A Y N Á B
BUDAPEST 1912 SZEPTEM B ER 29._____________ 3 9- SZÁM.
DAS TME.MINL MEGJELENIK MINDEN Vfl5/ÍRNflP, 12.— K. 6 . - K.
NEGYED EVRE E G Y ES SZÁM
3 .— K — .60 K.
ERSCHEINT JEDEN SONNTAG. FŐ SZ ER K E SZ T Ő
SZ E R K E SZ T Ö SE G É S KIADÓHIVATAL:
D r. BISCHITZ BÉLA
BUDAPEST, V KÉR., SAS-UTCA 20. SZÁM.
ELŐ FIZ E TÉ SI ÁRA E G É SZ ÉVRE F É L E V R E --
Lf\ MIME
BERGW ERK
TELEFON 108—00. HIRDETÉSEK mm. SZ Á M ÍT Á SSA L D ÍJS Z A B Á S SZERINT.
ÜGYVED.
Az Orsz. Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybánya vidéki Osztályának története.1) Irta: kápolnai P a u e r Viktor kir. mérnök.
Az 1901. év január hó 19-ik napján a Bá nyászati és Kohászati Egyesületnek egy uj vidéki osztálya alakult meg: a nagybányavidéki. Az osztály alapításában résztvettek: Antalóczy Aladár, 1. Bay Lajos, ifj. Bakó János, Baltai János, Baumerth Károly, Bálint Imre, Beregszászy Kálmán, Bernhard Adolf, Bertalan Miklós, Bittsánszky Ede, Bradofka Frigyes, Burkhard* Ferenc, Csutor József, Delhányi Zsigmond, Deutsch Aladár, Ember Elek, Ember Péter, Erőss Gyula, Farkas Ferenc, Farkas Jenő, Fábián Lajos, Fizély Sándor, Gallov Géza, Gálify Pál, Gellért Béla, Gellert Endre, Glanzer Gyula, Gothard József, dr. Gondos Mór, Gobel Imre, Grillusz Emil, Gurszky János, Guzman János, György Gusztáv, Hanisch Viktor, dr. Harácsek Imre, Harácsek József, Heinrich Vilmos, Homola Gyula, Hudoba Gusztáv, Hullán János, Husovszky József, ifj. Husovszky József, Ináncsy Jenő, dr. Incze Béla, Incze Sándor, Jamnik Viktor, Jeney Gyula, Kaisec Adolf, Kaiser Rudolf, dr. Kádár Antal, Kende Dániel, Kreutler János, Ketney Mihály, Knöpfler Gusztáv, dr. Kőhler János, Kompóty Ágoston, Kondov Sándor, b. Kováts Géza, Kovács Gyula, Körös Rezső, Kremnyitzky Fiilöp, Kuhajda József, Lacheta János, Lakatos Ottó, Laszke Győző, Lerch Ignác, Litschauer Lajos, dr. Lovrich Gyula, Madán Ferenc, Mayer Károly, Makovinszky Mihály, dr. Makray Mihály, Marosán Athanász, Martin György, Mády János, Mentler Sándor, Merzenich Hubert, Miklós István, Mikó Béla, Miskovszky Ernő, Molcsány Gábor, Moldován László, Muzsnay Ferenc, Nagy Imre, Nagy György, Neubauer Ferenc, Nickmann Richárd, Nikodem János, Oblatek Béla, Orbán Károly, Orosz János, Pap László, Penti Albert, Pokol Elek, Raffay András, Roberts János, dr. Sandiann Gergely, Sax Béla, Schmidt Jenő, Schmidt Henrik, Schönherr Antal, Schönherr Sándor, Simon László, Sipos Géza, Smidt Sándor, Sobó Jenő, Stoll Béla, Surjánszky Vilmos, Susterits Lajos, Süsner Ferenc, Szabó Adolf, Szellemy Geyza, Szellemy László, Sziklaváry Adolf, dr. Szokol Pál, Szőke Béla, Tomasovszky Lajos, Újhelyi Hugó, Vajna Miklós, Vernóczy István, Vida Aladár, Wagner Elek, Vass Lajos, dr. Weisz Ignác, Weisz Lajos, Weisz György, Zachár^Ádám. *) „A Nagybányai Bányakerület Monográfiája“ cimü, most megjelent műből, melynek részletes ismertetését leg közelebbi számaink egyikében fogjuk hozni.
Ezen tagok által létesített osztály a központi anyaegyesület egyik ágát képezi és célja minde nek előtt annak érdekeit minden irányban elő mozdítani. Hivatása továbbá a bányászati és kohászati tisztviselők, szaktársak, bányatulajdonosok és a bányászat iránt érdeklődők között az összetartó bányászati szellemet fejleszteni és ápolni. Az alapitók előtt, mint cél lebegett még, hogy az osztály a bányászati és kohászati szak ism ereteket a szakunk érdekeit, különös tekin tettel a Nagybánya-vidéki bányászati és kohászati viszonyokra, fejleszteni és előmozdítani fogja. A z em lített alakuló gyűlésen elnökké Neubauer Ferenc bányaigazgatót választották meg, ki azóta m egszakítás nélkül osztályunk élén állott. Ugyancsak ezen gyűlésen megválasztották a tisztikar többi tagjait is és pedig: alelnökké Svaiczer Sándor kir. bányatanácsost és Farkas Jenő felsőbányái polgármestert a nagybányai bányakerület „Bányaegyletének“ elnökét, titkár nak Szellemy Geyzát, pénztárnoknak Gellért Bélát, ellenőrnek pedig Kondor Sándort. Választmányi tagok lettek: Bittsánszky Ede, Grillusz Emil, Incze Sándor, Mikó Béla, StoJl Béla, Madán Ferenc, Gellért Endre, Weisz György, Oblatek Béla, Fábián Lajos, Schönherr Antal, Weisz Lajos. Vidéken — Lacheta János, Baumerth Károly, Bradofka Frigyes, Laszke Győző, Guzmann János. Az alakuló gyűléstől kezdve az 1912. év május hó 11-én tartott közgyűlésig az osztály működéséről és viszonyairól alábbi táblázat nyújt átteki ntést. Év
Tagok száma
VII. ÉVFOLYAM.
Tartatott k ö z - | v á la s z t g y ű lé s | g y ű lé s
Egyesületi vagyon ív Elején f.
