Eıínnisımı is ımımsııııı uıvoıı ~O---

Eıínnisımı is ımımsııııı uıvoıı

~O---

Auzınıíziz-fzıfõıfõ és karbantartó programok

am;-feãűmãfi

Ãdflfbfifll'

KAT. PR 7 I'

I

f

i

7

Csohataauf-konstrukcíés

;

0

f

KÜNL. PR

> Konstrukcíés model! listák `

l X1 _

__

_

. i

. _

_ í í í

í

W

E!tenõrzőpt;
`I

ııoaetı

KUN. PR

r

\

1

Koıısfrukciós

ter vërvnwwaıak

Terve_2o'ı` adaA-4-fvlt thgerarchıo. I f°P°i°9“`f'» lj geometria)

_ ~' KA TL, PR > mz' a a ogusttstak

I _ Áffhıvatasj Í Š li

Hmlraterúlet

.

-

utasíãäfisı

ÁlfUflUm9f'lkU$ ÜÍZORY-

.

y ıy j

`

ÁNUB. PR

D tzzfpız fdafqbjegyzëk kottsegvetes stb.)

GRAB-PR

Grafk sb`zo I f tr } lnyoıirvıciııa!i-aj!zı`f?ıo°aıetrıkas rajz stb.)

SZÍL. ÉLL

> Szitčrdsági elenőrzés

l \

is ki ` 1

At õš Á

__ LJ.

..

` A

'_____ -'"\

,l I F;

:

pr

_

_

__

1

1

W

77__-.-___.-__

_ı

ÜlN_ ELL

.

L) Dtnamtkai elenőrzés

ı.____--.,J

_?

il

` _*

pííííi

1 -

ÍČR. ÉU.

---~;>

fz

li

~<

_

Í:) Terıikus ellenőrzés

-z-Í'

--'

r _ - - _ --

Lí___|' F_""“T“`" "-D-Dr: `ˇ+" "“'1

z

HlÜ_ ELL

I S Hidraulílraıˇ elenčrzës

ı....-._...._..,Jv'

.--~..-c-

xıí

I

1. ábra Csőhálózat-tervező rendszer

illetve ezen keresztül működtethetők az egyes feldolgozó, illetve ellenőrző programok. A feldolgozó programok körébe az alfanumerikus bizonylatoló (ANUB. PR) és grafikus bizonylatoló (GRAB. PR) rendszerek tartoznak, míg az ellenőrzések lehetnek szilárdsági (SZIL. ELL), dinamikai (DIN. ELL), hidraulikai (HID. ELL) stb. ellenőrzézések, Ha az ellenőrzések által szolgáltatott eredmények nem kielégítőek, akkor a szerkezet módosítására a konstrukciós tervezőprogramnál újabb beavatkozással van mód. A tervezett programrendszer felépítése moduláris, tehát lehetővé tesz tetszőleges mértékű bővítést, ugyanakkor alkalmas arra, hogy a tervezés gyakorlatának megfelelően, a vázlatszerű felépítésből kiindulva, fokozatosan konkrétizálódjon a szerkezet. A programrendszer egyes moduljai önállóan is működtethetők, használhatók. A konstrukciós csőtervező programrendszer kutatási-fejlesztési munkáiban három fejlesztési fázist határoztunk meg: - az alap-csőtervezési szintet, amelynek célkitűzése a műszaki-gazdasági adatbank, az adatbankkezelő rendszerek, a bizonylatoló programok és a szilárdsági ellenőrző program létrehozása, -- a komplex csőtervezési szintet, amelynél a célkitűzés az alap-csőtervezési szinten még önállóan működő programok közös rendszerbe való foglalása és együttes működtetése (tulajdonképpen a KAF. PR programrendszer kidolgozása), - az automatikus csőtervezési színt, ahol alapvető feladat a konstrukciós tervezőprogram elkészítése. 34

A kutatási-fejlesztési munka első fázisa, az alap-csőtervezési szint lezárult, az Intézet és az OLAJTERV a komplex csőtervezési szint elkészítésén dolgozik. A továbbiakban az eddig elért eredményeket szeretnénk röviden ismertetni. Műszaki-gazdasági adatbank A műszaki-gazdasági adatbank létrehozásának közvetlen célja - az alap-csőtervezési szinten a jegyzék jellegű dokumentációk készítéséhez szükséges adatok számítógépes tárolása. Ezek a jegyzékek: rövidített csőszakasz-jegyzék, darabjegyzék, szerelvények csőszakasz szerinti jegyzéke, szerelvények sorszám szerinti jegyzéke, összesített anyagjegyzék, költségvetési kiírás. Jelenleg van kidolgozás alatt a költségvetés készítése. A fentiekből következik, hogy az adatállománynak tartalmaznia kell mindazokat az információkat, jellemzőket, amelyek a felsorolt jegyzékek elkészítéséhez szükségesek. Ilyenek pl. a megnevezés, típus, anyag, névleges méret, méret, tömeg, költségvetési kódszám stb. Az adatbázis strukturális kialakítását a 2. ábra szemlélteti. Az adatbank gerincét az ún. elemcsoport-állományok (E) képezik. Elemcsoportnak tekintettük a közel azonos funkciót betöltő és hasonló geometriai kialakítású elemek halmazát. Így pl. egy-egy elemcsoportot képeznek a csövek, az ívek, a karimák stb. Az elemcsoport-állományok egy-egy sora a teljesen azonos kialakítású elemeket határozza meg; pl. a karima elemcsoport esetén egy sor az MSZ 2925 szerinti, 40 bar névleges nyomású, adott anyagból készült karimának felel meg.

KŐOLAJ ÉS FÖLDGĂZ 17. (1I7.) évfolyam 2. szám, 1984. február

Csőosztčlyos állomány Csčosztıilyos eltérés

.

trëgztzfáııa many

*A ırzL

Készlet szintű eltérés

j

Az elgm típusától függo jellemzők

lt Í r

Elemcsoportállomány

Megnevezés Tipus

Megjegyzés

czaflmzá:

Elemseín tű

eltéres

ttölts. kódszám

Az' elern _tı'pusá tól és meretetol függő jellemzők Etenıadatok

Geometriai adatok, tömegek. felületelr. kütségu

kódszám méretét függő része stb. Anyag és anyagjellemzők

2. ábra

Az adatbázis strukturális felépítése

Az elemcsoport-állomány megfelelő elérési algoritmusok segítségével különböző alállományokhoz csatlakozik, ahonnan egyrészt csak az elem típusától,

másrészt az elem típusától és méretétől függő jellemzők vehetők ki. Az elemcsoport-állomány fölött helyezkedik el a készletállomány (K), amely a gyakran előforduló elemkombinációkat rendelj össze (pl. karimás kötés készlet). Az adatbázis legfelső szintje az ún. csőosztályállo-

mány (Q), amely az azonos technológiai követelményre kiválasztott, meghatározott anyagú és alakú szerkezeti elemek, illetve készletek gyűjteménye. Az adatbázis hierarchikus felépítésének megfelelően az adatbázisban tárolt elemek, illetve az ezen elemekhez tartozó jellemzők elérésének három különböző módja lehet: - a közvetlen elem szintű elérés; -- a készlet szintű elérés; - a csőosztályos elérés. A közvetlen elem szintű elérés a tervezői adatszolgáltatás szempontjából a legnehézkesebb, hiszen a tervezőnek egy megfelelő katalógusból kell az elem azonosítóját kikeresni, és erre az azonosításra, illetve a jellemző méretre hivatkozva lehet a keresett adatokat elérni. Egy ilyen katalóguslapot, amelyet a KATL. PR programrendszer (1. ábra) állított össze, példaképpen az 1. táblázat szemléltet. A készlet szintű elérés a tervezői adatszolgáltatást egyszerűsíti, mivel a gyakran szoros összeállításban

előforduló elemcsoportok együttes lehívását bizto-

sítja. A készlet szintű elérés esetén a készletben levő elemek darabszámát, illetve méretét -- ha erre szükség van - az algoritmus automatikusan határozza meg. Például egy karimás kötésben levő csavarok darabszámát és méretét a program számítja. A csőosztályos elérés nyújtja a tervező számára az adatbank legkényelmesebb használatát. A tervezőnek ez esetben a csőosztály előzetes megjelölésén felül csak a lehívni kívánt elem megnevezését, vagy a megnevezés egyezményes rövidítését, valamint a névleges átmérőt kell megadni. Természetesen a készlet szintű elérés csőosztályon keresztül is alkalmazható. Egy darabjegyzék összeállításához szükséges tervezői adatszolgáltató lapot példaképpen a 2. táblázat szemlélteti. Ezt az adatlapot természetesen megelőzi egy olyan adatlap, amelyen a tervező a csőszakaszra vonatkozó közös információkat adja meg (pl. a cső-

szakasz megnevezése, rajzszám, csőosztály, tervezésı nyomás és hőmérséklet stb.). Az adatbankból lehívott elemeket és elemjellemzőket az alfanumerikus bizonylatokat készítő programrendszer (ANUB. PR; lásd az I. ábrát) dolgozza fel. Az elemeket, illetve az elemekhez tartozó információkat a készítendő jegyzék követelményeinek megfelelően rendezi, meghatározott algoritmus szerint az elemeket sorrendbe állítja, az egyformákat összevonja stb., és végül elkészíti a kívánt jegyzéket. A feldolgozás során a program olyan ellenőrzéseket is végez, hogy például az adott csőszakaszba beépíteni kívánt elem a csőszakasz üzemi hőmérsékletén megfelelő-e. Egy, az alfanumerikus bizonylatoló programmal készült darabjegyzék-részletet példaképpen a 3. táblázat mutat be.

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 17. (117.) évfolyam 2. szá„z,1984.feb„zat

35

4 333%*

___i`!"`1

Ifi ãwıflqfiá i_n _ $IN _Ná l_v _ $fN _: _ s1N|_N__N_ i_m _ 3|N _Ná l*_ 3ıN _NÁ !_ N_g$ıN _NÁ l_n _ “WlN _NJ ı_v ;m|N _N _ i_§_3ıN É

_Haöă_ä__§šM

2”

go_?

gw

OM”

OM*

OM*

OM”

HE

Omw

OM*

ı_ :_m°ıN _: l_NáŠ1N _Ná

ıgmá ifl äá i_* ;w1N _§ i_NJ_3|N _~á l_n_ãTN _§

OM”

Omw

A;

OM*

OM*

gw

A5

OM*

_l m_ S=N . _

8

Ha

omw

Ha

ñă

I_ *_fi3lN _N|_ l_N_;wiN _:

i_M Í_m©|N _Ná

_|;á_G|N _: i_* fi3lN _N _ ı_Ná_S|N _N _

1_ v._ m©|N _N _

3

âw

:W

:W

:W

_MW 5

:W

`l~"

=_NO_g2 sãnäu

ëšE6 E25E ägãOMN HamwãEäoz Wı`Í i`!`ii

_H_H_O_: _=_<m

fi`lL``I`_"`iI`.ll'lı_*ı _ı_I!i""

ZNOWQHH

ZWONQE

P O':`_='<~_H

HHO':_:<m

HPO_: |=_
ZWOMQE

HPO_:_.=_
P OH ÁHGHIH ZWOWQHE

ZWOWQE

PPO_:ı _<= ZWUHAWE

P O_:_ Z_<m

PHOH_JH
ZWOWJQE

PPO_:`:_<= ZWOWAWS

PHO_:`:4= Zmomsmz

P O_:`=_
ZWOWJNE

P O_:4_ 4m

PPOPHAŠ

HPOP~_ =_<m ZWÜWAWS

ZWOWAWE

HPO_:_|=_<m

PHO_H _ :_<m ZWOWAWHZ

ZWOWAWE

HPoP_J2=

HPO_=_ =_<m ZWUWHNE

ZB CDRW:

Zm_0m_ HwE

ZWOWAWE

ZWOWAWE

ZmOm:miZ

ZNOWÁME

H OPHJQÉ

HHOPHAHQ:

H OP_Á_ <m

HPO_:_ =_<=

P OP_ _C_<=

H_H_O_: |=_<m

HHO_:_:<m ZWÜWDE

ZWOWQE

E Ez Qua: _`^§>§NägF_<

Sa: _ˇñ_a:_=._°_
1 TWÍ "`

N92 Qa N22 52 NW: NW: Nâ Nã naãz :Š NME NãNW: nãNW: :Š Nã “Š N22 NME mã 52 :Š NME ŠŠ Nã mã NME E* äa4 __ Q: 4__ gá4 _H Q: 4__ çñn 4__ g34 M24 M2< M2 4 M 4 mm mm< 2< Q4 2 < mm4

äfiggmoz 2_8wan;äcz ã_N<

NW: OSN

OSNNW2 OnãNW: ga NW:

Omä NW:

NW2 OmãNME ga

MON* “_ >M nmá HOmNU_ _WU<

>M nmá HOmUH_ _ mU<

DW_ M> H _OwUHWU< M> nmá H _OmU_Hm_O< >M nmá ~OmNU`HmU<

cm_MO"_ 20"”ca MOLcm

G_2|>H

36

N20_il>~

$_O_|l>_

;s_|i>H

nmá M> H HOmUAm_U< >M HDWN OmOAHmU<

NW: ga

NW: ga

OmäNW2 ga NW:

OÜMWNN92 OSNNW: NME 2%

NW2 nãN22 gé? A :ám< M 24

mm4

MOW

MOHH

30""

M0”

MOÜH

MOHM

MOB

2

2

8

2

Om

2

3

û`

>K OW HOm"U_ _ _N mU< >nmá"Z HOmU_Hm_U< M> am_N H _OmU_H_ mU< QWN"M>HOmUı_>nmá"M WU< mHo_mU<_| m_U< nmá"M>“OwU_ _OnánMH> >nm:N M HOmU_Hıohm_U1_<m_U<

:GN NME

ŠŠW NW:

MOW

M0”

OC

O©

Ghána>HO_ wU_Hm_U< >Dmáflm ~om_U_Hm_U<

Qâ NME

t< Á añm

Mnm4 2 4

aaNME OmäNME NW: OSG

MÓR

Nafl NW:

sgNW;

N22 OmäNWE 23

MOL

CW

2

OWNHMH>HomU_ ~m_U< >nmmnfi _omU_I_m_U<

MOL

MON*

2

2!

~owUı_m_U< DWNHM>HomU`_ wU< >OWNHM

OSN NW2

MOW

A;

ha

Š

>OWNHM ~omUı_mU<

QWNHM>HOmUıãU< >“_GOmUána`_m_U<

MODca MO__h_92 MOK 02

N90_|>H

a_O_|_l>H

mm <

>>M

>>M

>>V_

ŠM

>M Dm__ HOwHUı_mU<

>~On__ OmU"M _I m_U<

>Owánm _omOAm_U<

Qm__H _om0ı_W_U< Qmáux>_omUJWU< QWJHM>_omUım*U< M>

Mon* MOLoo A5

:NON[>H

NãON||>H

MaON|>H _NNON|>~

N NONı_|>H

mNNONI>H

_nNONÍ>_

NmNONÍ>H

K

2gN|>h

;_SNıı>H

„WLA

J

§_NON|>H

Q“NONi_>“

ãgN|>M

N3ON|_>H

*HNON|>H

pm gmM ,M G

I _/_

GNON|_>H

/l Í 'I7 J

N©N_ä| >_

NME Nã NW: mã NW2 _$; :4 Á ám M 2<

SF?NME ÁŠwñm 4

M2<

OSNN22

MOHM

MOL

“ÉN NE

NŠN NME

mm4

mm<

NME OSNN22 23NW2 Omä

M0”

“ÉNNME çç NW2 :km 4_H M 2<

m©NON[>H

G_Om!>H N_20m| >H

MWW Ã W

22 MOL

xolcm

m©_Omi>H

'Ü

>>V_

_Om_t>_ 3*Om!|>H NO

>>M

Molom_ 22 gon*

Q_Omıız

M fÉ m fw

I9

HHHHH

H --H:

H

oıspıog Igo; D jar

bltáza

ıııT

_

HH-.

_

IWÍ

2tá

31-

l1.

11 1

H_ »_

1 1Lı_ı_1_ı

'EÜ 70

1 ı

ııııııLH 1

1_

l 1

._

__

1

H-__ .

l

HKH

1-l

1 1

„.

.z

_

_

_+`

11 `i

_

H

_

HH

1 _

-_.

ı_

H_____

H ll _

Á

H_..._11H: Hl

.

1

17

___l __11_____. p____ __.z_._z H l z 1z

ifrăilăs

-~1i»

1

HHl

...

1-H1.-

___l_

H

1 zzzzz

_1..H7H:f._

_

1

1

z

1i

zzz;

l

___:H...

____1,--

.

_

1:.-

1

____________ .~_. 11

l

.HHHHH-Á

__

__

F-_ 11

__`__

i

Ha

f_

___,

H

1

z

Hi1'_ H

HH ..

07!

_`_

l ,-1

__

1

1_ 1

_ _

1 11

1

__ --AH

-

l

.

H;

*z

K*-'H-'W

lú

39131

S

-KH

1 l °

Otum

4 Form

H

H

..

1

H -H ___

1

H

H

TH]'.0.

-

1_

_`

.

_i_

H

_1___

_

H1

.;

1

Í 1

1 1

_1

1 1

__`___

__l1

1_

1

i

1

_

_

1K

H

1

_

._.H...

'1el4'e-msz keszl "'34 c-sőosz K ''A- e 0

azonos Szerelveny tó S7

._

`

1

_

_

I

111i

ző)

..

1 _ _

i

i

1

1

1_

H

Yä

1`

1

\_` l

zek kove uton arabjegy tyo

d ar

_ıı 1

to odotszolgo õı

t -II

Í 1

`_

`1 1 ıı

_

JTERV ._

(IA

-

_ _

1

1

1

.-. 1 l

z

T1

1

11

1_

1

_

,i

_

i

_

1"'

i.

1} 1

HH

L1..-.

1i

0`

_

1

1_

1

11 Q 1

.. . .

i_

1 _ 1-L

i l

11

__:1

1

i

1l 1E_ 1l

`n_ "_-_ ii

.

l

_1

T1 _

_

_]

1

l

Fm

li

ˇ”

,

_ 1

1

t

_

_

1~

\"

i

__

1

i

ii

1

1

`l_ 1

__

1 -Ha-L

Hz 1

1

_1_

`1`

`

H

1

_

_

1

1ˇ

1

1

_J:

1

1

H

_}_

:ı ır

lÍ

\H__

J_1

1

I

1_

1

1

iıııı

1

1

1

J

1

i

l

i

_

i

ii

1

_

11

_*

1

1 _

ı F9 Q

1

IT)

_§ 'Š

JE

Q!1 ,_1_

is

I I

14

177

j_5_ 5 1

zzı/ Í/

15

l9

vlçfilã __ .z2

1

1

11

1

T t.__.1_-1_1~

8

F--n

_

l

i4 Í2

1

1

1

Í

1

-1

I1

z

1

`1`

_.

1

1

Š

1

_

1

1`

l1

'

_

_1

1

1

1

.

ˇ

1.

_

_

`

-

__

1

i

i

l

i

?ıi_

1ı1ıZ1

i

_'

H1

_1

_

ı_

i

._

1

1-

1__

il i

z

1

_

1

ııııí

111 1

ı

1hı

i

ı

J

1

11

_

1

1

1

;.

.1

7

~

_

ı(_H__`H

__

l

_.

1

1

1.

xi-_ _ÍHHL 1 l

l

_1_

ı__

H1

__

_1.

l

_

__

_~

T

i/_ T \`i17

if.

l_T

_1

_?

1. \`1

.---.-.

.1

.

_

--í

l

1 `

_

11

_1_

_/_ _ / [_ /

__ 1

/ 1 /___1__./

ii'

1

11.,- 1

.

:::_

__

1 1

'ıı HH

z.1..zz.1. `

i

_

\-_

1

1

ı

H-

_TiH

T__

J^__ ní

íí

i

,

___L .

'T H

1

_~<--... \`.

_ HH

.

-r

HH

ı_

H

H-

-H

THHÍ

_A_

_

iz.

..__..__._A._ _...__

1 J 4

Hílë

_1

1`

1

1

iizE ?T ET Ez fč E iz T A 5 91. D E oi, E OE G 0T V 0E 1/E12 K AÍ E EV fR R 0 EiL OE OE_ 1 0Ei 0 ÍELŠ l L/ _ S El* ZLK Ű._N,__l L»z K1 ŐS Zírfzrt sOE AÍRiK s}0iE /EÍŠÍ Fs _10i“_ EV

/Š OC

_ı1

_:__4„_

_ _.,_4:

H-c

___-A

\'___ič_

H-_

111 1 .1

1

Z

l

1

L.

i

_ 2.

._.

I

i

Ö ___T&_<\~.Í`2 1"__i I él 2 Í Í? Él Š 1\1-<.> H Š; " É? 3: Š _ 312 13 . 32 ai 32 i3

[_

. .-~

sí?/ll

Š.

šf

nlvflııpx

_

l

11

*I

L z.

1 1

i1

_

1

1

ii-

_4.

-.r

1-ııífi

10-1 19? ~"

1 _

17

1-

1

'_

11

'ii I

1

A

_.

ii

i-1_..1.._....-..__

.

lt

'

.

1

1.

ll'1 1

_'1t' “~ 1

i

1

1

1

ıııııııIıı_

A

1

1-

iH

ıZııiıl_Zııı

~

ıııilı

1H ..

li1 1

_ıııı

1

1 -

1

Í 11

r 1

iı-ı

Hi

I

l _ _

PH

l

_

1

__..._|_

to Azonos

(I

_

ii

A 1 '_

1

H4

_F2_)elúl< kart aehıyvočk F1" L

if

'1_4

1

._;_

IˇVQZ

Te

.

1

_

|

_-1

__

i

Š

i lH1_~H1H

___

(776

_-- 'F2 _o1

.

I

_

1

lı

1

7

1

H4-1.

_

1

Í.

ret

3. Jelemzõ

ni

_

_

9 11

ııifi .

77

_

___H .1_: 1

-

I. Hl

C. ..

J_

Í

J

H-1 __.l-tzzz

1-

H4_

*_

1

H H1

_H.ı`

1

1

ai

11

-O.zzsofpnlg L 1 23

Jel emző

_ _.

_

_

1

1 1.

lõl' l>l2=°lP^l-2

tds 0szo

r

„HH

t-H_

1,

1

l_

11 ._iõ

H!-1HH

_ .

Hr__H

til; 1

1` _

_

Yfiıı

1H-_-~

__

_

1

H1*

II.

keszıtes lkezı,k

_

get 31

"`

HH1i-»HH 1

.

M

1___

_

1

1 ___

_J -1-

1_111._..?-

li

i

1

H1-

_

li N777

_ _

`„

1

w1111~11_;__f_1'1_1l;

1779

Jel emző

mıt

1

i1

1

HlH_ 1*1 1

1'

É.-4

fél

ehe klt

_ \"`

`

1

_

.

1-H----___,

_ ___,

4ÁÍ

_ H

l 777

I.

099093_/99

1

,__.

`

DJ

II

z kö oltese

1 1

` A

. H

i _ı

1 1

1

1*”

-

z. -

i

1 1

z1__[_

.-.

1

*__

1

lz

_

__-__|

A

HH_rf

_

-.1

__`__F

H-

1

1 1 1

ii_

ret

ellemzo

Y?_

tele

ı` `

H. 1

i

"`

l

Wa.-

_

ıııı

IV.

'H-ıı

1

..-ı7 Ha 'l

VUŰY Menny s (ct)

kes ekek

1

_

r

Š

sehez zte

.

1_

11

l l

l

Szeg ereles fn

.

_

l___._,__

1 *

§

H 1

1 „_

1

_ 1

i_-__„le-_

1

_ 1

1

..

1 `1HHJ

_

l

1

1

11..

1111

_

_ -11

11

i

T

.1 11

._

11 1

I`

_ H

)

A/rárlyejel

_

..Si

.

,

l

.

1 11

1

_ _H ___

1

_ 1

.

_

HH-.1

HH

1

H

1

11

_

. l

"Í ˇ' ııı

. z

1-__ -H HH

1

H

ıO

'mak

1

__ _ z

1

__1ı: _

_-H1-_

_ _

__,1

F

_

_

1_

ll HVH ,„:;

_ „H __

LH

-

l

1

H iiHHH H

_

__

11

_ _ 1__ _ l1

_

_.

.1

11

..

1

__

`1

_ _ 1

ı

H

-

:L _

HH HHHH HH

1

1

11

1 HH

11HH

___

_

Í

_

bi

i

_

il

__ 1 _

_ _ H_.__..

, 1

._

Hz-

-

_ 1 « = 1 _ _

2 l

1

-H

_

?Sew9Ht

Š

Intú lszln ta! yo

1

_

.

É

eleseteresn

__ i

_* Í1

H1HH_~H____

.Í 1

H11

H,ı_

1

1

»_H. H_ H.:

1 T

_

_

ii ._

7

_>HH H: HHHH

_rH _

`1

_-A

173 _HH§HH~f_:z H1__HHi_ _ i .1.H:H-

. 1

_

z_._.

li HH

_

1

_

__ ___

___1 H._..i.. z _ ._

Hi

1

1.,.

.HH

_

ii1i ı___

-1 7

_H 1

Lqoszam

1

H_:_

11 iı

J

I

_!

ııııeıınıı

_ ------- HH»--_-HH :HHH__H1-1H

1

K

___

_-

_-

H_....1

_

4

_4-

1_.H__

_

._

_

H

5 491 Will Vi A10_n._ _ _K1 AQ. ci ,L 1Ao Ao lAÍû_L_ íûlfli V1 _

~.....

Szılárdságı ellenőrző program A Szıláfdságl ellenofzëst végző programrendszer fejadata a korábban már megtervezett csővezeték-szerkezet alakváltozásı, ıgenybevételi és feszültségállapo-

tának meghatározása A fejlesztés végeredményeképpen a csovezetek rendszer egyes keresztmetszeteiben vegeredményul biztonsági tényezők adódnak (határállapotı jellemzo, ıgenybevételi állapot), ami alapján

donthet a tervezó a szerkezet elfogadásáról vagy az esetleges módosıtásokról

_-

_

_Í4___

_ 1._. _ _

.„...

-_

_

..~-

_ i._

if

-

_

__

___

_

_..._H

H

i i i„.„ z.

