553&0 Ч5Г SUPPLEMENTUM
/У ~
u n иммш
mimm de m n m
*
lözm шише
$Щ-гМ % DISSls V í T I O N E S
/Г fy
r
й (Л
SLAVICAE S L AVISTISCHE M I T T E I L U N G E N МАТЕРИАЛЫ И СООБЩЕНИЯ ПО СЛАВЯНОВЕДЕНИЮ Исследования по б о л г а р и с т и к е
К!
SZEGED 1983
ШД UMERSlIflllS SZEGEOIENSIS DE ÄTTILfl JÚZSEF NOMINATAE
D I S S E R T A T I O N ES
SLAVICAE SLAVISTISCHE M I T T E I L U N G E N МАТЕРИАЛЫ И СООБЩЕНИЯ ПО СЛАВЯНОВЕДЕНИЮ XIV.
SZEGED 1983
Publications Ins'i'.uti I'hilologiae Russicae in Universitate
Supplement u m
Redigit: imre H . Tóth
Seriem publicationum edemlam cura! Károly Fábricz
HU
JSSN 0324—6523
Acta Univ..S/egcil A. Jozsef Noni.
HU
ISSN 0586—3737
Diss. Slav.
3
EGY ELHANYAGOLT FORRÁSHELY A V I . SZÁZAD
VÉGÉNEK
PROTOBOLGÁRAIRÓL
Szádeczky-Kardoss
Samu
Alighogy J.-B. Chabot a tudományos világ számára hozzáf é r h e t ő v é t e t t e M i c h a e l S y r u s k r ó n i k á j á n a k az e r e d e t i gét,
1
a z o n n a l kittönt, h o g y az új f o r r á s a p r o t o b o l g á r
szövetör-
t é n e l e m s z e m p o n t j á b ó l is t a n u l s á g o s . Á m a z o k n a k a f i g y e l m e , akik a kútfő történelmi értelmezésével foglalkoztak, ^.eljesen a h é r o s z e p o n ü m o s z B u l g a r i o s z n a k lagos testvérének/ a legendás vándorlására
/Khazarig
szinte állító-
összpontosult.
2
így a k é t m á s i k h í r a d á s , a m e l y M i c h a e l S y r u s í r á s á b a n a d u nai honfoglalásig terjedő bolgár históriát érinti, homályban m a r a d t .
3
H o g y a d o l o g v a l ó b a n így á l l , n é h á n y
kiragadott
példa tanúsíthatja. Bár mint lejjebb látni fogjuk, történelmi ténynek számíthat, hogy Maurikios császár sógora, Philippikos Trákiában protobolgárokkal h a r c o l t , mégis ugy
látszik,
V . Zlatarszki nagyszabású bolgár történelme, amelynek
első
r é s z e 1 9 7 0 - b e n P . H r . P e t r o v s z e r k e s z t é s é b e n és k i e g é s z í t é -
4
seivel jelent meg ú j r a ,
4
a szóban forgó eseményt
figyelmen
k í v ü l h a g y j a . S u g y a n í g y jár e l e g y e g é s z s o r t o v á b b i hetősen részletes történelmi ábrázolás olyan kiváló
megle-
szakembe-
rek tollából, mint például S . Runciman, R . B r o w n i n g , D . M . 5
Lang.
M i sem j e l l e m z ő b b , mint a z , h o g y a b o l g á r
történelem
protobolgár periódusának legkorszerűbb /1981-es/ mesteri d o l g o z á s a ^ is h a l l g a t a z o k r ó l a b o l g á r o k r ó l , a k i k a V I . zad u t o l s ó é v t i z e d é b e n P h i l i p p i k ó s s z a l s z e m b e k e r ü l t e k . körülmények között talán valami szerény szolgálatot
felszá-
Ilyen
tehet
af o rp rr áo st ho eb lo yl g áirt t m kú öl vt e tt ke el zj őe s evbibz smgeágliastmae.r7 é s e ü g y é n e k a k é r d é s e s Ióannés Antiocheus minden valószínűség szerint MaurikíQ os császár utolsó éveinek a kortársa v o l t .
S ő írja, hogy
Maurikiost meggyűlölték, mert egyszer hadserege
hadifogságba
esett katonáit sorsukra hagyta. A császár haragudott, s állítólag azt írta a b i z á n c i f ő v e z é r n e k , K o m e n t i o l o s n a k , a zúgolódó katonákat szolgáltassa k i Trákiában az k é n y é n e k . Á m az e r r e i r á n y u l ó m e s t e r k e d é s
hogy
ellenség
/a t i t k o s n a k
szánt
levél/ lelepleződött. Komentiolost el kellett távolítani, és a felháborodott katonaság küldöttsége vádat emelt
ellene
K o n s t a n t i n á pQo l y b a n . A t r á k i aqi h a d s e r e g é l é r e u t ó d j a k é n t lippikos kapott kinevezést.
Phi-
Ennek a kortárstól származó
így h i t e l e s k é n t e l f o g a d h a t ó h í r a d á s n a k a f é n y é b e n S y r u s k ö z l é s e is h i t e l t é r d e m e l , a m e l y u g y a n c s a k t r á k i a i f ő v e z é r s é g é r ő l s z ó l : "Akkor M a u r i c i a n u s
és
Michael Philippikos
/helyesen
M a u r i c i u s / f e l f u v a l k o d o t t , és hiú g o n d o l a t o k r a adta m a g á t .
5
L e n é z t e a r ó m a i a k n a g y j a i t és ö s s z e s h a d s e r e g e i t , n e m
adott
nekik többé zsoldot. Mindenki elégedetlenkedett. Amidőn a bolgárok Trákia vidékének a fosztogatásába kezdtek, a rómaiak Philippikosszal ellenük vonultak, legyőzték a bolgárokat, s h a z a t é r t e k . " E z t k ö y e t ő e n a z t írja M i c h a e l , h o g y M a u r i k i o s t o v á b b r a is k i t a r t o t t s z á n d é k a m e l l e t t , m i s z e r i n t a k a t o n á k zsoldjának a rovására takarékoskodik. A lázongó csapatok ször M a u r i k i o s t e s t v é r é t , Petrost akarták császárnak
elő-
kikiál-
t a n i . Ő a z o n b a n e l t á v o z o t t a s e r e g t ő l , és é r t e s í t e t t e
Mauri-
k i o s t a°katonák m e g m o z d u l á s á r ó l . A c s á s z á r K h a l k é d ó n b a
méne-
kült. S Phókas került uralomra. A hadsereg
Konstantinápolyba
v o n u l t . M a u r i k i o s t és f i a i t K h a l k é d ó n b ó l a c s á s z á r v á r o s b a hozták, s ott megölték
őket.
1 0
A m i n t P h i l i p p i k o s t r á k i a i k a t o n a i miíködését
Ióannés
Antiocheus kortársi híradása tanúsítja szavahihetően, úgy a szír krónikás elbeszélésének többi részletét
Theophylak-
tos Simokattés vallomása hitelesíti. Az persze
szónokias
túlzás, hogy a császár egyáltalán nem akart zsoldot
fizetni.
I g a z v i s z o n t , h o g y e l ő s z ö r a z s o l d n a k c s a k egy r é s z é t k í v á n ta k é s z p é n z b e n a k a t o n á k k e z é b e a d n i , s ez n a g y séget váltott k i .
1 1
S az is i g a z , h o g y M a u r i k i o s
bukása előtt a seregnek állami készletekből való
elégedetlenközvetlenül ellátását
12 beszüntetni készült.
Theophylaktos Simokattéstől tudjuk to-
vábbá, hogy a lázongó sereg a trónörökösnek,
T13 h e o d* o s i o s n a k
és a p ó s á n a k , G e r m a n o s n a k f e l a j á n l o t t a a t r ó n t .
így M i c h a e l
S y r u s k ö z l é s e is h i h e t ő , h o g y a z e n d ü l ő c s a p a t o k e l ő s z ö r
fő-
6
vezérüket, Petrost készültek császárnak kikiáltani. A elbeszélésben csak egy jelentéktelen hibe fedezhető
szír
fel:
szerinte Maurikiost és fiait a kivégzés előtt vitték
Konstan-
tinápolyba, míg a valóságban a lefejezés Khalkédónban
tör-
14 tént, s a levágott fejeket hozták a
császárvárosba.
Mikor működött Philippikos hadvezérként Trákiában?
A
Ióannés A n t i o c h e u s és Theophylaktos S i m ó k a t t é s e l b e s z é l é s e
kö-
zötti egyezések lehetővé teszik e kérdés megválaszolását. A katonák valamivel Komentiolosnak a hadszíntérről yaló
eltávo-
lítása után indítottak követséget Konstantinápolyba, hogy e g y k o r i v e z é r ü k e t á r u l ó k é n t b e v á d o l j á k . E z t az e s e m é n y t I ó a n n é s é p p e n ú g y e m l í t i , m i n t T h e o p h y l a k t o s . S az u t ó b b i nak az előadásában a terminus a quo
598 n y á r u t ó j a
lehet.^
Ez i d ő t á j b a n l e t t az a n t i o c h i a i h i s t o r i k u s s z e r i n t
császári
kinevezés alapján Philippikos Komentiolos utódja, magister milltum per Thracias. Persze főparancsnoksága ezen a poszton nem tartott s o k á i g . 599-ben ismét K o m e n t i o l o s került a c s a p a tok
élére.
16
A következő megválaszolandó kérdésünk: miként kell értelmezni Michael Syrus közlését, miszerint Philippikos gével Trákiába hatoló bolgárok ellen harcolt sikeresen? laktos Simókattés a maga jóval részletesebb
sereTheophy-
elbeszélésében
a v a r o k n a k n e v e z i az e l l e n s é g e t , a m e l y a b i z á n c i
csapatokkal 17
szemben állott, midőn Komentiolos katonáit cserbén
hagyta.
Ez a z o n b a n n e m z á r j a k i a n n a k a l e h e t ő s é g é t , h o g y az a v a r
kagán
h a d s e r e g é b e n b o l g á r o k is k ü z d ö t t e k a c s á s z á r i a k e l l e n . E b b ő l
7
a s z e m p o n t b ó l az 5 9 0 - e s é v e k h a d t ö r t é n e t é n e k k é t e p i z ó d j a
külö-
nösen tanulságos. 594-ben Petros fővezér /Maurikios
császár
t e s t v é r e / az A l - D u n a
szlávokat
m e n t é n v o n u l t , h o g y az o t t a n i
s a k k b a n t a r t s a . E g y é b h e l y e k m e l l e t t I a t r u s t , N o v a e - t , /Se/ c u r i s c á t és A s a m u s t / A s é m ó n t / é r i n t e t t e a m a s í r o z ó s e r e g . A z tán egy ezer főnyi b i z á n c i felderítő osztag egy
ugyanilyen
létszámú bolgár egységgel találkozott. A bolgárok bíztak a k a g á n és a c s á s z á r k ö z ö t t f e n n á l l ó b é k é b e n , ám a k e l e t r ó m a i a k szerződésszegően rájuk támadtak. A bolgárok erre
visszaverték
a támadókat. Az avar kagán p e d i g , aki a bolgárokat a maga embereinek tekintette, követséget küldött Petroshoz, hogy a 18 szerződésszegést szemére vesse.
.—
595-ben Priskos
főpa-
r a n c s n o k G ú d u i s n e v ű a l v e z é r e f o r d u l a t o s e s e m é n y e k u t á n az a v a r kagán katonáit Singidunum alól visszavonulásra
kényszerítette,
s Theophanés krónikájában azt olvassuk, hogy a
S^áva-torko19
lattól visszaszorított csapatok bolgárok voltak.
A bolgár
e g y s é g e k l á t h a t ó l a g o l y a n j e l e n t ő s r é s z é t t e t t é k k i az a v a r kaganátus lovasnomád hadának, hogy bizonyos alkalmakkor avar fejedelem csapatait egyszerűen bolgárokként
az
emlegethet-
ték. H o g y a b o l g á r o k s z á m a 6 0 0 k ö r ü l az a v a r k a g a n á t u s b a n nem akkora v o l t , m i n t a szó szűkebb értelmében v e t t
majd-
avaroké,
ezt a Fredegar-krónika egy híradása mutatja. Eszerint
631/632
körül a kagáni méltóság elnyerésére a bolgároknak saját
je-
20 löltjük v o l t .
Menandros Protéktór pedig azt írja:
húszezer
a v a r h a r c o s h a j t o t t a v é g r e az a v a r h o n f o g l a l á s t a k ö z é p -
8
Dunánál 567/568-ban, s ugyanakkor Baján kagán tízezer vitéz f e l e t t is r e n d e l k e z e t t .
21
Maurikios uralma idején aztán a kot-
z a g é r /? = k u t r i g u r / , a t a r n i a c h é s t a l á n m é g a z a b e n d e r fiai közül menekültek
nép
s o k a n a t ü r k ö k e l ő l az a v a r o k h o z , s
ezek Theophylaktos közlése szerint további tízezer
fővel
22 gyarapították a kaganátus haderejét.
Az itt említett
népek
mind, vagy legalábbis többségükben bolgártörök nyelvűek
le-
h e t t e k , s így a s z ó t á g a b b é r t e l m é b e n a b o l g á r n é p e l e m e t
gya-
r a p í t o t t á k az a v a r f e j e d e l e m o r s z á g á b a n . E g y é b k é n t a z is v a l ó s z í n ű , h o g y az 5 6 7 /235 6 8 - i g a K á r p á t - m e d e n c é b e "pannóniai" bolgárok
nem valamenny.
telepedett
vándoroltak a lango-
24 bardokkal Itáliába:
egy részük bizonyára helyben
avar fennhatóság alatt.. Az itt e l m o n d o t t a k b ó l
maradt
végeredményben
az k ö v e t k e z i k , h o g y n i n c s f e l o l d h a t a t l a n e l l e n t m o n d á s
Michael
S y r u s és T h e o p h y l a k t o s S i m o k a t t é s h í r a d á s a k ö z ö t t , a k i k
közül
az e l ő b b i s z e r i n t P h i l i p p i k o s c s á s z á r i h a d v e z é r 5 9 8 - b a n
bol-
g á r o k k a l h a r c o l t T r á k i á b a n , az u t ó b b i s z e r i n t p e d i g az a v a r k a g á n s e r e g é v e l
állottak szemben a bizánci
ugyanott csapatok
25 598/599-ben.
Az avar kagán vezetése alatt ugyanannyi
m i n t a m e n n y i sztíkebb é r t e l e m b e n v e t t a v a r k a t o n a
bolgár,
hajthatta
v é g r e a z t az e l ő n y o m u l á s t D r i z i p e r á i g , a m e l y K o m e n t i o l o s len / v a g y t a l á n é p p e n s é g g e l á r u l ó / f ő p a r a n c s n o k i nyomán vált
ügyet-
eljárása
lehetségessé.
Theophylaktos csak két olyan okot említ
kifejezetten,
a m e l y a k a g á n t v é g ü l is v i s s z a v o n u l á s r a b í r t a 5 9 8 - b a n . A z e g y i k ok a g y i l k o s p e s t i s v o l t , a m e l y a n o m á d s e r e g
soraiban
9
p u s z t í t o t t /s a k a g á n h é t f i á t is e l r a g a d t a / . A m á s i k o k o t a b i z á n c i k o r m á n y e n g e d é k e n y s é g e j e l e n t e t t e , a m e l y az a v a r o k nak fizetett évpénz
húszezer arannyal való emelésében
nyil-
27 vánult meg.
Aki azonban figyelmesen olvassa
Theophylaktos
elbeszélését, annak észre kell vennie, hogy a megrendülés után, amelyet Komentiolos szégyenletes parancsnoki
tevékeny-
sége k i v á l t o t t , a keletrómai sereg hamarosan összeszedte g á t . A Balkán szorosaiban egy ideig sikeresen
ma-
tartóztatta
f e l az e l l e n s é g e t , s a z t á n l a s s a n , n y i l v á n v a l ó a n
rendezetten
28 t vonult vissza.
így semmi lehetetlenség nincs a b b a n , aminek
a z e m l é k e z e t é t M i c h a e l S y r u s ő r i z t e m e g az u t ó k o r
számára,
hogy Philippikos a magára talált bizánci csapatokkal
kisebb
s i k e r e k e t é r t e l a j á r v á n y t ó l m e g t i z e d e l t k a g á n i h a d e r ő , illetve azon belül éppen a bolgár osztagok
ellenében.
10
Jegyzetek
1
C h r o n i q u e d e M i c h e l le S y r i e n p a t r i a r c h e J a c o b i t e
d'Anti-
o c h e / 1 1 6 6 — 1 1 9 9 / . É d i t é e p o u r la p r e m i e r e f o i s e t en f r a n ç a i s p a r J . - B . C h a b o t , I — I V . , P a r i s ,
traduite
1899—1924.
2 L. pl. J. Marquart. Osteuropaische und
ostasiatische
Streifzüge. Leipzig, 1903. 4 8 4 — 4 8 5 , 4 8 8 — 4 9 1 : L. V . N . Z l a t a r s k i . in: / I z v e s t i j a na I s t o r i c e s k o t o D r u z e s t v o v Sofija, No. 4, 1915.
37—52./
3 P é l d á u l az o r i e n t á l i s s z e r z ő k o l y a n k i v á l ó i s m e r ő j e i s , . mint P . Goubert /Byzance avant l'Islam I., Paris, 1951. 205/ nem utal a fennmaradt primér f o r r á s r a , Michael
Syrusra
/X 2 3 : t r a d . C h a b o t I I . 3 7 1 — 3 7 2 / , a m i d ő n a z o k r ó l a z ö r m é n y e k r ő l és b o l g á r o k r ó l s z ó l , a k i k 5 9 0 / 5 9 1 - b e n a b i z á n c i regben szolgáltak a perzsa trónbitorló Baram Csobin hadjárat 4
elleni
alkalmával.
V- Z l a t a r s k i . I s t o r i j a n a B u l g a r s k a t a D u r z a v a p r e z nite vekove I 1. Redak. H r . Petrov, Sofija,
5
sé-
sred-
1970.
S . R u n e i m a n . A H i s t o r y of' t h e F i r s t B u l g á r i á n E m p i r e , L o n d o n 19 30; R . B r o w n i n g . B y z a n t i u m a n d B u l g a r i a , L o n d o n , 1 9 7 5 . /Repr. Berkeley and Los Angeles/; D . M . L a n g . The
Bulgarians
11
from Pagan Times to the Ottoman Conquest, L o n d o n , 1976.
6
V V e s . Besevliev. Die protobulgarische Periode der bulgarischen G e s c h i c h t e . A m s t e r d a m , 1981. /tObb m i n t félezer old a l o n ad k i m e r í t ő k é p e t a p r o t o b o l g á r o k r ó l / . V ö . m é g : Istorija na B u l g a r i j a . Tom I I . Purva Balgarska
durzava.
Sofija, 1981. 7
Amennyire a.szakirodalmat áttekinthetem, utoljára J . E. • W i i t a k í s é r e l t e m e g M i c h a e l S y r u s X 24 / I I . 3 7 4 — 3 7 5 ,
trad.
C h a b o t / s z ó b a n f o r g ó m o n d a t a i n a k az i n t e r p r e t á l á s á t , d e ő t csak Philippikos pályafutása foglalkoztatta, a p^otobolgár t ö r t é n e l e m n e m : T h e E t h n i k a in. B y z a n t i n e M i l i t a r y
Treatises.
/ D i s s . / U n i v e r s i t y of M i n n e s o t a , 1 9 7 7 . / U n i v e r s i t y
Microfilms
I n t e r n a t i o n a l , A n n Arbor-, 1 9 7 8 . 37 — 8 . V . G j u z e l e v
Christo-
m a t i j a p o i s t o r i j a n a B u l g a r i a . I . Sofi.ja, 1 9 7 8 .
72—83/
idézi ugyan a kérdéses forráshelyet a feljebb a 3. jegyzetb e n e m l í t e t t s z ö v e g r é s s z e l e g y ü t t , ám az o l d a l s z á m o t közli /"Chronique
hibásan
... I I , p . 371 — 3 7 2 " , r e c t e : p . 363 — 3 6 4 ,
3 7 4 — 3 7 5 / , s e z z e l az o l v a s ó b a n a z t a f é l r e v e z e t ő
benyomást
kelti, mintha a két különálló részlet egybetartozna. V . Gjuzelev. Les Protóbulgares
Sof i a , 1 9 7 9 . / i l l e t v e e f ü z e t
angol nyelvű változata/, úgy látom, nem foglalkozik Syru.'j s z ó b a n f o r g ó
közlésével.
MichaeJ.
12
8
-
H ¿ H u n g e r . Die höchsprachliché Litérátür dér Byzant i n e r . I . , M ü n c h e n ¿ 1 9 7 8 ¿ 326 — 3 2 8 . / K i a d ó s á n i d é z i a k o rábbi szakirodalmat
is./
9 Excerpta dé insidiis*
E d i d i t Gi d é B o o r / E x c e r p t á
histórica
i u s s u I m p . Constarit.ini P o r p h y r o g e n i t i c o n f e c t a . I I . / , B e r o lini, 1905. 147,26—148,4 .
Ezt a töredéket hozza
g ö r ö g e r e d e t i b e n és b o l g á r f o r d í t á s b á n tóriáé Bulgaricae"¡ III. /Serdicae* kova-Pétkova/>
ugyan
"Fontes Gráeci his-
Í960. 3 9 — 4 0
/G. Can-
áiá á r r a e g y e t l é n s z ó v a l s e m ü t a l , h o g y v a n
olyan híradás is, amely szerint éppen bolgárok ellen harcolt Philippikos 1 0
Trákiábán.
M i c h a é l S y r u s . C h r o n . X 24 /11. 3 7 4 — 3 7 5 , . t r a d ¡ E passzus forrása, úgy látszik, Dionysius
Chabot/.
Tellmahrensis
m ű v e v o l t ; így C h a b o t . C h r o n i q u e d e M i c h e l le
Syrien...
I . I n t r o d ü c t i o n e t t á b l e . P a r i s , 1 9 2 4 , X X X I — X X X I V . és A . Baumstark. Geschichté der syrischen Literatur, Bonn, 1922. /Repr. Berlin^ 1968/ 2 7 4 — 2 7 5 . Dionysius
Tellmahren-
sis a maga forrásait félsorolta történeti műve
bevezeté-
s é b e n i a m e l y e t i d é z M i c h a e l S y r u s X 2 0 I I . 3 5 7 — 3 5 8 . trad* Chabot/. Fél szokták tételezni, hogy "Iohannes Dionysius Tellmahrénsisnél
Iohannes Malasszal
Aiitiochenus" azonosítandó
/aki Konstantiriápoiyba k ö l t ö z é s e e l ő t t valóban
Antiochiá-
ban éit és d o l g o z o t t / . Nem zárható a z o n b a n ki annak a lehetősége sem, hogy Dionysius Malalason kívül a
tulajdonképpeni
13
Iohannes Antiochenus
/Ióannés Antiocheus/
ránk csak
töre-
d é k e k b e n m a r a d t Í r á s á t is o l v a s t a / v ő . G y . M o r a v c s i k . . B y z a n t i n o t u r c i c a . I . B e r l i n , 1 9 5 8 . 313 — 3 1 5 / .
1 1
1 2
1 3
1 4
1 5
T h e o p h y l . S i m . H i s t . V I I 1,1 — 7.
Theophyl. Sim. Hist. VIII
6,10.
T h e o p h y l . S i m . H i s t . VX.ÏI 8,3 — 9,3 / v ö . V I I I
T h e o p h y l . S i m . H i s t . V I I I 1 1 , 1 — 6; 1 2 , 1 — 2. é s
Theophyl. Sim. Hist. VIII 1 , 9 — 1 1 . M.
10,4/.
8.
Nystazopulu-Pelekidu
/in: Symmeikta. I I . A t H e n , 1970. 1 4 5 — 2 0 6 /
és O l a j o s
/Jean d ' E p i p h a n i e et les autres sources de
l'Histoire
T.
Universelle de T h é o p h y l a c t é S i m o c a t t a . B u d a p e s t , megjelenés alatt/ kronológiáját teszem magamévá, mint
1 6
1 7
Theophyl. Sim. Hist. VIII
1,10—11.
T h e o p h y l . S i m . H i s t . V I I 14,4 és 9; 1 5 , 1 3 — 1 4 >13,8 — 1 5 , 1 4 / .
1 8
legmeggyőzőbbet.
T h e o p h y l . S i m . H i s t . VII 4,1 — 7.
(
/vö. VII
14
19
Theophanés
/a. m . 6090 277,9. e d . C . de Boor/
sében, úgy látszik, Theophylaktos Simokattés 10,1—11,8/
elbeszélé/Hist. VII
m e l l e t t más forrásból v e t t adatot is
felhasz-
nál.
2 0
Fredegar
IV
72.
21 Menander Protector. Excerpta de legationibus. Edidit C. de Boor
/Excerpta historica
iussu Imp. Constantini
geniti confecta. I./, Berolini, 19Ö3. 452, 6 — 1 0
Porphyroés
458,
26—28. 2 2
Theophyl. Sim. Hist. VII
8,16—17.
V ö . V e s . Besevliev. Die protobulgarische
Periode der
garischen Geschichte. Amsterdam, 1980. 7 5 — 9 0 nonischen Bulgaren"/. Másképpen vélekedik
/"Die
Relations. Budapest, 1981.
pan-
I . Bórta. D a s
e r s t e A u f t r e t e n der B u l g a r e n im K a r p a t e n b e c k e n : Turco-Hungarica. Tomus V .
bul-
Studia
Turkic—Bulgárián—Hungárián 79—107.
24 V ö . P a u l u s D i a c ö n u s . H i s t . L a n g o b . II 2 6 . A
népvándorlás
korában majdnem szimptomatikusnak mondható jelenség, hogy a nép egy kisebb vagy nagyobb töredéke helyben marad, a többiek hazát
cserélnek.
amidőn
15
Már Tiberios Kónstantinos uralma idején / 5 7 8 — 5 8 2 / ú g y s z e r e p e l az a v a r f e j e d e l e m , m i n t " B u l g á r i a /Pseudo-Codinus, Patria Constantinopolitana tores
egyszer
kagánja"
III 1 5 7 , S c r i p - '
originum Cönstantinopolitanarum rec. Th. Preger
II.
265; v ö . P . Tivcev. Fontes Graeci históriáé Bulgaricae Serdicae, 1964. 326/. Protobolgárok
V.
illetőleg bolgár-török .
n y e l v ű u t i g u r o k , k u t r i g u r o k és o n o g u r o k s z e r e p e l n e k az a v a r kagán fennhatósága alatt a következő évek történeti saibán is: 5 6 8 — 5 6 9
/Menander Protector, Excerpta de
forrálega-
t i o n i b u s , e d . C . d e B o o r / 1 9 6 — 1 9 7 , 4 5 9 / , 618 k ö r ü l
/Mira-
c u l a S . D e m e t r i i II 2 , 198 é s 202 e d . L e m e r l e / , 626
/Georgius
P i s i d a , Bellum Avaricüm 1 9 7 , 409; Theophanes a . m . 6 1 1 7 / , a 630-as évek első fele /Nicephorus Patriarcha, Breviárium e d . C . de Boor 24/. Onogurok részt vettek talán abban a hadj á r a t b a n i s , , a m e l y n e k s o r á n az a v a r k a g á n s z l á v
segédnépei
Korinthoszt elfoglalták /Isidorus cardinalis Rutenus, Petit i o m e t r o p o l i t a e M o n e m b a s i a e I . , ed L a m p r o s : N e o s
Hellé-
nomnémón 1 2 . , 1915., 286; Iohannes E p h e s i n u s , Históriáé
ecc-
lesiasticae pars tertia VI 4 5 — 4 9 = Michael Syrus, Chron. X 21; v ö . T h e o p h y l . S i m . , H i s t . I 4 ,
1—5/.
E z t az e s e m é n y t r é s z l e t e s e n m e g b e s z é l i "Az a v a r
történelem
forrásai VIII." című, Olajos T. közreműködésével t e t t k ö z l e m é n y e m , a m e l y az A r c h a e o l o g i a i É r t e s í t ő jelenik
meg.
előkészíhasábjain
16
2 7
Theophyl. Sim., H i s t . VII 15, 1 — 3 és
2Н T h e o p h y l .
Sim., Hist. VII 14,
8—li.
о
8—14.
17
MEGJEGYZÉSEK A PROTOBOLGAROK ÉS SZLÁVOK AZ AVAR Olajos
HELYZETÉHEZ
KAGANÁTUSBAN Terézia
A V I . század vége felé a türkök befolyása a Pontustól északra fokozatosan visszaszorult. Maurikios, majd császárok véres pusztulásának
zavaros időszakában
Phokas /s r é s z b e n
már előbb, a kimerítő húszéves perzsa háború alatt/
Bizánc
e l l e n á l l ó e r e j e is m e g g y e n g ü l t a b a l k á n i t a r t o m á n y o k b a n . a Duna-Tisza környéki síkságokon székelő avar kagán s z f é r á j a az 5 9 0 - e s és á 6 1 0 - e s é v e k k ö z ö t t ó r i á s i terjeszkedhetett k i . Keleten a Kubán v i d é k é i g , Balti-tengerig,
2
1
n y u g a t o n az A d r i á i g és az A l p o k
így
hatalmi
területre
északon a oldaláig
ért a nomád fejedelem befolyása. S könnyen lehet, hogy
3
délen
nemcsak a Balkán-félsziget északabbi területei felett rendelkezett,
4
hanem átmenetileg a Peloponnésos nyugati felét elö-
zönlő n é p c s o p o r t o k a t
5
is v a l a m i laza s z á l f ű z t e a d u n a i k a -
ganátushoz, A s z ű k ö s , de n é m i t á j é k o z t a t á s t mégis n y ú j t ó írott források arról v a l l a n a k , hogy kis számú germán /főleg
gepida/
6
18
és részben v i s s z a m a r a d t , részben h a d i f o g o l y k é n t e l h u r c o l t 7
vinciális lakosság
mellett két népelem játszott igazán
tős szerepet a kaganátus földjén: a steppei lovas
pro-
jelen-
nomádok,
é l ü k ö n az a v a r o k k a l , é s a k ü l ö n b ö z ő s z l á v c s o p o r t o k . A z e l ő b b i e k s a j á t o s p á s z t o r é l e t m ó d j u k a t e l s ő s o r b a n a f ü v e s sik t e r ü leteken folytathatták. Egyebütt a szlávok tömeges volt a
fellépése
jellemző.
A kétfajta etnikumot bizonyos vonatkozásban közös fűzte össze a birodalmi adminisztrációval szembeni
fellépés-
ben. Á nomád vezetők, s kisebb mértékben a közemberek hasznot húztak mozgékony lovasságuk zsákmányszerző
érdek
is,
kalando-
zásaiból egyfelől, a béké áraként kicsikart évpénzekből y ajándékokból másfelől.
Ugyanakkor a fegyveres
és
kalandozások
a s z l á v o k n a k is t a r t ó s h a s z n o t h o z t a k : a b i r o d a l m i delem fellazításával vagy éppen megbénításával
határvé-
elhárították
a z t az a k a d á l y t t ö m e g e s n y u g a t r a é s d é l r e t e l e p e d é s ü k amelyet különben a császári katonaság ellenállása
elől,
jelentett.
Aligha v é l e t l e n , hogy a Balkán északi felének és a délkeleti Alpoknak a tartós /évszázadokra szóló/ kikerülése a bizánci igazgatás alól s a keresztény egyházi szervezet
széthullása
9 ezeken a tájakon
egybeesett a zömmel még pogány szláv népes-
ség túlsúlyba jutásával
ugyanott.
A parciális a v a r — s z l á v érdekazonosságból fakadó Ö n k é n t e s / e g y ü t t m ű k ö d é s r ő l n e m egy k ú t f ő v a l l
/tehát
félreérthetetle-
nül. Gondoljunk a Szent Demeter csodái híradására
/II
1 és
2/,
miszerint a Thessaloniké eredménytelen ostromakor C h a t z ó n v e z é r s z l á v n é p e az a v a r k á g á n t h í v t a /és f o g a d t a v e z é r ü l / a c s o r b a k i k ü s z ö b ö l é s é r e .
odaveszett
segítségül 10
Vagy
emlékez-
zünk Theophylaktos Simokattés közlésére'/í 6 , 6 — 7 , 1 / , hogy a m i d ő n az a v a r f e j e d e l e m m a g a a B i z á n c c a l k ö t ö t t b é k e előnyeit é l v e z t e , az Al-Duna
vidékén élő szlávok
anyagi
felbiztatásá-
val tudott mégis fegyveres nyomást gyakorolni a birodalmi kormányzatra.
11
P e r s z e a k ö z ö s é r d e k e k m e g l é t e m i t sem
változtatott.azon,
hogy az avar kagán és népe vezető helyzetét a szlávok
/különö-
sen az a v a r s z á l l á s h e l y e k t ő l n e m m e s s z e l a k ó k / k í m é l e t l e n
ki-
zsákmányolására és m e g a l á z ó . e l n y o m á s á r a használja f e l . Közism^.rt, h o g y a z o r o s z ő s k r ó n i k a / " N e s t o r " /
12
és F r e d e g a r
IV.
13 könyve
milyen d r á m a i k é p e t fest a keleti és a n y u g a t i
v o k / d u l e b e k é s v e n d e k / k e s e r ű s b r s á r ó l az a v a r u r a l o m
szláide-
jén. A kagán persze nemcsak a szlávokat, de a nem-avar
nomá-
d o k a t is a l á r e n d e l t e k k é n t k e z e l t e . K ü l ö n ö s e n jól m e g m u t a t k o zik ez a b b a n a t ö r t é n e t i p i l l a n a t b á n , a m i k o r a k u t r i g u r o k . / m é g éppericsak h o g y / a n y u g a t r a v á n d o r l ó a v a r s á g h ó d o l t n é p é v é l e t t e k . B a j á n a z t m o n d j a , k ö n n14 yet sem ejt é r t ü k , ha a bizánciak fegyvereitől elhullanak.
De vajon ugyanaz volt-e a
t á r s a d a l m i h e l y z e t e az a v a r h a t a l o m h i e r a r c h i á j á b a n a s t e p p e i lovas segédnépeknek
is, mint a
szlávoknak?
A k é r d é s r e az e g y i k v á l a s z az l e h e t n e : e g y e t l e n e g y rás sem szól o l y a s m i r ő l , mintha a csatlakozott nomád \
for-
népeket
20
is s ú j t o t t a v o l n á m i n d a z , a m i a s z l á v o k a t s ú j t o t t a a v a r u r a i k részéről /adóztatás, a hadizsákmányból való kizárás,
stb./.
A m á s i k v á l a s z az l e h e t n e : m á s , g a z d a g a b b f o r r á s a n y a g b ó l
15
is-
mert nomád hatalmak analógiája azt mutatja, hogy a birodalom0
a l a p í t ó l o v a s n é p az a z o n o s é l e t m ó d o t f o l y t a t ó é s h a s o n l ó harcmodort alkalmazó csatlakozott népeket magához közelebb ként kezeli alárendeltségében
is, mint a teljesen
tekintett földművelőket vagy gyűjtögetőket kat/.
16
álló-
szolgának
/halász-vadászo-
Az igazság azonban a két válasszal kapcsolatosan a
következő. Az argumentum e silentio sohasem perdöntő érv, s különösen nem az, ha olyan forrásszegény tárgykört
vizsgálunk,
m i n t az a v a r k a g a n á t u s o r g a n i z á c i ó j a / h i s z é n a h a l l g a t á s , k ö n n y e n l e h e t , n e m e g y é b , m i n t az e g y k o r ú é r t e s ü l é s e k
elveszé-
sének a következménye/. Az analógia önmagában szintén nem perdöntő érv: több-kevesebb valószínűséget adhat ugyan t e v é s n e k , de b i z o n y o s s á n e m t e h e t i
egy'fel-
azt.
Á m van a kezünkben egy elbeszélés, amely ha i s , de f é l r e é r t h e t e t l e n ü l m u t a t j a , h o g y az a y a r
áttételesen fejedelem
m a g á h o z ö s s z e h a s o n l í t h a t a t l a n u l k ö z é l e b b á l l ó n a k /s így a hódolt népek sorában előbbrevalónak/ tekintette a protobolgárokat, mint a
szlávokat.
5 9 3 - b a n P r i s k o s á l l o t t az A l - D u n á n á l a b i z á n c i élén. Az ottani szlávok földjén sikeres hadműveletek
seregek eredmé-
n y e k é p p e n nagy értékű zsákmányt és vagy 5000 h a d i f o g l y o t
ej-
17 tettek.
Ám amikor a tél közeledtekor h a z a i n d u l t , az avar
kagán ú t j á t á l l n i és m e g t á m a d n i k é s z ü l t . Arra
hivatkozott,
21
h o g y a z ő o r s z á g á b a n é s az ő a l a t t v a l ó i b a n t e t t k á r t a c s á s z á r i h a d e r ő . V é g ü l is a z o n b a n d i p l o m á c i a i t á r g y a l á s o k
után
beérte annyival, hogy a hadifoglyokat átadta neki Priskos. A szláv alattvalóitól elragadott javak felett tért a kagán.
19
18
napirendre
Theophylaktos Simokattés fogalmazása
szerint,
aki itt egészen megbizható forrásból, egy bizánci tiszt hadinaplójából merít,
20
a kagán szinte cinikusan nézte a szlávok
balsorsát: osztozni kívánt a rómaiakkal azon a hasznon, amit 21 azok- s a j á t a l a t t v a l ó i r o v á s á r a s z e r e z t e k ,
s hasznosnak
te-
kintette, hogy 5000 szlávja a keletrómaiaktól fogolyként került a k e z é r e .
22
-
594-ben Maurikios' császár t e s t v é r e , Petros vette át a hadsereg vezetését, amelynek élén előzőleg Priskos A Duna mentén keletről nyugat felé vonulva Asémón
állott. /Asamus/
városát hagyta éppen maga m ö g ö t t , amidőn ezer főnyi előőrse u g y a n i l y e n l é t s z á m ú b o l g á r e g y s é g g e l t a l á l k o z o t t . B á r az a v a r f e j e d e l e m és a császár k ö z ö t t ekkor b é k e á l l a p o t v o l t érvényb e n , a bizánciak hitszegően t á m a d t a k , de vereséget
szenved-
tek a derekasan helytálló bolgárokkal szemben. A bolgárok pedig ezekután a kagánhoz mentek felpanaszolva a békebontást. A kagán m o s t távolról sem érte be a n n y i v a l , hogy 23 visszatérhették hozzá.
alattvalói
Petrosnak minden diplomáciai ügyes-
kedését összeszedve sem sikerült a nomád nagyurat másképpen m e g b é k í t e n i , c s a k f é n y24e s a j á n d é k o k é s h a d i z s á k m á n y a e g y r é s z é nek átengedése ú t j á n . A kútfőben egymás után olvasható két esemény jól m u t a t j a ,
/
22
hogy a kaganátus hierarchiájában mennyivel magasabban
állot-
tak a csatlakozott lovasnomádok, mint a f ö l d m ű v e l ő , ill. halász-vadász szolganépek. Más kérdés, hogy a történelem éppen fordítva ítélt: a szlávok nyelve és életmódja
utóbb
bizonyult
időtállónak, míg a nomádok hatalma rövid csillogás után elenyészett.
Jegyzetek
1
636 t á j á i g az a v a r k a g á n v a z a l l u s a a z o n o g u r - b o l g á r lem, Kuvrat /Nicephorus Patriarcha, Breviárium 24,
fejede9—12,
v ö . 33, 1 3 — 1 9 e d . C . de Boor/ a Kubán v i d é k é n . V ö . L . Orosz. T h e L o n d o n m a n u s c r i p t of N i k e p h o r o s
1
"Breviárium ; Budapest,'
1948. 2 2 — 2 3 . L . még S . Szádéczky-Kaxdoss. Über die Wandl u n g d e r O s t g r e n z e d e r a v a r i s c h e n M a c h t S p h ä r e . In; R e s e a r c h e s in A l t a i c L a n g u a g e s . E d i t e d by. L . L i g e t i . B u d a p e s t , .1975. 271—272.
2
Theophylactus Simöcatta. Históriáé VI 2 , 1 0 — 1 3
ed. C . de
B o o r . V ö . W . H . F r i t z e . Slave'n u n d A v a r e n im a n g e l s a c h s i s c h e n M i s s i o n s p r o g r a m m . I I I . In: Z e i t s c h r i f t f ü r F i l o l o g i e . No. 3 3 . 1 9 6 7 . 366 .
slavische
23
19 Paulus D i a c o n u s . História L a n g o b a r d o r u m . IV 1 0 — 1 2 ; gar IV 4 8 . Constantinus Porphyrogenltus. De imperio. 2 9 — 3 2 ,
4
Frede-
administrando
36.
M i r a c u l a S . D e m e t r i i I I 2 , 197 ég 5 , 284 / 1 8 5 ,
227—228.
e d . P . Lemerle»Les plus anciens recueils des Miracles
de
. S a i n t D é m é t r i u s . I«. P a r i s , 1 9 7 9 / .
5
V ö . Chronicon Monembasiae w .
8 6 — 9 2 , 1 3 4 — 1 4 0 e d . I. Duj-
cev /Cronaca di Monemvasia. Palermo,
6
1976/.
A gepidákra v ö . P . L a k a t o s . Q u e l l e n b u c h zur Geschichte
der
Gépidén. Szeged, 1973. 9 0 — 1 1 7 . A langobardokra vö. I. Bóna. Die L a n g o b a r d e n i n ' U n g a r n . In: Acta A r c h a e o l o g i c a S c i e n t . H u n g a r i c a e / N o « 7 , 1956»
7
Acad.
183—244 .
L . p l . M i r a c u l a S . D e m e t r i i II /5/ 2 8 4 — 2 8 7
/ed. P , Lemerle/?
M i c h a e l S y r u s X 2 1 / t . I I . 361 t r a d e C h a b o t / ;
Nicephorus
P a t r i a r c h a . 1 4 , 6 — 10 e d . C . d e B o o r .
8
Az avar történelem az első Bizáncba küldött
követségtől
/558/ az "első" k a g a n á t u s h a t a l m á n a k lehanyatlásáig
/kb.
6 36 u t á n i g / m i n d e n e k e l ő t t z s á k m á n y o l ó k a l a n d o z á s o k b ó l
és
juttatások kierőszakolásából állott; vö. S. Szádeczky-Kard o s s . Ein V e r s u c h zur Sammlung und c h r o n o l o g i s c h e n
Anordnung
der griechischen Quellen der Awarengeschichte nebst einer
-
24
Auswahl von anderssprachigen Quellen. Szeged,
1972.
62—94.
9 V ö
-
E
-
V i g i l i u s episcopus Scaravaciensis. In: Acta
A r c h a e o l o g i c a A c a d e m i a e S c i e n t i a r u m H u n g a r i c a e . No« 2 6 , 1 9 7 4 . 2 6 9 — 2 7 5 ; V . P o p o v i c . L e d e r n i e r é v e q u e d e S i r m i u m . In: R e v u e d e s E t u d e s A u g u s t i n i e n n e s . No. 2 1 , 1 9 7 5 . 1 0
1 1
91—111.
M i r a c u l a S . D e m e t r i i I I /2/ 1 9 6 — 1 9 8 . E d . P . L e m e r l e .
Theophyl. Sim. Hist. I 6 , 5 — 7 , 2 .
.
-
12 P . 12 e d . D . S . L i h a c e v : P o v e s t ' v r e m e n n y h l e t . I . M o s k v a Leningrad, 1 3
1950.
F r e d e g a r IV 4 8 .
Menander Protectors Excerpta de legationibus.
/Excerpta
histórica iussu Imp. Constantini Porphyrogeniti I./ E d i d i t C . d e B o o r . B e r o l i n i , 1 9 0 3 . 4 5 8 ,
confecta
20—30.
15 T h e o p h y l a k t o s Simokattés /VII 8,5/ elbeszélése a meghódolás történeti pillanatához kötött szól, nem visszatérő 16
egyszeri,
ajándékadásról
adózásféléről.
A g a z d a g k í n a i f o r r á s a n y a g b ó l és a z o r c h o n i
feliratokból
25
jobban ismert a türk h a t a l o m t á r s a d a l m i s z e r k e z e t e , m i n t az avaré. S a türk birodalomról szólva joggal hangsúlyozza Ecsedy a lovas nomádok és letelepedettek hierarchikus különbözőségét
/földművesek,
/Tribe and E m p i r e , Tribe
I. stb./
and
S o c i e t y in t h e T u r k A g e . In; A c t a O r i e n t a l i a A c a d . S c i e n t . H u n g . No. 31, 1977.
1 7
1 8
1 9
2 0
3—15/.
Theophyl. Sim. Hist. VI 6 , 2 — 1 0 , 3 ;
Theophyl. Sim. Hist. VI
11,4—21.
Theophyl. Sim. Hist. VI
11,20.
11,1—3.
v ö . T h . O l a j o s . Jean d'Epiphanie et les autres sources de l ' H i s t o i r e U n i v e r s e l l e de T h é o p h y l a c t e S i m o c a t t a . B u d a p e s t ,
s. a. 2 1
2 2
2 3
2 4
Theophyl. Sim. Hist. VI
11,17.
Theophyl. Sim. Hist. VI
11,20—21.
Theophyl. Sim, Hist. VII
3,10—4,6.
Theophyl. Sim. Hist. VII 4,7. Theophylaktos
Simokkatés
e x p r e s s i s v e r b i s n e m m o n d j a u g y a n ki-, d e v a l ó s z í n ű n e k szik, hogy a zsákmány nem a hitszegően megtámadott tól jutott a bizánciak
kezére.
lát-
bolgárok-
27
AZ ALFÖLDI BOLGÁR URALOM KÉRDÉSÉHEZ A IX. SZÁZADBAN Kristó Gyula
Vitán felül álló t é n y , hogy Krum bolgár uralkodó a IX; század elején kiterjesztette fennhatóságát a Kárpát-medence b i z o n y o s területeire."^ N e m t e k i n t v e itt m o s t f e l a d a t n a k erdélyi bolgár uralom kérdésének áttekintését,
az
figyelmünket
csupán a bolgárok IX. századi alföldi jelenlétének
vizsgála-
tára f o r d í t j u k . Mig 892. évi írott adat bizonyossá teszi, s számos régészeti nyom támogatja, hogy Erdélyben ekkor
tényle-
gesen bolgár uralom érvényesült, teljes a bizonytalanság
az
Alföldet illetően. Ennek alapvető oka, hogy e terület vonatkozásában sem írott f o r r á s o k , sem régészeti adatok nem
szál-
nak bolgár jelenlétről. Ez a forrósszegénység adja magyarázat á t , h o g y a l e g u t ó b b i id.ők b o l g á r é s m a g y a r
történetírásában
meglehetősen eltérő nézetek láttak napvilágot erről. Korántsem t ö r e k e d v e a t e l j e s s é g r e a v é l e m é n y e k
ismertetésekor,
Sztrasimir Lisev a magyar Anonymus gestájából indulva ki Csal á n t , M é n m a r ó t o t és G l a d o t t ü r k - b o l g á r b o j á r o k n a k
tekintette,
28 akik A l p á r , Bihar és Csanád központtal a Kárpát-medence részén a bolgár uralmat testesítették meg.^ A magyar t á s b a n is n a p v i l á g o t l á t o t t " B u l g á r i a t ö r t é n e t e "
egy
fordí-
szerzői
szerint a bolgárok IX. század eleji foglalásukkor
"terüle-
tükhöz csatolták a Duna és a Kárpátok közt elnyáló
széles
4
földrészeket".
Némileg ezzel ellentétesen Hriszto
Hrisztov
úgy foglalt állást, hogy a bolgárok Krum alatt a Kárpátoktól nyugatra eső területeket egészen a Tisza folyóig
elfog-
5
lalták.