K i
1901 1902 1903 1904 1905 1906 1907 1908 1909 1910 1911
128 122 121 117 129 140 127 137 99 105 117
2 4 4
2 3 3 3 3
2 2 2
3 3 3
2 2 2 2 2 3
2 5
337 574 623 806 920
886 1073 874 891 876
C7 67 61 13 71 83 73 47
01 01
2
1912 szeptember 29. (39. szám.)
A BÁNYA
11 év a la tt te h á t 30 k ö z g y ű lé s és 29 v á la sz n yto k m á g n e ssé g é r ő l és az ez alaponi szep arálás m á n y i g y ű lé s volt. ról. 5. A bajfalusi artézi k ú t fúrásról. A z e g y e s ü le t tisztik a ra , m ely elh alálozás v a g y Urbán A ndor: N ém eto r szá g sób án yászatáról. eltá v o zá s fo ly tá n v o lt v á lto z á sn a k alávetve, az Az o sz tá ly ü lésein tá r g y a lá s alá v é t e tt e k ed d ig le fo ly t idő a la tt a k ö v e tk e z ő szak férfiak b ól továbbá a te stv é r o sz tá ly o k átiratai é s javaslatai. á llott: T e v é k e n y r é s z t v e tt az o sztá ly ezen k ivü l az E lnök: N eu bau er F eren c. A leln ö k ö k : S vaiczer a n y a e g y e sü le t uj alap szab ályain k m ega lk o tá sá b a n Sándor, G rillusz Em il, F a rk a s J en ő és M oldován és k ö z r e m ű k ö d ö tt a bánya- és k o h ó m é r n ö k ö k díj László. T itk á ro k : S zellem y G eyza és G yörgy szab ásán ak ö sszeá llítá sá n á l, k ife jte tte n é z e te it az G u sztá v .P én ztá rn o k G ellért Béla. E llen őrök :K on d or uj b á n y a tö rv én y javaslatról, h ozzá sz ó lt a m a g y a r Sándor, T operczer E lek, kápolnai P auer V ik tor. perren d tartási ja v a sla tn a k a b á n y a p erek re v o n a t A le fo ly t 11 év a la tt több szabad előad ás ós kozó részéh ez, a földgáz a k á lisó k m onopólium so k felo lv a sá s ta r ta to tt és pedig: tö r v é n y te r v e z eté h e z stb. E zen osztá ly b ó l in d u lt A ltn éd er F eren c: 1. Cink k érd ésü n k ről. 2. ki a fém és só b á n y á sza t k öréb en o rszá g szer te S z e g é n y ércek feld o lg o zá sá ra szo lg á ló eljárások, ö rv en d etes v issz h a n g ra ta lá lt in d ítván y, h o g y az k ü lö n ö s te k in te tte l a hazai v iszo n y o k ra . 3. E gy Orsz. fém és só b á n y á sza t a fém k oh ászat, a p én z h ih e te tle n tö m é n y ité si eljárásról. 4. Az e le ctr o lit verés, fém jelzés és b á n y a isk o lá k tisz tv ise lő i, al ólom elő á llítá sá ró l é s az a m erik ai b á n y a telep ek tisztjei, v a lam in t a b á n y a o rv o so k is u g y a n o ly e l k isé r le ti la b oratóriu m áról. 5. Az am erik ai sz a k bírálás alá e sse n e k , m in t a sz é n b á n y á sz a tn á l é s társak ról. v a sk o h á sza tn á l a lk a lm a zo tt m ű szak i és k e z e lé si G yörgy G usztáv: A fern ezely i k o h ó fü st ártisz tv ise lő k é s altisztek . ta l m ásságáról. K iem elésre m éltó, h o g y o sz tá ly u n k által az Ivá n y ik István: A m a g y a r m a g n esit és annak 1911. évben a- Szatm ári g a zd a sá g i k iá llítá so n ren ipara. d ez ett b án yászati pavillon s az abban e lh e ly e z e tt Dr. K ádár A ntal: 1. A b á n y a m u n k á so k tá p tá r g y a k a k ö z ö n sé g te ts z é s é t m e g n y e r té k , ső t a lálko zá sá ró l é s v é d e k e z é s a tü d ő v ész és é lő sd iek k iá llító k 'k özü l a n agyb án yai m. kir. b á n y a ig a z ellen. 2. A z üzem i tis z tv is e lő k é le tm e n té si k ö te le s g a tó sá g a d íszo k lev e let, a tö b b iek p ed ig eg y é b ség e. 3. A F ra n k fu rt A. M.-ben 19C8. évben ta r k itü n te té s e k e t n y ertek . E g y e sü le tü n k a v á ros t o t t első n e m z e tk ö z i m e n té sü g y i k o n g r esszu sró l. e g y e s ü le te i k ö z ö tt e lő k e lő h ely en áll, b efelé har 5. T a n u lm á n y u ti jelen tés. m óniát, k o lle g iá litá st, k ifelé tisz te le te t, m eg b e csü Dr. M akray M ihály: ad a to k a b án yászat fej lé st te r e m tv e a m aga szám ára. lő d ési tö r té n e té h e z. E g y e sü le tü n k m e g e lé g e d é sse l, ső t b ü sz k e N eub auer F eren c: 1. Az ezü st-vám ról. 2. A sé g g e l te k in th e t v issza m últjára, m ert ez a m ú lt v u lk a n izm u s ok ai és a földgöm b jövendője. 3. A b izto síték a e g y ú tta l a jö v ő n ek is. fö ld k éreg á sv á n y k in csei ós azok é rték érő l. 4. A Csak a ta g o k b u zg ó sá g á n fo g e ze n tú l m úlni, „R ád ium ról.