Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza nyilvánosságra az 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 19.§-a alapján a magyar állam és az Európai Beruházási Bank (EIB) között létrejött szerződéseket és egyetértő nyilatkozatokat1, amint ezt például Budapest Főváros Önkormányzata és Szlovákia is megteszi. A Pénzügyminisztérium ezt nem tette meg, helyette a szerződések és nyilatkozatok alapvető adatainak nyilvánosságra hozását vállalta a Pénzügyminisztérium honlapjának üvegzseb rovatában. Szerintünk ez nem elégséges. A szerződések két közpénzekből működő intézmény között jönnek létre, állami közberuházások megvalósítása céljából. Eddig a szlovák kormányt és Budapestet sem érte hátrány a szerződések nyilvánossága miatt. Ezért kérjük az Adatvédelmi Biztost, állapítsa meg a szerződések nyilvánosságát és szólítsa fel a Pénzügyminisztériumot a szerződések és egyetértő nyilatkozatok nyilvánosságra hozására. Az indoklásunk, és a Pénzügyminisztérium indoklása részletesen megtalálható a mellékelt levelekben. Budapest, 2006. szeptember 12. Tisztelettel,
Éger Ákos Bankfigyelő nemzeti koordinátor Mellékelve: Pénzügyminiszternek írt levél – 2005.01.27 és 03.30 Pénzügyminisztérium válasza – 2005.04.22
1
Egyetértő nyilatkozatot ad ki az állam a 2237/2002. (VIII. 9.) Korm. határozat alapján állami garanciavállalás nélkül megvalósuló, EIB által finanszírozott beruházásokhoz. 1091 Budapest, Üllői út 91/b. E-mail:
[email protected]
* 1450 Budapest, Pf.: 123. * Tel.: (36 1) 216 7295, 216 7297* Fax: (36 1) 216 7295
Dr. Draskovics Tibor Pénzügyminisztérium Miniszter Európai Beruházási Bank Kormányzó Tárgy: a Minisztérium és az Európai Beruházási Bank (EIB) között létrejött szerződések nyilvánossága és az EIB Információs politikájának felülvizsgálata Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! Az Európai Beruházási Bank, melyben Ön képviseli legmagasabb szinten hazánkat, jelenleg a világ legnagyobb nemzetközi pénzügyi intézménye. Ezt az intézményt azonban számos civil szervezet illeti kritikával és még az Európai Parlamentben is sok vita zajlik róla.1 A Magyar Természetvédők Szövetsége a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat tagjaként foglalkozik a nemzetközi pénzügyi intézmények és köztük kiemelten az Európai Beruházási Bank tevékenységeinek főleg környezeti és szociális szempontú monitoringjával. A Bankkal kapcsolatos fő problémákat többek között az alábbiakban látjuk: Meg kell felelni az európai intézmények átláthatósági szabályainak Jelenleg az EIB a legkevésbé átlátható azon intézmények közül, melyeket az Európai Unió hozott létre. Annak ellenére így van ez, hogy hosszú évek óta folyik „dialógus” az EIB és civil szervezetek, valamint az Európai Parlament között a reformokkal kapcsolatban. A washingtoni székhelyű Bank Information Center és a New York-i Freedominfo által készített jelentés szerint az EIB messze a legátláthatatlanabb, összehasonlítva más multilaterális pénzügyi intézményekkel, mint például a Világbank vagy az EBRD. Környezetbarát ágazati politikák kialakítása a hitelkihelyezésekhez Jelenleg az EIB hitelkihelyezései során nem alkalmaz ágazati politikákat, ami világosan meghatározhatná befektetési döntéseit. Kihelyezései során az európai intézmények politikáit alkalmazza, de az ide vonatkozó európai politikák - különösen a környezet területén pontosításra szorulnak, ha az EIB hasznosan akarja alkalmazni őket. Évi több mint 10 ezer milliárd forintnyi hitelkihelyezését 1000 munkatárssal és köztük csupán öt környezetvédelmi szakemberrel hajtja végre. Fenntarthatósági szempontú hitelkihelyezés a privát szektorban Az EIB-nek nincsenek kritériumai a privát szektor finanszírozására az alapvető gazdasági szabályokon túl. Sőt, a Banknak nincsen hatékony eszköze, hogy ellenőrizze a hitelek végső eredményeit. Az EIB-nek létre kellene hoznia egy privát szektor irányelvet, amely teljes mértékben figyelembe veszi az emberi jogokat és hozzájárul a proaktív szociális felelősségvállaláshoz is. Ezeken kívül még számos területen vannak problémák - korrupció, panasztételi folyamat, 1
„EIB nem tesz eleget a felelős vállalatirányítás szabályainak.” - állítja Monica Ridruejo, az Európai Parlament tagja, az Európai Parlament Pénzügyi és Gazdasági Bizottsága számára készített jelentés tervezetében.