-„

91 As?1A1oE*HA1A~1o'K1AfiacsEiAyal1

___ __

A

/L-

FA

Aiio

_

HH

H

1

L._ 1

-

H

HHH

. ı

1,1 tı 'J

'i'

A csővezeték alakváltozási és igénybevételi állapotának számításához a merevségı módszert. használtuk. A P1'0gfeH11'eI1dSZef 11áff>m„ egymáetet függetlenül 15 működtethető Pfegfamfeszbőt állAz első programrész a tervezői adatok beolvasását, az ezeken felül szükséges adatok generálását, és a beolvasott adatok ellenőrzését végzi. Hibás adat beolvasása esetén a program hibajelzést ad, rámutatva a

hiba lehetséges okára. Helyes tervezői adatok esetén a

szilárdsági számításhoz szükséges adatokat az adat-

KŐOLAJ És FOLDGÁZ 17. (117.J eefelyem 2. szám, 1984. február

37

H %*53 ml"_Nmn$_õ<ãNwmo NO_$_

ëyuza.M

_o__2ˇM

ılmñˇNME

'WDaz

[S5 ıšgü ëhg 088 laNWNOW LE82 -MM38 'ig ig SŠ 28 38 'NM lgQMS EBMÉg

'EOB FEOR I MUĂXwOÓ°H “ IFVÜXUMA OWM ı xyñ“GOOD ı|Úñ×UnflmO“m 88 88

OH[2 SNG

TÉ “Som

$NŠO_w°_mw:_ _ ____8m

H H ăNW0m_B$THŠÍ_<"nmN_:WOEm_bNm M

HHO_:`_=4I zmomdmz

ENDHHšãäŠ _lalPm_>ãHr5_fiM<W`_`0^__ããwwäü %ENaãq< “H"mflwgwãz Hwdãã add _Ü%wN_%h MUEÜH “P62 wwN0:go ãz “aa Bag 0>“gas

mñ

Šã

O__N

fit

°__N

__©

©ñ

É?

ga

Cd Oó

*G

Mwd

Cd

Oó

Cd

Cd

GN

ga

QN

Oá

H:

__w

má

Év

Q:

Cd Cd

Nő

:ˇ

Cd

Oó

Cd

Cd

QN

Oñfl

QN

Oá

O__

ŠHW

425

` \ :"` \"`" `17` ` `; 1"

w_m

`: `"\ F;` "1 ` 1 `

>ZOMOm

>ZOfiO! dëfim

QãNM: NW: ga

NME MEN

<$:m

:__šN22

NW: na

Hm 42

mMm4 Mnm4 Mnm< Mmm4 AM DF

NW: 3:

:ŠNW:

___:NME

DFÉ

Q
5 42

“QtNDS

NME 82

MW:NW:

NW: 32

(Ea

gm:NME HMOAEZH

Õ:É

_O: Ü

GMO <1l_wlEQ0

ˇO:

0 _:

Ú

Ú

oäu HDZDEHÉ

OMQ
g_:m_ _ă§uQ_3“_ _wQ

Nm: *mmHWÜM “NaNME

aaNW: aNW:

aaNW2

3%;N22 NME QS;

NW: “Na

Nmš Mwš;

NW: Q:aNW: QŠN

szaNW:

Qgčfl "NWFO

GWOVO "NWz

Gcâõ "Nam

Š* Š*

` "! `:J\"1` "`

5 w_ `m_ NÁ|ı° _ ãã_*_*%_

qça

* %* *% *% % *

qıã

QÍ_m%_

82ˇ QN2

* %* %* *% % * %

ONE

W_2 N_>ıH

N_>`_

N_>`_

_Ez __N`

Šflã4mã_N2:ã_§
4m mg:ENm<2§ HowUAm_U< OPWwNOHNW
oHmfiOPN<mDW_0m_OH

OPHmOHWIFNW
DmMDOW_O
<>Z$_<> mU omU`_mU<

38

omUAm_U<

<:ã

<2HÉ

<2Ha n_<mUmš0

<>Z<ãs<mU

DM“giDNO ŠEQOP

DMmgjDWO ÉEQOF

<>Z$_<> mU

ămČ_ü2OZ<2

n_<wUMšO0

_wm_ı m_NmDr_

20^:|_H_

mLAJ 'BmwMZ

K

MmmfimHm=g2OmZmm<:

_/_

,I

J

/'___ 1 1 7

MWM 2

pm

__”

M344

_ ._ _ _98

4” Ébm

'W

A szilárdsági ellenőrző program -- mint említettük - a véges elem módszeren alapszik. A program

'79

elemkészlete a következő: - egyenes és íves csőelem;

- T elágazás; - szerelvényelem; Ő) 0)

za

-2*

- rugós támasztóelem. Terhelésként koncentrált erők és nyomatékok, önsúly, hőmérséklet-terhelés, belső nyomás, súlyterhelés és elmozdulás-terhelés, illetve ezek tetszés szerinti kombinációja vehető figyelembe. A program számítja

„,.°> fe Í-Z

,QD 'N

e

~ konpenzátorelemz

A (O

I

We

az adott kialakítású és terhelésű csővezeték-rendszer

W

jellemző pontjainak ehnozdulását, a csonkterhelést és a támasztóerőket, a jellemző pontokban az igénybevételi és feszültségi állapotot. Lehetőség van a rugós

csőtámaszok jellemző adatainak meghatározására is.

7.9f“`^

Pf

Á)

I ı 1 1

.

'W ı

______. __._. _. _.

fo

\'~

'30 "

V

ábra . 3 snyomıonalrajz

(3'<û\

\

58 ,

ı '

S5

\

.ro -._ _ _ _ _. z :

'\ı Qý:)

„

5:,._

\~50 O

1

Ometriku Iz

C

É

~98

ze

Űr-2"'

_'

~_

ez.- »3

_

»_

.

-9

l

_

ı

l„\ z

“És

6

*Pr

'-'7

!///:

“J

A program egyaránt alkalmas az SI és angolszász mértékegységű adatok fogadására, és az eredmények is kiirathatók az SI-ben, vagy angolszász mértékegységgel. A program a végső kiépítési formájában meghatározza a biztonsági tényezőket, az egyes jellemző helyeken összehasonlítva a cső anyagának határállapotát az igénybevételi állapottal. A szilárdsági programból működtethető a grafikus programcsomag egy része, az ún. nyomvonalrajzoló (3. ábra). A nyomvonalrajzoló fő feladata a bemenő tervezői adatok megjelenítése, megkönnyítve ezzel az adatok szemantikai ellenőrzését. Nagy részében elkészült a GRAB. PR grafikus bizonylatoló programrendszer is. Ennek részét képezik a nyomvonalrajzoló és a különböző elemek jelképi ábrázolását segítő programrészek. A különböző szerelvények rajzi megjelenítésére a szerelvények jelképei rajzi alapelemekből generálhatók. A rajzi jelképek kicsinyíthetők, illetve nagyíthatók, és az izometrikus rajzi iránynak megfelelően transzformálhatók és beszerkeszthetők a nyomvonalrajzba. A grafikus programrendszert az igen nagy számú tervezői adat miatt önállóan nem célszerű és nem gazdaságos működtetni. Fontos része lesz viszont a tervezői rendszernek.

5 ×

A programrerıdszer felhasználása a tervezői gyakorlatban

\_ "`“'";".fm“" ` „

_. _FD_ _- _ _ . _-,|._ 1Š._` \\ „ˇ _-"

clőkészítő program generá lja és mágneses adathordozón helyezi el őket. A szilárdsági program futtatásához csak a háttértárban elhelyezett adatokra van szükség. A jelenlegi adatelőkészítő programhoz hasonlóan továbbiak is kidolgozhatók, figyelembe véve az egyes tervezési feladatokhoz illeszkedő legkényelmesebb tervezői adatszolgáltatási módokat. Megfelelő hard-

ware esetén az adatelőkészítés egy kis számítógépen TSO üzemmódban történhet (egy újabb adatelőkészítő programmal), és így a nagygépet igénylő szilárdsági számítás már ellenőrzött kiindulási adatokkal indulhat, Jelentősen csökkentve ezzel a fordulási időket.

_A konstrukciós tervezőrendszer elkészülte után a szilárdsági program szükséges adatait a KAF. PR (1. ábra) fogja generálni.

A programrendszer gyakorlati bevezetése során szerzett tapasztalatokat közvetlenül felhasználtuk a fejlesztés egyes szakaszaiban. Ennek eredményeként az első fejlesztési fázisban elkészült alap-csőtervezési szint programjait konkrét kiviteli tervek készítésekor is felhasználtuk. Tapasztalhattuk a számítógépes tervezés előnyeit, az új tervezési metódus nyújtotta lehetőségeket és a tervezési folyamatra gyakorolt hatását is. A gépi feldolgozással készített terveink (leninvárosi kompresszorállomás, kecskeméti gázátadó állomás) formai megjelenése egységesebb, jelentősen csökkenthetők a tervezői tévesztésből adódó hibák, az egyes darabjegyzéki tételeknél közölt információk teljessége mindenütt azonos, ami szintén javítja a terv minőségét. A tervezés egyes szakaszaira fordított munkák aránya megváltozik. Több időt igényel a terv előkészítése, az adatbankállomány aktualizálása, a szükséges új készletek és csőosztályok kidolgozása miatt. Ez az előzetes anyagspecifikációs tevékenység a tervezés későbbi,

KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 17. (117.) évfolyam 2. szám, 1984. február

39

konstrukciós szakaszában térül meg, amikor az egyes részleteknél már nem kell a tételek egyedi kiválasztásával foglalkozni, hanem a csőosztályos elérés lehetőségét kihasználva egyszavas megnevezés és a névleges átmérő lejegyzése definiálja a tételt. Ezáltal több figyelem fordítható a konstrukciós kialakításra, a geometriailag és szilárdságilag legkedvezőbb szerkezet megkeresésére. A különböző összegzőlisták gépi készítése jelentős manuális munkát takarít meg, ezenkívül kiküszöböli a téves összesítések lehetőségét. A gépesített tervezés nyújtotta előnyök jelentősen fokozhatók az anyagválaszték egységesítésével, a méretsorok felhasználási területenkénti szűkítésével, az ismételten felhasználható csőosztályok és tervrészletek kidolgozásával és archíválásával. A nagynyomású, bonyolult térbeli elrendezésű csővezeték-rendszerek egészének átfogó szilárdsági vizsgálata igen nagy jelentőséggel bír. Az egyes keresztmetszetek igénybevételének pontos ismerete vezethet csak el az indokolatlanul nagy biztonsági tényezők, ezzel összefüggésben az anyagfelhasználás csökkentéséhez. Ugyanakkor bonyolult esetekben az egymásnak ellentmondó követelmények miatt a túlbiztosított

anyagfelhasználás sem jelent mindig jó megoldást. Ilyen esetekben a kidolgozott véges elemes szilárdsági

ellenőrző program nélkülözhetetlen segítséget ad a tervezőnek. A 3. ábrán szereplő kompresszorbekötések esetén például a kompresszorpsonkokra megengedett igen kis terhelhetőség és az NA 450 mm, NNY 64 bar nyomóoldalj, „meleg” gáz szállítását biztosító vezeték egymásnak ellentmondó merevségi és szilárdsági követelményei csak igen részletes, a csővezeték-rendszer egészére elvégzett szilárdsági analízis segítségével voltak kielégíthetők. Ezek a szilárdsági vizsgálatok növelik a tervezés költségeit (gépidő, munkaráfordítástöbblet), viszont az így tervezett létesítmények üzembiztosságában bőven megtérül az alaposabb tervezésre fordított költség. Ezzel összefüggésben érdemes megjegyezni, hogy a

számítógéppel segített tervezés gazdaságosságát nem célszerű csak a tervezési folyamatra szűkítve értelmezni, mert általában növeli a tervezés költségeit, hanem a tervezési, kivitelezési (anyagfelhasználás, építés), üzemeltetési folyamat komplexitásában kell vizsgálni. E tekintetben saját tapasztalataink is megerősítik a publikált külföldi eredményeket a számítógépes módszerek hasznosságáról.

KÜLFÖLDI HÍREK Betonozó óriás

Az épülöfélben levő balakovi atomerőműben beindítottak egy új gépkomplexumot, amely óránként 300 köbméter betont

képes beépíteni. Ezzel az óriás géppel, amely egyetlen helyzetben 43 m sugarú körzetben 30 m-es magasságig képes elvégezni a betonozást, a második energiablokk turbinájának alapozását készítik. Mindössze 3-5 perc szükséges ahhoz, hogy az egyszerre több mint 7 köbméter betont előállító két keverőgép működési területének bármely pontjára eljuttassa a betont. APN--LV cikksorozat, 1983. július Megszünteti a fáradtságot Mennyi időre van szüksége a fáradt embernek ahhoz, hogy

újból élénknek és munkaképesnek érezze magát? Az Ifjú technikusok kisinyovi állomásának konstruktörei az általuk készített önműködő ritmusszabályozó útján 20 perc alatt választ adnak erre a kérdésre. Az a kis műszer, amelyhez fülhallgatót, magnetofont és fényrendszert kapcsoltak, „az optimális pihenésbe repíti” a fáradt embert. Fényimpulzusokkal és zenével hatva a szervezetre, teljes elernyedésre készteti az embert, majd fokozatosan aktív állapotba hozza.

sok sokéves munkáját az „Antarktisz atlasza” című kétkötetes műben foglalták össze. A szovjet expedíciónak több mint 700 tagja van. A déli sarkvidéken jelenleg hét szovjet kutatóállomás működik: a Malagyozsnaja meteorológiai központ, a Mirnij Obszervatórium, a Vosztok szárazföldi állomás, a partvidéki Novolazarevszkaja, Leningradszkaja és Ruszkaja állomás, végül pedig a Bellinghausen-szigeti kutatóállomás. Közülük a Malagyozsnaja a legnagyobb mind m éreteit (területén több mint 50 épület és létesítmény van), mind az itt folyó tudományos munka nagyságát tekintve. Az állomás egyik fő feladata a meteorológiai adatok gyűjtése és Moszkvába továbbítása, valamint szinoptikai előrejelzés a déli féltekén szolgálatot teljesítő tudományos és szállítóhajók részére. Különleges figyelmet fordítanak az aerometeorológiára. A földi vizsgálatoktól az atmoszféra felső rétegeinek rakétákkal és lokátorokkal történő szondázásáig, sokféle megfigyelést folytatnak. A kutatásokat komplex, nemzetközi programok alapján végzik. Például a Poleksz-jug program szerint, amely az óceánkutatás legfontosabb kérdéseivel foglalkozik. K. L.

KÖNYVISMERTETÉS

APN-LV cikkszolgálat, 1983. július Az Antarktisz titkai

Fekete_János: Vissza a realitásoklıoz

Földünk hatodik kontinense számos titkot rejteget. Ezek megfejtése és az itt található természeti kincseknek az emberiség szolgálatba állítása érdekében évről-évre újabb expedíciók indulnak a Déli-sarkra. A hósivatag kincseinek meghódításáért 25 évvel ezelőtt sorra indultak az expedíciók. Korábban ember nem járta tájakon több mint 100 ezer kilométert tettek meg. Minden egyes útvonalnak szigorúan meghatározott tudományos célja volt. A szovjet expedíciók munkájának eredményeképpen fontos térképek készültek az Antarktiszról és a Déli-óceánról. A tudó-

A szerző közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, Állami díjas, számos nemzetközi pénzügyi-bankári szervezet tagja. Az utóbbi tizenöt év alatt főleg külföldön publikált cikkeinek, tanulmányainak egyik fő témája a magyar gazdaságirányítási rendszer reformja, aınelynek előkészítésében maga is részt vett, és amelynek a továbbfejlesztési munkáiban azóta is folyamatosan dolgozik. A publikációk másik fõ területe a világgazdasági helyzet és a kelet-nyugati kapcsolatok, különös tekintettel a nemzetközi-pénzügyi kérdéseket érintő összefüggésekre. (Gondolat Könyvkiadó, 1983.)

40

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 17. (117.) évfolyam 2. szám, 1984. febr „ár

Az OLAJTERV szerepe a propánbután ellátás fejlődésében A cikk nyomon követi a pébéellátás fejlődését 1963-tál, az OLAJTER V megalakulásától kezdve. Foglalkozik az országos tőltőhálózat kialakításával, az egyes pébétöltő telepek telepítésének szempontjaival. Sorra veszi az OLAJTERV által kialakított töltőtelepek három alapttpusát, a palackok tőltésével kapcsolatos megfontolásokat. Részletesen ismerteti az első modern tõltőüzem _ a budaőrsi - felépítését, műszaki jellemzőit. Vázolja a gépesített tőltés továbbfejlesztését, a konténeres szállítás és rakodás előnyeit. Végül taglalja az országos pébé-tárolótér kialakulását és az időszakos palackellenőrzés, palackjavitás megoldását.

Kevés olyan szolgáltatás van Magyarországon, amely olyan robbanásszerűen fejlődött, mint a pébégázellátás. A fejlődés mértékére jellemző, hogy míg a fogyasztók száma 1960-ban 128 000 volt, 1970-ben elérte az 1300 000-et, 1982-ben pedig a 2 400 000-et is meghaladta. Ezek az adatok különösen akkor jelentősek, ha figyelembe vesszük, hogy a palackos pébégáz fogyasztói elsősorban a vezetékes gázzal el nem látott területek, a kis városok és falvak lakóiból kerülnek ki. A palackozott pébégáz a lakosság e rétegeinek is lehetővé teszi a kulturált, gyors főzést és melegvíz-előállítást. Az Olajipari Fővállalkozó és Tervező Vállalat szinte a megalakulás napjától kezdődően foglalkozott a pébéellátás javítását szolgáló beruházások előkészítésével, tervezésével. Számos tanulmány, beruházási program és kiviteli terv készült el az elmúlt 20 év alatt. Elsődleges feladat volt a korszerűtlen, kis kapacitású, elavult palacktöltő telepek helyett nagy teljesítményű, magas fokon gépesített, a biztonsági követelményeket maradéktalanul kielégítő, korszerű töltőüzemek létesítése és ezzel együtt a tárolótér megfelelő növelése. Ezzel párhuzamosan vizsgálni kellett a töltőüzemek területi elhelyezését, az országos hálózat kialakítását. A töltőüzemek területi elhelyezkedésére két lehetőség kínálkozott. 1. Egy, esetleg két rendkívül nagy kapacitású üzem létesítése. 2. Igen sok kis kapacitású üzem telepítése. Mindkét variációra a nemzetközi gyakorlatban számos példa található. Az 1. változat hazai viszonyok között a nagy közúti palackszállítási távolságok miatt volt tarthatatlan. A 2. változat a sok kiegészítő létesítmény következtében fellépő nagy beruházási költség és a kisüzemek alacsony műszaki színvonala, termelékenysége és nagy munkaerőigénye miatt volt irreális. A fentiek miatt harmadik megoldást választottunk. Az országot a palackszállítási távolság optimumának megfelelően körzetekre bontottuk fel, és ezek középpontjaiban igyekeztünk a töltőtelepek helyét megtalálni. A telepítésnél fontos szempont volt, hogy a telepet lehetőleg már működő olajipari létesítményekkel közösen helyezzük el, hogy ezáltal a meglevő adottságok miatt a beruházási költségek çsökkenjenek. Így épült pébétöltőtelep Szajolban az AFOR-telep szomszédságában, Algyőn és Hajdúszoboszlón a gázüzem közelében, Szombathelyen és Győrben a gázgyár területén, Ujudvaron a meglevő kis kapacitású, korszerűtlen pébétöltő mellett. Teljesen új területre mindössze a

budaörsi, horti és pincehelyi töltő lett telepítve. Táv-

TÓTH GÉZA

latilag Leninvárosban a finomító mellett, valamint Pécs közelében terveztünk még töltőt létesíteni, azonban ezekre már nem volt szükség és felépítésük 1990-ig nem is várható. Ezek helyett viszont számításba jöhet az ország északkeleti területére eső töltőtelep létesítése a VII. ötéves tervben. Az üzem helyének kijelölésére később kerül sor, amikor már figyelembe vehetők a területi fogyasztásban bekövetkező további változások és az elosztás optimalizálási eredményei is. A fentebb vázolt telepítési elvek következtében több helyen - Budaörsön, Algyőn és Hajdúszoboszlón meg lehetett oldani a töltőtelepek vezetékes pébégázellátását, mely a primer gázszállítási költségeket nagymértékben csökkentette és e telepek ellátását maximálisan biztonságossá tette. Az egyes körzetek perspektivikus fogyasztói igényeinek figyelembevételével az OLAJTERV a töltőtelepek három alaptípusát dolgozta ki. a) Nagy kapacitású (20 000 tonna/év műszakonként) töltők, melyeknél minden egyes munkafolyamat gépesítve van. A palacktöltést karusszelen végzik. Tárolóterük 1200-2000 m3. E típusnak továbbfejlesztése a konténeres palackszállításra berendezett telep. b) Középtelepek_ Töltőkapacitásuk 10 000 t/év műszakonként. Két megoldásuk ismert. Az egyiknél a palacktöltés stacioner mérlegeken folyik, gépesítési fokuk kicsi. Ilyen a pincehelyi pébétöltő. Az e kategóriába tartozó győri töltő gépesítése teljes fokú, a palackokat karusszelen töltfl< és konténerben szállítják. Tárolóterük ugyancsak 1000--2000 m3 között váltakozik. c) Kis kapacitású töltők. 5000 t/év pébé töltésére képesek műszakonként. Kizárólag más olaj- vagy gázipari létesítménnyel közösen települnek. Gépesítésük alacsonyabb fokú. Tárolóterük 200 m3 körüli. Vállalatunk 1964-ben kapott megbízást az első modern, nagy kapacitású töltő- és tárolótelep tervezésére. Az egy éve működő vállalatnak szakemberhiánnyal küzdve, teljesen új - Magyarországon eddig ismeretlen - technológiát kellett megvalósítania. A technológia kialakítását az akkori időkben legmodernebb töltők irodalmi és helyszíni tanulmányozásával a következő megfontolások alapján végeztük. A palackok töltésénél világszerte a lehető legnagyobb rentabilitásra törekednek. Ez azt jelenti, hogy a palacktöltés költségeit igyekeznek csökkenteni egyrészt a töltési teljesítmény növelésével, másrészt a kézi munka és így a munkaerőszükséglet minimumra való redukálásával. A töltési teljesítmény növelése mellett rendkívül lényeges a töltési pontosság garantálása, a tömörségi és egyéb vizsgálatok gondos elvégzése. A feladatok megoldását össze kell kötni a palackok üzemen belüli szállításának gépesítésével. A palackok gépkocsira való le- és felrakása került a fenti problémák megoldása után előtérbe. A rakodás gépesítése nagymértékben megnövelte a palackszállító gépkocsik kihasználását, ugyanakkor csökkentette a rakodáshoz szükséges munkaerőt. Mindezek a tendenciák nagyjából a fent vázolt sorrendben jelentkeztek nálunk is.

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 17. (117.) évfolyam 2. sz-ánz, 1984. február

41

Az ötvenes években épült manufakturális jellegű töltőüzemek helyett a hatvanas évek közepén modern, nagy kapacitású, gépesített töltők épültek (Budaörs, Szajol)_ Az üzemekben a palackok szállítása a kirakodástól a berakodásig gépesített. Az alkalmazott szállítóláncok nagy előnye, hogy a ráj uk helyezett palackok bárhol könnyen megállíthatók, míg alattuk a lánc akadálytalanul továbbhalad. Ennek következtében a palackokon a különböző munkafolyamatok a szállítóláncról való levétel nélkül elvégezhetők. Ez azzal az előnynyel is jár, hogy a palackok a töltési technológia által megszabott kényszerpályán haladnak, az egyes munkafázisok nem maradhatnak ki. A töltés előtt a láncon érkező palackokról sűrített levegővel működtetett szerszámokkal szedik le a sapkát és a vakanyát. A palackokat mérleg-elv alapján dolgozó automatákkal töltik. A töltőautomata garantálja az előírt töltési mennyiséget függetlenül attól, hogy a palackokban mennyi a fogyasztók által bennhagyott gáz. Az automaták töltési pontossága i100 g. Az automata a töltési súly elérésekor a töltővezetéket lezárja, tehát a töltés a kezelőszemélyzettől függetlenül pontos lesz. A töltőmérlegek akár szállítóláncok mellé állítva (stacioner mérlegek), akár körben forgó állványzaton, úgynevezett karusszelen is elhelyezhetők. A karusszelek 12-48 db töltőmérleggel láthatók el, és a mérlegszám, a palackméret és a szükséges töltési idő függvényében 600-2400 palack töltésére képesek. A karusszelre a palackot gép rakja fel és szedi le róla automatikusan (1. kép). Szajolban és Budaörsön 24 mérleges karusszelek működnek, melyekkel átlagosan 800-1000 palack tölthető óránként. A karusszelek egyik előnye, hogy kezelésükhöz 3 munkás elegendő. (A 24 mérleg kiszolgálásához egyébként 12 főre lenne szükség.) További előny, hogy az egész töltőüzem munkaütemét megszabja. Ha ugyanis a töltésre előkészítő munkafázisokkal maradnak el, a karusszel üresen fut, ha a töltés utáni ellenőrző munkafázisokkal késnek, a palackok összetorlódnak és a töltéssel le kell állni. A töltés után ellenőrző mérlegelés, a hiányosan és a túltöltött palackok kiszűrése, majd tömörségvizsgálatok következnek. Először zárt szeleppel a szelep tömör zárását, majd a vakanya felrakása után nyitott szeleppel a membrán épségét vizsgálják. Erre a legkézenfekvőbb módszer a palackok vízzel telt kádba való merítése.

