41
RÖVIDEN A MAGYAR KISCÍMER
A címerekről
TÖRTÉNETÉRŐL
általában:
"A címer b i z o n y o s szabályok szerint mázokból és alakokból tető vagy ismertető
meghatározott
formált kép, amelyet
megkülönböz-
jelvény gyanánt használnak
Címernek csak az tekinthető, amely következő nek
(...)
feltételek-
felel meg: a)
hogy a címerkép pajzsba legyen
foglalva,
b)
hogy vagy régi jog, vagy fejedelmi
adomány
által el legyen ismerve és végre c)
hogy átörökölhető
legyen."
(Bárczay Dszkár: A heraldika Bp,
kézikönyve
1897.)
A címerek kialakulása és elterjedése Európában a keresztes hadjáratok
idejére tehető, és létrejöttének
oka
a kor h a d i t e c h n i k á j á b a n keresendő. A talpig páncélba tözött lovagok egymás számára is felismerhetetlenné tak, így a csatákban való tájékozódáshoz szükséges azonosító hadi jelvényeket viselni a pajzson,
ölvál-
volt
sisakon,
fegyverzeten. A csata jel vényeket a békeidőben is megtartották így ezek a későbbiekben a lovagok és családtagjaik egyéni címerévé
váltak.
A címerek alkotóelemei
az élő heraldika korában - a X I V _ ,
XV. sz.-ban - a következők
voltak:
- A címer nélkülözhetetlen alkotóelemei.
Ezek:
a c í m e r p a j z s ; a címersisak; a sisakdísz; és a sisaktakaró
(ld.: 9. ábra, a Hunyadi
- A címer külső díszei.
cs. címere)
Ezek:
a pajzstartók; a címerpalást, a címersátor; a zászlók; a jelmondat; a keresztek és rangjel vények. <
l
M a g y a r o r s z á g o n a XII./XIII. sz. fordulójától szélhetünk c í m e r h a s z n á l a t r ó l . Legelső emlékünk egyik ezüst dénárja, melyen pajzsba foglalt látható. Pecséten a címer használata
be-
III. Béla
kettőskereszt
Imre király
jelenik meg először: 1202-es kettős pecsétjén
alatt
kilencszer
vágott pajzs szerepel. Ez a két motívum később a magyar kiscímer két fő alkotórészévé vált. A kiscímer meghatározása
1915-ben a következő
volt:
Magyarország
külön címere hasított pajzs; jobbról nyolc pólya; balról vörös mezőben hármas
hivatalos
vörös-ezüst
zöld halmon álló
nyílt
arany koronából kiemelkedő ezüst kettőskereszt. A pajzs felett a magyar Szent Korona (ld.: 10. ábra); két lebegő
pajzstartó:
angyal.
Hogy a fent említett két elemből hogyan lett egy címer: ezt még ma sem lehet tudni biztosan. és numizmatikai
Pecséttani
vizsyalatokra támaszkodva a különböző
kutatók más és más eredményre jutottak. A magam a következő módon képzelem el Magyarország címerének
részéről
történelmi
kialakulását:
A kettóskeresztről: •
Bár címertanilag az előkelőbb helyen, a jobb a vágásos mező található; mégis a kettőskereszt lásával kell elsőként foglalkozni.
oldalon,
kialaku-
(Megemlítendő,
a heraldikai jobb oldal a szemlélő nézőpontjából
hogy a bal
oldal, mivel mindig a pajzsot tartó szempontjából
vizs-
gáljuk a címereket. Tehát a címer - a pajzsot tartó jobb oldala a néző bal oldalának a kettőskereszttel
felel meg.) Elsőként
foglalkozni, részint azért mert
kell
korábban
jelenik meg címerpajzsra emelve; részint pedig azért, mert közjogi
tartalmát tekintve legalábbis a középkor elején -
többet jelentett, mint a vágásos Magyarországra
pajzsmezo.