A magyar szakirodalomban kétféle nézet
kristályoso-
dott ki az elmúlt évek s o r á n . Áz egyik Moór Elemér
nevéhez
f ű z ő d i k . S z e r i n t e "az a l f ö l d i b o l g á r t a r t o m á n y n a k az e r ő k ö z pontja... a Duna-kanyar környéke lehetett", s ezt széles
ív-
b e n b o l g á r v á r a k v e t t é k k ö r ü l . D é l e n B e l g r á d / B e o g r a d / , Zimony /Zemun/, észak felé haladva Baranyavár /Branjin Nógrád /Pécs k ö z e l é b e n / , Székesfehérvár
Vrh/,
/a X I I . s z á z a d
köze-
pén Berlegrava/, északon Visegrád, N ó g r á d , Belegrád és Garad n a /az u t ó b b i k e t t ő M i s k o l c k ö r n y é k é n / , Z e m p l é n két további Belegrád /Tiszabecs m e l l e t t , illetve
/Zemplín/, Nyíregyháza
vidékén/, keleten Csongrád, majd egy másik Csingrád
/Nagybec
kerek"«-'Zren j a n i n t á j á n / , v é g ü l p e d i g G a r a d i s t y a , G a r a d , G r a d o c h e l y e k a z e g y k o r i T e m e s , Zarárid é s K r a s s ó m e g y é k b e n . ® M o ó r E l e m é r " p á n b o l g á r " e l m é l e t é t e l u t a s í t o t t a é s az
alföldi
bolgár uralom kérdésében erősen tartózkodó álláspontot
fog-
lalt el Bóna .István. M i v e l szerinte áz a l f ö l d i bolgár
uralom
területi kiterjedésének határaira — nek puszta tényén túl —
a bolgár uralom
emléké-
nem használhatók Anonymus X I I I . szá
29
zadi m e s é i , s mivel régészeti leletek eddig nem
tanúskodnak
a IX. századi alföldi bolgár uralomról, ennélfogva
"az a l -
földi bolgár uralmat tehát sokkal szűkebb határok közt
sejt-
h e t j ü k , m i n t az e d d i g i k u t a t á s . B i z t o s a n k e z ü k b e n v o l t az Erdély felé összeköttetést biztosító Bánát a Maros együtt. Ettől északra egyetlen Tisza-menti bolgár
völgyével támaszpont-
tal számolhatunk, Csongráddal /korábbi neve Cernigrad/, amely a bolgár uralom katonai jellegét s egyben északi határát
je-
lezné. Bár Csongrád térségében.a bolgár uralomnak eddig nem került elő régészeti nyoma, magát a
fekete várat
is a l i g
i s m e r j ü k , b o l g á r v o l t á r a az e r d é l y i p é l d á k o n t ú l m e n ő e n , s z l á v neve meglehetős biztonsággal utal".
7
A M o ó r és B ó n a u t á n i
kutatások általános megfontolások alapján hangoztatták a délQ alföldi terület bolgár jellegét a IX. században. Uj m e g v i l á g í t á s b a h e l y e z t é k v i s z o n t a d é l - a l f ö l d i századi bolgár fennhatóság kérdését a nagymorva
kérdéssel
kapcsolatos legfrissebb, Boba Imre, majd Püspöki Nagy 9 nevéhez fűződő kutatások. egyebek-között —
—
"a D u n a — T i s z a k ö z e l é b e n B á c s , B o d r o g és
mások mellett —
Csongrád... megyék
Péter
Püspöki Nagy szerint Nagymorávia
Csongrád megyék területén feküdt", vagy más Nagymorávia —
IX.
megfogalmazásban:
"az e g y k o r i B á c s , B o d r o g , 1
.. . t e r ü l e t é t " f o g l a l t a magában.' '
Gyula úgy vélekedett, hogy e Nagymorávia .déli r é s z é r e és a T e m e s - k ö z jára terjedhetett k i " ,
1 1
"a
0
Kristó
Duna—Tisza-köz
/a D u n a — T e m e s k ö z e / n y u g a t i
míg Szegfű László a nagymorvá
s é g e t az " A l f ö l d d é l i . r é s z é n , f ő k é n t a f o l y ó k m e n t é n
sáv-
népes-
/Duna,
m Ti§iâ# K§?@§@k, M§g©§f femes/" kêgegte^à МШ§ тёщШЫшШт kétfeggüiménytkell ggáitöa ven» nünk. A§ gfyiki à ggláv egeiefeä, illetve §§láv nevű Mi?pát= meäenegi helynevek kétféleképpen "vigelkeinek"e Jfy *ég§ük= nek etyasinl van magyag é§ saláv nyelvi mefnevesége. ilyenek pl. giékesiehésvás, amely i©ii=feen fehêmmm, a 'Mil. §§ág§i= 3 fean leilêffâvâ alakfean i©£iult eli?- lelfgáá /leefiai/., amely* nek kgfâi iiêëil isméjük Miñáefiefeégváf /ilanáetfei?wa£/* illetve lâtin Âlëâ itàlfâfigâ ñéVÉt^' §Uñáf©lává£* âfflêly 1©@9=1э§п a §iláv 1§т@рш alakban §§§fê8§l? gyuiafehágvi?, ameïyngk gillvgâ viggiamgni Sllftaá fgmán nyelvi mefnevéiége a MVîa ggásaátgl igmeirts^ Sasel sses^es máé £ég§ilk §gak üláv /iif lel jefe© latin/ elnevéiiiiei ?enielke§ikf mafyaml §§h§= gem, mint pl. €§@ñffáá Mnenymus latin feiriltá'gafean nif*um 1
visefïài /eklevelekfeen hlmm êagtgum ®/, üéfsáát iemplén« h kit =« gilâv é§ magyar «=° nyelvo elnevesések lelhetnek pli?hy§am©§ helynévaiás témákéig vigg©nt а в е к ä nevek, amelyek miniig ©§ak §gláv eeeietö néven /leffelieèë gálával igt© tuâég emtoek latin f©gi!tá§áta/ §§ete§eln§kf minien fei§©nnyal s h©nf©flêlé matyagik által mát itt tálált elneve= iégek v©ltak, amelyeket a mafyaggk átvettek^® ig§e§rint gg©nf= záát Viseffáii üáffái és Sempiin mát а magya? h©nf©fiaiág f glitt létegett vlgâk veitakf mivel @§@nftái ¡jelentése fekete s vá¥'f Viseftáiá 'fflâfas vá?Mf üápááé ûi va?', gempléné peiif ? f©li/vág/' Mem ta^thiti tehát essê^int àn©ûymu§ néjete, h§fy esenffáiife a h@nf@flalé magyar lia ith§
31
építtette szlávok Vajon —
sokaságával.
22
í r o t t és r é g é s z e t i f o r r á s o k h i j á n —
nyelvi
n y o m o k a l a p j á n m e l y i k n e k az é p í t é s e v a g y b i r t o k l á s a
köthe-
tő a bolgárokhoz? Melich János a C s o n g r á d , N ó g r á d ,
Zemplén
n e v e k e t olyan d é l s z l á v nyelvből e r e d e z t e t t e , "amely a mai n y u g a t i b o l g á r és a m a i k e l e t i s z e r b i a i s z e r b n y e l v I X . s z á -
2A zadi ősével nagyjában azonos nyelv lehetett".
Kniezsa
Ist-
ván szerint Zemplén "déli szláv eredetűnek látszik", a Körösök és a M a r o s m e n t i " s z l á v o k k ö z e l e b b i j e l l e g é r e
vonatkozó-
l a g s e m m i f é l e k ö v e t k e z t e t é s t n e m v o n h a t u n k " , m í g "a M a r o s t ó l délre fekvő terület szláv lakossága talán délszláv
jellegű
24 lehetett".
Kniezsához hasonlóan többnyire nem foglalt ál-
lást a konkrét szláv nyelvi eredet kérdésében Kiss
Lajos,
egyedül Zemplént minősítette déli szláv eredetűnek, amely teljesen azonos tőről fakadt a szerémségi Zimony /Zemun/ 25 vével.
Közelebb vihet bennünket a megoldáshoz annak
ne-
vizs-
gálata, hogy az itt említett várak környékén találunk-e
bol-
g á r o k r a u t a l ó n é p n é v i adatokat'. I s m e r e t e s , h o g y a b o l g á r o k régi magyar neve a nándor volt, amint ezt a Nándorfehérvár
Ó£
Alba Bulgarica névpár jól m u t a t j a . írott forrás szintén megerősíti, hogy a bolgárokat a magyarok nándornak
hívták.
Eszerint tehát e várak környékén Nándor földrajzi nevek
utal-
h a t n a k b o l g á r j e l e n l é t r e . A K á r p á t - m e d e n c é b ő l 23 N á n d o r h e l y 27 nevet Ismerünk,
e s z á m b ó l a z o n b a n le k e l l v o n n i m i n t e g y a
felét /!l~et/, mivel ezeknek nincs középkori
előfordulásuk,
s így a l i g v a n e s é l y e a n n a k , h o g y e z e k v i s s z a v e z e t h e t ő k
len-
32
nének a magyar honfoglalást követő évtizedekre. A
fennmaradó
12 h e l y n é v e g y i k e - m á s i k a a z o n b a n b i z o n y o s k ö v e t k e z t e t é s e k
le-
v o n á s á r a a l k a l m a s n a k l á t s z i k . M i n d e n e k e l ő t t az. 1 0 7 5 - b e n
/ha-
mis oklevélben/ Alpár határában előforduló Nandirdi, az
ugyané
helyütt Szegvár közelében felbukkanó Nandurtou halastó
vonja
magára figyelmünket. Ráadásul 1037-ben /hamis oklevélbén/
e
tájon Nandur halastó szerepel, amelyik áz előző kettő b á r m e lyikével azonos lehet. Mivel —
noha hamis oklevelekben —
XI. században Csongrád közvetlen közelében kör két ellentétes pontján /Nándor
/17 k m - e s
'bolgár' helynév
a
sugarú bukkant
f e l , valószínűnek látjuk, hogy itt a IX., de még a X I . száz a d b a n is b o l g á r o k é l t e k , ő k a d h a t t á k a v á r s z l á v n e v é t , s ő t t a l á n m a g u k é p í t e t t é k az e r ő s s é g e t . A t ö b b i e s e t b e n
halványab-
b a k a n y o m o k . N ó g r á d t ó l 24 k m - r e N á n d o r /ma M a g y a r n á n d o r / szerepel, Gyulafehérvár tágabb körzetében Lándor
/középkori
nevén Nandurlaka/ bukkan fel, míg talán Belgrád és
Zimony
körzetében, mindenesetre Szerém megyében Nándor /Nándor/ á l l t a k ö z é p k o r b a n . I s m e r v e a z o n b a n a z t áz
falu
indeterminizmust,
ami a helynévadást jellemzi, a helynevek hiánya vagy sége nem perdöntő e vonatkozásban. Egy-egy emberi
szűkös-
települést
ugyanis a bennük lakott népesség etnikumán kívül még
rendkí-
v ü l sok m á s s z e m p o n t a l a p j á n n e v e z h e t t e k e l . A h o l v i s z o n t a Nándor név szerepel —
főleg a korai középkorban — ,
ott nagy
valószínűséggel gondolhatunk bolgár etnikum jelenlétére, s kevéssé jöhet szóba névadóként«Nándor nevű Szempontjaink alapján tehát nem kevés
személy.
28
»
valószínűséggel
á l l í t h a t ó , h o g y C s o n g r á d a I X . s z á z a d i b o l g á r o k / e g y i k / központja v o l t az e r d é l y i B e l g r á d / G y u l a f e h é r v á r / , az a l - d u n a i B e l g r á d /Nándorfehérvár+, valamint talán Nógrád mellett. Mindez
azonban
nem zárja azt k i , hogy a D u n a — T i s z a k ö z t i területet a IX. század v é g é n m i n t N a g y m o r á v i a részét v e g y ü k s z á m í t á s b a , ugyanis a Nándor elnevezések csak a terület etnikumára, de nem hovatartozására vetnek
politikai
fényt.
Jegyzetek
2
Erre 1. Kristó Gyula. A feudális széttagolódás gon. Bp., 1979.
95—96.;
Paleobulgarica. 2 /1978/ 4 . szám
.
3
Magyarorszá-
62—64.
Straschimir L i s c h e v . Zur F r a g e über die Lage der
Stadtgeme-
i n d e n in 4 e n F e u d a l s t a a t e n d e r B a l k a n h a l b i n s e l / X — X V . Études Historiques III. Sofia, 1966.
95—109.
Jh./.
34
4 Dimitar K o s z e v — H r i s z t o története. Bp., 1971.
Hrisztov—Dimitar Angelov.
Bulgária
18—19.
5 Christo Christov.. La Bulgarie — 1980.
1300 ans d'histoire.
Sofia,
28.
6 Moór Elemér. Az Arpád-monarchia Századok, No. 104, 1970. ^ Bóna
kialakulásának
362—363.
István. Magyarország
régészete és története a római
lom végétől.a h o n f o g l a l á s i g . Kéziratos doktori B p . , é . n . /1971./
8
376 —
kérdéséhez.
értekezés
377.
Bálint Csanád. A Dél-Alföld a I X — X . században. A
honfoglalás
előestéje. Tiszatáj. 30. évf., N o . 10, 1976. 2 9 — 3 5 . , Béla Miklós. A Kárpát-medence a magyar honfoglalás
Szőke
előestéjén.
Valóság 22. évf., N o . 1 2 , 1979. 11.; SZádeczky-Kardoss A Közép-Duna-medence Árpád előtt. Fejezetek a régebbi történelemből
Samu. magyar
I. Szerk. Makk Ferenc. Kézirat. Bp. 1981.
temi jegyzet/ 1 8 — 2 0 . ,
ura-
/egye-
33.
g Imre B o b a . Moravia's
History Reconsidered. A
Reinterpretation
of Medieval Sources. The H a g u e , 1971; Püspöki Nagy Nagymorávia 60—82.
Péter.
f e k v é s é r ő l . V a l ó s á g 2 1 . é v f . , N ö . 1.1, 1 9 7 8 .
35
1 0
Püspöki Nagy Péter i. m . 74., 80.
Kristó Gyula. Levedi törzsszövetségétől Szent István
államá-
ig. Bp., 1980. 163.
12 Szegfű L á s z l ó . Vata n é p e . Acta Universitatis
Szegediensis
de Attila József nominatae. Acta Histórica LXVII. Szeged, 1980. 14. Bárczi G é z a . A tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék.. N y e l v é s z e t i t a n u l m á n y o k 1 . B p . , 1 9 5 1 . 1 0 , 40; A l b i n u s Franciscus Gombos. Catalogus fontium históriáé
Hungaricae
III. Budapestini, 1938. 1720.
14 Emericus Szentpétery. Scriptores rerum Hungaricaum I. Budap e s t i n i , 1 9 3 7 . /a t o v á b b i a k b a n : S R H . I./ 3 7 0 . , 3 6 9 . Josephus Koller. Historia epicopatus Quiqueecclesiarum
I.
Posonii, 1782. 66.
Kniezsa István. Keletmagyarország helynevei. Magyarok
és
románok I. Szerk. Deér J ó z s e f — G á l d i László. A Magyar
Tör-
ténettudományi Intézet Évkönyve. Bp., 1943. 182.
1 7
SRH. I. 84.
36
18
P l . N a g y I m r e . A n j o u k o r i O k m á n y t á r I . B p . , 1 9 7 8 . 400.?
II.
Bp., 1881. 548. stb.
19 Kniezsa István. A párhuzamos helynévadás. Egy fejezet a településtörténet, módszertanából . Településtörténeti 2. B p . , 1944. passim, de v ö . 46. o l d . 3.
tanulmányok
jegyz.
20 Melich János. A honfoglaláskori Magyarország. A magyar tudomány kézikönyve I. 6. Bp., 1 9 2 5 — 1 9 2 9 . 1 0 2 — 1 0 6 . ,
nyelv375.
21 Kiss Lapos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. B p . 1978. 166 — 1 6 7 . , 6 9 7 . , 4 6 5 . , 7 1 9 . 2 2
2 3
SRH. I. 84.
Melich János i. m . 1 0 2 — 1 0 7 . ,
144.
24 Kniezsa István. Magyarország népei a XI-ik században. Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik
évfordu-
lóján II. Szerk. Serédi Jusztinián. B p . , 1938. 417., 418. 2 5
26
Kiss Lajos i. m . 1 6 6 — 1 6 7 . , 697., 465., 719., 720.
Györffy G y ö r g y . A magyarok elődeiről és a
honfoglalásról.
K o r t á r s a k és k r ó n i k á s o k h í r a d á s a i . N e m z e t i K ö n y v t á r . Történelem. Bp., 1975.
2
88.
-'•
• 37
27 Kristó G y u l a — M a k k F e r e n c — S z e g f ű
László. Adatok
helyneveink ismeretéhez I. Acta Universitatis de Attila József
riominatae.
"korai"
Szegediensis
Acta História XLIV. Szeged, 1973.
15—16.
28' Kristó Gyula. Szempontok korai helyneveink történeti lógiájához. Acta Universitatis Szegediensis de Attila nominatae. Acta Histórica L V . Széged, 1976.
58—65.
tipoJózsef
39
A BOGUMIL ERETNEKSÉG HATÁSA A X I . SZÁZADI IDEOLOGIAI
Szegfű
MAGYARSÁG
FEJLŐDÉSÉRE
László
1 . A m a g y a r h o n f o g l a l á s t /896/ m e g e l ő z ő e n hazánk ilag igen színes terület v o l t . A helyben élő lakosság avarok alkották. A korabeli népmozgások — Porphürogennétosz műve alapján —
etnikazömét
Konsztantinosz
elsősorban a Kárpát-medence
d é l i része és a Balkán érintkezési területén tapinthatók ki. Eszerint a Dél-Alföldre áramló népesség szláv v o l t .
1
jól Meg-
e r ő s í t i e z t az A n n a l e s R e g n i F r a n c o r u m t u d ó s í t á s a i s , a m e l y a korabeli Észak-Bulgáriából, főképp a Timok folyó
vidékéről
2
i d e t e l e p ü l ő t ö r z s e k r ő l besizél.
Az egykori bolgár fennhatóság emlékét e tájon nemcsak a 3 • ^ magyar Anonymus
/P, magister/ regényes gestája,
d e az ú g y -
ne.vezett B a j o s G e o g r á f u s is m e g e r ő s í t i , a m i k o r e t e r ü l e t e t é r i n t v e a " b o l g á r o k m é r h e t e t l e n v i d é k é r ő l é s sok n é p é r ő l " beszél.
4
A z A n n a l e s F u l d e n s e s s z e r i n t p e d i g az itt é l ő n é p e k
40
főnökeit a katonai megszállás során bolgár cserélték fel és adózásra kényszerítették
seregrektorokkal öket.^ Bár a
szeti emlékanyag nem gyámolít olyan elképzelésekét,
régé-
amelyek
szerint a bolgár etnikum jelenléte számottevő lett volna mégis feltételezhető, hogy a Szvatopluk által a
Szerémségben
és á d é l - a l f ö l d i t e r ü l e t e k e n m e g s z e r v e z e t t N a g y m o r v a lom
7
arabos öltözködésű,
ö
9
életmódot folytató z e t t szláv"^"
0
—
—
biroda-
sátrakban és jurtákban é l ő ,
törökös
»
Konsztantinosz
itt,®
szerint "avaroknak
neve-
lakosai körében b o l g á r elemekkel is s z á m o l -
hatunk. A szlávok nagy apostola, a Szirmium püspökévé
kinevezett
szent Metód pedig éppen e területekre kapta működési
engedé-
lyét a p á p á t ó l , ^
térítő
s a r a b f o r r á s o k is i g a z o l j á k , h o g y 12 hozott.
tevékenysége szép eredményeket Konsztantinosz
Porphürogennétosznak, Szent Naum
életira-
tának és Bizáncot járt cremonai p ü s p ö k n e k , Liudprandnak
híra-
13 dásai
alapján, továbbá a dél-magyarországi korai török
és
szláv eredetű h e l y n e v e i n k t ü k r é b e n ^ és annak t u d a t á b a n , h o g y a m a g y a r n y e l v v a l l á s i és egyházi é l e t e t tárgyaló nek döntő többsége szláv-török —
jövevényszó,^"
5
szókészleté-
állíthatjuk, hogy
bár a magyarság Szvatopluk birodalmát szétzúzta —
ez a
népesség túlélte a honfoglalást, sőt bizonyos források e n g e d n e k k ö v e t k e z t e t n i , h o g y az ő s l a k o s o k k ö z ü l n e m részt vettek a magyarok kalandozó hadjárataiban élő népesség bolgár töredékének zadi balkáni kalandozásai
arra
kevesen
is."*"® A z
létszámát a magyarok X .
/ 9 1 7 . , 934 ., 9 5 9 . , 9 6 1 . ,
itt szá-
967—968.,
-
41
-
970. években/ még szaporíthatták.
17
Hasonló lehetett a helyzet
e t n i k a i — v a l l á s i viszonyok tekintetében —
a talán а X I . szá18
zad első évtizedéig b o l g á r fennhatóság alatt m a r a d t d é l y b e n , i l l e t v e a D u n á n t ú l o n i s , b á r ez u t ó b b i
—
területen
e l s ő s o r b a n a r ó m a i r í t u s ú e g y h á z i s z e r v e z e t k19i é p í t é s é t ték meg az avar birodalom felszámolása Újabb Balkán—Kárpát-medence
Er-
kezd-
után.
irányú migrációval
kell
számolnunk а X I . század első felében. A "bolgárölő" melléknév- • vei felruházott II. Baszileosz bizánci császár
1001—1018
között leigázta egész B u l g á r i á t . A bolgárok közül sokan
—
k ü l ö n ö s e n k a t o n á k é s e r e t n e k e k -- m e n e k ü l t e k e l , h o g y k i k e rüljenek a császár rendkívül kegyetlen megtorlásának
hatósu-
garából. A menekülés lehetséges útja a tengeren Itália lé, a szárazföldön pedig Ajtony vezér Maros vidéki riuma felé v e z e t e t t . 1 0 4 0 — 1 0 4 1 . évi —
20
fe-
territó-
Hasonló lehetett a helyzet az
a h a z á n k b a n n e v e l k e d e t t , l e á n y á g o n az Á r -
p á d o k k a l r o k o n P e t a r F e l j a n21v e z e t t e felkelés leverése után
nagy
bizáncellenes
is.
Különösen e két utóbbi eseménysorozat kapcsán tek M a g y a r o r s z á g r a o l y a n e l e m e k , akik a Balkánon
kerülhet-
elterjedt
bogumilizmus hívei, szószólói, hirdetői voltak. Tanaik
első-
s o r b a n a s z l á v n y e l v e t b e s z é l ő ő s l a k o s s á g és a k a l a n d o z á s o k s o r á n b e h u r c o l t f o g l y o k u t ó d a i k ö r é b e n t e r j e d22h e t t e k , d e h a t á s sal voltak a magyarság nem kis hányadára is. 2. A magyarság pogány hitvilágára antropotheizmus
jel-
lemző, melynek alapjául a tükörkép-lélek elképzeléséből
ki-
f e j l ő d ö t t , az embert túlélő lélek képzete s z o l g á l t . H a l o t t a i k a t t o v á b b r a is a k ö z ö s s é g t a g j a i n a k t e k i n t e t t é k , s a t ú l v i l á g i é l e t e t az e v i l á g i s z e r v e s f o l y t a t á s á n a k
tartották.
Mivel úgy vélték, hogy a szabad lélek hatalma, mozgásképess é g e , ereje nagyobb, mint akkor v o l t , amikor még az ember bő belső szerveiben tanyázott, kialakult a nagyhatalmú lemősök
vér-
szel-
tisztelete.
Éppen ezért halottaikat körülményes temetési
szertartá-
sok / v i r r a s z t á s , e l s i r a t á s , m e g t é v e s z t ő c s e l e k m é n y e k ,
távol-
tartó v a r á z s l á s o k , sírmellékletek adása stb./ és h a l o t t i kások /lóáldozat, torok, gyász, névtabu stb./ közepette
szohan-
t o l t á k e l . K é s ő b b is k i a d t á k r é s z ü k e t , á l d o z t a k s z á m u k r a a z s á k m á n y b ó l , t e r m é s b ő l é s az á l l a t o k s z a p o r u l a t á b ó l .
Segít-
ségüket kérték nehéz helyzetekben, háborúkban, tanúkul hívt á k s g e r z ő d é s k ö t é s k o r v a g y az é l e t n a g y e s e m é n y e i n e k tés, házasság, halál/
/szüle-r
szertartásaihoz.
E l k é p z e l é s ü k s z e r i n t a h o l t a k l e l k e i b i z o n y o s idő u t á n elhagyják evilágot és a túlvilágon —
amelynek szféráit
é g b o l t v á l a s z t j a e l , s e z e k e t c s a k az a s z t r á l i s is ö s s z e k a p c s o l t v i l á g f a t ö r i á t —
hét
jelképekkel
vándorolnak. Eközben
csupán a világfa megmászására egyedül képes, felesleges csonttal rendelkező, jellegzetes ruhát, fejdíszt viselő, önm a g á t t ű z k ö r ü l t á n c o l v a és d o b o l v a t r a n s z b a e j t ő , r é v ü l e t é ben dobjának állat-szellemén a túlvilágot bejáró,
jósló,
igéző, r o n t ó — g y ó g y í t ó , ellenséges szellemekkel viaskodó
va-
43
r á z s l ó , a táltos /sámán/ képes a kapcsolatot tartani v e l ü k . A h e t e d i k ég b e j á r á s a u t á n a s z e l l e m e k a l é l e k v á n d o r lás törvényei szerint újjászületnek egy közösségbe
/reincarnatio/ ú g y , hogy
/nem v é r s z e r i n t / t a r t o z ó n ő i s m é t m e g s z ü l i
ő k e t . A n ő k n e k ez a s z e r e p k ö r e , a t ú l v i l á g g a l v a l ó m i s z t i k u s k a p c s o l a t a v e z e t e t t a .velük ö s s z e f ü g g ő , t o v á b b á a s z ü l é s s e l , g y e r m e k á g g y a l k a p c s o l a t o s b a b o n á k , t a b u k és h i e d e l m e k k i alakulásához. M i v e l e r e d e t i h i e d e l m e i k s z e r i n t az ő s ö k s z e l l e m e i a t ú l v i l á g o n is t á r s a d a l m i j e l e n t ő s é g ü k e t m e g ő r i z v e e v i l á g i ket folytatták, magától értetődő, hogy magasabb
életü-
szervezettsé-
gi / t ö r z s i , törzsszövetségi/ szinten a hitvilágban kettős rétegződés alakult ki: a c s a l á d , vérségi nemzetség tisztelte részt saját szellemőseit, másrészt hatalmas tisztelettel zott a nagy hatalommal rendelkező főnökök még nagyobb hitt
egy-
adó-
erejűnek
őseinek. Természetesen a magyarság gazdasági és társadalmi
tében —
éle-
minden valószínűség szerint épp a volgai bolgárok
szomszédságának hatására —
a V I I I — I X . században
bekövetke-
zett rendkívül dinamikus fejlődés erre a hiedelemrendszerre is i g e n n a g y h a t á s t g y a k o r o l t e l j u t t a t v a a z t f e j l ő d é s e s é g e s v é g s ő c s ú c s á r a , a t h e o k r á c i á h o z , az eszméjének
lehet-
istenkirályság
kialakulásához.
A törzsszövetség fejének családi kultusza
kiterjedt
s a j á t e g y é n i k u l t u s z a i k a t h á t t é r b e s z o r í t v a az e g é s z
közös-
ségre, amelynek tagjai a hatalom eredetének természetes alapjait nem ismerve annak csupán misztifikált
magyarázatára
44
k é p e s e k . E z á l t a l a f e j e d e l m i h a t a l m a t v é d e l m e z ő és t á m o g a t ó erősen emberfelettivé minősített erejű szellemősöket a közhit lényegében isteni szférába e m e l t e , akiknek élő z o t t a i t is —
leszárma-
az ő s ö k r e i n c a r n á l ó d á s á n a k h i t e a l a p j á n -- k a -
rizmatikus hatalmúaknak tekintette; azaz a tényleges, evilági vérségi kapcsolatok transzcendenciába emelése e hit valóságos
alapja. A f e j e d e l e m ily n a g y m é r v ű s z a k r a l i t á s a a z o n b a n
ponto-
san a z ő s z á m á r a i g e n p r o b l e m a t i k u s , h i s z e n a k ö z ö s s é g e t
ért
összes negatív hatásért, kudarcért, csatavesztésért, természeti csapásért stb. legfelső fokon személy szerint őt
teszik
f e l e l ő s s é , e z é r t az i l y e n k a t a s z t r ó f á k u t á n g y a k r a n m e g is ö l i k . /így áldozták fel p l . Á l m o s v e z é r t a b e s e n y ő k t ő l elszenvedett katonai vereség után
896-ban./
Nyilvánvaló, hogy a fejedelmi dinasztia számára a kiutat e b b ő l a h e l y z e t b ő l az i d e o l ó g i a o l y a n t o v á b b f e j l e s z t é s e
je-
lenthette v o l n a , amely h a t a l m á t a l á t á m a s z t j a u g y a n , de a kudarcok ódiumát visszahárítja a közösségre, a népre, azaz f e n n t a r t j a az u r a l k o d ó f e l s ő , é g i t á m o g a t o t t s á g á n a k d e e l f e l e j t e t i a z i s t e n / e k / és az u r a l k o d ó k ö z ö t t i
tudatát, vérségi
kapcsolat szálait, továbbá olyan, istentől rendelt morális értékmérőket állít a közösség elé, amelyeknek áthágása rázatul szolgálhat bármiféle katasztrófára, kihívhat
magya-
bármi-
féle túlvilági b o s s z ú t , b ü n t e t é s t . Ennek az ideológiának a kidolgozása azonban szükségtelennek látszott, hiszen a világvallások mindegyike eljutott már erre a fejlettségi
szintre,
45
csupán ezek közül valamelyik intézményes átvételét
kellett
m e g o l d a n i . így t é r t e k á t p l . a h a s o n l ó f e j l e t t s é g i
szinten
álló kazárok a zsidó hitre, a volgai bolgárok a mohamedán vallásra. A magyarság számára a kereszténység felvétele
volt
a legkézenfekvőbb, hiszen keresztény államok gyűrűjében
fog-
23 lalt szállásterületet
magának.
A helyben élő avaro-szláv lakosság közé települt
magyar-
ság b i z o n y o s a n m á r a h o n f o g l a l á s k o r á t ó l i s m e r k e d e t t a k e resztény. t a n o k k a l , de a térítés számottevő méretekben
akkor
kezdődött meg, amikor Bulcsu és Gyula vezérek Bizáncban
megke
r e s z t e l k e d t e k , s G y u l a g ö r ö g t é r í t ő p ü s p ö k ö t h o z o t t az o r s z á g 2 4
ba. Új l e n d ü l e t e t k a p o t t a t é r í t ő m u n k a , 25a m i k o r G y u l a l e á n y a Sarolta feleségül ment Géza fejedelemhez. A X . század hetve n e s é v e i b e n a r ó m a i e g y h á z t é r í t ő i is m e g k e z d t é k
magyarorszá-
2g
gi missziós
tevékenységüket.
Forrásaink egybehangzó tudósításai szerint nemcsak fejedelem alkalmazott erőszakot a kezén lévő terület g é n e k m e g t é r í t é s e k o r , h a n e m u t ó d a , I s t v á n is — római egyházhoz csatlakozott
—
Géza
népessé-
aki végül a
karhatalommal támogatta
az
egyháziak működését. István koronát kapott a pápától, 1009 körül megkezdte a római rítusú egyház szervezeti
kiépítését,
kolostorokat a l a p í t o t t , idegen papokat fogadott be
jeientős
s z á m b a n az o r s z á g b a , k ö z t ü k a k o r e g y i k l e27 gkiemelkedőbb niségét, a velencei származású
Gellértet.
E b b e a k i a l a k u l ó b a n l é v ő új h e l y z e t b e , az új meghonosításának
egyé-
ideológia
folyamatába robbant bele a Balkánról
a.bo-
46
gumil eretnekség szinte ideológiai válságot idézve 3 . Már István törvényeinek bevezetőjéből hogy v o l t a k , akik azt hirdették: A királynak tulajdonított.De
értesülünk,
"nem k e l l e g y h á z i
vagyon".
28
institutione morum ad Emericum
d u c e m c . o k t a t ó c é l z a t ú , á l l a m p o l i t i k a i mű e l s ő pedig
elő.
fejezetében
"a s z e n t h á r o m s á g e g y s é g é t m e g b o n t a n i i g y e k v ő k " - r ő l e 29
sik s z ó ,
de szükségét érezte a k i r á l y n é , Gizella is, hogy
a s z é k e s f e h é r v á r i e g y h á z n a k a d o m á n y o z o t t m i s e r u h á r a /ma a magyar koronázási palást/ a szent szimbolumot /credo-t/ meztesse
ki.
hi-
3 0
F e l t e h e t ő , h o g y e l s ő s o r b a n az o r s z á g d é l i r é s z é n , a h o l éltek olyan —
a magyarsággal elvegyült —
népek vagy
redékek, amelyek a kereszténységet már régebben
felvették,
hódított nagyobb számban híveket a hazánk területére várgó bogumil eretnekség. István király nagyobb
apát esete példázza — ház p a p j a i t .
31
beszi-
legendája
t u d ó s í t a r r ó l , h o g y az i g e h i r d e t é s a d é l i v é g e k e n a legkomolyabb akadályokba, ahol olykor —
néptö-
ütközött
mint ezt Bonifác
fegyverrel fogadták a katolikus
Magyarázatul szolgálhat ez a hipotézis
i s , h o g y I s t v á n k i r á l y m i é r t h a g y t a az i s z t r i a i
egyarra
területről
h a z á n k b a v e t ő d ö t t s z e n t32 é l e t ű Z o e r a r d - A n d r á s t és B e n e d e k e t Pannonhalma környékén,
az u g y a n e z e n v i d é k r ő l é r k e z e t t G e l -
lértet Bakonybélben r e m e t é s k e d n i ,
33
a m i k o r az o r s z á g
térítők-
bén szűkölködött. András végül Nyitra vidékére került, Gellért pedig éppen a fent tárgyalt területre, vagyis olyan vidékekre, ahol a kereszténység már régebben gyökeret
eresz-
47
t e t t , s így a f e j é t f e l ü t ő e r e t n e k s é g n a g y o b b v e s z é l y t
je-
lenthetett a fiatal magyar egyházra, mint a pogányság. A kiváló teológiai felkészültségű
G e l l é r t m e g is f e l e l t a z e g y -
h á z és a k i r á l y h e r e z i s é l l e n e s e l v á r á s a i n a k ,
34
András is, aki Gellérttel állandó kapcsolatban
s bizonyára állt.
Gellért püspök egy utalása meggyőzhet bennünket
35
arról,
hogy valóban a korábbi "szláv térítés" területén kellett az e g y h á z n a k az e r e t n e k s é g e l l e n i c s a t á j á t m e g v í v n i a . M i u t á n Deliberatio supra hymnum trium puerorum c . munkájában
rész-
l e t e s e n t a g l a l t a az e r e t n e k e k t a n a i t , v i s e l k e d é s é t , s u t a l t az A b a S á m u e l - k o r i á l l a m h a t a l o m e r e t n e k b a r á t megjegyzi;
politikájára,
" E g y e s e k n e k u g y a n i s , ha j ó l é r t e l m e z e m , a z a
s z á n d é k u k , h o g y a m e t o d i a n i s t á k s e g í t s é g é v e l az e g y h á z
ereje
é s t e k i n t é l y e m i n á l u n k az e r e t n e k e k k é n y e - k e d v e s z e r i n t
vé-
gül teljesen meggyengül j ö n .
1,36
Kik l e h e t t e k e z e k a
"metho-
dianiste" szóval fémjelzett emberek, akik maguk nem voltak ugyan eretnekek, de —
Gellért szerint —
működésük
révén
mégis bábáivá váltak a herezisnek? Már 1910-ben Morin
rámu-
tatott arra G e l l é r t r ő l írt t a n u l m á n y á b a n , hogy ezt a terminust szent Metód tanítványaira kell é r t e n i ;
37
/disciples de Methodius/
annak a Metódnak a tanítványaira, akit e
szavakkal panaszoltak be a pápánál a bajor p a p o k :
"az ú j o n -
nan feltalált szláv írásával kiszorította a latin n y e l v e t , a római tanítást és a hiteles szent iratokat, és a nép előtt megvetetté tette azoknak a miséjét, evangeliumhirdetését e g y h á z i t e v é k e n y s é g é t , a k i k a z t latin n y e l v e n
végezték."
és 38
48
Olyan p a p o k r ó l lehet tehát itt s z ó , akik a szláv
liturgia
s z e r i n t v é g e z t é k a s z e r t a r t á s o k a t és s z l á v n y e l v e n t t é k az i g é t a n y i l v á n v a l ó a n s z l á v a j k ú h í v e i k
hirdet-
számára.
E z á l t a l az á l t a l u k p a s z t o r á l t t e r ü l e t e k e n a k a r v a v a g y ratlanul elősegítették egy szláv nyelven terjedő gyors
39 aka-
eretnekség
térhódítását. E herezis —
amelyet a tanaikkal vitába szálló
püspök megállapítása szérint leginkább újjáéledő musnak lehet tekinteni —
Gellért
manicheiz-
követői azt állítják, hogy
t u s c s a k l á t s z ó l a g v á l t e m b e r r é , e l v e t i k az
Krisz-
Ószövetséget,
r a n g s o r b a á l l í t j á k az a p o s t o l o k a t é s e v a n g é l i s t á k a t , ü g y v é l i k , h o g y " e g y e s d o l g o k az i s t e n t ő l e r e d n e k , m á s o k az ö r d ö g t ő l , isten egyes alkotásai jók; mások r o s s z a k " . Tévelygéseket hirdetnek a pokolról, kiforgatják a teremtésről szóló . b i b l i a i t ö r t é n e t e k e t , s O l y a s m i k e t t a n í t a n a k , h o g y az é g b ő l a l á s z á l l ó angyalok és lelkek megkívánták a t e s t e t , t o v á b b á , h o g y ^ v a l a m e l y i k a n g y a l az e m b e r l e á n y a i v a l k ö z ö s ü l t , s e t t ő l származnak
isten f i a i . Azt h i s z i k , hogy a lelkek a Napban
vannak. A bibliai szövegekből "rágalmakat szőttek a Jó ellen ugatva a Rosszról". Véleményük szerint a végítéletkor
elpusz-
t u l a z é g é s a f ö l d , ez u t ó b b i ú g y , h o g y t e l j e s e n k i s z á r a d , s hétszer vagy nyolcszor akkora lesz, mint jelenleg. Tagadják a szentháromság egységét, elvetik a test feltámadásának nát. Krisztus testét káromolják. Különösképpen Uriel arkangyalt-
ta-
tisztelik
T á m a d j á k az e g y h á z a t és a p a p o k a t , e l f e r -
d í t i k é s r é s z b e n e l is v e t i k a s z e r t a r t á s o k a t ,
visszakövete-
49
lik a h o l t a k l e l k i ü d v é é r t k e r e s z t é n y s z o k á s s z e r i n t
felaján-
l o t t a l a m i z s n á t . C é l j u k , h o g y b o m l a s s z á k az e g y h á z a t , s h í v e i t e l c s á b í t s á k , h i s z e n m a g u k is a z e g y h á z
közösségéből
40 szöktek
meg.
A f e n t i e k b ő l az is l e s z ű r h e t ő , h o g y az e r e t n e k s é g
ma-
gyarországi jelentkezése nagyerejű lökést adott a hazai
teo-
lógiai gondolkodás kibontakozásához. Ennek köszönhető, hogy e k o r b a n az e g é s z e u r ó p a i e g y h á z r a j e l l e m z ő á l t a l á n o s
az
szel-
lemi tespedtség közepette olyan nagylélegzetű és a kortárs írások szellemi színvonalát messze meghaladó teológiai m e g a l k o t á s á r a k e r ü l t sor h a z á n k b a n , m i n t G e l l é r t már Deliberatio c. műve, a szentháromságról
írott
művek
citált
/elveszett
vagy lappangó/ De divino patrimonio c . é r t e k e z é s e , vagy szintén elveszett/ kommentárja Szent Pál zsidókhoz
/a
intézett
41 leveléhez.
A hivatalos egyházi tanításokat ért eretnek
madások szükségessé tették a keresztény vallás
tá-
hittételeinek
ú j r a g o n d o l á s á t , e z e k f o g a l m i t i s z t á z á s á t , v é d e l m ü k új h e l y z e t nek megfelelő kidolgozását. Gellért püspök volt a z , aki ismerte, hogy valamennyi vitatott tétel Krisztus lásának
fel-
emberrévá-
/humanitas Christi/ tanítására, továbbá az ezzel
vesen összefüggő szentháromság tanra vezethető vissza; elvetése pedig a keresztény vallást alapjaiban
ezek
semmisítené
m e g . M ü v e i t t e h á t e z e k v é d e l m é n e k , s az e r e t n e k e k kus világképe cáfolásának
szer-
dualiszti-
szentelte.
A z e r e t n e k p r é d i k á t o r o k az e v a n g e l i u m i s z e g é n y s é g e t ját a s z k e t i k u s , önmegtartóztató,.igénytelen
életmódjukkal
sa-
50
példázva sokkalta inkább megnyerték a köznép mint a fegyveres kísérettel térítő, sokszor össze nem egyeztethető ügyekbe bonyolódó,
rokonszenvét, hivatásukkal
feddhetetlennek
éppen nem nevezhető életvitelű keresztény papok: A katolikus egyház legjobbjai azonban — —
bár kárhoztatták az
eretnekséget
nem hunytak szemet a papi visszaélések láttán. Gellért
püspök például saját papjai fegyelmét m e g s z i g o r í t v a
42
maga
43 is f o l y t a t t a a s z k e t i k u s g y a k o r l a t a i t .
Az eretnekek
önmeg-
t a g a d ó é l e t é t k é p m u t a t á s n a k t a r t o t t a u g y a n , de e g y ú t t a l
kemé-
n y e n o s t o r o z t a az e g y h á z o n b e l ü l i n e g a t í v j e l e n s é g e k e t . K i töréseiből megtudhatjuk, hogy a korabeli Magyarországon t a k k a p z s i , n y e r é s z k e d ő , i s t e n t ö r v é n y e i v e l m i t sem
vol-
törődő,
rablástól vissza nem riadó, hatalmaskodó, bujálkodó, női és férfi ágyasok seregét tartó, zabáló, a világi hatalomnak
hízel
g ő , s z a j h á k k e g y e i t k e r e s ő , s z a k é r t e l e m híj j á v a i l é v ő , a
.
k i r á l y i ö n k é n y t f e n n t a r t á s n é l k ü l k i s z o l g á l ó , 44r i n g y ó k k a l
dő-
zsölő, m i n d e n f é l e h i v a t a l után kapkodó, p a p o k .
Szükségessé
vált tehát egy mélyreható szabályozás, amelyet királyaink Gellért eszmei örökségét ápolva —
a belső hatalmi harcok
— el-
ü l t é v e l , a f e u d a l i z m u s m e g s z i l á r d u l á s á v a l m e g is v a l ó s í t o t tak.
45
Az István király halálát követő időszakban azonban
épp
a h i t t e r j e s z t ő k v i s e l k e d é s e m i a t t s o k s z o r n a g y o n is k é r d é s e s . volt, hogy melyik tanítás képviselői testesítik meg igazán . az e v a n g e l i u m i t a n í t á s o k a t . A t r ó n v i s z á l y o k Sámuel király / 1 0 4 2 — 1 0 4 4 /
során még Aba
is, aki nem kis demagógiával
pró-
b á l t a i n g a t a g h a t a l m á t m e g s z i l á r d í t a n i , h a j l o t t az e r e t n e k
51
tanítások felé. Ezért aztán Gellért rendíthetetlenül
szembe-
szállt vele, megtagadta húsvéti koronázását, vérengzései
mi-
att szószékről nyilvánosan, —
ke-
a királyt jelenlétében —
ményen megdorgálta, s megjövendölte neki tragikus
bukását.
46 A pápa pedig kiközösítette
Abát.
4. Az eretnek tanítások azonban nemcsak teológiai fejtegetések voltak. Az önmagában
kristálytiszta is e l é g s o k k o z -
m o g o n i k u s m í t o s z t és legendás t ö r t é n e t e t t a r t a l m a z ó
maniche-
us tételek ú j , bogumili megfogalmazásukban
népha-
a bolgár
g y o m á n y s z á m t a l a n e l e m é v e l , m o n d á j á v a l b ő v ü l t e k . /Ezek k ö z ü l az a p o k r i f t e r e m t é s m o n d á k és l e g e n d á47 k közül néhányat Magyarországon
is s i k e r ü l t f e l j e g y e z n i .
Dél
/
N y i l v á n v a l ó , h o g y a m e s é s t ö r t é n e t e k , m o n d a i és
legen-
dás motívumok könnyen utat találtak a néphez. A magyar
folk-
l ó r b a v a l ó g y o r s b e é p ü l é s ü k p e d i g az e r e t n e k v a l l á s i48 t a n í t á sok r o h a m o s t é r h ó d í t á s á n a k v e s z é l y é v e l
fenyegetett.
E r r e r e a k c i ó k é p p e n a r ó m a i k a t o l i k u s e g y h á z n a k is m e g kellett próbálkoznia a vallási szinkretizmussal, a néphit és a vallás összehangolásával. Természetesen üldözték
mindazon
hiedelemvilágbeli elemeket, amelyek kizárását a vallás m á i m e g k ö v e t e l t é k , é s a z o k a t a s z o k á s o k a t , a m e l y e k , az t a n í t á s o k k a l e l l e n k e z t e k . E z e k n e k m é g az e m l é k é t is
dogegyház
igyekez-
t e k k i t ö r ö l n i az e m b e r e k t u d a t á b ó l . D e i l y e n e l e m és g y a k o r l a t az ő s v a l l á s b a n n e m sok v o l t , m i v e l u g y a n a z o n sarjadt, mint a kereszténység, csak megrekedt egy
gyökerekből lényegesen
52
primitívebb s í k o n . Elég volt tehát az ősi h i e d e l m e k e t a babonák világába s z o r í t a n i , bizonyos figuráit az
emberiségre
m i n d i g b a j t h o z ó S á t á n t á b o r á h o z k ö t n i , s m á r i s m e g v o l t az a félelemkiváltó alap, amellyel szemben az egyház teljes védelmet Ígérhetett a keresztény hitre térők számára. Más esetekben pedig egyszerűen krisztianizálták a pogány
mítoszokat,
mondákat: Á l m o s fejedelem pogány eredetmondáját például átvitték a szent István születését elbeszélő immár
keresztény
legendarészletbe; a mogyoródi csatában a szerencsét
pogányko-
ri örökségként megtestesítő fehér menyét keresztény
hősnek
jövendöli meg a győzelmet; a váci egyház
felépítésének.helyét
pogány csodaszarvas megjelenése határozza meg; azt pedig, hogy István király elnyerte az örök üdvösséget a hagiografus a pogány kor "lelket tápláló vér" képzetével tette
érthetővé
49 és érzékletessé az egyszerű magyar
számára.
Valamennyi kísérlet közül kiemelkedik azonban a Szűz Mária kultusz Kárpát-medencei kibontakoztatása. A pogány magyarság hitvilágának legmisztikusabb, legelvontabb része volt a szüléssel, születéssel kapcsolatos elképzelések
rendszere.
