11. tétel Ismertesse a likviditási terv összeállításának célját, a terv felépítését, és az eredménytervvel összehasonlítva a főbb sajátosságait! Részletesen mutassa be a pénzbevételek prognosztizálásának menetét! Foglalja össze a főbb bevétel típusok tervezésénél használatos módszereket! A likviditási terv összeállításának célja A likviditási terv a beáramlások (bevételek) és kiáramlások (kiadások) tervezését és ezen tényezők egymáshoz viszonyított arányát hivatott bemutatni. Az előirányzott bevételeket és kiadásokat állítja szembe egymással, és biztosítja a pénzeszközök megfelelő alakulását. (A bevételek, kiadások fogalmakat meg kell különböztetnünk az árbevételtől, költségtől és ráfordítástól! Az árbevétel a termék (szolgáltatás) kiszámlázásakor, a bevétel az ellenérték befolyásakor keletkezik. A kiadás az erőforrás beszerzésével, a költség az erőforrás felhasználásával kapcsolatos fogalom.) Készítésének alapvető célja a bevételek és kiadások összhangjának megteremtése. Időhorizontja általában 1 év, negyedéves vagy havi időbeli tagolással. A likviditási terv felépítése, főbb sajátosságai (az eredménytervvel összehasonlítva) A likviditási terv alapösszefüggése: + Eredményt érintő bevételek + Eredményt nem érintő bevételek – Eredményt érintő kiadások – Eredményt nem érintő kiadások ± Pénzeszközök állományváltozása Egyenleg (hitelszükséglet vagy többletforrás) Az időszak bevételeinek és kiadásainak negatív különbözete, mint új hitelszükséglet jelenik meg a likviditási tervben. A tervidőszak folyamán a hitelszükséglet kumulálódik. A helyesen összeállított likviditási tervben az új forrásigénynek a státusszal (mérleg tervvel) meg kell egyeznie. A likviditási terv pénzforgalmi szemléletű. Eszerint egy-egy esemény időbeli elhelyezésénél nem annak várható esedékessége, hanem a várható pénzforgalmi teljesülése a meghatározó. Likviditási hiány esetén a vállalkozás az alábbi lehetőségek közül választhat: – csökkenti vagy későbbre halasztja kiadásait, lassítja készletbeszerzéseit, megpróbálja költségeit visszafogni – bevételeit előbbre hozza, vagy növeli árbevételét, kapacitását optimálisabban használja ki, növeli a termelést, többlet-szolgáltatásokat értékesít – rövid lejáratú hitel felvétele – növeli a marketingtevékenységet / reklám kiadásait, kerüli és megszűnteti az alacsony megtérüléssel járó hirdetéseit, hogy több ügyfélre tegyen szert, így növelve forgalmát, bevételeit A pénzbevételek prognosztizálásának menete (részletes bemutatása) Az eredményt érintő bevételek tervezésével kezdjük. Az eredményt érintő bevételek közül legnagyobb arányú az értékesítésből származó (árbevétel), de gyakran számottevő a pénzügyi műveletekkel kapcsolatos, valamint az egyéb bevétel is. Nem érinti az eredményt, de nagy összegű pénzmozgással jár az értékesítéskor kiszámlázott ÁFA befolyása, a különféle adók visszatérítése. Bevételként irányozzuk elő a felvételre kerülő hiteleket is. Késztermékek és szolgáltatások értékesítéséből származó bevételek: év elején meglévő vevőállományt figyelembe kell venni, és annak várható realizálódását. Az értékesítésből származó
1
bevétel tervezhető a mérlegmódszer alapján is, ha a tervezett vevői záró állomány adata (a mérleg tervből /státuszból/) és az eredményterv árbevétel adata rendelkezésre áll. Nyitó vevőtartozás + Értékesítés (bruttó) – Záró vevőtartozás Számlára befolyó árbevétel + Készpénzes árbevétel Összes árbevétel ÁFA: összegét célszerű külön sorban tervezni, a speciális jellege miatt. Egyéb bevételek: pl. tárgyi eszközök értékesítéséből várható bevétel, késedelmi kamat, kötbér. Pénzügyi műveletek bevételei: elsősorban a várható kamat, árfolyamnyereség és osztalék tervezhető. Szükség van az előző évi tapasztalatokra is. Rendkívüli bevételek: esetenként jelentős összeget képviselnek, de nem tervezhetők jellegük miatt!!! (pl. jelentős mértékű káreseményekhez kapcsolódó kártérítések stb.) A főbb bevétel típusok tervezésénél használatos módszerek összefoglalása: • Befolyó bevétel Æ mérleg módszerrel • Egyéb bevétel Æ külön kigyűjtés • Pénzügyi műveletek bevételei Æ eredménytervből • Rendkívüli bevétel Æ eredménytervből • Eredményt nem érintő bevételek Æ külön kigyűjtés
2
12. tétel Ismertesse a folyó működés kiadásainak tervezését, kiemelten a beszerzési kiadás és az adófizetés tervezését! Mutassa be a pénzügyi műveletek ráfordításai és az egyéb folyó kiadások tervezését! Magyarázza meg az eredményterv egyéb ráfordítások sora és az egyéb folyó kiadások közötti eltérés okait! A folyó működés kiadásainak tervezése (kiemelten a beszerzési kiadás és az adófizetés tervezése) Az eredményt érintő kiadások közül: • Az anyagok és az áruk vásárlásához kötődő kiadások (beszerzési kiadások) tervezéséhet szükség van az éves beszerzési terve. Szükséglettervezési rendszer (SZTR) nyújt segítséget. A beszerzéseket meg kell bontani készpénzes és készpénz nélküli kiegyenlítésekre. Beszerzési kiadás (a szállítók felé esedékes kifizetés) tervezése -> mérleg módszerrel Nyitó szállítóállomány + Beszerzés (bruttó) - Záró szállítóállomány Számláról kiegyenlítendő + Készpénzes beszerzés Beszerzési kiadások összesen • Igénybeveendő és egyéb szolgáltatások szállítással, rakodással, karbantartással, reklámozással, kiküldetéssel biztosítással kapcsolatos kifizetések. • Bérfizetések és bérköltség: A költségként való elszámolásuk megelőzi a kifizetést, így a 12. havi bér csak a következő évben jelentkezik kiadásként. A bérek és a bérjárulékok kifizetésének tervezett összege is meghatározható mérlegmódszerrel. Bérkifizetés = Nyitó bértartozás + Elszámolandó bérköltség – Záró bértartozás • Egyéb személyi jellegű kifizetések előzőhöz hasonlóan • Adófizetések: adónemenként célszerű tervezni. o Tartós passzívával záró adóknál -> mérlegmódszer
