r MUTATVÁNY PÉ L!JÁNY
~ ::k-T.-6? ~-
l'rJ
•. D 11'0 RPS-t"Df"' SZAKTA NA l"\ on'7\:t:t~l~ ~
I ( A7.INTfZETS [; ~ ~~g1jl~~~~ZtlJntni.I 1\
i
NÉMET NYELVTAN
I
OLLENDORFF H. G.
~"'-.l_
ANMÓDSZ:ERE ALAPJÁN,
, Jlj.). .l NinI mL~I;:~; :S':;'I::IIÍSBISIIÍLNI lj ,O41f OVIDEBB
IDO
ALATT
ALAPOSAN
MEGTANUL~TNI.
TANODAl ÉS MAGÁNHASZNÁLATRA, irta
-
---a pesti föreáltanoda igazgatója s a magyar nyelv és irodalom rendes tanára, a Ferenc J'ózsef-rend lovagja, a m,' tud. akadémia lev., Budapest törvényhatósága, az országos köi,oktatá;'i tanács, a magy. kir. természettud. társulat rendes, a reáltanárokat vizsgáló bizottság érdemesült, az orsz. középiskola tanáregyesület, orsz, kisdedóvó egyesület és több tudományos neHMs] egylet tiszteletbeli tagja.
1. RÉSZ. TIZENHA TODIK JA VITOTT KIADAs.
(A nm. közoktátásügyi
---
Miniszter·ium
II I
NEY FERENC,
,
I
által elfogadott tankönyv.)
GYAKORLATI
'NÉMET
NYELVTAN OLLENDORFF H. G. ALAPJÁN,
T ANMÓDSZERE
NÉMWl' NVreLVEN OLVASNI, lRNl ÉS RKSZÉLNl A LEGRÖVIDEBB
IDŐ ALATT
'ALAPOSAN
MEGTANULHATNl.
TANODAlÉS
TIZENHA TOOIK JA VITOTT KIADAs.
(A
11m.
közoktatásügyi
Miniszted1!n!
BUDAPEST,
által elfogadott
1883.
LAMPEL RÓBERT KUNYVKIADÁSA. (WODIANER
F.)
tankönyv.)
(
ELŐSZÓ a tizenhatodik
-
illetőleg harmadik
kiadáshoz.
Ezúttal csak annyit tartok szükségesnek megemlítni : hogy Német nyelvtanom ezen' újabb kiadásáná] ismét gondos átnézés s átja~ftga;1Jásalá vetettem e könyvet, mely óqy tágas körökben való-elitetjeaé'snék örvend. Különösen a!~émet h é ly esi r á s t illetőleg ama' vál;.. toztatást tettem, hogy elfógadám'az osztrák szabatos helyesirást, mely hozzánk gyakorlatilag és' érintkezési' szempont,_ból is közelebb' esik mint a porosz vagy nagynémetországi, Ezzel ajánlom e nyelvtant a tanulni ohajtó közönség szíves figyelmébe. Budapesten, 1883. évi' jamrárhó
-í-érr,
"
Ney Ferenc
••
TARTALOMJEGYZÉK az 1. folyamhoz. - A szók kiejtéséről. - Az olvasásról. - A szótagok elválasztásáról. A nagy kezdőbetükrőL ,Olvasási gyakorlatok. - Olvasmányok hasonhangzásu szókat illetőleg . 1-27 lap.
Előzmények
: A betUkrül.
A mon dat tan
1. rés z e. A zeg
y sze
r
ü
mon dat.
1. A mon 2. A mon
dat fog alm a dat nem ei. 3. Am ond atr ész ei.
29 lap. 30 " 32 "
A) A tömondat. 1. A z a 1 any. A főnév általában. A főnév mint a.lany.. .. .... 2. Az á II í tm á n y. - Az igérő'! általában. Az ige mint állítmány . A főnév mint állítmány A törnondat sz6rendje .
32 35 38 39
B) A bővített mondat. 3. Aki e g ész í t ő . . . A tárgyesetet vonzó igék. .... A tulajdonító esetet vonzó igék és melléknevek A sajátító esetet vonzó igék és melléknevek 4. A hat áro z Ó. Az igehatározók 5. Aj elz ő .