fejlesztési felhatalmazás az EU-n kívüli hitelekhez - melyeket és konkrét reformjavaslatokat a mellékelt dokumentumok tartalmaznak. Magyarországnak mint az EIB új részvényesének és jelentős hitelfelvevőjének felelőssége van abban, hogy az EU egyik legrégibb és a világ legnagyobb pénzügyi közintézménye milyen példát mutat fel a pénzügyi szféra más köz- és magánintézményeinek. Aktuális kérdés, hogy az EIB Információs Politikájának 2004. december 13-án meghirdetett felülvizsgálata mennyi nyilvánosság mellett és milyen eredménnyel zárul majd. Egy új és nyitottabb Információs Politika jelentős javulást hozhatna a Bank tevékenységben. Ezért kérjük, biztosítson lehetőséget egy találkozóra Önnel vagy egy az EIB-vel foglalkozó munkatársával, mely során kifejthetnénk a Bankkal kapcsolatos problémáinkat és megoldási javaslatainkat. De nem feledkezhetünk meg az információk és az átláthatóság biztosításában közvetlenül Magyarországra háruló feladatokról sem. Az 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 19.§-a alapján kérjük, hogy a Pénzügyminisztérium és az EIB között kötött szerződéseket és a magyarországi magánberuházásokat támogató EIB hitelekkel kapcsolatos támogató dokumentumokat megismerhessük, illetve hozzák nyilvánosságra azokat az Interneten keresztül. A fenti törvény szerint lehetővé kell tenni, hogy a magyar állampolgárok megismerjék két, az adóforintjaikból működő közintézmény között létrejött szerződések tartalmát. A szerződések nyilvánosságra hozatalával biztosítható az állampolgárok közérdekű adatok és a közpénzek felhasználásának megismeréséhez való joga, ami egyebekben a jelenlegi kormány által megalakulása óta kitűzött cél. Csak így ismerhető meg pontosan és teljes körűen, hogy hazánk milyen feltételekkel jutott az EIB hiteleihez. Ezt a kérést eljuttatjuk az összes érintett Miniszternek, ezért kérjük, hogy mint az EIB kormányzója, tegye meg az első és szimbolikus lépést a szerződések nyilvánosságra hozásával. Válaszát és a kért dokumentumok nyilvánosságra hozását a törvényben biztosított 15 napos határidőn belül várva, Budapest, 2005. február 11. Tisztelettel,
Éger Ákos Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat Nemzeti koordinátor
Farkas István Magyar Természetvédők Szövetsége Ügyvezető elnök
Mellékelve: Közpénzek közcélokért - Az Európai Befektetési Bank szolgálja az emberek és a környezet érdekeit – több mint 50 civil szervezet által aláírt, az EIB reformját sürgető dokumentum
EIB Tények 1 - Láthatatlan hatalom az Európai Unióban: Az Európai Beruházási Bank EIB Tények 2 - Az Európai Beruházási Bank: Alapvető tények EIB Tények 3 - Kafka világa: Az Európai Beruházási Bank információs politikája EIB Tények 4 - Az Európai Beruházási Bank és a környezet EIB Tények 5 - Az Európai Beruházási Bank szerepe a fejlesztéspolitikában EIB Tények 6 - Elmélet és gyakorlat: Európai Beruházási Bank - esettanulmányok EIB Tények 7 - Láthatatlan hatalom az Európai Unióban: Az Európai Beruházási Bank és Magyarország
Dr. Draskovics Tibor Pénzügyminisztérium Miniszter Európai Beruházási Bank Kormányzó Tárgy: a Minisztérium és az Európai Beruházási Bank (EIB) között létrejött szerződések nyilvánossága Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! 2005. február 11-én kelt levelünkben kértük a Pénzügyminisztériumot, hozza nyilvánosságra a Minisztérium és az Európai Beruházási Bank között kötött szerződéseit és ekkor ugyanerre kértük a Gazdasági és Közlekedési valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot és Budapest Önkormányzatát is. Az Önkormányzat az erről szóló közgyűlési jegyzőkönyvekkel együtt az Interneten közzéteszi az EIB-vel kötött szerződései hitelesített másolatát. A Minisztériumok viszont a Pénzügyminisztériumhoz irányítottak minket, mert ők csak a szerződések kedvezményezettjei, a szerződéseket a Pénzügyminisztérium köti meg az EIB-vel. Mivel a Pénzügyminisztérium tudomásunk szerint a mai napig nem hozta nyilvánosságra a közte és az EIB között megkötött szerződéseket, ismételten kérjük ezt megtenni. Az 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 19.§-a alapján kérjük, hogy a Pénzügyminisztérium és az EIB között kötött szerződéseket és a magyarországi magánberuházásokat támogató EIB hitelekkel kapcsolatos támogató dokumentumokat megismerhessük, illetve hozzák nyilvánosságra azokat az Interneten keresztül. A fenti törvény szerint lehetővé kell tenni, hogy a magyar állampolgárok megismerjék két, az adóforintjaikból működő közintézmény között létrejött szerződések tartalmát. A szerződések nyilvánosságra hozatalával biztosítható az állampolgárok közérdekű adatok és a közpénzek felhasználásának megismeréséhez való joga, ami egyebekben a jelenlegi kormány által megalakulása óta kitűzött cél. Csak így ismerhető meg pontosan és teljes körűen, hogy hazánk milyen feltételekkel jutott az EIB hiteleihez. A kért dokumentumok nyilvánosságra hozását a törvényben biztosított 15 napos határidőn belül várjuk, ellenkező esetben jogi lépéseket vagyunk kénytelenek megtenni. Budapest, 2005. március 30. Tisztelettel, Éger Ákos Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat Nemzeti koordinátor
dr. Farkas István Magyar Természetvédők Szövetsége Ügyvezető elnök
