak
fiúgyermek, rája,
(varjú)
ha leánygyermek. Magnyickij
adnak. *)
hez a
:
A
óé
s'-nek (fecske)
nyomán
közlése
az
ki
el.
'stau töpren
is
hívnak
megmosdatták, átvette,
jelenlevkhöz
ifor ! svr'é kirtd
Gyermeket találtam, eladom, vegyétek gyermek?
siip
(Ulyas.)
csuvasok az ilyen
északi
újszülöttet, mihelyt
az
húíá töprem, soüdDep,
A
nevezik
szülés alkalmával a bábaasszonyon kívül javóst
házhoz, a
Hol
ha
A következ
bevitte a házba, es így szólt a
a
haljon,
hogy felneveldjék, siippi (szemét) nevet népszokás fzdött ehhez az elnevezés-
újszülött gyermeknek, is
t's&
meg ne
vagy pedig tlihdf (vas) nevet adnak
:
pöh meg
!
sak aúza
?
Kell néktek ez
?
találtad ?
—
kérdik a jelenlevk.
sinóéé töprem!
szeméten találtam
!
—
válaszol a javós.
Ettl kezdve aztán süp pi-nek (szemét) hívják. Ugyancsak Magnyickij után, a fent nevezett helyrl idézzük még a következ születési szokásokat és kisebb babonákat az északi csuvas területrl
A
mely gyermek úgy
elször, arról
A mely
azt
tartják,
születik,
hogy a lábai tnnek
hogy egész
ki leg-
életében szerencsés lesz.
leányka burokban születik, abból javósasszony
lesz.
Ha
fiúcska születik burokban, az vezetje, feje lesz az egész falunak.
A mely
kis
gyermek
elbb meghal, mieltt még
az anyja teje
elapadna, abból erdei rém, ar-surn válik.
Ha a kis gyermek halva kérnek belé az istentl, a következ módon közülök
az
:
születik, a
bábaasszonyok lelket
sátántól, es
a föld szellemeitl a
Két vénasszony fazekat, korsót vesz a kezébe,
egyik kimegy az ajtó elé, megkongatja a fazekat és
így szól:
tre,
es
áóÉá
t'soúne
parf
Isten, te gyermeklelket adjál
A alá,
másik vénasszony lemegy a fazékkal a ház padlózata
a pinczébe, ugyancsak megkongatja a fazekat, és
*)
MaTepiajiti
198—199.
1.
(IV.
Po^mhh.
így szól
!
!
:
408 iqjtan éojtan,
ha
ést'<
te
;
aúza tsonne par !
potiji
adod
is,
gyermeklelket adjál
Egy harmadik vénasszony egy
karaj
kenyérrel kimegy az
udvarra, és megszólítja a föld szellemeit édfói t'sonne
sdfúl
édr-jis,
parer
tre,
rfidú
por
húóéefi
aúzá
Ire-ozal,
!
Földbéli föld családja, földbéli isten, az egész világon
lév
jó-rossz, gyermeklelket adjatok
Beviszi
aztán
a
karaj kenyeret a házba,
s
k
hárman, a
kik lelket kértek a gyermekbe, megeszik együtt.
Ha ban, az
ikreket (jdúdrds uóza) szül valamelyik asszony a faluannak az eljele, hogy az isten valami nagy csapást,
veszedelmet
harmadikat a
készül
a
falura
— Magnyickij
bábaasszonyok,
küldeni.
szavai
mihelyt a
A hármas
szerint
ikrek közül a
— megfojtották
régente
ugyancsak annak a babonának az alapján, hogy a hármas iker valami szerencsétlenséget hoz a házra.
Ha nyomán
világra
jött,
terméketlennek bizonyul valamely asszony,
— a javósok
a következ
módon
segítettek a bajon. Azt
vetették okul, hogy a férfiben van a hiba, segítségül hívását látták szükségesnek.
A
s
egy ideiglenes
maga
házánál,
s
a
férj
javós titokban legényt
keresett az asszonynak erre a czélra, összehozta
a
— Magnyickij
ket
egy napon
legény háromszor egymásután
élt
a
férj
Az asszony a legénynek valami ajándékot adott érte, pénzt vagy vásznat, s a javós is kapott a közremködésért az asszonytól néhány kopejkát.
jogával.
A szüléssel kapcsolatos babonák között az a hiedelem is el van terjedve a csuvasok között, hogy az újszülött gyermeket a gonosz
szellem (uzal), vagy
az
ijjé
kicserélheti, a
szép és jó
gyermek helyébe valami hitványát tesz. (L. sujtan.) Az istentelen rossz emberrl azt mondja a csuvas, hogy azért rossz, mivel «alighanem kicserélte a gonosz » (uzal ülesiarn§ püfo).
Név-adás.
A kis gyermek születése után való legközelebbi nagyobb ünnepen Ímmj-Giin, sírhdti, ísMUérfié, llnyl seráj nevet adnak
409
Lakoma keretében, imádkozással együtt folyik le ez a pogány si szokás, a melyre meghívják a legközelebbi atyafiakat meg a bábaasszonyt. A név-adás rendesen az illet ünnep után való napon folyik le, a melyre már eleve hozzákészülnek a néki.
sörfzéssel.
már összegyülekeznek
Keggeli étkezés táján
Az
közepére
asztal
a
a meghívottak.
háziasszony egy nagyobb tányért tesz, a
tányérban egy czipó, a czipó tetején
sajt.
Az
atyafiság körülállja
az asztalt, egy rokonbéli öregasszony a két kezébe fogja a tálat
mindenestül, és a kissé kinyitott ajtó
felé
fordulva így imádkozik
:
pdsmdUc' amin tre,
aúza «
jáúir? yurapper,
kurak » y urapper.
rrleyle-slrle^le pülúer,
suya suyalaGan pülDer, pirdúÉék
uaDelitst'sén-sÜDdÜt'st'sén
pürenDer,
seBaDvne küDen sirijsísén pwr§itD§r. vatta kurzan
ie'úéj
iéúdf,
samreGa kurzan teran
tiéódr.
ass9ne -ámesné peyaGan pülDer, írleyle-slrleyle pülüer,
pizek pTdDer.
piróén teran, Irel-ydi malalla jáDer. pirdú '§rü an pdt'hr, 'dilidfúén
pwer.
\nhdr< ;
éédf vdoeleBer, vifoÉdf,
píidú péyyxl slfhr, irleyle, pürleyle
pülügr, amin.
Az isten nevében ámen Gyermeknevet adunk, «
isten,
Varjú » (nevet) adunk.
Ép-egészséges legyen,
Szántó (-vet) legyen,
Megöregedésig-megvénhedésig
Addig
éljen, a
éljen,
míg a bocskorát
mint mi,
viszájáról
nem húzza
*) Egész a legvégs, tehetetlen öregkorig, a mikor egészen beszámítható a tetteiért sem.
fel,*)
már nem
410
Öreget látva bátyának mondja, Fiatalt látva
rokonnak mondja.
Apját -anyját gondozó legyen, Ép-egészséges legyen,
Nagy legyen. Mitlünk rokont, fiút-leányt származtasson elre A mi nemzetségünk ne pusztuljon el. Öröktl örökké menjen. Mi megöregszünk, meghalunk, A mi áldásunk érje,
(a
jövbe^
Egészséges, boldog legyen, ámen.
hogy
Ez imádság elhangzása után az ajtót gyorsan be kell e szavak ki ne menjenek a házból. Az imádkozó
asszony
ezután
egy kis sajtot így
a jobb
darabokra vagdalja a
tesz,
czipót,
kinek-kinek ád belle,
s ezt
tenni,
öreg-
mindegyikre egya sajtos kenyeret
kezükben tartva ismét imádkoznak, épen úgy mint
elbb. Újból az az öreg asszony mondja az imádságot. Leülnek aztán, és esznek-isznak. Ha fiúgyermek az
új-
nagyobb az öröm a háznál, és evvel arányosan vígabb a pálinkázás. Távozás eltt az atyafiak egy-pár kopejkát tesznek szülött,
a tányérba ajándékul, a
melybl
valót vesz az újszülöttnek.
a napon adják
meg
A
a kis gyermek anyja ingecskére
bábaasszonynak
a fizetségét. (Ulya*.)
is
rendesen ezen
:
LAKODALMI BABONÁK. A
pogány csuvas lakodalmi szokásokat e munka más hefogom tárgyalni egész terjedelmükben, itt csupán csak azokról a lakodalmi babonákról emlékezem meg, a melyeknek a néphit jövendel ert tulajdonít az új házaspár családi életére és jövje boldogságára A mikor a vlegény lakodalomba indul, felhágónak a kocsija
lyén
mellé egy tuskót tesznek, a tuskó tetejére egy a
tre
vlegénynek
rá kell lépnie a
belemegy a tuskóba, akkor boldog
szúrnak. Erre a
t
de ha
el-
Ha
lesz a házaséletük,
vagy kettétörik, akkor boldogtalanok lesznek.
hajlik,
Megindul aztán a vlegény
De legels sorban a míg csak az út
is
el
nem
a lakodalmas házba.
kocsija
mezre,
kihajtanak a
s
mindaddig mennek,
vlegény
ágazik. Itt megállapodnak, a
feldob egy kopejkát a levegbe,
melyik oldalával esett a felül,
tt
felszállás közben.
földre.
s
megnézik aztán, hogy a pénz
Ha
a czímeres, sasos fele marad
boldogok lesznek, ha az írásos
fele
marad
felül,
boldog-
talanok lesznek.
A
is meg a menyasszony is arra hogy lefekvéskor az ágyban melyik ölelje át a másikát legelbb. A ki legelsnek öleli át a párját, azé lesz a kormány
nászejszakán a vlegény
törekszik,
és az uralkodás a házban.
Eljegyzés
szabad
a
menyasszony a másikát.
a jegyese
jövend
után, a
leány
A is
is
lakodalom
házához
járni.
De
eltt a legénynek azért a
azon -van, hogy hol találhatná
vlegény
meg
nem igen meg a
is,
idegen háznál
melyiküknek sikerül benyítani olyan házba, a hol ott
van,
annak a szava
lesz
mindig hatalmas a
családos életben, övé lesz az uralkodás a háznál. (Ulyas.)
:
:
EGYÉB BABONÁK ES HAGYOMÁNYOK.
A Nem
szabad
kenyér az
ököllel
(se g§ r).
asztalra
ütni,
mert az asztalról
kenyeret eszünk.
déli
Mieltt kenyérhez, vagy egyéb más ételhez nyúlna a pogány csuvas, mindig pdsthdlt< -t (az isten nevében) mond. (Ulyas.) Az északi csuvasok kenyérszegés alkalmával kisebb imád-
ságot
:
mondtak régebben sthhöle pölüer. 'éj
tör§ péréóét'úe-töGeme par,
sirhé tÚDyni par.
Az
nevében legyen.
isten
Hej isten áldást-bséget
Enni az
A
keresztény
adjál,
izét adjad.
csuvasok
északi
is
elmondják még néha
kenyérszeg imádságot, de ma már a késsel keresztet a kenyérre, mieltt felvágnák. (VomBÜ-kassi.)
Az új 1.
gabonáról
és az
új
lisztrl
is
e
vetnek
való hiedelmeket
a Sör-áldozatnál.
A kenyérrl mondások
és
és
a
sóról úgy emlékeznek meg
a köz-
a szólás-mondások, mint a legszükségesebb és a
Altalánosságban
legjobb
eledelrl.
fejezés
ennivalót,
ételt
a
jelent
a
s§G§r-terar (kenyér-só) ki-
csuvasban.
Egy-két
idevágó
közmondás é§kk§r-t§var
éeGer-tevar
yire-yifdé
=
parzan yura
adván a fekete orosz
is
A
kenyér-só
virgsta
kölcsönös.
yürenDaé
rokon. (TajaBa.)
=
(Ulyas.)
Kenyeret-sót
)
413
(sordsie
A fény hogyan nem
mar só
tövar leple aBat
mar, sökkerDa
mönl< ; jlreú
yören
=
hogyan nem (volna)
és nyírfa
fa,
a
kenyér és
(volna) étel. (VomBÜ-kassl.
A
pénz (ukéa).
Nem
szabad a pénzt csak úgy odadobni valakinek, mert a pénzen a császár képe (patsa ikdlól) látszik. (Ulyas.)
A A
pálinka (érék, éré
A
alattvalója.
életében, azt a a
védangyal
s
isszák,
azt tartja,
hogy a
áldozat alkalmával az
isten.
—
nem
de
ki pálinkát iszik
uj tan halála után lóvá változtatja.
embert mindenüvé
az
tartják,
mint az Orosz-birodalom
A
plfdsU,
elkíséri az útjában, csak
vele, a hol pálinkát isznak,
várakozik rá addig, a míg csak ki
ajtóban
tiltó
úgy
néphit
korcsmába nem megy be
veszi
bnnek
pálinkaivást a pogány déli csuvasok
azért általánosságban épen
többi
óé).
nem
jön.
hanem
A
szabad pálinkát inni, mert ezt
Mindmegannyi nyoma
a
részegít
a az
legtöbb
bnnek italokat
iszlám hatásának.
A
pálinka sátáni eredetérl és
csuvasok hagyományokat tudnak .
.
.
Volt
szegény volt
bnre
is,
csábítani.
egyszer
egy
bnös
igen
szegény
nagyon becsületesen
A sojtan
hatásairól az északi
:
folyton
élt,
ott
ember.
De akármily
sehogysem lehetett
t
settenkedett körülötte,
de sohasem tudta eltántorítani.
Egy napon a szegény ember künn szántogat a mezn. Délfelé megéhezik, leül az eke mellé, eszik egy-két karaj fekete
kenyeret, aztán
újra
szántásba kezd.
száraz kenyere, hova tegye
'?
Ha
leteszi
De maradt egy
kis darab
valahová a földre,
elviszi
a kánya. Beletette inkább az inge ujjába, és szántogatott tovább.
Munka közben keresi
újra csak megéhezik, tapogatja az inge ujját,
a kenyérdarabkát,
hogy megegye, de
seholsem
találja.
A sojtan kilopta az inge ujjából a kenyérgyürkét. A szegény ember azt gondolja, hogy bizonyára ellopta valaki. Ha ellopta, azért tette, mivel is éhes volt. Ha éhes volt, váljon
az egészségére.
!
414
Nosza dühbe lopta
el,
még
ilyenkor
ezt
sem
jött
káromkodni, szitkozódni tud az ember,
csak
teszi.
sojtan. Hát lám a kenyerét
a
erre
t
Sehogyan ?em lehet
már bnre
csábí-
Fogta a kenyérdarabkát, leszaladt vele a pokolba, és elpanaszkodott a sot ta raönak,*) a soj t a ^-fejedelemnek, hogy tani.
azt a szegény is
embert sehogyan sem lehet eltántorítani, még azt
áldja, a ki a kenyerét ellopja.
A sot tana. ha a
azt a szegény
sojtan, három
soj
összeszidja a
embert évi
bnre nem
t
határidt kér a
csak eltántorítja t, akárhogyan lesz
Öreg, deres
a n-t,
szakálú
szolga
és büntetést
mér
rá,
Könyörög fejedelemtl, addig majd
csábítja valahogy.
is.
alakját
ölti
magára, feljön
a
pokolból és bekopog a szegény emberhez. El akarna hozzá sze-
gdni
ember nem kész befogadni.
cselédnek, de a szegény
—
Hiszen
mint a
csak.
nekem
én
magam
szolga,
olyan szegény vagyok, úgy élek
is
kenyerem
is
alig
jut
jóllakásra,
minek
a cseléd?
—
Ingyen dolgozom nálad, bért sem kérek tled.
Ha
így
összefogunk és ketten dolgozunk, majd könnyebben élünk. Tetszik is
a
beszéd
a szegény ember feleségének, biztatja
az urát, hogy csak fogadja
fel
a szolgát.
Úgy
is
lett.
Tavaszszal, a mint elérkezik a szántás-vetés ideje, így szól
sojtan
a szegény emberhez: Az idén igen nagy szárazság lesz, mind elég a gabona a melegtl, gyere, mi vessünk a mocsárba! A szegény ember megfogadta a szavát. Belevetették a gabonát a mocsárba. A falubéli emberek csak mosolyogtak rajtuk. De igaza lett a soj ta n-nok, mert eljött aztán a forróság, lesült az egész mez, senkinek sem lett gabonája az egész határban, csak nekik. A rákövetkez évben elkezdenek tanakodni a falubéli ema
—
Lám
ennek az embernek milyen jó esze volt, vessünk hát az idén mi is a mocsárba Úgy is tettek, az egész falu oda vetette a gabonáját a mocsárba, hozzá se nyúltak a mezei földekhez. Az egész mez berek
a
:
szegény
*)
V.
embernek, ö.
orosz
meg
CaTaHa
a
sojtan-nok maradt. Bevetették
=
sátán.
!