44 46 49
»
A) A főnév mint jelző 1. Az értelmezvény • . . . . 2. A saJátító jelző sennek körül irás a
49 50 50
"
52
»
53
»
a) b) c) d)
39 40 42
B) A melléknév, igenév, névmás és számnév mint jelzők . . mint jelző, - állítmány, A melléknév általában, alany mint jelző, Az igenév általában, állítmány, , al~ny . s használatuk A nevmasok általában, egyenkint mondatban A számnevek s használatuk
-
A b ő v í tet t mon dat szó ren dj e . . . A cselekvő m on da t n a k sz en v e d r e toztatása ... Mondatelemzési példa. ő
.. v á 1-
»
"
55 56 58
"
59 ." 60 61
»
"
• II l-sö lecke. Személyes névmás. A van = j ein ige .jelene. A nem szó esk a ejtegetése egyes számban. Agy ö n ge igé k jelentő módja .. 2-ile lecke. ill er: \ID a {!? És, ill. - Nem, (nein, nicflt) sem (aucfl nidit). 3-ik lecke.. A főnevék nem érő 1. A hím nem r ö 1. Kivételek. 4-ik lecke. Tárgyeset. - Ön = 15 i e, s ennek egyeztetése. A n ö nem ü e k r ö 1. - Kivételek. 5-ik lecke. A köz nem ü szókról. - Kivételek. - Összetett nevek neme. 6-ik lecke. Nevek különböző végzettel, nemmel és érteménynyel. .:....\ID a t u m ~ - Ez, ezen, az, azon. - Melyik? 7-ik lecke. A határozatlan nemszócska (ein) ejtegetése. A személyes névmás 3-ik esete (m í r, bir, i lj m, i fl r.) A 3-d i k 1'1 set általában. :;S n = ben és be. - Főszabály a viszonyszókról. 8. lecke. ".\')a fl e igével való mondataIkotás (nekem van = i d/ ~ a lJ e stb.). Dolgom van = id) ~afle au t~un; - bajom van = mir fel)lt etWa? 9-ik lecke. A ID e II é k nevek egyeztetése; amelléknév ejtegetése külön és főnévvel, határozott és határozatlan névelővel. ...•..Min? - Nyáron, télen. 10-ik lecke. A birtoknévniások; m ein, bei n, j e ill; -:;s ~r - Itthon, otthon. ll-ik lecke. Az anyagneveknek megfelelő mell é k nevek. Itthon, otthon. - Megvan = @0 ift oc, ~at fid/ Ilorgefnnben stb. Nincs meg. l2-ik lecke. A sajátító eset (genitiv) az erő s ejtegetésü neveknél (e0 és ~). - Szórend a birtokviszonynál. - ml e j fen? kinek a? kié? - Valami, semmi. t3-ile lecke. A van (= fe in) ige mint kapocsige. l4-ile lecke. A magyar birtokragnak (é) a sajátító eset felel meg. - Ez, az = n (l 0 i ft. Mi ez? mi az? = ml (li5 i ft II a 0 ? Enyém, tied, övé, öné. - ~ [ j o. l5-ile lecke. Agy ö n g e ejtegetés, 8 mely sz ák tartoznak oda? - Éhes, szomjas, álmos vagyok stb. - Rajta = bar (t u f 16-ik lecke. Szeretni = get n eff e n, get II t r i II fen. Nagyon = \e~r. , l7-ik lecke. Az erő sej t e ~ é t é s 2-ik alakja. - ~em(lnb és niemanb ejtegetése. A jelentó mód jel e n idejének t ö bbe sem i n d e.n nem ű igé kr e. - .8 u (gum aUt) = hoz, hez. l8-·ik lecke. Az er ö sej t ege t é s 2-ik alakja. A mutató névmás (oider, jener ) többese. - A je ill ige jelen idejű többese, - A meléknévi állítmány változhatlansága (t d/ őin ft a t f, wir finn ft (l ff; et ift Bt o~, [ie ift gr 0\3, iQr [eib gr o ~ stb.) 19-ik lecke. Az erő sej te get é s 3-ik alakja. - Kinek? nil
