-ív. Eıinmsınıı is ımııfisınıı uıvnu ` O - .í>ıııııı L1-K -iii-lf4"l

-ív

Eıinmsınıı is ımııfisınıı uıvnu

`“O__“-__ .í>ıııııı

L1-K

-iii-lf4"l“

É

H0H

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tagjának lapja Szerkesztőség: Budapest, Fő utca 68., 1027 Telefon 1359 343 1154-090

H

'I

0

KO O I AJ I ..

Beı.-rrepcxnü )I(ypHa.rı Fopnoro Jlena K MeTa.ımyprtm HETb I/I FA3 Ungarische Zeitschrift für Berg- und Hüttenwesen ERDÖL UND ERDGAS Hunganan Journal of Mınıng and Metallurgy OIL AND GAS »

,

ALAPÍTOTTA: PÉCH ANTAL 1868-BAN

TARTALOM

O

_

JAKOB KÁROLY

A kõoıaj-feldolgozás fajıõdëseaek ı
KONTRA JENÕ l SCHNEIDER PÉTER

Kis hőmérsékletű termálvizek energetikai hasznosításának lehetősége . . . . . . . . . ... . . . . . . . . . 107 A fővárosi termálvíz felhasználásának múltja, a fürdőhálózat jelenlegi helyzete és a jövőbeli feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109

KAJTÁR VILMOSMAROSNE GRÉGER KATALIN-

_

HIRSCHBERG PÉTER

97

t.

Üzemanyag-tároló tartályok felújítása és korrózióvédehne műgyanta alapú társított rendszerekkel, 3. r. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112

HALÁSZ MIKLÓS

so éves az olajipari ıavkõzıõs ..................................................... _ . 117

CSÁKÓ DÉNES

Adalékok a magyarországi nagynyomású gázvezeték-rendszer fejlesztési koncepciójához . . . 121 MTESZ-hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . 127 Egyesületi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120, 127, 128 Szakosztályi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . B III Hazai hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124 Hírek az üzemekből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 Könyvismertetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. B III Külföldi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111, 116, 120, 125, 126, B III

A szAM szERzõız

CSÁKÓ DÉNES dr., okl. olajméı-nök, okl. bányaipari gazdasági mérnök, kirendeltségvezető (Olajipari Fővállalkozó és Tervező Vállalat, Budapest); HALÁSZ MIKLÓS okl. villamosmérnök, távközlési főmérnök (Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, Budapest); HIRSCHBERG PÉTER dr., okl. vegyészmérnök, (Műanyagipari Kutatóintézet, Budapest); JAKOB KÁROLY okl. vegyészmérnök, igazgató (Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, Budapest); KAJTÁR VILMOS okl. vegyészmérnök (Műanyagipari Kutató-

intézet, Budapest); KONTRA JENŐ dr., okl. gepeazmernõk, Mûszaki Egyetem, Budapest); MAROSNÉ GRÉGER KATALIN

okl. vegyész (Műanyagipari Kutatóintézet, Budapest); SCHNEIDER PÉTER dr., jogász, főosztályvezető-helyettes (Budapest Fővárosi Tanács V. B., Budapest). Az összefoglalásokat BÁNYAI BÉLA (német, angol) és SZEGESI KÁROLY (orosz) fordította. Advertisements: Anzeige:

PeKJıaMı„ı npmmnaıorcaz `

Publishing House of International Organisation of Journalists INTERPRESS, Budapest, Tanács krt. 11. H-1075 Tel.: 122-1271 TX. IPKH. 122-5080 HUNGEXPO Advertising Agency, Budapest, P. O. B. 44. H-1441 Tel.: 122-5008, Telex: 22-4525 bexpo MH-Advertising, Budapest, H-1818 Tel.: 118-3640, Telex, mahir: 22-5341

Hírdetések felvétele: Delta Szaklapkiadó és Műszaki Szolgáltató Leányvállalat Hirdetésszervezési Osztályánál Budapest, Népfürdő u. 21/B. II. 10. 1139 Telefon: 173-2427

BÁNYÁSZATI Es KOHASZATI LAPOK

KÖOLAJ És FÖLDGÁZ

A szerkesztésért felelős: KASSAI LAJOS A szerkesztőség címe: Budapest, Fő utca 68., 1027. Telefon: 1359-343; 1154-090 Kiadja a Delta Szaklapkiadó és Műszaki Szolgáltató Leányvállalat, Budapest, Kossuth Lajos u. 17. Telefon: 117-4793 Felelős kiadó: BUDAI FERENC főigazgató 90-1957 -- Szegedi Nyomda Felelős vezető: SURÁNYI TIBOR

Terjeszti a Magyar Posta. Elõfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási 1rodánál(HELIR), Budapest XIII., Lehel u. 10/A - 1900 közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzõszámra Előfizetési dij egy évre 312 Ft. Egy szám ára 26 Ft _

Külföldön terjeszti, Anzeigen - Advertisements - Publicité. Kultúra Külkereskedelmi Vállalat, Budapest, Po stafiók 149 . D-1689, valamint a MAGYAR MÉDIA, Budapest, Pf. 279 H-1392, Telex : 226 207 _

I ıaaaxz 25 150 |

g

H u ıssN 0572-6034

P

3

.

_

.`

_

__/

A szer k esztésért fe le lás:

.

1 "~.

'

KASSAI LAJOS (a szerkesztõbizottság elnöke)

„

W

V ,

„j

'

'

“U H H S I

P 0“

KOOLAJ , II

Szerkesztőbízottság:

j ALLIQUANDER ÖDÖN dr. ALMÁSI MIKLÓS; BAGDI MÁRTON; BÁLINT VALER da; BÁN ÁKOS da; BÁNDI JÓZSEF; CSABA JÓZSEF dr. (szarı
ÉS FOLDGAZ Az ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYAsZATı És Koı-ıAszATı EGYESÜLET lapja

23. (123.) évf.

GÁBOR dr.: TURKOVICH GYÖRGY (szerkesztő)

A kőolaj-feldolgozás fejlődésének kılatasaı

4. szám

1990. április

JAKOB KAROLY

ETO: 665.6/.7 Gazdasági életünk egyre szorosabban kapcs0lO'dz`k a világpiachoz, azért szükséges a kőolajtermelés-értékesítés és az áralakulás világteııdeızcíáızak, a kőolaj-finomítás, a kŐolajtermékszükségletek és minőségek, elsősorban a nyugat-európai fejlődés figyelemmel kísérése. Ezekre valo' tekintettel tárgyalja meg a hazai kőolajfeldolgozó ipar helyzetét, tendenciáít és teendőit.

A kőolaj árának második, 1979. évi robbanásszerű emelkedése - ha késleltetve ugyan nyilvánvalóvá ,tette hazánk számára is, hogy a kőolajpiac és a feldolgozó ipar eseményei sem nem átmeneti, sem nem bennünket elkerülő folyamatok. Ma, amikor gazdasági életünk még szorosabban kapcsolódik a világpiachoz, még inkább fontos az, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a kőolajtermelés, -értékesítés és az áralakulás világtendenciáit, a kőolaj-finomítás, a kőolajtermékszükségletek és -minőségek elsősorban nyugat-európai eseményeit. Ez a tanulmány ezekről a kérdésekről kíván - korántsem teljes - áttekintést adni, néhány vonatkozásában túl is tekintve a már nem is olyan távoli ezredfordulón. Röviden kitér a tanulmány a hazai kőolaj-feldolgozó ipar helyzetére, tendenciáíra, teendőire. Az energiaigérıyek alakulása

A szakemberek egyöntetű állásfoglalása az, hogy a gépjármű-közlekedésben az ezredforduló után is megmarad a kőolaj alapú folyékony üzemanyagok döntő szerepe. Ez kettős értelmű: egyrészt egy olyan technikai tömegcikket gyártó iparágban, mint amilyen az autógyártás, egy most felmerülő forradalmi találmány is csak 10-15 év alatt válhatna tömegtermelésre éretté, másrészt pedig költségességük miatt nem várható az, hogy a kémiai úton előállítható „alternatív” üzemanyagok a vizsgált időszakban döntő szerephez juthatnának. Ugyanakkor minden racionalizálás ellenére sem valószínű, hogy a hő- és áramtermelésben a kőolaj termékei elvesztenék lényegi szerepüket. Egy előrejel-

zés szerint a világ energiaigénye 2000-ig évi 2%-kal növekedhet, a növekedésnek több mint fele a fejlődő országokra fog esni. Ezen belül a kőolaj-felhasználás évi 1,5%-os emelkedését várják. A nukleáris energiatermelés terjedési üteme visszaszorul olyannyira, hogy például az Egyesült Allamokban 2000-ig nem kezdenek új atomerőmű építésébe, sőt nem minden, már folyamatban levő beruházás fejeződik be [3]. Tendenciájában hasonló, de visszafogottabb ütemű energiafelhasználással számol az egyik legtekintélyesebb, prognosztizálással foglalkozó cég, a DRI [4]. Ennek néhány részletét tünteti fel az 1. táblázat. Többek között az is látszik, hogy a nem OPEC-országok termelése lényegében stagnál, az OPEC-termelés mind döntőbb lesz a világ kőolajellátásban. A 2., a 3. és a 4. táblázat másmás bontásban szemlélteti a Közös Piac, illetve Nyugat-Európa energiafelhasználásának struktúráját, alakulását. Nyugat-Európa energiafelhasználása a várakozások szerint az ezredfordulóig monoton növekszik. Ennek döntő és mind százalékban, mind abszolút értékben növekvő hányadát az elektromosenergia-termelés fogja kitenni. A közlekedés energiaigénye abszolút értékben monoton növekszik, százalékos aránya azonban 1990 és 2000 között már Csökkenni fog. Nyugat-Európában, ahol a kőolajszükségletek 2/3-át import útján fedezik, ezzel szemben a szén- és a földgázszükségletnek 3/4-ét saját ternıelésből elégítik ki, csak átmeneti lehetett az az állapot, hogy _- relatíve alacsony világpiaci ára miatt _ a 90-es évek elejéig l-2%-kal nőtt a kőolaj felhasználása. Az ezredfor-

KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 23. (123. ) ëvfa/yzzm 4. szám, 1990. a=pz~z`1z`s

dulóig Európa kőolaj-felhasználásában a kőolajár ala-

kulásától függően 1995-ig kismértékű növekedés még várható, de utána az ezredfordulóig lényegileg stagnálás tervezhető. Az NSZK-ban az állam dotálja a szénfelhasználást. Az ezredfordulóig az európai kőolajmezők termelésének határozott csökkenésével kell számolni, ami azt jelenti, hogy amíg ma a Nyugat-

97

I, táblázat A tőkés világ kőolajmérlegének becsült alakulása [4] 1989

1995

2000

2005

774,3 222,2 105,1 569,0

820,3 224,4 109,1 599,1

861,0 185,5 100,6 611,6

882,0 173,5 95,7 585,1

ı67O,6

l752,9

l758,7

1736,3

169,0 448,4

191,8 498,0

258,4 588,3

2288,0

2442,?

222,2 541,8 2522,7

1995/2000

2000/05

Kőolaj-felhasználás Egyesült Államok Japán NSZK

Egyéb OECD-országok Összes OECD-ország OP EC-országok A többi fejlődő ország

Tőkés világ összesen

2s83,O

A Kőolaj-felhasználás növekedési üteme, %

1990/95 OEC D-országok OPEC-országok Egyéb fejlődő országok Átlagos

.L". N`-1Pl\J0O mi

\I

í

.~E»=<=>

Lhbâbă

2“`.P°Ű UJ-R-Ü\

.53oo

.ON

Kőolaj- és gazolíntermelés Egyesült Államok Kanada Egyesült Királyság A többi 4 vezető tőkés ország

A hét vezető tőkés ország A többi nem OPEC-ország Összes nem OPEC-ország OPEC-országok Összes tőkés termelés Szocialista országokból jövő export Egyéb forrás, készletváltozás egyenlege OPEC/nem OPEC-termelés

Európában felhasznált kőolajnak 30%-a saját termelés, ez 2005-ig akár 17%-ra is visszaeshet. Az EGK országaiban 1988-ban a meglevő kőolajfeldolgozó kapacitások 80%-ban voltak leterhelve. Ezek országonkénti szórása rendkívül nagy: Angliában és az NSZK-ban 90% feletti, Portugáliában, Olaszországban 70% alatti. Az 1992-től kialakuló egységes belső piac következtében a déli tagországokban mintegy 20 millió tonna/év kapacitás leállítására lehet számítani [7]. A kőolaj-feldolgozási kapacitások eddigi és várható alakulását az 5. táblázat szemlélteti. Nyugat-Európa energiastruktúrájának legbizonytalanabban előre jelezhető szektora az erőművi fűtőolaj felhasználásának az alakulása [6]. A Közös Piac célul tűzte ki, hogy összes elektromosenergia-termelése maximálisan 15%-ban támaszkodjon kőolajra, a fennmaradó, abszolút értékben tovább növekedő hányadot a földgáznak, a szénnek és a nukleáris energiának kell fedeznie. (A környezetvédők azonban komoly akciót indítottak a két utóbbi energiahordozó visszaszorítása érdekében.) Egy becslés szerint [5] a fűtőolaj erőművi felhasználása kőolajra vonatkoztatva az 1985. évi 8%-ról 2005-re 3-4%-ra fog visszaesni. A fűtőolajfelhasználás struktúrájának alakulására a 6. táblázat tüntet fel adatokat [5]. A nyugat-európai fűtőolaj-fel98

1989

1995

2000

2005

424,7 89,4 97,5 12,9

395,2 86,7 89,4 13,0

362,1 89,0 73,3 12,5

343,3 92,1 58,6 12,1

584,3

536,9

506,1

624,5 525,3

572,2

l149,8

l156,5

601,3 ll38,2

646,4 1l52,5

l009,0

ll76,2

132l,0

1405,]

2158,8

23 32,7

2459,2

2557,6

100,6 28,6

76,0 33,5

40,7 22,8

24,1 1'4

2288,0 0,88

2442,2 1,02

2522,7 1,16

2583,] 2 1,2

használásban nem elhanyagolható a tengeri hajózás fűtőolaj-szükséglete. Ha tehát a fűtőolaj-felhasználást a hazai viszonyokkal akarjuk összevetni, e felhasználási terület nélküli értékeket célszerű vizsgálnunk. Igy értékelve, ma 16, 2005-ben 8% lesz a „szárazföldi” fűtőolaj-felhasználás kőolajhoz viszonyított aránya. A krakkeljárások

Nyugat-Európa finomítói már a 70-es évek végétől küzdenek azzal a problémával, hogy a fehéráru-igényükhöz tartozó kőolaj feldolgozásakor kapott fűtőolajat elhelyezzék. Különösen 1980-85 között csökkent jelentősen a fűtőolaj-felhasználás aránya: 33-ról 21 %-ra esett vissza [l]. Ezt a krakk-kapacitások növekedése tette lehetővé. A 7. táblázat szemlélteti a finomítók átstruktúrálódását [7]. (A „közepes kiépítettség” kategóriahatára általában a vákuumpárlat teljes konvertálásához elegendő krakk-kapacitás. A „bonyolult” finomítóban már a vakuummaradék konvertálása is folyik.) A krakkolás miatt elnehezedő fűtőolaj viszkozitástörő technológia nélkül ma már minőségi okokból értékesíthetetlen lenne. 1987. január 1-jén NyugatEurópában a 71%-ban leterhelt, összesen 616 millió

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 23. (123.) évfolyam 4. szám 1990. zfpfitz-a

2. táblázat A Közös Piac országainak energia- és kőolaj-felhasználásának várható alakulása [6] M t kőolaj-egyenérték 1985

1990

%

909 232 187 _1_f19 1074

Kőolaj Szilárd tüzelőanyag Földgáz Primer elektromosenergia-termelés

Összesen

(47) (22) (17) (14) (100)

,

.

%

(18) (15)

1121

%

501 266 1 211 j 182 }ı161

(45) (22)

506 245 202 168

1995

`

(100)

(43) (23) (13) (16)

(100)

f

Mt

A kőolajtermékfelhasználás alakulása 1995

1985

Feltételezett kõolajár, :Elbbl 25-30

1 5-20

%

% Moto rbenzin

Kerozin Dízelüzemanyag Tűzelõolaj Nehéz fűtőolaj Tengerhajózási gázolaj

fűtőolaj Finomítói felhasználás fűtőolaj Fűtőgáz + egyéb Egyéb (vegyipari termék, bitumen, kenőolaj stb). Összesen

91 22 - 62 100 78 7 20 l1 18 77

(19) (5) (13) (20) (16) (1) (4) (2) (4) (16)

95 24 76 89 70 7 20 10 18 76

(20) (5) (16) (13) (14) (1) (4) (2) (4) (16)

486

(100)

485

(100)

%

100 26

~

81 99 79 7 27 13 18 79

.

, 3

(19) (5) (16) (19) (15) (1) (5) (2) (3) (15)

1 1

520

1

(100)

A kőolaj-finomítás alakulása

Mt 1980

1987

1995 Feltételezett kőolajár. $lbbl

25-30 Összes kőolaj-felhasználás Összes kőolaj-feldolgozás Kőolaj-desztilláló kapacit. A finomítók kihasználtsága

577 570 920 62%

|

485 455 575 79%

502 472 595 79%

15-20 520 490 575 85%

{

3. táblázat Nyugat-Európa kőoIajtermék-felhasználásának várható alakulása [9] Mt W

PB-gáz Vegyipari benzin Motorbenzin Repülõkerozin, petróleum Dizelüzemanyag*

Tüzelőolaj Fűtőolaj * Egyéb * *

Összesen

1975

1980

1985

1990

1 16,0 26,9 _ 91,8 3 24,8 ` 53,4 145,2 f 219,9 : 50,5

20,7 30,2 106,0 26,0 65,0 143,8 206,5 49,8

21,0 27,5 107,9 27,1 76,8 121,8 111,4 51,0

22,6 30,8 113, 3 32,6 93,4 130,0 109,7 56,9

1

648,0

544,1

589,3

628,5

j

1995

` l ;

Ö ~

i

22,0 31,2 1 13,7

`

35,2

`

103,8 124,0 97,0 58,3

1 585,2

1

2005

2000

20,3 30,4 110,1 35,8 111,6 109,5 80,4 58,2

556,3

1

. 1 l

z _

19,2 29,8 106,3 36,0 1 18,0 94,0 68,5 58,2 630,0

* Tengerhajózási felhasználással együtt. ** Finomítói gáz, kenőolaj, koksz, bitumen stb.

tonna kőolaj-feldolgozó kapacitáson belül vákuumpárlatok és pakura feldolgozására 90 millió tonna katalitikus- és 21 millió tonna termikuskrakk-kapacitás állt rendelkezésre, mellette maradékok konvertálására 52 millió tonna viszkozitástörő és 10 millió tonna kok-

KOOLAJ És FÖLDGÁZ 23. (123.) évfolyam 4. szám. 1990. ápz-z`1z8~ nv

szolókapacitás működött [9]. 1988-ban ez a kőolajfeldolgozó kapacitás 30%-át, a tényleges kőolaj-feldolgozás 36-38%-át tette ki [7] [5]. Az EGK-ben ez az átlag 24% volt, amelynek szórása Szintén rendkívül nagy: Angliában, Görögországban 30%, Francia- és 99

4 . táblázat Nyugat-Európa kõolajtermék-felhasználásának várható alakulására vonatkozó becslések % 1985

1995

1990 `

A

“ 13

1

2000 \

A

1 ,

13

2005 A

~

2010 B

B

A

29,9

28,5

31,0

28,9

32,1

29,3

33,6

41,7 18,4 10,0 1 100,0

44,9 10,6 10,0

42,9 15,9 1 10,2 1

46,2 14,5 10,4

43,0 14,4

46,8 A 12,9 “ 11,0

42,7 12,5

y

1

PB, motor- és vegyipari benzin Kerozin, dízelüzemanyag,

28,5

28,3

r-J-P-

1-4:.

tüzelöolaj Fűtöolaj Egyéb

. *°.<2>-.l:>-`-l-IL

. ×°. °-J.'O\--lă

100,0

100,0

1

Összesen

1

100,0

100,0

100,0

10,5 1

100,0

100,0

11,2 100,0

A _ forrás: [9] B -- forrás: [5]

5. táblázat A nyugat-európai országok kőolaj-felhasználásának és -feldolgozásának alakulása [5]

1979

1988

1995

2000

1

Kőolaj-feldolgozás Kőolaj párlat-k rakkolás Maradékkrakkolás

690 81 22

Összes krakkolás

103

Mt 2005

1

573 122 84

1

206

601 135 97

1

587 149 107

570 151 111

256

262

1

232

1

Felhasznált kőolaj Eredete, % Európai OPEC , Egyéb Atlagos sűrűsége, 15 °C-on

4,2 1 74, 1 11, 7 0,858 1,49 1

Kéntartalma, %

Olaszországban, Hollandiában az átlag körüli, a többi országban 11-20%. Irországban nem működik krakkoló [l]. A finomítóknak a jövőben is lényeges problémájuk marad az, hogy miképpen szabaduljanak meg fűtöolaj-feleslegüktöl. Nyugat-Európában az ezredfordulóig az iparban 12, az erőművekben 4, a kommunális szektorban 6 millió tonnával csökkenhet a fűtőolajfelhasználás. Minthogy közben a fehéráru-felhasználás 6. táblázat Nyugat-Eıuópa fütõolaj-felhasználásának várható megoszlása [5]

40,9 43,1 26,0 0,854 1,00

1

20,8 53,3 25,9 0,858 1,17

1 0

17,6 57,5 24,9 , 0,859 1,24 1

17,3 60,2 22,5 0,859 1,26

viszont nö, 24 millió tonna fűtőolaj-felesleg jelentkezik a térségben [15]. Többé-kevésbé ehhez igazítják a krakkolókapacitások elterjedésére vonatkozó elörejelzésüket az 5. táblázat szakértői [5]. I A finomítók reagálása a fűtőolaj-feleslegre azonban korántsem ilyen egyszerű. Megoldás lehetne a fűtöolaj-felesleg exportja. Az árához képest elviselhetetlenül nagy szállítási költség miatt azonban ez nem jöhet szóba.. A krakkolási célú beruházásokat viszont döntően befolyásolja a köolajtermékek árarányának alakulása. A 8. táblázat mutat erre vonatkozó előrejelzéseket [5]. 1995-ig várhatóan még növekszik a fehéráruk fűtö-

% 7. táblázat 1988

2005

Az Európai Gazdasági Közösség finomitóinak struktúrája [7] 1 Erõművi Ipari Tengerhajózási Finomítói (saját) Kommunális, kereskedelmi

1 ,

A

B

32 28 20 10 10

40 35 12,5 12,5

`

A

B

26 18 37 10 9

41 29 16 14

`

,

`

1980

mék), % Erőművi fűtõolaj (összes kõolajtermék), % A - összesen B -- tengerh-ajózási felhasználás nélkül.