1. kép Tõltőkarusszel 42

Budaörsön és Szajolban mindkét tömörségi vizsgálatnál lapátkerékszerű szerkezet egyidejűleg 8 palackot buktat vízbe. A szivárgást buborékok megjelenése jelzi. A dolgozónak 30 s áll rendelkezésére a szivárgás észlelésére, tehát munkáját alaposan végezheti. E módszer egyedüli hátránya, hogy a palackok vizesek lesznek, télen raktározáskor lefagyhatnak és ez rakodásukat megnehezíti. A vizsgálat után a palackokra a sapkát ugyancsak pneumatikus szerszámmal rakják fel. A töltők gépészeti berendezéseinek javarészét a CRISPLANT dán cég szállította. Ezen a két telepen alakult ki a pébétöltő üzemek képe, műszaki felépítése, forgalmi és raktározási rendje, biztonságtechnikai és automatikai rendszere. A tervezők nagy gonddal vizsgálták és szervezték meg az üzemek munkarendjét, összegyűjtve a hazai és külföldi tapasztalatokat. Nagyon részletesen foglalkoztak a töltők veszélyforrásaival, a veszélyhelyzetek kialakulásának megakadályozásával. Itt alakult ki a pébétartályok műszerezése, az egyes helyiségek szellőztetésének mikéntje és mértéke, az egyes üzemrészek elhelyezési távolsága, a gázérzékelők elhelyezése stb. Lényegileg ezek alapján állította össze az OBF az OLAJTERV szakembereinek bevonásával a propánbután töltőtelepek biztonsági szabályzatát. A két nagy töltőtelep után kisebb kapacitású töltőtelepek épültek. Ilyen pl. a pincehelyi pébétöltő, ahol a palackokat ugyan szállítólánc mozgatja, de a töltés karusszel helyett stacioner töltőmérlegeken folyik, a tömörségvizsgálatot pedig ún. vizes harangokkal végzik. A hatvanas évek végén létesített kis kapacitású győri töltőt még tovább egyszerűsítettük, mert a palackok mozgatását kézzel, kisebb szakaszokon görgősorral oldottuk meg. Ezek a próbálkozások azonban, melyeket devizatakarékossági szempontból felsőbb utasításra végeztünk, nem voltak sikeresek és kétségen kívül visszalépést jelentettek. A hetvenes évek elején indult meg a pébégáztöltők intenzív építése. Ennek keretében 3 nagy (Algyő, Hort, Ujudvar) és két kis kapacitású töltő építését határozták el (Szombathely, Hajdúszoboszló). A nagy töltőknél a gépesítést továbbfejlesztettük_ Alapvető változás következett be a palackok gépkocsikra rakodása terén. Az időt rabló, munkaigényes kézi le- és felrakodás helyett a palackok gépesített rakodását, konténeres szállítását és raktározását terveztük meg. A konténeres szállítás a rakodási munkát forradalmasította. A konténerben egyszerre 48 db palackot képes a villás targonca a tehergépkocsiról leemelni, illetve arra felrakni. A konténeres le- és felrakodás időtartama a kézi rakodás törtrésze_ A töltőépület homlokzatán elhelyezett konténerrakodó gép automatikusan juttatja a konténerből az üres palackokat a szállítóláncra, a töltött palackokat pedig a láncról a konténerbe. További előnyt jelent, hogy az üres és tele palackok egyaránt konténerben, 3 sorban egymás fölé rakva, rendkívül gazdaságosan, szabad téren tárolhatók. A töltés gépesítése az automatikus sapka le- és felcsavarozó géppel, az egyszerűbben beállítható mérlegekkel és a karusszelnél a biztonságosabban működő palackfeladó és -leszedő géppel tökéletesedett. E töltőtelepeknél szerzett tapasztalatok alapján terveztük meg a győri pébétöltő üzemet. A palackok

KOOLAJˇ ÉS FÖLDGÃZ 17. ( I 17. ) évfolyam 2. szám, 1984. február

mozgatásának rendjét úgy alakítottuk ki, hogy a palackokat konténerbe vagy egyenesen gépkocsira is lehessen rakodni. Jelenleg a budaörsi és szajoli pébétöltők rekonstrukciójával foglalkozunk. Meg kell emlékeznünk pár szóval a pébétárolás problémájáról. Kezdetben alapvető gond volt az, hogy a tárolási kapacitás sem a termelés, sem a fogyasztás szempontjából nem volt elegendő. A tárolókapacitás a termelőüzemekben csak akkor volt elégséges, ha a pébéelszállítás folyamatos volt. Ha a szállításban fennakadások álltak elő, a pébét fáklyázni kellett. A töltőtelepek tárolókapacitása kevés kivétellel max. 4-5 napos üzemelést tesz lehetővé. A vasúti tartálykocsikkal ellátott telepek üzeme tehát nagymértékben függ a szállítás jó megszervezésétől. Bármelyik nagyobb termelőüzem kiesése kellő térfogatú országos puffertároló hiányában egész országrészekben okozott ellátási zavart, mivel a váratlan hiányt importból fedezni csak két-három hét elteltével lehetett, amint erre példa is volt. Ezen a helyzeten javítottak részben a hagyományos, nyomás alatti tárolótér növelésével, részben az algyői atmoszferikus, 30 000 m3-es tárolótér építtetésével. A hamarosan üzembe álló hűtött tároló technológiáját és berendezéseit a nyugatnémet LGA cég szolgáltatta, azonban a technológiát kiszolgáló létesítményeket és magát az üzemet az OLAJTERV tervezte. A tároló üzembe állása a pébéellátást teljesen biztonságossá teszi, és megvalósítja a fejlett külföldi országok azon gyakorlatát, hogy a gáz termelői és palackozóűzemi készletezését nagyobb térfogatú gömbtartályokban gazdaságos megoldani, míg a szezonális tárolásra hűtött, nagy tárolókapacitású tartályt kell létesíteni. A palackellenőrzés, a javítóüzemi kapacitások kérdése a hetvenes évek végén vált élessé és kellett rá megoldást találni. A forgalomban levő, 11,5 kg töltősúlyú, alumínium ötvözetből készült gázpalackok gyártását 1959-ben kezdték el. 1985-ben a selejtezéseket is figyelembe véve, kereken 4 millió palack lesz forgalomban, 1990-ig ez a szám várhatóan 6 millió fölé emelkedik. Mivel a palackok több mint 90%-át 1966 után gyártották, az 1980-as években erőteljesen nő az ellenőrzésre és javításra kötelezett palackok száma. Ezért szükséges volt modern, gépesített üzemű palackjavító és -vizsgáló üzemek létesítése. Ezek közül a két legnagyobbat: az újudvarit és a hortit az OLAJTERV tervezte. Technológiáját, mely a magyar palack-

vizsgálati előírásoknak kellett, hogy megfeleljen, vállalatunk tervezői alakították ki részben CRISPLANT berendezések, részben saját tervezésű egyedi gépek felhasználásával. A technológia a szállítólánc mellé van telepítve, így a kézi palackmozgatás minimális. A munkafolyamatok: a pébéleszívás, a külső-belső palackmosás, a tárasúly-ellenőrzés, a nyomáspróbázás teljesen gépesített. Az üzemekben mind a 22 és 33 kg-os, mind a túristapalackok ellenőrzését is elvégzik. Az üzemek kapacitása (500 palack/műszak) akkora, hogy bővítésükre 1990-ig nem lesz szükség. A tartályos pébéellátás problémája ugyancsak a hetvenes évek végén merült fel. A propánnak, butánnak vagy pébégáznak tartályban való elosztása egyes szocialista, de főként kapitalista országok egész sorában több évtizedes múltra tekinthet vissza. A szocialista országokban elsősorban a Vendéglátóipar, a mezőgazdaság és a kisebb ipari létesítmények energiaellátását oldják meg ilyen módon. A kapitalista országokban emellett egyre nagyobb teret hódít ez a szolgáltatás a háztartások energiaellátásában is. Hazánkban mindkét módszer egyidejű alkalmazására fel kellene készülni, hogy lemaradásunkat ezen a téren is felszámoljuk. Ennek az elképzelésnek jegyében rendelték meg 1978-ban az OLAJTERV-nél a 2 és 5 mi*-es kistartályok prototípusainak tervét. A terveket a hasonló külföldi berendezéseket és a megfelelő magyar előírásokat figyelembe véve készítettük el. Sajnálatos, hogy az utóbbi évek visszafogott szénhidrogénprogramja következtében e terveket nem valósították meg, és a kistartályos pébéellátás elterjesztése még várat magára. Az OLAJTERV szakemberei az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület keretében működő, a pébégáz felhasználásával foglalkozó bizottságban is dolgoznak. Részt vettek a gáztörvény és a pébével kapcsolatos különböző rendeletek kidolgozásában. Az OLAJTERV tervezői a pébégázellátás elveinek kialakítása során arra törekedtek, hogy a technikai, technológiai színvonal tekintetében az adott időben ismert legfejlettebb módszerekhez és gyakorlathoz igazodjanak. Ez volt a feltétele annak, hogy a pébégázszolgáltatás színvonala hosszú távon megfelelő legyen. Ez a szakembergárda a jövőben is megkülönböztetett figyelmet fordít a pébégázellátásra és további fejlesztésére.

KÜLFÖLDI HÍREK A kőolaj-finomító kapacitás csökkentése világviszonylatban

Az elmúlt évben a világon Európán és a Szovjetunión, valamint Kínán kívül 84 kőolaj-finomítót állítottak le, melyeknek osszes kapacitása 166 millió tonna volt. Ez a teljes kapacitás, ~_ mely a szocialista országok nélkül több mint 3 milliárd t/év mıntegy 5 %-ának felel meg. Az_USA-ban 67 kőolaj-finomító üzem összesen 80 millió t

kapacıtással vált ócskavassá_ Nyugat-Európában 15 üzemet állítottak le 78 millió tonna kapacitással. Itt az NSZK 4 üzemével es 19 millió tonnás kapacitásával az első helyen áll. Százalékosan az ír kőolaj-feldolgozó ipart érintette legjobban a csökkenés, itt 54%, Belgiumban 31%, az NS_ZK-ban 13 %. Az USA-n és Nyugat-Európán kívül Dél-Amerikában is leállıtottak 2 finomítót (8 millió tonna/év). Ugyanakkor Közel-

Keleten 19 millió tonnával, Afrikában 6 millió tonnával nőtt a feldolgozókapacitás. A közelgő években a feldolgozókapacitás további csökkenésével számolnak a világon, mivel a 3 milliárd

tonnás kőolajtermék-igénnyel szemben kereken 4 milliárd tonnás kapacitás áll rendelkezésre. A szakemberek nem számítanak a közeljövőben emelkedő terrnékfogyasztásra és növekvő olajtermelésre a világon. Ez azt jelenti, hogy mintegy 500 millió tonna kapacitásról le lehetne mondani anélkül, hogy hiány keletkeznék. Gas und Wasserfach, Gas-Erdgas, 1983. 5. p. 277-278.

KŐOLAJ És FŐLDGÁZ 17. (117.) évfolyam 2. szám, 1984. február

Turkovick Gy.

43

A Duna-meder keresztezése a pécs-mohácsi regionális vízellátás vezetékeivel

URSZULY GYÖRGY

A csővezetékek építésének legkrítikusabb fázisa a nagy vízfolyások keresztezése. E mt'lreletek végrehajtásának szervezettsége és a megfelelő mélységű előkészítő munkák döntően befolyásolják az építés időtartamát, a kivitelezési költséget és a keresztezés műszaki állapotát, üzembíztosságát. A kőzlés a Pécs vízellátásához épült vízvezetékek Duna-keresztezésének példáján mutatja be a megfelelő alapossággal végzett előkészítő munkák fontosságát.

Az OLAJTERV altervezői megbízást kapott a pécs -mohácsi vízı`endszer részét képező 2 db NA 700 méretű ivóvízvezeték Duna-keresztezésének tervezésére. Az ivóvízvezetékek a Duna bal partjára telepített Mohács-szigeti kúttelepen összegyűjtött ivóvizet szállítják a Duna jobb paıtjára telepített vízműtelepre. A keresztezés tervezése több szempontból is komoly feladat elé állította a tervezőt. Egyrészt a Magyarországon eddig épített folyamkeresztezéseknél nagyobb átmérőjű és súlyú csőszerkezet elhelyezését kellett megtervezni egy adott helyen, mivel a keresztezési hely kiválasztásánál figyelembe vehető folyamrész - a telepített létesítmények helye, valamint a környezet beépítettsége miatt - a mohácsi Farostlemezgyár kikötője és a Csele-patak torkolata közötti szakaszra korlátozódott. Másrészt ezen a folyamszakaszon a Duna főmederrel párhuzamosan haladó mellékág keresztezését is meg kellett oldani. Előkészítő' munkák A folyamkeresztezések tervezését megelőzően általában szükséges, hogy rendelkezésre álljanak olyan adatok, amelyek alapján megtervezhető a kivitelezés eszköz- és munkaigénye, valamint az eszközök és a munkaerők térben és időben való elosztása. Ezt aláhúzza az a tény, hogy a folyómederben végzett munkák kockázati tényezője nagy; lényegében időjárási, hidrológiai és talajmechanikai tényezők befolyásolják. A tervezés előtt megvizsgáltuk a rendelkezésre álló folyamszakaszt abból a célból, hogy az építésre legalkalmasabb keresztezési helyet kiválasszuk; a vizsgálatnál szem előtt kellett tartani a kivitelező vállalat építőkapacitását és felkészültségét. Magyarországon ilyen méretű folyamkeresztezések építésére a Kőolajvezeték Epítő Vállalat rendelkezik megfelelően képzett szakembergárdával és alkalmas gépparkkal. Fentiek alapján, továbbá figyelembe véve a csőszerkezet várható súlyát és a vonóerőigényt, valamint az építési munkák helyigényét a parti szakaszokon, a keresztezésre a csőbehuzásos módszert választottuk; a behúzás a jobb partról a bal part felé történik. A keresztezési hely kiválasztásánál az alábbi szempontok szerint vizsgáltuk a folyamszakaszt; - milyen változás várható a mederszelvényben a szabályozási terv alapján; ez fontos szempont, mert a csővezetéket olyan szintre kell fektetni, hogy a végleges mederfenék alatti takarás biztosított legyen; - az építéskor várható vízszintről a kotrógéplánc a szükséges méretű csőárkot biztonságosan ki tudja alakítani a meder bármely pontján; 44

- a parton elegendő hely legyen a csőszerkezet szerelésére, a behúzópálya megépítésére, valamint a kötélszerkezetek elhelyezésére és az erőgépek útvonalának kialakítására. A keresztezési szelvényben végzett talajmechanikai vizsgálatok alapján adott előrejelzések szerint a meder anyaga az adott kotróberendezéssel kotorható, előlazítás nem szükséges. Itt szükséges megjegyezni, hogy a talajfeltárás nem szűri ki megbízhatóan a helyi akadályokat (kisebb cementált gócok, kőszórás, fatörzsek stb.), de annak sűrítése az aránytalanul növekedő költségek mellett sem ad teljesen megbízható eredményt. A várható hidrológiai és időjárási körülményekre a Vízrajzi Evkönyvek és a Vízügyi Igazgatóság adatai alapján vizsgálatot készítettünk statisztikai módszerrel. A vizsgálat célja olyan időszak kiválasztása az építésre, ahol a kritikusnál nagyobb vízszint előfordulásának a valószínűsége a legkisebb. A vizsgálatok eredményeképpen a Duna l450+750 km-szelvényében határoztuk meg a keresztezés helyét, a kivitelezésre pedig a szeptember-novemberi időszakot találtuk alkalmasnak. A keresztezési hely kedvező volt az alábbi szempontok miatt: -- ezen a szakaszon a szabályozási művek már elkészültek, a meder összeszorítása során már kialakult az a mederszelvény, amely a víz, a jég és a hordalék zavartalan levonulását lehetővé teszi és megfelelő mélységet biztosít a hajózásra; nem várható a meder további kimosódása, ami ıniatt a vezetéket a szokásosnál mélyebb árokba kellene elhelyezni; - a szabályozási tervben szerepel a mellékág lezárása keresztgáttal; ez lehetővé teszi egy olyan kettős célú keresztgát építését, amely egyrészt eleget tesz a szabályozás követelményeinek, másrészt alkalmas a keresztezés építésekor a gépek átjárására, a csigasor kötélzetének elhelyezésére, valamint végső állapotában a vízvezetékek fektetésére; - a Duna jobb partján (magas part) a behúzópálya építése és a csőszerelvény szerelése biztonságosan végezhető; a kritikusnál magasabb vízállásnál sem kell számolni azzal, hogy víz alá kerülhet. A keresztezési hely kedvezőtlen volt amiatt, hogy a behúzópálya (sínpálya) nyomvonala keresztezte az 56. sz közutat; a keresztezést mind az út forgalmának, mind a keresztezési munkálatoknak a szempontjából megfelelően kellett végrehajtani. Az építési technológia kialakítása Az előzetes vizsgálatok és egyeztetések eredményei alapján, valamint a keresztezési hely és a mederszelvény ismeretében kialakítottuk a keresztezés technológiáját az alábbiak szerint (1. ábra): - a meder alakja és az építéskor várható vízszint magassága, valamint a csőszerkezet behúzására

KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 17. (l17.) évfolyam 2. szám, 1984. február

4Iıı.

-_: __ 'O -... _; :I ıı `-D

_

ÉE...

Š:

.:-

>= _ __ %ÉIiv_w

ff -,Ez

D U n a

_iäY"';;Í._

iıñ 7*?

__ ý_ý

-_-' Iııı.,

*__

ii

ý

*__

___

_`

_

_:

___

“ýirˇ..-Í;-ı 7 _-_-77 i __

_

~ _-_ı1___TJí ŠJÍ

_

-_

--ˇ

_

Ísaırezcfıireir

.

ıfhellfflfiw

//,f

/Í /

.R-_

~._

00,

U/70 -kk"-HHM-""`-i.

0

1

F

f

6'I/9,r0.5,

.'

20',

J

CscŠ'vezeı'e'k sıiıpčlycin f6I4m)

E1 :-2 Q:

„.„.u„i;

9908«`“~

” I

*_

_

~

/E)

1_

á

~- R Č`.~"0~ "

AW 1

K' Helga rııgısor

'Iı 'I

szfgıir

AH

:

Š'

`T.~`J.É_.."?-"-2:-

.ı_____H_H` _.___ zz- ~

m `-`-H.-Haä-""'-\-. _

_'

/

rsígcrar

Í

Í

"-_:.,.,«ı.ı': ;:_`;-__

_

Ű

ig

*_

'-Pf

-._ . ,_ i_i, _ -_ ._

I. ábra A mohácsi Duna-meder keresztezése

a Duna-mellékágat keresztgáttal le kell zárni, amely két párhuzamos, egymásba kapcsolódó, trapéz szelvényű kőrakatból áll utófenék-biztosítással; a köztes teret a végleges csőfektetés magasságáig fel kell tölteni és a felületet úgy kell kialakítani, hogy az erőgépek és a földgépek átjárását, a kötélzet elhelyezését és a mozgó csigasor mozgását lehetővé tegye; végleges állapotában alkalmas a két párhuzamos ivóvízvezeték fektetésére; a behúzáshoz szükséges vonóerőt 6-os csigaáttételen keresztül kell biztosítani; az álló csigasor rögzítéséhez földbe süllyesztett lehorgonyzó betontömböt kell építeni 1,75 -106 N teherbírással számolva; az erőgépek részére - a behúzás időtartamára l,8-2,0 km hosszú, egyenes utat kell biztosítani. A végleges technológia kialakításához megvizsgáltuk a csőszerkezet felúszás elleni leterhelésének mértékét, illetve a behúzáshoz szükséges vonóerő értékét és annak változását minden 50 m-es előrehaladás után. A vizsgálatot az alábbi esetekre végeztük el (2. ábra): _ a csőszerkezetre a leterhelő idomokat a csőbehúzás után búvárok helyezik el; a nyitott csövek vízbe éréskor vízzel feltöltődnek;

alkalmas, megfelelő ívű pálya méretei alapján a csőszerelvény hossza 614 m, súlya pedig 18,8- 106

N;

gá-

ii

-iı

a csőszerkezet két, megfelelő védőbevonattal' ellátott NA 700 méretű vízvezetékből és egy NA 200 méretű kábelvédőcsőből áll; a felúszás elleni leterhelést 210 db vasbeton nyeregidommal kell biztosítani; a behúzólemezre szerelt csőszerkezet behúzása vasúti sínpályán, speciális kocsikra helyezve történik; a vasúti sínpálya magassági vonalvezetése alkal-

mazkodjon a terepadottságokhoz (minimális föld-

ıí

iz

munka), továbbá olyan módon illeszkedjen a mederárokhoz, hogy a szerkezet behúzásakor a csőfalban keletkező feszültségek a megengedett érték alatt maradjanak; a vasúti sínpálya és a főközlekedési út keresztezését az út pályaszerkezetének megbontása nélkül kell végrehajtani, így a csőbehúzás után az út forgalma minimális munkával helyreállítható; a keresztezési munkák idején az út forgalmát terelőúton kell lebonyolítani; a terelőút a behúzópályát előregyártott elemekből szerelt, ideiglenes hídszerkezettel keresztezi; í

leferheló idomok nélkül, nyifoff rsávëggel

_.........

Ieferhelč ídomokknlı zcirf cscivëggel

f~--~-F"---

z-21-,

“__

„

_

7

-

_

_

*H7

7

,ız

7

l

2

__

H ___

ııııııı; _

_

`

i

Q2 9.

_

_

ñ__„___ 1_

i

V

_____

,L 17

_~

_

-_-___“___Í

_ ___ l

_-\

őerci I? V0

_-

__

,'"'"

` _

__

i__ _

zi

`E _ _

4

i

__

,

_

_

_ i______„__.,_...._...iL-- --r-"""_!

__„___ 1

1

'-

7

1

'l"

_

"",

F

_!

__

1

l

__,~

_

í

i

__

\

_

l

-

v

_

_

JL

1

_l _ P-_ .______

\

n

Z

~~ ZF*

ff Í jf

\ \_

50

00

50

vı-.

Q-ı-.

'N

200

250

\

„_- „._4

Š

n-|

I

Cä

'-0

R1

-_.L_ _ 1

l

Q

R:

-4

C)

Q

*Y

'-41

“

'CJ

C)

*^ In

Š

sa

2. ábra A csőszerkezet előrehaladása, m

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 17. (117.) évfolyam 2. sz.«:E„z, 1984. február

45

-- a csőszerkezetre a leterhelő idomokat a csőbehúzás előtt helyezik el; a levegővel töltött zárt csövek miatt érvényesül a felhajtóerő, és a szerkezet súlya a vízben lényegesen kisebb lesz. A vizsgálatok alapján a második változatot választottuk, mert

- a behúzás végső fázisában, amikor minden esetleges leállás kockázatos (a csőszerkezet már nem a sínpályán halad és számítani kell a meder nedves talaja és a behúzólemez között fellépő szívóhatással), az újraindítási erőszükséglet lényegesen kisebb; -- a kezdeti vonóerő ugyan nagyobb, mint az első változatnál, de ezt olyan helyzetben kell kifejteni, amikor a csőszerkezet gördülőpályán halad és minden esetleges újraindítás kockázatmentes; - nincs szükség a leterhelő idomok utólagos, nehéz búvármunkát igénylő elhelyezésére.

A kivitelezés tapasztalatai A keresztezés építése során bebizonyosodott az előkészítő munkák fontossága és olyan dokumentumok szolgáltatásának szükségessége, amelyek alapján egyértelműen megtervezhető a keresztezés műszaki állapota és űzembiztossága, a keresztezés építésének időtartama és a költségek alakulása, továbbá a valóságban is helytálló prognózisok készítése az időjárási, hidrológiai és talajmechanikai tényezőkről. A keresztezésnél alkalmazott technológiával a kivitelező vállalat a munkákat nagy biztonsággal végezte; ezt a gyakorlati tapasztalata, a képzett szakember-

gárda és a megfelelő géppark tette lehetővé. A technológia gyenge pontja a szükséges vonóerő biztosítása nagy súlyú csőszerkezeteknél. Az erőgépként alkalmazott oldalgémes traktorok által kifejtett vonóerő bizonytalan, függ az időjárási viszonyoktól. Kedvezőtlen esetben (esős idő, felázott vagy fagyott talaj, hó) a kifejthető vonóerő csak törtrésze az elméleti vonóerőnek és meghiúsíthatja a behúzást.

KÜLFÖLDI HÍREK Adatok Észak-Amerika kőolajiparáról az 1970-1982. évi időszakra Millió t 1970

Készletek Termelés” Finomítókapacitás Fogyasztás

1975

1980

1981

19821

6705 603,6 723,5 761,9

5362 544,2 872,6 846,9

4421 565,2 1028,3 896,5

4998 553,3 l045,0 856,5

4960 553,0 941,0 818,0

1447 5258

956 4406

862 3559

983 4015

945 4015

Készletek

Kanada USA Termelés* Kanada USA Finomítókapacitás Kanada USA Fogyasztás Kanada USA 1 Becslés;

70,0 533,6

77,5 466,7

83,0 482,2

75,7 477,6

73,0 480,0

72,5 651,0

101,2 771,4

108,3 920,0

110,0 935,0

101,0 840,0

72,0 689,9

87,1 759,8

89,7 806,8

85,5 771,0

78,0 740,0

2 Kondenzátummal, gazolinnal, cseppfolyós gázzal és kátrányhomokból nyert olajjal együtt.

Oeldorado 82

Szegesı' K. A felhők is szennyezik a környezetet

A légköri szennyező anyagok rendszerint közvetlenül vagy csapadék révén hatnak a környezetre. Angol tudósok bebizonyították, hogy van egy harmadik mód is, amely különösen az erdővel és növényzettel erősen benőtt felföldeknek árthat, ahol a kömyezetszennyezést valószínűleg alaposan alábecsülték. Kimutatták, hogy a felhőkben levő kicsiny vízcseppecskék több szennyezőt tartalmazhatnak, mint az eső. Az alacsonyan vonuló felhókből a növényzetre lerakódó ilyen cseppecskék 20 százalékkal növelhetik a szennyezést. A két szakértő véleménye szerint az ilyen „rejtett” csapadékban a vegyületek töménysége nagyobb, mint az esőben, mert ezek a szennyezők finom aeroszol részecskék formájában gyakran a vízpára kondenzációs magjaiként működnek a felhőkben. Ennélfogva az így létrejövő kis vízcseppecskék nagyobb tömény-

ségben tartalmazzák a szennyező vegyületeket, mint az esőcseppek, amelyek a vízpára kicsapódásával jönnek létre. Egy Skóciában végzett vizsgálat során a talajhoz közel szálló felhőkben szulfátok, nitrátok és fémszennyezők nagy koncentrációját fedezték fel. A vizsgálat ideje alatt ajégtömegek mozgásának tanulmányozása fölfedte, hogy ezek Eszaknyugat-Európa és Anglia iparvidékei fölött haladtak át, s így nem csoda, ha ipari szennyezóket szedtek fel. A szennyezésnek ez a formája leginkább azokat a felföldeket sújtja, amelyeket gyakran borítanak el alacsonyan szálló felhők. Minthogy a tűlevelű fák különösen jól gyűjtik össze az apró vízcseppecskéket, valószínű, hogy ezeknek jobban árt az ilyen szennyezés, mint a lombos fáknak vagy az aljnövényzetnek. K. L.

46

KŐOLAJ Es FÖLDGÁZ 17. (117.J évfolyam 2. szám, 1984.f.«z1zrzr.-zfr

BÁNYÁSZATI És KOHÁSZATI LAPOK ÍÍ

KOOLAJ ÉS FÖLDGÁZ

1983. ÉVI TARTALOMMUTATÓJA

I. ÖNÁLLŐ SZAKCIKKEK TÉMAKÖRÖK szERINT KUTATÁS, GEOLÓGIA, GEOFIZIKA

Fogaõ-. Oıdaızz.

Ifi

Folyóiratsz.

BABAEV, F. R.: A kőolajokban levő nyomelemek és porfirinek eredete . . . . . . . . . . . . . . . _ 2 JEscH A.: Változik-e a mélyfúrási geofizika szerepe? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 JEscH A.: Mélyfúrási geofizika. Bibliográfiai tanulmány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. klsz. POGÁNY L.-HENKEL, H.: Földtani, műszaki és gazdasági paraméterkapcsolatok alkalmazása a szénhidrogén-földtani kutatásban . . . . . . . 1 STEGENA L.-HORVÁTH F.: Az ülepedés és a hőtörténet szerepe az olajképződésben . . . . . . . 1 SZALAY A.: A nyomásgátak szerepe a szénhidrogén-migrációs folyamatokban . . . . . . . . . . 12 FÚRÁS ALLIQUANDER Ö.: A ma és a holnap rotari mélyfúrása . . . . . . ._ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 ALLIQUANDER Ö.: Mélyfúrás. Bibliográfiai tanulmány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. klsz. ARNOLD, W.: Sekélyfúrás és nagyátmérőjű fúrás. Bibliográfiai tanulmány . . . . . . . . . . . . . . klsz. BENCSIK I.-FEDERER I.: Külső béléscsőpakker üzemi alkalmazásának tapasztalatai . . . . . . 9 DORMÁN J.: A hőmérséklet hatása az öblítőfolyadékok reológiai és hidraulikai jellemzőire 4 LÁNYI T.-MUCSÁNYI J.-SZABÓ M.: A repesztési nyomások értékeinek különböző célú köz_elíté§ei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Osz A.: A fúrólyukak utánfúrása . . . . . . . . . 5 POGÁNY L.-SIPőTz I.-CSABA J.-NÉ: A mélyfúrásos kutatás-feltárás költségeinek alakulása hosszú távon és a költségcsökkentés lehetőségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . 9 SzEPEs1 J.: Vastag, igen nagy áteresztőképességű, túlnyomásos szénhidrogén-tároló formációk átfúrása . . . . . . . . . . ._ . . . . . . . . . . . . . . . . _ . 3 UDovEcz GY.-VAS A.-NÉ: Kísérletek az öblítőfolyadékok előállítására a rétegrepesztő folyadékok kutatásában szerzett tapasztalatok alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 VARGA G.: Nagy mélységkapacitású olajbányászati fúróberendezések fejlesztése . . . . . .