•
Nyitó adótartozás + Elszámolt adó – Záró adótartozás Adóbefizetés + Egyéb adók Adóbefizetés összesen o Negyedév végén 0-val záró adóknál elszámolandó összeggel Pénzügyi műveletek ráfordításai: fizetendő kamatok hitelek, kölcsönök és értékpapírok után. Æ Eredménytervből
Eredményt nem érintő kiadások (olyan kiadások, melyek a számviteli eredményt nem érintik) közül • Beruházási kifizetések előirányzása: a vállalat fejlesztési tervével összhangban mehet végbe. • Hiteltörlesztés: tervezését egyrészt a már meglévő, másrészt a tervezett új hitelállomány törlesztési terve és a mérlegterv alapján kell elvégezni. • Osztalékfizetés: Æ eredménytervből • Rendkívüli ráfordítás Æ nehezen tervezhető, esetleg külön kigyűjtéssel • Egyéb ráfordítás (egyéb folyó kiadás) Æ külön kigyűjtés • Pénzeszközök állományváltozása Æ mérlegtervből
3
Az eredményterv egyéb ráfordítások sora és az egyéb folyó kiadások közötti eltérés okai Az eltérés abból adódik, hogy az eredményterv az eredményt alakító események adatai alapján prognosztizálja az eredmény alakulását (pl. a kivetett bírság, az értékesített tárgyi eszköz nettó értéke az egyéb ráfordítások között jelenik meg akkor is, ha a bírság nem került még kifizetésre, vagy a tárgyi eszköz ellenértéke még nem folyt be. Ugyanez az esemény a likviditási mérlegben csak akkor jelenik meg, ha bekövetkezik a pénzforgalmi esemény (azaz pl. a bírságot meg is fizette a cég). A bevételek és kiadások összehangolása A tervezett bevételek és kiadások összege a tervezés első ütemében el fog térni egymástól. Korrekciót kell végezni. Az összhang megteremtéséhez harmadik tényezőként figyelembe kell benni a pénzeszközök állományának tervezett változását is. Ha az állományt az év folyamán növelni akarja a vállalat, akkor az emelkedés összegével nagyobbnak kell lennie a tervezett bevételnek a kiadásnál. A pénzállomány csökkentésekor a tervezett bevétel alacsonyabb lehet a kiadásnál. Összefüggés: Nyitó+Tervezett bevétel = Tervezett kiadás+Tervezett záró pénzállomány Átrendezve: Tervezett bevétel – Tervezett kiadás = Tervezett záróállomány – Nyitóállomány
4
13. tétel Ismertesse a pénzügyi terv korrekciójának szükségességét! Mutassa be az egyensúlyhiány feloldásának főbb módozatait! Ismertesse az eszközök mérséklésének lehetőségeit! Mutassa be a meglévő források bővítésének útjait! Ismertesse a tulajdonosi tőke bővítésének szerepét a pénzügyi egyensúly biztosításában! A pénzügyi terv korrekciójának szükségessége Amennyiben a pénzügyi tervek kötelező egyensúlya nem teljesül és adott körülmények között nem is biztosítható annak teljesülése, úgy a pénzügyi tervek javítani szükséges. Ilyen egyensúlytalanságok lehetnek a következők: 1. Tervezett eszközök > Elérhető források ⎣ Az eszközigény mérséklése ⎣ A saját tőke emelése ⎣ Kölcsönforrások bevonása = Hitelfelvét ⎣ Projektfinanszírozás (megelőlegezett cash-flow) ⎣ Vállalkozásfininaszírozás (árbevétel megelőlegezése) 2. Tervezett kiadások > Várható bevételek ⎣ Bevételek növelése ⎣ Kiadások mérséklése Az állományi személetű státusz esetén feltételeztük, hogy az egyensúlyt a hitelműveletekkel (felvételekkel, törlesztésekkel) biztosíthatjuk. Természetesen ez a valóság erős leegyszerűsítése, több okból is: • A hitel nem ingyen áll a vállalat rendelkezésére, következésképpen mérlegelni kell, hogy valamely, az egyensúlyt biztosító alternatív megoldás nem kedvezőbb-e a cég számára. • Sok esetben a hitelhez jutás lehetősége erősen korlátozott az egyes vállalkozások számára, emiatt az egyensúly más módszerekkel, illetve különféle metódusok egyidejű alkalmazásával kénytelenek megteremteni. Az egyensúlyhiány feloldásának főbb módozatai Ha a pénzügyi terv egyensúlyhiányt mutat, különböző intézkedések hozhatók meg. Ha a belső lehetőségek kínálta mozgástér elégtelen, többnyire akkor érdemes a külső intézkedési lehetőségek közül kiválasztani a helyzethez leginkább illőt. Az állományi szemlélet alapján az egyensúlyhiány többnyire az eszközök relatív többleteként és/vagy a források viszonylagos hiányaként fogható fel. Az egyensúlyhiány feloldásának módjai a mérlegterv egyszerűsített sémáján: (a fehér hátér a belső, az árnyékolt rész a külső intézkedési lehetőségek) FORRÁSOKAT érintő ESZKÖZÖKET érintő eszköz takarékossági intézkedések, visszaforgatott tőke növelése nélkülözhető eszközök eladása saját tőke emelése új banki hitel felvétele kereskedelmi hitel felvétele egyéb idegen forrás bevonása Az intézkedések esetén minden esetben össze kell hasonlítani az intézkedéstől várt gazdasági előnyöket a változás miatt várható veszteségekkel. 5