100

19,5

15,9 1

6,2

-

12,9 3,4

1988

A finomítók

`száma1

kapacitása milliót

100,0 100,0i100,0 100,0 Fűtöolaj (összes kőolajter-

|

Egyszerű finomító Közepes kiépítettségü finomitó Bonyolult finomító

8,2 -

9

62 ,J

249 1 1 24, 148 1 55 Í 523 `

kapacitása

6111116 ı1 96

%

27 1

16 1

16 57 1

1 201 89 1 58 460 N

j

1 141

száma

43

7 15 78

920 100 ` 94 592 ,` 100

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 23. (123.) évfolyam 4. Szám, 1990. április

Ezen országok újabb keletű törekvése a fejlett országok finomítóiba történő beruházás, betársulás. A Közös Piac országaiban ma 3,5 %-ot ér el ez a konstrukció. Az átlagosnál nagyobb a jelenlét a Benelux államokban és Olaszországban, míg Dániában a finomítói kapacitások 2/3-án tartják rajta a kezüket [7]. Japánban, amely a kőolaj 68%-át a Közel-Keletről szerzi be, különösen jelentős lehet ez a forma [24]. Az EGK országai többé-kevésbé pártolják ezt az együttműködést, amely a termelők számára stabil piacot és termékbevételeket, a finomítók számára ellátási biztonságot, kiegyensúlyozott árat, tehát kölcsönös előnyt biztosít. Azonban nem minden vita nélküli ez az együttműködés: az ellenzők országaik energiaellátásának OPEC-től való függőségétféltik [l]. Európában a közelmúlt kedvező kőolajárából adódóan viszonylag tőkeerőssé váltak a nagy finomítók, a folyamat ezért is lassult [2], Az OPEC-országok a ma Európába és az Egyesült Allamokba irányuló kőolajexportjuk 14,6%át saját tőkeérdekeltségű finomítókban dolgozzák fel. 1995-re ez 20 %-ot érhet el. 90-130 millió tonnát kitevő kőolaj-feldolgozó kapacitásban szerezhetnek többségi részvényeket [2]. A fűtőolaj gazdaságos felhasználásával kapcsolatos nehézségeket fokozza a kőolajok várható elnehezedése és kéntartalmuk fokozódása, ugyanakkor pedig a tüzelőberendezések működtetésére vonatkozó környezetvédelmi előírások szigorodása. Ez vagy a fűtőolaj kéntartalmának további csökkentését vagy a tüzelőberendezések kén-dioxid-emissziójának redukálását teszi szükségessé. Ma Nyugat-Európa országainak felében már maximálisan 1% a fűtőolaj megengedett kéntartalma [5]. Ez a jövőben általánossá válhat. A kénemisszió szempontjából az Európát mind sűrűbben behálózó földgázvezeték-rendszer nagy konkurenciát jelent [5]. Ellenkező előjelű hatás is lehetséges. Széntüzelésnél relatíve nagy a fajlagos CO2-kibocsátás. Az üvegházi effektustól való félelem ösztönözheti a szenek fűtőolajjal való cseréjét [7], annál is inkább, mert ha a kőolaj árában az ezredfordulóig drasztikus változás nem következik be, a fűtőolaj ára az ekvivalens fűtőértékű szénhez viszonyítva akár 20 $/t-val is kisebb lehet, ami versenyképességét újra fokozza [l5]. A finomítók alighanem tőkével is beszállnak az elektromosenergia-termelő szektorba [20]. Európában ma óriási a fűtőolajat eltüzelni tudó erőműhálózat kapacitás-

8. táblázat A kőolaj és kőolajtermékek árarányának várható változása (Átlagos termékminőségek, termékeknél finomítőí termelői' árak, kőolajnál CIF-árak) [5] 1988 X 1990

Motorbenzinek Dízelüzemanyag Tüzelőolaj

V `

Fűtóolaj

l\J UI--J -läN CLıı-.Jh

'\-1IG'~Ií\Ií\Ií

A motorbenzin és a fűtõolaj aránya Dízelüzemanyag/fűtőolaj

1995

1,47 `l,44 1,34 1,36 1,23 1,23 0,71 0,67

2,08 2,07 l,89,2,88

2,15 2,03

2000

1,41 1,36 1,27

0,74

2010

1,35 1,33 1,19 0,75

1,90, 1,80

1,84

1,77

olajhoz viszonyított áraránya. A krakkolóüzem nélküli, egyszerű finomítók az egyre csökkenő marginális feldolgozási költségek miatt azonban, ritka kivétellel, mégsem képesek a fűtőolaj konvertálásához szükséges tőkét megszerezni. Ezért versenyképességük tovább csökken, leállni kényszerülhetnek. De a komplexebb finomítók sem fognak a fűtőolaj-feleslegre azonnal fejlesztéssel reagálni. Atmenetileg tehát Nyugat-Európában számítani kell a fehéráruimport növekedésére. Ez fokozatosan megnöveli a fehéráruk árát, és ha a gázolaj fűtőolajhoz viszonyított ára legalább 60-100 $/tval magasabbá válik, a legtőkeerősebb finomítók is csak ekkor fogják fokozni krakk-kapacitásukat. (A jövőben ugyanis semmiképpen nem az lesz a sorrend, hogy megépülnek a krakküzemek és a finomítók fejlesztési terheiket utólag érvényesítik az árakban.) A fejlesztések nyomán jelentkező fehérárutöbblet azonban újabb árcsökkenést indukál. Ez az áringadozás a fejlesztések ciklikusságát fogja eredményezni [l5]. Vannak szakértők, akik a maradékfeldolgozó technológiák nagy költségessége miatt nem is tartják valószínűnek, hogy Nyugat-Európában a következő évtizedben (a mongstadi után) új maradékkrakkoló üzemek épülnének. Inkább meglevő üzemek intenzifikálásával, korszerűsítésével, alapanyagaik nehezítésével kell számolni [l5]. A várakozások szerint 1995 után a fehéráruk árának

a fűtőolajéhoz viszonyított aránya ismét csökkenni fog. Ezt és a fűtőolajjal szemben támasztott fokozott minőségi követelményeket is figyelembe véve, még a nagy finomítók is dilemma elé kerülnek: gazdaságosan csak nagy fehéráruhozammal működhetnek, de a kis marginális nyereség miatt még lassabban akkumulálódik a kőolaj-feldolgozást mélyitő beruházások tőkeszükséglete. A termékmérlegek kapcsán célszerű áttekinteni Nyugat-Európa export-import helyzetének várható alakulását, ennek kapcsán az OPEC-országokkal való kapcsolatukat. Nyugat-Európa, amely még 1973-ban bruttó 27 millió tonna terméket exportált, 1988-ra nettó importőrré vált: annak ellenére, hogy közben termékigénye 160 millió tonnával csökkent, 14 millió tonna terméket importál, főleg a szocialista országokból, illetve Algériából, Kuvaitból, Venezuelából, újabban Szaud-Arábiából. Még egy-két évig várható a közel-keleti, afrikai országok kínálatának növekedése, főleg az iráni, iraki finomítók helyreállítása és a Rabigh-i finomító építése miatt. A kőolajtermelő országok exportra dolgozó finomítók építésétől várt nagy sikere azonban illúzióvá vált. rr

ı

ıı

P

I

feleslege (kb. 40 millió t/év).

Érdekes összehasonlítani a kőolajmaradékok hasznosításával járó költségeket. A fűtőolajok a szigorodó környezetvédelmi feltételeknek eleget tevő mértékű kénmentesítése 40 75 $/t, a nagy kéntartalmú fűtőolaj erőművi eltüzelésekor keletkező kén- és nitrogénoxidok füstgázokból történő eltávolítása 26-45 $/t, míg a maradék konverziója fehéráruvá 40 S/t alatti értékre becsülhető. Az elemző szakemberek úgy ítélik, hogy új krakkolókapacitások épülésének ütemében - a kőolaj árának és a környezeti előírásoknak az alakulásától függő időszakban - mindenképpen várható megtorpanás. Amint ugyanis nő a krakkolt fehéráruk aránya és szigorodnak a minőségi követelmények, 1990-95 között a finomítók jelentős összegeket kénytelenek költeni kénmentesítő, oktánszámnövelő technológiák megvalósítására [9]. Ez tőkét von el a konverziós technológiák létesítése elől. I

KOOLAJ ES FOLDGAZ 23. U23.) évfolyam 4. szám, 1990. apri is

101

A katalitikus krakkolás, a hidfokrakkoıás, zi termi-

A motorbenzineknél _ miként hazánkban is _, a figyelem középpontjában az ólomadalékolás további csökkentése, illetve _ a CO-, CH-, NO,-emissziót redukáló katalizátoros járművek elterjedése miatt _ az ólommentes benzin fogyasztásának további növekedése áll. Az európai országok motorbenzinjeinek mai oktánszám- és ólomkoncentráció-szintjeit és forgalmazási arányait tekinti át a 9. táblázat [1 l]. Nyugat-Európában 1988 és 1995 között, becslés szerint, fokozatosan tovább kell növelni a gyártott benzinek átlagos ólmozatlan kísérleti és motoroktánszámát. De mutatkoznak jelei egy újabb ,,oktánszámverseny”-nek, amit az NSZK-ban egy 98-as oktánszámú szuperólommentes benzin megjelenése érzékeltet [14]. Ennek nagy tömegű gyárthatósága, elterjedése azonban kétséges. 1995-től Nyugat-Európában a normálbenzin ólmozása már nem lesz megengedett, az átlagos ólomkoncentráció a mai 0,22-ről 0,08 g/1 alá fog csökkenni. A motorbenzin-választék várható módosulását mutatja be a 10. táblázat. A csökkent ólomkoncentráció mellett a motormódszer szerinti oktánszám-követelmény kielégítése egyre nehézkesebbé, kulcskérdéssé válik. Több megoldás is kínálkozik. Nő a jelentősége a hidroizomerizátumoknak, alkilátumoknak [l0]. Több módja van a meglevő üzemekben az oktánszámnövelő teljesítmény fokozásának is. A katalitikus krakkolásnál például a katalizátorok korszerűsítésével, illetve a krakkbenzin középfrakciójának reformálásával és könnyű C5 -frakciójának éterré (TAME) alakításával. A reformálóüzemek viszont ultrastabil katalizátorokkal, illetve a meglevő üzemek folytonos re-

kus krakkolás (ezen belül a viszkozitástörés és kokszolás), valamint az Oldószeres aszfaltmentesítés különböző változatai állnak rendelkezésre a vákuumpárlat és a vákuummaradék jellegű termékek fehérárukká való alakítására. Ma legalább 25-30 ilyen eljárás ismert. A jövőben általában egy-egy finomítón belül több eljárás kombinációja biztosítja a termékszükségletek és a feldolgozás összhangját. A katalizátorok és a műszaki megoldások folyamatos korszerűsödése folytán a katalitikus krakkolás megtarthatja vezető szerepét a konverziós technológiák között, és jelentősen nőni fog a vákuummaradékok vagy maradékot is tartalmazó vákuumpárlatok krakkolással történő feldolgozásának mértéke. A maradékfeldolgozó technológiák között jelentős szerepe van és marad a késleltetett kokszolásnak, amely a fűtőolaj teljes eltüntetésének egyik legkevesebb problémával járó módja. Kis kéntartalmú fűtőolajokból elektródkoksz keletkezhet, de általában a kokszot tüzelésre lehet hasznosítani. A hidrokrakkolás a legköltségesebb, de a környezetvédelem szempontjából leghatékonyabb eljárás: a keletkező gázolaj és fűtőolaj kéntartalma, nitrogéntartalma rendkívül kicsi. A motorhajto' anyagok minősége

A közlekedési és energetikai célra használt fehéráru kőolajtermékek minőségét Nyugat-Európában elsősorban a környezetvédelem és csak másodsorban az alkalmazási követelmények fogják befolyásolni.

9. táblázat Az Európai Gazdasági Közösség finomítóinak struktúrája [7] ı

Megnevezes

A Közös Piac országai Anglia Ausztria Belgium Dánia

Franciaország

Az ólmozott benzinek megengedett maxi , mális ólomtartalma, g/1

R

P

0,4

0,4

0,4 0,4 0,15 x 0,4 x

0,4 0,15 0,15 0,4 0,15

x

0,15

Olaszország

0,4

0,4

Portugália Spanyolország

0,4 0,4

NSZK

,

Svédország

i X x

Ólmozatlan

RRPR;PisR Az EEC 78/61 1 irány~ ` * elvek és aktualizálásai: 85/210, 87/416

190 .93 90 ,_- 396

1989. március. 14-ig

_

1989. márc. 15-tól (Terv: 1992-től 0,15 g/l) Attikában

A 7,6

9-1

7,3

91 91

91

9l Í

91,0 64,6 92,2 48,8

76,9 0

92,1 87,0

zi

0,4

74,0 90,0

2,5

88,3

Iz

57,8 96,1

98 3 97

90 (Terv: I99l.júl. 1-jétől 0,15 g/1) _.

98

9l

.93,__

3,0 \

13,3

.“P.9°:.`b^uıuı -I

Í

« 0,2 * 0 8,3 17,7, 0 . 9,2 26,9 1 l

` 10,9

` 5 97_ __ 98.96 _

Pis

l

92

8,4

1}

34,8 7,7

R

9,6

A reguláris 1988. aug. ó la

0,15 , 0,15

0,3

P

90. 93 A reguláris 1988. okt. 1. óta nem ólmozható

1 1989. márc. 31-ig

R

y 13,0

90

1989. ápr. 1-jétől

Svájc

1988. évi forgalom

% Ólmozott

nem ólmozható

PP 4:-ı=~

,

Megjegyzés

1 0,4 0,25

Hollandia Írország Luxemburg

j 1

Š 0,15 0,15 ` * 0,15 1 0,15 . 0,15 . Í 0,15 0,15 ~ 0,25

Görögország

i A motorbenzinek oktánszáma `

15,3 09 6

0

89,0 86,7

_0,1_ __g_.

63,5 72,1

-_ 1 36,5 _ ; 29,9 _.

P _ prémium; R _ reguláris; S _ szuper x _ nincs forgalomban; 0 _ elhanyagolható

102

„

„

..

.

KOOLAJ ES FOLDGAZ 23. {123.) évfolyam 4. szám, I

990

.

Y.

. aprı ts

10. táblázat

A közös piaci országok különbözõ õımazaati motorbenzinfajtáinak várható megoszlása _

_

_

-

1985

1995 2005 . Fogyasztási arányok, %

Ólomkonocntráció, B/l

Reguláris (normál-) benzinben

Prémium- (szuper-) benzinben

0,4

10

_

0, 15

11

5

0, 1

_

I3

_ 20

21

18

20

0,4

64

20

_

0,15 0,0

15 _

24 38 j

_ 80

79

82

80

generálású utóreaktorral való kiegészítésével korszerűsíthetők. Léteznek már olyan korszerű, folytonos regenerálású, „harmadik generációs” új üzemek, amelyek 3,5 bar nyomáson működve, alkalmasak 103-104-es oktánszám előállítására is.

C3_C4 szénhidrogén-frakciók esetében az alkilálás mellett az ezredforduló táján szóba jöhet azok aromatizálása is (Cyclar-eljárás). A környezetvédelem érdekében már ma is több ország maximálisan 5% benzolt enged meg a motorbenzinekben. Ez várhatóan általánossá válik, sőt a további jövőben 2,5_3%, majd 1% maximális érték előírása is elképzelhető. Ez az intézkedés is az izomerizátum, az alkilátum, valamint az MTBE használati értékét növeli. Távlatilag a benzol ciklohexánná történő hidrogénezése is szükségessé válhat [l0]. Biztosra vehető a benzinek megengedett gőznyomásának jelentős csökkenése. A gőznyomás 0,12 barral történő csökkentése ugyanis _ a tapasztalatok szerint _ mintegy 25%-kal csökkenti a szénhidrogén-emiszsziót [13]. Az Egyesült Allamkban ez év június 1-jétől 0,93 barról 0,85-ra, egyes területeken 0,73 barra csökkentették a nyári szezonban a benzinek gőznyomását. Ez nyáron a bután bekeverését meggátolja, amiért is előbb-utóbb a rı-butánt, izomerizáció után, alkiláttá alakítják [12]. 1992-től az USA-ban további csökken-

tés, 0,49f-0,63 bar előírása is várható [12]. Európa is ,ffl

körvethetı ezt, de komoly reményt fűznek más (pl. aktívszenszűrős) szénhidrogén-emissziót csökkentő megoldásokhoz is [l0]. A dízelüzemanyagok minősége a jövőben is lényeges változáson fog átmenni. A fejlett európai országokban ma a kéntartalom 0,2% alatti, de latolgatják például Ausztriában és az NSZK-ban 1990-től ennek 0,05%

alá történő csökkentését [17]. A 11. táblázat tanúsága szerint már ma sem ritka a 0,1% alatti kéntartalom [l6]. Ugyancsak szóba került a gázolajok megengedett aromástartalmának a korlátozása a koromképződés csökkentése és a cetánszám növelése érdekében. Minthogy folyamatosan növekedni fog a közlekedési gázolajban a katalitikuskrakk-termékek aránya, ez mind komolyabb feladatot jelent a minőségjavításban. (A krakkgázolaj aromástartalma 70% feletti, cetánszáma 25 alatti.) Amíg a katalitikus hidrogénezéssel 60-85 bar nyomáson egy lepárlási gázolaj aromástartalmát 20% alá, kéntartalmát 0,05% alá lehet csökkenteni, krakkgázolajnál ehhez legalább 100 bar kell. A jellemzően 100_130 bar nyomáson működő hidrokrakkolással viszont 10-20 ppm kéntartalmú, 715% aromástartalmú, 55-60-as cetánszámú gázolajfaıt lehet nyerni [10]. A költségek természetesen a kén- és az aromáscsökkentés arányában növekednek. Átlagos minőségű gázolajnál a 0,05% kéntartalom elérése a 0,2% biztosításához képest 15-szörös, ezen túl az aromástartalom 20% alá történő csökkentése 100-szoros költséget okoz [10]. Ez utóbbi még a hatékony nyu`gateurópai finomítók számára is irreálisan nagy terhet jelent. Nyugat-Európának a 0,l5_0,2%-os kéntartalom 0,05%-ra történő csökkentése 5,6 milliárd osztrák schilling beruházási és 0,04 schilling/l gyártási költségtöbbletet jelentene, míg a mai aromástartalom megfelezése 70 milliárd schilling, illetve 0,35 schilling/l többletköltséget igényelne [7]. A dízelüzemanyagok hidegen történő használatára leginkább jellemző minőségi paraméter a CFPP-(szűrhetőségi határhőmérséklet) érték. Nyugat-Európa legtöbb szabványában jellemzően maximálisan -15 °C CFPP-t engednek meg. A 11. táblázat mutatja, hogy ezt számos országban már ma is túlteljesítik, sőt Auszt11. táblázat

Nyugat-európai dízelüzemanyagok tényleges tulajdonságai szúrópróbaszerűen vett minták alapján 1988/89 telén [16] X

.

'

^Sz',,Í',§{`,fa * Kemanaıam ab 76 Ausztria Belgium Dánia Finnország Franciaország Görögország

Hollandia

Nagy-Britannia Norvégia NSZK (__)laszo_rszág M

D-ı -Aı-aı-O

S panyolország Svájc Svédország

UJl\ '-JL I\JU l\J"- Pl-DLIUJl\ '-^

0,15 0,18 0,15/0,22 0,06/0,09 0,16/0,37 0,25/0,38 0,14/0,21 0,09/0,25 0,09/0,11 0,09/0,18 0,15/0,33 0,29/0,54 0,10/0,18 0,12/0,18

Z

,.

1

ašãăfdas' °c -8

-12/-9 -3/-8 -24/-23 -ıo/-7 +1/+5 -11/-7

r

CFPP* °c -24

. .

Faıyaapaaı °c -31

~24/-17 -29/-23 -34/-30 -24/-13 -9/-7 -31/-18

-31/-19 -37/-22 -40/-34 -40/-22 -19/-10 -31/-22

-9/-8 Á -33/-26 -9/+3 1 -26/-8

-37/-zs -37/-22

Al z “ ,

-3/-7 -21/-13 Š -4/+1

-8

1

1

-25/-ll 1

-20/-16 -37/-29 -18/-9

-20/-18

-37/-26 A

-40/-22 -40/-31 -25/-13

-34/-28

-40,!-25

Cetárıszárn

1 52,2 50,4/50,7 47,7/54,6 48,2/49,2 49, l /54,2 50,0/50,8 49,0/55,7 50, 1 /55, 5 46,8/51,8 50,4/55,8 48,9/5 5,9 49,9/51,7 54,2/5 5,4 45,8/48,8

'Eü * Szürőeltömődési hőmérséklet

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 23. K123.) évfolyam 4. szám, 1990. a=p„`1z`a

103

ria 1987/88 telétől kezdődően a december-február

100 -1'

közötti időszakra szabványában már -22 OC értéket

--ı

ír elő [17]. Azokban az országokban, ahol viszonylag nagy a tüzelőolaj-fogyasztás, élni fognak azzal a lehetőséggel, hogy a kisebb cetánszámú komponenseket a tüzelési termékekben koncentrálják. Hosszabb távon pedig elképzelhetőnek tartják, hogy a kis fordulatú tehergépkocsi-motorokhoz egy „normál” , a nagy fordulatú személygépkocsi-motorokhoz pedig egy „szuper” gázolaj külön forgalmazását vezetik be. A 12. táblázat szemléltet egy erre vonatkozó javaslatot [l9]. A dízelüzemanyag minősége különböző adalékokkal javítható. Altalánosnak tekinthető már ma is a szűrhetőségjavító adalékok használata, de terjed a cetánjavító adalék is [l8]. A 11. táblázaton feltüntetett, 1988/ 89 telén szúrópróbaszerűen vett 90 különböző nyugat-európai közlekedési gázolajmintából például 17ben találtak ilyen adalékot. Vitatott a füstöléscsökkentő adalékok hatékonysága, terjedése. A legtöbb ilyen célú adalék csak a kipufogó gáz koromrészecskéinek láthatóságát, de nem a mennyiségét, illetve rákkeltő hatású szénhidrogén-összetételét módosítja. Ha pedig fém hatóanyagúak, akkor az emisszió szempontjából maguk is károsnak tekinthetők [l9].

barra /

Š L;

\

do ar l

X

so -J

Folyo aron

.'

1 A

P.

l1'

ii

\_ Í __._.\.\

1

to 1 .

I..

-_. '.-,,_\=`

1.-

'

^,^"'_„..f-

~

_/

Ji

20'"

l-

_ -' ii

-ˇ

/`/

t`\Ll4..-\..._ .--'._'..°.'_...----"'/ '

.

V

U

1

'

'

bl98B.evi bazísaron

l

I

° l " *ı " 1975

1960

1

f

1

1985

1

fı 1990

1 1995

7 ı 2000

j "T" 2005

1. ábra Az USA -belífinomítók által importált kőolajok beszerzési ára

A kőolaj ára A fentiekben ismertetett tendenciákat döntően befolyásolhatja a kőolaj árának az alakulása. A prognózisokat készítő szakemberek többsége ma már nem számol egy újabb ,,árrobbanással”. Több olyan stabilizáló tényezőt látnak, amely korlátozza a kőolajtermelő és -vásárló országok szélsőséges áringadozásokhoz vezető akciót. Időszakos ingadozások természetesen várhatóak, de elsősorban a különböző régiók kőolajkészleteinek alakulásától, az OPEC-országok termelési ütemétől, az alternatív energiaforrások relatív árától függő ütemű, de lényegileg monoton növekedést jósolnak. 1 Egy felmérés szerint a különböző nem OPEC-országok kőolajtermelése 1986-1991, között már el is érte, illetve eléri a maximumát. Eszak-Amerikába-n1986-ban, Távol-Keleten és a szocialista országokban 1987-ben, Európában 1988-ban tetőzött, a többi régióban 1990 91-ben tetőzik a termelés [2l]. A bőséges információk [23] közül egy elfogadottnak ítélt kőolajár-előrejelzést mutatunk a be az 1. ábrán. A változások ütemét a következőkkel magyarázzák: Az 1979-1988-as időszak kiszámíthatatlanul ingadozó kőolajár-változásaitól eltérően stabilabb, jobban előre jelezhető árak várhatók. Egy sor, az árat pozitívan és negatívan befolyásoló tényező eredőjeként kijött prognózis szerint a következő 5 évben a kőolajár kb. 2,2%/év növekedési ütemben, 1988-as áron számítva 17 dollár/barrelról 18,50 dollár/barrelra, folyó áron 25 dollár/barrelra nő. Az OPEC-hez tartozó eladósodott országok - ki-` véve a Perzsa-öböl országait - jelentősebb áremeléssel kívánják majd az exportkivitelüket stabilizálni és a csökkenő olajkitermelésüket kompenzálni. Ennek eredményeképpen 1997 és 2003 között 5-6 %-os évenkénti áremelés várható, amely 1988-as bázisáron számítva 2003-ra kereken 30 dollár/barrel lesz. 104

1

1

A különböző kőolaj jellegű források kitermelési költségére vonatkozó összehasonlító adatokat vet össze az 1985. évi felmérés alapján a 13. táblázat. A kátrányos homokból, bitumenes kőolajokból, olajos palákból történő olajkinyerés költsége azóta is csökkent; 2812. táblázat Az NSZK-beli gépkocsifejlesztők által javasolt új dízelüzemanyag-választék jellemzői l

Normál f

Sűrűség 15 °C-on Cetánszám, minimum CFPP (télen), maximum °C Kéntartalom, % Afelhasználási helye

y

Szuper

clizelüzemanyag

1 0,840-0,870 0,81 5-0, 845 50 45 f - 18 - 15 ,1 0,3 0, 1 S 1 TehergépSzemély-

1

kocsi

gépkocsi

13. táblázat A kőolaj és a köolajat helyettesítő termékek termelési költségei (1985. évi felmérés) S/bbl Hagyományos kőolajmezők A Közel-Keleten A nem OPEC-országok átlaga A világon átlagosan