“ h o g y a m e g k e z d e tt n yo m o n az o sz tá ly tovább O blatek Béla: A k é n sa v g y á r tá s elem eiről. haladjon s Tgy eg y ed ü l azt k íván h atju k , h o g y az K ápolnai P auer V ik tor: A vasb eton ról, k ü lö e g y e té r té s ez en tú l is o ly m érték b en le g y e n m eg n ös te k in te tte l a fém b á n y á sza tra (3 sorozatban). a ta g o k k ö z ö tt, m in t ed d ig s a k o lle g iá lis bán yász P o k o l E lek: A borp atak i a ra n yb án yászat szellem az o sz tá ly v e z e té sé n é l é s m ű k ö d ésén él ism e r te tése. so h a se v á lto z z é k m eg. R évai K ároly: 1. N a g y á g a szabadságharc alatt. 2. E m lék b eszéd , néh ai S zellem y G eyza o sz tá ly titk á r r ó l. S ch m id t Jenő: 1. A v e r e sv iz i sób án yai uj feltárások ról. 2. C ian kalium -lu gzásról. S tig lin cz János: A r é zércek ujabbkori o lv a sz A jelen berendezés tárg y á t vízszintes kam rák tásáról. kal biró, állandó irányú hevítő lánggal működő KokszS zellem y G eyza: 1. Az óradnai h avasok é rc kemence képezi, melynél a függélyes hevítő csator n ákat az egymás mellett fekvő kemencekamrák oldal telep eiről. 2. N a g y b á n y á n a k h a szn á lati vízzel való falai alkotják és alul elrendezett csatornák látják el ellátásáról. 3. M unkások a b á n y á szatn ál a m ú lt .hevítő gázzal. ^ ban é s jelenben. Az ily szerkezeti kiképzéssel bíró eddigi kokszS zig m eth K ároly: A m a g a s T átra ism e r te té s e kemencéknél a gázt bebocsátó és elosztó csatornák v e tite tt k ép ek k el. az azokból táplált hevítő csatornák alatt, ezekkel Dr. S zo k o l Pál: 1. Az A n tim o n - és ez ü st közös síkban fekszenek, ahol is továbbá igen k ü ércek előfo rd u lá si v iszo n y a iró l telérb en . 2. N agy lönböző elemek segélyével még arról van gondos b á n y a -v id ék én ek föld alk ata te k in te tte l az iparra kodva, hogy az egyes hevitocsatornák lángzó-szájé s b án yászatra. 3. E m lék beszéd: néhai B ittsá n sz k y csövei egyenletesen tápláltassanak hevitogázzal. A jelen berendezés célja már most a hevitőgáz Ede n yu g. m in iszteri ta n á cso s felett. 4. Az ásv á
Vízszintes kamrákkal bíró kokszkemence.
THEODOLITOK
n i v e l l á l o k , felállító k é s z ü lé k e k , tájolók, m in taszerű , p r e c í z i ó s kivitelben mint k ü l ö n l e g e s s é g g y á r tá s a . (B/2268/702/685/41)
MAX
H ILD EBRA N D
azelőtt August Lingke & Co.
FREIBERG, Sachsen 47. -
Alapittatott 1791. = Magyarországi k ép viselő:
CONRAD ÉS TÁRSA Budapest, VI., Teréz-körut 15.
1912 szeptember 29. (39. szám.)
A BANYA
3
bebocsátására szolgáló csatornákat recuperatorok, vagyis a hőt visszaszerző elemek gyanánt kiképezni. Ezen célból a találmány szerint ezen csatornák a kemencekamrával párhuzamos, a kiáramló gázoktól állandóan á tjá rt csatornák irányában vannak elren dezve ós ezektől a hő kicserélését lehetővé tevő falak segélyével vannak elválasztva ugy, hogy a bebocsátandó hevitőgáz a kiáramló gázok csatornáiban lévő fáradt hő segélyével előmelegíthető. Ezenkívül a kemence célszerűen akként van kiképezve, hogy egy-egy gázcsatorna kót-két hevítő csatornasor táp lálására szolgál, mi által a kemence szerkezetileg egyszerűbbé válik. Célszerű mindegyik gázbebocsátó csatornát egy, a kemence közepén kiképezett válaszfal segélyével két félre és ezenfölül mindegyik félcsatornát két vagy több, egymás fölött fekvő kamrára osztani. Két ily kamra esetén a hevitőgáz vagy első sorban az alsó -kamrát a kemence közepéig és aztán a felső kam rát járja á t vagy megfordítva. A bebocsátó csa tornát á tjá rt gáz ezen csatornának mindkét oldalán elrendezett csatornaágak utján áramlik a hevítő csa tornák lángzó-szájcsöveihez. A csatornaágakban vagy ezek előtt elrendezett szabályozó elemek segélyével lehetővé válik a bebocsátandó hevitőgáz mennyisé gét a szükséghez képest megszabni. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező kokszkemencének három foganatositási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra az egyik foganatositási alaknak három különböző metszete, nevezetesen az ábra bal felének baloldali részén a 2. ábrának (lb—1b), bal felének jobboldali részén a 2. ábrának (la —la), jobb felén pedig a 2. ábrának (1—1) vonala szerint.