Az eszközök mérséklésének lehetőségei 1. A legkézenfekvőbb a feleslegek leépítése főleg a készletek és tárgyi eszközök körében. Ennek oka a kereslet változása, a termékszerkezet módosulása vagy a környezetvédelmi előírások szigorodása lehet. A felesleges eszközök kötik le a források egy részét, ezért érdemes tőlük mielőbb megszabadulni. 2. A selejtezés nem megoldás, mivel azonos értékkel csökkennek forrásaink is. 3. Gyakran lehetőség nyílik az eszközök kihasználtságának növelésére. Magasabb kihasználtság mellett ugyanazt a termelési feladatot kisebb tárgyi eszköz állománnyal lehet ellátni, ami finanszírozási és fajlagos költség szempontjából is előnyt jelent. Ebben az esetben azonban mérlegelni kell a többletköltségeket. 4. Egyensúlyhiány esetén kézenfekvő a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok eladására vonatkozó döntés. 5. Újabb megoldást jelenthet a beruházások megvalósításának késleltetése, esetleg teljes leállítása, az el nem kezdett beruházások felülvizsgálata. 6. A készletszint leszorítására, illetve a készletforgás sebességének fokozására számos intézkedés kezdeményezhető. A vásárolt készletek forgását néha a beszerzési források felkutatásával gyorsíthatjuk, de lehetőség kínálkozik hatékonyabb termelésprogramozásra, szabványosításra, anyagkihozatal javítására. A saját termelésű készletek forgási idejének csökkentésében a termelés és értékesítés tökéletesebb összehangolása segíthet (marketing tevékenység, értékesítési akciók). 7. A vevőkkel szembeni követelések csökkentésére, a kintlévőség forgási idejének mérséklésére a fizetési feltételek célirányos megválasztását alkalmazhatjuk. A meglévő források bővítésének útjai 1. Finanszírozás belső források bővítésével: a forráshiány elméletileg a források átcsoportosításával vagy bővítésével oldható fel. Az átcsoportosítás azonban csak ritkán teszi lehetővé az egyensúly megteremtését, mivel a döntés pillanatában meglévő saját és idegen források már valamilyen eszközök formájában testet öltöttek (nem rendelkezünk velük szabadon). Marad kiútként a források bővítése. A forrásoknak alapvetően két csoportja van: saját tőke és kötelezettségek. • saját tőke bővítése történhet a visszaforgatásra kerülő adózott eredmény növelésével (osztalék hányad csökkentése, nyereségtömeg növelése), illetve a tulajdonosi tőke emelésével • osztalék hányad mérséklése útján alapos megfontolást igényel. Rövid távon forrásbővüléshez vezet, de számos közvetett hatása lehet, melyek hosszabb távon árthatnak a cégnek. • előnyös a nyereség növelés tartalékainak feltárása: értékesítés volumenének bővítése, eladási árak emelése, termék portfolió javítása, illetve változó és fix költségek mérséklése. 2. Finanszírozás külső források bővítésével A külső források megszerzése minden esetben erőfeszítést igényel. Ha a forrásszerzés a tulajdonosi tőke növelésével történik, akkor a meglévő tulajdonosoknak, illetve az újonnan befektetni szándékozóknak az invesztíció előnyös voltát szükséges bizonyítani. Ha a külső forrás kölcsön, akkor meg kell győzni a hitelezőket, hogy pénzüket biztonságban tudhatják. • tulajdonosi tőkeemelés: a tőke visszaforgatásnál drágább, nehezebben megszerezhető forrás. A rövidtávú finanszírozási egyensúly megteremtésében csak végső eszközként jöhet szóba. • idegen források: a döntést a piaci ár, az elérhetőség, az elérés ideje határozza meg. Mivel a külső források bevonása idő, munka és költségigényes, ezért első körben mindenképpen a belső források bővítését célszerű megvizsgálni.
6
14. tétel Mutassa be a kkv. szektor által igénybe vehető bankhitelek főbb fajtáit! Határozza meg az egyes hitelfajták finanszírozásának tárgyát és visszafizetésük forrását! Ismertesse a vállalati hitelkérelem összeállításának főbb kérdéseit! Sorolja fel a hitelkérelem legfontosabb tartalmi elemeit! A kkv. szektor által igénybe vehető bankhitelek főbb fajtái, az egyes hitelfajták finanszírozásának tárgya és visszafizetésük forrása A bankok által kínált hitelkonstrukciók a kis- és közép vállalkozások fejlesztésére, előre nem látható eseti kiadásokra éven belüli, vagy akár beruházások megvalósítására hosszú távú kiadások finanszírozására szolgálnak. A különböző vállalati hitelfajták közül választva, esetleg többet kombinálva, a vállalkozásnak lehetősége van a finanszírozási háttér optimális megteremtésére. 1. Folyószámlahitel – rövidtávú likviditási problémák kezelésre. Előnyös a cég számára, mert a kívánt hitelösszeg könnyen alakítható az igényekhez, szabadon felhasználható, a hozzáférés és a törlesztés egyszerű, nem igényel adminisztrációt, a kamatot kizárólag a felhasznált összegre kell megfizetni. A hitel forintban, euróban és CHF-ben egyaránt igényelhető. A futamidő 1-12 hónap, az igényelhető hitelösszeg bankonként változó általában min. 1 millió Ft. Visszafizetés forrása: folyó bevételek (árbevétel) 2. Széchenyi kártya – célja a legalább 1 éve működő vállalkozások likviditási problémáinak megoldása. A Széchenyi kártya egy olyan bankkártya, amely hitelkeretet nyújt a vállalkozás részére. A hitelkeretet egy egyszerűsített bírálat teszi lehetővé. Államilag támogatott, kedvező kamatozású hitellehetőség. Visszafizetés forrása: folyó bevételek (árbevétel) 3. Jelzálog fedezetes hitel – a hitel fedezete a vállalkozás tulajdonában lévő ingatlan, illetve a vállalkozás tulajdonosainak ingatlana lehet. A hitel összege az ingatlan értékétől függ, a minimális illetve maximális összege bankfüggő. A hitel felvétele egyszerű, komoly előkészülettel nem jár. Visszafizetés forrása: folyó bevételek (árbevétel) 4. Új Magyarország hitel – fejlesztések