11

TERMELÉS, ELOKÉSZÍTÉS Auouszrm J.-BÁN Á.-KRısTóF M.-SzAKONYI I.: A kőolaj-kihozatal növelési lehetőségének vizsgálata a Demjén keleti mező tűzelárasztásra aíkalmatlan területein . . . . . . . . . . . . BÁLINT V.-PACH F.: Vegyes hézagterű szénhidrogéntelepek valószínűségi tárolóstruktúrájának modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . DALLOs F.-PACZUK L.: A termelőberendezések rövid fejlődéstörténete a zalai olajrnezőkön . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . FALUcsKAr L.-KARDOS A.-NÉ: Fejlődési és fejlesztési tendenciák a kőolajtermelésben . . . . GOMBOS Z.: A halmaztelepek vizesedésének tapasztalatai a Kelebia dél mező művelésének elemzése alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . GULYÁS T.--VÁcı F.: Recirkulációs hűtővízrendszerek korrózió elleni védelme az NKFVnél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

JURATovıcs A.: Algyő múltja, jelene és jövője . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . KASSAI L.-DOLESCHALL S.: Tájékoztató a tárolómérnöki tudomány fejlődéséről . . . . . . . . KAssAı L.: Rezervoármérnöki tudomány. Bibliográfiai tanulmány

6

NÉMETH G.: A nagylengyeli olajmező jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 PÁPAY J.: Telített gőz fázisviszonyainak analitikus meghatározása termelő-, besajtolókutakban és vezetékekben . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 PÁPAY J. SZAKONYI I.: Az Algyő-Tisza 2. telep etándús gázzal való művelésének lehetősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 8 PARÁzs B.: A szénhidrogén-termelő berendezések tervezésének és karbantartásának ösz3 szefüggése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _. SIMON F.-CsÁKó D.: Az OKGT és a MAFKI együttműködése a szénhidrogén-bányászat felszíni technológiai berendezéseinek számítógéppel végzett rendszertechnikai vizs7 gálatában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. SIMON S.: Kettős porozitású tárolók nyomásernelkedési görbéinek értékelése gömb-sugaras 2 szűrődés esetén . . . . . . . . . _'. . . . . . . . . . . . . . . . . SIMON S. SZÁNTHÓ I.: Uj módszer a kettős porozitású tárolókban kialakuló interferencia vizsgálatára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 SZLÁVIK I. RÁCZ G.: Az olajgyűjtő állomások technológiai fejlesztése az Algyő-mezőben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 12 TAKÁCS G.: A kőolaj-kitermelési technológiák fejlesztésének legújabb eredményei . . . . . . 6 TAKÁCS G.: Kõolaj- és földgáztermelés. Bibliográfiai tanulmány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . klsz.

1 6 5 2

4 6

11

33 208 238 85

210 39 321 353 173 181

FELDOLGOZÁS

BEYER H. K.-HANGE F.-HORVÁTH J.-MÁNDY T.: Krakkolókatalizátorok röntgendiffrakciós vizsgálata . . . . . . . . . . . , . . . . . . . . . . EGRI L.-UGRINÉ HUNYADVÁRI EVA: Kőolajparaffinok gázkromatográfiás vizsgálata . . . . . ISAÁK GY.-SIMOR L.: Kõolaj-desztilláló tornyok pH-szabályozásának kérdései ' . . . . . . _ KOPANYEC B.: A Dunai Kőolajipari Vállalatnál megépült a mikrokristályos parafiint gyártó üzemcsoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ OLÁR P.--ISAÁK GY.-SIMOR L.: Recirkulációs hűtővízrendszerek vegyszeres korrózióvédelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . RÜÍIČKA, V.: Komplex elegyek tulajdonságainak és fázisegyensúlyának becslése . . . . . . . SUBA E.-NÉ-TORMA Á.: A kőolaj-feldolgozás fejlesztése a fehéráru maximális kihozatala érdekében . . . . . . . . . . . ._. . . . . . . . . . . . . . . . . . . SZÍJJ V.-Szűcs I.: Uj kőolaj-feldolgozási technológia hazánkban - a viszkozitástörés .

9

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . klsz.

LAKATOS I.: A poliakrilamid oldatok nem newtoni áramlásának sajátosságai a kis nyírássebesség-tartományban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Oldalsz.

11

330

8

245

3

87

10

315

3 's

76 147

10

292

2

43

1

7

10

299

6

177

4

119

5

142

GÁZIPAR

CSÁKÓ D.: Kis készletű gázmezők és kis fűtőértékű gázok hasznosításának kérdései . . . NAGY Z.: Földgáz-előkészítő és -feldolgozó technológiák numerikus modellezése -- a MODELL-TECH program ismertetése . . . . . . PACZUK L.~TóTH A.: A földgázkezelés főbb technológiai eljárásai és ezek fejlesztési tendenciái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. VALASTYÁN P.-KULIJEV, A. M.-SıHALıZADE, P. D.: A gáztermékkinyerés hatékonyságának növelése az SZKFL gázfeldolgozó üzemeiben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

`

szÁu.iTÁs, TÁROLÁS

Boaoıc E.-NAVRATIL L.: Tixotrop-pszeudoplasztikus nyersolaj áramlási ellenállásának meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Folyóiratsz .

CsÁKó D.--LÉKAY G.-MIKLós T.: A föld alatti gáztárolás szerepe a földgáz távvezetéki szállításában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 CSORBA M.: Kompresszorok szívó- és nyomóvezetékeinek tervezése szárrıítógépi modelle2 zés segítségével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ÉLIÁs S.--SOBOR S.-SzTANKó GY.-TöRÖK A.: A csővezetéki szállítás energiafelhasználásának és veszteségcsökkentésének lehetőségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 MOLNÁR J.: Hozammérési számítások az ISO 5167 szabvány nyomán . . . . . . . . . . . . . . . . 6 ROMVÁRI P.--TóTH L.-NOVOTNY L.: A períodikus túlterhelés hatása az időben változó belső nyomású, repedést tartalmazó nyomástartó edények élettartamára . . . . . . . . . . . . . . . . 7 SZABÓ A.: Gázáramlásmérés a kompresszibilitási tényező folyamatos számításával . _ _ . . 7 SZABÓ J.: A szénhidrogéneket szállító csővezetékek belső vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 TURKOVICH GY.: Szénhídrogének föld alatti tárolása. Bibliográfiai tanulmány . . . . . . . . . .. klsz.

68 56

25 185

193 213 277 194

VÍZBÁNYÁSZAT CsATH B.: 100 éve kezdték el a hódmezővásárhelyi Nagy András János-féle artézi kút fúrását . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Folyóiratsz.

Oldalsz.

7

221

CSATH B.: Megemlékezés a VIKUV 25 éves műszaki fejlődéséről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . CSATH B.: A magyar vízkutatás pártfogói . . KORIM K.: A magyarországi vízkutatás és vízfeltárás főbb eredményei . . . . . . . . . . . . . . . . PATAKI N.: A 25 éves VIKUV fejlesztési eredményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Oldalsz.

11 12

347 379

11

349

4

97

GAZDASÁGI És ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK BÁLINT V.: Húszéves az OLAJTERV . . . . . . FERENCZY J.: Bűzös folyadék átfejtése, különös tekintettel a környezetszennyezés megelőzésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . POGÁNY L.-SIPőTz I.-CsABA J.-NÉ: A mélyfúrásos kutatás-feltárás költségeinek alakulása hosszú távon és a költségcsökkentés lehetőségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SOMOGY! F.: A kőolaj- és földgázbányászat részére végzett gázmotor-fejlesztési munkák a Ganz-MÁVAG-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . TAQUI, S.: Alkatrészvizsgálatok szélsőséges üzemi viszonyok között működtetett gömbcsapok kialakításához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . TAssoNYI K.: Fővállalkozás az olajiparban az 1979-1982 közötti időszakban . . . . . . . . . . ÜRMössY L.: Vaskohászatunk helyzete és feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..

10

289

9

274

9

269

5

154

7

200

10

309

12

374

II. NÉVMUTATO Oldalsz

Oldalsz.

ALMÁSI MIKLós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . ANOYALEEY GYÖRGY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . ARNOLD WERNER, DR.-Ing. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . klsz. AUOUSZTIN JÁNOS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . BABAEV, FIKRET RZAKULI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . BÁLINT VALÉR DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260, BÁN Ákos DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . BENCSIK IsTvÁN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . BÉRCZI IsTvÁN DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .222, BEYER HERMANN K. DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . BOBOK ELEMÉR DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . CSABA JóZsEFNÉ DR.-NÉ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . CsÁKó DÉNES . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7, 38, 68, 93, 210, CSATH BÉLA 29, 46, 90, 94, 221, 249, 319, 347, 379, CsETE JENŐ DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . CsÍKY GÁBOR DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . CSORBA MIKLÓS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . DALLOS FERENC . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . DÉTÁRI IsTvÁN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . DOLESCHALL SÁNDOR DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . DORMÁN JóZsEF DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . EGRI LÁSZLÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ÉLIÁs SÁNDOR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ERDÉLYI MIHÁLY DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ERSEK ELEK DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . FALK MIKLÓS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . FALUCSKAI LAJOS `. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . FEDERER IMRE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . FERENCZY IMRE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . FERENCZY JózsEF . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ GARDA IsTvÁN DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . GOMBOS ZOLTÁN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . GULYÁS TIBOR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . HAJDÚ LAJOS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . HALÁSZ MIKLÓS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. HANGE FERENC . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1-IANYEC ERNŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . HENKEL, HANNEs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . HORVÁTH FERENC DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . HORVÁTH JózsEF DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ HORVÁTHNÉ MOLNÁR KLÁRA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ISAÁK GYÖRGY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

255 42 66 179 58 289 179 257 383 330 142 269 281 383 45 61 56 346 218 167 123 245 25 254 220 314 175 257 183 274 159 129 51 199 75 330 159 16 1 330 184 87

JANKó GÁBOR . . . . . . . . . . JESCH ALADÁR . . . . . . . . . JURATOvIcs ALADÁR DR. . KARDOs ANTALNÉ . . . . . . KAssA1 LAJOS 55, 156, KATONA DEzső . . . . KERÉNYI ERVIN . . . . KOKAI JÁNOS DR. . . KoMLósI ZsoLT . . . . KOPANYEC BÉLA . . . KORIM KÁLMÁN DR.

.... .... .... .... 157,

. . . . . . . . 174, 223, 351, . . . . . . . . . _. 165, klsz. ...................... . . . . . . . . ._ . . . . . . . . . . . . . 159, 167, 318, 371, 382, klsz. ............................... ............................... ............................... ............................... ............................... 95, 102, 207, 218, 256, 291, 308,

KőRösı TAMÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . KRIsTóF MIKLÓS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . LAKATOS IsTvÁN DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . LÁNYI BÉLA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . LÁNYI TIBOR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . MÁDAI SÁNDOR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . MÁNDY TAMÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . MOLNÁR JÁNOs DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . MUCSÁNYI JózsEF . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . NAGY ZOLTÁN DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . NASINSZKY DEZSŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . NÉMETH GÉZA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . NOVOTNY LÁszLó DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . OLÁR PÉTER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . ÓVÁRI ANTAL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42, 62, 192, Ősz ÁRPÁD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . PACH FERENC DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . PACZUK LÁsZLó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177, PANTÓ DÉNES . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ PÁPAY JózsEF DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .208, PARÁzs BÉLA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . PATAKI KÁLMÁN DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . PETRICSEK JózsEI~` . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . POGÁNY LÁszLó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16, 20, 30, RÁCZ GÁBOR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ROMVÁRI PÁL DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . RUMPF PÁL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . RÜÍIČKA, VLASTIMIL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SCHALL IsTvÁN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38, 84, 217,

384 74 103 175 383, 97 158 345 29 244 315 349, 384 189 179 338 256 372 159 330 185 372 299 319 33 193 76 255 139 260 346 225 238 85 97 92 269 353

193 61 147 223

Oldalsz.

SELMECZI BÉLA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SIMON FERENC . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SIMON SÁNDOR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39, SIMOR IsTvÁN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SIPÖTZ IsTvÁN DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SOBOR SÁNDOR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SOMOGYI FERENC . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . STEGENA LAJOs DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . STIFFEL LÁSZLÓNÉ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SUBA ENDRÉNÉ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SZABADVÁRI FERENC . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SZABÓ ANTAL DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SZABÓ JÓzsEr . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SZABÓ MÁTYÁs DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SZAKONY ISTVÁN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .179, SZALAY ÁRPÁD DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SZÁNTHŐ ILONA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SZEGESI KÁROLY 28, 30, 38, 63, 67, 75, 94, 118, 128, 153, 156, 157, 159, 172, 174, 184, 199, 207, 212, 220, 221, 223, 237, 252, 253, 256, 258, 273, 276,

146 210 321 362 269 25 154 1 319 292 191 213 277 372 238 363 321 141, 218, 298,

. . . . . . . . . . . . . . . ..320, 337, 352, 371, 381,

384

SzELEs JÁNOs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

15

ııoıı

Oldalsz-

SZEPESI JózsEF DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SZÍJJ VINCE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SZLÁVIK IMRE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SZTANKÓ GYULA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szűcs IsTVÁN DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . TAKÁcs GÁBOR DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ 173, klsz. TAQUI, SABAH . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . TAssONYI KADOCSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . TÓTH ANDRÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . TÓTH FERENC . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . TÓTH LÁSZLÓ DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . TÖRÖK ATTILA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . TÖRÖK JÁNOS DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . TURKOVICH GYÖRGY . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371, klsz. UDOVECZ GYÖRGY . . .I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. UGRINÉ HUNYADVÁRI EVA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . URMössY LÁsZLó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VÁCI FERENC . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VALASTYÁN PÁL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VARGA FERENC DR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VARGA GUsZTÁV . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

65 43 353 25 43 181 200 309 177 219 193 25 317 194 21 245 374 51 119 251 336

VAs ÁKOSNÉ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ .

21

III. HÍREK, KÖZLEMÉNYEK, NEKROLÖGOK SZEMÉLYI HÍREK

RENDEZVÉNYEK, KONFERENCIÁK, FELHÍVÁSOK Folyóiratsz.

Oldalszám: 55, 157, 159, 383

EGYESÜLETI, szAKOszTÁLYI, sZERKEszTO BIZOTTSÁGI HIREK Oldalszám 30, 42, 46, 75, 94, 146, 166, 192, 199, 220, 223, 255,256, 308, 314, 382 PP

EGYETEMI HÍREK Oldalszám

45

Oldalszám

HÍREK Az ÜZEMEKBÖL 158, 159, 189, 244, 255, 381

Oldalszám

Az IPARÁG KÖRÉBÖL 92,95,184,3ı7 KÖNYV- Es FILMISMERTETÉS

A XXXIII. bányászati-kohászati napok a Freibergi Bányászati Akadémián (1982. június 22-25.) . . . A könyvtár- és kiadványbizottság felhívása . . . . . . . . A Nemzetközi Gyógyviztechnikai Társaság (SITH) XVIII. kongresszusa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pályázati felhívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 71. küldöttközgyűlése (Salgótarján, 1983. március 11.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Szénhidrogén-bányászat története szerkesztő bizottságának felhívása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XVIII. Vándorgyűlés és Cheumaut '82 (Siófok, 1982. szept. 10-12.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzetközi tanácskozás foglalkozott a szén-dioxidos Olajkiszorítással . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 11. kőolaj-világkongresszus London, 1983. aug. 28.-szept. 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beszámoló a Petromass '82 V. nemzetközi szimpozionról (Dusanbe, 1982. Okt. 10-16.) . . . . . . . . A Kőolaj és Földgáz 1982. évi tartalommutatója .

Oldalsz

1 3

20 75

4 5

102 158

8

225

9 268 9

281

10 317 10 318 11 2

345 47

MEGEMLÉKEZÉSEK Jakóby László-emlékülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lfj. Lóczy Lajos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8

251

8

254

Oldalszám 15, 93, 159, 207, 222, 362, 383

MÚZEUMI HÍREK Oldalszám

Oldalszám

NEKROLÖG

191, 219

Tilesch Leó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

29

Vándor Béláné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . Gulyás Imre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

29 29

KÜLFÖLDI HÍREK 28, 30, 38, 63, 67, 75, 84, 94, 118, ı28,_ı4ı, 153, 156, 157, 172, 174, 184, 199,207, 212, 217, 218, 220, 221, 223, 237, 252, 253, 256, 268, 273, 276, 291, 298, 318, 319, 320, 337, 351, 352, 371, 383, 384

Lőrinc János . . . . . . . . . . . . . . Póra Ferenc . . . . . . . . . . . . . . . Gyivicsán Pál . . . . . . . . . . . . . Iharos Miklós . . . . . . . . . . . . . . Diószeghy Béla . . . . . . . . . . . .

Ajtay László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

.... .... .. ... .... _ . . ........ .... .... _ . ...... .... . . . ..... . .................... . ........ . ....... ..

61 61 91 159 319 383

Ósszeállította: Szegesí K.

Tervtipizálás, típustervezés, SZabVáIlYOSÍtáS aZ

TERV'beIl

A szerző részletesen ismerteti az Olajtpari Fővállalkozó és Tervező Vállalat fejlődését, a fennállása áta eltelt 20 év alatt végzett tevékenységét. Kitér arra, hogy a kezdetben csak műszaki tervezéssel megbízott vállalat kiterjesztette profilját a fővállalkozásra, fejlesztésre, egyes szolgáltatási feladatok elvégzésére. Az elmúlt években lényeges volumenű exportvállalkozást is végeztek. Az OLAJTER V-nek jelentős szerepe van a hazai Olajipar mai Ősszképének kialakításában, amelyet a szerző ismertet, kiemelve a fontosabb létesítményeket, nagyobb üzemeket. A vállalatnál dolgozó szakemberek számos szabadalommal, új megoldással gazdagitották a hazai műszaki életet, jelentős megtakaritásokat értek el ezekkel népgazdasági szinten.

Az 1963-ban alakult OLAJTERV az 1960-1970-es években, amikor a nagy volumenű olajipari beruházások hazai megvalósítása folyt, nagy mennyiségű kiviteli terv készítésének követelményével nézett szembe. Emellett a megalakulás, a vállalat személyi állományának folyamatos, számottevő növekedése állandó jelleggel új szakemberek munkába állásával járt együtt. Ezekben az években nem volt mód a felgyülemlő szaktudás szintetizálására, rendszerezésére, a jelentősebb berendezések, készülékek, létesítményegységek típusterv mélységű kialakítására. Időközben azonban kialakult a feladatoknak megfelelő létszám, s hatalmas mennyiségű kiviteli terv készült el, ami szinte kínálta az alkalmat a rendszerezésre, az egységesítésre és a típusmegoldások kialakítására. 1978-79-ben kezdődött meg az érdemi, összefoglaló törekvésekkel jellemezhető tipizálási munka. Ennek első feltétele volt egy olyan rendszer megteremtése, amelynek alapján meg lehet határozni a munkavégzés célkitűzéseit, a végrehajtás módját és ütemét. A rendszer megteremtésének szempontjai az alábbiak voltak: _ először a legegyszerűbb elemek terén kell kialakítani azokat a típussorokat, amelyek egyes tagjairól megfelelő formájú kiviteli tervet kell előállítani. A kiviteli terv olyan legyen, hogy az módosítás nélkül beépíthető legyen bármely alkalmazási helyre; - ezután az egyszerűbb készülékek - fekvőhengeres tartályok, szeparátorok, hőcserélők típusméretsorát kell megalkotni, ahol messzemenően figyelembe kell venni a gazdaságosságot a méret, falvastagság, anyagválaszték vonatkozásában. Az így kialakított típusterv már nem illeszthető be módosítás nélkül bármely kiviteli tervbe, mivel a helyretervezés során helyi applikációk válnak szükségessé. Ilyenek a csonkelrendezés, műszerbeépítések, a

3 IMQN TIBOR

pustervről. Az OLAJTERV az ismételten felhasználható terv (IFT) kategóriát határozta meg erre a célra. Ennek lényege, hogy a becslés szerint 60%-os előkészítettségű IFT konkrét feladat kapcsán való alkalmazása esetén még jelentős munka merül fel a telepítéssel, beszerzési viszonyokkal, távfelügyelettel, energiaellátással stb. kapcsolatban. Az ismertetett szempontok alapján az első feladat a rendezetlen, szinte egyéni tervezőktől függően más és más, nem szabványos gépészeti elemek rendszerbe foglalása volt. A rendszer egy „családfa” kidolgozásából állt, amelyre fel lehetett építeni a meglevő, de különbözően használt elemek típustervét, méretsorait. Ez a tevékenység, amely terjedehnét tekintve is jelentős, az első próbaköve volt a vállalatnál megvalósítandó tervtipizálási folyamatnak. Segítséget nyújtott hozzá majdnem minden gépész tervező részleg, s nagyszámú gépész tervező, akik szakértelmükkel, elmélyült munkájukkal vettek részt a vállalati szabványrendszer kidolgozásában. Az ún. „családfát” az 1. ábra mutatja. A kidolgozott elemek száma meghaladja a 300-at, s a

méretsor további bővítését tervezzük. Nem kevés hatása volt a munka indításához a VEGYTERV segítségének, amely rendelkezésünkre bocsátotta az általa már a korábbi években kidolgozott csötartó elemek vállalati szabványát. Jelenleg a vállalati szabvány OLAJTERV-VEGYTERV közös kiadványaként él. Az egyszerűbb elemeken felül foglalkozunk bonyolultabb berendezések tipizálásával is. Ezek sorában első a korábbi években már megkezdett úszófejes hőcserélő rendszer folytatása, illetve továbbfejlesztése. Ismeretes, hogy bizonyos szennyeződési tényező valószínűsége felett az úszófejes hőcserélőket alkahnazzák a vegy- és kőolajiparban. Tekintve, hogy a nagy olajWmvırv aëeézrn ELEMEK Raxvszrnrj j rsoriszfmávrrır w

KŐOLAJ ÉS FŐLDGĂZ J 7. U17.) évfolyam 2. szám, 1984. február

Ãm Ífiwýý

7 ti z í

_ .

í

Élt

[

_-

j`

l 4%

I lhırtıs

-- L-[-7 7*

7

il

rsovrmzzıno rıaısx ~

7

I

.

I

l

_

1

Í W atm-ız __ 7 í Ã __-i-e { um zune

I

af " ÍÍR'-1'-*:'°-*'-T~_. I „l--l__ ,Ă L: -Lf__f^:ıLe*_v_f__ mm .._..._...__.__L ` ---1l To-ılíıl Eırıfx ll

V

L7

7

ˇ

ˇ7

I

7

_

l

l 7

7

líýý

l

j

1

z, _

_.

.

»_-I ıcıszıirraısrx

1

„

~ T

I

I

““`“?'- zl

Lmõq

"

- :í.__.*--

z, C Fff-;i:_3l Pbssnv

{ ,„,,,,;,„~,,--~~-~

|

ı~ ---«* afzrnvsısı szrrfurr.-.frrx ki

jl--j :arra szraewrnmr

1

lÍ**ffl=ffi-:=-~==*_ Emil fvífčffˇ

-F~__*" *ëf=!'.*i___-„.J

l `

_

|~ Sz'

l IRM? :sőfidr _____._í_-__„

_* J-

.ml

,_,,. , _ ı _ |EÉ- ___._.___

Íli

j--1 „zríízizzmmzrzz | l

csőkötegek kihúzási lehetősége stb.; - a harmadik fázisban történhet meg a nagyobb bonyolultsági fokú, több készüléket, műszert összekötő vezetékrendszert tartalmazó berendezések lehetséges mértékű tipizálása. Ebben az esetben a típusterv fogalomköre olyan értelemben bővül, hogy a típuskialakítású berendezés orientációt ad elsősorban azáltal, hogy egyszerű elemei és készülékei önmagukban tipizáltak, de azáltal is, hogy a technológiai folyamat, globális elrendezés, irányítástechnikai megoldások azonos elvek alapján épülnek fel. Ebben az esetben nem lehet szó hagyományosan és egyszerűsített formában értelmezett tí-

}

|

l

; TAR Í%;._. »z-«z»~.- ~-»» _.

ll

:Eu-nwzıımur `l

íj ,„'“m„„-,

] O

.

._

MU* _, " ““`““““'l L-_

1. ábra S1

ipari beruházások jelentős részét vállalatunk szakemberei tervezték, ez a hőcserélőtípus gyakran került alkalmazásra. A gyakoriság indokolta egy olyan rendszer kidolgozását, amely biztosítja a készülékek csereszabatosságát, az alternatív alkalmazási lehetőséget, s a tartalékalkatrész-igény minimalizálását. Ez a munka természetesen hosszú évek tapasztalatait igényelte. A hőcserélő, bármely egyszerűnek is tűnhet pl. egy több fokozatú centrifugálszivattyúhoz képest, igen bonyolult készülék. S a tervezést még bonyolultabbá teszik azok a szabványok, előírások, amelyek sokszor a részmegoldásokat kötik meg. Az OLAJTERV ezzel foglalkozó tervezői azonban olyan rendszert dolgoztak ki, amelyen belül azonos köpenybe többféle csőköteg építhető be, vagy például a fokozatosan korrodeáló csőkötegek alacsonyabb nyomáson még felhasználhatók. Az így kidolgozott rendszer előnyös az üzemeltetőnek, mert kisebb raktárkészlettel is fenntartható a folyamatos üzem, de előnyös a gyártónak is, mert azonos műszaki megoldásokkal találkozik, s rendelkezik a gyártáshoz elengedhetetlenül szükséges, ún. know-how-val. A rendszer egy típuselemét a 2. ábra mutatja. ˇ Végül nem érdemtelen megjegyezni, hogy a rendszer kialakítását és az egyes elemek kidolgozását a tervezők a konkrét beruházások kapcsán oldották meg, minimális műszaki fejlesztési keret felhasználásával. A tervezői munka ezzel gyorsult, egyidejűleg olcsóbbá vált, amelynek az üzemi megtakarítások mellett is van tröszti, illetve népgazdasági haszna.