nak (4a—4a), a jobb oldalon a 3. ábrának (4—4) vo nala szerint. Az 5. ábra egy harmadik foganatositási alak nak két metszete, nevezetesen az ábra bal oldalán a 6. ábrának (5a—5a), jobb oldalán pedig a 6. ábrá nak (5—5) vonala szerint, ahol is a kemencének bal oldala részben el van távolitva. A 6. ábra ezen foganatositási alak egy részének két metszete, és pedig a bal oldalon az 5. ábrának (6a—6a), a jobb oldalon az 5. ábrának (6—6) vo nala szerint. Az egymás mellett fekvő (1) kemencekamráknak (3. ábra) oldalfalai a (2) hevitőcsatornákat alkotják, melyek egy-egy fölhevítő (3) ós egy-egy levezető (4) részből állanak (1. ábra). A levezető részek a derék szögben megtört (5) csatornaágak utján (2. ábra) az (1) kamra a latt elrendezett, a kemence középvona lával párhuzamos, a kiáramló gázokat kibocsátó (6) csatornával közlekednek, mely ismert módon a (7) csatorna utján (1. ábra) a (fel nem tü n tetett) regene rátorral van összekötve. Mindegyik (6) gázkibocsátó csatorna a függélyes (8) válaszfal segélyével két félre van osztva. Minden második (6) csatorna alatt egy-egy, ezekkel párhuzamos gázbebocsátó (10) csa torna (2. ábra) van elrendezve, mely a függélyes (9) válaszfal segélyével (1. ábra) két félre van osztva és mely a gázkibocsátó csatornától a hő kicserélődését lehetővé tevő (22) fallal van elválasztva. A (10) csa tolnának mindegyik fele a vízszintes (11) válaszfal segélyével két egymás fölött fekvő kamrára van osztva, melyek a fólcsatornának belső végén egy mással közlekednek. A fölső kamrából a (12) csatornaágak indulnak ki, melyek a (2) hevitőcsatornák fölvezető (3) részeinek (13) lángzó szájcsöveihez ve-
A 2. ábra a kemence egy részének két külön böző metszete, nevezetesen az ábra bal oldalán az 1. ábrának (2a—2a), jobb oldalán pedig az 1. ábrának (2—2) vonala szerint. A 3. ábra egy másik foganatositási alaknak két különböző metszete, nevezetesen az ábra bal oldalán a 4. ábrának (3a—3a), jobb oldalán pedig a 4. ábrá nak (3—3) vonala szerint, ahol is a kemencének bal oldala részben el van távolitva. A 4. ábra ezen foganatositási alak egy részé nek két m etszete ós pedig a bal oldalon a 3. ábrá-
2. ábra zetnek. Lehet a (10J csatornának mindegyik felét, több vízszintes válaszfa segélyével, több egymás fölötti kamrára is osztani, melyek fölváltva, ellen kező végeken közlekednek egymással; ezen esetben az em lített csatornaágak a legfölső kamrából vezet nek a lángzó szájcsövekhez. A melléktermékeket szolgáltató berendezésből eredő gáz a kemencének mindkét oldalán elrendezett (15) fővezetékek és a (15) összekötő vezetékek utján első sorban is a mindkét oldalon kiképezett (10) gáz bebocsátó csatornáknak alsó karimájába, majd ezt a
Budapest, V., Alkotmány-utca 25. S z i v a t t y ú k m in d e n c é l r a . T ű z o l t ó f e c s k e n d ő k . M ű s z a k i c i k k e k : g u t n t n i - é s a s b e s t - á r u k m in d e n c é l r a . Kenőolajok, tisztitógyapot, gépszijak. Robbanásmentes acetylen bányalámpák. T e l e f o n 1 6 8 —o o ! (313146/731152) M OTOROK.
4
A BÁNYA
nyíl irányában átjárván a (10) csatornáknak felső kamrájába ós végül a (12) csatornaágak utján az egyes (2) hevitőcsatornáknak (13) lángzó szájcsövei hez áramlik.
1912 szeptember 29. (39. szám)
Hogy a (12) csatornaágak Utján a (13) lángzó szájcsövekhez áramló gáz mennyiségét a szükséghez képest lehessen megszabni, szabályozó elemekről van gondoskodva, melyek ak ár a (12) csatornaágakban
3a 3. ábra Minthogy a gázt bebocsátó és elosztó (10) csatornáknak felső fele közvetlenül a nagy hőmórséklettel biró (5) csatorna alatt fokszik, a bebocsátandó
4. ábra vannak beiktatva, akár a (16) tolatty u k gyanánt, a (10) csatornáknak felső kamráiban vannak elrendezve, mely to latty uk a (12) csatornaágak torkolata előtt
Ca, j
5. ábra hevitőgáz ós a kiáramló gázok között hőkicserélő dés fog történni, amikor is a hevitőgáz a kemence üzemére nézve előnyös módon előmelegittetik.
6. ábra eltolhatok. A jelen esetben ezen szabályozó elemek, melyek célszerűen tűzálló anyagból vannak készítve, egy> a (17) ellenőrző szájcsövek utján betolt rúd
gyárt m int k ü lön legességet és legnagyobb raktárt tart é p ü l e t - és d i a p h r a g m a szivattyukban
GARUENSWERKE WIEN, II., HflNDELSQUfll 130. (B/96/714/4)
Á R JE G Y Z É K IN G Y E N É S B É K M E N T V E , |
1912 szeptember 29. (39. szám.)