a kettőskereszt használata
keletről,
pontosabban: a bizánci udvarból terjedt el. Ott a labarum
43
hatására kifejeződött császári hadi-hatalmi szerepelt. A labarum - melyet már a Római is használtak -
jelvényként
Birodalomban
hosszú nyélen csüngő hadilobogó
volt;
tétjén a római sassal, majd a keresztség felvétele
után
Jézus Krisztus monogramjával. Ezt váltotta fel az V. sz.tól a Bizánci Birodalomban az egyes kereszt, melyet
szin-
tén a császári méltóság kifejezésére használtak - tehát vallási tartalma m á s o d l a g o s volt. Később a labarum hatására az egyes kereszt kettőskeresztté a kereszt második szárát díszítésként
alakult át; aholis kezdték
alkalmazni.
Ez a díszesebb, nagyobb pompát kifejező kettőskereszt a IX./X. sz.-ra teljesen kiszorította az egyes kereszt
hasz-
nálatát, s k i z á r ó l a g o s jelvényévé vált a császárnak, a Keletrómai Birodalomnak. Hatása rendkívül nagy volt: Mivel a császár egyúttal az egyház feje is természetes, hogy az ő hatalmi jelvénye gyúttal az egyház
jelvényé-
vé is vált. Tehát a kettőskereszt,, mint világi bólum honosodott meg a görögkeleti
szim-
egyházban, s vált
annak - ma.is használatos - jelképévé. Nyugatra,
Európa más részeibe a XI./XII. sz. során
terjedt el, a bizánci udvarban megforduló
keresztes
lovagok k ö z v e t í t é s é v e l . Használata a katolikus
egy-
házban is m e g j e l e n i k , majd m e g h o n o s o d i k . Mivel úgy gondolták, hogy a kettőskereszt az egyes kereszt talmát fejezi ki és annak mintegy elkelőbb
tar-
változata,
ezért a főpapság kezdte használni rangja és méltósága k i f e j e z é s e k é n t .
így vált a k e t t ő s k e r e s z t az érseki,
bíborosi méltóság kifejezőjévé, - s a kettőskeresztre egy újabb vízszintes szárat helyezve - a hármas kereszt a pápa -
jelvényévé.
S végül innen került használata Magyarországra, III. Béla révén. III. Béla sokáig mint trónörökös élt a bi-
-
44
zánci udvarban, így valószínű, hogy ő maga is h a s z n á l t a a kettőskeresztet.
A Bizáncban töltött tizenkét év
alatt rögződött benne a kettőskereszt uralkodói mat megjelenítő ván
jelentése;
hatal-
így mikor 1172-ben III.
halála után m e g v á l a s z t o t t magyar királyként
tért ő maga is ezt a jelvényt használta királyi
Ist-
hazahatal-
ma k i f e j e z é s é r e . Ezzel fejezte ki, hogy a magyar
király
és országa egyenrangú a bizánci császárral és a b i r o d a lommal - nem hűbérese, alárendeltje annak. Fontos ez azért is, mert erre az időszakra - a XII. sz.-ra - esik a bizánci külpolitikának
azon törekvése, hogy
Magyar-
országot hatalmi körzetébe vonja; ott érdekeit, tát
akara-
érvényesítse.
III. Béla halála után Imre király és II. András lével az árpádházi
kivéte-
uralkodók c í m e r ü k b e n csak a k e t t ő s -
keresztet használták. Az utánuk következő uralkodók nem k i z á r ó l a g o s a n alkalmazták ezt a címerábrát.
már
Külön-
b ö z ő k é p p e n ábrázolva vagy akár egyesítve és a k e t t ő s k e reszt és a vágásos pajzsmező egyaránt megtalálható mereikben. A vágásos pajzsmező
szerepeltetése
ellenére
Zsigmond király uralkodásának idejéig egyértelműen lehet állapítani, hogy a két elem más-más bírt. Leegyszerűsítve
címeg
jelentéssel
azt mondhatjuk, hogy a k e t t ő s k e -
reszt jelképezte a királyi hatalmat, a királyságot.