1 8 4

Újforrások Mélytengeri termelés Arktikus mezők Másodlagos, harmadlagos kinyerés

Extranehéz (bitumenes) olajok Olajhomok Olaj pala

10-30 15-35 10-30 20--30 25-45 40-60

Színtetikus olajok Szén alapon Földgáz alapon Biomassza alapon

60- 1 00 40- 70 50-100

KŐOLAJ És Fo'LDoA'z 23. (1123.) évfolyam 4. szám, 1990. ápfiızs

30 dollár/barrel kőolajár mellett már versenyképes lehet a kőolajjal szemben. Ennek tudja be a prognózis azt, hogy az árnövekedés üteme a 2005-öt közvetlenül megelőző évektől várhatóan újra 2-3 %/évre csökken. Irányzatok a hazai kőolaj-feldolgozásban Jelenleg hazánkban három finomító dolgoz fel kőolajat. A Dunai Kőolajipari Vállalat (DKV, Százhalombatta) névleges kapacitása 7,5 millió tonna/év, a Tisza Kőolajipari Vállalat (TIFO, Leninváros) kapacitása 3,0 millió tonna/év és a Zalai Kőolajipari Vállalat (ZKV, Zalaegerszeg), amelynek a kapacitása 0,5 millió tonna/év. Az összesen évi 11,0 millió tonna kapacitás 1988-ban 8,65, 1989-ben 8,4 és előreláthatóan 1990-ben csupán 8,3 millió tonnára lesz terhelve. A DKV korszerű, nyugat-európai üzemekkel összehasonlítható vertikuma petrolkémiai termékeket, kenőolajat és bitument is gyártó finomító, amelyben két korszerű fűtőolaj-konvertáló üzem is van: íluid katalitikus krakkoló (FCC) és viszkozitástörő (VB). A krakkolás C4-frakcióját alkilálóüzem konvertálja benzinné. Ezek a fejlesztések tették lehetővé, hogy 1985-től az országban egységesen maximálisan 0,4 g/1 értékre csökkenthessük a motorbenzinek ólomtartalmát, és 1986-tól biztosíthassuk a kipufogó rendszerükbe épített katalizátorral ellátott gépkocsik számára a szükséges mennyiségű ólommentes benzin használatát. Folyamatban van a finomítóban egy további, ,,környezetkímélő motorhajtó anyagok gyártása”-nak nevezett fejlesztési program megvalósítása. Ennek első fázisában az 1969-ben épült és biztonságos üzenıelésének tervezett élettartamát elérő fixágyas reformáló I. üzemet egy modern, 100 körüli oktánszámú motorbenzint gyártó, folyamatos regenerálású és nagyobb kapacitású reformáló IV. üzem váltja fel. Ez a fejlesztés lehetővé fogja tenni, hogy 1992/93 fordulóján a hazai ólmozott benzinek ólomkoncentrációja egységesen maximálisan 0,15 g/l értékre (azaz az EKG országaiban érvényes szigorúbb alsó határértékre) legyen csökkenthető, és a katalizátoros kocsik tovább növekvő szükséglete ólommentes benzinből zavartalanul kielégíthető legyen. Az üzemben melléktermékként keletkező hidrogén teszi lehetővé a fejlesztési program második ütemének megvalósítását: a katalitikuskrakk-üzem bővítését, alapanyagának előzetes hidrogénezését, a gázolajok intenzív kémnentesítését, a kénkinyerés intenzifikálását. Hatására a motorbenzinek kéntartalma 0,1% alá, a dízelüzemanyagé 0,2% alá lesz csökkenthető, közben megduplázódik a kőolajból kinyert kén mennyisége. A dízelüzemanyag téli dermedési sajátossága is lényegesen javul: hideg szűrhetőségi határhőmérséklete - 12 °C-ra lesz csökkenthető. A fejlesztés eredményeképpen 1993-tól a hazai üzemanyagok minősége lényegében mindenben meg fog felelni a mai nyugat-európai előírásoknak. A légi közlekedés céljára gyártott kerozin már 1990től nyugat-európai normáknak fog megfelelni, ún. JET A-.-1-üzemanyag kerül forgalomba. Az elmondottakból, valamint a 9. és 11. táblázatokbál is kitűnt, hogy Nyugat-Európa több országában az üzemanyagok tényleges minősége általában már ma is kedvezőbb, mint szabványaik kötelező előírásainak KŐOLAJ ÉS FÖLDGĂZ 23. ( 123.) évfolyam 4. szám. 1990. április

határértékei. És nyilvánvaló az előírások szigorodása. A reméll etően korszerűsödő járműállományunk, a növekvő turizmus, a környezetvédelem fokozódó követelményei minden bizonnyal újabb feladatokat jelölnek kia hazai kőolaj-feldolgozó ipar számára is. _ 1997 körül újabb reformáló- és krakkolóüzem kell hogy lépést tartson a mennyiségi és a minőségi igényekkel, sőt az oktánszámnövelés újabb módozatai is szükségesek lehetnek ahhoz, hogy a motorbenzinek egy részét, vagy teljes egészét ólommentessé tehessük. A fehéráru-termelést azért is növelni kell, mert éppen a legjobb fehéráruhozamot nyújtó hazai kőolajmezők merülnek ki. Igy az ezredfordulóig azonos kőolaj-feldolgozás mellett is kb. 150 ezer tonna fehéráru-csökkenéssel kell számolni. Mintegy 250 ezer tonnával csökken a gazolintermelés is. A hazai termékmérlegekben már ma is a benzin a szűk keresztmetszet, ami zavartalan motorbenzinkiszolgálás mellett kényszerűen a vegyipar ellátásában okoz nehézséget. A gázolajmérleg meglehetősen hosszú távon pozitív, mig a fűtőolajigények kielégítése - az erőművi fejlesztések ütemétől, megoldási változataitól és a földgázellátás alakulásától függő mértékben és időszakban, várhatóan 1995-1997 között _ szűk keresztmetszetet fog jelenteni. 9 A tanulmánynak nem tárgya a kőolaj-feldolgozás nem energetikai vetülete, mégis meg kell említeni a petrolkémia és a vegyipar kapcsolódását. Vertikumának bonyolult kapcsolatrendszere miatt a DKV-t teljes vagy csaknem teljes terheléssel célszerű működtetni, a ZKV a 300 350 ezer tonna dunántúli kőolajat dolgozza fel. Ebből azonban következik, hogy a TIFO csak kb. 25%-ban terhelhető le, de feltétlenül szükség van működtetésére. A magyarországi üzem-, ill. tüzelőanyag és vegyipari alapanyag iránti igények kielégítéséhez az ipar ugyanis nem nélkülözheti a leninvárosi finomító feldolgozó üzemeit, tartályparkját és más létesítményeit. A vegyipar (az olefingyártás) korszerűsítése, intenzifikálása pedig az alapanyagok mennyiségének további növelését teszi szükségessé. A kibontakozás útja kézenfekvően az, hogy a vegyipar és a kőolajipar kooperálva kihasználja a kőolajfeldolgozás meglevő szabad kapacitásait, és - akár külföldi kooperációval _ olyan struktúrát alakít ki, amely hosszú távra stabilis energetikai, petrolkémiai, vegyipari alapanyag-ellátást biztosít. Erre épülve, korszerű, gazdaságos, integrált energetikai és vegyipari szerkezet alakulhat ki, amely a költséges beruházások terhelt, eredményeit is megosztja. 1 . Lényegében az energetikai termékek közé sorolhatók a kenőanyagok is. A korábban kőolajat is feldolgozó Komáromi Kőolajipari Vállalat (KKV, Komárom) kenőanyagok gyártására, kiszerelésére specializálódott. A szükséges alapolajokat a DKV állítja elő, de késztermékeket is gyárt. Szükség van a kenőolajok alapolajgyártásának a korszerűsítésére is a növekvő minőségi követelmények de a kenőolaj-feldolgozás szempontjából kitűnő minőségű hazai alföldi kőolaj termelésének csökkenése miatt is. 1 A hazai propán-bután gáz (PB-gáz) iránti kereslet-

nek egy részét a kőolaj-feldolgozás adja, másik hányada a szénhidrogén-termelés során keletkezik. Az így összegyűlt 100 kt .körüli mennyiség hosszú távon a lakosság részére szükséges motorikus célraznem elegendő. 105

A finomítókban igen jelentős a felhasználás (kb. 400 kt) a saját szénhidrogén-fűtőanyagból. Ezért különösen fontosak az energiamegtakarítást szolgáló fejlesztések. Ennek többközvetlen módja is van, például hőhasznosítók alkalmazása, hatékonyabb hőintegráció, jobb hatásfokú desztillálóműveletek stb. De közvetetten ezt szolgálja ma és a jövőben még inkább az üzemek hatékonyabb és biztonságosabb működésének biztosításával a számítógépes üzemirányítás, optimálás és minden más számítógépes tervezési, irányítási megoldás. A világban _ és közelebbről a Nyugat-Európában _ végbemenő gazdasági folyamatok legfontosabb tanulságának kell lennie, hogy csak a kellően nagy fehéráru-hozamú, korszerű, a környezetvédelem igényeit is kielégítő energetikai termékeket gyártani képes és minél értékesebb, mélyebben feldolgozott végtermékeket előállítani tudó vagy ilyen tevékenységben érdekelt finomítók, illetve finomítócsoportok maradhatnak életképesek. A kőolaj-feldolgozás mélységét a versenyképesség érdekében az aktuális fűtőolaj-kereslettől függetlenül fokozni kell. Az árak, árarányok, a termékek minőségével szemben támasztott követelmények várható alakulása a gazdasági verseny feltételeinek folyamatos szigorodását jelzi. Ezért a szabad piaci megmérettetésben a feldolgozást korszerűsítő fejlesztések megvalósításának késedelme a leszakadás veszélyét rejti magában. A finomítói, erőművi, petrolkémiai kooperációk egymást erősítő, kedvező érdekkapcsolatokat alakíthatnak ki.

[14] Dabelsteín, W.: Ein ,,p1us“ für die Umwelt

Erdöl, Erdgas,

Kohle, 105, 3, 105-106. (1989). [15] Watherburn, J.: The impact of investment in uprading on oil product prices. Petroleum Times Price Report, 9, 15. (1989. aug. 4.) [16] European Diesel Fuel Survey 1988 and 1989. The Associated Octc1Co. Ltd. kiadványa, 1989. szept. [17] Der Dieselmotor im Umweltdilemma Erdöl, Shell Austria AG. kiadványa, 9/10 5-7. (1988). [18] Hutcheson, R. C.: Diesel Fuel Technical Affairs. Shell Int.

Petr. Co. Ltd. kiadványa, 1988. nov. [19] Dabelstein, W.-Reglítzky, A.: Kraftstoífe für den Stıassenverkehr im Wandel der Zeit (3). Erdöl, Erdgas, Kohle, 102, 7/8, 355-358. (1986. júl./aug.) [20] Vtelvoye, R.: Europe's single market to have little effect on petroleum Operations. Oil and Gas J., 87, 17, 17-19. (1989. ápr. 24.) [21] Study sees inevitable non-OPEC oil decline, Oil and Gas J. 84, 42. p. 22. (1986. okt. 20.) [22] Veno, W. R.: Crude prices stage a robust recovery. DRI/ McGraw Hill Energy and Chemical Services kiadványa, 1989. tavasz. [23] Leydon, K.: 1990”s look like a transition period. Petroleum Review, 43, 505. 75-78. (1989. febr.) [24] Ushzjima, T.: Japanese oil market. Hydrocarbon Processing,

68, 8, p. 36. (1989. aug.) -JK

K. Hxoő, nma.-xnMnK, cneu. H1-DK. no Hecbrexnıvınnz HepeııeıcTııau pasııurmı aecbrenepepaõarunaıomeä ııpomzııııııeıınocru IRODALOM [1] European refining balance high Petroleum Times Price Report, 9, 6, 8-12. (1989. ápr. 17.)

[2] Reclaiming the value of crude oil. Petroleum Times Price Report, 9, 11, 11-12. (1989. jún. 16.) [3] Conoco: World Energy Outlook through 2000, Hydrocar-

âıconoıvrnlrecıcası xcnanr. crpanızı Bee Tecnee npnıasmzraaeıea K Mnponoıuy pızınxy, noaroıvry neoõxonnıvro ynenarız BalmaHne Tenııenunam noõbıun, npoııamı K nsmenenası uea neılrrn, ee rlepepaõorxn, norpeõnenna Heıjırenpolıyıcroa H nx ıcauecr-

Ea, E nepayro oqepeıırz cocpenoroanaan name Bnmvraıme Ha ycnoana E 3anaııHoı`»'ı Zãapone. C y~reToM mzıınecıcaaanııux, paccıvtarpnaaıorca nonoxcenne oreaecraennoit nednenepepaõarsıaaıotueü npoıvnzıuınennocrn, Tennenunn ee pasanran n õyllyulne salıaqn.

bon Processing, 68, 7, 15, (1989. júl.) [4] Veno, W. R.: World Oil Outlook, DRI European Energy

Conference, Madrid, 1989. jún. 20-21. [5] Elzir, A.: European Energy Markets: The Outlook for Oil

Demand. Ibid. [6] Garibaldi, P.: Open refinery concept.

Erdölrafiination

Petroleum Times

Price Report, 9, 13, 10-12. (1989. júl. 3.) [7] Langridge, G. H.: Developments in European Refining and

Product Imports in the Years to 1992., IP. Economics of Refining Conference, London, 1989. ápr. 12. p. 1-28. [8] Hunt, P. A._Platt, W. A.: The Impact of Environmental Legislation on European Refinery Economics. Ibid. [9] Elzır, A.: European Refinery Margins, The Institute of Petroleum, Papers on Energy Economics, 33-36. (1987).

[10] Janda, H.-Beran, R.-Horrak, H.

Unser Wirtschaftsleben ist immer mehr mit dem Weltmarkt verbunden, darum ist es nötig, den Welttendenzen der Ge-

winnung, der Verwertung und der Preisgestaltung des Erdöls, der Erdölrafiination,

den Erdölproduktbedüriärissen

und

Qualitäten Aufmerksamkeit zu schenken, besonders was die west-europäische Entwicklung betrifft. In diesem Kontext erörtert der Artikel die Lage, Tendenzen und Aufgaben der ungarischen Erdölraflinerieindustrie.

Möglichkeiten und

Grenzen der Kraftsofferzeugung... Erdöl, Erdgas, Kohle,

105, 4, 171-174. (1989). [11] World Wide Survey of Motor Gasoline Quality 1987. The Associated Octel Co. Ltd. kiadványa, 1988. júl. [12] EPA to limit summertime gasoline Rvp, Oil and Gas J.,

87, 13, 79-80. (1989. márc. 27.) [13] McArragher, J. S.: Gasoline Quality and Additive Develop-

ments to the Year 2000, Shell. Int. Petr. Co. Ltd. kiadványa, 1988. nov. 1.

106

Dipl.-Ing. Károly Jakob: Die Aussichten der Entwicklung der

Károly Jakob, Chemical and Petrolchemical Eng.: The prospects of the development of petroleum refining,

Our economic life is more and more connected with the world market, for that reason it is necessary to pay attention to the world trends of the production, selling and price movements of petroleum, to the refining of petroleum, to the requirements concerning oil products and quality, mainly in connection with the development in Western Europe. The article surveys in this context the situation, trends and tasks of the Hungarian petroleum refining industry.

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 23. (123.) évfolyam 4. ozam, 1990. aprllla

Kis hőmérsékletű termálvizek energetikai hasznosításának lehetosege ff

I'

KONTRAJENŐ

ETO: 556.33: 620.91

1989. november 30-án a KFVSZ geotermikus szakcsoport szakmainapján elhangzott előadásában a szerző a budapesti termálvizek épäletfűtést' célra történő felhasználásának lehetőségeit foglalta össze.

Egy meghatározott térfogatba zárt kőzet szilárd és cseppfolyós alkotóinak kezdeti felső és választott alsó hőmérséklethatárok közötti hőtartalmát nevezzük geotermikus energiának. Felszínre hozatala bányászati tevékenység, amelynek során együtt termelünk _ hőenergiát és _ hőhordozó közeget. Optimális az a hasznosítás, amelynek során mindkettőt fel tudjuk használni. A termelt víz korlátozott mértékben áll rendelkezésre, ezért annak a lehető leggazdaságosabb felhasználása kötelező. A teljes értékű hasznosítás hármas követelménye: 1. Az adott hőmérsékletszinten alkalmas hőhasznosító rendszer működtetése. 2. A termelés és fogyasztás összhangja. 3. A vízhasznosítás (főleg a gyógyvízhasznosítás) megoldása. A hőmérsékletszintek problémája

A hőenergia-hasznosítás területén, a fűtéstechnikában kommunális fogyasztóknál szokásos hőmérsékletszintek és hőátadási módok: 190-85 °C hagyományos épületfűtés konvekció 80-70 °C épületfűtés + csúcshőtermelő konvekció

+ sugárzás közepes hőmérsékletű fűtés konvekció + sugárzás 60-45 °C használati melegvíztermelés hőcserélő sugárzás 60-40 °C kis hőmérsékletű fűtés _ 50-40 °C közvetlen melegvízellátás _ 40-30 °C fürdők vízellátása 30 °C alatt technológiai felhasználás _ 80-60 °C

A hő- és vízfogyasztás jellege _ Állandó jellegű fogyasztók, amelyek időegység alatt állandó tömegáramot igényelnek (pl. HMV-készítés átlaga). _ Harmonikus jellegű fogyasztók, amelyeknél időszakonként szabályos a változás (pl. épületfűtés szezonális lefutása). _ Szabálytalan fogyasztók, ahol változó a fogyasztás (pLaz iparban). Különleges fogyasztó az uszoda (gyógyfürdő), amely egyesíti a fenti jellemzőket: medencék töltés-ürítési periódusa, HMV-fogyasztás, épületfűtés egyszerre jelentkezhet.

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 23. (123.) évfolyam 4. azam. 1990. apfllla

A jó hatásfokú hasznosítás lényege, hogy elsőbbséget élvezzenek az állandó jellegű fogyasztók. A fürdőknél az állandó jellegű fogyasztás az alacsony hőfoktartományban jelentkezik. A legmagasabb hőmérséklettartományban az épületfűtés van, alatta a HMV-készítés, zuhanyozók. Az épületfűtési fogyasztóknál a téli méretezési csúcs körüli hőfogyasztás kis gyakoriságú, pl. a +12 °C határhőmérsékletnél hidegebb napok száma hazánkban átlagosan 185 nap/év, a 0 °C alatti átlaghőmérséklet csak néhány napon fordul elő. Ezért a geotermikus energiával működő fűtéseket nem szabad a csúcsigényre méretezni, még akkor sem, ha a termálvíz hőmérséklete 90 °C körüli (felső korlát). A hazai termálvizek felszíni hőmérséklete a fűtéstechnikában szokásos 90 °C alatti, tehát a tervezendő létesitményeknél csúcshőenergiát kell igénybe venni, a külső energiahordozó időszakos, szabályozott üzemeltetésével. (Pl. 70 °C-os termálvízzel átlagos épületfűtés -5°C külső hőmérsékletig működhet tisztán geotermikus energiával, alatta belép a csúcshőtermelő, 100%-os teljesítményszintig). Két változata lehetséges a csúcshőtermelőknek: _ csúcskazán (gáztüzeléssel, esetleg szilárd tüzelőanyaggal), _ hőszivattyú (villamos energiával). A csúcshőtermelés vonatkozásában a hőszivattyúk kiterjedt alkalmazása terén hazánk hátrányban van más államokkal szemben, mert nálunk a hajtáshoz szükséges villamos energiát szénhidrogén-tüzelésű erőművekben állítjuk elő nagyrészt, ahol az átlagosan 30% körüli erőművi hatásfok már önmagában kérdésessé teszi a hőszivattyú népgazdasági szintű gazdaságosságát. Ez a villamos energiával működtetett hőszivattyúkra vonatkozik, és könnyen belátható, ha csupán egyetlen átlagos erőművi adatra gondolunk: nálunk a fajlagos villamos energia hőfelhasználás 1170 kJ/kW-h. A hőszivattyúknál megadott 8 érték vállalati szintű gazdaságosságot mutathat; a hulladékhő magasabb hőfokszintre emelésére csábító lehetőségek kínálkoznak, pl. fürdők esetében így az elfolyó szennyvizek, az uszodai elfolyó, leeresztett víz, a túlfolyó vizek hőtartalma. Mégis azt kell mondani, hogy az elfolyó, geotermikus eredetű hő megmentése fontos érdekünk. Erre vonatkozóan konkrét gazdaságossági számításokat kell végezni; kivételes esetekben különleges (pl. vegyi) hőszivattyúk felhasználása gazdaságos lehet. Ternlálvízrendszerek A termálvizes rendszerek főbb típusait a zárt és a nyitott rendszerek képezik. A legkorszerűbb a zárt rendszer, ahol pl. a bemenet a termelő kút, kimenet a

107

visszasajtoló kút. A kettő közötti hasznos elem a hőcserélő, ahol a hő- és víztömegáram szétválasztása történik. Előnye, hogy a termálvíz a kritikusnál nagyobb nyomással áramlik végig, a környezetbe nem kerül káros anyag (gáz- és sókiválás nincs). Zárt rendszerek működnek Franciaországban épületfűtési céllal. Zárt rendszereket csak a legkiválóbb vízminőségek esetén szabad tervezni és üzemeltetni. Nyitott rendszerek nagy számmal működnek hazánkban közvetlen és közvetett módon. A közvetett változat előnyösebb, mert a hőcserélő védi a hálózatot, csúcshőtermelő közbeiktatását is lehetővé teszi. ' Rendkívül kérdéses a környezetre gyakorolt vegyi hatás; a közvetlen rendszereket és általában a nyitott rendszereket hosszú távon nem lehet fenntartani. A hőenergia-hasznosítás szekunder oldala a közvetett rendszereknél a termálvíz-hőcserélőnél kezdődik, a hőleadás konvekciós fütés, sugárzó fűtés vagy légfűtés.

Másik kis hőmérsékletű hőleadási mód a konvekciós fűtés, de a fűtéstechnikában megszokott 90 °C/70 °C névleges hőmérsékletnél kisebb hőfokszínten, tehát növelt felületű hőleadókkal. Erre a célra főleg a lap-

fűtőtestek alkalmasak, mert ezeknél a sugárzó hőleadási hányad magas. Például egy 90/70 °C-os rendszernél egységnyi radiátorfelületet véve, 70/50 °C-nál ezt 70 %-kal kell növelni. Költségeit tekintve a beruházás nem jelent különös többletet, mert a teljes építési költségnek töredéke a radiátorok beruházási költsége. Az üzemköltségekben jelentős a megtakarítás. A kis hőmérsékletű fűtések szabályozása csakis automatikus, ún. intelligens szabályozókkal lehetséges, ami a külső időjárás változásainak megfelelő követését biztosítja. Padlófűtéseknél a szabályozás igen lomha, nagy késleltetéssel ad választ a beavatkozásra. Még kiválóbb a hőellátás gazdaságossága olyan épületeknél, ahol az únhőhídmentes szerkezeteket biztosítani tudja az építész tervező. Ez a megoldás régi épületek rekonstrukciójánál is szóba jöhet.

Kis hőmérsék/eríífiítések

Új épűletfizikai szemlélet, korszerű építési technológiák és építőanyagok lehetővé teszik az ún. energiatudatos építést Magyarországon is. Ez azt jelenti, hogy fajlagosan kevesebb hőt kell bevinni a téli, fűtési időszakban az épületbe a hőveszteségek pótlására. Ez az épületszerkesztés lehetővé teszi, hogy az előírt hőérzeti tartományon belül maradva nem elsősorban a belső levegő felmelegítésével _ konvekciós hőleadókkal -, hanem a belső fal- és határoló szerkezetek felületi sugárzó hőmérsékletének emelésével (hősugárzással) adja le a fűtőberendezés a szükséges hőmennyiséget. Különösen igaz a tétel a középületek, nagy csarnokok, ipari épületek, uszodák esetén. Ma már rendelkezünk az ún. kellemetlen hőérzeti tényezők kiküszöbölésére alkalmas eszközökkel; különösen a filtrációs hőveszteséget kell minimálisra csökkenteni javított minőségű nyílászárókkal, átgondolt alaprajzi elrendezésekkel, függőleges tagoltsággal. A nyílászárók szerepe fontosabb, mint a homogén falszerkezeteké, ezenfelül az épület külső hőszigetelése mellett légzsilipek, háromrétegű üvegezés, kiegyenlített szellőzés stb. alkalmazására törekszünk. A kis hőmérsékletű fűtések hazai elterjedése az 1990es években várható. Ezek a fűtési rendszerek a hőt főleg sugárzással adják le (padlófűtés) a tartózkodási zónában. A méretezési esetben felvehető padlófelületi hőmérséklet - a körülményektől függően +26... ...32 °C lehet. Ez utóbbi az uszodák, fürdők medencetéri burkolatára vonatkozik. Külön kell választani a padlófűtést a fal- és mennyezetfűtéstől, mert padlófűtések esetében a hőleadás független a helyiség hőszükségletétől. Ezért általában szükség lehet kiegészítő lég- vagy konvekciós fűtésre. A hőhordozó hőmérséklete a padlófűtéseknél nem haladja meg a +50 °C-ot, ami a geotermikus hőbázis esetén igen kedvező hőmérséklet-tartományt jelent. A kis hőmérsékletű fűtések hőenergia-forrásai: - elsősorban a geotermikus energia, - ipari hulladék hő, - távhőellátásnál a primer oldali visszatérő víz további lehűtése, í -- egyéb (pl. hulladéktűzelés). 108

Összefoglalájmaslatok A meglevő hévízkutak jobb kihasználása érdekében energetikailag új épületgépészeti, fürdőtechnológiai hasznosító rendszereket kell tervezni. A budapesti „történelmi” gyógyfürdők felújítása indokolt, aminek lényege az új építészeti, hőgazdálkodási szemlélet kell legyen. Minimális primer energiahordozó felhasználásával, energiatudatos épületekkel (pl. Passzív napenergiahasznosítással) 20-50%-os fűtési hőenergia-megtakarítés érhető el. Elsődleges geotermikus energiahasznosítási cél a gyógy-idegenforgalmi és a hozzá kapcsolódó komplex hő- és vízhasznosítás lehet, bármely geotermikus hőfoktartományban. Uj termálfürdőket kitüntetett geotermikus területeken célszerű létesíteni a legkorszerűbb zárt, közvetett hőhasznosítással, ahol a gyógyvíz kihasználása elsőbbséget kell élvezzen minden más felhasználással szemben. rr ,EL-p Konmpa, ızrmıc.-Mexaanx: Bo3Mo:~KııocTıı aııeprermıecıcoro ucııoııızaoııaıuısı Tepmanuıbıx non c ımsıcoií TeMnepaTypoi'ı

Paccmarpmaaercsı Eo3Mo>KHoc`rrz ncnonıssoaanmı Tepivtanrzmzıx Bon r. Bynaneuır ıına ornonemm 3naHı>n`«'r. C ,uoıcnaııoivt Ha nannyio TeMy aETop Ebıcrynnn E npodaeccnonanbasııët nem. reorepivnfıııecıcoñ cneurpyrmrzı ceıcumr no ııoõi:-g5_ie_net1ıTH, raaa vr Bonızi O6uıecTEa Eenrepcnx ropnsucoa H Meranrıyproa B 30 Hoaõpsı 1989 F. Dipl.-Ing. Dr. Jenő Kontra: Die Möglichkeiten der energetischen Ausnutzung der Thermalwasser niedríger Temperatur

In seinem Vortrag, den er auf einer in November 1989 stattgefundenen goethermischen wissenschaftlichen Tagung hielt, fasst der Verfasser die Möglichkeiten der Ausnutzung der Thermalwasser von Budapest für die Heizung von Gebăuden

zusammen. Dr. Jenő Kontra. Mechanical Eng: The possibílítíes of the energetical utilization of low temperature thermal Waters

The author in his lecture held at a geothermical scientific session.in November 1989 summarizes the possibilitíes of the utilization of thermal waters of Budapest for the heating of buildings. KŐOLAJ ÉS FÖLDGÃZ 23. ( 123.) évfolyam 4. szám, 1990. április

A fővárosi termálvíz felhasználásának múltja, a fürdőhálózat jelenlegi helyzete és a jövőbeli feladatok

SCHNEIDER PETER

ETO: 556.33: 620.91

1989. november 30-án a KF VSZ geoternzíkus szakcsoport szakmai napján elhangzott előadásában a szerző történeti' áttekintést ad a főváros fürdőéletének fejlődéséről a római kortól napjainkig, és a jelenlegi helyzet elemzéséből ktlíndulva a jövőre vonatkozóan javasküokatjogabnazrneg.