5
A BANYA
segélyével kívülről állíthatók el. Ezen ellenőrző szál csövekhez, melyek a kemencének mindkét oldalán vannak kiképezve, az ugyancsak mindkét oldalon végigmenő (18) folyosók utján lehet hozzáférni. Lehet a (15) vezetéket a (10) csatornának felső kamrájával is összekötni, mely esetben a (12) csator nák az alsó kamrából ágaznak el és a gáz előbb a f‘ lső, majd az alsó kam rát járja át. A (6) csatornák közül azok alatt, melyek nem fekszenek közvetlenül a (10) csatornák fölött, a (6) csatornákkal párhuzamos (19) lógbebocsátó csatornák (2. ábra) vannak elrendezve, melyek a (20) csatorna ágak utján közlekednek a (2) hevitőcsatornákkal. Mindegyik (29) csatornát a fölötte lévő (6) csatorná tól a hőkicserólődóst lehetővé tevő (22) fal választja el és igy az égési levegő a kiáramló égési term ékek hatása a la tt épen ugy előmelegittetik, mint a he vítő gáz. A 3. és 4. illetve az 5. és 6. ábrákban feltünte t e t t foganatositási alakok az előbbihez nagyjában hasonlóan vannak kiképezve, csakhogy első sorban a 3. és 4. ábrákban látható foganatositási alaknál min den második (6a) gázkibocsátó csatornának (4. ábra) belsejében a megfelelő (10a) gázbebocsátó csatorná nak felső kamrája van elrendezve. A lógbebocsátó (19a) csatornák azon (6a) csatornák ala tt vannak el rendezve, melyek a (10a) csatornáknak felső kam ráit közrefogó (6a) csatornák között fekszenek. A (10a) ós az ezeknek megfelelő (6a) csatornák a hő kicseré lődését lehetővé tevő (21a) falak, a (19a) csatornák és az ezeknek megfelelő (6a) csatornák pedig a hőkicserólődóst szintén lehetővé tevő (22a) falak segélyével vannak egymástól elkülönítve. Ezen foga natositási alaknál a (16a) to latty u k n a k elzáró felülete rózsutosan le van m etszve.-M indegyik (2) lievitőcsatorna az (5a) csatornaágak utján k ét (6a) csator nával közlekedik. Az 5. ós 6. ábrákban fe ltü n te te tt foganatositási alaknál mindegyik (6a) gázkibocsátó csatorna mellett a megfelelő (10b) gázbebocsátó csatornának felső kamrája van elrendezve, mig ezen (10bJ csatornának alsó kamrája mellett a megfelő .(19b) lógbebocsátó csatorna vonul végig. A (10b) és a megfelelő (6b) csatornák közötti hőkicserélődóst a (21b) falak, a (19b) ós a megfelelő (6b) csatornák közötti hökicserélődést pedig a (22b) falak teszik lehetővé. A hevitőgázt ós a levegőt bebocsátó csatornák leirt elrendezésének alkalmazásával a lievilőgázoknak gazdaságilag igen számottevő előmelegítését érjük el.
^ HAZAI_HIREK. ^ T isztelt elő fizető in kn ek, h ir d e tő in k n e k s la p a n k bm v ita in a k ö vö m m el j elei ttju k , h o g y m a i h e lyisé g ein k lap a n k e xo rb itá n s
fejlő d é se következtében s z ü k e k n e k b iz o n y u l ta k , m i végből tágasabb h elyiség ekrő l kellett g o n d o s k o d n u n k . L a p u n k b a rá ta i, k ü lö n ö se n p e d ig az ország illu s tr is b á n y á sz- és ko h á szközönsége az ország m in d e n részéből á lla n d ó a n m egtisztelte szerkesztő ség ü nket látoga tá sá va l s h o g y ezt a jö v ő b en a m a g u n k részéről m ég in k á b b m e g k ö n n y its ü k , szer k esztő ség ü n ket és k ia d ó h iv a ta lu n k a t belvá rosból az ü zle ti élet c e n tr u m á b a :
V., Sas-utca 20. szá m ú (m a ró th l F ü rst-féle) ház I . em eletére he ly e z tü k át, ahol b a r á ta in k szives lá to g a tá sá t ép o ly ö rö m m e l lá tju k , veszszü k, m in t e< előtt, a h o vá b a r á ta in k a t ezennel é]> o ly szívesen.' in v itá l j u k , m in t a m ily szívesen eddigelé is fo g a d tu k . U gyancsak a S a s-u tca 2 0 a lá helyezte fő sze r k e s ztő n k , d r. B I S C H I T Z B É L A u r ü g y v é d i ir o d á já t is. K in e v e z é s . A in. kir. pénzügyminiszter Dr. Herczegh József, Sulia Bertalan és Jánossy József végzett bányahat')sági segélyeiijas báiivam érnökhallgatókat a X. fizetés osz tályba bányaesküdtekké kinevezte
Az U rik á n y —z silv ö lijy i r é sz v é n y e k t ő z s d ei je g y z é se . A b u dapesti tő zsd eta n ács m u lt h é te n H o rv á th Elem ér, miniszteri tan ác so s e ln ö k lete a la tt ü lést t a r t o t t , am ely en elre n d e lté k az U rik á n y — Zsilvölgyi K őszé n b án y a Rt. ré szvén yei n e k tőzsdei la js tro m o z á sá t és jegyzését. I S iin y a tá r s y y ü l é s e k . A bucsonyi Florenta bányatársulat október 20-án, a szarvaspataki Mária Valéria tár sulat november 4-én társgyiilést ta rt az abrudbányai bányabiztosság hivatalos helyiségében.
A U im a m u rá iiy —S a lg ó -T a r já n i V asm ű R t. legutóbb t a r t o t t ig azg ató ság i ülésén e lő te r je s z t e tt é k és jó v á h a g y tá k az 1911/12. üzem év m é r legét. A n y e re sé g 11,327.369 k o r o n a 58 fillért tesz ki a tavalyi 9,351.178 k o ro n a 14 fillérrel szemben, m ely a m ú lt évről elő v e z e te tt 1,287.336 k o r o n a 10 fillér hozzávonásával 12,614.705 k o r o n a 68 fil lé rre em elkedík.Az alapszabályszerü ós re ndkívüli leírások és ta rta lé k o lá s o k eszközlése u tá n (2,262.506 k o r o n a 70 fillér összegben) az ig azg a tó ság elha tá ro z ta , h o g y a k ö z g y ű lé s n e k javasolni fogja, mi-
F e lte n é s G u ille a u m e kábel-, sodrony- é s sodronykötél-gyár —------------- r é s z v é n y t á r s a s á g
B u d a p e s t , V., V i z a f o g ó 1460. s z á m .