A z a t é n y , h o g y a férj v a l a m e l y i k t ú l v i l á g o n v á n d o r l ó ő s e születik ú j j á , vér szerinti rokonának lelke
reincarnálódik,
d e e z m é g i s e g y , a v é r s é g i k ö z ö s s é g h e z n e m t a r t o z ó n ő , a fel e s é g k ö z r e m ű k ö d é s e r é v é n k ö v e t k e z h e t c s a k b e , ez a n ő l e s z a félelmetes túlvilági erők részese, megmagyarázza azoknak a t a b u k n a k a s o r o z a t á t , a m e l y e k a l á a t e r h e s , s z ü l ő és g y e r m e k -
53
á g y a s n ö e s i k , azt a k i m o n d h a t a t l a n f é l e l m e t és
tiszteletet,
amellyel ezeket az asszonyokat k ö r ü l v e s z i k . Az embert
túlé-
lő lélek körforgásának két kardinális pontja a születés h a l á l : az é l ő a h a l á l f e l é h a l a d , a m i k o r i s a t e s t b ő l
és
végleg
kilép a lélek, s megkezdi azt a túlvilági vándorlást, amelynek c é l j a , hogy ismét testhez jutva újólag megszülessék e vil á g r a . A n ő az é l e t k a p u j a , u g y a n i s a s z á m t a l a n h a l á l n e m
bár-
m e l y i k é t s z e n v e d t e is e l az ő s , l e l k e c s a k e g y e t l e n m ó d o n ölthet testet: ha egy asszony ismét a világra h o z z a .
50
Nem
v é l e t l e n t e h á t , h o g y a k e r e s z t é n y t é r í t é s i d ő s z a k á b a n az o l y a n zseniális egyházi férfiak, mint amilyen Gellért püspök v o l t , é p p e n az i l y e n t é m á k a t p r ó b á l t á k m i n d e n e k e l ő t t
is
párhu-
z a m b a á l l i t a n i * m i n t p l . az a n y a s á g m i s z t é r i u m á n a k p o g á n y
és
keresztény felfogása. A bogumilizmus hívei viszont minden materiális dolgot —
k ö z t ü k az e m b e r i t e s t e t is —
az ördög
müvének tartva tagadták Krisztus igazi emberségét, a test feltámadását, ezzel megbontották a szentháromság vallott egyházi tanításokat
51
egységéről
és elvetették Mária
istenanya-
ságának a 4 31. évi ephesusi zsinaton megfogalmazott
tételét
52
xs. G e l l é r t jó é r z é k k e l i s m e r t e f e l , h o g y v a l a m e n n y i éretnekség kapcsán felmerülő probléma kulcsa
ezen
lényegében
Krisztus megtestesülésének, a "humanitas Christi"-nek se. Éppen ezért tanítása fókuszába állította Mária nyaságának kultuszát: szentbeszédeket mondott,
kérdé-
istena-
liturgiái
54
újításokat foganatosított, oltárokat szentelt, egyházakat alapított, monostort építtetett a Szűzanya
tiszteletére,
s a "mater misericordise" eszme nevében bocsátott meg a bűnösöknek.
53
"És a z ő t a n á c s á n a k i n t é s é b ő l —
telen karthauzi barát állítja —
mint a név-
a k k o r o n k e l e f e l , h o g y az
sziz M á r i á t ez Magyarországban B ó d o g - A s s z o n n a k , avagy ez világnak Nagy a s s z o n y á n a k , hivnák; szent István királ es ez szegén o r s z á g o t Bodog-Asszon országának De nemcsak Istvánt hangolta fanatikus Mária t i s z t e l e t é r e ,
55
nevezé. ügybuzgalommal 5
kultuszának terjesztésére, ^
hanem
t e o l ó g i a i m u n k á i b a n is k i f e j t e t t e , h o g y i s t e n v a l ó b a n "aki m e g v á l t ó t nemzett nekünk"; "test szerint pedig
atya,
Krisz-
t u s M á r i á t ó l s z á r m a z o t t " , a k i " é r i n t e t l e n és s z e p l ő t l e n
szűz",
"Gábriel jövendölésének megfelelően a szentlélektől
fogant
és m e g s z ü l t e a v i l á g m e g v á l t ó j á t " , "a s z e n t l é l e k t ő l
fogant
a s z ű z é s s z ü l t e a z U r t e s t é t , m e l y e t az i s t e n s é g m a g á r a t ö t t " , ugyanis "Krisztus, beköltözött a s z ű z b e , és fogantatott, mert azt akarta, hogy keresztfára
öl-
szűztől
szögezzék".
Biblikus képek szimbolikus értelmezésében pl.: Gedeon
gyapjú-
ja "a s z e p l ő t e l e n s z ű z t e s t e , a m e l y r e r á s z á l l o t t az e s ő , azaz Krisztus egész istensége, melyet mindenkor együtt bírt az a t y á v a l " . A s z ű z e n s z ü l é s d o g m á j á t p e d i g a t e n g e r e n
hala-
dó hajó útjának hasonlatával világította m e g , amelyben a hajó "Krisztus, aki áthaladt a szűzön, Mária pedig végig maradt."
57
E n n y i is e l e g e n d ő —
úgy érezzük —
annak
szűz bizo-
55
nyitására, hogy Gellért elsősorban Mária kultuszában a "genetrix d e i " , "mater Christi" fogalomkörét favorizálta» zel s i k e r ü l t a p o g á n y m a g y a r s á g k u l t u s z á b ó l e g y n a g y
Ez-
tisz-
teletnek örvendő, női princípiumot megtestesítő szereplőt j ó t u l a j d o n s á g a i , segítőkészsége Szűz M á r i á r a r u h á z á s á v a l átemelnie a keresztény vallásba. Ugyanezen ősi figura
—
rossz
tulajdonságai, ártó, rontó vonásai pedig önálló életbe ve a b a b o n á s n é p h i t S z é p a s s z o n y á v á —
—
a Boldogasszony
kezdellen-
58 lábasává —
álltak
össze.
5 . E l s ő p i l l a n t á r s a is ú g y t ű n i k , h o g y é l e s e n
elhatá-
rolható a pogány magyar hitvilág a Kárpát-medencei
eretnek-
ség t a n a i t ó l , s e t n i k a i l a g is jól e l k ü l ö n í t h e t ő k a p o g á n y s á g és e r e t n e k s é g h í v e i e g y m á s t ó l . /Elég i t t c s u p á n á
túlvilág-
hitre u t a l n i , amelyben a magyarság teljesen az evilági f o l y t a t á s á t t é t e l e z i f e l , a m i t az e r e t n e k s é g e l v e t ő
lét
Pogány
halotti áldozatok nyomait néha még a X I . század közepi
temet-
k e z é s e k n é l is s e j t h e t j ü k , az e r e t n e k s é g59 u g y a n a k k o r e l v e t i a holtak lelkéért felajánlott ajándékot.
/Ám e k é r d é s
sokkal
G e l l é r t h a t á r o z o t t a n á l l í t j a , h o g y az e r e t n e k s é g
térhó-
bonyolultabb./
dítása általános:
"Az ö r d ö g g o n o s z s á g a u g y a n i s
az e g y e t l e n d o l g o t —
írja — ,
véghezvitte
ami hatalmában állt:
lik e l r a g a d t a a z t , a m i r e Isten t ö r v é n y é b ő l a
tudniil-
l e g s z e n 60 tebb
megvilágosodáshoz újonnan megtérőket megtanítottuk." sorok egyértelműen tanúskodnak arról, hogy a frissen t e l t m a g y a r o k s z é l e s t ö m e g e i r e h a t o t t az e r e t n e k
E keresz-
ideológia,
56
a heretikus t a n í t á s . Ugyanakkor Vata minden izében p o g á n y , a kereszténység minden változatát elvető lázadásának
résztve-
61 v ő i s o r á b a n o t t t a l á l j u k az e r e t n e k e k e t i s . ben jegyezzük meg —
/Csak
zárójel-
hiszen a nevek önmagukban nem sokat árul-
nak el viselőjükről — ,
hogy a pogány magyar reakció két név
s z e r i n t is m e g e m l í t e t t f i g u62 rája — illetve szláv nevet v i s e l .
V a t a és M u r t m u r -- t ö r ö k é
/
M i v e l m a g y a r á z h a t ó m é g i s , h o g y e k é t n a g y o n is e l t é r ő i d e o l ó g i a , t a n a i b a n e g y m á s s a l is s z e m b e á l l í t h a t ó
hitvilág
hívei 1046-ban egymásra találtak, s közös nevezőre
kerülve
egységesen tudtak fellépni? Milyen indítékok alapján
kovácso-
l ó d o t t e g g y é V a t a v a l l á s i l a g é s e t n i k a i l a g is h e t e r o g é n . n é pe? Véleményünk szerint a kulcsot a bogumilizmus
rendkívül
r a d i k á l i s , s z é l s ő s é g e s e n a n t i f e u d á l i s t a n a i b a n k e l l keresni". Prédikátoraik
s z e r i n t az á l l a m ö r d ö g t ő l r e n d e l t
intézmény,
a törvények feleslegesek, nincs szükség közhatalomra, kell számolni minden hivatalt, a kiváltságok épülnek,, n e m k e l l a d ó t f i z e t n i s e m ú r n a k , sem
fel
hazugságokra királynak,
l i k v i d á l n i k e l l a t i s z t s é g v i s e l ő k e t , le k e l l s z á m o l n i a k é p m u t a t ó p ü s p ö k ö k k e l é s h a z u g p a p j a i k k a l , a k i k az ö r d ö g
igéit
h i r d e t i k , le k e l l r o m b o l n i a t e m p l o m o k a t , e l k e l l é g e t n i a kereszteket, mert azok
Sátán jelképei, a tized r a b l á s , te-
h á t b ű n fizetni,, az e g y h á z i s z e r t a r t á s o k k o m é d i á z á s o k , a p a pok által e l ő í r t b ö j t és vezeklés o s t o b a s á g , badarság a holtak lelkiüdvéért adományokat tenni az e g y h á z n a k , felesleges 63 az e s k ü , a k ö t e l e z e t t s é g e k b e t a r t á s a b u t a s á g s t b . E n n y i is
-
57
-
elég alkalmasint annak megvilágítására, hogy miért
lehetett
a t a l á n n e m is m a g y a r o k á l t a l t e r j e s z t e t t e r e t n e k s é g
veszé-
lyesebb ideológia, miért lehetett egy olyan lázadás
program-
jának az a l a p j a , amely a kialakuló m a g y a r feudális ellen lángolt fel, s amelynek tömegerejét a
állam
pogánysághoz
s z í t ó , az e r e t n e k s é g t e o l ó g i a i t a r t a l m á t t a l á n m e g sem lesüllyedésre
ítélt, elszegényedett szabad magyarok
értő,
alkották. 64
A z Í046 n y á r u t ó j á n a k e r e s z t é n y s é g é t f e l a d ó V a t a zetésével kirobbant pogánylázadás rendkívül gyorsan
ve-
szélese-
dett országos méretű antifeudális megmozdulássá. A pogányok és e r e t n e k e k u g y a n a z o n t á b o r s o r a i b a n h a r c o l t a k az új minden
e g y h á z i és v i l á g i —
képviselője ellen. Szinte
napok alatt szétzilálták Péter király / 1 0 3 8 — 1 0 4 1 . 1044—1046/
rend
illetve
f e u d á l i s á l l a m á t , l e g y i l k o l t á k ő t m a g á t is h í v e -
ivel e g y ü t t , de nem kímélték az általuk
támogatott.trónköve-
t e l ő k f e u d á l i s t á m o g a t ó i t s e m . így v á l t a l á z a d ó k
áldozatává
az I. András / 1 0 4 6 — 1 0 6 0 / párthívének számító Gellért
püspök
é s k í s é r e t e , j ó l l e h e t é6 p5p e n az é r k e z ő h e r c e g e k ü d v ö z l é s e végett siettek
*
Budára.
A feudalizmus erői azonban sokkalta komolyabbak m á r , semhogy a lázadók egy csapásra elsöpörhették
voltak
volna
a z o k a t . A Vazul-fiak színleg egyetértettek ugyan az
elégedet-
' l e n e k k e l , h i s z e n ez a h a t a l o m m e g s z e r z é s é t b i z t o s í t o t t a
szá-
m u k r a , de amint biztosan tartották kezükben a jogart, változtattak p o l i t i k á j u k o n . Nem véletlenül nyerte el az I. András az "albus et catholicus"
jelzőt:
utókortól
"Megparancsolta
58
tehát —
a krónikás szerint —
egész nemzetének,
fejvesztés
terhe mellett, hogy hagyják el a pogány szokást, amit e n g e d é l y e z e t t n e k i k , térjenek vissza Krisztus igaz és mindenben ama törvény szérint éljenek, amelyre
előbb
hitére szent
6
István király oktatta ő k e t . " ® A krónika rendkívül k i f e j e z é s e , h o g y t u d n i i l l i k a l á z a d ó k á t "ad v e r a m
árnyalt Christi
f i d e m " s e r k e n t i a k i r á l y , n e m h a g y k é t s é g e t az i r á n t , h o g y e r ő s k é z z e l s ú j t o t t le a " K r i s z t u s n e m i g a z v a l l á s á t " t ő k r e , a z a z a p o g á n y o k m e l l e t t az e r e t n e k e k r e
is.
67
. Az alávetettek a Vata-féle mozgalom gyengébb seként 1061-ben még egyszer kísérletet tettek a de I. Béla király / 1 0 6 0 — 1 0 6 3 /
katonáival
hirde-
utórezgé-
felkelésre,
szétkorbácsoltat-
ta a tömeget, vezetőiket pedig legyilkoltatta vagy
élethosz-
68 szig elzáratta.
Talán a magyarországi
keresztényellenes
l á z a d á s o k v i s s z h a n g j a k é n t d ö n t ö t t ú g y 1062 k ö r ü l a s p a l a t ó i zsinat i s , "hogy e z e n t ú l senki ne m e r j e szláv nyelven gáltatni a szentségeket, hanem csak latinul vagy
szol-
görögül,
é s a z o n a n y e l v e n s e n k i t n e s z e n t e l j e n e k f e l p a p p á . A z t is mondták, hogy a gót
/glagol/.
betűket valami Metód nevű
eretnek találta fel, aki azon a szláv nyelven hazugul
sokat
í r t a k a t o l i k u s h i t t a n a i e l l e n , a m i é r t i s , m i n t69 b e s z é l i k , Isten ítélete őt hirtelen halálra
kárhoztatta."
Bár e felkeléseket leverték, következményeit
felszámol-
ták, mégis megállapíthatjuk, hogy már a magyar feudalizmus
ki-
é p í t é s é n e k k e z d e t i i d ő s z a k á b a n az e r e t n e k s é g h i r d e t ő i e g y vallási köntösbe burkolt —
epikus motívumaiban a hazai
folk-
59
l ó r b a is b e é p ü l t — ,
i g e n h a t á s o s a n t i f e u d á l i s é-s a n t i k l e r i -
k á l i s i d e o l ó g i a i f e g y v e r t a d t a k az e l n y o m o t t a k k e z é b e . D e n e m b e c s ü l h e t j ü k le a z o k a t a t ö r e k v é s e k e t s e m , a m e l y e k e t a bogumilizmus váltott ki reakcióképpen, amelyek
mindeneke-
l ő t t a z e l l e n e f o l y t a t o t t k é n y s z e r ű v i l á g i és e g y h á z i l e m b ő l f a k a d t a k és s i e t t e t t é k h á z á n k b a n a
küzde-
—fejlődésünknek
ebben a szakaszában még a társadalmi haladást képviselő f e u d a l i z m u s k i é p ü l é s é t , a m a g y a r o k n a k az e u r ó p a i n é p e k zösségébe való gyors
beilleszkedését.
épp
— kö-
60
Jegyzetek
1
Moravcsik Gyula. Bíborbanszületétt Konstantin: A birodalom kormányzása. Budapest, 1950. 1 2 2 — 1 2 5 ,
140—143.
2 Annales regni Francorum. /ed. Kurze. F./, Hannoverse,
1895.
149. 3
Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque
stirpis
Arpadianae gestarum. /ed. Szentpétery, Emericus/ I — I I . Buda p e s t i n i , 1937 — 1 9 3 8 . —
4
a t o v á b b i a k b a n S R H . Idézet: SRH 1 . 48
Monumenta Poloniae Historica. /ed. Bielowski, August/, /reprint/ Warszawa, 1960.
5
I.
10—11.
Monumenta Germaniae Historica. /ed. Pertz, S. I./, Scriptore I. H a n n o v e r a e , 1826. 359;
6
Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba,
/szerk
Hajdú P é t e r — K r i s t ó G y u l a — R ó n a - T a s András/, 1:1. Budapest, 1976. 117.
7
M o r a v c s i k : i . m . 6 4 — 6 5 , 1 7 2 — 1 7 3 , 176 — 1 7 7 . ; B o b a , I m r e . Moravia's History R e c o n s i d e r e d . H a g u e , 1971.; Püspöki Nagy Péter. Nagymorávia fekvéséről. Valóság, 1978. 11. sz.
60—82
61
8
2 A magyarok elődeiről és a h o n f o g l a l á s r ó l . György/, Budapest, 1975. — MEH
/Szerk. Györffy
a továbbiakban: MEH. Idézet:*
88.
9 MEH 94.; Szegfű L á s z l ó . Vata n é p e . Acta Universitatis
Szege-
diensis de Attila József N o m i n a t a e , Acta H i s t ó r i c a , N o .
67,
1980. 13. 1 0
^
Moravcsik: i. m .
122—123.
P ü s p ö k i N a g y Péter.' T h e s s a l o n i k i s z e n t M e t ó d , S z i r m i u m
püs-
pöke. /Előadás a Szegedi Akadémiai Bizottság és a József Attila Tudományegyetem által rendezett
"Magyar
tudományos ülésszak" —on, Szeged, 1979. március
1 2
1 3
őstörténeti 9—én./
MEH 8 8 , 280 /157. jz./; K r i s t ó G y u l a . L e v e d i
törzsszövetsé-
gétől Szent István á l l a m á i g . Budapest, 1980.
299—308.
Moravcsik
i. m . 6 4 — 6 5 , 1 8 0 — 1 8 1 . ; Kristó G y u l a — H .
Tóth
I m r e . A l e g r é g i b b N a u m - l e g e n d a és a m a g y a r h o n f o g l a l á s . A c t a Universitatis Szeqediensis de Attila József Nominatae, A c t a H i s t ó r i c a , N o . 58. 1 9 7 7 . 16.; Catalogus fontium H u n g a r i c a e a e v o d u c u m e t r e g u m ex s t i r p e A r p a d
históriáé descendentium
ab anno Christi DCCC usque ad annum M C C C I . /ed. G o m b o s , A l -
62
binus Franciscus/. Budapestini, 1 9 3 7 — 1 9 3 8 .
1469.
14 Borovszky Samu. Csanád megye története 1715-ig. I. Budapest, 1896. 15. A magyar nyelv történeti-etimológiai
szótára, /főszerk. Benkő
Loránd/. I — I I I . Budapest, 1 9 6 7 — 1 9 7 6 . címszavak Szegfű i . m . /1980/ 15.; Róna-Tas A n d r á s . A
szerint.;
nyelvrokonság.
Bp., 1978. 286.
1 6
1 7
G o m b o s: i . m . 2 2 0 0 , 2 0 3 9 , 4 4 9 , 2 6 1 6 .
K r i s t ó : i . m . / 1 9 8 0 / 299 — 3 0 8 .
18 Kristó Gyula. A feudális széttagolódás Magyarországon. Budapest, 1979. 1 9
94—110.
A magyar honfoglalás kútfői, /ed. Pauler Sándor/, Budapest, 1900. 3 0 1 — 3 1 3 . ; Codex
Gyula—Szilágyi diplomaticus
H u n g á r i á é e c c l e s i a s t i c u s ac c i v i l i s . / e d . F e j é r , G e o r g i u s / . I. Budae, 1829. 261.
2 0
Szegfű L á s z l ó . Gellért,, marosi p ü s p ö k . Világosság. N o . 17, 1 9 7 6 . 93.; Szegfű L á s z l ó . Az A j t o n y - m o n d a . Acta
Universitatis
Szegediensis de Attila József Nominatae, Acta Histórica, N o . 4 0 , 1 9 7 2 . 23 — 24 .
63
2 1
szegfű; i. m . /1976/. 9 4 — 9 5 . ; Vö. még; Fehér Géza. A bolgár egyház k i s é r l e t e i és sikerei h a z á n k b a n . S z á z a d o k . N o . 61, 1927. 1 — 2 0 . ; V a j a y , Szabolcs d e . Grossfürst Geysa Ungarn Familie und Verwandtschaft.
Südost-Forschungen,
21/1962/, 4 6 — 4 7 , 5 8 — 5 9 . ; Angelov, D. Bogomilsztvoto Bolgarija. Szófia, 1964.
2 2
Szegfű; i. m . /1980/
von
v
364—366.
16—17.
23 S z e g f ű L á s z l ó . P o g á n y s á g é s k e r e s z t é n y s é g a X I . s z á z a d i M a g y a r o r s z á g o n . In: Fejezetek a régebbi m a g y a r /szerk. Makk Ferenc/, JATE jegyzet. Budapest, nés
2 4
2 5
történelemből, 1981»/Megjele-
alatt./
Gombos; i. m .
1011.
Szegfű L á s z l ó . S a r o l t a . In: K ö z é p k o r i kútfőink kritikus
kér-
d é s e i . / S z e r k . H o r v á t h János—r-Székely G y ö r g y / . B u d a p e s t , 1 9 7 4 . 239—251.'
? fi
2 7
G y ö r f f y G y ö r g y . I s t v á n k i r á l y és m ű v e . B u d a p e s t , 1 9 7 7 .
67—81.
Györffy: i . m . /1977/ 1 4 8 — 1 9 0 . ; G e l l é r t életére és munkásságára vonatkozó bibliográfiát lásd: Szegfű L á s z l ó . Néhány századi "liber portabilis" nyomában. /Gellért püspök
XI.
könyvei/.
64
Acta Universitatis de Attila József N o m i n a t a e , Acta
Bibli-
o t h e c a r i a , N o . 8 , 1 9 7 9 . 1 . f a s c . 37 — 4 2 .
28
Z á v o d s z k y L e v e n t e . A s z e n t I s t v á n , s z e n t L á s z l ó és K á l m á n korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Budapest, 1904. 142. 2 9
3 0
SRH I I . 6 2 1 .
Horváth J á n o s . Legrégibb magyarországi latin verses Irodalomtörténeti Közlemények. No. 60, 1956.
3 1
SRH II.
emlékeink.
1—19.
382.
S R H I I . 3 5 7 . ; B o b a , I m r e . S a i n t A n d r e a s - Z o e r a r d : a P o l e o r an Istrian? Ungarn-Jahrbuch, N o . 7, 1976.
3 3
3 4
3 5
65—71.
SRH II. 3 8 8 , 4 7 2 , 4 8 8 .
SRH I I .
620—621.
Deliberatio supra hymnum trium puerorum. —
a
továbbiakban:
D e l i b . K é z i r a t : B a y e r i s c h e Staats.bibliotek, M ü n c h e n . C l m . 6211.; Legújabb kiadása: Gerardi Morosenae aecclesiae C s a n a d i e n s i s e p i s c o p i D e l i b e r a t i o s.vpra h y m n v m t r i v m
sev prerorvm.
65
/ed. Silagi, Gabriel/. Tvrnholti, 1978. — V
r
V
r
D e l i b . /ms/ 1 3 0 — 1 3 l , 1 4 2 — 1 4 3 ,
idézett hely:
V
r
165 —166 .;
Silagi:
i. m . 1 4 0 — 1 4 1 , 153, 178.
3 6
V
D e l i b . /ms/ 4 6 . ; S i l a g i : i . m . 5 1 .
37
e M o r i n , D . G . Un t h é o l o g i e n i g n o r é d u X I
^
siecle:
l'évêque—
martyr Gérard de Csanád, 0 . S . B . Revue Bénédictine, N o . 27, 1910. 521., Szegfű: i. m . /1972/
O CJ
*
MEH
12.
202.
Tôt, Imre. Kirillo-Mefodievskie
tradicii v
szrednevekovoj
vengrii. Palaeobulgarica—Starobalgaristika. No. 4, 1977. 1. 20--25.
40 Szegfű L á s z l ó . Eretnekség és tirannizmus. Közlemények. No. 72, 1968.
Irodalomtörténeti
502—510.
41 Karácsonyi János. Szent Gellért csanádi püspök, élete és B u d a p e s t , 1 8 8 7 . 255 — 2 5 8 . 4 2
SRH I I . 4 9 5 , 4 9 9 .
művei.
66
4 3
S R H II 4 9 7 .
499—501.
44 Szegfű; i . m . /1979/
4 5
4 6
47
33.
Závodszky; i. m . 1 5 7 — 1 7 1 ,
SRH I I . 5 0 0 . ; S R H I . 324 —
181—209.
333.
Strausz A d o l f . Bolgár n é p h i t . Budapest, 1897.; Kálmány
Lajos.
Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban. Szeged, 1893. 4 8
49
5 0
5 1
v
D e l i b . /ms/ 4 6 . ; S i l a g i : i . m . 5 1 .
SRH I . 3 8 , 3 9 0 , 3 9 4 — 3 9 5 . ; S R H I I . 403 — 4 0 4 ,
436—437.
Szegfű: i. m . /1981/.
Szegfű: i. m . /1968/
506—508.
52 A r t n e r E d g á r , ó k e r e s z t é n y e g y h á z - és d o g m a t ö r t é n e t . I . B u d a p e s t , 1946. 3 9 4 — 4 0 1 . ; Berki F e r i z . Az orthodox Budapest, 1975. 5 3
243—244.
SRH I I . 4 7 6 , 4 7 8 , 4 9 6 . ; G o m b o s i . m . 8 7 8 , 1 3 9 8 .
kereszténység.
67
54 Toldy Ferenc. Magyar szentek legendái a carthausi Pest, 1859. 5 5
névtelentől.
54—55.
S R H I I . 3 8 1 , 3 8 5 , 387 — 3 8 8 , 3 9 0 , 3 9 6 , 3 9 9 , 4 2 1 , 4 2 4 , 4 3 1 , 436, 437.
Bálint Sándor, ünnepi kalendárium. II. Budapest,
1977.
173—176.
5 7
v
r
v
v
r
r
v
D e l i b . /ms/ 1 6 0 , 6 0 , 1 1 3 , 1 2 0 , 5 3 , 1 1 8 , 1 5 1 . ;
Silagi
. i. m . 172, 65, 122, 129, 58, 127, 163. cu
Szegfű
i. m .
/1974/
59 László Gyula. A honfoglaló magyar nép élete. Budapest,
1944.
4 8 0 . ; SRH I . 3 4 4 . v
D e l i b . /ms/ 4 6 . ; S i l a g i
6 1
6 2
i. m . 51.
SRH I. 3 . 4 1 — 3 4 2 .
SRH I. 338, 342.
63 Angelov
i . m . 227 és a k ö v e t k e z ő k , t o v á b b á e l s z ó r t a n . ; S R H
3 5 9 , 329 — 3 3 0 .
I.
68
6 4
6 5
SRH I . 3 3 7 — 3 3 8 :
Szegfű
"primus inter
-
renatos":
i . ra. / 1 9 7 6 / 96; S z e g f ű L á s z l ó . G e l l é r t p ü s p ö k h a l á -
la. Acta üniversitatis Szegediensis de Attila József tae, Acta Histórica, No. 66, 1979. 1 9 — 2 8 . ;
Szegfű
László.
Pannónia első mártírja. História, N o . 2, 1980, 3.sz.
6 6
gon. Budapest, 1974.
6 9
15—16.
SRH I . 3 4 4 .
Kristó Gyula. A XI. századi hercegség története
6 8
Nomina-
SRH I.
359—360.
Fejér
i. m .
69—71.
397—398.
Magyarorszá-
69
BULGÁRIA EGY X I I I — X I V . SZÁZAD FORDULTJÁN "VILÁGPOLITIKAI"
Nacsa
KELETKEZETT
ELKÉPZELÉSBEN
Mária
A X I I I . század második felében Magyarországon o l y a n m ű is n a p v i l á g o t l á t o t t , a m e l y m e g h a t á r o z o t t
több politi-
kai koncepció érdekében keletkezett. Elég itt csupán a Kézai S i m o n n a k t u l a j d o n í t o t t h u n - t ö r t é n e t r e , v a g y a L o d o m é r esztergomi érsek által írt szent Istvánról szóló re u t a l n u n k .
1
Ezek elsősorban a magyar politikai
költeményideológia
szempontjából fontosak, de kialakulóban van ekkoriban nagy világpolitikai elképzelés is, amely ugyan
egy
eredendően
nem m a g y a r o r s z á g i f o g a n t a t á s ú , de m a g y a r v o n a t k o z á s a i
is
vannak. Ez a nagyszabású terv a pápaság és császárság
küzdelmé-
nek X I I I . század közepi szakaszában kovácsolődott k i . Manf r é d , I I . F r i g y e s t e r m é s z e t e s fia —•' a H o h e n s t a u f o k
Dél-
Itália birtoklásáért folytatott hosszú utóvédharcaként
—
70
védi szívós kitartással a Szicíliai K i r á l y s á g o t , IV. Konrád császár f i á n a k , Conradiónak érdekeit k é p v i s e l v e . A vele s z e m b e n á l l ó p á p a , I V . K e l e m e n 1 2 6 5 - b e n s e g í t s é g ü l
hív-
ja I X . / s z e n t / L a j o s f r a n c i a k i r á l y t e s t v é r ö c c s é t , A n j o u K á r o l y t , P r o v á n c e és A n j o u g r ó f j á t , f e l k í n á l v a n e k i a n á polyi trónt. Az ambiciózus Anjou fényes győzelmet arat Ben e v e n t ó n á l m a j d T a g l i a c o z z ó n á l . E z z e l k e z d e t é t v e s z i az Anjou-ház dél-itáliai
uralma.
I. Károly a szicíliai siker után már egész Itália tokára vágyott, ugyanakkor a bomladozó görög
bir-
császárságot
is m e g a k a r t a k a p a r i n t a n i , h o g y r o m j a i n e g y e r ő s
keleti-
frank
térképének
birodalmat hozzon létre. Európa politikai
átrajzolására
szőtt nagyhatalmi terveit különösen a koldu-
lórendek képviselői támogatták, ugyanis a pápaság
ezeket
b í z t a m e g a b a l k á n i h e r e t i c u s o k és s z k i z m a t i k u s o k
megtéríté-
sével, s a római egyházba való visszavezetésével. A tervezett erös frank állam erőszakapparátusa
árnyékában és
s é g é v e l és az i n q u i s i t i ó v a l m e g s e m m i s í t h e t t é k
segít-
v o l n a az e r e t -
2
n e k s é g e t és a s z k i z m á t .
Az itáliai hatalom
megszerzéséért
folytatott harcokat egy magyar származású szerző, Andreas H u n g a r u s is m e g ö r ö k í t e t t e D e s c r i p t i o v i c t3o r i a e a K a r o l o Provinciáé comite reportatae c. művében. annak a Kelyan ispánnak a fia, aki egyházi
Andreas
Hungarus
szolgálatban
á l l t , és a s z l a v ó n i a i R o v i s c s e m e g y é b e n is v o l t a k
birtokai.
Ismerjük a szerző testvérét, Bolchardust is, aki
1279-ben
ispáni tisztet töltött b e . 6 maga IV. Béla idején
káplán
71
és g y ő r i k a n o n o k , 1266-ban k á p o l n a i s p á n , k é s ő b b m o s o n i e s p e r e s . 1 2 7 0 - b e n m i n d e n b i z o n n y a l ő is t a g j a v o l t az Károly szicíliai királyhoz menesztett követségnek.
főI.
1286.
január 13-án jelen volt a raguzai Szűz Mária t e m p l o m b a n , ahol p á p a i megbízásból intézett egy ü g y e t . Tudjuk r ó l a , h o g y 1306-ban még élt, mert Károly Róbert megbízásából V . Kelemen pápánál járt, Arpádházi Margit szenttéavatási
ügyének
szorgalmazása végett. Érdemei elismeréséül a pápa, midőn Marinus, Antibari érseke meghalt, őt szentelte erre a pozíc i ó r a , m e l y e t f ö l t e h e t ő l e g 1308 u t á n b e k ö v e t k e z e t t 4 töltött
haláláig
be.
A fent vázolt monumentális terv azonban a vecsernye
/ 1 2 8 2 . m á r c i u s 30./ u t á n a k t u a l i t á s á t
csupán a Balkánon működő szerzetesek próbálták
szicíliai vesztette, evidenciá-
ban t a r t a n i . Lényegesen megváltozott a helyzet azonban az Á r p á d - h á z k i h a l á s á v a l : f e l m e r ü l t annak, l e h e t ő s é g e , h o g y a magyar trónra aspiráló Károly Róbert az ország
megszerzése
után rokonával, a Balkán Dél-nyugati részén tevékenykedő . Valois Károllyal összefogva realizálhatja korábbi
elképzelé-
seit. Róbert Károlynak 1307. őszén sikerült elismertetni gyarországon trónigényét. Ennek hatására a
Ma-
szkizmatikus
s z e r b u r a l k o d ó t á r g y a l á s o k a t k e z d e t t a p á p5 á v a l , a k i t a r ó m a i egyházba való visszatérésével hitegetett.
A bizánci
ság u g y a n e k k o r a s z e l d z s u k o k k a l és a t a t á r o k k a l v o l t telen hadakozni. Ebben a politikai szituációban
császárkény-
keletkezett
tr
12 egy másik m ű , a Descriptio Europae Orientális,
6
amely beve-
zetőjében földrajzi leírást ígér Dél-Kelet Európától, valójában azonban egy politikai programirat, amely a Balkán a szomszédságában
lévő országok bemutatása kapcsán
és
arra
ö s z t ö n z i az A n j o u - V a l o i s h á z t a g j a i t , h o g y e l e v e n í t s é k
fel
a korábbi tervet, és indítsanak közös hadjáratot a szóban forgó területek m e g s z e r z é s é r e , a h e r e z i s és a szkizma
teljes
megsemmisítésére. A mű k e l e t k e z é s i idejét —
G ó r k a m e g á l l a p í t á s a i é s sa-
ját k u t a t á s i eredményeink alapján —
1308.
február—márciu-
7 sára
tehetjük. Ha a leírást elemeire bontjuk, megállapíthatjuk, hogy
Magyarországot, Dalmáciát, Albániában Durazzó, illetve liában Bari környékét ismeri jól, feltehetően
Itá-
személyes
é l m é n y e k a l a p j á n . Ide s o r o l h a t j u k t a l á n m é g R á c o r s z á g o t
is.
K e v é s b é t á j é k o z o t t B u l g á r i a , R u t h e n i a , C s e h o r s z á g és L e n g y e l o r s z á g v i s z o n y a i r ó l , e terültetekről s z e m é l y e s
élményei
n i n c s e n e k , de m á s o d k é z b ő l szerzett i n f o r m á c i ó i , bár
egyenet-
l e n e k , m e g b í z h a t ó n a k t ű n n e k . J ó l i s m e r i B i z á n c o t , ám
leírá-
sából egyértelműen kiviláglik, hogy irodalmi élményei
/igen
különböző korú alkotások középkori kivonatai/ alapján
fogal-
maz. N é v t e l e n ü n k 32 f o l y ó t e m l í t m ű v é b e n n é v s z e r i n t , s e z e k szinte kivétel nélkül Magyarországon, Albániában, valamint a B a l k á n n y u g a t i és é s z a k i r é s z é n t a l á l h a t ó k . K i t é r a h a l á szatra is, de h a l f a j t á k a t név szerint csak
Magyarországon
említ. A folyók hajózhatósága mellett különösen a á t k e l é s é r d e k l i , s az s e m l e h e t v é l e t l e n , h o g y bari adriai réve kiemelten
tengeri
Bari-Anti-
szerepel művében. Települések
közül kiváltképp a városok érdeklik. /Városokba a koldulórendek telepedtek
le e k k o r i b a n í / Á s v á n y i k i n c s e k
közül
e z ü s t - , a r a n y - , és s ó b á n y á s z a t o t e m l í t . A m a g y a r o r s z á g i b á n y á k r ó l p e d i g a z t is t u d j a , h o g y i t t ú g y b á n y á s s z á k
sóa
sót, mint másutt a követ. T ö r t é n e t i i s m e r e t e i is r é s z b e n s z e m é l y e s
élményeken,
r é s z b e n í r á s o s és s z ó b e l i f o r r á s o k o n a l a p u l n a k . E t é m a k ö r b e n is k i t ű n i k a s z e r z ő m a g y a r o r s z á g i é r d e k e l t s é g e . E g y é r t e l m ű m a x i m á l i s e l k ö t e l e z e t t s é g e az A n j o u k ailag képzett, különösen
iránt. Teológi-
j á r t a s a d o m o n k o s r e n d ez i d ő
a k t u á l i s ü g y e i b e n . A s z k i z m á t és a z e r e t n e k s é g e t
tájt
mélysége-
sen e l í t é l i . M ű v é b e n n y e l v i - n y e l v é s z e t i p r o b l é m á k r a is k i t é r . A. k ü l ö n f é l e n y e l v e k k ö z ü l az a l b á n r ó l a z t á l l í t j a , h o g y az m i n d e n m á s n é p n y e l v é t ő l k ü l ö n b ö z i k . U g y a n a k k o r nem mond a magyarok n y e l v é r ő l , amely szintén
semmit
egyedülálló
Közép-Európában. Úgy látszik, a magyart értette, s ezért enn e k a k ö r n y e z ő n é p e k n y e l v é t ő l e l ü t ő j e l l e g e f e l sem
tűnt
s z á m á r a , ö n m a g á b a n is s o k a t m o n d , h o g y a s z e r z ő az á l t a l a ismert összes szláv nyelvet a szlovénhez hasonlítja. A t i e k , t o v á b b á az .itt é s m o s t fel n e m s o r a k o z t a t h a t ó
fen-
érvek
alapján szerzőnk lehet dalmát is, magyar is. A dalmát
szár-
mazás ellen szól azonban egy perdöntő tévedése Károly
Róbert
nevével kapcsolatban. Tudjuk, hogy a későbbi magyar
királyt
74
I t á l i á b a n C a r o b e r t o - n a k n e v e z t é k , a m i a C a r i o és a R o b e r t o nak összevont becézése. Ezt a szerző Karolus Bertusnak
old-
ja f é l , a m i v i l á g o s a n b i z o n y í t j a , h o g y C a r o B e r t o
összeté-
telnek tekintette.a n e v e t , amit egy itáliai, vagy
dalmata
a n y a n y e l v ű , aki nem tanulta a n y e l v e t , soha e l nem R é s z l e t e s , - a mű szinte soronkénti arra a következtetésre
elemzése
követne. alapján
jutottunk, hogy a szerző magyaror-
s z á g i i l l e t ő s é g ű , és a z o n o s a Desciriptio v i c t o r i a e a K a r o l o Provinciáé comité repórtate megalkotójával, Andreas
Hunga-
r u s - s z a li. 8 Az idős szerző művében természetesen kitér
Bulgáriára
is, mint a leendő birodalom egyik részterületére. Előre kell b o c s á t a n u n k , hogy ezt a vidéket közel sem ismeri olyan jól, mint Magyarországot, vagy a dalmát tengerpartot, mégis v i s z o n y l a g sok i n f o r m á c i ó j a l e h e t e t t e t e r ü l e t r ő l . írásában ugyanis körülhatárolja Bulgáriát. h o g y az o r s z á g R u t h e n i á v a l e g y ü t t é s z a k r ó l
Elmondja,
Görögországot
veszi k ö r ü l . Területét tíz hajózható folyó ö n t ö z i , amelyek arannyal kevert homokot h o r d a n a k . Ezt a cár parancsára
fo-
l y a m a t o s a n m o s s á k , k i v o n v a b e l ő l e az a r a n y a t . A z o r s z á g k ö zepén folyik a Duna, melyet a beletorkolló vizek t á p l á l . E z e k t ő l a D u n a s z é l e s s é g e n é h o l 14
sokasága
mérföldnyire
duzzad. A domborzati viszonyok tárgyalásánál szerzőnk
el-
m o n d j a , h o g y t e r ü l e t é t i g e n m a g a s h e l y e k és n a g y o n sík f ö l d e k t a g o l j á k . E g y é b i r á n t f ö l d j e n a g y k i t e r j e d é s ű és g y ö n y ö r ű s é g e s , e l b á j o l ó e r d ő k és l i g e t e k b o r í t j á k . V a d á l l a t o k
«
kö-
75
zül az e g y s z a r v ú , a t i g r i s é s a h ó d n e v é v e l
találkozunk.
B ő s é g e s e n v a n itt k e n y é r , h ú s , h a l . Á s v á n y k i n c s e k k ö z ü l a z arany és ezüst b ő s é g é r ő l í r . A r a n y h o z a m á r fentebb
leírt
m ó d o n j u t n a k , az e z ü s t ö t p e d i g a b á n y á k m é l y e r e j t i . M i n d e zeken k í v ü l sokféle á r u c i k k , v a l a m i n t v i a s z és selyem található itt nagy
mennyiségben.
Bulgária városai közül csak Vidint e m l í t i , amely hatalm a s é s az o r s z á g s z é k h e l y e . A l a k o s s á g r ó l m e g t u d h a t j u k ,
ál-
talában nem harciasak, a fegyverforgatásban
itt
biztosan lovagi fegyverzetre gondol —
—
a szerző
kevéssé Q
Vallásukat tekintve szakadárok, félhitűek.
járatosak.
Itt kívánom m e g -
j e g y e z n i , h o g y a s z a k a d á r s á g g a l és e r e t n e k s é g g e l m ű v e
szám-
talan helyén foglalkozik. Megállapítja, hogy a Dalmát teng e r p a r t l a k ó i le A l b á n i á i g t i s z t á n k a t o l i k u s o k ,
10
az a l b á n
partvidék lakóiról pedig úgy v é l e k e d i k , "hogy sem n e m k a t o l i k u s o k , sem nem tisztán
szakadárok".
tisztán
11
Kis^-Ázsia l a k ó i u g y a n k e r e s z t é n y e k n e k n e v e z i k
magukat,
valójában nem azok. A görögöket tartja szakadároknák, és félhitűeknek, akiknek
"a s z a k a d á r s á g á b ó l v e z e t h e t ő le m i n -
den szakadárság a többi szakadár nemzet k ö r é b e n " . Valamennyi 12 szakadár egyház fölött a bizánci pátriárka áll.
Eretnek-
ségről Szerbia esetében tesz említést, elmondván, hogy
sok,
igen gonosz eretnek él o t t , akiket azok fértőznek meg a h e r e z i s s e l , akik az inquisitio elől.ide m e n e k ü l t e k .
13
A
d á r s á g o t és az e r e t n e k s é g e t e l í t é l i , és e l m a r a s z t a l ó a n
szakanyi-
latkozik a hitehagyásról is, amikor elmondja, hogy szt. Margit
76
unokahuga három évtizednyi apácaélet után elhagyta
hitét,
és e g y c s e h f ő u r a t " v e t t f é r j ü l " , m a j d U r o s f e l e s é g e
lett.
14
Bulgária lakói szerinte szlavón nyelvet beszélnek. Az ország a szerző szerint "impérium", amit bizonnyal
cárság-
nak kell fordítanunk. Valamennyi cárját /imperatores/ maninak nevezik. Szerzőnk úgy tudja, hogy a cárság
Sis-
egykor
a K o n s t a n t i n á p o l y i C s á s z á r s á g r é s z e v o l t , é s " m o s t " is így kellene hogy legyen, ha lenne egy erős császár. Szerzőnk i t t az 1 0 1 8 - t ó l a X I I . s z á z a d v é g é i g t e r j e d ő i d ő s z a k r a
utal,
a m i k ó r B u l g á r i a b i z á n c i f ö n n h a t ó s á g a l a t t á l l t . A z író
tudja,
hogy a bizánciak után Magyarország királya, András
foglalta
el B u l g á r i á t , m e l y azután hosszú időn keresztül a magyar rályok birtokában volt. A magyar uralom a tatárjárással
kiszűnt
m e g , a m i k o r is a c s á s z á r s á g M a g y a r o r s z á g g a l e g y ü t t a t a t á r o k birtokába került. Bulgária — rok
adófizetője.
írja —
m é g "most" is a t a t á -
15
Szerzőnk a balkáni területek bemutatása közben megfogalmazza azt a célt, amelyet műve megírásával ni akar, azaz: "Károly úr Magyarország királyával
ismét szolgál-
/Károly
Róberttel/ szövetségben könnyűszerrel elfoglalhatná és alávethetné ezeket a gazdag és g y ö n y ö r t országokat, melyeket a barbár és szakadár népek tartanak jogtalanul ban.«
birtokuk-
16
összefoglalásképpen elmondhatjuk tehát, hogy a
XIII—XIV.
század fordulóján a p á p a i , a n á p o l y i és a m a g y a r o r s z á g i
kül-
77
politika összehangolásán
fáradozó, részben magyar
szárma-
zású, szerzetesek által felelevenített, a megváltozott rülményekhez
igazított, modernizált világpolitikai terv, a
B a l k á n o n és K i s - Á z s i á b a n k i é p í t e n d ő k e l e t i - f r a n k koncepciója
kö-
számolt Bulgáriával is, s ennek
birodalom
köszönhető,
hogy egy adott történelmi időpillanatban áttekinthető
érté-
kelést kaphattunk területéről, földrajzi viszonyairól, népességéről, történetéről e meglehetősen forrásszegény
kor-
szakban.
Jegyzetek
1
Scriptores Rerum Hungaricarum tempore ducum
regumque
stirpis Arpadiane gestarum. /ed. Szentpétery, I. Budapestini, 1937.
Emericus/
141—194.
Vetus Hymnarium Ecclesiasticum Hungáriáé» Josephus/ Budapestini, 1893.
/ed. Dankó,
194—204.
2 Fraknói V i l m o s . Magyarország egyházi és politikai köttetései a római szentszékkel. I. 1 0 0 0 — 1 4 1 7 . 1901. elszórtan; főképp 9 7 — 9 8 .
o:
össze-
Bp.,
78
2
Andrese Ungari Descriptio victoriae a Karolo
Provinciáé
comite reportate. Monumenta Germania Historica res. XXVI. /ed. Waitz, G./ Hannoverae, 1865.
Scripto-
559—580.
4 Codex diplomaticus regni Croatiae, Dálmatiae et
Sclavoni-
c e . /ed. Smiciklas, T./ V . Zagreb, 1907. 547. Miklosich F . Monumenta Serbica Septantia Históriám biae, Bosnae, Ragusii. Vienna, 1865.
Ser-
67—69.
Acta Sanctorum Jan. III. Párizs, 1863. 514. M a g y a r , d i p l o m á c i a i e m l é k e k az A n j o u - k o r b ó l , / e d . W e n c z e l , G./ I. Bp., 1873. 73. M G H . SS X X V I . 5
572--574.
Anonymi Descriptio Europae Orientalis. Imperium
Constan-
tinopolitanum, A l b a n i a , Serbia, Bulgaria, Ruthenia, Ungaria, Polonia, Bohemia anno MCCCVIII. exarata. Górka, Olgierd/ Cracoviae, 1916. 6
Górka i. m.;
/ed.
35—36.
továbbá:
Descrierea Europei Orientale de Geograful A n o n i m . Anonymi Geographi Descriptio Europae Orientalis. /ed. et trad. de G . Popa-Lisseanu/ B u c u r e s t i , 1934. Fontes Daco-Romanorum, 2. text. 1 3 — 1 5 . ;
históriáé
t r a d . r o m . 37^--63.
D e é r J ó z s e f • U n g a r n in d e r D e s c r i p t i o E u r o p a e
Orientalis.
In: M i t t e i l u n g e n d a s I n s t i t u t s für
österreichische
Geschiechtforschung, No. 45, 1931.
1—^2.