415
abban az évben rendes idjárás volt, nekik mezn, hogy alig gyzték betakarítani,
végig, és mivelhogy
annyi a
a gabonájuk a
lett
gabonából pedig semmi sem lett. harmadik évben megint így szól a é oj t a n Vessünk az idén a legmagasabb hegyek tetejére, a hová
mocsárba
A
vetett
:
—
sem
senki
nagy vízáradások lesznek ebben gabonát mind elhordja a víz.
vet más. Mert
esztendben, a
nekik
mezre
az
vetett
ismét ilyen gazdag termésük
gyzték már
lett, alig
hova elrakni, csrbe, hambárba. A többi emberek pedig valamennyien éheztek, mert már három esztendeje semmijük sem termett.
—
No mit
kérdi a
oj
s
t
most
csináljunk
a
ezzel
sok
gabonával?
—
a n.
Oda kell adni a fölösleget a szegény embereknek, a kiknek semmi sem termett majd megmondja a sojtan Úgy nem lesz jó mutatom én neked, hogy mit kell vele tenni. És elvett a sojtan egy nagy vasfazekat, töltött bele Mit
-
csináljunk?
—
—
—
gabonát, vizet öntött rája, és bele tette az egészet a kemenczébe.
A
mikor már megftt,
élesztt
hozzá
tett
megerjesztette.
és
Pálinkát fzött. Mikor készen volt vele, megkínálta az embert, hogy igyék belle. Nagyon megtetszett neki az ital, alig gyzte inni. Volt azt
is
ott
megkínálták.
—
Jaj
nyolczvan éves vénasszony
egy szomszédbeli
de jó
volt
—
is,
mondja a vénasszony. Alig ittam
belle csak egy kortyot, mégis úgy pezseg a vérem, olyan szép piros tle az orczám, mint ifjú leány koromban A 8 ottan a onnan nézte ket a kemencze tetejérl, tetszett neki, hogy hogyan mködik a sojtan. Leszól hozzá biztatás.
képpen
.
:
—
Lám még
csak egy pohárral adtál belle nekik, máris tle, mint a rókák. Milyen hízelg meg sírna a
olyanok lettek beszédjük
!
Adjál csak nekik
még
hogy olyanok lesznek tle, mint a Megkínálta csak
.
felforrott
ket
a
sátán
egy pohárral, majd meglátod, farkas.
még
egy pohárral, és egyszerre
tle mindakett, dühbe
veszekedtek, káromkodtak
Ismét leszólt a
s
.
.
jöttek, tépték
.
ottan a
a kemencze tetejérl:
egymást,
:
!
:
:
4-16
olyanok, mint a disznók
a
mindakett. Tényleg olyanok
oj
tan
.
.
.
.
és
lerészegedett
tle
mint a disznók, henteregtek a kutya odament hozzájuk ,
beváltotta a szavát, sikerült néki
Semmivel sem tudta
embert.
az
pálinkával
hadd legyenek
orczájukat.
és nyalta az s
sojtan,
lettek,
a földön, az eszüket sem tudták
A
egy pohárral,
!
ket
megkínálta
Újra
még
nékik
csak
Adjál
.
.
eltántorítani
bnre
csábítania
mással,
csak
a
(T'sánDer.)*)
Egy másik hagyomány a pálinka ördögi hatásáról Élt egyszer az erdben egy remete. A sojtan minden untalan ott settenkedett körülötte, hogy bnre csábítsa. Egy napon így szólt a remetéhez .
.
.
— Elhagylak
kell
téged, többet
három kérésem
asszonyt, vagy
igyál
nem
Vagy
közül.
háborgatlak, de választanod
öljél
embert, vagy csábíts
el
pálinkát. Válasszad ezek közül a melyiket
sem jövök többé a közeledbe. Gondolkodott a remete, hogy melyik bnt válassza. Embert ölni, vagy asszonyt csábítani nagy bün az isten eltt, ezt mégsem teheti. Pálinkát inni, - - ez mégsem oly nagy vétek. Aluszom aztán bocsánatot egyet rá, és vége — gondolta magában akarod, tedd meg, és soha
—
kérek érte az istentl.
Úgy és
a
bevitte
is
terre való háncs-bocskort, bement ivogatni kezdett. Közben odamegy hozzá egy addig enyeleg vele, a míg a remete neki is ád
tett.
Megkötött egy
a városba. Mikor
korcsmába
és
buja asszony, és
a pálinkából.
A korcsmából
ban, mennek-mennek,
s
már
új
eladta a bocskorokat,
nyomáa hol ember már nem látta ket,
kijövet az asszony a remete
ott
az asszony így szól hozzá
—
Gyere, feküdjünk itt össze S a remete az asszonynyal szeretkezni kezdett. Idközben arra megy az asszony ura, és meglátja ket. Nagyon megharagis dühbe jön, felkap egy botot, rátámad a remetére. úgy megüti az asszony urát, hogy abban a nyomban meghal.
szik és és
*)
Mészáros Gyula:
1908. április 19. szám.
Mibl
lesz
a
pálinka?
Alkotmány,
»
:
417
Semmi
más olyan
sincs
mint a pálinka
rossz dolog,
.
.
.
(T'sanDer.)
Az iszákosságot a csuvasok sok helyütt úgy magyarázzák, hogy van a pálinkában egy fajta apró féreg, a « pálinka férge (érék yörúíd), a mely ha egyszer beveszi magát az ember gyomrészegessé
rába, azt
néphitet,*) a
mely
Magnyickij
teszi.
a hordó fenekén tenyészik ez a féreg. pálinka
seprjét, a férgeket felé,
is.
megemliti róla azt a
is
hogy legfképen mikor kiöntik a hordó
szerint a csuvasok azt hiszik,
alját,
vele
A
együtt kiöntik ezeket a pálinka-
Ezeknek egy része elkezd visszafelé mászni a korcsma
Ha
a másik része pedig a korcsmától ellenkez irányba.
az
elbbiekbl összefogdosnak egy-nehányat és megitatják valakivel, az az ember szenvedélyes iszákossá válik. Ha azokból a férgekbl
meg
itatnak
valakivel néhányat, a melyek a korcsmától ellenkez
ember
másznak, ettl nagyon józan
irányba
az illet, és
lesz
kerülni fogja a korcsmát.
A Eredetérl
az
dohány
északi
(tciBak).
csuvasok
a
hagyományt
következ
regélik .
.
Volt egyszer egy parázna leány, a ki boldoggal-boldog-
.
szeretkezett, a míg fiatal volt. Addig csak ölelték, a míg ifjú volt, de a mikor megöregedett, senkisem nézett feléje. Megunta e miatt az életét, és elhatározta, hogy megöli magát. Kiment az erdbe, hogy felakassza magát. Odamegy egy tölgy-
talannal
fához, rá akarja kötni a kötelet az ágára, de a fa az ágát, elhajlik elle.
Odamegy egy másik
nem
fához, az
adja oda
sem akarja
odaengedni az ágát. Elérkezik végre egy kiszáradt patakmederhez, egy kidlt nyárfa feküdt rajta keresztül. Ez oda-
neki
engedte neki az ágát, hogy a parázna leány felakassza rá magát.
A
teste
a
elporladt.
fáról beleesett a
Id
multával
patak gödrébe, betakarta a
és
föld,
kintt a testébl a dohánynövény
.
.
.
(T'sanDer.)
Az egész hagyomány népies etymologián szó eredeti értelme ugyanis a penist, a férfi
A
dohányt jelent taBak az orosz TaaK'h-ból *)
MaTepiajibi 13.
A csuvas svallás
emlékei.
alapszik.
nemz
A
tciBak
tagját jelenti.
lett.
1.
27
41S
A A gonosz Hogy
lélek,
tanyázni.
(tre
mazz))
keresztút (sol terat k a l d) a
s
uj tan nagyon szeret a keresztútakon
össze ne akadjon velük
s'vrla%)
.
szókkal
szokás
az
ember,
«
keresztülmenni
isten irgalrajta.
Le-
feküdni vagy aludni sem jó keresztúton, mert nagyon könnyen megronthatja itt az embert a gonosz. A javósok azt tanácsolják
néha e gonosz szellem rontása ellen, hogy a megrontott beteg néhány apró, félkopejkás pénzdarabot dobjon le neki engesztelésül a keresztútra.
(VomBü-kassi.)
A A
fürd
(m u n ú i a).
csuvas háznak csaknem elkerülhetetlen mellékhelyiségét
képezi a gerendákból összerótt fürd, a hol a háznép hetenkint
legalább egyszer megfürdik meleg vízzel, forró gzben.
De nagyon
hogy a fürd tzhelyérl kitóduló széngáz meg Ennek az elkerülése végett, a mikor a csuvas ember ne ártson. bemegy az elkerített fürdbe, néhány merítedényre való vizet
kell rá vigyázni,
önt legelssorban
is
a tzhely izzó köveire, és így szól: jussi tüla.
tutU sala, allé árzinna,
jdrdj ydf-aremá.
A
keserje
Az édessé Ötven
kifelé,
befelé,
férfinak,
Negyven leány-asszonynak.
Ettl elillan a fürdbl a széngáz, és olyan jó meleg lesz, hogy elég lenne akár ötven férfinak meg negyven asszonynak. ( TajaBa.)
A söpr A
szemverés
kozunk a
söpr
ellen
való
szerepével.
A
(seBer).
kuruzslásoknál gyakrabban javós
söprün keresztül
talál-
fújja a
:
419
szemverte beteg arczába azt a (L.
áz
a melyre az igéket ráolvasta.
vizet,
Szemverés.)
a
Ezen ráolvasó igék közt p atma n anyó kezében
elfordul a
is
söpr
a mitikus
:
... Ez
az
az a patina n anyó
jött el,
kuruzsol,
gyógyít,
Arany késével vág, Arany söprjével söpör, Söpör és megtisztít .
(Szemverés,
A
jó
.
ráolv. ige.)
szellemek között &jéréy-nek
a melyet a neki fordítva,
.
1.
e
s
is
megvan a maga
söprtije,
szánt háziszögletben tartanak a nyelével lefelé
felfelé
nyiráksöpr vesszire aggatják az áldo-
álló
zatul neki adott apró ólompénzecskéket. (L. jéréy.)
Az A
olló (%aúíe).
javós gyógyító készségei közé tartozik. Eáolvasás közben
néha Szemverés
keresztülfekteti ellen
is
arcza elé tartja, és
a pohár vízen, a míg az igéket mondja.
használja olyanképen, hogy a ráolvasó igék
az ollót a beteg
minden egyes
fejezete
után
ezen az ollón keresztül belefúj az arczába.
A
ráolvasó igék .
.
.
is
említik az olló gyógyító hatását
Fehér hajú, fehér szakálú öreg, rá, köp rá, gyógyítja meg.
fúj
Az
olló
mit
nem
vág
el,
mit
nem
gyógyít
meg?
Egyszer ráfújva, ráköpve
Engedd elzni errl a gyermekrl. (Szemverés,
A
6.
ráolv. ige.)
csuvas javósok gyógyító ollója a keleti törökség sámán-
jainak a vascsüngöire emlékeztet, a melyeknek a nép ott szintén
varázsert tulajdonít. Valószínleg innen származik a déli csuvas az a szokása is, hogy az igék ráolvasása közben valami akármilyen vaseszközzel kerítgetik a pohár vizet, vagy
javósoknak
pálinkát, egyszóval azt, a mire ráolvasnak.
07*
420
Babonás napok.
Kedd a
(itlarl-Gun).
A
hét
nem
zatokat
fontosabb
hogy
tartja,
a
madár sem rak
(érne-Gas vagy Jídénéfni-Guri). érné-Gaé annyit
mint «a hét
estéje», vagyis a régi heti ünnepet, a
pén-
=
«kis-
megelz nap, s ennek az het-nap». A pogány déli csuvasok
elestéje. Jcdénéfni-Gun
már
csütörtök este
beszüntetik
munkát, családostul együtt a fürdbe mennek, megmosakod-
nak, és levagdossák a
csütörtök este tartják, a
áldo-
hanem még egyéb
kezdenek ilyenkor. Egy
még
«kedden
teket
a
Nemcsak hogy
napon,
(itlarl-Gun kajektá jera sárermas).
Csütörtök jelent,
e
tart.
vagy nagyobb munkát sem
példabeszéd azt fészket*)
bemutatni
szoktak
közül az egyedüli nap,
napjai
melyet a néphit szerencsétlennek
körmeiket. A kisebb halotti torokat is még pedig a halál napjától számítva egész
nagy halotti torig minden csütörtök
este
emlékét egy-egy kisebb tor keretében. Az
megülik az elhunyt
északi
csütörtök általánosságban áldozó nap volt, e
csuvasoknál a
napon mutatták be
az áldozatok legnagyobb részét.
Péntek
Annyit
(érne-Gun).
A kozmogyemján8zki
kerületben
mint
jelent,
«hét-nap».
mön érni-Gon-nük, mon
eow-nak (nagy hét-nap), oja-Gon-nok (ünnep-nap) nevezik. 7
tek
a
pogány
déli
«ünnepl nap» csuvas területen dolgoznak,
sem
csuvasok szemében
(ujavle-Giui), el
nem
is
heti
arnl-
pén-
ünnep még,
hogyan régen az egész A pogányok e napon sem nem
mint
volt terjedve.
tüzet
ma
A
a
gyújtanak a házban,
hanem fehér
ingekbe öltözve kiülnek az utczára, és naphosszat elbeszélgetnek, elüldögélnek.
Az északi csuvasok
azt tartották régen,
hogy a
ki
pénteknapon dolgozni mer, azt megüti a mennyk. A keresztény csuvasok e napot ma már közönséges hétköznapnak veszik. Magnyickij a pénteknapra vonatkozólag megemlít egy régebbi
képzelmi
alakot, az
érne
vattl-t
(hét öregje), a melyet
«héti banyá» -nak (He^tJifcHaa CTapyxa) fordít.*) Azt a hiedelmet
jegyzi
fel
róla,
hogy a kik péntek elestéjén fonalat fonnak,
azoknak a hajából büntetésül a hét öregje a túlvilágon fonalat fog
fonni.
A
ki
pénteken
*) MaTepia.ibi
64.
1.
ruhát
mos, azt hamús vízzel fogja
:
421
A
itatni.
pedig kendert
ki
ezen
tilol
a
napon, azt
kender-
tilóba töri.
Az egyes ünnepekrl
babonákat más helyütt, külön
szóló
tárgyaljuk a Jövendelés fejezetében.
Babonás Fehér
(éür§).
Az
színek.
A néki bemutatott A nagy mezei áldozat
isten kedves színe.
áldozati állatnak rendesen fehér a szre.
alkalmával
régente
kanczát vágtak. Most jobbára fehér
fehér
kosokat mutatnak be a
tiszteletére.
kor fehér inget húznak. Egy népdal
Ünnepnapokon és áldozatokszavai is rzik még ennek
a régi szokásnak az emlékét
A mi
...
csuvas szokásunkkal
Isten a fehéret szereti.
A nép
azt
a régi
és
éhinséget
Fekete hit
s
valami
helyütt,
a régi csuvas
megharagudott rájuk,
isten
csapást
sok
hiszi
viselnek fehér ruhát,
(yúra).
ma már nem
hogy mivel istentl és
is
elpártolnak, ez
mindenféle
betegséget,
küld
rájuk az utóbbi idkben. (L. Isten.)
A
szín állatoknak a csuvas népert tulajdonít. A hollóról azt emberek balvégzetét, és el is mondja
fekete
természetfeletti
hogy tudja az összes nékik károgó szavával mindahányszor, a mikor az úton jártukban elszáll felettük. Nagyon félnek tle. Ha a csuvas anyának hiszik,
—
egymásután elhalnak a gyermekei, az újból szület gyermekére valamilyen fekete szín állatnak a nevét adja, hogy életben
mos ka
maradjon. Az ilyen szokásos elnevezések:
s§%an csak
(holló),
kis
testében
kézhez
kuralc
kerít
egy az
—
mondják.
leányokra
van
(varjú),
kis
ísdóéá
A
tiszta
Ez utóbbit
fekete
macska
darabka fényes csont, a melyet hogyha
ember, a tulajdonosát
földben kincs van elásva.
A
egyszersmint láthatatlanná
A fekete kakas
(fekete kutya),
(fecske).*)
fekete is
elvezeti
macskának
teszi azt, a
szerencsét
hoz
a
ki a
a
a
hol
kezébe fogja.
gazdájára.
*) A fecskét a népdalok jelzvel ellátva (/ura thóeé) hívják.
oda,
ez a fényes csontja
«
—
-
Az északi
fekete fecske »-nek
íd-2
csuvasok régente vüpken-nak, a járványos betegségeket okozó gonosz
fekete bárányt
szellemnek három
Sárga
(sar§). Sárgaság
jó orvosságnak
hiszik
ható sárga
otthonn
tollait,
megmossák
vízzel
=
sárga betegség) ellen
a sárga rigó*) (sar-yajek
Az erdben megkeresik
tollait.
áldoztak engesztelésül.