finanszírozására vehető igénybe. A hitel kizárólag forintban igényelhető, így árfolyam kockázata nincs. A program keretében a vállalkozási tevékenységek széles köre finanszírozható (pl. ingatlan építés, ingatlan fejlesztés, ingatlan vásárlás, gépek, berendezések, eszközök vásárlása). A hitel minimális összege 5 millió Ft, maximum összege 250 millió Ft. A futamidő maximálisan 15 év lehetséges. Visszafizetés forrása: amortizációs bevételek + beruházás hozama 5. Projekt hitel – olyan új projektvállatok számára ajánlott, amelyek nem tudják önerőből finanszírozni a projektet. Igényelhető lakóingatlanok (újépítésű többlakásos társasház építése) finanszírozásra, de energiaipari, infrastrukturális, távközlési és ipari termelő beruházások finanszírozására is. Az EU támogatásokhoz kapcsolódó projektek finanszírozása is ilyen formában valósul meg. Az ügylet soha nem sztenderd, minden esetben egyedi döntést igényel. Az önálló projektvállalatok alapítása a bankok számára körülhatárolhatóvá teszi a kockázatokat. A biztosíték maga a projekt, annak jövőbeli bevételei, eszközei és hosszú távú szerződései. Visszafizetés forrása: projekt bevételei 6. Forgóeszköz hitel – a forgóeszközök átmeneti vagy tartós finanszírozását oldja meg. Több fajtája van. Léteznek esetei forgóeszköz hitelek, melyek segítségével például kedvezőbb árat tud elérni készlet vásárlás esetére, illetve alkalmas likviditási problémák megoldására. Léteznek rulírozó forgóeszköz hitelek, melyek alkalmasak egyes termelési folyamatok és szezonális termelés finanszírozására. A rulírozó hitelforma kényelmes finanszírozási forma, mivel a lehívásokat, törlesztéseket a vállalkozás szabadon irányíthatja, ezzel az üzletmenetéhez igazíthatja a finanszírozást. A hitel akár készlet, vevőkövetelés, gép vagy ingatlan biztosíték mellett vagy akár biztosíték nélkül is elérhető a vállalkozás igényeitől és lehetőségeitől függően. A hitel felvétele és törlesztése a vállalkozás folyószámláján történő jóváírással és terheléssel történik. Visszafizetés forrása: folyó bevételek (árbevétel) 7. Beruházási hitel – azoknak javasolt, akik meglévő vállalkozásuk fejlesztéseként telephelyet (ingatlant), berendezést, egyéb termelőeszközöket szeretnének vásárolni ill. létesíteni. A beruházási hitel feltétele, hogy a vállalkozás önerővel rendelkezzen, amely összeg bankonként 7
változhat, általában 25%. Igényelhető forintban és euróban. A hitel futamideje általában 1-6 évig terjed. A felvehető hitel összege bankonként változó, általában minimálisan 1 millió, maximum 100 millió lehet. A hitel a beruházás megvalósulásának ütemében igénybe vehető, törlesztéséhez a bank bizonyos türelmi időt engedhet. A beruházási hitel biztosítéka maga a megvalósuló beruházás, és akár készlet, vevőkövetelés, gép vagy ingatlan is lehet a vállalkozás igényeitől és lehetőségeitől függően. Visszafizetés forrása: amortizációs bevételek + beruházás hozama 8. Lombard hitel – értékpapír fedezet mellett folyósított, szabadon felhasználható hitel. Törlesztése automatikusan történik, adminisztrációs terhet nem ró a vállalkozásra. Kamatot kizárólag a ténylegesen felhasznált összegre tekintettel kell fizetnie. A hitel bírálata gyors, a felvehető hitel összege bankonként változhat, általában minimum 1 millió, maximum összege a vállalkozás függvényében kerül kiszámításra. Futamidő 1-12 hónap. Visszafizetés forrása: folyó bevételek (árbevétel) 9. Exportfinanszírozó hitel – azon cégek számára kínálják, akiknek exporttevékenységük finanszírozásához van szükségük segítségre A finanszírozás történhet euróban vagy dollárban. Visszafizetés forrása: export árbevétel Hitelkiváltásnak nevezzük azt az eljárást, amikor egy vállalkozásnak a meglévő hitelét egy másik bank hitelével kiváltjuk. A meglévő hitel kiváltásának lehetnek költségei. A majdani hitel paraméterei (futamidő, kamat, kamatszámítás, fedezet stb.) a kiváltó bank által nyújtott banki hitel paraméterei szerint változnak. A vállalati hitelkérelem összeállításának főbb kérdései Hitelkérelem: olyan dokumentum, amely egy vállalkozás hitelszükségletének részletes ismertetését és indoklását tartalmazza. Hitelkérelem célja: a bank meggyőzése arról, hogy az adós hiteligénye megalapozott és a bank számíthat a hitel visszafizetésére. Hitelre vonatkozó adatok összeállítása: a.) A kért hitel: mennyisége, pénzneme, típusa b.) Célja: milyen célra kívánja felhasználni c.) Időbeni ütemezése: a lehívás (vagy igénybevétel) várható időpontjai, futamideje. A visszafizetés ütemezése, esetleges előtörlesztés lehetősége, rulírozó jellegű felhasználás. d.) Felajánlott biztosítékok felsorolása e.) Pénzügyi adatok és számítások: a bank általában előre megadja, hogy milyen adatokat kér. – számviteli beszámoló (általában az előző 3 évre visszamenőleg), legutóbbi főkönyvi kivonat – Pénzügyi előrejelzés (általában minimum a hitelnyújtás időtartamára) – Bevétel-kiadási terv, főbb szállítók, legnagyobb kintlévőségek felsorolása. f.) Egyéb információk, dokumentumok: – a vállalkozás létét és folyamatos működését igazoló okmányok (cégbírósági bejegyzés, stb.) – kérelmező piacának bemutatása (fontosabb vevők felsorolása) – üzleti stratégia, üzleti (de legalább pénzügyi) terv a kért hitel időtartamára, marketing terv – cég tulajdonosi helyzete, külső befektetőkről információ – egyéb üzleti lehetőségek a bankkal (pl. betétek elhelyezése) A részletezése függ: a hitel típusától, a cég hitelképességétől, az igénylő és a bank eddigi kapcsolatától A hitelkérelem legfontosabb tartalmi elemei A hitelkérelem tartalmi és formai követelményeit a bankok saját hatáskörben alakítják ki. – Hitelbiztosítékok – Kérelmező adatai – Kérelmező vagyoni, pénzügyi és jövedelmi – Hitelcél meghatározása és a hitel helyzete szükségességének indoklása – Saját forrás – Felvenni kívánt hitelösszeg – Dátum, aláírás, pecsét – Hitel lejárati ideje – Mellékletek – Hiteltörlesztés gyakorisága 8