A mai magyarországi fürdőkultúra régi hagyományokra épül. A fürdőzés módszereinek kialakulását évszázadok során a különböző nemzetiségi, vallási szokások hatásai befolyásolták. Mai Budapestünk mint kétmilliós világváros egyedülállóan rendelkezik nagy kiterjedésű termálvízbázissal, mely adottságokat megfelelően kihasználva Európa egyik hangsúlyozottan kiemelkedő színvonalú fővárosa lehetne. Termálvizek 20 °C-74 OC hőmérséklet között találhatók a főváros területén. A helyi fürdőéletre vonatkozóan első emlékeink a Római Birodalom korából maradtak fenn. A görög kultúrvilágból átvett szokások közül a fürdőzés hagyományait is terjesztve létesítették fürdőiket. Fejlett fürdőkultúrájukat az Arpád híd budai hídfőjének környe-

zetében talált nagyméretű fürdő, valamint a szintén római kori Aquincum településnél feltárt kisebb fürdőtermek bizonyítják, amelyek a langyos karsztforrások hasznosítására épültek. Az Árpád-házi királyaink uralkodása alatt kialakult fürdőkultúráról emlékek Budapesten nem maradtak fenn. Később a királyi székhely idetelepítésekor már megindult bizonyos fejlődés. Igazi fejlődés azonban csak a török hódoltság idején következett be. Felismerték a budai térségben levő melegvizű források felhasználásának szükségességét. A páratlan természeti kincset több, máig is fennmaradt fürdő építésével hasznosították. Sajnos a felépült számos török fürdőből csak négy maradt fenn az utókornak. A török megszállás megszűnése után jelentős visszaesés tapasztalható a fürdőkultúra terén, igazán csak a XIX. század második felében került ismét előtérbe városunkban a fürdőzés ügye. A kiegyezés után sorra épültek ki a megmaradt török fürdők rekonstrukcióival az újra életképes, a város rangját emelő gyógyhelyek, fürdőlétesítmények (Császár-Rudas-Rácz-Király). Az orvostudomány bekapcsolta a gyógyászatba a meleg termálvízzel való füdőzést, kezelést, kialakultak a balneológiai módszerek alapjai. A város rangját és hírnevét emelve fellendült az idegenforgalom és az érdeklődés nagyságrendi növekedését szem előtt tartva újabb fürdőobjektumok épültek (Gellért-Széchenyi fürdő, Erzsébeti sós fürdő stb.). A vizek felhasználásának, felszínre hozatalának módszerei változtak, egyre finomultak. A fürdőlétesítmények többnyire szállóférőhelyekkel együtt üze-

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 23. (123.) évfolyam 4. szám, 1990. ápftzzs

meltek, így a tevékenység eredményes lehetett. A két világháború között még további, főleg idényjellegű strandfürdők létesültek. A II. világháború után a fürdőszolgáltatás háttérbe került, keveset fejlődött. A meglevő létesítményeket igyekeztek korszerűsíteni, tömeges használatra alkalmassá tenni. A fürdők használata ugyan mindenki számára elérhetővé vált, ezzel egyidejűleg azonban „profilosították” a tevékenységet. Leválasztották a szállóférőhelyeket és az egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat, amelyek bizonyos fokig a tevékenységet 1945 előtt rentábilissá tették. Az 1950-es évektől a fürdőszolgáltatás - hasonlóan a közszolgáltatások más területéhez - gazdaságilag instabillá vált. A felújítást, rekonstrukciót igénylő közfürdők karbantartása, a nyári strandfürdők szezonkezdésre történő előkészítése az állami támogatás ellenére nehezen volt biztosítható. A fürdőszolgáltatási díjaknak politikai kérdésként történő kezelése _ amely az árak befagyasztását jelentette lehetetlenné tette az ésszerű gazdálkodást, sőt, ellenérdekeltséget teremtett.

A közszolgáltatások helyzetének javítására az 1970es évek elején bekövetkezett szemléleti, gazdasági változások a fürdőszolgáltatást csak részben érintették. A fürdőrekonstrukciók gyors ütemű megvalósítása helyett elsőként egy költséges, új uszoda létesítésére került sor Ujpesten. Lassú ütemben megindult a fürdők rekonstrukciója is. A Gellért pezsgő- és hullámfürdő ismét eredeti fényében fogadja vendégeit, a Dandár úti tisztasági fürdő helyén - az igények változásával gyógyfürdő üzemel, a Paskal strand a meglevő vízbázis célszerű kihasználását szolgálja. Mindezek az eredmények azonban nem jelentik (nem is jelenthetik) a fővárosi fürdőhálózat jelentős mértékű megújulását. A főváros fürdőinek fenntartása, biztonságos üzemeltetése, felújításuk és rekonstrukciójuk az utóbbi évtizedben egyre súlyosbodó problémát jelentett. Szükségessé vált, hogy a teljes fővárosi fürdőhálózatról készüljön egységes áttekintés, és annak eredményeképpen kerüljön sor a rekonstrukció és fejlesztési koncepció kidolgozására. Budapesten jelenleg 115 olyan fürdőobjektum található, amelynek vízfelülete 50 m2-nél és vízmélysége 50 cm-nél nagyobb. Ezek megoszlása: _ 27 közfürdő, közülük 23-at a Fővárosi Fürdőigazgatóság üzemeltet. - 88 korlátozottan, vagy teljesen zártkörű használattal igénybe vehető fürdő (szállodák), sportegyesületek medencéi, iskolai tanuszodák). Szolgáltatás szempontjából vizsgálva, 45 fürdőlétesítmény üzemel egész éven át (téli-nyári), amiből 12 köz109

fürdő. A 115 létesítményből álló fürdőhálózat összes vízfelülete 75 000 m2, amiből az egész éven át üzemelő fürdők vízfelülete 28 000 m2. Ami a közfürdők vízfelületét illeti, télen 8400 m2, nyáron 47 100 m2 áll a főváros rendelkezésére. Nyáron a főváros ellátottsága - vízfelület m2-ben

_- a ıı/1977/Ep. Én. 31/ÉVM-oTsH. sz. utasítás

normativái alapján 31%-os, a közfürdőket tekintve 20%-os. A téli közfürdő-ellátottság mindössze 7%-os. Emellett a közfürdők 25%-ánál a nyilvántartott férőhely-kapacitáshoz nincs együttesen biztosítva az előírt vízfelületi-szabadterületi-zöldterületi arány. A fürdők állapotát jól jellemzi az az ún. avultsági mutató, amely a nyilvántartott nettó és bruttó állóeszközérték hányadosa. Megállapítható, hogy az állandó fürdők mutatója 0,53, az idényfürdőké 0,33. Igen alacsony egyes történelmi fürdőlétesítmények avultsági mutatója, amely mind üzemeltetési, mind pedig városképi szempontból kedvezőtlen. Különösen nyomasztó teher a műemléki jellegű fürdők állapota, hiszen helyreállításuk során mind a külső megjelenés változatlanságát, mind pedig a korszerű üzemeltetést biztosítani kell. A fővárosi fürdőket 3 alapfunkció (egészségügyi alapellátás, fürdőszolgáltatás, idegenforgalom) szempontjából értékelve megállapíthatjuk a következőket. Gyógyászati funkció szempontjából a fürdők jelentősek, az ellátás lehetőségei nagyobbak, mint amit a jelenlegi feltételek biztosítanak. A fürdők biztosítják az üdülés, pihenés, szabadidő-eltöltés, sportolás lehetőségét. Ezt a funckiót a strandfürdők, uszodák, tanuszodák látják el, az utóbbiak az oktatásban alapellátást is jelentenek. A szolgáltatás átlagos színvonala alacsony a létesítmények leromlott állapota miatt. Budapest egyik legfontosabb vonzereje a hévíz- és ásványvizkészlet, amelyre fürdők és gyógyszállók települtek. Az idegenforgalom jelentős bevételekre tesz szert Budapest gyógyvízkincse révén. Budapest fürdőhálózatára a rekonstrukciós és fejlesztési koncepció elkészitésénél a helyzetértékelés figyelembevételével a meghatározható cél - az állapotfelmérésből levonható következtetések alapján - annak a programnak a felvázolása volt, amely az igényeket további társadalmi feszültségnövekedés nélkül kielégíteni képes, továbbá ennek alapján a fejlesztés fő irányelveit meg lehet határozni. A fővárosi koncepció mintegy 25 30 éves távlatra meghatározza az illetékes szervek előtt álló feladatokat, amelyeket 3 jellemző csoportra lehet felosztani: - a meglevő fürdők rekonstrukciója, - a meglevő fürdők bővítése, - új fürdők létesítése. A meglevő fürdők rekonstrukcz'o'ja a felmérés szerint 5 5,1 milliárd Ft ráfordítást igényel, és 18 fürdőlétesítményt érint. A meglevőfürdők közül 7-nél van lehetőség bővítésre úgy, hogy az összes előírás és feltétel kielégíthető legyen. Ennek becsült költsége 1 l,l milliárd Ft. Ujfürdőlétesítményeket a koncepció 7 városközpontban télen-nyáron üzemelő közfürdőként javasol megvalósítani, valamint jelzi 45 tanuszoda létesítésének szükségességét. A fejlesztési program beruházási költsége megközelíti a 9 milliárd Ft-ot.

A főváros fürdőügyének elsődleges feladata a meglevő fürdők rekonstrukciója, mindenekelőtt a történelmi fürdők megmentése. Legsürgősebb a Széchenyi gyógyfürdő felújítása, továbbá a Lukács gyógyfürdő rekonstrukciója, valamint a török fürdők műemléki helyreállítása (Király, Rácz, Rudas fürdők). A fejlesztési javaslatok az ezredfordulóig elsődlegesen a lakossági egészségügyi állapotának javítását, ennek keretében az úszásoktatást, sportolási és mozgásigényét kielégítő létesítmények területén mutatkozó rendkívül nagy lemaradás felszámolását célozzák. Ennek a programnak a megvalósításán kívül szükség van még a termálturizmust is szolgáló új objektumok létrehozására, főleg a külföldi tőkebeáramlással összefüggően (gyógyszállók építése). A szükséges új fürdőlétesítmények egyrészt a télen-nyáron üzemelő oktatási, illetve sportintézményekhez kapcsolódó tanuszodák, másrészt komplex, vegyes jellegű közfürdők. A koncepció a távlatban 7 új vegyes jellegű közfürdő létesítésére tesz javaslatot. A telepítések helyét az igényekből számítva az el nem látott kerületi városrészközpontokban határoztuk meg (III. ker. Hajógyári sziget, XV. ker., XIV. ker. Paskal, XI. ker. Kondorosi út, II. ker., XVIII. ker.). A tanuszoda-fejlesztési igények felmérése szerint további, mintegy 40-50 objektum létesítésére van szükség. Ezek építését új, illetve rekonstrukcióra kerülő oktatási intézményeknél kell szorgalmazni. Hosszú távú tervciklusra összesen 18 000 m2 vízfelületű tanuszoda és 12 500 m2 vízfelületű vegyes jellegű fürdő építését prognosztizáljuk a koncepcióban. A tanuszodák építési költsége megközelíti a 4,2 milliárd forintot, míg a vegyes jellegű fürdők becsült beruházási költsége meghaladja a 4,5 milliárd Ft-ot. A tervezett fürdőfejlesztések eredményeképpen a főváros lakosságának ellátottsága (vízfelület mz-ben) az egész éven át üzemelő fürdők esetében 27%-ról 44%-ra, a közfürdő-ellátottság téli időszakban 7%-ról 20%-ra, a jelenlegi 75 000 m2 vízfelület pedig 106 000 m2-re emelkedik. Külön említést érdemel a főváros egyedi természeti adottsága, a termálvízkészlet. (37 fürdőlétesítmény üzemel erre a vízbázisra alapozva.) A Budapest térségében kivehető termálvíz mennyiségét az OVHNIM-KFH-megállapodás 1976-ban 30 m3/min (43 200 m3/nap)-ban maximálta. Jelenleg e vízmennyiségnek közel 70%-át termelik ki a főváros térségében. A javasolt fejlesztéseket annak feltételezésével állapították meg, hogy a térségben szabad vizkészletek állnak rendelkezésre. A főváros területén a karsztvizek, hévízek kitermelési helyein Tatabánya és Dorog térségében - a bányászati tevékenységgel összefüggő vízemelések negatív hatásai, vizminőség-változások észlelhetők. Az utóbbi néhány évben a Dunántúli-Középhegységben erőltetett bányászati vízkitermelés hatására - az illetékes szakintézet jelzése szerint - még fokozottabban veszélybe került a térség karsztvízrendszere, felborult a vizkészlet egyensúlya. Az egyensúly helyreállítására az illetékes vízügyi szervek jelezték, hogy csökkentett határértéket állapítnak meg mind a bányászatra, mind pedig a térség egyéb, így a fővárosi vizkitermelésére vonatkozóan is. Ez a helyzet a koncepcióhoz képest új körülményt

KOOLAJ És FÖLDGÁZ 23. (123.) évfolyam 4. szám, 1990. áprtlzs fr

110

jelent, és érdemben is változtathat az eddigi fejlesztési elképzeléseken. A várható vízügyi intézkedés ugyanis korlátot szab az előirányzott mennyiségi fejlesztéseknek, mivel új vizhasznosításra (pl. gyógyszálló) csak megtakarítható vizhozam esetén adna lehetőséget. A térségi termálkarsztvíz-készlet egyensúlyának visszaállítása várhatóan csak 1995 2000 után valósul meg, melyet követően lesz csak mód a fővárosi termális karsztvízkincs felhasználásának növelésére. A határérték pontos ismeretétől függetlenül is a jelen és a közeljövő fontos feladata a racionális vizkészletgazdálkodás, melynek keretében szükséges: a víztermelőhelyek rendszeres vizsgálata, az elszenynyeződött források helyettesítésére új kutak létesítése, tározókapacitás bővítésével (hévizművek), a fürdők létesitményenkénti vízmérlegének figyelemmel kísérése (technológiai folyamat, vízforgalom stb.), víztakarékos _ vízforgatásos _ üzemmódra való áttérés, ahol erre lehetőség van, a vízminőség javítása érdekében is. Alapvető kérdés a fürdőszolgáltatás fenntartásának, fejlesztésének pénzügyi megalapozása. A jelenlegi állapotot _ központi támogatás, amely a költségvetés függvénye, a folyamatos karbantartást sem garantálja a fejlesztési, rekonstrukció pénzeszközök hiánya _ hosszabb távon elfogadni nem lehet. Ezen túllépni azonban többirányú gondolkodással és forrásbővitéssel (kivételesen nem vízügyi értelemben) lehetséges.

DEP H. Illneüoep. ıopncrz Hpouınoe ncııotıızaonannn TepmarıızHI-IX D01! croııliltızı, coapeıueuuoe cocrosrıme cent noııonevıeõllllll ıı Iıpetıeronuıue aananıı ÃHCTCH HCT0PwıecKnã oõsop paannrnsı Kynannoíft Jıcnsnn

CTOHHHBI 01" 3DH PHMJIHH no nacrosnıiero Epeivtenn, H ncxonrı

H3 anamısa conpeıvrennoro nonoxenrm npnaoııarcsı peıcoM6HIl8.lıPIPI JIJTH Õyllytuero. C noıcnanoıvı Ha ,rıannyio Temy aBT0P BHCTYITHJÍ B Hpotbeccnonanıznızıit nenb reorepıvıinlıecıcoıëi cneurpyrmbı ceıcttnn no noõbme netbrn, rasa H Bonızı 06Iııecraa Benrepcıcnx ropnsııcon n Merannyproa B 30 Hoaõpa 1989 r.

Jurist Dr. Péter Schneider: Die Vergangenheit der Ausnutzung der Therıııalwasser von Budapest, die gegerıwärtige Lage des Badenetzes und die zukünftigen Aufgaben In seinem Vortrag, den er auf einer in November 1989 stattgefundenen geothermischen wissenschaftlichen Tagung hielt, gibt der Verfasser einen historischen Uberblick über die Entwicklung des Badelebens von Budapest vom römischen Zeitalter bis unsere Tage und von der Analyse der gegenwärtigen Lage ausgehend fasst er Aufgaben für die Zukunft ab.

Dr. Péter Schneider, Lawyer: The past of the utilization of the thermal Waters of Budapest, the present situation of the bath network and the future tasks

The author in his lecture held at a geothermical scientific session in November 1989 gives a hístorical survey on the development of the bathing life of Budapest from the Roman ages till our days and departing from the analysis of the present situation conceives proposals for the future.

KÜLFÖLDI HÍREK Egyesszocialista államok koolajfogyasztása 1980-1988-ban IV

1980 Bulgária Csehszlovákia Jugoszlávia Kína Lengyelország Magyarország NDK Románia Szovjetunió

1985

l987

14,6

14,8

18,4 15,7 90,0 18,1 12,1 19,4 19,2 444,4

17,0 14,3 90,0 16,0 10,9 16,5 16,5 443,0

14,9 1 6 ,5 15,8 10 4,0 1 7,0 1 0,5 1 7,0 1 7,0 450,0

II

A keleti félteke néhány országának koolajtermelése l980_l988-ban

1988*

M tonna

14,6 16,5 15,8 106,0 17,0 1-,5 17,0 1 t,0 450,0

Ausztrália Brunei India Indonézia Malaysia

1 980

l 985

1987

18,0 12,5 9,4 78,5 13,2

27,0 7,4 29,9 5,76 21,0

NthuıN PPPfiM Uıv-H-^l\.)O0

1 9881

IQ l\JO'\UJ

CQ uıuıuı )

1 Előzetes adatok Esso, Oeldorado '88

1 Előzetes adatok. Esso, Oeldorado '88

Szovjet olaj- és olajtermékexport a kelet-európai országokba 1987-1988-ban hdtonna A Szovjetunió földgázexportja a nyugat-európai országokba 1986-1988-ban Gm 1986

NSZK Franciaország Olaszország Ausztria Finnország Összesen Törökország

1987

1988

IZD

.I".E“CJ\.00°OObá„"*-P°B U.) ıı-l

:“. -'*`. 4.9° .\°. °NO-O* JNMN

39,9 0,4

Bulgária Csehszlovákia N DK Magyarország Lengyelország Románia Jugoszlávia

ı-.R -s 'HH_'"-'bJ\D"- 1% O\ 'I-^*-JO\%\0O\

Pet. Econoırñst, 1989. 12. sz.

'ˇ ' 23. (123.) évfolyam 4. szám, KOOLAJ És FÖLDGAZ

1988

1987 Kőolaj

11,56 16,99 19,80 7,47 13,75 4,69 6,33 80,59

Olaj- Kőolaj termék

Olajtermék

11,47 16,42 19,70 6,92 13,54 4,02 6,04

1,18 0,38 0,12 1,43 2,23

7,84 ˇ78,ıı

77,6

1,38 0,37 0,15 1,43 2,30 2,21

2,42

Petroleum Economist, 1989. 10. sz.

S298?-TÍ K-

1990 . ápr:lls

111

Üzemanyag-tároló tartályok felújítása , , ., , „ , es korrozıovedelme mugyanta alapu társított rendszerekkel, 3. r.

KAJTÁR VILMOS_

MAROSNEKATALINGREGER

HIRSCHBERG PETER

ETO: 622.692.2:620.197

A tanulmány 3. részében a szerzők részletesen ismertetik a kifejlesztett bevonatrendszer alkalmazását egy tartályon. Kiemelik a bevonatfelhordás előtti előkészítési' művelet fontosabb elemeit, valamint a különböző rétegek felltordásának mozzanatait. Az ellenőrző vizsgálatok és az üzemi tapasztalatok alapján értékelik a rendszer megfelelőségét, valamint gazdasági jelentőségét.

A cikk 1. és 2. részében a szerzők ismertették az üzemanyagtartályok felújításával kapcsolatos azon elméleti és gyakorlati szempontokat, melyek alapján nagy szilárdságú, antisztatikus bevonat belső kialakításával gazdaságosan elvégezhető a korrodeált berendezések újbóli használatbavétele. E harmadik részben az előzetes laboratóriumi modellvizsgálatok alapján tárgyalásra kerül a műanyag alapú korrózióálló bevonati rendszer gyakorlati kivitelezése az Áfor egy 25 m3-es benzintartályával kapcsolatban. A leírás ismerteti a munka teljes keresztmetszetét a tartály megfelelő előkészítésétől kezdve a rétegfelépítés fázisain keresztül a kész bevonat ellenőrző vizsgálatainak elvégzéséig. A felújítást követő üzembe helyezés óta (1988. október) az időszakos ellenőrző vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a műgyanta alapú társított rendszer a műszaki elvárásokat messzemenően kielégíti. Gyakorlati rész Az üzemanyag-tárolo' tartály tipusa és paraméterei Az Áfor üzemanyag-tároló tartályait a Budapesti Vegyipari Gépgyár készítette. A tartályok föld alatti fekvőhengeres, A_38 minőségű szénacél kivitelben készültek. A tartályok vázlatos rajza és fontosabb paraméterei az 1. ábrán láthatók. Említést kell tenni a tartály belsejében található merevítőbordákról is, melyek a talajnyomás okozta igénybevétel hatását hivatottak ellensúlyozni. A bordák a tartály anyagával megegyező minőségű, a tartály falára merőleges körgyűrűs I-szelvények. ,

yi* -zi* K

J

_`

Lzz..

..

j 1

__

j

I

ll

J

.._~z

.

.

bevonat és a tartály fala között akkor jöhet létre, ha a szénacél felületének tisztasági fokozata K_l, melyet szemcseszórással lehet elérni. Mivel a tartály belső falán kialakult táskás, szivacsos rozsdarétegben üzemanyag-maradványok találhatók, ezért a szikraképződéssel járó szemcseszórást meg kell előzze a fal mosószeres lemosása. Az előtisztítást STERIMOB készülékkel, 60 80 bar torkolati nyomású, detergenst is tartalmazó forró vízzel kell elvégezni, ami az üzem-

anyag-maradványok maradéktalan eltávolításán kivül jelentős mechanikai tisztítást is eredményez. Ezután kerülhet sor a homokszórásos utótisztításra. A szemcseszórást ROBIX típusú nedves szemcseszórógéppel végeztük, melynek torkolati nyomása 150 bar volt. Ezzel a nyomással pásztáztuk végig a tartály egész belső felületét. Az Lfényképen láthatók a pász-

J

ı-fr*

"re

f

f

“ll

C

\1

ki1 l

.l

Í

7

l

1

7

-'-1

-

M

*-1

l . ábra Az üzemanyag-tároló tartályok vázlatos rajza és fontosabb paramétereı'

112

tály falának tisztítása. Megfelelő minőségű adhézió a

_

O-

9D

ı`-"7

A bevonati rendszer felhordása előtt a megfelelő minőségű tapadás biztosítása érdekében szükséges a tar-

K

z

of

r.2

ıiıı

X

l

A tartály tisztítása, a felület előkészítése

il l

`..J_.-,.. 1

1.

_*

._--

A bevonat felhordására az Áfor a zamárdi töltőállomás egyik 25 m -es üzemanyagtartályát jelölte ki. A tartályt 20 évvel ezelőtt telepítették, falán a talajvíz és az üzemanyag okozta korrózió hatására olyan erős tönkremeneteli jelenségek mutatkoztak, hogy két helyen ki is lyukadt, ezért a tartályt az Áfor négy évvel ezelőtt üzemen kívül helyezte. Egyébként a tartály egész belső felületét vastag, olajszennyezett revés rozsdaréteg borította. A lyukak beragasztása telítetlen poliészterbázisú ragasztó kitt anyaggal történt, a lyukak környékének megfelelő tisztítása után.

_

lg -.

. Í Í

--'

A kísérleti bevonati rendszer kivitelezési' technológiája

1. kép A szemcseszórás pásztázási nyomai a tartály felületén

KŐOLAJ És l~`öLDGA'Z 23. 7123.) évfolyam 4. szom, 1990. ao„`lz`a

tartály falára elsőként a rugalmas alapozóréteget kell felvinni. A rugalmas alapozóréteg jól tapad mind a Íëlfiály fal-äh0Zz mind pedig a vegyszerálló bevonathoz. AZ al8p0ZáS lltátl két réteg üvegpaplannal erősített,

vegyszerálló mátrıxú bevonat következik, végül két réteg top-coat kerül felhordá5fa_ melynek mátfixa szintén vegyszerálló műgyanta, A lllerevüőbordák alkalmassá tétele a rétegelésre

2. kép

A férntlszta és a rozsdás tartályfeliilet

tázási nyomok. A világosabb helyeken a felület fémtiszta, a sötétebb foltoknál még rozsdás.

Felmerült az a probléma, hogy hogyan lehetséges a megfelelő minőségű, a felülethez mindenhol jól tapadó üvegpaplanos rétegelés a bordákon keresztül. Mivel az eredeti állapotban _ 90°-os éleknél, sarkoknál _ ez nem hajtható végre, ezért a problémát úgy oldottuk meg, hogy a bordákat vezetővé tett glett-anyaggal vontuk be a borda mindkét oldalán. Az így keletkezett fordított V alakú profil már alkalmas a rétegfelépítés elkészítésére. A 3. fényképen az alapozóval vé-

A 2. fénykép jobb oldalán már az SK_l minőségű

fémtiszta felület látható, melyről a revét és a rozsdát oly mértékben eltávolítottuk, hogy portalanítás után csak árnyalatban, vagy a mély bemaródások alján maradt nyomuk. Ez a felület már alkalmas a bevonati

rendszer alapozó rétegének megfelelő minőségű adhéziójához. A felület bevonásának megkezdése előtt a koptató szemcséket teljesen eltávolítottuk, majd a visszarozsdásodást elkerülendő, haladéktalanul megkezdtük az alapozóréteg felhordását a száraz tartályfalra. A szikralnentes bevonati renllszer felépítése

A vezetőképes bevonati rendszer felépítése látható a 2. ábrán. Az előzőekben leírt módon előkészített 3. kép Az alapozóval védett tartályfeliilet és a rétegelésre alkalmassá tett

P Pl

merevitőbordák

f /I

\\ \š-`{\ l O.