79
Praga, G i o v a n n i . Una "Descriptio Europae Orientális"
del
1308 e l e c a r a t e r r i s t i c h e d e l l e f o n t i p e r la s t o r i a
del
le c r o i c a t e n e l s e c o l o X I V . In: A r c h i v o S t o r i c o p e r Dalmazia. No. 15, 1933.
7
Górka i. m .
la
293—302.
VIII—IX.
o Nacsa Mária. Kelet-Európa
leírása a X I V . század
A mű és szerzője. Szeged, 1981. 121. 9
1 0
1 1
1 2
1 3
1 4
1 5
1 6
Górka
i. m .
38—41.
Górka
i . m . 36 — 37
Górka
i. m . 28.
Górka
i . m . 24,
Górka
i. m.
30—31
Górka
i. m .
54—55
Górka
i. m .
38—41,
Górka
i. m . 42.
/Kézirat;/
elejéről
81
B O L G Á R PÜSPÖK LEVELE A KÖLTÖ ÉS ZRÍNYI
Bödey
HADVEZÉR
MIKLÓSHOZ
József
Zrínyi M i k l ó s , a szépreményű költő és hőstettekre hadvezér, aki 1 6 4 5 — 4 6
telén megírta politikai
szolgálatába állított hatalmas eposzát Szigeti
kész
koncepciója Veszedelem
c í m e n , s 1 6 4 6 - b a n t á b o r n o k , m a j d 1 6 4 7 - b e n h o r v á t bán
lett,
1648-ban különös levelet kapott Rómából. A levél 1648. május 26-án k e l t és b e n n e , mely magyar fordításban maradt
ránk
a körmendi levéltárban, Filip Sztaniszlavov
Fi-
/a l e v é l b e n
lep Stanislaovich/, Nikápoly /bolgár nevén N i k o p o l , a levélb e n Nicopolic./ b o l g á r k a t o l i k u s p ü s p ö k e , Z r í n y i M i k l ó s b á n b a l k á n i k a t o n a i h í r n e v é r ő l t e s z t a n ú b i z o n y s á g o t és ő t a b o l gárok felszabadítására
kéri.
1
A levél címzésében Sztaniszlavov a "szerencsés Világraszóló
bán"
j ó h í r é t d i c s é r i , m a j d h o s s z ú é l e t e t és jó e g é s z -
séget kívánva neki, a római anyaszentegyház választott kápolyi /Nicopoliaj/
ni-
püspökeként mutatkozik be, megjegyezvén
82
püspöksége
"Nagy B u l g á r i á b a n " , éspedig Tráciában v a n . Azon-
nal h o z z á f ű z i , hogy ezek a tartományok a "Török pogány t a l m a " és a " S á r k á n y b i r o d a l m a a l a t t " s í n y l ő d n e k .
ha-
Jellemző,
h o g y a k o r a b e l i m a g y a r írások h a n g u l a t á v a l , ú g y s z i n t é n Zrínyiász alapeszméjével egyezik a bolgár püspök
a
levélkezdő
g o n d o l a t a , h o g y t i . a t ö r ö k iga a b o l g á r s á g o t b ű n e i m i a t t , őseik előre nem látásából fakadó cívódásai miatt —
—
nyomja.
A továbbiakban részletezi, hogy harmadizigleni őseik
—
" B u l g á r o k és d i c s é r e t e s T r á c z o k és v i t é z R á c z o k " -- m i k ö z b e n e g y m á s k ö z t m a r a k o d t a k és n e m k í v á n t á k e g y m á s t a törökökkel szemben, azok mindannyiukat a hatalmuk
segíteni alá
kényszerítették. E rövid bevezetés után, amellyel Zrínyi jóindulatát vánta megnyerni, a püspök felpanaszolja, hogy hazájából
kíRó-
mába menet török turbánt volt kénytelen fejére tenni, hogy békén járhasson a pogányok között, akik akkor vissza Sibenik —
özönlöttek
S z e b e n i k o /a l e v é l b e n S i b e n e k / v á r a
és e g y é b v é g h e l y e k r ő l , a m e l y e k a k k o r Z r í n y i M i k l ó s
alól
kezében
voltak. Ezektől a törököktől hallotta a bolgár püspök, hogy a r r a f e l é s e n k i t ő l s e m f é l n e k ők a n n y i r a , m i n t
Zrínyitől,
akiről feltételezi, hogy a címzettel azonos.
Sztaniszlavov
ezért Isten áldását kéri Zrínyire a z z a l , hogy erősítse
to-
vább vitézi jobbját, hogy kiirthassa a pogányokat a bolgárok földjéről, segítse terjeszteni a keresztény katolikus
hitet
és s z a b a d í t s a f e l ő k e t , n y o m o r u l t a k a t az ő r a b s á g u k a l ó l ,
—
a z a z jó h a z a f i k é n t f e l k é r i Z r í n y i M i k l ó s t a b o l g á r o k
fel-
szabadítására és a katolicizmus balkáni terjesztésére. Példaképeivé papi személyhez illően ószövetségi hősöket
állít:
ú g y s e g í t s e m e g ő k e t , m i k é n t J u d i t az I s t e n v á l a s z t o t t n é p é t H o l o f e r n é s z t ő l , D á v i d a f i l i s z t e u s o k t ó l , Mózes és Áron az egyiptomiaktól megmentette. A bibliai előképeknél va állítja, hogy Isten megáldotta Zrínyit Judit
marad-
gyorsaságá-
v a l és b á t o r s á g á v a l , D á v i d e r ő s s é g é v e l , Mózes és A r o n
alá-
z a t o s s á g á v a l és s z e n t s é g é v e l . K é r i , h o g y m i k é n t M ó z e s a vesszejével, ő a fényes és éles fegyverével alázza m e g , pusz t í t s a és n y o m j a e l a p o g á n y t ö r ö k ö k h a t a l m á t , a k i k m é g t a t l a n b a n is f é l n e k , r e t t e g n e k t ő l e , m á r " h i r e s talt" nevének puszta
lá-
felmagasz-
hallatára.
Befejezésül a bolgár püspök meg nem szűnő imáiról bizt o s í t j a Z r í n y i M i k l ó s t a v é g e t t , h o g y az ú r i s t e n f e l és s e g í t s e " e l ő m e n e t e l é t "
magasztalja
e világon, a másvilágon
f o g a d j a b e m a j d az ö r ö k b é k e s s é g b e . S z t a n i s z l a v o v i
azzal
végzi levelét, hogy szívében mint kereszténységének marad bevésve Zrínyi n e v e . Végül iránta való
pedig
bélyege
szeretetében
Z r i n y i t I s t e n n e k é s az ő S z e n t A n y j á n a k a j á n l v a
búcsúzik.
Maga a levél, amely valószínűleg latin nyelvű egykorú fordítása, ékes régies nyelyen betű szerint
eredeti így
hangzik: "Igen f e l m a g a s z t a l a t o t é s m i n d az s z é l e s U i l a g o n detet Urnák szerencsés Bannak
Zrininek.
hir-
84
H o s s z ú e l e t e t e s jo e g é s s é g e t t e ő l e m F i l e p vichtől Romai Aanya Szent Egyhaznak valasztott püspöktől Nagy Bulgariaban es T r a c i a b a n , mely
StanislaoNicopoliaj
tartomannyok
n a g y s a g o d vitéz Uram vannak Török p o g á n y hatalma és b i r o d a l m a a l a t , b ü n m i a t , k i v a l l k é p p e n a z é r t az m j
Sárkány eleink
g o n d v i s e l e t l e n s é g e és e g y e n e t l e n s é g e m i a t t , kik abban az Ü d e ő b e n e l t e k az mj A t y a n k n a k A t t i a i e s a z o k n a k A t y a i , n e m lakvan békesseghben egy m a s s a l , egymasra irigykedvén, hadakoztak e g y m á s ellen Bulgárok és d i c s é r e t e s T r a c z o k , és v i t é z Raczok Bosznaj Urakkal, egy mast nem akartak segétenj, mik o r g i e ő t n a p k e l e t r ő l az T e ö r ö k e s m a g a a l a h o d e t o t t a ta és hatalma alá ennj O r s z a g o k a t haitotta
rablot-
etc.
I n d u l v á n én d i c s é r e t e s é s N a g y s a g o s k e g y e l m e s U r a m a z én földemből Romaban, kénszerétettem Török czalmat vennem, hogy pogan had miat bekessegesseben
felemre
iarhassak, mert
a k k o r s z i n t e n v i s z a t e r t e n e k v o l t S i b e n e k V á r á b ó l és t e ö b V é g h e l e k r ő l , a k i k N a g y s a g o d a l a t v a n n a k , és h a l l o t t a m
beszel-
l e n i t e ő l e k , h o g y s e n k i t ő l u g y n e m f e l n e k a z o k b a n az V é g h e lekben, hanem Zrinitől, melliet nem m á s t , hanem
Nagysagodat
i t e l e m és t a r t o m l e n n j , az Ur Isten a l d g y a f e ö l s e g e s
Urasa-
g o d a t es t a r c z a , e r e ő s e c z e v i t é z i job k e z e d e t , h o g y k i g y o m l á l h a s s a d az p o g á n y n e m z e t s e g h e t a m i f ö l d u n k b e ő l é s m e g h t e r j e s z i c z e d az mj k e r e s z t e n i s z e n t h i t ü n k e t , m i n k e t i s
niomo-
r u l t a k a t az eő. r a b s a g o k b ő l kj s z a b a d i c s , az m i n t S z . J u d i t h az I s t e n n e p e t k i s z a b a d e t o t t a H o l o f e r n e s t ü l , D á v i d
filisteu-
85
s o k t o l , M o y s e s és A a r o n E g i p t i u s o k t o l , m e g a l d v a n t e g e d e t ten Judith gyorsasagaul es b a t o r s a g a v a l , Dávid
Is-
ereősigével,
M o y s e s é s A a r o n alázatossagava'l é s s z e n t s é g é v e l , és v a l a m i k é p p e n M o y s e s v e s z ő v e l , u g y t e is f é n i e s é s e l e s
fegyvered-
d e l g y a l á z h a s d v e s z t h e s d é s le n i o m j a d az p o g á n y T ö r ö k
hatal-
m a t , a kik tégedet megh nem latvan, felnek, iednek, retegnek csak hires felmagaztalt nevedet
halván.
M e r t e n i s a l a z a t o s s z ü v e l b u z g ó i m a t s a g i m m a l az ü r Istent imadnj megh nem szünek, hogy eő szent feölsége
magaz-
t á l l i o n t é g e d e t es' j o b b é c s a e l e ő m e n e t e l e d e t h e v i l á g o n , az m a s v i l á g o n p e n i g h a z e ö r ö k b é k e s s é g h b e n b e vegyen-. R o m a b ő i , 26 M a j
1648.
M i n d e n k o r az én s z i v e m b e n m i n t k e r e s z t e n i s e g e m
béleghie
az t e n e v e d m a r a d h o z z a n i o m u a e s e n y v e z v e f e ö l s é g e s A l l a z a t o s és a te s z e r e l m e d n e k
langiaban
Uram
felgerjesztet-
tet Filep Stanislaovicn valasztott püspök Nagy
Bulgariaban
és Traciaban irtam szerelmed kedveért Nagyságodnak, nem h a n e m I s t e n é s az e ő S z e n t A n y a
egieb,
veled."
Kívül Batthyány Adám írásával:
" A n n o 1 6 4 8 . .26 M a y . A z
minemo valasztott pespek vagion Bulgariaban vgi mint Stanislaovics F i i l e p , minemo levelet irt Zreni Miklósnak es holmi aianlasival keletven magat arol való."
dicsérvén
/Egykorú
m á s o l a t a k ö r m e n d i l e v é l t á r b a n , e g y ív p a p í r o n , M e m o r a b i l i a Nro 1026. jelzett
alatt./
2
Klaniczay Tibor, Zrínyi Miklós életművének részletes mélyreható bemutatása
3
során úgy értékelte a bolgár
püspök
és
06
l e v e l é t , h o g y az Z r í n y i n e k az e l n y o m o t t b a l k á n i v a l ó kapcsolataira u t a l , de mindjárt óvatosan i
népekkel
hozzáteszi:
" S a j n o s a z o n b a n ez az e g y i l y e n t e r m é s z e t ű a d a t u n k é s e z é r t egyelőre nincs jogunk m e s s z e m e n ő k ö v e t k e z t e t é s e k e t
levonni,
de ö n k é n t e l e n ü l is a b a l k á n i n é p e k f e l s z a b a d í t á s á t
célul
t ű z ő H u n y a d i J á n o s jut e s z ü n k b e . . . "
4
A jegyzetben még
is k i t é r K l a n i c z a y , h o g y a t ö r ö k a l ó l v a l ó mellett a nikápolyi püspök
arra
felszabadulás
Z r í n y i t ő l m é g "a k a t o l i k u s
e l ő r e t ö r é s é t is v á r j a a. t ö r ö k n e k Z r í n y i v e z e t é s é v e l 5
vallás
történő
visszaszorításától". M i n d e z v a l ó s z í n ű m e g á l l a p í t á s , i l l e t v e b e n t v a n a lev é l b e n , de már hiánynak é r z e m , hogy Klaniczay adós Filip Sztaniszlavov
/vagy ahogy önmagát nevezte
n e v e z e t e s s z e m é l y é n e k a b e m u t a t á s á v a l . P e d i g az stílusú és szónoki e r ő v e l . m e g s z e r k e s z t e t t
maradt
Sztaniszlaov/ emelkedett
levél azonnal
el-
árulja, hogy rendkívüli, művelt paptól származik, ami
Zrinyi
f i g y e l m é t is m e g r a g a d t a . A n i k á p o l y i k a t o l i k u s p ü s p ö k
korá-
nak egyik legfigyelemreméltóbb bolgár egyénisége v o l t , — első újbolgár nyelvi adatokat felmutató nyomtatott könyv szerzője, mely furcsa véletlen delemmel egy esztendőben, 1651-ben
bolgár
folytán a Szigeti
jelent meg
az
Vesze-
Rómában.
Sztaniszlavov a bolgár barokk egyik legmarkánsabb
kép-
viselője. Legteljesebben a barokk a katolikus bolgár
kulturá-
lis és irodalmi fejlődésében öltött t e s t e t és a kora
rene-
szánsz funkcióját töltött be. A pravoszláv bolgároknál a ba-
87
rokk jóval később kezdődött el. Bolgár földön a katolicizmus a X V I . század végén jelentkezett, és egyre nagyobb
tért
nyert. Három irányban nyomult előre: 1. a paulikiánus kek fogadták szívesen, m e r t benne az őket kiközösítő lávok ellenében reméltek támaszt; 2 . a Csiprovecbe
eretnepravosz-
Erdélyből
betelepített szász bányászok, bár a X V I — X V I I . század
forduló-
jáig e l b o l g á r o s o d t a k , katolikus hitükhöz hűek maradtak tolicizmus útját egyengették;
s a ka-
3. hasonlóképp viszonyultak
katolicizmushoz a raguzai /dubrovniki/ kereskedőtelepek, lyek a városokban vittek szerepet és hithű katolikusok
nekek utódai körében hódított. A paulikiánizmus örmény
ereteredetű
század-
ban került a B a l k á n r a , s a helyi b o g u m i l s á g b a átültette lisztikus tanait. Azóta a kettő nagy mértékben
ame-
voltak.
A bolgárok közt a katolizálás főként a paulikiánus
eretnekség, amely bizánci telepítés révén a V I I I — I X .
a
dua-
összekevere-
d e t t . A d u a l i z m u s t u l a j d o n k é p p k é t i s t e n , e g y jó é s e g y
rossz
ö r ö k ö s , e g y m á s t ó l független létezését j e l e n t i , ők k é t , egymással teljesen ellentétes v i l á g , a v i l á g o s s á g és^a sötétség
urai
e z é r t n é m e l y e k a jó i s t e n r ő l é s az ö r d ö g r ő l b e s z é l n e k . A d u a lizmus értelmezésébén a látható, anyagi v i l á g ,
intézményeivel
e g y ü t t az ö r d ö g t e r e m t m é n y e , m í g a l á t h a t a t l a n v i l á g , így az e m b e r i l é l e k is a jó i s t e n é . A b o g u m l l s á g s z e r i n t a j ó s á g o s i s t e n , a z a z a jó v a l a m i k o r g y ő z n i f o g a r,ossz f ö l ö t t és e l ű z i a földről, miként kiűzte a mennyből is. Tehát a bogumilizmus dualizmusa mérsékelt, enyhített a paulikiánusokéhoz
képest.
7
*
88
A h i v a t a l o s p r a v o s z l á v e g y h á z és a b o l g á r v i l á g i
hatalom
közös erővel üldözte mind a bogumilokat, mind a paulikiánusokat. A török hódoltság azonban békén hagyta ő k e t , csak a p r a v o s z l á v e g y h á z z a k l a t t a ő k e t t o v á b b és az
eretnekeket
kizárta soraiból. A sorozatos üldöztetés következtében
a
paulikiánus közösségek magukba zárkóztak. Főleg Plovdiv vált <paulikiánus k ö z p o n t t á , d e v o l t a k p a u l i k i á n u s o k é s z a k o n Nikápoly és Szvistov környékén nagyobb számban, ősi
és
babonáik-
ba merülve a p a u l i k i á n u s o k egyré jobban elszigetelődtek környezetüktől és kulturális fejlődésük
saját
leállt.
Az ellenreformáció erősödésével a katolikus egyház g á r i á b a n a p a u l i k i á n u s és b o g u m i l e r e t n e k e k k a t o l i k u s térítését tűzte ki c é l u l . Főként a C o n g r e g a t i o de
Bul-
hitre
Propaganda
Fide /Hitterjesztési Társaság/ VIII. Orbán pápa által történt megalapítása
/1622/ óta voltak a katolizálásnak
számottevő
sikerei bolgár földön. Konzervatizmusuk miatt a paulikiánusok megtérítése nehezen ment, mert eretnek tanaikról, megrögzött babonáikról nem szívesen mondtak le. A katolizálás
azonban
olyan nagy egyéniségeket tudott népük elé állítani, mint
iiija
M a r i n o v , P e t a r B o g d á n B a k s i c s és P e t a r P a r c s e v i c s é r s e k , a k i magyarországi báróságot kapott a királytól, s nem utolsó
sor-
ban Filip Sztaniszlavov püspök. A tetőpontot majd
Krasztjo
Pejkics jelenti, ki már Magyarországon emelkedett
Közép-Európa
legnagyobb barokk írói k ö z é . Sokat tett a katolikus térítés a bolgárság kulturális
fel-
>
89
emeléséért. Amerre eljutottak, iskolákat nyitottak nemcsak a városokbari, a f a l v a k b a n i s . A l e g k i v á l ó b b d i á k o k a t
továbbta-
nulás végett k ü l f ö l d r e , főleg Itáliába k ü l d t é k . Megindult országszerte katolikus templomok építése. Ugyanakkor a hívek s z ü k s é g l e t e i r e k ö n y v e k e t adtak k i , de ezek többnyire
latin
á b é c é v e l - í r ó d t a k , ú g y h o g y hatásuk igen k o r l á t o z o t t v o l t , m á r amiatt is, hogy vallási témáikat mesterkélt horvátos
nyelven
8 tárgyalták.
A bolgár katolikusok ugyanis egyházilag a bosz-
n i a i e g y h á z m e g y é b e t a r t o z t a k , és b o s n y á k f e r e n c e s e k első h i t t é r í t ő i k , akik saját horvát nyelvüket
voltak
honosították
m e g az e g y h á z i g y a k o r l a t b a n , s ez b o l g á r o s o d o t t a z t á n e l f o k o z a t o s a n . így k a p c s o l ó d t a k b e a b o l g á r k a t o l i k u s o k a
"szláv
illirizmus" m o z g a l m á b a , míg.az ortodox bolgárok később eli n d u l t b a r o k k j a a b o l g á r — s z e r b ö s s z e f o g á s r a é p ü l t és k ö z ö s -nyelve az o r o s z o s e g y h á z i n y e l v
lett.
A katolikus mozgalom óriási jelentősége bolgár
földön
az, hogy kiterjesztette a bolgárság kapcsolatait nyugat és a m i n t e k o r k u t a t ó j a , Ivan D u j c s e v k i e m e l i :
félé,
"Ha a X V I I .
században a nyugati népek tudatában felébred a bolgár nép emléke, ez nagy mértékben katolikusaink érdeme." Bulgáriába n y u g a t i k a p c s o l a t o k h o n o s í t o t t á k m e g az új n e m z e t t u d a t o t kor, mikor a pravoszláv egyház teljesen görög vezetés
országon leltek m e n e d é k e t . A csiproveci szellemi
ak-
alatt
sínylődött. A felpezsdült hazafiság eredménye hatalmas zeti felkelés hősi tette. Leverésé után üldözöttjeik
a
nem-
Magyar-
fellendülés
92
községben befolyásos paulikiánus családból. Csiproveci rencesek fiatalon küldték Itáliába, hogy katolikus
fe-
hittérí-
tőnek taníttassák k i . A Collegium Illyricum tanítványa, lett Loretto észak-itáliai városkában, ahol 1 6 2 7 — 1 6 3 3 t a n u l t . T u d j u k , h o g y 16 3 2 - b e n R e c a n a t i v á r o s b a n
között
alszerpappá
szentelték, 1633-ban pedig szerpappá. Az ugyancsak
itáliai
Acconában történt pappá szentelése. Nem sokkal azután
VIII.
Orbán pápa szláv és egyéb nyelvekre tolmáccsá nevezte k i a pápai kúriához. Ilija Marinov szófiai püspök kérésére vissza hazájába hittérítő papként, és először k ü l d t é k . Nem maradt azonban egy h e l y b e n , hanem
került
szülőfalujába széleskörű
térítő tevékenységet fejtett ki h a z á j á b a n . Sokat
utazott,
e l l á t o g a t o t t V á r n á b a , S u m e n b e és a D u n á n á t k e l v e
Akkerman
/mai nevén Belgorod-Dnyesztrovszki/
bessarábiai v á r o s i g , az-
az a D n y e s z t e r f o l y ó i g j u t o t t e l . Ú t j a i s o r á n
tanulmányozta
a nép h e l y z e t é t , mindenfelé iskolákat szervezett és
ifjakat
válogatott k i , hogy tovább küldje őket Itáliába, hol misszióspapokká képezték. Tudjuk, hogy 1640-ben Petar Bogdánt
kí-
sérte végig nevezetes útján Észak-Bulgáriában és a Havasalföldön. A következő évben Csiprovecben találjuk a katolikus egyházi zsinaton /1641. augusztus 1 8 — 2 0 / . Mikor
felmerült
külön püspökség létesítésének a gondolata Nikápolyban, a nikápolyi katolikus paulikiánusok őt jelölték a püspöki b e , s a H i t t e r j e s z t é s i T á r s a s á g 1648-b.an p ü s p ö k k é
szék-
válasz-
totta. Zrínyihez intézett leveléből biztosan tudjuk, hogy 1 6 4 8 . m á j u s á b a n R ó m á b a n t a r t ó z k o d o t t és m á r m e g k a p t a
püspöki
93
kinevezését. Mivel bizonyos külső okok miatt nem
tudott
a
püspöksége székhelyén m e g á l l a p o d n i , sokat volt
Trancsovica
f a l u b a n , de még gyakrabban u t a z g a t o t t ide-oda aktív
térítő-
ként. 1 6 5 2 — 1 6 5 5 között gondoskodott a marcianopoliszi
egy-
házmegye ellátásáról Petar Parcsevics kinevezéséig. Élete n é l k ü l ö z é s e k k e l és v i s z o n t a g s á g o k k a l volt t e l i .
1662-ben
ázzál vádolták m e g , hogy nem tartózkodik eleget
egyházmegyé-
j é b e n és m e g f o s z t o t t á k p ü s p ö k s é g é t ő l . Ó r i á s i
erőfeszítése-
k e t t e t t r e h a b i l i t á l á s a v é g e t t . E z e k e t az é v e i t R u s z á b a n
töl-
t ö t t e , a h o l k ö z ö n s é g e s p a p k é n t m ű k ö d ö t t , d e e k k o r is r e n g e teget utazott szerte Bulgáriában, a Havasalföldön és Moldváb a n . Nagy nehezen 1673-ban nyerte vissza püspökségét, nem é l v e z h e t t e a z o n b a n s o k á i g az e l i s m e r é s t , m e r t 1 6 7 4 . a u g u s z t u s 8 - á n N i k á p o l y b a n m e g h a l t . T í z é v v e l é l t e t ú l az á l t a l a m e g csodált Zrínyi M i k l ó s t . Ránk maradt latin betűs
sírköve.
Sztaniszlavov püspök életművének legnagyobb h o g y m e g a l k o t t a az e l s ő ú j b o l g á r e l e m e k e t ő r z ő
érdeme,
nyomtatott
könyvet, amellyel előkelő helyet biztosított magának a bolg á r i r o d a l o m b a n . M u n k á j á n a k n é p s z e r ű s é g e t k ö l c s ö n z ö t t az az újítása, hogy szakított a katolikus könyvkiadásban
szokásos
latinbetűs gyakorlattal és m ű v é t cirillbetűkkel nyomatta R ó m á b a n 1 6 5 1 - b e n , a z a z a b b a n az e s z t e n d ő b e n , a m i k o r a Zrínyiász először látott napvilágot. A kutatás
ki
Bécsben
kiderítette,
hogy még XIII. Gergely pápa /1572--1585/ a pravoszlávok
ka-
t o l i z á l á s á r a R ó b e r t G r a n j o n l y o n i n y o m d á s s z a l és v é s n ö k k e l készíttetett művészi kivitelben olyan cirillbetűket,
11
amelyek
94
közelebb álltak;^ latin betűkhöz, mint a keleti használatos c i r i l l e k h e z , és a Nagy Péter-féle
egyházban
írásreform
előfutárjának tekinthető. Az újszerű betűket a pápának 1582-ben mutatták b e . Mivel a Krakkóban szervezendő
cirill-
betűs nyomda terve meghiúsult, a sokáig elhevertetett
betű-
k e t c s a k h á r o m - h á r o m k i a d v á n y h o z h a s z n á l t á k f e l 16 3 0 — 1 6 5 1 években, köztük a nikápolyi püspök
művéhez.
Sztaniszlavov könyvének az "Abagar" címet adta
arról
a népszerű apokrif történetről, amely műve első oldalán
kez-
dődik. Eszerint Abagar edesszai király levelet intézett
Jé-
z u s h o z , h o g y h a t éve n y o m j a az á g y a t s ú l y o s
betegségében
és k é r t e , gyógyítsa m e g . Jézus azt v á l a s z o l t a , hogy igen van foglalva, de majd gondját viseli. Valóban Tádé
el
apostolt
küldte hozzá üzenetével, amitől a király csodás módon megg y ó g y u l t az i s t e n i s z ó c s o d a t e v ő e r e j e f o l y t á n . E h h e z o l y a n tánítás járul, amely elítéli a füvekkel és bájolással
való
g y ó g y í t á s t és erősen szembeszegül a n é p s z o k á s o k k a l és a néphittel. Az emocionális monológszerű előadás
határozottan
barokk jellegű, a hit erejének a kidomborftásában paulikiánus hatás
viszont
sejthető.
A k ö z é p k o r f o l y a m á n i g e n e l v o l t t e r j e d v e az a t ö r t é net, amely történeti személyhez, a mezopotámiai Edessza
vá-
rosban uralkodott Abgar Uchomo /fekete/ nevéhez tapadt. A Í X — X . s z á z a d i B i z á n c b ó l i n d u l t ki 4 a l e g e n d á s t ö r t é n e t , d e megvolt szír nyelven is, majd eljutott nyugatra, s ismerjük
95
l a t i n , n é m e t , f r a n c i a és t ö b b s z l á v n y e l v ű v á l t o z a t á t . N é p s z e r ű s é g é r ő l t a n ú s k o d i k , h o g y a d é l s z l á v o k n á l b e k e r ü l t az e l s ő n y o m t a t o t t k ö n y v e k b e , így J a k o v K r a j k o v s z ó f i a i
nyomdász
1566-ban Velencében kiadott Csaszoszlovec c . művébe. A XVII. században Abagar története behatolt a román irodalomba általános balkáni jelleget öltött, amiben éppen vov könyvének
és
Sztaniszla-
is s z é r e p e l e h e t e t t . N é p s z e r ű s é g é t
elősorban
annak köszönhette, hogy a köznép a legendás Abagar
példájá-
ra a n y o m t a t o t t s z ö v e g n e k i s ' c s o d a e r ő t t u l a j d o n í t o t t . A b o l g á r o k az A b a g a r k i r á l y és J é z u s l e v é l v á l t á s á r ó l és a c s o d á s gyógyulásról szóló történet nyomtatott szövegét
feltekercsel-
ve a m u l é t t k é n t kis szelencében nyakban h o r d t á k , — a katolikusok, hanem a pravoszlávok
s nemcsak
is k ü l ö n b s é g n é l k ü l . A z
a m u l e t t ő l a z t v á r t á k , h o g y b e t e g s é g t ő l , m i n d e n b a j t ó l és s z e r e n c s é t l e n s é g t ő l m e g ó v j a h o r d o z ó j á t . Az apokrif bibliai történetből vett Abagar közfőnévként papírtekercses k e z d e t t j e l e n t e n i . A z " a b a g a r " h o r d á s á t az e g y h á z
amulettet kényszerű-
s é g b ő l e l t ű r t e . M a g a S z t a n i s z l a v o v is t u l a j d o n k é p p h i t e r e j é velXvédő abagarnak
s z á n t a m ű v é t , a m i n y o m t a t á s m ó d j á b ó l k i is
tűnik. A könyv szövege a papírnak csak egy oldalára van nyomva és az úgy van k e r e t e z v e , hogy annak alapján a lapokat bárki csíkokra tudja f e l v á g n i . Ezek a keretezés szerint haladva e g y e t l e n k ö r ü l b e l ü l 5 8 0 cm h o s s z ú c s í k b a r a g a s z t h a t ó k amely feltekerve amulettszelencében könnyedén
össze,
elhelyezhető.
B o l o g n á b a n m a r a d t is r á n k az A b a g a r n a k i l y e n f o l y a m a t o s
csík-
96
ba összeragasztott Apokrif
példánya.
iratok mellett Sztaniszlavov könyve
tartalmaz
egyházi szempontból kifogástalan imádságokat és kilenc művészi fametszetben bemutatott szentképet, ami emelte a munka é r t é k é t . Az anyag ilyen tartalmi összepárosítása a könyv egyházi segédlettel történt római
miatt
megjelentetése
meghökkentő. Bizonyára emiatt a könyvön a Congregatio Propaganda Fide neve sehol nem szerepel, annak hogy a kiadvány a Congregatio katalógusában
de
ellenére,
szerepel.
Az Abagar nyelvezete eléggé tarka képet m u t a t , híven t ü k r ö z i k az e g y e s r é s z e k S z t a n i s z l a v o v f o r r á s a i t . A h a g y o m á nyos katolikus imádságok nyelve horvátos, míg a velencei d é l s z l á v k i a d v á n y o k b ó l k ö l c s ö n z ö t t a p o k r i f s z ö v e g e k ,a h a g y o mányos közös bolgár-szerb irodalmi nyelvet ábrázolják.
Kora-
beli bolgár népi nyelvet tükröznek viszont azok a
részletek,
a m e l y e k b e n a s z e r z ő m a g a s z ó l a l m e g , és az a b a g a r
hordására
utal, illetve hazafias érzelmeit
tanúsítja.
K ü l ö n é r d e m e s e m l í t e n i az A b a g a r m e r é s z
helyesírási
újítását. Sztaniszlavov szakított a bolgár helyesírás
1945.-ig
f e n n t a r t o t t és r é g e l a v u l t h a g y o m á n y á v a l a s z ó v é g i ne^- e j t e t t félhangzókat illetően. Az Abagar e felesleges betűket egyszerűen elhagyta és minden hangra csak egy betűt
használt.
Fonetikus helyesírása megelőzte a korát. Új e l e m k é n t j e l e n t k e z e t t S z t a n i s z l a v o v A b a q a r j á b a n n y u g a t i h a t á s r a n y í l t a n v a l l o t t hazafiság.!. M á r e g y
a
16 36-ban
97
k e l t l e v e l é t o l a s z u l így írta a l á : " F i l i p p o
Stanislavov, 12
B u l g a r o , missionario apostolico del regno di B u l g a r i a " . A bolgár királyság emlegetése közéi háromszáz éves
hódolt-
ság i d e j é n a n e m z e t i h a g y o m á n y o k é b e r m e g ő r z ő d é s é r ő l
tanús-
k o d i k . L á t s z i k , hogy Sztaniszlavov annyira büszke volt bolgárságára, hogy tanulmányozta hazája múltját is. Nem
szé-
gyellte bolgár származását, ellenkezőleg büszke volt hazájára, ami által Paiszij előfutára lett. Török hódoltság sínylődő hazáját mind Zrínyi Miklóshoz intézett m i n d az A b a g a r u t ó s z a v á b a n
alatt
levelében,
"Nagy Bulgáriának" n e v e z i hazafi-
a s f e l b u z d u l á s s a l , h o l a "nagy" j e l z ő ' ő s i , d i c s ő ' j e l e n t é s ű . Az Abagar utószavában hitet tesz n e m z e t e , népe
iránti
h ű s é g é r ő l . M e g v a l l j a , h o g y i m a k ö n y v é n e k a n y a g á t "az ő b o l g á r népe" számára gyűjtötte össze, tehát hazafiságból. Szó r i n t e z t írja e r é s z b e n ú j b o l g á r e l e m e k b e n g a z d a g
sze-
nyelven:
" M i k é n t a m é h k ü l ö n f é l e , i l l a t o s v i r á g o k b ó l g y ú j t m é z e t és v i a s z t , ú g y g y ű j t ö g e t t e é s s z e d t e k i e z t az A b a g a r t F i l i p niszlaovf nagy-bulgáriai püspök a szent zsinati atyák b ő i , é s az ő b o l g á r n é p é n e k a j á n d é k o z t a , h o g y e r ő s
Szta-
könyvei
ereklye
h e l y e t t m a g á n á l h o r d j a . " A m e g ú j h o d á s k o r á b a n sok k ö n y v n e k a címlapjára
is f e l k e r ü l t e k i t é t e l :
"népének". Ugyanez a haza-
fisága sarkallta Sztaniszlavov püspököt arra, hogy levelet intézzen a "világszerte" híres hadvezér
Abagarként
Zrínyi Mik-
l ó s h o z , és neki p a n a s z o l j a el a sajátmaga és h a z á j a
megalá-
zott sorsát, s egyszersmind felkérje, vegye gondjaiba
bolgár
98
hazáját: szerezze vissza elődei bűne miatt elvesztett b a d s á g á t . Ugyanakkor paphoz illően a maga részéről biztosította
sza-
arról
Zrínyit, hogy szüntelenül imádkozik majd
f ö l d i s i k e r e i é r t és m á s v i l á g i
érte
üdvözüléséért.
M i n t jó h a z a f i és n é p é n e k p ü s p ö k e F i l i p
Sztaniszlavov
más nyugati keresztény népekhez hasonlóan hazájának szentet választott Szent István első v é r t a n ú
védő-
személyében..
Abagarjában a beteg felgyógyulásáért mondandó imádságban felsorolt vértanuk közt első helyen
így h í v j a ő t
a
segítsé-
q ü l : " I s t v á n e l s ő v é r t anu és a B o l g á r F ö l d p á r t f o g ó j a é s v é d e l m e z ő j e ! " E s z e r i n t n e m v é l e t l e n , h o g y az ő m e g k ö v e z é s é r ő l művészi metszetet k ö z ö l t . Meglepő a szent emlegetése minőségben, mert a bolgár nép patrónusa Iván,
13
i l l e t v e az A s z e n i d á k . k o r á b a n
ilyen
szokásosan.Rilai
Szaloniki Demeter
volt
Szent Istvánnak bolgár védőszentté választásában talán a ma gyarországi Szent István-kultusz tükröződés mutatkozik ami a horvát imádságok Abagarba való felvételével
meg,
magyaráz-
h a t ó . Természetesen a kérdés még t o v á b b i m e g v i z s g á l á s r a
szo
rul. Fi4ip Sztaniszlavov nikápolyi bolgár katolikus Z r í n y i M i k l ó s h o z írt l e v e l e r é v é n k é t h a z a f i és
püspök
irodalmár
került ismeretségbe egymással. Nem t u d n i , hogy Zrínyi
vála-
s z o l t - e a b o l g á r p ü s p ö k n e k , d e az i r o d a l m i b e c s ű l e v é l m e g r a g a d t a f i g y e l m é t és m a g y a r f o r d í t á s á n a k m á s o l a t á t k ö r m e n d i - b a r á t j á n a k , B a t t h y á n y Á d á m n a k , és —
elküldte
helyesen
99
j e g y z i m e g K l a n i c z a y T i b o r Z r í n y i M i k l ó s r ó l írt m ű v é b e n ennek köszönhetjük
—
f e n n m a r a d á s á t . De a török elleni nagy
hadjárat terve nemcsak a b o l g á r , hanem a magyar nép
felsza-
b a d í t á s a é r d e k é b e n sem i n d u l t m e g , n o h a v a l ó b a n a k ö r ü l m é n y e k k e d v e z ő s i k e r r e l k e c s e g t e t t e k . Z r í n y i M i k l ó s és F i l i p Sztaniszlavov álma, a török alóli felszabadulás akkor még nem valósulhatott
meg.
A bolgár katolikus egyházi vezetők ezután már csak a H a b s b u r g o k b é c s i u d v a r á t és a l e n g y e l u d v a r t rendszeresen felszabadításukért lunk Zrínyi Miklósnak
látogatták
segítségkérő terveikkel. Ná-
folytatója nem akadt.
Jegyzetek
1
B ö d e y J ó z s e f . M a g y a r o k és b o l g á r o k . M a g y a r o r s z á g és K e l e t E u r ó p a . In: A m a g y a r s á g k a p c s o l a t a i a s z o m s z é d o s
népekkel.
S z é r k . G á l I s t v á n . B p . , 1947 . -215 — 2 4 0 .
2
A két Z r í n y i M i k l ó s k ö r m e n d i l e v e l e i . B e v e z e t é s s e l és
jegy-
z e t e k k e l e l l á t v a k ö z z é t e s z i I v á n y i B é l a . B u d a p e s t , 194 3. 322—323.
100
3
Klaniczay Tibor. Zrinyi Miklós. 2. átdolg. kiad. 1964.
4
5
Klaniczay i. m .
349.
K l a n i c z a y i . m . 34- 8 , 5 8 .
jegyzet.
Budapest,
101
A KORAI BOLGÁR
Bezdán
OLVASÓKÖRÖKRŐL
Sándor
A bolgár állam alapításának
1300. évfordulóján
zett tudományos konferencia Magyarországon
szép eredménye-
ket vehet számba a bolgár kultúra, a kulturális és a b o l g á r - m a g y a r
rende-
hagyományok
kapcsolatok bemutatásában. Növekvő
merés kíséri a fővárosi bolgarisztika
elis-
irodalmi és nyelvésze-
ti eredményeit, a debreceni múzeum körül kibontakozott rajzi k u t a t á s t és a "szegedi iskola" tudományos
nép-
publikációit
a k ö z é p k o r i bolgár t ö r t é n e l e m r ő l , különösen a C i r i l l és M e t ó d témakörben. Néhány modern jelenség ismertetésével azonban még adósok v a g y u n k . Ezek közé tartozik a bolgár újkor egyik lentős sajátossága: a csitalista-mozgalom. Ilyenformán
jeköny-
nyű újat m o n d a n i e t é m á b a n , hiszen egy rövid népművelési mertetésen kívül alig akad p u b l i k á c i ó .
1
Ugyanakkor
az előadó dolgát a csitalista-mozgalom hatalmas
is-
nehezíti
hagyomány-
gazdagsága. Ezúttal a bolgár nemzeti újjászületés
olvasókörei-
102
ről
szólunk. A bolgár csitaliste a magyar
"olvasókör"
tükörszava,
mely főleg a kelet-európai nyelvekben fordul elő
/Lesekabi-
n e t , c s i t a o n i c a , izba c s i t a l n j a , Üniunea de citire
stb./
A kelet-európai nemzetek első olvasókörei többnyire a 19. század első felében alakultak /pl. cseh 1818, horvát szlovák 1840,.szlovén
1838,
1861/.
A csitaliste kisebb irodalmi—művelődési azonban nevétől eltérően sokkal szélesebb
társaság, mely
társadalmi-politi-
kai funkciót töltött b e . Az első egyesületek a 19. század közepén keletkeztek, később tömegesen alakultak, ezért
beszél-
hetünk mozgalomról. 1911-ben szervezték meg a központi
szer-
vezetet, a Csitalista Szövetséget. 1927-ben törvényben
sza-
b á l y o z t á k az o l v a s ó k ö r ö k m ű k ö d é s é t . A v i l á g h á b o r ú k
súlyos
t ö r é s t o k o z t a k az e g y e s ü l e t i é l e t b e n . A k é t v i l á g h á b o r ú
kö-
zötti időszakból kiemelkedő progresszív hagyomány e társaságok antifasiszta harca A csitalisték
volt.
fennmaradtak a szocialista viszonyok
z ö t t i s , m a t ö b b m i n t n é g y e z e r m ű k ö d i k . E z is e g y i k sága a bolgár művelődési m o z g a l o m n a k . A bolgár
kö-
sajátos-
kulturális
é l e t d o l g o z ó i é s a t ö r t é n e t í r ó k az e g y e d i v o n á s o k
alapján
hajlanak arra, hogy a csitalistét sajátszüleményű
kultúrtör-
téneti képződménynek tekintsék. Számunkra azonban a csitalisték történetének tanulmányozása k e l e t - e u r ó p a i regionális játságai révén egyetemes tanulságokat
kínál.
sa-
103
A művelődés és társadalmi haladás széles körű
felisme-
rése a polgári átalakulás idején következett b e . A polgári átalakulás és a nemzetté válás összefüggéseinek ban jelentős eredményeket ért el a marxista
feltárásá-
történettudomány.
A bolgár történetírás már monográfiákat produkált a nemzeti
2 mozgalom kulturális intézményeiről, a
csitalistékről.
A b o l g á r o l v a s ó k ö r ö k t ö r t é n e t i f o r r á s a i az
egyesületi
iratok /jegyzőkönyvek, tagnévsorok, pénztárkönyvek
stb./,
melyeket állami vagy saját archívumban őriznek. A
jubileumi
k i a d v á n y o k u g y a n c s a k sok a d a t o t ő r i z n e k a z e g y e s ü l e t e k
ala-
k u l á s á r ó l és m ű k ö d é s é r ő l . A h e l y i s a j t ó , i l l e t v e a l e g k o r á b b a n k i a d o t t b o l g á r f o l y ó i r a t , az 1 8 7 0 - t ő l m e g j e l e n ő
"Csita-
l i s t e " , az e g y e s ü l e t e k k ö z p o n t i l a p j a , —
nélkü-
ugyancsak
lözhetetlen forrás. A dokumentumokat hasznosan egészítik
ki
az i d ő b e n ö s s z e g y ű j t ö t t v i s s z a e m l é k e z é s e k . E r r e a v i s z o n y l a g gazdag forrásbázisra támaszkodva már a polgári
történetírás
jeles képviselője, Sztilijan Csilingirov nagy könyvet telt a felszabadulás előtti
szen-
olvasóköröknek."*
R é g e b b e n az e l s ő o l v a s ó k ö r ö k a l a k u l á s i t é n y e z ő i k ö z ö t t a török r e f o r m o k a t , a nyugati hatást és a belső fejlődést
társadalmi
hangsúlyozták.
A gülhánéi hattiserif
/ 1 8 3 9 / és h a t t i h u m a j u m / 1 8 5 6 /
valóban
fontos, de nem meghatározó intézkedések a jogegyenlőség
felé.
Mivel a 19. század közepén vereséget szenvedett a Krímben O r o s z o r s z á g , így m e g c s a p p a n t a b o l g á r n e m z e t i m o z g a l o m
remé-
104
nye a külső támogatásra, szükségszerű volt tehát a belső szervező munka előtérbe kerülése. A nyugati befolyás
inkább
közvetett, inkább a kelet-európai megfeleléseket kell keresn i . Ezért a fentiek mellőzése újabban érthető. A marxista t ö r t é n e t í r á s b a n m é l t á n k e r ü l t az e l s ő h e l y r e a t á r s a d a l m i gazdasági fejlődés, mint objektív alap. A szubjektív
ténye-
zők k ö z ü l a n e m z e t i m o z g a l o m h a r c o s a i t k e l l k i e m e l n i . A k o rábban csak a kolostori iskolákban vagy külföldön
képzett
bolgárok irányították népük kulturális felemelkedését. A világi iskolák megjelenése és sokasodása a művelődési k i t e r j e d é s é t is j e l z i k . A h o g y az e l s ő i s k o l á k
igény
alapításában
kiemelkedő szerep jutott a gyarapodó polgári elemeknek, mindenekelőtt kereskedőknek és kézműveseknek, úgy s z á m o n ő k e t az o l v a s ó k ö r ö k a l a p í t á s á n á l Az első három bolgár olvasókör
tarthatjuk
is.
1856-ban
keletkezett.
Szvistov, Lom és Sumen m i n t polgárosultabb városok
méltán
j á r t a k é l é n e m ű v e l ő d é s i m o z g a l o m n a k . S z v i s t o v és L o m tős dunai kikötő v o l t , nagy nemzetközi kereskedelmi
jelen-
forgal-
mat bonyolított l e . Ez a város iparosodásához, a polgári elemek félhalmozódásához vezetett. A városok
táradalom-szer-
kezetének változásához hozzájárult a faluról való
beáramlás
is. Az egyik szintén korán olvasókörrel rendelkező város
tár
sadalmi összetétele a következő volt: kézműves-iparos
%,
f ö l d m ű v e s 32 % , k e r e s k e d ő 18 % . A n e m z e t i m o z g a l o m
50
szempont-
jából ugyancsak fontos változás a városok népességének
etni-
105
kai változása is, mivel egyre több bolgár lett S u m e n a r é g i f ő v á r o s o k / P r e s z l á v és P l i s z k a /
városlakó.
szomszédságá-
b a n , a h e g y s é g és sík vidék t a l á l k o z á s á n á l szintén
jelentős
f o r g a l m i és k ö z i g a z g a t á s i k ö z p o n t . E város k u l t u r á l i s tének megszervezésében
éle-
j e l e n t ő s s z e r e p e t j á t s z o t t a k a le-
vert magyar szabadságharc emigránsai. Kossuth
vezetésével
több százán érkeztek ide. Részt vettek a gazdasági élet lesztésében
is. A személyes kapcsolatok révén nézeteik
v e t l e n ü l is h a t o t t a k az e l s ő o l v a s ó k ö r p r o g r e s s z í v nak
fejköz-
arculatá-
kialakításában. Csilingirov monográfiájában
130 egyesületet vett
b a az 1 8 7 8 e l ő t t i é v t i z e d e k b ő l . A z ú j a b b a n f e l t á r t
szám-
források
s z e r i n t a z o n b a n 187 o l v a s ó k ö r m ű k ö d ö t t . E b b ő l 128 v á r o s b a n k e l e t k e z e t t , 59 p e d i g
falun.
Az első évtizedben
lényegében szórványos
egyesület-
a l a k u l á s r ó l v a n s z ó . 1 8 6 8 - i g 33 o l v a s ó k ö r - k e l e t k e z e t t . E z u t á n f o r d u l a t k ö v e t k e z e t t b e , h i s z e n 1 8 7 5 - i g 154 k u l t u r á l i s
egye-
s ü l e t j ö t t l é t r e , t e h á t ez a m o z g a l o m m á v á l á s i d ő s z a k a . A n a g y o b b v á r o s o k b a n t ö b b o l v a s ó k ö r is k e l e t k e z e t t .