15. tétel Mutassa be a hitelezés folyamatának egyes szakaszait, a hitelkérelem befogadásától a hitelügylet lezárásáig! Részletesen ismertesse a hitelbírálati tevékenység szokásos elemeit: az ügyfélminősítést, a felajánlott biztosítékok értékelését és az ügyletminősítést! Mutassa be a hitelmonitoring szerepét! A hitelezés folyamatának egyes szakaszai (a hitelkérelem befogadásától a hitelügylet lezárásáig) 1. A hitelkérelem összeállítása (előző tételben) 2. A hitelkérelem befogadása és előszűrése: Az igénylő benyújtja a kérelmet. A bank ellenőrzi az anyag teljességét – befogadáskor dátumbélyegzővel látják el. Az előszűrés a hitelképtelenek kiszűrésére. 3. Hitelbírálat: Feladata, hogy az igénylő gazdálkodásának és körülményeinek értékelésével minél megalapozottabbá tegye a kölcsön folyósítására vonatkozó döntést. Szokásos elemei az ügyfélminősítés, biztosítékok értékelése, és az ügyletminősítés. 4. Az előterjesztés összeállítása és a cenzúradöntés: Az elemzések elkészülte után a hitelügyintéző összeállítja azt az anyagot, amely alapján az illetékes banki testület, az ún. cenzúrabizottság döntést hozhat (tagjai a bank hitelezéssel foglalkozó menedzserei). Ez az anyag a cenzúra-előterjesztés, amely tartalmazza a hitelkérelemmel kapcsolatos lényeges külső (az ügyféltől kapott) és belső (bank által begyűjtött) információkat. A cenzúra előterjesztésében az előterjesztő javaslata is megjelenik, ha az pozitív, akkor az árazásra is ajánlatot tesz. A döntéséről levélben tájékoztatják a hitelkérelmezőt. 5. Hitelmonitoring: A bank a törlesztés ideje alatt időközönként monitoringolhatja a vállalkozás hitelfelhasználását, és ha bármi olyat észlel, ami veszélyeztethetné a visszafizetést, akkor újabb tárgyalásokba kezdhet a vállalkozással, illetve egyoldalú lépéseket tehet a megoldás ügyében (pl. szerződésbontás stb.) 6. A hitelügylet lezárása: Normális körülmények között a monitoring folyamat a hiteligénylő szerződésének megfelelő teljesítésével ér véget. Ellenkező esetben a bank megpróbálja érvényesíteni a biztosítékokat, ha ez nem vezet megoldáshoz, akkor rendszerint végrehajtási eljárás indul a vállalkozás ellen, illetve a bank megpróbálja értékesíteni (eladni) a követeléseit. A hitelbírálati tevékenység szokásos elemei 1. Ügyfélminősítés: A bank a minősítés során használhat gazdasági adatokat (mérleg stb), illetve más, nem számszerűsíthető adatokat is (szubjektív). A számszerűsíthető adatok többek között jelzik a cég: = tőkeellátottságát = likviditását = jövedelmezőségét = adósságszolgálat-viselő képességét A nem számszerűsíthető adatok lehetnek: = tulajdonosi szerkezet = vállalkozás vezetése = piaci pozíció = környezetvédelmi szempontok = számviteli információs rendszer korszerűsége = a hiteligénylővel kapcsolatos korábbi tapasztalatok 2. A felajánlott biztosítékok értékelése: A minősítés fejlődése ma már azt hozta magával, hogy a biztosítékokat is minősíti a bank, és ezért az is előfordulhat, hogy egy gyengébben minősített cég jó biztosítékokkal könnyebben kap hitelt, mint egy jó minősítésű cég gyengébb minősítésű biztosítékokkal. A biztosítékoknál a meghatározó tényezők a következők lehetnek: • piaci érték • értékállóság 9
• tehermentesség • mobilizálhatóság • érvényesíthetőség Az értékelési metódusokat az ún. Fedezetértékelési szabályzatban foglalják össze. 3. Ügyletminősítés: Azt vizsgálják, hogy a rendelkezésre álló információkat figyelembe véve érdemes-e a kért célra hitel folyósítani, a hiteligény gazdaságilag és pénzügyileg mennyire megalapozott, és biztosított-e a törlesztés. Előfordulhat, hogy a Bank beiktat egy helyszíni szemlét is ebben a fázisban, hogy jobban megismerje a vállalkozást és annak gazdasági tevékenységét. Ezek után kockázati szempontból is elemezni szokták a hitelt. Ilyenkor figyelembe veszik a piac helyzetét, árfolyamokat, piaci pozíciót, környezetvédelmi szabályokat stb. A hitelmonitoring szerepe A folyósítást követően a hitelező legfontosabb feladata az, hogy a kölcsön „életét” lejáratig folyamatosan figyelemmel kísérje és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a kölcsönt a szerződésben meghatározott határidőre visszafizessék. Ezt a folyamatot nevezzük a hitel gondozásának vagy monitoringnak. Míg a hitelbírálat alatt az előzetesen feltárható kockázatok felismerése folyik, addig a hitel futamideje alatt előre nem látható, az időtávhoz, mint bizonytalansági tényezőhöz kapcsolódó kockázatokat kell figyelni és ha kell beavatkozni. A hitel gondozása kiterjed: – a kölcsön rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzésére, illetve a hitelcél megvalósulásának vizsgálatára, – az adós pénzügyi helyzetének folyamatos (negyedévenkénti) figyelemmel kísérésére, valamint – a jogi biztosíték meglétének és értékének folyamatos vizsgálatára. A hitelügyi előadó feladatai a hitelgondozás során: – Figyelnie kell a kölcsön és kamatainak időbeli teljesítését. – Időnként érdemes az ügyfelet meglátogatni tevékenysége ellenőrzése céljából – A hitelintézőnek továbbá ellenőriznie kell az ügyféltől kapott pénzügyi információkat. Ha a monitoring alapján az ügyfél előző minősítéséhez képest változás következik be, akkor a fiók cenzúra bizottsága dönt az ügyfél kockázati kategóriába sorolásáról, valamint az ügyféllel szemben alkalmazott banki magatartásról: 1. Ha az ügyféllel szemben nincs szükség a banki magatartás módosítására, a megkötött kölcsönszerződést nem kell módosítani. 