ˇ A viszonylag egyszerűbbnek nevezhető, alapjában véve egyfunkciójú készülékek sorában lényeges helyet foglalnak el a földgázszeparátorok. Az átáramló föld-

gáz komponens-összetételének, nyomásának, hőmérsékletének és mennyiségének figyelembevételével ki lehetett alakítani olyan méretsort, amely gazdaságosan teszi lehetővé azonos készülékek több célra való felhasználását. Ilyen szeparátor körvonalrajzát mutatja a 3. ábra. A tervezési szempontok között nem lényegtelen, hogy a hagyományosan az átáramló keresztmetszetekre végzett számítás helyett a készülékekbe helyezett, sokféle meggondolást tartalmazó betételemek technológiai, műveleti viselkedését vizsgáltuk meg, s ennek alapján határoztuk meg a különböző feltételek melletti viselkedést, s a méretsor egyedi tagjainak minimalizálását. Mindamellett ebben az esetben is érvényes az általános elv: alkalmazás előtt konkrét, a helyretervezés viszonyaival kapcsolatos vizsgálatok, számítások elvégzése szükséges. Az egyszerűbb készülékek sorában fehnértük a hazai tartályválasztékot, s az eredményeket katalógusban foglaltuk össze. Egyidejűleg megszüntettük azt a gyakorlatot, hogy a tervezési-megoldási folyamat során minden szaktervező részleg egyedi gyártmány kialakítására törekedjen akkor, ha az adott célra megfelelő, mások által készített gyártmány már rendelkezésre áll. Valamelyest bonyolult, de mégis az egyfunkciójú készülékek sorába tartoznak a szivattyúk. Az OLAJTERV által - az OKGT segítségével - ezen a területen végzett munka megmutatta, hogy a folyamatos

l

ı

,__, 11

.

_.

... _

11

'-'t'

. .

Iııııl

..- l

I“I

...__ Z' 6000 *Dm 2. ábra

r-fll

,,

Er ~

,

_. - - +- z-

I

.,__,„ , kai-_. ,, ,_,

l

.

'

Í

~

“P

l

l II

Ü

___.i

É

j

_

m

_

i_

_

nlj l

z_

....o

l

ı

I j ,Q

.j

F5*

3. ábra

52

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 17. (117.) évfolyam 2. szám, 1984. február

beruházásoknak sokszor rendkívüli határidőre történő megvalósítása során az iparág vagy a tervező vállalat nem tudott a tudatos egységesítésre törekedni. Ennek ára az, hogy nincsenek konvertálható tartalék alkatrészek, a sokszor lényegtelen költségű, de az adott célra nélkülözhetetlen kisebb alkatrészek hiánya miatt jelentős termeléskiesés vagy üzembiztonsági probléma áll elő. Jelentős, ám feldolgozásában még nem eléggé hatékony munkát végeztünk el az OKGT gépgyártási tevékenységének felmérésével, annak katalógus formában történő kiadásával. A további elemzések sajnos késlekednek, pedig ezek elvégzésére az anyag már jelen formájában is alkalmas. Jelenleg folyik a fekvőhengeres tartályok méretsorának rendszerbe állítása, amelynek célja a lemez-, anyag-, sajtoltfenék-választék legcélszerűbb kialakítása a beszerezhetőség, kivitelezhetőség, egyszersmint a technológiai megfelelőség szempontjából. Típussorokat s azok egyedi darabjainak kiviteli terveit dolgoztuk ki olyan készülékekre, amelyekre a nemzetközi szakirodalom sem adott felvilágosítást; ilyenek a korróziós mintavevők, vagy a korróziót, eróziót egyaránt vizsgáló, ellenőrző nagynyomású, a kútkörzetben is elhelyezhető berendezések. Egy ilyen kialakítást mutat a 4. ábra. A komplexebb berendezések területén a legjelentősebb eredményt az ún. portábilis gázelőkészitő berendezések mutatják. Ezeket a manapság már közismert berendezéseket az OLAJTERV már az 1970-es évek kezdetén kialakította, de a későbbiek során több tekintetben korszerűsítésre szorultak. Nem voltak elfogadottak például a korábban ismertetett tervtipizálási módszerek és szempontok, és nem voltak meg az egységesítéshez szükséges elemek, applikációs megoldások, műszerbekötések azon tipizált méretsorú kiviteli tervei, amelyeket csak a 70-es évek végén dolgoztunk ki. Ugyanígy módosítani kellett egyes készülékeket olyan értelemben, hogy azok beilleszkedjenek az időközben kidolgozott méretsorok elemei közé. A műszaki fejlődéssel együtt jár a gyártó művek műszaki fejlesztése is. Minél komplexebb egy berendezés, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a benne foglalt nagyszámú elem közül néhány terméket új termékkel

I

ıı IIII li

._

__ _: -1

:

Nemzetközi szabványosítási feladatok

ı, :

1

Í,

A hazai kőolaj- és gázipart, főként a bányászatot érintő KGST szabványosítási feladatok során Központunk részt vesz a KGST szekcióiban létrehozott Meghatalmazottak tanácsában közreműködő magyar fél munkájában, annak véleményadását elősegítő javas-

.

ç

Q

i

É' I' 7/íj/l/*Iz

Í/;

' ˇ jfˇzý

cserélnek ki, tehát fel kell készülni a méretváltozásokra, alkatrészek helyettesítésére is. A tervtipizálási tevékenységet kíséri a számítógépes fejlesztés is. Ezen belül külön gondot fordítunk a gépészeti tervezésre, amely a kiadott kiviteli tervek legnagyobb hányadát képviseli. A gépészeti tervezés nagy mennyiségű adatot alkalmaz az anyagminőség, a méret, a nyomás, a hőmérsékletviszonyok és az átáramló közegek függvényében. Az adatok Összegyűjtése, egységesítése, feldolgozása nagymértékben járul hozzá az egységesítéshez, a hasonló kialakításhoz, az azonos anyagválasztékok felhasználásához. A tipizálás, az egységesítés témakörében jelentős az OLAJ TERV által végzett szabványosítási tevékenység. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszthöz tartozó huszonnégy vállalat rendkívül szerteágazó feladatai, melyek a kőolaj és földgáz kutatásától a földgáz fogyasztói szolgáltatásával záruló és az ásványolajtermékek értékesítéséig tartó folyamatot foglalják magukba, számos gépészeti vonatkozású terület szabványokkal való szabályozásának koncentrálását tették szükségessé. Az OKGT-központ gazdasági vezetőinek ilyen irányú döntése után l980. március 15-én az Olajipari Fővállalkozó és Tervező Vállalat keretén belül megalakult a Szénhidrogénipari Gépészeti Szabványosítási Központ az alábbi működési területtel: - a kőolaj- és földgázfúrás, valamint a kőolaj- és földgáztermelés gépészeti vonatkozású területei, gépgyártás, gépészeti eljárások, gépszerelvények, vezetékek, idomok, a gázipar gépészeti területe. A megalakult Szabványosítási Központ hatásköre kiterjed a működési területéhez tartozó OKGT-vállalatok, -intézetek és -intézmények szabványosítási tevékenységének koordinálására, irányítására és ellenőrzésére. (Az SZGSZK nem foglalkozik a szénhidrogén-feldolgozás termékeivel, mert ez az OKGT területén belül megalakult Termékszabványosítási Központ feladata.) A Központ célul tűzte ki, hogy a szakterületén olyan szabványosítási tevékenységet folytasson, amely a hazai kőolaj- és gázipar műszaki fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását - a gazdaságosság követelményeinek figyelembevételével - segíti elő. E célkitűzés megvalósításához jelentős segítségként járul hozzá az a tény, hogy a Szabványosítási Központot az OKGT fővállalkozási, tervezési és fejlesztési bázisintézményeinek egyikében, az OLAJTERV-ben hozták létre. A Szabványosítási Központ tevékenysége az alábbi főbb területekre bontható:

Šl=!ı

(Í,

_

i

Ãä ,

1

I?.„,`2:.`i.2`.-?2...`2. fi al?

ıoıokkoı. így Kõzpomunk Á

É- -

z z

_

9°Q9f'L,

4. ábra

_,___,,„

l

ıõbbok kõzõu

az

alábbi témakörökhöz tartozó feladatok kidolgozásában vesz részt: a KGST 15. szekciójában a kőolaj- és gázfeltáró, -kitermelő gépek és berendezések; a KGST

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 17. (117.J oofoıyom 2. szom, 1984. fooroor

53

kereken hetven ágazati szabvány és műszaki irányelv felülvizsgálatát, illetve folyamatos korszerűsítését takarja. Az előző témakörhöz kapcsolódóan megbízás alapján jelenleg is folyik a Gázipari Szabványosítási Központtól átvett, a gázszagosítás komplex témakörét felölelő szabványsorozat készítése, egyéni szakértőkből alakított munkabizottságok bevonásával.

12. szekciójában a gépgyártással kapcsolatos gépek és gépi berendezések; a KGST 17. szekciójában a nemzetközi gépipari együttműködésekböl fakadó kőolajés gázipari feladatok; valamint a ,,Nagy hatékonyságú eljárások a kőolaj- és földgáziparban” tárgykörökben. 1981-ben a Szénhidrogén-ipari Gépészeti Szabványosítási Központ kilenc szénhidrogén-bányászati berendezés és berendezésegység típusait és üzemi paramétereit szabályozó ágazati, és egy - a gáziparban alkalmazott égőkkel kapcsolatos definíciókat meghatározó KGST-szabvány ágazati honosítását készítette elő. 1983-ban Központunk a kőolajbányászat területét érintő három KGST-szabvány honosítását készíti elő. Az elmúlt években számos nehézséget okozott az a tény, hogy a Központ megalakulását megelőző időszakban rendezett KGST szabványosítási üléseken részt vevő hazai képviselők esetenként a szükséges mélységű iparági vélemények figyelembevétele nélkül vállalkoztak e szabványok hazai bevezetésére. A nem megfelelően előkészített honosítási kötelezettségek következményeként csak komoly nehézségek árán sikerült egyes a hazai kőolaj- és gázipar gyakorlatától idegen - ágazati szabvány hazai alkalmazásától elállni, melyeknek esetleges bevezetése jelentős népgazdasági kárt okozhatott volna. Az utóbbi időben e területen lényeges javulás történt, mégpedig a szabványok honosításának egyik feltételét képező ágazati véleményeztetés, ill. a szabványok hazai bevezetését lehetővé tevő nyilatkozat tételének egy szervezeti egységen belül tartásával.

Iparági (OKGT) szabványosításifeladatok A Szénhidrogén-ipari Gépészeti Szabványosítási Központ az elmúlt években elkezdte az érvényben levő OKGT-szabványok felülvizsgálatát, illetve új OKGTszabványok készítését. A felülvizsgálat során Központunk figyelembe veszi a szabványok formai, felépítési és tartalmi előírásait. Az OKGT-szabványok korszerűsítésénél figyelembe kellett venni, hogy a korábbi OKGT-szabványok nem tükrözték a kiadásuk óta eltelt időszakban bekövetkezett technológiai változásokat, az anyag- és méretválasztékok módosulását. A korábban meglevő OKGT-szabványok által szabályozott termékek gyártóművi profiljának módosulása az anyag- és méretválaszték változását is eredményezi, azért szükségessé vált felülvizsgálni, hogy az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt felhasználói által igényelt anyagmennyiség miként illeszkedik a gyártóművi rövid-, közép- és hosszú távú tervekbe, továbbá, hogy az OKGT-vállalatok összesített anyagigénye képez-e önálló gyártási tételt. A Szénhidrogén-ipari Gépészeti Szabványosítási Központnak a korszerűsítés során szükséges volt figyelembe vennie, hogy az OKGT-szabványokban szabályozott termékek és készgyártmányok sora - az OKGT felhasználási területét szem előtt tartva illeszkedjen az iparág területén illetékes minisztérium által összeállított egységes, szűkített anyag- és méretválasztékhoz. Igy került sor - többek között - az alábbi témakörök átdolgozására, korszerűsítésére: hidegen és melegen hengerelt acéllemezek; acélcsövek; sajtolt edény- és készülékfenekek; rúd és -idomacélok stb. Anyagok és méretek vonatkozásában minden esetben az iparág területén alkalmazott szűkített választék kialakítását tartottuk fontosnak - mindenekelőtt anyagtakarékossági szempontból. A kőolaj- és gázipar anyagellátási folyamatának, a tervezési és kivitelezési munkáknak egyszerűsítését szem előtt tartva, az iparág által legszükségesebbnek tartott szabályozási területeket figyelembe véve, a Szénhidrogén-ipari Gépészeti Szabványosítási Központ folyamatosan új OKGT-szabványok készítését is végzi. Ezek között megtalálhatók olyan témakörök, mint a karima-kötőelemek, a csővezetéki és készülékkarimák, valamint vakkarimák szűkített anyag- és méretválasztéka, továbbá hőátadó készülékek; elektromos hajtóműyek típussora, illetve műszaki irányelvei is. Oszintén reméljük, hogy az OLAJTERV műszaki fejlesztési főosztálya szerteágazó munkájával a kőolaj- és gázipar fejlődését, eredményességét szolgálja, ami a népgazdaság egészében sem elhanyagolható tényező.

A Magyar Szabványügyi Hivatal szabványkiadási tevékenységéhez kapcsolódó feladatok A Központ munkájában a legszélesebb területet felölelő tevékenység a működési területhez tartozó témakörökben kiadásra kerülő magyar állami szabványok tervezeteinek véleményezése, illetve véleményeztetése, továbbá a szabványok kidolgozása és megjelentethetősége érdekében létrehozott szakbizottságok munkájában való folyamatos részvétel. Az MSZH által kidolgozott és a hazai kőolaj- és gázipart gépészeti vonatkozásában érintő szabványok szakterülete a gépészeti alapanyagok méret- és anyagválasztékától a kész gyártmányok, gépek, berendezések jellemzőinek meghatározásáig terjed ki. Ágazati szabványosítási feladatok E terület két egymástól elhatárolható témakörre osztható: Az első témakör az Ipari Minisztérium (ill. jogelődje), valamint a felügyeleti hatóságok által kezdeményezett, a szénhidrogénipart érintő gépészeti szabványok készítése, ill. a készítésükben való részvétel. E tevékenységünkre példa a volt Nehézipari Minisztérium megbízásából kidolgozott ,,Technológiai csövezetékek” címet viselő, öt lapból álló ágazati szabvány tervezetének elkészítése, illetve kiadásának előkészítése. A második témakör az 1980-ban megszűnt Gázipari Szabványosítási Központ által kidolgozott,

L.

54

*-

KOOLAJ És Fo'LDGA'z 17. K117.) oofoıyom 2. szom, 1984. foomoz.fr

A másodlagos-harmadlagos művelések ' szükségessége, technológiái Az utóbbi évek olajpolitikája takarékos készletgazdálkodásra ösztönzi az olajtermelőket, a felhasználás csökkentésére az importáló országokat. A magas olajár gazdaságossá tette a nagyobb fajlagos költséggel kitermelhető kőolajat is. A vizbesajtolásos másodlagos művelés kiterjedt alkalmazása az ismert mezőkõn többletkihozatalt eredményez és időlegesen mérsékli az igen költséges kutatást. Afokozott olajkinyerést eredményező harmadlagos művelési módok részben túljatottak a kísérleti fázison. E módok jelentős mértékű alkalmazására az igény az értékes készletekkel való minél takarékossabb gazdálkodás alapján, a lehetőség pedig a műszaki fejlődés és a magas olajár teremtette gazdasági környezet révén állt elő. A cikk összefoglalja a fokozott olajkínyerési (hozamnõvelő) módok alkalmazásának jelenlegi helyzetét, a kózeljõvó' hazai feladatait.

A világ sok vonatkozásban válságjegyeket mutató gazdasági áramlatai, a politikai helyzet, a jövőféltésböl táplálkozó szociológiai irányzatok évtizedünkre megváltoztatták a közgondolkodást. Az elmúlt évtizedek extenzív fejlődési tendenciáival szemben az intenzív fejlesztés és az „ésszerű” takarékosság érvényesül vezérelvként a szocialista, a tőkés és bizonyos vonatkozásokban a harmadik világban is. Az extenzív időszakban a nagy olajtermelők az importolajra alapuló iparágak révén piacaikon befolyást szereztek, az olaj stratégiai áruvá vált. Azelső, majd második árrobbbanás nyomán az importáló országok az olajfelhasználás csökkentésével válaszoltak, ezzel remélve mérsékelni a gazdasági függőséget. Azonnal követte ezt az olajtermelők részéről a termelés visszafogása,

hogy az emelt árak ne zuhanjanak. A változások nem pillanatszerűek, a folyamat tart és folytatódik. Jellemző a trendre, hogy az 1981-es év összes energiafelhasználásában - ami mintegy 7,1 milliárd tonna olajegyenérték - a korábbi évek átlagosan 50%-os részarányáról 40%-ra csökkent a kőolaj hányada. A kőolajtermelés növekedési üteme 1981-ben csökkent. A Szovjetunió a világ ismert készletének 10%-át mondhatja magáénak. Az OPEC-államok a jelenlegi ismert készleteknek 70 %-ával

rendelkeznek, mégis 1981. évi exportjuk alig fele volt, mint az eddigi legnagyobb éves értékesítésük. A piaci helyzet láttán tehát az önellátók és az exportáló országok is felértékelték kész-

leteiket, a taktikusan takarékos szemlélet a jellemzöjük. A második árrobbanás után a felső árhatár körül ingadozó

olajár stabilízálódni látszott, az új exportáló országok megjelenése az árcsökkenés reményét igéri, de hosszabb távlatban nem várható olcsó olaj a piacon. Ilyen körülmények között a nagyobb fajlagos költséggel kitermelhető olajkészletek is gazdaságossá válhatnak. Ez a másod- és harmadlagos művelési módok terjedésének egyik oka, helyesebben feltétele. Világtendencia az összenergia-felhasználás növekedési ütemének mérséklése, ezen belül az olaj részarányának további csökkenése, a földgáz, a szén, az atom, a geotermikus és egyéb energiafajták arányának növekedése. A reménybeli kőolajkészletek még jó időre elegendőek lehetnek. Az olajjal való takarékoskodás éppen azt bizonyítja, hogy a kőolaj hosszú távon is nélkülözhetetlen eleme az ipari energia- és nyersanyagszerkezetnek. Ez a fokozott olajkínyerési művelési módok terjedésének másik oka. Az általános műszaki színvonal, ezzel együtt a kutatás, műveléstervezés, termeltetési technológia és technika fejlődése lehetőséget teremtett s a felmerülő műszaki problémák megoldásával további teret nyit a hatékonyabb olajkínyerési módok alkalmazásának. Ma még a harmadlagos módszerrel termelt kőolaj nem teszi ki érdemleges hányadát az összes termelésnek. A másodlagos művelésből származó olaj mennyiségi statisztikáját nehéz elké-

szíteni, számos mezőt kezdettől vízbesajtolással művelnek. A vízbesajtolás létesítményei tetemes többletbenıházást és üzemköltségtöbbletet jelentenek, e berendezések és gépek azonban nem újak az olajmezei gyakorlatban. Ez a művelet a víz-

rendszerek erélyes korrózióján túl tulajdonképpen nem sok műszaki problémát vet fel. Számos nagy mezőben a gondos műve-

léstervezés adataira támaszkodva létesített vízbesajtoló rendszer magas fokon automatizálva van, számítógépes irányítású. Mindenütt, ahol a tároló szerkezete és viselkedése olyan, hogy ettől a módtól a végső kihozatal növekedése várható, a vízbesajtolás kiterjedten alkalmazott művelési mód még a közepes műszaki színvonalú országokban is. I A harmadlagos művelési módok már ma is nagy változatossagot mutatnak, nagyszámú különböző módszer nyert kísérleti vagy üzemesített megvalósítást. Általában nagyon eszköz- és

SZABÓ JÁNOS-, KARDOS ANTALNE

anyagigényes, energíaemésztő eljárások ezek, számos új technológiát vittek a termelőmezókbe. A felmerült és még nagy hányadukban megoldatlan műszaki problémán kívül jellem zi őket a nagy szelektivitás. Hatékonyságuk nagymértékben függ a tároló, a rétegfluidum minőségétől, a tároló előéletétől és a mindezek eredményeként várható viselkedés jó előrejelzésétől. Erthető tehát, hogy igen körültekintő műszaki-gazdasági elemzésnek kell megelőznie az Optimalizáláson alapuló döntést, sok esetben költséges kísérletek kiértékelése vezethet csak eredményre. Mindezek idő- és tőkeigényes folyamatok. Igy ma még a világ kőolajtermelő ipara kezdetén tart a módszerek bevezetésének, amiben elsősorban a fokozott készlettakarékosságra kényszerített államok járnak elől. Az eddig szerzett tapasztalatok várhatóan fellendítik a további kísérleteket, a termelés műszaki színvonalának emelkedésével a jelen és fóleg a következő évtized jellemzője lesz e módszerek terjedése. Hazánk kőolaj-felhasználása az utóbbi öt évben összesen évi 2 millió tonnával csökkent. Ez nagy eredmény, azonban a következtében kialakult helyzet nem konfliktusmentes. Nálunk a fejlett országokhoz viszonyítva egy évtizedet késett az energiaszerkezetben a szénhidrogének javára bekövetkezett változás, egyben ennyivel közelebb került időben a mai fordított világ-

tendenciához. Az összes nyersolaj-felhasználás csökkentése mellett is megőrizni a termékellátás biztonságát annyit jelent, hogy a kőolajból nyerhető termékek szerkezetét módosító technológiák létesítése sürgető kényszerré vált, a fűtőolaj-felhasználást a lehetséges minimunıra kellett visszaszorítani, helyettesíteni szénnel,

gázzal, esetenként gyengébb fűtőértékű gázzal. A hazai termelésű mintegy 2 millió tonna kőolaj nagyobb hányadot képvisel a hazai felhasználásban, mint korábban, így a termelés szinten tartásának jelentősége is növekedett. Ugyanakkor a hazai potenciális készleteinkrıek több mint felét már is-

merjük, készletellátottságunk csökken és nincs reális kilátás növekedésre. Mindezek és a világhelyzetből és népgazdasági helyzetünkből következő importlehetőségek távlatban sem javuló prognózisa a készleteinkkel való igen takarékos gazdálkodásra szorít bennünket. Ennek egyenes következménye az ismert me-

zőkben a termelés csökkenését mérséklő, növelt végső kihozatalt eredményező másod- és harmadlagos művelési módok bevezetése. A szénhidrogén-tároló természetes energiájának hasznosításával történő felszálló termeltetést a mező művelési életében sok

esetben valamilyen mechanikus termeltetési mód váltja fel. Az összefoglalóan mélyszivattyús mechanikus termeltetésnek nevezett mód és a különböző műszaki megoldású segédgázos (gáz-

liftes) termeltetési lehetőségek közötti választás műszaki-gazdasági vizsgálatokon, optimalizáláson alapul minden konkrét esetben. Számos tényező szerepét kell mérlegelni, melyek között a tároló, a termelvényminóség, a tenneléstechnológiai szempontok mellett a mező felszíni környezetének adottságait is nagy súllyal

kell figyelembe venni. A legutóbbi időszak a felszálló és a mechanikus termeltetést is magában foglaló ún. elsődleges művelési mód területén is

fejlődést hozott. Ennek feltételét egyfelől a kutatási eszközök és módszerek műszaki színvonalának emelkedése és az ezáltal nagyobb biztonságot nyújtó adatokra épülő műveléstervezés teremtette meg. Másfelől a termelési eszközök választékában meg-

jelent új elemek gazdaságosabb, jobban kézben tartható, ellenőrizhető és szabályozható, biztonságosabb műszaki megoldáso-

kat tesznek lehetővé. Példaként elég utalni a kútba épített segédgáz-adagoló szelepekre, az egyedi kutak minden sajátosságát figyelembe vevő szakaszos segédgázos term-eltetésre, ami ma már

a mérés- és szabályozástechnika jelen fejlettsége mellett akár számítógépi programmal vezérelhető. Sajnos számunkra e rend-

szerek egyes elemei tőkés importot jelentenek, így számottevő mennyiségben nem hozzáférhetők. A tároló szerkezetétől, a tárolókőzet tulajdonságaitól, a rétegfluidumtól, a termelőkút-hálózat kialakításától és a művelés-

tervezés jóságától függően az elsődleges termelési módokkal elérhető végső kihozatal tág határok között változik. Sokszor meg kell elégedni a földtani készletnek 10-20% közötti kitermelhető-

ségével. Az ipari készlet a 35 %-ot kivételes esetekben haladja csak meg.

KŐOLAJ És FŐLDGÁZ 17. (117.) oofoıyom 2. szom, 1984. foomof

55

A jó víz-utánáramlású telepek rétegnyomása a termelés során nem csökken számottevően. Korlátozott vagy rossz vízutánáramlás esetén a kivét során erősen csökken a rétegnyomás. Ilyen esetekben lehet a vízbesajtolásos másodlagos műveléstől a kihozatal növekedését várni, a legtöbb esetben a felszálló termelési periódus is meghosszabbodhat a rétegenergiának a besajtolás révén lehetséges megőrzésével. A tároló kellően pontos ismerete nem egy esetben célszerűvé teszi, hogy a telepet kezdettől vízbesajtolással műveljék. Ilyenkor, a művelés kezdetén a termelvény víztartalma még kicsi, a vízbesajtolásos műveléshez külső forrásból kell vizet biztosítani. Egyéb esetekben is gyakori, -- amikor a telep saját vízutánáramlása erősen korlátozott -, hogy a termelvényből leválasztható rétegviznél nagyobb mennyiségű vizet kell a telepbe besajtolni. A rétegbe besajtolható víz minőségére vonatkozóan szigorú határok közötti előírásoknak kell folyamatosan eleget tenni. Különösen a mechanikai szennyezést kell lehetséges minimumra szorítani, hogy a besajtolt víz a réteg áteresztőképességét ne rontsa. Ha a rétegbe idegen víz is besajtolásra kerül, gondosan vizsgálni kell annak a kútban és a rétegviszonyok között bekövetkező viselkedését, a rétegvíz és az idegen víz összeférhetőségét. A felszíni vízkezelési technológiák egyik célja tehát, hogy a tároló szempontjából az optimális vízıninőséget biztosítsák. Másik, és nem alárendelt feladatuk, hogy az olajtól elválasztott rétegvíz olajtartalmát minimumra csökkentsék, ezzel csökkentve a veszteségeket. A felszíni víztechnológiáknak az is feladata, hogy a vízbesajtoló vezetékrendszert és kutakat a korróziótól megvédjék. Ezen az utóbbi területen nyitott a fejlődés lehetősége, mivel ebből a szempontból sok tökéletesíteni való van. A sós rétegvíz önmagában is korrozív, sok esetben tartalmaz az olajkísérő gázból oldott egyéb korrozív ágenseket; leggyakrabban a víztechnológiák nyitottak, ezért az oxigénbekerülés lehetősége fennáll. Még zárt víztechrıológia esetén is gyakran kerül a rendszerbe oldott oxigén az „idegen” vízforrás révén. Különleges szerkezeti anyagok költséges alkalmazása helyett a kiút az inhibitorok alkalmazása és a rendszerek belső bevonatolása; a vízbesajtoló rendszerek korrózió elleni védelme korántsem tekinthető megoldottnak. Attól függően, hogy a tároló szerkezetét, méreteit, viselkedését tekintve az optimális, peremi vagy talpi, területi, egyenletes elosztású vízbesajtolás valósul meg, az ellátórendszere sugaras, gerinces vagy kombinált vezetékrendszer, és elosztóközpontok és mérési lehetőségek létesitését igényli. Hazánkban a vízbesajtoló vezetékrendszerek nagynyomásúak, illeszkednek a besajtolási kútfejnyomáshoz. Kiterjedt nagy mezőkön külföldön számos helyen kisnyomású az elosztórendszer, s alállomásokon a besajtolókutak közelében nyomásfokozást alkalmaznak. A kisnyomású vezetékek ily módon a korróziónak ellenálló műanyagból épülhetnek. A vízbesajtoló felszíni létesítmények másik nagy értékű berendezéscsoportját képezik a vízbesajtoló szivattyúk. Nagy teljesítményű, nagy végnyomásra (többnyire 100 bar fölé) nyomásfokozó, több fokozatú centrifugálszivattyúk alkalmazása szükséges. A nagy gépgyártó cégek speciálisan e feladatra kialakított gépcsaláddal rendelkeznek. Hazai gyártás sajnos nincs, szocialista, többnyire szovjet import útján jutunk ezekhez a gépekhez. Kisebb mezőinken azzal a helyzettel küzdünk, hogy a nagy végnyomású centrifugálszivattyúk nem készülnek kis kapacitásra. A vízbesajtolás révén nyerhető többletkihozatal mértéke igen eltérő lehet, már korábban is említett számos körülménytől függ, többek között fokozottan függ a tároló elóéletétől. Természete-

sen akkor fejt ki legnagyobb hatást, ha kezdettől alkalmazzák a szükséges esetekben, de a művelés megkezdése után annak előre-

haladása során alkalmazva is korrigálni képes bizonyos mértékig a bevezetése előtt bekövetkezett termelési helyzet kedvezőtlen körülményeit. A vízbesajtolás a tárolóban elsődlegesen mechanikai-fizikai hatásaival érvényesül. A besajtolt víz alkalmas a kivett fluidum pótlásával a rétegenergia megőrzésére és kiszorító közegként. Mozgékonysága rétegviszonyok között nagyobb az olajénál, így fennáll - különösen heterogén tárolószerkezet esetén - a lefűződés veszélye. Jobb hatású kiszorítás érhető el a víz

víszkozitásának növelésével, így csökken az előresietés veszélye. A viszkozitásnövelő adalékokkal kezelt víz besajtolása egyik köre

az olajkihozatalt növelő harmadlagos technológiáknak. Az olajjal nedvesíthető tárolókőzetekben az elsődleges és másodlagos művelés után is számottevő mennyiségű tapadóolaj marad vissza. A végső kihozatalt növelni lehet hordozóközegek útján a rétegbe juttatott alkalmas eluálószerekkel. Ezek együtt képezik a vegyszeres művelési technológiák körét.