Csirpanban
p l . a l a k u l t egy fő olvasókör és külön szerveződtek a szegén y e k , az e g y s z e r ű k a p á l ó e m b e r e k . K ü l ö n k e l l s z ó l n i a k ü l f ö l dön keletkezett bolgár kulturális egyesületekről. A külföldön élő bolgár emigránsok vagy kereskedők szerves részévé váltak a n e m z e t i m o z g a l o m n a k . 51 o l v a s ó k ö r t h o z t a k l é t r e a s z o m s z é dos területeken: Románia 21, Makedónia 8, Görögország
5,
106
Szerbia 7, Ausztria 1, Törökország 4, Oroszország 1, Csehország
1.
Az O s z t r á k — M a g y a r Monarchiában a bánáti bolgárok veztek olvasókört Vingában és Besenyőben a nemzeti ápolására-
öntudat
A bukarestben 1861-ben keletkezett bolgár
kör a következő mottó alatt alakult:
"Az e m b e r
olvasó-
természeténél
fogva alkot társadalmat, a társadalmi élet pedig
tökéletesíti
az e m b e r e k e t . " U g y a n i t t h a n g s ú l y o z t á k az ü n n e p é l y e s
megnyitón
hogy a nemzeti sajátosság megőrzésének fontos eszközei önálló e g y h á z , iskola és sajtó. Negyedik tényezőként az o l v a s ó k ö r t , " a m e l y s z i n t é n egy i s k o l a , d e n e m a 4 hanem a felnőttek
szer-
az
sorolták
fiatalok,
számára".
Konstantinápolyban
1866-ban keletkezett bolgár
a m e l y ö s s z e f o g t a az e l m ú l t é v t i z e d a l a t t l é t r e j ö t t
olvasókör egyesüle-
t e k e t . P . R . S z l a v e j k o v e z t az i r á n y í t ó s z e r e p e t a C s i t a l i s t e c. folyóirat révén
gyakorolta.
Az egyesületek neve gyakran utal a nemzeti mozgalomra
és
társadalmi haladásra: Újjászületés, Ébredés, Szikra, Fény, H a j n a l , R e m é n y , Új É l e t , Testvériség-, E g y e t é r t é s , E g y s é g , ö s z szefogás, Testvéri Társaság, Felvilágosodás, Haladás, Önképzés, Tudomány, Tudományszeretet, Fejlődés, Tevékenység, galom, Állhatatosság, Mezei Anyácska /földművesek
egyesülete/
Kezdetben többször szerepelt a "bolgár olvasókör" lölés, később azonban rendre "narodnite csitaliste"-vé szerűsödött. Itt azonban utalhatunk a r r a , hogy a
Szor-
megjeegy-
"narodna"
107
Jf szó n é p i - n e m z e t i
értelmű.
A pecsét gyakran utal a felvilágosodás eszméjére. A szvistovi o l v a s ó k ö r jegye p é l d á u l a könyv és a g y e r t y a . Az e g y h á z i s z e m é l y e k n e v e az o l v a s ó k ö r c í m é b e n u t a l a p r a v o s z l á v e g y h á z és a t á r s a d a l m i s z e r v e z e t e k
együttműködé-
sére a n e m z e t i m o z g a l o m b a n . A független bolgár n e m z e t i ház /exarhatus/
egy-
1870-ben jött létre; a bolgár nemzeti mozga-
lom e k k o r r a m á r k e z d i m e g h a l a d n i a k u l t u r á l i s
fázist.
A társadalmi egyesületek alakulásuk alkalmával
kötelező-
en a l a p s z a b á l y o k b a foglalták programjukat és m ű k ö d é s i
felté-
teleiket. A legtöbb egyesület a kulturális felemelkedés jából keletkezett. A tagok mielőbb igyekeztek
könyvtárat
a l a p í t a n i , k ö n y v e k e t és ú j s á g o k a t k i a d n i , i s k o l á k a t
támogatni,
népművelési előadásokat szervezni. A legtöbb olvasókör g o n d o t f o r d í t o t t az ö n t e v é k e n y m ű v é s z e t i é l e t /műkedvelő színjátszás, Az o l v a s ó k ö r ö k
cél-
külön
kialakítására
kórus/.
szervezeti felépítése fontos adalék a
d e m o k r a t i k u s e l v e k k o r a i é r v é n y e s ü l é s é h e z . Az e g y e s ü l e t a közgyűlés által választott vezetőség áll. Az
élén
önkormányzatot
tehát részben rajtuk keresztül, részben magában a közgyűlésben gyakorolja egy egyenlő jogú t a g s á g . A vezetésben rint vagyonos és m ű v e l t polgárok vettek r é s z t . A
rendsze-
tanítók
szinte kivétel nélkül szerepet játszottak a kulturális s ü l e t i r á n y í t á s á b a n . Ez e g y b e n u t a l az i s k o l a és az
egye-
olvasókör
s z o r o s k a p c s o l a t á r a , a m i g y a k r a n a b b a n is m e g n y i l v á n u l , h o g y
108
az e g y e s ü l e t a z i s k o l á b a n k a p h e l y e t a z e l s ő Az egyesület általában 4 0 — 1 5 0
években.
fő közötti
létszámmal
m ű k ö d ö t t . A z e g y e s ü l e t e n b e l ü l i " f i a t a l o k és ö r e g e k
harca"
mögött gyakran nemcsak nemzedéki ellentétek voltak, hanem társadalmiak
is. Az egyesületnek rendszerint csak
helybeli
t a g j a i v o l t a k , d e a v i d é k i t a g o k j e l e n l é t é r e is v a n ami szintén nem közömbös a mozgalom szerveződése
példa,
szempontjá-
b ó l . A n o v o m a h j a n s z k i o l v a s ó k ö r 1 8 7 2 - b e n 57 h e l y i t a g o t lált. Gabrovoból 18, Éterből 13, Trnovoból 1, Sipka 4 t a g j a v o l t , a k i k t a g d í j u k k a l és a d o m á n y a i k k a l az egyesület anyagi
bázisához.
A tagdíj általában
szám-
faluból
hozzájárultak
5
3 0 — 1 0 0 garas volt, ami magasabb
tag-
l é t s z á m m e l l e t t is s z e r é n y a n y a g i f e l t é t e l e k e t j e l e n t e t t . A z egyesület aktív működése mellett gyakran gyorsan
emelkedett
a t a g l é t s z á m : R u s z é b e n 1 8 6 7 - b e n 7 9 , 1 8 7 3 - b a n 259 t a g v o l t , Sztarazagorában
1 8 7 4 - b e n 6 0 0 t a g o t s z á m l á l t az
olvasókör.
A z a l a k u l ó o l v a s ó k ö r ö k n e m c s a k az i s k o l á b a n
kaphattak
helyet, hanem valamely módosabb vezető házában is, sokszor hosszú évekre. A helyiségek berendezése függött a tagság anyagi h e l y z e t é t ő l , de többnyire szerényen praktikus
volt.
D í s z í t ő e l e m k é n t a r c k é p e k r ő l és B u l g á r i a t é r k é p é r ő l s z ó l n a k a források. A k ö n y v t á r a l a p í t á s a és g y a r a p í t á s a g y a k r a n t ö r t é n t
aján
d é k o z á s ú t j á n . P . S z l a v e j k o v 50 k ö t e t e t a d o t t a h a s k o v ó i o l vasókörnek; a sztarazagorai olvasókör többször kapott
bolgár
109
é s g ö r ö g k ö n y v e k e t , Így é r t h e t ő , h o g y á l l o m á n y a
1860-tól
/785 k ö t e t / m á s f é l é v t i z e d a l a t t uiegduplázódott. K u k u s
köz-
ségben 1869-ben 50 tag a l a p í t o t t o l v a s ó k ö r t . Könyvtáruk
az
a l á b b i f ő b b e g y s é g e k r e t a g o l h a t ó : 1 3 0 t a n k ö n y v , 70 o l v a s ó k ö n y v , 70 f ö l d l e í r á s , 7 0 e g y h á z i k ö n y v . A z e l s ő
szvistovi
csitaliste Emánuel Vaszkidovics tanítótól kapta
könyvtárát,
melyben g ö r ö g , szláv és szerb nyelvű munkák voltak
többség-
ben . M ú z e u m o k h í j á n az o l v a s ó k ö r ö k g y ű j t ö t t é k a t ö r t é n e l m i emlékeket is. A tanítók gyakran vezettek előadás-sorozatot a nemzeti múlt dicső korszakairól. Az olvasókörök teljes rális tevékenysége tudatosan irányul a hazafias érzés
kultufelkel-
tesére. Nem véletlen tehát, hogy a függetlenségi harcok
so-
rán —
m i n d a f e l k e l é s e k b e n , m i n d az o r o s z — t ö r ö k h á b o r ú k
jén —
ezek a társadalmi egyesületek bázisaivá lettek a nem-
zeti mozgalom fegyveres
ide-
szakaszánvak.
Amikor méltatjuk a bolgár történetírás eredményeit a csitaliste-mozgalom
feldolgozásában, feltétlenül
hangsúlyoz-
nunk kell a kelet-európai összehasonlítás igényét. A bolgár olvasókörök progresszív hagyományainak
feldolgozása
például
szolgál mind a magyar, mind a magyarországi nemzetiségi, mind pedig valamennyi kelet-európai hasonló funkciójú e g y e s ü l e t e k s z á m b a v é t e l é h e z , e l e m z é s é h e z és
kulturális
értékeléséhez.
110
Jegyzetek
1
Takács József. A bolgár csitaliste mozgalom története. Népművelési Értesítő 1964. 1 — 2 .
138—151.
N . K o n d a r e v — S z t . S z i r a k o v — P . Csolov. Narodnite
csitalista
v Bolgarija. Tom. 1 — 2 . Szófia, 1972, 1978. A később megjelenő 3. kötet 1944-től tárgyalja az egyesületek t e v é k e n y s é g é t . Az e g y e s olvasókörök t ö r t é n e t é r e , a helytörténeti irodalom kulturális fejezeteire rek
3
ki.
Sztilijan Csilingirov. Bolgarszki csitalista pradi Oszvobozsdenieto. Szófia,
4
5
itt m o s t n e m t é -
1930.
Veszeli Trajkov. Titán na epohata. Csitaliste
1981. No.7.
Dimo T o d o r o v . 100 godiní n o v o m a h l j a n s z k o csitaliste Csitaliste 1982. 4.
Zora.
111
AZ ÓBOLGÁR ÉS AZ ÓOROSZ IRODALOM
Ferincz
KAPCSOLATÁRÓL
István
A z ó b o l g á r i r o d a l o m n a k a l a p v e t ő s z e r e p e v o l t a z o k n a k az irodalmi emlékeknek a megalkotásában, amelyek a közvetítő irodalom szerepét töltötték be a többi szláv nyelvű k i a l a k u l á s á n a k k e z d e t i s z a k a s z á b a n . Az ó b o l g á r
irodalom
irodalom
előbb ért el magas fejlettségi színvonalat, mint a többi szláv irodalmak. Az óorosznál egy évszázaddal korábban lakult óbolgár irodalom a I X — X . századi Bulgária
kia-
társadalmi
fejlettségének volt a következménye. Éppen ezek a kedvező társadalmi körülmények tették lehetővé, hogy a bizánci
szel-
l e m i k u l t u r á l i s ö r ö k s é g b ő l az e l s ő b o l g á r t a n í t ó k és a z o k t a nítványai adaptálják mindazt, amire a fiatal keresztény gár á l l a m n a k , később pedig —
a X . század végén —
ténységet felvevő oroszoknak szükségük
bol-
a keresz-
lett.
D . Sz. Lihacsov nyomán a közvetítő irodalom
1
fogalmán
t e h á t a z t az i r o d a l m a t é r t j ü k , a m e l y j e l e n t ő s r é s z b e n
fordí-
t á s o s , k o m p i l a t f v i r o d a l o m , k i s e b b r é s z b e n p e d i g az e g y e s s z l á v n é p e k n e m z e t i i r o d a l m á n a k az a r é s z e , a m e l y i s m e r t v o l t
112
és h a t o t t az a d o t t n é p o r s z á g h a t á r a i n t ú l i s , m á s s z l á v d a l m a k n a k is r é s z e
iro-
lett.
E b b ő l k ö v e t k e z i k , h o g y az ó o r o s z és d é l s z l á v
irodalmi
kapcsolatok vizsgálata rendkívül fontos a közvetítő
irodalom
összetételének meghatározása szempontjából is, de fontos ezeknek a műveknek az összeválogatási szempontjainak
tisztá-
z á s á h o z i s , é s a z e g y e s n e m z e t i i r o d a l m a k k ö z ö s és e l t é r ő jegyeinek a megállapításához
is.
Érthető, hogy a szlavisták figyelme már a múlt végén ráirányult az o r o s z — d é l s z l á v
irodalmak
század
kapcsolattör-
ténetének a v i z s g á l a t á r a . Jó ideig az o r o s z — d é l s z l á v mi kapcsplatokat egyirányú kapcsolatként kezelték,
tudniil-
l i k , h o g y ez a f o l y a m a t az o r o s z o k m e g k e r e s z t e l k e d é s e k e z d ő d ö t t , a m i k o r f o r d í t á s o s és e r e d e t i m ű v e k e t
irodal-
idején
importáltak
B u l g á r i á b ó l . Ezek a kapcsolatok az orosz földet ért tatár t á m a d á s o k i d e j é n g y e n g ü l t e k m e g , m a j d a X V . s z á z a d b a n az második délszláv hatás idején újult erővel jelentkeztek
ún. és
fennmaradtak egészen Nagy Péter k o r á i g . Ezek a kutatások M. N . Szperanszkij
/ 1 8 6 3 — 1 9 3 8 / akadémikus hevéhez
kapcso-
l ó d n a k , a k i t 1 9 2 6 - t ó l a B o l g á r T u d o m á n y o s A k a d é m i a is t a g j á vá v á l a s z t o t t . Szperanszkij még a m ú l t század v é g é n s e b b é t e t t e az e l ő b b v á z o l t s é m á t a z z a l , h o g y
kutatásaiban
megmutatta a X V I — X V I I . században érvényesülő orosz a szlávok k ö z ö t t , amikor Oroszország látta el
telje-
hatást
kéziratokkal
és n y o m t a t o t t k ö n y v e k k e l a b o l g á r o k a t é s s z e r b e k e t . A k é s ő b -
113
b i e k s o r á n írt c i k k e i b e n
2
u g y a n c s a k <5 h í v t a f e l a f i g y e l m e t
a r r a , hogy a X I — X I I . században az orosz irodalmat ért bolgár hatás mellett számolni kell a kölcsönhatás
tényével,
m i v e l a X I — X I I . s z á z a d i o r o s z í r á s o s e m l é k e k is e l j u t n a k a 3 B a l k á n r a , és V . M o s i n k u t a t á s a i
s z e r i n t i d ő b e n a XII. s z á z a d
végére és a X I I I . s z á z a d első felére tehető ennek a n a k az é r v é n y e s ü l é s e . Ez a z t j e l e n t i , h o g y a X — X I .
folyamatszázadban
o r o s z f ö l d ö n é r v é n y e s ü l ő b o l g á r h a t á s é s a X V . s z á z a d i máso^dik délszláv hatás között számolnunk kell egy olyan
korszak-
k a l , a m i k o r az o r o s z í r á s b e l i s é g h a t o t t a B a l k á n o n é l ő ság
szláv-
irodalmára. Ezeknek a korai b o l g á r — o r o s z
irodalmi kapcsolatoknak a
t a n u l m á n y o z á s a t e r é n az u t ó b b i é v t i z e d e k b e n k ü l ö n ö s e n
sokat
t e t t e k a b o l g á r k u t a t ó k , a k i k k ö z ü l is k i k e l l e m e l n i
Bonju
S z t . A n g e l o v , Ivan D u j c s e v , E m i l G e o r g i e v é s P e t a r
Dinekov
nevét. A továbbiakban Kirill Turovszkijnak, a XII. századi o r o s z i r o d a l o m j e l e s e g y h á z i s z ó n o k á n a k és i m a k ö l t ő j é n e k a műveit vizsgáljuk meg a délszláv irodalmakkal való tuk s z e m p o n t j á b ó l . K i r i l l n e k , munkássága a XII. sz. 3 0 — 8 0 - a s
Turov püspökének
kapcsola-
irodalmi
é v e i r e e s i k , a m i k o r az o r o s z
egyház megszervezése révén már a Kijevi Rusz-ba
átkerültek
a gazdag bolgár irodalom e m l é k e i , amelyeket Simeon cár
és
u t ó d a i n a k u r a l k o d á s a i d e j é n h o z t a k l é t r e C i r i l l és M e t ó d t a n í t v á n y a i , az O h r i d b a n m ű k ö d ő K i i m e n t és i s k o l á j a , v a l a -
114
mint a preszlávi iskola tagjai:.Grigorij
presbiter, Joan
Ekzarcha és m á s o k . Az 1960-ban publikált Szperanszkij-kötet első cikkében, amely
"Az o r o s z é s d é l s z l á v i r o d a l m a k
kapcsolatának
történetéhez" címet kapta, Szperenszkij Kirill
Turovszkij-
nak csak két p é l d á z a t á r ó l írja b i z t o s a n , hogy azok
átkerül-
tek a d é l s z l á v o k h o z m á r a X I I I . s z á z a d b a n : a " P r i t c s a o belorizce" Dragoj pópának a X I I I — X I V . századból való másolatban ismert, a másik:
szerb
"Pritcsa o szlepce i hromce"
pedig csak X V I . századi délszláv másolatban maradt
ránk.
Szperanszkij úgy vélte, hogy a Dragoj pópa készítette
szerb 4
másolatban a teljes szöveg ránk m a r a d t . Adrianova-Peretc azonban megállapította, hogy a szerb másolatból hiányzik a példázat befejező része, amely a legjobb orosz az ú n . T i t o v - g y u j t e m é n y b e n
/ N o . 2074
másolatban,
(522)/ a 3 1 7 - - 3 2 0
lap
e l e j é i g o l v a s h a t ó . E g y m á s i k p o n t o s í t á s is t e h e t ő . S z p e r a n s z kij m e g j e g y e z t e , h o g y ez a m á s o l a t t ö b b e s e t b e n j o b b o l v a s a t o t a d , m i n t az i s m e r t o r o s z
másolatok.
Ugyanakkor I. P. Jerjomin megfigyelései szerint a szerb máso l a t t ö b b h i b á s o l v a s a t o t is t a r t a l m a z . S z p e r a n s z k i j m é g volt biztos Kirill Turovszkij
nem
"Pritcsa o szlepce i hromce"
c í m ű p é l d á z a t a e r e d e t é n e k m e g í t é l é s é b e n . Ma a
szakirodalom
t a n ú s á g a s z e r i n t ez a mű e g y b o l g á r p é l d á z a t r a m e g y
vissza.
Kirill többi művének délszláv másolataira Szperanszkij tér ki, hanem csak m e g e m l í t i , hogy a X V I . századtól
nem
kezdve
115
előfordul Kirill neve a másolatokban úgy, hogy mellette a "mnih" szerzetes jelentésű szó á l l , a m i nagyon régi mi hagyományokra
irodal-
utalhat.
Az utóbbi évtizedekben több olyan kézirat került
elő,
a m e l y e k b e n K i r i l l T u r o v s z k i j p o s t i l l á i és i m á i is o l v a s h a tók. A Gilferding-gyujtemény
egyik X V I . századi szerb
írású
k é z i r a t á b a n K i r i l l "Krisztus mennybemeneteléről"
szóló pré-
d i k á c i ó j a o l v a s h a t ó . A S z ó f i a i C i r i l l - és M e t ó d
Könyvtár
N o . 320 gyűjteményében négy Kirill Turovszkij posztilla lálható:
ta-
"Az i n a s z a k a d t r ó l " , a h ú s v é t u t á n i ö t ö d i k és h a t o -
dik vasárnapra
írt, valamint a "Krisztus
mennybemenetelé-
ről" szóló. Ugyanebben a könyvtárban a N o . 7 jelzetű
szerb
s z e r k e s z t é s ű k é z i r a t b a n K i r i l l i m á i o l v a s h a t ó k . E z e k e t az imákat Bonju Angelov adta ki
1958-ban.
5
Kirill Turovszkij műveinek gyors elterjedése a bolgár o k és a s z e r b e k k ö z ö t t m u t a t j a , h o g y a z o k n e m c s a k a k e l e t i s z l á v o k k ö z ö t t v o l t a k igen n é p s z e r ű e k , h a n e m a d é l s z l á v o k k ö z ö t t i s , és a k ö z v e t í t ő i r o d a l o m r é s z é t k é p e z t é k . A z a t é n y , hogy Kirill műveinek délszláv másolatai nem lényeges szerkesztői változtatásokat, mutatja
tükröznek
rangjukat,
a m i t az is j e l e z , h o g y A r a n y s z á j ú S z t . J á n o s és m á s e g y h á zatyák műveit tartalmazó gyűjteményekben /"Torzsesztvenik",
fordulnak
elő
"Zlatouszt"/.
Természetesen nemcsak Kirill Turovszkij művei
kerültek
e l a B a l k á n r a , h a n e m m á s s z á m o s ó o r o s z mű i s , h o g y c s a k az
116
e g y h á z i s z ó n o k m ű v é s z e t n é l m a r a d j u n k , I l a r i o n n a k , az e l s ő orosz nemzetiségű kijevi metropolitának r ő l és a K e g y e l e m r ő l " Domentian
/1051/ a
"Törvény-
s z ó l ó b e s z é d e is i s m e r t v o l t , h i s z e n
1264-ben Sztefan Neman király életírásában
már
felhasználta. M o s i n , a k i az o r o s z m ű v e k d é l s z l á v á t v é t e l é t
nagyobb
összefüggésben vizsgálta m e g , arra a következtetésre hogy
"azok az o r o s z i r o d a l m i é r t é k e k , a m e l y e k a
jutott,
XIII—XIV.
században átkerültek a délszláv irodalmakba, azt a jogos g o n d o l a t o t é b r e s z t i k , h o g y az a d o t t k o r s z a k b a n
Oroszország
majdnem mindent visszaszolgáltatott a Balkánnak, amit a m a g a í r á s b e l i s é g é n e k m e g t e r e m t é s e k o r t ő l ü k v e t t át és t ö b b mindent hozzáadott a b b ó l , amit maga hozott létre a XI-XII. század folyamán". Ahogy a X . század végétől a
kereszténység
f e l v é t e l e u t á n és a f e u d á l i s v i s z o n y o k m e g s z i l á r d u l á s a
után
szükségessé vált művek megteremtésében
ju-
jelentős szerep
t o t t a b o l g á r i r o d a l o m n a k , a m e l y az új e s z m é k e t
tartalmazó
í r á s b e l i s é g é n e k k ö l c s ö n z é s é v e l g y o r s í t o t t a az o r o s z
irodalom
f e j l ő d é s é t , ugyanúgy a X I I I . század első évtizedeiben a biz á n c i i n k v i z í c i ó e r e t n e k ü l d ö z é s e i és a s z l á v k ö n y v e k u t á n az ú j j á s z e r v e z ő d ő b o l g á r e g y h á z és d é l s z l á v
égetése
írásbeliség
v á l o g a t h a t o t t az o r o s z í r á s b e l i s é g g a z d a g t á r á b ó l és e z z e l r ö v i d í t h e t t e az ú j j á s z e r v e z ő d é s h e z gazdagíthatta a maga
szükséges
időtartamot,
irodalmát.
Az ó b o l g á r i r o d a l o m l e g k i e m e l k e d ő b b a l k o t á s a i n a k
az
117
c3o"".-n:-. irtfvekbsn a l k o t ó m ó d o n v a l ó f e l h a s z n á l á s á r ó l az u t ó b ív'
;;'.. é v t i z e d b e n s z á m o s t a n u l m á n y jelent
Ezek
arról
tariűfi-íodna'í, h o g y k ü l ö n ö s e n J o a n E k z a r c h a m ű v e i b ő l m e r í t e t t -k ev, ó o r o s z s z e r z ő k , h o l s z ó s z e r i n t i á t v é t e l e k , h o l p a r a r r á í i s o k és r e m i n i s z c e n c i á k
formájában.
rí. 3,7,, L i h a c s o v e g y t a n u l m á n y á b a n Joan E k z a r c h a Hv"
1
"Sestod-
rí. 'p.'áből k ö l c s ö n z ö t t h e l y e k e t v i z s g á l j a V l a d i m í r Mo6 ''Tnfcel'íüeiben",
e g y m á s i k b a n p e d i g a "Slovo o p o g i b e l i
7 r.u-ízíroj sámli" .'."»•i.l . i'O/.'i
c . művét vizsgálja meg ugyanebből a szempont-
Angelov pedig Joan Ekzarcha másik művéből, a
círaJből v eia t t m űb beeknesz d éBso rr ei s zm u tés a t oG tl te b rál e az rtírt orosz bagiograf g e n de ál js áő b ajelenn „8 /> -f-od.nov h a t á s a — a l e n i n g r á d i e g y e t e m t a n á r á n a k N . S z . 9 'Or-vv ovar.-ii; a k u t a t á s a i szerint"' —
t e t t e n é r h e t ő a X V I I . szá--
?i\:3 % rr:-odik f e l é b e n a l k o t ó A w a k u m p r o t o p ó p á n a k a m ű v e i b e n t:
\ Po
mű:
Sxtyefana P e r m s z k o g o " m u t a t j a , h o g y j e l e n t ő s v o l t
"Zsityie Cirill"és
Ifetód két r é s z l e t e s e b b l e g e n d á j á n a k a h a t á s a is az ó o r o s z !
lomra. Kujo i,rif :>
tl2c
KIKÍV
Csernorizec
H r a b a r - r ó l irt k ö n y v é b e n
] c a t a helyeket, amelyek Hrabár művének
Ar.::ác-ű?ól t a n ú s k o d n a k J e p i f a n i j P r e m u d r y j
10
nagy
művében.
iái. 1*1 i m é n t m ű v e i s z i n t é n i s m e r t e k v o l t a k o r o s z m á v .ú.r. V-V'haw.- Igen m e g g y ő z ő e n b i z o n y í t j a ezt m ű v e i n e k
három
118
kötetes bolgár k i a d á s a ,
11
amelynek archeografiaj.
bevezető-
jében számos orosz szerkesztésű kézirat adatai vannak
fel-
tüntetve. A továbbiakban Ohridi Kiiment sokoldalú
munkásságából
c s a k az e g y h á z i ü n n e p e k r e írt d i c s ő í t ő b e s z é d e i t
vizsgáljuk
meg azzal a c é l l a l , hogy néhány megfigyelést tegyünk O h r i d s z k i és K i r i l l T u r o v s z k i j a l k o t ó m ó d s z e r é n e k
Kiiment
vonásairól.
Bulgáriában Kiiment vetette meg a keresztény prédikáció
a-
lapját. Prédikációi között vannak olyanok is, amelyekre
rá-
illik életrajz-írójának, Teofilaktnak a jellemzése: r ű e k és v i l á g o s a k " , "nem m é l y m o n d a n i v a l ó j ú a k
és
"egysze-
bölcselke-
d ő k , de érthetőek a legegyszerűbb bolgár ember számára Bennük a keresztény tanítást, a keresztény erkölcsöt
is."
magya-
r á z z a k o n k r é t b i b l i a i s z e m é l y e k és e v a n g é l i u m i e s e m é n y e k c s á n . Ezek a prédikációk bár egyszerűek, gyakorlati
kap-
rendel-
t e t é s ű e k , a z o n b a n m ű v é s z i f u n k c i ó j u k a t is m e g ő r z i k . S o k k a l j e l e n t ő s e b b ez a m ű v é s z i f u n k c i ó K i i m e n t O h r i d szki dicsőítő beszédeiben. Ezek terjedelmesebbek,
képszerű-
ségük gazdagabb, érződik rajtuk a b i z á n c i panegirikus
iro-
d a l o m h a t á s a i s . B e n n ü k ö s s z e t e t t e b b az a l a k o k r a j z a , e l v o n tabbak a megfogalmazott gondolatok és a k o m p o z í c i ó .
Kiiment
Ohridszki a leggyakrabban bibliai alakoknak vagy a keresztény egyház nagyjainak alakját rajzolja meg erősen
ideali-
zálva, hogy utánzásra méltó példák l e g y e n e k , vagy hogy a keresztény tanítás mélyebb értelmére irányítsa a
figyelmet.
119
Dicsőítő posztilláiban nagy szerepet játszik a patetikus rész, amelyben a legkülönbözőbb stíluseszközökét
használja
f e l : j e l z ő k e t é s m e g s z ó l í t á s o k a t , h a s o n l a t o k a t és
ismétlé-
s e k e t , k é r d é s e k e t és f e l e l e t e k e t . Ezekben a prédikációiban Kiiment jelentős szónoknak
bizonyul.
ü n n e p n a p o k r a írt d i c s ő í t ő b e s z é d e i n e k a f e n t i v o n á s a i ják, hogy művészetét Kirill Turovszkij posztilláival vessük
szónoki
—
ihletésű
össze.
Kirill szintén egyházi ünnepekre — véti ünnepkörre
kínál-
elsősorban a hús-
írta á retorikai szabályok szerint
szer-
kesztett beszédeit. Belőlük szinte teljesen hiányzik a közvetlen didaktikai szándék. Kirill beszédeinek művészi
termé-
szetéhez a kulcsot magukban a beszédekben találjuk meg: Kirill Turovszkij nagyon tudatában van annak, hogy
f
beszédei/'az
ü n n e p i s z e r t a r t á s s z e r v e s r é s z é t k é p e z i k és uj,^yiíyír*hangvét e l ü k k e l az ünnígpéiygyi^ííet h i v a t o t . ^ « . l u ^ í n i . N e m hogv
jf^m", " v i d á m s á g " ^ ^ j a ^ o l y
gyakran fordulnak
b e n n ü k . B e s z é d e i v e l , a m e l y e k e t K i r i l l az ü n n e p
elő
tisztéletére
írt, az adott ünnepet "feldicsőíteni", "ékesíténi", talni"
véletlen,
"magasz-
akarta.
M i n d a k é t író h a g y a t é k á b a n
szerepelnek azonos
ünnepna-
p o k r a írt p r é d i k á c i ó k : v i r á g v a s á r n a p r a , h ú s v é t r a é s K r i s z t u s m e n n y b e m e n e t e l é r e . Ha a virágvasárnapra
írt k é t m ű v e t
hasonlítjuk, már a címek megjelölésében különbséget Kiiment Ohridszki prédikációjának címe:HBeszéd
össze-
találunk.
virágvasárnapra
120
Az ünnep megnevezésére a különböző másolatokban más-más kapcsolatot találunk:
"na s z v e t o n o s z n u j u " , "na
"na c v e t n u j u " és "na v e r b n u j u
szó-
cvetonosznuju
nyedelju".
Kirill Turovszkij beszédének címében kissé
konkrétabb
a témamegjelölés:^Szt. Kirill evangéliummagyarázatáról vasárnap'! A X I V . s z á z a d i T r o i c k i j g y ű j t e m é n y o l v a s a t a az ünnepelt evangéliumi eseményre, a jeruzsálemi
virág utal
bevonulás-
r a , és n e m c s a k az e v a n g é l i u m , h a n e m a p r ó f é t á k s z a v a i n a k
ma-
g y a r á z a t á t is í g é r i é s e z á l t a l j ó v a l p o n t o s a b b a n j e l ö l i posztillájának
meg
tartalmát.
Tehát mindkét beszéd tárgyául azonos evangéliumi
esemény
s z o l g á l t : / M t . 2 1 : 1 — 11; M k . 1 1 : 1 — 1 1 ; L K . 1 9 : 2 9 — 40; J n . 1 2 : 1 2 — 1 9 / a húsvéti ünnep előtt a Lázárt halottaiból
föl-
t á m a s z t ó J é z u s s z a m á r c s i k ó h á t á n az ő t k ö r ü l v e v ő t ö m e g d i c s ő í t ő i é t ő l övezve bevonult Jeruzsálembe, ahol a f ő p a p o k és a farizie's^ok n e m n é z t é k _ j ^ z e m m ^ 4
dicsőségét é s
e l h a t á r o z
~
t á k , h o g y L á z á r r a l e g y ü t t ^negGríik. Ezt az evangéliumi történetet mindkét szerző
azonban
másképpen hangsúlyozza, más-más részletet állít a középpontb a , és mondanivalójának megfelelően különböző m ű v é s z i eszközökkel dolgozza fel. A rétorika szabályainak
megfelelően
mindkét beszéd bevezetővel /exordium/ kezdődik. Kiiment
Pál
apostol szavaival lelki ujjongásra szólítja fel hallgatóit és testi megtartóztatás útján történő megújhodásra
biztatja
a h í v ő k e t az e v a n g é l i u m i c s o d á k k ö v e t é s é b e n . C é l j á t , t i . a z
121
evangéliumi esemény értelmének megvilágítását vetíti
előre.
Kirill Turovszkijnál a bevezető sorai határozottan
afo-
r i s z t i k u s a k . R ö v i d , s z i g o r ú a n s z i m m e t r i k u s s o r o k e z e k és ezért különösen ünnepélyesen hangzanak, mint valami
ünnepi
eseményre hívó fanfárok úgy h a t n a k . Az elbeszélő részben
/narratio/ Kiiment előadja, hogy
Krisztus a negyedik napos halottat, Lázárt
feltámasztotta,
míg a zsidók törvényszegő gyülekezetét leleplezte. Ebben a r é s z b e n K i i m e n t a k ü l ö n b ö z ő e v a n g é l i u m o k , z s o l t á r o k és p r ó féták jövendöléseinek
i s m e r e t é v e l , és e z e k n e k a r é s z e k n e k
beszéde mondanivalóját erősítő művészi
egybeszerkesztésével
alkot nagyot. Az egyhangúság elkerülése érdekében
beszédét
szónoki kérdésekkel szakítja meg, amit részletező, magyarázó v á l a s z o k k ö v e t n e k f o k o z ó d ó ü n n e p é l y e s s é g g e l . C é l j a az í r á s értelmének logikus
kifejtése.
K i r i l l Turovszkij ugyanezt a célt az írás mélyebb
értel-
mének a m e g m u t a t á s á v a l éri e l . Szinte m i n d e n szónak a rejt e t t é r t e l m é t m u t a t j a m e g , a z t , a m i t az a d o t t szó p é l d á z . Kirill ebben a beszédében a konstantinápolyi püspök /+446/, Bosztrai Titusz /IV. sz./, valamint bolgár püspök
Proklosz
Teofilaktosz
/1107 e l ő t t / s z e l l e m é b e n é r t e l m e z i a B i b l i a
v e g é t . Mondanivalóját belső lüktetésű tirádákban adja
szö-
elő.
M i n d e n t i r á d á t a z o n o s s z ó v a l : " d n e s z " , "nyne" s z ó v a l v e z e t be hangsúlyozva ezzel, hogy a bibliai események bár a múltban t ö r t é n t e k , a z o n b a n a j e l e n t é n y e i i s , az ü n n e p i
istentiszte-
122
l e t b e n m i n t e g y ú j r a é s ú j r a l e j á t s z ó d n a k é s így h a l l g a t ó i részesei lehetnek e z e k n e k . Erre utal b e s z é d é b e n a jelen
is
idő
rendszeres használata a múlt eseményeivel kapcsolatban. Ez a szemlélet Kiiment alkotói felfogását nem jellemzi. Kirill kevesebbet idéz a különböző szent k ö n y v e k b ő l , és fokozottabban rendeli alá felfogásának,
idézeteit
mondanivalójának.
Idézetei többnyire emlékezetből v a l ó k , nem szó
szerintiek.
Mindkét beszédben retorikai eszközökkel jobban
díszí-
t e t t az e l b e s z é l ő r é s z m á s o d i k f e l e , é s m i n d k é t b e s z é d b e n
az
ünnepélyességet fokozó evangéliumi idézettel ér v é g e t , amit rövid argumentáció k ö v e t , t i . , hogy az elbeszélő
részben
kifejtettek mire kötelezik a hívőket és azt milyen gyakorlattal lehet és kell
vallásos
megvalósítani.
A rövid b e f e j e z ő rész /peroratio/ is e l t é r é s t m u t a t a két műben: Kiiment szónoki kérdéssel fordul
hallgatóihoz,
m a j d f e l h í v á s s a l , h o g y h i t t e l é s a l á z a t t a l k ö v e s s é k az
isten
parancsait. K i r i l l n é l i t t is d o m i n á l az ö r ö m é s u j j o n g á s . A z t k é r i h a l l gatóitól, hogy "énekeikkel mint virágokkal koszorút é s az ü n n e p e t é k e s í t s é k " , és ö r ö m t e l i ü n n e p l é s b e n Krisztus feltámadásának
fonjanak
éljenek
ünnepéig.
Eddigi megfigyeléseink azt mutatják, hogy a közös ból a két nagy tehetségű rétor önálló értékű művet
forrás-
tudott
a l k o t n i , és t o v á b b i k o n k r é t műelemzések révén m é l y e b b
isme-
r e t e k h e z j u t u n k a z ó b o l g á r é s az ó o r o s z i r o d a l o m k ö z ö s é s egyedi jegyei meghatározása
terén.
123
Jegyzetek
1
Liha£ov, D . S., Razvitie russkoj
literatury X — X V I I
vekov,
L . , 1 9 7 3 . p p . 23 — 3 5 .
2 S p e r a n s k i y , M . N . , Iz i s t o r i i r u s s k o — s l a v j a n s k i h
literatur-
. nyh svjazej, S b . statej, M . , 1960. 3
MoSin, V. A., 0 periodizacii
V russko—juznoslavjanskih
literaturnyh svjazej v X — X V vv., TODRL, t . X I X .
1963.
4 Adrianova-Peretc, V . P., Drevnerusskie literaturnye v jugoslavjanskoj
pamjatniki
p i s m e n n o s t i , T O D R L , t . X I X . 196 3 .
5
V
V
A n g e l o v , B o n j u S t . , Iz s t a r a t a b a l g a r s k a — r u s k a literatura, Sofija,
i srabska
1958.
6
V
Voprosy teorii i istorii j a z y k a , S b . statej v c e s t ' professora B . A . L a r i n a , L . , 1963. p p .
187—190.
7 Russko—evropejskie
l i t e r a t u r n y e s v j a z i , S b . s t a t e j k 70-
l e t i j u so d n j a r o z d e n i j a a k a d e m i k a M . P . A l e k s e j e v a , 1 9 6 6 , p p . 92 — 9 6 .
M.—L.,
124
8
w
u
A n g e l o v , B o n j u , Pronikvane na starobalgarski sáíinenija s t a r a t a r u s k a l i t e r a t u r a , In: B a l g a r o — r u s k i
literaturni
vrázki prez srednovekovieto, Sofija, 1977. p p . 9
10
20—46.
S a r a f a n o v a - D e m k o v a , N . S . , loan E k z a r h Bolgarskij v nenijah Avvakuma, TODRL, t. XIX., 1963, pp.
v
so£i-
367—372.
v v Kuev, Kujo, Cernorizec Hrabar, Sofija, 1967. pp. .172—175
Kliment Ohridski, Sabrani saíinenija, t . I., Sofija, 1970 t. II. 1977., t. III. 1973.
125
A BOLGÁR NYELV FEJLŐDÉSE A BOLGÁR ÁLLAM TIZENHÁROM ÉVSZÁZADA
Ivan
TÖRTÉNELMÉNEK
SORÁN
Haralampiev
A bizánci seregek felett 681 tavaszán és nyarán
aratott
győzelmi sorozat után Aszparuh uralkodása alatt a protobolgárok a Balkán-félszigeten élő szláv törzsek égy
részével
szövetkezve tartósan azon a területen telepedtek le, melynek é s z a k i h a t á r a a Dunai v o l t , d é l e n a S z t a r a P l a n i n á i g
húzódott,
k e l e t e n a F e k e t e - t e n g e r i g , n y u g a t o n p e d i g k ö r ü l b e l ü l az I s z kar folyóig. 681 nyarán Aszparuh és.ÍV. Konstantin békeszerződést kötött, melyben Bizánc ténylegesen
Pogonat elismerte,
hogy a B a l k á n - f é l s z i g e t e n új állam született: a p r o t o b o l g á r o k és a szlávok állama^ melynek neve — B u l g á r i a . Ekkor
kezdő-
d i k e l a b o l g á r n y e l v ö n á l l ó f e j l ő d é s e i s , m e l y s z o r o s a n ö.szszefügg a bolgár állam történetével, a bolgár nép
történelmi
sorsával. A n n a k e l l e n é r e , h o g y az ú j o n n a n l é t r e j ö t t á l l a m ratív és katonai vezetése a protobolgárok kezében
adminiszt-
összponto-
126
sult, a IX. század végéig kialakult bolgár nemzet már
szláv
jellegű v o l t . A közös nyelv a szláv l e t t , melyet a 8 9 3 . évi p r e s z l a v i z s i n a t h i v a t a l o s a n is á l l a m i és e g y h á z i
irodalmi
nyelvvé emelt. A protobolgár etnikai elem fokozatosan b e s z o r u l t , e n n e k fő o k a a n a g y s z á m ú s z l á v l a k o s s á g v o l t . Ezen kívül a szlávok, gazdagabb k u l t ú r á v a l melyet —
jelenléte
rendelkeztek,
a protobolgároknak a Dunától délre fekvő
való megjelenése előtti évszázad során —
háttér-
területen
a s z l á v o k és a B a l -
kán-félsziget különféle etnikai csoportjai között
létrejött
kapcsolatok eredményeztek. Ilyen kapcsolatok alakultak ki a trákokkal, illírekkel, görögökkel, itáliaiakkal, a Római Bir o d a l o m k ü l ö n b ö z ő r é s z e i b ő l s z á r m a z ó r o m a n i z á l t és h e l l e n i zált áttelepült lakossággal stb. Különösen erős volt a szláv o k és a t r á k o k k ö z ö t t i k e v e r e d é s , m e l y n e k s o r á n a t r á k o k kozatosan asszimilálódtak, miközben örökül hagyták k u l t ú r á j u k a t . Ugyanakkor a trák etnikai elem —
fo-
gazdag
akárcsak
s z l á v és a p r o t o b o l g á r —
ily m ó d o n a b o l g á r n e m z e t
tének alapvető komponense
volt.
a
létrejöt-
Természetesen mindez nyomot hagyott a bolgár nyelv arculatán, amely —
bár típusa szerint szláv —
ma már
vonatkozásban lényegesen különbözik a többi szláv
néhány
nyelvtől.
A bolgár-szlávok tartós együttélése a Balkán-félszigeten
a
nem szláv származású, más nyelvű népességgel feltehetőleg egyik o k , a kezdő lökés, amely a bolgár nyelv
fejlődésének
egyedi belső törvényeivel kölcsönhatásban később
lehetővé
az
12.7
tette az analitizmus felé vezető tendencia megszületését. A X I V . s z . végére és a X V . sz. elejére a bolgár nyelv tikusból fokozatosan analitikus nyelvvé
szinte-
vált.
A I X . s z . k ö z e p é n K o n s t a n t i n - C i r i l l és M e t ó d a t í p u s a szerint kelet-bolgár szaloniki dialektus alapján a s z l á v o k e l s ő i r o d a l m i n y e l v é t . Ez a z ú n .
megteremti
"írásbeliség-
előtti" korszak végét jelenti a bolgár nyelv
fejlődésében.
Arra v o n a t k o z ó l a g , hogy az adott korszak előtt milyen volt a n y e l v , s z e g é n y e s e k az a d a t a i n k . A B a l k á n - f é l s z i g e t n e m
szláv
országainak szláv toponímiája, akárcsak a magyar, a román, az a l b á n é s . a g ö r ö g n y e l v s z l á v - b o l g á r k ö l c s ö n s z a v a i v é t e s z i k az a k k o r i b o l g á r n y e l v —
lehetőd
elsősorban fonetikai
—
v o n á s a i n a k r e k o n s t r u á l á s á t . I s m e r e t e s m é g , h o g y e b b e n az i d ő b e n a b o l g á r - s z l á v o k n y e l v é b e p r o t o b o l g á r , g ö r ö g , l a t i n és t r á k s z a v a k is k e r ü l t e k . A trák és protobolgár lexika maradványainak pontos
meghatáro-
zása a m a i b o l g á r n y e l v b e n s z á m o s n e h é z s é g b e ü t k ö z i k . A z u t ó b bi évek kutatásai azonban k i m u t a t t á k , hogy ilyen eredetű lényegesen több v a n , mint azt korábban, v é l t é k . A
szó
legkorábbi
óbolgár nyelvemlékekben tükröződő nyelvállapotból arra követk e z t e t h e t ü n k , h o g y a I X . s z . k ö z e p é i g , a z a z az
írásbeliség
előtti korszakban a bolgár nyelv teljesen szintetikus
volt.
Az analitizmus első jeleit későbbi időszakhoz kell kapcsoln u n k , a IX. sz. utánra, amikör a bolgár nemzet már végérvényesen kialakult és homogénné v á l t , nemcsak etnikai
összeté-
128
telében, hanem nyelvében
is.
A bolgár nyelv fejlődésének második, ún. óbolgár korszaka a IX. századtól k b . a X I . század végéig tartó k o t ö l e l i f e l . A b o l g á r á l l a m s z á m á r a ez a k o r s z a k re b o l d o g is és t r a g i k u s i s . B o r i s z / 8 5 2 — 8 8 9 / /893—927/
c á r o k u r a l k o d á s a a l a t t az á l l a m
időszaegyszer-
és S i m e o n
megerősödött,
865-ben a bolgárok felvették a bizánci kereszténységet, beköszöntött az erőteljes kulturális felemelkedés K é t i r o d a l m i k ö z p o n t is l é t r e j ö t t P r e s z l a v b a n és
korszaka. Ohridban,
g y o r s a n f e j l ő d ö t t az i r o d a l o m és a m ű v é s z e t . Ez a f o l y a m a t azonban hirtelen megszakadt 1018-ban, amikor Bulgária időre bizánci megszállás alá került. A bolgár földön
hosszú úzok,
b e s e n y ő k , k u m á n o k j e l e n t e k m e g . Ilyen k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t a nyelv erős —
elsősorban görög —
b e f o l y á s a l á k e r ü l t , je-
l e n t ő s m e n n y i s é g ű g ö r ö g á l l a m i g a z g a t á s i , e g y h á z i és k ö z é l e t i lexikát vett
át.
E z t a k o r s z a k o t a b o l g á r n y e l v n é h á n y új f e j l ő d é s i
ten-
d e n c i á j a is j e l l e m z i , m e l y e k a n n a k f o n e t i k a i és n y e l v t a n i dalát érintik. Jelentősek voltak pl. a két redukált
ol
magán-
hangzóval kapcsolatos, X . sz. utáni változások.