Köz-
jogi jelentését tekintve tehát előkelőbb a k e t t ő s k e r e s z t , mint a - családi jelvények, jelképnek sos
tekinthető
- vágá-
pajzsmező. A vágásos
pajzsmezőről:
Ez a mesteralak először Imre király 1202. évi csétjén szerepel. Imrét követően még használja
pe-
öccse
II. András, aztán az Anjou királyokig eltűnik az uralkodók által használt címerekből.
(Megjegyzendő, hogy az
előbb említett két király uralkodása alatt a vágásos
pajzs
45 mező használata nem volt k i z á r ó l a g o s ; főleg
pénzeiken
ugyanis előfordult még a kettőskereszt, mint
uralkodói
jelvény.) Fontos azonban azt kiemelni, hogy II. Andrást követően Károly Róbertig csak az uralkodók
címeréből
tűnt el a vágásos pajzsmező. Az uralkodó családja - az árpádházi hercegek
- feltehetőleg
továbbra is ezt hasz-
nálták c í m e r e i k b e n . Ezt a feltételezést két
pecséttel
lehet b i z o n y í t a n i : az egyik István ifjabb király - a későbbi V. István"- 1257. évi pecsétje; a másik
pedig
András herceg - a majdani
pecsét-
III. András - 1286-os
je. Mindkét pecséten a pecsét tulajdonosa használta a vágásos pajzsmezőt. Királlyá választása után azonban mindkét
herceg a királyt megillető címert - vagyis a k e t t ő s -
keresztet
használta.
Ezeket a tényeket figyelembe véve azt lehet mondani, a vágásos pajzsmező eredetileg az Árpádház családi mere volt; kialakulása pedig a XII./XIII. sz. jára
hogy
cí-
forduló-
tehető. Imre" király az apja által
használt kettős kere'
cserélte fel a vágásos pajzsmezőre. Ennek okát csak teni lehet. Feltehetőleg
tet
sej-
Imre király - és főleg II. And-
rás - kapcsolatba került a keresztes lovagokkal,
akik
e g y é n i - c s a l á d i címerekkel rendelkeztek és hiányát te egy ilyen címernek. Ugyanis a pajzsba foglalt k e r e s z t nem volt családi címer. Az egy méltóság zője, a hatalom szimbóluma volt. Az új címer sében segítettek az Aragóniából,
érezkettős-
kifeje-
megtervezé-
Imre feleségével
Konstan-
cával érkező lovagok, heroldok. - Valószínűleg a vágásos pajzsmező mintája
Aragónia címere volt, amely
vörössel
és arannyal hasított pajzs. II. András halála után fia IV. Béla éppen azért
vette
vissza címerébe a k e t t ő s k e r e s z t e t , mert célja a királyi hatalom teljességének a címerével
visszaállítása volt, s ezt kívánta
is kifejezni. Előtte példaként III. Béla ki-
46
rálysága
lebegett; így természetes, hogy címerének
apja címerét
nagy-
választotta.
Az előző részben már volt róla szó, merrész közti különbség
hogy a két cí-
az Anjouk alatt halványodott, s
Zsigmond király uralkodása alatt gyakorlatilag Ezt c í m e r e m l é k e i n k
is
megszűnt.
alátámasztják:
Károly Róbert pecsétein családi címerként Anjouk liliomos címere
az
és a vágásos
pajzsmező
volt egyesítve. Ekkor még a liliomos
címerrész
volt az előkelőbb használója
helyen: jelezvén azt, hogy
főágon az Anjou-házból
származik,
(ld.: 1. ábra) I. Lajos pecsétjén a két részlet már helyet
cse-
rélt: feltehetőleg azért, mert I. Lajos már az Árpádházból
való származását tartotta
fontosabb-
nak - ezzel
is hangsúlyozva a nápolyi
Anjouktól
való különállását,
(ld.: 2. ábra)
Zsigmond 1406. évi pecsétjén pedig a vágásos pajzsmező már nem családi hovatartozást hanem - hasonlóan a k e t t ő s k e r e s z t h e z
jelöl,
- Magyar-
ország címere, a magyar királyság jelképe.