Ólomkábelek.
II
Villám világítási vezetékek. Sodronykötelek.
Elektrolytikus vorösrézhuzalok, okouitvezetékek, szerelvények stb, (B/->095/."nn/2/U
' ■■
6
A BANYA
sz erin t a fennm aradó 10,352.198 korona 98 fillér összegből az alapszabályszerü jutalékok és a re n des tartalék-alap szaporítására fo rdított összegek levonása, továbbá 600.000 koro n án ak a külön tartalék-alaphoz való csatolása, a tiszti nyugdíj alapnak 100.000 koronával és a m unkás-társládának ÍOO.OCO koronával való javadalm azása után a 37,120.000 k orona részv én y to k ét képező m inden 200 koro n a névértékű részvény után 19% -os osztalékul 38 k o ro n a fizettessék ki a tavalyi 17V‘2°/o“OS = 35 koronával szemben (a 40 m illióra felem elt teljes részvénytőke tudvalevőleg csak az 1912/13. üzletévtől kezdve osztalékjogosult) a fenm aradó 1,411.615 korona 43 fillér pedig uj szám lára vezettessék elő. Az igazgatóság te h á t hivata losan is bejelenti, hogy az idei osztalék 38 kuiv. A zsilvölgyi vasutak villamos üzemre való atalakitsisáról ujabb hírek kerültek forgalomba. A kereskedelmi minisztériumban most annak a kapcsán foglalkoznak újból a tervvel, hogy egy vállalkozó az átalak ításra ajánlatot tett. Az ajánlat szerint a vasút üzemében szükséges hajtóerőt egy a vasút közelében fekvő p a ta k mentén terv e zett s a patak vize által m ű k ö d tetett áramfejlesztő központ szolgáltatná. Ezen központ a tervezet szerint 17.000 kilowatt teljesítő képességgel birna, amely részben a vasút által, rész ben, más ipari üzemek által használatnék föl. Jelenleg az áramszolgáltató feltételeinek és az áram egység árának s az elszámolás módjának kérdéseit tanul mányozzák. A kérdéses vonal az állam vasutaknak egyik legnagyobb szénforgalmi vonala. Uj eljárás paraffin és más hasonló anya gok izzasztására. Az eljárás tárgya izzasztási el járás paraffin és egyéb hasonló anyagok számára. A paraffint tudvalevőleg akkor vetjük izzasztási műveletnek alá, miután a hűtőkészülékekben h ü tö tt paraffinolaj szürősajtókban és esetleg hydraulikus sajtókban a folyékonz olajok nagyobb tömegétől meg s z a b a d h a t o t t . Az izzasztás vagy a száraz, vagy a nedves eljárás szerint történik. A száraz izzasztás nál a paraffint m egolvasztott állapotban izzasztótál cákra öntjük ki és előzőleg megszilárditási műveletnek vetjük alá, ami rendesen vizkeringtetés által végez tetik. Csak a megszilárdulás után hozzuk a paraffint a hőmérsékletnek az izzasztókamrákban való fokoza tos emelése által olvadásba, illetve azt az olvadási pontok szerint frakcionáljuk. Ezen eljárás hátránya, hogy az izzasztást megelőző megdermedési művelet nagyobb vízmennyiséget igényel és huzamosabb ideig is eltart, miközben az izzasztó készülék a tulajdonképeni izzasztási műveletre voltaképpen nincs is hasznosítva. A nedves izzasztási eljárás, amelynél a paraffint lepények alakjába hozzuk az izzasztókészülékbe, vi szont azzal a hátránynyal jár, hogy a paraffint oly alakban vetjük izzasztásna't alá, amelyben az nehe zen izzad és ennek következtében az olajoktól nehe zen olvasztható szét, minek folytán a paraffin opak marad. Ezenkívül még a kam rák adagolása is keze lésbeli nehézségekkel jár. Az eljárás szerint ezen h átrányok azáltal küszöbölhetők ki, hogy a paraffin, mielőtt az izzasztó készülékbe kerül, valamely hűtőkészülékben, legcél szerűbben kavarás közben egy paraffin hűtésére alkalmas hütőkészülékben a megdermedés hőmérsék lete alá h ü tte tik elő és ezen előhűtött term ék et vezetjük a (száraz vagy nedves) izzasztókészülékbe. Az izzasztókészülékben a paraffint megszilárdulása után, ami igen gyorsan bekövetkezik és szükség esetén az izzasztókészülékben hűtővíz által gyorsít ható, ismeretes módon izzasztásnak vetjük alá. Az eljárás szerint kavarás közben végzett előhütés kö
1912 szeptember 29. (39. szám.)