Í _l

2.

3-4.

5.

.\` ~

l l 7

A

2- ábra ,, A vezetőképes bevonati rendszer feléplte`

,` l. A tartály acélköpenye; 2. Rugalmas alapozó; 3 4.ieVegyszerállő bevonat két réteg üvegpaplannal; 5. Vegyszerállo' top-coat bevonat

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 23. U23.) éofolyooz 4. szom, 1990. _-ép-z`ız`.v

4. kep vezetőképes glett-anyaggal bevont nterevitőborda részlete

dett tartályfelület, valamint az üvegpaplanos rétegelés-

fo alkalmassá ion mofoviıõoofdaklaıhaıok. A 4. féoyképen egy vezetőképes glett-anyaggal bevont merevítőb0l`d3 YČSZIÜÍÜ látható közelfől-

113

A vázerősítéses rétegek felhordása

Először az előző pontban leírt módon előkészített merevítőbordákat kell befedni a benzinálló, vezetőképessé tett műgyantával átimpregnált üvegpaplannal.

Az üvegpaplant 30><30 cm-cs darabokban vittük fel a bordákra, ecsetet használva, kb. 3 cm-es átfedés biztosításával. Amint az az 5. fénj-'képen látható, a paplan hibahely nélkül ráfeszült a bordákra. A 6. fényképen

7. kép

A -vegyfszerálló, vezetők épes lnűgyanta felhordása

5. kép

Az iivegpaplannal borított merevítőborda részlete

8. kép

Az iivegpaplan beágyazása a gyantamátrixba

6. kép

A merevítőbordák boritásának mttnkafolyamata

ez a munkafolyamat látható. Az 5 db merevítőborda egyszeri átlaminálása után került sor a bordákkal elválasztott hengeres szegmensek rétegelésére. Először teddy-hengerrel felhordtuk a vegyszerálló, vezetőképes műgyantát (7. fénykép), majd erre a felületre vittük fel az előre méretre szabott üvegpaplant (8. fény-

9. kép A paplan átimpregnálása „felülről”

kép).

Ezután görgőzéssel kell eltávolítani a paplan alatt maradt levegőzárványokat, majd a külső oldaláról „felülről” is át kell impregnálni az üvegpaplant (9. fénykép). A folyamat befejezése után került sor a tartály fenéklemezének boritására. A módszer teljesen megegyezik az eddig leírtakkal. A bevonat megkeményedése után került sor a merevítőbordák másodszori átfedésére, majd a második vázerősítéses kompozitrendszer felvitelére. A megkeményedés után mind az alapozóréteget, mind a vázerősítéses kompozitot illetően ellenőrzéskép-

114

pen megmértük a felület ellenállását. A méréshez UNIVEKA típusú telepes táplálású kézi szigetelésvizs-

gáló mííszert használtunk. A felületi ellenállás minden esetben l03_l04 ohm volt; A top-coat réteg felhordása

A vázerősítéses rétegek felvitele után a felületen még üvegszálak találhatók, melyek mentén kapilláris korrózió indulhat meg. E jelenség megakadályozása

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 23. (123) éofolyooz 4. szom. 1990. aorllla

céljából a felújítási folyamat befejező részeként, vegyszerálló, vezetőképes top-coat bevonatot hordtunk fel a tartály falára, a felületi üvegszálak megfelelő vastagságú takarása érdekében, a biztonság kedvéért két rétegben. A 10. fényképen a felújított tartály látható.

10. kép Az elkészült tartály

A felújitott tartály elektrosztatikai ellenőrző vizsgálatai

A helyszíni méréseket a Budapesti Műszaki Egyetem nagyfeszültségű technika tanszékének szakértői végezték el, az MSZ 16041/2_75 szerint. A mérési eredményeket az 1. táblázatban foglaltuk össze. Az eredmények alapján e tartály belső bevonata elektrosztatikus szempontból földelt (MSZ 16040/1-73).

l. táblázat A tartály belső burkolatán mért levezetési ellenállásértékek Mérőfeszültség 100 V 250 V

A mért levezetési ellenállások számtani középértéke, ohm

1,3 - 105

1,1 - 105

A mért legnagyobb levezetési ellenállás értéke, ohm

9,2- 105

8 - 105

Gazdasági értékelés A korrodeálódott tartály új tartályra való cseréjének költségeit összevetve a felújítási eljárás költségeivel, megállapítható,. hogy egyetlen üzemanyag-tároló acéltartály _felú_;}'tása kb. 320 E Ft költségmegtakarltást tesz lehető-vé. Evi 100 db tárolőtartály felújításával az éves szintű megtakarítás elérheti a 32 M Ft-ot. A tech-

nológia alkalmazójának szempontjából további gazdasági előny, hogy a- -felújítási technológia nem feltétlenül igényli a töltőállomás leállítását a kivitelezés időtartamára, így a többi üzemanyag-tárolóból a folyamatos üzemanyag-ellátás biztosítható, nem kell tehát számolni a tartálycsere időtartama alatt jelentkező bevételkieséssel sem.

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 23. (1232) éofolyam 4. szom. 1990. áprllza

Összefoglalás Az üzemanyag-tároló tartályok felújításának és korrózióvédelmének témaválasztását időszerűvé tette az a tény, hogy az üzemanyag-ellátó hálózatban alkalmazott szénacél tartályokon melyeket ezelőtt l5_20 éve telepítettek -~ erős korróziós jelenségek mutatkoznak és mára gazdasági, biztonsági és környezetvédelmi szempontból egyaránt sürgető kényszerré vált egy olyan műgyanta alapú bevonati rendszer kidolgozása, melynek alkalmazásával a helyenként már lyukas tartályok is biztonsággal felújíthatók. A szakirodalom áttekintéséből kiderült, hogy korántsem elszigetelt jelenségről van szó, hiszen világszerte jelentkeznek ilyen korróziós problémák, melyek kiküszöbölésével több-kevesebb sikerrel évtizedek óta foglalkoznak. A kísérleti munka során sikerült kidolgoznunk egy hazai és egy import gyantamátrixra épülő kompozitrendszert, melyek egyaránt alkalmasak lehetnek a bevonati rendszerrel szemben támasztott összetett követelményrendszer kielégítésére. A felújítási technológiában alkalmazott műgyanta alapú kompozitrendszerek teljesítik a legfontosabb követelményt, vagyis elektrosztatikai feltöltődés veszélye nélkül alkalmazhatók üzemanyag-tároló tartályok bevonására. A teljes keresztmetszetében vezetővé tett kompozitok fajlagos térfogati ellenállása R, 106 ohm-m, tehát elektrosztatikai vezetőknek minősülnek. Sikerült kidolgoznunk egy olyan optimális gyantatöltőanyag arányú rendszert, amely kézi rétegelési technológiával még egyszerűen felhordható. A vegyszerálló gyantamátrixú kompozitok felhasználásával üzemanyag-állósági kísérleketeket végeztünk mind szobahőfokon, mind 60 °C-on. A szobahőmérsékletű áztatás során a vizsgált 7 hónap alatt mechanikai tulajdonságromlás egyik kompozitban sem volt kimutatható. A 60 OC-on végzett üzemanyag-állósági vizsgálatok időtartama alatt (450 óra) szintén ellenállónak bizonyult mindkét kompozit. Az ismertetett eljárással felújított kísérleti üzemanyag-tároló tartály 1988 októbere óta folyamatosan, problémamentesen használatban van. Az időszakos ellenőrző vizsgálatok semmiféle minőségváltozást nem mutattak. E gyakorlati tényező szintén következtetni enged a bevonati rendszer hosszú távú alkalmazhatóságára. A szerzők köszönetet mondanak az Áfor munkatársának, Vukics Ferencné fõelőadónak a szerződés létrehozásában és a kivitelezési munka megszervezésében nyújtott érdemi munkájáért, a Budapesti Műszaki Egyetem nagyfeszültségű technika tanszéke munkatársainak az elektromos mérések kivitelezésében nyújtott szakértői közremúködésükért, valamint a MUKISZOLG Kft. dolgozóinak. akik a kísérleti tartály felújítását végezték. ar B. Kaümap, nmx.-xnMHK_Map0u1n3 Kama/:un 1`peeep, nnrm. xıztmnıc-ll-p H. Xuptuőepe, ı«ıH>ı<.-xnMnı<: Boccranonneıme u 3aunıTa OT ıcoppoaım pesepısyapoıı ,turn xpaııeınısı MoTopın.ıx Toıılınıı. 1-I. HI.

B arolt =ıacTıı paõorızt neranıano nsnaraercsı npnmenenne paapaõoraanoü cncTe1vn,ı oõnnuonıcn Ha onnoivi pesepnyape. Ynop nenaercsr Haçõonee Eaıımrzıe sneivtenrsı rıonroronnrernzınzıx rıpoueccon no naxnanbınannn nnacrıvıacc, a Taıoıce aranrzr naicnanbınannn oTne.mzm,ıx cnoea. Ha ocnone Konrponsnsıx nccnenonannü H nponanoncraennoro ornaıra oueannaerca npnronnocrb cncreıvısı, a Taioice ee sKoHoMn=1ecKoe anavenne.

115

Dipl.-Ing. Dr. Vilmos Kajtár_Dipl.-Ing. Katalin Gréger, Marosné Dipl.-Ing. Dr. Péter Hirschberg: Das Regenerieren und Korrosionsschutz von Brennstofftanken mit assoziierten Systemen auf Kuııstharzbasis. Dritter Teil In diesem Teil der Studie besprechen die Verfasser detailliert die Verwendung des entwickelten Auskleidsytems auf einem Tank. Sie heben die wichtigeren Elemente der Vorbereitungsoperation des Auftrages hervor, sowie die Momente des Auftrages der verschiedenen Schichten. Auf Grund der Kontrollprüfungen und Betriebserfahrungen werten sie die

Entsprechung des Systems, sowie dessen wirtschaftliche Bedeutung aus.

Dr. Vilmos Kajtár, Chemical Eng._Mrs. Maros, Katalin Gréger, Chemical Eng._Dr. Péter Hirschberg, Chemical Eng.: The regeneration and corrosion protection of fuel storage tanks with synthetic resin based associated systems. Part three In this part of the study the authors describe in detail the

application of the developed líning systems on a tank. They stress the more important elements of the preparatory operation of the application of the líning, as well as the moments

of the application of the different layers. On the basis of the checking examinations and plant experiences they evaluate the adequatenuss of the system and its economic significance.

KÜLFÖLDI HÍREK A Wintershall AG által tervezett „MIDAL” (közép-németországi összekötő) gáztávvezeték építéséről A ,,MlDAL” tervezett hossza 560 km. A kiindulási pontja az Emden melletti Rysumnál lesz, ahol az északi-tengeri földgázvezeték (,,Norpipe”) a szárazföldre ér, majd nagy ivet leírva, a nyomvonala érinteni fogja Dél-Szászországot, Eszak-RajnaWestfáliát, Hessent, Bajorországot, Baden-Würtenberget, a Rajna-Pfalz tartományt és Ludwigshafennél ér véget. A mai viszonyokat feltételezve, a költségeket 750 M DM-re becsülik. A MIDAL szállítókapacitása a végkiépítésében 8 Mrd mi*/év lesz. A tervek szerint a vezetéken keresztül 1993-tól kezdődhet meg a földgázszállitás az Eszaki-tengerről. A csővezeték létesítésével a Wintershall AG egy energia- és általános gazdasági érdekeken alapuló vállalkozói koncepciót követ, nevezetesen: _ Gázszállitási lehetőség nyitása harmadik fél részére, beleértve a szomszédos országokat is; ebből a célból a kapacitás olyan méretű kialakítása, mely a kezdeti forgalom négyszerese. A bécsi ÖMV AG már konkrét érdeklődést jelentett be. _ Az ellátási biztonság növelése a meglevő vezetékhálózat megerősítésével E_D irányban; ezáltal a kapacitás növelése az északi-tengeri gáz továbbítására a délnémet térségbe is. _ Az ellátási kínálat javítása a regionális és kommunális földgáz-vállalatok részére, valamint közepes és nagy energiafogyasztók számára a nyomvonal mentén. _ A „gáz a gázhoz verseny” élénkítése. _ Az eddig gazdaságilag gyengébb régiók _ mint pl. a zónák peremterületei _ infrastruktúrájának javítása. _ A Wintershall AG piaci helyzetének erősítése és a földgázpiac versenyszerkezetének javítása. _ Hozzájárulás jelentősebb ipari bázisok szükségletének hosszú távú kielégítéséhez, mint pl. a hesseni vagy az NDK határánál levő káli-művek és a BASF AG ludwigshafeni üzeme. A Wintershall AG főleg Közép- és Dél-Németország térségében várja a földgáz iránti kereslet növekedését, mert ezek a területek pozitívak a fejlődés számára, azonban az energiafelhasználásban a földgáz aránya itt jóval az NSZK átlaga alatt van. A növekvő földgázigény kielégítésére az NSZK-ban és Nyugat-Európában további csőtávvezetékek építése szükséges. A MIDAL ehhez jelentős mértékű hozzájárulás. Ez a vezeték részben javítja az NSZK földgázkészleteinek hasznositását, másrészt lehetővé te-

szi az északi-tengeri földgáz versenyképes kondíciók melletti eljutását az NSZK olyan térségeibe, amelyekben a földgázszolgáltató rendszer nem nagyon intenzíven van kifejlesztve. Az NSZK-ban csak kevés vállalat rendelkezik regionális határokon túli távvezetékekkel, és gyakorlatilag ezek szállítási monopóliummal bírnak. Ennek következményeként a Wintershall AG véleménye szerint gyakorlatilag nincs az NSZK-ban ,,gáz

a gázhoz verseny”. Másrészt az Európai Gazdasági Közösségben és az NSZK kormányzata részéről is kinyilatkoztatták, hogy az Európai Gazdasági Közösség érdekében állna a földgázpiacon is

versenyt támasztani. A Wintershall AG a vezeték létesítésével ehhez a versenypolitikához csatlakozik. Kiegészítő vezetéképltés mint liberális versenyeszköz

A Wintershall elvileg már azt valósítja meg a gyakorlatban, amit a „Közös Szállítási Rendszerek” különböző kritikusai java-

a vezetékhez kötött áram- és földgázszállításra vonatkozó közös szállítási elvekre (lásd Erdöl Erdgas Kohle, 1989. p. 242-243. közleményét is). Különösen a közös szállítás bevezetésének lehetősége vezetett nagy aggályokhoz a Közös Piac egyes országai egyenlőtlen feltételei miatt. Ez a kérdés az NSZK gáziparánál is komoly aggályokhoz vezetett. Egy ilyen rendszer előnyeinek és hátrányainak vizsgálatára vonatkozó szakvélemény elkészitésére adott megbízást az EGK bizottsága, melynek eredményei azonban a bizottság várakozásával szemben kétséget engednek támasztani ennek szükségességével és célszerűségével kapcsolatban. Egy ezt követő felmérő tanulmány célja az első szakvéleményben kimutatott előnyök számszerűsítése volt, amely a híres 625 M ECU (kb. 1,2 Mrd DM) éves megtakarítási számhoz vezetett.

A közös szállítás azt jelentené, hogy egy távvezeték tulajdonosa ezt egy harmadik fél részére is rendelkezésre kell bocsátsa hasznosítás céljára. Különösen érintené ez az NSZK-t, mint az intereurópai földgázszállitás legfontosabb csomópontját földgázpiacának struktúrája alapján. Egyes részvénytársaságok, de a gáz- és vízipar bonni országos szövetsége (BGW) is hevesen tiltakozott az ilyen szándékok ellen. A BGW a határokat átlépő földgáz-kereskedelem eddig alkalmazott gyakorlatában nem lát szabályozási szükségességét. Rámutatnak az NSZK pluralisztikus és liberális rendszerében a diszkrimináció veszélyére, mely által más tagállamok gáztársaságainak javára nyilna lehetőség, miközben ott a monostruktúrák érintetlenül maradnának. A BGW éles kételyként az- általános átvezetési kötelezettség ellen, különösen a hosszú távú ellátási biztonság veszélyeztetését tartja jelentősnek. A gázszolgáltató vállalatok az igények szétforgáesolása miatt _ az egyes fogyasztóknak harmadik fél általi szállítások következtében _, nem tudják tovább betartani a hoszszú távú „take or pay” (vedd át vagy fizess) importszerződési kötelezettségeiket. Másrészt nem lennének abban a helyzetben, hogy újabb hosszú távú beszerzési szerződéseket kössenek, vagy ennek megfelelő beruházásokat hajtsanak végre. A „take or pay” kötelezettségek nélkül viszont a termelők nem tudnának nagy létesítményeket létrehozni és megnyitni. Csak egy piacorientált gázpolitika lehet az EGK belső piacán sikeres a gázellátás továbbfejlesztése érdekében, többek között a gáz szabad importja és exportja, valamint a gázvezetékek szabad építése és üzemeltetése útján. Csatlakozás a földgáztárolóklıoz A Wintershall az ellátási biztonságot azáltal is javítja, hogy a MIDAL csatlakozni fog a föld alatti földgáztárolókhoz is. A tervezett vezeték nyomvonalát úgy választották meg, hogy mind a földgáztárolásra előirányzott Reh den-mezőt (Bréma mellett), mind a Hannover melletti empeldei kaverna-tárolót, valamint a Holtgastenál és Recrodnál tervezett kaverna-tárolókat

bekapcsolja a hálózatba. A tervezésnél és a MIDAL későbbi kivitelezésénél nagyon gondosan figyelembe veszik a környezetvédelmi szempontokat. A nyomvonal vezetésénél figyelembe veszik az eddigi ismereteket a meglevő dokumentációkból, a vízgazdálkodás és a természet-, valamint a tájvédelem követelményeit. A tájképbe való pótlólagos beavatkozásokat nyomvonalsávok képzésével, azaz a meg-

soltak: liberális versenyt szabad vezetéképitési joggal. Emlékeztetésül: az Európai Gazdasági Közösség az ,,lrány-

levő távvezetékekkel (földgáz, villamos áram stb.) párhuzamos vezetéssel és a rendelkezésre álló nyiladéksávok felhasználásával

elvtervezet az EGK belső energiapiacára vonatkozóan” cimü

messzemenően kiküszöbölik.

munkaanyagában javaslatokat dolgozott "ki az energiaszolgál-

Erdöl Erdgas Kohle, 1989. nov.

tatók harmonizálására, az árfelépítést ismertető előirásokra és

116

Tnrkovich Gy.

KŐOLAJ És FŐLDGÁZ 23. (123.) évfolyam 4. szom, 1990. éonllo

50 éves a olajipari távközlés

|

HALÁSZ MIKLÓS

ETO: õ2I.39zõ22.323/.324 A kőolaj- és gáz1`par sokrétü tevékenysége szükségessé tette, hogy a sajátos technológiaikövetelményeknek megfelelő, az élet- és vagyonbiztonsági, valamint a környezetmegóvási előírásoknak eleget tevő, a zavartalan energiaellátást szolgáló távközlés létesüljön. A most 50 éves önálló iparági távközlés szoros összhangban fejlődött az egész kőolaj- és gázlparral, amelynek szerves részévé vált.

Postaügyi Minisztérium a saját hálózat építéséhez hozzájárult. A feldolgozó kapacitás nagyarányú bővítése és a Barátság I kőolajvezeték, valamint a százhalombattai finomító építése megkezdődött. 3 A földgázprogram beindulása

Kezdeti idők A harmincas években a hazai kőolaj- és földgázkincs kutatása eredménnyel járt, és megkezdődött a feltárt mezők hasznosítása. Ezeken a területeken _ annak ellenére, hogy a hazai távközlés akkor még európai színvonalú volt , nem voltak kiépített postai hálózatok, és a posta építésre sem vállalkozott, tehát saját erőből kellett a szükséges összeköttetéseket kiépíteni. Az első nagyobb távolságú légvezetékes vonal 1939ben épült Bázakerettyétől az újudvari töltőállomásig a csővezeték mentén. Ezzel kedződött meg az olajipari távközlés. Képzett szakemberek nem álltak rendelkezésre, a csővezetéki dolgozókból verbuválták össze a részleget, akik az idők folyamán ügyesen megtanulták és alkalmazták a szakmai fortélyokat. Ez a gárda képezte azt a magot, amelyből a mai szervezet kialakult. Sorra épültek a csővezeték mentén a légvezetékes irányok, először a magyar ,,olajipar fővárosá”-hoz, Nagykanizsához csatlakozóan, majd 1942-ben közvetlen kapcsolat létesült a budapesti Maort-központtal. Nagykanizsán és Budapesten 1943-ban automata alközpontokat (Citomat) helyeztek üzembe. 1944-ben már mintegy ezer kilométer hosszúságú légvezetékes hálózat szolgálta ki az ipart. A háborús események következtében a hálózat több mint 80 százaléka megrongálódott, vagy teljes egészében megsemmisült. A háború után A harcok elültével azonnal megkezdődött a helyreállítás, ami nagy nehézségek közepette ment végbe. A legfontosabb összeköttetéseket a vasút menti vagy villamos vezetéki oszlopok felhasználásával ideiglenesen megteremtették. A teljes ujjáépitéshez szükséges mintegy 4000 oszlopot az építőcsoport termelte ki a zalai erdőkből. A gépjárműparkot az útszéli háborús roncsokból szerelték össze. Mindezt nagyon szegényes életkörülmények mellett kellett elvégezni. 1946 végére már minden viszonylat újabb áramkörök kialakításásával üzemelt. A nagyarányú iparosítás egyre több energiát igényelt, a feltárási és a termelési feladatok szakadatlanul növekedtek. A Maszolaj-központ Nagykanizsára helyezése a teljes helyi hírközlő rendszer rekonstrukcióját igényelteç távolsági viszonylatban légvezetékes vivőfrekvenciás összeköttetések létesültek (BBO_3, SOJ_ 12). Rotary típusú kapcsológépekkel, automata telefonalközpontok kezdték meg működésüket (Nagykanizsa, Szőny, Almásfüzítő, Szolnok). 1953-ban az akkori

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 23. (123.) évfolyam 4. vzém. 1990..apfllla

A csőtávvezetékek üzeme a légvezetéknél megbízhatóbb megoldást tett szükségessé, így általában a vezetékek védelmi sávjában bányaüzemi kábelek épültek. A kábelek már nemcsak a hagyományos távbeszélőösszeköttetésekre, hanem az alkalmazott technológiához szükséges telemechanikai áramkörökre is szolgáltak. Az első távkábel Hajdúszobosz1ó_Leninváros (Tiszapalkonya)_Kazincbarcika_Ózd szakaszon létesült, majd a beruházások ütemezésének megfelelve épültek tovább az Északi Telemechanikai Rendszer (Hajdúszoboszló_Szolnok_Vecsés, budapesti körvezeték) szakaszai. A hálózat tervezésére, építésére, majd kis idő után a szerelések és mérések elvégzésére, sőt egyes szerelvények gyártására önerőből kellett felkészülni, mivel a szakmai postaszervek ezt nem vállalták. A gyorsított ütemű beruházások időre való befejezése megkívánta a hagyományos kábelépítési és -szerelési technológia megváltoztatását. Az építési lánc folyamatba szervezése, előre gyártott és bemért egységek alkalmazása nemcsak meggyorsította a munkát, hanem minőségileg jobb áramköröket eredményezett. Megépültek a Déli Távközlő Hálózat (Battonya_Kardoskút_Kápolnásnyék_Százhalombatta, Algyő_Szank_Városföld, Szolnok_Kiskunfélegyháza, Algyő_Budapest, Algyő_Békéscsaba_Gyula) kábelei, részben a posta részére biztosított áramkörnyalábokkal (kooperációs kábelek). Az önálló hálózat építését 1963-ban a Gazdasági Bizottság határozata ( 10.272/ 1963) rögzítette. Rendszerré formálás

Az egész országra kiterjedő távközlési hálózatot indokolt volt összefüggő rendszerré formálni. Először az elavult kézi kapcsolású központokat felváltották az automata távbeszélőközpontok, ami alapját jelentette a később kialakított iparági távhívás végberendezéseinek. Kialakultak a hírközlési fenntartási és felügyeleti területek. A már üzemelő hangfrekvenciás áramkörök képtelenek voltak a megnövekedett forgalmi követelményeknek eleget tenni, ezért mind a lefektetett, mind az újonnan épített gerincirányokon vivőfrekvenciás rendszereket telepítettek. A Testvériség gázvezeték, a Barátság II és az Adria kőolajvezeték, a vegyiparibenzinvezeték, a dunántúli termékvezeték távközlése időre elkészült, figyelembe véve az egységes rendszer létesítésének elveit és a bővítési lehetőségeket. A helyüket változtató munkahelyek távközlési kiszolgálására URH rádiótelefon-hálózat épült, amely 117

BHSZÉIŐTIBIY ezer db 16 “_

is

A távkábel nyomvonalhossza ezer km

Í Tãvbeszêlő-sűrűség

/

I

„.~ oo

//

12"

/

készülék /100 fõ

/

. ` 1,0 .

iparági lfelexsűrűség berend. /10000f -

I

°

/

-rë

/

l ,

A tăvkăbelınyom-1 vonalhosszanak

4!_L

__.,

, _

, ,

/

berendezés /1000fõ 7-` -*“*

l

alakulása / A beszelohelyek szamanalt

`

`

_-__ --_

20 T

/' `

7/._zELlsJ!§.==_a____.

iparági távbeszélősűrűség Íiparági do! ozõkra vonatkoztatva

/ a

ız)-2

zo `

/

11

/ P-

1950

`_ˇ

1

1960

Í J '

-

y

l

0

/

_ °

A nyilvános hálózat tpostaltávbeszélő-sűrűség:

/

./

10` '

Távbsűrűsêg

lparígi rídiőtelefon sűrűség

1

1970

A

H7

"ly

'1980

70', Í; J

Az

I-.