2. Ha a kölcsön visszafizetésének esélye megnövekszik azáltal, hogy a kölcsön feltételei módosulnak, a cenzúra bizottság a kölcsönszerződés feltételeinek módosításáról dönt. 3. Ha az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének vizsgálata azt mutatja, hogy a fizetési kötelezettségeinek lejáratkor nem tud majd eleget tenni, a cenzúra bizottság a kölcsönszerződés felmondásáról dönt. Az engedélyezett kölcsönök gondozásával kapcsolatos tevékenységek közül jelentős szerepe van a biztosítékok ellenőrzésének. A jogi biztosítékok ellenőrzése három tényezőre irányul: – a fedezetek elfogadhatóságának feltételeire (megfelel-e az elfogadhatóság követelményeinek?) – a fedezetek meglétére és az értékére (eltűnt, vagy értéke csökkent?) – az ügyfélkockázat változására (az adósminősítési besoroláshoz képest növekedett-e?) A megfelelő hitelgondozás segítségével a bank még időben észlelheti a hitelfelvevő gazdálkodásában beálló negatív változásokat. A helyzet alapos felmérése után az eredménytől függően a feltárt helyzet által indokolt intézkedéseket kell foganatosítania. Ilyen intézkedések jöhetnek szóba: – futamidő meghosszabbítása – a hitelszerződésben foglaltak szigorítása (pl. nagyobb kamat, illetve biztosíték kikötése) – az ügyfél folyamatos megkeresés, majd a felszólítások, bírósággal való fenyegetés, végül a hitelszerződés felmondása, a biztosítékokra vonatkozó jogok érvényesítése 10
16. tétel Mutassa be a kkv. szektor számára elérhető fontosabb alternatív finanszírozási megoldásokat! Ismertesse a kereskedelmi hitel igénybevételének hatását a vállalkozás mérlegére és eredményére! Hasonlítsa össze a kereskedelmi hitelt a bankhitellel (előnyök, hátrányok)! Mutassa be a faktoringot, mint a forráshiány áthidalásának sajátos módját. Részletesen ismertesse a faktorálás menetét! A kkv. szektor számára elérhető fontosabb alternatív finanszírozási megoldások 1. Faktoring: A faktoring keretében a cég azonnal hozzájuthat pénzéhez – a halasztott fizetéssel történő eladások szinte teljes ellenértékéhez -, miközben a faktorbank garantálja a követelés behajtását a vevőtől. A faktoring megoldást nyújt a forgóeszköz finanszírozási igényre, csökkenti a kintlévőséget, biztos alapot nyújt a pénzügyi tervezéshez. A megfelelő likviditás biztosítása mellett a kockázatkezelés és a mérlegjavítás eszköze. 2. Lízing: hitelfelvétel és külön fedezet lekötése nélkül biztosítja az üzemeléshez, növekedéshez elengedhetetlen forrás, vagy berendezés megszerzését. 3. Pályázati források: általában valamilyen mértékű saját forrást fel kell mutatni, továbbá olyan pályázatot kell készíteni, amely a pontozásos értékelés során megállja a helyét 4. Állami garanciák igénybevétele: készfizető állami garanciák, amelyek faktorálás vagy lízing esetében biztonságot adnak az ügyfelek és a finanszírozók számára. 5. Kockázati tőke: A részesedésfinanszírozás sajátos formája a kockázati tőkebefektetés. A kockázati tőke kategóriájába sorolható minden olyan tőke, amelyre egyidejűleg teljesül, hogy: – azt hivatásos finanszírozó, illetve hivatásos pénzügyi közvetítő fekteti be. – a tőkebefektetés szorosan együtt jár azzal, hogy a befektető jelentős üzleti kockázatot is vállal. – a tőkebefektetés jelentős hozadék elérése érdekében, ígéretes vállalatokba vagy vállalkozásokba történik. 6. Részesedés finanszírozás: Részesedés finanszírozás esetén a forráshiányos vállalkozás új tulajdonosok tőkéjének bevonásával jut forráshoz. A tőkebefektető motivációja lehet: = a befektetett tőke hozadéka, nyeresége = befolyásoló, irányító szerep megszerzése a vállalkozásban, amely esetleg a piaci versenytárs = a versenytárs piacainak megszerzése = új piacokra való belépés, vagy meglévő pozíciók megerősítése A részesedés finanszírozása általában végleges tőkejuttatást jelent, a vállalkozásfinanszírozás szempontjából saját forrásként viselkedik. 7. Nyereség visszaforgatása: Nagyságát több tényező is befolyásolja, de ezek a tényezők csak akkor fejtenek ki hatást, ha a vállalkozásnál számviteli eredmény realizálódik. A legfontosabb tényezők között szerepel az elért eredmény nagysága, az adófizetési kötelezettségek és az adókedvezmények mértéke, valamint a vállalkozás által alkalmazott osztalékpolitika. A visszaforgatható nyereség nem más, mint az adózott eredmény. 8. Vagyon átrendezés: A használaton kívül, illetve a nem megfelelő hozamot termelő eszközállomány értékesítése akkor jelent új tőkebevonást, ha azt könyv szerinti értékénél magasabb áron tudjuk eladni,(ennek valószínűsége csekély). A kereskedelmi hitel igénybevételének hatása a vállalkozás mérlegére és eredményére A spontán módon képződő finanszírozások két fő típusa: a kereskedelmi hitel és a tartós passzívák. Kereskedelmi hitel: egymással áruszállítási, vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozó által adott halasztott fizetés, vagy előleg. – Halasztott fizetés: az ellenszolgáltatás a szolgáltatás teljesítése, az áru átadása után meghatározott idő elteltével válik esedékessé. – Előleg: olyan fizetés, amely időben megelőzi a szolgáltatásnyújtás megkezdését, ill. az áru átadását. 11