Ezt
teszi egyérelművé az is, hogy ezen a pecséten a többi címerábra is országcímer:
Dalmácia,
Csehország és Brandenburg címere szerepel még a magyar
királyi címerrel együtt, (ld.: 4. ábra)
Zsigmond uralkodása
idejéből
való az első olyan
emlékünk, melyen a magyar kiscímer összes eleme
címerfel-
fedezhető; ahol a vágásos pajzsmező és a kettőskereszt egy c í m e r p a j z s b a van már foglalva. Mivel azonban ez a címer a pecsét előlapján, a
trón mellett szerepel:
zárható ki az a lehetőség, hogy a király ezzel szimbolizálni
nem
kívánta
Árpádházból való származását - vágásos
-
47
-
pajzsmező
- és magyar király voltát - kettőskereszt i Sőt, mivel a pecsét kibocsájtásának éve 1389 - tehát Zsigmond uralkodásának
eleje - a címer tartalmának
ez
a legvalószínűbb m a g y a r á z a t a . Tehát ez a címer, bár formailag u g y a n o l y a n mint a későbbi kiscímer,
tartalmát
tekintve még nem felel meg annak, (ld.: 3. ábra) V
A hármashalomről,
s a rajta lévő nyílt
koronáról:
Az előbbiekben a magyar kiscímer két fő
alkotórész-
ről, a vágásos pajzsmezőről és a kettőskeresztről szó. Az utóbbihoz tartozik még két kiegészítő a h á r m a s h a l o m , és az azon lévő nyílt
volt
címerkép:
korona.
Ezek eredetét vizsgálva megállapíthatjuk,hogy
elő-
ször a hármashalom jelent meg, mégpedig a XIII. sz. végén: Fennena és Ágnes királyné - III. András első és második feleségének
- pecsétjein.
(Ágnes királyné
jéről a c í m e r k é p e t ld.: 6. ábra.)
pecsét-
Megjelenése, az ország
c í m e r é b e n annak a törekvésnek köszönhető, amely a magyar heraldikai á b r á z o l á s m ó d o t , stílust általában te: címerfestőink
jellemez-
törekedtek arra, hogy elkerüljék a
címerben szereplő mesteralakok és címerképek
lebegő
zolását. Ennek k ö v e t k e z t é b e n a kezdetben lebegő keresztet valamilyen formában a címerpajzshoz
ábrá-
kettős-
kívánták
kötni: Ennek egyik módja az volt, hogy a kereszt
szá-
rát m e g h o s s z a b b í t v a
helyez-
illetve talapzat fölé
ve, azt a c í m e r p a j z s oldalához kötötték, III. András 1297-es ill. IV. László pecsétjén látható címert: • -
(ld.:
1276-os
7. ill. 5. ábra)
Másik és egyben fejlettebb módja pedig az volt, hogy a k e t t ő s k e r e s z t alá attól független és jól elkülöníthető
talpazatot helyeztek, (ld.: 6. ábra)
48
Idővel ez a talapzat átalakult, s egyre
jobban
kezdett hasonlítani a szó valódi értelmében
vett
hármashalomhoz. Ennek az átalakulásnak
az volt az oka, hogy a
hanyatló heraldika korában a címerfestők
eltértek
attól a heraldikai a l a p s z a b á l y t ó l , hogy a m e s t e r alakokat és címerképeket
a címerben
stilizálva,
s nem naturalisztikusan kell ábrázolni.
így
fel az eredetileg talapzatként funkcionáló m a s h a l o m " valóban halom i11. hegy Itt szeretnék kitérni a
vett "hár-
formát.
kiscímerrel kapcsolatos két -
még ma is élő - legendára: Az egyik szerint a vágásos c í m e r p a j z s régi
Magyar
ország négy nagy folyóját: a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát Ennek
jelképezi.