(saramak
e
=
sárga madár)
a fészkét, kiszedik a benne találsárga
a sárgaságban
tollakat vízbe áztatják,
szenved beteg
testét.
s
e
(Pöskert)
Babonás számok. Különös jelentséget tulajdonít a csuvas néphit a páratáldozatok bemutatásánál az imádkozásra felállók számának feltétlenül páratlannak kell lennie. Rendesen
lan számoknak. Az
hárman
öten vannak. Egyes
vagy
milyenek: az
éjjeli
áldozatokat,
áldozat, a lúd áldozat,
s
—
mint a
a foft'-surt kásája
—
nem mutatnak be minden esztendben, hanem csak minden
harmadik
vagy ötödik évben. A kuruzslások közt gyakrabban találkozunk egy fajta gyógyítási móddal, a kiolvasással, a melynek szintén jellemz sajátságát képezik a páratlan számok (11, 9, 7, 5, 3, 1), azaz ily páratlan számokkal végzd számsorok fogyó haladványban. (L. Kuruzslás.) Általában a babonás
számok 12 és 40 kivételével páratlanokból állanak. Babonás jelentséget tulajdonítanak fképen a követke-
zknek
:
Három
(Hzd).
Az
áldozatokban,
a
kuruzslásokban
és
hármas szám. Többnyire hárman imádkoznak (de néha öten is), az imádságok végén háromszor hajtanak fejet, a javós háromszor keríti körül valami vasdarabbal az orvosságul szolgáló pohár vizet, a melyre az igéket ráolvassa. A halottat háromszor lóbálják meg a sír szája mieltt leeresztenék, s az elhantolás után háromszor felett, kerülik meg a sírhalmot búcsúzóul. A halál után való harmadnapra halotti tort ülnek. Az áldozati imádságokban « három fajta jószágért)) (vízd idsh vll'e/-tsr>?'Í9/s9?í) könyörögnek istenhez (lóért, szarvasmarháért és juhokért). A népmesékben gyakran elfordul egyéb népszokásokban sokszor szerepel a
a
háromfej *
)
kígyó alakja.
Másutt a
sármányt
hívják
sar-
g
aj § k-nak.
:
423
A
népdalok
többször említik a hármas számot:
is
vis
yut verem seroan jnfd ugo,,
vis éul
éaksa ÚGizétíi pdíiiiénth.
éÉiréyié
kunDan kajzassen,
vizd éuXUisén azerDan kajmijitsd.
Háromszoros
hosszú gyöngyös sallang torka paszománt,
Három
viselve a paszomántjai
Mi
Három Vagy
éven
(át)
menjen
évig az emlékezetetekbl ne
tönkre.
ki.
:
tüzem éinúéé
éiifo
vis
tgrrlné kassán (dÉd
Magas hegyek
A
Hét
nem mentek
ha innen elmegyünk,
is
tetejét
(siúzd).
tetején
yüren,
iizd
.
.
három
levágva a töve
kin
.
nyírfa, .
.
.
Az áldozati imádságokban az istentl «hét
fajta gabonát*) (siúfo fosh tirg-BÜle) kérnek.
A
régi samanisztikus
régiós világfelfogás hét földalatti régiót külömböztet meg, a melynek a feneke a föld felszínétl hét kötfék hosszúságában van. A népdalokban is szerepel ez a szám sit's
sh'manen loüzdnúie
shii nummaj, édf sayal.
tarén vargn 'püzdnúze shii sayal édf
nummaj.
aiié-anné kifonúzé írlgy
nummaj, kun
sayal,
élid jÜDgn kihÚDzé sa-yal, kan nummaj.
li'ley
Hét
pataknak fejénél Az eper sok, a föld kevés. A mély gödör fejénél Az eper kevés, a föld sok. Apa-anya házában A jóság sok, a nap kevés,
424
«Hét A
idegen » házábau
jóság kevés, a nap sok.
«Hét idegen »-nek (siúh jut) hivja a menyasszony a vlegényét. Az a szokás ugyanis a csuvasoknál. hogy a vérbeli atyafiak hetediziglen nem házasodnak össze. A ki már túl van ezen
a
köztük,
idegen
vagy teljesen
ágon,
hetedik
azt
«hét
idegen »'-nek hívják.
Kilencz
(teyer).
A
kuruzslásokban a javós néha kilencz
körül
a
beteg
olvas a betegség kiolvasásánál.
A
déli
kenyérdarabkával híres volt a
«
keríti
fejét,
s
egytl kilenczig
csuvas területen régente
mely kilencz évente a nagy mezei áldozatot. A népmesék
kilencz falu» (teyer jal) szövetsége, a
falu együtt tartotta
fej kígyókkal küzdenek. (vun-Édr). Mint páratlan számnak van jelentsége. A betegségek kiolvasását a javós néha egytl tizenegyig való olvasással kezdi meg. és némely betegségnél tizenegy kenyérdarabkával keríti körül a beteg ember vagy jószág fejét. Tizenkett (vun-ikh). A pogány Ulyas vidékén tizenkét
hsei
kilencz
Tizenegy
Mféihéi-et
ismernek, és
tizenkét lepénykét áldoznak nékik egy-
nehány áldozatban. Elkerül a tizenketts szám a népdalokból /ura verman vlúdr tüyne
mana h
vun-lk iuuIgüs vun-il;
muloaé
virDast'sd
irt'sé
ilcJcén
v
is:
t'suy
pülúzdé.
kajijéisén
sülzezéih ajinú/.e
.
.
.
erdn keresztül menet Tiz enk ét nyúl jött velem szembe.
Fekete
A
míg a tizenkét nyúl Jobb lett volna a levelek Mert nyulat
látni sir
víz
alatt feküdni
.
.
tartják.
tdÉdnúié vun-lJc mérién,
fenekén
.
tizenkét
.
.
korál,
Össze kellene gyjteni, (de) a víz nagy
Negyven
.
útközben szerencsétlennek
pu%ajas£sd élv asle
A
elszaladt,
(fordj).
Az északi csuvasok
a
.
.
.
gyászünnepek
:
!
4i2ö
közül a fejfa-ünnepet (jÖBa) a halál után való negyvenedik napon tartották.
A
javós néha negyven kenyérdarabkát használ a beteg
fejének a körülkerítésére.
Gyakran elfordul a népköltés termékei között is, a találós mondásokban, és a népdalokban, leginkább ott, a hol a népkölt valami nagyon sokat akar kifejezni pdi- vakká ydfry sérzi teG/jnat (= yurana salmh jannl) = Egy lékbe negyven veréb esik (= a kazánba csipkedett tészta dobálása).
Udfzdn
yafdy
terrl
(=
pdf
av§n jlressl)
fenyfának egy a csúcsa (= gabnaszárító csr iídh
= Negyven
fája).
éits-seln-er,
t'iiÉéri
sit'stsdZ9Dé sut selner.
tája Bar a fdTdy ydr, "/dfdydkié
sare ydr.
Legeslegfels hét-csillag (GönczÖl szekér),
Mind
a hét fényes csillag.
negyven leány. negyven szke leány.
TajaBd-han
Mind a
Negyvenegy falut
ekével,
ydf-aGl).
A
ebbe
s
javós
Dögvesz ellen körülszántják a
(ydrdy-p>r).
ekébe
az
negyvenegy leányt fognak.
(L.
egynehány súlyosabb betegségnél negyvenegy
kenyérdarabkát használ a beteg fejének a körülkerítésére.
Hetven olyan sokat
(=
pdffé
(=
gabnaszárító
Hetvenhét mányok
kifejezni. Pl.
étt'úd', terrl
a teteje egy
el, mint
fordul
akarnak vele t'di'id
Eitkább használatú babonás szám. Néha
(íiíifwl).
értelemben
ísifríidlúe
a
negyven, valami nagyon
ebben
a
árén jiressi)
csr
találós
=
A
mondásban
töve
hetven,
fája).
sióid).
A
csuvas svallási hagyo-
leggyakrabban elforduló babonás szám.
között
bájosról azt hiszi a nép,
kában van. A javós a kenyérdarabkát használ.
hogy hetvenhét legsúlyosabb
A
féle
megrontó
betegségeknél
A b-
ige birto-
hetvenhét
régi világfelfogásuk hetvenhét népet,
hetvenhét nyelvet, és hetvenhét vallást említ. szerepel a hetvenhét a javósok
Legtöbbet ráolvasó-igéiben
:
es a
bbájosok
426
Hetvenhét
tenger szigetén
Magas jegenyefeny, Magas jegenyefeny Kopácsoló harkály
.
tetején .
.
(Szemverés
.
.
.
Hetvenhét
6.)
puszta
mez
közepén
Arany oszlop van, Arany o.-zlop tetején sas-madár. A mikor az fejjel lefelé állva füttyent. Csak akkor ártson a szem .
(Szemverés
7.)
.
.
FÜGGELÉK.
POGÁNY CSUVAS LAKODALOM. Az orosz néprajzi irodalomban ismertették már többen a szokásokat. Köztük részletesebben Magnyickij és Prokopjev.*) De a pogány lakodalmi szokások leírása hiányzott eddig. A mennyiben si vallásuk lényegével csuvas lakodalmat és lakodalmi
pontban összefügg, a jelen munka keretében elkerülhetetlennek tartom, hogy ne ismertessem. Feljegyeztem a déli csuvas több
pogány Ulyas-ban. A mint a fiúgyermek a 16-ik életévét elérte, az apja-anyja kezd már gondoskodni róla, hogy megházasítsa. A leány szokás
idsebb
szerint
dn,
mire
a
bnnek
a legénynél, rendesen túl
megy.
férjhez
(éíley)
tartják,
és
Közeli
csak
van már a 20 eszten-
rokonok
hetedik
a
összeházasodását
ágon
túl
men
atyafiaknak engedik meg. Innen van a «hét idegent) (sióid jut) elnevezés, a legényt, a
sem
a lakodalmi
melylyel
kit
a
dalok
milyen
szembeszöken feltn, hogy a csuvas apa
sokszor
fiatal
korában házasítja a
fiát.
Iván Jakovlyevics Jakovlyev,
a szimbirszki csuvas iskola felügyelje,
népének alapos ismerje
maga
is
született csuvas,
magyarázta meg nékem ennek a az értelmét olyaténképen, hogy a
nagyon elterjedt szokásnak mikor a csuvas apa még csak gyermeksoron lév
*) CKOii
v-
füz.
Igen
és
szokták illetni a
menyasszonyhoz semmiféle rokonsági kötelék
MarHHUíriü
:
MaTepiajibi
kt>
fia
számára
oölhchchíio CTapoö iyBam-
Btpu. 200—217.
K. üpoKoiikeBT. EpaKi. y iyBami> (Hsbíctíh omecTBa Hcropiii h 3TH0rpa$ifi npn hmu. Ka3aHCK0Mi. vhhBepcHTe'rt XIX.) i
:
apxeojiorifi
430
menyasszonyt hoz a házhoz, akkor tulajdonképen magának vesz egy ifjabb
Eégente nagyon általános szokás volt ez
feleséget.
még ma
náluk, és
is
a következ esetet
:
eléggé elterjedt.
Elmegy hozzá
Egy csuvas paptól hallottam az apa, hogy bejelentse a
házasságát.
Hiszen nagyon
-
—
minek
—
veszel
Nem
még a
is
—
fiatal
még
a fiad
—
szólt
fia
hozzá a pap
néki feleséget?
fiam
számára,
hanem
a
magam számára
felelt az apa. veszem Egyébként - - hallomásom után ez a szokás az orosz muzsikok között is el van terjedve. A mikor a legény már kiszemelt magának valakit a leányok
—
megadta hozzá a beleegyezését, megkérnek az ismersök sorából, hogy vállalja magára a leánykér (jéfíe) tisztét, és legyen szóviv a két nászapa (yeDa) között. Mert a míg a kölcsönös megegyezés a közül,
két
fél
mással.
apa
az
s
valakit
is
rokonok
vagy
között létre
nem
a
A
jön, addig ezek
Választás a leány hozzátartozói
az apa dolga,
nem
találkoznak egy-
részérl sem egészen
magának a leánynak is van hozzászólása. A mikor maga a kiszemelt menyasszony
a leánykér elkezdi kérni a leányt, is
felemeli a szavát.
Ha nem
kezd és perel a leánykérvel.
tetszik neki a
Ha
déses legényhez, akkor mihelyt a
kimegy a szobából,
és
evvel
pedig
kér
el
vlegény, tiltakozni
akarna menni a kér-
beteszi hozzájuk a lábát,
a távozásával
fejezi ki hallgatag
beleegyezését.
A leánykér
azután, ha az apának semmilyen személyi ki-
fogása sincs a legény ellen, csakhamar odafordítja a beszédet, hogy mit kérnek a leányért. Mert « veszik » és « adják a leányt»
—
Méss9 ydf paraééd). Ez a leány-ára a ytilen, a mely pénzbl, lakodalomhoz való készségbl ós a menyasszony ruhájának való brökbl és kelmékbl áll. Még pedig: 100 150 rubel, egy pud (16 kg.) méz, egy font jó tea, tíz font czukor, egy vödör (•/Ttf
a
—
darab birkabr bundának a menyasszony számára, négyszáz darab apró ezüstpénz (nuyrat) a menyasszonyi párta feldíszítésére, és egy felsruhának való posztó (yalntley). (Be,npo) pálinka, tíz
Nincsen
az
alkuban, de
a
vlegény hozzátartozói visznek még
három-négy vödörre való sört t'sénés) a lakodalom napján.
is,
meg egyéb
ennivalót
is
(kut's-
431
szemben a leány apja sem bocsátja el üres kézzel a menyasszonyt. Az alkuban ugyan csak arról van szó, hogy hány darab inge legyen a leánynak, de azért az apja a ruhákon kívül mindegyik fajta jószágból ad még egy-egy darabot magnak, úgy hogy a mit yuíen fejében kap a vlegénytl, azt Mindevvel
jószágban és ruhafélékben vissza
kés sz
szokták megadni.
felé
hozománya ilyenformán
adja néki.
'ane),
A
jószágot rendesen
(L. Jószág-sör 211.
következbl
a
egy fejs tehén (seraGan
is
áll
:
A
1.)
egy csikó
leány (t'iya),
négy birka (mrey), egy lúd (yur),
egy csibés tyúk (t'sdÉdh t'seye), egy derékalj (tzék), négy-öt vánkos (rhinöér), három télikabát (kdfdk), egy bunda (telep), egy könny köpönyeg (fsa/ppan), két posztóköpönyeg (sekman),
bugyogó (J9ih) a vlegény « ajándék-kend » (parné
ing (JídÉé), ugyanannyi
tíz-tizenkét
anja-anyja számára, egy csomó lakodalmi tuiterJ),
a menyasszony a vendégek között oszt szét, és
melyet
három láda (arúza). Néha hosszabb ideig is eltart ez az alkudozás, ha egyes pontokban nem tudnak könnyen megegyezni. A leánykér ilyenvégül
kor egyik nászapától a másikhoz járogat. és hordja a hírt innen
onnan meg
oda,
A
között, egy
mással
a
míg csak meg nem
létre
jött
már
az
alkut.
összetalálkozik
fél
egy-
nászapa a leánykér házánál. Meghányj ák-vetik
egymás közt még egyszer az alku
él
kötik
a megegyezés a két
meghatározott napon
közösen
két
a
ide,
módon
mikor ilyen
szóval végérvényesen.
A
pontjait, és
megállapodnak
legény apja erre foglalóul öt rubelt
ád a leány apjának. Ezt úgy mondják, hogy « ostor helyett pénzt ad» (t'seBerkke vtrgnné nksá parzá yevarat). Eégente ugyanis az
hogy a legény apja foglalóul ostort adott, de ma már csak pénzt adnak helyette. A leánykérés (líihénl) ezzel aztán be is fejezdik, a mit a két nászapa, a leánykér, volt a szokás,
és
ezek
feleségei
ott
helyben kisebb
fajta pálinkázással
meg
is
ülnek mindjárt.
Egyszersmind azt az
eljegyzést
leánykérés
után.
is
(surasma).
A
meg napra a hét Rendesen öt vagy
elhatározzák, hogy mikor tartsák
legény
részérl ide
az apa-anya hivatalos
meg még három rokonbéli ember, úgy hogy mindössze öten legyenek. A vlegény otthonn marad. Megviszik ilyenkor
csak,
a
pénzben kialkudott leány
árát, a
100
— 150
rubelt,
visznek
:
!
432
azonkívül pálinkát.
A
sajtot
A
(yeBnrDÜ),
czipót
(isecet),
leány szülei
is
meg
egy-két
üveg
összehívják a faluból a rokonságot.
meg a sajtot, mindbelle egy-egy darabkát, mieltt azonban
leány apja, a gazda, elvagdossa a czipót
egyik vendégének
ad
enni-inni kezdenének, felállanak valamennyien az asztal mellett,
meg a sajt, az ajtót kinyitják egy kissé, azután a két nászapa elkezdi mondani az eljegyzés imádságát
jobb kezükben a kenyér s
amin tre, an pray, 'dihdúii éiúéf.