•
III minek? = ml em. - A 3-ik eset különösen, - Unl!, eueli, i~lIen . S~nen. - Minek? = f r \lJ a l!? \lJ()aU ~ , 20-ik lecke. Az erő sej t ege t é s 4-ik alakja. - A ~ et 3 szó ejtegetése. 58 ei; b e i (nál, nél). ml ebe t n o eli (sem - nem). 21-ik lecke. T li 1 a j don nevek ejtegetése (helynevek, személynevek). Fordított szórend a birtokviszonyban. - Maj d. Hát? Abi r tok t öbb ség viszonyai a sajátító esettel. _ Ezek ... azok ... = b ct l! li nb. 22-ik lecke. A visszaható névmások : \lJ e { ro e, lt' e r elier, \lJ e 1 elie ~ (b e r, b i e, b ct ~). Mi = \lJ al!. \Der" bie- balljenigt (az); be ú, nie., baíiellJe (ugyanaz). 23-ik lecke. Asz em é 1 yes n é v más o k 2-ik, 3-ik és 4-ik esete külön (többesben ls) és ezen névmások teljes ejtegetésének t á b 1á z a t a. A 2-ik es il t külön használata. A visszaható fieli. - Ön és önök = 15ie. 24-ik lecke. Nem' is; sem; - nem - is (aueli nielit; nielit· a u eli.) - Tenni = {egen, fteUm t~un. - Illuf el!, für el! stb. helyett: b ctt ctu f, b a f ü r, auf b a f f e { lJ e stb. Sincs - i ft II U eli ni eli t. 25-ik lecke. Abi r tok n é v más t öbb bir tok o s sal, (u n fer, eu e.r, i ~r) ezeknek nem szerínti különbsége és melléknévszerü egyeztetése. T öbb bir tok o s éd t öbb bir tok (nuíere, euere, iEJre). A birtoknévmás, mint mondomány, változatlan marad. - Amelléknevek fok o z ása. - Az összehasonlítási kötszók: \lJ ie és ct ll! (mint). - Még pedig, un b a \lJ a r. 26-ik lecke. Fok o z á-s i kiv éte 1 e k és észrevételek. Ki az = !lIlet ift bae?A fokozott melléknevek ejtegetése. Sőt-= oi~mel)t,·-fogar. --27-ik lecke. Az á II í t mán y o s me 1 1 é k n é v változatlansága némely igékkel ('Iler 58aum III i r b 9 r Ü ll; oie 58iiume tu e rben 9 r ü nl. - Sd), bu, er f e ( lJ ft stb. lJnein, bein, [eiu ei ge It e 6 = magamé stb. - Magam, csak magam = ici) a f { eiu stb. - Az erő s vagy is han g haj 1 í t ó igehajtogatás (6tarfe, ubfuutenbe ~()njnngCttlOn) első példái. 28-ik lecke. A sar k s z á m o k. Az e i 11, 3 \lJ e i, b r ei ejtegetési módja. Ugyanaz, ha más határozó jelző előzi meg; s ha me i n, bei n, le i II stb. előzi meg; - önállólag. - IB e i b~e. Némely határozatlan számnevek (o i e I, m e ~ t, ei II ige, to e II i g, (lll e), Ezek egyeztetése a névszóval. - 58 e ilii u f i g, n n 9 ef ii lí r. 29-ik lecke. A ren d s z á m o k. \Der mie oielfte ? Ezek nem szerinti egyeztetése. A hónapok napjainak száma. - 'I'örtszámok. A f) a [ ÍJ' bal összetett szók; anbett~ci!fl, brittf)alb stb. ~l! g i eb t = van, vannak (ifi, [inb). - 2ieb ~aben, tieber ~aben. 'Il ct II li = azután. 30-ik lecke. 'Il a f ~ = hogy. - Különbség némely határozatlan számnev~k közt; ct Ile (eu) \ ii IH mt 1 i eli' ber, oic,. bal! geü