° I

-__;

1990

I _ ábra

/ *___Ii"i~'--_ ~--__,--~ ~ -_-_ T 1960 1970 1900 1990

bázisállomási körzetek, valamint az azokhoz tartozó mozgó és kézi rádiótelefonok sokaságából áll. A rádiótelefonok alkalmazása a különböző iparági feladatoknál gyorsan terjedt. Az operatív irányítás megkönnyitésére diszpécsertelefon-rendszerek is fokozatosan használatba kerültek. 40 vonalas iparági telexközpontot helyeztek üzembe az írásos gyors információs igények kielégítésére. Az iparági távközlés jogi helyzetének tisztázása, valamint a postai megállapodás aláírása hatéves tárgyalás és a kíméletlen viták sorozata után vált valóra. A légvezetékes főirányokat (Kápolnásnyék_Szőny, Százha1ombatta_Vecsés, Nagykanizsa_Budapest, Nagykanizsa_Gellénháza) távkábelesekre alakítottuk át és további távvezetéki viszonylatokkal (Kápolnásnyék_Veszprém_Szombathely, KápolnásnyékGyőr, A1győ_Kiskunhalas_Baja_Pécs) is bővült a hálózat. A számítástechnika elterjedése az adatátviteli áramkörök iránti növekvő igényekben mutatkozott meg. Az adatgyűjtő terminálok rendszereinek létesítését lehetővé tette a kiépült hálózat. A digitális hálózati elemek első alkalmazása a PCM primer átvitel formájában is megjelent.

2. ábra

Létszám Eszközérték 600 ~;1500 ezer Ft-ban

.Í / "|pa|-i / |»ávkõz|é5 ' eszközök „ .L eLteke.___..

lnarăgi távközlés össziétszăma _

“M00 E ' 500

mon

Í /1

too I ıooo

zffávkõzıësi mõazziziak

_`

/ _ összesen Í ltervezés.kivitelezês,

L

/l

ü_zenı_v.itell-,.

800

-

300

I/

l

; too t zoo "« -

/

-L Z Í

&

_ ..Í_0_caDcı

//

\

\

/

/

/

/

/

.

0/°

010%-

zaoıviraıi oıazzaıaaı. /z_lLezzıõIz ' üu /°// _ o - Távbeszélo-és / E] telexkezelâk összesen

0/°

°\ \

Í

/

` .Š

_/

X/ „/°/6/°/ . /° /

Napjaink távközlése

-'po

1940

1988-ra az öt tranzitközpont üzembe helyezésével (Algyő, Budafok, Leninváros, Nagykanizsa, Szolnok) teljesen kiépült a távhívó hálózat, a nagy kapacitású végközpontok mellékállomásai az iparági hálózaton közvetlenül hívhatják egymást. Megkezdődött a túlterhelt, helyenként elhasználódott elektromechanikus (crossbar) alközpontok kicserélése korszerűbb elektronikus alközpontokra. A kisebb termelő mezők, szolgáltatási központok és minden fontos iparági létesítmény az iparági távközlőhálózathoz csatlakozik. Ennek során kiépült 118

V

1950

l

1

l

1

1960

1970

1900

"Í

1990

3. ábra

a füzesgyarmati helyi és a csatlakozó távolsági kábelhálózat. Elkészültek a biztonságos gázellátást célzó távvezetékek (Beregdaróc_Hajdúszoboszló_Füzesgyarmat_Endrőd) és a föld alatti gáztárolók (Hajdúszoboszló, Kardoskút) távközlési létesítményei. A 12 csatornás vivőfrekvenciás rendszereket egyes gerincirányokban 120 és 300 csatornás rendszerek váltják fel.

KŐOLAJ És FŐLDGÁZ 23. K123.) évfolyam 4. szom 1990. éoz-z`1ta

1. táblázat Az iparági távközlő hálózat fejlődése hdegnevezés

,

1940

A helyközi légvezeték hossza, km

60 300

A helyi és helyi légvezeték érpárhossza, érkm

1950

1960

1970

360 3450

386 5754

881 8000 l 101 45,2 12 2

_2 2

Z.-

12 csat. vivőfr. kábeles vég- és közép állomások száma 300 csat. vivőfr. kábeles vég- és közép állomások száma 30 csat. PCM primer végállomások száma Kézi kezelésű távb. központok száma Kézi kezelésű kp. összes vonalkapacitása Aut. alközpontok száma Aut. alközpontok fõvonali összes kapacitása Aut. alközpontok mellékállomási összes kapacitása

8 400 3 20 260

12 930 9 l 50 1400

394 l 402 4 699 182,1 48

2 5

2 l 08

24 1805 29 495 2895

4 ll 7 30 64 10 50 97 00

1 60 4700 33 14 l 30 40 2 90 2 48

9 2 80 1 05 00 96 45 7 95 9 16 l9 6 46 5 93

.í

2 40

A tranzitközpontok száma

A diszpécserközpontok száma A diszpécserközpontok vonalkapacitása A távheszélõhelyek összes darabszáma

,

A telexállomások száma (postai és iparági) Az állandó helyü URH-állomások száma A mozgó URH-állomások száma A kézi és hordozható rádiókészülékek száma A biztonsági és tüzjelzõközpontok száma A jelzõkivezetések száma A telemechanikai központok száma

ııo

8-00

zíı-50

l2

A telemechanikai külső állomások száma A telefaxkészülékek száma A videotexállomások száma

A számítástechnika és a távközlés integrációja rohamos ütemben növeli az intelligens felhasználóorientált készülékek választékát, a telematika (nem beszédcélú felhasználás) számos új szolgáltatással jelentkezik (telefax, üzenetközvetítés és személykeresés, videotex stb.). A rádiótelefónia szolgáltatásai bővülnek, a rendszer, a többcsatomás szabadút-kereső bázisállomások kiépítésével gyökeresen korszeríísödik, és használata a vezetékes csatlakozások megvalósításával nagymértékben kiszélesedik. Napjainkban az olajipari távközlőrendszer már egységesen átfogja az iparág teljes vertikumát, a kutatástól kiindulva, a feltáráson, termelésen, szállitáson, feldolgozáson keresztül az energiahordozók terítéséig és felhasználásáig, valamint a kapcsolódó infrastruktúráig (irányítás, tervezés, építés, gyártás és anyagellátás) bezárólag. Az öt évtized fejlődését jól kifejezi néhány rendszerre jellemző adat, illetve ábra. Az 1. táblázat tízéves periódusokban adja, hogyan változott az iparági hálózat felépítése és ez milyen távközlési lehetőségeket nyújtott. Az 1. ábra bemutatja a beszélőhelyek számának, valamint a távkábel nyomvonalhosszának alakulási trendjét. A 2. ábrán van feltüntetve a távbeszélő, a távíró- és a rádiótelefon-készülékek sűrűsége az idő függvényében. Az ábrán az összehasonlithatóság végett szerepel az európai és a hazai távbeszélő-sűrűség adata is. A 3. ábra a rendszer kiszolgálásával kapcsolatos létszámtrendeket, valamint az állóeszközök nettó értékének változását mutatja be. A jövő még nagy lehetőségeket tartogat. A távköz-

KOOLAJ És FŐLDGÁZ 23. K123.) évfolyam 4. szám, 1990-.z zfp„`zz`s ff

1989

\ \

A távkábel nyomvonalhossza, km A helyi és a távkábel érhossza, ezer érkm A hangfrekvenciás erõsítőállomások száma 3 csat. vivőfr. légvez. végáll. száma 12 csat. vivőfr. légvez. végáll. száma

1980

289 992 5 850 235,0 74 136 4 4 4 370 67 l 300 1 2 500 l 200 16 520 15 000 150 74 930 923 55 l 500 14 268 75 3

lés segítségével, a gyors információs és irányítási kapcsolatok révén az egész gazdaság fellendülésére számíthatunk. A felhasználók és szolgáltatók sokkal igényesebb és szorosabb kapcsolatára, nagyobb anyagi ráfordításokra van szükség, hogy a távközlés eredményei kihasználhatók legyenek és a távközlési befektetések közvetve, a hatékonyabb gazdaság és a jobb életkörülmények megvalósításával megtérüljenek. *-

M. Xazrac, ı«ın>K.-3J1eKTpHK: Conan ıı ııeıbrmıoii rıpoıuızrıurıeıı-

ııocrıı n Beızırpıın -- 50 .rıer MnorocTopoHHeü nearemznocrızro Hecbreraaoaoñ rıpoıvnzınrneHHocTn õbına Eızısnana Heoõxorraıvrocrb cosııarız cerız casıaa, cooraercrayıoman oco6r~.ıM Texnonornqecmm Tpeõoaaaaaıvı, yııoaıreraopsnolııaa ycrroana õesonacnocrn >Ka3HK K mvıymecraa, a Taıoıce oxpanbr oıcpyııcaıonıeñ cpemzı K crıyxcanıası õecnepeõoñnoıvry cnaõxcenızno anepraeä. B Harmı 111-IH 50-.rıernası caMocToaTem>Haa oTpacneEası casısız paaanıaanacs B Tecnoıvı cooraercrana c Heclıreraaoaoü npoıvısımnennocrbio E uenoıvr H cTan eé oprarrnqecxoü Lıacrızto.

Dipl.-Ing. Miklós Halász: 50 Jahre der Fernmeldetechnik in der Erdöliııdustrie Die vielseitigen Tãtigkeiten der Erdöl- und Erdgasindustrie

erfordern die Errichtung einer Femrneldetechnik, die den eigenartigen technologischen Erfordernissen entspricht, den Vorschriften für Lebens- und Vermögenssicherheit, gleichwie für Umgebungsschutz nachkommt, eine ungestörte Energieversorgung sichert. Die jetzt 50 Jahre alte selbsständige Fernmeldetechnik des Industriezweiges entwickelte sich in engem Einklang mit der ganzen Erdöl- und Erdgasindustrie, zu einem organischen Teil dieser Industrie sie wurde.

119

the prescriptions concerning the protection of life and properties, as well as those concerning environment protection, provides for an undisturbed power supply. The independent telecommunication network of theindustrial branch which is now 50 years old, developed in close harmony with the whole oil and gas industry, becoming an integral part of it.

Miklós Halász. Electrícal Eng.: 50 years of telecommunication in the oil industry The manifold activi.ties carried out in the oil and gas industry

made it necessary to create a telecommunication which corresponds to the particular technoligocal requirements, observes

KULFÖLDI HÍREK Algéria földgázexportja a nyugat-európai országokba

Sarkvidéki földgáz az USA számára

1986-1988-ban Gmi* 1986

1987

1988

Francíaorszá 8

„Š”ua

Olaszország Belgium Spanyolország

Engedélyezték egy földgáztávvezeték építését a Mackenziedeltától az USA-ba. Ezen 1996-tól 20 éven belül összesen 250Mrd mi* földgázt exportálnak Kanadából. A gázkitermelés és a csötávvezeték létesítési költségeit ll Mrd kanadai dollárral becsülik. Gas Wärme International, 1989. dec.

Turkot:t'ch Gy

Összesen

NI "-“I-*UJOOOOVuıfiı CD O\~HDL» vıV

N.-.A J*..“`.°\0 O\.Su3.ıu.9.ı-°4

hıl

P'.N\0U99.ı|g._A

Egyes afrikai országok kőolajtermelése 1980-1988-ban

Pet. Economist, 1989. 12. sz.

M

Szegesı' K. 1980

1987

1985

IOÍII13 19881

Algéria Angola Egyiptom

Míiködésben van az első földgázüzemü komp

Gabon

Ausztráliában üzembe helyezték az első nagy sebességű, földgázüzemü kompot. A földgázzal való üzemeltetés a Brisbane folyón közlekedő kompoknál egyenként évi 7000 ausztrál dol-

Líbia Nigéria

lár megtakarítást eredményez az üzemanyagköltségben.

1 Előzetes adatok Esso, Oeldorado '88

oooosut I"„U'.?°.O. "`*.I"'o ×o~o- .tsuı

PýäërrNt~.>ch\ou.Hz.ı

--J-B -bt- UJ

os--Lt:- N .I° .°`P°. U-'„.ı`o~'.o`s°o- uı

30,0 22,5 44,5 8,8 48,5 70,0

Szegesi K.

Pipeline and Gas Journal, 1989. nov.

EGYESÜLETI HÍREK NAGYRENDEZVÉN YEK 1990. Megnevezés

Hol

l. V. bányaorvosi kollokvium 2. 50 éves Tatabányai Al. Kohó és az I. Al. koh. konferencia 3. IV. Al.-pigmens szimp.

4. Anyag- és energiatakarékosság a vaskohászatban

Mikor

szeged, ápr. 19-21.

Bányász

Tatabánya, május 9-l 1.

Fémkohász Fémkohász

Kecskemét, május 21-22. B.-széplak, május

5. Nemzetközi bányászat rekultiváció és

környezetgazdálkodás 6. Országos bányabiztonsági konferencia 7. 78. tisztújító közgyűlés 8. XXI. Vándorgyűlés

_ 9. 10. I l. 12. 13.

Nyomásos és fémötvözeti napok XXI. ICSOBA teljes ülés Hengerész-konferencia LHD-technika a bányászatban A természeti környezetkímélő bányászati és kohászati tech.

Szervezo

Gyöngyös, június 4-6. Oroszlány, június Budapest, szept. 2l-22. B.-széplak, szept. 26-30. Baja, okt. ll-13.

Vaskohász Bányász Bányász Központ

Kõolaj

Ozd, október Kincsesbánya, október

Ontész ICSOBA Vaskohász Bányászat

Miskolc, II. félév

Egyetem

Ráckeve október

NAG YRENDEZVÉNYEK 1991. Megnevezés

1. VI. Al.-konferencia a KÖFÉM 50 éves jubileuma alkalmából Vasöntészeti és mintakészítési szeminárium

Hol

Mikor

Székesfehérvár, máj 3. v. 4. hete Sopron II. né.

Fémkohász Ontész

B.-aliga május

Vaskohász

B.-széplak szept.

Vask ohász

79. közgyűlés

Anyagvizsgáló konf. !~^:“S*'!`° Országos nyersvas- és acélgyártó konf.

Szervezõ

Török Frı`g_t`es aTRB vezetč-ie

120

KŐOLAJ És FÖLDGÁ7 23 K123.) õtzwı;-zzzzz 4. szám, 1990. apzzzzs

Adalékok a magyarországi nagynyomású gázvezeték-rendszer fejlesztési koncepeiojához [I

CSÁKÓ DÉNES

ETO: 622.69 1.4

látási helyzetünk is indokolja, hiszen a hazai termeléscsökkenés és a teljes termelésen belül a lakossági felhasználásra kevéssé alkalmas minőségű termelési volumen azt igazolja, hogy a földgáz leghatékonyabb felhasználását jelentő lakossági ellátás növekvő feladatot jelent pl. a szénhelyettesítés területén is. Mindez akkor is igaz, ha a hazai földgáztermelés csökkenésével kell számolnunk. A hazai készletek csökkenése ugyanakkor növeli az importfüggőséget -- és a jelenlegi helyzetben ez egyoldalú függőségi viszonyt is jelent. Ugyanakkor folyamatban van a magyar-szovjet kereskedelmi viszony konvertibilis valutában történő elszámoltatásra való átállítása, amely már megteremti a lehetőséget a ,,több lábon álló” forrásoldalak kialakításának, és így az erre vonatkozó vizsgálatok _ mint egyik műszaki változat _ feltétlenül szükségesek egy ilyen koncepció kidolgozásakor!

Dr. Tihanyi L. és Szerényi Béia cikkével kapcsolatosan tartottam szükségesnek azon észrevételek megfogalmazását, amelyek, úgy vélem, megfelelően egészítik ki az abban foglaltakat, ill. olyan új szempontokra hívják fel a figyelmet, amelyeket egy ilyen nagy jelentőségű és hosszú távon meghatározó szereppel bíró fejlesztési koncepció kialakításánál nem lehet figyelmen kívül hagyni. Észrevételeimet két nagy csoportba foglaltan állítottam össze: - a cikkben leírtakkal kapcsolatos megjegyzések és _ a téma teljeskörűségére vonatkozó kiegészítések, ill. javaslatok. Mindenekelőtt a célkitűzéshez kapcsolódóan, a téma megalapozott és az országos energiapolitikai elképzelésekhez is igazodó kifejtésénél a kihangsúlyozandó kérdések közé kell sorolni az alábbiakat: Az ország földgázellátása szorosan és elválaszthatatlanul kapcsolódik az energiaellátás lehetőségeihez és így annak koneepciójához. A nagynyomású földgáztávvezeték-rendszer fejlesztését így elsődlegesen a lehetséges jövőbeli energiaellátási koncepció határozza meg és csak másodlagos jelentőségű (de korántsem elhanyagolható!) a meglévő rendszer adottságaiból származó igények kielégítése. Ez utóbbiak esetében is kötelezően a hosszú távú ellátási koncepciókhoz igazítottan kell azokat figyelembe venni. Az ETE XXX. gázkonferenciáján dr. Szabó Imre államtitkár e témával kapcsolatosan olyan új gondolatokat és terveket ismertetett, amelyek a távvezetéki fejlesztés hosszú távú koncepciójára döntő kihatásúak lehetnek, nevezetesen: a) a jelenlegi gazdasági helyzetben újabb jelentős költségű energetikai beruházások a közeljövőben (de minimálisan 1995-ig!) nem merülhetnek fel. Ez a távvezeték-fejlesztési koncepció kidolgozásánál is egyik meghatározó tényezőként veendő figyelembe, azaz a fejlesztéseket eleve egy minimális igényű, a közeljövőben megoldandó feladatcsoportra és egy végleges megoldást jelentő távlati feladatcsoportra bontottan kell tárgyalni. Ez utóbbi esetben is alapkövetelmény az, hogy a nagy költségigényű megoldásokat minden lehetséges esetben a lehető legkésőbbi időszakra kell ütemezni. A lehetőségeket minden esetben több műszaki változaton alapuló, korrekt gazdaságossági vizsgálatra épített következtetések határozhatják meg! b) Változatlanul helyes irányelvként kell kezelni az országos energiapolitikai koncepción belül a földgázellátás fejlesztésével kapcsolatos korábbi döntéseket. Ezek helyességét a hazai szénel-

KŐOLAJ És 1~"öLDGA'z 23. (123.) évfolyam 4. szám, 1990. ápzfızs

c) Nem hagyható figyelmen kívül a koncepció ki-

alakításánál a hazai villamosenergia-rendszer fejlesztési koncepciója, amely tudatosan törekedett eddig is (és a jövőben mind fokozottabban!) a földgáz villamos energiára történő konvertálására! Mindez rövid és hosszú-távon egyaránt olyan új feladatokat ír elő a nagynyomású földgáztávvezeték-rendszer üzemeltetésére és fejlesztésére, amelyeket kiemelten és külön részletezetten is vizsgálni indokolt. E vizsgálatnak ki kell terjednie a már jelenleg is földgázt használó erőművek és a tervezett új kisebb gázturbinás erőművek ellátási kérdéseire. Ezen ellátási kérdések azonban elsősorban az éppen kritikus téli időszakban merülnek fel elsődlegesen, így ezek a távvezetéken kívül a csúcskielégítést szolgáló föld alatti gáztárolók (továbbiakban FAT) szerepkörének tisztázását is igénylik. Ennek igen jelentős vonzatai a kitároló vezeték vizsgálatait is döntően befolyásolják! Az előzőekből következően a célkitűzések között kiemelendők még a következő témakörök: a) a fejlesztési változatok között elsőbbséget kell hogy kapjanak az új területek bekapcsolását elősegítő megoldások;

b) a dunántúli területeken az ellátás fejlesztését C)

ezen belül is kiemelt kérdésként kell kezelni, és a FAT-fejlesztésekkel összhangban a biztonságos ellátásra kell törekedni a megfelelő műszaki változatok kimunkálásával, továbbá A

d) megalapozott gazdaságossági döntések szükségesek a műszaki és gazdaságossági optimumot szolgáltató változat kiválasztásához! 121

Í. A cikkhez közvetlenül kapcsolódó ëszrevételek.` Ezekhez kapcsolódóan kiemelni szükséges: a cikk születésekor az új energiapolitikai elképzelések még nem voltak közreadva, így azokat az anyag összeállításánál nem lehetett elvárni a szerzőktől! A ,,helyzetelemzés”-hez kapcsolódóan azonban célszerűnek látszik felvetni a következőket: _ Szükséges és indokolt az igényfelmérés alkalmazott metodikájának és főleg eredményének táblázatos összefoglaló ismertetése, amely nélkül a leírtak nem, vagy csak igen nehezen értelmezhetők! _ Indokolt és szükséges lenne a forrás-fogyasztás csúcsmérleg bemutatása a hozzájuk kapcsolódó észrevételekkel együtt, hiszen végső soron a fejlesztési koncepciót csúcsra méretezetten kell kialakítani. Ennek részeként a FAT-csúcsnövekvények bemutatása is elkerülhetetlen. _ Ugyancsak rövid áttekintéssel kell ismertetni a hazai termelés prognosztizált adatait, mert csak ezen az alapon lehet az igényekhez igazodó importra reális-megalapozott következtetéseket levonni! Ez különös jelentőségű a cikkben csak jelzett hazai termelési korlátok (,,lemerevedés”) és az ehhez kapcsolódó import-fogadás és FAT-fejlesztés igényeinek meghatározásában és bemutatásában! _ Végezetül a prognosztizált mérlegek és az ezekből levonható következtetések (amelyek a távvezetéki vizsgálat kiinduló pontjait jelentik!) igen rövid bemutatása is indokolt és célszerű! E nélkül a fejlesztési koncepciók időponthoz nem rendelhetők és így a fejlesztés konkrét feladatai sem határozhatók meg, csak elvi jelentőségű, általánosított megállapítások tehetők! A „koncepció” témakörhöz kapcsolódóan: _ A területi egyoldalúság (azaz, hogy a források mind a hazai termelés és FAT, mind pedig az import vonatkozásában az ország keleti felére esnek!) egy ilyen fejlesztésnél csak mint egyik változat fogadható el. A korrekt döntéshez a nyugati import kapcsolódásának kérdéseivel foglalkozó változat bemutatása is szükséges. Ez éppen az előzőekben említett új energiapolitikai koncepcióból adódó igen lényeges következtetések egyike! Jelen anyagban ez természetesen még nem volt figyelembe vehető, azonban ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha csak mint megjegyzést is! _ Szükséges az elvégzendő-megoldandó feladatok időbeli alakulásának bemutatása is, valamint hangsúlyozandó, hogy a közreadott ismeretanyag egy műszaki változat _ a végleges állásfoglalás kialakításához azonban a gazdaságossági vizsgálatok és további műszaki változatok kidolgozása szükséges. A „gázszállító rendszerek”-kel kapcsolatos fejezetrészhez a következő észrevételek tehetők: _ Nem tűnik helyesnek a nagynyomású rendszer kategorikus szétbontása hazai és import (tranzitl) kategóriákra, mivel a téli időszakban a FAT-működtetés ezt ,,összemossa”, valamint az optimális üzemeltetésnél szükségtelen korlátokat támaszt egy ilyen szétválasztás. Műszaki és gazdaságossági igé122

nyek sem támasztják alá a „külön” rendsz`éi*vizsgálatokat! _ Ez a megjegyzés, úgy vélem, annál inkább is indokolt, mert Városföldön jelentős (ma még kihasználatlan!) nyomásfokozó kompresszorkapacitások vannak kiépítve és éppen ezen a ponton adottak azok a műszaki lehetőségek (vagy könnyen kialakíthatók!), amelyek a hazai FAT-import-tranzit együttműködését-összehangolását biztosíthatják. Elsőrendű műszaki, gazdaságossági és nem utolsósorban ellátásbiztonsági szükségesség e lehetőség minél nagyobb kihasználása! Il . A témakör teljeskŐrűse'gére vonatkozó kiegészítő javaslatok .` Ennek keretében természetesen nem lehet minden lehetséges műszaki megoldásra konkrét javaslatot tenni, így itt csak azokat látszik célszerűnek bemutatni, amelyek egy több változatos fejlesztési koncepció kidolgozásánál a cikkben ismertetettekhez képest újabb lehetőségek feltárására nyújthatnak kiindulási alapot. A fejlesztési koncepció ugyanis csak több műszaki változat bemutatásával alakítható ki. Ezen belül a megvalósítani javasolt műszaki változat kiválasztásánál a következő megfontolásokkal lehet élni: _ csak műszaki optimumot jelentő változat, _ gazdasági és műszaki optimumot jelentő változat. Megvalósításra természetesen csak ez utóbbi összetett szempontnak is megfelelő változat ajánlható, ill. fogadható el! A műszaki változatok kialakításánál figyelembe venni javasoltak a következők: _ második alapváltozatként kell kidolgozni és bemutatni a cikkben ismertetett koncepciót egy nyugati irányú importnövekményt feltételezve. E növekmény mértékénél figyelembe kell venni a már eddig megkötött érvényes szállítási egyezményeket (Orenburg, Jamburg stb.), valamint a tranzitszállításokkal kapcsolatos elképzeléseket és kötelezettségeket, továbbá az igények ismeretében a felsoroltakon túlmenően szükséges keleti és nyugati import lehetőségeit. A műszaki kapcsolódás lehetőségei adottak, ill. már korábban kidolgozásra is kerültek (l. a szovjet tranzitszállítási vizsgálatokat!). _ Indokolt és célszerű lehet a teljes körű, átfogó koncepció kidolgozásánál bértárolási kérdések és lehetőségek vizsgálatát elvégezni. Különösen vonatkozik ez a kialakítandó rendszerre, amelyet e kérdésnek megfelelő nyomvonalváltozattal és átmérővel kell figyelembe venni. Természetesen a hazai és az említett bértárolási igények kielégítéséhez szükséges műszaki intézkedéseket egymástól elkülönítetten kell kimunkálni, hogy a megvalósításnál a mindenkori igények figyelembe vehetők legyenek! _ Kiemelt figyelmet kell fordítani a meglévő Vecsés_ Városföld közötti két vezeték hasznosítási kérdéseire, figyelembe véve azok nagy állóeszközértékét és igen rossz hatásfokú kihasználtságát. E vezetékek kihasználási hatásfokának növelése egyúttal a városföldi kompresszortelep kihasználási hatásfokának javítását is biztosíthatja, ugyanakkor a növekvő szállítási feladatok ellátásához szükséges