Legáltaláno-
sabban ezek a gyenge helyzetben
kiveszésé-
lévő r e d u k á l t a k
b e n , i l l e t v e az e r ő s r e d u k á l t a k m i n ő s é g i á t c s a p á s á b a n
nyil-
v á n u l t a k m e g . Az u t ó b b i a k o - v á vagy e - v é f e j l ő d t e k , v a g y
pe-
dig e g y e t l e n t e l j e s é r t é k ű r e d u k á l t t á o l v a d t a k ö s s z e . M e g f i gyelhetők a mássalhangzók megkeményedési folyamatának
első
129
j e l e i , k o r l á t o z ó d i k az - 1 - e p e n t h e t i c u m h a s z n á l a t a , e l h o m á lyosodik a k ü l ö n b s é g a szótagképző r és 1 kemény és lágy va riánsai között. Még mindig uralkodó volt a szintetikus d e n c i a , de a főnevek declinatiójában ebben az
ten-
időszakban
már végbemegy az ismert átrendeződés: megfigyelhető a különböző ragozási típusok közötti egymásrahatás, változóban a mássalhangzós tövű névszók ragozása. Az aoristosi
van
formák
e r ő s l e e g y s z e r ű s ö d é s e n m e n n e k á t , az i m p e r f e c t u m f o r m á i k e z denek kontrahált alakban szerepelni. Korlátozódik a
supinum
h a s z n á l a t a , az i n f i n i t i v u s t p e d i g , b á r m e g ő r z ő d i k , n é h á n y e s e t b e n f e l v á l t j a а дд_ s z e r k e z e t . A z ó b o l g á r
periódusból
származó emlékekből még hiányzik a bolgár nyelvre p o s z t p o z i t í v n é v e l ő /член/ a m a i f o r m á j á b a n . azonban,.igen ritkán —
jellemző
Előfordulnak
különösen a későbbi emlékekben
olyan esetek, amikor a posztpozitív mutató névmás
határozott-
ságot fejez ki, görög eredetiből származó határozott főnevek fordítása során. Ismeretes, hogy a bolgár
névelős
határozott
f o r m a k é s ő b b a f ő n é v és az a z t k ö v e t ő m u t a t ó n é v m á s
összeolva-
d á s á b ó l e r e d . E b b e n az i d ő s z a k b a n t e h á t a b o l g á r n y e l v szerében a későbbi fejlődést előkészítő tendenciák nak. Olyan fontos folyamatok kezdeti fázisait
— ,
rend-
mutatkoz-
figyelhetjük
itt m e g , melyek csak a következő évszázadban bontakoznak t e l j e s e n . I l y e n j e l l e g ű a j ö v ő idejű c s e l e k v é s szolgáló
kifejezésére
EQTfeTH + i n f . s z ó k a p c s o l a t h a s z n á l a t á n a k —
óbolgár korban kezdődött —
ki
m é g az
k i t e r j e d é s e i s . Ez a b a l k á n i
130
nyelvi környezet hatásának
eredménye.
A bolgár nyelv fejlődésének harmadik szakasza, melyet középbolgárnak nevezünk, három évszázadot, a XII., a X I I I . é s a X I V . s z á z a d o t ö l e l i f e l . I d ő b e n ez e g y b e e s i k a II.. B o l gár Állam fennállásával / 1 1 8 5 — 1 3 9 6 / . Ebben az
időszakban
mennek végbe a nyelvben a legjelentősebb változások. A bolgár nyelv a X I V . század végére, illetve a X V . század nyeri el mai arculatát, mely a sajátos körülmények
elejére
sokévszá-
z a d o s s p e c i f i k u s f e j l ő d é s é n e k az e r e d m é n y e . A sok h i b a , a m i t a középbolgár nyelvemlékekben
fedezhetünk fel, különösen
zokban, melyek felkészületlen másolók keze alól kerültek a z t m u t a t j a , h o g y a b e s z é l t és az í r o t t n y e l v a b b a n az
aki,
időben
m á r j e l e n t ő s e n k ü l ö n b ö z ö t t e g y m á s t ó l . U g y a n a k k o r az e r ő s
köz-
nyelvi hagyomány meggátolta, hogy a nyelvemlékek nagyobb
mér-
t é k b e n t ü k r ö z z é k a l e g j e l l e m z ő b b új v o n á s o k a t , m e l y e k a b o l gár n é p n y e l v e t j e l l e m e z t é k . A bolgár irodalmi és b e s z é l t
nyelv
eltávolodásának
ál-
f o l y a m a t a az E v t i m i j T a r n o v s k i p á t r i á r k a
tal a X I V . század utolsó negyedében végrehajtott után éri el a tetőfokát. Mindezek ellenére
írásreformja
rendelkezésünkre
állnak olyan vitathatatlan bizonyítékok, melyek
rámutatnak,
hogy a X I V . század végéig a bolgár nyelv fonetikai alapvetően átalakult. A redukáltak után, melyek
rendszere
fejlődése,
m i n t a r r a m á r u t a l t u n k , k o r á b b a n z a j l o t t l e , e l t ű n n e k az ó b o l g á r nyfelvre j e l l e m z ő a é s a n a z á l i s m a g á n h a n g z ó k i s . A n a z á l i s o k fejlődése sokirányú és egyenetlen v o l t , hangértékük
131
megváltozásával kapcsolatban a mai bolgár dialektusok
igen
n a g y v á l t o z a t o s s á g o t m u t a t n a k . F o k o z a t o s a n e l t ű n i k a 1i, az u m a g á n h a n g z ó az H - h e z k ö z e l í t , j e l e n t ő s e n dik a m á s s a l h a n g z ó r e n d s z e r . Mindez grafikai
depalatalizálókeveredések
formájában tükröződik a nyelvemlékekben, nyilvánvalóvá lik a n n a k l e h e t e t l e n s é g e , h o g y a m á s o l ó k h e l y e s e n
vá-
használ-
ják a b e t ű k e t o l y a n h a n g o k j e l ö l é s é r e , m e l y e k a b o l g á r ben már nem léteznek. A középbolgár korszak végéig eltűnnek a névszók esetvégződéses alakjai. Ezek
teljesen
maradványai
ma már jelentéktelenek, mégsem szűnt meg a végleges bölésükre irányuló
nyelv-
kiküszö-
folyamat.
A névszók esetvégződéses alakjainak eltűnése a
legje-
lentősebb, bár nem egyetlen sajátosság, mely a.bolgár
nyel-
vet megkülönbözteti a többi szláv nyelvtől, illetve a balkáni nyelvekkel rokonitja. Á szóban forgó időszakban már
tel-
jesen m e g h o n o s o d i k a nyelvben a határozott névelős alak használata, a melléknevek rendszerében pedig új, analitikus k ö z ö k j e l e n n e k m e g a f o k o z á s k i f e j e z é s é r e : a n o és a
esz-
Hafi-par-
t i k u l á k . A n é v s z ó - és i g e r e n d s z e r b ő l e l t ű n n e k a d u a l i s i
for-
m á k . F o l y t a t ó d i k az i n f i n i t i v u s i a l a k f e j l ő d é s e , m e l y a k ö zépbolgár korszak végére minden valószínűség szerint kivész a h a s z n á l a t b ó l . E z t j e l z i a n n a k a aa- s z e r k e z e t e k k e l
történő
f e l v á l t á s a is a k é s ő i k ö z é p b o l g á r e m l é k e k b e n , b á r t e l j e s tűnését a nyelvtörténészek csak a következő korszakra Tipikus balkáni nyelvi vonás —
el-
teszik.
mint azt korábban már megje-
132
gyeztük —
a j ö v ő i d ő 'искам'= a k a r n i / ó b o l g á r уотЪтн/
segédigével történő kifejezése /körülírás/. A segédige
foko-
z a t o s a n а ще p a r t i k u l á i g r ö v i d ü l t l e , és m a e z z e l a s z ó c s k á v a l é s a m e g f e l e l ő r a g o z o t t i g e a l a k k a l k é p e z z ü k a jövő a bolgár
időt
nyelvben.
A s z e m é l y e s és a b i r t o k o s n é v m á s o k t e r ü l e t é n m á r á l i s f o r m á k j e l e n n e k m e g az e g y e s és t ö b b e s s z á m
speci-
harmadik
személyében, megszűnik a nemek szerinti különbség a melléknev e k é s a n é v m á s o k t ö b b e s s z á m á b a n . A z i g e r e n d s z e r b e n is jelentkeznek ú j , fontos változások. Alapvetően megváltozik
az
ó b o l g á r i g e r a g o z á s i r e n d s z e r : k i a l a k u l e g y új r a g o z á s , a z -a- c o n i u g a t i o . Valószínűleg még a szóban forgó időszak e l k e z d ő d ö t t az i m p e r f e c t u m és az a o r i s t o s f o r m á i n a k
előtt
összeol-
v a d á s a , d e a f o l y a m a t e g y p o n t o n m e g á l l t , s így a m a i b o l g á r n y e l v b e n j ó l e l k ü l ö n í t h e t ő e g y m á s t ó l a k é t i g e i d ő . E b b e n az i d ő b e n e r ő s e n e g y s z e r ű s ö d i k az ó b o l g á r m e l l é k n é v i
igenevek
rendszere, megjelenik a határozói igenév. Természetesen
nem
könnyű röviden leírni azt a sokoldalú átalakulást, melyen a bolgár nyelv a középbolgár korszakban átment, mint ahogy héz lenne összefoglalni a számos lexikai változást
is.
1396-ban Bulgária öt évszázadra török megszállás került. Ekkor veszi kezdetét a nyelv fejlődésének
ne-
alá
következő,
ú j b o l g á r k o r s z a k a . S z e r e n c s é r e a k é t n y e l v ű s é g n e k ez az i d ő szaka a bolgár nyelvben csak a lexika terén hagyott n y o m o t . N e m t e k i n h e t j ü k b i z o n y í t o t t n a k a z t az
tartós
álláspontot,
133
hogy a bolgárban a török nyelv hatására jelent meg a sajátos közvetítő m ó d , mely a többi szláv nyelvben nem
fordul
elő. A török szavak beáramlása a bolgár nyelvbe néhány
év-
s z á z a d o n k e r e s z t ü l f o l y t a t ó d i k : a X V . s z á z a d t ó l a X I X . század első n e g y e d é i g . A bolgár reneszánsz idején, amely a X V I I I . s z á z a d b a n k e z d ő d ö t t és az o r o s z — t ö r ö k háborúig, 1877—1878-ig
felszabadító
tartott, a körülmények
gyökeresen
megváltoztak. A megszállás évei alatt a bolgár népnek
sike-
rül szembeszállnia a török asszimilációs kísérletekkel, megő r i z n i e az e t n i k a i é s h i t b e l i h o v a t a r t o z á s r a
irányuló
józan
t ö r e k v é s é t , f e n n t a r t a n i a k u l t u r á l i s h a g y o m á n y a i t és n y e l v é t . A z új t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i é s p o l i t i k a i k ö r ü l m é n y e k
ennek
alapján lehetőséget adnak a formálódó nemzetnek arra, hogy befejezze a szellemi és politikai élet megújításának
folyama-
tát. Törökország fokozatosan elveszíti európai pozícióit, a •
b o l g á r társadalom szempontjából pedig erős orosz és keleteurópai hatás válik érezhetővé. Mindez tükröződik a nyelvben is, mely jelentős mennyiségű turcizmustól szabadul meg. Mindé a szláv orosz nyelv aktív közreműködésével történik, melynek kezdeti hatása már a X V I . században érezhető, amikor
Bulgári-
á b a n t ö m e g e s e n k e z d t e r j e d n i az e g y h á z i s z l á v n y e l v ű
irodalom
Ennélfogva a turcizmusokat —
l e g k o r á b b a n az i r o d a l m i
b e n , m a j d f o k o z a t o s a n a b o l g á r d i a l e k t u s o k b a n is —
nyelv-
russziz-
m u s o k v á l t j á k f e l . E r ő s az o r o s z n y e l v h a t á s a a b o l g á r
nem-
134
zeti nyelv létrejöttére
is. Ez a hatás túlnyomórészt a lexi-
ka területére szorítkozik, de észrevehető más n y e l v i is. Az orosznak a bolgár irodalmi nyelvre gyakorolt eredményeként újra megjelenik a dialektusokból már
síkokon hatása
kiveszett
jelen idejű cselekvő m e l l é k n é v i igenév, valamint s o k , igéből - HHe képzővel képzett főnév, aktivizálódik néhány
szóképző
e s z k ö z h a s z n á l a t a . A z o r o s z n y e l v k ö z v e t í t ő ü l is s z o l g á l a nemzetközi kulturális terminológia átvételéhez. A bolgár legújabb történetében
is f e l f e d e z h e t ő k é r d e k e s
folyamatok,
m e l y e k k e l azonban itt n e m f o g l a l k o z h a t u n k . Ezek sem — ahogy az eddig említettek sem —
nyelv
mint
kizárólag a nyelvi
fejlődés
b e l s ő t ö r v é n y e i n e k k ö s z ö n h e t ő k , h a n e m a z o k n a k a z új
körülmé-
nyeknek is, melyek között a bolgár nép él: a bolgárok
életmód-
j a , k u l t ú r á j a és g o n d o k o d á s m ó d j a m e g v á l t o z á s á n a k . E z t
egyéb-
ként már a régi bolgárok a*3ktk"k
s z
ő
egyidejűleg
azt is, hogy
'nép'.
is t u d t á k , a k i k n e k a n v e l v é b e n jelentette azt is, hogy
a
'nyelv' és
135
A MAGYAR NYELV BOLGÁR-SZLÁV
H . Tóth
ELEMEIRŐL
Imre
A magyarság a Kárpát-medencében való
megtelepülése
után jelentős változásokat élt át: megismerte a földművelés közép-európai
formáját, megváltozott életmódja,
lakása,
öltözködése, táplálkozása. Még jelentősebb változást t e t t a k e r e s z t é n y s é g f e l v é t e l e és az á l l a m Mindez a magyar nyelv változásokra jában, a szókincsben
jelen-
megszervezése.
legérzékenyebb
is t ü k r ö z ő d i k a k ü l ö n f é l e
1
struktúrá-
jövevényszavak
meghonosodása révén. E jövevényszavak között jelentős vannak szláv eredetűek. A magyar nyelv szláv eredetű az i r o d a l m i n y e l v s z ó k i n c s é n e k 12,4 s z á z a l é k á t t e s z i k
számban szavai 2 ki.
A tudományos magyar szlavisztika megalapítója, Asbóth Oszkár
/1852—1920/
v o l t a z , a k i az e l s ő k k ö z ö t t
arra, hogy szláv jövevényszavainkat
felfigyelt
az á t a d ó n y e l v t ő l
füg-
gően rétegekre o s z t h a t j u k . E rétegek feltárása során Asbóth Oszkár rendkívül nagy szerepet tulajdonított
bolgár-szláv
136
ereáetű jövevényszavainknak. Asbóth Oszkár kutatásainak
egyol-
dalúságát Melich János / 1 8 7 2 — 1 9 6 3 / helyesbítette, aki a bolgár hatás mellett hangsúlyozta a többi szláv, elsősorban a horv á t és a s z l o v é n n y e l v m a g y a r r a t e t t h a t á s á t i s . M e l i c h
János
é r d e m e , h o g y A s b ó t h k r i t i k á j á n a k h a t á s á r a k i d o l g o z t a és k i b ő v í t e t t e az e g y e s r é t e g e k e l k ü l ö n í t é s é r e s z o l g á l ó
tudományos
módszert, amelynek klasszikus összefoglalását nyújtja szláv jövevényszavai c . művében.
Nyelvünk
3
A magyar nyelv szláv jövevényszavainak kutatásában gasló hely illeti meg Kniezsa István / 1 8 9 8 — 1 9 6 5 / aki egész sor résztanulmányban
kima-
professzort,
és A m a g y a r n y e l v s z l á v
vényszavai c . sajnos befejezetlenül maradt művében
jöve-
összegzi,
é r t é k e l i az e d d i g i k u t a t á s o k e r e d m é n y é t és k i j e l ö l i a t o v á b b i m u n k a f ő b b i r á n y á t . K n i e z s a I s t v á n n a g y é r d e m e , h o g y az A s b ó t h Oszkár által kívánatosnak tartott, de Melich János által kellőképpen nem méltányolt magánhangzók kvantitásával
foglalkozó
v i z s g á l a t o k a t is b e v o n t a s z l á v j ö v e v é n y s z a v a i n k f o r r á s a i m e g határozásának munkájába.
v
~
Kniezsa István A m a g y a r nyelv szláv jövevényszavai c . immár klasszikussá vált művének 1/1. kötetében a bolgár-szláv /továbbiakban csak bolgár/ jövevényszavainkat illetően böző csoportokat állít fel. Kétségtelenül bolgár
külön-
eredetűnek
tartja következő szavainkat: berce, bolgár, goromba,
lencse,
mesgye, mostoha, nadrág, nyüst, ontok, panasz, pamat, pest, porong, rozsda, siska, szerencse, vádol, zarándok. Valószínű, vagy lehetséges, hogy bolgár eredetű imely, konkoly,
ladik,
)
137
palota, szavat szavunk. Bolgár ill. keleti szerb, vagy
óhor-
vát, esetleg ószerb átadót feltételez bélezna, bocska, eszterga, gabona, östör, palást, pitvar szavaink esetében. Jellemző, h o g y a b i z á n c i r í t u s r a u t a l ó , igen r é g i k e r e s z t é n y
terminoló-
g i a s z a v a i t K n i e z s a n e m t e k i n t i e g y h á z i s z l á v e r e d e t ű n e k . Ide sorolhatók a d i á k , k a r á c s o n y , k e r e s z t , /talán a keresztel/ és s z o m b a t f ő n e v e k . A z ó e g y h á z i s z á r m a z t a t á s e l l e n s z ó l t e az a t é n y , h o g y :
1 . Az óegyházi szláv a magyar
pap,
szerin
nyelvre
semmilyen hatással nem v o l t . Még a későbbi egyházi szláv hatás is " e g é s z e n m i n i m á l i s " . 2 . A b i z á n c i r í t u s a h o n f o g l a l á s
után
4 nem játszott komoly szerepet
Magyarországon.
Kniezsa bolgár eredetű jövevényszavaink
átadó forrásá-
n a k m e g h a t á r o z á s á n á l k ü l ö n f é l e k r i t é r i u m o k b ó l i n d u l k i . A legegyszerűbb és legnagyobb bizonyító erejű a fonetikai, amely alapján mesgye, mostoha, nyüst, pest, rozsda szavaink eredete kétségtelen. Jelentéstani kritérium alapján szavunk bolgár eredetű, mert queremonia, querula c s a k az ó e g y h á z i s z l á v b a n v a n m e g .
5
T ö r t é n e t i és
k r i t é r i u m o k s z ó l n a k a m e l l e t t , h o g y az o n t o k
bolgár
panasz
jelentésben szóföldrajzi
'bélfonál' főnév
bolgár eredetű. A takácsmesterség műszavai között ugyanis vannak bolgár eredetűek /pl.porong
'vasból való keret a vászon
3
s z ö v é s é r e / . A z a t é n y , h o g y az o n t o k c s a k E r d é l y b e n * 6 ki, a bolgár eredet földrajzi bizonyítéka.
mutatható
Kniezsa István rendkívül lelkiismeretesen vizsgálta meg szláv jövevényszavaink
lehetséges forrását. Minden
körülményt
138
figyelembe vett vitás eredetű szavaink elbírálásakor.
Figye-
lemmel kísérte m á s tudományterületek eredményeit és azok
ha-
t á s á r a k o r á b b i á l l á s p o n t j á t g y a k r a n m e g is változtatta,, E z zel m a g y a r á z h a t ó , hogy vannak olyan szláv
jövevényszavaink,
amelyeknek a forrásáról megváltoztatta v é l e m é n y é t . így p l . király főnevünket A magyar nyelv szláv jövevényszavai c . művében történelmi kritériumok figyelembevételével
valószínű-
7
leg h o r v á t e r e d e t ű n e k t a r t j a ,
hiszen az állami
terminológia
d é l i - s z l á v e r e d e t ű . E z z e l s z e m b e n A m a g y a r á l l a m i és
jogi
t e r m i n o l ó g i a e r e d e t e c . a k a d é m i a i e l ő a d á s á b a ng m á r e s z ó f e l tétlen nyugati eredete mellett tör lándzsát. f o g l a l k o z t a t t a K n i e z s á t az á l l a m i és j o g i é l e t
Különösen
sokat
terminológiá-
jának e r e d e t e . Az ebbe a témakörbe tartozó szókincset szláv, valószínűleg óhorvát eredetűnek tartotta. Jól e z a z á l l á s p o n t j a az a s z t a l n o k , u d v a r n o k és v a j d a
délilátható
szavaink
m a g y a r á z a t á n á l . A m a g y a r n y e l v s z l á v j ö v e v é n y s z a v a i c„ m ű v é ben az első műszót a délszlávból származtatja, a második tos forrását nem jelöli m e g , míg a vajda esetében
pon-
óorosz,
b o l g á r , v a g y h o r v á t e r e d e z t e t é s t lát v a l ó s z í n ű n e k . E z t a v é leményét a m a g y a r á l l a m i és jogi t e r m i n o l ó g i a eredetéről
tar-
tott előadásában úgy módosítja, hogy valószínűleg bolgár
ere-
d e t ű a s z t a l n o k , v a j d a e s e t l e g az u d v a r n o k , a z i s p á n , z á s z l ó és vitéz s z a v u n k . Bolgár eredetűnek tartja v i s z o n t a s z a v a t , zuvaty
szót, melynek j e l e n t é s e : l o p á s
vádjának
elhárítása
azzal, hogy a gyanúsított megnevezi azt a személyt, akitől a
139
kérdéses tárgyat vette, vagy
»9 kapta.
A m a g y a r á l l a m i és j o g i t e r m i n o l ó g i a e r e d e t é r e
vonatko-
zó f e j t e g e t é s e i t K n i e z s a I s t v á n a z z a l a m e g á l l a p í t á s s a l j a , h o g y "a m a g y a r j o g i t e r m i n o l ó g i á n a k
jelentékeny
zár-
része
déli-szláv, éspedig részben szerb-horvát, részbea bolgár detű."
1 0
Az előadást követő vitában, melyben nyelvészek
ereés
t ö r t é n é s z e k , n é p r a j z o s o k és irodalmárok vettek r é s z t , Kniezsa á l l á s p o n t j á t t ö b b e n is k i e g é s z í t e t t é k . E k i e g é s z í t é s b ő l
két
megállapítást emelünk ki: 1. Hadrovics László professzor
sze-
rint aligha valószínű a szerb hatás állami terminológiánk
ki-
alakulásában. 2. Perényi József professzor véleménye az, hogy az állami terminológia bolgár s z á r m a z á s ú .
11
Kniezsa
válaszá-
ban hangsúlyozza, hogy helyesebb volna azt mondani, hogy
álla
12
mi terminológiánk bolgár jelleg u,
de v a n n a k n e m b o l g á r
ere-
d e t ű m ű s z a v a i is / p l . k i r á l y / . E z v o l t az á l l á s p o n t a m a g y a r n y e l v b o l g á r
jövevénysza-
v a i t i l l e t ő e n K n i e z s a I s t v á n é l e t é b e n . E t t ő l az
á l l á s p o n/ t t ó l
c s a k a r é s z l e t e k e t i l l e t ő e n f i g y e l h e t ü n k m e g e l t é r é s t . így p l Bárczi Géza / 1 8 9 4 — 1 9 7 5 /
A magyar szókincs története c . köny-
v é b e n d o r o n g s z a v u n k a13 t -- A s b ó t h n y o m á n — gárból
valószínűleg a bol
származtatja.
K n i e z s a h a l á l a u t á n is a k t u á l i s t é m a m a r a d t b o l g á r detű jövevényszavaink kutatása. Hadrovics László
ere-
akadémikus
két Kniezsa által nem vizsgált szavunkról bizonyította hogy szláv eredetű. Archaikus ill. tájnyelvi porgolát
be, /porgo-
140
Iád, porgolác/
'községkerítés' szavunkról meggyőzően
mutat-
ja k i , h o g y b o l g á r á t v é t e l . A z e d d i g m e g f e j t h e t e t l e n n e k tüstént
'azonnal, mindjárt' határozószót illetően
tűnő
Hadrovics
László a szláv származtatás mellett foglal állást, átadó 1
4
nyelvként a bolgárt vagy a szerbet nevezve meg. -
A magyar nyelv szláv elemeinek vizsgálata komplex
jelle-
g ű k u t a t á s o k a t i g é n y e l , a m e l y e k b e n j e l e n t ő s s z e r e p jut m á s szakterületek művelőinek. Különösen a történeti
kútatásoknak
a jelentősége nő meg e kérdések vizsgálatánál. A
történettu-
d o m á n y r é g e b b i e r e d m é n y e i e d d i g is f e l h a s z n á l á s r a k e r ü l t e k j ö v e v é n y s z ó - v i z s g á l a t o k b a n . A z o n b a n az ú j a b b k u t a t á s o k
a
ered-
m é n y e i is j e l e n t ő s e n m ó d o s í t h a t j á k a n y e l v é s z e t i , v i z s g á l ó d á sok i r á n y á t . Ami bolgár jövevényszavainkat
illeti, utalunk
itt azokra a megállapításokra, amelyeket állami
terminológi-
ánk egy részének bolgár eredetéről P e r é n y i József
professzor
t e t t . Szerinte a m a g y a r s á g jogi és á l l a m i terminológiája
csak
bolgár eredetű lehet, mert történeti adataink vannak Magyarország egyes részeinek a bolgár államhoz való
tartozásáról.
Ennek az államalakulatnak a lakosaival került leghamarabb csolatba a honfoglaló magyarság. A dunántúli szlávokkal kapcsolatok valamivel
későbbiek.
való
15
Hasonló nézeteket vallott a nyelvész és történész Elemér / 1 8 9 1 — 1 9 7 4 /
kap-
Moór
is, aki meggyőzően bizonyította, hogy a
már Melich Jánosnál oly nagy szerepet játszó keleti n y e l v j á r á s o k k a l , a m e l y e k r e K n i e z s a is t ö b b h e l y e n
szerb
hivatko-
z i k , a m a g y a r s á g a j e l e n t ő s f ö l d r a j z i t á v o l s á g m i a t t n e m is
é
141
érintkezett.
16
Következésképpen keleti szerb
nincsenek a magyarban. Ilyennek minősített
jövevényszavak
jövevényszavaink
a bolgárból valók, hiszen a bolgárok jelenléte a honfoglalásk o r i M a g y a r o r s z á g t e r ü l e t é n a h e l y n é v a n y a g b ó l jól tó.
kimutatha-
1 7
Kniezsa István figyelembe véve azokat a helyesbítéseket, amelyek A magyar nyelv szláv jövevényszavai c . műve
kapcsán
a különböző szakterületek művelői részéről elhangzottak, revideálta megállapításait. Kiinduló tételként
megállapítja,
hogy a X — X I . században a magyarok a bolgárokon kívül csak a 18 k a j - h o r v á t o k k a l , s z l o v é n e k k e l és s z l o v á k o k k a l
érintkeztek.
Mivel a magyar keresztény terminológia bizánci rítusra műszavai
utaló
/ d i á k , k e r e s z t , p a p , s z o m b a t / az e m l í t e t t s z l á v n y e l -
vek k ö z ü l csak a bolgárból i s m e r e t e s e k , ezen szavak azoknak a bolgároknak a nyelvéből valók, akiktől mostoha, nyüst, mesgye s z a v u n k a t is v e t t ü k . E r r e a f e l t é t e l e z é s r e e l é g s é g e s
alapot
ad a z , a m i t a t ö r t é n e t i f o r r á s o k a l a p j á n a b i z á n c i e g y h á z X — X I . századi magyarországi térítő tevékenységéről
Bolgár jövevényszavaink kérdéséhez Kniezsa István után Moór Elemér szólt ismét hozzá egy meglehetősen tikus t a n u l m á n y á b a n , amelyet Az Árpád-monarchia
kialakulásá-
Össze.
rovatá-
viszonyokból
indul k i . Alapvető megállapításait a következőkben juk
halála
problema-
nak k é r d é s é h e z c . alatt a Századok c . folyóirat Vita b a n p u b l i k á l t . M o ó r E l e m é r i t t is a t ö r t é n e l m i
19
tudunk.
foglalhat-
142
1 . A m a g y a r o k a X . s z á z a d b a n c s a k a b o l g á r o k k a l és
szlo-
vákokkal érintkeztek. 2. A keleti szerbekkel a magyarság sem került közvetlen érintkezésbe. 3. Szlovén
soha-
jövevényszavak
a XI. század előtt aligha kerülhettek nyelvünkbe. 4, A
sto
nyelvjárást beszélő szerbekkel csak a Rigó-mezei csata
után
kerültek őseink
kapcsolatba.
20
A f e n t i m e g á l l a p í t á s o k b ó l e g y é r t e l m ű e n l e v o n h a t ó az a következtetés, hogy azok a szláv jövevényszavaink,
amelyeket
a X . század folyamán vettünk á t , vagy a bolgárból, vagy a szlovákból s z á r m a z t a t h a t ó k . Ha ezen átvételek délszláv g ű e k , akkor az átadó nyelv csak a bolgár lehet. Ha
jelle-
jövevény-
szavaink nyugati szláv jellegűek, a szlovák eredeztetés a val ó s z í n ű . 21 E t é z i s b ő l k i i n d u l v a M o ó r á l l a m i
terminológiánk
korai rétegét b o l g á r n a k , azaz bolgár eredetűnek
nyilvánítja
22 más, ún. kultúrszavakkal
együtt.
T e k i n t s ü k á t az e l m o n d o t t a k s z e m s z ö g é b ő l a m a g y a r bolgár eredetűnek tulajdonítható jövevényszavainak
kérdését!
1. A Kniezsa István által kétségtelenül bolgárnak sített jövevényszavakon kívül történeti kritériumok b o l g á r e r e d e t ű az a r é t e g i s , a m e l y r ő l K n i e z s a tartotta a bolgár
nyelv
minő-
alapján
lehetségesnek
eredetet.
2 . M i v e l keleti, szerbekkel nem é r i n t k e z t e k ő s e i n k , a keleti szerbnek tekintett jövevényszavak
is b o l g á r
eredetűek-
nek bizonyulnak /belezna, östör, palást/. Ami a keleti nyelvjárást i l l e t i , e m l í t e t t ü k , hogy elsőnek Melich
szerb
János
143
operált e nyelvjárás magyarra tett hatásával. A
honfoglalás-
kori Magyarország c . művében a bolgár-szláv lakosságról a következőképpen nyilatkozik:
"a h o n f o g l a l á s - k ö r ü l i i d ő k b e n a
bizánci birodalom érdekeltségének a területén tehát a Szeréms é g b e n , a D u n a - T i s z a k ö z é n , a Maros-közén és a T i s z á n t ú l , továbbá Erdélyben bolgár-török és délszláv: b o l g á r - s z l á v
nyelvű
23 n é p e k laktak".
A z o n b a n ez a m e g á l l a p í t á s a n e m
m e r t az e r d é l y i s z l á v o k r ó l , a k i k e t e g y s z e r minősített, a következőket
egyértelmű,
bolgár-szlávoknak
irja: "Amennyiben Erdélyben a
I X — X . s z á z a d b a n s z l á v o k is l a k t a k , e z e k a h o n f o g l a l á s előtt a Balkánról, éspedig a bizánci érdekeltség
területéről
idevándorolt délszlávok voltak. Nyelvük a mai nyugati 24
és a keleti szerb nyelvjárás IX. századi ő s e . " n y e l v i e m l é k e a B e«/l g r a d f t / G y u l a f e h é r v á r n e v e / , a
bolgár-török Saroltu
Beloknegini
bolgár
E szlávság Zalatna 2 S
h e l y n é v , a m e n n y i b e n n e m k é s ő b b i e r e d e t ű . Ide v o n h a t ó v v István anyjának B e l e k n e g i n i
ideje
Szent
neve, amely a
'fehér m e n y é t ' szláv t ü k ö r s z a v a . A sze-
m é l y n é v r ő l írva Melich ismét h a n g s ú l y o z z a , hogy olyan
nyelv-
j á r á s b ó l e r e d , a m e l y a n y u g a t i b o l g á r és k e l e t i s z e r b n y e l v 26 járás X — X I . századi ő s e . Hasonlóképpen e nyelvjárás emléke 27 még a Prokuj személynév, S z t . István nagybátyjának a n e v e . Már láttuk, hogy keleti szerb jövevényszavak nem
kerül-
hettek nyelvünkbe, mert a keleti szerbekkel közvetlen
érint-
kezése a magyarságnak nem v o l t , de fonetikai jellegű t o l á s o k is k i z á r j á k a k e l e t i s z e r b s z á r m a z t a t á s
megfon-
valószínűsé-
144
g é t . A m a i keleti szerb nyelvjárások, amelyek átmenetet peznek a bolgár nyelvhez —
ké-
sajátos balkanizmusaik miatt
eredetileg szerb nyelvjárások voltak, amelyek a
—
XIII—XIV.
századi sto nyelvjárások innovációiban már nem vesznek
részt.
Ez arra u t a l , hogy akkorra a keleti szerb nyelvjárások
elkü-
lönültek a sto nyelvjárásoktól. A keleti szerb
nyelvjárások
jellemző ősi szerb vonása a z , hogy a két redukált hang
helyén
28 /1> , 6 /
csak egy magánhangzó van.
Melich szerint az
szlávok n y e l v e a n y u g a t i bolgár és k e l e t i szerb
erdélyi
nyelvjárás
I X . századi ő s e . Ez a megállapítás azonban a keleti nyelvjárások ismeretében vitatható, mert a nyugati
szerb bolgárban
a két redukált helyén két magánhangzó van /o, e/, míg a keleti szerb nyelvjárásokban pedig csak e g y . Ez azt jelentené, hogy az erdélyi szláv nyelvjárásra egyszerre jellemző a két
redu-
kált helyén megjelenő két teljes képzésű magánhangzó és a két redukált helyén fellépő egy magánhangzó is, ami aligha s é g e s . M a g a M e l i c h is u t á l a r r a , h o g y a Duna m e n t é n
lehet-
megtele-
p e d e t t d é l s z l á v o k nyelvének a n y u g a t i b o l g á r és keleti
szerb
n y e l v j á r á s a f o l y t a t ó j a , t e h á t n y e l v ü k a z o n o s az e r d é l y i ságéval. Azonban, amint a magyar nyelv e nyelvjárásból j ö v e v é n y s z a v a i m u t a t j á k , az 29ő s s z l á v volt ebben a nyelvjárásban.
vett
és b két külön hang
Ez a t é n y k i z á r j a , h o g y
s z e r b j e l l e g ű n e k t e k i n t s ü k , m e r t a k e l e t i s z e r b b e n az 1
szláv-
keleti ősszláv
h e l y é n c s a k e g y m a g á n h a n g z ó t t a l á l u n k . így n e m c s a k
r a j z i , d e e g y f o n t o s n y e l v é s z e t i k r i t é r i u m is k i z á r j a
föld-
azt,
145
hogy a magyarok a I X — X . században a kéleti szerb rás őséből szókölcsönzéseket vettek volna yf V
nyelvjá-
át.
K ö v e t k e z é s k é p p e n a B e l g r á d ^ Beilekneajni,
Zalatna, Pro-
kuj tulajdonfőnév keleti szerbből való származtatásának
le-
h e t ő s é g e is e l e s i k . így az e d d i g k e l e t i s z e r b e r e d e t ű n e k
te-
y/
....
%/
kintett belezna,östör, palást szavainkon kivül a B e l g r a d g , Bel e k n e g i n i , Z a l a t n a és P r o k u j t u l a j d o n n e v e k is b o l g á r
erede-
tűek. 3. A feltételezett keleti szerb átvételekről
mondottak
é r v é n y e s e k az ó s z e r b n e k m i n ő s í t e t t j ö v e v é n y s z a v a k r a i s . így például Hadrovics László akadémikus azt feltételezi, hogy tüstént határozószavunk
talán bolgár vagy szerb á t v é t e l . Hang-
súlyozza azonban, hogy az átvételnek korán kellett a m i k o r még a redukált hangok megvoltak."*
0
történnie,
E b b e n az e s e t b e n
t ü s t é n t szavunkat ószerbnek lehetne t e k i n t e n ü n k . Ennek a felt é t e l e z é s n e k e l l e n e m o n d az a k ö r ü l m é n y , h o g y a s z ó á t v é t e l e i d e j é n az á t a d ó n y e l v b e n m é g m e g v o l t a k a r e d u k á l t
magánhang-
z ó k , h i s z e n az ji h e l y é n t a l á l h a t ó m a g y a r ü m e g f e l e l é s
egy
r e d u k á l t m a g á n h a n g z ó f o l y t a t á s a . Ha az á t v é t e l i d e j é b e n , az á t a d ó n y e l v b e n m é g m e g v o l t a r e d u k á l t m a g á n h a n g z ó , a k k o r az átadó nyelv nem lehetett a szerb, mert a szerbekkel a magyarság a redukáltak megléte idején még nem került
kapcsolatba.
E g y m á s i k h a n g t a n i f o r r á s , a st m e g l é t e a l a p j á n /az ő s s z l á v skj h e l y é n / k é r d é s e s s z a v u n k l e h e t b o l g á r , V a g y s t o
nyelvjá-
rásbeli szerb is. Mivel azonban e szó a redukált hangok
meg-
146
léte
idején került a m a g y a r b a , tehát akkor, amikor a sto
nyelvjárást beszélő szerbekkel még nem érintkeztek a s t h a n g k a p c s o l a t is a b o l g á r e r e d e t e t
őseink,
valószínűsíti.
4 . L á t t u k , hogy Kniezsa István korábbi
álláspontjával
e l l e n t é t b e n b i z á n c i r í t u s r a u t a l ó d i á k , k e r e s z t , paip, s z o m b a t m ű s z a v a i n k a t is a b o l g á r b ó l s z á r m a z t a t t a . E b b ő l a s z e m pontból figyelmet érdemel a karácsony főnév, amely
Kniezsa
István szerint a honfoglalás előtti szlávságnál volt
elterjed-
31 ve.
A h o n f o g l a l á s e l ő t t ő s e i n k az a k k o r m é g t ú l n y o m ó t ö b b -
s é g ü k b e n - p o g á n y ó o r o s z o k k a l és a m á r k e r e s z t é n y
bolgárokkal
é r i n t k e z t e k . A z a t é n y , h o g y a b o l g á r b ó l is i s m e r e t e s a k a r á csony szó
'ein T a g u m W e i h n a c h t e n ' j e l e n t é s b e n , v a l ó s z í n ű v é
t e s z i , h o g y ez a s z a v u n k is b o l g á r
eredetű.
A magyar keresztény terminológia déli szláv eredetű, azaz k i s e b b r é s z b e n a g ö r ö g r í t u s ú b o l g á32r o k , i l l . a l a t i n tású horvátok nyelvéből származik.
Van azonban
szertar-
keresztény
terminológiánknak egy rituális és nyelvi szempontból
neutrá-
l i s r é t e g e i s . Ide t a r t o z i k s z e n t , s z e n t e l s z a v u n k i s . E z e k jellegzetes vonása a z , hogy a szláv magashangrendű
nazális
helyén en hangkapcsolat fordul elő b e n n ü k . A nazálisok it f e l m u t a t ó s z l á v j ö v e v é n y s33 zavaink átvételének idopontja a X . század v é g e .
nyoma-
legkésőbbi
A X. század végéig a magyarok
csak a bolgárokkal és a szlovákokkal kerültek
kapcsolatba.
Mivel a keresztény terminológia délszláv eredetű, a szlovák s z á r m a z t a t á s l e h e t ő s é g e e l e s i k . így s z e n t é s s z e n t e l
szavaink
147
bolgár eredete valószínű, hiszen ezek a műszavak a kereszt é n y s é g l e g a l a p v e t ő b b f o g a l m i k ö r é b e t a r t o z n a k , és elképzelhetetlen
nélkülük
a keresztény hitre való térítés. Mivel éz 34 fűződik,
a térítés 973-ig a bizánci egyház teVékénységéhez
jogos említett szavaink óbolgár származtatása. A nyugati
egy-
35 ház m i s s z i ó s m u n k á j a csak 973 után v á l i k
lehetségessé.
5. Úgy t ű n i k , hogy a magyar nyelv állami és részben gi terminológiája
jo-
is á r n y a l t a b b m e g k ö z e l í t é s t k í v á n . B á r
detben Kniezsa István kizárta a bolgár szókölcsönzés s é g é t , k é s ő b b néhány műszót bolgárnak tekintett és
kez-
lehető-
elismerte
a terminológia bolgáros jellegét. A Kniezsa István által bolg á r n a k t e k i n t h e t ő a s z t a l n o k , vajda:, udvarrtok, i s p á n , s z a v a t m ű s z a v a i n k o n k í v ü l ide s o r o l h a t ó az u d v a r dolog dug
'aula' és
'tartozás'. Az utóbbi szót Kniezsa István a csa-horvát
'debitum, officium'terminus technikusból
származtatja
azzal a megjegyzéssel, hogy csak a csa-horvátban nak a
zászló,
lehet a szó-
magyaréval rokon jelentését, ill. jelentéseit
kimutat-
n i . Ha az a l a p j e l e n t é s , amiből a magyar m ű s z ó jelentései fejlődtek, a csa-horvátban
a
ki-
'debitum, officium', akkor
nyu
godtan tekinthetjük kérdéses szavunkat óbolgárnak is, mert a s z ó a l a p j e l e n t é s e a z ó b o l g á r b a n is ' d e b i t u m ' , ' t a r t o z á s , a d ó s ság' v o l t . Nem beszélve árról, hogy egy csa-hórvát d&q .adhatott volna a magyarban fonetikailag dolog
aligha
hangalakot.
ö s s z e f o g l a l v a az állami és jogi terminológia
36
eredeté-
ről mondottakat„ a következő megállapítást kockáztatjuk
meg.
148
Valószínűnek látszik, hogy a keresztény terminológiához
ha-
s o n l ó a n a m a g y a r á l l a m i é s j o g i é l e t m ű s z a v a i is k e t t ő s
ere-
detűek: van bennük egy korai réteg, amely minden
bizonnyal
b o l g á r , és v a n e g y k é s ő b b i r é t e g e , a m e l y H o r v á t o r s z á g
meghó-
dítása /1091/ után a horvátból került a m a g y a r b a . A bolgár réteget a honfoglaláskor
itt t a l á l t á l l a m i s z e r v e z e t b e n
élt
bolgárok nyelvéből vettük á t , míg a horvát réteget jóval később. Kristó Gyula kutatásai alapján t u d j u k , hogy a magyar állam két meghódított idegen államalakulatot kapcsolt magá-
»
h o z . I . I s t v á n 1 0 1 0 k ö r ü l m e g d ö n t ö t t e az E r d é l y d é l i
részé-
ben létezett bolgár "politikai képződményt", amelynek
élén
a vajda á l l o t t .
37
Ennek a terminológiája került bele
legko-
rábban a m a g y a r állami és jogi élet s z ó k i n c s é b e . Minden
okunk
megvan ugyanis arra/ hogy azt f e l t é t e l e z z ü k , hogy Krum k á n az á l t a l a a b o l g á r b i r o d a l o m h o z c s a t o l t t e r ü l e t e k e t is m e g s z e r v e z t e és k ö z p o n t i i r á n y í t á s a l á v o n t a .
38
államilag A bolgár
terület bekebelezése u t á n , mintegy száz évvel később került 39 sor a t e n g e r m e l l é k i h o r v á t á l l a m a l a k u l a t m e g h ó d í t á s á r a . n e k á l l a m i és j o g i t e r m i n o l ó g i á j á b ó l k e r ü l t e k a m a g y a r a megfelelő késői horvát eredetű
nyelvbe
műszavak.
6 . T ö b b s z ö r szót ejtettünk már a K á r p á t - m e d e n c e
bolgár-
j a i r ó l . A z o n b a n a l i g k e r ü l t sor a m a g y a r n y e l v b o l g á r nek vizsgálata során a bolgár eredetűnek tekinthető veink
En-
elemei-
helyne-
vizsgálatára.
M e l i c h J á n o s a Z a l a t n a n e v e t az e r d é l y i s z l á v o k
nyelvéből
149
származtatta, tehát valószínűleg bolgárnak tartotta. Löng helynevünket, amely a nazális magánhangzó helyén meglévő o+n hangkapcsolat tanúsága szetint á XI. század előtti átvétel, Melich elsősorban bölgár-szlávnak_ tekintette.
40
A többi helynevek, pl. Zemplén, Zimony, Csongrád, Nógrád esetében Melich a délszláv eredetet tartja valószínűnek.41 Hasonlóan délszlávnak minősíti a Zagyva, Zaigyőca folyónevet, bár megjegyzi, hogy szerbes alakja nem az a szerb nyelv, ami42
lyen a mai szerb.
De nem mentes Melich János bizonyos in-^
gadozásoktól sem, mert a Zemplén és az egyazon etimológiájú Zlmony helynévről a következőket írja: "nem valószínűtlen, hogy a X. századi szerémségi ómagyar Zemlin név az ugyané korbeli óbolgár Zemlbnfc -nak az átvétele, s ugyanilyen óbolgár4 eredetű a felsőmagyárországi honfoglaláskor! ómagyar Zemlin 43
'Zemplén' is."
Fehér Géza éppen . a Zemplén származtatásá-
ból kiindulva, Melich eredményei továbbfejlesztve Nógrád, Csongrád helyneveinket Tapoly, Tapolca folyóneveinket 44
bolgár-szlávnak minősíti. Kniezsa István Magyarország népei a Xl-ik században c. művében hangsúlyozza, hogy a bolgár lakosságót csak a bizánci források adatai alapján feltételezi, mert nyelvészetileg nem 45 lehet kimutatni nyomukat. Igen meglepő az a megállapítása, hogy Erdély ősi bolgár lakosságának bizonyítására nem tudunk 46
nyelvészeti bizonyítékokat: felhozni.
Kniezsa István a bol-
gár eredetű helynevek vizsgálatánál nem vette figyelembe ázo-
150
k a t a t o p o n i m á k a t , a m e l y e k b e n az ő s s z l á v k t + í h e l y é n s t v a n a magyarban, mert Melich nyomán magyar helynévadást
gyaní-
47 tott bennük,
p e d i g i l y e n h e l y n é v t ö b b is t a l á l h a t ó
Magyar-
országon . K é s ő b b K n i e z s a I s t v á n f e l ü l v i z s g á l t a e z t az
álláspont-
j á t , és v i z s g á l ó d á s a i a l a p j á n m e g h a t á r o z t a a z o k a t a h e l y n e v e . ket, amelyek kétségtelenül ill. nagy valószínűséggel
bolgár
eredetűek lehetnek. Kniezsa István elsősorban a kétségtelenül bolgárnak minősíthető
kt+í hangkapcsolatra
visszamenő
st h a n g c s o p o r t o t t a r t a l m a z ó h e l y n é v a n y a g o t v i z s g á l t a m e g . E helyneveket a pest 'barlang'kemence' elemet tartalmazó
föld-
r a j z i n e v e k c s o p o r t j a a l k o t j a . K n i e z s a I s t v á n 12 P e s t , v a g y - P e s t k o m p o n e n s ű f ö l d r a j z i n e v e t m u t a t k i , a m e l y e k 14 fordulnak elő a forrásokban; pl: Mészpest /Zemplén
esetben
megye/
Pestes /Erdély/ Képest /Esztergom megye/ Peskő /Komárom megye/ Büdöspest /Miskolc közelében/. E helynevekről
Kniezsa
I s t v á n m e g á l l a p í t j a , h o g y b o l g á r j e l l e g ű48 e k é s az ' itt lakott bolgárok nyelvéből kerültek a magyarba.
A^grad elemű
n e v e k , ha azok délszláv jelleget m u t a t n a k , akkor
hely-
szintén
s z á r m a z t a t h a t ó k a b o l g á r b ó l . így v a l ó s z í n ű l e g b o l g á r
eredetű
a Visegrád, N ó g r á d , Csongrád és Belegrád is. V a l ó s z í n ű , hogy b o l g á r e r e d e t ű a S z e r e m l y é n , Z e m p l é n h e l y n é v is az ú n . "1 et pa el ná tl hh ea tt ió c uKmi"n i zm si a ht et l. y nIde lható a Hernád alsó é v siosr.o49
folyásánál
Szláv eredetű helyneveink tanulmányozása lehetővé tette
Kniezsa
151
Istvánnak azt, hogy belőlük kiindulva településtörténeti
kö-
vetkeztetéseket levonva megrajzolja az itt élt szlávok, közülük a bolgárok elhelyezkedését a magyar-szláv
érintkezések
kezdetén. Hangsúlyozza, hogy a magyar nyelv szláv
jövevény-
szavainak 3 fő rétege van: b o l g á r , nyugati délszláv
/kaj-hor-
v á t - s z l o v é n , később sto-horvát/ és szlovák. Ezek a rétegek a m a g y a r o r s z á g i s z l á v e r e d e t ű h e l y n é v a n y a g b ó l is k i m u t a t h a t ó a k . Bolgár lakossággal
kell számolni a Duna jobb parti környé-
k é n é l . Bolgárok laktak a Duna bal partjától déli irányban a Duna és a Tisza között. Településeik Keleten elértek a Hernád 50 vonaláig.