! a nt In t e, gan a, ie ber) jebmeber, jeglid]er, fe í II er, fe i u. Ezeknek ejtegetése, részint névelővel, részint névelő nélkül. 31-ile lecke. @ i n í ger, et ill a 6, m a II 1'11 e r (illHcf}e6- illelále). - A ma n ál e r különböző jelentései = némely, sok, nem egy. 9 e II II g, et hJ a 6, n í 1'11 t 6 hajlíthatlanok. A rendszámok személynevekkel összekötve. - Számnevek mellé elhelyezhetök a %ag, U~t és :;5a~t szók. - A számszók birtokviszonyba lépnek a főnévvel, ha csak r é 8 Z t jelentenek. % fr r - ért. 32-ik lecke. A fél mul t idő (Imperfectum). :;51'11 ill a r, i cll ~ att e stb. Agy ö n g e. hajtogatásu igék félmultja. - Az erős hajtogatásuak közül néhány mutatvány: i cll I1'11 í e b, I ál o ji, 1 II b (ein), láll'lIg, lief, t r c t, fa~, n n b m, r i e t b. (5q~ell és fíál feven közötti különbség (ülni, leülni). - Egy-két példa az ö s zsze tet t igékre; e í n I abe n. mit t lj e ile ll; ezeknek szétválaszthatósága. ~ o e, II a ál" II e Ú e 11 (mellett és mellé). - 1d e, oda. - Mid ő n ;= al6; akkor = bama16. 33-ik lecke. Altalános gyakorlatok a főnevek többes számára. - N á 1 un k, n á 1 a tok, n álo k van (íft bei uns, illír ~aúen e6 stb.) - Meg van nak (finil eben ba, illír ~aúcn eben stb.) - ~ir fin b fel ú ft ~íer; - illír nicren a II e í n ~ier; roir ~aúen f el ú ft ; fie 9 e ~ Ö ren II n 6 fel ú ft ' (magunkéi) stb. ~em ge~örell T (kiéi?) - ® ar ni 1'11 t. ® e III II 1 í 1'11. ~ í e II e í 1'11 t. 34·ile lecke. Val, vel = mit (nekem van: ,iál ~aúe bei mir stb.) ; miatt ee-, III ege n (meinetmegeu stb.) ról, ről és tóI, től = b 1) ll. - Az igék mul t ide j e (Perfectum); a gyönge igék Il-ik részesülője et vagy t=vel képeztetik ; az erős igéké e n-nel végződik; - age előrag rendszerint alkalmaztatik. - Jjaúen és f e í n mint segédigék. - A ~ a li e n és fe í n mult ja, midőn nem segédigék. - -í1 i 11 9 ege n; er fl = csak; III ei 1 = mivel; lange = so k á. 35-ile lecke. A m a II határozatlan névmásnak a magyarban négyféle kifejezési m6d felel meg. - A r é g mul t idő. -, A j ö v ő idő; ennek segédigéje Ille r ben; a ~ a ú en és f e i II jövője is. A II. részesülő 9 e előraga az elválasztható összetett igéknél, pl. [ortgegungen, eingefauft stb. - Kölcsönözni = Ú,O r ge ll, 1 e i f) e ll. - ~ e II ll. m 1 f o, í o. !1li 1'11 t ro a ~ r? - ~emanb. B61, ből = bon (babon). ® e r II = szívesen. - 1 gaz = e6 íft Illa~r. 36-ik lecke. Igy, ilyen, úgy, olyan = fo. - Között,~közé, alatt, alá = II nt e r, a III i f 1'11 e ll. - Az in f ini tiv us. Az egyszerű
~
ő
Ne)' Ferone
német
nyelvtan.