56

A szorpciós kötőerők termikus hatással is gyengíthetők. A termikus művelési módokkal elérhető többletkihozatal azonban nagyobb részben annak köszönhető, hogy a hőmérséklet növekedése következtében a rétegolaj viszkozitása csökken. A tennikus módszerek közé sorolható a gőzbesajtolás és a föld alatti elégetés. A gőzbesajtolásos módok változatosak. Ma már a hőveszteségek minimalizálása céljából a gőzt a kűttalpon állítják elő. A termikus módszerek másik nagy csoportja a föld alatti elégetéses művelés. Az égéshez szükséges oxigént a rétegbe juttatva, speci-

ális gyújtószerkezetekkel magában a tárolórétegben teremtik meg az égés feltételeit. Igy a gőzbesajtolásos módszerhez képest nagyobb hőmérséklet érhető el. s az égés gázterméke a kőolajban részben elnyelődik, számottevően tovább csökkentve visszkozitását. Az égési front fenntartása, elhatározott előrehaladásának ellenőrzése nem kevés problémát jelent, az égéshez folyamatosan

biztosítani kell az oxigént. A levegő után ciklikusan besajtolt víz a fronthaladást szabá-

lyozva, a forró kőzettel találkozva részben a gőzbesajtoláshoz hasonló folyamatokat eredményez. Ujnak nevezhető e módok között a hazánkban kísérletileg alkalmazott adalékolt égetéses eljárás, amelynél a gyújtás feltételeit katalizátor alkalmazásával igyekszenek javítani. A gázbesajtolásos harmadlagos művelési módok szintén kombinált hatásmechanizmussal érvényesülnek. Kiszorítási jelenségek, az olajba történő beoldódás révén elért viszkozitáscsökkentő hatás, esetenként szorpciós körülményeket is változtató vegyi

hatások együttes eredménye a többletkihozatal. Levegő, inert gáz, pl. nitrogén, szénhidrogéngáz, ammónia, szén-dioxid besajtolásával történtek kísérletek. Közülük leginkább a C02-os

gázbesajtolás nyert több mezőben üzemi méretben is alkalmazást.

A kísérletek folytatódnak, a fokozott olajkínyerési módok fajtái is bővülnek és alkalmazási területük is szélesedik. Hazánk e téren a nemzetközi élvonalba tartozik. A zalai homokkő és mészkő tárolókban számos hasznos kísérlet zajlott, illetve van folyamatban ammónia, szén-dioxidos gáz besajtolásával. A budafai szén-dioxid telep nagynyomású szén-dioxidos gáza jó feltételt biztosított. A zalai szén-dioxidos művelési program keretében a kiscsehi, lovászi homokkő tárolók a Bázakerettye környéki Zala-Mura rétegsorozat és a Kerettye szint sorra C02-os művelésre kerül. A zalai homokkő tárolók szén-dioxidos műveléséhez ötpontos kúthálóhoz illeszkedő gerinces-sugaras gázbesajtoló rendszerek létesültek. A gázbesajtolási periódust mindenütt vízbesajtolás követi. A többletkihozatal ha nem is érte el az első alkalmazásokból a várt mértéket, igen számottevő mennyiségű többletolajat adott a népgazdaságnak. Értékes tapasztalatokkal szolgáltak e mezők a szén-dioxidos művelés további kiterjesztéséhez, bár ma még nem mondható el, hogy minden probléma megoldást nyert volna. A szén-dioxidos gázt a budafai gáztermelő kutaktól a besajtolás helyére szuperkritikus fázisállapotban szállítják. Az ezzel kapcsolatos kedvező hazai tapasztalatok egybe-

hangzanak az USA hasonló értelmű szakirodalmi közléseivel. A C02 -os művelésű SACROC- és SEMINOLE-mező kapcsán végzett vizsgálódásaik eredményeként ők is arra a következtetésre jutottak, hogy ez a szállítás leggazdaságosabb alternatívája. Zalában további kedvező körülmény, hogy mind ez ideig - és a tervezett kitermelési ütem mellett még néhány évig - a gáztelep saját nyomása nemcsak a szuperkritikus szállítási körülmények megteremtéséhez, hanem még az olajtelepbe történő besajtoláshoz is elegendő nyomásenergiát biztosít. A gáztermelő kutak közelében egyszerű kezelés és melegítés után a távvezetékre adott gáz az elosztóközpontokon történő mérés után a besajtolókutakhoz kerül. A besajtolandó mennyiség, a kútszám, és a besajtolás időtartama a telep adottságaitól függ. A reagáló oldalon a termelvény mélyszivattyús kutakból kisnyomású sugaras gyűjtőrendszereken érkezik a mérő-gyűjtő központokra, innen pedig a főgyűjtőre. Ha részmegoldásokban különböznek is az egyes telepek besajtoló és reagáló oldali létesítményei, alapvetően a fentiek mindegyikre igazak. A szén-dioxidos művelés előrehaladtával jelentkező gondok jellegükben azonosak, mértékükben különböznek az eddigi alkalmazási területeken. A besajtolandó szén-dioxid kén-hidrogén-tartalma súlyosbítja az egyébként sem enyhe korróziós hatást a nagynyomású besajtoló és a kisnyomású reagáló oldalon is. Különösen a reagáló oldal vízrendszereiben mutatkoznak jelenleg gyakori korróziós meghibásodások, de elsősorban a Lovászi-mezőben okoz ez gondot. Történtek lépések a helyzet enyhítésére, továbbiak előkészületben vannak. A kép reálisabb, ha azt is figyelembe vesz-

KOOLAJ És FÖLDG/íz 17. (1174 évfolyam 2. szám, 1984.fz1zr„zz=r

szük, hogy a szén-dioxidos művelés gazdaságosságának javítása céljából a mezők korábban is használt, és így részben nem kifogástalan müszaki állapotú vezetékeit és berendezéseit használják tovább, bár kétségtelen, hogy új létesítményekben is előfordultak meghibásodások. A korrózión kívül más gyakori és üzemelésgátló hiba vagy zavar jellemzően nem fordul elő. Nincs megoldva azonban a széndioxidos művelésből származó olajkísérő gáz hasznosítása egyik telepen sem. Az erősen szén-dioxidos kisnyomású gáz gyűjtés után magas lefúvatókon a levegőbe jut. Ez még az előírások gondos betartása mellett is növeli a környezet alapszennyezését, ha veszélyhelyzetet nem is teremt. Számos tanulmány és vizsgálat foglalkozott e gázok hasznosíthatóságával, nyomásfokozás után dúsítási technológia révén szénhidrogén-tartalmuk hasznosítását, vagy éppen nagy szén-dioxid-tartalmuk miatt ismételt besajtolhatóságukat tűzve ki célul. Sajnos eredményül ez ideig gazdaságos hasznosíthatóság nem adódott, melynek oka, hogy a mintegy fél évtől két évig terjedő időtartam alatt besajtolt gázmennyiségek a művelt mezőrészekből sok év alatt térnek vissza a reagáló oldalon, területileg és időben különböző helyeken jelentkező mennyiségi maximumokkal és változó összetételben. Mindenesetre a művelési mód további kiterjesztése, illetve más mezők szén-dioxidos művelése előtt e kérdést ismét alapos vizsgálat tárgyává kell tenni. A közép- és hosszú távú elképzelések szerint a nagylengyeli mészkő tároló blokkjainak műveléséhez fognak soronkövetkezően gázt adni a budafai szén-dioxid-termelő kutak. A nagylengyeli tároló szerkezete és a művelési előélet e helyen más műveléstechnológiát igényel. Az egyes blokkok művelése a gázsapka létrehozását célzó gázfeltöltéssel indul egyidejű mérsékelt termelés mellett, majd folyadéktermeltetés következik a termelőkutak növekvő számával, végül a gázsapka visszatermelése. A szén-dioxidos gázkészlettel való takarékos gazdálkodás céljából a mélyebb helyzetű blokkokból a magasabbakba történő gázátfejtést is figyelembe vette a műveléstervezés. Jelenleg a nagylengyeli mező szén-dioxidos művelésének tervezése és az ehhez szükséges felszíni létesítmények tervezése az előkészítő, koncepciómeghatározó és gazdaságosságelemző stádiumban van. Számos variációt dolgoztak ki, melyek között a besajtolási ütemben, a művelés alá vonandó blokkok sorrendjében és a várt többlettermelvény mennyiségében vannak érdemi különbségek. A nagylengyeli mező harmadlagos művelésére vonatkozó kísérletek alapján döntöttek a szén-dioxidos művelés javára, így a korábban vizsgált szénhidrogéngáz- és egyéb, pl. nitrogénbesajtolásos alternativákat a szakemberek elvetették. Bármely jelenleg vizsgált változat megvalósítása a népgazdaságra három tervidőszakon át nagy beruházási terheket ró, de igen számottevő olajmennyiséggel és tartósan járul majd hozzá a hazai termelés szinten tartásához. Nagyon gondos mérlegelést kíván tehát a helyes döntés meghozatala. Erthető, hogy a harmadlagos művelési módok a zalai mezőkön nyertek először alkalmazást, hiszen ezek hazánk legrégebben termelő mezői. A hazai termelés zöınét adó Algyő-mezőben kiterjedt vízbesajtoló rendszer üzemel. A közeli jövőben a szomszédságában termelő móravárosi mező vízbesajtoló rendszerét is kiszolgálja majd az itteni bővített, nagynyomású szivattyúház. Számos tanulmány készült és kísérletek is folytak azzal a céllal, hogy vizsgálják a vízbesajtolást felváltó, vagy egyes mezőrészekre kiterjedő harmadlagos művelési lehetőségek közül a szóba jöhetőket. Ezek sorában említésre méltók az algyői etándús gázok besajtolására vonatkozó műszaki-gazdasági vizsgálatok, a rákóczifalvai szén-dioxidos készletre alapuló, szén-dioxidos művelésre vonatkozó tanulmány. Az algyői kijelölt telepek vegyszeres műveléséről a közelmúltban számos műveléstechnológiai és felszíni létesítményigényt felmérő beruházás-előkészítő tervanyag készült. A külföld tapasztalatát is felhasználva, vegyszergyártásban és műveléstervezésben jártas világcégek bevonásával folytatódik a tapasztalatszerzés és tervezés, mivel a gondosan tervezett és véghezvitt szulfonátos művelési kísérlet a közelmúltban nem járt a várt eredménnyel. _Nagy felkészültséget igénylő, igen felelősségteljes feladat a niıcellás, polimeres vagy szulfonátos művelés műveléstechnológıaı tervezése, létesítése és majdani üzemeltetése sem lesz egyszerű. Számos, az Olajtermelési gyakorlatban korábban még nem használt anyag raktározása, forgalmazása jelentkezik feladatkent, elég itt utalni például a tonnányi konyhasómennyiség oldására, forgalmazására szolgáló berendezésekre és rendszerekre. _EDD6n a folyamatban levő kutató- és előkészítő tevékenység miatt nem időszerű jelenleg részletesebben kitérnünk az algyői vegyszeres művelésre, mindenesetre a középtávú tervezésnek szamolnia kell azzal, hogy Algyőn a termelés hosszabb távú

szinten tartásához nélkülözhetetlen lesz a fokozott olajkínyerési módszer alkahrıazása. A vegyszeres művelési módok szélesebb körű elterjedésének szelektivitásukon kívül időlegesen az is gátját képezi, hogy az alkalmazható vegyszerek zöme szénhidrogén alapú. Ennélfogva a magas olajár előállításuk nyersanyag- és energiaköltségét is növelte. Ugyanezen okból kell vizsgálni a vegyszeres művelésről hazai bevezetése előtt is a szükséges anyagok folyamatos importját helyettesítő hazai gyártás lehetőségét, ami a szénhidrogén-termelő iparágon kívüli fejlesztést igényel. Előbbre tart a megvalósítás útján a demjéní mezőben a föld alatti elégetéses fokozott olajkínyerési mód bevezetése. Az egyes mezőrészeket egymást követő ütemek során vonják e művelésbe, az első ütem létesítményei épülnek. A levegő-víz rétegbe történő ciklikus besajtolása mint technológiai igény a felszíni létesítmények, különösen a vezetékrendszer létesítési költségét megemelte, mert sajnos a nagynyomású acélvezetékek belső korrózió elleni védelme hazánkban kivitelezési technológiai gondokkal terhelt. Számos ismert elvi lehetőség van, mezőbeli vezetéképítési körülmények között azonban nehéz teljesíteni és megkövetelni azt a kivitelezési fegyehnet, mely e védelmi módok hatásosságát alapvetően meghatározza. A vezeték belső korróziós igénybevétele pedig levegő-víz ciklikus szállítása esetén fokozott. A föld alatti elégetéses leművelési technológia felszíni létesít-

ményeinek másik problémaköre a termelt közeg összetételéből következik. Ha az égéshez a szükségesnél nagyobb mennyiségű

levegőt sajtolnak be, vagy a besajtolt levegő előresiet, vagy az égés nem tökéletes, az égetéses művelésből származó, kőolajjal visszatérő kísérő gáz nitrogénen, szén-dioxidon és szén-monoxidon kívül szénhidrogéngázt és oxigént is tartalmazhat. Ezen alkotók aránya és a gáz összmennyisége időben változik nemcsak mezőrészekre, hanem egyes kutakra vonatkozóan is, s mivel nemcsak az égőfront haladásától, hanem az égési folyamat jó kézbentartásától is függ, nem egyirányú változásra, hanem ingadozásra is fel kell készülni. A művelési kísérlet során ebből következő műszaki balesetről ugyan nem tudunk, de nem felesleges az óvatosság, a felkészülés már a tervezés stádiumában arra a tényre, hogy a berendezésekben és egyes vezetékekben robbanásveszélyes elegy lehet jelen. Számos szabvány és előírás intézkedik arról, hogyan kell eljárni és milyen védelmet kell alkalmazni, ha a légtérbe kerülő szénhidrogén a levegővel robbanóképes elegyet alkothat. Könnyen belátható, hogy mennyivel nagyobb műszaki problémát jelent, ha nincs mód biztonsággal megelőzni a robbanóképes elegy jelenlétét a felszíni rendszerben. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a rendeletek és szabványok értelmezési körén is kívülálló ez a témakör, más szóval nincs előírásos védelmi mód, betartható, teljesíthető előírás, ezért fokozott a szakemberek felelőssége. Összetételénél fogva ezen olajkísérő gáz hasznosítása ma még nem lehetséges, s lefuvatása sem problémamentes potenciális mérgezőanyag-tartalma miatt, fáklyán történő elégetése, illetve elégethetősége és ennek biztonsági feltételrendszere is nehezen biztosítható éppen az ebből a szempontból kulcskomponensnek számítható összetevők előre nehezen jelezhető és nagymértékű változatossága miatt. Nem lehetett célunk e cikk keretében a megoldott vagy előttünk álló problémák részleteivel foglalkozni. Annak bemutatására törekedtünk, hogy hazánkban gyakorlatilag ugyanazok a tényezők teszik szükségessé és lehetségessé a fokozott olajkínyerési (hozamnövelő) módok alkalmazásának kiterjesztését, mint amelyek a világgazdaságban is hatnak. A készletekkel való minél ésszerübb takarékos gazdálkodás egyebek között a leglényegesebb hatóerő, és az átmenetinek nem nevezhető magas olajár és a fejlődő műszaki színvonal a lehetőség megteremtője. Végezetül szükségesnek találjuk, hogy utaljunk egy speciálisan hazai gazdasági, helyesebben pénzügyi körülményre, mely a fokozott olajkínyerési módok hazai bevezetését vizsgáló műszaki-gazdasági értékelések igen nagy torzítását eredményezi. A harmadlagos művelési mód bevezetése előtt a szénhidrogén-tároló művelési előélete során nagy menynyiségü információ áll a műveléstervező rendelkezésére. Összehasonlíthatatlanul kisebb, esetenként semmi kutatási költség sem terheli e művelés bevezetését. Az új mezők termelésbe állításakor felmerülő másik tőkeigényes tevékenység -- a termelőkutak fúrása és kiképzése _ a feltárási költség figyelembevételével épül be a gazdaságossági elemzésbe. Az ilyen jellegű ráfordítás szükségessége csak törtrésze a harmadlagos művelési módnak, mint az első termelésbe állításnak, hiszen nagyrészt meglevő kútállománnyal operál. A jelenlegi rendeletekkel szabályo-

KŐOLAJ És FŐLDGÁZ 17. U17.) évfolyam 2. szám, 1984. február

57

kutatási és feltárási alapképzés rendelet szerinti módjával párosul, vállalati szinten szinte kivétel nélkül veszteségesnek mutatja a fokozott olajkínyerési mód bevezetését. Sajnos a népgazdasági szintű megítélést előkészítő számítási modell is torzítást foglal magában az előbb elmondottak szerint. Iparágunknak tehát folytatnia kell a meggyőzési munkát, és el kell érnie, hogy lehetőséget kapjon a valóságot hűbben tükröző gazdasági vizsgálati modell érvényesítésére az iparágon kívüli pénzügyi és jóváhagyó szervek előtt is.

zott gazdaságossági elemzés e két költségfajtát az elemzésnél olajtonnára vonatkozó átlagként kezeli, ami a harmadlagos művelésekre nagymérvű, a megítélést negatívan motiváló torzítást jelent.

Iparágunk felismerte ennek fékező erejét, és belső használatra értékeléseinél a rendelettől eltérő, a realitást közelítő számítási modellt alkotott, melyben még a különleges termelési forgalmi adó (KÜTEFA) aktuális értékétől is javasol eltekinteni. A

KÜTEFA, rárakódva a tényleges ráfordításokra, különösen ha a

KÜLFÖLDI HÍREK Adatok a Közel-Kelet kőolajiparáról az 1970-1982. évi időszakra Millió t 1970

Készletek Termelés* Finomítókapacitás Fogyasztás Készletek Arab Emírségek Bahrein Irak Irán Katar Kuvait Omán Szaud-Arábia Szíria Törökország Termelés* Arab Emírségek Bahrein Irak Irán Katar Kuvait*

Omán Szaud-Arábiai' Szíria Törökország

1975

1980

1981

19821

46 902 693,0 132,7 57,1

50 079 968,9 163,5 76,7

49 252 917,3 186,6 92,8

49 350 778,4 165,6 93,3

50 199 618,1 184,3 93,0

1 710 86 4 294 9 498 558 9 239 233 17 276 162 92

4 233 43 4 602 8 752 759 9 365 798 20 251 323

3 997 31 4 025 7 802 473 8 938 317 22 486 j 280 15

4 228 28 3 985 7 734 453 8 880 348 22 431 272 39

4 255 27 5 501 7 504 452 8 846 369 22 131 219 39

IS

oo

UJ

.PP-F~Ü\

343:-I 00O"\

.°S<-'^*°.P>ı-.0!°\-O0'°O.0"?“-l\ıH.-~\O

130,0 76,6 22,8 81,4 14,0 496,4 8,5 2,7

.P'.°*.O~\9O°l\.J>Uıl-*C°D.9-Íã-!U°!

U!1-* 0-*NU-D .:`-'. 4>.!0`*4.:°-wo>°u.?ıû\-í=°.!U\'ı

l\) I-^ı-ıl\)bJ

[Q ı-H-ı §p`_L»l.r >§.n;p. p.bJ©LIlO0- lı-A

N I-*tv 99.999? -P C.':0o<.nC>uı

N1-N .:'*".°1mmo~"P*.°“w.4o*`h

1

76,6 191,7 17,2 150,7 17,2 190,3 4,3 3,5

72,9 2,3 44,9 65,2 19,5 56,6 15,8 490,3

N ua H 00 Uıı-~ŠNO\ı-

.NP°-§~Uı

60,0 2,2 48,0 98,0 16,0 42,0 15,9 325,0 8,5 2,5

Finomítókapacitás Bahrein Irak Irán Izrael Jemeni Népi Dem. Közt. Kuvait

Szaud-Arábia Törökország Fogyasztás Irak Irán Izrael Kuvait Szaud-Arábia

Törökország 1 Becslés;

NM UJU-*

:~'.$“>°.? *.t"“§^.u°ı N\0O\c:hI-0

UJ ı-Kı-Klub.)

3,6 14,6 4,4 5,0 14,4 7,6

2 Kondenzátummal, gazolinnal és cseppfolyós gázzal együtt;

.° :'-1*.:-`9°.>-P°l=\t~-N°\.o!uı -t=~uı

N Nuıt-~uo

.° .P':`^.9°“ .-Pl>*~w°.N!\'ouıU-I:uı

N v-*N \:p\ı6uL,C>.<-:.>ıcl~U;ıh

3 A Semleges övezet hányadával együtt

Oeldorado 82

Szegesi K.

Beton napenergíával Szovjet szakemberek a napenergia felhasználásával új módszert javasoltak a beton kötési folyamatának felgyorsítására. Az elvégzett kísérletek alapján speciális napenergia-befogó és hőtároló borítású helioformák és heliozsaluzatok konstrukcióját készítették el. A kísérleti helioformákban kötődő beton szílárdsága már 12 óra elteltével négy-ötszöröse annak, mint ami a hagyományos technológiával elérhető.

58

Ezeknek a helioformáknak, heliozsaluzatoknak az alapján olyan, elviekben új, a beton kötését felgyorsító módszereket dolgoztak ki, amelyek lehetővé teszik a Szovjetunió északi körzeteiben a betongőzölés mellőzését, s ezzel jelentős energiamennyiség megtakarítását. APN-LV cikkszolgálat, 1983. július

K. L.

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 17. U17.) ebfbıyem 2. szám, 1984. február

..

f

P

Az MTESZ szakemberküldöttségének lengyelországi látogatása 1983. július 24-30. között az MTESZ S1 fős küldöttsége látogatott Lengyelországba. _ __ Repülőgéppel utaztak Varsóba, majd másnap helyı repulőjárattal Wroclawba, ahonnan külön autóbusszal a Wroclawtól 80 km-re levő Rydzynába. A küldöttséget a lengyel társszövetség tulajdonában levő, felújított, középkori várkastélyban szállásolták el és részesítették teljes ellátásban. Rydzyna kb. 2000 lakosú, a várkastély mellett épült műemlék házakból álló, de élő kis város. A gyönyörű és rendezett park közepén levő várkastélyt, amely a II. világháborúban romossá vált, eredeti formájában állították helyre. Az alsó szinten a kiszolgáló helyiségek, míg az első emeleten a kastély bál- és zenetermét eredeti stílusban restaurálták és hangversenyek, kulturális rendezvények céljára használják. E szinten klubhelyiséget, előadótermet és korszerű éttermet építettek a műemlék-környezetbe illeszkedően. A második és harmadik emeleten 2--3 ágyas, fürdőszobás vendégszobákat alakítottak ki, vigyázva arra, hogy ezek kiképzése és berendezése, bútorzata is megfelelő legyen a kastély stílusához. A vendéglátók másnap a lesznói vajdaság körzetének helységeit, híresebb kastélyait, kolostorait, templomait mutatták be. A következő napon szakmai előadásokat, konzultációt szerveztek 3 szekcióban: A gépesítés és automatizálás alkalmazásának fejlesztése, Technikai problémák a hűtőiparban, mezőgazdasági termékek és élelmiszerek konzerválása, Módszerek a mérnökök és technikusok ismeretének bővítésére Szélerőművek tervezése és alkalmazása, Műszaki szellemi export,

A mesterséges intelligencia aktuális problémái. _ Az előadók, vitavezetők a szakterület legkiválóbb képviselőiből kerültek ki, akik a szakterületekfmai vílágszínvonalának jo

ismerői, és ismertetést nyújtottak a témák lengyelországi helyzetéről is.

Nagyon íigyelemre méltó, hogy Lengyelországban a műszaki (mérnök, technikus) továbbképzés gazdája a társszövetség. E célra szolgál a rydzynai kastély is. A továbbképzésben részt vevők tandíjat fizetnek és az előadásokat jegyzet formájában megkapják. Szakdolgozatot készítenek és vizsgát tesznek a szakminisztérium által kinevezett vizsgabizottság előtt. Az eredményes vizsgát tett hallgatók a munkahelyükön bérpótlékban részesülnek. Ennek tartama 5 év, ugyanis akkor újabb továbbképzés esedékes. A következő napon a Metalplaszt lesznói üzemét mutatták be. E gyár néhány éve épült, korszerű gépekkel felszerelt, különböző rendeltetésű zárakat és lakatokat gyárt. A gyár termékeinek jelentós részét exportra szállítja. Az utolsó napon kirándulást szerveztek a festői környezetben fekvő Boszkói-tóhoz, strandolással és vitorlázással egybekötve. A visszautazás ugyanazon útvonalon, varsói városnézéssel egybekapcsolva történt. A társszövetség messzemenően gondoskodott a küldöttség ellátásáról, szórakoztató műsorokat szervezett. Állandó kísérőket, tolmácsokat és idegenvezetőt adott a kirándulásokra és a városnézéshez. Ezúton is köszönetet mondunk a társszövetség vendéglátásáért és sokoldalú gondoskodásáért. Egyesületünket 8 fő, ebből szakosztályunkat 2 fő képviselte. K. L.