'dríidt'le'ún,)
túrra sanza '9zé tlDenD§mer, 'dTÍidfh
pulmalla pülher.
sak yeDazémÉelé laj§y ^sihél'Hé-siiheíTé pülüer,
pdf-Édfln patné yenaná éüféihétté pülüer, 'dihdié lajey
iít'féhhétt'e
pülüer,
küsle-Büsle pulmalla pülDer,
aDÉale-Beózale pulmalla pülner,
amin
Ámen
sirlay
isten,
!
ne hagyj
el,
Juttass el a reménylett reményhez.
Az istenben bízva fogtunk a dologhoz, Örökké tartó lehessen. Ezekkel a nászuramékkal Jól inni-enni lehessen,
Egymáshoz vendégségbe Mindvégig
jól
járni lehessen,
folytatni lehessen,
Egészségesek (szemesek-fejesek) lehessünk,
Gyermekesek lehessünk,
Ámen, irgalmazz
A ültetik és
végén mindannyian meghajolnak. a
hreóe-ben az
hozzálátnak
sem
az
itallal
kínálgatja
asztal fhelyére, a többiek
evegetéshez,
ül közéjük, csak ott
ket.
A vlegény
iszogatáshoz.
A
apját odais
leülnek,
leány apja
sürgöldik a vendégek körül,
A menyasszony sem marad
e
le
és étellel-
napon a
házban, átküldik valahová a szomszédba, a hová összegyülekez-
2
433
nek a rokonbéli nyoszolyóleányok (ydf süihdzéih), s ezek meg itt esznek-isznak a maguk kedve szerint. A mikor a nászházban már megették az ételt, átmegy a két levesfz asszony (jaska pizéféáén arem) a szomszédházba a menyasszonyhoz, hogy valami ajándékot hozzon vendegek számára. A menyasszony inget, bugyogót meg
át a
két
Az egyik levesfz asszony fogja az ajándékot, beleteszi egy leveses tálba (salma isaski), és átviszi benne a nászházboz. A másik levesfz asszony söröskorsót meg kupát visz. Legelsben is odaállnak vele a vlegény apja elé, és ráköszöntik az els kupa sört, s az els levesfz asszony ad neki valami inget vagy bugyogót a meny-
keszkent ád nékik. Ez az ajándék a
ajándékból. Utána
asszonyi
elssorban a vlegény Kinek-kinek
nem
sorjában
atyafiait, s
pariié.
felköszöntik a násznépet,
csak azután a menyasszonyéit.
a kezébe adják az ajándékot,
hanem
az ölébe.
Az ajándék fejében mindegyik egy-pár pénzdarabot csúsztat a sörös kupába, miután kiitta belle a ráköszöntött sört. (Bugyogó után 50 kopejkát adnak.) Legvégül még adnak a vlegény apjának-anyjának,
után 25 kopejkát, ing két hímes keszkent
(tütt§r)
de a vlegény számára. Ezek után
Ha
is
50
— 50 kopejka jár egyenkint.
van a vlegénynek valami meghalt testvérje, a halott (vilii valli) is adnak egy fél rf fehér vásznat, mely
számára a
vlegény nagyanyját
kopejkánál. Az
illeti.
ajándék után
Ezért
már nem
jár
több
1
—
összegylt pénzt a menyasszony
teszi el.
A
lakodalmat éHrhdlí után való nap tartják.*) Eltte egy megadja még a vlegény apja a yüíen hátralékait, a lakodalomhoz valót, a mézet (pil-úzala), pálinkát, czukrot, teát, meg a menyasszony ruhájának való bröket és szöveteket. A menyasszony részérl is megadják a kialkudott ajándékot (parné), szánt ingeket és bugyogókat. a vlegény apjának-anyjának A lakodalom napjáig egyszer sem engedik be a vlegényt a nászházba a leány mellé. A fiatalok azonban babonás szokásból mindegyre azon vannak, hogy találkozhassanak egy-
héttel
—
—
mással valamely idegen háznál. olyan
házba, a
*) L.
A csuvas
241.
hol
a jegyese
A melyiküknek is
ott van,
sikerül benyítani
annak a szava
1.
öxvallús emlékei.
28
lesz
434
mindig hatalmas a jövend családos életben, és az övé a háznál.
uralkodás
nem
rendesen
Ha
idegen
faluból
még
találkoznak,
csak
való
nem
is
a
lesz az
leány,
akkor
egymást
látják
egész a lakodalomig.
eltt való
slmdk
asszony apja
is
estén
vlegény apja
a
is,
meg
a
lakodalmi hivogatót
külön-külön
meny(síIgö,)
küld a faluba, és meghivat általa minden hivatalosat és hivatatlant. így a szokás, ámbár nem megy el mindenki, a kit meghívnak. hátra
A
ül,
síIgü
bejárja
ép olyan ruhába öltözik, mint a vlegény,
sorban
hivogató mondókát (takmak)
:
je salamallkkem tar síjél
(ulkkaj) ydi párat, (isiivan) Irel arlanDcirat.
sav (ulkkajen) vun-ik sulyl rcGer? pur ikkén. vei
vun-lk sulüisén
kll'é
tarerenman ikkén,
jalan 'eramra rhdódfze, t'íarza sürén-iUlcén. 'ena
krza\y\ sul titn§, jmsnc tuj yatterVzen,
pimallaDa sirhéUé ikén. sar (ulkkajen) vei üId§
uId§ sulyl tuGl
sul't'st'sén
üId§
IcU'e
pur ikkén,
tarerenman ikkén.
kezalyl sul titne, püsn§ tuj yatterízgn,
pvmallaDa siméUé ikkén. sar (ulkkajen) munúzl pur ikkén.
munúil
kdl'éi'iDzc,
tsüld rhéfúíén,
ihihád puréin, s'v/yl
Ga,
t'saskí kdiitdl, 'essi
séfÉét' ikkén.
'§na tuj yatterlzen yutsa yüne,
pimallaDa kdmellé ikkén. sar (ulkkajen) ydfdy kezelle piúhúl pur ikkén.
pdf p§kkinú£én
ptil
ló-
házakat, és mindenvitt elmondja a
a
juyat,
íéÉdf pgkkinóéén siiíi-pil juyat ikkén.
!
435
aúer plrerua ratUzéin sai; na diihéskdn tuja. aúiá purrl aúíá, '
a
zd
sukkl tukmak.
%uspü purr% yuspü,
yuspü sukkl kuzij yuppl. tnyjd purr\ tuyjá, tuyja sukkl yuBay.
sare purrl sare,
sare sukkl sepper.
purrl purzin, sukkl suryay. jdihdfé t§/enerDd plrer,
kdÉlné terén kalasne.
aúer piirúé vattlzéih
tuja,
sdúreh'klzém tuj kurmá!
Hej béke legyen veletek {ul'kkaj) leányt ad,
(islivan) fiút házasít.
Ennek
az (uHkkaj -ns.k) tizenkét éves ökre van,
Az tizenkét évig
Mindig az utczán
nem járt
tért haza,
bgve, toporzékolva
(kapálva),
Azt idén megfogta, levágta a lakodalom kedvéért,
El
kell
Ennek
menni
és enni kell.
az (utkkaj-naJk) hat éves kosa van,
Az hat évig hatszor nem tért haza. Az idén megfogta, levágta a lakodalom El kell menni és enni kell.
Ennek
A
kedvéért.
az (utkkaj-nak) fürdje van.
fürdje üveg, köve korál,
A A söprje selyem, A kötése paszománt, A tányérja ezüst,
A
melegje márcz. 28*
!
436
A lakodalom
kedvéért azt beftötte,
El kell menni és be kell menni.
Ennek
az (uHkkaj-n&k) negyven abroncsos hordája van.
Az egyik akonájából méz folyik, A másik akonájából szín-méz folyik. Eajta, menjetek öregek
Ezt meginni a lakodalomba.
A A A A
kinek gyermeke van, gyermeket (vigyen), kinek nincs gyermeke, lapoczkát.
kinek kalpagja van, kalpagot (vigyen), kinek nincs kalpagja, kéreg-tarisznya
A A A
kinek nincs pártája, laput.
A
kinek nincs csüngje, söprt.
A A A
kinek van, selymet,
tetejét.
kinek pártája van, pártát (vigyen), kinek csüngje van, csöngt (vigyen),*)
kinek nincs,
brét
tej
(vigyen).
bugyogótokat húzzátok
Az ingrl amott
és
fel
menjetek.
beszéltek.**)
Nosza valamennyien öregek
a
lakodalomba,
Fiatalok lakodalmat nézni
A
els napján összegyülekeznek aztán a meghívott (tuj kuraGanzérh). A vlegény hozzátartozói külön a vlegény házában, és a menyasszony hozzátartozói is külön a magnk házában. A mint a menyasszony házában gyülekezni kezdenek a vendégek, a nyoszolyóleányok kivezetik a menyasszonyt a házból a kamrába (kdUt), felöltözéiihdJt
vendégek,
tetik
a
ünnepl
takaróval
magán
«lakodalom-látók»
fehér ingbe, és letakarják a fejét a menyasszony-
melyet a lakodalom egész tartama alatt
(pdí-úei'iD'hlí),
hord.
A míg
öltöztetik,
a
menyasszony
«
leány-sírás »-t
*) sárénak azt a hímzett csöngt hívják, melyet régente az asszonyok az övükbe fíízve hátul viseltek. **) A leány^ apjával megegyeznek, hogy hány inget ád a hozománynyal. Értelme ne is húzzatok inget, csak úgy gyertek, :
majd ád
a
menyasszony.
:
437
mond, a melyekben búcsúzik
dalokat
(jdf jdffl) énekel, apró
az apja-anyja házától és a szeretteitl
yúra-yúra kuraksérh %uralD§ érné serza élúíe jut yal§yd
,
xln?.
yúra
yalgy,
surtné serza íhíd.
at't'e
Fekete-fekete varjak,
Az épület
tetejét belepték.
Hét idegen Az apa házát Iféy
népe fekete nép, belepte.
teoem ifdksdr,
piímé éíir§m süBenzer. ep
kajmarem
tfdlihn,
parajisdid irdksdf.
Korán keltem akarat nélkül, Az arczomat megmostam szappan
Nem mentem
én akarattal, Odaadhattak akarat nélkül. üle](
terey út éülDem,
ulmá-jlveé i?X pülü§m.
ulma-jlveé éulzezer,
man éamrek püé
Mez
íéléjzdf.
hosszában szénát kaszáltam,
Almafára találtam.
Az almafa leveletlen, Az én ifjú fejem szerencsétlen. kdídú éirma püzdnúéé éirll
nummaj,
édf sayal.
pizek éirma püzdíiúéé éirll sayal,
édf
nummaj.
aiie-ahné kil'dúóÉé írley
nummaj, kun
sayal,
élid jüüen kifonóéé kun nummaj.
Irley sayal,
nélkül.
!
438
Kicsiny patak fejénél
Sok az eper, kevés a Nagy patak fejénél
föld.
Kevés az eper, sok a föld. Apa-anya házában Sok a jóság, kevés a nap, Hét idegen házában Kevés a jóság, sok a nap. Felváltva a menyasszonynyal, a nyoszolyóleányok
énekelnek, de vígabb
menet
püúdf-püDdf puúéné [ras-ani pütdnúíé. iras pxiiáyd pit verem, úareiiBá pusné hklejúés. a 7, jisnazem
rvan pur,
küs yerBcv/yl pit verem,
sarenBa kusnc uzajmas. Pity-palatty, pity-palatty frjecske
A
rozsföldnek fejénél.
Eozs kalásza nagyon hosszú, Ezért
nem
emelheti a
fejét.
Hej Iván a vcském, Szempillája nagyon hosszú,
Ezért
nem
nyithatja ki a szemét.
ué-ya payjsa al§kné,
kÜBesta púsné kurar-ya, il'-ya
jijna édhknr,
kuksá püsna kurar-ya!
Nyisd
A
ki
a kert kapuját,
káj)oszta fejét
Vedd
le
v
is
dalokat
gyúnyos dalokat a vlegényre
hadd
lássuk.
a süvegedet,
Tar fejedet hadd lássuk
:
:
439
A
menyasszonyt a nyoszolyóleányok bevezetik a kemenczével szemközt lév asszonyhelyen
felöltöztetett
a házba, és leültetik
A gazda
a hÉéT-bén. Alája vánkost tesznek.
jól látja,
eteti-itatja
lakoma végeztével « fejet hajtanak» (püs úanaséd) neki és a feleségének. Ez a fejhajtás, mint már másutt is megemlékeztünk róla, annyiból áll, hogy az összes jelenlevk a vendégeit, a
kik
a
leguggolnak, vagy térdre ereszkednek elttük, az egyik kezükkel
apa lábafejét, a másikkal az anya lábafejét érintik, és a homlokukat ezalatt a padlóra nyomják. A menyasszony is elvégzi
az
ezt a fejhajtást, a miért az apja egy-pár rubelt
ád néki ajándékul,
és így szól
plzek marDíi laje'/
ylfdé
tre
pizek paDer.
sufdf.
pulaGana
sul parer,
üzala {üfúdú, irra yirds. tuj siiféúd
Nem
ísuné
süfor.
laje-/
nagy (ugyan), de az
isten
nagyot adjon.
Szépen járjatok. Térjetek ki a szemközt
A gonosznak
háttal, a
Lakodalom-járás
A mint kednek az
alatt
jöv
ell,
jónak szemben. szépen járjatok.
a nászapa házánál vége van a lakomának, felkere-
atyafiak, és
magukkal
maga házában
viszik a menyasszonyt,
hogy
Köztük az elsbbség joga a nászapa testvérét illeti, a kinek a házában legtöbbet tartózkodik a menyasszony a lakodalom tartama alatt egész a vlegény eljöveteléig. Az házát ez alkalommal «játék ki-ki
a
házá)>-nak
vendégelje
és
mulattassa.
(vej Itíh) nevezik.
Az atyafiaknak ezen felkerekedésével kezddik a tulajdonképeni lakodalom-járás, a mely kiterjed az egész falura, és hangossá teszik az egész utezát a merre elhaladnak. Ennek a lakodalom-járásnak
böz
megvan a módja,
rendje, a nászapa külön-
tisztségekkel bíró felvigyázókat választ ki hozzá a
közül. Ilyen a
lom
is
feje
menet
feje
a
v fény
résztvevk
(mgn kdiu), a lakoda-
(tuj püzd), a ki vigyáz a rendre,
(urtmayje), a ki ell-hátul lelógó tarisznyát
tarisznyás
a
visel,
az atyafiaknál az ennivaló ajándékot (kuisisénéé)
:
ebbe gyjtik sajtot,
czipót,
:
:
:
4-40
lúdczombot, mit
e gy- e gy
rajta.
Jár velük egy
azt.
Idöközönkint aztán megosztoznak
hegeds
is
(küBgs kalaGan) hogy vígabb ,
legyen a lakodalom-járás.
A mikor
nászapa házából megindulnak a vendégek a az egyik férfirokon egy vödör sört is visz magával, egy rokonbéli asszony pedig egy kenyeret. Az ajtón kimenet az udvaron mindjárt megállapodnak, a sörös vödröt a
menyasszonynyal,
középre fogják, a vödörviv ember lekuporodik melléje, a többiek pedig, élükön a kenyérhordó asszonynyal, háromszor megkerülik,
napkeleti irányból
olyanformán, hogy
nap járása
szerint (yavél'é maj) fordulnak
fordulás után így szól a
vfény
meg
indulnak
ki.
körülötte.
Az els
a
s
a sörvivhöz
jé salamalik tar
sijd,
úidü 'dzeúdf, ihdn sijéúdí
.'
Hej, béke legyen veletek, egészségtekiv.
Mit
Amaz
isztok,
mit esztek?
így válaszol
pUod sül Mézet és vajat!
A tav
A
sörviv megtölt egy kupa
sana
(egészségedre
!)*).
A
felköszöntött kupát a sörviv
és csak ezt nyújtja át a
A második
sört és a vöfényre köszönti
válasz
:
maga
tav
*98
(köszönet, igyál
!).
issza ki, azután újra tölt,
vfénynek.
végén is van ilyen felköszöntés, a harmadiknál nincsen. Az udvarból kimennek a ház elébe az utczára, s az egészet megismétlik. Innen a nászapa testvérének a házához mennek, a « játék házá»-ba, a hol mieltt beforduló
mennének
a szobába, az udvar közepén itt is megfordulnak háromszor a sörös vödör körül, s a felköszöntést sem hagyják
els két forduló után. Bemennek aztán
el
az
A
míg
itt
eszik és iszik a lakodalmas nép,
a nászapa házához,
három
vele a menyasszonyért.
*) Szószerint
:
és
vendégeskednek.
elmegy valaki közülük
lovat fog a kocsiba, és visszamegy
Ezen a kocsin
köszönet neked.
járják be aztán az összes
!
441
A
rokonokat.