'
17**
v tu i ebe t ; biS!, b i 6 b a.~ i n = addig; akkorig, odáig; (li II Bet, m e i t e r (= tovább); elbirni = t r a g e n fönnen; - milyen? m i e fie~t e s auS!~ 38-ik lecke. Az el v á.l asz tha t ó és elv á 1 asz tha t 1 a n igéktől különös en a jelentő mód jel e n és fél mul t idejét, a par a n c sol ó módot és a II. rés z e sül ő t tekintve. (öt 8aját szabály). - Az összetett igék vagy ö ss z e o 1 vad tak vagy ö s sze rak ott a k, az összetétel első tagjának hangsúlyossága vagy hangtalansága szerint. - Némelyek két fél e tekintet alá esnek. Az ant tu Ott ell ige sajátsága. A. par a n c sol ó m 6 d képezése agy ö n g e igéknél. - Az e I 1\ és ern végzetü igék hangvesztése a parancsolóban. 16 e i II, ~ abe II és tu e r ben parancsolója. - Általános utalás az erő sig é k kivételességére. 39-ik lecke. II a tál' o z a t l ani g eid o m (infinitivus) 3 u előszóval. - Öt szabály ennek használásáról. - A 3 uféle infinitivusból származó melléknév. Ezen infinitivus szenvedőigei értelme s ebből támadható két ért elm ü ség. - Az . ir e 1\ vé&"zetü (Iatinból származott) igék, mint hangsúlytalan szótagon kezdődők, a részesülői g e e 1 Ö rag o t elvetik. - Hasonleg elveti azt a tu e t bell mint segédige. (E miatt a passivumnak némi előleges mutatványa.) A. cselekvésmódi segédigék (b-ü t fell, f ö II II e ll, m fr f fell stb.) infinitivusa 2. par tic i piu m h e 1 y e t t. 40-ik lecke. A' v i 8 Z o n y 8 Z ó k ról. A T á r gye set e t vonzó viszonyszók : but d), o ~ II C ff o II ber 11), u m, g ege ll, f fr t, III i ber, biS!. B. Tál' gye set e t és tul aj don í t ó t vonzó viszonyszók : a n, a II f, ~ int e r, 1\ ebe n, in, a II ji e r, fr b e r, II II ter, II o r, ~ tu i \ d) e n. Fent = o ben; egykor = e i 1\ ft ; meddig? = tu i e -m-e i t ~ b i 6 tu o ~ i 1\ ?; minap = i fr n g ft; végre = e II o I i ef); hiszen = i a; imént = a u II or. 41·ik lecke. Vis sza hat ó igé k. (9lfrcflvirfenbe Beihúörtet). 1) valódi; 2) valótlan visssahatók ; 3) kivételesen viaszahatők melléknév által föltételezve: - Folytatás a vis Z o n y szó kr ó 1. C..-T ul aj don í t ó ese t e 11 vonzók: a II 6, be i, b inn e n, g egen fr ber, e II t g ege II és a 11 III i ber, gem li ji, mit, II li d) ft és a u n li ef) ft, n a d), ne b ft é.s fam m t, f e i t, II o n, a ll. - 1m o' b 11 r d) 'l IB i S! Iv a 11 n ~ Arra b a 3 It. - Vajjon o b? 42-ik lecke. D. Sa j á t í t ó ese tet vonzó viszonyazók: a u li er" inn er" O b e t=, 11 n ter ~ al b, b i e 6 f ei t, jen f ei t, I allt, mit tel ft, II e r mit tel ll, f t a f t, II e t mög e, ~ a Ib ell, ~ a Ib e r, \lJ ege n, um - \lJ ill e ll, ft att, a n ft att, un \lJ e i t, u It f e t ll, II II g e a d) tet, III li ~ ren b, I li n n..ft, tr o V, auf o Ige. -Összetételes (határozói) viszonyszók némely magy~r névutóknak megfelelőleg, mint: kén t, kép, ú 1,_ ü 1, köz e p ..e t t, fel ü 1, alól, elől, k o z I, mögül, mellett. Osszevon't viszpnyszók, például: a u m, a m, II o m, bei m, a II f S!, i 11 S! stb. - Összetétel által alakított igehatározók ; például: b a t a 11 f, b a. II o n, b a t i n, III o r II 1I~. IIJo t fr bet, b e ~ ~ a I b, b (\ mit stb.
=
ü
(;o
=