vetkeztében a paraffin az izzasztókészülékbe már kristályos alakban kerül, ami egyrészt a teljes ós gyors megszilárdulást, másrészt pedig az izzasztást lényegesen megkönnyíti. Ezzel együtt azt is elérjük, hogy a megszilárdulás időtartam a az izzasztókamrá ban lényegesen megrövidül és a hűtővíz alkalmazása egészben vagy legnagyobb részben elkerültetik. D é v a v á r o s k ő b á n y á i. Déva városa szorződést kötött G erstenbrein kőipari részvénytársasággal, m elynek 50 évre bérbe ad ta a uetrócai kőbányákat. Hír szerint a rész vénytársaság nagy befektetéseket eszközöl a bányában. B á n y a s z e r e n c s é t le n s é g . Zsiccről írják lapunknak, hogy a II. számú akna egyik telepén földbeomlás történt. Ott dolgozott Hauk György 19 éves zsijeci csillés 3 társával, aki kot a föld, egy kivételével, eltem etett. A m egm enekült munkás két tá rsá t m egm entette, de Hauk Györgyöt meg m enteni nem tudta, ak it a nagy tömeg föld teljesen össze roncsolt. S z é n fo r c ja lo m . A máv. vonalai m entén fekvő kő szénbányák a szeptember lió 1-étől szeptember hó 7-éig terjedő héten, h at m unkanap alatt, összese 11.51)1) kocsira komány szenet ad tak fel; íS37 kocsirakom ánynyal keveseb bet, m int az előző hétüli, ellenben 61*5 kocsirkoinánynyal töb bet, m int a m últ év hasonló időszakában. Egy-egy m un kanapon átlag 1(.)33 vasuli kocsit rak ta k m eg; 139 kocsival kevesebbet, m in txaz előző hét egy-egy m unkanapján.
K Deutscher Bericht. ^ INDUSTRIE UND VOLKSWIRTSCHAFT.
A n u n sere tverten L eser u n d In s e r e n te n . M it G e n u g tu u n g k o n sta tie re n w ir , dass u n sere je tzig en J>ia ‘o triu n tlic lik eiten sowol f ü r u n sere Ile d a k tio n wie A d m in is tr a tio n n ich t m e h r ausreieheicd sin d , w esludb w lr 9 d en gesteigerten A n s p r ü c h e n R e c h n u n g tra g en d , u n sere B ü ro s nach
V., Sas-utea 20, d e m C en trin n des G rosshandels und, der H ochfinanz, verlegt h a b en . U bendaselbst befindet sich a u ch die A d vo ka tu rs-K a n rd e i unseres C h ef re d a k te n rs9 H e r r n A d v o k a t I)r. B É L A B I S C H I T Z . W ir b itten u n sere w erten F r e u n d e vo n d ieser A en d er u n g g ü tig st K e n n tn is n e h m e n u n d k ü n f tig h in alle Z u s c h r ifte n a n u n sere n e u e A dresse rich ten ~u w o llen . D ie 'R edaktion unö A d m in istra tio n ö e r T a cfjzzitscQ rift
„A H ÁNYA". E in n eu er K o n tro ll-A p p a ra t für G ru b e n g a se . Aus Halle w ird lins gem eldet: Eine für den Bergbau bedeutsam e E rfindung ist dem Berg inspektor Wilhelm Heckmann in Halle geglückt. Es handelt sich um eine E inrichtung zur gleich zeitigen ununterbrochenen Bestimmung der Zu sammensetzung und Strömungsgeschwindigkeit von Gasgemischen. Durch den A pparat w ird es erm ög licht, zu jeder Zeit von einer oder m ehreren H auptstellen aus die in einzelnen Stollen durch ström enden W e tter zu beobachten. Die kleinste U nregelm ässigkeit in der Grubenluft w ird zahlenm ässig durch das U hrw erk angegeben, so dass in
1912. szeptember 29. (39. szám.)
7
A BANYA
w enigen M inuten Abhilfe geschafft w erden kann. M a ssen u n g lü c ksfä lle d u rch schlagende W etter kö n nen m it Hilfe der E rfindung u n b ed in g t verm ieden w erd en . M assgebende Fachleute iiussern sich sehr anerkennend über den neuen K ontroll-A pparat. S ta a tlic h e K o h len g ru b en . Die in letz te r Zeit w iederholt aufgetauchten Gerüchte, dass die staatlichen Kohlengruben verk au ft oder verpachtet w erden sollen, sind durch die jüngste Budgetrede des Finanzm inisters gründlich w iderlegt worden. Die staatlichen K ohlenbergw erke bleiben in s ta a t lichem Besitz und Regie und der S taat selbst hat, auf Grund der Sachverständigen G utachten, die die R entabilität der Gruben nachweisen, sobald die B etriebe m odernisiert und auf rationeller Basis eingerichtet w erden, bereits die Initiative ergrif f e n e m gew innbringende R esultate erreichen zu können. Den bereits gem achten Investitionen w er den w eitere folgen und die grossen Bestellungen schon in allernächter Zeit vergeben werden.