Nem
kocsi tetejére ponyvát feszítenek, ez a sátor (yjimé).
szabad
úgy guggol valamennyi.
benne,
leülni
nem
asszonynak
maga lábán sem
szabad róla a
A meny-
leszállani,
sem
hogy a lába a földet ne érje, a férfirokonok közül valaki az ölében hordozza a kocsitól a házig, és kijövet a házból a kocsiig. így járják fel házról-házra az atyafiakat. A menyasszony abban a házban hál meg, a hol ráérik az este. Ilyenformán múlik el a lakodalom második napja is. Csak fellépni, és
este felé tér vissza a
«játék házá»-ba, és
a míg csak a vlegény
meg uem
is
itt
marad mindaddig,
maga
jön a
falujából.
még nem szóltunk a vlegény házanépérl. Most hogy is hogyan kezdik a lakodalmat
Idáig
k
lássuk,
A
lakodalmi hívogató, a
síJgcL, itt
legény hozzátartozóit, és meghívja reggelén
rokon-asszonyok
a
Az
öltöztetik.
ket
bejárja lóháton a
is
ékes mondókával.
A
a kamrába (Tcdléi) és
kiviszik
v-
stésl fel-
öltözéke fehér ing (sür IhÉé), bugyogó (salavar),
csizma (áDe), hosszú ujjas (yalat), süveg (hhlc), ujjas keszty (alza).
A
két
keszken
(tütter) közül, a
melyeket a menyasszony
küldött néki ajándékba, az egyiket az öve (plzdyyl) mellé tzi,
a
másikat pedig
tartozik
még
a középs ujjára
A
és
így
kend
külön
A
felkészüléséhez
(kaúéemak), melynek
Ennél fogva a bal keze kis az egész lakodalom alatt.
lakodalmi nagajkát
keze valamelyik ujjára
rézgyrt
húz.
(salamat)
A
süveget,
keszkent és a nagajkát egyszer sem magától, még evés-ivás közben sem válik meg tlük.
a kesztyt, az
A mire a
van.
tartogatja
kezében lovaglóostort,
hord, a jobb
és
akasztója
részén
akasztja,
teszi el
a hátára akasztja.
kiterítve
egy kis hímzett, rojtos
akasztós
felöltözködik
rokonok
A vlegény
és
bejön a szobába, az apja, anyja
ülnek már az
ott
odalép
mellett
asztal
az apja- anyja elé és
«
a kéreóé-ben.
fejet hajt»
nékik. Le-
mögött a többi atyafiak is így cselekesznek. Az apja néhány rubelt ád néki és megáldja (péyyiUéí)
guggol
elttük,
s
a
háta
:
péyyil aúzam,
pizeGay marüá tre pizek páoer. telejfo püler,
pujan pülgr, vre sinná jürer,
:
!
14-2
iizala
irúdn, irra
t'siÉér
éüfdf
yridé,
!
Áldás gyermekem,
Nem
nagy (ugyan), de az
isten nagyot adjon.
Szerencsések legyetek,
Gazdagok
legyetek,
A jó embert A gonosznak
szeressétek, háttal, a
jónak szemben,
Szépen járjatok
A
anyja
is
külön áldó szavakat
mond
a fiának
péyyil' aúzaiit,
{ii/.éúdihfén-éeuare'mran ll>i;i
:
-j;nh
yera-yer
jraüep
'diiüd,
fén itjrauep. t'siÉér
pürener,
iétéjtd püler, t'üzélcl'd-seíjdrle ii
zula
t'ü)'D9Ú,
p filer, irra yh'dé,
tsiáéf éüfdf.
eédf : <
údr
terer
nummaj
kaIa-/Jdl)!a : sp9Í,
pdhíiéiiíiiíii''
tre yejúé
pdlei.
!
Áldás gyermekem,
Ágyamtól-vánkosomtól választlak
el
immár,
Az ingtl -bugyogótól választlak el.*) Magatoknak magatok szépen éljetek, Szerencsések legyetek,
Ágyosak-vánkososak legyetek,
A
gonosznak
háttal, a
jónak szemben,
Szépen járjatok.
Mi
A
sokat
mit mi
nem tudunk beszélni, nem tudunk, isten maga
is
tudja.
Álljatok fel!
Visszaülnek aztán az atyafiak ismét az asztal mellé, a
*)
Mert ezentúl már nem
gondoskodik a
fia
v-
ruhájáról.
443
legény jobb
fell
az
hét vagy kilencz
menyasszony
a
«vlegény-ül vlegény mellett
padra, a
Udre'óé) ül, vele együtt a
lévk)) (tidrü smhdzém),
megfelelnek
lév
mellett
ajtó
fhely » -re (farú larne
«
rokonlegény, a kik
A
nyoszolyóleányainak.
lakoma,
utána a sörös vödörrel való megkerülés, felköszöntés épen olyan, mint a menyasszony házánál. A lakodalom-járók közt itt is van
v fény, st
lakodalom még
ezen felül
tarisznyás és hegeds, is, a yejmatley tiszte,
feje,
egy ötödik tisztség
a melyre rendesen valamely idegen (nem rokon) házaspárt szoktak
hozzák
felkérni, ezek
v-
a menyasszonyt az apja házától a
el
legény házába.*)
A vlegényt sorban
az
apja
az
is
rokont látogat
felül
még meg
a
legels
viszik,
a házába, ezt
vezeti
házá»-nak (vej kih) nevezik. Ezen szerrel csak két
magukkal
szintén
atyafiak
fitestvére
a «játék
is
vlegény
(összesen tehát
igy gyalog-
hárma három
t),
visszatérnek aztán a nászapa házához, befognak a kocsiba lovat,
és
rokon
indulnak a többi
így
melléje az összes lakodalom-járók
A mikor tesznek
a lába alá, a
lépnie
kell
Ha
a vlegény
kocsira
ül,
tt
tetejébe egy
közben. Jövendt
felszállás
látogatására.
Felülnek
is.
felhágónak
tuskót
egy
szúrnak. Erre a
tre rá
aztán belle.
olvasnak
t
belemegy a tuskóba, akkor boldog lesz a házaséletük, de ha elhajlik vagy kettétörik, akkor boldogtalanok lesznek. a
Dalolva hajtanak
A
hol
ketté
egy-egy
ágazik
kopejkás
az
végig út,
falun, egyenest
a
a
mezk
felé.
ott
megállapodnak. A vlegény
pénzdarabot hajít
fel
itt
a levegbe, és a mint
esésébl szintén jövendt olvasnak. Ha hogy a fejes, sasos oldala marad felül, akkor
visszaesik a földre, az
a kopejka úgy esik,
szerencsés
ha az írásos oldala fordul
lesz a házasság, de
akkor boldogtalan
lesz.
A
pénzt
ott
Innen visszatérnek a faluba, rokonokat, a kiknél
még nem
felül,
hagyják az úton.**)
és
sorba látogatják azokat a
voltak.
A mikor már valamennyit
*) A menyasszony uyejmatley apá»-nak (yejmatley atü) és uyejmáthy anyá)>-nak (yejmatley anné) szólítja ket. **) A jövendelésnek ezt a módját úgy hívják, hogy a vlepény « rosszat pördíU (yajar sdvgrza prayat). V. ö. a keresztútakra dobáltatni szokott pénzdarabokkal. 418. 1,
444 bejárták, átnéznek
azonban a
és
tarisznyáját,
A
(pulck).
a szomszéd
falubéli
megosztoznak
az
is. Elbb tarisznyás
at yafiaikhoz <
falu határánál megállnak, kifordítják a
ajándékba
kapott
ennivalón
legnagyobb részét megeszik, egy-nehány szebb lúd-
czombot azonban visszacsúsztatnak a tarisznyába, és elviszik ajándékul a menyasszony apjának. Útközben a merre megfordulnak, minden rokon házából hozzájuk csatlakozik egy-egy kocsira való vendég, úgy hogy végtére húsz-harmincz kocsiderék nép
verdik
A
össze,
valamennyit ((lakodalom »-nak (tuj) hívják.
suhik másodnapján
estefelé
asszonyos házhoz.
A vlegény
megérkezik
addig
ide, és
is
tájban elindulnak a
apja-anyja
meny-
már valamivel elbb
ket a faluban a menyket egymásnak. A lakodalmas alkonyat felé jön meg. Elsben is a elvezetgetik
asszony atyafiaihoz, és bemutatják
nép a vlegénynyel csak leánykér (jévúh) házánál állanak meg, a ki siet azonnal a nászapához, és hírül viszi, hogy megérkezett a násznép. Innen visszajövet odavezeti aztán ket a lakodalmas házhoz. Legeli megy a vlegény kocsija. A mikor a kapuhoz érnek, a vlegény nagyot üt a nagajkával a kapu homlokfájára. Az udvarba érve
háromszor megkerüli kocsin, aztán odaáll a pitvar elé. Kijönnek elébük a menyasszony hozzátartozói, csak a nászapák és a nászanyák fénye, és
maradnak a házban. Ellép aztán a vlegény v-
elmondja elttük a vfénymondókát (men kdfü takmaód) 'éj
t'sun
juratne ygDazéú
!
uval/l jelaná praymasper,
édúdfén jela kglarmasper.
srhn %§Dgr (isl'iran) ütmei uraBa tuj Izé tiil'úfo, yaBgl t§ratr-a, sug-i píré Ire %§Dazéih
— yaBel jé
?
tevapper
.'
salamalik tav sijé!
'dZét'f-é,
sijét'í-é,
vitatr-á kulatr-á, pl/ré kdúétr-é,
ire yeDazéih
?
tidtiítést'f-é
:
!
445
azeneBenji siúzd kun,
tüyeBerm
kun
vizd
:
utsérh iryan pülúids,
sulzém "/ura pvXúídé, sióéjméfomdí kalane veyeDa, tümezereútst'h píré
aje.p
—
yeüazém
üj§P suk!
tajlá
püzem
síré/
ütmei süyrem yura verman ürle tüyremer, sit'mdl'
süyrem sézéú yir ürle kasremer.
ütmei süyrem yürá verman ürle tüyne tsuné
pülüemer uryamay. uryamay en püzd pdfoúé (dl
iímésí,
ürl édfé íiihést. vejle sil'jJék íiskvúéi,
vejle élviiéli jüyenat.
uryamaya
sav
títremer, utlanDemer,
turran írley slvley rtremer,
tre
éirriiöé,
kíl'údiíidr
piihy pürnÍÉé
h'idf
sak yeDá patne
yj>r ilhhe,
ajep tümezereútsth pl/ré yeoazérh.
—
aj ep
suk!
tavDa palin tavay
!
éítmdl süyrem sézéú yir ürle kásne idl
sut
püloemer sut
kuh
huné
kül'd.
'ezenúié Utten juBá larat ikkén,
Utten jÜBa terrinúíe 'emert kajek larat ikkén. 'emert-kajeGvn
(hrúi vdíd
sunaúh
idzd Utten,
kdiíidl,
semzl vdzz peyer. sunaisisiúe suppíúé éiiBat, serardísé Jédfiné kalat,
úríúé tassíné taslat.
saren suppíúé, éargn tassíÉé
yeDanen jal! patáé. jáfo yeDanen sak fordj süyremran kürenat ikkén.
éltidihdr éúdf sak
!!
446
éak ygoangn jah yülaÉék, kassl salaÉélí.
srid
éak yeuanen
kanturÉéti ikJcén.
sak ygüüngn vis jÜBalg yapyl pur
ifikén.
ílttgn,
jiiBl
kdíénóéé,
sljd
yuppl
jds.
ydrii ydvéldé jalügrat, vejig sitiÉe janerat.
sak ygDaran Ifdk pulzasseu,
pimallaDá kdúéWé-Gena iMén.
—
[Árúén ifdk
tavDa pulin taray
!
éak ygDÜnen harixlzj pur ihkén. teressd tgygrvüne %elas, ítrhjzd
ütmei yelas,
ütmei y elásva ütmei jÜBci, ütmei j unitra ütmei üíjGe, ütmei üijoera ütmei selDgrma. ütmei églDgrmhiúÉéú pdt sglDermpié keGarma pámgr-2% píré yeuazeíu
üt
—
pirúén
'.
ifdk.'
taroa pulin taray!
sak yeDanen ylre piifúid pur ikkéú. tul jénúéén peysasseu sáGer tidúesfo, sal
jénóéén peysassen terat kdúésh. pdf kdúésslúé
tgvat kdúéssinúééú
vitaza kulma
— ínfúén
vhk pamer-zl plfé yguazém
'
ifdk'
taroa pulin taray sak ygDöngn teyervun-teyer üraj-ygmi pur iMéú. .'
teyjrvun-teygr üraj ygminúíéú
pír yenútié taslaza kulma ifdk
pamer-zl píré ysuazém
— pifúéú
if\>k /
?
!
tarDa pulin taray
.'
sak ygDanen saGgrvun-saGgr
sakkT
s'§G(i
_/;z;r
ikkéú.
saGgrvun-saGgr sgGa sakkinóéén fidf
ifdk
sakklni larzá kanma
pamer-zl
— pifúéú
pl/fé yeDazéríi
xfdk
?
!
tavod pulin tara/
pdf éÉiréy mar, ,
ideié piran
em§rt-kajeó9út;
ürtes jlrezd turáúid térné larza
kanat --
íéséd.
sak ygDüngn ült uralg sdúéüi pur ikkéú. ült
sür
uralg sdúét sin 'dsliéifor
zé
sam-ikkén.
sür 'dskétídi siúúzé sür tarilkéÉé süre tüle
larat ikkéú.
siríidzi
sak ygDaran ifdk pulzassen,
pimallaDa larmalla-Ggna ikkéú.
—
pii'úén irdk
.'
tarDa pulin taray
muyGmiBa siis
siríidk
.'
yussi
sit's
érné.
érnéré siú'h-ras sgra tün-ikkéú,
'gna úüyréÉé ptDZdGézdféy yirng.
plúídÓiÉé yirnlúé pur ikkéú.
pdf pgkkijiDzén
tütlg pil juyat,
íéúdf pgkkijiDzén jüzd pil juyat. tatig pil'úé 'dsséssdú tütle isdXyé-sgrar kalasmalld.
jüzd pilúé 'dúséssdú üzdfdhhélté.
sak ygDanen vun-ik sulyi vgGgrl pur ikkéú. vgl vun-ik suUsiséú piis
vun-lk
suli'stséú
panian ikkéú.
vun-tk-ras kdjdfé kajmán,
sar augl üleydúúéé süréúd. kEsalyi sul sak tuj yaitdfúé
Ütne, püsng, pléúd, yüsne,
sak yeuaran ifdk pulzassen,
pimallaDa siniéüé-Ggna ikkéú.
!
iíS
—
pirúén
IfdJc
.'
tar iái pulrn tavay
sak yeuanen vei
vis
vis
sul'tst'séú
!
sul%% taol
vis
pur
püs paman
éul(£(ién
ikkén.
ilcJcén,
vizd-ras foúdúé kajmán.
sav a Del ül§ydiiúéé éüré'ns. kEsal/l sul sak tuj yaítdfné tltne,
püsne,
[nsíid,
yüs'ne,
sak yenaran ihk pulzassen,
pimallaDá éirhélle-G§na ikkéú.
— pirúén
ihk
!
tavDd pulin taray/ sak yeuanen
sulyl kerkhi
vis
vei vis suKsisénúé }>üs vis
pur
paman
ikkén.
ikkén.
suKsisénúé sulap térne vdssé
íüren-iJclcéii.
kEsalyl sul sah tuj yaíidfné
ütne t'sukmar, tltne,
sak yenaran
larmallaua
—
fier'tö,
anuarne,
püsne, pisúd, yüsne, lt;>k
pulzassen.
siniélTe- G§na
pirúén Irdk
ikkén.
!
tar na pulin taray
!
sak yenanen munúél pur ikkén.
munúzi k'énúii 1
,
(süld
inérúzén,
ríiílaód
purzhi,
Hyyl ÜGd, valaskl lltten, isaskl kdihdl,
üihdúúzr Sdt éd(
kül'd
küh ydffinúzé
sak yeuaran
irdti
ikkén,
ulma-jlves larat ikkvn.
pulzassen,
pimallaDá forhéllé-Gená ikkén.
—
pirúén irdk
!
!
!
449
tavüií pulrn taray
munúíaran
!
tavrenmaslen.
jezdt terantaspa tiríwf-kevak laza küVzé, iilma ju;ezdnÉzén
kgoarzd yün-ikkén.
sanmazdssen kajzd peyer t'ak
yeudnen vun-ik urale SdúéU'i pur ikkéá.
vun-ik urale smét éinúíé
vun-iós vitré ka.ja.Gan semarar askerza- t'saskgrzd
vun-lúd püsle édténÉék larat ikkén. vun-ik urale
patmus
jézdl
vun-iód par§
SdúéI! siúúze,
siníjzé is éj
isaskl
selD§rDa1sá-fseloerDatsd larat ikkén.
sak yeD'áran Xidk pulzdssen, larmallaiKi 'dhhéUé-Gena ikkén.