P

SZEMELYI HIREK

EGYESULETI HIREK

Gyénıántdíploıııa adoınányozása Horváth Istvánnak 1897-ben Debrecenben született. 1923-ban vegyészmérnökí oklevelet szerzett. A Szerves Kémiai Tanszéken helyezkedett el gyakornokként, majd az Ásványolajgyár alkalmazta. Ezután a Nógrádverőcei Porcelángyárba került. 1926-tól a Debreceni Gyógyszervegyészeti Üzemben dolgozott. 1939-től gyógyszervegyészeti kisiparosként tevékenykedett. 1948-tól az Országos Vízgazdálkodási Hivatal ivóvíz-ellátási és csatornázási osztályán helyezkedett el. Innen 1959-ben a Vízkutató és Fúró Vállalathoz helyezték csoportvezetőnek, és itt dolgozott 1969-ig, nyugállományba vonulásáig. Az egyetem tanácsa gyémántdiploma adományozásával ismerte el értékes mérnöki tevékenységét. Cs. B.

,

IO

Í

KONYVISMERTETES

A földtani kutatások gazdaságtanának terminológiai kézikönyve A Műszaki Könyvkiadó gondozásában 1983. szeptember hónapban jelent meg A földtani kutatások gazdaságranának terminolágiaz' kézikönyve.

A kézikönyvet a KGST földtani együttműködési állandó bizottságának kezdeményezése és határozata alapján állították össze. A munka a műszaki-tudományos együttműködés keretében, a tagországok szakértőinek részvételével 1974-ben kezdődött el. A szerkesztési munkák folyamán bebizonyosodott, hogy a gazdaságföldtani terminológiai értelmezésekben az országok között több, esetenként jelentős eltérés is mutatkozik. Ezeket az eltéréseket a munkában részt vevő szakértők és az orosz nyelvű kiadás végleges összeállítását végző szovjet, bolgár, német és lengyel szakemberek megpróbálták kiküszöbölni, illetve a minimurnra csökkenteni, de sajnos nem minden esetben sikerrel. Ez a törekvés többek között a kézikönyvben szereplő szakfogalmak darabszámának mérsékléséhez is vezetett. A végeredményben 265 szakfogalmat tartalmazó és értelmező kézikönyvet először orosz nyelven a Lengyel Népköztársaságban, 1979-ben adták ki. A Központi Földtani Hivatal a további műszaki-tudományos együttműködés elősegítése és a szakterminológia lehetséges egységesítése érdekében szükségesnek és indokoltnak tartotta, hogy a terminológiai kézikönyv magyar nyelvű változata is kiadásra kerüljön, tekintettel arra is, hogy a KGST földtani együttműködési állandó bizottsága az 1980-as évek elején napirendre tűzte a kézikönyv korszerűsítését, bővítését. A most megjelent kézikönyvben a szakfogalmak értelmezése megegyezik az orosz nyelven egyeztetett változattal, és ugyancsak tartalmazza a szakfogalmak angol, bolgár, cseh, lengyel, mongol, német, orosz, román, spanyol és szolvák nyelvű fordításait, ill. szószedeteit is. A Központi Földtani Hivatal a szakemberek széles körű bevonásával 1981-ben megkezdte a földtani kutatás hazai gyakorlatát tükröző általános értelmező kéziszótár kidolgozását. Ezzel a munkával elő kívánja segíteni egyrészt a földtani szakterminológia mind teljesebb egységes használatát, másrészt a gazdaságföldtani terminológiai kézikönyvnek a KGST földtani együttműködési állandó bizottság keretében történő további sokoldalú korszerűsítését. A most megjelent kézikönyv remélhetőleg segítséget nyújt a földtani kutatásban dolgozó szakemberek munkájához, és hasznos segédeszköz lehet a szakfordítói tevékenységben is. A földtani kutatások gazdaságtanának terminológiai kézikönyve (szerkesztő: dr. Horn János és Káli Zoltán) megrendelhető

'

a Magyar Állami Földtani Intézet Könyvtára (Budapest XIV., Népstadion út 14. 1143) címén 57 Ft/db egységáron, utánvétes szállítással, illetve megvásárolható készpénzért a helyszínen (9“°--1 18° között).

KŐOLAJˇ ÉS FÖLDGÁZ 17. U17.) évfolyam 2. szám, 1984. február

A kézikönyv szerkesztői 59

EGYESÜLETI HÍREK A XXXIV. bányászati-kohászati napok a Freibergi Bányászati Akadémián (1983. június 14-17).

Az 1983. évi bányászati-kohászati napokon - a kérdés egyre növekvő jelentőségére való tekintettel -- az energetikai nyersanyagok kitermelésének és feldolgozásának problémáit, valamint a nyersanyag-hasznosítás és a szerkezetianyag-technika időszerű kérdéseit tűzték napirendre. _ Előadóként, vagy a tudományos program rendezőjeként kereken 700 fő jelent meg. Az összes résztvevők száma megközelítette az 1400-at. A résztvevők több mint 1/4 része külföldről érkezett. Jelentős volt a SZU, az LNK és a CSSZSZK delegációja, az MNK, a BNK, az RSZK és a JSZSZK küldöttsége ez alkalommal kisebb volt az eddiginél. Magyar részről a bányászati résztvevők számának csökkenése volt igen jelentős. A nem szocialista országokat Európából az NSZK, Ausztria, Franciaország, Belgium és Finnország, a tengerentúlról az USA, Kanada, Japán és Egyiptom szakemberei képviselték. Az ünnepélyes megnyitáson - a nagyrészt hagyományos bányászruhában megjelent díszvendégek bevonulása után - a bányászati akadémia collegium musicuma Schubert G-dúr nyitányát adta elő. Ezután az akadémia rektora, majd Freiberg város polgármestere üdvözölte a meghívottakat. A megnyitó előadás Prof. dr. Scheler, W., az NDK Tudományos Akadémiájának elnöke részéről hangzott el Az alapkutatás és a termelés kõlcsõnhatása címmel. Az ünnepséget Cherubini D-dúr szim-

fóniájának 3. (Minueto) tétele, végül az ünnepélyes kivonulás zárta. Az eseményről a napi sajtó és a tv-híradó tájékoztatott. A másnapi plenáris előadást a szakmai előadássorozatok bevezetéseként Ziergiebel, H. államtitkár, az NDK minisztertanácsa mellett tevékenykedő energia-racionalizáló munkacsoport vezetője tartotta. Gazdaságos energiafelhasználás -- az NDK szocialista energiapolitikájának jellemző vonása c. előadásában

rámutatott arra, hogy az energiagazdaság folyamataira történő gyors és eredményes reagálás a társadalom próbaköve és a további fejlődés egyik jelentős előfeltétele. Beszámolt arról, hogy az NDK-ban már az 1980-as évek elején magas szintű koordináló testület alakult az energiafelhasználás racionalizálására, amely azóta kialakította munkamódszereit, sikeresen működik és elősegíti a nem energetikai nyersanyagok hasznosítását és általában az anyagtakarékosságot is. Jelentős műszaki fejlesztések és teljesítmények eredményeként emelkedett a hazai nyersanyagok, elsősorban a barnaszén hasznosításának mértéke, valamint hatékonyabb átalakítás és feldolgozás útján nagyobb lett a termékek használati értéke. Az elmúlt két évben (1981-82) 140 000 racionalizáló intézkedést vezettek be, a ráfordítások azóta megtérültek. A termelés 1980 óta gyakorlatilag változatlan energiaés anyagfelhasználás mellett emelkedett. Az eredmények elérését széles körű társadalmi összefogás, a hivatali szervek, a vállalatok és az érintett dolgozók eredményes együttműködése tette lehetővé. Az állami szervek elősegítették a racionalizálást, de nem csökkentették a vállalatok felelősségét. A műszaki fejlesztés újfajta berendezések és eszközök, valamint megalapozott tüzeléstechnikai ajánlások kialakításával járult hozzá az eredményekhez, amelyekből a ınűszaki fejlesztés költségei megtérülnek. Hatékony eszköznek bizonyult a tervezés-gazdálkodás, amely a vállalatok és intézmények belső komplex energia- és anyagmérlegei alapján, valamint normák és kontingentálás segítségével irányította és ellenőrizte a felhasználást. A kiváló eredményeket elérő szervezetek munkáját -- így többek között a Freibergi Bányászati Akadémia energetikai tevékenységét - kitüntetéssel és jutalommal ismerték el. A túlfogyasztásnak viszont hátrányos következményei voltak. A pénzbeli büntetés egyes szervezeteknél elérte a túlfogyasztás értékének 10-szeresét. A további fejlesztés érdekében célul tűzték ki azt a követelményt, hogy az alapenergía-felhasználás kisebb ütemben emelkedjék a termelésnél. A fejlesztés egyéb alapkövetelményei: további takarékosság, különösen a szekunder energiák hasznosítása; a hazai ellátást a hazai barnaszénre alapozni, a kőszénkoksz és a folyékony energiahordozók felhasználását csökkenteni; az energiahordozók kedvező sajátságait és használati értékét emelni. A követehnények újabb tudományos-műszaki teljesítmények útján teljesíthetők. A közelmúltban kialakított központi energiaracionalizálási koncepció szerint 5 év alatt 70 Mt barnaszén-egyenértéknyi megtakarítás érhető el nagyrészt az átalakítás és a lakásfűtés, valamint a villamosenergia-fejlesztés, továbbá a közlekedés terén. Az előirányzatok megvalósításához szükséges:

60

_' a müködő berendezések energiafelhasználásának csökkentése, amit további folyamatos ellenőrzéssel és a normarendszer kiterjesztésével és karbantartásával kívánnak elősegíteni; “_ a felhasználásra kerülő energiahordozók optimális hasznosítása, elsősorban az energiaigényes folyamatok energetikaitechnológiai felmérése (rendszerszemléletű folyamatelemzése), valamint az energia- és anyagáramok szabályozása, továbbá hőhasznosítók és hőszivattyúk fejlesztése és széles körű elterjesztése útján; ˇ' energia- és anyagtakarékos ipari és háztartási berendezések és eszközök alkalmazása, a fajlagos teljesítmények, a minőség, a megbízhatóság és az élettartam növelése; a nemzetközi színvonalú, folyamatos tudományos-műszaki fejlesztés, amely nagymértékű felkészültséget igényel főként a következő területeken: a földtani-műszaki kutatás és csatlakozóan a termelés és az átalakítás eljárásainak és berendezéseinek fejlesztése; új források (geotermikus energia, termálvíz, biogáz) hasznosítása; energiatakarékos ipari alapműveletek kidolgozása, energiatakarékos építkezés és építmények megvalósítása stb. Végül a nemzetközi munkamegosztás, különösen a KGSTbeli együttműködés, valamint a gazdasági kérdések (értékelési módszerek, megtérülési kalkulációk, árkérdések, érdekeltségiösztönzési rendszerek) jelentőségére hívta fel a figyelmet. A szakmai _program 5 előadássorozatból, illetve 16 kollokviumból állt. Összesen kereken 390 témát (előadást) ismertettek, részben posztereken, a következő részletezés szerint: - Az első sorozat Energetikai nyersanyagok kitermelése téma-

körben kiemelten az NDK föld alatti gáztárolóival, az MNK energiarendszerével és a BNK lignittermelésével, valamint a bamaszénbányászat és fluid energiahordozótermelés és -tárolás létesítményeinek és technológiáinak kérdéseivel, továbbá a mélyművelésű bányák munkahelyeín fellépő kömyezeti ártalom problémáival foglalkozott (S1 előadás); - A második sorozatban A barnaszén-feldolgozás vegyészeti és

eljárástechnikai feladatai címen kiemelten tárgyalták a szén várható szerepét a nyersanyagellátásban, a fát alkotó anyagok hőbomlását a vegyipari hasznosító eljárások szempontjából, valamint a darabos koksz előállításakor észlelt anyagátalakulást és fizíkaí jelenségeket. Ismertették a bamaszénfeldolgozás, továbbá az olajoshomok-hasznosítás (Alberta, Kanada) legújabb eredményeit (27 előadás); - A harmadik sorozatban a Részecsketechnológia témakör került napírendre. Szó volt a szemcsés anyagok fizíkaí sajátságairól és azok meghatározásának méréstechnikai lehetőségeiről, az ömlesztett anyagok mozgatásáról és tárolásáról, valamint az örvénylő rétegek technikájáról. Összefoglaló előadáson ismertették a részecsketechnológia tudományos vonatkozásait, a nagyságeloszlás folyamatos mérésénél fellépő eljárástechnikai nehézségeket, a gáz- és szilárd fázísú örvénylő rétegek matematikai modellezésének problémáit, valamint a fluidágyas széntüzelés lehetőségeit. (68 előadás); - A negyedik sorozat a Szerkezetianyag-technikát választotta témául. Részleteiben a szerkezet és felépítés vizsgálatát, a vizsgálati módszerek fejlődését, az anyagkárosodások okainak felderítését, valamint az új ismeretek technológiai hasznosításának feltételeit; az előállítási technológía hatását a félvezetők minőségére, meg a szerkezetben nem fémes szerkezeti anyagok alkalmazásának és fejlesztésének lehetőségeit; továbbá egyes ásványi nyersanyagok hasznosításának és sajátságainak kapcsolatát vitatták meg. Megemlékeztek végül Fersman rnunkásságáról születésének 100. évfordulója alkalmából (202 előadás); - Az ötödik sorozatban A bányászati ipar fejlesztésének gazdasági és társadalmi problémái volt a témák címszava. A hazai

nyersanyagok gazdaságos hasznosításának és feldolgozásának problémáit, valamint a bányászati vállalatok vezetésének és tervezésének folyamatait elemezték. Alkalom nyílt a földtani-műszaki-gazdasági kapcsolatok és a szervezeti-vezetési formák nemzetközi összehasonlítására, valamint a kutatóhelyek és az ipari szervezetek együttműködésének megismerésére (28 előadás); - A 3. Agricola-kollokviumon Georg Spackeler (1883-1960)

tevékenységét méltatták, és leleplezték a volt lakóházán elhelyezett emléktáblát.

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 17. (117.) eefeıyuuz 2. szám, 1984. február

Magyar szerzők energetikai és rokontárgyú (5), valamint szerkezetianyag-vonatkozású (14) előadásokat tartottak. Ismertetjük az energetikai témakörbe tartozó magyar előadások szerzőit és tárgyát (az előadás-sorozatok számozásának sorrendjében): „Kapolyi L.: Az MNK energíarendszere és fejlesztésének fő vonásai. Az előadást a szerző akadályoztatása miatt dr. Palócz M. tartotta.

- Ökrös M.: A közvetlen átrakóbereııdezés alkalmazásának legújabb tapasztalatai és eredményei a Thorez külfejtésen, Visontán. ...György S.-Szabo' I.: Több telepes lignit-elöfordulások kitermeléséııek technológiai kérdései az MNK-ban. --Sébor J.-Takács J. : Homok-elöfordulás hasznosítása különleges kíséröanyagként az útépitésben. --Pogány L.: A kőolaj- és a földgáz ésszerű hasznosításának és

feldolgozásának időszerű kérdései az MNK-ban. Az előadók részére rendezett fogadás, meg a kötetlen szakmai összejövetelek lehetőséget nyújtottak a szakmai kapcsolatok ápolására. A nemzetközi együttműködést a külföldi és hazai szakemberekkel készített interjúk segítették elő. A freibergi tartózkodást a társasági rendezvények: a dóm-koncert (Bach: Kunst der Fuge, a Drezdai Filharmónia kamarazenekarával), a bányász-kohász bál (artista bemutató, tánczenekar), a kiállítások és múzeumok megtekintése meg a szokásos alkalmi bélyegek beszerzése tette változatossá. A következő évben (1984. június) ismét teljes körű nagyrendezvényre kerül sor, remélhetőleg az 1983. évinél nagyobb részvételi lehetőséggel. Pogány László

(Kőolaj-, földgáz- és vízbányászati szakosztály)

Nyugat-Berlin is ímportál szibériai földgázt Az NDK fővárosában, Berlinben aláírt megállapodás szerint Nyugat-Berlin évi 650 millió köbméter szovjet földgázt kap 1985 októberétől 23 éven keresztül. A földgáztávvezeték Csehszlovákiánál lép be az NDK területére, s onnan egy új, 235 kilométer hosszú szakaszon vezetik a szovjet földgázt Nyugat-Berlinbe. A vezeték építését a Ruhrgas finanszírozza, amelynek viszont a nyugat-berlini Gasag fizet majd. Nyugat-Berlin bekapcsolását a gázügyletbe már akkor előirányozták, amikor a Szovjetunió és az NSZK megállapodást kötött évi, mintegy 10,5 milliárd köbméter szibériai földgáz szállításáról. A gázügyletet jóvá kell hagyni a nyugat-berlini szenátusnak is, mivel csak az ő hozzájárulásával lehet átállítani a városi gázra épített hálózatot földgázra. Világgazdaság, 1983. 63. sz.

Adatok Nyugat-Európa köolajiparáról az 1970-1982. évi időszakra Millió t Készletek

Termelés Finomítókapacitás Fogyasztás

1970 467 16,2 720,2 610,3

1975 3458 24,2 999,5 642,9 24 32 12 37 2198 940 72 103 34

3133 117,7 996,1 652,4

1981 3389 125,7 SM58,1 591,4

3152 141,3 854,9 567,8

19 62 5 42 2033 739 70 94 48

19 61 14 51 2033 1024 68 92 17

18 62 17 43 1910 913 60 103 18

1980

19821

Készletek

Ausztria Dánia Franciaország Hollandia Nagy-Britamıia Norvégia NSZK Olaszország Spanyolország

KÜLFÖLDI HÍREK A szénhidrogén-termelés alakulása az Északi-tenger térségében 1978-1982 között

26 17 38 137 135 80 33 1

a) Köolajtermelés, 10° tonna

Nagy-Britannia Norvégia Dánia

it' ı i 1983°`°;Í,§„,,,

1918

1980

1982*

54 17 0,4

80 24 0,8

103 24 1,7

46 14

36 29

37 25

600-850 2200-2900

7

11

11

260-540

Ausztria

Franciaország Hollandia Nagy-Britannia

1890 930 65

b) Földgáztermelés, 10° m3

Nagy-Britannia Norvégia Hollandia (csak az) Északi-tengeren)

Termelés

Norvégia

Ausztria Belgium/Luxemburg Svédország

Franciaország Hollandia

Nagy-Britannia NSZK Olaszország Spanyolország

Csökkent az európai OECD-országok kőolaj-feldolgozó kapacitása 1982 végén az öt legnagyobb európai OECD-országban az elsődleges és másodlagos kőolaj-feldolgozó kapacitások az alábbiak szerint oszlottak meg (ezer tonna/év): Elsődleges Másodlagos feldolgozás

Franciaország Európai OECDországok

N00

.:°~.P.:"^.-"th`^-u.ı:O"\-í>~uı

N00

.?°.>U°I:--l=^~ı<-J^\-:4"1`.8

NO

.P.!C°J:u'*ı~:."ı-.ıu`.ı

126 000 112 800 77 600 164 200

143 600

893 200

Svájc

25,1 18,3 17,5 14,5 13,2

141 600

15,9

14,3 48,6

14,3 55,5

12,2 51,7

' 10,5 34,6

29,8 116,4 68,5 114,9 120,3 164,8 34,8 5,5

42,8 169,5 102,1 147,1 153,9 213,7 51,1 6,8

45,7 167,5 91,4 131,5 150,4 204,6 73,2 6,8

46,3 164,6 85,4 124,1 143,4 200,1 76,0 6,9

45,4 143,6 77,6 1 12,8 126,0 164,2 76,2 6,9

9,2 28,0

10,7 26,7

11,7 27,7

10,8 25,3

10,0 23,9

56,4 93,5 36,5 103,6 128,6 89,5 27,4 12,6

50,8 107,6 34,4 93,4 128,8 99,6 44,5 12,5

47,4 110,5 38,4 80,5 131,1 99,9 52,3 12,9

43,1 97,1 32,3 72,2 117,7 94,6 49,6 11,5

40,1 91,0 32,0 74,0 112,2 90,3 49,0 10,8

Fogyasztás

Ausztria Belgium/Luxemburg Dánia-NorvégiaSvédország Franciaország Hollandia Nagy-Britannia NSZK Olaszország Spanyolország

%

600 600 600 800 900

31 20 13 23 18

8,3 35,9

Dánia-Norvégia-

Europe Oil-Telegram, 1983. 22. sz.

Hollandia Olaszország

1 š~°. "“*.1“*.Z'*.!° wmmwo

Fiızoriıítökczpacitás

* Előzetes adat

NSZK Nagy-Britannia

.:°.:"*-~.\!D°u.-!»°OO

Svájc 1 Becslés Oeldorado 82

EUl'0Pe Oil-Telegram, 1983. 1l. sz.

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 17. U17.) eufelyuuz 2. szám, 1984. február

Szegesi K.

61

Jakutföldről

Jakutföld a Szovjetunió északkeleti részén, az északi félteke leghidegebb éghajlati övezetében fekvő autonóm köztársaság. Hárommillió négyzetkilométernyi területét az örök fagy uralja. Az utóbbi évtizedekben gyors ütemben folyik e körzet ipari meghódítása, mivel a föld mélye itt gazdag ásványkincskészleteket rejt. A jakut tudósok számos olyan probléma megoldásán dolgoznak, amelyek az egész Északra jellemzőek. Napjainkra a kilencszázezres lélekszámú autonóm köztársaságban hatalmas tudományos bázis, mintegy 21 intézmény alakult. A Szovjet Tudományos Akadémia Jakutföldi Tagozatának például hat intézete van, köztük olyanok, mint az örök fagy tanulmányozásával foglalkozó intézet vagy a Jakutföldi Allami Egyetem kutatóintézete és mások. Ezekben mintegy kétezer tudományos munkatárs dolgozik, köztük két akadémikus, több mint ötven tudományok doktora és körülbelül hatszáz kandidátus. Sok kiváló jakut, even, tunguz, jukagír tudós tevékenykedik a humán és a természettudományok területén, beleértve a csillagászatot és a kozmofizikát is. A világ legnagyobb speciális berendezésével tanulmányozzák a nagy magasságban kialakult energia kozmikus sugarait. Számos olyan eredményt értek el, amelynek alapvető jelentősége van a kozmikus sugarak és az elemi részecskék fizikájának a fejlődésében. Jakut tudósok műszereket készítettek a Föld körüli térség kozmikus sugárzásának regisztrálására, és ezek minden fennakadás nélkül dolgoznak mind a Földön, mind pedig a műholdakon. Az intézetben folytatott kutatások eredményeit a gyakorlatban is alkalmazzák. Segítségükkel tarthatók fenn a rádiókapcsolatok az északi fény idején. Mint ismeretes, az északi fény az összes összeköttetést üzemen kívül helyezi. A szakemberek a geológiai prognózisok összeállításában is jelentős eredményeket értek el.

Az intézetben kellő figyelmet fordítanak a kozmikus tényezőknek a bioszférára és az ember egészségére gyakorolt hatására és a felső atmoszféra szennyeződésére, amely súlyosan veszélyezteti a természetet és az embert. Már bevezették az iparban azt a technológiát, amely lehetõvé teszi a mínusz 50-55 Celsius-fokig terjedő hőmérsékleti körülmények között az aoél hegesztését. Most széles körű kutatások folynak olyan új anyagok állítására, amelyek jól tűrik az alacsony hőmérsékletet. Az ilyen anyagok nélkülözhetetlenek a berendezések előállításához az örök fagy övezetében. Jakutföld biológusai kísérleteket folytatnak a növényeknek és az állatoknak az Eszak körûlményeihez való alkalmazkodása területén. A rénszarvas legelők racionális hasznosítására vonatkozó javaslatuk most honosodik meg az egész szovjet Eszakon. Világszenzációt keltett, hogy a szibériai tudósok felfedezték az úgynevezett „szilárd gázt”. Számításaik szerint a Földön a szilárd gázkészletek jónéhányszor meghaladják az összesített kőszén-, kőolaj- és földgáztartalékokat. Hasonló következtetésekre jutottak a külföldi szakemberek is. A felhalmozódott hidrátokból a gáz eltávolításának kérdéseivel kapcsolatos kutatások az északi ásványbányászati intézetekben folynak. A szilárd gáz lelőhelyeinek elterjedése a kontinenseken gyakorlatilag megegyezik az örök fagy övezetének kiterjedésével, és ez körülbelül negyvenmillió négyzetkilométer. Jelentős készletek összpontosulnak a Csendes-óceán süllyedékeiben is. A tengeri és más gázhidrát-lelőhelyek feltárása egyelőre drágább, mint a földgázé. Ezt a feltárást kifizetődővé tenni - a tudomány feladata.

alatt. Ez a különbség mutatja azt a fejlődést, ami száz év leforgása alatt a sarkvidéki tengerhajózásban végbement. A Jeges-tenger partvidékének az állandó tengeri kereskedelmi kapcsolat lényegében az életet jelenti, Európából a Távol-Keletre irányuló forgalom útja a Jeges-tengeren keresztül jóval rövidebb, mint a hagyományos útvonal a Szuezi-csatornán keresztül vagy Afrika megkerülésével. Ezért már a huszas években megkezdődött az északi tengeri utak tervszerű kiépítése. Az első gyakorlati lépés 1921-ben a Jamal-félszigetre indított expedíció volt. A később végzett kutatások tették lehetővé Északon a tengeri útvonalak fokozatos kialakítását és kihasználását. 1933-tól kezdve a teljes útvonalon megkezdődött a teherszállítás. Nem volt ez akkor könnyű dolog, és nem könnyű ma sem. Egészen a közelmúltig Dugyinka kikötője például a Jenyiszejen októbertől júniusig befagyott. Télen Dugyirıkában és Norilszkban a hőmérséklet eléri a mínusz 50 °C-ot, és kemény, hideg szelek fújnak. Azok után, hogy 1970-ben a „Gizsiga” nevű dízel-villamos hajtású hajó november havában először hatolt be Dugyinkába, kellett még néhány esztendő a kísérleti szállítások indulásáig. Csak a sikeres próbálkozások után indult meg az egész évben tartó hajóforgalom Murrnanszk (Arhangelszk, Kandalaksa) és Dugyinka között. A téli, tavaszi navigálást jégtörőkkel az is indokolttá tette, hogy a Jamal-félszigeten gázmezőket fedeztek fel. A jeges tengereken nyáron is megpróbáltatásokkal jár a hajózás: gondoljunk csak a hirtelen beálló sűrű ködre, a fel-felbukkanó jéghegyekre, az úszó jégtáblákra. A kirakodás is nehéz a kikötőkben vagy magán a jégen. Az északi-sarki szárazföld és a Jeges-tenger talapzata a tennészeti kincsek óriási tárháza. Ezért programot dolgoztak ki ennek a területnek hosszú távú fejlesztésére és természeti kincseinek kiaknázására. Észak gazdagságának kiaknázása - a jövő század legnagyobb gazdasági programja -mindenekelőtt az északi-tengeri út egész éven át tartó használatára támaszkodik majd. Ez a tengeri út a XX. század elején a szállítmányok mennyiségét tekintve nagyobb forgalmat bonyolít majd le, mint a most épülő, 3200 krn hosszú Bajkál-Amúr vasútvonal. I. Pavlov

APN-LV

A világ tíz legnagyobb földgáztermelő országa 1981-1982-ben Gmi* 1982

1981

USA

513,0

Szovjetunió Hollandia

502,0 78,0

549,1 465,2 89,3 68,3 36,4 33,0 30,8 25,6 19,7 19,3

Kanada Nagy-Britannia Románia Mexikó

71,0 36,0 33,0 32,0 26,0 19,5 16,5

Norvégia

Indonézia NSZK Oeldorado 82

Szegesi K.