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 23. (123.) évfolyam 4. szám, 1990. április

újabb fejlesztések egy részének időbeli elcsúsztatá-` sára is lehetőséget nyújthat, ami a jelenlegi gazdasági körülmények között elsődleges követelmény! _ Figyelembe véve a hazai várható termelést és annak kerületi eloszlását, megállapítható:

Az előzőekben felsorolt ellátási változatokkal kapcsolatosan azonban szükséges a következőket hangsúlyozni:

a) a tranzitszállításoknál műszaki optimumot jelenthet az Algyőről való egyfajta ,,lecserélés”, hiszen a hazai termelésű és a szovjet gáz közötti minőségi kérdések lényeges problémákat nem vetnek fel! Ez a körülmény ugyanakkor újabb lehetőségeket nyújthat beruházások időbeli átütemezésére, a városföldi és algyői kompresszorok kapacitásának jobb kihasznáiásával egyidejűleg. b) A Kardoskút_Városföld, valamint az AlgyőVárosföld és ezekből következően a VárosföldAdony vezetékek kihasználtsága jelentősen csökkenni fog. Az adonyi vezetékeknél ez a városföldi kompresszorok fokozottabb igénybevételével ellensúlyozható! Hosszú távon indokolt e kérdéscsoport részletesebb vizsgálata!

ismételten meg kellene vizsgálni a korábban egyszer már elemzett zsámboki kompresszorállomás létesítésének hidraulikai vonzatait, összevetve ezt a javasolt pilisvörösvári kompresszorállomás szerepkörével. A zsámboki koncepcióhoz természetszerűen hozzátartozik a Zsámbok_Vecsés vezetékkapacitás növelése, továbbá a tervezetben ajánlott Hajdúszoboszló_Vecsés újabb kitároló vezeték létesísének szükségességét és nem utolsósorban időpontját tisztázó vizsgálatok. Ez utóbbi vezeték létesítésére ugyanis korábban már történtek javaslatok és akkor azokat elvetették! A kérdés ilyen formában történő újraértékelése annál is inkább indokolt, mert egy megfelelően méretezett kompresszorkapacitás igen jelentősen megnövelheti a Leninváros_Zsámbok csőtávvezeték kapacitását (elvileg 7 Mrd ma/év teljesítményrel), és az ehhez illesztett Pilisvörösvár_Győr vezetékmérettel a Dunántúl északi térségeinek ellátása, ill. ebből adódóan mind NagyBudapest ellátása, mind pedig a Hajdúszoboszlói FAT növelt kitárolási kapacitásigénye kielégíthető. Hosszabb távon mindenképpen a kompresszortelep létesítése látszik indokoltabbnak, és csak későbbi időpontban merülhet fel (ha egyáltalában indokolható!) a már említett újabb kitároló vezeték létesítésének szükségessége. E későbbi időpontig tisztázódhat a nyugati relációjú kapcsolat kérdése is! A kompresszorállomás zsámboki telepítése egyúttal biztosítja a Vecsés_Városföld közötti vezetékek kihasználási hatásfokának növelését is! Feltételezhető, hogy ilyen meggondolások mellett az ajánlott pilisvörösvári kompresszorállomás létesítése nem szükséges. Az így kialakítható rendszerhez természetesen illeszteni kell a leninvárosi kompresszorállomáson a kapacitás bővítését és a hajdószoboszlói 0-pont emelt indítónyomáson történő üzemeltetésének feltételeit. Ez utóbbival kapcsolatosan igen lényeges műszaki-gazdaságossági kérdés a koncepcióban megvalósításra ajánlott újabb hajdúszoboszlói kompresszorállomás létesítése, amivel szemben áll az a tény, hogy a hajdószoboszlói FAT keretében kiépített visszasajtoló kompresszorkapacitás éppen a kritikus kitárolási időszakban teljesen kihasználatlanul áll és megfelelő műszaki együttműködéssel, ill. kialakítással ezek a gépkapacitások kihasználhatók lennének.

Kulcskérdés a hazai igényekhez kapcsolódó szállítási feladatok megoldásában a Dunántúl ellátása és az ellátás biztonságának növelése. Jelenleg a teljes dunántúli rendszer egyoldalas megtáplálású: az adonyi rendszerről biztosított. Ez a megoldás azonban nem teszi lehetővé sem a már bekapcsolt települések növekvő igényeinek kielégítését (Győr és Sopron térsége), sem a kívánatos újabb körzetbekapcsolásokat és labilissá teszi magát az ellátásbiztonságot is. Már rövid távon is elkerülhetetlen követelmény a térség többpontos megtáplálása, amit az ismertetett koncepció igen helyesen 3 megoldásban javasol: a) az adonyi rendszer további bővítése újabb vezetékes kapcsolattal, szükségszerűen nyomásfokozó kompresszorok telepítésével, ill. b) az ún. ,,déli” kapcsolat kiépítésével: a VárosföldSzank_Baja_Pécs-rendszer továbbfejlesztésével, továbbá c) az ,,északi” rendszer (Pilisvörösvár_Győr Sopron_Mosonmagyaróvár) fokozott kiépítésével. Ezeket a fejlesztéseket természetesen kapcsolni kell egyrészt a növekvő gázimport forgalmazási igényeinek, másrészt a dinamikusan növekvő szezonalitás miatt elkerülhetetlenül szükségessé váló FAT-fejlesztés be-, és kitárolási feladatainak kielégítésével. Ez utóbbiból e témához szorosan kapcsolódik a leendő zsanai FAT kiépítése, tekintettel arra, hogy sem Kardoskút, sem Hajdúszoboszló további fejlesztése egyrészt műszaki adottságok, másrészt szállítási problémák miatt nem lehetséges, ill. nem is indokolt. Mindezek figyelembevételével és feltételezve, hogy nyugati relációjú kapcsolat létesítésére legkorábban csak l998_2000 körül kerülhet sor, a következőkkel ajánlatos számolni:

_

_

a 3 javasolt megtáplálásfejlesztés közül a legsürgősebb az ,,északi” rendszer kiépítése, ezt követnie kellene a ,,déli” összeköttetésnek, és csak legutoljára kellene számításba venni az adonyi (,,középső”) kapcsolat további .fejlesztését olyan alternatívaként, amellyel szemben egy nyugati rendszerhez történő kapcsolódás kiépítése áll.

KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 23. (123.) évfolyam 4. szánt; 1990.- április

1 az északi rrtegtáplálást illetően:

2. A déli ellátás műszaki megoldásait illetően:

Mind a leendő zsanai FAT, mind pedig a Dél-, és Délnyugat-Dunántúl meglévő és perspektivikus igényeinek kielégítéséhez, valamint a térség ellátásbiztonságának növeléséhez feltétlenül megépítendő létesítmények a következők lehetnének: a) első ütemben a Szank_Baja szállítóvezeték kapacitásbővítése lenne szükséges. Műszaki megoldását illetően a meglévő vezetékkel párhuzamos újabb vezetékkel szemben a Szank_Solt123

ˇ ' ' muvadkert_Kalocsa_Baja rendszer kiepıtese tatkozik célszerűbbnek. E megoldással a Kalocsa és térsége mint új bekapcsolandó térség gázellátásán túlmenően lehetőség nyilna a Szekszárd Bonyhád körzet növekvő igényeinek kielégítésén kívül a Mohács_Siklós Beremend térség bekapcsolására, ill. fejlesztésére is. Ezt a fejlesztést a leendő zsanai FAT kitárolási koncepcióját figyelembe véve indokolt elvégezni. Amíg a FAT nem lép üzembe, a szanki és kiskunhalasi kompresszorok kapacitását is célszerű figyelembe venni mint távvezetéki indítónyomást emelő lehetőséget. Ez a megoldás ugyanis meglévő kapacitások hasznosítását biztosítaná, jelentős új beruházásigényt megtakarítva, és nem utolsósorban későbbi megvalósítási időpontra elesúsztatva azt. b) A fejlesztés következő fázisában a megfelelően méretezett Pécs_Nagykanizsa rendszer kiépítése lenne szükséges. Ez a zsanai FAT kitárolásban és ehhez kapcsolódóan a dél-dunántúli ellátásban játszana aktív szerepet. c) Végső kiépítettségében (összhangban a zsanai kitárolási igények növekedésével) Baja vagy Pécs térségében kellene nyomásfokozó kompresszorállomást létesíteni. Az így kialakítandó rendszer biztosítaná a zsanai FAT dunántúli ellátásban betöltendő szerepét, egyidejűleg mentesítve a Városföld_Adony rendszert a kitárolással kapcsolatos követelményektől. Ez lehetővé tenné a megnövekedett keleti relációjú import Közép-Dunántúlra történő továbbításán felül a hajdúszoboszlói FAT-ból az óracsúcsnövekmény szükség szerinti átszállítását ebbe a körzetbe. Természetesen a zsanai FAT-kompresszorok kitárolásra történő igénybevételével is kell számolni!

tani.

b) Csak második ütemben indokolt újabb vezetéképítési kérdésekkel foglalkozni. _ A közép-dunántúli térség tehermentesítésére szolgálna az ,,északi” rendszer kiépítéséhez kapcsolandó Győr_Mosonmagyaróvár és Győr_ Sopron vezetéképítések programja! Összefoglalva A koncepció előzőekben javasolt újabb változatokkal és műszaki megoldásokkal való kiegészítésének elsőrendű célja _ a meglévő GOV és termelővállalati (NKFV, KFV) tulajdonú vezeték- és kompresszorkapacitások lehető legnagyobb mértékű kihasználásával mérsékelni az új beruházásigényeket, csökkenteni az üzemeltetési költségeket és nem utolsósorban időben a lehető legnagyobb mértékben elcsúsztatni az újabb létesítményigényeket; _ a hazai földgázellátó rendszert ,,több lábú” megtáplálásra alkalmassá tenni, a tranzitálási és bértárolási igények és lehetőségek egyidejű összhangját megteremtve; _ a FAT-kapacitásokhoz igazodó, időben minél később szükséges új létesítmények programja keretében a lehető legtöbb új bekapcsolási lehetőséget kell biztosítani, különös tekintettel a hazai villamosenergia-ellátás fejlesztési koncepcióira: _ a földgáz villamos energiára történő konvertálása, _ gázturbinás kiserőművek hálózata;

változattal kapcsolatosan hangsúlyozandó:

_ az ellátásbiztonság színvonalának növelése, a lehető legkisebb és időben minél később jelentkező ráfordításokkal.

_ Az előzőekben leírtakra visszautalva, ezeket a fejlesztéseket csak a legutolsó fázisban célszerű megvalósítani, a döntésig tisztázva a nyugati relációjú megtáplálás kérdéseit. Ez utóbbitól függően a fejlesztéseket itt is két ütemben indokolt tervezni, nevezetesen:

Természetesen a felsorolt javaslatokhoz a jól meghatározott igényfelmérésen alapuló hidraulikai ellenőrzésen kívül a gazdaságossági kérdések kimunkálása is szükséges. Ez jelen gondolatsornak nem is lehetett a konkrét feladata, ennek csupán figyelemfelkeltés volt a célja.

A dunántúli ellátást biztosító „középső” fejlesztési

z

a) első ütemben az Adony vagy Papkeszi térségében telepítendő kompresszorállomás kérdéseit kell tisztázni, ill. a telepítést biztosi-

HAZAI HÍREK Korszerű szivattyúk A SPHERO-EVIG fűtésreés melegvízellátásra alkalmas szivattyúkat gyárt, amelyek széles körben és különböző megoldá-

sokban alkalmazhatók. Legismertebb és legsikeresebb termékeik: a fűtővíz-keringető szivattyú, a melegvíz-keringető szivattyú. Ezek közül is a legkiemelkedőbb termék a SPHERO keringető

ján dolgozik. Egyetlen mozgó alkatrésze a gömb alakú rotor egység, amely egy nagy keménységű kerámiagolyón forog. A szivattyú kialakításából eredően nincs szükség szimeringre a tömí-

tésekhez. A szivattyú gondozást nem igényel, nem jelentkeznek újraindítási problémák. Mivel állórészét műgyantából öntötték

szivattyú, amely speciális konstrukciója révén széleskörűen alkalmazható családi és ikerházak egy és kétcsöves rendszeréhez csak-

ki, így szigetelése tökéletes és a korrózió is kizárt.

úgy, mint szolárfűtéshez, padlófűtéshez és más zárt rendszerekhez. A SPHERO keringető szivattyú az ún. histerézis motorelv alap-

mészetesen a tervezett új termékek és tervezendő programok ismertetésére is sor került.

124

A cégbemutatón a jelenleg gyártott termékeken küvül terK. L.

KŐOLAJ És FŐLDGÁZ 23. (123.) évfolyam 4. szám, 1990. ap„`tz`s

KÜLFÖLDI HÍREK e1äI`fiS?ÍáSflfll<_„ a_ll'{g0S'és a gőzelárasztásoknak tudható be. Rezervoartechnıkaı vızsgalatok alapján e tárolótelepek felhagyásáig

Az ÖMV már több mint 10 M tonna kőolajat termelt kihozatalnövelő (IOR-) eljárással

meg tovabbı 10 M tonnás kőolaj-többlettermelés várható. Ebből

5_6 M tonna lesz IOR-olaj. A kőolajkihozatal ekkor 44%-ot

Az ÖMV AG olajmezőin már több mint 40 éve alkalmaznak kihozatalnövelő (Improved Oil Recovery, IOR-) eljárásokat.

fog elérni.

Különösen eredményes volt eddig a vizelárasztás. 1980 óta alkal-

Erdöl Erdgas Kohle, 1989. nov.

maznak hatékonyságnövelő (EOR-) eljárásokat is, mint -pl. gőz-

Tarkoviclı Gy.

és vegyszeres elárasztást. 1989 augusztusában a kummulaeív többlettermelés ezen korszerű kőolaj-kihozatali eljárásokkal (túlnyomóan vízelárasztással) túllépte a 10 millió tonnás határt. Az OMV üzemeiben összesen 15 vízelárasztási rendszert valósitottak meg, közülük 1 1 még ma is aktív. 1988-ban ezáltal 361 000

Olaj-, ill. olajtermék-fogyasztás a keleti félteke egyes országaiban 1980-1988-ban

M tonna

tonna IOR-olajat termeltek, mely mennyiség az ÖMV ausztriai évi termelésének 38%-a. Az EOR-olajtermelés 1988-ban 4000

Ausztrália India Indonézia Japán Dél-Korea Szingapur Tajvan

tonnát tett ki. Ez az 1980-ban Maustrenkben elkezdett gőzelárasztásból és a Schönkirchen-mező 9. torton horizontjában végrehajtott lúgos kísérletből származik. Technikailag mindkét

kisérlet sikerült, a gazdasági eredmény azonban csak a schönkireheni lúgos kísérlet esetében kielégítő. Az EOR-módszerek további kísérleteként 1990-re egy polimeres kísérlet van tervezve a 9. torton szirıt peremén. Az ÖMV ausztriai telepeiből 1988 végéig kummulative 61 M tonna kőolajat termeltek ki. Ez a telepek kezdeti kőolajkészletének 37,5%-a, melyből a 10 M tonna termelési részarány a víz-

I 980

1 985

1 987

I 9881

29,6 28,3 21,4 260,4 25,3 l 1,4 17,0

27,2 43,1 26,8 206,9 26,9 19,1 17,3

28,6 48,5 27,1 207,9 29,0 19,0 19,5

30,0 49,5 27,3 215,0 30,0 19,0 19,6

1 Előzetes adatok Esso, Oeldorado '88

Szegesi K.

EGYETEMI HÍREK A miíszerkabinos információszerzés hazai bevezetésének jelentősége Hazánk területén a fél évszázados szénhidrogén-kutatási tevékenység során több mint 12 millió métert fúrtak. Ez kereken 6500 fúrólyukat eredményezett, és meglehetősen sok gonddal és rizikóval járt a túlnyomás és hőmérséklet területén jelentkező anomáliák miatt. Hogy ezt a feladatot a hazai ipar teljesíteni tudta, az nagymértékben geológusaink, fúrómérnökeink, fúrósaink találékonyságán, felkészültségén múlt. Már a 70-es évek elején a nemzetközi műszerezési tendencia hatására megindult a hazai műszerezési törekvés is, amely a DATA UNIT nem egészen sikeres bevezetése mellett hazai fejlesztési törekvéseken alapult. A DATA BOX sorozat megvalósult egységei fontos lépést jelentettek a hazai műszerezés elfogadtatásában és megvalósításában is (l. ábra).

Az igazi előrelépést a kutatás vezetőinek bölcs döntése jelentette, amikor elhatározták a komplex informáeiószerző műszerkabinok bevált, kipróbált, nemzetközileg jól vizsgázott típusainak beszerzését és biztosították a szakemberképzés lehetőségét

ıs. Az elért eredményekről nem hivatott az egyetem konkrét

értékelést adni, az eredmények a szakemberek kezéhez futnak be, azok értékelése és felhasználása a kutatási szakemberek feladata, sőt kötelessége. Jogunkban áll és kötelességünknek érezzük azonban az elért eredményeket népszerűsíteni hazai és nemzetközi fórumokon. A KV geológiai szervizének jóvoltából kapott eredménylapok, meggyőző erejű kiértékelések beépültek oktatási rendszerünkbe,

./

.Í

Hélységlčptčkű '

`f 1

regisztrálás

1 Í K

Illesztõegysčg EHG-79831

Lyukszalag -

7 Snlašíw yomtaó “I

el-8o×-01

EHG-666

4}

trálás tntı g

Mozaik nyomtató EHG-W183

Hérésadatgyűjtč

„H1 _.

Ü

. .

A vızsgalt furası folyamat

_. __

at

_

_

Í

ıdõtáptëıufv

- - -

`_.

___

EHG-3333 A

Alapılıtiszerezčs Analő ás digitális ltijelzéssel

Hü“,°_

1

l

`~

,

lD

Í

.

I

I

Alapınűszerezčs

Ki*

; Mágneses adatr" zıtő

process zor

gıăııítõ1 959

-

rıyootato M3159 reglszha”

DT- 1 l

_

v

Sornyoıııtató

M/.Í

,

Sıalao-l

`

BOX-02

TÍWŰŐR

Fúrás előrehaladás vezérlő

Fúrás-előrehalatt ~-

\

vizi

I

regısz alas

(si

Display is adatbevltel

I 1' t

Prograı-ııoztıatő száınitógčp

ldőlčptékű regisz-

ot-Box-oÍj

,_

,

`

lyultasztas RÍÜSZIIS

Heresadatgyujto EHG-3333

Digitális kijelzés lriasztásl

vezérlő

Č

Á 'ÍZSQÍÜ fÜ"5$Í f°|Y°*"i!

__g_ 3; _ ___, _ ____ _

bl

Érzčltelčk

A vizsgált túrási tolyaııat

\|

T'

.

.

c,

z

1 t'..`«{

41': J 4

'aa Íflıfl G

1. ábra

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 23. K123.) éofolyom 4. szom, 1990. réo„`1z`.z~

'W' -ki -

,125

Fúrčısi ird nyitó központ

fo

el ~'/.-

ıll

__? .21

I!!! I\'.!=.:: Ó

/

go ŠEŰ

Fűrclsi vezérlő és Elle nõrzõ tdhlo

fı\ fı 1

Z-

IL' T

_\`.

|

/ EE; __

V4' ıll ý__ :77

Í .Á 57

1

D

Fúrtís_i-mérnöki szımulcıtor

á,

lt' í

?

ı

-ı=--::z=E:~=

eü 2. ábra

és a jelenlegi tanterv nyújtotta kereteken belül is ismertetjük, a reformtanterv keretén belül még fokozottabban ismertetni fogjuk a hazai eredményeket azért, hogy hallgatóink már az információszerzés iránti fokozott igénnyel és a felhasználás készségével foglalják el helyüket az iparban. Mélyfúrósnak készülő hallgatóink a 8. szemeszter utáni üzemi gyakorlat jelentős részét műszerkabinban töltik, ami a megismerésben és a felhasználási lehetőségek bővítésében nagy előnyöket jelent. Az, hogy a hallgatók jól használták fel a műszerkabinban töltött idejüket, több egyetemünkön díjazott tudományos diákköri dolgozat igazolja, amelyek közül kettő az országos TDKkonferencián is megállta helyét. Tehát az oktatók azzal segítik elő az információszerzés és -felhasználás fejlődését, hogy már az információkat értő, tisztelő, igénylő és felhasználó mérnököket képeznek. A geológiai szerviztől kapott jellemző regisztrátumok külföldi mérnöktovábbképző előadásokon is felkeltették a műszerkabinnal nem rendelkező országok szakembereinek jogos irigységét. Azt, hogy a fejlett kutatási bázissal rendelkező országok in formációszerzése a műszerkabinjaínk bevezetése óta is sokat fejlődött, azt lényegesen bizonyítják a szakirodalom közleményei. A drága tengeri fúrások az MWD-rendszerek bevezetésével késés nélküli, azonnali információkat nyernek a lyuktalpról, és ez a lehetőség többek között biztosítja a kényes irányított ferdefúrások helyzeti adatainak állandó ismeretét és a szükséges korrekciók eredményeinek ellenőrzését is. Figyelemre méltó az információk fokozott felhasználása a fúrások gazdaságosságának növelésére, a méterköltségek csökkentésére. Emlékezetes az a kísérletsorozat, amely az Eszaki-tengeren dolgozó berendezések műholdas adattovábbításának és a szükséges optimalizáeió-vísszajelzésének eredményeit ismertette, és igazolta, hogy semmi sem drága a fúrások maximális biztonságának és optimális technológiájának biztosítására (2. ábra).

Természetesen az előbbiekben vázolt drága irányítástechnológia egyszerűbben, olcsóbban is megvalósítható az ún. SCADA (Supervisory Control And Data Acquisition) útján, amelynek központi elrendezését és a berendezéshez telepített kíegészítéseket

a szakcikkek több változatban is közlik. Az új, bevezetés alatt álló adatgyűjtő és -feldolgozó rendszerek nem nélkülözhetik a személyi számitógépeken felül a fúrási szimulátort sem, amely megbízhatóan előre jelzi a szükséges beavatkozás várható eredményét is. A fejlesztés szakemberei azt állítják, hogy a reggeli telefonjelentések és a postára adott adatlapok helyett bevezetésre kerülő modern rendszerek nem valósíthatók meg a berendezés főfúrómesterének aktív közreműködése, tréningek, oktatások és a mikrokomputerek felhasználása nélkül. A távoli, sarkkörön túli fúróberendezések adatközlő és irányító rendszere egyre drágább műholdak alkalmazását követeli meg. Itt kell rámutatni arra, hogy a hazai információszerzés és -feldolgozás területén elért eredmények mindennapos felhasználásában rejlenek még kellően ki nem használt lehetőségek. Ugy véljük, hogy a műszerkabinok programkönyvtárai is tartalmaznak ilyen ki nem használt lehetőségeket a fúrás biztonságának növelésére és a költségek csökkentésére is. (Fúróhidraulika, ki-beépítési nyomáshullámok elemzése, leak-off test felhasználása, fúrókiválasztás, fúrókiértékelés, a fúrási költség elemzése, helyszíni optimalizáció stb.) A kutatás terjedelmének az ország gazdasági helyzetével magyarázható csökkentését „lélegzetvételi” szünetnek kell felhasználni a fúrási technológia fejlesztésére, ami nélkül sem itthon, de főleg külföldön sem képzelhető el jelentős és gazdaságos fúrási tevékenység. Dr. Szepesi József_dr. Federer Imre (NME, olajtermelési tanszék)

KULFÓLDI HÍREK Új típusú csővezeték-kereső berendezés Egy olyan újtípusú radarrendszert fejlesztettek ki csővezetékek felkutatására, mellyel a felszín alatt 1,5 m mélyen fekvő, 100 mm átmérőjű acél csővezetékek pontosan kimutathatók voltak. E rendszer továbbfejlesztésével a reakciók pontosítása vár-

126

ható _ az anyagok széles körét felölelve _, egészen 10 m mélységig vagy ennél nagyobb mélység esetén is. Pipes and Pipelínes International, 1989. nov._dec.

Tarkoviclı Gy.