az elképzelésnek
csak arra
a megcáfolására
elég
utalni, hogy a Vágásos pajzsmező
szimbolizálna négy folyót, ha a pajzs
akkor
nyolcszor
lenne vágva, s így azon n é g y , ú g y n e v e z e t t
pólya
k e l e t k e z n e . Márpedig az 1915-ös c í m e r l e í r á s
sze-
rint a kiscímer jobb oldala kétszer vágott
pajzs-
mező. - Itt szeretném m e g j e g y e z n i , hogy az országcímer jobb oldalán szereplő v gásos
pajzs-
mező ábrázolása az egyes uralkodók alatt
igen
változatos volt. Sőt, még a XIX. sz. végén is vita tárgyát képezte heraldikusaink hogy a vágásos pajzsmező
között
az,
fehérrel és vörössel
legyen vágva (ld. 1. ábra) vagy pedig fordítva.
-
A másik legenda szerint: a hármashalom az akkori ország nagy hegyeit a M á t r á t , a Tátrát és a Fátrát
szimbolizálja.
Ennek a
nézetnek a tarthatatlansága a h á r m a s -
halom eredetéről a fentiekben elmondottak
alapján
49
n y i l v á n v a l ó : Ha az eredetileg csak
kiegészí-
tésként - talapzatként szerepelt; akkor
evidens,
hogy nem lehet az akkori Magyarország nagy gyeinek
megjelenítője.
A hármashalomra kerülő nyílt korona sem bír külön téssel: csak díszítésként alkalmazták, a címer nak emelése
he-
jelen-
pompájá-
végett.
Ábrázolása az egyes királyi pecséteken és pénzeken már a XIV-XV. sz. folyamán megjelenik; rendszeresen csak a Habsburg-házból ve szerepel az ország
azonban
való királyaink uralkodásától
kezd-
címerében.
A címerfedőről: A címerfedő minden címer fontos alkotórésze,
hiányá-
ban címerről tulajdonképpen - a heraldika klasszikus
sza-
bályait alapul véve - nem is beszélhetünk. Az egyszerű, nemesi címerektől
való megkülönböztetés végett a főnemesi,
hercegi és főleg az uralkodói családok az egyszerű
sisak
helyett koronát használtak címerfedőként. Ezt a fajta koronát rangkoronának
nevezik, m e g k ü l ö n b ö z t e t v é n a sisakon
sisakdíszként szereplő sisakkoronától.
(Magyar
címerek
esetében: a grófi címert kilenc ágú; a bárói címert hét ágú, s később kialakult hagyomány szerint az egyszerű nemesi címert öt ágú, gyöngyökben végződő lehetett
rangkoronával
fedni.)
Mivel az országok címere eredetileg az uralkodók címere volt így természetes, hogy az országcímerek
áb-
rázolásakor c í m e r f e d ő k é n t koronát használtak a címerfestők. Magyarország címerén már a XV. sz.-ban - először V. László uralkodása alatt - megjelent a korona mint címerfedő: az eleinte még csak egyszerű úgynevezett omos korona volt. A későbbiekben a címeren lévő egyre inkább kezd hasonlítani az ország Szent
lili-
korona
Koronájára.
(ld.: II. Ulászló 1491-es pecsétjén látható 8. ábra)
koronát:
A X V I I . / X V I I I . sz.-tól kezdve - k ü l ö n ö s e n
Mária Terézia trónralépésétől, aki a valósághű
ábrá-
zolást azzal segítette elő, hogy a vésnököknek és címerfestőknek m e g e n g e d t e a Szent Korona közelről
való
m e g t e k i n t é s é t és lerajzolását - a c í m e r f e d ő k é n t
ábrá-
zolt korona már e g y é r t e l m ű e n az ország Szent Pontokba szedve ennyit
lehetett röviden
Koronája elmondani
a magyar k i s c í m e r r ő l , annak alkotóelemeiről. A fentiekből k ö v e t k e z i k , hogy a történelmi magyar
kiscímer
heraldikailag elfogadható változata a pajzöból, s a r ta lévő Szent Koronából áll. Ennek a címernek államcímerré tételét tehát csak helyeselni mélem erre már nem kell sokat
N
újbóli
tudom. És
várnunk.
1
GÁL GYÖRGY