APN-LV cikkszolgálat, 1983. július K. L.

ÜZEMI HÍREK A sarkvidéki tengerhajózás szerepe

A ,,Nagy Péter” a Murmanszki Tengerhajózás több mint 70 szállítóhajójának egyike. Ez a 162 méter hosszú kolosszus a Szibéria-Nyugat-Európa gázvezetékhez szánt nyugatnémet csőszállítmányokkal megrakodva 1983. júliusban útnak indult a murmanszki kikötőből. Kihajózott a Kolai-öbölből, irányt vett a szibériai Jenyiszej torkolatvidéke felé, és annak ellenére, hogy ezen a nyáron meglehetősen jeges volt a víz, az indulástól számított három nap alatt elérte a Jamal-félszigetet. Százhét évvel ezelőtt Adolf Eric Nordenschold egy „Provan” nevű jachttal tette meg ezt az utat és jégmentes vizen 21 nap alatt érte el a Jamal-félsziget északi-nyugati oldalát, Dicksont pedig 46 nap

62

A Szénsavtermelő Vállalat és a Míııeralímpex közös vállalkozása Repco 2-Minex néven külkereskedelmi társaságot hozott létre a répcelaki Szénsavtermelő Vállalat és a Mineralimpex külkereskedelmi vállalat. A külkereskedelmi társaság cseppfolyós szén-dioxid és szárazjég külföldi értékesítésével, illetve a szén-dioxid új felhasználási módjaira vonatkozó találrnányok, licenciák és know-how-k beszerzésével, illetve exportjával foglalkozik. Világgazdaság, 1983. 66 sz.

Szegesı' K.

KŐOLAJ És FŐLDGÁZ 17. (117.) ëzzfolyzzm 2. szám, 1984. február

NEKROLÖGOK

előző munkahelyén jelentkezett és mint termelési technikus kapott beosztást, de hamarosan Lovásziba helyezték, ahonnan kiemelkedő munkája eredményeképpen a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium kőolajipari főosztályára helyezték át termelési előadónak. A minisztérium átszervezése után visszakerült az iparba. Az olaj ipari átszervezésekkor az a munkaterülete megmaradt, amihez kezdetben elkötelezte magát. Lelkesen, odaadóan és fáradhatatlanul és meggyőződéséért kiállóan dolgozott. Nem ismert megalkuvást, de ugyanakkor szolgálatkészen és fegyelmezetten végezte el a rá bízott feladatokat. Ezt várta el közvetlen munkatársaitól is, akiknek tudását és tapasztalatait készségesen adta át. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Gázipari Igazgatóságától, miután egészsége megromlott, ment nyugdíjba és vonult vissza kis telkére, ott is örökké dolgozva. Itt érte pihenése közben a halál 1983. augusztus 6-án. Hamvait a rákoskeresztúri temetőben, a korán elhunyt szeretett fia sírjába helyezték. Családja mellett volt munkatársai, barátai és ismerősei kísérték utolsó útjára. K. L.

Kovalszky Győző (1918-1983) 1918. január 6-án született Sopronban. Diákéveit is Sopronban töltötte, és mint okleveles kohómérnök 1942-ben hagyta el az iskolák padjait. A vegyipar, a bányaipar különböző területein vezetői beosztásokban dolgozott, végül az OGIL-ban állapodott meg, ahol műszaki osztályvezetőként a hazai szénhidrogén-hanyászat kutatási-fejlesztési tevékenységéhez az anyagi és műszaki bázis megteremtésében vállalt úttörő szerepet. Munkáját pontosan, lelkiismeretesen végezte, és mindig kész volt gazdag élettapasztalatát megosztani fiatalabb kollégáival. Nyugdíjasként - az OGIL jogutódjánál, az SZKFI-nél -- is közöttünk élt, és az új intézet műszaki berendezésében tevékenyen részt vett. A Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet dolgozói és vezetői Kovalszky Győzőtől 1983. augusztus 5-én Sopronban, az evangélikus temetőben vettek végső búcsút. Tartalmas életére, példamutató magatartására mindig tisztelettel és szeretettel fogunk emlékezni. Botó Péter

Vajda Miklós (1 920-1 98 3) Ungvárott született és fémipari szakiskolát végzett. 1941-ben, az akkor fejlődésnek indult magyar olajbányászat bázakerettyei uzemében talált munkát. Mint olajipari munkás kezdett dolgozl1_{„ de szorgalma és érdeklődése folytán egy év után a kőolaj- és foldgáztermelés nyilvántartó, elszámoló tisztviselőjévé lépett elő. 1943_ végén a II. világháború a frontra szólította, és több évi SZÜVJBÍ fogság után, 1948 végén térhetett haza. Szolgálattételre

Zimonyi János (1921-1983) A magyar kőolaj- és gázipart súlyos veszteség érte, elhunyt Zimonyz' János nyugdíjas igazgató, kiváló anyaggazdálkodási szakember. 1940-ben került a kőolajbányászatba; Budafán, Lovásziban, Nagykanizsán előbb raktári beosztottként, majd osztályvezetőként dolgozott. 1953-ban a MASZOLAJ Műszaki Beszerzési Iroda igazgatója lett. Ettől kezdve vezető beosztásban irányította az egyre növekvő kőolaj- és gázipar anyagellátási és anyaggazdálkodási munkáját. A nagy ütemben fejlődő kőolaj bányászatban megteremtette a hatékony anyaggazdálkodási szervezetet és jól együttműködő raktári hálózatot épített ki. A nagy értékű importgépek és -berendezések folyamatos alkatrészellátására létrehozta Nagykanizsán és Szolnokon a központi alkatrész-készletezést. Ezzel a szervezéssel nemcsak biztonságossá tette a gépek alkatrészellátását, hanem jelentős értékű készletcsökkentést is elért. Szakmai tudásával nemcsak a kőolaj- és gáziparban, hanem a gyártó és szállító vállalatoknál is nagy tekintélyt szerzett. Ennek köszönhető, hogy mozgósítani tudta a gyártókat és szállítókat új igények teljesítésére, a határidők betartására. Az ipar nagy értékű beruházásainál, az időben és jó minőségben történő üzembe helyezéseiknél ez az értékes anyagellátási munka is alapvető szerepet játszott. Egyénísége tiszteletre és szeretetre méltó volt. Munkájáért vállalta a felelősséget. Ugyanezt a felelősségvállalást elvárta beosztottjaitól is. Szigorúsága mellett munkatársaival szemben emberséges, megértő, mindig segítőkész volt. 1983. szemtember 6-án búcsúztatták a rákoskeresztúri Új köztemetőben, több száz megrendült gyászoló részvételével. Emléke nemcsak a hálás szívekben, hanem a közreműködésével létrehozott létesítményekben is tovább él!

KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 17. (117.) évfolyam 2. szám, 1984. február

Bándi' József 63

I/I3 CO,[[EP}KAHI/IH

AUS DEM INHALT

B tlaopmtpoaannn coapeıvıeruıoü oõmeä Kaprnnsı Benrepcıcoü Heqırsınoü npoıvrızınınennocrn H aaTopoM cTaTr,H yııenzercn ocoõoe Hnnivtame õonee cyruecraennızuvı 0613-

PI. Baıcouı, HHJK.-Mexannıc xnıvr. npoıvıtzinıırennocrn-PI.

Éooıca, mënn.-Mexanmt-JI. Mo/map, nnxc.-Mexanmcz Hpoeıcrnponanne cnerem Tpyõonponoııoıı c nomoıııızıo nm'-ıncmneıınnofi Maunnfıızı . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .CTp.

FROM THE CONTENTS

33

eKTaM H õonee Rpynnıznvr npon3HoncTBaM. Cneunaımcrızı

nncTnTyTa oõorarnnn Texnnqecxyıo >KH3ı-Hz crpanaı panoıvı ı1aTeHToH H Honaıx pemennü, aa clıer Koropaıx õaına ı1ocTnTHyTa snafmrenanan QKOHOMHE E Haponnom xo-

I/IHcTHTyToM no Karrnrafranomy cTponTeIn„cTEy 15 npoeıcTnponaınu-o Hecbranoü npoıwsıumennocrn (OJIAI/ITEPB) coBMecTHo c I/IHcTHTyToM no Koncrpyıcırım Mamnn Tex-

aaücrae.

Hrrlıecıcoro Ylmaepcnrera B r. Byııanenır paapaõarbnaa-

ercn Taıcaa Hrrrepakmnnaa ırpoeıcrnpyıomasıfcncreıvıa, ocnoaannaa Ha rrprnvrenennn Hamncnnrenanoü Mannnenzı, Koropası Mexannsnpyer pan pyqınzıx aneMeHToa ıTpoeKTHoü paõorızı, Barnoınnıer Konrpofn. npolmocrn cncreıvı Tpyőoırpononon no Meroııy Koneanızıx anemenron H rpaılınaeckn nposnsmıer Koncrpykıınto. Cncreıvıa no npoeKTnpoaamëno Koncrpyıcırníãı H ,uannoıvr cnyuae cnocoõna pa6oTaTL Hcxoroı H3 Moneırn, Lıepreıkeit c nl-mom caepxy Hun ıpororeoıuerpmıecxoü ocnoanı. Ha Tpex aranoa npoı`paM1vrE.ı paapaõorıcn (ocHoBHoi»'ı, ı
H. Caőo, HH>K.-Hecbranuk-Anınafme Kapôom, nH>K.-XHMHK,

cnen. nma. no ıcoppoaımz Heoõxoııımocrr. H Texnoııornıı nropmınnıx H Tpermınzıx Meroııoıı paspaõorıcıı aanemeü Hetlıru H raaa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .CTp. 5 Hecbrsınafi nontnrınca nocnennnx ner noonıpaer Heıprenoõaıranxoa K 3KoHoMı~ıoMy ncnoınzaonantrno pecypcoa H cokpaıneınno norpeõnenna crpan-Hıvmoprnpoaurmcoa. Batcoıcaa Helia He<1)TH npnaeno K Toıviy, Iıro ııoõızıua Heclırn

c õonee Baıcoıcoü ynerrbnoü aarparoií Taıoıce crana alcoHoıvmoü. Illnpoxoe nprnvrenenne Hropımnoro Meroııa noõwm npn 3aKa=nce Hoınzı Ha aıccnnyarnpyıouınxca Mecropoııoıennax npnnozınr K nonoırnırreınznoü Heqırn H apeMeHHoMy cHH>KeHH1o Baıcoknx pacxoııoa Ha noncıcn H paanerucy. Tpernfınızıe Meronbt pa.3pa6oTK1-I, Hanpaısnen-

I` Tom, mun.-ıvtexamc: Pom, I/IııcTnTyTa no KaınıTa.ınzHoMy crponremzcrııy ıı ııpoeıcwponaııuıo ızıeılırnızıoii ııpouızııııııeıınocrn (OJIAÜTEPB) n paaınrmıı cııaõaıcenıuı caıcınıcenı-rum

raaom (ııponanou-õyranoıu) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .CTp. 41 PaccMaTpn:aaeTca paaanrne cnaõxcenna c>Kn>KeH1_nzıM ra3oM c 1963 roııa, c Hpeıvıeım coananna OIIAI/ITEPB. Oımcrztnaercst ılıopıvmpoaanne cern Hanomıennn õafuıoHon B cTpaHe H oõocnoaaerca pa3MenıeHHe orneınznrzıx 6a3 Hanonnenna. Hpnnoııarcsı Tpn o_çHoEHL1x Tnna 6a3 Hanonnenna, paapaõorannızıe B OIIAI/ITEPB, Jıanee paccyııcneı-mn B canon c HanoJ1HeH:HeM õaımonoa. ,lleranbno Hanaraıorca ycnoansı coopyaıcennsı nepaoro coapeıvıenHoro nexa Hanoımennsı E Byııaëprn H ero Texı-Inaecıcne xapaıcrepncrmcn. CxeMaTH=ıecKH Hsnaraerca paanirıne Mexannanpoaarmoro Hanofrnennsr, a Taıoıce nperuvıyuıecraa Harpyaıcn H nocraaıcn B Konreünepax. Haıconeu onncanaaercfl dıopmnpoaanne õasızı xpanema cııcroıcen-

Hate Ha noıabınıenne Hedıreornaaıı B vacrn y>Ke nponınn aKcnepHMeHTaJraHyıo dıaay. Ycnoansı ıına nınpoıcoro npnMeneınaa arnx Meroııoa co3JıaBa.Tmcı> Tpeõoaanneıvı K ıcaıc Mo>KHo aıKHocTL rum aroro cosnaaanca Texnnaecxnm pasanrneivı H akonomraeckoü oõcranoakoă, Ebıaaannoü Eaıcoıcoü cronmocnzıo Heıpm. Oõoõmaercn Hacrosrnıee nonoxcenne npmvtenennsi Meroııoa noaıznnennsı Hecbreornam H sanaatn npoıvnzıcıtoankon E aroñ oõnacrn B önnıkaífımeıvi õyııyuıeıvt. -HE

Dipl.-Ing. István Bakos-Dipl.-Ing. István Józsa-Dipl.-Ing. László Molnár: Projektíerung eines Ferııleitungssystems

mit Rechner . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .S. 33

HOFO P333 B CTDHHC, IIEIIICC YCIIOBHFI HCPHOHHÍICCKOFO KOHT-

Das OLAJTERV (Generalunternehmungs- und Projek-

pona H peMoHTa õamıonoa.

tierungsbüro für die Erdölindustrie) entwickelt, geme-

insam mit dem Budapesti Műszaki Egyetem Gépszerkezettani Intézete (Institut für Maschinenbaukunde der Technischen Universität von Budapest), ein interaktives

Ha. Ypcyfıb, HH>K.-Mexamfnc: Hpoıcııaınca Tpyõonpoaoııon

pernonaırbnoro ooııocnaõxceıııısı Heli-Moxau lıepea peıcy Ilynaü . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .CTp.

44

Caivıası Kpnrnaeckaa (hasa crponremzcraa Tpyõonpoaonon 3To nepexpemenne õomzmnx peıc. OprannsonanHocrız npoaeııeueı'-ma arnx onepanniü H noııroroanrenızHızıe pa6oTL1 coornercrayıonıeü rnyõnı-nzı oKa3EIEaıoT

pemaıomee Bımm-me Ha npoııonxcnreıranocrız coopyzceima H 3aTpaTLı Ha Hero, nanee Ha Texnwıecıcoe cocroanne H Hane>KHocTr„ nonnonnoro nepexona. Ha Hpmvtepe npoıcIıaıucn Bononpoaonon Hepea ,flynaü ami cnaõzcennn Boııoü r. I`[e=1 noııuepknaaerca Ba>KHocTiz nonroronnreıraınzıx paõor, npoıaoıınıvnzıx c cooraercrayiomeä ocnonaremzHocrmo.

Projektíerungssystem mit Rechner. Dieses System mechanisiert zahlreiche manuelle Elemente der Projektierungsarbeit, führt die Festigkeitskontrolle des Fernleitungssystems mit der Methode der endlichen Elemente durch und stellt die Konstruktion graphisch dar. Das Konstruktionsprojektierungssystem kann gegebenenfalls auch von Modellen, von zweidimensionalen Aufsichtszeichnungen oder von photogeometrischen Basen beginnend funktionieren. Von den drei Stufen des Entwicklungsprograms, d.h. Grund-, komplexe und automatische

Rohrprojektierungsniveaus, hat man den Gebrauch des Grund-Rohrprojektierungsniveau begonnen.

Dipl.-Ing. Géza Tóth: Die Rolle des OLAJTERV bei der Entwickluııg der Versorgung mit Flüssíggas . . . . . . . . .S. 41

T Iüuıuoıı, HHDK.-He(1)Tsnnn<: Tınıııaaıınn npoeıcron, H cTaııııapmaaıınn D IKIııcTnTyTe no Kamıraıınnouy c'rpoırre.ın.cray ı_1_ı ııpoekrııpoaaınno Hedırsrnoíi ııpounnıuıennocrn (OJIAI/ITEPB) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..CTp.

Ileramzno nsıraraerca paaanrne 0J`IA17ITEPB H ero ,trenTeJtr.HocTr„ aa 20 ner ero cynıecraoaannsı. I/IHcTnTyT, E Haaanıznoe Bpeıvm sannıvıaıoınnifıcsı Toınzko Texnıraecxnıvı npoeKTHpoBaHHeM pacmnpsm caoü npoılınmz Ha renepanI„Hr,n`t ıtıoııpsuı, paspaõorıcn, Ha Eızmonnenne ornefnzınzıx sanaa no oõcnyncunannıo. 3a npommsıe roma õızinn nıE.mo.ııHeH`.aı no,upa,ın_nz.ıe paõoraı Ha aıccnopr B 3Ha=mTeJn.HOM o6'LeMe. OJˇIAI/ITEPB nrpaer onalınrem-..Hyıo pont, 64

Der Beitrag erörtert die Entwicklung der Flüssiggasversorgung seit der Bildung des OLAJTERV in 1963. Die 51

Ausgestaltung des Landesfüllnetzes, die Gesichtspunkte der Ansiedlung der einzelnen Flüssigasfüllanlagen werden behandelt. Die drei Grundtypen der durch OLAJTERV entwickelten Füllanlagen, die mit der Füllung der

Flaschen verbundenen Uberlegungen werden beschrieben. Der Aufbau und die technischen Kennwerte des ersten modernen Füllbetriebs in Budaörs werden ausführlich geschildert. Die Weiterentwicklung der mechanisierten Füllung, die Vorteile des Transports und der Verladung

in Container werden dargelegt. Schliesslich wird die AusKŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 17. (117.) évfolyam 2. szám, 1984. február

gestaltung des Landesflüssggasspeicherraums, und die Lősung der Probleme der periodischen Flaschenkontrolle und Flaschenreparatur besprochen. Dipl.-Ing. György Urszuly: Überquerung des Donau-Flussbettes mit den Leitımgen der regionalen Wasserversorgımg von Pécs-Mohács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .S. 44 Eine der kritischesten Phasen des Rohrleitungsbaus ist die Überquerung von grössen Wasserläufen. Die Organisiertheit der Durchführung dieser Arbeit und die Vorbereitungstătigkeiten entpsrechender Teufe beeinflussen entscheidend die Zeitdauer des Baus, die Ausführungskosten und den technischen Zustand und die Betriebssicherheit der Überquerung. Der Beitrag schildert die Wichtigkeit der mit entsprechenden Gründlichkeit durchgefiihrten Vorbereitungsarbeiten anhand eines Beispiels der Donau-Überquerung durch Wasserleitungen, die für die Wasserversorgung der Stadt Pécs gebaut wurden. Dipl.-Ing. Tibor Simon: Plantypisierung, Normımg bei OLAJTERV . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .S.

element method, and the graphic performance of the construction. The construction design system can, in some cases, work starting from a model, a two-dimension topview drawing, or a photogeometrical base. Out of the three phases of the development program, i. e. basic, complex and automatic pipe design levels, the industrial use of the basic pipe design level has begun. Géza Tóth, Mechanical Eng.: On the role of OLAJTERV in the development of the LPG supply . . . . . . . . . . . . . . .p. 41

51

Der Verfasser behandelt ausführlich die Entwicklung des Generalunternehmungs- und Projektierungsbüros für die Erdölindustrie und seine 20-jãhrige Tãtigkeit. Anfangs war die Aufgabe des Büros nur die technische Projektierung, später wurde aber sein Profil auch auf Generalunternehmung, Entwicklung und auf einzelne Service-Aufgaben erstreckt. In den vergangenen Jahren wurde auch eine bedeutende Exportunternehmung geleistet. OLAJTERV spielt eine wichtige Rolle bei der Gestaltung des Gesamtbildes der heimischen Erdölindustrie. Die bedeutenderen Anlagen und Betriebe des Büros werden beschrieben. Die Fachleute des Büros haben das ungarische technische Leben mit zahlreichen Patenten, neuen technischen Lösungen bereichert, die auf beträchtliche volkswirtschaftliche Ersparungen geführt haben.

The article discusses the development of the LPG supply from the formation of OLAJTERV in 1963. Shaping a nation-wide filling network, aspects of placing the individual LPG filling stations are dealt with. Three basic types of the filling stations developed by OLAJTERV, considerations relatíve to bottle filling are depicted. Technical characteristics of the first up-to-date filling plant at Budaörs are given in detail. The further development of the mechanized filling, advantages of the transport and loading using containers are presented. Formation of the national LPG storage space, solving the problems of the periodical checking and repair of the bottles is outlined. György Urszaly, Mechanical Eng.: Crossing the bed of Danube by the pipelines for the Pécs-Mohács regional water supply . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .p. 44 One of the most crucial phases of pipeline laying is the crossing of big water-courses. The duration of the pipeline building, the costs, the technical implementation and operational safety are decisively influenced by the Organizational level for performing this job as well as by the preparative works of suitable deepness. The importance of the preparative works performed by appropriate thoroughness is presented by way of the example of the Danubecrossing by the water pipelines built for the water supply of the town Pécs.

Dipl.-Ing. János Szabó-Dipl.-Ing. Frau Antalné Kardos:

Die Notwendigkeit der Anwendung der sekundären und tertiãren Förderverfahren und ihre Technologíen . . . . . . .S. 55 Die Erdőlpolitik in den letzteren Jahren regt die erdölproduzierenden Länder zu einer ökonomischen Vorratswirtschaft und die importierenden Länder zur Herabminderung des Gebrauchs an. Die höhen Ölpreise haben auch die nur bei höheren spezifischen Kosten produzierbaren Erdöle ökonomisch gemacht. Die weitverbreitete Anwendung des sekundären Abbaus auf den bekannten Feldern hat eine Mehrentölung zur Folge und ermässigt provisorisch die sehr kostspieligen Schürfungen. Die tertiãren Gewinnungsmethoden, die erhöhte Mehrentölung ergeben, sind z.T. über die Versuchsphase schon hinweggekommen. Im Hinblick darauf, dass es notwendig ist, die wertvollen Vorräte zu sparen, und dass die technische Entwicklung in einen fortgeschrittenen Stadium ist, und schliesslich die hohe Erdölpreise dazu die entsprechende ökonomische Umwelt geschaffen haben, ist die Anwendung dieser Methoden in den Vordergund getreten. Der B_eitrag fasst die gegenwãrtige Lage der Anwendung der dıe Förderrate erhöhenden Erdölgewinnungsmethoden, und die einheimischen Aufgaben in der nãheren Zukunft zusammen. #-

István Bakos, Mechanical Eng.-István Józsa, Mechanical Eng.-László Molnár, Mechanical Eng.: Designing a °°mPllÍerized pipeline system . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .p. 33 OLAJTERV (General Contracting and Designing Ofiice for' the Oil Industry), in a joint Venture with Budapesti Muszaki Egyetem Gépszerkezettaní Intézete (Institute for_Mec_hanical Construction of the Budapest Technical UÜEVÜÉSIÍY), has developed a computerized interactive desiglllllg system. This system permits the mechanization of a number of manual elements of the design work, the strength checking of the pipeline system using the finite

Tibor Simon, Petroleum Eng.: Plan standardization, normalization at OLAJTERV . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .p. 51 The author gives a detailed picture of the development of General Contracting and Designing Ofiãce for the Oil Industry (OLAJTERV), of its activity during the past 20 years. In the beginning, OLAJTERV performed only technical planning works. Later on, its scope of interest has been extended to general contracting, development and to service. In the years gone by, an export Venture of significant volume was also undertaken. OLAJTERV plays an important part in shaping today's overall picture of the Hungarian petroleum industry which is presented by the author laying special stress on the most important projects and plants._The specialists of OLAJTERV have enriched the domestic technical life by a number of patents, new ideas leading to considerable saving on a people's economy level. János Szabó, Petroleum Eng.-Mrs. Antalné Kardos, Chemical Eng., Corrosion Eng.: On the necessity of primary and secondary recoveries -Technologies . . . . . . . . . . . . .p. 55 In the past years, the oil policy has incited the producers to a reasonable reserve economy and the importing countries to the reduction of the comsumption. Soaring oil prices have rendered economical also those oil reserves that can be recovered at higher specific costs. The extensive use of waterflooding results in a surplus oil in the known fields and, temporarily, moderates the rate of the exceedingly costly exploration activity. The tertiary recovery methods giving a considerable amount of suı-plus oil are partly beyond the experimental phase. The need for the economy of the valuable reserves, the technical development, as well as the high oil prices have significantly contributed to the wide-spread use of these recovery methods. The present status of using the recovery enhancing methods and the tasks of the near future in Hungary are summed up.

MAGYAR MÉDIA

A MAGYAR MÉDIA REKLÁM- Es PROPAGANDA-szoLGÁLTATo VÁLLALAT z Lapkiadó leány vállalata. A Magyar Média segít, hogy megismerjék az Ön vállalatát, hogy koımyebben eladja termékeit, tobben vegyék igénybe szolgáltatásait. Tevékenységi köreink: Komplex reklámtevékenység, vállalati image kialakítás Kiadványok, katalógusok, szórólapok stb. készítése Elektronikus reklámeszközök alkalmazása

Sajtókonferenciák, árubemutatók, kiállítások szervezése Reklám- és ajándéktárgyak, szóróanyagok beszerzése Egyes kiadványok terjesztése, DM-akciók Reklám- és referenciafihnek, videomüsorok gyártása Sport és légi reklámtevékenység

A Magyar Média takarékoskodik az Ön pénzével! Próbálja meg velünk! Címünk: Bp. VI., Székely Mihály u. 16. 1061 Telefon: 223-040, 411-522 Levélcím: Bp. Pf. 279. 1392

MINDIG

MEGBÍZHATÓ

KÖZLEMÉNY A Műszaki Életnek, szövetségünk központi lapjának szerkesztősége új helyre költözött. Címiık Budapest II., Fő u. 68. 1027 Telefon: 154-250*., 154-090* 437-es mellék. Budapest, 1983. április 20.

Az MTESZ sajtó- és propagandatitkársága