— pifúén
ifdk
!
tavna puliji taray. sdi suIbcí kitze sü suIbcl
kajmalld pulh'itsth,
sarán kilzé ütle kajmalld pulrhistsd. tajld
pnzem
tajlct
piizd ydé viíihén,
síré.
sak yeDund pifdú semay vit'úéú.
knnüan
itla
s§mdyem suk, puróé tdjeler.
tdjeler áóéazérh, itlaési
pulzdssen kazarer, éiúéfdf 'duód yeDdzéih.
sit'tíiéútíiúé
Hej lelek szerette nászuramék
A
régi szokást
Újból szokást
A
ti
nem hagyjuk nem kezdünk.
nászuratok
Hatvan
el,
( isl'ivan)
kocsi lakodalmas népet hozott,
Elfogadtok-e bennünket, nem-e
Jó nászuramék
—
'?
Elfogadunk
A csuvas svallás
emlékei.
29
!
!
:
!
!
450
Hej béke legyen veletek
!
Isztok-e, esztek-e,
Játszotok-e, nevettek-e,
Minket vártok-e,
nem
vártok-e
Jó nászuramék?
Kívánkoznánk hét nap óta, Jönnénk három nap óta A lovak soványak voltak,
Az utak
Nem
feketék (sárosak) voltak,
érhettünk
a megigért idre,
(ide)
Ne hibáztassatok bennünket nászuramék
—
Nem
baj
Hajló fejem néktek
Hatvan verszt fekete erdn*) át jöttünk, Hatvan verszt puszta mezn át jöttünk. Hatvan verszt fekete erdn át jöttünkben Szembe találkoztunk egy táltoslóval.
A
táltosló feje
Lába nem
Ers Ers
nem
ér a
felhbe,
ér a földre,
szélképen suhog,
vízképen folydogál.
Ezt a táltoslovat megfogtuk, felültünk
rá,
Az istentl áldást, egészséget kértünk, Az isten rendelésével, pühy határozatával Eljöttünk e nászuramhoz leányt venni. Hibául ne rójjátok nekünk nászuramék.
—
Nem
baj
Köszönet legyen, köszönet
Hetven verszt puszta
mezn
át jöttünkben
Rátaláltunk egy ragyogó tóra.
A
ragyogó tó közepén aranyoszlop
Az arany oszlop
A
sas-madár szárnya vége arany,
Körme vége *)
ezüst,
Öreg erd.
áll,
tetején sas-madár ül.
!
4b
1
Orra vége vörösréz.
A
szárnyával csapását csapja,
A
szájával dalát mondja,
A
lábával tánczát járja.
Ennek a csapásával, ennek a tánczával Értünk mi ennek a nászuramnak a falujához. versztrl látszik. Ennek a nászuramnak a faluja negyven a város, mint Ennek a nászuramnak a faluja olyan Az utczája olyan mint a falu. úri ház Ennek a nászuramnak a háza olyan mint az van. Ennek a nászuramnak három oszlopos kapuja
Az oszlopa arany,
A
teteje üveg,
A födele sárgaréz, A leányod napfénynyel ragyog, Ers széllel cseneg, Ha ez a nászuram megengedné, Oda
—
kell
menni
és
be kell menni.
Mi megengedjük!
Köszönet legyen, köszönet! Ennek a nászuramnak udvara van.
A A
hossza kilenczven szélessége hatvan
öl, öl,
Hatvan ölben hatvan oszlop, Hatvan oszlopon hatvan karika, Hatvan karikán hatvan békó-csat. Hatvan békó-csat közül egy békó-csatot nekünk nászuramék? Lovat kipányvázni nem adnátok-e
—
Mi megengedjük!
Köszönet legyen, köszönet! Ennek a nászuramnak fenyüháza van.
Küls
felérl nézve nyolcz sarkú,
felérl nézve négy sarkú. közül egy sarkát sarka Négy nem adnátok-e nékünk nászuramék? nevetni Játszani,
Bels
—
Mi megengedjük 29*
!
!
45-2
Köszönet legyen, köszönet
Ennek a nászuramnak kilenczvenkilencz padlódeszkája
van,
Kilenczvenkilencz padlódeszka közül
Egy padlódeszkát tánczolni, nevetni Nem adnátok-e nékünk nászuramék ?
—
Mi megengedjük
Köszönet legyen, köszönet!
Ennek a nászuramnak nyolczvannyolcz hársfapadja
van.
Xyolczvannyolcz hársfapad közül
Egy padot
Nem
—
leülni,
pihenni
adnátok-e nékünk nászuramék?
Mi megengedjük
Köszönet legyen, köszönet!
Nem
csak
De még
a
mi csupán, repül sas-madár
is
Leül a borókafenyü ágahegyére és megpihen
Ennek
a nászuramnak hatlábú asztala van.
Hatlábú
asztal tetején
Fehér terítt
terített
el.
Fehér terít tetején fehér tányérral Fehér búza-étele van. Ha ez a nászuram megengedné,
Oda
—
kell
menni
és csak le kell ülni.
Mi megengedjük!
Köszönet legyen, köszönet
A muyun és sirfiaU A hét héten hétszer
köze hét hét. sört fzött,
Azt a pinczébe hordó nélkül
Hordóval
tette,
eltett (söre) is van.
Az egyik akonájából édes méz folyik, A másik akonájából keser méz folyik, Az édes mézet iván Édes nyelvvel-szájjal kell beszélgetni. A keser mézet iván meg kell részegedni.
— azt
mondják.
!!
!!
453
Ennek Az
a nászurainnak tizenkét éves ökre van.
tizenkét évig
nem
engedte magát megfogni.
Tizenkét évig tizenkétszer
Csak a Volga rétjében
nem ment
a csordára,
járt.
Az idén ennek a lakodalomnak a kedvéért Megfogta, levágta, megfzte, eldarabolta, Ha ez a nászuram megengedné, Oda kell menni és csak enni kell.
—
Mi megengedjük
Köszönet legyen, köszönet
Ennek a nászuramnak három éves kosa van. Az három évig nem engedte magát megfogni. Három évig háromszor nem ment a nyájba, Csak a Volga rétjében
járt.
Az idén ennek a lakodalomnak a kedvéért Megfogta, levágta, megfzte, eldarabolta,
Ha
ez a
Oda
—
kell
nászuram megengedné, menni és csak enni kell.
Mi megengedjük
Köszönet legyen, köszönet!
Ennek a nászuramnak három éves pulykája van. Az három évig sem engedte magát megfogni.
Három
évig
is
a háztet-gerenda tetejére repülve járt.
Az idén ennek a lakodalomnak a kedvéért Bunkót fogott, hozzávágta, lehajította, Megfogta, levágta, megfzte, eldarabolta, Ha ez a nászuram megengedné, Le kell ülni és csak enni kell.
—
Mi megengedjük
Köszönet legyen, köszönet
Ennek
a nászuramnak fürdje van.
A A
köve korál,
A
fürdsöprüje selyem,
fürdje üveg,
!
!!
454
A A A
kötése paszománt, válúja arany,
tányérja ezüst,
Eltte
tejes tó van,
A tejes tó szélén almafa áll. Ha ez a nászuram megengedné, Oda
—
kell
menni
és
be kell csak menni.
Mi megengedjük
Köszönet legyen, köszönet!
A fürdbl
visszatérni
Zöld tarantaszban vas(-szín) szürke lovat befogva
Az almafához
Ha nem
kötötte.
hiszitek,
menjetek
Ennek a nászuramnak
és
nézzétek meg!
tizenkétlábú asztala van.
Tizenkétlábú asztal tetején Tizenkét vödörre való szamovár Sisteregve- sustorogva
áll,
Mint egy tizenkétfejü kígyó. Tizenkétlábú asztal tetején,
Zöld tálcza tetején Tizenkét pár teás csésze
Zörömbölve csörömpölve áll. Ha ez a nászuram megengedné,
Le
kell ülni és csak inni kell.
Mi megengedjük Köszönet legyen, köszönet Tej-úttal
jvén
vaj-úttal kelljen visszamenni,
Gyalog jvén lovon kelljen visszamenni. Hajló fejem tinéktek. Hajló
fejet
kard
nem
fogja,
Ezt a nászuramat a mi szavunk
nem
fogja.
Ennél több szavam már nincsen, Hajoljatok meg gyermekek, mindnyájan hajoljatok meg.
Ha
túlságos volt bocsássátok meg,
A mi
elégtelen volt toldjátok
meg
hát nászuramék.
:
455
Utána betessékelik ket, de legelször csak a lakodalom feje és a ygjmatlgy lép be, mindegyik feleségestül. Megállnak a kemencze mellett, és a lakodalom fejének a felesége (tuj-Büs. areihd) szintén mondókát mond sür égmaroangn sdvíi suk, üt-vtVeygn mgjrl suk, 'dnéúdii s'üyi suk.
ygDazérh tav
síri,
tajla jóüzgm síre.
A A
fehér tojásnak nincsen ráncza,
lónak-jószágnak nincsen mogyorója,
A tehénnek
nincsen sörénye.
Nászuramék köszönet néktek, Hajló fejem néktek.
A mondókáért mézes mindaddig talpon
ket. A lakodalmas nép künn, a lakodalmas asz-
sörrel itatják
állva várakozik ott
szonyok (tuj-argmzéih) dalt énekelnek: ulyasse'údú yifdnúzé
aza téma kgékgrat. semerzezeiírú
ama tgma
ylhnié
kgékgrat.
iádéin sassl fidffé
savna
Az
kilét,
Ht'sé líílúdmdf.
C7//as-béliek
mezején
Hím daru kiáltoz. A ,Sgmgrze-béliek mezején Nstény daru
kiáltoz.
Mindakett hangja egyszerre
jön,
Ezt hallgattuk, úgy jöttünk.
bemegy az egész lakodalmas nép a házba, legeli ismét a vfény, utána a vlegény, azután a többi. A vfény megáll a kemencze mellett, a nászapák felé fordul és újra elmondja a vfénymondókát. A míg ez eltart, a vlegény « fejet hajt» a menyasszony apjának: leguggol eltte,
Néhány
dal
éneklése után
456
és
kezével
leguggol a
a jobb lábafejét érinti. Az egész lakodalmas nép vlegény háta mögött, csak a vfény marad talpon
állva.
A vlegényt
és
a
«
vlegény
lévk »-et lév helyre,
mellett
aztán bejövet az ajtó jobb oldala mellett illeti
ket.
meg. Ide
A
is
mieltt azonban leülnének melléje,
maga
irány felé a nap járása
A
szerint
legényeket a
maj).
(yavél'é
vfény
meg-
sört,
A vlegény
alá
kínálja, itatja, legelször
azután sorjában a többiekre.
Az öregek külön ülnek a szoba fhelyén,
heged
háromszor
napkeletrl kezdve napnyugati
körül
a vlegényre köszönt egy kupa Szól a
ket
ez
asztalt állítanak ezúttal, és rárakják az étele-
fordítják az asztalt
vánkost tesznek.
leültetik
és
külön esznek, isznak.
és dalolnak, tánczolnak egész reggelig.
A
menyasszony meg a nyoszolóleányok még mindig nem mutatkoznak. Ok a «játék házá»-ban töltik ezt az éjét, és muis a maguk módja szerint, tánczolnak a hegedszóra, latnak
k
meg lakodalmi
dalokat énekelnek: satrl
yemla sirl^né
piéih< :zdféy tátraid,
poííé üsúd appana üsíhézdféy
püúhzd.
Kerti komló gyümölcsét
Éretlenül letépték,
Együtt felntt nénénket (nénét) Fel sem ntt,
már odadták.
SeBer-ÉeBer sumer serat, t'süféúzé viDdf kürenat.
appa
íre
kurmassi
kajmazera/ kürenat.
Suhogva-suhogva esik az es, Meglátszik az ablakon keresztül.
Hogy a néne jót nem lát, El sem ment, már meglátszik. Eeggel
felé
átjönnek a nyoszolyóleányok
a
csúfolódnak a vlegénynyel, gúnydalokat énekelnek
nászházba, és rája, tánczol-
:
:
!
457
A
nak, tapsolnak a szoba közepén.
fiatalság is közéjük kevere-
velük együtt, legény a mely leányt elkap, megcsókolja. Egy-két forduló táncz, egy-két ének után visszatérnek a
dik, tánczol
Nem
nyoszolyóleányok a menyasszonyhoz.
sokára azonban ismét
eljönnek csúfolódni, megint elsietnek. Harmadszorra
asszonynyal jönnek.
Elbb azonban
nyok ismertet fejkendjét a surnan-t,
a
és
fejére
ezüstpénzecskékkel tele aggatott pártát (yuspü).
szolyóleányok a nászházba vezetik állják
minden
oldalról,
már
meny-
a
fejére kötik a csuvas asszo-
menyasszonyt,
a
teszik
A mikor
hogy a vlegény meg ne
az
a nyokörül-
jól
láthassa.
Ha
meglátja, rávág a nagaj kával. (déli területen) nem hanem a vlegény kimegy
Máshelyütt asszonyt,
cserélik egymással a
gyriket, aztán
fogva bevezeti a leányt, hajtanak)).
áldja
A
s
így
lopják
elébe
a
a
be
meny-
a
pitvarra,
itt
ki-
vlegény a jobb kezénél
a leány apja eltt mindaketten
nászapa egy kupa sört emel
«
fejet
a kezébe és meg-
ket péyyil aúéazém
.'
Áldás gyermekeim
A menyasszonyt vagy padra, a melyre leányok.
Néhány
az asszony- helyre (idéél) ültetik, a székre, leül,
vánkost tesznek. Körüle a nyoszolyó-
dalt énekelnek
jijnazemay (sumarkka),
mdídú peyan
süíétt'e,
yeml seratn-a ay jhnazem (sumarkka), il.dZdú peyan édfétté, mat'st'sa
?
uraj yeml seratn-a
?
ay jijnazem, jijnazem, ihdzdn peyan sin élne,
yü sarinúe Hratn-a sauen sarnJ foÉétúé ulaúza
?
t'sarzar ylz^núze,
sür pdíúéúnzdk ajdnúié,
kdmdl uksa serat
vei.
458
Hej
vcském
Miért nézel
(éamarkka),
felfelé,
A gerenda deszkáját olvasod-e'? vcském (úumarkka),
Hej
Miért nézel
A
lefelé,
padló deszkáját olvasod-e?
Hej vcském, vcském, Miért nézel az emberek
A magad A
felé,
szerelmesét keresed-e?
szerelmesed az asszony-helyen,
te
Tarka függöny mögött, Fehér menyasszonyi kend Ezüst pénzt olvas .
Nem
maradnak már
sokáig
leányok kimennek
házból
a
alatt,
a mcnyasszonynyal, a nyoszolyó-
kamrába,
a
es
rakosgatni
kezdik
menyasszony ruháját, és felteszik a ládákat a vlegény kocsijára. A vlegény hozzátartozói is kezdik fogni a lovakat, mert a
indulnak haza fefé, vége van a lakodalomnak, haza viszik a menyasszonyt a legény falujába. A mikor készen vannak a kocsik,
köszöni a vlegény a leány apjától a vendéglátást: tar 'dékdi'é-siújíc,
yerDd %§na pül§r sapla sn; püler Dá at't'c
kil'ríc
Köszönet az Ti
is
pur
püler,
yeria püler.
ételért-italért,
vendégek legyetek
így.
Egészségesek legyetek és életben maradjatok.
Apám házában vendégek Felül
rokonfiú
aztán
a
kocsira
belekapaszkodik a
ereszti, a
indulni
akar,
kantárjába,
és
és ló
míg csak a vlegénj
7,
legyetek.
10
— 15
de
valamelyik
mindaddig
kopejkát
nem
nem
ád néki
ajándékul. Végighajtanak aztán a falun nagy dalolás, kurjogatás
de alig érnek ki a faluból, megállapodnak a
mellett
haza
mezn,
és bevárják a
felé,
menyasszonyt. Addig
is
sört isznak abból
az útravalóból, melyet a leány apja tett fel távozáskor a kocsijukra.
459
A menyasszonyt a yejmatlgy viszi haza a vlegény falujába. marad itt a legény hozzátartozói közül legutoljára, míg a többiek már mind elszéledtek, és bevárja a menyecskét, a míg az felkészüldik és búcsúzik övéitl. A maga lakodalmas népének apró ajándékokat osztogat a menyasszony. Az asszonyrokonainak egy-egy fejkendt (surnan), a férfiaknak egy-egy ingnek való vásznat (kdi'ié-pühy),
keszkent.
A menyasszony
a nyoszolyóleány oknak
kocsija elébe
is
ád egy-egy
három
fogott
lovat
is
felcziczomázzák, a füleik mellé lobogónak keszkenket akasztanak.
még
Búcsúzáskor a leány «fejet hajt» a szüleinek, az apja ötven vagy száz rubelt ad néki ajándékul, és megáldja: péyyil aúzam, sir pul. siv
pulDa pur pul.
íre
sinna jura,
yuázena, yuúámena yunaza, yunama fezé
kala.
pejayam fezé úamr§Ga kurzan puÍDerem
vatta kurzan
kala. feze kala,
üzalá fú'fúdú pey, irra yn'dé pey.
péyyil 'dnúd aúzam,
ürey niihúé kala-Édl'ihésfap.