A szállítókkal szembeni tartozás a legnagyobb súlyt képviseli a gazdaságban a rövid lejáratú finanszírozási forrásokon belül. Hatása a mérlegre: a nem készpénzért történő vásárlásból eredő nem rendezett tartozás a mérleg forrás oldalán a rövid lejáratú kötelezettségek állományát gyarapítja, s ennek következtében az idegen források arányát növeli a saját forrásokéhoz képest. A mérlegben tehát mint adósság jelenik meg. Hatása az eredményre: a kereskedelmi hitel olyan forrás, amelynek nincs tőkeköltsége. Ebből következően az ezzel finanszírozott eszközök esetében költségmegtakarítást ér el a cég, amely azonban viszonylagos (más finanszírozású tőkéhez képest). Ilyen értelemben tehát növelőleg hat a cég eredményére. A kereskedelmi hitel és a bankhitel összehasonlítása (előnyök, hátrányok) A kereskedelmi hitel legfőbb előnye az elérhetőség, egy másik előnye a rugalmasság. Ha a cégek forgalma növekszik, ez rendszerint a beszerzések növekedésével jár, ami a kereskedelmi hitel automatikus emelkedését is maga után vonja. A kereskedelmi hitel további előnye, hogy feltételei kevésbé korlátozóak, mint például a bankhiteleké, vagy a kereskedelmi kötvényeké. A faktoring, mint a forráshiány áthidalásának sajátos módja A faktorálás rövid lejáratú követelés megvásárlása. Faktoring ügylet esetén a faktortársaság ügyfele áruszállításból, vagy szolgáltatásból származó, valamely partnervállalattal szemben fennálló követelését megvásárolja. A hitelező (szállító) engedményezési nyilatkozatot tesz, amelynek értelmében adósával (vevővel) szembeni követelését a pénzintézetre (faktortársaságra) engedményezi. Egy olyan összetett szolgáltatást jelent, melyekből a faktornak legalább kettőt kell nyújtania: – Finanszírozás: a faktor a követelés megvásárlásával előleget ad az eladó számára – Adminisztratív feladatok: a követelés megvásárlásával együtt a faktor átvállalja az azzal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat, gondoskodik a követelések behajtásáról, tájékoztathatja az eladót a vevők hitelképességéről – Kockázatvállalás: a faktor az előleg nyújtásakor az általa megítélt mértékben átvállalhatja a vevőkockázatot. A faktorálás menete 1. az áruügylet eladója megkérdezi a faktorálással foglalkozó bankot, hogy hajlandó-e megvenni az áruügylet vevőjével kötött szerződésből fakadó követelést a lejárat előtt 2. a faktorbank kedvező válasza esetén az eladó megköti a kereskedelmi szerződést a vevővel, a faktorszerződést a faktorbankkal 3. az eladó a kereskedelmi szerződésben foglaltak szerint teljesít a vevővel szemben 4. a vevő igazolja az eladó teljesítését, ha az összhangban van a szerződéssel. Az eladó megküldi a faktorbanknak az igazolást és az ügylettel kapcsolatos egyéb okmányokat 5. a faktorbank diszkontáron megveszi a követelést, majd a költségek levonása után a fennmaradó vételárat kifizeti az eladónak 6. a faktorbank értesíti a vevőt a faktorálásról, majd a szerződésben meghatározott időben beszedi a vevőtől a vételárat.
12
17. tétel Mutassa be a lízinget, mint alternatív finanszírozási forrást! Ismertesse a lízing lényegét! Hasonlítsa össze a pénzügyi és az operatív lízinget! Ismertesse a pénzügyi lízing fajtáit és különböző változatait! Értelmezze és értékelje a lízingszorzót! Sorolja fel a lízing előnyeit és hátrányait a tárgyi eszközök beruházás útján történő bővítésével szemben! A lízing, mint alternatív finanszírozási forrás Lízing modern változata azt jelenti, hogy a vállalatok a termelőeszközöket nem vásárolják meg, hanem bérlik a lízingbeadótól. A lízing a külső forrásszerzés egyik lehetősége, alternatívája a bankhitel igénybe vételének, a kötvénykibocsátásnak stb. A lízing lényege, módozatai A lízing különleges finanszírozási forma. A lízingügyletek sajátossága, hogy a lízingbe adó – a lízingbe vevő által megnevezett tárgyat – a lízingtárgyat kizárólag azzal a céllal vásárolja meg, hogy azt meghatározott időre a lízingbe vevő használatába adja. A lízing konstrukcióban a bérlet és az adásvétel elemei keverednek. Attól függően, hogy melyik a domináns, beszélhetünk a lízing két fő típusáról: a pénzügyi és az operatív lízingről. A pénzügyi lízing egy olyan ügylet, amelyben – a lízingbeadó a lízingbevevő megbízása szerint – megszerzi a lízingtárgy tulajdonjogát azzal a céllal, hogy – határozott időre – a lízingbevevő használatába és birtokába adja, aki ezért a szerződés szerinti – lízingdíjat fizeti, illetve – jogot szerez arra, hogy a futamidő végén az esetleges maradványérték megfizetésével a lízingtárgy a tulajdonába kerüljön. – ha ezzel nem él, akkor a használat és a birtokjog visszakerül a lízingbeadóhoz. – A futamidő kezdetével a lízingtárgy a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra, ő amortizálja, – ő viseli a lízingtárgy kárveszélyét és közvetlen költségeit, valamint jogosult annak hasznait szedni. A