Az e területen élt bolgársággal a magyarok
szabb ideig tartó szimbiózisba k e r ü l t e k , amint erre
hosz-
mostoha,
déd, k o m a , unoka szavaink utalnak. Nem mellékes körülmény hogy Kniezsa István e tanulmányában három rokonsági
az,
kapcsola-
tot jelölő főnevet /déd, koma, unoka/, amelyeket korábban zonytalan eredetűnek
/déd, unoka/ ill. délszlávnak
/koma/ m i -
n ő s í t e t t , bolgárnak t a r t , és a m a g y a r — b o l g á r együttélés bizonyítékának
tekint.
bi-
egyik
51
Moór Elemér a bolgár államszervezet nyomait vizsgálva
"ősi
bolgár váruradalmakat"
Zimony,
feltételez a Belgrád, Zemplén,
Nógrád, Fehérvár /Székesfehérvár/ Visegrád,
Garadna,Csongrád
é s a f o r r á s o k b ó l i s m e52 rt Belegrád és Chingrad
településeken,
ill. azok
környékén.
Meg kívánjuk jegyezni,hogy Moór Elemér felfogásával nem minden kutató ért egyet. Kiss Lajos csak a Pest-tipusú
helyneve-
152
ket tartja bolgár eredetűnek, mig a Csongrád, Nógrád, Zimony, Zalatna
toponimák esetében csak a délszláv
t ü n t e t i f e l és k ö z e l e b b i m e g h a t á r o z á s t n e m a d .
5 3
Ha
Zemplén,
jelleget elfogad-
juk K i s s L a j o s e l j á r á s á t , m é g a k k o r is j e l e n t ő s t e r ü l e t e n r e s h e t ü n k b o l g á r l a k o s s á g o t , az á l t a l a is k é t s é g k í v ü l eredetűnek tartott Pest-tipusú helynevek alapján,
54
ke-
bolgár
amelyeket
jelentős számban felsorolt Kniezsa István. Lehetséges, hogy a t o v á b b i k u t a t á s o k m é g ú j a b b a d a t o k k a l is s z o l g á l n a k m a j d . I t t említjük meg a Pestes /1494/ h e l y n e v e t , amely egy Temes m e g y é ből való nemesi előnévben fordul
elő.
5 5
összefoglalva fejtegetéseinket megállapíthatjuk, hogy a történelmi Magyarország területén a honfoglalás korában
élt
b o l g á r - s z l á v l a k o s s á g , b á r n e m e g y f o r m a s ű r ű s é g b e n . Ez a b o l g á r - s z l á v l a k o s s á g á l l a m i l a g és e g y h á z i l a g is m e g v o l t
szer-
v e z v e . A m a g y a r s á g itt é l t b o l g á r o k k a l t a r t ó s k a p c s o l a t b a rült, amelynek eredményeképpen a családi élet
fogalomkörébe,
a b i z á n c i r í t u s ú k e r e s z t é n y s é g m ű s z a v a i b a , az á l l a m i é s élet terminológiájába, a takácsmesterség
ke-
jogi
s z ó k i n c s é b e , d e az
é l e t m ó d m á s s z f é r á i b a is t a r t o z ó j ö v e v é n y s z a v a k a t v e t t á t t ő lük. A Kárpát-medencében élt bolgárok magyar nyelvre tett hatása jelentékeny v o l t . J e l e n t é k e n y e b b , m i n t ez az első
látás-
r a t ű n i k . A m a g y a r n y e l v t u d o m á n y ú j a b b e r e d m é n y e i és e l s ő s o r ban Kniezsa István munkássága alapján mind
részletesebben
b o n t a k o z i k k i az a h a t á s , a m i t a b o l g á r o k a m a g y a r s á g r a
tettek
Azonban a magyar-bolgár kapcsolatok tanulmányozásához még vábbi kutatások
szükségesek.
to-
153
Jegyzetek
Kniezsa István. Magyar-szláv nyelvi érintkezések. A magyars á g és a s z l á v o k . S z e r k . : S z e k f ű G y u l a . B p . , 1 9 4 2 . 1 6 9 .
Bárczi Géza. A magyar szókincs eredete. 2. kiad. Bp., 1958. 16.
Melich János. A magyar nyelv szláv jövevényszavai. Bp. , 1910. 30.
Kniezsa István. A magyar nyelv szláv jövevényszavai.
1/1.
Bp., 1955. 121. 155.
Kniezsa István. A magyar nyelv szláv jövevényszavai...
382.
Kniezsa István. A magvar nyelv szláv
j ö v e v é n y s z a v a i . .. 3 6 1 .
Kniezsa István. A maqyar nyelv szláv
j ö v e v é n y s z a v a i . ,.. 2 6 9 .
K n i e z s a I s t v á n . A m a g y a r á l l a m i és j o g i
terminológia ere-
d e t e . A M T A N y e l v - és I r o d a l o m t u d o m á n y i O s z t á l y á n a k ményei. VII. Bp., 1955.
240—241.
Kniezsa I s t v á n . A magyar állami és jogi terminológia te.
240.
Közle-
erede-
154
Kniezsa I s t v á n . A magyar állami és jogi terminológia
ere-
d e t e . 24 2 .
1 1
M T A N y e l v - és I r o d a l o m t u d o m á n y i O s z t á l y á n a k
Közleményei.
V I I . /1955./ B p . , 2 5 0 , 2 6 5 .
1 2
1 3
Uott.
265.
Bárczi Géza. A magyar szókincs eredete. Második, bővített kiadás. Bp.,
1958. 90.
14 Hadrovics László. Jövevényszó-vizsgálatok. Bp. 1965.,
41.,
61. 1 5
M T A N y e l v - és I r o d a l o m t u d o m á n y i O s z t á l y á n a k B p . VII /1955./
1 6
257—258.
E . M o ó r . Zur G e s c h i c h t e
südslawischer
im K a r p a t e n b e c k e n . S t u d i a
1 7
E. Moór. i. m.
Közleményei.
Völkerschaften
Slavica VIII. /1962./, 282.
285—291.
1 8
*
I s t v á n K n i e z s a . Zur F r a g e d e r a u f C y r i l l u s u n d
Methodius
b e z ü g l i c h e n T r a d i t i o n e n a u f dem G e b i e t e d e s A l t e n Cyrillo-Methodiana.
K ö l n — G r a z , 1964. 205.
'
Ungarn.
155
19 I s t v á n K n i e z s a . Zur F r a g e . . . 2 0 4 — 2 0 6 . B ö d e y J ó z s e f . A m a g y a r o k és b o l g á r o k . M a g y a r o r s z á g és K e l e t - E u r ó p a . Gál István. Bp., 1947., 2 0
Szerk
218.
Moór Elemér. Az Árpád-monarchia kialakulásának
kérdésé-
hez. Századok. 1970., No. 2, 372. 21
22
23
24
25
26
27
28
Moór Elemér. Az Árpád-monarchia...
372
Moór Elemér. Az Árpád-monarchia...
370.
M e l i c h J á n o s . A h o n f o g l a l á s k o r i M a g y a r o r s z á g . B p . , 273,
Melich János. A honfoglaláskori...
272.
M e l i c h J á n o s . A h o n f o g l a l á s k o r i . . . 2 4 2 , 247
M e l i c h J á n o s . A h o n f o g l a l á s k o r i . . . 2 5 2 , 253-
Melich János. A honfoglaláskori:..
255.
•Franciszek S t a w s k i . Z a r y s d i a l e k t o l o g i i
poiudniowoslowian'-
>
skiej z wyborem tekstow gwarowych. W a r s z a w a , 1 9 6 2 . 115 — 1 1 6 .
156
29
Melich János. A honfoglaláskori...
197.
Hadrovics László. Jövevényszó-vizsgálatok...
Kniezsa István. A magyar nyelv szláv
61.
jövevényszavai...
254 .
32 Kniezsa István. A magyar nyelv szláv
jövevényszavai...
265. 33 Kniezsa István. A magyar nyelv szláv
jövevényszavai...
58. 3 4
Melich J á n o s . A magyar nyelv szláv jövevényszavai... M e l i c h János«, S z l á v j ö v e v é n y s z a v a i n k
1/2.
7.,
420—422.
"5 C Gutheil J e n ő . A magyarság és kereszténység Szt. István e l ő t t . V i g i l i a , 2 5 . /19 60/ 3 6
3 7
459—466.
Kniezsa István. A magyar nyelv szláv jövevényszavai...
157.
Kristó Gyula. A feudális széttagolódás Magyarországon. Bp.„ 1979.
110. Levedi törzsszövetségétől Szent István
ig. Bp., 1980.
485.
államá-
157
38 N i e d e r h a u s e r E m i l . B u l g á r i a t ö r t é n e t e . Bp., 1 9 5 9 . 16—17. 39 Kristó Gyula. A feudális széttagolódás
Magyarországon.
110. 40
41
42
43
Melich János. A honfoglaláskori Magyarország...
124.
M e l i c h J á n o s . A h o n f o g l a l á s k o r i M a g y a r o r s z á g . . . 103 , 1 0 6 . .
Melich János. A honfoglaláskori Magyarország...
101.
Melich János. A honfoglaláskori Magyarország... 89.
91.
44 G é z a F e h é r . B u l g a r i s c h - u n g a r i s c h e B e r i c h u n g e n in d e n V-XI. Jahrhunderten
. Bp., 1921. 139.
45 I s t v á n K n i e z s a . U n g a r n s V ö l k e r s c h a f t e n im X I . J a h r h u n d e r t . B p .s 1 9 3 8 .
53.
46 I s t v á n K n i e z s a . U n g a r n s V ö l k e r s c h a f t e n im X I . J a h r h u n dert... 8 5 — 8 6 . 47
István K n i e z s a . d e r t ... 5 5 .
U n g a r n s V ö l k e r s c h a f t e n im X I . J a h r h u n -
158
48 I. Kniezsa. Charakteristik der slawischen U n g a r n . Studia Slavica. IX, A 9 6 3 / 49
5 0
52
I. Kniezsa. Charakteristik...
33,
28—32. 34—35.
I. Kniezsa. Charakteristik...
43—44.
J. Kniezsa. Charakteristik...
28.
Móór E l e m é r . Az Á r p á d - m o n a r c h i a . . .
Ortsnamen
364—365.
53 Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. B p . , 1 9 8 0 . 166 — 1 6 7 , 4 6 5 , 7 2 0 , 5 0 9 . 54
Kiss Lajos i. m . 509.
Milleker Bódog. Délmagyarország középkori Temesvár, 1913. 224.
földrajza.
in
159
A GENITIVUS ACCUSATÍVUSI HASZNÁLATA A
SZAVA-KÖNYVBEN
Kacziba Agnes
A szláv nyelvek közös jellemzője a személyek — személyek, ill. élőlények —
nem-
élettelen dolgok közötti
gram-
m a t i k a i k ü l ö n b s é g t e v é s , a m e l y az e g y e s s z l á v n y e l v e k b e n
rész-
b e n a z o n o s , r é s z b e n e l t é r ő e s z k ö z ö k k e l jut k i f e j e z é s r e . H o g y melyek ezek a grammatikai eszközök, vita tárgyát képezi. Az é l ő — é l e t t é l e n , i l l . s.zemély —
nem-személy kategória
megnyil-
vánulási formái között egyetlen olyan eset van, amelyet den szlavista a kategória legjellemzőbb /esetleg
min-
kizárólagos/
m e g j e l e n é s i f o r m á j á n a k t e k i n t . Ez a G e n . h a s z n á l a t a
Acc;-i
funkcióban élőlényt, ill. személyt jelentő szavaknál. Minden szláv nyelv történetében találunk olyan korszakot, amikor a G—A
használata bizonyos szócsoportoknál gyakorinak
mondható.
/Pl„ a m a i b o l g á r n y e l v b e n a G — A - n a k c s a k m a r a d v á n y a i v a l
ta-
160
lálkozunk, az óbolgár nyelvben azonban a G — A
használata
elterjedt volt. A X I . századból származó Száva-könyv az e g y i k l e g r é g e b b i c i r i l l í r á s ú ó b o l g á r n y e l v e m l é k / tes
/amely jellegze-
vonása, hogy a többi óbolgár kódexnél gyakrabban
zunk b e n n e g e n i t i v u s i f o r m á k k a l a c c u s a t i v u s i A G—A
/roditelen—vinitelen
igen
találko-
jelentésben.
padez/ jelenségével, a név-
szók minden fajánál talákozunk / f ő n é v , m e l l é k n é v , m e l l é k n é v i i g e n é v , n é v m á s o k / , d e a s z e m é l y e s , v i s s z a h a t ó és névmásoknál a G — A
vonatkozó
megjelenésének feltételei különböznek
a
többi szófajétól. Megvizsgálva a Száva-könyv adatait, arra a kérdésre kerestem választ, hogy mennyiben mások ezek a körülmények, s hogy a G — A
által a névmásoknál valóban
böztetés történik-e élőlények — mélyek —
nem-személyek
megkülön-
élettelen dolgok, ill. sze-
között.
Acc.sg.-ban a személyt jelentő szavak /főnevek, melléknev e k , m e l l é k n é v i i g e n e v e k , n é v m á s i m e l l é k n e v e k / 93 %-a v u s i v é g z ő d é s t k a p . /254 G — A : őrző szavak -
geniti-
19 A / A r é g i A - i v é g z ő d é s t
c u n i , nphBtHbijh,, unftAbHMjh, p a s i
tó, gyüjtőnévi értelmet hordoztak magukban: olyan
meg-
általánosíszemélye-
ket jelöltek, amelyek általában tömegben, nagy számban
for-
dultak elő, ill. nem rendelkeztek individuális jelleggel, vagy nem meghatározott személyről volt s z ó . mindig G — A - b a n
1
A
tulajdonneveket
t a l á l j u k . A k ö z n e v e k n é l a b b a n az e s e t b e n , ha
m e g h a t á r o z o t t s z e m é l y e k r ő l v a n s z ó /a g ö r ö g s z ö v e g b e n rozott névelő van/ többször találunk G — A - t , mint
hatá-
határozatla-
161
nokról. Accopl.-ban mindössze 4 alkalommal fordul elő G — A ,
mind-
annyiszor főnévként használt pronominális melléknévnél melléknévi igenévnél —
ill.
a görög szövegben mind a négyszer
határozott névelőt találunk. A G — A - i
forma megjelenését
funkcióban a főneveknél azzal magyarázhatjuk, hogy
A-i
fonetikai
okok miatt bizonyos főneveknél homonímia jött létre a mondat a l a n y á t és t á r g y á t j e l ö l ő e s e t f o r m á k k ö z ö t t . Ez a h o m o n í m i a , különösen ha személyekről volt szó, értelemzavaró
lehetett,
ezért a nyelv a fonetikai változás előtti állapot
visszaállí-
tására törekedett. Ehhez eszközül a genitivusi végződés sativusi funkcióban való használata
accu-
szolgált.
A s z e m é l y e s é s v i s s z a h a t ó n é v m á s o k n á l a z o n b a n ez a j ó l i s m e r t m a g y a r á z a t n e m a l k a l m a z h a t ó , u g y a n i s a btm
kivételével
szó s e m v o l t a N és az A h o m o n í m i á j á r ó i : a N és az A jól megkülönböztethető egymástól. /
s ő t
uii-Nai
sg. 1. személyű névmás tárgyesete szuppletivizmussal / a i i - ma
// a v i s s z a h a t ó n é v m á s n a k p e d i g n i n c s
'
a
képzett
alanyesete.
Továbbá s a z 1 . és 2 . s z e m é l y ű s z e m é l y e s n é v m á s o k m i n d i g jelölnek, tehát kivétel nélkül mindig a személy
kategórián
b e l ü l v a n n a k , f ü g g e t l e n ü l a t t ó l , h o g y az A - i f o r m á t sítik-e G-szal, vagy
személyt
helyette-
sem;
a visszaható névmás általában a cselekvő személyhez viszonyt fejezi ki, a cselekvő személy a visszaható
való
névmással
162
a legtöbbször megállapítható tetése
azonos mondatban —
fordul elő vagy a
kontextusból
a mondat alanyának és tárgyának
szempontjából a G — A
használata
megkülönböz-
lényegtelen.
M i v e l m a g y a r á z h a t j u k , h o g y e n é v m á s o k n á l is t a l á l u n k formákat? Milyen funkciójuk volt e A . Meillet véleménye szerint a te
formáknak? ti
того v o l t , h a h a n g s ú l y e s e t t r á —
eshetett, ugyanúgy, mint a
kito
G—A-i
mutatónévmás
tárgyese-
t e h á t a G és az A
k é r d ő n é v m á s n á l , s ez
egybe-
hatott
2 k é s ő b b a s z e m é l y e s és a v i s s z a h a t ó n é v m á s o k r a .
Vladimír
Geor-
g i e v s z e r i n t v i s z o n t а иене, теве, севе , G - i e r e d e t ű n e k
tar-
tott formák eredetileg A-ok, amelyek fonetikai okok miatt egybe a G-szal. V . Georgiev ezt a balti nyelvekből
estek
származó
a d a t o k k a l b i z o n y í t j a . E n é z e t s z e r i n t t e h á t az ú n . G — A
megje-
lenése a főneveknél és a névmásoknál nem tekinthető azonos detűnek.
3
А V . Georgiev által kifejtett elmélet gikus magyarázatnak
ere-
mindenképpen
tűnik arra a jelenségre, hogy a
lo-
névmások-
nál A-i funkcióban G-i formákat találunk, holott a mondat
tár-
gya és a l a n y a k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g t é t e l s z e m p o n t j á b ó l az n e m s z ü k s é g e s . H a a z o n b a n e l f o g a d j u k , h+ o g y a k+é s ő i ő s s z l á v
korban
a n é v m á s o k n á l két A - i forma volt / me és
felme-
mene, stb./,
rül a kérdés, hogy kapcsolódott-e speciális lógiai különbségekhez, amely indokolná a
jelentés e morfo-
morfémavariánsok
fennmaradását? Megvizsgáltam a Száva-könyv adatait abból a
szempontból,
163
h o g y a r ö v i d / ú n . А-i/ a l a k o k t e k i n t h e t ő k - e
enklitikáknak./
Szempontjaim voltak: a szövegösszefüggés, a görög
szövegben
s i m u l ó - e a n é v m á s , az e l ö l j á r ó s z ó k . / A n y e l v e m l é k a d a t a i
alá-
t á m a s z t j á k M . A . G a d o l i n a a z o n m e g á l l a p í t á s á t , h o g y a G - i rövid alakok a szláv nyelvek történetének csak viszonylag 4 periódusaiban váltak enklitikákká.
А
ил(
ТД(
c a
вг
нг
névmások a Száva-könyvben ugyanis előfordultak mind
hangsúly-
talan helyzetben, mind logikai hangsúly hordozóiként; r ó s z ó k n é l k ü l és u t á n is —
1
késői
.
elöljá-
e z é r t az a d o t t k o r b a n a f e n t i n é v -
m á s o k n e m t e k i n t h e t ő k e n k l i t i k á k n a k . A z o n b a n az a t é n y , h o g y e névmások igen gyakran fordulnak elő enklitikákra
jellemző
p o z í c i ó b a n , s a z , h o g y a G — A - i t e l j e s a l a k o k a t /иене, теве ' stb./ általában erős logikai hangsúly a l a t t , leginkább zamokban, szembeállításokban
találjuk, arra enged
párhu-
következ-
tetni, hogy a nyelvi változás iránya, a G--A-i formák
elter-
jedésének módja a rövid alakok enklitikussá válása felé mutat. A bolgár nyelvben a rövid alakú névmások különösen rán váltak
ko-
enklitikákká.
A m u t a t ó n é v m á s i e r e d e t ű s z e m é l y e s és v o n a t k o z ó
névmások-
n á l , t e h á t a 3 . s z e m é l y ű n é v m á s o k n á l az a d a t o k v i z s g á l a t a érdekes képet АИ
w
igen
mutat.
n é v m á s G — A - b a n c s a k az e s e t é k n e k m i n t e g y
1/5-ében
áll, viszont minden olyan esetben, amikor teljes alakú, főnévként használt melléknév, melléknévi igenév alkotórészét zi, és személyeket jelöl, G — A - t
találunk.
képe-
164
Ezek alapján nem tartom bizonyítottnak W . Vondrák nézetét, hogy a G — A
elterjedése a névmásoknál kezdődött, s
ezek hatására került a határozott /teljes alakú/ vekhez.
6
Ha a G — A
azon
mellékne-
valóban a névmásoknál jelent meg
először,
a k k o r v a l ó s z í n ű l e g n e m a s z e m é l y e s n é v m á s o k n á l , n e m is a m u tató névmási eredetű 3. személyű névmásnál, hanem a melléknévi mutató
névmásoknál.
A 3. személyben használt névmásnak mint mutató
névmásnak
u g y a n i s n e m v o l t N - a , így n e m is l e h e t e t t h o m o n í m i a a N é s az A k ö z ö t t , k e v é s s é i n d o k o l t t e h á t a G - - A h a s z n á l a t a . E z z e l ellentétben a melléknévi névmásokat gyakran használták
N-ban
i s , h í m n e m b e n és s e m l e g e s n e m b e n p e d i g m e g e g y e z t e k a N é s az A alakjai, tehát a G — A
megjelenésének motivációja
egyértelmű.
A 3. személyű névmásnál mint vonatkozó névmásnál azonban b e e s i k a N és az A h í m - é s s e m l e g e s n e m b e n , e k k o r t e h á t mások a körülmények, mint a mutató névmás
á l l n a k , ha s z e m é l y t j e l ö l n e k ; b / A v o n a t k o z ó
sok G — A - b a n
ismét
esetében.
A S z á v a - k ö n y v b e n : a/ A m e l l é k n é v i m u t a t ó n é v m á s o k G—A-ban
egy-
á l l n a k , ha nincs előttük e l ö l j á r ó s z ó ,
nül attól, hogy élőlényre, tárgyra vagy fogalomra n a k - e , tehát a vonatkozó névmás használata tisztán
mindig névmá-
függetlevonatkozformai;
c/ A 3. személyű mutató n é v m á s i eredetű névmásoknál a G - - A h a s z n á l a t a s o k k a l r i t k á b b a n : c s a k az e s e t e k 1 / 1 0 - é b e n
van
G—A. E névmásoknál, mint már hangsúlyoztuk, nem volt
homonímia
165
a N és az A k ö z ö t t , n e m v o l t o l y a n t é n y e z ő , a m e l y sé t e t t e v o l n a a G — A
megjelenését. Valószínűnek
szükségestartjuk,
hogy a későbbiekben a melléknévi névmások és a vonatkozó mások analógiájára terjedt el a G — A
e névmásoknál is. A kö-
vetkezetlen használat mindenesetre ezt látszik Az é l ő — é l e t t e l e n , ill. s z e m é l y — n e m - s z e m é l y G—A
név-
bizonyítani.
kategóriához a
h a s z n á l a t á n a k sem a 3 . s z e m é l y ű v o n a t k o z ó , s e m a s z e -
mélyes névmásoknál nincs köze, hiszen már e nyelvemlékben
is
vonatkozhat a G — A - i alak tárgyra vagy fogalomra is, s a szláv n y e l v e k k é s ő b b i s o r s á t f i g y e l v e is a z t l á t h a t j u k , h o g y a G az A-t mindenütt felváltja, függetlenül attól, hogy vagy tárgyra
élőlényre
vonatkozik-e.
A többes számú 3 . személyű mutató névmási eredetű s o k n á l is m e g t a l á l j u k a v o n a t k o z ó és a s z e m é l y e s csoportját. A G — A
névmá-
névmások
m i n d a v o n a t k o z ó n é v m á s o k n á l , m i n d p. s z e -
m é l y e s n é v m á s o k n á l s p o r a d i k u s j e l e n s é g , az e s e t e k n e k 1 / 1 0 - é b e n v a n c s a k h ^ i / * e / a l a k wa />"&/
kb.
helyett. Ami a N
és az A h o m o n í m á j á t i l l e t i , a t ö b b e s s z á m b a n a z e g y e s
számtól
e l t é r ő a h e l y z e t : a v o n a t k o z ó n é v m á s o k n á l a N és az A c s a k n ő - és s e m l e g e s n e m b e n e g y e z i k m e g , a m i v i s z o n y l a g
ritkábban
f o r d u l e l ő , a s o k k a l g y a k o r i b b h í m n e m b e n a N és az A k ü l ö n b ö z i k e g y m á s t ó l . / nKe->v\«e
/. A személyes névmásként
hasz-
nált 3. személyű mutató névmásnak többes számban sincs N - a . Tehát többes számban csak a névmások — ve —
gyakoriságot
i g e n k i s r é s z é n é l /nő- é s s e m l e g e s n e m b e n /
tekint-
találunk
166
h o m o n í m i á t a N é s az A k ö z ö t t , h í m n e m b e n e g y é r t e l m ű a t á r g y é s az a l a n y g r a m m a t i k a i m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e . A G — A
megjele-
nése tehát eredetileg nem volt szükségszerű, csak
analógiá-
val, a legvalószínűbben
az e g y e s szám a n a l ó g i á j á v a l
magyaráz-
h a t ó , de nem e g y e s , k o n k r é t formák a n a l ó g i á j á v a l , hogy a
G—A
f o k o z a t o s a n , s z i n t e az e g é s z n é v s z ó r e n d s z e r b e n m e g j e l e n i k , s ez a l ó l n e m t u d j a m a g á t k i v o n n i a t ö b b e s s z á m
sem.
A z e d d i g i e k b ő l a z t l á t h a t t u k , h o g y a z o k b a n az ahol a G — A
m e g j e l e n é s é r e az a l a n y é s a t á r g y
tése szempontjából szükség volt, a G — A rű e l t e r j e d é s é r ő l b e s z é l h e t ü n k
esetekben,
megkülönbözte-
viszonylag
széleskö-
/főnevek, melléknevek, mellék-
n é v i i g e n e v e k , m e l l é k n é v i n é v m á s o k , n«.e
stb. vonatkozó
névmá-
sok e g y e s s z á m b a n / . A h o l a z o n b a n n e m t a l á l u n k i l y e n e r ő s m o tiváló tényezőt, ott a G — A
előfordulása sokkal ritkább. Gon-
d o l h a t u n k i t t e g y r é s z t a z e g y e s és t ö b b e s s z á m ú s z e m é l y e s m á s o k r a , a v i s s z a h a t ó n é v m á s r a , a 3. személyű m u t a t ó
névmási
eredetű n é v m á s egyes és többes számára i s , de ugyanezen —
név-
alany
tárgy megkülönböztetési probléma hiányával magyarázható
is, hogy a Száv-könyv főneveinél többes számban nem
találunk
G — A - t , a m e l l é k n é v i j e l l e g ű s z ó f a j o k n á l is m i n d ö s s z e esetben fordul elő, mégpedig pronominális melléknévi
az
három igene-
veknél G — A . Egy bizonyos nyelvi jelenség analógiás úton való további terjedése viszonylag nagy intenzitással megy
végbe,
h a az a d o t t r e n d s z e r b e l s ő r e n d j é n e k f e n n t a r t á s á t ez a n y e l v i jelenség elősegíti; ha azonban a nyelvi rendszer
egyensúlya
167
s z e m p o n t j á b ó l k ö z ö m b ö s az új j e l e n s é g , h a a n y e l v
kommunikatív
f u n k c i ó j a az új j e l e n s é g n é l k ü l is z a v a r t a l a n u l m ű k ö d h e t , az új n y e l v i j e l e n s é g e l t e r j e d é s é n e k s e b e s s é g e j ó v a l k i s e b b . A G—A
v a l ó s z í n ű l e g а къто k é r d ő n é v m á s n á l és a m e l l é k n é v i m u -
tató névmásnál jelent meg először. /V. Georgiek szerint
azál-
t a l , h o g y f o n e t i k a i o k o k m i a t t e g y b e e s e t t a G és az A ; m á s o k s z e r i n t а кого a n a l ó g i á j á r a a G és az A f u n k c i ó j á n a k
bizonyos
pontokon v a l ó m e g e g y e z é s é n alapulva terjedt el a m u t a t ó
név-
m á s n á l . / А кого j e l e n t é s e l e h e t e t t az az a l a p v e t ő l ö k é s , a m e l y a G — A - t az é l ő l é n y e k f e l é " i r á n y í t o t t a " , h i s z e n a n y e l v i
rend-
s z e r n e k n e m a r r a v o l t s z ü k s é g e , h o g y az é l ő l é n y e k e t é s é l e t telen dolgokat grammatikailag megkülönböztesse, hanem á nyelvi érintkezés zavartalanságát kellett megőriznie, azt, hogy a nyelv alapvető funkciója, a kommunikatív funkció l é s é t s e m m i se g á t o l j a , h o g y b i z t o s í t v a l e g y e n az
érvényesüegyértelmű
k ö z l é s l e h e t ő s é g e a n y e l v b e n m e g l e v ő e s z k ö z ö k k e l . A N é s az A fonetikai változások következtében kialakult
homonímiája
zavart jelentett a kommunikatív funkció érvényesülése pontjából. A nyelvi rendszer ezt a zavart igyekszik
szem-
kiküszö-
b ö l n i , valamilyen módon megszüntetni a homonímiát. Erre
alkal-
mas eszköz a G használata A-i funkcióban, egyrészt ezen
ese-
tek funkcióinak részleges egybeesése miatt, másrészt, mert n e m c s a k f u n k c i o n á l i s , h a n e m -- V . G e o r g i e v s z e r i n t —
formális
m e g e g y e z é s e k is v a n n a k a k é t e s e t a l a k j a i k ö z ö t t b i z o n y o s
név-
m á s o k n á l . A N é s a z A h ó m o n í m i á j a t e h á t az a t é n y e z ő , a m e l y
168
m o z g á s r a , "önmaga korrigálására" g szert,
készteti a nyelvi
rend"
a G és az A k ö z ö t t i r é s z l e g e s f u n k c i o n á l i s és
formai
megfelelések pedig megszabják a mozgás irányát. Elindul
egy
n y e l v i v á l t o z á s , amely eleinte csak szűk területen hat; a G—A
o t t t e r j e d e l , a h o l s z ü k s é g v o l t rá a m o n d a t
alanyának
és t á r g y á n a k m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e c é l j á b ó l , a z o n b a n o t t s e m
je-
lenik meg egyszerre minden névszónál. Egyrészt hatására, másr é s z t , m e r t az a l a n y - t á r g y m e g k ü l ö n b ö z t e t é s r e
leginkább
aktív lényeknél, személyeknél volt szükség, a jelenség jedésének
az elter-
i r á n y az é l ő l é n y e k , s z e m é l y e k m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e
fe-
lé m u t a t . A m e l l é k n é v i m u t a t ó n é v m á s o k h a t á s á r a e l t e r j e d a m e l l é k n e v e k n é l , m e l l é k n é v i igeneveknél és a f ő n e v e k n é l , mészetesen fokozatosan. A SzSva-könyv olyan nyelvi tükröz, amikor a G — A elterjedtnek
használata egyes számban
ter-
állapotot
meglehetősen
mondható.
A fentiekben azt láttuk, hogyan használja fel a nyelv a nyelvi egyensúly, a zavartalan kommunikációs lehetőség
helyre
á l l í t á s á r a a G — A - t . A z t is l á t t u k , h o g y ez a n y e l v i
szükség-
szerűség által életre hívott jelenség a Száva-könyv
nyelvében
igen g y a k o r i , tehát viszonylag gyors terjedésről
beszélhetünk
M i v o l t a h e l y z e t a k k o r , h a h i á n y z o t t az i l y e n , a G — A jedését motiváló nyelvi
elter-
szükségszerűség?
M i n d e n o l y a n e s e t b e n , a m i k o r n e m á l l f e n n a N é s az A h o m o n í m i á j a , azt tapasztalhattuk, hogy a G — A
használata
meglehető-
sen r i t k a . Ez a r r a e n g e d ' k ö v e t k e z t e t n i , h o g y m o t i v á l ó e r ő h i -
169
ányában a jelenség sokkal lassabban Ha nem volt szükség a G — A - r a
terjedt. a névmásoknál, miért
je-
lent meg mégis? Úgy tűnik, V . Georgiev feltételezése, mely s z e r i n t az a l a k o k o l y a n r é g i A - o k , a m e l y e k f o n e t i k a i o k o k m i att estek egybe a G - s z a l , választ adhat a k é r d é s r e . Ha
ugyanis
ezek a formák valóban régi A - o k , akkor nem arról van szó, hogy a . G - b ó l k e r ü l t át egy m o r f é m a
/mint p l . a főnevek
esetében/,
hanem arról, hogy egyazon névmásnál egyazon esetben két morfémavariáns volt, amelyek jelentésében differenciációnak
kel-
lett végbemennie, hogy mindkét morféma fennmaradhasson. vel a morfológiailag testesebb formát logikailag
hangsúlyos,
a rövidebb alakot pedig hangsúlytalan pozícióban kezdték h a s z n á l n i , s az e g y e s s z l á v n y e l v e k t ö r t é n e t e során kialakult egy olyan kapcsolat a
é s a uene
a m e l y h e z a n a l ó g i á s a l a p u l a D a t . s g . - i uhHfe-un
Idő-
el
általában
, stb. között, stb. alakok
s z o l g á l h a t t a k . Az A - i /rövid/ és a G - s z a l megegyező
/teljes/
a l a k k a l t e h á t n e m é l ő és é l e t t e l e n , s z e m é l y é s n e m - s z e m é l y közötti különbségtevés történt, mint a főneveknél, hanem a névmás hangsúlyos vagy hangsúlytalan voltáról kapunk
általuk
információt. Tehát a főneveknél, mellékneveknél, melléknévi i g e n e v e k n é l , m e l l é k n é v i n é v m á s o k n á l és a személyes
névmások-
nál megjelenő ún. G — A
motiváló
jellege mind a megjelenését
e r ő , mind a későbbi funkció tekintetében alapvetően zik.
különbö-
170
Jegyzetek
^
A
" c n ni " szónál természetesen figyelembe k e l l venni
i s , h o g y az ú n .
2
3
u
tövű főnevekhez
A . Meillet. Obsceslavjanskij
azt
tartozott.
jazyk. Moszkva, 1951. 499. §
V- G e o r g i e v . P r i c i n i t e za v a z n i k v a n e t o n a
roditelen-vinite-
leri p a d e z v s l a v j a n s k i t e e z i c i . S l a v i s t i c e n
sbornik,
Szófia,
1973. 9 — 18.
4
M . A . Gadolina. Istorija form liínyh i vozvratnogo menij v slavjanskih jazykah. Moszkva, 1963.
5
41.
W . Vondrák. Altkirchenslavische Grammatik. Berlin, 1900. 282.
6
mestoi-
V- G e o r g i e v
i. m .
15.
171
AZ EVANGÉLIUMI VERSKEZDETEK ÖBOLGÁR BETŰRENDES /A m u t a t ó e l k é s z í t é s é n e k
NYELVÉ
MUTATÓJA
s z ü k s é g e s s é g é r ő l és
felépítésének
elveiről/
\
Kocsis
Mihály
Gyakran lehet hallani azt, hogy a szláv
nyelvtörténé-
szek szerencsés helyzetben vannak, mivel e nyelvek
tanulmá-
nyozásához a szláv őshaza felbomlásánál alig néhány száz évv e l fiatalabb írott emlékek egész sora áll
rendelkezésükre.
E m e g á l l a p í t á s igazságát nehéz lenne v i t a t n i , mégis
fényűzés
nek tűnik a z , hogy a korai / X — X I V . századi/ nyelvemlékek l e n t ő s r é s z e m á i g f e l d o l g o z a t l a n , és a n y e l v t ö r t é n e t i sok s z á m á r a n e m n y ú j t m e g b í z h a t ó ' a d a t o k a t . A
je
kutatá
feldolgozatlan
emlékekből kiragadott egyes példák ugyanis nyelvészeti p o n t b ó l k é t e s é r t é k ű e k : az i d é z e t t k ó d e x e k r é s z l e t e s után kiderülhet, hogy egy morfológiai változás
szem-
leírása
illusztrálá-
s á r a s z á n t s z ó a l a k a s z ö v e g E g é s z é b e n jól m e g f i g y e l h e t ő
fone
172
tikai jelenséget tükrözi, fonetikai jelentőségűeknek példák helyesírási eredetűeknek bizonyulhatnak Bár a nyelvemlékeknek a nyelv történetének
hitt
stb. megismerésé-
b e n j á t s z o t t s z e r e p é t n e h é z l e n n e a l á b e c s ü l n i és az ú j a b b é s újabb —
eleddig leírátlan —
nek szükségessége
kódexek részletes
megismerésé-
sem k é p e z h e t i v i t a t á r g y á t , m é g i s , a
nyelvtörténészeknek csak egy viszonylag kis hányada kozik nyelvemlékek
szláv
foglal-
f e l d o l g o z á s á v a l . Az o k o k f e l t á r á s á t
t e k i n t j ü k f e l a d a t u n k n a k , m i itt m o s t n é h á n y j e l l e m z ő szeretnénk felhívni a
nem
dologra
figyelmet. t
Azok egyike, ami —
megítélésünk
szerint —
a nyelvésze-
ket /különösen a fiatalokat/ a nyelvemlékleírástól tartja, az a —
g y a k r a n n e m is t i t k o l t —
vissza-
lenézés, amivel
e g y e s e k a n y e l v e m l é k f e l d o l g o z á s t , é s így t e r m é s z e t e s e n nyelvemlékek
a
f e l d o l g o z ó i t is i l l e t i k . " N y e r s a n y a g t e r m e l é s "
—
hangzik el a sommás ítélet nemegyszer olyanok szájából, akik saját munkáikban természetesen erre a "nyersanyagra"
támasz-
k o d n a k . A m e g e l ő z ő k o r o k n a g y s z l a v i s t á i k ö z ü l is s o k a n
fog-
lalkoztak nyelvemlékleírással; kár lenne, ha ma ezt a munkát valamiféle alacsonyabbrendu tevékenységnek E z e n t ú l m é g s z á m o s m á s oka is l e h e t a
tartanánk. nyelvemlékfeldol-
gozástól való tartózkodásnak. Annak a kutatónak ugyanis, aki ilyen feladatra vállalkozik, sokoldalúan felkészültnek lennie. Nem feltétlenül szükséges, hogy kiváló
kell
paleográfus
vagy kiváló fonetikus, esetleg kiváló morfológus stb.
legyen,
173
de l e g y e n jó p a l e o g r á f u s , jó f o n e t i k u s és jó m o r f o l ó g u s s z e m é l y b e n , a m i s o k o l d a l ú és h o s s z a n t a r t ó f e l k é s z ü l é s t nyel; ennél sokkal kisebb energiával alapos
egyigé-
tájékozottság
érhető el egy-egy szűk t e r ü l e t e n . Ezenkívül egy kódex
feldol-
gozása évekig eltarthat, maga a munka nemegyszer nagyon nikus
mecha-
és a v é g e r e d m é n y n e m g a r a n t á l t : e l ő f o r d u l h a t , az il-
l e t ő n y e l v e m l é k s z i s z t e m a t i k u s l e í r á s a u t á n d e r ü l k i , h o g y az semmi újat nem tartalmaz eddigi ismereteinkhez képest. Legfeljebb a jövő kutatói már tudni f o g j á k , hogy abban a kódexben nem érdemes
keresgélni.
Az evangéliumi verskezdetek óbolgár nyelvű
betűrendes
mutatójának elkészítésével a nyelvemlékfeldolgozásra t o t t idő l e r ö v i d í t é s é h e z azoknak, nyújt majd —
fordí-
szeretnénk hozzájárulni. A mutató
remélhetőleg —
segítséget, akik
apra-
k o s z e v a n g é l i u m o n d o l g o z n a k . A h h o z u g y a n i s , h o g y az é p p e n vizsgált kódexet m á s , ugyanabból a korból vagy ugyanazon rületiől származó, már ismert emlékek paralel
szövegeivel
ö s s z e l e h e s s e n v e t n i , s z ü k s é g e s az e g y e s n a p o k r a s z ó l ó zetek evangéliumi helyének meghatározása. E z — fiatal, kezdő kutatónál —
néha hosszadalmas művelet. Betűeltöl-
csökkenteni.
A mutató célja az, hogy már kiadott evangéliumok nak felhasználásával a feldolgozni kívánt
adatai-
evangélium-részle-
tet gyorsan azonosítani lehessen. E feladatnak száz kosan megfelelni —
feje-
különösen
rendes mutatónk a Biblia lapozgatásával feleslegesen tött időt kivánja
te-
annak paradox jellege miatt —
százaléegyetlen
174
mutató sem lenne k é p e s . Megfelelő számú nyelvemlék b e v é t e l é v e l v i s z o n t m á r jól h a s z n á l h a t ó k é z i k ö n y v
figyelemkészíthe-
tő. Betűrendes mutatónk készítésének első szakaszában összes —
szűk é r t e l e m b e n v e t t —
óbolgár evangéliumra
kodunk /Zografosz-kódex, Codex Marianus, Codex
az támasz-
Assemanianus,
S a v a - k ö n y v és az e v a n g é l i u m i t ö r e d é k e k / . A z így
létrejött
a l a p v á l t o z a t o t a m u n k a m á s o d i k f á z i s á b a n az ó b o l g á r n y e l v l ö n b ö z ő r e d a k c i ó i n é h á n y t e t r a - és a p r a k o s z felhasználásával
kü-
evangéliumának
bővítjük.
Az evangéliumi verskezdetek feltüntetésénél
semmiféle
r e k o n s t r u k c i ó t , n e m a l k a l m a z u n k : azok o l y a n f o n e t i k a i , m o r f o lógiai s t b . alakban k e r ü l n e k be a m u t a t ó b a , mint ahogy az idézett nyelvemlékben á l l t a k . Ennek okai a következők: 1. A betűrendes mutató nem egyes szavakat, hanem — szerint négy-öt szóból álló —
rend-
verskezdeteket t a r t a l m a z . Ha
már fonetikai rekonstrukcióba fognánk, azon kívül még morfológiait, szintaktikait, lexikait, stilisztikait
is v é g e z h e t -
nénk. 2. Az erőszakos rekonstrukció soha, egyetlen elő nem fordult szavakat, szóalakokat szülhet. Mi
nyelvben történjék,
ha p é l d á u l egy felhasznált óorosz redakciójú evangélium
egyik
h e l y é n e g y X I I . s z á z a d i n á l n e m r é g e b b i ige j e l e n i d ő e g y e s szám első személyben áll? A flexiót - ^
vagy - ^
alakban
rekonstruálni anakronisztikus lenne. Vagy: mit kezdjünk
egy
175
teljeshangzós alakkal? Hangátvetéseset nem írhatunk h i s z e n az n e m a p l e o f ó n f o r m a
helyette,
elődje.
3. A vég nélküli rekonstrukciókkal csak azt érnénk hogy betűrendes mutatónk ugyan szép, de nehezebben
el,
használ-
ható lenne. A konkrét emléken dolgozó kutatónak ugyanis minden azonosítani kívánt evangéliumi verskezdetet ugyanúgy
re-
k o n s t r u á l n i a k e l l e n e , ha m e g a k a r n á t a l á l n i a m u t a t ó b a n . Mindezek figyelembevételével, elsősorban a minél használhatóságot szem előtt t a r t v a , a verskezdetek
jobb
változta-
t á s n é l k ü l k e r ü l n e k b e a m u t a t ó b a . Ha a z o n b a n e g y e s —
leg-
g y a k r a b b a n a v e r s k e z d ő -- s z a v a k e l t é r ő f o n e t i k a i v a g y m o r f o l ó g i a i a l a k j u k m i a t t az á b é c é s z e r i n t r e n d e z e t t
mutatóban
t ö b b h e l y e n is e l ő f o r d u l n a k , v a l a m e n n y i a l k a l o m m a l a többi előfordulásra szó a"«"
és a u n m
utalunk
i s . /így p é l d á u l a v e r s k e z d ő
aun«h
f o r m á b a n is m e g t a l á l h a t ó . / A m u t a t ó b a
ugyanazon verskezdetnek
—
más-más kódexekben talált
—
t ö b b f o n e t i k a i , m o r f o l ó g i a i s t b . v a r i á n s a is b e l e k e r ü l , n ö v e l v e e z á l t a l a n n a k v a l ó s z í n ű s é g é t , h o g y az é p p e n
kutatott
ismeretlen kódex kérdéses verskezdetével valamelyik
egybe-
e s i k . D e h a n e m , a n y e l v e m l é k f e l d o l g o z á s á t v é g z ő k u t a t ó az utalások segítségével vagy a szórend változtatásával
szintén
azonosítani tudja a kérdéses sort, meg tudja határozni evangéliumi
annak
helyét.
H a v a l a m e l y v e r s k e z d e t /a m u t a t ó b a f e l v e t t n é g y - ö t az e g y e s f e l h a s z n á l t k ó d e x e k b e n e l t é r ő s z ó r e n d d e l v a g y
szó/ lexé-
176
mákkal szerepel, valamennyi variánsot külön tüntetjük
fel,
m é g a k k o r i s , ha az e g y e s e l t é r é s e k a z á b é c é s s o r r e n d e t
nem
b e f o l y á s o l j á k . A b e t ű r e n d e t nem é r i n t ő fonetikai és m o r f o l ó g i a i v á l t o z a t o k n e m k e r ü l n e k k ü l ö n s o r b a , d e az e l t é r é s e ket —
az a l a p v a r i á n s m ö g ö t t —
felsorolásszerűen mindig
je-
l ö l j ü k . /Erre azért van szükség, hogy a b e t ű r e n d e s
mutatót
m é g e l k é s z ü l t e u t á n is t e t s z é s s z e r i n t i k ó d e x e k k e l
bővíteni
lehessen. Lehet, hogy,az ábécés rendet most még nem
befolyá-
s o l ó v á l t o z a t az ú j a b b n y e l v e m l é k e k a d a t a i n a k b e v o n á s a m á r új s o r b a k e l l , h o g y
után
kerüljön./
A m i az i d é z e t t v e r s k e z d e t e k h e l y e s í r á s á t i l l e t i , a m u t a t ó k ö n n y e b b á t t e k i n t h e t ő s é g e é r d e k é b e n az a l á b b i téseket —
végezzük: Nem használjuk a
s
, fc» fl* m O ' ty'
v
betűket, eze-
k e t a 7, , r , T , o t KC / NC / n b e t ű k k e l , i l l e t v e tokkal —
Egy
e
, egy
H
és e g y
o v
betűt használunk. Nem a v-e, i , V / ö , v
m T
és
betűket .
Wírásmódok mindegyikét megőrizzük, azokat
ábécé szempontjából egyenértékűeknek
és
alkal-
A jeri helyesírása: n .
-- A
—
betűkapcsola-
helyettesítjük.
mazzuk verskezdetidézeteinkben —
egyszerűsí-
tekintjük.
A glagolita szövegek A betűvel jelzett
ha b e t ű k k e l
hangját
írjuk.
A z e r e d e t i l e g l á g y m á s s a l h a n g z ó k -itán l á g y r ' , 1', n ' u t á n HJ , »-o , t-A , KJ. b e t ű k e t
a
, 0vr
> a » ,?>
használunk.
az
177
—
A felhasznált nyelvemlékek kiadói által
betűket, betűcsoportokat kerek zárójelbe tett kiegészítéseket tes zárójelbe —
általunk szögle-
[ ] tesszük.