Áldás gyermekem, egészséges legyél. Egészséges legyél, es maradj életben,
A
jó
embert szeresd,
Apósodnak, anyósodnak
Ugy mondd, hogy
:
após, anyós.
Ha öreget látsz, úgy mondd, hogy Ha fiatalt látsz, úgy mondd, hogy A gonoszra háttal nézz, A
:
:
bátyám, sógor öcsém.
jóra szemközt nézz.
Áldás immár gyermekem,
Mást semmit sem tudok
Az anyja
is
ugyanilyen
áldó
megcsókolják egymást, könnyeznek
beszélni.
szókat is
mond
hozzá,
néki. Azután majd valamelyik
rokon felemeli a menyasszonyt a kocsiba, az apja és anyja
ki-
»
460 vételével a rokonai
felülnek
is
melléje,
illetleg
felguggolnak.
Megindulnak aztán a vlegény után. Külön kocsin megy velük a yejmátley. A mikor a vlegény észreveszi a közelg meny-
háromszor
asszonyt, elébe siet kocsistól, és
—
megkerüli a menyasszony kocsiját
A
mire mindketten megállnak. saját kocsijába emeli,
haza
felé,
nyal.
A
s
pedig ez
sebes hajtásban is
hajtat
—
,
a
yejmátley erre a menyasszonyt a
elkezdenek vele
vágtatni
esze-veszettül
ell a vlegény, utána a %gjmatl§% a menj'asszony-
mezrl
leány hozzátartozói visszatérnek a
a nászházba,
a hol a nászapa újból megvendégeli ket. Ezzel aztán a «leány
lakodalma" (ydf
A vlegény
végzdik.
el is
tüjd)
falujában a lakodalmas nép legelször
a yej-
mátley házánál állapodik meg, a ki megvendégeli az egész násznépet. Tánczolnak, dalolnak, széjjel.
csak jó délután tájban szélednek
s
Legutolsónak a menyasszony marad, a yejmátley kocsin
A
mint a vlegény udvarába érnek, megfordulnak benne egyszer köröskörül, s megállapodnak a pitvar eltt. Egy rokonim felkapaszkodik itt a kocsira, és a menyasszonynak ül
viszi haza.
helyében
háromszor
felemeli egy kissé a jobb lábát.
Utána
vlegény a
kantái-
egy felkantározott kanczát vezetnek
el,
szárát a köpönyegje sarkával
meg, és igy nyújtja
menyasszonynak,
a ki
fogja
idközben
pönyegje sarkával fogadja
el,
s
feláll
ezt
a
a kocsiban.
is
át
a
a kö-
háromszor megismétlik. Az-
után eleresztik a lovat.
Idközben egy vödör
sört
hoznak
a házból, a vlegény
ki
megtölt egy kupát, és a menyasszonyra köszönti. Csuvas szokás szerint át
ezt
a
kupa
sört ö issza ki,
s
csak a másodikat nyújtja
amannak, a ki szintén visszaköszönti rá. Erre a yejmátley a menyasszonyt a kocsiból, beviszi az ölében a házba
leemeli
és leülteti a kemenczével
szemközt, az asszonyhelyen (ídÉét) a rá a menyasszonyt a
padra, a melyre vánkost tesznek. Kevésre
kemencze mellé
állítják,
arczczal
a
szoba fhelye
felé,
melléje
oldalról egy jó élet rokonasszony, balról a vlegény áll Mindhármójuk feje föle egy kis nemez pokróczot (kdése) terítenek. Az asztalon egy tál tejben ftt csipetke áll, meg egy egész kenyér. A kenyér tetejébe egy három ágú villát szúrnak a nyelével, felfelé álló hegyere egy egy szem csipetkét szúrnak,
jobb oda.
összesen tehát hármat.
Kezddik
aztán az
«
ángy-csipetke etetés
:
461
(jiijóe
salmá siúéfni). Szól persze
a
heged,
a
szoba közepén
egy asszony meg egy legény tanczol. Tánczolás közben kikapja a legény a villát a kenyérbl, és dalolva odaviszi a menyasszonyhoz :
jiijáé
salmá
sijéfn-é?
és éijdúúé ép
Ángyi csipetkét
pamep. eszel-e ?
Te ennél, de én
nem
adok.
A menyasszony levesz a villahegyrl egy csipetkét, és kettbe szakítva megosztja a vlegényével. A villát ismét visszaszúrja a legény a kenyér tetejébe, a megüresedett harmadik hegyére
ismét
feltznek egy szem csipetkét. Másodszor
oda-
is
most a menyasszony kettt vesz le meg. a másikat a vlegényének adja. Harmadszor is ép így megkínálja a legény, a menyasszony leveszi mind a hármat, az egyiket átadja a vlegénynek, a másikat eszi meg, a harmadikat megfelezik. Leveszik erre a fejükrl a nemezpokróczot, leveszik a meny-
viszi
hozzájuk
belle, az
asszony
dalolva,
egyiket
fejérl
a
s
maga
eszi
menyasszonyi kendt (fidfóénóhlí) is, kiviszi a szobából a kamrába, a
asszony nagy lobogtatva
s
egy
fiatal
pár jövend lakóhelyére. Közben így szól (az asszony) kezal pdfi Jíil'és
sul
hah,
piUdödú kajmalld
Az idén egy ment
pült'st'sar !
(férjhez),
Jövre öten mehessenek.
A láda
menyasszonyi kendt az asszony a kamrában a
fölé
takarja.
A
szobába, és ott széjjelszórja. Utána a fiatalság közül többen
lopóznak, mindegyik
lisztes
lisztbl kimarkol egy marékkal, beviszi a
egy-egy
marék
liszttel
jön
is
ki-
vissza, és be-
szórják vele szana-széjjel az egész szobát.
Utána a menyasszony, a vlegény, meg az az elbb emiitett harmadik asszony lemegy a patakhoz vizet meríteni. Megy velük egy kis rokonleány
is
vödörrel és egy sörös kupával.
A
pataknál
mikor megtelik, a menyasszony felrúgja a lábával. Másodszor, harmadszor is így a
kis
leány telemeri a vödröt a kupával, a
:
!
!
:
!
462
A
tesznek.
negyedszerre telemert vödröt felfogja a menyasszony,
maga viszi haza. Itt az mas népnek ád egy-egy
asztalra
és
mindegyik. Ezt a
szokást
«
az egész lakodal-
és
állítja,
Néhány kopejkát
ád érte mocsár vize megkezdésé »-nek (sür
kupával.
puslama) hívják. A mikor az egész vödör vizet megitatta, ajándék ingeket, kendket oszt szét a menyasszony, ezért is pénzt adnak, ki-ki
syód
az ajándékhoz mérten.
Evvel véget
ér
is
a lakodalom,
rokonok oszladozni
a
s
kezdenek. így búcsúznak a gazdától tar
'
délid fé-éi ód fé,
pif plzek ygna pülD§mer.
tarba püs píré ydzéÉé yurza tuja fídúndzdú. sir püler,
yenana plrer
Köszönet az ivásért-evésért,
Nagyon nagy vendégek voltunk. Köszönet
azért,
Lakodalomba
hogy minket megtisztelve
hívtatok.
Egészségesek legyetek, gyertek Estére
A
kelve
jóformán
a kamrában
fiataloknak
készítenek oda nékik linkát.
A rokonok
:
egészen
vetnek
vendégül!
magára marad a háznép.
ágyat, és
enni-innivalót
is
meg pábékességben él házas-
közül egy egymás közt
k
maguk
is
leülnek a kamrában
egy perczig, esznek egy-két falatkát, aztán magukra
fiatal párral
hagyják
is)
czipót, sajtot, vajat, mézet, sört
pár készíti be nékik mindezt, a
(ti
ket.
A
rokon asszony távozáskor így szól tréfásan a
vlegényhez
—
-
ezt
sáreuDa sühk' sinózé sgm kunDi pur, éavria sira Itt
a
fekv
polcz
felett
gyapjú -skatulya van,
keresd
meg
Magukra hagyatva esznek-isznak aztán, úgy hogy egészen megrészegednek végül. Levetközéskor a vlegény egy ezüstrubelt csúsztat az egyik csizmájába, s a csizmát a menyasszonynyal húzatja
le
a lábáról. Az ezüstrubel kiperdül belle, ez a meny-
asszonyé. Lefekvéskor
mindegyik arra törekszik, hogy
ki ölelje
463 át
elbb
a másikát,
elbb
mert a
ki
*
*
az
átöleli,
lesz
az
úr
a háznál.
*
harmadik napon a menyasszony vlegény házánál várják vendégséggel, az «új nászuramhoz mennek » (édúd yenana kajaséd). Ez után való harmadik napon ismét a vlegény szülei és rokonai látogatnak el a menyasszony apjához, « visszatérbe mennek» (tarernand yiraúéd), és « kezet fogva mézet esznek" A
lakodalom után való
apját-anyját és rokonait a
A
(al titsa pil sijéséd).
dalolás
meg
a táncz
járja
is
itt
ilyenkor,
csak a vlegénynek nem szabad sem dalolni, sem tánczolni. A lakomához fzött birka brös fejébl, lábából sem szabad neki ennie, csak a brtelen darabokból adnak a tányérjába. Odamenet a vlegény harmincz-negyven rézkopejkát köt egy kis keszkenbe, és belépéskor az apósa szobája falára akasztja az ajtóval
A
szemközt.
mikor távozáskor
«
fejet
hajtanak » a nász-
apának, ez leveszi a szegre akasztott keszkent, kibontja, kivesz tesz is hozzá még többet, mint a mennyit elvett belle. Távozáskor a menyasszony a jelenlevk közül mindegyiknek három-négy szem gyöngyöt ád, a vlegény
belle egy-pár kopejkát, de
A vlegény kimenet
egy-két kopejkát.
udvarban a
kocsira,
alkalmával
nem
ül fel az
ügy szalad egy darabig utána az utczán, és
hajtás közt ugrik fel rája.
Ilyenformán
tartják a
rendes körülmények között.
nem kap
feleséget a legény, vagy
vidéken, vagy szerint
pogány
lop
a
leány-árát
magának
leányért, orozva
csuvasok a lakodalmat
nagyon verekeds híre van a
sokalja, ilyenkor
feleséget.
meglesik
déli
De megesik, hogy valami ok miatt
Kocsin
valahol, egy
marék
si
aztán
mennek
el
szokás
a kiszemelt
lisztet
dugnak a
hogy ne kiáltozhasson, felkapják a kocsiba, és elhajtanak aztán titokban megülik a lakodalmát. A leány apja, rokonai
szájába, vele,
persze fustélyra, dorongra kapnak, és
nak. Véres verekedéssel végzdik
nyomába esnek
a tolvajok-
gyakran az ilyen leányrablás, de ha lehet, megegyeznek, a legény megadja a leány-árát, és barátsággal ülik
meg
a lakodalmát.
464
Eitka eset, hogy a leány magától szökik el a háztól. Olyankor történik meg, ha az apja nem akarja ahhoz adni, a
Az elválás nincs szokásban, ha csak úgy nem, hogy az elrablott leány egy kilesett alkalommal visszaszökik az kit a szíve szeret.
apjához.
A többnejség, ámbár nagyon
elfordul mégis a pogány csuvasok közt.
ritkán, de itt-amott
TAKGYMUTATO. aúia tumalla mar ketlenné
tev
tfolyé
(Termé-
263. aú/.a tümalll t'sdtyt' (Eáolvasó ige magtalanság ellen) 291. aGa-Duj (eke-tor) 127. ciGa üm?n petti (Szántás eltti kása) 126." ajep (Bn) 6. 120. aláássam (Legények) 167. amin (Ámen) 6. 280. án seri (Gabnaszárító- csri -sör) 210.^ ige)
anatri (Déli csuvas) 7. ánpl (Angyal) 15. 19. 250. 280. Aratási népszokások 67. ár§m (Asszony, feleség) 6. ar-úurrl (Erdei rém) 51. 53. 109. Asztali dal (kjreöé jorri) 169. ástak («Tüzes kígyó ») 46. avDan seri (Kakas sör) 235. árén petti (Gabnaszárító csr kásája) 45. 1
aza patman anyó 337. Áldozat (isiik) 113. ~-fa (isiik' jlves)
110. 120. 123.
~ feje (isiik possl) 133. Áldozati hónap (isüG-iijey) 115. Álom 250. Álomfejtés 398.
Birkaláb- fogás
Boróka feny (iirtes jlrez%) Bregér (sara-ééfzl) 105. Bbájos (azamzay) 31. 36.
A csuvas svallás
emlékei.
305. 256.
Bíí bájosság 255.
Czitera (kiisie)
170.
Csalánmadár (?) istene (hVúzréú kaj§k torri) 173. Csillag (selmr) 83. 402.
Csütörtök 117. 241. 420. 240. 244.
- este
~ esti halotti tor 226.
Darázs (seveslan) 106.
Daru (téma)
99.
Dél (irány) 118. 218. Délnyugati irány 215. Disznó (sisna) 64.
Dohány (taBak)
417.
Dögvész (mür) 139. 375.
Egér (s§zi) 95. 395. éjjé (Gonosz szellem) 1. ijjé. Eljegyzés (surasmá) 431. Ember-áldozat 185.
Erd
38.
«~ apja» «~ anyja
Bagoly (tümana) 54. 1U0. Berkenye (piles) 110. 265. 335. Béka (saBd) 105.
(süryúrl titma)
192.
i)
(verman ássd) 49. (vgrman am§s) 51.
Erény földje (sevap t§prl) 214. Eskü (príMak) 401.
Es
(sumer) 83. 89. 107. 133. 394. 395. 3(1
108.
46U
Est-hajnali csillag (éürem-BÜé selüefd) 84. ésféjld (A halál szelleme) 4. 43. 73. 219. 249. 300. 301. Eudoxia napja 396.
Égiháború 85. Ég kapuja (k§vak yuppl) 84.
(?)
(éümer-kajek) 99.
Gönczöl szekér
(éit's-églDer) 84.
Gyászünnepek 232. Gyermekijesztk 54. Gyertya-nap
(swrDa-Gwna)
21.
240.
Gyümölcsoltó Boldogasszony *396.
195.
Éjfél 81.
Gém
Éjszaka 81. Élet vize 75.
Északi csillag (éut-éelüer) Északi fény 87. '9né turrt UuGd (A tehén
84. iste-
nének az áldozata) 177.
Halál 249. Halottaknak egy helyre való keverése (viEúdzin pdf édfé ynoestarul) ob. Halottkultusz 38. --lakodalom ívlh tüjj) 246. 253.
Farkas (kaékgr, tokinak) 54. 93. Fecske (t'sdóeé) 101. - istene (íhóéé torrl) 173. «Fehér császár » (sur patsa)60.
Hangya
106. 117. 120. 123. 132. 284. 296. 375. 392. 421. Fej fa (juBá) 221. 228. - beviv éj (jÜBa Jcüfíúd édf) 228. _ ünnep (Jöbü) 234. Fejhajtatás (pfié éaptarnl) 167.
Harmadnapos
_ szín
13.
Fekete szín 47. 91. 92. 96. 138. 336. 421. (pdXdt) 77. Férfi (mint az áldozat bemutatója' 121.
Felh
(ketke) 107.
Harag Centert) 355. 361. Harkály (bla-Gajek) 100. 173.
- istene (teyran torrl)
tor 224.
halotti
Hattyú (akkes) 98.
Három
122. 224. 239. 375. 422. kígyó (vlzd püéle sdlen)l05. - lelk gyermek 390. Hársfa (potéfsis) 110. 263. 403. Heged (küBes) 170. Hetvenhét 57. 73. 138. 261. 314. 382. 425. Hét 42. 58. 160. 239. 423. - idegen (éiúh jut) 429. --fejti
Fiastyúk fdlóéf) 84. Forgószél (éarra-zil) 76.
Hideg 77.
Föld (édf) 55. 295. 403.
--lelés (svód tsif)
-•apja (édf-aséd) 60.
Hiúz (sdl&óds) 94. Hold (üjey) 57. 82. 402.
~ fiai (sir
--anyja (édf-ámeé) 60. 61.
- fényessége (édf éuttlj 216.
--kezd (s.>fpoélaGan) 220. 232. --lopás 65.
istene
Fürd
(sept'seh-
torrl)
--fogyatkozás 45. 82. Holló (éeyan) 97. Hónap (üjey, öjey) 61. Hörcsög (serer) 95.
Húshagyó
--mvelés eredete 63. Fülemüle (sepisek) 104. -
105.
- foltjai 82.
.--családja (édf-jlzd) 60. - rontása (édf éavGgihd)
auil) 77.
173.
(munúzá) 28.~418. « Fürdbéli» (munúéa/r%) 28.
(éerarnl)
161.
196.
tsdl'yl (A yajarak igéje) 389. yajarke (Áldozati pénz) 148.
yajarak
407
szabad,
yalal (Megengedett,
ri-
tuális értelemben) 6.
/(iram (Tiltott)
-
20."
22. 48. -
kásája 173.