nunm ehr zu A usführung, nachdem die daran interessierten Gemeinden die A ufbringung von K 800.000 bewilligt haben. Speciell w ird diese Bahn den an der Linie liegenden K ohlenberg-
c i y H Q f i a e T i 'S S
ellen s p e c i á l i s . QVÓqyi t al . • ,
K Ö H Ö G É S T . R E K E D S E G E T . ID U L T G Y O M O R E S
I
HÚGYSZERVI BAJOKAT G Y Ö K ERESEN g y ó g y ít . M eg ren delh ető u » M a g ie r rs i/L n y w : F crg alm i é s Kiviteli K -T .« -n ál B u d ap est. T elefon 1 6 2-84
G ro s s e E rfo lg e e in e r r c ic lis ile u ts c h e n F in n a , in U n g a r n . In d e r le tz te n Z e it h a t die F irm a MuthaSchmidt, G. m. b. TL, licrlin-Lichtem!) erg g ro sso A uf tr ä g e a u s U n g a rn e r h a lte n . In e r s t e r L in ie h a n d e lt es sich d ab e i um Förderanlagen fü r Kohle und Erze. So h a b e n u. a. g rö s s e r e B e s te llu n g e n g e m a c h t: D ie R im a m u r d n y-Saig ótarjnner E isenw erke; die Ilernad-
thaler ungarische Eisenindustrie-Aktiengesellschaft; die Kleinpester Ziegelei u nd K alkbrennerei ; die u n garische allgemeine Bergwerks-Aktiengesellschaft fü r Tatabánya; e tc . e tc . A uch w u rd e die F irm a MuthSchmidt m it dom B au d e r K o h len - und K o k s -F ö rd e r a n la g e n in d e r Budcipesfer Central-Gasfabrik b e tr a u t. D ie G e n e r a lv e r tr e tu n g fü r U n g a rn lie g t in den H ä n d e n d es H e rrn diplom . M a s c h in e n in g e n ie u r Engen
Vecsey, Budapest ,■ V., Lipot-körut 21. D ie K in la e r 1 2 A p o s te l G e w e r k s c h a f t h a t ih re B e a m te n u n d A r b e ite r ein e Unfallver sicherung S ' Abteilung e in g e r ic h te t, w o d u rc h d en V e r u n g lü c k te n sow ie d e re n A n g e h ö rig e n n ic h t n u r die H ülfe d e r K a ss e , so n d e rn au c h die Ü n te r s tü tz u n g d e r U n fa llv e rs ic h e ru n g zu T eil w ird. (Z u r N a c h a h m u n g em p fo h len I D. R ed.) fü r
V e r k a u f e i n e r S t c i m j r u b c . Die Obertlieis-Schifffahrts- und Stcingrnbm-IJntcriiehniunr/ hat ihre Tokajer Steingrube um den Preis von K 250,000 an die Firm a Nikolaus Kálm án <0 Co. verkauft Die neuen Besitzor planen eine bedeutende Erw eiterung des Betriebes.
E in e n eu e E isen b ah n . Die H om oródthaler Bahn, die der U nternehm er A d o lf Schw arcz aus G ra n von H om oródkőhalom bis A lm d z m it einer Gesam tlänge von ;35 km geplant hatte, gelangt a jelenkor legtökéletesebb robbantószere. Egyesíti m a gában az eddig ism ert robbantószerek m inden előnyét, azok minden h átrá n y a nélkül. A „Titanit« előállí tása, szállítása és rak tá ro z á sa teljesen veszélytelen. A „Titanit“ robbantóereje és repesztoA „Titanit“ ra k tá ro z á sá t és használa képessége versenyez az összes eddig ism ert tá t hatósági előírások és beavatkozások nem korlátozzák. brizáns robbantóanyagokkal. A „Titanit4 4 használata teljesen ve A „Titanit“ előnyeit igazoló kísérle szélytelen. te k e t k ív án a tra költségünkön végeztetjük. A „Titaaiit“ m inden vonattal, minden A „Titanit“ ára olcsóbb, m int bárm ely állom ásra szállítható. más robbantóanyagé.
Titanit46
TITANIT“ m a g y a r biztonsági ro b b a n tó a n y a g ré sz u é n y tá rsasá g Budapest, V., Mérleg-utca. 3. szám . — T ávirati cím : T itaro b, B u d ap est. T elefon 45—31.
(B/436/70f>/52.)
A BANYA w erken zu Gute kom m en, da diese dadurch einen leichteren und besseren Absatz ih rer P ro d u k te finden werden. Kolilcn-Vcrkelir. D ie an d en L inien d e r u n g a risc h e n S ta a ts b a h n lie g e n d e n K o h 'e n g ru b e n h a b e n in d e r W o c h e vom 2 5 — 31 A u g u s t er. — also in 0 A r b e i t s t a g e n — in s g e s a m m t 1 2 .4 3 6 W a g g o n s K ohlen ?uv V e rla d u n g g e b ra c h t, d. um 2 2 6 7 W a g g o n s m e h r, als in d e r v e rg a n g e n e n W o ch e u n d 2 7 7 W a g g o n s m e h r a ls in d e r g le ic h e n P e rio d e d e s V o rja h r e s vom 27. V III—2. IX . T äg lich w u rd e n 2 0 7 2 W a g g o n s v e r la d e n , d. 3 7 8 W a g g o n s m e h r, a ls an den e in z e ln e n T ag e n d e r v e rg a n g e n e n W o ch e.
Di© b o sn isc h e n E r z la g e r . Die Frage der A usbeutung dieser gew altigen E isenerzlager ist nun dahin entschieden, dass dies in staatlicher
1912 szeptember 29 (39. szám.)
Regie geschieht, da der gem einsam e Finanzm inis te r sich ganz entschieden w eigert, die A usnützung den k a rte llie rte n W erken zu überlassen. Der Ab schluss eines neuen V ertrages m it den V areser W erken w urde nun auch davon abhängig gem acht, dass diese aus dem K artell m it dem Zeniza-W erke austreten. Dem V ernehm en nach u n terh a n d elt der gem einsam e Finanzm .inister m it einem grossen W iener G eldinstitute, welches die E rrichtung eines grossen H üttenw erkes finanzieren soll. D ie F ir m a R o c s s e iiia n & K u lm e m a n n h at ihre bisherigen M itarbeiter und Prokuristen, die H erren Paul und Viktor K ühnem rm n als Teilhaber angenom m en.
A szerk esztésért felelős: Dr. Bischitz Béla.
ED. TATZEl, TROPPAU.
im lak / sm .
/
^ sz iv a tty ú k JÍ?
m m m f/
minden célra.
Iíéh ééé bánya, kohó és gyári üzemek számára.
(•203/780/7/11)
C e n trifu g á lis é s k ö rfo rg ó
SZIV A TT Y Ú K , FÚ V Ó K , G Á Z S Z ÍV Ó K ,
Turbinaszivattyúk és turbokompressorok.
C. H. Jae^ er & Co., Leipzig-Piagwitz. V ezérk épv iselő a m a g y a r
k orona
o rs z á g a ib a n :
VECSEY JENŐ oki. gépészmérnök, B u d ap est, V., L ipót-korút 2 1 .
T elefon 1 0 5 — 8 4 .