lízingbeadó a lízingbevevő helyett megvásárolja az utóbbi által megjelölt eszközt és határozott idejű szerződést kötve használatába adja azt. A konstrukció célja, hogy a folyamatos használat mellett a futamidő végén a lízingtárgy a lízingbevevő tulajdonába kerülhessen. A pénzügyi lízing tehát egy finanszírozási forma, mely kicsit a bérletre, kicsit az adásvételre hasonlít. Két szereplőjét különböztetjük meg, a lízingbe adót (finanszírozót), illetve a lízingbe vevőt. A lízingbe adó vállalja, hogy a finanszírozandó eszközt, azaz a lízingtárgyat megvásárolja, és a lízingbe vevő részére átengedi annak használati jogát. Ennek fejében a lízingbe vevő, a lízingszerződésben meghatározott feltételek mellett lízingdíjat fizet, amely a vételár kamatokkal növelt értékének adott naptári időszakra eső része. Operatív lízing esetében olyan eszközök igénybevételéről van szó, melyekre a bérbevevőnek csak rövidebb időre van szüksége. Az operatív lízing a bérlethez áll közelebb. A finanszírozó és a lízingbe vevő szerződést kötnek, ami alapján a lízingbe adó megvásárolja a kívánt lízingtárgyat és a lízingbe vevőnek a lízingdíj megfizetéséért cserébe használatra, átengedi. Eddig nincs is különbség a két lízing fajta között. A lényeg, hogy a futamidő végén a lízingtárgy visszakerül a lízingbe adóhoz, aki azt újra lízingbe adhatja, tehát nem száll át a tulajdonjog a lízingbe vevőre, de elővásárlási jogot köthetnek a lízingtárgyra maradványértéken. A futamidő alatt a lízingbe vevő részesül a lízingtárgy által megtermelt hasznokból, ugyanakkor a működésével kapcsolatos költségek is őt terhelik. A futamidő lejártakor köteles a lízingtárgyat megfelelő állapotban visszaszolgáltatni a lízingbe adónak. A lízingtárgy a lízingbe adó könyveiben kerül elszámolásra, amennyiben a lízingbe vevő nem magánszemély, hanem vállalkozás, tehát vezet számviteli nyilvántartást, ő a teljes lízingdíjat (kamat és tőkerész) elszámolhatja költségként. Operatív lízing esetén az ÁFÁ-t meghatározott időszakonként a lízingdíjjal együtt kell befizetni. 13
Az operatív és a pénzügyi lízing összehasonlítása Operatív lízing (hatáPénzügyi lízing Jellemző rozott időtartamú bérlet) Zártvégű Nyíltvégű Tulajdonos lízingbeadó (bérbeadó) Rendelkezési jog tulajdonos Használat és birtoklás joga lízingbevevő (bérlő) Futamidő határozott időtartamú határozott időtartamú (általában 24-60 havi) (12-60 havi) Aktiválás Lízingbeadó (bérbeadó) Lízingbevevő Törlesztések Lízing díj+Áfa Tőke + kamat Tőke + Áfa + kamat Költség; Áfa arányosan Tőke: adózott eredményből Tőke: adózott eredményből, Törlesztés elszámolása a Lízingbevevőnél igényelhető vissza kamat: költség kamat: költség Tőketartozás nyilvántartása – Kötelezettség a lízingbevevőnél Beszerzési ár Áfá-ja Lízingbeadó (bérbeadó) kifizeti a szállítónak, majd visszaigényli Minden egyes lízing díjra A beszerzési ár Áfá-ját a A beszerzési ár Áfá-ját - a Áfa, amit a lízingbevevő fizet Áfa kerül felszámításra, futamidő elején egy tőkerészletek arányában amit a lízingbevevő összegben fizeti a lízing- a futamidő alatt fizeti meg visszaigényelhet bevevő a lízingbeadónak a lízingbevevő Piaci értéken megveheti Automatikus Vásárlási lehetőség Tulajdonviszony a futamidő végén a lízingbevevő (ha eladó) tulajdonszerzés maradvány értéken A pénzügyi lízing fajtái és különböző változatai a.) zárt végű pénzügyi lízingnél a tulajdonjog-átruházás a futamidő végén automatikus, b.) nyílt végű lízingnél a lízingbevevő vételi joggal (vevőkijelölési joggal) rendelkezik, azaz egy általa megnevezett személy a lízingelt vagyontárgyat a futamidő végén a maradványértéken megvásárolhatja. Speciális változatai: – Allízing: nem a lízingbevevő használja a lízingtárgyat, hanem tovább adja lízingbe, bérletbe – Határon átnyúló lízing: a lízingbeadó és a lízingbevevő két különböző országban található – Szállítói lízing: a szállító megállapodik a lízingcéggel, hogy azon ügyfeleinek, akik bérelni, lízingelni szeretnének, az adott lízingcéget ajánlja, és ezért lízingcéghez irányított ügyfél után jutalékot kap – Visszlízing: a cég a saját tulajdonát képező tárgyat eladja a lízingcégnek, majd lízingszerződést köt az eladott tulajdonra a lízingcéggel (visszalízingeli) A lízingszorzó értelmezése és értékelése A lízing egyik legfontosabb mutatója, amelyből megtudjuk, hányszorosan fizetjük túl a lízingelt eszközt annak rendes vételárához viszonyítva; olyan arányszám, amely megmutatja, mennyivel drágább a lízingelés, mint az azonnali megvásárlás. Érdemes hasonló arányt számolni az alternatív finanszírozási formára is. A lízing előnyei és hátrányai - a tárgyi eszközök beruházás útján történő bővítésével szemben Előnyei: – A finanszírozás szorosan az eszközhöz kötődik, ezért biztonságos a tulajdonosnak és a finanszírozónak is – A lízing egy sor kiegészítő szolgáltatást tartalmaz (biztosítás, vásárlási tanácsadás, szállítás, import stb.) – A lízing további beruházások esetén nem terheli a hitelkeretet – A biztosítékadás igénye csökken – A lízing egy kézből kínálja fel a beruházás tárgyát és a finanszírozást – A futamidő végén tulajdonszerzéssel záródhat Hátrányai: – A teljes vételárra vetített ÁFA fizetési kötelezettség a futamidő elején jelentkezik. – A lízingdíjból csak a kamatrész számolható el költségként, a tőkerész az amortizációs költségeket terheli. 14