(Házi szellem) 13. 20. 11 8. 240. (ydfí-surt
jiettl)
20.
yeráne Udlyi Megijedt igéje) 387. yerek sirjúefd (Korhadt nyavalya) |
*~
(j ítmes
muklaskp 269.
jél'im
(Mférhet)
126.
24—27.
113. 118. ^ tfswéa i./ór/ áldozata) 149. jVr.s/T áldozata (jérsü t'süód) 37.
jéféy_
jöre jdfúl (Dal rendje) 169. Jövendelés 392. jusman (Apró lepény) J7. 121.
Kakas (avDan) 96. fekete kakas 96.
kakas sör (aroan seri) 285.
3()2.
X%Dem (A juhok védszelleme) 23. yörBan (A juhok védöszelleme) 4.
gombja
kenyere (jümes skrl) 270. Jávorfa (vdrdns) 395. -
6.
y<>l'lryi 'délid (Téli lakoma) 206. ydf seil (Leány-sör) 208. /drh érr («Vörös part») 20. 126. («vörös part anyja») ~ ames
•/drt'-surt
Javós (jümes) 268.
Kakuk (kukkak) 100." kalem-Guv (Évkezd ünnep)
19'.).
265.
16.
yörBan (Durda-hal) 40. yort t'süód (Méh áldozata) 172. yiir t'süód (Lúd áldozata) 146.
kamalzer víl'd (Útban elhalt) 245. kanuer seri (Kender-sör) 210. kánle veyet (Pihenési
id)
141.
Karácsony (snryürí) 161. 190. 396. ijjé
~
(Gonosz szellem) 41.
iidlyl
(Az
Illés próféta
igéje)
ijje
283.
104.
Imádkozás 188. Imádság (kdh
karúd p§tti (Cserény kásájai 149. kaúyl úiyóér (Éjjeli nyavalya) 298. t'sük (Éjjeli áldozat) 148.
kas/l
Katiczabogár (r^s-vdé kucamaj) 1
25.
Isten (tür§) 8. 4. egy isten 8. 12.
8—16.
108. ((Kazánt tortsa
- melléknevei 8. ~ asztala 15.
tiéÉe
--anyja (tör-am§é) 15. «--anyja eltt álló» (tur-amesúe örhdnMé tgraGan) 15. «~-anyja ajtaját kinyitó » (töramesné al§kné oÉaGan) 15. «--anyja ajtaját betev » (töram§éne al§kné yoBoGan) 15. --apja (tor-akid) 15. 16. «- eltt járói) (lre öihdúúíé süféóén) 14. - írása tür§ érrv.%) 802. Iszlám-hatás 3 6.
Kedd
(
—
16.
megvívó dal» (yozan Wúd iorrl) 59. 128.
57.
19.
kéBaiih's
(JcéÉé
162.
anyja)
19.
116. 420. Kelet so. 1 1 8. 220. 376. 394. 4-10. kel'i (Gonosz szellem) 41. 308. Uél'é sdrGeihd (A leéle rontása) 288. Kenyér (éecer) 412. ^-szeges 165. Keresztút (sul tevatkah) 305. 418. ;
Kézbevaló (alvalll) 125. /,.
iiiítdú
kása)
pettt
(Nyáj
eltti
131.
hféóé{ Szoba fhelye) 175. 214. Kígyó
(édl'énj
101.
105. 377. 30*
4<>8
Kilencz 73. 17S. 424. --fej kígyó (te/§r püél§ édlén)
(«A ház gazdája») 22.
(Háznép kásája) 152. Kincs (mid) 31. 68. föfos peííT
„-ásás 68. i
Gonosz szellem, démon)
32. 61. 74. 97. 109. 110. 113. 118. 124. 126 146. 260. 269. „ áldozata 182. 4.
kibla
13.
5.
(Kincshordó képzelmi
l.uJGeres
« áldozata
igéje)
ijeszt) 54.
Molnár 257.
món toyatmes
359.
hívogató (síJ'g) 434. sípos (seBerze) 257. br/.ana, éinna tulaGan t'sdl'yl (Ráolvasó ige a ló vagy ember rontása ellen) 281. Leánykér (jévúíd) 430. Lepke (XdÉdh) 106. fehér lepke 106. ~ „
In
Br
76.
mokka
b-
(Gvermekijeszt)
«Nagy isten ajtaját betev » (món tre alekne yoBaGan) 14. Nagy isten ajtaját kinyitó » (mön törc alekné ozaGan) 14. «Nagy isten eltt álló (mön tre öm >ÚDze teraGan) 14. »>
Nap
"(ydvel) 57.
79. 394. 402.
apja (ydvel ash) 79. ~ anyja (ydrél ames) 79. „ füle (ydrel yólyl ) 79. ~
« lába (ydúél wri) 7'.'. „-fogyatkozás 45. 80.
111.
73. 235.
239.
~-egy 73. 376. 1.
vüBer.
Lud-áldozat (%wr tsüód) 27. 83. 91. 395. 92. 6.
Négyszeglet világ» (terat Éesh sut éaiwalek) 60. Név-adás 408. «
kd-
úiáds pgtti (Házalap kásája) 175. nlihdf
tPempö) 25.
(
nuyrat (Ólompéuzecske) 24. 25.
6.
Nyárfa Ceiyj) 110. 261. 417.
mamáié, -mamáid Áldozati pénz) 182.
mazar (Temet)
i
Negyven
ló
Macska (kutak) fekete macska májra (Asszony)
mur (Dögvész 375.
Nád (yomes)
88.
117. 132. (Gonosz szellem)
148.
(Nagy
((
Lakodalmi babonák 411.
fehér
tíolyi
bájos igéje) 318. món tsük (Nagy áldozat) 140.
112. 395.
fekete kutya 91. veszett kutya 391.
üt)
187.
Miklós napja 396. WMser-tatár(mtéer-mint gyermek-
54.
küs tsdlyl (Szem Kutya (jlm) 91.
Ló (lam,
85.
i
Kuruzslás 268.
Leveg
14.
~-kö (aza) 14. 86. ^-ország C raj, 'raj pa/fsT) 247. Méh (/art) 106. mél'iií) yúza (kiféi'nét) 126. meyáilé Áldozat- vágóhelv) 119. "124. 144. 147.
miicá,
alak) 49. 96.
(ubo.) 93.
Mennydörgés (ástam)
Kos (taGa)
123. fehér kos 123. 146. 375. fekete kos 138. ~-sör (taGa seri) 243.
feje»)
43. 249.
Medve
105. kit yuzí
líiréthét
mazar puéleyd («Temet
1
75.
469
Nyírfa (yüren) 38. 110.
Nyúl (mulGaé) 94. Olló (xaúíe) 272. 337. 318. 379. 419. Ólomöntés 273. 387. omúil'úd Udtyé (Hasznát elvev ige) 318. orBa (Árpa a szemben) 389. Orion-csillag (fhfénúe selügr) 84. '
Orosz
mint gyermek-
(virgs -
ijeszt) 54. Orsó 203.
Orvos 256.
szi
sör (kdfyl serei) 21. 244.
Öt 42. 122. 156. 431. P;ikrov-ünnep (pukrav) 1 15. 143. Pap. 44. Páfrány (sösh körek) 111. Pálinka (érek) 413. ~-ivás 88.
Péntek (érné-Gun) 190. 227. 420. Pénz (ukéa) 413. peredét', perks (Áldás) 6. p.isi'ndUe (« Isten nevében ») 5. 6.
69. 77. 280.
pl/amBar 4.
23.
pií;>st'i
{A.
farkasok gazdája)
162.
(Angyal)
4.
14.
19.
Piros tojás (ydfh semarDa) 200. 241.
'rapnat (Köszönet) 6. 'rastav (Karácsony) 191. Eáfúvás 271. Régiós világnézet 56. 247. 278. Réület 277. Rontás 18. 178. 307. Rozs (iras) 112. Rüh (íozén) 186.
Sámán
-
személynevek (érésiíién)
83.
sujtan
210."
16.
aíizd
meke)
53.
17.
162.
(Gonosz szellem) 28.
180.
(«Elvetett
gyer-
13.
4.
51. 53. 58. 61. 68.
69. 73. 74. «
pumiltié (Nagy halotti tor) 227. 234. 238. 247. 252. püs úaptarni (Fejkajtás) 167. pra/uij
14.
5.
107.
Pokol (tamek) 247. ~ kazánja (tamek y urdud) 247. póza serJ (Virágos kender-sör)
pubyéd
56.
Sarló (surld, sorld) 66. sat iídlyl (A frász igéje) 282. Sárga szín 422. Sárgaság (sar-úzif) 15. Sárgaréz-kígyó (toj solén) 105. Sárga tojás (sdre sgmarDd) 241. sel suran iídlyl (Fogfájás igéje) " 294. sel ihlyl (Fog igéje- 385. sij t'sdlyl (Daganat igéje) 384. sív ihiThdfd (Víz pempje) 148. " 153. élv shjáéfo (A víz nyavalyája, " hideglelés) 299. Só (tgvar) 412. sojtan érni (Ördög hete) 193. Söpr (seBgr) 203. 272. 337. 346. 376. 418. Sör-áldozat (serd-t'íüód) 17. 23.
Pogány csuvas lakodalom 429. Pók
255.
Sámánizmus
76.
195. 413.
lakodalma (sujtan
tüjd)
77.
sür-zdr (Fehér-sárgaság) 367. Svábbogár (turaGan) 106. sdr-Mir (Sárgaság) 289. Szarka (t'íaGak) 98. savap (Erény, érdem) 6. Szárnyas ló (sanatle laza) 89. Szembekötés (kas pgvnl) 262. Szemverés 334. Szentkép (ikon) 161. 176. 219. 259.
470
Szerda (jun-aun) 117. 155. 173. Szél (Ül) 70. 361. 394. « apja (sil a séd) /•',.
anyja fs'iZ' ames) 76. szárnya fsii' éonaóíd) 76. „ nyavalyája (silsitfóéfo) 76. 303. «,
«,
sdiíidl'e
Talizmán (pdúüj 335. tanle pizéú (Egyfajta tüskös kóró)
199.
(«
Isten nevében ») 6.
m'e/t (Betegségzés) 204. sgra íswóa (Sör áldozata) 155.
^prt (Erény földje) 214. Szivárvány (azamat kdítefi) 5. sgrfljj
42.
Tar (kuksá) 64. taslama kurGi (Tánczolási kupa) 159. taze korai (Táncz kupája) 170. Táltos 256.
(uryamay) 89. Tehén ( f9Ú£) 90. ~ ló
Cdnéffl) 90. 178. istenének áldozata (dhéturr\
~ jója ~
Uüúd)
87. 247.
Szívdobogás 391. giédúéáén semay (Elbidegítö szó) 266. soltan
(«
srém
tsuk (Egy régi mezei ál-
f-jó'))
1.
sultan.
177.
«Tejes tó» (sdt'í? kül'j 59. Tejút (kajek yur süld) 84. Temetés 213. t§ra-yajar 368.
Udlyi (Vas igéje) 383.
t'iihdr
Tizenegy 73. 424.
dozat) 140.
sultan (Legfbb líirérhéi)39. 113. 183. 10 1. Szúnyog (verem- hüiid
Tizenkett 424. Tó 74.
sur/hri (Karácsony) 161. 190. Születési szokások 405.
tüBek (koporsó) tÜBelya-ia. 217.
)
Többnejség 464.
tuj
sdléú ihlyl (Kígyó igéje) 377. idr savG§rh9, édr sitfóefd (A föld rontása, a föld nyavalyája)295.
sevd-pös («Temet feje») 43. serarni ("Húshagyó) 161. 196.
(Szentháromság-vasárnap
eltti szombat) 69. 132. 241. 265. 43C. sm p§snrné t'iifíét'iíirU'i t'sdlyé (Az ember megrontását gyógyító ige) 307. dinié (Pihenési id) 141. sirlay (Irgalmazz) 122.
söm§r
isii.úd
(Es-áldozat) 141.
sunatle sin (((Szárnyas 53.
ember »)
(Lakodalom nyava-
Túlvilági élet 245.
tum yajafd (Hidegláz) 332. tre t'süód (Isten áldozata) 146. turyan (Nemes ember) 13. turyanMi (Engesztel áldozat) 1
ürarni karúzeód (Farsang vénasszonya) 198. sil siy óeh (A szél nyavalyája)303.
sitfóérd
6.
lyája) 331.
sérzl ííuód (Veréb-áldozat) 140.
svríidíi.
182.
113.
Tücsök (§§rúéek) 106. tiilérhé (hlyl (Daganat igéje) 372. Tüskösdisznó (isdfdp) 63. 95.
Tz (rí/t; 63. ~-k ~ ~
apja
(
78. 120. 145. 403.
63. miD-áséd) 78.
(vot
t'söfo)
anvia (vuü-ames) 78.
- igéje (vut-UdXjk) 78. 306.
~-sömör (rot-közén) 79. új
tz
(édúd vut) 138.
~ áldozata (vut (silód) 149. 154.
turoaGan isii (Nyelvet húzó betegség) 297.
isdlyéné
471
tíióénh
yajar (Szúrásos
rossz)
verley "
369. t'sii
(t'seye)
96.
üÉdúé (Erdei rém) 49. 109. 110. uúziik (Mezei áldozat) 131. 268. Újév (édúd-íul) 31. 194. 396. Újhold (sdútüjey) 82. 155. 206.
'243. 394. ülay (Fonó) 211. ülep (Óriás) 52. ~ t§pr% (« Óriás földje ») 53. « semmi (« Óriás csontja ») 53. vryamay (Áldozati tésztafigura) 184. 270. Útbéli halott (siiIdi víh) 252. Utolsó Ítélet (yejamat) 5. 249.
üssdr
Villám
(yúréh éelüer) 84. (Részeg betegség) 305.
(élzdiíi)
86.
Virjal (Északi csuvas)
7.
Víz (sir, sü) 72. ~-i sojtan (sürí sojtan) 72. ~ császárja (sü patsl) 72. ~ apja (sir assz) 72. 153. ~ anyja (sir ames) 72. 153. ~ nyavalyája (sír sir)Gér?) 73. 2*99. 302. ~ félelem-apja (élv yer-assd)73. ~ félelem-anvja (sir yer-ámes) 73.
csillag
t'sir
kásája)
1. vüBer. viúé yüzl («Istáló gazdája))) 22. 48.* 88. Világnézet 56. 247. Világ- teremtése 9.
-
Üstökös
(Vetmag
verer (Gonosz szellem)
Mérné (Sör-áldozat) 155.
Tyúk
petti
127.
pempje 148.
(sir
74.
rhithdfd)
153.
gazdája (sü yüzl) 74. (sü-Böid) 74. « eleven víz» (thrd sü) 75. "holt víz)) (vlU sü) 75.
~
~ feje
Vadállatok császárja 92.
Vadlúd (kájek yur) 98. « útja (kájek yur süh)
98.
(pejelme yort's§) 395. Vadrózsa (jdph yole) 111. Varjú (knrak) 97. 99. varlatiDaraGan isolyé (Összebékéltetö ige) 329."
(Hasmenés 388/ Vasárnap 117. 155. 173. varvittl Udlyl
Vasf
Ct'tríidf
igéje)
körek) 100.
Veréb (sala-Gájek) 104. 140. ('Vetmag- kivi vés (verley ke»>
hi r ni)
64.
Végzetszerség
{tre
sirni
s§rl (Jószág-sör) 211. vönes (Vízben lakó gonosz szel-
vll'ey
Vadméh
=
lem) 75. vüBer (Gonosz szellem) 44. 285. rÜBerle yajar (wÜBer-os rossz ») 45. "285. 286. 370. vÜBerle küs yajard (vÜBer-os szem rossza) 370. vüpken (Gonosz szellem) 47. 73. vüpk§n thlyi{k vüpken igéje)287. vut t'sdl'yí (A tz igéje) 306. vut tsuód (Tz áldozata) 149. vüznl (Istálóban lakó kópzelmi alak) 48. 88.
(dsten írása») 11.
Vér-nap (jun-Gim) 117. 199.
zelnicze (édihdH) 50.
51.
110.
A CSÜVAS OSVALLAS
EMLÉKEI
GYJTÖTTE ÉS FELDOLGOZTA
DE
MÉSZÁKOS GYULA
BUDAPEST KIADJA A MAGYAE TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1909
Ára 10
kor.
GR
Mészáros, Gyula Csuvas népköltési gyü j temény
203 G 5M4
köt.1
PLEASE
CARDS OR
DO NOT REMOVE
SLIPS
UNIVERSITY
FROM
THIS
OF TORONTO
POCKET
LIBRARY
O
oo
=2 ^_ ^^E S £^ ^~ 1^^^CO in
1
>^^ = Q o z^^^u_ = £^— -
LU
in
O-
co^I
_i
o= Q =^=>~ (/>
1
1 1
1
1
H== **
T-
—==UJ
CD 1-
_l^=^=C5
H^ 3 ^=Z ^^< W ==a:
t-
O
co
z\&
m
W»
ífcV
1
1
1
1 1