Mellőzzük a diakritikus
ábécéje a következő: 0 . n, P, c, t , 0 V , w,
( ), az
/pl. a titlók feloldása során/
j e l e k e t "és a
A fenti elvek figyelembevételével
"A,
rekonstruált
központozást.
betűrendes
mutatónk
a , E , B , r , A , 6 , JK, 7,, H , K , A , l>, N , X , u , Y , U), «1, 1 ,
b,
H>,
Hl,
HÍ,
V é g e z e t ü l az elmondottak
illusztrálására bemutatunk
h á n y sort az e v a n g é l i u m i v e r s k e z d e t e k b e t ű r e n d e s a Zografosz-kódex
alapján készült kiindulási
Az evangéliumi hely megjelölése /Z/ és a l e v é l száma ÖBHe
ld. még
Ö5b6
Q B H 6 « 6 B 1 riPfcnOAOBA6NH6 J á n o s 7,14 —
Máté 14,31 — ö e h 6 rae no
n p o c t b p t PJRKÍA
Z 36
[c]kpi>eh
Máté 24,29 ~ ÜBM6 «6 P6Y6 m-h Máté 14,27 ~
ílPC^AbHHKa
Z 246
Ö B H 6 JK6 h [ h c 0 \ f ] c [ l ]
t%k-l
Z 58b n[Hco\f3c[-&3 Z 36
mutatójának
változatából.
után az idézett kódex
áll:
né-
neve
178
a k [ o r ] l > hg hmöt7, ah Lukács 18,7
a
eoah
Baci»
ag
—
cktbophtrc Z 198
Bí7iA6Tt g m i
Máté>23,11 —
cac*;ra
Z 54b
fl eovhfc ptelm m a a p u m l M á t é 25,8 — ÖBbe ld. még
ABHe
A B b 6 « 6 CkKOAAlUTOV János 4,51 — ÖBH
ld. még
Z 60b
eMOAf Z 235b
HüBH
abh JKe c a 6 M 0 V a [ h ] r [ e ] a 2 , Lukács 1,11 —
Z 131b
r[ocnoAb]Nb
179
ADALÉK AZ EGYJERES NYELVEMLÉKEK
TÖRTÉNETÉNEK
TANULMÁNYOZÁSÁHOZ
Balázs L. Gábor
Mint ismeretes, egyjereseknek azokat a nyelvemlékeket n e v e z z ü k , a m e l y e k b e n a k é t r e d u k á l t m a g á n h a n g z ó jele h e l y e t t c s u p á n e g y e t l e n g r a f é m a s z e r e p e l , v a g y c s a k az az
. B á r az e d d i g f e l t á r t k ö z é p k o r i s z l á v
többségében
, vagy csak
nyelvemlékek
/különösen a legrégebbiekben/ mindkét
redukált
h a n g z ó jele m é g t a l á l h a t ó , r e n d e l k e z é s ü n k r e á l l n a k o l y a n o k
is,
a m e l y e k b e n v a g y k i z á r ó l a g az e l ö l k é p z e t t , v a g y k i z á r ó l a g a hátul képzett redukált írásjele szerepel. Az
egyjerességre
v o n a t k o z ó a n t ö b b f é l e m a g y a r á z a t is s z ü l e t e t t a t ö r t é n e t i s z l a v i s z t i k a f e j l ő d é s e s o r á n , e z e k n a g y r é s z e a z o n b a n n e m tulajdonított különösebb jelentőséget a szóban forgó
jelenség-
n e k . Az első s z l a v i s t a , aki behatóan tanulmányozta a jerek h a s z n á l a t á n a k törvényszerűsécreit az ó b o l g á r B. Conev volt.
1
nyelvemlékekben,
Conev legfőbb érdeme, hogy megkísérelte
egyet-
180
len e l v —
a jerek használata —
alapján csoportosítani a
bolgár nyelvemlékeket. Bár klasszifikációját
tekintélyes
vizsgálati anyag alapján végezte e l , az azóta feltárt
nyelv-
emlékek adatai szükségessé tették a conevi osztályozás
felül-
2 vizsgálását.
Ezen a téren kiemelkedő jelentőségű
kutatásokat
végzett a közelmúltban elhunyt kiváló bolgár nyelvész, I. Gal á b o v . Kutatási eredményeinek megfelelően Galabov négy
óbol-
gár irodalmi iskola /másolóiskola/ meglétét feltételezi a bolgár irodalmi nyelv történetének
legrégebbi korszakában:
3
a/ a
cirill-metódi kétjeresét, b/ az egyjeres preszláviét, c/ a k é t j e r e s p r e s z l á v i é t és d / az e g y j e r e s i s k o l á é t a z z
kizáró-
lagos használatával. A conevi klasszifikációval szemben b o v az e l ö l k é p z e t t r e d u k á l t g r a f é m á j á t h a s z n á l ó nyelvemlékeket kelet-bolgár
Gala-
egyjeres
/preszlávi/ eredetűnek
tartja,
nem pedig n y u g a t i n a k . Nézeteit Simeon cár preszlávi
rotundá-
j á n a k f a l f e l i r a t a i v a l i n d o k ó l j a , m e l y e k k ö z ö t t o l y a n o k is a k a d n a k , a m e l y e k b e n c s a k az e l ö l k é p z e t t r e d u k á l t h a n g
írásjele
s z e r e p e l . G a l a b o v s z e r i n t az a d o t t h e l y e s í r á s i n o r m á t a X . században Simeon cár udvarában létrejött irodalmi kör vezette be és alkalmazta először a Preszlav környéki egyjeres
dialek-
t u s a l a p j á n . A p r e s z l á v i i s k o l a t e k i n t é l y é t b i z o n y í t j a az
is,
h o g y ez a h e l y e s í r á s i r e n d s z e r d o m i n á l a X I I I . s z á z a d i b o l g á r n y e l v e m l é k e k b e n , v a l a m i n t az a t é n y , h o g y a z ^ g r a f é m á t rólagosan alkalmazó szisztéma alapján jött létre a korai írott nyelv
is.
5
kizászerb
181
A p r e s z l á v i f e l i r a t o k n y e l v i j e g y e i n e k v i z s g á l a t á t I„ Galabov kiegészítette a legkorábbi egyjeres
nyelvemlékek
k a r a k t e r i s z t i k á j á v a l és m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a h e l y e s í r á s i e g y e z é s e k m e l l e t t s z e m b e t ű n ő f o n e t i k a i h a s o n l ó s á g is jell e m z i a z o k a t . E l s ő s o r b a n a p r e s z l á v i f e l i r a t o k és az ú n . M a kedóniai cirill töredék, illetve a Codex Suprasliensis egy6 jeres részének
nyelvi elemzése alapján Öalabov a preszlávi
i s k o l a l e g f ő b b j e g y e i t a k ö v e t k e z ő k b e n állapít., tta m e g : 1 . a k é t ő s s z l á v jer h e l y e t t e g y e t l e n , az e l ö l képi h a s z n á l a t a , 2 . az
b
t redukált
és az fe g r a f é m á k h a s o n l ó s á g a , 3 . s p e c i -
ális grafémák megjelenése a jésített magánhangzók e , 4„ ..=••' * ¿:í*..\í»i>k ZT: •/oíiT.!Aí dése ~
jelölésé-
ás az \ - k ö z ö t t i k ü l ö r b s é g m e g s z ű n é s e , 5 . a n
' ííif éG"
a - h o z k ö z e l i t ¡? az
bp ,
kft
írásmód-, 7 . a
rí"' k=verísc-, 8o e g y a r á n t e l ő f o r d u l a mTOtfü^s
a
£•.-> - p a r t i c i p í u m p r a e t e r i t i a c t i v i I . véij'&ő¡, «inni pad.:Lg -
körű h a s z n á l a t a , 1 L
, 10» a p o s z t p o z i t i v n é v e l ő s z é l e s -
számos lexikai s a j á t o s s á g é Minél régeb-
b i egy a d o t t e g y j e r e s n y e l v e m l é k /mivel a t o v á b b i a k b a n c s a k a p r e s z l á v i i s k o l a n y e l v e m l é k e i v e l k í v á n u n k f o g l a l k o z n i , egyj e r e s e m l é k e k a l a t t m o s t m á r a k i z á r ó l a g az e l ö l k é p z e t t red u k á l t jelét a l k a l m a z ó í r o t t e m l é k e k e t é r t j ü k / , a n n á l j o b b a n tükrözi a fenti sajátosságokat. Ennek megfelelően Galabov hág rom c s o p o r t b a s o r o l t a az e g y j e r e s ó b o l g á r
nyelvemlékeket.
Az e l s ő c s o p o r t b a azok a n y e l v e m l é k e k t a r t o z n a k „ a m e l y e k fon e t i k a i a r c u l a t u k a l a p j á n l e g k ö z e l e b b á l l n a k a p r e s z l á v i is-
182
kolához: Simeon cár rotundájának
/Aranytemplom/
feliratai
és a Makedóniai cirillbetűs töredék. A második csoport
át-
menetet képez: a Codex Suprasliensis egyjeres része, míg a harmadik csoportba tartozók már viszonylag jelentősen
eltá-
volodtak az eredeti elvektől: a Miroszlav-evangélium, a e v a n g é l i u m és J o h a n n e s E x a r c h a m ű v e i n e k k é s ő b b i
Reimsi
másolatai.
Galabov tehát ezeket a nyelvemlékeket tartotta a
legrégibb
óbolgár egyjeres emlékeknek. Időközben azonban előkerült
egy
újabb egyjeres bolgár nyelvemlék, egy triódion két lapja. Ezt a t ö r e d é k e t H . K o d o v a d t a k i , a k i s z e r i n t ez az í r o t t igen régi óbolgár töredék a XI. század v é g é r ő l ,
emlék
legkésőbben
9 a XII. század
elejéről.
Ebben az esetben a fenti klasszifikáció táblázata ki kellene h o g y b ő v ü l j ö n , hiszen ha a triódion valóban
ilyen
régi,
akkor bele kell tartoznia vagy a második„ vagy a harmadik csoportba. Az alábbiakban ezt a lehetőséget kíséreljük
meg
megvizsgálni.
Paleográfiai
adatok
Mivel a legalapvetőbb paleográfiai jellemzőket Kodov közli a már említett szövegkiadásában, itt csak néhány t é s t k í v á n u n k t e n n i . E l s ő r á n é z é s r e is a z o n n a l hogy ez a nyelvemlék nem tartozik a legszebben,
kiegészí-
megállapítható, leggondosabban
183
megformált bolgár munkák közé. Semmiféle díszítést nem
látni
az i n i c i á l é k o n , a b e t ű k r a j z a n e m t e t s z e t ő s , a s o r o k n e m n e s e k , az í r á s j o b b r a d ő l ő , a s o r o n b e l ü l k ü l ö n b ö z ő
egye-
nagyságú
b e t ű k t a l á l h a t ó k . M i n d e z t K o d o v a másoló, t a p a s z t a l a t l a n s á g á nak tudja b e .
1 0
V. Scsepkin
11
szerint a nem s z é p , primitív be-
t ű r a j z o l á s , a s o r o k d ő l é s e , a s z ö g l e t e s b e t ű k , az e g y e n e t l e n s o r o k és a s o r o k b a n a v á l t o z ó n a g y s á g ú /és f o r m á j ú / b e t ű k a délszláv emlékek közül a makedónokra /nyugat-bolgár/
jellem-
zőek. Mint azt később látni fogjuk, ennek a megállapításnak fonetikai jellemzők sem mondanak e l l e n t , inkább
a
megerősítik
a z t . H r i s z t o K o d o v a p a l e o g r á f i a i és f o n e t i k a i e l e m z é s t .összeg e z v e l e s z ö g e z i , h o g y az i l l e t ő t r i ó d i o n - t ö r e d é k a b o l g á r ]2 nyelvterület délnyugati részéből való. '
A nyelvemlék
kezési idejének megállapításához Kodov néhány
kelet-
jellegzetes
b e t ű f o r m á t v i z s g á l m e g , k i e m e l i az í r á s k é p s z ö g l e t e s
karak-
t e r é t , amelyet igen régi jegynek t a r t . Sajnálatos módon ban nem foglalkozik olyan betűk vizsgálatával, mint a
azonn
és
a m , h o l o t t e z e k p a l e o g r á f i a i j e l e n t ő s é g e igen n a g y . S c s e p kin a régi óbolgár nyelvemlékek egyik fontos vonásának j a , h o g y a f e n t i k é t g r a f é m a e g y i k e sem "lóg k i " a
tart-
sorból,
m i n d k é t b e t ű a l s ó r é s z e /a f ü g g ő l e g e s v o n á s / r a j t a v a n a v o nalazáson.
13
Ezt a lényeges megállapítást éppen egy nyugat14
bolgár nyelvemléken mutatja ki,
a szintén egyjeres
evangéliumon. Az evangélium bolgár kiadásának
Dobromir-
előszavában
a s z ó b a n f o r g ó g r a f i k a i s a j á t o s s á g o t B . V e l c s e v a is k i e m e l i
184
mint a kronológia megállapításában
15
fonlos t é n y e z ő t .
ismeretes, a Dobromir-evangéliumot a szlavisták e l s ő s o r b a n n y e l v i és n e m p a l e o g r á f i a i
Mint
többsége
-"»cyei a l a p j á n —
JuL
s z á z a d i n a k t a r t o t t a és t a r t j a / V . J a g i c „ K „ M i r c s e v , K . .1;.'.. • b a u e r , B . Velcseva/, míg azonban Velcssva szerint késői gár nyelvemlékről van szó, Altbauer a legkorábbi nyelvemléknek tekinti a z t .
16
Mindenesetre a q
*
középbolgár
és
^
gráféinál
írásképe jelentős eltérést mutat a Dobromir-evangéliumhoz pest a Kodov-féle töredékben. Ebben ugyanis mindkét
ké-
írásjel
a l s ó , f ü g g ő l e g e s v o n á s a t ú l n y ú l i k a soror»„ a m i v i s z o n t a r r a . e n g e d k ö v e t k e z t e t n i , h o g y a t r i ó d i o n k é s ő b b e n í r ó d o t t , m i n t ¿c legkorábbi középbolgár
/vagy k é s ő i ó b o l g á r /
triódjonrészle*..
Természetesen a paleográfia adta információkat nem
tekintjük
s e m p e r d ö n t ő n e k , sem ö n m a g á b a n v é v e elegendőnek,, e z é r t köven« a
kező lépésként felvázoljuk a kétlapos töredék
helyesírási
jellegzetességeit.
A helyesírás
jellege
H . K o d o v r ö v i d o r t h o g r á f i a i l e í r á s á b a n m e g á l l a p í t ja ? hoc •/. a nyelvemlék helyesírása rendkívül l e e g y ű s í t e t t ,
t-. er. :.yi-
b e n az a l i g h a n e m e g y e d ü l á l l ó . M e g e m l í t t o v á b b á n é h á n y sze :r " t ű n ő s a j á t o s s á g o t , e z e k r e a z o n b a n n e m s.á s e m m i f é l e macyaro-y.ü: t o t . Ú g y g o n d o l j u k , é r d e m e s e z t az elemxí-st k i b ő v í t e n i é s i
185
jelenségek fonetikai okait feltárni. Ennek érdekében dulásként összefoglaljuk a nyelvemlék helyesírási ságait?
1 . az
k
H
6. a
H
A
grafémát
I I grafémák
j e l ö l i , 5."M h e l y e t t e g y s z e r
ov
h e l y e t t e s í t i , 7 . az u h a n g
két graféma szolgál:
helyén
áll,
OH
jelölésére
és tf, 8 . az o h a n g k é t f é l e
° é s u> , 9.U1T h e l y e t t m i n d e n ü t t mkét ízben t
és
s z e r e p e l , 4 . a ¿ a h a n g k a p c s o l a t o t v a g y fe , v a g y
egyszerűen csak 10
sajátos-
kizárólagos használata, 2. a jésített ma-
g á n h a n g z ó k t e l j e s h i á n y a , 3 . az mindenütt
kiin-
van, 11. a trbt,
á l l , 1 0 . az A
jelölése: helyett
t l h t í r á s m ó d , 1 2 . az
-1-epen-
theticum helyes használata,X3. gyakori b - b e t o l d á s , 14. a titlók k ö v e t k e z e t l e n , f u n k c i ó n é l k ü l i h a s z n á l a t a . Az e g y e s l e n s é g e k p o n t o s e l ő f o r d u l á s i h e l y e i t az a l á b b i a k b a n jük, a fonetikai vizsgálatok
Fonetikai
je-
ismertet-
során.
motiváció
Az elöl képzett redukált magánhangzó írásjelének rólagos használata a nyelvemlék preszlávi
kizá-
másolóiskolához
való tartozását jelzi, bár a helyesírás fenti
karakterisz-
tikájából világosan kitűnik, hogy attól egyébiránt már
lé-
nyegesen eltávolodott. Mindennek nem mond ellent a triódiontöredék nyugat-bolgár származása, mert a preszlávi
iskola
hatása már igen korán érződött a nyugati nyelvterületen, a
186
XIII. századra pedig egész Bulgáriában dominánssá arra fentebb már utaltunk zetesebb vonása a esetben
OH
íródik
JI
is. A nyelvemlék
talán
vált, mint legjelleg-
graféma teljes hiánya, helyette
/a13/,
mindenütt máshol pedig H
írásmód már a legkorábbi kódexekben leg d é l n y u g a t i d i a l e k t á l i s v o n á s .
1 7
is e l ő f o r d u l ,
. Az
0H
feltehető-
Ugyanakkor K. Mircsev
mutat a r r a , hogy a szóban forgó írásmód a XIII.
írás h a t á s á r a . E r r e az időre ugyanis a
rá-
századtól
kezdve általánossá válik, nincs kizárva, hogy a görög
esett az
egy
21 h a n g é r t é k e
helyesegybe-
H kiejtésével, vagyis ugyanazt a magánhangzót
jelöl-
18 t e , m i n t a g ö r ö g b e n a z 01 . helyen
H
áll az
Mivel szövegünkben minden
helyén, valóban arra
más
következtethetünk,
h o g y a m á s o l ó d i a l e k t u s á b a n e k k o r m á r n e m l é t e z e t t a z 11
fo-
néma. Ami a beszélt nyelvet illeti, a XIII. században már legtöbb makedón dialektusban szorosan
i_-t e j t e t t e k a z
összefüggött a lágy mássalhangzók
helyén,
a
ami
megkeményedésé-
19 vei.
Érthető, hogy mindez csak később tükröződött a helyes-
í r á s b a n , m é g i s e l ő f o r d u l n a k , h a n e m is n a g y s z á m b a n , o l y a n v i s z o n y l a g k o r a i n y e l v e m l é k e k , amelyek m á r az új
kiejtési
norma szerint íródtak. S z . Mladenov például említést tesz X I I I . s z á z a d i b o l g á r o c t o i c h o s r ó l , a m e l y b e n az u semmiféle változata nem fordul elő, helyette den e s e t b e n ,
2 0
akárcsak a triódion-töredék
graféma íródik
esetében.
régebbi, hasonló tulajdonságokkal rendelkező azonban nincs tudomásunk. Hasonlóképpen
H
egy
Írott
min-
Ennél
emlékről
ismeretlen vonás
az
187
óbolgár nyelvemlékekben
a jésített magánhangzók
nak teljes h i á n y a , akárcsak a titló-jelek
ligatúrái-
ilyen mérvű
indo-
kolatlan használata, amely ugyancsak egyik jellegzetes nása a Kodov-töredéknek. Ami a
ÍJ és a
vo-
hangkapcsolat
keve-
r é s é t i l l e t i , az e g y i k e a k ö z é p b o l g á r n y e l v e m l é k e k e g y i k
leg-
21 jellegzetesebb vonásainak
/ A 1 3 — 1 4 , A15, A20/.
Két esetben
e l ő f o r d u l , h o g y az e l ö l k é p z e t t n a z á l i s m a g á n h a n g z ó is
k áll, vagy állott, csak később javították ki
helyett
/A16—17,
i l l e t v e A 6 / . M i n d e n v a l ó s z í n ű s é g s z e r i n t ez a j e l e n s é g az * graféma jelölte óbolgár hang megváltozott kiejtésére, denaza23 lizációjára utal.
A makedón nyelvemlékek között erre a gra-
f i k a i n o r m á r a l e g k o r á b b a n a X I I . s z á z a d v é g é r ő l , a X I I I . század e l e j é r ő l t a l á l u n k
példákat.
23
A redukált magánhangzó jelölésére szolgáló graféma
hasz-
n á l a t á r ó l a k ö v e t k e z ő k e t á l l a p í t h a t j u k m e g : a/ a g y e n g e
hely-
z e t b e n l é v ő r e d u k á l t k i e s é s e öt e s e t b e n / Á 4 , A 1 3 , B l , B 2 , B 9 / , b/ az e r ő s h e l y z e t b e n
lévő redukált minőségi változása
/voka-
lizációja/ nyolc esetben, ebből a hátul képzett redukálté
egy
e s e t b e n / A 4 , A 4 - - 5 , A l i , A 1 8 , B 4 , B 5 , B 6 — 7 , i l l e t v e B 7 / , c/ etimológiailag indokolatlan
jer-betoldások tizenegy
esetben
/A10, A10, A12, A15, A1-, A18, A19. A22. A23, B6, B7/. Mircsev az u t ó b b i j e l e n s é g e t a g y e n g e h e l y z e t b e n l é v ő r e d u k á l t a k
ki-
esésével magyarázza, a gyakori előfordulást a középbolgár nyelvemlékek egyik sajátosságának tartja, különösen egyes a l t í p u s a i t .
24
annak
M í g a s z ó b a n f o r g ó j e l e n s é g az ó b o l g á r
188
nyelvemlékekben csak idegen szavakkal kapcsolatban
fordul
elő, addig a mi esetünkben tizenegyből tízszer eredeti
bol-
gár szavakban figyelhető meg, mindenképpen középbolgár
he-
lyesírási norma
tükröződéseként.
A triódion-töredék
egyik fontos fonetikai vonása a lágy
mássalhangzók megkeményedése, amely számos esetben a grafika szintjén
is. Elsősorban
tükröződik
a jésített magánhangzók
hi2,1
á n y a e n g e d e r r e k ö v e t k e z t e t n i , v a l a m i n t az a t é n y , h o g y a z és az
H
fonémák egybeestek. Mindezt alátámasztja a
í r á s m ó d is JHOTt
novrfc
h e l y e t t / B 9 / , a n n á l is i n k á b b , m i v e l az 1 ' v i -
szonylag későn keményedett meg, legalábbis a többi
mássalhang-
25 zóhoz képest.
Ugyancsak a megkeményedésről tanúskodik
i s , h o g y az e l ö l k é p z e t t n a z á l i s h e l y é n k é t í z b e n az
*
az gra-
féma szerepel /A2, A 3 / . A mássalhangzók depalatalizációja
a
t ö b b i b o l g á r d i a l e k t u s n á l j o b b a n m e2g6f i g y e l h e t ő a n y u g a t i , e l sősorban a makedón dialektusokban, szódott le, bizonyos hangok
/U ,
XIII. századra keményedtek m e g . játszódott A — v á l t o z á s t
3
2 7
e z e k b e n k o r á b b a n is
ját-
/ a z o n b a n o t t is c s a k a A már relatíve korábban
le-
A . Vaillant szintén középbolgár
je-
28 lenségnek
tartja.
Két esetben találkozhatunk asszimilációval, mind a kétszer ugyanannak a morfémának a h a s o n u l á s á r ó l van szó:
£ /
helyett, A21, B5/. Feltehetőleg a népnyelv beszűrődését zi ez az í r á s m ó d . Ennél azonban l é n y e g e s e n fontosabb
0 T l
jel-
jelen-
ség a magánhangzók kontrakciója, amelyről a későbbiekben, a
189
morfológiai rendszer
felvázolásakor
szólunk bővebben.
lőre a fonetikai jegyek összegzésével annyit meg7
hogy a triódion minden valószínűség
hanem középbolgár
Morfológiai
Egye-
állapíthatunk
szerint nem
ó-,
nyelvemlék.
sajátosságok
Mint látni fogjuk, a nyelvemlék-töredék
alaktani
jellem-
zői m e g fogják e r ő s í t e n i a p a l e o g r á f i a i és a f o n e t i k a i tokat. A következőkben
elsősorban
azokra a vonásokra
szünk majd kitérni, amelyek útbaigazítással triódion megírásának
ada-
igyek-
szolgálhatnak
a
i d e j é r e v o n a t k o z ó l a g , ft. K o d o v a m o r f o -
lógiai sajátosságok közül egyedül annyit említ m e g , hogy a m e l l é k n e v e k és a p a r t i c i p i u m o k mindenütt ö s s z e v o n t ,
kontra-
hált formában szerepelnek, ezt azonban csak annyiban
ítéli
fontosnak, amennyiben azok ugyancsak a nyelvemlék
délnyugati
29 származását bizonyítják.
úgy véljük a z o n b a n , hogy a kont-
rakció következetes alkalmazása nemcsak a keletkezés h a n e m a k e l e t k e z é s h e l y é r ő l is a d b i z o n y o s
idejéről,
felvilágosításokat.
Az ú n . pronominális melléknevek a következő esetekben n a k e l ő s z ö v e g ü n k b e n : N s g cth ftÁKHEii
/ A 1 4 / , nof.opbnHBH
i'JKatNaro
/A15/, Apeanaro
npfcACTOAijinub /36/; Dpi
*
a 3
/B2/,° I s g
fordul-
, B 3 , B 4 / , KPB CTB N 11/A5/,
/Al<5—15/, TPMYACTb^M
/ A l — 2 / , sranílb
npo n-i•'•'?>• IM:.SK
/
a2
nocTbHnub
/Al/; Gpl
/B4/; /A4/;
Gsg
Lsg
npnrbsoiKAeHHH^i
/ a 8 — 9 / . Az összevonások
ilyen
bősége
190
és v á l t o z a t o s s á g a n e m c s a k a r é g i e g y j e r e s , nyelvemlékekben
általában
is p é l d a n é l k ü l
30
h a n e m az
áll.
óbolgár
3 1
E l ő f o r d u l a t ö r e d é k b e n egy é r d e k e s L s g f . a l a k : весен вселенной , a m e l y n e k -он v é g z ő d é s e u g y a n c s a k eredetű. A melléknéwégződések
középbolgár
átalakulása igen késői
m a t , amely csak а X I V . században kezd általánossá A XII-XIII. századból származó ún. Orbelszki
válni.
mint a kétlapos t ö r e d é k ,
32
triódionban,
amely Kodov szerint ugyanarról a glagolita eredetiről 33
folya-
készült,
ugyanezen a helyen még a helyes
- Ьи v é g z ő d é s s z e r e p e l . A p a r t i c i p i u m o k e s e t é b e n is m e g f i gyelhető a végződések megváltozása, amennyiben a Npl m.-ban az ó b o l g á r - 6 прЪдлежАфи
s z u f f i x u m h e l y e t t k é t í z b e n -н
/АЗ/, вьсь;<вала*ц1н
t a n á b a n M i r c s e v az - и/и/ középbolgár nyelvemlékekben
található:
/А12/. B o l g á r t ö r t é n e t i
nyelv-
végződésről azt írja, hogy az a g y a k r a n e l ő f o r d u l , az á l t a l a
lített példák egyike sem régebbi azonban X I I I .
századinál.
Első pillantásra meglepő a legrégebbi óbolgár emlékekre lemző P a r t . praet. activi I. archaikus forma s z ö v e g ü n k b e n : оуловьль tett nyelvtanában —
em35
jel-
előfordulása
/А15/. M i r c s e v a z o n b a n —
imént
megállapítja, hogy a középbolgár
emlí-
emlé-
k e k b e n l é p t e n - n y o m o n e l ő f o r d u l a p a r t i c i p i u m o k n a k ez a r i t k a típusa is, amely egyébként a népnyelvben már életszerűségét.
34
elvesztette
E r r e u t a l az a t é n y i s , h o g y a s z ó b a n
melléknévi igenév nem a nyelvtanilag helyes / оуловльша/ s z e r e p e l .
forgó
esetvégződéssel
191
Az i g e r e n d s z e r r e l k a p c s o l a t b a n a n n y i t é r d e m e s
megjegyez-
n i , h o g y a m ú l t i d ő k k ö z ü l c s a k az a o r i s t o s f o r d u l e l ő , ill e t v e e g y e t l e n e s e t b e n az i m p e r f e c t u m , az is k o n t r a h á l t m á b a n : ^ь ваше
for-
/А19/.
A n é v m á s i h a s z n á l a t e g y i k j e l l e g z e t e s s é g e az A s g f . ел alak, a várt
ьд
h e l y e t t . A szokatlan accusativusi alak a
középbolgár emlékekben más esetformák hatására jött ez sem ó b o l g á r j e l e n s é g
tehát.
V é g e z e t ü l a szintaxis területéről hozunk egy amely a triódion viszonylag késői származásáról ш
AOVTLI
MHHT
YTO
страшьно слдишб
hasonló szövegkörnyezetben bolgár nyelvemlékben valószínűség
létre,
37
a fenti
példát,
árulkodik:
/В9/. K é t s é g t e l e n , h o g y YTO
helyett bármelyik ó-
коль á l l n a . A j e l e n f o r m a t e h á t m i n d e n
szerint későbbi, azontúl pedig népnyelvi
hatást
tükröz. A z e g é s z s z ö v e g r e j e l l e m z ő e z e n k í v ü l az e s e t e k és e s e t végződések következetlen, hibás használata, amit nem egyszerűen a másoló elírásának tekinteni. Pl.:
lehet
въсЪ^ древнаго
/В2/. A triódion-töredék В oldalának alsó részében
található
egy rövid, glagolita írással lejegyzett mondat, amellyel részletesen nem foglalkozunk, elsősorban rövidsége
itt
miatt
/mindössze négy szóból á l l / , másrészt pedig a z é r t , m e r t keletkezéséről csak annyit állapíthatunk meg biztosan, hogy a c i r i l l b e t ü s t ö r e d é k u t á n í r ó d o t t /ez v i l á g o s a s z ö v e g
elhe-
192
lyezéséből/. H. Kodov szerint, aki paleográfiai
eszközök-
kel részletesen megvizsgálta a bejegyzést, kétségtelen, hogy az a r é g i s z ö g l e t e s g l a g o l i t a g r a f i k á t t ü k r ö z i .
37
Ennek
el-
l e n é r e az a t é n y , h o g y a m i n d ö s s z e n é g y s z a v a s m o n d a t b a n , a m e l y cirillbetűs átírásban a következő: cTROpmiiz. se
/
none A p « r o c n a B 6 ^nfc
k é t h e l y e n is m e g f i g y e l h e t ő a r e d u k á l t a k
c T B o p m u i / , a j e l e n idő e g y e s s z á m m á s o d i k
ben álló igealak pedig a késői középbolgár
kiesészemély-
nyelvemlékekre 38
j e l l e m z ő - MI v é g z ő d é s s e l s z e r e p e l /képpen a bejegyzés késői eredetére
UJM
helyett/,
, minden-
utal.
Úgy g o n d o l j u k , hogy elsősorban a n y e l v i elemzés
segít-
ségével, de a paleográfiai adatokkal nem ellentmondásban került olyan új"információkat feltárnunk, amelyek
si-
egybehang-
zóan a z t b i z o n y í t j á k , h o g y a K o d o v - t ö r e d é k n e m ó b o l g á r , h a nem középbolgár nyelvemlék, minden valószínűség XIII.
szerint a
századból.
Jegyzetek
^ B . C o n e v . K l a s s z i f i k a c i j a n a b a l g a r s k i t e knizovni. p a m e t n i c i o t n a j s t a r o v r e m e d o k r a j a na X V I v e k . G o d i s n i k na
Sofij-
s k i j a U n i v e r s i t e t za 1 9 0 4 / 5 g o d i n a . S o f i j a , 1 9 0 5 . B . C o n e v . O p i s na r a k o p i s i t e i s t a r o p e c a t n i t e k n i g i na N a r o d n a t a
193
bibliotéka v Sofija, I . — I I . Sofija,
2
1910—23.
v
H . Tóth I. K izuceniju odnojerovyx pamjatnikov XI v.:
Stu-
dia Slavica H u n g . X X I V . B u d a p e s t , 1978. 231. / ! 3
!» G a l a b o v . S t a r o b â l g a r s k i e z i k s u v o d v s l a v j a n s k o t o koznanie. Sofija, 1980.
4
V
ezi-
29—33.
v
I. Galabov.
L a r o t o n d e de S y m é o n d a n s l ' h i s t o r i é du
bulgare littéraire: Byzantinoslavica. No. 18. 1967.
vieux 98—117
^ I» G a l a b o v . S t a r o b â l g a r s k i e z i k . . . p . 3 2 .
6
7
ö
9
H . Tóth I.
i.m.
235—236. .
I » Galabov• Starobâlgarski ezik... 31.
U. o.
78^-79.
H . Kodov. Fragment ot Starobâlgarski râkopis s glagoliceska p r i p i s k a . " K l i m e n t O x r i d s k i " , I I . S o f i j a , 1 9 6 6 .
1 0
U . o . 121 — 1 2 2 .
121—131
194
11
12
1 3
V
V V . N . Scepkin. Russkaja paleografija. Moskva, 1967. 127.
K . K o d o v i . m . p . 124..
V . N . Scepkin i. m. p. 110.
1 14 - U . o . 123 .
15
v
' v Dobromirovo evangelie. Baigarski pametnik ot nacaloto X I I . v e k . P o d g o t v i za i z d a v a n e B o j a n a V e l c e v a .
na
Sofija,
1975. 15.
M . Altbauer,Dobromirovo evangelie. Kirilski spomenik
ot
XII v . , I. Skopje, 1973.
L7
" I. Galabov. Starobalgarski ezik... p .
130.
K . Mircev. Istoriceska gramatika na balgarskija ezik. Sofija, 1978. 35.
19 B . K o n e s k i . I s t o r i j a na m a k e d o n s k i o t j a z i k . S k o p j e ,
1965.
34. S . M l a d e n o v . I s t o r i j a na b a l g a r s k i j a e z i k . S o f i j a , 1 9 7 9 . 119.
195
21
.v
.
K . M i r c e v í . m . 13 3 .
2 2
2 3
2 4
25
U. o.
B . Koneski i. m . 35.
K . M i r c e v i . ni. 14 7 - - 1 4 8 .
U. o.
2 6
2 7
28
113—114.
151.
U. o. 150.
B . Koneski i. m . 5 3. A . Vajan
/A. V a i l l a n t / . Rukovodstvo po
jazyku. Moskva, 1952. 38. 29 FI. K o d o v i . m . 1 2 4 .
3 0
3 1
3 2
H . Tóth I. i. m .
235—236.
A. Vaillant i. m . 146.
K. Mircev i. m .
177.
staroslavjanskomu
196
3 3
3 4
3 5
3 6
3 7
3 8
H . Kodov i. m .
K . Mircev i. m.
U. o.
125—126.
237.
236.
U. o. 184.
H . Kodov i. m .
126—127.
K. Mircev i. m . 210.
19 7 -
СЕГЕДСКА.ТА НАУЧНА БЪЛГАРИСТИЧНА
КОНФЕРЕНЦИЯ
И. Харалампиев На 14 май 1981 г . в унгарския град Сегед се проведе научна конференция, посветена на 1300-годишнината от основаването на българската държава. Организатор на конференцията беше Сегедският. университет- "Иожеф 'Атила" с най-активното участие на Катедрата по руски език и литература. От: този ден изминаха две години и това време беше достатъчно,
за да бъде оценен по дос—
тойнство големият принос на този научен форум за укрепване на културните и научните връзки меяду унгарския и българския народ. По всеобща преценка докладите, изнесени на конференцията, бяха с високи научни качества и това наложи те да бъдат издадени в отделен
сборник.
Проблсматиката на Сегедската конференция имаше комплексен характер: история, археология, литературознание,
езикознание.
В нея взеха участие както изтъкнати унгарски учени, така и уче— ни от най-младото поколение. Ожигените дискусии след двете седания показаха,
за-
че разгледаните въпроси заслужават специално
внимание и те трябва да станат известии на българската научна общественост. В доклада си "Едно недостатъчно проучено сведение за прабъл гарите в края на V I
век"
Ш а м у
С а д е ц к и —
К а р д о ш
подложи на преценка съобщението в хрониката на Ыюсаил Сирин за военните действия на пълководеца Филип при цар Маврикий против българите / о к .
598 г . . / . Авторът привежда и сведението на Теофи-
лакт' Симоката,
според което под ръководството на Филип визйн-
тийската армия е водила война против аварите.
С помощта на до-
пълнителни исторически извори Ш. Садецки-Кардош доказва, че зна чителна част от аварската конница са били българи, т . е .
няма
съществено противоречие между съобщението на Михаил Сирин и на Теофилакт Симоката.
Съобщението на Михаил Сирин, изтъква авто-
рът, е важен източник за изторията на прабългарите в края на
VI
век. Докладът
на
Т е р е з а
О л а й о ш
беше озаглавен
"Бе-
лежки за положението на прабългарите и славяните в аварския ха-
век"
19 8
-
дава нови сведения за българската държава от този период
На границата между произход/
XIII
и
XIV
век монаси /отчасти от унгарски
обновяват концепцията за установяването на източно-
франкската държава на Балканите и в Мала Азия. Това става при работата над съгласуването на външната
политика на папската
държава, Неапол и Унгария. Концепцията е била съобразена с новите обстоятелства и със съществуването на България. Благодаре ние на това сега кохсе да се получат сравнително добри сведения за българската държава през Х111-ХГУ век,
за нейната територия
географски особености, население и история по време, не разполагаме с достатъчно документални
за което
сведения.
Важни въпроси от българската културно-политическа до .Възраждането се разглеждат в работата на де
история
Й о к е ф
Вво-
и "Писмо на български епископ до поета и пълководеца Ьик-
лош Зрини".
Става дума за едно писмо на никополския епископ
Филип Станиславович,
чийто унгарски превод анализира авторът.
Узнал за военните успехи на Ьшклош Зрини, в пи с м о ю
си ^илип
Станиславович го моли да. освободи българския народ от турско иго. Характеризира се литературната и политическата дейност на никополския епископ, който според автора е един от най-ревностните будители на българското национално чувство преди Па— исий Хилендарски. Докладъ? на
Ш а н д о р
Б е з д а н.
"За ранните българ—
ски читалища" поставя въпроса за нуждата от по-широк поглед върху историята на читалищата в България. Авторът изтъква, че читалищата са изиграли значителна роля за събуждане на националното чувство и за възпитаването на българския народ.
Чита-
лищното движение е подготвило почвата за други обществени движения и е важен момент
в историята на българската просвета,.
На интересни съпоставителни литературни въпроси е посветена работата на
И щ в а н
Ф е р и . н ц
"За връзките между ста-
робългарската и староруската литератури". Изхождайки от посред ническата роля на старобългарската литература при възникването на другите славянски литератури, в това число и на старорускат а , авторът. подчертава необходимостта от изучаване на литературните връзки за определяне състава на литературата-посредник
ганат".
19
Два етнически елемента,
според авторката,
са изиграли
значителна роля в аварския хаганат - чергарските племена,
наче-
ло с аварите, и различните славянски племена. Всички те са били взаимно
заинтересовани в борбата против византийската админи-
страция» Тази обща заинтересованост обаче не значи, че ханът и неговкят народ не са злоупотребявали със своето положение - те силно са потискали своите славянски поданици.
Според историчес~
ките извори, в йерархията на хаганата степните чергари
заедно
с аварите са били в привилегировано положение. Независимо от това езикът и битът на славяните са имали доминираща роля, а властта на чергарските племена се е оказала краткотрайна. В работата на
Д ю л а
К. р и щ о
"Към въпроса за българ-
ската власт в Алфьолд през IX век" е използуван топонимичен материал от унгарския Алфьолд. Разгледани са различии тицове топонголи - унгарски, успоредни унгарски и славянски, вянски.
само сла-
След прецизен анализ на наличния материал авторът. до-
казва, че в IX век в околностите на Чонград и може-би на
Но-
град и Дюлафехервар са живеели българи, от конто са останали местностни названия.
Според автора присъствието на българска на
родност в Алфьолд през I X век не по ставя под съмнение предполо— жението от по-ново време, че южната част на унгарските земи • към края на IX век в политическо отношение се е отнасяла към Беликоморавската държава. "Влиянието на богомилската ере с върху идеологическою тие на унгарците в X I век" беше темата на доклада на
разви
Л а с л о
С е г ф ю. Според автора по времето на установяването на унгарския феодализъм богомилската ерес е дала в ръцете на угнете— ните твърде ефективно оръжие — антифеодално и антиклерикално, прикрито под религиозни лозунги. И именно борбата на свет ската и религиозната власт против него се е оказала решаваца за ускоряване на процесите при установяване на унгарския феодализъм, който в разглеждания период е бил все още прогресивен. 11о този начин се е осъществило и по-бързото приспособяване на унгарците към обществото на европейските Докладът на
М а р и я
Н а ч а
народи. "България в "световнополи-
тическата" представа, възникнала на границата между X I I I
и XIV
-
200
-
за изясняване принципите за отбор на тази литература, а също така и за изясняване на общите и отличителнгите черти на отделяйте славянски литератури.
Опециално внимание И . Феринц обръща
на известния староруски книковник от X I I век Кирил '¿уровски и на отлошението на неговото творчество към южно славянските литератури. Ирави се и съпоставителен анализ на "Похвално за Цветница /Връбница/"
слово
от Климен Охридски и "Слово за Връб —
ница" от Кирил Туровски, като по този начин се изтъкват важни особености в ораторското изкуство на двамата книжовници. В доклада си "Развитието на българския език в 1300-годишната история на българската държава" п и е в
проследява основните процеси,
И в а н
X а р а л а м-
с които се характерней—
ра тринадесетвековната история на българския език. Посочва
се, '
че историята на езика винаги е била тясно свързана с историческата съдба на българския народ. Актуални съпоставителни проблеми разглежда в работата си "Славяно-българските
заемки в унгарския език"
И м р е
Авторът. се спира на различните критерии /фонетични, историко-културни и географски/, вяно-българските
Т о т .
семантични,
с чиято помощ се отделят сла-
заемки в унгарския език. Използуван е. матери-
ал от изследвания на И. Кнека.
Според И. Тот. макар и най-на-
дежден, фонетичният критерий не е достатъчен за точно определяне източника на заемането.
С помощта на нови исторически из-
следвания, изтъква авторът, може да се определи с голяма сигурност като българска нова част от смятаните по-рано за небългарски славянски заемки в унгарския език. В това отношение специално внимание трябва да се обърне на източносръбските и на ранносръбските
заемки. Историческите данни
свидетелствуват,
че унгарцит.е, от една страна, никога не са имали контакти с източните сърби, а от друга, контактите между у-нгарци и сърби са от сравнително по-късно време. Ако не се появят допълнителни лингвистични трудности, пише авторът, има основания определяните по-рано като източносръбски или като ранносръбски
за-
емки да се отнесат към славяно-българския лексикален пласт в унгарския език. А г н е ш
К а ц и б а
изнася наблюденията си върху една
-
201 -
синтактична особеност в. езика на Савина.та книга — един от малкото запазе-ни кирилски старобългарски писмени паметници. Тема— та на доклада "Употреба на родително-винителен падеж в Савината книга" ясно показва и конкретната посока, жи езиковият анализ. Авторката установява,
в която се дви—
че родително-винител-
ният падеж все още се употребява нередовно, но че е много почест при онези имена, където има омонимия между формите.за именителен и винителен падеж единствено число. Тази омонимия^ както е известно,
е главна причина за употребата на родително-
винителни форми. Съобщението на
М и х а й
К оч и ш
"Азбучен указател
на началата на старобългарските евангелски стихове" показва,
че
авторът сериозно работи върху указател, който ще бъде много полезен за славистите.
С цел да бъде облекчена работата на
тези, които се занимават
със старобългарски език. и с история
на отделяйте славянски езици. Като материал за изработване на речника М. Кочиш е използувал всички старобългарски евангелски текстове,
както и някои староруски.
На проблеми от историята на българския език е посветен докладът на
Г а б о р ' Б а л а ж
"Към проучването на едноерови-
те паметници". В работата си авторът анализира палеографските, правописните и езиковите особеност.и на един кратък откъс от постен триод, открит от Хр. Кодов и определен от него като старобългарски паметник от края на X I или началото на X I I
век.
Резултатите от комплексния анализ на текста и^ сравнението му с другите едноерови старобългарски паметници дават основание на автора да направи извод,, че споменатият откъс е част от среднобългарски писмен паметник, който трябва да се отнесе по време не по-рано от X I I I
век.
От. краткия преглед на отпечатаните в сборника научни разработки се вижда, че българистичната проблематика име свое място в заниманията на сегедските учени. Въпросите са разработени на високо професионално равнище, което дава основания за надежди, че първият сегедски българистичен сборник няма да бъ,ко последен!:
20 2
-
Tartalomjegyzék Szádeczky-Kardoss
Samu: Egy elhanyagolt forráshely а V I .
s z á z a d v é g é n e k p r o t o b o l g á r a i r ó l [Едно недостатъчно проучено сведение за прабългарите в края на VI вен]
3
O l a j o s T e r é z i a : M e g j e g y z é s e k a p r o t o b o l g á r o k és
szlávok
h e l y z e t é h e z a z a v a r k a g a n á t u s b a n [Бележни за положението на прабългарите и славяните в аварсния хаганат] Kristó Gyula:
17
Az alföldi bolgár uralom kérdéséhez а I X . században
[Нъм въпроса за българсната
власт в Алфьолд през IX век] Szegfű László:
27
A bogumil eretnekség hatása а XI. magyarság fejlődésére
századi
[Влиянието на бого-
милсната ерес вьрху идеологичесното развитие на унгарците в XI ..век] Nacsa Mária:
39
Bulgária egy XIII-XIV. század keletkezett "világpolitikai
fordulóján
elképzelésben
[България в "световнополитичесната" представа, въэникнала на границата между X I I I и X I V вен] Bödey József:
69
B o l g á r p ü s p ö k l e v e l e k ö l t ő és Zrínyi Miklóshoz
hadvezér
[Писмо на българсни епис-
ноп до поета и пълководеца Минлош Зрини].. Bezdán Sándor:
A korai bolgár olvasókörökről
81
[За ранните
българсни читалища] F e r i n c z I s t v á n : A z ó b o l g á r és az ó o r o s z i r o d a l o m
101 kapcsola-
t á r ó l [За връэните между старобългарсната и староруската литератури]
111
203
Iván Haralampiev: A bolgár nyelv fejlődése a bolgár állam történetének tizenhárom évszázada
során
[Развитието на българския езин в 1300-годишната история на българсната държава] Н. T ó t h I m r e : A m a g y a r n y e l v b o l g á r - s z l á v
125
elemeiről
[Славяно-българсните эаемки в унгарсния езин]
.
13 5
Kacziba Ágnes: A genitivus accusativusi használata а Száva-könyvben
[Употреба на родително-вини-•
телен падеж в Савината ннига]
159
Kocsis Mihály: Az evangéliumi verskezdetek óbolgár betűr e n d e s m u t a t ó j a [Азбучен унаэател на началата на старобългарсните евангелски стихове] Balázs Gábor: Az egyjeres nyelvemlékek történetének mányozásához
.
171
tanul-
[Нъм проучването на едноеровите
паметници]
. .
179
И. Харалампиев: Сегедсната научна българистична конференция Tartalomjegyzék
197 i
202
(|OMF(
Pkt Dg, SarfflzO La.joa dékán KésEült a JATH Sokszprositó üzemében, Szeged Bngedólyazémi 2o?/83. Méret: B/5 Példányszám: 15o Pv: Lengyel Gábor