KOOLAJ És FÖLDGÁZ 23. (123.) éofolyooz 4. szom, 1990. éozllzo FP

EGYESÜLETI HÍREK Elnökségi ülés Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 1989. december 12-én a Dunai Vasmű Lőrinci Hengermüvében tartott elnökségi ülést. Az elnökség megjelent tagjait elsőként Bokros Tamás főmérnök üdvözölte a vendéglátó vállalat nevében. lsmertette a v.ıllalat gyártásteehnológiáját, a vállalat profilját. Az elnökség Lıgjai Vass Miklós üzemvezető vezetésével ezt követõen gyárlátogatáson vettek részt. A, gyárlámgatás befejeztével Soltész István elnök elsőként dr. Ersek Elclt , Frank Lajos, dr. Pilissy Lajos és dr. Tóth ll/Iiklós tagtársainkıtık adta át a tiszteletí tagságot jelképező aranygyűrűt és oklew.-let. Az első napirendipontban dr. Csaba .lózsefnéhány kiegészítést tett írásos előterjesztéséhez, majd az elnökség a vita során megfogalmazott javaslatokkal helyesbítve az OMBKE 1990. évi cselekvési programját és üléstervét elfogadta. A javított program, az ülésterv külön hírként jelenik meg a lapban. A második napirendi pontban Török Frigyes, a társadalmi és rendezvénybizottság vezetője az 1990. és 1991. évi nagyrendezvénytervet ismertette. Az elnökség az elhangzott észrevételekkel helyesbített nagyrendezvénytervet elfogadta. A terv külön hírként jelenik meg a lapban. A főtitkár beszámolója és az elhangzott vita alapján az elnökség a következő határozatot hozta: Az elnökség jóváhagyóan tudomásul vette a főtitkár szóbeli beszámolóját az MTESZ szövetségi tanácsban folyó munkáról. Az MTESZ megújulási programjával kapcsolatos további tárgyalásokon a következő fontosabb irányelveket kell érvényesíteni: _ Az egyesület megbízott tagjai továbbra is vegyenek részt a különböző munkabizottságok tevékenységében. Munkájukat a főtitkár koordinálja. _ Egy új szövetség csak akkor lehet eredményes és életképes, ha az önkéntes, nyitott, s abban az egyesületek érdekei érvényesülnek. _ Minthogy a szövetség az egyesületek önkéntes szövetsége, ezért a szövetségi tanácsban az egyesületek által delegált főtítkároknak kell a döntési jogokat biztosítani. Törekedni kell a szövetség szervezetének maximális egyszerűsítésére mind a felépítést, mind a létszámot illetően. Az elnök, elnökhelyettes, főtitkár és helyettese társadalmi funkciók legyenek, őket a szövetségi tanács válassza meg: alkalmazott csak az ügyvezető titkár és a néhány fős apparátus legyen. _ A szövetségi tanács és apparátusának fenntartásához (és csak ahhoz) az egyesületek tagdíjjal járulnak hozzá. _ Ha a területeken önálló szövetséget is létre akarnak hozni, ott az önfenntartás elvét kell érvényesíteni, beleértve a technikaházak fenntartását is. _ A szolgáltatásnak vállalati jelleggel kell működnie, szolgáltatásait anyagi ellenszolgáltatásaiból kell fedeznie. _ Az MTESZ vagyonát zárolni kell, s annak elosztását az MTESZ 1990. évi közgyűléséig rendezni kell. _ Az OMBKE Anker közi helyiségeíből csak akkor tudunk máshová költözni, ha legalább ugyanilyen feltételeket tudnak biztosítani (terület, beosztás, fenntartási költség). Az ügyvezető elnökség több variációt is vegyen figyelembe. _ Az 1990. évet átmeneti évnek kell tekinteni, s erre az időre az ügyvezetőség a leggazdaságosabb megoldásokat válassza (munkaügy, pénzügy, belső ellenőrzés stb.). és időben készüljön fel a teljesen önálló működésre. Az MTESZ-szel való kapcsolatunkat illetően a fentiektől függően, a tagság véleményének megismerése után, a következő közgyűlésen fogunk véglegesen állást foglalni. Az Egyebek napirendl'pom`ban elsőként Soltész István a kiemelkedő egyesületi munkát végzett tagtársaínknak jutalmakat adott át, majd Sonkoly István a jelölőbizottság eddigi munkájáról számolt be. Csicsay Albin dr. Kovács Ferenc alelnök, az MNE rektorának levelét ismertette: megköszönve az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület által adott zászlókat, jelzi, hogy az egyetem bővülése, az ifjúság szervezeti életének változásai, régi jelképek megszünése, új jelképek kialakulása miatt időszerű új zászló létrehozása. Ezért kéri az egyesület elnökségét, hogyako-

rábbi nemes hagyományok folytatásaként az 1990. évi szeptemberében a tanévnyitón új kari zászlókat adományozzon az egyesület a Nehézipari Műszaki Egyetem karaínak. Az elnökség a javaslatot, illetve kérését támogatta. Csath Béla beszámolt arról, hogy az 1986. évi decemberi el-

KOOLAJ És FöLDGA'Z 23. (123.) éofolyom 4. szom, 1990. éo„`1z`o I?

flöksësi jilësen a törtënoıi bizottság o voskohészoıi szakosztályKerpfly Al1fe{-õmlëkëvnoıt szooıoıtük. Az 1988-os zozgmooay Vllm0S~@ml°l
ÍYÜI CSYUÍÍ OÍYHÜ 1.2'-Vilslatot tett, amely szerint az 1987-es évet

C501?ÍQS,emlekUleS__f6 ÍS. 1989-ben Ganz Ábrahám-, Gábor Áronemlekulesekre kerul! Sor, és megrendeztük a Szent Borbála ün119133989! 15- A föflefleli bizottság a következőt javasolta az elnök3e8,fiff1<3 Meg R911 Cmlëkezni dr. Romwalter Alfréd professzor szüÍČÍGSÉÜÜR 100- 6Vf0f(lUlójáról, Réz Géza okl. bányamérnök szüÍČÍČSÜÜČR 125- ČVf§)fC|Ulójáról, Esztó Péter egyetemi tanár halálának 25- éVf0fdUlÖ.|ál`Ől„ Litschauer Lajos bányamérnök születéséÜek 165-, Petko' János bányamérnök halálának 100., Winkler Jenó' bányamérnök halálának 75. évfordulójáról. További évfordulók: Hell Máté halálának 250. évfordulója (bányászati szakosztály és a Központi Bányászati Múzeum), a MAK felsőgallai alugyártó üzemének 50. évfordulója (fémkohászati szakosztály), 25 éves a salgótarjáni föld alatti múzeum (bányászati szakosztály és a bányászati stb.), Szt. Borbála-megemlékezés (bányászati szakosztály és a Tmb), Böhm Ferenc okl. bm. halálának 50. évfordulója (KFVSZ és a MOIM). Kárpáty Lóránt javaslatára az elnökség jegyzőkönyvi dicséretben részesítette a bányászati szakosztályt, a történeti bizottságot, a Központi Bányászati Fejlesztési Intézetnek pedig köszönetét fejezi ki a Szent Borbála ünnepi mise és megemlékezés megszervezéséért. Dr. Bakó Károly elmondta, hogy a szaklapok költségvetése rendben van, kivéve a Kőolaj- és Földgáz esetét, amelynél az idén esedékes költségek egyharmadát utalta csak át az OKGT, valamint tavalyról hiányzik még 500 ezer forint átutalása. Egyéb napirendi pont nem lévén, Soltész István elnök kellemes ünnepeket, boldog új évet kívánva bezárta az elnökségi ülést.

Dr. Bakó Károly Dr. Csaba József ügyvezető főtitkár főtitkárhelyettes

MTESZ-HÍREK Értékelemzés _ design _ ergonómia Az idei X. országos minőségügyi konferencia témája az értékelemzés, a design és az ergonómia. E tanácskozást ugyanúgy, mint az eddigieket, az MTESZ központi szabványosítási és minőségügyi bizottsága az MTSZ-tagegyesületekkel, az ágazati minisztériumokkal, az Európai Minőségügyi Szervezet (EOOK) Magyar Nemzeti Bizottságával, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal, a Magyar Gazdasági Kamarával és a Magyar Szabványügyi Hivatallal közösen rendezte meg Budapesten, 1989. január 17-én. Az eddigi konferenciák a műszaki fejlesztés és a termelési kultúra, a takarékosság, a gazdaságirányítás, valamint a szervezettség, a fegyelem, a piac és a szerkezetváltás minőséggel összefüggő problémáit ölelték fel. E mostani tanácskozás a magyar gazdaság jövője szempontjából is meghatározó jelentőségű fordulathoz kapcsolódik: az Európai Közösség 1992 végére létrejövő egységes belső piacához történő alkalmazkodás lehetőségeit, szükségességét tárgyalta. A minőség és értékelemzés, az ergonómiai, a formatervezés, általában a design összefüggéseinek és kölcsönhatásainak vizsgálata, amelyek _ túlmenően a termékek iránti minőnőségi követelményeken meghatározza az igényes piacra való bejutásunkat, illetőleg a már megszerzett pozíeióink megtartását. Ehhez kívántak a szervezők segítséget nyújtani az új szabványosítási politika és a termékfelelősséggel összefüggő új intézkedések ismertetésével is. A magyar gazdaság számára ez a legnagyobb, mintegy 230 millió fogyasztót jelentő piac már ma is meghatározó, az elkövetkezendő években pedig mind a gazdaságunk egyensúlyi helyzetének javítása, mind a fejlettebb műszaki_gazdasági kultúra megteremtése szempontjából nélkülözhetetlen és létkérdés. Az 1992-ig rendelkezésre álló rövid felkészülési idő azt igényli, hogy a magyar vállalatok a konferencia témái által meghatározott követelmények kielégítésére, amelyek közül az értékelemzés,

a formatervezés, a csomagolás esztétikája különösen sok pótolni valót jelent _, gyors ütemben, az eddigieknél nagyobb erőfeszítésekkel készüljenek fel. Ehhez kívánt a X. országos minőségügyi konferencia szakavatott elõadókkal támogatást nyújtani. K. L.

127

Kőolaj-, földgáz- és vízbányászatı' szakosztály 208/88 Szakértői tanulmányok készítése. 209/88 Kettős porozitású tárolókban történő gáztárolás lehető-

Az OMBKE 1989. évi megbizásos munkái

ségeinek vizsgálata.

Bányászátı' szakosztály 109/88 215-482/88 Szabványjavaslatok, készítése, véleménye-

zese. 113/88 215-318/88 Szabványok felülvizsgálata. 114/88 215-494/88 KGST SZT 6041--81 szabványok felülvizsgálata. 115/88 A liászprogram döntés-előkészítő szakértői munka meg-

rendelése.

110/88 A Zalaegerszeg-Pózva kavics-előfordulás kitermelésé-

nek kísérleti fejlesztése.

312/85 Plazmaindukciós gömbgrafitos vasolvasztási kísérletek. 302/86 Tanulmányterv készités az LKM durvahengermüvének

számítógépes termelésirányitására és kapcsolatára. 305/87 A vaskohászat fejlődési irányzatai című tanulmány. 301/88 A gépipar fajlagos acélfelhasználásának csökkentési lehetőségei az acélok tényleges tulajdonságainak jobb kihasználásával. 303/88 A sínacélok fejlesztésének nemzetközi tendenciái az LKM

adottságai tükrében. 304/88 Bórral mikroötvözött acélfajták választékának bővítési lehetőségei a hazai felhasználóipari igények figyelembe-

vételével. 305/88 Vaskohászati termékek kötegelése, csomagolása, azonosító jelölése, szállítása. 301/89 Szakértői tanulmány a felsőfokú kohászati hivatástudat fejlesztésére. 302/89 A vaskohászat gazdálkodása az 1985--88. évben. K+F szakértői tanulmány. 303/89 Fejlesztési tanulmány: a BVT vas- és acélhulladék-stabi-

308/89 l28

nek állapotfelmérése. Szakértői tanulmány gyakorlati megvalósításról. Acélgyártó metallurgus mérnökök továbbképzése.

206/89 Korszerű rétegvizsgálati módszerek. K+F szakértői tanulmány. 207/89 A VIII. ötéves tervben termelésbe állítandó szénhidrogén-előfordulások. Szakértői tanulmány. 208/89 Fúrástechnológiai fejlesztési feladatok. Szakértői tanul-

mány. 209/89 Mélyfúrási technológia fejlesztése és korszerű rétegvízs-

gálati módszerek. Szakértői tanulmány. 210/89 A rétegrepesztő folyadékok és támasztékok fejlesztésére irányuló megvalósíthatósági tanulmány elkészítése. 2l 1/89 Fúrólyuk-geofizikai mérőszondák kísérleti továbbfejlesztése. Szakértői tanulmány. Fe'mkOhászatı` szakosztály 404/88 Szállítási és energiagazdálkodási szakértői tevékenység. 407/88 Az optikai sprektrométeres gyorselemzési tevékenység fejlesztése. 414/88 Gyenge minőségű nyersanyagok felhasználásával előállítható öntészeti Al-Si-ötvözet gyártása c. szakértői tanulmány. 415/88 Prospektus-előkészítés a Központi laboratóriumról. 419/88 1 tx hasznos nehézfém-terhelésű öntőüst gyártási dokumentációja. 420/88 Az alumíniumhulladék feldolgozásának, korszerűsítésének hazai lehetőségei és korlátai című tanulmány készitése. 421 /88 Műszaki szakértői feladatok végzése. 422/88 Dekarbonizáció intenzifikálása elektronikai acélokban

és a Cu-Zn-Al-ötvözetek átalakulása.

Vaskohászati szakosztály

lizálása.

tív oxigéntartalom meghatározásával. Szakértői tanulmány.

116/88 Nagy mélységű bányák művelési rendszerének fejlesztése. l0l/89 A 29 gazdálkodó egységet összefogó ÉTT választott titkári funkció során végzett önálló szellemi munka ellátása. 104/89 2l5-44/89 Szabványok felülvizsgálata. 105/89 A Márkushegy II-III. bányaüzem beruházásának szakértői tanulmánya. 106/89 A Thorez külfejtés K-i II. bányamezőjének termelésintenzifikálása, K + F szakértői tanulmány. 107/89 Talpi kötöttpályás szállítás fejlesztése, K+F szakértői tanulmány. 108/89 Talpi kötöttpályás szállítás fejlesztése, K+F szakértői tanulmány. 109/89 Speciális terhek szállítása, K+F szakértői tanulmány. 110/89 K + F szakértői tanulmány az lzabánya, Alsónyirád VIII. lencsét érintő légakna pillérébe való behatolásról. lll/89 Csabpuszta bánya létesítményeinek tervezése. 112/89 Zajvédelmi szakértői tanulmány. 113/89 215-210/89 Szabványok felülvizsgálata. 114/89 21 5-220/89 Szabványok felülvizsgálata. 115/89 Bányavizek hasznosítása. Szakértői tanulmány. 116/89 Szakértői tanulmány a Tapolcai Tavasbarlangról. A barlangrendszer szellőztetési rendszerének felülvizsgálatáról. 117/89 Szakértői tanulmány: a Tapolcai Tavasbarlang világítási rendszerének felülvizsgálata. 118/89 Szakértői tanulmány a Tapolcai Tavasbarlang külszíni épület állagáról.

304/89 Nagy tisztaságú (kis oxigén-, hidrogén- és zárványtartalmú) acéltermékek gyártási technológiájának javítása című szakértői tanulmány. 305/89 Nagyolvasztói járat irányítása statisztikus szemmel. K+F szakértői tanulmány. 306/89 A CSMV acélellátásának műszaki-fejlesztési és gazdasági vizsgálata. Szakértői tanulmány. '307/89 A Dunai Vasmű acélmű gyáregysége konverterkéményé-

201/89 Mélyfúrási technológia fejlesztése, tervezése. Szakértői tanulmány. 202/89 Nagy ferdeségű és horizontális fúrások méréstechnikai és gazdasági kérdéseire irányuló tanulmány készítése. 203/89 Környezetvédelmi tanulmány. 204/89 Az ásványvagyon-gazdálkodás 1991-1995. évi feltételei a szénhidrogén-bányászatban. Szakértői tanulmány. 205/89 Az olajkihozatalt növelő EOR-eljárások ellenőrzése ak-

423/88 Vanádiumtartalmú szekunder nyersanyagok hasznosításának kutatása és kísérleti fejlesztése. 424/88 Szakértői tanulmány a CSMF-ben üzemelő aligátorollő áttelepítésére. 425/88 Szakértői tanulmány berendezések villamos vezérléséhez. 426/89 Szélesszalag öntvehengerlés műszaki fejlesztése. Szakértői tanulmány. 417/88 Folyamatos acélöntő rézkristályosító hazai gyártásának kifejlesztése I-II. 401 /89 Vállalati munkavédelmi oktatási tematika kidolgozása. Szakértői tanulmány. 402/89 Faipari szerszámgépek üzemeltetési dokumentációjának készítése. Szakértői tanulmány. 403/89 Al-Si-ötvözet gyártása és az alumíniumsalakok hasznosítása. Szakértői tanulmány. 404789 A hazai tuskóöntési eljárás fejlesztése a SHOWA HOTTOP eljárás hasznosításával. 405/89 Öntödei alapanyagok csapadékmentesítésével kapcsolatos műszaki-gazdasági vizsgálatok. Szakértői tanulmány. 406/89 Technológiai dokumentumok karbantartása. Szakértői tanulmány. 407/89 Anyaggazdálkodást és munkavédelmet elősegítő programok készítése. Szakértői tanulmány. 408/89 Szakértői tanulmány áthúzó rendszerű hõkezelő kemence kísérleti fejlesztésére (K + F). 409/88 Technológiai fejlesztések. Szakértői tanulmányterv mellékletekkel. 411/89 Műszaki szakértői tanácsadás. 412/89 Közreműködés villamos fűtésű kemencék műszaki továbbfejlesztésében; (K+F) szakértői tanulmány kiegé-

szitése.

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 23. (123. ) ëvfoıyzzm 4. szám, 1990. ápzfzzs

Öntészetı' szakosztály

szAKoszTÁLYI HÍREK

520/87 Üstfedeles kezelőüstök tervezése gömbgrafitos öntvény gyártásához. 524/87 A DCA termikus analizátor metallurgiai beállítása az

Tudományos együttműködés a DIT-Naftaplin-nel

RMMG-ben olvasztott vasötvözetek ellenőrzéséhez.

527/87 A DCA termikus analizátor alkalmazása az olvasztott

ötvözettípusok ellenőrzésére.

532/87 A kohász-gépész kooperációs tanács 1988. évi feladatai. 502/88 ELZETT CERTA műszaki fejlesztése. S05/88 Információ-forrásanyagok szolgáltatása a kohó- és bá-

nyaipar területéről. 506/88 Öntvényminőség-biztosító program kifejlesztése, tervezése és működtetése. 507/88 A DISAMATIC gépsorok homokrendszerének korszerüsítése. 510/88 Könnyüfém öntvények nyomásos és kokillaöntvények technológiai tervezésére alkalmas számítógépi programok hasznosítása. 51 1/88 Gyártmányismertető nyomdai előkészítése német és angol nyelven. 512/88 Nyomásos öntőgépek nyomásának csökkentése a záróerõ jobb kihasználtsága érdekében. 501/89 A CSMVA minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása. Szakértői tanulmány. 502/89 Egri géles bentonittal kapcsolatos formázástechnológiai kísérletek végzése. Szakértői tanulmány (K+F). 503/89 Öntvénygyártás-technológiai kutatási és fejlesztési feladatok. Szakértői tanulmány. 504Í89 Fémolvasztó és -ötvöző kemence kezelői tanfolyam. 505/89 A makói öntöde fejlesztése. 506/89 Folyékony acél dezoxikálásának ellenőrzése aktívoxigéntartalom meghatározásával. Szakértői tanulmány. 507/89 ,,Kokilla és nyomásosöntő” tankönyv és tematika szaklektorálása. 508/89 A minõségi öntödei bentonit-előállítás fejlesztési lehetőségei. 509/89 Piackutatás a KGYV-Westofen együttműködéséhez. Szakértői tanulmány. 510/89 Termikus analizátor metallurgiai beállítása az AAMVben olvasztott öntöttvasak ellenőrzésére. 511/89 Kiemelt minőségű öntvények acélgyártási technológiájának komplex felülvizsgálata gáz- és zárványvizsgálat bevonásával. 512/89 Öntödei formázóanyag-rendszer vizsgálata. Szakértői tanulrnány. 511/89 Kiemelt minőségű öntvények acélgyártási technológiájának komplex felülvizsgálata gáz- és zárványvizsgálat bevonásával. 512/89 Öntödei formázóanyag-rendszer vizsgálata. Szakértői tanulmány. 513/89 Kedvezőbb technikai tulajdonságú öntöttvas féktuskók fejlesztése. Szakértői tanulmány (K + F). 514/89 A DCA-11 termikus analizátor metallurgiai beállítása.

Az OMBKEIKFVSZ a DIT-Naftaplin jugoszláv társegyesülettel kereken 30 eve (1965-től) tart fenn szakmai, baráti együttműködést kapcsolatot. Az együttműködés hatékonyabbá tétele és a kapcsolatok élénkítése volt az elsődleges célja a jugoszláv egyesületi vezetők magyarországi látogatásának. 1989. november 20-22. között szakosztályunk vendége volt Srecko Cubric. a DIT elnöke, Mílenko Skolrıík, a DIT titkára és Juraj Gazdag külügyi referens. A jugoszláv egyesületi delegációval Hangyál János.szakosztályunk elnöke, Kovács János szakosztály-titkár és Tóth

András külügyi referens folytatott tárgyalásokat az utóbbi két évben tapasztalt hiányosságok megszüntetése és a kapcsolatok felelevenítése érdekében. Összeállították az 1990. évi munkatervet, melyet az 1988. évi - nem realizálódott - terv fontosabb feladataira alapoztak. Kiegészült a munkaterv több olyan, kölcsönös érdeklődésre számot tartó témával, minta környezetvédelem, a geotermikus energia hasznosítása. valamint I-1 napos - együttműködési utazási keretet nem terhelő - szakmai tapasztalatcsere-látogatások. Szakosztályunk vezetősége tájékoztatta a vendégeket az 1990. évben megrendezésre kerülő kőolaj-bányászati Vándorgyűlés előkészületeiről és programjáról. IA ltárgyalások a kapcsolatok megújulásának reményében záru ta .

Dallos Ferencné

KÜLFÖLDI HÍREK Olaj- és olajterınék-fogyasztás egyes afrikai országokban 1980-1988-ban M tonna 1980

1985

1987

19881

N-.-- ıP.2".P.1~". `~' Numue

1 5,1 21,3 7,7 10,0

:-1 -PL

Algéria

Dél-afrikai Közt. Egyiptom Líbia

II-ll-I

Nigéria

. °'*.-°O\“.:U" \.ı--'ı”q*šg^uı

N-- QwrfifiI*-,©21 0-^-R

1 Előzetes adatok Esso, Oeldorado '88

Kőolajtemıelés egyes tervgazdálkodású országokban 1980-1988-ban

M tonna 1980

KÖNYVISMERTETÉS Tanfolyami szakoktatás, 1988 A kiadvány a korábban hasonló címmel megjelent adatgyűjtemények szerves folytatása, amely a széles körű érdeklődésre tekintettel nyilvános, könyvárusi forgalomban is kapható. A kötet első része áttekinti a különböző foglalkozásokhoz szükséges ismereteket nyújtó, továbbképző és vezetőképző, valamint állami nyelvvizsgára készítő tanfolyamok fejlődését 1960 óta. Az összefoglaló adatok után az 1987-1988. év szakoktatasának részletes mutatóit adja közre, többféle csoportosításban'._A képesítést nyújtó, illetve továbbképző tanfolyamok hallSafoınak adatait főhatóság, népgazdasági ág stb. szerint is tartalmazza. _ kiadványt a szakképzéssel, munkaerő-helyzettel foglalkozó Intézmények, oktató és továbbképző központok, államigazgatást sze_ı_`vel_< számára ajánljuk, valamint a személyzeti, oktatási, ml-mkallgýl, munkaszervezési szakembereknek. K. L.

Albánia Jugoszlávia Kína Románia Szovjetunió

.PPNu.

106,0 1 1,5 603,0

1985

12 10 umwfi 595,0

1987

19881

.PP\DO 132,9

PP -40 135,0

10,5 624,0

10,0 624,0

1 Előzetes adatok Esso, Oeldoı-ado '88

Szegesı' K.

Olaszország tárgyalásokat folytat nagyobb algériai gázimport érdekében Egy második tengeri vezeték létesítése esetén Algéria-Tunézia és Szicília között lehetőség nyílik arra, hogy Olaszország és a szomszédos államok 4-6 Mrd mi/év mennyiséggel növeljék gázimportjukat. 1988-ban Olaszország algériai főldgázimportja ll Mrd mi' volt, ami megfelelt az olasz gázfogyasztás 25,3%ának. Gas Wãrme International, 1989. dec.

Turkovich Gy.

Ára: 26 Ft

MTESZ sAJTóÉs REKLÁMÜGYNÖKSÉG Létrejött az MTESZ-Press Sajtó- és Reklámügynökség! Az ügynökség széles körű kapcsolatok birtokában intenzív marketing-, PR- és reklámtevékenységgel áll a vállalati szakemberek és a vállalkozók rendelkezésére. Teljes körű szolgáltatásaink az alábbiak: --

komplett marketing-, PR- és reklámkampányok tervezése, lebonyolítása; konferenciákhoz, kiállításokhoz kapcsolódó sajtótájékoztatók rendezése; hirdetések szervezése, megjelentetése 79 hazai szaklapban; reklám- és egyéb nyomtatványok készítése (szerkesztés, fordítás, grafikai tervezés, fotózás, nyomtatás);

- konferencia- és referencia-videófilmek gyártása. Tanácsadással, szolgáltatásainkkal állunk szives rendelkezésükre!

MTESZ sAJTóÉs REKLÁMÜGYNÖKSÉG Hirdetéseket felvesz:

MTESZ-Press Sajtó- és Reklámügynökség MTESZ-Press and Publicity Agency Cím: H-1027 Budapest, Fő u. 68. Telefon: 1153-837, 1359-913, 1154-649. Telex: 224 343. Telefax. (l)56-1215.